text
string | title
string | description
string | keywords
sequence | label
int64 | url
string | date
string | is_hand_annoted
bool | score
float64 | title_score
float64 | newspaper
string |
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
Szijjártó Péter külügyminiszter írta alá azt a dokumentumot, amelyben a tárca 288 millió forintot és annak kamatait jelölte meg követelésként egy felszámolás alá került céggel szemben, ami az elmúlt évek egyik legbotrányosabb számlagyárának a része – értesült a 24.hu.
A Top Hygiene Kft.-ről korábban megírtuk, nem sokkal azután került felszámolás alá, hogy az említett 288 millió forint vissza nem térítendő támogatást elnyerte a Külgazdasági és Külügyminisztérium pályázatán. Ezt a tárca a koronavírus-járvány kedvezőtlen hatásai ellentételezésére írta ki versenyképesség-növelés céljából.
Csakhogy a szóban forgó cég körülményei már a pályáztatás során gyanúsak lehettek volna. Például azért, mert a pályázat benyújtása idején a papíron 174 főt foglalkoztató társaság egy zuglói kertes ház alagsorába volt bejegyezve. Ráadásul a cég már a támogatói döntés megszületésekor megsértette a pályázati kiírás feltételeit. A külügy pályázati kikötései közt szerepelt ugyanis, hogy a pályázóknak meg kellett tartaniuk a pályázat előtti egy év foglalkoztatotti átlag létszámát a beruházás befejezéséig. A Top Hygiene Kft. a pályázata benyújtásakor – 2020 novemberében – papíron 174 embert foglalkoztatott, ám a támogatói döntés meghozatalakor, 2021 februárjában már csak kilenc alkalmazottja volt. Tehát néhány hónap leforgása alatt kirúgta az alkalmazottai több mint 90 százalékát, majd bezsebelte a negyedmilliárd forintot meghaladó támogatást.
A pályázatot a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség Nonprofit Zrt. bonyolította a tulajdonosi jogokat gyakorló Külgazdasági és Külügyminisztérium nevében. Az ügynökségnek a pályázati kiírás szerint a támogatói okirat aláírását követően 60 nap állt volna rendelkezésre, hogy átutalja a támogatási összeget. A Top Hygiene Kft. esetében azonban a HIPA
a támogatás elnyerése után 7 nappal már át is utalta a teljes összeget.
Négy hónappal később a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) Nyugat-dunántúli Bűnügyi Igazgatósága zár alá vételt rendelt el a társaságnál. Majd végrehajtás, és végül felszámolási eljárás indult. Az utóbbi eljárásban jelentette be a külügyminisztérium tavaly a kamatokkal 293 millió forintra duzzadt követelését a felszámolónak, egyben visszavonta a támogatói okiratot. Azóta – mint azt Polt Péter legfőbb ügyész Hadházy Ákos függelten országgyűlési képviselő kérdésére közölte – nyomoznak is az állami támogatás ügyében.
Az említett bűnügyi zárat a NAV egy 2019 óta zajló nyomozás keretében rendelte el a Top Hygiene Kft.-nél, kiderült ugyanis, hogy a társaság része volt az elmúlt évek egyik legnagyobb számlagyárának, amelyre a hatóságok 2021 nyarán csaptak le nyolcvan helyszínen. A gyanú szerint a több mint harminc cégből álló számlagyár 19 milliárd forint áfáját tüntették el takarításról és informatikai szolgáltatásról kiállított fiktív számlákkal. A nagyszabású akcióban a költségvetést ért kár megtérülésére a NAV összesen 3,2 milliárd forint értékben zárolt bankszámlákat, ingatlanokat, továbbá nagy értékű gépkocsikat, részvényeket és készpénzt is lefoglalt. A NAV a nyomozásról értesítette a külügyminisztériumot, és egy tavaly áprilisban kelt levél szerint érdeklődött a tárcánál, hogy átutalták-e a 288 millió forintot a Top Hygiene Kft.-nek. A hatóság egyben vizsgálat lefolytatását javasolta a minisztériumnak.
A Top Hygiene Kft. volt ügyvezetőjét gyanúsítottként hallgatták ki a nyomozók, ám K. Tibor szabadlábon védekezhet. Kerestük az ügyvezetőt, de hiába hívtuk, nem fogadta hívásunkat, illetve olyan is előfordult, hogy a telefonja ki volt kapcsolva.
Utóbbi esetben egy szláv és angol nyelven jelezte a géphang, hogy a telefonszám jelenleg nem elérhető, ami arra utalhat, hogy K. Tibor külföldön tartózkodik.
A számlagyár ügyében a hatóságok vizsgálata érintette a többi között a T-Systems Magyarország Zrt., a Vodafone-t megvásárló kormányközeli 4iG Nyrt., az Antenna Hungária Zrt. és a BKV informatikai szolgáltatójaként elhíresült Sys IT Services Kft. központját is. A letartóztatásban tartott gyanúsítottak többsége e cég körül mozgott. Itt kapcsolódott az ügyhöz a börtönviselt Fuzik Zsolt is, akinek nevével összeforrt a számlagyár ügye. Ő korábban az Axel Springernél, majd a BKV-nál, végül a tettek elkövetése idején a CBA-nál volt informatikai vezető.
A bűnügynek bőven akadnak politikai vetületei is. A 444.hu írta meg, hogy Pintér Sándor belügyminiszter köréig is elvezetnek a szálak, ugyanis egy nappal azelőtt, hogy a hatóságok lecsaptak a számlagyár tagjaira, Pintér bizalmasa, Tasnádi László cége lett a tulajdonosa annak a vállalkozásnak, amelyik a BKV informatikai rendszerét működteti. A nyomozók viszont inkább a baloldali szereplőkkel foglalkoztak, azokkal is főként a 2022-es országgyűlési választási kampányban. Fuzik ugyanis vádalku keretében több MSZP-s politikust is feldobott, akiket állítása szerint különféle üzletek kapcsán kent meg. Fuzik vallomása alapján gyanúsították meg az MSZP-s zuglói polgármestert, Horváth Csabát, valamint Tóth Csaba volt zuglói szocialista országgyűlési képviselőt, aki a gyanú szerint 280 millió forint kenőpénzt vett át. Mindkettőjüket a számlagyártól független – de azzal személyi és céges átfedéseket mutató – zuglói fizetős parkolási rendszerrel kapcsolatos visszaélések miatt hallgatták ki. | Az adófizetők 288 millió forintja után futnak Szijjártóék, amit egy óriási számlagyárnak utaltak át | A külügyminisztérium negyedmilliárd forintot meghaladó vissza nem térítendő támogatása az elmúlt évek egyik legnagyobb számlagyárában landolt. A nyertes cégnek szélsebesen átutalták a pénzt, noha az már a döntés pillanatában megsértette a pályázati feltételeket. Szijjártó Péterék bejelentették a követelésüket a felszámolónak, de a kár megtérülése kétséges. A fiktív számlákkal visszaélő cégcsoportot több milliárdos csalással gyanúsítják. A külügyi pályázaton nyertes cég gyanúsított ügyvezetőjét hiába kerestük, telefonja visszajelzései alapján külföldön lehet. | null | 1 | https://24.hu/belfold/2023/09/08/szamlagyar-kulugyminiszterium-288-millio-forint-tamogatas-top-hygiene-kft-szijjarto-peter-felszamolas-nav-nyomozas-fuzik-zsolt/ | 2023-09-08 00:00:00 | true | null | null | 24.hu |
Két alkalommal adott már zöld utat a Veszprém megyei kormányhivatal a balatonföldvári Nyugati strand közepén épülő, a Balatonba egyik oldalon majdnem 400 méterre benyúló mólószárú e-kikötőnek (másodjára másfél nap alatt), de a helyi civilek mindkétszer elérték, hogy a bíróság ezeket az engedélyeket megsemmisítse. A beruházó engedélykérelmét a kormányhivatal most harmadszorra is jóváhagyta, nem látva akadályát az építkezésnek, pontosabban az építkezés folytatásának, hiszen a kikötő az egy éve tartó huzavona alatt már nagyjából félkész állapotba került. (Az e-kikötőről szóló cikkeink ide kattintva érhetők el.)
174 lakossági beadvány
A Pécsi Törvényszék mindkét korábbi kormányhivatali hozzájárulásban elsősorban azt kifogásolta, hogy a strandi kikötőépítés ellenkezik Balatonföldvár város helyi építési szabályzatával, miszerint a strand funkciója nem változtatható meg. A déli parti kisváros képviselő-testülete erre válaszul július végi döntésével módosította a helyi építési szabályzatot (HÉSZ), mégpedig úgy, hogy kivette belőle azt a mondatot, amire a bíróság hivatkozott, s egy, a Balaton-törvényből átvett, strandokra vonatkozó rendelkezésre cserélte. A Veszprém megyei kormányhivatal ezt követően augusztus elején indította újra az engedélyezési eljárást, az előző kettőhöz képest azzal az újdonsággal, hogy ezúttal lakossági véleményeket is várt a beruházásról. Nos, a felhívásra nem kevesebb, mint 174 beadványt küldtek civilek a kormányhivatalnak, s ezek zöme kifogásolta, hogy megakikötő létesülhet egy strand közepén.
A balatonföldvári e-kikötő építési munkálatai nyáron leálltak
„A kormányhivatal a határozatában maga is elismeri, hogy ez igen jelentős társadalmi erő, de döntését a 174 észrevétel érdemben nem befolyásolta, mert ezek szerintük jogilag nem megalapozott, laikus, hozzá nem értésről tanúskodó beadványok – mondta a Narancs.hu-nak Herényi Károly, a kikötőépítést kezdettől fogva ellenző Mosolygó Balatonföldvár Egyesület elnöke. – De nekünk semmi okunk nincs arra, hogy eredeti szándékunktól, a Nyugati strand megóvásától, a 40 ezer strandlátogató érdekeinek a megvédésétől eltekintsünk, ezért harmadízben is a Pécsi Közigazgatási Bírósághoz fordulunk. Csak érdekességképpen: a kormányhivatal friss döntésében megemlíti, hogy a HÉSZ-módosítás nyomán elhárult minden jogi akadály a kikötőépítés előtt; de persze az első két alkalommal a régi HÉSZ ismeretében is megadták az engedélyt a kikötőépítésre. Mi éppen a HÉSZ-módosítás körülményeit támadva küzdünk most tovább az igazságért. Nemrég emiatt már az alapvető jogok biztosához fordultunk, aki vizsgálatot is indított a HÉSZ-módosítás ügyében. Álláspontunk szerint ugyanis a helyi építési szabályzat 2006-os módosítását a strandok védelméről született miniszteri rendelet, tehát magasabb szintű jogszabály írta elő, az ominózus, július végén törölt mondat is éppen ezért került bele a földvári HÉSZ-be. Ezt csak úgy, önkényesen kivenni nem lehet, már csak azért sem, mert a strandok kiemelt törvényi védelmet élveznek, helyi önkormányzat ezt nem törölheti el. Az is jogi nonszensz, jogállamban legalábbis nem fordulhat elő, hogy egy építkezéshez nem az építkezés kezdeténél érvényes jogszabályok alapján adnak engedélyt, márpedig a kikötőépítés kezdetekor a bíróság két jogerős döntése szerint tiltották ezt a jogszabályok.”
Gyűjtést szerveznek a perköltségre
Herényi Károly kérdésünkre azt mondta: az alapvető jogok biztosának vizsgálatától is sokat várnak, ugyanis jogsérelmet észlelve akár a Kúriához is fordulhat (miként megtette ezt egy évekkel korábbi balatonföldvári ügyben is, amikor az önkormányzat parkolókat akart kialakítani egy szabadstrandi területen), de ők ettől függetlenül harmadszor is beadják a bírósági keresetet, „amihez azonban már gyűjtést szervezünk, mert ez nem csak a szabadidőnk és energiáink feláldozásával, hanem magas költséggel is jár, míg ellenfeleink közpénzből, hivatali időben jogászok, ügyvédi irodák garmadát sorakoztatják föl. Folytatjuk tehát, nem adjuk fel, s reméljük, eljön majd az az idő is, amikor a sorozatos jogszerűtlen döntéseket kiadókat és azokat hitelesítőket (a kormányhivatalnál és az önkormányzatnál) is felelősségre vonják. Kezdeményeztük egyébként most, a harmadik engedélyezési eljárás előtt a Veszprém Vármegyei Kormányhivatal kizárását, arra hivatkozva, hogy a bíróság is sorozatos törvénysértéseket, mulasztásokat kért számon ítéleteiben a kormányszerven, de beadványunkat lesöpörték.”
A Nyugati strand közepén létesülnek a mólószárak
Ahogyan a Narancs.hu megírta, a Pécsi Törvényszék legutóbbi, májusi ítélete nyomán az illetékes hatóság a földvári e-kikötő „építési engedélyét”, vagyis a vízjogi létesítési engedélyt is visszavonta, ám a beruházó Balabo Kft. amúgy is „építési moratóriumot” vállalt a nyári szezon idejére. A strandszezonnak azonban lassan vége, a most kiadott környezetvédelmi hozzájárulás nyomán feltehetően újra lesz vízjogi létesi engedélye a kikötőnek. Így a Narancs.hu feltette a kérdést a Balabo Kft.-nek: folytatják-e a kikötőépítést, s ha igen, akkor mikor. Amint válaszolnak, közöljük.
„Ez lesz a Balaton legtöbbször engedélyezett kikötője” – nyilatkozta korábban Holovits Huba, Balatonföldvár kormánypárti polgármestere, aki a Narancs.hu-nak adott júliusi interjújában kérdésünkre azt válaszolta: biztos abban, hogy harmadszor is megkapja a kikötő a szükséges engedélyeket és kizártnak tartja, hogy végül ne épülhessen meg. Arra pedig, hogy a kormányhivatal előbb megvárta-e a földvári HÉSZ-módosítás elfogadását és csak azután indította el a harmadik engedélyezési eljárást, azt felelte a polgármester: még ez is meglehet.
Addig nem folytatják a kikötőépítést, amíg a szükséges engedélyek újra rendelkezésére nem állnak – válaszolta kérdésünkre Deák Sándor, a Balabo Kft. ügyvezetője, aki hosszú válaszlevelet küldött egy nappal cikkünk megjelenése után. Ebben arról is ír: véleménye szerint mostanra bebizonyosodott, alaptalanok voltak azok az aggodalmak, hogy a kikötő jelentősen károsítani fogja a környezetet, illetve ellehetetleníti a fürdőhely kijelölését és a strandhasználatot. „Ezek a felvetések teljességgel alaptalanok, sőt esetenként a szándékos rémhírterjesztés kategóriájába sorolhatóak, hiszen az idei nyáron a hatóságok által kijelölt, megnövekedett partszakaszú és területű strand nemcsak hogy működött, de a Balabo Kft. jelentős, az üzemeltetéshez való anyagi hozzájárulásának eredményeként, még ingyenessé is vált Balatonföldvár Város Önkormányzatának köszönhetően – írta Deák Sándor. – A kikötőmedence kőszórására beköltöztek a vízimadarak, mivel bőséges táplálékra leltek a megnövekedett halállományból, amely a nyugodt vizű kikötőmedencében talált otthonra.”
A beruházó szerint az is valótlant állít, aki szerint engedély nélkül épült volna eddig a kikötő. „Le kell hogy szögezzük, hogy a beruházás csakis és kizárólag a rendelkezésére álló jogerős és érvényes engedélyek birtokában folyt. Az előzetes hatásvizsgálati eljárással kapcsolatos bírósági ítéletek következtében megváltozó jogi környezetben a Balabo Kft. minden esetben leállította a munkálatokat és mindazokat nem is folytatja addig, amíg a szükséges engedélyek újra rendelkezésére nem állnak. Természetesen a beruházó a jövőben is mindent elkövet annak érdekében, hogy az építkezést jogszerűen folytathassa, hiszen a félig kész építmény felhagyása, néhány önérdekű kivételtől eltekintve, szinte senkinek nem áll érdekében, de biztosan nem teremti meg a balatonföldvári polgárok és a nyaralók élhető és rendezett környezetét. Bízunk abban, hogy a beruházás folytatásának sajátos érdekektől vezérelt, további, akár évekre elnyúló szándékos késleltetése nem vezet eredményre.” | Harmadszor is zöld utat adott a kormányhivatal a balatonföldvári „strandkikötőnek” | A helyi civil szervezet ezért újra bírósághoz fordul, de vizsgálódik az alapvető jogok biztosa is. | null | 1 | https://magyarnarancs.hu/kismagyarorszag/harmadszor-is-zold-utat-adott-a-kormanyhivatal-a-balatonfoldvari-strandkikotonek-261571 | 2023-09-06 00:00:00 | true | null | null | Magyar Narancs |
Két szabálytalansági eljárást is indított az állam a be nem fejezett villánykövesdi Medihotellel kapcsolatban: az egyiket négy nap alatt lezárta, a másikat pedig véletlenül éppen akkor folytatta le, amikor Hadházy Ákos a helyszínen járt. A befuccsolt projekt 782 millió forintos uniós támogatást nyelt el, amelyből eddig 20 milliót sikerült visszaszereznie a kormánynak. Mindez a parlamenti képviselő közadatigénylésére adott válaszokból derült ki.
Ahogy arról június végén beszámoltunk, a területfejlesztési minisztérium annyira megijedt Hadházy Ákos független országgyűlési képviselő villánykövesdi szelfijétől, hogy még aznap (vasárnap!) közleményt adott ki a soha el nem készült Medihotellel kapcsolatban. Ebből kiderült, hogy a „villánykövesdi hotel-projekttel szemben több szabálytalansági eljárást is lefolytatott az intézményrendszer”, és „a legutóbbi eljárás eredményeképp az irányító hatóság elállt a projekttől”. A támogatási összeget pedig visszakövetelik.
Ezek új információk voltak az ügyben, miután lapunk évek óta hiába faggatta a projektről a minisztériumokat, egyikük sem volt hajlandó érdemben válaszolni. A képviselő felbukkanása a helyszínen azonban úgy tűnik, kellő motivációnak bizonyult a reagálásra.
Hadházy Ákos ezek után a részletekre is kíváncsi volt, ezért először a parlamentben tett fel kérdést, majd közadatigénylést nyújtott be a lefolytatott eljárásokkal kapcsolatban. A képviselő a napokban kapott választ a Miniszterelnökségtől, amelyet meg is osztott Facebook-oldalán.
Közadatigénylésből derültek ki a részletek.
A kérdések a következők voltak:
pontosan mikor és milyen eljárások indultak a villánykövesdi hotelprojekt miatt;
mikor zárultak le azok az eljárások, amelyek alapján előbb a támogatás egy részét, majd az egészét vissza kellene fizetnie a kivitelező cégnek;
visszafizetésre került-e már a 782 millió forintos támogatás a kormány felé? Abban az esetben, ha igen: hol lehet elérni az erről szóló adatokat? Ha nem, mi a késlekedés oka?
Az első kérdésekre a válasz kissé meglepő volt: a Miniszterelnökség szerint ugyanis először 2017.01.20-án indult szabálytalansági eljárás a DDOP-2.1.1/H-12-2012-0012 azonosítószámú projekttel kapcsolatban, amit mindössze 4 nap alatt (2017.01.24-én) le is zártak. Majd azután éppen idén júniusban, egészen pontosan másodikán indult újabb eljárás, ami június 22-én zárult – vagyis a Miniszterelnökség szerint éppen három nappal azelőtt, hogy Hadházy Ákos posztolt a hotelről.
A Miniszterelnökség továbbá közölte, hogy a követelés behajtására irányuló eljárások folyamatban vannak, eddig 20 176 762 forint térült meg.
Azt, hogy pontosan milyen szabálytalanságot találtak a projektben, nem részletezték.
Fizetésképtelen lett, felszámolták a céget
Az eredetileg 24 szobásra tervezett Hotel 135 medical wellness szálloda, más néven a Dél-dunántúli Medihotel**** kiemelkedően magas színvonalú egészségügyi-turisztikai szolgáltatásokat, programcsomagokat kínált volna az egészségfejlesztő és egészség-stabilizáló kezelés-sorozatra érkező 18–80 év közötti szerb, horvát, osztrák, német, valamint magyar pácienseknek. A wellness szálló 27 új munkahely teremtését is ígérte.
Minderre a DDOP 2.1.1/H-12 „Egészségügyi turizmus szolgáltatásainak fejlesztése a konvergencia régiókban” elnevezésű pályázati kiírás keretében 70 százalékos támogatottsággal 782,7 millió forint uniós és állami pénzt nyert a Geone Építőipari Kft. A gyógyszálló azonban nem készült el, a cég pedig felszámolás alá került. Erről 2018-ban részletesen beszámoltunk.
Akkor több alvállalkozót is megkerestünk, akik lapunknak elmondták, őket senki sem tájékoztatta arról, miért csődölt be a beruházás. Kovács László, a Geone Kft. ügyvezetője az Átlátszó érdeklődésére annyit közölt, bíznak abban, hogy megszüntetik a cég elleni felszámolást, és folytathatják a tárgyalásokat a lehetséges befektetőkkel. További részleteket azonban nem árult el.
Az Átlátszó viszont nem hivatalos forrásokból úgy értesült, hogy Kovács a cégeivel számos megbízást kapott a Közgép Zrt.-től is, sokszor voltak a Simicska-cég alvállalkozói különböző jól fizető beruházásokban. Aztán jött a „G-nap”, vagyis Orbán Viktor és Simicska Lajos szakítása, ami után a Közgép már nem nyert tendereket, és ez számos más vállalkozásra, így Kovács cégeire is hatással volt. A bevételeik jelentősen lecsökkentek, kifizetetlen számláik lettek, az alvállalkozóik pedig egy idő után benyújtották az igényüket és elindították a felszámolási eljárást.
Nyitókép: Madártetem a be nem fejezett villánykövesdi Medihotelnél 2023 júniusában. A szerző felvétele. | Szellemhotel: 20 milliót sikerült behajtani az elherdált 782 milliós uniós támogatásból | Két szabálytalansági eljárást is indított az állam a be nem fejezett villánykövesdi Medihotellel kapcsolatban: az egyiket négy nap alatt lezárta, a másikat pedig véletlenül éppen akkor folytatta le, amikor Hadházy Ákos a helyszínen járt. A befuccsolt projekt 782 millió forintos uniós támogatást nyelt el, amelyből eddig 20 milliót sikerült visszaszereznie a kormánynak. Mindez a parlamenti képviselő közadatigénylésére adott válaszokból derült ki. | null | 1 | https://atlatszo.hu/orszagszerte/2023/09/06/szellemhotel-20-milliot-sikerult-behajtani-az-elherdalt-782-millios-unios-tamogatasbol/ | 2023-09-06 00:00:00 | true | null | null | orszagszerte.atlatszo.hu |
Sikkasztás gyanúja miatt tett feljelentést a Komárom-Esztergom megyei Császár község önkormányzata a településen zajló bölcsődeépítés kapcsán, ahol a Buda Híd Kft. volt a kivitelező. A cég, amelynek tulajdonosa Lipők Zoltán, Kemecse fideszes polgármesterének a fia, az önkormányzatok beszámolói szerint egymás után tűnt el a településekről, ahol közpénzes beruházásokért felelt. Az anyagi kár mellett a szellemi is jelentős: Császáron például szétszéledt a bölcsődei szakembergárda, a gyerekek és szülők pedig hiába várták a létesítmény megnyitását. Érden most próbálják visszaszerezni a Présház építési területét.
A napokban átadták a szabolcsi Kemecse új bölcsődéjét, amit több mint 1 milliárd forint uniós és állami támogatásból épített a református egyház. Az intézmény 50 férőhelyes, és nemcsak a településről, de a környékről is fogadna gyerekeket. Az átadóról készült beszámolókból azonban ezúttal is kimaradt a kivitelező cég neve, ahogy korábban a projekt táblájáról is „lefelejtették” azt.
Nem csoda: lapunk ugyanis úgy értesült, hogy a megbízást közbeszerzés nélkül a polgármester fiának cége, a Buda Híd Kft. kapta. Hiába szabályos így ez az eljárás – az egyházaknak különleges jogaik vannak –, mégis kérdéseket vet fel, de az azóta történtek még inkább. A helyiek szerint ugyanis a kft. nem tudta befejezni a bölcsődét, ezért egy másik, szintén helyi favorit, a Kemeverb Kft. vette át a feladatokat.
Érdeklődtünk a Kemeverbnél, hogy valóban ők fejezték-e be a kemecsei bölcsődét, továbbá rákérdeztünk pár helyi információ valóságtartalmára is. Ezek a következők voltak:
Igaz a hír, hogy a Kemeverb fizetett ki néhány alvállalkozót/beszállítót, akiket a Buda Híd Kft. nem tudott?
Valóban átvették a Buda Híd Kft. eszközparkját?
A cég tulajdonosa, Domokos Bianka valóban rokoni kapcsolatban áll Lipők Sándorral, Kemecse polgármesterével?
A Kemeverb Kft.-től a következő a választ kaptuk: „A TOP-1.4.1-19-SB1-2019-00020 azonosító számú „Bölcsőde építése Kemecse Városban” című projekt generálkivitelezését teljes mértékben a Kemeverb Kft. látta el a projekt kezdetétől a sikeres műszaki átadás-átvételig. A Buda Híd Kft. semmilyen formában nem áll üzleti kapcsolatban a Kemeverb Kft.-vel.”
A polgármesterrel való rokoni kapcsolatot firtató kérdésünkre ugyanakkor a Kemeverb ügyvezetője, Domokos Bianka nem válaszolt.
Videóriportunk a kemecsei és dadi egyházi beruházásokról.
Lipők Sándor polgármester a Kölcsey TV-nek mindenesetre elmondta, az egyház és az önkormányzat közös sikere a bölcsőde felépítése, hiszen sokat segítettek például a projektvezetésben. Mindez azért különösen érdekes, mert
korábbi megkeresésünkre a jegyző azt válaszolta, nem tudja, ki a beruházás kivitelezője – ami ennek fényében elég valószínűtlen.
A Kemecsei Református Egyházközség szimplán nem válaszolt a kivitelezőt érintő kérdésünkre, míg a többi megkeresett fél egyáltalán nem reagált a leveleinkre, így hivatalos információnk a mai napig nincs az ügyben.
Az viszont kiderült azóta, hogy a Buda Híd Kft. több közpénzes beruházást félbehagyott, komoly problémákat okozva ezzel az érintett önkormányzatoknak.
Császáron sikkasztás gyanúja miatt indult eljárás
A Buda Híd Kft. összesen 8 közbeszerzési eljárást nyert meg, amelyek kivétel nélkül meghívásosak voltak – vagyis a kft. nem nyílt versenyben bizonyult a legjobbnak.
A Komárom-Esztergom megyei, nagyjából 1800 fős Császár községben például bölcsődét épített a Buda Híd Kft. – pontosabban épített volna, ugyanis itt sem fejezték be a munkálatokat.
Ahogy azt lapunk kérdésére Beke Gyöngyi, a település polgármestere elmondta, az önkormányzat – eredményes közbeszerzési eljárást követően – 2020. június 12-én kivitelezési szerződést kötött a Buda Híd Kft.-vel nettó 204 493 888 forint értékben. A munkák megkezdődtek, és 2021. december 31-én elérték a 75 százalékos készültségi fokot. A teljesítési határidő 2022. augusztus 30. volt. Az épület azonban nem készült el.
„A kivitelező 2022 augusztusában akadályközlő levelet küldött az önkormányzat részére, amelyben jelezte, hogy likviditási probléma miatt nem tudja tovább folytatni a kivitelezést. Indokai szerint az előre nem látható költségnövekmény olyan mértékű vis maior jellegű problémát generált, melynek következtében a vállalkozás a tartalékait felemésztette, financiális és likviditási gondot okozott.”
A polgármester szerint ezért a Magyar Államkincstárral egyeztetve 2022 novemberében határidő módosítást és plusz forrást kértek a beruházáshoz, amit meg is kaptak.
A Buda Híd kft. azonban elérhetetlenné vált az önkormányzat és a projekt többi résztvevője számára, levonult a munkaterületről, és gyakorlatilag eltűnt.
Az önkormányzat ezért felmondta a kivitelezővel kötött szerződést. Beke Gyöngyi szerint a kivitelező magatartására azóta sem kaptak magyarázatot.
Ráadásul a szerződés felmondását követően hiába szólították fel a céget, hogy a munkaterületet három napon belül adja vissza, ennek sem tett eleget. Végül az önkormányzat visszavette azt.
Ekkor észlelte a műszaki ellenőr, hogy a kivitelező által lezárt munkaterületről egy komplett hőszivattyú beltéri egység – egyéb alkatrészekkel, eszközökkel és segédanyagokkal együtt – eltűnt, ezért
az önkormányzat sikkasztás bűncselekmény gyanúja miatt feljelentést tett.
Jelenleg a Komáromi Rendőrkapitányság nyomoz az ügyben.
De az önkormányzat itt nem állt meg. „A kivitelezőt két alkalommal felszólítottuk a kivitelezési szerződés szerinti, a végteljesítéshez kapcsolódó, teljesítés nélküli 15 337 042 forint összegű előleg, valamint nettó 51 123 472 forint meghiúsulási kötbér megfizetésére, amelynek a mai napig nem tett eleget. Az önkormányzat a fenti összegek visszafizetése, illetve megfizetése érdekében polgári peres eljárást indított a Buda Híd Kft. ellen, amely szintén folyamatban van” – írta válaszlevelében a polgármester.
Beke Gyöngyi szavaiból azonban kiderült, a kár nemcsak anyagi. A bölcsőde építésének elakadása és a kivitelező eltűnése miatt ugyanis az előzetesen bölcsődei feladatra pályáztatott szakembergárda szétszéledt, a gyerekeket pedig a legjobb szándékuk ellenére sem tudták felvenni az intézménybe. Ez pedig megnehezítette a szülők visszatérését a munkahelyekre.
Mindössze annyi tudtak tenni, hogy a 2 és fél éves korosztályt felvették az óvodába, hogy ezzel is segítsék a szülőket.
„Az erkölcsi kárunk helyrehozhatatlan, és a jelenlegi információink szerint az anyagi kár sem valószínű, hogy egészében megtérül”
– hangsúlyozta a polgármester.
A bölcsődét most igyekeznek másik kivitelezővel határidőre (2023. december 31-ig) befejezni, de az idő rövidsége nem könnyíti meg a dolgukat. A pályázat ezúttal nyílt volt.
Arra a kérdésre, hogy miért pont a Buda Híd Kft.-t kérték fel ajánlattételre, Beke Gyöngyi elmondta, 2019-ben, amikor a projekt indult, az építésre szakmailag és pénzügyileg is alkalmas cégek nagyon leterheltek voltak, és kevés olyan céget találtak, amelynek bölcsőde építésben is volt tapasztalata. „Az ajánlattételről egyebekben a képviselő-testület egyhangúlag döntött, a legkedvezőbb árajánlatot pedig a Buda Híd Kft. adta, így ő nyerte ezzel a közbeszerzést” – írta a polgármester.
Érden is szerződést bontottak a céggel
Érden a Présház kivitelezését nyerte el a Buda Híd Kft., azonban itt sem mentek jól a dolgok: a céggel kötött szerződés ugyanis idén „rendkívüli megszűnéssel megszűnt”.
Kérdésünkre az érdi önkormányzaton elmondták, eredetileg 2020 őszén írták ki a kivitelezésről szóló (kbt. 115-ös) eljárást, amely ugyan eredményes lett, de az akkori nyertes érdi cég végül visszalépett. A következő kiíráshoz – amelyre 2021 tavaszán került sor – új gazdasági szereplőket kellett keresnie a hivatalnak.
„Az elsődleges szempont volt, hogy olyan hazai kis- vagy középvállalkozásoknak biztosítsunk lehetőséget, amelyek önkormányzatoknak dolgoznak. A Buda Híd Kft. rendkívül egyszerű okból került a látókörbe: egy, a vállalkozásukat bemutató levélben érdeklődött az önkormányzatoknál – így Érden is – a szóba jöhető munkalehetőségekről. Végül ők tették a legalacsonyabb árajánlatot, és ők lettek a közbeszerzési eljárás nyertesei” – írták levelükben.
Az önkormányzat igyekezett a lehető legnagyobb gondossággal eljárni a Présház építése ügyében: még egy beruházáslebonyolítót is kirendeltek a kivitelező mellé – hiába. A szerződéskötés után ugyanis kiderült, hogy rosszak voltak az előző városvezetéstől örökölt tervek, emiatt elhúzódott a kötelező régészeti feltárás. De a céggel is nehezen ment a közös munka: a Buda Híd Kft. rövid időn belül pót-munka igényeket jelentett be arra hivatkozva, hogy a partfalállékonysággal gond van.
Az önkormányzat két szerződésmódosításba is belement, hogy tarthatóak legyen a határidők, ám a munkálatok így sem haladtak egy idő után.
Miután a társaság hónapokon keresztül nem jelent meg a munkaterületen, 2023. június 6-án az önkormányzat szerződést bontott a céggel. A szerződésbontáskor 50 százalékos volt a projekt készültsége. A Buda Híd azóta sem adta vissza a munkaterületet (ezt most próbálják visszaszerezni), az átutalt előleggel sem számolt el. Az utóbbi azért is kiemelten fontos, mert a beruházást támogatási pénzből építi a város, így év végéig el kell számolniuk az Építési és Közlekedési Minisztérium felé.
„Álláspontunk szerint a cég jelentős kárt okozott a városnak. Azon kívül, hogy az érdiek nem tudják használatba venni a számukra készülő közösségi teret, fennáll a veszély, hogy vissza kell fizetnünk a kormánynak a Présházra kapott MVP-s támogatást, ami jelentős érvágás lenne az önkormányzat költségvetésén. Ennek elkerülése érdekében – arra hivatkozva, hogy a csúszás rajtunk kívül álló okok miatt történt – halasztást kértünk a minisztériumtól” – írták.
Más fejezte be a munkát Ramocsaházán is
A Kemecséhez közeli Ramocsaházán szintén másik kivitelező van már. Itt egy mini bölcsődét épített volna a Buda Híd Kft. Azt, hogy a vállalkozással gond lett volna, az önkormányzat ugyan nem említi, csak arról adtak tájékoztatást, hogy 2023-ban új közbeszerzést írtak ki a folytatólagos munkálatokra, amit a Madura és Társa Kft. nyert el. „A fentiek értelmében a beruházást már nem a Buda Híd Kft. végzi” – áll Ragányi Róbert levelében. Az építkezés egyébként jól halad, idén átadják az épületet – hangsúlyozta a polgármester.
Beregsurányból, ahol szintén bölcsődét és óvodát újított fel a cég, nem kaptunk választ.
Kemecse mellett egyedül Ács településről érkezett az az információ, hogy a Zöld Város Projekt kivitelezése rendben befejeződött 2021-ben. Igaz, itt nem egyedül dolgozott a Buda Híd, hanem Dad település alpolgármesterének cégével, a Gombos Földgéppel együtt.
Veszteség, végrehajtások
A Buda Híd Kft. 2022 március óta a kemecsei polgármester fiáé, Lipők Zoltáné. A tulajdonosváltás után a cég székhelye átkerült egy budapesti céghelyszolgáltatóhoz, a Damjanich János utca 2.-be, a fióktelepeket pedig bezárták.
A kft. tavaly már nem nyert közbeszerzéseket, és a legfrissebb cégbeszámolójuk szerint 248 milliós forgalom mellett 92 milliós forintos veszteséggel zárták az évet.
A cég ellen 11 végrehajtás indult tavaly október óta, ebből 3 jelenleg is hatályos.
Korábbi cikkünknél és most is megkerestük a cégvezetőt, érdeklődve, hogy mi volt az ok, amiért nem sikerült befejezni az építkezéseket. Továbbá arra is rákérdeztünk, mi az ő álláspontjuk a feljelentéssel vagy azzal kapcsolatban, hogy állítólag elérhetetlenné váltak.
Lipők Zoltán levelünkre annyit reagált, hogy „a projektek éppen lezárás alatt állnak”, és amíg az érintett önkormányzatokkal ezeket nem viszik véghez, addig nem áll módjukban nyilatkozni.
A Buda Híd Kft. sorsa egyébként nagyon hasonlít az Octopus Investéhez és a B Build & Trade Kft.-éhez, a Fidesz-közelinek tartott cégek szintén félbehagyott állami beruházásokat hagytak maguk mögött fizetésképtelenség miatt.
Nyitókép: Félbehagyott építkezés Érden. Fotó: Érdi Médiacentrum | Lelépett a fideszes polgármester fiának cége, az építkezések leálltak, eljárás indult | Sikkasztás gyanúja miatt tett feljelentést a Komárom-Esztergom megyei Császár község önkormányzata a településen zajló bölcsődeépítés kapcsán, ahol a Buda Híd Kft. volt a kivitelező. A cég, amelynek tulajdonosa Lipők Zoltán, Kemecse fideszes polgármesterének a fia, az önkormányzatok beszámolói szerint egymás után tűnt el a településekről, ahol közpénzes beruházásokért felelt. Az anyagi kár mellett a szellemi is jelentős: Császáron például szétszéledt a bölcsődei szakembergárda, a gyerekek és szülők pedig hiába várták a létesítmény megnyitását. Érden most próbálják visszaszerezni a Présház építési területét. | null | 1 | https://atlatszo.hu/orszagszerte/2023/09/05/lelepett-a-fideszes-polgarmester-fianak-cege-az-epitkezesek-lealltak-eljaras-indult/ | 2023-09-05 00:00:00 | true | null | null | orszagszerte.atlatszo.hu |
Vége a trükközésnek, a Kúria elutasította a Kisfaludy 2030 Zrt. felülvizsgálati kérelmét és jóváhagyta, hogy ki kell adni a Hunguest Hotels Zrt. támogatására vonatkozó információkat. Még a koronavírus-járvány első hulláma idején hullott pénzeső többek között a Hunguest Hotels Zrt.-re, illetve egy másik Mészáros-érdekeltségre. A Hunguest 2020 tavaszán – felújításra hivatkozva – bezárta szállodái nagy részét és elbocsátotta munkatársainak felét. Ezután derült ki, hogy 17 milliárdnál is több közpénz landolt a Mészáros-cégnél.
Még a támogatás odaítélése után próbálkoztunk közadat-igényléssel, de folyton lepattantunk az állami cégektől. Ekkor sietett a Hírklikk segítségére a Transparency International Magyarország és újra beadta – immár szakszerűen – az adatigénylést, majd pert indított, amikor ismételten megtagadták azt.
A szálláshely-felújításra kiszórt közpénz elköltését a Magyar Turisztikai Ügynökség leányvállalata, a Kisfaludy 2030 Zrt. menedzselte. A területet Rogán Antal propagandaminiszter felügyeli. Szerettük volna kideríteni, kik döntöttek a támogatásról, milyen feltételekkel adták a pénzt és próbáltuk volna megismerni a cég pályázatát, illetve a támogatási szerződést magát is.
A közpénz-százmilliárdokkal kitömött cég a perben és utána a felülvizsgálati kérelmében is azzal érvelt, hogy az üggyel kapcsolatos közérdekű adatokat már rég nyilvánosságra hozták a Kisfaludy 2030 honlapján, így nem is értik, miért van egyáltalán a per. Csakhogy a hivatkozott oldalon semiyen lényegi információ nem volt fellelhető, csak az, hogy a Hunguest és egyéb Mészáros-cégek összesen 20 milliárdos támogatást kaptak.
Amint korábban beszámoltunk róla, a cég nagyon aggódott Mészáros Lőrinc üzleti titkaiért is, így mindent elkövetett azért, hogy ne kelljen kiadniuk a kért adatokat. Konkrétan le is írták egy előkészítő iratban, hogy hátrány érné Mészáros szállodaláncát, ha a kért adatokat közölnék. Hogy ezt miből gondolják, az nem derült ki.
„Alperes előadja, hogy a felperesi adatigénylésében szereplő jogi személyek gazdasági társaságok, amelyek szálláshely-szolgáltatással kapcsolatos üzletszerű gazdasági tevékenységet folytatnak. A támogatás érdekében benyújtott dokumentáció tehát értelemszerűen ezen üzleti tevékenység megvalósításához szükséges beruházási, projektterveket, megoldásokat tartalmazza és üzleti titkot képez.”
Kifejtették még: a megvalósítás formája, a megoldási konstrukciók megismerése egyértelmű és aránytalan sérelmet okozna ezen üzleti tevékenység végzése kapcsán, mert illetéktelenek ismerhetnék meg Mészárosék titkait, ami akár el is lehetetleníthetné a hotel-felújításokat a konkurencia által. Hogy mégis, hogyan? Arra nincs válasz, de nem is lehet, hiszen az, hogy például az egyik szállodájukban milyen felújításokra van szükség, nem lehetetlenülne el azért, mert nyilvánosságot kap. Hiszen mégis, hogyan akadályozná meg a konkurencia, hogy kicseréljék például a szobákban a járólapokat, vagy épp a fürdőkádat.
A Kúria mostani döntése alapján, nagyjából februárban lehet megismerni, milyen feltételekkel tömte ki az állam Mészáros Lőrinc cégcsoportját. | Ki kell adni Mészáros Lőrinc 20 milliárdos állami támogatásának dokumentumait | Harmadfokon a Kúria is úgy döntött, ki kell adja a Kisfaludy 2030 Zrt-nek, hogy mi alapján adott 20 milliárdos támogatást Mészáros Lőrinc szállodáinak felújítására. Miközben a pénzek jöttek, az ország leggazdagabb gázszerelője épp kirúgta munkatársai felét a szállodacsoporttól. | null | 1 | https://hirklikk.hu/kozelet/ki-kell-adni-meszaros-lorinc-20-milliardos-allami-tamogatasanak-dokumentumait/408140?fbclid=IwAR1qc_xLRuSYpzFymU0eKA_Bxu6Chssp30hZM80YCbhjMtjW7yljbbtC8Js | 2022-12-08 15:19:00 | true | null | null | Hírklikk |
Három ajánlat érkezett be a 2025-ös oszakai világkiállítás projektmenedzseri feladataira kiírt közbeszerzésre, és egy 2022 júniusában bejegyzett friss cég lett a befutó. Sok referenciával nem rendelkezhet a vállalkozás, igaz, a korábban kormánycégnél dolgozó egyedüli tulajdonosnak annál több tapasztalata lehet.
A Közbeszerzési Értesítő szerint az oszakai projektmenedzselést az augusztus 14-én aláírt szerződés szerint 119 750 000 forintért fogja végezni.
Egyébként 2022. június 24-én alakult, és 2022. július 13-án bejegyzett Novelment Kft.-nek már az első (fél)évében közel 20 milliós árbevétele és 9,6 milliós nyeresége volt.
A friss cég tulajdonosa Ambrus György építőmérnök, aki feltehetően az a szakember, aki a tavaly megszüntetett BFK Budapest Fejlesztési Központ magasépítési és zöldfejlesztési főigazgatója volt. (A megszüntetés időpontja nagyjából egybeesik az új cég alapításának idejével).
A Portfolio azt írja, hogy az elmúlt években több kiemelt beruházás, köztük az NKE Ludovika Campus projekt (2013-2018), a Groupama Aréna, a MOME Campusfejlesztés (2015-2019), illetve a Gül Baba türbe és környezetének felújítása (2016-2018) tartozott a feladatai közé. A közelmúltban a MVM Dome és a HUNGEXPO ingatlanfejlesztési beruházások megvalósításán dolgozott. A Kiemelt Kormányzati Beruházások Központjánál 2018-tól tervezési igazgatóként irányította állami beruházások előkészítési és tervezési folyamatait. 2021-től a BFK főigazgatójaként felel a magasépítési és zöldfejlesztési projektek előkészítéséért, megvalósításáért.
A másik két pályázó is budapesti volt, nevezetesen a CONSULTANT Építési, Szakértő és Tanácsadó Mérnöki Iroda Kft., valamint a CÉH Tervező, Beruházó és Fejlesztő Kft.
Az oszakai világkiállítás fő témája a jövő társadalmának megtervezése lesz.
Az oszakai pavilon körül korábban is akadtak érdekes fejlemények. Év elején a Magyar Építőművészek Szövetsége azt sérelmezte, hogy megfelelő kiírás nélkül ítélték oda az oszakai világkiállítás magyar pavilonjára kiírt tervezési feladatokat a Napur Architect Kft.-nek.
Arra kérték az illetékeseket, hogy nyílt építész tervpályázaton válasszák ki a legalkalmasabb céget. Úgy tűnik, kérésük meghallgatásra talált, ugyanis nyáron új nyertest hirdettek. Így a tervezési feladatokat már nem a Napur Architect, hanem az ZDA-Zoboki Építésziroda végzi el még olcsóbban is, az eredeti költségek feléért, 235 millióért.
Így az oszakai világkiállítás magyar pavilonja eddig 354 750 milliónál tart. Ehhez még jönnek majd a kivitelezési, rendezvényszervezési, biztosítási és egyéb költségek is. | Vadonatúj cég nyerte az oszakai világkiállítás magyar pavilonjának egyik tenderét | Három ajánlat érkezett be a 2025-ös oszakai világkiállítás projektmenedzseri feladataira kiírt közbeszerzésre, és egy 2022 júniusában bejegyzett friss cég lett a befutó. Sok referenciával nem rendelkezhet a vállalkozás, igaz, a korábban kormánycégnél dolgozó egyedüli tulajdonosnak annál több tapasztalata lehet. | null | 1 | https://mfor.hu/cikkek/makro/vadonatuj-ceg-nyerte-az-oszakai-vilagkiallitas-egyik-tenderet.html | 2023-09-08 19:57:00 | true | null | null | mfor.hu |
Közös céget alapított a NER két kedvenc biztonsági cége, a Civil Biztonsági Szolgálat Zrt. és a Valton-Sec Zrt. - derül ki nyilvános adatbázisokból. A szeptember 1-én bejegyzett vállalkozásnak a tulajdonosok az AS-SEC Biztonsági Szolgálat Kft. nevet adták, főtevékenysége pedig:
biztonsági rendszer szolgáltatás.
A 3 millió forintos törzstőkével induló cég ügyvezetője Móró Lajos lett, aki már eddig is a két NER-es biztonsági társaság kötelékében dolgozott. Még 2020 nyarán jelentette be az Airport Service Budapest Zrt., hogy kézhez kapta a kiterjesztett földi kiszolgálási engedélyét, amely fővállalkozóként is feljogosítja a teljeskörű földi kiszolgálási tevékenységre a Budapest Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtéren. Vagyis megjelent a NER a reptéri földi kiszolgálópiacon. Vezérigazgatója szintén Móró Lajos, a társaságnak három magyar vállalat a tulajdonosa:
Civil Biztonsági Zrt. (33,4 százalék),
B+N Referencia Zrt. (33,4 százalék),
Valton-Sec Zrt. (33,2 százalék).
A Civil Zrt. Pintér Sándor belügyminiszter volt cége, a Valton pedig a Fidesz és az állam gigarendezvényeit szokta biztosítani. Utóbbiról a Válasz Online írta meg, hogy egy Mészáros Lőrinc ügyvédi csapata által kezelt magántőkealaphoz került a cég meghatározó többsége, de a vásárlás folyamata 2023 végéig zajlik. Nyilvános adatbázisok szerint még Varga Lajos a Valton-Sec tulajdonosa. Az új biztonsági céget csak a Civil és a Valton hozta létre, az „udvari söprögetőként” is emlegetett Kis-Szölgyémi Ferenc B+N Referencia Zrt.-je kimaradt a bizniszből. Az egyáltalán nem biztos, hogy az AS-SEC is a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtéren kíván majd tevékenykedni, mindenesetre az AS rövídítés akár az Airport Service-re is utalhat.
A budapesti reptérnek amúgy már van ilyen profilú vállalkozása. Az 5,5 milliárd forintos forgalommal és 200 millió forintos nyereséggel büszkélkedő Bud Security Kft., amely a Budapest Airport Zrt. leányvállalataként biztonsági szolgáltatásokat, utas- és poggyász koordinációs feladatokat lát el a reptéren. Ha viszont a jövőben esetleg a magyar államé lenne a reptér, akkor esetleg új cég léphetne a helyébe.
Azt pedig a Budapest Airport a napokban erősítette meg, hogy megint tárgyalnak a kormánnyal a reptér megvételéről. Az biztos, hogy Magyarország hivatalos ajánlatot nyújtott be a Budapest Airport többségi, 51 százalékos részesedésének megvásárlására egy állami irányítású befektetési társaságon keresztül. Az AviAlliance repülőtér-üzemeltető jelenleg a Budapest Airport 55 százalékát birtokolja, a cég pedig a kanadai kormányé egy nyugdíjalapon keresztül. Hogy ki lenne a magyar állam mellett a 49 százalékos tulajdonos, ha létrejön a megállapodás, arról sok hír kering: katari, török vagy kínai partner neve is felmerült.
A Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér eladása nem először kerül napirendre komolyabban. Négy éve Mészáros Lőrincet hozták hírbe a Budapest Airport Zrt-vel, tavalyelőtt pedig az állam, a Mol és Jellinek Dániel alkotta konzorcium vitte volna a céget, de akkor nem volt eladó a reptér és az árról sem sikerült megállapodni.
Január és július között összesen 8,2 millió utast szolgált ki a cég, 24 százalékkal többet, mint 2022 azonos időszakában, és többet, mint 2021-ben egész évben. Tavaly 111 milliárd forintos forgalom mellett 30,6 milliárd forintos nyereséggel zártak. Így érthető, hogy miért mondta Orbán Balázs, a miniszterelnök politikai igazgatója, hogy | A NER kedvenc biztonsági cégei is drukkolhatnak, hogy az Orbán-kormány megvegye a repteret | A 3 millió forintos törzstőkével induló cég ügyvezetője Móró Lajos lett, aki már eddig is a két NER-es biztonsági társaság kötelékében dolgozott. Még 2020 nyarán jelentette be az Airport Service Budapest Zrt., hogy kézhez kapta a kiterjesztett földi kiszolgálási engedélyét, amely fővállalkozóként is feljogosítja a teljeskörű földi kiszolgálási tevékenységre a Budapest Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtéren. Vagyis megjelent a NER a reptéri földi kiszolgálópiacon. | null | 1 | https://mfor.hu/cikkek/makro/a-ner-kedvenc-biztonsagi-cegei-is-drukkolhatnak-hogy-az-orban-kormany-megvegye-a-repteret.html | 2023-09-09 13:33:00 | true | null | null | mfor.hu |
Kiderült, milyen részletekről fog tárgyalni az UNESCO Világörökség-bizottsága októberben a magyarországi világörökségi helyszínek kapcsán. A nemzetközi szervezet az elmúlt években a Fertő tavi beruházás és a budai várban zajló építkezés miatt többször is kritikát fogalmazott meg.
Nemrég jelent meg a hír, hogy ősszel UNESCO-küldöttség jön Magyarországra, hogy vizsgálja, mennyire tartja be Magyarország és Ausztria a Fertő tavi világörökségi területre vonatkozó szabályokat. A küldöttségben egy másik nemzetközi szervezet, a vizes élőhelyek védelmét felügyelő rámszari egyezmény titkárságának képviselője is részt vesz. Az UNESCO-misszióra várhatóan a Világörökség-bizottság októberi, éves közgyűlése előtt kerül sor, hogy ott már a küldöttség tapasztaltait is beépítsék a magyarországi világörökségi területek értékelésébe.
Ehhez kapcsolódóan: Az UNESCO is vizsgálódik a Fertő tó ügyében
Aggódnak a Fertő-beruházás nagyságrendje miatt
Hadházy Ákos független országgyűlési képviselő kérdésére az UNESCO Világörökség-bizottsága elküldte azt az online elérhető tervezetet, amely alapján a szervezet októberi közgyűlése megvitatja majd a világörökségi helyszínekkel kapcsolatban felmerült problémákat.
A határozattervezetben (amelyet majd megvitatnak az októberi közgyűlésen) a szervezet kifejezi aggodalmát az eredeti Fertő-beruházás nagyságrendje miatt, és üdvözli a projekt felfüggesztéséről szóló döntést. Felkéri a részes államokat (Magyarországot és Ausztriát), hogy fontolják meg a tervezés és a végrehajtás felfüggesztését az összes, a tópart mentén a turizmussal kapcsolatos fejlesztési projekt esetében mindaddig, amíg nem készül el egy átfogó, közös felmérés a várható hatásokról.
Ehhez kapcsolódóan: „Ha ezt lehet, akkor elveszett a teljes természetvédelem” – Környezetvédők a bizonytalan sorsú Fertő tavi beruházásról
A dokumentum említi a Világörökségi Központ és tanácsadó testülete (ICOMOS) és a rámszari egyezmény titkársága közös, októberben várható magyarországi helyszíni szemléjét. A dokumentum emlékezteti a magyar és osztrák kormányt, hogy a világörökségi helyszín „kiemelkedő egyetemes értékét” (outstanding universal value) megőrizve tervezzenek fejlesztéseket.
A magyar és az osztrák kormány 2022 februárjában közös állapotmegőrzési jelentést küldött a Fertő tóról az UNESCO-nak. Ennek a dokumentumnak – amelyre a témában írt legutóbbi cikkünkben is hivatkoztunk – csak az összefoglalója elérhető. Ez többnyire csak általánosságokat tartalmaz, és leginkább annyiban érdekes, hogy összegzi a Fertő tó világörökségi helyszíne kapcsán eddig történt lépéseket.
A magyar kormány állításai a projektről
Az állapotmegőrzési jelentés egésze nem nyilvános, de tartalmára valamennyire mégis következtetni lehet az UNESCO erre vonatkozó megjegyzéseiből, amelyek a fent említett, az októberi közgyűlésre készített dokumentumban (határozattervezetben) megtekinthetők.
Az itt közölt információk szerint a magyar jelentés a Fertő-beruházással kapcsolatban a következő állításokat tartalmazza:
A projekt olyan tóparti területen fekszik, amelyet 1966 és 1992 között rekultiváltak a beavatkozások révén. A területet korábban alacsony idegenforgalmi célokra használták, és régóta rehabilitációra vár.
A projekt két szakaszban valósul meg, a teljes projektterület kiterjedése 37,35 és 52,77 hektár között mozog. A projekt egy új csatorna létrehozását irányozza elő, valamint egy ökocentrum, ökopark, négycsillagos szállodakomplexum, főépület, üdülőközpont, üdülőteraszok és egy új épület építését.
A tó előtt két motelépület lesz, 37 bungaló, valamint 25 lakóautó és 45 sátor számára férőhely. Gyalogos- és autóshidak, lagúnák, sportközpont, két turisztikai kikötő több mint 1200 hajónak, valamint több mint 1200 gépkocsi számára parkolóhely.
A magyar állam által az UNESCO-nak küldött jelentéshez csatolták a környezeti hatásvizsgálatokat, amelyek szerint összesen mintegy 28.800 m2 terület lesz beépítve, 49.200 m3 beépített térfogat a II. szakaszban, 321.000 m3 kotrásra, 267.000 m3 feltöltésre kerül sor. Több mint 139.000 m2 felület lesz leburkolva. A magyar anyag szerint működés közben a projekt várhatóan napi 4400 felhasználót fogad a főszezonban. A fejlesztést azzal indokolta a kormány anyaga, hogy „ez az egyetlen életképes terület az idegenforgalom fejlesztésére, és a magyarországi tóparton tervezett egyetlen ilyen fejlesztés, és a tervezett beruházásról készült környezeti hatásvizsgálatok nem állapítottak meg negatív hatásokat az ingatlan kiemelkedő egyetemes értékére”.
Nemzetközi szervezetek kérték számon a kormányt
Az UNESCO októberi Világörökség-közgyűlésére készített határozattervezet emlékeztet többek között arra, hogy 2022. január 20-án a Világörökségi Központ továbbította a részes államoknak (Magyarországnak és Ausztriának) a Magyar Tudományos Akadémia Biológiai Tanszékének a soproni Fertő tó-üdülőhelyprojektről szóló nyilatkozatát, amelyben aggodalmát fejezte ki, hogy a projekt a természeti érték környezetére nehezedő turisztikai nyomás megsokszorozódását eredményezné, és kárt okozna a terület növény- és állatvilágában.
Ezt követően két találkozót tartottak az osztrák és a magyar hatóságokkal, hogy megvitassák a védett természeti terület természetvédelmi helyzetét, különösen a soproni Fertő tó-üdülőhelyprojektet: 2022. január 28-án a Világörökségi Központtal, 2022. február 23-án pedig online a Világörökségi Központtal, az ICOMOS-szal, az IUCN-nel (International Union for Conservation of Nature) és a rámszari titkársággal.
Az UNESCO is tisztában van azzal, hogy az eredeti tervek megváltoztak. A Világörökség Központnak nemcsak a magyar oldalon elindult beruházással és a tó tervezett vízpótlásának módjával van gondja. Burgenland tartomány bevásárlóközpont-fejlesztései és a Weiden am See-i szélerőművek kapcsán is kritikát fogalmazott meg a szervezet, amely a tó breitenbrunni részén kapcsolatos fejlesztést is figyelemmel kíséri.
Ehhez kapcsolódóan: Szinte csak kamerán kívül mertek beszélni a Fertő tavi beruházásról a helybeliek
A tó magyarországi részén tervezett beruházás kapcsán a szervezet kijelenti: a projekt egy mesterségesen kialakított, rehabilitációra szoruló területen helyezkedik el, de a fejlesztés a terület további jelentős beépítettségét, a természetközeli állapot csökkentését javasolja. A tervezett látogatószámmal együtt mindez jelentős hatással lesz a világörökségi helyszín természeti és kulturális értékeire.
Az UNESCO határozattervezete megállapítja, hogy az örökségvédelmi hatásvizsgálat, amelyet a kormány a 2020-as természetvédelmi állapotjelentéshez csatolt, jelentős hiányosságokat mutat a hatások értékelésében. A szervezet szerint „nem tűnik meggyőzőnek az a következtetés, hogy a projekt hatásai többnyire pozitívak vagy semlegesek lesznek”.
A projekt rontja a tóparti táj természetes karakterét
A szervezet szerint komoly aggodalomra ad okot a beruházás, mert a legtöbb tervezett épület és létesítmény léptéke jelentősen eltér az ott lévő korábbi épületektől, és nincs összhangban sem a „táj jelenlegi karakterével”, sem a „figyelemre méltó vidéki építészettel”, amely a Fertő tavi világörökségi helyszín leírásában is értékként szerepel. A beruházás nem tartja tiszteletben a terület integritását, amely „a regionális és történelmi sajátosságokon alapul”, mint például „a települések hagyományos és részben vidéki jellege” és a „helyi építészet és az erőforrások korlátozott körének hagyományos és fenntartható kiaknázásán alapuló táj”.
Az UNESCO véleménye szerint a projekt nem tekinthető a tó „fürdőhagyománya” folytatásának, és „fokozott nyomást gyakorolna erre az érzékeny ökológiai és társadalmi-kulturális rendszerre”. A beruházás egészének vizuális képéről így fogalmaz: „Rontja a tóparti táj szinte természetes karakterét.” A fejlesztés szén-dioxid- és ökológiai lábnyoma is kulcsfontosságú szempont az autóforgalom jelentős növekedése mellett.
A nemzetközi szervezet egy befogadóbb és fenntarthatóbb megközelítést javasol, amely lehetővé tenné a helyi közösségek számára, hogy bizonyos előnyökhöz jussanak. Kevesebb és jobban elszórva elhelyezkedő épületek építését javasolja, és a helyi építési hagyományokat nagymértékben tiszteletben tartó, megújuló anyagok alkalmazásával történő építkezést. Egészében véve a beruházás volumenének csökkentését ajánlják, olyan épületek létrehozásával, amelyek összhangban vannak az ott hagyományos épített környezettel. Javasolják, hogy mérjék fel a turisztikai fejlesztések hatását a teljes – osztrák és magyar oldali – tópartra. (Az osztrák fejlesztések kapcsán megjegyzik, hogy azok egy részére még a terület világörökségi listára való felkerülése előtt került sor.) A szervezet továbbá megállapodást sürget a két ország között a Fertő-parti turizmusfejlesztésről.
Az UNESCO ajánlásai
A szervezet által az októberi közgyűlés elé az alábbi javaslattervezetet terjeszti majd (Határozattervezet: 45 COM 7B.52):
A Világörökség-bizottság, miután megvizsgálta a WHC/23/45.COM/7B.Add dokumentumot,
üdvözli a részes államok (Magyarország és Ausztria) elkötelezettségét a világörökség közös kezelésének megvalósítása iránt;
arra ösztönzi a részes államokat, hogy erősítsék meg párbeszédüket a közös együttműködés érdekében az országhatárokon átívelő tavi kultúrtájat érintő összetett kérdések kezelésére;
kifejezi legnagyobb aggodalmát az eredeti soproni Fertő tófürdő nagyságrendje miatt;
üdvözli a projekt felfüggesztéséről szóló döntést, de megjegyzi, hogy semmilyen jövőbeli projekt nem tekinthető kizárólag rehabilitációs projektnek, és hogy a projekt lehetséges, az ingatlan kiemelkedő egyetemes értékére (OUV) gyakorolt hatásait a teljes tóparton meglévő turisztikai infrastruktúrával együttesen kell értékelni;
felkéri a részes államokat, hogy fontolják meg az összes, a tópart mentén a turizmussal kapcsolatos fejlesztési projekt végrehajtását mindaddig, amíg nem készül el az összes meglévő, a tóparton található és tervezett turisztikai létesítmény közös felmérése és egy, a világörökségi helyszínre gyakorolt, halmozott káros hatások értékelése;
üdvözli továbbá a részes államok meghívását a Világörökségi Központ/ICOMOS és a rámszari egyezmény titkársága közös tanácsadói küldöttségébe;
felkéri a részes államokat, hogy közösen dolgozzanak ki jövőképet a területre, és határozzanak meg közös stratégiát, beleértve a turisztikai infrastruktúrára vonatkozót, és biztosítsák a Fertő és partja fenntartható és méltányos használatát, amely összeegyeztethető a világörökségi helyszín értékeivel;
kéri, hogy vizsgálják felül a világörökségi helyszínre történő építkezés kritériumait, amelyeket a Fertő-táj Világörökség Magyar Tanácsa Egyesület által készített anyag határozott meg.
Aggályok a budai vár átépítése miatt is | Kiderült, mit kifogásol az UNESCO a Fertő tavi beruházás kapcsán | Kiderült, milyen részletekről fog tárgyalni az UNESCO Világörökség-bizottsága októberben a magyarországi világörökségi helyszínek kapcsán. A nemzetközi szervezet az elmúlt években a Fertő tavi beruházás és a budai várban zajló építkezés miatt többször is kritikát fogalmazott meg. | null | 1 | https://www.szabadeuropa.hu/a/kiderult-hogy-reszletesen-mit-kifogasol-az-unesco-a-ferto-tavi-beruhazas-kapcsan/32579074.html | 2023-09-08 21:56:00 | true | null | null | Szabad Európa |
Majdnem ezermilliárdos adósságot görget maga előtt az állami segítséggel naggyá tett 4iG. Mindezt úgy kellene törleszteni, hogy további milliárdokat költ fejlesztésre, miközben a cég nem igazán termel nyereséget. A 4iG javarészt az államnak tartozik, és az utóbbi években jelentős mennyiségű, kritikusnak számító infrastruktúra került a birtokába; három fontos piacon lesz meghatározó. Ez jelentős kockázatokat jelenthet. Ha bajba kerül a cég, több fontos területet is magával ránthat. Közben több oldalról is Rogán Antal emberei jelentek meg a 4iG környékén.
Állami hátszél repítette a magasba a 4iG-t
Az informatikai piac letarolása
Alvállalkozók elszipkázása
Kiberbiztonságra hivatkozva ellenőriznék a piacot?
Nem a 4iG fog lehallgatni
Drágábban lesz rosszabb az internetszolgáltatás
Óriási adósságok, kérdéses törlesztés
Megbízható barátok kezében a kritikus infrastruktúra
Állami hátszél repítette a magasba
Pár év alatt nőtt informatikai-telekommunikációs óriássá a 4iG, amely ma már egyre több részpiacon vált meghatározóvá, legyen szó távközlésről, informatikai szolgáltatásokról vagy hírközlésről – és most már a hadiiparba is beszállt a cég.
Ahhoz, hogy feltérképezzük, milyen kockázatokat hordoz magában a 4iG, mintegy fél tucat, a releváns piacokra rálátó szakértővel beszéltünk. Küldtünk kérdéseket a 4iG-nek is, de nem reagáltak megkeresésünkre.
A 4iG bevételei 2017-ben (a cég 2018-ban lett Mészáros Lőrincé, majd került át Jászai Gellérthez) 314 millió forintot tettek ki, 2022-ben már több mint 277 milliárdot – és ehhez idén hozzájönnek már a Vodafone-on keresztül érkező pénzek is. 2018-ban még csak 350 alkalmazottja volt, idén már több mint nyolcezer, és ezzel a teljes magyar gazdaságot tekintve is látható méretű lett a társaság. A HVG legnagyobb magyar cégeket soroló, top 50-listáin idén a legtöbb alkalmazottat foglalkoztató vállalat közül a huszadik, a legnagyobb saját tőkéjű cégek közül pedig a 32. lett.
A G7 kétrészes cikkben mutatta be, hogy nem piaci teljesítménye, hanem különböző kedvezményes állami finanszírozási formák (például kedvezményes állami hitelek, állami megrendelések, uniós támogatások) segítették a piacon ritkán látott bővülést (a G7 elemzése itt és itt olvasható), és még csak ezután jött az Antenna Hungária és a Vodafone bekebelezése.
Azt, hogy a vállalat növekedésében jelentős szerepet vállalt volna az állam, a 4iG rendre tagadja.
A 4iG alapvetően felvásárlásokkal növelte méretét, ezeket pedig nemcsak finanszírozással, de szabályozási oldalról is megtámogatta a kormány. A 232 milliárdos DIGI- és a 660 milliárd értékű Vodafone-felvásárlást, valamint a sajátos tőkeemeléssel megvalósuló Antenna Hungária-privatizációt mind nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű ügyletnek minősítették, azaz ezeket az ügyeletek nem vizsgálhatta semmilyen hatóság.
Az is mutatja a 4iG mögött lévő állami hátszelet, hogy már 2011 óta próbálkozott azzal a Fidesz-kormány, hogy legyen egy saját mobilszolgáltatója. Ez illeszkedett abba a kormányzati törekvéssorozatba, hogy a 2010 előtt külföldieknek privatizált, néhol valóban kritikus infrastruktúra jelentős része magyar tulajdonba kerüljön. „Ez részben jogos igény, mert az, hogy minden külföldi kézben volt, nagyobb kockázatot jelentett annál, mint ami most van, hogy kormányközeli vállalkozók közelébe kerültek fontos infrastruktúrák” – fogalmazott egy forrásunk.
Eredetileg még egy, a Postára, az MVM-re és az MFB-re épülő negyedik mobilszolgáltató terve körvonalazódott. 2015-ben a szintén állami MVM Netre épült volna az állami mobilszolgáltató, ám ezek a kezdeményezések rendre elbuktak. 2018 elején Lázár János arról beszélt, hogy „nem sikerült azonban állami tulajdonban lévő mobilszolgáltatót létrehozni, de erről nem szabad lemondani”, és hogy „a következő ciklusban újra meg kell próbálkozni azzal, hogy legyen nemzeti tulajdonban lévő mobilszolgáltató”. Ez év tavaszán Mészáros Lőrincet hozták hírbe a Telenorral (a már Yettel néven működő cég 25 százaléka másfél évvel később állami tulajdonba került),
2022 elején pedig maga Orbán Viktor beszélt arról, hogy problémának tartja, hogy a biztosítószektor, a távközlési iparág és az építőanyag-ipari vállalkozások területén még ötven százalék alatt van a „magyar tulajdon aránya”.
A miniszterelnök hozzátette, hogy „most ezen próbálunk változtatni (…) a távközlési iparágban is megyünk előre”.
Egy forrásunk szerint 2017-ben már arra is megvolt a kormányzati szándék, hogy állami részvétellel konszolidálják a hazai informatikai és kiberbiztonsági piacot.
Az informatikai piac letarolása
Annak, hogy a 4iG felvásárlásokkal nőtt ekkorára, olyan következménye is lett, hogy gyakorlatilag megölte az informatikai piacot – hívta fel rá a figyelmet több szakmai forrásunk. „A cseheknél, a lengyeleknél sok innovatív cég van. Nálunk azért nincs, mert a NER letarolta a piacot, egy bizonyos méret felett átveszik a cégeket. Sok kicsi, de innovatív vállalat kapott »visszautasíthatatlan ajánlatot« az utóbbi években” – mondta Ilyés Márton, a Momentum elnökségi tagja a Szabad Európának.
A cseheknél, a lengyeleknél sok innovatív cég van. Nálunk azért nincs, mert a NER letarolta a piacot, egy bizonyos méret felett átveszik a cégeket. Sok kicsi, de innovatív vállalat is kapott »visszautasíthatatlan ajánlatot« az utóbbi években.
Egy szakmai forrásunk azt mondta: túlzás lenne azt állítani, hogy a 4iG miatt nincs innováció Magyarországon, ennek sok más oka van a piac méretétől kezdve a finanszírozás hiányáig.
Egy másik informatikai forrásunk úgy fogalmazott, hogy a 4iG a felvásárlásokkal „konzerválja a piacot, leépít képességeket. Nemcsak az innováció, de a verseny ellen is hat. Nincs verseny az IT-piacon. – Szerinte a legnagyobb megrendelő a kormány, mert az infrastruktúra túlnyomó többsége kormányzati. Mivel a kormányzati megrendeléseket rendre a 4iG kapja, a kis- és közepes vállalkozások rosszul járnak. – Ráadásul a 4iG alvállalkoztat, tehát a gyakorlatban ő vált a legnagyobb megrendelővé, amivel lenyomja a piacon az árakat. A 4iG az állami pályázatokban felfelé tolja az árakat, lefelé, az alvállalkozói felé pedig lenyomja. Nagy árréssel dolgoznak, innen van a profitjuk jó része” – mesélte a Szabad Európának. Az IT-beszerzéseket ráadásul könnyű túlárazni több forrásunk szerint is, mert utólag nehéz megmondani, melyik feladattal mennyi munkaóra volt, vagy például valóban rendelkezésre áll-e mindig a vállalt számítási kapacitás vagy sávszélesség.
Más arra hívta fel a figyelmet: lehet, hogy a 4iG drágán, viszont mindig magas minőségben szállította le az állami megrendeléseket.
Egy informatikai piacra rálátó forrásunk szerint a 4iG főleg az erőforrásaikért vásárolta meg a cégeket, legyen szó infrastruktúráról vagy hosszú távú szerződésekről. „Ez gyakorlatilag piacvásárlás, mert működő cégeket vesznek. Még nem nagyon láttam, hogy egy cégbe azért fektettek volna be, hogy kifejlesszen valami újat. A 4iG-nek nincs saját fejlesztése” – fogalmazott forrásunk.
Mindezt megerősítette egy másik szakértő is, aki nemcsak a 4iG saját fejlesztéseinek hiányáról beszélt, de azt is elmondta a Szabad Európának, hogy a T-Systemsszel folytatott tárgyalások során a 4iG elég jól belelátott a német cég működésébe. „Megismerhették a beszállítói szerződéseket, hosszú távú megállapodásokat is. Amikor végül nem jött össze a T-Systems felvásárlása, megvették a cég több beszállítóját, és több T-System-dolgozót is átcsábítottak a 4iG-hez.”
A 4iG-ben – főleg a Vodafone felvásárlása óta – egyre kisebb súlya van az IT-nek (bevétel alapján 13 százalék), de ez az ágazat jelentősen függ a központi költségvetéstől. Egy forrásunk szerint ideális esetben egy informatikai cég bevételeinek legfeljebb egyharmada származhatna az államtól, a 4iG esetében viszont akár a kétharmadot is meghaladhatja ez az arány. (A 4iG azt szokta kommunikálni, hogy az államtól származó bevételei ennél jóval kisebbek, de ők piaci forrásnak tekintik az állami cégek megrendeléseit is.)
Kérdés, hogy mi fog történi ezzel az informatikai üzletággal, miután a pénzhiány miatt az állami beruházások kezdenek leállni, és nem lesz annyi bevétele a 4iG informatikai részlegének, mint amekkora szükséges lenne a fenntartásához.
Kiberkoalíció: újabb lehetőség az ellenőrzésre
Egyre nagyobb figyelmet kap a kiberbiztonság, és ezt is felhasználhatja a kormány az informatikai piac további ellenőrzésére – hívták fel rá figyelmünket forrásaink. A NIS 2 nevű uniós szabályozás kötelezően kiterjed számos, kockázatosnak tekintett ágazatban tevékenykedő vállalatra (energetika, közlekedés, hírközlés, egészségügy, digitális infrastruktúra, postai szolgáltatások, élelmiszeripar stb.), nekik szigorú előírásoknak kell megfelelniük, kétévente auditáltatniuk is kell a rendszereiket.
A szabályozás másik eleme egy olyan tanúsítvány létrehozása, amelyet azok az IT-vállalatok kapnak meg, amelyek megfelelnek a szigorú előírásoknak. Magyarországon ezt a tanúsítványt a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága (SZTFH) adja majd ki, ők dolgozzák ki azokat a feltételeket is, hogy melyik magyar vállalkozás kaphatja meg az egész unió területén érvényes tanúsítványt.
Az SZTFH felügyeli a dohánypiacot, a szerencsejátékot (így a kaszinóbizniszt) és a bányászatot. A Schadl–Völner-botrány után hozzájuk kerültek a bírósági végrehajtások és a felszámolói ügyek, és most már a kiberbiztonság is. Ezt a hatóságot az a Biró Marcell vezeti, aki a kilenc évre történő kinevezése előtti hét évben Rogán Antal és Orbán Viktor közvetlen munkatársa volt.
Az általa kiadott kiberbiztonsági tanúsítványról az SZTFH annyit ír, hogy azok „birtokában a fogyasztó szabadon eldöntheti, hogy milyen erős kiberbiztonsági képességgel bíró terméket kíván megvásárolni”, és hogy ez majd versenyelőnyt biztosít az azt megszerző vállalatoknak. Ez azonban jelentheti azt is egy forrásunk szerint, hogy a kormány egy idő után majd előírja, hogy az állami szervek vagy a kockázatosnak tekintett ágazatban aktív cégek csak tanúsított IT-beszállítóval dolgozhatnak együtt.
Ezért érdekes Biró Marcell május végi bejelentése a „kiberkoalíció” létrejöttéről. Ebben az SZTFH és a kormányzati Digitális Magyarország Ügynökség mellett a Vodafone, a Yettel és a 4iG vesz részt. Annyit árultak el, hogy egy együttműködési fórum lesz, amely segít válaszokat adni a kiberbiztonsági kihívásokra. Forrásunk szerint ez úgy is értelmezhető, hogy a 4iG-nek innentől beleszólása lesz abba, kit enged be az informatikai piacra.
Nem a 4iG fog lehallgatni
Azt ugyanakkor egyik forrásunk sem tartotta valószínűnek, hogy kormányközeli szereplők lehallgatásra, megfigyelésre is felhasználják a 4iG tulajdonában álló távközlési cégeket – hiába ültek be a titkosszolgálatokat is felügyelő Rogán Antal bizalmasai a 4iG távközlési cégeinek vezetőségébe. Amire szeretnének, arra anélkül is rálátnak a különböző állami titkosszolgálatok, hogy külön belepiszkálnának a távközlési cégek hálózataiba, és mint a Pegasus példája mutatja, akár külföldi szolgáltatásokat is igénybe vesznek, ha arra van szükség. „Technikailag megoldható, hogy belenyúljanak a rendszerbe, és valakit például lehallgassanak a Vodafone-nál, de erre kicsi esélyt látok, ez elég hamar kiderülne” – fogalmazott egy forrásunk.
Beszédes ugyanakkor, hogy tavaly a HVG arról írt: a 4iG megvásárolta volna az államigazgatási hálózatok távközlési rendszerét üzemeltető MVM Netet is, de a Belügyminisztériumban, a titkosszolgálatoknál és a Pénzügyminisztériumban is veszélyesnek tartották volna, ha a cég magánkézbe kerül.
Kritikus infrastruktúra
A törvény szerint azok számítanak kritikus infrastruktúrának, „amelyek elengedhetetlenek a létfontosságú társadalmi feladatok ellátásához”, és „amelynek kiesése e feladatok folyamatos ellátásának hiánya miatt jelentős következményekkel járna”. Sok más mellett idetartozik az internet-hozzáférési szolgáltatás az és internet-infrastruktúra, az elektronikus hírközlési szolgáltatások, az elektronikus hírközlő hálózatok és a műsorszórás. A 4iG ezekkel mind rendelkezik, és mint látni fogjuk, több területen is piacbefolyásoló mértékű lehet a szerepe.
Ezért is fontos, kinek a kezében van egy ilyen vállalatcsoport, mint a 4iG, és hogy milyen kockázatokat hordoz magában tulajdonosi, pénzügyi vagy piaci szempontból.
Megszűnő verseny a távközlésben
A 4iG 2021 végén vásárolta meg a DIGI-t, 2023 elején pedig a Vodafone-t. Ezzel pár év alatt a távközlésben is meghatározóvá vált a Jászai Gellért vezette cég, így megvalósult az Orbán Viktor által majdnem tíz évvel korábban kitűzött cél. A piaci verseny korlátozottabbá vált a mobilpiacon, mert a Vodafone-ban a fő tulajdonos az államhoz közel álló 4iG, az állam pedig kisebbségi tulajdonos a Vodafone-ban. A Yettelben is van 25 százalékos tulajdonrésze, és kormányzati szerződései miatt a Telekom is kitett az államnak – mondta Ilyés Márton a Szabad Európának.
Egy piaci telekommunikációs szakértő forrásunk viszont úgy fogalmazott, hogy a valódi probléma nem a mobil-, hanem a vezetékes piacon alakult ki. Szerinte a Vodafone-felvásárlással
„tönkretették a vezetékesinternet-piaci versenyt Magyarországon. Eddig három szereplő volt, elsősorban a DIGI miatt erős volt a versenyt. Ennek most vége, drágábban lesz rosszabb szolgáltatás.”
Mindezek ellenére a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) nem vizsgálta a 4iG vásárlásait, a DIGI- és a Vodafone-ügyletet is nemzetgazdasági szempontból kiemelt beruházássá nyilvánította a kormány, így a hatóságok nem is ellenőrizhették.
