text
string | title
string | description
string | keywords
sequence | label
int64 | url
string | date
string | is_hand_annoted
bool | score
float64 | title_score
float64 | newspaper
string |
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
Tavaly augusztusban írtunk arról, hogy az ország egyik legkisebb, de a rezsicsökkentés miatt masszívan veszteséges víziközműcégét tulajdonolja és üzemelteti a Gyulai Közüzemi Kft.-n keresztül a békési fürdőváros önkormányzata, valamint Mezőkovácsháza, Végegyháza, Medgyesegyháza, Újkígyós, Kondoros és Nagybánhegyes. A társaságban Gyula közvetlen irányítást biztosító befolyással rendelkezik. Több mint egy évvel ezelőtt azért kellett rendkívüli ülést tartani a viharsarki városban, mert rendkívül rövid határidőkkel, a helyi ellenzék szerint zsarolással felérően, az állam augusztus 31-ig választ várt arra, hogy előzetes nyilatkozatot tegyen minden önkormányzat a Nemzeti Víziközű Zrt.-nek „integrációs szándékáról.” Hogy ez mennyire „önként és dalolva” történne, arra bizonyság, hogy az állam világossá tette, csak az az önkormányzat számíthat a veszteséges víziközmű cégek esetében állami segítségre, pótlólagos forrásra, amelyik önként felajánlja egyébként döntő többségében igen értékes víziközmű vagyonát az államnak.
Akkor Görgényi Ernő (Fidesz-KDNP) polgármester egyértelművé tette álláspontját, kijelentve, a víziközmű-rendszer legjobb helyen az önkormányzatoknál van. Aztán kísérletet tettek, hogy megtartsák a szolgáltatást és a vagyont, de a fideszes állami nyomás akkora volt a városvezetésen, hogy most beadták a derekukat. A 2022. augusztusi gyulai előterjesztésben azt írták: „Évek óta téma a médiában a víziközművagyon állami kézbe – Nemzeti Vízmű Zrt. – történő integrálásának lehetősége. Legutóbb közvetlen környezetünkben az Alföldvíz Zrt. tekintetében valósult meg az integráció.” Mindez azonban sokkal inkább egy nagyon értékes önkormányzati vagyonelem lerohasztásának és megkaparintásának történeteke. S hogy minden mindennel összefügg, azt mi sem bizonyítja jobban, minthogy a nemrégiben államosított békéscsabai központú Alföldvíz Zrt.-be olvad hamarosan bele az eddig a döntően gyulai kézben lévő víziközmű-rendszer.
Sokszor megírtuk, hogy hazai víziközműcégek a rezsicsökkentés 2013. január elsejei bevezetése óta döntő többségében veszteségek. Akkor a kabinet befagyasztotta a vízdíjakat a 2011-es árakon, amit még 10 százalékkal csökkentettek. Nem vették figyelembe az inflációt, a szolgáltatások, az energiaárak, a rezsi és munkabérek emelkedését. Így már előre látható volt, hogy ez a szolgáltatók összességében gigantikus veszteséghez vezet, egyszersmind nem lesz forrásuk fejlesztésre, sőt sok helyütt a karbantartásra sem. Ma ilyenformán csak tűzoltás folyik az ágazatban. Közben a Fidesz-kormányhoz közelálló Századvég tanulmánya kimutatta, hogy legalább 3-4 ezer milliárd forint értékű az az elmaradt beruházás az egyre jobban lerongyolódó ágazatban, ami ma égetően hiányzik. A hálózati veszteség elképesztő mértékű: vannak olyan települések és térségek, ahol ez megközelíti a 60-70 százalékot, de átlagosan 30-40 százalék között van. Rengeteg ívóvíz elfolyik, mielőtt a csapokba érne, egész egyszerűen azért, mert elavult a rendszer és nincs pénz a fejlesztésre.
Tavaly is, most is zsarolásnak nevezte a gyulai ellenzék, Galbács Mihály (Mindenki Magyarországa Mozgalom) és Leel-Őssy Gábor (DK) az állami „integrációt”. Galbács hozzátette, könnyen megjósolható, hogy csak ideiglenesen kerül állami tulajdonba ez az ágazat, „aztán majd Lölőnek adják oda, aki megemeli majd a vízdíjakat” – utalt Orbán Viktor strómanjára az egykori fideszes alpolgármester, aki 2019 óta ellenzéki képviselő Gyulát. Szavait Görgényi Ernő és az ugyancsak fideszes alpolgármester, Kónya István utasította vissza. Korábbi politikai vitákra utalva Kónya „árulónak” nevezte Galbácsot, míg Görgényi az egykori fideszes alpolgármester ellen indult adóügyi eljárására utalt.
Aligha meglepő módon a Fidesz-KDNP vezette Gyulán „az ukrajnai konfliktus” is az egyik érv amellett, hogy átadják a szolgáltatást az államnak. Azt is tudni vélik, hogy nem várható sem lakossági, sem vállalati vízdíjemelés. Így nem tudja éves bevételeit növelni a Gyulai Közüzemi Kft., amelynek a rezsicsökkentetett víziközmű-szolgáltatás miatt évi 300-500 millió az éves vesztesége. Az önkormányzat pedig képtelen évről évre a veszteségeket finanszírozni. Ráadásul – s ez mézesmadzagként szolgál –, ha átadják a szolgáltatást az államnak, akkor az átvállalja a felhalmozott tartozásokat is.
Érdekes mellékszál volt szeptember végi ülésen, hogyha 20 százalékkal meg tudná emelni a helyi szolgáltató a víz- és szennyvízdíjat, akkor nem lenne veszteséges. Ám az állami szabályozás erre nem ad lehetőséget, így az állam „ölelő” karjaiban köt ki víziközművagyon tulajdonjoga és a -szolgáltatás. A helyzetre jellemző, hogy a Gyulai Közüzemi Kft. jelenleg hónapról hónapra, folyószámla-hitelkeret mellett tudja biztosítani a bérek, a közterhek, a rezsi és a legszükségesebb beszerzések költségét.
A víziközmű-szolgáltatás és vagyon megszerzése kiemelt célja az államnak, ugyanis kiköti: „Amennyiben az Integrációs Programhoz való csatlakozási szándékot kinyilvánítja az önkormányzat, a Társaság (Gyulai Közüzemi Kft.) egy azonnali, a teljes működési hiányt november 30-ig lefedő támogatást kap, amelyet, ha az integráció végbe megy, nem kell visszatéríteni.”
A fideszes képviselők és a városérdeket hangoztató Városbarátok nevű ún. civilek megszavazták, hogy az államhoz kerüljön a víziközmű-szolgáltatás, két ellenzéki önkormányzati politikus pedig ellene voksolt. A Városbarátok három képviselőjének egyike sem szólalt fel a testületi vitában. Gyula és több környékbeli település hamarosan az állami tulajdonban lévő Alföldvíz Zrt.-hez tartozik majd. | Amikor a fideszes állam megeszi a Fidesz vezette önkormányzatot – Gyula átadja víziközművagyonát | Árulózástól és Mészáros Lőrinc nevének emlegetésétől is hangos volt szeptember végén a gyulai képviselő-testület ülése, ahol egy évnyi ellenállás után a fideszes városvezetés és a kormánypárti többség, a helyi civilnek nevezett szervezet támogatásával, az ellenzék élénk tiltakozása közepette arról döntött, hogy a vízközmű-szolgáltatást és vagyont átruházzák az államra. | null | 1 | https://magyarnarancs.hu/kismagyarorszag/amikor-a-fideszes-allam-megeszi-a-fidesz-vezette-onkormanyzatot-gyula-atadja-vizikozmuvagyonat-262331 | 2023-10-04 00:00:00 | true | null | null | Magyar Narancs |
Jogerősen, másodfokon is nyert a Demokratikus Koalíció abban a közérdekű adatigénylési perben, amelyet a közmédiában, az MTVA alkalmazásában dolgozók fizetési adatainak nyilvánosságra hozataláért indított. Így végre meg fogjuk tudni, mennyit keresnek az állam médiamunkásai.
A DK közleménye így fogalmaz: „a magyaroknak joga van tudni, hogy mennyi közpénzt visznek haza az Orbán-kormány hazugságait a közmédiában terjesztő propagandisták. Ezek az emberek ugyanis nem újságírók és nem a közérdeket szolgálják. Ők csupán a magyarok közös pénzéből jól megfizetett kormánypropagandisták, akik a több mint százmilliárd forintból üzemelő, szinte már pártállami médiaként működő MTVA-ban dolgoznak. A Demokratikus Koalíció azonban nem fogja hagyni, hogy a propagandisták titokban milliós fizetéseket vigyenek haza, miközben folytatják a hazugságok terjesztését.” | Ki kell adni, mennyi pénzt keresnek a közmédiánál | Megnyerte az erről szóló pert a DK. | null | 1 | https://magyarnarancs.hu/belpol/ki-kell-adni-mennyi-penzt-keresnek-a-kozmedianal-262321 | 2023-10-04 00:00:00 | true | null | null | Magyar Narancs |
Másfél millió forintra büntette szerdán az Érdi Járásbíróság T. Mészáros Andrást, Érd fideszes volt polgármesterét, amiért 2019 szeptember végén úgy avatta fel a tömegesen megjelenő érdiek előtt a város egyik játszóterét, hogy az még nem készült el, és azt nem adták át hivatalosan. A játszóteret úgy özönlötték el a gyerekek, hogy többek között éles tárgyak, eszközök, vasrudak és huzalok veszélyeztették a gyermekek testi épségét. Aztán bekövetkezett a baj, egy kiskorú 8 napon belül gyógyuló sérüléseket szenvedett.
Kiderült szerdán az Érdi Járásbíróság aznap megjelenített tárgyalási jegyzéke alapján, hogy a 2019 őszén nagy botrányt kavart játszótér-ügy elsőrendű vádlottja T. Mészáros András, Pest megye legnagyobb városának egykori fideszes polgármestere.
Lemondtak a tárgyalás jogáról
T. Mészáros Andrást a helyi ügyészség foglalkozás körében elkövetett gondatlan veszélyeztetéssel vádolta meg. A vádirat szerint T. Mészáros András és közeli munkatársa, a játszótér-építési projekt operatív vezetője Érd Papi Földeknek nevezett térségében úgy avatták fel a játszóteret, hogy azt a kivitelező még nem fejezte be, és a műszaki átadás-átvétel sem történt meg.
Az előkészítő ülésen nem hangzott el, hogy mindez két héttel az önkormányzati választás előtt, 2019. szeptember 28-án történt: a voksolásnak Érden az volt a tétje, hogy 2006 után egyhuzamban elnyeri-e ismét a polgármesteri posztot az idén 70 éves fideszes politikus.
Az ügyből óriási botrány kerekedett, miután az egyik kereskedelmi tévécsatorna a helyszínen forgatott. Az RTL Klub tudósításai után az egész országos sajtón végigsöpört a hír (a videókat itt és itt, valamint itt tudja megnézni). Az ügyészség szerint a játszóteret elözönlő érdiek, köztük kisgyermekes családok ezzel találták szemben magukat: a játszótér tava nem volt elkordonozva, a földből mindenféle veszélyes tárgyak, vashuzalok, vastag gégecsövek álltak ki, némely akna pedig nem volt lefedve.
Mint a vádiratból kiderült, kevés híja volt annak, hogy több gyermeknek bántódása essen, egy gyerek azonban könnyebb sérülést szenvedett. A szülők senkit nem találtak a helyszínen, akik szólhattak volna a veszélyes helyzetről vagy a sérülésről.
A vádirat ismertetése után történt valami, amire a kívülállók aligha számítottak. A mérnöki végzettséggel rendelkező projektvezető vádlott-társ az előkészítő ülés előtt egy 20 oldalas beadvánnyal támadta meg a vádiratot, T. Mészáros pedig az ország egyik legismertebb sztárügyvédjével, a Magyar Ügyvédi Kamara korábbi elnökével, Bánáti Jánossal jelent meg a tárgyalóteremben: mindezek alapján arra lehetett számítani, hogy elkeseredett és hosszadalmas küzdelem indul a vád és a védelem között.
Ehhez képest a vádlottak közölték: élnek a jogukkal, bűnösnek vallják magukat, és ezzel lemondanak a tárgyalás jogáról.
Az ügyész erre az esetre T. Mészárosra kétmillió, vádlott-társára másfél millió forint pénzbüntetés kiszabását kérte. Ehhez képest a bíróság T. Mészárost 1,5 millió, a másodrendű vádlottat pedig 840 ezer forintra büntette, és mindkettőjüknek 10 hónapos részletfizetést engedélyezett. Az ügyész három nap gondolkodási időt kért, így az ítéletnek a büntetés kiszabására vonatkozó része nem végleges.
Súlyos vagy enyhe büntetést kaptak?
Az előkészítő ülésen a legerősebb kijelentéseket Bánáti János tette, aki szerint ebben az ügyben „ágyúval lőttek verébre”. Mint szavaiból kitűnt, számára egyértelmű, hogy védence, T. Mészáros András volt a célpont, kizárólag annak politikai szerepvállalása miatt.
A neves ügyvéd ezzel hozta összefüggésbe, hogy több ezer oldal nyomozati irat keletkezett, tömegével hallgatták ki a tanúkat, és rendeltek ki sok szakértőt: ezért fordulhatott elő, hogy az eljárás négy éve tart, miután – az ügyvéd megfogalmazása szerint – mindössze annyi történt, hogy „megbotlott egy kisgyermek”.
Végül a bíróság az alábbi körülményeket vette figyelembe a büntetés kiszabásakor: enyhítő körülmény, hogy beismerő vallomást tettek, és ezzel meggyorsították az eljárás bírósági szakaszát, a vádlottak büntetlen előélete, valamint az „időmúlás” (vagyis a vádlottak hosszú ideig voltak a büntetőeljárás hatálya alatt.
A súlyosító körülmények: a bűncselekmény úgynevezett „társas elkövetése”, valamint az, hogy a vádlottak több munkajogi- és munkavédelmi szabályt megsértettek.
A pénzbüntetés összege a törvény szerint két tényező szorzata. Az első az úgynevezett napi tételek száma. Minél magasabb a szám, a bíróság annál súlyosabbnak ítéli az elkövetett bűncselekményt. A pénzbüntetés legkisebb mértéke harminc, legnagyobb mértéke ötszáznegyven napi tétel. T. Mészáros 150, társa 140 napi tételt kapott.
A másik tényező, hogy a napi tétel összegét az elkövető vagyoni, jövedelmi, személyi viszonyaihoz és életviteléhez mérten kell kiszabni. Egynapi tétel összegét legalább ezerháromszáz, legfeljebb hatszázötvenezer forintban kell meghatározni. T. Mészárosnál tízezer, a projektvezető esetében 6000 forintos napi tétel összegében határozta meg a bíró.
T. Mészárosról legutoljára azt is megírtuk, hogy szeptember elején leváltották az érdi Fidesz-csoport elnöki posztjáról.
Címlapkép: T. Mészáros András (Fotó: T. Mészáros András Facebook oldala) A vádlottak az előkészítő ülésen nem járultak hozzá hang- vagy képfelvétel rögzítéséhez. | Kisgyermekek veszélyeztetésében vallotta magát bűnösnek Érd fideszes volt polgármestere | Másfél millió forintra büntette szerdán az Érdi Járásbíróság T. Mészáros Andrást, Érd fideszes volt polgármesterét, amiért 2019 szeptember végén úgy avatta fel a tömegesen megjelenő érdiek előtt a város egyik játszóterét, hogy az még nem készült el, és azt nem adták át hivatalosan. A játszóteret úgy özönlötték el a gyerekek, hogy többek között éles tárgyak, eszközök, vasrudak és huzalok veszélyeztették a gyermekek testi épségét. Aztán bekövetkezett a baj, egy kiskorú 8 napon belül gyógyuló sérüléseket szenvedett. | null | 1 | https://atlatszo.hu/orszagszerte/2023/10/04/kisgyermekek-veszelyezteteseben-vallotta-magat-bunosnek-erd-fideszes-volt-polgarmestere/ | 2023-10-04 00:00:00 | true | null | null | orszagszerte.atlatszo.hu |
Három magyar és egy finn üzletember van abban a cégben, amelyik megvette a dél-finnországi Iitti melletti motorpályát, a KymiRinget, írja a Kouvolan Sanomat. A lap szerint a 4,6 kilométeres pályát az augusztusban alapított Finland Motorsport Circuit Holding szerezte meg, aminek az igazgatótanácsában ott ül Mika Wilska, Rabb Sándor és Őry Tamás, utóbbi Szijjártó Sarolta férje, azaz a magyar külügyminiszter sógora.
Őry Tamás és Szijjártó Sarolta közös cége, a TRP Hungary Kft. korábban közvetlenül a külügyminisztériumtól is kapott pénzt, de az állami Szerencsejáték Zrt. is támogatta. 2019-ben oldalanként egymillióért írtak tanulmányt a nyíregyházi multifunkciós versenypályáról.
A G7 2021-es cikke szerint a cégük a magyar autósport megkerülhetetlen szereplője lett. A TRP korábban csak a kamion-Eb futamait rendezte, de ma már a raliversenyeken is megjelenik promóterként. Számos állami megbízás mellett az állami szponzorok is megtalálták.
Őry Kornél, a Finland Motorsport Circuit Holding ügyvezetője a finn lapnak megerősítette a vételről szóló hírt, de további részleteket nem árult el, így egyelőre azt sem tudni, mennyit fizettek a pályáért, aminek az építése 30 millió euróba került. Az építési költségekbe a finn állam 6,5 millió eurót tett bele.
A tervek szerint a pálya Észak-Európában egyedüliként felelt volna meg a Nemzetközi Automobil Szövetség (FIA) és a Nemzetközi Motorkerékpáros Szövetség (FIM) legmagasabb minősítésének. A pálya 150 ezer négyzetméteres alapterületre rendelkezik építési engedéllyel, ebből jelenleg 9000 négyzetmétert használnak. Szállodák és lelátók még nincsenek rajta. | Motorpályát vett Finnországban Szijjártó Péter sógora | Három magyar és egy finn üzletember van abban a cégben, amelyik megvette a dél-finnországi Iitti melletti motorpályát, a KymiRinget, írja a Kouvolan Sanomat. A lap szerint a 4,6 kilométeres pályát az augusztusban alapított Finland Motorsport Circuit Holding szerezte meg, aminek az igazgatótanácsában ott ül Mika Wilska, Rabb Sándor és Őry Tamás, utóbbi Szijjártó Sarolta férje, azaz a magyar külügyminiszter sógora. | null | 1 | https://444.hu/2023/10/05/motorpalyat-vett-finnorszagban-szijjarto-peter-sogora | 2023-10-05 00:00:00 | true | null | null | 444 |
A Magyar Labdarúgó Szövetség (MLSZ) azonnali hatállyal felmentette a munkavégzés alól egyik munkatársát, akivel szemben rendőrségi eljárás indult csalás gyanújával, áll az MLSZ közleményében.
„A szövetség alapelve, hogy minden munkavállalója elfogulatlan és feddhetetlen legyen. Ezen elv kiemelten érvényes az egyesületekkel kapcsolatban álló munkatársakra” - írják.
Az MLSZ az eset kapcsán kiemeli, hogy a sportszervezeteknek adott támogatások és egyéb pénzügyi források elosztása szakmai alapon, többlépcsős döntéshozatali folyamatot követően zajlik. Mint írják ez garanciát jelent arra, hogy a folyamatba egy-egy személy semmilyen formában ne tudjon tisztességtelen módon beavatkozni, és hogy a támogatási összegek a megfelelő helyekre kerüljenek. | Csalás gyanúja miatt nyomoznak a Magyar Labdarúgó Szövetség egyik munkatársa ellen | A Magyar Labdarúgó Szövetség (MLSZ) azonnali hatállyal felmentette a munkavégzés alól egyik munkatársát, akivel szemben rendőrségi eljárás indult csalás gyanújával, áll az MLSZ közleményében. | null | 1 | https://444.hu/2023/10/06/csalas-gyanuja-miatt-nyomoznak-a-magyar-labdarugo-szovetseg-egyik-munkatarsa-ellen | 2023-10-06 00:00:00 | true | null | null | 444 |
Az Egyesült Államok a baloldal finanszírozásával beszállt a 2022-es magyar választásokba – néhány héttel ezelőtt erről beszélt a Központi Hírszerző Ügynökség, azaz a CIA egykori munkatársa. Larry C. Johnson szerint az amerikai külügyminisztérium célja ezzel az volt, hogy megbuktassa Orbán Viktort. Az elemző azt is hangsúlyozta, hogy az USA és több európai ország komoly erőfeszítéseket tettek azért, hogy megszabaduljanak a magyar miniszterelnöktől.
Mindezek miatt Tényi István fordult a hatóságokhoz hazaárulás, illetve költségvetési csalás gyanújával. Előbbi bűncselekmény miatt a rendőrség nem indított nyomozást, ám a költségvetési csalás vonatkozásában tett feljelentést az adóhatóság az ellenzék külföldi pénzelése ügyében tavaly elrendelt eljárás irataihoz csatolta – derült ki a lapunk birtokába került hatósági tájékoztatásból.
Márki-Zay magával rántotta a baloldalt
A dollárbaloldal botránya tavaly augusztusban robbant ki, amikor Márki-Zay Péter, az ellenzék egykori közös miniszterelnök-jelöltje a Magyar Hang Gulyáságyú című podcastjében arról számolt be, hogy
még június közepén is érkezett több száz millió forintos támogatás az Egyesült Államokból.
Márki-Zay elárulta, hogy a Karácsony Gergely volt tanácsadója, Korányi Dávid által fémjelzett Action for Democracy nevű amerikai alapítvány egy tételben küldte ezt az összeget, de azt állította, hogy korábban más utalások is jöttek ettől a szervezettől.
A titkosszolgálat is vizsgálódik
Az első hírek még arról szóltak, hogy több mint 1,8 milliárd forintnyi dollár a Korányi Dávid vezette szervezeten keresztül érkezett a baloldalhoz. Mivel az amerikai pénzek miatt sérülhetett az ország szuverenitása, az Alkotmányvédelmi Hivatal (AH) is vizsgálódik.
Később egy nyilvánosságra hozott titkosszolgálati jelentésből az is kiderült, hogy az Action for Democracy nemcsak Márki-Zay Péter mozgalmának utalt, hanem egymilliárd forintot kapott többek között az Ezalényeg.hu nevű ellenzéki propagandalap kiadója.
A legnagyobb szeletet egyébként a Bajnai Gordonékhoz köthető DatAdat nevű cég hasította ki magának, amelyhez szintén milliárdos összeg érkezett részben a magyar címzettektől, részben közvetlenül a tengerentúlról. | Lebuktatta a volt CIA-elemző a magyar baloldalt, lépett a hatóság | A baloldalhoz juttatott amerikai pénzek ügyében elrendelt nyomozásban vizsgálja a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) az egykori CIA-elemző magyar ellenzéket leleplező nyilatkozatát – tudta meg a Magyar Nemzet. Larry C. Johnson hetekkel ezelőtt azt állította, hogy az Egyesült Államok külügyminisztériuma beavatkozott a magyar választásokba. A szakember szerint a cél az volt, hogy megbuktassák Orbán Viktort, mindezt pedig a miniszterelnök ellenfeleinek a pénzelésével igyekezett elérni Amerika. | null | 1 | https://magyarnemzet.hu/belfold/2023/10/lebuktatta-a-volt-cia-elemzo-a-magyar-baloldalt-lepett-a-hatosag | 2023-10-06 00:00:00 | true | null | null | Magyar Nemzet (MNO) |
A lap március végén írt arról, hogy a Magyar Lovassport Szövetség hárommilliárd forint állami támogatást kapott a Csekonics lovasprogram keretében arra, hogy a magyar lovasok sikeresen szerepeljenek az olimpiai kvalifikációs versenyeken. A program 2021. január 1-jén indult és 2023 végén zárult. A szövetség a saját cégét, a Lovassport Nonprofit (NLSF) Kft.-t bízta meg a feladatokkal, és 2,8 milliárd forintot utalt át neki.
A lap szerint lovas körökben sok kritikát kapott a program a vitatható szakmai döntések miatt, és mert nem volt átlátható a gazdálkodása. A kft. a lapnak arra hivatkozva tagadta meg a válaszadást, hogy a számukra átadott összeg az Alaptörvény 39. cikkének (3) bekezdése alapján nem minősül közpénznek.
Az ügyben másodfokú döntés született a Fővárosi Ítélőtáblán, amely helybenhagyta az elsőfokú ítéletet, így a Lovassport Nonprofit Kft.-nek meg kell küldenie a lapnak minden olyan szerződés másolatát, amelyet közpénzből finanszíroztak.
Ahogy arról a Szabad Európa is beszámolt korábban, szakmailag és gazdaságilag is átláthatatlan és megkérdőjelezhető döntések kísérték a csaknem hárommilliárd forintból megvalósított olimpiai lovasprogramot, amelynek fő célja az volt, hogy legyen magyar díjugrató a párizsi olimpián. A cél nem teljesült, a lovasszövetség vezetői már 2028-ról beszélnek, az információközléstől pedig elzárkóznak. | Nem titkolhatják tovább, mire ment el hárommilliárd a Csekonics lovasprogramban | Másodfokon is pert nyert az Átlátszó, a Magyar Lovassport Szövetség cégének ki kell adnia, mire költött el 2,8 milliárd forint közpénzt a Csekonics programban, amelyet a lap szerint sok kritika ért lovas körökből. | null | 1 | https://www.szabadeuropa.hu/a/nem-titkolhatjak-tovabb-mire-ment-el-harommilliard-a-csekonics-lovasprogramban/32625557.html | 2023-10-06 18:36:00 | true | null | null | Szabad Európa |
Szakmailag és gazdaságilag is átláthatatlan és megkérdőjelezhető döntések kísérték a csaknem hárommilliárd forintból megvalósított olimpiai lovasprogramot, amelynek fő célja az volt, hogy legyen magyar díjugrató a párizsi olimpián. A cél nem teljesült, a lovasszövetség vezetői már 2028-ról beszélnek, az információközléstől pedig elzárkóznak.
Szeptember elején lezárult a díjugratók Európa-bajnoksága Milánóban, ezzel véglegesen eldőlt, hogy 2024-ben sem láthatunk magyar ugrólovast az olimpián.
Hazánkat öten képviselték a kontinensviadalon, közülük Szuhai Péter szerepelt a legeredményesebben, de ő is csak a középdöntőig jutott, ahol a 42. helyen végzett. Hosszú idő óta először sikerült elég lovasnak a minősülés, hogy Magyarország csapatban is elindulhasson, ifj. Kövy András, ifj. Szabó Gábor, Czékus Zoltán és Mráz Tamás négyese azonban nem tudta beváltani a hozzájuk fűzött reményeket, és a legutolsó, 15. helyezettként zárta az eseményt.
Elérhetetlen magasságok
Szuhai Péter a Riderline lovassportszaklapnak a pénteki középdöntő után elmondta: az Európa-bajnokság egy teljesen új szint volt a nyári felkészülési időszakhoz képest.
„A tegnapi pálya is nagyon nehéz és magasságra erősebb volt a csütörtökinél. Akadt 160 centiméter feletti akadály is benne. Nemhogy nem lovagoltam, de nem is láttam még soha ekkora pályát versenyzőként. Ez egy más kategória, mint ahol valaha is versenyeztem.”
A mindössze 22 éves lovas ezzel az adott kontextusban egyértelműen arra utalt, mekkora megtiszteltetésként élte meg, hogy egy ilyen színvonalú rendezvényen szerepelhetett, az elhangzottakat végiggondolva viszont kérdések merülnek fel a magyar díjugratók felkészültségét illetően.
A cél: Párizs
Pedig 2021 novemberétől kifejezetten rájuk fókuszált a Nemzeti Lovassport és Sportló tenyésztést Fejlesztő Program (NLSF), közismertebb nevén a Csekonics program, amelyre a Magyar Lovassport Szövetség erőforrásain túl még hárommilliárd forint állami támogatást is kaptak.
Lázár Vilmos, a szövetség elnöke akkor a sajtótájékoztatón elsődleges rövid távú célként a kijutást nevezte meg a 2024-es párizsi világjátékokra. Utoljára 1996-ban szerepelt olimpián magyar lovascsapat (lovastusa számban Atlantában), míg egyéniben Göttler Vilmos díjugratásban 1992-ben Barcelonában. Lázár Vilmos azt is bejelentette: a jövőben mindhárom olimpiai lovas szakágat (díjugratás, díjlovaglás és lovastusa) fejleszteni fogják, de az elmúlt időszak eredményeiből kiindulva az ugrólovasok állnak legközelebb a kvótaszerzéshez, így ők számítanak prioritásnak.
Ezt igazolta, amikor 2022 elején a szövetség megállapodott Paul Schockemöhle világhírű német tenyésztővel, hogy az olimpiai időszakban a magyar felnőttválogatott Németországban készüljön a tőle bérelt tíz lóval, Norbert Nuxoll német vezetőedző irányítása alatt, emellett ismeretlen számú további lovat is vásároltak tenyésztésre. Az eredeti keretbe Horváth Balázst, ifj. Szabó Gábort, ifj. Kövy Andrást és Jármy Vincét válogatták be, illetve tartalékosként az akkor még fiatal lovaskorosztályban versenyző Szuhai Péter is kiutazott.
Amikor még minden szépnek tűnt
A magyar díjugrató társadalom akkor még egységes örömmel fogadta az együttműködést, eredmények hiányában azonban rövidesen felerősödtek a kritikus hangok. A kiválasztott versenyzők közül többen hazai munkájukat sem hagyták hátra, és a két ország között ingázva vettek részt a programban. Horváth Balázs és Jármy Vince időközben ki is lépett a programból, a helyükre Szentirmai Péter és ifj. Lázár Zoltán került, de az ötfős keretből hárman párhuzamosan itthon is versenyeztek saját lovaikkal.
Ebben a német lovak felemás szereplése is komoly tényező volt. A hazai lovasok megkérdőjelezték, mennyire tudatosan menedzseli a vezetőség a költségvetést, és nehezményezték, hogy miért az ígéretes, de még nem bizonyító német lovakba fektetnek a már eredményes magyar lovak itthon tartása helyett.
Önkizsákmányolás
Az igencsak pénzhiányos magyar díjugratásban már régóta probléma, hogy anyagi szempontból a tulajdonosoknak jobban megéri külföldre el- vagy bérbe adni az állatokat, így került el hazánkból a nemzetközi szinten valaha volt legsikeresebb magyar ugróló, Chacco Blue II, vagy az ifj. Kövy András által beversenyzett és már a program ideje alatt eladott Faquitol-S is.
A hab a tortán, hogy a szintén magyar tulajdonban lévő, jelenleg brazil színekben nemzetközi, 160 centiméteres akadályokon versenyző Zeusz tenyésztői, a Lévai család egy közösségi oldalon azt nyilatkozta: megkeresték a szövetséget, és jóval a piaci értéke alatt felajánlották a lovat a válogatottnak, egy rövid egyezkedés után a vezetőség azonban mégsem kívánt élni a lehetőséggel.
Amellett, hogy egyre többen kérdőjelezték meg a döntéshozók kompetenciáját, az átláthatóság hiányában jelenleg is többen gyanakodnak korrupcióra a hazai lovastársadalomban. Elindult a dijugratas.eu, az ellentábor fóruma, ahol Kádár Attila, a Pellet Hungary LSE elnöke vezetésével a kételkedők először csak egymással osztották meg fenntartásaikat, majd jogi útra terelték az ügyet.
Öt egyesület (valamint az atlatszo.hu) igényelte meg közérdekű adatként a program költségvetését, de a szövetség részéről elutasították kérelmüket, ugyanakkor a vezetőség átvilágításáért jelenleg is törvényességi felügyeleti eljárás van folyamatban.
„Elveszíti közpénz jellegét”
Az NLSF program ügyleteinek lefolytatására ugyanis a szövetség egy külön céget hozott létre Lovassport Nonprofit Kft. néven, ahová szinte egyből át is csoportosították a támogatás nagy részét. Így bármely külső megkeresésre arra hivatkozva tagadja meg a szövetség az adatszolgáltatást, hogy a 2,8 milliárd forinttal már a kft. gazdálkodik, vagyis a költségvetési támogatás „elvesztette közpénz jellegét”. (A szövetség a Szabad Európa megkeresésére is ezzel válaszolt.)
A közérdekű adatok visszatartásának ügyében még nem született jogerős bírósági döntés, a lovasok felkészülése azonban kisebb változásokkal folyamatosan zajlott tovább az elmúlt hónapokban. Ifj. Kövy András és Szentirmai Ferenc német lovakkal versenyzett a nagy nemzetközi versenyszámokban, míg Szuhai Péter és ifj. Szabó Gábor magyarokkal – egészen pontosan előbbi saját lovával, utóbbi pedig a Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaság Zrt. tulajdonában lévő Mezőhegyes Chabalával. Ifj. Lázár Zoltán olyan versenyeken indult el, amelyeken el sem érte az olimpiai minősülés magasságát.
Utolsó esély
A legreálisabb esélyt a kvótaszerzésre a július végén Prágában megrendezett olimpiai kvalifikációs verseny jelentette volna, ahol a magyar csapat harmadik helyezettként éppen lecsúszott a minősülést jelentő ezüstéremről. A váratlan fordulat ezután következett: az NLFS három párosa mellett Mráz Tamás és Czékus Zoltán is kijutott az Eb-re, így Horváth Balázs szövetségi kapitány vezetésével Magyarország csapatban is elindulhatott a kontinensviadalon, ahol a három legeredményesebb, korábban még nem minősült csapat megválthatta a jegyét Párizsba.
Ők azonban nem a magyar válogatott tagjai lettek. Az ilyen szinten még rutintalan csapat elvérzett a nyomás alatt, így további négy évet várat magára az olimpiai álom. Innentől maximum egyéni kvótát szerezhet egyetlen lovas mint a Közép-Kelet-Európát és Belső-Ázsiát magába foglaló C csoport legjobbja, a jelenlegi rangsor alapján ez viszont esélytelennek tűnik.
(Legalábbis díjugratásban. A sors iróniája, hogy a jóval kisebb támogatást élvező lovastusában Kaizinger Balázs vezeti a csoportját, azaz jelenleg kijutó pozícióban van. Információink szerint ugyanakkor sem Kaizinger Balázs, sem az általa lovagolt ló nem része a német–magyar olimpiai együttműködésnek.)
Zavaros stratégia
A kvótaszerzési stratégia már a kezdetektől is zavaros volt. Csapatban jobb sanszunk lett volna a minősülésre, hiszen összesen hatvan lovas jut ki csapattagként, míg mindössze 15 egyénileg a maradékból. A dolog pikantériája, hogy a folyamatban pontosan három ló-lovas páros jelent egy csapatot, míg Lázár Vilmos arról beszélt: legalább két-három lovast szeretnének kijuttatni, tehát már itt is ellentmondás mutatkozik.
Ha pedig nem csapatként minősül három sportoló, egyénileg a régiók két legjobb (csapatban még nem minősült) lovasai juthatnak ki, országonként csak egy, valamint a hét régió összesített legjobbja az első két helyezettek kihúzása után. Ehhez viszont a legfelső, legmagasabb és legnehezebb szinten, azaz ötcsillagos versenyeken kellett volna eredményeket gyűjteni.
Mégis csak három ilyen találkozóra mentek a magyar versenyzők, pedig szinte minden héten rendeznek egyet a régióban. Ehelyett többségében három-négy csillagos szinten, valamivel alacsonyabb és kevésbé technikás pályákon készültek. Ha pedig a szakmai döntéshozók valóban Varsót tűzték ki mint mindent eldöntő, egyszeri kvótaszerző lehetőséget, az Eb-ről már gyakorlatilag előre lemondva, akkor talán érdemesebb lett volna több hasonló nehézségű pályát beépíteni a felkészülésbe, nem csak egyetlenegyet június közepén Sopotban.
A cél (most már): Los Angeles
Valószínűleg a szövetség is látta az esélyek alakulását, mert menet közben Lázár Vilmos (egy májusi sajtótájékoztatón) módosította a hivatalos álláspontot, ezúttal 2028-at jelölte meg fő célkitűzésként.
Ez a helyzet most. Egy legnagyobb jó szándékkal is maximum részsikereket felmutatni tudó program, lekövethetetlenül elköltött milliárdok, átláthatatlan stratégia és döntéshozó testület, nem utolsósorban pedig egy kettészakadt, elégedetlen lovasközösség. Ahogy telik az idő, válaszok helyett csak a kérdések gyarapodnak.
Ezek közül az első, hogy a szövetség vezetésén kívül senki nem tudja, pontosan hogyan történnek meg a programmal kapcsolatos döntések. Nyilván Lázár Vilmos, a szövetség elnöke és Szotyori Nagy Kristóf díjugrató szakági elnök áll a felelős pozíciókban, de a döntési és stratégiai folyamatokról a közönség csekély tájékoztatást kap.
Nem világos a jövőkép
Az Európa-bajnokság fényében pedig majdhogynem feleslegesnek tűnik a német lovak bérlése. A részt vevő kvintettben kizárólag az ifj. Kövy András alatt versenyző E-Up került ki a Schockemöhle ménesből, míg a többivel ennél kisebb magasságokon versenyeznek. Szintén kérdéseket vet fel a kerettagok összeválogatása, hiszen Mráz Tamás és Czékus Zoltán a program nélkül vitte véghez mindazt, ami Szentirmai Ferencnek és ifj. Lázár Zoltánnak támogatással sem sikerült.
A program jövője sem tisztázott. A német tenyésztővel való megállapodás 2023 végéig szól, kifejezetten az olimpiai minősülés időszakára, azt ellenben nem tisztázták, hogy mi történt volna, ha esetleg valaki német lóval szerez kvótát, ahogy azt sem, hogyan változtatja meg a tervet, hogy mostantól nem Párizs, hanem 2028-ban Los Angeles a cél. Az erre kapott erőforrásokat minden bizonnyal már felélték.
Az ügyben a következő kérdéseket tettük fel a Magyar Lovassport Szövetségnek:
1. Hogyan értékelik a program hasznosulását annak fényében, hogy nem jutottunk ki a párizsi olimpiára?
2. Hivatalosan 2023 végéig szól a megállapodás a német tenyésztővel, az olimpiai minősülési időszak pedig számunkra véget ért. Hogyan folytatódik ezután a Csekonics program?
3. A hárommilliárd forint támogatás, majd a német együttműködés bejelentésekor, 2022 elején Lázár Vilmos még kifejezetten arról beszélt, hogy a program elsődleges célja a kijutás a 2024-es olimpiára. Most májusban a Széchenyi Grand Prix-n a sajtótájékoztatón már 2028 volt fókuszban, a 2024-es pedig csak eshetőségként. Miért módosult a céldátum? Ki és mikor hozta meg ezt a döntést?
4. Mit jelent ez a módosítás a gyakorlatban? Hogyan érinti ez a program költségvetését? Ugyanez a pénzügyi keret marad, vagy kérnek rá további forrást?
5. Hogy értékelik, hogy a programban részt vevő lovasok közül hárman elsősorban Magyarországon készültek, és nem feltétlenül a programlovakkal versenyeztek? Például ifj. Szabó Gábor Mezőhegyes Chabalával versenyzett a magasabb kategóriában és az Eb-n is. Ezekről ki döntött?
6. A továbbiakban is folytatják az együttműködést a német partnerrel?
7. Valóban Szuhai Péter és ifj. Kövy András szerepelt legjobban az Eb-n a német lovakkal, viszont lovasokat és lovakat összegezve a tíz magyar sportolónak csak a fele tagja a programnak. Ebből a szempontból hogyan értékelik a német együttműködés hasznosulását?
8. Az alapján, hogy ennyien a programon kívül, többnyire önerőből minősültek sikeresen az Eb-re, terveznek-e változtatni az erőforrások allokálásán valamilyen formában?
9. Az eredeti kiválasztási folyamat óta ki felel a keret összeállításáért? Mi alapján választották ki, hogy ki töltse be a Horváth Balázs és Jármy Vince kiszállásával megüresedett helyeket?
10. Az Eb-n a magyar csapatból a két német ló állta meg legjobban a helyét, a többi német ló azonban egyelőre nem mutat fel akár csak az Eb-csapat magyar lovait megközelítő eredményt sem. Őket tervezik cserélni?
11. Az idei Nemzeti Vágta beharangozó sajtótájékoztatóján Lázár Vilmos, a „Nemzeti Vágta és a Magyar Lovassport Szövetség elnöke” beszélt. Korábban önök azt közölték, hogy nem a Lovassport Szövetség a rendezvény szervezője. Kérem, tájékoztassanak, ebben az esetben hivatalosan a Szilvásváradi Lipicai Lovasközpont (Állami Ménesgazdaság Szilvásvárad) a szervező?
A cikk a Transparency International oknyomozó mentorprogramja keretében készült. | Majdnem hárommilliárd forintba került, mégsem lesz magyar díjugrató lovas az olimpián | Szakmailag és gazdaságilag is átláthatatlan és megkérdőjelezhető döntések kísérték a csaknem hárommilliárd forintból megvalósított olimpiai lovasprogramot, amelynek fő célja az volt, hogy legyen magyar díjugrató a párizsi olimpián. A cél nem teljesült, a lovasszövetség vezetői már 2028-ról beszélnek, az információközléstől pedig elzárkóznak. | null | 1 | https://www.szabadeuropa.hu/a/majdnem-3-milliard-forintba-kerult-de-megsem-lesz-magyar-dijugrato-lovas-az-olimpian/32619470.html?fbclid=IwAR2dOFVGojGvKhO2zKY6A6PS-ZJAZsfWz88LwRlp8_UdYbiJfgSZv-wY_T8 | 2023-10-04 18:43:00 | true | null | null | Szabad Európa |
Bár még a környezetvédelmi engedélye sincs meg, Mészáros Lőrinc cége, a V-Híd Zrt. így is kapott 101.371.220.202 millió forint előleget a Déli Körvasút megépítésére. Arról korábban is szóltak már hírek, hogy az állam százmilliárdos nagyságrendű összeget fizetett ki a V-Hídnak. Egy közérdekű adatigénylésünk nyomán most az Építési és Közlekedési Minisztérium megerősítette az információt, és közölte a pontos összeget is.
Információink szerint ez az eddigi legnagyobb előleg, amelyet egy összegben fizetett ki az állam, a kormány döntését pedig az teszi furcsává, hogy úgy folyósították a pénzt, hogy közben tudni lehetett: legfeljebb a beruházás előkészítését végezheti el a V-Híd, ami egyáltalán nem indokolná a százmilliárd forintos nagyságrendet. A bíróság ugyanis kétszer is megsemmisítette a Déli Körvasút építési engedélyét, ennek hiányában pedig nyilvánvalóan nem lehet elkezdeni az építést.
Túlárazva
Ezenkívül a bíróság még idén januárban a munkálatok teljes felfüggesztését rendelte el egy beadvány nyomán, igaz – mint korábban megírtuk –, ennek ellenére a V-Híd és alvállalkozói még májusban is dolgoztak a vasútvonal kelenföldi szakaszán. (A beruházást jelenlegi formájában ellenző Polgárok a Pályán az Élhető Közlekedésért Egyesület aktivistái azóta ezt nem tapasztalták.)
Ehhez kapcsolódóan: Az évszázad túlárazott vasútépítése lehet a Déli Körvasút kivitelezése.
A százmilliárdos előleg egyébként önmagában meghaladhatja a beruházás teljes valós költségét. Mint megírtuk, egy ilyen léptékű vasúti pályaszakasz-bővítés bekerülési költségét szakértők harminc–ötvenmilliárd forintra becsülték – igaz, még azelőtt, hogy a magyar infláció meredek emelkedésbe kezdett volna.
A V-Híd 338 milliárdos ajánlattal nyert, ebből a pénzből Malmőben alagutat fúrtak a város alá, és ott vezették el a vonatokat. Bécsben a főpályaudvar jött ki annyiból, mint néhány kilométernyi vasúti pálya a magyar államnál.
Kiszorítósdi
Ehhez képest szinte elenyészőnek tűnik az a 7.745.432.009 forint előleg, amelyet a Püspökladány és Biharkeresztes között húzódó vasútvonal felújítására fizettek ki a szintén Mészáros Lőrinc tulajdonában álló R-KORD Kft.-nek. Itt a teljes felújítás összesen 47,76 milliárd forintba kerül. Bár a vonal villamosítása már megtörtént, itt is van csúszás.
A beruházást az teszi pikánssá, hogy – ahogy szintén megírtuk – az R-KORD Kft. márciusban minden előzmény nélkül felmondta az alvállalkozói szerződést a Vasútvill Kft.-vel. Utóbbi Homlok Zsolt tulajdona, aki Mészáros Lőrinc veje. A Vasútvillt ezt követően más beruházásokból is kitették a Mészáros-cégek, a jelek szerint az ország leggazdagabb embere szisztematikusan igyekszik kiszorítani a magyar vasúti piacról egykori szövetségesét.
Ehhez kapcsolódóan: összeveszett Mészáros Lőrinc és Homlok Zsolt, ami milliárdokba fájhat az országnak.
A beruházás egyébként már az újonnan létrehozott kormányzati korrupcióellenes szervezet, az Integritás Hatóság figyelmét is felkeltette. Mint korábban megkeresésünkre írták: „figyelemmel kísérik” a munkálatokat, vélhetően a csúszás, illetve amiatt is, mert a fővállalkozó több alvállalkozót sem fizetett ki időben.
Vissza a XX. századba
Csúszásban van a GSM-R-nek nevezett vasúti informatikai fejlesztési program is. Ennek lényege, hogy az ország fontosabb vasútvonalain a jelenleginél sokkal megbízhatóbb, gyorsabb kommunikációt tegyen lehetővé ne csak a vonatokat irányítók és az állomásokon dolgozó szakemberek, hanem a vonatok és a mozgásukat befolyásoló biztosítóberendezések között is.
Ehhez kapcsolódóan: titkos határozattal dobná meg Mészáros Lőrinc cégét 17 milliárd forinttal a kormány.
Ebben az esetben sem fizették ki időben az R-KORD fővállalkozásában megvalósuló fejlesztés kivitelezőit. Ráadásul az eredetileg 58,8 milliárd forintra tervezett vállalkozói díjat egy nem nyilvános kormányhatározattal akár 17 milliárd forinttal is megfejelheti az állam, az erről szóló tárgyalások folynak, információink szerint novemberben írhatják alá a megállapodást.
A beruházást ráadásul az állam kiveszi az Európai Unió Közlekedési Operatív Programjából, és teljes egészében magyar költségvetési pénzből valósítja majd meg – erről szintén kormányhatározat döntött. A GSM-R így nemcsak jóval drágább lesz, hanem csökkentett műszaki tartalommal is valósul meg. Egy, a megvalósítás részleteire rálátó forrásunk szerint sok pályaszakaszon a fejlesztés helyett gyakorlatilag a XX. századi kommunikációs technológiákat építik be újra. Érdekes egyébként, hogy a GSM-R-programra a teljes berekülési költséghez képest valóban elenyészőnek számító, 914.823.179 forintos előleget kapott az R-KORD Kft.
Gőzerővel
Két napja írtuk meg, hogy helyszíni tapasztalataink alapján a szeptember közepén kezdett Szárliget–Biatorbágy-pályafelújítást is Mészáros Lőrinc cége, a V-Híd végzi. Igaz, ebben az esetben pontosabb újjáépítésről beszélni, hiszen a katasztrofális állapotú (ma már természetesen betonból készülő) talpfákat teljesen kicserélik, miként a síneket is.
Ehhez kapcsolódóan: Fotók, videó: valóban azok a gépek dolgoznak Biatorbágynál, amelyeknek a Budapest–Belgrád vasutat kellene építeniük | Csúszásban lévő beruházások,110 milliárd forintnál több közpénz Mészáros Lőrinc cégeinek – előlegként | Az Építési és Közlekedési Minisztérium válaszolt közérdekű adatigénylésünkre. | null | 1 | https://www.szabadeuropa.hu/a/harom-csuszasban-levo-vasuti-beruhazas-tobb-mint-110-milliard-forint-kozpenz-meszaros-lorinc-cegeinek-elolegkent/32621367.html | 2023-10-04 18:58:00 | true | null | null | Szabad Európa |
Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozó cégek végezhetik a Déli körvasút fejlesztésének Kelenföld és Ferencváros közti szakaszát, derült ki szeptemberben. A nettó 338 milliárd forintos ajánlatnál nem akadt olcsóbb, noha a G7 által megkérdezett szakértők szerint egy nagyságrenddel alacsonyabb lehet a munkák valós értéke. Szerintük egy ilyen munka ára legfeljebb 30–50 milliárd forintba kerülhet.
A projekthez kapcsolódik egy hídfelújítás is, amelyre külön tendert írtak ki, amit pedig elvitt a hazai építési közbeszerzések másik nagy nyertese: a Duna Aszfalt Zrt. csinálhatja 35,9 milliárdért. Hídfelújítással együtt így jár jelenleg 374 milliárd forintnál a projekt.
62 millió forint plusz áfa lesz méterenként
Összesen hat kilométerről van szó, így kilométerenként több mint 62 milliárd forintba kerül.
Ez globálisan is kiugróan drága fajlagos ár. A lap felhozza, hogy a negyven méter mélyen vezetett, összetett állomásokat tartalmazó müncheni vasúti alagút fajlagosan nagyjából feleennyibe kerül.
Fajlagosan és összességében is olcsóbb volt a bécsi főpályaudvar projektje is. Csakhogy ott ötven hektáron építkeztek, száz kilométer új vasúti sínt fektettek le, nyolc kilométer új zajvédő falat építettek, tizenkét vágányon közlekednek a személyvonatok, és négy autószállító vonati peront is felhúztak. Megépült egy százüzletes bevásárlóközpont, egy 630 autós mélygarázs és egy tizenegy állásos buszpályaudvar is belefért ebbe a pénzbe 2010–2015 között.
Malmőben is építettek hat kilométernyi vasutat 2010-ben, csak ott épp a város alá, egy kétvágányos vasúti alagúton vezették ki a vonatokat. A projekthez tartozott még tizenegy kilométernyi felszíni vasúti pályaszakasz is.
Mindez 2005–2010 között átszámolva kevesebb mint háromszázmilliárd forintba került a magyarnál háromszor magasabb bérszínvonalon dolgozó svédeknél.
A Francia TGV-pályák vagy a négyes metró kilométerenkénti fajlagos költségei is lényegesen alacsonyabbak, ahogy éppenséggel a durván 2400 év alatt megtérülő Budapest–Kelebia-vasútvonalé is.
A lap említi összehasonlításként, hogy 2019-ben a teljes magyar vasúti közlekedésre költött 346 milliárd forintot az állam. Ebbe mindent beleértve, a nyugdíjasok jegykedvezményétől az összes vasútépítésen át az új mozdonyok beszerzéséig.
Vitézy Dávid, a Budapest Fejlesztési Központ vezetője az utóbbi száz év legjelentősebb budapesti vasúti fejlesztésének tartotta tavaly a projektet. Akkor még nem lehetett tudni, hogy kilométerenként 62 milliárd forintért fognak épülni azok a sínek
A pályázaton nem volt nagy verseny
A Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztőnek nem sikerült nagy versenyt kialakítania a közbeszerzésnél.
Eleve csak közbeszerzési nagymenő pályázók indulhattak: minimumfeltétel volt, hogy az elmúlt három lezárt évben áfa nélkül legalább hetvenmilliárd forintnyi állami pénzt kellett közbeszerzésekből kapnia az érvényes jelentkezőnek vasút- vagy műtárgyépítési munkák után. | Az évszázad túlárazott vasútépítése lehet a Déli körvasút kivitelezése | Az állam 338 milliárd forintért kívánja Mészáros Lőrincékkel bővíteni a vasúti pályát Budapest déli részén. A becsült piaci ár 30–50 milliárd lenne a munkára. Malmőben ennyi pénzből alagutat fúrtak a város alá, és ott vezették el a vonatokat. Bécsben a főpályaudvar jött ki annyiból, mint néhány kilométernyi vasúti pálya a magyar államnál. | null | 1 | https://www.szabadeuropa.hu/a/deli-korvasut-meszaros-tularazas-kozbeszerzes/31476816.html | 2023-09-28 19:21:00 | true | null | null | Szabad Európa |
A 2023-2024-re kötött megállapodás alapján a 4iG Csoport informatikai erőforrásokat biztosít és közreműködik a Segélyszervezet működésének digitalizációjában, kedvező tarifákat nyújt munkatársainak kapcsolattartásához, ezen felül pedig segíti a hátrányos helyzetű településeken élők digitális felzárkóztatását.
A Segélyszervezet és a 4iG leányvállalatainak együttműködése hosszú múltra tekint vissza, kisebb adományok mellett a 4iG Csoport egyik jelentős támogatója volt az ukrán krízis kapcsán a civil szervezet Kárpátalján folytatott missziójának, a Vodafone Alapítvány pedig a Segélyszervezet tanácsadásával indította útjára a párkapcsolati erőszakban élőket segítő „Bright Sky” programját.
A Segélyszervezet támogatása jól illeszkedik a 4iG Csoport társadalmi felelőségvállalási programjához, illetve a 4iG által felkarolt digitális állampolgársági program a cégcsoport alapítványainak támogatási gyakorlatához.
„Magyarországon és a világ számos krízispontján nyújt gyors és célzott segítséget az Ökumenikus Segélyszervezet, amellyel számos területen kapcsolódtunk össze az elmúlt években. A 4iG kiemelt missziója Magyarország digitalizációja és a tudásalapú digitális gazdaság megteremtése. Mindennapi tevékenységünk mellett ezért arra törekszünk, hogy felkaroljuk azokat a kezdeményezéseket és civil szervezeteket, amelyek a digitalizáció területén is hozzájárulnak a társadalmi esélyegyenlőség megteremtéséhez. Az Ökumenikus Segélyszervezet a rászorulók támogatása mellett ezen a területen is újszerű és példamutató tevékenységet végez. Ezért döntöttünk a digitális állampolgár program, illetve a Segélyszervezet működésének támogatása mellett" - mondta a megállapodás aláírásakor Jászai Gellért, a 4iG Nyrt. elnöke.
„A mára Magyarország egyik legnagyobb karitatív szervezetévé vált és világszerte több krízisövezetben is állandó jelenléttel bíró Ökumenikus Segélyszervezetnek mind a hosszú távú esélyteremtő munkájában, mind a krízisek kezelését célzó humanitárius segélyakcióiban kulcsfontosságúak a megfelelő digitális, illetve távközlési eszközök és szolgáltatások. Sokrétű fejlesztő munkánkban egyre jelentősebb szerepet játszik a digitális szegénység elleni küzdelem és a digitális állampolgárság elősegítése. A 4iG-vel kötött megállapodás stratégiai jelentőségű mérföldkő, amely mind ezeken a területeken, mind az egész szervezet hatékonyságára nézve meghatározhatja a következő éveket” – emelte ki Lehel László, az Ökumenikus Segélyszervezet elnök-igazgatója. | Új partnerre talált a 4iG Csoport | Kétéves együttműködési megállapodást kötött a 4iG Nyrt. az Ökumenikus Segélyszervezettel, amelynek keretében Magyarország egyik legnagyobb távközlési, és infokommunikációs vállalatcsoportja összesen 161 millió forinttal támogatja a szervezet működését. | null | 1 | https://mfor.hu/cikkek/makro/uj-partnerre-talalt-a-4ig-csoport-.html | 2023-10-05 07:06:00 | true | null | null | mfor.hu |
Orbán Viktor nem csupán a leállíttatott nagy állami beruházásokkal, de azzal is sokat spórolhatna, ha előrehozná az állami és kormányzati hivatalok kiköltöztetését a pesti belvárosból. No, nem a várba, ahol egyre több beosztottja működik, hanem a Hungária körúton túlra. Ez egy közkeletű, de nyilvánosan nem hangoztatott ingatlanszakmai vélemény. Nézzük meg, hová tudnának menni az állami irodisták és mennyit hozna ez!
Két készülő nagy projekt is befogadhatja a hatalmasra duzzadt államapparátus egy jelentős részét. Mindkettő beruházója szoros barátságot ápol a kormánnyal. Az egyik a Rahimkulov család érdekeltsége (Southblaze Kft.) által vitt úgynevezett Láng projekt az egykori Láng gépgyár hűlt helyén a Váci úton, nem messze a Duna Plazától és a Duna Arénától. A másik a Balázs Attila vezette Bayer Property Zugló Városközpont (ZVK) nevű projektje, amit ráadásul – eddig nem megindokolt okokból – már meg is vett a beruházótól az állam, csekély 244 milliárd forintért. Eddig nem cáfolt hírek szerint mások mellett a NAV-ot költöztetnék oda.
Mindkettő vegyes funkciójú ingatlanfejlesztés, lesznek ott lakások, kisebb üzletek és a kettőben együttesen közel 250-260 ezer négyzetméternyi iroda. A többfunkciós városnegyedek irodái korszerű geotermikus energiával válnak fenntarthatóvá, valamennyi épület A++ kategóriájú, vagyis minimális energiaigényűként szerepel a tervekben. Az üzemeltetési díj tehát a lehető legalacsonyabb lesz és ez ma kiemelten fontos tétel. Ám, mivel bármilyen bérlő manapság az összköltséget nézi, fontos a bérleti díj is.
Nos, a Váci úton ez manapság havi 17-18 euró körül van négyzetméterenként, ami jóval alacsonyabb, mint az V. kerület vagy az I. vagy a II. kerület sok irodaházában, azokban nem ritka a 20 vagy a 22-25 euró sem.
Példa a lehetséges spórolásra
Az egyszerűség kedvéért számoljunk 50 ezer négyzetméterrel: ha a bérleti díjból csak 3 eurót sikerül lefaragni négyzetméterenként, az 150 ezer euró havonta, 1,8 millió euró évente. Ehhez jön még az, hogy nem 12 eurós, hanem csak 8 eurós üzemeltetési költség terheli a közkasszát, a különbség 4 euró, tehát havi 200 ezer, évi 2,4 millió euróval kisebb a számla. Így a két díj együttes végösszege máris 4,2 millió euróval karcsúbb lesz évente. A jelenlegi Váci úti vagy a zuglói bérleti díjak bizonnyal tarthatók lesznek, ha hosszú távra szerződik az állam és több tízezer négyzetmétert köt le egyszerre. Vagyis indokolt lehet a költözés.
A két beruházás eltérő szakaszban van, a Bayeré jár kicsit előrébb, annyival, hogy a tervezett nyolc tömbből (egy lakó és hét iroda) már hat fejlesztése/építése folyamatban van, a 168 lakásos tömböt várhatóan 2024 második negyedévében át is adják. Az összesen 130 ezer négyzetméternyi irodát kínáló épületek ütemezéséről egyelőre csak annyit tudni, hogy a hétből ötnél tartanak eltérő szakaszban a munkálatok. Mivel a tervek szerint a legutolsó kettőt csak jövő januárban kezdik építeni, a teljes irodakomplexum legkorábban csak 2025 végére készülhet el.
A Rahimkulov-cég által felügyelt Láng projektnél még nem történt kapavágás. Honlapja szerint ott is mintegy 130 ezer négyzetméternyi irodát fognak kialakítani, akárcsak Zuglóban. Ezen kívül előnye még, hogy közeli metrókapcsolata lesz az M3-as révén, szemben a zuglói helyszínnel, amelyik ilyennel nem rendelkezik – hacsak nem hosszabbítják meg az M4-es metrót, ahogy azt eredendően ígérték. Akár az is előfordulhat, hogy egy másik kötött pályán lehet majd megközelíteni, ha visszateszik a felszínre az egykor a Bosnyák térig járó villamost.
Ahogy halad előre a két óriásprojekt és ahogy telik az idő, egyre közelebb leszünk az állami hivatalok bérleti szerződéseinek a végéhez. Ezt most a szakmában 1-1,5 évre teszik, ezután szabadulhatna fel az említett 250-300 ezer négyzetméternyi terület. Elvileg nem egy időpontban kell dönteni ennek a hatalmas mennyiségnek a sorsáról, mert az egyes bérlemények szerződéseit természetesen eltérő időpontokban kötötték, de érdemes lenne az idő előtti felmondást is bevállalni a fenti spórolási példával számolva.
Akkor járna jól az állam (és mi adófizetők), ha 10 évre, új és olcsóbb összköltségű irodaházakba költözhetne sok hivatal, hatóság és a minisztériumok egy része. Túlzás lenne azt mondani, hogy nagyon sürgető lenne a döntés, de az irodapiacon általában egy évvel a tényleges költözés előtt már eldől a későbbi helyszín, így több államilag bérelt irodaterület esetében valójában még idén kellene határozni.
A beruházók általában nem túl hosszú ideig szokták megtartani az általuk építtetett üzleti célú ingatlanokat. A későbbiekben nem kizárt, hogy ezeket az elkészülő irodaházakat a NER-hez tartozó valamelyik alap megvásárolja, így az állam nekik fizeti majd a bérleti és az üzemeltetési díjat. A későbbi vevők így biztos és hosszú távú bevételhez juthatnak. Több ilyen alap már bevásárolt, a Váci úton is vannak irodai ingatlanjaik.
Nagy gondban lesz viszont a tisztán piaci alapon működő bérbeadói oldal, ha a kormány a hosszú távon olcsóbb megoldást választva végre jelentős mennyiségű irodát felszabadítana a belvárosban. Nagyon nehéz lesz bérlőt találni. Az állam által használt bérházak ugyanis többnyire nem iroda céljára épültek, belül műszakilag csak nagyon drágán felújíthatók. Vannak persze eleve irodai használatra épült és még korszerűnek mondható épületek is, de ezeknek csak kis részében ülnek állami bérlők.
A bérbeadók egyébként is bajban vannak, hiszen a hibrid munkavégzés szinte teljesen elterjedt, 20-25 százalékkal levágva az irodaigényeket. Ha ehhez még hozzájön akárcsak 200 ezer négyzetméternyi üresedés, akkor azt nehéz lesz ledolgozni és még több engedményt vagy speciális feltételeket kell adni a magáncégek odacsalogatásához – ezt egyébként a Portfolio minapi Property Investment Forum nevű konferenciáján is hangoztatták a szakértők.
Elvetélt próbálkozások
Az észszerűbb és olcsóbb irodahasználat jegyében egy kormányzati negyed kialakítása már az Antal-kormány, majd az első Fidesz-kormány idején is felmerült, tanulmány is készült erről. Ilyen tervet dédelgettek a második Gyurcsány-kabinet regnálása alatt is, a Podmaniczky utcával párhuzamosan, a MÁV-telken lett volna az irodakomplexum. Voltak magánberuházói ajánlatok is (Wallis csoport, TriGranit, KÉSZ csoport) de a kormány folyamatosan tologatta a szerződést, miközben minden drágult, majd beütött a 2008-as válság, így könnyű volt arra fogni az egész elmeszelését. Orbán Viktor és kormányai az elmúlt 13 év alatt egyszer sem jöttek elő ilyen tervvel, pedig legalább annyira indokolt lenne és annyira sokszor hangoztatták, hogy mennyire igyekeznek spórolni. | NER-es irodaházakba költözhet több állami vagy kormányhivatal | A tisztán piaci alapon működő bérbeadóknak azonban további nagy fejfájást okozna, mert jó darabig nem tudnának mit kezdeni a felszabaduló 250-300 ezer négyzetméterrel. | null | 1 | https://mfor.hu/cikkek/ingatlan/ner-es-irodahazakba-koltozhet-tobb-allami-vagy-kormanyhivatal.html | 2023-10-05 07:24:00 | true | null | null | mfor.hu |
Történelmi lépésnek minősült, amikor 2021 januárjától kivezették a hálapénzt azzal, hogy büntethetővé tették. A Nemzeti Védelmi Szolgálat tavaly 75 esetben tett feljelentést az egészségüggyel kapcsolatban felderített bűncselekmények gyanúja miatt, valamint 11 esetben hálapénz átadása ügyében. Úgy tűnik, a kormány mégsem elégedett az elért eredményekkel, ugyanis „Vesztegetés kiszorítása az egészségügy területén lakossági szemléletformáló kampány kommunikációs feladatainak ellátására” címmel írt ki közbeszerzést nyáron, melynek meg is lettek a nyertesei.
A Nemzeti Védelmi Szolgálat közel 350 millió (egész pontosan: 348 750 000) forintos kampányára nyolc ajánlat érkezett, közülük három cég nyert. Így az összegen és a feladatokon a Har Meron Hungary Kft., a People Group Kommunikációs Kft. és az Art Média Reklámügynökség Kft. osztozik.
A Har Meron Hungary Kft. egyik tulajdonosa Várnai Tamás, akinek a neve onnan lehet ismerős, hogy 2019-ben érintett volt abban az ügyben, amikor szabálytalanságokat talált az EU csalás elleni hivatala, az OLAF egy olyan programban, amelynek az egyik nyertese Óbuda egykori MSZP-s alpolgármesterének, Czeglédy Gergőnek a cége volt. A Direkt36 akkori információi szerint az OLAF húsz pályázatot kifogásolt, ezekben több mint 500 milliárd forint értékben lehetett csatornafejlesztési beruházásokat reklámozni, a pénz 85 százaléka jött az EU-kasszából. A tenderek többségét pedig Várnai Tamás cégei nyerték el – ő az első Orbán-kormány idején komoly állami megrendeléseket elnyerő Ezüsthajó Produkció Kft., majd az újabb Fidesz-kormányzás alatt a TV2 igazgatósági tagja volt.
