text
string | title
string | description
string | keywords
sequence | label
int64 | url
string | date
string | is_hand_annoted
bool | score
float64 | title_score
float64 | newspaper
string |
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
2020 végén a magyar kormány területet és üzemeltetési jogot vett az olaszországi város tengerpartján nagyjából 10 milliárd forintért. A helyszínen azóta se történt semmi, de a projektre 2019-ben létrehozott állami cég azóta is nyeli a közpénzt. A kormány kikötőnek hívja a megvásárolt ingatlant, de valójában egy volt olajfinomítóról van szó, amiből legalább 65 milliárd forintért csinálnának konténerhajók fogadására alkalmas teherkikötőt. A megvalósíthatósági tanulmányt azonban csak az ipartelep megvásárlása után rendelték meg, és bár 160 millió forint közpénzbe került, nem akarják nyilvánosságra hozni.
Szijjártó Péter magyar külügyminiszter és Matteo Salvini akkori olasz belügyminiszter 2019. július elején jelentette be, hogy Magyarország „tengeri kikötőt létesít” a Budapestről alig hatórás autóúttal elérhető olasz városban, Triesztben. Az adásvétel végül jócskán a hivatalos bejelentés után, 2020 végén zárult le. A magyar állam megvásárolta az Aquila S.r.l. nevű olasz céget, amely a terület egy részét és a 2074-ig szóló kikötői koncessziót birtokolta. A terület másik részét egy másik vállalkozástól vették meg, és az ügylet összesen körülbelül 10 milliárd forintba került.
A 2019-es hivatalos közlemény szerint a magyar kormány „egy 300 méter hosszú partszakasszal rendelkező 32 hektáros területet vásárolt meg Trieszt kikötőjében 31 millió euróért, 60 éves koncessziós szerződés keretében”. Az is elhangzott akkor, hogy „a vámszabad kikötőben majdnem 100 millió eurós infrastrukturális beruházást is terveznek, hogy a magyar vállalkozások innen bonyolíthassák le exporttevékenységüket, amely várhatóan mintegy kétmillió tonna, avagy 78 ezer konténer lesz évente”.
Nem sokkal később azonban a HVG megtudta, hogy a területen korábban olajfinomító működött, ami jelentős szennyezést hagyott maga után. Ráadásul se kikötő, se logisztikai központ nincs ott, tehát bőven lesz mire költeni a Szijjártó által beharangozott 100 millió eurónyi fejlesztési összeget. 2022 őszén aztán egy olasz lap, a Trieste News arról írt, hogy a kikötőt összesen 200 millió euró értékben fejlesztik. Az összegből pedig csak 45 millió eurót fizetnek az olaszok (az Európai Uniótól kapott helyreállítási alapból), tehát a fennmaradó 155 millió eurót (kb. 64,8 milliárd forintot) feltételezhetően a magyar kormány fogja állni.
Hatástanulmány 160 millió forintért
A jelek szerint azonban a trieszti terület megvásárlása előtt nem gondolkodtak azon, hogy pontosan mit is kezdenek majd az elhagyott olajfinomítóval, miként lesz abból teherkikötő, és mennyi (köz)pénzbe fog kerülni az elhagyott ipartelep kármentesítése, majd fejlesztése.
Ugyanis csak a 2019-es bejelentés és a 2020 végén lezárult adásvétel után, 2021 januárjában írtak ki közbeszerzést a trieszti kikötő megvalósíthatósági tanulmányára. A tendert 2021 májusában hét ajánlattevő közül a PricewaterhouseCoopers (PwC) Magyarország Kft. nyerte nettó 445 ezer eurós (akkori árfolyamon 160,2 millió forintos) ajánlattal.
A cég feladata az volt, hogy „egy műszakilag megvalósítható és kereskedelmi szempontból előnyös fejlesztési tervet és üzleti modellt” mutasson be. Közel két évvel azután, hogy Szijjártó és Salvini bejelentette az ügyletet.
Nem akarják nyilvánosságra hozni
Idén augusztus elején közadatigénylésben kikértük a projekt miatt létrehozott állami cégtől a PricewaterhouseCoopers (PwC) Magyarország Kft. által durván 160 millió forintért rendelt megvalósíthatósági tanulmányt.
Az Adria Port Zrt. azonban válaszában megtagadta a dokumentum kiadását arra hivatkozva, hogy
„a szóban forgó megvalósíthatósági tanulmány döntéselőkészítő adatnak és üzleti titoknak minősül”.
Ez meglehetősen furcsa annak fényében, hogy a trieszti területtel kapcsolatos kormányzati döntések már nyilvánvalóan megszülettek, hiszen közel 3 éve megvásárolták az ipartelepet, és a fejlesztés előkészületei is elkezdődtek már.
Idén július közepén ugyanis az Adria Ports nevű olasz lap megírta, hogy a trieszti kikötői hatóság jóváhagyta a magyar állam tulajdonában lévő terminál rakpartosítására vonatkozó műszaki és gazdasági megvalósíthatósági terveket. A hírt szemléző Napi.hu beszámolt arról is, hogy ezzel párhuzamosan elkezdődött a pályázati munkák elbírálása is, és a közeljövőben eldőlhet, kit bíznak meg a munkálatok elvégzésével.
Ráadásul a döntéselőkészítésre való hivatkozás kapcsán nem fejtette ki az Adria Port Zrt., hogy konkrétan milyen döntés meghozatalához szükséges a megvalósíthatósági tanulmány, illetve annak nyilvánosságra hozatala valóban befolyásolná-e a döntés meghozatalát, vagy meghiúsítaná a döntés hatékony végrehajtását, netán ellehetetlenítené az illetéktelen befolyástól mentes köztisztviselői munkát. Márpedig ezeket az Alkotmánybíróság gyakorlata szerint az adatkezelőnek bizonyítania kéne ahhoz, hogy erre az indokra mutogathasson.
Az üzleti titokra is csak általánosságban hivatkozott az Adria Port Zrt., holott ez a Kúria szerint sem elegendő egy adatigénylés megtagadásához. De az állami cég nem jelölte meg, hogy konkrétan mely adatok minősülnek szerinte üzleti titoknak a megvalósíthatósági tanulmányban, és nem nevesítette a dokumentum kiadásával járó lehetséges hátrányokat, továbbá még utalást sem tett arra vonatkozóan, milyen érdeksérelem érné, ha a tanulmányt egy adatigénylő és/vagy a nyilvánosság megismerné.
Az adatigénylés megtagadását, a megvalósíthatósági tanulmány titkolását emiatt jogsértőnek tartjuk, ezért a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatósághoz (NAIH) fordultunk az ügyben.
Nyeli a közpénzt a projektcég
A trieszti beruházás miatt alapított Adria Port Zrt.-ről néhány napja írtuk meg, hogy 2019-es alapítása óta masszívan veszteséges. Ez persze nem is csoda annak fényében, hogy csak irodabérlésre a bevételük sokszorosát költötték az elmúlt években.
A Külügyminisztérium felügyelete alatt működő állami cég székhelye 2020 októbere óta Budapest II. kerületében, a Zen Garden irodaházban található (előtte a szintén második kerületi Medve Cornerben székeltek), de emellett Triesztben is fenntartanak egy irodát – már 2020 januárja óta, holott a tengerparti területet csak 2020 decemberében vették meg.
Nem sajnálják a közpénzt irodabútorokra és autóbérlésre sem, a vezérigazgató fizetése is kb. havi 2 millió forint, de rajta kívül van még további 8 alkalmazott, plusz 3-4 tagú felügyelőbizottság. Emellett 2020 óta ismeretlen összegért, nem megnevezett óradíjért végez az állami cégnek az Oppenheim Ügyvédi Iroda jogi és közbeszerzési tanácsadást.
Szintén 2020 óta, és ugyancsak ismeretlen óradíj fejében pedig a Lawand Mérnöki Iroda Kft. segíti környezetvédői szakértői tanácsadással az Adria Port Zrt. munkáját. De a jelek szerint annyira tanácstalanok a trieszti projekttel kapcsolatban, hogy 2021-ben és 2022-ben még a világhírű hamburgi kikötőt üzemeltető profi német cégnek is fizettek kikötőfejlesztéssel kapcsolatos tanácsadásért – ám az óradíj összegét ezekben az esetekben sem közölték.
Címlapkép: A magyar kormány által megvásárolt trieszti terület látványterve, vagyis elvileg ilyen lesz a teherkikötő, ha elkészül (forrás: Adria Port Zrt.) | Nem akarja megmutatni a trieszti „kikötő” hatástanulmányát a kormány | 2020 végén a magyar kormány területet és üzemeltetési jogot vett az olaszországi város tengerpartján nagyjából 10 milliárd forintért. A helyszínen azóta se történt semmi, de a projektre 2019-ben létrehozott állami cég azóta is nyeli a közpénzt. A kormány kikötőnek hívja a megvásárolt ingatlant, de valójában egy volt olajfinomítóról van szó, amiből legalább 65 milliárd forintért csinálnának konténerhajók fogadására alkalmas teherkikötőt. A megvalósíthatósági tanulmányt azonban csak az ipartelep megvásárlása után rendelték meg, és bár 160 millió forint közpénzbe került, nem akarják nyilvánosságra hozni. | null | 1 | https://atlatszo.hu/kozadat/2023/08/24/nem-akarja-megmutatni-a-trieszti-kikoto-hatastanulmanyat-a-kormany/ | 2023-08-24 00:00:00 | true | null | null | atlatszo.hu |
Bár tulajdonosa amerikai és uniós szankciók alatt áll, a NewsFront, az orosz hírszerzéshez kapcsolódó Kreml-propagandaközpont továbbra is eléri az európai közönséget. A VSquare több oknyomozó szerkesztőséggel együttműködésben derítette fel, kik állnak a magyar nyelven is elérhető oldal mögött.
Oroszország ukrajnai inváziójának kezdete óta folyamatosan terjeszkedik a NewsFront, amelyet sokáig az egyik legnagyobb orosz dezinformációs gyárként jellemeztek. Bár a NewsFront tulajdonosával, Konsztantyin Knirikkel szemben nem sokkal a háború kitörése után az EU szankciókat vezetett be, a VSquare kutatása során több, a NewsFrontból származó idegen nyelvű orosz propagandatartalmat talált. A tartalmak javuló nyelvhelyessége az európai országokból származó alkalmazottak toborzására utalhat.
A NewsFrontot 2015 óta főként olyan személyek működtették, akik a 2014 után Ukrajnában megszállt területekről, a Krímről, Donyeckből és Luhanszkból származtak. Egy nemzetközi újságírócsoport birtokában lévő adatok szerint a NewsFrontot Knirik mellett legalább 70 ember tartotta fenn, köztük úgynevezett újságírók, szabadúszók, regionális és helyi szerkesztők, akik Oroszországban és Európa-szerte székelnek.
A közösségi oldalak a jelek szerint nem tartják be az Európai Unió és az Egyesült Államok által elrendelt szankciókat. Egyes esetekben úgy tűnik, hogy nem is tudnak róluk. A közép- és kelet-európai országok nemzetbiztonsági szolgálatai megpróbálták a NewsFront infrastruktúráját geoblokkolni, de az orosz propaganda hidrájának rendre új feje nő a levágott helyén.
Ez a cikk hét közép- és kelet-európai szerkesztőség határokon átnyúló együttműködésének eredménye. A projekt az orosz államapparátus által hangszerelt és Európa-szerte visszhangra talált dezinformációs ökoszisztémát vizsgálja. Az újságírók adatokat elemeztek, köztük több mint 100, a NewsFronthoz kapcsolódó e-mail címet, és sikerült néhányat közülük összekapcsolniuk azokkal a valós személyekkel, akik a Kreml propagandáját terjesztik Európában és azon túl.
A németországi AFD szélsőjobboldali párt egy tagja egy bajor kisvárosból származik, de van köztük tag a szlovákiai Brother for Brother motoros klubból, vannak szerb jobboldali aktivisták, egy tatár imám, egy magyar volt diplomata és amatőr tolmács – ezekben a látszólag teljesen különböző személyekben van valami közös. Mindannyian hozzájárultak vagy aktívan támogatták a NewsFrontot, egy 11 nyelven működő orosz propagandagyárat, amely kapcsolatban áll az orosz hírszerzéssel.
Globális elérés
Az első cikkek a NewsFront weboldalán 2014 decembere körül jelentek meg, Kelet-Ukrajna orosz megszállása idején. Ezek az anyagok Oroszország által megszállt Krím, Donyeck és Luhanszk régiókban történt események orosz értelmezésére, valamint az Oroszországból és Ukrajnából származó hírekre összpontosítottak.
A NewsFront ma is az orosz propaganda egyik legfontosabb csomópontja, amelynek Európán messze túl is van közönsége. A SimilarWeb forgalomelemző weboldal szerint a honlap 25 ország közönségét éri el.
A NewsFront most szankcionált igazgatója, Konsztantyin Knirik Julija Lozanovával közösen birtokolja a céget. Az Odesszában született Lozanova 2015-ben Moszkvába költözött, ahol aktívan támogatta az orosz agressziót Ukrajnában. Sajtóértesülések szerint Lozanova az orosz kormány egy korábbi tagjának a felesége. Lozanova 2023-ban tanúskodott a moszkvai bíróságon az ügyészség tanújaként egy orosz író ellen, aki azért állt ott vádlottként, mert a közösségi médiában elítélte a bucsai és mariupoli orosz bűncselekményeket.
Lozanova „meg nem erősítettnek és provokációnak” nevezte azt a hírt, hogy egy orosz tank egy lakóházra nyitott tüzet, mivel szerinte az orosz hadsereg „csak katonai célpontokra csap le”. A Dossier Centre nevű oknyomozó szervezet kutatása szerint a nő az orosz hatóságok által ellenőrzött TV Novoszty médiatársaságnál is dolgozott. (Knirikről és Lozanováról egy korábbi nyomozásban olvashat bővebbben).
Annak ellenére, hogy az Egyesült Államok nemcsak Knirikre, hanem a NewsFrontra is szankciókat vezetett be, a Google továbbra is megjeleníti a NewsFront cikkeit a keresési találatok között. A Google a VSquare megkeresésére adott válaszában azt mondta, a keresőmotorjuk előnyben részesíti a jó minőségű anyagokat, és nem teszi ki az embereket káros tartalmaknak. A szankciók azonban nem elegendőek a weboldal eltávolításához a találatokból.
„Amikor arról van szó, hogy oldalakat távolítsunk el a találatainkból, nagy figyelmet fordítunk a helyi törvényekre, és arra bátorítjuk az embereket és a hatóságokat, hogy figyelmeztessenek minket azokra a tartalmakra, amelyek szerintük törvénysértőek” – mondta a Google szóvivője.
A NewsFront továbbra is erősíti a jelenlétét a közösségi médiában, annak ellenére, hogy a Facebook korábban letiltotta a fiókjait, ami jelentős csapást jelentett a weboldal számára. A Facebook 2020 áprilisában lépett fel a NewsFront és társa, a SouthFront nevű orosz propagandaportál ellen. A Meta közölte, hogy összesen 46 oldalt, 91 Facebook-fiókot, két csoportot és egy Instagram-fiókot blokkoltak.
A döntés oka az „összehangolt nem hiteles viselkedés” volt – ez olyan tevékenységet jelent, amellyel fiókok és oldalak csoportjai megpróbálják félrevezetni az embereket azzal kapcsolatban, hogy kik ők és mivel foglalkoznak, amihez hamis fiókokat is használnak. 2022 februárjában a vállalat egy másik, Ukrajnát célzó hálózatot is leállított a közösségi médiaplatformokon. A Facebook belső vizsgálata kapcsolatokat talált az említett hálózat és a NewsFront között, többek között a Kreml-párti tartalmakat terjesztő más orgánumok között.
A NewsFront profiljai következésképpen nem érhetők el a Facebookon, és domainjeik feketelistára kerültek.
A Meta azt állítja, hogy figyelemmel kíséri a NewsFront taktikázását: „Tudjuk, hogy ez egy rendkívül ellenséges tér, ahol az általunk felszámolt titkos befolyásolási műveletek új módokon próbálnak észrevétlenek maradni, például új domainek létrehozásával. Az ilyen szervezet elleni folyamatos jogérvényesítés érdekében figyelemmel kísérjük a visszaesők próbálkozásait, és fellépünk ellenük, akár az új domainjeik blokkolásával, ahogyan ebben az esetben is tettük.”
A blokkolás azonban a közvetlenül a NewsFronthoz tartozó webcímekre vonatkozik – azaz a fő orosz oldalukra és más aldomainjeikre. Mint a VSquare elemzése megállapítja, a NewsFront más tartalmai, például Telegram-posztokra mutató hiperlinkek nem kerülnek blokkolásra. Ez lehetővé teszi, hogy az oldalon található propagandatartalmak egy köztes hivatkozáson keresztül eljussanak a Meta platformjaira. Ha már ott vannak, könnyen terjedhetnek. Oroszbarát Facebook-csoportokban és oldalakon könnyen terjedtek például a NewsFront Telegram-csatornájának követésére való felhívást tartalmazó linkek.
2018 óta legalább 5,5 ezer NewsFront Telegram-csatornára és weboldal-domainre hivatkozó link jelent meg a Facebookon. A linkek 2020-ban kezdtek megjelenni, éppen akkor, amikor a Facebookról való letiltás megkezdődött. A második hullám 2022-ben csapott le, közvetlenül Ukrajna teljes körű inváziója után. A NewsFront infrastruktúrát működtetők aktívan használták a Facebookot a Telegramra való áttelepülésre és jelenlétének fejlesztésére.
Ez összhangban van az egyik korábbi, márciusban közzétett vizsgálat megállapításaival, amelyben a VSquare azt elemezte, hogyan vált a Telegram az orosz propaganda első számú platformjává Közép-Európában. Akkor megkérték a platformot, hogy kommentálja megállapításaikat, hiszen kiderült, hogy a Telegramot nagymértékben használják dezinformáció, összeesküvés-elméletek és szélsőséges tartalmak terjesztésére, beleértve az EU-tagok és más országok által szankcionált oldalak (pl. RT, NewsFront) tartalmát is.
A Telegram válaszában azt írta, hogy „betartja az uniós szankciókat, és blokkolja az RT és a Szputnyik csatornáihoz való hozzáférést az EU-ban élő felhasználók számára.” A NewsFronttal kapcsolatban a Telegram elismerte, hogy míg az USA-ban az amerikai szankciókat követően blokkolta a NewsFront csatornáját, addig az európai országok egyikében sem tette ezt meg.
„Az EU-ban azonban nem volt tudomásunk a NewsFront elleni szankciókról, és az EU képviselői sem kerestek meg minket ezzel kapcsolatban. Most, hogy tudomásunk van a NewsFront főszerkesztője elleni szankciókról, azt is blokkoltuk, ahogy előtte az RT-t és a Szputnyikot is” – válaszolt a Telegram.
Röviddel azután, hogy megkapták a VSquare kérdéseit, valóban blokkolták a NewsFront Telegram egyes csatornáit, köztük a szlovák, cseh, orosz, bolgár, francia és spanyol csatornákat. A lengyel, a szerb, a német és az angol csatorna azonban továbbra is elérhető volt, illetve hamarosan új néven újra felbukkantak. Szlovákiában egy új csatorna jelent meg.
Bajorországi tüntetéstől egy berlini cégig
A NewsFront fennállásának kilenc éve alatt 11 idegen nyelvű aloldalt sikerült elindítani. Az első két aloldal a német és a szerb nyelvű volt.
A VSquare korábban kiderítette, hogy Németország lett a dezinformáció és az orosz propaganda egyik fő központja Közép-Európában. A NewsFront a honlapján azt állítja, hogy irodái vannak Bulgáriában, Szerbiában, Németországban, Franciaországban, Spanyolországban, Nagy-Britanniában, Grúziában és Magyarországon, illetve, hogy a legtöbb munkatársuk önkéntes. Az új nyomozás megerősíti, hogy kapcsolatban áll az orosz állami tulajdonú médiával.
Németország csak a közelmúltban került a figyelem középpontjába, mivel továbbra is itt található a TV Novosti-hoz tartozó, videótartalmakat terjesztő Ruptly GmbH székhelye. Ez a cég a német hírszerzés gyanúja szerint egyre fontosabbá vált a németországi orosz propaganda számára, mivel továbbra is Közép-Európából működhet, bankszámlákat nyithat, és euróban bonyolíthat tranzakciókat. A céget a TV Novosti alapította, hogy az RT kereskedelmi alapon finanszírozott testvérügynökségeként működjön. A Ruptly aktív német műsorszórási engedéllyel rendelkezik, és az RT-től eltérően soha nem volt szankcionálva. A Ruptlyról sokáig azt gondolták, hogy a nyugati politikai baloldalt megcélzó digitális tartalomgyártó.
A két médium, a Ruptly és a NewsFront elemzése némi átfedést mutat. A közelmúltig a Ruptly a NewsFront számára szolgáltatott videótartalmakat. A NewsFront egyik cikkében azt is megerősíti, hogy a Ruptly valójában az EU-ban szankciókkal sújtott, és saját bevallása szerint felszámolás alatt álló RT „videóügynöksége” volt.
Amint azt az Egyesült Államok szankciói és az orosz propaganda ökoszisztémáját elemző akadémiai kutatók is felvázolták, az orosz befolyásolási műveletekben részt vevő csatornák ismételten egymás tartalmait teszik közzé, hogy megpróbálják legitimálni és népszerűsíteni dezinformációs narratíváikat.
Johannes Normann, a politikus, aki a német NewsFront arca lett a szankciók előtt, az AFD, a németországi jobboldali populista párt tagja volt. Politikai tisztséget nem visel, de nagyjából tíz éve tagja az AFD-nek, és az „alternatív” médiaközegben is megjelenik. Nagyon aktív a jobboldali populista színtéren, különösen a közösségi médiában vezetett fiókjaival, amelyeknek több tízezer követője van. Büszkélkedik azzal, hogy rendszeresen találkozik a német, osztrák és svájci alt-right mozgalom alakjaival.
A NewsFront videóiban már 2016-ban megjelent interjúalanyként, és a német NewsFront oldalra is írt cikkeket. Elmondása szerint szimpatizál Oroszországgal, és a Newsfronton azért akart publikálni, mert úgy érezte, ott nem „cenzúrázzák”.
Májusban a Twitteren megerősítette, hogy kapcsolatban állt Anastászia Skitinával (Normann szerint a nő a Krímben él). Állítása szerint 2014 óta ismerik egymást. Skitina egyike azoknak a neveknek, amelyek a NewsFront honlapokhoz kapcsolódó e-mailek adatelemzése során kerültek elő. Rendszeresen szerepelt a német NewsFronton és a Normannal készített interjúkban. Az interjúk 2020-ban szűntek meg.
Ahogy a NewsFrontot az Egyesült Államok szankciókkal sújtotta, eltűntek a Normannal készült interjúk. A férfi a szankciók előtt hosszasan magyarázta bajorországi kis szülővárosa, Mömbris és a közeli kisebb város, Aschaffenburg elhelyezkedését és történetét, amelyet a jelek szerint nagyon szeret. 2020-ig úgy tűnt, hogy a NewsFront élénk érdeklődést mutat Aschaffenburg iránt, és cikkeket közölt az egyébként jellegtelen vidéki városról. Hogy ez a város miért lenne érdekes a NewsFront közönsége számára, nem világos. Bár ilyen cikkek már nem jelennek meg, 2023 óta úgy tűnik, hogy a TV Novosti által támogatott Ruptly csatorna is érdeklődést mutat Normann szülővárosa a 60 ezres bajor kisváros, Aschaffenburg iránt. Normann azonban azt állítja, hogy nincs kapcsolata a Ruptlyval.
Mégis úgy tűnik, hogy a Ruptly orosz „újságírói” Aschaffenburgot nagyon fontos helynek tartják Németországban, ahol országos jelentőségű események zajlanak. A Ruptly idén már ötször tett közzé videótartalmat a városban tartott kormányellenes gyűlésekről, többek között június 25-én, egy nappal a Prigozsin-féle lázadás után.
Érdekes, hogy az aschaffenburgi gyűlések, amelyeket Johannes Normann néha népszerűsít a közösségi média fiókjain, 2023 óta egyre több résztvevővel és növekvő intenzitással zajlanak. Az ezekről az eseményekről készült videókat az orosz állami tulajdonú média is bemutatja, felhasználva őket az orosz propagandanarratíva keretezéséhez.
„Az orosz propagandamédia által terjesztett összeesküvés-elméletek és egyéb álhírek megsokszorozódnak és megerősödnek az olyan gyűléseken, mint amilyenek most rendszeresen előfordulnak Aschaffenburg kisvárosában” – mondja Elisabeth Fast, a német Amadeu-Antonious Alapítvány kutatója. „Felveszik és beszámolnak róluk, gyakran eltúlozva valódi jelentőségüket. Ezzel támogatják az ilyen tüntetéseket, mert azt akarják, hogy a lendület ne vesszen el.” Fast szerint az oroszok célja a társadalmak megosztottságának és konfliktusainak megerősítése.
A szoros kapcsolatok és Normann NewsFrontnál folytatott munkája az első ismert kapcsolat egy német AFD-tag és az FSZB által irányított orosz propagandagépezet között. A német NewsFront egy korábbi alkalmazottja volt az, aki a Die Zeit című német lapnak elárulta, hogy a „költségvetés nagy részét” kitevő pénzeket közvetlenül az orosz biztonsági szolgálatok juttatták neki. Az Egyesült Államok is egyértelművé tette szankcióiban, hogy a NewsFront „FSZB által irányított” szervezet.
Ezekkel a megállapításokkal szembesítve Normann azt mondta, hogy hajlandó lenne újra beszélni a NewsFronttal. A szankciókról kérdezve azt mondja, hogy azok számára lényegtelenek: „Nagyon aggasztónak tartom, hogy hagyjuk, hogy egy idegen hatalom irányítsa a híreinket” – mondta.
A sors iróniája, hogy néhány hete Normannt – aki gyakran ismételgette az Ukrajnával kapcsolatos hamis orosz propagandaállításokat – bűncselekmény miatt ítélték el: olyan szimbólumot – horogkeresztet – terjesztett a közösségi médiában, amelyet a német törvények tiltanak. Miközben fellebbezett az ítélet ellen, egy másik bírósági ügyben azzal vádolják, hogy a Twitteren (új nevén X) támogatta Oroszország ukrajnai invázióját.
A szerb ex-politikus állásajánlatot kapott
A NewsFront szerb honlapja 2015-ben indult, miután Kniriket állítólag néhány szerbiai önkéntes felkereste, akik „aggódtak a nyugati média növekvő befolyása miatt Szerbiában” – mondta Knirik a Szabad Európa Rádiónak.
A NewsFrontnak 2016 elején adott interjújában Knirik azt nyilatkozta, hogy az újonnan megnyitott szerkesztőség egyik célja az volt, hogy „megakadályozza az ukrán forgatókönyv megvalósulását Montenegróban”. Az év októberében Montenegróban parlamenti választásokat tartottak volna, amelyek azért voltak különösen fontosak, mert az eredményük tétje az ország NATO-csatlakozásának megszavazása volt.
„A jelenlegi rezsim megpróbálja a NATO-ba kényszeríteni az embereket… Kötelességünk a tájékoztatás eszközeivel megakadályozni, hogy az USA az ukrán forgatókönyvet hajtsa végre Montenegróban” – jelentette ki akkor Knirik.
2016-ban a NewsFront Szerbia heves kampányt folytatott Milo Đukanović akkori miniszterelnök ellen, aki NATO-párti volt. Cikkeiben nyíltan az oroszbarát ellenzéki párt, a Demokratikus Front mellett kampányoltak.
A honlap főszerkesztője akkoriban Okszana Szazonova orosz újságírónő volt, aki Odesszában született, majd az oroszországi Rosztovba, később pedig Szerbiába költözött. A Myrotvorets ukrán honlapon közzétett 2015-2016-os képernyőfelvételeken látható, hogy Szazonova a NewsFront munkatársaival folytatott beszélgetést a szerbiai csapatának fizetéséről. A megbeszélt összeg 400 euró volt (körülbelül 259 euró neki és 141 euró a csapatnak).
A Bellingcat vizsgálata szerint 2016-ban, a választások előtt Szazonova kapcsolatban állt egy Nemanja Ristić nevű szerbiai jobboldali aktivistával. Ristićet nem sokkal később a montenegrói ügyészség azzal vádolta meg, hogy tagja volt egy montenegrói, szerbiai és oroszországi személyekből álló csoportnak, amely a választások napján puccsot tervezett, hogy hatalomra juttassa az oroszbarát erőket, amelyek megakadályoznák a NATO-hoz való csatlakozást. A vádlottak között voltak a Demokratikus Front vezetői, valamint az orosz katonai hírszerzés, a GRU két ügynöke.
Néhány év tárgyalás után a feltételezett puccsistákat börtönbüntetésre, Ristićet pedig hét évre ítélték. Az ítéletet azonban hatályon kívül helyezték, és jelenleg új eljárás folyik.
Nem ez volt az egyetlen vita, amely akkoriban a NewsFront Szerbia és Szazonova körül folyt. 2016 szeptemberében a regionális média arról számolt be, hogy a koszovói rendőrség letartóztatta Szazonovát és Szergej Belous operatőrt, mert feltehetően illegálisan hatoltak be Koszovóba (amely 2008-ban kikiáltotta függetlenségét, de amelyet Szerbia saját területének részeként tart számon). Egy éjszakai őrizet után pénzbírságot szabtak ki rájuk, majd visszatoloncolták őket. Szazonova a Sputniknak adott interjújában azt állította, hogy az „orosz diplomáciának” köszönhetően menekültek meg. Amint arról az Amerika Hangja beszámolt, az orosz nagykövetség képviselői vitték őket Belgrádba.
Nem tudni, hogy Szazonova pontosan mikor távozott a NewsFront Szerbia szerkesztőségéből. Egy 2019-es interjúban múlt időben beszélt a szerbiai munkájáról. Ennek ellenére 2022-ig továbbra is főszerkesztőként szerepelt a honlap impresszumában. Forrásaink megerősítik, hogy már régen elhagyta a honlapot, és törölte a közösségi média fiókjait is.
Szazonova távozása után Knirik Dragana Trifkovićot szerette volna az új szerkesztőnek. A nőt Szerbiában jobboldali körökben úgy ismerik, hogy 2020-ig a jobboldali parlamenti pártok prominens képviselője volt. Ma rendszeresen szerepel a nyilvánosság előtt oroszbarát elemzőként és geopolitikai kérdések és konfliktusok szakértőjeként. Támogatja a donbászi és krími szeparatizmust, amiért az ukrán hatóságok pedig szankciós listára tették.
A VSquare adatelemzése szerint szerint Trifković egyike volt azoknak, akiknek Szerbiában hozzáférése volt a NewsFront weboldalához, amit a Raskrikavanje riporterének adott interjúban megerősített. Elmondta, hogy csak néhány e-mailt váltott Knirikkel: egyszer egy donbászi újságírói látogatás megszervezésével kapcsolatban, másodszor pedig akkor, amikor munkát ajánlott neki. Úgy vélte, Knirik azért ajánlotta fel neki a NewsFront szerkesztői állását, mert oroszul és szerbül is beszél.
„Nem mondta ki kifejezetten, de a beszélgetésünkből megértettem, hogy nem szabadna rezsimellenesnek lennünk. Elmondtam neki, hogy számomra az objektivitás a legfőbb feltétel, és hogy nem foglalkozhatok propagandával” – jelentette ki.
Trifković elmondta, hogy annak ellenére kapott hozzáférést a honlaphoz, hogy a megbeszélések még tartottak, és nem tudja, miért volt ez így. A belépési jogosultságát mégis arra használta, hogy feltöltse egy Koszovóról szóló interjúját. Azt állította, hogy ezt követően nem volt további kapcsolata a NewsFronttal, illetve nem lépett kapcsolatba Knirikkel.
Ezt megelőzően azonban széleskörűen együttműködött a weboldallal: A Szazonova által vezetett NewsFront széles körben népszerűsítette Trifković nézeteit és tevékenységét, megjelentette cikkeit, interjúit és beszámolóit különböző oroszországi és az elszakított ukrán területekről tartott konferenciákról.
Trifković most már elhatárolódik a weboldaltól, amelyet „nagyon szakszerűtlennek” tart, de azt mondja, nem hiszi, hogy az orosz hírszerzéssel áll kapcsolatban.
A VSquare adatelemzése szerint Borisz Gaborov is egyike azoknak, akik a szerb NewsFronton tartalmak közzétételében részt vesznek (neki is van hozzáférése a fő orosz domainhez). Gaborov azt állítja, hogy ő a szerbiai honlap jelenlegi szerkesztője, bár az ő neve nem található az impresszumban.
Gaborov szerint a NewsFrontnak sincs kapcsolata semmilyen titkosszolgálattal. Minden nyugatról érkező állítást „ostobaságként” utasít el.
Gaborov a Raskrikavanje egy munkatársának telefonon azt mondta, elsősorban az orosz NewsFront cikkeit fordítja a Google Translate segítségével, és hogy jelenleg rajta kívül senki más nem dolgozik a honlapon. A Raskrikavanje újságírójának elmondja, mikor és hogyan kezdett el együttműködni a NewsFronttal, és megosztja indítékait.
Egy óra múlva azonban visszahívta a Raskrikavanje riporterét, és követelte, hogy név nélkül idézze a kijelentéseit. Azzal fenyegette az újságírót, hogy néhány ember fel fogja hívni, de nem hajlandó megmondani, hogy kik azok. Azzal vádolta az újságírót, hogy saját országa ellen dolgozik, és zaklatási feljelentéssel fenyegetőzött.
Az észak-szerbiai kisvárosból származó 30 éves férfi számos olyan oldal és fiók adminisztrátora is a közösségi médiaplatformokon, mint a Facebook, a Twitter, az Instagram és a TikTok, amelyek hazafias vagy nacionalista tartalmakat tesznek közzé. Ezek közül a legsikeresebb a „Ponosim se što sam Srbin” (Büszke vagyok arra, hogy szerb vagyok) Facebook-oldal, amelynek több mint 100 000 követője van. Gaborov az ilyen oldalak értékesítésével foglalkozik, miután elegendő követőt gyűjtött össze. Találtunk például egy online hirdetést, ahol egy „Upoznaj Srbiju” (Ismerd meg Szerbiát) nevű Instagram-fiókot kínált 19 000 követővel, körülbelül 380 euróért. A Twitter-fiókokat követőnként egy szerb dinárért (0,008 euró), a Facebook-oldalakat és -csoportokat pedig követőnként 0,02 euróért árulja, „mert ezeket nehezebb létrehozni”.
Bár Gaborov jártas a weboldalak és oldalak kezelésében, arra nem tud pontos választ adni, hogy a NewsFront gyakorlatilag miért ismeretlen Szerbiában a szélesebb közönség számára. Szerinte ez azért van, mert a YouTube, a Facebook és a Twitter 2020-ban betiltotta a NewsFront közösségi média fiókjait. A Similarweb adatai szerint a weboldal szerbiai kiadása a legkevésbé népszerű oldalak közé tartozik, ha összehasonlítjuk a NewsFront más országokban működő weboldalaival – annak ellenére, hogy ezeket szintén kitiltották a közösségi médiából. A NewsFront Slovakia például júniusban több mint 300 ezer látogatót ért el, míg a szerbiai kiadás kevesebb mint 20 ezret. A NewsFront Szerbia oldala jelen van az orosz hálózatokon, de még ott is nagyon korlátozott az elérésük (jelenleg mintegy 500 követőjük van a Telegramon és valamivel több mint 1000 a VKontaktén).
Szlovákiai terjeszkedés
Egy évvel a NewsFront helyi szerkesztőjének leleplezése után a krími propagandaoldal szlovák változata az egyik leglátogatottabb szlovákiai dezinformációs portál. Ez az egyik legsikeresebb Telegram-csatorna is az országban. Bár a NewsFront az elmúlt években terjeszkedett, és a tágabb közép- és kelet-európai régió több országában is jelen van, úgy tűnik, az egyik legkisebb információs piacon érte el legnagyobb hatósugarát: Szlovákiában. Néhány nappal ezelőtt azonban a NewsFront Slovakia elvesztette a hozzáférést az orosz propaganda terjesztésének két nagy hatású platformjához. A Telegram üzemeltetője letiltotta a profiljukat, és az eredeti honlapjuk is elérhetetlenné vált.
Bár a NewsFront szlovák változata az elmúlt három évben aktív szereplője volt a dezinformációs színtérnek, nem tartozott az ország legismertebb szereplői közé. Az oldal 2020 közepén indult útjára anélkül, hogy nagy feltűnést keltett volna. Más országokhoz hasonlóan inkább a dezinformáció és a narratívák forrásaként szolgált más hasonló oldalak számára, amint azt korábbi vizsgálatunk feltárta. Azóta azonban az ország egyik leglátogatottabb összeesküvéses honlapjává vált.
Iveta Kupkova, a Szlovák Biztonsági Tanács Hivatala Helyzetelemző Központjának igazgatója szerint a NewsFrontot már régóta a Kreml propagandájának és dezinformációjának a szlovák információs térbe való egyik legfontosabb belépési pontjaként tartják számon . „Sőt, hozzájárul ugyanannak a dezinformációs narratívának a terjesztéséhez, amelyet más uniós tagállamokban is terjesztenek. Erre példa volt a tavaly novemberi rakétaesés Lengyelország területén” – mondta a hibrid fenyegetés szakértője. Hozzáteszi, hogy a NewsFront a Telegram más fiókjaival együtt néhány perc alatt Oroszországból átvett narratívákat terjeszt.
Első hely a forgalom alapján
A Similarweb adatai szerint a szlovák NewsFront honlapja a második leglátogatottabb az orosz anyaoldal után. A látogatók becsült száma havonta 300 és 400 ezer látogatás között mozog. A geolokációs adatok is azt mutatják, hogy a legtöbb látogató Szlovákiából érkezik, de a cseh olvasók aránya is jelentős.
A Telegramon szintén virágzik az oldal: a Slovak NewsFront az öt legnagyobb szlovákiai csatorna egyike. Az első évben mintegy 30 ezer új követővel gyarapodott, amivel a negyedik helyre került a szlovák nyelvű csatornák között. Más csatornákat is ellátott tartalmakkal, posztjait számos más csatornán és csoportban is megosztották, köztük külföldi csoportokban is.