2020-ban az Invitel és a DIGI fúzióját még vizsgálta a GVH, és akkor szigorú döntést hozott – hívta fel rá a figyelmet Ilyés Márton. Ekkor a GVH minden olyan településen megtiltotta a fúziót, ahol a két cég együttes részesedése elérte volna az ötven százalékot valamely vezetékes szolgáltatás esetén (tévé, internet, telefon). Ez azt jelentette, hogy 82 településen nem engedte a fúziót. Ezek alapján a Momentum most úgy számolt, 117 településen került monopolhelyzetbe a 4iG, aminek már most áremelés és romló minőség lett az eredménye.
A Momentumhoz számos olyan visszajelzés érkezett, amelyben a felhasználók a DIGI jelentős áremeléseire panaszkodtak. Ezek a dokumentációk, amelyeket a Szabad Európa is látott, egy éven belül hetven- és százszázalékos drágulást bizonyítanak. Az áremelések ráadásul épp azután indultak be, hogy a 4iG felvásárolta a céget. Több olyan levelezést is láttunk, amely arról tanúskodik, hogy a felhasználók hiába fordultak ezzel kapcsolatban a fogyasztóvédelemhez vagy a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatósághoz (NMHH), nem foglalkoztak a panaszokkal.
Fekete Péter, a 4iG-csoport vezérigazgatója a HVG-nek azt mondta ezzel kapcsolatban, hogy a DIGI korábbi alacsony árait már amúgy sem lehetett volna fenntartani, tavaly ráadásul az infláció miatt tovább növekedtek a cég költségei. Fekete szerint a DIGI még az áremelések után is az egyik legolcsóbb szolgáltató maradt.
A DIGI áremeléseinek és a Vodafone szolgáltatásában az utóbbi években tapasztalt színvonalesésnek (ami független a 4iG-től) volt egy olyan következménye is, hogy sok felhasználó átment a Telekomhoz. Ezzel tehát jól járt a német cég, de forrásaink szerint a Telekomnál attól tartanak, hogy hosszabb távon elveszíthetik az állammal kötött szerződéseiket.
A Momentum egy idén májusban, az Európa Unió Bírósága által hozott döntés alapján felülvizsgálati kérelemmel fordult a GVH-hoz. A francia ügy, amelyre a Momentum precedensként hivatkozik, két kábelszolgáltató egyesüléséről szólt. A helyi törvényekre hivatkozva a francia versenyhatóság előzetesen nem vizsgálta a felvásárlást. Egy versenytársuk fordult az Európai Bírósághoz, amely végül kimondta: a hatóságnak akkor is vizsgálódnia kell, ha az egyesülés után valósult meg a piaci erőfölény. A vizsgálatot pedig akkor is le kell folytatni – és ez a lényeg –, ha arra előzetesen a helyi törvények miatt nincs szükség.
Ilyés szerint az ítélet versenyjogi szempontból európai szinten is jelentősnek számít, Belgiumban már indult egy vizsgálat ez alapján.
„A 4iG-é is nagy ügy lehet, több szempontból is hasonlít a franciához: itt is kábelszolgáltatók egyesüléséről van szó, és a GVH egy magyar törvényre hivatkozva nem vizsgálta előzetesen az ügyletet” – fogalmazott. Arra a kérdésünkre, hogy mire számít az eljárással kapcsolatban, azt mondta: szerinte a GVH elindítja majd a vizsgálatot, de nem fogja problémásnak találni a Vodafone-felvásárlást. Hozzátette, hogy ebben az esetben az Európai Unió Bíróságához fordulnak.
Ilyés Márton azt mondta: ez nem politikai kérdés, hosszú távon is hatással lehet a gazdaságra. A kormány mind többször minősít nemzetgazdasági szempontból kiemeltté egy-egy beruházást; a módszer „fontos eszköze a NER-es cégfelvásárlásoknak is. Ezért egy ilyen per hosszabb távon alkalmas lehet arra, hogy gátja legyen a cégfelvásárlásoknak – később esetleg egyes cégek visszavételét is segítheti” – tette hozzá.
Melyik csatorna kerül be a kedvezményes csomagba, esetleg előbbre teszik a kormánybarát TV2-t, a kritikus RTL-t meg hátrébb tolják.
Egy telekommunikációs szakértő viszont azt mondta a Szabad Európának, hogy ennyi erővel azt is vizsgálni lehetne, hogy a Telekom hány településen van monopolszerű helyzetben, de ezt nem firtatja senki.
Arról is többen beszéltek a Szabad Európának, hogy a kábelszolgáltatók a csatornakiosztás változtatásával is előnybe, illetve hátrányba tudnak hozni egy-egy adót. „Melyik csatorna kerül be a kedvezményes csomagba, esetleg előbbre teszik a kormánybarát TV2-t, a kritikus RTL-t meg hátrébb tolják” – fogalmazott egy távközlési piacra rálátó forrásunk. Azt is hozzátette: a 4iG cégei mostanra jobb alkupozícióba kerültek a tévécsatornákkal szemben, de hogy élnek-e ezzel (azaz például több pénzt kérnek-e az RTL-től), az majd csak akkor derül ki, amikor a most érvényben lévő szerződések lejárnak, és újra tárgyalóasztalhoz ülnek.
Óriási adósságok, kérdéses törlesztés
A felvásárlásokat nagyrészt hitelből finanszírozta a 4iG, két legnagyobb bevásárlása a DIGI és a Vodafone volt. 2021 végén a 232 milliárdos DIGI-ügyletről is gigabizniszként számolt be a sajtó, amikor a kisebb 4iG vásárolta meg a nála jelentősen nagyobb DIGI-t. Egy évvel később jött a 660 milliárdos Vodafone-ügylet, amelynek felét az állam állta, a másik felét viszont a 4iG, nagyrészt hitelből (a 4iG azóta átadta az államnak a Yettelben meglévő, 25 százalékos tulajdonrészét, így a 4iG ma már 70,5 százalékos tulajdonosa a Vodafone-nak).
Mindennek következtében a 4iG nagyon eladósodott az utóbbi években. A legfrissebb beszámoló szerint a 357 milliárd forint saját tőkére 1120 milliárd forint idegen tőke jut, amiből 847 milliárd forint a közvetlen hitel. Ezek a számok többszörösen meghaladják az iparági átlagot – hívták fel rá figyelmet piaci forrásaink.
A valódi kérdés az, hogy a 4iG tudja-e törleszteni a hiteleit időben. Egyébként maga Jászai is elismerte, hogy ezzel gond lehet, júliusban ugyanis azt mondta az Indexnek, hogy „a stabil likviditáshoz intézményi befektetők is nagyobb számban kellenek, amin szintén dolgozunk”.
A 4iG szerint 2023 első fél évében 290 milliárdos bevétele volt, amiből csak a kamatfizetés elvitt 37,5 milliárd forintot. A hitelek jelentős része kedvezményes kamatozású állami kölcsön, a piaci források meghatározó hányadára van állami garancia, ám a 4iG hitelbesorolása még így is csak BB–. Ez mérsékelt hitelképességet jelent, egy kategóriával van a gyenge besorolás alatt.
Mivel 4iG bevételeinek 87 százaléka a telekommunikációból érkezik, alapvető fontosságú, hogy itt miként fog teljesíteni a következő években. A telekommunikációs piacon – részben a korlátozott verseny miatt – kicsi a kockázat, stabilan lehet kalkulálni a bevételekkel. Ugyanakkor költséges beruházásokra van szükség, és ebben a 4iG lemaradásban van versenytársával, a Telekommal szemben. „Csak az tud csinálni nagy profitot, aki nagyon jó, mint a BT vagy a Telekom, akiknek főleg az Egyesült Államokban megy jól” – fogalmazott egy telekommunikációs forrásunk. Az egyik felmerülő kérdés tehát, hogy mennyire jó a 4iG – forrásainknak ezzel kapcsolatban is kétségeik vannak. A cég előtt álló legnagyobb feladat most a telekommunikációs üzletág (Vodafone, DIGI, Invitel, Antenna Hungária) összegyúrása egy cégbe a ONE márkanév alá. A 4iG ebben az integrációban is többéves hátrányban van a Telekomhoz képest.
„A 4iG vezetésében nem nagyon van jó telekomos szakember” – mondta egyik forrásunk, egy másik pedig azt tette hozzá, hogy „a fő kérdés nemcsak a szakértelem, hanem az, hogy kinek milyen döntési lehetőségei vannak, mi az, amit ők mondhatnak meg”. Információink szerint az utóbbi időben több szakember távozott a cégtől. A 4iG vezetése érzékelhette a problémát, mert szeptember 1-jén jelentették be több telekomos vezető leigazolását.
A cégvezetésben sokkal erősebb a tudás pénzügyi, befektetési vonalon – magyarázták forrásaink. „A kérdés az, hogy ekkora vállalatcsoportot lehet-e csak pénzügyi tudással fenntartani.”
„Erről a menedzsmentről még nem tudjuk, mennyire jó az üzemeltetésben. Megszerezni tudnak, ebben ügyesek, de lassan már nincs mit megszerezni. Most kell majd működtetni, de ahhoz lényegesen több munka kell, delegálni kell tudni a döntéseket, másfajta beállítottságra van szükség. Egy éven belül eldől, mennyire képesek erre” – fogalmazott egy telekommunikációs szakértő forrásunk.
További üzleti kockázat, hogy a 4iG most vágott bele a védelmi és űriparba, mindkét területen meghatározó szeretne lenni. Noha a védelmi ipar fontossága kiemelt, és a következő években az állam egyre több pénzt költene el itt, ez is egy nagyon beruházásigényes üzletág, a bevételek nagyban függenek az állami megrendelésektől. Ezen túl sem a védelmi, sem az űriparban nincs meg a sikeres működéshez szükséges szakmai tudás a 4iG-ben – mondták forrásaink. A harmadik terület az informatika. Mint cikkünk elején írtuk, ott is csökkenő bevételekkel kell számolnia a 4iG-nek a következő időszakban.
Megszerezni tudnak, ebben ügyesek, de lassan már nincs mit megszerezni. Most kell majd működtetni, de ahhoz lényegesen több munka kell, delegálni kell tudni a döntéseket, másfajta beállítottságra van szükség. Egy éven belül eldől, mennyire képesek erre.
Egyik forrásunk úgy fogalmazott, hogy „én inkább ezt érzem kritikusnak, hogy van egy vállat, ami három beruházásigényes területen kezd meghatározó lenni. Ha ez bedől, akkor három területet ránt magával.”
A beruházások mellett kellene ugyanis törleszteni és valamennyi profitot termelni.
De mi történik, ha probléma akad a hitelek törlesztésével? A 4iG hiteleinek jelentős része kedvező kamatozású állami hitel (MFB, Eximbank, MNB-kötvényprogram). A Vodafone-vásárláshoz mintegy háromszázmilliárdos piaci hitelt vett fel, de ezt is az állami Eximbankon keresztül, állami garanciával – enélkül nem is kapott volna külső finanszírozást.
Ha tehát valami probléma adódna a törlesztéssel, a kormányzaton múlik, mennyire lesz rugalmas. Az kevéssé valószínű, hogy a jelenlegi kormányzat szabadulni próbálna a komoly munkával és pénzzel felépített 4iG-től. Az egyik lehetőség, hogy az állam növeli a tulajdonrészét, vagy akár át is veszi a 4iG-t, és „akkor majd lesz egy MVM-hatékonyságú állami vállalatunk” – egyik forrásunk megfogalmazása szerint. A másik lehetőség, hogy az állam és a 4iG újratárgyalja a konstrukciókat (erre az infláció miatt akár még objektív indok is lenne), és ezzel a cég időt nyer. Ez valószínűbb, hiszen így egy esetleges politikai változás után is biztos kezekben maradna a vállalat – a költségeket viszont mindkét esetben az adófizetők állják.
Reagált a 4iG
Noha kérdéseinket több mint három nappal a cikk megjelenése előtt elküldtük a 4iG-nek, írásunkra csak annak megjelenése után reagáltak. Ebben két pontosítás közzétételét kérték.
Mint írják, „2017-ben cégcsoport konszolidált árbevétele 17,3 milliárd forint volt, nem pedig 314 millió forint, ahogyan az írásában szerepel. A különbség abból adódik, hogy cikkében csupán a 4iG Nyrt. egyedi beszámolójában szereplő számadatot tűntette fel, ugyanakkor a vállalat teljesítményét az Nyrt. mellett már ekkor is további négy leányvállalat (Humansoft Kft., Mensor3D Kft., Banksoft Kft., Axis Rendszerház Kft.) biztosította.”
Azt is írják, hogy a Jászai által a 4iG likviditásáról szóló idézet „nem a 4iG csoport hiteleivel kapcsolatban hangzott el. Jászai Gellért a 4iG tőkepiaci teljesítményével, illetve tőzsdei árfolyamával kapcsolatban feltett kérdésre válaszolt”. A 4iG szerint Jászai „még csak utalás szintjén sem tett arról említést ebben az interjúban, hogy a társaság hiteleinek időben történő törlesztésével bármiféle gond lehet”.
Megbízható barátok kezében
Jászai Gellértnek 51,6 százalékos tulajdonrésze van a cégben közvetett módon (jelentős részben magántőkealapokon keresztül), így lényegében Mészáros Lőrinc egykori jobbkeze akár egymaga is dönthet a 4iG-t érintő kérdésekben.
A második legnagyobb tulajdonos a német Rheinmetall. A hadiipari óriáscég 2022 elején szállt be a 4iG-be egy 120 milliárd forintos tőkeemelés (egyik, de nagyobb) résztvevőjeként, amivel 25 százalékos tulajdonrészt szerzett. Ez az ügylet kicsit részletesebb magyarázatra szorul.
2020-ban a magyar állam több megállapodást is kötött a Rheinmetall-lal, egyebek mellett Lynx gyalogsági harcjárművek és radarrendszerek beszerzéséről, valamint egy zalaegerszegi harckocsigyár és egy várpalotai lőszergyár létesítéséről. Ez utóbbi kettőt a magyar állam és a Rheinmetall közösen valósítaná meg. A szerződések és a magyarországi beruházások több száz milliárd forint értékre rúgnak. Ezzel kapcsolatban egy diplomáciai forrás a Szabad Európának azt mondta, hogy a Rheinmetallnak is fontos volt a megállapodás, mert így fel tudják mutatni, hogy a harckocsi exportképes, ami megnyitja a kaput más országok piacai előtt is.
A Szabad Európának egy, a hadiiparban jártas szakértő azt mondta, hogy az ilyen nagy fegyverbeszerzéseket az államok hasonló méretű beszerzéssel szokták ellentételezni a másik félnek, „én veszek tőled, te veszel tőlem” alapon. Az is megoldás lehet, hogy az adott cég befektet a vásárló országban. Mivel Magyarország nem tudott mit exportálni ilyen értékben Németországnak, valószínűleg az a megoldás született, hogy az legyen a fegyverüzlet (részleges) ellentétélezése, hogy a Rheinmetall emeljen tőkét a 4iG-ben, kisegítve a jelentősen eladósodott vállalatot. Ez magyarázat lehet arra is, hogy miért látott fantáziát egy hadiipari cég a kormányzati segítséggel növekvő magyar IT-kommunikációs cégben.
Azt a feltételezést, hogy a Rheinmetall felbukkanásának köze volna a magyar állam fegyvervásárlásához, a 4iG rendre cáfolja, és a Rheinmetall is azt mondja: csak diverzifikálni szerette volna a portfólióját, ezért szállt be a magyar cégbe. Az időzítés nemcsak a fegyvervásárlások miatt érdekes, hanem azért is, mert a 4iG-nek ekkoriban a DIGI felvásárlásához friss forrásra volt szüksége. Jászai Gellért mindenesetre abban bízik, hogy a 4iG lehet a Rheinmetall stratégiai partnere az IT- és a digitális fejlesztések területén, létre is hoztak erre egy közös vállalatot (Rheinmetall 4iG Digital Services Kft. – R4).
Itt érdemes megemlíteni, hogy idén tavasszal Maróth Gáspár a Rheinmetall kelet-európai koordinációs vezetője lett. Ebben a minőségében közvetlenül a társaság vezérigazgatójának jelent. 2022 végéig Maróth a Honvédelmi Minisztérium védelmi fejlesztésekért felelős államtitkára volt.
6,4 százaléka van a cégben a portugál Alpac Capitalnak, amely Pedro Vargas David üzletember tulajdona, aki két éve megvette az Euronewst. David korábban a magyar állami Eximbankkal közösen alapított tőkealapot, édesapja pedig Orbán Viktor évtizedes barátja, közvetlen tanácsadója évek óta.
Mivel a 4iG tőzsdei cég, a többi nagyjából 14 százalék kisbefektetők tulajdonában lehet. A tőzsdei jelenlét egyfajta védelmet is jelent a nagy tulajdonosoknak, hiszen egy elvileg nyilvános társaság tulajdonviszonyaiba kívülről belenyúlni (például esetleges kormányváltás esetén) jóval bonyolultabb lehet, mint egy tőzsdén nem szereplő cég esetében, ráadásul a hitelfelvételnél is előny, hogy tőzsdén van a cég. A mintegy 14 százalékos közkézhányad viszont elég kicsi ahhoz, hogy ha a tulajdonosok úgy látják jónak, akár részvény-visszavásárlással könnyen ki tudjanak vonulni a tőzsdéről.
Magában a 4iG-ben nincs állami tulajdon, de az Antenna Hungáriát és a Vodafone-t az állammal közösen birtokolja Jászai cége. Az államnak ugyanakkor mindkét esetben csak kisebbségi tulajdonrésze van. E két vállalat igazgatóságába az állam is jelölhet tagokat. Nagy Ádám, Rogán Antal kabinetfőnöke bent ül az AH és a Vodafone igazgatóságában is, ez utóbbiban az állam másik képviselője Guller Zoltán, aki Rogán kormányzati informatika és e-közigazgatás működtetéséért, fejlesztéséért felelős miniszteri biztosa volt év elejéig, jelenleg a kormányzati informatikáért felelős Digitális Magyarország Ügynökség vezetője. Az, hogy Rogán-közeli emberek kerültek be a két cégbe, abból a szempontból nem meglepő, hogy sok más mellett hozzá tartozik a digitális kormányzati ügynökség is.
Az viszont már felvet kérdéseket, hogy sem Nagy, sem Guller nem telekommunikációs szakértő, mindketten politikai végrehajtók, egy forrásunk szerint „ez mutatja, mi ott a feladatuk”.
Az InfoRádiónak adott interjúban Jászai Gellért arról beszélt, hogy a 4iG stratégiai partnere az állam. Jászai szerint ez azt is jelenti hogy „a szabályokon túl” rendszeresen egyeztetnek stratégiáról, célokról. Hozzátette ugyanakkor, hogy az ő döntéseihez nem kell állami vagy kormányzati jóváhagyás. Ilyen komoly állami részvétel (elég csak azt megnézni, hogy a 4iG nem állami hitelein is van állami garancia) mellett kérdés, miért csak egy-két igazgatósági helyet kapott az állam, és miért nincs extra jogosultsága bizonyos (például a munkaerőt érintő) kérdésekben, vagy akár osztalékfizetési elsőbbsége.
Azt sem tudni, hogy miként alakulnak majd a tulajdonviszonyok, ha lezajlik az integráció, és egy cégbe rakják össze a 4iG összes távközlési érdekeltségét. Előfordulhat ugyanis, hogy az állami tulajdonrész még tovább csökken, miközben a hitelek miatt a pénzügyi kockázat jelentős részét továbbra is az állam viseli.
Keller-Alánt Ákos
Keller-Alánt Ákos a Szabad Európa újságírója. Korábban a Magyar Narancs munkatársa volt, emellett több külföldi lapban is megjelentek cikkei (többek között: Balkan Insight, Deutsche Welle, Internazionale). Oknyomozó munkájáért többször díjazták Magyarországon és külföldön is. | Jelentős kockázat, hogy a 4iG bekebelezte a távközlést és az informatikát | Majdnem ezermilliárdos adósságot görget maga előtt az állami segítséggel naggyá tett 4iG. Mindezt úgy kellene törleszteni, hogy további milliárdokat költ fejlesztésre, miközben a cég nem igazán termel nyereséget. A 4iG javarészt az államnak tartozik, és az utóbbi években jelentős mennyiségű, kritikusnak számító infrastruktúra került a birtokába; három fontos piacon lesz meghatározó. Ez jelentős kockázatokat jelenthet. Ha bajba kerül a cég, több fontos területet is magával ránthat. Közben több oldalról is Rogán Antal emberei jelentek meg a 4iG környékén. | null | 1 | https://www.szabadeuropa.hu/a/jaszai-4ig-rogan-vodafone-felvasarlas-kockazat-hitel/32574720.html | 2023-09-08 22:03:00 | true | null | null | Szabad Európa |
Bánki Erik és húszéves fia százmillió forintos nagyságrendben kezdett földeket felvásárolni Baranyában. A papíron kizárólag őstermelői és parlamenti képviselői jövedelméből élő Bánki Eriknél azonban nem egyértelmű, honnan lehetett erre legálisan pénze. A Fidesz-frakció szerint újabb ismeretlen bankhitelből; csakhogy a képviselőnek már eddig is volt félmilliárd forint banki tartozása.
Nyáron Bánki Erik fideszes parlamenti képviselő több mint száz hektár földet vett összesen 205 millió forintért Mohács környékén – vette észre az RTL Híradója.
Honnan lett rá legális pénze?
A nagy felvásárlás annyiban meglepő, hogy vagyonnyilatkozata alapján Bánkinak legfeljebb 78 millió forint éves bruttó jövedelme lehet. Ugyanis
hivatalosan csak őstermelői és parlamenti munkájából van jövedelme.
Mindenesetre a képviselőnek így összesen már 303 hektár földje van Baranyában.
Emellett Bánki Erik
húszéves fia, Bánki Ábel is pont Mohács mellett talált nemrég vonzó földeket:
a fiatal befektető 122 millió forintért vett 64 hektárt apja új földjei közelében.
A Jobbik megyei képviselője, Schwarcz-Kiefer Patrik szerint nem jön ki a matek, hogy miből lehetett pénze erre Bánki Eriknek.
Azzal együtt pláne, hogy vagyonnyilatkozata alapján
Bánki Eriknek 534 millió forintos banki tartozása is van,
illetve negyvenmillióval ismeretlen magánszemélyeknek is tartozott.
A képviselő ráadásul eddig is használhatta ezeket a földeket, vonatkozó haszonbérleti szerződéseit nem sokkal a vásárlás előtt újították meg húsz évre, 2043-ig. Emiatt nem lett volna feltétlenül sürgős azonnal kiadnia több száz milliót.
Az RTL kereste az ügyben a képviselőt, de nem válaszolt, helyette a Fidesz-frakció küldött választ, miszerint Bánki Erik újabb ismeretlen bankhitelből vette meg ezeket.
Bánki Erik Rogán Antal utódja a parlament Gazdasági Bizottságának elnöki székében. 1989-ben lépett be a Fideszbe, akkoriban hivatásos labdarúgóként.
Az igaz, de ötöst kapott az Econovum Kft.-től
Korábban azzal vált igazán ismertté, hogy éveken át azt írta önéletrajzába, mintha lenne diplomája, pedig csak egy OKJ-s képzést végzett el. Amikor ez 2012-ben kiderült, Bánki elírásnak, technikai hibának nevezte.
Emellett közölte, hogy az Econovum Akadémia Kft.-nél elvégzett OKJ-s képzésén viszont ötöst kapott a záródolgozatára, ami egyébként szerinte „PhD-szintű” tudományos munka lett. | Nem világos, honnan ömlöttek a százmilliók Bánki Erik földvásárlásaira | ánki Erik és húszéves fia százmillió forintos nagyságrendben kezdett földeket felvásárolni Baranyában. A papíron kizárólag őstermelői és parlamenti képviselői jövedelméből élő Bánki Eriknél azonban nem egyértelmű, honnan lehetett erre legálisan pénze. A Fidesz-frakció szerint újabb ismeretlen bankhitelből; csakhogy a képviselőnek már eddig is volt félmilliárd forint banki tartozása. | null | 1 | https://www.szabadeuropa.hu/a/banki-erik-vagyon-fold-hitel/32573946.html | 2023-09-01 23:15:00 | true | null | null | Szabad Európa |
beruházás;szerződés;NAV;Bosnyák tér;Fővárosi Törvényszék;Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) Zrt.;Tiborcz István;
2023-08-22 13:05:00
Hadházy: Az MNV nem titkolhatja tovább Tiborcz üzlettársának 244 milliárdos szerződését a Bosnyák téren ásott hatalmas gödörről
A Fővárosi Törvényszék hétfőn Hadházy Ákosnak ellenzéki politikusnak adott igazat, így ki kell adni a szinte felfoghatatlan összegű ügylet szerződését, amellyel Tiborcz István üzlettársát gazdagították.
A Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) Zrt. nem titkolhatja tovább Tiborcz István üzlettársának gigantikus, 244 milliárd forintos szerződését a Bosnyák téren ásott hatalmas gödörről – írja keddi Facebook-posztjában Hadházy Ákos független parlamenti képviselő, akinek javára döntött hétfőn a Fővárosi Törvényszék. Így ki kell adni az adásvételről szóló dokumentumot, amelyről a kormány titokban döntött és amelynek kiadását azzal tagadta meg eddig az MNV Vagyonkezelő, hogy „a nemzetbiztonságot veszélyeztetné, ha megtudnánk a részleteket”.
Az ellenzéki politikus a helyzet komolyságához és az szóban forgó összeg felfoghatatlanságához mérten viccesnek és szórakoztatónak tartja a történetet, egyrészt, mert Gulyás Gergely, a Miniszterelnökséget vezető miniszter már elmondta, hogy a NAV-ot szeretnék oda költöztetni, ha elkészül, másrészt az MNV az említett kifogásokat arra alapozta, hogy a közpénzről, a magyar adófizetők pénzének elköltéséről a kormány „titkos határozatban” döntött, másrészt az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottsága „mentesítette őket a nyilvános közbeszerzés kiírása alól”. A harmadik magyarázat a titkolózásra még érdekesebb, mert az MNV szerint „csak véletlenül tették ki a honlapra”, hogy egyáltalán van ilyen szerződés, ami ráadásul csak „egy döntéselőkészítő adat, mert csak előszerződésről van szó”.
Hadházy Ákos szerint nem véletlenül titkolja a kormány az egész ügyletet, ugyanis az előszerződés már egy kötelező érvényű, döntést követően meghozott szerződés, a tranzakció pedig hatalmas botrány. – A pert a Transparency International Magyarország segítségével indítottuk és a Fővárosi Törvényszék döntése csak néhány részlet kitakarását tartotta jogosnak – írta a politikus, aki ugyanakkor arra számít, hogy a vagyonkezelőnél 3 fellebbeznek majd. Szerinte ugyanis „ki tudják fizetni az ügyvédi költségeket és a Kúrián már előrehaladottabb a bírák fideszesítése”, mindenesetre azért érdekelné az az érvelés, amivel megváltoztatnák ezt az ítéletet. | Hadházy: Az MNV nem titkolhatja tovább Tiborcz üzlettársának 244 milliárdos szerződését | A Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) Zrt. nem titkolhatja tovább Tiborcz István üzlettársának gigantikus, 244 milliárd forintos szerződését a Bosnyák téren ásott hatalmas gödörről – írja keddi Facebook-posztjában Hadházy Ákos független parlamenti képviselő, akinek javára döntött hétfőn a Fővárosi Törvényszék. Így ki kell adni az adásvételről szóló dokumentumot, amelyről a kormány titokban döntött és amelynek kiadását azzal tagadta meg eddig az MNV Vagyonkezelő, hogy „a nemzetbiztonságot veszélyeztetné, ha megtudnánk a részleteket”. | null | 1 | https://nepszava.hu/3206078_bosnyak-ter-szerzodes-tiborcz-istvan-uzlettars-fovarosi-torvenyszek | 2023-08-22 19:35:00 | true | null | null | Népszava |
O. A.;
Győr;autóbérlés;luxusautó;Dézsi Csaba András;
2023-08-21 16:16:00
Dézsi Csaba András állítja, nem tudta, mennyiért bérlik a szolgálati autóját
A fideszes városvezető most reagált a múlt hét közepén megjelent hírre, miszerint csaknem havi egymillió forint közpénzből bérli Győr a polgármester luxusautóját.
Ahogyan arról - az ugytudjuk.hu információi alapján - lapunk is beszámolt, Győr önkormányzata, illetve polgármesteri hivatala összesen 3,6 millió forintot fordít havonta hat Audi bérlésére. Bár korábbi közérdekű adatigénylésükre nem kaptak választ, a megyei jogú város honlapjára végül csak „felkerült az addig féltve őrzött, szolgálati gépjárművekre vonatkozó belső szabályzat”, és a közpénzből fenntartott autók listája.
Mint a dokumentumokból kiderült, a magyar Audi-gyár városában stílszerűen az önkormányzat három Audi A6-ost, polgármesteri hivatala pedig egy A6-ost, egy A8-ast és egy Q3-ast bérel, s a többmilliós keretből csak Dézsi Csaba András polgármesteri luxusautója, az A8-as bérlése 930 ezer forintot visz el havonta.
A szolgálati autók kérdése azután került reflektorfénybe, hogy – amint arról lapunk is megemlékezett – a júliusban Budapesten két napon át koncertező német metálbanda, a Rammstein zenéjét kedvelő polgármester szolgálati Audi A8-asával hajtott megcsodálni az egyik előadást. Akkor nem derült még ki, hogy Dézsi Csaba Andrásnak mennyibe is kerül pontosan, hogy hivatali szolgálati autóját magáncélokra is használja, a város jegyzője csak annyit árult el, hogy főnöke fizet érte.
Ugyan a dokumentumok pontosan nem árulják el, de az egy hónapnyi titkolózás után közzétett szabályzatból kiszámítható, hogy Dézsi polgármester legfeljebb 28 777 forintot fizet havonta az Audi A8-as magáncélú használatáért.
Dézsi András Csaba a hírre végül hétfőn délután szerkesztőségünkhöz eljuttatott közleményben reagált:
Majd így folytatja:
Majd a fideszes városvezető ígéretet tett arra, hogy ezen túl a Városháza saját tulajdonában lévő, már az előző ciklusban beszerzett, konkrét személyhez nem rendelt, s eddig a kollégák által éppen az adott feladatokhoz használt autóval fog járni. | Dézsi Csaba András állítja, nem tudta, mennyiért bérlik a szolgálati autóját | Ahogyan arról - az ugytudjuk.hu információi alapján - lapunk is beszámolt, Győr önkormányzata, illetve polgármesteri hivatala összesen 3,6 millió forintot fordít havonta hat Audi bérlésére. Bár korábbi közérdekű adatigénylésükre nem kaptak választ, a megyei jogú város honlapjára végül csak „felkerült az addig féltve őrzött, szolgálati gépjárművekre vonatkozó belső szabályzat”, és a közpénzből fenntartott autók listája. | null | 1 | https://nepszava.hu/3206012_dezsi-csaba-andras-luxusauto-berles-gyor-szolgalati-auto | 2023-08-21 19:42:00 | true | null | null | Népszava |
lakhatás;bérleti díj;MR Közösségi Lakásalap;
2023-09-01 12:51:00
Az Orbán-kormánytól 16 milliárd forintos ingatlanvagyont és több milliárdos működési támogatást kapó lakásalap végre elárulta, mire jutott másfél év alatt
Erős kormányzati hátszélben, több mint hatezer állami lakás, ház átvételével jött létre 2022 elején a Magyar Református Szeretetszolgálat és a Magyar Máltai Szeretetszolgálat szociális lakásügynöksége, az MR Közösségi Lakásalap, ám működéséről eddig keveset lehetett tudni, mert elzárkóztak a kérdések elől. Most viszont – lapunk sokadszorra feltett kérdései nyomán – közleményt adott ki eddigi tevékenységéről a szervezet. Két lakbéremelés, 58 ingatlaneladás, mentorálás, partnerség, néhány ukrán család és három volt állami gondozott elhelyezése – eddig ez a mérlege az MR Közösségi Lakásalapnak.
Alig száradt meg a tinta a Nemzeti Eszközkezelő (NET) Zrt. több ezer ingatlanának ingyenes átadását biztosító szerződésen, máris emelte a lakások bérleti díját az MR Közösségi Lakásalap 5,1 százalékkal. Majd idén márciusban újabb 14,5 százalékkal. Azért ennyivel, mert a „törvények és az általános szerződési feltételek az inflációval megegyező díjemelésre adtak lehetőséget az első két évben” – hívta fel erre még az átvételkor a figyelmet Czibere Károly, a Magyar Református Szeretetszolgálat elnöke. (A két év idén lejár.) Vecsei Miklós, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat alelnöke akkor ezt azzal toldotta meg, hogy tudatosítani kell a bérlők számára, hogy pontosan mennyi is az ingatlan valós fenntartási költsége és abból milyen jogcím okán kapnak kedvezményeket, lévén az „ingyennek nincs értéke”. (Az MR Közösségi Lakásalap ennek a két szervezetnek a közös teremtménye.) Majd mindketten azt bizonygatták, hogy a lakásalap „fő célja a lakhatás biztosítása”, illetve „nem lakásban gondolkodnak, hanem élethelyzetben”.
Az államtól két lépcsőben ingyen megkapott 6344 ingatlanból csaknem négyezer volt lakott (2886 családi ház és 1026 lakás), ezekben csaknem 15 ezren élnek. Az államtól való átvétel idején 10 ezer forintra rúgott az átlagos lakbér, jelenleg 13 ezer forintnál tartanak. A lakások többsége felújítandó, amelyekről sokat elárul, hogy átlagos forgalmi értékük 10 millió forint volt tavaly. A bérlők többsége nyugdíjas vagy sok gyerekes.
Az újonnan kötött – tehát nem volt eszközkezelős – bérleti szereződések esetében 70 ezer forint körül alakul a bérleti díj. A jó műszaki állapotú, illetve felújított lakásokra
– derül ki az MR Közösségi Lakásalap közleményéből, amelyet a Népszava kétszer elküldött és egyszer Vecsei Miklósnak kézbe is adott kérdéseire válaszul adtak ki. Ez a sajátságos kommunikáció erősen hajaz a NER cégei, illetve az Orbán-kormány minisztériumai és állami társaságai által alkalmazottra, de egy elméletileg kormánytól függetlenül működő, magát transzparensnek valló civil szervezet esetében sok kérdést vet fel. Különösen úgy, hogy más lakhatással foglalkozó civil szervezetek és önkormányzatok eközben ennek a töredékét sem kapják.
A 2021-es átadásról szóló „karitatív-törvény” mindenesetre lehetővé teszi, hogy a társaság a megkapott ingatlanvagyonnal szabadon gazdálkodjon szociális bérlakásprogram fenntartása és fejlesztése érdekében. Első körben felmérték az ingatlanokat, majd nekiláttak a portfólió optimalizálásának. Ennek keretében hozzáláttak a rossz műszaki állapotú és lokációjú lakások értékesítésének. Eddig 58 üres ingatlant adtak el. Az egykori bukott devizahiteles bérlők előtt továbbra is nyitva áll ingatlanuk visszavásárlásának lehetősége, amellyel az átvétel óta 140 család élt.
A megmaradt bérlemények hasznosításáról az „egyedi élethelyzeteket vizsgálva” döntenek. A fizetőképesség határára sodródott családokat célzott mentorálással segítik. Sajátos feladatot jelentett a pandémiához kapcsolódó fizetési moratórium lezárása. A hátralékról szóló célzott kommunikációnak már a moratórium vége előtt nekiláttak, idén januártól pedig megoldási javaslatokat adnak, amelynek fő eleme a kamatmentes részletfizetés, illetve a mentori szolgáltatás.
Eddig 1312 család vállalta a részletfizetést és 154 kért mentori segítséget. Az MR Közösségi Lakásalap a továbbiakban olyan közösségi bérlakásmodellt kíván kialakítani, amely fenntartható és megfizethető a társadalom széles rétegei számára és egyben biztosítja a gazdaságos működést is. A szerződéskötés során törekednek arra, hogy a bérlők lakhatáshoz kapcsolódó költségei összességében ne haladják meg a bérlő havi bevételeinek 30-35 százalékát. 2024 végéig összesen száz bérlakásra írnak ki pályázatot.
A közfeladat ellátásához jelentős állami támogatást kap az MR Közösségi Lakásalap, amely kérdéseinkre most azt válaszolta, hogy „az ingatlanok karbantartását, illetve felújítását – a jogszabályokkal összhangban a közpénzek átlátható felhasználása és a nyílt piaci verseny érdekében – közbeszerzési eljárások lefolytatásával biztosítja. 2023 augusztusáig 20 közbeszerzési eljárást indítottak építési beruházásra”.
A bérköltség már tavaly csaknem egymilliárd forintra kerekedett (akkor a cégbeszámoló szerint 94-es dolgoztak az ügynökségnek), külsős szakértői szolgáltatásokra pedig csaknem 1,3 milliárdot költöttek. Arra most sem kaptunk választ, hogy pontosan mire fizettek ki ennyit ezen a címen, de a hírek szerint a fő tételt az ügyvédek díjazás jelentette.
A társaság ezzel együtt is 67 millió forintos nyereséget ért el tavaly. Ebben nyilvánvalóan nagy szerepet játszott az Emberi Erőforrások Minisztériumától, majd a Belügyminisztériumtól tavaly kapott összesen 4 milliárd forintos állami támogatás, illetve a Magyar Nemzeti Vagyonkezelővel (MNV) kötött közszolgáltatási szerződés keretében begyűjtött 500 millió forint. Nagy kérdés, hogy mi lesz akkor, ha a lakásalap nem jut több állami forráshoz, a több ezer leromlott állapotú, az országban szétszórtan elhelyezkedő ingatlan működtetésére bizonyosan nem lesz elég a most szedett bérleti díj. | A kormánytól 16 mrd Ft-os ingatlanvagyont és több milliárdos működési támogatást kapó lakásalap végre elárulta | Alig száradt meg a tinta a Nemzeti Eszközkezelő (NET) Zrt. több ezer ingatlanának ingyenes átadását biztosító szerződésen, máris emelte a lakások bérleti díját az MR Közösségi Lakásalap 5,1 százalékkal. Majd idén márciusban újabb 14,5 százalékkal. Azért ennyivel, mert a „törvények és az általános szerződési feltételek az inflációval megegyező díjemelésre adtak lehetőséget az első két évben” – hívta fel erre még az átvételkor a figyelmet Czibere Károly, a Magyar Református Szeretetszolgálat elnöke. (A két év idén lejár.) Vecsei Miklós, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat alelnöke akkor ezt azzal toldotta meg, hogy tudatosítani kell a bérlők számára, hogy pontosan mennyi is az ingatlan valós fenntartási költsége és abból milyen jogcím okán kapnak kedvezményeket, lévén az „ingyennek nincs értéke”. (Az MR Közösségi Lakásalap ennek a két szervezetnek a közös teremtménye.) Majd mindketten azt bizonygatták, hogy a lakásalap „fő célja a lakhatás biztosítása”, illetve „nem lakásban gondolkodnak, hanem élethelyzetben”. | null | 1 | https://nepszava.hu/3207300_mr-kozossegi-lakasalap-lakhatas-berleti-dij-emeles | 2023-09-01 20:14:00 | true | null | null | Népszava |
Pécs;per;busz;ügyészség;hatályon kívül helyezés;elsőfokú ítélet;
2023-09-11 12:40:00
Pécsi buszper: a bíróság érdemi indokláshoz se vette a fáradságot, az ügyészség hatályon kívül helyezné a felmentő ítéletet
Az elsőfokon eljáró Kaposvári Törvényszék az indoklási kötelezettségét olyan mértékben mulasztotta el, amilyen a másodfokú eljárásban nem pótolható.
Az elsőfokú ítélet hatályon kívül helyezését indítványozza a Pécsi Fellebbviteli Főügyészség a pécsi buszbeszerzéssel kapcsolatos büntetőügyben.
A vádhatóság az MTI-hez hétfőn eljuttatott közleményében emlékeztetett, az eljárás azon vádlottak büntetőügyében folyik, akik a vád szerint egy pécsi autóbusz-beszerzéssel kapcsolatban több mint 600 millió forint kárt okoztak az önkormányzat cégének. A nagy társadalmi visszhangot kiváltó ügy 2015 tavaszára nyúlik vissza: a Pécs tömegközlekedéséért felelős önkormányzati cég, a Tüke Zrt. akkor mintegy 3,4 milliárd forintért vásárolt 115 használt Volvo buszt egy holland cégtől. Utóbb kiderült, hogy a flottát pár hónappal korábban csaknem 700 millió forinttal kevesebbért kínálták. Emiatt az ügyészség gazdasági csalással vádolta meg a Tüke akkori vezetőjét, valamint a holland cég tulajdonosát, illetve azt a két közvetítőt, aki részt vett az üzletben.
A Baranya Vármegyei Főügyészség a cégvezetőt, társát és a pályázaton nyertes cég vezetőjét különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó gazdasági csalás bűntettével, a vételár továbbutalásában közreműködő negyedik vádlottat pénzmosás bűntettével vádolta.
Utóbbi még az előkészítő ülésen elismerte bűnösségét és felfüggesztett szabadságvesztést kapott, míg a Tüke vezetője időközben elhunyt. Mint megírtuk, a Kaposvári Törvényszék idén májusban a cégvezető társát és a pályázaton nyertes cég vezetőjét azzal az indokkal mentette fel, hogy közvetítő cégre szükség volt a buszbeszerzéshez, mert a Volvo hollandiai vállalata nem akart üzletet kötni a Tükével, a pécsi társaság akkor ugyanis csődközeli helyzetben volt. A Volvo kedvezményes áron kínálta a buszokat, a Tüke a közvetítő társaságon keresztül tulajdonképpen piaci áron jutott hozzá a flottához.
Az ítélet hatályon kívül helyezésére azért van szükség, mert az első fokon eljáró Kaposvári Törvényszék az indokolási kötelezettségét olyan mértékben mulasztotta el, ami a másodfokú eljárásban nem pótolható - olvasható a Pécsi Fellebbviteli Főügyészség közleményében.
Az eljárás a Pécsi Ítélőtáblán folytatódik. | Pécsi buszper: az ügyészség hatályon kívül helyezné a felmentő ítéletet | Az elsőfokú ítélet hatályon kívül helyezését indítványozza a Pécsi Fellebbviteli Főügyészség a pécsi buszbeszerzéssel kapcsolatos büntetőügyben. | null | 1 | https://nepszava.hu/3208300_pecsi-busz-per-fellebviteli-ugyeszseg-elsofoku-itelet-hatalyon-kivul-helyezes | 2023-09-11 20:21:48 | true | null | null | Népszava |
Jön a 17 milliárdos ítélet, legkésőbb januárban kasszához járulhat az e-jegy-ügy perének a győztese
A BKK hatalmas összeget követel a német cégtől.
Októberben várhatóan egy hetes tárgyalássorozat után hoz ítéletet a Nemzetközi Gazdasági Kamara (ICC) mellett működő választott bíróság a fővárosi elektronikus jegyrendszer bukása miatt indított perben – értesült lapunk. A döntéshozatalra 60 napja van a testületnek, így az ítélet még az idei évben megszületik. A Népszava ügyre rálátó forrása szerint nem várható sem további tárgyalási napok kitűzése, sem egyéb halasztó körülmény. Az ítélet elvben azonnal végrehajtható lesz, így a győztes fél már januárban a kasszához vonulhat, bezsebelve a bíróság által megítélt milliárdokat.
A keresetet 2021 szeptemberében beadó Budapesti Közlekedési Központ (BKK) több tételben összesen 25 millió euró és hétmilliárd forint megfizetését kéri kamatostól. Ezzel szemben áll a budapesti elektronikus jegyrendszer (AFC Projekt) tervezésére, megvalósítására és üzemeltetésére 91 millió euróért (28 milliárdért) vállalkozó német Scheidt & Bachmann GmbH (S&B) 8 milliárd forintos kártérítési igénye. Ennek jelentős részét az állásidő miatti kár tette ki. A többi része a leszállított, de ki nem fizetett eszközökhöz – kapuk, szoftverek vételára, szoftverek és hardverekhez kapcsolódó egyéb díjak – kapcsolódtak. A bíróság azonban dönthet úgy is, hogy csupán a követelések egy részének ad helyt.
Az e-jegy bevezetését már Demszky Gábor főpolgármestersége idején is tervezték, de érdemben a Vitézy Dávid vezetésével felállt BKK kezdett hozzá 2010-ben, már Tarlós István városvezetése idején. Az átadás határidejét akkor 2013-ra tették. De a szállítói szerződést csak 2014-ben sikerült aláírni a tendergyőztes német Scheidt & Bachmann (S&B) céggel. Ám az akkor átadási határidőként megjelölt 2018-ra a rendszer nem készült el, a németek csak a kapukat és a leolvasókat szállították le, amelyek azóta is használhatatlanul porosodnak egy raktárban.
A városvezetés az utolsó percig tagadta, hogy gond lenne a projekttel. De amikor a projektet finanszírozó Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) felmondta a hitelszerződést a szállító lejárt bankgaranciái miatt, már nem volt mire várni. A BKK ezután akkor se tudott volna fizetni a S&B-nak, ha akart volna. A fővárosi közlekedésszervező cég 2018 novemberében azonnali határidővel felmondta a kontraktust. Az indoklás szerint az elektronikus jegyrendszer tervezésére, kiépítésére és üzemeltetésére vállalkozó S&B a projekt hét fázisából csupán négyet teljesített, a rendszer soha nem működött. Tarlós menesztette a BKK akkori vezérigazgatóját, Dabóczi Kálmánt, és sietett leszögezni: a fővárost nem érte anyagi kár. Ehhez képest a BKK számviteli nyilvántartásai szerint a projektre 9,823 milliárd forintot költöttek.
Walter Katalin a BKK jelenlegi vezérigazgatója korábban azt mondta a Népszavának, hogy a leszállított eszközök semmire sem használhatóak.
Az egészet a legelejéről kellett újrakezdeni. (Ezt a hiátust próbálják betölteni a BKK fejlesztette BudapestGo applikációjával, amelyen elektronikusan is megvásárolhatóak a bérletek és „időalapú jegyek” is válthatóak.)
A budapesti elektronikus jegyrendszer, a Rigó koncepciója a Londonban akkor bevezetett felhőalapú és érintésmentes bankkártyákat is elfogadó fizetési rendszerre épült, melyben az utazási jogosultságot (bérletet, jegyet) nem a kártyán, hanem egy központi szerveren tárolják és így akár egy bankkártyával is lehet utazni - magyarázta a Népszavának Vitézy Dávid, a BKK volt vezérigazgatója, aki szerint a legkorszerűbb technológiát szerették volna Budapesten meghonosítani. Az érintésmentes bankkártyás tömegközlekedési jegyrendszer azóta világszerte elterjedt New Yorktól a cseh kisvárosokig. A győztes Scheidt&Bachmannak képesnek kellett volna lenni egy ilyen rendszert megvalósítására, ahogy ez évekkel később sikerült is nekik, hiszen Hollandiában a Rigóval megegyező logikára épülő országos bankkártyás jegyrendszernél volt beszállító. Csakhogy ez a budapesti határidő után 5 évvel történt, addigra a technológia világszerte elterjedt és akkorra már láthatóan a S&B is rendelkezett ezzel a tudással.
„Ha ma kezdenénk bele egy ilyen beruházásba, akkor se tudnánk nagyon mást megvalósítani, mint azt, ami a Rigó technikai előírása volt - bízom benne, hogy a 100E reptéri busz után, ahol ugyanez a technológia valósult meg Pay and Go néven, a BKK is belekezd a rendszer kiterjesztésébe teljes Budapestre” – teszi hozzá a közlekedési szakember.
A Népszava eredeti e-jegy projekt bukását firtató kérdésére válaszolva Vitézy Dávid felidézte, hogy a beruházás megvalósításához az Európai Beruházási és Fejlesztési Bank (EBRD) kínálta a legkönnyebben elérhető finanszírozási feltételeket, cserébe a saját tendereztetési szabályait kellett alkalmazni. Az EBRD tender szabályai szerint a BKK köteles volt az S&B-t kihirdetni győztesként, mivel ő tette a legolcsóbb árajánlatot. A beruházás legfontosabb eleme a fizikai infrastruktúra, az új jegykezelők és a metrókapuk kiépítése lett volna, amiben a német cégnek volt is tapasztalata, a szoftver kapcsán pedig a hongkongi metrótársaság bevonását ígérte. Az új technológiából eredő kockázatokat a BKK szerződéses megoldásokkal igyekezett csökkenteni, de a fővárosi cég végül nem tudta kikényszeríteni az S&B teljesítését – összegez Vitézy Dávid.
– teszi hozzá a BKK egykori vezérigazgatója, bár továbbra is úgy gondolja, hogy 2014-2017 közötti időszakban egy szakmailag felkészültebb BKK-vezetés sokat tehetett volna a projekt sikeréért. Többek között úgy, hogy nem enged az S&B kérésének és nem módosítják menet közben a szállítói szerződést, megkönnyítve ezzel az S&B számára a projekt megvalósításának halogatását és meghiúsítását. | Jön a 17 milliárdos ítélet, legkésőbb januárban kasszához járulhat az e-jegy-ügy perének a győztese | Októberben várhatóan egy hetes tárgyalássorozat után hoz ítéletet a Nemzetközi Gazdasági Kamara (ICC) mellett működő választott bíróság a fővárosi elektronikus jegyrendszer bukása miatt indított perben – értesült lapunk. A döntéshozatalra 60 napja van a testületnek, így az ítélet még az idei évben megszületik. A Népszava ügyre rálátó forrása szerint nem várható sem további tárgyalási napok kitűzése, sem egyéb halasztó körülmény. Az ítélet elvben azonnal végrehajtható lesz, így a győztes fél már januárban a kasszához vonulhat, bezsebelve a bíróság által megítélt milliárdokat. | null | 1 | https://nepszava.hu/3207994_bkk-e-jegy-rendszer-per-itelet-17-milliard-2024-januar | 2023-09-08 20:34:00 | true | null | null | Népszava |
Az interjú félbeszakítása, valamint a folytatásának, illetve közlésének megtiltása ügyében nemcsak az interjúkészítő, de az interjúalany, Portik Tamás is fordulhatott jogorvoslattal az illetékes szervekhez. A fogvatartott esetében ez a büntetés-végrehajtási bíró. Viszont arról, hogy ezen a vonalon mi történt, a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága semmilyen érdemi, konkrét tájékoztatást nem adott, mondván: „a büntetés-végrehajtás szervezeténél keletkezett, bármely fogvatartottal kapcsolatba hozható valamennyi adat, információ bűnügyi személyes adat, így a hatályos jogi szabályozás nem ad lehetőséget válaszadásra konkrét személyre, eseményre vonatkozó kérdések tekintetében.”
Így Portik Tamás ügyvédjéhez, Dr. Vincze Tamáshoz fordultunk, aki szerint a BVOP Fogvatartási Ügyek Szolgálatától szeptember 5-én érkezett válasz az üggyel kapcsolatban érdeklődő beadványára. Az Átlátszó kérdésére Portik ügyvédje így foglalta össze a cikkírónak adott válaszában a büntetés-végrehajtás levelét:
„Ön először 2023. június 30-án élt megkereséssel interjúkészítési szándékkal a BVOP Kommunikációs Főosztályához, ezt július 12-én engedélyezték, majd július 31-én elkezdték, de azt technikai okok miatt félbeszakították. A BVOP Fogvatartási Ügyek Szolgálata szerint az interjú előtt, július 28-án újabb kiegészítő kérelem érkezett, de tartalma miatt augusztus 3-án azt elutasították. Ezt az elutasítást Portik Tamás augusztus 10-én megkapta, felülvizsgálati kérelemmel élt, melyet megküldtek a Fővárosi Törvényszéknek, ahol Büntetés-végrehajtási Csoport augusztus 28-án jogerősen elutasította” – mondta el dr. Vincze Tamás ügyvéd.
Portik Tamás jogi képviselője a BVOP levelére hivatkozva az interjúközlés megtiltásának körülményeiről is beszámolt: „Az interjú alapján készült cikket Portik kézzel kiegészítette, ennek közlését viszont megtiltották a 2013. évi CCXL. törvény a büntetések, az intézkedések, egyes kényszerintézkedések és a szabálysértési elzárás végrehajtásáról 120.§ (2) bekezdés e pontja, vagyis „a bűnöző életmód népszerűsítésének megakadályozása” alapján. Ezt augusztus 18-án kapta meg a fogvatartott, átvette, de nem élt fellebbezési jogával” – ismertette a választ Dr.Vincze Tamás.
Az interjú szövegének Portik által kézzel kiegészített változatát az interjúkészítő nem láthatta, azt a BVOP számára nem küldte meg. Tehát azt nem tudja, abban mi lehet. De a hangfelvétel alapján legépelt, s a BVOP Kommunikációs Főosztályának megküldött szövegben semmi olyan nem volt, ami a bűnöző életmód népszerűsítésére utalt volna.
Rendkívül érdekes, pontosabban furcsa, hogy a BVOP válasza kiegészítő kérelemként említi azt a július 28-i, az interjúkészítő által a Budapesti Fegyház és Börtön interjú lebonyolításával megbízott sajtóreferensének, dr. Komoróczi Bernadettnek küldött e-mailt, amelyet az ügyvédi nyilatkozat szerint az interjú félbeszakítása után, augusztus 3-án utasítottak el. Ezt azért nem tudjuk hová tenni, mivel a július 28-án (három nappal az interjú előtt) a sajtóreferensnek írt e-mailben a július 31-i interjúhoz tett fel az interjúkészítő Portik Tamásnak előzetes kérdéseket, hogy fel tudjon készülni az interjúra. Komoróczi Bernadett ezt megköszönte, de semmilyen módon nem jelezte se ő, se más, hogy ezt kérelemnek tekintik.
Nehezen érthető, hogy amennyiben ez akadálya lett volna az interjúnak, valamint a befejezésének, vagy akár a közlésének, akkor miért nem jelezték ezt a 31-i interjú megkezdése előtt? Augusztus 3-án az interjúkészítő nem kapott semmilyen értesítést, augusztus 4-én jött egy olyan döntés, hogy a BVOP megtiltja az interjú folytatását, de az nem a július 28-i elektronikus levélre, hanem a július 31-i interjú félbeszakítása utáni, folytatás engedélyezése iránti kérelemre jött válaszként. Ezek szerint a fent említett kérdések voltak az akadályai az interjú folytatásának.
Ezt Polt Péter legfőbb ügyész Vajda Zoltán MSZP-s képviselő kérdésére adott válasza is alátámasztja. A legfőbb ügyészi vizsgálat szerint
„A rendelkezésre álló adatok alapján a fogvatartott nyilatkozattételét 2023. július 31. napján a Budapesti Fegyház és Börtönben technikai ok (a kép és a hang hibája) miatt szakították félbe. Az ilyen okból történő félbeszakítás műszaki kérdés, a büntetés-végrehajtási szervezet erre vonatkozó eljárását jogszabály nem rendezi” – állítja Polt.
Ez tényszerűen nem igaz, hisz – mint már korábban leírtuk – a Skype-videókapcsolat kitűnő volt. Mint az az újságírói hangfelvételből is kiderül, Portik Tamással tökéletesen láttuk és hallottuk egymást. A felvételen semmi olyan nem hallható, hogy bárki annak minőségére panaszkodna. A helyiségbe lépő Főfelügyelő Urat is jól láttuk és hallottuk.
Polt Péter az országgyűlési képviselőnek adott válaszában leírja továbbá:
„A sajtó képviselőjének az elítélti nyilatkozattétel folytatására irányuló kérelmét a büntetés-végrehajtás országos parancsnoka (továbbiakban: országos parancsnok) újabb nyilatkozattételre irányuló kérelemnek tekintette, és azt – az utóbb közölt további újságírói kérdésekre figyelemmel – elutasította. A határozattal szemben benyújtott jogorvoslati kérelmet a Fővárosi Törvényszék elbírálta és a megtámadott határozatot – mint jogszerűt – helybenhagyta.”
Ez nyilvánvalóan a már említett július 28-i levélben feltett kérdésekre vonatkozik, mert későbbi írásban feltett kérdések nem voltak. A július 28-i kérdések egy része Pintér Sándorra vonatkozott. Tehát a BVOP július 28-án megkapja ezeket a kérdéseket (és továbbítja Portik Tamásnak), illetve ekkor még semmi baja az interjúval, amely három nappal később el is kezdődik, s a megszakítás sem tartalmi, hanem technikai okokra hivatkozva történt (ami szintén gyenge lábakon áll), három nappal később viszont tartalmi okokra hivatkozva került sor. Pintér Sándornak a letiltásban játszott esetleges szerepével e cikkben foglalkoztunk.
„A megszakított interjú közzététele iránti újságírói kérelmet az országos parancsnok elutasította, erről indokolt írásbeli határozatot hozott. A határozat jogszerűségének vizsgálatára bírósági felülvizsgálati eljárásban kerülhet sor, ennek lehetőségével az arra jogosul (elítélt) nem élt” – zárul a legfőbb ügyészi válasz.
Az interjú közlését megtiltották, de azt nem tilthatják meg, hogy az írásban a BVOP-n keresztül előre megküldött kérdéseket, amelyekre Portik Tamás – az első kivételével – nem tudott az interjú során válaszolni, leközöljük. Ezek pedig a következők voltak:
Olvasta-e Dezső Andrásnak az Ön életútjáról „Nagyfőnök – Portik Tamás és körének felemelkedése és bukása” címmel írott könyvet? Mi a véleménye az ott leírtakról?
Ha nem Ön követte el azokat a cselekményeket, amelyek a fentebbi mű (illetve az arról írt cikkem) témáját is jelentik, illetve amelyekben vádat emeltek, bírósági ítéletek születtek, tárgyalások folynak, akkor Ön szerint mi lehet az oka, hogy a hatóságok ezeket Önnek tulajdonítják?
Ön szerint kik követhették el ezeket – például Prisztás József, illetve Fenyő János meggyilkolását, az Aranykéz utcai robbantást? Van, illetve lehet-e Ön szerint olyan „alternatív gyanúsított”, aki elkerülte a hatóság figyelmét?
Vannak-e olyan tények, bizonyítékok, amelyek a vádakat cáfolják, illetve az Ön ártatlanságát bizonyítják?
Az Ön 2012-es letartóztatása előtt felmerült-e Önben, hogy ezekkel Önt fogják meggyanúsítani, eljutott-e bármiféle olyan információ Önhöz, hogy a letartóztatására, továbbá vádemelésre készülnek Ön ellen?
Észlelt valamit abból, hogy megfigyelik, illetve titkos nyomozás, adatgyűjtés folyik Önnel szemben?
Az Önt érintő egyik vallomás szerint Önhöz köthetőek olyan cselekmények, amelyeknek politikai hatása volt, így a rendőri csúcsvezetést, Pintér Sándor akkori országos rendőrfőkapitányt megbuktató 1996-os kézigránátos támadássorozat, illetve a Fidesz és Kisgazdapárt székházai, politikusai elleni bombamerényletek. Ön szerint mi lehet e vallomás hátterében?
A már idézett könyv szerint és/vagy az Ön elleni eljárások során olyanok is terhelőnek vélt adatokat szolgáltattak Önről a hatóságoknak, akikkel Ön üzleti kapcsolatban volt, illetve közel álltak egymáshoz, így Drobilich Gábor, Radnai László és a Fürge becenevű Szemán József. Mi lehet az oka, hogy ilyeneket állítanak? Ön mit gondol róla, miért tesznek ilyen állításokat?
Önnel kapcsolatban a politikai mellett titkosszolgálati szálak is felmerültek. Gondolok itt a Laborc Sándorral, a Nemzetbiztonsági Hivatal akkori vezetőjével lezajlott találkozójára, melyről Ön a Rádi Antónia kollégámnak, ugyancsak az Átlátszóban adott 2015. március 2-i interjújában azt mondta: „Közepesen érdekes puhatolózó tárgyalások voltak, de valójában csapda Pintér kérésére. Az ő érdeke volt, hogy odamenjek, exponáljam magam. […] Pintér abszolút orbánista, a miniszterelnök első számú támasza. Kereste a lehetőséget azoknak a lejáratása, akiket a Fideszen belüli ellenzéknek tart…[…] Vajtó Lajos üzletember, a lóversenyvállalat akkori igazgatója közvetítette ki a találkozókat, ő mindkét irányban jó kapcsolatokat ápol. Vajtó Pintér embere.” – mondta akkor Ön. Pintér Sándor miért akarta Önt csapdába csalni? Pintérnek szerepe lehetett az Ön elleni gyanúsításokban is? Vannak esetleg Pintér Sándor szerepére vonatkozó, azt bizonyító további tények, összefüggések az Ön birtokában? Ön szerint a letartóztatása politikai okból történt?
Felmerült Önnel kapcsolatban, hogy együttműködött az FBI-val. Tudná kommentálni ezt az értesülést?
Csipak Péter ingatlanberuházó a korábbi interjúja szerint megkereste Önt, hogy „kéne pénz a Belvárosra. Pasaréten találkoztunk egy étteremben, nem hinném, hogy letagadná, ha megkérdezik, de ha igen, gondban lesz, mert van hangfelvétel, biztos helyen.” Ez a hangfelvétel szerepet játszott bármiféle hivatalos eljárásban? Vannak esetleg további, másokra vonatkozó hangfelvételei is?
2015-ben, a fent említett Átlátszó-interjúban azt mondta: „Arra készülök, hogy kijövök innen. Naponta kocogok az udvaron, diétázom, én kelek elsőként az ébresztőre […] Én arra készülök, hogy ezek az ügyek, amik miatt most itt vagyok, hamarosan széthullanak, és én szabadon távozom.” Most hogy látja, mennyi esélye van arra, hogy felmentsék, illetve kijöjjön a börtönből?
Az üggyel kapcsolatos jogi folyamat nem ért véget, csapatunk dolgozik azon, hogyan lehetne a született döntést orvosolni. Illetve az oknyomozást is folytatjuk, kiderítendő, mi lehet a háttérben, miért akarják ennyire megtiltani, hogy Portik Tamás beszéljen velünk?
Címlapkép: Portik Tamás vádlottat elvezetik az ellene és társai ellen emberölés bűntette miatt megismételt eljárásban indult büntetőper első tárgyalásáról a Fővárosi Törvényszéken 2019. március 11-én. MTI/Balogh Zoltán | A Pintér Sándorra is vonatkozó kérdések miatt nem engedélyezték a Portik-interjú folytatását | Miután félbeszakították a ’90-es évek leghírhedtebb gyilkosságai, merényletei (Prisztás József és Fenyő János halála, az Aranykéz utcai robbantás) ügyében Portik Tamással készített börtöninterjúnkat, aztán annak folytatását, illetve az elkészült rész közlését is megtiltották, a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága (BVOP) törvényességi felügyeletét ellátó Legfőbb Ügyészséghez fordultunk, hogy vizsgálják ki a példátlannak tekinthető esetet. Megkerestük Portik Tamás ügyvédjét is, aki ugyancsak beadvánnyal fordult a BVOP felé. Vajda Zoltán MSZP-s országgyűlési képviselő szintén megkérdezte az ügyről Polt Pétert. Az ellenzéki honatyának adott legfőbb ügyészi válasz, illetve a Portik védőjével közölt BVOP-álláspont is tartalmaz abszurd, megdöbbentő elemeket. Polt Péter szerint kép-, és hanghiba miatt szakították meg az interjút, miközben az interjúról hangfelvétel készült, amelynek a minősége remek. De a képpel sem volt semmi gond. Még ennél is érdekesebb azonban, hogy a legfőbb ügyész szerint az egyebek közt Pintér Sándorra is vonatkozó, Portiknak az interjúra való felkészülés céljából küldött kérdésenk miatt nem engedélyezték az interjú folytatását. Ezeket a kérdéseket most közzétesszük. | null | 1 | https://atlatszo.hu/kozugy/2023/09/13/a-pinter-sandorra-is-vonatkozo-kerdesek-miatt-nem-engedelyeztek-a-portik-interju-folytatasat/ | 2023-09-13 00:00:00 | true | null | null | atlatszo.hu |
„Nyilvánvaló, hogy Budapesten felhagytak az «Auróra Tervvel», mely Románia szétszakítását célozta és amely Oroszország háborúját Ukrajna ellen arra próbálta felhasználni, hogy Erdélyt destabilizálja”, nyilatkozta az AUR vezetője, George Simion. A politikus a B1TV egy műsorában beszélt a magyar kormány Románia destabilizálását célzó tervéről, és kijelentette, hogy pártja „nem kevesebb mint nyolc olyan provokációt tart számon az RMDSZ, valamint Budapest részéről, melyek az etnikai feszültségek szítását célozzák”.
„Ne hagyd elveszni Erdélyt, Istenünk! #összetartozunk”, írta egy Facebook-bejegyzésben Novák Katalin köztársasági elnök egy, a csíksomlyói búcsún készített vágóképekből, valamint a Székely himnusz hangfelvételéből álló videóhoz. Egy másik bejegyzésében Novák Katalin a csíksomlyói búcsút az összmagyarság egyik legszentebb ünnepének nevezte. A köztársasági elnök 2021-ig a Fidesz alelnöke volt, és a Fidesz-KDNP jelölte köztársasági elnöknek.
Az AUR és a Fidesz közötti szópárbaj az egyik újabb állomása a „románok a magyarok ellen” diskurzusnak, mely az 1990 márciusában kitört marosvásárhelyi etnikai zavargások idején ivódott be a kollektív képzeletbe, és amelyet az utóbbi 30 évben mindkét országban felhasználtak a politikai pártok.
A 2019-ben megalakult, szélsőségesen nacionalista AUR – mely 2020-ban 9 százalékkal jutott be a parlamentbe, s amely egy 2023 júliusi felmérésben 18%-on áll – akkor lett Romániában ismert, amikor vezetője, George Simion részt vett 2019 júniusában az úz-völgyi katonai temetőben lezajlott erőszakos eseményekben.
Az a magyarok és románok közötti összecsapás legutóbbi epizódja volt a magyarok és románok közötti, sokszor feszült viszonynak, és állandó témája az AUR nacionalista diskurzusának, mely időről időre eszébe juttatja a szavazóinak azt a több mint 100 éve eldöntött történelmi tényt, hogy Erdély Romániáé.
A másik oldalon pedig ott van a 2010 óta folyamatosan kormányzó Fidesz, melynek kommunikációjában egyre hangsúlyosabban jelen vannak a Trianon előtti Magyarországgal kapcsolatos üzenetek. „Az elvesztett birodalom ma is kézzelfogható” – írta 2020-ban a Washington Post egy riportban, mely arról szól, hogy Orbán Viktor miként ébresztette fel a nacionalista nosztalgiát.
„Ha valaki meglátogatja egy magyarországi hivatalnok irodáját, néha láthatja a Trianon előtti Magyarországot bemutató térképeket berámázva az irodák falain. Sőt, néha kis üvegcsék is megtalálhatók itt, melyekben az «elvesztett területekről» – a jelenlegi Szlovákiából, Ukrajnából, Romániából vagy Szerbiából – származó földminták vannak.
Orbán Viktor legutóbbi fogása a nacionalista nosztalgia ébren tartására: 2022 novemberében a hivatalos Facebook-oldalán egy filmet publikált, melyen egy Nagy-Magyarországot ábrázoló szurkolói sálat viselt a a magyar-görög válogatott labdarúgó-mérkőzésén.
A felvétel felbolydulást eredményezett a Magyarországgal szomszédos országokban – a román Külügyminisztérium közleménye szerint a magyar miniszterelnök gesztusa „látványos kontrasztban van azzal a nyitással és együttműködő hangulattal, amit a román külügyminiszter tapasztalt Budapesten, amikor úgy magyarországi kollégájával, mind a kormányfővel konzultált.”
Ezek a gesztusok elméletben a teljes erdélyi választó bázist – a 2022-es népszámlálás szerint 1,02 millió magyart – megszólítását célozzák. A gyakorlatban úgy az AUR, mind a Fidesz ezekkel az üzenetekkel erősíti saját imidzsét: saját szimbólumaikat védelmezik az „idegenekkel” szemben.
Hét hónapig monitoroztuk ezen pártok, valamint a pártok vezetőinek az üzeneteit az erdélyi magyar sajtóban és a közösségi médiában. Kimutattuk, hogy miközben az időről időre előforduló ütközések mindkét párt számára hasznot hajtanak a nacionalizmus terén, az AUR és a Fidesz egy 5 közös narratívából álló csomagot szajkóz a választói számára. Mindegyik narratíva az Orosz Köztársaság érdekeivel áll összhangban, és ellentétes az Európai Unió törekvéseivel.
1. FEJEZET: A NARRATÍVÁK
Első narratíva: „Nem kell belépjünk a háborúba / ez nem a mi háborúnk.”
Az ukrajnai háború kapcsán úgy az AUR, mind a Fidesz egy jelenleg nem létező fenyegetést hangsúlyoz: azt, hogy Magyarország/Románia is beléphet a háborúba. Ennek a narratívának a fő vezérfonala, hogy Magyarország/Románia „nem kell belépjen a háborúba” Ukrajna oldalán, mert „ez nem a mi háborúnk”. Mindkét párt azt sugallja, hogy Magyarország/Románia belépése a háborúba Ukrajna oldalán egy valószínű lehetőség, majd ezt vehemensen ellenzi.
„Mindent meg kell tennünk annak érdekében, hogy ne lépjünk be az ukrajnai konfliktusba” – írta 2023 februárjában Claudiu Târziu AUR-szenátor egy Facebook-bejegyzésben. „Ha nyugodt életet akarunk, nincs más választásunk, nem szabad részt vennünk a háborúban” – nyilatkozta pár nappal később Orbán Viktor.
A fenti két idézet példa azokra az üzenetekre, melyekkel a Fidesz/AUR elutasítja a háborúban való részvételt. Alább látható egy kronológia (azonban ezek a nyilatkozatok is csak illusztrációk, a lista korántsem kimerítő):
A valóságban a Fidesz/AUR politikusai azt sugallják, hogy küszöbön áll Magyarország/Románia belépése a háborúba. Azonban ez a feltételezés nem áll: Magyarország és Románia is tagja a NATO-nak, valamint az Európai Uniónak. Bár a NATO és az EU is támogatja Ukrajnát, de nem hadviselő felek.
„Ez egy kísérlet arra, hogy azt sugallják, ez a háború minket nem érint” – mondta Valeriu Pașa, egy moldovai köztársaságbeli, politikát és médiapropagandát monitorozó civil szervezet, a WatchDog.md kutatója. „Az én kérdésem a következő: hogyhogy nem érintené Romániát a háború, ha közös határral rendelkezne egy agresszív és revizionista Oroszországgal? A románok érdeke lenne az, hogy Putyin hadserege a határ túloldalán legyen, vagy az lenne az érdekük, hogy ezt a háborút minél távolabb folytassuk?”
Pașa kifejtette, hogy ez a narratíva akár a befolyásolhatja is a harctéri erőviszonyokat azzal, hogy az Ukrajnát támogató politikusokat elbátortalanítja.
„A Kreml legfontosabb célja az Ukrajnának szánt katonai támogatás csökkentése. Ez a narratíva azt célozza, hogy az Ukrajnát segítő államok döntéshozói megfizessék a politikai árát ennek a támogatásnak. Hogy belegondoljanak, milyen politikai következményei lehetnek a segítségnek, és elbizonytalanodjanak.” – magyarázta Pașa, aki szerint ez a narratíva szorosan kapcsolódik egy másik közös narratíva üzenetéhez:
Második narratíva: „Nem kell fegyvereket szállítanunk Ukrajnának.”
Ha fegyvert szállítunk Ukrajnának, vagy engedjük, hogy fegyverek haladjanak át a területünkön – mondja a Fidesz/AUR –, akkor beszippant minket a „háborús láz”, amely az EU-t és a NATO-t is elragadta.
A Fidesz/AUR ellenállása az ukrajnai fegyverszállításokkal kapcsolatban párhuzamos az első narratívával: „nem szabad háborúba mennünk”. Csakhogy földrajzilag Magyarország nem nélkülözhetetlen a nyugati szövetségesek Ukrajnába irányuló fegyverszállításához; a fő tranzitország Lengyelország, amely egyértelműen támogatja Ukrajnát. Romániában az AUR nem politikai döntéshozó – itt a PSD-PNL-UDMR kormány támogatta Ukrajnát úgy fegyverek szállításával, mind tranzit megállapodással.
Ennek ellenére a Fidesz és az AUR továbbra is nyíltan ellenzi a fegyverszállítást vagy a fegyverszállítmányok átengedését az ország területén. Idővonal:
Valeriu Pașa úgy véli, hogy ebben az esetben az Orosz Föderáció ukrajnai agressziójának nyílt támogatásáról és a Kreml üzeneteinek megduplázásáról van szó.
„Ez az a narratíva, amit személyesen Putyin szájából is hallani fognak. Hogy a háborút nem az ő véres és teljesen indokolatlan agressziója hosszabbítja meg, hanem az, hogy a Nyugat továbbra is támogatja Ukrajnát. A logika az lenne, hogy ha nem támogatnák Ukrajnát, akkor Putyin gyorsabban elfoglalná, és eljönne a béke. Ez minden, csak nem béke. Alapvetően ez olyan narratíva, amely nyíltan támogatja az orosz agressziót” – érvelt.
Pașa szerint ez a forgatókönyv – amelyben az Orosz Föderáció gyorsan elfoglalja Ukrajnát, minekutána eljönne a béke – olyan bonyodalmat hoz, amelyet az AUR nem említ, és amelyet a választóknak mélyebben át kellene gondolniuk, amikor olyan buzdításokat hallanak, mint amilyeneket Claudiu Târziu AUR-szenátor 2023 márciusában mondott: „Sürgős szükség van béketárgyalásokra”.
„Hogyan magyaráznák a lehetséges AUR-szavazók azt, hogy Románia és az Orosz Föderáció közös határral rendelkezne, ami implicite Moldova megszállását jelentené? Talán ezt meg kellene kérdezni tőlük” – tette hozzá Pașa.
Harmadik narratíva: „Miközben mi segítünk a menekülteknek, Ukrajna semmibe veszi a kisebbségeinket.”
Magyarország/Románia pénzügyi erőfeszítéseket tesz az ukrán menekültek megsegítésére, miközben Ukrajna elnyomja a kisebbségeket olyan törvények elfogadásával, melyek korlátozzák jogaikat.
„Romániának abba kell hagynia Ukrajna segítését, ha a csernovici románokból továbbra is csúfot űznek!” – sürgette George Simion, az AUR vezetője 2022 decemberében.
„Magyarország egyetlen esetben sem fogja tudni támogatni Ukrajna transzatlanti és európai integrációját, amíg a kárpátaljai magyar iskolák veszélyben vannak” – írta Szijjártó Péter magyar külügyminiszter a Facebook-oldalán 2023 márciusában, miután találkozott Ilze Brands Kherisszel, az ENSZ emberi jogokért felelős főtitkárhelyettesével.
Szijjártó Péter hozzátette, hogy miközben Magyarország 1300 magyarországi iskolában és óvodában fogad be Ukrajnából menekült gyerekeket és diákokat, addig Ukrajnában 99 magyar általános és középiskolát fenyeget a bezárás veszélye az ukrán oktatási törvény miatt.
Az állampolgárok/nemzetiségek kölcsönös kezelése, amely Romániában, illetve kisebb mértékben Magyarországon is marginális téma volt a közbeszédben 2022 előtt, 2022-2023-ban az Fidesz/AUR potenciális kampánytémájává vált. A kronológia:
Ileana Racheru, a Román Diplomáciai Intézet (Institutul Diplomatic Român) igazgatója számos elemzés, kutatás és helyszíni tanulmány szerzője a volt szovjet térség politikai és biztonsági kérdéseiről. Szerinte a kisebbségi jogok ügye az 1990-es évek óta a Kreml-propaganda egyik kedvenc témája.
„Kezdetben ez klasszikus propaganda volt, Moszkvából sugárzó újságok és tévéállomások terjesztették, párosulva a titkosszolgálatok által keltett szóbeszédekkel. Később a propaganda alkalmazkodott az internet – különösen a közösségi média – nyújtotta lehetőségekhez.
Az üzenetek témája nagyjából ugyanaz volt: a társadalom többsége és X állam hatóságai (mindegy, hogy a Moldovai Köztársaságról, Grúziáról, Azerbajdzsánról, Ukrajnáról vagy Romániáról volt szó) nem tartják tiszteletben a kisebbségek kulturális, történelmi, nyelvi jogait, és el akarják nyomni identitásukat, be akarják őket olvasztani a többségi nemzetbe.
A felsorolás elején említett államokban ezeket az üzeneteket használták fel az elszakadási folyamatok igazolására, olyan entitások létrehozására, amelyek de facto államként működnek, de nemzetközileg nem elismertek.
„Nem véletlenül említettem Romániát… Ne feledjük, hogy az AUR vezetője részt vett az úz-völgyi incidensekben, olyan eseményekben, amelyeket a Sputnik felkapott és aztán felerősített” – mondta Ileana Racheru.
Elmondása szerint 1991 után a törvényhozás tagjai és általában az ukrán hatóságok vonakodtak attól, hogy kibővített jogokat biztosítsanak a kisebbségeknek, azzal az indokkal, hogy egy ilyen helyzet precedenst teremtene Oroszország számára, hogy növelje követeléseit Ukrajnával szemben.
Megjegyzi továbbá, hogy a legutóbbi ukrajnai kisebbségi törvény, amelyet az AUR Romániában élesen bírált, jobb, mint az előző, különösen azáltal, hogy hivatkozik az európai referencia eszközökre – a Nemzeti Kisebbségek Védelméről szóló Keretegyezményre és a Regionális vagy Kisebbségi Nyelvek Európai Chartájára –, kifejezetten megemlíti azon nemzetközi szerződések elsőbbségét a szóban forgó törvénnyel szemben, és hangsúlyozza a nemzeti kisebbségekhez tartozó személyek asszimilációjának megelőzését mint olyan elvet, amelyre Ukrajna politikája épül.
Magyarország és Románia is fogadott ukrajnai menekülteket, főleg a háború kitörése utáni első hónapokban, de később is. Az ENSZ menekültügyi szervezete szerint 2023. május 21-ig, a hivatalos adatok utolsó frissítéséig 3,18 millió ukrán lépett be Magyarországra, és 36 914 ukrán kapott ideiglenes védelmet.
Ugyanezen forrás szerint ebben a periódusban 3,7 millió ukrán lépett be Romániába. 2023 júliusában 95 035 ukrán menekültet tartottak nyilván Romániában. Összesen 138 704 ukrán kért és kapott segítséget és védelmet az államtól vagy különböző szervezetektől 2022. február 24-e után.