A második cég, a People Group egyik tulajdonosa, Urbán Zsolt épp idén lett a Magyar Reklámszövetség régi-új alelnöke, de volt ő már a szövetség elnöke is. Bár egykor keményen kritizálta a kormány három perc alatt megszavazott reklámadótörvényét, azt azért tudni lehet az Átlátszó egykori cikkéből, hogy 2016-ban Schmidt Mária, aki akkor épp az 1956-os emlékév kormánybiztosaként vezette a Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásért Közalapítványt (KKTTK), összesen több mint nettó kétmilliárd forintot osztott ki közbeszerzéseken, melyből Urbánnak is jutott. Félmilliárd forint ment el ugyanis a magyarországi magazinokban és online felületeken megjelenített emlékévre, amelyet akkor az 1080 P Solution Agency Kft. nyert el, melyben közvetve Urbán Zsolt is érdekelt volt. És igaz, már ez is a múltba vész, de ő volt az is, aki 2012-ben vezette a négy év múlva véglegesen felszámolt Full Market Zrt.-t, mely igazgatóságában együtt tevékenykedtek Fabó Györggyel. Fabó az úgynevezett Ramiris-ügy – klasszikus áfacsalás – egyik kulcsfigurája volt.
A harmadik nyertes az Art Média Reklámügynökség pedig szintén Urbán egyik érdekeltsége.
Nos, érdekes a sors, hiszen ez a kampány épp hasonló etikai fogalomkörbe tartozó bűncselekmények, a vesztegetések kiszorítására fókuszál.
A szeptember 26-án aláírt szerződés értelmében 2 darab videóspotot kell kidolgozniuk a cégeknek, amelyek a hálapénz elleni küzdelem legfőbb üzeneteit hangsúlyozzák.
„A koncepciónak releváns, a hálapénz adás/elfogadás szükségtelen és/vagy társadalmilag káros és/vagy bűncselekményt megvalósító mivoltát hangsúlyozó üzenetet kell közvetítenie” – áll a közbeszerzési kiírásban.
Ezt követően le kell forgatni a maximum 30 másodperces videó kisfilmeket, végül médiaügynökségi feladatokat kell ellátni, amellyel legalább 5 millió főt el lehet érni. Az, hogy ez a három munkafolyamat a cégek között hogy oszlik meg, azt nem részletezi a pályázati eredményhirdetés.
Egyébként még mindig az volt az egyik legjobb kampány, amikor a TILOS DOHÁNYOZNI mintájára megalkották a TILOS A HÁLAPÉNZ logót, melyet 2021 januárjában Dr. Eörsi Dániel tett ki elsőként a háziorvosi rendelőjében. Ezt követte még ugyanebben az évben, augusztusban a Magyar Orvosi Kamara plakátkampánya, amely során az ország 167 egészségügyi intézményében 4 ezer tacepaót helyeztek ki. | Érdekes cégek nyerték a hálapénz-kampány közbeszerzését | Úgy tűnik, a kormány nem elégedett a csúszópénz kiszorításának ütemével az egészségügyben, mert hálapénzzel kapcsolatos edukációt támogató szemléletformáló kampányt írt ki a Nemzeti Kommunikációs Hivatal. | null | 1 | https://mfor.hu/cikkek/egeszsegugy/erdekes-cegek-nyertek-a-halapenz-kampany-kozbeszerzeset-.html | 2023-10-04 07:32:00 | true | null | null | mfor.hu |
A lombkorona nélküli lombkoronasétány után Hadházy Ákos újabb „hungarikum EU-s projekte” bukkant, ezúttal Máriapócson, ahol víz nélküli csónakázótóval bővült a „turisztikai kínálat” – derül ki a független országgyűlési képviselő pénteki Facebook-posztjából.
A politikus bejegyzése szerint az 1,8 milliárd forintos programból 20 milliót költöttek „két darab, már meglevő fahidacska deszkáinak és korlátjának cseréje; 1db 15 nm-es, napelemes budi” és egy akadálymentes parkolóra, ami Hadházy szerint „nehezen értelmezhető, ha tudjuk, hogy amúgy a terület földúton közelíthető meg”. A posztból az is kiderül, hogy a vízutánpótlás hiánya és a lecsökkent talajvízszint miatt már régóta veszélyben volt az „attrakció”, amit az utóbbi időben úgy igyekeztek fenntartani, hogy egy másik közeli tóból szivattyúzták át a vizet. Csakhogy az áram árának emelkedésével a szivattyúzás éves költsége 700 ezerről 6 millióra emelkedett volna a tavat üzemeltető vállalkozónak, aki ezért felmondta a szerződést, a tó pedig kiszáradt.
„De hiába száradt ki a tó, az EU-s pénzt már megnyerte a falu, így nem volt mit tenni, »ha már megnyerték a pénz, akkor el kell költeni« alapon megcsinálták a kb. egymillió forint/nm áron a napelemes budit” – írta Hadházy Ákos. | Lombkorona nélküli lombkoronasétány után víz nélküli csónakázótavat talált Hadházy Ákos | Hiába száradt ki a tó, az EU-s pénzt már megnyerte a falu. | null | 1 | https://magyarnarancs.hu/belpol/lombkorona-nelkuli-lombkoronasetany-utan-viz-nelkuli-csonakazotavat-talalt-hadhazy-akos-262374 | 2023-10-06 00:00:00 | true | null | null | Magyar Narancs |
Bűncselekmény hiányában elutasította a Budapesti Rendőr-főkapitányság, hogy nyomozzon Lévai István Zoltán XVIII. kerületi volt fideszes politikus ellen – derül ki a Polt Péter legfőbb ügyész Vadai Ágnes országgyűlési képviselőnek küldött válaszából. Lévairól szeptemberben derült ki, hogy ötmillió forintot akart fizetni a kutyapártos Aleva Mártának, hogy elinduljon a helyi DK-s polgármester ellen.
Lévairól a Válasz Online írta meg egy a birtokába került hangfelvétel alapján, hogy pénzt ajánlott az indulásért az MKKP-s politikusnak, Aleva Mártának. Lévai azért akarta elérni a kutyapártos politikus indulását, mert abban bízott, hogy a kutyapártos jelölt Szaniszló Sándort fogja gyengíteni, és így őt segíti a polgármesteri székbe. A fideszes választókerületi elnök az ügy kipattanása után lemondott.
A legfőbb ügyész Vadai Ágnes „nem gondolja, hogy az írásbeli kérdéseim nélkül is dolgozniuk kellene végre?” kérdésére adott válaszában írta le, hogy bűncselekmény hiányában elutasították a feljelentést. Polt Péter közölte, hogy Vadai kérdését „értékelés és esetleges további intézkedés végett” a nyomozó hatóságnak elküldte. Vadai egyébként arról is kérdezte Poltot, hogy ügyészség hivatalból indított-e vizsgálatot az ügyben, illetve arra is kíváncsi volt, hogy hol tart az ügy. | A rendőrség szerint nem bűncselekmény, hogy egy fideszes le akart fizetni egy kutyapártost | Bűncselekmény hiányában elutasította a Budapesti Rendőr-főkapitányság, hogy nyomozzon Lévai István Zoltán XVIII. kerületi volt fideszes politikus ellen – derül ki a Polt Péter legfőbb ügyész Vadai Ágnes országgyűlési képviselőnek küldött válaszából. Lévairól szeptemberben derült ki, hogy ötmillió forintot akart fizetni a kutyapártos Aleva Mártának, hogy elinduljon a helyi DK-s polgármester ellen. | null | 1 | https://telex.hu/belfold/2023/10/06/kutyapart-fidesz-vesztegetes-levai-istvan-zoltan-xviii-kerulet-valasztas | 2023-10-06 10:32:00 | true | null | null | Telex |
A Neue Zürcher Zeitungban megszólaló Nyugat-Balkán-szakértő szerint Orbán Viktor és Milorad Dodik barátkozása veszélyes. Macron orbanizálódik, írja a francia Médiapart cikke. A Guardian újságírója szerint világszerte menetel a megújuló fasizmus. Yuval Noah Harari az izraeli politikáról fejti ki a véleményét a Die Weltben.
A lap szerint a magyarok szavazati jogának megvonása az EU-ban túl kockázatos lépés lenne, és később visszafelé is elsülhetne.
Látványosan egyre több és több elektromos autó fut Európában, de arányukat látva nagyon messze van még a belső égésű motorokkal hajtott járművek leváltása HVG-Ténytár.
Ne feledjük, csak a kormánytagok szavazati jogának megvonása lehetséges. Mi, állampolgárok attól még szavazhatunk az európai parlamenti választásokon, írja szerzőnk. Vélemény. | Filmes területen is kipróbálja magát a honvédelmi miniszter testvére | Szalay-Bobrovniczky Vince helyettes államtitkár a Nemzeti Filmintézetben is pozíciót kap. | null | 1 | https://m.hvg.hu/360/20231008_nemzeti_filmintezet_szalaybobrovniczky_mozizik | 2023-10-08 12:45:00 | true | null | null | HVG360 |
olvasási idő
1 perc
megjelent
2023.10.07. 08:45 | Kormányzati hátszelet kapott a debreceni milliárdoscsalád budapesti beruházása | A Divinus Zrt. most Angyalföldön építkezik, eddig több balatoni projektje is volt. | null | 1 | https://m.hvg.hu/360/20231007_hvg_divinus_balatoni_jachtoktol_angyalfoldi_gyartelepig | 2023-10-07 10:45:00 | true | null | null | HVG360 |
Három magyar és egy finn vezeti azt a céget, amely megvett egy finnországi motorpályát, a KymiRinget – írja a Helsingin Sanomat. A pálya az ország déli részén található. A Motorsport Circuit Holding volt a vásárló, a cégben a finn Mika Wilska, továbbá a magyar Rabb Sándor mellett benne van Őry Kornél és Őry Tamás is, az utóbbi ráadásul Szijjártó Péter külügyminiszter sógora.
A finn lapnak Őry Kornél nem kommentálta az adásvétel hírét azon túl, hogy elismerte annak megtörténtét. Így azt sem tudni, hogy mennyiért vette meg a cég a pályát.
Őry Tamás cégét, a Truck Race Promotion Kft.-t bőkezűen támogatta a Szerencsejáték Zrt. is. Tavaly 23 millió forintot kaptak, azelőtt 25 milliót, 2018 novemberében pedig közel 31 milliót. Ez a cég volt az, amelyik 2019-ben oldalanként egymillió forintért írhatott tanulmányt egy közbeszerzés nyerteseként egy versenypályáról. | Szijjártó Péter sógora is benne van abban a cégben, amelyik motorpályát vett Finnországban | null | 1 | https://hvg.hu/kkv/20231005_Szijjarto_Peter_sogora_is_benne_van_abban_a_cegben_amelyik_motorpalyat_vett_Finnorszagban | 2023-10-05 17:50:00 | true | null | null | HVG |
|
Az idei karate VB rendezvényszervezési, kommunikációs és médiaügynökségi feladatait és a jövő évi ritmikus gimnasztika EB előkészítését is a NER-kedvenc Balássy Gyula cégei végezhetik – derül ki a Nemzeti Rendezvényszervező Ügynökség honlapjáról, ahol a múlt héten frissítették a közbeszerzési szerződések nyilvántartását.
A Media1 által megtalált lista legújabb tételei szerint a Budapesten október végén megrendezésre kerülő 2023. évi WKF Felnőtt Karate Világbajnokságra 1 milliárd 348 millió forintot költhet el a Rogán Antal által vezetett minisztériumhoz tartozó Nemzeti Kommunikációs Hivatal (NKH) jóváhagyásával az állami rendezvényszervező cég. A közbeszerzést a Lounge Event Kft. és a Visual Europe Zrt. közösen nyerte el. A kft. tulajdonosa Balásy Gyula, a zrt.-ben pedig minősített többségű befolyással rendelkezik a New Land Media Kft., amelynek szintén Balásy a tulajdonosa.
Ugyanez a két cég, a Lounge Event és a Visual Europe készíti elő több mint 124 millió forintért a 2024. évi Ritmikus Gimnasztika Európa-bajnokságot is, ami előre jelezheti azt is, hogy az újabb budapesti sporteseményt is ők rendezhetik majd jövőre, de ennél nyilvánvalóan jóval nagyobb összegért.
Ezek mellett szeptember 19-én a Nemzeti Rendezvényszervező Ügynökség kötött egy 450 millió forintos vállalkozói keretszerződést is a Lounge-Visual párossal rendezvényszervezési és kommunikációs feladatok ellátására „kiemelt nemzetközi sportesemény utólagos hatásainak és eredményeinek bemutatása érdekében”. Ezt az összeget még október végéig teljesen el is költhetik. Mint arról a Media1 is beszámolt, Balásy cégei szervezték augusztusban a budapesti atlétikai VB-t is több tízmilliárd forintért.
Az állami rendezvényszervező vállalat legújabb listájából egyébként az is kiderül, hogy még az álláshirdetéseik megjelentetését is a már említett New Land Media Kft.-re, valamint a Lounge Design Kft.-re bízták 1 millió 380 ezer forintért. Mindkét cég ugyanarra a budapesti címre van bejegyezve, és az utóbbinak is Balásy Gyula a tulajdonosa.
Az utolsó pillanatban kihúzatta magát Balásy Gyula, a kék kormányplakátos médiavállalkozó a legbefolyásosabb médiavezetők toplistájáról
Több mint 21 milliárd forint ment el kommunikációra Rogán Antal hivatalából három hónap alatt
Ismét milliárdokat osztott ki Rogán Antal hivatala a NER-kedvenc Balásy Gyula cégeinek
Jövőre még többet költene a kormány az állampapírok reklámozására, amit eddig rendre Balásy Gyula cégeire bíztak
Elromlott a Ferrari, ezért érkezett Lamborghinivel Balásy Gyula, a magyar lakosság rettegésben tartásából súlyos állami milliárdokat kereső milliárdos (Videóval!)
További híreket érhet el a Media1.hu oldalon. Követhet bennünket Facebookon is.
Borítókép: Balásy Gyula, a New Land Media Kft. és a Lounge-csoport tulajdonos-cégvezetője. Fotó: YouTube / 444.hu | Újabb százmilliókat nyertek Balásy Gyula cégei sportesemények kommunikációjára | Ismét a kormány kedvenc médiavállalkozója kapott megbízásokat a Nemzeti Rendezvényszervező Ügynökségtől. | null | 1 | https://media1.hu/2023/10/03/ujabb-szazmilliokat-nyertek-balasy-gyula-cegei-sportesemenyek-kommunikaciojara/ | 2023-10-03 18:42:00 | true | null | null | Media1 |
„Jelenleg folyamatban van” a Paks II. frissített Előzetes Biztonsági Jelentésének (EBJ) vizsgálata – közölte az Országos Atomenergia Hivatal (OAH) a hvg.hu megkeresésére. A hivatal arról nem nyilatkozott, milyen fázisban van a vizsgálat és mikor várható a lezárása:
a frissített EBJ-t akkor fogadja el a hatóság, ha megbizonyosodott arról, hogy a vizsgált szempontoknak megfelel a dokumentum.
Valami nincs rendben
Az EBJ elfogadása meglehetősen fontos, ez képezi ugyanis a létesítési engedély alapját – aminek híján az erőművet nem lehet felépíteni. „A létesítési engedély egy úgynevezett komplex létesítményszintű engedély, amely az erőmű komplett műszaki koncepciójának és biztonsági megoldásainak elfogadására vonatkozik, azok alapján az elvárt nukleáris biztonsági szint elérését értékeli” – magyarázza az OAH.
A Paks II. jelenleg – nevezzük így – ideiglenes vagy feltételes létesítési engedéllyel rendelkezik. Az OAH 2022 augusztusában kiadta az engedélyt, ám visszatartási pontot hozott létre: a Paks II. az alapozásnak saját kockázatára nekiláthat, ám a betonacél szereléseken túl a reaktorblokkok építése csak akkor kezdődhet el, ha a vállalat frissíti és újra beadja az EBJ-t, és azt az OAH jóváhagyta.
Az OAH mostani tájékoztatása szerint ezt a Paks II. meg is tette 2022. november 10-én. Biztosra vehető, hogy valami nincs rendben, hiszen a hivatal ezek szerint közel egy éve vizsgálja a dokumentumot. A feltételes létesítési engedély kiadásakor
az OAH a frissített EBJ elbírálását 120 napra taksálta, vagyis ha minden rendben lenne, már idén év elején végeznie kellett volna.
Az EBJ frissítésére azért van szükség, mert az erőmű részletes terveinek kidolgozása haladt azóta, hogy a Paks II. 2019 végén beadta az engedélykérelmet, ráadásul az engedélyezés során észrevételeket tett nemcsak maga az OAH, de az egyéb illetékes szakhatóságok, felkért szakértők, illetve a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség.
A Roszatom nem képes megfelelni az uniós szabványoknak
Nem mellékes, hogy a jelenlegi, feltételes létesítési engedély megszerzése is enyhén szólva nehezen jött össze. Paks II. az eredeti engedélykérelmet még 2020-ban adta be. A hivatalnak alapesetben egy éve lett volna elbírálni a kérelmet – miután a korábbi 18 hónapos határidőt a második Orbán-kormány 2011-ben lecsökkentette. Az egy évet egy alkalommal meg lehet hosszabbítani 3 hónappal. Ezzel a lehetőséggel az OAH élt is, így 2021. szeptember 30-ára módosult az eljárás lefolytatására rendelkezésére álló határidő.
A hivatal azonban nem adta ki az engedélyt 2021 őszén, mert további értékeléseket látott szükségesnek, és hiánypótlásokra szólította fel a Paks II-t. Végül ugyebár 2022 augusztusában adta ki a feltételes engedélyt, a véglegeset pedig azóta sem.
Magyarán
gyakorlatilag az elvben egyéves engedélyezési eljárás immár mintegy három és fél éve húzódik.
A késlekedés oka alapvetően, hogy a kivitelező orosz Roszatom – illetve egész pontosan egyik leányvállalata, de ez mellékes – egész egyszerűen képtelen az uniós – így a magyar – elvárásoknak és szabványoknak megfelelő tervdokumentációt összeállítani. Erről a magyar hatóság és a magyar kormány nem beszélnek nyíltan, ám a Roszatom Finnországban nekifogott a Paks II. testvérerőművének felépítésének, és ott ugyanúgy elakadt az engedélyezéssel – amiről a finn szereplők sokkal nyíltabban beszéltek.
Jelentős különbség Magyarországhoz képest, hogy Moszkva ukrajnai agressziója után a finnek kukázták a projektet – míg Magyarországon minden bizonytalanság és fennakadás ellenére halad előre.
A finn Fennovoima konzorcium már 2022 májusában azonnali hatállyal felmondta a Hanhikivi nukleáris erőmű tervezéséről és építéséről az orosz Roszatommal,
illetve annak leányával, a RAOS Projecttel kötött szerződést. A konzorcium tagjai elsősorban finn állami és önkormányzati vállalatok, a Roszatomnak finn leányán keresztül 34 százalékos részesedése van.
A Fennovoima a RAOS Project „jelentős és egyre növekvő” csúszásaival, illetve a beruházás leszállításának képtelenségével indokolta a szerződésbontást, továbbá azzal, hogy az ukrajnai háború még rontott a kockázatokon. Mióta Oroszország megtámadta Ukrajnát Mika Lintila finn gazdasági miniszter már többször kijelentette, hogy ebben a helyzetben a Hanhikivi erőmű nem kaphatja meg a létesítési engedélyt. A Roszatom ugyanis ilyen típusú reaktort még nem épített az EU-ban.
Hiányzik a német irányítástechnika
A Paks II. számára a létesítési engedély levegőben lógásán túl jelenleg a legnagyobb kockázat, hogy Berlin még mindig nem adta meg az exportengedélyt a Siemens Energy-nek arra, hogy leszállítsa a Roszatomnak az új paksi erőmű irányítástechnikai rendszerét. Elég egyértelmű, hogy irányítástechnika nélkül az erőművet nem lehet üzembe helyezni, és minimum kérdéses, hogy a német cég szerepvállalása technikailag-technológiailag pótolható-e. Arról nem beszélve, hogy minden, jelentős beszállító-változást az OAH-nak is engedélyeznie kell.
A paksi bővítésért felelős miniszter, Szijjártó Péter idén nyáron Párizsban, az EDF francia energetikai vállalat vezérigazgatójával folytatott megbeszélése után arról beszélt, a német cég szerepét konzorciumi partnere, a francia Framatome veheti át. Vagy nem veszi át – az egyeztetés után Szijjártó csak feltételes módban beszélt, illetve a „minden bizonnyal” kifejezést használta. Magyarán valójában nem született megállapodás arról, hogy a Siemens Energy-t kiteszik a projektből, így arról sem, hogy a Framatome átveszi a szerepét – erről érdemi bejelentést azóta sem tettek a felek.
A helyzet biztosan nem egyszerű, azon túl, hogy a változtatást az OAH-nak engedélyeznie kellene, a Siemens Energy és a Framatome a Roszatom beszállítói, amely kulcsra kész kivitelezést vállalt. A beszállítói szerződést ismeretének híján nem lehet megmondani, milyen körülmények közt és hogyan lehet egyáltalán kitenni a Siemens Energy-t a projektből. Az biztos, hogy a magyar miniszternek ebben a kérdésben semmiféle illetékessége nincsen – háttértárgyalásokat nyilván folytathat, de a probléma megoldása Berlinen, a Roszatomon, a Siemens Energy-n és a Framatome-on múlik.
Pakson ásnak, Oroszországban berendezések készülnek
Miközben a projektet több nagyon komoly probléma övezi, a kivitelezés gőzerővel zajlik – mondhatni, a kormány úgy robog előre az autópályán, hogy annak további szakaszain még hiányzik pár híd néhány szakadék fölül. Szijjártó Pétert a jelek szerint mindez nem aggasztja, pedig baleset lehetőségét is magával hozza, a miniszter inkább heti szinten, de előfordul, hogy naponta ad ki győzelmi jelentéseket.
Legutóbbi beszámolója szerint a megépült résfal hossza mostanra átlépte az egy kilométert, miközben összesen 2700 méterre lesz szükség az erőmű építésének előkészítése során. Emellett a kivitelező újabb kapacitásokat telepít a helyszínre, így a munka fel fog gyorsulni. Megkezdődött a leendő hatos blokk alatti talaj kitermelése, s már több mint félmillió köbméternél tart a folyamat, vagyis a munka fele már nagyjából itt is kész, miközben az ötös reaktornál már el is készült öt méteres mélységig a kitermelés. A következő feladat a talajszilárdítás lesz, amely november elsején indult.
Ezzel párhuzamosan pedig elkészítik a 23 méteres mélységig történő talajkitermelésre vonatkozó engedélyeket - sorolta. Hozzátette, hogy
a Roszatom már megrendelte a hosszú gyártási idejű berendezéseket,
például a reaktorpalást előállítása is megkezdődött már Oroszországban.
Utóbbival kapcsolatban az OAH azt közölte a hvg.hu-val, hogy a hosszú gyártási idejű berendezések egyenként gyártási engedélykötelesek.
Ezek gyártása az OAH engedélye alapján kezdhető meg, nem feltétel a frissített EBJ elfogadása.
Például a reaktortartály és a zónaolvadék-csapda már rendelkezik gyártási engedéllyel.
„A nukleáris biztonsági követelmények teljesítését/teljesülését az OAH több lépésben (gyártási engedélyezés, gyártás során - gyártóművi átvétel, szerelés, üzembehelyezés stb.) felügyeli, ellenőrzi” – szögezi le a hivatal.
Év végéig felülvizsgálják az ütemtervet
Mindenesetre Magyarország és Oroszország módosították a projekt finanszírozásáról kötött államközi szerződést, a Paks II. és a Roszatom pedig módosították a kivitelezési szerződést. Utóbbi dokumentumot a Paks II. nyilvánosságra hozta, ám épp a legérdekesebb részek ki vannak takarva, így továbbra is csak a kormány szava garantálja, hogy a bővítésben nem történtek érdemi változások.
Nem megismerhető a telephely-elrendezést részletező melléklet (5 oldal) sem, pedig vélhetően itt találhatóak azok a módosítások, amelyek a bővítésért felelős miniszter, Szijjártó Péter szerint hozzájárulnak a projekt gyorsabb kivitelezéséhez, illetve lekövetik az elmúlt években bekövetkezett technológiai változásokat.
A kivitelezés módosítása szerint biztos, hogy a lassan évtizedes csúszásba került bővítés ütemezése újra változik. A módosítás értelmében
az ütemtervet a felek idén év végéig felülvizsgálják, figyelemmel arra, hogy a „létező körülmények” hatással vannak a projekt kivitelezésére.
A módosításban látható, hogy immár nem kell minisztériumi jóváhagyás a Paks II. kivitelezési szerződésének módosításához. Mivel a szerződés a Paks II. Zrt. és az Atomsztrojexport-Roszatom között áll fenn, technikailag innentől a bővítés akár a kormány, illetve az azt finanszírozó magyar állam nélkül módosítható. Ez persze leginkább formalitás, a Paks II. Zrt. persze állami cég, a vezetőjét – jelenleg a volt eximbankos Jákli Gergely elnök-vezérigazgató – a tulajdonosi jogokat gyakorló miniszter nevezi ki. Vagyis praktikusan aligha reális, hogy a Paks II. Zrt. vezetője önhatalmúlag módosítsa a szerződést, főleg, hogy az magyar állami, illetve uniós engedélyekhez és felügyelethez kötött.
Szijjártó a hvg.hu erről beszámoló cikkét „butaságnak” minősítette, mondván nincs szó a paksi projekt kiszervezéséről, bár azt elismerte, hogy a kivitelezési szerződés módosítására már „nem kell annyi miniszteri engedély”.
Moszkva gyakorlatilag bármikor leállíthatja a hitelt
A miniszteri engedélykötelezettség megszűnését a módosítás a finanszírozási államközi szerződés módosításából vezeti le. Az eredeti, 2014-ben törvénybe foglalt hitelmegállapodás szerint a kölcsön igénylése és jóváhagyása a budapesti és moszkvai minisztériumok feladata. Ezt a 2023-as – már csak veszélyhelyzeti kormányrendeletben kihirdetett – módosítás törölte, egyben teljesen átalakította a hitelben részt vevő szereplők személyét és feladatait mindkét oldalon.
A 10 milliárd eurós államközi hitelt új orosz (állami) bank nyújtja Magyarországnak a paksi bővítés kivitelezéséhez. A bankváltásra azért volt szükség, mert az eredeti megállapodásban megjelölt orosz állami pénzintézet, a Vnyesekonombank a legszigorúbb amerikai és európai szankciók alatt áll.
A módosítás értelmében a megállapodás már nem határozza meg konkrétan, hogy orosz és magyar oldalról mely szervezetek vesznek részt a hitel folyósításában és törlesztésében. Az „ügynökök” kilétét orosz részről a moszkvai pénzügyminisztérium, magyar részről a Gazdaságfejlesztési Minisztérium határozza meg, a felek tájékoztatják egymást, az ügynökök pedig megállapodnak egymással.
Ha a szankciók annyira széles körűvé válnának, ha egész egyszerűen nem maradna orosz oldalon szankcionálatlan bank (szereplő és egyéb tényező), amit ki lehetne jelölni a szabályoknak megfelelő ügynöknek
Magyar oldalon egy augusztus végi kormányrendelet szerint a Varga Mihály pénzügyminiszternek alárendelt Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) helyett a kifizetésekben „szükség esetén” az atomerőmű-építésért felelős cég saját leányvállalata is közreműködhet. Az eddigi jogszabály szerint az új atomerőművi blokkokkal kapcsolatos kifizetések az ÁKK-n keresztül történtek, amely az állam tulajdona, a tulajdonosi jogokat a pénzügyminiszter gyakorolja. Ezekben az ügyekben immár szükség esetén az ÁKK helyett, illetve mellett a Paks II. nemrég gründolt leánya, a Finatom Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság eljárhat. A cég ügyvezetője ugyanúgy Jákli Gergely, mint az egész Paks II. Zrt.-nek | Amiről Szijjártó hallgat: a Paks II. legfontosabb engedélye még mindig a levegőben lóg | Majd’ egy év elteltével még zajlik annak a frissített dokumentumnak az elbírálása, ami a Paks II. végleges létesítési engedélyének alapja – az atomhivatal az elbírálást eredetileg 120 napra taksálta. A hosszú gyártási idejű alkatrészek egy része már készül Oroszországban, ezek külön engedélyeket kaptak, de a hivatal a gyártást is ellenőrzi. | null | 1 | https://m.hvg.hu/gazdasag/20231004_Amirol_Szijjarto_hallgat_a_Paks_II_legfontosabb_engedelye_meg_mindig_a_levegoben_log | 2023-10-04 17:30:00 | true | null | null | HVG |
BKV;per;3-as metró;Metrowagonmash;
2023-09-20 06:15:00
Százmillió euró a tét, a BKV már az eredeti beszerzési ár csaknem felét követeli a 3-as metró kocsijait gyártó orosz cégtől
A metróper négy éve indult el a Fővárosi Törvényszéken, de még mindig csak a perfelvételnél tartanak. Messze még a vége.
Csigalassúsággal halad a BKV Zrt. és az orosz metrókocsikat hivatalosan felújító, a valóságban újragyártó orosz Metrowagonmash MWM közötti per. A fővárosi közlekedési társaság 2019 februárjában adta be keresetét, mivel az orosz cég nem volt hajlandó megfizetni a BKV által – a sorozatos késedelmes teljesítés miatt – követelt milliárdos kötbért.
A Fővárosi Törvényszéken zajló per vége azonban még mindig a távoli ködbe vész. Összehasonlításul: a főváros másik közlekedési cége, a Budapesti Közlekedési Központ (BKK) 2021 szeptemberében perelte be az e-jegy-rendszer kiépítésére vállalkozó német Scheidt & Bachmann GmbH-t. A Nemzetközi Gazdasági Kamara (ICC) mellett működő választott bíróság idén októberben egy hetes tárgyalássorozaton dönt az ügyben, az ítélet várhatóan még az idén megszületik a fővárosi elektronikus jegyrendszer bukása miatt indított eljárásban. (A BKK több tételben összesen 25 millió euró és hétmilliárd forint megfizetését kéri kamatostól.)
A metróper négy éve indult el a Fővárosi Törvényszéken, de még mindig csak a perfelvételnél tartanak – válaszolta a Népszava kérdésére a BKV. Egyelőre még egyetlen tárgyalást sem tartottak az ügyben, sőt tárgyalási napot sem tűztek még ki. Így továbbra is megjósolhatatlan, hogy mikor hirdetnek ítéletet.
A BKV követelése azonban az évek múlásával egyre hízik. A Népszavának adott tájékoztatásuk szerint a közlekedési cég követelése nagyjából 100 millió euróra – azaz 38 milliárd forintra – rúg most különféle kötbérek, kárátalány, illetve kártérítés jogcímén.
A BKV már 2017-ben megállapította, hogy az M3-as metróvonal járműállományának korszerűsítéssel egybekötött felújítására 219,2 millió euróért (akkori árfolyamon mintegy 69 milliárd, jelenlegin 83 milliárd) forintért vállalkozó „Metrowagonmash (MWM) a szállítói szerződésben vállalt feladatok jelentős részét késedelmesen vagy egyáltalán nem teljesítette”. Addigra összesen 11 alkalommal csúszott ki a szállítói szerződésben rögzített határidőkből – írta Bolla Tibor BKV elnök-vezérigazgató akkortájt Bogatirjev Borisz Jurjevicsnek, az MWM vezérigazgatójának. A levélhez csatolt kötbértáblázat szerint a késések között már akkor akadt egy éves, alig két évvel a kontraktus 2015. augusztusi aláírása után. A táblázatban szereplő tételek akkor összesen 2,7 millió eurót, azaz 845 millió forintot tettek ki. Ebbe még nem számították bele a szerelvények műszaki állapota miatti forgalomkiesések kárigényét, a veszteglő szerelvények utáni kárátalányt.
Az orosz fél azonban hivatalosan semmit nem ismert el és semmilyen kártérítési összeget nem tartott elfogadhatónak. A BKV és a városvezetés hosszas vívódás után a per mellett döntött. Akkortájt hatmilliárd forintnak megfelelő kötbért követeltek, amely elsősorban a szerződésben foglalt egyes részhatáridők elmulasztásából keletkezett. Vagyis a közlekedési cég akkor a minőségi hibákból eredő, nehezebben bizonyítható kár megtérítése helyett a könnyebben alátámasztható késedelemre fókuszált.
Örökös piacot biztosítunk az oroszoknak
Már az is évekbe telt, amíg a periratokat át tudták adni az orosz félnek. A Fővárosi Törvényszék az Igazságügyi Minisztérium segítségét kérte az üggyel kapcsolatos iratok kézbesítéséhez. A tárca Nemzetközi Magánjogi Főosztálya 2019 áprilisában továbbította azokat először az illetékes orosz hatóságnak. Ezt még megismételték néhányszor, mire az MWM idén nyár elejére végre hivatalosan is átvette a dokumentumokat. Különös egybeesésként az orosz cég éppen akkor kapott felmentést az ukrán háború miatti uniós behozatali tilalom alól. A 11. uniós szankciós csomagról szóló tárgyalások során ugyanis Magyarország elérte, hogy a budapesti 3-as metróvonal karbantartásához és felújításához szükséges orosz áruk és szolgáltatások lekerüljenek a behozatali tilalom alá tartozó listáról.
Az Orbán-kormány beavatkozása az orosz metrókocsi-beszerzésbe nem meglepő, hiszen az ügyet kezdetektől a főváros feje felett intézték. Szijjártó Péter külügyminiszter már akkor Moszkvában tárgyalt a felújításról, amikor a 3-as vonalon közlekedő metrókocsik tenderét meg sem hirdették. A kormány nyomására döntött úgy a főváros, hogy új szerelvények vásárlása helyett a régieket újítja fel, amellyel szélesre tárták a kaput az orosz kocsikat eredetileg gyártó cég előtt, hiszen a műszaki dokumentációt eleve ők birtokolták. A vállalkozói szerződés aláírásakor Illés Géza Márton – a Fidesz-közeli háttéremberként nyilvántartott Tombor András akkori ügyvédje – képviselte az orosz céget. Így vásárolt felújítottnak mondott korszerűtlen metrókocsikat a BKV, amelyet azután csapnivaló minőségben, nagy késésekkel szállított le az orosz cég.
A Karácsony Gergely vezette ellenzéki önkormányzat utasítására elkészült jelentés 18 sorozathibát tárt fel, így örökös piacot biztosíthatunk az orosz cégnek. A per pedig még évekig tarthat. | Százmillió euró a tét, a BKV az eredeti beszerzési ár felét követeli a 3-as metró kocsijait gyártó orosz cégtől | Csigalassúsággal halad a BKV Zrt. és az orosz metrókocsikat hivatalosan felújító, a valóságban újragyártó orosz Metrowagonmash MWM közötti per. A fővárosi közlekedési társaság 2019 februárjában adta be keresetét, mivel az orosz cég nem volt hajlandó megfizetni a BKV által – a sorozatos késedelmes teljesítés miatt – követelt milliárdos kötbért. | null | 1 | https://nepszava.hu/3209312_3-as-metro-per-bkv-koveteles-metrowagonmash-beszerzesi-ar | 2023-09-20 21:36:00 | true | null | null | Népszava |
A miniszterelnök pisai repülőútja kapcsán indult ügyben a Budai Központi Kerületi Bíróság nyomozási bírója egyetértett a Budapesti Regionális Nyomozó Ügyészség eljárást bűncselekmény hiányában megszüntető határozatával - közölte egy, lapunkhoz szerda délután eljuttatott tájékoztatásban a Központi Nyomozó Főügyészség.
Ebben emlékeztetnek, hogy Hadházy Ákos hivatali visszaélés bűntette és hűtlen kezelés bűntette miatt tett feljelentését, amiért tavaly márciusban Orbán Viktor Kairóból hazafelé tartva egy laza ezer kilométeres kitérővel elugrott Pisába a honvédségi géppel.
Orbán Viktor Kairóból hazafelé beugrott Firenzébe és Velencébe is közpénzen lazítani egy kicsit
A hivatali visszaélés bűncselekményének kérdését viszonylag gyorsan lezárták, azonban a hűtlen kezelés tekintetében szükségesnek tartották annak tisztázását, hogy a biztonsági előírások miként viszonyulnak a költséghatékonyság igényéhez, milyen jogszabályi előírások alapján előzik meg őket.
Hadházy Ákos: Nyomozásra utasította a bíróság az ügyészséget Orbán Viktor pisai útjával kapcsolatban
A Budapesti Regionális Nyomozó Ügyészség a nyomozás lefolytatását követően hozott határozatával az eljárást bűncselekmény hiányában megszüntette.
A megszüntető határozattal szemben Hadházy Ákos előterjesztett egy ismételt felülbírálati indítványt, amelyet a Budai Központi Kerületi Bíróság szeptember 18-án elutasított. A bíróság a határozat indoklásában kifejtette: a nyomozó ügyészség az eljárásjogi törvény rendelkezéseinek megfelelően, a korábbi nyomozási bírói határozat indokolásában meghatározottak alapulvételével folytatta le a nyomozást.
Az ügyészség szerint minden rendben Orbán Viktor olaszországi kiruccanásával
Az ügyészség az eljárás lezárása szempontjából jelentőséggel bíró nyomozati cselekményeket elvégezte, a megszüntető határozatban a szükséges jogszabályokat megjelölte. A bíróság a határozatában egyértelműen osztotta azt az ügyészségi álláspontot is, amely szerint
Összességében a nyomozási bíró a határozatában megállapította: a Budapesti Regionális Nyomozó Ügyészség eljárást megszüntető határozata megalapozott, törvényes volt - összegeztek, egyúttal megjegyezve, hogy a kiegészítő pótmagánvádas eljárás hatálybalépése óta, az elmúlt közel kilenc hónapban a Budai Központi Kerületi Bíróság egyetlen ügyben sem állapította meg, hogy helye lenne vádemelésnek. | Nincs itt semmi látnivaló: nem merülhet fel bűncselekmény gyanúja a miniszterelnök pisai útjával kapcsolatban | A miniszterelnök pisai repülőútja kapcsán indult ügyben a Budai Központi Kerületi Bíróság nyomozási bírója egyetértett a Budapesti Regionális Nyomozó Ügyészség eljárást bűncselekmény hiányában megszüntető határozatával - közölte egy, lapunkhoz szerda délután eljuttatott tájékoztatásban a Központi Nyomozó Főügyészség. | null | 1 | https://nepszava.hu/3209462_orban-viktor-pisa-honvedseg-ugyeszseg-nyomozas | 2023-09-20 21:42:00 | true | null | null | Népszava |
Pécs;felújítás;tűzoltóság;katasztrófavédelem;
2023-09-26 13:49:00
Milliárdok tűntek el a „polip” építkezésein, bizonytalan, hogy a pécsi tűzoltólaktanya egyre sürgetőbb felújítása mikor folytatódhat
A kormánykapcsolataival kérkedő generálkivitelezőnek tucatnyi vállalása dőlt be, nyomozás folyik az ügyben, ám a károsultak szerint a tettesek sérthetetlenek.
Pécsen 2022. októberében átadták az 1,3 milliárd forintból megépült új tűzoltólaktanyát a Tüzér utcában. Az ünnepi perceket az rontotta, hogy addigra leállt Pécs régi tűzoltólaktanyájának felújítása az Engel János utcában. Pedig Pécsen a katasztrófavédelemnek ez a nagyobb és fontosabb bázisa. Az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság célja az volt, hogy a település keleti és nyugati súlypontjában is működjön egy-egy laktanya, így gyorsabban érhetik el a pécsi lánglovagok a térség tűzeseteit. A régi laktanya állapota aggasztó, ezért a terv az, hogy ezt az épületet lebontják pinceszintig, s mellé emelnek egy új épületet.
A kivitelezésre kiírt közbeszerzési pályázatot 3,3 milliárdos ajánlattal a Falcon Global Zrt., illetve az Octopus Invest Kft. konzorciuma nyerte el. A két fővárosi cégnek nem volt érdemi múltja az építőiparban, s nem rendelkeztek a kivitelezésben jártas szakemberekkel, illetve a munkákhoz szükséges eszközökkel. Alvállalkozókra bízták a munkát, és 2021. májusában aláírták az erről szóló szerződést a pécsi Building-Tech Kft. és a kozármislenyi Extremeworks Kft. konzorciumával. A két cég 2,4 milliárdért vállalta a munkát.
A generálkivitelező és az alvállalkozó közötti együttműködés néhány hét alatt ellehetetlenült. Az Extremeworks gazdája, Bende Zsolt azt állítja, hogy a munkához nélkülözhetetlen kiviteli tervek és közműkiváltási engedélyek hiányoztak. Ezt naponta jelezték, és a hiányosságokat rögzítették az építési naplóban, ám az Octopus irányítói semmit se tettek. Emiatt szeptemberben felkértek a viták tisztázására egy szakértőt, aki az alvállalkozók igazát erősítette. Amikor a szakvéleményt átadták az Octopus vezetőjének és benyújtották addig elvégzett munkájuk számláját, a generálkivitelező szerződést bontott az alvállalkozókkal. Mivel a kivitelezés leállt, 2022. őszén a katasztrófavédelmi főigazgatóság szerződést bontott a generálkivitelezővel.
Így nem tudták befejezni az őriszentpéteri általános iskola 590 milliós korszerűsítését és Vácon egy bölcsőde 415 millióért vállalt kivitelezését, ezért mindkét helyen szerződést bontottak velük. Ez történt Csornán és Mosonmagyaróváron, ahol tanuszoda megépítésére kötöttek kontraktust 1,2, illetve 1,1 milliárdért. De nem boldogultak a piliscsévi iskola mindössze 80 milliós korszerűsítésével se. A tatabányai katolikus gimnáziumot átadták ugyan időre, ám az alvállalkozókat csak részben fizették ki.
Az atlatszo.hu 2022-ben és 2023 tavaszán több alkalommal is foglalkozott az Octopus és a Falcon Global tevékenységével, s mint leírták, a beruházások azért álltak le, mert a generálkivitelező nem fizette ki alvállalkozóit. A lap próbált beszélni a két céget birtokló házaspárral, a monyoródi lakhelyű Németh Zsuzsannával és a budapesti Németh Jánossal, ám ők megszólaltathatatlanok voltak. Ráadásul 2022. közepén el is adták az Octopust, ám az új gazda se nyilatkozott. Hogy az új tulajdonos miért vette meg a milliárdos adóssággal terhelt, munka nélkül maradt és a közbeszerzésektől immár eltiltott céget: rejtély.
2023. márciusában elindult az Octopus Invest felszámolása. Szerettük volna megtudni, hogy az Octopus ellen hányan és milyen összértékben nyújtottak be hitelezői követelést, ám a felszámoló, a Vámház-Audit Zrt. nem akar nyilatkozni. Nem is köteles erre, tőle függ, megteszi-e. A tájékoztatást ezúttal azért éreztük indokoltnak, mert az Octopus bukása közügy. Hisz olyan uniós és állami támogatású beruházások sora dőlt be, amelyek, ha elkészülnek, több százezer embert szolgálnának ki. A meg nem valósult beruházások miatt a magyar költségvetés elesik több milliárd forint uniós forrástól. Az se mellékes, hogy a generálkivitelező miatt kisvállalkozások sora nullázódott le, gazdáikkal együtt.
Az Octopus egyik kárvallottjától megtudtuk, hogy a cég ellen a májusi hitelezői megbeszélésen 56-an több mint 2 milliárd forintos követelést nyújtottak be. Ennél nagyobb, 4 milliárdos tartozásról értesült Novák Előd, a Mi Hazánk parlamenti képviselője, aki az Országgyűlésben „Hová tűnik el a közpénz?” címmel szólította meg ebben az ügyben Pintér Sándor belügyminisztert júliusban. A kérdésre az építési tárca miniszterhelyettese, Csepreghy Nándor válaszolt, ám abból nem tudtuk meg, hogy az Octopus esetében hová folyt el a közpénz, és mi lesz a károsultakkal.
A kifizetetlen alvállalkozók úgy tudják, hogy az Octopusnak nem maradt vagyona, így a felszámolás révén nem számíthatnak káruk enyhítésére. A pécsi laktanyafelújításnál érdekelt Bende Zsolt nem is adott be hitelezői igényt, ha megteszi, csak az ügyvédi költségeit gyarapítja. Igaz, az ő cégének csupán 18 millióval tartozik az Octopus, viszont a Building-Tech – ami megépítette a laktanya alapját és pinceszintjét – felszámolás sorsára jutott, neki a generálkivitelező 150 millióval maradt adósa.
Szerettük volna erről megkérdezni a Németh-házaspárt, ám egykori telefonszámaik egyike se él, így nem értük el őket. Az alvállalkozók szerint az Octopus másra költötte a pénzt, nem a vállalt beruházásokra, ezért a cég törvénytelenül gazdálkodott. Mint már írtuk, a kft. felszámolója nem nyilatkozott lapunknak, így arra se kívánt válaszolni, hogy tett-e feljelentést az Octopus gazdálkodása miatt, holott a pénzek eltűnése felvetheti a vagyonkimentés gyanúját. Bende Zsolt viszont elmondta, hogy ő 2022 végén tett feljelentést, csalás gyanújával. A vállalkozó érdeklődött a vizsgálatról a pécsi rendőrségen, s ott azt mondták: a NAV nyomoz, és a vizsgálatot a Fővárosi Főügyészség felügyeli. Beszéltünk a főügyészséggel, ahonnan azt a választ kaptuk, hogy „költségvetési csalás bűntette miatt indult vizsgálat, ami jelenleg felderítési szakban van, így gyanúsításra még nem került sor”. Hozzátették, hogy kérdéseinkre a NAV jogosult válaszolni. Megkérdeztük a NAV-ot is, szerettük volna tudni, hogy az Octopus hány meghiúsult munkája miatt folyik vizsgálat és mekkora a teljes kárérték, ám írásos kérdésünkre csak annyit válaszoltak, hogy az ügyben „nincs nyilvánosságra hozható információ”.
A kifizetetlen alvállalkozók biztosak abban, hogy soha nem is lesz, amiképp az sem lesz meg, hogy ki „nyúlta le” a pénzt, szerintük az Octopus valódi gazdái „érinthetetlenek”, és polipcsápjaik bárhová elérnek. A kft. korábbi vezetői az alvállalkozókkal folytatott tárgyalásokon többször is azzal kérkedtek, hogy cégük remek kormánykapcsolatokkal rendelkezik. Ezt az állítást „hitelesítette”, hogy a kft. sorra nyert az állami beruházások közbeszerzésein. A megbeszéléseken – állítólag – többször elhangzott, hogy a tulajdonosi körben érintett a miniszterelnök testvére, Orbán Áron is. A cégbírósági bejegyzésekben ennek nem találtuk nyomát. Ugyanakkor Bende Zsolt szerint Orbán Áron járt Pécsen a laktanyaberuházás kapcsán. A lapunknak névtelenül megszólaló pécsi tűzoltók erről nem tudnak. Az atlatszo.hu is értesült a kormányfő öccsének Octopus-beli érintettségéről, meg is kérdezték erről Orbán Viktor sajtófőnökét, aki ennyit válaszolt: „a miniszterelnök nem foglalkozik üzleti ügyekkel”.
Amúgy a katasztrófavédelem mindenképp be kell fejezze a pécsi laktanya felújítását. Kiszivárgott, hogy a munka folytatásáért – az építőanyagok drágulása miatt – immár 8 milliárdot kérnének a kivitelezők. | Milliárdok tűntek el a „polip” építkezésein, bizonytalan a pécsi tűzoltólaktanya felújítása | Pécsen 2022. októberében átadták az 1,3 milliárd forintból megépült új tűzoltólaktanyát a Tüzér utcában. Az ünnepi perceket az rontotta, hogy addigra leállt Pécs régi tűzoltólaktanyájának felújítása az Engel János utcában. Pedig Pécsen a katasztrófavédelemnek ez a nagyobb és fontosabb bázisa. Az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság célja az volt, hogy a település keleti és nyugati súlypontjában is működjön egy-egy laktanya, így gyorsabban érhetik el a pécsi lánglovagok a térség tűzeseteit. A régi laktanya állapota aggasztó, ezért a terv az, hogy ezt az épületet lebontják pinceszintig, s mellé emelnek egy új épületet. | null | 1 | https://nepszava.hu/3209958_pecsi-tuzoltolaktanya-felujitas-katasztrofavedelem-octopus | 2023-09-26 21:45:00 | true | null | null | Népszava |
ellenzék;feljelentés;háború;Vadai Ágnes;Polt Péter;lejáratókampány;CÖF-CÖKA;
2023-09-26 07:12:00
Polt Péter szerint a NAV nyomozhat a CÖF ellenzéket lejárató „háborúpártiak” kampánya miatt
Egy ellenzéki kérdés nyomán a legfőbb ügyésznek is gyanús lett, honnan volt milliárdos kerete egy több száz millió forintos veszteséget termelő kis kft.-nek.
A „Honnan volt 1 milliárd forintja a veszteséges Kövess minket 2022 Kft.-nek az ellenzéki politikusokat lejárató kampányra?” című kérdését feljelentésként értékeltem, azt a Nemzeti- Adó és Vámhivatal (NAV) Bűnügyi Főigazgatóságához továbbítottam – írta Polt Péter legfőbb ügyész hétfőn Vadai Ágnes DK-s országgyűlési képviselőnek az ügyben küldött – az ügyészségi portálon olvasható – válaszában. Azt még nem tudni, hogy a NAV már elrendelte-e a nyomozást, de a korábbi hónapokban az országot elárasztó „háborúpártiak” plakátok eredete egy, a múlt év végéig 300 milliós veszteséget termelő cégtől így is több, mint gyanús.
Szeptember elején lapunk is beszámolt a 24.hu cikke alapján arról, hogy a reklámköltéseket monitorozó Kantar Media adatai szerint 1,066 milliárd forintot költött az ellenzéki politikusokat háborúpártinak beállító plakátkampányra a CÖF-CÖKA fideszes álcivil szervezet cége, a Kövess minket 2022 Kft. Ugyan a tényleges költség úgynevezett listaára kedvezményeket, jutalékokat levonva valamivel kevesebb lehetett, de így is legalább több száz millió forintba kerülhetett.
A lap által ismertetett adatok szerint az álcivil szervezet a pénzből összesen 1735 citylighton és több mint 1200 óriásplakáton hirdette a kormányzati jelszót a Márki-Zay Péterrel, Dobrev Klárával, Karácsony Gergellyel, Fekete-Győr Andrással és persze Gyurcsány Ferenccel illusztrált plakátokkal.
Ami azonban magának a legfőbb ügyésznek is gyanús lehetett, hogy a 2021-ben alapított Kövess minket 2022 Kft. első évében 121 millió forintos veszteséget termelt, tavaly pedig 177 millió mínusz volt az adózott eredmény. Az ellenzéki politikusokat lejárató kampányt finanszírozó cég azonban még csak nem is reagált az újságírói megkeresésekre. | Polt Péter szerint a NAV nyomozhat a CÖF ellenzéket lejárató „háborúpártiak” kampánya miatt | A „Honnan volt 1 milliárd forintja a veszteséges Kövess minket 2022 Kft.-nek az ellenzéki politikusokat lejárató kampányra?” című kérdését feljelentésként értékeltem, azt a Nemzeti- Adó és Vámhivatal (NAV) Bűnügyi Főigazgatóságához továbbítottam – írta Polt Péter legfőbb ügyész hétfőn Vadai Ágnes DK-s országgyűlési képviselőnek az ügyben küldött – az ügyészségi portálon olvasható – válaszában. Azt még nem tudni, hogy a NAV már elrendelte-e a nyomozást, de a korábbi hónapokban az országot elárasztó „háborúpártiak” plakátok eredete egy, a múlt év végéig 300 milliós veszteséget termelő cégtől így is több, mint gyanús. | null | 1 | https://nepszava.hu/3209996_cof-coka-haboruparti-lejaratokampany-ellenzek-vadai-agnes-polt-peter-feljelentes | 2023-09-26 21:53:00 | true | null | null | Népszava |
tárgyalás;Varga Judit;Schadl-Völner-ügy;
2023-10-03 10:44:00
Folytatódik a Völner-Schadl per: Varga Judit négyszer találkozott Schadl Györggyel
A tárgyaláson megjelent Völner Pál, aki szabadlábon védekezik, Schadl Györgyöt viszont bilincsben vitték a bíró elé.
Bűnjelként lefoglalt naptára szerint 2020 és 2021 között összesen négyszer találkozott a korrupcióval megvádolt Schadl György, a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar (MBVK) volt elnöke Varga Judit korábbi igazságügyi miniszterrel. Volt olyan találkozó is, amely a „Karmelita” felirattal szerepelt a naptárban – derült ki a Fővárosi Törvényszéken kedden a Völner-Schadl per tárgyalásán a védői felszólalásból.
A keddi tárgyaláson megjelent Völner Pál, aki szabadlábon védekezik. Bilincsben vitték Schadl Györgyöt és a harmadrendű vádlott R. Róbertet. A volt titkárságvezető F. Vivient távkapcsolatban, videokamerán keresztül hallgatta meg a bíróság. F. Vivien volt az, aki nyilvántartást vezetett Schadl György különféle kifizetéseiről.
Az Igazságügyi Minisztérium volt fideszes államtitkárának a védője azt kifogásolta, hogy nem egyértelmű, pontosan kinél foglalták le ezt a jegyzőkönyvet. Korábban az ügyvéd már kezdeményezte Varga Judit tanúként való meghallgatását az ügyben.
Varga Juditot miniszterként még többször kérdezték, hogy találkozott-e az időközben korrupcióval megvádolt végrehajtói kari elnökkel, erre annyit mondott, hogy egy-két alkalommal, ám itt csak szakmai ügyekről beszélgettek.
Mint ismert, az ügyészség azzal gyanúsítja a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar volt elnökét, hogy végrehajtói bűnszervezetet üzemeltetett, így saját embereit neveztette ki végrehajtónak. Nekik utána keresetük jelentős részét, összesen több mint 924 millió forintot kellett leadniuk Schadl Györgynek, az összesen legalább 83 millió forinttal megkent Völner Pál ex- államtitkáron keresztül érte el, hogy az ő embereit nevezzék ki végrehajtónak. Az ügyészség ezért az ex-politikusra 8, míg Schadl Györgyre 10 év börtönbüntetést kért. Völner és Schadl tagadja a bűnösségét, ellenben korábban egy kivételével az összes, a gyanú szerint Schadl által beszervezett végrehajtó elismerte a bűnösségét.
Pingvin alakú pendrive-on a korrupció részletei
A tárgyaláson Tóth Erzsébet bírónő a védők előtt felnyitotta a bizonyítékok lezárt borítékát. Ebben volt benne az a Pingvin alakú pendrive, amit Schadl letartóztatásakor lefoglaltak F. Viviennél, és amin vezette F. Vivien a különféle kifizetéseket.
F. Vivien irodavezetőként láthatta a Schadl György-féle végrehajtói iroda különféle kifizetéseit, sőt, ő maga is része volt a machinációknak, így az egyik végrehajtó-jelöltet ő maga szervezte be, aki végrehajtói keresete egy részét a nőnek is le kellett adnia. F. Vivien volt az, aki a Schadl-féle hálózat lekapcsolásakor azonnal „borított” az ügyészeknek, azaz rávallott a volt főnökére, az ügyészek ugyanis vádalkut kötöttek vele. A nő kedden jelezte: fenntartja a korábban, nyomozati szakban tett vallomását.
„Csak arra tudok gondolni, hogy a kinevezésükért fizettek neki” – vallotta F. Vivien korábban azzal kapcsolatban, hogy több végrehajtóról biztosan tudta, Schadl György neveztette ki őket végrehajtónak, azok pedig utána rendszeresen adtak neki különféle összegeket.
– nyilatkozott F. Viven arról, hogy a kinevezési jogkörrel nem bíró Schadl György hogyan érhette el, hogy az ő emberei kapják meg a zsíros végrehajtói állásokat.
A tárgyaláson hosszasan ismertették az ügyészség által a Schadl György irodájában lefoglalt bűnjeleket, így 2017-től vezetett asztali naptárakat, amelyeken kézírással jelölték, hogy mikor milyen programjai lehettek Schadl Györgynek. Azért a feltételes mód, mivel a naptárakon lévő bejegyzésekben legalább három különféle kézírást olvasható. Schadl György bizonyos bejegyzésekről elismerte, hogy azok tőle is származhatnak, de hozzátette, az irodában mindenkinek volt lehetősége arra, hogy az íróasztalán lévő naptárban feljegyezzen valamit.
A 2017-től kezdődő naptárakon sorjáztak a „Völner Pálra” vonatkozó bejegyzésre utaló ügyészségi feljegyzések, de előfordult a volt igazságügyi miniszterre, Varga Judit elődjére utaló „Trócsányi Ügyvédi Iroda” és „Nagy Ádám”, vagyis Rogán Antal kabinetfőke is. | Folytatódik a Völner-Schadl per: Varga Judit négyszer találkozott Schadl Györggyel | Bűnjelként lefoglalt naptára szerint 2020 és 2021 között összesen négyszer találkozott a korrupcióval megvádolt Schadl György, a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar (MBVK) volt elnöke Varga Judit korábbi igazságügyi miniszterrel. Volt olyan találkozó is, amely a „Karmelita” felirattal szerepelt a naptárban – derült ki a Fővárosi Törvényszéken kedden a Völner-Schadl per tárgyalásán a védői felszólalásból. | null | 1 | https://nepszava.hu/3210816_folytatodik-a-volner-schadl-per-varga-judit-negyszer-talalkozott-schadl-gyorggyel | 2023-10-03 22:07:00 | true | null | null | Népszava |
Büntetőeljárás folyik három tankerület igazgatójával szemben – írta meg Polt Péter legfőbb ügyész Tompos Márton és Tóth Endre országgyűlési képviselők kérdéseire adott válaszában.
Két tankerületi igazgató után a Pest Vármegyei Rendőr-főkapitányságon nyomoznak hivatali visszaélés és gazdasági vesztegetés gyanújával. A harmadik ügy a Dunakeszi Rendőrkapitányságon van, itt sikkasztás gyanúja miatt indítottak eljárást.
Még mindhárom ügy felderítési szakaszban van, így a gyanúsítottak kihallgatására egyelőre nem került sor. | Korrupció és sikkasztás miatt indult nyomozás három tankerületi igazgató ellen | Büntetőeljárás folyik három tankerület igazgatójával szemben – írta meg Polt Péter legfőbb ügyész Tompos Márton és Tóth Endre országgyűlési képviselők kérdéseire adott válaszában. | null | 1 | https://telex.hu/belfold/2023/10/09/korrupcio-es-sikkasztas-miatt-indult-nyomozas-harom-tankeruleti-igazgato-ellen | 2023-10-09 10:54:00 | true | null | null | Telex |
„A mai nap olyan vádak jelentek meg velem kapcsolatban az egyik legolvasottabb hírportálon, amelyekből egy szó sem igaz. Az engem vádoló üzletember problémája éppen az, hogy nem kap különleges elbánást, közpénzből kedvezményeket a kerülettől – mióta én vagyok a polgármester, azóta ugyanis az uram-bátyám rendszert felszámoltuk” – írta hétfő délelőtti Facebook-posztjában V. Naszályi Márta, a Budavári Önkormányzat polgármestere.
A kerületi vezető arra reagált, hogy a Ruszwurm cukrászda tulajdonosa, Szamos Miklós az Indexnek adott interjújában arról beszélt, hogy a polgármester a választások előtt védelmi pénzt kért tőle.
„A választások előtt azt ajánlotta, ha az anyagi támogatás megtörténik, akkor olyan szerződést kötnek velem, hogy ne lehessen innen kitúrni, még bűncselekménnyel sem. Az ajánlat két cukrászdát érintett: a Koronát és a Ruszwurmot. A polgármester azt is hangsúlyozta: ha nem történik meg a támogatás, akkor nem véd meg. Tehát védelmi pénzt kért” – mondta Szamos Miklós a lapnak.
„A Ruszwurm cukrászda tulajdonosával jogvitánk volt, a bíróság pedig a kerület javára ítélt, nyilvánvalóan ez áll a vádaskodás mögött. Szamos úr állításai nevetségesek, korrupcióval vádolni valakit azonban nem lehet következmény nélkül. Az ügyben feljelentést teszek rágalmazás miatt, ha pedig a bíróság Szamos urat bírság megfizetésére kötelezi – amiben biztos vagyok –, az összeget jótékony célra fogom fordítani” – olvasható V. Naszályi Márta bejegyzésében. | Rágalmazás miatt perel az I. kerület polgármestere | „A mai nap olyan vádak jelentek meg velem kapcsolatban az egyik legolvasottabb hírportálon, amelyekből egy szó sem igaz. Az engem vádoló üzletember problémája éppen az, hogy nem kap különleges elbánást, közpénzből kedvezményeket a kerülettől – mióta én vagyok a polgármester, azóta ugyanis az uram-bátyám rendszert felszámoltuk” – írta hétfő délelőtti Facebook-posztjában V. Naszályi Márta, a Budavári Önkormányzat polgármestere. | null | 1 | https://telex.hu/belfold/2023/10/09/budavari-onkormanyzat-v-naszalyi-marta-szamos-miklos-ruszwurm-cukraszda-ragalmazas | 2023-10-09 10:58:00 | true | null | null | Telex |
A gyanú szerint saját posztját adta volna át 30 millió forintért a szerdán őrizetbe vett Agócs János, az Országos Roma Önkormányzat (ORÖ) elnöke. „Hivatali vesztegetés – hivatalos személy által elkövetett – elfogadásának bűntettével gyanúsította meg az Országos Roma Önkormányzat (ORÖ) elnökét a Budapesti Regionális Nyomozó Ügyészség. Az elnök a megalapozott gyanú szerint 2022 nyarán azzal keresett meg több kisebbségi önkormányzati képviselőt, hogy harmincmillió forint ellenében átadja nekik saját vezetői tisztségét” – tájékoztatta a Központi Nyomozó Főügyészség csütörtökön az MTI-t, az ORÖ elnökét meg nem nevezve.
Közleményükben azt írták: az ajánlat lényege szerint 18 millió forint járt volna a lemondáskor, a fennmaradó 12 millió forintot pedig 2022 decemberéig kellett volna átadni. Hozzátették: az elnök vállalta, hogy a pénz ellenében lemond az ORÖ elnöki tisztségéről, helyettesítésével a pénz átadóját bízza meg és közreműködik az illető elnökké választásában.
– A nyomozó ügyészség elrendelte a kisebbségi önkormányzati vezető őrizetét, majd gyanúsítottként hallgatta ki és indítványozza letartóztatásának elrendelését. A kényszerintézkedésről pénteken dönt a bíróság – írták, hozzátéve: a gyanúsított nem ismerte el a bűncselekmény elkövetését, panasszal élt az őrizetbe vétele és a gyanúsítás közlése ellen.
A szerdai bűnügyi akcióról az ügyészség két fotót is közzétett, az egyiken a megbilincselt gyanúsított látható, a másikon egy mappa, amelyben jelentős mennyiségű készpénz látható. | Ügyészség: 30 millióért árulta posztját az ORÖ elnöke | A gyanú szerint saját posztját adta volna át 30 millió forintért a szerdán őrizetbe vett Agócs János, az Országos Roma Önkormányzat (ORÖ) elnöke. „Hivatali vesztegetés – hivatalos személy által elkövetett – elfogadásának bűntettével gyanúsította meg az Országos Roma Önkormányzat (ORÖ) elnökét a Budapesti Regionális Nyomozó Ügyészség. | null | 1 | https://hang.hu/belfold/ugyeszseg-30-millioert-arulta-posztjat-az-oro-elnoke-145225 | 2022-09-01 12:32:00 | true | null | null | Magyar Hang |
A nyílt tender eredményét az ajánlatkérő BMSK Beruházási, Műszaki Fejlesztési, Sportüzemeltetési és Közbeszerzési Zrt. tette közzé az uniós közbeszerzési közlönyben.
Az új iskola 5 611 négyzetméter hasznos alapterületű és 600 fő befogadására alkalmas.
A földszinten lesz 6 tanterem és szertárak (az alsós tanulók számára), tanári szoba (öltözővel, vizesblokkal), igazgatói és igazgatóhelyettesi szobák, előtér és aula, továbbá porta és egy 600 adagos konyha.
Az emelet - egyebek mellett - 7 tantermet és szertárakat (a felsős tanulók számára) 3 szaktantermet, 6 csoport-termet, továbbá 1 informatika és nyelvi labort foglal magába. A tornatermi rész egy rétegelt ragasztott fa tartószerkezetű csarnok, acélszerkezet merevítéssel, monolit vasbeton pontalapozású szerkezetre építve.