2022 nyara óta különös hangsúlyt kapott a Telegram, mint a NewsFront tartalmak terjesztésének platformja. Ebben az időszakban a szlovák csatornának is sikerült növekednie.
A szlovák NewsFront Telegram-csatornára ötven linket tettek fel a háború kitörését követő hónapban, és nem tudjuk biztosan megmondani, hogy más, a szlovák NewsFrontra mutató linket tartalmazó posztok nem kerültek-e fel, mielőtt a Facebook törölte volna őket. Ezt követően ez a tendencia csökkent, de 2023 eleje óta érezhetően nőtt.
Ezeket a linkeket leginkább a szlovák nyelvű Facebook-csoportokban osztják meg, de terjednek a cseh és német nyelvű közösségekben is. Köztük vannak Milan Uhrík szlovák szélsőjobboldali politikus és európai parlamenti képviselő, a különböző összeesküvés-elméletek terjesztéséről ismert Štefan Harabin volt igazságügyi miniszter, és oroszbarát csoportok szimpatizánsai.
Annak ellenére, hogy a szakértők már régóta figyelmeztetnek a Slovak NewsFrontra, az állam nem korlátozza tevékenységét. „Ami a honlapot és a Telegram-fiókot illeti, az államnak nincsenek jogi eszközei a fellépésre” – magyarázza Iveta Kupková, a Helyzetelemző Központ igazgatója. Hozzáteszi azonban, hogy a kezükben lévő eszköz az állampolgárok folyamatos figyelmeztetése az interneten terjesztett hamis és félrevezető információkkal szemben: „Erre aktívan törekszik több fiók a közösségi oldalakon, például a rendőrség, a kormányhivatal, a külügyminisztérium és mások”.
Annak ellenére, hogy a NewsFront szlovákiai Telegram-csatornáját a platform geoblokkolta, még mindig sikerült megtartania követőinek többségét.
A szlovák NewsFront Telegram-csatorna adminisztrátora máris létrehozott egy új fiókot, amelynek néhány nap alatt több ezer követőt sikerült összegyűjtenie. A blokkolást így kommentálta: „Barátaim, ez az új TG-csatorna NEWS FRONT. Az előzőt, mint tudjátok, letiltották. Mivel szinkronban a bolgár bajtársakat is blokkolták egyszerre, tudjuk, hogy ki áll emögött…”.
A NewsFront legnagyobb segítője a tartalom terjesztésében a szlovák oroszbarát motoros banda, a Brat za Brata (Testvér a testvérért). A csoport szoros kapcsolatot ápol a pozsonyi orosz nagykövetséggel. Telegram-fiókjuk szisztematikusan felerősíti mind az orosz nagykövetség, mind a Slovak NewsFront posztjainak hatósugarát.
Annak ellenére, hogy a Brat za Brata fiókját csak röviddel az ukrajnai orosz agresszió után hozták létre, a Slovak NewsFront akár 11 ezer posztját is sikerült megosztania. A statisztikák alapján a Brat za Brata csatorna a hivatalos Kreml-narratívák legnagyobb terjesztője a szlovák Telegramon. A NewsFront szlovákiai csatornájának blokkolására is reagáltak, és most az újonnan létrehozott csatorna posztjait osztják újra.
Az uniós államok számára lehetővé vált az Ukrajna orosz megszállását támogató és a Kreml narratíváit terjesztő weboldalak blokkolása, Szlovákiában azonban erről csak egy ideiglenes jogi szabályozás született; a szlovák parlament képviselői végül nem tették be a végleges blokkolás lehetőségét a törvénybe.
A szabályozás érvényességekor egy honlap blokkolásához szükséges nemzetbiztonsági felhatalmazást a szlovák belügyminisztérium Hibrid Fenyegetések Elleni Küzdelem Központja biztosította. A hivatal „dokumentumok elemzése alapján döntött arró | Európaiak az orosz propagandagépezet szolgálatában | Bár tulajdonosa amerikai és uniós szankciók alatt áll, a NewsFront, az orosz hírszerzéshez kapcsolódó Kreml-propagandaközpont továbbra is eléri az európai közönséget. A VSquare több oknyomozó szerkesztőséggel együttműködésben derítette fel, kik állnak a magyar nyelven is elérhető oldal mögött. | null | 1 | https://atlatszo.hu/vilagterkep/2023/08/25/europaiak-az-orosz-propagandagepezet-szolgalataban/ | 2023-09-04 00:00:00 | true | null | null | atlatszo.hu |
A magyar független sajtó derítette ki, hogy az Orbán-rezsim titokban megvásárolta a Pegasus kémprogramot, amelyet az autokrata kormányok jellemzően újságírók, aktivisták és politikai ellenfeleik ellen vetnek be. A kémprogramot a lengyel kormány is használta, ügyvédek és ügyészek megfigyelésére. Az izraeli NSO Group által gyártott szoftver egy különleges vizsgálóbizottság figyelmét is felkeltette. A vállalat minden évben Prágában szervez konferenciát, a cseh tisztviselők mégis tagadják a technológia használatát. Románia és Szlovákia is az elhallgatás technikáját választja, egyik ország sem hajlandó nyilatkozni arról, hogy használnak-e kémszoftvereket. Bulgáriában egy kémprogramokat gyártó cég működik, miközben a főügyész azt állítja, hogy ő is a megfigyeltek között volt.
Újságírók után kémkedett az Orbán-rezsim
2021-ben 300 magyar telefonszámot találtak egy kiszivárgott adatbázisban, amelyhez a Forbidden Stories jutott hozzá. Az adatbázisból kiderült, hogy Magyarország is az izraeli kibercég által gyártott Pegasus kémprogramot felhasználó országok között volt.
A Pegasust hivatalosan terrorizmussal és szervezett bűnözéssel gyanúsított személyek ellen lehetne bevetni, a magyar kormány ugyanakkor kritikusai megfigyelésére is használta a kémprogramot.
A célszemélyek listáján négy magyar újságíró szerepelt, mindannyian független lapoknál dolgoztak. Németh Dániel fotós telefonját 2021 júliusában törték fel titokban, majd telepítették rá a Pegasus kémprogramot. Németh társszerzője volt annak az Átlátszón megjelent, díjnyertes tényfeltáró cikknek, amelyből kiderült, hogy a magyar kormányzati elit, köztük a miniszterelnök is, külföldön bejegyzett luxusjachtokat és magánrepülőket használ. Emellett Csikász Brigitta, akkoriban az Átlátszónál dolgozó újságírójának telefonját is többször feltörték a Pegasus segítségével 2019-ben.
További célpontok között voltak magyar közszereplők, ügyvédek és politikusok, valamint üzletemberek, például a Central Médiacsoport tulajdonosa. A CEU egyik külföldi hallgatója is célpont lett.
A Direkt36 szeptemberi cikke szerint a parlament nemzetbiztonsági bizottsága zárt ülésen szavazott a kémprogram beszerzéséről, az eszközt a titkosszolgálati megfigyeléseket technikailag lebonyolító Nemzetbiztonsági Szakszolgálat (NBSZ) akarta beszerezni. Kósa Lajos kormánypárti politikus később elismerte, hogy a kormány volt a megrendelő. A pontos részletek ugyanakkor nem tudhatóak, a beszerzésről szóló nemzetbiztonsági bizottsági ülés jegyzőkönyvét ugyanis 2050-ig titkosították, A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) jelentése szerint minden megfigyelés esetében teljesültek a törvényesség feltételei, a megfigyelést végző szolgálat pedig minden esetben megfelelően alátámasztotta, hogy nemzetbiztonsági okokból szükség volt az adatgyűjtésre.
Magyarország megtagadta az együttműködést az Európai Parlament illegális megfigyelésekkel foglalkozó különbizottságával (PEGA).
Tavaly derült ki az is, hogy európai országokba kiküldött magyar diplomaták rendszeresen gyűjtöttek információkat független magyar újságírók, köztük két Átlátszós újságíró utazásairól is, miközben aktívan elősegítették a kormánypárti médiához kötődő személyek külföldi látogatásait.
Black Cube és más kémprogramok
A magyaroknak más kémprogramokkal is vannak negatív tapasztalatai: a CitizenLab jelentése és a Wikileaks dokumentumai alapján az Átlátszó 2013-ban arról számolt be, hogy a magyar titkosszolgálat is a politikai ellenfelek és civil szervezetek megfigyelésére használt FinFisher felhasználói között volt. 2015-ben az olaszországi székhelyű Hacking Team kereskedelmi kémprogramokat gyártó cégtől kiszivárgott fájlokból kiderült, hogy Magyarország 2008 óta az ügyfele. A szolgáltatásokért közel 2 millió eurót (600 millió forintot) fizettünk.
2017 és 2018 között civil szervezeteket és magánszemélyeket kerestek meg hamis személyazonosságot használva, hogy lejárassák őket a választási kampány során. A kampányban a magyar kormány megbízásából a Black Cube izraeli cég vett részt. A nemzetbiztonsági bizottság ülésén a fideszes képviselők megakadályozták, hogy a Black Cube ügy napirendre kerüljön.
Tavaly februárban számolt be arról az Átlátszó, hogy hogy a Black Cube-hoz hasonló elemekkel titkosszolgálati manőverekre emlékeztető akció indult újságírók, szakértők, politikai elemzők, civil szervezetek munkatársai ellen. A gyanús körülmények között készült videóinterjúkat leleplező riportként mutatták be a kormánypárti újságokban.
A Pegazustól a Predatorig
2017-ben a lengyel titkosszolgálatok 87,6 millió eurót fizettek a Pegasus kémprogramért. A pénz nagy része az Igazságügyi Alapból származott, ami hivatalosan bűncselekmények áldozatainak támogatására fordítható. A pénzek elosztását Zbigniew Ziobro igazságügyi miniszter felügyeli. Az NSO Group izraeli gyártónak szóló számlát a kormánynak alárendelt Központi Korrupcióellenes Hivatal állította ki.
A CitizenLab valamint az Associated Press (AP) újságírói szerint a Pegasus Lengyelországban megfigyeltjei között volt Roman Giertych ügyvéd, aki a kormánypárt egyik legnagyobb kritikusa – és Ewa Wrzosek, a kormányt bíráló ügyész is.
Krzysztof Brejza – lengyel ellenzéki szenátor és a lehallgatás idején az ellenzéki elnökjelölt kabinetfőnöke – telefonját harmincháromszor törték fel. Mint a TVN Superwizjer újságírói elárulták, a Pegasusnak köszönhetően a szolgálatok hozzáférhettek a politikus üzeneteihez, telefonhívásaihoz és privát fotóihoz.
A CitizenLab elemzése bemutatta, hogy a lehallgatottak hosszú listáján olyan személyek is szerepeltek, akiknek tevékenységéről a lengyel kormány a lehető legtöbbet akarta tudni, mint például:
– a hatóságokat ellenőrző Legfelsőbb Ellenőrzési Hivatal tisztviselői;
– Michał Kołodziejczak, az AgroUnia mezőgazdasági szervezet vezetője;
– Adam Hofman és Mariusz Antoni Kamiński, a hatóságokkal kapcsolatban álló személyeknek és cégeknek PR-szolgáltatásokat nyújtó üzletemberek.
2023 májusában jelentek meg a PEGA bizottság ajánlásai a lengyelországi megfigyelésekkel összefüggésben. Ezek részben egybeesnek a Panoptykon lengyel adatvédelmi alapítvány 2019 szeptemberi jelentésének következtetéseivel. A PEGA többek között azt ajánlja, hogy Lengyelország állítsa vissza a szolgálatok független ellenőrzését és a felettük gyakorolt parlamenti felügyelet rendszerét, hajtsa végre a bejelentővédelmi irányelv átültetését, indítson vizsgálatot a Pegasus használatával kapcsolatban, és állítsa vissza az igazságszolgáltatás függetlenségét.
Semmi jel nem utal azonban arra, hogy Lengyelország megfogadja a PEGA ajánlásait: a kormány következetesen elutasította, hogy találkozzon a bizottságban helyet foglaló európai parlamenti képviselőkkel.
Nem a Pegasus volt az egyetlen Lengyelországban használt kémprogram. A CitizenLab szerint a Predator, egy észak-macedóniai cég által kifejlesztett (az izraeli hírszerzés embereihez köthető) szoftvert is használták az országban.
2022 júliusában botrány tört ki Görögországban, ahol a Predator kémprogramot újságírók és ellenzéki politikusok ellen használták. Egy parlamenti vizsgálóbizottság kiderítette, hogy a szoftver beszerzés mögött két üzletember, illetve egy lengyel ügyvéd és vállalkozó állt – derült ki a FRONTSTORY.PL cikkéből. Stanisław Pelczar ügyvéd volt az, aki valószínűleg közvetített a görög rendőrségnek a Predator megvásárlásában (ő maga azonban tagadta ezt egy újságíróknak adott interjúban).
Romániára is átterjedt az uniós hallgatási kódex
2016-ban derült ki, hogy a román Országos Korrupcióellenes Ügyészség főügyésze után kémkedett a Black Cube, egy volt izraeli Moszad-ügynökök által alapított magán-hírszerzőcég..
A Contex.ro, az OCCRP egyik román partnere megpróbálta felmérni, hogy a román kormány vásárolt-e és milyen típusú kémprogramokat használt az elmúlt évtizedben. A Külügyminisztérium azonban megtagadta a lap által kért információk kiadását a romániai intézmények által használt kémszoftverekről.
Ugyanennek a minisztériumnak kellett volna átadnia az adatokat a PEGA-bizottságnak is, amely hasonló hivatalos kéréssel fordult hozzájuk. Azonban Románia, más uniós országokhoz hasonlóan úgy döntött, hogy nem működik együtt a bizottsággal. A PEGA-bizottság előadója bírálja az uniós kormányok átláthatóságának hiányát. „Az a tény, hogy a kormányok csoportosan úgy döntöttek, hogy nem válaszolnak nekünk, és nem működnek együtt, nagyon lényeges. Én ezt omertànak nevezem. Ezt a kifejezést az olasz maffia használja, amikor úgy döntenek, hogy hallgatnak” – mondta Sophie in ‘t Veld a Context.ro-nak.
A PEGA-bizottság előzetes jelentése megállapította, hogy az EU valamennyi tagállamában használtak kereskedelmi kémprogramokat.
2015-ben a Rise Project két cikke részletesen bemutatta, hogy a Hacking Team, egy olasz kémszoftver-gyártó kapcsolatban állt több román hírszerző szolgálattal és kereskedelmi céggel. A Rise szerint a Hacking Team más hackerek támadása után nyilvánosságra hozott belső levelezéséből kiderült, hogy a SRI, a hadsereg hírszerző szolgálatának (DGIA) és a román rendőrség főfelügyelőségének egyik osztálya képviselői érdeklődtek a cég kémprogramjai iránt.
Az NSO prágai rendezvénye
Nemrégiben a cseh média arról számolt be, hogy a cseh kormány is megvásárolta a Pegasus kémprogramot. Az Európai Parlament hivatalos vizsgálóbizottsági jelentése is hasonló következtetésre jutott. Az E15 honlapja szerint az NSO Group izraeli cég érdeklődött a Pegasus csehországi értékesítése iránt.
„Nem tudok arról, hogy a cseh állam valaha is vásárolt volna ilyen szoftvert. Soha nem dolgoztam az NSO Groupnak vagy a cseh állam érintett részeinek, amelyek hasonló eszközöket vásárolhatnak és használhatnak” – mondta Tomáš Pojar nemzetbiztonsági tanácsadó az Investigace.cz-nek. Arra a kérdésre, hogy Csehországban melyik intézmény garantálja, hogy a Pegasushoz hasonló kémprogramokat nem használják újságírók vagy aktivisták ellen, azt mondta, hogy erre egyszerű a válasz: a Cseh Köztársaság jogállam. „Az én szemszögemből nézve egyáltalán nincs okunk arra, hogy más intézményeket hozzunk létre” – zárta Pojar.
Prága minden évben otthont ad egy kiberbűnözéssel és megfigyeléssel foglalkozó konferenciának, az ISS World Europe-nak, amelyen a bűnüldöző és hírszerző szervek emberei, valamint az ilyen eszközöket forgalmazók vesznek részt. Ezt a konferenciát 2021-ben az NSO Group szponzorálta.
A szlovák hatóságok hallgatnak a Pegasusról
A szlovák sajtó az elmúlt évek során többször is írt arról, hogy a szlovák titkosszolgálatok kémszoftvereket szereztek be.
A WikiLeaks 2014-es információi alapján Szlovákia állítólag a Gamma Grouptól vásárolta meg a FinFisher kémprogramot. Egy évvel később az olasz Hacking Team cég e-mailezését szivárogtatták ki a WikiLeaksen keresztül. Ebből kiderült, hogy Szlovákia érdeklődött a Galileo szoftvere iránt. Egyik vásárlás tényét sem erősítették meg hivatalosan. A FinFisher használatát ugyanakkor az Európai Parlament idei jelentése is alátámasztotta.
A szlovák katonai hírszerzés 2021-ben a Zive.SK-nak a következőt nyilatkozta: „Megerősíthetjük, hogy az említett rendszert nem használjuk a védelmi minisztériumban, és nem is használtuk.”
A Szlovák Információs Szolgálat (SIS) nem volt hajlandó kommentálni a Pegasus esetleges használatát. Egy jogi akadályra hivatkozott, amely állítólag megtiltja számukra, hogy megerősítsék vagy cáfolják az esetleges használatot.
Bulgária jó házigazda a kémprogramokat gyártó cégek számára
A bolgár titkosszolgálatok már régóta használják a FinFisher és a FinSpy kémprogramokat. Megpróbáltak egy másik kémszoftvert is beszerezni a HackingTeamtől, de az üzlet meghiúsult. 2013-ban botrány tört ki, miután kiderült, hogy a mobil IMSI-fogók (mobil mobiltelefon-állomások, amelyek úgy tesznek, mintha legális mobilszolgáltató állomások lennének. A telefon csatlakozik a csaló mobilállomáshoz, így ki van téve a hackelésnek és a megfigyelésnek.) A Belügyminisztérium által, uniós pénzből vásárolt eszközöket politikusok illegális megfigyelésére használták. Az ügyészség három személy ellen emelt vádat, de később az ügy eltűnt a hivatalos nyilvántartásból.
A legújabb hírek szerint Bulgária adott otthont az izraeli Circles cég üzleti tevékenységének, amely GSM-hálózatok feltörésére alkalmas eszközöket szállított. A Pegasust gyártó NSO csoport pedig felvásárolta a Circles-t. Az üzlet jelenleg virágzik, a növekvő alkalmazotti létszám és a vállalat éves pénzügyi jelentéseiben látható, több milliós bevételek alapján legalábbis. A Pegasus használatát a bolgár kormány hivatalosan nem erősítette meg, de folyamatban van egy ügyészségi vizsgálat, és a beszerzésre rálátó források megerősítik, hogy a Belügyminisztérium használta a szoftvert. A jelenlegi főügyész, Boriszlav Szarafov a közelmúltban kijelentette, hogy a korábbi főügyész és riválisa, Ivan Geshev megbízásából megfigyelés alatt tartotta. Az azonban nem volt egyértelmű, hogy bármilyen típusú kémprogram célpontja volt-e. | Pegasus, Black Cube, FinFisher – így kémkednek az uniós országok állampolgáraik után | A magyar független sajtó derítette ki, hogy az Orbán-rezsim titokban megvásárolta a Pegasus kémprogramot, amelyet az autokrata kormányok jellemzően újságírók, aktivisták és politikai ellenfeleik ellen vetnek be. A kémprogramot a lengyel kormány is használta, ügyvédek és ügyészek megfigyelésére. Az izraeli NSO Group által gyártott szoftver egy különleges vizsgálóbizottság figyelmét is felkeltette. A vállalat minden évben Prágában szervez konferenciát, a cseh tisztviselők mégis tagadják a technológia használatát. Románia és Szlovákia is az elhallgatás technikáját választja, egyik ország sem hajlandó nyilatkozni arról, hogy használnak-e kémszoftvereket. Bulgáriában egy kémprogramokat gyártó cég működik, miközben a főügyész azt állítja, hogy ő is a megfigyeltek között volt. | null | 1 | https://atlatszo.hu/vilagterkep/2023/08/29/pegasus-black-cube-finfisher-igy-kemkednek-az-unios-orszagok-allampolgaraik-utan/ | 2023-09-04 00:00:00 | true | null | null | atlatszo.hu |
Ismét aktív magyar nyelven a Krímből szerkesztett orosz dezinformációs portál, a NewsFront. Az orosz kormánymédia kedvenc magyar álszakértője, Keveházy Miklós által irányított honlap eddig nem tudott nagy elérést generálni, amire azért sincs szükség, mert a magyar állami propaganda szívesen szolgál a Kreml szócsöveként.
A magyarországi dezinformációs színtér nagyon különbözik a szomszédos országokétól. Magyarországon nem jellemzőek az orosz dezinformációs honlapok, a hamis propaganda híreket jellemzően nem orosz szereplők terjesztik. Csekély szerepük oka, hogy funkciójukat, a Kreml narratíváinak és összeesküvés-elméleteinek a terjesztését közvetlenül a magyar kormánymédia vette át.
Ennek ellenére a NewsFront nemzetközi dezinformációs platform 2018 óta jelen van Magyarországon is. A lap magyar változata nem sokkal a bizonyítottan orosz hátterű, a GRU-hoz kötődő Hídfő.ru weboldal leállítása előtt indult el.
A Magyar NewsFront ma hosszabb tétlenség után ismét aktív, annak ellenére, hogy a magyar nyelvű változat a „hírügynökség” 11 külföldi kiadása közül az egyik legkevésbé sikeres.
A NewsFront vélhetően az orosz titkosszolgálatok, pontosabban az FSZB irányítása alatt áll. A NewsFront impresszumában csak a „NewsFront ügynökség” vezetőjének, Konsztantyin Knyriknek a nevét találjuk. Az illegálisan elcsatolt Krím-félszigeten bejegyzett MediaGroup NewsFront Ltd-t működtető oroszbarát aktivistát az EU, Kanada és az USA szankciókkal sújtotta.
2015-ben a NewsFront főleg olyan emberekből állt, akik a 2014 után Oroszország által megszállt ukrán területekről, a Krímről, Donyeckből és Luhanszkból származnak. Egy nemzetközi újságírócsoport birtokában lévő adatok szerint a NewsFrontot Knyrik mellett legalább 70 másik ember irányítja, akik Oroszországban és Európában élő újságírók, szabadúszók, regionális és helyi szerkesztők. Közülük néhányan megerősítették a NewsFronthoz való kötődésüket az oknyomozó újságírócsoport tagjainak.Hat szerkesztőség újságírói hónapokon át elemezték a NewsFronthoz kapcsolódó több mint 100 e-mail címet, és sikerült összekapcsolniuk őket olyan valódi emberekkel, akik a Kreml propagandáját terjesztik Európában és azon kívül. Közülük hárman a NewsFront magyar változatát szerkesztették vagy szerkesztik jelenleg is.Partnereink:
VSquare.org,Ján Kuciak Oknyomozó Központ – ICJK.sk (Szlovákia), Frontstory.pl (Lengyelország), Investigace.cz (Csehország), KRIK (Szerbia), WDR (Németország), A Dossier Center hozzájárult a kutatáshoz. A Debunk.eu hozzájárult az adatok elemzéséhez.
Takácsy Dorka Oroszország-szakértő, az Euroatlanti Integrációs és Demokrácia Központ (CEID) külsős munkatársa szerint „a magyar Newsfront lebutított, faék-egyszerűségű orosz propaganda-narratívákat közvetít. Végtelenül hatásvadász címekkel, és nagyon rövid, néhány mondatos villámhírekkel dolgozik, de még ezekben sem ritkák a helyesírási hibák.”
A magyar NewsFront tartalmával kapcsolatban Német Szilvi médiakutató, a Lakmusz.hu magyar tényellenőrző oldal újságírója hozzátette, hogy az oldal az ukrán-magyar etnikai konfliktus elmélyítésére is alkalmas narratívákat népszerűsít. „A magyar nyelvű News Front indulása óta következetesen képvisel olyan narratívákat, amelyek alkalmasak az ukrán-magyar nemzetiségi konfliktus elmélyítésére. Az erre irányuló dezinformációs törekvések egyik természetes célpontját jelenti Kárpátalja, ahol az orosz inváziót megelőzően körülbelül 120 ezer magyar élt. A portálon gyakran jelentek meg olyan hírek, amelyek ukrán nacionalisták magyarellenes megmozdulásairól vagy a kijevi „rezsim” erőszakos ukránosító törekvéseiről számolnak be.” – mondta.
A magyar szerkesztők nevei nem szerepelnek az oldalon, ezzel szemben az oldal lengyel változata szerint még magyarországi szerkesztőségi irodájuk is van. A Jan Kuciak Oknyomozó Központ a NewsFront cikkeinek és egyéb anyagainak alapos elemzésének köszönhetően a VSquare kiderítette, kik voltak és kik működtetik jelenleg is a honlapot. Köztük azonosítottunk egy volt diplomatát, egy magyar álszakértőt és egy imámot, aki Kelet-Ukrajnában harcolt.
Külföldiek állnak az oldal mögött?
Kezdetben a magyar NewsFront cikkei szinte kizárólag Ukrajnával foglalkoztak, de hamarosan megjelentek a magyar olvasók érdeklődéséhez közelebb álló témák, például a migráció. Emellett a platform által leggyakrabban továbbosztott szövegek az Orbán Viktor kormányának álláspontját kifejező propagandaszövegek voltak.
Ahogy arról a VSquare beszámolt, nem sokkal a magyar NewsFront indulása után már voltak arra utaló jelek, hogy a projekt mögött nem csak magyarok állhatnak. Az oldalon megjelent, magyar sajtót nem idéző darabok gyakran rossz vagy hanyag magyar nyelven íródtak. Ráadásul a megjelenés időpontja egy órával későbbre mutatott, ami arra utal, hogy moszkvai idő szerint jelentek meg. Az Átlátszó szerint az is feltűnő volt, hogy a NewsFront oldal a 2009-ben bevezetett „Pt Sans” betűtípust használta, amelyet az orosz kommunikációs minisztérium rendelt meg Nagy Péter cár betűreformjának 300. évfordulója alkalmából.
A dezinformációval foglalkozó magyar szakértők az oldal rossz helyesírására hívták fel a figyelmet. Rámutattak, hogy
„a nyelvtan és a helyesírás időnkénti rossz minősége egyes magyar cikkekben arra utal, hogy azt külföldiek vezetik”.
Erre utal egy még 2018 körül megjelent hirdetés is az oldalon. Ebben a portál „fordítókat, szerzőket és hangos trombitásokat” (sic) próbált toborozni. Sokatmondó, hogy már a felhívás szövegét is nyelvtanilag hibásan írták.
Jelenlegi vizsgálatunk további bizonyítékokat tárt fel, amelyek alátámasztják ezeket a gyanúkat. A magyar projekt egy orosz férfi bevonásával indult, aki állítása szerint 2014-től az orosz oldalon harcolt a kelet-ukrajnai konfliktusban.
Önkéntes projekt
2018 tavaszán a YouTube-on megjelent egy 40 perces interjú egy Tanaj Csolhanov nevű orosz férfival. Az interjút Krausz Tamás, ismert szélsőbaloldali történész, az Eötvös Loránd Tudományegyetem oktatója és Csikós Sándor, a magyar Külügyminisztérium volt diplomatája moderálta. A kelet-ukrajnai szeparatista fegyveres erők harcosaként bemutatkozó orosz „a nácibarát ukrán rezsim népirtó háborújáról” beszélt.
A magyar NewsFront kezdeteit közelről ismerő forrás szerint ez az interjú volt az első lépés a magyar változat elindításához. A kezdeményezés két kulcsszereplője a videóban „népfelkelés harcosaként” bemutatott Csolhanov és az Ukrajna-szakértőként bemutatott Csikós volt.
Hogy pontosan milyen körülmények között érkezett Magyarországra az állítólagos szeparatista katona, illetve hogyan került kapcsolatba a magyar egyetemi tanárral és a volt diplomatával, nem tudni. Forrásunk azonban megjegyezte, hogy meglepődött azon, hogy Csolhanov szabadon beutazhatott az országba.
Mindenesetre néhány hónappal később életre kelt a NewsFront magyar változata.
Forrásunk szerint Csolhanov részt vett annak szerkesztésében, noha nem tudott magyarul, és az oroszon és a tatáron kívül más nyelvet nem beszélt.
A magyar NewsFront indításának körülményeit ismerő forrást a projekt pénzügyi hátteréről is kérdeztük. Azt mondták, hogy a projektet önkéntes alapon működtették. Tudomása szerint a NewsFront központi szerkesztőségétől senki nem kapott anyagi juttatást. Kérdés, hogy ez még mindig így van-e.
A NewsFront első magyarországi cikke 2018. július 2-án jelent meg. A szöveg Kijev, az EU és az USA elleni „forradalomra” szólított fel, szerzője pedig egy állítólagos kelet-ukrajnai szabadságharcos volt. Ez nem más volt, mint maga Csolhanov. Bár a szöveget ő jegyezte, azt nem árulta el, hogy ő maga egyben a NewsFront magyarországi platformjának irányítója is.
A harcos imám
A NewsFront központi szerkesztősége és a magyar szerkesztők között közvetítőként működő Csolhanov múltját vizsgálva több érdekes részlet is kiderül. Harcos, imám, krími tatár közéleti és vallási szereplő, a felkelőkkel szimpatizáló újságíró, vagy legutóbb hadmérnök és Novorosszija védelmezője. Hosszú a szerepek listája, amelyekben a jelenleg 46 éves férfi eddig megjelent.
Bár a sajtóban gyakran szerepel, hogy a krími tatárokat képviseli, Tanaj Csolhanov valójában volgai tatár az oroszországi Voronyezsből. A Myrotvorets Center szerint „születésétől 2010-ig Jurij Sapozsnyikov néven Voronyezsben élt.”
Néhány évvel a névváltoztatás után, a kelet-ukrajnai háború kitörésekor és a Krím félsziget illegális annektálásakor (amelyet a szeparatisták krími tavaszként emlegetnek) Csolhanov ismét felbukkant. Az Atlantic Council DRFLabje is felfigyelt rá, mint írták, „független szakértőként” 2014 óta rendszeresen ad a háborúval kapcsolatos tudósításokat és interjúkat szeparatista és oroszbarát honlapoknak.
2014 előtti előéletéről is lehet tudni. Mielőtt a Krímbe érkezett volna, Szentpéterváron imámként szolgált, onnan került végül a később megszállt félszigetre. Sajtóértesülések szerint itteni küldetése nem volt más, mint kampányt folytatni a helyi krími tatár vallási vezetők ellen, akik nem támogatták a Krím orosz megszállását.
„Csolhanov a Krímben elsősorban vallása és nemzetisége miatt volt „bevethető”, a félszigeten él ugyanis a mai napig a legnagyobb tatár kisebbség, akik az ukránok oldalán jelentős ellenállást fejtettek ki az orosz megszállással szemben. Csolhanov Moszkva támogatásával támadta a krími tatárokat, iszlám fundamentalizmussal vádolva vezetőjüket, aki a népszavazást akadályozni próbálta” – magyarázza Német Szilvi, a Lakmusz.hu újságírója. Csolhanov Moszkva támogatásával rágalmazta és támadta a krími tatárokat, vezetőjüket iszlám fundamentalizmussal vádolta, amiért megpróbálta megakadályozni az elszakadásról szóló törvénytelen népszavazást.
Buda Péter, korábbi magas rangú magyar nemzetbiztonsági tiszt véleménye szerint Csolhanov tevékenysége egyértelműen egy orosz befolyásolási és aktív intézkedési művelet része volt. Az, hogy muszlim tatárként vett részt egy ilyen műveletben, egyáltalán nem szokatlan, mondja. „A Krím 2014-es elfoglalása után Moszkva számos lépést tett – teljes összhangban a szokásos és jól bevált szovjet modus operandival – a tatár közösség megosztására, amely egyébként nagyrészt ellenezte az orosz inváziót” – magyarázza Buda.
Ennek érdekében magukat tatár érdekvédelmi közösségeknek kiadó létrehozását kezdeményezték, és a hivatalos tatár szervezeteket szélsőséges muszlim ideológia követésével vádolták. Mindezek az orosz külpolitikai célokat szolgálták. „Ebben a műveletben lefizetett tatárok és szimpla orosz ügynökök egyaránt szerepet játszottak, részben egyébként az ukrán szolgálatoktól az oroszokhoz átállt krími – tehát a helyi viszonyokat és beszervezett személyeket jól ismerő – titkosszolgálati személyek közreműködésével ” – tette hozzá a volt magyar nemzetbiztonsági tiszt.
Állítólag magyarokból álló milíciát vezetett
Egy vallási kitérő után Csolhanov megjelent Kelet-Ukrajna megszállt területein. Saját elmondása szerint először csak tudósított az ottani eseményekről, majd fegyvert ragadott és aktívan harcolt az orosz szeparatisták oldalán. Több csoportban is részt vett, köztük állítólag egy magyar csoportban is.
Bár a fent említett magyar interjúban „népfelkelő harcosként” emlegetik, katonai háttere ennél jóval mélyebb. „Csolhanov katonai előképzettségre az orosz hadiflotta különleges egységeinél tett szert, magyarországi látogatása előtt, 2014 és 2017 között pedig a luhanszki Szellem Dandárban és a donyecki Vosztok Dandárban teljesített szolgálatot” – írja Német. Míg az előbbi egy szeparatista csoport, addig az utóbbi egy orosz fegyveres csoport, amely a Donbasz régióban tevékenykedik.
Csolhanov magyarországi kapcsolata túlmutat a NewsFronton, és állítólag katonai dimenziója is van.
„A Szent István Légió egy 2014-ben alakult, rövid életű fegyveres milícia, amely a kelet-ukrajnai konfliktus során az orosz szeparatisták támogatására szerveződött, ennek kifulladásával azonban médiafelületté alakult és a mai napig így működik. A Szent István Légió eleinte úgy került be a hírekbe, mint egy “Újoroszország védelmére alakult magyar különítmény”, a magyarok részvételét azonban már a kezdetektől több szakértő is kétségbe vonta. Kutatásaink során arra jutottunk, hogy a Szent István Légiót egy magyar felmenőkkel is rendelkező, orosz férfi, Alexander Kiszeljov alapította, aki több VK-bejegyzésben is magyar nevén, Szeles Sándorként szerepel.”
Csolhanov 2014 végén csatlakozott ehhez a „magyar légióhoz”, az év telén az önkéntesek toborzását is átvette. Sőt, a „krími tatárt” a légió egyik ideológusaként emlegetik, ennek küldöttjeként 2014 novemberében a Jobbik képviselőivel is találkozott.
Csolhanov 2018. július 2-án megjelent cikke, amellyel a Magyar NewsFrontot elindította, a kelet-ukrajnai etnikai megosztottság mesterséges szítására irányuló orosz befolyásolási művelet fontos részének tekinthető – véli Buda Péter volt magyar nemzetbiztonsági főtiszt:
„Ismerve az ehhez hasonló műveletek hosszú évtizedekre visszanyúló történetét, Csolhanov itt nyilvánvalóan arra tesz kísérletet, hogy a Krím után Ukrajna keleti végén is “meggyújtsa” a nemzetiségi feszültségek kanócát, azzal, hogy összefogásra buzdítja az Ukrajnával immár nyílt fegyveres konfliktusban álló krími szeparatista nemzetiségi erőket és a kárpátaljai magyarokat. ”
Véleménye szerint teljesen egyértelmű, hogy Csolhanov a Krímhez hasonló szintre akarta eszkalálni a kárpátaljai helyzetet egy közös krími és kárpátaljai narratíva erősítésével. „Hogy mennyire erről, vagyis egy erőszakos, végső soron szeparatista célú műveletről és nem Csolhanov egyéni akciózásáról van szó, arra vonatkozó adalék, hogy éppen ebben az időszakban (2018 februárjában) került sor a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség székháza elleni merényletre Ungváron, amivel kapcsolatban azóta kiderült, hogy orosz titkosszolgálati művelet keretében oroszpárti személyek hajtották végre, a nemzetiségi feszültségek eszkalálása érdekében ” – emlékeztet a volt nemzetbiztonsági tiszt. A nyomozás során az ukrán hatóságok feltárták, hogy a székház elleni támadás csak a kezdet volt, amelyet stratégiai létesítmények elleni bombatámadások követtek volna. (A VSquare több cikkben is utánajárt ennek az epizódnak, itt és itt.)
Csolhanovot megkérdeztük a múltjáról, különösen a magyarországi kapcsolatairól, de nem válaszolt kérdéseinkre.
Ex-diplomata a fedélzeten
Egy magyar ex-diplomata is segítette a magyar NewsFront elindítását. Csikós Sándor, aki korábban is aktívan terjesztette az orosz propagandát, a magyar platformot ukránellenes narratívák és álhírek megosztására használta. Ő maga 2018 júliusában jelentette be a Magyar NewsFront elindítását az orosz VK közösségi oldalon.
Német Szilvi médiakutató és a Lakmusz.hu újságírója szerint a magyar változat elsősorban az orosz közösségi médiában, a Vkontaktén aktív, itt 2020 decembere óta News Front Magyarország néven van jelen. A 63 követővel rendelkező, kis elérésű oldalt VK adatlapja alapján Csikós Sándor kezeli.
Bár ez nem jellemző a NewsFrontra, ahol a legtöbb cikk névtelen, Csikós neve többször is megjelent a krími dezinformációs oldal magyar változatán. Sőt, nyíltan vállalta, hogy ő annak riportere. (Ez az információ azonban nem szerepelt az oldal impresszumában.)
Csikós, aki 2013-ig a magyar külügyminisztérium diplomatája volt, már 2017 körül, még a Magyar NewsFront indulása előtt kapcsolatba került az orosz propagandával. A NewsFront orosz nyelvű változatában is szerepelt, ahol politikai szakértőként, antifasisztaként és közéleti aktivistaként hivatkoztak rá.