2017-ben a magyar kormány demográfiai felmérése szerint mintegy 125 ezer magyar nemzetiségű ember élt a régióban, de a háború közepette ez a szám 100 ezerre csökkent. A román külügyminisztérium szerint Ukrajnában több mint 400 ezer román anyanyelvű él (közülük 258 ezren vallják magukat moldávnak).
Negyedik narratíva: „Svédország és Finnország csatlakozna a NATO-hoz? Szabjunk nekik feltételeket!”
Ahhoz, hogy elfogadjuk egy olyan katonai szövetség bővítését, amelynek részei vagyunk, nem katonai jellegű előnyökre kell szert tennünk, mert ez szolgálja a „nemzeti érdekeket”.
Az ukrajnai orosz invázió közvetlen, hosszú távú következményei közé tartozik, hogy Svédország és Finnország – két olyan ország, mely hosszú ideig semleges volt katonai szempontból – úgy döntöttek, hogy 2022 májusában egyszerre kérik a NATO sürgősségi tagságát.
A 2022-es év eredményei: egyértelmű „igen” 28 NATO-tagállam részéről, „nem” Törökország és Magyarország részéről. Mivel az új NATO-tagok felvételéről szóló döntések egyhangúlag születnek, Törökországnak és Magyarországnak de jure és de facto hatalmában áll vétóval megakadályozni Finnország és Svédország csatlakozását.
Románia már hivatalosan is hozzájárult a két északi ország 2022-es csatlakozásához; itt a NATO-bővítés témája kapcsán nem volt nyilvános vita. Egyedül az AUR másolta a Fidesz és Orbán Viktor miniszterelnök álláspontját Finnország és Svédország csatlakozásával kapcsolatban – ő viszont Recep Tayyip Erdoğan török elnök álláspontját vette át.
Ez az álláspont lényegében azon az elképzelésen alapszik, hogy az új NATO-tagok befogadásáról szóló megállapodást más, nem katonai kérdésekhez lehet kötni. Törökország részéről ez „terroristáknak” nevezett állampolgárok kiadása volt, 2023-ban pedig Törökország EU-csatlakozása volt a feltétel.
Magyarország esetében a jogállamiság leépülésével kapcsolatos svéd kritika volt a kifogás; Románia esetében a schengeni csatlakozással szembeni állítólagos finn ellenállás. Idővonal:
„Semmilyen feltétel nem volt szabva” – rótta fel 2022 nyarán George Simion, miután Románia „szívesen látta” Finnország és Svédország NATO-csatlakozását. Simion 2022 júniusában, a Finn Köztársaság és a Svéd Királyság NATO-szerződéshez való csatlakozásáról szóló parlamenti szavazás alkalmával célzott arra is, hogy Románia milyen alkut köthetett volna: „Finnország Románia egyik legkeményebb bírálója és Románia schengeni csatlakozásának legerősebb ellenzője”.
Néhány hónappal később, 2022 decemberében, Simion feltételezése nem igazolódott be: nem Finnország, hanem Ausztria és Hollandia akadályozta meg, hogy Románia és Bulgária csatlakozzon a schengeni övezethez.
Miután Finnország áprilisban hivatalosan is csatlakozott a NATO-hoz, Törökország felülvizsgálta a svéd tagsággal kapcsolatos álláspontját a szövetség 2023 júliusi vilniusi csúcstalálkozóján. Magyarország is így tett, bár csak fél szívvel. Mindkét ország jelezte, hogy idén ősszel hivatalosan is ratifikálja Svédország csatlakozási kérelmét.
Ötödik narratíva: „Az EU szolgái vagyunk.”
A magyar és román átlagemberek nem dönthetnek maguk saját életükről, ezeket a döntéseket Brüsszelben hozzák meg a „bürokraták”.
Az egyik kulcsszó, amelyet az AUR vezetője, George Simion folyamatosan használ nyilvános kommunikációjában – különösen a Facebook-oldalán –, a „szolgák”. A románok a pártok „szolgái”, Klaus Iohannis elnök az Európai Unió „szolgája”, egyszóval a románokat az EU „szolgaként” kezeli.
A Fidesz évek óta Brüsszel döntéseit okolja Magyarország problémáiért. „Brüsszelből azt javasolják, hogy lényegében tegyük tönkre a magyar gazdaságot, az embereket, a családokat, a nyugdíjasokat. (…) A kormány azonban olyan költségvetést állított össze, amely megvédi a gazdaságunkat.” – mondta Orbán Viktor miniszterelnök 2023. június 2-án.
Ez az EU-ellenes retorika a 2015-ös menekültválsággal kezdődött, amikor a FIDESZ azzal vádolta az EU-t, hogy migránsokkal akarja benépesíteni Európát, a FIDESZ-kormány pedig az egyetlen, amely képes megvédeni a magyarokat.
„Magyarország nem fogja végrehajtani az EU migrációs döntéseit, nem fogadjuk el a kötelező kvótát, és nem fogadjuk el a migránsgettók, migránstáborok építésére vonatkozó kötelezettséget (…)” – jelentette ki Orbán Viktor 2023. július 7-én, hozzátéve, Magyarországnak nemcsak az illegális migránsokkal és az embercsempészekkel, hanem Brüsszellel szemben is állnia kell a sarat.
Az évek során a képet, hogy Brüsszel a hibás mindenért – a túlzott bürokráciától az LMBTQ-jogokon át a háborúig és az inflációig –, következetesen ápolta a magyar kormány, többek között nagyszabású, közpénzből finanszírozott médiakampányokkal.
Andrei Tiut politológus is felfigyelt „szolga” kifejezés használatára, szerinte ez azzal a politikai vízióval van összefüggésben, amit az AUR próbál közvetíteni.
„A (szolga) kifejezést nemcsak Simion, hanem általában a jobboldali populista politikusok használják. Ez a nacionalisták non-egalitariánus víziója: a népek nemzetközi szinten nem egyenlőek, hanem vannak uralkodó és uralt népek. A populizmus frusztrációból táplálkozik, nem a boldogságból; amikor azt mondják, hogy «szolgák vagyunk», az ennek a frusztrációnak a kifejezése, azért, hogy találjanak néhány bűnöst (az urakat)” – magyarázta Tiut.
Cosmin Popa, a Román Akadémia Szovjetunió és az európai kommunizmus történetére szakosodott történésze és kutatója a „szolga” terminus kapcsán kiemeli, hogy egy érthető szóval van dolgunk, amely a köznyelv része, és nagyon erős érzelmi töltéssel bír.
„A «szolga» az ő értelmezésükben rabszolgát jelent. Az érzelmekre akarnak hatni, nem pedig az értelemre. Alapvetően ez annak a kifejeződése, hogy a románok egy része képtelen a modernitásba lépni” – mondja Popa.
Egy másik hit, amelyet a Fidesz és az AUR is erősítenek: a „másodosztályú állampolgárok” gondolata, vagyis hogy a magyarok és a románok is hátrányos helyzetben vannak a „brüsszeli bürokraták” „önkényes döntései” miatt.
„Közép-Európának ez az állítólagos alárendeltsége Brüsszellel és Washingtonnal szemben visszatérő téma, amely Budapesten, Varsóban, Szófiában, mindenhol megtalálható. Ez nem újdonság. És ha úgy tetszik, ugyanezt brit értelmiségi körökben is megtaláljuk, mert a BREXIT ennek a gondolkodásnak a kifejeződése.
Tévedés azt gondolni, hogy ami Orbánnal történik Magyarországon vagy az AUR-ral Romániában, az Kelet-Európa kultúrtörténetéhez kapcsolódó jelenség. Ezek a mozgalmak strukturálódtak, aggregálódtak, legitimitást nyertek, létrehozták a saját hálózataikat a Kreml és Peking égisze alatt, Nyugat-Európából kiindulva” – magyarázza Popa.
2. FEJEZET: HOGYAN TERJEDNEK A NARRATÍVÁK?
A Fidesz és az AUR az üzeneteit – úgy az erdélyi magyar közösséggel kapcsolatos ellentétes, mind a fentebb felsorolt közös narratívákat – választási megfontolások szerint terjeszti.
Az AUR például az „Erdély Romániához tartozik” üzenettel rendszeresen az Erdélyen kívül élő, azaz többségi választóit célozza meg.
Erre példa 2022 novembere, amikor – Csoma Botond RMDSZ-es képviselő egyik kijelentésén felháborodva – George Simion zajosan elhagyta a román parlament ünnepélyes ülését az 1918-as nagy egyesülés évfordulója alkalmából (ekkor lett Erdély része Románia jelenlegi területének).
Simion „irredentának” minősítette Csoma Botond plenáris ülésen elmondott beszédét, amely szerint „az erdélyi románok politikai és vallási vezetői nagyon jól tudták, hogy Erdély nemcsak román, hanem magyar, szász és zsidó föld is, és ez tükröződött a gyulafehérvári nyilatkozat szövegében”.
Simion gesztusa politikai állásfoglalássá vált az AUR részéről, a saját választói felé terjesztett nyilvános üzenet formájában. Az üzenet terjesztési csatornái között volt a 4Media.info: ez egy hírportálnak tűnő oldal, mely azonban része annak a hálózatnak, mely az AUR-ral vagy annak prominens tagjaival áll kapcsolatban. Ezek az AUR üzeneteit – beleértve a hamis vagy félretájékoztató narratívákat – a Facebookon fizetett hirdetésekben terjesztik.
Fontos részlet: az AUR 2022 novemberében nagyrészt nem erdélyi megyéket célzott a nacionalista üzeneteivel. Simion uszító beszédét, amikor Csoma Botond RMDSZ-képviselőt „irredentizmussal” vádolta, a 4Media.info honlap terjesztette a Facebookon hirdetésekkel. Azonban ezek a hirdetések elsősorban a Bukarestben és több déli megyében – köztük Olténiában – futottak, és csak a férfi közönséget célozták.
Barbu Mateescu szociológus szerint Romániában Olténia a leginkább magyarellenes régió. „Rengeteg tanulmány van 1990 után, amely ezt megerősíti. Aztán Arad, Bihar és Suceava azok a megyék, ahol az AUR nagyon jól szerepelt a parlamenti választásokon (2020-ban – szerk. megj.), ez az eredeti választói körük.”
A romániai sajtó már dokumentálta azt a módot, ahogy az AUR és vezetői ál-hírportálok hálózatát használják üzeneteik közvetítésére. Ennek a hálózatnak fontos eleme a 60m.ro, amely „fiatal és hazafi románok szabad, senkinek nem alárendelt szerkesztőségeként” mutatkozik be.
Az oldal Facebookon megadott azonosító adatai egy DGI Multimedia Design nevű céghez vezetnek, mely a cég a 2020-as választási kampány során együttműködött az AUR-ral. A cég hivatalos székhelye a Iași megyei Holboca község egyik házában van, ügyvezetője pedig Doina Grosu, aki a 60m.ro oldal videóiban az újságíró szerepét játssza.
Az elmúlt évben a 60m.ro EU-ellenes üzeneteket tartalmazó, illetve oroszbarát dezinformációs narratívák logikájába illeszkedő tartalmakat terjesztett a Facebookon.
Megkerestük és rangsoroltuk azokat az oldalakat, amelyek pénzért felerősítenek AUR-üzeneteket. Ezek az alábbi grafikonon láthatóak, a köztük lévő kapcsolatokkal és a Facebooknak fizetett összegekkel együtt.
Az erdélyi magyar közösséget hasonló populista politikai üzenetekkel bombázzák, de más irányból: Budapestről. A Fidesz előnye, hogy az erdélyi magyarok sokkal inkább bíznak a magyarországi közmédiában, mint a romániai médiaorgánumokban.
A Bálványos Intézet 2021 novemberében végzett felmérése szerint a válaszadók mintegy 50%-a mondta azt, hogy „nagy mértékben” vagy „eléggé” bízik a magyarországi közmédiában, míg a román televíziók esetében ez az arány 23-26% körül volt.
Ugyanebből a felmérésből az is kiderül, hogy az erdélyi magyarok számára a fő hírforrás a televízió és a személyes beszélgetések (73-74%), de a harmadik helyen a közösségi média (elsősorban a Facebook) és általában az online környezet áll (51-53%).
Az ukrajnai háborúval kapcsolatos hírforrásokra is rákérdezett a Bálványos Intézet 2022 március-decembere között. Kiderült, hogy az erdélyi magyarok többsége (61%) a magyarországi közmédiából, illetve a román televíziókból tájékozódik (51%). A román online portálok és a nemzetközi hírforrások a preferenciák végén szerepelnek.
Az erdélyi magyarság médiafogyasztási szokásainak alakulása az utóbbi 15 évben – egyre több magyarországi televíziócsatorna, a romániai médiaorgánumok rovására – nagymértékben magyarázza azt, hogy miért tért el a többségtől az erdélyi magyarság hozzáállása az ukrajnai háborúhoz.
És ez nem csak a mainstream médiának köszönhető. Az erdélyi közönséget a Facebookon is eléri a Fidesz az üzeneteivel. A 2022. április 3-i országgyűlési választások előtt például két, ugyanazon a napon regisztrált oldal fizetett hirdetésben terjesztette a budapesti kormány narratíváival összhangban álló üzeneteket.
Az egyik ilyen oldal az Erdélyi magyarok Orbán Viktor mellett, amely 20 000 lejjel (4000 euró) összesen 190 olyan bejegyzést szponzorált, amelyek egyaránt tartalmaztak tájékoztatást a levélszavazási eljárással kapcsolatban, valamint negatív információkat Orbán Viktor ellenzékéről. A 43 ezer követővel rendelkező oldal utolsó posztja két nappal a választás előtt, 2022. április 1-jén jelent meg.
Hasonló tartalmú oldal (a szavazási eljárással kapcsolatos információk, az ellenzékre vonatkozó negatív üzenetek) a Kárpát-medencei Magyar Összefogás, amely ugyanebben az időszakban 89 posztot szponzorált 7500 lejjel (kb. 1500 euró). A 13 000 követővel rendelkező oldal utolsó bejegyzése 2022. március 29-én, öt nappal a választások előtt jelent meg.
Jelenleg mindkét Facebook-oldal inaktív. Az oldalak mögött álló domaineket – erdelyiek.ro, illetve osszefogas.ro – 2019. május 2-án regisztrálták csíkszeredai, illetve sepsiszentgyörgyi lakcímmel rendelkező magánszemélyek.
A két oldal tartalma hasonló – rövid bemutatkozás mellett elérhetőségek. Az egyik feltüntetett telefonszám anyagunk megjelenésekor inaktív volt, a másik számot pedig egy férfi vette fel, aki románul közölte, hogy nem tudja, hogyan került a telefonszáma egy magyar nyelvű honlapra.
Ezeknek az oldalaknak a jelenléte nem meglepő, amikor a magyar kormány a hagyományos média helyett egyre inkább a Facebookon terjeszti üzeneteit az ún. Megafon (újabban Aktuális média)-modell révén. Fontos azonban hangsúlyozni, hogy a Facebook Ads Library-ban nem találtuk nyomát annak, hogy magyarországi kormánypárti influenszerek Romániát is megcélozták volna hirdetésekkel.
III. FEJEZET: MILYEN HATÁSSAL VANNAK A NARRATÍVÁK AZ ERDÉLYI MAGYAR KÖZÖSSÉGRE?
Az RMDSZ és a Fidesz egy ideje közel állnak egymáshoz – a politikai és gazdasági kapcsolataik alakulását itt dokumentáltuk.
Az ukrajnai háború kitörésekor azonban az RMDSZ egyértelműen elhatárolódott a magyar kormány által képviselt külpolitikai pozíciótól és narratíváktól.
Az RMDSZ 2022. február 24-én egy, az ukrajnai orosz inváziót elítélő posztot tett közzé, amelyben kijelentette, hogy a nemzetközi közösségnek minden eszközt, szankciót fel kell használnia, hogy Oroszországot rákényszerítse a háború megállítására.
Ezt leszámítva a háború és általában a külpolitikai kérdések feltűnően hiányoznak az RMDSZ kommunikációjából, kivételt csak a schengeni csatlakozás témája és az Ukrajnából származó gabonaimport körüli vita képez. Az RMDSZ Facebook-oldalán a legtöbb bejegyzés a kormányzás konkrét eredményeit mutatja be: járdák, épülő óvodák és sportcsarnokok, fejlődés. Az üzenet: „azért vagyunk kormányon, hogy fejlesszük a közösséget”. A magyar kormány tagjaival való találkozókról tényszerűen, szűkszavúan számolnak be.
Ha az RMDSZ hivatalos kommunikációja megfelel az Európai Unió és a NATO narratívájának, az RMDSZ ellenzéke, az Erdélyi Magyarok Szövetsége a magyar kormány receptjét követi: a párt néhány nappal a háború kitörése után elkezdte terjeszteni a „nem a mi háborúnk” narratívát, és adománygyűjtést kezdeményezett – azonban csak az ukrajnai magyaroknak.
Az Erdélyi Magyarok Szövetsége azonban egyértelműen forráshiányban szenved, kommunikációja nem koherens. A Facebook-oldalukon közzétett tartalmak nagy része igazodik a Fidesz üzeneteihez, azonban a bejegyzések meglehetősen ritkák, a szponzorált tartalmak pedig még ritkábbak.
Két erdélyi magyar társadalomtudós, Toró Tibor és Kiss Tamás szerint kimutatható, hogy a romániai magyarok a többségnél fogékonyabbakká váltak a Nyugat-ellenes, populista, oroszbarát üzenetekre. Ennek oka valószínűleg az, hogy az erdélyi magyarok a magyar kormány narratíváját bemutató tartalmakat fogyasztanak.
Riporter: A székelyföldi magyarok megítélése szerint ki volt a felelős az ukrajnai háború kirobbantásáért?
Toró Tibor: Hogyan látják az erdélyi magyarok az ukrajnai háborút? Erre a kérdésre kerestük a választ 2022 márciusában, közvetlenül a háború kitörése után, egy telefonos felmérés, valamint egy közösségi médiaelemzés segítségével, amely 2341 Facebook-oldalt és 537 nyilvános csoportot vizsgált (Toró a témában egy on-line bemutatót is tartott, ennek felvétele itt érhető el – szerk. megj.). A fő következtetés: bár a háború első heteiben mindenkit foglalkoztatott ez a téma, jelentős különbségek mutatkoztak a román többség és a romániai magyarok véleménye között.
Az egyik reprezentatív kérdés ez volt: ki a felelős a háborúért? A válaszlehetőségek a következők voltak: Putyin, Oroszország, az USA, Ukrajna, Joe Biden, Volodimir Zelenszkij, a NATO és az EU. A magyarok sokkal inkább olyan válaszokat választottak, amelyek Oroszország és Putyin felelősségét relativizálták. A székelyföldieknek csak 25 százaléka vélte úgy, hogy Putyin és Oroszország felelős a háborúért. 53 százalék szerint Ukrajna és a NATO a felelős a konfliktusért, mert Ukrajna túlságosan közel került a NATO-hoz. 22 százalék nem tudta vagy nem akart válaszolni.
Riporter: Hogyan viszonyultak a székelyföldi magyarok az ukrajnai háborúhoz?
Toró Tibor: Az, hogy az erdélyi magyarok – és különösen a székelyföldi magyarok – a többségi hozzáállástól nagyon eltérő attitűddel rendelkeztek, a kutatás minden vonatkozásában megjelent.
Arra a kérdésre, hogy Romániának milyen álláspontot kell választania ebben a helyzetben, a Székelyföldön élők 90 százaléka azt mondta, hogy egyenlő távolságot kell tartani mindkét féltől, és csak 4-5 százalékuk mondta, hogy Ukrajnát kellene támogatni. Ehhez képest a romániai többségi lakosság fele úgy véli, hogy Ukrajnát kellene támogatni ebben a háborúban.
Láthatjuk tehát, hogy egyértelmű szakadás van az erdélyi magyarok (különösen a Székelyföldön élők) és a többség hozzáállása között. Az erdélyi magyarok véleménye megegyezett a magyar kormány álláspontjával, sőt egyes esetekben még tovább is ment, és szélsőjobb oldalakon osztott értelmezések jelentek meg.
Riporter: Mi volt az RMDSZ álláspontja az inváziót megelőző hetekben?
Toró Tibor: Azt láthattuk, hogy a háború első heteiben a háborúval kapcsolatos Facebook-bejegyzések voltak messze a legnépszerűbbek. Az elemzett időszakban – 2022 február 24. és március 9. között – közzétett posztok egyharmada erről szólt.
Az erdélyi magyar mainstream médiában, de az RMDSZ kommunikációjában is az orosz agresszió, a szolidaritás és a segélyezés volt a fő narratíva. Bár volt egy erős pacifista áramlat, a reakciók között a „haha” emojik hangsúlyosan jelen voltak. A mainstream média narratíváját elutasítók egyértelműen többségben voltak.
Riporter: Hol terjedtek a Nyugat és Ukrajna „bűnösségét” hirdető üzenetek?
Toró Tibor: A Nyugat és Ukrajna felelősségéről szóló narratívákat tartalmazó, többnyire magyar forrásokból megosztott posztok sokkal több lájkot kaptak, mint a pacifista posztok. Ezek az oroszbarát, a magyar kormány politikájának megfelelő posztok leginkább azokban a csoportokban terjedtek, ahol a Fidesz már a háború előtt is népszerű volt.
Riporter: Az erdélyi magyarok és a románok hozzáállása közötti különbségnek mélyebb alapja is lehet: a két országban alapvetően másképp tekintenek Nyugatra. Mit gondolnak a románok a nyugati világhoz való tartozásról?
Kiss Tamás: Románia egyedülálló a régióban, mert itt még mindig él a modernizációs optimizmus, a neoliberális konszenzus. Ez azt jelenti, hogy ha elfogadod a nemzetközi intézmények, az EU intézményi és kulturális szabályait, akkor közeledhetsz a központhoz, fejlődhetsz, és olyan lehetsz, mint Németország. Bukarest lehet a kis Párizs, Románia lehet a keleti Belgium.
Ha azonban ez a közeledés nem sikeres, akkor nem a Nyugathoz fűződő viszony a probléma, hanem a társadalom, annak intézményi és kulturális atavizmusai, az oroszoktól, az Oszmán Birodalomból átvett balkanizmusok. Hogyan lehet ezeket a jellemzőket átalakítani? Például a korrupció elleni küzdelemmel. Ez a gondolat is megjelent a két világháború közötti időszakban.
Riporter: Miben különböznek a magyarok?
Kiss Tamás: Hogyan látják a magyarok ezt a kapcsolatot? A magyarok a Nyugat részének tekintik magukat, különösen a balkáni szomszédokhoz képest. De van ez a tapasztalat, hogy a Magyarország és Ausztria közötti különbség nem csökken. Ki a hibás? A magyarok szerint nem ők a hibásak, hanem a Nyugathoz való viszony, ami egy imperialista, aszimmetrikus és kizsákmányoló viszony.
Riporter: Az erdélyi magyar közösség a kilencvenes években erősebb nyugatbarát orientációval rendelkezett, mint a román lakosság többsége. Hogyan jutott el ez a közösség az EU-párti politikai diskurzus elutasításához?
Toró Tibor: A kisebbségi jogokkal kapcsolatban a magyarok felfogása az volt, hogy ezeket a problémákat nem a többséggel kell megoldani, hiszen ha belépünk az Európai Unióba, akkor ezek maguktól megoldódnak. A történelem vége, ahogy Fukuyama mondta. De ez nem így történt, és a magyarok ma már nem hiszik, hogy a magyar kisebbség problémáit Brüsszelben fogják megoldani. Ez egy olyan elem, ami miatt csökkent az EU-ba vetett bizalom.
Kiss Tamás: Egy másik fontos momentum 2015-2016-ban történt, amikor a romániai korrupcióellenes harc a tetőfokára hágott. Akkor az RMDSZ ellenzékben volt, és ekkor emelkedett meg számottevően az a támogatás, amit a magyar kormány az erdélyi magyar közösségnek folyósított.
Riporter: Miért volt fontos pillanat ez az erdélyi magyar közösség számára?
Kiss Tamás: Ennek a jelentőségét akkor lehet megérteni, ha tudjuk, hogy az 1990-es évektől az erdélyi magyar közösségnek két bevételi forrása volt. A fő bevételi forrást a romániai költségvetési pénzek képezték, ez kis mértékben kiegészült a budapesti kormányoktól kapott támogatásokkal.
Romániában politikai patronázs-rendszer működött és működik ma is: klientúra-hálózatok vannak, az ideológiák pedig nem számítanak a közpolitikában. Ebbe a rendszerbe tartozott az RMDSZ is. Az RMDSZ kormányzati szerepvállalásaira a magyar közösségben úgy tekintenek, hogy ez pénzt hoz, problémákat old meg.
Amint a Korrupcióellenes Ügyészség (DNA) élére Laura Codruța Kövesi került, és ez az ügyészség elkezdett dolgozni, a definíciók megváltoztak. A rendszer „megzsírozásának” a különféle módjait – melyek addig teljesen normális dolgok voltak – már nem működtek, ezeket hirtelen korrupciónak nevezték.
Az RMDSZ azon kapta magát, hogy nem tud bukaresti forrásokat bevinni a közösségbe. Ugyanakkor a Magyarországról érkező pénzek – és ez szintén egy patronázs-rendszer, mivel valamelyik politikai szereplővel kapcsolatban kellett állni ahhoz, hogy pénzeket tudj hozni – jelentősen megnőttek.
Emiatt az RMDSZ figyelme Budapest felé fordult. 2015 és 2021 között az erdélyi magyar politikai elit szempontjából mintha Bukarest nem is létezett volna, Budapest volt a központ, ahonnan a pénz érkezett.
Ez azonban az elmúlt években megváltozott, visszatért a normalitás. A korrupcióellenes harcnak vége, az RMDSZ újra kormányon van (ez az interjú 2023 májusában készült, amikor az RMDSZ még együtt kormányozott a PSD-vel és a PNL-vel – szerk. megj.), ugyanakkor a Magyarországról érkező támogatások csökkentek.
Orbán Viktor eltűnt az RMDSZ kommunikációjából, azonban a párt fiatalabb generációja nagyon szorosan kötődik a Fideszhez, úgy szocializációban, mind ideológiai értelemben. | A titkos Fidesz-AUR testvériség: így fonódnak össze a magyar kormány és a román szélsőjobb üzenetei | Az erdélyi magyarsággal kapcsolatos csörtéken túl a romániai szélsőséges AUR, valamint a Fidesz, legkevesebb öt, egymásnak megfelelő dezinformációs narratívát használ. Ezek a narratívák megfelelnek a Kreml propagandájának. Az öt közös narratívát a két párt nyilvános kommunikációjának 7 hónapig tartó megfigyelése alatt azonosítottunk be. Ezen narratívák közül négy az ukrajnai háborúval, valamint a háború következményeivel kapcsolatos. A narratívák célja Ukrajna hiteltelenítése, valamint a Kijevnek nyújtott uniós és NATO segítség megkérdőjelezése. Ezek a narratívák kiegészítik azokat a már régebb óta jelen levő témákat, melyek a magyarországi, valamint a romániai közvéleményt Brüsszel ellen hangolják. A Riseproject.ro és az Átlátszó Erdély cikke. | null | 1 | https://atlatszo.hu/vilagterkep/2023/09/13/a-titkos-fidesz-aur-testveriseg-igy-fonodnak-ossze-a-magyar-kormany-es-a-roman-szelsojobb-uzenetei/ | 2023-09-13 10:18:01 | true | null | null | atlatszo.hu |
Nemcsak a megépítése volt drága, de a fenntartása sem olcsó a 2019-ben átadott Puskás Arénának. Az uniós közbeszerzési értesítőből most ugyanis kiderült, hogy a gyep karbantartásának ára a kezdeti 180 millióról 453 millióra kúszott. Emellett a stadion őrzése is vagyonokba kerül, akárcsak a fűtése és a megvilágítása.
„A Stadion játékfelülete kiemelkedő érték, a nemzeti stadion jellegéből adódóan jelkép, presztízs értékeket hordoz. Ezt szem előtt tartva mindenkor a rangjához illő állapotban kell tartani. A mérkőzések alkalmával minden esetben biztosítani kell az esztétikus megjelenését, vizuálisan is kiemelkedő állapotban kell lennie. A játékot kiemelkedő minőségével kell támogatnia, azaz az UEFA kockázat értékelési minősítés rendszerében nem lehet rosszabb, mint 4-es kategóriájú.” Így indul az a közbeszerzési eljárás, amit a Nemzeti Sportügynökség Nonprofit Zrt. írt ki idén márciusban.
Az állami cég a Puskás Aréna pályakarbantartási feladatainak ellátására keresett olyan céget, amely vállalja a stadion játékfelületének gondozását. A felhívásra ezúttal is, ahogy 2021-ben, mindössze egyetlen ajánlat érkezett. A solymári székhelyű Garden Group Kft. akkor egy 180 millió forintos keretmegállapodást nyert el ugyanezen feladatokra, most pedig összesen nettó 453 millió forintért végezheti majd el a munkálatokat. A szerződés egy évre szól, de kétszer meghosszabbítható újabb 12 hónappal.
A cég feladata lesz többek között a fűnyírás, az öntözés, a pályaápolás, a tápanyag-utánpótlás, a nyári hőterhelés elleni védelem és a fotovoltaikus lámpák használata is. Emellett adatokat kell szolgáltatnia a műszaki ügyelet részére a pályafűtés beállításaihoz, elő kell készítenie a pályát a labdarúgó mérkőzésekhez (pl. kapuk, háló, szögletzászlók kihelyezése, kispad-ülések előkészítése stb.), majd a mérkőzés után gondoskodnia kell a gyep megtisztításáról, a felület károsodásának felméréséről, és a felületi hiányok eltüntetéséről is. Továbbá az egyéb rendezvények előkészítése, és a helyreállítás (pályaborítás) is az ő feladata lesz. A pályán végzett munkákról a vállalkozásnak havi jelentést kell írnia.
„A pálya állapotának, minőségének folyamatos megőrzése elsődleges szempont. A grassmaster rendszerű pályafedést, amennyiben nem elégíti ki a műszaki leírásban részletezettek szerinti minőségi követelményeket, (pl. a borítást károsító egyéb rendezvények után) cserélni kell. Az élőfüves részeket évenként le kell marni és újra kell vetni” – olvasható a leírásban.
A keretmegállapodás összege 453 millió forint, de a kiíró ezt nem köteles kimeríteni.
A nyertes céget, a 31 fős Garden Group Kft.-t 2011-ben alapították, tulajdonosa Kárpáti Gábor és Orosz Jácint. A főként zöldterület-kezeléssel foglalkozó vállalkozás éves bevétele 2018-ban 833 millió forint volt, tavaly pedig már 3,1 milliárd. Az adózott bevétel 168 millióról öt év alatt 450 millióra nőtt. A honlapján található információk szerint a kft. eddig közel 40 pályát épített vagy újított fel Magyarországon, és jó részüknek a folyamatos fenntartásában is részt vesz. A cégnek Romániában, Sepsiszentgyörgyön is van fióktelepe a Stadion utcában, ahol a városi stadion is található – ez nem azonos azzal, aminek az építését a magyar kormány milliárdokkal támogatta.
Megépíteni és fenntartani sem olcsó
A 190 milliárd forintért megépített Puskás Arénában azonban nem csak a gyep karbantartása (amit a stadion átadását követően először öt meccs után kellett cserélni) visz el hatalmas összegeket.
A Nemzeti Sportközpontok például 2021-ben kötött keretmegállapodást rendezvénytechnikai feladatokra a Visual Europe Production Kft.-vel nettó 540 millió forint értékben. A cég tulajdonosa a kormányzati reklámkampányokat levezénylő New Land Media Kft., ami pedig Balásy Gyuláé.
Szintén 2021-ben írtak alá keretszerződést az aréna őrzésére: a megbízott a Fidesz kedvenc biztonsági cége, a Valton-Sec Kereskedelmi és Szolgáltató Zrt. lett 1,8 milliárd forintért.
Lapunk tavaly ősszel közadatigénylésben kérte ki a Puskás Aréna áram és fűtési költségeit három évre vonatkozóan. A válaszból kiderült, hogy a fűtés 2020-ban és 2021-ben éves szinten 92-90 millió forintba került, míg 2022 július végéig 62 millió forintba. A villamos energiára pedig 512, 499 és 573 millió forintot költöttek – utóbbi összeg ráadásul csak féléves adat volt 2022-re vonatkozóan. Az összegek a tavaly augusztusban életbe lépett rezsidrágulás után minden bizonnyal jelentősen növekedtek: a Telex tavaly novemberi cikke szerint a Puskásnál sokkal kisebb Budapest Arénának 17-szeres áremelkedést jelent a rezsicsökkentés csökkentése. | Jócskán megdrágult: közel félmilliárdba kerül a Puskás Aréna gyepének gondozása | Nemcsak a megépítése volt drága, de a fenntartása sem olcsó a 2019-ben átadott Puskás Arénának. Az uniós közbeszerzési értesítőből most ugyanis kiderült, hogy a gyep karbantartásának ára a kezdeti 180 millióról 453 millióra kúszott. Emellett a stadion őrzése is vagyonokba kerül, akárcsak a fűtése és a megvilágítása. | null | 1 | https://atlatszo.hu/kozpenz/2023/09/12/jocskan-megdragult-kozel-felmilliardba-kerul-a-puskas-arena-gyepenek-gondozasa/ | 2023-09-12 00:00:00 | true | null | null | atlatszo.hu |
A szakszervezetek, a szülők és a pedagógusok évek óta kongatják a vészharangot, hogy lassan nem lesz, aki tanítsa a gyerekeket. Sok iskolában kényszermegoldásokkal próbálják pótolni a hiányzó tanárokat, a kormány álláspontja szerint viszont minden rendben: elegendő tanárral, fennakadások nélkül indulhatott az idei, 2023/24-es tanév is. Az állami szektor álláshirdetéseit összegyűjtő Közszolgálati Állásportál adataiból azonban egy egészen másfajta kép rajzolódik ki. Infografikákon mutatjuk, mekkora a pedagógushiány az országban a hirdetések alapján.
Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter pár nappal az idei, szeptember elsejei tanévkezdés előtt a Kormányinfón beszélt arról, hogy összességében elegendő tanár van Magyarországon, „ilyen értelemben tanárhiány nincsen.” Azt azért hozzátette, hogy bizonyos szakokon nehéz pedagógust találni.
Bár a kormány következetesen tagadja, hogy a tanárhiány valóban problémát jelentene a magyar közoktatásban, az érintettek többsége egyetért abban, hogy valójában nagyon nagy a baj. Erről árulkodnak az állami szektor állásportáljának hirdetései is, amelyek alapján az látható, hogy közel 600 betöltetlen tanári állással indult a 2023/24-es tanév a magyar közoktatásban.
Matematikatanárból van a legnagyobb hiány
A Közszolgálati Állásportálon az állami szektor álláshirdetéseit lehet böngészni, így a közoktatásban meghirdetett nyitott pozíciók is ide kerülnek fel. Az oldalon a „tanár”, „tanító” és „pedagógus” kifejezésekre szűrve szeptember 4-én összesen 557 hirdetést találtunk, azaz a tanévkezdéskor ennyi pedagógust kerestek még az intézmények. Ez a szám azonban napról napra változik, augusztus elején még az ezret is meghaladta az álláshirdetések száma.
Tanári állásra országosan összesen 317 betöltetlen pozíciót találtunk a Közszolgálati Állásportálon. Második helyen 128 találattal az óvodapedagógusok következtek. Gyógypedagógusokból ugyanekkor 69 szakembert kerestek, és a tanévkezdés utáni napokban intézményvezetői, intézményvezető helyettesi pozícióra még mindig 13 jelentkezőt vártak. Az adatok alapján látható, hogy nagy igény van fejlesztőpedagógusra és tanító-nevelőre is.
A portálon közzétett tanári hirdetésekben elemeztük az egyes tantárgyak említéseinek számát. Az elemzésünkből kiderült, hogy az idei tanévkezdés során
matematika szakos tanárokra van a legnagyobb szükség, ugyanis összesen 61 alkalommal szerepel ez a tantárgy az álláshirdetésekben.
Emellett sok helyen keresnek ének-zene, angol, testnevelés és informatika szakos tanárokat is, valamint a természettudományos végzettségű tanárokból is sok hiányzik a hirdetések alapján.
Területi elhelyezkedés szerint az látható, hogy a legnagyobb lakosságú Budapesten van a legtöbb nyitott tanári pozíció (83), azonban a probléma nem korlátozódik kizárólag a fővárosra. Az idei évben Budapestet követően Szigetszentmiklós (16), Karcag (8) és Debrecen (7) városában adták fel a legtöbb tanári álláshirdetést, azonban az ország számos más területén is érzékelhető a tanárok hiánya.
Térképen ábrázoltuk a tanárok mellett az óvodapedagógust kereső hirdetéseket is. A hirdetések alapján szintén Budapesten a legnagyobb a hiány (16), ezt követően azonban a megyeszékhelyeken keresik a legtöbb óvodapedagógust ősszel. Kiugrik Győr 4 álláshirdetéssel, valamint Debrecen és Miskolc 3-3 álláshirdetéssel.
Régóta probléma a tanárhiány, a helyzet rosszabb is lehet
A tanárhiány nem új keletű jelenség a magyar közoktatásban. A Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) becslése szerint a tavalyi tanévkezdéskor tizenhatezer pedagógus hiányzott a rendszerből. Mi 2022. szeptember elsején megírtuk, hogy a Közszolgálati Állásportálon közel 800 pedagógust kerestek országosan, a legtöbb hirdetés matematikatanárra vonatkozott. Az akkori adatok szerint a fővároson kívül Miskolcon, Szegeden és Kecskeméten adták fel a legtöbb tanári álláshirdetést, gyógypedagógusból pedig jellemzően a kisebb településeken volt hiány.
A tavalyi és idei adatok összevetésekor nem sok változás látszik: a 2022/23-as tanév kezdetén szintén komoly problémát jelentett a természettudományos és angol szakos tanárok hiánya a közoktatásban. Azonban érdekesség, hogy idén kevésbé hangsúlyos a magyar szakos tanárok hiánya az állami állásportál hirdetései alapján, mint azt tavaly tapasztalhattuk.
Tavaly októberi cikkünkben és videóriportunkban részletesen foglalkoztunk az egyre kritikusabbá váló helyzettel, hogy az iskolákban egyszerűen nincs elég pedagógus, aki tanítsa a gyerekeket. Emiatt előfordul, hogy történelemtanár tanít kémiát, 80 év feletti nyugdíjast hívnak vissza testnevelésórákat tartani, vagy diploma nélküli egyetemistákat alkalmaznak, máshol a szülők magántanárral vagy otthoni közös készüléssel próbálják segíteni a gyerekeket.
A KSH összesítése szerint 2023 második negyedévére 7620-ra nőtt a betöltetlen álláshelyek száma az oktatásban. Ez közel nyolcszázzal több, mint a három hónappal korábbi számok. Mindezt pedig csak tovább súlyosbíthatja az ellenzői által csak „bosszútörvény” néven emlegetett státusztörvény, amit nyáron szavazott meg az országgyűlés.
A törvény elfogadásának hírére több pedagógus lengette be felmondását. A 444 távozótanár-számlálót indított, ahol eddig 300 pedagógus jelezte a lapnak, hogy otthagyták a közoktatást. Az aHang felmérésében pedig eddig több mint 5 ezer pedagógus nyilatkozott úgy, hogy a törvény hatályba lépésével megszüntetné munkaviszonyát.
Az iskolakezdést több iskolában sem volt zökkenőmentes: voltak intézmények, ahol vészforgatókönyvet készítettek a tanárhiány átvészelésére, a tankerületi központok pedig újabban már nem csak utolsó éves egyetemistákat vesznek fel iskolai munkára, hanem bármilyen pedagógushallatót, így akár elsőéveseket is. A tanárjelöltekre a Nészava cikke szerint jellemzően egyszerűbb feladatokat bíznak, de előfordul olyan is, hogy tanórák megtartására osztják be őket.
Július közepén a PSZ alelnöke az Átlátszónak nagyjából kétezerre becsülte azok számát, akik felmondtak, vagy kezdeményezték nyugdíjba vonulásukat. Pályaelhagyó pedagógusokkal is beszélgettünk, hogy megtudjuk, milyen okok állnak annak hátterében, hogy hivatástudatuk ellenére egyre több tanár határoz úgy, hogy szeptembertől nem tér vissza a tanításhoz. A pontos számok azonban csak később derülnek ki, a pedagógusok ugyanis szeptember végéig dönthetnek arról, elfogadják-e az új szerződésben foglaltakat.
Milliókból készült az állásportál
A Közszolgálati Állásportált a Miniszterelnöki Kormányiroda Kormányzati Személyügyi Központja üzemelteti. Hadházy Ákos számolt be arról idén júliusban, hogy az oldalt közel 300 millió forintból készítették. A közbeszerzési értesítő szerint a portált 2019-ben fejlesztették, az ajánlatkérő a Belügyminisztérium volt. A honlap egy 297 millió forint összértékű projekt része volt, ez azonban az állásportál mellett 3 további alrendszer fejlesztését is magában foglalta. Összesen heten pályáztak a feladatra, a tendert a Noispot Innovations Kft. nyerte el.
A Noispot Innovations Kft. 2015-ben már írtunk az Átlátszón. Ekkor arról számoltunk be, hogy több mint 2,2 milliárd forint uniós támogatást nyertek 2011 óta annak a céghálónak a tagjai, amelybe a félmilliárd forint uniós forrással kitömött, ám az érintettek szerint kamu „vakszoftver” gazdája is beletartozik. A Noispot Innovations Kft. a projektgazda szakmai alvállalkozójaként került a képbe.
A szegedi székhelyű cég szekere 2019 után indult be, ekkor egy év alatt megháromszorozta nettó árbevételét, a nyeresége (azaz az adózott eredménye) pedig 5,6 millióról 114,5-re emelkedett 2020-ban, ami hússzoros különbség. Tavaly 1,14 milliárdos nettó árbevétel mellett 31 milliós profitot könyvelhetett el.
A Közszolgálati Állásportál működése azonban nem igazán zökkenőmentes: júliusban például egy héten keresztül elérhetetlen volt, ekkor az RTL Klub beszámolója szerint az üzemeltető cég alkalmazáshibára hivatkozott. Augusztus végén, amikor a hirdetéseket gyűjtöttük, szintén előfordult, hogy nem igazán működött az oldal, csak többszöri frissítésre töltött be, és nem is minden böngészőben.
Pete Luca – Szopkó Zita | Közel hatszáz betöltetlen pedagógus-állással indult az idei tanév a közoktatásban | A szakszervezetek, a szülők és a pedagógusok évek óta kongatják a vészharangot, hogy lassan nem lesz, aki tanítsa a gyerekeket. Sok iskolában kényszermegoldásokkal próbálják pótolni a hiányzó tanárokat, a kormány álláspontja szerint viszont minden rendben: elegendő tanárral, fennakadások nélkül indulhatott az idei, 2023/24-es tanév is. Az állami szektor álláshirdetéseit összegyűjtő Közszolgálati Állásportál adataiból azonban egy egészen másfajta kép rajzolódik ki. Infografikákon mutatjuk, mekkora a pedagógushiány az országban a hirdetések alapján. | null | 1 | https://atlatszo.hu/oktatas/2023/09/12/kozel-hatszaz-betoltetlen-pedagogus-allassal-indult-az-idei-tanev-a-kozoktatasban/ | 2023-09-12 00:00:00 | true | null | null | atlatszo.hu |
Az utolsó simításokat végzik a Mészáros család tihanyi rezidenciáján. A kertépítés és a füvesítés eredményei remekül láthatóak, miután lekerült a kerítésről a mindent eltakaró fekete ponyva.
Belakták a számtalan biztonsági kamerával őrzött félhektáros ingatlant: három épület, medence, napozóteraszok, sziklakert mesterséges patakkal. A korona a telek közepén: | Agárszobrok őrzik a körforgalmat Mészárosék új tihanyi rezidenciáján | Az utolsó simításokat végzik a Mészáros család tihanyi rezidenciáján. A kertépítés és a füvesítés eredményei remekül láthatóak, miután lekerült a kerítésről a mindent eltakaró fekete ponyva. | null | 1 | https://444.hu/2023/09/13/agarszobrok-orzik-a-korforgalmat-meszarosek-uj-tihanyi-rezidenciajan | 2023-09-13 00:00:00 | true | null | null | 444 |
Pár napja jelent meg cikkünk arról, hogy a rendőrség után a bíróságról is lepattant az Integritás Hatóság nyomozást sürgető indítványa néhány gyanús győri közbeszerzéssel kapcsolatban. Most pedig kiderült, hogy a „tenderkirály” cégek újabb több hónapra, évre szóló, összesen több milliárd forint értékű keretszerződéseket nyertek el Győrben, hasonlóan versenykorlátozó feltételek mellett.
Dézsi Csaba András „balhékeltő történetnek” titulálta februári cikkünket, amelyben megírtuk, hogy Győrben ugyanaz a három cég több száz megbízást kapott a várostól egy-egy nagy keretmegállapodásnak köszönhetően. A győri polgármester cikkünk megjelenését követően egy rádióműsorban azt is mondta: „Ez a történet nem az én kalapom, nem akarom magamra venni, s nem tisztem az elődömet megvédeni, de ebben tényleg nem látok botrányt. Ha egyetlen pályázó van egy munkára, akkor más nem nyerhet” – utalva arra, hogy a szerződéseket még elődje, Borkai Zsolt idején kötötték. Csakhogy a három cég közül kettő ismét befutó lett két nagy összegű keretszerződésnél.
Idén februárban a budapesti Korrupciókutató Központ nyilvánosságra hozott pár érdekességet a magyarországi közbeszerzésekről. Többek között megírták, hogy van egy fideszes vezetésű város, ahol három cég szinte minden közbeszerzést megnyert, amin indult, ráadásul verseny nélkül. Az Átlátszó egy közbeszerzési szakértő segítségével kiderítette, hogy a korrupciókutatók által meg nem nevezett település Győr, a három vállalkozás pedig a Strabag Általános Építő Kft., a Kifü-Kar Zrt. és a Vill-Korr Hungária Villamosipari Kft. volt. Mindhárom cég erős politikai hátszéllel rendelkezik helyben, illetve országos szinten.
A megbízásokat a társaságok egy-egy nagy keretmegállapodás részeként kapták az útkarbantartással és a villamos munkálatokkal kapcsolatban. Önmagában nem a több száz megbízással volt gond, hanem magával a keretmegállapodásokkal, amelyeket alapvetően versenykorlátozó módon írtak ki, majd végül egy nyertessel kötöttek meg. Így a nyertes cégek valódi verseny nélkül jutottak a munkákhoz.
A keretmegállapodások nemrég lejártak, így Győr új közbeszerzési eljárásokat indított a feladatok ellátására. Ezeken pedig – dobpergés – nem más lett a befutó, mint a korábban is nyertes cégek: a Strabaggal felálló konzorcium és a Vill-Korr Hungária Kft.
Ragaszkodtak a versenykorlátozó kiíráshoz
Májusban került sor a győri utak karbantartásával kapcsolatos tender kiírására, amelyről augusztusban döntöttek, és amelynek eredménye hivatalosan szerdán jelent meg az uniós közbeszerzési értesítőben.
A Győr Megyei Jogú Város Útkezelő Szervezete ezúttal is egy nyertessel szeretett volna keretmegállapodást kötni. Már a kiírás után megkerestük a társaságot, hogy néhány versenykorlátozó feltételre rákérdezzünk, akkor azonban Máthé-Tóth Péter igazgatótól többek között azt a választ kaptuk, hogy mivel az eljárás még folyamatban van, nem adhat tájékoztatást egyes kérdésekkel kapcsolatban.
Az igazgató hangsúlyozta ugyanakkor, hogy a Közbeszerzési Hatóság jóváhagyta az eljárást megindító felhívást, így nyilván nem lehet jogsértő, és előzetes vitarendezési kérelem sem érkezett a lehetséges pályázóktól. Utóbbi azonban hamar megdőlt: közvetlenül ugyanis az Útkezelőtől érkező válaszlevél után
az indulók két alkalommal is megtámadták a kiírást annak versenykorlátozó feltételei miatt.
Ezeket azonban az Útkezelő nem fogadta el, és nem módosított a felhívás szövegén.
Két héttel ezelőtt – az ajánlatok elbírálása után – újra írtunk a városvezetésnek és a győri útkezelőnek, hogy megtudjuk:
miért volt indokolt szerződéskötési feltételként előírni ISO 50001:2011 (energiairányítási rendszer) tanúsítvány meglétét a tárgyi eljárásban? Ez nem korlátozta indokolatlan mértékben a jelentkezni kívánó cégek számát?
Nem merült fel a színlelt ajánlattétel gyanúja a Szolnok Aszfalt Kft. ajánlatával kapcsolatban? Az ajánlattevő egy alapvető hiányosságokban szenvedő ajánlatot nyújtott be, az alkalmassági feltételeknek való megfelelés tekintetében nem tett nyilatkozatot, az ajánlati biztosítékot nem fizette be.
Ez arra utaló jel lehet, hogy az ajánlattevő ajánlattételi szándéka nem volt valódi,
és csak a nyertes cég támogatása céljából nyújtott be ajánlatot, hogy az ajánlatkérő ne nyilvánítsa eredménytelenné a közbeszerzést abban az esetben, ha csak egy ajánlat érkezne.
Tekintettel arra, hogy gyakorlatilag csak két értékelhető ajánlat érkezett ebben a rendkívül nagy értékű közbeszerzésben, továbbra is helyes döntésnek tartják, hogy elutasították az ajánlattételi szakaszban beérkezett vitarendezési kérelmeket, amelyek a referenciafeltételeket kifogásolták, és azok könnyítését kérelmezték a verseny szélesítése érdekében?
Milyen módszerrel hasonlítják össze az ajánlattevők ajánlatait?
Miért ragaszkodtak ezúttal is (akárcsak 2018-ban) ahhoz, hogy egyetlen céggel kössenek keretmegállapodást?
Előfordulhat-e olyan a teljesítés során, hogy a nyertestől olyan tételt rendelnek meg, amely nem szerepelt a mintaköltségvetésben? Ebben az esetben hogyan biztosítják azt, hogy a nyertes ne árazhassa felül ezen tételeket, tekintettel arra, hogy az egy résztvevős keretmegállapodással lehetetlenné vált a versenyhelyzet biztosítása?
Továbbá kértük, hogy küldjék meg számunkra a nyertes ajánlattevő ajánlati egységárait tartalmazó árazótáblázatát/mintaköltségvetését. Cikkünk megjelenéséig egyetlen kérdésre sem kaptunk választ.
Két évig biztosan ugyanaz a két cég javítja majd az utakat Győrben
A keretmegállapodás egyébként – hasonlóan a 2018-ashoz, amelyről korábbi cikkünk szólt – Győr Megyei Jogú Város önkormányzati tulajdonú/kezelésű bel- és külterületi közútjainak, kerékpárútjainak, járdáinak és az utakhoz tartozó csapadékvíz elvezető létesítményeknek, illetve műtárgyaknak (híd) folyamatos fenntartására, karbantartására és felújítására, illetve átépítésére vonatkozik. A szerződés 24 hónapra szól, és további 12 hónappal meghosszabbítható.
A nyertes a Strabag és a Reaszfalt Kft. párosa lett, akikkel 7 milliárd forint értékben kötötték meg a keretmegállapodást.
Az előző tendert a Strabag még a KIFÜ-KAR Zrt.-vel nyerte el, utóbbi helyére azonban most a Reaszfalt Kft. lépett. A budapesti cég tulajdonosa tavaly március óta a Pannon 2010 Zrt., amely többek között az M9-es autóút tervezésére is megbízást kapott.
A konkrét munkákra vonatkozó egyedi megrendelések műszaki tartalma, értéke, üteme, valamint az egy időben teljesítendő egyedi megrendelések nagyságrendje a felmerülő igényektől függ majd. Az előző négy év tapasztalatai alapján nagyjából 650 megrendelésre lehet számítani 500 eltérő teljesítési helyszínen.
Dézsi Csaba polgármester korábban elégedetlen volt a Strabag egyik útfelújítási munkájával, most mégis megint a Strabag lett a befutó.
A közvilágításért sem volt nagy harc
Ahogy az útkarbantartásra, úgy a közvilágítás létesítésére és üzemeltetésére kiírt tenderért sem folyt öldöklő harc.
Itt már nem is indítottak nyílt versenyt, csupán öt céget kértek fel ajánlattételre: a győri Vill-Korr Kft.-t. az osztrák Swarco Traffic Hungaria Kft.-t, a győri NRG Services Kft.-t és a Köztech Közlekedéstechnikai és Kereskedelmi Kft.-t, valamint a szintén győri Vecosys Kft.-t, amelynek tulajdonosa korábban a Köztech Kft. ügyvezetője volt.
Árajánlatot végül csak a Swarco és a Vill-Korr Kft. adott, a többi győri cég nem is próbálkozott.
Az olcsóbb árajánlattal végül a Vill-Korr lett a befutó.
A Vill-Korr – amelyik az előző, ugyanilyen tárgyú (meghívásos és gyorsított) közbeszerzésen egyedül indult és el is nyerte azt – ezúttal is a Győr területén található közvilágítási berendezések aktív elemeinek, továbbá forgalomtechnikai berendezések létesítési, felújítási, illetve átépítési munkák, valamint az ezekhez kapcsolódó feladatok ellátását végzi majd a keretszerződés keretében. A keretszerződés 3 hónapra, illetve a rendelkezésére álló keretösszeg, azaz összesen 120 millió forint kimerüléséig szól.
Vagyis úgy tűnik, Győrben tovább menetelnek a cégek, „amelyek képtelenek veszíteni”, köszönhetően többek között a versenykorlátozó kiírásoknak. Kérdés, hogy vajon ezúttal a hatóságok indítanak-e eljárást, vagy most is arra jutnak majd, hogy a bűncselekmény elkövetésének gyanúja nem áll fenn, ezért nem szükséges nyomozni. | Ismét a „tenderkirályokkal” kötöttek nagy összegű keretszerződéseket Győrben | Pár napja jelent meg cikkünk arról, hogy a rendőrség után a bíróságról is lepattant az Integritás Hatóság nyomozást sürgető indítványa néhány gyanús győri közbeszerzéssel kapcsolatban. Most pedig kiderült, hogy a „tenderkirály” cégek újabb több hónapra, évre szóló, összesen több milliárd forint értékű keretszerződéseket nyertek el Győrben, hasonlóan versenykorlátozó feltételek mellett. | null | 1 | https://atlatszo.hu/kozpenz/2023/09/07/ismet-a-tenderkiralyokkal-kotottek-nagyosszegu-keretmegallapodasokat-gyorben/ | 2023-09-07 00:00:00 | true | null | null | atlatszo.hu |
Az LMP egyik országgyűlési képviselője, Keresztes László Lóránt érdeklődött Szijjártó Péter külügyminiszternél a Triesztbe tervezett magyar teherkikötő felől. Kíváncsi volt például arra, hogy történt-e már bármiféle munkavégzés a területen, mekkora lesz a projekt összköltsége, és miért nem hozzák nyilvánosságra az Olaszországgal kötött 45 millió eurós megállapodás részleteit. Nem nagyon kapott érdemi válaszokat: Szijjártó helyettese a beruházás áráról és a titkolózás okáról egy szót sem írt neki, csak annyit közölt vele, hogy folynak az olaszokkal az egyeztetések, továbbá jövőre megkezdődnek a mederkotrási és partfal-építési munkálatok.
A magyar kormány 2020 végén vette meg az olaszországi városban egy volt olajfinomító területét és a kikötői koncessziót összesen kb. 10 milliárd forintért. Egy évvel korábban a vásárlás beharangozásakor Szijjártó Péter azt mondta, hogy egy konténerhajók fogadására alkalmas teherkikötőt és egy logisztikai bázist hoznak létre a helyszínen. Az adásvétel óta azonban hivatalosan szinte semmit nem közöltek, a tervezett beruházásról leginkább csak az olasz sajtó híreiből értesülhetnek a magyar olvasók.
Tavaly október elején például egy olasz lap, a Trieste News arról írt, hogy a kikötőt összesen 200 millió euró értékben fejlesztik. Az összegből pedig csak 45 millió eurót fizetnek az olaszok (az Európai Uniótól kapott helyreállítási alapból), tehát a fennmaradó 155 millió eurót (kb. 64,8 milliárd forint) feltételezhetően a magyar kormány fogja állni. Szijjártó Péter két hónappal később, tavaly december közepén beszélt a 45 millió eurós megállapodásról, de a beruházás végösszegéről és a hazánkra jutó költségekről egy szót sem szólt.
Idén július közepén viszont az Adria Ports nevű olasz lap megírta, hogy a trieszti kikötői hatóság jóváhagyta a magyar állam tulajdonában lévő terminál rakpartosítására vonatkozó műszaki és gazdasági megvalósíthatósági terveket. A hírt szemléző Napi.hu beszámolt arról is, hogy ezzel párhuzamosan elkezdődött a pályázati munkák elbírálása is, és a közeljövőben eldőlhet, kit bíznak meg a munkálatok elvégzésével.
„Miért titkolózik a kormány?”
Nem sokkal az olasz hír után, 2023 augusztus közepén Keresztes László Lóránt LMP-s országgyűlési képviselő írásbeli kérdésekkel fordult Szijjártó Péter külügyminiszterhez. Beadványának címe magáért beszél: „Miért titkolózik a kormány a Triesztbe tervezett tengeri kikötő ügyében?”
A képviselő lelkiismeretesen összefoglalta az előzményeket, majd az alábbi kérdéseket tette fel a beruházásért felelős külügyminiszternek:
„Történt-e eddig bármiféle munkavégzés ezen a területen (ami ismereteim szerint egy régi olajfinomító)?
Pontosan milyen fejlesztési koncepció alapján tervezi a kormány a szóban forgó kikötő létesítését?
Mik a részletei ennek a 45 millió eurós megállapodásnak, miért nem hozza ezt
nyilvánosságra a kormány?
Pontosan milyen állagmegőrző, karbantartó munkálatokat kell elvégezni a területen?
Az előkészítési munkálatokat is beleértve, mekkora lesz a projekt összköltsége?
Amennyiben a kormány kikötőlétesítést tervez Triesztben, miért van szükség a
konkurenciát jelentő pireuszi kikötő elérését megkönnyítő, kínai érdekeket szolgáló
Budapest-Belgrád vasútvonal fejlesztésére?”
Szijjártó Péter nevében a helyettese, Magyar Levente külügyi államtitkár reagált Keresztes László Lóránt beadványára. Érdemi válaszokat azonban nem adott az LMP-s képviselő egyetlen kérdésére sem, csupán két mondatot írt neki:
„Folynak az egyeztetések az olasz féllel a fejlesztési megállapodásról. A helyi hatóságok a jövő évben megkezdik a területen a mederkotrási és partfal-építési munkálatokat.”
Közpénznyelő projektcég
Ahogy azt nemrégiben megírtuk, a trieszti kikötőprojekt miatt már 2019-ben létrehoztak egy állami céget, a Külügyminisztérium alá tartozó Adria Port Zrt.-t. A vállalat azóta is csak nyeli a közpénzt: 2022 végéig 1 milliárd forint veszteséget „termelt” az adófizetőknek. Ez persze nem meglepő annak fényében, hogy a havi 2 millió forintot kereső vezérigazgató mellett tavaly további 8 alkalmazottja is volt, havi 1 millióért bérelnek cégautókat, fenntartanak egy-egy irodát Budapesten és Triesztben is, továbbá számtalan tanácsadónak fizetnek ismeretlen összegeket. | A külügy szerint jövőre elkezdődik a trieszti kikötőprojekt, de az áráról hallgatnak | Az LMP egyik országgyűlési képviselője, Keresztes László Lóránt érdeklődött Szijjártó Péter külügyminiszternél a Triesztbe tervezett magyar teherkikötő felől. Kíváncsi volt például arra, hogy történt-e már bármiféle munkavégzés a területen, mekkora lesz a projekt összköltsége, és miért nem hozzák nyilvánosságra az Olaszországgal kötött 45 millió eurós megállapodás részleteit. Nem nagyon kapott érdemi válaszokat: Szijjártó helyettese a beruházás áráról és a titkolózás okáról egy szót sem írt neki, csak annyit közölt vele, hogy folynak az olaszokkal az egyeztetések, továbbá jövőre megkezdődnek a mederkotrási és partfal-építési munkálatok. | null | 1 | https://atlatszo.hu/kozpenz/2023/09/07/a-kulugy-szerint-jovore-elkezdodik-a-trieszti-kikotoprojekt-de-az-ararol-hallgatnak/ | 2023-09-13 12:02:00 | true | null | null | atlatszo.hu |
Sem az állami energiavállalat, sem az Energiaügyi Minisztérium nem válaszol arra a kérdésünkre, miért állították 2021-ben, hogy a 2024-től esedékes elszámolási változás a kész rendszereket nem érinti. Közben a kormány úgy tesz, mintha meghátrálna és egyeztetne saját magával.
„Szaldóelszámolás – kedvező elszámolási forma napelemrendszer-tulajdonosok számára” – így kezdődött az MVM oldalán a 2021. augusztus 3-i írás. Ebben az állami cég arról írt, hogy „Aki napelemrendszer telepítésén gondolkodik, annak a villanyszámla esetleges teljes lenullázása mellett a tervezett beruházás megtérülési ideje is lényeges szempont. Minél jelentősebb a megtakarítás, minél alacsonyabbak az áramellátással kapcsolatos rendszeres költségek, annál rövidebb idő alatt térül meg egy háztartási méretű napelemrendszer-beruházás.
Fontos tudni, hogy a rendszeres költségekre – és így a megtérülés várható időtartamára is – jelentős befolyással bír a szolgáltatóval kötött elszámolási szerződésünk fajtája. Cikkünkből megtudhatja,
miért éri meg a napelemes energiatermelést választók számára a jelenleg érvényben lévő éves szaldóelszámolás.”
A szöveg úgy folytatódott, hogy „Kezdjük az alapoknál! Miért fizetünk, amikor áramot vásárolunk?”
Két éve még csak az új csatlakozásokról írtak
A bejegyzés szerint „Alapesetben számlánk kiegyenlítésekor energiadíjat és rendszerhasználati díjat is fizetünk. Ez utóbbit a villamos hálózat használatáért terheli ránk a hálózat tulajdonosa, részben ezzel fedezve a hálózat létesítésének, bővítésének, karbantartásának költségeit.
Ha napelemrendszerünk van, vagy új otthoni méretű rendszert létesítünk 2023 vége előtt, akkor azonban
a szaldóelszámolásnak köszönhetően kedvezőbb feltételek vonatkoznak ránk.”
A két évvel ezelőtti bejegyzésben azzal érveltek a napelemre – még ma is – érvényes szaldó elszámolás mellett, hogy „Háztartási napelemrendszerek esetén az évi egyszeri szaldóelszámolásban az adott évben megtermelt és a háztartás által elfogyasztott villamos energia különbségét kell csak rendezni az áramszolgáltatóval:
éves termelés – éves fogyasztás = éves elszámolási mennyiség”.
A 2024-es változásról is írtak, mégpedig ezt: „Az életbe lépő szabályozás szerint 2024. január 1-jétől nem lehet szaldóelszámolásra jogosító új hálózati csatlakozást létesíteni. Bár a bevezetésre kerülő bruttó elszámolás részletei még kidolgozás alatt állnak, azt már tudni lehet, hogy jelentősen változni fog az elszámolás mikéntje.”
Most Brüsszelt okolják
Idén augusztus végén a napelemes elszámolás körüli felháborodást Lantos Csaba Energiaügyi Miniszter Tik-Tok videója indította el, ami belengette az eddig éves elszámolási rendszer havira váltását. Számos szervezet, többek között a Magyar Napelem és Napkollektor Szövetség is reagált Lantos bejelentésére – stílusosan szintén videóban.
Majd az Energiaügyi Minisztérium (EM) közleményt adott ki, ami az Európai Uniót okolta: „Brüsszel várja el a napelemes bruttó elszámolás bevezetését. A brüsszeli rendelkezések a jövő évtől kötelezik a tagállamokat a bruttó elszámolás bevezetésére. A brüsszeli irányelvnek megfelelő hazai szabályozási tervek finomhangolása folyamatban van, a témában további egyeztetések várhatók. A kormány az eddigiekhez hasonlóan a jövőben is támogatja a családokat abban, hogy saját fogyasztásukat részben környezetbarát napelemes rendszerek telepítésével fedezzék. A híresztelésekkel szemben a már megvalósult és az újabb beruházások az elkerülhetetlen változások jövő évi életbe lépése után is megtérülnek a háztartások számára.”
Kérdéseink után eltüntették a 2021-es cikket
Az Átlátszó a brüsszelezős közlemény után megkérdezte az EM-et és az MVM-et is, hogy:
Az éves elszámolás havira váltását milyen uniós rendelet írja elő?
Ha 2021-ben úgy látták, a bruttó elszámolás csak az új belépőkre vonatkozik, akkor a szaldó elszámolás változásáról mikor döntöttek?
Milyen tanulmány előzte ezt meg?
Mi az a jogszabály, amire az EM hivatkozik, és amiről önök 2021-ben nem tettek említést?
Mivel az MVM azt is írta a 2021-es bejegyzésben, hogy „Fontos tudni, hogy a rendszeres költségekre – és így a megtérülés várható időtartamára is – jelentős befolyással bír a szolgáltatóval kötött elszámolási szerződésünk fajtája” , azt is megkérdeztük:
Azok, akik az elmúlt években szerződtek, azoknak a szerződését önök egyoldalúan fogják módosítani? Ha igen, miért?
Válasz egyik helyről sem jött, de az MVM eltüntette oldaláról a 2021-es cikket, amit mi megőriztünk. Közben a kormány részéről színjáték indult: a Fidesz arra kéri az energetikai minisztert, hogy ne töröljék el a lakossági napelemeknél az éves szaldóelszámolást, amit az EM megfontol.
A valódi kérdésekre viszont nem adnak választ.
Címlapkép: Pixabay.com | Kérdéseink után eltüntette az MVM az éves szaldó sérthetetlenségéről szóló 2021-es bejegyzését | Sem az állami energiavállalat, sem az Energiaügyi Minisztérium nem válaszol arra a kérdésünkre, miért állították 2021-ben, hogy a 2024-től esedékes elszámolási változás a kész rendszereket nem érinti. Közben a kormány úgy tesz, mintha meghátrálna és egyeztetne saját magával. | null | 1 | https://atlatszo.hu/kozugy/2023/09/06/kerdeseink-utan-eltuntette-az-mvm-az-eves-szaldo-serthetetlensegerol-szolo-2021-es-bejegyzeset/ | 2023-09-07 00:00:00 | true | null | null | atlatszo.hu |
Ha azt halljuk, hogy valaki 1,1 milliárd forint osztalékot tudott kivenni a cégéből egy üzleti év alatt, elismerően csettinthetünk: ez igen, szép eredmény! Az igazi sokk viszont akkor jön, ha még azt is hozzátesszük, hogy egy olyan vállalkozással sikerült ezt összehozni, amelynek mindössze 9 alkalmazottja van, éves árbevétele 1,56 milliárd, erre jutó nettó nyeresége pedig 1,36 milliárd forint volt. Ha ilyen biznisz is létezik, akkor az a minimum, hogy mindent félredobva rohanunk a cégbíróságra bejegyeztetni egy saját kft.-t ugyanebben az iparágban, kiderítjük az üzleti modellt, aztán a tenyerünket dörzsölgetve várjuk a közel 90 százalékos profitot.
Ezen a ponton sajnos kénytelen vagyok kiábrándítani mindenkit: a fenti példa bár valós, aligha utánozhatja le azt egy átlag magyar vállalkozó. Az említett 1,1 milliárdos osztalékot Rogán-Gaál Cecília és Sarka Kata szedték ki cégükből, a Top News Hungary Kft.-ből, amely egy online bulvárlap, a TWN (Top World News) kiadásával foglalkozik. A 2018-as alapítású vállalkozás más tevékenységéről nem tudni, de már a kezdetektől aranybánya Rogán Antal propagandaminiszter volt felesége és barátnője, Sarka Kata számára, aki a leginkább NER-es biztonsági cég, a Valton Security tulajdonosának felesége. Arról még 2022-ben írt a Direkt 36, hogy Rogán Antal hivatala is feltűnt korábbi feleségének kiugróan sikeres üzlete körül.
A Top News adózott eredménye 2019-ben 151 millió, 2020-ban 561 millió, 2021-ben 1,33 milliárd forint lett, majd ezen a szinten stabilizálódott. A beszámolási határidő után több mint három hónappal feltöltött adatok szerint 2022-ben 1,36 milliárd forint adózott eredményt produkált a cég.
A cég bevétele minden évben kevéssel haladta meg a nyereséget. Tavaly minden üzleti tevékenységből befolyt tíz forintból nagyjából kilenc profitként csapódott le.
Ilyen eredményt a termelő ágazatokban tevékenykedő, Fidesz-közelbe sorolt cégek sem érnek el soha, vegyük például a NER egyik szimbólumát, a „Lölő-jelenség” régi zászlóshajóját, a Mészáros és Mészáros Zrt.-t: tavaly náluk 74,3 milliárdos bevételre jutott 17,3 milliárd adózott eredmény.
Profitbánya egy nyűglődő piacon
A Top News Hungary nyereségrátája akármilyen iparágban obszcénnek számítana, de különösen annak tűnik a médiapiacon, amely mostanában nem tartozik a különösebben jövedelmező ágazatok közé. Mármint annak a valódi piacról megélni próbáló része.
A médiacégek bevételi oldalát elég sok minden megtépázta az elmúlt években a hirdetések techcégek felé vándorlásától kezdve a nyomtatott lapok lassú kihalásán át a közösségi médiás tartalomfogyasztás térnyeréséig. Magyarországon ehhez jön még hozzá az állami médiaúthenger, ami elképesztő szinten torzította el a hirdetői piacot.
A fenntarthatósági kihívások leglátványosabb jele, hogy a független sajtó sok szereplője, így a Telex is igyekszik egyre több közvetlen támogatói, előfizetői bevételre szert tenni, hiszen a magyar állam által uralt hirdetési piacról önmagában nem tudnánk megélni. Nem így a TWN.hu, melynek kiadója tavaly 1,5 milliárd forintos árbevételt ért el – a jelek szerint reklámokból.
Bulvárban is legalul
Ez a reklámpiaci siker már önmagában is üzleti csodának tűnik, és akkor arról még nem is beszéltünk, hogy milyen teljesítménnyel kaszál ekkorát a Rogán-Gaál–Sarka-páros. A TWN-nek ugyanis kifejezetten gyatra szinte az összes, online hirdetési piacon fontos mutatószáma.
A Similarweb és a Gemius platformok segítségével összehasonlítottuk a TWN-t néhány versenytársával. Ehhez más, hardcore bulvárlapokat, és főként nőket célzó tematikus oldalakat vettünk alapul. Az elemzés érdekes eredményt adott.
Augusztusban napi átlagban 61 ezren nyitották meg az oldalt. Ez felhasználók szintjén a női/bulvármezőny alsó negyedét jelenti.
Az elmúlt 28 napban a TWN-re érkező forgalom több mint 86 százaléka nem direktben akart az oldalra látogatni, hanem valamilyen híraggregátorból, esetleg más lapok cikkeiben elhelyezett linkről jött. A fő külső forrás a Kapu.hu és a Hírkereső, amelyekről érdemes tudni, hogy pénzért is lehet náluk elérést vásárolni.
Augusztusban a felhasználók közel 48 százaléka volt 60 év feletti, azaz a hirdetők szempontjából kevésbé fontos felhasználó. Ez a második leggyengébb érték a Kiskegyed után (55 százalék), ők viszont más nagyságrendben játszanak, több mint hétszerannyi felhasználójuk van napi átlagban, mint a TWN-nek.
A felhasználók rendkívül kevés időt, átlagban 1 percet és 25 másodpercet töltöttek a portálon. Az általunk kiválasztott 11 versenytárs közül messze ez volt a legrosszabb adat, még a hátulról második Ripost is 1 perc 51 másodpercet tud. Az általunk összerakott, 11 elemű mezőnyt egyébként a nagyon más pályán mozgó, minőségi, de azért kimondottan nőket célzó WMN nyerte több mint 9 perccel átlagosan.
A WMN-nel annak ellenére érdemes összevetni a TWN számait, hogy nagyon más a két oldal profilja. Az átlag napi felhasználók számában ugyanis a két lap közel van egymáshoz: augusztus hónapban összesen 777 ezer a TWN-nél, 547 ezer a WMN-nél, és a fő célközönség mindkettőnél a női tábor.
A WMN Média Kft. bevétele tavaly 279 millió forint volt, adózott eredménye pedig 15,2 millió forint. D. Tóth Kriszta nyolc éve létező, mára ismert médiapiaci márkának számító cége tehát kb. hatodannyira sikeres bevételszerzésben, mint a Rogán-Gaál–Sarka-bulvárlap még úgy is, hogy közönsége az összes, a hirdetők számára érdekes mutatóban messze felülmúlja a TWN-t. A WMN-en jóval több időt töltenek a felhasználók, alig vannak hírkeresőkből átirányított userek, kevesebb a nyugdíjas korú olvasó. Hasonló nagyságú, többségében a női táborra célzó oldal még a Velvet, de ennek az Index kiadó részeként nincsenek kívülről elérhető, saját pénzügyi mutatói, így nem tudjuk a TWN mellé tenni az adatait.
Vajon ki akar itt hirdetni? Nem fogja elhinni – Fotók
Cikkünk írásakor, szeptember 12-én a TWN oldalán a következő hirdetésekkel találkoztunk fixen, több böngészőből és gépről is betöltve:
a Magyar Turisztika Ügynökség belföldi turizmust népszerűsítő szpotja;
a MOHU (a Mol hulladékkoncessziós cége) imázskampánya;
Magyarország kormányának videója, amely a „békepárti” álláspontját sulykolja;
a Tiborcz István cégének többségi tulajdonában álló Gránit Bank reklámja.
Tehát a magyar állam és néhány, hozzá szorosan kapcsolódó szereplő érzi fontosnak, hogy olyan cikkek között jelenjen meg a hirdetése, mint
„Kitálaltak az alkalmazottak: nem mos fogat, nem fürdik ez a 9 sztár – Fotók”
vagy „Megpróbálta 5:20-kor felkelteni a kutyáit a gazdi: amit tettek, azon milliók nevetnek – Videó”
Ezek mellett maradt még néhány reklámhely, ahova személyes böngészési előzmények alapján tesz hirdetéseket a Google, itt jöttek szembe átlag piaci szereplők kampányai is. A Telex sales iparági információi és saját számításai alapján egy ilyen műfajú és olvasói bázisú oldalon 1000 ilyen reklámmegtekintés (ad impression) után maximum 200-300 forintot fizetnek a cégek. A TWN adataival számolva tehát ebből a forrásból kevesebb mint évi 100 millió forint jöhet be. Persze lehet még operálni szponzorációkkal, natív- és PR-cikkekkel, ezek azonban csak ismert és elismert médiamárkáknál hoznak értelmezhető bevételt. Emlékeztetőül: a Top News Hungary árbevétele tavaly és tavalyelőtt is meghaladta a 1,5 milliárd forintot.
Mindezek alapján megkerestük a Top News Hungary Kft.-t a cégkivonatban megadott, gmailes címen, és érdeklődtünk a működési modelljük iránt. Azt szerettük volna megtudni, mi lehet az oka, hogy a TWN ilyen mutatószámokkal üzletileg kiemelkedően sikeres tud lenni ezen a piacon, mit kínálnak a hirdetőknek, amiért ilyen értékben helyeznek el reklámokat a lapban, illetve hogy van-e más bevételi forrása a cégnek a TWN.hu-n megjelenő hirdetéseken kívül, ami magyarázhatná az extrém profitszintet. Cikkünk megjelenésééig ezekre a kérdésekre nem kaptunk választ. | Rogán-Gaál Cecília lapja a bulvármezőnyben is gyenge, mégis milliárdos profitokat termel | Magyarországon minden rendszeres újságolvasó tudja, hogy a NER-ben a Fidesz-holdudvar cégei számára nem egészen úgy működik a piac, ahogy az a gazdasági tankönyvekben meg van írva. De hogy mennyire nem úgy, az azért meglepő lehet, ha néha egy kicsit utánaszámolunk. Rogán Antal üzletasszonnyá átlényegült exfelesége és társa, Sarka Kata cége olyan modellben működik, amelyről a kormányközeli vállalkozók többsége is csak álmodozhat. | null | 1 | https://telex.hu/gazdasag/2023/09/13/rogan-gaal-cecilia-sarka-kata-twn-top-news-hungary-kft-bulvar-ujsag-kiemelkedo-bevetel-profit | 2023-09-13 13:04:43 | true | null | null | Telex |
A kedden bezáratott soroksári Qualitas Gimnázium kiskorú veszélyeztetése, hivatali visszaélés és más bűncselekmények gyanúja miatt ismeretlen tettes ellen feljelentést tesz az illetékes Központi Nyomozó Főügyészségnél – áll az iskola szerdán kiadott közleményében.
Az alapítványi fenntartású iskola vezetése szerint az eljáró végrehajtó nem értesítette őket szabályszerűen a kiürítési tervéről. „Szabályszerű értesítés nélkül nem volt jogosult megjelenni sem” – írták.
Hozzátették, hogy korábban bírósághoz fordultak annak érdekében, hogy felfüggesszék a végrehajtási eljárást és így megakadályozzák az iskola kiürítését. Állításuk szerint a bíróság ezidáig nem bírálta el a kifogásukat, „így a végrehajtó a bíróság döntéséig nem volt jogosult eljárni” – írták.