A nyertessel október 19-én kötött szerződést az ajánlatkérő.
Indult még a tenderen a budapesti Építő-és épületkarbantartó Zrt., valamint a miskolci FK-RASZTER Építő Zrt. is.
A Céginfo.hu adatai szerint a 2019-es egyesülés során az Alcsúti Szálloda Projekt Kft. beolvadt a FEJÉR-B.Á.L. Építő és Szolgáltató Zrt.-be. Az egyszemélyes részvénytársaság tulajdonosát nem közli a szolgáltató. A beolvadó cég tulajdonosa a Mészáros és Mészáros Ipari, Kereskedelmi és Szolgáltató Kft., az R - KORD Építőipari Kft. valamint a Talentis Group Beruházás-szervező Zrt. volt. A múlt évet a FEJÉR-B.Á.L. 17 milliárd forint nettó árbevétel mellett 1 milliárd 596 millió forint adózás előtti eredménnyel zárta. | Mészáros Lőrinc gyerekeinek cége építi a felcsúti iskolát | A felcsúti székhelyű FEJÉR-B.Á.L. Építő és Szolgáltató Zrt. építi a helybeli Endresz György Általános Iskolát, nettó 4 milliárd 549 millió forintért. | null | 1 | https://www.economx.hu/magyar-vallalatok/felcsuti-ceg-epiti-a-helyi-iskolat.718714.html | 2020-12-01 12:51:00 | true | null | null | economx.hu (napi.hu) |
Már nyilvános a Márki-Zay Péter vezette Mindenki Magyarországa Mozgalom kampányelszámolása, bár a csaknem kétezer oldalas dokumentumból nem sok derül ki. A korábbi ellenzéki miniszterelnök-jelölt és szervezete költéseit már csak azért is nagy várakozás övezte, hiszen a politikus nemrég lapunknak elárulta: még júniusban is több százmillió forintot kaptak az Egyesült Államokból. Habár korábban azt állította, hogy ebből is költöttek a kampányra, az adományozó szervezet szerint nem arra adták a pénzt. Azóta egyébként már Márki-Zay Péter is mást mond. Azt azonban hiába igyekezett megtudni tőle az ATV is, hogy pontosan mekkora összegről van szó, a szavaiból nem derült ki.
Nyilvánosságra hozta a Mindenki Magyarországa Mozgalom honlapján a sokat várt kampányelszámolást. A közel kétezer oldalas dokumentum azonban nem tartalmazza azt, hogy konkrétan mire költöttek, hanem témakörönként (például „irodai, igazgatási berendezések és felszerelések” vagy „befejezetlen beruházások”), ömlesztve szerepelteti az adatokat. Az sem derül ki, hogy egy-egy árut vagy szolgáltatást kitől vásárolt a szervezet. A szinte átláthatatlan anyag sok esetben egy-egy beérkező utalásnál egyben kezeli az adományt és a tagdíjat és még a nagy összegű soroknál sem szerepelteti az adományozót. Vagyis nem derül ki belőle, hogy ki adott egy-egy összeget, ahogyan az sem, hogy az külföldi vagy belföldi befizetőtől érkezett. A kormány és a kormánypártok gyakorlatát követve az MMM is „pdf”- és nem valamilyen táblázatformátumban jelentette meg a dokumentumot, amely így roppant nehezen kezelhető: nem lehet sorrendbe tenni az adatokat vagy éppen összeadni. Márki-Zay Péter úgy minősítette a kampányelszámolásnak ezen módját, hogy példátlan a magyar történelemben, hogy valaki ennyire transzparens legyen.
A kampányelszámolásról megkérdeztük Kész Zoltánt, az MMM korábbi elnökségi tagját, volt független országgyűlési képviselőt, aki a választások után meglehetősen hevesen, a nyilvánosság előtt követelte Márki-Zaytól az MMM kampányelszámolásának közzétételét: „vezetőségi tagjaként attól teszem függővé vezetőségi tagságom fenntartását, hogy még ebben a hónapban rendesen elszámolsz a kampánypénzzel” – írta akkor. A volt miniszterelnök-jelölt a Gulyáságyú podcastunkban korábban megígérte, hogy MMM-en belüli volt beosztottjának is elküldi e-mailben az elszámolást, ám Kész Zoltán elmondása szerint azt ő nem kapta meg. Arra, hogy kielégítőnek találja-e az MMM honlapján fellelhető elszámolást, már nem kívánt válaszolni Kész Zoltán, csak még annyit tett hozzá: „ezt a sztorit lezártam magamban, tovább akarok lépni”.
A téma már csak azért is érdekes, hiszen Márki-Zay Péter szűk egy héttel ezelőtt lapunknak a Gulyáságyú podcastban arról beszélt: azért is csúszott ennyit a kampányelszámolás nyilvánosságra hozatala, mert a választások után hónapokkal, június közepén is kaptak „több százmilliós” támogatást az Egyesült Államokból. A nagy port kavart kijelentés kapcsán a napokban a ATV Egyenes Beszéd című műsorában a politikus azt mondta, hogy ez „semmi esetre sem” volt törvényellenes. Azt ő is kiemelte, miszerint „nagyon fontos szabály”, hogy ebből, az Amerikából kapott összegből nem finanszírozhattak pártokat, szerinte ezt nem is tették. Habár korábban nekünk még azt mondta, hogy ennek az adománynak a segítségével tudták kifizetni „a kampány utolsó számláit”, az ATV stúdiójában már úgy fogalmazott, hogy „hangsúlyozottan nem kampány- és nem pártfinanszírozásra kapták a pénzt”.
A műsorban szó volt arról is, hogy összesen végül mekkora összeg érkezett az Egyesült Államokból, de itt nem volt egyértelmű a politikus közlése. Először úgy fogalmazott, hogy „szerintem összesen kétmilliárd felett van, amit elköltöttünk”, majd az interjú egy másik pontján átfogalmazta, és azt mondta a műsorvezetői kérdésre, hogy „kétmilliárd forintnál is több”, majd hogy „több százmillió forint” érkezett az Egyesült Államokból. Egy mondattal később pedig úgy fogalmazott, hogy „milliárdos költségvetésről van szó, kétmilliárd felé jár az összege”. A beszélgetés egy újabb, későbbi pontján olyan információ hangzott el Márki-Zaytól, hogy csak júniusban 400 millió forint érkezett az amerikai szervezettől, és a korábban tőlük kapott adományokat addigra már felélték.
Amikor a héten tett feljelentésről kérdezték, a volt kormányfőjelölt azt mondta, ha elindul a nyomozás az ügyben, ők helyt tudnak állni azért, hogy a magyar törvények maximális betartásával használták fel az adományt.
Azt, hogy Márki-Zay Péter pontosan mit és hogyan mondott az Egyesült Államokból érkező kampányfinanszírozásról a Magyar Hang podcastjában, itt tudja meghallgatni: | Nyilvánosságra hozta Márki-Zay Péter, mire mennyit költöttek a kampányban | Már nyilvános a Márki-Zay Péter vezette Mindenki Magyarországa Mozgalom kampányelszámolása, bár a csaknem kétezer oldalas dokumentumból nem sok derül ki. A korábbi ellenzéki miniszterelnök-jelölt és szervezete költéseit már csak azért is nagy várakozás övezte, hiszen a politikus nemrég lapunknak elárulta: még júniusban is több százmillió forintot kaptak az Egyesült Államokból. Habár korábban azt állította, hogy ebből is költöttek a kampányra, az adományozó szervezet szerint nem arra adták a pénzt. Azóta egyébként már Márki-Zay Péter is mást mond. Azt azonban hiába igyekezett megtudni tőle az ATV is, hogy pontosan mekkora összegről van szó, a szavaiból nem derült ki. | null | 1 | https://hang.hu/belfold/mzp-kampanyfinanszirozas-2-milliard-145203 | 2022-09-01 13:06:00 | true | null | null | Magyar Hang |
A pedagógusoknak két bejgli, a Klebelsberg Központ vezetőinek 2 millió forint volt a karácsonyi jutalom – számolt be róla a Momentum hétfői közleményében.
Mint írták, Tóth Endre, a Momentum parlamenti képviselője és oktatáspolitikusa kollégáival még januárban közérdekű adatigényléssel fordult minden tankerülethez azzal kapcsolatban, hogy a tankerületi vezetők milyen év végi jutalmazásban részesültek, ennek közölte most eredményét Facebook-oldalán. – Az év elején egy oktatásban dolgozó szakember hívta fel a figyelmemet a közoktatásban tapasztalható felháborítóan igazságtalan jutalmazási rendszerre. Míg a pedagógusok tavaly év végén semmilyen pénzbeli jutalmat nem kaptak (néhol két bejglit, vagy néhány ezres könyvutalványt), addig a Klebelsberg Központ és a tankerületek vezetői milliós motivációs elismerésben részesültek. Úgy tűnik, a tanárok motivációja nem igazán érdekli az oktatási vezetést, ellenben a tankerületek vezetők jólétére annál nagyobb a gondja – fejtette ki Tóth.
Szerinte a tankerületek „természetesen” nem siettek a válaszadással: először a veszélyhelyzetre hivatkozva 90 napra tolták ki annak határidejét, majd a válaszukban elküldték a költségvetésük linkjét, azt állítva, hogy ott megtalálhatóak a kért információk, ám azok valójában nem voltak benne. Ezek után Tóth és kollégái jogászokkal konzultálva eljárást indítottak a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóságnál az adatok kiadását kérve, így végül néhány hete a Klebelsberg Központ és egy tankerület megküldte a kért adatokat.
– A Klebelsberg Központ 15 vezetője összesen 34 millió forintot kapott tavaly novemberben, ami azt jelenti, hogy fejenként közel bruttó 2,3 millió forintos motivációs elismerés landolt a tisztára suvickolt csizmáikban. Összesen a Klebelsberg Központ 15 vezetője mellett 77 további dolgozója kapott motivációs elismerést 2021 végén. A teljes gárda jutalmazásra összesen 97 millió forint jutott – közölte Tóth.
A tankerületek közül egyedül a Dél-Budai Tankerület küldött érdemi választ a politikusnak, esetükben 41 fő kapott motivációs elismerést, összesen közel 20 millió forintos értékben. A 9 vezető átlagosan 727 ezer forintot vihetett haza. – Világosan látszik, hogy nagyon perverz logika mozgatja a közoktatás jutalmazási rendszerét: a gyermekek között dolgozó pedagógusok gyakorlatilag semmit sem kapnak, míg az irodában ülő tankerületi vezetés jutalmazása meglehetősen bőkezű. Pedig csak a motivált pedagógusoktól számíthatunk szívvel-lélekkel történő pedagógiai munkára. De a jelenlegi igazságtalan rendszer még a legelhivatottabbakat is demotiválja – zárta a beszámolóját a képviselő. | Momentum: milliós jutalmat kaptak tavaly év végén a Klebelsberg Központ vezetői | A pedagógusoknak két bejgli, a Klebelsberg Központ vezetőinek 2 millió forint volt a karácsonyi jutalom – számolt be róla a Momentum hétfői közleményében. | null | 1 | https://hang.hu/belfold/momentum-millios-jutalmat-kaptak-tavaly-ev-vegen-a-klebelsberg-kozpont-vezetoi-145382 | 2022-09-05 13:26:00 | true | null | null | Magyar Hang |
Összesen nettó 321 millió forintot költött a Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt., vagyis a NISZ a Nemzeti Távközlési Gerinc védelmét biztosító DDoS védelmi rendszerkapacitásának bővítésére - derül ki a közbeszerzési értesítőből.
A titokzatosan hangzó megbízás (melyért így bruttó 408 milliót fizettek) a meglévő hardver és szoftverkapacitásokat bővíti úgy, hogy a védelmi rendszer a kormányzati gerinchálózat internetes kapcsolatát másodpercenként 20 Gigabyte helyett másodpercenként 80 Gigabyte-os adatforgalom mellett tudja biztosítani. A közbeszerzést nyílt eljárás keretében egy holland hátterű fejlesztő cég, az NTT Magyarország nyerte el.
Újra felbukkan a rejtélyes virtuális szolgáltatás
A közbeszerzési dokumentumból ugyanakkor az is kiderül, hogy a kapacitásbővítés a Virtuális Háziorvos Szolgáltatás projekt (VHSZ) keretében történt. A VHSZ ügyéről több cikkben, részletesen írt a Magyar Hang is, hiszen a projektre korábban már egymilliárd forintot fordított a kormány, mégsem találkozott még vele senki a megkérdezett háziorvosok közül.
Mint bemutattuk, a VHSZ 2020 óta szerepel a Belügyminisztérium tervei között, ám főként csak a kormányzati szerződések tettek róla említést, a szolgáltatás alig kapott nyilvánosságot. Igaz, Hajzer Károly, a Belügyminisztérium informatikai államtitkára az It Business-nek nyilatkozva már 2021 januárjában beszélt a készülő projektről. Hajzer nyilatkozatában derült ki az is, hogy a tervezett szolgáltatás egy arcfelismerő szoftver segítségével azonosítja a beteget, majd biztonságos videókapcsolatban – akár okostelefonon keresztül – köti össze orvosával. A páciens bejelentkezik, elmondja a panaszát az orvosnak, aki a videókapcsolaton keresztül esetleg egyszerűbb diagnosztikát is elvégezhet, illetve az Eeszt-ben megnézheti a páciens korábbi egészségügyi adatait, leleteit – mondta a BM informatikai fejlesztéseit részletező politikus
2021 júniusában aztán újra feltűnt a VHSZ egy, a mesterséges intelligenciával foglalkozó szakmai napon és kiállításon. A programról beszámoló honlapot ugyan mára törölték, de a Google archiválta a felületet, így tudjuk, hogy a virtuális háziorvosi szolgáltatás a Belügyminisztérium saját fejlesztései között és standján szerepelt.
Nem ismerik - vagy nem ezen a néven
A VHSZ-ről azonban sem Magyar Orvosi Kamara, sem a Háziorvosok Online Szervezete sem hallott. Mivel a szolgáltatásról tudósító cikkünk júniusban jelent meg, most újra érdeklődtünk a két szakmai szervezetnél – de így sem lettünk sokkal okosabbak. Nagy Marcell, az orvosi kamara szakértője kérdésünkre azonban felvetett egy lehetőséget: lehetséges, hogy amit a kormány Virtuális Háziorvosi Szolgáltatásként emleget, az nem más, mint az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Tér (EESZT) felületén régóta üzemeltető orvosi nyilvántartás és platform, a miniHIS. Ez a felület lényegében úgy működik, ahogy azt Hajzer Károly is vázolta. A beteg az Ügyfélkapun keresztül, személyes adataival léphet be egy virtuális rendelőbe, adott a kamerás kapcsolat is, az orvos pedig receptet írhat fel, kórelőzményeket ellenőrizhet, egyszerűbb vizsgálatokat is elvégezhet a kamera segítségével.
A BM nem szólt róla
Hogy a Virtuális Háziorvosi Szolgáltatás csupán egy, már működő platform kormányzati fantázianeve lenne, arról a Belügyminisztérium nem tájékoztatta lapunkat, bár megkerestük őket, és a VHSZ- projektben résztvevő fejlesztő cégeket. Lapunk most újabb kérdést küldött és közérdekű adatigénylést is küldött Pintér Sándor tárcájának és a fejlesztőknek, a virtuális háziorvosi szolgáltatás kapcsán. Ha kapunk választ, arról frissítésben és külön cikkben is beszámolunk majd. | Még 321 millió forintot költöttek a virtuális háziorvosi szolgáltatásra | Összesen nettó 321 millió forintot költött a Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt., vagyis a NISZ a Nemzeti Távközlési Gerinc védelmét biztosító DDoS védelmi rendszerkapacitásának bővítésére - derül ki a közbeszerzési értesítőből. | null | 1 | https://hang.hu/belfold/meg-321-millio-forintot-koltottek-a-virtualis-haziorvosi-szolgaltatasra-145453 | 2022-09-06 13:36:00 | true | null | null | Magyar Hang |
A Demokratikus Koalíció (DK) a Gazdasági Versenyhivatalhoz és az Európai Bizottsághoz fordul a Vodafone felvásárlásának ügyében – jelentette be a párt alelnöke az MTI szerint. Varju László csütörtöki, online sajtótájékoztatóján úgy fogalmazott: ez a vásárlás nemcsak a „kormányzati megszorítások miatt elszegényedő magyar családok arculcsapása", de tiltott állami finanszírozás is lehet.
A politikus egyúttal felszólította a kormányt, hogy ha ilyen sok szabadon elkölthető pénzt talált a költségvetésben, akkor inkább vonja vissza a rezsiemelést és a „hétszeres gázárat”, vagy fizesse be ezt az összeget a rezsivédelmi alapba.
A kormány augusztus 22-én jelentette be, hogy a magyar állam közreműködik a Vodafone Magyarország hazai tulajdonba vételében. Az akkori tájékoztatás szerint a tulajdonosi jogokat gyakorló gazdaságfejlesztési miniszter, Nagy Márton felkérte a Corvinus Zrt.-t, hogy vásárolja meg a Vodafone Magyarország Távközlési Zrt. kisebbségi, azaz 49 százalékos részvénycsomagját. Ennek első lépéseként sor került egy előzetes, nem kötelező erejű megállapodás megkötésére a Corvinus Zrt., a Vodafone Europe BV, valamint a 4iG Nyrt. között. Közölték azt is, hogy a miniszter úgy értékeli, hogy a tranzakció közérdekből nemzetstratégiai jelentőségűvé minősíthető, ebből adódóan indítványozza a kormány erre vonatkozó döntését.
Az ügyletet megerősítette a Vodafone is, a társaság közleményéből derült ki, hogy a 100 százalékos tulajdonrész ára összesen 715 milliárd forint (1,8 milliárd euró). | Vodafone-felvásárlás: a DK a GVH-hoz és az Európai Bizottsághoz fordul | A Demokratikus Koalíció (DK) a Gazdasági Versenyhivatalhoz és az Európai Bizottsághoz fordul a Vodafone felvásárlásának ügyében – jelentette be a párt alelnöke az MTI szerint. Varju László csütörtöki, online sajtótájékoztatóján úgy fogalmazott: ez a vásárlás nemcsak a „kormányzati megszorítások miatt elszegényedő magyar családok arculcsapása", de tiltott állami finanszírozás is lehet. | null | 1 | https://hang.hu/belfold/vodafone-felvasarlas-a-dk-a-gvh-hoz-es-az-europai-bizottsaghoz-fordul-145528 | 2022-09-08 14:05:00 | true | null | null | Magyar Hang |
Idős emberek sérelmére elkövetett korrupcióval és vagyon elleni bűncselekményekkel vádolnak tizenhárom embert, köztük hivatásos gondnokokat és kormánytisztviselőket – közölte a Központi Nyomozó Főügyészség csütörtökön az MTI-vel.
Azt írták, hogy a vádirat lényege szerint egy kormányhivatali osztályvezető, valamint egy gyámügyi szakügyintéző korrupciós kapcsolatot alakított ki a hivatallal szerződéses jogviszonyban álló hivatásos gondnokokkal, akik további korrupciós kapcsolatot építettek ki két idősotthon vezetőjével, valamint olyan emberekkel, akik a gondnokság alatt állók ingatlanvagyonát életjáradéki szerződések vagy adásvételi szerződések megkötésével szerezték meg. Ezen bűncselekmények elkövetése során 28 500 000 forint jogtalan előny került a hivatalos és a közfeladatot ellátó személyekhez.
Az idősotthonok vezetői a gondnokság alatt állók elhelyezésével kapcsolatban megállapított egyszeri belépési díjból az ügyben eljáró hivatalos személyeknek esetenként több millió forint jogosulatlan előnyt juttattak vissza annak érdekében, hogy engedélyezzék a gondnokoltak náluk történő elhelyezését, amellyel jelentős bevételhez jutottak – fejtették ki.
A korrupciós cselekmények másodlagosan arra irányultak, hogy a hivatásos gondnokok a gondnokság alatt állók képviseletében adásvételi vagy életjáradéki szerződéseket kötöttek a gondnokok ismeretségi köréből származó emberekkel. A jogügyletek megkötésének gyámhivatali jóváhagyásaiért cserébe az ingatlant megszerző emberek szintén több millió forint jogtalan előnyt juttattak el a hivatalos személyek és az ügyben érintett hivatásos gondnokok részére. Az így kötött szerződésekkel piaci ár alatt szerezték meg az említett ingatlanokat.
A korrupciós bűncselekményeken felül a vádlottak sikkasztást is elkövettek, amikor a hivatásos gondnokok a gondnokság alatt állók rájuk bízott ingó vagyonát – összesen 13 782 326 forint értékben – jogtalanul eltulajdonították, és ehhez a hivatalos személyek azzal nyújtottak segítséget, hogy határozattal hagyták jóvá a rendelkezéseket – áll az ügyészségi közleményben. | Időseket használtak ki kormánytisztviselők és gondnokok | Idős emberek sérelmére elkövetett korrupcióval és vagyon elleni bűncselekményekkel vádolnak tizenhárom embert, köztük hivatásos gondnokokat és kormánytisztviselőket – közölte a Központi Nyomozó Főügyészség csütörtökön az MTI-vel. | null | 1 | https://hang.hu/belfold/idoseket-hasznaltak-ki-kormanytisztviselok-es-gondnokok-145519 | 2022-09-08 14:18:00 | true | null | null | Magyar Hang |
Egy 830 millió forintos beruházás támogatásáért ígértek öt százalékos tulajdonrészt a helyettes államtitkárnak. Az erről szóló telefonbeszélgetést a bíróságon játszották le a hivatali vesztegetéssel vádolt Nagy János, korábbi földügyi helyettes államtitkár ügyében. Őt az ügy kirobbanásakor, 2020. decemberében menesztették. Nagy János tagadja a vádakat. | „Most mennyire beszélhetek, mennyire vagy egyedül?” – lehallgatták az agrártárca volt helyettes államtitkárát | Egy 830 millió forintos beruházás támogatásáért ígértek öt százalékos tulajdonrészt a helyettes államtitkárnak. Az erről szóló telefonbeszélgetést a bíróságon játszották le a hivatali vesztegetéssel vádolt Nagy János, korábbi földügyi helyettes államtitkár ügyében. Őt az ügy kirobbanásakor, 2020. decemberében menesztették. Nagy János tagadja a vádakat. | null | 1 | https://rtl.hu/hirado/2023/09/15/nagy-janos-hivatali-vesztegetes-telefonbeszelgetes | 2023-09-15 14:45:00 | true | null | null | Rtl.hu |
Brutális nyereséget ért el a 2022-es évben Rogán-Gaál Cecília, valamint Sarka Kata közös vállalata, a Top News Hungary Kft. – derült ki a cég beszámolójából.
A mérlegadatok alapján:
az árbevétel 1,56 milliárd forint volt,
az adózott eredmény (nyereség) pedig 1,36 milliárd forint lett.
A Top News Hungary Kft. bevétele 100 százalékban a főtevékenységéből, azaz világháló-szolgáltatásból származik, márpedig ebben az ágazatban egészen extrém eredménynek számít a 85 százalékos profitráta, általában ugyanis 10-20 százalék körüli nyereség a jellemző.
A vállalat működteti a TWN (Top World News) nevű bulvároldalt, amelynek a látogatottsága igencsak elmarad a vezető portálokétól, a DKT Gemius adatai szerint például augusztusban csak nagyjából 10 és 100 ezer közötti látogatója volt naponta. Tavaly augusztusban 3500 és 45 ezer között alakult a látogatottság, míg például 2022 decemberében 80 ezernél is kevesebben kattintottak naponta az oldalra. Összehasonlításképpen: a nagyobb site-ok 200 ezer és 1 millió látogatót vonzanak naponta. A TWN-nek a Facebookon jelenleg 22 ezer követője van.
Az a beszámolóból nem derült ki, hogy kizárólag ebből az oldalból származott-e az összes jövedelem.
A vállalat 1,36 milliárd forintos nyereségéből végül 1,1 milliárd forintot vett fel osztalékként a két tulajdonos Rogán-Gaál-Cecília és Sarka Kata. (Előbbi birtokolja a szavazatok 80 százalékát, míg utóbbi a 300 szavazatból 60-ról dönthet.) Ehhez az eredményhez pedig elég volt átlagosan 9 alkalmazottat foglalkoztatni.
Tavalyelőtt egyébként kísértetiesen hasonló nagyságrendű bevétel és nyereség keletkezett: akkor 1,56 milliárd forint volt az árbevétel és 1,33 milliárd forint az adózott eredmény. Ez utóbbi összeget ki is utalják maguknak, azaz nagyjából 200 millió forinttal több osztalékot vettek fel.
A Direkt36 idén júliusban arról írt, hogy a TWN-en rendszeresen jelentek meg kormányzati és kormányközeli hirdetések.
A Top News Hungary Kft. 2018-ban alakult, a beszámoló szerint „a gazdálkodó létrehozásának célja, hogy az erőforrások fejlesztésével, bővítésével, a működés optimalizálásával a piaci részesedés növekedjen, a jövedelmezőség megfelelő szintű legyen, a vagyon gyarapodjon”.
A jövőt tekintve úgy fogalmaztak, folytatni tudják a tevékenységüket, „nem várható a működés beszüntetése vagy jelentős csökkenése”. | Több mint 1,1 milliárd forintot vett ki Rogán-Gaál Cecília és Sarka Kata a közös cégükből | Rendkívül jó évet zárt tavaly is a Top News Hungary Kft., Rogán-Gaál Cecíliának és Sarka Katának a közös vállalata – derült ki a közzétett beszámolóból. A hivatalos adatok alapján a TWN nevű bulvároldal kiadásáért felelős cég 1,56 milliárd forintos árbevételt ért el, az adózott eredménye pedig 1,36 milliárd forint lett. A két tulajdonos úgy döntött, hogy ebből 1,1 milliárd forintot fel is vesz osztalékként. | null | 1 | https://rtl.hu/gazdasag/2023/09/10/tobb-mint-1-1-milliard-forintot-vett-ki-rogan-gaal-cecilia-es-sarka-kata-a-kozos-cegukbol | 2023-09-10 14:55:00 | true | null | null | Rtl.hu |
Eddig mindössze 20 milliót kapott vissza az állam a kifizetett 782 millióból az el nem készült villánykövesdi hotel beruházójától. Ezt Hadházy Ákos tudta meg. A független képviselő szerint ez jól mutatja, mennyire fontos a kormánynak az uniós pénzek szabályos elköltése. A minisztérium úgy reagált: a többi pénzt is behajtják a beruházón, a Miniszterelnökség pedig feljelentést is tett. | Hadházy Ákos választ kapott arra, mennyit sikerült visszaszerezni az államnak | Eddig mindössze 20 milliót kapott vissza az állam a kifizetett 782 millióból az el nem készült villánykövesdi hotel beruházójától. Ezt Hadházy Ákos tudta meg. A független képviselő szerint ez jól mutatja, mennyire fontos a kormánynak az uniós pénzek szabályos elköltése. A minisztérium úgy reagált: a többi pénzt is behajtják a beruházón, a Miniszterelnökség pedig feljelentést is tett. | null | 1 | https://rtl.hu/hirado/2023/09/09/villanykovesdi-hotel-hadhazy-akos | 2023-09-09 14:58:00 | true | null | null | Rtl.hu |
Parlamenti képviselő, a gazdasági bizottság elnöke Bánki Erik. A fideszes honatya azonban nem csak politikával foglalkozik, Baranya megyében nagy földjei vannak. Egészen pontosan 303 hektár. A vagyonnyilatkozata szerint több cégnek is tagja vagy tulajdonosa, jövedelme azonban csupán őstermelői és parlamenti munkájából van. Hogy pontosan mennyi, azt nem lehet tudni, de ha szabályosan töltötte ki a vagyonnyilatkozatát, maximum évi bruttó 78 millió forint bevétele lehet.
Ebből biztosan nem telt a nemrég vásárolt Mohács környéki földekre. Pedig a hímesházi önkormányzatnál kifüggesztett adásvételi szerződések szerint összesen 106 hektárnyi földet vett júliusban 205 millió forintért. De nemcsak ő vásárolt be földekből. 20 éves fia is éppen azon a környéken talált eladó földeket, ő 64 hektárt vett csaknem 122 millióért.
A jobbik megyei képviselője szerint Bánki Erik vagyonnyilatkozata alapján nehezen jön ki a matek.
„Nem igazán látszik, hogy erre miből volt pénze. Mindezt úgy egyébként, hogy több mint fél milliárd forintos tartozást is beírt a vagyonnyilatkozatába. Úgyhogy szerintem kijelenthető, hogy a hitelképességével is gondok vannak” – mondta a Híradónak Schwarcz-Kiefer Patrik.
A fideszes országgyűlési képviselőnek ugyanis 534 millió forintos banki hitele van, és további 40 millióval tartozik magánszemélyeknek. | Igazi nagybirtokos a fideszes Bánki Erik, csak azt nem tudni, miből vásárolja a földet | Több mint 100 hektár földet vett összesen 205 millió forintért Bánki Erik fideszes országgyűlési képviselő a nyár folyamán Baranyában – tudta meg az RTL Híradó. Pénzintézeti hitelből vette a földeket – közölte kérdésünkre a honatya helyett a Fidesz-frakció. Csakhogy Bánki Eriknek a vagyonnyilatkozata alapján több mint félmilliárdos banki tartozása van, ezért kétséges, hogyan kaphatott ilyen összegű hitelt a vásárlásra – mondja erre a megyei közgyűlés jobbikos képviselője. | null | 1 | https://rtl.hu/hirado/2023/08/31/banki-erik-fideszes-orszaggyulesi-kepviselo-100-hektar-fold-hitel | 2023-08-31 15:03:00 | true | null | null | Rtl.hu |
A februári gödi közmeghallgatáson a Samsung gyár bővítése volt a téma, akkor még a helyiek személyesen tehettek fel kérdéseket az őket érintő ügyekben az illetékeseknek. Ilyen kellemetlenséggel most már nem kellett a városvezetésnek szembenéznie csütörtökön a közmeghallgatáson.
Köszönöm szépen, akkor elkezdhetjük az online közmeghallgatást
– indított az eseményt Kammerer Zoltán polgármester.
A városvezetés élt a kormány által biztosított lehetőséggel, és többszöri időpontmódosítás után az interneten keresztül tartottak közmeghallgatást – délután kettőkor. Az ellenzéki összefogás színeiben megválasztott önkormányzati képviselő, Szilágyi László szerint hiába a kormányrendelet: nem volt szabályos a közmeghallgaatás.
Szabálytalanul lett összehívva a testületi ülés közmeghallgatásra, és a lakosokat is megpróbálták ellehetetleníteni
– mondta Szilágyi László, aki szerint az önkormányzat elmulasztotta módosítani saját működési szabályzatát, amely szerint csak úgy lehet közmeghallgatást tartani, ha azon személyesen is megjelenhetnek a polgárok. Igaz, csütörtökön némi vita után néhány lakost végül mégis beengedtek a városházára.
Az önkormányzat az RTL Híradó kérdéseire azt közölte: „nem kellett módosítaniuk” a szervezeti és működési szabályzatot az online közmeghallgatás megtartásához, ezért az szerintük szabályos volt. Hozzátették, azért tartották online a közmeghallgatást, mert állításuk szerint „így jóval több kérdésre adhattak” minden részletre kiterjedő választ, „mint egy személyes meghallgatáson”.
„Sok kérdés felmerült volna a Samsung bővítésével, lehetséges bővítésével kapcsolatosan is” – mondta Szilágyi, mivel Gödön továbbra is leginkább ez foglalkoztatja a helyieket. Kérdésünkre a Göd-ÉRT Egyesület azt közölte: tagjaik „legalább 100 kérdést küldtek be”, melyek nagyobb része a „Samsung körüli problémákhoz” kapcsolódott. „Ezekre természetesen nem kaptak választ” – írták.
Már megkezdődött az a 32 milliárd forintos beruházás is, amelyet az állam fizet. A 8,5 kilométeres csővezetékkel a Dunából hoznának vizet a Samsung gyárba. Az ügyben az LMP már feljelentést tett természetkárosítás miatt.
Erről a beruházásról is kérdeztek volna, és a Samsung-gyártól néhány száz méternyire kezdődött építkezésről is, amelyről a polgármester csak annyit árult el a közmeghallgatáson: egy csomagolóanyag-gyár épül az akkumulátorüzem mellett. | Köz nélküli közmeghallgatást tartottak online, hétköznap délután kettőkor Gödön | Köz nélküli közmeghallgatást tartottak csütörtökön Gödön. A délután kettőkor, online közvetített ülésen a Göd-Ért Egyesület szerint egyetlen, a Samsung gyárral kapcsolatos, emailben előre beküldött kérdésükre sem kaptak választ. Szilágyi László ellenzéki önkormányzati képviselő azt állítja: szabálytalanul tartották online a közmeghallgatást. Az önkormányzat szerint viszont az eljárás szabályos volt, és így több kérdésre tudtak válaszolni. | null | 1 | https://rtl.hu/hirado/2023/10/06/god-samsung-kozmeghallgatas-kammerer-zoltan | 2023-10-06 15:11:00 | true | null | null | Rtl.hu |
Fürdeni tilos! Tiltótábla a máriapócsi csónakázó tónál, csak éppen víz nincs a mederben. A tó fenekét felverte a gaz, a föld cserepesre száradt. A nád még kitart, az bírja a szárazságot. A kirándulóhelyre nemrégiben 20 millió forintot költöttek uniós és magyar állami pénzből. Ebből lett a parton egy félkész filagória, rajta napelemek és egy fedett kerékpártároló is.
És egy új fahíd. Azért a régiből is maradt még itt valami: annak a kopottas cölöpei tartják az új átjárót. A munkák még tartanak, szalaggal van lezárva az ide vezető út, de a tájékoztatótábla már ott van arról, hogy amit látunk, az egy több települést érintő egymilliárdos fejlesztés része.
A szomszédos tónál pecáztak. A horgász azt mondta, a csónakázótó medre tavasszal száradt ki.
Vagy kutakat fúrtak vagy valami. Ilyesmi, ami elvitte a vizet
– mondta Tóth Attila, aki elárulta, mikor látott utoljára csónakázni valakit a csónakázótóban. | Utoljára a „szocializmus idején” csónakáztak a jelenleg víz nélküli csónakázó tóban | null | 1 | https://rtl.hu/hirado/2023/10/06/mariapocs-csonakazo-to-viz-nelkul | 2023-10-06 15:18:00 | true | null | null | Rtl.hu |
|
Nem csak a rossz gazdasági helyzetben elköltött milliárdok miatt volt rendhagyó idén augusztus 20-a: Magyarországra érkezett Recep Tayyip Erdogan török elnök, akivel Orbán Viktor a sajtófőnöke szerint biztonsági, védelmi ipari és gazdasági ügyekről tárgyalt. Hogy miért éppen a nemzeti ünnepre, illetve az atlétikai világbajnokságra időzítették a munkalátogatást, azt nem árulták el:
Az viszont biztos, hogy a kormányzati kommunikáció az atlétikai vb-t és a nemzeti ünnepet igyekezett minél inkább összefonni, például külföldi politikusok meghívásával. „Ha egy nagy világesemény van, akkor az adott ország meghívja a barátait” – mondta Orbán Viktor augusztusban a Kossuth Rádióban. Úgy tűnik, hogy akit ő barátnak – a Nyugat pedig illiberálisnak, problémásnak vagy egyenesen autokratának – gondol, az el is jött.
Orbán Viktor a vendégeit a Karmelita kolostorba invitálta, az MTI beszámolója szerint vele nézte a tűzijátékot:
Recep Tayyip Erdogan török elnök,
Ilham Alijev azerbajdzsáni elnök,
Savkat Mirzijojev üzbég elnök,
Tamím bin Hamad ál-Száni katari emír,
Milorad Dodik, a Boszniai Szerb Köztársaság elnöke,
Aleksandar Vucic szerb elnök,
Andrej Babis volt cseh kormányfő,
Sebastian Kurz volt osztrák kancellár,
Szadir Zsaparov kirgiz államfő,
Serdar Berdimuhamedow türkmén államfő
és Rusztam Minnyihanov, a Tatár Köztársaság vezetője.
A névsorból nemcsak uniós vezetők hiányoznak, hanem a visegrádi országok vezetői is. A hvg.hu tudta meg, hogy sokan közülük akkor sem tudtak volna Budapestre látogatni, ha szívesen ünnepelték volna együtt Orbán Viktorral az államalapítást: egyszerűen nem hívták meg sem Mateusz Morawiecki lengyel kormányfőt, sem Ódor Lajos szlovák miniszterelnököt, de az osztrák, a cseh és a szlovén kormányfő hivatalát sem invitálták meg sem az atlétikai világbajnokságra, sem az augusztus 20-i ünnepségekre.
Akiket viszont igen, azoknak a kényelméről a számok tükrében nagyvonalúan gondoskodtak. A Szijjártó Péter vezette Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM) a Nemzeti Kommunikációs Hivatalon keresztül intézte a kiemelten fontos vendégek szállítási szolgáltatásainak beszerzését:
nettó 350, bruttó 444,5 millió forintért szerződtek az állami hirdetések miatt ismertté vált, nyíltan fideszes Balásy Gyula cégeivel, a Lounge Event Kft.-vel és a Visual Europe Zrt.-vel (amelyet a New Land Media Kft.-n keresztül birtokol) protokolleseményekhez kapcsolódó szállítási feladatok ellátására.
Az összeg 70 százalékát a KKM biztosan lehívta, a fennmaradó 30 százalék opciós rész: az tehát biztos, hogy az események nettó 245 millió, bruttó 311,5 millió forintnyi megrendeléssel gazdagították Balásy cégeit. Hogy az opciós résszel élt-e a tárca, arról hiába érdeklődtünk.
A közbeszerzési dokumentumokból a szokásosnál több is kiderült, bár jellemzően ilyen megbízásoknál nem nagyon kötik a kíváncsiskodók orrára a műszaki paramétereket. A mostani felhívásból viszont kirajzolódott, hogy a munka az augusztus 20-i ünnepséget érinti, és hogy nagyjából mit kért a KKM:
Balásy cégeinek egyebek mellett biztosítani kellett a kék villogókat és az URH-rádiókat is, az ő feladatuk volt a KKM egyedi megrendelése alapján az esemény résztvevőinek, vendégeinek utaztatása, valamint a kapcsolattartás az érintett alvállalkozókkal. A KKM előre legyártott eszközeit is ők fuvarozták a tárca Bem rakparti épületéből a helyszínekre, a rakodást is ők végezték. Ezek mozgatása, kihelyezése, telephelyeken belüli szétosztása is a munka része volt.
Szerettük volna megtudni, hogy pontosan kiket érintettek a szállítási feladatok, hogy közülük kik érkeztek magán- és kik hivatalos látogatásra, illetve hogy hol és mennyiért szállásolták el őket, de kérdéseinkre a Külgazdasági és Külügyminisztérium nem válaszolt. | Páncélautók, VIP-kocsik: Orbán Viktor vendégeinek utaztatása hatalmas összeget emésztett fel | Elképesztő vendégsereget csődített össze a nemzeti ünnepre és az atlétikai világbajnokságra a kormányzati kommunikáció – igaz sem az Európai Unió, sem a visegrádi országok vezetőit nem hívták meg augusztus 20-ára vagy a világversenyre. Hogy milyen kiadást jelent a költségvetésnek egy-egy ilyen illiberális dzsembori, azt a közbeszerzési dokumentumok érzékeltetik. | null | 1 | https://rtl.hu/belfold/2023/10/05/szijjarto-miniszterium-augusztus-20-vendegek-350-millio | 2023-10-05 15:22:00 | true | null | null | Rtl.hu |
Metróper: az oroszok levegőnek nézik a BKV-t, az Orbán-kormány mélyen hallgat
Több mint három éve nem veszi át a periratokat az orosz metrókocsigyártó Metrowagonmash, így az amúgy forráshiánnyal küzdő BKV nem juthat pénzhez a kötbérből. A tét 14 milliárd forint, de a követelést gyakorlatilag lehetetlen behajtani.
A főváros közlekedési cége – az egyre dagadó botrány hatására - 2019 februárjában indított pert a 3-as metróvonalon közlekedő metrókocsik korszerűsítéssel egybekötött felújítására 219,2 millió euróért (akkori áron mintegy 69 milliárd forintért) vállalkozó Metrowagonmash (MWM) ellen. A szerelvényeket végül nem felújító, hanem meglehetősen silány minőségben újragyártó orosz cég azonban a füle botját se mozdítja. A perindítás óta eltelt 3 és fél év alatt még csak a periratokat se vették át.
Az ügy dokumentumait az Igazságügyi Minisztérium Nemzetközi Magánjogi Főosztálya 2019. április 15-én továbbította az illetékes orosz hatóságnak. Azóta se jutottak messzebb. Sőt, visszatértek a rajtvonalhoz. „Az elmúlt fél évben a bíróság a keresetlevél és mellékleteinek kézbesítésével kapcsolatban két eltérő tartalmú választ kapott az alperestől, amelyből nem állapítható meg a szabályszerű kézbesítés megtörténte, ezért a bíróságnak ismételten meg kell kísérelnie a keresetlevél és nagy számú mellékleteinek kézbesítését” - válaszolta a nemzetközi perben történt előrelépést firtató kérdésünkre a Fővárosi Törvényszék sajtóosztálya.
A közösségi közlekedés működtetésére 21 milliárddal több kell az üzemanyag és a villamos energia árak emelkedése miatt. Erre a főváros 14 milliárd forintos állami támogatást kért, de egyelőre választ sem kaptak az Orbán-kabinettől. Ha ez így marad, komoly likviditási gondok léphetnek fel a közlekedési cégnél – jelentette ki Kiss Ambrus főpolgármester-helyettes. A cég pénzügyi helyzetét súlyosbítja a beszállítók egymást érő szerződésfelmondása, miután a BKV nem tudja megfizetni az általuk kért, jelentősen megemelt árakat. Az orosz gyártótól remélt milliárdokra tehát égető szükség lenne a budapesti közösségi közlekedés fenntartásához.
Az Orbán-kormányt azonban ez láthatóan a legkevésbé sem érdekli. A Fővárosi Törvényszék korábbi közölése szerint a keresetlevél benyújtásával a per ugyan megkezdődött, de tárgyalást csak a keresetlevél kézbesítése után, az alperes írásbeli ellenkérelmétől függően lehet tartani. Csakhogy ehhez szükség lenne a szabályszerű kézbesítésre. Az orosz fél viszont egyszerűen nem veszi át az iratokat. A kézbesítési határidőre pedig a magyar bíróságnak nincs ráhatása. A kézbesítési akadály elhárítása ugyanis a magyar Igazságügyi Minisztérium feladata lenne. A tárcát is megkerestük az ügyben, de lapzártánkig nem válaszoltak kérdéseinkre, amelyben arra voltunk kíváncsiak, hogy mit tettek eddig a periratok sikeres kézbesítése, a per elindíthatósága érdekében.
Mintha a BKV sem erőltetné a dolgot. „A BKV nem készül szerződésbontásra az M3-as metrókocsikat gyártó orosz Metrowagonmashsal. A vételárat már kifizettük, így csak veszíthetnénk ezzel” – jelentette ki Bolla Tibor, a BKV vezérigazgatója egy korábbi háttérbeszélgetésen. A hozzáállás azóta sem változhatott, nagyon óvatosak minden Metrowagonmasht érintő üggyel, így például a bankgaranciák lehívásával, vagy az alkatrész utánpótlással.
Bolla egyébként is úgy véli, hogy az „orosz szállítói szerződéssel nincs több gond, mint a többivel”. A BKV vezérigazgatója a korrupciós ügyeket vizsgáló fővárosi bizottságnak az orosz metrókocsi-felújítást tárgyaló ülésén még arról biztosított mindenkit, hogy a BKV a kötbér és a rendelkezésre állási átalány egyetlen fillérjéről se fognak lemondani. Azt nem árulta el, hogy miképpen énekelnék ki a pénzt az orosz cégből. | Metróper: az oroszok levegőnek nézik a BKV-t, az Orbán-kormány mélyen hallgat | Több mint három éve nem veszi át a periratokat az orosz metrókocsigyártó Metrowagonmash, így az amúgy forráshiánnyal küzdő BKV nem juthat pénzhez a kötbérből. A tét 14 milliárd forint, de a követelést gyakorlatilag lehetetlen behajtani. | null | 1 | https://nepszava.hu/3168374_3-as-metro-per-bkv-metrowagonmash | 2022-09-05 15:21:00 | true | null | null | Népszava |
Ismét a Prekog Alfa Kft. futott be a Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Alapítvány (KKTKK) közbeszerzésén, ezúttal is történelemtanárokat, oktatókat képeznek tovább, a Miniszterelnökségen keresztül érkezett közpénzből. Kérdésünkre az alapítvány közölte: a Digitális tananyagok és használatuk pedagógiai módszertani lehetőségei a XX. századi történelem tanításában című képzésről van szó, amellyel a cég honlapja szerint a következő etapokban bővíthetik tudásukat a pedagógusok:
2023. október 13-15. között, illetve október 20-22. között a mezőkövesdi Balneo Hotel Zsoriban oktatják a tanárokat. A Válasz Online a négycsillagos szállodát Tiborcz István köréhez sorolta. A szállodafelújító Hotel Balneo Kft. ugyanis azé a Kosik Jánosé, aki az egyik legismertebb Tiborcz-alapemberrel, Sájer Gáborral került üzleti kapcsolatba. Az állam 3,55 milliárd forint közpénzzel segítette a projektet.
2023. október 20-22. között pedig Ráckevén, az ugyancsak négycsillagos Duna Relax Hotel, amely Klemm Balázs, a magyar turisztika egyik legbefolyásosabb emberének érdekeltsége. Turisztikai érdekeltségei a K-Monitor NER Hotel nevű alkalmazásában itt nézhetőek meg.
Szerettük volna megtudni, hogy miért döntöttek úgy, hogy személyes jelenlét mellett folyik az oktatás úgy, hogy online tananyagról van szó, de felvetésünkre az alapítvány nem reagált.
A Prekog Alfa végzi a képzések előkészítését, szervezését és lebonyolítását legalább 500 fő részére 2023. december 31-éig, majd elemző tanulmányt készítenek. Erre a munkafolyamatra fejenként nettó 160 ezer forintos ajánlatot adtak. A képzési helyszínt, szállást, illetve a technikai és oktatási kellékeket, kiegészítő szolgáltatásokat is ők biztosítják, ajánlatuk szerint fejenként és képzésenként nettó 60 ezer forintért. A cateringre (és annak helyszínére) fejenként és képzésenként nettó 65 ezer forintos ajánlatot adtak.
Ezeket összeadva tanáronként és képzésenként nettó 285 ezer forintos összeg jön ki, hogy ezt az alapítvány reális árnak tartja-e, nem tudtuk meg, kérdésünket egyszerűen megválaszolatlanul hagyták.
Pedig ötszáz fővel számolva már nettó 142,5 millió forintnál tartunk és ez összeg jóval vaskosabb is lehet. Hogy a teljes költségből mekkora részt teszi ki a tanulmány, az az ajánlatból nem derült ki. A dokumentáció szerint a végteljesítés dátumát a Miniszterelnökség és a közalapítvány közötti támogatási időszakra tekintettel állapították meg. Amennyiben ezt meghosszabbítják, a teljesítés is elnyúlhat egészen 2024. április 30-ig. Ekkor pedig
már legalább 800 fő történelem tárgyat oktató pedagógus és/vagy oktató képzését kell tető alá hozni.
Ebben az esetben, a minimális 800 fővel számolva az összeg nettó 228 millió forint, amely áfával növelve 289,5 millió forint.
Kérdésünkre az alapítvány közölte: „2016 és 2022 között a Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Alapítvány négy témakörben indított képzéseket, amelyeken több mint 25 000 tanár vett részt és csaknem 6 000 hazai közoktatási intézmény kapcsolódott be a programba. A pedagógusok visszajelzéseiből kiderült, hogy a képzések kiemelkedő színvonalon nyújtottak szakmailag hasznos és új ismereteket.”
Van benne gyakorlatuk
2021-ben az Átlátszó írta meg, hogy a Prekog Alfa Kft. nyerte el az alapítvány közbeszerzését, így ők szervezhették a pedagógus-továbbképzést a Nemzeti Összetartozás Évéhez kapcsolódóan, Trianon témakörében, akkor nettó 630 milliós büdzsé mellett. Már ekkor bejáratott partnernek tűnt a Prekog Alfa, 2016-ban az „1956: a magyar forradalom a legújabb történeti kutatások tükrében” kérdéskör oktatásának megszervezésére 628 millió forintot kapott. 2019-ben 1 milliárd forintért, majd 787,4 millió forintért szerveztek továbbképzéseket. A cég Gasparek Ferenc és Tarcsa Zoltán tulajdona, utóbbi többször publikált Schmidt Máriával közösen oktatási segédanyagokat.
A Prekog Alfa Kft. tavaly 1 milliárd 12 millió forintos árbevétel mellett 551,7 millió forintos adózott eredményt hozott össze. A tulajdonosok 360 millió forint osztalék kivételéről döntöttek.
A Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Alapítványt az első Orbán-kormány hozta létre 1999-ben. Alapító okirata szerint célja egyebek mellett „egy, a magyar nemzeti szuverenitás szempontját figyelembe vevő, korszerű történelemszemlélet alapjainak kidolgozása”. Az alapítvány 2000 végén vásárolta meg az Andrássy út 60. számú épületet, amely egykor a Nyilaskeresztes Párt, majd később a kommunista politikai rendőrség, az ÁVH székháza volt, és amelyben 2002-ben nyílt meg a Terror Háza Múzeum. Az intézmény koncepcióját a főigazgató, Schmidt Mária dolgozta ki. Ma már az alapítvány egész kutatóhálózatot tart fenn, ide tartozik a XXI. Század Intézet, a XX. Század Intézet, (ezek főigazgatója ugyancsak Schmidt Mária) a Habsburg Történeti Intézet, a Kommunizmuskutató Intézet és a Kertész Imre Intézet is. A KKTKK adta ki például Deák Dániel fideszes influenszer a Fidesz-recept című könyvét, illetve L. Simon László, a Magyar Nemzeti Múzeum főigazgatójának A Megőrzés kultúrája című munkáját is.
Az alapítvány beszámolója szerint 2022-ben 6,2 milliárd forint állami támogatást kapott, ebből 5,9 milliárd a központi költségvetésből érkezett. Az alapítvány vagyona (eszközök) 18 milliárd forintra rúg, ebből 8 milliárd bankbetétben lévő pénz. A kuratórium elnöke jelenleg Lánczi András, a Corvinus Egyetem volt rektora. A kuratórium tagjai közt van Schmidt Mária, aki egyben az alapítvány főigazgatója is, Martonyi János volt külügyminiszter és Balog Zoltán volt miniszter, református püspök.
Schmidt Mária neve nemrégiben másfajta kontextusban került elő a közéletben. A Gulyáságyú Média tette közzé azt a videót, amelyen Orbán Viktor miniszterelnök egy szál törölközőben, a tenger felől bemegy egy luxusvillába a horvát tengerparton. A villa az LMP társelnökének, Ungár Péternek a nővéréé – az ő édesanyjuk Schmidt Mária, aki Kötcsén árulta el, miért nyaralt náluk a kormányfő: | Fejenként 65 ezres catering, 160 ezres képzés: négycsillagos wellness hotelekben képzik a tanárokat Schmidt Máriáék | A Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Alapítvány jelentős állami támogatás mellett nem először képezheti a tanárokat, ezúttal is egy ismerős céggel. Az egyik tulajdonossal Schmidt Mária – az alapítvány főigazgatója és kuratóriumi tagja – többször is közösen publikált oktatási anyagokat. A pedagógusokat két négycsillagos szállodában képzik egy online tananyagra, de személyes részvétel mellett. | null | 1 | https://rtl.hu/belfold/2023/09/25/schmidt-maria-alapitvany-tanar-oktatas-kozbeszerzes | 2023-09-25 15:30:00 | true | null | null | Rtl.hu |
Belváros-Lipótváros fideszes többségű képviselő-testülete három kerületi tulajdonban lévő ingatlan eladásáról döntött csütörtökön – tudta meg az rtl.hu.
A legértékesebb a Central-European University (CEU) által korábban bérelt Zrínyi utcai épület volt: a több részből álló, összesen 2200 négyzetméternyi ingatlan a testület elé benyújtott javaslat szerint 1,864 milliárd forintért kelhet el. A meghirdetett ár éppen ennyi volt, de miután a nyílt pályázatra csak egy cég jelentkezett, ez az ajánlat is elég lehet. (A kerület tájékoztatása alapján a pályázati eljárás hivatalosan még nem zárult le teljesen, azaz még nincs végeredmény.)
A vevő a CEU volt épülete esetében egy ZO Invest Zrt. nevű cég lehet, amelyet idén július végén alapítottak. A vállalat tulajdonosa T. Zsuzsanna, aki korábban más ingatlanos cégekben is érdekelt volt, ügyvezetője pedig a belvárosban számos vendéglátóhelyet üzemeltető Lefkovics György lánya.
Amikor az iránt érdeklődtünk, hogy mit terveznek az igen értékes ingatlannal, a cégadatbázisban található adatok alapján egy tomgeorge.hu végződésű e-mail címre kellett küldeni a levelet, márpedig ez a vállalat részben Lefkovics György, részben pedig Sztanó Tamás tulajdonában áll.
A két vendéglátós 30 éve üzlettársak, korábban pedig bérlőként több V. kerületi ingatlan tulajdonjogát is megszerezték a helyi szabályok alapján kedvezményesen. (Lefkovics Györggyel folytatott telefonbeszélgetésünk alapján úgy véljük, ő lehet érdekelt a CEU volt épületének megvásárlásában. Emiatt – kérését elfogadva – T. Zsuzsanna nevét rövidítettük, és nem tüntettük fel Lefkovics György lányának a nevét sem.)
Lefkovics György az elmúlt évtizedekben több budapesti vendéglátóhelyet üzemeltetett, jelenleg hozzá tartozik például a Tom George mellett a Leroy és a Kyoto Budapest is. Sikereit sokan részben annak tudták be, hogy jó kapcsolatot ápol a mindenkori politikai vezetéssel.
Személyét kapcsolatba hozták például a kerület volt polgármesterével, Rogán Antallal is, aki azóta a Miniszterelnöki Kabinetirodát vezeti. Lefkovics György az rtl.hu-nak erről azt mondta: jó polgármesternek tartotta Rogán Antalt, de nem állt kapcsolatban vele.
Arra a felvetésre, hogy a korábbi cikkek szerint Rogán Antal a kerület vezetőjeként segített az egyik teraszának engedélyeztetésében, a Szent István tér sarkán található vendéglátóhely építése során pedig örökségvédelmi problémák is felmerültek, Lefkovics György úgy fogalmazott: „Nem kaptunk semmilyen kedvezményt. A környéken több étterem is ugyanakkor építhetett teraszt, örökségvédelmi problémák pedig nem voltak”.
Sztanó Tamás és Lefkovics György neve onnan is ismerős lehet, hogy ők vásárolták meg Dédestapolcsányban a Serényi-kastélyt. A település Rogán Antal feleségéhez köthető, aki egy közzétett szerződés szerint családjával ezer hektárnyi földet vett volna ott 1,6 milliárd forintért. A szerződés végül nem lépett életbe, így a miniszter felesége nem lett tulajdonos.
Lefkovics György a kastélyvásárlásról azt mondta, hogy Sztanó Tamással úgy döntöttek, kipróbálják magukat a vendéglátáson kívül másban is,
a Serényi-kastélyban pedig egy ayurvédás egészségközpontot alakítanak ki, a kivitelezés jelenleg is folyamatban van.
A környéken ugyan több földet is megvett Sztanó Tamás, de ez Lefkovics György állítása szerint nem azok a területek, amelyeket korábban Rogán Antal feleségének a családja vett volna meg.
A CEU volt épületéről, a több mint 2200 négyzetméteres ingatlan hasznosításáról viszont a cég ügyvezetője nem akart nyilatkozni: „A pályázat eredményéről semmilyen információval nem rendelkezünk, még nem történt meg a nyertes pályázó kihirdetése, ennek okán az ön által feltett kérdésekkel kapcsolatban jelenleg nem kívánunk nyilatkozni”.
Az ingatlan jellegéből adódóan várhatóan szálláshelyként alakítják át az épületet.
Elkelt a Dorottya utcai volt posta is
Az V. kerület eredetileg hat ingatlant (a CEU esetében több helyrajzi szám van, de ezek összetartoznak) értékesített volna, azonban csak háromra érkezett érvényes ajánlat.
Eladnák például a Dorottya utcai volt posta ingatlanát is, pedig mint korábban megírtuk: az ellenzék szerint érdemes lett volna várni, mert egyes tervek szerint hamarosan felújítják az utcát, így várhatóan emelkedik majd az épületrész értéke is. A kerület szerint ezt is figyelembe vették, amikor kialakították a független szakértő által javasolt árat. (A megállapított forgalmi érték a minimum vételár.)
Ezt a 304 négyzetméteres ingatlant 264 millió forintért hirdették meg, és két érvényes ajánlat is érkezett. Az egyiket, 297 millió forint értékben az a Central European Ingatlanalap nyújtotta be, amelyet a hvg.hu cikke szerint az Equilor Alapkezelő menedzsel, és amely ugyanazon a címen működik, mint a kormányfő vejének, Tiborcz Istvánnak a cégei. Tiborcz István nem tulajdonos az alapkezelőben, de pénzintézete, a Gránit Bank részvényes az Equilor Zrt.-ben – írta a hvg.hu.
A Hadik Nádor Kft. viszont 309 milliót kínált, és végül a kerületi előterjesztés alapján nyert is.
A vállalat korábban már sikerrel szerepelt a helyi pályázatokon, és a posta épületének (Dorottya utca 9.) más részeit is megvették.
A Hadik Nádor Kft.-nek két tulajdonosa van, az egyik a Fidelity Gold Investment, míg a többségi jogokkal a BSZB Globe Investments Kft. rendelkezik.
A Fidelity Gold Investments a Belváros neves vendéglátós családjához, a Szini családhoz köthető, jelenlegi tulajdonosa augusztus óta Szini Béla felesége, Tomán Szabina. Az üzletasszony korábban szerepelt az RTL Cápák című műsorában is, befektetései mellett életmóddal foglalkozó cége is van.
A Hadik Nádor Kft. többségi tulajdonosa a BSZB Globe Zrt.-n keresztül Morvai-Kovács Zsófia, aki a Fidelity Gold Investmenttel közösen több másik cég mellett a Castle Globe Kft.-ben is érdekelt. Utóbbi vállalat neve onnan lehet ismerős, hogy a Népszava cikke szerint korábban – tehát nem Morvai-Kovács Zsófia tulajdonosi ideje alatt – egy V. kerületi pályázaton igen olcsón vett meg egy Zoltán utcai ingatlant. Nem sokkal később pedig tulajdonost cserélt a vállalat, és a BSZB Tetőtért Kft.-hez került a Castle Globe Kft.
Az V. kerületi önkormányzat értékesítene egy Papnövelde utcai pincét is, a 79 négyzetméteres ingatlanra egy pályázat érkezett. A jelentkezést érvényesnek nyilvánították, így a Caffé Károlyi Vendéglátó Kft. várhatóan 9,48 millió forintért veheti meg az épületrészt.
Kovács Alex Gábor, az ellenzéki Tiéd a Belváros nevű frakció vezetője az rtl.hu-nak azt mondta: az ellenzéki képviselők a ciklus eleje óta kifogásolják a pályázatok szűk körben történő meghirdetését, a rövid határidőket. | Kiderült, ki veheti meg a CEU volt épületét Budapest egyik legértékesebb részén | Több mint 2,1 milliárd forint értékű ingatlaneladásról döntött a fideszes vezetésű V. kerületi önkormányzat – tudta meg az rtl.hu. Az értékesítésre szánt vagyonelemek között szerepel a CEU által korábban használt épület, a Dorottya utcai bezárt posta, valamint egy Papnövelde utcai pince is. A CEU Zrínyi utcai volt ingatlana a meghirdetett összeggel azonos áron, 1,8 milliárd forintért kelhet el, a vevő pedig egyedüli indulóként az a ZO Invest Zrt. lehet, amelynek ügyvezetője a több belvárosi vendéglátóhelyet üzemeltető Lefkovics György lánya. Az ellenzék azt javasolta, hogy fordítsák az értékesítésekből befolyt összeget a kerületi társasházak felújítására, de ezt az ötletet végül leszavazták a csütörtöki képviselő-testületi ülésen. A helyi vezetés azt közölte, hogy más célokra is költenek a pénzből, azt ígérték, iskolákra és a helyi egészségügyre is fordítják a bevételt. | null | 1 | https://rtl.hu/belfold/2023/09/26/ceu-volt-kozpont-epulete-budapest-belvaros-fidesz-szentgyorgyvolgyi-peter-kovacs-alex-gabor | 2023-09-26 15:37:00 | true | null | null | Rtl.hu |
A Magyar Villamos Művek (MVM) több mint 8 milliárd forint értékben hirdetett 2021-ben és 2022-ben, ebből legalább 6 milliárd forint értékű megbízást kormánypárti médiumok kaptak – tudta meg az rtl.hu. A megszerzett dokumentumok kizárólag az MVM-re, azaz az egyik legnagyobb állami hirdetőre vonatkozó reklámköltéseket mutatják be, azonban rávilágítanak arra is, hogy a hirdetéseken keresztül hogyan képes torzítani az állam a sajtópiacot.
A Magyar Villamos Művek kiadásaiból például kiderült:
vannak olyan jelentős eléréssel rendelkező, kormánykritikus újságok, amelyek egy megrendelést sem kaptak a cégtől, miközben számos alacsony látogatottságú oldalnál tízmilliós értékben jelentek meg hirdetések.
A nem kormánypárti sajtótermékeknél elköltött pénzek aránya 20 százalék körüli, ráadásul ezek egy részénél is kimutatható valamilyen hatalomhoz fűződő szál.
A legnagyobb értékű megrendeléseket a Tv2-csoport, valamint a Közép-Európai Sajtó és Média Alapítványhoz (KESMA) tartozó médiumok kapták.
Utóbbi szervezet nagyjából 500 sajtóterméket tömörít, a KESMA-hoz tartozik például a Magyar Nemzet, az Origo, a Szabad Föld, a Bors, a vidéki megyei laphálózat, a HírTv, a HírFM, a Mandiner, valamint 2022 őszéig a Nemzeti Sport is. Kormánykritikus gondolatok szinte soha nem jelennek meg ezeken a felületeken, a cikkek pedig általában hűen tükrözik a hatalom véleményét.
A KESMA-hoz tartozó sajtótermékek kapták 2021-ben az MVM-es hirdetések majdnem a felét (1,8 milliárd forint értékben), 2022-ben pedig körülbelül a negyedét (1,1 milliárd forint értékben).
A teljes portfólió természetesen jelentős eléréssel rendelkezik, azonban a KESMA-n (a hozzá tartozó Mediaworks-ön) keresztül a kisebb példányszámú (és alacsony online látogatottságú) lapokhoz is folyt pénz.
Az MVM több ezer tételt tartalmazó adatsora alapján készített kimutatásunkban azok a médiumok és felületek szerepelnek, amelyek legalább több tízmillió forint értékű megrendeléssel rendelkeznek. Ezek lefedik a teljes összeg nagyjából 90 százalékát, azonban ezeken kívül rengeteg kisebb értékű szerződést is kötöttek hirdetési céllal – ezeket az alacsony értékhatár miatt nem nevesítettük a statisztikában, azonban a szerződések értéke a végösszegben megjelenik.
A kategorizálás során a Fidesz-KDNP mellett teljesen egyértelműen kiálló médiumokat tekintettük „vállaltan kormánypártinak”, így például a KESMA-termékeket, valamint a Tv2-csoportot. Ebbe a kategóriába kerültek a más tulajdonossal rendelkező, de szimpátiájukat szintén vállaló sajtótermékek, így például a Magyar Hírlap, a PestiSrácok vagy a Demokrata.
Forrás: Az MVM hivatalos adatait tartalmazó, több mint 2000 tételből álló táblázat. Ebben azt sorolták fel, hogy az állami vállalat pontosan mely médiumokban hirdetett, és az adott hirdetés mekkora értékű volt. (Arra nem tértek ki, hogy ezek listaárak voltak-e, amelyekből kedvezmény adható, vagy ténylegesen el is utalták-e ezeket az összegeket, de az arányokon ez lényegesen nem változtat.) Egy sajtótermék tehát sokszor szerepelt a táblázatban, a médiumoknál vagy a cégcsoportoknál megjelent reklámértékeket összesítve mutatjuk.
A Tv2-csoport felületein 2021-ben 1,1 milliárd forint értékben jelentek meg hirdetések, ez 2022-ben 1,7 milliárd forintra emelkedett. A hazai sajtópiacon ezek jelentős összegeknek számítanak, csakúgy mint a KESMA-nál megjelent összesen 2,9 milliárdnyi hirdetési pénz, vannak ugyanis olyan kormánykritikus és jelentősebb eléréssel rendelkező oldalak, amelyeknek az éves árbevétele alig haladja meg az 1-5 milliárd forintot.
