text
string | title
string | description
string | keywords
sequence | label
int64 | url
string | date
string | is_hand_annoted
bool | score
float64 | title_score
float64 | newspaper
string |
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
Völner-ügy: nem sietnek tisztázni magukat a tárcák a korrupciógyanú alól
Vagy nem is igazán próbálják kideríteni, vagy ha igen, nem beszélnek róla az érintett minisztériumok, hogy a korrupcióval gyanúsított exállamtitkár, Völner Pál mit és kin keresztül próbált náluk elintézni, ahogy azt az ügyészség gyanítja. Ez derült ki a tárcáknak Szél Bernadett kérdéseire küldött válaszaiból.
“A korrupció, mint minőségileg más adat - itt kell élned, hogy elhidd, de újabban így becézgetik a lopást” – vonta le a tanulságot Szél Bernadett ellenzéki képviselő abból, ahogy az érintett minisztériumok reagáltak arra, hogy a Völner-botrány apropóján próbálta kideríteni:
az elmúlt években mikor, kik és milyen ügyben egyeztettek a lemondott miniszterhelyettessel a hatáskörébe nem tartozó oktatási és energetikai ügyekben
mi volt ezeknek az ügyeknek a kifutása
mit tesznek a minisztériumok saját szerepük tisztázása és a korrupciómentes működés biztosítása érdekében.
Az ugyanis már a botrány kezdetén kiderült az ügyészségi indítványából, hogy Völner Pál nemcsak a végrehajtói kar új tagjainak kinevezése érdekében fogadhatott el kenőpénzt a kar elnökétől – eddig hét konkrét esetre derült fény –, hanem az is, hogy különböző, a hatáskörébe nem tartozó ügyekben is igyekezett eljárni más tárcáknál: egy oktatási cég engedélyeinek és egy kamugyanús fejlesztés pályázati pénze ügyében.
A hét végrehajtó, az oktatási cég és a „vízüzemű motor" - erről szólhat Völner és Schadl sok százmilliósra becsült korrupciós ügye
Hét végrehajtói pályázat eredményében lehet benne a kezük, de állítólag egy oktatási cégtől is kaptak volna egy rakás pénzt, és úgy tűnik, azon is ügyködhettek, hogy zsíros pályázati pénzeket szerezzenek egy kamugyanús "vízüzemű motor" révén. Völner Pálnál jó 83 millió, de Schadl Györgynél több mint 800 millió forintnyi vesztegetési pénz landolhatott.
Az ügyészség gyanúja ez utóbbi esetekben elég konkrét: leírták, hogy a nyomozás adatai szerint előbbi esetben azt próbálhatta Völner – a kar elnöke, a letartóztatásban lévő Schadl György kérésére – elintézni az Innovációs és Technológiai Minisztériumnál (ITM) továbbá az Emberi Erőforrások Minisztériumánál (Emmi), hogy a Mátrix Oktatási Stúdió megkapja az engedélyt több képzésük elindításához. A második ügyben pedig a gyanú szerint Völner a pályázati lehetőség ügyében az ITM mellett a paksi bővítéséért felelős tárca nélküli miniszternél is próbálkozott.
A független képviselő ezekre az egyeztetésekre kérdezett rá, de a Facebookon arról számolt be, hogy hiába kapott válaszokat a tárcáktól, azok nem érdemiek. Ahogy fogalmazott, az Emmi például “nem sietett tisztázni magát a korrupciós vádak alól”, mivel azt írták kérdéseire – kik, mikor és miről egyeztettek Völnerrel a minisztériumban, mi volt a sorsa az oktatási engedélynek, és lesz-e belső vizsgálat –, hogy nem kötelesek adatgyűjtésre és “új, minőségileg más adat” előállítására. Vagyis Szél értelmezése szerint
annak tisztázása, hogy az Emmi részt vett-e Völner korrupt ügyleteiben, "minőségileg más adat", az ügy kapcsán hozott antikorrupciós intézkedésekről pedig azt közölték, hogy nem közérdekű adat.
Az ITM legalább annyit elárult az ellenzéki politikus kérdéseire, hogy a Mátrix Oktatási Központ nem nyújtott be hozzájuk engedélykérelmet, és nem írtak ki energetikai pályázatot sem, bár arra már ők sem válaszoltak, hogy kik, milyen alapon és miről egyeztettek Völnerrel, és milyen következménye lesz ennek a minisztériumnál.
Az elmúlt hat évben kétszer is átvilágította Völner Pált az Alkotmányvédelmi Hivatal
Kassai Dániel ellenzéki önkormányzati képviselő kapott választ a titkosszolgálattól, amiből az átvizsgálás tényén kívül más nem derül ki. Mindez azért érdekes, mert az ügyészség szerint az elmúlt években 83 millió forint vesztegetési pénzt fogadott el a politikus.
Az Emmit egyébként korábban megkérdezte ez ügyben a hvg.hu is, és nekünk a tárca azzal válaszolt, hogy Cseh Katalinra és a Városházára mutogatott. Szél amúgy az érintett minisztériumok mellett Polt Péter legfőbb ügyészt is megkérdezte, hogy a Völner-ügyben vizsgálják-e az érintett minisztériumok "ezidáig ismeretlenül maradt beosztottjainak" szerepét és kilétét. Polt erre azt válaszolta: “a folyamatban lévő nyomozás kiterjed minden közvádra üldözendő bűncselekmény felderítésére és vizsgálatára". Sőt, Szél külön rákérdezett Poltnál arra is, kiterjed-e a Völner elleni eljárás a volt miniszterhelyettes építőipari lobbitevékenységére is, mire a legfőbb ügyész közölte, hogy mindent vizsgálnak, ha arra "az eljárás során bűncselekmény gyanúját keltő adatok keletkeznek".
Schadl a telefonban beszélt a titokzatos "gazdájáról", aki nem Völner
Egy korrupt NAV-tisztviselő lehallgatása vezette el a Nemzeti Védelmi Szolgálatot a Magyar Végrehajtói Kar elnökéhez, majd rajta keresztül Völner Pál államtitkárhoz, akivel Schadl György szoros kapcsolatban állt, és rengeteget beszéltek egymással - derül ki a hét hónapon át zajló titkos felderítés irataiból, amelynek néhány fontos részletét sikerült megismernünk.
Az egyébként már decemberben, az Orbán Viktor miniszterelnök részvételével tartott kormányinfón kiderült, hogy mivel az ügyben már amúgy is nyomozás folyik, a kormányfő egyelőre nem tartja szükségét sem belső vizsgálatnak, sem a politikai felelősség levonásának. | Völner-ügy: nem sietnek tisztázni magukat a tárcák a korrupciógyanú alól | Vagy nem is igazán próbálják kideríteni, vagy ha igen, nem beszélnek róla az érintett minisztériumok, hogy a korrupcióval gyanúsított exállamtitkár, Völner Pál mit és kin keresztül próbált náluk elintézni, ahogy azt az ügyészség gyanítja. | null | 1 | https://hvg.hu/itthon/20220104_Nem_vizsgaljak_a_tarcak_hogy_mit_es_kinel_probalt_naluk_Volner_elintezni | 2022-01-04 11:08:00 | true | null | null | HVG |
Változás állt be a kamarai hozzájárulás rendszerében: ahogy a Klubrádió kiszúrta, idén januártól már nem területi alapú fizetés van, a hozzájárulást, a törvényben meghatározott évi 5 ezer forintot az országos kamarának, vagyis a Magyar Kereskedelmi és Iparkamarának kell megfizetni. Ennél jóval hangsúlyosabb viszont, hogy az összeg ilyenkor a Gránit Banknál vezetett számlára kerül.
Vagyis ahhoz a bankhoz, amiben nemrég szerzett többségi tulajdont Orbán Viktor miniszterelnök veje, Tiborcz István.
Az országos iparkamara oldalán egy felugró ablakban is tájékoztatják a vállalkozókat erről a változásról. Azoknak, akiknek pedig elmaradásuk van a tavalyi évről, továbbra is a területileg illetékes, vagyis a vállalkozás székhelye szerinti iparkamaránál kell azt rendezni. | Most már a Tiborczhoz került Gránit Bank számláján landol a kamarai hozzájárulás | Már nem a vállalkozás székhelye szerinti területi kamara szedi be a pénzt, hanem az országos. Az pedig annál a Gránit Banknál tart fenn számlát, amiben többségi tulajdont szerzett Orbán Viktor veje. | null | 1 | https://hvg.hu/kkv/20220105_tiborcz_istvan_granit_bank_kamarai_hozzajarulas | 2022-01-05 12:15:00 | true | null | null | HVG |
A Gránit Bank tulajdonosi struktúrája új befektetővel erősödik – jelentette be a pénzintézet az éves eredményeket bemutató közleményébe rejtve. A folyamatban lévő tranzakció keretében a BDPST megvásárolja az E.P.M. tulajdoni részesedésnek túlnyomó többségét, a bank részvényeinek 57 százalékát.
A BDPST a Gránit Bank hosszú távú értéknövekedése iránt elkötelezett pénzügyi befektető, aki további tőkeemeléssel is kész biztosítani a dinamikus növekedéséhez szükséges tőkét – írják a közleményben.
A BDPST Tiborcz István, Orbán Viktor miniszterelnök veje kizárólagos tulajdonában álló cég.
A BDPST benyújtotta a tranzakció zárásához szükséges pénzügyi felügyeleti engedély iránti kérelmet a Magyar Nemzeti Bankhoz; az elbírálás folyamatban van - közölte a cég az MTI-vel.
„Cégcsoportunk elkötelezett pénzügyi befektetőként hosszú távon kívánja támogatni a Gránit Bank üzleti stratégiáját. Tőkeemelés formájában biztosítani kívánjuk a bank további dinamikus növekedéséhez szükséges tőkét. A BDPST Group célja, hogy a befektetéssel tovább diverzifikálja a cégcsoport tevékenységét. Hiszünk a Magyarországon, de globálisan is átalakuló pénzügyi szektor üzleti lehetőségeiben, ezért is kerestünk olyan befektetést, ahol a jövő sikereinek zálogát jelentő digitális szemlélet már adott” – magyarázta a bevásárlást Tiborcz István.
Tiborcz István emellett kiemelte, hogy a cégcsoport számára kimagaslóan fontos a gazdasági, a társadalmi, illetve a környezeti fenntarthatóság elve és gyakorlata. „A BDPST Group olyan befektetéseket keres, amelyek ezeknek a kritériumoknak egyaránt eleget tesznek. A száz százalékban magyar tulajdonú Gránit Bank rendkívül hatékony pénzintézet, amely
joggal lehet büszke az alacsony környezeti terhelésére, a minimalizált károsanyag-kibocsátására, valamint digitális, papírmentes megoldásaira, amelyekkel évente fák százait menthetik meg
– közölte a miniszterelnök veje.
A közlemény nem részletezi (üzleti titokról lévén szó, különösen folyamatban lévő tranzakció esetében), hogy a BDPST mennyiért veszi meg a Gránit többségi tulajdonrészét és milyen forrásból finanszírozza az ügyletet. Mindenesetre Tiborcz István cégcsoportja kiválóan teljesít, 2020-ban 1,2 milliárd forint adózott nyereséget ért el, a megelőző évben 4,8 milliárd forintot.
A BDPST-csoport sorra veszi a szállodákat, a Mátrában, Ausztriában, Budapesten, Spanyolországban. Utóbbi terjeszkedést annyira komolyan veszik, hogy Orbán Ráhel és családja ki is költöztek Marbellára – állítólag csak ideiglenesen.
A tranzakció nem jelent változást a Gránit Bank stratégiai célkitűzéseiben és üzleti modelljében, a bankot változatlanul Hegedüs Éva elnök-vezérigazgató (egyúttal a Magyar Bankszövetség elnökségi tagja) irányítja – olvasható a Gránit közleményében.
A BDPST nem mellesleg Hegedüs Éva tulajdonrészének nagyját veszi meg,
az E. P. M. Kft. kizárólagos tulajdonosa és ügyvezetője ugyanis a Gránit-vezér
„Meggyőződésem, hogy a Gránit Bank további növekedési kilátásai kiválóak, az ügyfelek nyitottsága folyamatosan nő a digitális megoldásokra, a bank pedig szolgáltatásainak bővülésével egyre nagyobb szeletet képes kihasítani a bankpiacon. A stratégiai célok továbbra is változatlanok: élen járni az innovációban, újabb és újabb banki termékeket bevezetni kiemelkedő ügyfélélmény biztosításával, folytatni a konzervatív hitelezési politikát, fenntartani a működéshatékonysági előnyt.
Az ehhez szükséges tőkét az új befektető biztosítja.
– emelte ki Hegedüs Éva, aki a kezdetektől irányítja a bankot.
A 2010-es évek közepén a magyar államnak közel feles tulajdonrésze volt a bankban, Hegedüs Éva (illetve az E. P. M.) előbb Demján Sándor alapító részvényeit vásárolta meg, majd a magyar állam 37 százalékos tulajdonrészét, így többségi tulajdonba került. | Tiborcz István bankot vesz | Orbán Viktor vejének BDPST-je többségi tulajdont vásárol a Gránit Bankban Hegedüs Éva elnök-vezérigazgatótól. Hegedüs vezető tisztségét megtartja. | null | 1 | https://hvg.hu/gazdasag/20211230_Orban_Viktor_veje_bankot_vesz | 2021-12-30 11:17:00 | true | null | null | HVG |
A szerdai uniós közbeszerzési értesítőben lejött hirdetmény szerint pár nappal karácsony előtt újabb munkát zsákolt be a ZÁÉV Építőipari Zrt. és a Market Építő Zrt.. A Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozó ZÁÉV és a Garancsi István köreihez tartozó Market konzorciuma ezúttal igazán reprezentatív nemzeti feladatot kapott: zászlórudat kell állítaniuk a Citadella várfalakkal zárt területén.
Az ajánlatkérő Citadella Vagyonkezelő Nonprofit Kft. kiírása szerint a konkrét feladatok közé tartozik egy több elemből álló, változó keresztmetszetű – nyilván fölfelé vékonyodó – zászlótartó rúd legyártása, melynek 35 méter magasnak kell lennie. Ezen lobog majd a 6x12 méteres nemzeti zászló, azt majd motoros szerkezet húzza fel a helyére. A zászlóhúzó motor beépítése is a közbeszerzési feladatok közé tartozik, de áramellátásának biztosítása már nem, szóval arra még külön kell majd költeni.
A rúd-motor kombó még nem minden, az egy vasbeton tömbön áll majd, azt is hozni kell hozzá. A tömböt pedig egy dolomit sziklára épített ágyazatra rögzítik majd. A zászlórúd tervezett területét persze fel is kell tárni: a kapcsolódó diagnosztikai vizsgálatokat generáltervező biztosítja, a tender szerint a jelen munkák a vizsgálatokhoz szükséges munkákat tartalmazzák. A feltárások mélysége legfeljebb a megtalált sziklafelszínig tart, sziklabontásra nem lesz szükség.
A feltárásnak, alapozásnak, rúdállításnak másfél éven belül kell elkészülnie, de a zászlórudat már március 14-ig meg kell csinálni.
A közbeszerzés nyílt eljárásban zajlott, de csak egy jelentkező akadt a feladatra, akik meg is nyerték. A ZÁÉV-Market páros tavaly december 22-én írta alá a szerződést. Ezzel még jól is járt a megrendelő, mert a projekt összköltségét eredetileg közel 5,8 milliárdosra becsülték, de a Mészáros- és Garancsi-féle cégek megoldják az egészet 5,3 milliárdból.
ZÁÉV-sikerről egyébként épp pár napja írtunk legutóbb, a Mészáros-cég az Új Néprajzi Múzeumban nyert újabb feladatokat a Magyar Építővel tandemben, összesen 3,9 milliárd forintért – az erről szóló szerződést pár nappal a zászlórudas előtt írták alá. A Market pedig novemberben örülhetett egy 14 milliárdos feladatnak a Corvinus Egyetem Ménesi Campusán.
Frissítés: Cikkünk megjelenését követően a Várkapitányság Kommunikációs Irodája azt közölte, téves, hogy csak a zászlórúdra költenének ennyi pénzt.
"A Citadella megújításának mostani szakaszában a fejlesztési terület előkészítő feltárása, az erőd falainak rekonstrukciója és egy zászlórúd építése valósul meg mintegy 5,3 Mrd Ft értékben, amely összegből a zászlórúd építésének költsége mindösszesen 2 %-ot tesz ki" - írták. Ez a számítások szerint az jelenti, hogy csak a zászlórúd 106 millió forintba fog kerülni.
Azt is hozzátették, hogy a közel 10 ezer négyzetméternyi falfelület rekonstrukciója a felületek letisztításával, a kalcit és gipsz kicsapódások eltávolításával és a gyenge, mállott részek leszedésével történik meg. A falrekonstrukció során a szakemberek újjáépítik a vörös mészkő fedlapokat is. | 106 millióért építhet zászlórudat a Citadellán Mészáros Lőrinc és Garancsi István | Újra együtt a ZÁÉV és a Market, és a közös munka most még félmilliárdos spórolást is hoz. | null | 1 | https://hvg.hu/ingatlan/20220105_5_milliard_zaszlorud_Citadella_Meszaros_Lorinc_Garancsi_Istvan_kozbeszerzes | 2022-01-05 10:35:00 | true | null | null | HVG |
olvasási idő
6 perc
megjelent
2022.01.06. 04:30
Újabb bankot kebeleznek be a választások előtt a kormánykörök: ezúttal Tiborcz István, a kormányfő veje száll be a magyar piacon egyedülálló, digitális modellt követő Gránit Bankba, amely erejéhez mérten eddig is hitelezte a köreit. | A hitelhegyektől nem látni, mit akar kezdeni Tiborcz István a Gránit Bankkal | Újabb bankot kebeleznek be a választások előtt a kormánykörök: ezúttal Tiborcz István, a kormányfő veje száll be a magyar piacon egyedülálló, digitális modellt követő Gránit Bankba, amely erejéhez mérten eddig is hitelezte a köreit. | null | 1 | https://hvg.hu/360/20220106_Granitba_foglalva#utm_source=hvg_hvg360&utm_medium=email&utm_campaign=newsletter2022_01_06&utm_content=hvg360 | 2022-01-06 06:30:00 | true | null | null | HVG360 |
A 4iG Nyrt. vezette konzorcium nyerte a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) informatikai fejlesztésre kiírt közbeszerzési tenderét – közölte a társaság a Budapesti Értéktőzsde honlapján. A konzorcium feladata a hatóság informatikai rendszereinek hatékony működtetése, az ahhoz szükséges széleskörű üzemeltetési feladatok ellátása és a kapcsolódó folyamatos fejlesztések megvalósításának elősegítése.
Az eljárás összértéke 10,572 milliárd forint plusz áfa, ami az alapmennyiséget tartalmazza. A további, opcionálisan lehívható, az alapmennyiség 30 százalékáig terjedő megrendelések határideje 2026. szeptember 14. | Most a Nébihnél nyert sokmilliárdos tendert a 4iG | Ezúttal konzorciumvezetőként volt sikeres az informatikai cég. | null | 1 | https://hvg.hu/kkv/20211221_nebih_4ig_kozbeszerzes_tender | 2021-12-21 12:35:00 | true | null | null | HVG |
A lélegeztetőgépeket eladó maláj üzletember számláján is landolt pár milliárd forint a magyar külügytől
Hiába indított pert a Transparency International Magyarország a 180 milliárdos lélegeztetőgép-szerződés részleteiért, a Külgazdasági és Külügyminisztérium azt állítja, nem rögzítettek adatot arról, ki ellenőrizte, hogy egy maláj cég legyen a közvetítő, ki döntött a szerződésről, egyáltalán milyen kiválasztási eljárás volt. Az sem derült ki, hogy több millió dollárt miért nem a közvetítő cég, hanem a vezetője saját számlájára kellett utalni.
Vagy nem ellenőrizte le a Külgazdasági és Külügyminisztérium, milyen cégtől vásárolt Malajzián keresztül több mint 180 milliárd forintért kínai lélegeztetőgépeket, vagy szóban történt meg az ellenőrzés – ezt olvassa ki a Transparency International a minisztérium dokumentumaiból. A pénz egy jelentős részét nem a lélegeztetőgépet szállító cégnek utalták, hanem a cég vezetőjének saját számlaszámára. Két további, egyelőre nem tisztázott szerepet játszó vállalatnak is jutott a kifizetésekből.
„Az ügy részleteinek a feltárása érdekében pert kezdeményező Transparency International Magyarország álláspontja szerint a történtek újfent azt igazolják, hogy a kormány a koronavírus okozta világjárvány leküzdésének ürügyével még magasabb fokozatra kapcsolta a korrupt közpénzköltést.” Ezt Ligeti Miklós, a szervezet jogi vezetője emelte ki a hvg.hu-nak, és azt is hozzáfűzte:
nem azzal van a gond, hogy a világjárványban, amely vitán felül rendkívüli helyzetnek tekinthető, a kormány rendkívüli megoldásokhoz folyamodott, hanem azzal, hogy a magyar adófizetők pénzéből százmilliárdos nagyságrendben juttatott olyan beszállítóknak és állítólagos üzletembereknek, akiknek a megbízhatóságáról és az átláthatóságáról semmilyen módon nem győződtek meg.
A KKM válasza a Transparency Internationalnek, benne a kifizetett összegekkel itt érhető el, a szerződéseket ide kattintva olvashatják, a koronavírus elleni védekezéssel összefüggésben mentesítést kapott beszerzési döntések listája pedig ezen a linken található.
Az ügy előzményeiért tavaly márciusig kell visszamennünk. A koronavírus-járvány akkor érte el Magyarországot, Nyugat-Európa több helyéről apokaliptikus képek érkeztek a kórházakból, a KKM pedig úgy döntött, hatalmas lélegeztetőgép-felvásárlásba kezd. Mint azóta kiderült, túlságosan is nagy volt a vásárlási lendület, a legpesszimistább becslések is arról szóltak, hogy maximum 8 ezer lélegeztetőgépre lehet szükség, az is hamar világos lett, hogy az igazi probléma nem a gépek száma, hanem az, hogy hány szakképzett dolgozót állíthatnak melléjük – bár Orbán Viktor a Kormányinfón arról beszélt, hogy ez nem okozott volna gondot –, de a tavaly tavaszi első pánik alatt efelett még könnyebben elsiklottunk. A kormány pedig nagy tételben vásárolt: mint tavaly novemberben elárulták nekünk, 336 milliárd forintért 17 402 gépet vásároltak.
A legnagyobb tétel, 6258 lélegeztetőgép meglepő módon nem közvetlenül érkezett Kínából, hanem egy maláj cég, a GR Technologies közvetítésével. Az erről szóló szerződést a 444.hu közérdekű adatigénylésére adta ki a KKM: 559,6 millió dollárt, akkori árfolyamon 178 milliárd forintot fizetett az állam. Ugyanettől a cégtől 2020 tavaszán 1,6 millió N95/KN95 maszkot is rendelt a KKM, összesen 4,32 millió dollárért.
Az pedig a nemzetközi kereskedelemben igencsak szokatlan részlete volt a szerződésnek, hogy a pénz egy részét nem a GR Technologies, hanem a cég mögött álló Vinod Sekhar saját számlaszámára kellett utalni.
De mi alapján döntött a minisztérium arról, hogy pont ettől a cégtől vásárol? Nem látszott írásos nyoma ugyanis semmilyen engedélyezésnek, közbeszerzési eljárásnak. A Transparency International Magyarország közérdekű adatigényléssel fordult a minisztériumhoz, amelyben egyebek mellett azt kérdezték:
ki, vagy melyik szervezet engedélyezte, hogy a KKM szerződést kössön a GR Technologiesszal,
ha nem volt engedélyezés, akkor ki döntött arról, hogy szerződést köthetnek,
milyen pályáztatás, versenyeztetés, közbeszerzés vagy más eljárás kellett ahhoz, hogy a vállalatot kiválasszák,
ha nem volt kiválasztási eljárás, hogyan került kapcsolatba a KKM a céggel?
Miután a minisztérium nem válaszolt, a TI Magyarország perre ment, 2022 februárjában tartják majd a tárgyalást. A KKM ellenkérelmet adott be a bíróságra, ebben pedig azt írták: nem vonatkozik az adatigénylésről szóló törvény a maláj beszerzésre, mert
„a kért adatok rögzítésére semmilyen módon vagy formában nem került sor, így közérdekű adat nem keletkezett”.
Ez pedig a Transparency International olvasatában azt jelenti, hogy a KKM szerint nincs írásos nyoma annak az eljárásnak, amiben kiválasztották a lélegeztetőgépeket beszállító céget. A minisztérium arra is hivatkozott, hogy egy tavaly márciusi kormányrendelet szerint a koronavírus elleni védekezéssel közvetlenül összefüggő beszerzéseknél a veszélyhelyzet elhárításáért felelős kormánytag egyedi mentesítése alapján el lehet térni a közbeszerzési és beszerzési szabályoktól, kivételes sürgősség esetén pedig egy gazdasági szereplőt közvetlenül is fel lehetett kérni ajánlattételre.
A külügy azt azonban már most kiadta a Transparency Internationalnek, hogy mennyi pénzt fizettek ki a GR Technologiesnak és a szerződéseikben említett más cégeknek. Ebből a következők derültek ki:
maga a GR Technologies csak 4,32 millió dollárt kapott maszkokért,
377 695 000 dollárt kapott lélegeztetőgépekért és további 6 250 000 dollárt PCR-tesztekért a hongkongi Silk Road Development Fund Management Holding (amelynek a nevét következetesen rosszul, a Management szóból egy e betűt lehagyva írták, de ez itt részletkérdés)
132 065 000 dollár jutott lélegeztetőgépekért a Havelock Internationalnek, amelynek a tulajdonosa akkor egy Brit Virgin-szigetekre bejegyzett cég volt,
40 840 000 dollárt kapott a CSSM Co. Ltd. nevű cég,
11 500 000 dollárnyi kifizetés mellett pedig egyszerűen Vinod Sekhar neve szerepel.
Ezeket összeadva 572,67 millió dollárt kapunk, magasabb összeget, mint az az 559 millió, amiről korábban szó volt, de ennek egyszerű a magyarázata, az 559 milliós szám csak a lélegeztetőgépekről szól, az 572 millió pedig a lélegeztetőgépek, a PCR-tesztek és a maszkok ára együtt. Tavaly tavasszal egy dollár árfolyama 320-330 forint között mozgott, így forintba átszámítva 183-188 milliárd forintról van szó.
És itt érdemes kitérni arra, ki is az a Vinod Sekhar, egyáltalán hogy találhatott rá a magyar üzletre. Malajzia egyik celeb-üzletemberéről van szó, aki a karrierje csúcsán, még 2007-ben a Forbes szerint a 14. leggazdagabb maláj volt, és gyakorlatilag mindenbe belekóstolt, amiből pénzt és hírnevet lehetett csinálni az elmúlt évtizedekben: ő vezette Malajzia első angol nyelvű talk-show-ját, volt filmproducer, az 1990-es években az ő vállalata alapította meg Délkelet-Ázsia első internetszolgáltatóját, volt Formula–3-as csapata, a Szovjetunió összeomlásakor részt vett a világ második legnagyobb petrolkémiai gyára, a Nyizsnyekamszknyeftyehim privatizálásában, építőiparral, pénzügyi szoftverekkel és mezőgazdasággal is foglalkozik a Petra nevű cégcsoportja, és saját bevallása szerint 320 darabos gyűjteménye van Miki egeres nyakkendőkből.
Emellett pedig pénzmosás és adóelkerülés gyanúja miatt kell magyarázkodnia.
A nyomozók idén novemberben szálltak ki a Petra Group irodáihoz, hogy dokumentumokat és eszközöket foglaljanak le.
Sekhar – aki amúgy tavaly májusban, nem sokkal a magyar szerződéskötés után megvásárolt egy luxusjachtot és egy magánrepülőt –, a TwentyTwo13 nevű maláj portálnak beszélt arról: mivel ismert magyar kormányzati tisztviselőket, megkeresték, tud-e segíteni a lélegeztetőgépek beszerzésében. A portál szerint jelezte a magyar kormánynak, hogy túl magas az ár, de azt választ kapta, így is kellenek a gépek – mint mondta, csodálja is, hogy ennyire előtérbe helyezik a magyarok az emberéletet.
Azt a pletykát nonszensznek nevezte, hogy 2 milliárd riggit, vagyis 140 milliárd forint haszna lett volna az üzleten, de pontos összeget nem mondott ehelyett, csak azt, hogy az ilyesmi ügyleteknél „normális” közvetítői díjat kereste. Sőt, azt is hozzátette: nem érzi magát kényelmesen akkor, amikor a járvánnyal kapcsolatban kell üzleteket kötnie, mert ahhoz, hogy sok pénzt keressen rajta, az kellene, hogy a világ helyzete rossz maradjon.
A magyar kormány pedig a 17 ezer lélegeztetőgép nagy részét most raktárakban őrzi, vagy elajándékozza.
Az üggyel kapcsolatban megkerestük a Külgazdasági és Külügyminisztériumot is, ha válaszolnak, frissítjük a cikket. | A lélegeztetőgépeket eladó maláj üzletember számláján is landolt pár milliárd forint a magyar külügytől | Hiába indított pert a Transparency International Magyarország a 180 milliárdos lélegeztetőgép-szerződés részleteiért, a Külgazdasági és Külügyminisztérium azt állítja, nem rögzítettek adatot arról, ki ellenőrizte, hogy egy maláj cég legyen a közvetítő, ki döntött a szerződésről, egyáltalán milyen kiválasztási eljárás volt. Az sem derült ki, hogy több millió dollárt miért nem a közvetítő cég, hanem a vezetője saját számlájára kellett utalni. | null | 1 | https://hvg.hu/gazdasag/20211223_Transparency_kozbeszerzes_lelegeztetogep_malaj | 2021-12-23 15:42:00 | true | null | null | HVG |
Bajnai Gordon volt miniszterelnök a Facebookon tette közzé a fővárosi Városháza állítólagos eladásának ügyét vizsgáló bizottság, illetve annak elnöke, a fideszes Kovács Péter 29 kérdésére adott válaszait.
Bajnai elöljáróban leszögezi, hogy a vizsgált ügyben a róla készült, illegális módszerekkel lehallgatott hangfelvétel ügyében büntetőfeljelentést tett, mert megítélése szerint a felvételek készítése, illetve manipulált és megvágott nyilvánosságra hozatala bűncselekmények. A feljelentést a rendőrség befogadta, a nyomozás elkezdődött, Bajnai bízik benne, hogy az elkövetők és megbízóik személyére fény derül, függetlenül az általuk jelenleg betöltött pozíciótól.
A valóság megismerését az értelemtorzítóan megvágott szövegrészek helyett a teljes hangfelvétel megismerése segíthetné, állítólag ez már a rendőrség rendelkezésére áll, remélhetőleg manipulálatlan változatban
– írja Bajnai.
A bevezetőben a volt miniszterelnök hangsúlyozza, hogy szerinte egy politikailag motivált, előre megszervezett, több elemében az úgynevezett „kompromat” módszert követő lejárató kampány folyik a fővárosi városvezetés ellen, ebbe őt tudatos provokáció révén keverték bele, nyilvánvalóan nem függetlenül a közelgő választásoktól. Sőt Bajnai szerint
a feltett kérdések egy része még közvetve sem kapcsolódik a vizsgálóbizottság tárgykörébe, ezekkel Kovács inkább egyfajta politikai propagandát kíván szolgálni.
Bajnai Gordon nyilvános posztja, és a kérdésekre adott válaszai itt olvashatók:
A testület feladata az, hogy megvizsgálja a Városháza és a fővárosi önkormányzat más ingatlanjainak hasznosításával összefüggő állításokat tartalmazó, nemrégiben nyilvánosságra került hangfelvételeket. Vizsgálnia kell a hangfelvételeken elhangzott állítások valóságtartalmát, a készítés, továbbá a nyilvánosságra kerülés körülményeit, különös figyelemmel a jövő évi országgyűlési „választásba való esetleges idegen beavatkozás lehetőségére” is.
Berki Zsolt ingatlanközvetítő – akit az ügy kulcsfigurájának tartanak – már reagált a vizsgálóbizottság kérdéseire. Láng Zsolt, a Fidesz fővárosi frakcióvezetője korábban ismertette egy, akkor meg nem megnevezett ingatlanfejlesztő közjegyző előtt tett nyilatkozatát. E szerint az ügyben érintett Berki Zsolt 10 százalékos tiszteletdíjat kért az ügyletért cserébe, a szokatlanul magas jutalékot pedig azzal indokolta, hogy abból magasabb körök is részesülnek.
Berki szerint a Láng Zsolt által felolvasott levél állításai „minden valóságalapot nélkülöző erőltetett, aljas koholmányok”. Berki hozzáteszi, hogy amennyiben valóban létezik „az állítólagos komoly befektető-vevő, aki az állítólagos tanácsadói díj miatt állt el a vételi szándéknyilatkozat megtételétől, amely állítólagosan 40 Mrd. forintról szólt”, akkor azt üzeni neki, hogy a vételi szándéknyilatkozatát fedezeti igazolással mellékelve juttassa el a Fővárosi Közgyűléshez, valamint tárják azt a vizsgálóbizottság elé. | Bajnai Gordon megválaszolta a „Városháza-vizsgálóbizottság” mind a 29 kérdését | Ugyan Bajnai politikai lejáratásnak tartja a „Városháza-ügyet” és feljelentést tett, de a vizsgálóbizottság kérdéseit tételesen megválaszolta. | null | 1 | https://hvg.hu/ingatlan/20211230_Bajnai_Gordon_megvalaszolta_a_Varoshazavizsgalobizottsag_mind_a_29_kerdeset | 2021-12-30 17:47:00 | true | null | null | HVG |
Csak decemberben 700 milliárd forintért vittek piacra vállalati kötvényeket az MNB Növekedési kötvényprogramjában (Nkp), az elmúlt két és fél évben 70 kibocsátó jutott átlagosan 35 milliárd forintos forráshoz, és a hamarosan záruló, 1550 milliárdos keretösszegű programból még felhasználatlan 200 milliárd forint is várhatóan hamar elfogy a jövő év elején - írta pénteki számában a Világgazdaság.
A lap emlékeztetett, hogy a Magyar Nemzeti Bank (MNB) december közepén jelezte, leállítja a vállalati kötvénypiac fellendítését célzó programját, és már csak a tárgyalás alatt álló kibocsátásokban vesz részt vásárlóként. A keret bő kétharmadát - 1021 milliárd forintot - november végéig már elköltötte a jegybank.
A programban 70 kibocsátó - köztük 13 tőzsdei cég - élt a lehetőséggel, és bocsátott ki több mint 2450 milliárd forint értékben kötvényeket, csaknem száz aukción. A tőzsdei cégek 780 milliárd forintért vittek piacra kötvényeket, ezzel az Nkp-s források harmada hozzájuk került. Ez az összeg a pesti tőzsde jelenlegi piaci kapitalizációjának 8 százaléka - írta a lap.
A program kínálta forrásbevonási lehetőséggel a 4iG élt a leginkább, amely három aukción összesen 389 milliárd forinthoz jutott, de kiemelkedik a mezőnyből a két OTP-s munkavállalói szervezet 100-100 milliárdos kibocsátása is. A Nestlé Hungária 115 milliárd, a Futureal Holding 111 milliárd forintnyi kötvényen adott túl, és százmilliárdos nagyságrendű aukciót tartott a Flextronics és a Hell Energy is. A Magyar Telekom, a Richter és a Mol egyaránt 70 milliárd forintos kibocsátással vett részt az Nkp-ban.
Talán nem túlzás azt állítani, hogy a 4iG Nyrt. informatikai-technológiai vállalat épp most írja be magát a magyar cégtörténelembe, tán még soha senkinek nem sikerült ekkora fejlődést produkálnia ilyen rövid idő alatt.
A legújabb fejlemény, hogy bejelentették: lezárult a Digi márciusban indított átvilágítása és szerződéskötési folyamata, melynek eredményeként végleges megállapodást kötött a 4iG Nyrt. a román RCS & RDS csoporttal a médiakonszern magyarországi érdekeltségeinek megvásárlásáról. A tranzakció értéke 625 millió euró, megközelítőleg 232 milliárd forint. Az ügylet a hatósági eljárásokat követően 2022. januárjában zárulhat. | A Fidesz-közeli, mesésen hasító techcég a jegybanki kötvényprogram legnagyobb kedvezményezettje | Összesen 389 milliárdhoz jutott a jegybank Növekedési Kötvényprogramjában a Mészáros Lőrinc korábbi kinyújtott karja, Jászai Gellért vezette 4iG. A cég nagyot megy, egyebek mellett megvette a Digit, összebútorozik a német Rheinmetallal, és a magyar állami Antenna Hungariával, közben záporoznak rá az állami megrendelések. | null | 1 | https://hvg.hu/gazdasag/20211231_A_Fideszkozeli_mesesen_hasito_techceg_a_jegybanki_ingyenpenz_legnagyobb_kedvezmenyezettje | 2021-12-31 09:50:00 | true | null | null | HVG |
programajánló - kritika
2021.12.04. 10:10 4 perc
Valami nehezen körülírható veszteségről, egy eltűnőben lévő, legalábbis végletesen átalakuló világról mesél legújabb albumán Damon Albarn, akinek The Nearer The Fountain, More Pure the Stream Flows című nagylemeze egy újabb tónus a művész eddig is színes alkotói palettáján. | Az ATV vezére és Sarka Kata férje együtt támad a bulvárbizniszben | Németh S. Szilárd és Bessenyei István már eddig is érdekelt volt ebben a médiaágazatban, most egyesíthetik erejüket. | null | 1 | https://hvg.hu/360/20211230_NAPHIREHU_meg_tobb_bulvar_kozpenzbol | 2021-12-30 16:00:00 | true | null | null | HVG360 |
Az MFB Magyar Fejlesztési Bank Zrt. alaptőkéje 45 milliárd forinttal nőtt – olvasható a Budapesti Értéktőzsde (BÉT) honlapján közzétett kibocsátói tájékoztatásban. Az alaptőke növelését a tulajdonosi jogok gyakorlója, a nemzeti vagyon kezeléséért felelős tárca nélküli miniszter (vagyis Mager Andrea) rendelte el. Az emelést követően az MFB Zrt. alaptőkéje 349,9 milliárd forint lett.
Az MFB a magyar állam kizárólagos tulajdonában lévő hitelintézete, értékpapírjait 2019 decemberében vezették be a részvénypiacra.
Ez egyébként már a második bejelentett tőkeemelés pár napon belül, az MFB az előző körben 39 milliárdot kapott, vagyis összesen 84 milliárdot.
A tőkeemelés minden bizonnyal összefügg azzal, hogy a kormány december közepén több körben, több tíz- és százmilliárd forintot „csoportosított át” a költségvetésben közelebbről meg nem határozott állami vállalatok tőkeemeléseire, beruházásaira, illetve vállalati tulajdonrészek megszerzéseire. Ez immár menetrendszerű gyakorlat a kormány év végén mindig kiszórja a büdzsében esetleg megmaradt (mármint a tetemes hiánnyal együtt megmaradt) pénzeket.
Az állam elsősorban az MFB-n keresztül nyújtott és nyújt kedvezményes hiteleket a járványválság miatt bajba került cégeknek. Az MFB alapfeladata az, hogy vállalkozásoknak és magánszemélyeknek nyújtson kedvező konstrukciójú hiteleket, valamint uniós gazdaságfejlesztési forrásokat közvetítsen.
De a bank Fidesz-közeli szereplőket is szokott hitelezni és támogatni. Miután az MFB öt év után nyilvánosságra hozta egyéb, banki tevékenységéhez nem kapcsolódó kifizetéseinek listáját, kiderült: rajta van a Kubatov Gábor fideszes pártigazgató elnökölte Ferencvárosi Torna Club (FTC) felnőtt jégkorong és kézilabda, valamint utánpótlás vízilabda szakosztálya, ide összesen 48 millió forint jutott 2018-ban. De nem maradt le a békés meneteléseiről híres Civil Összefogás Fórum sem, az alapítványának, a Civil Összefogás Közhasznú Alapítványnak (CÖKA) 2021-ben 25,4 millió forintot utalt át az MFB. (A CÖF-nek egyébként 2017 vége óta a Szerencsejáték Zrt. 170 millió forintos támogatást folyósított, de még ez is elmarad az MVM Zrt. 2016 őszén nekik utalt 508 milliójától.) Felkerült a támogatottak közé a kormányközeli Nézőpont Intézet Alapítvány, amely 36 millió forint jutott 2020-ban. | Kiderült, hová lett a költségvetésből év végén rejtélyesen kiszórt pénz egy része | Két körben 84 milliárd forint tőkét emelt az állam, illetve a tulajdonosi jogokat gyakorló Mager Andrea miniszter a Magyar Fejlesztési Bankban. | null | 1 | https://hvg.hu/gazdasag/20211230_Kiderult_hova_lett_a_koltsegvetesbol_ev_vegen_rejtelyesen_kiszort_penz_egy_resze | 2021-12-30 15:09:00 | true | null | null | HVG |
2021.12.30. 14:00
A választási osztogatást a jövő év első hónapjaiban futtatja csúcsra a kormány, ennek ellentételezéseként a 2022-es költségvetésből 755 milliárd forint értékű kiadást óhajt megtakarítani.
Kajakkal közlekedni Budapesten? – a „katasztrófaturista" Földes András árvízi filmje
2024.01.10. 18:301 perc | A saját újraválasztását célzó osztogatást finanszírozza a kormány a megszorítással | A választási osztogatást a jövő év első hónapjaiban futtatja csúcsra a kormány, ennek ellentételezéseként a 2022-es költségvetésből 755 milliárd forint értékű kiadást óhajt megtakarítani. | null | 1 | https://hvg.hu/360/202152__kikoltekezes__adossagcsapda__egyensulyhianyok__hinni_vagy_nemhinni | 2021-12-30 15:00:00 | true | null | null | HVG360 |
Milyen hatások alapján döntünk? Miért képesek egyesek meggyőzni bennünket, míg mások nem? Mi hat ránk, amikor engedünk egy reklám csábításának? Hogyan lehet rávenni az embereket, hogy olyan ügyeket támogassanak, amelyeket korábban eszük ágában sem volt? Robert B. Cialdini szociálpszichológus, a befolyásolás világhírű szakértője évtizedek óta foglalkozik ezekkel a kérdésekkel. Kutatásai és gyakorlati tapasztalatai alapján foglalta össze a hatékony, etikus meggyőzés alapelveit és eszköztárát a Hatás című művében, amelynek bővített, átdolgozott kiadása az ismeretek frissítésén, az új kutatási eredmények bemutatásán túl rengeteg izgalmas, aktuális példával gazdagodott. A HVG Könyvek által megjelentetett kiadványból több részt is bemutatunk.
Harmadszor döntenek, akár már kedden, a főpolgármester-választásról, ezúttal a Kúrián a sor, de lehet, hogy még az Alkotmánybíróságnak is lesz dolga az üggyel. Mi jön ezután? Az összes szavazat újraszámolása? A választás részleges megismétlése, ahogy a vesztes Vitézy Dávid kéri? Vagy egész Budapestnek újra kell szavaznia, ahogy a 41 voksnyi többséggel győztes Karácsony Gergely szeretné? Ha új voksolás lesz, azt július 7-én tartják, ami nagyon feszített tempót diktál.
A VAR nehezen összeegyeztethető a játék szellemével, egyfelől. Másfelől nem is váltja be a hozzá fűzött reményeket. Vélemény.
Milyen hatások alapján döntünk? Miért képesek egyesek meggyőzni bennünket, míg mások nem? Mi hat ránk, amikor engedünk egy reklám csábításának? Hogyan lehet rávenni az embereket, hogy olyan ügyeket támogassanak, amelyeket korábban eszük ágában sem volt? Robert B. Cialdini szociálpszichológus, a befolyásolás világhírű szakértője évtizedek óta foglalkozik ezekkel a kérdésekkel. Kutatásai és gyakorlati tapasztalatai alapján foglalta össze a hatékony, etikus meggyőzés alapelveit és eszköztárát a Hatás című művében, amelynek bővített, átdolgozott kiadása az ismeretek frissítésén, az új kutatási eredmények bemutatásán túl rengeteg izgalmas, aktuális példával gazdagodott. A HVG Könyvek által megjelentetett kiadványból több részt is bemutatunk | Az adófizetők pénze sem elég: a harmadosztályban is csak 15. az egri focicsapat | A kormányközeli tulajdonban álló klub a gyatra szereplés közben ügyvezetőt váltott, négyszeres válogatott focista irányíthatja. | null | 1 | https://hvg.hu/360/202152_eger_labdarugo_sport_anerpenze_sem_eleg | 2022-01-03 12:00:00 | true | null | null | HVG360 |
A cél, hogy a találkozások meghosszabbítsák azt az időt, amíg az időseknek van erejük és kedvük önállóan élni. Az "üzletbe" nem szállhat be akárki.
Sorozatunkhoz öt írót kértünk fel: öt kulcsszót felhasználva írjanak arról, miként élték meg az elmúlt hetet. Karafiáth Orsolyának most a kínból, a pulykabuktából, a rejtőzködőből, az apróságokból és a pocóból kellett dolgoznia.
A globális minimumadó a költségvetések helyzetén nem sokat javít, Kína és az USA kimaradása pedig amúgy is korlátozza a hatását. | Holland céggel üzletel a vállalkozó, akinek borsodi földszerzését nagy viták kísérték | Borsodban az állam is segítette, cége most öt magyarországi naperőműves céget adott el. | null | 1 | https://hvg.hu/360/202152_astroszeles_beerik_afoldszerzes | 2022-01-02 08:30:00 | true | null | null | HVG360 |
Angyalföld;
2022-01-08 06:00:00
Hatalmas épületeket emelne Angyalföldön a Városháza-ügyben is szerepet kapó Rahimkulov família
Az engedélyeztetés elindult, a kerület hiába tiltakozna.
Nem vesztegette az időt a Vlagyimir Putyin elnökhöz közel állónak tartott orosz üzletember, Megdet Rahimkulov fia, Ruszlan Rahimkulov. A magyar kormány novemberben nyilvánította rozsdaövezeti akcióterületté az egykori Láng Gépgyár XIII. kerületi iparterületét, december végén már el is indították a környezetvédelmi eljárást, amely az engedélyezés első lépése. Az ingatlan papíron a svájci hátterű Pacont Kft. tulajdonában áll, de a cég irányításában részt vevő Huszár Viktor és Marton Péter tavaly alapított Southblaze nevű cége 2021 februárjában 7 millió euró (2,5 milliárd forint) jelzálogot jegyeztetett be az iparterületre (lásd keretes írásunkat).
A Láng-negyed környezetvédelmi eljárását a Southblaze kérelmére indította meg a Tarnai Richárd vezette Pest Megyei Kormányhivatal. (Az építési engedélyeket a szintén „baráti” fővárosi kormányhivatal adja majd ki.) A Váci út, Turbina utca, Esztergomi út, Vizafogó út által határolt 8 hektáros tömbben önálló városrész épül, amely „ötvözi a lakó- és irodai funkciót a Láng gépgyár megmaradt műemléki épületeivel”. Az előzetes vizsgálati dokumentációból kiderült: összesen bruttó 280 ezer négyzetméter épülne a felszín felett és további 130 ezer négyzetméter alatta lakóépületek, irodaházak, szálloda, üzletek, közösségi terek és parkoló formájában. A meglévő épületeket a Váci út és a Turbina utca sarkán álló, műemléki védettséget élvező, Alpári Ignác tervezte csarnok kivételével elbontják. A tervek elkészítésével a jó nevű Paulinyi építészirodát bízták meg.
A beruházás a dokumentáció szerint „ideálisan kíván reagálni a barnamezős területek rehabilitációs igényeire, magas szintű épületekkel és funkciókkal gyógyítaná be a városszöveten lévő sebet”. A kormány – a projektet kiemelt beruházássá nyilvánító – rendeletében meghatározott „sajátos beépítési szabályok” ugyanakkor némi kételyt ébresztenek, mivel eszerint az épületmagasság elérheti a 65 métert, az új épület homlokzati szélessége akár 120 méter lehet, zöldfelületből elég 25 százalék, a lakások pedig 50 négyzetméternél kisebbek is lehetnek. A beruházók ki is használják a lehetőséget: a Váci út és a Vizafogó utca találkozásánál négy különálló toronyból álló, 65 méter magas irodaház épül. Az engedélyezési dokumentáció szerint ez a „városképileg is jelentős elem képezi a beépítés csúcsát”. A műemléki területen 230 szobás szálloda és több termes konferencia-helyszín épül, míg a 4 lakóépületben 1424 lakást alakítanak ki. Az Esztergomi út északi végére tervezett lakóépületek maximálisan kihasználják a dunai panorámát, így ott is „toronyszerű beépítés készül”. Mivel a Rákos-patak környékének rendezése jelentős értéknövelő hatással bír, ezért a kerületi és fővárosi önkormányzat tulajdonában lévő terület revitalizációját javasolják. Arról nem esik szó, hogy ezt ki fizetné. A projekt összértéke a beruházó korábbi közlése szerint eléri a 150 milliárd forintot.
Az építkezés 2022-2031 között, hat ütemre bontva valósulna meg. Az első két ütemben 3 lakó- és egy irodaházat húznak fel. A lakóépületek földszint plusz 9-16 emeletesek lesznek, a föld alatt 1-3 parkolószinttel, az utcaszinten üzletekkel. Azt az irodaépületet 12 emeletesre tervezik három szintes mélygarázzsal. Az első épület kivitelezését már idén májusban elkezdenék és 2024-ben adnák át. A szálloda az utolsó ütemben 2028 és 2031 között valósulna meg. Az épületek között „zöld oázis” létesülne, bár a lakóterületek belső kertjeit csak az ott lakók használhatnák. A gigászi beépítés miatt a 25 százalékos zöldfelületi minimumot csak úgy tudják teljesíteni, ha jelentős méretű tetőkerteket hoznak létre. Összesen 3000 parkolót alakítanak ki. Mindent összevetve úgy vélik, a beruházás a lakosság életminőségére pozitív hatással lesz.
A XIII. kerületi, ellenzéki vezetésű önkormányzat korántsem lehet biztos ebben. Rahimkulovék másik cégével már meggyűlt a bajuk. Az iparterület háta mögött lévő Népfürdő utca-Dagály utca-Jakab József utca-Bodor utca által határolt terület Népfürdő utcai részére ugyanis hatalmas társasházat húzna fel a szintén az orosz milliárdos érdekeltségébe tartozó Idom Házépítő Kft. Az épület terveit a kerületi tervtanács a túlépítés miatt elutasította, mire a kormány azt is kiemelt beruházássá nyilvánította. A döntés miatt a kerület Alkotmánybírósághoz fordult. | Hatalmas épületeket emelne Angyalföldön a Városháza-ügyben is szerepet kapó Rahimkulov família | Az engedélyeztetés elindult, a kerület hiába tiltakozna. Nem vesztegette az időt a Vlagyimir Putyin elnökhöz közel állónak tartott orosz üzletember, Megdet Rahimkulov fia, Ruszlan Rahimkulov. A magyar kormány novemberben nyilvánította rozsdaövezeti akcióterületté az egykori Láng Gépgyár XIII. kerületi iparterületét, december végén már el is indították a környezetvédelmi eljárást, amely az engedélyezés első lépése. | null | 1 | https://nepszava.hu/3142757_hatalmas-epuleteket-emelne-angyalfoldon-a-varoshaza-ugyben-is-szerepet-kapo-rahimkulov-familia | 2022-01-08 00:00:00 | true | null | null | Népszava |
korrupció;hálapénz;NVSZ;
2021-12-31 06:40:00
Megdöbbentő történetekkel találkoznak a rendőrök az egészségügyben
Ha egyszer valaki lebukik, nem marad esélye az ismétlésre – mondta Váradi Piroska rendőrezredes a hálapénz-tilalmat is ellenőrző Nemzeti Védelmi Szolgálat Korrupciómegelőzési Főosztályának vezetője.
Hány ügyük volt március óta?
Az elmúlt egy évben 42 olyan eset volt, amikor vagy feljelentéssel éltünk, vagy nyomozást kezdeményeztünk egészségügyi dolgozókkal szemben különböző korrupciós és más bűncselekmények miatt. Sokféle orvosi területen végeztünk bűnfelderítő tevékenységet: a reumatológiától elkezdve a nőgyógyászaton át a sportorvosi és pszichiátria vizsgálatokig.
Volt olyan ügy, ami önt is megdöbbentette?
Több is. Az egyik a pszichiáter főorvos története. Számomra döbbenetes volt, hogy orvosként abban nyújt segítséget, hogy valaki a büntetésének letöltését elodázza. Erre megvolt a tarifája. Érdekes és egyben vicces volt az ügye annak a reumatológusnak, aki két a rendelése közötti időben kitette a hálapénzt elutasító plakátokat, ám ahogy elkezdődött a rendelése, ezt gyorsan el is pakoltatta. Megdöbbentő az az eset is, amikor az orvos a nővéreket használta a pénz beszedésére, hogy az idős betegeket benntartsák a kórházban. Az is nagyon megdöbbentett, amikor komplett bűnszervezetben segítettek hozzá hamis védettségi igazolványokhoz egészségügyi dolgozók pácienseket.
Ennek milyen következményei lehetnek? Ez azért is nagyon veszélyes, mert az illető, aki oltás nélkül jut védettségi igazolványhoz, még közegészségügyi kockázatot is jelent, veszélyezteti mások egészségét.
Ez már valóban több egy „sima” korrupciós bűncselekménynél, ezekben az esetekben megáll a hamisítás, az okirattal való visszaélés is. A szándékos bűncselekmények elkövetésének a büntetőjogi mellett van munkajogi következménye is. Az illető munkaviszonya azonnal megszűnik és a törvényben előírt időtartam leteltéig, legtöbbször hosszú évekig, nem is tud elhelyezkedni a közellátásban. Azaz, ha egyszer valaki lebukik, nem marad esélye az ismétlésre.
A tettenérésről, a munkajogi következményekről értesítik az orvosi kamarát is?
Természetesen. Minden egyes ilyen felderítésünket, amikor az alapján feljelentést teszünk vagy nyomozást kezdeményezünk, és minden megbízhatósági vizsgálatot – függetlenül attól, hogy azok feljelentéssel zárultak-e vagy sem – jelezzük a köztestületnek is.
Milyen adatokra van szükség ahhoz, hogy elinduljon egy ilyen folyamat? Mik azok az adatok, amik ilyenkor összegyűlhetnek, vagy beérkezhetnek önökhöz?
Nagyon sokféle jelzés érkezhet, érkezik hozzánk. Minden egyes bejelentést megvizsgálunk, körüljárunk. Valamikor nincs arra utaló adat, hogy valóban követtek el olyat, ami bűncselekmény határát súrolja, de a szálak fejtegetése során kiderülhet, hogy van alapos okunk mindezt feltételezni. Ha végül bűncselekmény gyanúját állapítjuk meg feljelentést teszünk, vagy nyomozást kezdeményezünk.
Jellemzően honnan érkeznek a jelzések?
Bárhonnan. Személyesen engem is nagyon sokan keresnek meg. Az NVSZ zöldszáma, hivatali elérhetőségei nyilvánosak. Nagyon sok bejelentés érkezik hozzánk állampolgároktól, maguktól az egészségügyi dolgozóktól is. A kollégáim valamennyi jelzést körüljárják, megvizsgálják. Folyamatosan végezzük a kockázatelemzéseket. Próbáljuk kiszűrni azokat a helyzeteket, körülményeket, ahol a legnagyobb lehet az esélye a korrupciónak. Most például ilyen „forró terület” a védettségi igazolványokkal való visszaélés.
A megbízhatósági vizsgálatok alatt milyen összeget ajánlanak az érintetteknek?
Attól függ, általában 20 ezertől 100 ezer forintig, de van, ahol ennél nagyobb az összeg. A pszichiáter főorvos hölgynél, aki igazolásokat adott elítélt embereknek azért, hogy ne kelljen bevonulniuk a büntetés végrehajtáshoz, 300 ezer forint volt ez az összeg. Amellett, hogy elfogadta a felkínált pénzt még jó tanácsokkal is ellátta a tárgyalótisztet: hogyan és milyen formában kell majd befeküdnie, milyen igazolást állít ki a számára. Róla volt olyan információ, hogy mindezt nem először tette.
Van arra egy külön kasszájuk, amit a tárgyalótisztek használhatnak a megvesztegetésre?
Igen, erre vannak különböző eljárásjogi intézkedések, amelyek lehetővé teszik, hogy legyen minderre forrás.
Mekkora összegű ez a büdzsé, van-e maximum összeg amit még fel lehet ajánlani az érintetteknek?
Erről nem tudok nyilatkozni. Ezek olyan kérdések, amelyek a munkánk bizalmas részéhez tartoznak. Olyan részletet nem tudok önnel megosztani, ami kifejezetten a megbízhatósági vizsgálatot érinti, mert ennek pont ez a sajátja, hogy ez egy abszolút védett eljárás.
Említette, hogy elég sok bejelentést kapnak. Március óta mennyit kaptak az állampolgároktól és mennyit az egészségügyi dolgozóktól?
Összesen 35 bejelentést kaptunk. Nem tartjuk nyilván, hogy mennyit állampolgároktól és mennyit egészségügyi dolgozótól.
Ha a bejelentés utóbb nem bizonyul igaznak, akkor mi történik?
Akkor ennyi.
A bejelentő kap visszajelzést, hogy az információja nem volt korrekt?
Nem kap, mert a nagyrészük névtelen. Ezek a bejelentések alapvetően bűnügyi információkat tartalmaznak, így rájuk nem a közérdekű bejelentésekre vonatkozó szabályok érvényesek.
Ha például valaki indokolatlanul hív mentőt, vagy akár egy nem létező csőtéréshez javítószolgálatot, annak fizetnie kell a költségeket. Önök élnek-e hasonlóval az indokolatlan bejelentővel szemben?
Nekünk nincs ilyen lehetőségünk, de kétségtelen, hogy vannak notórius bejelentők. Úgy gondolom, mi ezeket a helyén tudjuk kezelni.
A vizsgálatok szempontjából mennyiben más az egészségügy mint az ellenőrzésük alá tartozó más államigazgatási területek?
A korrupció miértje, az elfogadás pszichológiája teljesen más az egészségügyben, mint egy rendőr esetében. Az utóbbiban van egy gyorshajtó, akit megállít a rendőr. A gyorshajtó pontosan tudja, hogy ő elkövetett egy szabálysértést, s amikor pénzt ajánl, ki akar bújni a következmények alól. A hálapénz, vagy a várólista kikerülésére ajánlott összeggel pedig magamon, vagy a családtagomon akarok adott esetben segíteni. Ezért ez egy sokkal érzékenyebb terület. Nyilván, amikor az orvos vagy az egészségügyi dolgozó utólag kér pénzt olyan ellátásért, amelynek nyújtása egyébként kutya kötelessége volt, megint egy más kategória. Az egészségügyi korrupciós helyzetekben különbséget kell tenni a klasszikus hálapénz és a közszolgáltatásokért kikövetelt összegek átvétele között. Az említett 42 esetben elenyésző volt a klasszikus hálapénz aránya. Az egészségügyi korrupciós helyzeteknél sokkal inkább a megelőzésre próbálunk fókuszálni. Készül most egy kiadványunk, ami ezeket a helyzeteket modellezi és megoldásokat ajánlj az elkerülésükre. Nemcsak az egészségügyi dolgozók, az állampolgárok is kapnak ilyet. A fő üzenet arról szól, hogy miért mondjunk nemet.
Tényleg, miért mondanánk?
Legelőször is azért, mert január elsejétől adni és elfogadni a korrupciós előnyt is bűncselekménynek minősül. Emellett mert kellemetlen és megalázó az orvosnak és a betegnek is. A páciens gyakran azért ajánlja fel a pénz, mert azt gondolja, jobb ellátáshoz, nagyobb figyelemhez jut. Ezzel szemben az volna a kívánatos elérendő cél, ha a betegek nem egyetlen orvosban, vagy egészségügyi dolgozóban bíznának meg vakon, hanem az ellátórendszerről hinnék el, hogy annak bármely hazai intézményében meg fogják gyógyítani.
Ettől még kicsit messze vagyunk, pláne most, amikor az orvosi béremelés, a finanszírozási szabályok és egy sor egyéb egészségpolitikai döntés éppen olyan ösztönző rendszert teremtett, amelyben senkinek sem érdeke a beteget ellátni. Jelenleg már hálapénzért sem lehet sokszor hozzájutni szükséges gyógyítási szolgáltatásokhoz.
Lehet, mert minden mindennel összefügg, de a hálapénz adása elfogadása bűncselekmény, a mi feladatunk ennek üldözése és felderítése. | Megdöbbentő történetekkel találkoznak a rendőrök az egészségügyben | Ha egyszer valaki lebukik, nem marad esélye az ismétlésre – mondta Váradi Piroska rendőrezredes a hálapénz-tilalmat is ellenőrző Nemzeti Védelmi Szolgálat Korrupciómegelőzési Főosztályának vezetője. | null | 1 | https://nepszava.hu/3141646_megdobbento-tortenetekkel-talalkoznak-a-rendorok-az-egeszsegugyben | 2021-12-31 00:00:00 | true | null | null | Népszava |
Hadházy a nyomozást elutasító rendőrségi határozatot rendkívül kemény szavakkal tette közzé a Facebook-oldalán: „Az a rendőr alezredes (jegyezzük meg a nevét: Váradi Attila), aki egy ilyet fecnit aláír, vagy totál idióta, vagy mélyen korrupt, vagy csak egyszerűen egy gyáva alak, aki a miniszter utasítására csinál bűnözőt magából. Nyilvánvalóan hivatali visszaélés gyanúja merül fel annál, aki egy tízszeres túlárazás eshetőségének kivizsgálását ennyivel elhessegeti anélkül, hogy legalább egy igazságügyi szakértőt megkérdezne.”
Az ANY Biztonsági Nyomda Nyrt. (ANY) 2021. március 10-én közleményben jelentette be a Budapesti Értéktőzsde (BÉT) honlapján, hogy 2023. 03. 01-ig szóló szerződést írt alá az állami tulajdonú Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt.-vel (NISZ) a védettségi igazolványok szállítására vonatkozóan. Azt azonban sem az ANY, sem a NISZ nem közölte, hogy mennyi közpénzt kap a nyomdacég a kártyák előállításáért.
Április 17-én közadatigénylésben kértük ki a NISZ-től az ANY Biztonsági Nyomda Nyrt.-vel kötött szerződést, de a NISZ 90 nap hosszabbítás után megtagadta a dokumentum kiadását. Pereltünk és nyertünk: nem várták meg, hogy bírósági tárgyalásra kerüljön sor, hanem október 25-én megküldték a szerződést a módosításaival és mellékleteivel együtt. Az iratokból kiderül, hogy bruttó 1244 forintos darabáron összesen 8 millió darab védettségi igazolványt rendeltek az ANY-től bruttó 9,95 milliárd forintért.