A XXIII. kerületi Qualitas Gimnáziumban kedden délelőtt jelent meg egy bírósági végrehajtó, aki kiürítette az épületet. A végrehajtó az utcára terelt tanulókkal és tanárokkal közölte, hogy az épületet tavaly már elárverezte, „az árverés jogerőre emelkedett, a bíróság minden jogorvoslatot jogerősen elbírált.” | A bezáratott soroksári iskola kiskorú veszélyeztetése és hivatali visszaélés miatt feljelentést tesz | A kedden bezáratott soroksári Qualitas Gimnázium kiskorú veszélyeztetése, hivatali visszaélés és más bűncselekmények gyanúja miatt ismeretlen tettes ellen feljelentést tesz az illetékes Központi Nyomozó Főügyészségnél – áll az iskola szerdán kiadott közleményében. | null | 1 | https://telex.hu/belfold/2023/09/13/a-bezaratott-soroksari-iskola-kiskoru-veszelyeztetese-es-hivatali-visszaeles-miatt-feljelentest-tesz | 2023-09-13 11:42:00 | true | null | null | Telex |
A Gazdasági Versenyhivatalhoz (GVH) szeptember 11-én benyújtott összefonódás-bejelentés alapján a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtéren földi kiszolgálási tevékenységet végző cég majd' öt évvel ezelőtti állapota állhat vissza - legalábbis, ami a tulajdonosokat illeti. Mint az a GVH előtt lévő dokumentumból kiderül, a B+N Referencia Zrt. egyedüli közvetlen irányítást szerez az Airport Service Budapest Zrt. felett.
Ez nem azt jelenti ezúttal, hogy egy számára eddig teljesen ismeretlen céget vásárolna fel, vagy kebelezne be Kis-Szölgyémi Ferenc Zrt.-je, hiszen már eddig is 33,4 százalékos tulajdonrésszel rendelkezett. Két tulajdonostársa van a földi kiszolgálást végző társaságban:
szintén 33,4 százaléka van Pintér Sándor belügyminiszter egykori államtitkára, Tasnádi László cégének, a Civil Biztonsági Zrt.-nek,
33,2 százalékos tulajdont birtokol az elmúlt időszakban Mészáros Lőrinc körébe vándorolt Valton-Sec Zrt.-nek.
Az egyedüli irányításszerzéssel tehát az állami közbeszerzéseket sorra elnyerő takarítócég kiebrudalja maga mellől Pintér Sándor emberének érdekeltségét, valamint a Fidesz kedvenc őrző-védő cégeként ismertté vált társaságot.
Ezzel a lépéssel pedig az öt évvel ezelőtti viszonyokat állítaná vissza Kis-Szölgyémi. A B+N Referencia ugyanis 2018 decemberében szerezte meg az Airport Service-t és hónapokon keresztül egyedüli tulajdonos is volt. Jött aztán 2019 júliusa, amikor is beszállt a Civil Biztonsági Zrt. és a Valton-Sec.
Rengeteg pénzt toltak bele a tulajdonosok
Az, hogy most akar újra egyedüli tulajdonos lenni a cégben Kis-Szölgyémi, némiként meglepő lépés, hiszen az elmúlt három évben rengeteg pénzt toltak be az Airport Service-be, viszont ezt a mai napig nem sikerült nyereségtermeléssel párosítani.
A cég éves beszámolói alapján
2020-ban 280 millió,
2021-ben 1,203 milliárd,
2022-ben pedig 900 millió forintos
pótbefizetést - összesen 2,383 milliárdosat - hajtottak végre a tulajdonosok. Ez tulajdonosonként 795,9-795,9-791,1 millió forintos terhet jelentett három év leforgása alatt.
Ám hiába ez a rengeteg pénz - amit a saját tőke rendezésére, az éves veszteségek ellensúlyozása érdekében kellett betolni a cégbe -, tavaly sem sikerült profitot termelnie a cégnek. Csak annyit értek el, hogy a korábbi tíz számjegyű mínuszt kilenc számjegyűre sikerült csökkenteni. De mutatjuk is a számokat.
Amikor 2019-ben megjelent a tulajdonosok között a Civil Biztonsági Zrt. és a Valton-Sec, 3,6 milliárd forintnyi árbevételből egy szerény 1,2 milliós nyereség maradt a végére. Az alkalmazottak száma ebben az évben 229 fő volt, ez 2022-re 280 főre emelkedett. Az árbevétel viszont nagyot ugrott, kicsivel több mint 7 milliárd forint fölé - ráadásul a nagy ugrás pont a tavalyi évben történt, hiszen még 2021-ben is "csupán" 3,9 milliárd forint folyt be a cég kasszájába. Az adózott eredményen azonban ez a szignifikáns forgalombővülés egyáltalán nem mutatkozott meg. Az előző évi 1,05 milliárd forintos veszteséget 692 milliós mínuszra tudták szépíteni.
A bevételek tavalyi megugrása főként két dolognak köszönhető:
920 millióról 2,7 milliárdra nőtt az export árbevétel (ezen belül az Európából származó 593 millióról 1,4 milliárdra, az EU-n kívülről származó bevétel pedig 327 millióról 1,2 milliárdra nőtt),
nagyot nőtt a takarításból (775 millióról 1,3 milliárdra), a földi kiszolgálási tevékenységből (208 millióról 628 millióra) valamint a repülőtéri kiegészítő szolgáltatásokból (43 millióról 536 millióra) származó árbevétel.
Egyébként a cég bevétele még mindig legnagyobb részt vagyonvédelemből származik; ez tavaly 1,78 milliárd forintot jelentett az előző évi 1,9 milliárd után. | Kipöckölik Pintér Sándor emberét és a Fidesz-kedvencet a reptér földi kiszolgálócégéből | A Gazdasági Versenyhivatalhoz (GVH) szeptember 11-én benyújtott összefonódás-bejelentés alapján a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtéren földi kiszolgálási tevékenységet végző cég majd' öt évvel ezelőtti állapota állhat vissza - legalábbis, ami a tulajdonosokat illeti. Mint az a GVH előtt lévő dokumentumból kiderül, a B+N Referencia Zrt. egyedüli közvetlen irányítást szerez az Airport Service Budapest Zrt. felett. | null | 1 | https://mfor.hu/cikkek/vallalatok/kipockolik-pinter-sandor-emberet-es-a-fidesz-kedvencet-a-repter-foldi-kiszolgalocegebol.html | 2023-09-12 13:53:00 | true | null | null | mfor.hu |
A jogszabály értelmében a főpolgármester havi illetménye megegyezik a miniszterek törvényben megállapított illetményével – amely alapilletményből, illetmény-kiegészítésből és vezetői illetménypótlékból áll.
Tarlós István 2010. október 3-tól bruttó 671 550 forint havi illetményt kapott, amelyhez 201 465 forint költségátalány járt neki. A törvényi szabályozás szerint 2013. január 1-jétől alapilletménye 602 940, illetménykiegészítése 301 470, vezetői illetménypótléka 391 911 forint lesz – vagyis összesen havi bruttó 1 296 321 forint illeti meg.
A főpolgármester az illetményének 15 százalékában meghatározott összegű költségtérítésre, vagyis havi 194 448 forintra is jogosult.
A főpolgármester-helyettesek havi illetménye az önkormányzati törvény szerint megegyezik a főpolgármesterének 90 százalékával, s helyettesi illetményük 15 százalékával megegyező költségtérítésre jogosultak. Ennek megfelelően Bagdy Gábor pénzügyi, Csomós Miklós oktatási és kulturális, György István városüzemeltetési, Szeneczey Balázs városfejlesztési és Szentes Tamás egészségügyi, szociális és sportért felelős főpolgármester-helyettes havi bruttó 1 166 689 forintra jogosult.
Sárádi Kálmánné főjegyző előterjesztése – amelyről szerdán tárgyal a Fővárosi Közgyűlés – arra tesz javaslatot, hogy a testület vállaljon kötelezettséget az illetmények és költségtérítések pénzügyi fedezetére. | Tarlós Istvánnak boldog lesz a január | Az önkormányzati törvény értelmében jelentősen emelkedik a főpolgármesternek és helyetteseinek illetménye 2013. január 1-jétől. | null | 1 | https://24.hu/belfold/2012/11/23/tarlos-istvannak-boldog-lesz-a-januar/ | 2012-11-23 13:09:00 | true | null | null | 24.hu |
Mindenszky Nikoletta, a Baranya Megyei Rendőr-főkapitányság szóvivője megerősítette a Blikk információit, miszerint az eljárás bűncselekmény hiányában szűnt meg a közelmúltban.
Tizenkét megyei közgyűlési elnök tavaly novemberben vett részt az Európai Régiók Közgyűlésének azori-szigeteki rendezvényén, ahol az európai romastratégiáról tárgyaltak. A magyar politikusok közül többen családtagjuk, illetve mások kíséretében érkeztek az Atlanti-óceánon található, Portugáliához tartozó szigetekre.
Miután két Veszprém megyei jobbikos képviselő feljelentést tett arra hivatkozva, hogy az utazást közpénzből fizették, a rendőrség 2011 végén hűtlen kezelés gyanújával nyomozást rendelt el.
A közgyűlési elnökök útját a Megyei Önkormányzatok Országos Szövetsége fizette, de a botrány kirobbanása után ezt és a felvett napidíjakat jótékonysági célra felajánlva visszafizették a résztvevők. Az úton részt vett Magyar Anna, a Csongrád Megyei Közgyűlés elnöke is. | Nem nyomoznak az azori-szigeteki utazás ügyében | Megszüntette a rendőrség a megyei közgyűlési elnököknek egy múlt év végi, azori-szigeteki konferencián való részvétele ügyében indult nyomozást. | null | 1 | https://24.hu/belfold/2012/11/28/nem-nyomoznak-az-azori-szigeteki-utazas-ugyeben/ | 2012-11-28 14:49:00 | true | null | null | 24.hu |
“Az elmúlt napokban Semjén Zsolt szociológia szakdolgozatának más szerzők által publikált tanulmányokkal való részleges azonosságára vonatkozó állítások láttak napvilágot a sajtóban, melyek az ELTE Társadalomtudományi Kart és intézményünk oktatóinak szakmai hitelességét is érintik. Ezen állítások valóságtartalmának tisztázására háromtagú bizottságot bíztam meg a mai napon” – írta közleményében Dr. Tausz Katalin, dékán.
Mint fogalmazott, a bizottság tagjai a kar magas szintű tudományos kvalifikációval rendelkező oktatói. | Semjén dolgozata: bizottságot állít fel az ELTE TÁTK | A kar szerint megkérdőjeleződött az oktatóik szakmai hitelessége. | null | 1 | https://24.hu/belfold/2012/11/29/semjen-dolgozata-bizottsagot-allit-fel-az-elte-ttk/ | 2012-11-29 15:06:00 | true | null | null | 24.hu |
Összesen hatmillió forintért béreltek egy fordítócéget, hogy az IMF-tárgyalásokon segítse Varga Mihály tárca nélküli minisztert. A cégről szinte semmit sem tudni, a miniszter sajtóirodája hallgat az ügyben.
Tolmácsot kellett fogadni a tárgyalásokhoz a Nemzetközi Valutaalappal (IMF) – derül ki a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium szerződéseiből. A kormany.hu-ra feltöltött dokumentumok szerint 2012. június 2. és 2013. május 31. között hatmillió forintot fizet ki a minisztérium az E+I Tolmács és Szolgáltató Betéti Társaságnak az „egyes nemzetközi pénzügyi szervezetekkel való kapcsolattartásért felelő̋s tárca nélküli miniszter részére, feladatköréhez kapcsolódóan angol és német nyelven szinkrontolmácsolási és fordítási feladatok ellátására”.
Hogy pontosan mennyi munkája volt eddig a cégnek, azt nem tudni, a minisztériumtól és Varga Mihály sajtóirodájától ugyanis egyetlen kérdésünkre sem kaptunk választ. Tény, hogy ez idáig nem sokszor ült asztalhoz Varga és az IMF csapata.
Varga angoltudása egyébként nem először kerül napirendre. A miniszternek nincs nyelvvizsgája, a parlament honlapján szereplő önéletrajza szerint azonban tárgyalási szinten beszél angolul. Ennek ellenére a WikiLeaks által 2011-ben kiszivárogtatott adatokban az szerepel, hogy alig tud angolul.
April Foley, korábbi budapesti amerikai nagykövettel való találkozása után a követség táviratában a következőt írták: nem beszél folyékonyan angolul, de folyamatosan próbálkozik, még akkor is, ha enyhén szólva alig érthető, amit mond. Varga idén májusban, miniszteri kinevezése után, az Origónak adott interjújában azt mondta, hogy nem szándékozik tolmács segítségét igénybe venni.
Magáról a fordítócégről egyébként az interneten szinte semmilyen információt, elérhetőséget nem lehet találni. Az adatok szerint az 1992-ben alapított bt. adószáma többször is változott az évek során. A cég egyik tagja, Szilárdné Wurdits Erzsébet 2008-ban Brüsszelben tolmácsolt az APEH-vezetők látogatásán, amelyen részt vett Veres János akkori pénzügyminiszter is. | A WikiLeaks szerint Varga nem beszél jól angolul | Összesen hatmillió forintért béreltek egy fordítócéget, hogy az IMF-tárgyalásokon segítse Varga Mihály tárca nélküli minisztert. A cégről szinte semmit sem tudni, a miniszter sajtóirodája hallgat az ügyben. | null | 1 | https://www.borsonline.hu/aktualis/2012/11/a-wikileaks-szerint-varga-nem-beszel-jol-angolul | 2012-11-30 15:14:00 | true | null | null | Bors |
A taszári légibázis anno az MH Kapos Bázisrepülőtér néven működött katonai légibázisként egészen 2005-ig, amikor is a honvédség gazdasági megfontolásokból teljesen bezárta a repteret. A terület egy részét még 2009-ben adták el a KaposBusznak, a többi részén viszont csak az idő vasfoga dolgozhatott. Egészen 2023-ig, amikor is sikerült új tulajdonost találni az ingatlannak - igaz, meglehetősen kalandos úton.
A kormány még 2021 novemberében egy kormányhatározattal jelölte ki a terület vevőjének a friss alapítású SGF Silu Global Fund Holding Zrt.-t, amely cégnek a feladata lett volna, hogy kereskedelmi repülőteret csináljon a légibázisból. Innentől kezdve felpörögtek az események, hiszen az eredeti két magánszemély tulajdonos kiszállt a cégből, majd megjelent az egykori újpesti focista, Kovács Zoltán. A társaság leánycégét - az NwPst Investment Kft.-t - sokáig az újpesti focicsapat komoly vevőjelöltjének tartották a hazai sajtóban.
Idén februárban aztán egy újabb fordulat következett be, hiszen az SGF-fel nem tudta nyélbe ütni a bizniszt az állam, ezért visszavonta azt a határozatot, melyben a céget jelölte meg vevőként. Helyette elektronikus árverésen próbáltak vevőt találni az ingatlanra. Ez pedig - mint arról lapunk elsőként beszámolt - már sikeres volt, és idővel pecsét, bélyegző és aláírás került a papírokra.
Ám az új tulajdonosok kilétét a mai napig homály fedte, a szerződéskötés aktív folyamatára hivatkozva sem a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő, sem pedig politikusok és településvezetők nem árulták el, kinek az ajánlata lett a befutó. Az állam egyébként 2,6 milliárd forintról indította a licitálást, a nyertes ajánlat pedig ennél jóval magasabb lett. 3,6 milliárd forintot kínáltak az egykori légibázisért a március 31-én lezárult árverésen.
Az új tulajdonos kilétét június 20-án jegyezték be az ingatlan tulajdoni lapjára; eszerint a budapesti székhelyű Billion Up Kft. vette meg a taszári repteret - vette észre az Mfor. A társaság alapítója és mai napig tulajdonosa a hongkongi székhelyű, 1991-es alapítású, ingatlanfejlesztéssel foglalkozó Billion Up Development Limited. Vagyis kínaiaké lett a magyar föld. A nyertes leányvállalat főtevékenysége saját tulajdonú ingatlan adásvétele.
A társaság nem rendelkezik túl nagy múlttal és az alapítás dátuma alapján már régóta tervezhettek valamit Magyarországon. A céget ugyanis még a taszári reptér-saga kezdete előtt, 2020. december 22-én alapították, a cégbíróság pedig egy hónappal később, 2021. január 21-én jegyezte be 17 millió forintos törzstőkével. Tavaly májusban ázsiós tőkeemeléssel 18 milióra növelték ezt oly' módon, hogy az alapító cégnek közel 94 millió forintos követelése volt a Billion Uppal szemben, amit nem pénzbeli vagyoni hozzájárulásként a cég rendelkezésére bocsátott.
Az egyébként, hogy honnan teremtették elő a reptér 3,6 milliárdos vételárát, nem következtethető ki a Billion Up Kft. beszámolójából. Eddig egy forint árbevétel sem folyt be a cég kasszájába, tavaly közel 14 milliós veszteséggel zárt. Mérlegfőösszege sem haladja meg a 100 millió forintot - igaz, ez még tavaly év végi állapotokat mutat, de a cégbírósági dokumentumok között sem találtunk arra utaló jelet, hogy feltőkésítették volna a céget.
A vevő neve mégsem kell, hogy teljesen ismeretlen legyen a magyar közvélemény előtt. A Billion Up Kft. hongkongi tulajdonosának, a már említett Billion Up Development Limitednek ugyanis pontosan ugyanaz a Hsieh Yi-Chen az ügyvezetője, mint a Pápai Húsüzemet 2016-ban megvásárló Famous Yield Enterprises Limitednek. Sőt, a cégnyilvántartás adatai szerint mind a húsüzemvásárló Famous Yield Enterprises Limited, mind a reptérvásárló Billion Up Development Limited székhelye ugyanannak a hongkongi irodaháznak a 11. emeletén található.
A Billion Up Kft. ügyvezetője, Hsieh Yi-Chen a cégnyilvántartás adatai szerint még kettő magyarországi vállalkozásban érintett: ügyvezetője az idén júliusban alapított Chi Fu Taszár Kft.-nek, mely a Billion Up Kft. leányvállalata, illetve a Nice Billion Kft.-nek is, melynek tulajdonosa a Glory Wise Trading Limited. Hogy, hogy nem, de utóbbi cégnek a székhelye ugyancsak a már említett hongkongi irodaház 11. emeletén van, ügyvezető igazgatója pedig az 1968-as születésű Chang Pei-Chi.
Utóbbi személy Magyarországon már több cégnek is ügyvezetője, így a Glory Wise Trading Limited Glory Wise Kft. nevű leánycégének, valamint két, a Chi Fu Taszár Kft.-hez hasonló nevű vállalkozásnak, a Chi Fu Pápa Kft.-nek és a Chi Fu Central Europe Kft.-nek is.
A Chi Fu-csoport (melynek egybként számos leágazása van hazánkban) nyugodtan nevezhető Magyarországon (is) működő cégbirodalomnak, olyannyira, hogy
az előbb említett Chi Fu Central Europe Kft. az ugyancsak kínai tulajdonban levő Váci Enterprise Kft.-vel 2020-ban részben, majd 2021-ben teljesen megvásárolta a jegybank Pallas Athéné Domus Meriti Alapítványnak Optima-Béta Kft. nevű cégét,
mely már akkor több mint 20 milliárd forintnyi ingatlanvagyonnal rendelkezett.
A cégbirodalom tulajdonosa, így tehát a taszári reptér vevője is a magyar állampolgársággal is rendelkező Frank Liu nevű tajvani milliárdos,
akiről három éve az Index készített összeállítást.
És hogy mi lesz a reptérrel?
Az elmúlt hónapokban egyre gyanúsabb volt, hogy a kormány is elengedte a kereskedelmi repülőtér létrehozását, hiszen az árveréssel történtő értékesítésről szóló idén februári kormányhatározatban már nem esett szó a kereskedelmi repülőtér célú hasznosításról. Ráadásul Taszár község polgármestere is már iparterületként hivatkozott Facebook-bejegyzéseiben az ingatlanra.
Kaposvár polgármestere, Szita Károly pedig májusban tárgyalt kínai befektetőkkel az északi ipari parkra tervezett beruházásokról. Akkori nyilatkozata szerint egy kínai nemzetközi befektetői csoport sikerrel pályázott arra is, hogy az egykori taszári repülőtér 600 hektáros területén egy karbonsemleges ipari parkot fejlesszen. Emellett Varjas András, Taszár polgármestere június végén egy Facebook-bejegyzésben még azt is elárulta, hogy logisztikai központ és iparterületek kialakítása is szerepel a tervek között.
(Székely Sarolta szerzői oldala itt érhető el.) | Lehullt a lepel: ő vette meg a taszári repteret | A taszári légibázis anno az MH Kapos Bázisrepülőtér néven működött katonai légibázisként egészen 2005-ig, amikor is a honvédség gazdasági megfontolásokból teljesen bezárta a repteret. A terület egy részét még 2009-ben adták el a KaposBusznak, a többi részén viszont csak az idő vasfoga dolgozhatott. Egészen 2023-ig, amikor is sikerült új tulajdonost találni az ingatlannak - igaz, meglehetősen kalandos úton. | null | 1 | https://mfor.hu/cikkek/ingatlan/lehullt-a-lepel-o-vette-meg-a-taszari-repteret.html | 2023-09-07 08:34:00 | true | null | null | mfor.hu |
Orbán Viktor miniszterelnök 2017-ben ígérte meg, hogy Hódmezővásárhelyen egy új honvéd középiskola és kollégium lesz állami támogatásból. Az intézmény első évfolyama a tavalyi tanévben el is indult egy meglévő honvédségi épületben, most pedig kiderült, hogy az új ingatlanok nettó 8,5 milliárd forintért épülnek fel a Honvédelmi Minisztérium megbízásából. A kivitelezésre kiírt eljárásnak azonban se a tárca honlapján, se a magyar közbeszerzési adatbázisban nincs nyoma, csak az európai uniós tenderértesítőből derült ki a beruházás, amit az Épkar Zrt. nyert el.
Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszter a hódmezővásárhelyi honvéd középiskola első, tavalyi tanévnyitóján aláhúzta: a cél az, hogy minden magyar fiatal tisztában legyen állampolgári kötelezettségével, vagyis azzal, hogy a haza védelme minden magyar állampolgár kötelessége. „Nemzeti kormányunk nem csak felismerte, hogy milyen fontos a honvédelmi nevelés, de erkölcsileg és anyagilag is támogatja annak megvalósulását”– jelentette ki a tárcavezető.
A kormány honlapján elérhető beszámolóban még az is szerepel, hogy a honvédelmi miniszter szerint ahhoz, hogy sikeresen megvédhessük hazánkat, három dologra van szükség:
modern eszközökre,
az azokat professzionálisan kezelő, jól felkészült, kiképzett fiatalokra,
és a legfontosabbra, a helyes erkölcsi alapállásra, a hazafias szemléletre, amit a honvéd középiskolában fognak megkapni.
Ruszin-Szendi Romulusz altábornagy, a Magyar Honvédség akkori parancsnoka pedig azt mondta a tavalyi tanévnyitón, hogy „Olyan lesz a jövő, amilyen a ma iskolája”.
Orbán Viktor megígérte
A hódmezővásárhelyi honvédelmi középiskola és kollégium létrehozását Orbán Viktor miniszterelnök ígérte meg 2017 május végén, amikor a város akkori polgármesterével, a fél évvel később elhunyt KDNP-s Almási Istvánnal találkozott. A kormányfő és a városvezető akkor a Modern Városok program keretében megállapodást írt alá, melynek része volt az azóta megvalósult tram-train és több más beruházás mellett a honvédiskola is.
Végül bő öt évvel később, 2022 őszén kezdődött meg az oktatás Hódmezővásárhelyen a Kratochvil Károly katonatiszt nevét viselő középiskolában és kollégiumban. Ezen a néven egyébként több hasonló intézmény is működik hazánkban: az elsőt Debrecenben hozta létre a Honvédelmi Minisztérium 2013-ban, majd 2021 őszén elindult a nyíregyházi intézmény is, 2022-ben pedig a hódmezővásárhelyi mellett a szolnoki kadétiskola is megnyitott. A Kratochvil központi honlapja szerint „a felvételi eljárás folyamán közel ötszörös volt a túljelentkezés”, a 2023/2024-es tanévet Debrecenben 205, Hódmezővásárhelyen 76, Szolnokon 46, Nyíregyházán 67 fő növendék kezdte meg.
Erre van pénz
Nagyjából az idei évnyitókkal egy időben, szeptember elején jelent meg az európai uniós közbeszerzési értesítőben, hogy a Kratochvil hódmezővásárhelyi intézménye új épülete(ke)t kap. A szűkszavú tájékoztató szerint
az Épkar Zrt. nettó 8,5 milliárd forintért építi fel az új honvédelmi középiskolát és kollégiumot Hódmezővásárhelyen.
Az erről szóló döntés idén július 10-én született meg, és augusztus 23-án írta alá a céggel a szerződést a projektet lebonyolító állami szerv, a Honvédelmi Minisztérium Védelemgazdasági Hivatala. Oly sok más állami beruházással ellentétben ezt nem fenyegeti az a veszély, hogy lefújják pénzhiány miatt, ugyanis külön kiemelték, hogy „a szerződés hatályba lépésének feltétele a szerződés teljesítéséhez szükséges anyagi fedezet rendelkezésre állása volt, mely feltétel a szerződés megkötését megelőzően teljesült” – vagyis erre a projektre van közpénz az államkasszában.
A nyertest az eredménytájékoztató szerint egyébként kilenc pályázó közül választották ki, ám a többiek nevét nem közölték. Az Épkar Zrt. tulajdonosa (a Szeivolt Holding Vagyonkezelő Kft.-n keresztül) Szeivolt István és családja, akik a 100 leggazdagabb magyar 2023-as listáján a 75. helyen szerepelnek közel 28 milliárd forintos vagyonukkal.
Az Épkar elég sűrűn nyer közbeszerzéseket, és sokszor Mészáros Lőrinchez köthető, vagy más NER-közeli cégekkel dolgozik együtt. Talán ennek is köszönhető, hogy a gazdasági nehézségek nem voltak rá hatással: nettó árbevétele az előző évek 20-25 milliárdjáról tavaly rekordot döntve 27,7 milliárd forintra nőtt, és a korábbi 3-3,8 milliárddal szemben 2022-ben 4,4 milliárd forint hasznot termelt a tulajdonosainak.
Két éve megtervezték, két évig épülhet
Az új hódmezővásárhelyi kadétiskola és kollégium a most közzétett tájékoztató szerint az Ady Endre út 41. és 43. szám alatt fog megépülni, a volt DÉMÁSZ-székház összesen közel hatezer négyzetméteres területén. A két telek állami megvásárlását már egy 2018-as kormányhatározat elrendelte az új honvédelmi középiskola és kollégium megvalósítása érdekében.
A Kratochvil tavaly megnyitott intézménye jelenleg innen nem messze, az Ady Endre út 45. szám alatti ingatlanon üzemel, ami szintén a Honvédség tulajdona: az Magyar Honvédség 5. Bocskai István Lövészdandár hódmezővásárhelyi Zrínyi Miklós laktanyája.
Az új épületekről annyit lehet még tudni, hogy a tavaly októberben közzétett ajánlattételi felhívás szerint az összterületük 14 220 négyzetméter lesz, és a kivitelezőnek a szerződés megkötésétől számítva 780 napja, vagyis több mint két éve lesz az építkezésre.
A projekt egyébként meglehetősen lassan halad: Orbán Viktor 2017 májusi ígérete után 3,5 év telt el, mire 2020 november végén a Honvédelmi Minisztérium Védelemgazdasági Hivatal kiírta a tervezésre vonatkozó közbeszerzést. Abban az Ady Endre út 43. és 45. szám szerepelt a megvalósítás helyszíneként, de a jelek szerint ezt időközben módosították – vagy csak elírás volt, hiszen a 2018-as kormányhatározat már kijelölte az Ady Endre út 41.- 43.-at.
A tervezési tendert 2021 június végén 14 ajánlattevő közül az EHH Project Ingatlanforgalmazó Kft. nyerte nettó 87 millió forintos ajánlattal. A szegedi Papp Ferenc tulajdonában lévő cégnek a tendertájékoztató szerint „6200 m2 alapterületű épület tervezése és hozzá tartozó közmű és úthálózat felújításának és létesítésének tervezése” volt a feladata.
Csak az uniós értesítőben szerepel
Érdekesség, hogy magáról a nettó 8,5 milliárd forintos kivitelezési szerződésről az európai uniós közbeszerzési értesítőben olvasható szűkszavú tájékoztatón kívül sehol máshol nincs információ. Sem a projektgazda, a Honvédelmi Minisztérium Védelemgazdasági Hivatalának honlapján, sem a magyar Közbeszerzési Adatbázisban. Ez vélhetően a védelmi és biztonsági célú beszerzésekről szóló 2016. évi XXX. törvény miatt van, amelynek értelmében az uniós értékhatárt elérő vagy azt meghaladó értékű beszerzések adatait meg kell jelentetni az EU-s értesítőben, de kötelező hazai közzétételt nem ír elő.
Szerencsére azonban a tervezési eljárásnak köszönhetően lehet némi elképzelésünk a projektről, a tender dokumentációjának műszaki leírásában ugyanis szerepel egy elképzelés az új honvédiskola és kollégium területéről. A 2020-ban közzétett iratban ez olvasható: „A feladat végrehajthatóságának vizsgálata érdekében az MG Építész Kft. tanulmánytervet készített”, amely „bemutat egy tervezett állapotra vonatkozó beépítési tervet”. Azonban arra is felhívták a leendő tervező figyelmét, hogy a tanulmányterv csak 200 fő tanulóval számolt, ám ez a szám időközben 230-ra emelkedett, ami mellett minimum 70 fő oktatói/ üzemeltetői/ellátói állománnyal is kalkulálni kell.
A műszaki leírásban továbbá az is szerepel, hogy „A kívánt infrastruktúra biztosításához tervezetten, becsülten mintegy 6000 m2 nagyságrendű épület felújítás, becsülten, mintegy 6200 m2 nagyságrendű épület létesítés és 940 m2 épület bontási feladatok végrehajtása szükséges. A felújítási és létesítési kapacitások csak becsült (a 200 fős kapacitáshoz kialakított) értékek. A tervezési feladat a szükséges kapacitások funkciók elhelyezése a beépítési százalék maximumának figyelembe vételével. Az épületek felújításán, létesítésén túl fel kell újítani az ingatlant határoló kerítést (550 fm), futópályát kell létesíteni, belső közlekedési utakat, járdát, alakulóteret, parkolót kell létesíteni, valamint a hadműveleti követelményeknek megfelelő biztonságtechnikát is ki kell építeni”.
Mivel az építkezésről megjelent tájékoztatóban az szerepel, hogy az új honvédelmi középiskola és kollégium épületeinek összterülete 14 220 négyzetméter lesz, elképzelhető, hogy időközben a tervek tovább bővültek a 2020 végén közzétett tervezési dokumentációhoz képest.
A Honvédelmi Minisztérium egyébként már 2021 végén közölte: tervei között szerepel, hogy „2030-ig mintegy 10 honvéd középiskola és kollégium kezdje meg működését Magyarországon”. Ha ez még aktuális, akkor a hódmezővásárhelyihez hasonló további építkezések is várhatók, hiszen jelenleg azzal együtt is csak négy kadétiskola működik hazánkban. | Honvéd középiskola és kollégium épül 8,5 milliárd forintból Hódmezővásárhelyen | Orbán Viktor miniszterelnök 2017-ben ígérte meg, hogy Hódmezővásárhelyen egy új honvéd középiskola és kollégium lesz állami támogatásból. Az intézmény első évfolyama a tavalyi tanévben el is indult egy meglévő honvédségi épületben, most pedig kiderült, hogy az új ingatlanok nettó 8,5 milliárd forintért épülnek fel a Honvédelmi Minisztérium megbízásából. A kivitelezésre kiírt eljárásnak azonban se a tárca honlapján, se a magyar közbeszerzési adatbázisban nincs nyoma, csak az európai uniós tenderértesítőből derült ki a beruházás, amit az Épkar Zrt. nyert el. | null | 1 | https://atlatszo.hu/orszagszerte/2023/09/11/honved-kozepiskola-es-kollegium-epul-85-milliard-forintbol-hodmezovasarhelyen/ | 2023-09-11 00:00:00 | true | null | null | orszagszerte.atlatszo.hu |
Egy nappal a tanévnyitó előtt, augusztus 30-án az önkormányzat lecseréltette a zárakat Hódmezővásárhelyen a Petőfi út 6. alatti épület földszinti termein, hogy azokat ne használhassa a református iskola. Az igazgatónő a harmadik és a negyedik zár cseréje között ért oda. Amíg a lakatos dolgozott, az aljegyző elmagyarázta, mindez miért történik. Vita támadt, valaki rendőrt hívott. Az jegyzőkönyvezte, mi történt, de más módon nem avatkozott közbe. Az önkormányzat négyszáz gyerek iskolakezdését lehetetlenítette el – ez a történtek egyik olvasata a helyi sajtóban. A másik az, hogy az önkormányzat visszaszerezte, amit az iskola illegálisan vett birtokba.
A tanév első napján, szeptember 1-jén Márki-Zay Péter az épülettel szemben videót rögzített. Ezt meglátta Gilicze Judit igazgató. Odament, hosszan beszélgettek. Az igazgatónő cinizmust érzett a polgármester kérdéséből, hogy rendben elkezdődött-e a tanév. Azt mondja, a polgármester határozottan kommunikál, nehéz meggyőzni, viszont hol magázta, hol tegezte őt. Ő emlékeztette, hogy már összetegeződtek. A katolikus Márki-Zay házaspár három gyereke ugyanis ebbe az egyházi iskolába járt.
A Szőnyi Benjámin Református Általános Iskola 1994-ben indult, egyetlen osztállyal. Most a harmincadik tanévéhez közeledik az intézmény, tizenkilenc osztállyal. Volt már húsz osztály is, és egy ideig a fenntartó szándéka szerint évente három első osztályt indítottak. Ez egy 43 ezer lakosú városban a mai Magyarországon nagy eredmény az igazgató szerint, azt jelzi, hogy a szülők bíznak az intézményben. A folyamatos növekedés azzal járt, hogy idővel szűk lett az épület. Az iskola fenntartója, az Ótemplomi Református Egyházközség 2017-ben próbált támogatást szerezni az iskola bővítésére, a pályázat azonban tartaléklistára került az Emberi Erőforrások Minisztériumánál. 2018-ban a reformátusok segítséget kértek a városi önkormányzattól a helyszűke megoldására. Szó volt a galériaépületről, amely eredetileg református gimnáziumnak épült, de azt nem akarta több százmillióért megvenni a presbitérium.
A Petőfi úti épület ügyében akkor döntött a közgyűlés, amikor a városvezető az időközi polgármester-választáson győztes Márki-Zay Péter volt, de a képviselők zöme még a Fideszhez tartozott. A közgyűlés többsége – a polgármester és az alpolgármester ellenszavazata mellett – úgy határozott, hogy a Petőfi út 6. alatti épületet teljes egészében odaadja használatra a református iskolának. A határozatot a polgármester nem írta alá, ezért nem lépett hatályba. A soros önkormányzati választáson, 2019-ben ismét Márki-Zay győzött, és a közgyűlés összetétele is megváltozott. Újból napirendre tűzték ezt a témát, és úgy döntöttek, az épület emeleti helyiségeit kapja meg ingyen az iskola öt évre, a földszinti helyiségeket nem. Közben a reformátusok az államtól megvettek egy másik épületet, három teremmel. Aztán oda és a Petőfi úti ingatlanba is beköltözhettek. | Minden papsajt. Önkormányzati ingatlanok ingyenes átadása egyházaknak | Hódmezővásárhelyen rendőr nézte végig, hogy az önkormányzat egy lakatossal visszafoglal négy tantermet az egyházi iskolától. Budapest II. kerületének kutyapárti képviselője Pannonhalmára utazott rábeszélni a bencéseket, ne vegyék már el az 1,6 milliárdos ingatlant. Abszurd helyzeteket szül az a törvénymódosítás, amely ingyen juttat ingatlanokat az egyházaknak. | null | 1 | https://magyarnarancs.hu/belpol/minden-papsajt-261729 | 2023-09-13 00:00:00 | true | null | null | Magyar Narancs |
A „Dunakanyar gyöngyszeme” – így szokás hivatkozni a Budapesttől körülbelül 70 kilométerre északra található Zebegényre. A községet kettészeli a Malom-patak, jelentős része a Börzsöny oldalában épült meg, ahonnan pazar kilátás nyílik a Dunára és a szemközti Pilisre.
A Millenniumi Pavilon eredetileg Zobel Lajos tervei alapján a városligeti millenniumi kiállításra készült 1895 környékén a dohánygyártást bemutató épületként. Később Ferenc Józsefnek adományozták, aki lemondott róla a főváros javára. Végül az 1920-s években újra felépítették a pavilont Zebegényben, előbb testi fejlődésben elmaradt gyerekek, majd állami gondozottak üdültetésére használták. 2001-ben német magántulajdonba került, az állapota leromlott, majd 2018-ban egy olyan alapítványé lett, amely a személyi összetétele miatt Rétvári Bence országgyűlési képviselőhöz köthető. A Családháló Alapítvány több mint 130 millió forintot kapott az államtól az épület megvásárlására, míg egy másik szervezet, a Millenniumi Pavilon Közhasznú Alapítvány a központi költségvetés terhére 2,7 milliárd forintból újíthatja fel.
Egy tavaly augusztusi lakossági fórumon parázs vita alakult ki a beruházás körül, mivel hatvan főre szabott parkolót is terveznek, ami előbb-utóbb a forgalom növekedéséhez vezet. A közhasznú alapítvány egyik kurátora, Ulicsák Tamás Ferenc szokolyai vállalkozó szerint buszos érkezéssel „konferenciák, orvostalálkozók” lesznek az épületben. Múlt év végi cikkünk (lásd: A végén még kiegyenesítik, Magyar Narancs, 2022. december 14.) írásakor felhívtuk Ulicsákot, aki elmondta, egy lakos pert indított az építési engedélyük ellen, ezért a projekt elhúzódik.
„A tél beállta előtt”
Ahogyan arról lapunk tavaly beszámolt, az alapítvány megvásárolta a helyi Kenderes Hotelt; az Építészfórum idén nyár elején erről megkérdezte Ulicsákot, aki elmondta, valóban megvették „a több mint 10 évre bezárt, beázott, leromlott állapotban lévő” Duna-parti ingatlant. „Célunk egy 44 fős szálláshely kialakítása, mely a környékre érkező turisták, vendégek vagy akár a Pavilonépületben rendezvényen részt vevő vendégek szállását biztosítja.” | Itt úgyse jössz át! Pavilonfelújítás állami milliárdokbó | Hamarosan megkezdődhet az állami támogatásból megvalósuló Millenniumi Pavilon felújítása Zebegényben. Pár utcányira egy magánberuházás is indulna, már ha a helyiek ezt hagyják – és ez kihathat a pavilon további sorsára is. | null | 1 | https://magyarnarancs.hu/belpol/itt-ugyse-jossz-at-261732 | 2023-09-13 00:00:00 | true | null | null | Magyar Narancs |
A siófoki Petőfi-sétányon álló Balaton, Lidó, Hungária és Európa hotel előtti partszakasz közterület, a szállodák mégis lezárták maguknak. Tavaly szeptemberben a siófoki képviselőtestület tárgyalt egy DK-s előterjesztést, miszerint nyissák meg a parti sétányt teljes hosszában a nagyközönség előtt, ennek jogi vizsgálata során bukott ki, hogy a lezárás törvénysértő. Ráadásul a szállodák előtti lezárt sétányszakaszon az önkormányzat intézi a közvilágítást, úgy, hogy ott szezonon kívül senki sem jár.
A tavaly szeptemberi előterjesztés után a hivatal a hónapokig tartó vizsgálat során arra jutott, hogy az önkormányzat nem rendelkezik olyan jogi eszközzel, amely jogszerűen biztosítaná a Parti sétány időszakos megnyitását a gyalogos forgalom előtt, ezért a képviselő-testület „az előterjesztésben foglaltakra figyelemmel a parti sétány időszakos megnyitásától eltekint”. A képviselő-testületi ülésen Virág Erzsébet, Juhász Attila és Völgyi Lajos a Becsülettel Siófokért Egyesület tagjai az általuk elnökölt bizottságok nevében egyet is értettek a javaslattal, hogy maradjon minden ugyanúgy.
Lengyel Róbert független polgármester (akit a demokratikus pártok és egyesület támogatásával választottak meg) nem ezen az állásponton volt. Módosító javaslatként jogi elemzést kezdeményezett, „hogy a jelenlegi szerződéses konstrukció akkor, a megkötés időpontjában a jogszabályi feltételeknek megfelelt-e, illetve van-e és milyen lehetőségünk arra és milyen áron, hogy mégiscsak megnyissuk a közforgalom előtt ezt a partszakaszt”. A módosítót ugyanúgy csont nélkül megszavazták a képviselők, mint a bizottsági üléseken az ellenkezőjét.
Jogi csiki-csuki
Az áprilisi ülésen ismertették a hivatal jogászainak nem egységes, hanem többségi véleményét, amely szerint talán mégsem jogszerű a szolgalmi joggal lezárás. Bardóczi Anita ex-rendőr-jogász alpolgármester abbéli aggályának adott hangot, hogy elévülés okán talán nem is lenne esélye a városnak visszaperelni jogsértően elvett területét. Mivel a hivatal jogászai nyilvánvalóan nem járatosak az ilyen peres ügyekben, a testületi tagok abban maradtak, hogy külsős, hozzáértő ügyvédet kérnek fel jogi szakvélemény írására.
A lezárt partszakasz
Fotó: Magyar Narancs
A szakvélemény elkészült, a polgármester augusztus 25-i posztjában így foglalta össze az ügyet: „A szállodasoron van 4 olyan szálloda, amelyekhez a part felőli oldalon, egészen a vízig lekerített területek tartoznak. Ezek a területek részben olyanok, amelyek úgy egyébként az önkormányzatunk tulajdonában vannak és le nem zárható, forgalomképtelen közterületek. Lennének...
Mert már évtizedek óta mégis csak le vannak zárva és nem a közösségünk, hanem – használati/szolgalmi joggal terhelten – kizárólag egy szűkebb réteg, jelesül az érintett szállodák vendégei használhatják azokat.
A képviselő-testületünk pénzügyi bizottságának egyik kültagja hívta fel a figyelmünket anno arra, hogy valami ott sincs rendben. Ennek alapján kezdett el a hivatalunk kutakodni az előzményeket illetően és hívta fel aztán jegyzőnő is a figyelmemet jogsértés-gyanúkra.”
Lengyel RÓbert posztjából kiderült, hogy valamikor az érintett négy szálloda egy tulajdonosé, a Pannónia Rt.-é volt, majd a Pannónia – mielőtt eltűnt volna a színről –, külön-külön eladta ezeket a szállodákat a mostani tulajoknak, természetesen az „örök érvényű” szolgalmi/használati jogokkal együtt. Tehát az új tulajok, vélhetően jóhiszeműen, a lezárt és kizárólag a vendégeik számára fenntartott parti területekkel együtt vették meg a hoteleket és fizették ki a vételárakat.
Lengyel hozzátette, hogy nem tudni, hogy pontosan mikor is kerültek az ott lévő területek lekerítésre és milyen körülmények között, 2005-ben viszont a város szerződött a Pannóniával, ingatlan csereügylet és önkormányzati ingatlan területek szolgalmi-használati joggal való megterhelése, valamint a területek lezárhatóságának fenntartása tárgyában, a cég 150 millió forintot fizetett a városnak „megváltásként”.
„A fő probléma pedig az, hogy olyan városi ingatlanokat terheltek meg, amelyeket nem lehetett volna. Mert városi tulajdonú közterületek, mert mint ilyenek, forgalomképtelenek is (vagyis törvényesen sem eladni, sem pedig pl. szolgalmi joggal megterhelni nem lehet őket), azaz ilyen jellegű szerződésnek még csak tárgyai sem lehettek volna. Ezen ismeretek birtokában kértem fel egy ingatlan ügyekben jártas ügyvédet és kértem tőle konkrét jogi szakvéleményt. Most már ez is elkészült és igen érdekes megállapításokat tesz” – írta a polgármester.
A felkért külsős ügyvéd Lengyel Róbert tájékoztatása szerint arra jutott, hogy 2005-ben az akkori jogszabályok is kifejezetten megtiltották, hogy forgalomképtelen önkormányzati ingatlan megterhelésre kerülhessen, viszont sem az akkori polgármester, sem pedig az akkori jegyző nem észlelték ezt a törvénytelenséget, illetve a szerződést ellenjegyző ügyvédek is szemet hunytak a jogsértő jogügylet felett, illetve a földhivatal ügyintézőjének sem tűnt fel mindez, így végül a közhiteles ingatlan-nyilvántartásba is bekerülhetett a teher.
„Most pedig itt állunk mi, mai városvezetők, akik szeretnénk a törvényes kereteket ez ügyben is visszaállítani, de akadályokba ütközünk” – foglalta össze Lengyel Róbert, aki abszurdnak nevezte a történteket.
Az előkerült levél
Egy iratbetekintés során ugyanakkor a földhivataltól bekért iratok között előkerült egy olyan levél, amely valószínűleg véletlenül került a szolgalmi jog bejegyzésének jogosságát alátámasztó iratok közé:
ezt a levelet a hotelcég vezetője írta, és arról szól, hogy miután sajnálatukra nem vásárolhatják meg a parti részt, javaslatot ad a törvény kijátszására, mégpedig szolgalmi jog bejegyzésével.
Ez azért érdekes, mert az akkori Polgári Törvénykönyv szerint is „semmis az a szerződés, amely jogszabályba ütközik, vagy amelyet jogszabály megkerülésével kötöttek”.
A polgármester ezután gondoskodott arról, hogy második körben a teljes iratanyagot megkapja a szakvélemény adására felkért külsős ügyvéd, és elrendelte a további irattári kutatást, ami értesüléseink szerint eredménnyel is járt.
A lezárt partszakasz
Fotó: Magyar Narancs
Megkerestük az ingatlancsere-szerződéseket ellenjegyző és a földhivatali bejegyzést intéző, a szerződést ellenjegyző ügyvédet, Karádi Ferencet, aki azt állította, hogy egyrészt nem emlékszik az ügyre, másrészt az ügyvédi titoktartás miatt nem adhat tájékoztatást. Szerinte egyébként rendben volt az ügylet, különben nem járt volna el a Földhivatalnál.
A csereügyletet egyébként még az előző (2014-ben 20 év után a választásokat elvesztő) polgármester, Balázs Árpád idejében kötötték, rekord gyorsasággal. Az előkerült levél 2004. szeptember 6-i keltezésű, Tóth Lajos akkori főépítész jogszerűségi aggályokat fogalmazott meg szeptember 20-án, 23-án viszont némi módosítással átment a szakbizottságokon az előterjesztés, és 27-én már el is fogadta a testület. Köztük két olyan tag, akik a jelenlegi testületben is képviselők, a Fideszes Gencsi Attila és Völgyi Lajos (MSZP, Becsülettel Siófokért Egyesület). Az ügylet földhivatali bejegyzése 2005 májusában történt.
A Polgármesteri Hivatal idén július 5-én egyeztető tárgyalásra hívta a szállodák jelenlegi tulajdonosait, akik meglehetősen hevesen tiltakoztak az ellen, hogy esetleg meg kell szüntetniük a jogsértő állapotot. Egyesek „fenyegető hangnemet” emlegettek, mások munkahelyeket féltettek attól, hogy a szálloda előtt nem szállóvendégek is járhatnak. Ekkor azonban még nem volt ismert a később előkerült levél.
Az új jogi szakvélemény ismeretében hamarosan újra összehívják a szállodák képviselőit. Lengyel Róbert polgármester lapunknak azt nyilatkozta, hogy megpróbálnak egyezséget elérni velük, de ha szép szóval nem megy, akkor perelni fognak. Bár Lengyel ezt nem említette, a város adminisztratív eszközökkel, például adóemeléssel is megpróbálhatná rászorítani a partmenti cégeket a területek megnyitására.
A város turisztikai vonzerejét ugyanis lényegesen növelné, ha a kikötőtől több kilométeren át végig lehetne sétálni a Balaton partján. Ezt keleti irányba ez a négy szálloda akadályozza, nyugati irányban a Hotel Azúr és néhány más létesítmény.
A szállodáknak ráadásul nem is feltétlenül lenne hátrányos, ha ki kellene nyitni az eddig lezárt szakaszt, alig van ugyanis közvetlen parti étterem, bár, presszó a városban, és ez akár jövedelmező versenyelőny is lehetne számukra. Egy közeli hotel étterme például egész évben frekventált hely, annak ellenére, hogy az épület és a part között út, parkoló és sétány van. | Közterületet zárt le magának négy szálloda a Balaton-parton, Siófok most próbálná újra megnyitni | Siófokon van a parti sétánynak egy szakasza, amely közterületnek számít, az ott lévő négy szálloda mégis lezárta a nagyközönség elől. Az önkormányzat egy előterjesztés nyomán elkezdte beleásni magát az ügybe, és érdekes dolgok derültek ki. | null | 1 | https://magyarnarancs.hu/kismagyarorszag/kozteruletet-zart-le-maganak-negy-szalloda-a-balaton-parton-siofok-most-probalna-ujra-megnyitni-261638# | 2023-09-12 00:00:00 | true | null | null | Magyar Narancs |
Felső-középkategóriás autóból bérelt kettőt az Út a munkaerőpiacra uniós pályázatban 33 hónapra a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kormányhivatal. Az autókért havonta nettó 385 ezer forintot fizettek, vagyis összesen közel nettó 13 millió forintot. Közadatigénylésünkből az is kiderül, mennyit futottak a kocsik, és azokért a bérleti díjon felül mennyit fizettek.
"Az Út a munkaerőpiacra kiemelt projekt keretében megvalósuló munkaerő-piaci program célja egyrészt az álláskeresők és inaktívak, különösen az alacsony iskolai végzettségűek foglalkoztathatóságának javítása, nyílt munkaerő-piaci elhelyezkedésének támogatása, másrészt a közfoglalkoztatásból a versenyszférába való átlépés elősegítése azon közfoglalkoztatottak esetében, akik képessé tehetők és készek munkát vállalni a versenyszférában" - a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat holnapja így írja le a 2015-ös programot, amire 214 milliárd forintot költhettek el a kormányhivatalok. A projektben a tényleges, akár személyeknek juttatott támogatáson túl - mint minden pályázatnál - költségeket is el lehet számolni.
Az uniós támogatásból a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kormányhivatal is költött autóbérlésre. A 2020-as közbeszerzés szerint "2 db Felső-közép, 7. kategóriájú" gépkocsit béreltek a Porsche Hungáriától 2022. december 31-ig, összesen nettó 12,7 millió forintért. Havi 4 ezer kilométerre kötöttek szerződést, közadatigénylésben kértük ki, mi lett az autókkal.
De hova megy el havi 4 ezer kilométer?
A szerződés alapján azt kértük, küldjék meg a meghatalmazottak nevét és beosztását, akik a járművet vezethették, az esetleges bírságokat, a szerződés időtartama alatt ténylegesen megfizetett bérleti díjat, a kilométerfutást és ha a használatról nyilvántartást vezettek, úgy annak másolatát.
Egy táblázatot kaptunk. Ebből az derül ki, hogy két Skodát bérelt a kormányhivatal. Az egyik 2020 augusztus és év vége között 10 346 kilométer futott, a másik 5 528-at. 2021-ben 13 ezer, illetve 26 ezer kilométert autóztak, 2022-ben ez az egyik autónál 32 ezer kilométerre nőtt. Az látható, hogy a szerződött évi 48 ezer kilométer alatt maradtak, amiért a kormányhivatal 14 forint + ÁFA alulfutási kilométerdíjat fizethetett. Hogy ki és mikor használta, azt nem küldték meg.
A rendőrségi gépjárműpark fejlesztése kapcsán 2017-ben 33 milliárd forintért kapott új autókat a rendőrség. A police.hu-n fotók is vannak, így a rendszám alapján lekérhető, mennyit futottak ezek a kocsik. A PMA 452 az évek során 40-60 ezer kilométer/évet futott, a PMA 458 pedig 30-40 ezer kilométer/évet. A turbó benzines Audi A3-ast alaposan megkímélték, a PMA 835-ös évente 15-20 ezer kilométert ment a nyilvántartás szerint.
Ez csak három példa, de arra mégis jó, hogy lássuk, mennyit futhat egy naponta az utcán szolgáló jármű -azért, hogy legyen összehasonlítási alap a kormányhivatal által bérelt kocsik futásteljesítményéhez. Ugyanis az uniós pénzből havi 4 ezer, évi 48 ezer kilométeres futásra szerződtek, vagyis annyira, mintha járőrautót használnának. Még egy adalék a futásteljesítményhez: 2017-ben elektromos autót kapott a Pest Megyei Kormányhivatal. A PMY 646 rendszámú elektromos autó 4 év alatt 90 ezer kilométert futott, vagyis évi 22,5 ezret. Fele annyit, mint az uniós pénzből bérelt.
Mire kellett uniós pénzből felső-középkategóriás autó?
Ha körbeautózzuk Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyét, az 450 kilométert jelent. A 32 ezret futott autóval ez 71 kört jelent. Értelmetlen lenne, így megkérdeztük, mire is használták a kocsikat.
A kormányhivatal azt válaszolta, az autót "a Kormányhivatal Foglalkoztatási, Munkaügyi és Munkavédelmi Főosztály munkatársai használják, a projekt megvalósítása érdekében a GINOP-5.1.1-2015 projekt megvalósítása során keletkező
dokumentumok megyén belüli, illetve budapesti szállításához, valamint a konzorciumi értekezletek és egyéb projekteseményeken történő részvétel biztosításához."
Nem részletezték, melyikből mennyi történt, a kapott kimutatásokból sem derül ez ki, csak a havi futásteljesítmény ismert. Az viszont elgondolkodtató, mennyire hatékony uniós pénzből azért autót bérelni, hogy dokumentumokat szállítsanak, akkor is, ha a bérleti időszak 2020-2022 közé esett. A bérleti díjon felül az üzemanyag 3,8 millió forintot tett ki.
A kormányhivatal programról szóló beszámolója is beszédes.
Segesvári Csaba | Út a munkába: iratszállítás, értekezlet, rendőrautónál is többet futott az uniós pénzből bérelt Skoda | Felső-középkategóriás autóból bérelt kettőt az Út a munkaerőpiacra uniós pályázatban 33 hónapra a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kormányhivatal. Az autókért havonta nettó 385 ezer forintot fizettek, vagyis összesen közel nettó 13 millió forintot. Közadatigénylésünkből az is kiderül, mennyit futottak a kocsik, és azokért a bérleti díjon felül mennyit fizettek. | null | 1 | https://atlatszo.hu/kozadat/2023/09/13/ut-a-munkaba-iratszallitas-ertekezlet-rendorautonal-is-tobbet-futott-az-unios-penzbol-berelt-kormanyhivatali-skoda/ | 2023-09-13 00:00:00 | true | null | null | orszagszerte.atlatszo.hu |
Újabb településen szerezte vissza az önkormányzat az építési területet a Buda Híd Kft.-től, amelynek tulajdonosa Lipők Zoltán, Kemecse fideszes polgármesterének a fia. Ahogy azt lapunk kiderítette, a cég több közpénzes beruházást is megakasztott, miután nem készült el határidőre a rá bízott feladatokkal, majd szinte teljesen elérhetetlenné vált. Most Érden léptek fel határozottan a kft. ellen, és a zárat felfeszítve vették vissza a félig elkészült Présházat.
Pár napja írtuk meg, hogy több közpénzes beruházás is megakadt a kemecsei fideszes polgármester, Lipők Sándor fiának cége miatt. A Buda Híd Kft. többek között Császár községben és Érden hagyott hátra félkész épületeket. A császári önkormányzat már korábban lépett: miután felmondták a céggel a kivitelezői szerződést, visszavették a bölcsőde építési területét, majd feljelentést tettek sikkasztás bűncselekmény gyanúja miatt, és polgári peres eljárást is indítottak a kft. ellen. Most Érden is látványos fejlemény történt: felfeszítették a zárat, hogy bejussanak a lezárt épületbe.
Érden a Présház kivitelezését nyerte el a Buda Híd Kft., amelynek Érd Ófalú városrészében kellett volna megépítenie a közösségi házként funkcionáló épületet nettó 189,7 millió forintért. Az önkormányzat elmondása szerint azonban a Lipők Zoltán vezette céggel nehezen ment a közös munka: a kft. rövid időn belül pótmunka igényeket jelentett be arra hivatkozva, hogy a partfal-állékonysággal gond van. Az önkormányzat két szerződésmódosításba is belement, hogy tarthatóak legyen a határidők, ám a munkálatok így sem haladtak egy idő után.
Miután a társaság hónapokon keresztül nem jelent meg a munkaterületen, 2023. június 6-án az önkormányzat szerződést bontott a céggel. A szerződésbontáskor 50 százalékos volt a projekt készültsége. A Buda Híd azonban nem adta vissza a munkaterületet, és az átutalt előleggel sem számolt el. Az érdi önkormányzat ezért drasztikus lépésre szánta el magát: erővel vették vissza a területet.
Az Érdmost.hu videója az eseményekről
Az Érdmost.hu beszámolója szerint Csőzik László polgármester szeptember 7-én egy független igazságügyi szakértő bevonásával, a város illetékes szakembereinek, illetve az önkormányzat jogi képviselőjének jelenlétében megpróbálta visszaszerezni a munkaterületet.
A hatósági bejárásra meghívást kapott a vállalkozó is, viszont „a többszöri kérdésre, mely szerint birtokolja-e az épületet, nem volt hajlandó válaszolni, így a tulajdonos, azaz az önkormányzat megkísérelte a bejutást a saját ingatlanába. Ez nem ment egyszerűen, mert
a kivitelező széttárta a karját és azt állította: az épület kulcsa elveszett.
Így aztán az önkormányzat munkatársai csak erővel tudtak benyomulni az önkormányzat tulajdonolta épületbe” – írta az önkormányzati lap.
A helyszíni riportból kiderült az is, hogy a helyszíni felmérést követően az igazságügyi szakértő állapítja majd meg, milyen minőségű munkát végzett a kivitelező, meddig jutott el, illetve milyen munkálatokra van még szükség a befejezéshez.
Csőzik László továbbá elmondta, az érdi önkormányzat is büntető feljelentést tesz a cég ellen. „Össze kell fognunk a károsult településekkel, egyházakkal, hiszen ha közösen pereljük a Buda Híd Kft.-t, akkor eredményesebbek lehetünk az igazságszolgáltatás során” – nyilatkozta a polgármester.
A korábbi cikkünknél megkerestük a cégvezetőt, hogy megismerjük az ő álláspontját is. Lipők Zoltán levelünkre annyit reagált, hogy „a projektek éppen lezárás alatt állnak”, és amíg az érintett önkormányzatokkal ezeket nem viszik véghez, addig nem áll módjukban nyilatkozni.
A Buda Híd Kft. sorsa egyébként nagyon hasonlít az Octopus Investéhez és a B Build & Trade Kft.-éhez: a Fidesz-közelinek tartott cégek szintén félbehagyott állami beruházásokat hagytak maguk mögött, főként fizetésképtelenség miatt. | Erővel vették vissza az építési területet a fideszes polgármester fiának cégétől Érde | Újabb településen szerezte vissza az önkormányzat az építési területet a Buda Híd Kft.-től, amelynek tulajdonosa Lipők Zoltán, Kemecse fideszes polgármesterének a fia. Ahogy azt lapunk kiderítette, a cég több közpénzes beruházást is megakasztott, miután nem készült el határidőre a rá bízott feladatokkal, majd szinte teljesen elérhetetlenné vált. Most Érden léptek fel határozottan a kft. ellen, és a zárat felfeszítve vették vissza a félig elkészült Présházat. | null | 1 | https://atlatszo.hu/orszagszerte/2023/09/12/erovel-vettek-vissza-az-epitesi-teruletet-a-fideszes-polgarmester-fianak-cegetol-erden/ | 2023-09-12 00:00:00 | true | null | null | orszagszerte.atlatszo.hu |
Az igazságszolgáltatási szervek nem kívánják felfedni annak a két személynek a kilétét, akiket az Érdi Járási Ügyészség foglalkozás körében elkövetett gondatlan veszélyeztetéssel vádol. Az ügyészség hosszú nyomozás után, 2023 májusában emelt vádat, az előkészítő ülés októberben lesz. Egy gyermek még 2019 szeptemberében nyolc napon belül gyógyuló sérülést szenvedett azon a játszótéren, amelyet hivatalosan át sem adtak az önkormányzati választás véghajrájában. Ez a botrányos eset is közrejátszott abban, hogy a Fidesz vereséget szenvedjen Érden. Négy évvel később a játszótér-ügy egyik érintettjét, a fideszes volt polgármestert 33 év politizálás után leváltották a város Fidesz-csoportjának éléről.
„Újabb mérföldkőhöz értünk az érdligeti víztározó kialakítása során. Örömmel jelentjük, hogy szombatra elkészül a játszótér a területen! Ez alkalomból szeptember 28-án 11 órakor ünnepi bográcsozásra invitálunk minden kedves érdeklődőt, családot (…)” – írta politikusi Facebook oldalán T. Mészáros András, Érd akkori fideszes polgármestere, helyi Fidesz-elnök 2019. szeptember 24-én, kedden, jó három héttel az önkormányzati választások előtt, a kampány véghajrájában.
A meghívásnak és a megtartott rendezvénynek kis híján tragikus következményei lettek. „A megnyitóra érkező látogatók közül egy gyermek egy fedetlen, kb. 25 cm átmérőjű, a talajjal azonos szintű építési gödörbe belelépett és elesett, amelynek következtében nyolc napon belül gyógyuló sérülése keletkezett. A játszótéren található másik ilyen gödörbe szintén egy gyermek belelépett, megbotlott és csak amiatt nem esett el, illetve nem szenvedett sérülést, mert édesanyja a gyermeket elkapta az esés során” – ezt már a Pest Vármegyei Főügyészség szóvivője, Jagusztin Tamás írta az Átlátszónak 2023. szeptember 4-én. Az egyik szülő akkori beszámolója szerint az aknában álló két fémrúd felnyársalhatta volna a ráeső testet.
A vádlottak tagadnak
Politikai következményei is lettek a veszélyes játszótér megnyitásának. Alighanem ez lett Érden a 2019-es őszi választási kampány legnagyobb botránya, amely megpecsételte az érdi Fidesz sorsát az önkormányzati választáson. Az RTL Klub tudósításai után az egész országos sajtón végigsöpört a hír (a videókat itt és itt, valamint itt tudja megnézni). Alighanem a nagy politikai haszon (cukiságfaktor: politikusok + családok + gyermekek + létesítmény-átadás) reményében úgy nyitotta meg T. Mészáros András a játszóteret, hogy az még nem készült el, azt hivatalosan nem adták át.
A Pest megye legnagyobb városát 2006 óta uraló Fidesz 2019. október 13-án vereséget szenvedett. Érden mindössze két egyéni körzetet sikerült megnyernie a kormánypártnak a 12 közül: az ellenzéki összefogás tarolt, T. Mészáros pedig elbukta a polgármesteri székért folytatott harcot.
Idén tavasszal – hosszú szakértői bizonyítás után – az ügyészség vádat emelt az ügyben, amelyben az Érdi Járásbíróság 2023. október 4-én 8 óra 30 perckor tart nyilvános előkészítő ülést.
Mint Jagusztin Tamás főügyészségi szóvivő írta: „az ügyben az Érdi Járási Ügyészség két terhelttel szemben az Érdi Járásbíróságon foglalkozás körében elkövetett gondatlan veszélyeztetés vétsége miatt emelt vádat. (…) A vádirat szerint a vádlottak a 2019. szeptember 28-29. napjára meghirdetett kétnapos nyitó rendezvény idejére az Érd Papi Földek Rekreációs Park játszóterét, mint az építtetők, beruházók, üzembentartók és a tervezett rendezvény szervezői, rendezői a nagyközönség előtt úgy nyitották meg, hogy a játszótér kivitelezése még nem fejeződött be, műszaki átadás-átvétele nem történt meg”.
Így folytatta: „A vádlottak annak ellenére, hogy tudtak a játszótér készültségi fokáról, a vonatkozó foglalkozási szabályok betartásának elmulasztásával a területet a rendezvény céljára úgy nyitották meg a látogatók előtt, hogy az alapvető biztonsági körülményeket nem ellenőrizték, az esetleges balesetek elkerülhetősége érdekében a szükséges védelmi intézkedések megtétele iránt nem intézkedtek, ezáltal a ténylegesen még építés alatt álló játszótéren a rendezvényre látogatók testi épségét gondatlanságból közvetlen veszélynek tették ki. A vádlottak a nyomozás során nem ismerték el felelősségüket a terhükre rótt bűncselekményben.”
T. Mészáros: érintett vagyok
Mindkét szóvivőnek feltettük a kérdést, hogy van-e a vádlottak között közéleti szereplő. Jagusztin Tamás erre a kérdésre konkrétan és közvetlenül nem válaszolt, a törvényszéki szóvivő, Gyimesi Kinga pedig ezt írta: „A vádlottakról a Bíróság további információt a személyiségi jogok súlyos sérelme nélkül nem adhat ki”.
Az ügy egyik lehetséges érintettje telefonon az Átlátszónak elismerte, hogy az ügy egyik vádlottja, ám ezt a nyilatkozatát később írásban visszavonta.
Egy másik lehetséges érintett T. Mészáros András, aki a rendezvényt megnyitotta. A veterán fideszes politikus kivételesen nyilatkozott az Átlátszónak, kérdésünkre ezt válaszolta írásban:
„Az én ismereteim szerint is létezik egy vádirat, amely egyebek mellett engem is érint. Ehhez a tényhez az eljárás zavartalansága miatt mást hozzáfűzni nem tudok, s nem akarok.” Hivatalos megerősítés hiányában tehát nem lehet megnevezni vádlottakat a játszótér-bűnügyben.
A játszóteret ténylegesen T. Mészáros András fideszes polgármester nyitotta meg. A ceremónián más fideszes politikusok is megjelentek, köztük Aradszki András, a térség KDNP-s parlamenti képviselője és Simó Károly fideszes érdi alpolgármester.
Az eseményről készült videón (1:30-tól) és tudósításban felbukkant a játszótér-beruházásért felelős projektvezető, Kovács Péter Barna, aki az ÉrdMost! beszámolója szerint elmondta: „A játszótéren még néhány simítást végeznek a következő hetekben, de már szerették volna bemutatni a családoknak, ami eddig elkészült”. A videóban később interjút is készítettek vele, ahol már a „szeretnénk” igei állítmány hangzott el (2:10-től). Vagyis aligha hihető, hogy Kovács a saját feje után járva döntött volna úgy, hogy idő előtt megnyitják a játszóteret. Kovács a videóban azt is elmondta, hogy „a jogi határidő még egy hónap múlva lesz”.
A történet meglepő fordulatot vett, miután kitört a botrány: a fideszes városvezető azzal állt elő, hogy ez nem átadás, hanem avatás volt, amelyet követően próbaüzemet tartottak.
Később kétségbe vonta, hogy bárki megsérült volna. Mészáros lényegében ugyanezt ismételte meg, amikor az átadás, illetve az önkormányzati kampány esetleges összefüggéséről kérdezték: „Nem volt se korai, se késői átadás, avatás és próbaüzem volt.” Arra a kérdésre, hogy ki engedélyezte a játszótér terveit, azt válaszolta: „A játszótér építése nem engedélyköteles, a játszóeszközök pedig uniós normáknak megfelelő engedéllyel rendelkeznek.”
Miután nyilvánvalóvá vált, hogy a próbaüzemre vonatkozó hivatkozás teljességgel téves és megtévesztő, a játszóteret lezárták és ismét építési területté nyilvánították.
Az Átlátszó tárta fel, hogy nemcsak azért sértették meg a törvényt a játszótér megnyitásakor, mert még nem történt meg az átadás-átvétel, hanem a játszótéri játékok üzembe helyezési ellenőrzését sem végezték el. Egy szakértő lényegében azt nyilatkozta az Átlátszónak, hogy ilyen ellenőrzés hiányában senkit nem lehet beengedni egy játszótérre.
Írott és íratlan szabályok
De mit jelent az a kifejezés, hogy foglalkozás körében elkövetett gondatlan veszélyeztetés? A „gondatlan veszélyeztetés”-t aligha kell magyarázni. A törvény szövege így szól: „Aki foglalkozási szabály megszegésével más vagy mások életét, testi épségét vagy egészségét gondatlanságból közvetlen veszélynek teszi ki vagy testi sértést okoz, vétség miatt egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő”.
Első ránézésre azt lehetne hinni, hogy ezt a bűncselekményt az adott foglalkozást – akár hivatásszerűen is – gyakorló személy követheti el. Ez nincs így: a 2012-ben megalkotott új Büntető törvénykönyv miniszteri indokolásában ez olvasható (290. oldal): „Nem lényeges, hogy az elkövető a tevékenységet hatósági engedély alapján, főfoglalkozásként, keresetszerzésként űzi-e vagy pedig alkalomszerűen. Jelentősége annak van, hogy írott vagy íratlan szabályok körvonalazzák a tevékenységet, amit folytat.” Vagyis a lehetséges elkövetőkre vonatkozó szabály meglehetősen tágan értelmezhető.
T. Mészáros megbukott az elnökválasztáson
Jó egy hónappal a játszótér-baleset bírósági előkészítő ülése előtt jelentős változás következett be az ügy egyik érintettjének politikai pályájában. A 70 éves T. Mészáros Andrást, aki 1990 óta vett részt az helyi közéletben, június 8-án nem választotta újra elnökének a Fidesz érdi csoportja. (Azt nem tudni, hogy T. Mészáros bukása közvetlen összefüggésben áll-e a játszótér-bűnügy ügyészségi és bírósági fejleményeivel.)
Az is kérdésessé vált, hogy a 2006 és 2019 között a polgármesteri széket elfoglaló politikus megtarthatja-e a közgyűlési frakcióvezetői posztját. Az viszont – értesüléseink szerint – jelenleg teljesen kizárható, hogy a Fidesz-KDNP polgármesternek jelölje a 2024-es júniusi önkormányzati választásokra T. Mészárost.
A veterán politikust az elnöki poszton Gasparik Gábor, az érdi Fidelitas elnöke váltotta, aki június 8-án meggyőző fölénnyel nyert T. Mészárossal szemben. Úgy tudjuk, hogy nem Gasparik lesz a kormányzópárt polgármester-jelöltje az esedékes választáson. Aradszki András, a térség KDNP-s képviselője ezt írta a Facebookon június 8-án este: „Gratulálok az Érdi Fidesz új elnökének, Gasparik Gábornak! Köszönöm a 33 évet T. Mészáros Andrásnak”. | Vádat emeltek a volt fideszes polgármester által félkészen átadott érdi játszótér ügyében | Az igazságszolgáltatási szervek nem kívánják felfedni annak a két személynek a kilétét, akiket az Érdi Járási Ügyészség foglalkozás körében elkövetett gondatlan veszélyeztetéssel vádol. Az ügyészség hosszú nyomozás után, 2023 májusában emelt vádat, az előkészítő ülés októberben lesz. Egy gyermek még 2019 szeptemberében nyolc napon belül gyógyuló sérülést szenvedett azon a játszótéren, amelyet hivatalosan át sem adtak az önkormányzati választás véghajrájában. Ez a botrányos eset is közrejátszott abban, hogy a Fidesz vereséget szenvedjen Érden. Négy évvel később a játszótér-ügy egyik érintettjét, a fideszes volt polgármestert 33 év politizálás után leváltották a város Fidesz-csoportjának éléről. | null | 1 | https://atlatszo.hu/orszagszerte/2023/09/15/vadat-emeltek-a-volt-fideszes-polgarmester-altal-felkeszen-atadott-erdi-jatszoter-ugyeben-mert-gyerekek-estek-munkagodorbe/ | 2023-09-15 00:00:00 | true | null | null | orszagszerte.atlatszo.hu |
Három utca Tihany tetején. Nem különösebben hivalkodóak, az aszfalt sem feltűnően jó rajtuk. Mégis kitűnnek valamivel. Itt a legkisebb az egy főre eső lakónévtáblák, és a legmagasabb az egy főre eső luxusmedencék száma. A külterületi, mezőgazdasági besorolású területeken ritkán találni a tihanyihoz hasonló minőségű mezőgazdasági épületeket.
Az Mk2 (kertes mezőgazdasági terület) és Má-Ko2 (általános mezőgazdasági – korlátozott) övezetekbe sorolt Alsó Óvári, Középső Óvári és Felső Óvári utcák utcafronti részén nem is tűnik fel az embernek, hogy a decens házak hátsó kertjei mi mindent rejtenek. Bár névtáblák csak elvétve mutatják, kik lakják a házakat, az utóbbi évek sajtóhíreiből pontosan lehet tudni, hogyan vált az egykori Óvár a NER kedvenc nyaralóhelyévé.
Ahogyan arról korábban már beszámoltunk, a Tihanyi-félsziget egésze a Balaton-felvidéki Nemzeti Park része, itt jött létre 1952-ben az első tájvédelmi körzet is. De a Natura 2000-es és a természetvédelmi védettség sem jelent akadályt, hogy építkezzenek a félszigeten.
Azt, hogy pontosan mi is történik Óváron, legjobban egy most elkészült, a településrendezési eszközök módosításáról szóló tervezet írja le, melyet Tihany község rendelt meg. A Völgyzugoly Műhely Kft. által készült véleményezési tervből kiderül, hogy Óvár területén:
„Kertes mezőgazdasági területeken több olyan telek is található, melyen több építmény, illetve a megengedett paraméternél nagyobb építmények létesültek. Az ingatlanok többsége nem haladja meg a 90 m2 -es beépítést, de 6 darab 90-120 m2 -es ingatlan is található, valamint 7 darab 120-150 m2 -es, s csupán 6 darab haladja meg a 150 m2 -t.”
Az elemzésből az is kiderül, hogy olyan építmények is helyet kaptak a területen, amelyek az adatszolgáltatásban nem szerepelnek; a helyszínen pedig látható volt, hogy burkolt teraszok, medencék, garázsbeállók is épültek, melyek a zöldfelületek arányát nagymértékben csökkentették:
„A 2020-as alaptérképi adatszolgáltatást vizsgálva, a kertes mezőgazdaságit terület ingatlanjain főként gazdasági építmények találhatóak, kis számban lakó-, üdülő- és gazdasági épületek is elhelyezésre kerültek. A hivatalos adatszolgáltatással ellentétben, a helyszínelés során tapasztaltak azt mutatták, hogy a területen lévő építmények többsége lakó, vagy üdülő funkciót tölthet be.”
2022 májusában változtatási tilalmat rendeltek el a mezőgazdasági övezetekben. A területet illetően augusztus 15-én tartottak lakossági fórumot partnerségi egyeztetés keretében, mert szükségessé vált a kertes mezőgazdasági területek szabályozásának megváltoztatása, mivel az nem egyezik meg a 2018-ban hatályba lépett magasabb rendű jogszabályokkal, ezért jogharmonizáció vált szükségessé.
A Helyi Építési Szabályzat szerint mezőgazdasági övezetben nem helyezhető el többek közt kerti tó, dísztó, medence, nyílt tüzivíz tározó sem. Nem véletlen, hogy a most társadalmi egyeztetésre bocsájtott módosításokban már kibővítve szerepel a felsorolás, mely szerint ilyen területen nem helyezhető el: „nyílt vízfelület, kerti tó, dísztó, medence, nyílt tüzivíz tározó, tájgazdálkodási célú víztározó” sem.
Ezért is fordulhatott elő, hogy Rogánné 2., azaz Rogán-Gaál Cecília kénytelen volt befedni a medencéjét, miután kiderült a turpisság. Az engedély nélkül épült ház ki is lóg a klasszikus balatoni nádfedeles, kővel kirakott házak sorából. Bár néhány helyen mutatóba maradt egy kis szőlő, gyümölcsfák nem nagyon árnyékolják a medencéket, pedig a tulajdoni lapokon gyümölcsös és gazdasági épület, illetve szőlő és gazdasági épület szerepel leggyakrabban.
Tihanyban a termőföld árak radikálisan eltérnek az országos átlagtól. A Nemzeti Agrárkamara által megadott, településenként meghatározott termőföld átlagár Tihanyban idén nyáron 6.140.000 ft/hektár volt szőlő esetében, legelőnél pedig 2.741.000 ft/hektár az az ár, amely az előző két év helyben kialakult szokásos átlagot tükrözi. Természetesen az itt látható földterületek árát a rajtuk lévő „gazdasági épületek” értéke emeli meg, ezért fizethettek ki itt 115.000 ft/nm árat egy gyümölcsösért, miközben a statisztikai hivatal adatsorából az tűnik ki, ennek átlagos ára Magyarországon 220 ft/nm. A Középső óvári utcában egy most eladó 2733 m2-es nyeles telek – teljes balatoni panorámával – 320 millió forintért keres új tulajdonost, kicsit lejjebb 245 millió forintot kérnek egy szintén 3 százalékban beépíthető, külterületi, 2865 négyzetméteres telekért. Ezek az árak azt vonják maguk után, hogy az elit egy helyre összpontosul.