A hirdetési pénzek egyenlőtlen megoszlását azonban nem csak az mutatja, hogy az MVM esetében a KESMA és a Tv2-csoport kapta az összeg túlnyomó részét. Torzítja a piacot az is, hogy az állami cég kimutatása alapján a 24.hu, a HVG, a Telex, a Magyar Hang, a Szabad Európa, a Magyar Narancs vagy a 444.hu oldalán egyáltalán nem voltak hirdetések az MVM-től ebben a két évben.
Pedig ezek közül a 2022-es napi átlagos látogatottsági adatok alapján több is jelentős eléréssel rendelkezik. Az alábbi diagram oszlopai azt mutatják, hogy egy napon átlagosan hány 15 év feletti belföldi felhasználó került kapcsolatba az adott oldallal. Forrás: eGemius.
A Magyar Nemzet és a Népszava nyomtatott lapot is kiad, utóbbi az országos napilapok közül a legnagyobb, napi 12 ezer eladott példánnyal. A KESMA-hoz tartozó megyei lapokat átlagosan szintén ennyien veszik (nagy a szórás, 5 és 25 ezer példányszám közötti), a Blikk 40 ezer példányban, míg a Bors 20 ezer példányban kel el. A hetilapok közül a Szabad Földet 33 ezren, a HVG 22 ezren, a Magyar Hangot 10 ezren, míg a Magyar Demokratát 7 ezren veszik meg a MATESZ adatai alapján, amit a Magyar Hang összesített.
Vannak ugyan olyan sajtótermékek, amelyeken kormánykritikus anyagok jelennek meg, és kaptak a hirdetési költésekből, ám ezeknek az összegeknek a nagysága messze elmarad a kormánypárti médiumoknak juttatott pénzektől.
A legtöbbet ebben a kategóriában a Brit Média Kiadóhoz tartozó lapok és rádiók kapták, nagyjából 290 millió forint értékben a két évben. A csoport tulajdonosa 2021 nyara óta a Michaeli, Schwartz & Brit Média Holding, amely Rogán Antal miniszter egyik barátjához, Schabtai Michaelihez köthető. Utóbbi azt nyilatkozta tavaly a Media1-nek, hogy a kormányzati reklámköltésekért felelős politikussal ugyan valóban jó kapcsolatot ápol, de a médiacégbe való beszállásának ehhez nincs köze. A 168 órán és a csoporthoz tartozó ELLE-ben rendszeresen jelennek meg olyan anyagok, amelyek nem egyeznek a kormány véleményével, az ELLE címlapján például egy szivárványcsalád szerepelt, azonban emlékezetesek azok a (szintén brit médiás) Pesti Hírlapban megjelenő Márki-Zay Pétert támadó cikkek is, amelyeket vállalhatatlannak tartott a lap főszerkesztője és vezető szerkesztője is.
A vizsgált két évben viszonylag nagyobb értékben volt MVM-hirdetés a Ringier-csoporthoz tartozó felületeken (például Blikk és Kiskegyed), két év alatt nagyjából 200 millió forintért hirdettek a hozzájuk tartozó felületeken.
A Leisztinger Tamáshoz köthető Népszava két év alatt 140 millió értékben kapott megbízást, míg a Hit Gyülekezetéhez közel álló ATV 20 millió forint értékben. A Portfolio-csoportnál (Porfolio, Pénzcentrum) körülbelül 60 millió forint értékben hirdettek 2021-ben és 2022-ben, a Forbesnál kevesebb mint 5 millió forintért, és a már megszűnt azonnali.hu-val is 10-15 millió forintos reklámra szerződtek. Az RTL-csoport felületein 2021-ben egyáltalán nem hirdetett a cég, 2022-ben pedig 78 millió forint értékben.
Ezeket az adatokat érdemes összevetni a KESMA-hoz tartozó Origón elköltött pénzekkel: a portálon a kimutatás szerint 2021-ben több mint 260 millió forint értékben jelentek meg reklámok, míg 2022-ben 174 millió forint értékben.
A napi 20-30 ezer látogatóval bíró PestiSrácokon, valamint a hozzá köthető, tavaly júniusban megszűnt (és az idén márciusban a Youtube-ról is törölt) PestiTv-n is megjelent 2021-ben és 2022-ben csaknem 150 millió forint értékben hirdetés.
A nagyobb értékű MVM-hirdetések értéke médiacsoportonként (milliárd forint):
Forrás: Magyar Villamos Művek | MVM-szerződések: a hirdetési pénzek háromnegyede kormánypárti médiumokhoz került | A Magyar Villamos Művek két év alatt több mint 8 milliárd forint értékben jelentetett meg hirdetéseket, ennek az összegnek a háromnegyede kormánypárti médiumokhoz került – derült ki az rtl.hu által megszerzett dokumentumokból. A maradék kétmilliárd egy részénél is kimutatható valamilyen kormányzati kapcsolat, az pedig jóval ritkábban fordult elő, hogy olyan sajtótermékben hirdettek, ahol megjelenhet a hatalommal szembeni kritikus gondolat is. Az állami vállalat azt közölte, hogy a tervezési és médiavásárlási feladatokat teljesen a Nemzeti Kommunikációs Hivatal által kiválasztott kommunikációs ügynökség látja el, a kampányokról pedig velük közösen gondoskodnak „átfogó médiapiaci ismeretekkel rendelkező szakemberek”. | null | 1 | https://rtl.hu/belfold/2023/10/09/mvm-szerzodesek-hirdetes-kormanyparti-mediumok-reklam-sajto | 2023-10-09 15:52:00 | true | null | null | Rtl.hu |
Bár az időjárás még nyári, a tél már óvatos léptekkel közeleg, amit a hűvös hajnalok mellett az is csalhatatlanul jelez, hogy a felcsúti önkormányzat elkezdett intézkedni, hogy legkésőbb november végére legyen jégpálya a faluban. Tavaly Mészáros Lőrinc egyik cége ajándékként telepített egyet, most azonban a település fizetne érte, és eszközöket is akar hozzá venni.
A fideszes Disneylandként emlegetett Fejér vármegyei településen, ahonnan Orbán Viktor miniszterelnök és milliárdos barátja, Mészáros Lőrinc származik, egymást érik a turisztikai fejlesztések. Most épp a közpénzből épült tó és étterem melletti sportplaccot varázsolnák – ismét – mobil jégpályává a korcsolyázni szeretők kedvéért.
A felcsúti önkormányzat szeptember 22-én tett közzé egy tenderfelhívást, amiben egy mobil jégpálya építésére és kapcsolódó sporteszközök beszerzésére keresnek vállalkozókat. A jégpályát a kisvasút állomásával szemben található záportározó és a mellette található Tó Étterem szomszédságában szeretnék létrehozni.
A kiírás szerint a mobil jégpálya 17 x 30 méteres lenne összesen 30 darab palánkkal, továbbá kapuval és személybejáróval, valamint vennének hozzá egy hűtőegységet, egy jégkarbantartó gépet, egy jégkaparó lapátot és két tekercs védőfóliát. Gondoltak azokra is, akik nem előre eltervezetten, hanem csak hirtelen ötlettől vezérelve látogatják majd meg a jégpályát: a tenderfelhívás szerint a nyertestől 105 pár korcsolyát, egy korcsolyaélező gépet, egy korcsolya-állványt, 50 darab korcsolyabiztos gumiszőnyeget, és négy darab korcsolyázást segítő, sítalpas pingvint is szeretnének vásárolni.
Az ajánlatokat október 24-ig várják, a közbeszerzés nyertesének pedig november 10-én kellene elkezdenie a kivitelezést, és legkésőbb november 30-ig kellene elkészülnie a jégpályával. A jelentkezők felé támasztott műszaki minimumfeltétel az, hogy az elmúlt 3 évben rendelkezzen „legalább 1 mobil jégpálya szállítására és/vagy forgalmazására és/vagy értékesítésére vonatkozó szerződésszerűen teljesített szerződéssel”.
Tavaly Mészáros Lőrincék cége adta ajándékba
A miniszterelnök szülőfalujában nem most lesz először jégpálya: tavaly télen Mészáros Lőrinc és gyerekeinek cége, a Fejér-B.Á.L. Zrt. telepítette (bérelte) a jégpályát a faluba, külön közbeszerzési eljárás nélkül, ajándékként. Méghozzá úgy, hogy ezt maga a cég ajánlotta fel. Az önkormányzat pedig természetesen nem mondott nemet az ingyen jégpályára, és vállalta az üzemeltetését 3 hónapos időtartamra a tulajdonában álló Felcsúti Gazdasági és Szolgáltató Kft.-n keresztül.
Ezt a pályát a Mészáros Lőrinc elnökletével működő felcsúti focibirodalom, a Puskás Akadémia is meglátogatta a tavalyi szezonban. Egy-két játékos mezén jól kivehető a Mészáros-cégeket jelképező M betű, a hátuk mögött pedig a szintén Mészáros-kötődésű Tó Étterem.
Közpénzből épült látványosság
A Kisfaludy-program keretében az állam 2020-ban nagyjából 200 milliárd forint közpénzt osztott szét turisztikai fejlesztésekre a Covid által sújtott szektor megsegítésére. A támogatásoknak – szokás szerint – főként kormányközeli szereplők örülhettek, például a miniszterelnök szülőfaluja. A Transparency International Magyarország hosszas pereskedés után megkapta a támogatási papírokat, s azok alapján májusban megírtuk, hogy a felcsúti önkormányzatnak nagyon könnyű dolga volt: csak kért 1,5 milliárd forintot a kisvasút megállója melletti „hattyúhidas” tóra, és meg is kapta minden fennakadás nélkül.
A projekt hivatalos neve „A felcsúti árvízcsúcs-csökkentő záportározó környezetének turisztikai célú fejlesztése” volt, melynek keretében a hivatalosan árvíztározónak nevezett tó mellé egy étterem épült, továbbá a partról (hattyú alakú) hídon megközelíthető, és a szemérmesen „hullámzást csökkentő műtárgy” névvel illetett szigeten játszótér vagy pihenőpark, a tó partján pedig a kialakításra kerülő sétálóutakon kívül „télen korcsolyapályává alakítható sportpálya, közpark, tematikus játszótér” valósult meg.
A kivitelezést nem meglepő módon Mészáros Lőrincék cége, a Fejér-B-Á.L. Zrt. nyerte, s az általuk közpénzből épített étterem üzemeltetése szintén a híres családban maradt: a felcsúti képviselő-testület a 2023. január 17-i testületi ülésen megszavazta, hogy az ingatlant 5 + 5 év időtartamra bérbe adják a Mészáros Gasztro Kft.-nek havi nettó 1,5 millió forint bérleti díjért. A cég tulajdonosa a Talentis Group Zrt.-n keresztül Mészáros Lőrinc, más pedig nem is pályázott az étterem üzemeltetésére.
A mobil jégpálya kivitelezésére és a mostanihoz hasonló kiegészítők beszerzésére már korábban is írt ki közbeszerzést a felcsúti önkormányzat, de akkor a tender eredménytelen lett: a feladatra egyedül az osztrák AST Eis-u. Solartechnik GmbH vállalkozott volna, de nem töltötte ki megfelelően az egyik űrlapot.
Most talán beszáll majd a versenybe a Fejér-B.Á.L. Zrt. is, hiszen a tavalyi ajándékkal megvan már a minimum-követelménynek támasztott egy darab referenciája, és akkor a teljes fejlesztést ez a cég végezheti el közpénzből.
Egyébként az új jégpálya is Mészáros Lőrinc közelében marad majd, ugyanis az általa elnökölt Felcsúti Utánpótlás Neveléséért Alapítvány (FUNA) tulajdonát képezi az a tó melletti terület, amelyen a télen korcsolyapályává alakítható multifunkciós sportpályát és a hozzá tartozó lelátót hozták létre. Ezeket a létesítményeket a telektulajdonos FUNA üzemelteti a felcsúti önkormányzat tervei szerint.
Címlapkép: A felcsúti záportározó és hattyúhíd, háttérben az étterem 2022 augusztusában (fotó: Hadházy Ákos/Facebook) | Felcsút megint keresi a jégpálya kivitelezőjét, és 105 pár korcsolyát is venne | Bár az időjárás még nyári, a tél már óvatos léptekkel közeleg, amit a hűvös hajnalok mellett az is csalhatatlanul jelez, hogy a felcsúti önkormányzat elkezdett intézkedni, hogy legkésőbb november végére legyen jégpálya a faluban. Tavaly Mészáros Lőrinc egyik cége ajándékként telepített egyet, most azonban a település fizetne érte, és eszközöket is akar hozzá venni. | null | 1 | https://atlatszo.hu/kozpenz/2023/09/29/felcsut-megint-keresi-a-jegpalya-kivitelezojet-es-105-par-korcsolyat-is-venne/ | 2023-09-29 00:00:00 | true | null | null | atlatszo.hu |
Úgy tűnik, porszem került a gépezetbe: újabb megbízást bukott el ugyanis a kormánnyal jó kapcsolatot ápoló Balásy Gyula két cége az ellenőrző szerv fellépése miatt. A Rogánék alá tartozó Nemzeti Kommunikációs Hivatal tenderét ugyan – a megszokott módon – elnyerték, ám az ellenőrök jogsértőnek nyilvánították azt, így végül a szerződéskötésre már nem került sor. Tavaly szintén ők lettek a vesztesei egy hasonló eljárásnak. Mindkét esetben uniós forrásokból állták volna a projekteket.
Komplex kommunikációs marketingfeladatok ellátására írt ki közbeszerzési eljárást a Visit Hungary Zrt. részére a Rogán Antal alá tartozó Nemzeti Kommunikációs Hivatal (NKOH). A felhívás két részből állt: „kreatív- és online ügynökségi feladatok, videógyártás és fotózás, valamint médiaügynökségi feladatok”, illetve „gyártás, dekorációs- és marketingeszközök, nyomda” vonatkozásában. A tender azonban eredménytelenül zárult.
Pedig jelentkező több is akadt. A felhívásra az első rész tekintetében árajánlatot nyújtott be Balásy Gyula New Land Media Kft.-je és a Lounge Design Szolgáltató Kft.-je együtt, valamint a Vinyl Creative Kft., illetve a PLANB Magyarország Kft. A második részre a Lounge Desing Szolgáltató Kft., a PLANB Magyarország Kft. és az Alamo Team Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. tett ajánlatot.
Mivel a Lounge Design mindkét esetben olcsóbb volt, mint PLANB Magyarország Kft., az ő pályázataikat már meg sem vizsgálták. A Vinyl Creative Kft. és az Alamo TEAM Kft. ajánlatát pedig érvénytelennek nyilvánították. Mint később kiderült, ez a lépés nem bizonyult jó ötletnek. Hiába lettek ugyanis így Balásy Gyula cégei a befutók, végül mégsem örülhettek a győzelemnek.
A közbeszerzési eljárást ugyanis eredménytelennek nyilvánították, miután kiderült, hogy az NKOH jogsértően zárta ki a Vinyl Creative Kft.-t a versenyből.
„A közbeszerzéshez támogatást nyújtó vagy a közbeszerzések jogszabályban előírt ellenőrzését végző szerv megállapítása szerint súlyos jogsértés történt, és a közbeszerzési eljárás szabályai szerint ajánlatkérőnek már nincs lehetősége az eljárás jogszerűségét helyreállítani” – olvasható az uniós közbeszerzési értesítőben közzétett leírásban.
És hogy mi volt ez a súlyos jogsértés? Röviden összefoglalva: az NKOH álláspontja szerint a Vinyl Creative Kft. olyan kedvezményt ajánlott meg, amelyet nem tud biztosítani. Ezért pontosabb felvilágosítást kértek a cégtől, amit az a határidőig meg is adott. Az NKOH azonban mégis az ajánlat érvénytelenítése mellett döntött, mivel szerintük az „ajánlattevő a médiapiaci sztenderdeknek és szokásoknak ellentmondó módon megalapozatlanul ajánlott meg kedvezményt.”
Az ellenőrök (az irányító hatóság vagy a Miniszterelnökség Közbeszerzési Felügyeleti Főosztálya) viszont úgy ítélték meg, hogy a Vinyl Creative Kft. ajánlattevő érvénytelenné nyilvánítása nem volt jogszerű, tekintettel arra, hogy „a közbeszerzési dokumentáció a kérdéses médiafelületeken nem zárta ki a 0%-tól eltérő megajánlás lehetőségét.” Így annak ellenére, hogy kommunikációs szakmai szempontok alapján valóban nem lehetséges a kedvezmény megajánlása, „a közbeszerzési dokumentáció nem volt kellően egyértelmű a tekintetben, hogy a kérdéses médiafelületeken milyen megajánlás jelent érvényes, illetve milyen megajánlás jelent érvénytelen ajánlatot” – áll az indoklásban.
A döntés miatt a kiírás első része eredménytelen lett, ami „magával rántotta” a második részt is: vagyis a teljes tender eredménytelenül zárult.
Nem ez volt az első ilyen eset
A Miniszterelnökség Közbeszerzési Felügyeleti Főosztálya (KFF) már tavaly is közbelépett az NKOH egyik tenderénél. Ahogy azt akkor a Napi.hu megírta, a Nemzeti Kommunikációs Hivatal eredménytelennek minősítette a Nemzeti Kastélyprogram és Nemzeti Várprogram kommunikációjára kiírt közbeszerzését is, miután a KFF súlyos jogsértést tárt fel az eljárással kapcsolatban.
A Felügyeleti Főosztály mindegyik ajánlatban túlárazottnak minősített tételeket talált, amelyek a rendezvényszervezésre vonatkoztak. Az egyik érintett szereplő a New Land Media Kft. és a Lounge Design Kft. kettőse volt. Mivel az irreálisan magas árak sértették a közpénzekkel való hatékony és felelős gazdálkodás elvét, más jogorvoslatra pedig nem volt mód, a tendert eredménytelennek nyilvánították.
Ahogy akkor, most is uniós forrásokból (GINOP) fedezték volna a kiadásokat.
Érdekesség, hogy a Miniszterelnökség (amely alá a KFF is tartozik) maga is jogsértő módon keresett a Közbeszerzési Felügyeleti Főosztálya számára közbeszerzési szakértőket – vagyis éppen azokat a szakembereket, akik az ilyen típusú jogsértéseket is vizsgálják. Végül ugyan azt a kiírást visszavonták, később egy újat írtak ki hasonló feltételekkel. Ezt pedig már az Integritás Hatóság sem nézte tétlenül és Közbeszerzési Döntőbizottsághoz fordult jogorvoslatért:
Olcsóbb nem lett, „átláthatóbb” igen
A jogsértő eljárásokat lebonyolító Nemzeti Kommunikációs Hivatal (NKOH) 2014-ben jött létre, felettes szerve a Rogán Antal vezette Miniszterelnöki Kabinetiroda. Az NKOH feladata a kormány irányítása alá tartozó költségvetési szervek és intézmények, valamint állami cégek kommunikációjának ellátása.
A hivatal megalakulásakor a kormány azt mondta, így olcsóbb és átláthatóbb lesz az állami reklámpiac, ami részben meg is valósult: olcsóbb ugyan nem lett (az NKOH évente több tízmilliárd forintot költ állami reklámokra és rendezvényekre), de azt legalább már nem kell találgatni, ki nyeri el a tendereket. A megbízások többségét ugyanis Balásy Gyula cégei kapják, valamint az Antenna Hungária Zrt., amelynek kisebbségi tulajdonosa az állam, a többségi pedig a kormányközeli 4iG Zrt.
Propagandából luxusvilla
Az NKOH eljárásaiban rendre felbukkanó New Land Media éves forgalma az elmúlt öt évben 52 és 80 milliárd forint között mozgott, míg az adózott eredménye (vagyis a nyereség) 3 és 8,8 milliárd között. A Lounge Design Kft. 7,7 és 19,9 milliárd forint éves bevételt produkált ugyanezen időszakban, míg a nyeresége 1 és 3,5 milliárd forint között mozgott. A vállalkozások bevételeinek jelentős része állami megbízásokból származott/származik.
A két cég tulajdonosa, a Fidesz-kormánnyal jó kapcsolatot ápoló Balásy Gyula ugyan nem sokat szerepel a hírekben, de vélhetően azonos azzal a B. betűvel jelzett személlyel, aki a leggazdagabb magyarok listáján a 78. helyet foglalja el. Bár az idén 4,6 milliárddal gyarapodó, így 26 milliárd forintos vagyonúra taksált illető nem járult hozzá, hogy írjanak róla és cégéről, abból, hogy a „kommunikációs területen érdekelt cége a tavalyihoz hasonlóan ismét bevételi rekordot döntött”, és „állami megrendeléseket is elnyert”, nehéz lenne másra tippelni.
Lapunk három éve mutatta be a kormányzati propagandakampányokat évi több tízmilliárd forintért lebonyolító cégek (a tulajdonos által magánszemélyként megvásárolt) luxusvillájáról készített drónfelvételeket. | Jogsértő közbeszerzésen lettek volna befutók Balásy Gyula cégei – nem először | Úgy tűnik, porszem került a gépezetbe: újabb megbízást bukott el ugyanis a kormánnyal jó kapcsolatot ápoló Balásy Gyula két cége az ellenőrző szerv fellépése miatt. A Rogánék alá tartozó Nemzeti Kommunikációs Hivatal tenderét ugyan – a megszokott módon – elnyerték, ám az ellenőrök jogsértőnek nyilvánították azt, így végül a szerződéskötésre már nem került sor. Tavaly szintén ők lettek a vesztesei egy hasonló eljárásnak. Mindkét esetben uniós forrásokból állták volna a projekteket. | null | 1 | https://atlatszo.hu/kozpenz/2023/09/29/jogserto-kozbeszerzesen-lettek-volna-befutok-balasy-gyula-cegei-nem-eloszor/ | 2023-09-29 00:00:00 | true | null | null | atlatszo.hu |
Az újságírást világszerte támadások érik. A tendenciát a Covid-19-járvány és az azt övező indulatok tovább súlyosbították, és még tovább szítják a kritikusaikat elhallgattatni próbáló politikusok. Az EU keleti részén sok helyen fizikai támadásoknak is ki vannak téve az újságírók (ennek legsúlyosabb példája Jan Kuciak szlovák oknyomozó újságíró és menyasszonya, Martina Kušnírová meggyilkolása volt), ami több helyen öncenzúrához vezet.
A független újságírás a működő liberális demokrácia előfeltétele. Robert A. Dahl politológus, a demokrácia egyik legalapvetőbb teoretikusa feltétlenül szükségesnek tartja, hogy a polgárok „hozzáférjenek olyan alternatív információforrásokhoz, amelyeket nem monopolizál a kormány vagy bármely más csoport”. Ezt a szerepet jellemzően a média és a szigorú etikai és szakmai normák szerint a köz érdekében dolgozó újságírók töltik be.
Az elmúlt években a média e funkciói szisztematikusan erodálódtak. A „fake news” kifejezéssel dobálózó Donald Trumptól kedve Jair Bolsonarón át, aki azt mondta, hogy „sűrített tejes dobozokat kellene feldugni a sajtó hátsó felébe”, a független médiát leépítő Orbán Viktorig mindenhol ugyanazt a nyugtalanító tendenciát látjuk. Nem meglepő, hogy a Riporterek Határok Nélkül (RSF) sajtószabadság-indexe nagymértékben korrelál a szabadság és a demokrácia minőségének különböző indexeivel. Azok számára, akik magát a demokráciát akarják kiirtani, a sajtó gerincének megtörése gyakran az egyik első lépés. Az információáramlás ellenőrzése – vagy éppen az igazság fogalmának erodálása, és annak felváltása az „alternatív tények” abszurd fogalmaival – alapvető lépés minden múltbeli, jelenlegi és jövőbeli autokrata számára.
Ezt figyelhetjük meg Romániában is, ahol az elmúlt években megszaporodtak az újságírók elleni támadások, például a kompromat-műveletek, a politikai nyomásgyakorlás vagy a közérdekű információkhoz való hozzáférés megtagadása.
Ezt tapasztaljuk Magyarországon, ahol egyes újságírók és egész hírcsatornák kerültek a kormányhoz kötődő média és politikusok lejárató kampányainak célkeresztjébe.
Lengyelországban az újságírók nemcsak a gyűlölködő politikusok fanatikus támogatóitól, hanem a rendfenntartó erők képviselőitől is fizikai támadásokat tapasztaltak. A Cseh Köztársaságban egy volt miniszterelnök online támadást indított egy oknyomozó újságíró ellen, akit a választási vereségéért okolt. Bulgáriában, ahol a kormányváltásnak és az oligarcha Delyan Peevski médiabirodalma felszámolásának köszönhetően javult a médiaszabadság rangsora (aki most Magnitsky-szankciók alatt áll), paradox módon ugyanebben az időszakban nőtt az újságírók elleni bejelentett támadások száma. És Szlovákiában is, ahol az öt évvel ezelőtti újságíró-gyilkosság ellenére a gyűlölet és a megfélemlítés mértéke ismét olyan szintre nőtt, hogy maguk az újságírók is öncenzúrát gyakorolnak, csak hogy békén hagyják őket.
Van azonban remény, hiszen a meglepő ellenálló képesség és a visszavágás képességének jeleit is láthatjuk. Szlovákiában az oknyomozó újságírás a Kuciak-gyilkosság ellenére nemcsak hogy nem szűnt meg, de az újságírók indítottak egy egyedülálló kezdeményezést a támadások megfigyelésére és az újságírók védelmére safe.journalism.sk néven. Magyarországon és Romániában a független oknyomozó újságírók sikeresen küzdöttek a bíróságokon a rágalomhadjáratok ellen. A Cseh Köztársaságban egy oknyomozó újságíró nem hátrált meg, miután az ország egyik legbefolyásosabb politikusa online támadást uszított ellene, hanem bíróságon küzdött, és fontos, precedenst teremtő győzelmet aratott.
Milyen típusú támadások a leggyakoribbak az EU keleti részén?
Ezekben a hírlevelekben az EU keleti részének országaira – a visegrádi négyekre, valamint Romániára és Bulgáriára – összpontosítunk. Ezeknek az országoknak a többségében – a korrupcióval, a demokrácia minőségével és a jogállamisággal kapcsolatos problémákon kívül – az a közös, hogy gyakran nem is gyűjtenek pontos adatokat az őket érintő problémákról. Ez a helyzet az újságírók elleni támadások esetében is.
Szlovákia kivételével, ahol (holland mintára) csak nemrégiben kezdtek el szisztematikusan ilyen kutatásokat végezni maguk az újságírók, egyik ország sem rendelkezik pontos számadatokkal az újságírókat érintő incidensekről. A nyilvánosságra került adatok alapján az újságírók elleni támadás leggyakoribb típusa azonban ezekben az országokban a fenyegetés. Ez általában szóbeli fenyegetést jelent, nagyon gyakran online környezetben, de néha a régiesebb módon, levélben történik. Peter Sabo szlovák oknyomozó riporter például 2020-ban pisztolylövedékeket kapott a postaládájába.
A támadások egyéb gyakori típusai közé tartozik a diszkrimináció, a perrel való fenyegetés, a kémkedés és a kibernetikai kémkedés – ezzel a problémával külön hírlevél foglalkozik –, sőt, az akkreditáció megtagadása, vagy az, hogy bizonyos médiumok újságíróit nem engedik be sajtótájékoztatókra. Ilyen esetekről számolnak be Csehországból és Szlovákiából, ahol a Smer-SD párt és annak vezetője, Robert Fico évekig nem volt hajlandó válaszolni a legnagyobb független napilapok, a SME és az N kérdéseire. Nemrég, a közelgő parlamenti választások kapcsán a győzelemre esélyes párt a TV Markíza választások előtti vitáiban való részvételt is megtagadta, támadva annak objektivitását és pártatlanságát.
Amellett, hogy a lengyel újságíróknak a Jog és Igazságosság hatalomra kerülése óta a diszkriminációval, valamint a gazdasági jólétüket és munkahelyük biztonságát fenyegető veszélyekkel kell szembenézniük, a lengyel újságíróknak a fizikai támadások és verések kivételesen magas fokával is meg kell küzdeniük. A magyar újságíróknak nagyon hasonló megpróbáltatásokkal kell szembenézniük, különösen durva rágalomhadjáratokkal, amelyeket a kormánypártok és a velük kapcsolatban álló szervezetek szerveznek.
Ahol pontos számok állnak rendelkezésre, ott az adatok megdöbbentőek. Szlovákiában az újságírók kétharmada (66,2%) számolt be arról, hogy tavaly valamilyen támadás érte őket; az esetek 76%-a szóbeli támadás volt. Az újságírók 85%-a úgy véli, hogy ez veszélyezteti a szólásszabadságot, 16%-uk pedig elismerte, hogy öncenzúrát alkalmaz a valós vagy vélt fenyegetések miatt. Ezek a támadások az egyik oka annak, hogy a nyilvánosság 2018-as masszív támogatása ellenére ma már jóval kevesebb aktív oknyomozó újságíró van Szlovákiában, mint Ján Kuciak és Martina Kušnírová meggyilkolásakor.
A világjárvány normalizálta az operatőrök megverését
A gyilkosság a fizikai erőszak szélsőséges formája. Bár a közelmúltban nem történt újabb újságíró-gyilkosság az EU keleti részén, az egyéb fizikai erőszak egyre gyakoribb. A világjárvány idején a COVID-dal kapcsolatos intézkedések ellen tiltakozók dühös tömegei gyakran támadtak a médiamunkások ellen, akiket a dühöt kiváltó világjárványügyi intézkedéseket végrehajtó „elit” tagjainak tekintettek.
Ez a tendencia nem kizárólag az EU keleti részére volt jellemző.
A tüntetők Németországban rendszeresen támadtak újságírókra, míg Hollandiában egyes médiumok kénytelenek voltak testőröket alkalmazni a tüntetések alatt a riporterek védelmére.
Szlovákiában az agresszív tiltakozások két televízióállomás operatőreinek fizikai támadásához vezettek, akiknek a felszerelését vízzel és ketchuppal rongálták meg.
A lengyel újságírók szintén fizikai támadások célpontjaivá váltak, és nem csak a COVID-19 tüntetések során. 2020 októberében Wroclawban az abortusztörvények szigorítása elleni tüntetésen két, az eseményről tudósító újságírónőt fizikailag bántalmaztak. A tüntetésekről való tudósítást a rendőrség is többször akadályozta, egy újságírót őrizetbe vettek és kitiltottak a városból.
2021-ben a lengyel és a fehérorosz határon a migránsválságot dokumentáló fotóriportereket a lengyel hadsereg katonái őrizetbe vették, miközben a feladatukat végezték. 2022 áprilisában az ügyészség lezárta a 2020. november 11-i tüntetésekről tudósító újságírók elleni rendőri erőszakkal kapcsolatos nyomozást, mivel nem sikerült azonosítani az elkövetőket – olvasható a 2023-as jogállamisági jelentésben. Az eseményről készült videoófelvételeken látható, hogy a rendőrség gumibotokkal verte a médiamunkásokat, annak ellenére, hogy azok vagy PRESS feliratot viseltek, vagy egyértelműen újságíróként voltak azonosíthatók. Az ügyészség szerint a helyszínen tartózkodó rendőrök maszkot vagy sisakot viseltek, ami lehetetlenné tette az azonosításukat. A kihallgatott rendőrök és feletteseik, akik a helyszínen voltak, szintén nem tudtak senkit sem azonosítani.
Magyarországon az újságírók elleni fizikai támadások jellemzően szintén tüntetéseken történtek, Jellemzően akkor történtek ilyen incidensek, amikor a tüntetők felismerték a tudósítókat, és a politikai táboruk „ellenségeként” azonosították őket.
Súlyosnak tekinthető a 2020 januári eset, amikor a Bayer Zsolt és Bede Zsolt nevével fémjelzett tüntetésen zaklattak és megütöttek több riportert (egyikük, Hont András akkor a HVG munkatársa volt, most az Átlátszónak dolgozik). Ez az eset azért tekinthető súlyosabbnak, mert a támadó, Bede Zsolt ismert kormánypárti közéleti személyiség volt, aki annak idején sorra zavarta meg az ellenzéki rendezvényeket – sok jel mutat arra, hogy ezt a tevékenységet kormányzati hátszéllel folytathatta, de legalábbis a kormányzati média hangos helyeslése mellett tette.
Több olyan eset is előfordult, amikor biztonsági cégek alkalmazottjai túlzott erőszakkal akadályozták az újságírók munkáját. 2019-ben az ATV egyik riportere és egy helyi képviselő a helyhatósági választások során illegális kampányolás gyanúja miatt próbált oknyomozni. A helyi önkormányzati irodák őrzésére szerződött privát biztonsági cég tagjai bántalmazták őket, és a támadás során a riporter kamerafelszerelése is megsérült. Az ATV egy másik forgatócsoportját 2017-ben szintén biztonsági őrök lökdösték, miközben egy vitatott építési projektet próbáltak filmre venni a budapesti Városligetben.
Bulgáriában Slavi Angelov oknyomozó újságírót szófiai otthona előtt támadta meg két, fémcsövekkel felfegyverkezett, maszkos férfi, egy harmadik férfi pedig mobiltelefonjával rögzítette a támadást. A 2020-as támadást továbbra sem sikerült felderíteni.
Zaklatás: célkeresztben a médiában dolgozó nők
Bár a fizikai támadások kétségtelenül a legmegdöbbentőbbek, nem ezek a leggyakoribb támadások, amelyekkel egy újságíró a keleti uniós országokban szembesülhet, a szóbeli támadások sokkal gyakoribbak. A szóbeli támadások, különösen a politikusok részéről, gyakran további zaklatásra motiválják a politikusok követőit és a hatóságok tagjait.
A lejárató kampányok gyakran társulnak jogi zaklatással is – utóbbiakat nevezik SLAPP-pereknek (az angol betűszó jelentése Strategic Lawsaits Against Public Participation – stratégiai perek a közéletben való részvétel ellen).
Lengyelországban a kormány sajtórendezvényein többször is szóbeli támadások érték a független média újságíróit. Például 2023 májusában Jaroslaw Kaczynski, a Jog és Igazságosság elnöke a TVN24 egyik újságíróját „a Kreml képviselőjének” nevezte. Ugyanakkor A Media Freedom Rapid Response nemzetközi szervezet 2022. márciusi „Article’19” című jelentésében rámutat, hogy Lengyelországban egyre gyakoribb a SLAPP, vagyis a kormánytisztviselők által a kormányt bíráló újságírók vagy aktivisták ellen indított perek gyakorlata. A perek célja mindig ugyanaz: megfélemlítés és elhallgattatás. 2021-ben a Towarzystwo Dziennikarskie (Az Újságírók Társasága), egy lengyel civil szervezet, amely a médiaszabadság védelmével foglalkozik, közzétett egy jelentést, amelyben 2015 és 2021 között összesen 66 SLAPP-perrel számoltak össze újságírók ellen, és 58 büntetőeljárást, köztük 25-öt a Büntető Törvénykönyv 212. cikke alapján. Ez utóbbi különösen népszerű eszköze az újságírók akadályozásának: kimondja, hogy egy újságíró akár egy év börtönbüntetésre is ítélhető egy közszereplő „megrágalmazásáért”.
A Towarzystwo Dziennikarskie információi szerint a 187 jogi eljárás (SLAPP típusú perek, a Büntető Törvénykönyv 212. cikke szerinti vádak, polgári perek) közül a legtöbbet a következők indítják: közintézmények (41), valamint az államkincstár vállalatai (26), egy adott politikushoz kötődő személyek (26) és maguk a politikusok (21). A jogi eljárások leggyakoribb célpontjai a hatóságokkal szemben kritikusan nyilatkozó Gazeta Wyborcza újságírói (73). Az Axel Springer Polska konszern (többek között a népszerű Onet.pl portál és a „Newsweek Polska” hetilap kiadója) adatai szerint 2016 és 2021 között közel 100 alkalommal perelték be újságíróit. A Batory Alapítvány által a jogállamiság szintjéről készített legutóbbi jelentés szerzői szintén kiemelik a SLAPP perek problémáját.
A zaklatásnak, fenyegetésnek különösen a női újságírók vannak kitéve: a Nemzetközi Sajtóintézet 2017-es jelentése rámutatott, hogy Magyarországon a női újságírók gyakrabban kerülnek célkeresztbe, mint a férfiak (ami összhangban van a globális trendekkel).
Magyarországon nem merült fel bizonyíték arra, hogy ezek a fenyegetések a bűnüldöző hatóságoktól, titkosszolgálatoktól vagy hasonló szereplőktől származnak, ugyanakkor a zaklatások gyakran a médiumokat vagy egyes újságírókat lejárató médiakampányok eredményei. 2023 februárjában például a Mérce újságírója halálos fenyegetéseket kapott, miután tudósított egy szélsőjobboldali tüntetésről. Az esetet megelőzően a kormánypárti média hamisan összefüggésbe hozta a Mércét az antifasiszta aktivisták által elkövetett erőszakos támadásokkal. A rendőrség később büntetőfeljelentést tett a zaklató ellen.
Előfordult az is, hogy országos elérésű kormánypárti médiumok konkrét újságírók ellen folytatott rágalomhadjáratot. A TV2 2016-ban lejárató riportokat közölt a HVG egyik újságírójáról, Gergely Zsófiáról,
ami szintén a megfélemlítés egyik formájának tekinthető, mivel Gergely nem volt ismert közéleti személyiség. Ennek ellenére hirtelen kiszemelték, a fotóját az országos televízióban mutatták, és hamis vádakkal próbálták lejáratni.
A TV2-t később a bíróság kötelezte, hogy fizessen kártérítést rágalmazásért.
Az egyes újságírókon kívül a médiumok általában véve is gyakran váltak a kormányhoz kötődő média és a politikusok által folytatott lejárató kampányok célpontjává. A Direkt36-ot, a Telexet és az Átlátszót például azzal vádolták, hogy „külföldi ügynökök által finanszírozott” és „nemzetbiztonsági fenyegetés” egy sor azonos cikkben, amelyeket számos kormánypárti hírügynökség, köztük az állami tulajdonú MTI is újraközölt.
Hasonlóképpen, Romániában a szóbeli támadások gyakran kapcsolódnak az állami hátterű zaklatáshoz. Ezt jól példázza Alin Cristea esete, aki a Szervezett Bűnözés és Terrorizmus Elleni Nyomozó Igazgatóság (DIICOT) célpontja volt. Cristeát gyermekpornográfia terjesztésével vádolták. A context.ro szerint Cristea korábban arról számolt be, hogy a DIICOT egyik ügyésze nyomást gyakorolt rá, hogy ne jelentessen meg kritikus cikkeket a Brăila megyei rendőrség vezetőjéről. Ugyanez a hivatal emelt vádat a Román Nemzeti Rádió egyik újságírójából lett informátor ellen, miután leleplezte, hogy egyik főnöke közpénzeket használt fel saját érdekében. Az ügyet végül a bírák elutasították.
Továbbá Emilia Șercan oknyomozó újságíró fenyegetésekkel és zaklatással szembesült, miután leleplezte a plágiumot egy volt miniszterelnök doktori disszertációjában. A rágalmazási és megfélemlítési kampány 2022 februárjában kezdődött, miután az újságírónő bizonyítékot szolgáltatott a rendőrségnek arról, hogy fotóit felnőtteknek szóló weboldalakon osztották meg. A magánjellegű képeket és az ügy bizonyítékait Cristian Rizea weboldalán tették közzé, és számos más weboldalon is terjesztették, valamint az „A.I. Cuza” Rendőrakadémiához kapcsolódó WhatsApp-csoportokban terjesztett becsmérlő anyagokban használták fel. Șercan feljelentései alapján hat büntetőeljárást indítottak.
Az amerikai külügyminisztérium jelentése szerint a G4Media.ro főszerkesztőjének házastársát megfenyegette egy katonatiszt azért, hogy cenzúrázzon egy készülő cikket.
Gabriel Cristian Alexandru százados a Nemzetvédelmi Egyetemről felvette a kapcsolatot Cristian Pantazi feleségével, és megfenyegette, hogy nyomást gyakoroljon az újságíróra, és lebeszélje arról, hogy cikket jelentessen meg a Nemzetvédelmi Egyetem egyik professzoráról, aki Ukrajnával kapcsolatos összeesküvés-elméleteket terjesztett.
Jelenlegi és korábbi kormánytisztviselők nyomást gyakorolnak az oknyomozó újságírók ellen indított polgári peres eljárásokkal és büntetőjogi feljelentésekkel. Az egyik legutóbbi esetben Benny Steinmetz nemzetközi bányamágnás két pert indított a RISE Project Romania és a The Organised Crime and Corruption Reporting Project (OCCRP) ellen.
Steinmetz kérte a RISE-projektről és az OCCRP-ről megjelent összes cikk törlését. Az üzletember azt is kérte a bíróságon, hogy tiltsák el a két platformot a róla szóló újságírói vizsgálatok közzétételétől. A bírósági kérelmet „a felek idézése nélkül” terjesztette elő. Beny Steinmetzet 2016-ban Romániában öt évre, 2022-ben pedig Svájcban szintén öt évre ítélték, ahol a bíróság fenntartotta a korrupciós ítéletet, de három évre csökkentette a büntetést. Steinmetz azt tervezi, hogy fellebbez a svájci legfelsőbb szövetségi bíróságnál.
A bolgár újságírók is hasonló fenyegetések és zaklatások kombinációjával szembesülnek a közhivatalnokok részéről. 2022-ben Atanas Tchobanov oknyomozó újságíró és az OCCRP tagja figyelmeztetést kapott az Egyesült Államok szófiai nagykövetségétől, hogy közvetlen fizikai támadás veszélye áll fenn ellene. Kollégájának, Dimitar Sztojanovnak más országba kellett költöznie, miután más forrásból is érkezett egy hasonló, közelgő támadásról szóló jelentés. 2023-ban mind Tchobanov, mind Sztojanov, akik a BIRD.BG oknyomozó portált vezetik, intézményes támadással szembesültek Ivan Geshev főügyész hivatala részéről, aki azt állította, hogy bűnözőkkel és politikusokkal szövetkeztek, hogy eltávolítsák hivatalából, és közzétették újságírói forrásaik levelezését. A Franciaországban élő Tchobanovot az Avisa Partners francia hírszerző cég is célkeresztbe vette, amely egy bolgár ügyfélnek dolgozott 2020-ban.
A súlyos bűncselekményeket és korrupciót feltáró oknyomozó riporterek ellen szintén nagyon gyakoriak a lejárató kampányok. Ez egy régi taktika, amelynek célja, hogy megváltoztassák a helytelenül elkövetett bűncselekményt, és lejárassák a tényfeltárót. És ha a fenyegetések és a rágalmak nem segítenek, mindig ott van a jogi fenyegetés: a Bivol.bg (OCCRP tagközpont) és a Mediapool hírportál egyaránt 1 millió bolgár levre (kb. 500 000 euró) perelték be. Tchobanov és Stoyanov egy-egy hírhedt üzletember négy SLAPP-feljelentéssel néz szembe.
Szlovákiában az oknyomozó újságírók, akiket Marian Kočner helyi üzletember gyűlölt, az egészségbiztosító állami adatbázisában és még a rendőrségnél is keresettek. Ezeknek az illegális kereséseknek az eredményeit egy Kočner által alkalmazott kémcsapat arra használta fel, hogy kövesse ezeket az újságírókat, köztük Ján Kuciakot. Az ebből a megfigyelésből származó fényképeket később felhasználták, amikor Kočner társszervezete elrendelte az újságíró meggyilkolását. Az illegális megfigyelés miatt több embert is megvádoltak; egy rendőrt két év börtönre ítéltek az illegális házkutatások miatt.
Apátia a kormányok részéről
A Ján Kuciak-gyilkosság után, és különösen az azt követő 2020-as kormányváltást követően a politikusok több, az újságírók védelméről szóló törvényt ígértek.
Annak ellenére, hogy az új koalíció 2020-ban kétharmados parlamenti többség támogatásával indult, nem sikerült elfogadniuk a szlovákiai újságírók védelméről szóló alkotmányos törvényt.
A kormány és a parlament elfogadta a sajtótörvénykönyv égetően szükséges módosításait, sőt a büntető törvénykönyv módosítását is előkészítette, ami az ígért magasabb fokú újságíró-védelmet hozná. A törvényjavaslat szerint az újságírók és több más szakma, például az orvosok ellen elkövetett bűncselekmények súlyosabbnak minősülnének, és automatikusan súlyosabb büntetést vonnának maguk után.
A kormánykoalíció azonban nem tudta elfogadtatni a törvénymódosítási javaslatot a parlamentben. A módosításokat várhatóan még idén, a közelgő előrehozott választások után tárgyalja majd a parlament.
Hasonlóképpen a szomszédos országokban sincsenek külön törvények az újságírók védelmére, annak ellenére, hogy a köz érdekében dolgoznak, és nagy kockázatnak vannak kitéve. A lengyelországi Sajtóklub többször is – sikertelenül – benyújtotta a Szejmnek a törvény módosításának tervezetét, amelynek célja az újságírók és a médiában dolgozók fokozott jogi védelmének kiterjesztése. Eszerint az újságíró vagy szerkesztőségi munkatárs (pl. hangmérnök vagy operatőr) ellen a munkája során vagy azzal összefüggésben elkövetett támadás hivatalból üldözendő lenne, és ugyanúgy büntetendő, mint a hivatalos személy elleni támadás. Bulgáriában az egyetlen említésre méltó előrelépés a közelmúltban elfogadott, a bejelentőkről szóló új jogszabály, de a végrehajtás még javításra szorul.
Az egyetlen reménysugár sok országban az igazságszolgáltatásból ered, amely néha segít az újságírók megtámadásában, és fontos precedenseket teremthet. Bár a független média elleni magyar lejáratókampányok általában nem ütköznek törvénybe, vannak kivételek: 2023-ban az Átlátszó sikeresen perelte a kormánymédiát helyreigazításért.
A bukaresti fellebbviteli bíróság a RISE Project és annak riportere, Ionuț Stănescu fellebbezését vizsgálta felül. A fellebbezés két ítéletet támadott meg: 2020 júliusából és 2021 márciusából származó, Ramona Mănescu volt miniszternek kedvező ítéleteket támadtak meg. A RISE Project 31 millió euró ingatlanügyletek révén történt illegális megszerzésével kapcsolatban folytatott nyomozást, amelyben Mănescu ismerősei voltak érintettek; az üzletekben állítólag 4 millióval gazdagodott Mănescu családja. Annak ellenére, hogy Mănescu két pert is megnyert a RISE ellen, arra hivatkozva, hogy a RISE bizonyíték hiányában, amely őt az ügyletekhez kötné, a fellebbviteli bíróság június 8-án elutasította a fellebbezést és arra kötelezte, hogy 8000 euróval kárpótolja az újságírókat, és fedezze a 18 000 lejes jogi költségeket.
A Cseh Köztársaságban egy oknyomozó újságíró megnyert egy ügyet, amely fontos precedenst teremtett. A Pandora-iratokkal kapcsolatos oknyomozás leleplezte Andrej Babiš akkori cseh miniszterelnököt, aki offshore cégek láncolatát használta arra, hogy ismeretlen forrásból származó pénzt fektessen be Dél-Franciaországi ingatlanokban. Babiš ANO pártja elvesztette a következő választásokat, mire a volt miniszterelnök az oknyomozást közlő investigate.cz-t és Pavla Holcovát a választások manipulálásával vádolta, és úgy döntött, hogy személyes bosszút áll azzal, hogy online lincselésre buzdítja követőit. Holcová beperelte Babišt,és a bíróság az ő javára döntött. Babišnak bocsánatot kell kérnie és viselnie kell a jogi költségeket. Az ítélet azért lényeges, mert megállapítja a politikusok felelősségét a közösségi hálózatokon közzétett bejegyzéseiért és a bejegyzések alatti következő hozzászólásokért.
Ez a hírlevél az Organised Crime and Corruption Reporting Project (Szervezett bűnözésről és korrupcióról szóló tudósítói projekt) hét oknyomozó tagjának kutatásán alapul: ezek az Investigace.cz (Cseh Köztársaság), Bird.bg (Bulgária), Frontstory.pl (Lengyelország), Rise Project (Románia), Ján Kuciak Nyomozó Központja – icjk.sk (Szlovákia), Átlátszó (Magyarország), Context Investigative Reporting Project (Románia). A csapat a hírlevélben a szervezett bűnözés vagy a korrupció témáját vizsgálja, és bemutatja a leglényegesebb tényeket. Címlapkép: a Gazeta Wyborcza székháza Lengyelországban (Wikimedia Commons). | Öncenzúrához vezetnek az újságírók elleni támadások az EU keleti tagállamaiban | Az újságírást világszerte támadások érik. A tendenciát a Covid-19-járvány és az azt övező indulatok tovább súlyosbították, és még tovább szítják a kritikusaikat elhallgattatni próbáló politikusok. Az EU keleti részén sok helyen fizikai támadásoknak is ki vannak téve az újságírók (ennek legsúlyosabb példája Jan Kuciak szlovák oknyomozó újságíró és menyasszonya, Martina Kušnírová meggyilkolása volt), ami több helyen öncenzúrához vezet. | null | 1 | https://atlatszo.hu/vilagterkep/2023/09/27/oncenzurahoz-vezetnek-az-ujsagirok-elleni-tamadasok-az-eu-keleti-tagallamaiban/ | 2023-10-10 18:24:01 | true | null | null | atlatszo.hu |
A Mészáros Lőrinc féle ZÁÉV, Szíjj László Duna-Aszfaltja, de az állami Mátrai Erőmű és a Közép-Dunántúli Vízügyi Igazgatóság is partnerként szerepel annak a lőtérnek a honlapján, amely Orbán Viktor miniszterelnök testvérének, Orbán Áronnak a területén épül. A lőteret működtető cég vezetője szintén Orbán Áron. A lőfegyverekkel, taktikai- és munkaruházattal foglalkozó Multi Shoot Zrt. ugyan nem válaszolt a megkeresésünkre, de néhány érintett cég igen. Így derült ki, hogy valóban üzleti kapcsolatban állnak a miniszterelnök testvéréhez köthető vállalkozással.
„A MultiShoot City lőtér Nógrád megye szívében található. A lőtér teljes felülete egy óriási, 11 hektáros erdős területen helyezkedik el. Lőterünk 8 lőpályával rendelkezik. Ezen belül 6 különböző stílusú lőszektor, 1 koronglövész pálya és 1 precíziós, hosszútávlövészetre tervezett pálya található rajta. Oktatóink sokéves rendvédelmi múlttal rendelkeznek és mindegyikük a saját területükön magasan képzett szakembernek számít.” Ez a leírás fogadja azokat az érdeklődőket, akik a Multi Shoot Zrt. lőterének honlapjára látogatnak.
És hogy miért érdekes ez a nógrádi, egészen pontosan szécsénkei lőtér? Azért, mert – ahogy azt májusban megírtuk – a Multi Shoot Zrt. ügyvezető igazgatója tavaly óta Orbán Viktor miniszterelnök testvére, Orbán Áron, aki egyben a terület tulajdonosa is. Sőt, ide van bejegyezve a fióktelepe a Magyar Harcászati Akadémia nevű civil szervezetnek is, amelynek elnöke szintén Orbán Áron. Az akadémia pedig – az alapszabálya szerint – lőtér fenntartása és lövészet oktatása mellett „rendvédelmi, honvédségi szervek számára oktatások, gyakorlati képzések és lőkiképzések szervezését” vállalná „mind utánpótlás, mind hivatásos állomány szinten”.
Orbán Áron és a Multi Shoot Zrt. között vélhetően már 2022 előtt is volt kapcsolat. Egy, az interneten fellelhető és a cég 2020-as árlistájának tűnő dokumentumban ugyanis többször, prominens helyen szerepel majdnem pontosan ugyanaz az ábra, amelyet a miniszterelnök öccse még 2017-ben saját védjegyként regisztrált.
Májusi cikkünk írásakor a lőtér honlapja még nem működött, mostanra azonban elkészült. Hadházy Ákos független parlamenti képviselővel ezért megpróbáltunk időpontot foglalni egy élménylövészetre. E-mailes foglalásunkra egy automata üzenet érkezett, más választ nem kaptunk. Ellátogattunk ezért Szécsénkére, hogy megnézzük, valóban elkészült-e a létesítmény.
A helyszín viszonylag elhagyatott volt, egy-két autó és munkagép állt a lőtéren, illetve egy katonai teherautó. Emberekkel nem találkoztunk – igaz, szakadt az eső, és a szél is fújt, ami nem feltétlenül kedvez az élménylövészetnek.
Orbán Áronnal tehát – ahogy tavasszal – most sem sikerült összefutnunk, pedig lettek volna kérdéseink. Főként az, hogy miért szerepelnek a hozzá köthető lőtér honlapján állami és kormányközeli cégek „partnerként”.
A sort a Mészáros Lőrinc-féle ZÁÉV kezdi, őket követi a Szíjj László tulajdonában álló Duna Aszfalt, az Apáthy-család A-Híd Zrt.-je, a Csányi Sándorhoz köthető Bonafarm Group és egy Zemplén Gourmet nevű cég. Majd jönnek az állami cégek: Mátrai Erőmű, Közép-Dunántúli Vízügyi Igazgatóság, az MVM alá tartozó MAVIR és az Atomix Kft.
E-mailben felkerestük az összes céget, hogy megtudjuk, miért szerepelnek a miniszterelnök öccséhez köthető Multi Shoot Zrt. által működtetett lőtér honlapján mint partnerek, és milyen formában kapcsolódnak a lőtérhez vagy a céghez.
A megadott határidőig három cégtől kaptunk választ. Az állami MVM Csoport azt írta, hogy „az MVM hivatkozott honlapon megjelenített tagvállalatai (tehát az Atomix és a MAVIR – a szerk.) kizárólag
munkavédelmi termékek, biztonsági munkaruházat vagy védőeszközök beszerzése céljából állnak kapcsolatban a Multi Shoot Zrt.-vel.”
A Közép-Dunántúli Vízügyi Igazgatóság „a munkaruházatot és munkavédelmi kiegészítőket is értékesítő Multi Shoot Zrt.-től speciális műszaki jellemzőkkel rendelkező (szélsőséges időjárási és hőmérsékleti viszonyok között, vizes közegben történő munkavégzést biztosító) védőruhákat vásárolt 2021-ben és 2022-ben. A védőruhák beszerzésére vonatkozó, Igazgatóságunk és a Multi Shoot Zrt. között létrejött szerződéskötést beszerzési eljárás lefolytatása előzte meg.”
A Bonafarm Csoport pedig közölte, hogy cégük és a Multi Shoot Zrt. között nem áll fenn üzleti kapcsolat. A Multi Shoot Zrt. portfóliójában megtalálható a munkaruházat-árusítás is, ennek kapcsán történt korábban kapcsolatfelvétel, azonban üzleti együttműködés nem született.
A többi vállalkozás megkeresésünkre nem reagált, ahogy maga a Multi Shoot Zrt. sem.
Elhagyott benzinkút és gaz
A 2017-ben alapított Multi Shoot Zrt. tulajdonosa dr. Tűzkő Nándor, akit az orvostársadalom a hírek szerint az Orbán-család házi nőgyógyászaként emleget. A cég székhelye Dunakesziben van, míg a fióktelepei Fóton, a Mátyás Király utca 1-ben, ahol Orbán Áron cégvezető is lakik, valamint Szécsénke (hrsz. 017/4. és hrsz. 018/2.) és Zámoly (hrsz.0177/14) településeken.
A főként lőfegyver- és ruházati kereskedelemmel foglalkozó cég vezetését tavaly vette át a miniszterelnök testvére. A zrt. éves bevétele is növekedett 2022-ben: a korábbi 91 és 119 millió forintos éves forgalom 271 millió forintra, a nyereség pedig 3,9 és 9,2 millióról 54 millióra nőtt.
A cég egyszer kapott uniós támogatást eddig: 2021-ben, 9,2 millió forintot. Mint írják, „a támogatás célja az innováció és a vállalkozásfejlesztés, amelynek keretein belül felhőalapú megoldások elnevezésű képzés és BOBCAT S450 kompakt rakodógép beszerzés valósul meg a Multi Shoot Zrt. zámolyi fióktelepén. A beruházás megvalósulásával a vállalkozás az új géppel hatékonyabb munkafolyamatokat tud bevezetni és szakmai tudása is bővül a képzés során. A projekt fizikai tervezett befejezési dátuma: 2023.03.31.”
Hogy sikerült-e megvalósítani a projektet, és hogy pontosan mi zajlik a zrt. zámolyi telephelyén, nem tudni, ott ugyanis egy elhagyatott benzinkúton és két, látszólag üres gazdasági épületen kívül semmi nincs.
A közbeszerzési adatbázis szerint a Multi Shoot nem nyert közbeszerzéseket, ennek ellenére az állami és NER-cégek mégis rájuk bukkantak valahogy, és tőlük rendeltek ruházatot.
Hadházy Ákos szerint „az köztudott, hogy az Orbán család tagjai szeretnek katonásat játszani. Az is köztudott, hogy mennyire szeretik a pénzt. Ha Orbán testvére valóban azért építi a lőteret az államnak, hogy majd ott pénzért katonákat képezzenek, akkor itt egyszerre fognak áldozni mindkét hobbijuknak” – fogalmazott a képviselő.
A nógrádi lőtér építéséről májusban videóriportban számoltunk be: | Állami és kormányközeli cégektől folyik a pénz az Orbán Áron vezette vállalkozáshoz | A Mészáros Lőrinc féle ZÁÉV, Szíjj László Duna-Aszfaltja, de az állami Mátrai Erőmű és a Közép-Dunántúli Vízügyi Igazgatóság is partnerként szerepel annak a lőtérnek a honlapján, amely Orbán Viktor miniszterelnök testvérének, Orbán Áronnak a területén épül. A lőteret működtető cég vezetője szintén Orbán Áron. A lőfegyverekkel, taktikai- és munkaruházattal foglalkozó Multi Shoot Zrt. ugyan nem válaszolt a megkeresésünkre, de néhány érintett cég igen. Így derült ki, hogy valóban üzleti kapcsolatban állnak a miniszterelnök testvéréhez köthető vállalkozással. | null | 1 | https://atlatszo.hu/kozugy/2023/09/26/allami-es-kormanykozeli-cegektol-folyik-a-penz-az-orban-aron-vezette-vallalkozashoz/ | 2023-09-26 00:00:00 | true | null | null | atlatszo.hu |
Másodfokon is megnyertük azt az adatpert, amit a Lovassport Nonprofit Kft. ellen indítottunk tavasszal. Az eljárással azokhoz a szerződésekhez szerettünk volna hozzájutni, amelyeket a Csekonics Program keretében kötöttek. A lovasprogramra az állam biztosított 3 milliárd forintot, a kft. mégis megtagadta az adatok kiadását, arra hivatkozva, hogy nem kezel közpénzt és nem lát el közfeladatot. A bíróságok azonban ezt másképp látták: első és másodfokon is a javunkra ítéltek.
Március végén számoltunk be arról, hogy a Magyar Lovassport Szövetség 3 milliárd forintot állami támogatást kapott a Csekonics-lovasprogram keretében arra, hogy a magyar lovasok sikeresen szerepeljenek az olimpiai kvalifikációs versenyeken. Már akkor látszott, hogy nem sok esély van az olimpiai kvóta megszerzésére, mostanra azonban biztossá vált: a díjugratók nem jutottak ki a párizsi ötkarikás versenyekre.
Ahogy azt tavasszal megírtuk, a Csekonics vagy más néven Nemzeti Lovassport és Sportló tenyésztést Fejlesztő Program (NLSF) hivatalosan 2021. január elsején indult és 2023. december 31-én ér véget. A konkrét feladatok nagy részével a Szövetség a Lovassport Nonprofit (NLSF) Kft.-t bízta meg, amelynek 2,8 milliárd forintot utalt át. A kft. külön gazdasági társaságként működik, de száz százalékban a Magyar Lovassport Szövetség tulajdona.
Lovas körökben sok kritika érte a programot, főként a vitatható szakmai döntések miatt, és azért is, mert nem volt átlátható a gazdálkodása. Hogy tisztább képet kapjunk, lapunk is megpróbált kérdéseket feltenni a Szövetségnek, de levelünkre nem reagáltak. Ezután a kft.-től is kikértük azokat a szerződéseket, amelyeket a program keretében kötöttek, de a Lovassport Nonprofit Kft. megtagadta a válaszadást. Arra hivatkoztak, hogy a cég „nem kötelezhető a kért adatok kiadására, figyelemmel arra, hogy
az átadott összeg – az Alaptörvény 39. cikkének (3) bekezdése alapján – nem minősül közpénznek.”
Mi ezzel nem értettünk egyet, ezért úgy döntöttünk, pert indítunk az adatokért, amit első fokon meg is nyertünk májusban.
Bizonyítási indítványunkra válaszul ugyanis a kft. bemutatta azt az együttműködési megállapodást, amit a Szövetséggel kötöttek, és amelynek alapján ők bonyolítják le a Csekonics Programot. A dokumentum pedig az ügyben eljáró bíró megítélése szerint egyértelmű bizonyítéka volt annak, hogy a Lovassport Kft. közfeladatot lát el, ezért köteles kiadni az adatokat.
A kft. fellebbezett a döntés ellen, mi pedig ellenkérelmet nyújtottunk be. Az ügyben most született másodfokú döntés, amelyben a Fővárosi Ítélőtábla helybenhagyta az első fokon eljáró Fővárosi Törvényszék ítéletét.
Vagyis a Lovassport Nonprofit Kft.-nek meg kell küldeni számunkra a kft. alakulásától (2021.06.15.) az adatigénylés napjáig megkötött minden olyan szerződés oldalhű másolatát szkennelt formában azok mellékleteivel együtt, amelynek finanszírozását központi vagy helyi önkormányzati költségvetés, vagy európai uniós támogatás vagy bármilyen költségvetést érintő juttatás biztosította. Tehát főként a Csekonics Program szerződéseit.
Amint ez megtörténik, beszámolunk róla.
Nyitókép: Lázár Vilmos (j), a Magyar Lovassport Szövetség elnöke és Szotyori Nagy Kristóf, a Magyar Lovassport Szövetség Díjugrató Szakágának elnöke a Nemzeti Lovardában 2020. augusztus 11-én. MTI/Bruzák Noémi | Jogerősen pert nyertünk, ki kell adni a zűrös Csekonics-lovasprogram szerződéseit | Másodfokon is megnyertük azt az adatpert, amit a Lovassport Nonprofit Kft. ellen indítottunk tavasszal. Az eljárással azokhoz a szerződésekhez szerettünk volna hozzájutni, amelyeket a Csekonics Program keretében kötöttek. A lovasprogramra az állam biztosított 3 milliárd forintot, a kft. mégis megtagadta az adatok kiadását, arra hivatkozva, hogy nem kezel közpénzt és nem lát el közfeladatot. A bíróságok azonban ezt másképp látták: első és másodfokon is a javunkra ítéltek. | null | 1 | https://atlatszo.hu/impakt/2023/10/05/jogerosen-pert-nyertunk-ki-kell-adni-a-zuros-csekonics-lovasprogram-szerzodeseit/ | 2023-10-05 00:00:00 | true | null | null | atlatszo.hu |
Felmentést kapott a közbeszerzés alól az Országos Vérellátó Szolgálat, így szerződtek 18,2 milliárd forintért „SARS-CoV-2 vizsgálatokhoz szükséges tesztek, tesztelés és mintavételhez, mintakezeléshez szükséges eszközök és szolgáltatások beszerzésére” a járvány idején – ez derült ki a K-Monitor által a Belügyminisztériumtól kiperelt adatokból. Az Átlátszó most közadatigénylésben kérte a szerződést, amire az OVSZ igazgatója, Bayerné Dr. Matusovits Andrea 30 nap elteltével azt mondta: mivel az „kétséget kizáróan nem azonosítható be”, nem tudják kiadni. De segítettünk, hogy megtalálják.
„Felek rögzítik, hogy a COVID-19 járvány okán az országos SARS-CoV-2 PCR-tesztelési kapacitás fenntartására van szükség. Az Emberi Erőforrások Minisztériuma Egészségügyi Államtitkársága jóváhagyásával, az Országos Tisztifőorvos – a kapacitás fenntartása érdekében – e feladatra Vevőt jelölte ki.” – az idézet a Bayerné Dr. Matusovits Andrea vezette Országos Vérellátó Szolgálat és a vele szerződő Vascular Venture Kft. közötti szerződésből származik. A megállapodást 2021 áprilisában kötötték, a vásárlást az Operatív Törzs mentesítette a közbeszerzés alól.
„Az első időszakban a zárások, az elszigetelés önmagában képes volt a járványt eltüntetni két-három hónapra, míg a második hullám formájában vissza nem jött szeptemberben. Ez azonban nem ilyen vírus. Ezt le kell győzni. Tehát ezt egy szuronyhegyre kell tűzni, át kell lőni a tüdejét, szóval ezt meg kell semmisíteni. És az izolálás, a bezárkózás, az elzárás csak lassítani tudja a terjedését. Ez egy ilyen jól képzett vírus. És megsemmisíteni csak vakcinával lehet. Tehát egy éve élünk háborús állapotok között.” – miközben Orbán Viktor a Kossuth Rádióban adta elő a pénteki beszédét, az Átló Koronamonitorja több mint 11 ezer kórházi ápoltat jegyzett, közülük 1364-en voltak lélegeztetőgépen. Csúcson volt a koronavírus.