A NISZ 8 millió darab védettségi igazolványt rendelt közel 10 milliárd forintért | atlatszo.hu
Az állami tulajdonú Nemzeti Infokommunikációs Zrt. (NISZ) júliusban 3 hónap időhúzás után megtagadta a védettségi igazolványok gyártásáról szóló szerződés kiadását arra hivatkozva, hogy „technikai információk találhatók” benne. Emiatt bepereltük a NISZ-t, és nem várták meg a bírósági tárgyalást, hanem most mégis kiadták a dokumentumot, amiből kiderül, hogy először 5 millió, majd még 3 millió védettségi igazolványt rendeltek az ANY Biztonsági Nyomda Nyrt.-től.
Cikkünk megjelenésének másnapján, 2021. október 27-én Hadházy Ákos független országgyűlési képviselő a Facebook-oldalán arról számolt be, hogy néhány perces kereséssel lehet találni plasztikkártyákat 120 forintos darabáron, tehát szerinte tízszeres áron vette a NISZ (vagyis az állam) a védettségiket. November elején Hadházy bejelentette, hogy feljelentést tesz az ügyben.
Log in or sign up to view
See posts, photos and more on Facebook.
Ezután mondhatni villámgyorsan eredmény született: Hadházy január másnapján tette közzé, hogy a rendőrség visszadobta a feljelentését azzal az indokkal, hogy „a feljelentett cselekmény nem bűncselekmény”. A rendőrség szerint ugyanis a Hadházy által említett, 100-150 forintos darabáron kapható plasztikkártyákkal szemben a védettségi igazolványok többet tudnak, mert megfelelnek a biztonsági okmányok követelményeinek, és egy komplett szolgáltatás tartozik hozzájuk. A rendőrségi határozat szerint ennek keretében a védettségik bruttó 1244 forintos darabára magában foglalja a kártyák legyártásán túl
a megszemélyesítésüket is, vagyis „a kártya előoldalán egy informatikai adathordozó kerül elhelyezésre”;
a kártyák borítékolását, megcímzését, valamint a postai szolgáltató részére történő átadását;
egy heti 7 napon át napi 24 órában működő informatikai rendszert, „amely a kártyákkal kapcsolatosan felmerülő bármilyen probléma megoldására szolgál”.
A rendőrségi határozat kijelenti, hogy „a fentiek alapján nem merült fel arra vonatkozóan adat, hogy a csalás és hűtlen kezelés bűntett” megvalósult volna, illetve „ezzel ok-okozati összefüggésben a védettségi igazolványok beszerzése kárt vagy vagyoni hátrányt okozott volna”.
Hadházy meglehetősen kemény szavakkal kommentálta a nyomozás elutasításáról szóló rendőrségi határozatot: „Az a rendőr alezredes (jegyezzük meg a nevét: Váradi Attila) , aki egy ilyet fecnit aláír, vagy totál idióta, vagy mélyen korrupt, vagy csak egyszerűen egy gyáva alak, aki a miniszter utasítására csinál bűnözőt magából. Nyilvánvalóan hivatali visszaélés gyanúja merül fel annál, aki egy tízszeres túlárazás eshetőségének kivizsgálását ennyivel elhessegeti anélkül, hogy legalább egy igazságügyi szakértőt megkérdezne.”
Nem egyedi eset, hogy politikailag kényes, a kormányra rossz fényt vető ügyekben a rendőrség fénysebességgel visszadobja a feljelentést, és nem is kezdi el a nyomozást, vagy ha mégis, akkor pikk-pakk lezárja azzal az indoklással, hogy nem történt bűncselekmény.
Szeptemberben összegyűjtöttünk 20 olyan esetet, amik egy laikus számára is egyértelműnek tűntek, de vagy hosszú ideje húzódik a nyomozás eredménytelenül, vagy épp ellenkezőleg, hamar lezárták az eljárást „bűncselekmény hiányában”, vagy egyszerűen nem is kezdtek kutakodni. A védettségi igazolványok vásárlása jól illeszkedik ebbe a sorba.
Elszabotált nyomozások: 20 fontos ügy, ami megakadt az ügyészségen | atlatszo.hu
A Fidesz pártkatonájának tartott legfőbb ügyész, Polt Péter előszeretettel hangoztatja, hogy a magyar nyomozóhatóságok milyen remek munkát végeznek. Az elmúlt években azonban több olyan nagy ügy is volt, amelyben vagy hosszú ideje húzódik a nyomozás eredménytelenül, vagy épp ellenkezőleg, hamar lezárták az eljárást „bűncselekmény hiányában”, vagy egyszerűen nem is kezdtek kutakodni.
Címlapkép: Átlátszó | Nem nyomoz a rendőrség a védettségi igazolványok ára miatt | Október végén sikerült megtudnunk, hogy az állam közel 10 milliárd forintért vett védettségi igazolványokat az ANY Biztonsági Nyomda Nyrt.-től. Cikkünk után Hadházy Ákos független országgyűlési képviselő feljelentést tett hűtlen kezelés és csalás gyanúja miatt, mert nagyon soknak tartotta a kártyánkénti bruttó 1244 forintos árat: szerinte „3 perc kereséssel a neten 120 forintért is lehet rendelni”. A rendőrség elutasította a feljelentését arra hivatkozva, hogy a védettségi nem csak egy sima plasztikkártya, hanem megfelel a biztonsági okmányokkal szembeni követelményeknek, továbbá megszemélyesítik és beborítékolják, emellett egy 24 órában üzemelő informatikai rendszert üzemeltet hozzá a gyártó. | null | 1 | https://atlatszo.hu/kozpenz/2022/01/04/nem-nyomoz-a-rendorseg-a-vedettsegi-igazolvanyok-ara-miatt/ | 2022-01-04 00:00:00 | true | null | null | atlatszo.hu |
Az M80 – Körmendi Mérnökségi telep építésére írt ki közbeszerzést a NIF Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő zártkörűen működő Részvénytársaság tavaly májusban. A 24 hónapos munkára több ajánlat is érkezett, a győztes pedig a Homlok Építő Zártkörűen Működő Részvénytársaság lett.
Az uniós közbeszerzési értesítő szerint Homlok Zsolték cége nettó 5,9 milliárd forintért vállalta a munkát.
A nyertes vállalkozó feladata az M80 autóút Körmend-Rábafüzes országhatár közötti 2×1 sávos szakaszhoz kapcsolódó új Körmendi Mérnökségi telep létesítése 6,4 ha területen. A beruházás során többek között
1686 m²-en 2 szintes iroda és szociális épület;
2727 m²-en műhely;
1738 m²-en garázs épül.
Emellett lesz több tároló, raktár, fedett kocsiszín, üzemanyag töltő, valmint motor és kerékpár tároló is, illetve kiépítik a közműveket is. A nyertes kivitelező alvállalkozókat is bevon majd a munkálatokba.
A kiírásra jelentkezett még a SWIETELSKY Magyarország Korlátolt Felelősségű Társaság, de ők drágább (7,7 milliárdos) ajánlatot adtak, az EB Hungary Invest Kft. ajánlata pedig érvénytelen lett.
A Homlok Építő Zrt. 2016-ban alakult, de már az első teljes üzleti évben (2017-ben) 649 millió forintos forgalmat bonyolított. 2020-ban a cég éves bevétele 7,5 milliárd forintra nőtt, míg az adózott eredménye 687 millióra. A cég vezérigazgatója Homlok Zsolt, többségi tulajdonosa pedig a Properitus Vagyonkezelő Korlátolt Felelősségű Társaság. A Properitus Homlok Zsolt és Homlok-Mészáros Ágnes közös vállalkozása.
Homlok Zsolt korábban a Swietelsky Vasúttechnika Kft. ügyvezető igazgatója volt, Mészáros Ágnest 2017-ben vette feleségül.
A felcsúti milliárdos kisebbik lánya üzleti érdekeltségén keresztül tudatta a világgal, hogy megváltozott a családi állapota.
A Homlok Zrt. tavaly is több állami megbízást kapott. Így például kültéri sportmedencét és gépészeti épületet építhetnek Csongrád Városi Vízilabda Sport Egyesületének félmilliárd forintért, Kőszeg vasútállomás felvételi épületének korszerűsítése és részleges átépítése is az ő feladatuk volt 107 millió forintért, de térrendezést, látogatóközpont- és kilátóépítést is vállaltak a Bükben 1,7 milliárd forintért, és a járműipari tesztpálya technikai épületének bővítésével is őket bízták meg Zalaegerszegen 379 millió forintért. | Mészáros Lőrinc vejének cége milliárdos állami megbízással indítja a új évet | Jól indul az év a Mészáros családban. Mészáros Ágnes és Homlok Zsolt közös vállalkozása egy nettó 5,9 milliárdos állami megbízással gazdagodott. A Homlok Zrt. az M80 – Körmendi Mérnökségi teleppel kapcsolatos munkálatokat végezheti el. | null | 1 | https://atlatszo.hu/kozpenz/2022/01/07/meszaros-lorinc-vejenek-cege-milliardos-allami-megbizassal-inditja-a-uj-evet/ | 2022-01-07 00:00:00 | true | null | null | atlatszo.hu |
2022 január 10., 14:20
comments 4
Vasárnap délután a Liszt Ferenc Nemzetközi repülőtéren a NAV munkatársai ellenőriztek egy 31 éves győri férfit, aki Isztambulba szeretett volna utazni. Csomagjainak átvizsgálása során előkerült egy nevére kiállított magyar védettségi igazolvány, amiről hamar kiderült, hogy hamis. A férfit a NAV munkatársai előállították. Ellene a Repülőtéri Rendőri Igazgatóság (RRI) közokirat-hamisítás bűntett megalapozott gyanúja miatt indított eljárást. (police.hu) | Kamu védettségi igazolással bukott le egy győri férfi a reptéren | Vasárnap délután a Liszt Ferenc Nemzetközi repülőtéren a NAV munkatársai ellenőriztek egy 31 éves győri férfit, aki Isztambulba szeretett volna utazni. | null | 1 | https://444.hu/2022/01/10/kamu-vedettsegi-igazolassal-bukott-le-egy-gyori-ferfi-a-repteren | 2022-01-10 00:00:00 | true | null | null | 444 |
Öt naptári napon belül 25 millió forintot kéne befizetnie a Greenpeace-nek, hogy a Közbeszerzési Döntőbizottság egyáltalán foglalkozzon a fertői közbeszerzést megtámadó beadványával.
Többször írtunk róla, hogy a kormány a környezetvédők, az EU és az UNESCO tiltakozása ellenére tavaly elkezdte Fertőrákos közelében a Fertő Part nevű komplexum kialakítását: 34 ezer négyzetmétert építenek be, lesz szálloda, vitorlásklub, sportközpont, ökocentrum, bungalók, motelek és egyebek. Az első fázis, a part átalakítása lassan a végére ér, most a másodikra, az építkezésekre kéne kivitelezőt találni. November végén gyorsított eljárásban írtak ki egy tendert erre vonatkozóan, mondván, ha csak egy-két hétre is leállna a munka a Natura 2000-es területen, akkor „az állatvilág valamely eleme azonnal elfoglalja, birtokba veszi”. Ám két hét múlva vissza is vonták ezt a közbeszerzési pályázatot, és karácsonykor írtak ki egy újat. Ezt támadta meg a múlt héten a Greenpeace.
Ahogy közleményükben írják, ún. igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetnie annak, aki ma Magyarországon meg akar támadni egy közbeszerzést. Ennek mértékét egy 2015-ben módosított rendelet állapítja meg, és a díj a beszerzés becsült értékének 0,5%-a, de legfeljebb 25 000 000 forint lehet. Ezt az összeget kellene most befizetnie a Greenpeace-nek, hogy a Döntőbizottság foglalkozzon a panaszával.
A Döntőbizottság végzéséből az is kiderül, hogy a fertői közbeszerzési eljárás második ütemének becsült értéke 35 781 669 000, tehát majdnem 35,8 milliárd forint.
Ez a jelenleg zajló, a Mészáros és Mészáros Kft. által elnyert 9,38 milliárd forint értékű munkákkal együtt már meghaladja a 45 milliárd forintot.Korábban mi is többször az eddig ismert összeget, azaz 30 milliárd forintot jelöltük meg a beruházás összköltségeként. Összehasonlításképp, ez az összes magyar nemzeti parkunk több mint 7 évi összköltségvetése - teszi hozzá a Greenpeace.
A Greenpeace Magyarország azért kérte a közbeszerzési kiírás jogellenességének megállapítását, mert szerintük az még a környezet- és természetvédelmi engedélyekben leírtaknak sem felel meg. A közbeszerzési kiírásban megadott adatok ugyanis a civil szervezet számítása szerint jóval túlterjeszkednek az engedélyezett méreteken, szinte minden egyes részelemnek nagyobb a területe, mint ami az engedélyben szerepel. A kiírásban szereplő 26 apartmanház, egy fürdőház és mintegy 150 strandpavilon építésére pedig egyáltalán nincs is engedélye a 100%-os állami tulajdonban lévő Sopron-Fertő Turisztikai Fejlesztő Nonprofit Zrt.-nek - írják.
A Közbeszerzési Döntőbizottság válaszlevelet küldött „Nem jó helyen kopogtat a Greenpeace a Fertő-tavi beruházás kapcsán” tárggyal. Íme:
A Greenpeace beadványa jogilag hibás, mert a Közbeszerzési Döntőbizottságnak nincs arra jogosultsága, hogy ellenőrizze, a projekt megfelel-e a környezetvédelmi törvényeknek, ez a környezetvédelmi hatóságok jogköre. A Döntőbizottság csak azt vizsgálhatja, hogy a versenyszabályoknak megfelel-e a kiírás. A kérelem formailag is hibás, mivel hiányos volt, azaz nem felelt meg a benyújtás jogszabályi feltételeinek. Összegezve: a Greenpeace tehát nem a megfelelő helyen és formában élt a panaszával.
Ami a 25 millió forintos igazgatási szolgáltatási díjat illeti: ez az összeg minden esetben a beruházás becsült értékének a fél százaléka. Ez európai uniós szinten kirívóan alacsony, az uniós átlag mindössze egynegyede. A vonatkozó rendelet 2015-ös módosításakor nem megemelték, hanem a felére csökkentették a díjakat, éppen annak érdekében, hogy szélesebb körben legyen lehetőség jogorvoslati panasszal élni. Szeretnénk felhívni arra a Greenpeace által elhallgatott tényre is a figyelmet, hogy abban az esetben, ha egy kérelemnek helyt ad a Döntőbizottság, akkor a kérelmező minden esetben visszakapja a befizetett eljárási díjat – követelésről tehát szó sincs.
Frissítés 2
A Közbeszerzési Döntőbizottság reakciójára a Greenpeace is részletesen reagált levelében. Főbb állításaikat közöljük: | 15 milliárddal drágult a Fertő tavi beruházás | Öt naptári napon belül 25 millió forintot kéne befizetnie a Greenpeace-nek, hogy a Közbeszerzési Döntőbizottság egyáltalán foglalkozzon a fertői közbeszerzést megtámadó beadványával. | null | 1 | https://444.hu/2022/01/11/15-milliarddal-dragult-a-ferto-tavi-beruhazas | 2022-01-11 00:00:00 | true | null | null | 444 |
A hazai sajtóban többször is lehetett arról olvasni, hogy Tiborcz Istvánék a Balaton környékén terjeszkednek, ám a jelek szerint tágabban vett családjáról is elmondható mindez. 2021 nyarán ugyanis Tiborcz István nővérének, Tiborcz Eszternek a férje, Kelemen Tas vágott bele egy új bizniszbe.
Kelemen Tas 2021. március 22-én alapította meg a Gella Kúria Hold Kft. A 3 millió forintos jegyzett tőkével rendelkező cég főtevékenysége vagyonkezelés, emellett saját tulajdonú, bérelt ingatlan bérbeadásával, üzemeltetésével is foglalkozhat a cégkivonata szerint.
Ez volt az egyik olyan cég, mely 37,5 százalékos tulajdonrészt a balatonszőlősi Gella Kúria Kft.-ben tavaly július 8-án. Ugyanezen a napon szintén 37,5 százalékos tulajdont szerzett a Gella Kúria Nap Kft., melyet Kelemen Tas cégalapítása előtt néhány nappal, március 10-én hoztak létre Schamschula György, a Magyar Posta Zrt. vezérigazgatója, mellette a Takarékbank Zrt. igazgatósági tagja, és vezetőszerepet tölt be a Díjbeszedő Faktorház Zrt.-ben és a DBH Investment Zrt.-ben is.
A Gella Kúria Napnak szintén 3 millió forint a jegyzett tőkéje, főtevékenysége vagyonkezelés, de mellett a saját tulajdonú, bérelt ingatlan bérbeadása, üzemeltetése tevékenységi kört is - akárcsak Kelemen Tas cége.
A két friss alapítású társaság a jelek szerint hitel segítségével vásárolta meg a Gella Kúria Kft. 37,5-37,5 százalékát, a társaság cégkivonata szerint ugyanis két üzletrészre zálogjogot jegyzett be a Takarékbank.
Az már a cégbírósági papírokból derül ki, hogy a Gella Kúria Nap és a Gella Kúria Hold Kft.-k a Takarékbanktól egyaránt 57,5-57,5 millió forintos finanszírozási hitelt igényeltek 15 éves futamidőre.
A Gella Kúria Kft.-nek van még egy harmadik, magánszemély tulajdonosa is, a balatonfüredi Sáthy Kinga Etelka, aki néhány hónappal korábban, 2021. március 23-án lett tulajdonosa a cégnek.
A társaság jegyzett tőkéje 200 millió forint, főtevékenysége saját tulajdonú, bérelt ingatlan bérbeadása, üzemeltetése, de felvették a tevékenységi körök közé
a szálláshely-szolgáltatást,
az üdülési, egyéb átmeneti szálláshely-szolgáltatást,
az egyéb szálláshely-szolgáltatást,
valamint az italszolgáltatást.
A cég üzemelteti a Gella Kúriát, mely Balatonszőlős külterületén, Tótvázsony alatt, az Öreg Gella tetején helyezkedik el. A honlap szerint a kúriában 6 szoba, 3 fürdő és konyha található, és akár az egész ház bérlésére is van lehetőség. Főszezonban 150 ezer forint volt tavaly egy éjszaka (12 főre), egy 2 fős szobáért pedig 35 ezer forintot kértek el.
Az ingatlan tulajdonjoga azok után került a céghez, hogy a Schamschula György és Kelemen Tas bevásárolta magát a cégbe. A cégbíróságra leadott, 2021. június 9-i taggyűlési jegyzőkönyv alapján az ingatlan (és a cég) korábbi tulajdonosa, az SK Borcsa Kft. 200 millió forintos névértéken beapportálta a tulajdonjogot a társaság tőketartalékába. A dokumentum szerint az ingatlan a Balaton-felvidéki Nemzeti Parkban található, 3981 négyzetméter alapterületű, zártkerti, művelés alól kivett terület és szállásépület (panzió), melyet az SK Borcsa Kft. 2017-ben vásárolt meg az ingatlan tulajdoni lapja szerint.
A panzió fejlesztéséhez 2020-ban 6 millió forintos támogatást nyert el a korábbi tulajdonos, az SK Borcsa Kft. a Kisfaludy-programból. A pénzből az alábbi fejlesztéseket valósították meg:
belső falak vakolatának javítása és festése,
nyílászárók javítása és festése,
klímák telepítése a földszinti szobákba, közösségi térbe,
napelem-rendszer telepítése a parkolóban.
Mint írják a honlapon, "az autóparkolóban kialakított tartó szerkezet és az azt fedő napelem-rendszer fedett beállási lehetőséget biztosít 4 gépjármű számára". A felújításnak azonban nincs vége, a kúria Facebook-oldalán arról tájékoztatták a követőket január 4-én, hogy most kis időre bezárják a kúriát. Reményeik szerint kisebb ráncfelvarráson esik át a birtok. Az újranyitást március 11-ére tervezik. | Balatoni kúriát vett Tiborcz István sógora a Posta-vezérrel közösen | Még tavaly márciusban szerzett 37,5 százalékos tulajdonrészt egy szálláshelyként üzemelő balatonszőlősi kúriában Tiborcz István sógora, Kelemen Tas. Üzlettársa nem más, mint a Magyar Posta Zrt. vezérigazgatója, egyben a Takarékbank Zrt. igazgatóságának tagja. | null | 1 | https://mfor.hu/cikkek/vallalatok/balatoni-kuriat-vett-tiborcz-istvan-sogora-a-posta-vezerrel-kozosen.html | 2022-01-11 11:39:52 | true | null | null | mfor.hu |
A meghívásos közbeszerzési eljárás eredményét az ajánlatkérő Szeged-Csanádi Egyházmegye közölte az uniós közbeszerzési közlönyben.
A szegedi szálloda földszintes, plusz 2 emeletes lesz, mindössze 50 szobával és kertkapcsolattal. A Hotel Stars Union minősítés szerint feltétel a 4 csillagos színvonal, továbbá a LEED Silver minősítésnek való megfelelés. A tervezési területe 5 937 négyzetméter, míg az épület bruttó szintterülete 3834 négyzetméter.
A Markettel tavaly december 29-én kötött szerződést az egyházmegye. | Több mint 3 milliárd forintból épít szállodát a Szeged-Csanádi Egyházmegye | Ameghívásos közbeszerzési eljárás eredményét az ajánlatkérő Szeged-Csanádi Egyházmegye közölte az uniós közbeszerzési közlönyben. A szegedi szálloda földszintes, plusz 2 emeletes lesz, mindössze 50 szobával és kertkapcsolattal. A Hotel Stars Union minősítés szerint feltétel a 4 csillagos színvonal, továbbá a LEED Silver minősítésnek való megfelelés. A tervezési területe 5 937 négyzetméter, míg az épület bruttó szintterülete 3834 négyzetméter. | null | 1 | https://www.napi.hu/magyar-vallalatok/szeged-csanadi-egyhazmegye-market-szalloda.743752.html | 2022-01-10 12:23:00 | true | null | null | economx.hu (napi.hu) |
Az idei évtől megváltozik a kötelező kamarai hozzájárulás beszedése. Már nem a területi kamarákhoz kell a vállalkozóknak befizetniük az 5000 forintot, legkésőbb március 31-ig, hanem központilag a Magyar Kereskedelmi és Iparkamarához (MKIK), egy a Gránit Banknál vezetett számlára. Mint a Klubrádió először lehozta, az a Gránit Bank gyűjtheti be tehát a kamarai hozzájárulásokat, amelynek többségi tulajdonosa Tiborcz István, a miniszterelnök veje lett nemrégiben. A kamarai hozzájárulás összege durván 3 milliárd forintot tehet ki egyébként, mintegy 600 ezer vállalkozóval számolva.
Megnéztük, a területi kamarák bankszámlaszámlalistáját, és összevetettük az MNB listájával, amiből az derült ki, hogy a 23 szervezet közül egyik sem vezeti a számláját a Gránit Banknál. Vagyis eddig a kamarai hozzájárulásból semennyi nem folyt be a Gránit Bankhoz, de most, hogy a Parragh László vezette MKIK-hoz kell érkezniük a befizetéseknek, az 5000 forintok mind a Tiborcz István többségi tulajdonában lévő pénzintézetnél fognak landolni.
A törvényjavaslatot, amivel központosítani kívánta a kormány a kamarai hozzájárulás beszedését, Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes tavaly márciusban nyújtotta be. Az eredeti indoklás szerint erre a források hatékonyabb felhasználása érdekében van szükség, hiszen amennyiben a kamarai hozzájárulások egységesen a Magyar Kereskedelemi és Iparkamarához folynak be, mód nyílik azon régiók fejlesztésére, forráshoz juttatására is, melyek jelenleg forráshiányosak.
A Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara márciusi felmérése szerint a válaszadók 84 százaléka nem értett egyet azzal, hogy módosítsák a gazdasági kamarákról szóló törvényt úgy, hogy az 5000 forintos kamarai hozzájárulás beszedése és újraosztása a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara hatáskörébe kerüljön.
A gazdálkodó szervezetek akkor úgy nyilatkoztak: fontosnak tartják, hogy az általuk befizetett kamarai hozzájárulási díjat helyben, a területi kamaráknál használják fel és azt ne a Parragh László vezette MKIK ossza el. Úgy látszik, ez a kérés meghallgattatott, abban ugyanis nincs változás, hogy a beszedett kamarai hozzájárulások 90 százaléka továbbra is a területi kamarákat illeti meg, úgy, ahogyan eddig is. Csak eddig a területi kamarák utalták át a díj 10 százalékát a központnak, most a 90 százalékot utalja a központ.
A vállalkozásoknak azt érdemes még tudniuk, hogy akiknek a korábbi évekről tartozásuk van, azokat az 5000 forintokat továbbra is a területileg illetékes kamarákhoz kell utalniuk. Csak a 2022-től esedékes kamarai hozzájárulásokat kell az MKIK Gránit Banknál vezetett számlájára küldeni. | Központosították a kamarai hozzájárulás beszedését: Tiborcz István bankjába kell utalni a pénzt | Az idei évtől megváltozik a kötelező kamarai hozzájárulás beszedése. Már nem a területi kamarákhoz kell a vállalkozóknak befizetniük az 5000 forintot, legkésőbb március 31-ig, hanem központilag a Magyar Kereskedelmi és Iparkamarához (MKIK), egy a Gránit Banknál vezetett számlára. | null | 1 | https://24.hu/fn/gazdasag/2022/01/05/kamarai-hozzajarulas-mkik-kozpontositas-granit-bank-tiborcz-istvan-parragh-laszlo/ | 2022-01-05 00:00:00 | true | null | null | 24.hu |
2022. január 11. – 12:41
Schadl György, a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar elnöke a Miskoci Egyetemmel kötött együttműködési szerződés aláírásakor 2016. január 13-án – Fotó: Miskolci Egyetem
433
A hazai végrehajtói rendszert 2015-ben alakította át a kormány. A végrehajtók emlékei szerint a kinevezések, a helyettesítések, a szükséges képzettség megszerzése, a végrehajtókkal kapcsolatos tévés és brosúrás ismeretterjesztés, továbbá az informatika körül már szinte az új rendszer hajnalán furcsaságok jelentkeztek.
Hetek óta élénk beszédtéma a közéletben Schadl György, a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar (MBVK) elnökének letartóztatása, illetve Völner Pálnak, a végrehajtók közvetlen kormányzati felügyeletét ellátó államtitkárnak a meggyanúsítása.
Az MBVK honlapján továbbra is az látható, hogy a régi vezetés irányítja a kart, és mint azt többen is elmesélték a Telexnek, ez még akkor is zavaró számukra, ha tudják, hogy gyökeresen, egyik napról a másikra nem lehet mindent megváltoztatni, egy tisztújításnak megvannak a szabályossági követelményei. De azért így is nonszensznek tartják, hogy a régóta kiépült korrupt szisztéma még nem indukált a karban személyi változásokat.
A malmok lassan őrölnek
Mint hallottuk, a kar továbbra sem reagál a kialakult helyzetre, és a nulla hivatalos kommunikáció miatt el is indult a suttogó propaganda, amely szerint a „Gyuri (Schadl György – a szerk.) hamar, már április előtt kint lesz, majd minden működik tovább”. Más azonban azt várja, hogy lassan lemond az elnök. Mint hallottuk, erre azért lenne szükség, mert hivatalosan amúgy elég nehezen „állna be magától ez a változás”.
Ha valaki bűncselekmény gyanúsítottja, nem feltétlenül jelenti azt, hogy megszűnik a végrehajtói státusza, ez függ az adott cselekmény büntethetőségi tételétől is, de lehet, hogy csak felfüggesztést von maga után, azaz a végrehajtói szolgálat szüneteltetését. Ha egy naptári évben a végrehajtónak 90-nél több az úgynevezett távolléti napja, akkor szintén megállapítják a végrehajtói szolgálat szüneteltetését, de csak 275 napnál szűnik meg teljesen a szolgálat.
2021-ben ez bőven nem állt fenn, Schadl Györgyöt november elején tartóztatták le a Liszt Ferenc repülőtéren, vagyis a 2021-es évben nem esett így ki 90 nap, 2022-ben is csak elég későn állna be a végrehajtói szolgálat megszűnése.
Egy pillanatra érezzük át egy végrehajtó dilemmáit. Ő tudja, hogy a jelenlegi vezetők nem fognak maguktól lemondani, hiszen azzal elismernék, hogy vaj van a fülük mögött – ha pedig tisztességesek, akkor miért kéne lemondaniuk? De ha lenne is egy új választás, ha a végrehajtók fele mostanában lett kinevezve (akár fizetett ezért, akár nem), akkor ők vajon egy új rezsimet vagy egy régi rezsimet támogatnak majd? Hogy lesz így megújulás?
Sok információ
A Telex mindenesetre azt tapasztalta a korábbi cikkeink (itt, itt és itt) nyomán kapott megkeresésekből, hogy van egy kör, amelyik mindenáron teljes reformot szeretne, nagyon fél, hogy a gyökeres változás elmarad. Vannak, akik inkább nyugtatnák a közvéleményt, azt hangsúlyozzák, hogy a végrehajtók egymást „vámolták” meg, és nem az adósokat károsították.
És természetesen ilyen helyzetben azok is jelentkeztek, akiknek az elmúlt években voltak panaszaik végrehajtások, illetve végre nem hajtások miatt. Ez is teljesen érthető, nehezebben fogadja el az a korábbi helyzeteket, akiknek végrehajtókkal volt konfliktusa, ha világossá válik, hogy mennyire korrupt volt a rendszer, az régi sebeket tép fel.
Régóta jelen volt a sok „okosság”
A végrehajtók sokféle visszaélési elemet vagy legalábbis olyan témát mesélnek el, ami felvetette ennek gyanúját. Ezek közül a legismertebb az új területi kinevezések áruba bocsátása volt, vagyis az a korrupciós rendszer, amelyet a Legfőbb Ügyészség a Völner Pál mentelmi jogának felfüggesztését indítványozó kikérőjében is leírt, de ahogy többen is mesélik, a rendőrség a titkos megfigyelések alapján még bőven tudna mást is megpiszkálni.
Mint hallottuk, a végrehajtói mezőny eléggé kettészakadt. Aki benne volt a rendszerben,
„gyakran járt el a mi Gyurinkkal meginni egy jó kávét”,
annak aranyélete volt – érzékeltette egy forrásunk a korábbi rendszer hangulatát.
Az ilyen végrehajtó ugyanis sok központi segítséget kapott, például az ellenőrzések egyszerűsítése vagy a végrehajtók nagy riadalma, a jogászi végzettség megszerzésének előírása idején.
Aki viszont kívül volt a rendszeren, főleg, ha amúgy egy jobb körzetben dolgozott, annak már kevésbé volt egyszerű az élete, ő inkább számíthatott „nyomasztásra”.
„Nem mindegy, hogy egy ellenőrzés során nagyjából annyi a dolgod, hogy kitöltesz egy űrlapot, vagy tényleg kiszáll pár ellenőr és mindenbe belenéznek.”
Forrásainktól kaptunk jó pár hivatalos dokumentumot, jegyzőkönyveket is a székházban tartott választmányi bizottsági ülésekről, a tagságnak kiküldött elnöki levelekből. Természetesen ezek nem tartalmaznak semmilyen utalást korrupciós mechanizmusokra, viszont remekül visszatükrözik azokat a kérdéseket és átalakításokat, amelyek az elmúlt hat évben, Schadl György elnöksége alatt a leginkább foglalkoztatták a szakmát, és amelyben a kar elnöke, a hivatal és a felügyelő politikus felelőssége is felmerül majd. A „nyomasztásokra” mindjárt kitérünk, de előbb helyezzük kontextusba a Schadl György-féle végrehajtói időszakot!
A nagy reform
A történetünk kezdetén, 2015 elején a bírósági végrehajtást az 1994. évi LIII. (Vht.) törvény szabályozta, a szakma vezető szerve a Magyar Bírósági Végrehajtói Kamara volt. A korábbi végrehajtói működésben is voltak anomáliák, elsősorban a devizahitelesek súlyos nehézségei, a meg nem fizetett tartozások végrehajtása idején erősödött fel a népharag a végrehajtók ellen.
2015-ben aztán gyökeres reformoknak futott neki Trócsányi László akkori igazságügyi miniszter, Répássy Róbert államtitkár és Szekér Judit miniszteri biztos. Trócsányi teljesen új szabályozást nyújtott be.
A Magyar Bírósági Végrehajtói Kamara 2015. augusztus 31-én megszűnt, a jogutódja 2015. szeptember 1-től a Magyar Bírósági Végrehajtó Kar (MBVK) lett.
A kar (amelyet a végrehajtók és helyetteseik alkottak) 2015. szeptember 30-án tartotta tisztújító közgyűlését, itt lett először elnök Schadl György, az alelnöke Lukács Tamás, az elnökségi adminisztrációt Kovássy Szabolcs vezette, míg a hivatalt Petrik Béla.
Akkor a Jogászvilág azt írta, hogy a hivatal vezetője és az elnökség munkájuk során szoros együttműködésre törekednek, kiemelt céljuk a szakmával szembeni közbizalom megerősítése.
Az MBVK hivatalának vezetőjét az igazságügyi miniszter nevezi ki 7 évre, 2019 decemberében Takács Katalin lett a hivatalvezető.
Képesítés
A szabályozás kimondta, hogy amennyiben a végrehajtó 2022. december 31. napjáig nem szerez jogi végzettséget, a végrehajtói szolgálata megszűnik, de annak, aki szerette volna megtartani a praxisát, még végrehajtói szakvizsgát is kellett tennie.
A végrehajtók kinevezése immár csak meghatározott időre (7 évre) szólt, utána csak az maradhatott a körzetében, akivel szemben nem merült fel súlyos fegyelmi ügy, vagy aki azt újra megpályázta, Egy-egy jó körzet potenciális elvesztésének így több oka is lehetett, az, ha valaki nem tanult, illetve az is, ha valaki megbukott egy ellenőrzésen.
Forrásaink szerint az ügyeskedés már ettől a pillanattól elindult. Volt például egy nagyon érdekes kérdés: ha valakiről látszott, hogy már biztosan nem szerezheti meg 2022 végéig a diplomáját, attól vajon elvehető-e korábban is a praxisa?
A tanulmányi csavarok
A képzési feladatoktól sokan megrettentek, de
„Gyuri nagyon ügyesnek bizonyult, képzési helyekkel létesített kapcsolatot, előadásokat, képzéseket szervezett, ahol a jogász előadókat nagyon jól megfizette a MBVK, de még gimnáziumi kapcsolatot is szerzett”
– hallottuk.
Magáról ugyan nyilván senki nem állítja, hogy könnyített úton szerzett volna diplomát, de arról, hogy kinek melyik ismert professzor írta a diplomáját, vagy hogy vette az „Ecserin” a papírjait, sok legendát hallottunk.
„Tényleg volt minden. Akadt közöttünk, aki könnyen tanult, de volt aki karosszérialakatosból lett végrehajtó. Akadt, aki feladta, más nagyon szenvedett, de bebiflázta a latin szavakat, és letette a vizsgát. Még az Alkotmánybírósághoz (AB) is fordultunk, hogy az egyetemi végzettség csak az új végrehajtókra vonatkozzon, de az AB kimondta, hogy jogszerű volt az előírás.”
Volt, aki már csak néhány évre optimalizált, beiratkozott valahová, halasztott, egy-egy könnyű vizsgát letett, például a kriminalisztikát. Nagyobb vita abból támadt, hogy bizonyos végrehajtókat azért mentettek fel, mert az egyetemük deklarálta, hogy a tanulmányi állapotuk szerint 2022. december 31-ig már nincs esélyük a diplomaszerzésre.
Ahogy írtuk, elindult a jogászkodás, hogy ezért vajon kitehető-e már 2022 vége előtt valaki a praxisából. Ez rögtön feszültséget generált, mert már akkor azt pletykálták, hogy akinek jó körzete volt, azt inkább elzavarnák. Még olyan ügyes végrehajtó is akadt, aki előre megírta az egyetemének, hogy az ő tanulmányi előmenetele személyes adat, nem adható ki. Őt nem is lehetett felmenteni.
A körzetek felmérése
Az MBVK-nál a mindennapos ügyeket ugyan nem az elnökség, hanem „a hivatal” vezette, a hivatali szerv vezetőjét az igazságügyért felelős miniszter nevezte ki 7 évre. A vezető a miniszternek tartozott beszámolási kötelezettséggel.
Arról megoszlanak a vélemények, hogy miképpen süllyedt egyre mélyebbre a kar, de mint hallottuk, a képzések megszervezése után nagyon hamar elindult a Fidesz-közeli üzletemberek, médiák kitömése pénzzel, ahogyan nagyon gyorsan megindult az egyes végrehajtói körzetek beárazása is.
A céginformációs rendszer vagy egyes pletykák szerint a végrehajtó szakma belső informatikai rendszere alapján meg lehetett becsülni, hogy egy-egy körzet mekkora jövedelmet generálhat, ez az ismeret segített beárazni egy-egy területet. Ha aztán valahol egy mohó végrehajtó és az őt támogató vezetés üresedést látott, áruba lehetett bocsátani a területet.
Az állandó helyettesítés
Mint a végrehajtók elmesélték, nemcsak a területek kiosztása volt „buli”, de talán még nagyobb volt a játéktér az állandó helyettesítéseknél. Azzal is növelhette ugyanis az adott bizalmi végrehajtó a jövedelmét, hogy egy másik körzetben állandó helyettesi pozíciót szerzett.
Állítólag voltak, akik még azt is tudták, hogy mi a vetés és mi az aratás időszaka, vagyis hogy melyik körzetben tartanak a zsírosabb árverések a munkásabb, előkészítő szakaszban, és melyikben ott, ahol már a jutalék várható. Különösen pikáns eleme volt a rendszernek, ha más kapta a munkát, de más a termést.
Összefonódások
Az informatikai rendszer és az abban fellelhető adatvagyon is hihetetlen értékkel bírt. Örök vita volt a tagság között, hogy vajon a központ mennyire látja a végpontok adatait, mennyire néz azokba bele.
„Hatósági tevékenységet folytatunk, nagyon fontos az adatbiztonság”
– állította egy forrásunk.
Más azonban a kockázatokat hangsúlyozza:
„Képzeljük el, ha egy társszakma, például egy követeléskezelő látja, hogy miképpen állnak a végrehajtások, ez teljesen más tárgyalási pozícióba helyezi, ha meg kíván szerezni egy követeléscsomagot, vagy akár meg szeretne vásárolni egyetlen nagyobb követelést.”
A baráti költések és a tévéhirdetések
Említettük, hogy az is zavart egyeseket, hogy már a kar felállása utáni első teljes évben megindult a pénzkiáramlás egyes a kormány vagy állami cégek által is gyakran foglalkoztatott vállalkozások felé. Bár a végrehajtói közösségben már korábban is történtek arra kísérletek, hogy valamiképpen a társadalomnak megmagyarázzák a végrehajtást, az talán túlzás, hogy népszerűsítsék, de legalább megpróbálják megértetni a folyamatokat, hogy a nagyon rossz megítélésen javítsanak, de 2016–2017-ben ez a tevékenység új szintre lépett.
Az Átlátszónak is feltűnt a nagy költés, ezért 2016 novemberében bejelentette, hogy pert indít az MBVK gazdálkodási adataiért. Az MBVK-nak nagyon nem akaródzott kiadni azt, hogy mire költi a pénzét, azzal érvelt, hogy ő nem lát el közfeladatot, ám a pert egy évvel később mégis megnyerte az Átlátszó.
A bíróság döntése nyomán végül az MBVK-nak ki kellett adnia a gazdálkodási adatait: kiderült, hogy 2016-ban 1,45 milliárd, 2017-ben újabb 800 millió forintot költött tájékoztató kampányokra, tévére, postaládába bedobott brosúrára a kar. Elsősorban egy Magno Studio Kft. nevű cégnél, amely később feltűnően népszerű lett a NER megrendelőinél, illetve a Balásy Gyula érdekeltségébe tartozó Lounge-csoportnál, de a Századvég Gazdaságkutató Zrt. is írt tanulmányt az MBVK-nak – igaz, az első két megrendelőhöz képest töredékösszegért.
A tagság úgy tudta, hogy ezzel a kar „megadta a császárnak, ami a császáré, és az Istennek, ami az Istené”.
Az informatika
A különböző dokumentumokból kitűnik, hogy az MBVK visszatérő problémája volt, hogy miként lehetne úgy modernizálni az informatikai rendszereket, hogy azzal a végrehajtókra ne háruljon túl nagy feladat, például adatmigrációt igénylő teher.
Az informatikáról azt hallottuk, hogy az is egy olyan típusú költség, amit a végrehajtók szakértelem híján nehezen becsülnek meg, de annak, aki jól használja, létfontosságú. A szakemberek szerint bármennyire transzparens egy informatikai rendszer, buhera mindig lehet benne.
Például többen is említettek egy ismert árverési vizsgálatot. Képzeljük el azt, hogy csörgedeznek az árverésre az ajánlatok, de a beadás előtti öt percben nem elérhető a rendszer. Annak, aki ezt az árverést megtámadja, lehet azzal válaszolni, hogy a rendelkezésre álló idő 99,6 százalékában elérhető volt a felület, vagyis bőven szabályos volt az árverés.
Igaz, csak éppen a kulcsfontosságú időszakban nem, amikor mindenki beadta volna a végső ajánlatát. A rendszer ugyanis a finisben lefagyott, de az árverés érvényes volt. A központi vizsgálat azt állapította meg, hogy szándékosan senki nem nyúlt bele a rendszerbe. Most elterjedt egy pletyka, hogy egy lehallgatási jegyzőkönyv alapján mégis lehetett valami, de azt majd csak később fogjuk megtudni, hogy tényleg újra kinyílik-e ez az ügy.
Ami jól működött
Abban azonban állítólag nagyon korrekt volt az MBVK rendszere, hogy amennyiben a győztes nem vitte el a portékát, akkor azt nem kaphatta meg a második, hanem meg kellett ismételni az eljárást.
Miről szól ez a szabály? Van olyan állami hivatal, ahol olyan trükköt is lehet alkalmazni, hogy rögtön a pályázati idő elején valaki bead egy 100-at érő vagyontárgyra 50-en ajánlatot, majd egy másik 200-on.
A reális vevők innen leállnak, mert magasnak vélik az árat, ők már nem pályáznak, ám ha végül a 200-as ajánlattevő eltűnik, akkor őt csak kizárják, de nem ismétlik meg az eljárást, az 50-es ajánlat tud nyerni.
Ellenőrzések, tisztújítás
Visszatérő vád, hogy szelektíven történt a végrehajtók ellenőrzése. Ez is éveken át nyúló vita volt, miért jó vagy rossz, ha a minisztérium ellenőriz, miért jobb, ha képzett végrehajtók ellenőriznek, hányan, milyen összetételben menjenek.
Azt sejtik, akik szerint korrupt volt a rendszer, hogy aki fizetett, azt békén hagyták, akit ki akartak túrni, ott próbáltak hibát találni az ellenőrök.
Az egyik végrehajtó ennek kapcsán megjegyezte nekünk, hogy azért az utólagos hangoskodás mellett vegyük figyelembe, hogy 2019. szeptember 13-án a teljes vezetést újra megválasztották, most már okos mindenki, de amikor lehetett, más nem indult, nem volt ellenjelölt.
Big picture
Egy, a végrehajtóktól független jogász forrásunk vállalkozott némi áttekintésre, a következőkben alapvetően az ő gondolatait használjuk.
Adott három szakma a jogrendszeren belül, a végrehajtók, a felszámolók és a közjegyzők, amelyeket 5-10 éve még nagyon hasonló, hálózatos, területi, illetve kiosztásos rendszerben, visszaélésszerű gyakorlatok jellemeztek. Ám a területek társadalmi megítélése teljesen eltérő.
A közjegyzőkről mindenki elfogadja, hogy „maszekok”, csak annyit hallunk, hogy drágák, de nem szokás az állami rendszer visszaállítását követelni.
A felszámolóknál voltak a legnagyobb bulik, vagyis a legtöbb pénz, de ez a rendszer az elmúlt években már tisztábban működött, a korábbi hálózatos rendszer legerősebb figuráit ki lehetett ütni a nyeregből.
A végrehajtói rendszer működésével azonban ezekben a napokban szembesül a társadalom, a balhék hallatán megint felmerült a szakma államosítása is.
Vicces elemként meséli a forrásunk, hogy egy időben a neves jogászról, Cházár Andrásról elnevezett utcában működött a fenti három ágból kettőnek is a formális, illetve az informális központja, mert az MBVK a Cházár András utca 13.-ban, a felszámolói szféra akkori legfontosabb cége, a Mátraholding pedig a Cházár András utca 9.-ben működött.
„Az elképzelhetetlen autópark és az adósok, de talán még inkább a hitelezők sérelmei elég éles kontrasztban álltak.”
A probléma azért nagyon összetett, és vélhetően ezért is rosszabb a végrehajtók megítélése, mint például a közjegyzőké, mert a végrehajtók a gazdaságban az állami erőszak-monopólium egyfajta megtestesítői.
„A végrehajtót, ahogy a rendőrt, a vámost, az ellenőrt, de még a házmestert sem szokás nagyon szeretni.”
Ez sosem szimpatikus szerep, de most azért különösen extrém a helyzet, mert a társadalom látja, hogy egy összefonódó végrehajtói-politikusi kör épült rá a szervezetre, és bár már megbukott az MBVK elnöke, illetve a kormányzatban is a végrehajtói szakma felelőse, de az MBVK szótlansága a társadalom felé rossz üzenet, mert a tisztességes végrehajtókra is ráég. És persze azt is mindenki tudja, hogy a rendszert nem csak egy-két ember működtette.
Partnereinktől | Mit észleltek a végrehajtók a rendszer működéséből, és meddig marad Schadl György az elnökük? | A hazai végrehajtói rendszert 2015-ben alakította át a kormány. A végrehajtók emlékei szerint a kinevezések, a helyettesítések, a szükséges képzettség megszerzése, a végrehajtókkal kapcsolatos tévés és brosúrás ismeretterjesztés, továbbá az informatika körül már szinte az új rendszer hajnalán furcsaságok jelentkeztek. | null | 1 | https://telex.hu/gazdasag/2022/01/11/volner-pal-schadl-gyorgy-vegrehajto | 2022-01-11 15:09:00 | true | null | null | Telex |
2022. január 9. – 09:32
A Völner-ügy az ellenzék gyengeségét, a Városháza el nem adása körüli történet pedig a fideszes politikai- és propagandagépezet erejét mutatta meg. A Telex Magyarázó legújabb részében mutatunk négy kulcsügyet 2021-ből, amelyek meghatározóak lehetnek a következő hónapok kampányában is.
Ha fontosnak tartja a munkánkat, és szeretne több ilyen videót látni, akkor kattintson ide, és támogassa a Telexet!
Partnereinktől | A Völner- és Városháza-ügyek megmutatták, miben erős a Fidesz, és miben gyenge az ellenzék | Meghatározó botrányok és átrendeződések a kampány előtt. A Völner-ügy az ellenzék gyengeségét, a Városháza el nem adása körüli történet pedig a fideszes politikai- és propagandagépezet erejét mutatta meg. A Telex Magyarázó legújabb részében mutatunk négy kulcsügyet 2021-ből, amelyek meghatározóak lehetnek a következő hónapok kampányában is. Videó. | null | 1 | https://telex.hu/video/2022/01/09/volner-varoshaza-pegasus-elovalasztas-kormany-ellenzek-kampany | 2022-01-09 15:30:00 | true | null | null | Telex |
December 24-én újra meghirdették a Fertői közbeszerzést, amit előzőleg maga a kiíró Sopron-Fertő Turisztikai Fejlesztő Nonprofit Zrt. vont vissza, miután a Greenpeace a Közbeszerzési Döntőbizottsághoz fordult a kiírás megsemmisítését kérve. A mostani közbeszerzési kiírásban viszont még a környezetvédelmi engedélyekben szereplő adatoknál is nagyobb méretek vannak megadva bizonyos elemekre, sőt, olyan épületek is felbukkantak benne, amelyekre egyáltalán nincs engedélye az állami cégnek, írja közleményében a Greenpeace. A beruházás ellen a Magyar Tudományos Akadémia testülete is felszólalt.
De nézzük az eseményeket sorjában. A Fertő tó magyar oldalára, a Fertő–Hanság Nemzeti Park UNESCO Világörökségi terület magánterületén, Natura 2000 területen, 60 hektáron terveztek egy beruházást. A kiemelt nemzetgazdasági jelentőségűvé nyilvánított állami beruházásra 2019-ben 32 milliárd forintot irányzott elő a kormány.
Mit építenének?
Egy 100 szobás, 4 csillagos szállodát,
fedett sportkomplexumot,
880 járművet befogadó parkolót,
többszintes látogatóközpontot,
motelt,
apartmanházat,
kempinget és
850 vitorlás és 400 evezős csónak befogadását biztosító kikötőt.
A kivitelező Mészáros Lőrinc cége, a Mészáros és Mészáros Kft., 2021 tavaszára a parton már mindent letaroltak, a vizes élőhelyen munkagépek dolgoztak, kövekkel töltötték fel a partszakaszt. A hatvanas évek óta itt álló cölöpházak többségét pedig a bíróság ítéletét meg sem várva, tűzveszélyre hivatkozva a tulajdonosok saját költségére lebontatták, 20 millió forintos bontási költséget számlázva ki.
A beruházás ellen 2020 szeptemberében 73 civil szervezet közös nyilatkozatban tiltakozott, majd a Balaton, a Fertő tó, a Velencei-tó és a tatai Öreg-tó védelmében összefogva megalapították a Nagy Tavak Koalíciót, azt hangsúlyozva, hogy ezek a természeti értékek nem áldozhatók fel rövid távú, kevesek érdekeit kiszolgáló turisztikai, vagy gazdasági szempontok miatt.
A Greenpeace 2021 áprilisban a Győri Törvényszékhez fordult, hogy megállítsa a Fertőrákosnál elkezdődött gigaberuházást. Augusztusban Leonore Gewessler, a zöldpárti osztrák környezetvédelmi miniszter bejelentette, hogy a magyar kormányhoz, konkrétan Palkovics László innovációs és technológiai miniszterhez fordul, hogy a környezeti hatásvizsgálatokba vonják be az osztrák hatóságokat is, mivel a projektnek határokon átnyúló hatásai vannak, ezért kétoldalú szakértői csoport felállítását javasolta.
November végén elején gyorsított eljárásban kezdték keresni a kivitelezőt. A sietség hivatalos indoklása egészen parádésra sikeredett:
ha valamely részterületen a munkavégzés időlegesen, akár egy-két hétre is szünetel, azt az állatvilág valamely eleme azonnal elfoglalja, birtokba veszi.
A kiírás határideje 2021. december 17. lett volna, azonban a Greenpeace a Közbeszerzési Döntőbizottsághoz fordult a kiírás megsemmisítését kérve, ám a bizottság döntését meg sem várva másnap maga a kiíró Sopron-Fertő Turisztikai Fejlesztő Nonprofit Zrt. visszavonta azt.
Az ügyben decemberben az MTA is a beruházás leállítását kérte, a Biológiai Tudományok Osztálya vélekedése szerint természetvédelmi területen nem engedhető meg egy ekkora volumenű beruházás, ami egyébként a jövő generáció természethez és egészséges környezethez való jogát is veszélyezteti.
„Ezért kérjük a tervezett túlzó és a helyhez méltatlan beruházás leállítását, és egy, a 21. századi követelményeknek megfelelő, szelíd, ökologikus rekreációs fejlesztéssel való lecserélését.”
A kiírás azonban 2021. december 24-re – szentestére – újra megjelent az uniós közbeszerzési közlönyben. Az ebben megadott adatok ráadásul jóval túlterjeszkednek az engedélyezett méreteken, szinte minden egyes részelemnek nagyobb a területe, mint ami az engedélyben szerepel, a kiírásban szereplő 26 apartmanház, egy fürdőház és mintegy 150 strandpavilon építésére pedig egyáltalán nincs is engedélye az állami cégnek, írja a Greenpeace. Ráadásul addig, amíg a Greenpeace által a környezetvédelmi engedélyek ügyében indított bírósági eljárás le nem zárul, egyáltalán nem is lehetne közbeszerzési eljárást indítani.
Mindezek miatt a Greenpeace ismét a Közbeszerzési Döntőbizottsághoz fordult,
azt kérve a testülettől, hogy állapítsa meg a közbeszerzési kiírás jogellenességét, és ennek alapján nyilvánítsa érvénytelennek, és kötelezze az ajánlatkérőt a felhívás visszavonására.
A helyi civilek által, a Fertő tó megmentéséért indított magyar nyelvű petíciót, és annak német nyelvű változatát is eddig 25-25 ezren írták alá. | Szenteste írták ki újra a Fertői közbeszerzést, még az engedélyezettnél is nagyobbat akarnak építeni | December 24-én újra meghirdették a Fertői közbeszerzést, amit előzőleg maga a kiíró Sopron-Fertő Turisztikai Fejlesztő Nonprofit Zrt. vont vissza, miután a Greenpeace a Közbeszerzési Döntőbizottsághoz fordult a kiírás megsemmisítését kérve. A mostani közbeszerzési kiírásban viszont még a környezetvédelmi engedélyekben szereplő adatoknál is nagyobb méretek vannak megadva bizonyos elemekre, sőt, olyan épületek is felbukkantak benne, amelyekre egyáltalán nincs engedélye az állami cégnek, írja közleményében a Greenpeace. A beruházás ellen a Magyar Tudományos Akadémia testülete is felszólalt. | null | 1 | https://telex.hu/belfold/2022/01/05/ferto-greenpeace-kozbeszerzes-fertoi-mta | 2022-01-05 15:38:00 | true | null | null | Telex |
December 27-én és 28-án több rendelet is megjelent a Magyar Közlönyben, amelyek szerint a kormány a gödi iparterület bővítéséről és újabb ipari beruházásokról döntött. Az Egyes energetikai tárgyú jogszabályok módosításáról szóló 787/2021. (XII. 27.) számú rendelet szerint újabb területeket sajátítanak ki az M2-es autóút gödi lehajtója mellett egy 400/132 Kv-os transzformátor állomás létesítése céljából. Erre a gödi iparterület áramellátása miatt kerül sor, amelyre a kormány eredetileg 22,5 milliárd forintot szánt, majd az összeget 30,2 milliárdra emelte.
Az Alsógödön élőket viszont leginkább egy másik tervezett transzformátorállomás fogja zavarni, az ugyanis csupán 4-500 méterre lesz a lakóházaktól.
A környéken lakó több ezer embert már eleve sújtja a gyár folyamatos zajszennyezése, a zajt pedig az új transzformátorállomás megépülésén kívül tovább fogja növelni a Samsungot kiszolgáló többsávos autóút forgalma is. Az engedélyeket kiadó hatóságok szerint viszont az új utaknak éppúgy nem lesz jelentős környezeti hatása, mint a Samsung már meglévő és most épülő gigaüzemeinek.
Ezért is keltett meghökkenést, hogy egy december 28-ai kormányrendelet szerint
újabb „környezetre jelentős hatást gyakorló ipari és gazdasági tevékenységi célú építmények” helyezhetők el a gazdasági övezetben.
Igaz, ezek a várostól távolabb, az M2-es autóút túloldalán kijelölt ipari parkban létesülnek. De hogy milyen jelentős környezeti hatású létesítményekről lehet szó, ha még a Samsung több ezer tonna veszélyes anyagot használó, felső küszöbértékű üzemeit sem tekinti a hatóság jelentős környezeti hatású beruházásnak, az nem derül ki a rendeletből.
A Belügyminisztérium által kiadott, közadatigénylésünk nyomán megkapott támogatói okirat sem ad információt erről, csupán az iparterület kialakítására Pest megyének adott 1,7 milliárdos összeget tartalmazza. Viszont a most kiadott rendelet az ipari parkban engedélyezhető épületek közt a munkásszállást is megemlíti, nyilván nem ok nélkül. Emellett néhány további „aprósággal” is megkönnyítette a kormány a gödi különleges gazdasági övezetben zajló további építkezéseket:
a Samsung-gyár területén 10 százalékkal megemelték a beépítési arányt, és az új ipari park kedvéért kivágnak egy 8300 négyzetméteres erdőt.
Igaz, emellett fásítást is előírtak a területre.
Balogh Csaba polgármester december 30-én posztolt ezekről a módosításokról a közösségi oldalán. Megjegyezve, hogy őt ezekről a változtatásokról előzetesen nem tájékoztatták, és csak a Magyar Közlönyből értesült Göd területének újabb megcsonkításáról.
Se tűzvédelem, se iparbiztonság
Az iparterület bővítésénél azonban aggasztóbb, ami a Pest Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság közadatigénylésünkre küldött válaszából kiderült.
A katasztrófavédelmi hatóság határozata szerint ugyanis azokban az új gyáregységekben, ahol hiányoztak a működéshez szükséges tűzjelző és tűzoltó berendezések, még nem folyhatott volna gyártás. A Váci Katasztrófavédelmi Kirendeltség 2021 februárjában tartott helyszíni ellenőrzése szerint az újonnan épült gyáregységekben – több mint 100 ezer négyzetméteren –
anélkül folyt a veszélyes anyagok raktározása és az akkumulátorok gyártása, hogy azt a katasztrófavédelmi hatóság engedélyezte volna.
Ezért 2021 márciusában a katasztrófavédelmi hatóság ismételten megtiltotta az újonnan épült üzemegységek használatát. Ám hiába: a katasztrófavédelmi hatóság tiltásának a Samsung nem tett eleget és tovább folytatta a veszélyes anyagokkal való gyártást és raktározást azokban az üzemrészekben, amelyek nem voltak megfelelő tűzvédelemmel ellátva. Ahogy azt korábbi cikkeinkben megírtuk, a működéstől eltiltott zónákban folyó termelés miatt két alkalommal, májusban és augusztusban egymillió forintos bírságot szabott ki a cégre az építésfelügyelet hatóság.
Samsung-gyár: a tiltás és büntetés ellenére, engedélyek nélkül folyt a gyártás | atlatszo.hu
„A Pest megyei Kormányhivatalnak megküldött levelében foglaltakra válaszul tájékoztatom, hogy építésügyi hatáskörben a Göd 056. hrsz.-ú ingatlanon álló akkumulátorgyártó üzem főépületében hatósági engedély nélkül használatba vett B és C zóna használata és a G és K zóna használata megtiltásra került.
A Samsung újonnan létesített gyáregységei közül azonban továbbra sem rendelkezik mindegyik katasztrófavédelmi engedéllyel, mert továbbra sem mindenhol igazolták a tűzjelző és tűzoltó rendszerek megfelelőségét. A legújabb, 2021. december 16-án kiadott határozat szerint az újonnan épült üzemegységek továbbra is csak korlátozottan használhatók: „az Iparbiztonsági hatóság megállapította, hogy az Üzemeltető a Meglévő üzemben nem minden veszélyes anyagokkal foglalkozó létesítmény esetén teljesíti a Kat. 37. § b) bekezdésében meghatározott kötelezettségét, mely szerint minden intézkedést köteles megtenni a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek veszélyeinek megelőzésére, az esetleges baleset hatásainak enyhítésére”.
A hatósági rendelkezéseket sorozatosan megsértő, a területén több ezer tonna veszélyes anyagot felhalmozó veszélyes üzemet azonban mindezek ellenére nem sújtják komolyabb szankciókkal – például bezáratással – a magyar hatóságok. Annak ellenére sem, hogy a gyárat a lakóövezetek közvetlen közelében építették fel.
Négyszeresére nőtt a szén-dioxid mennyisége
Az már csak „hab a tortán”, hogy a Samsung SDI a környezetvédelmi hatóság által megszabott feltételeket sem teljesíti. A gyár megnyitása, azaz 2018 óta állandó a zajszennyezés, amely a beruházás növekedésével már 39 gödi utcát érint. A környezetvédelmi hatóság mégsem vizsgálja ki a lakossági panaszokat, nem végez ellenőrzéseket és nem szankcionálja folyamatos zajhatárátlépést.
A lakók nem alszanak a zajtól, de legalább Mészáros cége milliárdos tendert nyert Gödön | atlatszo.hu
Dunakeszi önkormányzata hatmilliárd forintos keretmegállapodást kötött mélyépítési munkákra a Penta Általános Építőipari Korlátolt Felelősségű Társasággal. A cég a korábban Rogán Antal vezette V. kerületben is számos megbízást nyert el, de most sem lehet oka panaszra: ők végezhetik a Vörösmarty és a Podmaniczky tér felújítását is ugyanott 3,5 milliárd forintért.
A gyár által kibocsátott légszennyezést sem ellenőrzik folyamatosan. A Samsung által benyújtott, a légszennyező pontforrások éves ellenőrzése alapján megállapított 2020-as légszennyezési adatokat csak 2021 decemberében tette közzé az Országos Környezetvédelmi Információs Rendszer (OKIR). Az adatok azért így is beszédesek:
jelentősen megnőtt az üvegházhatású gázok mennyisége Gödön, a szén-dioxid mennyisége például a 2019-es évhez képest a négyszeresére nőtt.
A felszín alatti vizek állapotáról azonban még ennyit sem lehet tudni.
Nem volt ellenőrzés
Az OKIR honlapján a Felszín alatti víz és kármentesítési adatok menüpontnál több mint egy éve az olvasható, hogy „az oldal fejlesztés alatt áll”. A Főváros Katasztrófavédelmi Igazgatóságnak küldött adatigénylésünkre pedig nem kaptunk érdemi választ; a hatóság csak a vízjogi létesítési engedélyeket küldte meg, az általunk kért vizsgálati jegyzőkönyveket nem. Válaszukban ráadásul ilyen meglepő kijelentés is olvasható:
„a Samsung SDI Magyarország Zrt. által bejelentett objektív okok miatt 2019-ben és 2020-ban monitoring vizsgálatok nem történtek”.
Az adatok kiadásának megtagadása miatt a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatósághoz fordultunk.
Vízminőség? Engedélyek?
De nincsenek nyilvánossá tett adatok a Samsung vízellátása céljából újra működésbe állítandó kutak vízminőségéről sem. Korábban megírtuk, hogy az akkumulátorgyár és a további gödi ipari beruházások óriási vízigényének – napi 24 ezer köbméter ipari vízről van szó – biztosításához a Dunamenti Regionális Vízmű (DMRV) Zrt. rekonstruálja és újra működésbe állítja a 40 évvel ezelőtt súlyosan elszennyeződött Váci déli vízbázis kútjait. Emellett felszíni vízkivételi mű, új víz- és szennyvízhálózat, valamint új szennyvíztisztító telep is épül a Samsung érdekében.