A 72 éves Csikós Moszkvában tanult az elit Moszkvai Nemzetközi Kapcsolatok Állami Intézetében (MGIMO). Ezt követően közel 40 évig a magyar külügyminisztériumban dolgozott. Négyszer teljesített külszolgálatot, dolgozott Mongóliában, Kazahsztánban, Moldovában és Kijevben is.
Utolsó kiküldetése során Kisinyovban volt misszióvezető-helyettes, és mikor akkoriban nem volt nagykövet, lényegében a helyi magyar nagykövetség vezetője volt egy ideig, egészen 2013-ig. „Teljesen bolond volt, de mégis megbízható káder, és tisztességes ember” – mondta a VSquare-nek Csikós egyik volt főnöke, az Orbán Viktor-kormány egyik magas rangú külügyminisztériumi tisztviselője.
Csikós, a régi vágású kommunista ex-diplomata hat évvel ezelőtt nyíltan beszélt ideológiailag vezérelt tevékenységéről az Index.hu riportereinek. Az akkor elmondottak szerint nyugdíjas napjait azzal tölti, hogy „a kelet-ukrajnai konfliktusról szóló, a szeparatisták narratívájával egyező jelentéseket fordít magyarra oroszból, és ezeket posztolja ki a Facebookra.”
De nemcsak az interneten tevékenykedett. Nem sokkal a Csolhanovval készült interjú után Csikós a Donbaszba utazott, az útra maga a multifunkcionális imám is elkísérte. Az útról a NewsFront is terjedelmes beszámolót közölt. Ebben Csikós többek között „a nyugati média hazugságait”, Soros Györgyöt és a „kijevi náci juntát” említi.
Csikós egyébként a Myrotvorets Center adatbázisában is szerepel. Itt többek között „a DNR/LNR terrorista szervezeteivel való együttműködéssel”, illetve „ukránellenes propaganda-rendezvényeken való részvétellel” vádolják.
Csikóst a közösségi média fiókjain keresztül megkerestük, kérdéseinkre azonban nem válaszolt.
A NewsFront magyar változata 2021 októberének legvégéig aktív volt, és meglehetősen rendszeresen osztott meg tartalmakat. Ezután inaktívvá vált, ami egybeesik a Csikós által kezelt VK-profil elhallgatásával is. Amikor a VSquare első írása megjelent a dezinformációs platformról, az oldal még mindig inaktív volt. Ennek oka akkor még ismeretlen volt.
Egy, a magyar NewsFront elindítását ismerő forrás most elárulta, hogy a közel egyéves távollét mögött Csikós betegsége áll. Végül tavaly szeptemberben éledt újra az oldal, amelynek tartalmát jelenleg egy új szerkesztő kezeli.
Új lendület?
Hosszú szünet után újra online a NewsFront magyar változata, amelynek tartalmát mostantól az orosz propaganda körökben ismert arc irányítja. Bár ez a magyar álszakértő Magyarországon nem túl ismert, Oroszországban elég nagy karriert futott be.
2014-től (a teljes körű orosz agresszió kitöréséig) a kelet-ukrajnai konfliktus a Kreml propagandájának központi témája lett. Ennek az információs hadviselésnek a részeként a Kreml-közeli média igyekezett Ukrajnát a nemzetközi színtéren lejáratni, tagadni Oroszország aktív szerepét a konfliktusban, és Kijevet agresszornak beállítani. A 2017 körül kiéleződött kárpátaljai magyar-ukrán kisebbségi jogvitát is felhasználták arra, hogy éket verjenek a két ország közé.
Ebben az időszakban jelent meg a Rosszija 1 televízió képernyőjén egy Magyarországon teljesen ismeretlen magyar „szakértő”, Keveházy Miklós. Keveházy nem kevesebbet állított, mint hogy Orbán Viktor magyar miniszterelnököt tanácsadói arra biztatják, hogy „csak próbálja meg” elfoglalni Kárpátalját. Keveházy 2017 októbere óta „magyar politikai tanácsadóként” szerepel az orosz propagandában. Ez egybeesett az ukrán oktatási és nyelvtörvények miatti feszültségek növekedésével.”
A magyar álszakértő interjút ad az orosz NewsFrontnak. „Ebben a műsorban a valóságtól teljesen elrugaszkodott dolgokat állított, hangsúlyozottan magyar politikai tanácsadóként feltüntetve magát, miközben Magyarországon teljesen ismeretlen bármiféle hasonló jellegű munkássága. Ebben az adásban Ukrajna és az ukránok ellen hergelt, olyan kijelentéseket téve, amik alapján egy átlagos orosz tévénézőnek az lehetett a benyomása, mintha a magyar kormány valamilyen katonai támadást fontolgatna Ukrajna ellen. A valóságban ilyesmiről nyilván nem volt szó. Azonban mivel ezt a műsort sok millióan nézik, várható volt, hogy a „hír” Ukrajnába is eljut, így az ukrán sajtón is végigsöpört, ahol ez a rémhír még nagyobbra fújódott.” – magyarázza Takácsy Dorka Oroszország-szakértő, aki először vette észre és elemezte a „Keveházy-jelenséget”. A hír az ukrán szélsőjobboldalon is téma volt.
Keveházy 2017-es szereplése az orosz állami propagandában nagyjából egybeesik azzal, hogy egy korábbi megbízatása megszűnt. Keveházy 2013 és 2017 között orosz tolmácsként, valamint orosz médiafigyelőként és elemzőként dolgozott a Jobbiknak – derül ki a Jobbik vezetéséhez közel álló forrásoktól, valamint a VSquare által látott belső e-mailekből. Egy 2014. november 17-i e-mail-váltásban például Szaniszló Adrienn, a Jobbik külpolitikai tanácsadója arról számolt be a párt vezetőségének, hogy megbeszélte Keveházyval, hogyan tudná „segíteni a munkánkat”. Azt írta, hogy eddig is remek volt az együttműködésük, de „igyekszünk minél jobb munkakapcsolatot kialakítani Miklóssal”. Egy másik e-mailben az áll, hogy „Miklós tudomásul vette, hogy Adrienn a közvetlen főnöke”, és „tervezett munkaköri leírást küldünk át [Keveházy feladatairól]”.
A Jobbik vezetéséhez közeli forrás szerint Keveházy eredetileg ingyen kezdett el dolgozni náluk, önkéntesként, mint aki egyszerűen csak szimpatizált a párttal. „Jószívű, vidám, kedves fickó volt” – idézte fel a forrás, hozzátéve, hogy Keveházy hamar elnyerte a Jobbik bizalmát. A pártvezetés számos hivatalos moszkvai látogatása és találkozója során a 2010-es évek közepén Keveházy az egyik tolmácsuk volt, annak ellenére, hogy nem rendelkezett semmilyen hivatalos képesítéssel és háttérrel.
A forrás hozzátette, hogy Keveházy akkoriban Moszkvában élt, és főként kisvállalkozóként dolgozott. Később a Jobbik szerződtette és a párt helyi munkatársa lett, aki a Jobbikot segítette Oroszországgal kapcsolatos ügyekben. Amikor némi belharc után 2017-ben Gyöngyösi Mártonnak, a Jobbik jelenlegi elnökének sikerült megszabadulnia a fanatikusan oroszbarát Szaniszló Adrienntől, Keveházy is hamarosan távozott (a következő években a Jobbik más úton indult el, igyekezett maga mögött hagyni mind szélsőjobboldali, mind oroszbarát múltját).
Mióta Keveházy a magyar oroszbarát párt segítéséről átállt az orosz állami propagandának való munkára, nem csak a Rosszija 1 orosz állami tévécsatornán szerepelt: „Évek óta rendszeres kommentátora a NewsFrontnak. Eleinte főleg videós nyilatkozó volt, de mostanában egyre gyakrabban idézik írott cikkekben” – teszi hozzá Takácsy.
A szakértő szerint Keveházy kizárólag olyan narratívákat terjeszt, amik egybeesnek az orosz propaganda üzeneteivel. Ugyanazokat az ellenségképeket és bűnbakokat használja: az Egyesült Államok; Soros György, Brüsszel, illetve az ukránok tehetnek a világ minden bajáról, miközben Oroszország a normalitás és a hagyományos értékek védelmezőjének szerepében jelenik meg, ami előtt nagy jövő áll, szemben a dekadens, hanyatló Nyugattal.
„Viszont fontos megemlíteni, hogy a NewsFront magyar nyelvű felületén egyetlenegyszer sem jelent meg, tehát mintha a magyar közönség elől el akarnák rejteni, miközben az orosz és angol felületeken rendszeresen szerepeltetik” – véli Takácsy magyarországi Oroszország-szakértő.
Ez a titkolózás lehet az oka annak, hogy a NewsFront nem ismeri el, hogy az álszakértő Keveházy nemcsak közreműködője, hanem a magyar változat szerkesztője is a tavalyi újraindítás óta. Keveházy NewsFront-tevékenységét ugyanazzal a módszerrel fedeztük fel, mint amit az oldal szlovákiai regionális szerkesztőjének azonosítása során alkalmaztunk. A magyar oldal forráskódjában találtunk egy „miklos_keveházy” nevű fiókot, amelyet egy cikk szerzőjeként és a hozzá tartozó azonosító kóddal adtak meg. Keveházy e-mail címe ráadásul a NewsFront rendszerhez kapcsolódó e-mail címek listáján is szerepelt, amelyet egy forrás adott meg nekünk. Más, a Jobbik pártvezetéséhez közel álló források megerősítették, hogy valóban Keveházy e-mail címéről van szó.
Kíváncsiak voltunk, hogy pontosan milyen körülmények között vette át a Magyar NewsFront irányítását, és kapott-e valamilyen anyagi ellenszolgáltatást ezért a tevékenységéért. Keveházy nem válaszolt kérdéseinkre.
Bár a magyar NewsFront még mindig működik, nem aratott nagy sikert az országban: olvasottsága alacsony, kevés érdeklődőt vonz, a közösségi média nem kapta fel. Ráadásul a magyar kiadás a többnyelvű dezinformációs portál egyik legkevésbé sikeres aloldala.
Takácsy Dorka is hasonlóan látja: „A sikertelenségnek több oka is lehet. Egyrészt az általuk megosztott lebutított orosz propagandát több más platform is terjeszti, sokkal jobb grafikával és nyelvezettel. Ezeket egyszerűen élvezetesebb fogyasztani a magyar közönségnek” – magyarázza a szakértő.
Másrészt, mondta, úgy tűnik, mintha már nem is az lenne cél, hogy a magyar változat sikeres legyen. „Az eredeti cikkek szórványosak, és az anyag jellemzően a Magyar Nemzet cikkeinek néhány mondatnyi idézetére korlátozódik, egy link kíséretében”.
A VSquare több oknyomozó szerkesztőséggel együttműködésben derítette fel, kik állnak a magyar nyelven is elérhető oldal mögött, a többi régiós országban tapasztalt helyzetről korábbi cikkünkben olvashat: | Imám, katona, diplomata, tolmács: Putyin magyar propagandistái | Ismét aktív magyar nyelven a Krímből szerkesztett orosz dezinformációs portál, a NewsFront. Az orosz kormánymédia kedvenc magyar álszakértője, Keveházy Miklós által irányított honlap eddig nem tudott nagy elérést generálni, amire azért sincs szükség, mert a magyar állami propaganda szívesen szolgál a Kreml szócsöveként. | null | 1 | https://atlatszo.hu/kozugy/2023/08/28/imam-katona-diplomata-tolmacs-putyin-magyar-propagandistai/ | 2023-08-28 00:00:00 | true | null | null | atlatszo.hu |
Tavaly szeptemberben az állami tulajdonú MVM Zrt. egyik leányvállalata eladta a 2016 óta nem működő oroszlányi erőművet. A vevő a CHP-Invest Kft. és az Újpalotai Energia Kft., amelyek mögött a francia energiaóriás Veolia mellett egy máltai offshore cég és Habony Árpád barátjának testvére is felbukkan. A vételárat nem közölték, ezért először adatigénylésben kértük ki, ám a vevők (!) érdekeire hivatkozva nem adta ki az állami vállalat. Ezután pert indítottunk, hogy megtudjuk az összeget, de a Tatabányai Járásbíróság úgy ítélte meg, hogy a vételár nyilvánosságra hozása az MVM-cég, valamint az erőművet felújítani és újra üzembe helyezni kívánó vevők üzleti érdekeit, s ezáltal hazánk energiaellátását is veszélyeztetné.
Viszonylag gyakran előfordult az elmúlt években, hogy egy-egy kényes pontra tapintó adatigénylés esetében nemzetbiztonsági okokra hivatkozva tagadták meg az adatgazdák a közérdekű adatok kiadását. Az is többször megtörtént, hogy az adatigénylések elkerülésének érdekében már eleve ezzel az indokkal titkosítottak valamit 30 évre. Az oroszlányi erőmű esetében most e mellé bejött még egy szintén jolly jokerként alkalmazható indoklás, az energiaellátás biztonsága – hiszen a létesítmény fénykorában villamos és hőenergiát is termelt, és a tervek szerint hamarosan újra működni fog.
Az oroszlányi erőmű honlapja szerint 1958-ban kezdődött el az építése, és 1961-ben helyezték üzembe az 1. blokkját, majd fokozatosan a többit. „1990 nyarára az Oroszlányi Erőmű négy üzemelő blokkal, a szenes rekonstrukció után nagy megbízhatóságú, 240 MW villamosenergia és 84 MW hőenergia kapacitású termelő erőművé vált.” – írják.
A 2000-es években különböző fejlesztéseket hajtottak végre rajta, hogy korszerűbb és környezetbarátabb legyen, ám ez is kevés volt egy idő után. A 2016-tól életbe lépő, a korábbinál szigorúbb környezetvédelmi szabályoknak csak egy újabb nagy beruházással tudott volna megfelelni, de erre nem tudtak vagy nem akartak költeni: 2015 végén inkább leállították. Azóta konzervált állapotban van és „üzemszünetet” tart.
Bő hat évvel a leállítása után, 2022. szeptember 12-én bejelentették, hogy az erőmű többé már nincs állami tulajdonban, mert az MVM alá tartozó Vértesi Erőmű Zrt. eladta. Némileg meglepő módon a tulajdonosváltást nem az állami cég, hanem a vevő jelentette be: a francia energetikai óriás, a Veolia honlapján tették közzé a hírt, hogy a hozzájuk tartozó CHP-Invest Kft. és az Újpalotai Energia Kft. megvette az oroszlányi erőművet, és terveik szerint egy nagy felújítást követően 2024 elején újra beüzemelik.
A közlemény szerint „Az új tulajdonos célja az erőmű felújítása és korszerűsítése, majd vegyes tüzelésű, zömmel biomassza és kisebb részben anyagában már nem hasznosítható, de energetikai célra előkészített szelektált hulladék (SRF) bázison történő újbóli üzembehelyezése” a korábban szén- és biomasszatüzelésű erőművi blokkok átalakításával.
Üzleti titokra hivatkozva nem mondták meg a vételárat
Az oroszlányi erőmű tulajdonosváltását bejelentő közleményben egy fontos dolog nem szerepelt: azt még csak körülírással, nagyságrendileg sem említették, hogy mennyiért adta el a magyar állam tulajdonában lévő MVM-cég a létesítményt.
Ezért a hír megjelenésének napján, 2022. szeptember 12-én közadatigénylésben kértük ki a Vértesi Erőmű Zrt.-től az árat és az adásvételi szerződést. Az MVM leánycége válaszában azt közölte, hogy nem mondják meg az összeget és nem adják ki a dokumentumot. A megtagadás indokaként a vevők üzleti érdekeire hivatkoztak: „A vevő gazdasági társaságok számára az általuk megkötött szerződés – vagy egyes konkrét részletei – nyilvánosságra kerülése aránytalan üzleti, versenyjogi sérelmet okozhatna.”
A bíróság szerint energiabiztonsági okokból titkolózhatnak
A vételár és az adásvételi szerződés megismerése érdekében ezután pert indítottunk a Vértesi Erőmű Zrt. ellen. Keresetünkben arra hivatkoztunk, hogy a vételár összege és az oroszlányi erőmű adásvételi szerződése közérdekű, illetve közérdekből nyilvános adat, hiszen a Vértesi Erőmű Zrt. egy állami tulajdonú vállalat, tehát közvagyonból gazdálkodik.
A cég ellenkérelmében ezzel szemben arra hivatkozott, hogy
az MVM-csoport tagja, annak pedig számos konkurenciája van a villamosenergia-termelő szektorban, így az üzleti titok vizsgálata során ezt figyelembe kell venni;
bár az erőmű működése évek óta szünetel, az engedélyük érvényes,
ezért rájuk villamosenergia-termelőként nem vonatkozik az Infotörvény,
mert az ilyen, ellátásbiztonságért felelős cégek műszaki, pénzügyi és üzleti adatai egy másik törvény, a Kgt. alapján 15 évig nem nyilvánosak;
és egyébként egy kormányhatározat szerint nemzetbiztonsági védelem alatt állnak.
Azt is kiemelte a Vértesi Erőmű Zrt., hogy „a perben kiadni kért szerződés tárgyát képező, az Oroszlányi Erőmű korszerűsítése, újraindítása és a magyar villamosenergia-rendszerbe történő reintegrációja érdekében megvalósítani kívánt beruházás kiemelkedő jelentőséggel bír az ország energiaellátásának biztonsága szempontjából”, ezért is titkos a már korábban említett Kgt. szerint.
Azt írták, hogy „a kiadni kért szerződésben szereplő egyes pénzügyi, üzleti adatok – így különösen a vételár összege – nyilvánosságra kerülése széles körben ad át információt az energiapiac szereplőinek, ami nagymértékben gyengíti alperes, illetve az alperesi cégcsoport tárgyalási- és alkupozícióját, és ezáltal külföldi vagy egyéb versenytársak számára indokolatlan előnyt biztosít”.
De nem csak a saját, hanem a vevők üzleti érdekei mellett is érvelt a Vértesi Erőmű Zrt. a bíróságon. Az állami vállalat ugyanis ellenkérelmében hosszasan fejtegette, hogy az oroszlányi erőművet megvásárló magáncégek milyen sérelmeket szenved(het)nek el, ha kiderülne, mennyit fizettek a magyar államnak a létesítményért.
Többek közt ezt írták erről: „a szerződés szerinti vételár megismerésével a versenytársak, beszállítók, a beruházás megvalósításában részt vevő, vagy potenciálisan részt vevő egyéb személyek már előzetesen következtetéseket tudnak levonni a szerződéssel érintett ingatlanok és termelőeszközök körére, illetve állapotára, melynek következtében tervezhetők lesznek számukra – mind műszaki, mind pénzügyi oldalról – a potenciális beszerzések, illetve felújítási munkálatok körében a vevők szükségletei, igényei, amelyek mind a beszerzési árakat, mind a vevők tárgyalási pozícióját a szerződések megkötése során, mind pedig a szerződéses feltételeket jelentős mértékben hátrányosan befolyásolhatják. Ez különösen károsan hathat a beruházás jelenlegi, az üzembe állításig tartó beszerzési szakaszában, amikor is a beruházási feladatokkal kapcsolatos pályázati eljárások, illetve azok előkészítése zajlik.”
A Vértesi Erőmű Zrt. hivatkozott arra, hogy a vételár nyilvánosságra kerülése az egész projekt megvalósítását, jövedelmezőségét, illetve megtérülését veszélyeztetné,
holott a beruházás megvalósítása egybeesik Magyarország érdekeivel, kiemelt céljaival, és jelentős közérdeket szolgál az új, megújuló alapú villamos energia kapacitás üzembe állítása, és így hazánk energiabiztonságának fokozása által.
Hozzátették azt is, hogy „A vevőnek érdekében áll, hogy az általa kialakított és megvalósított know-how ne kerüljön sem a versenytársai, sem pedig más piaci szereplők előtt felfedésre, tekintettel arra is, hogy ezen jelenleg éles, valós helyzetben tesztelés alatt álló szerződéses konstrukciót adott üzleti környezetben a vevő a jövőre nézve is fel kívánja használni”.
A perben eljáró Tatabányai Járásbíróság az információk áttekintése után megállapította, hogy a Vértesi Erőmű Zrt. állami vagyonnal gazdálkodó, olyan közfeladatot ellátó szerv, amely a közérdekű adatok, illetve a közérdekből nyilvános adatok kiadására köteles. Azt is kiemelte a bíróság, hogy az Alaptörvény szerint a közpénzekkel gazdálkodó minden szervezet köteles a nyilvánosság előtt elszámolni a közpénzekre vonatkozó gazdálkodásával, és az állami cég által hivatkozott Kgt. az Alaptörvénynél alacsonyabb szintű jogszabály.
Viszont a Vértesi Erőmű Zrt. bemutatta a bíróságnak az oroszlányi erőmű adásvételi szerződését (amelyért az Átlátszó a pert indította), és a bíróság a dokumentum áttanulmányozása után úgy ítélte meg, hogy az állami cég helytállóan hivatkozott arra, hogy az erőmű eladásával kapcsolatos adatokat a Kgt. alapján nem kell kiadni.
Az ítélet – a Vértesi Erőmű Zrt. ellenkérelmét szó szerint idézve – arról ír, hogy a „Szerződésben szereplő egyes pénzügyi, üzleti adatok – így különösen a vételár összege – nyilvánosságra kerülése széles körben ad át információt az energiapiac szereplőinek, ami nagymértékben gyengíti alperes, illetve az alperesi cégcsoport tárgyalási- és alkupozícióját, és ezáltal külföldi vagy egyéb versenytársak számára indokolatlan előnyt biztosít”(ana).
A Tatabányai Járásbíróság egyetértett a Vértesi Erőmű Zrt.-vel abban is, hogy a beruházás megvalósulása Magyarország energiaellátás-biztonsága miatt nemzetbiztonsági érdek.
Az ítélet szerint az erőmű eladása „az ország energiaellátásának biztonsága körében nemzetbiztonsági kérdésnek minősül, ezért az ezzel összefüggő adatok megismerése nemzetbiztonsági érdek veszélyeztetése nélkül nem valósulhat meg, így az külön védelmet élvez”.
Habony körei a háttérben
Az erőművásárlást bejelentő Veolia-közlemény szerint a CHP-Invest Kft. és az Újpalotai Energia Kft. az oroszlányi létesítmény új tulajdonosa. Az üzletről pedig azért számolt be a Veolia, mert a vásárlók a francia tulajdonú cégcsoporthoz tartoznak.
A helyzet azonban ennél picit bonyolultabb és magyarosabb: a háttérben feltűnik egy máltai offshore cég is, amelynek a Gyurcsány-korszak egyik fontos figurája a tulajdonosa, és Habony Árpád barátjának a testvére az igazgatója.
A CHP-Invest és az Újpalotai Energia Kft. ugyanis a CHP Energia Zrt. tulajdonában van, az pedig két cégé. Az egyik a francia hátterű Veolia, a másik pedig a VPP Project Kft., ami (a VPP Invest Kft.-n keresztül) a máltai Apium Media Holding Ltd.-ben végződik. A máltai cég tulajdonosa pedig Zelles Sándor, akiről a Válasz Online írt a Fidesz-korszak balos kötődésű embereit ismertető cikkében.
Zelles a Kincstári Vagyoni Igazgatóságot irányította a Gyurcsány-kormány idején, a lap szerint azonban mára összefogott Habony Árpáddal és az őt hitelező Tombor Andrással. Erre utal az is, hogy az Apium Media Ltd. igazgatója és kézbesítési megbízottja Beni Gagel, aki Habony grúz-izraeli származású barátjának, Michael Gagelnek a testvére. | Energiabiztonsági okokból titkos, hogy mennyiért adta el az állam az oroszlányi erőművet Habony köreinek | Tavaly szeptemberben az állami tulajdonú MVM Zrt. egyik leányvállalata eladta a 2016 óta nem működő oroszlányi erőművet. A vevő a CHP-Invest Kft. és az Újpalotai Energia Kft., amelyek mögött a francia energiaóriás Veolia mellett egy máltai offshore cég és Habony Árpád barátjának testvére is felbukkan. A vételárat nem közölték, ezért először adatigénylésben kértük ki, ám a vevők (!) érdekeire hivatkozva nem adta ki az állami vállalat. Ezután pert indítottunk, hogy megtudjuk az összeget, de a Tatabányai Járásbíróság úgy ítélte meg, hogy a vételár nyilvánosságra hozása az MVM-cég, valamint az erőművet felújítani és újra üzembe helyezni kívánó vevők üzleti érdekeit, s ezáltal hazánk energiaellátását is veszélyeztetné. | null | 1 | https://atlatszo.hu/kozadat/2023/08/31/energiabiztonsagi-okokbol-titkos-hogy-mennyiert-adta-el-az-allam-az-oroszlanyi-eromuvet-habony-koreinek/ | 2023-09-01 00:00:00 | true | null | null | atlatszo.hu |
Április végén Mezőhegyesre egy körforgalom közepébe modern lovas szobrot telepített a Nemzeti Ménesbirtok Zrt., amelyet a Lázár János által vezetett alapítvány irányít. Az alkotója által Felhőlovak névre keresztelt szoborcsoport sokak szerint inkább lámákra, dinoszauroszokra vagy kövér birkákra hasonlít. Május elején hiába kérdeztük a Ménesbirtoktól, hogy mennyibe került a megosztóra sikerült alkotás, a cég megtagadta a válaszadást. Emiatt panaszt tettünk a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóságnál, s ennek köszönhetően most megkaptuk a szobor készítőjével kötött szerződést, amely tartalmazza az árat is: nettó 48 millió forint.
2016-ban a Ménesbirtok Zrt. tulajdonrészét 2,1 milliárd forintért vásárolta vissza az állam, és az igazgatására kormánybiztosként Lázár Jánost jelölték ki. A visszavásárlás óta több tízmilliárd forintot fordított a kormány a birtokra, ami aztán 2021-ben került az egyik KEKVA, a Jövő Nemzedék Földje Alapítvány kezébe, melynek kuratóriumi elnöke Lázár János lett. A Mezőhegyesen működő tangazdaság azóta is fürdik a közpénzben, a tavalyi országgyűlési választás előtt például 15 milliárd forintot kapott a Miniszterelnökségtől, s most épp vízágyas istállót építenek teheneknek.
Május elején számoltunk be arról, hogy a Nemzeti Ménesbirtok Zrt. a mezőhegyesi II. József krt. – Kossuth utca kereszteződésében lévő körforgalomba egy szoborcsoportot helyezett ki. Méghozzá elég meglepetésszerűen: a Békés megyei város képviselőtestülete sem tudott a tervekről, csak a már elkészült alkotásról kaptak egy fotót a március végi testületi ülésen. Méghozzá Pap István Tibor polgármestertől, aki korábban a Ménesbirtokot vezette, és Lázár kampányolt mellette a lakosoknál a választás előtt.
Nem minden képviselőnek tetszett az alkotás, de 4 igennel, 1 ellenszavazattal és 2 tartózkodással elfogadták a javaslatot, így április végén ki is került a szobor a körforgalomba. Ekkor lángoltak fel a helyiek indulatai. Bár a mű elvileg a négy helyi lófajtát, a Nóniuszt, a Gidránt, a Furioso-North Start és a mezőhegyesi sportlovat szimbolizálja, sokan inkább alpakát, dínót, lámát, jegesmedvét, tapírt, kövér birkát láttak bele. De olyan is akadt, aki szerint egyetlen élő állat sem néz ki így, és inkább virágot kellett volna ültetni a körforgalom közepére.
A Felhőlovak nevet viselő alkotást Kotormán Norbert szobrászművész készítette, akitől annyit sikerült akkor megtudnunk, hogy 1-1,5 éve keresték meg a Ménesbirtoktól, hogy rendelnének tőle egy szobrot, de a témaválasztásban szabad kezet kapott. Ő maga döntött a lovak mellett, ám az úgynevezett jelfákat – amelyek kereszteződésekben, útelágazásokban mutatták az utat – is szerette volna beleemelni a műbe, s az épp ezért nem is tökéletes anatómiai formában jeleníti meg az állatokat, hanem elnagyolva. Kotormán elmondása szerint 60 millió forintba került az alkotás.
Nem akarták megmondani a szobor árát
Mivel a Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaság Zrt. honlapján csak 2019-es a szerződéseket találtunk, előző cikkünk írása előtt, április végén adatigényléssel fordultunk feléjük, hogy megtudjuk, pontosan mennyibe került a szobor elkészítése és elhelyezése. Ezzel pedig kabarét indítottunk el.
Bár csak a szobrásszal kötött szerződést és az alkotás árát kértük, az Infotörvényben megszabott 15 napos válaszadási határidő utolsó napján, május 11-én a Ménesbirtok meghosszabbította a válaszadást újabb 15 nappal. Majd a hosszabbítás letelte után, kerek egy hónappal az adatigénylésünk benyújtása után, május 26-án
megtagadták a szerződés kiadását.
„Tekintettel arra, hogy a Kotormán Norbert szobrászművésszel megkötött megállapodás időszakában a Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaság Zrt-re nem vonatkoztak az Infotv. közzétételi kötelezettségre vonatkozó szabályai, ezért nem áll módunkban megküldeni.” – írták.
Hasonlóan jártunk a másik, szintén április végén beadott adatigénylésünkkel is, amelyben a 2020. január 1. és 2023. április 26. között kötött szerződéseik listáját kértük. Először ott is meghosszabították 15 nappal a válaszadási határidőt, majd május végén csak részleges adatokat küldtek azzal az indoklással, hogy 2021. május 5. óta a Ménesbirtok nem alanya az Infotörvénynek.
A NAIH nyomására mégis elárulták
Bár a Ménesbirtok nem indokolta meg, hogy szerinte miért nem vonatkozik rá az Infotörvény 2021. május eleje óta, nem volt nehéz kitalálni. Akkor alakult meg ugyanis a korábban állami kézben lévő cég jelenlegi tulajdonosa, a Jövő Nemzedék Földje Alapítvány. Ez a szervezet egyike azoknak a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványoknak (KEKVA-k), amelyeket közpénzből alapított a kormány 2021-ben, és bár elvileg az államtól függetlenül működnek, tele vannak fideszes politikusokkal és más kormányközeli személyekkel.
Bár az összes KEKVA szeret titkolózni, rájuk is vonatkozik az Infotörvény, hiszen a nevükben és a rájuk vonatkozó törvényben is benne van, hogy közfeladatot látnak el. Korábban egy ehhez hasonló ügyünkben a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) már megállapította, hogy egy ilyen, közpénzből létrejött vagyonkezelő alapítvány tulajdonában lévő cég szerződései közérdekű adatok, ezért most is a hatósághoz fordultunk.
Beadványunk nyomán a NAIH felszólította a Ménesbirtokot az általunk kért adatok kiadására, s ennek nyomán a mezőhegyesi tangazdaság augusztus végén megküldte a lovasszobor alkotójával kötött megállapodást.
A dokumentum szerint Kotormán Norberttel 2022. február 25-án egyeztek meg abban, hogy a művész készít a mezőhegyesi körforgalomba egy szobrot, ami „távolról megközelítve kisebb facsoport, vagy megöregedett fa érzetét keltheti, közelebbről azonban jól olvasható, hogy a lombozat vagy korona rész négy lófigurából áll össze”.
A szobrász összesen nettó 48 millió forintot kapott az alkotásért.
Ez bruttó 60,96 millió forint, vagyis a szobrász jól emlékezett rá, amikor májusban kérdeztük. A vállalkozói díj a következő tételekből állt össze: anyagköltség (kőanyag, saválló csapoló anyagok, ragasztó) nettó 15 millió, kőmegmunkálás (kőfaragás, fúrás, szoborállítás, munkahelyi kőmozgatás) nettó 16 millió, plusz alkotói díj (tervezés, lebonyolítás, tiszteletdíj) nettó 17 millió forint.
Érdekesség, hogy a lovas szoborral kapcsolatos szerződést nem szívesen adta ki a Ménesbirtok, és ezt jelezte is a dokumentumhoz fűzött levelében:
„Felhívjuk szíves figyelmüket, hogy a kért okiratot ugyan megküldtük, de azzal a jogfenntartással, hogy bár a NAIH álláspontjával nem értünk egyet, úgy gondoljuk, hogy önmagában ebben az ügyben nem érdemes a jogvitát eszkalálni. Ez azonban nem jelenti azt, hogy e jogunkkal a jövőben bármely hasonló – álláspontunk szerint megalapozatlan – adatigényléssel szemben ne élnénk a jogaink megóvásának törvényes eszközeivel.”
Valószínűleg ez az oka annak, hogy a 2021. május 5. után kötött szerződéseik listáját a mai napig nem küldték még meg.
A körtefa bosszúja
Úgy tűnik azonban, hogy nem csak a szoborral, hanem az annak helyt adó körforgalommal is baj van Mezőhegyesen. Bár az ünnepélyes átadó szeptember elsején lesz, a tavaly december óta használható útra egy szeptember 4-től kezdődő 2-4 hetes lezárást jelentett be az önkormányzat „garanciális javításokra” hivatkozva.
A helyiek a körtefa bosszújáról beszélnek az elátkozott, folyton megsüllyedő körforgalom esetében. Itt állt ugyanis egy öreg körtefa, amit kivágtak, hogy a körforgalom és a kerékpárút megépülhessen. Információink szerint nem csak az aszfalttal van most baj: a vízelvezetők sem tudják ellátni a feladatukat, mert túl magasra kerültek, így a víz mindenhova folyik, csak nem oda, ahova kéne.
Pedig nem kevés pénz ment el a csomópontra, amely a Mezőhegyes Városi Önkormányzat, a Békés Megyei Önkormányzat és Magyar Közút Nonprofit Zrt. közös beruházásának részeként valósult meg. A kormány nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű közlekedési infrastruktúra-fejlesztéssel összefüggő üggyé nyilvánította a projektet, amelyben nagyjából 10 kilométernyi kerékpárút épült meg.
A 2,3 milliárd forintos beruházás hivatalosan „Mezőhegyes – Megyehatár kerékpárút hálózat fejlesztése új kerékpárforgalmi létesítmények építésével, 4444 és 4434 jelű utak kereszteződésében körfogalom kialakítása” néven futott, a kivitelező a Bólem Építőipari Kft. volt. A projekt teljes költségét az Európai Unió fizette.
Erdélyi Katalin – Zimre Zsuzsa
Címlapkép: A mezőhegyesi szoborcsoport közelről (fotó: Köztérkép/Benkő Gabriella Emese) | Húzta a száját, de végül megmondta a mezőhegyesi lámaszobor árát a Ménesbirtok | Április végén Mezőhegyesre egy körforgalom közepébe modern lovas szobrot telepített a Nemzeti Ménesbirtok Zrt., amelyet a Lázár János által vezetett alapítvány irányít. Az alkotója által Felhőlovak névre keresztelt szoborcsoport sokak szerint inkább lámákra, dinoszauroszokra vagy kövér birkákra hasonlít. Május elején hiába kérdeztük a Ménesbirtoktól, hogy mennyibe került a megosztóra sikerült alkotás, a cég megtagadta a válaszadást. Emiatt panaszt tettünk a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóságnál, s ennek köszönhetően most megkaptuk a szobor készítőjével kötött szerződést, amely tartalmazza az árat is: nettó 48 millió forint. | null | 1 | https://atlatszo.hu/kozadat/2023/08/31/huzta-a-szajat-de-vegul-megmondta-a-mezohegyesi-lamaszobor-arat-a-menesbirtok/ | 2023-09-01 00:00:00 | true | null | null | atlatszo.hu |
Az Átlátszó évek óta vizsgálja a Magyarországon kiírt és elnyert közbeszerzéseket, az állami és önkormányzati szervek ugyanis a költségvetéseik jelentős részét – 2022-ben összesen 4590 milliárd forintot – közbeszerzéseken keresztül költik el. Közbeszerzéssel találkozunk mindenhol, ahol az állam például iskolát építtet, a kórházak röntgengépeket vásárolnak, vagy a Kormány kommunikációs szolgáltatásokat vesz igénybe. Vagyis ezeken az tendereken keresztül kerül a befizetett adó a különböző cégekhez, amelyek elvégzik az adott feladatokat. Nem mindegy azonban, hogy az eljárások kiírói a jó gazda gondosságával járnak el, vagy épp ellenkezőleg. Egy közbeszerzési szakértő segítségével bemutatjuk, hogyan lehet a törvényesség látszata mögött manipulálni a tendereket.
Mivel a közbeszerzések nyerteseiről az egyes állami szervezetek egyedileg döntenek, fokozottan jelenik meg az előkészítésben és a döntéshozatalban résztvevő személyek felelőssége a nagy értékű tenderek kapcsán. Így alapvető elvárás lenne, hogy a közbeszerzési szabályok a lehető leghatékonyabb eszközökkel lépjenek fel már a korrupció kockázatát magában hordozó helyzetek elkerülése érdekében is. Ebben cikkben a közbeszerzéseknek egy olyan fajtáját mutatjuk be, amelynél nagyon nehezen érhető tetten ez az igyekezet.
Bár közbeszerzések célja éppen az lenne, hogy a közpénzeket tisztességes körülmények között, igazi versenyhelyzetben költsék el, a tenderek világa mégis a korrupció melegágya. Azt ugyanis, hogy végül ki nyerjen, sokféle módon lehet befolyásolni. Az egyik legegyszerűbb „módszer” az úgynevezett Kbt. 115.§ szerinti eljárásfajta, amely egy egyszerű meghívásos tendert takar.
A 115-ös eljárást akkor választhatja egy kiíró, ha építési munkát szeretne megrendelni, és annak az értéke nem éri el a nettó 300 millió forintot.
Ebben az esetben nem kötelező nyilvánosan meghirdetni a tendert, és nem is jelentkezhet rá bármely cég, csak akiket a kiíró meghív.
Ez egy könnyített terep arra, hogy a kiíró a megbízást valódi verseny nélkül adja oda egy kiszemelt pályázónak, akinek a biztos nyerés érdekében mindössze annyit kell tennie, hogy „hoz magával” még négy másik céget. A törvény szerint ugyanis legalább öt céget kell felkérni ajánlattételre, ugyanakkor nem feltétel, hogy ezt mindegyik meg is tegye. Sőt, tulajdonképpen az is elegendő, ha egy vagy két ajánlat érkezik, a többi cég pedig csak „egy név a listán”.