Az Országos Vérellátó Szolgálatnál (OVSZ) pedig ugyanezen a napon, 2021. április 9-én szerződést írtak alá PCR-tesztekre – az Operatív Törzs és a Pintér Sándor vezette Belügyminisztérium tudtával. Az OVSZ vezetője Bayerné Dr. Matusovits Andrea, akinek férje a durva stílusáról elhíresült kormánypárti publicista, Bayer Zsolt.
Amiről szó lesz a cikkben:
ki bízta meg a Vérellátót, hogy PCR-tesztre keressen partnert
kinek a PCR-tesztjeit elemezte a nyertes
egyáltalán, mit ér a PCR-teszt
milyen viszony van Bayer Zsolt felesége és a nyertes cég között
ki vett fel 9 milliárdos osztalékot az állami biznisz után
Ez a 18,2 milliárdos tétel része annak a 722 milliárd forintnak, amit a koronavírus-járvány alatt a kormány közbeszerzés nélkül költött el. A szerződéslistához a K-Monitor hosszas pereskedés után jutott hozzá.
Először nem találták a szerződést
1 millió PCR-tesztre, darabonként nettó 16 280 forintért, összesen nettó 16,28 (bruttó 17,1) milliárd forintért kötött szerződést az Országos Vérellátó Szolgálat. A részleteket csak hosszú hetek után sikerült megtudni. Ugyan a K-Monitor kiperelte az adatokat a Belügyminisztériumtól, az OVSZ közadatigénylésünkre – amiben a minisztérium által kiadott adatokra hivatkoztunk – először nem találta a kérdéses dokumentumot. Azt írták, hogy „a megkeresésében szereplő adatigénylés tárgya — vagyis az Ön által megküldött táblázat-kivonatban szereplő adatok alapján kért szerződés — kétséget kizáróan nem azonosítható be, erre való tekintettel nem áll módunkban teljesíteni kérését.”
Mivel az OVSZ a 17 milliárdos költést a közadatigénylésben megjelölt cégnevek ellenére sem tudta beazonosítani, azt kértük, küldjék meg a cégekkel kötött szerződéseket külön-külön. Ezt végül sikerült megoldaniuk. Az iratokból az derül ki, hogy
a 18,2 milliárdos tétel jelentős része a Vascular Venture Kft.-t érinti.
A PCR-teszteken túl a Vasculartól vettek még „1.100.000 darab SARS-CoV-2 PCR-vizsgálatok elvégzéséhez szükséges mintacsövet és 1.100.000 darab SARS-CoV-2 PCR-vizsgálatok elvégzéséhez szükséges mintavételi pálcát” nettó 463,2 millióért. Az egészet csomagolni is kellett, amivel furcsa módon egy építőipari céget bíztak meg: a Centrál-Bau Hungária Kft. 40 Ft + 27% áfa áron vállalta az egységcsomagok összeállítását.
A penzcetrum.hu 2021 áprilisi cikke a PCR-tesztek árát gyűjtötte össze. „Végignézve a magyar magánlaborok díjszabását azt láthatjuk, hogy a PCR-tesztek még mindig 19 500 forintos hatósági áron érhetők el a legtöbb helyen. Természetesen vannak kivételek: a Dimenzió-Med Egészségközpontban és az InspiroMednél találunk PCR-tesztet 18000 forintért, az Emineónál 17900 forintért, a Budai Magánorvosi Centrumban 17500 forintért, és a Swiss Medicalnál most akciósan 16500 forintért.”
A vérellátó mintegy bruttó 17 630 forintért végeztette a tesztek darabját. Túl nagy kedvezményt nem adott a nyertes, még úgy sem, hogy a megbízás közel 18 milliárd forintra rúgott. A PCR-tesztek manapság ennél jóval olcsóbban, 9500 forintért is elérhetők.
Államilag finanszírozott PCR-tesztek
„A COVID-gyanús betegek diagnosztikájának meggyorsítása és a betegutak racionalizálása érdekében antigén gyorsteszttel láttunk el minden mentőautót. Ezt megelőzően a Nemzeti Népegészségügyi Központ elvégezte az antigén alapú gyorstesztek összehasonlító klinikai vizsgálatát a PCR-tesztekkel a gyorsabb diagnózis felállítása érdekében. A cél azoknak az antigén alapú gyorsteszteknek a kiválasztása volt, amelyek mutatói legjobban megközelítik a PCR-tesztekét. A kiválasztott teszteknek nagyon jó, 99-100 % között van a specifitásuk, ami azt jelenti, hogy pozitív eredmény esetén ez elfogadható diagnózisnak” – a bejegyzés ma is elérhető a kormany.hu-n.
A közlemény 2020 októberi, vagyis a 18,2 milliárdos szerződés előtti. Ugyanakkor kiemeli, hogy „Ez az új eljárásrend jelentősen, több nappal lerövidíti a középsúlyos és súlyos COVID-pozitív betegek gyógyításának megkezdését, mert nem kell várni a PCR-teszt eredményére.”
A PCR-tesztek körüli anomáliákat jól mutatja a kormány kommunikációja: 2021. augusztusban azt közölték, hogy már nem finanszírozzák közpénzből a PCR-teszteket.
„A kormány álláspontja szerint, mivel minden magyar állampolgár ingyenesen veheti fel a koronavírus elleni védőoltást, ezért semmi sem indokolja, hogy az adófizető magyar emberek állják azoknak a halasztható műtét előtt álló betegeknek a PCR-teszt költségeit, akiknél a teszt elvégzésére kizárólag azért van szükség, mert szabad akaratukból nem éltek az oltás lehetőségével. Ez alól azonban több eset is kivételt jelenthet.” – írták, amikor a Vérellátó Szolgálat szerződéséből még több mint 4 hónap hátra volt. Vagyis volt olyan teszt, aminek költségét az adófizetők állták, és az OVSZ rendelte meg.
2023-ban a G7 próbálta összesíteni, kik lettek a közpénzes tesztelés nyertesei. „Húszmilliárdos extraprofitot hozott, hogy a kormány félig a lakosságra tolta a tesztelés költségét” című cikkében a gazdasági lap arról írt, hogy „A koronavírus-járvány kezelése során gyakori kritika volt, hogy Magyarországon túl kevés tesztet végeztek. Nemzetközi összehasonlításban valóban ez látszik: az 59. helyen állunk a 145 rangsorolt országból. (….) Magyarország nemcsak a fejlett országokhoz mérten, de a kelet-közép-európai régióban is a legkevesebbet tesztelte.”
Hozzátették: „Hosszadalmas közérdekű adatkérések után az állami szereplők azt állítják, hogy a magyar egészségügyi finanszírozás 2020-2021-ben PCR-tesztelések finanszírozására alig 5,5 milliárd forintot fizetett ki. A szerződések a Nemzeti Népegészségügyi Központ (NNK) nyilvántartásából lelhetők fel, a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) pedig azt állítja, hogy ők nem finanszíroztak egyáltalán koronavírus-tesztelést.”
Az Operatív Törzs döntése alapján
Mint cikkünkben látható, ez igaz is, meg nem is: az állam 5,5 milliárdnál jóval többet költött PCR-tesztekre, csak sajátosan, hiszen nem a kórházakat felügyelő NEAK, vagy éppen a járványkezelésért felelős NNK szerződött, hanem az Országos Vérellátó Szolgálat. Ez egyébként érthetetlen, hiszen az OVSZ-nél évente negyedmilliónál kevesebb véradó fordul meg, így az 1 millió PCR-teszt vásárlása nem tűnik indokoltnak. Megkérdeztük a Vérellátót, mi lett a tesztekkel, mire használták őket. Ezt a választ kaptuk:
„Az Országos Vérellátó Szolgálat az Operatív Törzs döntése és az akkori Nemzeti Népegészségügyi Központ (jelenleg: Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ) írásos formában történt kijelölése alapján végezte a jellemzően az Országos Mentőszolgálat által levett minták, valamint az Országos Kórházi Főigazgatóság által irányított egészségügyi ellátó intézetek által levett minták COVID PCR-vizsgálatát, s az eredmények közlését. A tesztek felhasználása az előírások betartásával történt. Az Országos Vérellátó Szolgálat az alaptevékenységén túlmutató feladatait maradéktalanul, a lehető legmagasabb színvonalon elvégezte, hozzájárulva ezzel a koronavírus-járvány leküzdéséhez.”
Igaz, hogy a mentőknél 2020 őszétől gyorstesztet használtak, de az OVSZ által szerződött partner így is tudott PCR-t elemezni, ahogy a kórházaktól kapott mintákat is tudta vizsgálni. Vagyis jókora kerülővel teszteltek, állami pénzből.
Álpozitív eredményt mutathat a PCR — „A COVID járványt megalapozó PCR-tesztelés ezért is volt a világ legtrükkösebb, zseniálisan agyafúrt átverése – a légutak felszínét védő nyákrétegből ugyanis számos kórokozót bármikor, bárkiből ki lehet mutatni” – ezt már Letoha Tamás tette közzé a napokban. A szegedi kutatóorvos visszatérően kritizálja a járványkezelést, a kormányzati lezárásokat, a védekezés mikéntjét. A PCR-ről a következőket írta: „Tehát attól, mert valaki PCR-pozitív, még nem biztos, hogy fertőzött, vagyis olyan ember, akinek a légutaiban a vírusok a hámsejtekbe jutva már szaporodnak (a fertőzött azonban biztosan PCR-pozitív).” Közérthetően is elmagyarázta, mire gondol: „A légutak mukociliáris védő funkciója ugyanazon az elven működik, mint a lábtörlő, amely megakadályozza, hogy a talpra ragadt szennyeződések az épületbe jussanak. A lábtörlő példájával élve a a tünetmentes fertőzöttek nem jelentenek mást, minthogy a lábtörlőkön talált szennyezőanyagok alapján egy épületet fertőzöttnek nyilvánítunk.”
Bayerné és a nyertes cég kapcsolata
2020-ban a Válasz Online írt a Vascular Plazma Kft. és Bayer Zsolt felesége közötti kapcsolatról, amit a kormányközeli publicista felesége bíróságra vitt, de a pert elbukta. A lap beszámolt arról, hogy az Országos Vérellátó Szolgálat (OVSZ) főigazgatója, Bayerné dr. Matusovits Andrea és az állami vérplazmatender egyik nyertese, a Vascular Plazma Kft. korábbi tulajdonosai tanulmányaikat ugyanazon a szegedi orvosi karon végezték. A PCR-tesztelést megkapó Vascular Venture Kft.-ben ugyanezek a szegedi orvosok voltak tulajdonosok. Azt nem tudni, hogy mi alapján választották épp ezeket a cégeket az OVSZ-nél.
A Vascular Venture Kft. 2021-ben, a szerződés évében az előző évhez képest 23 milliárd forinttal több, majdnem 34 milliárd forintos nettó árbevételt ért el. A kiegészítő melléklet szerint
a cég adózott eredménye a korábbi 830 millióról 11,3 milliárd forintra ugrott.
A bő 11 milliárdos profit nagy részét kivették a cégből: „A tárgyévi adózott eredményből 9 000 000 ezer Ft osztalékként kerül jóváhagyásra, a fennmaradó összeg eredménytartalékba kerül átvezetésre.”
A fenti példa is jól illusztrálja, hogyan profitáltak kiemelt körök a koronavíruson. Korábban írtunk már a Szabó Tünde államtitkár rokonságában árult maszkokról és fertőtlenítőkről, a járványra hivatkozva fejlesztett, ám nem túl hasznos csetrobotról, és a szintén sokmilliárdos lélegeztetőgép-bizniszről is.
Címlapkép: pexels.com. A cégadatokat az Opten Kft. szolgáltatta. | A Bayer Zsolt felesége vezette Vérellátó Szolgálat milliárdokért vett PCR-teszteket Bayerné ismerőseitől | Felmentést kapott a közbeszerzés alól az Országos Vérellátó Szolgálat, így szerződtek 18,2 milliárd forintért „SARS-CoV-2 vizsgálatokhoz szükséges tesztek, tesztelés és mintavételhez, mintakezeléshez szükséges eszközök és szolgáltatások beszerzésére” a járvány idején – ez derült ki a K-Monitor által a Belügyminisztériumtól kiperelt adatokból. Az Átlátszó most közadatigénylésben kérte a szerződést, amire az OVSZ igazgatója, Bayerné Dr. Matusovits Andrea 30 nap elteltével azt mondta: mivel az „kétséget kizáróan nem azonosítható be”, nem tudják kiadni. De segítettünk, hogy megtalálják. | null | 1 | https://atlatszo.hu/kozpenz/2023/10/02/a-bayer-zsolt-felesege-altal-vezetett-verellato-szolgalat-milliardokert-vett-pcr-teszteket-bayerne-ismeroseinek-cegetol/ | 2023-10-02 00:00:00 | true | null | null | atlatszo.hu |
Hat évvel ezelőtt harangozta be Balog Zoltán akkori emberi erőforrás miniszter, hogy az M1-M7-es autópályák bevezető szakasza és a 7-es, balatoni főút közötti – azóta is üresen álló – öt futballpályányi területen egy szupermodern kórházat építenek 1200 ággyal.
Ugyanakkor csütörtökön az Index műsorában Takács Péter egészségügyi államtitkár elismerte, hogy hat év elteltével egyetlen kapavágás sem történt a területen. Az államtitkár lemondóan nyilatkozott, és azt sem tudta megmondani, valaha elkészül-e a kórház. Szerinte, ha a gazdasági helyzet engedi, akkor vágnak majd bele az építkezésbe. Figyelemre méltó, hogy a politikus távlati terveket sem közölt, viszont jelezte, hogy a szuperkórház helyett „B-tervel is készülnek”.
Ha a gazdasági helyzet, a háború és a koronavírus-járvány gazdasági következményei nem teszik lehetővé egy új kórház építését, akkor a mostani ellátórendszert optimalizáljuk úgy, hogy megfelelő ellátási színvonalat tudjon a lakosságnak biztosítani
Nemrég a G7 is arról írt, hogy a beruházás tetszhalott állapotba kerülhet, ugyanis a kormány egy tollvonással eltörölte azt a tervet, hogy legyen Budapest határában egy új autópályás és egy főúti csomópont, ami nélkül egyre kevésbé látszik, hogy belátható időn belül megépülhet dél-budai szuperkórház. Ha ugyanis nem lesz megközelíthető a terület, akkor már az építkezés elkezdése sem tűnik logikusnak, mivel a kórház működtetése így egyenesen lehetetlen lenne.
A kórházberuházás projektfelelőse a 2018-ban alapított DBC Dél-budai Centrum Projekt Beruházó és Ingatlanfejlesztő Zrt. A társaság vezetője a kormánypárti Magyar Nemzetnek szeptemberben arról beszélt, hogy a kormánynak továbbra is szándéka kórház felépítése, csak a gazdasági körülmények miatt kénytelen átütemezni a projektet. Bedros J. Róbert szavaiból kiderült, hogy a projektcég létszámán is csökkentettek: nyolc munkavállalót foglalkoztatnak, igazodva a megváltozott feladatmennyiséghez. A társaság tavaly még 30 munkavállalót alkalmazott. A társaság vezetője azt is ismertette, hogy az állami cég alapítása óta nyolcmilliárd forintot használt fel, ebben benne vannak az eddig elkészült tervekért kifizetett összegek is.
A rossz gazdasági körülmények ugyanakkor láthatóan nem érintik a cég igazgatóságát és felügyelőbizottságát. Előbbinek a társaság megalapítása óta tagja Kocsis Máténak, a Fidesz frakcióvezetőjének felesége, aki 2018 óta bruttó 550 ezer forint fizetést vesz fel havonta a cég által közzétett adatok alapján.
Kocsisné Márkus Szilvia kinevezése óta bruttó 34 millió forintot keresett az el sem kezdett kórházépítést irányító társaságnál.
Szinten a megalapítása óta foglalkoztatja a DBC Dél-budai Centrum Projekt Beruházó és Ingatlanfejlesztő Zrt. a kormánypárti Megafon Központ vezetőjét és tulajdonosát, aki előbb felügyelőbizottsági tagként, majd immár elnökként kap fizetést. Tagi megbízatásáért bruttó 350 ezer forintot vett fel havonta, elnöki posztján pedig havonta bruttó 450 ezret kap.
Kovács István Gergely – aki egyben az Alapjogokért Központ stratégiai igazgatója – 2018-as kinevezése óta bruttó 24 millió forintot meghaladó fizetést vett fel az egyelőre kétséges megvalósítású kórház projektcégétől. | Bizonytalan, lesz-e szuperkórház, ám Kocsis Máté neje és a Megafon vezetője öt éve onnan kap fizetést | 2018 óta készíti elő a dél-budai szuperkórház megépítését az állam cége.
Az egészségügyi államtitkár nem tudta megmondani, hogy valaha elkészül-e a kórház.
Takács Péter elismerte, hogy egy kapavágás sem történt, és „B-tervvel” készülnek.
A beruházást irányító cégnél leépítés is volt.
A létszámcsökkentés nem érintette Kocsis Máté feleségét és a kormánypárti Megafon Központ vezetőjét, akik öt éve kapnak fizetést a kétséges megvalósítású kórház projektcégétől. | null | 1 | https://24.hu/belfold/2023/10/09/szuperkorhaz-fidesz-kocsis-mate-feleseg-kovacs-istvan-megafon-vezeto-fizetes-takacs-peter-allamtitkar-egeszsegugy/ | 2023-10-09 00:00:00 | true | null | null | 24.hu |
A MÁV Vagon Kft. mintegy 75 százaléka magánkézbe kerül a kormány döntése alapján, a magántőke bevonásával jobbá, egyszerűbbé válhat a vasúti járművek karbantartásának és gyártásának folyamata a MÁV-Volán-csoportnál – közölte a társaságcsoport kedden az MTI-vel.
Kiemelték: a cég továbbra is a MÁV-Volán-csoport leányvállalata marad, így a munkavállalók foglalkoztatásának feltételeit nem befolyásolja a tulajdonosi szerkezet változása.
A vállalat új, többségi tulajdonosa a Magyar Vagon Zrt. lesz, amely a Dunakeszi Járműjavító tulajdonosaként a magyar vasútijármű-gyártó és karbantartó piac meghatározó szereplője – írták a közleményben. A tájékoztatás szerint a szerződéskötésre várhatóan október közepén kerül sor.
A Magyar Vagon Zrt.-ben a Magyar Vagon Invest Zrt. mellett a Solva Industrial Investments Zrt. a társtulajdonos, amely a Solva II Magántőkealap cége. Ezt a magántőkealapot Hernádi Zsolt Mol-elnök-vezérigazgatóhoz és üzleti köréhez kötik.
A közlemény szerint a kormányzat célja, hogy a MÁV-Volán-csoport kötöttpályás járműveinek jelenlegi 40 éves átlagéletkorát jelentősen csökkentse, ehhez pedig korszerű járművek beszerzése és gyártása szükséges. A tulajdonosi szerkezetben történő változással a MÁV Vagon Kft. fejlesztési képességei és gyártási kapacitásai hatékonyan támogathatják ennek a célnak a megvalósulását, illetve a tranzakció révén lehetővé válhat a járműgyártás piaci finanszírozása is – közölte a MÁV-Volán-csoport.
A cégcsoport a tranzakciótól versenyképesebb, üzleti alapú működést, a döntések és a javítások átfutási idejének rövidülését, valamint jobb anyagellátást vár, amelyek révén növelhető a vasúti személyszállításért felelős MÁV-Start járműveinek üzem- és üzletképessége, végső soron az általános szolgáltatási színvonal és utaselégedettség.
Nyilvánosan hozzáférhető adatok szerint a MÁV Vagon Kft. értékesítési nettó árbevétele 2022-ben 43,8 milliárd forint volt az előző évi 10,8 milliárd forint után. A társaság adózott eredménye 2022-ben 87 millió forint volt a 2021-ben elért 1 milliárd forinttal szemben. | Az államtól Hernádi Zsolt közelébe kerül a MÁV Vagon Kft. nagy része | A MÁV Vagon Kft. mintegy 75 százaléka magánkézbe kerül a kormány döntése alapján, a magántőke bevonásával jobbá, egyszerűbbé válhat a vasúti járművek karbantartásának és gyártásának folyamata a MÁV-Volán-csoportnál – közölte a társaságcsoport kedden az MTI-vel. | null | 1 | https://24.hu/fn/gazdasag/2023/10/10/mav-vagon-kft-privatizalas-hernadi-zsolt-magyar-vagon-zrt/ | 2023-10-10 00:00:00 | true | null | null | 24.hu |
Hatékonyabbá válhat a vasúti járművek karbantartása és gyártása a MÁV–Volán-csoportnál, miután a kormány úgy döntött, hogy a MÁV Vagon Kft. mintegy 75%-a magánkézbe kerül – közölte a MÁV Zrt. Kommunikációs Igazgatósága. A cég ugyanakkor továbbra is a MÁV–Volán-csoport leányvállalata marad, így az ott dolgozók munkáját nem befolyásolja a tulajdonosi szerkezetváltás.
A vállalat új többségi tulajdonosa a Magyar Vagon Zrt. lesz, amelynek a kezében már ott van a vasúti járműveket gyártó és javító Dunakeszi Járműjavító Kft. Ez az a vállalat, amelyben korábban az orosz tulajdonosok mellett a honvédelmi miniszternek, Szalay-Bobrovniczky Kristófnak is volt részesedése. Ám a miniszteri kinevezése után le kellett mondani róla Hernádi Zsolt, a Mol-vezérigazgatójának javára. | Magántőkét von be a kormány a MÁV-ba | Hatékonyabbá válhat a vasúti járművek karbantartása és gyártása a MÁV–Volán-csoportnál, miután a kormány úgy döntött, hogy a MÁV Vagon Kft. mintegy 75%-a magánkézbe kerül – közölte a MÁV Zrt. Kommunikációs Igazgatósága. A cég ugyanakkor továbbra is a MÁV–Volán-csoport leányvállalata marad, így az ott dolgozók munkáját nem befolyásolja a tulajdonosi szerkezetváltás. | null | 1 | https://telex.hu/belfold/2023/10/10/mav-vagon-75-szazalek-magankezbe-kerul-magyar-vagon-zrt | 2023-10-10 11:21:00 | true | null | null | Telex |
A Váci Járási Ügyészség hatályon kívül helyezte a Pest Vármegyei Rendőr-főkapitányság szeptemberi, nagymarosi polgármestert is érintő eljárás megszüntetéséről szóló határozatát és az eljárás folytatását rendelt el – értesült a Narancs.hu.
Tavasszal számoltunk be róla, hogy Heinczinger Balázs polgármester nagy valószínűséggel szabálytalanul vett fel költségtérítést, ami miatt egy kétmillió forint feletti összeget vissza is utalt az önkormányzat számlájára. Az ügyben nem indult fegyelmi eljárás, miközben az esetlegesen jogszerűtlen gyakorlat a település előző vezetőjét, Petrovics Lászlót is érintheti.
Áprilisban hivatali visszaélés bűntette miatt feljelentés született, azonban akkor a Pest Vármegyei Rendőr-főkapitányságtól azt a tájékoztatást kaptuk, a rendőrség feljelentéskiegészítést rendelt el. Ez azt jelenti, hogy az eljárás megindítása előtt a hatóságnak további információra van szüksége. A rendőrség májusban viszont arról tájékoztatta a Narancs.hu-t, hogy elrendelte a nyomozást ismeretlen tettes ellen.
Azonban Pest Vármegyei Rendőr-főkapitányság a közelmúltban, kevesebb mint fél évvel a nyomozás elrendelése után, arról tájékoztatta lapunkat, hogy álláspontuk szerint nem történt bűncselekmény, ezért megszüntette a nyomozást.
A rendőrség nem volt elég alapos
Eljutott hozzánk az október 9-én keltezett ügyészségi határozat. Ebből kiderül, hogy a rendőrségi eljárás megszüntetése nyomán a feljelentő felülbírálati indítványt nyújtott be, ez alapján döntött az ügyészség az eljárás folytatásáról.
A nyomozás több feljelentést is érint, ezeket most nem szálazzuk szét, ebben a cikkünkben írtuk róluk részletesen. A lényeg, hogy az eljárás nem csak a költségtérítési, hanem egyéb a nagymarosi önkormányzatot érintő ügyeket, így például egyes esetlegesen jogszabályba ütközően megpályáztatott önkormányzati ingatlanok értékesítését, bérbeadását is magába foglalja.
Az ügyészség megállapította, hogy a feljelentő felülbírálati indítványa alapos, és a nyomozó hatóság „nem végzett el minden, a feljelentésekben foglaltak tisztázása érdekében szükséges nyomozati cselekményt,
így például elmaradt az Önkormányzat bankszámlájának megküldése és elemzése (...)”
Egyebek mellett a hatóság ingatlanokra vonatkozó adásvételi szerződéseket sem szerzett be, képviselő-testületi jegyzőkönyveket sem vizsgált meg, és több kihallgatást is elmulasztott.
„Figyelemmel arra, hogy jelen esetben a feljelentésben foglalt adatok és a nyomozó hatóság saját, több ponton teljesen téves megállapítása (...) alapján a bűncselekmény elkövetésének gyanúja egyértelműen megállapítható, és annak tisztázása csak valamennyi releváns okirat beszerzése és vizsgálata, számos tanú kihallgatása útján lehetséges, így a rendelkező részben foglaltak szerint az eljárás folytatásáról határoztam” – áll az ügyészségi határozatban. | Újranyitotta a nagymarosi polgármestert is érintő nyomozást az ügyészség | Hiába szüntették meg a nyomozást pár hetebűncselekmény hiányában, a járási ügyészség megállapította, hogy a nyomozó hatóság egy sor nyomozati cselekményt nem végzett el, így az eljárás folytatásáról határozott. | null | 1 | https://magyarnarancs.hu/belpol/ujranyitotta-a-nagymarosi-polgarmestert-is-erinto-nyomozast-az-ugyeszseg-262451 | 2023-10-10 00:00:00 | true | null | null | Magyar Narancs |
Az útszakaszt már tavaly átadták, de csak most derült ki, hogy mennyivel dobta meg a 37-es főút fejlesztésének költségeit az az elképzelés, hogy zenéljen az útburkolat, amikor végighajtanak rajta. Az uniós közbeszerzési értesítőbe feltöltött dokumentum szerint 42,4 millió forintos pluszkiadást jelentett ez a korábban nem tervezett munka. A kivitelező Szíjj László cége, a Duna Aszfalt volt. Magyarországon egyébként ez a második út, ami zenél.
Pénteken jelent meg az uniós közbeszerzési értesítőben, hogy 42,4 millió forinttal drágul a 37.sz. út bővítése és a körforgalmú csomópont építése. A szerződésmódosítás okait egy pluszfeladattal indokolta a beruházást lebonyolító Építési és Közlekedési Minisztérium.
A dokumentum szerint a minisztérium a 37. sz. főút 18 + 670 – 20 + 109 km szelvények közötti szakaszán a szelvényezés szerinti jobb oldalon az „Érik a szőlő” dallamot megszólaltató kiegészítő forgalomtechnikai beavatkozás megvalósítása érdekében plusz feladatokkal bízta meg a kivitelezőt, emiatt a vállalkozói díjat „közös megegyezéssel, jelen szerződésmódosítással érintett változtatás összegével”, nettó 42 467 213 forinttal növelik. A beruházás így nettó 21 036 744 617 (azaz kicsivel több mint 21 milliárd) forintra drágult.
Az ügy érdekessége, hogy az említett útszakaszt már tavaly átadták, de a plusz feladatokról és költségekről szóló dokumentumokat csak most töltötték fel a Közbeszerzési Adatbázisba. A 2021-es felhívásban még nem szerepelt a zenélő útszakasz, ezt az elemet később emelték a tervekbe. Hogy pontosan mikor, azt nem tudni, ugyanis az erről szóló szerződésmódosítást 2023. szeptember 15-én írták alá – majdnem egy évvel az átadó után.
Magyarországon egyébként ez a második zenélő út, az első a 67-es út volt.
Így szól az „Érik a szőlő” kezdetű népdal a Magyar Építők felvételén
Az összesen 21 milliárdos fejlesztés során egyébként a 37-es főút Gesztely és Szerencs közötti 19 km-es szakaszát alakították át négysávossá, továbbá egy korábbi körforgalmat turbó körforgalommá, három útkereszteződést – a taktaharkányi, a taktaszadai és a bekecsi elágazásokat – pedig egyszerű, egysávos körforgalommá építettek át. Emellett többek között elbontottak 6 db meglévő kishidat, amelyek helyére újakat építettek, kiépítették a közvilágítási hálózatot az új körforgalmú csomópontokban, és kiváltottak több vezetéket is.
A projekt részeként valósult meg a 37-es és a 38-as főutak találkozásánál, a tarcali elágazásnál kerékpárút-átvezetéssel a korábbi csomópont átépítése új körforgalommá, és a meglévő tengelysúlymérő állomás átépítése is.
Szíjj László cége volt az egyik kivitelező
A beruházás kivitelezői a Duna Aszfalt Zrt. és a HE-DO Építő Zrt. voltak. Előbbi végezte az út kapacitásbővítését, utóbbi pedig a „körforgalmú csomópont” építését.
Az állami megbízásokkal kitömött Duna Aszfalt tavaly 214 milliárd forintos forgalmat bonyolított, igaz, az adózott eredménye 11,8 milliárdra csökkent a korábbi 20 és 26 milliárdhoz képest. Tulajdonosa Szíjj László, Magyarország egyik leggazdagabb embere. Szíjj cégeivel számos közbeszerzést nyert el és több közös üzlete van Orbán Viktor miniszterelnök gyermekkori barátjával Mészáros Lőrinccel – nem csak itthon, külföldön is: Bulgáriában például közös vasútépítő céget hoztak létre. Szíjj a jelentős részben állami megrendelésekből szerzett vagyonából több máltai bejegyzésű jachtot is vásárolt, amelyeken számos ismert ember megfordult. Köztük Szijjártó Péter külügyminiszter is, akit felesége társaságában kaptunk lencsevégre 2020 augusztusában.
A HE-DO Zrt.-t neve onnan lehet ismerős, hogy a HE-DO Kft.-t korábban „kis-Közgépként” is emlegették az általa elnyert tenderek száma miatt. A cég ugyanis az észak-magyarországi régió egyik megkerülhetetlen építőipari szereplője. Tulajdonosát, Dobróka Tamás Mihályt pedig állítólag a Fidesz észak-magyarországi regionális igazgatója, Bíró Márk támogatta. A két cég tulajdonosa ma a HE-DO Vagyonkezelő Kft., ami Dobróka Tamás Mihály mellett Dobróka Lászlóné érdekeltsége. A 2020-ban alapított HE-DO Zrt. tavalyi forgalma 14,3 milliárd forint volt, a HE-DO Kft.-é pedig közel 27 milliárd. Mindkét cég 1-2 milliárd közötti profitot termelt, ahogy az őket összefogó vagyonkezelő kft. is. | Potom 42 millióba került, hogy az „Érik a szőlő” szóljon a 37-es főút egy szakaszán | Az útszakaszt már tavaly átadták, de csak most derült ki, hogy mennyivel dobta meg a 37-es főút fejlesztésének költségeit az az elképzelés, hogy zenéljen az útburkolat, amikor végighajtanak rajta. Az uniós közbeszerzési értesítőbe feltöltött dokumentum szerint 42,4 millió forintos pluszkiadást jelentett ez a korábban nem tervezett munka. A kivitelező Szíjj László cége, a Duna Aszfalt volt. Magyarországon egyébként ez a második út, ami zenél. | null | 1 | https://atlatszo.hu/orszagszerte/2023/10/10/potom-42-millioba-kerult-hogy-az-erik-a-szolo-szoljon-a-37-es-fout-egy-szakaszan/ | 2023-10-10 00:00:00 | true | null | null | orszagszerte.atlatszo.hu |
Rég nem látott ismerős arc bukkant fel Lázár János Facebook-oldalán. Előkerült Varga József egykori fideszes parlamenti képviselő, Ferencváros valaha nagy hatalmú ura, fideszes mozgalmi nevén: Dzsugasvili.
2017-ben a 444-en mutattuk be a kilencedik kerület alvilágszerűen működő politikai szisztémáját. A helyi politikusok tömegével osztogatták egymásnak az EU-s pénzből felújított lakásokat, vendéglátóhelyeket, üzlethelyiségeket. Csalóknak szervezték ki a parkolás üzemeltetését. Áron alul, offshore hátterű ukrán cégeknek játszották át a legértékesebb telkeket és műemlék épületeket. Úgy kezelték Ferencvárost, mintha a saját birtokuk lett volna. Akkor a forrásaink egybehangzóan állították, hogy a kerületet valójában nem Bácskai János polgármester, hanem az ő titokzatos tanácsadója, Varga József irányítja. Aki nem is tagadta, hogy messze elér a keze.
444: Sok kerületi képviselővel és önkormányzati hivatalnokkal beszéltünk, mindenki egyöntetűen állítja, hogy ön a kerület legbefolyásosabb embere.
Varga József: Ezzel most dicsér? Ki lenne még befolyásos? Én sem tagadom, hogy befolyásos ember vagyok ebben a kerületben. Ez baj?
Varga Józsefről annak ellenére, hogy több mint húsz éve tölt be fontos politikai pozíciókat (ezalatt négy ciklust húzott le az Országgyűlésben és ugyanennyit a IX. kerületi önkormányzat környékén), keveset lehet tudni. Nincs jelen a közösségi médiában, nehéz olyan közéleti ügyet találni, amiben kinyilvánította volna a véleményét az elmúlt húsz évben. Alig van nyoma nyilvános politikai tevékenységének. Már a 2017-es írásunkban pedzegettük, hogy több jel is arra utal, hogy Varga József nem csupán tehetségének és szerencséjének köszönheti befolyását, hanem kiváló kapcsolatainak is. De még mielőtt ennek a végére járhattunk volna, Varga József egyik pillanatról a másikra – minden előjel nélkül – köddé vált.
2018-ban a Fidesz csendben, de határozottan szakított vele. Varga 16 éven át volt parlamenti képviselő, de 2018-ban a párt a lista kieső helyére rakta, ahonnan biztos volt, hogy nem juthat be az Országgyűlésbe. Elveszítette ferencvárosi főtanácsadói állását is, pompás irodáját, alkalmazottait, a hivatalban ülő embereit, autóját, sofőrjét, tanácsadóit, minden befolyását. A kerületi politikában akkoriban mindenki arról beszélt, hogy Ferencvárost „vargátlanították”.
A politikus pontosan akkor vesztette el minden pozícióját, amikor Lázár Jánost is menesztette Orbán Viktor a kormányából. Az egykori főminiszter a parlamenti patkó leghátsó sorába ült át, és kiszállt az országos politikából. | Visszatért Dzsugasvili, Lázár János titokzatos gázszerelője | Rég nem látott ismerős arc bukkant fel Lázár János Facebook-oldalán. Előkerült Varga József egykori fideszes parlamenti képviselő, Ferencváros valaha nagy hatalmú ura, fideszes mozgalmi nevén: Dzsugasvili. | null | 1 | https://444.hu/2023/10/11/visszatert-dzsugasvili-lazar-janos-titokzatos-gazszereloje | 2023-10-11 00:00:00 | true | null | null | 444 |
privatizáció;MÁV;járműgyártás;
2023-10-10 16:21:00
Kormányközeli magántőkealapnak adja el a MÁV karbantartócégének nagy részét az állam
Azt remélik, hogy így végső soron növekedni fog az utaselégedettség.
Magántőke bevonásával válhat jobbá, egyszerűbbé a vasúti járművek karbantartásának és gyártásának folyamata a MÁV-VOLÁN-csoportnál, miután a Kormány döntése nyomán a MÁV VAGON Kft. mintegy 75%-a magánkézbe kerül - közölte kedden az állami vasúttársaság.
Mint írják, a tranzakciótól versenyképesebb, üzleti alapú működést, a döntések és a javítások átfutási idejének rövidülését, valamint a jobb anyagellátást várja a cégcsoport, amelyek révén növelhető a vasúti személyszállításért felelős MÁV-START járműveinek üzem- és üzletképessége, végső soron az általános szolgáltatási színvonal és utaselégedettség. A vállalat új, többségi tulajdonosa a Magyar Vagon Zrt. lesz, amely a Dunakeszi Járműjavító tulajdonosaként a magyar vasútijármű-gyártó és karbantartó piac meghatározó szereplője. A cél emellett, hogy szeretnék a kötöttpályás járművek 40 éves átlagéletkorát csökkenteni, ehhez pedig korszerű járművek beszerzése és gyártása szükséges.
A szerződést októberben kötik meg. A cég továbbra is a MÁV-VOLÁN-csoport leányvállalata marad, így a munkavállalók foglalkoztatásának feltételeit nem befolyásolja a tulajdonosi szerkezet változása. | Kormányközeli magántőkealapnak adja el a MÁV karbantartócégének nagy részét az állam | Magántőke bevonásával válhat jobbá, egyszerűbbé a vasúti járművek karbantartásának és gyártásának folyamata a MÁV-VOLÁN-csoportnál, miután a Kormány döntése nyomán a MÁV VAGON Kft. mintegy 75%-a magánkézbe kerül - közölte kedden az állami vasúttársaság. | null | 1 | https://nepszava.hu/3211658_vonat-masut-mav-karbantartas | 2023-10-10 17:22:00 | true | null | null | Népszava |
Orbán-kormány;Fertő tó;környezetvédelem;beruházás;Lázár János;Greenpeace;
2023-10-10 15:25:00
Újratervezést ígért az Orbán-kormány, sokkal kisebb és zöldebb beruházás lesz a Fertő tónál
Állítják, a folyamat az érintett civilek számára is átlátható, véleményezhető lesz.
Ígéretet tett a kormányzat a Greenpeace-nek, hogy újratervezik a kritikusai szerint súlyosan környezetromboló és megalomán Fertő tavi turisztikai beruházást. A környezetvédő szervezet szerint a jelenleginél sokkal kisebb területre tervezik, úgy, hogy az „újratervezés során a természet védelme fő szempontként fog szerepelni, és a folyamat az érintett civilek számára is átlátható, véleményezhető lesz”.
A Greenpeace szerint a beruházó magyar állam ugyanezt az UNESCO, Világörökség és a Ramsari Egyezmények szakértői testületének is megígérte, akik a múlt héten jártak Magyarországon és megtekintették az építkezés területét.
Nem először hangzik el ilyen ígéret: korábban lapunk úgy értesült, a kormányzat jóval szerényebb léptékű turisztikai projektet valósítana meg, mint amit éveken át a civilek és a környezetvédők ellenkezésére próbált keresztülerőltetni. Forrásunk úgy fogalmazott:
A szándékot akkor árnyalta, hogy az ügyben engedélyező hatóságként eljáró Győr-Sopron Vármegyei Kormányhivatal időközben még a tervezettnél is nagyobb, 70 hektárra adta volna meg az építési engedélyt a Fertő tavi mocsár közepére a Fidesz által 2015 óta dédelgetett, 100 szobás szállót, óriás parkolókat vizionáló óriásberuházáshoz. Azonban a Győri Törvényszék sorozatban két alkalommal is elmeszelte a kormányhivatal által kiadott környezetvédelmi engedélyt. Legutóbb szeptember végén mondta ki a testület, hogy kormányhivatal csak látszat eljárást folytatott le, amikor újra engedélyezte a beruházást, még a vízügyi szakhatóság véleményét sem kérte ki.
A Greenpeace ugyanakkor hangsúlyozta: az örömünk még nem teljes, mert fecskementő aktivistáinknak, köztük Udvaros Dorottyának továbbra is bíróságra kell majd járniuk. Korábban ugyanis bűnösnek találták a természetvédőket, mert két évvel ezelőtt a lebontásra ítélt Fertő tavi cölöpházakról levágták a madárhálót, hogy az Afrikából hazatérő fecskék újra költhessenek tavalyi fészkeikben.
Az egykori, meglehetősen elhanyagolt Fertőrákosi öbölbe Orbán Viktor még 2015-ben álmodott meg egy nagy, állami hátterű turisztikai komplexumot. Az időközben 45 milliárd forint fölé nőtt gigaberuházással szemben számos környezetvédő szervezet, az EU és az Unesco is tiltakozott, ám a kormányzat végül a gazdasági nehézségek miatt húzta be kéziféket. 2022-ben a projektet befagyasztotta, az addigi menedzsercégtől, a Sopron-Fertő Turisztikai Nonprofit Zrt.– től a beruházás a Lázár-féle tárcához került.
Azonban addigra a projekt mélyépítési (és magasépítési munkáit is) elnyerő Mészáros Lőrinc-féle építőcég már elégetett 9,3 milliárd forintot a tóparton, letarolva az egykori fákat, feltöltve a nádasokat, elpusztítva a világörökségi terület ikonikus cölöpházait. Ezt követte volna a magasépítés a tervbe vett szállodák, apartmanok és sportcentrumok felhúzása, ám ezt a válság keresztül húzta. Így a letarolt terület azóta is zárva van a nagyközönség előtt, a soproniaknak az idei volt az ötödik szezon, hogy Ausztriába kellett menniük, ha fürödni akartak a tavukban. | Újratervezést ígért az Orbán-kormány, sokkal kisebb és zöldebb beruházás lesz a Fertő tónál | Ígéretet tett a kormányzat a Greenpeace-nek, hogy újratervezik a kritikusai szerint súlyosan környezetromboló és megalomán Fertő tavi turisztikai beruházást. A környezetvédő szervezet szerint a jelenleginél sokkal kisebb területre tervezik, úgy, hogy az „újratervezés során a természet védelme fő szempontként fog szerepelni, és a folyamat az érintett civilek számára is átlátható, véleményezhető lesz”. | null | 1 | https://nepszava.hu/3211649_ferto-to-orban-kormany-kornyezetvedelem-greenpeace-beruhazas | 2023-10-10 20:20:00 | true | null | null | Népszava |
Az új, kínai tulajdonos szinte biztosan létesít naperőművet is a nemrég birtokába került taszári légibázis területén. Lapunk ugyanis közérdekű adatigénylés keretében kérte és meg is kapta a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt.-től az adásvételi szerződést és annak mellékleteit. A szerződés VI. 4. pontja rögzíti, a vevő vállalja, hogy a birtokátruházástól számított 1 éven belül legalább 200 ezer euró értékű kereskedelmi, ipari és logisztikai célú beruházást hajt végre. Ezzel összefüggésben pedig igazolja, hogy az Európai Unió területén belül ugyanilyen értékű referenciával rendelkezik.
A szerződés 17. számú mellékletében az áll, a vevő Billion Up Kft. rendelkezik ezzel a referenciával, ugyanis 2023 júniusáig 200 ezer eurót meghaladó értékű beruházást hajtott végre, mint írják,
„többek között a Borsodnádasd 0145/6, 0148 hrsz. alatti ’Borsodnádasd 30 MW Naperőmű’ néven ismert beruházási területen is”.
Ám a történet itt kicsit sántít. Mint azt lapunk megírta, a taszári repteret megvásárló Billion Up Kft. Frank Liu tajvani milliárdos cégbirodalmának tagja. A 2020 végén alapított, 2021 elején bejegyzett cégnek azonban a mérlege tanúsága szerint 2022. december 31-én egyáltalán nem voltak beruházásai, a március 21-én keltezett kiegészítő mellékletében sem tüntetett fel ilyen jelentős, a mérlegfordulónap óta történt eseményt.
A borsodnádasdi naperőmű ugyanis nem a Billion Up Kft., hanem az ugyancsak a Chi Fu-cégcsoporthoz tartozó Most Treasure Kft. beruházása. Legalábbis ez derül ki a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kormányhivatal környezet- és természetvédelemért felelős főosztályának közleményéből, mely Borsodnádasd honlapján is fellelhető. Erről a cégről azt érdemes tudni, hogy éves beszámolójának mérlegében 2022 végén 653 millió forint beruházást mutatott ki, ami azt jelenti, hogy valóban az övé lehet a naperőmű, noha árbevétele nincs. A borsodi településnek a beruházás miatt készült 2021-es területrendezési tervében az szerepel, hogy a Most Treasure Kft. a Chi Fu Group nemzetközi vállalatcsoportba tartozó Chi Fu Resources Kft. projektcége, a hatásbecslési dokumentáció pedig a Most Treasure-t tervezőként, míg a Chi Fu Resourcest beruházóként említi. Tény, mindkét vállalkozás az Efftronics (Asia) Ltd.-hez kötődik leányvállalatként.
A Chi Fu Resourcest szintén 2020-ban alapították 470 millió forintos jegyzett tőkével, és már az első évben 30,2 millió forint bevételt ért el – a kiegészítő melléklet tanúsága szerint – komplex projektmenedzsment szolgáltatással. Ez az összeg 2021-ben 242 millió, 2022-ben pedig 124,2 millió forintra rúgott.
Érdekesség viszont, hogy
a borsodnádasdi naperőmű-beruházás elkészültének egyelőre semmi nyoma nincs
sem a település honlapján, sem a Facebook-oldalán. Nem találtunk ilyen bejegyzést a térség országgyűlési képviselőjének, Riz Gábornak a közösségimédia-oldalán sem, pedig a politikusok pártállástól függetlenül szeretnek kamerák és fényképezőgépek kereszttüzében pózolni egy-egy nagyberuházás bejelentésétől a szalagátvágásig mindenütt.
Ettől persze még előfordulhat, hogy a napelempark papíron alakul, és a beruházás soron feltüntetett összeg a különböző engedélyek, tervdokumentációk értékét jelenti, az is lehet, hogy elkezdődtek az előkészítő munkálatok. Ám az adásvételi szerződésben a Billion Up Kft. által megjelölt „elvégzett beruházás” mint referencia helyett nincs nyoma sem a Most Treasure Kft., sem a Chi Fu Resources Kft. részéről ilyen befejezett beruházásnak.
Korábban is felmerült
Nem először merül fel a taszári reptér hasznosítása mentén a napelempark létesítésének gondolata. A kormány először az SGF Silu Global Fund Zrt.-t jelölte ki az ingatlanegyüttes vevőjének, később ennek többségi tulajdonosa lett a hazai napelempiac egyik meghatározó cégeként ismert Optimum Solar Zrt. Ez a vállalkozás pedig már a saját honlapján is tett egyértelmű utalást arra, a terület alkalmas naperőmű telepítésére. Így fogalmaznak:
„Taszár és a légibázis tökéletesen megfelel a naperőmű-fejlesztési követelményeknek: van szabad földterület, rendelkezik hálózatcsatlakozási lehetőséggel, valamint a megvalósítható naperőmű-kapacitás is nagy volument jelenthet”.
Később a kormányzat visszavonta azt a határozatot, melyben az SGF-et jelölte ki vevőnek, és árverésre bocsátotta az ingatlancsoportot. Az új kormányhatározatban azonban már nem szerepel az a kitétel, mely szerint a területet kereskedelmi repülőtér céljaira kell hasznosítani. Így az árverés győzteseként tulajdonossá vált Billion Up Kft. jóval szabadabb kezet kapott a terület átalakítására. | Vajon mit tervez a kínai tulajdonos a taszári repülőtérre? | A taszári repülőtér értékesítéséről szóló adásvételi szerződés egy pontja szerint a vevőnek egy éven belül legalább 200 ezer euró értékű kereskedelmi, ipari és logisztikai célú beruházást kell végrehajtania. Ám a Billion Up Kft. nem rendelkezik ezzel a referenciával. És a Chi Fu-csoport többi tagjához köthető hasonló beruházás esetén is sántít a történet. | null | 1 | https://mfor.hu/cikkek/makro/vajon-mit-tervez-a-kinai-tulajdonos-a-taszari-repuloterre.html | 2023-10-11 08:48:00 | true | null | null | mfor.hu |
Több jelentős globális hotelüzemeltető cég nyit különféle méretű és kínálatú szállodákat a következő 3-5 évben Magyarországon, több ezek közül a NER prominens tagjai által felépített vagy felépítendő ingatlanban. A hotelcégek folytatják terjeszkedésüket a mediterrán térségben és a Balkánon, ahol közben a NER is próbálkozik, főleg felvásárlásokkal.
A legközelebbi itthoni nyitás a Marriotté lesz, novemberben adják át a Tiborcz István érdekeltségébe tartozó BDPST Zrt. Dorothea nevű komplexumát a Vörösmarty tér sarkán. Az amerikai óriáscég a Balatonnál is bővíti a felső kategóriás kínálatot, a 102 szobás Le Méridient várhatóan 2025-ben adják át Balatonfüreden. Budapestre jön egy új márkája is, a Moxy, abban 280 szoba lesz és szintén két év múlva szeretnék átadni.
A Marriott 105 szobás Sheratonja idén nyár óta fogad vendégeket Orbán Viktor török üzletember barátja, Adnan Polat angyalföldi ingatlanfejlesztésének (Duna Pearl) részeként. A török üzletember másik óriás projektje, a volt Közvágóhíd helyén épülő komplexum (City Pearl) is befogad egy nagyobb üzleti szállodát, ott még nincs megállapodás az üzemeltetőről.
Budapesten nem kevésbé aktív és nem kevésbé tart fenn jó kapcsolatokat a NER-rel az InterContinental Hotel Group (IHG). A Szabadság tér sarkán tavaly december óta működteti az 50 szobás Verno House nevű szállodáját, az ingatlant korábban egy spanyol hotel csoport üzemeltette, de az kivonult. Készülőben van a Dorottya utcában korábban D8 néven futott, most átalakítás alatt lévő hotelja, ahol 137 szoba lesz és a Voco nevet viseli majd.
Nagy dobása lesz a cégnek az egykori Radeczky laktanya egyik szárnyában kialakítandó 127 szobás Kimpton hotel, azt a Market Építő Zrt. fejleszti és várhatóan jövő év végére lesz meg vele. Az október elején Münchenben tartott EXPO Real nemzetközi ingatlanbefektetési vásáron pedig egyszerre két hotel építéséről írt alá szerződést a Wing ingatlanfejlesztő céggel: 2027 elején az egykori Közvágóhídhoz közel jön a Holiday Inn Express Vagohid 162 szobával, majd rá egy évre a Hotel Indigo Budapest Andrassy 103 szobával az Adrássy úton.
A NER jelentős üzlete ezen felül két nagy felújítás is: a 154 szobás Gellért és a 365 szobás Sofitel, előbbit talán még idén befejezik, az utóbbi átadását 2024 végére tervezik és az Accor Csoporthoz tartozik majd.
A kormánnyal csak nagyon ritkán vitatkozó cégeken kívül más vállalkozások is igen aktívak. Még idén, az év utolsó heteiben vehetik birtokba a vendégek a Wing által fejlesztett Liberty tömbön belül az Ibis és a Tribe hoteleket, amelyek az Accor Csoport márkái. A francia gyökerű globális vállalat egyre több vidéki helyszínen lát üzleti fantáziát. Tavaly nyáron Debrecenben vágták át a szalagot a hozzá tartozó Mercure lánc új, 155 szobás egységénél. Most, október elején pedig azt közölte, hogy a város repülőterén 2025-ben nyit egy 73 szobával és 20 apartmannal felálló szállodát.
Idén nyáron a székesfehérvári Magyar Király Hotel lett tagja a Mercure hálózatnak egy felújítás után, ott 83 szoba van. A Minaro Hotel Tokaj MGallery 100 szobája is a csoporthoz tartozik, azt 2023 eleje óta lehet használni, ott az építtető projektcég mögött résztulajdonosként az Indotek Group főtulajdonosa, Jellinek Dániel milliárdos is szerepel.
De a NER nem csupán itthon pörgeti fel a hotel bizniszt. Tudjuk, hogy Mészáros Lőrinc a horvát piacon lett igen aktív. Az isztriai Iciciben vett egy szállodát, amit nemsokára Mariott Opatija néven fog üzemeltetni a világcég. A leggazdagabb magyarnak tartott volt gázszerelő korábban a Miramar Hotel átvételével már bevásárolta magát a félszigetre.
Igyekszik felzárkózni az Indotek Group is, a nyáron megvette a Hvar szigetén található Jelsa Resort komplexumot. Most októberben a Hotel H·Top Royal Beach szálloda lett az övé a spanyolországi Lloret de Marban.
Mindkét NER-es nagyvállalkozónak érdeke, hogy üzemeltetőnek megnyerje a nagy nemzetközi hotelláncokat, amelyek folytatják terjeszkedésüket a mediterrán térségben és a Balkánon. A Marriott International pár hete jelentette be például, hogy az Autograph Collection nevű láncának új egységét nyitja meg 2024 utolsó negyedében az isztriai félszigethez közeli Cres szigetén. A csoport a Bonvoy márkáját is további egységekkel szeretné bővíteni Horvátországban.
A Marriottnak Albánia is ígéretes vadászmező. A nyár végén a tengerparti Vlora városában kötött szerződést arról, hogy egy 150 szobás hotelt és egy 160 egységes apartmanházat tartalmazó beruházásba kezd. A cég eddig csak a fővárosban Tiranában volt jelen. Az Accor a bulgáriai Plovidban nyitott egy MGallery hotelt, további márkákat szeretne bevinni más bolgár városokba. | Megszórják az országot új hotelekkel, a NER is vadul építkezik és vásárol | Közel kétezer új szállodai szoba kerül a budapesti és vidéki piacra a következő két-három évben, részben a NER-hez tartozó cégek beruházásaiban. Új szállodamárkákat is hoznak a nagy nemzetközi láncok Magyarországra, közben magyar befektetők kilóra veszik a mediterrán hoteleket. | null | 1 | https://mfor.hu/cikkek/ingatlan/megszorjak-az-orszagot-uj-hotelekkel-a-ner-is-vadul-epitkezikes-vasarol.html | 2023-10-11 09:00:00 | true | null | null | mfor.hu |
Mészáros Lőrinc fáradhatatlan, a Cégközlöny legutóbbi számának áttekintése után ugyanis kiderült, hogy a felcsúti vállalkozó továbbra sem volt maradéktalanul elégedett a céghálójával, ezért kicsit átrendezte a szálakat. Ez annyit jelent, hogy a cégei:
egyesülnek és beolvadnak,
összeolvadnak,
új nevet kapnak,
és megszűnnek.
Az átrendezés pedig az egyik legismertebb szállodaipari társaságát is érinti. Mészáros Lőrinc a Hunguest Hotels Zrt. nevű szállodaláncát eddig közvetve a KZH Invest Kft. és a KZBF Invest Kft. cégeken keresztül tulajdonolta. Szeptember 26-án viszont az a döntés született, hogy a három cég egyesül, az összeolvadás után pedig a jogutód társaság új nevet vesz fel: Hunguest Szálláshelyszolgáltató Zrt. Szép nagy cég keletkezik így, hiszen összesen 122,4 milliárd forint értékű vagyon felett diszponálhat majd 2024. január 1-től.
A Cégközlönyből nem derül ki, hogy mi a döntés háttere, az viszont biztos, hogy Mészáros Lőrinc szállodáit is megviselte az infláció és a rezsi emelkedése 2022-ben. Az áremelések miatt a szállodacég bevételei szépen megugrottak 2021-hez képest: 14 milliárd forintról 26,5 milliárd forintra. A kiadási oldal viszont nagyon megszaladt. Az anyagjellegű ráfordítások a 2021-es 6,5 milliárd forintról 14,3 milliárd forintra gyarapodtak. Ennek hátterében áll részben az infláció: az anyagköltség (élelmiszer, energia) 2,8 milliárd forintról 8,2 milliárd forintra hízott. Végül a Hunguest 3,4 millió forintos veszteséggel zárt tavaly.
A felcsúti vállalkozó azonban nem csak a szállodaipari érdekeltségei mögött álló céghálót szövi újra, hanem a húsiparit is. A Gazdasági Versenyhivatal tavaly májusban hagyta jóvá, hogy a Gallicoop Pulykafeldolgozó Zrt. egyedüli irányítást szerezzen a Gallfood Kft., illetve a bőnyi Gallbreed Kft. és a lövői Gallgarden Kft. felett. A lépéssel Magyarország legnagyobb pulykatermelési és -feldolgozási integrációja jött létre. A Gallicoop addig az első, a Gallfood a második helyet foglalta el a hazai pulykafeldolgozási piacon. A legutolsó nyilvános cégadatok szerint a Gallicoop mintegy 62 milliárd, a Gallfood körülbelül 17 milliárd forintos árbevételt ért el 2022-ban.
Lehetett rá számítani, hogy végül a két cég teljesen egyesül, ez be is következett: június 14-én született meg a döntés, hogy szeptember 30-ig a kisebb cég beolvad a nagyobba, így most már csak a Gallicoop létezik, mint jogutód és mintegy 31 milliárd forint értékű vagyon felett rendelkezik. Ezzel viszont nem ért véget a cégháló folyamatos átszövése. Szeptember 26-án ugyanis arról is döntés született, hogy a Gallicoop által tulajdonolt Gallgarden, Gallbreed, Pulyka Profit Kft. és a HABAR Halásztelki Baromfinevelő Kft. beolvadnak a BELAMOVA Mezőgazdasági Termelő Kft.-be. A 2024-es évnek pedig már új névvel fognak nekivágni: Gallfarms Kft. A központjuk változatlanul a szarvasi ipartelep lesz, és 6,7 milliárd forintos vagyonnal rendelkeznek.
Még 2020-ban a Gallicoop Zrt. 100 százalékos részvénycsomagját három hazai magántőkealap – a Takarék, a Béta és a Status Food Magántőkealap – vásárolta meg, ezek a felcsúti milliárdoshoz köthetők a STATUS Capital Zrt.-n keresztül. | Mészáros Lőrinc fáradhatatlan, folyamatosan újraszövi a céghálóját | Egy perc nyugodalom nincs Mészáros Lőrinc cégbirodalmában, talán még a felcsúti sikerember sem tudja mindig követni, hogy mi, mikor és miért történik. Most a szállodaipari és a húsipari érdekeltségeit bolygatta meg. | null | 1 | https://mfor.hu/cikkek/makro/meszaros-lorinc-faradhatatlan-folyamatosan-ujraszovi-a-ceghalojat.html | 2023-10-09 09:18:00 | true | null | null | mfor.hu |
A közbeszerzési eljárások adatai alapján Magyarországon biztosított a verseny a közbeszerzési piacon, a korrupciós kockázatok csökkentek, a jogszerűség javult – mondta a Közbeszerzési Hatóság sajtótájékoztatóján Kovács László elnök.
Az első három negyedévben Magyarországon 5740 közbeszerzési eljárás zárult le eredményesen 1930,3 milliárd forint összértékben. 2021 és 2022 azonos időszakában közel ugyanennyi közbeszerzés volt, de az összértékük tavalyelőtt 2447,8 milliárd, tavaly 3628,5 milliárd volt. Kovács szerint a visszaesés részben az ukrajnai háború okozta gazdasági nehézségekkel magyarázható.
Azt mondta, kedvező változást jelez az egyajánlatos szerződések visszaszorulása is, az idén szinte minden összevetésben csökkenés látszik 2022-höz képest. Nemzeti eljárásrendben az egyajánlatos szerződések aránya a teljes darabszámon belül 21,9 százalékról 14,8 százalékra, összértéken belül 11,9 százalékról 7,6 százalékra csökkent. Az uniós eljárásrendben a darabszámon belüli arány évek óta csökken, az idei első 9 hónapban 34,6 százalékra mérséklődött, az összértéken belüli részesedés idén 29,7 százalék. A hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárások száma csaknem változatlan, tavaly 164 darab volt, idén 165. A nemzeti eljárásrendben 1,5 százalék alatti, uniós eljárásrendben is 4 százalék körüli az arányuk.
A HVG emlékeztetett, hogy a Korrupciókutató Központ Budapest év eleji jelentése szerint minden hatodik közbeszerzési forint Mészáros Lőrincnél köt ki: a közbeszerzések 0,8 százalékát nyeri a felcsúti milliárdos valamelyik cége, és az arány gyorsan nő. Tavaly Mészáros cégei az összes elnyerhető pénz több mint 12 százalékát húzták be, de 2021-ben az összes forrás 16 százalékát Mészáros-cégek nyerték – írja a lap.
A Transparency International májusi kutatása szerint Mészáros cégei 633 milliárd forintot kitevő közbeszerzési eljárást nyertek csak 2018 és 2020 között, míg Szíjj László cégei 914 milliárd forintot. Szíjj cégei a három év alatt elnyerhető közbeszerzési érték 10, míg Mészáros cégei a 7 százalékát szerezték meg, és ebben még nincsenek benne a családtagok cégei. | A Közbeszerzési Hatóság szerint csökkentek a korrupciós kockázatok, és javult a jogszerűség | A közbeszerzési eljárások adatai alapján Magyarországon biztosított a verseny a közbeszerzési piacon, a korrupciós kockázatok csökkentek, a jogszerűség javult – mondta a Közbeszerzési Hatóság sajtótájékoztatóján Kovács László elnök. | null | 1 | https://444.hu/2023/10/11/a-kozbeszerzesi-hatosag-szerint-csokkentek-a-korrupcios-kockazatok-es-javult-a-jogszeruseg | 2023-10-11 00:00:00 | true | null | null | 444 |
A kedves nézők PSG Ogli testőreként ismerhették meg a TV2 Kőgazdag fiatalok című trashreality műsorában Papaszítát, akiről most sokkal előnytelenebb képet tett közzé a rendőrség, mint amit a közösségi médiában igyekszik magáról megmutatni.
Papaszíta - vagyis inkább Hopka László - ellen október 11-én adott ki elfogatóparancsot a Budapest Környéki Törvényszék Büntetés-végrehajtási Csoportja, a 43 éves férfit sikkasztás miatt keresik.
Papaszíta IRL:
És Papaszíta, amikor megérkezett az Instagramra, ahol ugyan mindeddig csak 3 posztot tett közzé, cserébe lett gyorsan több mint 53 ezer követője:
Papaszítát egyébként erősen reklámozza az őt testőrként alkalmazó PSG Ogli is (vagyis inkább együtt reklámoznak dolgokat), aki a legrosszabbra is szeretett volna felkészülni, ezért kért egy kis eligazítást rúgástechnikailag Hopka Lászlótól. Hopka nem szerénykedett, csaknem lerúgta az állítólag 10 millás csillárt a plafonról:
Amit PSG Ogli csak úgy kommentált:
„Épp ezért szeretem Papaszítát. A legrúgóképesebb pacek a világon. Még a tízmilliós csillárt is szó nélkül lerúgja.” És hát úgy tűnik, PSG Ogli bátor pacek, nem is nagyon aggódik a kitűnő rúgótechnika miatt, pláne, ha reklámozásról van szó:
Arról, hogy a Kőgazdag fiatalokban senki sem az, aminek (pl. kőgazdagnak) látszik, ebben a cikkünkben írtunk bővebben.
UPDATE 11:50
A rendőrség honlapján immár csak ennyi található a nemrég még olvasható körözés helyén:
Az Index azt írja, miután az elfogatóparancs lekerült a rendőrség listájáról, így nincs érvényben körözés a férfival kapcsolatban.
A történtekről PSG Ogli tett közzé Insta-sztorit, amelyben Papaszíta közli: félreértés történt. Elmondása szerint egy közlekedési kihágás miatt kapott pénzbírságot öt évvel ezelőtt, amit nem fizetett be (három éve meg volt egy lakcímváltozása, de az nem derül ki, hogy ez miért lényeges), ezért adták ki ellene az elfogatóparancsot - ami attól vált sikkasztássá, hogy az államkasszába nem fizette be a 140 ezres bírságot.
„Tizenkét percembe telt, elutaltam az összeget, és lekerült a körözésem” - magyarázta pacekba a lábzsonglőr testőr, azt azonban nem fejtette ki bővebben, hogy az elmúlt 5 évben miért nem volt 12 perce ugyanerre a műveletre. | Sikkasztás miatt keresi a rendőrség Papaszítát, a Kőgazdag fiatalok legrúgóképesebb pacekját | A kedves nézők PSG Ogli testőreként ismerhették meg a TV2 Kőgazdag fiatalok című trashreality műsorában Papaszítát, akiről most sokkal előnytelenebb képet tett közzé a rendőrség, mint amit a közösségi médiában igyekszik magáról megmutatni. | null | 1 | https://444.hu/2023/10/12/sikkasztas-miatt-keresi-a-rendorseg-papaszitat-a-kogazdag-fiatalok-legrugokepesebb-pacekjat | 2023-10-12 00:00:00 | true | null | null | 444 |
A New York Timesban közzétett nagy fizetett cikkben reklámozza Budapest turisztikai célpontjait az állami tulajdonban lévő Magyar Turisztikai Ügynökség.