A témáról a héten a 444 is beszámolt: Agárszobrok őrzik a körforgalmat Mészárosék új tihanyi rezidenciáján a lap fényképes beszámolója szerint. A hivatalosan „rét és gazdasági épület” besorolású ingatlan felújítása és bővítése 2022-ben kezdődött, a friss felvételeken három épület, medence, saját körforgalom (közepén szökőkúttal és két agárszoborral), mesterséges patak és sziklakert is látható. | Luxustanyák és feszített tükrű tüzivíz tározók Tihany tetején | Három utca Tihany tetején. Nem különösebben hivalkodóak, az aszfalt sem feltűnően jó rajtuk. Mégis kitűnnek valamivel. Itt a legkisebb az egy főre eső lakónévtáblák, és a legmagasabb az egy főre eső luxusmedencék száma. A külterületi, mezőgazdasági besorolású területeken ritkán találni a tihanyihoz hasonló minőségű mezőgazdasági épületeket. | null | 1 | https://atlatszo.hu/orszagszerte/2023/09/15/luxustanyak-es-feszitett-tukru-tuziviztarozok-tihany-tetejen/ | 2023-09-15 00:00:00 | true | null | null | orszagszerte.atlatszo.hu |
2023.08.16. 09:10
2023.08.16. 09:32
Zavaros végrehajtási ügyek vannak az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség körül: majdnem elárverezték a Baross utcai ingatlan egy részét, amit pár éve a kormánytól kaptak ajándékba. De nem csak az azeri rezsimig érő offshore cég követelőzik, a NAV is végrehajtást kért az egyik cégük ellen. Az EMIH-nek több milliárdos nagyságrendű hitele van, cégeinek többsége rosszul teljesít, a kóser húsfeldolgozó például megnyitása óta 1,2 milliárdos veszteséget termelt. | Milliárdokat vasalnának be az EMIH-en, de a kisegyház ügyesen lavírozik a végrehajtók világában | Zavaros végrehajtási ügyek vannak az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség körül: majdnem elárverezték a Baross utcai ingatlan egy részét, amit pár éve a kormánytól kaptak ajándékba. De nem csak az azeri rezsimig érő offshore cég követelőzik, a NAV is végrehajtást kért az egyik cégük ellen. Az EMIH-nek több milliárdos nagyságrendű hitele van, cégeinek többsége rosszul teljesít, a kóser húsfeldolgozó például megnyitása óta 1,2 milliárdos veszteséget termelt. | null | 1 | https://hvg.hu/360/20230816_emih_arveres_tartozas_vegrehajtas_Lavamed_hvg | 2023-08-16 11:10:00 | true | null | null | HVG360 |
Nem állíthatjuk, hogy a komolyzene észak-európai klasszikusait az érdemeikhez mérten ismerné és kedvelné a magyar közönség. Ezen a javításra érdemes helyzeten egyetlen vasárnap alatt jelentékenyen változtathatunk. | Agrárcégeket vett a hazai közétkeztetés egyik királya | További agrárcégekbe fektetett be az egyik legnagyobb gyermekétkeztetési cég, a Hungast tulajdonosa, György Tamás. | null | 1 | https://m.hvg.hu/360/20230819_hvg_himes_agrar_a_kozetkezteto_felvasarol_gyorgy_tamas | 2023-08-19 13:30:00 | true | null | null | HVG360 |
Mészáros Lőrinc, Szíjj László, rokonaik és üzletfeleik magánszáma lesz a sztrádakoncesszió működtetése.hirdetésOrbán Viktor általában 2030-ig tervez Magyarország ügyeivel, de rendszerének egyik monumentális emlékműve, az autópálya-koncesszió legalább 2057-ig állni fog. Az állampárt és a hozzá közeli vállalkozói kör összefonódásának újabb bizonyítékaként a miniszterelnök barátjához, Mészáros Lőrinchez és az ő üzlettársához, Szíjj Lászlóhoz köthető magántőkealapok nyerték el a jogot, hogy 35 évig koncessziós szerződés keretében fejlesszék, bővítsék és üzemeltessék a magyarországi gyorsforgalmiút-hálózat szinte egészét.S ők most továbbosztják a feladatokat – lényegében saját maguknak és családtagjaiknak.hirdetésA magántőkealapok olyan vagyongazdálkodási entitások, amelyek tulajdonosának személye nem nyilvános, ezért rendkívül népszerűek a fideszes vállalkozók körében. Csak az alapokat kezelők kilétéből lehet sejteni, kiknek a pénze van bennük; ilyen értelemben nevezhetők Mészáros-, illetve Szíjj-közelinek az érintett vagyonkezelők. Magántőkealapok persze nem fognak, nem is tudnának aszfaltozni a sztrádákon, ezért egy sor vállalkozást jegyeztek be a koncesszióval kapcsolatos feladatok elvégzésére. Két központi, 18,4, illetve 4,6 milliárd forint alaptőkéjűt, amelyek tulajdonosai 60-40, illetve 50-50 százalékban a Mészáros- és Szíjj-féle alapok. Továbbá három-három, kizárólag Mészáros vagy Szíjj érdekeltségébe tartozó, kisebb zrt-t. S elkezdett körvonalazódni a finanszírozás forrása is. Az állam ugyan fizet az üzemeltetésért évente és kilométerenként 96,2 millió forint rendelkezésre állási díjat, ám a koncesszoroknak óriási és rettentő drága fejlesztéseket is végre kell hajtaniuk. Az első tíz évben 317 kilométernyi új szakaszt kell megépíteniük, 265 kilométeren pedig bővíteniük kell. A mostani árakkal számolva a beruházások költsége megközelítheti a 2 ezermilliárd forintot.A Mészáros–Szíjj-duó persze alaposan megszedte magát az utóbbi években, de ennyi pénze azért nincs. Ki fogja hát állni a cechet? A jelek szerint részben maga Mészáros Lőrinc, csak egy másik zsebéből: az ő és az állam közös bankjából, az épp összekovácsolás alatt álló Magyar Bankholdingból. Erre utal, hogy az összes szóban forgó cég a holding egyik tagjánál, az MKB-nél nyitott számlát. Ráadásul mindkét központi vállalkozás igazgatóságában helyet kapott a szintén Mészáros emberének számító, bankholdingos Vida József, a felügyelőbizottságokban pedig egyenesen a szuperbank első embere, Barna Zsolt elnök-vezérigazgató. Az MKB nem adott tájékoztatást az ügyben.hvg.huA holding szűk harmada a magyar állam tulajdona a Corvinus Nemzetközi Befektetési Zrt.-n keresztül. A legnagyobb, mintegy 40 százalékos tulajdoni pakettje viszont Mészáros Lőrincnek van, több szálon is, különféle magántőkealapokon keresztül. Komolyabb, 20 százalék feletti tulajdonrész köthető még Száraz Istvánhoz, akit Matolcsy György jegybankelnök fiának, Ádámnak a baráti és üzleti köréhez szokás sorolni. Mészáros Lőrinc személyének természetesen semmilyen szerepe nem volt abban, hogy Mészáros Lőrinchez köthető magántőkealapok nyerték el az autópálya-koncessziót – szögezte le Rogán Antal állami koncessziókért felelős miniszteri minőségében a HVG-nek a döntés nyilvánosságra hozatala után. Nyilván abban sem volt semmiféle szerepe Mészáros Lőrinc személyének, hogy Mészáros Lőrinc bankjánál úgy döntöttek: megéri beszállni az autópálya-bizniszbe Mészáros Lőrinc cégeinek hitelezőjeként. Ezt persze nem tiltja semmi, a hitelintézetekről szóló törvény mindössze annyit mond ki, hogy egy bankvezető nem vehet részt olyan döntés meghozatalában, aminek eredményeként az ő cége például hitelt kap. Mára se szeri, se száma az olyan eseteknek, amikor Fidesz-közeli bankok Fidesz-közeli vállalkozókat finanszíroznak, beleértve Mészáros Lőrincet vagy akár a miniszterelnök vejét, Tiborcz Istvánt.A koncessziós döntés bejelentése után nem csak a magántőkealapok kezelői alapján volt nyilvánvaló, hogy tulajdonképpen személyesen Mészáros Lőrinc és Szíjj László nyert. Az alapoknak ugyanis előre meg kellett nevezniük az alvállalkozóikat, hiszen a szükséges referenciákat másként nem tudták volna felmutatni. Ezek között pedig ott volt egyebek mellett Szíjj Duna Aszfaltja és Mészáros saját nevét viselő zrt-je. Az MKIF (Magyar Közúti Infrastruktúra Fejlesztő) előnevű új cégek bejegyzése után pedig még inkább látszik, mennyire brancson belüli, sőt családi biznisz lesz az autópálya-koncesszió. Tisztséget kapott például Szíjj László lánya, Berta, illetve veje, Polyák József, aki nem mellesleg Szíjj szülővárosának, Tiszakécskének az alpolgármestere is volt. Mészáros Lőrinc oldaláról a központi figura Németh Tamás, aki tagja a főcégek igazgatóságának, a Mészáros-féle kisebb zrt-knek pedig a vezérigazgatója. Eközben az egész cégbirodalom fontos embere: vezetője a Mészáros és Mészáros Zrt.-nek, továbbá igazgatósági tag a Budapest–Belgrád vasútvonal felújítását végző kínai–magyar konzorcium magyar felében, az RM Internationalban. Ugyancsak nem meglepő Vörös József felbukkanása az új felügyelőbizottságokban: a férfit Mészáros ügyvédjeként emlegetik, mióta 2016-ban elismerte, hogy a felcsúti mágnás nevében licitált egy földárverésen. Jelenleg ő a felcsúti Puskás Akadémia jogi képviselője.A kormány köti az ebet a karóhoz, hogy az autópálya-koncesszió teljesen tiszta, nyílt, átlátható versenyeljárás keretében lelt gazdára. Az nyilván csak fatális véletlen, hogy éppen Mészáros Lőrinc és Szíjj László részvételének örült Rogán Antal, hálálkodva azért, hogy van Magyarországon olyan csoport, amely képes elvállalni egy ekkora feladatot. Arról nem ejtett szót, hogy mind Mészáros, mind Szíjj cégbirodalma főként állami megbízásokon nőtt ilyen nagyra, méghozzá 2010 után. Ahogy arról sem, hogy a Magyar Bankholding is beszáll a buliba.Azt nem tudni, pontosan milyen megfontolások alapján döntött a kormány egyáltalán a koncessziós konstrukció mellett, a megalapozó számításokat ugyanis a Nemzeti Koncessziós Iroda nem volt hajlandó kiadni, a Transparency International Magyarország által indított perben a bíróságnak is csak egy olyan dokumentumot mutattak meg, amelynek szinte minden oldalát kitakarták. Pedig a magyar állam által fizetendő éves kilométerdíj alapján jó eséllyel minden idők legnagyobb közbeszerzéséről van szó, a teljes koncessziós időszak alatt 5 ezermilliárd forint fölött lehet a cech. Tény, hogy ezzel együtt bőven van kockázat az üzletben: a vállalt fejlesztéseket meg kell valósítani, márpedig mostanában kifejezetten nehéz bármilyen építőipari beruházás költségeit előre látni. Ugyanez igaz az üzemeltetési, karbantartási munkákra. Az ugyanakkor pénzben szinte kifejezhetetlen előny, hogy a hazai útépítési piac nagy része Mészáros Lőrinc és Szíjj László, illetve a cégeikben ülő embereik ellenőrzése alá kerül. Ez lényegében a teljes iparágat érinti: az alvállalkozók alvállalkozóinak a megélhetése is tőlük függ majd. | Szinte családi vállalkozásban üzemeltetik az autópályákat a következő 35 évben | Mészáros Lőrinc, Szíjj László, rokonaik és üzletfeleik magánszáma lesz a sztrádakoncesszió működtetése. | null | 1 | https://m.hvg.hu/360/202231__sztradakoncesszio__meszaros_szijj_es_azallam__magyar_bankholding__a_kor_kozepen_allok | 2023-08-07 08:15:00 | true | null | null | HVG360 |
Töröcskei István pannErgys pályafutására a cégbírósági bejegyzés tett pontot.A cégbíróságon is bejegyezték, hogy Töröcskei István, a Széchenyi Bank korábbi főtulajdonosa áprilisban lemondott a PannErgy tőzsdei részvénytársaság igazgatótanácsából.Töröcskei 2004 óta töltött be vezető pozíciókat az energetikai vállalatnál, illetve 2013 elejéig jelentős – közvetett – érdekeltsége is volt benne.Töröcskei július óta gyanúsított a Széchenyi Bank több vezetője ellen zajló nyomozásban. Egy 2014-es felügyeleti vizsgálat egyebek mellett arra jutott, hogy a bank igazgatósága 2012 októberében jóváhagyott egy hitelt a PannErgynek.Töröcskeit a PannErgy igazgatótanácsában Rencsár Kálmán váltotta, a Soltút Kft. építőipari cég tulajdonos-ügyvezetője, aki 2020-ban 29 milliárd forintos vagyonával a 45. helyen állt a 100 leggazdagabb magyar listáján. A Soltút, amelynek 2018-ban még tíz százalékot meghaladó részesedése volt a PannErgyben, az elmúlt években sorra nyerte az állami megrendeléseket. | A hűtlen kezeléssel gyanúsított volt bankvezérnek nincs helye egy tőzsdei cégben | Töröcskei István pannErgys pályafutására a cégbírósági bejegyzés tett pontot. | null | 1 | https://m.hvg.hu/360/202032_pannergy_torocskeitavozott | 2023-08-07 14:00:00 | true | null | null | HVG360 |
Az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) arról tájékoztatta Donáth Anna EP-képviselőt, hogy Hadházy Ákossal közös beadványa hatására vizsgálatot indít a hírhedt nyírmártonfalvai lombkoronasétány ügyében - közölte a Momentum.
A magyar gazdaság sajátosságai miatt a hírekben sokat szereplő hivatal azt írta: „Az OLAF feladata az Unió pénzügyi érdekeinek védelme a csalás, korrupció vagy más jogellenes tevékenység kivizsgálásával. A vizsgálat megindításáról szóló határozatról való döntésnél az OLAF felméri, hogy az ügy a Hivatal által évente meghatározott vizsgálati prioritások területei közé tartozik-e, valamint figyelembe veszi az arányosság, szubszidiaritás/hozzáadott érték és az OLAF erőforrások hatékony használatának alapelveit.” Ezek alapján az OLAF „elemezte a kapott információt és vizsgálatot indított az említett pályázatok tárgyában.”
Márciusban lett az uniós pénzek kreatív felhasználásának szimbóluma a polgármester telkére, 60 milliós uniós támogatásból épült lombkoronasétány, ami körül tarra vágták az erdőt. Elvileg az Európai Bizottság is érdeklődik a magyar gógyi e rendkívüli teljesítménye után. | Vizsgálatot indít az OLAF a híres lombkoronasétány miatt | Az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) arról tájékoztatta Donáth Anna EP-képviselőt, hogy Hadházy Ákossal közös beadványa hatására vizsgálatot indít a hírhedt nyírmártonfalvai lombkoronasétány ügyében - közölte a Momentum. | null | 1 | https://444.hu/2023/09/17/vizsgalatot-indit-az-olaf-a-hires-lombkoronasetany-miatt | 2023-09-17 00:00:00 | true | null | null | 444 |
Fontos nap volt 2022. május 24-e Nagy Márton és családja életében. A politikus az ötödik Orbán-kormány tagjaként aznap tett miniszteri esküt a Parlamentben. Testvére, Nagy Szilárd pedig ugyanezen a napon aláírta azt a megállapodást, amelynek értelmében kiszállt az addig közpénz százmilliókat kasszírozó ügyvédi irodájából. Az állammal megkötött szerződések azonban egytől egyig a nevet változtató ügyvédi irodánál maradtak.
A két esemény feltehetően nem független egymástól. Nagy Márton számára testvére ügyvédi irodájának állami megbízásai már a miniszterségét megelőzően is okoztak kellemetlenséget. Nagy még a miniszterelnök gazdasági főtanácsadója volt, amikor 2021-ben a Momentum politikusa, Tompos Márton közzétett egy szerződéslistát, amelyből kiderült, hogy Nagy Szilárd ügyvédi irodájával milliárdos értékben kötöttek állami szerződéseket. A Nagy és Kiss Ügyvédi Irodát elsősorban Mager Andrea, a nemzeti vagyon kezeléséért felelős tárca nélküli miniszter (jelenleg a Szerencsejáték Zrt. vezérigazgatója) felügyelete alá tartozó cégek bízták meg. A listából kiderült, hogy a Volánbusszal, az MVM-mel, a Magyar Postával és a Magyar Közút Zrt.-vel is szerződésben állt az iroda, jogi vagy közbeszerzési tanácsadás céljából.
Tényfeltárásunk során arra jutottunk, hogy a Nagy Szilárd kiválása után Pete és Kiss Ügyvédi Iroda néven tovább működő ügyvédi iroda igencsak közel maradt a miniszter testvéréhez, és továbbra is százmilliós állami megbízásai vannak.
Kinyílt a közpénzcsap
A Nagy és Kiss Ügyvédi Iroda 2016-ban tűnt fel a közbeszerzési eljárásokon, eleinte más társaságokkal közösen, konzorciumban nyert el olykor milliárdos értékű állami megbízásokat jogi, közbeszerzési tanácsadásra. Később önállóan is számos állami céggel kötött szerződéseket százmilliós nagyságrendben.
Lapunk gyűjtése szerint 2016 és 2021 között a Nagy Szilárd ügyvédi irodáját tagként felvonultató konzorciumok tízmilliárd forintot meghaladó állami megbízásnak lettek a kedvezményezettjei. Ezek közt a legjelentősebb a még Lázár János vezette Miniszterelnökségtől 2016-ban elnyert megbízás volt. A 4,8 milliárd forint összértékű munkára szerződtetett konzorcium tagjai a Nagy és Kiss Ügyvédi Iroda, az Ész-Ker Zrt. és a néhai Bajkai István Fidesz-alapító ügyvédi irodája, az SBGK volt.
A társaságok arra szerződtek, hogy őrködnek az európai uniós támogatású projektek közbeszerzésének szabályossága felett. Azonban – mint megírtuk – az eredmény lesújtó volt: annyi szabálytalanságot engedtek át a szűrőn, hogy végül egymilliárd euró átalánybüntetést kapott Magyarország.
A résztvevők felelőssége nem vetődött fel: 2020-ban a Digitális Kormányzati Ügynökség Zrt. közbeszerzésén is befutók voltak. A Nagy és Kiss Ügyvédi Iroda közbeszerzési minőségbiztosítási és ellenőrzési feladatokra szerződött nettó 14 900 forintos óradíjjal. Ezen kívül Nagy Márton testvérének irodája sikeres volt konzorciumi tagként
a Magyar Államkincstár csaknem 1,8 milliárd forintos közbeszerzésén,
a Magyar Közút Nonprofit Zrt. 800 milliós, és 1,2 milliárdos tenderén,
illetve a NIF Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. 530 és 500 millió forintos pályázatán is.
Új tulajdonos, töretlen siker
Ilyen előzmények után döntött úgy Nagy Szilárd, hogy testvére miniszteri kinevezése napján kiszáll a Nagy és Kiss Ügyvédi Irodából. A 99 százalékos tulajdonrészét Pete Judit ügyvéd vette át, aki korábban alvállalkozóként már megjelent az ügyvédi iroda mellett. Arról nincs információnk, hogy az adásvétel során a tulajdonrész pénzért cserélt-e a gazdát, ám az ügylet végeredményeként az iroda Pete és Kiss Ügyvédi Iroda néven működik tovább, és a korábban kötött állami szerződéseket is ez a társaság viszi tovább.
Az iroda új tulajdonosa nem messziről érkezett: a Nagy és Kiss Ügyvédi Iroda és Pete Judit székhelye egyaránt a Szabadság téri Bankcenter irodaház hatodik emeletén volt, és az újonnan létrejött iroda is itt működik. Nagy Szilárd új irodát hozott létre Nagy és Hollós Ügyvédi Iroda néven, amely szintén a Bankcenter hatodik emeletén kezdte meg a működését.
A Pete és Kiss Ügyvédi Iroda elődjéhez hasonlóan tovább szárnyal az állami megbízásokkal.
Már Pete Judit többségi tulajdonos vezetésével több mint 362 millió forint értékben kötött szerződést az irodával a Nagy Márton miniszter felügyelete alá tartozó MNV Zrt., és 262 millió forintért szerződött vele az Eximbank is.
Szerződést kötött a Pete és Kiss Ügyvédi Irodával jogi tanácsadásra a szintén Nagy Márton felügyelete alá tartozó
Corvinus Nemzetközi Befektetési Zrt. óránként 35-50 ezer, illetve évente 50 millió forintért,
a Magyar Fejlesztési Bank kétszer 7,5 millióért,
az IFKA Iparfejlesztési Közhasznú Nonprofit Kft. nettó 19,5 millió forintért,
az ATEV Zrt. 20 millióért,
a Bányavagyon-hasznosító Nonprofit Közhasznú Kft. 4 millió forintért,
a Maradványvagyon-hasznosító Zrt. óránként 35 ezer forintért, legfeljebb 90 millió forint keretösszegig, egy másik szerződés szerint pedig óránként 35 ezer forintért, illetve havonta legfeljebb 630 ezerért. Egy harmadik szerződés alapján óránként 35 ezer, évente legfeljebb 60 millió forintot kaphat az iroda.
Utóbbi három cég duplázott, ugyanis nemcsak a Pete Judit vezette ügyvédi irodát bízta meg, hanem a BPP Best Practice Procurement Zrt.-t, ami szintén Pete tulajdonában áll. Az ATEV 3 millió forintot, a Bányavagyon-hasznosító Kft. évi 15 milliót, a Maradványvagyon-hasznosító Zrt. pedig legfeljebb 30 millió forint keretösszegig fizet a társaságnak. Ugyanezt a céget bízta meg a szintén a gazdaságfejlesztési miniszter felügyelete alá tartozó Garantiqa Hitelgarancia Zrt. is, amely több mint 13 millió forintért szerződött vele szaktanácsadói feladatok ellátására.
Bizalmi viszony
Ráadásul nem sokkal azután, hogy Nagy Szilárd rábízta ügyvédi irodáját Pete Juditra, Nagy Márton miniszter is fontos feladatot osztott az ügyvédnőre.
Az állami vagyon felügyeletéért is felelős miniszterként egyik első döntésével Pete Juditot jelölte a Közbeszerzési Tanács tagjának.
Pete már az ötödik Orbán-kormány megalakulása utáni első ülésen részt vett a tanács ülésén, bő két héttel a miniszterek eskütétele után.
Tehát miközben számos állami vállalat közbeszerzési, jogi tanácsadását végzi, az ügyvéd a Közbeszerzési Tanács tagja is. E szervezet feladatai közé tartozik a többi közt kinevezni, illetve felmenteni a Közbeszerzési Döntőbizottság elnökét, elnökhelyettesét és a közbeszerzési biztosokat, továbbá elbírálni a közbeszerzési biztosokkal kapcsolatos összeférhetetlenségi ügyeket.
Pete Judit megbízatásáról érdeklődve megkerestük a Nagy Márton vezette Gazdaságfejlesztési Minisztériumot. Azt közölték, hogy Pete megfelel a törvényben rögzített összeférhetetlenségi szabályoknak, hosszú évekre visszanyúló szaktudása és gyakorlati tapasztalatai alapján a Közbeszerzési Tanács tagjaként alkalmas a feladat ellátására. Hozzátették, hogy a miniszter felé fennálló beszámolási kötelezettségének maradéktalanul eleget tesz.
Figyelemre méltó, hogy Pete ügyvédként milyen területeken szerezte tapasztalatát, hiszen már azelőtt is akadt közpénzes megbízása, hogy átvette Nagy Szilárd ügyvédi irodáját. Lapunk birtokába került az Országos Roma Önkormányzat (ORÖ) botrányos Híd a munka világába foglalkoztatási programjának zárójelentése. Az 1,6 milliárd forintos programban a szervezetnek elsősorban európai uniós forrásból létre kellett volna hoznia egy országos lefedettségű munkaerő-közvetítő irodahálózatot, amely folyamatos és kiszámítható munkát biztosított volna hátrányos helyzetűeknek, elsősorban romáknak. Működő irodahálózat sosem állt fel, az ORÖ több más nehezen megmagyarázható tétel mellett autókra, használhatatlan irodákra, bútorokra és egy gellérthegyi villára költötte a kapott százmilliókat. A teljes kudarcot vallott program összeforrt Farkas Flórián nevével. A hatóságok ugyan hét évig nyomoztak az ügyben, de nem találtak felelőst, noha a szerződések többségét a fideszes politikus írta alá az ORÖ vezetőjeként. A romák felzárkóztatására szánt programból jutott pénz jogi tanácsadásra is: a zárójelentés szerint
egy év leforgása alatt Pete Judit 35 millió forint ügyvédi megbízási díjat vett fel.
Nagy Szilárd lakcíméről hajtott el
Feltételezhető, hogy Pete Juditot és Nagy Szilárdot nem csak az említett ügyvédi irodák és azok székhelye köti össze.
Szeptember 7-én reggel 7 óra előtt személyesen voltunk a tanúi annak, amint Pete Judit egy Porschéval távozik egy II. kerületi épületből, arról a címről, ami a cégnyilvántartás szerint Nagy Szilárd bejelentett lakcíme,
egyszersmind a Vincent Properties Kft. tulajdona, ami Nagy Szilárd érdekeltsége.
Az ügyvédnő a villa garázsából állt ki, majd kihajtott a kapun. Egy ugyanilyen Porschét a Nagy és Kiss Ügyvédi Iroda kezdett el lízingelni 2021 decemberében, a Pete és Kiss Ügyvédi Iroda pedig a közjegyzői kamara hitelbiztosítéki nyilvántartása alapján továbbvitte a lízinget.
Megkerestük kérdéseinkkel telefonon Pete Juditot, ám azt közölte, csak írásban hajlandó válaszolni. A megadott címre azonban hiába írtunk neki, nem felelt, és később SMS-ünket is figyelmen kívül hagyta. A többi közt érdeklődtünk nála az ügyvédi iroda tulajdonosváltásának körülményeiről, valamint arról, milyen kapcsolat fűzi Nagy Szilárdhoz. Utóbbi kérdés azért fontos, mert
ha az ügyvédnő Nagy Szilárd élettársa, és közös háztartásban élnek, akkor Nagy kilépése az ügyvédi irodájából mindössze a látszat szempontjából lehetett fontos. Hiszen így a Nagy Márton felügyelete alatt álló állami cégek formálisan nem a miniszter testvérének tulajdonában álló ügyvédi irodát tömik közpénzzel. | Gyanúsan közel maradt a közpénzzel kitömött volt ügyvédi irodájához Nagy Márton testvére | Aznap, amikor 2022 májusában Nagy Márton miniszteri esküt tett, a testvére, Nagy Szilárd kiszállt az addig közpénz százmilliókat kasszírozó ügyvédi irodájából. A miniszter testvérével fennálló szoros kapcsolatot alátámasztja, hogy láttuk, amint Pete Judit egyik reggel egy Porschéval távozott abból a II. kerületi ingatlanból, ami a cégnyilvántartás szerint Nagy Szilárd lakcíme.Pete Judit vette át az irodát, amellyel azóta is százmilliós szerződéseket kötöttek a Nagy Márton felügyelete alá tartozó állami cégek. | null | 1 | https://24.hu/belfold/2023/09/14/nagy-marton-miniszter-testvere-nagy-szilard-ugyvedi-iroda-allami-megbizas-kozbeszerzes-pete-judit/ | 2023-09-14 00:00:00 | true | null | null | 24.hu |
Megújította tevékenységét a Tiborcz István érdekeltségébe tartozó BDPST Koncept Kft., a július végi hatállyal frissült cégnyilvántartás szerint a cég profiljához jobban passzoló tevékenységekkel váltották le a korábbiakat. Konkrétan kikerültek onnan az ingatlan üzemeltetésével, kezelésével összefüggő tevékenységek, a helyükre pedig bekerültek a vállalkozás valódi céljához jobban passzoló, elsősorban a kommunikációhoz, pr-hoz kapcsolódó tételek, köztük a filmgyártás, reklámügynöki tevékenység, piac- és közvélemény-kutatás.
A BDPST Group leánycégeként bejegyzett BDPST Koncept különlegességét az adja a tulajdonos személyén túl, hogy az igazgatóságban helyet kapott 2021-ben Tiborcz felesége, Orbán Viktor lánya, Orbán Ráhel. A turisztikai végzettségű miniszterelnöki családtag (akinek saját cége is van, a babaholmik kereskedelmével foglalkozó Odu Store) alatt erősödött meg a most nyáron hivatalosan is átprogramozott cégben a marketinges vonal. Orbán Ráhel ritkán szokta megosztani a nyilvánossággal a gondolatait a munkájáról, e kevés alkalom egyike tavaly novemberben volt, amikor a Brandfestival panelbeszélgetésén fejtette ki véleményét a márkastartégia – a narratíva és a brandépítés – fontosságáról. Ezen az úton halad a BDPST Koncept, amely
nemzetközi hotelek és éttermek márkastratégiáján és a történelmi múlton keresztül kialakított narratíva létrehozásán dolgozik
– derül ki a cég honlapjáról.
A jelek szerint tehát a koncepció letisztulását követően megtörtént a vállalkozás tevékenységének átfazonírozása (ide kapcsolódik, hogy a BDPST Group egy másik leánycége, a BDPST Ingatlanfejlesztő Kft. szintén bővítette tevékenységi körét a reklámügynökséggel). Megkerestük a BDPST Koncept Kft.-t, hogy megtudjuk, miért vártak a tevékenységi kör átszabásával július végéig, és mi volt azzal a céljuk, illetve miért engedték el az „ingatlanozást”, és miért választották főtevékenységnek az üzletviteli, egyéb vezetési tanácsadást. Ezt a választ kaptuk:
A BDPST Konceptnél idén tavasszal elindult egy szakmai átszervezési és építkezési folyamat, amellyel a vállalat lépéseket tett egy 360 fokos kommunikációs ügynökségi működés irányába. Mindez lehetővé teszi, hogy a BDPST Koncept magas szakmai színvonalú komplex marketingkommunikációs tevékenységet biztosítva, hosszú távon támogathassa egyrészt a BDPST Group érdekeltségébe tartozó, valamint attól független brandek és termékek kommunikációját is. Ez a változás tükröződik a BDPST Konceptnél bekövetkezett cégjogi változásokban. A BDPST Koncept szakmai vezetését Orbán Ráhel és Énekes-Nyakas Laura irányítják, előbbi a branding területéért, utóbbi a marketingkommunikáció területéért felelve.
Mint jeleztük, a BDPST Group a miniszterelnök vejének, Tiborcz Istvánnak az érdekeltsége, és a Koncept csak az egyik cégeleme a portfóliónak. Egy idén áprilisi szakmai cikk alapján viszont úgy tűnik, hogy ezt a vállalkozást nem is Tiborcz hívta életre, hanem a felesége. A turizmus.com oldal ágazati TOP50-es kiadványát népszerűsítő írásban olvasható, hogy „a Dorothea Hotel koncepciójának megalkotása indította el a szakemberben (Orbán Ráhelben – a szerk.) a BDPST Koncept létrehozásának ötletét.”
A honlapján hét, hozzá köthető projektet (köztük az Andrássy Kúria & SPA-t, a BOTANIQ Turai Kastélyt) mutat be a vállalkozás, köztük van a napokban a hírekbe került BOANIQ Budai Klub is, ami egy tagságihoz kötött exkluzív klub étteremmel, wellness- és fitneszszolgáltatásokkal, teniszpályákkal, gyermekek számára fenntartott Kids Klubbal és többfunkciós sportpályával – szóval amolyan NER-Gentlemen’s club. Az interneten fellelhető képek szerint egyébként az ingatlan kivitelezésében a Balázs Attila vállalkozó tulajdonában lévő Bayer Construct működött közre, amelynek projektcége dolgozott a zuglói Bosnyák téri új városközponton: a beruházást pár hónapja vette át a magyar állam, 244 milliárd forintért.
Szintén a BDPST Konceptet érintő változás – s erre a cégtől kapott válasz is kitér –, hogy egy hónapja új taggal bővült az igazgatóság, a Fideszhez köthető múltú Énekes-Nyakas Laura személyében, aki egyebek mellett az Eximbanknál is megfordult korábban, valamint az Orbán Ráhelhez személyes kapcsolatok révén kötődő Magyar Divat & Design Ügynökségnek is dolgozott.
A cég egyébként 2022-ben 36,5 millió forintos árbevétel mellett 580 ezer forintos veszteséget hozott össze. | Tiborcz István cégénél Orbán Ráhel tudására szabták át a profilt | Megújította tevékenységét a Tiborcz István érdekeltségébe tartozó BDPST Koncept Kft., a július végi hatállyal frissült cégnyilvántartás szerint a cég profiljához jobban passzoló tevékenységekkel váltották le a korábbiakat. Konkrétan kikerültek onnan az ingatlan üzemeltetésével, kezelésével összefüggő tevékenységek, a helyükre pedig bekerültek a vállalkozás valódi céljához jobban passzoló, elsősorban a kommunikációhoz, pr-hoz kapcsolódó tételek, köztük a filmgyártás, reklámügynöki tevékenység, piac- és közvélemény-kutatás. | null | 1 | https://24.hu/fn/gazdasag/2023/09/14/tiborcz-istvan-cegenel-orban-rahel-tudasara-szabtak-at-a-profilt/ | 2023-09-14 00:00:00 | true | null | null | 24.hu |
A zöld hegyoldalból előretörő markáns dolomitfalat elnézve nem csodálkozhatunk, hogy a II. kerületi Apáthy-szikla a főváros egyik legnépszerűbb kirándulóhelye, látványnak és kilátónak is különleges, és a megmászásához nem kell képzett alpinistának, de még csak gyakorlott túrázónak sem lennünk. A 376 méter magas Látó-hegy sziklaképződménye távolról vonzza a tekintetet, az elmúlt években azonban tájidegen elemként már egy építkezéshez használt daru is feltűnt a látképen. A fémszerkezet lábánál előbb hatalmas gödröt vájtak, majd abból másfél év alatt tekintélyes épület nőtt ki. Mivel az Apáthy-szikla évtizedek óta természetvédelmi körzet, a ház nem csupán esztétikai szempontból tűnik problémásnak.
A terület eredetileg geológiai értékei miatt lett védett, olvasható a Főkert honlapján. A dolomitsziklákon jól lehet tanulmányozni a karsztosodás és a hévizes kioldás ősi folyamatait, de botanikai és zoológiai értékei is figyelemre méltók. A növénytársulások közül legjellemzőbbek a melegigényes mészkedvelő tölgyes, a sajmeggyes- és cserszömörcés karsztbokorerdő, valamint a nyílt dolomitsziklagyepek. Kiemelkedő értéket képvisel a nyúlfarkfüves gyep is, a jégkorszaki maradványfajból legalább hatezer tő található itt. Az állatok közül elsősorban a rovarok különlegesek, hét védett futrinkafaj is él a területen, amely hőscincéreknek, imádkozó sáskáknak és több lepkefajnak is otthont ad, de a gyíkok is gyakori látogatói az Apáthy-sziklának. Utóbbiakat napozásuk közben könnyen megfigyelhetjük, már ha nem vonja el a figyelmünket a szikláról nyíló kilátás. A Normafától az Erzsébet-kilátón át a Kis- és a Nagy-Hárs-hegyig pazar csúcsokat láthatunk, de az alattunk elterülő hűvösvölgyi, és a belvárosi látképre sem panaszkodhatunk. Nehéz betelni a látvánnyal, és úgy tűnik, van, aki sosem akar betelni vele: házat épít az oromra.
2020 novemberében az olvasók figyelmeztetése nyomán a Telex írt elsőként az akkor még csak alapjaiban létező épületről. – A telek szinte az utolsó négyzetcentiméterig fel van túrva. A két ott dolgozó markolóval jócskán belemartak a hegy oldalába (ami nem egyenlő a turistaút másik felén található sziklával) – olvashattuk a helyzetjelentést. Bár a ház még nem készült el, mára visszavonhatatlanul rátelepedett a környezetére, a kráter a daruval sem volt szívderítő látvány, a sziklán trónoló épület talán még riasztóbb. A Telex cikkéből kiderült, hogy a kerületi rendezési terv szerint az ingatlan olyan építési övezetben fekszik, ami kertvárosias beépítést tesz lehetővé (tekintélyes mértékű beépíthetőséggel). Mivel azonban az épület az Apáthy-szikla természetvédelmi terület védőzónájába tartozik, „a rajta bekövetkező változások alapvetően és közvetlenül befolyásolhatják a védett érték állapotát”. A jogszabály szerint ezért a természetvédelmi hatóság hozzájárulása szükséges az építési engedélyezési eljárásban. Ez, ahogy mára egyértelműen kiderült, nem akadályozta a beruházót a munkálatok lebonyolításában.
A földhivatali dokumentumok alapján a Nagybányai út végén található telek hosszú öröklési, ajándékozási és adásvételi procedúrák után 2016-ban került a Brolo Invest Ingatlanforgalmazási és Építőipari Kft. tulajdonába, amely 2019-ben eladta az ingatlant a Florion Invest Kft.-nek. Utóbbi vállalkozást általában Szivek Norbert, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) korábbi vezérigazgatójához kötik.
A cégadatokból kiderül, a Florion Invest egyik tulajdonosa Szivek Réka, a volt MNV-vezér felesége. Ő 2015-ben került először a hírekbe – még Bentzik Réka néven –, amikor a vőlegénye vezette MNV tulajdonában lévő Magyar Villamos Művek Zrt.-hez került szóvivőként, majd kommunikációs vezetőként, havi 2,4 millió forintos fizetéssel. Ebben a minőségében adta az Origónak emlékezetes leleplező interjúját 2017-ben: egy ártatlan PR-anyagban véletlenül beismerte, hogy az MVM 508 millió forinttal támogatta a kormányközeli „civil szervezetet”, a CÖF–CÖKA-t, és erre a Rogán Antal irányította minisztérium alá tartozó Nemzeti Kommunikációs Hivatal is áldását adta.
A kormány hosszú ideig cáfolta, hogy az állam közpénzből finanszírozza a mások mellett Bayer Zsolt és Csizmadia László nevével fémjelzett, és a Békemenet szervezőjeként megismert szervezetet, Szivek Réka elszólása ezt a heves védekezést tette semmissé. A CÖF szempontjából nem lett következménye az ügynek, az MVM kommunikációs vezetője azonban 2018 őszén távozott posztjáról. Férje már néhány hónappal korábban búcsút intett az MNV-nek: Szivek Norbertet többen Seszták Miklós egykori fejlesztési miniszter emberének tartották, és amint ő kegyvesztetté vált, Sziveknek sem volt maradása.
A Florion Invest vezetői jó érzékkel találnak rá a különleges elhelyezkedésű telkekre. A XII. kerületben, a János-kórház felett nem sokkal futó Virányos úton is pihent egy magányos terület, amelyet tulajdonosai, a Honvédelmi Minisztérium és az önkormányzat hosszú időn át képtelen volt hasznosítani, végül 2017-ben hirdették meg eladásra, a 11 jelentkező közül egyedül a Florion Invest nyújtott be érvényes pályázatot. A cég a telekre hat darab 9 lakásos társasházat húzott fel. Az eset pikantériáját az adta, hogy a Floriont alig egy hónappal az előtt jegyezték be, hogy egyedüli érvényes pályázóként megszerezte volna az értékes területet.
Az itt épülő házak monumentálisabbak ugyan, mégsem keltenek akkora feltűnést, mint az Apáthy-szikla tetején felhúzott ingatlan. Akár a kiránduló útvonal irányából nézzük, akár a Hűvösvölgy felé tartó, vagy onnan érkező villamosról, az épület jelenléte nehezen indokolható.
Megkerestük az ügyben a II. kerületi önkormányzatot, ahol úgy tájékoztattak, hogy az érintett építkezéssel kapcsolatban számos bejelentést kaptak már, ezért a kerületi főépítész szemlét tartott a helyszínen. Bár mint hatóság nem tudott vizsgálódni – az építéshatósági jogköröket a kormányhivatal gyakorolja –, az építkezés jelenlegi állapotában a tervekhez képest kirívó eltérést nem talált. Vagyis az önkormányzat keze meg van kötve, a természetvédelmi és építési hatóságként fellépő kormányhivatal pedig láthatóan nem találta problémásnak, hogy a főváros egyik legkülönlegesebb természeti képződményére ingatlan épüljön. Kérdéseinket elküldtük az illetékes főosztálynak, ám lapzártánkig nem kaptunk választ. | NER-közeli cég emel látványos épületet természetvédelmi területen | A cégadatokból kiderül, a Florion Invest egyik tulajdonosa Szivek Réka, a volt MNV-vezér felesége. Ő 2015-ben került először a hírekbe – még Bentzik Réka néven –, amikor a vőlegénye vezette MNV tulajdonában lévő Magyar Villamos Művek Zrt.-hez került szóvivőként, majd kommunikációs vezetőként, havi 2,4 millió forintos fizetéssel. Ebben a minőségében adta az Origónak emlékezetes leleplező interjúját 2017-ben: egy ártatlan PR-anyagban véletlenül beismerte, hogy az MVM 508 millió forinttal támogatta a kormányközeli „civil szervezetet”, a CÖF–CÖKA-t, és erre a Rogán Antal irányította minisztérium alá tartozó Nemzeti Kommunikációs Hivatal is áldását adta. | null | 1 | https://hang.hu/budaihang/budai-hang-haz-a-sziklak-felett-140004 | 2022-04-14 23:44:00 | true | null | null | Magyar Hang |
Kávézót nyitna, ehhez megfelelő ingatlant keres Varsóban a magyar Scruton-láncot működtető szervezet. A kávézók Magyarországon jobboldali politikai inkubátorként működnek. A lengyelországi terjeszkedés előkészítését egy alapítványon keresztül a magyar adófizetők finanszírozzák. A budapesti lengyel nagykövetség szerint a projekt egy olyan magánkezdeményezés, amelyben ők nem vesznek részt.
Egy 2022. júniusi estén magyar és lengyel politikusok találkoztak egy budapesti belvárosi kávézóban, a Veres Pálné utcában található Scruton V.P.-ben. Magyar részről Orbán Balázs, a miniszterelnök politikai igazgatója és Németh Zsolt, az Országgyűlés Külügyi Bizottságának fideszes elnöke látta vendégül a lengyel Szejm három képviselőjét.
A politikusok azért jöttek össze, hogy egy zárt körű közönség előtti kerekasztal-beszélgetésen áttekintsék a két ország viszonyának aktuális helyzetét. Novák Katalin magyar köztársasági elnök egy hónappal korábban Varsóban lengyel közjogi méltóságoknál tett vizitet. A magyarok azt remélték, hogy Novák látogatásával áttörés következett be az orosz–ukrán háborúval kapcsolatos, eltérő álláspontok miatt megromlott államközi viszonyban, de a budapesti viszontlátogatáson lengyel részről nem vett részt Novákhoz hasonló, magas rangú politikus.
Magyar oldalon mégis ezt az időpontot választották arra, hogy a beszélgetés elején bejelentést tegyenek egy olyan tervről, amely megváltoztathatja a két ország viszonyát. Orbán Balázs először elmondta, hogy a beszélgetés helyéül szolgáló Scruton nem csak egyszerű kávéház, találkozó- és vitahely is. Ezután Németh Zsolt bejelentette, hogy Scruton kávézók létrehozását tervezik Lengyelországban, például Varsóban vagy Przemyślben. Az öt politikus és a beszélgetés moderátora csak ezután kezdett a háborúval kapcsolatos nézeteltérések egyeztetésébe.
Néhány hónappal később, 2022 őszének végén egy kormányközeli alapítvány arról szerződött, hogy több mint ötvenmillió forintot biztosít támogatásként egy hasonló terv előkészítésére. A támogatás azt célozta, hogy hogy a Scruton-láncot működtető szervezet elkezdje az előkészületeket arra, hogy Varsóban is létrehozzanak egy ilyen kávéházat. A szóban forgó Batthyány Lajos Alapítvány (BLA) adófizetői pénzekből több más, a magyar kormánypárt politikájával egybecsengő nemzetközi projektet is finanszíroz.
Az egyszer meghosszabbított szerződés értelmében az volt a támogatás célja, hogy idén július végéig megalapítsák a működtetéshez szükséges lengyelországi vállalatot, és lépéseket tegyenek egy, a kávézó befogadására alkalmas ingatlan felkutatására.
Ismereteink szerint a projekt elindult, de az előzetes tervekhez képest késésben van. A Scruton-láncot működtető Apriori Cultura Nonprofit Zrt. ügyvezetője, Pesti Ivett úgy tájékoztatta a Szabad Európát , hogy „a projekt előkészítő munkálatai még zajlanak”.
A cikkünkben idézett, a varsói Scruton előkészületeivel és a magyar Scruton-lánccal kapcsolatos egyes iratokba a BLA és az alapítvány finanszírozásában szerepet játszó Miniszterelnöki Kabinetiroda székhelyein, közérdekű adatigénylés eredményeképpen tekintettünk be. Felhasználtunk korábbi adatigénylések során megszerzett, valamint nyilvános céges és civil szervezeti adatokat is. Emellett az események több szereplőjével vagy a lengyel–magyar kapcsolatok alakulására rálátó személlyel folytattunk beszélgetést.
A budapesti Scruton V.P.-ben lefolyt zárt körű beszélgetésen elhangzottakat az egyik lengyel résztvevő, Marek Kuchciński honlapján megjelent beszámoló alapján írtuk le. Az eszmecsere résztvevői és a hallgatóság részéről többen is megerősítették a Szabad Európának, hogy a beszélgetés során a leírtakról volt szó.
A 2022. júniusi beszélgetésen jelen lévő több, magas pozíciót betöltő lengyel tisztviselő ugyanakkor meglepetéssel fogadta, amikor a Szabad Európa a támogatással kapcsolatban kérdezte őket. Kuchciński, aki ma a lengyel miniszterelnök, Mateusz Morawiecki kabinetfőnökeként dolgozik, valamint az eszmecserét a közönség soraiban meghallgató Sebastian Kęciek budapesti lengyel nagykövet részéről egyaránt úgy tájékoztatták a Szabad Európát: nem volt tudomásuk arról, hogy a terv magyar finanszírozáshoz jutott.
A Szabad Európa egy, a lengyel–magyar kapcsolatok terén tájékozott forrása szerint a terv azt mutatja, hogy a magyar kormány és a Fidesz nem érti, hogy Lengyelországban nincs fogadókészség az oroszbarátnak tartott magyar vezetés barátkozós manővereire.
Állami pénzt osztogatnak
Percekkel azután, hogy a Szabad Európa újságírója e-mailben megkereste Kuchcińskit, válaszként egy lengyel nyelvű üzenet érkezett a kabinetfőnöktől. Vélhetően a politikus tévedésből az újságírónak küldte a munkatársainak szánt instrukciót. Az üzenetben az állt: „Ez itt valószínűleg azzal a projekttel kapcsolatos, hogy létrehozzanak Lengyelországban egy Scruton kávézót. Kérlek, nézzetek utána a levélben említett BLA-nak, hogy ki áll mögötte.”
A Scruton-lánc varsói terjeszkedésének előkészületeit támogató BLA korábban Fidesz-kötődésű magánalapítványként működött, a 2010-es évek óta egyre nagyobb összegben bevételezett támogatásokat kormányszervektől, így a Miniszterelnökségtől vagy a Miniszterelnöki Kabinetirodától.
Az állami támogatásokból nem csak a BLA keretein belül működő programokra jutott pénz, egyes összegeket továbbadtak más, gyakran fideszes kötődésű szervezeteknek, többször egyértelműen politikai jellegű célokra. A nyilvánosság elől rejtve működő támogatási programról először az Átlátszó írt.
2021 májusában egy új törvény speciális alapítványi kategóriába helyezte a BLA-t. A törvény szerint ezek a – röviden közérdekű vagyonkezelő alapítványnak hívott – szervezetek közfeladatot látnak el a kormánytól függetlenül, ezért a magyar államnak az adófizetők pénzéből kell finanszíroznia a működésüket – így a BLA esetében a pénzosztási programot is.
A tavalyi évről szóló beszámolója szerint a BLA a neki adott állami pénzből fedezi tevékenységét, csak idén több mint kilencmilliárd forint állami támogatást bevételezett. Az alapítványnak a kormányzati vagyonjuttatásokon kívül az exkluzív budavári székhely, a Lónyay–Hatvany-villa egy részének bérbeadásából van bevétele. Az alapítvány két éve szintén ingyen kapta az államtól a több mint 13 milliárd forintos értékű ingatlant. Az BLA kuratóriumát évek óta Dezső Tamás, a kormányközeli Migrációkutató Intézet igazgatója elnökli.
A BLA több olyan projektet is finanszírozott az elmúlt években, amelyek a Fidesz politikáját támogatják. Az alapítvány berkein belül működik a Danube Institute nevű agytröszt, amelynek egyik fő célja egy támogatáshoz kapcsolódó irat szerint a magyar kormányzati álláspontok „nemzetközi megjelenítésének erősítése az angolszász politikai döntéshozó elitekben”.
A BLA 1,6 milliárd forinttal finanszírozta azt is, hogy a The European Conservative című folyóirat kiadója brüsszeli irodát béreljen, és kiadjon egy online hírportált, amellyel a szervezet az európai uniós jobboldal kulcsintézményévé szeretne válni.
Ehhez kapcsolódóan: Több mint 1,6 milliárdba került a magyar adófizetőknek egy brüsszeli, angol nyelvű jobboldali hírportál
Konzervatív inkubátorházak
2019 augusztusának elején jegyezték be a ma Magyarországon négy egységet fenntartó Scruton-láncot működtető Apriori Cultura Nonprofit Zrt. jogelődjét. A BLA még ugyanebben a hónapban támogatási kérelmet nyújtott be a Miniszterelnöki Kabinetiroda részére, amelyben egyebek mellett úgynevezett közösségi inkubátorház és közösségi tér létrehozásának támogatására kértek harmadik félnek továbbadható pénzt. Az iratban közölték: „A támogatás terhére megvásárolt ingatlanok a végső kedvezményezettek kizárólagos tulajdonát képezik."
A kérelemhez csatolt feladattervben az is olvasható, hogy mit értenek közösségi inkubátorház alatt: olyan helyet, „ahol a fiatal értelmiségi réteg tagjai informális keretek között kapcsolatba tudnak kerülni egymással és a közéletünk meghatározó szereplőivel”.
A szerződés megkötését követően a BLA háromszázmillió forintos támogatást adott az Apriori Culturának „közösségi inkubátorház létrehozása” címmel. A szervezet ebből 196 millió forintot a lánc későbbi első kávézójának teret adó, az Országháztól néhány perc sétára fekvő Zoltán utcában található ingatlanra költött.
2020-ban a BLA további „közéleti műhelyek, inkubátorházak” létrehozására újabb hatszázmillió forintot kért és kapott a Miniszterelnöki Kabinetirodától azzal, hogy ebből 364 millió forintot ingatlanvásárlásra kéne fordítani. A BLA a pénzt továbbadta az Apriori Cultura részére.
A támogatási szerződéshez csatolt feladattervben a BLA azt írja, hogy az állami forrásokból finanszírozni kívánt inkubátorházak „terveink szerint kulcsfontosságú szerepet játszanak majd abban a közösségépítésben, amely a jövő magyar konzervatív értelmiségének képzését célozza”.
Roger Scruton brit konzervatív filozófus, Orbán Viktor jó barátja 2020 elején hunyt el. A scruton szóvédjegyet 2020 nyarára az Apriori Cultura levédette, majd 2020 telén előbb a filozófus nevét viselő, Zoltán utcai első kávéház, majd később a lánc két további budapesti egysége, valamint a balatoni helyszín is megnyitott.
Fidesz-közeli közösséget építenek
Egy, a Scruton V.P. megnyitását kísérő imázsvideóban vidám fiatalokat lehet látni, akik különböző újságokat, a The European Conservative, valamint az akkoriban Fidesz-közeli, azóta már megszűnt Figyelő című lap egy-egy példányát lapozgatják a kávézóban. A Scruton mindegyik egységében rendszeresen tartanak különböző nyilvános eseményeket, amelyeknek résztvevői gyakran fideszes vagy fideszes kötődésű közéleti személyiségek.
A BLA eddig 2 milliárd 96 millió forint támogatásról szerződött a magyar Scruton-lánc működtetésére, ebből csak a 2023. évi működtetésre szánt összeg közel félmilliárd forint. A 2022-re szóló támogatásra vonatkozó szakmai programban az Apriori Cultura részéről azt írták: „Közösségi tereink alkalmasak arra, hogy a konzervatív szellemiségben, hagyományok tiszteletében osztozó […] ifjú nemzedék tagjai közösséggé formálódjanak, és […] közös álláspontot képviselve jelenjenek meg és mondjanak határozott véleményt fontos közéleti kérdésekben”.
Az idei támogatással kapcsolatos, hasonló dokumentumban az olvasható: „Kitűzött célunk a scrutoni értékteremtő-értékmentő hagyományok, konzervatív szemlélet még szélesebb körben történő megismertetése […] mind itthon, mind határokon átívelve.”
A kávézó főnökei
Az Apriori Cultura két tulajdonosa közül az egyik ma Fejérdy Zsófia, aki egy jó kormányzati kapcsolatokkal bíró reklámcéget tulajdonol. A másik résztulajdonos az ügyvezetői tisztséget is betöltő Pesti Ivett, aki a fideszes Kocsis Máté polgármesterkedése idején a budapesti Józsefváros önkormányzatának vagyonkezelő cégét vezette.
A vállalat alapításától kezdve 2021-ig a cég tulajdonos-ügyvezetője Szalai Zoltán, a Mathias Corvinus Collegium (MCC) kormányközeli tehetséggondozó szervezet főigazgatója volt. Úgy tudni, fideszes körökben az Scrutont működtető szervezetet ma is Szalaihoz kötik. Ezt jelzi, hogy az egyik Scruton-egység az MCC székházában működik, továbbá hogy az Apriori Cultura felügyelőbizottságának egyik tagja, Szabó-Hontvári Adrienn az MCC-ben Szalai operatív helyetteseként dolgozik. Az MCC-nek 2011 óta tanácsokat adó Mezei Balázs Mihály filozófus a Scruton nemzetközi kapcsolatépítésébe is besegít.
Szalai idén tavasszal Roger Scruton özvegyével közösen írta alá az MCC és a brit filozófus emlékét ápoló, az Egyesült Államokban és az Egyesült Királyságban aktív The Roger Scruton Legacy Foundation közötti együttműködési megállapodást.
Fű alatti bejelentés
Az MCC-főigazgató Szalai Zoltán a Fidesz-közeli Mandiner című hetilap főszerkesztőjeként is dolgozik. Ez azért érdekes, mert a tavaly júniusi lengyel–magyar kerekasztal-beszélgetésről szóló egyetlen általunk ismert helyszíni sajtóbeszámolót a Fidesz-közeli Mandiner hetilap közölte – ebben ugyanakkor nem olvasható semmi a tervezett lengyelországi Scruton-terjeszkedésről.
A Szabad Európa nem találta nyomát annak, hogy közösségi felületein a Scruton a szokásos módon meghirdette volna az eseményt. Németh Zsolt a saját profilján közreadott egy meghívót: e szerint a rendezvény „zárt körű, előzetes regisztrációhoz kötött” volt.
Az eseményről készült egyik fotón felismerhető, hogy prominens személyiségek – Kęciek budapesti lengyel nagykövet, valamint Martonyi János volt magyar külügyminiszter – is helyet foglaltak a vendégek között. Kuchciński honlapján azt írták: a hallgatóság soraiban a kommunista rendszerrel egykor szemben álló volt ellenzékiek ültek.
Mossák kezüket
A BLA és az Apriori Cultura Nonprofit Zrt. közti, Scruton – Varsó közösségi tér előkészületi munkáinak finanszírozása, I. ütem tárgyban született szerződést a beszélgetés után néhány hónappal, 2022. szeptember végén írták alá. A szerződés mellé csatolt szakmai programból kiderül, hogy a varsói Scruton terve már az orosz–ukrán háború kitörése előtt megszületett.
„Az utóbbi hónapok nemzetközi változásai, kiváltképp az orosz–ukrán háború olyan helyzetet teremtett, melynek nyomán a varsói közösségi tér kialakításának ütemezését újra kellett gondolnunk – írták az Apriori Cultura részéről a dokumentumban. – A varsói megjelenést azonban ilyen körülmények ellenére is – vagy épp e körülmények miatt – kiemelten fontosnak tartjuk […] ilyen körülmények között kisebb lépésekben valósítandó meg, de mindenképpen megvalósítandó az általunk kitűzött cél.”
A Scruton-lánc varsói terjeszkedésére vonatkozó elképzelés mindeddig nem volt ismert sem a széles körű magyar, sem lengyel nyilvánosságban. Lengyel–magyar kapcsolatok terén tájékozott forrásunk – aki a téma érzékenységére tekintettel neve elhallgatását kérte – a Szabad Európától hallott először a projektről.
Forrásunk szerint a kávézólánc kinti terveiről szóló bejelentést 2022 nyarán a Scruton V.P.-ben meghallgató lengyelek névsorából azt a következtetést lehet levonni, hogy a varsói kávézó ügyét elsősorban Budapesten ambicionálják.
A Scruton V.P.-ben tartott beszélgetésben részt vevő három lengyel képviselő közül ketten – az egyaránt a kormánypárti PiS soraiba tartozó Marek Kuchciński és Ryszard Terlecki frakcióvezető – a Szejm magyarbarát csoportjának tagjai. Forrásunk szerint „ez a két lengyel politikus, akik még tartják a Fidesszel a kapcsolatot, de messze nem olyan hőfokon, mint a háború előtt”. A delegáció harmadik tagja, Bogusław Sonik kifelé tart a politikából, nemrég jelentette be, hogy nem is indul a következő választáson.
A beszélgetést moderáló Maciej Szymanowski a magyarokkal való együttműködés lengyelországi intézménye, a varsói Wacław Felczak Intézet vezetője – és úgy tudni, Orbán Viktor személyes jó ismerőse.
A Szabad Európa megkeresésére a kerekasztal-beszélgetésen még a Szejm külügyi bizottsági elnökeként részt vevő, ma már Morawiecki miniszterelnök kabinetfőnökeként dolgozó Kuchciński azt írta: „Semmilyen információm nincs a lengyelországi Scruton kávézó magyar finanszírozásáról.”
A budapesti lengyel nagykövetség azt válaszolta a Szabad Európának, hogy „nem veszünk részt ebben az ügyben”. Tájékoztatásuk szerint nincs tudomásuk a projektről, amelyet magánkezdeményezésnek tekintenek. Hozzátették: Kęciek nagykövet a Scruton V.P.-beli beszélgetést magánszemélyként hallgatta meg.
A lengyel Fidesz-kép javítása
Lengyel–magyar kapcsolatok terén tájékozott forrásunk szerint a varsói Scruton létrehozását célzó projekt egyértelműen politikai jellegű, és hatással lehet a két ország kapcsolatára. A kávézót szerinte egy olyan, a hivatalos diplomáciai szervekhez képest alternatív vonalnak szánhatják a Fidesz politikájának népszerűsítésére, amelynek célja „a Pis és a Fidesz közötti kapcsolatok javítása”, illetve „a PiS-hez köthető értelmiség becsatornázása a magyar kormányhoz, és a leromlott lengyelországi Fidesz-kép javítása” lehet.
E forrásunk szerint ugyanakkor ma semmi esély arra, hogy sikerre lehessen vinni egy ilyen vállalkozást, ugyanis lengyel oldalon nincs fogadókészség egy hasonló intézményre: a budapestiek „el fognak költeni milliárdos nagyságrendű magyar adófizetői forintot, és semmi hozadéka nem lesz”.
A konzervatív beállítottságú lengyel kormánypárt, a PiS korábban szívélyes kapcsolatot ápolt a Fidesszel, ami a két párt holdudvarára is kiterjedt. Így például a lengyel kormánykörökhöz közel álló Ordo Iuris, valamint a Scrutonhoz hasonlóan a BLA finanszírozásával működő Alapjogokért Központ között is szoros volt az együttműködés. A barátságban azonban törés állt be az orosz–ukrán háború kitörése óta (erről korábban a Direkt36 közölt cikket).
Forrásunk szerint ma a lengyel kormányköröknek öngól lenne annak a pártnak, a Fidesznek a holdudvarával „közös projektet indítani, amelyről egész Lengyelországban mindenki úgy tartja, kormánypárt és ellenzék, hogy az oroszok szekerét tolja a háborúban, szemben Lengyelország stratégiai érdekeivel”. Szerinte ha „ezt ma megteszik Varsóban, abban biztos vagyok, hogy a lengyel ellenzéki sajtó tele lesz azzal, hogy az oroszbarát magyar kormány terjeszkedik Lengyelországban”.
Forrásunk szerint „az egész terv azt mutatja, hogy a Fidesz nem akarja megérteni a lengyel helyzetet. Lepereg róluk minden. Nem értik, hogy Lengyelország számára ez a háború a lengyel biztonságról és a szuverenitásról szól. Nem értik, hogy ma minden oroszbarát gesztus lengyelellenes cselekedet.”
Forrásunk úgy véli: a magyar kormány „egy módon tudna javítani a magyar–lengyel kapcsolatokon; ha változtatna a háborúhoz való hozzáállásán”.
Megteremtik az alapokat
A Szabad Európa megkeresésére a Scruton V.P.-ben tartott beszélgetés magyar résztvevői jelezték, hogy hivatalosan nincs közük a támogatási döntéshez. Orbán Balázs környezetéből azt a tájékoztatást kaptuk, hogy a kérdésben a Scruton vezetősége kompetens, míg Németh Zsolt meglepetését fejezte ki afelett, hogy a kávézólánc támogatást kapott a varsói terjeszkedés előkészítésére.
Pesti Ivett, az Apriori Cultura ügyvezetője arról tájékoztatta a Szabad Európát: a tervezett kávézóval Varsóban is „a kulturális életet szeretnénk gazdagítani, csakúgy, mint Magyarországon”.
A varsói Scruton előkészítésére adott támogatás összege 50,3 millió forint, amely az iratok szerint arra szolgál, hogy megteremtsék az alapokat „a magyarországihoz hasonló közösségi tér létrehozásához. […] lengyelországi vállalat alapítása, ehhez kapcsolódó adminisztratív feladatok elvégzése, a megfelelő ingatlan felkutatásának megkezdése.”
A szakmai programban az Apriori Cultura részéről azt írták: „Fontosnak tartjuk, hogy a közösségi tér funkciói a budapesti terekhez hasonlóan a varsói ingatlanon belül is megvalósulhassanak, pl. pódium és vendégtér az előadásoknak, kisebb diák/játszó/olvasó szoba, kiállítótér a képzőművészeti bemutatókhoz […] szempont az is, hogy kialakított konyhával rendelkezzen.”
A projekt az előzetes tervekhez képest lassabban halad. Az eredetileg még tavaly teljesíteni tervezett szerződés egy módosítása idén július végéig tolta ki az elvégzendő feladatok határidejét. A módosításhoz tartozó dokumentációban az Apriori Cultura azt írta: „Varsói partnereinkkel folytatott egyeztetések egyértelművé tették, hogy 2023 januárjától, az ünnepek elmúltával várható érdemi előrelépés a projektben.”
Pesti Ivett ügyvezető arról tájékoztatta a Szabad Európát, hogy a lengyelországi cég magyar vezetőjéül és a segítőjének szánt lengyel projektmenedzser pozíciójára sem választottak még ki senkit. Válasza szerint a kávézó létrehozásának előkészítésében az Apriori Cultura varsói partnereként jelenleg „ingatlanközvetítő és ügyvéd” működik közre.
A résztulajdonos-ügyvezető nem válaszolt arra a kérdésünkre, hogy mikorra várható a varsói ingatlan megvásárlása, illetve a kávézó megnyitása. | Magyar állami pénzből terjeszkedne Varsóban a Fidesz-közeli politikai keltetőként működő kávézólánc | Kávézót nyitna, ehhez megfelelő ingatlant keres Varsóban a magyar Scruton-láncot működtető szervezet. A kávézók Magyarországon jobboldali politikai inkubátorként működnek. A lengyelországi terjeszkedés előkészítését egy alapítványon keresztül a magyar adófizetők finanszírozzák. A budapesti lengyel nagykövetség szerint a projekt egy olyan magánkezdeményezés, amelyben ők nem vesznek részt. | null | 1 | https://www.szabadeuropa.hu/a/magyar-allami-penzbol-terjeszkedne-varsoban-a-fidesz-kozeli-politikai-keltetokent-mukodo-kavezolanc/32582514.html | 2023-09-14 09:16:00 | true | null | null | Szabad Európa |
Apránként utalja a szponzorpénzeket idén az állami Exim-csoport – a Magyar Export-Import Bank (Eximbank) és a Magyar Exporthitel Biztosító (Mehib) kettőse –, és nem is bánik bőkezűen az egyedi támogatásokkal.
A maguktól közzétett, illetve a hvg.hu közérdekű adatigénylésére megküldött szerződéslista alapján többet költenek viszont szolgáltatások megrendelésére és árubeszerzésre.
Az idei év abszolút győztese az Exim-csoportnál (is) a NER-kedvenc Balásy Gyula egyik érdekeltsége, a New Land Media Kft., amellyel nettó 320 milliós keretszerződést kötött májusban az Exim-csoport, méghozzá szűk 13 hónapra kommunikációs és rendezvényszervezési feladatokra. Hiába a legnagyobb összeg a listán,
az Exim-től kapott megbízás aprópénz a Balásy-cégcsoportnak, amelynek csak a most véget ért atlétikai vb csaknem 40 milliárdos üzletet jelentett, tavaly pedig a Rogán Antal felügyelte Nemzeti Kommunikációs Hivatal között velük 75 milliárdos szerződést.
A második legtöbb pénz a PK Ügyvédi Irodánál landolt jogi feladatok ellátására: a nettó 262 milliós megbízás 22 hónapra, 2024 végéig szól. Nem sokkal marad el ettől az idei eddigi dobogós összeg: májusban a Porsche Hungária Kft-vel kötött az Eximbank szerződést gépjármű-beszerzésre nettó 220 millió forint értékben, de nem derül ki, hogy hány és milyen autót vettek ezért a pénzért.
Jelentős, mintegy 112 millió forintos tétel a nemzetközi kötvénykibocsátáshoz kapcsolódó 295 ezer eurós jogi megbízás egy nemzetközi ügyvédi irodának. Százmillió forint alatti tételből több is akad. Takarításra például nettó 66 milliós szerződést kötöttek egész évre, nettó 77 milliót további jogi szolgáltatásokra, nettó 63 millióra pedig egy könyvvizsgáló céggel szerződtek.
Az első támogatási szerződésre márciusig kellett várni, ekkor a Rózsa Records Művészeti és Kulturális Kft. jutott nettó 40 millióhoz. A koncertszervező-produceri cég tulajdonosa Rózsa István, az ATV volt elnöke, és tavalyig igazgatósági tagja, akinek vállalkozásai egy másik állami cég, a Szerencsejáték Zrt. szponzorlistáján is gyakran szerepelnek, onnan idén eddig nettó 120 milliót kaptak.
A kapott szerződéslisták szerint ezen kívül augusztus 16-ig még másik négy támogatási, vagyis szponzorációs szerződést kötött az Exim-csoport. A Civil Impact Nonprofit Kft.-vel nettó 6,8 milliós, a Wintersport Kereskedelmi és Szolgáltató Kft.-vel nettó 10, az Art Is Business Egyesülettel pedig nettó 11,4 milliós összegre.
A negyedik támogatott nettó 20 milliónak örülhetett, ami az idei második legnagyobb támogatási összeg. A kedvezményezett a Hightide23 Kft., amely a Rózsa-érdekeltségekhez hasonlóan rendszeresen jut pénzhez a Szerencsejáték Zrt.-től is. Nem is kevéshez: az állami lottócég révén idén nettó 165 millióhoz, tavaly pedig további nettó 230 millióhoz jutott.
A Hightide23 Kft. fő tevékenységként nyomdai előkészítéssel, illetve az ettől távol álló szabadidő- és sporthajógyártással foglalkozik. A cégnek 2021 augusztusa óta egyedüli tulajdonosa és ügyvezetője Weöres Szabolcs. A cég saját árbevétele tavaly csak 5,3 millió forint, mégis 140 milliós profittal zárta az évet. Weöres hajózott Fa Nándorral is, mostanában pedig a Nobilis-család vitorláspartnere.
Az Eximbank egyébként épp kedden jelentette be, hogy az év első hat hónapjában csaknem egymilliárd forintnyi hitelt helyezett ki, ami kétszer annyi, mint a tavalyi teljes összeg. A bank hitelállománya így több mint 2250 milliárd forint, mérlegfőösszege pedig 3100 milliárd forint. A Bank legkeresettebb termékei a Baross Gábor Újraiparosítási Hitelprogram forgóeszközhitel konstrukciói és a közvetlen belföldi befektetési hitelek, közölte az intézmény. | Az Eximbank kinyitotta a pénzcsapot: Balásy cégének 320 millió, autóvásárlásra 220 millió jutott | Az atlétikai vb-n is szépen kereső Balásy Gyula egyik vállalkozása kapta az idei év eddigi legnagyobb megrendelését az állami Exim-csoporttól, de sokat költöttek kocsikra is. Szponzorpénzből pedig jutott néhány tízmillió az ATV volt igazgatósági tagjának és a kedvenc állami sportvitorlás cégnek is. | null | 1 | https://hvg.hu/itthon/20230905_Eximbank_penzcsap_Balasy_autovasarlas_szponzorpenz | 2023-09-06 05:55:00 | true | null | null | HVG |
Kiszállt Trump fő riválisa, több mint százezer ember tüntetett Németországban az AfD ellen. Rejtélyes halálesetek sokkolják Antalya lakóit. A mentősökre is komoly nyomást gyakorolnak, hogy vállaljanak ügyeletet. És azt tudja, mi a Poco Bar? Ez a Radar, a hvg360 reggeli hírösszefoglalója. | Dől az állami pénz Tokajra, ám épp a híres borok egyre kevésbé népszerűek | Az állami beruházások a tokaji borvidékre összpontosítanak, a szakmai egyetértés azonban hiányzik: így épül Hegyalja gazdasági-turisztikai környezete, ahol régi-új szőlőbirtokain a kormányfő családja is gazdálkodik. | null | 1 | https://m.hvg.hu/360/20230904_hvg_orban_rahel_tiborcz_istvan_waberer_gyorgy_rokusfalvy_pal_tokaj_boraszat_bor_pezsgo_patricius_borhaz_vesszofutas | 2023-09-04 15:10:00 | true | null | null | HVG360 |
A zenei streamszolgáltatók elindulásával egyre nagyobb piaca van a különböző élethelyzetekben érzett hangulatunkra reagáló "mood" zenei válogatásoknak. Napjaink legmodernebb zongoraművészeinek egyike Fazil Say, aki most Morning and Evening címmel a reggeli és esti hangulatot megfogva készített új albumot.
A győztes mindent visz, a vesztesekre adott szavazatok hatalmas tömege pedig nem ér semmit. A kisebbség minden választókerületben és az egész országban ki van semmizve. Vélemény.
Gyakran hallani, hogy a kövérség hozzájárulhat az öregkori elbutuláshoz, a kognitív funkciók hanyatlásához, a demenciához. A megállapítás logikusnak tűnhet - de egy szakértő szerint túl sok a kérdőjel. | Orosz oligarcha kapta a kormánytól a 7 milliárdot, már svédeké a leendő alsózsolcai gyár | Az Oroszország elleni szankciók következménye lehet a tervezett beruházást végző cég rövid időn belül immár második tulajdonosváltása. | null | 1 | https://m.hvg.hu/360/20230901_hvg_ARNEST_HUNGARY_orosz_oligarchatol_a_svedekhez | 2023-09-01 12:00:00 | true | null | null | HVG360 |
Indokolt-e elvenni a zöld rendszámot a hibridektől, ha azok kapudrog lehetnek az e-autók vásárlásához?
gazdaság
2024.06.24. 13:006 perc
A zöld rendszám és a kapcsolódó kedvezmények megvonása a konnektoros hibridektől nemcsak Magyarországon van napirenden, és a cikkünkben megszólaló szakértő szerint szakmailag is támogatható.
Mit jelent túl pakisztáninak vagy túl dánnak lenni? Hassan Preisler görbe tükröt mutat a bevándorlásról
programajánló - kritika
2024.06.21. 16:303 perc
Hassan Preisler dán író A barna ember terhe című könyve alapján igazából el sem lehet eldönteni, túl sötét vagy túl világos a kép, amelyet a bevándorlólétről fest.
Financial Times-kommentár: A magyar elnökség az EU mélyebb problémáinak a tünete
lapszemle
2024.07.05. 05:303 perc
A magyar EU-elnökség olyan, mintha a rókára bíznák a baromfiudvart, írja a lap szerzője.
Mészárosék befektettek a nemrég még NB I-es egri fociba, a csapat már 9. a harmadosztályban
üzlet
2024.06.23. 11:151 perc
Leányvállalatot alapítottak az egri futballklub végső tulajdonosai, köztük a kormányhoz közel álló ügyvéd, Kertész József Tamás.
New York Times: Menetel a hírhedt Carpathian Brigade
lapszemle
2024.06.27. 05:333 perc
A lap szerint a magyar ultracsoport a legerősebb és legveszélyesebb nacionalista drukkerszerveződés Európában, és maga is Orbán Viktor politikájának az eszköze. | Mészárosék buktak 45 milliárdnyi EU-pénzt, a kormány megvigasztalja őket | Az új, vezeték nélküli vasúti kommunikációs rendszer kiépítése késik, így kifutott az uniós támogatáshoz szükséges határidőből. Ez nem jelenti azt, hogy nem lesz rá pénz. | null | 1 | https://m.hvg.hu/360/20230906_hvg_rkord_unios_forrasvesztes | 2023-09-06 14:00:00 | true | null | null | HVG360 |
Írásban tett fel kérdést Tompos Márton, a Momentum országgyűlési képviselője az Euroleasing Zrt. ellenőrzésével kapcsolatban Matolcsy Györgynek, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnökének – derült ki az Országgyűlés honlapjára feltöltött dokumentumból.
Mint beszámoltunk róla, a Mészáros Lőrinc érdekeltségében lévő Magyar Bankholdinghoz (MBH) tartozó cég, az Euroleasing Zrt. a tulajdonosa annak a Rose d'Or nevű jachtnak, amin Mészáros Lőrinc, Várkonyi Andrea és a családjuk nyaralt.
Tompos Márton arra volt kíváncsi, hogy lefolytatták-e már az Euroleasing Zrt. prudenciális ellenőrzését abban az időszakban, amikor a pénzügyi cég megvásárolta a Rose d’Or elnevezésű luxusjachtot.
Matolcsy Gyögy válaszában azt írta, hogy az MNB már lefolytatott egy csoportszintű, átfogó vizsgálatot, amely az MBH megbírságolásával zárult, de
“a kérdéses eszközvásárlásról az MNB az Euroleasing 2023. június 30-i adatszolgáltatásából értesült, amely már nem képezte az átfogó vizsgálat részét.” | Matolcsyék már június végén tudták, hogy a Mészároshoz köthető Euroleasing megvette a Rose d'Ort | A máltai hajóregiszterben csak július 5. óta szerepel a Rose d'Or tulajdonosaként az Euroleasing. | null | 1 | https://m.hvg.hu/itthon/20230904_Matolcsy_Gyorgy_Rose_dOr_Euroleasing_MNB | 2023-09-04 16:53:00 | true | null | null | HVG |
„Vizsgálatot indít lombkorona-sétány ügyben az Európai Csalás Elleni Hivatal!
Az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) levélben tájékoztatott, hogy Hadházy Ákossal közös beadványom hatására nemrég vizsgálatot indított a hírhedt nyírmártonfalvai lombkoronasétány ügyében” – közölte a Facebook-oldalán Donáth Anna, a Momentum képviselője. A jelzést még tavasszal, a lombkoronasétány körüli médiazaj idején tette meg Donáth és Hadházy.
A nyírmártonfalvai lombkoronasétányról a Telex is írt: különlegessége nem is annyira az, hogy 60 millió forintból épült, hanem, hogy kivágták körülötte az erdőt. Az Átlátszó később hozzájutott a a lombnélkülisége miatt híres-hírhedtté váló nyírmártonfalvai lombkoronasétány részletes számláihoz, melyekből kiderült, hogy a 80 százalékban uniós forrásból támogatásból készült sétány minden egyes métere 644 347 forintba került az uniós adófizetőknek.
„Az OLAF feladata az Unió pénzügyi érdekeinek védelme a csalás, korrupció vagy más jogellenes tevékenység kivizsgálásával. [...] Az OLAF elemezte a kapott információkat, és vizsgálatot indított a fent említett pályázatok tárgyában” – írta válaszlevelében az Európai Csalás Elleni Hivatal Donáth Annának.
A Transparency az ügy kivizsgálását kérte az állami korrupcióellenes hatóságtól. A civil szervezet kivizsgálási kérelmet nyújtott be az Integritás Hatósághoz, szerintük ugyanis arra lehet következtetni, hogy az EU-s forrásokból megvalósuló projektek kiválasztása során „rendszerszintű hibák” fordulnak elő. Donáth Anna erről azt írt,a hogy az „Integritás Hatóság mélyen hallgat az ügyről”.
A lombkoronasétányt mi is megnéztük: | Vizsgálatot indít az OLAF a nyírmártonfalvai lombkoronasétány ügyében | „Vizsgálatot indít lombkorona-sétány ügyben az Európai Csalás Elleni Hivatal!
Az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) levélben tájékoztatott, hogy Hadházy Ákossal közös beadványom hatására nemrég vizsgálatot indított a hírhedt nyírmártonfalvai lombkoronasétány ügyében” – közölte a Facebook-oldalán Donáth Anna, a Momentum képviselője. A jelzést még tavasszal, a lombkoronasétány körüli médiazaj idején tette meg Donáth és Hadházy. | null | 1 | https://telex.hu/belfold/2023/09/17/vizsgalatot-indit-az-olaf-a-nyirmartonfalvai-lombkoronasetany-ugyeben | 2023-09-17 13:10:00 | true | null | null | Telex |
A Fővárosi Főügyészség által a Quaestor cégcsoport egyik tulajdonosával, valamint a cégcsoport irányítását színleg átvevő strómannal szemben közokirat-hamisítás bűntette miatt emelt vád alapján a bíróság az egyik vádlottat közérdekű munkára, míg a társát felfüggesztett börtönbüntetésre ítélte. Az ügyészség súlyosításért fellebbezett, írják a közleményükben.
Bár a közlemény nem nevezte meg az érintetteket, a peranyagokból és a cégnyilvántartásból visszafejthető, hogy Tarsoly Csabáról van szó.
A vádirat szerint az ügy egyik vádlottja, a tulajdonában álló Quaestor cégcsoporthoz kapcsolódóan elkövetett vagyon elleni – másik ügyben vád tárgyát képező – bűncselekmények miatt úgy döntött, hogy a Quaestor Pénzügyi Tanácsadó Zrt. mint anyavállalat (továbbiakban: QPT) és egyik leányvállalata, a Quaestor Invest Kft. (továbbiakban: QI) képviseletét a valós irányítás tényleges átadása nélkül, színleg más személyre, egy úgynevezett strómanra ruházza át.
Erre felkérte társát, egy másik férfit, aki vállalta, hogy őt a QI ügyvezetőjeként, valamint a QPT vezérigazgatójaként jegyezzék be a közhiteles cégnyilvántartásba úgy, hogy a cégeket ténylegesen továbbra is megbízója irányítja majd. Az új képviselő azonban nem rendelkezett megfelelő iskolai végzettséggel és képzettséggel ahhoz, hogy irányítsa a társaságokat. Ezen túlmenően büntetett előélethez fűződő hátrányos jogkövetkezmények hatálya alatt állt, így vezető tisztségviselői tisztsége érvényesen létre sem jöhetett volna.
A Fővárosi Törvényszék Cégbírósága az erre irányuló kérelem alapján a férfit 2015. március 24-én a QI önálló képviseleti joggal bíró ügyvezetőjeként bejegyezte a cégnyilvántartásba. Ily módon a vádlottak közreműködésével az ügyvezetői minőség valótlan tényként került bejegyzésre.