Vác és Sződliget is vesztese lehet a gödi iparosítás gigantomán terveinek | atlatszo.hu
„Távlatosan kell gondolkodnunk, mert a gödi ipari parkba a Samsung mellett még további szereplők betelepülése is várható” – mondta el a műszaki igazgató. Mindezt megütközve hallgatták a fórum résztvevői, hiszen mind a Samsung bővítésére, mind a gödi különleges gazdasági övezetre vonatkozó tervek teljesen titkosak: az iparosítás mértékéről és arányairól szóló információkat elhallgatják az érintett lakosság elől.
A Vízmű honlapján olvasható tájékoztatás szerint a projekt 100%-os hazai költségvetési támogatásból, 32 milliárd forintért épül meg, a kivitelező pedig a DMRV-n kívül a Mészáros és Mészáros Kft. és az EuroAszfalt Kft lesz. A munkálatok pedig már meg is kezdődtek a vízbázis Sződliget területén lévő kútjai közelében, bár semmilyen építési tábla nem ad tájékoztatást arról, hogy ki és meddig végzi a munkálatokat. Az új vízelvezető csatornarendszer környezetvédelmi eljárása sem indult még meg, a szennyvízcsatorna megépítése sem kapott még engedélyt.
A korábban elszennyeződött vízbázis kármentesítéséről és a kutak rekonstrukciójáról ugyanakkor hiába kérdeztük többször is levélben a DMRV-t, nem kaptunk választ. A korábban lezárt kutakról a Vízmű honlapján az olvasható, hogy „a kutak vízminősége – a nitrogénformákat leszámítva – kielégíti az ivóvízzel szemben támasztott (201/2001. (X.25.) Korm. rendelet) követelményeket”. A vízminőségre vonatkozó adatok és a víziközmű munkálatok környezetvédelmi engedélyeinek nyilvánossá tétele ügyében adatigénylést nyújtottunk be a Dunamenti Regionális Vízműnek. Ha választ kapunk, azt ismertetni fogjuk.
Különleges gazdasági övezet – így nyúltak át a momentumos polgármester feje fölött Gödön | atlatszo.hu
A veszélyhelyzetre hivatkozva elsőként Gödön hozott létre a kormány különleges gazdasági övezetet, amellyel átadta a Samsung gödi akkumulátorgyárának területét és az adóztatás jogát a megyének. Az őszi polgármesteri választáson az ellenzéki összefogás jelöltje lett a befutó, de így most a fideszes többségű Pest megyei önkormányzat a testület feje fölött átnyúlva dönthet a gyárral kapcsolatos kérdésekben.
Címlapkép: Munkában a Samsung-gyár. A szén-dioxid mennyisége a 2019-es évhez képest a négyszeresére nőtt Gödön (forrás: a szerző felvétele) | 420 hektárra bővült a gödi „különleges gazdasági övezet”, még egy erdőt kivágnak | Újabb területeket vett el a kormány Gödtől a Samsung-beruházás érdekében. A december végén közzétett rendeletek szerint transzformátorállomás, munkásszálló és újabb, „jelentős környezeti hatású” létesítmény építhető a 420 hektárra kibővített különleges gazdasági övezetben. Emellett a Samsung-gyár területén 10 százalékkal megemelték a beépítési arányt, és az új ipari park kedvéért kivágnak egy 8300 négyzetméteres erdőt is. | null | 1 | https://atlatszo.hu/orszagszerte/2022/01/04/420-hektarra-bovult-a-godi-kulonleges-gazdasagi-ovezet-meg-egy-erdot-kivagnak/ | 2022-01-04 00:00:00 | true | null | null | orszagszerte.atlatszo.hu |
„M44 2×2 sávos gyorsforgalmi út Kecskemét (5 sz. főút)- Szentkirály közötti 32,3 km egybefüggő szakaszának megvalósítása, mely csatlakozik az építés alatt lévő Szentkirály-Lakitelek szakaszhoz” – erre írt ki közbeszerzést a NIF Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zártkörűen Működő Részvénytársaság.
Az uniós értesítőben olvasható tájékoztató szerint „szakmapolitikai döntés alapján az M8 gyorsforgalmi útként megtervezett Kecskemét-Nagykőrös szakaszt is M44 gyorsforgalmi útként kell forgalomba helyezni”. Az úton a tervezési sebesség 110 km/h, az 5 sz. főúthoz turbó körforgalmú csomóponttal csatlakozik, míg a 441 sz. főútnál különszintű csomópont lesz. Építenek egy egyszerű kétoldali pihenőhelyet, valamint összesen 14 darab műtárgyat, amelyek között van 2×2 forgalmi sávos gyorsforgalmi út átvezetését szolgáló olyan híd (vagy felüljáró vagy aluljáró), amelynek két közvetlen támasza közötti legnagyobb szabadnyílása 44,0 méter.
A kivitelezést 110 milliárd forintra becsülték, a Hódút Kft. 106 996 116 898 forintos ajánlatot adott, vagyis nettó 107 milliárdosat.
A beszerzés európai uniós alapokból finanszírozott, az „Ajánlatkérő jelen közbeszerzési eljárás alapján kötendő szerződés finanszírozására még nem rendelkezik támogatási szerződéssel”.
A kiírásra a Hódút mellett konzorciumban a DÖMPER Korlátolt Felelősségű Társaság, a Subterra – Raab Korlátolt Felelősségű Társaság és a Pannon-Doprastav Korlátolt Felelősségű Társaság, illetve a STRABAG Építő Kft. jelentkezett. A munkálatokhoz alvállalkozókat vesznek igénybe.
Szíjj László cégei nyerésben
A Hódút Kft. Szíjj László érdekeltsége. Az ő cégének luxusjachtján kaptuk rajta Szijjártó Péter külügyminisztert 2020 nyarán, amint épp az Adrián ringatózott. Bár sokáig nem lehetett tudni, kinek a tulajdonában van a 7 milliárd forint értékű Lady MRD, egy pénzmosás elleni uniós direktívának köszönhetően több máltai offshore cég valódi tulajdonosainak kilétére is fény derült, így derült ki, hogy az Artemy és a Lady MRD nevű jachtokat üzemeltető L&L Charter Ltd. valódi tulajdonosa Szíjj László tiszakécskei nagyvállalkozó, jelenleg a 9. leggazdagabb magyar.
Szijjártó Péter külügyminiszter Szíjj László adriai luxusjachtján bekkeli ki a fehérorosz válságot | atlatszo.hu
A magyar külügyminiszter látszólag lázas munkával tölti az idei nyarat, elég csak meglátogatni Facebook oldalát hogy erről meggyőződjünk: irodai környezetben, öltönyben, mobiltelefonnal a kezében egyeztet a minszki helyzetről magasrangú külföldi politikusokkal, külügyminiszter kollégákkal az elmúlt napokban. Ehhez képest augusztus 16-án, vasárnap a Lady MRD-en, a Szíjj László tulajdonában lévő luxusjachton láttuk és fotóztuk a miniszter urat az Adrián, Horvátországban, Biograd Na Morutól 25 kilométerre délre, a Kornati-szigetek alatt, a szárazföldtől mintegy 15 kilométeres távolságra, családja körében, nyaralás közben.
Akkor azt is összegyűjtöttük, hogy a kormányközeli vállalkozó Duna Aszfalt Zrt.-je 2017 óta egyedül vagy konzorciumban összesen 1 ezer 52 milliárd (1 052 000 000 000) forint értékű közpénzes megbízást kapott a magyar államtól, és eközben 7 Lady MRD-nyi, azaz hétmilliárd forintos luxusjachtnyi nyereséget termelt. A cég által elnyert megbízások 43,5 százalékát európai uniós támogatásokból finanszírozták.
Az elmúlt három évben több százmilliárd forintnyi uniós forrást használt, és 7 luxusjachtnyi profitot termelt Szíjj László cége | atlatszo.hu
A magyar külügyminisztert jachtoztató kormányközeli nagyvállalkozó Duna Aszfalt Kft-je 2017 óta egyedül vagy konzorciumban összesen 1 ezer 52 milliárd (1052.000.000.000) forint értékű közpénzes megbízást kapott a magyar államtól, és eközben 7 Lady MRD-nyi, azaz hétmilliárd forintos luxusjachtnyi nyereséget termelt. A cég által elnyert megbízások 43,5 százalékát európai uniós támogatásokból finanszírozták. Összeszámoltuk és infografikákra tettük Szíjj László építőipari nagyvállalkozásának állami megrendeléseit az elmúlt három és fél évből.
A Duna Aszfalt Zrt. 2020-ban 175 milliárdos éves forgalom mellett 26 milliárd adózott eredményt ért el, míg a mostani közbeszerzés nyertese, a Hódút 38 milliárdos éves árbevétel mellett 3,8 milliárd nyereséget termelt. A Hódút tavaly 11 közpénzes megbízást kapott, ebből 10-et keretmegállapodás keretében.
Katus Eszter—Segesvári Csaba | 107 milliárdért építheti az M44-est Kecskemétig a Szijjártó Pétert jachtoztató nagyvállalkozó cége | A Szíjj László érdekeltségébe tartozó Hódút építheti meg az M44 Kecskemét-Szentkirály közötti szakaszát – derül ki az uniós közbeszerzési értesítőből. A 32,3 kilométeres úton 110 km/órával lehet majd haladni, és nettó 107 milliárd forintba kerül. Vagyis kilométerenként 3,3 milliárd forintért épült a gyorsforgalmi út. A Hódút évek óta sorra nyeri a közpénzes megbízásokat, de ennek nyilván semmi köze nincs ahhoz, hogy a végső tulajdonos luxusjachtján olykor vezető politikus(ok) is felbukkan(nak). | null | 1 | https://atlatszo.hu/kozpenz/2022/01/07/107-milliardert-epitheti-az-m44-est-kecskemetig-a-szijjarto-petert-jachtoztato-nagyvallalkozo-cege/ | 2022-01-07 00:00:00 | true | null | null | atlatszo.hu |
Sajtóközleményt adott ki január 5-én a Fővárosi Főügyészség, amely szerint nyomozást rendeltek el az igazságügyi miniszter feljelentése alapján.
A közleményben az áll, hogy Dr. Varga Judit nagy nyilvánosság előtt elkövetett rágalmazás vétsége miatt ismeretlen tettes ellen tett feljelentést az ügyészségen, miután 2021. december 27-én valaki „Az ördög ügyvédje” elnevezésű közösségi oldalon valótlan állításokat tett a szexuális orientációjára vonatkozóan, valamint arról, hogy egy korrupciós ügyben közvetlenül érintett.
A sértett indítványozta, hogy a magánvádas eljárásban az ügyészség a vád képviseletét vegye át. A Budapesti I. és XII. Kerületi Ügyészség a vádképviseletet átvette, és
a nyomozást nagy nyilvánosság előtt elkövetett rágalmazás vétségének gyanúja miatt elrendelte,
amelynek teljesítésével a Budapesti Rendőr-főkapitányságot bízta meg – áll a közleményben.
„Az internetes közösségi hálózaton létrehozott »Az ördög ügyvédje« elnevezésű profil felhasználásával kapcsolatos más bűncselekmény miatt a Fővárosi Főügyészség a közelmúltban vádat emelt. Az ugyanazon internetes profillal elkövetett újabb bűncselekmény esetében az ügyészség által történő vádképviselet eljárási, bizonyítási szempontból célszerű és indokolt” – szerepel továbbá a szövegben.
Ugyanezen a napon egy másik ügy lezárult: megszüntette ugyanis az eljárást a rendőrség az Audi győri Logisztikai Központjának létesítése előtti földügyekben. A Nemzeti Nyomozó Iroda Korrupció és Gazdasági Bűnözés Elleni Főosztály Kiemelt Ügyek Osztályának határozata szerint „a cselekmény nem bűncselekmény”.
A polgármester rokonai, barátai és üzletfelei – lerajzoltuk a „Győrt behálózó polipot” | atlatszo.hu
Borkai Zsolt viselt dolgairól néhány napja kezdett publikálni egy anonim blog: a nyilvánosságra került fotók tanúsága szerint Győr fideszes polgármestere tavaly szexpartin vett részt az Adrián Rákosfalvy Zoltán ügyvéd, valamint Szabó Ervin üzletember társaságában. Cégnyilvántartási adatok szerint Győr fideszes polgármesterének fia több cégen keresztül kötődik apja útitársához: Rákosfalvy Zoltánnal közös vállalkozása is volt Borkai Ádámnak.
A 444.hu emlékeztet: „Borkai Zsolt yachtos szexbotrányának folyományaként bukkant elő újra az a 2012-es történet, mely szerint Borkai Zsolt, Győr polgármestere megsúgta bizalmasának és a jachtos szexfilm másik főszereplőjének, dr. Rákosfalvy Zoltánnak, hogy az Audi mely területen – az ipari parkkal határos ingatlanon – tervezi megépíteni új logisztikai központját. A sajtóbeszámolók szerint Rákosfalvy az információ birtokában 1,5 milliárd forintért felvásárolta az érintett ingatlanokat, hogy azokat az átminősítésük után, rövid időn belül már 7 milliárd forintért adja tovább.”
Feljelentés: elutasítva
Az ügybuzgóság dicséretes, egy jogállamban nyomozás indul, amennyiben felmerül egy vétség vagy bűncslekmény gyanúja. Ami sokkal inkább figyelemre méltó, az az, hogy ennél jóval megalapozottabb ügyekben mintha nem működne ilyen jól az állami igazságszolgáltatás.
Szeptemberben húsz olyan ügyet szedtünk össze, amelyekben évek óta látványosan nem történt semmi: így többek között a Öveges-program, a Híd a munka világába-program vagy a Microsoft licencvásárlások.
Elszabotált nyomozások: 20 fontos ügy, ami megakadt az ügyészségen | atlatszo.hu
A Fidesz pártkatonájának tartott legfőbb ügyész, Polt Péter előszeretettel hangoztatja, hogy a magyar nyomozóhatóságok milyen remek munkát végeznek. Az elmúlt években azonban több olyan nagy ügy is volt, amelyben vagy hosszú ideje húzódik a nyomozás eredménytelenül, vagy épp ellenkezőleg, hamar lezárták az eljárást „bűncselekmény hiányában”, vagy egyszerűen nem is kezdtek kutakodni.
Több ügyben nem is indult nyomozás, vagy idő előtt lezárult. Az egyik ilyen a Budapest-Belgrád vasútvonal, amit a kormány 85 százalékban kínai hitelből, kínai cégekkel épít a jelen állás szerint körülbelül 700 milliárd forintból. Szél Bernadett független országgyűlési képviselő feljelentést tett különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés gyanúja miatt, ám a KNYF elutasította a feljelentést.
Ugyanez lett a sorsa a Demokratikus Koalíció feljelentésének is, amit különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés bűntettének gyanúja miatt tett a párt, miután a kormány a koronavírus-járvány első hulláma óta 16 ezer lélegeztetőgépet vett összesen 300 milliárd forint értékben. A „brutálisan túlárazott” ügylet vizsgálatát az NNI 2020 októberében elutasította.
És persze, lehet folytatni a sort.
Magánügy maradt
Itt van mindjárt Szijjártó Péter esete. 2020 augusztusában munkatársunk lefényképezte a külügyminisztert a Lady MRD nevű luxusjacht fedélzetén az Adrián. A máltai bejegyzésű luxusjacht értéke 7 milliárd forint, tulajdonosa Szíjj László, Magyarország negyedik leggazdagabb embere, akinek építőipari cége, a Duna Aszfalt a Fidesz 2010-es hatalomra kerülése után egyre több közpénzes megrendelést kapott, nyeresége pedig az egekbe szökött.
És bár a külügyminiszternek a vagyonbevallása szerint nem lett volna elég pénze kibérelni – az amúgy nem is bérelhető – jachtot, tehát valószínűleg ajándékba kapta az utat az állami közbeszerzéseken taroló cég tulajdonosától, az esetet senki sem volt hajlandó kivizsgálni.
Sem az ügyészség, sem a parlament nem hajlandó kivizsgálni Szijjártó Péter jachtozását | atlatszo.hu
Polt válasza után egy nappal, szeptember 11-én Stummer János jobbikos országgyűlési képviselő a Facebook-oldalán tette közzé, hogy hiába kezdeményezett vagyonnyilatkozati eljárást Szijjártó ellen a jachtozás miatt. Hargitai János, az illetékes Mentelmi bizottság Kdnp-s elnöke ugyanis elutasította Stummer beadványát azzal a maga módján brilliáns indoklással, hogy a képviselő nem jelölte meg, hogy pontosan mi hiányzik Szijjártó Péter vagyonnyilatkozatából.
Lehallgatás után hallgatás
Nyáron derült ki, hogy világszerte több száz ellenzéki politikust, aktivistát és kritikus újságírót figyeltek/figyelnek meg egy izraeli gyártású Pegasus informatikai kémfegyverrel, köztük magyar üzletembereket és újságírókat is. Kósa Lajos ugyan elkotyogta, hogy a Belügyminisztérium vette meg a programot a gyártó NSO-tól, a Fidesz-politikus állításáról az ügyészség később azt mondta, hogy nem igaz.
Bár több beadvány is érkezett az adatvédelmi hatósághoz a lehallgatási botránnyal kapcsolatban, Péterfalvi Attila, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) elnöke először szabadságát töltötte, és csak utána, augusztus 6-án indította el a vizsgálatot. Azóta nagy a csend az ügyben. A 444.hu legutóbb december elején írt arról, hogy Péterfalvi Attila lassan fél éve képtelen végére jutni a Pegasus-ügy vizsgálatának.
Amikor ez a kép készült, éppen Pegasus kémprogrammal figyeltek minket | atlatszo.hu
Munkatársunk véleménycikkben reagál arra, hogy több volt és jelenlegi munkatársunkat is megfigyelték a Pegasus kémszoftverrel, az egyik feltört telefonon keresztül pedig a nyári összetartásunkon résztvevő több tucatnyi munkatársunk és barátunk is célkeresztbe kerülhetett, köztük Kőszeg Ferenc, aki a múlt századi pártállamban egyszer már átélt ilyesmit.
Vakcina-biznisz
A rendőrség kínai vakcinák ügyében sem akart nyomozni. Az „ország feljelentője”, Tényi István a Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Irodánál (NNI) tett bejelentést hűtlen kezelés bűntett gyanújával, miután úgy látta, hogy a kínai vakcinákat hazánkba juttató Danubia Pharma Kft. tulajdonosi szerkezete átláthatatlan, ezért Magyarország Alaptörvénye értelmében a központi költségvetésből nem lehetett volna kifizetést teljesíteni a cég számára.
A beadványt a hatóság – ahogy első alkalommal is – elutasította. A beszerzésen túl további problémát jelent, hogy egy novemberi kutatás szerint a Sinopharm adja a legkisebb védettséget, miközben az ára annak a legmagasabb (kb. 18 ezer Ft/dózis).
A Külügyminisztériumtól és a Miniszterelnökségtől sem kaptuk meg a kínai és az orosz vakcinák beszerzéséről szóló szerződéseket | atlatszo.hu
Mindkét oltóanyag beszerzését Szijjártó Péter külügyminiszter jelentette be, ezért joggal gondolhattuk, hogy az ő tárcájánál vannak az iratok. A külügy azonban azt válaszolta az adatigénylésünkre, hogy nem adatgazda a kérdésben, és ugyanezt írta vissza adatkérésünkre a Miniszterelnökség is. Nem adjuk fel, több állami szervtől is kikértük a Szputnyik V és a Sinopharm vakcinák vásárlásáról szóló szerződéseket, hogy megtudjuk a beszerzések részleteit.
„Csak kétségeket ébresztenek”
„Undorító, tenyérbemászó” – mondta Szabó István (Fidesz-KDNP), a Pest Megyei Közgyűlés elnöke az Átlátszó újságírójáról egy lakossági fórum szünetében, amikor azt hitte, ki van kapcsolva a mikrofonja. Nem volt, így az online közvetítés hallgatói hallhatták azt is, amint Magyari László, a Magyar Közút Zrt. Pest megyei igazgatója erre úgy reagál: „csoda, hogy még nem verték meg”.
Bodnár Zsuzsa kollégánk „bűne” annyi volt, hogy kérdéseket tett fel, valamint hogy jó ideje figyelemmel kíséri a gödi Samsung-gyár viselt dolgait. Így például azt, hogy a magyar hatóságok tiltása és büntetései ellenére, használatbavételi engedélyek hiányában, tűzvédelmi berendezések nélkül is működtette több gyáregységét.
„Undorító, tenyérbemászó” – az Átlátszó újságíróját gyalázták a lakossági fórumon | atlatszo.hu
Bekapcsolva hagyott mikrofon buktatta le Szabó Istvánt, a Pest Megyei Közgyűlés elnökét és Magyari Lászlót, a Magyar Közút Zrt. Pest megyei igazgatóját, amint lapunk újságírójára tettek becsmérlő megjegyzéseket. Ugyan a beszélgetést nem a nagy nyilvánosságnak szánták, a gödi lakossági fórum online hallgatói mindent hallhattak, mivel a mikrofonokat elfelejtették kikapcsolni. Nem ez az első eset, hogy az Átlátszó munkatársait gyalázzák.
Vélhetően emiatt is, tavaly a Fidesz helyi szervezete lejárató kampányt indított újságírónk ellen. Egy helyi közéleti lapban Csabai Márk, a Fidesz helyi választókerületének szóvivője sajtóközleményt jelentetett meg, amelyben felszólította Bodnárt, hogy fejezze be a „gödiek ellen folytatott uszító hadjáratát”. A sajtóközlemény megjelenésével egy időben „leleplező” szórólapok is megjelentek a városban. Ezek miatt szerzőnk ismeretlen tettes ellen feljelentést tett a rendőrségen.
A Dunakeszi Rendőrkapitányság azonban a megindított eljárást néhány hónap múlva bűncselekmény hiányában megszüntette.
Indoklásuk szerint szerzőnk, aki egy helyi civil egyesületnek is vezetője, a gödi közéletben „önkéntesen szerepet vállaló közszereplő”, akinek el kell viselnie a tevékenységét negatív módon értékelő kritikát. A szórólapon olvasható állítások – Hazudik! Megtéveszti a gyanútlan embereket! Álcivil provokátor! – a rendőrség szerint csupán „túlzó negatív kritikát” fogalmaznak meg, és mindössze arra alkalmasak, hogy „kétségeket ébresszenek az újságírói tevékenység hitelességével összefüggésben”.
Lejáratókampányt indított a Fidesz helyi szervezete az Átlátszó újságírója ellen Gödön | atlatszo.hu
Nyomtatott önkormányzati lapban, majd postaládákba dobott szórólapokon támadták a Göd-ÉRT Környezetvédelmi és Városvédő Egyesület vezetőjét, az Átlátszó külső munkatársát, helyi tudósítóját, Bodnár Zsuzsát. A lejáratókampány mögött a Fidesz választókerületi szervezete áll.
Ha kell, bevetik a nehéztüzérséget is
Persze, azért nem minden pattan le a magyar hatóságokról.
Novemberben jelent meg az Indexen, hogy Karácsony Gergelyék eladnák a Városházát, és ennek érdekében már több lépés is történt. A főváros többször is leszögezte, hogy nincs szándék a Városháza értékesítésére, bár korábban valóban született erről egy előkészítő anyag, a lehetőséget később elvetették.
Ennek ellenére a Magyar Nemzet hamarosan már arról számolt be, hogy „befolyással üzérkedés, csalás, vesztegetés, vesztegetés elfogadása, hivatali visszaélés és hűtlen kezelés elkövetésének gyanúja miatt eljárásokat folytatunk ismeretlen tettes ellen”. Budai Gyula fideszes országgyűlési képviselő két feljelentést is tett az ügyben, akárcsak Tényi István.
Szintén Budai Gyula tett feljelentést a NAV-nál költségvetési csalás gyanúja miatt a Momentum EP-képviselője, Cseh Katalin ellen, akiről a kormánysajtó azt írta, a cégei több milliárd forint uniós forrásokhoz jutottak. A NAV Különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás büntette miatt, ismeretlen tettessel szemben meg is indította a nyomozást. A hatóságok különösen nagy vehemenciával estek neki az ügynek: a NAV mellett a Gazdasági Versenyhivatal és a Közbeszerzési Hatóság is vizsgálódik, sőt, Deutsch Tamás fideszes európai parlamenti képviselő szerint az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) is eljárást indított.
És miközben a hatóságok serényen dolgoznak az ellenzék botrányos ügyeinek feltárásán, Völner Pál volt Igazságügyi Minisztérium parlamenti államtitkárt, aki rendszeresen fogadott el kenőpénzt a végrehajtói kar elnökétől, továbbra sem vették őrizetbe. Simonka György képviselő, akit különösen nagy értékre elkövetett költségvetési csalással, sikkasztással és okirat-hamisítással vádolnak, június 6-i tárgyalása helyett inkább szavazni ment a parlementbe, hogy meglegyen a Fidesznek a kétharmad, Boldog István fideszes képviselő pedig azért nem indul újra a választáson, mert neki a család a legfontosabb. A politikus a visszavonulásáról szóló bejelentésében arra nem tért ki, hogy tavaly decemberben a Központi Nyomozó Főügyészség hivatali vesztegetés elfogadásának bűntette és más bűncselekmények miatt vádat emelt ellene és nyolc társa ellen.
Nyitókép: Orbán Viktor miniszterelnök (b) és Polt Péter legfőbb ügyész az ügyészség napja alkalmából rendezett ünnepségen Budapesten, az Igazságügyi Palota dísztermében 2016. június 9-én (forrás: MTI/Máthé Zoltán) | Elrendelt és elszabotált nyomozások – jól dokumentált esetek kerültek süllyesztőbe | Varga Judit igazságügyi miniszter egy számára sértő Facebook-poszt miatt tett feljelentést, a Budapesti Rendőr-főkapitányság pedig azonnal nyomozást indított az ügyben. Ugyanezen a napon megszüntették az eljárást az Audi győri Logisztikai Központjának létesítése előtti földügyekben, amelyek kapcsán Borkai Zsolt volt győri polgármester neve is felmerült. A korrupciós ügybe keveredett Völner Pált a mai napig nem tartóztatták le, miközben a Városháza „eladása” kapcsán össztűz alá került a budapesti városvezetés. Dokumentált esetek kerülnek süllyesztőbe, miközben a bolha olykor elefántnak látszik. | null | 1 | https://atlatszo.hu/kozugy/2022/01/06/elrendelt-es-elszabotalt-nyomozasok-jol-dokumentalt-esetek-kerultek-sullyesztobe/ | 2022-01-09 00:00:00 | true | null | null | atlatszo.hu |
Tavaly májusban írt a Direkt36 arról, hogy az Antall József Tudásközpont (AJTK) addig bő 4 milliárd forint közpénzt kapott az Orbán-kormánytól, ebből az apanázsból pedig az intézményt vezető Antall Péter (a néhai miniszterelnök Antall József fia) nagyon magas fizetést kap, kollégáival sokat utazott külföldre, ahol többnyire pazar szállodákban szálltak meg, emellett magánkórházra és drága bőröndökre is költöttek. A Miniszterelnökség a lap kérdéseire úgy reagált, hogy vizsgálatot indítanak annak kiderítésére, hogy vajon az AJTK „hatékonyan és céljához méltó módon” használta-e fel a kapott közpénzt.
A budapesti székhelyű AJTK egy külpolitikai think tank szervezet, amely olyan témákban végez kutatási tevékenységet, mint a Visegrádi Együttműködés, az EU, USA és Kína jövőbeni szerepe, a Közel- és Távol-Kelet viszonyai, a biztonságpolitika, valamint a technológiai és társadalmi innováció. Az Antall József Tudásközpont névadója szellemi örökségéhez méltón kiemelt figyelmet szentel a külhoni magyarság, a Visegrádi Együttműködés, az Európai Unió és az atlantizmus aktuális kérdéseinek. A Tudásközpont nem foglalkozik hazai aktuálpolitikai témákkal, de szakmai tevékenysége kifejezetten naprakész a globális kérdésekben – olvasható az AJTK honlapján.
Szeptember végén a Miniszterelnökséget vezető Gulyás Gergely a kormányinfón bejelentette, hogy lezárult az AJTK-val kapcsolatos vizsgálat, ami azt állapította meg, hogy „a gazdálkodásuk a törvényi kritériumoknak megfelelt, ugyanakkor nem indokolható kifizetéseket is tartalmazott, köztük olyanokat, amelyek a jó erkölccsel nem egyeztethetők össze”. Gulyás egyúttal közölte, hogy „az állam az Antall József Tudásközpontot nem fogja közpénzből támogatni”.
Az AJTK ezután csoportos létszámleépítést jelentett be a 24.hu információi szerint, mi pedig október végén közadatigénylésben kértük ki a Miniszterelnökségtől az átvilágítási jelentést, hogy megtudjuk, mi áll benne. Gulyás Gergely tárcája először 45 napra hosszabbította a válaszadási határidőt „a veszélyhelyzettel összefüggő közfeladatai ellátására” hivatkozva, majd december 9-án megtagadták a jelentés kiadását.
„A kért dokumentumot az Infotv. 27. §-ának (6) bekezdése alapján nem áll módunkban megküldeni az Ön részére.”
A hivatkozott jogszabályrész így szól: „A döntés megalapozását szolgáló adat megismerésére irányuló igény – az (5) bekezdésben meghatározott időtartamon belül – a döntés meghozatalát követően akkor utasítható el, ha az adat további jövőbeli döntés megalapozását is szolgálja, vagy az adat megismerése a közfeladatot ellátó szerv törvényes működési rendjét vagy feladat- és hatáskörének illetéktelen külső befolyástól mentes ellátását, így különösen az adatot keletkeztető álláspontjának a döntések előkészítése során történő szabad kifejtését veszélyeztetné.”
Mivel Gulyás Gergely már szeptemberben bejelentette, hogy az átvilágítás során feltárt dolgok miatt megszüntetik az AJTK állami támogatását, a döntés már egyértelműen megszületett, vagyis nem értünk egyet a Miniszterelnökség indoklásával.
Bírósághoz fordulunk, hogy megkapjuk az AJTK átvilágítási jelentését,
hiszen az adófizetőknek joguk van megtudni, hogy mire költötte a szervezet az általuk befizetett közpénzmilliárdokat.
A kormánynak egyébként rég tisztában kellett vele lennie, hogy valami nem stimmel az AJTK pénzügyeivel, hiszen a fideszes vezetésű Állami Számvevőszék már 2018-ban szabálytalanságot állapított meg a szervezetnél.
Milliárdos támogatások mellett is pénzügyi mentőövre szorult az Antall József Tudásközpont | atlatszo.hu
Évek óta komoly gondok vannak a közpénzmilliárdokból támogatott Antall József Tudásközpont pénzügyeivel, amit az Állami Számvevőszék is kifogásolt már. A Miniszterelnökség most vizsgálatot ígér, ám eddig is tudniuk kellett a kutatóintézet problémáiról, mert 2018-ban egy olyan alapítványból kellett pénzügyi mentőövet dobni az eladósodott szervezetnek, amit a Miniszterelnöki Kabinetirodából finanszíroznak, és ami politikai színezetű projekteknek osztja tovább a közpénzt.
Címlapkép: Antall Péter és Gulyás Gergely Az Antall-kormány intézkedései az elmúlt 25 év távlatából című kerekasztal-beszélgetésen a Magyar Tudományos Akadémián 2015 májusában (forrás: Gulyás Gergely/Facebook) | Bepereljük a Miniszterelnökséget az Antall József Tudásközpont átvilágítási jelentéséért | A Direkt 36 tavaly megírta, hogy az Antall József Tudásközpont (AJTK) vezetője, Antall Péter nagyon magas fizetést kap, és rengeteg külföldi utazást tesz kollégáival. A Miniszterelnökség a cikk után vizsgálatot indított, hogy megállapítsa, mire és hogyan költötte az AJTK a kapott állami támogatást. Az átvilágítás után megszüntették a szervezet közpénzes támogatását, de a jelentést hiába kértük ki a Miniszterelnökségtől: 45 nap hosszabbítás után megtagadták a kiadását. | null | 1 | https://atlatszo.hu/kozadat/2022/01/10/bepereljuk-a-miniszterelnokseget-az-antall-jozsef-tudaskozpont-atvilagitasi-jelenteseert/ | 2022-01-10 00:00:00 | true | null | null | atlatszo.hu |
Bár a koronavírus-járvány az omikronnak köszönhetően még 2022 januárjában is javában tart Magyarországon, egy helyről már biztosan sikerült kiszorítani: a tájékoztató emailekből, amelyeket azoknak küld ki a kormány, akik a vakcinaregisztrációs oldalon adták meg az emailcímüket, kifejezetten azért, hogy járványügyben kapjanak információt.
Már a Vakcinainfó nevű oldal indulásakor, 2020 decemberében is felmerültek adatkezelési aggályok amiatt, hogy a regisztráció során opcionálisan adható adatkezelési felhatalmazás túl tág kereteket ad a kormánynak az emailcímek felhasználására.
Akkor a Kormányzati Tájékoztatási Központ a Telexnek határozottan azt válaszolta, hogy csak az oltásokkal kapcsolatos információk terjesztésére használja majd a felhatalmazást. De a legutóbb kiküldött emailből már látszik, hogy ez nem igaz.
Nyomokban járványt tartalmazhat
Kedd reggel a privát emailcímemre levelet kaptam a Kormányzati Tájékoztatási Központtól, de olvasói jelzések alapján már néhány nappal ezelőtt elkezdték tömegesen kiküldeni a „Tudja, melyek a legfontosabb változások 2022-ben?” tárgyú emailt azoknak a magyar állampolgároknak, akiknek a központ rendelkezik az emailcímével és a kapcsolattartásra adott felhatalmazásával. A levélben az alábbi témakörökről lehet olvasni:
béremelések több ágazatban,
adócsökkentések,
a 13. havi nyugdíj visszahozása és nyugdíjemelés,
jövedelemadó-mentesség a 25 éven aluliaknak,
családi adó-visszatérítés és más családi támogatások,
állami támogatású napelem-telepítési program.
A tételes felsorolás után kettő darab mondatban utal a levél az oltásokra, illetve egyáltalán a járványra: „2022-ben is azért dolgozunk, hogy az oltási programmal visszaszorítsuk a járványt, és eközben működjön és tovább erősödjön az ország. Az a célunk, hogy ezt az erősödést minden magyar ember érezze a saját életében.” Ez azért figyelemre méltó, mert az emailt olyanok is megkapták, akik a címüket és a hozzájárulást az oltási regisztrációkor adták meg, feltehetően abban a hiszemben, hogy csak az oltásról és járványügyi fejleményekről kapnak majd hivatalos tájékoztatást.
Korábban is érkeztek már olyan emailek, amelyek eltávolodtak ettől a konkrét témától, például amikor ilyen emailben buzdítottak a járvány utáni életről szóló nemzeti konzultáció kitöltésére, illetve előfordultak a levelekben a kormány járványkezelési teljesítményét fényező mondatok. De eddig minden alkalommal a járványhoz kapcsolódó témában küldött emailt a kormány. Ez az első alkalom, hogy a tájékoztató levél teljes egészében valami másról szól. (Egyébként új címről is érkezett ez a levél. Az eddigiek feladója az [email protected], a mostanié a [email protected].)
Az önmagában nem szokatlan, hogy a kormány a járványügyi tájékoztatásba a járványtól független sikerpropagandát kever, a hivatalos járványügyi tájékoztató honlap hírei között is rendszeresen felbukkannak ilyenek. Az eddig eltelt 11 januári napon például az adócsökkentésről és a hatásairól több alkalommal, de a gazdaság sikeres újraindításáról, a várható gazdasági növekedésről, a pluszpénzt jelentő gazdasági intézkedésekről, a béremelésekről, az adó-visszatérítésről, a foglalkoztatási rekordról, a minimálbér-emelésről és más juttatások növekedéséről, illetve a hitelmoratóriumról is olvashattunk az elvileg járványügyi híreknek fenntartott oldalon. Ez azonban a kormány szabadon látogatható tájékoztatási felülete, és bár etikai kérdéseket persze felvet az ilyen típusú használata, jogiakat semmiképp. Az emailcímek használatához adott felhatalmazás felhasználásának gyakorlata azonban igen, mert az külön hozzájáruláshoz kötött.
A levél alján kattintással elérhető adatkezelési tájékoztató szerint „Ön azért kapta a hírlevelet, mert a korábbiakban önkéntes hozzájárulását adta ahhoz, hogy e-mail-címét mint személyes adatát (a továbbiakban: személyes adat) Magyarország Kormánya további kapcsolattartás, véleménykérés, tájékoztatás, illetve elektronikus levél küldése céljából kezelje”. Sokak ezt az önkéntes hozzájárulást egyetlen alkalommal, az oltási regisztrációkor adták meg.
Azt ígérték, nem lesz ilyen
A Vakcinainfó adatkezeléséről több mint egy éve, az oldal elindulása után írtunk először. Ahogy az akkori cikkünkben írtuk, a regisztrációkor kétféle dobozt lehet bepipálni. Az első kötelező, de ez rendben is van: azzal adunk felhatalmazást arra, hogy az adataink átkerüljenek a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelőhöz (NEAK), és lefolyjon a regisztráció adminisztratív folyamata. Aki csak ezt jelöli be, annak az adatait az azokat begyűjtő Miniszterelnöki Kabinetiroda a továbbítás után törli.
A második doboz szövege így szól: „Hozzájárulok, hogy későbbi kapcsolattartás céljából a megadott kapcsolattartási adataimat visszavonásomig kezeljék az adatkezelési tájékoztatóban foglaltak szerint.” A tájékoztató szerint pedig aki továbbra is kapcsolatban kíván maradni Magyarország kormányával, az ennek a második doboznak a bepipálásával „önkéntes hozzájárulását adja, hogy további kapcsolattartás, véleménykérés, tájékoztatás, illetve elektronikus levél küldése céljából a közölt kapcsolattartási adatait (név, e-mail-cím, telefonszám és amennyiben meg kellett adnia: lakcím) Magyarország Kormánya megbízásából a Miniszterelnöki Kabinetiroda” visszavonásig kezelje. Ekkor az adatok feldolgozásra az Idomsoft Zrt. nevű állami céghez kerülnek, ami egyébként számos kormányzati informatikai szolgáltatásért, például a nemzeti konzultáció IT-kiszolgáló rendszeréért felel. (Illetve a levél aljáról elérhető kormányzati adatkezelési tájékoztató szerint „az adatokkal kapcsolatban szükséges adattisztítási feladatok elvégzésének ideje alatt az Automizy Marketing-technológiai Zártkörűen Működő Részvénytársaság” is megkapja az adatokat.)
A Telexnek 2020 decemberében nyilatkozó adatvédelmi szakértő, Ivanics Krisztina már akkor azt mondta, hogy ez a hozzájárulás túl általános, nem derül ki belőle az adatkezelés pontos célja, és megtévesztő, hogy egy oltásról szóló oldalon ilyen széles körű adatkezelési hozzájárulást kérnek. Elképzelhető, hogy a kormány a szándéka szerint kizárólag vakcinás hírek továbbítására szándékozik használni a megadott adatokat, de jogilag problémás, hogy az adatkezelési tájékoztató szövege egyszerűen nem ezt jelenti, hanem ennél sokkal nagyobb mozgásteret ad.
Akkori cikkünkhöz megkérdeztük a Miniszterelnöki Kabinetirodát, hogy milyen célra tervezi használni a kormány a begyűjtött adatokat. Bármilyen kommunikációs célra, azaz akár egy jövőbeni nemzeti konzultáció kommunikációjára is felhasználhatók ezek, és ha nem, akkor ezt mi garantálja? A válasz cikkünk megjelenése után érkezett meg, a vonatkozó rész – amelyet az akkori cikkbe is belefrissítettünk – így szólt:
„Az oltásról szóló értesítésig hátralévő időben szeretnénk biztosítani annak lehetőségét, hogy a regisztrálók időközben is értesüljenek a vakcináról szóló hírekről. A második hozzájárulás ennek teremti meg a lehetőségét a szigorú adatvédelmi szabályok betartásával. A járvánnyal kapcsolatos általános tájékoztatási feladatokat az elmúlt hónapokhoz hasonlóan a Miniszterelnöki Kabinetiroda végzi, az adatvédelmi tájékoztatóban foglaltak ezt tükrözik.”
A mostani cikkünk megjelenése előtt ismét írtunk a Miniszterelnöki Kabinetirodának. Azt kérdeztük, hogy nem tartják-e problémásnak azt, hogy az egy évvel ezelőtti ígéretükkel szemben a járványtól független tájékoztatási célra is felhasználják az emailcímeket; illetve hogy milyen okból változtattak az akkori válaszuk szerinti adatkezelési gyakorlaton. Az alábbi választ küldték:
„A kormány az elmúlt hónapokban számos olyan döntést hozott, amelyek magyarok milliói számára jelentenek jelentős támogatást. Ezek közé tartoznak a béremelések, az adócsökkentések, a visszaépített 13. havi nyugdíj, a fiatalok adómentessége és a családi adóvisszatérítés is. Az említett e-mail a legfontosabb életbe lépő támogatásokról ad átfogó tájékoztatást. A kormány a tájékoztató levelek kiküldésekor minden esetben a szigorú adatvédelmi szabályok alapján jár el. Azok kaphattak ilyen levelet, akik erre felhatalmazást adtak.”
Mindez jogilag helytálló is lehet, de arra nem reagáltak, hogy egy évvel korábban még más álláspontot képviseltek, és épp azért nem tartották problémásnak a széles körű adatkezelési felhatalmazást, mert azt ígérték, hogy csak a járványhírek terjesztésére fogják azt felhasználni.
Lukács László György jobbikos politikusnak is feltűnt a dolog, kedd reggeli Facebook-bejegyzése szerint feljelentést tett az ügyben. Azt a bejegyzésben elkente, hogy nem a regisztrációhoz kötelezően megadott emailcím felhasználásáról, hanem annak önkéntes hozzájáruláson alapuló felhasználásáról van szó. (A regisztrációs oldal egy évvel ezelőtti indulása után volt egy anomália, amely miatt egy ideig csak mindkét doboz bepipálásával lehetett regisztrálni. Ezt akkoriban több olvasónk tapasztalta, és mi magunk is ellenőriztük, de a kérdésünkre a Kormányzati Tájékoztatási Központ azt állította, nem történt ilyen. Mindenesetre a hibát még akkor javították, azaz valóban önkéntes hozzájárulásról van szó.) | A kormány olyasmire használja az oltási regisztrációkor megadott emailcímeket, amiről megígérte, hogy nem fogja | Bár a koronavírus-járvány az omikronnak köszönhetően még 2022 januárjában is javában tart Magyarországon, egy helyről már biztosan sikerült kiszorítani: a tájékoztató emailekből, amelyeket azoknak küld ki a kormány, akik a vakcinaregisztrációs oldalon adták meg az emailcímüket, kifejezetten azért, hogy járványügyben kapjanak információt. Már a Vakcinainfó nevű oldal indulásakor, 2020 decemberében is felmerültek adatkezelési aggályok amiatt, hogy a regisztráció során opcionálisan adható adatkezelési felhatalmazás túl tág kereteket ad a kormánynak az emailcímek felhasználására. Akkor a Kormányzati Tájékoztatási Központ a Telexnek határozottan azt válaszolta, hogy csak az oltásokkal kapcsolatos információk terjesztésére használja majd a felhatalmazást. De a legutóbb kiküldött emailből már látszik, hogy ez nem igaz. | null | 1 | https://telex.hu/koronavirus/2022/01/11/vakcinainfo-oltas-regisztracio-email-cim-adatkezeles-tajekoztato-level-jarvany-propaganda | 2022-01-11 10:48:00 | true | null | null | Telex |
Izgalmas pillanata volt a 2018-as választásnak, amikor a Nemzeti Választási Iroda (NVI) honlapja a szavazás napján összeomlott. Ez több problémát is okozott:
A pártok és jelöltek egy ideig képtelenek voltak elérni a szavazóköri jegyzőkönyveket
Sokáig elérhetetlenek voltak a korábbi választások adatai
Több mint kilenc nap kellett hozzá, hogy az országgyűlési választást lebonyolító NVI nagyjából helyreállítsa a legfőbb választási információs adatbázist, a valasztas.hu-t. Pálffy Ilona, az NVI akkori elnöke szerint az, hogy az oldal néha elérhetetlen volt vagy akadozott, nem azt jelentette, hogy a rendszer is összeomlott volna, csak kívülről nem volt elérhető az oldal, de ettől még flottul ment minden.
A hiányosságokat akkor többen is szóvá tették (záporoztak a bejelentések olyan szavazókörökről, ahol a bizottsági tagok egyszerűen képtelenek voltak rendesen lebonyolítani a választást), a Nemzeti Választási Bizottság pedig egy határozatában végül ki is mondta, jogsértő, hogy az alapvető információkat nem lehetett elérni az NVI honlapjáról, és erre az sem magyarázat, hogy az oldal a túlterhelés miatt csökkentett üzemmódban működött.
"Sikeres volt a választási informatikai rendszer főpróbája" – hangzik el mindig az éppen aktuális választás előtt. 2018 márciusában a klasszikus mondat Deményné Kertész Krisztina, a Nemzeti Választási Rendszert (NVR) üzemeltető IdomSoft Zrt. választási rendszerfejlesztési igazgatójának szájából hangzott el (Deményné Kertész Krisztina neve később még fontos lesz). Most viszont már a 2022-es választásra készül az NVI, és szerintük ezúttal is minden rendben lesz.
A fejlesztések az utolsó szakaszukhoz értek, az országgyűlési választásra gyakorlatilag teljes egészében felkészült az informatikai rendszer
- mondta még december közepén az Inforádióban Nagy Attila, a Nemzeti Választási Iroda elnöke. | Jól bevált szereplőkkel ellenőrzi az Orbán-kormány a választási informatikai rendszert | Mivel már csak körülbelül 3 hónap van hátra a 2022-es országgyűlési választásokig, megnéztük az NVI elérhető szerződései között, hogy mely informatikai cégekkel állnak szerződéses jogviszonyban, és közülük melyik tevékenykedett a választási informatikai rendszer környékén már 2018-ban is. | null | 1 | https://444.hu/2022/01/12/jol-bevalt-szereplokkel-ellenorzi-az-orban-kormany-a-valasztasi-informatikai-rendszert | 2022-01-12 00:00:00 | true | null | null | 444 |
Költségvetési csalás miatt egy év hat hónap, két évre felfüggesztett börtönbüntetésre ítélte csütörtökön a Nyíregyházi Törvényszék Szűcs Gabriellát, a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Szakoly korábbi független polgármesterét.
A polgármestert és társait azzal vádolták, hogy miután a község önkormányzata a képviselő-testület hozzájárulásával 2009-ben több mint 11,6 millió forint vissza nem térítendő támogatást nyert el a helyi óvoda bővítésére, az összeget az önkormányzat működési költségeire fordították. Az államkincstárhoz benyújtott 2010-es beszámolójukban viszont azt tüntették fel, hogy ténylegesen a beruházásra fordították az elnyert pénzt. Pedig ezt az összeget, mivel a beruházás elmaradt, vissza kellett volna fizetni.
Emiatt 2016-ban a Magyar Államkincstár felfüggesztette Szakoly állami normatív finanszírozását, így az önkormányzat nem tudta kifizetni a dolgozói bérét. Emiatt az elsőrendű vádlott polgármesterként azt javasolta a képviselő-testületnek, hogy az önkormányzati dolgozók bérét a közfoglalkoztatás kiadásainak fedezetére szolgáló, kormányhivatali forrásból származó pénzből fizessék ki.
A polgármester, aki a helyi sportegyesület elnöke is volt, az egyesületnek járó, a sportpálya felújítására és utánpótlás-nevelésre kapott több mint 31 millió forint tao-támogatást az önkormányzatnak utaltatta át. | Csalás miatt elítélték Szakoly volt polgármesterét | Költségvetési csalás miatt egy év hat hónap, két évre felfüggesztett börtönbüntetésre ítélte csütörtökön a Nyíregyházi Törvényszék Szűcs Gabriellát, a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Szakoly korábbi független polgármesterét. | null | 1 | https://444.hu/2022/01/13/csalas-miatt-eliteltek-szakoly-volt-polgarmesteret-aki-az-ovoda-es-a-sportpalya-fejlesztesere-kapott-tamogatasokat-az-onkormanyzatra-koltotte | 2022-01-13 00:00:00 | true | null | null | 444 |
Ítélet született a különféle támogatási pénzeket kreatívan felhasználó szakolyi expolgármester ügyében – derül ki a Nyíregyházi Törvényszék közleményéből.
Szűcs Gabriella volt polgármestert és vádlottat a bíróság 1 év 6 hónap – végrehajtásában 2 évre felfüggesztett – börtönbüntetésre ítélte és 2 évre eltiltotta a polgármesteri, polgármesteri referensi és a civil szervezetek vezető tisztségviselője foglalkozás gyakorlásától.
A Szabolcs megyei Szakolyon kisebb megszakítással 2006 óta Szűcs Gabriella volt a polgármester. Ügyének háttere, hogy az ügyészség szerint a vádlottak (Szűcs és munkatársai, például az alpolgármester és a jegyző) a polgármesteri hivatal működésére fordítottak különféle pénzeket, amelyeket teljesen más célokra kaptak, miközben papíron úgy tüntették fel, mintha megfelelően lettek volna elköltve a támogatások. A polgármester azzal védekezett, hogy máskülönben nem tudtak volna működni.
Az első tényállásban hozott friss ítélet szerint a vádlottak az óvodai tornaterem megépítésére 2009 nyert 11 640 000 forint vissza nem térítendő támogatást nem költötték el eredeti rendeltetésének megfelelően 2010. június 30-ig (eddig kellett volna elvégezni a beruházást), ehelyett a pénzt az önkormányzat saját működési költségeire fordították. A vádlottak tisztában voltak azzal, hogy ha a beruházás nem valósul meg, a támogatási összeget vissza kell fizetni. Annak érdekében, hogy a visszafizetést elkerüljék, az önkormányzat a 2010. évre vonatkozó beszámolóját olyan valótlan tartalommal nyújtotta be a Magyar Államkincstár helyi igazgatósághoz, mintha az elnyert támogatást ténylegesen felhasználták volna.
A második tényállás szerint Szakoly község 2016-ban 9 olyan hatósági szerződés kötött a Kormányhivatallal, mely alapján változó létszámú személy közfoglalkoztatását vállalta, akiknek bérét és a programok egyéb költségeit a kormányhivatal térítette meg. Ezen szerződések alapján a támogatásokat kizárólag a közfoglalkoztatás kiadásaira lehetett felhasználni. 2016 májusában a Magyar Államkincstár felfüggesztette Szakoly község állami normatív finanszírozását, így az önkormányzat nem tudta kifizetni dolgozóinak bérét. Emiatt a polgármester javasolta a képviselő-testületnek, hogy az önkormányzati dolgozók bérét a közfoglalkoztatás kiadásainak fedezetére szolgáló pénzösszegekből fizessék ki. A harmad- és negyedrendű vádlottak képviselőként a határozatot annak ellenére szavazták meg, hogy tisztában voltak annak szabálytalanságával. A hivatal az elkülönített alszámlán kezelt támogatási összegből összesen 20 182 436 forintot fordított az önkormányzat saját dolgozóinak kifizetésére.
A harmadik tényállás egy taotámogatás jogtalan felhasználásáról szól. Szűcs Gabriella 2007-től 2017-ig ellátta a község sportegyesületének elnöki tisztségét is, az egyesület 2013-2016 évben összesen 31 676 345 forint taotámogatást kapott. Ezt célhoz kötötten, a helyi sportpálya felújítására, modernizálására, utánpótlás-nevelésre lehetett volna fordítani, ám a polgármester a fenti összeget kölcsönként Szakoly község önkormányzatának átutalta.
A törvényszék a másodrendű vádlottat (P. S.) 280 ezer forint pénzbüntetésre ítélte, míg a negyedrendű vádlottakat (G.J. és V.r. dr. N.E.) megrovásban részesítette. A harmadrendű vádlott (dr. B.Zs.) az előkészítő ülésen beismerte bűnösségét és lemondott a tárgyalás jogáról, vele szemben a bíróság 2019. október 1-jén hozott ítéletet, melyben bűnsegédként elkövetett költségvetési csalás bűntette miatt megrovásban részesítette. | Elítélték a szakolyi polgármestert, aki másra szánt pénzt fordított az önkormányzat működésére | Ítélet született a különféle támogatási pénzeket kreatívan felhasználó szakolyi expolgármester ügyében – derül ki a Nyíregyházi Törvényszék közleményéből. Szűcs Gabriella volt polgármestert és vádlottat a bíróság 1 év 6 hónap – végrehajtásában 2 évre felfüggesztett – börtönbüntetésre ítélte és 2 évre eltiltotta a polgármesteri, polgármesteri referensi és a civil szervezetek vezető tisztségviselője foglalkozás gyakorlásától. | null | 1 | https://telex.hu/gazdasag/2022/01/13/szakolyi-polgarmester-sikkasztas-koltsegvetesi-csalas-itelet | 2022-01-13 10:41:00 | true | null | null | Telex |
Lapunk 2003. augusztus 11-i számában, az Elvtársak az üdülőparadicsomban című cikkben valótlanul állítottuk, hogy Pántya György vállalkozó cége a hajdúszoboszlói Hotel Mikro üdülőt 56 millió forintért, a Hőforrás A szállodát 25 millió forintért vette volna meg. A valóságban az előbbi vételára 66,58 millió, az utóbbié pedig 29,55 millió forint volt. A különbséget a nettó és a bruttó ár különbözete adja ki. Azt a valós tényt, hogy a Közlönykiadó Kft. 125 millió forint értékben járult hozzá a Hotel Mikro felújításához, abban a hamis színben tüntettük fel, hogy ilyen összeget utalt volna át Pántya György cégének. | Helyreigazítás ( Elvtársak az üdülőparadicsomban ) | Lapunk 2003. augusztus 11-i számában, az Elvtársak az üdülőparadicsomban című cikkben valótlanul állítottuk, hogy Pántya György vállalkozó cége a hajdúszoboszlói Hotel Mikro üdülőt 56 millió forintért, a Hőforrás A szállodát 25 millió forintért vette volna meg. | null | 1 | https://magyarnemzet.hu/archivum-magyarnemzet/2004/04/helyreigazitas-3-21 | 2004-04-08 00:00:00 | true | null | null | Magyar Nemzet (MNO) |
Egyebek mellett Naprózsa-virágággyal, Napfával, kocsifordító rondóval, „Pál kapuja” befuttatott természetkapuval és „sziklakorona” installációval alakítanak ki történelmi kertet a XII. kerületi Budakeszi úton található Ybl-villánál, amelyet 2019-ben a kormány diplomáciai épületként ajándékozott a Türk Tanácsnak (mai nevén a Türk Államok Szervezetének). Az Elektronikus Közbeszerzési Rendszerbe feltöltött dokumentumok szerint a Külgazdasági és Külügyminisztérium által a történelmi kert kialakítására kiírt tendert nettó 252,9 millió forintos ajánlatával a De-Span Kft. nyerte el.
Ennél azonban sokkal több közpénzt vihet el a kert átalakítása, ebben a közbeszerzésben ugyanis nincsen benne a látványterveken szereplő, és a műszaki dokumentációban is feltüntetett több jelentős elem, például
a „Csodaszarvas kerti fűz szobor-installáció”,
a Nappad és Holdpad fűzinstallációk és pihenők,
a Boldogasszony jurtája (Tündérkert I.) és tényleges Tündérkert,
valamint három rendezvényhelyszín kialakítása.
A tájépítész a közbeszerzési dokumentáció kertet érintő részében arról ír, hogy a Tündérkert a 2016-os antalyai kertészeti világkiállításra készült, az Egy virágban a világ című magyar pavilonterv adaptációja. „Ebben a jurta térrendezési hagyományait mutatja be, és ezt vetíti ki a kertbe. A Tündérkert három része tökéletesen illeszkedik a villakert életfa-szimbólum rendszerébe, ugyanakkor az életfa tengelyével párhuzamos tengelyen önálló egységet alkot” – teszi hozzá.
Jelen eljárásban a debreceni De-Span Kft. a már említett Naprózsa-virágágy, a rondó, a Napfa és természetkapu mellett új beállót alakít ki az Árnyas út felől, valamint egy új kiállót épít a Budakeszi útra. Az ő feladatuk a „Holdtavas Galagonyaliget” és a Sziklakorona-installáció, valamint egy gyalogos ösvény és a „Hüvelykpiciny ligete kerti pihenő” kialakítása is. A cégnek egy összesen 9077 négyzetméteres területen kell növényeket telepítenie valamint burkolatokat építenie.
Az Azerbajdzsánt, Kazahsztánt, Kirgizisztánt, Üzbegisztánt és Törökországot összefogó Türk Államok Szervezetében Magyarország 2018 óta megfigyelői státusszal rendelkezik. A 800 négyzetméteres, háromszintes Ybl-villát 2016-ban vásárolta meg az állam 1,4 milliárd forintért, majd bár először azt állították, hogy a villa a Magyar Művészeti Akadémiáé lesz, 2019-ben végül kiderült, hogy az épületet a Türk Tanács kapja meg ingyen. És nem csak ezt.
2019-ben a RTL Híradó számolt be róla, hogy a budapesti iroda teljes költségvetését a magyar állam fizeti, azaz a fenntartást, a működtetést és a dolgozók bérét is az adófizetők állják. Azonban tűzeset és katasztrófa kivételével nem léphet be magyar hatóság az iroda területére az igazgató engedélye nélkül. A Külügyminisztérium szerint a Türk Tanács irodája ugyanolyan jogosultságokkal rendelkezik, mint bármely más nemzetközi szervezet magyarországi központja.
A magyar kormány kiemelten kezeli a türk kapcsolatokat, Orbán Viktor miniszterelnök tavaly arról beszélt, hogy a magyar és a türk népeket hosszú évszázadokra visszanyúlóan történelmi és kulturális örökség köti össze. Hozzátette: a magyar nép büszke erre az örökségre, és akkor is az volt, amikor az ellenfeleik Európában barbár hunoknak és Attila népének gúnyolták.
A szervezet működését a kazahsztáni események teszik aktuálissá. Ahogyan korábban több cikkünkben is beszámoltunk róla, az üzemanyag árának emelkedése miatt tüntetések kezdődtek a posztszovjet diktatúrának számító Kazahsztánban. Az egyre erősödő demonstrációkban több tucat tüntetőt öltek meg, majd Kaszim-Zsomart Tokajev elnök Oroszország segítségét kérte. Moszkva nem habozott, csapatokat küldött az olajdiktatúrába, majd a kazah elnök tűzparancsot adott ki a tüntetőkre.
A Türk Államok Szervezete az események csúcspontján közleményt adott ki, miszerint készek támogatást nyújtani a kazah kormánynak és az ország népének. A szervezet kedden ült össze, a tanácskozás után a Magyarországot képviselő Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter úgy fogalmazott: „Pontosan tudjuk tapasztalatból, hogy mi szokott ilyenkor történni a nemzetközi politikai színtéren: általában jönnek az úgynevezett emberi jogvédő szervezetek, bizonyos országok, a nemzetközi szervezetek, amelyek majd mindenfajta kritikákat akarnak megfogalmazni, el akarnak fogadni elítélő nyilatkozatokat.” Szijjártó Péter arról is beszélt, hogy az ilyesminek elejét kell venni, mert ennek itt nincs helye.
Azt kell biztosítanunk, hogy megelőzhetők legyenek az elmúlt napokban látott erőszakos cselekmények az elkövetkező időszakban | Közpénzből készül Napfa és sziklakorona installáció a Türk Tanácsnak ajándékozott villa jurta ihletésű kertjébe | Újabb százmilliókat költenek az 1,4 milliárd forintért vásárolt, majd elajándékozott Ybl-villára, illetve most a kertjére. | null | 1 | https://rtl.hu/gazdasag/2022/01/14/turk-tanacs-ybl-villa-kert | 2022-01-14 12:34:15 | true | null | null | RTL Klub |
Ujhelyi szerint gyanús, hova tűntek az EU-tól kapott, tesztelésre biztosított százmilliók
A magyar kormány nem reagált a megkeresésére, ezért az Európai Bizottságtól kéri ki az ingyenes Covid-tesztekre adott uniós támogatás elszámolási dokumentációját Ujhelyi István, szerinte ugyanis erősen korrupciógyanús a 900 millió forintos keret felhasználása.
Az MSZP EP-képviselője házi karanténban tartott online sajtótájékoztatót, azt követően, hogy kedden pozitív lett a Covid-tesztje. Ujhelyi annak a 900 millió forintos támogatásnak szeretné az elszámolását látni, amelyet Magyarország az Európai Uniótól igényelt. Az EU 100 millió eurós keretet nyitott meg a tagállamok részére azért, hogy teszteket vásároljanak, Magyarország pedig le is hívta a rá eső részt.
A támogatás azokat segítheti, akik munkavállalás, tanulás, ingázás, vagy más személyes okból utazni kényszerültek, a korlátozások miatt azonban tesztelési kötelezettségük merült fel. Az Európai Bizottság által meghatározott átalányösszeg miatt ez sok százezer embert érinthetett, de mint Ujhelyi rámutatott, ennek a lehetőségnek azonban nincs érdemi nyoma a kormányzati kommunikációban. Magyarországnak elvileg tavaly novemberig kellett elszámolni a támogatással. Ujhelyi hangsúlyozta, hogy ha kiderül, ebből a keretből Fidesz-közeli üzleti körök nyerészkedtek, úgy az Európai Unió Csalásellenes Hivatalánál (OLAF) is megteszi a szükséges bejelentést.
A képviselő összegyűjtötte azokat az információkat, amelyek szerinte már eddig is arra utalnak, hogy kormányközeli cégek és személyek gazdagodtak a tesztelésre biztosított uniós pénzekkel. A következőket említette meg:
Egy eredendően thaimasszázs-szolgáltató cég rövid idő alatt közel kétmilliárdos árbevételű vállalkozássá vált az Országos Kórházi Főigazgatósággal kötött antigén-tesztekről szóló szerződésnek köszönhetően. Ebben a cégben volt fideszes képviselő és egykori államtitkár is érdekelt volt.
Az Országos Kórházi Főigazgatóság egy olyan cégtől is rendelt 3,1 milliárd forint értékben gyorsteszteket, amelyet a Fidesz egykori ferencvárosi frakcióvezetője mindössze a szerződéskötést megelőző hónapokban alapított. Sőt, a fideszes politikus az ügylet után gyorsan eladta a céget egy borsodi faluban élő huszonéves fiatalnak.