„Fedezze fel a magyar főváros gazdag örökségét és stíluskavalkádját, a barokk várpalotától és a modern kulturális központtól kezdve a Michelin-csillagos éttermeken át a pazar termálfürdőkig.”Ezzel a bevezetővel kezdődik az anyag, ami azonnal egy jókora bakival folytatódik. A bevezető után, de még a cikk szövegének kezdete előtt egy fotó látható, amin a Lánchíd budai hídfője van a kémbank épületével, a Duna túloldalán a Parlamenttel, valahonnan a várhegyről fotózva.
A képaláírás a következő:
„Budapest 19. századi fellegvárából, a város legmagasabb pontjáról lenyűgöző kilátás nyílik a Dunára.”A „19. századi fellegvár” leírás a Citadellára illene, de a fotó nem onnan, hanem a várból készült – csakhogy egyik sem a város legmagasabb pontja. A közelében sincsenek. Az a János-hegy a kilátójával, ami a tengerszinthez képest durván kétszer olyan magasan található, mint a Citadella és háromszor olyan magasan, mint a Várhegy.
A cikk ezután először a következő látnivalókra és potenciális turistacélpontokra hívja fel az amerikai fizető közönség figyelmét:
Halászbástya
Magyar Zene Háza
Várhegy
Operaház
Magyar Zene Háza
A Párisi Udvarban létrehozott szálloda
MÜPA
Olyan figurákat megszólaltatva, mint Merker Dávid, a városi sétákra szakosodott Hosszúlépés, járunk? alapítója és Zoboki Gábor építész, a MÜPA tervezője.
Ezután jönnek az ajánlott éttermek:
Stand25 bisztró
Onyx Műhely
Flava Kitchen
Utóbbi az Orbán Viktor veje, Tiborcz István tulajdonában lévő BDPST érdekeltsége. A Budapest gasztronómiájáról szóló részben hosszan nyilatkozik Langó Tamás, a BDPST Group „executive sommelier”-je. A BDPST csoport egyik cégének, a BDPST Konceptnek Orbán legidősebb lánya, Ráhel az ügyvezetője. Orbán Ráhel a színfalak mögött évek óta alapvető befolyással van a reklámcikket fizető MTÜ tevékenységére. Ezt korábban maga Guller Zoltán, a szervezet vezetője is elismerte.
Langón kívül megszólal Széll Tamás séf, a Stand és a Stand25 éttermek létrehozója, és Niszkács Anna, az Onyx tulajdonos-ügyvezetője.
A cikk lecsengetéseként Budapest gyógyfürdőivel ismerkedhetnek az amerikai olvasók, kalauzuk itt Czinege Szilvia, a Budapest Gyógyfürdői és Hévizei Zrt. marketingigazgatója.
Az írást záró szlogen pedig arra biztatja a turistákat, hogy fedezzék fel Budapest mindkét felét. | Olyan turisztikai reklámcikket jelentetett meg az állami MTÜ a New York Timesban, amiben az Orbán család érdekeltségeit | A New York Timesban közzétett nagy fizetett cikkben reklámozza Budapest turisztikai célpontjait az állami tulajdonban lévő Magyar Turisztikai Ügynökség. | null | 1 | https://444.hu/2023/10/13/olyan-turisztikai-reklamcikket-jelentett-meg-az-allami-mtu-a-new-york-times-ban-amiben-az-orban-csalad-erdekeltseget-is-hirdetik | 2023-10-13 00:00:00 | true | null | null | 444 |
Nemcsak viharból való kijövésről meg stratégiai nyugalomról beszélt Nagy Márton a Világgazdaság hétfői konferenciáján, hanem a Reuters tudósítása szerint arról is, hogy hogyan vásárolná meg az állam a ferihegyi repteret.
A gazdaságfejlesztési miniszter azt mondta, Magyarország csomagban akar fizetni a Budapest Airportért, ami költségvetési forrásokat és a fejlesztési bank forrásait foglalná magában, valamit nem stratégiai eszközök eladásából befolyó pénzeket is.
Nagy arról nem beszélt, hogy milyen eszközökön adna túl az állam, de azt mondta, a kormány várakozása szerint még az év vége előtt lezárulnak a reptér megvásárlásáról szóló tárgyalások.
A Budapest Airport megvásárlásának részleteiről egyelőre hallgat a kormány, de korábbi értesülések szerint az ár várhatóan 4 milliárd euró lesz. Ezt az állam nem egyedül, hanem egy reptérüzemeltető céggel együtt fizetné ki, és Magyarország egy állami irányítású befektetési társaságon keresztül 51 százalékos tulajdonrészt szerezne, a maradék 49 százalékot vinné az üzemeltető társaság. | Nagy Márton: Előbb el kell adnia pár dolgot az államnak, hogy megvehesse Ferihegyet | Nem stratégiai eszközöket kell értékesíteni, hogy összejöjjön a pénz, mondta a gazdaságfejlesztési miniszter. | null | 1 | https://hvg.hu/kkv/20231002_Nagy_Marton_Ferihegy_Budapest_Airport_vasarlas_Vilaggazdasag_konferencia | 2023-10-02 13:35:00 | true | null | null | HVG |
A beruházás során, melynek a szakmai és befektetői partnere Szíjj László tulajdonában lévő a Duna Aszfalt Zrt., egy 184 km hosszúságú autópálya korszerűsítését, építését és bővítését csinálják meg a Kongói Demokratikus Köztársaság és a Zambiai Köztársaság között – számolt be a Magyar Építők, hozzátéve, hogy a projekt jelenleg Afrika legnagyobb egyedi infrastrukturális magánberuházása Európából.
Az út egy 345 méteres új ferdekábeles hídon is átvezet majd, és mintegy 500 kilométerrel csökkenti a fuvarozók oda-vissza útját Haut-Katanga bányászati területéről Dar es Salaam kikötőbe. A fejlesztés során egy egymegállásos határállomást is építenek (one stop border post) a hozzá tartozó raktárakkal és parkolási lehetőségekkel, illetve kiépítik az útdíjfizetési rendszert és a kapcsolódó infrastruktúrákat is.
A Duna Aszfalt itthon leginkább arról híres, hogy sorra nyeri a közbeszerzéseket, aminek természetesen semmi köze nincs ahhoz, hogy pár éve Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter Szíjj László jachtján pihente ki a fáradalmait. | Akkora projektet visz a Duna Aszfalt Afrikában, hogy csak irigykedhetnek az európai vetélytársak | Sikerek a határon túlról. | null | 1 | https://hvg.hu/kkv/20231005_A_Duna_Aszfalt_csinalja_meg_Afrika_legnagyobb_europai_egyedi_infrastrukturalis_maganberuhazasat | 2023-10-05 12:20:00 | true | null | null | HVG |
A nagy vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés bűntette miatti nyomozás felderítési szakban van, gyanúsított kihallgatására ez idáig nem került sor – válaszolta Polt Péter legfőbb ügyész a feljelentő Hadházy Ákos független országgyűlési képviselő írásbeli kérdésére.
Az ellenzéki politikus – a főváros XIV. kerületének parlamenti képviselője – egy zuglói ingatlanügylet miatt tett feljelentést, amelyben az eladó az MSZP egyik pártalapítványa volt, a vevő pedig Tóth Csaba, az MSZP akkori parlamenti képviselője. A feljelentés nyomán a rendőrség arra keresi a választ:
áron alul került-e 2019-ben az MSZP egy alapítványától a körzet akkori szocialista képviselője, Tóth Csaba cégéhez az ingatlan.
Ahogy arról a hvg.hu is írt, az ügylet lényege, hogy a Thököly úton, egy méretes kertben álló mintegy 900 négyzetméteres, négyszintes ingatlant – amelyben MSZP-s szervezetek, majd évekig a Népszava szerkesztősége is működött, a 2018-as választás idején pedig kampányközpont volt – 128 millió forintért adta el az MSZP József Attila Alapítványa Tóth cégének, a Tigris 1993 Kft.-nek.
Az irodaként nyilvántartott, de kilenc, lakásként használható részre bontott ingatlanért 2019 elején fizetett 143 ezer forintos négyzetméterár rendkívül jó befektetésnek tűnik a Zuglóban 2015 után meredek emelkedésnek indult ingatlanárak mellett. Főként úgy, hogy Tóth cége a vásárlás után átminősíttette lakássá és felújította az ingatlanrészeket, majd lakásonként értékesíteni kezdte.
Tóth Csaba az aggályokat azzal hárította el korábban a hvg.hu-nak, hogy az egész „nem mutyiba volt intézve”, az ingatlant „nyílt pályázaton” hirdették, a vételárat értékbecslés alapján határozták meg, vagyis „az volt a piaci ára”, ráadásul irodaként kevesebbet ért, és sokat is kellett költeni rá. Tóth egyébként úgy jellemezte az ügyletet:
persze, kerestem rajta, de igazából szar üzlet volt.”
Azért nem lehetett ez olyan szar üzlet, ha a politikus cégéből 2021-ben ki tudtak venni 200 millió forint osztalékot. Egyértelműen a zuglói ügyletnek köszönhette a Tóth és felesége tulajdonában álló cég, a Tigris-1993 Kft. már a 2021-es szédítő eredményeit is, de a vállalkozás sikerszériája tavaly is folytatódott: 2022-ben a nyereség már csaknem 300 millió forint volt, ebből 80 milliót vettek ki. | Egy éve nyomozza a rendőrség Tóth Csaba MSZP-s ingatlanügyletét, de nem jutottak sokra | Hűtlen kezelés gyanújával folyik rendőrségi nyomozás az MSZP-s Tóth Csaba zuglói, pártalapítványi ingatlanvásárlása miatt, az utóbbi fél évben már szakértők segítségével, de az ügynek gyanúsítottja még mindig nincs. | null | 1 | https://hvg.hu/itthon/20231003_Egy_eve_nyomozza_a_rendorseg_Toth_Csaba_MSZPs_ingatlanugyletet_de_meg_nincs_gyanusitottjuk | 2023-10-03 09:41:00 | true | null | null | HVG |
"Nem vagyok gyanúsított az ügyben" - mondta a hvg.hu kérdésére Tóth Csaba, az MSZP zuglói szervezetének elnöke, amikor arról kérdeztük, hogy ő-e az, akit a Magyar Nemzet rendőrségi információi szerint nemrég gyanúsítottként hallgattak ki egy hűtlen kezelés gyanújával folyó nyomozásban. Kérdésünkre, hogy tanúként meghallgatták-e az immár több mint egy éve folyó nyomozásban, Tóth annyit válaszolt, hogy nem.
Bár Tóth - annak ellenére, hogy állítása szerint nem gyanúsított -, a nyomozással érintett ingatlanügyletnek kulcsszereplője. Az ügyben a körzet új parlamenti képviselője, a független Hadházy Ákos tett feljelentést tavaly, mivel szerinte áron alul került 2019-ben az MSZP egy alapítványától az akkor még képviselő Tóth Csaba cégéhez az ingatlan.
A hvg.hu kereste a rendőrséget, hogy tisztázza, ki az ügy eddigi egy gyanúsítottja, de csak annyit közöltek, hogy "egy férfit" hallgattak ki gyanúsítottként szeptember 28-án (előtte, 26-án még a legfőbb ügyész Hadházy kérdésére nem számolt be gyanúsítottról). Logikus lenne, hogy ha nem a vevői, Tóth Csaba oldalán történt a gyanúsítás, akkor az eladói, az MSZP-s alapítvány oldalán történt. Kerestük az MSZP-t is, várjuk a választ.
Ahogy arról a hvg.hu is írt, az ügylet lényege, hogy a Thököly úton, egy méretes kertben álló mintegy 900 négyzetméteres, négyszintes ingatlant - amelyben MSZP-s szervezetek, majd évekig a Népszava szerkesztősége is működött, a 2018-as választás idején pedig kampányközpont volt - 128 millió forintért adta el az MSZP József Attila Alapítványa Tóth cégének, a Tigris 1993 Kft.-nek.
Az irodaként nyilvántartott, de kilenc, lakásként használható részre bontott ingatlanért 2019 elején fizetett 143 ezer forintos négyzetméterár rendkívül jó befektetésnek tűnik a Zuglóban 2015 után meredek emelkedésnek indult ingatlanárak mellett. Főként úgy, hogy Tóth cége a vásárlás után átminősíttette lakássá és felújította az ingatlanrészeket, majd lakásonként értékesíteni kezdte.
Lapunknak korábban nyilatkozott Tóth Bertalan, az MSZP akkori társelnöke is, aki szerint készítettek értékbecslést, és voltak is érdeklődők, de nehézséget okozott, hogy az épületet csak egyben lehetett eladni, ráadásul irodaházként volt nyilvántartva - emlékezett vissza a társelnök. Úgy folytatta: a 2018-as választás után Tóth Csaba cége is bejelentkezett, és vele állapodott meg a kuratórium. Amúgy hozzátette:
számára rendben lévőnek tűnt az ügylet, és Tóth Csabát is megkérdezte róla, aki azt mondta neki, hogy a vásárlás után az illeték kiszabásánál a NAV sem találta aránytalannak a vételárat.
Tóth Csaba az aggályokat azzal hárította el korábban a hvg.hu-nak, hogy az egész "nem mutyiba volt intézve", az ingatlant "nyílt pályázaton" hirdették, a vételárat értékbecslés alapján határozták meg, vagyis "az volt a piaci ára", ráadásul irodaként kevesebbet ért, és sokat is kellett költeni rá. Tóth egyébként úgy jellemezte az ügyletet:
persze, kerestem rajta, de igazából szar üzlet volt."
Tóth Csaba az MSZP-s alapítványtól vett, neki busás hasznot hajtó ingatlanról: "Igazából szar üzlet volt"
Tóth Csaba volt szocialista képviselő cége, a Tigris-1993 Kft. szép profitot termel azzal, hogy az MSZP alapítványától 128 millió forintért vett 900 négyzetméteres zuglói irodaházat lakásokká és társasházzá minősítették át, majd némi felújítás után apránként értékesítik. Az ügyet Tóth Bertalan, az MSZP társelnöke rendben lévőnek találta, mert volt értékbecslés is, és a vételárat a NAV sem vitatta.
Azért nem lehetett ez olyan szar üzlet, ha a politikus cégéből 2021-ben ki tudtak venni 200 millió forint osztalékot. Egyértelműen a zuglói ügyletnek köszönhette a Tóth és felesége tulajdonában álló cég, a Tigris-1993 Kft. már a 2021-es szédítő eredményeit is, de a vállalkozás sikerszériája tavaly is folytatódott: 2022-ben a nyereség már csaknem 300 millió forint volt, ebből 80 milliót vettek ki. | Nem Tóth Csabát, hanem az MSZP pártalapítványánál gyanúsíthatott meg valakit az ingatlanügyben a rendőrség | Nem Tóth Csaba, az MSZP volt parlamenti képviselője a gyanúsítottja egy pártingatlan értékesítése miatt hűtlen kezelés gyanújával folyó nyomozásnak, legalábbis a szocialista politikus, aki az épület vevője volt, ezt mondta a hvg.hu-nak. Így az eladói oldalon gyanúsíthattak meg valakit, az MSZP pártalapítványánál. | null | 1 | https://hvg.hu/itthon/20231004_Nem_vagyok_gyanusitott__mondta_Toth_Csaba_igy_az_MSZP_partalapitvanyanal_gyanusithatott_meg_valakit_a_kettejuk_ingatlanugyeben_nyomozo_rendorseg | 2023-10-14 15:50:00 | true | null | null | HVG |
Jelentősen elhúzódik a bíróságon F. Vivien, a Schadl-ügy koronatanújának elhallgatása: nyár elején, az ítélkezési szünet előtt a bíróság már többször is meghallgatta, ősszel pedig vele folytatódott az eljárás. Egészen csütörtökig F. Vivient, Schadl egykori titkárnőjét a bíró kérdezte, most pedig átadta a terepet az ügyvédeknek.
Azonban mielőtt ezt megtette volna, képeket mutatott, amiken Schadl György budaörsi végrehajtói irodája volt látható. De nem csak a bejárat: a tárgyalássorozat során most először nyerhetett betekintést a nyilvánosság a végrehajtói kar egykori elnökének irodájába, ahol Schadl egykori íróasztalán egy olyan naptár volt látható, amiről legutóbb múlt héten, F. Vivien előző meghallgatásán volt szó. Ebben a naptárban vezették alkalmazottai Schadl találkozóit.
A bíró mutatott képet az irodában található páncélszekrényről is. A képek akkor készültek, amikor a hatóságok 2021. novemberében lecsaptak az MBVK fejének irodájára, őt magát pedig már a reptérre tartva kapták el. A páncélszekrényben – a csütörtökön a bíróságon kivetített képek szerint – akkor csak iratok voltak.
Majd a bíró mutatott képet F. Vivien irodájáról is, a képen pedig ott volt az az asztali számítógép is, amiről az ügyészség a legfontosabb dokumentumokat, táblázatokat lefoglalta. Köztük például a végrehajtói iroda és Schadl személyes kiadásait tartalmazó Egyenlegmoncsi és Házipénztár táblázatokat is.
Csütörtökön felbukkant egy olyan táblázat is, amiben szerepelt néhány monogram is. Például V. L., F. M., N.G., O. Á., M. E., valamint O. Á. neve mellett szerepelt, hogy az illető egy Seat Leon autó törlesztőjét is fizeti. A monogramok különlegessége, hogy
pontosan egyeznek azoknak a végrehajtóknak a monogramjaival, akik az ügyészség szerint fizettek Schadl Györgynek végrehajtói pozíciójukért.
A monogramok közül csupán Sz. Balázs hetedrendű, valamint Cs. Éva hatodrendű vádlottra utaló jelzés hiányzott. A Schadlnek fizető végrehajtókat az ügy kirobbanása után részletesen bemutattuk a hvg.hu-n:
Ki a hét végrehajtó, akik 884 milliót fizethettek a kinevezésükért?
Fiatalok voltak, és kellett a pénz - ezzel nemigen védekezhet majd az a hét bírósági végrehajtó, akik a gyanú szerint összesen majdnem közel 900 millió forintot fizettek Schadl Györgynek, a kar elnökének a kinevezésükért. Az elérhető dokumentumok alapján nem volt nehéz azonosítani őket, és cégadataik szerint az sem okozhatott nekik gondot, hogy mélyen a zsebükbe nyúljanak.
F. Vivien a bíróság előtt azonban az ügyvédek többszöri visszakérdezéseire sem tudott pontos választ adni arra, hogy ki szerkesztette, vagy ki hozta létre ezeket a táblázatokat. Évek teltek el ugyanis azóta, hogy ezekkel dolgozott. Korábban, még az ügy nyomozati szakaszában volt, hogy azt vallotta, hogy Schadl sofőrjével és mindenesével, az ügyben szintén vádlott és Schadllel együtt elkapott M. Viktorral szerkesztették úgy, hogy e-mailben kommunikáltak egymással. Ennek némileg ellentmondva csütörtökön már arról beszélt, hogy a legtöbbször M. Viktorral személyesen ültek le és szerkesztették a táblázatokat.
De nem csak ezt az ellentmondást nem tudta feloldani. Csütörtökön azt mondta, volt távoli hozzáférése a számítógépeken található táblázatokhoz, így amikor táppénzen volt, akkor is ő kezelte őket. Majd két perccel később azt mondta: mióta megkezdte Schadlnél a munkát, soha nem volt táppénzen, tartósan pedig nem volt távol, minden héten több napot töltött a budaörsi irodában.
Az ügyvédek nem kaptak egyértelmű válaszokat a későbbi kérdésekre sem. Morvai Attila, Schadl ügyvédje hosszan próbálta faggatni a koronatanút arról, mi történt vele 2021. november ötödikén, miután elkapták a hatóságok. F. Vivien körül ekkor több furcsa dolog is történt: az ügyészség épületébe vitték, azonban csak az érkezése után három órával kezdték el kihallgatni. F. viszont nem tudott csütörtökön beszámolni arról, hogy mi is történt vele ebben a három órában. Ügyvéddel annak ellenére sem találkozott, hogy ekkorra már kirendeltek egyet hozzá, sőt, volt egy megbízott védője is.
Nem tudott arra sem válaszolni, hogy mi volt abban a megállapodásban, amit aláírt az ügyészséggel. Úgy véli, hogy az a szerződés a mai napig is köti, de részleteket firtató kérdésekre nem tudott válaszolni. „Nem vagyok tisztában az ügyészségi eljárás szabályaival, nem tudom, hogy mi lett volna helyénvaló” – magyarázta.
Ugyancsak furcsa, hogy azt mondta, amikor az ügyészség épületébe vitték, nála volt a telefonja, de az ügyészség munkatársa arra kérte, hogy ne használja azt. Megbízott védője a szállítása közben kereste többször, azonban neki sem vette fel.
F. Morvai kérdéseire állította: az ügyészség vagy-vagy helyzetbe hozta. Vagy vallomást tesz és elárulja Schadlt, vagy letartóztatásban marad.
F. vallomásai pedig tele vannak furcsaságokkal. Azt mondta az ügyészségnek első kihallgatásán, hogy Schadl az Igazságügyi Minisztérium „bejegyzett tanácsadója” volt, azonban sem azt nem tudta megmondani, hogy mit jelent a „bejegyzett tanácsadó”, sem azt, hogy honnan szedte ezt az információt. F. állította: Völner és Schadl között munkakapcsolat volt, a végrehajtással kapcsolatos jogszabályokon dolgoztak együtt. Az MBVK egykori elnökét és a volt államtitkárt korábban többször is látta közösen rendezvényeken.
Sőt: Morvai többszöri visszakérdezésére végül azt mondta, hogy nem látott soha a saját szemével pénzátadást Schadl és Völner között és soha nem volt fültanúja sem olyan beszélgetésnek, ami arról szólt volna, hogy Schadl miért fizethetett Völner Pálnak.
F. Vivien a tárgyalás egy pontján szinte megtört Morvai kérdései alatt és azt mondta:
Látja a korábbi tanúvallomásaimat, tele vannak feltételezésekkel.
„Nem tudok bizonyítékokkal szolgálni” – tette hozzá. Morvai azért tudott nagyon könnyen belekötni a vallomásaiba, mert F. mindenről, így a végrehajtói karon belüli korrupcióról is csak másodkézből tudott. Vallomásaiban pedig rendszeresen úgy fogalmazott, hogy „gondolom”, illetve „feltételezem”. Egy ponton pedig arról kezdett beszélni, hogy Morvai túl „tényszerű” vallomást vár el tőle. Schadl ügyvédje erre csak visszakérdezni tudott, hogy miért, „az ügyészség nem várta el a tényszerű vallomást?”.
Mit jelent ön szerint a csoki?
– tette fel a kérdést a délutánba nyúló tárgyaláson Morvai Attila F. Viviennek. A koronatanú visszakérdezett: „az édességet?”. „Nem, nyilván, akkor nem kérdezném” – válaszolta az ügyvéd. Mint kiderült egy olyan telefonbeszélgetésre gondolt, amiről korábban pont F. Vivien beszélt a nyomozóknak. Beszámolója szerint Schadl azt mondta neki telefonon, hogy
három csokit vitt a barátjuknak.
F. feltételezte, hogy „nem Milka-csokoládéról” van szó, hanem hárommillió forintról, „a barátjukról” pedig szintén feltételezte, hogy Völner Pált takarja.
Az ügyvéd hosszan kérdezte olyan pénzekről is, amikről F. állította, hogy egészen biztosan más végrehajtói irodák osztalékából kerültek Schadlhöz. Végül kiderült: F. azt nem tudja megmondani, hogy pontosan mely végrehajtói irodáktól jöttek az összegek. Csak abból következtetett arra, hogy más irodák osztalékát látja, hogy hozzáfért Schadl privát és végrehajtói irodájának bankszámlájához is, osztalékfelvételre utaló nyomot pedig nem látott.
F. Vivien korábbi meghallgatásairól itt írtunk bővebben:
Koronatanú: „Schadl azt mondta, hogy ebből a pénzből havi egymillió forintot fog adni Völner Pálnak"
F. Vivien kedden a bíróságon állította: Schadl György járt bent a minisztériumban Völner Pállal tárgyalni, de Völner is megfordult a budaörsi végrehajtói irodában. Azonban arról is vallott, hogy - Schadl bizniszén keresztül - neki is leesett negyvenmillió forint.
Koronatanú: Schadl sofőrje telefonált, hogy a Völnernek adott kenőpénzt "eurováltásnak" nevezzék az Excelben, mert nem tudták átadni neki a pénzt
„V.P.", vagy „Gyuri" jelölés fedte Völner Pált Schadl György házipénztárában, a koronatanú pedig arról is vallott, hogy az elszámolásban jószerivel eltűnt a határ a végrehajtói kar elnökének magánvagyona és budaörsi irodájának vagyona között - Schadl sajátjaként bánt mindennel. Sőt: akiben nem bízott, annak nem volt hajlandó segíteni a kinevezésével, annyival letudta az egész ügyet, hogy az illető „szar ember".
Lefoglalnák Schadl György repülőgépét és hajóját is - folytatódott a korrupciós botrány bírósági tárgyalása
Völner Pál ügyvédje Vízkelety Mariann volt államtitkárért aggódott, és Varga Juditot szeretné tanúnak behívatni, a bíró pedig egy pingvines pendrive-ról mutatott be bizonyítékokat. A lefoglalt naptárak szerint valaki a Karmelita kolostorban is járhatott a vádlottak közül.
Elvesztette a fonalat? Nyáron a Fülkében összefoglaltunk mindent, amit érdemes tudnia a Schadl-ügyről:
Fülke: A Schadl-ügy teljes története, A-tól Z-ig, Völnertől Vargáig
Elvesztette a fonalat? Nem tudta követni a meghallgatásokat? Felelevenítené a tudását? Közéleti podcastunkban összefoglaltunk mindent, amit a Schadl-ügyről tudni érdemes, kezdve a főszereplőktől és köreiktől, az általuk kiépített korrupciós hálózattól át a lebukásig és a következményekig. | Önmagának is ellentmondott a Schadl-ügy koronatanúja az ügyvédek kérdéseire | null | 1 | https://hvg.hu/itthon/20231012_schadl_koronatanu_kihallgatas_4 | 2023-10-12 11:40:00 | true | null | null | HVG |
|
Lefoglalnák Schadl György repülőgépét és hajóját is – folytatódott a korrupciós botrány bírósági tárgyalása
Völner Pál ügyvédje Vízkelety Mariann volt államtitkárért aggódott, és Varga Juditot szeretné tanúnak behívatni, a bíró pedig egy pingvines pendrive-ról mutatott be bizonyítékokat. A lefoglalt naptárak szerint valaki a Karmelita kolostorban is járhatott a vádlottak közül.
Kedden több hónapos szünet után folytatódott a bíróságon a Schadl-féle korrupciós botrány tárgyalása F. Vivien koronatanú meghallgatásával és korábbi vallomásainak ismertetésével. Mielőtt azonban a bíró F. Vivien korábbi vallomásainak ismertetésébe kezdett, Papp Gábor, Völner Pál ügyvédje szólalt fel.
Papp jelezte: nyáron átnézték az ügyben előkerült és lefoglalt bűnjeleket, bizonyítékokat, és két olyan naptárat is találtak, amikről az ügyészség nem jelezte, hogy kiktől foglalták le őket. A naptárak tartalma azonban rendkívül érdekes: Papp elmondása szerint
ezekben négy találkozó is szerepelt Varga Judit volt igazságügyi miniszterrel, de volt benne egy olyan nap is, amihez valaki a „karmelita” jelölést írta be.
A bíró ígérte, hogy az eljárás későbbi részében lesz szó arról, hogy kitől foglalták le a naptárakat. Papp a tárgyalássorozat során már korábban is jelezte: szeretnék, ha a bíróság tanúként hallgatná meg Varga Judit volt igazságügyi minisztert is, azonban egyelőre őt a bíróság nem idézte be. A bíró viszont november közepére beidézte Vízkelety Mariann volt igazságügyi államtitkárt tanúskodni. Vízkelety azonban súlyos beteg, így Papp azt kérte, Vízkelety hadd tegyen írásban vallomást novemberi meghallgatása előtt, nehogy addigra „késő legyen”.
Szintén a keddi tárgyaláson derült ki, hogy Schadl György nevén több olyan vagyontárgyat is találtak 2023-ban, amikre korábban nem bukkantak rá. Ezek jellemzően luxuscikkek, bár a bíró nem ismertette részletesen, hogy pontosan mikről is van szó. Annyi kiderült, hogy
lefoglalnák Schadl György repülőgépét és hajóját, valamint több járművet is.
Majd következett a február óta tartó tárgyalássorozat talán legérdekesebb jelenete: Tóth Erzsébet bíró egy ragasztószalagokkal lezárt, bizonyítékokat tartalmazó dobozt szedett elő és bontotta fel azt a tárgyaláson. A bíró egy pingvines pendrive-ot mutatott fel a dobozból. Ez a pendrive F. Vivien koronatanúé volt, ezen is voltak bizonyítékok a Schadl-ügyben.
F. korábbi, 2021. novemberi, azonban csak kedden ismertetett vallomásában beszélt Schadl repülőgépéről is. Beszámolója alapján nem nagygépről volt szó, hiszen tudomása szerint Schadl ezt a budakeszi reptéren tartotta egy darabig. A budakeszi reptér viszont aprócska, vitorlázógépek, kisgépek használják jellemzően.
F. beszélt arról is, hogy Schadl rengeteg ingatlant vásárolt, volt köztük, amiket cége, a Red Carpet nevében. Volt azonban ingatlana Spanyolországban is. F. 2021-ben tett vallomásában beszélt arról is, hogy Schadl tudomása szerint 42 millió forintért vett egy Porschét. Az ügyben már volt egy „híres" Porsche: Völner Pál fiától az eljárás során pont egy ilyen autót foglaltak le, a bíró azonban nem kapcsolta össze Schadl 42 milliós autóvásárlását az ifjabbik Völner piros sportautójával.
„12:30, Völner – Kossuth tér”
A keddi tárgyalási napon hosszan foglalkozott a bíróság azzal a nyolc naptárral, amit az ügyészség Schadl György budaörsi végrehajtói irodájában foglalt le 2021 novemberében. A naptárakban érdekes bejegyzések bukkantak fel:
szerepel bennük Varga Judit, Nagy Ádám, Bíró Marcell, Bolcsik Zoltán (a Belügyminisztérium rendészeti államtitkárát hívják így), de Varju László és Völner Marcell neve is, felbukkan egy olyan bejegyzés is, hogy: „Pintér (?)”. De volt egy olyan is, hogy „12:30, Völner – Kossuth tér”, valamint „Trócsányi ü.i.”, de volt egy olyan bejegyzés is, hogy „2020. március 3. Karmelita – Nagy A.”
Nagy Ádám neve többször is felbukkant a naptárban. Nagy Ádámnak hívják Rogán Antal kabinetfőnökét is, akinek Schadl a nyomozati iratok szerint vizsgákat intézett. Schadl a bíróságon állította: Völner Pál fiával, Marcellel soha nem találkozott.
Schadl állította: vannak olyan bejegyzések a naptárakban, amik tőle származnak. Viszont mivel az irodájába bárki bemehetett, több bizalmasát, köztük a vele elfogott sofőrjét, M. Viktort is volt, hogy kifejezetten kérte, hogy írjon be valamit a naptárába, nem tudták minden bejegyzésről azonosítani, hogy kitől származik. A „12:30, Völner – Kossuth tér” bejegyzésről sem F. Vivien, sem Schadl nem tudta megmondani, hogy ki írhatta be a naptárba.
A Schadlt védő Gellér Balázs írásszakértő bevonására tett indítványt, hogy meg tudják állapítani, melyik bejegyzés kitől származik, az ügyészség szerint ez azonban felesleges. Szintén bonyodalmat okozott a naptáraknál, hogy az ügyészség post-itekkel jelezte a naptárakon a bennük lévő érdekes neveket, dátumokat, ezzel azonban gyakorlatilag hozzányúltak a bűnjelekhez. Főleg, hogy elsőre az sem volt egyértelmű, hogy ezek a post-itek az ügyészségtől, vagy még a vádlottaktól kerültek rá a naptárakra.
Egyenlegmoncsi
Schadlék elszámolását több adathordozón, több Excel-táblázatban is vezették. Ezek egyike, a korábban többször is emlegetett Egyenlegmoncsit a bíró kedden közvetlenül a pingvines pendrive-ról nyitotta meg. A táblázatban található összegekből a koronatanú többmilliós tételeket kapcsolt Völner Pálhoz, állítása szerint ezek a pénzek hozzá kerültek.
Hol tartottunk a nyári szünet előtt?
F. Viviennek, a Schadl-ügy koronatanújának a keddi volt harmadik meghallgatása, hiszen a bíróság már a nyári szünet előtt elkezdte a kérdezését. F. vallomása azonban rendkívül hosszú, az ítélkezési szünet előtt odáig sem jutottak el vele, hogy az ügyészség, az ügyvédek, vagy akár maga Schadl elkezdjék őt kérdezni, akár szembesíteni a saját állításai ellentmondásával.
F. Vivien előző két meghallgatásáról itt írtunk bővebben:
Koronatanú: „Schadl azt mondta, hogy ebből a pénzből havi egymillió forintot fog adni Völner Pálnak"
F. Vivien kedden a bíróságon állította: Schadl György járt bent a minisztériumban Völner Pállal tárgyalni, de Völner is megfordult a budaörsi végrehajtói irodában. Azonban arról is vallott, hogy - Schadl bizniszén keresztül - neki is leesett negyvenmillió forint.
Koronatanú: Schadl sofőrje telefonált, hogy a Völnernek adott kenőpénzt "eurováltásnak" nevezzék az Excelben, mert nem tudták átadni neki a pénzt
„V.P.", vagy „Gyuri" jelölés fedte Völner Pált Schadl György házipénztárában, a koronatanú pedig arról is vallott, hogy az elszámolásban jószerivel eltűnt a határ a végrehajtói kar elnökének magánvagyona és budaörsi irodájának vagyona között - Schadl sajátjaként bánt mindennel. Sőt: akiben nem bízott, annak nem volt hajlandó segíteni a kinevezésével, annyival letudta az egész ügyet, hogy az illető „szar ember".
Ha elvesztette volna a fonalat, a Schadl-ügy minden fontosabb mozzanatáról beszéltünk a Fülke podcastban:
Fülke: A Schadl-ügy teljes története, A-tól Z-ig, Völnertől Vargáig
Elvesztette a fonalat? Nem tudta követni a meghallgatásokat? Felelevenítené a tudását? Közéleti podcastunkban összefoglaltunk mindent, amit a Schadl-ügyről tudni érdemes, kezdve a főszereplőktől és köreiktől, az általuk kiépített korrupciós hálózattól át a lebukásig és a következményekig. | Lefoglalnák Schadl György repülőgépét és hajóját is – folytatódott a korrupciós botrány bírósági tárgyalása | Völner Pál ügyvédje Vízkelety Mariann volt államtitkárért aggódott, és Varga Juditot szeretné tanúnak behívatni, a bíró pedig egy pingvines pendrive-ról mutatott be bizonyítékokat. A lefoglalt naptárak szerint valaki a Karmelita kolostorban is járhatott a vádlottak közül. | null | 1 | https://hvg.hu/itthon/20231003_schadl_ugy_f_vivien_koronatanu_meghallgatas_3 | 2023-10-03 10:53:00 | true | null | null | HVG |
olvasási idő
5 perc
megjelent
2023.10.11. 09:10
A korrupció kérdésében sokkal általánosabbá vált a kimondottan a kormányzattal szembeni bizalmatlanság, nagyot nőtt azok aránya, akik szerint az Orbán-kormányra "nagyon nagy" vagy "nagy mértékben" jellemzőek a pénzügyi visszaélések. HVG-ténytár. | Medián: Mészárost, Orbánt és Tiborczot tartják a legkorruptabbnak a magyarok | A korrupció kérdésében sokkal általánosabbá vált a kimondottan a kormányzattal szembeni bizalmatlanság, nagyot nőtt azok aránya, akik szerint az Orbán-kormányra „nagyon nagy” vagy „nagy mértékben” jellemzőek a pénzügyi visszaélések. | null | 1 | https://hvg.hu/360/20231011_Medianfelmeres_kozvelemenykutatas_korrupcio_hvg_tenytar | 2023-10-11 11:10:00 | true | null | null | HVG360 |
A kárpátaljai magyarság hálás a magyarországi támogatásért, azonban nem ért egyet abban a kormányfővel, hogy Ukrajna ne csatlakozhasson az Unióhoz, írja a francia lap, amely beszámolójában a helyi politikai és kulturális élet több magyar szereplőjét is megszólaltatja. | Az alsózsolcaiak nem akarnak "kísérleti nyulak" lenni a tervezett akku-újrahasznosításban | Nyoma sincs a beígért modern akku-újrahasznosító technológiának a magyar üzemet tervező szlovén cég által beadott dokumentációban. | null | 1 | https://m.hvg.hu/360/20231012_hvg__akkumulatorhulladek__kiserleti_terep__andrada__rovidzarlat | 2023-10-14 17:15:50 | true | null | null | HVG360 |
A szintén uniós támogatás segítségével épített vízágyas tehénistállók után most újabb fejlesztés lesz Mezőhegyesen. A tangazdaságban ezúttal a vetőmagüzemet bővítik egy mezőgazdasági terménytisztítóval és -szárítóval 2 milliárd forintból. A projekt felét az Európai Unió fizeti. Az uniós támogatást akkor kapta a Ménesbirtok, amikor még állami tulajdonban volt. Később viszont a kormány odaajándékozta a Jövő Nemzedék Földje Alapítványnak, amit Lázár János építési miniszter vezet.
A kormány a többi „közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványhoz” (KEKVA) hasonlóan 2021-ben hozta létre a Jövő Nemzedék Földje Alapítványt is, melynek kuratóriumi elnöke Lázár János lett. A szervezet 2022 nyarán megkapta ajándékba az állami tulajdonú Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaság Zrt.-t, amit Lázár már évek óta igazgat(ott). A közpénz pedig rendületlenül dől a tangazdaságba.
Legutóbb júliusban írtunk a mezőhegyesi Ménesbirtokról, akkor jelent meg ugyanis a közbeszerzési értesítőben, hogy két új tehénistállót építenek nettó 3,3 milliárd forintból. Az építményekhez lesz napelemrendszer és silófermentáló, sőt, még vízágyakkal is kényeztetik a teheneket. Az istállóépítés 1,2 milliárd forint EU-s támogatást kapott, amit a Ménesbirtok még állami cégként nyert el 2021 májusában.
Most egy újabb mezőhegyesi fejlesztésről szóló hirdetmény jelent meg az uniós közbeszerzési értesítőben. Eszerint a „ Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaság Zrt. a Vetőmagfeldolgozó üzeme területén kíván építeni mezőgazdasági terménytisztítót és szárítót a hozzá kapcsolódó felsőpályás rendszerrel, valamint 1400 m2-es fedett előtárolóval és a hozzá kapcsolódó betonfelületekkel, vízelvezető rendszerrel.”
A terménytisztítót és -szárítót nettó 2,1 milliárd forintért építi meg az A-Mezőgép Kft.
A kivitelezőt idén májusban kezdték el keresni, és csak ketten jelentkeztek a munkára: a nyertes A-Mezőgép Kft. mellett a Mega-Sped Kft., ám utóbbi ajánlatát nem is bírálták el, mert kedvezőtlenebb (vélhetően drágább) volt a másiknál.
A 2 milliárdos munkát megkapó, Mórahalomra bejegyzett A-Mezőgép Kft. tulajdonosa Márkus György, ügyvezetője pedig Gubacsi Szilárd. A mezőhegyesi megbízás rendesen megdobja majd a vállalkozás mérlegét, hiszen az elmúlt négy évben összesen nem volt ekkora forgalma. A kft. nettó árbevétele ugyanis 2019-ben és 2020-ban 1 és 1,1 milliárd forint volt, 2021-ben viszont már csak 475 millió, tavaly pedig mindössze 352 millió forint.
A cég idei eredménye viszont valószínűleg sokkal jobb lesz, ugyanis a 2 milliárdos terményszárító mellett múltkor ők nyerték el a 3 milliárdos tehénistállók építését is a Ménesbirtokon.
Felét az EU fizeti
Ahogy az a közbeszerzési kiírásban és az eredményközlő hirdetményben is szerepel, a Ménesbirtok a terménytisztító és -szárító építési költségeihez európai uniós támogatást is felhasznál. Azt írták, hogy a beruházást „a VP2-4.1.7-21 kódszámú pályázatban benyújtottak alapján” kívánják megvalósítani.
Ebből a VP a Vidékfejlesztési Program rövidítése, és az uniós támogatásokat nyilvántartó kormányzati honlap szerint a Ménesbirtok még állami cégként, 2021. szeptember végén nyújtott be támogatási kérelmet a vetőmagüzem fejlesztésére. A kormány pedig 2022. február elején ítélt oda 1 milliárd forint EU-s pénzt a tangazdaságnak a beruházásra, melynek összköltségét akkor 2 milliárd forintra becsülte a Ménesbirtok.
A vetőmagüzem fejlesztésére odaítélt 1 milliárd forint EU-s támogatásáról szóló döntés után fél évvel később, 2022 augusztusában a kormány ingyen odaajándékozta a mezőhegyesi Ménesbirtokot a 2021-ben létrehozott a Jövő Nemzedék Földje Alapítványnak (JNFA), melynek kuratóriumi elnöke Lázár János.
Állami kézből alapítványiba
A JNFA egyike azoknak a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványoknak (KEKVA-k), amelyek több milliárd forintnyi vagyont kaptak a kormánytól, és fideszes politikusok irányításával működnek.
Az egykor állami, majd a 2000-es évek elején privatizált Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaság Zrt. tulajdonrészét 2016-ban az állam 2,1 milliárd forintért vásárolta vissza, és az igazgatására kormánybiztosként Lázár Jánost jelölték ki. A visszavásárlás után több tízmilliárd forintot fordított a kormány a birtokra: 2018-ig Lázár elmondása szerint 22 milliárd forintból szervezték át, és 2021-ben 9,5 milliárdos tőkeemelést kapott.
Épült többek között kollégium 1,3 milliárd forintért, sportcsarnok 3,3 milliárdért, kocsiszín és versenyistálló 1 milliárdért, de egy absztrakt lovasszoborral is meglepte a mezőhegyesieket a Ménesbirtok.
A most EU-s pénzből fejleszteni kívánt vetőmagüzem is a Ménesbirtokhoz hasonló sorsot járt be: valamikor állami tulajdonban volt, majd privatizálták, aztán a Fidesz-kormány közpénzből visszavásárolta, beintegrálta a tangazdaságba, végül azzal együtt odaajándékozta a Lázár által vezetett alapítványnak.
„A francia termelők által irányított Limagrain vállalat magyarországi önálló kereskedelmi tevékenységét 2000-ben kezdte meg. 2014-ben a Limagrain Europe vetőmagüzemet vásárolt Mezőhegyesen (…) Hosszas tárgyalásokat követően a francia tulajdonos megértette és elfogadta a Magyar Kormány célkitűzését a nagy múltú mezőhegyesi állami gazdaság teljes körű újjászervezésére. Ennek szükségszerűen részét képezi egy olyan ipartelep létesítése, amely a vetőmagtermelés minden lépését integrálja, a szántóföldtől az üzemig. 2019. június 27-én aláírásra került az a szerződés, mellyel a Limagrain Europe eladta a Limagrain Hungary nevű termelési leányvállalatát a Magyar Államnak.” – olvasható a Ménesbirtok Facebook-oldalán.
Ezt megerősíti a cégadatbázis is: a 2014-ben alapított Limagrin Hungary Kft. új tulajdonosa a Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaság Zrt. lett 2019 júniusában, és a céget akkor át is nevezték Mezőhegyesi Vetőmagfeldolgozó Kft.-re. Az ügylet idején a Ménesbirtok még állami kézben volt, de már nem sokáig.
2021-ben Lázár lett az akkor létrehozott Jövő Nemzedék Földje Alapítvány kuratóriumának elnöke, tavaly pedig a szervezet megkapta ajándékba a kormánytól a Ménesbirtokot – az államkasszából, ismeretlen összegért visszavásárolt vetőmagüzemmel együtt.
A közpénz pedig azóta is nagy tételben áramlik a tangazdaságba: a 2022-es országgyűlési választás előtt az alapítvány 15 milliárd forint közpénzt kapott a kormánytól, a kezelésében lévő Nemzeti Ménesbirtok Zrt. pedig szépen gyarapítja a szervezet vagyonát. A cég ugyanis tavaly minden korábbinál magasabb, nettó 9,6 milliárd forintos forgalmat és 1,3 milliárdos profitot termelt, és ez most már nem az államkasszát, hanem a Lázár-féle alapítványt gazdagítja. | EU-s támogatásból fejlesztik a mezőhegyesi Ménesbirtok vetőmagüzemét | A szintén uniós támogatás segítségével épített vízágyas tehénistállók után most újabb fejlesztés lesz Mezőhegyesen. A tangazdaságban ezúttal a vetőmagüzemet bővítik egy mezőgazdasági terménytisztítóval és -szárítóval 2 milliárd forintból. A projekt felét az Európai Unió fizeti. Az uniós támogatást akkor kapta a Ménesbirtok, amikor még állami tulajdonban volt. Később viszont a kormány odaajándékozta a Jövő Nemzedék Földje Alapítványnak, amit Lázár János építési miniszter vezet. | null | 1 | https://atlatszo.hu/orszagszerte/2023/10/12/eu-s-tamogatasbol-fejlesztik-a-mezohegyesi-menesbirtok-vetomaguzemet/ | 2023-10-12 00:00:00 | true | null | null | orszagszerte.atlatszo.hu |
Vádat emeltek a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) egyik volt felsővezetője és több társa ellen korrupció miatt – közölte a Központi Nyomozó Főügyészség.
A vád „bűnszövetségben, üzletszerűen, vezető beosztású hivatalos személy által a hivatali helyzetével egyébként visszaélve elkövetett hivatali vesztegetés elfogadásának bűntette”. A NAV volt felsővezetője állítólag pénzt fogadott el azért, hogy egy céget érintő eljárásokról információkat adjon ki. | Lekapcsoltak egy korrupt NAV-os vezetőt | Vádat emeltek a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) egyik volt felsővezetője és több társa ellen korrupció miatt. Helyi debreceni vállalkozóknak súgott a felsővezető. | null | 1 | https://magyarnarancs.hu/bun/lekapcsoltak-egy-korrupt-nav-os-vezetot-262500 | 2023-10-11 00:00:00 | true | null | null | Magyar Narancs |
Még szeptember végén kérdezett rá Vadai Ágnes, a DK alelnöke arra, hogy indul-e nyomozás, eljárás, vizsgálat, illetve milyen intézkedések történtek a Rogán Antal kabinetminiszterhez ezer szállal kötődő IT-s cég, a Hunguard Kft. ügyében, amelyről azt írtuk, hogy azt már évek óta az éppen jókor változó jogszabályok tartják a csúcson.
A kérdéseket ugyan feljelentésként értékelte Polt Péter legfőbb ügyész, és továbbította azokat a Készenléti Rendőrség Nyomozó Irodának, ám az bűncselekmény hiányában elutasította a feljelentést – áll Polt Péter Vadai Ágnesnek megküldött írásbeli válaszában.
A Hunguard nem a NER szülötte, a céget már 1990-ben megalapították, de a jelentősebb eredményei 2010 után érkeztek. A cég ugyanakkor hét éve gyakorlatilag egyedüliként végezheti a pénzügyi szervezetek informatikai tanúsítását, köszönhetően annak, hogy a jogszabályok rendre úgy alakulnak, hogy annak csak ők felelnek meg, és éppen akkor változnak, amikor már pont más is szóba jöhetne. Idén júliusban szép csendben úgy módosultak a szabályok, hogy évekre elzárták a konkurencia útját. | Nem indult nyomozás a Rogán-közeli cég ügyében, amit a pont jókor változó jogszabályok tartanak a csúcson | Még szeptember végén kérdezett rá Vadai Ágnes, a DK alelnöke arra, hogy indul-e nyomozás, eljárás, vizsgálat, illetve milyen intézkedések történtek a Rogán Antal kabinetminiszterhez ezer szállal kötődő IT-s cég, a Hunguard Kft. ügyében, amelyről azt írtuk, hogy azt már évek óta az éppen jókor változó jogszabályok tartják a csúcson. | null | 1 | https://telex.hu/belfold/2023/10/16/rogan-feltalalotars-ceg-feljelentes-nyomozas | 2023-10-16 16:23:02 | true | null | null | Telex |
Az önkormányzati tulajdonban lévő Óbudai Vagyonkezelő Zrt. igazgatósági tagja lett Szikora Linda, Kovács Zoltán nemzetközi kommunikációs felelős államtitkár felesége, tudta meg az rtl.hu.
Értesüléseinket az ellenzéki vezetésű önkormányzat is megerősítette, kérdésünkre közölték, hogy
Szikora Linda az Óbudai Vagyonkezelő Nonprofit Zrt. igazgatósági tagja, a Fidesz delegálta dr. Balogh Péter helyett. A delegálás alapján a képviselő-testület választotta a zrt. igazgatósági tagjává. Nincs konkrét területe, és bruttó 200 ezer forint/hó díjazásban részesül.
Az Óbudai Vagyonkezelő Zrt. az önkormányzati tulajdonú lakóépületek, üzlethelyiségeket kezeli, értékesíti, üzemelteti a piacokat, illetve az ingatlanvagyonnal kapcsolatos műszaki, szakértői, nyilvántartási feladatokat látja el.
Puskás Péter, az óbudai Fidesz frakcióvezetőjének előterjesztéséről az április 27-i képviselő-testületi ülésen, zárt ülésen szavaztak. A döntés egyhangú volt: a jelenlévő 20 képviselő mindegyike igennel voksolt. Az óbudai képviselő-testületben 22-en vannak: heten fideszesek, tizennégyen az ellenzéki összefogás pártjaiban politizálnak, egy képviselő pedig független.
Ez az jelenti, hogy a kormánypárti képviselők egy ilyen kinevezést önmagukban nem tudtak volna keresztülvinni.
Egyes önkormányzatoknál az ellenzékben, kisebbségben lévő pártoknak is biztosítanak helyet az önkormányzati tulajdonú cégek vezetőségében, felügyelőbizottságában. Ez egy gesztus, amivel egyes helyeken élnek, vélhetően a Kiss László DK-s politikus vezette Óbudán is erről lehet szó.
Bár Kovács Zoltán felesége nem tartozik a nyilvánosságban sokat szereplő politikusi házastársak közé, 2021-ben a 24.hu írta meg, hogy üzlettársa, Kovács Róbert milliókat kapott az emlékezetes vadászati kiállítást szervező cégtől úgy, hogy éppen a férje felelt a rendezvényért kormánybiztosként. A vadászati kiállításra közvetlenül 17 milliárd forint közpénzt költöttek el:
Szikora Linda nem szólalt meg nyilvánosan a vadászati kiállítás ügyében, ahogyan akkor sem, amikor megírták a férje és Orosz Barbara médiaszemélyiség közötti intim üzenetváltásokat. Az ügyben a Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda indított nyomozást, amelyet lezártak. Kovács Zoltán maga is azt mondta, hogy feljelentést tesz, ettől végül elállt.
Szikora Linda férjéhez hasonlóan kormánypárti politikus, igaz, sokáig nem lehetett róla ilyen minőségében hallani. Most azonban úgy tűnik, terveznek vele valamit:
a Fidesz III. kerületi szervezetének szeptemberi tisztújításán ugyanis Bús Balázs elnök alelnökének választották.
Ennek ellenére nincsen Facebook-oldala, számos párttársával ellentétben férje sem oszt meg közös képeket a közösségi médiában, sem az MTI-ben, de még a Fidesz óbudai szervezetének honlapján sem találtunk róla fotót. Cikkünk írásakor a III. kerületi Fidesz elnökségének minden tagjáról volt kép honlapjukon, kivéve Szikora Lindáról. Sőt: céges papírokban szereplő címe sem óbudai, és nem is budapesti. Ráadásul cégadatok szerint férjével még csak nem is egy megyében élnek.
Alpolgármesteri asszisztensből vezető
Szikora Lindának van múltja a politikában, még ha az utóbbi években nem is szerepelt a nyilvánosság előtt. 2006-ban a Fővárosi Közgyűlés tagja lett úgy, hogy ehhez Tarlós István segítsége kellett. A korábbi főpolgármester a Magyar Narancsnak ismerte el, hogy a Fidesz fővárosi listájára az ő kérésére került fel Szikora Linda. „Annyi valóban igaz, hogy az óbudai külső választókerületből senki nem szerepelt a fővárosi listán, én viszont szerettem volna, ha valaki képviseli a körzetet. Így kapott befutó helyet Szikora Linda, aki az alpolgármester asszisztense, és három diplomája van” – mondta Tarlós István, aki 2010-ben már Szikorát küldte maga helyett arra a főpolgármester-jelölti vitára, ahol a kerékpározásról volt szó. A vitáról csak ilyen felvételt találtunk, ezen Szikora érvei meghallgathatók:
2015-től a Budapest Főváros Vagyonkezelő Központ Zrt.-nél dolgozott, egy nyilvános dokumentum szerint a Bálna projektigazgatójaként. 2019-ben a közgyűlés az államnak adta el a rendkívül problémás, leginkább fideszes rendezvények és néhány forgatás helyszínéül szolgáló épületet. A Tarlós István vezette főváros ekkor már jó ideje gazdát keresett:
Úgy tűnik, az eladás nem érintette Szikora Linda karrierjét, akit 2021-ben a Bálna igazgatójaként lett a Nemzeti Kulturális Alap (NKA) Kulturális Fesztiválok Kollégiumának tagja, az NKA 2021-es beszámolója szerint egészen 2024 végéig. Hogy jelenleg is van-e széke a Bálnában, nem lehet tudni, az épületben a 175 éves a Magyar Honvédség című kiállítást helyezték el, a honlapjukon pedig nem kötik a kíváncsiskodók orrára a közérdekű információkat, csak a kiállítással összefüggésben. Az viszont biztos, hogy a Bálnában az eladás után is szívesen tartottak kormánypárti eseményeket, tavaly és idén is ott tartották a CPAC nevű, konzervatívnak nevezett rendezvényt. Hogy idén mit mondott a Bálnában Orbán Viktor, itt megnézheti: | Kovács Zoltán felesége közpénzes megbízást kapott, ellenzéki kerületben tért vissza | Az önkormányzati vagyonkezelőnél került be az igazgatóságba Szikora Linda, akit nemrég a Fidesz III. kerületi szervezetének tisztújításán Bús Balázs elnök alelnökének választottak. Szikora korábbi üzlettársa milliókat kapott a vadászati kiállítást szervező cégtől úgy, hogy a rendezvényért kormánybiztosként éppen a férje, Kovács Zoltán felelt. | null | 1 | https://rtl.hu/belfold/2023/10/16/kovacs-zoltan-felesege-szikora-linda-fidesz-obuda | 2023-10-16 16:26:00 | true | null | null | Rtl.hu |
RAC Antidrone Zrt. néven drónvédelmi technológiai társaságot alapít a 4iG Nyrt., a 4iG csoporthoz tartozó Rotors & Cams Zrt., valamint Jászai Gellért magántőkealapja, az iG TECH – közölte a távközlési vállalat az MTI-vel október 2-án, hétfőn.
A 4iG várakozásai szerint a jövőben jelentősen növekedhetnek a piaci igények a drónok kontrollját biztosító precíziós technológiák iránt. Az RAC Antidrone autonóm repülésre képes eszközök ellen kínál légtérellenőrző és légtérvédelmi megoldásokat az ipari, közlekedési, a védelmi és civil szférának – írták.
Nem kellett sokat várni – konkrétan két napot –, és a 4iG várakozásai valóra váltak. A kormány ugyanis rendeletben hatalmazta fel a honvédelmi minisztert, hogy drónelhárítási rendszer telepítésére és működtetésére kötelezhessen minisztériumokat, központi állami szerveket és bármilyen magyarországi céget.
A kötelezett szervezeteknek védelmi tervet is kell készítenie, a költségeket is nekik kell megtéríteniük. Ha valami nem szabályszerű, akkor bírságot is kiszabhatnak. A rendelet szerint az egész eljárást az első adat keletkezésétől kezdve 30 évig titkosítják.
A rendelet szerint minderre az ukrajnai háború, valamint annak magyarországi következményeinek az elhárítása és kezelése érdekében van szükség. | A kormányközeli 4iG drónvédelmi céget alapított, majd a kormány bevezette a kötelező drónvédelmet | A 4iG növekvő „piaci” igényekre számít. A cég egyébként azt közölte: a címben szereplő két esemény között nincs összefüggés, a kormány terveiről ők is csak a sajtóból értesültek. | null | 1 | https://hvg.hu/kkv/20231004_A_kormanykozeli_4iG_dronvedelmi_ceget_alapitott_majd_a_kormany_bevezette_a_kotelezo_dronvedelmet | 2023-10-04 09:39:00 | true | null | null | HVG |
Több mint hatmillió forintot kér vissza Budapesti Közművel Láng Zsolttól, mert annak ellenére, hogy Felügyelőbizottsági tag volt a Fővárosi Önkormányzat tulajdonában lévő társaságokban, elmulasztotta a tisztséggel járó, jogszabályban rögzített feladatainak teljesítését – derül ki a Budapesti Közművek felhívásából.
Láng Zsolt, a volt fideszes országgyűlési képviselő, a Közép-magyarországi Gazdaságfejlesztési Zóna komplex fejlesztéséért felelős kormánybiztosa 2019 decembere és 2022 májusa között a BVH Budapesti Városüzemeltetési Holding Zrt.-ben, majd később a BKM Budapesti Közművek Nonprofit Zrt.-ben volt felügyelőbizottsági tag. A társaságok azonban azt állapították meg a jegyzőkönyveikből, hogy Láng több esetben nem jelent meg a bizottsági üléseken, sokszor késve érkezett, valamint a napirendi pontok érdemi tárgyalása előtt távozott. Ez alapján arra jutottak, hogy a képviselő a két és fél éves időszakban a Felügyelőbizottsági ülések közel felén nem dolgozott. Ennek ellenére felvette a neki járó pénzt: összesen 6,17 millió forintot.
A társaság azt írja, megértik, hogy elfoglalt politikusként nem tudott időt szánni arra, hogy havi egy alkalommal megjelenjen az üléseken. Ugyanakkor azt gondolják, hogy Láng nem az a fajta ember, aki úgy veszi fel a fizetését, hogy nem dolgozott meg érte.
„Joggal feltételezhető, hogy Láng Zsolt úr nem várhatja el a foxi-maxi jelleggel, munka nélkül általa felvett adófizetői közpénzt.
A képviselő úrtól beérkező teljes összeget a köztisztasági dolgozóink munkafeltételeinek további javítására fogjuk fordítani” – teszik hozzá. Arra is felhívják a képviselő figyelmét, ha 8 napon belül nem történik meg a tranzakció, akkor kénytelenek lesznek jogi lépéseket tenni.
Hasonló játszódott le néhány nappal korábban, csak akkor a Budapesti Közművek Zrt. vezérigazgatójának, Mártha Imrének járó prémiumot nehezményezte Kocsis Máté a Fidesz frakcióvezetője. Kocsis ezt szóvá is tette egy Facebook-posztban, amiben 8-10 milliós jutalomfalatról és a főváros kasszáját kipakoló Gyurcsányról írt. A fővárosi cég korábban a Telexnek azt írta, a vezérigazgatónak járó prémium nem eseti döntés alapján történt, annak mértékét a munkaszerződés rögzíti, és feltételei vannak.
Az üggyel kapcsolatosan kérdéseket küldünk Láng Zsoltnak, amennyiben válaszokat kapunk, cikkünket frissítjük. | 6 millió forintot követel a Budapesti Közművek Láng Zsolttól | Több mint hatmillió forintot kér vissza Budapesti Közművel Láng Zsolttól, mert annak ellenére, hogy Felügyelőbizottsági tag volt a Fővárosi Önkormányzat tulajdonában lévő társaságokban, elmulasztotta a tisztséggel járó, jogszabályban rögzített feladatainak teljesítését – derül ki a Budapesti Közművek felhívásából. | null | 1 | https://telex.hu/belfold/2023/10/13/lang-zsolt-felugyelobizottsagi-tag-budapest-kozmuvek-6-millio-forint-martha-imre | 2023-10-13 16:53:00 | true | null | null | Telex |
Irodai fotók mutogatásával, számítógépes mappák és fájlok létrehozásának firtatásával telt a Schadl–Völner-per csütörtök délelőtti tárgyalása. Ki hozta létre? Ki írt bele? Ki módosított? – ezek a kérdések hangoztak el egymás után a koronatanúnak nevezett F. Vivien felé, akit már többedik alkalommal hallgatott meg a bíróság a végrehajtói kar volt elnöke, Schadl György és a fideszes volt igazságügyi miniszterhelyettes és államtitkár, Völner Pál korrupciós perében. A válasz pedig általában a „nem tudom” volt. Később Schadl védője kérdezte arról a tanút, hogy pontosan milyen kapcsolat volt Schadl és Völner között, és egyáltalán látta-e, hogy a pénzek mozogtak a két ember között.
Völner szokás szerint otthonról jött a bíróságra csütörtökön, míg Schadl Györgyöt bilincsben vezették be, ő ugyanis letartóztatásban van. A Schadl–Völner-ügy lényege a vádirat szerint, hogy Schadl „korrupciós kapcsolatot alakított ki” Völner Pállal, aki rendszeresen 2–5 millió forintot kapott tőle – összesen legalább 83 millió forintot. Az államtitkár cserébe vállalta, hogy a pozíciójából eredő befolyásával Schadl kéréseire elintéz konkrét ügyeket, például a jól jövedelmező végrehajtói kinevezéseket. Az ügyészség szerint Schadl lényegében „fizetésként” adta Völnernek a pénzt, hogy folyamatosan rendelkezésére álljon a különböző ügyek elintézésében.
És hogy mindezt miből finanszírozta a végrehajtói kar elnöke? A nyomozók szerint abból a pénzből, amit Schadl azoktól kapott, akiket a végrehajtói pozícióba segített. Így összesen 924 millió 852 ezer forint illegális jövedelemre tett szert a vád szerint. Hétből hat végrehajtó a bíróságon is elismerte, hogy ez így történt, és Schadl György pénzért cserébe segítette őket pozíciókhoz.
F. Vivien Schadl bizalmi embere volt, nagyjából tíz évet dolgozott mellette. Ő volt az, aki a „Házipénztár” és az „EgyenlegMoncsi” elnevezésű Excel-táblázatokban dokumentált minden pénzmozgást, így a Völner Pál volt államtitkárnak juttatott állítólagos kenőpénzek kifizetését is. F. már korábban vádalkut kötött az ügyészséggel, akiknek részletesen vallott Schadl ügyeiről, ezért nem lett belőle vádlott, csak tanú.
A csütörtöki tárgyalás eleje fotók mutogatásával telt. Ezek Schadl budaörsi irodájáról készültek. Az egyik képen a végrehajtói kar volt elnökének faragott íróasztala volt látható, rajta egy laptop, amellett pedig egy nagy csupor Nutella. Egy másik kép egy barna páncélszekrényt ábrázolt, mellette a földön bontatlan alkoholos üvegek. F. Vivien szerint ez az a bizonyos páncélszekrény, amiben elég nagy volt a pénzmozgás – innen mentek kifelé a kenőpénzek, köztük a Völner Pálnak csurgatott milliók, de ide kerültek autókulcsok, valamint Schadl ékszerei és családi vagyonnyilatkozatai is.
A fotók bemutatása után a délelőtt jelentős része azzal ment el, hogy arról kérdezgették a tanút, ki hozott létre milyen számítógépes mappát az irodai asztali számítógépen, vagy egy mappában ki hozott létre milyen fájlt és Excel-táblázatot, F. Vivien pedig rendre úgy válaszolt: nem tudja, nem emlékszik.
„Ki hozta létre az asztalon belül a saját elnevezésű mappát?” – kérdezték például, de a tanú nem tudta. Találtak még például drsgyprivat és vivien elnevezésű mappákat, viktor és viktor2felev elnevezésű Excel-táblázatokat is, de a tanú egyikről sem tudta megmondani, ki hozta ezeket létre, ami azért érdekes, mert ezek az ő irodai munkagépén voltak.
Barátunk, Völner Pál
A tárgyalási nap második felében Schadl György védője, Morvai Attila kérdezte a tanút. F. Vivien előbb arról beszélt, hogy a korrupciós perben őt az ügyészség hivatali vesztegetés bűntettében bűnsegédlettel vádolta, de egy vádalkuban azt mondták neki, ha nem működik együtt, rácsok mögé fog kerülni. F. Vivien nemcsak asszisztált Schadl védelmi pénzek beszedésére épülő hálózatához, de maga zsarolt meg és szervezett be egy végrehajtót, akinek aztán a nyeresége háromnegyedét elvették. Ő pedig nem akart börtönbe menni, ezért rögtön beleegyezett a vádalkuba – így lett belőle csak tanú az ügyben, nem pedig gyanúsított.