Fontos leszögezni: nem állítjuk azt, hogy minden meghívásos közbeszerzés irányított és korrupt. Ugyanakkor nyilvánvaló nyomai vannak annak, hogy az ilyen tenderek jelentős részében nem valósul meg valódi verseny. Ez főként azért jelent rendszerszintű problémát, mert a Közbeszerzési Hatóság adatai szerint tavaly
az összes nemzeti eljárásrendben lefolytatott közbeszerzési eljárás majdnem negyedét (23,9 százalékát) a 115-ös szabályok szerint folytatták le a kiírók, összesen 118,1 milliárd forint értékben.
Mindenkinek jó – kivéve az adófizetőket
És hogy miért ennyire népszerű a 115-ös eljárás?
A kiírónak ez a legkényelmesebb megoldás, mert nem kell sok energiát fektetnie a tender előkészítésébe és a meghívott cégek felkutatásába: elég egy céggel előre leegyeztetni mindent. Mivel nincs ellenérdekelt szereplő a történetben, egyszerű és gördülékeny a közbeszerzési folyamat: biztos lehet benne mindenki, hogy nem lesz kötekedés, nem fogják megtámadni az eredményt a versenytársak. És persze a lényeg: így biztos lehet benne a kiíró, hogy ki nyeri meg a közbeszerzést.
Leginkább persze a kiszemelt nyertesnek érdeke, hogy ne legyen valódi verseny, mert így olyan magas árat adhat, amilyet akar, illetve amennyit a kiíróval leegyeztetett. A túlárazásoknak ezekben az esetekben jellemzően a rendelkezésre álló források szűkössége szabhat határt (pl. az uniós projektet meg kell valósítani, de a költségvetési keret a pályázatban rögzítve van.)
A többi meghívott ebben a „konstrukcióban” csak veszíteni jön, mindössze a nevüket adják.
A látszat kedvéért néha megkérik őket, hogy adjanak be vesztes ajánlatot, hogy ne csak egy ajánlat érkezzen.
Összefoglalva: a 115-ös eljárás alapkoncepciójából fakadóan szinte felkínálja a lehetőséget a szereplőknek, hogy a fentiek szerint elbábozzák a tényleges versenyt. Sok esetben azonban nyilvánvaló nyomai vannak, hogy szó sincs tényleges versenyről a közbeszerzési eljárás során.
A kis cégeket juttatták volna vele előnyhöz
Felmerül a kérdés, hogy mi indokolja egyáltalán a meghívásos eljárás létjogosultságát. A parlament honlapján elérhető dokumentumokban az alábbi érveket találjuk a meghívásos eljárás mellett:
egyszerűbb és gyorsabb így a közbeszerzés;
a helyi kisebb cégeket lehetőséghez tudják juttatni a kiírók;
osztrák mintát vettek alapul a szabályok kidolgozásakor.
Az első érvvel nem tudunk vitatkozni, egy előre lejátszott eljárásnál valóban nincs egyszerűbb és gyorsabb. A második megfontolás valóban lehet egy valid érv, bár más kérdés, hogy ez gyakorlatban megvalósul-e. Az osztrák példára való hivatkozás ugyanakkor nem tűnik megalapozottnak: lehet, hogy Ausztriában ez az eljárásfajta jól működik, de az is lehet, hogy ott sem. Ezt nem tudjuk.
Egy dolog viszont biztosnak tűnik:
Magyarországon rengeteg visszaélés történik ezzel a fajta közbeszerzéssel kapcsolatban,
és ezen semmit nem változtat az, hogy az osztrák rendszerben milyen megoldások léteznek.
Érezhette a jogalkotó is, hogy így is problémás ez az eljárás, ezért két további feltételt fűzött a meghívásos közbeszerzés alkalmazásához:
a kiírónak a tisztességes verseny biztosításához megfelelő számú, teljesítésre képes gazdasági szereplőről kell legyen tudomása. Ezt ugyanakkor a gyakorlatban senki nem ellenőrzi, a kiírók pedig ritkán végeznek részletes piacfelmérést.
A kiírónak a meghívott cégek személyét lehetőség szerint változtatnia kell. A cégek rotálásának szabályairól a Közbeszerzési Hatóság útmutatót adott ki, amely azonban arra a konklúzióra jutott, hogy elegendő, ha az egymás után kiírt 115-ös eljárásokban a kiíró egyetlen meghívottat kicserél. Ez az értelmezés nyilván teljesen értelmetlenné teszi a rotálási kötelezettséget.
Az Integritás Hatóság megszüntetné
Nem véletlen, hogy a közbeszerzési törvény 2021-ben hatályba lépett módosítása – ugyan indoklás nélkül – megtiltotta a kiíróknak, hogy uniós pályázati pénzköltés esetén alkalmazni lehessen a 115-ös eljárást.
Az EU kérésére 2022-ben felállított Integritás Hatóság első, a magyar közbeszerzési rendszerre vonatkozó integritáskockázat-értékelési jelentésében pedig a következő megállapítás szerepel a 115-ös eljárással kapcsolatban:
„vannak olyan vélekedések, mely szerint nem »igazi közbeszerzés« valósul meg ilyenkor, mert eleve irányított módon kérik fel az ajánlatkérők az ajánlattevőket úgy, hogy már határozott elképzelésük van arról, hogy kivel szeretnének szerződni. (…) Vannak arra utaló elemzések, amelyek szerint ezen eljárások nem általánosságban a kkv-k, hanem csak egy vagy néhány helyi vállalkozás megrendeléshez jutását segítik.”
A Hatóság konkrétan a 115-ös eljárási fajta megszüntetését javasolta a jelentésben.
Csalásra utaló jelek
Bár könnyű kijátszani, a magyar közbeszerzési rendszer átláthatósága magas fokú, így nyilvános adatokban nincs hiány.
A 115-ös eljárásokhoz kapcsolódóan is bárki számára hozzáférhetőek a meghívott cégek adatai: a nyertesek, az, hogy kit zártak ki, és az ajánlatok összege is. Ezen információk alapján – számos tender vizsgálata után – a következő megállapításokra jutottunk.
Irányított eljárásra utalhat, ha:
Egy kiíró esetében minimális változtatással folyamatosan ugyanazokat a cégeket hívják meg, de mindig ugyanaz a cég nyer.
Több, egymástól teljesen független kiíró esetében ugyanazokat cégeket hívják meg egy ismétlődő nyertes esetén. Ezekben az esetekben feltehető, hogy a cégeket valójában nem a kiíró választja ki, hanem a nyertes „hozza magával”.
Egyes cégeket szinte mindig meghívnak, de folyamatosan érvénytelen ajánlatokat tesznek, vagy egyáltalán nem nyújtanak be ajánlatot.
Ugyanaz a közbeszerzési tanácsadó, aki a mintázat alapján inkább a nyerteshez kapcsolódóan jelenik meg egy kiírónál.
A nyertes cégek elképesztő pontossággal tippelik telibe a becsült értéket, annak ellenére, hogy azt korábban sehol nem tették közzé. Ez nyilvánvalóan csak úgy lehetséges, hogy a közbeszerzést megelőzően a kiíró és a kiszemelt nyertes egyeztetett az árról. (A becsült érték eltalálása egyébként sokkal ritkább nyílt eljárások esetén.)
Termálfürdőben kapták az útmutatást
Azt, hogy a meghívásos pályázatoknál hogyan zajlik látszatverseny, hamarosan egy cikksorozat segítségével mutatjuk majd be.
Addig is álljon itt példaként Magyarország történetének eddigi legnagyobb, közbeszerzésekhez kapcsolódó büntetőügyének főszereplője: Boldog István, a Jász-Nagykun-Szolnok megyei fideszes országgyűlési képviselő. Boldog a vád szerint informálisan és törvénybe ütközően befolyásolta a választókerületébe tartozó települések településfejlesztési uniós pályázatait. Az ügyészség szerint
a képviselő előírta az érintettek számára a 115-ös eljárás alkalmazását, és ezzel együtt azt is, hogy mely cégeket hívják meg a tenderekre.
Továbbá „javaslatot” tett a módszerbe beavatott közbeszerzési tanácsadó személyére is.
Az is kiderült, hogy Boldog István a cserkeszőlői fürdőben fogadta sorban a polgármestereket, akik a termálvizes medencében, egy szál fürdőgatyában kapták meg az eligazítást.
Nagy Szilárd, Kengyel község korábbi polgármestere – aki vádalku részeként mesélt a rendszer működéséről – így összegezte a közbeszerzési korrupciós ügy lényegét: „Boldog választotta ki az összes céget. Az egyiknek kellett nyernie, a másik nyújtotta be a felfújt ajánlatot.” | Meghívásos közbeszerzések: így bábozzák el a tisztességes versenyt | Az Átlátszó évek óta vizsgálja a Magyarországon kiírt és elnyert közbeszerzéseket, az állami és önkormányzati szervek ugyanis a költségvetéseik jelentős részét – 2022-ben összesen 4590 milliárd forintot – közbeszerzéseken keresztül költik el. Közbeszerzéssel találkozunk mindenhol, ahol az állam például iskolát építtet, a kórházak röntgengépeket vásárolnak, vagy a Kormány kommunikációs szolgáltatásokat vesz igénybe. Vagyis ezeken az tendereken keresztül kerül a befizetett adó a különböző cégekhez, amelyek elvégzik az adott feladatokat. Nem mindegy azonban, hogy az eljárások kiírói a jó gazda gondosságával járnak el, vagy épp ellenkezőleg. Egy közbeszerzési szakértő segítségével bemutatjuk, hogyan lehet a törvényesség látszata mögött manipulálni a tendereket. | null | 1 | https://atlatszo.hu/kozpenz/2023/09/14/meghivasos-kozbeszerzesek-igy-babozzak-el-a-tisztesseges-versenyt/ | 2023-09-14 00:00:00 | true | null | null | atlatszo.hu |
Egy sportrendezvénynek köszönheti a Miskolci Egyetem, hogy 20,6 milliárd forint kormányzati támogatást kapott többek között két kollégium és az egyetemi étterem épületének felújítására. A munkálatokhoz szükséges egyik közbeszerzési eljárás le is zajlott, a kollégiumok kivitelezőjét a napokban jelentették be. A nyertes egy miskolci trafiktulajdonos építőipari cége, amely olyan nagyágyúknál tudott olcsóbb lenni, mint a Mészáros család FEJÉR-B.Á.L. Zrt.-je, vagy Kelet-Magyarország egyik tenderkirálya, a Tömb 2002 Kft.
Az általunk tapasztaltakhoz képest rekordmennyiségű, összesen 14 ajánlat érkezett arra a közbeszerzési felhívásra, amit a Miskolci Egyetem tett közzé június közepén. A jelentkezők az egyetem E/5 és E/6 számú többszintes kollégiumi épületek teljes körű felújítására adhattak be árajánlatot. A nyílt verseny és a csökkenő számú építési beruházások megtették a hatásukat: a munkára több mint tíz cég jelentkezett, és így az egyetem végül a becsült árhoz képest egymilliárd forinttal olcsóbban tudja felújítani a kollégiumokat.
Míg korábban szinte naponta számolhattunk be arról, hogy milyen milliárdos építkezés melyik kormányközeli cégnél landolt, az utóbbi időben jelentősen visszaesett az építési beruházások száma. Ennek valószínűleg az uniós források elapadása az oka. Ezzel egyidőben a már megkötött szerződéseket is sorra bontják fel, mivel a szükséges összeg nem áll a beruházók rendelkezésére.
Ezért is meglepő, ha egy-egy nagy összegű fejlesztés mégis felbukkan az uniós közbeszerzési értesítőben – ahogy az történt most is. A Miskolci Egyetem az ötszintes, 98 szobás, nettó 4377 négyzetméter alapterületű E/5; valamint a hatszintes, 122 szobás, 5265 négyzetméter nettó alapterületű E/6 épület felújítására keresett kivitelezőt. A napokban közzétett eredmény szerint sikerült is megtalálni a megfelelő céget, a miskolci Peka Bau 2000 Építőipari Kft.-t.
A Peka Bau mellett 13 másik cég tett ajánlatot, ebből egy, a Denco Klímatechnikai Kft. ajánlata érvénytelen lett. Nem akárkik voltak azonban az ellenfelek: a megbízásért harcba szállt a Mészáros Lőrincék családi cége, a FEJÉR-B.Á.L. Zrt. is az Építő-és épületkarbantartó Zrt.-vel (Épkar) közösen.
Szintén tett ajánlatot Kelet-Magyarország egyik tenderkirálya, a Tömb 2002 Kft., valamint az uszoda- és sportpálya építésben jeleskedő Laterex Építő Kft. is. Továbbá pályázott még az EB Hungary Invest Kft., a Build IT Mérnökiroda Kft., a Jánosik és Társai Kft., a „helyi szocialisták kedvenc cégeként emlegetett” FK-Raszter Építő Zrt., a D-Gesztor Kft., a Scarban Bau Kft., a Borsod-Bos 2004 Kft., az Euro Campus Kft. és a CreativEnergy Kft. is.
A Peka Bau azonban mindenkinél olcsóbban, 4 milliárd forintért vállalta a munkát.
A cég feladata lesz többek között:
a lakóegységek kialakítása (saját szobához tartozó fürdőszobával, konyhaegységgel);
egy új, 8 személyes lift kiépítése;
a külső és belső nyílászárók cseréje;
burkolatcsere;
álmennyezet kiépítése,
minden helyiségben festési-javítási munka,
új, kültéri fedett-nyitott dohányzók kialakítása;
tűzvédelmi, villamossági és gépészeti feladatok;
valamint egy 38 férőhelyes aszfaltozott parkoló építése is.
Az egyetem emellett felhívta a kivitelező figyelmét arra is, hogy „a felújítandó kollégiumi épületek helyszínei lesznek a 2024 nyarán megrendezendő Európai Egyetemi Játékok (EUG 2024) rendezvénysorozatnak, amely a világ egyik legnagyobb multisport rendezvénye. A rendezvénysorozat rögzített időpontban kezdődik, amely időpontig a kivitelezési munkálatoknak, az átadás-átvételi eljárás teljes befejezésének, a levonulásnak és az azt követő 1 hónapos tesztelési időszaknak is be kell fejeződnie, sikeresen.” Vagyis, ha a Peka Bau nem végezné el határidőre a feladatait, az „jelentős problémákat és kárt okozna” az egyetemnek.
A boon.hu június végi cikkéből pedig az is kiderül, hogy
a Miskolci Egyetemnek azért futja a beruházásra, mert 20,6 milliárd forint közpénzt kapott a sportrendezvény lebonyolításával kapcsolatos fejlesztésekre.
A cikk szerint az állami támogatás elnyeréséhez Dr. Varga Judit közbenjárása kellett. Mint írják: Varga szívén viseli a Miskolci Egyetem sorsát, és ez nem változott azzal, hogy (uniós nyomásra – a szerk.) lemondott az egyetemi alapítvány kuratóriumi elnöki pozíciójáról.
„A miskolci szív örök. Az egyetemi modellváltás pedig szabadságot és felelősséget jelent, amelynél fantasztikusabb dolog kevés történt az elmúlt 50-100 évben a magyar egyetemekkel. A modellváltás lendülete hozza magával azt is, hogy a Miskolci Egyetem a 20,6 milliárd forint kormányzati támogatásból megvalósuló infrastrukturális fejlesztéseknek köszönhetően XXI. századi formát fog ölteni” – idézte a lap Varga szavait.
A fejlesztések részeként nemcsak a két kollégium, de a menza épülete is megújulhat. Érdekesség, hogy 2019-ben még csak 2 milliárd forintos állami támogatásról szóltak a hírek. Igaz, akkor csupán a rendezvényről esett szó, épületfelújításról nem.
Az Európai Egyetemi Játékok (EUG 2024) beharangozója a Facebookon
A Hell-csoport az egyik fő megbízójuk
És hogy mit lehet tudni a vállalkozásról, amely még Mészárosék cégét is lekörözte?
A jelenleg 62 fős Peka Bau 2000 Kft. tulajdonosa Pető György, aki 2013-ban négy miskolci trafik koncesszióját szerezte meg. A cég ügyvezetője pedig Erdei Attila, akinek a felesége, Erdei Gadó Helga korábban városüzemeltetési főosztályvezető volt a miskolci polgármesteri hivatalban. (Jelenleg a borsodi kormányhivatal Építésügyi és Örökségvédelmi Főosztályán dolgozik a kormanyhivatal.hu tanúsága szerint.)
A Magyar Narancs egy 2020-as cikkében nemcsak erről, de arról is írt, hogy az építőipari vállalkozás megerősödésében komoly szerepe volt a Hell-csoportnak is, „amelynek jórészt uniós támogatásokból megvalósuló beruházásait – az üzemek nagy részét, az Angel Stationt, az Avalon Parkot, az Avalon International Schoolt, az Andrássy úti új Hell-székház felújítását – ez az építőcég végezte.”
A Peka Baura – annak ellenére, hogy számos közpénzes megbízást is elnyert az elmúlt években –, akkor figyelt fel igazán a sajtó, amikor kiderült, hogy a miskolci Selyemréti strandfürdőt, amit 1,7 milliárd forintból újítottak fel, az átadás után két héttel minőségi problémák miatt átmenetileg be kellett zárni.
A cég egyébként nagyon jól áll anyagilag: az öt évvel ezelőtti 3,3 milliárdos éves bevétele 2022-re 36 milliárdra nőtt (ez közel 11-szeres emelkedés), és az adózott eredménye is jelentősen megugrott. Míg 2018-ban 155 millió forint nyereséget hozott össze, tavaly már 5,2 milliárd profitot termelt. | Miskolci trafikos építőcége vitt el egy négymilliárdos megbízást Mészárosék elől | Egy sportrendezvénynek köszönheti a Miskolci Egyetem, hogy 20,6 milliárd forint kormányzati támogatást kapott többek között két kollégium és az egyetemi étterem épületének felújítására. A munkálatokhoz szükséges egyik közbeszerzési eljárás le is zajlott, a kollégiumok kivitelezőjét a napokban jelentették be. A nyertes egy miskolci trafiktulajdonos építőipari cége, amely olyan nagyágyúknál tudott olcsóbb lenni, mint a Mészáros család FEJÉR-B.Á.L. Zrt.-je, vagy Kelet-Magyarország egyik tenderkirálya, a Tömb 2002 Kft. | null | 1 | https://atlatszo.hu/kozpenz/2023/09/18/miskolci-trafikos-epitocege-vitt-el-egy-negymilliardos-megbizast-meszarosek-elol/ | 2023-09-18 00:00:00 | true | null | null | atlatszo.hu |
Július 6-án írtuk meg, hogy a Miniszterelnökség jogsértő közbeszerzéssel keresett volna közbeszerzési szakértőket, ám végül visszavonták a 470 millió forintos tendert. Bár az okokat nem tüntették fel, a döntés azután született meg, hogy az egyik pályázó panaszt tett. Augusztus végén azonban az Átlátszó közbeszerzési szakértője kiszúrta, hogy a tendert ismét kiírták, méghozzá ugyanolyan feltételekkel. Úgy tűnik azonban, nem csak mi tartjuk problémásnak az eljárást: az Integritás Hatóság a Közbeszerzési Döntőbizottsághoz fordult jogorvoslatért.
Augusztus végén írtuk meg, hogy újra kiírta a Miniszterelnökség a június végén visszavont, közbeszerzési tanácsadók kiválasztására kiírt jogsértő közbeszerzési eljárást. Az eset azért volt teljesen abszurd, mert éppen azokat a szakértőket keresték a felhívással, akik a közbeszerzések szabályosságát vizsgálták volna – többek között az uniós források felhasználásánál.
Az első alkalommal a pályázó többek között azt kifogásolta, hogy a Miniszterelnökség „valamennyi közbeszerzési rész vonatkozásában jogellenesen határozta meg az alkalmassági minimumkövetelményeket”, továbbá a kiírásban túl sok volt a tervezhetetlen elem, a kötbér pedig aránytalanul magas.
Annak a tendernek végül nem lett eredménye, mert a Miniszterelnökség visszavonta azt. Aztán újra nekifutottak a kiírásnak, amit azonban láthatóan változatlan feltételekkel indítottak meg – talán abban reménykedve, hogy ezúttal nem támadják meg a pályázók.
Ez a várakozásuk azonban eddig nem igazolódott be: a forgatókönyv ugyanis eddig ugyanaz, mint az előző tender esetében. Egy pályázó ismét előzetes vitarendezési kérelmet nyújtott be, kifogásolva a kiírás jogsértő feltételeit, a Miniszterelnökség pedig ismételten elutasította azt. Ezután újabb panasz érkezett: ez már a túl alacsony óradíjakat kifogásolta az ajánlattevők esetében. A Miniszterelnökség erre is választ adott (nyugtatni próbálta a panaszost), ám közben váratlan dolog történt.
Továbbá: a szerződés teljesítésére képes ajánlattevői kör alkalmasságának megítélésére szolgáló szempontrendszer relativizálódik, nem állapítható meg annak arányossága, amennyiben hiányzik az a viszonyítási pont, amelyhez az ajánlatkérő az alkalmasságot igazította.” „Az Integritás Hatóság által benyújtott hivatalbóli kezdeményezéséről a Közbeszerzési Döntőbizottság dönt, melyre vonatkozó határozatát a honlapján közzéteszi” – írta Mehlhoffer Tamás.
A közpénzből működő, uniós nyomásra létrehozott Integritás Hatóság hatáskörrel rendelkezik „különösen az Európai Uniótól részben vagy egészben pénzügyi támogatásban részesülő tervezett, folyamatban lévő vagy korábbi intézkedések vagy projektek tekintetében”, és bárki fordulhat hozzájuk bejelentéssel, ha valamilyen kivizsgálásra szoruló ügyet talál a felsorolt témakörökben. Májusban saját közlésük szerint már több mint 30 ügyet vizsgáltak.
Nem ez az első eset egyébként, hogy az Integritás Hatóság olyan ügyben tesz lépéseket, amelyekről az Átlátszó tényfeltáró cikket tett közzé. Korábban a Győrben gyanús körülmények között odaítélt megbízások miatt indítványoztak nyomozást a hatóságoktól, akik azonban végül elutasították azt.
A cikk az Átlátszó és a K-Monitor együttműködésében, a Nyílt Társadalom Kezdeményezés Európáért (OSIFE) támogatásával készült. Nyitókép: kormany.hu | Az Integritás Hatóság megtámadta a Miniszterelnökség több sebből vérző tenderét | Július 6-án írtuk meg, hogy a Miniszterelnökség jogsértő közbeszerzéssel keresett volna közbeszerzési szakértőket, ám végül visszavonták a 470 millió forintos tendert. Bár az okokat nem tüntették fel, a döntés azután született meg, hogy az egyik pályázó panaszt tett. Augusztus végén azonban az Átlátszó közbeszerzési szakértője kiszúrta, hogy a tendert ismét kiírták, méghozzá ugyanolyan feltételekkel. Úgy tűnik azonban, nem csak mi tartjuk problémásnak az eljárást: az Integritás Hatóság a Közbeszerzési Döntőbizottsághoz fordult jogorvoslatért. | null | 1 | https://atlatszo.hu/kozpenz/2023/09/19/az-integritas-hatosag-megtamadta-a-miniszterelnokseg-tobb-sebbol-verzo-tenderet/ | 2023-09-19 00:00:00 | true | null | null | atlatszo.hu |
Tovább dagad a West Hungária Bau, ezúttal egy szlovákiai székhelyű, de győri érdekeltségű cégben szereztek befolyást.
A West Hungária Bau (WHB) Építőipari Szolgáltató Kft. tulajdonrészt szerzett a TSPC Invest Kft.-ben. A TSPC másik tulajdonosának, a TSPC s.r.o.-nak a székhelye ugyan 2021 óta a szlovákiai Komárnóban (Komárom) van, mégis győri érdekeltségű.
A TSPC Invest a holdingcége a TSPC-csoportnak, ami egy építőipari cég, a tervezéstől a kivitelezésig mindennel foglalkoznak.
A csoport legnagyobb cége a Technical Supervision and Planning Consulting (TSPC) Hungary Kft., melyet 2012-ben alapított a győri Kádár Mihály – aki továbbra is ügyvezető – és a budapesti Varga Zoltán (ő nem azonos a Central Médiacsoport tulajdonosával).
A TSPC tavaly 5 milliárdos forgalom mellett 146,1 millió forint adózott eredményt ért el (a korábbi évben 4 milliárdos forgalomra jutott 249 milliós adózott eredmény, vagyis a jövedelmezőség romlott).
A WHB és a TSPC között nem újkeletű a kapcsolat, a PartnerControl cégadatbázisa szerint a WHB -nak zálogjoga volt a TSPC üzletrészeire.
A jónevű iroda tervezte a bajai uszodát, de dolgoztak a Tiborcz István érdekeltségébe tartozó turai Botaniq Kastélyon is, vagy a Nemzeti Táncszínház új épületén. Több nagy projektjük azonban egyelőre – kormányzati döntés miatt – áll, így a Testnevelési Egyetem új kampusza vagy a Szent János Kórház egyes részlegeinek megújítása.
Az építőipar nagyágyúja, a Paár Attila érdekeltségébe tartozó West Hungária Bau olyan ingatlanok tulajdonosa, mint a győri futballstadion. A mellette lévő bevásárlóközpont, valamint a közeli szálloda is a WHB-é. A cégcsoport rendre jól szerepel az állami tendereken is, a tulajdonos Paár Attila Tiborcz korábbi üzlettársa.
Borítókép: Paár Attila, a kivitelező West Hungaria Bau Kft. ügyvezető igazgatója időkapszulát helyez el a győri Felsőoktatási és Ipari Együttműködési Központ alapkőletételén 2017. július 13-án. Tőle jobbra Borkai Zsolt polgármester, Földesi Péter rektor, Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter, Peter Kössler, az Audi Hungaria Zrt. igazgatósági elnöke és Knáb Erzsébet, az Audi Hungaria Zrt. igazgatósági tagja, személyügyi igazgató – Fotó: Krizsán Csaba / MTI | Újabb céget kebelezett be a magyar építőipar egyik nagyágyúja | A West Hungária Bau (WHB) Építőipari Szolgáltató Kft. tulajdonrészt szerzett a TSPC Invest Kft.-ben. A TSPC másik tulajdonosának, a TSPC s.r.o.-nak a székhelye ugyan 2021 óta a szlovákiai Komárnóban (Komárom) van, mégis győri érdekeltségű. | null | 1 | https://forbes.hu/uzlet/paar-attila-whb-west-hungaria-tspc/ | 2023-07-10 18:08:00 | true | null | null | Forbes |
Költségvetési csalás és hamis magánokirat felhasználása gyanújával jelentette fel Perjés Gábort, a Párbeszéd politikusát Tényi István. A közérdekű bejelentéseiről ismertté vált Tényi cikkünk megjelenése után fordult az adóhatósághoz. Ismert, a Magyar Nemzet pénteken írta meg, hogy Karácsony Gergely párttársa önkormányzati képviselő a II. kerületben, ezért évente vallania kell vagyoni helyzetéről.
Elfelejtett milliók
Tényi – idézve cikkünket – feljelentésében azt írta, hogy Perjés 2019 novemberében vagyonnyilatkozatában csak azt tüntette fel, hogy az Országgyűlés Hivatalában a Párbeszéd Párt rendezvényszervezőjeként havi bruttó 235 ezer forintot keresett az önkormányzati képviselői tiszteletdíján felül.
Csakhogy a politikus 2016 és 2019 között a Trafó Kortárs Művészetek Háza (röviden: Trafó) felügyelőbizottsági tagjaként, afféle politikai delegáltként évente közel egymillió forintot keresett, de ez a tétel mégsem szerepelt első önkormányzati vagyonnyilatkozatában.
„A dokumentumot 2019. november 11-én adta le, ám a Trafóban még 2019. november 30-ig a felügyelőbizottság tagja maradt, vagyis számot kellett volna adnia jövedelméről ” – áll a feljelentésben, amiben az is szerepel, hogy Perjés 2020 végétől a II. Kerületi Kulturális Közhasznú Nonprofit Kft. felügyelőbizottsági tagságát kapta meg. Ennek azonban nincs nyoma azóta leadott vagyonnyilatkozataiban (2021, 2022, 2023), ami azért problémás, mert ez szintén fizetett tisztség. Ez éves szinten 780 ezer forintot jelentett 2021-ben és 2022-ben, idén pedig már több mint egymillió forintot.
Tényi az adóhatóságnak írt beadványában azt is megemlítette, hogy Perjés a képviselői bemutatkozásában sem mond igazat, amikor azt írja, hogy gyerekkora óta a II. kerület lakója.
A legutóbbi két vagyonnyilatkozatát már Törökbálinton keltezte, ahol egy luxusotthonnal rendelkezik, és ide van bejegyezve a Karácsony Gergely vezette 99 Mozgalom Egyesület is.
Több bűncselekmény miatt is nyomoznak
Perjés utóbbi mozgalom kétes ügyletei miatt is foghatja a fejét, ugyanis a 99 Mozgalom több mint ötszázmillió forintnyi, állítólag mikroadományokból származó befizetése kapcsán a hatóságok már nyomozást rendeltek el. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) költségvetési csalás és pénzmosás elkövetésének gyanújával, valamint az OTP feljelentése nyomán már hamis magánokirat felhasználása miatt is vizsgálódik. | A NAV deríthet fényt Karácsony pénzemberének eltitkolt millióira | Nyomozás indulhat Karácsony Gergely bizalmi embere, Perjés Gábor valótlan tartalmú vagyonnyilatkozataival kapcsolatban – tudta meg a Magyar Nemzet. Az ügyben egy magánszemély fordult a hatósághoz azután, hogy megírtuk, a párbeszédes politikus több millió forintnyi jövedelmet titkolhatott el. | null | 1 | https://magyarnemzet.hu/belfold/2023/09/a-nav-derithet-fenyt-karacsony-penzemberenek-eltitkolt-millioira | 2023-09-25 00:00:00 | true | null | null | Magyar Nemzet (MNO) |
Rekreációs központnak készült EU-s pályázati pénzből az a győrújbaráti ingatlan, ahol most a vállalkozás korábbi ügyvezetője, az időközben területfejlesztési államtitkárrá lett Mayer Gábor lakik – állítja a momentumos Tompos Márton és Hajnal Miklós.
Az ellenzéki politikusok beszámolójából kiderül, hogy 2012 és 2014 között 46 millió forintos EU-s támogatásból építette fel a győrújbaráti Lila-hegyen a rekreációs központot a Purple Hill Kft., amelynek ügyvezetője Mayer Gábor volt. A vállalkozó akkoriban 120 új munkahely megteremtését ígérve számolt be a beruházásról.
2016-ban azonban már nem lehetett időpontot foglalni a központba, mostanra pedig a vállalkozás weblapja is eltűnt.
Mayer Gábor azóta a Navracsics Tibor vezette Területfejlesztési Minisztérium államtitkára lett, így vagyonnyilatkozatot kellett tennie. Ebből derült ki, hogy az egykori rekreációs központ jelenleg az ő tulajdonában van.
Az ellenzéki politikusok elmentek a házhoz, ahol telefonon beszéltek is Mayerrel.
Az államtitkár elismerte, hogy az ingatlanban lakik, ám elmondása szerint annak csak 2018-ig kellett rekreációs központként működnie, így azután törvényesen lehetséges másként hasznosítani. „2020. december 31-ével ennél a projektnél már dokumentummegőrzési kötelezettség sincsen” – mondta Mayer.
Tompos azt kérdezte: „Államtitkár úr azt mondja, hogy megépítették 46 millió forint EU-s támogatásból ezt a rekreációs központot, az a papíroknak megfelelő időpontok szerint működött... és utána önök jogosan használhatják családi házként, hogyha ezt jól értem.”
„Igen, igen, igen, ezt éppen jól érti” – válaszolta az államtitkár.
Hajnal megjegyezte, hogy ez nem tűnik az EU-s források leghatékonyabb felhasználásának. „Azt gondolom, hogy az EU-s forrásoknak a felhasználási szabályait be kell tartani” – mondta erre Mayer.
A videó nyomán a Telex is a minisztériumhoz fordult kérdésekkel; válaszuk esetén frissítjük cikkünket. | Az államtitkár saját otthona lett az EU-s pénzből épült rekreációs központ | Rekreációs központnak készült EU-s pályázati pénzből az a győrújbaráti ingatlan, ahol most a vállalkozás korábbi ügyvezetője, az időközben területfejlesztési államtitkárrá lett Mayer Gábor lakik – állítja a momentumos Tompos Márton és Hajnal Miklós. | null | 1 | https://telex.hu/belfold/2023/09/22/momentum-munkahelyeket-igert-vegul-az-allamtitkar-sajat-otthona-lett-az-eu-s-penzbol-epult-rekreacios-kozpont | 2023-09-22 11:17:00 | true | null | null | Telex |
Péntek reggel mutatta be a Momentum, hogy az az épület, ahol a területfejlesztési államtitkár, Mayer Gábor lakik, eredetileg rekreációs központnak készült EU-s pályázati pénzből. 2012 és 2014 között 46 millió forintos EU-s támogatásból építette fel az épületet, 120 munkahely megteremtését ígérte. 2016-ban azonban már nem lehetett időpontot foglalni a központba, mostanra pedig a vállalkozás weblapja is eltűnt. Az egész azért derülhetett ki most, mert Mayer azóta a Navracsics Tibor vezette Területfejlesztési Minisztérium államtitkára lett, így vagyonnyilatkozatot kellett tennie. Megnéztük a házat és a környéket.
A dombra, ahol az említett ház áll, a romantikus, pincesoros Szurdikon keresztül visz az út. Nyúl és Győrújbarát két szomszédos település, az emlegetett Lila-hegy pedig a kettő határán magasodik. A ház közigazgatásilag győrújbaráti, de a helyi íratlan közmegegyezés szerint ez már Nyúl, és csupán egy-két lakója van a dombtetőt érintő utcaszakasznak, ahol a kocsi szűk járaton kapaszkodik fel. Ha az államtitkár kerítésénél továbbmegyünk, száz méter múlva már lefelé zötyögünk, és csak egy valami magasodik még feljebb: a rádiótorony.
Azzal nem árulunk el már titkot, hogy nincs a kapun olyan felirat, hogy „Rekreációs központ”, csak parkolást tiltó táblával találkozunk. Arra voltunk kíváncsiak, valaha kint volt-e ilyen felirat, és mint kiderült, azt 2014 után többen is látták, de az, hogy mi működött ténylegesen és milyen szinten, nem egyértelmű.
Az egyik helyi fiatalember azt mondja: ő 2019-ben költözött az utcába, és az építkezést 2018 szeptemberében kezdte, akkor még kint volt a felirat, és Mayerék kapuja rendszerint nyitva állt. „A nyúli barátom – aki segített nekem építkezni –, emlegette, hogy kirándulás közben bejárkáltak oda, hogy egyenek valamit, bent fogadták, hellyel kínálták őket. Szerintem mozgás is volt, kisbuszokat, autókat, tíz-tizenöt fős társaságokat lehetett látni az udvaron.”
Az egyik környékbeli polgármester – nevét nem kívánta a cikkhez adni – szintén úgy tudja, valami hivatalosan működött, sőt tudomása szerint az államtitkár nem is lakott a házban addig, amíg az uniós fenntartási időszak tartott.
Az azonban beszédes, hogy sem a jelenlegi győrújbaráti polgármester, sem a 2019-ig regnáló két elődje – Juhászné Árpási Irma és Szalóki Géza – nem hallott a rekreációs központról, igaz, Győrújbarát ma már kisváros méretű település. Kóbor Attila jelenlegi polgármester szerint nincs kizárva, hogy ténylegesen létezett a hely, de hozzá bizonyosan nem jutott el a szolgáltatás híre.
Az egyik környékbeli vendéglátó szerint Mayerék jó ideig nem laktak ott. Az építkezés 2011-ben visszatérő téma volt Nyúlon, mert akkor szokatlannak tűnt, hogy – ahogy akkor elterjedt a szóbeszédben –, a tulajdonos „elhordja a fél hegyoldalt”, és beépíti betonnal.
A dombtetőről Pannonhalma jól látszik. A ház bunkerszerűen csak egy oldalról pillantható meg, lakóházak korábban sem álltak mellette, kertek viszont igen, és ezeket a tulajdonos felvásárolta. Azt rebesgették az emberek egymás között: „itt hotel fog épülni” – mesélte egy helyi cégvezető.
Az biztos, hogy tömeges forgalom itt nem volt, a ház alatti Szurdik környékén a borospince-tulajdonosok nekünk azt mondták: soha nem hallottak vagy láttak olyat, hogy vendégek indultak volna felfelé, vagy megkérdezték volna bárkitől, hol a rekreációs központ.
A momentumos politikusok telefonon érték el az államtitkárt, aki elismerte, hogy az ingatlanban lakik, ám elmondása szerint annak csak 2018-ig kellett rekreációs központként működnie, így azután törvényesen lehetséges másként hasznosítani. „2020. december 31-ével ennél a projektnél már dokumentummegőrzési kötelezettség sincsen” – mondta Mayer.
A momentumos Tompos Márton azt kérdezte telefonban az államtitkártól: „Államtitkár úr azt mondja, hogy megépítették 46 millió forint EU-s támogatásból ezt a rekreációs központot, az a papíroknak megfelelő időpontok szerint működött... és utána önök jogosan használhatják családi házként, hogyha ezt jól értem.”
„Igen, igen, igen, ezt éppen jól érti” – válaszolta az államtitkár, aki azt is hozzátette: „azt gondolom, hogy az EU-s forrásoknak a felhasználási szabályait be kell tartani”. | Ha volt is rekreációs központ, arról sem a korábbi, sem a mostani polgármester nem hallott | A Mayer Gábor államtitkár uniós támogatással épült rekreációs központja, azaz ma már családi háza miatt híressé vált Lila-hegyen megoszlanak a vélemények arról, hogy mennyire működött komolyan a rekreációs központ. A nullánál több volt, a közismertnél kevesebb ez a pannonhalmi panorámával teljessé varázsolt „szakszolgáltatás”, amit valamikor tábla is jelzett. | null | 1 | https://telex.hu/belfold/2023/09/22/ha-volt-rekreacios-kozpont-a-hire-nem-ert-el-a-hivatalig | 2023-09-22 11:21:00 | true | null | null | Telex |
A Budapest–Belgrád-vasútvonal építésén Mészáros Lőrinc cégei és kínai partnereik vesznek részt. A pályaépítést végző Mészárosék most részben levonultak az építkezésről, mert át kellett küldeni a munkagépeket és a dolgozókat a szétrohadt Budapest–Győr-fővonal felújítására.