A vád szerint továbbá a 2015. március 16-ára összehívott rendkívüli közgyűlésen a ténylegesen irányító vádlott döntésének megfelelően akként módosították a QPT alapszabályát, hogy attól a naptól, határozatlan időre, önálló képviseleti joggal a strómanként eljáró férfi lett a QPT vezérigazgatója.
A Magyar Nemzeti Bank feljelentésére időközben azonban megindult a nyomozás az úgynevezett Quaestor ügyben. Az ügy a kezdetektől rendkívül nagy médiafigyelmet kapott, így hamar nyilvánosságra került, hogy a Quaestor cégcsoport irányítását a tulajdonos egy strómannak adta át, aki azonban a közvélemény nyomása miatt kezdeményezte a változásbejegyzési kérelem visszavonását. Ez alapján a cégbíróság a QPT vonatkozásában megszüntette az eljárást, így ez esetben – bár ezt megkísérelték – a cégnyilvántartásba végül nem jegyeztettek be valótlan tényt.
A vád tárgya volt még az is, hogy a stróman két másik céges ügyletnél valótlan tartalmú nyilatkozatokat tett.
A Fővárosi Főügyészség a két férfival szemben közokirat-hamisítás bűntette, valamint annak kísérlete miatt nyújtott be vádiratot, a bejegyzett képviselőt továbbá 2 rendbeli hamis magánokirat felhasználásával is vádolta. A főügyészség a vádiratban indítványt tett a Fővárosi Törvényszéken már folyamatban lévő bűnügyhöz történő egyesítés megfontolására. A bíróság végül nem egyesítette az ügyeket, és a közokirat-hamisítás miatt külön folytatta le az eljárást.
A tárgyalás eredményeként a bíróság mindkét vádlottat vád szerint bűnösnek mondta ki. Tarsolyt 250 óra közérdekű munkára, a strómant pedig 1 év – végrehajtásában 2 évre felfüggesztett – börtönbüntetésre ítélte.
Az ítélet nem jogerős, ellene az ügyészség a vádlottak terhére, súlyosításért fellebbezett, a tulajdonossal szemben végrehajtásában felfüggesztett, társa ellen pedig végrehajtandó börtönbüntetésre ítélés érdekében. | 250 óra közmunkát kapott az egyik Quaestor-tulajdonos közokirat-hamisítás miatt | A Fővárosi Főügyészség által a Quaestor cégcsoport egyik tulajdonosával, valamint a cégcsoport irányítását színleg átvevő strómannal szemben közokirat-hamisítás bűntette miatt emelt vád alapján a bíróság az egyik vádlottat közérdekű munkára, míg a társát felfüggesztett börtönbüntetésre ítélte. Az ügyészség súlyosításért fellebbezett, írja az ügyészség közleményében. | null | 1 | https://444.hu/2023/09/18/250-ora-kozmunkat-kapott-az-egyik-quaestor-tulajdonos-kozokirat-hamisitas-miatt | 2023-09-18 00:00:00 | true | null | null | 444 |
A TASZ az NFM ellen közérdekű adatok kiadása iránt indított pert „az elhíresült Századvég-tanulmányok” és a MALÉV pénzügyi helyzetének rendezéséről szóló dokumentum nyilvánosságáért. A szaktárca jogi képviselője ugyanakkor a tárgyaláson azzal állt elő, hogy a 2010 telén a „nemzeti légitársaság pénzügyi helyzetének rendezéséről” szóló tanulmány lehet, hogy nem is a MALÉV-ről szól, hanem egy jövőben létrehozandó, új magyar légitársaságról.
Haldoklott vagy éledezett
A TASZ szerint nehezen hihető, hogy 2010 telén a kormány – miközben a MALÉV éppen haldoklott – egy még nem is létező cég pénzügyi helyzetét akarta volna rendezni. Ez csak akkor lenne eldönthető, ha a minisztérium a szóban forgó iratot benyújtja a bíróságnak „zárt iratként, hogy csak a bíróság láthassa, és így legyen módja megítélni, hogy valóban döntéselőkészítő-e, majd döntsön arról, hogy ennek ellenére nyilvánosságra kell-e hozni. Jelen esetben azonban a minisztérium jogi képviselője kijelentette, hogy ő erre nem hajlandó.
A TASZ szerint a fentieknek egyetlen olyan kimenetele lehet, ami megfelel a jogszabályoknak: a minisztériumnak át kell adnia a tanulmányt, mivel nem bizonyította, hogy a kért adat megtagadása jogszerű és indokolt volt. Már csak néhány napot kell aludni és minden kiderül. A bíróság a tárgyalást berekesztette és december 7-én 8:30-kor ítéletet hirdet – emlékeztet a jogvédő szervezet.
A fejlesztési tárca – még Fellegi Tamás irányítása alatt – összesen három szerződést kötött 2010 novembere és tavaly április között „a nemzeti légitársaság pénzügyi helyzetének rendezésére vonatkozó jogi tanácsadásra”. A minisztérium honlapján közölt adatokból ugyanakkor csak az derült ki, hogy mennyi pénzt fizettek ki, az nem, hogy a megbízott ügyvédi irodák milyen tevékenységet végeztek, milyen tanácsokat adtak.
A Jobbik feljelentést tett Malév-ügyben
A Jobbik szerint jogellenes lehet a Malév felszámolásának egész folyamata, ezért az ellenzéki párt feljelentést tett az ügyészségen. Bertha Szilvia képviselő néhány hete azt mondta: nem készült leltár, így nem tudni, hogy a vagyonelemeket valós értéken értékesítették-e. Az alapvető pénzügyi és számviteli zárások nélkül el sem lehetett volna kezdeni a felszámolást, amely így “teljesen nonszensz és jogtalan”. Bertha Szilvia azt sem zárta ki, hogy “esetleg mutyi van az egész mögött”, így próbálják meg kijátszani a cég vagyonát.
Feljelentést tett az LMP is
Bár a feljelentést áprilisban ismeretlen tettes ellen tette az LMP, a párt úgy vélte: az ügyben a cég vezetése, a kormányzati szervek lehetnek érintettek. Scheiring Gábor szerint az, hogy a Malévnak új üzleti tervre van szüksége, már korábban is látszott, ám az Orbán-kormány két éven át nem készítette el azt, ami minimum hanyag kezelésnek számít, de “felmerül az is, hogy célzott volt a Malév csődbe juttatása”. Ez utóbbi pedig felveti a hűtlen kezelés gyanúját. Schiffer András korábban úgy vélte, az, ahogyan a vagyonvesztés elérte a Malévot, tovább táplálja a gyanút, hogy ez “nem pusztán a hülyeség eredménye”, hanem egy nagyon tudatos folyamaté. | Rejtélyes Malév-ügy a bíróságon | A Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) azt hitte, a Malév pénzügyi helyzetének rendezéséről szóló dokumentum nyilvánosságáért perli a Nemzeti Fejlesztési Minisztériumot. | null | 1 | https://24.hu/belfold/2012/12/01/rejtelyes-malev-ugy-a-birosagon/ | 2012-12-01 17:17:00 | true | null | null | 24.hu |
Néhány évvel ezelőtt egy addig közepes méretű építőipari céghez elkezdtek dőlni az állami megrendelések, amelyekből a vállalat mesés nyereséget termelt. Az így keletkező több tízmilliárd forintnyi vagyon azonban nem egyszerűen a vállalat eredeti tulajdonosát gazdagította, hanem kifejezetten furcsa utat járt be. Jutott belőle a NER jachtoztatására, és egy olyan vagyonkezelőhöz is, amely az ország egyik legbefolyásosabb kormányközeli vállalkozójának, Szíjj Lászlónak a vagyonát kezeli. Annak a Szíjj Lászlónak, akit az elmúlt hetekben fideszközeli körökből oligarcháztak, vagy éppen „orkoztak”, olyan interjúkban, amelyekben zsarolással megszerzett cégekről, vagyonról is szó esett.
Máltától a bababoltig
Fontos hónap volt 2022 áprilisa az egyik leggazdagabb magyar, Rencsár Kálmán életében. Az üzletember ekkor már évek óta szerepelt a hazai gazdaglistákon elsősorban állami megbízásokkal jól ellátott építőipar cégének, a településéről elnevezett Soltútnak köszönhetően. Vagyonát az elmúlt esztendőkben rendre 30–40 milliárd forint közé becsülték, amivel az 50 leggazdagabb közé tartozott az országban. Tavaly tavasszal azonban néhány napon belül két olyan esemény is történt, amely komoly hatást gyakorolt, és még gyakorolhat a jövőben is erre a hatalmas vagyonra.
Április 11-én Máltán Birkirkara városában közgyűlést tartott az a helyi vállalat, amely az elmúlt években a luxusjachtokat biztosította a kormányközeli gazdasági és politikai elit több tagjának nyaralásához is. A cég pénzügyi helyzete ezt megelőzően fokozatosan romlott. A problémát a közgyűlésen Rencsár Kálmán oldotta meg azzal, hogy még a saját mércéjével mérve is hatalmas összeget, közel 7 milliárd forintot tolt a vállalatba.
Alig három nappal később pedig ennél is több pénz sorsáról hozott döntést, ám ekkor már Budapesten saját cégének hivatalos helységében egy bababolt tőszomszédságában. Az üzletember cégjogi lépésekkel lehetővé tette, hogy az egyre nagyobb állami megrendeléseket kapó, és a már NER-mértékkel is kiugró profitot termelő Soltút nyereségének nagy részét néhány, ekkor kibocsátott, speciális részvény tulajdonosa kaphassa meg. A részvényeket eleinte ugyan ő maga birtokolta, ám ez nem maradt így sokáig: a milliárdokat érő papírok még tavaly más tulajdonába kerültek.
A két esemény első ránézésre függetlennek tűnhet egymástól, valójában azonban nem azok. A jachtos céget és a milliárdokat érő részvények új tulajdonosát
az elmúlt évtized állami megrendeléseinek egyik legnagyobb haszonélvezője, Mészáros Lőrinc barátja, az Orbán Viktorral meccset néző, és Szijjártó Péter nyaralásáról is gondoskodó Szíjj László köti össze.
Szíjj volt az, akiről az elmúlt hetekben az ősfideszes Pesty László filmrendező többször is erős állításokat fogalmazott meg. Interjúiban Pesty arról beszélt, hogy a „Lölő–klán” tagjai zsarolással szereznek meg ingatlanokat vagy éppen cégeket, és nem egyszer utalt rá, hogy Szíjj is ennek a „klánnak” a tagja.
A kiváló munkáért kitüntetéstől az állami milliárdokig
Rencsár Kálmán neve annak ellenére sem túl széles körben ismert, hogy az egyik legrégebbi motoros, a tucatnyi top 100-as milliárdost kitermelő hazai építőiparban. A vagyonát megalapozó Soltút nevű cégét alig több mint egy évvel a rendszerváltás után alapította*Hat üzlettársával és a Plastiroute Forgalomtechnikai Kft. közreműködésével., és már ekkor is komoly tapasztalattal rendelkezett a szektorban. A nyolcvanas években a Közúti Igazgatóság solti üzemmérnökségén dolgozott, ahol 1986-ban vezetőhelyettesként Kiváló Munkáért kitüntetésben is részesült.
A Soltút a kezdetektől mélyépítéssel foglalkozott, azaz ahogy a cég nevéből is kiderül elsősorban utakat építettek, illetve ehhez szükséges anyagokat gyártottak, és értékesítettek. Utóbbiban ráadásul kifejezetten innovatívak voltak: a 90-es évek közepén már saját fejlesztésű hidegaszfalttal, és kötőanyaggal jelentek meg a piacon.
A cég bevételének jelentős része azonban már ekkor is állami megrendelésekből jött*Ez a mélyépítésben egyáltalán nem meglepő, hiszen utakat jellemzően állami, vagy önkormányzati fejlesztések keretében szoktak építeni.. A vállalat eleinte a bázis, Solt körül, Bács-Kiskun megyében, illetve a Duna túloldalán Tolnában volt aktív. Kerékpárutat, városi elkerülőt építettek, szállítottak bitument a közútkezelőnek, és már ekkor is dolgoztak együtt nagy építőipari multikkal.
Milliárdos árbevételével, és több százmilliós nyereségével a cég már az ezredfordulón sem számított kicsinek, és a 2000-es évek elején is dinamikusan nőtt. Igazán azonban csak a közelmúltban kezdett szárnyalni.
A korábban főleg a regionális piacokon aktív társaság mostanra országos szereplővé vált, és a nemzetközi cégcsoportokkal, illetve a legnagyobb NER-es vállalatokkal került egy ligába. A Soltútat 2010 előtt, illetve a Fidesz-kormányzás első éveiben sem kerülték el a közbeszerzések, 2016-2017-től azonban nagyságrendi ugrás következett.
A cég eleinte csak más vállalatokkal közösen, konzorciumban nyert el tízmilliárdos nagyságrendű megbízásokat, 2018-tól azonban önállóan is egyre eredményesebb volt, 2020-tól pedig egyenes tarolt a közbeszerzési eljárásokon. Az elmúlt bő öt évben önállóan is durván 150 milliárd forintnyi állami megrendelést kaptak, ennek 90 százalékát 2020 óta. Így nem meglepő, hogy a Soltút ebben az időszakban átlagosan közel ötször nagyobb árbevételt ért el, mint a megelőző fél évtizedben.
A növekedés üteménél is megdöbbentőbb volt azonban a solti vállalkozás hatékonysága. A cég bevételének ugyanis rendre 20-30 százaléka nyereségként is megmaradt, ami még a kormányközeli építőipari szereplők körében is kiugróan magas arány. A vállalat így az előző három évben 35 milliárd forintot is meghaladó nyereséget ért el, többet, mint a megelőző 20 esztendőben összesen.
Eltérített milliárdok
A nagy felfutás idejére a hét magánszemély és egy vállalkozás által alapított Soltút már teljes egészében Rencsár Kálmán tulajdonába került*Utolsó üzlettársát 2019-ben vásárolta ki: 1,5 milliárd forintot adott korábbi partnere mindössze 5 százalékos részesedéséért. Ez akkor nagyon soknak tűnt, a vállalat szárnyalása miatt azonban az ügylet az elmúlt három évben szinte teljes egészében megtérült a solti milliárdosnak. Egészen pontosan csak megtérült volna, ha teljes egészében ő marad Soltút tulajdonosa, és az összes cég által osztalékként kifizetett nyereség hozzá kerül. De nem így történt.. A vállalkozó azonban alig pár héttel a vállalat történetének messze addigi legnagyobb osztalékfizetése előtt egy elég nehezen érthető cégjogi kavarásban kezdett.
Rencsár ebben az időben már egy másik cégen, a kizárólagos tulajdonában lévő S-Útvonal Zrt-n keresztül birtokolta az aranyat érő építőipari vállalkozást. Tavaly áprilisban azonban úgy döntött, hogy ez utóbbi céggel osztalékelsőbbségi részvényeket bocsát ki. Ezek olyan részvények, amelyeknek a tulajdonosai a többi részvényesnél előbb és/vagy nagyobb kifizetésre jogosultak a vállalat profitjából. Részvénytársaságoknál önmagában egy ilyen lépésben semmi különös nincsen, az Opten lapunk kérésére készített gyűjtése alapján is látszik, hogy több mint 130 vállalatban vannak hasonló papírok.
Igen ám, de egy olyan egyszemélyes társaság esetében, mint amilyen ekkor az S-Útvonal Zrt. is volt semmi haszna nincs az osztalékelsőbbségi részvényeknek, hiszen a kifizetett profit így is úgy is teljes egészében az egyetlen tulajdonoshoz kerül. A kibocsátásnak csak akkor lesz értelme, ha a vállalatot többszemélyessé teszik, azaz
új tulajdonos vagy tulajdonosok lépnek be, de még ez előtt gondoskodni akarnak róla, hogy az osztalék egy jelentős része csak egyvalakihez kerüljön.
Az elsőbbségi részvények így kellően kicsi tulajdonhányad mellett arra is lehetőséget biztosíthatnak, hogy egy vállalat nyereségének tényleges haszonélvezője rejtve maradjon, vagy legalábbis megpróbáljon rejtve maradni. Ahogy a G7 júliusban feltárta, ez történt az egyik leggazdagabb magyar, Jellinek Dániel cégbirodalmában is, ahonnan ilyen osztalékelsőbbségi részvényekkel szivárgott ki 27 milliárd forint Tiborcz István egy közeli ismerőséhez, majd szintén osztalékelsőbbségi részvényekkel indult tovább a miniszterelnök veje felé.
Valami nagyon hasonlót láthattunk az elmúlt két évben az S-Útvonal Zrt-nél is. Arról már tavaly is írtunk, hogy a teljes kifizetett nyereség 70 százalékára feljogosító elsőbbségi részvények kibocsátása után Rencsár Kálmán a lánya bevonásával többszemélyessé alakította a vállalatot. Ám ekkor még nem derült ki, hogy mi lett a kinyomtatott, és így viszonylag rejtve értékesíthető osztalékelsőbbségi papírokkal.*A jogszabály szó szerint úgy fogalmaz, hogy „névre szóló értékpapír esetén azt kell az értékpapírban rögzített jog gyakorlására jogosult személynek tekinteni, akit az értékpapír jogosultként megjelöl, vagy akit a forgatmányok megszakítatlan láncolata jogosultként igazol”. A forgatmány az értékpapírok hátlapján, illetve azokhoz csatolt írás, és előfordulhat, hogy a tulajdonosváltás csak ezen van feltüntetve.
Mostanra azonban erre is fény derült. Bár a S-Útvonal Zrt. a cégbíróságon nem jegyeztetett be tulajdonosváltást, a vállalat idei beszámolójának egy táblázatából azonban egyértelművé vált, hogy
az osztalékelsőbbségi részvények már nem Rencsár Kálmán birtokában vannak. Egy olyan céghez kerültek, amelynek tulajdonosa és vezetője Szíjj László veje.
Ennek pedig elég nagy jelentősége lehet, hiszen a 2022-ig egy fillér osztalékot nem fizető S-Útvonal az új részvények kibocsátása óta (a Soltút osztalék továbbfizetésével) két részletben több mint 24 milliárd forintot fizetett így ki tulajdonosainak, amiből közel 17 milliárd forint járt az elsőbbségi papírok után.
Mészáros Lőrinc alföldi ikertestvére
A tiszakécskei Szíjj László a NER egyik legfontosabb kegyeltje, és ennek köszönhetően az ország jelenleg hatodik leggazdagabb embere jóval 200 milliárd forintot meghaladó vagyonnal. Hozzá hasonlós ütemű gazdagodást az országban csak Mészáros Lőrinc tudott felmutatni az elmúlt években. Ez annak ellenére is így van, hogy Szíjj építőipari birodalmának felemelkedése nem 2010 után kezdődött.
Ahogy az Átlátszó kétrészes cikksorozatban bemutatta, az üzletember vagyonosodása már az első Orbán-kormány alatt megindult. Szíjj László akkori legfontosabb vállalata ebben az időszakban kezdte el sorra nyerni a nagyobb közbeszerzéseket, mint utólag kiderült, nem éppen szabályszerűen. A munkákat ugyanis több más építőipari vállalattal együtt leosztották egymás között. A versenyhivatal egy későbbi vizsgálata szerint erre írásos bizonyíték volt, és azt is megállapították, hogy Szíjj cége előre kinyilvánította szándékát arról, milyen (állami) munkát szeretne megnyerni. A társaságot emiatt később meg is büntették.
Szíjj birodalma a 2000-es években is fejlődött, ám az igazi áttörést a Fidesz újbóli hatalomra kerülése, majd az Orbán-Simicska háború hozta el a tiszakécskei vállalkozónak. A cégcsoport zászlóshajója ekkorra a Duna Aszfalt (DA) lett, amely már a 2010 és 2014 közötti kormányzati ciklusban megötszörözte árbevételét, nyereségét pedig több mint 18-szorosára növelte.
Az egykori Fidesz-pénztárnok Simicska Lajos kiesése pedig a végérvényesen pozícióba hozta Szíjjt. Az emlékezetes G-nap után fokozatosan a Duna Aszfalt lett a kormány elsőszámú útépítője. Ennek köszönhetően a 2010-es évek elején még csak évi néhány százmilliós nyereséggel működő cég 2015 óta több mint 140 milliárd forintnyi profitot termelt, a gazdaglisták elejére repítve az ilyen rangsorokban még 2014-ben sem szereplő Szíjj Lászlót.
Nem véletlenül a tiszakécskei milliárdos volt az, aki a lázadó Simicska helyére léphetett. Bár Szíjj sokkal inkább háttérben maradt, mint Mészáros Lőrinc (múlt pénteken mindössze második nagyinterjúját adta a magyar médiában), ekkora ő is jó kapcsolatot épített ki a fideszes elittel. Ráadásul az építőipar mellett más területeken is szerepet vállalt a kabinetnek, illetve különösen Orbán Viktornak fontos ügyekben. Részt vett a kormánymédia és a nagy kormányközeli bankholding gründolásában, együtt nézett meccset a miniszterelnökkel, cégei a felcsúti akadémia legfontosabb támogatóivá váltak, és az Orbán-bányákból vásároltak, egy korábbi index-cikk szerint pedig Mészáros Lőrinccel annyira szoros volt a kapcsolata, hogy még nyaralni is együtt jártak. A neve azonban csak akkor vált szélesebb körben ismertté, amikor kiderült, hogy egy máltai cégének tulajdonában vannak a NER-elit nyaralásának helyszínt biztosító luxusjachtok, amelyek egyikén feltűnt Szijjártó Péter külügyminiszter is.
Egy régi kapcsolat új köntösben
Szíjj László és Rencsár Kálmán személyes kapcsolata egész biztosan évtizedekre nyúlik vissza. A két építőipari vállalkozó akkor még sokkal jelentéktelenebb cégei 15 másik vállalattal részt vettek az első ágazati érdekvédelmi szövetség, a Magyar Mély- és Útépítő Társaság alapításában 1998-ban. A MaMÚT ezt követően rendszeresen tartott konferenciákat és szakmai találkozókat épp azzal a céllal, hogy támogassa „a kis- és középvállalkozások összehangolt együttműködését”.
A Soltútnál és Szíjj László érdekeltségeinél azonban eleinte az ilyen együttműködések nem váltak nagyon általánossá. Bár nem volt példa nélküli, hogy Szíjj és Rencsár cégei konzorciumban induljanak egy közbeszerzésen, inkább egymással szemben próbálkoztak a tendereken, ha egyáltalán összeakadtak.
Az elmúlt években azonban ez az iparági kapcsolat elkezdett szorosabbra fűződni. Bő három évvel ezelőtt a Soltút elnyerte története addigi legnagyobb állami megbízását: ők építhetik a kétszer két sávosra tervezett 83. számú főút Tét és Győr közötti 18 kilométeres szakaszát bő 46 milliárd forintért. Ez több, mint amekkora bevételt addigi történetének bármelyik évében elért a vállalat. A megbízást hivatalosan egyedül nyerték el, a 83-as úton azonban így is a Duna Aszfalttal közösen dolgoznak. A fejlesztésről szóló közbeszerzést ugyanis két részletben írták ki, és a másik – Pápa és Tét közötti – szakaszt*Egy bekötőúttal kiegészítve Szíjj László cége kapta további 44 milliárdért.
Rencsár és Szíjj érdekeltségei közötti kapcsolat azonban nem merült ki ennyiben: a Duna Aszfalt ugyanis a Soltút által elnyert szakaszon is dolgozik. A hitelbiztosíték nyilvántartási rendszerbe feltöltött dokumentumok szerint a DA az S-Útvonal Kft-vel kötött vállalkozási szerződéses megállapodást a Tét és Győr közötti rész nagyjából felének kivitelezéséről.
A Soltút tehát úgy nyerte el 2020-ban története messze legnagyobb állami megrendelését, hogy a fejlesztést alapból a kormányhoz egyik legjobban bekötött vállalkozó, az állami munkák leosztása miatt egyszer már megbüntetett Szíjj László cégével együtt kapta meg, de később még a saját megbízásának egy jelentős részét is továbbpasszolta.
Rencsár Kálmán vállalata ezután kezdett el igazán hasítani a közbeszerzéseken. A 83-as főút elnyerése óta további közel 100 milliárdnyi állami megrendelést kaptak, ez pedig – ahogy erről már volt szó – nagyban hozzájárult a Soltút, és az S-Útvonal növekedéséhez és mesés profitjához. És ezt követően kezdődött meg a két üzletember vagyonának összefonódása is.
Hétmilliárd néhány hétnyi jachtos nyaralásért?
A bevezetőben is említett két ügylettel a Rencsár-vagyonból akár 24 milliárd forint is átkerülhetett Szíjj Lászlóhoz köthető cégekbe. Egyszerűbbnek a jachtos biznisz tűnik: itt annyi történt, hogy Rencsár magánszemélyként tőkét emelt abban a cégben, amelynek a hajóján Szijjártó Péter is töltötte nagy port kavaró nyaralását. Az elérhető információk szerint Rencsár minden egyes megvásárolt részvényéért 30 ezer eurós felárat fizetett, így közel 7 milliárd forintnak megfelelő összeget fizetett be a máltai cégbe, amiért annak szűk egyharmadát kapta meg.
Maga az ügylet tényleg elég általánosnak mondható, méretei és üzleti jellemzői miatt azonban elég nehezen érthető. Bár Szíjj pénteki interjújában arról beszélt, hogy a jachtbiznisz „üzletileg nem egy rossz vállalkozás”, ez elég könnyen cáfolható állítás. Rencsár a 7 milliárdos befizetéssel végső soron egy olyan vállalatba szállt be, amely
a korábbi években komoly veszteséget termelt,
drága, de nagyon gyorsan értéktelenedő eszközöket (jachtokat) birtokol,
a jachtok jogi státusza is zavaros: bár úgy tűnik pénzért adják ki őket, elérhető besorolásuk alapján a máltai szabályozás értelmében elvileg ezt nem lehetne,
viszont évről évre rengeteg pénzt visz el a fenntartásuk.
Érdemi megtérülést ettől a befektetéstől így nem lehetett várni, különösen, hogy a cég a másik tulajdonostól, Szíjj Lászlótól csak kölcsönbe kapta a pénzt, amiből hajóit vásárolta. A tőkeemelés egyetlen előnye így az lehetett, hogy talán Rencsár maga is használhatja a jachtokat. Erre azonban hétmilliárd forintot nem túl logikus elverni, hiszen ennyiért magának is elég szép méretű hajót vásárolhatott volna.
Rencsár Kálmánt kérdeztük a befektetés okairól, kíváncsiak lettünk volna motivációira, illetve arra is, hogy használta-e már a máltai cég hajóit, de kérdéseinkre nem kaptunk választ.
Nagy a bizalom
A másik ügylet még a máltai hajóbiznisznél is nehezebben érthető. Az elsőbbségi részvények átadásával Rencsár a Soltút*Egészen pontosan annak tulajdonosa, az S-Útvonal Zrt. kifizetett nyereségének 70 százalékát engedte át. Ez – ahogy láthattunk – az elmúlt években is milliárdokat-tízmilliárdokat jelentett, és a jövőben is hasonló nagyságrendű pénzkiáramlást okozhat a solti üzletember cégbirodalmából.
A sztorit azonban bonyolítja, hogy a részvények nem egy teljesen hagyományos vállalathoz kerültek. Az osztalékelsőbbségi papírok tulajdonosa egy olyan bizalmi vagyonkezelő (bvk) lett, amelynek jelenleg egyedüli tulajdonosa és vezérigazgatója Szíjj László veje.
A bizalmi vagyonkezelés lényege, hogy az úgynevezett vagyonrendelő (jelen esetben Rencsár Kálmán) valamilyen vagyonelem (ingatlan, cég, pénz, műkincs, stb.) kezelését az ilyen tevékenységet végző cégre bízza, de előre meghatározza, hogy ki legyen a vagyon hasznának haszonélvezője, azaz a kedvezményezett.
Nem véletlenül szerepel azonban a tevékenység nevében a bizalmi szó, hiszen egy ilyen ügylet tényleg abszolút bizalmi. Az érintett vagyonelem ugyanis a bvk tulajdonába kerül, amely (vagy aki) azt ettől kezdve a saját nevében, de a kedvezményezett javára kezeli. Ennek megfelelően egy vagyonkezelő a leggyakrabban egy emberrel, vagy egy családdal áll csak kapcsolatban. Szíjj László vejének cége pedig igazolhatóan kezeli Szíjj László vagyonát: találtunk olyan megállapodásról szóló iratot, ahol a tiszakécskei milliárdos tűnt fel vagyonrendelőként.
Igen ám, de léteznek olyan bizalmi vagyonkezelők is, amelyeket direkt üzleti céllal hoznak létre. Ahogy egy, a területre szakosodott ügyvéd a G7 kérdésére elmondta: a jegybank engedélyezheti, hogy egy vállalkozás üzletszerű végezze ezt a tevékenységet. Ehhez azonban nagyon szigorú feltételeknek kell megfelelni, így ilyen vállalkozásból mindössze tizenegy van egész Magyarországon.
Az egyik viszont épp Szíjj vejének cége. A vállalat még 2019-ben kapta meg az MNB jóváhagyását (pdf), és azóta elvileg üzletszerűen működik. Más kérdés, hogy ennek sok nyoma nincs. A hasonló valóban üzletszerűen működő bvk-k elég nagy hangsúlyt fektetnek a kommunikációra és az edukációra. Honlapjuk rengeteg információt tartalmaz arról, mit is jelent ez az egész bizalmi vagyonkezelés dolog, és nem ritkán hirdetik is magukat. Szíjj vejének cégénél azonban magát a honlapot sem könnyű megtalálni, és azon kizárólag a cég alapadatai szerepelnek. A vállalatot, illetve annak tulajdonosát kérdeztük, hogy mi ennek az oka, és hogyan gyűjtenek ügyfeleket, megkeresésünkre azonban nem reagáltak.
A milliárdokat hozó osztalékelsőbbségi részvényeknél a kulcskérdés így az, hogy azok miként kerültek Szíjj vejének vagyonkezelőjéhez. Találtunk olyan megállapodást, amely szerint ugyanez a vagyonkezelő adásvétellel szerzett meg egy másik vállalati részesedést, azonban később az mégis úgy jelent meg, mintha Szíjj László bízta volna a pakettet a vállalatra. Így több forgatókönyv is elképzelhető:
Lehet, hogy a vagyonkezelő egyszerűen megvette a részvényeket
Elképzelhető, hogy a papírok – a vagyonkezelőt már amúgy is használó – Szíjj Lászlóhoz kerültek, és vagyonrendelőként ő bízta azok kezelését a cégre.
Ahogy az is lehet, hogy ugyanezt Rencsár Kálmán tette meg, ám még ebben az esetben is kérdés, hogy ki lett a kedvezményezett, azaz a részvények hozamának végső haszonélvezője.
Jól látszik tehát, hogy a tranzakció elég jó eszköz volt arra, hogy elrejtse, végső soron ki húz hasznot az elmúlt két évben 17 milliárd forintot fialó részvényekből. Mindenesetre, még ha Rencsár maga vagy családja is a megjelölt haszonélvező, akkor is nehezen érthető, hogy miért volt szükségük az egész cégjogi kavarásra. A lapunknak nyilatkozó szakértő szerint ugyanis a bizalmi vagyonkezelőnek – szemben mondjuk egy, a kormányközeli milliárdosok által szintén szívesen használt magántőkealapokkal – egy ilyen konstrukcióban nincs adóelőnye, így nem tudnak vele adóbefizetést megspórolni.
Ha pedig ennek ellenére – öröklési, vagy bármilyen más okból – mégis mindenképp bizalmi vagyonkezelőben gondolkodott Rencsár Kálmán, akkor akár egy sajátot is létrehozhatott volna: nem volt szükségszerű, hogy egy Szíjj Lászlóhoz köthető vállalkozás tulajdonába adja a vagyonának tetemes részét kitevő részvényeket.
Röviden összefoglalva tehát:
Az építőiparban bő három évtizede aktív Rencsár Kálmán már korábban is főleg állami megrendelésekből élő cége pár éve elnyert egy állami útépítési megbízást a NER egyik legfontosabb alapemberének, Szíjj Lászlónak a vállalatával.
A megrendelés önmagában nagyobb volt, mint amekkorát korábban Rencsár cége valaha kapott, a társasághoz azonban ezt követően számolatlanul kezdtek el áramlani az állami milliárdok.
A vállalat az elmúlt években a közbeszerzéseken elnyert munkákból hatalmas, több tízmilliárdos profitot ért el.
A nyereségből kifizetett első jelentősebb osztalék előtt Rencsár Kálmán úgy döntött, hogy a cége kibocsát néhány speciális részvényt, amelynek tulajdonosa az összes osztalék hetven százalékát megkaphatja.
Ezeknek a papíroknak a tulajdonosa az elmúlt két évben a főleg állami megbízásokból származó nyereségből 17 milliárd forinthoz juthatott.
A speciális részvények tavaly egy olyan bizalmi vagyonkezelőhöz kerültek, amelynek tulajdonosa és vezetője Szíjj László veje, és így a pénzt is ez a cég kaphatta.
A bizalmi vagyonkezelési tevékenység specialitásai miatt nem lehet megmondani, hogy a kifizetésnek ki a végső haszonélvezője. Lehet Szíjj László, de akár Rencsár Kálmán is, bár utóbbi esetben is nehezen érthető, hogy az üzletember miért bízta a tízmilliárdokat érő részvényeket egy másik milliárdos rokonára.
A zavaros, tízmilliárdok sorsát befolyásoló ügylettel párhuzamosan Rencsár Kálmán egy másik Szíjj-érdekeltségbe is beszállt: 7 milliárd forintnak megfelelő összeget tolt bele a NER luxusjachtjait birtokló máltai cégbe.
Ez utóbbi befektetés üzletileg egyáltalán nem értelmezhető, hiszen a vállalat évek óta veszteséges, vagyona gyorsan értéktelenedik, és komoly hitelállománnyal rendelkezik, így a megtérülésre nincs is esély.
Végső soron így az látszik, hogy egy korábban közepes méretű építőipari cég elkezdett együttműködni a NER egyik legfontosabb építőipari vállalkozójával, akit nem mellesleg már megbüntetettek az állami tenderek leosztása miatt, és akinek az elmúlt hetekben többször is elhangzott a neve zsarolással megszerzett cégekkel egy mondatban. Ezt követően a közepes céghez elkezdtek ömleni az állami milliárdok, amiből mesés vagyon keletkezett, ám ennek a vagyonnak egy jelentős része valamilyen formában a NER-es partner környezetébe került.
A furcsa tranzakciókkal, és a két vállalkozó vagyonösszefonódásával kapcsolatos kérdéseinkkel valamennyi érintettet megkerestük. Mások mellett kíváncsiak lettünk volna arra, hogy ki a végső haszonélvezője a tízmilliárdokat érő részvényeknek, miért volt szükség a cégjogi kavarásra, honnan ismerik egymást és milyen kapcsolatban vannak az érintettek, miért szállt be milliárdokkal Rencsár Kálmán a NER-t jachtoztató cégbe. Megkeresésünkre azonban Szíjj László, Rencsár Kálmán és az osztalékelsőbbségi részvényeket megszerző bizalmi vagyonkezelő sem reagált. | Így lesz az állami tenderekből milliárdos luxusjacht | Egy vállalkozás néhány éve állami megbízásokból mesés profitot kezdett termelni, de a pénz jelentős része végül annak a Szíjj Lászlónak a közelébe került, akinek az elmúlt hetekben többször is elhangzott a neve zsarolással megszerzett cégekkel egy mondatban. | null | 1 | https://g7.hu/vallalat/20230911/igy-lesz-az-allami-tenderekbol-milliardos-luxusjacht/ | 2023-09-11 11:02:00 | true | null | null | G7 |
Márciusban még csak társadalmi egyeztetésre bocsátotta a Belügyminisztérium a honlapján, májusban az Országgyűlés megszavazta, most pedig már a törvénymódosítások is megjelentek az Egészségügyi Közlönyben az újabb vagyonjuttatások bizonyos egyetemi alapítványoknak. Ennek értelmében három modellváltó egyetem hat állami kórháznak, valamint azok ingatlanjainak lett az új fenntartója 2023. július 1-jétől. No és két, egymás mellett fekvő ingatlannak is lett gazdája.
Ennek értelmében a következő kórházak kaptak új tulajdonost:
a Debreceni Egyetemé lett a berettyóújfalui Gróf Tisza István Kórház 3 ingatlannal,
a Szegedi Tudományegyetemé lett a Csongrád-Csanád Megyei Mellkasi Betegségek Szakkórháza és a Csongrád-Csanád Megyei Dr. Bugyi István Kórház 5 ingatlannal,
a Pécsi Tudományegyetemé lett a Komlói Egészségcentrum, a Mohácsi Kórház és a Szigetvári Kórház, valamint a Siklósi Kórház Nonprofit Kft. 8 ingatannal.
Szerettük volna megnézni, hogy a Magyar Államkincstár adatai szerint mekkora kórházi adósságokkal kapták meg az egyetemek az intézményeket, ám - talán nem véletlenül -, az érintett kórházak adósságait lenullázták. Így vélhetően az állam, a többi kórházzal szemben, több százmillió forintos adósságrendezést hajtott végre az érintett intézményeknél.
Az indoklás szerint az intézmények fenntartói jogának átadásával együtt a kapcsolódó ingó vagyonelemeket és ingatlanokat ingyenesen kapják meg az egyetemek, az esetleges adósságokkal, terhekkel együtt. Az új fenntartó egyetemek lesznek az esetleges hatósági engedélyek jogosultjai is, ahogy a kapcsolódó EU-s projektek jogai és kötelezettségei is rájuk szállnak.
Két kivett major is „gazdára talált”
Az Egészségügyi Közlöny kitér még arra is, hogy a Semmelweis Egyetemé lett ingyenesen, nyilvántartási értéken átvezetve a Herceghalom 267/4 helyrajzi számú ingatlan. Ezzel ez a 69. 69. ingatlanja a modellváltó egyetem Nemzeti Egészségügyi és Orvosképzésért Alapítványának és a Nemzeti Egészségügyi és Orvosképzésért Alapítványának közösen.
Egy 2023. június 6-i, herceghalmi önkormányzati dokumentum szerint a Semmelweis Egyetem Nemzeti Laboratóriumot hoz létre az érintett területen, így az érintett ingatlan felkerült az Egészséges Budapestért Program megvalósításával összefüggő nemzetgazdasági szempontból kiemelkedő jelentőségű ügyei közé.
A Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem pedig épp emellett az ingatlan mellett fekvő ingatlant kapta meg szintén ingyenesen, nevezetesen a Herceghalom 267/3 helyrajzi számú kivett majort. Az agráregyetemnek eddig is számtalan ingatlana volt már. Egész pontosan az eddigi 356 volt állami ingatlan mellé ez a 357., ami hozzájuk került. De ez még nem minden, a vagyonkezelésbe kerülő állami tulajdonú, az MNV Zrt. tulajdonosi joggyakorlása alá tartozó ingatlanok száma 37, a jogutódlással az egyetem tulajdonába kerülő ingatlanok száma pedig 11 darab.
Herceghalom nagyon kapós, az agráregyetem meg azért kaphatta meg az ingatlant, mert már 2020-ban több mint 100 millió forintos különleges labort adtak át, amely főként a gyakorlati kutatásokat segíti. Az embriológiai labor egyik célja, hogy hátteret biztosítson a géntartalékok képzéséhez. Az átadó ünnepségen azt mondták: jelentős változás fog bekövetkezni a magyar agrár-felsőoktatásban, amely végre összhangba hozza az agrárkutatást az oktatással,
A 2021-ben megszavazott modellváltó egyetemeknek nem a semmiből kellett beindítaniuk az Európai Unióban sokat kritizált új rendszert.
A milliárdos ingatlan- és ingó vagyonjuttatáson túl további százmilliókat, esetenként milliárdos összegű támogatást kaptak az átálláshoz, mint a kormány.hu-n írják, a magyar fiatalok korszerű képzése érdekében. Az Európai Unió a jogállamisági eljárásában kifogásolta, hogy a modellváltó egyetemek alapítványainak kuratóriumában politikusok ülnek. Tavasszal ugyan többek között távozott Varga Judit, Szijjártó Péter, Navracsics Tibor, Lázár János, Nagy István és Varga Mihály is a vezetőségekből, de sokak szerint nem történt minőségi csere, helyükre továbbra is a kormány emberei kerültek be. | Adósságmentes kórházakat játszott át az állam az egyetemeknek | Márciusban még csak társadalmi egyeztetésre bocsátotta a Belügyminisztérium a honlapján, májusban az Országgyűlés megszavazta, most pedig már a törvénymódosítások is megjelentek az Egészségügyi Közlönyben az újabb vagyonjuttatások bizonyos egyetemi alapítványoknak. Ennek értelmében három modellváltó egyetem hat állami kórháznak, valamint azok ingatlanjainak lett az új fenntartója 2023. július 1-jétől. No és két, egymás mellett fekvő ingatlannak is lett gazdája. | null | 1 | https://mfor.hu/cikkek/makro/adossagmentes-korhazakat-jatszott-at-az-allam-az-egyetemeknek.html | 2023-09-18 11:08:00 | true | null | null | mfor.hu |
A miniszterelnökről a múlt héten került nyilvánosságra egy felvétel, amint kisétál a tengerből. A Gulyáságyú Média által megosztott videó állítólag augusztus 11-én, dél körül készült a horvátországi Abbáziában. Orbán Viktor a strandolás után egy olyan villába ment vissza, amely Ungár Anna kizárólagos tulajdonában áll. Ungár Anna az LMP-társelnök Ungár Péter nővére, édesanyjuk pedig Schmidt Mária, a Terror Háza főigazgatója.
Schmidt Mária és gyermekei céges érdekeltségeiken keresztül jelentős állami pénzhez jutnak: a család érdekeltségébe tartozó ingatlancégtől egy teljes irodaházat bérel az agrártárca, más cégeik vissza nem térintendő álllami támogatást is kaptak.
A horvátországi videó publikálását követően Hadházy Ákos független képviselő is elutazott a helyszínre, ahonnan videót is posztolt.
A videó leírásában azt írja, hogy szerinte mind Ungárnak, mind Orbánnak le kellene mondania. Utóbbinak többek között azért, “mert olyan vállalkozótól fogad el nagyértékű ajándékot, akinek az állam milliárdokat pumpált.”
Ehhez képest Gulyás Gergely a szeptember 13-án tartott kormányinfón azt mondta, hogy szerinte “kisstílű, megalapozatlan és légből kapott”, ha valaki korrupciós kockázatokról beszél az ügyben. A HVG kérdésére azt is elmondta, hogy az Országgyűlési Törvény “egyértelműen szabályozza”, hogy a parlamenti képviselők mely összeghatárig fogadhatnak el ajándékot, azonban hozzátette, hogy
“itt fel sem merül az, hogy képviselői minőségére való tekintettel kap ajándékot [Orbán Viktor], mert egy 30 éves barátságról van szó.”
Mivel ellenzéki- és kormánypárti képviselők ugyanazt az ügyet egészen máshogy értékelik, az alábbiakban megnézzük, hogy
pontosan mit mondanak erről a vonatkozó szabályozások;
és mely pontok adnak lehetőséget az eltérő értelmezésre.
Mit mondanak a szabályok?
Az országgyűlési képviselők ajándékaira egyrészt a Gulyás Gergely által is említett törvény, az Országgyűlésről szóló 2012. évi XXXVI. törvény az irányadó, amelyben ez a részlet szerepel:
“a képviselő a képviselői megbízatásával összefüggésben tartózkodik bármely ajándék vagy hasonló juttatás elfogadásától, kivéve, ha azt az udvariassági szokásoknak megfelelően adják és becsült értéke nem éri el (...) képviselői tiszteletdíj 5 százalékát”.
Emellett a kormánytisztviselőkre - így Orbán Viktorra is - kiemelt etikai szabályok vonatkoznak. A Magyar Kormánytisztviselői és Állami Tisztviselői Kar Hivatásetikai Kódexe, amely a “III/4. Nem fogadunk el ajándékot” című részben több pontban is részletezi az ajándékok elfogadására vonatkozó etikai szabályokat, többek közt:
“Tartózkodunk minden olyan ajándék elfogadásától, amely esetében vélelmezhető az ajándékozó munkavégzésünkkel kapcsolatos befolyásolási szándéka”
“Nem kérünk és nem fogadunk el olyan ajándékot, előnyt, meghívást, szolgáltatást (...) amely munkánkkal vagy munkahelyünkkel bármely módon is összefüggésbe hozható”
“Lekötelező mértékűnek tekintjük azokat az ajándékokat, amelyeket saját jogszerű jövedelmünkből, szokásos életvitelünk fenntartása mellett azok reális piaci árán nem lennénk képesek megvásárolni magunknak. Lekötelező mértékű ajándékot senkitől, semmilyen körülmények között nem fogadunk el.”
Ajándék, de mekkora?
Az ügyben eddig senki nem tett olyan megszólalást, amely arra utalna, hogy a miniszterelnök esetleg fizetett volna a vendéglátásért (azaz ne ajándékba kapta volna azt).
A miniszterelnök egyáltalán nem szólalt meg az ügyben, Schmidt pedig a 444 kérdésére a kötcsei pikniken azt mondta, a miniszterelnök “vendégségben” volt náluk, 30 éve “járnak össze”. A Partizánnak adott interjújában Ungár Péter nem válaszolt arra a kérdésre, hogy Orbán fizetett-e, az oldalán viszont azt írta, szerinte “úgy helyes, ha a miniszterelnök nyaralni megy, akkor kivesz egy szép szállodai szobát és kifizeti”.
Az érintettek arról sem nyilatkoztak, hogy hány napot töltött a miniszterelnök az ingatlanban, ezért nem lehet pontosan meghatározni, milyen értékű az ajándék.
Ahogy láttuk, az országgyűlési törvény azt tiltja, hogy - képviselői minőségükben - a képviselői díj 5 százalékánál nagyobb értékű ajándékot fogadjanak el a politikusok. A képviselői tiszteletdíj jelenleg a 2022-es bruttó átlagbér háromszorosa, azaz bruttó 1 547 428 forint.
Ennek 5 százaléka bruttó 77 ezer forint - vagyis csak ezen összeg alatt fogadhatnak el ajándékokat.
Az etikai kódex pedig a “lekötelező mértékű” ajándékokról állapítja meg, hogy senkitől, semmilyen körülmény között nem fogadhatók el. Hogy Orbán horvátországi nyaralása lekötelező mértékű-e, attól függ, hogy “saját jogszerű jövedelméből”, szokásos életvitele fenntartása mellett, a “reális piaci áron” meg tudná-e azt vásárolni.
Címlapon: Orbán Viktor Gulyáságyú Média által megosztott videón
Összehasonlításképp: Orbán Viktor korábban hangsúlyozta, hogy sosem volt, és soha nem is lesz vagyonos ember, a vagyonnyilatkozataiban éveken keresztül egy fillér megtakarítást sem tüntetett fel. A legutóbbi, 2023. januári nyilatkozatában azonban már közel 14 millió forintnyi megtakarítás szerepel (feleségével közös számlán), havi fizetése pedig jelenleg bruttó 5,7 millió forint.
Mi a “képviselői minőség”? Mi hozható a “munkánkkal összefüggésbe”?
A képviselői ajándékokról szóló szabályozások viszont tartalmaznak nehezen megfogható kitételeket is. Például az országgyűlési törvény nem az összes ajándékra, hanem csak a “képviselői megbízatással összefüggésben” elfogadott ajándékra vonatkozik. A szöveg azonban nem részletezi, hogy ez pontosan mit jelent.
Gulyás Gergely a kormányinfós válaszában ezért hivatkozhatott arra, hogy szerinte a horvátországi nyaralás esetében fel sem merül, hogy Orbán “képviselői minőségére való tekintettel” kapott ajándékot.
Ligeti Miklós, a Transparency International Magyarország jogi igazgatója szerint azonban egy országgyűlési képviselő a magánidejében is képviselő. "A parlamenti politikusok közfeladatot látnak el, ezért képviselői minőségük nem ér véget a nap végén" - mondta Ligeti a Lakmusznak. A közfeladatot ellátókra - például a bírókra, ügyészekre, kormánytisztviselőkre - éppen azért vonatkozik szigorúbb jogi szabályozás és etikai kódex, hogy ne legyenek korrumpálhatók ajándékokkal.
"Nem véletlen, hogy a bíróságokról szóló törvényben nincsen szabály a 'bírói minőségre' figyelemmel elfogadott ajándékokra" - tette hozzá, arra utalva, hogy ha parlamenti képviselőt ajándékkal akarnak lekenyerezni, azt nyilván a közhatalmi helyzetére figyelemmel és nem mint magánemberrel teszik. Szerinte a parlamenti képviselőkről szóló törvénybe ajándékozásra vonatkozó rendelkezésébe kifejezetten azért rakták bele a "képviselői minőségről" szóló gumiszabályt, hogy erre, a "képviselői minőség hiányára" hivatkozva fogadhassanak el ajándékokat. Ligeti kiemelte: 1997 óta nagyjából változatlan tartalommal él ez az összeférhetetlenségi rendelkezés.
Hasonlóan nagy értelmezési mozgásteret hagy a kormánytisztviselőknek a hatályos etikai kódex: a “lekötelező mértékű” ajándékok kivételével csak azokban az esetekben tiltja az ajándék elfogadását, ha “vélelmezhető az ajándékozó munkavégzésünkkel kapcsolatos befolyásolási szándéka” vagy ha az ajándék “munkánkkal vagy munkahelyünkkel bármely módon is összefüggésbe hozható”.
Volt már hasonló
Korábban is előfordult, hogy vezető kormánypárti politikusok, országgyűlési képviselők nagyvállalkozóktól fogadtak el költséges ajándékokat vagy szívességeket.
Németh Dániel 2020 augusztusában fotózta le Szijjártó Pétert családja körében, nyaralás közben egy luxusjacht fedélzetén. Mint kiderült, a Lady MRD névre hallgató jacht a kormányközeli milliárdos, Szíjj László máltai offshore cége tulajdonában állt. A 24.hu cikke szerint az ilyen kategóriájú jachtok heti bérlet díja nagyjából 100 ezer euró, azaz 34-35 millió forint volt 2019 nyarán, és még csak ehhez jött hozzá az üzemanyag és a legénység bére is.
Rogán Antalról az azóta bezárt Népszabadság írta meg, hogy helikopterrel ment egy esküvőre 2016 nyarán. A politikus először azt válaszolta a lapnak, hogy minden bizonnyal összetévesztették valakivel, ilyen nem történt, sőt, perrel fenyegette azokat, akik közlik az információt. A fényképes bizonyítékok hatására azonban később a Parlamentben – ellenzéki kérdésre válaszolva – már elismerte a luxusutat, és azt mondta, hibázott. A politikus szerint, akkori felesége Rogán Cecília egyik üzleti partnere ajánlotta fel nekik a szívességet, amelynek költségét a két cég barterezte egymással. Hozzáfűzte még: az ügynek számára van egy nagyon komoly tanulsága, az, hogy “politikus magáncélból soha nem használhat helikoptert, még akkor sem, ha ezt a felesége megengedheti magának.”
Rogán Antal újságíróknak magyarázza a helikopterezését.
A Magyar Nemzet pedig 2018-ban, Semjén Zsoltról írta meg, hogy több évben is részt vett néhány napos luxusvadászatokon Svédországban. Ennek során helikopterrel is vadásztak rénszarvasra. A lap szerint az Orbán-kormány második embere 2012-ben, 2013-ban, valamint 2015-ben, 2016-ban és 2017-ben is Svédországban vadászott, ahova nem egyedül érkezett. Elkísérte például a Földművelésügyi Minisztérium egyik korábbi főosztályvezetője is. Semjén sokáig nem reagált az eseményre, majd a Parlamentben – egy ellenzéki képviselő kérdésére válaszolva – azt közölte: “Ön betegesen érdeklődik a magánéletem iránt”. Szerinte maguk a svédek nyilatkozták, hogy minden rendben volt a svédországi vadászattal, az törvényes volt, nem sértett jogszabályt. Azt azonban azóta sem tudni, ki finanszírozta a vadászatokat.
Semjén Zsolt az egyik svédországi vadászaton pózol a döglött állattal. Fotó: Hír Tv/MNO
Ezekre az esetekre a törvényszöveg egy korábbi állapota vonatkozik, ami ma már nem hatályos. 2022 augusztusáig az országgyűlési törvényben még az szerepelt, hogy
“a képviselői megbízatásával összefüggésben nem fogadhat el olyan ajándékot vagy más ingyenes juttatást, amely (...) képviselői tiszteletdíj egyhavi összegét meghaladja”. Továbbá: “a képviselői tiszteletdíj 1/12-ed részének megfelelő értékhatárt meghaladó értékű ajándékokról és ingyenes juttatásokról a képviselő – a vagyonnyilatkozata részeként – kimutatást köteles vezetni”.
Tehát a képviselői megbízatással összefüggésben kapott ajándékokat a képviselőknek a vagyonnyilatkozatukban kellett (volna) feltüntetniük. A fent felsorolt eseteket azonban egyik érintett politikus sem tüntette fel az akkori vagyonnyilatkozataiban (Szijjártó 2021, pdf. 17. oldal; Semjén 2019, zip; Rogán 2018, pdf 17. oldal.). | Ajándék jachtozás, helikopterezés, vendéglátás az Adrián: szabad ilyet egy politikusnak? | Orbán Viktor horvátországi, Ungár-villás nyaralása miatt van, aki lemondást sürget, más viszont semmi problémát nem lát benne. De pontosan milyen szabályozás vonatkozik a politikusok ajándékaira - és milyen kiskapukat hagy nyitva? | null | 1 | https://www.lakmusz.hu/ajandek-jachtozas-helikopterezes-vendeglatas-az-adrian-szabad-ilyet-egy-politikusnak/ | 2023-09-18 00:00:00 | true | null | null | Lakmusz |
Európa egyik számottevő építőipari vállalatával kötött együttműködési szerződést Mészáros Lőrinc vasútépítő vállalata, a V-Híd. A török Gülermak csoporttal való együttműködésről csütörtökön számolt be Szijjártó Péter, aki Mészáros Lőrinccel közösen tárgyalt Isztambulban.
Miért fontos ez? Újszerű, hogy Mészáros Lőrinc egy kormánytag külföldi tárgyalásán tűnt fel. A kormány honlapján saját keresésünk alapján ez az első eset, amikor beszámoltak Orbán Viktor barátjának egy külföldi üzleti útjáról.
Számokban: a vasút- és metróépítésben világszerte tapasztalatokat szerző Gülermak 1958 óta működik. Árbevétele alapján a világ 117. legjelentősebb építőipari vállalata az Engineering News-Record listája szerint, a Törökországban a 12. legnagyobb építőipari cég.
A Gülermak Bukarestben, Kolozsváron és Varsóban metrót építi, Krakkóban az első lengyelországi magas sebességű villamosvonalat, és részt vett a 2020-as dubaji világkiállításhoz kapcsolódó metróberuházásokban vagy egy Fülöp-szigeteki vasútépítésen.
A cég az acélgyártásban is érdekelt, évi 60 ezer tonnás termelőkapacitása van. 2021-es bevétele 637 millió dollár (230 milliárd forint) volt, amely 71 százalékban exportból keletkezett, több mint 50 országban van jelent.
Szijjártó szerint a két vállalat közösen a legnagyobb európai projektek végrehajtására is alkalmas lehet, de egyéb részleteket nem mondott az együttműködésről. A Gülermaknál a magát Magyarország legnagyobb vasútépítőjeként jellemző V-Híd Építő Zrt. jóval fiatalabb, 2015-ben alapították meg.
A legjelentősebb referenciái között csak magyarországi vasútépítéseket tart számon, külföldi tevékenysége az elmúlt két év beszámolói alapján elenyésző, igaz, tavaly a közbeszerzéseken meglehetősen sikeres vállalat cseh és osztrák szakmai együttműködéseket is kötött.
Mi következhet? A napokban jelentették be, hogy a legnagyobb magyar építőipari vállalatokból álló konzorcium építheti újjá jövő évtől az iráni határ közelében fekvő, gyakorlatilag lakatlan Soltanlit.
Soltanli érintésével épül vasút az örmény határ irányába, ami végső soron Törökország felé is kapcsolatot jelenthet. A karabahi újjáépítésben a V-Híd is részt vehet, már tavalyi is tárgyaltak egy projektről, így elképzelhető, hogy a Törökországgal közeli viszonyban lévő Azerbajdzsánban kezdődhet a két cég együttműködése.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkHogy kerül Mészáros Lőrinc cége egy háborús tűzfészek közelébe?Miközben Örményország azeri támadástól tart, Magyarország az örményektől visszafoglalt részek újjáépítésében segít az azeri kormánynak.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkBécsben főpályaudvar is kijött annyiból, mint amennyiért Budapesten Mészáros Lőrinc pár kilométer vasutat fejlesztNemzetközi példák alapján nehéz belátni, miért kerül annyiba a Déli Körvasút egyik szakasza, mint amennyit az állam a teljes magyar vasúti rendszerre költ egy évben.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkKiderült, hogy sokkal drágább lesz, minden rekordot megdönt a Budapest-Belgrád vasút magyar szakaszaEddig azt mondták, hogy a Budapest-Belgrád egész magyar szakasza kijön szűk 600 milliárdból, most kiderült, hogy csak a Soroksártól induló része. | Újszerű, hogy Mészáros Lőrinc egy kormánytag mellett tárgyal külföldön | Mészáros Lőrinc vasútépítő vállalkozása egy több évtizedes múltra visszatekintő, számos országban dolgozó török partnert szerzett a külügyminiszter közbenjárásával. | null | 1 | https://g7.hu/vallalat/20230916/ujszeru-hogy-meszaros-lorinc-egy-kormanytag-mellett-targyal-kulfoldon/ | 2023-09-16 11:29:00 | true | null | null | G7 |
Teljesen bevett gyakorlat a piacfelosztásnál, hogy így csinálják.
Így reagált egy közbeszerzési szakértő arra a nagyon furcsa megállapodásra, amelyben két kormányközeli útépítő osztott fel egymás között egy több tízmilliárdos projektet. A munka leosztásában hivatalosan semmi jogszerűtlen nincs: csak akkor lenne szabálytalan, ha bizonyítani tudnák, hogy a felek előre egyeztettek. Az ügyet azonban sem a közbeszerzési hatóság, sem a versenyhivatal nem vizsgálta, ezért ez fel sem merült. Így viszont végeredményben az látszik, hogy a kormány kedvenc útépítője akkor is milliárdos-tízmilliárdos bevételhez juthat állami projektekből, ha egyébként nem a céget hozták ki győztesnek a beruházásra kiírt közbeszerzésen.
Szoros befutó
Múlt héten részletes cikkben mutattuk be, hogyan került az ország egyik leggazdagabb építőipari vállalkozójának, Rencsár Kálmánnak a vagyonából sok milliárd forint a kormányközeli körökkel ismerten jó kapcsolatot ápoló Szíjj László érdekeltségeihez. Szíjjról az elmúlt hetekben Pesty László filmrendező többször is erős állításokat fogalmazott meg: interjúiban – amelyekben a milliárdos neve többször előkerült – zsarolással megszerzett cégekről, szégyenérzet nélküli lopásról, csalásról beszélt.
Szíjj és Rencsár kapcsolata hosszú időre nyúlhat vissza, de látványosan csak az elmúlt években kezdtek szorosabban együttműködni. Ennek a folyamatnak az egyik kulcsmomentuma volt a 83-as főút építésére kiírt közbeszerzés.
A tendert még 2019-ben indította el az azóta megszüntetett Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt., és már az elején látni lehetett, hogy hatalmas projektről van szó. A költségeket előzetesen is közel 82 milliárd forintra becsülték, a tényleges ár azonban ennél is 10 százalékkal magasabb, több mint 90 milliárd forint lett. Ez kilométerenként durván 2,5 milliárd forint, ami elég soknak tűnik, különösen, hogy ekkor még jóval a koronavírus-járvánnyal összefüggésbe hozható árrobbanás előtt voltunk.
A hatalmas értékre tekintettel a közbeszerzést nem is egyben írták ki, hanem kettékapták. A Győr és Pápa közötti 36 kilométeres utat Tétnél elvágták, így két nagyjából egyforma hosszú szakasz jött ki, amiket külön hirdettek meg. A tender mindkét részén ugyanaz a négy piaci szereplő indult el: Szíjj László Duna Aszfaltja, Rencsár Kálmán Soltútja, az osztrák hátterű Strabag, illetve egy nemzetközi és magyar cégekből álló háromtagú konzorcium.
Végül a Pápa és Tét közötti szakaszt a Duna Aszfalt nyerte el, míg a Tét és Győr közötti részt a Soltút kapta. Rencsár cége csak egy hajszállal adott jobb ajánlatot, mint a Strabag: a 46 milliárd 240 millió forintos ár alig 1,8 millióval volt kevesebb az osztrákok vállalásánál.
Egy furcsa szerződés
A szoros befutó ellenére ebben eddig semmi kirívó nincs, sőt kifejezetten jó hír, hogy az állam még ezt az 1,8 millió forintot is megfogta egy több tízmilliárdos tenderen. A furcsaságok a szerződések aláírását követően kezdődtek. A Soltút ugyanis, alig fél évvel azután, hogy hivatalosan is leszerződött a projektre, a jelek szerint a munka felét továbbpasszolta. Méghozzá a közbeszerzésen szintén induló, de jóval magasabb ajánlatot adó Duna Aszfaltnak.
A hitelbiztosítéki nyilvántartási rendszerbe feltöltött dokumentum szerint a Duna Aszfalt egy banki ügylethez adott biztosítékként egy olyan szerződést, amit Rencsár Kálmán cégével kötött 2020 szeptemberében. A leírás alapján a Duna Aszfalt tíz kilométernyi út kivitelezéséről állapodott meg a 83-as útnak azon a szakaszán, amit eredetileg a Soltút nyert el.
Így végső soron az történt, hogy bár az állami megbízást (legalábbis ezt a részét) nem Szíjj László cége kapta, végül mégis ők építhették az utat.
Ez azért elég sok kérdést felvet. Ideális esetben egy ilyen eljárásnál – ha a felek nem egyeztetnek – minden résztvevő a lehető legalacsonyabb olyan ajánlatot adja, amelyen még az elvárt nyereséggel el tudja végezni a munkát. A Duna Aszfalt adott egy ilyen ajánlatot, ám az magasnak bizonyult: a Soltút bő másfél milliárd forinttal olcsóbban vállalta a munkát. Így viszont szimplán matematikai alapon sem nagyon képzelhető el olyan helyzet, hogy mindenki jól jár azzal, ha a Soltút a munka egy részét továbbpasszolja. Vagy ők buknak a drágább Duna Aszfalt kifizetésével, vagy a DA azzal, hogy a lehetőségeinél olcsóbban vállalja el a munkát.
Ráadásul sokkal olcsóbban. A Soltút ugyanis az elmúlt években az építőipari átlagot messze meghaladó nyereségrátával dolgozott, és mivel ez volt az egyik legnagyobb projektjük, a hatalmas profithoz minden bizonnyal a 83-as út építése is hozzájárult. Az előző három évben (amikor a 83-as út kivitelezése zajlott) a vállalat bevételének negyede maradt meg profitként. Ha ennél a projektnél is ez volt a jellemző, akkor a Duna Aszfaltnak 25-30 százalékkal alacsonyabb áron kellett megépítenie az átvett szakaszt, mint amit az eredeti ajánlatukban vállalt.
Persze lehet olyan helyzet, hogy egy cég bizonyos munkáknál költségelőnyben van egy másik vállalattal szemben, és előfordulhatott, hogy pont az átvett szakaszon a Duna Aszfalt volt olcsóbb, míg a Soltútnak maradó részen a solti cég. A 25-30 százalékos eltérés azonban olyan nagy különbség, hogy ilyen helyzetet elég nehéz elképzelni. Különösen, hogy a Duna Aszfalt az elmúlt években nem abban volt erős, hogy alvállalkozóként olcsón bedolgozott valahova, hanem inkább nagy – főleg állami – útépítési projekteket fogott össze, ahol a munka jelentős hányadát fővállalkozóként maga is továbbpasszolta.
Az érintett cégeket kérdeztük, hogy mekkora összegről szólt a kivitelezési szerződés, ám választ nem kaptunk. Mindenesetre a Duna Aszfalt egy közel 5,5 milliárd forintos banki követelést biztosított a szerződéssel, ami nagyságrendileg azért megmutatja, milyen értékű megállapodásról lehetett szó.
Jogi szempontból is érdekes kérdés, hogy mennyire van rendben, ha egy olyan cég valósít meg sokmilliárdos állami projekteket, amely ugyan veszített a közbeszerzésen, de a nyertes alvállalkozóként mégis megbízza. Megkérdeztük a Közbeszerzési Hatóságot, hogy jogszerű-e ez a gyakorlat, és röviden összefoglalva azt a választ kaptuk, hogy igen. A hatóság azt írta, hogy bár egy ajánlattevő ugyanabban a közbeszerzési eljárásban más ajánlattevő alvállalkozójaként nem vehet részt, ez azonban nem zárja ki, hogy később, a tender lezárását követően, a szerződés teljesítésébe mégis bevonják. A korlátozás ugyanis csak a magára az eljárásra*Részajánlat-tételi lehetőség biztosítása esetén ugyanazon részre. vonatkozik, ha a közbeszerzésen már eredményt hirdettek, akkor nincs ilyen kitétel.
Az a gazdasági szereplő (nem nyertes ajánlattevő), amely ajánlatot tett a közbeszerzési eljárásban, annak lezárását követően, azaz az eljárás eredményéről szóló tájékoztatót tartalmazó hirdetmény közzétételétől, a szerződés teljesítése során a nyertes ajánlattevő által alvállalkozóként bevonásra kerülhet
– fogalmaztak a válaszban.
Tehát az eredményhirdetésig nem, utána viszont már lehet alvállalkozó a közbeszerzésen vesztes cég. Amint azonban a hatóság és a G7 által megkérdezett közbeszerzési szakértő is felhívta a figyelmet: van egy eset, amikor egy ilyen megbízás egyértelműen jogellenesnek tekinthető, jelesül, ha felmerül a gyanú, hogy a felek már korábban (az eljárás alatt) megegyeztek az alvállalkozói szerepről.
Ezzel mindössze annyi a probléma, hogy az előzetes piacfelosztást nem túl könnyű bizonyítani. Nem lenne példa nélküli, hogy sikerül leleplezni összejátszó építőipari vállalatokat, de azért nem túl sűrűn fordult elő ilyen az elmúlt évtizedekben. Bő másfél évtizeddel ezelőtt a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) a szektorban feltárt egy, még az első Orbán-kormány idején, 2001-2002-ben működő kartellt, amelynél igazolni tudták a cégek közötti előzetes egyeztetéseket (pdf). Abban az ügyben több mint egy tucat vállalatot büntettek meg, köztük Szíjj László akkori legfontosabb vállalkozását is. Sok ilyen eset azonban nem volt. Az elmúlt években pedig a GVH az építőiparban is inkább az olyan, kormányzat által kiemelten kezelt ügyekre koncentrált, mint például az építőanyagok árának járványt követő drasztikus emelkedése.
Kormányközeli cégek ügyeit egy-két üdítő kivételtől eltekintve hagyományosan nem vizsgálja lényegében semmilyen hatóság. Nem meglepő módon a Soltút és a Duna Aszfalt közötti szerződésnél is ez volt a helyzet:
a GVH és a közbeszerzési hatóság sem folytatott vizsgálatot.
Egyébként nem is biztos, hogy lett volna mire alapozniuk egy ilyet, hiszen a Duna Aszfalt szerepéről nem értesültek törvényszerűen. Bár az új alvállalkozót kötelező bejelenteni, de csak az ajánlatkérő felé. A Soltút így jó eséllyel csak a NIF-nek jelezte Szíjj cégének bevonását. Az állami vállalatot, illetve jogutódját, a Lázár János vezette Építési és Közlekedési Minisztériumot pedig ezek szerint nem zavarta a megállapodás.
Az egyébként teljesen egyértelmű, hogy a két cég a közbeszerzési eljárás lezárása után kötött szerződést, hiszen a tenderen tavasszal hirdettek eredményt, a kontraktust pedig szeptember 1-jén írták alá. Így ebbe jogilag nem lehet belekötni. A tényleges beruházás azonban a szerződés szignálásakor még nem indult meg. A munkaterületet hivatalosan szeptember 21-én adták át, a rajtról szóló sajtótájékoztatóra pedig ennél is jó három héttel később került csak sor.
Azaz a Soltút elnyerte története legnagyobb, 46 milliárdos megbízását, majd a munka felének átadásáról még azelőtt szerződést kötött a Duna Aszfalttal, hogy a fejlesztéshez hozzákezdett volna.
Ez még akkor sem megszokott dolog, ha az Európai Bíróság egy döntése miatt elvileg már nem korlátozható, hogy milyen arányban von be valaki alvállalkozókat az általa elnyert állami projektbe. Emellett nem is túl életszerű, hogy egy cég alapból úgy vág neki egy közbeszerzésnek, hogy a munka felét mással akarja megcsináltatni, de a pályázat idején még nem tudja, kivel. Ez elég komoly kockázat lenne, hiszen, ha nem talál olcsó kivitelezőt, sokat bukhat a tenderen vállalt áron. Ha viszont a Soltútnál nem úgy készültek, hogy mással csináltatják a fejlesztést, csak kaptak egy jó ajánlatot a Duna Aszfalttól, akkor pedig az a kérdés, a DA miért nem indult már a közbeszerzésen is ezzel a kedvezőbb árral.
Négyből három
A 83-as útra kiírt közbeszerzés utóéletének van még egy érdekes eleme: időközben a Duna Aszfalt a tenderen szintén induló, de a többieknél jóval magasabb ajánlatot adó konzorcium két cégét is megvásárolta. A Dömper Kft. és a Pannon-Doprastav Kft. tavaly év végén került Szíjj László csoportjához. Mindez azt jelenti, hogy a DA, amely dolgozott a 83-as saját maga és – mint láttuk – a Soltút által elnyert szakaszán is, akkor sem maradt volna ki a projektből, ha a harmadik induló fut be. Az építkezés egyébként már a végéhez közelít, a legutóbbi hírek szerint az utat még az idén átadhatják.
Kérdéseinkkel kerestük a Duna Aszfaltot, a Soltútat, illetve a cégek tulajdonosait, Szíjj Lászlót és Rencsár Kálmánt is. Mások mellett kíváncsiak lettünk volna, hogy a Soltút miért adta át az általa elnyert építési munka jelentős részét, milyen értékben és pontosan miről kötöttek szerződést a felek, illetve mikor kezdtek el egyeztetni az együttműködésről. A cikk megjelenéséig azonban nem kaptunk választ.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkÍgy lesz az állami tenderekből milliárdos luxusjachtEgy vállalkozás néhány éve állami megbízásokból mesés profitot kezdett termelni, de a pénz jelentős része végül annak a Szíjj Lászlónak a közelébe került, akinek az elmúlt hetekben többször is elhangzott a neve zsarolással megszerzett cégekkel egy mondatban.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkVeszteséges üzlet a NER jachtoztatása, 7 milliárd forinttal szállt be az egyik leggazdagabb magyarKözel két és félmilliárd forintnyi veszteséget hozott össze két év alatt az a máltai cég, amelynek jachtjain az elmúlt esztendőkben rendszeresen nyaralt a NER elit.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkMegalapította első cégét, rögtön kapott 8 milliárd állami támogatást, most a kormánymédiában promózzák balatoni "topszállodáját"A 31 éves tulajdonos a 8 milliárdos állami pályázat megnyerésekor állt össze Szíjj Lászlóval. | Szíjj László akkor is keres az állami tenderen, amikor veszít | Jogilag nem lehet belekötni abba, ahogy a Duna Aszfalt átvette egy óriásberuházás jelentős részét a közbeszerzést elnyerő vállalattól, de a gyakorlat nagyon sok kérdést felvet. | null | 1 | https://g7.hu/vallalat/20230915/szijj-laszlo-akkor-is-keres-az-allami-tenderen-amikor-veszit/ | 2023-09-15 11:32:00 | true | null | null | G7 |
Pedig jó ötletnek tűnt – valahogy így lehetne összefoglalni a magyar állam teherszállító repülőgépének történetét, amely legutóbb azzal került be a hírekbe, hogy madárral ütközött az augusztus 20-i, Budapest belvárosa fölött tartott légi parádén, és csak költséges javítást követően térhetett vissza a forgalomba.
A 2014-ben gyártott, Airbus A330-243F típusú repülőt 2020 szeptemberében vette meg az állam a Qatar Airwaystől 57,5 millió dollárért (akkori árfolyamon 17 milliárd forintért), és 2021. december 11-én jelentették be, hogy megkezdte a kereskedelmi repülést. Amennyire ki lehet következtetni a kormányzati nyilatkozatokból és kiadott adatokból, addig kizárólag vakcinákat, lélegeztetőgépeket és más, a járvány elleni védekezést szolgáló felszerelést szállított Magyarországra, illetve innen olyan oltóanyagokat, amelyeket a kormány eladományozott.
Ezeket az utakat leszámítva az első hónapokban Ferihegyen várakozott a gép, ami – a nem túl intenzív kihasználtság miatt – pénzügyileg valószínűleg többmilliárdos veszteséggel ért fel. Igaz, a beszerzés fő indoka a koronavírus-járvány volt, hogy ne legyen kiszolgáltatott a kormány másoknak, és saját maga tudja megoldani a teherszállítást, ez pedig valóban pénzben nehezen kifejezhető előny lett volna.
Ekkorra azonban már túl voltunk a járványnak azon az időszakán, amikor akár a szállítási kapacitás szűkössége is akadályozhatta a védekezést. A nyugati vakcinák a közös európai beszerzés keretében érkeztek, de a keletieknél sem volt szűk keresztmetszet a logisztika.
A Wizz Air áruszállító gép nélkül is szállt a kormány rendelkezésére: a járvány alatt az állam 4,7 milliárd forintot fizetett 65 Wizz teherjáratért a Népszava cikke szerint, ezekkel a védőfelszerelések mellett a túlárazott és felesleges, 300 milliárd forintért beszerzett lélegeztetőgépeket hozták haza. A Wizz Air 2021-es beszámolója szerint 130 utat szervezett a járvány miatt más országokban ragadt emberek kimenekítésére és egészségügyi áruszállításra. A Wizz Air aktuálisan 182 darabos flottájával Európa ötödik legnagyobb légitársasága, a gépek közül 130 hazai bejegyzésű, így hazánk vészhelyzetek esetén elég jó lehetőségekkel rendelkezik repülőgépek használatára.
Kereskedelmi forgalomban
Az A330-as gépet 2021 augusztusában elvitték Máltára átfestetni, aminek költségét legalább 100 millió forintra becsülték. Mivel a járvány elleni védekezéssel összefüggésben már nem volt szükség rá, kereskedelmi forgalomba állították.
Magyar állami tulajdonban lévő, magyar légitársaság által üzemeltetett, magyar cég által karbantartott és magyar földi kiszolgáló által támogatott teherszállító repülőgép újabb útvonalon teljesít kereskedelmi célú szolgálatot, Ázsia után immáron a Közel-Keleten is
– így büszkélkedett Facebook-posztjában Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter 2022 áprilisában, amikor a repülőgép első dohai útjára indult.
Egy gépet kereskedelmi forgalomban polgári légitársaság üzemeltethet, ezt a szerepet a Wizz Air kapta meg. A légitársaságnak ehhez külön meg kellett szerezni a típusra és az áruszállításra az engedélyeket, ami hosszadalmas folyamat volt.
Érdekes módon a vállalat a befektetőinek készülő éves jelentésben, prezentációban, statisztikákban nem ejt szót arról, hogy üzemeltet egy áruszállító gépet is. Kerestük a társaságot, hogy miért és milyen feltételekkel került az üzletbe, miért nem tájékoztatja a részletekről részvényeseiket, de többhavi várakozás után sem kaptunk választ.
A kormány szerint nyereséges
Az állami oldalt sem könnyebb átlátni, hiába keresnénk ugyanis közbeszerzésekben, szerződéses közzétételekben, egyetlen adat sem bukkan fel a géppel kapcsolatban. Közérdekű adatkérések alapján derült ki, hogy a tulajdonosi jogokat a Külgazdasági és Külügyminisztériumhoz tartozó HEPA Magyar Exportfejlesztési Ügynökség Nonprofit Zrt. gyakorolja, amely a repülőgéppel összefüggésben 2022 végéig összesen 5,9 milliárd forint bevételt mutatott ki, a költségek között pedig 4,3 milliárdot.
A minisztérium G7-nek adott korábbi tájékoztatása szerint 2022 első kilenc hónapjában összesen 2,9 milliárd forint bevételt termelt a gép, míg a kiadások 2,1 milliárd forintot tettek ki. Szerintük mindenképp adottak a feltételek a nyereséges működéshez – a részletes válasz a csillagra kattintva olvasható*A Magyar Állam tulajdonában álló Airbus A330-243F típusú szállítógép piaci alapon végzi tevékenységét, és a hasznosításból származó bevételek is a jelenleg érvényes piaci sztenderdeknek megfelelően alakulnak. A Magyar Állam a repülőgép üzemeltetésére, karbantartására és földi kiszolgálására vonatkozó szerződések és az árazásról folytatott tárgyalások megkötésekor piaci szereplőként járt el, az üzemeltetésben, karbantartásban és földi kiszolgálásban résztvevő cégek piaci alapon nyújtanak szolgáltatást. Mindez garantálja, hogy a repülőgép hasznosítása a piaci viszonyok között is profitábilis legyen..
A HEPA-nál kérdésünkre azt írták, hogy a költségek között minden szerepel, az üzemeltetést hasznosítási szerződés keretében a Wizz Air végzi. Ezt a szerződést azonban nem lehet megismerni, mert üzleti titok (az indoklás a csillag gombra kattintva olvasható*Társaságunk a szállítógép vonatkozásában a szerződéseket a légi közlekedési cargo iparágban érvényes hazai és nemzetközi előírásoknak megfelelően azokkal a piaci szereplőkkel kötötte meg piaci alapon, akik által a szükséges szolgáltatás az elvárt magas szakmai színvonalon biztosítható. Ezek a szerződések a szerződő felek közös üzleti titkát képezik, amelyek nyilvánosságra hozatalához az érintett szerződő partnerek nem járultak hozzá.). (A közbeszerzés említett hiányára pedig az a magyarázat, hogy a hivatal szerint a Nemzetbiztonsági Bizottság döntésének köszönhetően nem kellett ilyet kiírniuk*Az Országgyűlés Nemzetbiztonsági Bizottsága a közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény 9. § (1) bekezdés b) pontja, valamint a minősített beszerzések Országgyűlés általi mentesítésének kezdeményezésére vonatkozó feltételekről és eljárásról, valamint az ilyen beszerzések megvalósításakor az ajánlatkérő által érvényesítendő követelményekről szóló 492/2015. (XII. 30.) Korm. rendelet alapján mentesítette a beszerzést a közbeszerzések alól..)