A kormány először, még 2020-ban 9,6 milliárd forint értékben vásárolt Covid-teszteket, de már az akkori beszállítócégek között is voltak olyanok, amelyek alapvetően ingatlanértékesítéssel foglalkoztak, vagy épp az Orbán-kormánynak fontos azeri ügyekben tűntek fel korábban.
Mészáros Lőrinc tudhatóan legalább két olyan cégben is érdekelt – az egyikben egy hévízi fideszes képviselővel –, amelyek az elmúlt időszakban milliárdos árbevételt könyveltek el, többek között fellendülő Covid-tesztelési szolgáltatásuknak köszönhetően. | Ujhelyi szerint gyanús, hova tűntek az EU-tól kapott, tesztelésre biztosított százmilliók | A magyar kormány nem reagált a megkeresésére, ezért az Európai Bizottságtól kéri ki az ingyenes Covid-tesztekre adott uniós támogatás elszámolási dokumentációját Ujhelyi István, szerinte ugyanis erősen korrupciógyanús a 900 millió forintos keret felhasználása. | null | 1 | https://hvg.hu/eurologus/20220112_Ujhelyi_hova_tuntek_a_tesztelesre_biztositott_unios_szazmilliok | 2022-01-12 10:21:00 | true | null | null | HVG |
„A kormány a helyén van, az operatív törzs működik, elemzik a helyzetet, a legjobb koponyák folyamatosan dolgoznak, és amikor arra jutunk, hogy egy döntést meg kell hozni, akkor a kormány célratörően, gyorsan és hatékonyan hozza meg” – beszélt a járvány elleni védekezésért felelős operatív törzs és a kormány kapcsolatáról, munkamegosztásáról Orbán Viktor még tavaly júliusban.
A miniszterelnök és a kormány tagjai azóta is gyakran hivatkoznak a járványhelyzettel összefüggő döntések meghozatalánál a lassan két éve működő operatív törzs megállapításaira, tanácsaira és javaslataira, ám a hvg.hu közérdekű adatigénylése nyomán kiderült:
nem világos, hogy készül-e szó szerinti jegyzőkönyv az operatív törzs üléseiről, nem tudni, hogy ezeken hányszor és miről szavaztak, ráadásul az eddigi több, mint 150 tanácskozás összes dokumentumát azonnal, tíz évre „titkosítják”.
Az operatív törzs üléseinek iratai hivatalosan ugyan nem titkosak, vagyis a törvény szerint nem minősített adatok, a testület döntéseiről és azok hátteréről mégis csak annyi tudható, amit maga a grémium vagy a kormány közölni akar tájékoztatókon vagy a koronaviros.gov.hu oldalon.
Minden más, így az üléseken ismertetett helyzetértékelések, álláspontok, az egyes döntéseket, javaslatokat megalapozó adatok, számítások és elemzések, továbbá az is, hogy ki, miről és hogyan szavazott, mind olyan részlet, ami a sajtó és a közvélemény – vagyis végső soron az intézkedésekkel érintett több millió állampolgár – számára nem ismerhető meg.
Az ülésekről készült dokumentumok megismerését megtagadom, mivel azok a közfeladatot ellátó szerv feladat- és hatáskörébe tartozó döntés meghozatalára irányuló eljárás során készített vagy rögzített, a döntés megalapozását szolgáló adatok és a keletkezésüktől számított tíz évig nem nyilvánosak”
– ezt válaszolta Lakatos Tibor rendőr dandártábornok, az operatív törzs ügyeleti központjának vezetője a hvg.hu közérdekű adatigénylésére, melyben lapunk az operatív törzs eddigi összes üléséről készült jegyzőkönyv vagy feljegyzés, jelentés kiadását kérte.
A dokumentumok kiadását megtagadó döntés indoklása az információszabadságról szóló törvény azon gumiparagrafusára hivatkozik, miszerint minden döntés-előkészítőnek minősíthető adat alapvetően tíz évig nem nyilvános. Ugyanakkor az ilyen adatok megismerését is engedélyezheti az adatkezelő szerv vezetője az ehhez „fűződő közérdek súlyának mérlegelésével”.
A törvény szerint a fenti mérlegelés nyomán az adatok kiadását az illetékes vezető – aki ez esetben nem Lakatos Tibor, hanem valószínűleg az operatív törzset hivatalosan vezető Pintér Sándor belügyminiszter – akkor tagadhatja meg, „ha az adat további jövőbeli döntés megalapozását is szolgálja, vagy az adat megismerése a közfeladatot ellátó szerv törvényes működési rendjét vagy feladat- és hatáskörének illetéktelen külső befolyástól mentes ellátását veszélyeztetné”.
A dokumentumokba tehát nem tekinthettünk bele, és a közérdekű adatigénylésre kapott válaszból az sem derült ki világosan, hogy az ülésekről készült-e szó szerinti jegyzőkönyv vagy ennek hiányában az elhangzottakról összegző feljegyzés, jelentés, de ami még meglepőbb, azt sem tudni, hogy voltak-e az üléseken szavazások, és ha igen, hány, mivel a válasz szerint „a szavazás tekintetében adattal nem rendelkezik az operatív törzs”.
Egyetlen adatot ismerhettünk meg, ez pedig az ülések száma. Ezekből a 2020. január 31-i alakuló üléssel együtt összesen 159 volt tavaly november 25-ig, az adatigénylés időpontjáig, ugyanis innentől számított 45 napra rá, idén január 10-én kaptunk választ. Az alakuló ülésen egyébként az operatív törzs rögtön elfogadott egy 28 pontos akciótervet. Erről aznap Orbán Viktor is beszélt a Kossuth Rádióban, megemlítve, hogy a testület “azt hiszem, ma reggel fel is állt”. Közölte továbbá, hogy az operatív törzset Pintér Sándor belügyminiszter vezeti, tagja az egészségügyért felelős miniszter, és Müller Cecília országos tiszti főorvos is, akit úgy jellemzett:
egy kiváló asszony, aki szagolt már puskaport, tehát nem először lát nehéz helyzetet.”
A Koronavírus-járvány Elleni Védekezésért Felelős Operatív Törzset egy, az alakuló ülés napján megjelent kormányhatározat hozta létre, és kezdettől tagja volt mások mellett a rendőrség, az idegenrendészet, a katasztrófavédelem, a mentőszolgálat, sőt még az egyik titkosszolgálat, a 2016-ban létrehozott nemzetbiztonsági szolgálat, a Terrorelhárítási Információs és Bűnügyi Elemző Központ elsőszámú vezetője is.
A testület ezen a hosszú néven alig fél évig működött és ezalatt 54 ülést tartott. Közben, miután a járvány elérte Magyarországot, március 11-én rendkívüli jogrendet és veszélyhelyzetet hirdettek ki. A rendeleti kormányzásra lehetőséget adó veszélyhelyzet helyett aztán június 17-én járványügyi készültséget vezetett be a kormány, egyúttal jogutódként létrehozta a már csak röviden operatív törzsnek hívott szervezetet, amely ma is működik, és tavaly november 25-ig 105 ülést tartott.
Milyen helyzet, milyen jogrend?
A veszélyhelyzetet először a járvány első hulláma idején, 2020 márciusában rendelték el és június közepéig volt hatályban. A március végén elfogadott – ellenzéki pártok és civil szervezetek által bírált – felhatalmazási törvénnyel ez idő alatt az Országgyűlés felhatalmazása nélkül a kormány 127 veszélyhelyzeti rendeletet hozott saját hatáskörben. Június közepén eltörölték a veszélyhelyzetet és a kormány azt hangoztatta, hogy ezzel lemondott a rendeleti kormányzás eszközéről is, ám megalkották és elfogadták az úgynevezett átmeneti törvényt és a járványügyi készültségről szóló törvényt, melyekkel biztosították, hogy a korábbi veszélyhelyzeti kormányrendeletek jelentős részben hatályban maradhattak. A járvány második hullámának berobbanása után, 2020 novemberében aztán a kormány ismét veszélyhelyzetet hirdetett ki, erre hivatkozva pedig a tavaly február elején véget ért második veszélyhelyzeti időszakban újabb csaknem 100 veszélyhelyzeti rendeletet hozott. A veszélyhelyzetet, mint különleges jogrendet a kormány egy rendelettel ugyan 2021 február 8-tól megszüntette, egy másikkal viszont ugyanezen naptól újra bevezette. Azóta többször, legutóbb tavaly decemberben is meghosszabbították a veszélyhelyzetet, így most júniusig tart a különleges jogrend, amely továbbra is lehetőséget ad az Orbán-kabinetnek, hogy rendeletekkel kormányozzon.
Az új operatív törzs a kormányzati lépések meghatározásában jelentős szerepet kapott. Már nem is kormányhatározat, hanem a jogforrási hierarchiában magasabb szinten álló kormányrendelet hozta létre és szabályozza a működését. Eszerint az operatív törzs a járványhelyzettel összefüggésben javaslatokat tesz és tárgyal meg, nyújt be a kormány részére, továbbá szervezi a kormány tevékenységét, szakpolitikai előterjesztések és jelentések elkészítését, illetve kormányzati feladat indítását.
Ahogy az első és a második hullám idején, úgy Orbán Viktor tavaly tavasszal, a járvány harmadik, legsúlyosabb hulláma idején is rendszeresen részt vett és vezette az operatív törzs ülését. Gyakran posztolt a Facebookon arról, hogy a testület tanácskozásán kezdte a napot, már hajnali 6–7 órakor. Áprilisban, a járványhullám tetőzése környékén pedig úgy fogalmazta meg a helyzetet:
Ez most nem egy politikai kormány, hanem egy válságkezelő operatív törzs, én is inkább érzem magam az operatív törzs vezetőjének, mint miniszterelnöknek: most nincs politika, most életmentés van.”
Ugyan a járvány harmadik hullámának elmúltával, tavaly júniusra az operatív törzs is leállt a napi sajtótájékoztatók tartásával, a szervezet folytatta a munkát. Arról pedig június 17-én még a miniszterelnök is megemlékezett a Facebookon, hogy egyéves, az operatív törzs „első évadának” utolsó epizódjában készült fotó, amelyen Müller Cecília tiszti főorvos és Gál Kristóf rendőrségi szóvivő megöleli egymást. Orbán a poszthoz egy Ákos-dalszöveget kölcsönözve azt írta: „Egy éve tudjuk, milyen fontos egy ölelés.” | Tíz évre „titkosítják” az operatív törzs minden döntését és dokumentumát | Milliókat érintő járványügyi korlátozásokat és döntéseket hoz, illetve javasol a kormánynak a csaknem két éve működő operatív törzs, ám az, hogy mit mérlegel és mi alapján dönt a testület, legkorábban 2030-ban derülhet ki, mivel az ülések dokumentumai tíz évig nem nyilvánosak. | null | 1 | https://m.hvg.hu/itthon/20220112_Tiz_evre_titkositjak_az_Operativ_Torzs_minden_donteset | 2022-01-12 13:00:00 | true | null | null | HVG |
Jobb, ha a terhes nők nem módosítják a biztonsági övet – ezt mutatja egy német teszt.
A Hiányod maga a sötétség című kötet a legfontosabb földi és égi dolgainkkal foglalkozó remekmű. | Mágnesként vonzza az ügyfeleket a Gránit Bank, amióta Tiborcz István neve is fémjelzi | Igazi nagyágyúkkal büszkélkedhet a jövőben a Gránit Bank. | null | 1 | https://m.hvg.hu/360/20220113_granit_bank_akik_kotelekben_repulnek_tiborczcal | 2022-01-13 16:00:00 | true | null | null | HVG360 |
Fellebbezett az elsőfokú ítélet súlyosítása, további vagyonelkobzás és a „Bróker Marcsi” néven elhíresült karcagi D. Sándorné letartóztatásának elrendelése érdekében a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Főügyészség.
A vádhatóság közleménye szerint az elsőfokú ítélet ellen azért fellebbeztek, hogy a másodfokú bíróság D. Sándornét azokban a cselekményekben is bűnösnek mondja ki, amelyekben a törvényszék megszüntette a büntetőeljárást. Az elsőfokú bíróság indokolása szerint ezeknek a cselekedeteknek – további 107 sértett sérelmére megvalósított csalás, jogosulatlan pénzügyi tevékenység és számvitel rendjének megsértése – a jelentősebb súlyú bűncselekmények mellett a vádlott felelősségre vonása szempontjából nincs jelentősége.
A főügyészség az ítélet súlyosítását, a szabadságvesztés időtartamának lényeges felemelését, valamint a vádlott családtagjaival és az érdekkörébe tartozó céggel szembeni további vagyonelkobzás elrendelését is kérte a fellebbezésében.
Az elsőfokú ítélet kihirdetésekor az ügyész indítványt tett a Kun-Mediátor-ügy miatt bűnügyi felügyelet alatt álló D. Sándorné letartóztatásának elrendelésére. Szerinte ugyanis a kiszabott szabadságvesztés tartamára figyelemmel megalapozottan feltehető, hogy a legszigorúbb kényszerintézkedés elrendelése nélkül a vádlott elrejtőzne a hatóságok elől, és tartani kell attól is, hogy folytatná csaknem 14 éven át űzött bűnös tevékenységét. A törvényszék elutasította az indítványt, csak a bűnügyi felügyeletet tartotta fenn, ezért a főügyészség fellebbezett a végzés ellen. | Hosszabb időre küldené börtönbe Bróker Marcsit az ügyészség | Az ítélet súlyosításáért és további vagyonelkobzásért fellebbezett a vádhatóság a Kun-Mediátor-ügyben. | null | 1 | https://hvg.hu/itthon/20220113_broker_marcsi_itelet_fellebbezes_ugyeszseg | 2022-01-13 11:17:00 | true | null | null | HVG |
Csak Fót és Dunakeszi városának több mint 85 millió forintot számlázott ki Tuzson Bence országgyűlési képviselő korábbi ügyvédi irodája, a Biczi és Turi Ügyvédi Iroda ebben a ciklusban. Ha ehhez hozzáadjuk, hogy Gödnek és Pest Megye Önkormányzatának is dolgoztak, akkor közelítjük a 170 milliót– tudta meg a Narancs.hu.
Tavaly számoltunk be róla, hogy a Biczi és Turi Ügyvédi Iroda jár el Pest Megye Önkormányzata nevében a gödi Samsung-gyárral kapcsolatos kisajátítási ügyekben. Közérdekű adatigénylés útján derítettük ki, hogy 2021 novemberéig mindösszesen valamivel több mint bruttó 2,5 millió forintot számlázott ki a megyei önkormányzatnak.
A térségben köztudott, hogy a Biczi és Turi Ügyvédi Iroda – aminek egyik vezetője Biczi Tamás, alias Kötter Tamás író, kormánypárti influenszer – Dunkeszinek és Fótnak is lát el jogi feladatokat, ezért két fideszes vezetésű városnak is benyújtottunk egy-egy közérdekű adatigénylést.
A beérkezett dokumentumok alapján Fótnak
2020-ban bruttó 2 541 000 forintot,
2021-ben (novemberig) bruttó 4 991 350 forintot,
Dunakeszinek pedig
2018-ban bruttó 7 307 982 forintot,
2019-ben bruttó 8 054 222 forintot,
2020-ban bruttó 34 919 427 forintot,
2021-ben bruttó 27 208 317 forintot
számlázott a Biczi és Turi Ügyvédi Iroda.
A hat tétel összeadva bruttó 85 022 298 millió forintra jön ki.
Ha ehhez hozzáadjuk a Pest Megyei Önkormányzat 2,5 millió forintját, valamint Göd város 78 millió forintját, akkor több mint 165 millió forintot kapunk.
Göd felmondja a szerződést
Balogh Csaba momentumos polgármester tavaly megkeresésünkre azt írta, hogy vizsgálták a megbízás szükségességét, és arra jutottak, hogy „hamarosan felmondhatjuk a megörökölt szerződést a Biczi és Turi Ügyvédi Irodával.” Korábban a Göd-ÉRT városvédő egyesület nyújtott be Göd Város Önkormányzatának közérdekű adatigénylést az ügyvédi iroda számláira vonatkozóan is. A dokumentum csak 2018-2020 közötti bruttó kifizetéseket mutatja, magyarán 2021-ben további összegeket számlázhatott ki az önkormányzatnak a Biczi és Turi Ügyvédi Iroda.
Ez egyébként azt is jelenti, hogy a választókerület központja, Dunakeszi remek partnernek bizonyul. Egy magánszemély még pár évvel ezelőtt ugyancsak közérdekű adatigényléssel fordult a városhoz, amiből kiderül, hogy 2010 februárja és 2016 márciusa között 40 millió forintot számolt el jogi tanácsadás és ügyvédi munkadíj címén. Ez azt jelenti, hogy 2010 és 2021 között több mint bruttó 110 millió forintot fizetett Dunakeszi a Biczi és Turi Ügyvédi Irodának úgy, hogy a 2017-re vonatkozó adatokat nem is ismerjük.
(Az irodát 2014-ig Biczi és Tuzson Ügyvédi Irodának hívták, a képviselő akkor váltott politikai pályára. Egyébként Tuzson és az ügyvédi iroda is résztulajdonosa a Tuzson Mérnöki Iroda Kft.-nek, ami 2020-ban szerény 3,6 millió forint nettó árbevételt ért el, viszont a saját tőkéje 131 millió forintra rúgott.)
Tuzson Bence, a Fidesz parlamenti képviselője napirend után felszólal az Országgyűlés plenáris ülésén 2021. november 29-én
Fotó: Balogh Zoltán / MTI
Sokrétű feladatok
Megkerestük a Biczi és Turi Ügyvédi Irodát, hogy megtudjuk, egészen konkrétan milyen jogi feladatokat láttak el a két városnak. Válaszlevelükben azt írták, hogy a két önkormányzatnak átalánydíjban és eseti megbízások keretében számlázott óradíjak mellett is dolgoznak. Továbbá a „megbízási díjak a megbízási szerződések értelmében, teljesítési igazolások alapján kerültek minden esetben kiszámlázásra és kifizetésére”, illetve a kifizetett összegekbe beletartoznak
„az irodánk által az önkormányzatok felé rendszeresen megelőlegezett, és utóbb elszámolt eljárási, közzétételi, igazgatási szolgáltatási díjak, tulajdoni lapok költségei, közjegyzői másolatok díjai stb”.
A Biczi és Turi Ügyvédi Iroda szerint az általuk ellátott feladatok sokrétűek, széleskörűek, sok esetben „speciális szakértelmet igényelnek”. Tájékoztatásuk szerint a teljesség igénye nélkül ilyen a
peres és peren kívüli eljárásokban (fizetési meghagyások, követelések behajtása) való képviselet (az elmúlt három évben több száz peres eljárásban láttánk illetve látják el jelenleg is képviseletet),
közigazgatási eljárásokban való képviselet (első, másodfokú hatósági eljárások, közigazgatási peres eljárások),
településrendezési megállapodások során képviselet, szerződések megszerkesztése, egyeztetése, ellenjegyzése, településrendezési kötelezettség földhivatali feljegyzése,
önkormányzati tulajdoni cégek alapítása, módosítása, cégbíróság előtti teljes körű képviselet,
kisajátítási eljárásokban való közreműködés, úgymint képviselő-testületi előterjesztések előkészítése, előmunkálatok engedélyezése iránti eljárásban való képviselet, vételi ajánlatok megküldése a tulajdonosoknak, ennek elfogadása esetén kisajátítást helyettesítő adásvételi szerződések, telekalakítással vegyes kisajátítást pótló adásvételi szerződések megszerkesztése, ellenjegyzése, földhivatal előtti képviselet, ennek hiányában kisajátítási eljárásban képviselet, kisajátítási kérelmek benyújtása, képviselet a kisajátítási tárgyalásokon, észrevételek, beadványok benyújtása az eljárás során, kisajátítási határozatok bírósági felülvizsgálata során peres képviselet, igazságügyi szakértői vélemények bírósági felülvizsgálata során való peres képviselet, igazságügyi szakértői díjjegyzékek bírósági felülvizsgálata során peres képviselet (a kisajátítási tárgykörben az elmúlt időszakban mindez összesen több száz önálló ügy),
ingatlanok adásvételeinél (akár vevő, akár eladó az adott önkormányzat) egyeztető tárgyalásokon való képviselet, okiratok megszerkesztése, egyeztetése, véleményezése, ellenjegyzése, földhivatal előtti képviselet, értékesítés esetén a pályáztatás során való tanácsadás, képviselet,
a peres eljárásokra is kiterjedően – a vitatott, vagy rendezetlen tulajdonjogi hátterű ingatlanok tulajdonjogának rendezésére irányuló eljárásokban képviselet,
önkormányzati képviselő-testületi anyagok, rendelettervezetek, határozati javaslatok véleményezése, szerkesztése,
egyedi hatósági ügyekben jogi tanácsadás, első és másodfokú eljárásban tanácsadás,
bérleti szerződések megszerkesztése, ellenjegyzése, bérleti jogvitákban az önkormányzatok képviselete,
munkaügyi, közszolgálati jogviszonyokban tanácsadás, munkaszerződések megszerkesztése, jogviták esetén képviselet,
vállalkozási szerződések egyeztetése, véleményezése, megszerkesztése, biztosítéki letétkezelés,
jogi állásfoglalások készítése, tájékoztatás, tanácsadás jogi szempontból vitás kérdésekben.
(Címlapképünkön: Kötter (Biczi) Tamás és Tuzson Bence. Forrás: Tuzson Bence Facebook-oldala) | Aranybánya Tuzson Bence korábbi ügyvédi irodájának a képviselő választókerülete | Fót, Dunakeszi, Göd, Pest Megye Önkormányzata – közös pont bennük, hogy mindegyiknek látott el jogi feladatokat a Biczi és Turi Ügyvédi Iroda a mostani ciklusban. Az önkormányzatoknak 2018 óta közel 170 millió forintot számlázott ki Tuzson Bence korábbi ügyvédi irodája, és csak Dunakeszi 2010 óta több mint 110 milliót fizetett nekik. | null | 1 | https://magyarnarancs.hu/belpol/aranybanya-tuzson-bence-korabbi-ugyvedi-irodajanak-a-kepviselo-valasztokerulete-245148 | 2022-01-15 16:22:05 | true | null | null | Magyar Narancs |
Nem összeférhetetlen az, hogy a Gránit Bankot választotta a közbeszerzésre jelentkező öt bank közül a SZTE alapítványi kuratóriuma, holott a grémium egyik tagja éppen a Gránit Bank egyik tulajdonosa. Igaz, a GB éppen a napokban jelentette be, hogy az E.P.M., tulajdonosi részesedésének jelentős részét, 57 százalékát eladja a BDPST-nek, azaz Orbán Viktor vejének, Tiborcz Istvánnak. Hegedűs Éva, akit ajánlatával Tiborcz megkeresett, továbbra is elnök-vezérigazgató marad a Gránit Banknál. A kuratóriumi tagság és a banki poszt nem összeférhetetlen, ugyanis erről sem az egyetemi alapítványok működését is szabályozó KEKVA, sem az alapítvány alapító okirata nem rendelkezik.
Szabó Gábor, a szegedi egyetemi alapítványi elnök korábban már Trócsányi László rektori megbízatása kapcsán is elmondta, hogy a szegedi jogász professzor kinevezése a Károli Gáspár Református Egyetem élére nem összeférhetetlen a szegedi egyetemi kurátori tagsággal. A szeged.hu-nak még december közepén azt is mondta, hogy a februártól hatályos kinevezésről még idő előtti lenne gondolkozni, de egyébként sem lát kivetnivalót abban, ha egy, a szegedi egyetemmel nem konkuráló intézmény vezetésével bízzák meg a kurátort. A hvg.hu-nak most ezt megismételte Szabó Gábor, és azt is, hogy sem az előbbi esetben, sem Hegedűs Éva kurátorságában nem lát összeférhetetlenséget, semmiféle jogszerű akadálya az előbbieknek nincs.
Lantos Csaba, a MET Holding elnöke, aki szintén kuratóriumi tag a Szegedi Tudományegyetemért Alapítványnál, a hvg.hu-nak azt mondta, hogy hét ajánlatot kértek be, öt bank élt a lehetőséggel, és a Gránit Bank toronymagasan a legjobb ajánlatot adta. A döntő szavazásban Hegedűs Éva nem vett részt.
A Gránit Bank a szegedi egyetemi alapítvány éves 400 millió forintos „apanázsát” fogja kezelni. Úgy tudjuk, hogy a Szegedi Tudományegyetem, amely esetén jóval nagyobb összegeket kell kezelni, és bonyolultabb pénzügyi tranzakciókat is le kell majd bonyolítani, még nem döntött a számlavezető bankról, ez az elkövetkező hónapokban történik majd meg, egyelőre a Magyar Államkincstárnál vezetik a számlájukat, ahogy ez korábban is történt. A bank kiválasztása ugyan az egyetem feladata, de a végső szót ebben is a kuratórium mondhatja ki. | A Gránit Bank vezetheti a Szegedi Tudományegyetemért Alapítvány számláját | A Tiborcz Istvánhoz kerülő Gránit Bankhoz kerül a SZTE alapítványának számlája, a bírálatban a pénzintézet elnök-vezérigazgatói posztját betöltő kuratóriumi tag nem vett részt. A kuratórium elnöke szerint nem is összeférhetetlen. | null | 1 | https://hvg.hu/kkv/20220107_szeged_egyetem_alapitvany_szamla_granitbank | 2022-01-07 17:16:00 | true | null | null | HVG |
Nemsokára kész Péterfalvi Pegasus-jelentése, de a részletek titkosítását nem oldják fel
Már “íródik” a Pegasus-ügy vizsgálatát lezáró jelentés – mondta lapunknak az adatvédelmi hatóság elnöke, aki újabb határidőt is ígért. Péterfalvi Attila szerint még “néhány hét”, és kész a jelentés nyilvános része. Közben a Belügyminisztérium azt is elárulta a hvg.hu-nak, hogy nem tervezik feloldani a titkosítás alól az ügy anyagait.
Már íródik a lezáró jelentés, néhány hét és elkészül”
– válaszolta a hvg.hu-nak Péterfalvi Attila, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) elnöke, miután arról kérdeztünk, hogy több határidő-módosítás után mikor fejezi be a Pegasus-ügy még augusztusban kezdett vizsgálatát.
Legutóbb egy hónapja, december elején érdeklődtünk Péterfalvinál, akkor a NAIH elnöke arra hivatkozott, hogy az Amnesty International miatt nem tudja lezárni az ügyet, mert a jogvédő szervezet nem adja át neki a 300 tételes telefonlistát, amely a vélhetően kémprogrammal figyelt, vagy megfigyelésre kijelölt számokat tartalmazza.
Péterfalvi az Amnestyt hibáztatja, amiért nem készült el a Pegasus-jelentéssel
Minden megvan a NAIH elnöke szerint ahhoz, hogy lezárja a Pegasus-ügyben a vizsgálatát, már csak az Amnesty Internationalre vár. Ők szerinte nem együttműködők, a jogvédő szervezet ezt visszautasítja. Péterfalvi Attila a 300 tételes telefonszámlistát szeretné látni, hogy egyenként utánajárjon a megfigyelések jogszerűségének. Azt is mondta, kétféle jelentést készít, és a nyilvános, rövidebb változatban nem sok konkrétum lesz.
A botrányban ugyanis újabb és újabb telefonszámok és hozzájuk tartozó nevek kerültek elő, alátámasztva a gyanút, hogy a Pegasust nemcsak eredeti céljára – terroristák és bűnözők lehallgatására – használhatták, hanem ellenzékiek, újságírók, ügyvédek és üzletemberek, fideszes gazdasági potentátok megfigyelésére is bevethették, sőt Áder János testőreit is célba vették vele. Erre utalt Péterfalvi is, amikor most a hvg.hu-nak azt mondta: folyamatosan jelennek meg újabb számok, “azokat is bevonjuk a vizsgálatba”.
Forró nyár a Pegasusszal - 2021 krónikája: Magyarország, 3. rész
A kémszoftver miatt kirobbant botrány utóélete sem tudta elterelni a figyelmet a kormány hadakozásáról a Norvég Alappal, Budapest csuklóztatásáról és arról, hogy a kormányfő lánya családjával Marbellára költözött. Volt olimpia, vadászati kiállítás és Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus. Az év harmadik negyedévében elmaradt az uborkaszezon.
De mivel nem lehet a végtelenségig várni az újabb fejleményeket, arra voltunk kíváncsiak, Péterfalvi megfogadta-e az Amnesty Magyarország tanácsát, hogy mivel ők nem adatkezelők, és nincs meg nekik a telefonlista, érdeklődjön inkább az Amnesty nemzetközi, londoni központjánál.
Péterfalvi azt mondta: nekik is írt e-mailt, és kérte a listát, de még csak választ sem kapott. Úgy fogalmazott:
Mégiscsak furcsa, hogy nem is válaszoltak, nem segítik egy független hatóság vizsgálatát, és bárkitől információt kérek, úgy látszik, senkinek nem érdeke ez, pedig nem az érdekel, honnét van a lista.”
A hvg.hu megtudta: az Amnesty londoni központjából még valóban nem válaszoltak Péterfalvi levelére (amelyben amúgy válaszadási határidőt nem szabott a NAIH-elnök), de hamarosan megteszik.
5 dolog, amit az év legnagyobb botrányából, a Pegasus-ügyből tanultunk
Az év legnagyobb közéleti-politikai botránya kétségkívül az izraeli Pegasus kémszoftver körül robbant ki - nemcsak Magyarországon. Összeszedtük az 5 legfontosabb tanulságot.
Azt a NAIH-elnök is elismerte, hogy nincs jogi szankcionálási lehetőség a kezében, majd arra a felvetésre, hogy miért nem zárja le akkor a vizsgálatát a tételes telefonlista nélkül is, hiszen az adatvédelmi szempontok szerinti jogszerűség vizsgálata talán enélkül is elvégezhető, azt válaszolta:
A munka halad ettől függetlenül, még néhány hét és elkészül a jelentés nyilvános része.
Kétféle jelentés készül ugyanis: egy, a közvélemény számára is megismerhető nyilvános és egy minősített adatokat is tartalmazó nem nyilvános változat. A Pegasus-ügy részleteinek jelentős része ugyanis titkos, vagyis minősített adat, ezek pedig nem hozhatók nyilvánosságra a hatóság jelentésében sem.
A hvg.hu kérdésére most Péterfalvi azt mondta: az alapvetéseket, főbb megállapításokat, a jogszabályi környezetet és az annak való megfelelőséget taglaló nyilvános rész lesz talán százoldalas is. Az érdekesebb, nem nyilvános részből viszont semmit nem lehet közzétenni – erősítette meg a NAIH-elnök, aki azt is elárulta:
az ügynek nem volt olyan titkos részlete, adata, amit feloldottak volna a titkosítás alól, hogy bekerülhessen a nyilvános jelentésbe.
A Pegasus-üggyel Orbán Viktor miniszterelnököt először tavaly decemberben szembesítették az újságírók, később pedig az év végi kormányinfón a hvg.hu azt is megkérdezte tőle, nem akarják-e a tisztánlátás érdekében feloldani az ügy részleteinek titkosítását, de a miniszterelnök csak azt ismételte, amit korábban Pintér Sándor belügyminiszter is mondott: minden megfigyelés törvényesen zajlott.
Orbán kérdésünkre azt is elárulta, beszélt ugyan a témáról Pintér Sándor belügyminiszterrel, ám ő a titkosítás feloldására nem kérte, és nem is fogja kérni a miniszterét, mert "nem ez a kormány működési rendje".
Részlet a 2021. december 21-i kormányinfó szó szerinti jegyzőkönyvéből
Lengyel Tibor (HVG): A Pegasus-ügyben, ugye, azt mondják, hogy mindenkit törvényesen figyeltek meg. Ezt a miniszter úr is többször elmondta. Hogyha így van, amint ezt állítják következetesen, akkor a titokgazda miért nem oldja föl ezeket az iratokat, és tárják a nyilvánosság elé, hogy az aggályokat eloszlassák ez ügyben?
Orbán Viktor: A titokgazda azért titokgazda, hogy ezt eldöntse.
Lengyel Tibor (HVG): A titokgazda valószínűleg a belügyminiszter úr. Tehát eldöntheti akár úgy is, hogy ön megkéri rá. Tervez ilyet?
Orbán Viktor: Igen, de nem, eszem ágában sincs.
Lengyel Tibor (HVG): Miért nem?
Orbán Viktor: Mert nem ez a kormány működési rendje. Tehát akkor egy idő után minden minisztériumot én fogok vezetni. Vannak világos szabályok, vannak vezetők, vannak felelősségek, és a szerint kell eljárniuk. És amíg a munkájukat jól végzik, addig ott vannak. Ha az ember átnyúl a miniszterek feje fölött, egy idő után a nehéz ügyekben azt fogja észrevenni, hogy ő dönt. Lehet, hogy céget lehet irányítani, a HVG-t, mint céget nem ismerem, de hogy egy kormányt nem lehet irányítani, az biztos. Világos felelősségi viszonyok, elhatárolások, karakterek, ez csak így megy.
Lengyel Tibor (HVG): Beszélt esetleg miniszter úrral erről, hogy ő gondolkodik-e ezen?
Orbán Viktor: Én megkérdeztem tőle, hogy van-e nekem teendőm. Azt mondta, hogy nyugodjak meg, minden törvényesen zajlik.
Ezek után a hvg.hu a Belügyminisztériumhoz fordult azzal a kérdéssel, hogy a Pegasus-ügy anyagai egyáltalán mennyi időre vannak titkosítva – az Országgyűlés Nemzetbiztonsági Bizottságának témába vágó ülésein elhangzottakat rögtön 2050-ig titkosították –, illetve arra is kíváncsiak voltunk, kezdeményezi-e Pintér Sándor belügyminiszter az ügy minősítésének feloldását.
A Belügyminisztérium válasza szerint "titkos információgyűjtési és adatszerzési szolgáltatás iratainak minősítésére a nemzetbiztonsági és a bűnüldöző szervek jogosultak, ahogy a minősítés felülvizsgálatára, a minősítés megszüntetésére is – a titokgazdák ezek a szervek". Hozzátették: az ebben a körben végzett tevékenység jogszerűségéről – mások mellett – az Országgyűlés illetékes két bizottsága számos alkalommal meggyőződött, és a tárca szerint
nem ismert olyan aggály, amit el kellene oszlatni.
A tárca szerint már csak azért sem indokolt a titkosítás feloldása, mert "a minősített adatok nyilvános ismertetése az ország hírszerzési, kémelhárítási és bűnfelderítési képességeit csökkentené". Kérdésünkre ugyanakkor megnyugtatásul közölték, hogy a NAIH vizsgálatát "a Belügyminisztérium és irányított szervei – ahogy korábban, úgy jelenleg is – a jogszabályi keretek között támogatják, a Belügyminisztérium nem lát olyan okot, amely érdemi jelentés elkészítését akadályozná". | Nemsokára kész Péterfalvi Pegasus-jelentése, de a részletek titkosítását nem oldják fel | Már “íródik” a Pegasus-ügy vizsgálatát lezáró jelentés – mondta lapunknak az adatvédelmi hatóság elnöke, aki újabb határidőt is ígért. Péterfalvi Attila szerint még “néhány hét”, és kész a jelentés nyilvános része. Közben a Belügyminisztérium azt is elárulta a hvg.hu-nak, hogy nem tervezik feloldani a titkosítás alól az ügy anyagait. | null | 1 | https://hvg.hu/itthon/20220107_Peterfalvi_ujabb_hatarideje_nehany_het_mulva_kesz_a_Pegasusjelentes | 2022-01-07 14:02:00 | true | null | null | HVG |
2022.01.07. 11:00
Most éppen folyóiratok és időszaki kiadványok megjelentetésére fordult rá az izraeli–grúz Shabtai Michaeli és Milkovics Pál magyar–cseh üzletember.
Manfred Weber: Nem szabad megalkudni Magyarországgal
2024.01.15. 06:302 perc | Cégalapítási lázban ég Rogán Antal grúz barátja | Most éppen folyóiratok és időszaki kiadványok megjelentetésére fordult rá az izraeli–grúz Shabtai Michaeli és Milkovics Pál magyar–cseh üzletember. | null | 1 | https://hvg.hu/360/202201_msb_publishing_cegalapitasi_lazban_rogan_gruz_baratja | 2022-01-07 12:00:00 | true | null | null | HVG360 |
Jogsértően tartott vissza közérdekű adatokat a tavaly őszi vadászati kiállítást szervező állami tulajdonú cég, az Egy a Természettel Nonprofit Kft. – állapította meg a hvg.hu bejelentése nyomán indított hatósági vizsgálatában a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH), derült ki a lapunknak küldött hivatalos tájékoztatásból. Az adatvédelmi hatóság kimondta:
az állami cég jogsértően alkalmazta a járvány elleni védekezésre hivatkozó veszélyhelyzeti intézkedést, amely a közérdekű adatigénylések 15 napos válaszadási határidejét 90 napra is kitolhatja.
A hvg.hu még tavaly augusztus 11-én fordult közérdekű adatigényléssel a vadászati kiállításhoz kapcsolódó néhány szerződés ügyében a rendezvényt szervező Egy a Természettel Nonprofit Kft.-hez. Például arra voltunk kíváncsiak,
mire ment el pontosan a “célpiacok felmérése, haszonelemzés, attitűdfelmérés” témájú kutatásokra és más elemzésekre kifizetett összesen több mint 83 millió forint.
Az innovációs tárca fennhatósága alá tartozó állami cég a közérdekű adatigénylésekre vonatkozó törvény által alapesetben előírt 15 napos válaszadási határidő letelte után érdemi válasz helyett 30 napos határidő-hosszabbítást kért. Indokként arra a veszélyhelyzeti kormányrendeletre hivatkoztak, amely lehetőséget ad a 15 napos (plusz egyszer 15 nappal meghosszabbítható) válaszadási határidő 45 napra kitolására (ami újabb 45 nappal meghosszabbítható).
A kormányrendelet szerint viszont csak akkor kérhető hosszabbítás, ha a "határidőben való teljesítés a közfeladatot ellátó szerv veszélyhelyzettel összefüggő közfeladatai ellátását veszélyeztetné." Ráadásul – mivel ezt a hivatkozást az állami szervek visszaélésszerűen is alkalmazták – már az Alkotmánybíróság is felhívta a figyelmet, hogy ez csak akkor alkalmazható, ha "elkerülhetetlenül szükséges ahhoz, hogy az adatkezelő szerv eredményesen működjön közre a járvány leküzdésében".
A kiállításszervező cégnek viszont semmilyen, a koronavírus-járvány leküzdését célzó feladata nem volt, sőt külön felmentést kaptak a járványügyi korlátozások alól. Ahogy a cég a hosszabbítást kérő válaszában is jelezte, egyetlen, ettől teljesen független feladata volt: az őszi kiállítás szervezése, amire az eredeti indoklásnak ellentmondva hivatkozott is, mondván: ha 15 napon belül kellene megválaszolnia az adatigénylést,
a Világkiállítás szervezési feladataira nem maradna elég ideje.”
A hvg.hu a cégnek küldött augusztus végi válaszában jelezte ugyan, hogy a határidő-hosszabbítási hivatkozás nem felel meg az előírt, jogszerű indoknak, egyúttal jeleztük, hogy emiatt a NAIH-nál vizsgálatot kezdeményezünk, a társaságot ez egyáltalán nem érdekelte. Sőt: a 45 nap letelte után, szeptember végén küldött levelükben ugyanezzel az indoklással újabb 45 napos – már bőven a kiállítás zárása utánra eső – hosszabbításról tájékoztattak.
Közben azonban a Péterfalvi Attila vezette NAIH vizsgálata a bejelentéstől számított szűk 2 hónap alatt eljutott odáig, hogy megállapították: “mivel a vadászati világkiállítás megrendezése nem a koronavírus járvány leküzdésével összefüggő közfeladat”, a kormányrendelet itt nem alkalmazható, így “a Kft. jogszerűtlenül hosszabbította meg az adatigénylés teljesítésére nyitva álló határidőt”. Ez alapján pedig a hatóság felszólította a Kft.-t az adatigénylés teljesítésére.
Emiatt végül a második 45 nap leteltét már nem várta ki a Kft., és az alapesetben 15 – a terveik szerint 90 – nap helyett végül 78 nap után küldtek választ – két héttel a kiállítás zárása után, október 28-án. Ám ebben alig volt érdemi információ, mert – mint megírtuk –, arra hivatkozva, hogy döntés-előkészítő anyagok, megtagadták a kutatási szerződések, anyagok kiadást,
így nem derült ki, hogy a PWC Nonprofit Kft.-nek pontosan mire fizettek 18,4 millió forintot “haszonelemzés, attitűd felmérés” témában, illetve az sem, hogy mit teljesített a Századvég Gazdaságkutató Zrt. a szerződéslistában pontosan meg sem jelölt elemzésekre 64,9 millióért.
A vadászati kiállítás helyszínéül szolgáló Hungexpo mintegy 55 milliárd forintból megvalósult felújításával együtt a 70 milliárd forintnál is többe kerülő vadászati kiállítás összköltségéhez képest persze a tanulmányok, kutatások 83 milliója aprópénz, de aligha növeli a közbizalmat, hogy ezeket titokban akarják tartani. Ahogy az sem, hogy az egyik cég, a PWC Nonprofit Kft. olyan vállalkozás, amelynek – legalábbis ezen a néven – nincs is nyoma a cégjegyzékben. | Jogsértésen kapták a vadászati kiállítást szervező céget | Törvényt sértett a vadászati kiállítást szervező állami cég azzal, hogy hamis indokra hivatkozva hátráltatta a hvg.hu közérdekű adatigénylését. A jogsértést megállapító Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság felszólítására a cég végül válaszolt ugyan, mégis tovább titkolózott. | null | 1 | https://hvg.hu/itthon/20220108_Jogsertesen_kaptak_a_vadaszati_kiallitast_szervezo_ceget | 2022-01-08 10:00:00 | true | null | null | HVG |
Mintha kiütötték volna, úgy csuklott össze 2023 végére az infláció, ám ez mit sem változtat azon, hogy két év alatt a forint elveszítette értéke harmadát. Ezt pedig sem a nyugdíjak, sem a bérek növekedése nem kompenzálta teljesen. A tavalyi hivatalos adatokat napokon belül közli a Központi Statisztikai Hivatal. | Közterületi plakátcéget is megszerzett Milkovics Pál és Rogánhoz közel álló üzlettársa | A plakátcég után a Jazzy és a Klasszik rádió inkább járulékos szerzeménynek tűnik. Ezzel tovább csökkenhet az ellenzék mozgástere a választási kampány hajrájában. | null | 1 | https://m.hvg.hu/360/20220112_milkovics_michaeli_168_ora_plakatceg | 2022-01-12 11:00:00 | true | null | null | HVG360 |
25 millió forintos eljárási díjat kellene befizetnie a Greenpeace-nek, hogy a Közbeszerzési Döntőbizottság érdemben foglalkozhasson a fertői közbeszerzésről szóló beadványával – közölte a környezetvédő szervezet kedden. Hozzátették: mivel adományokból élnek, ezek összege pedig csekély, nem tudják kifizetni az eljárás díját. Eközben – emlékeztetett a Greenpeace Magyarország –
a fertői beruházás költségvetése már 45 milliárd forint felett jár.
A közlemény szerint, aki meg akar támadni egy közbeszerzést, annak úgynevezett igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetnie. Ennek mértékét egy 2015-ben módosított rendelet állapítja meg. A rendelet szerint a díj a beszerzés becsült értékének 0,5 százaléka, de legfeljebb 25 millió forint lehet. A mostani ügyben ezt az összeget kellene befizetnie a Greenpeace-nek, hogy a bizottság foglalkozzon a panaszukkal.
A Döntőbizottság végzéséből az is kiderül szerintük, hogy a fertői közbeszerzési eljárás második ütemének becsült értéke közel 35,8 milliárd forint. „Ez a jelenleg zajló, a Mészáros és Mészáros Kft. által elnyert 9,38 milliárd forint értékű munkákkal együtt már meghaladja a 45 milliárd forintot. Összehasonlításképp, ez az összes magyar nemzeti parkunk több mint 7 évi összköltségvetése” – írta közleményében a Greenpeace.
A Greenpeace Magyarország azért kérte a közbeszerzési kiírás jogellenességének megállapítását, mert az szerintük még a – a kiemelt beruházásokra vonatkozó rövid határidők miatt megkérdőjelezhető módon kiadott – környezet- és természetvédelmi engedélyekben leírtaknak sem felel meg. A Greenpeace szerint a közbeszerzési kiírásban megadott adatok jóval túlterjeszkednek az engedélyezett méreteken, szinte minden egyes részelemnek nagyobb a területe, mint ami az engedélyben szerepel. A közlemény szerint a kiírásban szereplő 26 apartmanház, egy fürdőház és mintegy 150 strandpavilon építésére pedig nincs engedélye a 100 százalékos állami tulajdonban lévő Sopron-Fertő Turisztikai Fejlesztő Nonprofit Zrt.-nek.
Frissítés: Cikkünk megjelenését követően közleményt juttatott el szerkesztőségünkhöz a Közbeszerzési Döntőbizottság, melyben azt írták, hogy a Greenpeace által beküldött kérelem formailag hiányos, illetve jogilag is az, mert a Döntőbizottságnak nincs arra jogosultsága, hogy ellenőrizze, a projekt megfelel-e a környezetvédelmi törvényeknek - ez a környezetvédelmi hatóságok jogköre. Ők csak azt vizsgálhatják, hogy a kiírás megfelel-e a versenyszabályoknak.
A 25 millió forintos igazgatási szolgáltatási díjról pedig azt írták, hogy abban az esetben, ha egy kérelemnek helyt ad a Döntőbizottság, akkor a kérelmező minden esetben visszakapja a befizetett eljárási díjat – "követelésről tehát szó sincs." | 25 milliót kérnek, hogy a Közbeszerzési Döntőbizottság foglalkozzon a Fertő tavi gigaberuházás aggályaival | 25 millió forintos eljárási díjat kellene befizetnie a Greenpeace-nek, hogy a Közbeszerzési Döntőbizottság érdemben foglalkozhasson a fertői közbeszerzésről szóló beadványával – közölte a környezetvédő szervezet kedden. Hozzátették: mivel adományokból élnek, ezek összege pedig csekély, nem tudják kifizetni az eljárás díját. A Közbeszerzési Döntőbizottság szerint a Greenpeace által beküldött kérelem formailag hiányos, illetve jogilag is az, mert a Döntőbizottságnak nincs arra jogosultsága, hogy ellenőrizze, a projekt megfelel-e a környezetvédelmi törvényeknek - ez a környezetvédelmi hatóságok jogköre. Ők csak azt vizsgálhatják, hogy a kiírás megfelel-e a versenyszabályoknak. | null | 1 | https://m.hvg.hu/itthon/20220111_greenpeace_ferto_to_kozbeszerzesi_dontobizottsag_beruhazas_gigaberuhazas | 2022-01-11 12:30:00 | true | null | null | HVG |
A Sopron-Fertő Turisztikai Nonprofit Zrt. (SFTFN), a beruházást irányító állami cég egyszer már visszavonta, majd tavaly év végén másodszorra is kiírta a közbeszerzést a fertőrákosi tópartra álmodott gigantikus épületek kivitelezésére. A helyiek, a környezetvédők, az EU és az UNESCO tiltakozását semmibe véve 34 ezer négyzetmétert akarnak beépíteni a Natura 2000-es területen.
A tenderkiírás szerint többek között két motel (az egyik 1490 m², a másik 1593 m²), egy 1501 m² hasznos alapterületű sportközpont, egy ökocentrum összesen 2298 m² hasznos alapterülettel, egy monolit vasbeton szálloda 6734,75 m² hasznos alapterülettel, 26 üdülőház 3419,93 m² hasznos alapterülettel, egy vitorlás klub (1951 m²) és sok más egyéb épülne a Fertő tó egyetlen, stranddal és víziteleppel rendelkező magyarországi partszakaszán.
Megint kiírták a Fertő tavi közbeszerzést, 34 ezer négyzetmétert akarnak beépíteni | atlatszo.hu
A Sopron-Fertő Turisztikai Nonprofit Zrt. (SFTFN), a beruházást irányító állami cég másodszor is nekifut a fertőrákosi tópart beépítésének, a visszavont tender után két héttel, karácsony előtt kiírta az új közbeszerzést. Az SFTFN ezúttal sima nyílt eljárásban, 2022. január 20-ig várja a jelentkezőket. A lényeg változatlan: 34 ezer négyzetmétert akarnak beépíteni a Natura 2000-es területen.
A közbeszerzési kiírás megjelenése után a Greenpeace arról számolt be, hogy a hirdetményben a projekt környezetvédelmi engedélyeiben szereplő adatoknál is nagyobb méretek vannak megadva bizonyos elemekre, sőt, olyan épületek (26 apartmanház, egy fürdőház és mintegy 150 strandpavilon) is felbukkantak benne, amelyekre egyáltalán nincs engedélye az SFTFN-nek.
25 millió lenne az eljárási díj
Emiatt a környezetvédő civil szervezet a Közbeszerzési Döntőbizottsághoz (KDB) fordult, beadványában azt kérve a testülettől, hogy állapítsa meg a közbeszerzési kiírás jogellenességét, ennek alapján nyilvánítsa érvénytelennek, és kötelezze az ajánlatkérőt a felhívás visszavonására.
Válaszlevelében azonban a KDB azt közölte, hogy
a Greenpeace-nek a létező legmagasabb összegű, 25 millió forintos igazgatási szolgáltatási díjat kell(ene) befizetnie ahhoz, hogy a testület foglalkozzon a beadványával.
„Aki ugyanis ma Magyarországon meg akar támadni egy közbeszerzést, annak ún. igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetnie, melynek mértékét egy 2015-ben módosított rendelet állapítja meg. E rendelet szerint a díj a beszerzés becsült értékének 0,5%-a, de legfeljebb 25 000 000 forint lehet” – írja a Greenpeace. A közbeszerzési kiírásból ugyan nem derült ki, de a KDB megírta a levelében, hogy
a Fertő tavi építkezések becsült értéke 35,78 milliárd forint.
Arról nincs szó, hogy bruttó vagy nettó, de valószínűleg utóbbi, mert a közbeszerzéseknél mindig ezt, az ÁFA nélküli értéket adják meg. Ennek a 0,5 százaléka közel 179 millió forint, ezért „csak” a szolgáltatási díj plafonját jelentő 25 millió forintot kell(ene) kifizetnie a környezetvédőknek. Ezt azonban – mint írják – döntően kisösszegű magánadományokból élő civil szervezetként nem tudják megtenni.
Kezdődik a Fertő-tavi gigaprojekt: Mészáros Lőrinc cége vitorláskikötőt épít 9 milliárdért | atlatszo.hu
A helyiek szerint fejlesztésre valóban szükség van, de nem ekkora és tájidegen projektre; továbbá amiatt is fel vannak háborodva, hogy a beruházásért felelős állami cég nem válaszol a megkereséseikre. A magyar kormány Ausztriát sem tájékoztatta a közös tavat érintő fejlesztésről, és az UNESCO-val sem egyeztetett a világörökségi területen tervezett beruházásról.
Felhívták egyébként a figyelmet arra, hogy a szálloda és egyéb épületek kivitelezésének közel 36 milliárdos költségével és a Mészáros Lőrinc cége által épített bő 9 milliárd forintos vitorláskikötővel együtt már 45 milliárd forint fölött jár az az összeg, amit a kormány a Fertő tónál a természetkárosító, gigantikus turisztikai projekt megvalósítására akar költeni.
Viszont kérdéses, hogy milyen módon fogja ezt tenni. 2016-ban a kormány ugyanis „csak” 7,9 milliárd forintot irányzott elő a Fertő tó turisztikai fejlesztésére, majd 2019 tavaszán ezt az összeget 23,2 milliárd forintra emelték. Azóta pedig legjobb tudomásunk szerint nem jelent meg olyan kormányhatározat vagy egyéb jogszabály, ami további pénzt adott volna a projektre.
A KDB szerint nem sok a 25 millió
A Greenpeace közleményére, miszerint nem tudják kifizetni a kért 25 millió forintos eljárási díjat, a Közbeszerzési Döntőbizottság (KDB) közleményben reagált. A hatóság kifejtette, hogy az úgynevezett igazgatási szolgáltatási díj minden esetben a beruházás becsült értékének a fél százaléka, ami „európai uniós szinten kirívóan alacsony, az uniós átlag mindössze egynegyede”. A KDB arra is felhívta a figyelmet, hogy a Greenpeace elhallgatta, hogy ha egy kérelemnek helyt ad a Döntőbizottság, akkor a kérelmező minden esetben visszakapja a befizetett eljárási díjat.
Maga a KDB-közlemény egyébként azzal kezdődik, hogy leszögezi, a zöldszervezet beadványa formailag és jogilag is hibás. „A Greenpeace beadványa jogilag hibás, mert a Közbeszerzési Döntőbizottságnak nincs arra jogosultsága, hogy ellenőrizze, a projekt megfelel-e a környezetvédelmi törvényeknek, ez a környezetvédelmi hatóságok jogköre. A Döntőbizottság csak azt vizsgálhatja, hogy a versenyszabályoknak megfelel-e a kiírás. A kérelem formailag is hibás, mivel hiányos volt, azaz nem felelt meg a benyújtás jogszabályi feltételeinek. Összegezve: a Greenpeace tehát nem a megfelelő helyen és formában élt a panaszával” – írja a KDB.
Erre a Greenpeace részletesen válaszolt:
„nem tévedésből fordultunk a Közbeszerzési Döntőbizottsághoz,
ugyanis nem az a kérdésünk, hogy a projekt a környezetvédelmi törvényeknek megfelel-e, hanem az, hogy a saját környezetvédelmi engedélyeinek megfelel-e. Véleményünk szerint nem, ezért a Sopron-Fertő Turisztikai Fejlesztő Nonprofit Zrt. közbeszerzési kiírásával kapcsolatban felmerül a törvénysértés gyanúja.”
Azzal kapcsolatban pedig, hogy a KDB szerint a 0,5%-os eljárási díj, így a tőlük kért 25 millió is olcsónak számít, az a véleményük, hogy ez szubjektív, hiszen egy átlagos magyar civil szervezet számára ez nagyon-nagyon sok pénz.
„Márpedig a nagy közérdeklődésre számot tartó és/vagy hatalmas környezetpusztítással járó közbeszerzési eljárások jellemzően milliárdos nagyságrendűek. Ha ezek ellen csak az élhet jogorvoslati panasszal, akinek van 25 millió forintja erre, akkor az teljesen kizárja a gazdasági erővel nem rendelkezőket a jogérvényesítésből: tehát gyakorlatilag minden civil szereplőt” – írta a Greenpeace.
Díszletként használják és tönkreteszik a nemzeti parkot a luxusberuházáshoz | atlatszo.hu
Horgászok, borászok és iskolai csoportok után végül november elején nagy nehezen egy országgyűlési képviselőt is beengedtek a Fertő tavi építkezés területére. Az adófizetői forintokból megvalósuló, magyar és nemzetközi szervezetek szerint is természetromboló beruházáson – mint arról beszámoltunk – a projektet vezető állami cég vezetője kísérte végig Kocsis-Cake Oliviót. A Párbeszéd Magyarországért országgyűlési képviselője és stábja videófelvételt készített és tett közzé a bejárásról, ami alapján a Greenpeace és a Fertő Tó Barátai Egyesület szakértői azt mondták az Átlátszónak: a cégvezető hozzá nem értéséről árulkodott, hogy mennyi szakmaiatlan, téves és félrevezető dolgot mondott a politikusnak.
Címlapkép: A fertőrákosi építkezés 2021 júniusában (forrás: Pap Martin) | 25 millió forintot kér a Közbeszerzési Döntőbizottság a Greenpeace-től a Fertő tavi tender vizsgálatáért | Tavaly év végén a Greenpeace megtámadta a Fertőrákosra tervezett építkezések kivitelezésére kiírt közbeszerzést arra hivatkozva, hogy az nem felel meg a projekt környezetvédelmi engedélyeinek. A Közbeszerzési Döntőbizottáság arról tájékoztatta a zöldeket, hogy 25 millió forint eljárási díjat kell(ene) befizetniük, ezt azonban a főként adományokból működő civil szervezet nem tudja megtenni. | null | 1 | https://atlatszo.hu/kornyezet/2022/01/14/25-millio-forintot-ker-a-kozbeszerzesi-dontobizottsag-a-greenpeace-tol-a-ferto-tavi-tender-vizsgalataert/ | 2022-01-14 00:00:00 | true | null | null | atlatszo.hu |
Nyáron lesz tíz éve, hogy adatigénylést adtunk be a Magyar Fejlesztési Banknak, hogy megismerjük a Budai Malomipari Kft.-vel 2000-ben megkötött, Nyerges Zsolt első milliárdjának megszerzésében fontos szerepet játszó hitelszerződést, valamint az annak odaítélésével és a hitel visszafizetésével kapcsolatos legfontosabb adatokat.
Nyergesék első milliárdja II.: Pártkasszától pártkasszáig vándorolt a budai malom | atlatszo.hu
A megmaradt Duna-parti telek értékét jelzi, hogy a tulajdoni lapja szerint a K&H 2007-ben 3 milliárd forintos hitelkeretet nyitott a kft. javára csak ezt az ingatlant beszámítva. A cégdokumentumokból és a földhivatali iratokból nem követhető pontosan nyomon, hogy milyen gyorsan fizették vissza a 2000-es MFB hitelt, de a tulajdoni lap szerint 2001-ben, tehát még mindig az első Orbán-kormány idején, újabb 1,166 milliárd forintos jelzálogjogot jegyzett be az MFB a budai ingatlanra.
Az MFB az igénylés teljesítését a banktitok védelmére hivatkozva teljes egészében megtagadta, majd – utólag visszanézve: bravúros gyorsasággal – kilenc hónap alatt jogerősen elvesztettük az adatpert. Mi ugyanakkor azt gondoltuk, hogy nincs összhangban a nemzeti vagyonra vonatkozó adatok megismerhetőségével, hogy a bíróságok a teljes megtagadás jogszerű alapjaként fogadták el banktitkot, hiszen az, hogy az állam az adott finanszírozási döntést ebben az esetben éppen a bankja útján hozta meg, szerintünk nem lehet alkotmányosan alapja annak, hogy a döntés háttere örök időkre megismerhetetlen maradjon. Ezért aztán 2013. június 3-án alkotmányjogi panaszt nyújtottunk be a Fővárosi Ítélőtábla ítélete ellen az Alkotmánybíróságon.
IV/01002/2013
Az indítványozó az Abtv. 27. §-a alapján a Fővárosi Ítélőtábla 2.Pf.22.339/2012/4. számú ítélete, és a Fővárosi Törvényszék 69.P.23.736/2012/5. számú ítélete alaptörvény-ellenességének megállapítását és megsemmisítését indítványozta. Az indítványozó közérdekű adatok kiadása iránt kérelmet nyújtott be a Magyar Fejlesztési Bank Zrt.-hez, amely az adatszolgáltatást – banktitokra hivatkozással – teljes egészében megtagadta.
Szóval, nyugodtan írhatjuk azt, hogy meglehetősen régen adtuk be ezt az alkotmányjogi panaszt. Ennek ellenére eddig mindösszesen annyi történt vele, hogy közel három évvel a benyújtása után, 2016. március 8-án az Alkotmánybíróság egyik öttagú tanácsa döntött a panasz befogadásáról, azaz arról, hogy az érdemi alkotmánybírósági döntésre alkalmas.
Az AB honlapja szerint ezt követően az ügyről még négyszer tárgyalt a testület teljes ülése, de ezek közül az utolsó alkalom 2018 áprilisában volt. Mivel döntés még nem született, ezzel egy ideje már a miénk a leghosszabb idő óta folyamatban lévő alkotmánybírósági eljárás.
Erről a dicsőségről azonban szívesen lemondanánk, emellett azt sem gondoljuk, hogy normális lenne, hogy egy kilenc hónap alatt elbírált per után lassan kilenc év sem elég az Alkotmánybíróságnak a panasz elbírálására. Éppen ezért most az alkotmánybírósági eljárás elhúzódása miatt az Emberi Jogok Európai Bíróságához (EJEB) fordultunk. Részben azért, mert az eljárás elhúzódásának időtartama most már messze túl van a strasbourgi gyakorlat által bármilyen jogvita elbírálására elfogadott leghosszabb időtartamon. Részben viszont azért, mert az EJEB jelenlegi gyakorlata a magyar bírósági döntésekkel szemben hozzá benyújtott panaszoknál megköveteli az alkotmányjogi panasz előzetes igénybevételét. Így az alkotmányjogi panaszügyek elhúzódása az EJEB-hez fordulás lehetőségét is blokkolja mindaddig, amíg az alkotmányjogi panaszt Strasbourgban hatékony jogorvoslatnak tartják.
Címlapkép: Az Alkotmánybíróság 2013-ban (forrás: az Alkotmánybíróság honlapja) | Strasbourgba megyünk az Alkotmánybíróság kilenc éves tétlensége miatt, mienk a legrégebb óta húzódó eljárás | 2013. június 3-án még Barack Obama volt az amerikai elnök és David Cameron a brit miniszterelnök. Az akkor született gyerekek ma harmadikosok. Egy euró 300 forint volt, a Közgép még az M3-ast építette, az IMG pedig a rezsicsökkentést reklámozta a kormánynak. A Felcsút és a Mezőkövesd NBII-es volt, a Kisvárda NBIII-as. Az Alkotmánybíróság tizenöt akkori tagja közül ma már csak hatan vannak hivatalban. Az Átlátszó aznap fordult panasszal az Alkotmánybírósághoz, de döntés még nem született. Meguntuk, és a tétlenség miatt az Emberi Jogok Európai Bíróságához fordultunk. | null | 1 | https://atlatszo.hu/kozadat/2022/01/14/strasbourgba-megyunk-az-alkotmanybirosag-kilenc-eves-tetlensege-miatt-mienk-a-legregebb-ota-huzodo-eljaras/ | 2022-01-14 00:00:00 | true | null | null | atlatszo.hu |
A médiapiac lerohanása után kissé megpihenve most arra koncentrál a kormány, hogy akár ellenzéki szerepben is fenntartható legyen a birodalom.
A magyarországi állapotokról az önmagában sokat elárul, hogy a fideszesek közel harmada szerint elfogadható, ha a politika befolyásolja a médiát. A HVG-t ugyanakkor a lakosság a második leghitelesebb hírforrásnak tartja.
Ha a politikai üzenetek eladása a cél, a kormányközeli sajtó nem finnyás. A keresztényitől távol álló életvitelt is megtűrik a Fideszben, amíg a politikai érdek mást nem diktál.