A beruházáshoz kritikus biztosító- és vonatbefolyásoló rendszer kiépítését a kínai fél vállalta, de ők ezt egyszerűen nem tudják megcsinálni az európai szabványok szerint. Lehet, hogy még most kell majd hozzá új alvállalkozót keresni, de az is lehet, hogy végül ilyen nem is épül.
A projekt költségei az infláció miatt elszálltak, egyáltalán nem látszik, honnan lenne pénz a vonatbefolyásoló rendszereket kiépítő új alvállalkozóra.
A VSquare szerint a kínaiak felhagytak a munkával, és leállították a projekt finanszírozását is, miközben a helyzet odáig fajult, hogy Orbán Viktor őszi kínai útján próbálhatja meg személyesen rendezni a kínaiakkal.
A NER gigaprojektje, amit még az alapkőletétel előtt elbaltáztak
A Budapest–Belgrád-vasútvonal megépítéséről még 2014-ben döntött a kormány, és 2015-ben meg is egyeztek a részletekről a kínai és a szerb vezetéssel. A kivitelezési szerződést azonban csak négy évvel később, 2019-ben kötötték meg.
A vonalat úgy tervezték meg, hogy a személyvonatok 160 kilométer/órával tudjanak menni, amihez az európai uniós szabványok szerinti, úgynevezett ETCS vonatbefolyásoló rendszerre és az EU-s elvárásoknak megfelelően tanúsított biztosítóberendezésekre van szükség. A kivitelezők keresésénél felmerült, hogy erre a feladatra egy ebben gyakorlattal rendelkező (nyugati) céget kérjenek fel, de végül ezt elvetették, és úgy tudni, saját erőből próbálnak nekifutni a feladatnak.
A vasútvonalat az eredeti szerződés szerint a Mészáros Lőrinc tulajdonában álló RM International Zrt. és két kínai cég konzorciuma építi, a pályaépítést alvállalkozóként a szintén Mészáros-tulajdonban lévő V-Híd végzi. A kínai és a magyar cégcsoport és kapcsolt vállalkozásai közül viszont egyik sem képes az ETCS-rendszer minden elemének telepítésére. A pályaépítés évek óta halad, de semmi nem mutat arra, hogy a kínaiak képessé váltak volna a biztosítóberendezések és az ETCS vonatbefolyásoló rendszer telepítésére. Megkértük a MÁV-ot, hogy erősítsék meg vagy cáfolják ezt az értesülésünket, de csak annyit írtak, hogy „a vállalkozói konzorcium a teljes vasútvonal működőképes – európai uniós műszaki előírásoknak megfelelő – rendszerének kiépítésére vállalt kötelezettséget”. Az Építési és Közlekedési Minisztérium is csak annyit írt, hogy a MÁV válaszolt helyettük.
A korábban a MÁV-nál dolgozó, ma a Navigátorvilág közlekedési lapot főszerkesztő Andó Gergely szerint ugyan Kínában is használnak az ETCS-hez hasonló vonatbefolyásolást, az az európainál jóval egyszerűbb rendszer. Például nekik nem kell figyelembe venniük az átjárhatósági feltételeket, mert a velük vasúton összekötött országok (például Laosz) szintén kínai szabványok szerint építenek vasútvonalakat.
Szintén különbség, hogy a kínai vasútállomások vágányhálózata és biztosítottsága kategóriánként szinte teljesen egyforma, így a berendezéseket sorozatban gyártják. Ezzel szemben Európában minden állomás más, mindenhol különbözőek a vágánykapcsolatok és az egyéb technikai megoldások. Emiatt az európai sztenderdek szerint minden biztosítóberendezés egyedi, kézműves termék, amit állomásonként külön kell tervezni, engedélyeztetni és legyártani. Ezzel a kínaiak nem nagyon tudnak mit kezdeni.
Andó szerint további probléma, hogy Magyarországon a sorompókat is a vasúti biztosítóberendezés vezérli. Az új építésű kínai vasútvonalakon viszont egy darab szintbeli kereszteződés sincsen, így a kínai mérnököknek semmilyen tudásuk nincsen arról, hogyan kellene vagy lehetne a sorompók működését a biztosítóberendezésekbe integrálni.
Kéne valaki a kínaiak helyett, de ezt nem merjük elmondani nekik
Vasúti körökben évek óta köztudott volt ez a probléma, a projektet megrendelő magyar állam azonban valamiért egészen eddig nem csinált semmit. Hozzánk eljutó információk szerint a kínaiak sokáig valamiért azt képzelték, hogy használhatják majd az EU-s szabványoknak nem megfelelő kínai technológiájukat. Mivel ez a kínaiak problémája volt, Mészárosék állítólag sokáig igyekeztek nem tudomást venni róla, mostanra viszont már olyan állapotba került az építkezés, hogy erre záros határidőn belül megoldást kellene találni.
Ebben a helyzetben a magyar kormánynak két lehetősége van. Andó Gergely szerint az egyik ilyen, hogy egyáltalán nem építenek az EU-s szabványoknak megfelelő vonatbefolyásoló rendszert. Ebben az esetben a vonatok a tervezett 160 helyett csak 100 kilométer/órával tudnak majd közlekedni, és a forgalomszervezést is 20. századi technológiával, sokkal több dolgozóval kell majd megoldani.
A lassabb haladás a tehervonatoknál nem akkora probléma, mert azok ritkán mennek 100-nál gyorsabban, és a vasútvonal menti települések lakosságát sem fogja várhatóan annyira zavarni a 10-20 perccel hosszabb menetidő. Főleg, hogy az így is kevesebb lesz az átépítés előttinél, amikor a pálya elég nagy részén már csak 60-nal mehettek a vonatok.
Ebben az esetben viszont százmilliárdokból fog elkészülni egy olyan vasútvonal, amin európai mércével nevetségesen lassan lehet majd utazni.
A másik lehetőség, hogy megbíznak egy új céget a biztosítóberendezés és a vonatbefolyásoló rendszer kiépítésével. Ezzel viszont további éveket csúszna a projekt befejezése, hiszen a tervezéssel és a kivitelezéssel együtt annyi egy ilyen projekt átfutási ideje, mint a pályaépítésé.
Vasúti körökben régóta terjednek pletykák arról, hogy a kormány környékéről ki hogyan oldaná meg a helyettesítést. Panyi Szabolcs oknyomozó újságíró információi szerint (amiket a VSquare-en megjelenő hírlevelében küldött ki) a német diplomácia az utóbbi hónapokban aktívan lobbizott Magyarországon, hogy a Siemens kapja meg a megbízást, ami a magyar piac két legnagyobb biztosítóberendezés-szállító cégének egyike. (A másik egyébként a Thales Ground Transportation Systems, ami most épp a hegyeshalmi vonalra szállít elektronikus állomási biztosítóberendezéseket.)
Andó Gergely a Telexnek azt mondta, hogy van egy magyar tulajdonú cég, a PROLAN Irányítástechnikai Zrt., ami szintén képes korszerű, megbízható biztosítóberendezést szállítani – ráadásul ezt teljes mértékben a magyar szabványok alapján megtervezve, nem pedig német (Siemens), osztrák (Thales) igényekre fejlesztett rendszerek adaptálásával.
Több, egymástól független forrás szerint a V-Híd viszont inkább a cseh AŽD Prahával szerződne, velük tavaly egy együttműködési nyilatkozatot is aláírtak, illetve a Szeged–Röszke–Szabadka-vasútvonal magyar szakaszán meg is kezdték a közös munkát. Más kérdés, hogy ez a munka sem ment zökkenőmentesen, idén nyáron Mészárosék egyszer le is vonultak az építkezésről a munka célegyenesében. Azóta rendezték a vitákat, és legutóbb október 23-ára ígérték a projekt befejezését. (Kérdésünkre a V-Híd nem kommentálta a biztosítóberendezések ügyét, mondván, hogy ők csak a pályaépítésben vesznek részt).
A biztosítóberendezések ügye régóta egyre nagyobb feszültséget okoz a kínaiak és a magyarok között. Azt, hogy ez pontosan meddig fajult, nem tudtuk több, egymástól független forrásból megerősíteni, de a VSquare szerint a kínaiak mára leállították az építkezés finanszírozását, és a kínai szakemberek is felhagytak a munkával. (Az építkezést 85 százalékban kínai hitelből, 15 százalékban magyar állami pénzből finanszírozzák, így a kínai finanszírozás felfüggesztése nagy érvágás lenne.)
A kínai és a magyar fél közötti konfliktus nem meglepő módon diplomáciai szintig jutott, de a jelek szerint azt alacsonyabb szinteken nem sikerült rendezni. Szintén a VSquare szerint Orbán Viktor októberben többek között azért utazik személyesen az Egy övezet, egy út kezdeményezés Kínában tartott konferenciájára, hogy ott felsőbb szinteken rendezze az ügyet.
A 750 milliárd, ami nem lesz elég
A Budapest–Belgrád-vasútvonal másik nagy problémája a pénz, pontosabban annak hiánya. A felújításról és építkezésről szóló szerződést 2019-ben írták alá 750 milliárdos végösszeggel. Az árat akkor kritikusok nagyon túlzónak tartották, de Andó Gergely közlekedési szakértő szerint valójában inkább szűkre szabták a költségvetést, amiben így nagyon kicsi mozgástér maradt.
Időközben volt egy legalább 35-40 százalékos infláció, kilőttek az alapanyag- és alkatrészárak, ami miatt a kivitelezők már egy ideje szorult pénzügyi helyzetben vannak. Idén márciusban egyszer már hozzácsaptak még 20 milliárdot a költségvetéshez, ami biztosan mutatja, hogy a kasszában nem csordul túl a pénz.
Márpedig ha új céggel kell szerződni a vonatbefolyásoló és biztosítórendszerek kiépítésére, akkor az megint tíz-, ha nem százmilliárdos összeg lesz. Kérdés, hogy ezt a magyar állam saját pénzből akarja-e kipótolni, megegyeznek a kínaiakkal valamilyen megoldásban, vagy hagyják az egész vonatbefolyásoló rendszert a fenébe, és 160 helyett 100-zal járnak majd a vonatok.
Olyan mélyen hajoltunk meg a kínaiak előtt, hogy pofára estünk a végére
A Budapest–Belgrád-vasútvonal a felújítás előtt egyvágányú és nagyon rossz állapotú volt. A kormány a kínai gazdasági kapcsolatok miatt döntött a kétvágányúsításáról és a felújításáról. A terv ugyanis az, hogy a kínai tulajdonban lévő, görögországi Pireusz kikötője és Nyugat-Európa között építenek egy jó minőségű vasútvonalat, amin a kínai áruk Magyarországon keresztül juthatnak majd el Európa fejlettebb részére.
Az, hogy a vasútvonal kiépítésének mennyi értelme van, vita tárgya. A kormány többek között azzal érvel, hogy az így Magyarországon áthaladó kínai termékek vámoltatásából szerzünk majd adóbevételeket, de ha ennek utánaszámolunk, nem jön ki a matek. Arra tehát nem nagyon utal semmi, hogy a kínai termékek keresztülszállítása az országon nekünk annyi hasznot hozna, így a projektet lehet egy Kínának tett gesztusként is értelmezni.
Főleg, hogy a Pireusz és Budapest közötti vasútvonal Szerbián és Észak-Macedónián is keresztülmegy. És míg a szerbek a magyarokhoz hasonlóan dolgoznak az építkezésen, az észak-macedónok eddig nem nagyon léptek semmit, így a vasútvonalnak ott mindenképpen marad majd egy szűk keresztmetszete.
Ettől függetlenül vasúti infrastruktúrát építeni mindig egy olyan befektetés, aminek a megtérülése általában nem közvetlenül, csak közvetve kiszámolható. A nagy gyárak például szeretnek modern vasútvonalak mellé települni, hogy egyszerűbben szállítsák el a termékeiket, így egy vasútvonal felújítása versenyelőnyt jelenthet a mellette fekvő településeknek. Más kérdés, hogy a Budapest–Belgrád-vonal magyarországi szakasza mellett nincsenek nagyobb települések, így a vonal kiépüléséből a szerb gazdaság várhatóan nagyságrendekkel többet profitál majd, mint a magyar.
Nem beszélve arról, hogy a magyaroknak a jelek szerint a szerződéskötést is sikerült tökéletesen eltolniuk, és most egy félkész projektet kell újratárgyalni az elejétől. | Nem tudják befejezni a kínaiak a Budapest–Belgrád építését, és ez még súlyos tízmilliárdokba kerülhet nekünk | A Budapest–Belgrád-vasútvonal építésén Mészáros Lőrinc cégei és kínai partnereik vesznek részt. A pályaépítést végző Mészárosék most részben levonultak az építkezésről, mert át kellett küldeni a munkagépeket és a dolgozókat a szétrohadt Budapest–Győr-fővonal felújítására. A beruházáshoz kritikus biztosító- és vonatbefolyásoló rendszer kiépítését a kínai fél vállalta, de ők ezt egyszerűen nem tudják megcsinálni az európai szabványok szerint. Lehet, hogy még most kell majd hozzá új alvállalkozót keresni, de az is lehet, hogy végül ilyen nem is épül. A projekt költségei az infláció miatt elszálltak, egyáltalán nem látszik, honnan lenne pénz a vonatbefolyásoló rendszereket kiépítő új alvállalkozóra. A VSquare szerint a kínaiak felhagytak a munkával, és leállították a projekt finanszírozását is, miközben a helyzet odáig fajult, hogy Orbán Viktor őszi kínai útján próbálhatja meg személyesen rendezni a kínaiakkal. | null | 1 | https://telex.hu/gazdasag/2023/09/22/budapest-belgrad-vasutvonal-meszaros-v-hid-kina-biztositoberendezes | 2023-09-22 11:26:00 | true | null | null | Telex |
Ahogy arról korábban mi is beszámoltunk, Tompos Márton és Hajnal Miklós, a Momentum országgyűlési képviselői „egy szokásos EU-s pénzes korrupciós ügy” nyomában járva jutottak el Győrújbarátra, ahol 2011-ben a Purple Hill (Lila-hegy) Kft. 46 millió forintot nyert európai uniós pályázaton egy rekreációs központ építésére.
A cég ügyvezetője, Mayer Gábor jelenleg területfejlesztési államtitkár, ezért vagyonnyilatkozatot kellett kitöltenie. Ebből derült ki, hogy a tulajdonában van egy győrújbaráti ingatlan, amelynek ugyanaz a helyrajzi száma, mint a rekreációs központnak. A Momentum politikusai pénteken egy újabb videót tettek közzé, amelyben telefonon keresték fel az államtitkárt, hogy tisztázzák, családjával valóban ebben az ingatlanban él-e. A momentumosoknak sikerült is elérniük az államtitkárt, aki Hajnal Miklós azon kérdésére, hogy családja most a „rekreációs központban” lakik-e, úgy válaszolt:
„Igen, a fenntartási időszak leteltét követően, ezt a területet már tudjuk másképpen hasznosítani.”
A Facebookra feltöltött videó ezen részletében jól látható, hogy még a Momentum képviselői is meglepődtek a válaszon. Mayer szerint a projekt alapján 2018-ig kellett szálláshelyet biztosítani, azonban Tompos Márton felhívta rá a figyelmet, hogy az EU-s szabály szerint erre 7 évig lett volna szükség. | Elismerte az államtitkár, hogy az uniós pénzből épített „rekreációs központban” lakik | Telefonon kérdezték Mayer Gábort a Momentum képviselői, alig hittek a fülüknek a válasz hallatán. | null | 1 | https://magyarnarancs.hu/belpol/elismerte-az-allamtitkar-hogy-az-unios-penzbol-epitett-rekreacios-kozpontban-lakik-261981 | 2023-09-22 00:00:00 | true | null | null | Magyar Narancs |
„Jelenleg a kormánynak a Magyarországi Evangéliumi Testvérközösséggel szemben nincsen semmilyen tartozása. A kormány minden jogszerűen járó támogatást kifizetett és folyamatosan kifizet” – válaszolta Semjén Zsolt a DK-s Arató Gergely kérdésére.
Iványi Gábor egyházának álláspontja szerint hónapok óta nem kapják meg a nekik járó teljes támogatást, most pedig az emiatt felhalmozott tartozásaikra már egy forintot sem kapnak, ugyanis a NAV elvonja tőlük a pénzt.
„2010-2023 között a MET mindösszesen közel 26,5 milliárd forinthoz jutott. Erre tekintettel aggódva figyelem, hogy a MET nem tudja felelősen működtetni intézményeit, és azzal, hogy munkavállalói után nem fizeti a társadalombiztosítási járulékot, veszélybe sodorja egészségügyi ellátásukat, valamint a nyugdíjukat is. A valóság tehát az, hogy nem a magyar állam tartozik a MET-nek, hanem a MET és szervezetei a magyar államnak, illetve közvetve saját alkalmazottaiknak” – magyarázta álláspontját Semjén. | Semjén Zsolt: Iványi kérjen részletfizetést a NAV-tól! | A miniszterelnök-helyettes szerint az államnak nincs tartozása a MET felé. | null | 1 | https://magyarnarancs.hu/belpol/semjen-zsolt-ivanyi-kerjen-reszletfizetest-a-nav-tol-261998 | 2023-09-23 00:00:00 | true | null | null | Magyar Narancs |
Több száz, Natura 2000 jelölésű, fokozottan védett homoki kikerics átültetése maradhatott el a gödi akkumulátor-gyár csatornázási munkálatai közben. Az ügyben a kormányhivatal tájékoztatása szerint közigazgatási hatósági eljárás van folyamatban, az átültetésre kijelölt virágok eszmei értéke összesen több mint 40 millió forint. A Samsung-gyár vízellátását és szennyvíz-elvezetését a magyar állam 32 milliárd forint közpénzből finanszírozza.
Gödön a Samsung-akkumulátorgyár vízi-közműveinek építési munkálatai zajlanak. Legutóbb arról számoltunk be, hogy a Mészáros és Mészáros Zrt. természetvédelmi területet túr szét a beruházás miatt: a Duna-parton fákat vágtak ki és másfél kilométer hosszan Natura 2000 besorolású területeken bolygatták meg a növényzetet.
Szeptemberben újból a helyszínen jártunk, ahol ezúttal azt láttuk, hogy védett virágok egy részére kerítést pakoltak, más példányokat pedig munkagépek tiportak el. Miközben a projekt 2022-es előzetes vizsgálati dokumentációjában az szerepel, hogy a munkálatok megkezdése előtt a gödi határban lévő, fokozottan védett homoki kikerics 432 példányát át kell telepíteni. Ez azonban a jelek szerint nem történt meg, a virágok most szeptemberben megjelentek a beruházási területen – már amelyiket a munkavégzés során nem tapostak el.
Nem telepítették át őket
Hónapok óta próbáljuk kideríteni, hogy a területen milyen védett növények védelmét szolgáló tevékenységeket végzett a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatósága (DINPI) és a természetvédelmi hatóság. A beruházással érintett Natura 2000 területek hatásbecslési dokumentációjában felsorolt védett virágokat ugyanis hatósági engedéllyel kell átültetni.
Mivel megkereséseinkre egyszer sem nem kaptunk választ, több közadat-igénylést is benyújtottunk az illetékesekhez. Ahogy beszámoltunk róla, májusban a Pest Vármegyei Kormányhivataltól azt a választ kaptuk, hogy a Duna ártéri területén zajló munkálatok során nem került sor védett növények áttelepítésére – a DINPI erről jegyzőkönyvet is küldött.
Majd újabb két adatigénylésben kérdeztünk rá arra, hogy a víz- és szennyvíz-vezetékek nyomvonalán, a Göd határában lévő természetvédelmi területen megtörténtek-e az előírt védelmi intézkedések. Emellett kértük a védett virágok átültetésére vonatkozó dokumentumok megküldését is.
Ám a kormányhivatal megtagadta az adatkiadást. „A Göd, Ipari-innovációs fejlesztési terület vízi-közmű fejlesztése projekt az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területen tervezett vízvezeték nyomvonalába eső, fokozottan védett növényfaj egyedeinek áttelepítése ügyében keletkezett dokumentumok megismerése iránti igényt elutasítom ” – írták, indoklásául azt közölve, hogy
az ügyben közigazgatási hatósági eljárás van folyamatban.
A Nemzeti Park Igazgatósága pedig június végén ezt a választ küldte: „Adatigénylésében feltett kérdésére tájékoztatjuk, hogy a vízjogi létesítési engedéllyel érintett természetvédelmi oltalom alatt álló és/vagy Natura 2000 hálózathoz tartozó területeken a védett növények áttelepítése nem kezdődött meg. Tájékoztatom továbbá, hogy Igazgatóságunk a védett növényfajokkal kapcsolatosan előkészítési munkálatokat és adatszolgáltatást végez.”
Eltaposták, rápakoltak
Csakhogy a DINPI válaszának időpontjában, június végén már javában zajlottak a csatornafektetési munkálatok. Szeptemberben pedig megjelentek a homoki kikericsek a beruházással érintett munkaterületen és annak közvetlen környezetében.
Szeptember első két hetében nyomon követtük a virágok megjelenését és biológus szakemberrel azonosítottuk a homoki kikerics egyedeit.
A csatornázási munkák során számos virágot eltiportak a munkagépek,
miközben újak is kihajtottak. Mivel a természetvédelmi hatóság nem reagált az újabb megkeresésünkre, a DINPI-nek is fotókat és kérdéseket küldtünk a virágok állapotáról, de nem kaptunk választ.
A homoki kikerics fokozott védettségét az indokolja, hogy kizárólag a Kárpát-medencében, valamint a Balkán néhány pontján fordul elő. Élőhelyéül a sztyepprétek, homokpusztagyepek, homoki legelők és nyílt homoki tölgyesek szolgálnak, írja a Wikipédia. Ilyen terület a gödi Debegió-hegy, a Duna mentén megmaradt utolsó homokdűne (128 méter), ami 20 méterre emelkedik ki a Gödi-síkságból.
A terület legértékesebb faja a fokozottan védett Natura 2000 jelölő faj, a homoki kikerics, aminek állományát a területen 2000 tőre becsülik. A növény eszmei értéke 100 ezer forint. (A virág hasonlít a szeptemberben nyirkos helyeken, pl. a Duna árterében nagy tömegben megjelenő őszi kikericshez – utóbbi azonban nem veszélyeztetett, védettséget nem élvez.)
A Debegió-hegy természetvédelmi értékeinek védelmében 2017-ben még rendkívüli testületi ülést is tartott a gödi önkormányzat. Az ülésről készült jegyzőkönyv szerint ezen a Nemzeti Park munkatársai részletes tájékoztatást adtak a terület különleges természeti értékeiről és a veszélyeztetett növényekről.
Az önkormányzati képviselők részéről pedig számos javaslat – tanösvény létesítése, tájékoztató táblák kihelyezése – hangzott el, amik segítenék, hogy fokozottabb figyelmet kapjon a kiemelt jelentőségű terület. A gödi Samsung-beruházás vízi-közmű munkálatainak megindulása óta azonban a természetvédelmi terület megóvása nem került napirendre a gödi képviselő-testületben.
Mészárosék dolgoznak állami pénzből
A 32 milliárdos közmű-építést az állam finanszírozza, és Mészáros Lőrinc érdekeltsége, a Mészáros és Mészáros Zrt. végzi. A gödi akkumulátorgyárat kiszolgáló vízműfejlesztésről a Duna Menti Regionális Vízmű (DMRV) Zrt. és a Mészáros és Mészáros Zrt. képviselői szeptember elején sajtótájékoztatót is tartottak. Az eseményen azonban országos médiumok nem jelentek meg – az Átlátszó sem értesült róla –, arról csak a helyi sajtó számolt be.
A 0627.hu helyi hírportál cikke szerint Virág Zoltán, a DMRV Zrt.vezérigazgatója elmondta, hogy a Samsung SDI által igényelt vízmennyiség – napi 27 000 köbméter víz – a Duna vízhozamához képest „elenyésző”. Beszélt arról is, hogy „a Dunába a hatósági eljárásoknak megfelelő vízminőségi paraméterek fognak befolyni, ezáltal környezetszennyezés nem fog előfordulni, és nem is fog megtörténni.”
Pélyi Róbert, a Mészáros és Mészáros Zrt. területi igazgatójának tájékoztatójában pedig többek közt az hangzott el, hogy a vezetékek nyomvonalát többször áttervezték. „Nyilván próbáltunk megfelelni minden érintett önkormányzatnak, minden érintett természetvédelmi hatóságnak és mindenkinek az igényének” – hangzott el a területi igazgató részéről.
Szívesen megkérdeztük volna a sajtótájékoztatón a cégek képviselőit, hogy mi a véleményük a gödi természetvédelmi területeken zajló munkálatokról és az elmaradt növény-átültetésekről, de erre meghívás hiányában nem volt módunk. Írásban pedig hiába tettük fel kérdéseinket a Mészáros és Mészáros Zrt.-nek a virágok megóvása ügyében tett intézkedéseikről, valamint a Nemzeti Parkkal és a természetvédelmi hatósággal történt egyeztetésekről, a cég nem válaszolt a megkeresésünkre.
Nyitókép: A Samsung SDI akkumulátorgyárát kiszolgáló vízi-közmű fejlesztések beruházási területén, a gödi Debegió-hegyen szeptemberben kihajtott védett homoki kikerics (Colchicum arenarium) egy példánya. (Fotó: Szotyori Szilárda) | Mészárosék munkagépei fokozottan védett növényeket tiportak el a gödi akkugyár vízvezetéke miatt | Több száz, Natura 2000 jelölésű, fokozottan védett homoki kikerics átültetése maradhatott el a gödi akkumulátor-gyár csatornázási munkálatai közben. Az ügyben a kormányhivatal tájékoztatása szerint közigazgatási hatósági eljárás van folyamatban, az átültetésre kijelölt virágok eszmei értéke összesen több mint 40 millió forint. A Samsung-gyár vízellátását és szennyvíz-elvezetését a magyar állam 32 milliárd forint közpénzből finanszírozza. | null | 1 | https://atlatszo.hu/kornyezet/2023/09/20/meszarosek-munkagepei-fokozottan-vedett-novenyeket-tiportak-el-a-godi-akkugyar-vizvezeteke-miatt/ | 2023-09-20 00:00:00 | true | null | null | atlatszo.hu |
A Közép-európai Épített Örökség Megőrző Alapítvány egyik leányvállalata idén februárban vásárolta meg a Bártfa (Bardejov) történelmi belvárosában található épületet. A rózsaszín sarokházban korábban évekig OTP-fiók üzemelt, most hosszú távú bérbeadásra kínálják ismeretlen összegért. A Szijjártó Péter külügyminiszter embereivel kitömött alapítványnak ezzel együtt már 26 ingatlana van öt környező országban, és csak Szlovákiában 14 darab.
Az elmúlt két évben szlovákiai kastélyt és várromot, romániai szállodákat, szlovéniai gyógyfürdőt és horvátországi műemléket is vásárolt a közpénzből létrehozott szervezet, amelyet Szijjártó-közeli emberek irányítanak. Honlapja azonban a mai napig nincs, és a kormány által írt jogszabályoknak „köszönhetően” szinte semmit nem tudni a működéséről.
KEKVA, vagyis közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítvány a működési formája azoknak a szervezeteknek, amelyeket 2021-ben hozott létre a kormány. Rengeteg közpénz mellett addig állami kézben lévő intézményeket, egyetemeket, értékes ingatlanokat és cégeket kaptak meg ingyen az induláskor, amellyel gyakorlatilag azt csinálnak, amit akarnak.
Az egyik ilyen KEKVA a Közép-európai Épített Örökség Megőrző Alapítvány (KEOMA), ami megalapításakor két állami céget kapott ajándékba a kormánytól: a Manevi Zrt.-t és a Comitatus-Energia Zrt.-t, amelyeknek együttes értéke a bíróság bejegyző végzése szerint akkor 15,2 milliárd forint volt. A cégeknek az átadáskor már birtokukban volt 4 külföldi ingatlan, azóta pedig különböző leányvállalatokon keresztül még továbbiakat vettek.
A legújabb szerzemény
Egy szlovákiai lap, a Korzár írta meg 3 nappal ezelőtt, hogy a KEOMA szlovákiai leányvállalata, a Manevi SK idén februárban megvásárolt egy épületet Bártfa (Bardejov) történelmi belvárosában. A lengyel határ közelében fekvő, mintegy 30 ezer lakosú várost az UNESCO a Világörökség részévé nyilvánította 2000-ben kulturális jelentősége és épületei különlegessége miatt.
A Manevi SK által megvett ingatlan a szlovákiai település főterén, a 15. században épült Szent Egyed-bazilika közelében, a 16. századi városháza szomszédságában fekszik.
A rózsaszín saroképület földszintjén évekig OTP-fiók működött, ahogy az a Google 2019-es utcaképén is látható. Ez viszont már a múlt: idén május 31-e óta egy szlovák ingatlanportálon hosszú távú bérlésre kínálják a 200 négyzetméteres ingatlant, üzleti és gasztro célokra.
A közvetítőcég által közzétett fotókon jól látszik, hogy az OTP-logókat leszedték, a belső térben irodai környezet, a boltíves alagsorban pedig vendéglátásra alkalmas helyiségek találhatók.
A szlovák ingatlannyilvántartás szerint a történelmi épület 2023. február 23-án került a Manevi SK nevére. A Korzár cikke szerint az előző tulajdonosa az OTP Real Slovensko s.r.o. volt, de azt nem tudni, mennyiért vette meg a KEOMA leánycége.
Már 26 ingatlan 5 országban
A Közép-európai Épített Örökség Megőrző Alapítványnak (KEÉÖMA) ajándékozott két (korábban) állami cégnek, a Manevi Zrt.-nek és a Comitatus-Energia Zrt.-nek az adományozás idején összesen 4 külföldi ingatlana volt: a Comitatusnak egy wellnessközpontja a szlovéniai Lendván, a Manevinek pedig egy műemlék épülete a horvátországi Eszéken, valamint két hotele Romániában, a szatmárnémeti Pannónia Szálló és a máramarosszigeti Korona Szálló.
Az alapítvány azonban nem elégedett meg ennyivel: 2021 végén cikksorozatban tártuk fel, hogy hol milyen ingatlanokat vettek még, és mennyi leányvállalatot hoztak létre. Az Átlátszó Erdéllyel közös kutatásunk során 4 országban összesen 16 ingatlant és 6 leánycéget találtunk.
Ezek egyike a Szlovákiában bejegyzett Manevi SK, amelyet a Manevi Zrt. alapított, de 2021 novembere óta a Comitatus-Energia Zrt. a tulajdonosa. 2022 áprilisában megírtuk, hogy a szlovákiai leánycég megvette 270 ezer euróért (akkori árfolyamon kb. 100 millió forint) Komarnoban a Poliklinika épületét. 2022 júniusában pedig arról is beszámoltunk a szlovákiai Pátria Rádió nyomán, hogy a Manevi SK 151 ezer euróért (körülbelül 60 millió forint) megvette Nagykövesd (Veľký Kamenec) vár(rom)át és a közelében lévő kastélyt.
Ugyanekkor a szlovákiai a Korzár cikke alapján azt is megírtuk, hogy a Manevi SK vett egy kastélyt és egy barokk kúriát Bethlenfalva (Betlanovce) községben, valamint egy-egy ingatlant Lőcse (Levoča), Trencsén (Trenčín) és Késmárk (Kežmarok) belvárosában. Akkori összesítésünk szerint ezekkel együtt 24 ingatlan volt a KEOMA birtokában – legalábbis ennyiről tudtunk.
Idén márciusban viszont az Átlátszó Vajdaság megírta, hogy ottani leánycégén (MANEVI Ingatlanfejlesztő d.o.o.) keresztül Szerbiában, Szabadka városközpontjában is vásárolt egy ingatlant a Közép-európai Épített Örökség Megőrző Alapítvány.
Ezzel 25-re emelkedett a számláló, a Bártfán megvásárolt ingatlannal együtt pedig már 26 külföldi épületnél tartunk 5 országban.
Szlovákiában 14, Romániában 8, Szlovéniában 2, Horvátországban és Szerbiában 1-1 ingatlan
van a Közép-Európai Épített Örökség Megőrző Alapítvány valamelyik entitásának birtokában jelenlegi ismereteink szerint.
A térképen a pirosak a Manevi és leánycégei, a lilák a Comitatus és leányainak épületei. Mivel néhány településen több ingatlant is vettek, ezért érdemes ránagyítani a térképre, hogy ezek külön-külön is látszódjanak.
Szijjártó emberei igazgatják az alapítványt
Bár minden közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítvány és a nekik ajándékba adott állami vagyon kikerült az állam fennhatósága alól, a kormány nem bízott semmit a véletlenre. A törvény szerint ugyanis az alapítványokat hiába közpénzből hozták létre, az állam nem szólhat bele, hogy mit kezdenek a kapott (korábban) állami vagyonnal, nem is kérheti tőlük azt vissza, és nem szüntetheti meg az alapítványokat, ha elégedetlen a működésükkel. Vagyis elvileg függetlenítették őket az államtól, viszont a kormánypárttól nem: minden KEKVA élére fideszes, vagy legalább a kormánnyal szoros viszonyban lévő személyek kerültek.
Nem kivétel a Közép-Európai Épített Örökség Megőrző Alapítvány sem: kuratóriumának elnöke Magyar Levente külügyi államtitkár, aki Szijjártó Péter külügyminiszter helyettese, és a többi kuratóriumi tag is erősen kormányközeli szereplő: dr. Pacsay-Tomassich Orsolya volt külügyi államtitkár, Jákli Gergely az Eximbank korábbi, és a Paks II. Zrt. jelenlegi elnöke, Kiss-Parciu Péter külügyi helyettes államtitkár, valamint Virág Zsolt, a Nemzeti Kastélyprogram volt vezetője.
Az alapítványnak nincs honlapja, közérdekű adatokat nem tesz közzé,
így nem nagyon tudni, mit csinálnak a nekik ajándékozott állami vagyonnal. Csupán egy helyről lehet némi információhoz jutni a KEOMA és a tulajdonában lévő vállalatok, a Manevi Zrt. és a Comitatus-Energia Zrt. működéséről: az évente kötelezően leadandó beszámolóikból.
A 2022-es beszámolók alapján júniusban megírtuk, hogy a KEOMA egy fillér bevételt sem ért el tavaly, szolgáltatásokra viszont 62 millió forintot, bérköltségre pedig 25,9 milliót költött. A külföldi leányvállalatok (és azokon keresztül a megvett ingatlanok) többségét birtokló Manevi Zrt.-t 22 milliárd forintos, a Comitatus-Energia Zrt.-t pedig 7,9 milliárdos értéken tartják nyilván. Ez a duplája annak, amennyit a KEOMA megalakulásakor értek a cégek a bírósági bejegyző határozat szerint. A hatalmas értéknövekedés minden bizonnyal a megvásárolt sok külföldi épületnek köszönhető.
A Közép-európai Épített Örökség Megőrző Alapítvány 2022-es beszámolójából az is kiderül, hogy új helyre költözött. 2021-es megalapítása óta ugyanis a főváros V. kerületében, a Szabadság tér 7. szám alatti Bank Centerben volt a székhelye, ám ott – ahogy azt a 24.hu megírta – a recepciósok sosem látták őket. A szervezet tavalyi beszámolójában viszont már egy új székhely szerepel, a II. kerületi Rómer Flóris u. 57. szám, amit 2022. december 8-án jegyeztek be a KEOMA irataiba. Az ingatlan tulajdonosa Matolcsy György unokatestvérének cége.
Címlapkép: A Manevi Sk által 2023 februárjában megvásárolt ingatlan a Google 2019-es felvételén (forrás: Google Street View). A szlovákiai adatokat a Ján Kuciak Oknyomozó Központnak (ICJK) köszönjük. | Újabb ingatlant vett Szlovákiában a Szijjártó embereivel kitömött alapítvány | A Közép-európai Épített Örökség Megőrző Alapítvány egyik leányvállalata idén februárban vásárolta meg a Bártfa (Bardejov) történelmi belvárosában található épületet. A rózsaszín sarokházban korábban évekig OTP-fiók üzemelt, most hosszú távú bérbeadásra kínálják ismeretlen összegért. A Szijjártó Péter külügyminiszter embereivel kitömött alapítványnak ezzel együtt már 26 ingatlana van öt környező országban, és csak Szlovákiában 14 darab. | null | 1 | https://atlatszo.hu/kozugy/2023/08/09/ujabb-ingatlant-vett-szlovakiaban-a-szijjarto-embereivel-kitomott-alapitvany/ | 2023-08-16 00:00:00 | true | null | null | atlatszo.hu |
Daruk, kordonok, konténerek és az épülő József főhercegi palota gigantikus szürke betonváza fogadja a turistákat a budai Várban, miközben a projektet menedzselő Várkapitányság mindent elkövet, hogy a színfalak mögött zajló, kormányzati pénzszórásra ne derüljön fény. A kivitelezés költségeit nem tették közzé, ezért közérdekű adatigénylést nyújtottunk be, hogy megtudjuk, mennyibe kerül az adófizetőknek a veszélyhelyzet alatt gőzerővel épülő a palota.
Előző közadatigénylésünkre a Várkapitányság a beruházás első két ütemének árát küldte el lapunknak, most megkaptuk a harmadik ütemét is. Kiderült, jócskán túllépték a rendelkezésre álló keretet, és fogalmuk sincs, mennyibe fog kerülni a palota befejezése.
Arra a kérdésre, hogy mekkora bruttó összeg áll rendelkezésre, a következő választ kaptuk: „a beruházás forrását a felmerülés mértékéig és ütemében a Beruházási Alap biztosítja. A beruházás megvalósítására rendelkezésre álló összeg, amelyet társaságunk 2022. évi éves beszámolójában is feltüntettünk: 23 998 608 eFt.” Eszerint tehát a palota építésére bruttó 24 milliárd forint állami támogatás áll rendelkezésre.