Azt eddig nem lehetett tudni, az ügyészségre szállítása utáni három órában mi történt. A nyomozati iratok szerint délután ötkor vitték be az ügyészségre, de a meghallgatását csak este nyolckor kezdték el. Erről a holtidőről is kérdezték csütörtökön. F. Vivien viszont annyit mondott, úgy emlékszik, „az eljárás elmagyarázása” történt ezekben az órákban, meg arról kérdezték, mit tud elmondani a Schadl György ellen felmerült kérdésekben.
A vádalku aláírásának körülményeire sem emlékezett tisztán, annyit tudott mondani, két ügyész volt jelen, az alku szövegezéséről pedig ezt mondta: „Úgy éreztem, nem vagyok abban a helyzetben, hogy ennek a megállapodásnak a szövegét az én kívánságom szerint módosítsák”.
Újra érintették azt, hogy F. Vivien szerint Völner Pálra Schadl barátunkként hivatkozott, és Völner nevére „nyilván felkapta a fejét, ha már a hírekben szerepelt”.
Arról a vádról, hogy Schadl Györgytől továbbmentek a milliók Völner Pálnak, a tanú most ezt mondta: „Az összeg rendeltetéséről egyetlen tudomásom Schadl Györgytől származott, én ezt tényként kezeltem”. A pénzek átadását sosem látta személyesen, de a tranzakciókat „nem gondoltam, vagy vélelmeztem. Nekem arról volt tudomásom Schadl György elmondásából, hogy ezeknek az összegeknek a célja, hogy azokat átadja Völner Pálnak”. Azt most sem tudta megmondani, hogy egyébként ha Schadl adott át Völnernek pénzt, akkor egyáltalán ezt miért tette.
A sofőr és a táblázata
F. Vivien korábbi vallomásaival megegyezően most is arról beszélt, mellette Schadl sofőrje, M. Viktor is bizalmasa volt a végrehajtói kar volt elnökének, és „olyan dolgokról volt tudomása, amiről nem kellett, hogy minden alkalmazottnak tudomása legyen”. M. Viktor szintén a vádlottnak padján ül, mert a vád szerint ő vitte a pénzt ide-oda Schadl és a végrehajtók között, de neki mondta Schadl Völner Pálra utalva azt is, hogy „valami szatyorral, meg valami piát tegyél már! Mindegy, hogy mit, csak valami viszonylag normális piát. Nem kell izé, mert nem az a lényeg, csakhogy legyen ott nálad, tehát”. A sofőr tagadja a vádakat.
A sok táblázatban, amit korábban említettek, volt egy viktor nevű is, ebben egy havi találkozók, havi elszámolás nevű táblázattal. F. Vivien szerint ezt a táblázatot M. Viktor vezette, és ebben azokat a pénzeket tüntette fel, amik Schadltól mentek a végrehajtóknak. A vád szerint hét végrehajtó Schadl György segítségével úgy került pozícióba, hogy vállalta: a leendő végrehajtói irodája nyereségének egészét vagy egy részét visszaadja Schadl Györgynek, ami néhány esetben többszázmilliós összegeket jelentett. Cserébe Schadl segített a kinevezésükben, és többen havi egy-két milliót is visszakaptak tőle. Hétből hat végrahajtó már beismerte a bűnösségét, ezzel pedig azt, hogy igaz, amit a vád állít. A sofőrt egyelőre nem hallgatta meg a bíróság, most sem kérdeztek tőle semmit.
F. Vivient még a nyári szünet előtt kezdte el meghallgatni a bíróság. Eddig úgy vallott, hogy Schadl és Völner gyakran találkozott. Volt, hogy az Igazságügyi Minisztériumban, máskor a végrehajtói kar volt elnökének irodájában, ahol kettesben beszélgettek. Állítása szerint Schadl egyre többet kért a pénzért kinevezett végrehajtók irodáinak osztalékaiból, azokból pedig Völner Pálnak adott tovább.
Olyan is volt, hogy F. Vivien fehér jelöletlen borítékba tette a Schadl által meghatározott összeget, ami ment tovább „barátunknak”, Völner Pálnak. A neki csurgatott pénzeket állítása szerint egy pendrive-on lévő külön táblázatban kellett vezetnie. Ez a pingvines pendrive elő is került a legutóbbi tárgyaláson. Ahogy Schadl asztali naptára is, amiben például ilyen feljegyzések szerepeltek: „Völner 12:30 Kossuth tér”, „Robi”, „Nagy Ádám”, „Trócsányi”, „Jeney”, „Varga Judit”, „2020. március 2. 11:30 Karmelita”, „Varju László”. | Egy csupor Nutella Schadl íróasztalán, számítógépes mappák utáni nyomozás | Irodai fotók mutogatásával, számítógépes mappák és fájlok létrehozásának firtatásával telt a Schadl–Völner-per csütörtök délelőtti tárgyalása. Ki hozta létre? Ki írt bele? Ki módosított? – ezek a kérdések hangoztak el egymás után a koronatanúnak nevezett F. Vivien felé, akit már többedik alkalommal hallgatott meg a bíróság a végrehajtói kar volt elnöke, Schadl György és a fideszes volt igazságügyi miniszterhelyettes és államtitkár, Völner Pál korrupciós perében. A válasz pedig általában a „nem tudom” volt. Később Schadl védője kérdezte arról a tanút, hogy pontosan milyen kapcsolat volt Schadl és Völner között, és egyáltalán látta-e, hogy a pénzek mozogtak a két ember között. | null | 1 | https://telex.hu/belfold/2023/10/12/schadl-gyorgy-volner-pal-korrupcio-gyanu-birosag-targyalas-koronatanu-titkarno-meghallgatas-per | 2023-10-12 17:02:00 | true | null | null | Telex |
Iváncsán az SK Innovation új akkumulátorgyára a próbaüzem során a határértéket bőven meghaladó zajszennyezést produkált, cég a zajvédelem kiépítésével október végéig ígérte a probléma orvoslását, a működést azonban nem függesztette fel a szabálysértés ellenére – írja Jávor Benedek, a Párbeszéd – Zöldek párt tagja, Facebook-bejegyzésében, Molnár Tibor iváncsai polgármester posztjára hivatkozva.
A polgármester szerint „érthetetlen és elfogadhatatlan, hogy a gyár előbb kezdi meg a próbaüzemet, mint hogy kiépítené a normális működéshez szükséges zajvédőt, rázúdítva ezzel lassan két hónapja a falura a megengedett határértéknél jóval magasabb zajszennyezést”. A cég az önkormányzathoz eljuttatott nyilatkozatában azt az ígéretet tette, hogy október végéig a zajvédelem kiépítésével orvosolja a problémát.
„Hogyan lehetséges egyáltalán a gyár működése megfelelő zajvédelem nélkül? – teszi fel a kérdést Jávor Benedek. – Miért lehetséges Magyarországon egy szennyező gyár üzemelése egy ígéret fejében, hogy majd később megoldják a problémát? Miért nem állíttatja le a hatóság azonnali hatállyal a jogsértő működést?”
Jávor úgy véli, mindez azért történik így, mert ez a kormány szándéka, amit már jogszabályba is foglalt a szennyezést lehetővé tévő kormányrendelet formájában. A politikus szerint a rendeletről hiába állították, hogy csak a Dunaferre vonatkozik majd, a szabály megfelelő szűkítése azóta sem történt meg.
A politikus vélhetően a „Lex Akkugyár” néven elhíresült rendeletre utal, amellyel a már működő kohászati üzemnek akart kedvezni a kormány, mindenkinek nem. Az akkugyáraknak meg főleg nem – legalábbis már akkor ezt állította az Energiaügyi Minisztérium.
A szeptember 21-én megjelent kormányrendeletről ugyanis már két nappal később a szaktárca is elismerte, hogy „félrement”, és akkor azt ígérték, hogy a következő héten módosítják is, ami viszont máig nem történt meg.
Ami azért is komoly probléma, mert a jogszabály egyértelműen felpuhítja a szennyező, és jogszabályellenesen működő gyárakkal szembeni szankciós gyakorlatot, mivel leegyszerűsítve arról szól, hogy szabálysértés esetén büntetés helyett írásban vállalhatják, hogy majd megoldják a helyzetet, de addig sem lehet súlyos szankciót kiszabni rájuk, például nem zárhatják be az üzemet.
Mindezek miatt a Párbeszéd – Zöldek párt október 13-ára tüntetést szervez a legutóbbi akkuüzemi balesetet produkáló szigetszentmiklósi SungEel létesítményhez. Felhívásuk jelmondata: Magyarország ne legyen akkumulátorgyarmat! | Hiába állapított meg szabálysértést a hatóság, nem állították le az iváncsai akkumulátorgyárat | A megengedettnél nagyobb zajszennyezést mértek a létesítménynél. Miért nem állíttatja le a hatóság azonnali hatállyal a jogsértő működést? A „Lex Akkugyár” módosításáig vélhetően erre nemigen van lehetősége. | null | 1 | https://hvg.hu/zhvg/20231006_Ivancsa_ivancsai_akkumulatorgyar_akkumulatorgyar_szennyezes_Lex_Akkugyar_Javor_Benedek_Molnar_Tibor_polgarmester_Energiaugyi_Miniszterium | 2023-10-06 19:26:00 | true | null | null | HVG |
2023.10.08. 08:30
A Tungsramnak már öt éve sem volt esélye a túlélésre, nem véletlen, hogy az amerikai GE jelképes összegért adott túl rajta. A veszteséget végül a magyar adófizetők állják. | Vannak, akik kaszálnak a Tungsram bedőlésén, az adófizetőknek viszont tízmilliárdokba kerül | A Tungsramnak már öt éve sem volt esélye a túlélésre, nem véletlen, hogy az amerikai GE jelképes összegért adott túl rajta. A veszteséget végül a magyar adófizetők állják. | null | 1 | https://m.hvg.hu/360/20231008_hvg_tungsram_gazdasag_felszamolas_csod_ge_eximbank_jorg_bauer_cseng_a_kassza | 2023-10-08 10:30:00 | true | null | null | HVG360 |
Bár egyre több hír szerint a közeljövőben valamiféle alku születhet az ukrajnai frontok befagyasztásáról, Kijev és Moszkva is újabb százezrek besorozását tervezi, s növeli a hadiipari termelést. Közben a háború Oroszország területét is elérte. | Öntözési közösséget alapítottak Mészárosék, nekik is jut az állami 17 milliárdból | Mészáros Lőrinc Fejér megyei cége, a Búzakalász 66 Felcsút Kft. a térség másik nagybirtokosa, Antalffy György Agroavena Kft.-jével fogott össze. | null | 1 | https://m.hvg.hu/360/20231012_hvg_banyavolgyi_ontozesi_kozosseg_meszaros_vizet_fakaszt | 2023-10-12 12:20:00 | true | null | null | HVG360 |
Határon történt korrupciós bűncselekmények miatt folytat nyomozást két pénzügyőrrel és három rendőrrel szemben a Fővárosi Nyomozó Ügyészség – tájékoztatta a hatóság csütörtökön az MTI-t. Mint írják, a megalapozott gyanú szerint az elfogott rendőrök, illetve pénzügyőrök áru- és személyfuvarozást végző külföldi sofőröktől a Magyarországra történő belépésük alkalmával jogtalan előnyt kértek a nagylaki határátkelőhelyen. A rendszerint 5-50 eurós vesztegetési pénzért cserébe a gépjárművek ellenőrzésére vonatkozó kötelezettségeiket megszegték.
A Fővárosi Nyomozó Ügyészség négy korrupciós esetet tárt fel, ezekkel összefüggésben pedig öt hivatalos személyt fogtak el. A Fővárosi Nyomozó Ügyészség hivatali vesztegetés elfogadásának bűntette miatt hallgatta ki őket gyanúsítottként.
A gyanúsítottakat a nyomozó ügyészek a Terrorelhárítási Központ és a Készenléti Rendőrség munkatársaival együttműködve, egy több helyszínes akció keretében fogták el. A házkutatások során nagy összegű külföldi valutát foglaltak le, ami alátámasztotta a bűncselekmények gyanúját. A nyomozás adatai szerint több alkalommal is megvalósult hasonló korrupciós eset, ennek vizsgálata a nyomozás tárgyát képezi - tudatta az ügyészség. „A gyanúsítottak szabadlábon védekeznek” – olvasható a közleményben. | Hivatali vesztegetés miatt folyik nyomozás két pénzügyőrrel és három rendőrrel szemben | Határon történt korrupciós bűncselekmények miatt folytat nyomozást két pénzügyőrrel és három rendőrrel szemben a Fővárosi Nyomozó Ügyészség – tájékoztatta a hatóság csütörtökön az MTI-t. Mint írják, a megalapozott gyanú szerint az elfogott rendőrök, illetve pénzügyőrök áru- és személyfuvarozást végző külföldi sofőröktől a Magyarországra történő belépésük alkalmával jogtalan előnyt kértek a nagylaki határátkelőhelyen. A rendszerint 5-50 eurós vesztegetési pénzért cserébe a gépjárművek ellenőrzésére vonatkozó kötelezettségeiket megszegték. | null | 1 | https://hang.hu/belfold/hivatali-vesztegetes-miatt-folyik-nyomozas-ket-penzugyorrel-es-harom-rendorrel-szemben-145818 | 2022-09-15 18:15:00 | true | null | null | Magyar Hang |
Megjelent a Magyar Közlönyben a kormány döntése az egyes közérdekű adatok nyilvánosságával kapcsolatos jogok veszélyhelyzet idején történő gyakorlásáról. Az Orbán Viktor által aláírt rendelet szerint a veszélyhelyzet vagy egészségügyi válsághelyzet idején létrehozott Operatív Törzs – ideértve a munkacsoportját is – feladat- és hatáskörébe tartozó döntések előkészítését szolgáló adatok nem nyilvánosak.
A rendelet az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló törvénynek arra a paragrafusára hivatkozik, amely szerint ezek az adatok a keletkezésüktől számított tíz évig nem nyilvánosak. A megismerésükre vonatkozó igény
akkor utasítható el, ha az adat további jövőbeli döntés megalapozását is szolgálja, vagy az adat megismerése a közfeladatot ellátó szerv törvényes működési rendjét vagy feladat- és hatáskörének illetéktelen külső befolyástól mentes ellátását, így különösen az adatot keletkeztető álláspontjának a döntések előkészítése során történő szabad kifejtését veszélyeztetné.
A rendelet szerint az Operatív Törzs döntéseinél készített, rögzített, a döntés megalapozását szolgáló adattal (különösen a döntést előkészítő jegyzet, feljegyzés, beszámoló, jelentés, jegyzőkönyv adatai) összefüggésben indult közigazgatási hatósági vagy bírósági eljárásban az adat az iratokhoz nem csatolható, arról másolat nem készíthető, az – legfeljebb az eljárás sikeres lefolytatásához szükséges mértékben – kizárólag az adatot kezelő közfeladatot ellátó szervnek az adatkezelés helyszínéül szolgáló helyiségében tekinthető meg.
A rendelet hétfőn 23 órakor már hatályba is lépett, és a már folyamatban lévő eljárásokban is alkalmazni kell. A kormánynak egyébként immár több (például nemzetbiztonsági, gazdaságvédelmi, aszály veszélyhelyzeti) operatív törzse is van. | Közlöny: Tíz évig titkolózhat egy operatív törzs | Több is van immár, de a szabály közös, 2032-ban kerülhet nyilvánosságra, milyen adatok alapján született meg egy-egy döntés. | null | 1 | https://24.hu/belfold/2022/09/20/kozlony-veszelyhelyzet-titok-operativ-torzs/# | 2022-09-20 18:27:00 | true | null | null | 24.hu |
A kormány minisztereinek és államtitkárainak nyilatkozatot kell tenni vagyonuk mellett a jövedelmükről is. A személyi jövedelamadó- bevallás fő adatai 2021-ben azért érdekesek, mert számos új taggal bővült a kormányzat, így jól mutatják az adatok is, hogy kit és milyen kereseti szint mellől lehet a kormányzati szférába csábítani.
A feltalálóként elhíresült, polgármestersége alatt a belvárosi ingatlanok mutyizása kapcsán reflektorfénybe került, a Schadl-ügyben és számos visszaélésben értinett Rogán Antal éves 446 milliós fizetése nem meglepő. A 444.hu számolt be arról, hogy 2021-ben 408 millió forintot fizetett ki a két társával 2015-ben bejegyezett, elektronikus-aláírási technológia használat után a Mobilsign Kft.
A találmány újdonság értékét többen kétségbe vonták, az EU csalás elleni hivatala, az OLAF is nyomozott az ügyben. Összesen már 881 millió forint jutott így Rogánhoz, aminek gazdasági és műszaki racionalitását is többen megkérdőjelezték. A hasznosítási díjon felül 38 millió forint bevétele volt még a miniszternek, ami megegyezett országgyűlési képviselőként és miniszterként kapott fizetésével.
A legjobban kereső minisztert Süli János követte tavaly a toplistán, aki már azóta kilépett a kormányból. A paksi bővítésért felelős államtitkár éves fizetése 73,2 millió forint volt, így nála már csak 6 millió forint jutott egyéb forrásból.
A kormányzatok szja-bevallásának nyilvános adatai és juttatásait is meg lehet találni a kormányzati portálon. A keresőben ehhez be kell írni a politikus nevét, és kézzel írt, szkennelt pdf-ekből ugyan, de hozzájuthatunk az adatokhoz.
A pdf-eket is lehetne ugyan számítógépen kitölteni, de ez van nem megy a kormánytagoknak, vagy szándékosan nehezítik az adatok megosztását. A fenti grafikonhoz és az elemzésekhez 129 db pdf-et kellett lementeni és az adatokat kigyűjteni. A nyilatkozatok tartalma mellett a hazai oktatási színvonalról is képet alkothattunk. Számos kormánytagnak láthatóan nehézséget okoz a dokumentumok kitöltése, hogy a kockába beleférjen a szöveg. Különösen az innovációs miniszterként a pdf-et számítógépen kitölteni képtelen Csák János esete érdekes – bár a közröhej tárgyává vált Power Point prezentációja után ez talán nem is meglepetés.
Ráadásul ma már digitális dokumentumokat igen egyszerűen elektronikusan alá lehet írni. Sőt, a magyar államnak erre saját, egyszerűen használható és nemzetközi szinten is kifejezetten előremutató szolgáltatása is van, amit mi is is bemutattunk.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkVan egy díjmentes és hasznos digitális szolgáltatása a magyar államnak, amit kevesen használnakMinden magyar állampolgárnak ingyenes és könnyen elérhető elektronikus aláírási lehetősége van, ami nem csak állami ügyintézésre alkalmas, hanem akár szerződéseket is lehet vele kötni a fotelből.
Az is feltűnő a listát vizsgálva, hogy nagyvállalkozóként Szalay-Bobrovniczky Kristóf milyen kevés jövedelemhez jutott minisztersége idején. Minisztersége előtt még Andy Vajna kaszinóit Garancsi Istvánnal együtt „megöröklő” Szalay-Bobrovniczky emellett a Dunakeszi Járműjavítóban is tulajdonos volt, A kaszinó-biznisz 1,6 milliárdos osztalékát már miniszterként vette fel 2022 nyarán a 2021-es nyerségből. Így jövőre már az utolsók közül jó eséllyel az első helyre fog katapultálni ezen a listán.
A toplistán a harmadik helyen a tavalyi év során még a Budapesti Fejlesztési Központot (BFK) vezető Vitézy Dávid állt 68 millió forinttal. Vezérigazgatóként és felügyelőbizottsági tagként havi bruttó fizetése két és félmillió forint volt, így az éves jövedelme 30 millió forint lett volna. A nagyobb bevétel feltehetően a tavalyi év során örökségből származott.
A negyedik helyezett Vágujhelyi Ferenc, az adóhatóság vezetője. A NAV közérdekű adatai között nem lehet a fizetését megtalálni, így nem lehet tudni, hogy a havi átlagosan 5,2 milliós fizetés mekkora része származik az állami szervtől – a vezetői fizetéseket ugyanis csak az állami vállalatoknak kell közzétenni. A karrierjét kisebb megszakításokkal az államigaztásban töltő Vágujhelyi Ferenc jelentős ingatlanvagyonnal és egy kisrepülőgéppel is rendelkezik – írta meg korábban az Mfor vagyonnyilatkozata alapján.
Ötödik Takács Péter a 60 milliós éves fizetésével – amit vélhetően az Országos Kórházi Főigazgatóság alap- és szakellátásért felelős főigazgató-helyetteseként keresett meg. Az erősen alulfinanszírozott egészségügyben, ahol Európában példátlanul alacsony az ápolók fizetése ez igen nehezen érthető bőkezűség. A közérdekű adatokból nem tudni, hogy mekkora összegű juttatást kapott itt, de a 2022-től vállalt egészségügyi államtitkári munka jelentős anyagi áldozattal járhat az éves szja-bevallás alapján.
Nagy Márton számára is jelentős visszalépés lenne a korábbi bérek alapján a miniszterkedés: a 2021-es 55 milliós bevételéhez képest sem jár azonban jobban, mert ő 5 millió forintos havi bért kap. Őt Lázár János követi, akinek havi 4,6 milliós bevétele magasabb, mint mostani 2,6 milliós miniszteri fizetése.
Nehéz olyan szereplőt találni, akinek jelentős anyagi előrelépés a kormányzati munka: jellemzően korábban is jól fizető állami hivatalokból kerülnek ki az Orbán-kabinet tagjai. Elképesztően ritka a versenypiaci tapasztalat, különösen érdemi vezetői háttérrel. Lánszki Regő Balázs, Lázár államtitkára önéletrajza szerint az utóbbi években nem dolgozott állandó munkahelyen. 3,6 milliós szja-alapja mellett még 4,7 millió forintnyi kata-bevétele volt. Jó ütemben váltott az állami szférára – egyéni vállalkozását pedig június 24-én, talán már Parragh László kisvállalkozókat fenyegető nyilatkozataira megszüntette.
Minisztereknek sok, osztályvezetőknek kevés bér
A kormányzati vezetők fizetését a választások után sikerült jelentősen megemelni. Orbán Viktor nem szerénykedett, a saját miniszterelnöki fizetését 70 százalékkal emelte – így ma már képviselői tiszteletdíjával együtt 4,8 milliót vihet haza. A miniszterelnök szabad kezet kapott abbaan, hogy kinek mennyit ad – ezért is kereshet Nagy Márton közel kétszer annyit, mint a legtöbb, 2,6 milliót kereső minisztertársa.
Nehezen érthető, hogy miért kapnak ennyire eltérő fizetéseket miniszerek és államtitkárok, hiszen végső soron ugyanaz a munkakörük. De a kormányzat konzekvensen növelte 2010 óta a társadalmi különbségeket, például az egy kulcsú szja bevezetésével, a tanárok és egészségügyi dolgozók bérének alacsony tartásával, a minimálbér alatti közmunka rendszerével, így konzekvensnek mondható, hogy a kormánytagok sem kapnak ugyanannyi bért ugyanannyi munkáért.
Nem könnyű az álláshalmozások miatt követni, kinek és mennyi fizetés is jár. A költségvetési zárszámadási adatokból azonban 2020-ig – mivel a 2021-es még készül – pontosan látszik, hogy az egyes fizetési kategóriákban hogyan nőttek a bérek. A 2021-es és a 2022-es adatok alapján megbecsültük*mivel nem lehet minden kategóriában megismerni, pontosan kik kerülnek oda, ezért néhány példán keresztül a 2020-as fizetésekhez képest arányosan vettük figyelembe az emeléseket., hogy milyen átlagok várhatók.
Jól látható, hogy a
gazdasági megtorpanás idején, az energiaárak elszállásakor, 2022. júniusában sikerült a kormánynak egy olyan béremelést levezényelnie a saját vezetői számára, mely valószínűleg példa nélkülinek minősül.
Érdemes azonban azt is megnézni, hogy az átlagbér arányában hogyan alakultak a fizetések. Az idei emelés jóval magasabbra rakta a politikai felsővezetők javadalmat, ezek már elszakadtak a bruttó átlagbérek emelkedésétől, sőt, meghaladják azt. Az is feltűnő lehet, hogy a miniszterek keresték a legtöbbet, nem is a miniszterelnök és helyettesei.
A kormány ugyan magánál figyel arra, hogy ne maradjon le a bruttó bérek növekedéséről, de már a főosztályvezetők, helyetteseik és az osztályvezetők nem kapják meg ezt a figyelmet. Ettől függetlenül még ők is elég jól járnak, ha azt nézzük, hogy a pedagógusok, óvodapedagógusok bérét emelés helyett a szakképzett minimálbérhez csökkentette inkább a kormányzat.
A takarékoskodás nem csak a bérekben, de a szervezeti hatékonyságban is messze áll az Orbán-kormányoktól, folyamatosan növekszik a vízfej. Az alábbi grafikonon azt lehet követni, hogyan változott a vezetők száma. Az államtitkárok és helyetteseik, miniszterek száma 2020 és 2013 között 80 százalékkal emelkedett.
A főosztályvezetők, osztályvezetők és helyetteseik 6864 fős száma már önmagában egy nagyvállalatot kitenne, de ez az időszak során ugyan csökkent először, ma egy kicsit el is marad a 2013-as értéktől. Így feltehetően csak a kinevezések, pozíciók számának növelésével sikerült az elmaradó köztisztviselői béremelések mellett az arra érdemesre tartott kevesek bérét érdemben emelni.
A kormányzati (fő)osztályvezetők és -helyettesek bérére 2013-ban a GDP 0,134 százalékát költötte az állam, 2020-ban 0,127 százalékot. Eközben a politikai felsővezetők bére közel a duplájára, 0,1 ezrelékről 0,2 ezrelékre nőtt.
Százmilliós kedvezmény
Az Orbán-féle igazságtalan adópolitika jól tettenérhető a 79 miniszter és államtitkár, velük azonos fizetési kategóriába eső állami vezető adóbevallásán. Az összevont adóalapja 2,6 milliárd forint volt, amit annak 5 százalékával, 109 millió forinttal tudtak csökkenteni az ország legjobban fizetett vezetői.
A vezetők kevesebb mint fele, csupán 33 százaléka tudott szja-kedvezményt igénybe venni. A többségnek tehát vagy nincs gyermeke, vagy nem veszi igénybe utána a kedvezményt. Utóbbira jó példa
Rogán Antal, aki nem vesz igénybe szja-kedvezményt, így feltehetően Rogán-Gaál Cecília, volt felesége érvényesíti azt közös gyermekeik iránt.
A kedvezménnyel élőknél a szja-adóalap csökkentés a teljes bevételük 11 százalékát tette ki. Ez a 106 millió forint nem tűnik soknak, de az elképesztően alacsony, a garantált bérminimummal megegyező tanárbérek miatt összesen egy nagyobb iskolányi, 41 tanár fizetését teszi ki.
A legtöbb kedvezményt, 10,56 millió forintot Révész Máriusz és Magyar Levente kapta, de arányaiban így is Ágostházy Szabolcs Imre a nyerő, aki a teljes jövedelmének 37 százalékát tudta csökkenteni adózás előtt.
A pénzügyi tudatosságról is sokat elmond, hogy a kormánytagok nagyobbik fele nem él az szja-bevallásuk értelmében sem magánnyugdíj megtakarítással, sem egészségpénztári kedvezménnyel. | Rogán 446 milliót, a legszegényebb államtitkár 4 milliót keresett tavaly | A kormány minisztereinek és államtitkárainak nyilatkozatot kell tenni vagyonuk mellett a jövedelmükről is. A személyi jövedelamadó- bevallás fő adatai 2021-ben azért érdekesek, mert számos új taggal bővült a kormányzat, így jól mutatják az adatok is, hogy kit és milyen kereseti szint mellől lehet a kormányzati szférába csábítani. | null | 1 | https://g7.hu/kozelet/20220925/rogan-446-milliot-a-legszegenyebb-allamtitkar-4-millio-keresett-tavaly/ | 2022-09-25 18:53:00 | true | null | null | G7 |
Kinyomtatnak egy papírt, pár százezerért eladják, átírnak a hátoldalán egy nevet, és máris követhetetlenné válik több milliárd, vagy tízmilliárd forint útja. Nagyon leegyszerűsítve így működik az a NER-es körökben egyre elterjedtebb módszer, amellyel megpróbálják elrejteni néhány nagyobb, gyakran közpénzmilliárdokat is felemésztő biznisz végső haszonélvezőjét.
A technika azért tökéletes, mert ha ügyesen csinálják, egyetlen nyilvános adatbázisban sem kell feltüntetni, hogy kihez kerül a nagy pénz. Ha pedig még egy magántőkealapot, vagy bizalmi vagyonkezelőt is beiktatnak az ügyletbe, végképp bottal lehet ütni a milliárdok nyomát.
Két sztori, egy trükk
A nyáron cikksorozatban mutattuk be, hogyan áramlott az elmúlt években elrejtve több tízmilliárd forint a kormányzathoz leginkább közelálló milliárdosok irányába a tűzhöz kevésbé közel lévőktől. Az ország egyik leggazdagabb embere Jellinek Dániel cégbirodalmából például 27 milliárd forint került át Orbán Viktor vejének, Tiborcz Istvánnak az üzleti köréhez 2019 és 2022 között. Ugyanebben az időszakban egy rejtélyes forrásból szinte hajszálpontosan ugyanez az összeg megjelent Tiborcz legfontosabb vállalatában, a pénz eredetét pedig a miniszterelnök veje külön kérdésre sem volt hajlandó elárulni.
Az elmúlt négy-öt évben futott fel rendkívül látványosan a Soltút nevű építőipari cég is, amely jelentős részben állami megrendeléseinek köszönhetően öt év alatt közel 50 milliárdos profitot könyvelhetett el. A hatalmas nyereség azonban nem egyszerűen a vállalat eredeti tulajdonosát gazdagította. A vagyon egy jelentős része olyan cégekbe került, amelyek Mészáros Lőrinc barátjához és üzlettársához, Szíjj Lászlóhoz köthetőek. Ahhoz a Szíjj Lászlóhoz, akinek a nevét Pesty László filmrendező többször is említette nagy port kavaró interjúiban. Pesty ezekben a Lölő-klánról, zsarolással megszerzett cégekről, szégyenérzet nélküli lopásról, csalásról beszélt.
A két történet látszólag független egymástól valójában azonban több ponton is összeérnek.
A tízmilliárdok olyan vállalkozóktól indultak, akiket korábban nem tartottak egyértelműen NER oligarcháknak.
A furcsa kifizetéseket megelőzően ugyanakkor elkezdett ömleni hozzájuk az állami pénz. Jellinek Dániel tízmilliárdos nagyságrendben üzletelt az állammal, és ugyanilyen nagyságrendben kaptak támogatást is a cégei*A Direkt36 korábban arról írt, hogy Jellinek Dániel résztulajdonában álló cégek összesen több mint 36 milliárd forintos támogatást nyertek a Magyar Turisztikai Ügynökség komoly visszhangot kiváltó programja keretében. Jellinek cégcsoportja ezzel kapcsolatban azt közölte, hogy az Appeninn tőzsdei ingatlancégbe való bevásárlásuk miatt lettek tulajdonosok több, támogatást elnyerő vállalatban is. Hozzátették azt is: a támogatásokról szóló pályázatok még azelőtt lezajlottak, hogy Jellinek 24 százalékos részesedést szerzett volna az Appeninnben. Emellett a magyar állam kizárólagos tulajdonában lévő Magyar Fejlesztési Banktól az elmúlt években 250 milliárd forint került a nyilvánosság számára nehezen átlátható konstrukcióban Tiborcz István és Jellinek Dániel közelébe, illetve kezelésébe;. A Soltút pedig az elmúlt bő öt évben durván 150 milliárd forintnyi állami megrendeléshez jutott.
A pénz olyan vállalkozók közelébe került, akik jóval erősebb kormányzati kapcsolatokkal rendelkeznek, és így az állami döntéshozatalra is erősebb hatásuk lehet.
A pénz-, illetve vagyonáramlást mind a két esetben igyekeztek rejtve tartani, és ennek a legfontosabb eszközei Jellinek Dánielnél illetve a Soltútnál is az úgynevezett osztalékelsőbbségi részvények voltak.
Sem a bíróság sem a NAV nem tudhatja ki a tulajdonos
Ahogy a korábbi cikkeinkben is jeleztük az osztalékelsőbbségi részvény egy olyan tulajdonviszonyt megtestesítő értékpapír, amelynek a tulajdonosa a többi részvényesnél előbb, vagy nagyobb arányban részesülhet az érintett vállalat profitjából. A gyakorlat önmagában nem ördögtől való, az üzleti életben nagyon sok dolog indokolhatja, hogy egy cég tulajdonosai ne részesedésük arányába osztozzanak a nyereségen, hanem aszimmetrikus módon. Rengeteg hazai vállalat élt is ezzel a lehetőséggel.
A fenti két eset azonban elég jól megmutatja: az osztalékelsőbbségi részvény arra is felhasználható, hogy elrejtse, ki is a tényleges haszonélvezője egy vállalkozás nyereségének.
Az ilyen papírok tulajdonosai ugyanis úgy zsebelhetik be a profit nagy részét (nem ritkán a 95-99 százalékát), hogy közben a vállalatnak csak egy kis hányadát birtokolják.
Az ilyen kisrészvényesek pedig gyakorlatilag minden nyilvános adatbázist kikerülhetnek.
Bár a törvény szerint bármilyen érdemi változás történik egy vállalatnál, azt jelezni kell a cégbíróság felé, és fel kell tüntetni a vállalat létesítő okiratában, ám a cégek – különösen, ha új tulajdonosokról van szó – hajlamosak ezt nagyvonalúan kezelni. Sőt, 2021-ben egy vállalat a fővárosi törvényszéken harcolta ki, hogy a cégbíróság felszólítása ellenére se kelljen az alapító okiratában feltüntetnie az akkor belépő új tulajdonosát. A cégben természetesen vannak osztalékelsőbbségi részvények, amelyek (immár bírói jóváhagyással homályban maradó) tulajdonosa vagy tulajdonosai a nyereség 95 százalékát markolhatják fel.
Persze nem csak a cégbíróságon kell elvileg a részvényesekről számot adni: néhány éve a NAV is vezet egy nyilvántartást a tényleges tulajdonosokról. Az adóhatóság számára ráadásul az adatokat a bankok szolgáltatják, így itt nem is a cégek döntenek arról, hogy kiadják-e tulajdonosaikat.
Igen ám, de a jogszabály szerint a nyilvántartásba csak azok kerülnek be, akiknek legalább 25 százalékos részesedése van. Márpedig az osztalékelsőbbségi papíroknak pont az a lényege, hogy ennél kisebb tulajdonaránnyal is be lehet húzni szinte a teljes profitot. A Soltútnál*Egészen pontosan a cég anyavállalatánál az S-Útvonal Zrt-nél. ehhez elég a részvények szűk 15 százalékát birtokolni, míg a Jellinek-Tiborcz sztori kulcsvállalatában a nyereség 99 százalékát kapta az, aki az összesen 500 részvényből mindössze kettőt megszerzett. A tulajdonosa titokban tartása érdekében a fővárosi törvényszékhez forduló vállalatnál pedig az új részvényes épp 24,95 százalékos részesedést szerzett, így
kilétét nem csak a cégbíróság, de a NAV felé sem kellett felfedni.
Ráadásul, ha a részvényeket kinyomtatják, akkor a tulajdonosváltást még könnyebb eltitkolni. Ilyen esetben ugyanis a papírok úgy cserélnek gazdát, hogy a hátoldalán egyszerűen átírják a nevet, aminek így más nyoma sok esetben nincs is*A jogszabály szó szerint úgy fogalmaz, hogy „névre szóló értékpapír esetén azt kell az értékpapírban rögzített jog gyakorlására jogosult személynek tekinteni, akit az értékpapír jogosultként megjelöl, vagy akit a forgatmányok megszakítatlan láncolata jogosultként igazol”. A forgatmány az értékpapírok hátlapján, illetve azokhoz csatolt írás, és előfordulhat, hogy a tulajdonosváltás csak ezen van feltüntetve..
Teljesen egyértelmű tehát, hogy az osztalékelsőbbségi részvényeket egyre szélesebb körben használják a nagy bizniszek tényleges haszonélvezőinek elrejtésére. Kíváncsiak voltunk azonban, hogy mennyire terjedt el ez a gyakorlat a kormányközeli vállalkozások körében, ezért különböző keresési módszerekkel több száz cég tulajdonosi struktúráját néztük át az elmúlt hetekben*Lapunk kérdésére az Opten készített egy gyűjtést, amelyben 130 osztalékelsőbbségi részvénnyel rendelkező vállalatot azonosítottak. Korábbi tapasztalataink azonban azt mutatták, hogy ez a lista nem lehet teljes, aminek az a magyarázata, hogy konkrétan erről nem vezet teljes, kereshető adatbázist a cégbíróság sem, így a részvények megléte sok esetben csak az alapító okiratból derül ki. Ezért további több száz olyan vállalat dokumentumait néztük át, amelyeknél esélyesnek láttuk, hogy bocsátottak ki ilyen papírokat.. Ebből pedig az derült ki, hogy mostanra tényleg sok NER-es vállalat használja ezt az eszközt.
Több tucat olyan kormányközeli vállalatot találtunk, amely a közelmúltban bocsátott ki ilyen részvényt, vagy torzította el valamilyen más módon az osztalékfizetését.
A nagy többségüknél a speciális papírok tulajdonosai az osztalék 95-99,99 százalékára tarthatnak igényt, és a részvényeket kinyomtatták, ami, mint láttuk még inkább megkönnyíti a rejtőzködést.
Az érintett cégek jelentős része kisebb vagyonkezelő, de kifejezetten nagy, és ismert vállalatok is vannak közöttük. Az alábbiakban ezek közül mutatunk be néhányat.
Az osztalékcézár
Jellinek Dániel korábban egy interjúban maga is beszélt róla, hogy 300-400 vállalatot számláló cégbirodalmában előszeretettel használ osztalékelsőbbségi részvényeket. Akkor azt mondta, hogy ennek családi okai vannak, és a részvényesek kizárólag a családja tagjai, ám azóta kiderült, hogy ez utóbbi biztosan nem így volt.
A lapunk által megírt történetben több olyan vállalata is szerepelt, amelyek osztalékelsőbbségi részvényekkel folyattak végig milliárdokat egy céghálón, hogy a pénz végül kikerüljön a Jellinek-birodalmon kívülre. Az abban a sztoriban érintett társaságokon kívül azonban még több mint 20 olyan vállalatot találtunk a csoportban, amely kibocsátott ilyen speciális papírokat.
A birodalom központi cége, az Indotek, illetve más, hosszabb ideje működő vagyonkezelők is éltek ezzel a lehetőséggel, de ezeknél transzparensnek tűnik a dolog: az elsőbbségi részvényért, csak kisebb (5 százalékos) részesedés jár az osztalékból, és a papírokat nem is nyomtatták ki.
Néhány éve azonban a cégcsoportban tömegével kezdtek megjelenni az olyan vállalatok, amelyekben nyomdai úton előállított osztalékelsőbbségi részvények vannak, és ezek a kifizetett profit legalább 95, de inkább 99 százalékára jogosítják fel birtokosukat. Sőt olyan társaságok is akadnak, ahol ez az arány 99,999 százalék. Ráadásul számos cégnél a részvénystruktúra rendkívül bonyolult, különböző típusú elsőbbségi részvényekkel. Néha annak ellenére is, hogy a vállalatok egyetlen tulajdonosa, elvileg maga Jellinek Dániel, így pedig semmi értelme nincs differenciálni a részvényekkel, hiszen így is úgy is minden jog és kifizetett osztalék őt illetné meg.
A vállalatok többsége egyébként az érintett az időszakban nem fizetett osztalékot, amelyik azonban mégis, ott milliárdokat értek a speciális részvények. A cégcsoport felépítését látva pedig jövőben bármelyik vállalattal előfordulhat, hogy milliárdos összeg folyik keresztül rajta.
Mészároséknél is van
Mészáros Lőrinc gyerekeinek a cége elsők között bocsátott ki osztalékelsőbbségi részvényt, még 2019-ben ám a Fejér B.Á.L. Zrt., abból a szempontból kilóg a sorból, hogy itt a kezdetektől tudni lehet kihez került a milliárdokat érő papír. A részvényt ugyanis maga Mészáros Lőrinc jegyezte le, jogot szerezve ezzel a kifizetett nyereség felére. Itt tehát szó sem volt titkolózásról, igaz a részvény kibocsátásának indoklása kifejezetten bájosra sikerült. A közgyűlési jegyzőkönyv szerint ugyanis a felcsúti milliárdos lánya azzal vezette fel a döntést, hogy a
„társaság gazdasági szerepének növekedésére való tekintettel”
kívánják megemelni az alaptőkét. Majd eldöntötték, hogy Mészáros Lőrinc befizet 600 ezer forintot, ami a vállalat előző évi árbevételének nem egész 0,003 százalékát jelentette.
Ez a 600 ezer forintos befizetés azóta nagyjából 7 milliárd forintot hozott Mészárosnak, a jelentős részben állami megbízásokból élő Fejér B.Á.L. ugyanis az elsőbbségi részvény lejegyzése óta több mint 14 milliárdnyi osztalékot fizetett ki.
Szíjj László is átadta a nyereség közel felét
Szíjj László legfontosabb cége, az ország elsőszámú autópálya építője, a Duna Aszfalt lényegében az első adandó alkalommal megvariálta az osztalékfizetést speciális papírokkal. A cég 2020-ban alakult részvénytársasággá – ami logikusan feltétele, hogy részvényt bocsáthasson ki – és egyből öt különböző osztalékelsőbbségi részvénytípust vezetett be. Tette mindezt annak ellenére, hogy ekkor még csak egyetlen tulajdonosa volt, maga Szíjj László. Az elsőbbségi részvények birtokosa ugyan alig 3 százalékos részesedéssel rendelkezik a vállalatban, ezért azonban a kifizetett nyereség több mint 45 százalékára tarthat igényt.
Később a Duna Aszfaltban megjelent egy új tulajdonos, és bár kilétét az alapszabályban nem fedték fel, a cég közgyűléseinek jelenléti íveiből kiderül, hogy ki lépett be Szíjj László mellé. Az új részvényes a Minerva Bizalmi Vagyonkezelő lett, amely történetesen pont az osztalékelsőbbségi részvényeket szerezte meg. A papírokat egy szerződés szerint Szíjj László adta át vagyonkezelésre a Minervának – amelyről korábban is lehetett tudni, hogy hozzá köthető – ám ez nem jelenti azt, hogy ő is a haszonélvezője a részvények után járó pénznek. A bizalmi vagyonkezelő ugyanis egy speciális vállalkozás, ahol a vagyont átadó azt is meghatározhatja, ki legyen annak kedvezményezettje, azaz ki élvezhesse a hasznait. Ezt azonban jellemzően nem árulják el az érintettek. Mindenesetre
a Minerva feltűnése óta a Duna Aszfalt 10 milliárd forint osztalékot fizetett ki, amiből legalább 4,5 milliárd az elsőbbségi részvények után járt.
Szíjj Lászlót kerestük kérdéseinkkel. Mások mellett kíváncsiak lettünk volna, miért tartotta fontosnak, hogy osztalékelsőbbségi részvényeket bocsásson ki a Duna Aszfalt Zrt, és ki a haszonélvezője jelenleg ezeknek, ám kérdéseinkre nem kaptunk választ.
Soltút 2.0
A Bayer Construct sikertörténete nagyon hasonlóan alakult, mint a bevezetőben is említett Soltúté. A két cég azonban nem csak ebben hasonlít: az osztalékelsőbbségi részvények is összekötik őket. A Balázs Attila érdekeltségébe tartozó Bayer még 2016-ban is csak szűk 4 milliárdos árbevételt ért el, azóta azonban hihetetlen gyorsan fejlődött. Tavaly a cég forgalma már megközelítette a 60, a nyeresége pedig meghaladta 10 milliárd forintot: mind a kettő durván tizenötszörös növekedés hat év alatt.
Bár a Bayer Construct a kormányközeli építőipari cégek többségével ellentétben elsősorban nem állami megbízásokból, hanem a piacról él, a kiugró növekedésben így is komoly szerepe volt a folyamatosan erősödő NER-es kötődésnek. A csoport az előző években egyre többet üzletelt az állammal és közvetve vagy közvetlenül egyre több állami bevételhez jutott, miközben a cég tulajdonosa, Balázs Attila is egyre gyakrabban tűnt fel kormányközeli körökkel közös bizniszekben.
A tulajdonos-vezérigazgató egy interjúban maga nyilatkozta azt, hogy a Puskás Stadion szerkezetépítésének 40 százalékát ők végezték, azaz alvállalkozóként bedolgoztak a 190 milliárdos állami projektbe.
Tavaly nyáron a vállalat egyedi kormánydöntés alapján 6,6 milliárd forintos állami támogatást kapott (pdf) egy fürdőszoba összeszerelő-üzem létrehozásához.
Az idén pedig a csoport egyik cégétől vásárolta meg az állam 244 milliárd forintért egy olyan zuglói gigaberuházást, amely finoman szólva sem tűnik jó befektetésnek.
Miközben pedig a csoportba elkezdtek ömleni az állami már nem is tíz, hanem százmilliárdok, a Bayer Construct Zrt. osztalékának eltérítését is lehetővé tették elsőbbségi részvényekkel. A Soltúthoz hasonlóan itt sem konkrétan ez a vállalat, hanem az anyacége bocsátott ki ilyen speciális papírokat még 2020-ban, természetesen nyomdai úton*A Bayer Construct 75 százalékát birtokló Foreseen Zrt-ben már az alapításakor voltak osztalékelsőbbségi részvények. Ekkor a cég azonban még nem volt tulajdonos a Bayer Construct-ban, annak többségi tulajdonhányadát közvetlenül Balázs Attila birtokolta. A 75 százalékos részesedés 2021-ben került át a Foreseen-hez.. A kifizetett nyereség 50 százalékára jogosító mindössze két darab részvény azóta egy vagyonkezelő céghez került, amelynek részvénystruktúrája egy ideig szintén nem volt egyértelmű. Ennek tisztázására a jegybank szólította fel a vállalatot. Mindenesetre az elérhető adatok szerint a vagyonkezelő egyetlen tulajdonosa jelenleg maga Balázs Attila.
Balázs Attilát az osztalékelsőbbségi részvényt kibocsátó anyacégen keresztül kerestük kérdéseinkkel. Egyebek mellett azt szerettük volna megtudni, hogy miért tette át a Bayer Construct jelentős részét ebbe a vállalatba, és miért tartotta fontosnak, hogy a társaság osztalékelsőbbségi részvényeket bocsásson ki, illetve ki a végső tulajdonosa ezeknek a részvényeknek, de kérdéseinkre nem kaptunk választ.
Pénz a pokolból
Az elmúlt években több milliárd forintos állami támogatást kapó Hell-csoport (pdf) tulajdonosai is úgy döntöttek, hogy nem közvetlenül veszik ki a nyereséget az energiaital-gyártó vállalatból, hanem átfolyatják azt egy elég hosszú céghálón. A társaságot tulajdonló testvérpár annyira kerüli a nyilvánosságot, hogy korábban 2020-ban vissza kellett hívni a Forbes egyik számát, nehogy szerepelhessen a nevük lap leggazdagabb magyarokat bemutató listáján, pár hónappal később pedig még a megjelenése előtt letiltatták a Magyar Narancs egy cikkének jelentős részét.
A Hell-csoport annyiban különbözik az eddig említett cégektől, hogy itt a vállalatok nem részvénytársaságként, hanem kft-ként működnek, így elsőbbségi részvényeket sem bocsáthatnak ki. Aszimmetrikus osztalékot azonban nem csak zrt-k, hanem kft-k is fizethetnek, és ezt használta ki a Hell is.
Az energiaital-gyártót egészen 2021 őszéig közvetlenül a testvérpár birtokolták, az ezt követő hónapokban azonban erősen megkavarták a cégstruktúrát. A vállalat teljes egészében egy holdingcéghez került. Ebben a vállalatban ugyan már több tulajdonos van, de úgy intézték, hogy a kifizetett nyereség 99,99 százaléka egy olyan társasághoz kerüljön, amely mindössze 2 százalékos részesedéssel rendelkezik a holdingcégben. Innen hasonló módon folyik tovább a pénz szintén 99,99 százaléka. A céghálóban összesen hat vállalat szerepel, a végén pedig az eredeti tulajdonosok állnak, ám így a Hell-nyereség nagy részét több ponton is el lehet téríteni.
Az érintett cégeket megkerestük, kíváncsiak lettünk volna, miért tartották szükségesnek ezt a struktúrát, de kérdéseinkre nem reagáltak.
Bármikor vihetik
Jól látható tehát, hogy az elmúlt néhány esztendőben tényleg nagyon megszaporodtak az olyan esetek, amikor az osztalékot speciális részvényekkel, vagy egyéb módon próbálják meg elrejteni, vagy esetenként eltéríteni közismerten kormányközeli cégek tulajdonosai. Ugyan egyáltalán nem törvényszerű, hogy az összes ilyen vállalatban máshoz kerültek a vagyonokat érő részvények, sőt, esetenként igazolhatóan nem történt ilyen egyelőre, ám ahogy a korábbi példák is mutatták, erre bármikor, szinte nyom nélkül sor kerülhet. Ezzel pedig a legnagyobb NER-es vállalatok kifizetett profitjának útja is homályba kerül. | Pofonegyszerű módszerrel rejtik el tízmilliárdok útját a NER oligarchái | Kinyomtatnak egy papírt, pár százezerért eladják, átírnak a hátoldalán egy nevet, és máris követhetetlenné vált több milliárd, vagy tízmilliárd forint útja. | null | 1 | https://g7.hu/vallalat/20231016/pofonegyszeru-modszerrel-rejtik-el-tizmilliardok-utjat-a-ner-oligarchai/ | 2023-10-16 20:12:00 | true | null | null | G7 |
Tízmilliárdos állami források áramlása magánzsebekbe, privát cég üzletéről tárgyaló Orbán Viktor, népszerű módszer pénzútvonalak elrejtésére – az elmúlt két napban három tényfeltáró cikk jelent meg a Direkt36-tól, a G7-től és a Válasz Online-tól, amelyek részletgazdag betekintést adnak az Orbán-rendszer pénzügyi működésébe. Az alábbiakban összefoglaljuk az öt legérdekesebb újdonságot.
Magáncég nevében tárgyaló miniszterelnök: újszerű, hogy az állam nemcsak tízmilliárdos forrásokat juttat egy magáncéghez, hanem maga Orbán Viktor egyengeti az útját, sőt, tárgyal a nevében.
Orbán – aki rendszeresen hangoztatja, hogy nem foglalkozik üzleti ügyekkel – a Direkt36 forrásai szerint 2021-ben Londonban hosszasan győzködte egy befektetési alap képviselőit, hogy adjanak el egy céget a közpénzekből kitömött 4iG-nek. A találkozó fordulópontot hozott, a felvásárlás még abban az évben le is zárult.
Orbán már Angela Merkellel is tárgyalhatott a 4iG érdekében a cikk alapján, ugyanis kettejük 2019-es alkuja ágyazhatott meg annak, hogy a Rheinmetall a 4iG befektetője legyen, cserébe azért, hogy megjelenhessen Magyarországon a legnagyobb német fegyvercég.
Névleges pozíciók: ismert milliárdosokról keletkezett az a látszat, miszerint nem ellenőrzik teljes mértékben a névleg hozzájuk tartozó vagyont – legalábbis kívülről nézve megmagyarázhatatlan módon tízmilliárdos nagyságrendben utalnak el osztalékokat, akár Orbán Viktor családja felé.
Korábban bemutattuk, hogy a hetedik leggazdagabb magyartól, Jellinek Dánieltől 27 milliárd forint áramlott Tiborcz István felé. Jellinek azóta sem adott erre magyarázatot. A Válasz Online most pedig azt írta meg, hogy a szintén a száz leggazdagabb magyar közé tartozó Balázs Attila környékéről – akinek cégei jelentős állami megrendeléseket kapnak – 11 milliárd forint folyt Tiborcz ismerőséhez.
Ahogy most a Direkt36 megírta, az ugyancsak a leggazdagabb magyarok közé sorolt Jászai Gellért, a 4iG elnöke ugyan azt állítja magáról, hogy ő a cég többségi tulajdonosa, az eddig az ő érdekeltségébe sorolt és jelenleg a 4iG közel 40 százalékos tulajdonosaként számontartott magántőkealapba az állam tette be a pénz túlnyomó részét, összesen 72 milliárdot.
A telekommunikáció szerepe: a kormány 2010-es hatalomra kerülése óta próbált nagyobb befolyást szerezni a távközlési piacon. A Direkt36-nak nyilatkozó volt vállalati vezető szerint kormányzati körökben azt hiszik, hogy a külföldi kézben lévő „telkócégek egyszerűen megfigyelik őket és bármilyen magyar állampolgárt, adatokat gyűjtenek és továbbítanak”.
A forrás szerint az a logika vezérli Orbánt és környezetét, hogy a távközlési piacon való terjeszkedés lehetőséget ad nekik is a nagy tömegű információgyűjtésre. Másrészt azt gondolják, hogy „ha mi kontrolláljuk az információs hálózatokat, akkor azt nem tudják mások ellenünk használni”.
A közvetlen és közvetett állami szerepvállalás miatt egyre koncentráltabb a távközlési piac Magyarországon. A Digit bő egy éve vásárolta meg a 4iG, a Vodafone idén került a 4iG és az állam tulajdonába, a Yettelben szintén idén szerzett 25 százalékos tulajdonrészt az állam.
Vagyonfelhalmozás: a Válasz Online szerint a miniszterelnök vejéhez jóval magasabb vagyon köthető, mint az egyik gazdaglista által becsült 70 milliárd. A Tiborczhoz köthető üzleti kör előremenetele érdekében 427 milliárd állami vagy baráti pénz mozdult meg az újság szerint.
Ennek eredménye egy hatalmas, ágazatokon átívelő vállalatbirodalom ingatlan, pénzpiaci, szállítmányozási, vasbetongyártó, napelemparkos, hulladékgazdálkodási, informatikai, szépségipari érdekeltségekkel.
A rejtőzés egy eszköze: a G7 hétfői cikkében pedig azt mutatta be, hogy a kormányközeli milliárdosok körében milyen módszer lett az egyik legnépszerűbb a vagyonáramlás elrejtésére.
Ez az osztalékelsőbbségi részvények alkalmazása, ugyanis az ilyen papírok tulajdonosai úgy tehetik el a profit nagy részét, hogy közben a vállalatnak csak egy alig látható hányadát birtokolják. A kisrészvényesek akár a profit 95-99 százalékát is megkaphatják, amivel elkerülhetik a feltüntetést a nyilvános adatbázisokban.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkPofonegyszerű módszerrel rejtik el tízmilliárdok útját a NER oligarcháiKinyomtatnak egy papírt, pár százezerért eladják, átírnak a hátoldalán egy nevet, és máris követhetetlenné vált több milliárd vagy tízmilliárd forint útja.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkÍgy lesz az állami tenderekből milliárdos luxusjachtEgy vállalkozás néhány éve állami megbízásokból mesés profitot kezdett termelni, de a pénz jelentős része végül annak a Szíjj Lászlónak a közelébe került, akinek az elmúlt hetekben többször is elhangzott a neve zsarolással megszerzett cégekkel egy mondatban.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkVeszteséges üzlet a NER jachtoztatása, 7 milliárd forinttal szállt be az egyik leggazdagabb magyarKözel két és félmilliárd forintnyi veszteséget hozott össze két év alatt az a máltai cég, amelynek jachtjain az elmúlt esztendőkben rendszeresen nyaralt a NER elit.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkKözpénzmilliárdok is vannak a Tiborcz István felé áramló vagyon mögöttAz állami tízmilliárdokból megmentett MKB Bank bedőlt hitelin is keresett a cég, amely felől hatalmas összeg áramlott Orbán Viktor családja felé.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkTízmilliárdok folytak az egyik leggazdagabb magyartól Orbán Viktor családja feléTiborcz István teljes vagyonához mérten is hatalmas összeg az a 27 milliárd forint, amely 2019 és 2022 egy rejtélyes forrásból érkezett cégbirodalmába. A pénz eredetéről egy céges dokumentumban megbúvó táblázat árulkodik. | Tiborcz és a 427 milliárd, privát üzletről tárgyaló Orbán, tízmilliárdok elrejtése | 4iG, Orbán, Jászai, Tiborcz. Pillanatfelvétel az orbáni mélyállamról 2023. október 17-én. | null | 1 | https://g7.hu/kozelet/20231017/tiborcz-es-a-427-milliard-privat-uzletrol-targyalo-orban-tizmilliardok-elrejtese-mit-tudtunk-meg-az-orban-rendszerrol-az-elmult-ket-napban/ | 2023-10-17 20:26:09 | true | null | null | G7 |
Az Országgyűlés Házbizottságának mai ülésén elhangzottak szerint Hadházy Ákos független országgyűlési képviselő hétfőn sem teheti le a képviselői esküjét. Erről Gelencsér Ferenc, a Momentum elnöke, országgyűlési képviselő számolt be a közösségi oldalán.
Gelencsér azt írta, hogy a bizottság mai ülésén Kövér László házelnök arról tájékoztatta a résztvevőket, hogy a Jobbik két új parlamenti képviselője leteheti esküjét és átveheti a mandátumát.
Amikor viszont a Momentum Mozgalom frakciójának tagja rákérdezett, hogy Hadházy Ákos mikor teheti ezt meg, Kövér csak annyit válaszolt, hogy hamarosan, de nem a jövő hétfőn. A Momentum elnökének állítása szerint Kövér László érdemi válasz nélkül lesöpörte a kérdést az asztalról.
Gelencsér Ferenc annak a véleményének adott hangot, hogy a Fidesz házelnöke ezzel durván korlátozza Hadházy Ákos jogait.
Mint ismert, Hadházy Ákos ugyan győzött egyéniben, a zuglói választókerületben az április 3-i országgyűlési választáson. Egyetlen ellenzéki képviselőként bojkottálta az alakuló ülést, így nem is tette le a képviselői esküt. Kövér László házelnök azóta már adhatott volna erre lehetőséget, mindezidáig azonban nem tette meg. Így Hadházy Ákos egyelőre nem gyakorolhatja a képviselői jogait, fizetést sem kap, és nem mehet be szabadon a munkahelyére, a napokban keltett feltűnést azzal, hogy turistajeggyel jutott csak be az Országházba. | Úgy tűnik, Hadházy Ákos hétfőn sem teheti le képviselői esküjét | Az Országgyűlés Házbizottságának mai ülésén elhangzottak szerint Hadházy Ákos független országgyűlési képviselő hétfőn sem teheti le a képviselői esküjét. Erről Gelencsér Ferenc, a Momentum elnöke, országgyűlési képviselő számolt be a közösségi oldalán. | null | 1 | https://hang.hu/belfold/ugy-tunik-hadhazy-akos-hetfon-sem-teheti-le-kepviseloi-eskujet-146092 | 2022-09-21 20:27:00 | true | null | null | Magyar Hang |
„Az elsőfokú bíróság helyes tényállást állapított meg, ebből helyes következtést vont le a vádlott bűnösségére, így helyesen állapította meg a rágalmazás vétségét Görgényi Ernővel szemben” – mondta ki hétfői ítélete indoklásában a Szegedi Törvényszék büntetőtanácsa abban a perben, amelyet magánvádlóként Galbács Mihály (Mindenki Magyarországa Mozgalom) önkormányzati képviselő, volt fideszes alpolgármester indított Görgényi Ernő (Fidesz-KDNP) ellen. Galbács azt kifogásolta: a fideszes polgármester korábban közzé tette közzé, hogy őt annak idején korrupciógyanús ügyek miatt zárták ki a gyulai képviselő-testület Fidesz-frakciójából. A fentiek miatt a Békéscsabai Járásbíróság elsőfokú ítéletében bűnösnek mondta ki Görgényit és ezért megrovásban részesítette. Most azonban a rágalmazási tényállás nemrégiben bekövetkezett változása miatt a Szegedi Törvényszéknek nem volt más lehetősége, mint hogy felmentse a vád alól a gyulai kormánypárti városvezetőt.
A Békéscsabai Járásbíróság 2022 februári ítéletének indoklásában Hámori Katalin bíró egy korábbi alkotmánybírósági határozat levezetése alapján azt mondta: „A szabad véleménynyilvánításnak akkor is megvannak a határai, ha azt egy közszereplő egy másik közszereplővel szemben fogalmazza meg. A tényállításként megfogalmazott valótlanság mindenképpen e határok átlépésének minősül. Alkalmas lehet ugyanis mások becsületének csorbítására, szándékos cselekményként ezzel valósul meg a rágalmazás vétsége.” „Mindezt ráadásul egy polgármester tette, akinek elvileg magas a presztízse, így a közvélemény hitelt adhat szavainak” – tette hozzá.
E rágalmazási per előtt fordított szereposztásban magánvádlóként Görgényi indított eljárást Galbács Mihály ellen egy, a 2019-es önkormányzati választás előtt megjelent dolgozat kapcsán, amelyben a későbbi vádlott a gyulai városvezetés és egy helyi üzleti kör összefonódásáról írt. Itt Galbácsot marasztalta el a bíróság.
A kettős rágalmazási ügy furcsasága volt, hogy másodfokon mindkettőt a Kecskeméti Törvényszéken tárgyaltak volna, ám végül csak a Görgényi kezdeményezte per fejeződött itt be jogerősen, Galbács elmarasztalásával. Ugyanis a másodfokú kecskeméti bíróság, amikor Görgényi volt a vádlott, elfogultságot jelentett be. Utóbb kiderül, azért, mert a gyulai polgármester testvére itt dolgozik bírósági titkárként. Ez az összeférhetetlenség akkor, amikor Galbács volt a vádlott, nem jutott eszébe a kecskeméti büntetőszakos bíróknak. Így került az ügy, kerülőúton, a Szegedi Törvényszékre.
Ahhoz, hogy a hétfői ítélet hátterét megértsük, fel kell idézni, hogyan módosította a Büntető törvénykönyvet fideszes javaslatra az Országgyűlés. A Háznak április 25-én nyújtotta be Kocsis Máté Fidesz-frakcióvezető és Halász János frakcióvezető-helyettes a Büntető törvénykönyv (Btk.) rágalmazási tényállásáról szóló módosító javaslatot. Ekkor már hivatalosan olvasható volt a normaszöveg, amelyet május 2-án tárgysorozatba vettek és a már jól ismert rapid, fideszes „jogalkotással” másnap, május 3-án már elkezdődött az általános vita, amelyet ugyanezen a napon le is zártak. Így a jogszabály módosításának szövegét ekkor már Görgényi Ernő éppen úgy ismerhette, mint a korábban MDF-es, majd fideszes országgyűlési képviselőként ténykedő ügyvédje, Varga István.
A kecskeméti kitérő után a Szegedi Törvényszék május 8-ra tűzte ki a tárgyalást Galbács Görgényi ellen kezdeményezett rágalmazási peréről. Ugyanezen a napon zajlott a törvényjavaslat részletes vitája a parlamentben. Ezért eddig még az is kiderült, van-e az előterjesztő által támogatott módosító javaslat. Ekkor, egy nappal a szegedi tárgyalás előtt, május 7-én Görgényi Ernő hirtelen megbetegedett. (Ráadásul úgy, hogy az előtte való napon, május 6-án feleségével együtt részt vett még a gyulai román gimnázium ballagási ünnepségén.) A hirtelen jött betegség miatt elmaradt a Szegedi Törvényszékre május 8-ra kitűzött per, közben a Btk. módosítását elfogadta a fideszes többség, június 1-én megjelent a Magyar Közlönyben, s innentől jogerőre emelkedett.
A Szegedi Törvényszék előtt Bárándy Gergely, Galbács Mihály jogi képviselője hétfőn leszögezte:
„Mindezek fényében erős fenntartás, egyben rendkívüli kétely merül fel benne az állítólagos betegség igazolási kérelmével kapcsolatban.”
A friss törvénymódosítás igencsak kedvez a helyreigazítási perek százait elbukó kormánypárti propagandamédiának és a sokszor alap nélkül vádaskodó fideszes politikusoknak. A módosítás lényege: „Nem büntethető becsületsértés miatt, aki (…) a közügyek szabad megvitatása körében sajtótermék vagy médiaszolgáltatás útján követi el feltéve, hogy cselekménye nem irányul a sértett emberi méltóságának nyilvánvaló és súlyosan becsmérlő tagadására.” Azaz a nagyon durva személyeskedést kivéve ebben gyakorlatilag minden belefér. Így nem a tényállás megváltozására, hanem a törvénymódosításra hivatkozva mentette fel Görgényit a másodfokú bíróság a rágalmazás vétsége alól, amelyet a polgármester a helyi és a Békés megyei propagandasajtóban most mint nagy győzelmet ünnepel.
Jogi képviselője, a Varga Istvánt helyettesítő, Kaszai Balázs elsőrendűen a bűncselekmény, másodrészt pedig a törvénymódosításra hivatkozva kérte védence felmentését. A másodfokú ítélet után kijelentette, megítélése szerint az ügyben „megnyugtató döntés született másodfokon”.