Furcsa költségek
Mivel a bevételek kapcsán csak azt említik, hogy „a szállítógép teljes 2022. évi bevételét tartalmazza”, nem derül ki, hogy kell-e ebből még jutalékot vagy más részesedést fizetni. Azonban azt feltételezve, hogy valóban a teljes bevétel az államé, az első ránézésre jól festő éves 1,6 milliárd forintos nyereség sem tűnik túl kecsegetőnek.
Egyrészt azért, mert a szigorúan csak az üzemeltetéshez kapcsolódó költségek említett 4,3 milliárdos összege nem tűnik igazán reálisnak. Egy 2018-as adatokra épülő részletes tanulmány szerint egy repülési órára 8 ezer dollár költség jutott. Mivel a HA-LHU lajstromjelű gép az adatok alapján időszakonként legalább napi 10 órát repült, így éves költségei 31 millió dollárra, azaz 11 milliárd forintra adódnának.
Hasonló következtetésre juthatunk, ha a megadott üzemeltetési költséget a Wizz Air adataival hasonlítjuk össze. Természetesen az áru- és személyszállítás költségszerkezete eltérő, de például az üzemanyag-fogyasztás vagy az amortizáció kapcsán így is ad támpontokat.
A Wizz Air A320-asai és A321-esei listaáron 100-130 millió dollárba kerülnek, egy áruszállító A330-as újonnan több mint 240 millióba. Az utóbbi fogyasztása mintegy 2,3-szorosa a kisebb gépekének. A légitársaság beszámolója szerint a költségek 43 százaléka az üzemanyag, 23 százaléka a reptéri díjak, 13 százaléka pedig az értékcsökkenés.
Mivel mindez durván arányos a gépek méretével és értékével, nehezen hihető, hogy ha a Wizz Airnél átlagosan egy évben egy gépre 3 milliárd forintos költség adódik, akkor a jóval költségesebben üzemeltethető A330-asnál a 4,3 milliárd minden költséget fedez.
Kimaradhatott ez-az
Az amortizáció külön is figyelemre méltó kérdés. A Nemzetközi Légi Szállítási Szövetség (IATA) standardjai szerint erre 15-25 év lenne az elvárható, 0 és 20 százalék közötti maradványértékkel. Így a beszerzésekor hatéves gép értékcsökkenésére minimum 700 millió forintot kellene elszámolni*A gép 25 éves koráig, 20 százalékos maradványértékkel, bár ilyen idős gépnél az utóbbi valószínűleg túlzás. , de akár több mint 1,1 milliárd forint is indokolható lenne*A gép 15 éves koráig, maradványérték nélkül, bár ilyen idős gépnél még indokolt valamekkora maradványértékkel számolni..
Mindez arra utal, hogy az állam által megadott 1,6 milliárdos nyereség a legjobb esetben is egy EBITDA-szerű eredmény lehet, azaz valószínűleg nem tartalmazza a tőkeköltséget és az amortizációt, avagy egyszerűen fogalmazva,
a kormányzat a teherszállító gép nyereségének megadásakor megfeledkezik a gép áráról.
Márpedig ahhoz, hogy megtérülő befektetésről beszélhessünk, a 17 milliárd forintos beruházást is ki kellene tudni gazdálkodni.
Ráadásul a fentiek alapján az eddigi ráfordítások között valószínűleg nem jelennek meg a későbbi időszakos nagyjavítások költségei sem.
Elolvadó plusz
Ha mindezt figyelembe vesszük, akkor az 1,6 milliárdos plusz jelentős része elolvad, és nem kizárt, hogy veszteségbe fordul. Ennél pontosabbat csak a meg nem ismerhető információk birtokában lehetne mondani.
Ez egyébként nem is meglepő, hiszen kisebb légi ipari csoda lenne, ha egy egygépes „flottát” kimagasló eredményességgel sikerülne üzemeltetni. Valószínűleg nem véletlen, hogy míg A330-as kormányzati személyszállító repülőgépet hét ország is üzemeltet, addig szállítógépre nincs még egy példa ilyen konstrukcióban.
Igaz, ennél a repülőgépnél legalább van értelme megtérülést számolgatni, míg az ordító korrupciógyanú mellett, feleslegesen beszerzett külügyes lélegeztetőgépeknél a minimális pénzvisszaszerzés is reménytelenné vált.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkA 300 milliárdért vett lélegeztetőgépek felét el akarta adni a kormány, majd el akarta titkolni, hogy egyet sem sikerültRejtély, hogy miért nem tud, vagy nem akar megszabadulni Magyarország 17 ezer raktárban feleslegesen porosodó géptől.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkVégképp bebizonyosodott, hogy kidobott pénz a lélegeztetőgépekre költött 300 milliárd forintA legrosszabbra készült a kormány a gépek beszerzésével, csak éppen nem tett annak érdekében, hogy legyen elég olyan ápoló, aki gondoskodni tud a lélegeztetett betegekről.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkTökélyre vitték a zsúfoltságot a Wizz Air gépein, és ez most jó hírMár több mint ötvenszer fordultak a társaság gépei Kína és Magyarország között utasok nélkül, egészségügyi felszereléseket szállítva. | A légi parádén megsérült magyar kormányzati tehergép csak a lélegeztetőgépekhez képest tűnik jó vételnek | A kormány nagyon szeretné nyereségesnek beállítani, de a jelek szerint nem olyan jó üzlet az állami teherszállító repülő üzemeltetése. | null | 1 | https://g7.hu/kozelet/20230918/a-legi-paraden-megserult-magyar-kormanyzati-tehergep-csak-a-lelegeztetogepekhez-kepest-tunik-jo-vetelnek/ | 2023-09-18 11:44:00 | true | null | null | G7 |
Az Eirene Magántőkealap az egyike volt azoknak a titokzatos képződményeknek, amelyek az MKB Bankot privatizálták még 2016 tavaszán, ám tulajdonosuk kiléte egy ideig titokban maradt, élve azzal a lehetőséggel, hogy a magántőkealapok gazdái a nyilvánosság elől rejtve maradhatnak.
Egy évvel később aztán kiderült, ami addig csak sejthető volt, e magántőkealap mögött (is) Mészáros Lőrinc áll - ezt maga a felcsúti milliárdos jelentette be.
Amikor az MKB Bank összeolvadt előbb a Budapest Bankkal, majd a Takarékbankkal, megalkotva az MBH Bankot, Mészáros ebben is a magántőkealapjai révén lett tulajdonos. Közülük a Global Alfa Magántőkealap most bejelentette, hogy a Magyar Nemzeti Bank 2023. augusztus 16-ai határozata értelmében augusztus 31-ei hatállyal összeolvadt az Eirene Magántőkealappal.
Ennek következtében az Eirene MBH-részvényei is a Globalhoz kerültek, amely utóbbi közvetett befolyását 28,1 százalékra srófolta. | Tőkeátcsoportosítást hajtott végre Mészáros Lőrinc | Az Eirene Magántőkealap az egyike volt azoknak a titokzatos képződményeknek, amelyek az MKB Bankot privatizálták még 2016 tavaszán, ám tulajdonosuk kiléte egy ideig titokban maradt, élve azzal a lehetőséggel, hogy a magántőkealapok gazdái a nyilvánosság elől rejtve maradhatnak. | null | 1 | https://mfor.hu/cikkek/vallalatok/tokeatcsoportositast-hajtott-vegre-meszaros-lorinc.html | 2023-09-18 11:44:00 | true | null | null | mfor.hu |
A kormánypárti TV2 Média Csoport Zrt.-től összesen 13 043 négyzetméternyi területet vásárolt meg összesen 4,5 milliárd forintért a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. (MNV) – derül ki az állami vagyonkezelő cég oldalára frissen felkerült szerződéslistából. Az augusztus 25-ére datált kontraktus részletei nem ismertek, csak annyi, a TV2 társasházként üzemelő Róna utcai központjának összesen tizenegy albetétjéről van szó.
A földhivatali adatok szerint a tizenegy albetét között található egy 1061 négyzetméteres étterem, hat darab, összesen 8037 négyzetméternyi iroda, valamint négy darab, összesen 3945 négyzetméter területű „egyéb helyiség” is, ezek funkciói nincsenek részletezve.
Az adásvétel a teljes ingatlanegyüttesnek nagyjából a felét érinti: a zuglói, Bácskai utca, Róna utca és Gyarmat utca által közrefogott egykori Mafilm-telephely az ingatlan-nyilvántartás adatai szerint 2,67 hektáron terül el, és 23 albetétet tartalmaz.
Az adásvétel alapja egy augusztus elején módosított júniusi kormányhatározat, mely felhatalmazza Nagy Márton gazdaságfejlesztési minisztert, hogy az MNV közreműködésével legfeljebb 4,5 milliárd forintért vásárolja meg az állam részére az ingatlanokat, majd azokat a Nemzeti Filmintézet Közhasznú Nonprofit Zrt.-be (NFI) apportálja, hogy elősegítse utóbbi feladatellátását. Az adásvétel már megvalósult, annak azonban még nincs nyoma a cégiratok között, hogy az NFI alapító okiratát a határozatnak megfelelően módosították volna.
A médiacsoport, melynek igazgatóságában mások mellett Mészáros Lőrinc felesége, Várkonyi Andrea is helyet foglal, 2022-ben 48 milliárd forintos árbevétel mellett 1,2 milliárd forint adózott eredményt ért el. | Ingatlanokat vett az állam a TV2 Csoporttól | Megvásárolta az állam a TV2 Csoport Róna utcai központjának nagyjából felét kitevő irodakomplexumot. Az adásvételre egy júniusi kormányhatározat alapján került sor, az ingatlanok pedig apportként a Nemzeti Filmintézet tulajdonát fogják képezni. | null | 1 | https://mfor.hu/cikkek/ingatlan/ingatlanokat-vett-az-allam-a-tv2-csoporttol.html | 2023-09-18 12:17:00 | true | null | null | mfor.hu |
Az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) arról tájékoztatta Donáth Anna EP-képviselőt, hogy Hadházy Ákossal közös beadványa hatására vizsgálatot indít a hírhedt nyírmártonfalvai lombkoronasétány ügyében, tudatta a Momentum Mozgalom.
Közleménye szerint a nyírmártonfalvai polgármester a saját erdejébe uniós pénzből épített 60 millió forintért lombkoronasétányt, de annak megépülése előtt tarra vágatta az erdőt.
Az OLAF válaszlevelében úgy fogalmaz: "Az OLAF feladata az Unió pénzügyi érdekeinek védelme a csalás, korrupció vagy más jogellenes tevékenység kivizsgálásával. A vizsgálat megindításáról szóló határozatról való döntésnél az OLAF felméri, hogy az ügy a Hivatal által évente meghatározott vizsgálati prioritások területei közé tartozik-e, valamint figyelembe veszi az arányosság, szubszidiaritás/hozzáadott érték és az OLAF erőforrások hatékony használatának alapelveit. Az OLAF a 883/2023/EU, Euratom rendeletnek megfelelően elemezte a kapott információt és vizsgálatot indított az említett pályázatok tárgyában."
Donáth Anna ezzel kapcsolatban közölte: "Miközben az OLAF vizsgálódik, a kormány által az EU 'megnyugtatására' felállított Integritás Hatóság mélyen hallgat az ügyről. És a kormány még csodálkozik, hogy a sorozatos ígérgetéseikkel ellentétben nemhogy nem érkeztek még meg a befagyasztott EU-s pénzek, de láthatóan már abban sem biztosak, hogy azok megérkeznek-e valaha ennek a kormánynak a regnálása alatt." | Lombkorona-gate: vizsgálatot indít az OLAF | Közleménye szerint a nyírmártonfalvai polgármester a saját erdejébe uniós pénzből épített 60 millió forintért lombkoronasétányt, de annak megépülése előtt tarra vágatta az erdőt. | null | 1 | https://mfor.hu/cikkek/makro/lombkorona-gate-vizsgalatot-indit-az-olaf.html | 2023-09-17 12:34:00 | true | null | null | mfor.hu |
Szokatlanul szűkszavú közleményben jelentette be kedden a Fidesz, hogy Dr. Lévai István Zoltán, Budapest 15. számú Országgyűlési Egyéni Választókerületének elnöke lemondott a választókerületi elnöki tisztségéről, a Fidesz párttagságát pedig megszüntette. Lévairól hétfőn írta meg a Válaszonline hangfelvételek alapján, hogy májusban azzal kereste meg a Magyar Kétfarkú Kutya Párt helyi emberét, Aleva Mártát, hogy anyagilag is tudná támogatni, ha elindulna a polgármester-választáson a XVIII. kerületben. A lap által leírt beszélgetés szerint Lévai ötmillió forintot lett volna hajlandó fizetni a kutyapártos politikusnak.
A felvételeket Aleva juttatta el a lapnak. Elmondása szerint csak azért találkozott kétszer Lévaival, hogy megtudja, „mennyi egy MKKP-s jelölt ára”. Szerinte nem ez volt az első alkalom, hogy „fideszes korrumpálni akar kutyapártost”. Lévai továbbra is tagja a kerület képviselő-testületének. | Egyből leszedte a Fidesz a XVIII. kerületi emberét, aki pénzt ajánlott a Kétfarkú Kutya Párt jelöltjének | Szokatlanul szűkszavú közleményben jelentette be kedden a Fidesz, hogy Dr. Lévai István Zoltán, Budapest 15. számú Országgyűlési Egyéni Választókerületének elnöke lemondott a választókerületi elnöki tisztségéről, a Fidesz párttagságát pedig megszüntette. | null | 1 | https://444.hu/2023/09/19/egybol-leszedte-a-fidesz-a-xviii-keruleti-emberet-miutan-kiderult-hogy-penzt-ajanlott-a-magyar-ketfarku-kutya-part-jeloltjenek | 2023-09-19 00:00:00 | true | null | null | 444 |
A Budapest Airport Zrt. többségi tulajdonosa, az AviAlliance GmbH. a hvg.hu kérdésére megerősítette, hogy hivatalos tárgyalásokba kezdenek a magyar állammal a repteret üzemeltető cég eladásáról, miután a magyar kormány újabb ajánlatot tett annak megvásárlására. Hozzátették, hogy a tárgyalások várhatóan több hónapig tartanak, addig pedig a jelenlegi tulajdonosok továbbra is működtetik a Budapest Airportot, a napi működés nem változik.
Úgy tűnik, a kormány az adófizetőket nem kímélve, tűzön-vízen keresztül is végigviszi a Budapest Airport többségi tulajdonrészének felvásárlását, és ebben az sem zavarja meg, hogy az idei költségvetésnek finoman szólva is problémás a helyzete.
Az első félév alapján nemhogy 1,5 százalékos éves gazdasági növekedés nem lesz, de esélyes, hogy semekkora sem, miután a második negyedévben folytatódott a technikai recesszió, és a gazdaság nemhogy az egy évvel korábbi, de az előző negyedévhez képest is zsugorodott – ám a büdzsét a kormány 1,5 százalékkal tervezte.
Bár gazdasági stagnálás körüli teljesítmény mellett a hatályos költségvetés tarthatatlan, ennek ellenére bevállalja a pénzforgalmi hiányra és az államadósságra igencsak negatív hatást gyakorló állami nagyberuházást. Hogy értsük: amennyiben a tervezettnél kisebb lesz a GDP-növekedés, ez egyebek mellett azzal is jár, hogy minden GDP-arányos mutató, köztük az éves költségvetési hiány és az államadósság rosszabbul alakulhat a vártnál. A számokon pedig csak a tervezettnél magasabb éves átlagos infláció kozmetikázhat valamelyest, amiből természetesen az adófizetők többsége, köszöni szépen, nem kér.
A budapesti repülőtér felvásárlását ugyanakkor valahogy meg kell finanszírozni, ami növeli a deficitet. Minden bizonnyal ezzel volt összefüggésben az Államadósság Kezelő Központ hétfői bejelentése is: az eredeti 3409 milliárd forintról 4113 milliárd forintra emelte a központi költségvetés finanszírozási igényét a kormány.
Alig jelentette be e módosítást a kormány, kedden az állam máris euró alapú kötvénykibocsátást kezdeményezett. Ennek eredményeképp az ÁKK 1,75 milliárd euró értékben adott el 10 éves futamidejű papírt, amivel talán pályán lehet tartani az adósságpályát, és persze lehet belőle venni egy fél repülőteret, ugyanis a Budapest Airport többségi, 55,44 százalékos tulajdoni hányada 2–3 milliárd euró körül lehet, már amennyiben valóban megválik tőle az azt birtokló AviAlliance GmbH.
Az ár annak fényében kalkulálható, hogy 2021 októberében 4,44 milliárd eurós vételi ajánlattal állt elő a reptér egészére az állami felvásárlási folyamat koordinációjára kijelölt Palkovics László, innovációs és technológiai miniszter, és ez után az ajánlat után már arról érkeztek hírek, hogy a tulajdonosok – a korábbi ellenállást feladva – hajlanak a reptér eladására.
Kedden pedig a Bloomberg információira hivatkozó hvg.hu oldalán is megjelent hír szerint, további lépéseket tettek: a magyar állam hivatalos ajánlatot nyújtott be az AviAlliance számára a Budapest Airport többségi, 51 százalékos tulajdonrészének megvásárlására. A vételi ajánlattal kapcsolatos hivatalos tárgyalások megkezdését először a hvg.hu számára erősítette meg az AviAlliance.
A repülőtér maradék 49 százalék pedig egy másik repülőtér-üzemeltetőhöz kerülne. Júniusban Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter azt mondta, hogy Magyarország „baráti" társbefektetőt keres a Budapest Airport megvásárlására, Budapest több repülőtér-üzemeltetővel is tárgyal, egyikükkel Katarban.
A Gazdaságfejlesztési Minisztérium, amely a kormány nevében a felvásárlást végzi, nem kívánt nyilatkozni az ügyben, miként a Budapest Airport Zrt. sem. | A tulajdonos megerősítette: tárgyalnak a kormánnyal a Budapest Airport eladásáról | Az idei, már amúgy is igencsak ingatag lábakon álló költségvetés helyzetét pecsételheti meg végleg, hogy a kormány mindenáron megvásárolná a Budapest Airport Zrt. többségi tulajdonrészét. | null | 1 | https://m.hvg.hu/kkv/20230906_Budapest_Airport_Zrt_AviAlliance_GmbH_felvasarlas_felvasarlasi_ar_targyalasok_megerosites_Magyar_allam_kormany_AKK_Gazdasagfejlesztesi_Miniszterium | 2023-09-06 14:10:00 | true | null | null | HVG |
Kiszivárgott hírek szerint az önkormányzati választások után újra napirenden lehet a kisiskolák bezárása, amelyről évtizedek óta elő-előkerülnek tervek, de gyorsan meg is fúrja ezeket a politika. Pedig tankerületi szinten átgondolva, a helyi sajátosságokat figyelembe véve akár még javíthatna is az oktatás minőségén.
Hogyan látják az életük orosz tinédzserek és hogyan látja egy rendező a tunéziai lányok mindennapjait? Egy furgon suhan Ukrajnában, a harci zónában – hová tart? Hogyan fest az élet ma Havannában? Milyen az indiai médiamunkás élete? Ma indul a Budapesti Nemzetközi Dokumentumfilm Fesztivál. A programból válogattunk. | Mondunk egy meglepőt: Mészáros és Tiborcz nyerhetnek a rossz állapotban lévő biztosítási piacon | Jó eséllyel veszít az állam azon, ha pár hónapos tulajdonlás után a nyílt piacon adja el a Posta biztosítók többségét. Kormányközeli potentátok viszont nyerhetnek. | null | 1 | https://hvg.hu/360/20230917_hvg_posta_biztositok_meszaros_tiborcz_atjatszasi_beallitas | 2023-09-17 08:15:00 | true | null | null | HVG360 |
Az, hogy Orbán Viktor jelenlétét Jacques Delors temetésén és annak összefüggéseit egyáltalán el kell magyarázni, azt mutatja, hogyan gondolkodunk az európai politikáról, és benne Magyarország szerepéről, írja szerzőnk. | Garancsiék kőzetgyapotbizniszét is megolajozta kormány | A halmajugraiaknak nemigen maradt beleszólása a gyárépítésbe, és valószínűleg adófizetői pénzzel is megtolja a kormány a beruházást. | null | 1 | https://m.hvg.hu/360/20230909_hvg_mip_alapanyaggyarto_kiemelt_kozetgyapotgyar_garancsi_istvan_orban_gyozo_scheer_sandor | 2023-09-09 08:30:00 | true | null | null | HVG360 |
olvasási idő
1 perc
megjelent
2023.09.08. 10:00 | Az akkumulátorbiznisz újabb gigásza érkezett Magyarországra | A Li-Cycle gyárának helyszíne még nem ismert, de együttműködik a nálunk több száz milliárdos üzemet építő kínai társasággal. | null | 1 | https://m.hvg.hu/360/20230908_hvg_licycle_ujabb_akkuhasznosito | 2023-09-08 12:00:00 | true | null | null | HVG360 |
2023.09.07. 10:00
2023.09.07. 10:08
A kormány kiemelt beruházássá nyilvánítással átgázolhat az önkormányzaton, de a gyár felépítése ellen tiltakozó alsózsolcaiak tehetnek még egy utolsó utáni lépést. | Alsózsolcai akkuberuházás: van még ütőkártya a helyieknél a kormány ellen | A kormány kiemelt beruházássá nyilvánítással átgázolhat az önkormányzaton, de a gyár felépítése ellen tiltakozó alsózsolcaiak tehetnek még egy utolsó utáni lépést. | null | 1 | https://m.hvg.hu/360/202336_andrada_group_alsozsolca_ellenallas_akkumulator_feldolgozo | 2023-09-07 12:00:00 | true | null | null | HVG360 |
Megtalálták a vágy ujjlenyomatát, biológiai aláírását amerikai kutatók. Állatkísérletek segítségével, idegtudományi alapon adtak lehetséges magyarázatot arra, hogy miért akarunk jobban együtt lenni néhány emberrel, mint másokkal, mi történik az agyban, ha szerelmesek vagyunk, illetve mi változik meg a nagy érzelmek elmúltával. | Több csavar után Tiborcz visszatért föld alatti üzletéhez | Megint a kormányfő vejéé lett a pesti Belvárosban a Vörösmarty téri mélygarázs üzemeltetője. | null | 1 | https://m.hvg.hu/360/20230916_dfp_parking_tiborcz_fold_alatti_uzlete_hvg | 2023-09-16 10:45:00 | true | null | null | HVG360 |
A Hold Alapkezelő vezérigazgatójának pszichológus segített feldolgozni frusztrációit, amikor első milliárdos alapja hatalmas mínuszban állt. Nem látja, mitől lennének a repterek, így Ferihegy jobb helyen állami kézben. Nem fél attól, hogy a mesterséges intelligencia elveszi a munkáját, mert szakmájában az igazán fontos kérdések megválaszolásában egyelőre az ember a jobb. HVG-portré. | A BalaLand üzemeltetőcégében vett tulajdonrészt a 18 éves Szepesi Mór | Édesapja építette fel több magyarországi szálloda márkáját. | null | 1 | https://hvg.hu/360/20230915_balaland_residence_futja_a_tandijra_a_yaleen_hvg | 2023-09-15 12:00:00 | true | null | null | HVG360 |
„Az egyik helyi rendőrtiszt igazi csínytevőnek, »minden hájjal megkent ügyeskedőnek« nevezte” – írta a Magyar Narancs még 2006 őszén Kosztics Józsefről, Siklósnagyfalu akkori polgármesteréről. Koszticsot akkor épp körözte a rendőrség, később le is kellett mondania a polgármesterségről, mert nem kezdte meg a 14 hónapos, lopásért és okirat-hamisításért kapott büntetését.
A férfit aztán 2021-ben költségvetési csalás és sikkasztás miatt jogerősen ismét elítélték, akkor másfél év, 4 évre felfüggesztett börtönbüntetést kapott, miután kamuszámlákkal síbolt el közpénzeket (ebben a cikkünkben soroltuk fel, miket csinált). Most pedig azt közölte az ügyészség, hogy ismét vádat emeltek vele és élettársával szemben, miután a gyanú szerint közel 42 millió forintot sikkasztottak el az önkormányzattól.
2021 március 04., 16:26
Kosztics Józsefet többször börtönre ítélték már csalás és sikkasztás miatt, a falu mégis újraválasztotta.
Az ügyészségi közlemény szerint a férfi 2010-2021 között Siklósnagyfalu polgármestere, míg élettársa az önkormányzati hivatalánál munkatársa volt, így „a munkakörébe tartozó egyes pénzügyi feladatok ellátása céljából az önkormányzat bankszámláihoz hozzáféréssel rendelkezett”.
A vádirat szerint a polgármester 2020-ban folyamatosan sikkasztott az önkormányzattól. „Erre oly módon került sor, hogy az élettársa az önkormányzat bankszámlájáról a polgármester bankszámlájára utalt át összegeket, amelyet részben saját szükségleteikre, részben a polgármester szerencsejáték szenvedélyére fordítottak. Emellett a polgármester kérésére az élettárs a saját számlájára is utalt az önkormányzat pénzéből” – közölte a vádhatóság. Ezzel több mint 8 millió forintnyi kárt okoztak az önkormányzatnak.
Szintén Kosztics szerencsejátékos szenvedélye miatt költöttek rendszeresen 2016 és 2020 között a Siklósnagyfalu Növénytermesztési Szolgáltató Szociális Szövetkezet pénzéből (a vezető tisztségviselő a polgármester volt, aki a szövetkezet bankkártyáit magánál tartotta): „a polgármester 2016 és 2020 között számos alkalommal jogosulatlan vásárolt a kártyával, melyet nem a szövetkezet céljaira, hanem szerencsejáték szenvedélyének finanszírozására fordított”. | Most 42 milliós sikkasztás miatt emeltek vádat Siklósnagyfalu volt polgármestere ellen | „Az egyik helyi rendőrtiszt igazi csínytevőnek, »minden hájjal megkent ügyeskedőnek« nevezte” – írta a Magyar Narancs még 2006 őszén Kosztics Józsefről, Siklósnagyfalu akkori polgármesteréről. Koszticsot akkor épp körözte a rendőrség, később le is kellett mondania a polgármesterségről, mert nem kezdte meg a 14 hónapos, lopásért és okirat-hamisításért kapott büntetését. | null | 1 | https://444.hu/2023/09/20/most-42-millios-sikkasztas-miatt-emeltek-vadat-siklosnagyfalu-volt-polgarmestere-ellen-aki-egy-helyi-rendortiszt-szerint-igazi-csinytevo | 2023-09-20 00:00:00 | true | null | null | 444 |
Eredetileg - a főtevékenység alapján - nehézgépjárművek kölcsönzésére több mint három évvel ezelőtt hozott létre egy újabb társaságot Mészáros Lőrinc. A tulajdonviszony közvetett volt, az autókereskedő cégén keresztül. Három év nem sok idő, ám rengeteg minden történt a céggel: néhány hónappal később átalakította a tulajdonosi szerkezetet, majd idén tavasszal újra megvariálták azt, sőt, még a cég nevét is Mészáros M1 Nehézgépzelező Kft.-től Mészáros M1 Útépítő Kft.-re változtatták. Néhány hónappal ezt követően, szeptember elején a pénzügyekbe is beavatkoztak a tulajdonosok.
Első ránézésre egy egyszerű tőkeleszállítás történt, ám a cégbírósági papírok alapján a leszállítás összegénél jóval nagyobb pénz kiutalása is meg fog történni.
A cég törzstőkéje jelenleg 125 millió forint, amit 93,3 millió forinttal szállítanak le, aminek eredményeként
a március óta többségi tulajdonos Talentis Group Zrt. 25,4 millió forintos törzsbetéttel fog rendelkezni (80,3 százalékos tulajdonrész),
a kisebbségi tulajd V--Híd Zrt. pedig 6,2 millióssal (19,7 százalékos tulajdonrész).
Igen ám, csak hogy a történet ennyivel még nem ér véget. Az a cégközlönyben megjelentetett hirdetményből derül ki, hogy tőkeleszállítás eredményeként annak cégkivonatba történő bejegyzését követően
1,17 milliárd forintos kifizetés fog megtörténni. Vagyis a tulajdoni hányadok alapján
a Talentishez 896,9 millió forintot,
a V-Hídhoz pedig 273 millió forintot utalnak ki majd.
A tranzakció indokára a nyilvánosan elérhető gazdasági adatok nem világítanak rá, hiszen mindegyik érintett társaság stabil lábakon áll. Ráadásul a Mészáros M1 Útépítő feltehetően története legjobb évét zárhatja majd. A cégbíróságra benyújtott dokumentumok ugyanis egy 2023-as közbenső mérleg legfőbb adatait is tartalmazzák. Eszerint
az eszközök és források összértéke 3,08 milliárd forintról 4,3 milliárdra nőtt,
a saját tőke 1,5 milliárd forintról 2,1 milliárdra,
öt hónap leforgása alatt pedig 601 millió forintos adózott eredményt realizáltak (a közbenső mérleg május 31-i fordulónappal készült el).
A 601 millió forintos profit pedig minden idők legjobb eredményét jelenti, hiszen
2022-ben 17,8 milliós profitot realizáltak,
2021-ben 20,7 milliós veszteséget,
2020-ban pedig közel 30 milliós mínuszt könyveltek el.
Látható egyébként az Opten adatbázisa alapján is a cég tevékenységének idei felfut(tat)ása. Míg ugyanis tavaly egyetlen alkalmazottja sem volt a társaságnak, 2023 áprilisában 7, májusában 12, júniusban 16, júliusban pedig már 19 alkalmazottal dolgoztak. Ez egyben azt is jelenti, hogy az első öt hónap kiugró nyereségét havi átlagban 2 fővel érték el, hiszen csak a szóban forgó időszak utolsó két hónapjában voltak dolgozók a cégnél. A változások mindenesetre arra engednek következtetni, hogy beindult az útépítés, hiszen emlékezetes: a kormány 2021 nyarán döntötte el, hogy 35 évre koncesszióba adja a magyar gyorsforgalmi utak jelentős részét annak fejében, hogy a nyertes fejlesztéseket valósít meg a hálózaton. Három pályázó közül a magyar magántőkealapok által szervezett pályázat nyert, ezek Mészáros Lőrinchez és Szíjj Lászlóhoz köthetők. | Szokatlan módszerrel jutnak egymilliárd forinthoz Mészáros Lőrincék | Ezúttal nem osztalékfizetés áll a háttérben, mint a legtöbb esetben. Ám hogy miért kellett meglépniük ezt most, arra nem világítanak rá a nyilvános dokumentumok, ráadásul anyagi problémákról szó sem lehet. | null | 1 | https://mfor.hu/cikkek/vallalatok/szokatlan-modszerrel-jutnak-egymilliard-forinthoz-meszaros-lorincek.html | 2023-09-20 11:09:00 | true | null | null | mfor.hu |
„Mozgalmas időszak kezdődik, harcra fel!” – felkiáltással hívta kihelyezett frakcióülésre a Fidesz-KDNP országgyűlési képviselőit Kocsis Máté. Az őszi politikai nagyüzemet hagyományosan a kötcsei piknikkel indítja be a Fidesz, majd pár nappal a parlament őszi ülésszaka előtt még elvonulnak a képviselők tanácskozni. Két év után visszatér a Fidesz Esztergomba, és a Hernádi Zsolt Mol-vezér érdekeltségébe tartozó, közpénzmilliárdokból felépült Grand Hotel Esztergom ad otthont a kormánypártok szerdán kezdődő, kétnapos frakcióülésének.
Szerda délután érkeznek a képviselők, miniszterek, kormányközeli elemzők, médiaszereplők a négycsillagos szállodába, ahol este, zárt körben tart eligazítást Orbán Viktor. A februári balatonfüredi frakcióülésen a miniszterelnök beszédében például az ellenfelek közé sorolta Soros György és a nemzetközi spekulánsok mellett Joe Biden amerikai elnököt, „a háborúpárti brüsszeli bürokratákat és háborúpárti politikusokat”, valamint „a Gyurcsány vezette dollárbaloldalt”.
A frakcióülések helyszínét általában igyekeznek jól elzárni a kíváncsi tekintetek és a média elől. Két éve Debrecenben például fekete fóliával borított kordonokkal kerítették el a Baltazár Dezső teret, februárban Balatonfüreden pedig már órákkal a rendezvény kezdete előtt kordonokkal, készenléti rendőrökkel, biztonsági őrökkel, kamerákkal zárták le a szálloda környékét.
Az esztergomi szállodához mélygarázs tartozik, a képviselők így akár egyenesen le tudnak oda hajtani az autójukkal, és az épületen belül közelíthetik meg a szobájukat. Két éve a 149 szobás Grand Hotel Esztergom közvetlen szomszédságában lévő – ugyancsak Hernádi Zsolt érdekeltségébe tartozó – 90 szobás Portobello Hotelt is lefoglalta a frakció, hiszen a képviselők munkatársait, a kormánytagokat és az évről évre meghívott Fidesz-közeli vendégeket, médiaszereplőket – például Bayer Zsoltot, Rákay Philipet, Szánthó Miklóst, Káel Csabát, Lánczi Tamást – is el kell szállásolni. Most is mindkét hotel telt házas szerda éjszakára.
Csütörtökön több miniszter és kormányzati szereplő is előadást tart a képviselőknek, majd Kocsis Máté és Simicskó István, a Fidesz, illetve a KDNP frakcióvezetője tart sajtótájékoztatót, ahol az Országgyűlés jövő hétfőn kezdődő ülésszakáról is beszélnek.
Kocsis Facebook-posztjában már előzetesen elárulta a frakcióülés főbb irányait:
„Háborúpárti brüsszeli vezetés helyett békepárti vezetést akarunk!”
„Meg kell akadályoznunk, hogy az elhibázott szankciókkal gyengítsék az európai gazdaságot!”
„Békét kell teremteni Európa határainál és a világ minden gazdasági régiójával együttműködő, sikeres európai gazdaságot kell építeni!”
„Szerintünk nem a genderpropaganda és a migráció erőltetése a brüsszeli vezetés feladata, hanem az európai emberek képviselete!”
„Meg kell védeni a közös határokat és támogatni kell a családokat!
A brüsszeli kettős mércét meg kell szüntetni!”
A Fidesz frakcióvezetője szerint erős és sikeres jobboldal nélkül ezt a változást nem lehet elérni Brüsszelben. „A változást akaró erőkkel Európában együtt kell működnünk, miközben itthon a külföldről fizetett hazai baloldal politikusait le kell győznünk, az ország szuverenitását meg kell védenünk!” – szabta meg az irányt.
Februárban Balatonfüreden tartotta a kihelyezett frakcióülését a Fidesz, ahol Kocsis Máté beszámolója szerint komoly vita alakult ki a kormánypárti képviselők között arról, hogy megszavazzák-e Finnország és Svédország NATO-csatlakozását a parlamentben.
Nem sokkal később Hende Csaba vezetésével tárgyalódelegációt küldtek a két országba a vitás kérdések rendezésére, de végül csak a finnek csatlakozását ratifikálta az Országgyűlés márciusban. A svédek NATO-csatlakozásáról több mint 14 hónapja nem döntött a parlament, és Kövér László a napokban már arról beszélt: „nem biztos, hogy ezt nekünk meg kell szavaznunk.”
Legutóbb 2021 szeptemberében volt Esztergomban a Fidesz frakcióülése. Akkor több mint 31 millió forintot fizetett a frakció két, Hernádi Zsolt Mol-vezér érdekeltségébe tartozó cégnek, a Solva Property Kft.-nek és a Solva Hotel Kft.-nek.
A négycsillagos szállodát nem sokkal korábban, 2021 nyarán adták át. Az üzemeltető Solva Property Kft. összesen 3,2 milliárd forint vissza nem térítendő támogatást kapott a beruházásra a Miniszterelnöki Kabinetiroda felügyelete alá tartozó Magyar Turisztikai Ügynökség Kisfaludy-pályázatán keresztül. | Hernádi Zsolt közpénzmilliárdokkal megtolt luxusszállodájában készül az őszi szezonra a Fidesz | null | 1 | https://telex.hu/belfold/2023/09/20/fidesz-kihelyezett-frakcioules-esztergom | 2023-09-20 11:58:04 | true | null | null | Telex |
|
Tegnap a NAV bűnügyi nyomozói látogattak a józsefvárosi polgármesteri hivatalba – kezdi szerda délelőtti Facebook-posztját Pikó András kerületi polgármester. Az adóhatóság költségvetési csalás és okirat-hamisítás gyanúja miatt vizsgálódik, de nem a kerület ellenzéki vezetése, hanem Pikó fideszes elődje, Kocsis Máté jelenlegi fideszes parlamenti frakcióvezető idejéből származó ügy miatt.
A kerület káptalanfüredi gyermektáborának tao-támogatás felhasználásával, állami finanszírozásból, a Veszprém Handball Team Zrt.-vel partnerségben történt felújítása miatt folyik az eljárás. A feljelentést a mostani kerületi vezetés tette, miután hat lakópavilon építésére 378 millió forintnyi állami támogatást adott át az önkormányzat a klubnak, de az a mai napig nem tudott szabályosan elszámolni ezzel a támogatással. Pikó posztja szerint „a benyújtott számlák között rendre megjelentek olyan másolatok, melyeken már korábbi TAO támogatás terhére történt elszámolást tanúsító bélyegző szerepel”, így szerinte alapos a gyanúja annak, hogy több irányban is elszámolhatták ezeket a számlákat. | Kocsis Máté idejéből származó józsefvárosi szerződést vizsgál a NAV | Tegnap a NAV bűnügyi nyomozói látogattak a józsefvárosi polgármesteri hivatalba – kezdi szerda délelőtti Facebook-posztját Pikó András kerületi polgármester. Az adóhatóság költségvetési csalás és okirat-hamisítás gyanúja miatt vizsgálódik, de nem a kerület ellenzéki vezetése, hanem Pikó fideszes elődje, Kocsis Máté jelenlegi fideszes parlamenti frakcióvezető idejéből származó ügy miatt. | null | 1 | https://444.hu/2023/09/20/378-millios-epitkezes-benne-96-millios-tanacsadoi-dij-kocsis-mate-idejebol-szarmazo-jozsefvarosi-szerzodest-vizsgal-a-nav | 2023-09-20 00:00:00 | true | null | null | 444 |
Nem történt bűncselekmény, amikor Orbán Viktor miniszterelnök honvédségi repülőgéppel utazott Pisába idén márciusban magánprogramra, ezért elutasította Hadházy Ákos ismételt felülbírálati indítványát Budai Központi Kerületi Bíróság, közölte az ügyészég.
Orbán még február 27-én utazott Kairóba, ahol többek közt Abdel-Fattáh esz-Szíszi államfővel tárgyalt.
A miniszterelnöki delegációt szállító honvédségi gép a látogatás végeztével nem egyenesen Budapestre, hanem Pisába repült. Havasi Bertalan sajtófőnök szerint Orbán Olaszországban magánprogramon vett részt.
Hadházy Ákos független képviselő ezt követően tett feljelentést hűtlen kezelés miatt, szerinte
3-4 millió forintba került a kitérő a magyar adófizetőknek, Orbán pedig nem használhatja magáncéljaira a Honvédség repülőjét.
Az ügyészség viszont megállapította, hogy "hivatali visszaélés sem a miniszterelnök, sem pedig más személy részéről nem valósult meg, egyedül a Magyar Honvédség, mint vagyonkezelő felelőssége vizsgálható, de az is csak költséghatékonysági szempontból." Hadházy ezt nem fogadta el, bírósághoz fordult, ennek a felülvizsgálatnak született meg most az elutasító határozata. | Kimondta a bíróság: teljesen rendben van, hogy Orbán honvédségi repülőgéppel utazott magánvakációra | Nem történt bűncselekmény, amikor Orbán Viktor miniszterelnök honvédségi repülőgéppel utazott Pisába idén márciusban magánprogramra, ezért elutasította Hadházy Ákos ismételt felülbírálati indítványát Budai Központi Kerületi Bíróság, közölte az ügyészég. | null | 1 | https://444.hu/2023/09/20/kimondta-a-birosag-teljesen-rendben-van-hogy-orban-honvedsegi-repulogeppel-utazott-maganvakaciora | 2023-09-20 00:00:00 | true | null | null | 444 |
„Ne úgy képzeljük el, hogy a Nemzeti Adó- és Vámhivatal bűnügyi nyomozói a 2012 óta bevett egyházként működő Magyar Pünkösdi Egyház ellen kezdtek vizsgálódni. Az állami normatívák felhasználásának elképesztő arányú emelkedése szúrt elsőként szemet. Ez sok esetben a szociális étkeztetéshez és a gyanú szerint az erősen kozmetikázott létszámokhoz kapcsolódott. Innen szivattyúzták ki a milliárdokat. Ahogy kezdték felgöngyölíteni a szálakat, úgy akadtak bele egyre többször az MPE-be vagy annak valamelyik intézményébe. Ekkor körvonalazódott, hogy itt egy összehangolt és kiterjedt visszaélés-sorozatról lehet szó” – mondta lapunknak egy a kisegyházhoz közeli forrásunk. 2018-ra annyi adat, információ és bizonyíték gyűlt össze, hogy hivatalosan is megindították a fedett, mindenre kiterjedő nyomozást. A gyanúsításhoz szükséges elegendő számú és súlyú bizonyíték birtokában a nyomozó hatóság összehangolt akció keretében 2022 áprilisában őrizetbe vette az MPE legnagyobb intézménye, a békéscsabai központú Közösségi Misszió (KM) két ügyvezetőjét, dr. V. Gy.-t és dr. V. K.-t. Letartóztatásuk másfél év után, máig is fennáll.
Az őrizetbe vétel és a letartóztatás előtt csaknem fél évvel, 2021 novemberében házkutatást tartottak a két békéscsabai ügyvezetőnél, Békéscsabán. Mindezt az egyik érintett, a Közösségi Misszió ügyvezetője, dr. V. Gy. erősítette meg a Békés Vármegyei Büntetés-végrehajtási Intézetből írt, idén március közepén keltezett levelében. A börtönből írt nyolcoldalas levelet bár forráskritikával kell kezelni, igen informatív. Megírása nem független attól, hogy a tavaly áprilisban kirobbant botrány nyomán 2023 januárjában lemondott egyházvezetés helyére új vezetőtestületet választottak (lásd: A szent kézigránát, Magyar Narancs, 2023. április 12.). A levéllel befolyásolni szerette volna a voksolást, másrészt több lemondott egyházi vezetőt személy szerint megszólítva, konkrétan reflektált büntetőügyekben tett tanúvallomásukra. A börtönből írt levél több állítása vádnak is beillik, s jól mutatja a védekezés csapásirányát. V. Gy. tagadta az MPE azon hivatalos álláspontját, hogy a KM két ügyvezetője a saját szakállára, az egyházvezetés tudta nélkül hajtotta volna végre pénzügyi akcióit. „Az Önök utasítási, iránymutatásai alapján végeztük munkánkat. Önök tisztában voltak intézménystruktúránkkal, szerződéseinkkel, szabályzatainkkal” – írta a volt ügyvezető.
A 2021. novemberi házkutatás és a 2022. áprilisi letartóztatás közötti időben V. Gy. és V. K. felvételét kérte a Fidesz békéscsabai csoportjába. Alighanem védelmet reméltek. Hiába. | A gyanúsítások árnyékában. Milyen jövő vár a pünkösdi egyházra? | Ötszáz napja van előzetes letartóztatásban a Magyar Pünkösdi Egyház (MPE) legnagyobb intézményének két volt vezetője üzletszerűen és bűnszervezetben elkövetett költségvetési csalás, pénzmosás gyanúja miatt. A kárérték 8 milliárd forint. A kisegyház új elnöke szerint az ügyvezetők mindenkit megtévesztettek. A kormányzat felső köreiben évekkel ezelőtt tudták, hogy baj van. | null | 1 | https://magyarnarancs.hu/belpol/a-gyanusitasok-arnyekaban-261908 | 2023-09-20 00:00:00 | true | null | null | Magyar Narancs |
A Győrújbarátnál található Lila-hegy oldalában, egy eredetileg pályázati pénzből, rekreációs központnak épült ingatlanban lakik Mayer Gábor területfejlesztési államtitkár – állítja Tompos Márton, a Momentum frakcióvezető-helyettese és Hajnal Miklós országgyűlési képviselő egy videóban a Facebookon.
A két ellenzéki politikus „egy szokásos EU-s pénzes korrupciós ügynek a nyomdokaiban” járva jutott el Győrújbarátra, és azt derítette ki, hogy 2011-ben a Purple Hill (Lila-hegy) Kft. 46 millió forintot nyert pályázaton egy rekreációs központ építésére. A cég ügyvezetője, Mayer Gábor akkor a helyi sajtónak nyilatkozott a terveikről, a létesítmény működtetéséről.
A ház 2012 és 2014 között megépült, de 2016-ban már nem lehetett szállást foglalni a központban, azóta pedig a weblapja is eltűnt.
Mayer Gábor most területfejlesztési államtitkár, ezért vagyonnyilatkozatot kellett kitöltenie. Eszerint a tulajdonában van egy győrújbaráti ingatlan, amelynek ugyanaz a helyrejzi száma, ami a rekreációs központnak. Tompos és Hajnal becsöngetett a kapun. Az nem derült ki, hogy beleszólt-e a házigazda a kaputelefonba.
A képviselők három kérdést akartak föltenni az államtitkárnak: elismeri-e, hogy egy uniós pénzből, rekreációs központnak épült családi házban lakik, meddig töltötte be ez az épület a pályázatban megszabott funkcióját, és államtitkárként a területfejlesztést is úgy képzeli-e el Mayer, hogy politikusok közpénzből családi házakat építenek egymásnak.
A két ellenzéki politikus azt ígérte, beszámol a folytatásról. Így még akár az is kiderülhet, hogy ami a Lila-hegy oldalában lévő házzal történt, az, ha kínos is, teljesen törvényes.
A címlapkép a momentumosok videójából kivágott jelenet | Uniós pénzből épült házban él az államtitkár | A Győrújbarátnál található Lila-hegy oldalában, egy eredetileg pályázati pénzből, rekreációs központnak épült ingatlanban lakik Mayer Gábor területfejlesztési államtitkár | null | 1 | https://magyarnarancs.hu/belpol/unios-penzbol-epult-hazban-el-az-allamtitkar-261953 | 2023-09-20 00:00:00 | true | null | null | Magyar Narancs |
„Tegnap a NAV bűnügyi nyomozói látogattak a józsefvárosi polgármesteri hivatalba, Veszprémből. A munkájukat végezték, költségvetési csalás és okirathamisítás gyanúja miatt tett feljelentésünk nyomán ugyanis elindult a büntetőeljárás, az ennek lefolytatásához szükséges dokumentumokért és iratokért jöttek” – írja Pikó András Józsefváros polgármestere közösségi oldalán.
A nyomozás előzménye, hogy Pikóék az előző vezetés által, a káptalanfüredi önkormányzati gyerektábor fejlesztésével kötött szerződések miatt tettek feljelentést.
„A hat lakópavilon építésére 378 millió forint állami támogatást adott át az önkormányzat a klubnak, amely azonban a mai napig ezzel a támogatással nem tudott szabályosan elszámolni felénk. A benyújtott számlák között rendre megjelentek olyan másolatok, melyeken már korábbi tao-támogatás terhére történt elszámolást tanúsító bélyegző szerepel. Így alappal merült fel annak a gyanúja, hogy több irányban is elszámolhatták azokat a számlákat, amelyek a káptalanfüredi gyermektábor fejlesztéseit voltak hivatottak igazolni” – írta Pikó a tao-támogatással, a Veszprémi Handball Zrt.-vel partnerségben megvalósuló beruházásról.
„Nem csak a benyújtott számlák eredetisége, a tartalma is rendkívül aggályos” – folytatja a polgármester.
„A 378 millió forint átadott támogatásból 96 millió forintot a veszprémi klub egy olyan projektmenedzseri és tanácsadói szerződésre kívánt elszámolni, melyet a Park Consulting Kft.-vel kötöttek. Ennek a cégnek a képviselője Kocsis Máténak Józsefváros akkori polgármesterének, a Magyar Kézilabda Szövetség akkori elnökének bizalmasa, Bíró Szabolcs, aki a Magyar Kézilabda Szövetség beszerzési cégét is vezette, majd később a 2022-es kézilabda-EB rendezésért felelős cég első embere lett. Felvetődik a kérdés, vajon hat lakópavilon építése milyen tanácsadói és projektmenedzseri teendőket indokolt 96 milliós értékben. A választ Bíró Szabolcs és főnöke, Kocsis Máté mellett még Kálomista Gábor sztárproducer, a Veszprém Handball Team Zrt. ügyvezetője, a szerződés aláírója tudhatja” – jelentette ki továbbá Pikó.
Pikó hozzátette, ők nem tudnak és nem is akarnak szemet hunyni a szabálytalan elszámolás felett, ez szerintük közokirat-hamisítás és költségvetési csalás gyanúját veti fel. | A NAV bűnügyi nyomozói szálltak ki a józsefvárosi polgármesteri hivatalhoz | Pikó András Józsefváros jelenlegi polgármestere még az önkormányzat előző vezetésének bizonyos szerződései miatt tett feljelentést. | null | 1 | https://hvg.hu/gazdasag/20230920_NAV_vizsgalat_Jozsefvaros_polgarmesteri_hivatal | 2023-09-20 14:05:00 | true | null | null | HVG |
2023. szeptember 21. – 07:00
1056
„Tegye fel a kezét az, aki szerint a júliustól hatályos kormányhatározat követelményeinek mindössze egyetlen cég felel meg!”
– ez a mondat hét évvel ezelőtt hangzott el, de az, hogy ma is ugyanolyan aktuális, mindennél érzékletesebben illusztrálja a magyar IT-piac sajátos működését. Gaidosch Tamás, a Magyar Nemzeti Bank informatikai felügyeletének akkori vezetője mondta 2016 szeptemberében egy szakmai konferencián, és a Magyar Nemzet korabeli tudósítása szerint a résztvevők nagy része fel is tette a kezét.
A szóban forgó kormányrendelet a pénzügyi intézmények informatikai rendszerének védelméről szólt. Ennek a 2016 nyarán hatályba lépett módosítása előírta, hogy az érintett intézményeknek kiberbiztonsági okokból évente tanúsíttatniuk kell a rendszerüket: meg kell bízniuk egy külső céget, amely átvizsgálja a rendszert, és tanúsítja, hogy az megfelel az előírt biztonsági követelményeknek, azaz kellőképpen ellenálló a kiberfenyegetésekkel szemben.
Ennek a tanúsítási munkának az elvégzését azonban a rendelet olyan feltételekhez kötötte, amelyeknek csak egyetlen cég, a Rogán Antal kabinetminiszterhez ezer szálon kötődő Hunguard Kft. felelt meg. Mindez 2016-ban nagy sajtóvisszhangot is kapott, de az ügy pár hónap alatt elült, majd néhány évvel később már egy másik cég is megjelent a pénzügyi intézmények IT-rendszerének tanúsítására jogosult szervezetek listáján.
Csakhogy ez az egyetlen másik cég, amely évekkel később fel tudott kerülni, gyakorlatilag azóta sem igazán dolgozhatott ezen a területen, mert előbb egy rendeletmódosítás olyan új feltételeket hozott be, amelyeknek megint csak a Hunguard felelt meg; majd idén nyáron, miután újra reálissá vált, hogy bővüljön a tanúsítók köre, akkorát szigorítottak a szabályokon, hogy a másik szereplőt hamarosan törölni is fogják a listáról.
Bár a nyilvánosság figyelmét eddig elkerülte, ez a júliusi módosítás a piac ismerői szerint jó néhány évre bebiztosítja, hogy továbbra is kizárólag a Hunguard jöhessen szóba a pénzügyi szektor tanúsítása terén.
Nyilvánosan elérhető adatok, iparági információk és a területet ismerő szakértők segítségével rekonstruáljuk, hogyan állt elő ez a helyzet, és milyen módon termelődött újra az évek során, a rendelet 2016-os személyre szabásától a 2020-as finomhangolásán át az idén júliusi bebetonozásáig.
2016: a személyre szabás
2016. január 1-jén lépett hatályba a 42/2015. (III. 12.) Korm. rendelet „a pénzügyi intézmények, a biztosítók és a viszontbiztosítók, továbbá a befektetési vállalkozások és az árutőzsdei szolgáltatók informatikai rendszerének védelméről”, amelybe még azon a nyáron bekerültek az érintett intézmények rendszerének tanúsítására vonatkozó részek.
Ezek értelmében a tanúsítást akkoriban az a cég végezhette, amelyik, bekerült a tanúsító szervezetek MNB által vezetett jegyzékébe. Ehhez számos kisebb-nagyobb feltételt kellett teljesítenie, amelyeket nagy vonalakban érdemes átfutni, hogy lássuk, később hogyan változtak:
szükség volt két, megfelelő végzettségű és tapasztalatú szakértőre,
legalább tíz teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállalóra,
legalább ötüknek a Nemzeti Biztonsági Felügyelet által kiállított személyi biztonsági tanúsítványra,
minimum 100 millió forintos felelősségbiztosításra,
megfelelő akkreditációra a megelőző öt évből legalább négyben,
legalább három tanúsítási referenciára,
a Nemzeti Biztonsági Felügyelet által kiállított, legalább három éve meglévő telephely-biztonsági tanúsítványra,
és be kellett kerülniük az Alkotmányvédelmi Hivatal nyilvántartásába is.
A tanúsítókra vonatkozó követelmények már egy évvel korábban, tervezetkorukban is éles szakmai kritikákat váltottak ki. 2015-ben az Informatikai, Távközlési és Elektronikai Vállalkozások Szövetsége (IVSZ) – miközben a tanúsítók minőségalapú szűrésének igényét nem vitatta – arra a megállapításra jutott, hogy a feltételek nem álltak összhangban az információbiztonsági szakma nemzetközi szabványaival, és kizárták a feladatra amúgy alkalmas vállalkozások többségét. A kifogásolt feltételek között szerepeltek olyanok, amelyek az IVSZ szerint szükségtelenek volt, míg mások a piac félreértésén alapultak vagy túl elnagyoltak voltak.
Az IVSZ is kifogásolta például, hogy a tervezet túlságosan nemzetbiztonsági szemléletű. Egy multinacionális könyvvizsgáló vállalat munkatársa akkoriban a Magyar Nemzetnek azt mondta, hogy az, hogy a feltételek között a titkosszolgálatok által kiadott személyi és telephely-biztonsági tanúsítvány is szerepel, vállalhatatlan a nemzetközi cégeknek, míg más feltételek a kisebb hazai cégeket zárták ki. Hirsch Gábor, az IVSZ Biztonság munkacsoportjának akkori vezetője szerint ez utóbbiak közé tartozott a nagy összegű felelősségbiztosítás és a minimum alkalmazotti létszám előírása. Ő is komoly piactorzító hatásúnak tartotta a rendelet. De a cikk elején idézett Gaidosch Tamás szerint maga az MNB és a Magyar Bankszövetség is látta a problémákat (nemcsak az informatikai oldalon, hanem a rendelet betartathatóságával kapcsolatban is), csak a kormány velük sem foglalkozott.
A Hunguard akkoriban reagált is arra a vádra, hogy a rendeletet rájuk szabták: a cég szerint a kormány csak kellően szigorú feltételeket szabott, amelyeknek viszont megfelelhet több másik cég is. Végül azonban nem felelt meg senki más: az MNB 2016. szeptember 19-én tette közzé először a nyilvántartásba vett tanúsító szervezetek listáját, amelyen a várakozásoknak megfelelően egyedül a Hunguard szerepelt.
Egy külföldi tulajdonú pénzügyi cég egyik vezetője a Telexnek azt mesélte, annak idején egy órán át kellett magyaráznia az anyacég képviselőinek, mire megértették, hogy azért nem írnak ki tendert a tanúsításra, mert azt a rendelet értelmében egyetlen cég végezheti csak el.
„Ez ugyanolyan, mint a kocsmában a védelmi pénz: hogyha nem fizetsz, akkor fejbe vágnak. És aztán nagy kerek szemekkel elfogadták, hogy hát, akkor fizetünk.”
Szakmai körökből úgy tudjuk, hogy bár valóban voltak kisebb feltételek is, amelyek más cégeknél nem teljesültek, ekkoriban a fő akadály nem a minimumlétszám vagy a magas felelősségbiztosítás volt, hanem azok az előírások, amelyek több évre visszamenőleg írták elő bizonyos okiratok meglétét: a telephely-biztonsági tanúsítványra (TBT) előírt három év, illetve az akkreditációra előírt ötből négy év. Érdemes megnézni, hogy ezek az évszámok hogyan viszonyulnak a Hunguard adottságaihoz: TBT-jük 2012 óta volt, akkreditációjuk pedig 2011 óta.
Egyes követelmények egyébként nemcsak magára a tanúsító cégre, hanem a vele együttműködő vizsgálólaborra is vonatkoztak, ami külön nehezítés, mert a Hunguardnak cégen belül van akkreditált laborja, és úgy tudjuk, akkoriban nem is nagyon volt más labor, amelynek elég régóta volt akkreditációja.
Beszéltünk olyan tanúsító cég munkatársával is, amely korábban megvizsgálta, hogy mire lenne szükség a megfeleléshez, de már akkor arra jutottak, hogy túlságosan nagy erőforrásigényű lenne a belépés, és nem biztos, hogy megtérülne.
Amikor a Hunguard 2016-ban egyedüliként felkerült a listára, közleményükben szerényen azt írták, ez azt jelenti, hogy „a Hunguard Kft. is” megfelelő kvalitásokkal rendelkezik a tanúsításhoz. De az MNB közleménye is hasonlóan fogalmazott: „egyelőre egy tanúsító szervezet jegyzékbe való vételére került sor”. Mint később kiderült, ez az „egyelőre” majdnem négy éven át tartott.
2020: a finomhangolás
A Hunguard mellé azóta egyetlen cég tudott felkerülni a listára, azaz teljesíteni az eredeti követelményeket: a Certop Informatikai Kft.-t 2020. május 21-én vette jegyzékbe az MNB. Nem sokkal ezután, augusztusban meg is jelent, majd szeptemberben hatályba lépett a rendelet első érdemi módosítása, amely újabb feltételeket határozott meg – de már nem a listára kerüléshez, hanem ahhoz, hogy a listán lévő tanúsítók végezhessék is magát a munkát. Ezeknek az új feltételeknek a két cég közül már ismét csak a Hunguard felelt meg.
Az új feltételeket a vizsgált pénzügyi intézmény mérlegfőösszege alapján határozták meg:
Egyrészt 10 és 1000 milliárd forint mérlegfőösszeg között legalább egyéves, 1000 milliárd fölött legalább kétéves, „e rendelet szerinti tanúsítási tapasztalattal és referenciával” kellett rendelkezni.
Másrészt új területekkel bővítették ki az addig előírt akkreditációt, ezekre 10 milliárd alatt legalább megkezdett akkreditációs eljárást kellett igazolni, 10 és 1000 milliárd között legalább egyéves, 1000 fölött legalább kétéves akkreditációt kellett tudni felmutatni.
Harmadrészt ezekről az új akkreditációs területekről is kellett referencia.
Már az első pont is érdekes. „Ez egy olyan körkörös feltétel, amit új szereplőként nem könnyű teljesíteni, azaz hogy legyen olyan tanúsításod, amit e rendelet szerint kell megcsinálni ahhoz, hogy tanúsíthass e rendelet szerint” – hívta fel a figyelmünket a területet ismerő egyik forrásunk. „Referencia mindenütt kell természetesen, és ez nem is baj, ezek azok a területek, ahol kell korlátot rakni a belépéshez, tehát ezzel önmagában nincsen gond. A körkörösség már egy érdekesebb helyzet, az más területek tanúsításánál ilyen szinten nem jellemző” – tette hozzá.
Mégis lényegesebb a másik új feltétel, az akkreditáció kibővítése. Ehhez tudni kell, hogy az azonos akkreditációkon belül is lehetnek különbségek, különböző területeket fedhetnek le, így pusztán az, hogy egy cégnek van akkreditációja terméktanúsításra, még nem jelenti azt, hogy az minden releváns területre érvényes. (A Hunguard aktuális akkreditációja itt, a Certopé itt található, de a Nemzeti Akkreditáló Hatóság adatbázisában a korábbi állapotok nem kereshetők.)
2016-ban még csak az „informatikai biztonsági funkciókat megvalósító szoftvertermékek és -rendszerek” területekre írt elő akkreditációs kötelezettséget a rendelet, a megelőző ötből négy évnyit (ez az, ami már az MNB-listára kerüléshez is kellett). 2020-ban viszont emellé még bejött egy csokornyi új terület: „a 910/2014/EU rendelet szerinti bizalmi szolgáltatások, zárt elektronikus információs rendszerek, digitális archiválást végző alkalmazások, elektronikus aláírási termékek, valamint elektronikus aláírási rendszerek”. Mérlegfőösszegtől függően ezekre egy-két éves követelményt szabtak.
Az új területek mindegyikére azonban akkor még csak a Hunguard volt elegendő ideje akkreditálva, így előállt az a különös helyzet, hogy hiába volt már két cég a választható tanúsítók MNB-listáján, látszólag többszereplőssé bővítve a piacot, a gyakorlatban mégis csak az egyikkel lehetett szerződni.
2023: a kiszorítás
Újabb néhány év ugrás következik: a Certop – ahogy az az érvényes akkreditációjukból látszik – a 2020-as módosítás után megszerezte a hiányzó területekre is az akkreditációt, és 2023 tavaszára elkezdhette a pénzügyi szervezetek tanúsítását. Úgy tudjuk, néhány szerződést meg is kötöttek a szektorban, de alig néhány hónappal később, idén júliusban – részben uniós jogszabályokra hivatkozva – újra átszabták a terület szabályozását, ezúttal elég alaposan.
A friss módosítás visszatér az alapokhoz, és az MNB-listára kerülés feltételéül már azt szabja, hogy a tanúsítani kívánó cég felkerüljön a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága (SZTFH) által vezetett listára mint magas megbízhatóságú megfelelőségértékelő szervezet. Erre a második listára viszont csak az a cég kerülhet fel, amely teljesíti az eddigieknél is jóval szigorúbb feltételeket – amire információink szerint jó darabig újfent csak a Hunguard lesz képes.
A változás hátteréhez hozzátartozik, hogy a magyar jogalkotó az Európai Unióban kiépülőben lévő kiberbiztonsági jogi keretekhez igazítja a magyar jogszabályokat. Ennek részeként idén májusban hatályba lépett a 2023. évi XXIII. törvény a kiberbiztonsági tanúsításról és a kiberbiztonsági felügyeletről, amely a 2019/881 számú uniós kiberbiztonsági rendelet „végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg”. Ez az EU-s rendelet kimondja, hogy minden tagállamnak ki kell jelölnie egy nemzeti kiberbiztonsági tanúsító hatóságot, amely aztán engedélyezi és felügyeli, szükség esetén felfüggeszti a tanúsítást végző megfelelőségértékelő szervezeteket. Magyarországon ez a hatóság az SZTFH lett.
Az új felállásban ezért a követelmények nagy része már nem is magában a többször finomítgatott kormányrendeletben van benne, hanem az idén májusban hatályba lépett, „az információs és kommunikációs technológiák kiberbiztonsági tanúsításáról” szóló SZTFH-rendeletben, ez határozza meg, hogyan lehet az SZTFH-listára kerülni.
Maguk a feltételek már ismerősek lehetnek, csak szinte mind sokat szigorodott:
Az eddigi tíz helyett már tizenöt teljes munkaidős munkavállalóra van szükség, ami 50 százalékos emelés. Személyi biztonsági tanúsítvány pedig öt helyett már legalább tíz főnek kell.
Eddig három éve kellett, hogy legyen telephely-biztonsági tanúsítvány, ezentúl a megelőző kilenc évben legalább hét éven keresztül.
Az előírt felelősségbiztosítást 100 millióról 250 millióra emelték.
Az eredetileg előírt akkreditációs területeken („informatikai biztonsági funkciókat megvalósító szoftvertermékek és -rendszerek”) az eddigi öt évből négy év helyett már kilencből hétéves akkreditált státusz kell.
A 2020-ban behozott területeken („a 910/2014/EU rendelet szerinti bizalmi szolgáltatások, zárt elektronikus információs rendszerek, digitális archiválást végző alkalmazások, elektronikus aláírási termékek, valamint elektronikus aláírási rendszerek”) pedig nulla-két év helyett a megelőző hét évből ötévnyi akkreditáltság a követelmény.
Referenciából is több kell: az eredeti területeken kis- és középvállalkozásoktól negyven, más cégektől húsz darab, míg a később behozott területeken kettő.
A vizsgálólaborokra is hasonló feltételek vonatkoznak, ezek teljesülését azonban idéntől már nem kell külön igazolni, ha a labor a tanúsító cég része – mint ahogy ez a Hunguard esetében van.
A szakmabeli kritikák szerint az olyan szigorítások, mint a drasztikus létszámemelés, „arra jók, hogy kivéreztessék a kisebb cégeket, mert tizenöt munkavállalót fenntartani nem két fillér”. (A Hunguardnak egyébként a cégbeszámolója szerint 30 van.) „Ezek teljesen irreális feltételek, semmi közük a tanúsításhoz, beleírhatták volna azt is, hogy legyen az auditor kék szemű és 168 centiméter magas” – mondta a területet ismerő egyik forrásunk.
Ennél azonban fontosabbak az eltelt évekhez kötött feltételek (a telephely-biztonsági tanúsítványnál és az akkreditációknál). Több nekünk nyilatkozó szakértő is azt emelte ki, hogy ezek azok, amelyeket egyszerűen nem lehet meggyorsítani: aki nem felel meg, annak ki kell várnia, így ezek a feltételek hosszú évekre bebiztosítják a Hunguard egyeduralmát.
„Jött a rendelet, hogy a tanúsító minek feleljen meg, és abban a percben a Hunguardnak már meg is volt ez a feltételrendszer. Vannak benne olyan évszámok, amiknek senki más nem fog tudni megfelelni olyan öt-hét évig”
– mondta egyik forrásunk.
Hallottunk olyan információt is, hogy a különböző akkreditációs területekre vonatkozó évszámok között azért van különbség, mert a Hunguardnak se mindegyikre van egyformán régóta akkreditációja, és amelyik nekik régebb óta van meg, arra szab a rendelet magasabb évszámot; de erre vonatkozó hiteles információt nem sikerült szereznünk, így ezt nem tudtuk megerősíteni. A Hunguardtól többek között erre vonatkozóan is kértünk adatokat, de cikkünk megjelenéséig nem válaszoltak.
Felmerülhetne, hogy a magyar jogszabályok által is hivatkozott uniós rendelet köti meg a magyar jogalkotó kezét, és innen származnak a szigorú feltételek. Ez a rendelet a mellékletében tartalmazza is a megfelelőségértékelő szervezetek által teljesítendő követelményeket. Ezek azonban csak általánosabb érvényű kitételek, a pénzügyi cégek tanúsítására vonatkozó konkrét követelményeket a magyar jogalkotók határozták meg.
A kormányrendelet új verziója azt is rögzíti, hogy amelyik cég nem tudja igazolni, hogy rákerült az SZTFH-listára, azt az MNB-listáról is törölni kell 120 napon belül, azaz november 17-ig. A pénzügyi tanúsítási piac látszólagos többszereplőssége tehát jelen állás szerint már csak néhány hónapig áll fenn, mielőtt a Hunguard minden eddig kitalált listán újra egyedül marad.
Úgy tudjuk, az MNB nem is tudott előre az általuk betartandó rendelet idei módosításáról. „Teljesen fel vannak háborodva, hogy úgy belenyúlnak az őket érintő rendeletbe, hogy nem is tudnak róla, a Közlönyből értesültek csak” – mondta egy forrásunk. Cikkünkhöz megkerestük az MNB-t is, de válaszukban csak annyit írtak: „Köszönjük érdeklődését, javasoljuk a témában illetékes jogalkotó megkeresését.” Azt mindenesetre tudni lehet, hogy 2016-ban a jogalkotó figyelmen kívül hagyta az MNB észrevételeit.
Kérdéseinkkel kerestük az SZTFH-t, illetve a Hunguardot és a Certopot is, de cikkünk megjelenéséig egyiküktől sem érkezett válasz.
Aki NER, az nyer
A Hunguard nem a NER szülötte, a céget már 1990-ben megalapították, de a jelentősebb eredményei 2010 után érkeztek. A története során a tulajdonosi összetétele sűrűn változott, ma 90 százalékban Csik Balázs, 10 százalékban Lengyel Csaba tulajdonában áll. A cég ügyvezetője Szűcs Ákos Balázs.
Csik és Lengyel Rogán Antalhoz fűződő kapcsolata jól ismert. 2016-ban – épp akkortájt, amikor a Hunguard helyzetbe került a pénzügyi intézmények tanúsítása terén – írta meg a Népszabadság, hogy Rogán nemcsak kabinetminiszter, hanem feltaláló is: egy digitális aláírási eljárás közös kidolgozása fűződik hármuk nevéhez.
A technológia felhasználási joga a MobilSign Kft.-hez került, és többek között a Magyar Telekom is alkalmazta az ügyfélszolgálati pontjain – a Telekomnak pedig 2015-ben épp a Hunguard tanúsította a MobilSign rendszerét. A MobilSign Kft. tulajdonosa 2014-ben, az alapítás utáni néhány hónapban Csik Balázs és Lengyel Csaba volt, majd kiszálltak, hogy 2017-ben egy évre mindketten visszatérjenek. Ma Csik a cég egyedüli tulajdonosa és ügyvezetője. A Telekom az aláírási rendszert a Profitrade 90 Kft.-n keresztül vette meg, ebben a cégben Csik Balázsnak kisebbségi tulajdonrésze van, és évekig a cég ügyvezetője is volt.
A szabadalmi hivatal nyilvántartása szerint az „Eljárások elektronikus állomány digitális aláírására, valamint autentikálási eljárás” című szabadalmat feltalálóként hárman jegyzik, de jogosultként már csak Rogán és Csik szerepel. Rogán 2021-ben 408 millió, 2022-ben 288 millió forintot kapott a találmánya után a MobilSigntól, 2017 óta pedig összesen 1,1 milliárdot.
A Hunguardban Csik először 2011 decemberében jelent meg tulajdonosként, Lengyel 2015 májusában csatlakozott hozzá. 2016 januárjától azonban a magyarországi pénzügyi intézmények rendszereit átvizsgáló cégben egy máltai vállalat, a Javelin Investments Ltd. lett a többségi tulajdonos. A Javelin mögött bonyolult máltai-ciprusi cégháló állt, amelynek egyik láncszeme a Panama-iratokban is feltűnt, de a végső tulajdonos kiléte ismeretlen volt, és ezt a nemzetbiztonsági szolgálatokat akkoriban felügyelő Pintér Sándor belügyminiszter sem látta indokoltnak nyilvánosságra hozni. Mindez egyébként akkoriban történt, amikor a kormány épp törvénymódosítással harcolt az offshore-lovagok ellen. Csík és Lengyel végül 2017 májusában vette újra nevére a céget.
Amíg a Hunguard többségi tulajdonosa volt, a Javelin magyarországi kézbesítési megbízottja a cégadatbázis szerint az a Karafiát Ügyvédi Iroda volt, amely a Hunguard jogi képviseletét is ellátta, emellett Rogán polgármestersége alatt az V. kerületi önkormányzatnak, Rogán minisztersége alatt pedig a Miniszterelnöki Kabinetirodának is dolgozott. Azt azóta sem tudni biztosan, hogy akkoriban ki állt a máltai cég mögött, de egy pénzmosás elleni uniós direktívának köszönhetően a későbbi tulajdonosnak már utána lehet nézni: 2018-tól a Rogán Antal jobbkezeként megismert ügyvédé, Kertész Balázsé volt a cég.
Egyébként nem a pénzügyi szektor tanúsítása volt az első alkalom, hogy a jogszabályi feltételek a Hunguardnak kedveztek. Csík Balázs 2011 decemberében került be a cégbe, alig fél évvel ezután úgy módosították a nyerőgépszerverek tanúsításáról még 2011 szeptemberében elfogadott törvényt, hogy a feltételeknek csak a Hunguard felelt meg (aztán egy huszárvágással az egész kaszinón kívüli nyerőgépbizniszt elkaszálta a kormány).
2014-ben is lezajlott egy hasonló történet. Akkor a közműcégek számlázási rendszerére írt elő kötelező tanúsítást a kormány, és a feltételeknek csak a Hunguard felelt meg, majd amikor más cégek is megpróbálkoztak, érkezett egy módosítás, így egy ideig szinte csak a Hunguarddal tudták elvégeztetni a tanúsítást a közműcégek (azért szinte, mert épp a Certop fel tudott mutatni egy darab szerződést akkoriban).
Mennyi pénzről van szó?
A pénzügyi szervezeteknek kiállított tanúsítványok érvényességi ideje a kormányrendelet értelmében egy év, azaz a Hunguard – attól a néhány kivételtől eltekintve, amikor átmenetileg a Certop is megfelelt a követelményeknek – minden érintett pénzügyi szervezetnek minden évben elvégzi a tanúsítást.
Érdekesség, hogy a rendelet szerint a pénzügyi szervezeteknek – bizonyos kivételekkel – eredetileg legkésőbb 2016. november 18-ig szerződniük kellett a Hunguarddal. Az azonban csak a rendelet 2016. november 26-tól hatályos verziójába került bele először, hogy a tanúsító szervezet mennyi pénzt kérhet el. Ezt aztán 2016. decemberében még finomították, azóta változatlan. Ebben is a tanúsított pénzügyi intézmény mérlegfőösszege a meghatározó:
10 milliárd forint alatt legfeljebb 5 millió forintot,
10 és 1000 milliárd között legfeljebb 25 millió forintot, míg
1000 milliárd fölött legfeljebb 60 millió forintot lehet elkérni.
A magántulajdonú pénzügyi szervezeteknek végzett tanúsítások áráról nyilvános információ nem érhető el, de az állami Magyar Fejlesztési Bankkal (MFB) és Magyar Export-Import Bankkal (Eximbank) kötött szerződések megtalálhatók a közbeszerzési adatbázisban. Eszerint 2017 óta az MFB évi 39-49, az Eximbank évi 15-22 millió forintot fizet a Hunguardnak. Csak ez a két intézmény eddig 430 millió forintot fizetett a cégnek az informatikai rendszerei tanúsítására (ebben az Eximbank idei szerződése még nincs benne, mert az általuk rendszerint ősszel kiírt közbeszerzés cikkünk írásakor még nem jelent meg).
A Hunguard pénzügyi teljesítménye az elmúlt néhány évben csökkenő tendenciát mutat, de ha jobban megnézzük az adatokat, árnyaltabb a kép. Az 1990-ben alapított cég beszámolói a kétezres évektől érhetők el, ezekből az látszik, hogy egy-egy kiugrástól eltekintve az éves nettó árbevétele általában bőven 100 millió alatti volt, az adózott eredménye pedig a kétezres évek második felében 1 millió forint környékén mozgott.
2011-ben a nettó árbevétel 49,6 millió, az adózott eredmény 0,4 millió volt, majd Csík Balázs beszállása és a nyerőgépbiznisz beindulása után ez rögtön 162 millióra, illetve 39,7 millióra ugrott. A következő nagyságrendi ugrás azután jött, hogy a Hunguard egyedüli cégként megkezdhette a közműcéges auditálást: 2015-ben 1 439 milliós nettó árbevétellel és 781 milliós adózott eredménnyel zártak. Ez a cég eddigi legnagyobb nyeresége, és a Hunguard történetesen épp az ebből a nyereségből kiutalt osztalék kifizetése előtt került a máltai Javelin Investments Ltd. többségi tulajdonába.
Bár 2018 óta tart a csökkenő tendencia, 1,1 milliárdos nettó árbevétel és 230 milliós adózott eredmény alá azóta se mentek. A legutóbbi céges beszámoló szerint 2022-ben a tulajdonosok 300 millió forint osztalékot vettek ki a cégből.
És akkor mi van?
„A Hunguard az elején olyan volt, mint amilyennek ezek alapján el lehet képzelni, jöttek a totál béna figurák azzal a magabiztossággal, ahogy ez lenni szokott itt Magyarországon. De mostanra egész normális szakembergárdája lett a Hunguardnak. Azon túl, hogy vérlázító az egész, most legalább szakemberek jönnek. Legalább nem teljesen gagyi, amit csinálnak, még haszna is van. Bármilyen fájdalmas, de el kell ismerni, hogy ez egy pozitív változás” – mondta egy pénzügyi cég informatikai vezetője a tanúsítási tapasztalatairól.
Azért is örömteli ez a pozitív változás, mert a tanúsító szervezetek körének bővülésére egyhamar nem lehet számítani. A korábban tűzközelbe került Certopnak a szükséges akkreditációi megvannak, de éveket kell várniuk, hogy újra a tanúsítás közelébe kerülhessenek ebben a szektorban – ha maradt még egyáltalán ilyen ambíciójuk –, más szereplőknek pedig, amelyek eddig nem próbálkoztak, olyan magasra helyezték a belépés idő- és erőforrásbeli küszöbét, hogy gyakorlatilag kizárták őket a részvételből.
Az imént idézett szakember sem számít érdemi változásra a területen: „Egyértelműen látja mindenki, hogy miről van szó. És akkor mi van? Ez egy következmények nélküli ország.”