Nem tudják a végösszeget
Eddig három ütemre szerződtek le összesen nettó 24,4 milliárd forint értékben, ami bruttó 31 milliárd. Tehát bruttó 7 milliárd forinttal (30 százalékkal) lépték túl a keretet – úgy, hogy a kivitelezés negyedik ütemére még nincs szerződés.
A palota kivitelezésének az ára ütemek szerint:
Kivitelezés I. ütem – bontás és alapozás: nettó 3 976 459 552 Ft
Kivitelezés II. ütem – szerkezetépítés: nettó: 3 296 113 575 Ft
Kivitelezés III. ütem: nettó 17 115 104 125 Ft (a teljesítési határidő 2025. december 31.)
Kivitelezés IV. ütem: még nincs szerződés
Azt a Várkapitányság sem tudja, hogy a számláló hol fog megállni. Arra a kérdésünkre, hogy mennyibe kerül a palota teljes kivitelezése, azt válaszolták: „Mivel az utolsó ütemre szerződés még nincs, ezért a teljes összegre adat nem áll rendelkezésre.”
22 milliárdos mélygarázs
A palota látogatása jelentős autóforgalommal fog járni, ezért mélygarázst is építenek hozzá. A helyszínen egy hatalmas munkagödör látható a Vár oldalában, ami miatt kivágtak félszáz fát. Közbeszerzés ennél a beruházásnál sem volt.
A versenyeztetési eljárást a palotához hasonlóan szintén a Magyar Építő Zrt. nyerte, a kivitelezés költsége nettó 17,5 milliárd forint, ami bruttó 22,2 milliárd forint. A Várkapitányság 2022-es beszámolójában feltüntetett rendelkezésre álló összeg a mélygarázs esetében bruttó 18,9 milliárd forint – a keretet tehát itt is túllépték bruttó 3,3 milliárd forinttal.
A mélygarázs kivitelezésének a része egy új hűtő- és gépészeti központ, amely az újjászülető épületek, a Budavári Palota, a Vöröskereszt-székház, a Honvéd Főparancsnokság és a József főhercegi palota energiaellátását szolgálja majd – közölte a Várkapitányság. Közbeszerzés erre azért nem volt, mert „az Országgyűlés Nemzetbiztonsági Bizottsága határozatával mentesítette a Várkapitányságot az Egykori József főhercegi palota újjáépítése és az ahhoz szorosan kapcsolódó Várgarázs III. tárgyú beruházás vonatkozásában a Kbt. hatálya alól”.
A palotára és a hozzá épülő mélygarázsra tehát eddig összesen bruttó 53 milliárd forint értékben szerződtek,
de ebben még nincs benne az utolsó ütem ára. A két projektre rendelkezésre álló teljes támogatás összege 43 milliárd forint volt, vagyis már most 10 milliárd forinttal túllépték ezt a keretet.
A palota kapcsán korábban szerepelt egy bruttó 56 milliárdos összeg a sajtóban. A Telex 2021-ben írta meg az állami Beruházási Ügynökség éves beszámolója alapján, hogy a József főhercegi palotára, a neoreneszánsz kertre és az istállóra 56 milliárd forintot irányzott elő a kormány, a Várgarázs III. ütemére pedig 18,1 milliárdot.
Titkos listáról választották a kivitelezőt
Legutóbb megírtuk, hogy nemzetbiztonsági okokból nem írtak ki közbeszerzést a beruházásra. Ezúttal azt próbáltuk firtatni, hogy a Magyar Építő Zrt. mi alapján bizonyult megbízható partnernek, hogyan biztosították a beszerzés során, hogy a cég nem él vissza a nemzetbiztonsági információkkal. A Várkapitányságtól megtudtuk, hogy a kivitelezőt az Alkotmányvédelmi Hivatal által vezetett jegyzékről választották ki.
Kíváncsiak voltunk, hogy mely cégek szerepelnek ezen az elit listán. A jegyzéket nem találtuk meg online, ezért megkérdeztük róla az Alkotmányvédelmi Hivatalt. Azt a választ kaptuk, hogy „az AH által vezetett jegyzék nyilvánosan nem elérhető, azt kizárólag a Vbt. hatálya alá tartozó beszerzésekben ajánlattevőként részt vevők számára adhatja ki az AH”.
2010-ben a Transparancy International Magyarország szerette volna látni ezt a listát, és ennek érdekében beperelték az Alkotmányvédelmi Hivatalt. A civil szervezet a pert első fokon megnyerte, de másodfokon, majd a Legfelsőbb Bíróságon elvesztette.
Titkolják a palota funkcióját
A palota a Nemzeti Hauszmann Program keretében épül fel, melynek egyik célja, hogy visszaállítsák a II. világháborúban elpusztult középületek egy részét. A József főhercegi palotát, mondhatni, a semmiből építik újra, a telkén korábban egy középkori rommezőt lehetett megtekinteni. A II. világháborúban ugyanis megsérült az épület, amit nem állítottak helyre, hanem a hatvanas években lebontották és eltakarították.
Az építkezés a Várban olyannyira látványberuházás, hogy
a hivatalos szervek még azt sem közlik, hogy mi lesz a palota funkciója.
Kezdetben azt kommunikálták, hogy irodaház lesz. Majd a kormányzati körökből mindig jól értesülő Mandiner megírta, hogy az Alkotmánybíróság költözik az épületbe. Ezt megerősíti, hogy Dr. Sulyok Tamás, az Alkotmánybíróság elnöke is részt vett az idei áprilisi bokrétaünnepségen.
Közérdekű adatigénylésben rákérdeztünk, hogy az épületben az Alkotmánybíróság fog-e helyet kapni, de lepattintottak minket. „Ezen kérdése nem az Infotv. 3. §-ának 5. pontja szerinti közérdekű adatra irányul” – válaszolta a Várkapitányság.
A palota neoreneszánsz kertje és egykori istállóépülete elvileg bárki által látogatható lesz. Szerettük volna megtudni, hogy mi lesz egy istálló funkciója olyan elegáns szomszédság mellett, mint a Sándor-palota, illetve a Karmelita kolostor – előbbibe Novák Katalin köztársasági elnök, utóbbiba Orbán Viktor miniszerelnök költözött a hivatalával. Arra a kérdésünkre azonban, hogy érkezhetünk-e lóval, szintén nem kaptunk választ: „Ezen kérdése nem az Infotv. 3. §-ának 5. pontja szerinti közérdekű adatra irányul”.
A kormányközeli Magyar Építő Zrt.-t hizlalja a beruházás
A palota és a mélygarázs kivitelezésére a kormányközeli Magyar Építő Zrt.-vel szerződtek. A cég a Fidesz-kormány egyik nagy kedvence, ha közbeszerzésekről van szó. Résztulajdonosa Paár Attila milliárdos, aki egyike az 50 leggazdagabb magyarnak a Forbes listája szerint.
A G7 nemrég talált rá bizonyítékot, hogy a vállalat lényegében teljes egészében állami megbízásokból él. A társaság beszámolójában szerényen megbújik egy táblázat, amely szerint 2021-ben 100, 2022-ben pedig közel 95 százalék volt a forgalmukban a közbeszerzések aránya. A cég 2022-ben 50 milliárdos nettó árbevétel mellett 7,7 milliárd forint nyereséget könyvelhetett el.
Paár egy másik cége, a West Hungária Bau Kft. (WHB) szintén sorra nyeri a nagy összegű állami megbízásokat évek óta. A győri milliárdos akkor lett közismert, amikor megvásárolta az Eliosban a miniszterelnök vejének, Tiborcz Istvánnak a tulajdonrészét – nem sokkal azelőtt, hogy az Elios közvilágításos projektjei miatt vizsgálódni kezdett az azokat finanszírozó Európai Unió.
Mióta a palotát elkezdték építeni, a kormány szerint folyamatosan veszélyhelyzetben a haza, de az energiaválság és a közösségi beruházások elkaszálása idején sem vettek vissza a tempóból. 2020-ban a Covid–19 miatt állt át az ország veszélyhelyzeti, majd az orosz–ukrán háború következtében tavaly májustól háborús veszélyhelyzeti üzemmódra. Emiatt több iskola és út építését vagy felújítását lestoppolta a kormányzat, ám a látványpalotát rendületlenül építik a Várban.
Címlapkép: Az épülő József főhercegi palota 2023 szeptemberében (A szerző felvétele) | 53 milliárd forint sem lett elég a József főhercegi palotára és mélygarázsára | Daruk, kordonok, konténerek és az épülő József főhercegi palota gigantikus szürke betonváza fogadja a turistákat a budai Várban, miközben a projektet menedzselő Várkapitányság mindent elkövet, hogy a színfalak mögött zajló, kormányzati pénzszórásra ne derüljön fény. A kivitelezés költségeit nem tették közzé, ezért közérdekű adatigénylést nyújtottunk be, hogy megtudjuk, mennyibe kerül az adófizetőknek a veszélyhelyzet alatt gőzerővel épülő a palota. | null | 1 | https://atlatszo.hu/kozpenz/2023/09/20/53-milliard-forint-sem-lett-eleg-a-jozsef-fohercegi-palotara-es-melygarazsara/ | 2023-09-20 00:00:00 | true | null | null | atlatszo.hu |
Nemrég számoltunk be arról, hogy az állami megbízásokból évi több milliárd forintos bevételhez jutó őrző-védő cég, a Valton-Sec Zrt. kisebbségi tulajdonosa luxusingatlant, illetve egy 1997-es gyártású Eurocopter AS 355 N típusú helikoptert birtokol Miamiban. A cikkben említést tettünk az általunk korábban felfedezett, szintén Bessenyeihez köthető magánrepülőgépről, melynek perszonalizált lajstromjelzése (HA-BES) és korábbi tulajdonosi köre egy – a Miamiban tulajdonolt légi járművel szinte megegyező, de régebbi típusú – Eurocopter AS 355 F2 helikopterhez vezetett minket Magyarországon.
Azt követően, hogy az Átlátszó értesült Bessenyei István amerikai helikopteréről, megvizsgáltuk a magyar légijármű-lajstrom adatait, hátha itthon is tart egyet. 2019-ben már rátaláltunk Bessenyei magánrepülőgépére, és feltérképeztük annak tulajdonosi hátterét, a mostani keresgélés közben pedig megakadt a szemünk egy ismerős cégnéven a helikoptertulajdonosok között.
Az Aeroglobe Kft. egykor a Valton-vezér magánrepülőgépét jegyző Hun-Jet Kft. tulajdonosaként szerepelt az Opten cégadatbázisában, az akkor még kft.-ként működő Valton-Sec mellett. Visszanézve a korábban közzétett légijármű-lajstromokat, azt is kiderítettük, hogy az Aeroglobe Kft. csak nemrég lett a HA-HBS lajstromjelű helikopter tulajdonosa. A jármű korábban, 2017-es magyarországi üzembe helyezése óta mostanáig az IKB Pénzügyi Lízing Zrt. nevén volt.
Az ilyen tulajdonosváltás jellemzően arra utal, hogy a lízingszerződés lejártával a lízingtárgy, ez esetben a helikopter, a lízingbe vevő tulajdonába került. Ritkább esetben, a lízingszerződés lejártával a lízingbe vevő egy vele szerződött másik cégnek adja át a tulajdonjogot.
Egy biztos, bármi is volt a tulajdonoscsere hátterében, a helikopter az Aeroglobe Kft. kezébe került. Eddig ez csupán két magyar bejegyzésű légi járművel történt meg: a 2017 végén regisztrált, korábban Bessenyeihez köthető HA-BES lajstromjelű magánrepülőgéppel, illetve a 2017 közepén regisztrált HA-HBS lajstromjelű helikopterrel. Ráadásul, mindkét légi jármű üzemben tartója a Fly-Coop Kft. volt.
A múltidő annak szól, hogy a Bessenyeihez köthető magánrepülőgép 2022. február 10-én elhagyta az országot, és a wales-i Hawarden repülőtérre távozott, nemrég pedig kikerült a magyar légi nyilvántartásból is.
A Fly-Coop az üzembentartó
A helikopter üzembentartójaként feltüntetett Fly-Coop Kft. neve ugyancsak ismerős: az elmúlt években több, a jelenlegi politikai kurzushoz kötődő ügyben szerepelt a sajtóhírekben.
Ezek közül a legnagyobb visszhangot Rogán Antal és akkori felesége, Rogán-Gaál Cecília helikopterezése váltotta ki. A házaspár a Fly-Coop helikopterével, illetve egy valtonos érdekeltségű luxusbérautóval utazott egy barátjuk esküvőjére.
A politikus először tagadta a történteket, majd amikor az esetet megörökítő fotók is napvilágra kerültek, azt közölte a nyilvánossággal, hogy felesége, Rogán-Gaál Cecília és az ő barátnője, Sarka Kata közös Nakama & Partners Kft.-je barterezte le a helikopterutat a Fly-Cooppal. Az ügyből akkora botrány lett, hogy az eseményről beszámoló Népszabadságot néhány nappal később bezárta a Fidesz-közeli tulajdonosa.
A fent említett Nakama & Partners nevű céget Bessenyei és Sarka Kata (aki akkor még Hajdu Péter televíziós műsorvezető felesége volt), valamint az A Másik Kft. alapította. Bessenyei és a kft. távozását követően jelent meg Rogán-Gaál Cecília a vállalkozásban, melyet azóta a két barátnő tulajdonol és vezet.
A perszonalizált lajstromjel is Bessenyeire utal
A vállalkozóhoz köthető magánrepülő lajstomjele (HA-BES) az országazonosító betűiből és a tulajdonos vezetéknevének első három betűjéből állt, ezért a feltételezett Bessenyei-helikopter lajstomjelét (HA-HBS) is megvizsgáltuk.
Miután Bessenyei és Sarka Kata párkapcsolata a bulvárhírek szerint 2017 elején már komollyá vált, a vizsgált helikoptert pedig 2017 nyarán regisztrálták, a HBS betűkből mi a helikopter szóra, illetve a Bessenyei és Sarka vezetéknevekre asszociáltunk.
Az egykori Bessenyei-magánrepülőgép és a vizsgált helikopter hasonló céges hátteréből, valamint a lajstromjelek perszonalizálásából arra következtettünk, hogy a HA-HBS lajstromjelzésű helikopter Bessenyei Istvánhoz, a Valton-Sec kisebbségi tulajdonosához kötődik, vagy legalábbis kötődött a múltban.
Az egybeesések miatt elméletünket megosztottuk néhány, a repülős piacot jól ismerő forrásunkkal, akik megerősítették: valóban létezett kapcsolat Bessenyei és a vizsgált helikopter között, ám azt, hogy ez jelenleg is fennáll-e, nem tudták megmondani.
A légi járművel és annak lajstromjelével kapcsolatban megkérdeztük Bessenyei Istvánt is, ő azonban nem kívánt nyilatkozni.
Kb. 211 millió forint az értéke
Az Aeroglobe Kft. nevén lévő, és a Fly-Coop Kft. által üzemeltetett Eurocopter AS 355 F2 helikopter ugyan régebbi gyártmány (1989) és típus, mint a Bessenyei által Miamiban tulajdonolt Eurocopter AS 355 N (1997), de azért ezzel sem kell a hazai helikoptertulajdonosok előtt szégyenkezni.
Egy légi járművek áraival és üzemeltetési költségeivel foglalkozó internetes oldal adatai alapján az 1987 és 1998 között gyártott modellek jelenlegi átlagára 625 ezer dollár, azaz 211 millió forint körül van. Éves üzemeltetési költségük pedig – évi 450 óra tulajdonosi használat mellett – csaknem ugyanekkora összegre, 618 ezer dollárra rúg, amely 208,5 millió forintnak felel meg. Ez egy órára lebontva 1373 dollár, azaz 463 ezer forint.
A csaknem félmillió forintos óránkénti üzemeltetési költség természetesen csökkenthető, ha bérbe adják a légi járművét. Ez a vizsgált Eurocopter esetén minden bizonnyal így van: az üzemeltető Fly-Coop Kft. ugyanis bérlésre kínálja a helikoptert, a többi modellhez képest meglehetősen borsos bérleti díj ellenében.
Az elegáns, kívül sötét festésű, belül világos bőrkárpittal felszerelt gép a második legdrágább helikopter (HA-FLY) bérleti díjának csaknem kétszereséért,
nettó 1650 euróért, vagyis 625 ezer forintért vihető el egy hatvan perces körre.
Talán ezért is van az, hogy a helikopter – az ADSB-Exchange légijárműfigyelő oldal útvonaladatai alapján – nincs túl gyakori használatban. A Forma–1 Magyar Nagydíj hétvégéjén azonban „nagyot ment” a többi Fly-Coop üzemeltetésű helikopterrel együtt. A szombati időmérőn és a vasárnapi versenynapon a HA-HBS is légitaxinak állt, és jó párszor megtette az utat a főváros és a mogyoródi versenypálya között.
Az Eurocopter AS 355 F2 helikopter kétfős személyzet és három utas szállítására alkalmas, akikkel a fedélzetén akár 763 kilométert is képes megtenni, közel 220 km/órás sebességgel.
Címlapkép: A HA-HBS lajstromjelű helikopter a budaörsi repülőtéren (fotó: S.G.) | Itthon is egy hasonló luxushelikopter köthető a Valton vezéréhez, mint Miamiban | Nemrég számoltunk be arról, hogy az állami megbízásokból évi több milliárd forintos bevételhez jutó őrző-védő cég, a Valton-Sec Zrt. kisebbségi tulajdonosa luxusingatlant, illetve egy 1997-es gyártású Eurocopter AS 355 N típusú helikoptert birtokol Miamiban. A cikkben említést tettünk az általunk korábban felfedezett, szintén Bessenyeihez köthető magánrepülőgépről, melynek perszonalizált lajstromjelzése (HA-BES) és korábbi tulajdonosi köre egy – a Miamiban tulajdonolt légi járművel szinte megegyező, de régebbi típusú – Eurocopter AS 355 F2 helikopterhez vezetett minket Magyarországon. | null | 1 | https://atlatszo.hu/kozpenz/2023/08/11/itthon-is-egy-hasonlo-luxushelikopter-kotheto-a-valton-vezerehez-mint-miamiban/ | 2023-08-11 00:00:00 | true | null | null | atlatszo.hu |
Három éve még elárulta a Külgazdasági és Külügyminisztérium, hogy 9 hónap alatt 22 millió forint közpénzbe került Szijjártó Péter utazásainak és szerepléseinek dokumentálása, most viszont már azt állítják, nem kötöttek erre vonatkozó szerződéseket idén, tavaly, és 2021-ben sem. Arra a kérdésre pedig egyáltalán nem válaszoltak, hogy felvettek-e valakit a munkára.
Szijjártó Péter külügyminiszter igazi celeb: Facebook-oldalára az elmúlt években több ezer fotó és videó került fel azt bizonyítandó, hogy a politikus milyen komoly munkát végez. Most azonban kiderült, hogy a többségében profi – bár olykor kissé túlphotoshoppolt – képeket valaki ingyen készítheti a külügyminiszterről. Legalábbis a Külügyminisztérium azt közölte, őt nem kötöttek erre a feladatra szerződést senkivel.
Legutóbb 2020 októberében a Hírklikk írt arról, hogy az Átlátszó közérdekű adatigénylő rendszerén keresztül kikérték a Külgazdasági és Külügyminisztériumtól, mekkora stáb kíséri el útjaira a minisztert, és mindez mennyibe került az adófizetőknek. Bár a minisztérium válaszában azt nem közölte, hogy ki és milyen megállapodás alapján dolgozik a külügyminiszternek, az azért kiderült, hogy minden eseményen egy fotós és egy videós készített képeket illetve videókat.
A minisztérium szerint a fotós akkor átlagosan havi 401 ezer forintot kapott, míg a videós havi 772 ezer forintért dolgozott. Összesen tehát 10,5 milliót kerestek 2020 januártól szeptemberig. Az utazási költségük pedig havonta 1 millió 271 ezer forint volt, ami január és szeptember között 11 millió 439 ezer forintot jelentett.
Vagyis Szijjártó fotózása 2020-ban összesen 22 millió forintba került 9 hónap alatt.
Szerettük volna megtudni, hogyan alakultak azóta ezek a számok, ezért mi is közadatigénylést nyújtottunk be a Külügyminisztériumnak. Beadványunkban azt kértük, küldjék meg részünkre a 2021-ben, 2022-ben, valamint a 2023 júliusában hatályos szerződéseket, amelyeket a külügyminiszter hivatalos útjaival, szerepléseivel kapcsolatos fotózásra, illetve videózásra kötöttek.
Ez a Szíjj László oligarcha jachtján készült fotó valóban nem került egy fillérbe sem Szijjártó Péternek. Nem is szerette túlságosan.
Első alkalommal azt a választ kaptuk, hogy „az adatigénylésben meghatározott tárgyú szerződéseket a Külgazdasági és Külügyminisztérium nem kötött.”
Nekifutottunk ezért újra. Másodszor azt kérdeztük, hogy amennyiben nincs ilyen szerződés, ez azt jelenti, hogy a külügyminisztert díjazás nélkül fotózzák? Ha igen, ki a fotósa/videósa? (Borsos Mátyás? Ugyanis az ő neve szerepel a fotóknál.) Ha nem, akkor milyen szerződés alapján készülnek a profi fotók és videók a külügyminiszterről? Emellett kértük, hogy ezt a szerződést küldjék meg részünkre, továbbá a 2021-ben és 2022-ben hatályos/érvényes szerződéseket is.
A minisztérium azonban erre is azt válaszolta, hogy „az adatigénylésben meghatározott tárgyú szerződéseket a minisztérium nem kötött”.
Továbbá küldtek egy linket (természetesen nem kattintható formában) a Minisztérium által megkötött szerződésekhez.
Vagyis, a formális logika alapján – hacsak nem feketén fizetik a fotóst/videóst – valakik ingyen és bérmentve, megbízási szerződés nélkül készítik képek garmadát Szijjártó Péterről a világ számos pontján. Meglehet persze, hogy valamelyik másik minisztérium állja a költségeket, esetleg a miniszer maga, de erről a Külügyminisztérium nem adott tájékoztatást.
Felmerült még, hogy a fotósok nem megbízási szerződéssel dolgoznak, hanem a Külügyminisztérium alkalmazásában állnak. Megkérdeztük ezért, hogy foglalkoztatnak-e valakit, akinek az a feladata, hogy Szijjártó Péter munkáját képekkel és videókkal dokumentálja. Erre a szeptember 6-án elküldött kérdésünkre azonban cikkünk megjelenéséig nem kaptunk választ. | Nem árulja el a Külügyminisztérium, mennyibe kerül Szijjártó Péter fotózása | Három éve még elárulta a Külgazdasági és Külügyminisztérium, hogy 9 hónap alatt 22 millió forint közpénzbe került Szijjártó Péter utazásainak és szerepléseinek dokumentálása, most viszont már azt állítják, nem kötöttek erre vonatkozó szerződéseket idén, tavaly, és 2021-ben sem. Arra a kérdésre pedig egyáltalán nem válaszoltak, hogy felvettek-e valakit a munkára. | null | 1 | https://atlatszo.hu/kozpenz/2023/09/21/nem-arulja-el-a-kulugyminiszterium-mennyibe-kerul-szijjarto-peter-fotozasa/ | 2023-09-21 00:00:00 | true | null | null | atlatszo.hu |
277 millió forint uniós támogatásból épült volna gombatermesztő üzem a Fejér megyei Csákváron. Az építési napló szerint 2020 novemberében el is kezdődtek a munkálatok, ám működő üzem helyett csak egy félbehagyott csarnok áll a területen. Mivel a kiutalt támogatás még a 2014 és 2020 közötti EU-s finanszírozási időszakhoz tartozik, a határidők további módosítására nincs lehetőség: a pénzzel legkésőbb januárig el kell számolni.
A mindmáig meg nem valósult uniós fejlesztésre júliusban Hadházy Ákos független országgyűlési képviselő hívta fel a figyelmet. Azt írta, a százmilliós nagyságrendű támogatást egy csákvári kereszténydemokrata önkormányzati képviselő, Zolnai Sándor nyerte el, az építkezés azonban három év alatt odáig jutott, hogy felépült az üzemcsarnok szerkezete, oldalfalai, és előkészítették az alapozást. A csarnok azonban szemmel láthatólag igen messze van attól, hogy késznek lehessen nyilvánítani.
Zolnai – aki 2014 óta képviselő a településen – a fejlesztésre még őstermelőként pályázott 2017-ben. A 277 milliós támogatást 2019-ben nyerte el, a megvalósításába azonban már egyéni vállalkozóként kezdett bele. A képviselő a vállalkozását erre a projektre alapította, és nem tűnik túlzottan jövedelmezőnek: a nyilvánosan elérhető adatok szerint 2022-ben összesen 723 ezer forint bevételre tett szert nulla forintos jövedelem-kimutatással, 1318 forintos adófizetési kötelezettség mellett.
Zolnai Sándor Csákváron nemcsak képviselő, de az önkormányzat pénzügyi és jogi bizottságának az elnöke is. Ennek azért van jelentősége, mert 2020 szeptemberében a képviselő-testület egy rendeletmódosítással átminősítette Zolnai 1,4 hektáros külterületi ingatlanját, amelyen később az építkezés elkezdődött.
Az ingatlan korábban mezőgazdasági művelési övezetbe tartozott, ám 2020 szeptemberétől a környező ingatlanok közül egyedüliként mezőgazdasági üzemi területté minősítette át az önkormányzat.
Sőt, ezen belül is új alkategóriát hoztak létre, hogy az építési tervben foglaltak megfeleljenek a helyi építési szabályzatnak. Ehhez a helyi építési szabályzat és mellékleteinek módosítására is szükség volt, amit a képviselő-testületi ülés jegyzőkönyve alapján a Zolnai által vezetett bizottságnak is jóvá kellett hagynia. Igaz, az ominózus testületi üléstől Zolnai Sándor távol maradt, vagyis az ingatlan átminősítéséről szóló szavazáson a képviselő nem volt jelen.
A csákvári gombatermesztő üzem építéséről először Tessely Zoltán, a térség fideszes országgyűlési képviselője számolt be 2020. december 5-én azzal, hogy az építkezés még abban az évben, de legkésőbb 2021 év elején szerkezetkész állapotba kerülhet. Ebben a közleményben a képviselő azt írta, Zolnai Sándor 258 millió forintos támogatásból építheti fel a város határában a gombatermesztő üzemet, a beruházás teljes költsége pedig közel 600 millió forint lesz. A vidékfejlesztési pályázat támogatási adatlapján a 2019-es döntés szerint ehhez képest más adatok szerepelnek: a támogatás összege bő 277 millió, míg a tervezett összköltség csupán 535 millió forint.
A Magyar Államkincstár adataiból az derül ki, hogy Zolnai Sándor az uniós támogatásból előlegként már 2020-ban lehívott közel 139 millió forintot, majd a következő évben további 46 milliót.
Vagyis összesen eddig 185 millió forintot fizetett ki a magyar állam az azóta is befejezetlen beruházásra.
A nyilvános adatokból megállapítható az is, hogy nála nagyobb támogatást 2020-ban csak két vállalkozó hívott le ugyanilyen célra, noha az államkincstár abban az évben több mint hatvan ilyen pályázatra fizetett ki különböző összegű előleget.
Zolnai Sándor személyesen vállalta, hogy megmutatja az építkezés helyszínét a 24.hu-nak, illetve válaszol a kérdéseinkre. A képviselő úgy nyilatkozott: a kivitelezővel támadt elszámolási vita áll az építkezés leállításának hátterében. Részletekbe egy folyamatban lévő polgári peres eljárásra hivatkozva ugyan nem bocsátkozott, azt azonban közölte, hogy a kivitelezési szerződésben rögzített feltételek szerint a támogatás terhére, illetve a saját vagyonából előleget fizetett a kivitelezőnek. Ennek összege – mint mondta – sem szerinte, sem az eljárás során elkészült igazságügyi szakértői vélemény szerint nincs összhangban a projekt ma is látható készültségi fokával.
„2022-ben jutottunk el oda, hogy a kivitelező abbahagyta a munkát, és levonult a területről” – részletezte, ám ekkor szerinte már a szerződésben vállalt határidőt is túllépte egy évvel. Zolnai azt mondta, a munkát már 2021 márciusában be kellett volna fejezni. A jogi eljárásról szólva hozzátette, a kivitelezőt előbb felszólították a munka befejezésére, majd elszámolásra, mostanra viszont kimutatták a kárigényüket is, de annak összegéről nem nyilatkozott.
A képviselőtől szerettük volna megtudni, hogy ki a kivitelező, de ezt a peres eljárásra hivatkozva azzal hárította el: nem tartaná helyesnek, ha olyan információk kerülnének nyilvánosságra, melyek az ő helyzetét ronthatják.
„Az én megítélésem szerint a folytatáshoz megfelelő összeg rendelkezésre állt nála” – rögzítette Zolnai Sándor. Azt, hogy a kivitelezési szerződésben megállapított, illetve a már átutalt összeg pontosan mekkora, szerződéses titoktartási kötelezettségre hivatkozva szintén nem árulta el. Jelezte viszont, hogy ez az összeg az államtól lehívott támogatási előlegek összegét, vagyis a 185 milliót nem haladta meg, sőt az előlegként második körben, 2021-ban kiutalt 46 milliót már át sem adta a kivitelezőnek. Ez az összeg tehát elmondása szerint ma is nála van, rendelkezésre áll a folytatáshoz.
Az európai uniós és állami támogatások terhére megvalósuló beruházásoknál összeghatároktól és a támogatott szervezet típusától függően kötelező a közbeszerzés kiírása. Ebből következően a kivitelező személye, illetve a szerződések összege a nyilvános közbeszerzési adatokból kideríthető lenne, csakhogy a csákvári gombaüzem Zolnai Sándor szerint a megvalósítás szakaszában már épp nem esett közbeszerzés hatálya alá.
Amikor kiírták a pályázatot, a tervezett beruházás még közbeszerzés alá esett volna, de ez a támogatási szerződésből már kikerült
– mondta a képviselő. Ezt a 24.hu kérdésére a közbeszerzési értékhatár változásával magyarázta.
Megkérdeztük a Transparency International szakértőjét a közbeszerzési eljárás elmaradásáról. A válaszból az derült ki, hogy a közbeszerzési törvény a pályázat kiírása és a támogatás megítélése között valóban változott. A törvénynek 2019-ben több passzusát úgy módosították, hogy a közbeszerzési kötelezettség megállapításánál a fix összeg helyett a támogatásintenzitásra tértek át. Bár a szakértő szerint ez sem ad magyarázatot arra, hogy miért nem volt közbeszerzési eljárás, hiszen a gombatermesztő üzemre megítélt 277 millió forintos támogatás eléri az összköltség felét.
Hadházy Ákos szerint a gombatermesztő üzem beruházása akkor sem volna rendben, ha már „vígan növekednének ott a gombatelepek”, merthogy ezúttal is egy „tűzhöz közel álló politikus kapott horribilis mennyiségű pénzt”. Ezt alátámasztandó a képviselő augusztusban újabb részletekkel állt elő. Egy tévéinterjúra hívta fel a figyelmet, amelyet Illés Szabolcs csákvári polgármester adott az azóta megszűnt Pesti TV-nek 2020 decemberében. Ebben a település fideszes vezetője a KDNP-s képviselő nevének említése nélkül arról beszélt, hogy az önkormányzat szerepet vállalt a „vállalkozó” EU-s pénzre épülő pályázatának sikerre vitelében.
A mi pályázatíróink segítettek a vállalkozónak ezt a pályázatot megírni, illetve magát a projektet lekoordinálni
– magyarázta Illés, vállalkozónak minősítve a képviselőt.
A polgármester szavait Zolnai lapunknak cáfolta. Arra a kérdésre, hogy a csákvári önkormányzat a polgármester állításaival összhangban részt vett-e a pályázat megírásában, illetve segítették-e a projektkoordinációt, a képviselő azt mondta: „ez nem így volt”. Kifejtette, a pályázatírásra a European Conformity Check Kft. pályázatíró céggel kötött szerződést még 2016-ban, mely telefonon ugyan kért az önkormányzattól települési statisztikákat, így lakossági számadatokat, lakosságszámra vetített munkanélküliségi adatokat a pályázat összeállításához, de ezen felül további segítséget a projekthez az önkormányzattól nem kapott.
Zolnai azt mondta, a gombaüzemmel kapcsolatos elszámolás végső határideje a legutóbbi határidő-módosítás szerint 2024. január, és bízik abban, hogy az új kivitelezővel ezt tartani fogják. | 185 milliót fizetett ki az állam egy KDNP-s képviselő gombatermesztő üzemére, ami két és fél év alatt sem épült fel | 2020-ban kezdett gombatermesztő üzemet építeni európai uniós támogatás felhasználásával egy csákvári önkormányzati képviselő, de két és fél év alatt még a csarnok felhúzásáig sem jutottak el, noha a munkát már 2021 márciusában be kellett volna fejezni. A 277 millió forintos támogatással januárig kellene elszámolni a KDNP-s Zolnai Sándornak. A politikus azt állítja, a kivitelezővel támadt elszámolási vitája miatt áll a beruházás, de ennek részleteiről nem beszél. | null | 1 | https://24.hu/belfold/2023/09/25/gombatermeszto-uzem-csakvar-zolnai-sandor-videkfejlesztes-eu/ | 2023-09-25 00:00:00 | true | null | null | 24.hu |
A 2022-es parlamenti választás minden korábbinál nagyobb győzelmet hozott a Fidesz-KDNP szövetségnek, amely listán 3 milliónál is több szavazatot kapott (a határon túli voksokkal együtt) – erre a rendszerváltás után egyik politikai erő sem volt addig képes. A közösen induló ellenzék a választást megelőző hónapokban – egyes felmérések szerint – a kormánypártokéhoz hasonló támogatottsági adatokat produkált, ehhez képest meghökkentő volt az a talajba állás, amelyet április 3-án bemutatott egy hibát hibára halmozó kampány végén. A kormányoldal elsöprő győzelme után mind több információ szivárgott ki az ellenzéki kampány pénzügyi hátteréről, először éppen a közös miniszterelnök-jelölt, Márki-Zay Péter szájából, az év végére pedig – részben titkosszolgálati jelentésekből – kibomlott, hogy mennyi támogatás érkezett a Mindenki Magyarországa Mozgalomhoz, és mennyit kaptak a kormánnyal kritikus propagandaoldalak – ezek együttműködését mi is feltártuk. A konklúziónk az lett: az ellenzéki kampány fedezete jelentős részben külföldről érkezett, ilyen pedig eddig nem történt Magyarországon.
Csakhogy addigra a NER kitalált valami olyat, ami korábban szintén nem létezett, és amivel láthatóan egyetlen állami szervnek, hatóságnak sincs gondja.
A tavalyi választásra kiépült az a kormánypropagandát terjesztő hálózat, amelynek működési költségei – a legfrissebb beszámolók alapján végzett összesítésünk szerint – még annyira sem követhetők, mint az ellenzéki kampányé. Miközben az összeg nagyságrendje még nagyobb is annál a 3–3,5 milliárd forintnál, amit az Állami Számvevőszék keres az ellenzéki pártokon, vagy amekkora összegek a Karácsony Gergely-féle 99 Mozgalomhoz érkeztek.
Pedig ennek a főleg a Civil Összefogás Fórum (CÖF), illetve a Megafon körül gyülekező csapatnak óriási a hatása. Úgy alakíthatják a közbeszédet, lephetik el a plakátra rakott üzeneteikkel a köztereket és a Facebook hírfolyamát, befolyásolhatják a választások kimenetelét, hogy a hozzájuk érkező milliárdok háttere rejtve marad,
kérésünkre pedig az érintett szervezetek egyike sem fedte fel támogatóit, adományozóit.
A NER-rel szimbiotikus viszonyban lévő propagandagyár a 2010-es évek elején kezdett el épülni, de amíg tíz évvel ezelőtt pár száz milliós összegekről szóltak a tényfeltáró munkák, mára évente több milliárd forint érkezik ide titkos forrásokból.
A CÖF és a milliárdos adományok
A CÖF azért megkerülhetetlen, mert ez a szervezet hajtotta végre az első kiszervezett kampányokat 2010 után. Ennek az teremtett jogi alapot, hogy a Fidesz-KDNP-s kétharmad úgy alakította a kampányfinanszírozás szabályait, hogy nem rendelkezett az alapítványok, illetve közhasznú társaságok szerepéről, ezzel pedig megnyílt az út afelé, hogy a kampány bizonyos elemeit – például az ellenzék lejáratását célzó plakáterdőket – a kormány hatalomgyára kiszervezze. Beszédes, hogy a 2014-es választás előtti, „bohócos” kampány költségét a Magyar Narancs „még csak” 250 millió forintra becsülte, mára ennek az összegnek csaknem a tízszereséről nem tudjuk megmondani, honnan származik pontosan. Még a CÖF esetében sem.
Ennek az az oka, hogy a Békemenetet is szervező CÖF mögött álló Civil Összefogás Közhasznú Alapítvány (CÖKA) bíróságon leadott beszámolóiban egyetlen rubrikát kell kitölteni arról, hogy mennyi adomány érkezett a szervezethez az adott évben. Magyarul: azért láthatatlanok ezek a működési források, mert a beszámolókban nincs információ az esetenként több száz milliós adományok eredetéről.
A CÖF bevételei három forrásból származtak eddig:
rejtett, de főleg magánszemélyektől érkező adományokból,
állami cégektől (például az MVM-től és a Szerencsejáték Zrt.-től),
illetve a Fidesz alapítványától, a kötcsei találkozót is szervező Polgári Magyarországért Alapítványtól (SZPMA).
Ám hiába a korábban kiderített több száz milliós közpénz, a CÖF-höz érkező támogatások között a magánadományok vannak többségben, illetve kisebb részben az olyan támogatások, amelyek „feladója” nincs megjelölve.
A 2010-es évek kezdete óta a bíróságon leadott éves beszámolók alapján a 24.hu összesítése szerint több mint kétmilliárd forint ilyen, be nem azonosított hátterű pénz érkezett a CÖF-höz – döntő részben magánszemélyektől.