A lelőtt orosz katonai repülő ügye nem világos, az viszont egyértelmű, hogy a szemben álló felek kezére jutott ellenséges katonák nagy részének nem garantálják az őket megillető jogokat. | Most épp a fideszes médiát fazonírozzák a választások előtti készülődésben | null | 1 | https://hvg.hu/360/202147__kormanymedia__tulelo_uzemmod__megmeretes__regi_musor | 2021-11-30 15:00:00 | true | null | null | HVG |
|
2019-ben nyerte el a ZÁÉV Zrt. és a Magyar Építő Zrt. a Városligetbe álmodott Új Néprajzi Múzeum kivitelezését nettó 26 milliárd forintos ajánlattal. Ez az összeg először 32 milliárdra drágult, majd 35-re, most pedig kiegészítő munkákra további 3,9 milliárdot kaptak a kivitelezők. Az új múzeum ára ezzel elérte a nettó 39 milliárd forintot - és még nincs kész, tehát lehet majd akár még ennél is több.
Január első munkanapján jelent meg az EU-s közbeszerzési értesítőben, hogy az állami tulajdonú Városliget Zrt. a tavalyi év utolsó napján, 2021. december 31-én egy tender keretében három munkára is szerződést kötött a ZÁÉV Zrt. és a Magyar Építő Zrt.-vel összesen nettó 3,9 milliárd forint értékben az új Néprajzi Múzeum épületével összefüggésben.
A közbeszerzés címe NEP kiegészítő munkák 2021 volt, és felhívás nélkül indult - nem is volt más jelentkező, csak a múzeum épületén már évek óta dolgozó ZÁÉV és Magyar Építő Zrt. párosa.
A két cég a szilveszteri szerződés értelmében nettó 3,9 milliárd forintért megvalósítja a Zoom kiállítást és az Interaktív tér kivitelezését, valamint a Megérkeztünk című nyitókiállítást, továbbá kialakítja a múzeum bérleményi területeit.
A tender első része az 545 m²-en megvalósuló Zoom kiállítás és a 626 m²-en megvalósuló Interaktív tér teljes körű kivitelezési feladatai, amelyet összesen nettó 1,17 milliárdért forintért vállaltak a cégek. A leírásból kiderülnek a munka részletei.
A Zoom kiállítás főbb munkálatai a falfelületeken 920 m²-t érintő egyedi nyomtatású tapétázás, több mint 20 folyóméter hosszúságú egyedi tervezésű beépített ülőbútor, nagyméretű (4 m x 14,5 m x 4,1 m) egyedi beépített vitrin kivitelezése, több egyedi tárgyhoz kapcsolódó totem installáció vitrinkiegészítéssel, beépített világítódobozok fali fotóinstallációval kiegészítve, néhány egyedi nagyméretű műtárgy installációja speciális acél tartószerkezet kialakítással, egy padló- és mennyezeti burkolatot is érintő beépített vitrininstalláció, valamint a műtárgyvilágítás kialakítása.
Az Interaktív tér egyszerre közösségi, múzeumpedagógiai és workshop tér. A funkciójának megfelelően a kivitelezési faladat részeként elsősorban építészeti, belsőépítészeti és ehhez kapcsolódó gyenge- és erősáramú szerelési feladatok kerültek meghatározásra, úgy mint válaszfalak építése, falfelületek előkészítése, festése, tapétázása, világítás kiépítése, valamint egyedi tervezésű rögzített térelemek kivitelezése.
A tender második része a 75 műtárgyat bemutató Megérkeztünk című nyitókiállítás teljes körű kivitelezési feladatai, amit nettó 840 millió forintért vállalt a Magyar Épító és a ZÁÉV. "A tárlat legfontosabb üzenete, hogy a Néprajzi Múzeumnak alapítása óta, azaz 150 év után most először nyílik lehetősége arra, hogy különleges gyűjteménye méltó, eleve számára tervezett és épített épületben, korszerű körülmények között nyerjen végleges elhelyezést" - olvasható a hirdetményben.
A tenderleírás szerint a kiállítás a -2. szint 1005 m² alapterületű időszaki kiállítóterében nyílik meg. A főbb munkák itt a kiállítótér meglévő falainak előkészítése, festése, grafikai elemekkel történő dekorálása, a központi beépített installáció kivitelezése, mely fém vázszerkezetre szerelt falpanelekből, a falpanelekbe süllyeszetett vitrinekből, valamint változatos kialakítású, interaktivitásra serkentő megoldásokból áll. A feladat része továbbá minden a kiállításhoz köthető erős- és gyengeáramú szerelési, kábelezési faladat elvégzése, valamint a műtárgyvilágítás kivitelezése.
A tender harmadik része a bérleményi területek kivitelezése, amit nettó 1,88 milliárd forintért vállalt a nyertes cégduó. Feladatuk lesz szakkönyvesbolt és coworking iroda (315,69 m²), ajándékbolt (178,47 m²), Foodcourt és Többcélú terem földszinti és pinceszinti technikai helyiségeinek kialakítása (összesen 1151,23 m²), földszinti kávézó (106,96 m²) és 1. emeleti kávézó (168,13 m² + 319 m² terasz) kialakítása. A hirdetményben szerepel, hogy a Néprajzi Múzeum kiviteli tervdokumentációja megkapta a BREEAM EXCELLENT minősítését, és a bérlemények kivitelezésénél a vonatkozó BREEAM előírásokat figyelembe kell venni.
Arról nincs szó, hogy mikorra kell befejezni a munkálatokat, de a Néprajzi Múzeum honlapján az olvasható, hogy a városligeti épület valamikor 2022 tavaszán nyitja meg majd a kapuit.
26 milliárdról indult a múzeumépítés
A kiállításokat és bérleményeket kivitelező két cég, a ZÁÉV és a Magyar Építő Zrt. 2019-ben nyerte el az új Néprajzi Múzeum generálkivitelezési munkáira kiírt közbeszerzést nettó 26 milliárd forintos ajánlattal. Ez az összeg 2020-ban 6 milliárddal megugrott "előre nem látható körülmények" miatt.
2021-ben pedig a kivitelezők még nettó 2,8 milliárd forintot kaptak a múzeum befejező munkálataira, ugyanis meglepő módon - mint utólag kiderült - a 32 milliárdos (26+6) összegben nem volt benne például az álpadló-rendszer, a világítás, az optikai gerinchálózat és az audiovizuális rendszerek kiépítése, illetve a beépített bútorok felszerelése. Ezekkel együtt közel 35 milliárd forintra drágult az építés, és ehhez az összeghez jön most hozzá a kiállítások és bérlemények 3,9 milliárdos költsége.
Közel 35 milliárd forintra drágult az új Néprajzi Múzeum építése | atlatszo.hu
A mostani hirdetmény szerint azonban a 32 milliárdos (26+6) összegben nem voltak benne a befejező munkálatok, amire most közel 3 milliárd forintot kapnak a NER-közeli cégek. A közbeszerzési dokumentumból kiderül, hogy hátravan még az álpadló-rendszer, a világítás, az optikai gerinchálózat és az audiovizuális rendszerek kiépítése, illetve a beépített bútorok felszerelése.
Ha az eredeti szerződésben szereplő nettó 26 milliárd forintot kivonjuk a különböző pótmunkákkal elért 39 milliárdból, az pont 13 milliárd forint - ennyivel drágult a múzeumépítés. Ez az eredeti 26 milliárdos összegnek pont a fele, vagyis 50 százalékkal nőtt már a Néprajzi Múzeum építésének ára. Ráadásul még mindig nincs kész, tehát könnyen lehet, hogy a végére még többe fog kerülni.
Egyébként az építkezés előkészítése is rengeteg közpénzt emésztett fel: az épület tervezése (Napur Architect Építészeti Iroda Kft. és mások) 1,8 milliárd forintba került, az előkészítő földmunkákat pedig Garancsi István cége, a Market Építő Zrt. és a Bohn Mélyépítő Kft. végezte 2,5 milliárd forintért.
Mészáros és Paár cégei kaszálnak
A Néprajzi Múzeum építését végző ZÁÉV Zrt. tulajdonosa a miniszterelnök jóbarátja, Mészáros Lőrinc, a Magyar Építő Zrt. pedig (közvetetten, más cégeken keresztül) Paár Attila tulajdonában van, aki Tiborcz István miniszterelnöki vő üzlettársa.
Mindkét cég hosszú évek óta nyeri a közpénzes megbízásokat több milliárd forint értékben. Csak néhány példa: szekszárdi tudásközpont bő 5 milliárdért, szombathelyi fociakadémia 6 milliárdért, zalaegerszegi uszoda közel 9 milliárdért, a Puskás Aréna építése bruttó 190 milliárdért, a stadion környékének fejlesztése 8 milliárdért, a Nyugati pályaudvar felújítása közel 9 milliárdért.
A rengeteg megrendelés meglátszik a mérlegeken is: a ZÁÉV éves forgalma a 2016-os 15 milliárd forintról 2017-ben 35-re emelkedett, majd 70 milliárd forint fölé nőtt, és 2020-ban jelentős csökkenéssel is 52,7 milliárd lett. Adózott eredménye pedig abban az évben rekormagas, bő 7 milliárd forint lett. A Magyar Építő Zrt. szintén nem panaszkodhat: évi nettó árbevétele a 2016-os 9 milliárdról 24-re, majd közel 50 milliárdra ugrott, és a gyengébb 2020-as évben is 27 milliárd lett, amiből közel 2 milliárd volt a tiszta haszon.
2019-ben bemutattuk, hogy a ZÁÉV és a Magyar Építő Zrt. is több olyan közpénzes beruházás kivitelezője volt, amelyek menet közben drágultak meg jelentősen.
Kormányközeli cégcsoportokat hízlalnak a folyamatosan dráguló állami óriásberuházások | atlatszo.hu
Összegyűjtöttük a leglátványosabban dráguló állami építkezéseket az elmúlt évekből: ehhez hivatalos közléseket, és a közbeszerzési értesítőben található szerződéseket használtunk fel. Munkánkat hátráltatta, hogy néhány beruházás ára szinte folyamatosan emelkedik, újabb és újabb fejlesztések drágulását jelentették be, miközben számoltunk. Végül 42 beruházásnál álltunk meg, amelyek összesen nettó 570 milliárd forinttal drágultak az előzetesen becsült árhoz képest.
Erdélyi Katalin | Most 3,9 milliárddal drágult az új Néprajzi Múzeum, a végösszeg már közel 40 milliárd | 2019-ben nyerte el a ZÁÉV Zrt. és a Magyar Építő Zrt. a Városligetbe álmodott Új Néprajzi Múzeum kivitelezését nettó 26 milliárd forintos ajánlattal. Ez az összeg először 32 milliárdra drágult, majd 35-re, most pedig kiegészítő munkákra további 3,9 milliárdot kaptak a kivitelezők. Az új múzeum ára ezzel elérte a nettó 39 milliárd forintot – és még nincs kész, tehát lehet majd akár még ennél is több. | null | 1 | https://atlatszo.hu/kozpenz/2022/01/11/most-39-milliarddal-dragult-az-uj-neprajzi-muzeum-a-vegosszeg-mar-kozel-40-milliard/ | 2022-01-11 00:00:00 | true | null | null | atlatszo.hu |
Amikor decemberben megkerestem ennek a történetnek a főszereplőjét, akkor Bálint György még a Magyar Szocialista Párt politikusa volt. A 48 éves férfi előbb emailben azt írta: szívesen fogad engem. Azonban mióta azt is megírtam neki, hogy pontosan miről szeretnék beszélgetni vele, nem válaszol az üzenetekre.
Mi több, Bálint azóta kilépett az MSZP-ből is, ahol más ügyei miatt a pártelnökség kezdeményezésére etikai eljárás indult volna vele szemben. Arról azonban nem szól a fáma, hogy Bálint visszaadná a terézvárosi önkormányzati képviselői mandátumát, amit nem listán, hanem egyéni választókörzetben nyert.
A politikusról korábban már megírták, hogy mielőtt 2019-ben a szocialisták képviselőjelöltjeként bukkant volna fel a budapesti VI. kerületben, a józsefvárosi kínai piacot üzemeltető Komondor Kft.-ben töltött be különféle tisztségeket. Ez a – mára már felszámolt – cég korábban Habony Árpád rokonságának érdekeltségébe tartozott.
Többmilliós vesztegetési ügy
A két éve Bálint Györgyre voksoló terézvárosi szavazópolgárok arról azonban mindeddig nem értesülhettek, hogy a politikus egy büntetőügyben tett vallomása szerint még akkoriban, amikor a Komondornak dolgozott, több millió forintos vesztegetési összegeket adott át O. Zsolt alezredesnek és egy másik rendőrnek.
A férfi vallomása alapján ezek a pénzek arra szolgáltak, hogy a rendőrök a Bálint és az ebben az időszakban a Habony-rokonság érdekeltségébe tartozó cég érdekeinek megfelelően segítsenek különböző ügyek intézésében.
A szóban forgó büntetőügy hivatali vesztegetés elfogadásának bűntette és más bűncselekmények miatt folyik már vagy hét éve, összesen 13 vádlottal szemben. A győri törvényszék katonai tanácsa előtt zajló perben a Bálint elmondásán is alapuló vesztegetési történet jelenti az egyik ügycsoportot. A másik ügycsoportban a gyanú az, hogy az érintett rendőrök pénzért ügyvédeknek vittek ki adatokat a rendőrségi nyilvántartásból.
Bálint György a perben nem vádlottként, hanem tanúként szerepel, ugyanis ő dobta fel a többieket.
Az ügyészség tájékoztatása szerint „a piacot üzemeltető gazdasági társaság vezetője a korrupciós kapcsolatot még azelőtt feltárta, hogy az a hatóság tudomása jutott volna, így vele szemben – az akkori Btk. alapján – büntethetőséget megszüntető ok állt fenn”.
Bálint György ügyei A terézvárosi önkormányzat képviselője december végén lépett ki az MSZP-ből, de már korábban is forrt körülötte a levegő. A fő ügy ott kezdődik, hogy Hatvani Csabát, egy másik VI. kerületi szocialista politikust egy korábbi kerületi, botrányos, politikai ingatlanügyben elítélte a bíróság. Az ingatlanpanamában károsult terézvárosi önkormányzatnak 123 millió forintos kártérítést ítélt meg a bíróság, így a kerület végrehajtást kért Hatvani 50 milliós házára. Ekkor derült ki, hogy időközben Bálint javára – egy kölcsönszerződésre hivatkozva – 14 millió forint értékű jelzálogjog került az ingatlanra, vagyis ennyivel kevesebb jutott volna Terézvárosnak. A cél érdekében Bálint még be is perelte a saját önkormányzatát, Terézváros azonban elsőfokon és másodfokon is megnyerte a pert: az ítélet szerint a Bálint és Hatvani közötti jelzálogszerződés kimondottan fedezetelvonó céllal született. A decemberi ítélet után a DK, a Jobbik, az LMP, a Momentum és a Párbeszéd terézvárosi képviselői közös határozatban szólították fel Bálint György MSZP-s képviselőt, hogy mondjon le a mandátumáról. A szocialista párt elnöksége pedig arról döntött, hogy Bálint ügye a párt etikai bizottsága elé fog kerülni. A férfi ezután kilépett a pártból, de a mandátumát nem adta vissza. Facebook-oldalán utoljára arról panaszkodott, hogy a kerületi momentumos polgármester, Soproni Tamás „lejárató- és gyűlöletkampányt” folytat ellene.
A teljes eljárás egyes részletei minősített adatnak számítanak, és ezért nem megismerhetők, feltehetően azért, mert az ügyben a rendőrségi belső elhárító-bűnmegelőző szervként működő, titkosszolgálati jogosítványokkal is bíró Nemzeti Védelmi Szolgálatnak is volt szerepe – Bálintot is ők hallgatták ki. A perben a legutolsó, zárt tárgyalást tavaly tartották.
A két, állítólag megkent rendőr védekezése szerint nem volt vesztegetés, Bálint György hazudik: nem is kaptak pénzt, illetve nem annyit, és nem erre a célra. A büntetőügy jelenleg még zajlik, vagyis még nem dőlt el, hogy a bíróság melyik verziónak ad igazat. A két érintett rendőr nem kívánt a történettel kapcsolatban nyilatkozni.
Büfésből tolmács
Bálint György jó három évtizede éve tűnt fel a Józsefváros és Kőbánya határán fekvő Négy Tigris piac környékén. 1992-ben, húszévesen vállalt állást egy, a piac területén működő kínai büfében. Ott kezdett ismerkedni a nyelvvel, később tanárhoz is járt, majd kínai nőt vett feleségül. A piacot felügyelő cég pár év múlva leigazolta tolmácsnak.
A véglegesen 2014-re bezáratott Négy Tigris több évtizedes fennállása alatt nagyjából úgy működött, mintha Magyarországon nem lenne sem adóhatóság, sem munkavédelem. Suller György, a Nemzeti Adó-és Vámhivatal szóvivője a megelőző évben mesélt a Figyelőnek arról a rajtaütésről, amelynek során „a hőségtől hatvanfokosra felmelegedett konténerben távol-keleti bérrabszolgákat találtunk, akik éjjel-nappal varrták fel a hamis márkajelzéseket a pólókra. Mint a megmentőiket, úgy ünnepelték a pénzügyőröket”.
A számlaadási, bevallási fegyelmezetlenségnél súlyosabb témákat is vonzotta a bódéváros. „Öt esetben foglaltak le a kollégáim nagyobb mennyiségben késeket, baltákat, szamurájkardokat vagy sokkolókat. A piacra érkező vásárlók sincsenek biztonságban” – mondta a piac megszüntetését felvezető 2013-as sajtótájékoztatón Tóth Tamás budapesti rendőrkapitány, aki arról is beszámolt, hogy átlagosan naponta fény derül egy újabb olyan bűncselekményre, amit a piacon követtek el. A kerületi újság tudósítása szerint a leszámolások sem voltak ritkák, a megelőző év augusztusában vietnámi és arab piacosok csoportosan estek egymásnak.
Korábbi cikkünkben már beszámoltunk arról, hogy noha a Komondor Kft. hivatalosan csak 1997-től kezdve számított a mintegy negyvenezer négyzetméteres placc bérlőjének, kereskedő és ingatlanos berkekben köztudomású volt, hogy a gyakorlatban már 1990 óta ez a cég rendelkezett az állami tulajdonú (egészen pontosan előbb a Magyar Államvasutak kezelésében, majd tulajdonában lévő) ingatlannal.
Belvárosi ingatlanmutyi III.: a kofakirály örökségétől Portik Tamás letartóztatásáig | atlatszo.hu
Az éjszakai élet meghatározó alakjai, bankvezetők, politikusok, szépségkirálynők – nagy vonalakban így fest a belvárosi ingatlanmutyiban jól járt Szetlik-Pápa család kapcsolatrendszere. Szembetűnő: mintha gyakrabban fordulna elő sztorijukban zsarolásként is értelmezhető nyomásgyakorlás, mint a hagyományos gazdálkodó famíliák életében. Cikksorozatunk harmadik részében igazoljuk az alapfeltevést: Rogán-Habony-Pintér tengely sejlik fel az V.
A Habony-kapcsolat
A Komondor tulajdonosa ekkoriban Szetlik Ferenc volt. A rendszerváltás után topvállalkozóvá felvergődött egykori Garay téri textilkereskedő nem más, mint Habony Árpád nagybátyja. Szetlik kilencvenes évek végi halála után özvegye, Pápa Marianne és közös gyermekeik érdekeltségébe került a piac.
Portik Tamás, a kilencvenes évek meghatározó alvilági figurája az Átlátszónak korábban adott börtöninterjújában azt állította, hogy 2010 környékén személyes viszonyba keveredett Pápával, ennek kapcsán pedig azt tapasztalta, hogy a nő akkoriban rendszeresen Skype-on egyeztetett a nemhivatalos miniszterelnöki főtanácsadóval. (Pápa tagadta, hogy Portik élettársa lett volna, azt viszont nem, hogy valamilyen ismeretség lett volna közöttük).
Ennél a nagyságrendű pénznél nincsenek pártszínek – Portik Tamás ingatlanokról, olajos alvilágról, politikai kapcsolatokról | atlatszo.hu
Golyófogónak mondja magukat, a kilencvenes évek éjszakai életének ismert alakjait Portik Tamás az Átlátszónak adott interjújában. Üzleteik hasznát 70-80 százalékban a politika fölözte le – mondta. Nem érzi kétségbeesett, üres vagdalkozásnak, hogy az utóbbi időben beállt abba a sorba, akik minden sötét ügy mögött a magyar bűnüldözést a rendszerváltás óta különböző posztokon irányító Pintér Sándor belügyminisztert látják, de utal más felső kapcsolatokra is.
Tolmácsból kisfőnök
A kilencvenes évek elején a piacüzemeltető tolmácsává előlépett Bálint ténykedésének nyomai megtalálhatóak az Arcanum sajtóarchívumában is. 1998-ban a Reform egyoldalas riportot írt „a” Gyuriról. A hetilap eredetileg egy piacos kínai családhoz kért kontaktot a Komondortól, de a beszélgetésre csak a tolmács jött el. A kínaiak nagyon zárkózottak – magyarázta Bálint.
A piacüzemeltetésnek persze érdekében állhatott, hogy hátráltassa a piacon kofáskodó kínaiak véleményének nyilvános szellőztetését. A megelőző évben egy bérhátralékkal kapcsolatos vita eredményeként a piac biztonsági őrei összetűzésbe keveredtek két kínai nővel, az egyiküket komolyan megverték, földre lökték, megrugdosták: az esetből több ezer fős zavargás, rendőrségi bevetés és „Kőbányai úti csata” lett.
A kínai konzul akkor arról beszélt, a piaci szekuriti szokásosan a kereskedők megverésével rendezi le a nézeteltéréseket.
A kétezres évek végére Bálint György befutott. Lényegében ő igazgatta a piacot, hozzá tartozott a rendfenntartás, a bérletidíj-hátralékos piacosok kezelése is (később, a Négy Tigris bezáratása idején rendszerint a Komondor üzemeltetési igazgatójaként szerepelt a lapokban). A pozíció, a kiépített kapcsolatrendszer, a nyelvismeret azt is lehetővé tette, hogy az egyes kereskedők hivatalos ügyeiben különféle módokon segédkezve is sütögesse a pecsenyéjét. Bálint ezt úgy aposztrofálta, hogy rengeteg kínai, vietnámi, arab vagy török barátja van.
Bűn és üldözés Józsefvárosban
De a Győrött zajló büntetőügyben kiskereskedők nem merültek fel. A perben a vádképviseletet ellátó Fővárosi Főügyészség arról tájékoztatta az Átlátszót, hogy
„a józsefvárosi piaccal kapcsolatban a vádiratban két tényállás szerepel; ezek lényege, hogy O. Zsolt és társa a vád szerint azt a látszatot keltették a piacot üzemeltető gazdasági társaság vezetőjének, hogy anyagi ellenszolgáltatásért cserébe bizonyos ügyeket el tudnak intéztetni neki”.
O. Zsolt akkoriban VIII. kerületi rendőrség bűnügyi osztályát vezette alezredesi rangban. Operatív tisztként dolgozott, így ő tartotta a kapcsolatot a besúgókkal vagy a bűnözői körökbe beépített emberekkel is. A másik rendőr, A. Attila százados hasonló területen működött: őt 2010-ben nevezték ki a józsefvárosi bűnüldözési alosztály vezetőjének. O. Zsolt rendszeresen kijárt a józsefvárosi piacra, ami a kerületi bűnüldözés egyik fókuszpontja volt. Ahogy a VIII. kerületi rendőrkapitányság később, a placc bezáratásához írt beadványában írta: az elmúlt két évtized közbiztonsági ellenőrzései hosszú távon nem javították a piac közrendjét és közbiztonságát;
a nagy [területű] és sajátos jellegű piac jogsértések elkövetését segíti elő, melyek rendszerint nem deríthetőek fel.
Több verzió létezik arra nézve, hogy miképpen jött létre a rendőr alezredessel az ismeretség: az egyik szerint Bálint piacos biztonsági igazgatóként a kerületi kapitánysággal fenntartott kapcsolatából épült ki, a másik szerint az egyik fontosabb piacos arab vállalkozó mutatta be őket egymásnak.
Vesztegetési vonalak
Bálint vallomása szerint a vesztegetési ügyek 2008-2010 környékén történtek, két különböző vonalon. Az egyik ilyen szál háttere, hogy a kétezres évek elején az ingatlantulajdonos Magyar Államvasutak (MÁV) közölte, hogy a piac bezáratására készül, és ezért a Négy Tigris piacosai elkezdtek átszivárogni a Kőbányai út túloldalán álló, a volt Ganz-MÁVAG-telep területére.
A volt Ganz-telep ingatlanjogi helyzete azonban még a másik piacénál is rendezetlenebb volt, ott kezdetben gyakorlatilag mindenki feketén árult. Az új placc kifehérítését nem siettette az önkormányzat. Bálint vallomása szerint ebben a helyzetben lépett fel segítőként azzal, hogy megkente O. Zsoltékat, akiknek az volt a dolguk, hogy az önkormányzati kapcsolataikon keresztül meggyorsítsák a miriád engedély kiadását.
A NAV Bevetési Főigazgatósága mellett zajlik a nagybani feketekereskedelem | atlatszo.hu
A NAV Bevetési Főigazgatósága mellett zajlik a nagybani feketekereskedelem
A másik vonal arra a huszonhét, teljesen korszerűnek mondott pavilonra vonatkozik, amit a Komondor a Négy Tigrisen épített. Itt a valóságban arról volt szó, hogy a cég az ehhez szükséges építési engedélyek nélkül számos bódéra fölhúzott egy plusz szintet. A vád szerint a rendőrök ezen a szálon azt intézték volna el Bálintnak pavilononként kétszázezer forintért, hogy fennmaradhassanak az építmények.
Habony rokonait nem vádolják A büntetőügyben a Komondor Kft. tulajdonosai, azaz Pápa Marianne és családja nem szerepelnek. Bálint azt vallotta, hogy az O. Zsoltéknak átadott összegek a saját zsebéből származtak, és a vád szerinti vesztegetések csak a saját érdekeit szolgálták. Ez az állítás megállni látszik a Ganz-teleppel kapcsolatos engedélyekről szóló történet vonatkozásában. A bódék esetében azonban sántít az érvelés, ugyanis a korszerűnek mondott pavilonok nem Bálint, hanem a cég – azaz leginkább Pápa Marianne – vagyonához tartoztak, ahogy arra egy másik tanú is felhívta a figyelmet. Tegyük hozzá: nem ismerünk olyan információt, ami arra utalna, hogy Pápának bármilyen tudomása lett volna a vád szerinti vesztegetésről. Az viszont biztos, hogy az engedély nélkül felhúzott emeletes bódék legalizálása az ő érdekeit is szolgálta volna.
Bálint vallomása szerint előbb az első, majd a második vonal intézésére kezdett el fizetni O.-éknak, legelőször ötszázezer forintot, aztán apránként kisebb tételeket, összesen több millió forint összegben. De az engedélyek ügyében nem történt semmi, és a pavilonokat is vissza kellett bontani, ezért a piacigazgató visszakérte a pénzt a rendőröktől. A férfi szerint a közös arab ismerősön keresztül egy 1,5 millió forintot tartalmazó borítékot, illetve A. Attilától külön 600 eurót vissza is kapott.
Bálint vallomása szerint O. Zsolt még mindig tartozik neki vagy 4,5 millió forinttal.
A két rendőr tagadja a vádakat. Az Országos Rendőr-főkapitányság korábban felfüggesztette az érintett rendőrök szolgálati viszonyát. A per még zajlik, így egyelőre nincs jogerős ítélet arról, hogy a Bálint által elmondott cselekmények megtörténtek-e a valóságban.
Jakuza és triádok A vesztegetési ügy kapcsán emlegetik a Yakuza Service Kft. nevű céget, amibe 2010-ben szállt be résztulajdonosként Bálint György. A cég egy, a Ganz-telepen található placc takarítását intézte, terveik között szerepelt engedélyek legális ügyintézése is. Alvállalkozónak – állítólag O.-ék tanácsára – bevonták az akkori kerületi rendőrkapitány nevelt fiának cégét is. Az együttműködés viszont kudarcba fulladt, a Yakuza már nem tartozik az azóta a politikában felbukkanó férfi érdekeltségébe. Bálint György ugyanakkor láthatóan vonzódik a távol-keleti bűnszervezetek inspirálta cégelnevezésekhez: a takarításról illatszer-nagykereskedelemre átnyergelt, az elmúlt három évben összesen 540 millió forintos forgalmat lebonyolító Triad Service Kft. kizárólagos tulajdonosa ma is a terézvárosi képviselő.
Kisfőnökből tulajdonos – legalábbis papíron
2013 nyarán látványos csinnadrattával – Kocsis Máté akkori józsefvárosi polgármester a rendőrpalotában tartott sajtótájékoztatójával – indult be a Négy Tigris végleges felszámolása. A MÁV másnap postázta is a telep bérleti szerződésének felmondását. Noha a szerződésben a Komondor vállalta, hogy felmondás esetén legkésőbb a százötvenedik napon visszaadja az ingatlant, a folyamat mégis elhúzódott, a cég ugyanis kézzel-lábbal kapaszkodott a telekbe.
Bálint György ezekben az utóvédharcokban vállalt kulcsszerepet.
A felmondási idő lejártával, erős rendőri jelenlét mellett a MÁV emberei megpróbáltak bejutni a piac területére, de a Komondor „vezetőségi tagjaként” fellépő Bálint elküldte őket. Miután 2014 januárjában visszavonták a piac engedélyét, a Komondor Kft. iratokat postázott a cégbíróságra. Ezekből az derült ki, hogy Pápa Marianne lemondott az ügyvezetői posztról, és az érdekeltségében álló Komondor Holding Zrt. eladta a kft.-ben fennálló üzletrészét.
Az üzletrészek két lépcsőben Bálint Györgyhöz, az új ügyvezetőhöz kerültek. Miután az összes adásvétel névértéken történt, a Komondor Holding pedig opciós szerződést kötött a Bálint birtokába került tulajdonrészekre, nehéz szabadulni attól a következtetéstől, hogy a háttérben még mindig Pápa érdekei számítottak: ha Bálint tulajdonosként sikerrel meg tudta volna védeni a piacos céget a magyar államtól, a Komondor Holding egy opciós huszárvágással ismét bármikor házon belülre kerülhetett volna. Erre azonban végül nem került sor.
A Négy Tigris (el nem ismert) adóssága
Az addigra kiürített társaságot végül csak 2017-ben, a MÁV kezdeményezésére született bírósági végzéssel kezdték felszámolni. A felszámolás miatti, tevékenységet záró beszámolóban az olvasható, hogy a Bálint György irányítása alatt álló cégtől 287 millió forintot követelt az állami vasúttársaság, amelyet a Komondor nem ismert el. Okkal feltételezhető, hogy
ez az összeg a vagyontalan cég felszámolásából sem térült meg.
Ahogy a cikk elején már említettem, Bálintot szerettem volna megkérdezni úgy a vesztegetési történettel, mint a MÁV 287 millió forintjával kapcsolatban, de erre végül nem volt alkalmam. Azon a napon, amikor az eredeti felvetés szerint interjúzhattam volna vele, Bálint inkább karácsonyfákat állított a választókerületében található egyik lakóközösség udvarában.
A Podmaniczky-hatház névre hallgató, különleges terézvárosi épületegyüttest cirka száz éve a trianoni egyezményben elcsatolt területekről menekülő vasúti tisztviselőknek építtette a Magyar Államvasutak, a józsefvárosi kínai piacot üzemeltető vállalkozás későbbi, pórul járt üzletfele. | Rendőrök megvesztegetéséről beszélt a bíróságon a Négy Tigris piacot korábban vezető botránypolitikus | Saját állítása szerint több millió forinttal vesztegetett meg rendőröket a terézvárosi önkormányzati képviselő Bálint György. Ez derül ki az eset idején a józsefvárosi kínai piacot működtető és Habony Árpád rokonságának érdekeltségébe tartozó cégnek dolgozó férfi perbeli tanúvallomásából. Az érintett rendőrök tagadnak, az eljárás még zajlik. Elmarasztaló ítélet esetén Bálint azért úszhatja meg a büntetést, mert ő dobta fel a két rendőrt. A kínai piacos cég felszámolásakor a MÁV 287 millió forintot követelt – hiába – a vállalkozástól, amelynek ekkor már Bálint György volt a tulajdonosa. | null | 1 | https://atlatszo.hu/kozugy/2022/01/11/rendorok-megvesztegeteserol-beszelt-a-birosagon-a-negy-tigris-piacot-korabban-vezeto-botranypolitikus/ | 2022-01-11 00:00:00 | true | null | null | atlatszo.hu |
A 4iG Nyrt. 100 százalékos tulajdonába került a DIGI Távközlési Szolgáltató Kft., illetve a társaság leányvállalatai, miután hétfőn lezajlott a tavaly márciusban bejelentett tranzakció pénzügyi zárása – írták az ügyletről kiadott hétfői sajtóközleményben.
A tulajdonosváltással távoznak a társaság menedzsmentjéből és felügyelőbizottságaiból a RCS & RDS médiakonszern vezetői. A DIGI operatív irányításával és ügyvezetői feladataival Papp-Gerlei Gyöngyvért bízták meg, aki az Antenna Hungáriától érkezik a távközlési és médiacsoport élére. A tranzakció pénzügyi zárását követően a DIGI Távközlési Szolgáltató Kft. és leányvállalatai – az Invitel Zrt., a DIGI Infrastruktúra Zrt., és az i-TV Zrt. – a 4iG csoport 100 százalékos tulajdonába kerültek. A tranzakció értéke 625 millió euró, amely az elmúlt évek egyik legnagyobb magyarországi vállalatfelvásárlása – írták. Az azonban már nem szerepel a közleményben, hogy a magyar kormány nemrég nemzetstratégiai jelentőségűnek minősítette, hogy a 4iG-é lehessen a DIGI Távközlési Kft., amelyet így nem kellett az illetékes hatóságnak bejelenteni, a felvásárlás folyamatát versenytárs pedig nem is támadhatta meg, a versenyhatóság pedig nem vizsgálhatta.
A 4iG az állammal kötött stratégiai megállapodása értelmében 2022 első negyedévében az Antenna Hungária Zrt.-be apportálja hazai és nyugat-balkáni telekommunikációs érdekeltségeit, mellyel a 4iG többségi tulajdont szerez a vállalatban. A 4iG a sikeres DIGI akvizícióval és Antenna Hungária tranzakcióval a legnagyobb telekommunikációs vállalatok közé lép Magyarországon, illetve egy új, budapesti központtal működő regionális távközlési csoportot hoz létre.
„Társaságunk újabb mérföldkőhöz érkezett a DIGI megvásárlásával. Egy új telekommunikációs csoport születésének vagyunk részesei. Az Invitech, a DIGI, az Antenna Hungária és az AH NET üzleti portfóliója, valamint a vállalatok magas minőségű infrastruktúrája és szakembergárdája kiválóan kiegészítik majd egymást, amely új növekedési pályára állítja cégcsoportunkat” – mondta a hétfői bejelentésről Jászai Gellért, a 4iG Nyrt. elnök-vezérigazgatója. | A 4iG hivatalosan is bekebelezte a Digit, új ügyvezetőt is választottak | Egy új telekommunikációs csoport születésének vagyunk részesei – mondta a 4iG első embere, Jászai Gellért. | null | 1 | https://hvg.hu/kkv/20220103_4ig_digi_jaszai_gellert | 2022-01-03 16:59:00 | true | null | null | HVG |
Nem titkos, de nem is nyilvános: egyre több „kétezres” döntést hoznak Orbánék
Az Orbán-kormányok 2010 óta 1549 olyan kormányhatározatot hoztak, amelyek nem titkosak, mégsem tudni, mi áll bennük. Ezek száma egyre nő: a döntések harmada, 504 tavalyi. Ám a félezer 2021-es határozat egyike sem nyilvános, mert döntés-előkészítő anyagnak számítanak.
Csak tavaly félezernél több olyan döntést hozott a kormány, amely minősített adatot nem tartalmaz, így semmi nem indokolná a nyilvánosság előli rejtegetésüket, mégsem tudni, mi áll bennük – derült ki a hvg.hu közérdekű adatigénylése nyomán. Ilyen nem titkos, de nem is automatikusan nyilvános, úgynevezett kétezres kormányhatározatból (hogy miért kétezresnek hívják, azt kicsit lejjebb tisztázzuk) 2021-ben (november végéig) 504-et hozott a kabinet, ám ezek egyikét sem adják ki, arra a gumiszabályra hivatkozva, hogy azok döntés-előkészítő anyagok.
Az adatigénylésben kikértük, hogy az Orbán-kormányok 2010-es hivatalba lépésük óta hány ilyen, kétezres határozatot hoztak. A Miniszterelnöki Kormányiroda válasza szerint a 2010-es bő fél évben még csak 14-et, a 2011-es teljes évben aztán már 19-et. Aztán később egyre többet: 2014-ben már 33-at, és onnantól két évente dupláztak.
Míg 2016-ban 74, 2018-ban már 142 kétezres döntés született, 2020-ban pedig 385. A tavalyi évben adatigénylésünk időpontjáig (november 30-ig) már félezernél is több, 504 ilyen döntésről adott számot a Kormányiroda, ám kérésünket, hogy küldjék el a 2021-es határozatokat, elutasították. Arra hivatkoztak, hogy
a kért dokumentumok döntés-előkészítő anyagnak minősülnek, és a vonatkozó törvény szerint, mint ilyenek, a keletkezésétől számított tíz évig nem nyilvánosak.
Noha Orbán Viktor 2010-ben átláthatóbb és számonkérhetőbb kormányzást ígért, a NER ennek a törekvésnek egyértelmű kudarcát mutatja. Pedig az elmúlt 12 év eddigi első és utolsó hivatalos kormányprogramja, a 2010-es Nemzeti Együttműködés Programja még azt rögzítette: a legjobb kormányzás csakis a demokratikus kormányzás lehet, minden olyan kezdeményezést támogatni kell, amely erősíti az átláthatóságot, elősegíti a hatalom ellenőrizhetőségét”.
A tapasztalat azonban az, hogy fontos kormányzati döntések sokszor csak teljesen véletlenül derülnek ki, még akkor is, ha amúgy nem titkosak. Különbséget kell tenni ugyanis a nyilvános és a titkos kormányhatározatok között, de ez egyszerű, mert a négyjegyű sorszámuk utal a besorolásra:
vannak azok a kormányhatározatok, amelyek teljesen nyilvánosak, kötelező is közzétenni őket a Magyar Közlönyben, ezek sorszáma egyessel kezdődik, ezért ezres határozatoknak hívjuk őket
vannak a minősített adatot tartalmazó, titkos kormányhatározatok, amelyek nem nyilvánosak, nem jelennek meg sehol, ezek a háromezres határozatok, mivel a sorszámuk hármassal kezdődik
vannak továbbá a kettő közé sorolt, nem titkos, de nem is kötelezően közzéteendő kormányzati döntések, amelyek sorszáma kettessel kezdődik, ezeket hívják őket kétezres határozatoknak
Az ilyen kétezres határozatok sajátossága, hogy automatikusan nem jelennek meg a Magyar Közlönyben. Nem volt ez mindig így: 2009 előtt kivétel nélkül, ugyanúgy kötelezően megjelentették őket, mint az ezres sorszámúakat a Magyar Közlönyben, csak a kétezreseket egy külön felületen, a Határozatok Tárának nevezett lapban tette közzé a kormány.
Kétezres határozatok a rendszerváltás előtt is léteztek, a Határozatok Tára 1952-től jelent meg – igaz, korlátozott államigazgatási terjesztésben. A rendszerváltás után a Határozatok Tára, az abban megjelenő kétezres határozatokkal bárki számára elérhető volt, az újságárusoknál is meg lehetett venni. Egészen 2008 végéig, mert az utolsó Határozatok Tára 2008. december 29-én jelent meg:
Kétezres kormányhatározatok persze 2009 eleje óta is születnek, csak azóta „félhivatalosak”, mivel nem teszik őket közzé. Nincs Határozatok Tára, a Magyar Közlönyben pedig csak az ezressel kezdődő nyilvános döntések jelennek meg. Egy különösen sűrű döntéshozatali évben azonban ezek sorszáma is felugorhat kétezer fölé már decemberben, ahogy ez történt például 2015-ben.
Közben számos téma, amit 15 éve még kétezres határozat rögzített, ma már ezresként megjelenhet, például a költségvetés általános tartalékának felhasználását, átcsoportosítását, vagy államközi szerződést érintő döntések. Még így is maradt azonban kétezres döntés – ilyenből a Miniszterelnöki Kormányiroda adatainak összesítése szerint 2010 óta az Orbán-kormányok 1549-et hoztak.
A nem nyilvános döntésekből az utóbbi években több is nyilvánosságra került, de csak véletlenül derült ki, hogy kétezres határozattal érintett, titkolni kívánt témákról van szó:
Valahogy kiszivárgott 2016-ban, hogy egy kétezres, nem nyilvános kormányhatározat alapján épülhet meg csaknem ötmilliárd forinttal drágábban a szombathelyi stadion.
Az is csak véletlenül, az EU-s közbeszerzési értesítőből derült ki, hogy a nem nyilvános, 2018/2016. számú kormányhatározatra hivatkozva bízták meg Rogán Antal miniszter akkori szomszédja, Csetényi Csaba cégét egy 1,4 milliárd forintos külföldi PR-munkával.
Szintén kétezres kormányhatározat teremtette meg a “költségvetéstechnikai” feltételeit 2016-ban annak, hogy a kormány utalhassa az ígért 38 milliárd forintot a Klebelsberg Intézményfenntartó Központnak, bár utóbb kiderült, hogy ez nem pluszpénz volt, csak előrehozott támogatás.
Ugyancsak egy kétezres, nem nyilvános határozat szerepelt azoknak a közszolgáknak a felmondólevelében indoklásként, akiket 2019 tavaszán az állami leépítési hullám részeként küldtek el a közigazgatásból.
2020 elején szintén egy ilyen kormánydöntés rendelkezett a Magyar Természettudományi Múzeum Budapestről Debrecenbe költöztetéséről – miután az ötlet nyilvánosságot kapott, és a költözés ellen a szakma is tiltakozott, a kormány jegelte a döntés végrehajtását.
A kétezreseknél is érdekesebbek a már említett titkos, háromezres kormányhatározatok. Ezeknél a titkolózás jogos és észszerű indoka, hogy bennük hadititkok, nemzetbiztonságot érintő információk lehetnek, nyilvánosságra kerülésük pedig veszélyeztetné Magyarország érdekeit. Ezekről az akár 50–90 évre is titkosított kormánydöntésekről az ilyen szintű minősített adatok megismeréséhez megfelelő jogosultsággal rendelkezők igen szűk körén kívül senki nem is tud.
Ilyen, évtizedekre titkosított határozatból is egyre többet hoztak 2010 óta az Orbán-kormányok, bár a csúcstartó az 1990–1994-es ciklus 2299 döntéssel – összességében a rendszerváltás óta több ezer ilyen született, jelentős részük ma is titkos. A háromezresek a minősítésük lejárta után sem válnak nyilvánossá, a hozzáférés ezekhez – még ha ismerjük is a döntés sorszámát és lejárati idejét – nehéz. A hvg.hu tavaly nyáron mégis többről beszámolt, amit Medgyessy Péter és amit Orbán Viktor írt alá:
Titkos kormányhatározatból tudtuk meg: Medgyessy Péter is elrendelt megfigyelést
A sokmilliárdos költségvetésű rendszerről, amelyet a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat fejlesztett és működtetett, egy 18 évig titkos kormányhatározatban rendelkezett Medgyessy Péter kormányfő. A titkosítás alól már feloldott kormányhatározatokba közérdekű adatigénylés után tekinthettünk be, két, Orbán Viktor által aláírtat is megnézhettünk.
A már a rendszerváltás előtt is létező ezres, kétezres és háromezres kormányhatározatok mellett újabban előfordulnak négyezres kormánydöntések is. Ez egy új besorolási kategória, 2019 előtt nem létezett, és a kétezresekhez hasonlóan a négyessel kezdődőek sem titkosak, de nem is nyilvánosak, általában munkaszervezési döntésekről szólnak. Eddig mindössze két esetben került ilyen nyilvánosságra.
Az egyik első ilyen döntés, a 4003/2019-es kormányhatározat az emberi erőforrások minisztere által vezetett, irányított vagy felügyelt kormányzati intézmények és igazgatási szervek álláshelyeit, létszámát határozta meg, míg egy másik, a 4116/2019-es a teljes közszférára vonatkozó létszámstopról szólt, ami alól csak Rogán Antal miniszter adhatott felmentést.
2021. augusztus. 30. 06:30 Lengyel Tibor hvg360
Titkos kormányhatározatból tudtuk meg: Medgyessy Péter is elrendelt megfigyelést
A sokmilliárdos költségvetésű rendszerről, amelyet a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat fejlesztett és működtetett, egy 18 évig titkos kormányhatározatban rendelkezett Medgyessy Péter kormányfő. A titkosítás alól már feloldott kormányhatározatokba közérdekű adatigénylés után tekinthettünk be, két, Orbán Viktor által aláírtat is megnézhettünk. | Nem titkos, de nem is nyilvános: egyre több „kétezres” döntést hoznak Orbánék | Az Orbán-kormányok 2010 óta 1549 olyan kormányhatározatot hoztak, amelyek nem titkosak, mégsem tudni, mi áll bennük. Ezek száma egyre nő: a döntések harmada, 504 tavalyi. Ám a félezer 2021-es határozat egyike sem nyilvános, mert döntés-előkészítő anyagnak számítanak. | null | 1 | https://hvg.hu/itthon/20220105_Nem_titkos_de_nem_is_nyilvanos_egyre_tobb_ketezres_dontest_hoznak_Orbanek | 2022-01-05 14:00:00 | true | null | null | HVG |
Tényleg örömteli lehetett az adventi időszak a Mészáros-család számára: az uniós közbeszerzési értesítő pénteki bejegyzése szerint a karácsonyt megelőző pár napban nemcsak az apa és a három gyermek közös cége zsákolt be milliárdos tendereket, de ilyen szerencse érte a Mészáros Ágneshez és férjéhez, Homlok Zsolthoz köthető építőipari vállalkozást is.
A négy induló közül ugyanis a Homlok Építő Zrt. volt a befutó a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő (NIF) Zrt. nyílt pályázatán, amelynek tárgya egy mérnökségi telep építése volt az M80 autóút Körmend−Rábafüzes (országhatár) szakasza mentén. A szerződést a felek december 17-én kötötték meg.
A NIF kiírása szerint a cégnek 6,4 hektárja lesz az autóút melletti építkezésre, ekkora területen kell egyebek mellett kétszintes iroda- és szociális épületet, műhelyt, garázst, raktárakat, sótárolót és fedett kocsiszínt kialakítaniuk. A teljes mérnökségi telep közművesítését is el kell végezniük, és a pakk része még többek között egy 160 méteres bekötőút és egy 77 férőhelyes parkoló létesítése, illetve egy már meglévő benzinkút bekötőútjának felújítása.
Mindezt 5,9 milliárd forintból kell megoldaniuk. | Közel 6 milliárdos építőmunkát nyert Mészáros Lőrinc lányának és vejének közös cége | null | 1 | https://hvg.hu/ingatlan/20220107_Kozel_6_milliardos_epitomunkat_nyert_Meszaros_Lorinc_lanyanak_es_vejenek_kozos_cege | 2022-01-07 17:27:00 | true | null | null | HVG |
|
A letartóztatás meghosszabbítását kérte a Komárom-Esztergom Megyei Főügyészség annak a két ápolónak az ügyében, akiket azzal gyanúsítanak, hogy pénzért hamis védettségi igazolvány kiállítását intézték 27 oltatlan személynek.
December közepén közölte a rendőrség, hogy „egy vidéki kórház” két ápolóját, egy 36 éves férfit és egy 45 éves nőt 27 rendbeli vesztegetés bűntett, valamint 27 rendbeli közokirat-hamisítás bűntett elkövetésével gyanúsít.
Az ügyészség most azt írta, hogy az elkövetőkkel szemben ezen felül megalapozott a gyanú arra vonatkozóan is, hogy őrizetbe vételük előtt kokaint fogyasztottak.
A párost december 16-án tartóztatták le. A főügyészség indítványozta ennek a meghosszabbítását, tekintettel arra, hogy velük szemben továbbra is fennáll annak a veszélye, hogy szabadlábra kerülésük esetén a bizonyítást veszélyeztetnék.
A bíróság az ügyészi indítványról az ügyiratok alapján fog dönteni. | Kokainozhatott a két ápoló, akiket hamis védettségi igazolványok miatt tartóztattak le | Az ügyészség a két egészségügyi dolgozó letartóztatásának hosszabbítását kérte. Kiderült, nem „csak” közokirat-hamisítással gyanúsítják őket. | null | 1 | https://hvg.hu/itthon/20220114_kokain_apolo_hamis_vedettsegi_igazolvanyok_letartoztatas | 2022-01-14 12:48:00 | true | null | null | HVG |
Annak rendje és módja szerint a Duma Aktuál is összegezte a magunk mögött hagyott évet. Litkai Gergely levonja a legfontosabb hazai és nemzetközi tanulságokat. A Nobel-díj és a PISA-teszt között bizony nincs összefüggés. A mesterséges és a természetes intelligencia között nyílik az olló. Nincs olyan válság, amin ne lehetne rontani egy jól sikerült háborúval. Azt is megtudhatjuk, hogy vannak még olyan lúzer országok, ahol van önálló kulturális, környezetvédelmi és oktatási minisztérium. Valamint eljátszhatunk a gondolattal, elmondhatja-e majd elnöki esküjét Donald Trump egy börtöncellából. De lehetne-e Bunyós Pityu Julius Caesar kedvence?
Miben hasonlít a szuperszonikus repülő a karikás ostorra? Az új X–59-es szupergép kapcsán elmondjuk azt is, miért kellett a hangsebesség első átlépéséhez egy seprűnyél, és miképpen lehet fegyverként használni a hangrobbanást. | Rogán Antal első felesége is ismeri a siker titkát | Az aréna már megvan, most újabb pénz érkezett a Tökön működő lovascéghez a folytatásra. | null | 1 | https://hvg.hu/360/20220114_scuderia_eredmenyek_rogan_exenel | 2022-01-14 12:00:00 | true | null | null | HVG360 |
Idén először hirdettek közbeszerzési eredményt a Budapest–Belgrád vasútvonal megaprojekt ügyében. Az EU-s értesítő bejegyzése szerint megvannak a Ferencváros–Soroksár vasúti szakasz felújítói: kínai partnerek mellett Mészáros Lőrinc az, aki többszörösen is jól jár, de nem marad ki az üzletből az öccse sem.
A tendert kiíró Kínai-Magyar Vasúti Nonprofit Zrt. – melyben a MÁV 15 százalékot birtokol, a maradék tulajdonhányadon két kínai vállalat osztozik – a fent említett, 6,9 kilométer hosszú, azaz mintegy 14 vágánykilométeres szakasz fejlesztésére keresett kivitelezőt. A munkákat nyílt eljárásban a Strabag orra elől a V-Híd Építő Zrt. és a China Railway Magyarország Kft. konzorciuma happolta el.
A partnerek feladata közé tartozik a szakaszon minimum 28 darab állomási, vonali kitérő építése és/vagy cseréje, villamosított vonal építése, átépítése, új állomási és vonali biztosítóberendezés létesítése, az ideiglenes megállóhelyi peron utasforgalmi és üzemeltetési célú létesítményeinek kialakítása. A szakasz tervezési és az engedélyezési sebessége is 80 kilométer per óra, a nyíltvonali vágányok száma kettő.
Mindez több mint 173 millió dollárba, azaz mai árfolyamon több mint 53 milliárd forintba kerül.
Mint ismert, a V-Híd Építő Mészáros Lőrinc érdekeltsége, a China Railway Magyarország Kft. pedig a tendert kiíró kínai-magyar vegyesvállalat egyik – kínai – tulajdonosának a leánycége.
A nyertes vállalatok alvállalkozókat is bevonnak a projektbe. A magyar fél mindent megold házon belül: a V-Híd saját leányát, a V-Híd Vagyonkezelő Kft.-t és a hozzá tartozó Kontúr Csoport Kft.-t bízza meg részmunkákkal, illetve meghívták a felcsúti mágnás másik nagyvállalata, a Mészáros Építőipari Holdinghoz tartozó R-KORD Kft.-t is. Egyetlen magyar alvállalkozó vesz még részt az üzletben, de az is Mészáros-cég, csak az már nem Lőrincé, hanem a fiatalabb testvér, János tulajdona, a Híd-Tám Kft.
A kínai kontingens a Tiencsin–Budapest–Senjang–Peking-tengelyen terül szét, a cégek: China Railway Design Corporation, China Railway Design Corporation Magyarországi Fióktelepe, China Railway No.9 Group Co., Ltd., China Railway Electrification Engineering Group Co., Ltd.. | Több mint 53 milliárdba kerül a Budapest–Belgrád vasútvonal újabb szakaszának felújítása | A Ferencváros–Soroksár szakasz felújítását konzorciumi partnerként elnyerő V-Híd alvállalkozóként a felcsúti mágnás több cégét is bevonja, és munkát ad Mészáros János Híd-Támjának is. | null | 1 | https://hvg.hu/kkv/20220114_Tobb_mint_53_milliardba_kerul_a_BudapestBelgrad_vasutvonal_ujabb_szakaszanak_felujitasa_Meszaros_Lorinc_negyszeresen_orulhet_de_az_occse_is_jol_jart | 2022-01-14 11:49:00 | true | null | null | HVG |
2022.01.14. 10:00
Aktív befektetési tevékenységbe kezdett Magyarországon egy, az Orbán-kormány kegyeit élvező s részben általa pénzelt portugál kockázatitőke-kezelő társaság. A részleteket titkolják.
Nem nyerheti meg Budapestet a Fidesz, de alaposan megnehezítheti Karácsony Gergely győzelmét
belpolitika
2024.01.27. 06:006 perc | Portugál nyomulás orbáni hátszéllel: mit csinál Magyarországon a Euronews vevője? | Aktív befektetési tevékenységbe kezdett Magyarországon egy, az Orbán-kormány kegyeit élvező s részben általa pénzelt portugál kockázatitőke-kezelő társaság. A részleteket titkolják. | null | 1 | https://hvg.hu/360/202202__alpac_capital__titokzatos_befekteto__muhold_es_media__kecskere_kaposztat | 2022-01-14 11:00:00 | true | null | null | HVG360 |
Sorra veszi át a plakátcég a vidéki buszmegállókat a hirdetési felülettel együtt, cserébe felújítják a várókat. A plakátkebelezés nem új trend, néhány fővárosi kerület után most a vidéken a sor.
Mészáros Beatrix külön kitért a LIDL egyik reklámújságjára is, de írt az EZO TV-ről is. A szakdolgozat a GVH ügyeit tekinti át.
A médiapiac lerohanása után kissé megpihenve most arra koncentrál a kormány, hogy akár ellenzéki szerepben is fenntartható legyen a birodalom.
A cél, hogy a találkozások meghosszabbítsák azt az időt, amíg az időseknek van erejük és kedvük önállóan élni. Az "üzletbe" nem szállhat be akárki. | A podcast-piacra is szemet vetettek Mészárosék | Védjegyoltalmat kért a PodPad névre a magyar hirdetési piac egyik legnagyobb kereskedőháza. | null | 1 | https://hvg.hu/360/20220115_atmedia_podcast_levedve | 2022-01-15 08:30:00 | true | null | null | HVG360 |
Három sajtóhelyreigazítási pert indított a Telex ellen a Megafon Digitális Inkubátor Központ Nonprofit Kft., mert szerintük megalapozatlanul állítottuk, hogy közpénzből működnek, illetve, hogy juthatott közpénz is a cégbe. Álláspontjuk szerint „független forrásokból működnek”, tevékenységükhöz „se közvetlenül, se közvetett módon” nem kapnak közpénzt. A Megafon szerint cikkeink valótlan és megalapozatlan tényállításokat tartalmaznak, valamint valós tényeket – és ezzel a Megafont – hamis színben tüntetik fel.
Az első per pénteken indult, ebben az eljárásban egy november 25-i cikkünket kifogásolják. Tényfeltáró anyagunkban a kormányzati szimpátiáját nem titkoló Alapjogokért Központról írtunk, amelynek működéséhez legalább két és fél milliárd forinttal járultak hozzá 2013 óta a magyar adófizetők. Annak jártunk utána, hogyan kapcsolódik össze az Orbán-kormány, és a kormányzati retorikát szajkózó, jól felépített influenszerhálózat, és hogy juthat-e vajon közpénz a pártalapítványon és más alapítványon keresztül a szervezethez.
A cikk szerint a magyar kormányt és annak kommunikációját különböző módon támogató szervezetek finanszírozását a Miniszterelnöki Kabinetiroda szervezi egy közbenső civil szervezet, a Batthyány Lajos Alapítvány közbeiktatásával. Az alapítványnak az a szerepe, hogy a központi forrásból kapott pénzeket továbbadja, többségében a kormány politikáját támogató civil szervezetek számára. Az egyik kiemelten támogatott szervezet az a Jogállam és Igazság Kft., amely az Alapjogokért Központot működteti. Ez utóbbi és a Megafon közös jellemzője, hogy a közmédiában és más kormánypárti médiumokban gyakran szereplő Kovács István vezető szerepet tölt be mindkét szervezetben. Ő az Alapjogokért Központ stratégiai igazgatója, és ő az, aki létrehozta a Megafont.
Az érintett cikkünk írásakor megkerestük az Alapjogokért Központot és a Megafont is. A Megafon egyáltalán nem válaszolt, az Alapjogokért Központ csak egy semmitmondó választ küldött, és egyben elutasította a közérdekű adatigénylési kérelmünket. A Megafon tehát nem árulja el, pontosan miből jön össze annyi pénz, amiből aztán több millió embert elérő, kormányzati narratívát erősítő Facebook-kampányokat finanszíroznak.
A pénteki tárgyaláson a Telex indítványozta, hogy a bíróság idézze be tanúként Kovács Istvánt, a Megafon képviselőjét, és kértük Szánthó Miklós, az Alapjogokért Központ képviselőjének tanúként való meghallgatását is. Az indítványokat a bíró elutasította, a tanúkat nem idézték be a tárgyalásra.
Miért közügy?
Nagyon fontos aspektusa a történetnek, hogy a Telex szerint közügyről van szó. Hiszen a kormányt és annak kommunikációját támogató szervezetek finanszírozásáról, azok átláthatóságáról, vagy épp átláthatatlanságáról van szó. A magyar Alkotmánybíróság (AB) gyakorlata szerint a közügyekkel kapcsolatos beszéd – tehát így cikkünk is – kiemelt alkotmányossági védelmet élvez. Az Alkotmánybíróság egyik határozata például kimondja, az állami szervek ellenőrizhetősége a polgárok demokratikus önkormányzásának lehetőségét biztosítja, így a polgároknak alapvető joguk van ahhoz, hogy a közügyeket érintő kérdésekről információhoz jussanak. És az AB kimondta azt is, a szólásszabadság különleges védelmet követel akkor, amikor a közéletben szerepet vállaló személyek tevékenységét érinti.
Márpedig a Megafon rendkívül aktív a magyar közéletben. A brutálisan sok elköltött hirdetési pénz miatt valószínűleg szinte minden olvasó találkozott már a tartalmaikkal a Facebookon. A Megafon 8-10 ember – jellemzően a kormánybarát médiából kikerült figura – posztjait támogatja. Ők magukat véleményvezérnek nevezik, de abból kiindulva, hogy a mondanivalójuk mindig 100% átfedésben van a kormány aktuális üzeneteivel, a propagandista kifejezés sem túlzás rájuk.
A Megafon nagyjából a tavalyi ellenzéki előválasztással párhuzamosan emelkedett a legtöbbet költő magyar facebookos közéleti hirdetők közé, év végére pedig átvették az első helyet ezen a listán – ami különösen úgy nagy szó, hogy a Facebook Ad Library 2019 áprilisa óta dokumentálja ezeket a pénzmozgásokat, vagyis bő egy év hátrányból indult a Megafon. December 31-én pedig átlépték az 500 millió forintos álomhatárt is. Ebből 182 milliót decemberben hirdettek el, vagyis ha tartják ezt a tempót (és a választás előtti időszakban valószínűleg fogják is tartani), márciusban meglehet akár az egymilliárd is.
A Megafon alapállítását, miszerint a közösségi médiában a jobboldali-konzervatív vélemények el vannak nyomva, nem támasztják alá sem a Lájkbajnokság sorozatunk tapasztalatai, sem a témába vágó kutatások.
A Megafon hirdetési stratégiája a nyers erő elvén alapul, nem igazán törődnek a reklámok célzásával különféle célcsoportokra, inkább azt próbálják elérni, hogy szó szerint a csapból is az ő üzeneteik folyjanak. Minderről itt írtunk bővebben.
A pénteken indult ügyben január végén várható ítélethirdetés, amiről természetesen beszámolunk majd, csakúgy, mint a másik két Megafon által, lapunk ellen indított per esetében. | A Megafon beperelte a Telexet, hogy írjuk ki, nem közpénzből működnek | Három sajtóhelyreigazítási pert indított a Telex ellen a Megafon Digitális Inkubátor Központ Nonprofit Kft., mert szerintük megalapozatlanul állítottuk, hogy közpénzből működnek, illetve, hogy juthatott közpénz is a cégbe. Álláspontunk szerint ez az ügy közügy, hiszen a kormányt és annak kommunikációját támogató szervezetek finanszírozásáról, azok átláthatóságáról, vagy épp átláthatatlanságáról van szó. | null | 1 | https://telex.hu/belfold/2022/01/15/megafon-per-telex-kozpenz | 2022-01-15 08:28:00 | true | null | null | Telex |
Az elmúlt években jelentősen gyarapodott a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar letartóztatott elnökének ingatlanvagyona. Az rtl.hu információi szerint Schadl György 2016 és 2020 vége között legalább tizenkilenc lakást, üzlethelyiséget, telket vagy pincét vásárolt meg, ráadásul ezek közül kilenc önkormányzati tulajdonból került hozzá. Egy huszadik ingatlan szintén a nevén volt, ezt még korábban, 2013-ban vásárolta. Letartóztatása után a tulajdonában lévő ingatlanokat többnyire zár alá vették.
Mi is az a Völner-ügy?