Partnereinktől | „Mint a védelmi pénz” – Egy Rogán-közeli céget évek óta tartanak a csúcson a pont jókor változó jogszabályok | „Tegye fel a kezét az, aki szerint a júliustól hatályos kormányhatározat követelményeinek mindössze egyetlen cég felel meg!” – ez a mondat hét évvel ezelőtt hangzott el, de az, hogy ma is ugyanolyan aktuális, mindennél érzékletesebben illusztrálja a magyar IT-piac sajátos működését. Gaidosch Tamás, a Magyar Nemzeti Bank informatikai felügyeletének akkori vezetője mondta 2016 szeptemberében egy szakmai konferencián, és a Magyar Nemzet korabeli tudósítása szerint a résztvevők nagy része fel is tette a kezét. | null | 1 | https://telex.hu/belfold/2023/09/21/hunguard-bankok-biztositok-penzugyi-cegek-informatikai-tanusitasa-kiberbiztonsag-rogan-antal-mnb-sztfh | 2023-09-21 10:55:00 | true | null | null | Telex |
Feljelentést tett az OTP Karácsony Gergelyék adománygyűjtési ügyében - írta meg a Magyar Nemzet. Vagyis pontosabban a 99 Mozgalom ügyében, „ismeretlen tettes ellen, hamis magánokirat felhasználása miatt”.
Ahogy arra mi is emlékeztettünk tegnap: a Rogán Antal felügyelete alatt álló Nemzeti Információs Központ idén júniusban a parlamenti nemzetbiztonsági bizottsága számára készített jelentésben azt írta, a mozgalom számlájára egyetlen befizetőként Karácsony párttársa, Perjés Gábor volt azonosítható, és a pénzek több mint négyötöde euróban és fontban érkezett a mozgalomhoz.
Az OTP feljelentésére hivatkozó kormánylap szerint Perjés több olyan jegyzőkönyveket adott át az OTP-nek, amely adománygyűjtő-ládák felnyitásáról szólt. Az OTP viszont nemrég belső vizsgálatot rendelt el, amely többek között arra jutott, hogy „a ládába a tetején található résen keresztül bankjegycsomagok nem helyezhetők el”, illetve hogy „a behozott bankjegyek többsége – elsősorban az euróbankjegyek – újak voltak, gyűrődésmentesek, több esetben egymás utáni sorszámúak és összetapadtak”.
A lap szerint a bank a feljelentésben azt írta: „álláspontunk szerint a csomag típusú elhelyezés fizikailag kizárja a szóban forgó ládákba történő pénzek belehelyezését.”
Kerestük az ügyben az OTP-t, ám kérdéseinkre mindössze annyit reagáltak: „Az Ön által jelzett témában nem tudjuk munkáját segíteni.” Reagált viszont az ügyre Karácsony Gergely főpolgármester, aki rögvest egy másik lapértesülést is szemlézett, nevezetesen a 24.hu cikkét, amelyben arról írnak:
legalább nyolcmilliárd forint érkezett az elmúlt években a kormánypárti influenszereket foglalkoztató, illetve a Fidesz érdekében kampányokat folytató szervezetekhez úgy, hogy az összeg forrásáról semmi sem deríthető ki. Mindezt Karácsony Gergely úgy interpretálta Facebookon közzétett posztjában: „Nyolcmilliárd forint. 8 000 000 000 forint... ennyi pénzt kaptak a Fidesz propagandistái, akik a Fidesz megbízásából, a Fidesz érdekében szakmányban gyártják a lejárató kampányokat, hazudnak és manipulálnak... Nincs kétségem, ezt a pénzt a kormánypárt juttatja el nekik, és ez a pénz a magyar adófizetők pénze... Azt hiszem, okkal feltételezem, hogy ebből a hatalmas pénzből jó sokat elköltöttek már rám, próbálkoznak újra és újra, még akkor is, ha lassan nincs hét, hogy ne lőnék lábon magukat.” Karácsony szerint például így gyártottak teljesen kamu Városháza-ügyet, megemlítette, hogy a budapesti gyomhelyzet miatt is őt szokták elővenni, vagy ha autók állnak a piros lámpánál (dugóhelyzet?), vagy ha ő maga egy kapubeállónál száll ki az autóból. Emellett úgy fogalmaz: „Ez csak fokozódni fog a következő hónapokban, az önkormányzati és az EP-kampány idején... Sőt, már el is kezdődött. A közpénzözön luxusából csócsálják a jogszerű adománygyűjtést, most éppen egy olyan anyaggal - amelynek állításait a pénzintézetnek majd két éve elküldött dokumentáció is tételesen cáfolja-, de amiben nem elég, hogy az Orbán-kormány rendeletének megfelelő adománygyűjtésre használt láda méretét nem találják el, de még az időgépet is feltalálták.”Karácsony szerint mással ugyanis nem lenne magyarázható, hogy két évvel a pénztári befizetés után tudni vélik, milyen állapotúak voltak az akkor befizetett bankjegyek.
Az OTP által tett feljelentésben állítólagosan szereplő többi felvetést a főpolgármester nem kommentálta.
Korábban itt írtunk arról, hogy jelenleg a kormánymédia mivel és hogyan szokta támadni a főpolgármestert:
2023 szeptember 12., 05:55
Karácsony a hibás, ki más? | Közpénzözön luxusából csócsálják a jogszerű adománygyűjtést: reagált Karácsony Gergely az OTP feljelentésére | Feljelentést tett az OTP Karácsony Gergelyék adománygyűjtési ügyében - írta meg a Magyar Nemzet. Vagyis pontosabban a 99 Mozgalom ügyében, „ismeretlen tettes ellen, hamis magánokirat felhasználása miatt”. | null | 1 | https://444.hu/2023/09/21/kozpenzozon-luxusabol-csocsaljak-a-jogszeru-adomanygyujtest-reagalt-karacsony-gergely-az-otp-feljelentesere | 2023-09-21 00:00:00 | true | null | null | 444 |
Intézményes adócsalás zajlott az elmúlt tíz évben, hogy a kormányhoz közel álló nemzeti tőkések kevesebb közterhet fizetve tudják felhalmozni vagyonukat. A jelenségre az hívta fel a figyelmet, hogy a kormány szeptember 12-étől megszüntette a bizalmi vagyonkezelés legfőbb adóelőnyét. | Megszűnt az adókedvezmény, amely 10 éven át az Orbán-oligarchák százmilliárdos vagyonait hizlalta | Intézményes adócsalás zajlott az elmúlt tíz évben, hogy a kormányhoz közel álló nemzeti tőkések kevesebb közterhet fizetve tudják felhalmozni vagyonukat. A jelenségre az hívta fel a figyelmet, hogy a kormány szeptember 12-étől megszüntette a bizalmi vagyonkezelés legfőbb adóelőnyét. | null | 1 | https://m.hvg.hu/360/20230921_hvg_bizalmi_vagyonkezeles_adozas_kiskapu_meszaros_tiborcz_szijj_oligarcha_partcsaladi_tervezes#utm_source=hvg_hvg360&utm_medium=email&utm_campaign=newsletter2023_09_21&ut | 2023-09-21 06:30:00 | true | null | null | HVG360 |
A Budai Központi Kerületi Bíróság is megállapította, hogy nem történt bűncselekmény Orbán Viktor pisai kitérője kapcsán – közölte a Központi Nyomozó Főügyészség.
Hadházy Ákos idén márciusban azért tett feljelentést ismeretlen tettes ellen hivatali visszaélés bűntette és hűtlen kezelés bűntette miatt, mert egy hivatalos egyiptomi tárgyalásról visszatérő honvédségi Airbus A319 gép március elsején 1000 kilométeres kitérőt tett, és azért szállt le Pisában, mert Orbán Viktor és felesége Firenzében és Velencében egy magánjellegű programon vettek részt. Hadházy szerint ez a magánprogram alsó hangon 3-4 millió forint adófizetői pénzbe került. Az ügyészség először elutasította a feljelentést, később a bíróság utasítására mégis lefolytatta a nyomozást.
Az ügyészség végül július végén megszüntette a nyomozást, arra hivatkozva, hogy a Magyar Honvédségnek nem kell figyelembe vennie a költségeket az utak szervezése során, így felelősségre sem vonható, hivatali visszaélés tehát sem a miniszterelnök, sem pedig más személy részéről nem valósult meg.
A képviselő panaszt nyújtott be a bíróságnál az ügyészségi határozat miatt. Ezt a Budai Központi Kerületi Bíróság szeptember 18-án elutasította.
A bíróság indoklása szerint a nyomozó ügyészség az eljárásjogi törvény rendelkezéseinek megfelelően folytatta le a nyomozást,
a rendelkezésre álló bizonyítékok alapján pedig a miniszterelnök pisai utazásával összefüggésben a rendes gazdálkodás követelményét sértő vagyonkezelői kötelezettségszegésre utaló adat nem merült fel.
Ezért a bíróság szerint sem állapítható meg a hűtlen kezelés bűntettének a gyanúja. | A bíróság szerint sem történt bűncselekmény Orbán Viktor pisai kiruccanása ügyében | A Budai Központi Kerületi Bíróság is megállapította, hogy nem történt bűncselekmény Orbán Viktor pisai kitérője kapcsán – közölte a Központi Nyomozó Főügyészség. | null | 1 | https://telex.hu/belfold/2023/09/21/orban-viktor-honvedseg-repulogep-pisa-birosag-ugyeszseg | 2023-09-21 11:47:35 | true | null | null | Telex |
A NAV bűnügyi nyomozói jártak szeptember 19-én kedden a józsefvárosi polgármesteri hivatalban – írja a kerület polgármestere, Pikó András a Facebookon. Beszámolója szerint büntetőeljárás indult költségvetési csalás és okirat-hamisítás gyanúja miatt, és most a vizsgálat lefolytatásához szükséges dokumentumokért jöttek a navosok.
Korábban az önkormányzat jelenlegi vezetése tett feljelentést, amiért szerintük a korábbi, Kocsis Máté-féle vezetés egy több százmillió forintos értékű korrupciós ügybe keveredett. Ebből szerintük 96 millió forint Kocsis Máté egyik bizalmasának cégéhez került.
Pikó korábban azt írta: „még magyar viszonyok között is megdöbbentő eljárást tártak fel önkormányzatunk gazdasági szakemberei. A Józsefvárosi Önkormányzat káptalanfüredi gyermektáborának fejlesztése taotámogatás felhasználásával, állami finanszírozásból, a Veszprém Handball Team Zrt.-vel partnerségben történt. A hat lakópavilon építésére 378 millió forint állami támogatást adott át az önkormányzat a klubnak, amely azonban a mai napig ezzel a támogatással nem tudott szabályosan elszámolni felénk.”
A polgármester részletesebben is megírta, milyen számlákról van szó: „A benyújtott számlák között rendre megjelentek olyan másolatok, melyeken már korábbi taotámogatás terhére történt elszámolást tanúsító bélyegző szerepel. Így alappal merült fel annak a gyanúja, hogy több irányban is elszámolhatták azokat a számlákat, amelyek a káptalanfüredi gyermektábor fejlesztéseit voltak hivatottak igazolni. Ez felvetheti a költségvetési csalás és az okirat-hamisítás gyanúját, melyet eddig minden kétséget kizáró módon a Veszprém Handball Zrt.-nek nem sikerült eloszlatni, a számlák eredetiségével és felhasználásukkal kapcsolatos kérdéseink továbbra is megválaszolatlanok maradtak.”
Káptalanfüreden még Kocsis Máté polgármestersége idején indult meg az üdülő fejlesztése az akkor Simicska Lajos tulajdonában álló veszprémi kézilabdaklubbal közösen. A 3,5 hektáros erdő nagy részét kiirtották, hogy a helyére kézilabdacsarnokot, konferencia-központot építsenek, de a tábort a gyerekek is használhatták volna a nyári időszakban.
A G-nap után viszont megszakadt Orbán Viktor miniszterelnök és Simicska kapcsolata, az önkormányzatnak vissza kellett fizetnie az igényelt taopénz egy részét. Többször módosítani kellett a projekt tartalmát és átadási határidejét is. A kerület új vezetése 2019 októberében egy félkész beruházást vett át, és Pikó szerint a folyamatos késedelem miatt teljesíthetetlen volt a 2020 év végi határidő.
Később Kocsis Máté azt közölte: bepereli Pikót, amiért a jelenlegi polgármester azt mondta, szerinte Kocsis Máté bosszúja, hogy 2021-ben Szabó Tünde sportért felelős államtitkár nem járult hozzá a józsefvárosi önkormányzat által kért határidő-módosításhoz. Kocsis döntését a Fővárosi Törvényszék elutasította. A volt polgármester később azt mondta: Józsefváros megkapja az 1,7 milliárdos támogatást a káptalanfüredi tábor fejlesztésére. | Nyomoz a NAV a káptalanfüredi tábor ügyében, ahol Pikó szerint több százmillióval nem tudnak elszámolni | A NAV bűnügyi nyomozói jártak szeptember 19-én kedden a józsefvárosi polgármesteri hivatalban – írja a kerület polgármestere, Pikó András a Facebookon. Beszámolója szerint büntetőeljárás indult költségvetési csalás és okirat-hamisítás gyanúja miatt, és most a vizsgálat lefolytatásához szükséges dokumentumokért jöttek a navosok. | null | 1 | https://telex.hu/belfold/2023/09/20/nav-piko-andras-kocsis-mate-kaptalanfurdo | 2023-09-20 11:50:00 | true | null | null | Telex |
Megtudtunk mindent az Ungár-villáról, amelynek tövében Orbán a tengerben csobbant
A hvg.hu azonosította a helyszínt, ahol Orbán megmártózott a tengerben, és a pár lépésre fekvő villát is. A tulajdoni lapból kiderül az is, mikor vette meg a mostani tulajdonosa az ingatlant és hogy annak mik a pontos paraméterei.
Újra felmerültek a Garancsi-féle magánrepülős utakhoz hasonló morális aggályok, miután kiderült, hogy Orbán Viktor idén nyáron is Horvátországban volt, noha korábban éppen ő adta ki a jelszót, hogy “több Balaton, kevesebb Adria”. Mégis, ahogy 2021-ben, és tavaly is, úgy a miniszterelnök idén is visszatért a horvát tengerpartra, méghozzá annak felkapott, elegáns részére: Abbázia (horvátul Opatija) városába, ami Fiumétól nem messze, az Isztriai-félszigeten, a Kvarner-öbölben terül el.
A Gulyáságyú Média pénteken nemcsak a birtokában lévő, fürdőző Orbán Viktorról készült videófelvételt hozta nyilvánosságra, hanem azt is, hogy a tengerparti nyaraló, amelynek a kormányfő a vendége volt, a horvát ingatlannyilvántartás szerint az LMP-társelnök Ungár Péter testvérének a tulajdona. A két Ungár-testvér édesanyja az Orbán Viktorral jó viszonyt ápoló Schmidt Mária, a Terror Háza főigazgatója, volt kormánybiztos.
Ungár Péter testvérének a villájában nyaralt Orbán Viktor
A miniszterelnök épp csak hazaérhetett az Adriáról, amikor arról beszélt a Kossuth rádióban, hogy a nehéz gazdasági helyzetben a nyaralás nem engedhető meg a kulcsminiszterek számára.
Mégsem amiatt érdekes azonban a helyszín és annak tulajdonosa, mert a család tagja egy ellenzéki politikus, vagy mert másik tagja egy, a kormányfővel közismerten jó viszonyt ápoló NER-szereplő, hanem azért, mert a villa egyedüli tulajdonosa, Ungár Anna – Schmidt Máriával és Ungár Péterrel együtt – a családi cég, a Pió-21 Kft. tulajdonosa is. Ez a vállalkozás pedig a fő tulajdonosa az ingatlanhasznosítással foglalkozó BIF Nyrt.-nek, amit vezérigazgatóként Ungár Anna irányít.
Márpedig
a BIF-nek évek óta jól jövedelmező üzlete van az állammal: az agrártárcának adnak ki irodákat a belvárosi Vigadó Palota Irodaházban.
96 ezer forintért bérelt parkoló: zsíros üzletet kötött Schmidt Mária cégével a kormány
Havonta nettó 101 millióért, így évente több mint 1,2 milliárd forintért bérli az Orbán-kormány a saját kormánybiztosának ingatlancégétől a belváros legfrekventáltabb részén található irodaházat, ahová 2021-ig átköltöztették az Agrárminisztériumot - derült ki a szerződésből, amit a hvg.hu-nak sikerült megszereznie. A megállapodást szakértőkkel vizsgáltattuk át, akik szerint kevés ilyen nagyvonalú konstrukciót látni az ingatlanpiacon.
A BIF és az állam közötti, igaz, közvetett kapcsolat egy másik példája, hogy 2020-ban kormányhatározat adott 765 millió forintot a Szlovák Önkormányzatnak arra, hogy vásárolja meg a Rákóczi út 57. alatti templomot a BIF-től. De találtunk dokumentumot arról is, hogy a közvetetten állami tulajdonban lévő KAV Közlekedési Alkalmassági és Vizsgaközpont a BIF-től bérel irodákat évi 240 millióért öt éven át.
Az üzleti kapcsolat különösen érdekessé teszi Orbán nyaralását, és ez akkor is így van, ha szombaton Kötcsén Schmidt Mária elmondta, Orbán vendégségben volt náluk, látogatóban, hiszen 30 éve összejárnak. A miniszterelnök olyanvalaki vendégszeretetét élvezte, akinek a cégével amúgy a kormányzat bizniszel. Ugyanez a kérdés merült fel már akkor is, amikor kiderült, hogy Orbánt gyakran viszi magánrepülőn meccset nézni a főleg állami beruházási tendereken milliárdos profitot húzó Market Zrt. tulajdonosa, Garancsi István. Orbán szerint ez nem aggályos, azt mondta,
harminc éve így mentem. Jövő héten is így megyek, azután is így fogok menni”.
A vendégeskedő Orbán Viktor ezért a szállásért egyébként nem is fizethetett volna, mert bár vannak arra utaló jelek, hogy korábban, bő egy évtizede talán butikhotelként működhetett az ingatlan, a nyaraló nem bejegyzett szálláshely, nem lehet kivenni, vagyis ténylegesen egy magántulajdonú lakóingatlan. A képsorok alapján egyébként a miniszterelnök valamennyire ismerte a járást: egyedül fürdött, és ment be a villa tenger felé néző kapuján.
Ungár Péter:„Szerintem úgy helyes, ha a miniszterelnök nyaralni megy, akkor kivesz egy szép szállodai szobát és kifizeti."
Ungár Péter újra megszólalt azzal kapcsolatban, hogy Orbán az ő nővérének nyaralójában pihent.
Még Schmidt Mária nyilatkozatát megelőzően megkerestük egyébként a szállásadó tulajdonost, Ungár Annát, hogy kiderítsük, fizetett-e Orbán a szállásért, és ha igen, mennyit. Arra is kíváncsiak voltunk, mikor, hány napot töltött ott Orbán, és ki hívta meg őt. Azt is megkérdeztük, korábban megszállt-e már ugyanitt a kormányfő, illetve előfordul-e, hogy más politikusoknak, közéleti szereplőknek is a rendelkezésére bocsátják az ingatlant. Válasz Ungár Anna ügyvédjétől érkezett, méghozzá ez:
Ügyfelünknek feltett szinte valamennyi kérdés ügyfelünk magánéletére vonatkozik. Ügyfelünk – különös tekintettel arra, hogy közéleti szerepet nem vállal – nem kíván a magánéletét és magánszféráját érintő újságírói kérdésekre válaszolni.”
Orbán Viktor is tudna válaszolni a kérdésekre, így feltettük őket neki is, kiegészítve azzal: nem érzi-e összeférhetetlennek, hogy egy olyan vállalkozás vezérigazgatójának tulajdonában álló házban tölti a nyaralását, amely cég az állammal van üzleti kapcsolatban. A konkrét kérdésekre azonban a miniszterelnök sajtófőnökétől, Havasi Bertalantól sem kaptunk választ. Ő annyit közölt, hogy: “A miniszterelnök munkájáról, hivatalos tevékenységéről folyamatosan tájékoztatjuk a nyilvánosságot.
Orbán Viktor magánprogramjairól ahogyan eddig, ezután sem tudok információkkal szolgálni”.
Az ingatlan szinte közvetlenül a vízparton van. A kertjét egy magas kőfal és egy keskeny, sétálásra, biciklizésre alkalmas, a part mentén végighúzódó sétány választja el a vízparttól. Ez a sétány közterület, itt bárki végigsétálhat, így készülhetett közterületen a felvétel a vízből egy lépcsőn a sétányra felgyalogló miniszterelnökről, aki onnan egy hátsó, kóddal nyíló kapun ment be a kertbe.
A nagy kerttel és tengerre néző kilátással büszkélkedő villa - amely híres történelmi személyiségekről elnevezett utcák közé ékelődik - a hvg.hu által is ellenőrzött horvát ingatlannyilvántartás szerint teljes egészében Ungár Anna tulajdona. Az összesen 4060 négyzetméteres ingatlan jelentős része zöldfelület. A kert 3668 négyzetméter, maga a villa 337 négyzetméter és ehhez jön még az 55 négyzetméteres garázs. A villaépület 2 szintes, tetőtér-beépítéses, ahogyan az alábbi képen a tenger felől kicsit oldalról is megtekinthető:
A horvát ingatlannyilvántartás szerint 2013-ban kapott használatba vételi engedélyt a telken álló kétemeletes épület, amelyhez 3 állásos garázs tartozik. A papírokon az ingatlan helyrajzi számánál egy olyan megjegyzés is van, amely a kulturális örökség részeként jelöli az ingatlant, de mivel a szomszéd ingatlanoknál ugyanez a megjegyzés szerepel, nem biztos, hogy ez magára a házra, mint inkább a part menti összes telekre vonatkozik valamilyen védettségi szempont alapján.
A nyilvántartásból az is kiderül, hogy az egyik szomszéd Usmiani Ivo, az elsősorban gyógyszeriparral foglalkozó JGL Group, egy horvát multinacionális vállalat igazgatótanácsának elnöke. A dokumentum szerint Ungár Anna 2022 decemberében vásárolta meg a villát, az előző tulajdonos pedig egy orosz nevű férfi volt, aki moszkvai és izraeli címmel is szerepel a tulajdoni lapon.
Az úszásból a szállására visszatérő miniszterelnökről nyilvánosságra került videófelvétel állítólag augusztus 11-én készült. Bár augusztus 8-15 között Orbán eltűnt a nyilvánosság elől és még a Facebookra sem posztolt, eddig a hivatalos narratíva az volt, hogy a miniszterelnök idén augusztus 20-a után ment csak nyaralni. Gulyás Gergely kijelentése is arra utalt az augusztus 24-i kormányinfón, hogy a kormányfő nem volt augusztus 20-a előtt nyaralni. Sőt,
Orbán maga is posztolt arról a Facebookon augusztus 17-én, hogy a „munka nyáron sem áll meg”.
Igaz, Orbán korábbi nyaralásairól is mindig csak értesült a magyar közvélemény. Van, hogy lefotózzák őt, van, hogy egy helyi lapból, vagy a vendéglátók által kitett posztból tudjuk meg, hogy merre járt. A nyilvánosságra került nyaralásaiban és a mostaniban közös, hogy a helyszínük évek óta Horvátország, de eddig inkább éttermi vacsorákról, nem pedig a szállásáról bukkantak fel fotók a neten. Tavaly még arról is megjelent egy horvát lapban egy cikk, hogy nyaralása idején lerobbant a csónakjuk nem messze Vistől, és a lap egy volt újságírója sietett a kormányfő és felesége segítségére. A tavalyi nyaralás amiatt is emlékezetes maradt, hogy Orbán komoly szakállat növesztett.
Bejelentkezett a megőszült, szakállas Orbán
Vége a miniszterelnök szabadságának. | Megtudtunk mindent az Ungár-villáról, amelynek tövében Orbán a tengerben csobbant | A hvg.hu azonosította a helyszínt, ahol Orbán megmártózott a tengerben, és a pár lépésre fekvő villát is. A tulajdoni lapból kiderül az is, mikor vette meg a mostani tulajdonosa az ingatlant és hogy annak mik a pontos paraméterei. | null | 1 | https://hvg.hu/itthon/20230909_Ungar_villa_Orban_nyaralas_Horvatorszag_Opatija_Abbazia | 2023-09-09 13:30:00 | true | null | null | HVG |
A magát Magyarország Zöld Pártjának is nevező LMP (és a Momentum) többször próbált népszavazást kezdeményezni, de sem a túlzott vízigény elleni kérdés, sem a helyi népszavazást kötelezővé tenni kívánó megoldás nem ment át a különböző szűrőkön.
A legutóbb beadott kérdés így szólt volna:
„Egyetért-e Ön azzal, hogy Magyarországon ne lehessen olyan újabb, akkumulátorok gyártására szolgáló ipari létesítmény üzembehelyezését engedélyezni, amelynek az üzembehelyezésével az ország területén az éves összesített gyártási kapacitás meghaladja, a 2023. december 31-én működő létesítmények összteljesítményét?”
A Nemzeti Választási Bizottság (NVB) egyik kifogása az volt, hogy mivel egy akkumulátor gyártására szolgáló ipari létesítmény engedélyezési eljárása több évig tart, a sikeres népszavazás nyomán megalkotandó jogszabály olyan ipari létesítmények engedélyezési eljárására is vonatkozna, amelyek a hatályba lépése előtt kezdődtek meg és 2023. december 31. után is folytatódni fognak. Amennyiben pedig a fent jelzett időszakban kiadott engedélyeket vissza kellene vonni, az mindenképpen a visszamenőleges hatályú jogalkotás tilalmába ütközne. Továbbá a kérdés általánosan „akkumulátor gyártására szolgáló ipari létesítményről” beszél, amin érteni kell a háztartási kisgépek vagy a mobiltelefonok akkumulátorait, illetve a gombelemeket gyártó üzemet is, de ezt „a választópolgár tudata nem feltétlenül fogja át”. Az érvek között szerepel, hogy a kormány Nemzeti Akkumulátor Iparági Stratégia 2030 című dokumentuma szerint „Magyarország éghajlat-politikai céljainak elérésében fontos szerepet kap a fokozatosan csökkenő karbonkibocsátás mellett előállított villamosenergia gyors ütemben és egyre szélesebb körben történő felhasználása”.
Az NVB ülésén az ellenzéki delegáltak egységesen vitatták a határozattervezet érvelését. Szerintük az a kormány propagandáját tükrözi, pedig valójában egyértelmű kérdésről van szó.
A határozatot végül 8:7 arányban fogadták el.
A Magyar Közlöny kedd esti számában közzétett kúriai határozat ezt az elutasító döntést hagyta jóvá, tehát népszavazást erről a kérdésről sem lehet tartani. | Nem lehet népszavazás az akkumulátorgyárakról | Az LMP próbálta sokadszor megakadályozni a további gyárak építését, de a Nemzeti Választási Bizottság a népszavazásra javasolt kérdés hitelesítését júniusban megtagadta. Ezt a határozatot most a Kúria helybenhagyta. | null | 1 | https://m.hvg.hu/itthon/20230913_akkumulatorgyar_nepszavazas_nepszavazasi_kezdemenyezes_LMP_Momentum_Nemzeti_Valasztasi_Bizottsag_NVB_elutasitas_Kuria | 2023-09-13 06:20:00 | true | null | null | HVG |
Az atlétikai stadion megépült a világbajnokságra, ahogy Orbán Viktor szerette volna, a beruházás profitjából pedig a Mészáros család apraja-nagyja csodás hajókirándulást tehet, de a kormány által kizsigerelt és fizetési nehézségekkel küzdő fővárosnak továbbra is be kell érnie a puszta ígéretekkel. | Mészáros már nyert: kapott annyit az atlétikai stadion felépítéséért, hogy abból kijöjjön egy szuperjacht | Az atlétikai stadion megépült a világbajnokságra, ahogy Orbán Viktor szerette volna, a beruházás profitjából pedig a Mészáros család apraja-nagyja csodás hajókirándulást tehet, de a kormány által kizsigerelt és fizetési nehézségekkel küzdő fővárosnak továbbra is be kell érnie a puszta ígéretekkel. | null | 1 | https://hvg.hu/360/20230817__atletikai_vb__jachtnyi_felar__zsarolasi_aduk__ki_ahajoslegeny_agaton_HVG | 2023-08-17 09:10:00 | true | null | null | HVG360 |
A Mol nyerte meg 35 évre a hazai hulladékgazdálkodásra kiírt koncessziós pályázatot, amely júliusban indult el. A Mol és a magyar állam viszont – üzleti titokra hivatkozva – nem akarta nyilvánosságra hozni az általuk szentesített megállapodás mellékleteit. Pedig ebből derülhet ki, mekkora üzletről van szó, és milyen feltételekben állapodtak meg.
Másodfokon is megnyerte a Transparency International Magyarország (TI) korrupcióellenes civil szervezet azt a közérdekű adatigényléssel kapcsolatos pert, amelyből kiderülhet, pontosanmilyen feltételekkel adta az állam koncesszióba a hazai hulladékgazdálkodást a MOL Magyar Olaj- és Gázipari Nyrt.-nek (Mol), illetve leánycégének, a MOL MOHU Zrt.-nek (MOHU).
„A TI Magyarország az ügy ismertté válása óta a kormány egyik legdurvább korrupciós dobásának tartja komplett nemzetgazdasági ágazatok évtizedes távra történő hűbérbe adását” – mondta Ligeti Miklós, a TI jogi igazgatója.
A szakember szerint a hulladékkezeléssel pontosan ez történt, 35 évre a Mol nyerte el a lakossági hulladékkezelés egészének és az ipari hulladékkezelés jelentős részének ellátására vonatkozó jogosítványt.
„Bár biztosnak tekinthető, hogy a Mol nem volt képes teljesíteni azokat a követelményeket, amelyeket a törvény elvárt a hulladékkoncesszió tényleges beindításához, a kormány mégsem vonta vissza a cég jogosítványait” – fogalmazott Ligeti.
Mint ismert, a TI több eljárásban is adatokat kért ki a kormánytól, illetve a Moltól és hulladékos leánycégétől. Mivel kérdéseikre nem kaptak választ, több esetben is bírósághoz fordultak.
„A most jogerősen befejeződött eljárás tárgya azoknak a ma még titkos mellékleteknek a megismerése, amelyek a Mol és a kormány között létrejött koncessziós szerződés leginkább érzékeny részleteit taglalják” – mondta Ligeti Miklós.
Ilyenek például a Mol és hulladékos cége által vállalt beruházások, a várható hulladékipari beszerzések, valamint a Mol által felvásárolandó állami hulladékos cégek üzletrészeinek átvételére vonatkozó kötelezettségvállalás. Ebben a perben a bíróság első fokon is a TI Magyarország javára ítélt.
Ligeti Miklós szerint a bíróság egyértelművé tette: a lakossági közszolgáltatások és a közpénzköltés körében nem lehet üzleti érdekekre hivatkozással megtagadni a hozzáférést az adatokhoz.
Úgy gondolja: a per külön érdekessége volt, hogy az elsődleges alperes, a hulladékkoncessziós eljárást levezénylő állami szervezet, a Nemzeti Koncessziós Iroda győzelme érdekében beavatkozóként fellépett az üzleti titkok védelmében a MOHU, vagyis a Mol hulladékos leánycége is.
A jogi igazgató emlékeztetett arra, hogy az ilyen beavatkozásra a kormány és az Európai Bizottság között a magyar jogállamiság miatt zajló alkufolyamat részeként még a tavaly elfogadott törvénymódosítás ad lehetőséget.
„Vagyis a magyar kormány által a jogállami követelményeknek való megfelelés érdekében az átláthatóság javítása terén vállalt egyik intézkedésről van szó, amely éppen hogy rombolja az adatok megismerhetőségét” – tette hozzá.
A Szabad Európa perében is beavatkozóként lépett fel a Mészáros Lőrinc és Szíjj László kormányközeli üzletemberhez köthető cég, miután bírósághoz fordultunk az autópálya-koncessziós szerződés mellékleteinek ügyében.
Mint ismert, július 1-jétől a Mol, illetve az általa alapított leányvállalat, a MOHU fogja kezelni a következő 35 évben egy, az állammal kötött koncessziós szerződés értelmében a hulladékok, haszonanyagok nagy részét.
A Transparency International azt követően fordult bírósághoz, hogy az energetikai óriás elutasította az állammal kötött koncessziós szerződés mellékleteinek megismerése irányuló közérdekűadat-igénylést.
A TI szerint a koncessziós szerződés 13 melléklete számos olyan technikai részletet tartalmaz, amelyek meghatározzák, hogy a koncesszornak, azaz a Molnak milyen feltételek és beruházások elvégzése mentén kell a hazai szemétszállítás és hulladékkezelés hátterét megteremtenie. | Egy jogerős ítélet szerint nem titkolhatják el a hulladékkoncessziós szerződés mellékleteit | A Mol nyerte meg 35 évre a hazai hulladékgazdálkodásra kiírt koncessziós pályázatot, amely júliusban indult el. A Mol és a magyar állam viszont – üzleti titokra hivatkozva – nem akarta nyilvánosságra hozni az általuk szentesített megállapodás mellékleteit. Pedig ebből derülhet ki, mekkora üzletről van szó, és milyen feltételekben állapodtak meg. | null | 1 | https://www.szabadeuropa.hu/a/egy-jogeros-itelet-szerint-nem-titkolhatjak-el-a-hulladekkoncesszios-szerzodes-mellekleteit/32600978.html | 2023-09-20 23:11:00 | true | null | null | Szabad Európa |
A korábbi cégek egy jelentős része nem írt alá a Mol hulladékos társaságánál, a MOHU-nál. Azért nem szerződtek le, mert a MOHU ötféle kötbért követelhet, cserébe viszont nem garantál semmit. Azt sem, hogy lesz elég munka, illetve megéri velük dolgozni. A MOHU egyébként is csak többkörös tárgyalás után szerződik, amelynek része az „árlejtés”, amikor negatív liciten kell a korábbi áraik alá menniük a hulladékpiacon továbbra is dolgozni akaró cégeknek.
Túl kevés fémkereskedő és autóbontó szerződött le a MOL MOHU Hulladékgazdálkodási Zrt.-vel, és ezt a piacot felügyelő Energiaügyi Minisztériumnál is észrevették – értesült a Szabad Európa. Úgy tudjuk, hogy a szaktárcát elkezdte érdekelni, hogy mi ennek az oka, miután eddig „csak pozitív hírek érkeztek a tárcához a MOHU-tól”.
Azok a cégek, amelyek nem szerződtek le a MOHU-val, a megélhetésüket kockáztatják. Emiatt nyomós okának kell lennie annak, hogy nem írták alá a szerződésüket a koncessziós rendszer irányítójánál, a MOHU-nál .
Ehhez kapcsolódóan: Kormányhivatal: Sok vállalkozás csak néhány hónapra szerződött a Mol hulladékos cégével
Ahogy lapunk beszámolt róla, a koncesszió júliusi elindulását követően harmadannyi helyen lehet csak fémhulladékot leadni, és az autóbontók sem állnak sokkal jobban.
Magyarországon július előtt 560 telephelyen lehetett fémhulladékot leadni, ma már csak 126 helyszínen. Azért esett ki 434 telephely, mert nem kötöttek alvállalkozói szerződést a MOHU-val.
Ha valaki legálisan akar megszabadulni öreg autójától, ma az ország 62 pontján van erre lehetősége. A hulladékkoncessziós rendszer indulása előtt még 187 telephelyen lehetett az öreg vagy gazdasági totálkárra tört autókat leadni.
A számokból látszik, hogy az autóbontók jelentős hányada nem írta alá a szerződést a Mol hulladékos cégével, emiatt július 1-jétől nem vehet át roncsokat, mert arra csak a MOHU-val szerződő partnereknek van joguk.
Ehhez kapcsolódóan: Csak minden ötödik MÉH-telepen lehet akkumulátort leadni az országban
Monopolhelyzetben a Mol
A kormány 35 évre a Molt bízta meg a hazai hulladékgazdálkodás nagy részének működtetésével, csak a Mol hulladékos cégének, a MOHU-nak van joga ezt a tevékenységet végezni.
„Ha szépen akarunk fogalmazni, akkor megteremtették a jogszabályi lehetőséget arra, hogy csak egy monopolhelyzetben lévő cég alvállalkozói lehessenek úgy, hogy a saját eszközeikkel, a saját tudásukkal és a saját embereikkel ugyanazt a munkát végezzék el, mint korábban. Csak akkor piaci körülmények között végezhették, most pedig alvállalkozói rendszerben, ahol egyfajta bérmunkások lesznek” – mondta ezzel kapcsolatban korábban a Szabad Európának Szlávik Mónika, a Magyar Fémkereskedők Szakmai Egyesületének elnöke.
Nagy kérdés tehát, hogy a fémesek és az autóbontók nagy része miért nem írt alá alvállalkozói szerződést.
A koncessziós rendszer elindulása előtt a hulladékpiacon működő cégek jelentkeztek a MOHU-nál, majd egy első körös pályázaton árajánlatot kellett adni a különböző résztevékenységekre.
Ilyen volt például a szállítás, a begyűjtés, a feldolgozás, a bálázás és darálás. Mindezt a különböző anyagáramokra kellett megadni, vagyis külön a fémre, a műanyagra vagy a papírra. (A legtöbb cég egy-két anyagáramra specializálódott.)
A következő mozzanat a MOHU által meghirdetett „árlejtés” volt, amikor egy online felületen a cégeknek lényegében lefelé kellett licitálniuk a különböző résztevékenységek árát illetően.
„A MOHU -s rendszerben lényegében leverték az árakat – mondta beszélgetőpartnerünk. – Ha látsz egy árat, mondjuk száz forintot, és a MOHU azt ígérte, hogy mindenki ugyanazt az árat kapja meg, akkor miért adsz meg nyolcvanat?” – tette hozzá.
Szerinte nagyon sok magyar vállalkozó van, aki nem tud tárgyalni. Nem érti, hogy miért ment az eleve alacsony ár alá néhány vállalkozó, ha nem is biztos, hogy megkapja a melót. Ő végül nem licitált.
Ezt követően került sor a személyes találkozóra, ahol a MOHU által ajánlott árak általában sem a pályázati árat, sem az elektronikus árlejtésben látható árat nem közelítették meg. „Körülbelül a húsz százalékát ajánlották annak az összegnek, amelyet mi szerettünk volna. Ez a vicc kategória volt” – mondta.
Beszélgetőpartnereink szerint a MOHU egyoldalú szerződéstervezeteket küldött át leendő alvállalkozóinak.
„Itt te garantálsz mindent, ő nem garantál semmit. Fenntartod a kapacitást a leszerződött mennyiségre, de a MOHU nem garantálja, hogy le is szállítja neked a megadott mennyiséget, vagyis hogy lesz munkád” – mondta az egyik hulladékos cég vezetője. Elmondása szerint ügyvédje megdöbbent, mert nem látott még ilyen egyoldalú szerződést.
Kötbér, kötbér, kötbér
A kontraktus kétéves, határozott időre szól, így csak speciális esetben lehet megszüntetni. Az alvállalkozókat többféle kötbérfizetési kötelezettség terhelheti a MOHU részére: késedelmi kötbér, hibás teljesítési kötbér, mulasztási kötbér, meghiúsulási kötbér, kötbér titoktartási kötelezettség megszegése miatt.
Ezzel szemben a MOHU „nem vállal szerződéses kötelezettséget a biztosítására, valamint kifejezetten kizárja a felelősségét”, hogy a szerződésben megállapodott éves mennyiséget „maradéktalanul kihasználják”.
Érdekes helyzetet teremt, ha az alvállalkozó valamilyen okból – például mert drasztikusan emelkedik az üzemanyagok ára, vagy bármi más miatt – módosítani szeretne az árakon. Ekkor a szerződés szerint legfeljebb két hónapig tartó egyeztető tárgyalásokat kötelesek lefolytatni a felek.
Amennyiben nincs megállapodás, fel lehet mondani a szerződést, de csak három hónap után, vagyis összesen öt hónapig lehet elhúzni a szolgáltatási árak módosításával kapcsolatos helyzetet, mivel addig is a korábbi árazást kell alkalmazni. | A minisztériumnak is feltűnt, hogy gond lehet a hulladékkoncesszióval | A korábbi cégek egy jelentős része nem írt alá a Mol hulladékos társaságánál, a MOHU-nál. Azért nem szerződtek le, mert a MOHU ötféle kötbért követelhet, cserébe viszont nem garantál semmit. Azt sem, hogy lesz elég munka, illetve megéri velük dolgozni. A MOHU egyébként is csak többkörös tárgyalás után szerződik, amelynek része az „árlejtés”, amikor negatív liciten kell a korábbi áraik alá menniük a hulladékpiacon továbbra is dolgozni akaró cégeknek. | null | 1 | https://www.szabadeuropa.hu/a/a-miniszteriumnak-is-feltunt-hogy-gond-lehet-a-hulladekkoncesszioval/32592876.html | 2023-09-20 23:17:00 | true | null | null | Szabad Európa |
„Tegnap a NAV bűnügyi nyomozói látogattak a józsefvárosi polgármesteri hivatalba, Veszprémből. A munkájukat végezték, költségvetési csalás és okirathamisítás gyanúja miatt tett feljelentésünk nyomán ugyanis elindult a büntetőeljárás, az ennek lefolytatásához szükséges dokumentumokért és iratokért jöttek” – írta Pikó András Józsefváros polgármestere Facebookon. Pikóék a Kocsis Máté-féle előző vezetés által a káptalanfüredi önkormányzati gyerektábor fejlesztésével kötött szerződések miatt tettek feljelentést.
„A hat lakópavilon építésére 378 millió forint állami támogatást adott át az önkormányzat a klubnak, amely azonban a mai napig ezzel a támogatással nem tudott szabályosan elszámolni felénk. A benyújtott számlák között rendre megjelentek olyan másolatok, melyeken már korábbi TAO támogatás terhére történt elszámolást tanúsító bélyegző szerepel. Így alappal merült fel annak a gyanúja, hogy több irányban is elszámolhatták azokat a számlákat, amelyek a káptalanfüredi gyermektábor fejlesztéseit voltak hivatottak igazolni” – írta a polgármester a TAO támogatással, a Veszprémi Handball Zrt-vel partnerségben megvalósuló beruházásról, hozzátéve, hogy az összeg mellett a tartalom ir rendkívül aggályos. | Kocsis Máté idejéből származó józsefvárosi szerződést vizsgál a NAV | Pikó András, Józsefváros jelenlegi polgármestere elődjei bizonyos szerződései miatt tett feljelentést. | null | 1 | https://magyarnarancs.hu/belpol/kocsis-mate-idejebol-szarmazo-jozsefvarosi-szerzodest-vizsgal-a-nav-261942 | 2023-09-20 00:00:00 | true | null | null | Magyar Narancs |
A fóti képviselő-testület pénzügyi, jogi és gazdasági bizottsága csütörtökön tárgyal a fideszes Bíró Zoltán alpolgármester megjutalmazásáról. Az alpolgármesternek a hat havi tiszteletdíja odaítéléséről szóló előterjesztést a júniusban ugyancsak hathavi fizetésének megfelelő jutalomban részesült fideszes Vass György polgármester készítette.
A hét fős pénzügyi bizottságban a kormánypárton kívülieknek mindössze egy helyet engedett a fideszes többség, így a jutalmazás támogatottsága bizonyára akadálymentesen kerülhet szeptember végén a képviselő-testület elé. Bíró társadalmi megbízatású alpolgármesterként havonta 438 ezer forintot keres, így
a jutalma a fótiaknak 2,6 millió forintba kerülhet.
Az előterjesztés arra hivatkozva gondoskodik az alpolgármester jutalmáról, hogy 2022-ben számos fejlesztés, út- és csatornaépítés, sportcélú beruházás valósult meg. Egy fejlesztést nevesít, a „nagy lendületet vett CBA Príma Üzletközpontot”, amelyet a Pest megyei önkormányzat célzott támogatásának köszönhetően jól megközelíthetővé tettek a Móricz Zsigmond utcai kanyarodó sáv és a gyalogátkelőhely létesítésével. Ezen kívül a polgármester helyettese érdemeként hivatkozik arra a hatékony koordináló munkára, amit a Fóton megvalósult mélyépítési, csapadékvíz elvezetési, útépítési munkákben elvégzett.
Csorba István DK-s önkormányzati képviselő a narancs.hu-nak csak egy megoldást tekint elfogadhatónak, ha az alpolgármester megkéri a polgármestert a jutalmazás visszavonására. Nem tartja elképzelhetetlennek azt se, hogy Bíró, ha megkapta, felajánlja a jutalmat valamilyen karitatív szervezetnek, de ennél sokkal jobb lenne, ha ki sem kerülne a város kasszájából. Ha nem fizetik ki, az önkormányzat számos helyen felhasználhatná, felújíthatna járdát, útszakaszt vagy költhetne óvodai, bölcsődei épületeinek javítására.
Az ellenzéki politikus álszentnek tartja a jutalom indoklását, mivel az alpolgármester olyan munkáinak elvégzésére hivatkozik, amelyek egyébként is feladatai közé tartoznak. "Az alpolgármester rendszeresen panaszkodik arra, amikor elmaradó fejlesztések kerülnek szóba, hogy erre meg arra sincs pénz a kasszában. Most tehetne arról, hogy ne apassza tovább a többmilliós jutalmával" – jegyezte meg a DK önkormányzati képviselője.
Csorba István azt szintén nem tudja elfogadni, hogy az indoklásban szerepel a CBA üzlet megnyitásához szükséges csomópont létesítése, amire az önkormányzat rákölti a megyétől elnyert 150 millió forintos közlekedésfejlesztési támogatását. Ebből 2023-ra 118 millió forint elköltését irányoztak elő.
A jutalmazás extra érdekessége, hogy a polgármester júniusi hat havi jutalmának indoklásának egyik tétele szintén a CBA-üzlet építése előtt álló akadályok elhárítása, a már említett lekanyarodó sáv és a gyalogátkelőhely építése volt.
„Nem is értem, ez az előterjesztés hogyan kerülhetett ide. Miért erre költünk, amikor annyi minden másra költhetnénk, például a légszennyezettség mérésre. Erre nincs pénz, pedig a levegő tisztasága, amit belélegzünk, mindannyiunk ügye a városban” – mondta lapunknak Vargha Nóra, a pénzügyi bizottság független tagja, aki ahogy a polgármester, úgy az alpolgármester jutalmát sem szavazza meg,
A jutalom nem csak a nagysága miatt kelt ellenérzéseket a településen, hanem az indoklása miatt is. A fótiak mozgalmat indítottak, hogy a polgármester a Lidl-t csábítsa a városukba, ám a cég hiába vett területet jó évtizede a településen, előbb az ingatlantulajdoni viták elhúzódása, majd a plázastoprendelet miatt mégsem kezdhetett hozzá az építkezéshez. Nem úgy, mint a CBA, amelynek megnyitásának elősegítése összesen 9 millió forint jutalmat hozhat össze a polgármesternek és helyettesének.
Megkerestük Vass György polgármestert az ügyben, helyette – mivel épp a szabadságát tölti – az önkormányzattól kaptunk egy közleményt, amely az előterjesztést ajánlotta figyelmünkbe. Kiegészítéseként azt írták, hogy a polgármesteri jutalmazás kérdését az előző önkormányzati ciklusban – Bartos Sándor fideszes polgármester idején – törvényellenes módon egy önkormányzati rendelet szabályozta, a mindössze 100 millió forintot elérő önkormányzati beruházás esetén kötelezővé téve 6 havi illetménynek megfelelő jutalom kifizetését a polgármester részére. Ezt a jogellenességet ebben a ciklusban megszüntették, viszont a képviselő-testület 2021-ben és 2023-ban szavazott meg jutalmat a polgármester, továbbá 2021-ben az alpolgármester részére, "egyebek mellett értékelve azt, hogy az önkormányzati beruházások – nem a korábbi szabályozás szerinti 100 milliós érték körül alakultak, hanem – évről évre meghaladják az 1 milliárd forintos értékhatárt. Mint a fejlesztésekért felelős alpolgármesternek, Bíró Zoltánnak, ebben elévülhetetlen érdemei vannak. Polgármester úr javaslatával jelezni kívánta, hogy a fóti, az előző ciklusokhoz képest nagyságrendekkel nagyobb fejlesztések nem egyetlen ember, hanem a közösség érdemei" – írták. | Fóton a fideszes polgármester után a helyettese kaphat többmilliós jutalmat | Most a fóti alpolgármesternek érkezhet hat havi illetmény a júniusban 6 millióval jutalmazott polgármester javaslatára. Bíró Zoltán az önkormányzat közlése szerint közcélra kívánja fordítani a pénzt. | null | 1 | https://magyarnarancs.hu/kismagyarorszag/foton-a-fideszes-polgarmester-utan-a-helyettese-kaphat-tobbmillios-jutalmat-261943# | 2023-09-20 00:00:00 | true | null | null | Magyar Narancs |
A Budai Központi Kerületi Bíróság megállapította, hogy nem történt bűncselekmény, amikor Orbán Viktor miniszterelnök honvédségi repülőgéppel utazott Pisába, magánprogramra – ezt közölte szerdán a Központi Nyomozó Főügyészség.
Ahogy arról korábban beszámoltunk, Orbán Viktor február végén tárgyalt Egyiptomban, innen azonban nem Budapestre tért vissza a honvédségi Airbus A319-es csapatszállítóval, hanem Olaszország felé vette az irányt, nem miniszterelnöki szerepkörében. A kitérő 3-3,5 millió forint pluszköltséget jelentett az adófizetőknek. Bár a Kormányzati Tájékoztatási Központ szerint ez csupán egy technikai landolás volt, a megkérdezett légi közlekedési szakértő szerint a technikai landolás követelményeinek egyáltalán nem felelt meg a honvédségi gép pisai leszállása.
Az üggyel kapcsolatban Hadházy Ákos pártfüggetlen ellenzéki képviselő akkor feljelentést tett, de az eredetileg ügyészség vizsgálat nélkül megtagadta a nyomozást. Iletve később személyesen is próbálta megkérdezni Orbánt az esetről, ám a kormányfő többek között Szijjártó Péter készséges segítségével egy kocsmai jelenet improvizálásával bújt ki a válaszadás alól.
Hadházy ezután arról számolt be a Facebook-oldalán, hogy az elutasításról szóló határozatot megtámadta a bíróságon, lévén az EU-s pénzekért folytatott küzdelem részeként a Fidesz-többség elfogadta, hogy korrupciós ügyekben a nyomozást megtagadó határozatot bíróság elé lehessen vinni. Az ellenzéki politikus szerint ezután a bíróság arra utasította az ügyészséget, hogy vizsgálja Orbán Viktor pisai útját.
A Központi Nyomozó Főügyészség viszont már nyáron kijelentette, hogy nem történt visszaélés Orbán pisai útjánál, akkor egyedül a költséghatékonyság vizsgálatát tartották szükségesnek.
Hadházy felülvizsgálati kérelmére végül szeptemberben 18-án érkezett meg a bíróág hivatalos, elutasító határozata. Ebben arra hivatkozta, hogy a nyomozó ügyészség az eljárásjogi törvény rendelkezéseinek megfelelően, a korábbi nyomozási bírói határozat indokolásában meghatározottak alapulvételével folytatta le a nyomozást, de sem a miniszterelnök, sem pedig más személy részéről nem valósult meg hivatali visszaélés. | A bíróság szerint is teljesen rendben van, hogy Orbán honvédségi repülőgéppel utazott magánvakációra | Hadházy Ákos hiába tett feljelentést az ügyben, az ügyészség szerint nem történt hivatali visszaélés, és ezt az indoklást a bíróság is elfogadta. | null | 1 | https://hvg.hu/itthon/20230921_Orban_Viktor_Pisa_honvedsei_gep_maganut_Hadhazy_Akos_feljelentes_birosagi_dontes_elutasito_hatarozat?utm_source=exitpopup&utm_medium=hvg.hu&utm_campaign=widget-5143795 | 2023-09-21 05:29:00 | true | null | null | HVG |
Indokolt-e elvenni a zöld rendszámot a hibridektől, ha azok kapudrog lehetnek az e-autók vásárlásához?
gazdaság
2024.06.24. 13:006 perc
A zöld rendszám és a kapcsolódó kedvezmények megvonása a konnektoros hibridektől nemcsak Magyarországon van napirenden, és a cikkünkben megszólaló szakértő szerint szakmailag is támogatható.
Mit jelent túl pakisztáninak vagy túl dánnak lenni? Hassan Preisler görbe tükröt mutat a bevándorlásról
programajánló - kritika
2024.06.21. 16:303 perc
Hassan Preisler dán író A barna ember terhe című könyve alapján igazából el sem lehet eldönteni, túl sötét vagy túl világos a kép, amelyet a bevándorlólétről fest.
Financial Times-kommentár: A magyar elnökség az EU mélyebb problémáinak a tünete
lapszemle
2024.07.05. 05:303 perc
A magyar EU-elnökség olyan, mintha a rókára bíznák a baromfiudvart, írja a lap szerzője.
Mészárosék befektettek a nemrég még NB I-es egri fociba, a csapat már 9. a harmadosztályban
üzlet
2024.06.23. 11:151 perc
Leányvállalatot alapítottak az egri futballklub végső tulajdonosai, köztük a kormányhoz közel álló ügyvéd, Kertész József Tamás.
New York Times: Menetel a hírhedt Carpathian Brigade
lapszemle
2024.06.27. 05:333 perc
A lap szerint a magyar ultracsoport a legerősebb és legveszélyesebb nacionalista drukkerszerveződés Európában, és maga is Orbán Viktor politikájának az eszköze. | Nem esett messze: Mészáros Lőrinc fia fb-tag lett apja autópálya-koncessziós cégénél | Az autópályákat 35 évig üzemeltető és bővítő MKIF-nél erős a családi vonal. | null | 1 | https://hvg.hu/360/20230817_hvg_mkif_magyar_koncesszios_infrastruktura_ifjabb_meszaros_lorinc_asztradaepitesnel | 2023-08-17 12:00:00 | true | null | null | HVG360 |
A családbarát politikus mezében tetszelgő Novák Katalin államfő minap, a demográfiai csúcson bemutatott 12 pontjából csak az egyik legfontosabb elem maradt ki: a legkiszolgáltatottabb, adósságspirálba került családok védelme. Az ő kezüket láthatóan elengedte a kormány. Igaz, sokkal kevésbé alkalmasak az Orbán-éra családvédelmi lépéseinek demonstrálására, mint a kedvezményes hitelekkel, családi otthonteremtési kedvezménnyel megtámogatott, stabil jövedelmű középrétegek.
Miközben Novák a rendezvényen meghirdette a családok "szabadságharcát", az öt éve indult független társadalomtudományi műhely, a Periféria Közpolitikai és Kutatóközpont közzétette elemzését az elmúlt egy év ingatlanárveréseiről. Ezek száma a koronavírus-járvány miatti vészhelyzet feloldása után megugrott, ám a rezsi elszállása, az infláció, a reálbérek esése okozta családi csődök még nem jutottak el eddig a végső fázisig. A vizsgált végrehajtások jelentős része öt évnél régebben, sőt gyakran még a 2008-as devizaválság kapcsán, 2009-2014-ben indult.
A végkövetkeztetés így is lesújtó: "Az ingatlan-végrehajtások felerősítik a társadalmi és területi egyenlőtlenségeket, növelik a lakásvesztés kockázatát." Czirfusz Márton és Bodor Krisztofer kutatók a 2022 szeptemberétől mostanáig befejezett (érvényes licittel lezárt vagy épp sikertelen) árveréseket nézték végig a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar (MBVK) adatai alapján: 21 ezer darab, összesen közel 200 milliárd forint értékű ingatlan sorsát. Az alapvetően lakóházak, lakások többsége ötmillió forint alatti értékű, s az átlagáruk sem éri el a tízmilliót - vagyis jellemzően az ország szegényebb régióban élőkről van szó. | Hiába bukott meg Schadl és korrupt csapata, nincs garancia, hogy a végrehajtói világ tiszta lesz | Tartozásrendezés helyett a legszegényebb háztartások fokozódó eladósodása az ingatlanárverések következménye Magyarországon – derül ki egy friss tanulmányból. | null | 1 | https://m.hvg.hu/360/20230921_hvg_arverezett_lakasok_vegrehajto_vegrehajtas_vagyonvesztes_elszegenyedes_schadl_ugy_zero_tolerancia | 2023-09-21 13:10:00 | true | null | null | HVG360 |
Korszakos lovagkirály vagy az atyai örökséget eltékozló kalandor volt inkább Anjou Lajos, akit a romantika korabeli történeti emlékezet ruházott fel a "nagy" jelzővel? Mosta-e három tenger Magyarország partjait? Mi a végső mérlege Lajos uralkodásának? A többi között ezeket a kérdéseket is megválaszoljuk alábbi írásunkban.
Két nappal azután, hogy az amerikai lap Joe Biden visszaléptetésére szólította fel a Demokrata Pártot, most hosszú, különleges, multimédiás vezércikkben vezeti le, hogy a volt elnök igen veszedelmes, mind szóban, mind tettben, mert saját magát az ország fölé helyezi, és megveti a jogszabályokat.
Bár pár óra alatt helyreállt a rend Bolíviában a szerdai puccskísérlet után, a fegyveres összecsapásba torkolló belpolitikai válság még nem múlt el, a feszültség szinte tapintható. Közben sokan, még a puccsisták is azt állítják, a megrendelő nem más, mint maga Luis Arce államfő volt. | Pintér volt cége és Mészáros érdekeltsége is kiszáll az Airport Service-ből | Elhagyja a ferihegyi földi kiszolgálással foglalkozó céget, az Airport Service Budapest Zrt.-t két, a kormányhoz közel álló vállalat: a belügyminiszter volt cége, a Civil Biztonsági Szolgálat, valamint az immár Mészáros Lőrinc közelébe került Valton-Sec.
Érdekes időzítés. | null | 1 | https://m.hvg.hu/360/20230917_airport_service_kiszallnak_belole_hvg | 2023-09-17 10:45:00 | true | null | null | HVG360 |
2023.09.07. 07:10
2023.09.07. 07:35
Csődközeli helyzetbe került az az akadémiai cég, amely a magyar termőterületek mintegy felét látja el a búza vetőmagjával. Az ide vezető úton a kormány először az MTA kutatóhálózatát bombázta szét, utána az egyetemi autonómiát sértette meg a Fidesz-közeli alapítványokkal, majd a pénz is elfogyott. | A Nemzeti Ellehetetlenítés Rendszere: most éppen egy fontos vetőmagos céget tesz tönkre a kormány | Csődközeli helyzetbe került az az akadémiai cég, amely a magyar termőterületek mintegy felét látja el a búza vetőmagjával. Az ide vezető úton a kormány először az MTA kutatóhálózatát bombázta szét, utána az egyetemi autonómiát sértette meg a Fidesz-közeli alapítványokkal, majd a pénz is elfogyott. | null | 1 | https://m.hvg.hu/360/20230907_hvg_kormany_fidesz_mezogazdasag_vetomag_martonvasar_bazismag_akademia_vadhajtasok | 2023-09-07 09:10:00 | true | null | null | HVG360 |
Márciusban még csak társadalmi egyeztetésre bocsátotta a Belügyminisztérium a honlapján, májusban az Országgyűlés megszavazta, most pedig már a törvénymódosítások is megjelentek az Egészségügyi Közlönyben az újabb vagyonjuttatások bizonyos egyetemi alapítványoknak. Ennek értelmében három modellváltó egyetem hat állami kórháznak, valamint azok ingatlanjainak lett az új fenntartója 2023. július 1-jétől. No és két, egymás mellett fekvő ingatlannak is lett gazdája.
Ennek értelmében a következő kórházak kaptak új tulajdonost:
a Debreceni Egyetemé lett a berettyóújfalui Gróf Tisza István Kórház 3 ingatlannal,
a Szegedi Tudományegyetemé lett a Csongrád-Csanád Megyei Mellkasi Betegségek Szakkórháza és a Csongrád-Csanád Megyei Dr. Bugyi István Kórház 5 ingatlannal,
a Pécsi Tudományegyetemé lett a Komlói Egészségcentrum, a Mohácsi Kórház és a Szigetvári Kórház, valamint a Siklósi Kórház Nonprofit Kft. 8 ingatannal.
Szerettük volna megnézni, hogy a Magyar Államkincstár adatai szerint mekkora kórházi adósságokkal kapták meg az egyetemek az intézményeket, ám - talán nem véletlenül -, az érintett kórházak adósságait lenullázták. Így vélhetően az állam, a többi kórházzal szemben, több százmillió forintos adósságrendezést hajtott végre az érintett intézményeknél.
Az indoklás szerint az intézmények fenntartói jogának átadásával együtt a kapcsolódó ingó vagyonelemeket és ingatlanokat ingyenesen kapják meg az egyetemek, az esetleges adósságokkal, terhekkel együtt. Az új fenntartó egyetemek lesznek az esetleges hatósági engedélyek jogosultjai is, ahogy a kapcsolódó EU-s projektek jogai és kötelezettségei is rájuk szállnak.
Két kivett major is "gazdára talált"
Az Egészségügyi Közlöny kitér még arra is, hogy a Semmelweis Egyetemé lett ingyenesen, nyilvántartási értéken átvezetve a Herceghalom 267/4 helyrajzi számú ingatlan. Ezzel ez a 69. 69. ingatlanja a modellváltó egyetem Nemzeti Egészségügyi és Orvosképzésért Alapítványának és a Nemzeti Egészségügyi és Orvosképzésért Alapítványának közösen.
Egy 2023. június 6-i, herceghalmi önkormányzati dokumentum szerint a Semmelweis Egyetem Nemzeti Laboratóriumot hoz létre az érintett területen, így az érintett ingatlan felkerült az Egészséges Budapestért Program megvalósításával összefüggő nemzetgazdasági szempontból kiemelkedő jelentőségű ügyei közé.
A Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem pedig épp emellett az ingatlan mellett fekvő ingatlant kapta meg szintén ingyenesen, nevezetesen a Herceghalom 267/3 helyrajzi számú kivett majort. Az agráregyetemnek eddig is számtalan ingatlana volt már. Egész pontosan az eddigi 356 volt állami ingatlan mellé ez a 357., ami hozzájuk került. De ez még nem minden, a vagyonkezelésbe kerülő állami tulajdonú, az MNV Zrt. tulajdonosi joggyakorlása alá tartozó ingatlanok száma 37, a jogutódlással az egyetem tulajdonába kerülő ingatlanok száma pedig 11 darab.
Herceghalom nagyon kapós, az agráregyetem meg azért kaphatta meg az ingatlant, mert már 2020-ban több mint 100 millió forintos különleges labort adtak át, amely főként a gyakorlati kutatásokat segíti. Az embriológiai labor egyik célja, hogy hátteret biztosítson a géntartalékok képzéséhez. Az átadó ünnepségen azt mondták: jelentős változás fog bekövetkezni a magyar agrár-felsőoktatásban, amely végre összhangba hozza az agrárkutatást az oktatással,
A 2021-ben megszavazott modellváltó egyetemeknek nem a semmiből kellett beindítaniuk az Európai Unióban sokat kritizált új rendszert.
A milliárdos ingatlan- és ingó vagyonjuttatáson túl további százmilliókat, esetenként milliárdos összegű támogatást kaptak az átálláshoz, mint a kormány.hu-n írják, a magyar fiatalok korszerű képzése érdekében. Az Európai Unió a jogállamisági eljárásában kifogásolta, hogy a modellváltó egyetemek alapítványainak kuratóriumában politikusok ülnek. Tavasszal ugyan többek között távozott Varga Judit, Szijjártó Péter, Navracsics Tibor, Lázár János, Nagy István és Varga Mihály is a vezetőségekből, de sokak szerint nem történt minőségi csere, helyükre továbbra is a kormány emberei kerültek be. | Adósságmentes kórházakat játszott át az állam az egyetemeknek | három modellváltó egyetem hat állami kórháznak, valamint azok ingatlanjainak lett az új fenntartója 2023. július 1-jétől. No és két, egymás mellett fekvő ingatlannak is lett gazdája.
a Debreceni Egyetemé lett a berettyóújfalui Gróf Tisza István Kórház 3 ingatlannal,
a Szegedi Tudományegyetemé lett a Csongrád-Csanád Megyei Mellkasi Betegségek Szakkórháza és a Csongrád-Csanád Megyei Dr. Bugyi István Kórház 5 ingatlannal,
a Pécsi Tudományegyetemé lett a Komlói Egészségcentrum, a Mohácsi Kórház és a Szigetvári Kórház, valamint a Siklósi Kórház Nonprofit Kft. 8 ingatannal.
Az érintett kórházak adósságait lenullázták. Így vélhetően az állam, a többi kórházzal szemben, több százmillió forintos adósságrendezést hajtott végre az érintett intézményeknél.
Semmelweis Egyetemé lett ingyenesen, nyilvántartási értéken átvezetve a Herceghalom 267/4 helyrajzi számú ingatlan.
A Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem pedig épp emellett az ingatlan mellett fekvő ingatlant kapta meg szintén ingyenesen, nevezetesen a Herceghalom 267/3 helyrajzi számú kivett majort.
Tavasszal ugyan többek között távozott Varga Judit, Szijjártó Péter, Navracsics Tibor, Lázár János, Nagy István és Varga Mihály is a vezetőségekből, de sokak szerint nem történt minőségi csere, helyükre továbbra is a kormány emberei kerültek be. | null | 1 | https://mfor.hu/cikkek/makro/adossagmentes-korhazakat-jatszott-at-az-allam-az-egyetemeknek.html | 2023-09-18 10:43:00 | true | null | null | mfor.hu |
Szijjártó Péter külügyminiszter négy éve jelentette be, hogy a magyar kormány területet és üzemeltetési jogot vesz Trieszt kikötőjében. Az adásvétel 2020 végén zárult le, de azóta sem történt előrelépés, az olasz város tengerpartján megvásárolt helyszínen a mai napig nem indult el a beígért fejlesztés. A projektre 2019-ben létrehozott állami cég viszont azóta is nyeli a közpénzt, és évről-évre veszteséget termel.
Trieszt egy híres kikötőváros Észak-Olaszországban, az Adriai-tenger partján, Szlovénia szomszédságában. „1382-től 1867-ig a Habsburg Birodalom, majd 1918-ig az Osztrák–Magyar Monarchia része volt, a birodalom legfontosabb hajózási és hadikikötőjeként, egyben székhelye az Osztrák Tengermellék tartománynak. A 20. század elején a város a Birodalom negyedik legnagyobb városa volt Bécs, Budapest és Prága mögött.” – írja róla a Wikipedia.
Szijjártó Péter magyar külügyminiszter és Matteo Salvini akkori olasz belügyminiszter 2019. július elején jelentette be, hogy Magyarország „tengeri kikötőt létesít” a Budapestről alig hatórás autóúttal elérhető olasz városban. A hivatalos közlemény szerint a magyar kormány „egy 300 méter hosszú partszakasszal rendelkező 32 hektáros területet vásárolt meg Trieszt kikötőjében 31 millió euróért, 60 éves koncessziós szerződés keretében”.
Az is elhangzott ekkor, hogy „a vámszabad kikötőben majdnem 100 millió eurós infrastrukturális beruházást is terveznek, hogy a magyar vállalkozások innen bonyolíthassák le exporttevékenységüket, amely várhatóan mintegy kétmillió tonna, avagy 78 ezer konténer lesz évente”.
Nem is kikötő, elhagyott olajfinomító
Nem sokkal később azonban a HVG megtudta, hogy a területen korábban olajfinomító működött. Se kikötő, se logisztikai központ nincs ott, tehát bőven lesz mire költeni a Szijjártó által beharangozott 100 millió eurónyi fejlesztési összeget. A lap szerint azonban nem is alkalmas a helyszín nagy konténerhajók fogadására, mert a partszakasza csupán 300 méter hosszú, a vize pedig csak 13 méter mély.
Az alábbi térképen a Trieszt partjainál augusztus elején horgonyzó hajók láthatók: az utasszállítók (zöldek), teher- és konténerhajók (citromsárgák) mind a horgonyjel közelében lévő központi kikötőben állnak, a kisebb hajók (kék, rózsaszín) pedig annak szűkebb részein. A magyar kormány által megvásárolt terület a nagy kikötőtől délkeletre, egy öböl szélén fekszik, a kettő között pedig csak két narancssárgával jelölt olajtanker, és a parti őrség kishajója (piros) horgonyoz.
Vásárlás után kezdtek gondolkodni
Az adásvétel végül jócskán a hivatalos bejelentés után, 2020 végén zárult le. A magyar állam megvásárolta az Aquila S.r.l. nevű olasz céget, amely a terület egy részét és a 2074-ig szóló kikötői koncessziót birtokolta. A terület másik részét egy másik vállalkozástól vették, a teljes vételár összesen körülbelül 10 milliárd forint volt.
Mivel azonban a trieszti helyszín egy évtizedek óta elhagyott ipartelep, ahol az 1980-as évek végéig olajfinomító működött, ami komoly szennyezést hagyott hátra, először az ingatlan kármentesítését kell megoldani. Úgy tűnik viszont, hogy a kormány az üzlet nyélbeütése előtt nem nagyon gondolkodott azon, hogy mit kezd majd a területtel:
csak az adásvétel után, 2021 januárjában írtak ki közbeszerzést a trieszti kikötő megvalósíthatósági tanulmányára.
A tendert 2021 májusában hét ajánlattevő közül a PricewaterhouseCoopers (PwC) Magyarország Kft. nyerte nettó 445 ezer eurós (akkori árfolyamon 160,2 millió forint) ajánlattal. A cég feladata az volt, hogy „egy műszakilag megvalósítható és kereskedelmi szempontból előnyös fejlesztési tervet és üzleti modellt” mutasson be. Közel két évvel azután, hogy Szijjártó bejelentette az adásvételt.
65 milliárd forintot költhet rá a kormány
Szijjártó Péter helyettese, Magyar Levente külügyi államtitkár 2022 októberében nyilatkozta azt, hogy „elkészült a fejlesztés irányait kijelölő megvalósíthatósági tanulmány”, amely szerint olyan tároló, logisztikai kapacitás jön majd létre, amely különböző árucsoportokat tud kiszolgálni. Magyar arról is beszélt, hogy „az egyeztetéseket követően reményeik szerint két éven belül elkezdődik a fizikai kivitelezési munka, és négy éven belül megindul az áruforgalom a trieszti magyar kikötőben”.
2022 december elején Szijjártó azt közölte, hogy bemutatták a végrehajtani kívánt fejlesztési koncepciót és Olaszországgal „létrejött egy 45 millió eurós megállapodás, így hamarosan megkezdődhetnek az előkészítő beruházások, hogy 2026-tól a magyar vállalatok a kikötő magyar tulajdonú részét is igénybe vehessék exporttevékenységükhöz”.
A két nyilatkozat között egy olasz lap, a Trieste News arról írt, hogy a kikötőt összesen 200 millió euró értékben fejlesztik. Az összegből pedig csak 45 millió eurót fizetnek az olaszok (az Európai Uniótól kapott helyreállítási alapból), tehát
a fennmaradó 155 millió eurót (kb. 64,8 milliárd forint) feltételezhetően a magyar kormány fogja állni.
A trieszti lap közzétette a kikötő látványterves videóját is:
Még mindig nem kezdődött el a beruházás
Ezután hosszú ideig csend volt, semmit nem lehetett hallani a projektről. Egészen idén július közepéig, amikor az Adria Ports nevű olasz lap megírta, hogy a trieszti kikötői hatóság jóváhagyta a magyar állam tulajdonában lévő terminál rakpartosítására vonatkozó műszaki és gazdasági megvalósíthatósági terveket. A hírt szemléző Napi.hu beszámolt arról is, hogy ezzel párhuzamosan elkezdődött a pályázati munkák elbírálása is, és a közeljövőben eldőlhet, kit bízhatnak meg a munkálatok elvégzésével.
A győztes cégnek először hajózhatóvá kell tennie a csatornát, amihez kotrásra lesz szükség. Ezen kívül a munkálatok első fázisába tartozik a közúthálózathoz való csatlakozás megoldása is. Mindez várhatóan 45 millió euróba kerül majd, vagyis épp annyiba, amiről Szijjártó beszélt 2022 decemberében. A Trieste News 2022 októberi cikke alapján pedig ezt az összeget az olaszok fizetik.
Lassacskán tehát talán elkezdődik a beruházás a területen, amelyen az adásvétel óta nem történt semmi. A Google Earth műholdfelvételein jól látszik, hogy a helyszín 2023 januárjában pont ugyanúgy nézett ki, mint 2021 májusában.
A projektcég viszont nyeli a közpénzt
A projekt lebonyolítására egy új állami vállalatot alapítottak 2019 novemberében, amit a Külügyminisztérium alá rendeltek. A nemes egyszerűséggel Adria Port Zrt.-re keresztelt cég vette meg az olasz Aquilát, s vele a terület egy részét, valamint a 2074-ig érvényes kikötői koncessziót.
Ennek érdekében az Adria Port tőkéjét az alapításkori 1,8 millió euróról (akkori árfolyamon kb. 600 millió forint) 2020 decemberében 16,8 millió euróra (kb. 6 milliárd forint akkoriban) emelték. A társaság 2020-as mérlegébe az Olaszországban vásárolt terület 17,6 millió eurós (kb. 6,3 milliárd forint), a rajta fekvő épületek pedig 5,8 millió eurós (kb. 2 milliárd forint) értéken kerültek be.
S bár a beígért fejlesztés még nem indult el, a trieszti terület bérbeadásából 2021-ben 2.093 euró (kb. 800 ezer forint), 2022-ben pedig bő 14 ezer euró (kb. 5,6 millió forint) bevételhez jutott az állami cég. Ez persze édeskevés a költségekhez képest, így a cég masszívan veszteséges minden évben: 2020-ban 374,5 millió, 2021-ben 354,6 millió, 2022-ben pedig 424,4 millió, vagyis
eddig összesen 1,1 milliárd forint mínuszt hozott össze.
Ez persze nem csoda, hiszen csak irodabérlésre a bevételük sokszorosát költötték az elmúlt években. Az Adria Port Zrt. székhelye 2020 októbere óta Budapest II. kerületében, a Zen Garden irodaházban található (előtte a szintén második kerületi Medve Cornerben székeltek), de emellett Triesztben is fenntartanak egy irodát.
Sőt, annyira készültek az olaszországi bizniszre, hogy bár az Aquilát csak 2020. december közepén vették meg, már 2020 januárjában fióktelepet nyitottak Triesztben.
Az olasz és magyar irodák bérleti díja pedig
2020-ban 27.600 eurót (közel 10 millió forint),
2021-ben 83 ezer eurót (kb. 31 millió forint),
2022-ben pedig közel 122 ezer eurót (majdnem 50 millió forint) emésztett fel.
Az Adria Port Zrt. honlapján közzétett szerződéslisták is tartogatnak érdekességeket. Irodaügyben például azt, hogy az állami cég 2020-ban 10,3 millió forintért, 2022-ben pedig 6,5 millióért vett irodabútorokat az Office Line Kft.-től. De egyéb tekintetben sem sajnálják a pénzt kényelemre: a dokumentumok szerint 2020-ban havi 266 ezer forintért, 2021-ben havonta 411 ezerért bérelt a cég autókat a Porsche Lízing Kft.-től, 2022 őszén viszont a Postaautó Zrt.-vel szerződött le három évre (vagy egy bizonyos futásteljesítmény eléréséig), havi 1 milliós bérleti díjra.
Emellett 2020 óta ismeretlen összegért, nem megnevezett óradíjért végez az állami cégnek az Oppenheim Ügyvédi Iroda jogi és közbeszerzési tanácsadást. Szintén 2020 óta, és ugyancsak ismeretlen óradíj fejében a Lawand Mérnöki Iroda Kft. pedig környezetvédői szakértői tanácsadással segíti az Adria Port Zrt. munkáját.
Az állami cég egyébként elég sok tanácsra szorul a trieszti projekttel kapcsolatban a szerződéslisták szerint: 2021-ben és 2022-ben még a világhírű hamburgi kikötőt üzemeltető profi német cégnek is fizettek kikötőfejlesztéssel kapcsolatos tanácsadásért – ám az óradíj összegét ezekben az esetekben sem közölték.
Azt azonban közzétették, hogy 2021 januárja óta havi 10-11 ezer eurót (kb. 4 millió forint) fizet az Adria Port Zrt. „környezeti létesítménykezelés” címszóval egy olasz kármentesító cégnek, a Teseco Bonifiche srl-nek, amelynek honlapján szerepel is a trieszti projekt.
Az állami cég éves beszámolóiból az is kiderül, hogy Garai Péter vezérigazgató 2019-ben 1,5 millió forint, 2020-ban 18,5 millió forint, 2021-ben 65.453 euró (az akkori 360-as árfolyammal kb. 23,5 millió forint), 2022-ben pedig 61.417 euró (390-es árfolyammal számolva kb. 24 millió forint) fizetést kapott.
A vállalatnak egyre több az alkalmazottja is: 2019-ben csak 1 ember (az igazgató), majd 3, később 7, tavaly pedig már összesen (Garaival együtt) 9 fő volt. Van egy felügyelőbizottság is, amely az egyik évben 3, a másikban 4 fős, és a tagok tiszteletdíja összesen 3 millió forint évente. Az első két évben tagja volt Kiss-Parciu Péter, a Külügyminisztérium regionális és határ menti gazdaságfejlesztésért felelős helyettes államtitkára is, ám tavaly ősz óta már nincs benne a testületben.
Szomorkodásra persze nincs oka: a kezdetektől kuratóriumi tagja a 2021-ben létrehozott Közép-Európai Épített Örökség Megőrző Alapítványnak, amely egymás után vásárolja a történelmi épületeket a Kárpát-medencében. Triesztben ugyan még nem vettek ilyen ingatlant (vagy csak még nem tudunk róla), de talán mire a kikötő elkészül, erre is sor kerül.
Címlapkép: A trieszti kikötő a 2023. januári műholdfelvételen és a látványterven (Átlátszó-montázs, forrás: Adria Port Zrt. és Google Earth) | Még egy hajó sem kötött ki a trieszti magyar kikötőben, mégis nyeli a közpénzt | Szijjártó Péter külügyminiszter négy éve jelentette be, hogy a magyar kormány területet és üzemeltetési jogot vesz Trieszt kikötőjében. Az adásvétel 2020 végén zárult le, de azóta sem történt előrelépés, az olasz város tengerpartján megvásárolt helyszínen a mai napig nem indult el a beígért fejlesztés. A projektre 2019-ben létrehozott állami cég viszont azóta is nyeli a közpénzt, és évről-évre veszteséget termel. | null | 1 | https://atlatszo.hu/kozpenz/2023/08/17/meg-egy-hajo-sem-kotott-ki-a-trieszti-magyar-kikotoben-megis-nyeli-a-kozpenzt/ | 2023-08-17 00:00:00 | true | null | null | atlatszo.hu |
Subsets and Splits
No community queries yet
The top public SQL queries from the community will appear here once available.