Egy közel 770 milliós tételt viszont felcímkéztek, ez nagyobbrészt (508 millió forint) az állami MVM-től jött, a maradék több mint közel 250 millió pedig nagyrészt a Fidesz pártalapítványától. Kerestük a Csizmadia László vezette alapítványt, de érdeklődésünkre, hogy kik azok a magánszemélyek, akik összességében milliárdos tételben támogatják a CÖF alapítványát, nem kaptunk választ. A kérdés pedig már csak azért is érdekes, mert a CÖF–CÖKA elenyésző mértékben részesül az állampolgárok 1 százalékos adófelajánlásaiból, az idén például csak 1,7 millió forintot gyűjtött így, miközben a Partizán 191 millió, a Társaság a Szabadságjogokért 37 millió forinthoz jutott ebből a forrásból – vagyis a civil szervezetek támogatásának leginkább bevett formája nem sok sikert tartogatott a kormánypárti alapítványnak.
Az alábbi ábrán az évről évre érkező adományokat összesítettük. (2017-ben az adományok a beszámoló alapján nem magánszemélyektől, hanem „belföldi társaságoktól” érkeztek, melyek ugyanakkor szintén fedésben maradhattak, ezért számoltuk ide ezeket is.) A tavalyi választási, illetve az azt megelőző évben látványosan megnőtt ez az összeg a korábbiakhoz képest.
Az utóbbi évek fejleménye a Kövess minket 2022. Kft. megjelenése, amelynek tulajdonosa jogi személyként a CÖF-CÖKA. Ez a 2021-ben létrehozott cég folytatta az idén nyári „Háborúpártiak”-plakátkampányt, amelynek listaáron egymilliárd forint volt az értéke – ez piaci forrásaink szerint nettó több száz milliós költést jelenthetett. A cégnek az első évében 121 millió forint vesztesége volt, tavaly pedig 177 millió mínusz volt az adózott eredménye. Kerestük a múlt év végéig 300 milliós veszteséget termelő céget arról érdeklődve, miből finanszírozták a vélhetően több száz milliós, az ellenzéket háborúpártisággal vádoló kampányt, de nem reagáltak megkeresésünkre.
Pár éve aztán a kormányoldalon kitaláltak egy újabb megoldást, amelynek segítségével még annyit sem kell közölni a politikai célú támogatások forrásáról, mint az alapítványok beszámolóiban: nem kell elkülöníteni az adományt és a támogatást. Erről szól a céges környezetbe ágyazott Megafon-sztori.
Az igazi nehéztüzérség: a Megafon-kör 6 milliárdja
Ráadásul a Megafonba és a vele rokonítható Aktuális Médiába a CÖF-höz érkezőnél is több pénzt pumpáltak valakik: itt több mint 6 milliárd forint forrása homályos.
Saját bevallása szerint a Megafon 2020 elején azért indult el, hogy „forradalmasítsa” az internetet. Ennek előzménye volt a 2019-es önkormányzati választás, amikor a vártnál rosszabb szereplést a Fidesz vezetése nemcsak Borkai Zsolt szexbotrányának tudta be, de annak is, hogy az interneten, a közösségi médiában lemaradtak a baloldaltól. Különösen így volt ez a fővárosban.
Erre született meg válaszként a Megafon. A három évvel ezelőtt indult propagandaüzem – a CÖF-höz hasonlóan – elsősorban az ellenzék lejáratásával, hiteltelenítésével foglalkozik, főleg a Facebookon futatott rövid, feliratozott, durván leegyszerűsítő videókkal. A Megafon legismertebb arcai Rákay Philip, Bohár Dániel, Deák Dániel, Trombitás Kristóf, Déri Stefi és Filep Dávid (A kopasz oszt).
Azt nem tudni, honnan érkezik a pénz a szervezet mögött álló Megafon Digitális Inkubátor Központ Nonprofit Kft.-hez,
amelynek tulajdonos ügyvezetője Kovács István, az Alapjogokért Központ stratégiai igazgatója.
A szervezet korábban annyit közölt, hogy közpénzt nem kapnak, támogatóik pedig jobboldali üzletemberek. A cég beszámolóiban ugyanakkor csak annyi érhető el, hogy az egyes években mennyi támogatásban részesültek: azt nem részletezik, hogy kitől.
2022-ben 2,76 milliárd forint érkezett a Megafonhoz,
2021-ben 2,34 milliárd,
2020-ban pedig 250 millió forint.
A bő 2,7 milliárdos támogatásra is mindössze egyetlen mondat jut a tavalyi évről szóló üzleti beszámolóban. Érdeklődésünkre pedig sem a Megafon – az Aktuális Médiához hasonlóan – nem fedte fel az adományok forrását.
A Megafont Filep Dávid személye köti össze az Aktuális Médiával. Amint megírtuk, az idén nyáron végelszámolás alá került Filep egyszemélyes vállalkozása. Az Aktuális Média az a cég, amely 2022-ben ismeretlen forrásból 634 milliós támogatáshoz jutott, 2021-ben a beszámolója szerint 75 milliót kapott támogatásként – vagyis az utóbbi két évben több mint 700 millióval segítették külső forrásból a működését. Az Aktuális Médiához köthetők a 2022-es választás előtti Gyurcsány-show („mini Feri”) videók, amelyeknek az volt a céljuk, hogy előbb Karácsony Gergelyt, majd ellenzéki miniszterelnök-jelöltet, Márki-Zay Pétert hiteltelenítsék.
Apró, de annál szélsőségesebb szelete a NER-es propagandavilágnak az elsősorban a főpolgármestert támadó Budapest Beszél elnevezésű Facebook-oldal, amely a közösségi oldal nyilvántartása szerint 81 millió forintot hirdetett el a 2021-es indulása óta. Saját honlapja is van a csoportnak, ugyanakkor semmilyen cég vagy személy nem köthető hozzá hivatalosan – legalábbis a saját felületén: nem tudni, milyen jogi személy áll az oldal mögött.
A videókban feltűnő, súlyos manipulációval vádolt Csapó Harold Gábor egyébként fideszes önkormányzati képviselő volt Óbudán. Csapónak egyetlen cége van az Opten adatai szerint, a Harold Productions. A beszámolókból az látszik, hogy a cégnek tavaly pármilliós bevétele volt. Csapó nem reagált a megkeresésünkre, így arra, miből fedezik a Facebook-költéseket.
Ha összeadjuk a CÖF, a Megafon, az Aktuális Média, illetve a Budapest Beszél beazonosíthatatlan eredetű támogatásait az elmúlt évekből, akkor
8 milliárd 273 millió forintot kapunk.
És még közel sem a teljes összeg, ami tisztázatlan forrásokból érkezett a Fidesz kiszervezett kampányába. Egy átfogó kutatás 2021-ben több mint 300 olyan kisebb-nagyobb, országos vagy lokális Facebook-oldalt azonosított, amely a Fidesz politikai üzeneteit szórja, vagy az ellenzéket hitelteleníti. Bár ezek forrásai a töredékei lehetnek a Megafon-milliárdoknak, ugyanakkor a Bennfentes példája azt mutatja, a sok kicsi sokra mehet: ez az oldal közel 20 millió forintért hirdetett a Facebookon. A honlap mögött álló cégnek eddig nem volt árbevétele, ellenben 58 millió forintos veszteséget termelt a 2021-es indulása óta.
Az alábbi ábra azt mutatja, hogy mennyi adományt/támogatást kapott a tavalyi parlamenti választás évében a CÖF, az Aktuális Média, valamint a Megafon. Összehasonlításképp belevettük a kimutatásba a közösen induló ellenzék állami forrásokból származó kampánytámogatását, amely a listavezető Márki-Zay Péter közlése szerint megközelítőleg 1,2 milliárd forint volt. A Fidesz-KDNP hivatalos beszámolója szerint ők 706 millió forint állami támogatásból kampányoltak.
A K-Monitor, a Political Capital és a Transparency International Magyarország jelentése szerint a kormányoldal a kampány során bőven túllépte a törvényileg megengedett költéshatárt, csak plakátból nyolcszor annyit helyezhettek el – a kiszervezett kampány módszerével –, mint a közös ellenzék, azaz nagyjából ötből négy plakáton vagy a kormányt támogató, vagy az ellenzéket lejárató üzenettel találkozhattunk.
A G7 tavalyi cikkében úgy fogalmazott: „A fideszes és ellenzéki költéseket a közösségi média költésekkel kiegészítve már igen jó képet kaphatunk arról, hogy milyen erőviszonyok mellett kellett a 2022-es országgyűlési választásokon a politikai táboroknak megmérettetniük magukat. Minden elérhető adatot figyelembe véve az országgyűlési választást megelőző politikai témájú hirdetések becsült értékének 86 százaléka, 21 milliárd forint a Fideszhez és a kormányzathoz köthető. Az ellenzék 2 milliárdos becsült költése ehhez képest egy nagyságrenddel kisebb összeg.”
Ide tartozik, hogy a plakáttengeren, valamint a Facebookon mutatott, rejtélyes milliárdokból megszervezett, brutális NER-fölényt gyarapította a folyamatosan kormányzati üzeneteket sugárzó, évi 100 milliárdos közpénzből működő közmédia, az állami hirdetésekkel kitapétázott, több száz médiummal rendelkező Mediaworks, illetve a sorosozó, brüsszelező, békepárti és szanckióellenes hirdetéseket kihelyező kormányzati kommunikáció is. | Titokzatos milliárdok fűtik a NER-propaganda nehéztüzérségét | Legalább nyolcmilliárd forint érkezett az elmúlt években a kormánypárti influenszereket foglalkoztató, illetve a Fidesz érdekében kampányokat folytató szervezetekhez úgy, hogy az összeg forrásáról semmi sem deríthető ki. Miközben ebből a pénzből olyan hatást gyakorolnak a nyilvánosságra, ami a választás eredményét is befolyásolja. Csak a Megafon egyetlen év alatt kétszer annyi pénzhez jut így, mint amennyi a teljes ellenzék állami kampánytámogatása volt. | null | 1 | https://24.hu/belfold/2023/09/20/fidesz-propaganda-megafon-kampany-cof-adomany-tamogatas/ | 2023-09-20 00:00:00 | true | null | null | 24.hu |
Előző héten írtunk róla, hogy a problémákkal küzdő MÁV úgy oldotta meg a győri vonal felújítását, hogy a Budapest–Belgrád építéséről vittek át hozzá mindent. A vasútvonal megépítéséről még 2014-ben döntött a kormány, és 2015-ben meg is egyeztek a részletekről a kínai és a szerb vezetéssel. A felújításról és építkezésről szóló szerződést 2019-ben írták alá 750 milliárdos végösszeggel. Három tételben növelték a költségeket:
2023-ban 111,8 milliót, 2024-ben 243,8 milliót, míg 2025-ben 292,4 milliót biztosít erre a központi költségvetés.
Az összesen 648 milliót most a kormány a „vasútvonal újjáépítési beruházás Ferencváros–Soroksár-szakaszának megvalósításához szorosan kapcsolódó, a megrendelő MÁV Zrt. feladatainak ellátásához szükséges” forrásként biztosította Ezenkívül egymilliárd forinttal egészítettek ki egy korábbi határozatban szereplő tételt. „A végrehajtás során felmerülő többletfeladatok elvégzésével és annak központi költségvetés terhére történő finanszírozásával” kapcsolatos döntés módosítása miatt jövő tavasszal 1,5 milliárd helyett 2,5 milliárd forintot kell adni erre a célra. | 1,6 milliárddal drágult a Budapest–Belgrád-vasútvonal, ami épp nem is épül | Újabb, összesen 1,6 milliárd forinttal pótolták ki a Budapest–Belgrád-vasútvonal projektet – derült ki a hétfői esti Magyar Közlönyből. A beruházás összköltsége már így is meghaladja az eredetileg tervezett 750 milliárdot. | null | 1 | https://telex.hu/belfold/2023/09/26/budapest-belgrad-vasutvonal-dragulas-1-6-milliard-kozlony | 2023-09-26 10:26:36 | true | null | null | Telex |
2023.09.26. 05:20 2023.09.26. 08:23
Kis adománygyűjtő ládikák és nagyobb dobozok, mikroadományok, gazdag magyarok, akik euróban tartják a pénzüket, valamint külföldiek – minden és annak az ellenkezője is elhangzott már Karácsony Gergelyék magyarázkodásaként, az 506 millió forintnak megfelelő, döntő részben euróban és angol fontban összegyűlt kampánypénz kapcsán. A nyilatkozatokat összevetettük a tényekkel.
A Nemzeti Információs Központ júniusban hozta nyilvánosságra a baloldal külföldi kampányfinanszírozásának vizsgálatáról szóló összefoglaló jelentését, amelyben az is szerepelt, hogy több, mint 506 millió forint érkezett a Karácsony Gergely által alapított 99 Mozgalom Egyesület számlájára, döntően euróban és angol fontban. A mozgalom azért jött létre, hogy támogassa Karácsonyt a 2021-es ellenzéki előválasztáson mint az MSZP, a Párbeszéd és az LMP együttes miniszterelnök-jelöltjét. A mozgalom hivatalos képviselője Perjés Gábor, a Párbeszéd politikusa, akit Bajnai Gordonhoz közel álló személyként ismernek. A félmilliárd forintot Perjés fizette be a szervezet bankszámlájára készpénzben, több részletben, összesen tizenkilenc alkalommal.
A tetemes mennyiségű pénz forrása egyelőre nem ismert, Karácsony Gergely először azt állította, hogy mikroadományokból jött össze a félmilliárd forint, majd gazdag magyar és külföldi adakozókról beszélt, de közben kiderült, hogy teljesen életszerűtlen az adománygyűjtő ládákról szóló magyarázkodás.
Teljesen mást állít Karácsony Gergely és Márki-Zay Péter + videó
A NAV költségvetési csalás és pénzmosás gyanúja miatt is nyomoz.
Nézzük, miket nyilatkozott a főpolgármester és pénzes embere eddig!
– „A 99 Mozgalom magyarországi, kis összegű adományokból működött” – állította még tavaly szeptemberben Karácsony Gergely, amikor arról kérdezték, hogy került-e külföldi pénz a mozgalmához.
– Idén június 7-én az Index podcastműsorában már azt mondta a főpolgármester, hogy nem kis, hanem nagy ládikákban gyűlt össze a félmilliárd forint. A műsorvezető kérdésére aztán úgy magyarázkodott, hogy „nyilván nagyon sokan vannak olyanok, akik gazdag emberek, és euróban tartják a pénzüket, vagy egyébként magyar állampolgárok vagy nem magyar állampolgárok, nem tudom…”
– Ugyanebben a műsorban azt is kijelentette, hogy Perjés Gábor az egyedüli ember, aki ezt a pénzt, az összegyűjtött adományokat a bankszámlára be tudta fizetni, és a jogszabály szerint járt el minden szempontból. Karácsony – állítása szerint – nem vett részt az adománygyűjtő rendezvényeken. Ezt azzal indokolta, hogy nem akarta tudni, ki az, aki pénzügyileg támogatja.
– Június 26-án egy Facebook-bejegyzésben Karácsony ismét arról írt, hogy „az egyesület a vonatkozó jogszabályoknak megfelelően zárt adománygyűjtő láda útján gyűjtött mikroadományokat. Ezeket az adományokat az egyesület ügyvezetője fizette be az egyesület bankszámlájára a jogszabályi követelményekkel összhangban”.
– Augusztus 4-én a Mediaworks kérdésére is ragaszkodott Karácsony az eredeti verzióhoz, hogy mikroadományokból gyűlt össze az 506 millió forint, azonban az adományozás anonim volt, így azt nem tudja megmondani, kik támogatták.
Karácsony nem tágít, kitart a mikroadományos magyarázat mellett + videó
A főpolgármester állítja, hogy a támogatók személyéről sem tud semmit.
– Perjés Gábor ugyan alig nyilatkozott az ügyben, de amikor megtette, ő is tartotta magát a mikroadományok meséjéhez. Június 27-én a Hvg-nek azt mondta: „a bankkártyás és átutalással történő adománygyűjtés mellett a 350/2011. (XII. 30.) Korm. rendelet 10. §-a szerint, zárt adománygyűjtő láda útján is gyűjtött folyamatosan mikroadományokat. A zárt adománygyűjtő láda rendszeres felnyitását követően annak tartalmát a jogszabályi követelményekkel összhangban az egyesület ügyvezetője fizette be az egyesület bankszámlájára.”
– Július 11-én Tordai Bence a Párbeszéd társelnöke is azt próbálta magyarázni az ATV-ben, hogy semmi probléma nincs a félmilliárdos adomány kapcsán. „Vannak magyar emberek, akiknek vannak különböző külföldi devizákban megtakarításaik. Nyilván olyanok áldoznak nagyobb tételeket a kampányra, akik nem a napi megélhetéstől vonják el ezt a pénzt. […] Nem, nem kínos. Épp most mondtam, hogy sem jogilag, sem morálisan nincsen ezzel probléma. Úgyhogy nem, nem kínos” – ismételgette Tordai.
Márki-Zay kampányába is továbbgurultak Karácsonyék pénzkötegei + videók
A főpolgármesternek erősebb ráhatása lehetett a 99 Mozgalom ügyeire, mint ahogy az a korábbiakban tűnt.
Most pedig következzenek a makacs tények!
Az ügyben több feljelentés született, amelyek nyomán a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) költségvetési csalás miatt rendelt el nyomozást. A NAV később pénzmosás elkövetésének gyanújára is kiterjesztette a vizsgálatot.
A napokban az OTP Bank tett feljelentést ismeretlen tettes ellen, hamis magánokirat felhasználása miatt Karácsony mozgalmának ügyében. Karácsony pénzügyeket intéző embere, Perjés Gábor ugyanis többször is olyan jegyzőkönyveket adott át az OTP-nek, amelyek adomány-gyűjtőládák felnyitásáról szóltak. A hitelintézet a sajtóban megjelent hírek után nemrégiben belső ellenőrzési vizsgálatot rendelt el, majd ennek végén súlyos megállapításokat tett. Ezek egyike, hogy a jegyzőkönyvek szerint
az adománygyűjtés alapvetően külföldön élő magyar személyektől történik egy nagyjából 30×30×30 centiméter nagyságú adománygyűjtő ládába.
Ezekbe a Perjésék által leadott jegyzőkönyvek állítása szerint 2-3 ezer bankjegyet, egy esetben pedig 3811 bankjegyet préseltek be. A feljelentés szerint viszont „a ládába a tetején található résen keresztül bankjegycsomagok nem helyezhetők el, ugyanakkor megállapítást nyert, hogy a behozott bankjegyek többsége – elsősorban az euróbankjegyek – újak voltak, gyűrődésmentesek, több esetben egymás utáni sorszámúak és összetapadtak (mintha a nyomdából kikerülve nem használták volna azokat).”
A feljelentés döntő megállapítása így hangzik:
álláspontunk szerint a csomag típusú elhelyezés fizikailag kizárja a szóban forgó ládákba történő pénzek belehelyezését.
A hitelintézet belső ellenőrzési vizsgálata mindemellett azt is megállapította, hogy a jegyzőkönyvek többségén a forint bankjegyeken kívül csak 50 eurós és 100 eurós bankjegyek szerepeltek, ráadásul két jegyzőkönyvön megegyező darabszámú a 100 eurós bankjegyek száma.
A megállapítások között az is szerepel, hogy csak egyetlen esetben volt angol font is a bankjegyek közt és abból is kizárólag 50 fontos bankjegyek.
Nem tűnik életszerűnek, hogy euró bankjegyekből csak két címletet, míg forint bankjegyekből a teljes bankjegysorból adnak adományt természetes személyek.
A feljelentés szerint a befizetések rendre megegyeztek a közvetlenül a befizetést követően az egyesület egyik kiemelt partnere (a Bajnai-féle DatAdat-csoportról lehet szó – a szerk.) részére történő átutalások összegével.
Az OTP feljelentésének indokolása úgy zárul, hogy „felmerül a gyanú, hogy a 99 Mozgalom Egyesület által bankunk részére – forrásigazolás céljából – megküldött jegyzőkönyvek tartalma nem felel meg a valóságnak, ezáltal megtévesztették a bankot oly módon, hogy a befizetett összegek tényleges, valódi forrását nem jelölték meg, azt nem hozták a pénzintézet tudomására, ezáltal a bank nem tudott hitelt érdemlően meggyőződni a befizetett összegek valódi forrásáról”.
A feljelentést a NAV a korábban elrendelt nyomozás részeként vizsgálja.
Borítókép: Karácsony Gergely főpolgármester és Kiss Ambrus általános főpolgármester-helyettes, a Fővárosi Közgyűlés ülésén a Városházán 2022. november 30-án (Fotó: MTI/Soós Lajos)
Perjés Gábor
feljelentés
adománygyűjtő láda | Guruló kampánypénzek: kis ládika, nagy doboz vs OTP | Kis adománygyűjtő ládikák és nagyobb dobozok, mikroadományok, gazdag magyarok, akik euróban tartják a pénzüket, valamint külföldiek – minden és annak az ellenkezője is elhangzott már Karácsony Gergelyék magyarázkodásaként, az 506 millió forintnak megfelelő, döntő részben euróban és angol fontban összegyűlt kampánypénz kapcsán. A nyilatkozatokat összevetettük a tényekkel. | null | 1 | https://magyarnemzet.hu/belfold/2023/09/gurulo-kampanypenzek-kis-ladika-nagy-doboz-vs-otp | 2023-09-26 00:00:00 | true | null | null | Magyar Nemzet (MNO) |
mutyi;Babócsa;Magyar Falu Program;
2023-09-12 10:10:00
„Egyértelmű, hogy ez ajándék a kampányért, mi másért kapott volna egy cigány egyesület egy sportos Audit?”
Prémiumkategóriás autót vásárolt a Babócsai Romákért Egyesület abból a pénzből, amit a tavalyi választások előtt kapott a Magyar Falu Program keretéből – értesült lapunk.
– Egyértelmű, hogy ez ajándék a kampányért, mi másért kapott volna egy cigány egyesület egy sportos Audit? A kisbuszt, mint amilyet a falu is vett, megérteném, az tényleg hasznos, de egy ilyen kocsival mire mennek? Nem is használja más, mint az elnök, a Balogh, volt vele a horvát tengerparton és Németországban is. Ha beszélnek vele, kérdezzék már meg, mit csinál az egyesület az autóval? – szakadt ki egy szuszra egy férfiből, amikor a Babócsai Romákért Egyesület (BRE) elnöke, Balogh József, illetve állami támogatással vett autója felől érdeklődtünk.
A tanács szerint megkérdeztük volna az elnököt, többek között az emlegetett külföldi útjairól, arról, hogy tényleg sportos audit vettek-e, ám csak a feleségét, a helyi roma önkormányzat vezetőjét, Baloghné Vitelics Mónikát értük utol telefonon. Ő először készségesen kihangosított bennünket, lévén férje ott állt mellette, ám amint kiderült, milyen ügyben érdeklődünk, azonnal ellenséges lett a hangnem, s közölték, a témáról senkivel sem akarnak beszélni, legfőképpen velünk nem. Aztán a férfi
Pedig ahogyan a helybéliek egy részét, minket is csak az érdekelt, hogy – miként azt a faluban tényként állítják – miért egy Audit vásárolt a BRE a tavalyi országgyűlési választások előtt a Magyar Falu Program (MFP) Falusi Civil Alap pályázatán nyert több mint ötmillió forintból. Egy, az MFP pályázataira rálátó forrásunk megjegyezte, tavaly év elején rapid módon írták ki az MFP Falusi Civil Alap pályázatot, melynek keretében az érintett szervezetek ingatlanfelújítási és -vásárlási, eszközbeszerzési, programszervezési és gépjárműbeszerzési támogatásra pályázhattak. Utóbbi esetében
A pályázatban nem szerepelt kitételként, milyen autó beszerzését támogatják, ám egy civil szervezet esetében logikusnak tűnt volna kisbusz, pickup, de legalábbis egy nagyobb egyterű beszerzése. Kevéssé tűnik viszont hasznosnak erre a célra az a forrásaink szerint a BRE által vásárolt 2000 köbcentis, dízel Audi A5 Sportback. Az idén novemberben 9 éves, nyolc fokozatú automata váltóval felszerelt kocsit 2021 decemberében helyezték forgalomba Magyarországon – külföldön 286 ezer kilométert futott előzőleg –, s eddig két tulajdonosa volt.
Több dél-somogyi település cigány civil szervezete hasonlóképpen inkább személykocsit vásárolt, a babócsai Audi mellett hallottunk városi crossoverről, igaz, egyszerű Hyundairól is. Abban viszont megegyeznek a pályázaton nyert pénzből vett kocsik, hogy információink szerint
Egy forrásunk szerint a cigány szervezetek vezetői mind közismerten kormánypártiak, akik komoly környezetükben komolyan mozgósították a romákat a tavalyi országgyűlési választásoknál, s úgy vélte, a pályázati támogatás afféle fizetség számukra, no és előleg a jövő évi önkormányzati és EP-voksolás előtt. Hasonló megállapításra jutott amúgy Hadházy Ákos országgyűlési képviselő is, aki a nógrádi Karancslapújtőn szúrt ki egy sport BMW-t, melyet ugyanilyen támogatásból vásároltak. A független honatya Facebook-oldalán írt a Gerigari Romákért Egyesület autóbeszerzéséről, melyhez 7 milliót biztosított az MFP. Hozzátette, a hétmilliót egy olyan egyesület kapta, melyet 2020 elején alapították, abban az első évben ezer forint bevétele volt, aztán a Magyar Falu Programnak köszönhetőn jött a hétmillió, ami egy ezüstszínű sport BMW-ben tárgyiasult.
A Babócsai Romákért Egyesület 2020 novemberében alakult, és Baloghék címére van bejelentve. Az alapító okirat szerint az egyesület célja „a roma/cigány nemzetiség hagyományainak, értékeinek ápolása, átörökítése érdekében társadalmi, kulturális rendezvények szervezése, az euroatlanti integráció segítése, aktív és tevékeny részvétel Babócsa település fejlesztésében”. A civil szervezet az első évben semmilyen bevétellel nem rendelkezett, 2021-ben 3,3, tavaly 9,3 millió forintból gazdálkodhattak, s ehhez erősen hozzájárultak a szép állami – egy részük uniós forrásból – támogatások. Két éve kulturális esemény szervezésére 800 ezer, civil közösségi tevékenység támogatására 1,06 millió, míg roma kulturális közösségek aktivizálására 1,9 millió forintot kapott az egyesület. Tavaly aztán civil közösségi tevékenység támogatása címszó alatt 5,25 milliót ítéltek meg nekik gépjármű-vásárlásra. Amiből tehát egy sportos Audira futotta, melynek funkciói behatároltak, | „Egyértelmű, hogy ez ajándék a kampányért, mi másért kapott volna egy cigány egyesület egy sportos Audit?” | – Egyértelmű, hogy ez ajándék a kampányért, mi másért kapott volna egy cigány egyesület egy sportos Audit? A kisbuszt, mint amilyet a falu is vett, megérteném, az tényleg hasznos, de egy ilyen kocsival mire mennek? Nem is használja más, mint az elnök, a Balogh, volt vele a horvát tengerparton és Németországban is. Ha beszélnek vele, kérdezzék már meg, mit csinál az egyesület az autóval? – szakadt ki egy szuszra egy férfiből, amikor a Babócsai Romákért Egyesület (BRE) elnöke, Balogh József, illetve állami támogatással vett autója felől érdeklődtünk. | null | 1 | https://nepszava.hu/3208363_babocsa-valasztasok-roma-egyesulet-magyar-falu-program-premiumkategorias-auto | 2023-09-12 11:24:00 | true | null | null | Népszava |
Idén februárban kezdődött a Schadl–Völner-per, miután a Központi Nyomozó Ügyészség vádiratot nyújtott be Schadl György és 21 társa ellen a Fővárosi Törvényszéknél. A vádirat szerint az I. rendű vádlott, Schadl György, a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar időközben lemondott elnöke 2018 májusa előtt korrupciós kapcsolatot alakított ki a II. rendű vádlottal, Völner Pál akkori igazságügyi államtitkárral. A vádirat mindamellett a huszonkét terheltet egyéb – korrupciós, gazdasági és vagyon elleni – bűncselekmények elkövetésével is vádolta.
Az ügyben négy előkészítő ülést és tizenegy tárgyalási napot tartottak, amelyeken tíz vádlott beismerte a bűnösségét, és felfüggesztett börtönbüntetést kapott, míg a per fővádlottjai, köztük Schadl György is, továbbá a XVII. rendű vádlott, Schadl-Baranyai Helga tagadta bűnösségét.
Az indítvány szerint az eljárás öt olyan alapjogi sérelmet vetett fel, amelyeknek a fennállásáról az indítványozók meg vannak győződve, csakhogy a hatályos jogszabályok értelmében ezek megállapítására és megoldására kizárólag az Alkotmánybíróságnak van hatásköre.
Az öt feltételezett alapjogi sérelem a következő:
1. Lehallgatás a mentelmi jog felfüggesztése előtt
A Nemzeti Védelmi Szolgálat által folytatott előkészítő eljárásban több vádlottat, köztük Völner Pált, lehallgatták a mentelmi jog felfüggesztését megelőzően. Vajon felhasználhatóak-e ezek a lehallgatások? Az indítvány szerint ellentmondás feszül az országgyűlési (Ogytv.) és a büntetőeljárási törvény (Be.) által megfogalmazott mentelmi jog terjedelme között.
Az Ogytv. 74. § (1) bekezdése szerint ugyanis a mentelmi jog már a büntetőeljárás megindításától, bármely eljárási cselekménytől óvja a mentelmi jog jogosultját, míg a Be. 719. § (1) bekezdésének első mondata szerint a mentelmi jog csupán a gyanúsítottkénti kihallgatástól védi a képviselőt a mentelmi jog felfüggesztésének hiányában, illetve azt megelőzően. Az Ogytv. rendelkezése kétharmados sarkalatos törvény, míg a Be. nem.
2. Megállapodás az együttműködő tanúkkal
A vád úgynevezett koronatanúi együttműködő tanúk. Ők olyan személyek, akiket meg akartak gyanúsítani, azonban a Be. 219. § (1) bekezdése alapján a büntetőjogi felelősségre vonás elkerülésének kilátásba helyezéséről megállapodást kötött velük az ügyészség. A megállapodás szerint az együttműködő tanúk kötelezettséget vállalnak arra, hogy a büntetőügy felderítésével, bizonyításával összefüggő bizonyítékokat bocsátanak az ügyészség rendelkezésére és teljeskörűen feltárják a bűncselekmény előzményeit, az abban részt vevő személyeket. Ha ennek eleget tesznek, velük szemben az ügyészség nem indít büntetőeljárást, azaz tanúvá válnak. Ez meg is történt.
Felmerül a kérdés, hogyan jöttek létre ezek a megállapodások. A megállapodások legtöbbször védő jelenléte nélkül születnek, olyan helyzetben, amikor a megállapodás elutasítása rögtönös gyanúsításhoz és őrizetbevételhez vezethet. Az indítvány szerint ezek a deficitek jellemzik a Be. 219. §-át. Az Alkotmánybíróság szerint azonban a védő, jogi képviselő igénybevételéhez való jog garantálja, hogy a terhelt vallomása szabad elhatározáson alapul és önkéntes. A kellő, semleges jogi tanácsadás ezekben az esetekben nem garantált, hiszen az ügyészség a nyomozás és vád eredményességében érdekelt.
3. Nem kötelező az ügyvéd az előkészítő ülésen
Az indítvány szerint az előkészítő üléssel kapcsolatban is alapjogi sérelem merül fel. A Be. 499. § (6) bekezdése rögzíti:
Ha az ügyben több vádlott van, a vádlott-társak és védőik jelenléte az előkészítő ülésen nem kötelező.
Mint ismert, több vádlott beismerte tettét az előkészítő ülésen, ezzel azonban nemcsak önmagát vádolta, hanem többekre terhelő vallomást tett. Elítélése után ez a vádlott tanúként jelenik meg az eljárásban, és a Be. 172. § (1) bekezdés bc) pontja alapján megtagadhatja a vallomástételt. Előállhat tehát olyan helyzet, hogy őt sem a nyomozás során, sem az előkészítő ülésen nem látta a másik vádlott védője, sem a másik vádlott, akinek a büntetőjogi felelősségét pedig éppen ez a vallomás alapozza meg. Ilyen esetben a kötelező védelem ellenére a Be. megfosztja a többi védőt attól a lehetőségtől, hogy élni tudjanak jogaikkal. A vádlottnak tehát érdeke fűződik ahhoz, hogy jelen legyen a védője az előkészítő ülésen, akár a többi vádlott beismerő vallomást tesz, akár nem. A már be- és be nem ismerő vádlottak védőinek távollétében nem tartható meg az előkészítő ülés. Nem orvosolja a helyzetet, hogy a védő és vádlott jelen lehet. Csakhogy a védelemről kötelező védelem esetén nem lehet lemondani.
4. Mi orientálja a bíróságot a büntetés kiszabásakor?
Az indítvány szerint a többvádlottas ügyekben óhatatlanul felmerül a kérdés, hogy mennyire befolyásolja az elsőfokú bíróságot a büntetéskiszabásban, ha az előkészítő ülésen beismerő vallomást tett vádlottak ítélete a másodfokú bíróság elé kerül.
Az elsőfokú eljárásban a Be. 500. § (2) bekezdés b) pontja alapján a bíróság a vádirati tényállás megalapozottságát, illetve a bűnösség kérdését nem vizsgálhatja, és azt a másodfokú bíróság sem teheti meg. A jogorvoslati eljárásban így a másodfokú bíróság csakis a büntetéskiszabási körülmények vizsgálatára szorítkozhat. Ennek során fennáll a lehetősége, hogy másodfokon súlyosabb büntetést szabnak ki.
Vagyis az elsőfokú bíróság nem szab ki majd saját meggyőződése szerinti büntetést, hiszen az elkülönítés során már kiszabott és másodfokon esetleg enyhített vagy súlyosított ítélete kihat az elsőfokon még tárgyalás alatt lévő vádlottal szemben kiszabandó büntetésre. Az elsőfokú bíróság nyilvánvalóan nem fog szembemenni az általa akkor már hivatalból ismert, jogerős másodfokú büntetéssel.
5. Túllépte hatáskörét a Nemzeti Védelmi Szolgálat
Az indítvány szerint az előkészítő eljárás elrendelésével kapcsolatban fontos körülmény, hogy az eljárást a Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda (KR NNI) 2021. március 4-én kelt tájékoztatása alapján rendelték el. A KR NNI a tájékoztatáshoz csatolta azokat a lehallgatási anyagokat, amelyekből azt a következtetést vonta le, hogy a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) munkatársa érintett lehet bűncselekmény elkövetésével. A Nemzeti Védelmi Szolgálat (NVSZ) másnap, 2021. március 5-én elrendelte az előkészítő eljárás lefolytatását.
Kérdés, hogy pár óra elegendő volt-e az NVSZ-nek, hogy döntést hozzon az előkészítő eljárás megindításáról, vagy esetleg nem formális keretek között már célzottan kommunikáltak egymással a hatóságok a büntetőeljárás megindítása érdekében. Azért is aggályos az eljárás ilyen gyors elrendelése, mert a KR NNI által csatolt hanganyag leiratában nincs olyan adat, amelyből állítólagos NAV-os munkatárs érintettségére lehetne következtetni.
Az előkészítő eljárás lefolytatására az NVSZ a NAV munkatársa vonatkozásában rendelkezett hatáskörrel, továbbá más személyekkel szemben is csak az esetleges NAV-os munkatárshoz köthető bűncselekményi körben. Vagyis az előkészítő eljárást az NVSZ-nek Schadl Györggyel szemben el sem lehetett volna rendelnie, vagy az ügyet át kellett volna adnia olyan nyomozó hatóságnak, amely polgári személyekre is hatáskörrel rendelkezik.
Következésképp: a hatáskör hiányában lefolytatott eljárás nem felel meg a bizonyítás törvényességére vonatkozó szabályoknak, mivel a Be. 166. § (1) bekezdése alapján a bizonyítási eszközök felderítése, összegyűjtése, biztosítása és felhasználása során a Be. rendelkezéseinek megfelelően kell eljárni. A Be. 167. § (2) bekezdése értelmében az NVSZ által beszerzett bizonyítási eszközöket/bizonyítékokat az eljárásban nem lehet felhasználni, mivel a szolgálat nem a jogszabályban meghatározott feladatainak ellátása során szerezte be azokat, hanem hatáskörét túllépve. Az indítvány szerint mulasztásban megnyilvánuló Alaptörvény-ellenességet okoz, hogy a Nemzeti Védelmi Szolgálat hatáskörének megsértésére nem tartalmaz szankciót a büntetőeljárási törvény.
(Borítókép: Papajcsik Péter / Index) | Schadl ügyvédje a büntetőeljárás felfüggesztését kérte a Fővárosi Törvényszéktől | Az Index értesülése szerint a Schadl–Völner-per I. rendű vádlottja, Schadl György, a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar volt elnöke és a XVII. rendű vádlottja, Schadl-Baranyai Helga képviseletében Gellér Balázs irodavezető ügyvéd indítványt terjesztett elő a Fővárosi Törvényszéknél, hogy az eljárás felfüggesztése mellett forduljon az Alkotmánybírósághoz. Lapunk úgy tudja, az indítvány szerint az eljárás öt olyan alapjogi sérelmet vetett fel, amelyeknek megállapítására és megoldására az Alkotmánybíróságnak van hatásköre. | null | 1 | https://index.hu/belfold/2023/09/26/schadl-gyorgy-volner-pal-geller-balazs-alkotmanybirosag-fovarosi-torvenyszek-nemzeti-vedelmi-szolgalat/ | 2023-09-26 11:55:28 | true | null | null | Index |
Annak idején hozzájuk hasonló befolyással bírt a nagypolitikában a Demszky–Hagyó-korszak városházi „fantomja”, a balos kormány és főváros közötti jó kapcsolat motorja, az SZDSZ utolsó szárnycsapásainak egyik nagy tanúja, a BKV-s büntetőügyet váratlanul megúszó Mesterházy Ernő. Az alábbiakban róluk lesz szó – két, egymással legfeljebb csak laza összefüggésben lévő történet erejéig. Hogy mégis miért egy cikkben tárgyaljuk Puch és Baja tabáni sztoriját, valamint a Mesterházy-kör feltűnését a DK által felügyelt állatkertben? Csak mert majdnem biztosak voltunk benne, hogy ezeket a neveket már soha nem fogjuk leírni, hiszen viselőik nagyjából kikoptak a közéletből. Rossz volt a megérzésünk: ők az élő bizonyítékai, hogy a régmúlt soha nem érhet véget. Mindkét ügy évtizedekkel ezelőtt kezdődött – és még sokáig tarthat.