Az ügyészség szerint Völner Pál államtitkár, Varga Judit igazságügyi miniszter helyettese három éven keresztül rendszeresen 2-5 millió forintot kapott a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar elnökétől, Schadl Györgytől azért, hogy elintézzen neki bizonyos ügyeket, egyebek mellett végrehajtói kinevezéseket. A politikus összesen 83 millió forint értékben vehetett át így kenőpénzt. Még nagyobb összegekhez juthatott Schadl György, aki – a parlament mentelmi bizottsága elé került dokumentum szerint – összesen 880 millió forintot kapott az államtitkárral kialakított korrupciós kapcsolata révén. A végrehajtónak jelentkezők közül többen is 40 és 100 millió forint közötti összeget fizettek azért, hogy megkapják a pozíciót.
A földhivatali lapok szerint Schadl György öt év leforgása alatt építette fel ingatlanbirodalma nagy részét: nyolc erzsébetvárosi, egy belvárosi, egy XIII. kerületi, egy II. kerületi, egy érdi, egy ceglédi, két XII. kerületi, egy siófoki, egy gödöllői, egy szentendrei, valamint egy budai Várban található ingatlant vásárolt meg. Több lakást feleségével Schadl-Baranyai Helgával közösen szerezett meg.
* Az önkormányzattól származó dátumokat tüntettük fel, a többi esetben a tulajdoni lapon lévő dátumot
Az egyik legértékesebb ingatlan a budai Vár központi részén található, a Dísz téren. Ehhez magánszemélyektől jutott hozzá, másként erre nem is lett volna lehetősége, a kerületben ugyanis – az idén elfogadott törvénymódosításig – szinte csak így lehetett lakáshoz jutni.
Az erzsébetvárosi ingatlanokat viszont a VII. kerületi önkormányzattól vásárolta, ezekért pedig összesen 225 millió forintot fizetett. A nyolc lakást tehát átlagosan négyzetméterenként 600 ezer forintért szerezte meg, kettőt pedig néhány hónapon belül eladott a B. P. Property Kft.-nek.
Ennek a cégnek is érdekes a története, a kft.-t ugyanis mindössze néhány héttel azelőtt alapították, hogy Schadl György megkötötte volna az ingatlanokról szóló szerződést Erzsébetvárossal.
A vállalatnak a céginformációs adatok szerint 2019-ben és 2020-ban egyáltalán nem volt árbevétele. Lapunk megkereste a B. P. Property Kft.-t is, ám kérdéseinkre nem érkezett válasz.
Oláh Lajos, a körzet DK-s országgyűlési képviselője az rtl.hu-nak azt mondta, hogy a lakások eladásáról még az előző, fideszes városvezetés döntött 2019 augusztusában, nem sokkal az önkormányzati választás előtt. Szerinte az is gyanús, hogy Schadl Györgynek csak egy esetben, egy Vörösmarty utcai ingatlan esetében kellett a meghirdetett árnál többet fizetnie, akkor is mindössze 250 ezer forinttal. A kerület mostani vezetése feljelentést tett a rendőrségen, jelenleg a nyomozás eredményére várnak.
A VII. kerületben található ingatlanok többnyire kisebb területű lakások, amelyek ottjártunkkor üresek voltak. Szinte mindegyiket felújították a közelmúltban, így feltehetően kiadni és eladni is könnyű lenne ezeket. | Néhány év alatt húsz ingatlant vett a végrehajtói kar letartóztatott vezetője | Néhány év alatt legalább húsz ingatlant vásárolt Schadl György, a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar letartóztatott elnöke – értesült az rtl.hu. Lapunk információi szerint a Völner-ügyből megismert vezető az elmúlt években vett lakást például a budai Várban, Erzsébetvárosban és a XII. kerületben is, de volt üdülője Siófokon is, néhány méterre a Balaton partjától. Az ingatlanok egy része ráadásul önkormányzatoktól került hozzá. Két lakást rövid időn belül eladott, a még mindig a nevén lévőket pedig többnyire zár alá vették. | null | 1 | https://rtl.hu/belfold/2022/01/17/schadl-gyorgy-vegrehatoi-kar-ingatlanok-korrupcio | 2022-01-17 20:45:50 | true | null | null | Rtl.hu |
Nemrég a 444 birtokába jutott a "Schadl-Völner ügy" nyomozati irata.
Schadl Györgyöt sokan keresték, hogy segítsen a jogi diplomájukhoz szükséges vizsgák letételében.
Schadl pedig segített. Végrehajtóknak. A végrehajtók hozzátartozóinak. És a Fontos Embereknek. Például Völner Pálnak vagy Rogán Antal kabinetfőnökének, Nagy Ádámnak.
Ez az 1734 oldalas nyomozati irat alapján készülő cikksorozatunk első része.
2021. június 10-én, este fél 8 után pár perccel megcsörrent Schadl György, a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar elnökének mobilja. Az igazságügyi miniszter helyettese hívta. A háromperces beszélgetés végén Völner Pál váratlan megjegyzést tett. Egy rokonára célzott, aki a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen joghallgató.
Schadl György szoros munkakapcsolatban állt a tárcánál a végrehajtási területért felelős Völnerrel. Decemberben derült ki, hogy a nyomozók szerint összesen több mint 80 milliónyi kenőpénzt kapott Schadltól, hogy a minisztériumban lepapírozza a végrehajtókkal kapcsolatos kéréseket. A fenti beszélgetés első felében is aláírásokról egyeztettek.
Szervusz! Szia, szia! Helló!
Schadl színes figura: feleségével százmilliókat jövedelmező végrehajtói praxisaik vannak, de a végrehajtói kar vezetése mellett a Pécsi Tudományegyetemen polgári jogot is tanít. Miután Völnertől elköszönt, már hívta is a Pázmány polgári jogi karán oktató ismerősét, akinek a nevét Völner említette. Fogalma sem volt róla, hogy a Nemzeti Védelmi Szolgálat hónapok óta lehallgatja. A nyomozati anyagban így foglalták össze a beszélgetésüket:
Letették, és Schadl visszahívta Völnert: | A Völner-ügy kulcsfigurája egyetemi vizsgákat intézett Rogán kabinetfőnökének | Schadl Györgyöt sokan keresték, hogy segítsen a jogi diplomájukhoz szükséges vizsgák letételében. Schadl pedig segített. Végrehajtóknak. A végrehajtók hozzátartozóinak. És a Fontos Embereknek. Például Völner Pálnak vagy Rogán Antal kabinetfőnökének, Nagy Ádámnak. | null | 1 | https://444.hu/tldr/2022/01/17/a-volner-ugy-kulcsfiguraja-egyetemi-vizsgakat-intezett-rogan-kabinetfonokenek | 2022-01-17 21:51:00 | true | null | null | 444 |
A nyílt tender eredményét az ajánlatkérő BMSK Beruházási, Műszaki Fejlesztési, Sportüzemeltetési és Közbeszerzési Zrt. tette közzé az uniós közbeszerzési közlönyben.
A Testnevelési Egyetem új kampuszának Alkotás úti beépítése (ez a második ütem) következő projektelemekből áll:
- atlétika csarnok, uszoda, és 53 szobás sporthotel,
- tornacsarnok,
- labdajáték csarnokok, lőtér, vívóterem,
- 224 szobás kollégium és diákhotel,
- történeti kert,
- parkolóház (a befogadóképessége 198 személygépkocsi és 5 motorkerékpár).
A nyertessel tavaly december 17-én kötött szerződést az ajánlatkérő.
Indult még a közbeszerzésen a West Hungária Bau Építőipari Szolgáltató Kft. is.
A Napi.hu 2020 szeptemberében írt arról, hogy a Testnevelési Egyetem sportcsarnokát és mélygarázsát a ZÁÉV Építőipari Zrt. építheti meg fővállalkozóként, nettó 18 milliárd 48 millió forintért. A Mészáros Lőrinc és felesége érdekeltségébe tartozó ZÁÉV-val augusztus 14-én kötött szerződést az ajánlatkérő. Indult még a tenderen a West Hungária Bau Építőipari Szolgáltató Kft. is. 2017 áprilisában kezdődött a TF - várhatóan 2022-ig tartó - összesen 40 milliárdos rekonstrukciója. A nettó 11,9 milliárd forintos első ütem (ami később 14,5 milliárdra nőtt) fővállalkozója szintén a ZÁÉV, az egyik alvállalkozója pedig a Magyar Építő Zrt. A fejlesztés első szakaszában a Sportkórház számára épült, ám az el nem készült Alkotás úti épület befejezése volt a feladat.
A Céginfo.hu adatai szerint a ZÁÉV Zrt. tulajdonosa zalaegerszegi székhelyű a Pannon Speed Pro Vagyonkezelő Zrt. Az utóbbi tulajdonosa pedig 2019 óta a Talentis Group Beruházás-szervező Zrt. | A ZÁÉV építheti tovább a TF kampuszt | A nyertessel tavaly december 17-én kötött szerződést az ajánlatkérő.
Indult még a közbeszerzésen a West Hungária Bau Építőipari Szolgáltató Kft. is.
A Napi.hu 2020 szeptemberében írt arról, hogy a Testnevelési Egyetem sportcsarnokát és mélygarázsát a ZÁÉV Építőipari Zrt. építheti meg fővállalkozóként, nettó 18 milliárd 48 millió forintért. | null | 1 | https://www.napi.hu/magyar-vallalatok/epites-kozbeszerzes-zaev-folytathatja-a-tf-epiteset.744259.html | 2022-01-18 22:03:24 | true | null | null | economx.hu (napi.hu) |
Nettó 21,89 milliárd forintért fejleszti a Mészáros és Mészáros Ipari, Kereskedelmi és Szolgáltató Zrt. az Apátfalva- Mezőhegyesi Öntözőrendszer első ütemét.
A "Mezőhegyesi Ménes Birtok tervezés és kivitelezés" című projekt keretein belül a vállalat a cservölgyi vízkivételi szivattyútelep bővítését, az Apátfalva-Mezőhegyesi főcsatorna új mederszelvényének kialakítását, új pitvarosi szivattyútelep építését és a Mezőhegyes-Peregi átkötő csatorna fejlesztését vállalja - olvasható az uniós közbeszerzési közlönyben.
A közbeszerzésen a emellett a SZABADICS Építőipari Zrt., valamint a KÖTIVIÉP'B Közép- Tisza Vidéki Vízépítő és Telekommunikációs Kft. is indult.
A Napi.hu tavaly november 12-én közölte, hogy az Országos Vízügyi Főigazgatóságnak egy újabb közbeszerzését nyerte meg a Mészáros és Mészáros - immár zrt. formában működő cég -, nettó 21,9 milliárd forintért - derül ki a közvetett tulajdonos Opus Global Nyrt. tőzsdei tájékoztatójából. | Mészáros Lőrinc cége újabb gigaprojektet nyert el | A Mészáros és Mészáros Ipari, Kereskedelmi és Szolgáltató Zrt. végezheti el az Apátfalva- Mezőhegyesi Öntözőrendszer fejlesztésének első ütemét, nettó 21 milliárd 899 millió forintért. A közbeszerzés eredményét az Opus Global Nyrt. már tavaly november közepén közzé tette, de a szerződést csak január 6-án kötötte meg az OVF és Mészáros Lőrinc cége. | null | 1 | https://www.napi.hu/magyar-vallalatok/leszerzodott-meszaros-mezohegyesre.744256.html | 2022-01-18 22:30:48 | true | null | null | economx.hu (napi.hu) |
Folyamatosan fejlődik a felcsúti focialapítvány infrastruktúrája, és nincs ez másként idén sem. A Magyar Labdarúgó Szövetség adatbázisa szerint az alapítvány két sportfejlesztési programjából az egyiket már elbírálták és jóváhagyták. (szerk.: már az ingatlanfejlesztésekre külön sportfejlesztési programot kell elkészíteni, ezért adott be a Felcsút két programot az MLSZ-hez)
Eszerint 627,2 millió forintnyi támogatást kaphat a Felcsút. Ez a pénz személyi jellegű ráfordításokra, tárgyi eszközök beszerzésére és utánpótlás-nevelésre megy el.
A pénz kalapozásának tempója egyébként valami egészen elképesztő, mivel az MLSZ adatbázisa szerint a Felcsút már meg is kapta a megítélt támogatást, pedig a szövetség december 20-án adta ki az elfogadó határozatát.
A támogatásból idén többek között vesznek:
önjáró padlósúroló gépeket,
ipari mosógépet,
ipari szárítógépet,
fülkés traktort gyepgumival, tartozékokkal,
láncfűrészt,
fotófelszereléseket,
és seprőgépet.
Noha a szövetség adatbázisa szerint csak az egyik sportfejlesztési programot hagyták jóvá, a focialapítvány honlapjáról már a másik, még el nem fogadott sportfejlesztési programot is feltöltötték.
Ebből kiderül, hogy még 443,2 millió forintot igényelnek ingatlanokkal összefüggő fejlesztésekre. Ebből
a legnagyobb projekt 327,1 millió forintos és négy darab műfüves pályát építenének az elhasználódás miatt.
92,2 millióból az ifjúsági szálláshely beruházásának negyedik ütemét, egyben befejezését finanszírozzák. Az indoklás szerint erre a "sportkomplexum területén a mérkőzések, rendezvények zavartalan lebonyolítása érdekében" van szükség. A szálláshelyet egyébként akadémiai edzőtáboroztatáshoz készül, jellegében pedig igazodik az "akadémia területén megépült organikus építészeti jelleget viselő épületekhez". A tervek szerint jövő év június 30-ára készül el a szálláshely.
A sportfejlesztési program szerint egyébként bár volt lehetőség erre, a koronavírus elleni védekezés költségeire nem igényeltek TAO-támogatást ellentétben a többi - NBI-es - csapattal. | Elhasználódtak a műfüves pályák Felcsúton, 4 újat csinálnak TAO-pénzből | Összesen tehát 1,08 milliárd forintnyi TAO mehet idén Felcsútra, ami történetének legalacsonyabb támogatását jelenti. Eddig 1,5 milliárdnál kevesebbet soha sem igényeltek. A rendszer elindulása, 2011 óta Felcsútra összesen 37 milliárd forint TAO áramlott, amihez ha hozzávesszük az alapítványhoz különböző cégektől érkező támogatásokat, több mint 70 milliárd forint érkezett Felcsútra. | null | 1 | https://mfor.hu/cikkek/makro/elhasznalodtak-a-mufuves-palyak-felcsuton-4-ujat-csinalnak-tao-penzbol-.html | 2021-12-29 22:59:00 | true | null | null | mfor.hu |
2021. december 2-án adták át a Magyar Honvédség képviselőinek a huszadik Airbus H145M helikoptert a cég donauwörthi gyárában, de már megvan a helikopterek karbantartására kiírt közbeszerzés nyertese. A „H145M helikopterek fenntartása 2021-2026" tárgyban meghirdetett tendert az az AERO-IDAG Kft. nyerte el, amelynek az Opten adatai szerint 2019-ben volt először árbevétele (46,4 millió forint). 2020-ban azonban óriási ugrással már 660 millió forintos nettó forgalmat könyvelhetett el. 105 millió forint veszteséget viszont már 2016-ban, az induláskor is termelt a cég, és csak tavaly volt először pozitív a mérlege, akkor 21 millió forintos adózott nyereséggel zárták az évet.
A közbeszerzésen két cég indult, melyet az AERO-IDAG Kft. nyert, szerződésük végleges értéke ÁFA nélkül 433 070 862, bruttó 549 999 994 forint. A keretösszeg tervezett éves felhasználása a kiírás szerint:
2021. évben nettó 39 370 079 forint, bruttó 50 000 000 forint
2022. évben nettó 39 370 079 forint, bruttó 50 000 000 forint
2023. évben nettó 78 740 156 forint, bruttó 99 999 998 forint
2024. évben nettó 78 740 156 forint, bruttó 99 999 998 forint
2025. évben nettó 78 740 156 forint, bruttó 99 999 998 forint
2026. évben nettó 118 110 236 forint, bruttó 150 000 000 forint
Ez egyébként csepp a tengerben ahhoz képest, mennyibe kerülhetett maga a beszerzés, mert a Népszava információi szerint 2018-ban és 2019-ben is 100 milliárd forintot különítettek el katonai repülőgép-beszerzésre, az átlátszó.hu pedig azt írja, hogy a hadi kiadások (a költségvetési törvények és zárszámadások szerint) 2018-2020 között is erőteljesen – legalább 50 százalékkal – emelkedtek, ami jóval több, mint az egészségügyre vagy oktatásra elköltött összegek.
Egyébként az Airbus Helicopters és a cég eddigi legnagyobb vásárlója (!), a Honvédelmi Minisztérium 2018 júniusában írtak alá szerződést húsz darab H145M könnyű, többcélú helikopterre és a kapcsolódó szolgáltatások megvásárlására. Az első két helikopter 2019 novemberében szállt le a szolnoki bázison – írja a kormány.hu. Az eltelt két évben további 18 helikopter érkezett, amelyek között van csapatszállító, kutató-mentő és tűztámogató kialakítású is.
Ne feledjük: a további honvédelmi fejlesztésnek további része egy, szintén az Airbus típuscsaládba tartozó H225M típusú közepes, többcélú helikopter flotta kialakítása. Ezek összeszerelése a franciaországi Marignane-ban már meg is kezdődött, a 16 gépből az utolsó 2025-ben érkezik majd meg Magyarországra – írta az index.hu.
Kicsit még visszakanyarodva a tendert megnyerő céghez, az AERO-IDAG Kft-hez, csak hogy képbe kerüljünk az átlátszó.hu segítségével: Szabó Zsófi 2016-os esküvőjére a Fly-Coop reptette Rogán Antalt. Ez a Fly-Coop Kft. alapított egy új céget, a Flight Trails Akadémia Kft.-t, melyben a Fly-Coop üzlettársa az Aero-Idag Kft., amelynek tulajdonosa az amerikai International Defense & Aerospace Group LLC (IDAG).
A repülés rajongóinak ismerős lehet az IDAG neve, 2017-ben ugyanis a Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) hat darab, korábban az angol rendőrségnél szolgálatot teljesítő MD902 típusú helikoptert vásárolt a cégtől. Az ORFK nettó 5,3 milliárd forintot fizetett az IDAG-nak a hat helikopterért, és kötött a céggel egy 3,8 milliárd forint értékű karbantartási szerződést is, tehát a beszerzésre 2017-ben 9,1 milliárd forintot költött a rendőrség.
A lap hosszan és precízen körbejárja a vállalat ágas-bogas történetét, s arról is említést tesz, hogy 2018-ban az IDAG lemaradt a rendőrségi helikopterek karbantartására kiírt közbeszerzésről. Most azonban a honvédségi helikopterek karbantartására szóló megbízásra sikerrel pályázott. | Nemigen lehetett kérdés, ki nyeri meg a honvédség helikopter-karbantartási közbeszerzését | A 2016-ban Rogán Antal minisztert helikoptereztető Fly-Coop Kft. új repülős vállalkozást alapított az amerikai International Defense & Aerospace Group LLC (IDAG) magyar leányvállalatával. Az IDAG-tól 2017-ben vett a magyar rendőrség helikoptereket, most pedig a honvédség helikoptereinek karbantartására kiírt közbeszerzést is elnyerte a cég. | null | 1 | https://mfor.hu/cikkek/makro/nemigen-lehetett-kerdes-ki-nyeri-meg-a-honvedseg-helikopter-karbantartasi-kozbeszerzeset.html | 2021-12-20 23:03:00 | true | null | null | mfor.hu |
Nem csillapodik a Mészáros Lőrinchez tartozó Hunguest Hotels szállodalánc étvágya: december 17-én megvette az Eger Hotel&Park szállodát - közölte a hálózatot felügyelő Opus Global Nyrt. A vételárról semmit sem árultak el.
Ezzel tovább színesedik a magyar milliárdos által birtokolt hotelpaletta. Az egri szálloda négycsillagos, összesen 214 szoba várja a vendégeket. A hivatalos indoklás szerint "ez a beszerzés jól illeszkedik a HUNGUEST Hotels Zrt. növekedési stratégiájába, az akvizícióval a szállodalánc erősíti pozícióját a vidéki, nagy kapacitású hotelek piacán, továbbá a tranzakció újabb lépés az egységesebb termékkínálat kialakításának irányába"
Egerben és Eger környékén csaknem 10 négycsillagos szálloda lesz a versenytárs. Egyet kivéve, mert az egerszalóki Saliris hotelt már megszerezte a felcsúti milliárdos egyik cége. A szállodák többéségben welness szolgáltatás és konferenciaterem is rendelkezésre áll.
Emlékezetes, hogy a Hunguest Hotelsnél mintegy 800 fős elbocsátást jelentettek be a járvány kellős közepén. Azóta nem érkeztek hírek a létszám ismételt bővítéséről.
A kereskedelmi szálláshelyeken eltöltött vendégéjszakák alapján Eger a 12. legnépszerűbb úti cél volt Magyarországon 2020-ban, a belföldi turistákat tekintve pedig a 9. helyen áll a hevesi megyeszékhely, mindössze a nagymúltú fürdővárosok előzik meg. A borvidékre, valamint a város történelmi és kulturális örökségére építő attrakciók rendkívül népszerűvé teszik a várost mind belföldön, mind külföldön egyaránt.
A Hotel Eger & Park az észak-magyarországi régió legnagyobb, 1600 négyzetméteres konferenciaközpontjával és 800 négyzetméteres wellnessrészleggel bír. A komplexumot két, korábban különálló szálloda alkotja, az egykori Park Szállót 1920-ban, míg a Hotel Egert 1963-ban nyitották meg. | Mészáros Lőrinc karácsonyra meglepte magát egy hotellel | Nem csillapodik a Mészáros Lőrinchez tartozó Hunguest Hotels szállodalánc étvágya: december 17-én megvette az Eger Hotel&Park szállodát - közölte a hálózatot felügyelő Opus Global Nyrt. A vételárról semmit sem árultak el. | null | 1 | https://mfor.hu/cikkek/makro/meszaros-lorinc-karacsonyra-meglepte-magat-egy-hotellel.html | 2022-01-18 23:06:32 | true | null | null | mfor.hu |
A Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom még tavaly december elsején írt ki közbeszerzési eljárást kulturálisesemény-szervezési szolgáltatásokra. Ennek eredményét közölték az uniós közbeszerzési értesítőben, mely szerint az eredetileg 1,5 milliárdosra becsült munkát nettó 1,28 milliárdért végzi el az egyetlen pályázó.
A nyertes cég a Hybrid Art Management Művészeti és Szolgáltató Kft., mely egyébként egyáltalán nem ismeretlen a Schmidt Mária vezette társaságnak. A cég korábban elnyerte a a "2020 - A Nemzeti Összetartozás éve" rendezvényhez kapcsolódó kiállítás szervezési jogát. Azért a munkáért 1,1 milliárd forintot kapnak.
A mostani, december 21-én megkötött szerződés értelmében két eseményhez kapcsolódóan kell több kiállítást is leszervezni. Egyrészt a 30 éve szabadon című, megnyitóeseménnyel egybekötött, legalább 10 napig tartó, művészeti kiállítás teljes körű megvalósítása lesz a feladat 50 magyarországi városban 2021. december-2022. július között. A kiállítás olyan városokban kerül megvalósításra, mint például Paks, Mohács, Körmend, Ózd, Hajdúnánás.
Másrészt a cég feladata lesz még az "Együtt szabadon - magyar cigány hősök" című, megnyitóeseménnyel egybekötött, legalább 7 napig tartó, művészeti kiállítás teljes körű megvalósítása 25 magyarországi városban 2022. január-2022. május. Ez a kiállítás olyan városokban lesz látható, mint például Barcs, Hodász, Nagyecsed, Vésztő, Salgótarján.
A cégkivonat adatai szerint a Hybrid Art Management Művészeti és Szolgáltató Kft. 2004-ben alakult, a tulajdonosai Erdélyi Szabolcs és Erdélyi János. A 2020-as mérlegében 503 millió forint nettó árbevétel mellett 226 millió forint profit szerepel. | 1,3 milliárdot költenek Schmidt Máriáék a 30 éve szabadon kiállításra | A Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom még tavaly december elsején írt ki közbeszerzési eljárást kulturálisesemény-szervezési szolgáltatásokra. Ennek eredményét közölték az uniós közbeszerzési értesítőben, mely szerint az eredetileg 1,5 milliárdosra becsült munkát nettó 1,28 milliárdért végzi el az egyetlen pályázó. | null | 1 | https://mfor.hu/cikkek/makro/13-milliardot-koltenek-schmidt-mariaek-a-30-eve-szabadon-kiallitasra.html | 2022-01-10 23:18:00 | true | null | null | mfor.hu |
közpénz;állami támogatás;áramtermelés;Mátrai erőmű;villamosenergia-ipar;
2021-12-24 06:20:00
Közpénztüzelésre állítják át a Mátrai Erőművet
Az Orbán-kormány 2024-ig kifizetné a tavaly Mészáros Lőrincéktől kivásárolt Mátrai Erőmű légszennyezési költségeit, ami csak idén 45 milliárdra rúg.
A kormány 2024-ig lényegében teljes üzemű működésre kötelezte a tavaly állami tulajdonba került, lignittüzelésű Mátrai Erőművet. Legalábbis ekképp értelmezték lapunk számára szakértők a Magyar Közlöny szerda esti számában megjelent kormányrendeletet. Az így jelentős légszennyezés árán előállított, évi körübelül 3,2-3,7 terawattóra villamos energiáért a költségvetés az önköltségeknek megfelelő ellentételezést fizet. Egy, ugyanazon közlönyben kihirdetett kormányhatározat az idei évre vonatkozó összeget 45,3 milliárd forintban jelöli meg.
Az egység gondjait keddi sajtóértekezletén Orbán Viktor is többször felemlegette (bár kapcsolódó kérdésünket Kovács Zoltán kommunikációs államtitkár nem engedte feltenni). A kormányfő részint elismerte, hogy az erőmű évi több tízmilliárdos állami "kompenzációt" igényel, mert azt "az Unió kvótákkal bünteti". Másrészt az ETS nevű uniós szén-dioxid-kvótakereskedelmi rendszert úgy mutatta be, mint ami az amúgy nyereséges szénerőműveket veszteségbe löki. Ezután bírálta az ETS uniós továbbfejlesztési tervét. (Megjegyzendő: a jelenlegi ETS lényegében a multik környezetszennyezési "adója", amit máskor a Fidesz is hangsúlyosan követel.)
Már a mostani rendeletre utalhatott december elején Horváth László Fidesz-szóvivő is, aki az MTI-vel azt közölte: a kormány úgy döntött, hogy az energiaellátás folyamatossága és a munkahelyek megőrzése érdekében, "hazai forrásból" 42 milliárd forintot juttat a Mátrai Erőműnek. Az "juttatás" pontos útját-módját nem részletezte, de a - július óta MVM Mátra Energiának hívott - társaság könyveiben tőkeemelésre utaló jeleket nem fedeztünk fel. Emellett bírálta Márki-Zay Pétert, az egyesült ellenzék miniszterelnök-jelöltjét, aki szerinte azt nyilatkozta, hogy az erőművet nem éri meg fenntartani és az ott dolgozó több ezer embernek máshol kell munkát találni. A kormány számára az erőmű stratégiai fontosságú, ezért került újra állami kézbe, és ezért újítják fel a következő években - tette hozzá. A magyar emberek, háztartások energiaellátása, az erőmű és az itt dolgozók munkahelye biztonságban marad - szögezte le a politikus, a miniszterelnök-jelöltnek pedig azt üzente: "el a kezekkel a Mátrai Erőműtől".
A Mátrai Erőművet a Fidesz gyakorlatilag csődbe vitte - fogalmazott az ügy kapcsán megkeresésünkre Márki-Zay Péter, az egyesült ellenzék miniszterelnök-jelöltje. Mészáros Lőrincék először "lerabolták" az egységet, majd azt az állam tavaly egyes számítások szerint még annál is drágábban vásárolta meg tőlük, mint amennyiért a felcsúti vállalkozó érdekeltségei néhány évvel azelőtt a németektől megvették a részvényeket. Miközben tehát tönkretették az erőművet, az adófizetők pénzéből ismét Orbán Viktor pénztárcája dagadt - fogalmazott a politikus. A miniszterelnök-jelölt az egység jövője kapcsán a gazdaságosság, a környezetvédelem és az ott élők szociális szempontjait figyelembe vevő megoldást szeretne. A jelenlegi lignitblokkokat kiváltó földgázerőmű tervét támogatja. Igaz, egy néhány dolgozót igénylő gázblokk épp nem oldaná meg a térség foglalkoztatási gondjait. Ugyanakkor, mivel egy lignitbánya bezárása további tíz évig nagy számú bányász foglalkoztatását igényli, ráadásul általános a munkaerőhiány, Márki-Zay Péter biztos benne, hogy az ott élőknek mindig lesz munkájuk.
A Mátrai Erőmű dolgozói számára az LMP szerint a kormánynak a megújulóenergia-szektorban kellene biztosabb és jobban fizető munkát kínálnia - fogalmazott még szintén a hónap elején Horváth László nyilatkozatára válaszul Kanász-Nagy Máté, az ellenzéki párt társelnöke. Az éghajlatváltozás hatásainak kivédésére a zöldpárti politikus a szénre, földgázra és kőolajra alapozó, környezetszennyező erőművek kivezetését sürgette. A Mátrai Erőmű évi 4,5 millió tonna szén-dioxidot bocsát ki - hívta fel a figyelmet parlamenti képviselőjük, Ungár Péter. | Közpénztüzelésre állítják át a Mátrai Erőművet | Az Orbán-kormány 2024-ig kifizetné a tavaly Mészáros Lőrincéktől kivásárolt Mátrai Erőmű légszennyezési költségeit, ami csak idén 45 milliárdra rúg. | null | 1 | https://nepszava.hu/3141612_kozpenztuzelesre-allitjak-at-a-matrai-eromuvet | 2022-01-19 15:01:00 | true | null | null | Népszava |
Völner Pál;
2021-12-09 07:00:00
Rejtélyes Völner-közeli milliárdok
Igazi aranybánya a lemondott igazságügyi államtitkár fiához került ingatlanos cég, annak egykori alapítója pedig más üzletben járt jól.
A semmiből, vagy legalábbis cégbírósági papírokból nem kiolvasható módon lett milliárdos cégvagyona a kedden korrupció-gyanú miatt lemondott Völner Pál igazságügyi államtitkár és miniszterhelyettes huszonéves fiának – tudta meg lapunk. Völner Marcell Pálnak néhány év alatt lett egy mára 928 millió forintos eszközállományú – ebből félmilliárd pénzeszköz – és tavaly 83 millió forint nettó nyereséget termelt ingatlanos cége, a Tagba Kft. A vállalkozáshoz 2017 óta dunai kikötőfejlesztő cég is tartozik.
A cégbírósági bejegyzésekből kitűnik, hogy a Völnerékhez keveredett ingatlanos céget egy bajóti vállalkozó, Varga Zsuzsanna alapította és tőkésítette fel. Nem is akárhogyan: a vállalkozás kapásból 524 milliós saját tőkével és 300 milliós hitelállománnyal indult. Hogy honnan volt Varga Zsuzsannának ennyi befektethető tőkéje és hitelkerete, az nem derül ki a cégtárból.
A Tagba Kft. ügyvezetője az alapításkor bizonyos Kitka Klára volt, ám a cég kiegészítő mérlegéből kiderül, hogy az ügyvezetővel együtt már ekkor aláírási joga volt a társaságban tulajdonnal még nem rendelkező ifjabb Völnernek. A cég később igazi aranybányának bizonyult: saját tőkéje a kezdeti félmilliárdról 862 millióra nőtt, közben négy év alatt közel 340 milliónyi adózott nyereséget termelt. A Tagba időközben belépett a hajózási piacra is: mint arról beszámoltunk, 2017-ben fele részben tulajdonosa lett a Mahartlog Group-hoz tartozó kikötőfejlesztő cégnek, a Mahartlog Port Kft-nek. A Mahartlog-ban ügyvezetőként alkalmazták az akkor még a Tagbában tulajdonnal nem rendelkező Völner Marcell Pált is.(Ezzel kapcsolatban megkerestük a Mahartlog Group-ot, ám csak annyit válaszoltak: kérdéseink üzleti titkot képeznek, a sajtónak ezekről nem áll módunkban és szándékunkban sem nyilatkozni.)
A sikerszéria ellenére Varga Zsuzsanna 2020-ra eladta a részesedéseit Völner Marcell Pálnak, aki innentől rögtön nagyvállalkozóként startolt el; a Tagba teljes és a Mahartlog Port 50 százalékos résztulajdonosa lett. A politikus fiát a céges elérhetőségére küldött levélben kérdeztük arról, hogy honnan tellett nekik egy ilyen komoly, milliárdos cégvagyon megvásárlására, ám egyelőre nem válaszolt a kérdéseinkre.
A Völner-féle cégek körül forgolódó, a részesedéseit idővel Völner Marcell Pálnak továbbpasszoló Varga Zsuzsannának közben másra is akadt pénze: 2018-ban társtulajdonos lett a lábatlani Sápi Major Kft.-ben is. Varga ide is jó ütemérzékkel érkezett: erről a cégről írta meg nemrégiben lapunk, hogy 2020-ra 890 millió forintért felvásárolta és mindjárt a helyiek elől kerítéssel el is zárta a csopaki kikötőt. A Sápi Major másik tulajdonosa a nyergesújfalui Abronits Róbert igazi NER nagymenőnek tűnik: Abronits egyik érdekeltsége, a Dömper Kft. egyike azon három társaságnak, melyekkel a Nemzeti Koncessziós Iroda tárgyal a tízmilliárdokat hozó bombaüzletről, a hazai autópályák 35 éves koncesszióba adásáról.
Völner Pált, aki a Magyar Bírósági Végrehajtói Karral kapcsolatos feladatokat ellátó miniszteri biztosként is dolgozott, súlyos vádakkal illette az ügyészség: eszerint a végrehajtói kar elnökétől hosszabb időn keresztül, rendszeresen, alkalmanként 2-5 millió forintot kapott és vállalta, hogy konkrét ügyeket intéz, a kar elnöke kérésének megfelelően.
– Nem gusztusos munka, de busásan megéri – fogalmazott egy, a végrehajtói szakmában tevékenykedő forrásunk. Cégbírósági adatokat tallózva érthető válik, hogy miért volt a tülekedés a végrehajtói posztok körül, és hogy szakmai pletykák szerint sokan súlyos, tízmilliós nagyságrendű kenőpénzeket fizettek egy-egy ilyen hely megszerzéséért. A végrehajtó ugyanis versenytárs nélkül tevékenykedik az illetékességi területén. Ugyanakkor a devizahiteles csődhullám nyomán a bankok és pénzintézetek mára igen jelentős mennyiségű végrehajtást kezdeményeztek, így a végrehajtói poszt jobbára évi több tízmilliós profitot hozó, fix jövedelmet jelent. A nemrég vesztegetés gyanújával a repülőtéren Dubajba menet őrizetben vett Schadl György és felesége cége, a budaörsi Bíróságnak a keze alá dolgozó Schadl-Baranyai és társa végrehajtói iroda 2017-ben még176 millió forintnyi összeget hajtott be, ebből 96 millió forint tiszta hasznuk volt. 2020-ra már 356 milliót kasszírozott az iroda, ebből 190 millió lett a nyeresége, összességében három év alatt a cégtulajok 420 milliós osztalékot vettek ki a cégből, további 190 millió forintot pedig eredménytartalékba helyeztek. A Schadl-féle iroda sikere nem egyedülálló. Szúrópróbaszerűen fél tucat, főváros közeli behajtó iroda mérlegeit néztük meg és zöménél két-háromszoros jövedelemnövekedést találtunk. | Rejtélyes Völner-közeli milliárdok | Igazi aranybánya a lemondott igazságügyi államtitkár fiához került ingatlanos cég, annak egykori alapítója pedig más üzletben járt jól. | null | 1 | https://nepszava.hu/3140225_rejtelyes-volner-kozeli-milliardok | 2022-01-19 15:04:00 | true | null | null | Népszava |
Március óta új tulajdonosa van a Strategopolis Kft.-nek, amely néhány éve még fontos szakmai támasza volt a kormányzatnak. A több 100 milliós tanácsadói megrendelésekkel kitömött cég korábbi tulajdonosai között szerepelt Giró-Szász András, volt kormányszóvivő, aki azóta visszavonult a politikából. A mostani új tulajdonos is a politika világából érkezett: Bitay Márton Örs, ő a Földművelésügyi Minisztérium állami földekért felelős államtitkára volt.
Az Áder János köztársasági elnök által tavaly februárban felmentett Bitay Márton idén márciusban vette nevére a céget, amelynek november eleje óta már ügyvezetője is. A Strategopolis 2015-ben még 627 millió forintos forgalom mellett 280 millió forintos profittal zárt, 2019-ben viszont már csak 214 millió forint nettó árbevétel jött össze, ami 80 millió forint nyereséghez volt elég. Ebből 20 millió forint osztalékot fizettek ki.
Ez a pénz még nem az egykori földügyi államtitkárhoz vándorolt, hiszen 2017-től idén márciusig Mechler Márk ügyvéd volt a tulajdonos (ő vette meg a céget Giró-Szász András, volt kormányszóvivőtől 2017-ben), akinek az irodája dolgozott a Földművelésügyi Minisztériumnak.
Egész életemre és tanulmányaimra a gimnáziumi évek tették a legnagyobb hatást, nagyon sokat köszönhetek az esztergomi ferences Atyáknak és annak a négy évnek, amit Esztergomban a Temesvári Pelbárt Ferences Gimnázium és Kollégiumban töltöttem
- nyilatkozta az Agro Naplónak Bitay Márton még államtitkárként. A gimnázium 1999-es osztálynévsora szerint Bitay Mártonnak volt egy Mechler Márk nevű osztálytársa.
A volt államtitkárról lapunk is többször írt, például azt, hogy menesztésekor 8,8 millió forintot kapott. A legnagyobb összeg az államtitkári megbízatásának megszűnésével kapcsolatos kifizetés, ami 7 777 800 forint, a törvény ugyanis ilyen esetekben hathavi fizetéssel egyenlő juttatást írt elő. Emlékezetes, hogy Bitay Márton felelt azért a földvásárlási programért, melynek során 2015-2016-ban rengeteg termőföldet árvereztek el. A földosztásnak például Mészáros Lőrinc lett a nyertese: összesen 1391 hektár földet nyert el a volt felcsúti polgármester és családja az árveréseken.
A volt államtitkár azzal vált híressé, hogy bár vagyonnyilatkozatai szerint két helyről is milliós fizetést kapott, a vagyona a 2014-es és a 2019-es vagyonnyilatkozata alapján öt év alatt mégis csökkent a K-Monitor elemzése szerint. A nevén sem autó, sem új ingatlan nem szerepelt és nem volt egy fillér megtakarítása sem. Ugyanakkor a neve már felbukkant a nagy vihart kavart trafik-pályázatok idején is, ugyanis a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium kényszerűségből (bíróság kötelezte rá) 2014-ban kiadta azoknak a nevét, akik tagjai voltak a bírálóbizottságnak. A névsorban pedig szerepelt Bitay Márton is.
Cégünk piaci, önkormányzati és állami partnereink stratégiai gondolkodásához és cselekvéseihez nyújt szakmai támogatást. Célunk, hogy a kormányzat szakpolitika alkotó tevékenységét támogassuk, átfogó tájékoztatást adva az önkormányzatok és a gazdasági társaságok, vállalkozások elképzeléseiről, szükségleteiről
- szól a Strategopolis bemutatkozása. Kérdés, hogy Bitay érkezésével hogyan alakul majd a cég jövője. Az biztos, hogy még 2017-ben a Miniszterelnökség 560 milliós megbízását nyerte el a Strategopolis, a szerződés 2020-ig volt érvényes. Giró-Szász András volt kormányszóvivő korábbi érdekeltsége fejlesztéspolitikai témában adhatott külső szakértői támogatást. A Strategopolis 2012 és 2016 között több százmillió forint értéken nyert el közbeszerzési megbízásokat például az Emmi-től, a Nemzeti Fejlesztési Ügynökségtől és az Országgyűlés Hivatalától is.
A cég a legbravúrosabb szerződését viszont az MTVA-val kötötte meg. Az Átlátszó írta meg, hogy a közmédia kiszervezte a hírgyártást, amit 2014 januárjától a Strategopolis Kft. végzett évi nettó 42 millió forintért. A hírblokkokat pedig kereskedelmi rádióknak értékesítettek tovább, így országszerte 27 magánrádióban hallhatták ugyanazokat a híreket a hallgatók.
Giró-Szász András ma már kiszállt a közéletből, most a Ponton Ingatlan Kft. tulajdonosa. A cég tavaly 208 millió forintos forgalom mellett 124 millió forintos profittal zárt. Bitay Márton is aktív az ingatlanos vonalon, hiszen tulajdonos lett az idén nyáron bejegyzett Szent István Krt. 23. Projekt Kft.-ben is. A társaság főtevékenységeként ingatlan bérbeadása, üzemeltetése szerepel a dokumentumokban, de az építéstől a bontásig számos egyéb építőipari szolgáltatással is foglalkozik. | A menesztett "nincstelen" államtitkár lett az elfeledett Strategopolis új tulajdonosa | A kormányzattal jó üzleti kapcsolatban álló tanácsadó cég Bitay Márton előtt Giró-Szász András, volt kormányszóvivő érdekeltségébe is tartozott. A Strategopolis neve mostanában keveset forog a sajtóban, kérdés, hogy a volt földügyi államtitkár érkezésével hogyan alakul majd a cég jövője. | null | 1 | https://mfor.hu/cikkek/vallalatok/mar-bitay-marton-a-strategopolis-tulajdonosa.html | 2020-11-16 21:18:00 | true | null | null | mfor.hu |
A Szegedi Tudományegyetem a rendelkezésre álló információk alapján arra jutott, hogy tanárok nem csaltak a vizsgáztatások során – áll az egyetem közleményében. Ahogy hétfőn írtuk, az egyetem belső vizsgálatot indított, miután a sajtóértesülések szerint az egyetem jogi kara is említést nyert a Völner-ügyben.
„A Szegedi Tudományegyetem megvizsgálta az egyetem, illetve oktatói esetleges érintettségét a végrehajtókat érintő büntető eljárások során az egyetemi vizsgáztatások szabályszerűségével kapcsolatosan egyes sajtótermékekben megjelent információkat. A rendelkezésre álló információk alapján megállapította, hogy a vizsgáztatással kapcsolatosan szabályszegés nem történt és ezért a vizsgálatot maga részéről lezárta”
– olvasható a közleményben.
Völner Pált, az Igazságügyi Minisztérium korábbi államtitkárát, fideszes országgyűlési képviselőt decemberben hivatali vesztegetéssel és más bűncselekményekkel gyanúsították meg. A legfőbb ügyész indítványa szerint Völner Pál alkalmanként 2–5 millió forintot kapott azért Schadl Györgytől, a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar elnökétől, hogy államtitkárként és miniszterhelyettesként azokat nevezze ki végrehajtónak, akiket informálisan Schadl támogatott.
Az ügy kulcsfiguráját, Schadl Györgyöt is sokan keresték, például azért, hogy segítsen a jogi diplomájukhoz szükséges vizsgák letételében, legalábbis ez derül ki az ügy közel kétezer oldalas nyomozati anyagából, amely a 444.hu birtokába került, és amiről több cikkben számoltak be a napokban. Az első ilyen cikkből az látható, hogy a jelek szerint Schadl segített is ezeknek a vizsgáknak az elintézésében, például Rogán Antal kabinetfőnökének, Nagy Ádámnak, illetve Völner egyik rokonának is.
A Pécsi Tudományegyetem egyik oktatója, Mészáros Pál Emil elismerte, hogy Schadl kérésére, „baráti szívességből” segített többek között Rogán Antal kabinetfőnökének is, hogy vizsga nélkül kapjon érdemjegyet. A jogi kar dékánja, Fábián Adrián azt mondta, hogy Mészáros azt állítja, anyagi haszna nem származott ezekből az ügyekből, de már nagyon megbánta. Az egyetem felfüggesztette az oktató vizsgáztatási jogát. | A Szegedi Tudományegyetem belső vizsgálata szerint semmi közük sincs a Völner-ügyhöz | A Szegedi Tudományegyetem a rendelkezésre álló információk alapján arra jutott, hogy tanárok nem csaltak a vizsgáztatások során – áll az egyetem közleményében. Ahogy hétfőn írtuk, az egyetem belső vizsgálatot indított, miután a sajtóértesülések szerint az egyetem jogi kara is említést nyert a Völner-ügyben. | null | 1 | https://telex.hu/belfold/2022/01/18/szegedi-tudomanyegyetem-volner-pal-lefizetes-vizsga-vizsgalat-eredmeny | 2022-01-18 08:31:00 | true | null | null | Telex |
A pécsi egyetem vizsgálatot indít a Völner-ügy hétfőn nyilvánosságra került újabb fejezete miatt, melyben a 444 cikke alapján kiderült: nyomozati anyagok szerint szakmányban intézhette ismerősöknek a sikeres egyetemi vizsgákat a Völner-ügy kulcsszereplője, Schadl György. Egyebek mellett Rogán Antal kabinetfőnökének és Völner rokonának is megolajozhatta a vizsgáit.
„A Pécsi Tudományegyetem vizsgálatot indít az ügyben, mivel hivatás etikai szabályok és a vizsgaszabályzat megsértésének gyanúja merült fel. A belső vizsgálat lezárását követően természetesen tájékoztatjuk a közvéleményt”
– közölték a Telex megkeresésére.
Völner Pált, az Igazságügyi Minisztérium korábbi államtitkárát, fideszes országgyűlési képviselőt decemberben hivatali vesztegetéssel és más bűncselekményekkel gyanúsították meg. A legfőbb ügyész indítványa szerint Völner Pál alkalmanként 2–5 millió forintot kapott azért Schadl Györgytől, a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar elnökétől, hogy államtitkárként és miniszterhelyettesként azokat nevezze ki végrehajtónak, akiket informálisan Schadl támogatott.
Az ügy kulcsfiguráját, Schadl Györgyöt is sokan keresték, például azért, hogy segítsen a jogi diplomájukhoz szükséges vizsgák letételében, legalábbis ez derül ki az ügy közel kétezer oldalas nyomozati anyagából, amely a 444.hu birtokába került, és amiről több cikkben számolnak be a napokban. Az első ilyen cikkből az látható, hogy a jelek szerint Schadl segített is ezeknek a vizsgáknak az elintézésében, például Rogán Antal kabinetfőnökének, Nagy Ádámnak, illetve Völner egyik rokonának is.
Mivel a nyomozati anyagokban nemcsak a pécsi egyetem szerepelt, kerestük a szegedi egyetemet és a Pázmány jogi karát is, beszámolunk róla, ha válaszolnak. | A pécsi egyetem vizsgálatot indít a Völner-ügyben etikai és vizsgaszabályok megsértésének gyanúja miatt | A pécsi egyetem vizsgálatot indít a Völner-ügy hétfőn nyilvánosságra került újabb fejezete miatt, melyben a 444 cikke alapján kiderült: nyomozati anyagok szerint szakmányban intézhette ismerősöknek a sikeres egyetemi vizsgákat a Völner-ügy kulcsszereplője, Schadl György. Egyebek mellett Rogán Antal kabinetfőnökének és Völner rokonának is megolajozhatta a vizsgáit. A Pécsi Tudományegyetem vizsgálatot indít az ügyben. | null | 1 | https://telex.hu/belfold/2022/01/17/pecsi-egyetem-vizsgalat-volner-ugy | 2022-01-17 08:39:00 | true | null | null | Telex |
Az eredmények szerint míg a kormánypárti szavazók csupán 2 százaléka jelölte meg a korrupciót, mint a legsúlyosabb problémát Magyarországon, addig az közös ellenzéki szavazók esetében ez az arány 17 százalék, amely így az alacsony fizetések és a magas megélhetési költségek után a harmadik leggyakrabban említett probléma. A bizonytalanok esetében a korrupció az ötödik helyen szerepel, a fizetések mértéke és a megélhetési költségek mellett a korrupciót megelőzi még a nyugdíjak értéke és az egészségügyi ellátás színvonala is.
Pártszimpátia alapján azonban már élesebb különbség a korrupció következményeiről. A véleményének átlagát tekintve az ellenzéki szavazók teljes mértékben egyetértenek azzal, hogy a korrupció mértéke már akkora, ami a gazdaság fejlődését hátráltatja. A bizonytalanok ezzel a megállapítással inkább egyetértenek, a Fidesz-KDNP szavazók azonban inkább nem értenek vele egyet.
Éles eltérés mutatkozik abban is, hogy mennyire jellemzőbb a Fidesz kormányzására a korrupció, mint az azt megelőző időszakokra. A Fidesz szimpatizánsai ugyanakkor inkább egyetértenek azzal, hogy a kormány eredményei ellensúlyozzák a korrupciót.
További meglepő eredmény, hogy a kormány támogatói nem utasítják vissza azt a megállapítást, hogy a Fidesz kvázi állampártként működik. Nem látszik markáns kiállás a Fidesz
szavazóitól azzal a véleménnyel kapcsolatban sem, hogy nem Orbán Viktor, csupán környezete lenne korrupt.
Végül megvizsgálták azt is, hogy mit gondolnak a korrupciós felelősségre vonásról az egyes választói csoportok. Összeségében ebben a tekintetben közelebb állnak a bizonytalanok, valamint az egyes politikai táborok támogatóinak véleményei, noha az „elmúlt évek haszonélvezőinek” elszámoltatásának kapcsán visszafogottabb a Fidesz-KDNP listára szavazók véleménye, de még így is inkább egyetértenek a korrupt vállalkozók felelősségre vonásával.
Az elemzés során az egyes vélemények átlagait nézték meg ötfokozatú skálán a Fidesz-KDNP, az Egységben Magyarországért listákra való szavazási hajlandóság szerint. A bizonytalanok azok a megkérdezettek, akik nem tudtak választ adni arra a kérdésre, hogy melyik listára szavaznának. | Republikon: A Fidesz-szavazók nagy része szerint a kormány eredményei ellensúlyozzák a korrupciót | A Republikon Intézet legfrissebb elemzésében azt vizsgálta, hogy milyen vélemények kapcsolódnak a korrupcióhoz a válaszadó pártszimpátiája szerint, valóban élesen elkülönül-e a korrupció megítélése aszerint, hogy a kormány vagy az egyesült ellenzék támogatója a válaszadó. Az eredmények szerint míg a kormánypárti szavazók csupán 2 százaléka jelölte meg a korrupciót, mint a legsúlyosabb problémát Magyarországon, addig az közös ellenzéki szavazók esetében ez az arány 17 százalék, amely így az alacsony fizetések és a magas megélhetési költségek után a harmadik leggyakrabban említett probléma. | null | 1 | https://telex.hu/belfold/2022/01/18/a-fidesz-szavazok-szerint-a-kormany-eredmenyei-ellensulyozzak-a-korrupciot | 2022-01-18 08:44:00 | true | null | null | Telex |
Az ügy 2008-ban kezdődött, amikor a Pécsi Vagyonhasznosító Zrt. jogelődje, a Pécs Holding Zrt. és egy befektető, a Minerva-Udvar Kft. kötött szerződést a Búza téri kispiac területének fejlesztésére. A konstrukció lényege az volt, hogy a telket az önkormányzat vagyonkezelője biztosítja, amin vállalkozó lakóingatlanokat és egy közel 1000 négyzetméteres üzletházat épít a Pécs Holding részére.
Az önkormányzat befektetése egészen mostanáig nem térült meg, sőt, a szerződések módosításával több alkalommal is kamatról, kötbérről mondtak le az önkormányzat vagyonkezelő cégének volt vezetői, miközben az ingatlanfejlesztésre létrehozott projektcégek hálója, és azokban az önkormányzati tulajdon egyre követhetetlenebbé vált. Az önkormányzat most különösen nagy vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés gyanúja miatt tett feljelentést, és abban is megállapodtak az ingatlanfejlesztő vállalkozóval, hogy hogyan rendezzék a város felé fennálló tartozásukat. A hosszú, szövevényes ügyet az önkormányzat közleménye részletezi. Cikkünkben a közleményben leírtak segítségével igyekszünk összefoglalni a történéseket.
Ellenérték nélkül átadott ingatlanvagyon, biztosíték nélkül
Az eredeti keretmegállapodás a Pécs Holding és a Minerva-Udvar Kft. között 2008-ban jött létre, eszerint az ingatlanfejlesztésnek 2012-ben le kellett volna záródnia a területen. A Pécs Holding és a Minerva-Udvar Kft. ebben az időben közös projektcéget hozott létre, ez volt a Pécsi Kispiac Kft. A Pécs Holding, ide apportálta a fejlesztés alapjául szolgáló ingatlanokat, cserébe 99% részesedése volt a projektcégben, szemben a Minerva-Udvar Kft. 1%-ával.
A telket tehát a Pécs Holding biztosította a projekthez, a Minerva-Udvar pedig 465,5 millió forinttal lett adósa a Pécs Holdingnak azáltal, hogy a telket tulajdonló projektcég – a Pécsi Kispiac Kft. – Pécs Holdingos üzletrészét megvásárolta.
Az üzletrészvásárlás valós pénzmozgás nélkül történt, a tulajdoni viszonyok viszont megfordultak, a Pécs Holding 1%-a állt szemben a Minerva-Udvar Kft. 99%-ával.
A város tulajdonából szempillantás alatt kikerült egy értékes belvárosi ingatlan anélkül, hogy az ügyletből a városnak bevétele származott volna.
2010-ig háromszor módosították a szerződést, de egyik alkalommal sem rögzítették benne, mi történik, ha a projektcég nem rendezi adósságát a Pécs Holding felé, csupán a teljesítési határidőket tologatták egyre későbbre.
2017-ben, a megállapodás 5. módosításakor, az érintettek már tisztában voltak azzal, hogy a Minerva-Udvar Kft. saját üzleti hasznára épít és értékesít lakóingatlanokat több százmillió forint értékben a területen, a PVh felé fennálló adósságát azonban továbbra sem egyenlíti ki, ennek ellenére a határidőt újból – a közgyűlés jóváhagyása mellett – módosították, ezúttal 2020-ra.
Időközben az is kiderült, az említett projektcégekben már nincs ingatlanvagyon, azokat három újonnan létrehozott cégekbe juttatta a Minerva-Udvar Kft., az önkormányzati vagyonkezelő tudta nélkül. 2019-ben (6. módosítás) a PVh – az önkormányzat közgyűlésének jóváhagyása nélkül – újabb kötbérről mondott le, és 2022 júliusára módosította a befejezés határidejét.
Az önkormányzat most különösen nagy vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés gyanúja miatt tett feljelentést a vagyonhasznosító korábbi vezetői ellen, a jelenlegi tulajdonos cégek képviselőivel pedig új megállapodást kötött a fennálló tartozás rendezésének érdekében.
Arról, hogy a területen valaha működhet még piac (a termelői piac évek óta „ideiglenes” helyen és csak szombat délelőttönként a Búza tér egy másik pontján működik), esetleg megépül-e a tervezett üzletház, nem szól a közlemény. | Félmilliárdos ingatlanvagyont szerezhet vissza Pécs | 13 éve húzódó ügyben születhet végre megoldás Pécsen. A Búza téri kispiac területén ingatlanfejlesztés indult 2008-ban, a korábbi piac épületét lebontották, az elfogadott tervek szerint a területen nem csak lakósházak, de – az egykori piac funkcióját is betöltő – új üzletház is létesült volna. A beruházás hosszú évekig húzódott, a társasházak végül megépültek, az üzletház/piactér viszont nem, és arra az önkormányzat friss közleménye sem tér ki, hogy ez valaha megvalósulhat. A város közel félmilliárdos követelését viszont végre behajthatják. | null | 1 | https://telex.hu/belfold/2022/01/19/felmilliard-forintos-ingatlanvagyont-szerezhet-vissza-pecs | 2022-01-19 09:37:00 | true | null | null | Telex |
Forint utaláshoz: 10918001-00000041-54080013
Euro utaláshoz: 10918001-00000041-54080037
USD utaláshoz: 10918001-00000041-54080044
Számlatulajdonos: Eötvös Károly Közpolitikai Alapítvány
Cím: 1088 Budapest, Szentkirályi u. 11.
Bank: UniCredit Bank
SWIFT: BACXHUHB
Támogatás esetén kérjük, küldjön egy üzenetet az [email protected] email-címre, amelyben tájékoztat minket arról, hogy név szerint is feltüntethetjük-e Önt az intézet által kiadott írás örökbefogadójaként.
Megtisztelő támogatását nagyon köszönjük!
A Völner-ügy nyomozati iratai alapján, amelyet hétfőn hozott nyilvánosságra a 444.hu hírportál, illetve az ügyben érintett bizonyos oktatók azóta megjelent nyilatkozatai alapján szinte teljes bizonyossággal kijelenthető, hogy Schadl György, a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar december elején letartóztatott elnöke egyetemi oktatókat vett rá, hogy jogi vizsgákat intézzenek el bizonyos NER-közeli embereknek, többek között Völner Pál rokonának, vagy Rogán Antal propagandaminiszter kabinetfőnökének. Meggyőző érvek szólnak amellett, hogy az EKINT által is elemzett Völner-ügy kulcsfigurája, Schadl közfeladati helyzettel visszaélés (Btk. 306. §) és bizonyos esetekben közokirathamisítás (Btk. 342. §) bűntettére vett rá oktatókat, többek közt sok éve jogtudománnyal foglalkozó, nagy tekintélyű tanárokat.
Az ügynek a jónéhány, demokráciát érintő általános tanulsága közül a legelemibb, hogy ismét egy olyan eset látott napvilágot, amelyben a szereplők megdöbbentő, közfelháborodást kiváltó viselkedése a Nemzeti Együttműködés Rendszerének lényegéből, a foglyul ejtett állam jelenségéből egyenesen következik. Nem vitatva az egyetemi vizsgák elcsalásában közreműködő oktatók súlyos vétkességét és felelősségét, képzeljük bele egy pillanatra magunkat a nemrég „modellváltáson” átesett egyetemen dolgozó, sokszor a teljes egzisztenciáját egyetemi státuszára építő professzor helyzetébe, aki kap egy telefont az igazságügyi miniszter helyettesének megbízásából, miszerint Orbán propagandaminiszterének legszorosabb munkatársát át kellene engednie egy vizsgán. Léteznek-e ma Magyarországon azok az egyetemen belüli és kívüli fórumok, amelyekhez oltalomért folyamodhat ilyen esetben az oktató, amelyek pártatlanul és részrehajlásmentesen, hatalmi érdekektől függetlenül látják el jogállami funkciójukat? A helyes oktatói cselekedet nyilvánvalóan a kérés visszautasítása, ám mivel találja magát szembe ma Magyarországon ebben az esetben a tanár? A hibrid rezsimek autokrata hatalma elsősorban nem bebörtönöz, hanem kényszernyugdíjaz, különféle hatóságok által vegzál, mondvacsinált indokokra hivatkozva elbocsát, stb. Mindennek a jogászok, a jogot oktató tanárok ne lennének pontosan tudatában?
Alkotmányos államban egy egyetemi oktatót okirathamisításra rábírni igyekvő hatalmi szereplő rendkívül sokat kockáztat, hiszen a hatalmi ágak szétválasztása, a fékek és ellensúlyok rendszere, vagy az egyetemi autonómia elve nem pusztába kiáltott szavak csupán, hanem jogállami módon (azaz valóban) funkcionáló alkotmányos intézményekkel vannak körülbástyázva. Alkotmányos államban egy ilyen ügyben az oktatásért felelős miniszter ugyanúgy azonnal lemond, mint az ügyben érintett propagandaminiszter, az igazságügyi miniszterrel együtt. Alkotmányos államban a nyomozóhatóságok minden követ megmozgatnak azért, hogy kiderüljön, ki lehet a végrehajtói kar elnöke által csak „Gazdának” nevezett kormánytag, vagy kormányközeli személy. Ha egy alkotmányos államban „a hatalom birtokosainak baljóslatú érdekei" (John Stuart Mill) lelepleződnek, arról tudomást szerez az egész ország, arról beszámol a valamennyi adófizető pénzéből fenntartott pártatlan közmédia, az a választások kimenetelét jó eséllyel befolyásolja, vagyis súlyos következményekkel jár. Alkotmányos államban eleve nem is létezik az a bűnös rendszer, amely most a Völner-ügy kapcsán repedezik „a bűzös végeken”.
Egy-két egyetemi oktató karrierje most biztosan véget ér, kollaboránsként, az általuk tanított jog árulójaként morálisan is örökre elbuktak. Mi viszont olyan országban szeretnénk élni, amelyben a hatalmasok jogtalan, bűnös magánérdekeinek ellenszegülni nem bátorság, hanem valós jogállami intézmények által oltalmazott állampolgári kötelesség. | A Völner-ügy csóvája, avagy egyetem vagy birkaiskola | Schadl György, a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar december elején letartóztatott elnöke egyetemi oktatókat vett rá, hogy jogi vizsgákat intézzenek el bizonyos NER-közeli embereknek, többek között Völner Pál rokonának, vagy Rogán Antal propagandaminiszter kabinetfőnökének. Meggyőző érvek szólnak amellett, hogy az EKINT által is elemzett Völner-ügy kulcsfigurája, Schadl közfeladati helyzettel visszaélés (Btk. 306. §) és bizonyos esetekben közokirathamisítás (Btk. 342. §) bűntettére vett rá oktatókat, többek közt sok éve jogtudománnyal foglalkozó, nagy tekintélyű tanárokat. | null | 1 | https://ekint.org/fuggetlen-igazsagszolgaltatas/2022-01-19/a-volner-ugy-csovaja-avagy-egyetem-vagy-birkaiskola-allaspont | 2022-01-19 11:59:00 | true | null | null | Eötvös Károly Intézet |
Az V. kerületi önkormányzat fideszes többsége leszavazta az ellenzéki képviselők sürgősségi előterjesztést, amely vizsgálóbizottságot állított volna fel a Völner–Schadl-ügy kerületi szálainak kivizsgálására.
A csütörtöki önkormányzati ülésen az LMP-s Csárdi Antal, a Belváros országgyűlési képviselője azt mondta, teljes mértékben támogatja a vizsgálóbizottság felállítását. Szerinte fontos lenne, hogy kiderüljön, az elmúlt években hány önkormányzati tulajdonú ingatlan került Schadl György, a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar letartóztatott vezetőjének tulajdonába, és ezekért mennyit fizettet.
Szentgyörgyvölgyi Péter, az V. kerület fideszes polgármestere válaszában azt mondta, az ellenzék ezzel az üggyel csak el akarja terelni a figyelmet arról, hogy „Karácsony Gergely el akarta adni a Városházát”. Schadl említett ingatlanszerzéseiről azt mondta, ezek normális menetrendben, a jogszabályoknak megfelelő módon történtek.
Ezután szavazásra bocsátották azt a kérdését, hogy felvegyék-e napirendi pontra a vizsgálóbizottság felállítását. A testület 9:4 arányban ezt leszavazta.