A Szegedi Törvényszék büntetőtanácsának elnöke az ítélet indoklásához hozzátette, a bűncselekményt az elkövetés idején érvényes jogszabály szerint kell megítélni, kivéve, ha az időközben megszületett jogszabály kedvezőbb a vádlott számára. Esetünkben pontosan erről van szó. S véletlen vagy sem, az érintett éppen egy fideszes politikus.
(Címlapképünkön: Görgényi Ernő. Forrás: Görgényi Ernő Facebook) | A fideszes törvénymódosításnak köszönhetően mentesül a bűnösség kimondása alól a gyulai fideszes polgármester | Valószínűleg a fideszes törvénygyár rágalmazási tényállást nemrégiben módosító jogszabályának az első „kedvezményezettje” Görgényi Ernő. A másodfokon ítélkező Szegedi Törvényszék kimondta, csak a törvénymódosítás miatt menti fel a városvezető-vádlottat e vétség alól. | null | 1 | https://magyarnarancs.hu/kismagyarorszag/a-fideszes-torvenymodositasnak-koszonhetoen-mentesul-a-bunosseg-kimondasa-alol-a-gyulai-fideszes-polgarmester-262628 | 2023-10-16 00:00:00 | true | null | null | Magyar Narancs |
Balatonaligán, Balatonföldváron és Siófok-Törekiben is. A civilek csapatai még „harcban állnak”, de már a kertek alatt az új törvény.
Ez így nem mehet tovább, nyilatkozta júliusban a Szabad Európának Lánszki Regő építésügyi államtitkár a Balaton partjának beépítésére utalva, és szigorú törvényi lépéseket ígért. Egyebek között arról beszélt, hogy „a Balaton-parton 2010 és 2021 között 11 300 lakás épült, 90 százaléka közvetlenül a vízpartra, aminek a nagy részét nem lakás célra használják, hanem apartmanként, kihasználva a kiskapukat”, továbbá hogy „a Balaton-felvidéken járva azt hihetné az ember, hogy a borászat fontos kelléke a medence és a szauna”.
Strand és kemping törölve
Még augusztusban fordult kérdéseivel a Narancs.hu az államtitkárhoz; egyebek között arra lettünk volna kíváncsiak, hogyan kívánja bezárni a Lázár János vezette Építési és Közlekedési Minisztérium az évtizedes, sőt, több évtizedes kiskapukat. Ígéretet ugyan kaptunk a válaszadásra, válaszokat azonban az eltelt közel két hónap alatt sem. Egyfajta válasznak persze felfogható az új építési törvény tervezete is, amiről elsőként a Népszava írt a napokban. Ez ugyanis külön foglalkozik a Balatonnal, s amellett, hogy egyelőre nehezen értelmezhető szándékból törli a strand és a kemping fogalmát, a kormány számára felhatalmazást ad arra, hogy rendeletben állapítsa meg a Balaton vízparti területeit és azok területfelhasználását rögzítő vízparti tervet, a vízparton alkalmazandó építési követelményeket, a kikötők létesítési feltételeit, sőt a kormány szabhatja meg a csónakkikötőt érintő természetvédelmi hozzájárulás követelményeit is.
Épülő házsor a vasút mellett, közvetlenül a Balaton-parton Zánkán
Fotó: Ambrus Vilmos
Szakemberek, többek között a Magyar Építész Kamara máris aggodalmát fejezte ki a készülő törvény Balatont érintő fejezete miatt. Az például – vélik a Balatonért aggódók –, hogy a kormány kap felhatalmazást a vízparti építési követelmények meghatározására, tovább „egyszerűsítheti” az engedélyezési eljárásokat. Az önálló környezetvédelmi tárca, majd az államtitkárság megszüntetése, ezt követően a zöldhatóság „beszántása”, az engedélyező hatóságok kormányhivatalokba olvasztása, az önkormányzatok döntési, véleményezési jogának minimalizálása – ezek a lépések előzték meg azt, hogy – amennyiben a törvénytervezetből jogszabály lesz – immár
a kormány maga dönthesse el, ki hová és mit építhet a Balaton partján és senkinek, se környezetvédő civileknek, se önkormányzatoknak ne legyen ebbe beleszólása.
Se jogszerűség, se tisztesség
Törvény ide vagy oda, a kormányhivatalok eddig se nagyon tettek keresztbe a nagy NER-nyomulásnak, ezt az elmúlt időszakban született bírósági ítéletek sora is igazolja. A Club Aligát illetően Balázs Attila NER-közeli ingatlanfejlesztő két tervezett beruházására kiadott építési engedélyt is megsemmisített a bíróság, azzal az indoklással: a Somogy Vármegyei Kormányhivatal tévesen hivatkozott mind a társasházak, mind a kikötőépület engedélyezése során arra, hogy a tervbe vett építkezések a nemzetgazdasági szempontból kiemelt beruházások köré sorolandók. Mi több, a somogyi kormányhivatalt a bíróság több eljárásjogi jogszabálysértés miatt is megrótta, például mert hiányosan hozta nyilvánosságra a társasházak tervdokumentációját, amit úgy függesztett ki, hogy a kifüggesztés teljes, december 22-e és 28-a közötti ideje igazgatási szünetre esett.
Kétszer semmisítette meg a bíróság a balatonföldvári Nyugati strandon épülő vitorláskikötő építéséhez adott engedélyt is, amit a Club Aligához hasonlóan ott is a helyi civilek vittek perre, s miután a Veszprém Vármegyei Kormányhivatal két alkalommal sem látta akadályát a kikötőépítésnek, majd a Pécsi Törvényszék mindkét döntést annullálta, a kormányhivatal a közelmúltban harmadízben is zöld utat adott a közben félig már el is készült kikötőnek. A kormányzati szerv ez esetben is kapott „különbírálatot” is a bíróságtól: a második engedélyezési eljárás során „a jogszerűség, illetve a tisztességes eljárás elvébe ütköző módon járt el, amikor alig két napon belül lezárta a törvényszék által előírt új eljárást és új határozatot hozott, s ilyen módon az érintettek sem tudtak érdemben reagálni és a lehetséges további ügyfelek tájékoztatása is elmaradt”.
Épül az e-kikötő Balatonföldvár Nyugati strandján
Fotó: Fónai Imre
Azt, hogy jogszerűen járt-e el a Somogy Vármegyei Kormányhivatal a siófok-töreki Dharma alapítvány ügyében, amikor földhivatali szerve a mentett állatok kertje által használt földterületet a siófoki Plázs szórakoztatóközpont egyik vezetőjének ítélte, még nem lehet tudni. Ám miközben per folyik a két fél között (a dharmások indították a kormányhivatal ellen, október 25-én várható ítélet), a hivatal egyebek között a lómenhely mobil gerendaházát és gyerektábori jurtáit, sátrait találta jogszabályba ütközőnek, emiatt elbontandónak. Ezzel szemben néhány száz méterrel arrébb nem vette észre, hogy Jászai Gellért NER-közeli 4iG-vezér úgy vett „szántót és gyümölcsöst” a Dharma földjeit is megszerezni óhajtó vállalkozótól, hogy – amint azt a Narancs.hu megírta – a szerződésben nem tüntették fel a telken álló „gazdasági épületet”, amely tulajdonképpen medencés luxusvilla. A fél hektáros telek ára 240 millió forint volt, mégsem tűnt fel a kirívó értékaránytalanság a kormányhivatali szakembereknek.
Jászai Gellért mezőgazdasági célú épülete Siófok-Törekiben
Tiszta haszon tehát a NER-közelieknek a Fidesz „nagy találmánya”, az, hogy mára gyakorlatilag az egyetlen hatóság a kormányhivatal maradt. Illés Zoltán, az „utolsó” környezetvédelmi államtitkár mondta tavaly nyáron a hvg.hu-nak: „Jelen pillanatban azért nincs környezetvédelem, még ha nevében itt-ott jelen is van, mert szakmai értelemben szabad rablás folyik. Amikor tűzoltóparancsnokok irányítanak, vagy polgárőr képviseli a vízügyet helyettes államtitkárként, az szabad rablás.”
„Beszántott” zöldhatóság
Megszüntették az önálló környezetvédelmi minisztériumot, később felszámolták a környezetvédelmi államtitkárságot is, a környezetvédelmi hatóságok jogköreit pedig a kormányhivatalokhoz delegálták – rohamtempóban építette le a Fidesz-kormány a természetvédelmet. A rendszerváltástól 2010-ig önálló tárcát a mezőgazdaságért felelős minisztériumba olvasztották, előbb a Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőségek kerültek át az agrártárcától a kormányhivatalokhoz, majd egy 2015 februári törvénymódosítással megfosztották a zöldhatóságokat a korábbi önálló döntéshozói szerepüktől, 2017-től pedig megszüntették az Országos Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főfelügyelőséget (OKTF). Jogutódja a Pest Megyei Kormányhivatal lett (addig éppen az OKTF-nek kellett felülbírálnia a kormányhivatal által első fokon hozott környezet- és természetvédelmi döntéseket). Az alapvető jogok biztosa hivatalának évtizeddel ezelőtti vizsgálata megállapította: mivel a 2012-es költségvetési törvény értelmében a környezetvédelmi bírságolásokból származó bevételek már nem a felügyelőségek költségvetését gyarapították, hanem a központi költségvetést, a környezetvédelmi felügyelőségek költségvetésében ez közel 1,5 milliárd forintos bevételkiesést okozott. Ez később a zöldhatóság „beszántására” is érv lehetett.
Formálissá vált a környezeti engedély
Hogyan zajlik ma az engedélyezés-ellenőrzés, miközben a kormányzati szereplők szerint Európa egyik legszigorúbb környezetvédelmi törvénye a magyar? Így látja ezt egy névtelenséget kérő civil környezetvédő, aki a szántódi Balaland és a balatonföldvári „strandkikötő” ügyében is hallatta a hangját: „A három szereplő – a beruházó, a dokumentumgyártó cég és a hatóság – közpénzekből dolgozik, vonatkoznak ugyan rájuk is a törvények is, de mintha mégsem vonatkoznának. A beruházó kis hazánkban kevés kivétellel nem gazdag tőkés, hanem közpénzre ácsingózó vállalkozó.
Nálam a dokumentumgyártó kft. a legnagyobb bűnös, mert a terepi valóságtól gyakorta teljesen függetlenül gyártja a szakmai célanyagokat (sokszor copy-paste módszerrel), amit a beruházó fizet, jelentősen túlárazva.
A papírhegyet benyújtják a hatóságnak, de ma már nincs környezetvédelmi intézményrendszer (a szakemberek szétszéledtek), a környezeti engedély kiadása teljesen formálissá vált, leggyakrabban a humántőke-hiányos hatóság azt állapítja meg: minden oké, jelentős környezeti hatás nem várható, legyen szó alföldi akkumulátorgyárról, vagy balatoni megakikötőről.”
Ez az ARC kiállításon látható plakát azt ábrázolja, mekkora partszakaszt hagytak szabadon a szántódi Balaton-part egy részén a Balaland nevű luxusberuházás építői: mintegy 3 métert
Forrás. ARC
Borászok harca
„Ki lehet okoskodni az engedélyt, elég végigmenni a Balaton északi partján: a borturizmus címszóval épített házak java részének nincs köze se a borhoz, se a turizmushoz” – mondta ugyanezt lapunknak korábban más szemszögből Jásdi István csopaki borász, hozzátéve: a több mint 20 éves Balaton-törvény értelmében szőlőterületen csak akkor lehet építeni, ha a birtok nyolcvan százalékán szőlő van, építési engedély pedig csak a szőlőműveléssel vagy borturizmussal összefüggő építményre adható. „ Egyre nagyobb harcot vívunk az ingatlanspekulációval – teszi hozzá a borász. – Csopakon 120-140 millió forintért is kelnek el ma már szőlőterületek, de beszélnek 400 milliós telekárról is Füreden. Ezt szőlőből nem lehet kitermelni, és aki abból akar megélni, nem is tudja megfizetni. Nőnek ki sorra a földből a papíron gazdasági épületek, valójában nyaralók, papíron újabban már nem tűzivíztározóval, hanem gyümölcsmosóval, valójában úszómedencével. Persze vannak jogszabályok is, ellenőrző hatóságok is, de alig van látszata. Nemzeti kincs a Balaton, s az egyik értékét éppen az adja, hogy például Csopak és Füred között még szőlőterületek vannak. Még vannak...”
„Mint malac a jégen”
Lehetősége és bátorsága leginkább ma már csak egy-egy település civiljeinek van az ellenállásra, a szembeszegülésre (ahogyan az egyik balatonvilágosi képviselő mondta, egy önkormányzat ma nem szállhat szembe a kormányhivatallal), mint például az Aligai Fürdőegyesület (AFE), vagy a Mosolygó Balatonföldvárért nevű civil szervezet. Kérdés persze, hogy fellépésük többre is jó-e, mint időnyerésre (erre mondta Herényi Károly, a balatonföldvári civilek elnöke: „Küzdünk, mint malac a jégen”), hiszen látjuk: Balatonföldváron közben „fű alatt” elkészül a kikötő a strandon, a Club Aliga ügyében pedig, mint azt legutóbb megírtuk, a kormány úgy módosította a fejlesztést három éve kiemelt beruházássá nyilvánító rendeletét – legalábbis az AFE értelmezése szerint, amit azóta sem igyekszik cáfolni senki –, hogy mind kevesebb lehetőséget adjon az „akadékoskodásra”. Vagyis hogy elhárítsa a még meglévő akadályokat a NER-nyomulás útjából, amit a kormányhivatalok, ahogy láttuk a példákból is, bőszen egyengetnek. S mivel nem kaptunk választ a kérdéseinkre, nem tudjuk, valójában így van-e, de az új építési törvénnyel egyes értelmezések szerint az is lehet a szándék, hogy „két legyet üssenek egy csapásra”: ha a kormány mondhatja meg, hová mi épülhet a Balaton partján, az a civileket és a bíróságokat is „kiiktathatja” a nyomulás útjából.
A NER balatoni nyomulásáról szóló cikksorozatunk korábbi részei ezek voltak:
A Narancs.hu azt is számba vette, milyen környezetromboló és hasonló beruházások valósultak meg vagy éppen folynak a tónál. A jobbára NER-es projekteket ebben a cikkünkben összegeztük:
Cikkünk a Transparency International Magyarország mentorprogramja keretében készült.
(Címlapképünkön: Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter (k), Szepesi Richárd, a Dreamland Holding cégcsoport tulajdonosa (j4) és családtagjai, valamint Dieter Prachner szállodaigazgató (j2) és Rob Timmermann, az Accor alelnöke (j) az ötcsillagos Mövenpick BalaLand Resort és FamilyPark átadásán Szántódon 2023. március 31-én. A hotel a magyar Dreamland Holding turisztikai ingatlanfejlesztő csoport beruházásában épült fel, a több mint 20 milliárd forintos fejlesztést az állam 7 milliárd forinttal támogatta. Fotó: MTI/Vasvári Tamás) | A kormányhivatalok egyengetik a NER-nyomulás útját | Hogyan foglalnak teret a NER-közeli körök a Balatonnál, esetenként bírósági ítéleteken, törvényi tiltásokon, rendeleteken is átlépve, újabban ezt már nyíltan is felvállalva? A Narancs.hu cikksorozatában a nagy nyomulás hátterével, módszereivel foglalkozunk, arra keresve a választ: hogyan jutottunk el a máig, amikor már-már a NER maga a törvény. Mostani cikkünkben arról írunk: bár a kormányhivatalok is nagyon „igyekeznek” egyengetni a nyomulás útját, a Lázár-féle minisztérium friss építésitörvény-tervezete tovább „egyszerűsítheti” a fideszes körök balatoni térfoglalását. | null | 1 | https://magyarnarancs.hu/kismagyarorszag/a-kormanyhivatalok-egyengetik-a-ner-nyomulas-utjat-262605 | 2023-10-17 00:00:00 | true | null | null | Magyar Narancs |
A Mészáros család földközi-tengeri hajózása kapcsán derült ki, hogy a régebbi (a legújabb, 62 méteres szuperjachtnál szolidabb méretű) NER-jachtokat birtokló máltai cégben Szíjj László mellett felbukkant egy másik útépítő mágnás, Rencsár Kálmán is. A G7 részletezte, hogy közel 7 milliárd forintnak megfelelő pénzt betolva szerzett tulajdonrészt az utóbbi években veszteséges offshore cégben.
A Bács-Kiskun megyei vállalkozó leginkább a közpénzes tendereken sikeresen szereplő útépítő Soltút Kft.-ről ismert. Döntő része volt a cég eredményeinek abban, hogy Rencsár és családja a legutóbbi gazdaglistán már a 40. helyen szerepelt, 49,6 milliárd forintra becsült vagyonnal.
Rencsárék először 2020-ban kerültek fel a listára 29 milliárd forinttal, és ebből három év alatt majdnem 50 milliárdot csináltak. A Soltút árbevétele tavaly bő 57 milliárd forint volt, csak ez az egy cég két év alatt 29 milliárd forint nyereséget hozott össze adózás után. Hogy teljes egészében Rencsárnál landolt-e az osztalék formájában kivett pénzt, afelől ugyancsak a G7 cikke ébresztett kétséget, amiből kiderült, hogy az előző évekhez képest látványosan megugró 2021-es nyereség kilapátolásába besegített egy „csendestárs”. A Soltút az egyik példa arra, hogyan lehet a nyereséget csekély tulajdonhányaddal, de az osztalék nagyobb részére jogosító szavazatelsőbbségi részvények révén elcsatornázni a nyilvánosság elől rejtett részvényesnek.
A fő útépítő cég mellett vannak kisebb tagjai is a Rencsár-birodalomnak, a mérlegbeszámolóhoz fűzött kiegészítésben szerepel a Soltút leányvállalataként például a Medivia Kft. Ez a hódmezővásárhelyi cég a számok alapján nem tűnik túl izgalmasnak – árbevétele tavaly 850 millió, nyeresége 22 millió forint volt –, mégis a címlapokra került nemrég azzal, hogy
egy óriási közúti kartell részese volt 16 másik céggel együtt.
Nyolc éve folyó vizsgálódás végére tett pontot a Gazdasági Versenyhivatal (GVH), és összesen 284,8 millió forintos bírságot szabott ki 17 vállalkozásra az ország egészét lefedő összejátszások miatt. Azt állapította meg, hogy az útjelfestéssel és közúti táblázással foglalkozó vállalkozások nagy része felosztotta egymás között a piacot 2012 és 2014 között.
A Mediviára 21,95 millió forint versenyfelügyeleti bírságot rótt ki a GVH az indoklás szerint azért, mert társaival, a Belfry Út Kft., illetve a Magyar Plastiroute Kft.-vel „a közúti táblák kihelyezését és az útburkolati jelek festését érintő, a közép-magyarországi régióra vonatkozó, a status quo (piaci részesedések) fenntartására irányuló, a piac illetőleg az egyes tenderek felosztása, az árak egyeztetése és az árakra vonatkozó érzékeny információk megosztása révén megvalósuló, versenykorlátozó célú egységes, folyamatos és összetett jogsértést tanúsított”. Magyarul a tendereken indulva egyeztették az árakat, megegyeztek abban, mikor kié legyen a győztes ajánlat. A részletes határozatból az derül ki, hogy az ország egyes részeit más cégek uralták le, ugyanakkor akadtak átfedések, és a becsatolt cégvezetői beszámolókból az sejlik fel, hogy a főszereplő a Magyar Plastiroute Kft. lehetett, melyre 76,72 millió forint büntetést rótt ki rá a GVH.
A hódmezővásárhelyi székhelyű kft. árbevétele tavaly megközelítette a 2 milliárd forintot, tulajdonosa 2019 óta Pál Sándor, de a kartellügy idején volt köze Rencsárékhoz is. 2012 és 2019 között, tehát a versenyhivatal által feltárt kartellügy idején a Soltút tulajdonos volt a Magyar Plastiroute Kft.-ben. A kartellezők listáján szerepel a Bakony Plastiroute Kft. neve is, mellette 4,1 milliós büntetéssel. Ennek az ajkai székhelyű cégnek a fő tulajdonosa a Magyar Plastiroute.
Ezek szerint
a közel 300 milliós kartellügyben elmarasztalt cégek közül három is összeköthető Bács-Kiskun főmilliárdosával, Rencsár Kálmánnal. A három kft.-re összesen több mint 100 millió forint büntetést szabott ki a GVH, ez az összbírság több mint harmada.
(A GVH-határozat alapján a Magyar Plastiroute-tal összejátszó másik szereplő, a Belfry Út ugyancsak a NER-hez kapcsolható cég, de a kartellezés időszakában még nem a Belfry GmbH tulajdonában állt. A Belfry a régióban villámgyorsan terjeszkedő csoport, amelyre kezdetben a Strabaggal közösen elnyert közbeszerzések miatt figyeltek fel, később a szlovén sajtó pendítette meg, hogy a Belfryn keresztül reklámpénzek érkezhettek a Janez Jansa volt miniszterelnököt támogató sajtóorgánumokhoz, és azt érzékeltették, hogy ez nem független attól, hogy Jansa a Fidesz szövetségese.)
A közbeszerzésekből automatikus a kizárás, de van rá megoldás
A kartellügynek a határozattal nincs vége, a kartellezésben részt vevők felelősségre vonása a következő lépés. Cégszinten pedig a kartellügy miatti elmarasztalás automatikusan a közbeszerzésekből történő kizárással jár. A GVH feltölti a vétkesek nevét egy hivatalos listára, azután a közbeszerzések ajánlatkérőinek felelőssége, hogy betartsák a jogszabályt, és ne fogadják be a megbukott cégek ajánlatát. A kizárás nemcsak a tényleges ajánlattételre vonatkozik, hanem érintettje alvállalkozó sem lehet, illetve alkalmasság igazolásában sem vehet részt, azaz referenciát sem nyújthat más számára. Amennyiben a GVH határozatának végrehajtására a bíróság halasztó hatályt rendel el, a kizárás hatálya csak a bíróság végleges döntésétől él – válaszolta kérdésünkre a versenyhivatal. Hozzáfűzték, hogy az elmarasztalt vállalkozások a Közbeszerzési Hatóság előtt élhetnek az úgynevezett öntisztázás lehetőségével, ez esetben mentesülhetnek a kizáró ok hatálya alól. Arról van szó, hogy ha egy újabb közbeszerzési eljárás előtt egy kartellezésért elmeszelt cég olyan intézkedéseket hoz, melyekkel „a kizáró ok fennállásának ellenére kellőképpen igazolja a megbízhatóságát”, akkor a bíróság erről igazolást ad ki, és ezt az ajánlatkérőknek mérlegelés nélkül el kell fogadniuk, vagyis a cég indulhat a versenyben.
Érdeklődtünk, hogy a kartellezés esetében a vétkes cég tulajdonosára milyen szankció vár, magyarul a Soltút is kiesik-e a közbeszerzésekből egy időre. A válasz azonban nem: „a közbeszerzésekről szóló törvény 62. §-a adott gazdasági szereplőre vonatkozó rendelkezést tartalmaz, így a kizárás csak a jogsértést ténylegesen elkövető és bírságban részesülő vállalkozást érinti.” A tényleges ajánlattevő pedig a Medivia, a Magyar Plastiroute, illetve a Bakony Plastiroute volt, bármi közük is van/volt a Soltúthoz, Rencsárék fő cégét tehát nem érheti hátrány a GVH büntetése miatt.
Nagy építőipari cégeknél egyébként régóta az a gyakorlat, hogy leányvállalatok láncolatát hozták létre, ami ezek szerint amiatt is praktikus, hogy a felelősségre vonás meg se karcolja a fő vállalatot.
Ami a GVH-határozatban megjelölt cégeket illeti, a döntés kézhezvételétől számítva 30 napjuk van eldönteni, hogy megtámadják-e a határozatot. A GVH kérdésünkre jelezte, már érkezett kereset, ezek szerint lesz olyan cég, amelyik vitatja a döntést és a bírósághoz fordul. | A jachtos milliárdos három érdekeltsége is lebukott az egész országot behálózó közúti kartellügyben | A NER-jachtok előző generációját birtokló offshore cégbe bevásárló Rencsár Kálmánnal lehet összekötni három olyan társaságot, amelyeket kartellezés miatt meszelt el nemrég a Gazdasági Versenyhivatal. A hivatal az országos méretű és évekig tartó összejátszásban részt vevő cégekre összesen közel 300 millió forint bírságot szabott ki, a legtöbbet a Rencsár-féle érdekeltségekre. | null | 1 | https://24.hu/fn/gazdasag/2023/10/18/jacht-milliardos-rencsar-kalman-lebukott-kozuti-kartell-gvh/ | 2023-10-18 00:00:00 | true | null | null | 24.hu |
Újabb turisztikai támogatásokat osztott ki a Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ) az általa felügyelt Kisfaludy Program keretében – a legnagyobb összeget, ötmilliárd forintot Kreinbacher József üzletember cége, a Chain Bridge Experience Kft. kapta attrakciófejlesztésre. Miután ennél több információ nem derül ki a Kisfaludy Program weboldalán szereplő támogatásról, ezért megkerestük a „pezsgőkirály” cégét, hogy megtudjuk, pontosan mi épül. Ám csak annyit árultak el, hogy Budapesten valósul majd meg a beruházás, de hogy pontosan hol és mi épül, azt titkolja nemcsak a cég, de a Magyar Turisztikai Ügynökség is.
„A Chain Bridge Experience Kft. a Kisfaludy Program által nyújtott vissza nem térítendő támogatást azonos összegű önrésszel egészítik k. Az így megvalósuló beruházásnak köszönhetően egy rendkívül egyedülálló és igazán különleges budapesti turisztikai beruházás valósul majd meg” – írta a cég a lapunknak küldött válaszában. Az MTÜ is csak a projekt különlegességét emelte ki, de konkrétumokat nem árult el.
Kerestük a fővárosi vezetést, hátha a Városházán tudnak a különleges turisztikai attrakcióról, de azt válaszolták, hogy
a Fővárosi Önkormányzatnak nincs tudomása ilyen beruházásról.
Annyit sikerült még kiderítenünk, hogy nem a Kreinbacherék által tervezett Sikló-projektről van szó, melynek ügye egyébként idén májusban került a Kúria elé, miután az illetékes bíróság első fokon törölte a környezetvédelmi engedélyt.
Kreinbacher József a 24.hu-nak adott, 2020-as interjújában beszélt a nagyszabású budapesti terveiről, melyek közül az egyik már meg is valósult: májusban nyílt meg a Madame Tussauds budapesti múzeuma. Egy másik interjúban elmondta, hogy a beruházás mértéke meghaladta a 12 milliárd forintot, amihez a Kisfaludy Programból 3,1 milliárd forintot kaptak. A fennmaradó hányadot alapvetően saját tőkéből és kereskedelmi bankok hiteleiből teremtették elő.
Az építőipari tapasztalattal is rendelkező Kreinbachernek a Sikló-projekten és a Madame Tussauds múzeumon kívül egyéb budapesti álmai is vannak, a 24.hu-nak a már idézett interjúban úgy fogalmazott: „a gellérthegyi siklón kívül van a fejemben vagy három projekt Budapesten.” Könnyen lehet, hogy ezek egyike valósul meg a turisztikai ügynökség támogatásával.
Esztergom és Hévíz is milliárdos támogatást kapott
Nemcsak Kreinbacherék kaptak kiemelkedő állami támogatást, a Hévíz-Balaton Airport Kft.-nek is jutott 3 milliárd forint. Ezzel az állam az egyik zsebéből a másikba tette át a pénzt, ugyanis 2020-ban az állam tulajdonába került a sármelléki repülőteret üzemeltető Hévíz-Balaton Airport Kft. 90 százalékos tulajdonrésze. E támogatással kapcsolatban is kerestük az MTÜ-t, de részleteket ebben az esetben sem közöltek, csak annyit írtak, hogy
megújul a Hévíz Balaton Airport. | Titkolják, milyen budapesti attrakcióra kapott ötmilliárdos támogatást a pezsgőkirály | A Fővárosi Önkormányzat nem tud a beruházásról, de annyit sikerült kiderítenünk, hogy nem a Sikló-projektről van szó. | null | 1 | https://24.hu/belfold/2023/10/17/budapest-attrakcio-turizmus-kreinbacher-jozsef-magyar-turisztikai-ugynokseg/ | 2023-10-17 00:00:00 | true | null | null | 24.hu |
A kormány rendre tagadja, hogy kormánygépként használja a Magyar Honvédség által vásárolt Airbus A319-es repülőt, azonban a külföldi utakról szóló hivatalos statisztikák egészen mást mutatnak. A géppel azonban nem csak Orbán Viktor és egyes miniszterei repülnek előszeretettel, hanem a köztársasági elnök is.
Novák Katalin tavaly május óta összesen 44 alkalommal járt külföldön, ebből pedig 41 esetben ezt a különgépet vette igénybe.
(A hivatalos válasz szerint 4 alkalommal ment kereskedelmi járattal, ami összesen 45 utat jelentene, de a részletes táblázatba csak 44 úti célt tüntettek fel. A magyarázat szerint ugyanis lehetett olyan út, amely több államot érintett vagy át kellett szállni.)
A köztársasági elnök külföldi útjai a hivatala adatai alapján összesen több mint 115 millió forintba kerültek, azonban a közérdekű adatigénylésre küldött számokból nem derült ki, hogy hogyan számolták el az Airbus költségeit. Az államfőre jutó kiadások esetében mindenesetre néha egészen alacsony adatokat küldött a Sándor-palota: a hivatalos tájékoztatás szerint például Novák Katalinra mindössze 12 ezer forintos költség jutott, amikor Portugáliába utazott, Londont és Izraelt kevesebb mint 18 ezer forintból járta meg, de a négynapos kanadai út során is csak 61 ezer forintot tüntettek fel ráeső költségként.
A köztársasági elnök beiktatási beszédében azt mondta: „Számíthatnak rám azok a magyarok is, akik a többség számára láthatatlan helyeken, rossz körülmények között élnek. Ott leszek közöttük, leülök a sámlira, meghallgatom és képviselem őket. Fül, szív és száj akarok lenni azok számára, akiket most kevésbé hallunk, látunk és értünk, hogy érezzük: összetartozunk”. Novák Katalin ugyanakkor nem feledkezik meg a reprezentációról sem: az általa használt rezidenciát csaknem 280 millió forintért újították fel, lett benne kutyakennel, valamint zene- és sminkszoba is. Ezt az ingatlant utódja is használja majd.
Külföldi aktivitása mindenesetre nem jelent meglepetést, már a megválasztásakor jelezte, hogy elődeihez képest sokkal erőteljesebb diplomáciai tevékenységre törekszik. A miniszterelnökkel ellentétben például személyes látogatást is tett Ukrajnában, ez a hivatalos adatok szerint 556 ezer forintba került.
A Sándor-palota kommunikációs osztálya azt nem árulta el, hogy pontosan kik alkották az államfő delegációját, ezzel kapcsolatban csak annyit írtak: Az elnöki delegáció összeállítása az észszerűség és a hatékonyság mellett a 2258/2000. (X. 31.) Korm. határozat, valamint a 9/2015. (II. 20.) KEH utasítás figyelembevételével történik. | Novák Katalin szinte minden külföldi útjára különgéppel utazott | Beiktatása óta összesen 44 hivatalos úton járt külföldön Novák Katalin köztársasági elnök, ebből 41 alkalommal az állami tulajdonban lévő Airbus A319-es repülővel utazott – tudta meg az rtl.hu. Kövér László tavaly óta hétszer járt más országokban munkaúton, és minden alkalommal kereskedelmi járattal ment. Az egy látogatásra jutó költség viszont jóval magasabb a házelnök esetében, a hét út ugyanis 57 millió forintba került, míg Novák Katalin külföldi tárgyalásaira a hivatalos adatok alapján kétszer ennyit, összesen 115 millió forintot költöttek, de ebből hatszor annyi külföldi út jött ki, mint Kövér László esetében. | null | 1 | https://rtl.hu/belfold/2023/07/17/novak-katalin-kulfoldi-ut-koltseg-kulongep-airbus-kover-laszlo | 2023-07-17 14:09:00 | true | null | null | Rtl.hu |
Tavaly januártól idén június közepéig 51 hivatalos látogatást tett külföldön Orbán Viktor kormányfő, ezek közül 18 alkalommal vette igénybe a Magyar Honvédség által vásárolt Airbus A319-es különgépet – tudta meg az rtl.hu. Az utazások a Külgazdasági és Külügyminisztérium adatközlése szerint a napidíjat, a szállást és az útiköltséget is beleértve körülbelül 502 millió forintba kerültek.
A tárca ugyanakkor megtagadta a költségek részletezését, így nem lehet tudni, hogy utazásai során milyen áron szállt meg a miniszterelnök, vagy hogy milyen összegű napidíjakat vett fel. A pontos adatokért megkerestük Orbán Viktort is a sajtósán keresztül, de kérdéseinkre nem érkezett válasz.
A Szijjártó Péter vezette minisztérium – korábbi adatkérésünkre hivatkozva – ezúttal tehát csak összesítve küldte el a költségeket 2022. január elsejétől: e szerint
az 51 út 502 millió forintos költségvetéséből 395 millió forintot fordítottak szállásra, 14 millió forintot napidíjra, míg az útiköltség 93 millió forint volt.
Az adatok részletezése azért volna fontos, mert több esetben is felmerült, hogy kifejezetten drágán, luxuskörülmények között béreltek szállást a kormányfő delegációjának. Ilyen volt például a tavaly júliusi bécsi látogatás, ahol a magyar küldöttség az osztrák főváros egyik legdrágább hoteljében szállt meg.
Azt nem tudni, hogy ez végül mennyibe került az adófizetőknek, de amikor legutóbb még közölték a részletes adatokat, kiderült például, hogy a tavaly januári párizsi út során a 7 fős delegáció szállására 5,2 millió forintot számoltak el, ami fejenként csaknem 750 ezer forintot jelent.
A költségeket tekintve egyébként az is figyelemreméltó, hogy igen alacsony összeget tüntetnek fel az összesített útiköltségnél: az 51 látogatásra 93 millió forintot írtak, pedig csak az üzbegisztáni Szamarkandba 49 fős delegáció ment Orbán Viktorral, Kairóba 43-an, míg például a türkmenisztáni útra 38-an kísérték el őt. Az alacsony összeg hátterében feltehetően az áll, hogy – Novák Katalin köztársasági elnök látogatásaihoz hasonlóan – nem lehet tudni, pontosan milyen áron számolják el az Airbus A319-es különgép használatát. Az adatok alapján ez a költség valószínűleg nem az utakat szervező külügyminisztériumnál keletkezik.
Az ömlesztett költségekkel azt is elfedi a kormány, hogy mennyibe került Orbán Viktor pisai kitérője. Mint ismert, március elsején a kormányfő Kairóból hazafelé nem Budapesten szállt ki, hanem az onnan ezer kilométerre nyugatra lévő Pisában, majd két nap múlva több kép is készült arról, hogy feleségével Firenzében és Velencében sétál. Hadházy Ákos független országgyűlési képviselő szerint a kitérő „alsó hangon 3-4 millió forintba került az adófizetőknek”, ezért feljelentést tett, de az ügyészség azt állapította meg, hogy nem történt hűtlen kezelés.
A miniszterelnök általában 15-30 fős kísérettel utazik, a delegáció tagjai pedig gyakran ugyanazok. Időnként elkíséri egy meg nem nevezett családtagja is, a korábbi utak alapján ő feltehetően a felesége lehet. (A jogszabályok, valamint a Nemzeti Adatvédelmi- és Információszabadság Hatóság állásfoglalása alapján a tárca nem köteles megnevezni a családtagot.)
A delegációnak gyakori tagja Havasi Bertalan, a miniszterelnök sajtósa, Rahói Zsuzsanna főtanácsadó, Orbán Balázs, a miniszterelnök politikai tanácsadója, valamint Máté János, a Miniszterelnöki Programiroda vezetője, de például Üzbegisztánban a kíséret tagja volt Paks II. vezérigazgatója is.
Nagy port kavart, amikor Orbán Viktor tavaly szeptemberben (tehát az ukrajnai háború kitörése után) személyesen vett részt Mihail Gorbacsov temetésén Moszkvában, miközben más nyugati vezetők az orosz agresszió elleni tiltakozásul távol maradtak a szertartástól. Akkor vele tartott Kónya Imre, volt MDF-es politikus, Schmidt Mária, a Terror Háza Múzeum főigazgatója, valamint Deutsch Tamás EP-képviselő is. Ez a delegáció 18 fős volt összesen, de például Silvio Berlusconi volt olasz miniszterelnök temetésére csak 13 fős magyar küldöttség ment. | Megtudtuk, mennyibe kerültek Orbán Viktor külföldi útjai – a látogatások több mint harmadában különgéppel ment | Tavaly január óta 18 alkalommal repült külföldre az állami különgéppel Orbán Viktor – derült ki a Külgazdasági és Külügyminisztérium adataiból. A kormány ugyanakkor már nem hajlandó elárulni, hogy az egyes utakon milyen áron szállt meg a miniszterelnök delegációja, valamint hogy mekkora napidíjat utaltak ki a résztvevőknek, ehelyett inkább csak összesített adatot közöltek. Az összeg így is figyelemreméltó: 2022 eleje óta több mint 500 millió forint ment el a kormányfő utazásaira. | null | 1 | https://rtl.hu/belfold/2023/07/31/orban-viktor-kulfoldi-ut-kulongep-airbus-honvedseg | 2023-07-31 14:13:00 | true | null | null | Rtl.hu |
Halmai Katalin (Brüsszel);
megfigyelés;Európa Tanács;lehallgatás;kémbotrány;Pegasus;
2023-10-12 06:30:00
Pegasus-botrány: három hónapot adtak Magyarországnak, hogy választ adjon a lehallgatási programok használatáról
A kémszoftverek politikai célú használata több ponton is beleütközik az Emberi Jogok Európai Egyezményének előírásaiba – figyelmeztet az Európa Tanács (ET) Parlamenti Közgyűlésében szerdán nagy többséggel megszavazott jelentés és ajánlás.
A strasbourgi székhelyű, 46 országot tömörítő páneurópai szervezet felszólítja Magyarországot – és a kémszoftverrel való visszaéléssel vádolt többi tagállamot –,
Az Európa Tanács elvárja azt is, hogy a nemzeti hatóságok
A tagállamok parlamenti képviselőiből álló közgyűlés szerint az országoknak mindaddig tartózkodniuk kell a Pegasus típusú szoftverek bevetésétől, amíg a titkos megfigyelésre vonatkozó törvényeik nem felelnek meg az emberjogi egyezmény követelményeinek. A testület ennek értékelését a Velencei Bizottságra bízná.
Peter Omtzigt, az ET-jelentés holland néppárti előadója a parlamenti képviselők szerdai vitájában rámutatott:
– Miért van hatáskörünk rá? Azért, mert az állambiztonság leple alatt az egyezmény előírásainak legszörnyűbb megsértése zajlik – magyarázta a politikus Nacsa Lőrincnek. A fideszes képviselő hozzászólásában azt fejtegette, hogy sem az EU-nak, sem a strasbourgi szervezetnek nincs joga kutakodni az államok nemzetbiztonságát érintő ügyekben. Nacsa szerint a jelentés előadója azt sem vette figyelembe, hogy a magyar adatvédelmi hatóság már megvizsgálta a Pegasus hazai alkalmazását és mindent rendben talált.
- válaszolta zárszavában Omtzigt, akinek frissen alapított pártja a jövő hónapban esedékes holland parlamenti választások egyik nagy esélyese.
A szerdán elfogadott dokumentumokban a parlamenti képviselők javasolják, hogy az ET legfelső döntéshozó fóruma, a Miniszteri Bizottság intézzen konkrét ajánlásokat a tagállamokhoz a kémprogramok beszerzéséről, felhasználásáról, értékesítéséről és exportjáról. Megfontolásra ajánlják egy erről szóló európai egyezmény elfogadását is. | Pegasus-botrány: három hónapot adtak Magyarországnak, hogy választ adjon a lehallgatási programok használatáról | A kémszoftverek politikai célú használata több ponton is beleütközik az Emberi Jogok Európai Egyezményének előírásaiba – figyelmeztet az Európa Tanács (ET) Parlamenti Közgyűlésében szerdán nagy többséggel megszavazott jelentés és ajánlás. | null | 1 | https://nepszava.hu/3211847_pegasus-kembotrany-ejeb-megfigyeles-europa-tanacs | 2023-10-12 17:36:00 | true | null | null | Népszava |
Schadl-Völner-ügy: A koronatanú gyakran nem emlékszik arra, hogy ki hozta létre a kifizetéseket rögzítő mappákat
De házipénztárból legalább három is volt.
Csütörtökön folytatódott a Fővárosi Törvényszéken a sajtóban vád „koronatanújaként” is jellemzett F. Vivien meghallgatása.
Az idézőjel használata indokolt: a válaszok zöme a csütörtöki tárgyaláson F. Vivientől a „nem emlékszem” volt.
F. Vivien volt Schadl György irodavezetője, aki vádirat szerint rálátott a végrehajtó iroda kifizetéseire, és akinek az irodai számítógépén voltak azok az Excel-táblázatok, amelyekben a vádirat szerint korrupciós kifizetéseket is regisztráltak.
Mint ismert, az ügyészség azzal vádolja a Magyar Bírói Végrehajtói Kar (MBVK) volt elnökét, Schadl Györgyöt, hogy bűnszervezetet tartott fenn, a jól fizető posztokra saját embereit neveztette ki, akik az irodájuk nyereségének jelentős részét visszaadták neki, amiből ő összesen több mint 900 milliót kaszált ebből. Az ügyészség szerint a végrehajtókat Völner Pálon, az Igazságügyi Minisztériumi volt államtitkára közreműködésével neveztette ki, aki ezért Schadl-től havi 2-5 milliós apanázst, összesen 83 millió forintot kapott. Az ügyészség Schadl Györgyre 10, míg Völner Pálra 8 év börtönbüntetést kért.
F. Vivien még a korrupciós ügy kirobbanásakor „borított” az ügyészségnek, így a vádirat részben az ő állításaira alapozódik. Ő volt az, aki azt vallotta, arra tud gondolni”, hogy a végrehajtók a kinevezésükért fizettek Schadl Györgynek. Több végrehajtóról biztosan tudta, Schadl György szerezte a pozíciójukat, ők pedig utána rendszeresen adtak neki különféle összegeket. – Csak Völner Pál jut eszembe, aki segíthette a kinevezésekben – mondta ezen túl F. Viven arról, hogy a kinevezési jogkörrel nem bíró Schadl György hogyan érhette el, hogy az ő emberei foglalják el a végrehajtói helyeket.
A bíróság előtt már a korábbi üléseken megkezdődött F. Vivien meghallgatása. Mint korábban, a koronatanú ma is videón jelentkezett be, Tóth Erzsébet bírónő folytatta az ügyészség bizonyítékainak az ismertetését, így megnyitották az F. Vivien számítógépéről mentett adatállományt.
Egy tucatnyi mappáról és tartalmukról, Excel-táblázatokról van szó. Az eljárás azonban megakadt egy kicsit, mégpedig amiatt, hogy F. Vivien a számítógépén la mappák legtöbbjéről úgy nyilatkozott, hogy nem emlékszik, hogy ki hozta létre őket. – A mappák és fájlok nagy részét én hoztam létre, de nem tudom kizárni, hogy van olyan mappa, amelyet nem én hoztam létre. – Nem tudom megmondani, hogy ki hozta létre, csak valószínűsíteni tudom – volt a leghatározottabb válasza egy védői kérdésre, táblázatok zömének létezését elintézte azzal, hogy nem emlékszik vagy nem tudja, hogyan jöttek létre. Bár a számítógépe négyjegyű kóddal volt védve, F. Vivien többször is úgy nyilatkozott nem tudja kizárni, hogy valaki más ne tudott volna írni ezekbe a dokumentumokba. Olyan eset nem rémlett neki, hogy valaki ténylegesen írt volna, Schadl György szerint ő pedig belépni sem tudott a számítógépébe.
2018- tól kezdte vezetni F. Vivien a kiadásokat, előzőleg Sz .Kálmán vezette papíron. Ekkor született meg a 2018-as „házipénztár” nevű Excel-fájl, amelyet 2019 márciusáig vezettek. – Ebbe konkrétan kicsoda írhatott? – kérdezte az egyik védő. – Nem tudok megnevezni konkrétan olyan személyt, aki ebbe beleírt – felelte F. Vivien, aki szerint a 2018-as házipénztárból ráadásul három darab is volt. Miért született ebből három darab? - kérdezte a bírónő. – Nem tudom megmondani – válaszolt a koronatanú. A „Fizulista Szigetszentmiklós” nevű fájlt F. Vivien szerint nem ő hozta létre. – Nem emlékszem, hogy ki hozta létre a mappákat. Én használtam, M. Viktorral közösen használtuk őket – mondta.
A bizonyítékok ismertetése után a védők tehettek fel kérdéseket F. Viviennek.
Először a 2021. októberi rajtaütés részleteiről és a vádalkujáról beszélt F. Vivien. „Az ügyészségen elhangzott a kérdés, hogy sikerült-e döntenem az ügyben? És nagy nehezen azt a döntést hoztam, hogy amit tudok, azt feltárom” – mesélte el F. Vivien arról, hogy miért kötött vádalkut.
Mint elmondta a készenléti rendőrség a monori végrehajtó irodából vitte őt az ügyészség épületébe. F. Viven nem emlékszik a megállapodás részleteire, mint mondta „ketten voltak jelen az ügyészség részéről”. Arra emlékszik, hogy a tanúvallomást követően várni kellett, hogy az ügyészség engedélyezze a megállapodást.
A tárgyaláson a védők erőfeszítése arra irányult, hogy F. Vivien vallomásában pontról-pontra bebizonyítsák, hogy a nő csak hallotta, vagy következtette mindazokat, amelyeket a vallomásban tényként állított. Ezeket javarészt F. Vivien elismerte, azaz személyesen ő nem látott kifizetést Völner Pálnak, illetve személyesen nem látott olyat, hogy a kiválasztott jelölteknek kiosztották volna a végrehajtói helyeket. (Itt érdemes megemlíteni: az érintett végrehajtók egy kivételével elismerték a bűncselekményt.)
„Amikor Gyuri saját céljaira kért pénzt, akkor én annyit írtam az összeg mellé, hogy Gyuri” – mondta.
„Tudtam azt, hogy Schadl György és Völner munkakapcsolatban van” – hangzott el F. Vivien vallomásában, ám a védői kérdésre kiderült, arra nem emlékszik, hogy ez milyen időszakra vonatkozik.
„Nekem arról volt tudomásom Dr. Schadl György elmondásából, hogy ezeknek az összegeknek a célja az volt, hogy átadja Völner Pálnak” - folytatta a nő, másutt viszont úgy fogalmazott, hogy „Schadl valamikor az elején vagy menet közben közölte, hogy a kifizetések Völner Pálnak mennek”, ugyanakkor azt nem közölte, hogy mi volt a pénzösszegek célja.
A védői kérdésekre F. Vivien úgy pontosított, hogy „az csak feltételezés volt” hogy a végrehajtói helyekre történő kinevezéseket előre leszervezték, mivel ilyet konkrétan nem látott. | Schadl-Völner-ügy: A koronatanú gyakran nem emlékszik arra, hogy ki hozta létre a kifizetéseket rögzítő mappákat | Csütörtökön folytatódott a Fővárosi Törvényszéken a sajtóban vád „koronatanújaként” is jellemzett F. Vivien meghallgatása. | null | 1 | https://nepszava.hu/3211891_schadl-volner-ugy-f-vivien-koronatanu-schadl-gyorgy-vegrehajto-kifizetes-mappa-nem-emlekszem | 2023-10-12 17:46:00 | true | null | null | Népszava |
Schadl-Völner-ügy: előkerült egy nagy ellentmondás
Zsinórban másodszor szerepelt finoman szólva is furcsán a a korrupciós ügy koronatanúja a bíróság előtt.
Mint arról írtunk, múlt héten F. Vivien, a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar (MBVK) egykori elnökének volt irodavezetője zömmel a „nem emlékszem” választ adta az ügyvédek kérdéseire. Ennek kapcsán kedden egy nagy ellentmondásra hívta fel a figyelmet a bíróságon Gellér Balázs, Schadl György és szintén vádlott feleségének ügyvédje: Gellér Balázs szerint 2021. november 5-én, amikor Schadlt és az ügy koronatanújává vált F. Vivient az ügyészség elkapta, a nő még azelőtt köthetett megállapodást együttműködésről az ügyészséggel, hogy vallomást tett volna. Gellér Balázs erre abból következtetett, hogy a koronatanú tanúvallomásának ügyiratszáma nem szerepel a megállapodáson.
F. Vivien állította, hogy úgy emlékszik, előbb tanúvallomást tett és csak utána állapodtak meg, de nem tudja már konkrétan. A nő egyébként korábbi vallomásaiban többször magának is ellentmondott. Volt, hogy az ügy nyomozati szakaszában arról beszélt, Schadl a végrehajtói kar teljes vezetőségét a kezében tartja, azonban tegnap Morvai Attila, Schadl egy másik ügyvédjének kérdésére a kar korábbi vezetőségének tagjait sem tudta megnevezni és arról sem tudott semmit, hogy Schadl milyen kapcsolatban van az elnökséggel. Nem tudott konkrétat mondani Schadl kapcsolatrendszeréről sem: azt csak feltételezte, hogy Schadl Völner Pál szintén gyanúsított, bukott fideszes államtitkáron keresztül intézte a végrehajtói kinevezéseket. Azt sem tudta alátámasztani, hogy ez így volt, sem azt nem tudta megmondani, miből következtetett erre.
Az ügyészség nem csak a koronatanúra számíthat, őket erősíti az is, hogy egy kivételével az ügyben megvádolt összes végrehajtó a váddal egyezően ismerte be bűnösségét, vagyis hogy fizetett Schadlnek a kinevezéséért.
Mint arról többször beszámoltunk, az ügyészség azzal vádolja Schadl Györgyöt, hogy bűnszervezetet tartott fenn, a jól fizető posztokra a saját embereit neveztette ki, akik az irodájuk nyereségének jelentős részét visszaadták neki. Ebből a vádirat szerint összesen több mint 900 milliót kaszált. Az ügyészség szerint a végrehajtókat Völner Pál, az Igazságügyi Minisztérium bukott államtitkára közreműködésével neveztette ki, aki ezért Schadltól havi 2-5 milliós apanázst, összesen legalább 83 millió forintot kapott. Az ügyészség Schadl Györgyre 10, míg Völner Pálra 8 év börtönbüntetést kért. | Schadl-Völner-ügy: előkerült egy nagy ellentmondás | Mint arról írtunk, múlt héten F. Vivien, a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar (MBVK) egykori elnökének volt irodavezetője zömmel a „nem emlékszem” választ adta az ügyvédek kérdéseire. Ennek kapcsán kedden egy nagy ellentmondásra hívta fel a figyelmet a bíróságon Gellér Balázs, Schadl György és szintén vádlott feleségének ügyvédje: Gellér Balázs szerint 2021. november 5-én, amikor Schadlt és az ügy koronatanújává vált F. Vivient az ügyészség elkapta, a nő még azelőtt köthetett megállapodást együttműködésről az ügyészséggel, hogy vallomást tett volna. Gellér Balázs erre abból következtetett, hogy a koronatanú tanúvallomásának ügyiratszáma nem szerepel a megállapodáson. | null | 1 | https://nepszava.hu/3212450_schadl-volner-ugy-ellentmondas | 2023-10-17 17:53:00 | true | null | null | Népszava |
Megbízhatóan égeti a közpénzt az állami Élelmiszermentő Központ Nonprofit Kft., amelynek célja, hogy a kereskedelmi szektorban csökkentse, illetve megelőzze az élelmiszer-hulladék keletkezését. Most nettó 1,8 milliárdot költenek az informatikai rendszerük üzemeltetésére, amit nettó 2,2 milliárdért építettek ki. A cég ennek ellenére tavaly egy kilogramm élelmiszert sem gyűjtött be, a feladatellátáshoz szükséges logisztikai hálózatra pedig még csak most írtak ki közbeszerzést.
Informatikai kiszolgáló rendszer üzemeltetésére írt ki közbeszerzési eljárást az állami tulajdonú Élelmiszermentő Központ Nonprofit Kft. (ÉMK) júliusban. Az eredmény a napokban jelent meg az uniós közbeszerzési értesítőben. Ebből kiderül, hogy a nettó 1,8 milliárdos megbízás 1 + 1 éves időtartamra szól. A kiírásra ketten jelentkeztek: az Areus Infokommunikációs Zrt. és az SCI-Hálózat Távközlési és Hálózatintegrációs Zrt. Utóbbi lett a befutó, miután előbbi ajánlata érvénytelen lett. Az SCI összesen 1, 79 milliárd forintért vállalta a munkát.
Hogy miből futja minderre az állami cégnek, nem tudni. (A kérdés persze költői: az adófizetők pénzéből.) Az ÉMK éves forgalma ugyanis tavaly 0 forint volt, és 167 milliós veszteséggel zárta az évet.
Ennél is érdekesebb azonban az a válasz, amit 2022 decemberében kaptunk a cégtől közadatigénylésünkre. Azt szerettük volna megtudni, hogy megalakulásuk óta mennyi élelmiszert gyűjtöttek be, abból mennyit és hány szervezetnek osztottak ki, továbbá milyen koordinációs szerződéseket kötöttek élelmiszer-osztásra. A kft. 45 nap után közölte, hogy: „az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletről szóló 2008. évi XLVI. törvény alapján az ÉMK felé az élelmiszer-kiskereskedők részéről élelmiszer-felajánlás 2022-ben nem történt.”
Vagyis az állami cég egyetlen bolttól sem kapott megmentésre szánt élelmiszert tavaly.
Ami nem csoda annak fényében, hog az ekr.gov.hu-ra feltölött dokumentumok szerint az ÉMK még csak most keres logisztikai partnereket a feladat ellátáshoz.
Ahogy azt a felhívásban írják: „Az Élelmiszermentő Központ Nonprofit Kft. (ÉMK) a kiskereskedelmi szektorban keletkező élelmiszerhulladék mennyiségének csökkentését tűzte ki célul, oly módon, hogy a felajánlott lejárat közeli termékeket begyűjti és karitatív szervezeteken keresztül a rászorulóknak eljuttatja. Ehhez a feladathoz kíván logisztikai szolgáltató partnert igénybe venni, aki a felajánlott élelmiszeradományokat a kiskereskedelmi egységekből, begyűjti és saját regionális raktárában a karitatív szervezetek által kért módon összekészíti, majd részükre kiszolgáltatja. A begyűjtési pontok becsült száma: 1200.”
Az ajánlattételi határidő szeptember 12-én járt le, de arról egyelőre nincs információ, hogy megtörtént-e a már a bírálat, és találtak-e partner(eke)t a feladatellátáshoz.
A 2022 február óta élő szabályozás szerint minden 100 milliárd forintnál nagyobb éves forgalmat lebonyolító élelmiszer-kereskedelmi láncnak kötelező újraelosztásra felajánlani a 48 órán belül lejáró minőségmegőrzési idejű (de még fogyasztható) élelmiszereket. A maradék élelmiszerek begyűjtésére és újraosztására (vagy legalábbis ennek megszervezésére) hozták létre az állami Élelmiszermentő Központ Nonprofit Kft.-t 2022 január elején.
Tehát a cég lassan két éve él, de valójában még a rendszer alapjait sem tették le. Az Élelmiszermentő Központ honlapján a mindennapi működéssel kapcsolatban mindössze annyi szerepel, hogy „az Élelmiszermentő Központ (ÉMK) szeptember 4-én Pest vármegye területén elindította próbaüzemű működését”. A sajtóközleményben ugyan nincs konkrét dátum, de a Vác Online Facebook-bejegyzése szerint a hír idén szeptemberre vonatkozott.
A hírről a Vác Online számolt be a Facebookon
További érdemi munkáról mindössze annyit találtunk még, hogy a cég dolgozói az Eötvös József Technikumban tartottak előadást diákok számára „Élelmiszerhulladékok – Problémák és megoldások az asztalon” címmel.
A civilek már évek óta csinálják
Egyelőre úgy tűnik tehát, hogy pár milliárd forint közpénzt már sikerült elkölteni, de eredménye még nincs az állami programnak. Ráadásul szükség sincs rá igazán: ezt a tevékenységet a Magyar Élelmiszerbank Egyesület már évek óta végzi.
A civil szervezet honlapja szerint indulása óta összesen 97 100 tonnányi (áruházaktól és gyártóktól átvett) élelmiszert osztott szét az országban, a szállítmányok értéke összességében meghaladta a 62,5 milliárd forintot. Csak tavaly 8651 tonna élelmiszer-adományt juttattak el ingyenesen 239 000 embernek Magyarországon 650 karitatív szervezeten keresztül.
A Magyar Élelmiszerbank Egyesület videója
Érdeklődtünk az állami Élelmiszermentő Központnál, hogy ők idén eddig mennyi élelmiszert gyűjtöttek be a kereskedelemből és mennyit osztottak szét, illetve, hogy mit takar a próbaüzem. A cég azonban cikkünk megjelenéséig nem reagált a megkeresésünkre.
Homályos hátterű cégnél landolnak a közpénz-milliárdok
Aki viszont már biztosan jól járt az állami szervezet létrehozásával, az az SCI-Hálózat Távközlési és Hálózatintegrációs Zrt. A közbeszerzési hatóság oldalát böngészve ugyanis kiderült, hogy
az informatikai rendszer kialakítására már nettó 2,2 milliárd forintot költött el az ÉMK,
és ezt a megbízást is az SCI nyerte. A szerződés eredetileg nettó 1,5 milliárd forintról szólt, de az ár később feljebb kúszott, és a legutóbbi szerződésmódosításban már nettó 2,2 (azaz bruttó 2,8) milliárd forint szerepel.
A tendereket elnyerő informatikai cégről a HVG írt nyáron. A lap szerint az SCI tulajdonosa a Polaris Holding Zrt.-n keresztül a Turigum 2 Magántőke Befektetési Alap. Ennek tulajdonosi hátterét ugyan nem ismerjük, de az alapot kezelő társaság nemzetközi tanácsadói közül ketten is pozíciókat töltöttek be korábban az Orbán-kormányban vagy valamelyik állami szervezetnél.
Az egyikük a lap szerint Szarvas Ferenc, aki többek között az Államadósság-kezelő Központot vezette, de ül(t) a MÁV, majd a Budapesti Városüzemeltetési Központ vezérigazgatói székében és az MVM igazgatótanácsában is. A másik tanácsadó pedig Halasi Tibor, vagyis „a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium egykori vagyonpolitikáért felelős államtitkára, aki 2011-ben ugyan elbúcsúzott e tisztségtől, de utána a miniszterelnök tanácsadója lett”.
Az SCI-Hálózat Távközlési és Hálózatintegrációs Zrt. éves forgalma az elmúlt években 2,2 és 6 milliárd forint között mozgott, a nyeresége pedig 50 és 400 millió között – tavaly 158 millió forint lett. | Újabb milliárdokat éget el az élelmiszert nem mentő Élelmiszermentő Központ | Megbízhatóan égeti a közpénzt az állami Élelmiszermentő Központ Nonprofit Kft., amelynek célja, hogy a kereskedelmi szektorban csökkentse, illetve megelőzze az élelmiszer-hulladék keletkezését. Most nettó 1,8 milliárdot költenek az informatikai rendszerük üzemeltetésére, amit nettó 2,2 milliárdért építettek ki. A cég ennek ellenére tavaly egy kilogramm élelmiszert sem gyűjtött be, a feladatellátáshoz szükséges logisztikai hálózatra pedig még csak most írtak ki közbeszerzést. | null | 1 | https://atlatszo.hu/kozpenz/2023/10/11/ujabb-milliardokat-eget-el-az-elelmiszert-nem-mento-elelmiszermento-kozpont/ | 2023-10-11 00:00:00 | true | null | null | atlatszo.hu |
Információk helyett csillagos égbolt és szép havas hegycsúcsok fogadják azokat, akik a Multi Shoot Zrt. lőterének honlapjára látogatnak. Nemrég még részletes leírások voltak ott a lőtérről, az oktatókról és a választható programokról. Aztán megjelent cikkünk, amelyben leírtuk, hogy a honlapon partnerként állami és kormányközeli cégek bukkantak fel, a weboldal pedig átkapcsolt „karbantartási módra”. A cég vezetője Orbán Áron, Orbán Viktor miniszterelnök testvére.
A Mészáros Lőrinc féle ZÁÉV, Szíjj László Duna-Aszfaltja, de az állami Mátrai Erőmű és a Közép-Dunántúli Vízügyi Igazgatóság is partnerként szerepelt annak a Nógrád megyei lőtérnek a honlapján, amely Orbán Viktor miniszterelnök testvérének, Orbán Áronnak a szécsénkei ingatlanán épül. A lőteret működtető cég vezetője szintén Orbán Áron – írtuk meg szeptember végén. Pár nappal később pedig már nem volt elérhető a honlap.
„Karbantartási mód. Oldalunk hamarosan elérhetővé válik, addig is szíves türelmüket kérjük. Köszönjük!” – olvasható azóta, és jelenleg is a Multi Shoot Zrt. lőterének honlapján.
Mint megírtuk, a lőfegyverekkel, taktikai- és munkaruházattal kereskedő, 2017-ben alapított Multi Shoot Zrt. tulajdonosa dr. Tűzkő Nándor, akit az orvostársadalom a hírek szerint az Orbán-család házi nőgyógyászaként emleget. A cég székhelye Dunakesziben van, míg a fióktelepei Fóton, a Mátyás Király utca 1-ben, ahol Orbán Áron cégvezető is lakik, valamint Szécsénke (hrsz. 017/4. és hrsz. 018/2.) és Zámoly (hrsz.0177/14) településeken.
A főként lőfegyver- és ruházati kereskedelemmel foglalkozó cég vezetését tavaly vette át a miniszterelnök testvére. A zrt. éves bevétele meg is nőtt 2022-ben: a korábbi 91 és 119 millió forintos éves forgalom 271 millió forintra, a nyereség pedig 3,9 és 9,2 millióról 54 millióra nőtt. A cég által működtetett honlapon pedig felbukkant néhány állami és kormányközeli cég mint „partner”.
E-mailben felkerestük az összes vállalkozást, hogy megtudjuk, milyen formában kapcsolódnak a lőtérhez vagy a céghez. A megadott határidőig három cégtől kaptunk választ. Az állami MVM Csoport azt írta, hogy „az MVM hivatkozott honlapon megjelenített tagvállalatai (tehát az Atomix és a MAVIR – a szerk.) kizárólag
munkavédelmi termékek, biztonsági munkaruházat vagy védőeszközök beszerzése céljából állnak kapcsolatban a Multi Shoot Zrt.-vel.”
A Közép-Dunántúli Vízügyi Igazgatóság „a munkaruházatot és munkavédelmi kiegészítőket is értékesítő Multi Shoot Zrt.-től speciális műszaki jellemzőkkel rendelkező (szélsőséges időjárási és hőmérsékleti viszonyok között, vizes közegben történő munkavégzést biztosító) védőruhákat vásárolt 2021-ben és 2022-ben.”
A Bonafarm Csoport pedig közölte, hogy cégük és a Multi Shoot Zrt. között nem áll fenn üzleti kapcsolat. A Multi Shoot Zrt. portfóliójában megtalálható a munkaruházat-árusítás is, ennek kapcsán történt korábban kapcsolatfelvétel, azonban üzleti együttműködés nem született.
A többi vállalkozás megkeresésünkre nem reagált, ahogy maga a Multi Shoot Zrt. sem. Hadházy Ákos független parlamenti képviselővel felkerestük a helyszínt, illetve a cég fóti székhelyét is, hátha személyesen többet tudunk meg, de sehol nem sikerült találkozunk Orbán Áronnal vagy más illetékessel.
Hogy ezek után a lőtérnek, a honlapon szereplő cégeknek, esetleg valamelyik érintettnek vált zavaróvá a hirtelen jött figyelem, vagy tényleg csak egy random karbantartásról van szó, egyelőre nem tudni. Talán több kiderül, amikor a lőtér honlapja újra elindul majd.
Nyitókép: A Multi Shoot Zrt. lőterének honlapja 2023. október másodikán. | Cikkünk után lelőtték Orbán Áron lőterének honlapját „karbantartás miatt” | Információk helyett csillagos égbolt és szép havas hegycsúcsok fogadják azokat, akik a Multi Shoot Zrt. lőterének honlapjára látogatnak. Nemrég még részletes leírások voltak ott a lőtérről, az oktatókról és a választható programokról. Aztán megjelent cikkünk, amelyben leírtuk, hogy a honlapon partnerként állami és kormányközeli cégek bukkantak fel, a weboldal pedig átkapcsolt „karbantartási módra”. A cég vezetője Orbán Áron, Orbán Viktor miniszterelnök testvére. | null | 1 | https://atlatszo.hu/impakt/2023/10/03/cikkunk-utan-lelottek-orban-aron-loterenek-honlapjat-karbantartas-miatt/ | 2023-10-03 00:00:00 | true | null | null | atlatszo.hu |
Subsets and Splits
No community queries yet
The top public SQL queries from the community will appear here once available.