„Az V. kerület fideszes polgármestere még 2020 decemberében, a veszélyhelyzet alatt egyedül döntött arról, hogy a Városház utcai ingatlanhoz juthat Schadl György. És nem ez az egyetlen önkormányzati ingatlan ugyanabban az épületben, amely az előzetes letartóztatásban ülő bírósági végrehajtói kamarai elnökhöz került. Volna tehát bőven mit vizsgálni!” – írta a szavazás után Kovács Alex Gábor, a Tiéd a Belváros frakció vezetője a Facebook-oldalán.
Ugyanakkor Karácsony Gergely főpolgármester is kezdeményezi az ügyben egy fővárosi vizsgálóbizottság felállítását, ami várhatóan létre is fog jönni. A főpolgármester hétfőn azt javasolta: alakuljon át a Városháza-ügyben létrehozott vizsgálóbizottság „egy valódi kérdéseket” ellenőrző testületté, és nézzék meg, szabályosan adták-e el a fővárosi ingatlanokat az V. és a VII. kerületben.
A Völner–Schadl-ügy
A Völner-ügy december 7-én robbant ki, amikor a Legfőbb Ügyészség közölte, hogy a fideszes parlamenti képviselő, igazságügyi államtitkár a megalapozott gyanú szerint rendszeresen, alkalmanként 2–5 millió forintot kapott a Bírósági Végrehajtói Kar elnökétől, Schadl Györgytől. Az ügynek tizenkét gyanúsítottja van, köztük nyolc végrehajtó. Völner lemondott államtitkári posztjáról, egy héttel később felfüggesztették a mentelmi jogát, és önként jelentkezett a Központi Nyomozó Főügyészségen. | A Fidesz leszavazta, hogy vizsgálóbizottság alakuljon az V. kerületben Schadl György ingatlanügyeinek kivizsgálására | Az V. kerületi önkormányzat fideszes többsége leszavazta az ellenzéki képviselők sürgősségi előterjesztést, amely vizsgálóbizottságot állított volna fel a Völner–Schadl-ügy kerületi szálainak kivizsgálására. | null | 1 | https://telex.hu/belfold/2022/01/20/a-fidesz-leszavazta-hogy-vizsgalobizottsag-alakuljon-az-v-keruletben-schadl-gyorgy-ingatlanugyeinek-kivizsgalasara | 2022-01-20 08:47:00 | true | null | null | Telex |
Fiktív számlákkal ügyeskedő bűnbandát számolt fel a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) – közölte az hivatal. A Jász-Nagykun-Szolnok megyei bűnszövetség által irányított cégek alvállalkozóként ugyan végeztek valós gazdasági tevékenységet, munkavállalókat is vettek fel, de fizetendő adójukat fiktív számlákkal csökkentették – olvasható a közleményben. A költségvetési kár biztosítására csaknem 100 millió forint értékben foglaltak bankszámlavagyont és készpénzt.
A banda felszámolására szervezett, több megyét érintő akcióban a NAV több mint 120 munkatársa összesen 57 helyszínen tartott kutatásokat. A budapesti nyomozók munkáját járőrök, revizorok, IT-szakemberek és a MERKUR bevetési egység is támogatta. A nyomozók útzárat is bevetettek, hogy megelőzzék a bandatagok menekülését.
A NAV szolgálati kutyái, Boo és Harley összesen 508 doboz adózatlan cigarettát talált, és kereskedelmi mennyiségű tiltott potencianövelő is előkerült a helyszínről. A banda tagjait gyanúsítottként hallgatták ki,
A gyanúsítottként kihallgatott tagok közül egy letartóztatását a bíróság már elrendelte. A nyomozás különösen nagy vagyoni hátrányt okozó bűnszövetségben, üzletszerűen elkövetett költségvetési csalás miatt folyik. | Fiktív számlákkal ügyeskedő bűnbandát kapcsolt le a NAV, százmilliós a kár | Fiktív számlákkal ügyeskedő bűnbandát számolt fel a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) – közölte az hivatal. A Jász-Nagykun-Szolnok megyei bűnszövetség által irányított cégek alvállalkozóként ugyan végeztek valós gazdasági tevékenységet, munkavállalókat is vettek fel, de fizetendő adójukat fiktív számlákkal csökkentették – olvasható a közleményben. A költségvetési kár biztosítására csaknem 100 millió forint értékben foglaltak bankszámlavagyont és készpénzt. | null | 1 | https://telex.hu/belfold/2022/01/20/csempeszcigit-es-illegalis-potencianoveloket-is-talalt-a-nav-egy-fiktiv-szamlakkal-ugyeskedo-bunbandanal | 2022-01-20 08:52:00 | true | null | null | Telex |
A Völner-ügy kulcsfigurája, Schadl György ki akart szorítani egy másik végrehajtót a praxisából, de úgy érezte, hogy egy bíró akadályozza ebben.
Bosszúhadjáratot indított a bíró ellen, és a lehallgatási jegyzőkönyvek alapján elérte, hogy az igazságszolgáltatás legfelső szintjén is fogadják.
Cikkünkben megmutatjuk, hogyan ügyeskedett a politikai kapcsolataira hivatkozva, és mi történt ahelyett, hogy a bírósági vezetők ajtót mutattak volna neki.
Nemrég a 444 birtokába jutott a „Schadl-Völner ügy” 1734 oldalas nyomozati irata. Ez a cikksorozatunk harmadik része.
Az első részben megmutattuk, hogy Schadl hogyan intézett egyetemi vizsgákat többek között Rogán Antal kabinetfőnökének, a második részben pedig azt, hogy az igazságügyi vezetők és az embereik mennyire hétköznapi módon szervezték és intézték a sötét ügyeiket.
2021. május 25-én este nyolc előtt Völner Pál felhívta Schadl Györgyöt. Az igazságügyi miniszterhelyettes és a végrehajtói kar elnöke egy végrehajtóról beszélgettek, aki ellen büntetőeljárás indult. Egyetértettek, hogy Cs. veszélyes alak, aki Völner szerint „egy hatalmi ág” működését veszélyezteti, Schadl pedig szerette volna Cs.-t teljesen eltüntetni a végrehajtók közül, ezért még az is felmerült, hogy a sajtón keresztül csinálják ki.
Schadl tényleg mindent megtett, hogy Cs.-t ellehetetlenítse. Völnernek azt mondta, korábban még Bolcsik Zoltánt – az épp őt lehallgató Nemzeti Védelmi Szolgálat (NVSZ) vezetőjét – is meglátogatta, hogy Cs. ügyeiről tájékoztassa.
A rendőrségi iratok szerint végrehajtói karrierje kezdetén Schadl épp a kellemetlenné vált Cs. irodájában tanulta ki a szakma alapjait. A konfliktusuk mibenlétéről az iratokból semmi nem derül ki, de a dokumentumok alapján a két férfi viszonya régóta elmérgesedett, Schadlnak már nagyon az útjában volt Cs. | A bírót rúgják ki, mert ez vérlázító! | A Völner-ügy kulcsfigurája, Schadl György ki akart szorítani egy másik végrehajtót a praxisából, de úgy érezte, hogy egy bíró akadályozza ebben. Bosszúhadjáratot indított a bíró ellen, és a lehallgatási jegyzőkönyvek alapján elérte, hogy az igazságszolgáltatás legfelső szintjén is fogadják. | null | 1 | https://444.hu/tldr/2022/01/21/a-birot-rugjak-ki-mert-ez-verlazito | 2022-01-21 00:00:00 | true | null | null | 444 |
A Völner-ügy „IM-es részében” a mentelmi jog felfüggesztésére irányuló indítványból megismert ügyészségi gyanút úgy érdemes értelmezni, ha azt összevetjük a végrehajtói apparátus miniszteri felügyeletére vonatkozó jogszabályokkal és az Igazságügyi Minisztérium belső szabályzataival. Ez az írás ezt igyekszik elvégezni.
Trócsányi alatt 484 millió a hivatali tekintélyt felhasználva
A korrupciós kapcsolat a mentelmi jog felfüggesztésére irányuló indítvány indoklása szerint Völner államtitkár és Schadl György végrehajtói kari elnök között „2017. augusztusát megelőzően, pontosabban meg nem határozható időponttól kezdődően” jött létre. A lehetséges legkorábbi időpontot már könnyű emellé odatenni, hiszen a két gyanúsított lényegében egyszerre – Schadl 2015. szeptember végén, Völner rá két hétre – került pozícióba.
Az ügyészség a legkorábbi befolyásolt végrehajtói álláspályázatot 2017 nyarára, az első korrupciós kifizetést pedig 2018 májusára teszi, kifejezetten utalva arra, hogy az államtitkár a vagyoni előnyt több esetben utólag kapta meg. Ehhez az állításhoz – azt az ügyben érintett cégek beszámolóinak adataival összevetve – annyit érdemes még hozzátenni, hogy a csúszás oka az elszámolási konstrukcióból is származhatott: az első kifizetés a gyanúsítás szerint éppen egy héttel azután történt, hogy a hét érintett végrehajtó közül az elsőként hivatalba lépő benyújtotta a cégbíróságnak a működése első, még nem teljes évéről szóló beszámolót. Ez a nap egyébként, mint ahogy a 444 kiszúrta, éppen Völnernek az ekkor megalakuló negyedik Orbán-kormányba történt újabb államtitkári kinevezése és eskütétele napja volt.
Az ügyészség szerint 2018 májusától 1-3 havi rendszerességgel adott át Schadl Völnernek 2 és fél, 3 és 5 milliós tételekben összesen 67 millió forintot egészen 2021 júliusáig, de ha nem számítási hiba történt az összesítésnél, akkor nem jelzett időpontban vagy időpontokban még további 16 millió forint eljutott az államtitkárhoz.
A Völnernek adott pénz forrása az ügyészségi gyanú szerint a kari elnöknek a visszaélésben érintett végrehajtók által az irodájuk osztalékából juttatott, összesen 800 millió forintot meghaladó korrupciós kifizetés volt. A gyanúsításban megjelölt napokon kinevezett, a végrehajtói névjegyzék szerint jelenleg állandó helyettes által helyettesített végrehajtók irodáinak közzétett beszámolói alapján úgy tűnik, hogy általában a végrehajtói működés második teljes naptári évének végéig kért és kapott az érintettektől részesedést a kamarai elnök az elnyert végrehajtói praxis nyereségéből.
A tarifa már Schadl és Völner üzlete első éveiben (Trócsányi László minisztersége alatt) is tekintélyes volt a nyomozás adatai szerint: a végrehajtói irodák adózott nyereségének 60 és 75%-a között változott az első három érintett pályázatnál.
Az, hogy több bevétele származott a párosnak ebből az időszakból, mint a későbbiből, elsősorban abból fakadhat, hogy a későbbi ügyfeleknél a törlesztés az ügy feltárásakor még nem zárulhatott le, azaz ők minden valószínűség szerint végül csak részben fizették meg a kialkudott összeget.
Ezeket a pályázatokat a miniszter személyén kívül összeköti még egy fontos körülmény: Völner Pál egyiknek az elbírálása idején sem rendelkezett az Igazságügyi Minisztérium belső szabályzatai alapján olyan jogkörrel, amelyben saját jogon formálisan beleszólhatott volna a végrehajtói kinevezésekbe.
Maga a kinevezés joga ezalatt végig Vízkelety Mariann igazságügyi kapcsolatokért felelős államtitkár feladatkörébe tartozott, de Völnernek más, a végrehajtói kart érintő feladata sem volt sem a 2017. augusztustól és decembertől, sem pedig a 2018. augusztustól hivatalba lépett végrehajtók esetében.
Ha mégis képes volt az ügyészségi gyanúval összhangban jogellenesen befolyásolni a döntéseket, akkor két, más minisztériumi felsővezetők jogi felelősségét egyformán felvető eset lehetséges. Az első lehetőség szerint Trócsányit helyettesítő jogkörben, miniszterhelyettesként befolyásolta Völner az eredményt, a második szerint pedig informálisan (ahogy erre a gyanúsítás utal, „hivatali tekintélyét felhasználva”) tudta elérni, hogy a végrehajtókat kinevező Vízkelety államtitkár asszony Schadl és a kedvezményezett végrehajtójelöltek érdekeinek megfelelően döntsön.
Mivel tehát az eleve számára biztosított jogköröket felhasználva nem tudhatta az ügyeket Völner a Trócsányi-időszakban rendezni, már a most folyó büntetőeljárás szempontjából is alapvető jelentősége volna annak, hogy az akkori IM-es felsővezetés többi érintett tagjának a cselekményeit is megvizsgálják a hatóságok.
Fontos, hogy Völneren kívül mások büntetőjogi felelőssége nem attól függ, hogy e személyek részesedtek-e a kifizetésékből, de attól sem, hogy a pénzmozgásról tudtak-e egyáltalán. Hivatali visszaélésként ugyanis az is bűncselekménynek minősülhet, ha a döntésre jogosultak olyan feltételeket teremtettek, amelyek közt Völner a pályázatokat jogellenesen befolyásolni tudta, hiszen ezzel a számára a hivatali kötelezettségeik megszegésével – mint az ügyészség által megfogalmazott gyanúból látjuk, pénzben is kifejezhető értékű – jogellenes előnyt biztosítottak.
Varga alatt 396 millió a hivatali pozícióval visszaélve
2019. június 30-án Trócsányi László az Európai Parlamentbe távozott az igazságügy-miniszteri székből, utóda a néhány nappal később, július 11-én kinevezett Varga Judit lett. Az IM-ben ezekben a hetekben – hogy pontosan mikor, arra nem találtunk nyilvános forrást – végrehajtói pályázatok elbírálása is folyamatban volt. Méghozzá a Völner-Schadl együttműködés szempontjából éppen a legsikeresebbeké, hiszen a 2019. augusztus 1-jével kinevezett végrehajtók közül az ügyészségi gyanú szerint kettő is a páros „ügyfele” volt. A gyanú szerint Schadl tőlük összesen közel 280 milliót tudott később beszedni, pedig ezek is minden bizonnyal a „futamidő” alatt, a Schadl elleni büntetőeljárás miatt megszakadt törlesztések.
Ami viszont egészen biztosan ezekben a napokban történik, az az, hogy az új minisztertől, Varga Judittól annak egyik első döntéseként, a hivatalba lépését követő legelső napon kapja meg Völner immár sajátjaként azt a jogkört, ami az addigra az ügyészségi gyanú szerint már felépített korrupciós üzlet működtetésének az alapja.
Varga Judit ugyanis előbb a 6/2019. (VII. 12.) IM utasítással, majd néhány nappal később a tárca új szervezeti és működési szabályzatához igazodva kiadott 10/2019. (VIII. 1.) IM utasítással Völnert nevezi ki a közigazgatási államtitkári székből is távozó Molnár Zoltán helyébe a végrehajtói kart felügyelő miniszteri biztossá. Mindkét utasítás 2. e) pontjában szerepel valami, ami Molnár korábbi miniszteri biztosi statútumainak egyikében sem volt, és ami nagy megelégedettséggel tölthette el a beavatottakat:
Völner minisztertől kapott megbízása kiterjedt ugyanis arra, hogy „felterjesztés előtt jóváhagyja a végrehajtói kinevezési javaslatot”.
Utólag, tudva, hogy ez az apró feladatbővítés miért olyan fontos, könnyű okosnak lenni, de ez még egy elsőnapos – viszont komoly igazgatási tapasztalattal rendelkező – miniszter esetében is minimum nagyon gyenge ítélőképességet mutató döntés. Ezzel ugyanis egy egyébként is átláthatatlan, már a tárgya miatt is nyilvánvalóan magas korrupciós kockázatú folyamatban kapott szabad mérlegelési lehetőséget egy olyan politikai vezető, akinek e folyamatban – egy másik államtitkár döntési jogkörébe tartozó ügyről lévén szó – semmi keresnivalója nem lett volna.
Igen fontos volna tehát tudni, hogy ki és milyen érvekkel győzte meg Varga Juditot arról, hogy érdemes a végrehajtói kinevezési javaslatok jóváhagyásának jogával rendelkező miniszteri biztossá kineveznie és ezen a poszton aztán egészen az elmúlt hónapokig megtartania Völner Pált.
Akár a döntési jogkör kedvező alakulása, akár csak az együttműködési rutin megszerzése áll a háttérben, figyelemreméltó tény, hogy az ügyészségi gyanú szerint négy, Varga Judit minisztersége alatt kinevezett, az ügyben érintett végrehajtótól már a nyereség 80-100%-át kitevő visszaosztások érkeztek Schadlhöz, és Völner rendszeres járadékának szokásos összege is 2020 elejétől emelkedett 2,5 millió forintról 3 millióra. A kedvező döntéshez vezető út akadálymentesebbé tétele tehát – érthető módon – növelni tudta a visszaélések jövedelmezőségét.
A gyanú szerinti visszaélések idején az igazságügyi tárcát vezető két miniszter, illetve a végrehajtók ügyeit intéző többi állami vezető felelőssége biztosan nem intézhető el azzal, hogy Varga Judit Facebook-posztban üdvözli a még a rázós ügyek előtt távozott Répássy Róbert visszatérését a tárcához.
Völner Pál ezt a bizniszt egyedül, mások visszaélései, de legalábbis szándékos félrenézése nélkül nem tudta volna úgy megvalósítani, ahogy az az ügyészség szerint megtörtént.
Cikkünk megjelenése előtt közel két héttel, január 10-én az alábbi kérdéseket küldtük az Igazságügyi Minisztériumnak, választ azonban azóta sem kaptunk rájuk.
1, Milyen feladatokat látott ténylegesen el Völner Pál államtitkár Trócsányi László igazságügy-minisztersége alatt a végrehajtói kar tevékenységével, illetve a végrehajtói pályázatok kiírásával és elbírálásával összefüggésben? Helyettesítette e körben döntési jogkörökre, egyedi intézkedésekre, illetve az ilyeneket érintő utasítások adásának jogára kiterjedően a minisztert?
2, Az IM mostani ismeretei szerint kinek vagy kiknek az eljárását, döntéseit befolyásolta az ügyészségi gyanú szerint a Trócsányi László minisztersége alatt a végrehajtói pályázatok elbírálása során Völner Pál jogellenesen?
3, Kinek a javaslatára és milyen szempontokat mérlegelve döntött Varga Judit igazságügy-miniszter asszony a 2019 nyári miniszteri kinevezését követően napokkal úgy, hogy a 6/2019. (VII. 12.) IM utasítással, majd a 10/2019. (VIII. 1.) IM utasítással a végrehajtói kart felügyelő miniszteri biztossá nevezi ki Völner államtitkár urat? Ezen belül mi indokolta azt, hogy Völner Pál ekkor – a leköszönő korábbi miniszteri biztossal ellentétben, akinek nem volt ilyen hatásköre – ezekben az utasításokban hatáskört kapjon arra, hogy felterjesztés előtt jóváhagyja a végrehajtói kinevezési javaslatokat?
A korrupció melegágya
A Magyar Bírósági Végrehajtói Kar Schadl György elnökségével egy 2015. júniusban elfogadott törvény alapján, 2015 szeptemberében jött létre. Az akkori reform lényege az volt, hogy a törvény indokolása szerint „az igazságszolgáltatásba vetett közbizalom helyreállítása érdekében” a megszűnő végrehajtói kamara által végzett feladatok döntő része, köztük a végrehajtói álláshelyek létrehozásának és végrehajtói kinevezéseknek a teljes előkészítő folyamata, miniszteri irányítás alá került, a végrehajtói kar pedig a korábbi kamarai feladatok közül csak az érdekképviseletet tartotta meg.
A formálisan a kar részét képező hivatali szervezet vezetője a miniszter által kinevezett tisztviselő (2015. szeptember 1-jétől Trócsányi döntése alapján 2019. december 6-ig Petrik Béla, azóta Varga Judit kinevezése alapján Takács Katalin hivatalvezető) lett, a kar felügyeletére pedig egy miniszteri biztosi pozíciót hozott létre a törvény. A végrehajtói ügyeket így az igazságügy-miniszter duplán vonta magához: a hivatalvezető személyén keresztül a kari hivatali szervezet a kar megválasztott vezetői irányításán kívül működött, a miniszteri biztosi poszttal pedig a végrehajtókkal kapcsolatos minisztériumi feladatok fontos része a rendes minisztériumi szervezeti hierarchián is kívülre került.
A törvényjavaslat benyújtásakor és megtárgyalásakor még Trócsányi László volt az igazságügyi miniszter, Répássy Róbert pedig a parlamenti államtitkár és miniszterhelyettes (előbbi mondta a miniszteri expozét, utóbbi képviselte a kormányt a bizottsági ülésen). Hogy informálisan kinek mekkora befolyása volt az IM-ben és azon kívül a jogalkotási, a szervezeti és a személyi kérdésekre ekkor, azt kívülről nehéz felmérni.
Mindenesetre van egy főszereplő, aki a miniszternél és különösen a helyettesénél jóval tovább maradt szereplője a történetnek: Vízkelety Mariann 2015 áprilisától 2020 áprilisáig volt az IM igazságügyi kapcsolatokért felelős államtitkára (helyét ekkor, azaz már az utolsó, az ügyészség szerint korrumpált pályázat után vette át Hajas Barnabás), és már a törvényjavaslat benyújtása idején ő intézte a végrehajtói kamarával kapcsolatos ügyeket, köztük ő nevezte ki a miniszter nevében a végrehajtókat.
A feladat Vízkeletynél maradt a kar létrehozása után is, ugyanakkor a végrehajtási törvény módosítása által megteremtett lehetőséggel élve Trócsányi miniszeri biztost nevezett ki a kar felügyeletével kapcsolatos hatáskörök gyakorlására. Ezt a posztot 2015. december 1-jétől többszöri meghosszabbítással, egészen Trócsányi megbízatásának megszűnéséig Molnár Zoltán, a tárca közigazgatási államtitkára töltötte be.
A 2015-ös törvény feladatmegosztásán (a kar és a tárca közti olajozott együttműködés tapasztalatai alapján) utóbb még alakított az Országgyűlés és az IM, aminek eredményeként a kar lényegében visszakapta a végrehajtói munka szakmai felügyeletét, de a végrehajtással kapcsolatos igazgatási feladatoknak a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága általi, 2021. október 1-jén történt átvételéig a miniszteri irányítási és döntési jogok mellett, de a kari hivatali szervezetben előkészítve születtek a végrehajtókra vonatkozó legfontosabb döntések.
A nem pontosan elhatárolt megosztott felelősség ideális terepet ad a korrupció és a hatalmi visszaélések számára: kettős alárendeltségben könnyű egy megütközést keltő döntést az érdekeltek számára mindkét oldalon a másik fél akaratára hivatkozva eladni, a kulcspozícióban lévőknek pedig mindig megvan a lehetőségük arra, hogy kockázatmentesen halásszanak a zavarosban. Ez természetesen semmiben nem menti azokat, akik ezt kihasználva súlyos korrupciós bűncselekményeket követnek el, de ettől még tény, hogy a 2015-ös szervezeti struktúra ötletgazdái a történtek után aligha fogják referenciaként hivatkozni ezt a művüket.
Persze egy rossz struktúrát is lehet a kockázatokat kezelve, a döntési folyamat integritását hatékonyan ellenőrizve működtetni. Ilyen törekvésnek azonban nem látszik nyoma, sőt, mintha az ügy második szakaszára már az lett volna a cél, hogy minél zavarosabb legyen az a bizonyos víz.
Címlapkép: Varga Judit igazságügyi miniszter és Völner Pál, az Igazságügyi Minisztérium parlamenti államtitkára az Országgyűlés plenáris ülésén 2021. április 29-én. (forrás: Balogh Zoltán/MTI) | A Völner-ügy miatt két miniszter és egy másik államtitkár jogi felelősségét is vizsgálni kéne | Amit az ügyészség tudni vél Völner Pál korrupciós ügyeiről, az akkor is felveti rajta kívül még legalább két minisztériumi felsővezető jogi felelősségét, ha korrupciós juttatást más nem kapott. Hogyan tudta Völner olyan végrehajtói pályázatok eredményeit is befolyásolni, amelyekben az Igazságügyi Minisztérium (IM) egy másik államtitkára – papíron – az ő bármiféle közreműködése nélkül döntött? Miért adott Varga Judit igazságügy-miniszter 2019 nyarán egy olyan miniszteri biztosi pozíciót a helyettesének, amely az addig is jövedelmező korrupciós kapcsolatot igazi bombaüzletté változtatta? | null | 1 | https://atlatszo.hu/kozugy/2022/01/20/a-volner-ugy-miatt-ket-miniszter-es-egy-masik-allamtitkar-jogi-felelosseget-is-vizsgalni-kene/ | 2022-01-20 00:00:00 | true | null | null | atlatszo.hu |
Gattyán György néhány hónappal a 2022-es országgyűlési választások előtt döntötte el, hogy pártot alapít. A tavalyi év végén, december 24-én jogerősítette a bíróság a Megoldás Mozgalom (MEMO) nevű párt bejegyzését – szúrta ki az év elején a Magyar Nemzet a Bíróság.hu adatbázisából.
A szerveződés elnöke Gattyán György, aki a Forbes 2021-es listája alapján a hatodik leggazdagabb magyar, becsült vagyona közel 254 milliárd forint. Nyilatkozatai szerint Orbán Viktort szeretné kétharmados többséggel legyőzni, az azonban továbbra sem világos, hogy mi a célja a politikai színrelépéssel. A milliárdos vagy pártja nem vett részt a 2021-es ellenzéki előválasztáson, többen a Fideszt vélik látni mögötte. A digitalizációval kampányoló pártnak jelenleg egyetlenegy Facebook-bejegyzése sincs.
Honnan tett szert a milliárdos üzletember ekkora vagyonra? Gattyán György a Docler-csoport fő tulajdonosa hatalmas vagyonát főként a LiveJasmin nevű webkamerás pornóoldalnak köszönheti. A G7 nemrég nekiesett áttekinteni a Gattyán-birodalom céghálózatát, amit igencsak megnehezített, hogy szerteágazó nemzetközi cégstruktúrát alakított ki az üzletember.
Gattyán György ezenkívül a Teqball egyik alapítója is, ez az a sportág, aminek az a lényege, hogy egy hajlított pingpongasztalon fociznak. A sportnak a politikában is szerepe lett, ugyanis az üzletember a Teqball Zrt.-ből választotta ki újonnan alapított pártjának két alelnökét, Huszár Viktort és Borsányi Gábort, akik a Teqball társalapítói. Hozzájuk csatlakozott még a pártba alelnökként Bajusz Krisztina ügyvéd. A pártot egyébként a milliárdos legnagyobb cége, a Docler Holding székházába jegyezték be, a Kincsem Park melletti Expo tér 5-7-re – írta a Magyar Nemzet. A Teqball honlapján Huszár Viktorról azt írják, hogy „egy igazi futballkedvelő informatikus, aki a Teqball és a Sqiller projekt műszaki hátterét biztosítja”.
Huszár Viktor a Városháza-ügyben vevőként emlegetett Rahimkulovék üzlettársa
Az ősszel kirobbant Városháza-ügy kapcsán jelenleg a „Városháza eladásának ügyében létrehozott” bizottság vizsgálja egyebek mellett azt is, hogy a budapesti városvezetés tudtával egyeztettek-e a Városháza megvásárlásával kapcsolatban, vagy a felvételeket kiszivárogtató ismeretlen Karácsony Gergelyt és Bajnai Gordont akarta-e kompromittálni a választások előtt.
A Telex számolt be arról novemberben, hogy a nyilvánosságra hozott fotók alapján a Váci út 152–158 alatt került sor a vásárlás iránt érdeklődő Ruszlan Rahimkulov, az üzlettársa, Zentai Péter, a találkozót szervező Gansperger Gyula és Bajnai Gordon közötti találkozóra. Itt készülhetett lesifotó és a titkos hangfelvétel, amit később a volt miniszterelnök meg is erősített.
Karácsony Gergely, a főváros polgármestere, a Párbeszéd társelnöke január 9-én tett közzé Facebookon egy bejegyzést, amiben azt állítja, hogy a Váci úti Rahimkulov-beruházás irodájába csalta a Fidesz és az Orbán-család könyvelője Bajnai Gordont. Bajnai Gordon pedig azt állítja, hogy az irodában készült hangfelvételt manipulált formában a fővárosi vezetés lejáratására használja a kormánysajtó.
A Telex írta meg még novemberben, hogy ezen a Váci úti címen található többek között a SouthBlaze Kft., aminek az egyik tulajdonosa Huszár Viktor, így itt érhető tetten, hogy a Gattyán-párt alelnöke Ruszlan Rahimkulovval üzletel.
A SouthBlaze Kft.-nek három cég a tulajdonosa:
50 százalékban a V152 Property Kft. – amit Huszár Viktor Dénes, és Márton Péter Rudolf közösen tulajdonol;
25 százalékban a Ruszlan Rahimkulov által birtokolt Greennovatív Kft.;
és szintén 25 százalékban a Zentai Péter által birtokolt Peter’s Consulting Kft.
A cégadatbázis szerint az ingatlanokkal foglalkozó Southblaze Kft.-t 2021. januárban alapították, a NAV létszámadatai szerint mindössze egy fő munkavállalója van a társaságnak.
A Váci út 152–156. szám alatti terület papíron a svájci hátterű Pacont Kft. tulajdonában áll, a Pacont irányításában részt vevő Huszár Viktor és Marton Péter tavaly alapított Southblaze nevű cége 2021 februárjában 7 millió euró (2,5 milliárd forint) jelzálogot jegyeztetett be az iparterületre – írta a Népszava idén januárban.
Az Opten adatbázisa szerint Huszár Viktor több tucat cégben érdekelt a Teqball vállalkozáson kívül. Többek között résztulajdonos az ingatlanokkal foglalkozó A18 Ingatlan Project Kft.-ben, szintén résztulajdonos az üzemorvosi szolgáltatásokat nyújtó Iustomed Kft-ben. A Népszava találta meg Huszár saját honlapján azt, hogy 2016-ban közös fényképet tett közzé Orbán Viktor miniszterelnökkel.
A rozsdaövezetben kezdett gigantikus építkezésbe Rahimkulovékkal
A 13. kerületi Váci út 152–156. a volt Láng Gépgyár területe, az Árpád-hídtól északra, a Dagály fürdőtől és a Duna Arénától nem messze található, és épp egy kormány által segített, gigantikus ingatlanfejlesztési projekt előtt áll. A Hvg írt arról 2021 novemberében, hogy a több mint 8 hektáros területen 150 milliárd forintot költenek a beruházásra, amit a kormány (nem sokkal az elhíresült Bajnai-találkozó után) kiemeltnek minősített, ami mint ilyen, mentesül a településképi véleményezési eljárás alól, valamint mellőzhetők az országos és kerületi építési szabályok. A kormány rendeletben rozsdaövezeti akcióterületté nyilvánította a telket, így azon kedvezményes áfakulccsal árusítható lakások épülhetnek. A 8 hektáros tömbben önálló városrész épül, négy különálló toronyból álló, Magyarországon kiemelkedően magas, 65 méter magas irodaház épül, illetve 1 424 lakást alakítanak ki.
A cikkünkben vázolt összefüggésrendszerből is következtethetett Karácsony Gergely főpolgármester arra, hogy orosz titkosszolgálati háttere lehet a kormánybarát sajtó által tálalt Városház-botránynak. Novemberi Facebook-bejegyzésében a főpolgármester úgy fogalmazott, hogy
„Azt persze már megszokhattuk, hogy a Fidesz titkosszolgálati technikákkal próbálja lejáratni az ellenfeleit. Az újdonság az ügyben az orosz szál. Egyrészt az egész történet erősen idézi a klasszikus, megtervezett, a zavarkeltést célzó orosz dezinformációs kampányok technikáját. Másrészt nehezen képzelhető el, hogy a Magyarországon élő leggazdagabb család, a Fidesz jóvoltából kiemelt beruházást megvalósító, az orosz államhoz sok szálon kötődő Rahimkulovok irodájában folytatott beszélgetésről úgy készülhetett titokban hangfelvétel, hogy az az orosz titkosszolgálat és így a Putyin-rendszer tudta nélkül vagy akarata ellenére történt.” | Gattyán György pártjának alelnöke mögött a Rahimkulov famíliához köthető cégháló van | Nemrég alapított pártot Gattyán György milliárdos üzletember, és egy régi üzlettársa, Huszár Viktor lett az egyik alelnök. Felrajzoltuk a Huszár Viktor mögött álló céghálózatot: az újdonsült párt alelnöke több üzleti szálon is kötődik egy dúsgazdag orosz családhoz, Rahimkulovékhoz. A család egyik tagja az a Ruszlav Rahimkulov, aki Bajnai Gordont a Városháza megvásárlásának szándékával kapcsolatban arra a beszélgetésre invitálta, amelyről titokban hangfelvétel készült. | null | 1 | https://atlatszo.hu/kozugy/2022/01/19/gattyan-gyorgy-partjanak-alelnoke-mogott-a-rahimkulov-familiahoz-kotheto-ceghalo-van/ | 2022-01-19 00:00:00 | true | null | null | atlatszo.hu |
Az Akadémiai Dolgozók Fóruma és az Átlátszó tavaly indította el a TudoLeaks kiszivárogtató oldalt, amelyen keresztül bennfentesek a tudományos és felsőoktatási intézményrendszert érintő témákról küldhetnek névvel vagy névtelenül közérdekű információkat az Akadémiai Dolgozók Fórumának és az Átlátszónak. A napokban a platformon keresztül vette fel az Átlátszóval a kapcsolatot a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) egyik munkatársa, aki elmondta, a közelmúltban magas szinten merült fel annak a lehetősége, hogy a most állami egyetemet sok más intézményhez hasonlóan szintén egy vagyonkezelő alapítvány vegye át.
Az utolsó állami egyetemek egyike a BME
A magyar felsőoktatásban az alapítványi kiszervezést először 2019-ben honosította meg az Orbán-kormány, amikor a Budapesti Corvinus Egyetem fenntartójaként alapítványi fenntartású magánegyetemmé alakította át az intézményt. A modellváltás egyfajta privatizációt jelent, hiszen az alapítvány belső ügyeibe a választott állami tisztségviselőknek már hivatalosan nem marad beleszólása: a magyar kormány gyakorolja ugyan az alapítói jogokat, de ez csekély felhatalmazást ad, lényegében csak az első kuratóriumi tagok kinevezésére jogosít fel (a Corvinus esetében így került be a kuratóriumba például Hernádi Zsolt MOL-vezérigazgató, akit elnökké is választottak).
A modellváltás után a Corvinuson teljesen megszűntek az államilag támogatott képzések, és az állami ösztöndíj helyét egy alapítványi ösztöndíj vette át. Ez csak az első éves tandíjat fedezi, utána nem jár automatikusan a képzés végéig, hanem minden évben új rangsor alapján ítélik oda a diákoknak. Az új rendszer bevezetése óta – az új fenntartó szándékait követve – jelentősen nőtt az önköltséges hallgatók aránya.
Rejtett privatizáció: az elmúlt évben több ezermilliárdos vagyon került az államtól a kormánypárt által uralt alapítványokhoz
2021-ben a rendszerváltáskori privatizációhoz mérhető nemzeti vagyont adott ki az állam kezéből az Orbán-kormány. A több ezermilliárdos összértékűre becsülhető vagyontárgyakat ingyen kapták meg nagyrészt Fidesz-közeli figurák által vezetett vagyonkezelő alapítványok, amelyek ettől kezdve rendelkezhetnek a magyar egyetemek mintegy 70 százalékával, a legfontosabb országos kulturális intézményekkel, prémium ingatlanokkal, kastélyokkal, valamint milliárdos vállalati részvényekkel.
A Corvinus átalakítását követte az SZFE nagy port kavart alapítványosítása – itt főleg azt kifogásolták a tiltakozó hallgatók és tanárok, hogy az egyetemfenntartó élére politikai kinevezettként érkezett Vidnyánszky Attila. Kevesebb visszhangot kapott, de sokkal több hallgatót érint a vidéki egyetemek, illetve a Semmelweis Egyetem átalakítása: egy 2021 tavaszi törvény alapján a magyar felsőoktatás nagy részét átadták úgynevezett „közfeladatot ellátó vagyonkezelő alapítványoknak” (KEKVA), amelyek élére szintén kormányközeli szereplőket, köztük kormánytagokat és képviselőket neveztek ki.
Az alapítványok tulajdonába került az egyetem ingatlanvagyona is, és a KEKVA-król szóló törvény lehetővé teszi a tulajdonok értékesítését akár privát üzleti szereplők számára is. Sokak szerint ez nem más, mint privatizációs hullám és a nemzeti vagyon felosztása a legbefolyásos fideszes szereplők között, akik így akár egy kormányváltás után is komoly vagyont és hatalmat tarthatnak a kezükben.
A kancellár támogatja, a rektor ellenzi
A legnagyobb hazai egyetemek közül mára kettő, az ELTE és a BME maradt csak állami fenntartású, de kérdés, ez meddig marad így. Az Átlátszónak az egyik névtelenséget kérő BME-s munkatárs azt mondta, az egyetem egyes vezetői és a kormány köreiben is megvan a szándék a BME modellváltására. Mint jelezte,
az egyetem vezetői január 15-én, Zalaegerszegen találkoztak Palkovics Lászlóval, az Innovációs és Technológiai Minisztérium vezetőjével,
aki kulcsszerepet játszott a felsőoktatás alapítványosításában, hiszen már a Corvinus átalakításánál is ő bábáskodott.
Az egyetemvezetők (a BME rektora, kancellárja, rektorhelyettesei, kancellárhelyettese és dékánjai), Palkovics, valamint Hankó Balázs felsőoktatásért felelős helyettes államtitkár találkozójáról szóló beszámoló szerepel a BME honlapján is, eszerint a látogatás célja az volt, hogy „a BME vezetése átfogó képet kapjon arról az innovációs ökoszisztémáról, ami a ZalaZone járműipari tesztpálya körül jelenleg épül”. Az Átlátszónak nyilatkozó BME-s munkatárs szerint azonban a találkozón szóba került az egyetemi modellváltás is, amit a dékánok egy része, valamint Kotán Attila kancellár is támogatna.
Kotán Attila decemberben a BME honlapján megjelent interjúban úgy nyilatkozott,
„személyesen nagyon sajnálom, hogy a BME – mondjuk így első körben – kimaradt a változásokból”.
Szerinte az alapítványi modell „nagyon is kézzelfogható többletforrásokat” hozhatott volna a BME-nek, és az új környezetben, átalakulás híján a Műegyetemnek nehezebb lesz lépést tartania a többi intézménnyel. A kancellár arról is beszélt, hogy a modellváltás kérdésében „jelenleg eltérő a véleménye” a rektorral és az egyetemi közösség többségével.
„A választás után térjünk vissza rá”
Az Átlátszónak az egyetem egy másik, szintén névtelenséget kérő munkatársa is megerősítette, hogy a találkozón az alapítványi átalakításról is szó esett. Elmondása szerint ezt most különösen a BME-n belülről sürgették, a találkozón az egyetemi vezetők egy része informálisan kérte Palkovicsot arra, hogy kezdeményezze egy új vagyonkezelő alapítvány létrehozását a BME számára.
BME-s forrásaink szerint Palkovics a megbeszéléseken arra utalt:
az április 3-i választásokig hátralevő két és fél hónapban már nem próbálják meg végrehajtani az alapítványosítást, „utána azonban visszatérhetnek rá”.
Ezután beszámolókat kért a BME-től a közeljövőben tervezett fejlesztésekről, illetve arról, milyen forrásokat tervezne bevonni az egyetem.
A témában megkerestük az Innovációs és Technológiai Minisztérium sajtóosztályát is, azt kérdeztük, támogatják-e az állami fenntartásban maradt egyetemek modellváltását, és hogy a választások előtt kezdeményezhetik-e a folyamat elindítását. A cikk megjelenéséig nem kaptunk választ a kérdésre. Cikkünket a minisztérium válasza esetén frissítjük.
Egyik egyetemi forrásunk úgy tudja, a modellváltást az egyetemi vezetők egy kisebbsége támogatja, köztük a kormány által kinevezett kancellár, valamint a Villamosmérnöki és Informatikai Kar (VIK) és a Közlekedésmérnöki és Járműmérnöki Kar vezetői.
„A tavalyi rektorválasztás már jelentős részben az alapítványosításról szólt. Itt a régi rendszer támogatói még többségbe kerültek, és az új rektor, Czigány Tibor teljes mértékben ellenzi az átalakítást.
Azonban kérdés, hogy a többség nem fordul-e át idővel az alapítvány-pártiak javára, ahogy az egyetem anyagi forrásai szűkülnek a magánosított intézményekhez képest” – mondta egyetemi forrásunk, aki úgy véli, a kormány azt szeretné, ha a BME-n belülről támadna igény az átalakításra.
Kevesebb támogatás, szerényebb béremelés jutott az állami egyetemeknek
Mindkét BME-s forrásunk úgy látja, erre utal az, hogy a széleskörű modellváltás óta a hagyományos intézmények, köztük az ELTE és a BME hátrányba kerültek az állami támogatási pályázatokon.
„A hallgatói normatíván alapuló egyetemfinanszírozást egyre inkább felváltja az úgynevezett pályázatokhoz köthető finanszírozás”
– írta egyik forrásunk a TudoLeaks-nek. „Ezek valójában nem igazi pályázatok, nem tudjuk, kik bírálják el, rövid anyagokat kell összerakni, buzzwordökkel stb. Az idei eredményeket itt láthatjátok, az alapítványi egyetemek taroltak. ELTE, BME (sok más nagy állami egyetem nem maradt) azokhoz képest alig kaptak.”
A pályázatokat elbíráló Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal (NKFIH) honlapján szereplő listából kiderül, hogy a 2021-es pályázatokon a BME mintegy 2,75 milliárd forintot nyert el. Ez ugyan valamivel több, mint a tavalyi összeg (2,6 milliárd), de jelentősen elmarad az alapítványi tulajdonba adott egyetemek támogatásaitól. A BME-vel nagyjából azonos méretű (20 ezer hallgatót oktató) Pécsi Tudományegyetem például több mint 5,7 milliárd forintot nyert ezeken a pályázatokon. A kisebb, mintegy 10 ezer hallgatóval működő Semmelweis több mint 8,8 milliárdot. A szintén kisebb, 15 ezres Széchenyi Egyetem szintén többet, 2,84 milliárd forintot kapott a pályázatokon. Mindhárom egyetem alapítványi fenntartású, a PTE és a Semmelweis idén került egy-egy KEKVA irányítása alá, míg a Széchenyi Egyetem 2020-ban esetett át a modellváltáson.
Mindkét forrásunk megerősítette, hogy
az egyetemek működése szempontjából egyre fontosabbak ezek a pályázati pénzek, mivel kizárólag a hallgatói normatívákból nem lehetne fenntartani az egyetem jelenlegi működését,
beleértve az alkalmazotti bérek fizetését. Különösen a kisebb, inkább kutatói tevékenységet végző karok azok, amelyek leginkább függenek a pályázati pénzektől.
Idén az állami, alapítványi és egyházi felsőoktatási intézmények alkalmazottjai egységesen 15 százalékos béremelést kaptak, azonban a felsőoktatás modellváltásáról szóló kormányzati weboldal szerint az alapítványi egyetemeken további bérfejlesztő programokat is elindítottak: a Nyíregyházi Egyetemen például további 15 százalékos, a Miskolci Egyetemen plusz 30 százalékos béremelést tettek lehetővé az oktatóknak.
Stumpf: megfelelőbb lenne a BME-nek az alapítványi struktúra
BME-s forrásaink úgy vélik, a kormány célja, hogy a szűkre szabott támogatásokkal rávegyék a megmaradt állami egyetemeket, köztük BME-t arra, hogy maguk kérjék a modellváltást. A rektor mostani álláspontja az, hogy inkább több állami és uniós pályázaton kell indulni, és maradni a régi rendszerben – egyelőre Palkovics is inkább emellett áll, a választások után viszont újra napirendre kerülhet az alapítványosítás is. Az egyetem munkatársai úgy spekulálnak, hogy egy BME-alapítvány kuratóriumában akár Palkovics is helyet kaphat, hiszen ő egyelőre egyik KEKVA-ban sem kapott pozíciót annak ellenére, hogy központi szerepe volt az alapítványi kiszervezésekben.
Tavaly márciusban egyébként Stumpf István felsőoktatási kormánybiztos a Magyar Nemzetnek adott interjúban arról beszélt: a BME esetében szerinte „sokkal adekvátabb” lenne az alapítványi struktúra, mint néhány tudományegyetem számára, „de majd eldöntik, akarnak-e a jövőben csatlakozni.”
Címlapkép: A BME főépülete (forrás: vik.bme.hu) | A rektor ellenzi ugyan, de a választások után a BME is alapítványi tulajdonba kerülhet | A Budapesti Műszaki Egyetem alapítványi modellváltásáról tárgyaltak Palkovics Lászlóval az egyetem vezetői, mondta az egyetem két munkatársa az Átlátszónak. Elmondásuk szerint a miniszter nem zárja ki az alapítványosítást, de a választások előtt már inkább nem vágna bele. A tervezett átalakításra utalhat viszont, hogy a BME az elmúlt évben kevesebb pályázati támogatást kapott, mint az alapítványi egyetemek. | null | 1 | https://atlatszo.hu/kozpenz/2022/01/19/a-rektor-ellenzi-ugyan-de-a-valasztasok-utan-a-bme-is-alapitvanyi-tulajdonba-kerulhet/ | 2022-01-19 00:00:00 | true | null | null | atlatszo.hu |
9,4 millió forintnak megfelelő összeget (30 000 dollárt) fizetett a kormányközeli Mathias Corvinus Collegium (MCC) az amerikai jobboldal médiacelebjének, Dennis Pragernek tavaly augusztusi fellépéséért az MCC Feszten Esztergomban, ahol a magyar kormányt dicsérte és a nyugati kultúra megmentőjeként tüntette fel – tudta meg a Southern Poverty Law Center. A cikkben az Átlátszó főszerkesztője és egyik szerkesztője is megszólalt, a magyar médiapiac helyzetéről kérte ki a szervezet a véleményüket.
Az amerikai emberi jogi szervezet, a Southern Poverty Law Center (SPLC) Hatewatch nevű blogja – ami az amerikai szélsőjobboldal tevékenységét monitorozza – közérdekű adatigénylés útján jutott hozzá a szerződéshez, amely szerint a 2021. augusztus 5–7. között zajló MCC Fesztet szervező Mathias Corvinus Collegium (MCC) 30 000 dollárt, azaz jelenlegi árfolyamon közel közel 9,5 millió forintot fizetett az amerikai konzervatív médiacelebnek, Dennis Pragernek egy egyórás beszédért.
A Mathias Corvinus Collegium (MCC) a Habony Árpád hitelezőjeként is elhíresült Tombor András szerelemprojektjének indult, később rengeteg pénzzel szállt be a kormány – 2020-ban például több százmilliót kapott, majdnem annyit, mint amennyi a teljes felsőoktatás éves büdzséje – ezért sokan csak kormányközeli elitképzőként emlegetik. Jelenleg Orbán Balázs, a miniszterelnök politikai igazgatója az intézmény kuratóriumának elnöke.
A szerződés szerint Dennis Prager – aki egy népszerű rádióműsor házigazdája és a jobboldali PragerU társalapítója – két részletben kapta meg a pénzt:
15 ezer dollárt fizettek neki a fesztiválon mondott, nagyjából 30 perces Média és szólásszabadság címmel elhangzott beszédéért;
szintén 15 ezret kapott egy fél órás podcast-műsorért, amiben az oktatás helyzetéről volt szó.
Az SPLC szerint ez az összeg négyévi magyar minimálbérnek felel meg.
A Hatewatch megkeresésére Prager közölte, hogy a honorárium harmadát, nagyjából hárommillió forintot business class repülőjegyre költötte, így valójában csak húszezer dollárt kapott. A szerződés szerint emellett szállás is járt neki, amit az MCC „saját költségén” biztosított.
Az esztergomi eseményen a Fox News-ból ismert Tucker Carlson is felszólalt, mindketten a médiával, a bevándorlással és az LMBTQ kérdésekkel kapcsolatos nézeteiket ismertették, továbbá a magyar kormány intézkedéseit dicsőítették.
Bevándorlás, LMBTQ lobbi és sajtószabadság
Prager a rendezvényen többek között arról beszélt, hogy az LMBTQ témák propagandaként jelennek meg az iskolákban, nem oktatási céllal, továbbá úgy emlegette Magyarországot, mint a „nyugati kultúra megmentőjét”. De a sajtószabadság kérdése is terítékre került: Prager szerint semmi probléma nincs ezen a területen hazánkban, azon kívül, hogy a jobboldali hangokat megpróbálják elnyomni.
A valóságban ugyanakkor a kormánypárti sajtó térfoglalása egyre erőteljesebb, hazánk pedig évről évre lejjebb csúszik a Riporterek Határok Nélkül (RSF) sajtószabadság indexén. Tavaly pedig a sajtószabadság ellenségei közé is bekerült Orbán Viktor, egyedüli európai vezetőként. Ráadásul a hirdetési piacon is nő a politika befolyása, ma már látványosan a Fidesz-közeli média hátországának építését, fenntartását szolgálják az állami reklámköltések.
Állami reklámköltés 2006-2018
A Mérték Médiaelemző Műhely és az Átlátszó évek óta figyelemmel kíséri az állami reklámköltés alakulását. Az adatvizualizáció frissült a tavalyi…
A téma kapcsán a Southern Poverty Law Center az Átlátszó két újságíróját is megkereste. Bátorfy Attila, az ELTE Média és Kommunikáció Tanszékének mestertanára – aki egyben az Átlátszó adatvizualizációs csapatának, az Átlónak a vezetője is – kifejtette a lapnak, hogy „a kormány szép lassan felvásárolja a nyilvánosságot”, és állami pénzeket fordít reklámokra „azzal a céllal, hogy felerősítse az aktuális kormányzati üzeneteket”.
„Az ellenzék egyszerűen nem tud versenyre kelni ezzel a hatalmas mennyiségű közpénzzel.”
Bodoky Tamás, az Átlátszó főszerkesztője a Hatewatch-nak elmondta: „A kormány médiapolitikája teljesen ellentétes azzal, amit nyitott médiakörnyezetnek nevezhetünk, őszintén szólva inkább totalitáriusnak mondanám”.
Korábban is volt már példa hasonló meghívásra
Nem ez az első eset egyébként, hogy amerikai szélsőkonzervatív körökben ismert szereplőket hív meg Magyarországra a kormány. 2018-ban hazánkba látogatott Milo Yiannopoulos, aki a budapesti Bálnában tartott előadást. Steve Bannon ugyanebben az évben a Várkert Bazárban lépett fel – ami egy, az Átlátszó birtokába került szerződés szerint szintén több millió adófizetői forintba került.
Húszezer dollárért lépett fel Steve Bannon Budapesten, a számlát az adófizetők állták | atlatszo.hu
Húszezer dollárért lépett fel Steve Bannon Budapesten, a számlát az adófizetők állták.
Carlson és Prager meghívása is illeszkedik ebbe a trendbe, hiszen Orbán Viktor erőfeszítéseinek része, hogy átvegye, valamennyire finomítsa, majd beemelje a mainstream médiába a jobboldali radikális üzeneteket, így sorakoztatva fel maga mögé a jobboldalt – mondta el Hunyadi Bulcsú, a Political Capital Radikalizmus és extrémizmus programjának vezetője a Hatewatch cikkében.
A szakértő szerint a meghívás célja az volt, hogy jó színben tüntesse fel a magyar miniszterelnököt a nemzetközi porondon, de hazai szinten sem maradt hatástalan az, hogy a szavazók azt látták, hogy fontos konzervatív amerikai közszereplők éljenzik a miniszterelnök intézkedéseit. | Harmincezer dollárt fizetett az MCC a nyári fesztiválján fellépő konzervatív amerikai médiacelebnek | 9,4 millió forintnak megfelelő összeget (30 000 dollárt) fizetett a kormányközeli Mathias Corvinus Collegium (MCC) az amerikai jobboldal médiacelebjének, Dennis Pragernek tavaly augusztusi fellépéséért az MCC Feszten Esztergomban, ahol a magyar kormányt dicsérte és a nyugati kultúra megmentőjeként tüntette fel – tudta meg a Southern Poverty Law Center. A cikkben az Átlátszó főszerkesztője és egyik szerkesztője is megszólalt, a magyar médiapiac helyzetéről kérte ki a szervezet a véleményüket. | null | 1 | https://atlatszo.hu/kozugy/2022/01/19/harmincezer-dollart-fizetett-az-mcc-a-nyari-fesztivaljan-fellepo-konzervativ-amerikai-mediacelebnek/ | 2022-01-19 00:00:00 | true | null | null | atlatszo.hu |
„A veszélyhelyzet idején az egyes adatigénylési rendelkezésektől való eltérésről szóló 521/2020. (XI. 25.) Korm. rendelet 1. § (3) bekezdésében foglaltak alapján tájékoztatom Önt arról, hogy Intézményünk, mint a koronavírus járvány elleni járványkezelésre kijelölt megyei kórház, az Infotv. 29. § (1) bekezdésétől eltérően a közérdekű adat megismerésére irányuló igényének, az igény beérkezését követő 45 napon belül tesz eleget, mivel valószínűsíthető, hogy az igénynek az Infotv. 29. § (1) bekezdése szerinti határidőben való teljesítése Intézményünknek a veszélyhelyzettel összefüggő közfeladatai ellátását veszélyeztetné a járvány ötödik hullámának felívelő szakaszában” – ezt válaszolta közadatigénylésünkre a Dél-Pesti Centrumkórház Országos Hematológiai és Infektológiai Intézete.
Arra kerestük a választ, hogy pontosan milyen lélegeztetőgépeket vásároltak 295 millió forintért az Egészséges Budapest Programban, azokat milyen garanciális feltételekkel és mikor adták át az intézménynek.
Ahogy azt december végén megírtuk, intenzív terápiás berendezés és rendszer beszerzésére írt ki közbeszerzést az EMMI alá tartozó Központi Humánfejlesztési Nonprofit Kft. 2020 novemberében.
Az eljárás során 11 lélegeztetőgépet is vettek egy bruttó 295 millió forintos csomag részeként.
Ahogy a hvg.hu megírta, már a kiírás pillanatában tudható volt, hogy több ezer lélegeztető áll raktáraban. A cikk szerint „a május óta megvásárolt összesen 17 402 lélegeztetőgépből mindössze 917-et szállított ki eddig az Állami Egészségügyi Ellátóközpont (ÁEEK) magyarországi kórházakba, további negyvenet pedig idősotthonokba és szociális intézményekbe” . Vagyis már a kiírás pillanatában is volt több ezer „felesleges” lélegeztetőgépe az államnak.
Lélegeztetőgépeket vett az EMMI alá tartozó állami cég, miközben több mint 10 ezer volt raktáron | atlatszo.hu
Intenzív terápiás berendezés és rendszer beszerzésére írt ki közbeszerzést az EMMI alá tartozó Központi Humánfejlesztési Nonprofit Kft. tavaly novemberben. Az eljárás során 11 lélegeztetőgépet is vettek egy bruttó 295 millió forintos csomag részeként. Tudható viszont, hogy már a kiírás pillanatában is az állam rendelkezésére állt több ezer lélegeztetőgép, így érdeklődtünk a minisztériumnál és az állami tulajdonú cégnél is, miért volt szükség újabbak vásárlására. Az érintettek megkeresésünkre nem válaszoltak. A gépek a Szent László Kórházba kerülnek az Egészséges Budapest Program keretében.
Lapunk pedig nem sokkal az eredményhirdetés előtt írta meg, hogy mi lett a több mint tízezer lélegeztetőgép sorsa. A mintegy 300 milliárd forintnyi lélegeztetőgépből akkor 13 404 db két raktárban állt, amelyek bérleti díja havi 15 millió forint volt. 2021 nyaráig 3 288 gépet osztottak ki, de jutott belőlük Csehországba és a Vajdaságba is.
A cikkünk megjelenése előtt kerestük az EMMI-t, a beszerző céget, de nem válaszoltak. A megjelenés után a Dél-pesti Centrumkórház (DPC) – Országos Hematológiai és Infektológiai Intézet kommunikációs vezetője, Fodor Attila e-mailben kereste meg lapunkat, és a következő tájékoztatást adta: „az Országos Hematológiai és Infektológiai Intézet intenzív osztályainak az Egészséges Budapest Programban történő komplex fejlesztésének tervezése 2018-ban, a Covid-19 járványt megelőzően egy évvel kezdődött. Az Intézet számára juttatott – szóban forgó- lélegeztetőgépek beszerzését az alábbiak indokolták.
Ezek a speciális, úgynevezett magas tudású intenzív terápiás lélegeztetőgépek, amelyek a kórház közfeladatainak, egyedi betegcsoportjainak ellátásához nélkülözhetetlenek, különböznek a beszerzett lélegeztetőgépektől, melyeket kifejezetten a Covid-19 betegek kezelésénél használnak.
A két lélegeztetőgépet nem lehet egy lapon említeni. Az Intézet számára beszerzett speciális lélegeztetőgépek, olyan betegek gyógyulását és életesélyeik növelését támogatják, akiknek még magasabb szintű, komplexebb terápiára van szükségük. Ezek a berendezések olyan többletfunkciókkal rendelkeznek, amelyek lehetővé teszik a legsúlyosabb állapotban lévő, immunrendszerükben gyenge betegek magas szintű ellátását is. A lélegeztetőgépek szakmai besorolásuk szerint megkülönböztetünk alap, közepes és magas tudású lélegeztetőgépet.”
Fellelkesülve a gyors kommunikáción, még aznap e-mailben és közadatigénylésben is rákérdeztünk, milyen gépek ezek. Ugyanis az EKR-be feltöltött 28 oldalas szerződésben általános megfogalmazás szerepel:
lélegeztető készülék, Nagyméretű színes, érintésérzékeny képernyő, min. 15″ képátlóval;
lélegeztető készülék, Nagyméretű színes, érintésérzékeny képernyő, min. 17″ képátlóval;
klinikai transzport lélegeztető készülék.
A kiírásban az elbírásnál az alábbi szempontokat vették figyelembe a lélegeztető gépeknél:
a párásító vezérelhető, beállításai elvégezhetők a lélegeztetőgép képernyőjéről, bővítési lehetőség;
CO2 elimináció automatikus szabályozása a mért CO2 érték alapján, a percventilláció értékén keresztül, valamint felnőtt és gyermek, kontrollált és spontán légvételének PEEP és FiO2 szabályozása az optimális oxigenizáció érdekében a perifériás pulzushullám és szaturáció alapján, figyelembe véve az „ARDSnet protokol” valamint az „Open Lung Management”elveit, legalább két készülékben;
Esophagialis nyomásmérés.
Kunetz Zsombor szerint a közbeszerzésben megfogalmazott paramatérek nem egyeztethetőek össze a DPC válaszával, hiszen ezen funkciók nagy része kritikus állapotú beteg ellátásához szükséges. Szerinte az „Esophagialis nyomásmérés” és a PEEP éppen a COVID-betegeknél szükséges.
Speciális, főleg, ha kevés a szakképzett orvos
Az Átlátszónak név nélkül nyilatkozó aneszteziológus szerint a kiírás alapján valóban speciális tudású gépekről van szó. „Gyakorlatilag a lélegeztetőgép állításához szükséges tapasztalt orvosi jelenlétet csökkenti mesterséges intelligenciával” – írta a paraméterek alapján. Szerinte viszont „pont a nagyon beteg tüdőnél kevésbé használható”. „Itt azok az érzékelők, amik a monitorokban vannak általában, azok a lélegeztetőgépben vannak, és a szoftver, ami a lényege, folyamatosan állítja a lélegeztetőgépet. Koponyasérülteknél, műtét utáni betegeknél, és minden olyan betegnél, ahol nem a tüdő beteg, gyönyörűen lélegeztet. Igazából tudtommal 2 márka van, aminek használható ilyen tulajdonsága van”.
Egy másik kórházat is megkerestünk, ők azt írták, ők is kértek és kaptak is lélegeztetőt az elmúlt másfél évben, de nem a központi raktárból.
Arra a kérdésünkre, hogy ez miért alakult így, szerintük használhatatlanok-e a raktározott készülékek, nem tudtak válaszolni.
Az Országos Kórházi Főigazgatóságnak is írtuk január 7-én. Azt kérdeztük, 2020 nyara és 2021 decembere között hány intézmény kért olyan lélegeztetőgépet, ami más, mint azok, amiket raktároznak. Mire valók azok a gépek, amiket raktároznak, miben mások azok, amiket az intézmények kértek. Eddig egyetlen kérdésünkre sem válaszoltak.
Nyitókép: Lélegeztető gépen lévő beteg a Jahn Ferenc Dél-pesti Kórház intenzív osztályán 2020. április 8-án (forrás: MTI/Kovács Tamás) | Annyira speciálisak a lélegeztetőgépek, hogy 45 napig tart megmondani, milyenek | Tavaly augusztusban 295 millióért 11 lélegeztetőgépet vett az EMMI cége, ezek a Szent László Kórházba kerültek, miközben több mint 10 ezer raktárban porosodik. A Dél-Pesti Centrumkórház a cikk megjelenése után jelezte: ezek speciális gépek. Hogy milyenek, azt nem árulják el. A közadatigénylésünk megválaszolását a koronavírus 5. hullámára hivatkozva hosszabbították meg 45 napra. | null | 1 | https://atlatszo.hu/kozpenz/2022/01/19/annyira-specialisak-a-lelegeztetogepek-hogy-45-napig-tart-megmondani-milyenek/ | 2022-01-19 00:00:00 | true | null | null | atlatszo.hu |
a rendőrség kizárólag Fidesz-KDNP-s jelöltek íveit foglalta le a nyomozás során.
Bódás Bianka ellen még Mirkóczki Ádám később megválasztott polgármester tett feljelentést a 2019-es helyhatósági választások idején.
„Erős a gyanú, hogy a Fidesz aláírásgyűjtő íveiről egyszerűen átmásolták Bódás Bianka íveire az adatokat és valakik odahamisították az aláírásokat is" – nyilatkozta még 2019-ben Az Egri Ügyeknek Mirkóczki Ádám, és már akkor jelezte, hogy feljelentést tesz a választás rendjének megsértéséért.
Mint a portál írja, Bódás Bianka egyébként Istenmezején nőtt fel fel, később a Schmuck Andor-féle Magyar Szociáldemokrata Pártnál helyezkedett el szóvivőként, majd a kamugyanús Együtt 2014 alelnöke lett – ez az a párt, amely miatt a Bajnai Gordon-féle Együtt pártot a 2014-es választás előtt nem tudta bejegyezni a Fővárosi Törvényszék.
Bódás Bianka aztán 2019-ben a fideszes Habis László és az akkor még jobbikos Mirkóczki Ádám mellett harmadikként feltűnt az önkormányzati választásokon, mindjárt Schmuck Andornak jelentette be a Heti TV-n, hogy Eger polgármestere szeretne lenni. Noha magát balliberális érzelműnek nevezte, a helyi fideszes média komoly figyelmet szentelt neki. | Fideszes ajánlóívek: másfél év börtön a kamu polgármesterjelöltnek Egerben | Bódás Bianka polgármester-jelölti ajánlások hamisításával bukott le, a rendőrség kizárólag a Fidesz-KDNP ajánlóíveit foglalta le a nyomozás során. | null | 1 | https://azonnali.hu/cikk/20220121_fideszes-ajanloivek-masfel-ev-borton-a-kamu-polgarmesterjeloltnek-egerben | 2022-01-22 19:14:37 | true | null | null | Azonnali |
Bangóné Borbély Ildikó és a csepeli szocialisták életét jól ismerő forrásunktól azt az információt kaptuk, hogy az MSZP-s parlamenti képviselő valójában nem szerzett közgazdász főiskolai diplomát, holott a parlament.hu-n szereplő önéletrajza szerint ez a végzettsége. A szocialista politikus nyilvános életrajza szerint a Budapesti Gazdasági Főiskola (BGF) Gazdaság és menedzsment karára (szerk.: a képviselő a Budapesti Gazdasági Főiskola Pénzügyi és Számviteli Karának gazdálkodási és menedzsment képzésére gondolhatott) járt és 2013-ban végzett.
A képviselők felelnek az önéletrajzuk tartalmáért
A Mandiner közérdekű adatigényléssel fordult a BGF jogutódjához, a Budapesti Gazdasági Egyetemhez, hogy megtudjuk, Bangóné Borbély Ildikó járt-e a BGF-re, s ha igen, mennyi ideig, milyen vizsgákat tett le, és kapott-e ott diplomát. Az egyetem azt válaszolta, hogy „tanulmányi rendszerünk archívumában az Ön által kérdezett személyre vonatkozóan
semmilyen adat nem található”.
Megkerestük az Országgyűlés Hivatalát is. Onnan azt az információt kaptuk, hogy nekik semmilyen kompetenciájuk nincsen arra, hogy ellenőrizzék egy országgyűlési képviselő önéletrajzának tartalmát. Azért kizárólag a képviselő felel.
Bangóné Borbély Ildikót is megkerestük állítólagos közgazdász diplomája kapcsán, a szocialista politikus azonban csütörtök óta nem válaszol arra a kérdésre, szerzett-e diplomát a BGF-en.
Bangóné 2003-ban lépett be a Magyar Szocialista Pártba, előbb a megyei választmány tagja, majd 2008-ban a nádudvari szervezet elnöke volt, 2010-ben a megyei elnökség tagjává választották. A 2010-es önkormányzati választásokon a Hajdú-Bihar megyei közgyűlésbe került be. 2011-ben a püspökladányi időközi országgyűlési választásokon az MSZP jelöltje volt, a harmadik helyen végzett a fideszes Bodó Sándor, illetve a Jobbik jelöltje mögött. 2012-ben az Országos Elnökség és a Választmány tagjává választották, jelenleg a párt csepeli szervezetének az elnöke.
Csak listáról juthat be a parlamentbe
Bangóné 2014 óta tagja a parlamentnek, első alkalommal a Hajdú-Bihar megyei 5. számú – Hajdúszoboszló központú – országgyűlési egyéni választókerületben indult, ahol azonban csak harmadik helyen végzett, ismét a fideszes és jobbikos jelöltek mögött. Ám az MSZP-Együtt-DK-PM-MLP-lista 20. helyéről sikerült mandátumot szereznie. 2018-ban az MSZP-Párbeszéd csepeli jelöltje volt, de a választás előtt visszalépett Szabó Szabolcs (Együtt) javára, aki így nyert is, így Bangóné megint lista 14. helyéről jutott az Országgyűlésbe.
Egy emlékezetes botrány is kapcsolódik a személyéhez, a szocialista képviselő ugyanis 2019-ben tavaszán lepatkányozta a Fidesz szavazóit. „Ha már szókimondó vagyok: sok a patkány Magyarországon, ha már a patkánytéma felhozódott Budapesten” – mondta az ATV-műsorában Bangóné, miután arról kérdezték a 2019-es európai parlamenti választások kampányában, mégis miért ilyen nagy a Fidesz támogatottsága.
Idén szintén az ellenzék közös országos listáján szeretne befutó helyre kerülni, mert
nem indulhat egyéniben.
Az ellenzéki előválasztáson ugyanis újra Hajdúszoboszlón próbálkozott pártja, valamint a Párbeszéd és a DK színeiben. Ám 54,5:45,5 százalék arányban vereséget szenvedett Kiss Lászlótól, akit a Momentumon kívül a Jobbik, az LMP, az Új Kezdet, az Új Világ Néppárt és Márki-Zay mozgalma is támogatott. | Parlamenti önéletrajzával szemben a jelek szerint nincs közgazdász diplomája az MSZP-s Bangónénak | Az MSZP-s képviselő egy BGF-es közgazdász végzettséget szerepeltet a parlamenti önéletrajzában, de az egyetem szerint nincs erre vonatkozó adat az archívumukban. | null | 1 | https://mandiner.hu/cikk/20220121_bangone_borbely_ildiko_parlamenti_kepviselo_budapesti_gazdasagi_foiskola_budapesti_gazdasagi_egyetem_mszp_oneletrajz | 2022-01-22 19:18:47 | true | null | null | Mandiner |
Hosszas eljárás után hirdettek győztest a kecskeméti fatüzelésű fűtőmű pályázatában. A közbeszerzési értesítő szerint a 25 MW beépített teljesítményű biomassza tüzelésű fűtőművet, a megfelelő infrastruktúrával és technológiai elemekkel, illetve távhőrendszerbe integrálással a SADE-Magyarország Mélyépítő Kft. építheti meg.
A biomassza fűtőműről többször is írtunk. 2019-es cikkünk arról szólt, hogy uniós pénzből épít fatüzelésű erőművet az állami tulajdonú energiaszolgáltató. Akkor bemutattuk, hogy a projektben új, faapríték tüzelésű fűtőművet terveztek a belvárosba. Ezt viszont gyorsan újragondolták, és kivitték a város szélére, az ipari területre.
Így viszont a meleget vissza kellett hozni a városba, a beruházás pedig 7,6 milliárdosra nőtt.
Ehhez korábban 3,6 milliárd, majd további 4 milliárd forint vissza nem térítendő támogatást adott az állam.
A Kecskeméti Termostar Kft.-nél úgy számolnak, hogy a faapríték-erővel évente 26 ezer tonnával kevesebb szén-dioxidot bocsátanak ki, szerintük ez egy hosszú távon fenntartható, környezettudatos, megújuló energián alapuló, hatékony távhőszolgáltatási mód. A fával együtt csökken az import földgáztól való függés, valamint javul „a térségben található, egyéb célokra nem hasznosítható, jelenleg egyáltalán nem vagy igen korlátozottan értékesített tüzelőanyagok hasznosítása”. A távhőre terveik szerint nem csak a lakosok, hanem a BÁCSVÍZ Zrt., az Univer Zrt. is csatlakozhat.
Idén nyáron derült ki, hogy hiába ígért 7,6 milliárdot Palkovics Kecskemétnek, így sincs elég pénz a biomassza fűtőműre.
Hiába ígért 7,6 milliárdot Palkovics Kecskemétnek, így sincs elég pénz a biomassza fűtőműre | atlatszo.hu
Kormányközeli vállalkozó adta a legjobb ajánlatot a kecskeméti biomassza fűtőmű közbeszerzésére, de a kiíró szerint ez is túl drága. A távközlési szektorban ismert metALCOM Zrt. 7,2 milliárdért vállalta volna az építkezést, egyelőre hiába: a tender eredménytelen lett.
Az első közbeszerzés eredménytelen lett, „figyelemmel arra, hogy a rendelkezésére álló anyagi fedezet összege nem elegendő a szerződés megkötéséhez az értékelés alapján legkedvezőbb ajánlatot tett ajánlattevővel”. A dokumentum szerint a kivitelezésre hárman pályáztak: a metALCOM Zrt. bruttó 7,2 milliárd forintos, az EB Hungary Invest Kft. 7,44 milliárd forintos, míg a Tarinox Kft. 7,8 milliárdos ajánlattal.
A sikertelen beszerzés után azonban újabb eljárás indult, ennek most lett meg az eredménye. Eszerint hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos eljárásban 5 cégtől kértek ajánlatot: a VER-BAU Építőipari és Szolgáltató Kft.-től, a SADE-Magyarország Mélyépítő Kft.-től, az EB Hungary Invest Kft., a kormányközeli metALCOM Távközlési és Rendszerintegrációs Zrt.-től, valamint a Tarinox Kft.-től. 4 ajánlat érkezett.
A felhívásban ugyan az szerepelt, hogy a „rendelkezésre álló anyagi fedezet összege 3 893 541 695 forint”, a SADE-Magyarország Mélyépítő Kft. mégis nettó 5 332 634 330 forintos árral nyert.
A közbeszeszerés korábbi köréből az is kiderült, hogy a SADE-Magyarország Mélyépítő Kft. előzőleg 7 484 999 999 ajánlatot adott, ebből faragott jócskán. A közzétett szerződéstervezet szerint a fűtőmű és bekötése 24 hónap alatt készül el, miután mindent aláírtak.
A SADE-Magyarország Mélyépítő Kft. – a Veolia Víz Tanácsadó Zrt.-n keresztül – a francia Veolia Central & Eastern Europe S.A. leányvállalata. A 105 fős cég 1995 óta van jelen a magyar piacon, éves forgalma 2020-ban 7,8 milliárd forint volt. | A tervezettnél másfél milliárddal drágábban épülhet meg a kecskeméti biomassza fűtőmű | A SADE-Magyarország Mélyépítő Kft. építheti meg nettó 5,3 milliárd forintért Kecskemét határában a 25 MW beépített teljesítményű biomassza tüzelésű fűtőművet. A megismételt közbeszerzésre 5 céget hívtak meg, amelyeknek jelezték: 3,9 milliárd forint van a projektre. Ennél jóval magasabb ajánlattal nyert végül a SADE-Magyarország Mélyépítő Kft., de még így is olcsóbbat adott, mint első körben. | null | 1 | https://atlatszo.hu/orszagszerte/2022/01/12/a-tervezettnel-masfel-milliarddal-dragabban-epulhet-meg-a-kecskemeti-biomassza-futomu/ | 2022-01-12 00:00:00 | true | null | null | orszagszerte.atlatszo.hu |
Fideszes ajánlóívek: másfél év börtön a kamu polgármesterjelöltnek Egerben | Bódás Bianka polgármester-jelölti ajánlások hamisításával bukott le, a rendőrség kizárólag a Fidesz-KDNP ajánlóíveit foglalta le a nyomozás során. | null | 1 | https://azonnali.hu/cikk/20220121_fideszes-ajanloivek-masfel-ev-borton-a-kamu-polgarmesterjeloltnek-egerben | 2022-01-21 00:00:00 | true | null | null | Azonnali |
|
Több csontváz is kiesett a szekrényből az elmúlt hónapokban Tatabánya közszolgáltató cégeket tömörítő holdingjánál (T-Szol). Többek között egymillió forintot is meghaladó gyorshajtási bírságok. Dr. Hidas János – aki –a T-Szol igazgatóságának elnöke volt – céges autóként egy 2016-ban vásárolt, 13 millió forintos, 220 lóerős Volkswagen Passat 2.0 TSI Comfortline járművet használt, amihez extrákat is rendelt: panoráma tetőt és bőr üléseket. Minderről a szabadtatabanya.org számolt be.
Ezzel a nem túl puritán autóval összegyűjtött (összesen 1,1 millió forint értékű) bírságokat – amelyeket alapvetően a munkavállalónak kellene fizetnie – a cég költségvetésében számolták el 2016 óta.
Erre a külső könyvvizsgáló cég ellenőrzése nyomán derült fény,
mivel ez a folyamat minden kiadást érint, ide értve az „egyéb” költségeket is, tételenként. Így tűntek fel azok a kiadások is, amelyek a közlekedési bírságok kifizetéséről szóltak, azonban nem volt meg a párjuk: a számlák, amelyek azt jelentenék, hogy a T-Szol kiszámlázta ezeket annak a munkavállalónak, akinek emiatt a vállalat felé tartozása keletkezett. Az ellenőrzési megbízás több évre visszamenőlegesen szólt, így a tételeket összeadva hamar kiderült, hogy nem egyszeri esetről van szó.
A teljes lista egy közérdekű adatigénylést követően került napvilágra. Ezután a tartozásokat rendezte valaki: Marján György igazgató vagy maga Hidas János – legalábbis az ő neve szerepel a bizonylaton. Mindezt Fakli István mondta el az Átlátszónak, valamint a 2021. november 8-i testületi ülésen a képviselőknek.
Átvilágítás, elbocsátás
A T-Szolnál 2021. június 13-án a tatabányai polgármester, Szücsné Posztovics Ilona veszélyhelyzet alatti egyszemélyes döntése nyomán jogi és pénzügyi átvizsgálások kezdődtek, amelyet Fakli István vezetett. Ő lett az elnöke annak az igazgatóságnak, amelynek a feladata a 2017—2019 évek visszamenőleges átvilágítása, valamint a feltárt pazarlások megszüntetése, további megtakarítások elérése és az átlátható működés kialakítása volt.
A polgármester és Fakli István a városházán szóban, majd a Facebookon is ismertette az átvilágítás eredményeit: a legsúlyosabb visszaélések miatt feljelentések születtek, illetve egyszeri 52 millió forintot takarítottak meg (egy túlárazott beruházás megállításával). Az átvilágítás során olyan problémákat is felszámoltak, mint a duplikált szerződések vagy az igazgatósági tagok egymásnak adott megbízási szerződései és kifizetései. (Ezek további százmilliós megtakarításra adtak lehetőséget Fakli szerint).
A folyamat azonban nem volt zökkenőmentes: Fakli szerint az átvilágítással megbízott könyvvizsgáló nem mindig kapta meg időben a kért dokumentumokat, vagy nagyon egyforma dokumentumokat kapott. Mivel a feltárt hibák után nem születtek intézkedések a vezérigazgató, Marján György részéről, ő – Fakli szerint – közös megegyezéssel távozott a cégtől.
Belharcok nehezítik a munkát
Szücsné Posztovics Ilona független jelöltként a szavazatok 49 százalékát nyerte el a választóktól 2019-ben, néhány százalékkal megelőzve a korábbi fideszes polgármestert, Schmidt Csabát, aki 46 százalékot kapott. A polgármester politikán kívülről érkezett jelölt volt, akit a hat ellenzéki párt együtt támogatott.
A testületi munka már az elején sem ígérkezett zökkenőmentesnek, mivel a Fidesz-KDNP frakció létszáma a Mi Hazánk képviselőjével együtt ugyanúgy 9 fő volt, mint az ellenzéki képviselők létszáma; de a közelmúlt eseményei miatti átszavazások az Összefogás kéviselői részéről tovább bonyolították a helyzetet. Voltak személyes sérelmek is abban – mind Fekete Miklós, mind Hoffer Dávid ellenzéki képviselők esetében –, hogy az Összefogás elkezdett felbomlani; de a folyamat abszolút fókuszpontja mégis a gazdasági átvizsgálással alapozott munka lehet, amit a város tulajdonában álló cégek esetében indított el a polgármester.
Novemberben aztán a kormánypárti és a rendszeresen velük szavazó független vagy ex-ellenzéki képviselői többség megszavazta a polgármester által júniusban megbízott, átvizsgálást végző igazgatóság cseréjét, és visszaültették Marján Györgyöt az egyszemélyi felelős vezérigazgatói székbe, noha Posztovics szerint a felügyelőbizottságok – amelynek tagja Schmidt Csaba, Tatabánya expolgármestere is – elvileg megkapták a feltáró dokumentációt arról, milyen visszaélések történtek az ő vezetése alatt. Marjánhoz a kormánypárti képviselők látszólag lojálisak, és most sikerült Fekete Miklóst, az ex-MSZP-s képviselőt is a vezetőségbe szavazni, aki pedig hozzájuk lojális – legalábbis a korábbi, rendszeres szavazatai alapján.
A lakosság erről vajmi keveset tudhat, bár a polgármester Facebook-oldalán már beszámolt az elpocsékolt közpénzekről, így például a korábbi polgármester, Schmidt Csaba irodaberendezésének aránytalanul nagy költségéről vagy a költségvetésben talált 500 milliós hibáról is.
Mindezekkel kapcsolatban megkerestük Schmidt Csabát, a Fidesz helyi vezéralakját. A képviselő közölte, csak akkor tehetjük közzé a válaszait, ha azt változtatások nélkül tesszük.
Nem kapták meg az iratokat
Mint Schmidt írja: „a Fidesz-KDNP frakció konzultációt folytatott a város képviselő-testületében jelenlévő frakciókkal, pártokkal, független képviselőkkel és a polgármester asszonnyal. A konzultáció célja az volt, hogy a közgyűlés a város cégeinél lévő vezetési válságot megoldja, hiszen volt olyan 100 %-osan városi tulajdonban lévő társaság, amelynek másfél éve nem volt ügyvezetője.
Javaslatunk előkészítésekor egyik gazdasági társaságnál sem tudtuk figyelembe venni a polgármester asszony által készíttetett átvilágítás eredményét, mivel
ezeket sem a felügyelőbizottsági tagok, sem a képviselők nem kapták meg, pedig már nagyságrendileg fél éve elkészültek.
Képviselőcsoportunk minden átvilágítást és minden antikorrupciós javaslatot támogat, ezért is javasoltuk vizsgáló bizottság létrehozását például a polgármester asszony által elengedett 300 millió forintos kötbér ügyében, ahol tudomásunk szerint már rendőrségi nyomozás is folyamatban van.
A T-Szol Zrt. vezérigazgatójának megválasztott Marján Györgyöt közös megegyezéssel és nyolc hónapnyi munkabér kifizetésével, felmentvény kiállításával küldte el Fakli úr. Ha megalapozottan lett volna vádolható rossz gazdálkodással, hanyagsággal akkor biztosan nem kap ilyen nagyvonalú ajánlatot. A közgyűlés döntése értelmében
nem szűnik meg Marján György munkaviszonya, ami közel 10 millió forintos megtakarítást jelent a cégnek.
Frakciónk támogatja minden ügyben a hatósági eljárások lefolytatását, hiszen ez módot ad az érintetteknek, hogy tisztázzák magukat a politikailag motivált támadásokkal szemben.
Az önkormányzatnál lefolytatott átvilágítás esetében megnyugtat az a tény, hogy a több tízmilliárd forint értékben lefolytatott beruházások közül egyedül a polgármesteri titkárság, kabinetvezetői és polgármesteri iroda felújításával kapcsolatban merült fel kifogás. Ezt a beruházást, mivel a hivatal épületét érintette, a jegyző úr folytatta le, így annak részleteit Ő ismeri. A beruházás műszaki tartalmát belső építész állította össze és tudomásom szerint minden hatályos törvény és a költségvetési keret betartásával került lefolytatásra jegyző úr által.
A polgármester asszony által a videójában említett 2013-as eredményszemléletű könyvelésre való átállásból származó, és az ország sok önkormányzatát érintő költségvetési korrekcióra korábban nem volt törvényi lehetőség. A pénzügyminisztérium 2020-ban engedélyezte a korrekciót a 2019. évi zárszámadás elfogadásakor, ami polgármester asszony előterjesztésében tavaly elfogadásra került. A korrekció pénzmozgással nem járt, az önkormányzatot semmilyen kár nem érte. Nem is értem, hogy 2021-ben egy tavaly lezárt kérdést miért próbál szenzációként beállítani polgármester asszony” – zárta sorait a volt polgármester.
Még novemberben megkerestük Dr. Hidas Jánost, Marján Györgyöt és Fekete Miklóst is, ők azonban cikkünk megjelenéséig nem válaszoltak.
Megakadhatnak a folyamatok
Tatabányán 2021. november 18-án 17 órakor volt közmeghallgatás, ahol közvetlenül lehetett kérdezni a képviselőket – többek között erről az ügyről is. Azonban a napirendi pontok tárgyalása annyira elhúzódott, hogy este fél 10 tájban kezdtek bele a T-Szolt érintő témákba. Ekkorra az a maréknyi lakos is hazament, aki kezdetben jelen volt.
Szücsné Posztovics Ilona polgármester attól tart, a vezetők visszaszavazásával megállnak a pénzügyi racionalizáló folyamatok, és a régi-új vezetés nehezítheti a további ügyek felgöngyölítését vagy a már elindult nyomozásokat.
Holdampf Ildikó | Az egykori fideszes alelnök által használt, 13 milliós luxusautó több tucat gyorshajtását | A megismert dokumentumok alapján Tatabánya közszolgáltató cégeket tömörítő holdingja, a T-Szol fizette évekig volt igazgatósági elnökének, dr. Hidas Jánosnak (a tatabányai Fidesz korábbi alelnökének) gyorshajtási bírságait. Mindez akkor derült ki, amikor a polgármester a veszélyhelyzet ideje alatt átvilágítást rendelt el a cégnél. Több más furcsaságra is fény derült, a képviselők többsége azonban nem lát problémákat. | null | 1 | https://atlatszo.hu/orszagszerte/2022/01/18/az-egykori-fideszes-alelnok-altal-hasznalt-13-millios-luxusauto-tobb-tucat-gyorshajtasat-fizethette-ki-az-onkormanyzati-ceg/ | 2022-01-18 00:00:00 | true | null | null | orszagszerte.atlatszo.hu |
Érd Megyei Jogú Város Önkormányzatának polgármestere, Csőzik László az Átlátszó 2021. október 5-i sajtómegkeresését követően belső vizsgálat lefolytatására utasította a Polgármesteri Hivatalt akkor vezető dr. Konkoly Zita jegyző asszonyt – írta meg január első hetében László Ferenc kommunikációs vezető az Átlátszónak.
Lapunk két adatigénylésre adott meglepő válaszra kérdezett rá (az adatigényléseket itt és itt olvashatja el). Az adatigénylések két építőipari cég, a Káblán Bau Kft. és a General-Invest Bau Kft. által elnyert beruházások alvállalkozóinak megismerésére irányultak. A hivatal azt a választ adta, hogy a Káblán által tető alá hozott beruházások közül az egyikben, és a General-Invest Bau esetében több közbeszerzési eljárásban „nincsenek lejelentett alvállalkozók”.
Ez szerfölött különös, hiszen aligha tűnt valószínűnek, hogy a cégek alvállalkozók nélkül építettek vagy felújítottak óvodákat. A semmilyen építőipari tapasztalattal nem rendelkező Káblánnak ráadásul mindössze egyetlen alkalmazottja volt.
Gyorsan cégtemetőbe került a bejegyzése után 445 milliót elnyerő cég | atlatszo.hu
Szinte a semmiből robbant be Érd építőipari piacára a Káblán Bau Kft., amely 2017-ben, bejegyzése után pár hónappal az önkormányzat két óvodaépítési beruházására kiírt közbeszerzési pályázatát nyerte meg sok százmillió forint értékben. Két évre rá, pár nappal a Fidesz által Érden elbukott önkormányzati választás után az érdi közbeszerzési csodacég a tatabányai cégtemetőben landolt. Nagyító alá vettük a kft.-t és a közbeszerzés körülményeit.
Az Átlátszó október 5-i levelében arra kérdezett rá, hogyan lehetséges ez. A hivatal az adatigénylésekre adott válaszban vélhetően arra akart utalni, hogy a nyertes ajánlattevő cégek nem közölték az ajánlatkérővel, hogy milyen alvállalkozókat vont be a beruházásba, vagy bevontak-e egyáltalán alvállalkozókat. Ha ez így történt, akkor megsértették a jogszabályokat. Ezt azonban a hivatalnak észlelnie kellett volna.
„Felhívták-e az ajánlattevőt a törvényes és szerződés szerinti eljárásra, az alvállalkozók pótlólagos lejelentésére? Ha nem tették meg, azt miért mulasztották el, illetve vizsgálták-e az esetleges mulasztást, állapítottak-e meg személyi felelősséget, miután így a közbeszerzési törvény egyik legfontosabb, átláthatósági alapelve súlyos sérelmet szenvedett?” – kérdeztük a polgármestert.
Csőzik ezután rendelte el a belső vizsgálatot. „A jegyző ugyan a polgármester által megadott határidőn túl, de a vizsgálatot lefolytatta, és az arról szóló jelentést Csőzik László számára december 5-én elküldte” – írta a kommunikációs vezető az Átlátszónak.
A vizsgálati jelentés szerint az adatigénylésekre adott válaszok – az elég megengedő megfogalmazás szerint – többnyire nem voltak kellően tényszerűek, de jogi értelemben sem voltak teljesen világosak.
Volt olyan projekt is, amelyben lejelentették az alvállalkozót – szemben az adatigénylésre adott válasszal. Több esetben a nyertes cég közölte, hogy nem kíván alvállalkozót bevonni. Más projektek esetében az építési napló tartalmazta az alvállalkozók neveit.
László Ferenc így folytatta: „a korábban önnek küldött közérdekű adatkérésekre adott válaszok és a jelentésben szereplő megállapítások közti ellentmondásokat a polgármester észlelte, és azon az állásponton van, hogy ezen ellentmondások egy részére a jelentés nem ad kielégítő magyarázatot. (…) Továbbá a polgármester határozottan úgy látja, a vizsgálat nem tért ki az ön által közérdekű adatkéréssel érintett, egy jól körülhatárolható vállalkozói kör által 2019 előtt végzett, a még fideszes vezetésű városvezetés időszakában zajló óvodaberuházások minden elemére, így például az egyik projekt (az Érdi Kincses Óvoda és Apró Falva Bölcsőde csoportszobáinak felújításához kapcsolódó kivitelező kiválasztás a VEKOP-6.1.1-15-RD2-2016-00002 kódszámú projekt keretében) vizsgálata kimaradt”.
Kartellezés gyanúja miatt nyomoznak egy 280 millió forintos érdi óvoda-közbeszerzés ügyében | atlatszo.hu
Négymillió forintos uniós bírság és 70 millió forintos uniós visszatérítési szankció kiszabása után nyomozás indult a sokat vitatott érdi óvodaépítések egyikének közbeszerzési visszásságai miatt. Korábban a hatóságok azt állapították meg, hogy a 278 milliós Fácán utcai óvodaberuházás közbeszerzési eljárásában két meghívott cég összejátszott. A nyertes cég tulajdonosa a fideszes óvodaépítéseket felügyelő volt alpolgármester rokona. A rendőrség hivatalos megfogalmazása szerint: „egyelőre ismeretlen tettes ellen” folyik a büntetőeljárás.
László utalt arra, hogy maga a jelentés is tartalmaz egy olyan újabb kartellgyanús esetet, amelyben az egyik ajánlattevőt a későbbi nyertes alvállalkozóként vont be, ezt pedig a törvény kifejezetten tiltja.
A polgármester elégedetlenségét fejezte ki a jelentés azon részével is, amely azt firtatta, hogy a hivatal munkatársai hozzáférhettek-e az építési naplókhoz, illetve az azokban szereplő adatokhoz. Csőzik olyannyira elégedetlen volt a jelentéssel, hogy újabb, ebben az esetben a belső ellenőr által lefolytatandó vizsgálatot rendelt el.
A lapunknak küldött válaszban az is szerepel, hogy „a fenti ügyek elégtelen kivizsgálása, a jelentés ellentmondásai is szerepet játszottak abban, hogy
a polgármester december 15-én végül kezdeményezte a jegyző, dr. Konkoly Zita munkaviszonyának közös megegyezéssel történő megszüntetését”.
Dr. Konkoly Zitát, Érd város új jegyzőjét 2020. március 9-én a polgármestert még többek között úgy mutatta be a Facebookon, mint rugalmas, a közösség érdekeit szem előtt tartó, szakmailag felkészült szakembert.
Írásban megkerestük dr. Konkoly Zitát, hogy szeretne-e reagálni a vele kapcsolatos történésekre, de cikkünk megjelenéséig nem reagált.
Büntetés, rendőrségi nyomozás
Az ügy hátterében Érd vélhetően legnagyobb horderejű kartellezési ügye áll. A Fácán utcai óvoda közbeszerzési eljárása során az egyik ajánlattevőt a győztes cég alvállalkozóként vonta be. A Közbeszerzési Hatóság – az uniós vizsgálat után – az önkormányzatot kétmillió forintra büntette, a Pénzügyminisztérium pedig 70 millió forint támogatás visszafizetésére kötelezte. Az ügyben tavaly májusban rendőrségi nyomozás indult.
Az önkormányzat tájékoztatása szerint „a Belügyminisztérium tavaly év végén úgy döntött, hogy az általunk 2021. II. félévére kért, ún. »ÖNHIKI-s« támogatási kérelmünkben szereplő közel 540 millió forint helyett csak 126 millió forint rendkívüli támogatást ítél meg önkormányzatunknak. Mindez azt jelenti, hogy eddig a Fácán utcai óvoda építésében feltárt kartellgyanús ügyben a Pénzügyminisztérium által megszabott 70 millió forintos visszafizetési kötelezettség tekintetében mindösszesen 27 millió lejárt tartozást fizetett ki a kormány, azaz úgy tűnik, ebben az előző fideszes városvezetéshez kötődő ügyben a maradék 43 milliót az érdi adófizetők kénytelenek állni.”
Az Átlátszó ezután kérte ki a többi, ehhez a céghez köthető közbeszerzés alvállalkozóinak nevét. Ez a cég a General-Invest Bau Kft., Érd közbeszerzési sikercége: 2011-től 2019-ig közel 1,5 milliárd forint értékben nyert el többnyire óvodákkal kapcsolatos építési és felújítási tendereket.
De miért probléma, ha a korábbi ajánlattevőt a nyertes cég alvállalkozóként vonja be a beruházásba?
A kartellezők nem egyeztetnek a piac felosztásáról vagy a piaci magatartások egyeztetéséről a nagy nyilvánosság előtt, az efféle összebeszélésék leleplezése pedig meglehetősen bonyodalmas feladat. Ezért a jogalkotó az efféle egyeztetések gyanújára alapozva rendel szankcionálni bizonyos eseteket.
Nyolc év alatt tizenhat közbeszerzési eljárásban összesen több mint egymilliárd forint értékben nyert közbeszerzési pályázatokat Érden az a cég, amelytől 2011-ben lakást vásárolt a későbbi fideszes alpolgármester. A General-Invest Bau Kft. egyik tulajdonosa 2015-től vált hivatalosan az érdi politikus rokonságának tagjává: a vállalkozó fivére elvette a fideszes Bács István testvérét. Bács alpolgármester vagyonnyilatkozatában is talált az Átlátszó pár furcsaságot.
Amikor a vesztes ajánlatkérőből nem sokkal később alvállalkozó lesz, azt a szakirodalom színlelt vagy támogató ajánlatnak nevezi. A törvény – lényegében, és leegyszerűsítve a helyzetet – azt vélelmezi, hogy a későbbi alvállalkozó szándékosan olyan ajánlatot tett, hogy ne nyerjen, ezzel elősegítve a másik ajánlattevő sikerét. A vesztes ajánlattevőt pedig az alvállalkozói megbízással fizeti ki a nyertes cég.
A General-Invest Bau bizonyos szerződési és rokoni kapcsolatok révén az előző ciklusban alpolgármesterként ténykedő fideszes Bács Istvánhoz köthető. Az Átlátszó adatigénylésével érintett másik cég a több áttétellel a General-Invest Bau Kft. ügyvezetőjéhez kapcsolható Káblán Bau Kft., amely nem sokkal bejegyzése után két közbeszerzési eljárásban 445 millió forint értékben köthetett szerződést a fideszes önkormányzattal.
A General-Invest Bau és a Káblán egy jól körülírható cégcsoport tagjai: 2017 után nagy gyakorisággal ezeket a cégeket hívták meg az építési beruházások közbeszerzési eljárásaiba.
Ajánlatkérésekkel bebetonozott cégek hálózata osztozott a milliárdos közbeszerzéseken Érden | atlatszo.hu
Az ország több térségében feltárt céghálózatokéhoz hasonló közbeszerzési séma nyomaira bukkant kutatásai során az Átlátszó Érden. Óvodákkal összefüggő építési közbeszerzésekre rendszeresen ugyanazokat a cégeket hívták meg. A csoport legnagyobb nyertese a 2019 előtti fideszes városvezetés óvodaügyekért felelős alpolgármesteréhez rokonsági kapcsolat révén köthető cég. Az egyik óvodaberuházás ügyében kartell-bűncselekmény miatt jelenleg is nyomozás folyik, amiért a vesztes pályázót a nyertes később alvállalkozónak bevonta a beruházásba. A cégháló felderítését nem könnyítette meg a polgármesteri hivatal: Érd ellenzéki polgármestere belső vizsgálatot rendelt el, miután az ügyben az Átlátszó adatigényléseire vélhetően nem mindenre kiterjedő információkat adtak ki.
Fotó: Csőzik László és Konkoly Zita jegyző egy korábbi közgyűlésen (forrás: erdmost.hu) | Az Átlátszó adatigénylésére adott válasz is hozzájárult az érdi jegyző távozásához | Újabb belső vizsgálat indult az érdi polgármesteri hivatalban annak kiderítésére, hogy az előző, fideszes városvezetés által kiírt óvodaépítési közbeszerzések idején kartelleztek-e a meghívott cégek. Erre azzal együtt került sor, hogy Konkoly Zita jegyző közös megegyezéssel távozott a hivatal éléről. | null | 1 | https://atlatszo.hu/orszagszerte/2022/01/20/az-atlatszo-adatigenylesere-adott-valasz-is-hozzajarult-az-erdi-jegyzo-tavozasahoz/ | 2022-01-20 00:00:00 | true | null | null | orszagszerte.atlatszo.hu |
Folytatódott a 444 Völner–Schadl-ügyről szóló cikksorozata, amely a több mint 1700 oldalas nyomozati anyag alapján fejti fel a lemondott államtitkár és a magyar végrehajtói kar letartóztatott elnökének közös, korrupciógyanús ügyleteit. Az újabb szöveg szerint Schadl György ki akart szorítani praxisából egy rivális végrehajtót, Cs.-t, és ebben mások mellett Völner Pál segítségét is igénybe vette.
A másik végrehajtó, Cs., Schadl egykori mentora volt, de viszonyuk később megromlott. Völner és Schadl 2021. május 25-i telefonbeszélgetésében egyetértett abban, hogy Cs. veszélyes alak, Völner szerint „egy hatalmi ág” működését veszélyezteti.
Cs.-nek a hívás idején már felmondtak, és büntetőeljárás is folyamatban volt ellene, de ez Schadlnak nem volt elég, azt akarta elérni, hogy végleg visszavonják Cs. végrehajtói megbízását. Ebben az akadályozta, hogy Cs. megszerezte a Pesti Központi Kerületi Bíróság egyik csoportvezető bírájának állásfoglalását, mellyel Cs. védekezni tudott. Így került a célkeresztbe a bíró is.
A PKKB-s bírót Schadl ki akarta rúgatni, és el akarta érni, hogy többet ne vehessen részt végrehajtói szakvizsgákon. Schadl 2021. június 2-án telefonon felhívta Senyei György Barnát, az Országos Bírói Hivatal elnökét, aki a nyomozati anyagban idézett beszélgetések és sms-ek szerint leszervezett neki egy találkozót Tatár-Kis Péterrel, a Fővárosi Törvényszék (FT) elnökével, aki egyébként Kovács Zoltán kommunikációs államtitkár sógora. Schadl azt kérte Tatár-Kistől, hogy rúgja ki a bírót, aki azt válaszolta, a bírót nem lehet kirúgni, de azt mondta, visszavonhatja a bíró csoportvezetői megbízását, és tehet arról, hogy ne érezze jól magát a munkahelyén.
Völner ezekben az ügyletekben a fentebb idézett telefonbeszélgetésen túl leginkább úgy bukkant fel, hogy Schadl több megbeszélésen is Völner véleményeként adta elő a saját álláspontját, tehát az ő előadásában Völner volt az, aki nem akarta a helyén tudni a számára kellemetlen bírót.
A 444 PKKB-s körökből úgy tudja, Schadl bosszúhadjárata nem volt sikeres, és a bíró még mindig csoportvezetőként dolgozik, de elővették amiatt, hogy Cs. megszerezte az állásfoglalást. A lap megkereste Senyeit és Tatár-Kist is, de érdemi választ nem kaptak tőlük.
A bíró szakvizsgabizottságból való eltávolítása ügyében Schadl egyébként a jegyzőkönyvek alapján Szabó Imrét, a Szegedi Egyetem polgári jogi tanszékének vezetőjét kereste meg, akivel ismerősei számára már intéztetett egyetemi vizsgákat. Őt ezügyben egyszer azzal kereste meg, hogy „egyeztetett Völner államtitkár úrral" és a bírót "a jövőre nézve nem szeretnénk látni". Az egyetemi tanszékvezető közölte: „Uram! Megbeszéltük”.
A 444 őt is megkereste, de Szabó azt mondta, ez csak annyit jelentett, hogy érti, miről beszél Schadl, viszont ígérni biztos nem ígért neki semmit, és nem is tett semmit a bíró eltávolítása érdekében. | Schadl bosszúhadjáratot indított egy bíró és egy végrehajtó ellen | Az ügyben felbukkan a Szegedi Egyetem tanszékvezetője is, aki korábban Schadl ismerőseinek intézett vizsgákat. | null | 1 | https://m.hvg.hu/itthon/20220121_Schadl_bosszuhadjaratot_inditott_egy_biro_es_egy_vegrehajto_ellen_Volnerre_hivatkozva_kampanyolt_a_felreallitasukert | 2022-01-21 07:56:00 | true | null | null | HVG |
A Tiéd a Belváros V. kerületi ellenzéki frakciója vizsgálóbizottság felállítását kezdeményezte az V. kerületben, hogy kiderüljön, a Völner-ügy egyik kulcsszereplője, a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar letartóztatott vezetője, Schadl György hogyan juthatott hozzá értékes belváros ingatlanokhoz – közölte az LMP csütörtökön. Az ellenzéki frakció indítványát a Belvárosi képviselőtestület fideszes többsége leszavazta.
Csárdi Antal, a Belváros egyéni országgyűlési képviselője az ülésen azt mondta, „ki kell vizsgálni a Völner-botrány V. kerületet érintő ingatlanokkal kapcsolatos ügyeit, továbbá azt is, hogy az V. kerület által megbízott ügyvédi iroda és az önkormányzat miért szabotálta, hogy a főváros az értékes ingatlanok vonatkozásában éljen elővásárlási jogával, ezáltal megvédje a közvagyont és megakadályozza a közvagyon kijátszását”.
Az LMP a közleményében azt írja, Karácsony Gergely főpolgármester a héten jelentette be, hogy fővárosi szinten vizsgálóbizottság felállítását kezdeményezi a Völner-ügyben, így legalábbis elvárható lett volna, hogy ezt a jó példát az egyébként vastagon érintett belvárosi Fidesz is kövesse.
A fideszes többségű közgyűlés végül leszavazta az ellenzéki frakció kezdeményezését, az LMP szerint ezzel azt erősítették meg, hogy a Belvárosban még mindig óriási hatalommal bíró Rogán Antal is érintett a vesztegetési és ingatlanpanamában.
December elején tartóztatták le Schadl Györgyöt, mert az ügyészség szerint összesen több mint 884 millió forint kenőpénzt fogadott el kamarai praxisokért cserébe. Az ügyben érintett Völner Pál, aki lemondása előtt az Igazságügyi Minisztérium parlamenti államtitkára és a miniszter, Varga Judit helyettese volt. A gyanú szerint nála 2018 májusa és 2021 júliusa között összesen 83 millió forint landolt. Az alkalmanként 2-5 millió forintos összegeket konspirált módon vette át a végrehajtói kar immár letartóztatásban lévő elnökétől. | Leszavazta a fideszes többségű testület, hogy vizsgálják Schadl György belvárosi ingatlanügyeit | Az V. kerületi ellenzéki frakció akart vizsgálóbizottságot, de leszavazták. Az LMP szerint ezzel azt erősítette meg a Fidesz, hogy benne van Rogán Antal az ingatlanbotrányban. | null | 1 | https://m.hvg.hu/itthon/20220120_schadl_gyorgy_belvaros_ingatlanugy_lmp_fidesz | 2022-01-20 19:41:00 | true | null | null | HVG |
Vizsgálatot indít a Pécsi Tudományegyetem azokkal az egyetemi vizsgákkal kapcsolatban, amelyek tisztaságát a Völner-ügy során született telefonlehallgatási jegyzőkönyvek megkérdőjelezik, mivel hivatalos etikai szabályok és a vizsgaszabályzat megsértésének gyanúja merült fel. Ezt az egyetem részéről Kottász Gergely, az intézmény sajtóreferense közölte a hvg.hu kérdésére. Az egyetem azt ígéri, hogy a vizsgálat lezárulta után annak eredményéről tájékoztatni fogja a közvéleményt.
A Pécsi Tudományegyetemet azután kerestük meg, hogy a 444 hétfőn megírta: Völner rokonának és Rogán kabinetfőnökének is „varázsolhatott” egyetemi vizsgát a Végrehajtói Kar letartóztatott elnöke.
A 444 megszerezte a Schadl–Völner-ügy nyomozati anyagát, melynek részét képezik azok a feljegyzések is, amiket a Központi Nyomozó Főügyészség (KNYF) munkatársai készítettek Schadl György, a Végrehajtói Kar egykori elnökének telefonbeszélgetéseiről. Mivel Schadlt a hatóságok huzamosabb ideig tartották megfigyelés alatt, ezért a nyomozati anyag mintegy 1734 oldalra hízott. A portál részleteket is közölt a lehallgatott telefonbeszélgetésekből, amikből az derül ki, hogy Schadl György a kapcsolatain keresztül befolyásos kormányzati figurák rokonainak, illetve bírósági végrehajtóknak és azok rokonainak segíthetett átmenni különféle egyetemi vizsgákon.
A 444 ezek közül név szerint említi Nagy Ádámot, Rogán Antal kabinetfőnökét, akinek a közéleti elfoglaltsága miatt igen jól jöhetett a Pécsi Tudományegyetemen (PTE) folytatott tanulmányaiban nyújtott segítő kéz. Hozzá kell azonban tenni, hogy a KNYF az üggyel kapcsolatban csak feltételezés szintjén kötötte össze a lehallgatott beszélgetésekben megnevezett Nagy Ádámot Rogán Antal kabinetfőnökével, ahogyan az is érdekes, hogy bár Schadl a nyomozati anyag tanúsága szerint igen intenzíven foglalkozott Nagy ügyével, és több vizsgán is átsegítette, mégsem derül ki a jegyzőkönyvezett lehallgatásokból, hogy mégis ki kérte meg a közbelépésre.
A portál állítása szerint a PTE-n kívül Schadl keze a Pázmány Péter Katolikus Egyetem jogi karára is elért, itt tehetett sikeres vizsgát egy telefonhívásának köszönhetően Völner Pál egy rokona is. Ugyanakkor az igazi, nagyüzemszerű vizsgavarázslás terepe a pécsi egyetem volt, ahol – legalábbis a 444 állításai alapján –, Schadl Nagy Ádámon kívül még több végrehajtónak és azok rokonainak intézhetett sikeres vizsgákat. Ezzel kapcsolatban a portál megnevezi dr. Mészáros Emil Pál tanársegédet, Prof. Dr. habil. Kőhalmi Lászlót, a Kriminológiai és Büntetés-végrehajtási Jogi Tanszék vezetőjét és dr. Kovács Bélát a jogi kar dékáni hivatalának vezetőjét, mint olyanokat, akik segítettek a fővégrehajtónak „varázsolni”. Tudni kell, hogy Schadl maga is a pécsi jogi karon oktatott, sőt Mészáros korábban a tanítványa is volt.
A 444 megkereste az érintetteket, akik közül Nagy Ádám, illetve Völner Pál nem nevesített rokona nem reagáltak a portál kérdéseire, míg Mészáros Pál Emil először tagadta, hogy a leiratokban szereplő telefonbeszélgetések megtörténtek volna, később pedig, amikor a portál újságírója szembesítette ezekkel, annyit mondott, hogy Schadl Györggyel baráti viszonyban vannak, de a leiratokban foglaltakra csak később fog tudni reagálni. Kőhalmi László a portálnak úgy nyilatkozott, hogy bármely hallgatónak lehetőséget nyújt arra, hogy a vizsgaidőszak végéig pótolhassa a hiányzó házidolgozatát. Kovács Béla pedig kijelentette, hogy csakis az ügyvédje jelenlétében hajlandó nyilatkozni. | Vizsgálatot indít a pécsi egyetem a Völner-ügyben kibukott egyetemi vizsgák miatt | A Pécsi Tudományegyetem jogi karán a végrehajtói kar már letartóztatott elnöke korábban sorozatban vajazott le vizsgákat. | null | 1 | https://m.hvg.hu/itthon/20220117_Vizsgalatot_indit_a_pecsi_egyetem_a_Volnerugyben_kibukott_egyetemi_vizsgak_miatt | 2022-01-17 12:38:00 | true | null | null | HVG |
A Pécsi Tudományegyetem és a Szegedi Tudományegyetem után a Pázmány Péter Katolikus Egyetem is bejelentette, vizsgálatot indít a Völner-ügyben kibukott egyetemi vizsgák miatt. Mint arról korábban beszámoltunk, a 444 birtokába került a Schadl–Völner-ügy nyomozati anyaga, amely szerint Schadl György valóságos vizsgagyárat működtethetett a kapcsolatain keresztül. A lap állítása szerint a PTE-n kívül Schadl keze a Pázmány Péter Katolikus Egyetem jogi karára is elért.
A Pázmány Péter Katolikus Egyetem közleményében arról ír, hogy a nyomozati anyagban szereplő telefonbeszélgetésekről az egyetem vezetése a sajtóból értesült. Mint írják,
az egyetem kiáll valamennyi tisztességes, a vonatkozó szabályokat mindenkoron tiszteletben tartó oktatója és hallgatója mellett, az oktatás és az értékelés (vizsgáztatás) során született eredmények tisztaságát nem kérdőjelezi meg.”
Ugyanakkor a nyomozati anyag miatt felmerült a gyanú a vizsgáztatás kapcsán, ezért belső vizsgálatot indítanak az ügyben. Hogy ennek mikorra lesz eredménye, egyelőre nem tudni, a Szegedi Tudományegyetemen azonban egy nap alatt lezárult a vizsgálat. Az intézmény szerint az egyetemen nem történt visszaélés.
(Kapcsolt képünkön Schadl György látható.) | Völner-botrány: a Pázmány Péter Katolikus Egyetem is belső vizsgálatot rendelt el | Kedden délután a Pázmány Péter Katolikus Egyetem is bejelentette, vizsgálatot indít a Schadl–Völner-ügy nyomozati anyaga miatt. | null | 1 | https://m.hvg.hu/itthon/20220118_volner_pal_schadl_gyorgy_pazmany_peter_katolikus_egyetem_vizsgalat | 2022-01-18 15:41:00 | true | null | null | HVG |
Elutasították a Völner-ügyben eljáró ügyészek ellen tett feljelentést – közölte a Fővárosi Nyomozó Ügyészség.
A közlemény szerint a Központi Nyomozó Főügyészség meg nem nevezett ügyészét, ügyészeit jelentették fel hivatali visszaélés bűntette miatt. A feljelentő szerint az ügyészek megszegték hivatali kötelességüket, mert nem indítványozták a korrupciógyanúba keveredett Völner Pál letartóztatását, amivel jogtalan előnyhöz juttatták az azóta már lemondott államtitkárt.
Az ügyészség azzal az indokkal söpörte le a feljelentést, hogy a büntetőeljárásól szóló törvény nem határoz meg olyan esetet, amikor az ügyész a letartóztatást köteles indítványozni, és „büntetőeljárásban alapvető jogot korlátozni csak a törvényben meghatározott okból, módon és mértékben lehet, feltéve, hogy az elérni kívánt cél kisebb korlátozással nem biztosítható”.
Kényszerintézkedéshez pedig csak akkor nyúlhatnak, ha nincs más megoldás. A közleményben az ügyészség kiemelte, hogy letartóztatás nem cél, hanem eszköz, az eljáró ügyésznek, bírónak mindig mérlegelnie kell, hogy szükséges-e a büntetőeljárás eredményes lefolytatásához.
A Fővárosi Nyomozó Ügyészség most azt állapította meg, hogy az érintett ügyészek nem követtek el bűncselekményt, ezért elutasította a feljelentést. | Elutasították a Völner-ügyben eljáró ügyészek ellen tett feljelentést | A feljelentő szerint az Igazságügyi Minisztérium lemondott államtitkárát le kellett volna tartóztatni, és mivel ez nem történt meg, az ügyészek hivatali visszaélést követtek el. A Fővárosi Nyomozó Ügyészség szerint a panasz nem volt jogos. | null | 1 | https://hvg.hu/itthon/20220119_Elutasitottak_a_Volnerugyben_eljaro_ugyeszek_ellent_tett_feljelentest | 2022-01-19 13:39:00 | true | null | null | HVG |
Kedd reggel kezdeményezte Polt Péter legfőbb ügyész Völner Pál igazságügyi államtitkár, fideszes országgyűlési képviselő mentelmi jogának felfüggesztését, miután a gyanú szerint rendszeresen 2-5 millió forint vesztegetési pénzt fogadott el a Bírósági Végrehajtói Kar elnökétől. Völner Pál lemondott államtitkári posztjáról, a vádakat viszont tagadja. Ligeti Miklós, a Transparency International Magyarország jogi igazgatója azt mondja, az ügyészség által megfogalmazott gyanú a legősibb korrupciós modell, ennél a Simonka- és Boldog-ügy is szofisztikáltabb. | Rogán Antal nem találja a szavakat a vizsgabotrányba keveredett munkatársa ügyében | A befolyásos emberek számára elintézett egyetemi kollokviumok további betekintést adnak a Völner Pált is lefizető fővégrehajtó korrupciós hálózatába, amely az egyelőre hallgató propagandaminiszter környezetéig ér. | null | 1 | https://m.hvg.hu/360/20220119_Bukasveszely | 2022-01-19 11:00:00 | true | null | null | HVG360 |
Tavaly októberben 1800 négyzetméteres budapesti ingatlant vásárolt a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar tulajdonában álló cégtől Nagy Ádám, Rogán Antal kabinetfőnöke – derül ki azokból a dokumentumokból, amelyeket Hadházy Ákos független országgyűlési képviselő hozott nyilvánosságra a közösségi oldalán.
Nagy amiatt került be a hírekbe, hogy a 444.hu a Völner–Schadl-ügy ügyészségi nyomozati dokumentumai – köztük lehallgatott telefonbeszélgetések leiratai – alapján megírta: egyike volt azoknak, akiknek Schadl György, a végrehajtói kör korrupciós ügyek miatt letartóztatott elnöke vélhetően egyetemi vizsgát „varázsolt”.
Az évek óta a Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető Rogán mellett dolgozó Nagyról (aki a miniszter egyik fiának keresztapja is) a napokban kiderült, hogy
három évig a Hungaroring Sport Zrt. igazgatósági tagja volt,
ma is az Antenna Hungária igazgatósági tagja, valamint
a Nemzeti Mobilfizetési Zrt. felügyelőbizottságának tagja.
Emellett cégtulajdonos is, az övé a 2020-ban alapított, ingatlanok bérbeadásával, üzemeltetésével foglalkozó Nadan Kft., amely első teljes üzleti évében több mint 30 millió forint nyereséget ért el, közben pedig felvett 348 millió forint hitelt. Ez a vállalkozás vásárolta meg Hadházy szerint a végrehajtói kar tulajdonában álló Városligetház 13 Zrt.-től a Szegedi út 35-37. alatti ingatlant. A képviselő ennek értékét „alsó hangon” félmilliárd forintra tette.
A politikus úgy véli, hogy Nagy Ádám köztisztviselői fizetése nem lehet több 500-600 ezer forintnál havonta, és a bizottságokban sem keres a nyilvános adatbázisok szerint többet összesen félmillió forintnál. Mint írta: „De hopp, néhány hónapja megvesz egy minimum félmilliárdos ingatlant, és pont attól a Végrehajtói Kartól, amelynek a vezetője vesztegetés miatt előzetesben ül tavaly november óta. Az pedig szintén totális véletlen csak, hogy Rogán a válása után az ő apjától bérelt luxuslakást.”
Hadházy szerint a Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető miniszternek válaszolnia kell arra, tudott-e arról, hogy kabinetfőnökének Schadl György intézte a vizsgáit, és arra is, hogyan landolt nála az ingatlan.
Az Egységben Magyarországért, azaz a választási szövetségben induló hat ellenzéki párt csütörtökön nyílt levélben és közös sajtótájékoztatón szólította fel lemondásra Rogán Antalt. Úgy látják, hogy Rogán tárcája a nyilvánosságra került nyomozati anyagok alapján érintett a rendszerváltás utáni politikatörténet legmagasabb szintig érő korrupciós ügyében.
Az ellenzéki pártok szerint Nagy Ádámnak a róla kiderült ügyek miatt büntetőjogi felelőssége van, csaló, bármilyen köztisztviselői feladatra méltatlan, felmentése nem halasztható.
A DK, a Jobbik, az LMP, a Momentum, az MSZP és a Párbeszéd szerint „ezek a gyalázatos események nem történhettek volna meg a miniszter tudta nélkül, sőt, okkal feltételezhető, hogy az egyetemi oktatókkal szembeni nyomásgyakorláshoz Rogán Antal aktív közreműködésére is szükség volt, és az sem kérdés, hogy a miniszter maga is aktív közreműködője és kedvezményezettje volt a végrehajtómaffia működésének”. | Hadházy szerint Rogán kabinetfőnökének cégéhez került a végrehajtói kar egy irodaháza | A független országgyűlési képviselő szerint Nagy Ádámnak a köztisztviselői fizetéséből és a bizottságokban kapott pénzből nem futna az 1800 négyzetméteres pesti ingatlanra. Az egyesült ellenzék Rogán Antal lemondását követeli. | null | 1 | https://hvg.hu/ingatlan/20220120_nagy_adam_rogan_antal_schadl_gyorgy_vegrehajtok_ingatlan | 2022-01-20 11:39:00 | true | null | null | HVG |
Az elmúlt napokban eléggé ismertté vált Nagy Ádám, Rogán Antal kabinetfőnöke, aki azzal került be a hírekbe, hogy a Völner-Schadl botrány egyik főszereplője, a Magyar Bírói Végrehajtói Kar korrupciós bűncselekmények gyanújával letartóztatott elnöke neki is „varázsolhatott” egyetemi vizsgát.
Hogy nem volt ideje tanulni a megmérettetésekre, arra magyarázatot adhat Hadházy Ákos független képviselő szerdai Facebook-bejegyzése is, amely szerint Nagy a kabinetfőnökösködés mellett a Nemzeti Mobilfizetési Zrt. felügyelőbizottságának is tagja.
További elfoglaltságait a 444.hu szedte össze keddi cikkében. E szerint Nagy 2016 és 2019 között a Hungaroring Sport Zrt. igazgatósági tagja volt, ma is az Antenna Hungária igazgatósági tagja, illetve sikeres cégtulajdonos is: övé a NADAN Property Kft., amely saját tulajdonú, bérelt ingatlan bérbeadásával, üzemeltetésével foglalkozik. A cég az első teljes üzleti évében, 2020-ban 33,7 millió forint nyereséget ért el, és közben kaptak valahonnan 348 millió forint hitelt is.
Nagy Ádám apja szintén benne van az ingatlanbizniszben, az övé a Brassolis Ingatlanhasznosító Kft., amely viszont mindig is veszteséges volt, ráadásul 421 milliós rövid lejáratú tartozása van. A férfi többször segített Rogánnak ingatlanügyekben: a miniszter a válása után tőle bérelt lakást a Csalán úton és ő vásárolta meg 143 millió forintért megvette Gaál Cecília balatoni nyaralóját is.
Nagy Ádám egyúttal Rogán legkisebb fiának keresztapja. | Álláshalmozó és sikeres cégtulajdonos Rogán Antal kabinetfőnöke, akinek Schadl György „varázsolta” a vizsgáit | Nagy Ádám a kabinetfőnökösködés mellett például ott ül a Nemzeti Mobilfizetési Zrt. felügyelőbizottságában, de övé egy ingatlanos cég is, amely rögtön az első teljes üzleti évében szép nyereségnek örvendhetett. | null | 1 | https://hvg.hu/gazdasag/20220119_nagy_adam_rogan_antal_schadl_gyorgy | 2022-01-19 16:56:00 | true | null | null | HVG |
egészségügy;kórházak;
2021-10-27 06:00:00
Kiskorúsított kórházak: vége a pénzügyi önállóságnak
Januártól a városi kórházak gazdasági funkcióit átveszi az irányításukra kijelölt megyei, illetve centrumkórház. Ezzel mintegy 60-70 intézmény elveszti az önállóságát.
Zajlik az egészségügyi struktúra átalakítása: javarészt decemberig, de legkésőbb januárra szinte valamennyi városi kórház elveszti gazdasági önállóságát. A cégtábla ugyan marad a kórház homlokzatán, és lesz főigazgatója is, ellenben nem lesz gazdasági, pénzügyi szervezete, önállósága az érintett intézményeknek.
Ez az integráció azt is jelenti, hogy körülbelül hatvan-hetven kórháznak valamennyi gazdasági, közbeszerzési és személyügyi, valamint informatikai feladata a megyei, illetve a fővárosban a centrumkórházakhoz kerül. Az átalakítás pontos, több száz oldalas forgatókönyvét a múlt héten kapták meg a centrumok. Az országos kórházi főigazgatói iránymutatásban a változást azzal is indokolták, hogy a városi intézmény főigazgatója munkaidejének azon részét, amit eddig a működtetéssel töltött, ezentúl a betegellátás színvonalának növelésre tudja majd fordítani.
Úgy tudjuk: a városi kórházak integrálása a megyeiekbe gyakorlatilag megtörtént a járvány alatt, a gazdasági „szervezetlenítésük” azonban még zajlik. A fővárosban kicsit bonyolultabb lesz ugyanezen feladat, miután négy centrumhoz: a Dél-Pestihez (egykori Szent László, Szent István), az Észak-Közép Budaihoz (egykori Szent János) és a Magyar Honvédség Egészségügyi Központjához sorolták be az összes fővárosi és a Pest-megyei fekvő-betegellátót. A Szent Imre kórház egyelőre önálló marad, ez az intézmény adja majd a szuperkórházként megépülő Dél-budai Centrumkórház szakmai bázisát.
Kimaradnak a tervezett integrációból az orvosképzéssel foglalkozó egyetemek kórházai, valamint a honvédelmi miniszter irányítása alatt álló Honvédkórházhoz rendelt Uzsoki, a fővárosi Károlyi, valamint a váci, és a kistarcsai kórházak.
Az országos intézetekhez tartozó gyógyintézetek – a balatonfüredi szívkórház, a törökbálinti és a farkasgyepűi tüdőgyógyintézet, a Parádfürdői Állami Kórház, és a mátraházai gyógyintézet – is elvesztik gazdasági önállóságukat.
Lapunknak szakemberek azt mondták: nehezen képzelhető el, hogy a fővárosban lévő Országos Korányi és Pulmonológiai Intézet menedzsmentje gyorsan és rugalmasan lesz képes reagálni arra, ha eltörik egy vízcső a Veszprém megyében lévő farkasgyepűi tüdőgyógyintézetben. De hasonló nehézségei adódhatnak az Országos Mozgásszervi Intézetnek is, amelyet szintén egy integrációval hoztak létre az ORFI-ból és az országos rehabilitációs intézetből, amelyhez most a Parádfürdői Állami Kórház tartozik az új struktúrában.
A nagy átszervezéssel például a Dél-Pest Centrumkórház Országos Hematológiai és Infektológiai Intézethez rögvest 5667 ágy és évente 56,2 milliárdos költségvetés tartozik. A fővárosban ugyanis ehhez a centrumhoz olyan nagy intézményeket rendeltek, mint a Bajcsyt, a Jahn Ferenc Dél-Pesti kórházat, a Péterfyt és a hozzá tartozó országos baleseti intézetet, valamint a ceglédi és nagykörösi városi kórházakat. Úgy tudjuk: ez utóbbiakban egyelőre megmaradnak a gazdasági főigazgatók és a hozzájuk tartozó munkatársak is, de a centrumkórház gazdasági igazgatójának alárendelve működtethetik a csapataikat a jövőben. Lapunk több érintett főigazgatót, gazdasági szakembert is megkeresett, de névvel senki nem akart nyilatkozni. Ám többen a sajtó szemére vetették, hogy egyetlen szó nélkül „nézi végig” ezt a nagy szabású átalakítási folyamatot. Volt aki azt mondta: miközben a minél olcsóbb ellátórendszer létrehozása a cél, épp az ellenkezője valósulhat meg. Azaz inkább többe fog kerülni, mint kevesebbe és nehezebben működik majd az új rendszer. A megyei/ irányító intézmények vezetői és a gazdasági igazgatóik sem feltétlenül alkalmasak egy ilyen feladatra, mert néhol a saját intézményükben adódó problémákkal sem bírnak. Azzal pedig, hogy napi ügyekben sem helyben születik a döntés és a jóváhagyás, sok kárt okozhatnak a városi kórházakban.
– Ez már a betegellátás rovására is mehet – fogalmazott forrásunk. Hozzátette: a finanszírozási szerződést a városi kórház vezetője köti, neki kellene hozni a teljesítményt, miközben neki nincs kontrollingja és a beszerzéseket sem végezheti az irányító nélkül, nem beszélve a fejlesztésekről és az ellátásszervezésről. Sokkal nagyobb bajt fog a dolog okozni, mint az oktatásban a KLIK, vagyis a központi intézményfenntartó – tette hozzá forrásunk. | Kiskorúsított kórházak: vége a pénzügyi önállóságnak | Januártól a városi kórházak gazdasági funkcióit átveszi az irányításukra kijelölt megyei, illetve centrumkórház. Ezzel mintegy 60-70 intézmény elveszti az önállóságát. Ez az integráció azt is jelenti, hogy körülbelül hatvan-hetven kórháznak valamennyi gazdasági, közbeszerzési és személyügyi, valamint informatikai feladata a megyei, illetve a fővárosban a centrumkórházakhoz kerül. | null | 1 | https://nepszava.hu/3136217_kiskorusitott-korhazak-vege-a-penzugyi-onallosagnak | 2021-10-27 07:45:00 | true | null | null | Népszava |
Subsets and Splits
No community queries yet
The top public SQL queries from the community will appear here once available.