I. A Tabán bevétele
A Budapesti Spartacus Tenisztelepen, ahogy néha ma is becézik, kilenc pálya áll a sportbarátok rendelkezésére (lásd képünkön) – akik között mindig feltűnően „túlreprezentálódtak” a hírességek. Egy időben egyértelműen ez volt a magyar felsőbb körök kedvenc elitklubja – a koraiak közül itt adogatott például a szövetkezetek nagy barátja, az MSZMP csúcsvezetői karát megjárt Nyers Rezső, majd 1976-ban az Ipari Szövetkezetek Szövetsége fel is húzott egy klubház-öltözőt a területre.
A kvázi zártkörű intézmény később Horn Gyula „második otthonaként” szolgált – olyannyira, hogy egy szocialista pletyka szerint nála az lett államtitkár a kormányban, aki hajnalban teniszezni járt vele a Tabánba. Később Puch László MSZP-pénztárnok, Baja Ferenc, Szilvásy György kancelláriaminiszter, Polt Péter legfőbb ügyész, Csányi Sándor OTP- és Hernádi Zsolt Mol-vezér, illetve Pintér Sándor belügyminiszter és társaik vették be magukat a salakra, de még David B. Cornstein, az Egyesült Államok 2020-ig regnált budapesti nagykövete is megmutatta magát a fehér vonalak között.
A rendszerváltozás után jó ideig a Miniszterelnöki Hivatal gondozta, fejlesztette a főváros és állam osztatlan közös tulajdonában álló Tabáni Tenisz Centert, de aztán itt is „teljesedésbe ment” az a törekvés, hogy a sportpályákat ténylegesen használó szervezetek, egyesületek kapják haszonkölcsönbe az egyébként köztulajdonú területet. A pályarendszer tulajdonjogát végül a Gyurcsány-időszakban írták át 1/1-ben Budapest Főváros Önkormányzatára, majd 2006 augusztusában Bakonyi Tibor MSZP-s főpolgármester-helyettes aláírásával meg is született az a szerződés, amely 2036-ig az Ipari Szövetkezetek Sportalapítványának „kölcsönözte ki” a teniszközpontot. A megállapodás értelmében az alapítvány jogosulttá vált harmadik félnek albérletbe adni a sportlétesítményt – vagyis a haszonszedés lehetősége külső kezekbe került. Az idők folyamán több üzemeltetőcég megfordult a ma már Magyar Iparszövetség Szociális, Kulturális és Sport Alapítványa név alatt szereplő szervezet árnyékában; a legutóbbi a 2013-ban alapított Tabáni Tenisz- és Sportcentrum Nonprofit Közhasznú Kft. E vállalkozásnak a kezdetektől hat tulajdonosa van, nem is akárkik: a fent már „seregszemlézett” Baja Ferenc és Puch László mellett a volt pártpénztárnok érdekeltségébe tartozó Kipszer-cégcsoport egykori feje, Végh Imre, a jelenleg műgyűjtőként mozgó Szabó András (a Kipszer korábbi tulajdonosa), a Kulcsár Attila nevével fémjelzett brókerbotrányban hírnevet szerzett Mészáros János, továbbá az ő érdekeltségeiben menedzserkedő Nagy Péter.
Jelenleg tehát az iparszövetségi sportalapítvány rendelkezik a fővárosi tulajdonú tabáni teniszközponttal, a valóságban viszont minden a Puch–Baja-féle hatosfogat kezében van – titokban még a büfébevételért is ők hajolnak le. Miért állítjuk, hogy mindezt titokban teszik? Mert a klubépület étkezdéjét üzemeltető Ízvarázs Bt. kültagjaként jegyzett – egyébként pálinkaforgalmazással fogalkozó – Tarpa Organic Zrt. hivatalos tulajdonosi nyilvántartásában ugyan nem szerepel Baja család, mégis nagyrészt övék az érdekeltség. Ezt onnan tudjuk, hogy a cégbíróság felszólítására tavaly „coming outolt” egy részvényesi meghatalmazottként eljáró férfi – vagyis írásba adta, hogy Baja Ferenc és fia képviseletében vesz részt a Tarpa közgyűlésein.
Információink szerint a fővárosi önkormányzat apparátusa nemrég újra górcső alá vette a tabáni teniszbizniszt. Egy lapunk birtokában lévő feljegyzés szerint az iparszövetségi alapítvánnyal kötött haszonkölcsön-szerződést akár fel is lehetne mondani, mert
a teniszcentrum-tulajdonos fővárost hivatalos formában senki nem tájékoztatta arról, hogy albérlőként a Puch–Baja-céghálózathoz került a kasszakulcs és a büfé
– noha a kontraktus minden ilyen esetre azonnali írásbeli értesítési kötelezettséget ír elő az érdekelteknek. Az önkormányzati hivatalnokok azt is rosszallják, hogy a régi idők szocijai által birtokolt tabáni nonprofit kft. lényegében felhatalmazás nélkül elkerítette – és parkolóként hasznosítja – a klubház bejáratánál lévő, ugyancsak fővárosi tulajdonú közparkot. A Válasz Online öt napja emailben érdeklődött Puch Lászlótól és Baja Ferenctől a részleteket illetően, de az érintettektől cikkzártánkig semmiféle reakció nem érkezett. Megtudtuk viszont, hogy az MSZP volt „csúcsragadozói” miként próbálják – szerződésbontás helyett – megőrizni, sőt gránitszilárdságúvá változtatni a tabáni status quót. Nemrég kezdeményezték a fent citált haszonkölcsön-szerződés átruházását, vagyis azt, hogy az iparszövetségi alapítványt kihagyva 2036-ig közvetlenül az ő nonprofit kft.-jük rendelkezhessen a teniszközponttal. Így az alapítvány külső nyomásra sem tudná kitenni őket az üzemeltetésből, mert ők maguk lépnének a fővárossal kötött szerződésben az iparszövetségiek helyére.
Ma még nem világos, mit lép erre a „felkérésre” a főpolgármesteri vezetés. Van olyan elképzelés, hogy csak akkor engednek Puchéknak, ha ők egyszer és mindenkorra lemondanak a telken lévő klubház-felépítményről, amely ma – speciális módon – nem osztja a telek sorsát, azaz nem az önkormányzaté (mivel bizonyíthatóan az Ipari Szövetkezetek Szövetsége építette saját pénzeszközei felhasználásával). Mindezt esetleg tudná úgy kommunikálni Karácsony Gergely stábja, hogy 2036-ra visszaszereztek egy komplett vagyonelemet a fővárosnak – de
lényegét tekintve mégiscsak a régi MSZP-sek újabb 13 évig tartó bebetonozásáról lenne szó.
Az sem világos még, hogy a végső döntéshez a Fővárosi Közgyűlés jóváhagyása szükséges-e (mivel a módosítás nem érinti a szerződés időbeli hatályát), vagy elég a szocialista Horváth Csaba vezette tulajdonosi bizottság többségi – akár nagykoalíciós – igenje. Egy biztos: Puch Lászlónak lehetnek lehívható kreditjei a Fidesznél is, és nem feltétlenül azért, mert Pintér Sándor belügyminiszter a mai napig a Tabánba jár teniszezni. Miként három éve megírtuk, több olyan üzletember akad, aki 2010 előtt a baloldal szekerét tolta, most pedig a Nemzeti Együttműködés Rendszere előmozdításáért fáradozik – ám Puch közülük is kiemelkedik. A Fidesz-kormányzat 1,64 milliárd forintnyi tendergyőzelemhez segítette hozzá, továbbá 315 milliós, vissza nem térítendő turisztikai támogatást szavazott meg neki egy balatonlellei panzióra – miközben cégei egyébként a parlamenti MSZP-frakciónak is számláztak. A Kisfaludy-program keretében megvalósult H55 apartmanház ma már vendégeket fogad, de ez a történet sem szívderítőbb, mint a Tabán bevétele.
A lellei hotelprojektet lebonyolító MEFTER Zrt.-t minden vérbeli hajós ismeri: a vállalatot még 1895-ben, a Mahart kvázi jogelődjeként alapították, majd a 2010-ig tartó MSZP-időszakban privatizálták; végül külföldi és offshore-áttételeken keresztül került az egykori pénztárnokhoz – benne az értékes balatoni telekkel, amely aztán Fidesz-segítséggel vált apartmanteleppé. Ilyen előzmények után mondja valaki, hogy Puch László esélytelenül pályázik a tabáni elitklub megtartására, a jobb- és baloldal közös jóindulatára!
II. Az állatkert friss Future-szerződései
A Fővárosi Állat- és Növénykertről alapvetően pozitív kép él az emberekben; hetente jönnek hírek például az örökbefogadható kispandákról, bébielefántokról, kézzel nevelt szurikátákról. Mindemellett az is tény, hogy ez a Demokratikus Koalíció által felügyelt egyik „legpénzesebb” közintézmény. Pontosabban: a fővárosi hierarchiában a Magyar Liberális Párt (MLP) kötelékéből indult, de DK-sként befutott Bősz Anett főpolgármester-helyettes alá tartozik még az állatkerten kívül a Budapest Gyógyfürdői és Hévízei Zrt. is, tehát ha valaki Gyurcsány Ferencék tisztakezűségét akarja ellenőrizni, e két egységnél érdemes kutakodnia.
Nekünk egyelőre egy „ordító” dolog tűnt fel.
Noha az állatkertnek 2022 előtt semmilyen szerződéses kapcsolata nem volt Future márkanevű vállalatokkal, az utóbbi bő egy évben mégis udvari szállítóvá nőtte ki magát az SZDSZ és MLP későbbi mentora, Mesterházy Ernő által alapított Future-csoport.
Hősünk 1999-ben hozta létre a Future Clean takarítóvállalatot – mai nevén: Future FM Létesítménygazdálkodási Zrt.-t –, majd azt nyilatkozta, 2002-ben kiszállt a tulajdonosi körből. Ma tényleg egy szinte kibogozhatatlan céghálózat birtokolja a társaságot, melyben osztalékelsőbbségi részvényekkel terelik el a profitot ide-oda. Ám azt bíróság előtt is bizonyítani tudjuk, hogy a Future-család XIV. kerületi, alábbi képünkön szereplő székházát birtokló Fogarasi 5. Ingatlankezelő Kft.-ben Mesterházynak van közvetett tulajdonrésze, csakúgy, mint a Future Holding nevű kft.-ben.
Az állatkerttől egyébként kikértünk minden eddigi – tehát 2022-től élő – Future-szerződést, és örömmel nyugtáztuk, hogy el is küldték ezeket. A lényeg, hogy már nettó 500 millió forinthoz közelít az a pénzmennyiség, amely meghívásos vagy normál tenderek, keretmegállapodások révén a Future FM Létesítménygazdálkodási Zrt.-nél vagy a Future Security Service Kft.-nél landolt. Jutott forrás építési és felújítási munkákra, elefántistállókapu-cserére, karbantartásra, javításra, őrzés-védelemre és a sor nyilván folytatódhat majd.
Ha történelmi távlatban tekintünk a (valaha) Mesterházy-körbe sorolt takarító és létesítménygazdálkodási cégekre, tulajdonképpen semmi különös nincs abban, hogy ezek visszatérően megjelennek a fővárosi munka- és pénzlelőhelyek környékén. A 444 idei összegzése szerint Mesterházy Ernőt egy évtizede már vád alá helyezték egy másik, PQS nevű takarítóegység miatt a hírhedt BKV-s büntetőeljárásban – majd általános megdöbbenésre felmentették –, legutóbb pedig a számlagyáras óriáscsalásnál szerepelt a neve több vallomásban is (a PQS átnevezésével létrejött Prizma-vállalkozással összefüggésben).
Az már legfeljebb poénnak alkalmas így a végére, hogy ugyanebben a számlagyáras ügyben Mesterházy mellett Baja Ferenc nevével is előhozakodott a bűncselekmény főalakja. Igaz, egyelőre következmény nélkül. Aprócska szál ez, persze, de mégiscsak összeköti a fenti Baja–Puch-ügyet és a Mesterházy-kör állatkerti behatolását.
#Baja Ferenc#Budapesti Spartacus Tenisztelep#Future cégcsoport#Mesterházy Ernő#MSZP#Puch László | Rárepült a „régmúlt” a főváros vagyonára: újra akcióban Puch, Baja és a Mesterházy-kör | Az MSZP két robotosa, Puch László volt pénztárnok és Baja Ferenc választmányi elnökhelyettes azt próbálja elérni a főpolgármesteri vezetésnél, hogy 2036-ig garantáltan az ő cégük rendelkezzen a budai Vár és a Citadella közötti patinás tabáni teniszteleppel, elitklubbal – tudta meg a Válasz Online. A múlt beköszöntének egyéb jelét is észleltük Budapesten: a néhai SZDSZ Mesterházy Ernője által alapított Future-cégcsoport hirtelen a DK-s portfólióba tartozó Fővárosi Állat- és Növénykert egyik legfőbb beszállítójává avanzsált. | null | 1 | https://www.valaszonline.hu/2023/09/26/spartacus-tenisztelep-puch-laszlo-baja-ferenc-allatkert-future-mesterhazy-erno/ | 2023-09-26 12:31:33 | true | null | null | valaszonline.hu |
A nigériai csalók ellen kifejlesztett Rescam alkalmazás vagy a magát mindenfelé scamek és spamek elleni csúcsra járató James Veitch tárgyalása technikája elbújhat a „német honosságú tehergépkocsival” az ártándi román-magyar határátkelőn tavaly októberben Romániába „átlépésre jelentkező személyek” tárgyalótechnikája mellett.
A személyeket – férfiak vagy nők? hányan voltak? kilétüket balladai homályban hagyta az ügyészség közleménye – két korrupt határrendész akarta lehúzni. A két derék magyar egyenruhás viszont a legrémesebb alkutechnikát választotta: nagyon magasra tették a lécet, majd ész nélkül engedtek a követeléseikből (mintha egy túszejtő bankrabló a Matolcsy család és az Orbán-Mészáros-klán teljes vagyonát követelné, majd végül beérné egy mirelit pizzával, természetesen ananászossal).
Az alku így folyt, röviden, az ógörög drámák stílusában:
A határrendészek azt mondták, hogy annyi hiányosságot találtak az autón, hogy 4000 eurónyi bírságot szabhatnának ki, de 1500 euró kenőpénz fejében átengedik a „személyeket”. És az autót is persze. [Lándzsát eldob, nem talál.] Gyors átváltás napi árfolyamon a későbbi összehasonlítások érdekében: adjatok 583 ezer forintot, mert 1,55 millió forintos lehetne a bírság.
A „személyeknél” csak 500 euró van (195 ezer forint). Mire a határrendészek reagálnának, közlik, hogy de ezt sem akarják odaadni [lándzsát eldob, nem talál].
A határőrök órákon át tétlenül várakoztatják őket [lándzsát eldob, megsebez].
A „személyek” felajánlanak 300 eurót és 70 000 forintot (186 ezer forint), amit a határőrök elfogadnak, de nem tartják elégnek [lándzsát eldob, megsebez, eldob, megsebez].
A „személyek” felajánlanak még 200 lejt (15 664,86 forintot) is. A határrendészek belemennek, hogy így összesen nagyjából kétszázezerért átengedjék őket [lándzsát eldob, nagyon betalál]
Az ókori görög drámákat esetleg csak felületesen ismerők azt hihetik, hogy a történetnek ezzel a happy enddel vége is van. De az ókori görög drámákat szerencsére nem Hollywoodban írták, így nem ezzel van vége. | 1500 eurónyi megvesztegetést követelt, a végén már lejt is elfogadott a két korrupt határrendész | A nigériai csalók ellen kifejlesztett Rescam alkalmazás vagy a magát mindenfelé scamek és spamek elleni csúcsra járató James Veitch tárgyalása technikája elbújhat a „német honosságú tehergépkocsival” az ártándi román-magyar határátkelőn tavaly októberben Romániába „átlépésre jelentkező személyek” tárgyalótechnikája mellett. | null | 1 | https://444.hu/2023/09/26/1500-euronyi-megvesztegetest-kovetelt-a-vegen-mar-lejt-is-elfogadott-a-ket-korrupt-hatarrendesz | 2023-09-26 00:00:00 | true | null | null | 444 |
Ha valamiben nagyon jó az Orbán-kormány, az a különböző ügynökségek gründolása. A teljesség igénye nélkül, van Magyar Turisztikai Ügynökség, Nemzeti Sportügynökség, Digitális Magyarország Ügynökség. Azt pedig még 2019 tavaszán jelentették be, hogy létrejön a Digitális Kormányzati Ügynökség (DKÜ) azzal a céllal, hogy biztosítsa a kormányzati informatikai beszerzések egységesítését. A DKÜ ötmillió forint feletti szerződéseit átnézve pedig kiderül, hogy 2019 óta sorra kötik az informatikai megállapodásokat a Fornax ICT Kft.-vel, csak 2023 első felében hármat is tető alá hoztak:
Effector platform licencek követésének biztosítása - 26,4 millió forint,
BTR rendszerek fejlesztési támogatása - 83,9 millió forint,
Szoftverkövetése és fejlesztési támogatása - 57,3 millió forint.
Tehát a Miniszterelnöki Kabinetiroda (vagyis Rogán Antal) alá betagolt DKÜ végzi a kormány irányítása vagy felügyelete alá tartozó költségvetési szervek, és egyes önként csatlakozó intézmények (például az MNB) informatikai beszerzéseit.
Arról már számos cikk született, hogy a Miniszterelnöki Kabinetiroda évek óta Balásy Gyula cégbirodalmával köt milliárdos kommunikációs kontruktusokat, az viszont kevésbé ismert, hogy a plakátkirály Balásy Gyulának van egy féltestvére is. Ő Balásy Bulcsú, aki a Fornax-cégcsoport tulajdonosa a Visioners Zrt-n keresztül. Tehát a Rogán Antal által irányított kabinetiroda és a különböző ügynökségei mindkét Balásy cégét folyamatosan ellátja közpénzes feladatokkal.
A Fornax ICT a hazai és nemzetközi IT piacon ismert és elismert, 30 éve működő Fornax cégcsoport tagja, amely 100 százalékban magyar tulajdonban lévő informatikai vállalat. A Fornax sikereit az elmúlt negyed évszázad alatt nem csak bátor fejlesztéseinek, kiemelten erős szakembergárdájának, de proaktív probléma-megoldási technikáinak is köszönheti
- ez a Fornax bemutatkozása, amely 2022-ben 3,4 milliárd forintos forgalom mellett csak 3 millió forintos profittal zárt. A minimális nyereség amiatt van, mert rengeteg volt a cég anyagi és személyi kiadása is.
Legutóbb akkor kerültek be a hírekbe, amikor kiderült: a közmédia számítógépein ellenőrizni fogják, hogy a munkatársak mozgatják-e az egeret, milyen oldalakat nyitnak meg, és hogy hol, mennyi időt töltenek el. Az intézkedést állítólag az indokolta, hogy a koronavírus miatti megváltozott munkarendben megőrizzék a dolgozók produktivitását. A közmédia 150 millió forint plusz áfa (azaz bruttó 190,5 millió) forint értékben kötött szerződést a Fornax ICT Kft. vezette konzorciummal egy aktivistást mérő alkalmazás kifejlesztésére. | Rogán Antal tényleg családbarát: milliós szerződésekkel látja el a Balásy-fivérek cégeit | Ha valamiben nagyon jó az Orbán-kormány, az a különböző ügynökségek gründolása. A teljesség igénye nélkül, van Magyar Turisztikai Ügynökség, Nemzeti Sportügynökség, Digitális Magyarország Ügynökség. Azt pedig még 2019 tavaszán jelentették be, hogy létrejön a Digitális Kormányzati Ügynökség (DKÜ) azzal a céllal, hogy biztosítsa a kormányzati informatikai beszerzések egységesítését. | null | 1 | https://mfor.hu/cikkek/makro/rogan-antal-tenyleg-csaladbarat-millios-szerzodesekkel-latja-el-a-balasy-fiverek-cegeit.html | 2023-09-26 16:03:00 | true | null | null | mfor.hu |
Nemcsak az Agrárminisztérium bérel irodát Schmidt Máriától és Ungár Pétertől, hanem az ellenzéket éppen milliárdos büntetéssel fenyegető Állami Számvevőszék (ÁSZ) is tőlük kölcsönöz parkolóhelyeket - derül ki az ÁSZ szerződéseiből. Az állami szerv idén április 1-én kötött egyéves vállalkozási szerződést a Budapesti Ingatlan (BIF) Nyrt.-vel 8,3 millió forint értékben parkolók bérléséről. A BIF főrészvényese pedig a Pió-21 Kft., aminek tulajdonosa Schmidt Mária és gyerekei: Ungár Péter LMP-elnök és Ungár Anna.
Az ÁSZ központja a főváros közepén, az Apáczai Csere János utca 10. szám alatt található, a környéken valóban nagyon nehéz parkolni. Az Ungár család ingatlanos cégének tulajdonába pedig nem csak hotelek és irodaházak tartoznak, hanem például az Aranykéz parkolóház is, ami mindössze 250 méterre van az ÁSZ főhadiszállásától.
A parkolóház az V. kerület központi részén a Váci utca és Vörösmarty tér vonzáskörzetében található. A 470 gépkocsi befogadására alkalmas épület mindösszesen 5 szinten várja a belváros szívébe érkező vendégeit a nap 24 órájában
- ez a parkolóház bemutatkozása. Az persze egyáltalán nem biztos, hogy az ÁSZ itt bérel parkolókat a BIF-től 8,3 millió forintért, de ez van a legközelebb, valamint az ingatlanos társaság másik parkolóháza a Flórián téren van Budán.
Az állami szerv tehát milliókat fizet az ellenzéki politikus résztulajdonában lévő cégnek, miközben az ÁSZ évek óta az ellenzéki pártok nyomában liheg. Az például júniusi hír volt, hogy az ÁSZ vizsgálatot indított az ellenzéki pártoknak juttatott külföldi támogatások ügyében, amit a kormánypárti sajtó csak guruló dollárokként emleget. A szervezet arról tájékoztatta a DK-t, a Jobbikot, az LMP-t, az MSZP-t, a Momentumot és a Párbeszédet, hogy az eddigi vizsgálatuk alapján 1,6 milliárd forint tiltott támogatásban részesültek a 2022-es kampányban, és büntetésként ennek a dupláját, 3,3 milliárd forintot készülnek kiszabni a pártokra. A rekordösszegű büntetés után semmi pénze nem maradna a 6 ellenzéki pártnak a 2024-es választások kampányára.
Az Ungár család akkor került újra az érdeklődés fókuszába, amikor a Gulyáságyú Média egy birtokába került, valószínűleg augusztus 11-én készült felvétel alapján beazonosította, hogy Orbán Viktor miniszterelnök Opatijában, Ungár Péter LMP-társelnök nővérének villájában töltötte augusztusi vakációját. Ungár Péter korábban többször elmondta: ő kisebbségi tulajdonos, a cégvezetésben, döntésekben nem vesz részt.
A BIF augusztus végén közölte az első féléves számait, ebből derült ki, hogy a parkolási díjbevételek 26,1 százalékkal 383,9 millió forintra nőttek. A második félévben pedig egyebek mellett azt vizsgálják, hogy az Aranykéz parkolóház esetében miként lehetne a kihasználtságot maximalizálni. | A kormányfőt nyaraltató Ungár család cégétől bérel parkolókat az ellenzéket vizsgáló ÁSZ is | Az Állami Számvevőszék milliárdos büntetéssel fenyegeti az ellenzéki pártokat, miközben az LMP elnökének résztulajdonában lévő cégtől bérel milliókért parkolókat. | null | 1 | https://mfor.hu/cikkek/makro/a-kormanyfot-nyaraltato-ungar-csalad-cegetol-berel-parkolokat-az-ellenzeket-vizsgalo-asz-is.html | 2023-09-25 16:37:00 | true | null | null | mfor.hu |
A Fideszt és a NER-t többségében jogászok alapították és a különböző kormányzati ás állami szervek most is jelentős forrásokat szánnak arra, hogy tapasztalt és drága ügyvédekkel vegyék körbe magukat. Ehhez elég volt átnézni a legfontosabb kiszervezésekről döntő Nemzeti Koncessziós Iroda (NKOI), a közpénz milliárdokat osztogató Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ) és a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) elérhető szerződéseit.
Ezek közül a NKOI tényleg a legjobb jogászokat szerződtette le maga mellé, erre szükség is van, hiszen nagy a tét: kaszinók és autópályák, mindkét piac a NER legfőbb és legjövedelmezőbb vadászterületének számít. Az iroda esetében csak 2020-as és 2021-es szerződéseket találni, de ezek többnyire legalább egy évre szóltak. Itt felvonul az elit elitje:
DLA Piper Posztl, Nemescsói, GyőrfiTóth és Társai Ügyvédi Iroda - 158 millió forint, koncessziós komplex jogi tanácsadás,
Deloitte Legal Göndöcz és Társai Ügyvédi Iroda - 78,5 millió forint, koncessziós komplex jogi tanácsadás,
Réti, Várszegi és Társai Ügyvédi Iroda - 39 millió forint, kaszinós koncessziós eljárásokkal kapcsolatos jogi szolgálttaások,
Cerha Hempel Dezső és Társai Ügyvédi Iroda - 62,5 millió forint, gyorsforgalmi utak üzemeltetéshez kapcsolatos koncessziós szerződésekhez közbeszerzési jogi tanácsadás.
Ez gyakorlatilag a teljes elérhető nemzetközi jogi üzletágak hazai lerakata. A DLA Piper a világ egyik legnagyobb és legelismertebb globális jogi irodája, amely 4200 ügyvédet foglalkoztat a világ több mint 40 országában. A Deloitte Legal a Deloitte adótanácsadó magyarországi jogi üzletága, a tagvállalatoknak, valamint azok leány- vagy kapcsolt vállalatainak jogi szolgáltatásokat nyújtó ügyvédi irodáit jelöli. A Réti és Társai a PwC Legal irodák globális hálózatának tagja. A PwC ma a világ élvonalbeli könyvvizsgáló és gazdasági tanácsadó vállalatainak egyike. A Cerha Hempel pedig Közép- és Kelet-Európa egyik vezető társasági ügyvédi irodája, amelynek központja Bécsben van.
Az MTÜ csak az idén hat ügyvédi irodával kötött megállapodást, az óradíjuk általában 27 ezer forint. A vissza nem térítendő állami támogatásokat bőkezűen osztogató ügynökségnél szintén felbukkan a DLA Piper, velük két szerződést is aláírtak: az egyik tízmillió forintról szól, a másikban pedig 298 eurós óradíjat határoztak meg, ez 110 ezer forint körüli összeget jelenthet az árfolyam függvényében. A Francsics és Társai is jogi szakértői feladatokat vállalt a kormányzati szervnek. Ők egyebek mellett arról híresek, hogy itt dolgozik Gór Csaba, aki a Fidesz II. kerületi önkormányzati képviselője és a 2022-es parlamenti választáson is őt indította a kerületben a kormánypárt, de kikapott. A metrókocsi-beszerzést vizsgáló dokumentum jogi részét 2020-ban az azzal megbízott Francsics és Társai Ügyvédi Iroda nevében ő írta alá és mindent renben talált.
Az NMHH választása korábban szintén a DLA Piper szolgálataira esett, de a Trinn ügyvédi irodával is leszerződtek. Szintén egy tapasztalt csapatról van szó, Trinn Gábor évtizedek óta top ügyvédnek számít. A 24.hu már 2009-ben írt róluk. Ő vitte Mellár Tamás – a KSH volt elnöke – munkaügyi és személyiségi jogi perét, akit a Medgyessy-kormány jogellenesen távolított el hivatalából. De ő képviselte sikerrel a Postabankot és a Diákhitel Központot a diákhitellel kapcsolatos versenyjogi ügyben, illetve közreműködött a magyarországi növényiolaj-ipar privatizációjával kapcsolatos perben is. | Jól megfizetett globális jogász hálózat segíti az Orbán-rendszert | A Fideszt és a NER-t többségében jogászok alapították és a különböző kormányzati ás állami szervek most is jelentős forrásokat szánnak arra, hogy tapasztalt és drága ügyvédekkel vegyék körbe magukat. | null | 1 | https://mfor.hu/cikkek/makro/jol-megfizetett-globalis-jogasz-halozat-segiti-az-orban-rendszert.html | 2023-09-24 11:35:00 | true | null | null | mfor.hu |
A Narancs.hu tavaly októberben írta meg, hogy az EU-forrásból megvalósuló Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) keretében olyan kerékpárutat építettek bruttó 245 millió forintért a román határ mentén található Kötegyánban, amely már az átadás előtt néhány szakaszon szétrepedt. A hibák augusztus végén mutatkoztak először (az utat végül az ősz folyamán helyreállították). Az vita tárgya volt, hogy mi lehetett a repedések oka: nagy tengelyterhelésű gépjármű ment rá, vagy technológiai hiba okozhatta. A TOP-támogatást a kötegyáni önkormányzat Nemes János (Fidesz-KDNP) polgármestersége alatt nyerte el, a közbeszerzés kiírása, elbírálása és a kivitelezés már a 2019 októberében megválasztott Hajdu-Szűcs Mária Kornélia (Fidesz-KDNP) polgármestersége idején történt.
Cikkünkben megírtuk azt is, hogy a beruházásra kiírt közbeszerzési pályázatot egy építőiparral és kivitelezéssel nem foglalkozó cég, a gyulai székhelyű Rowell Terra Kft. nyerte. A vállalkozás fő profilja a mérnöki munka és műszaki tanácsadás. Igen jól jártak az elnyert közbeszerzéssel, hiszen csak ezzel az egyetlen munkájukkal nettó áron annyit tettek hozzá tavalyi árbevételükhöz, amennyi összesen 2019-ben volt, azaz kis híján 180 millió forintot. Már ha tényleg a Rowell Terra Kft.-hez futott be a pénz.
A pályázaton részt vett az INNOCONSYS Kft. is, ám végül nem ők nyertek. Viszont úgy tűnik, a vesztes cég tulajdonosa mégsem veszített. Ugyanis a gyulai és Gyula környéki közbeszerzéseken az utóbbi években taroló Piskolty Tibor másik, egyébként nagyobb építőipari cége, a Futizo Kft. végezte el a tényleges munkát, azaz építette meg a kötegyáni kerékpárutat. A témáról szóló előző cikkünkben ugyanis foglalkoztunk azzal,
e cég gépeit és autóit látták a kivitelezés ideje alatt a helyszínen.
Minderről fotók is megjelentek a Békés megyei híroprtálon, a Beol.hu-n.
A cég valószínűleg alvállalkozóként vett részt a munkában, ami azt is jelenti, a beruházásra elnyert bruttó 245 millió forint nagy része a Futizo Kft. számlájára érkezhetett. Mindez azért lehet előnyös a Piskolty cégeinek, mert nevük így nem kerül nyilvánosságra, nem szerepel hivatalos papírokon, de a bevételük tovább dagad. 2019-ben csak a Futizo Kft. bevétele megközelítette az 5,2 milliárd forintot.
Cikkeink nyomán a kötegyáni kerékpárút ügye elérte a parlamentet is, ahol Gurmai Zita, az MSZP frakcióvezetője tett fel az ügyben írásbeli kérdést Palkovics László innovációs és technológiai miniszternek. Végül azonban a Pénzügyminisztérium államtitkára, Rákossy Balázs válaszolt az ellenzéki politikusnak, ám az általa adott tájékoztatás több pontban is ellentmondásban volt a kötegyáni fideszes polgármester korábbi nyilatkozataival.
Mindezek után kíváncsiak voltunk a pályáztatás, a közbeszerzés és ezen belül az ajánlattételi felhívás minden elemére a beruházással kapcsolatban. A projekt ajánlattételi felhívásában a TOP-forrást elnyerő kötegyáni önkormányzat ajánlatkérőként a gazdasági és pénzügyi alkalmasság kérdésében sem szabott szigorú feltételeket. (Erre egyébként lehetőséget ad számára a közbeszerzésről szóló törvény.) Így az eljárásban az ajánlatkérő nem kívánt sem gazdasági, sem pénzügyi, sem műszaki, sem alkalmassági követelményt előírni „figyelemmel arra, hogy minél szélesebb körben kívánja a versenyt lebonyolítani”. Feltehetőleg ennek eredményeképpen nyerte el a kivitelezést a Rowell Terra Kft., és így végezhette el a munkát a Futizo Kft.
Hasonló érdekességeket mutat a kötegyáni kerékpárút projektjének pályázati kiírásában és közbeszerzésében közreműködő cég is, a lebonyolítást végző ALL-READY Kft.
Ennek a cégnek az egyik tulajdonosa az a Beleznai Róbert, aki, igaz 12-13 évvel ezelőtt, de ugyanebben a cégben társtulajdonos volt Piskolty Tiborral.
Utóbbi cége a pályázaton vesztes INNOCONSYS Kft., másik építőipari vállalkozása pedig a Futizo Kft. Mindez akár lehetne véletlen is, mint ahogy az is, hogy Beleznai és Piskolty szomszédok Gyulán, a Mátyás király utcában.
Korábban lapunk részletesen beszámolt arról, miként nőtt tizenhatszorosára a Futizo Kft. árbevétele 2010 és 2014 között, majd huszonnégyszeresére 2018-ra. (A témával e cikkünk szerzője az Átlátszón megjelent korábbi írásában is foglalkozott.) Piskolty Tibor, illetve egy barátja és üzlettársa, Csizmadia Imre cégei 2014 eleje és 2019 közepe közötti öt és fél évben csak Gyulán a közbeszerzések összértékének közel 80 százalékát nyerték el.
Azzal kapcsolatban, hogy a közbeszerzési folyamatot hogyan szabályozzák és vélhetően hogyan zajlik, Galbács Mihály, Gyula volt fideszes, de a városvezetéssel mára szembekerült alpolgármestere írta le: „Piskolty jól képzett csapatával a meghirdetett pályázatokat beárazza, azaz megmondja, mennyiért kell kiírni a pályázatot. A polgármesterrel megbeszélik, kiket kell meghívni a pályázatra. Ekként van egy szűk réteg, akik csak pályáznak, de tudják, hogy nem fognak nyerni. Van egy kör, akik pályáznak, de megmondják nekik, mikor nyernek. Általában öt céget hívnak meg, ám már nem mindenki adja be a pályázatát. A meghívott cégek listáját közlik a közbeszerzési bizottság elnökével, aki ezt megszavaztatja a grémiummal, majd a közbeszerzési szakértő kiírja a pályázatot. Itt már nem lehet tévedés.” Galbácsot ezen állításai miatt Piskolty Tibor, Csizmadia Imre és Görgényi Ernő gyulai fideszes polgármester rágalmazás miatt beperelte. | A vesztes cég tulajdonosa is jól járt az átadás előtt szétrepedt bringaút építésével | A Narancs.hu tavaly októberben írta meg, hogy az EU-forrásból megvalósuló Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) keretében olyan kerékpárutat építettek bruttó 245 millió forintért a román határ mentén található Kötegyánban, amely már az átadás előtt néhány szakaszon szétrepedt. A hibák augusztus végén mutatkoztak először (az utat végül az ősz folyamán helyreállították). Az vita tárgya volt, hogy mi lehetett a repedések oka: nagy tengelyterhelésű gépjármű ment rá, vagy technológiai hiba okozhatta. A TOP-támogatást a kötegyáni önkormányzat Nemes János (Fidesz-KDNP) polgármestersége alatt nyerte el, a közbeszerzés kiírása, elbírálása és a kivitelezés már a 2019 októberében megválasztott Hajdu-Szűcs Mária Kornélia (Fidesz-KDNP) polgármestersége idején történt. | null | 1 | https://magyarnarancs.hu/kismagyarorszag/a-vesztes-ceg-is-jol-jart-az-atadas-elott-szetrepedt-bringaut-epitesevel-235030 | 2021-01-15 12:15:00 | true | null | null | Magyar Narancs |
Sarkad;tornaterem;Mokán István;Dél-Konstrukt Zrt.;
2020-05-23 19:40:44
Egymilliárdért kap új tornacsarnokot és külsőt a sarkadi általános iskola
Egy 200 négyzetméteres tornaterem helyére épül óriási sportkomplexum, amit nem csak a diákok használhatnak.
Összesen nettó 994 millió forintért épül iskolai tornacsarnok Sarkadon, és újítják fel a helyi Kossuth Lajos Általános iskola épületét is. A beruházás uniós pénzből, az EFOP-pályázati forrásából valósult meg – derül ki a közbeszerzési értesítőből.
Az építési pályázatot tavaly augusztusban hirdette meg a Gyulai Tankerületi központ a helyi Kossuth Lajos Általános Iskola területére, és az sem jelentett gondot, hogy a tender nyertese, a Dél-Konstrukt Zrt. a becsült értéknél 304 millió forintért drágábban vállalta a munkát.
Igaz, a csarnoképítés régi terv volt már Sarkadon: a (csalás miatt 2015-ben még alpolgármesterként jogerősen elítélt) fideszes polgármester Mokán István három éve a település több évtizedes álmaként jellemezte a beruházást, és Kovács Gyula fideszes országgyűlési képviselővel együtt ismertették annak terveit, a hír6.hu cikke szerint.
A Dél- Konstrukt két beruházást is vállalt: a szerződés értelmében egy éven belül tetőtől aljzatig felújítja, új villamossági hálózattal és vizesblokkokkal látja el az iskola régi épületét, és felhúz egy 1305 négyzetméteres tornacsarnokot is, akadálymentesített öltözővel és parkolóval. A sarkadi iskolások így egy óriási sportkomplexumot kapnak a korábbi 205 négyzetméteres tornatermük helyett, bár a csarnokot nem csak ők, hanem valamennyi sarkadi használhatná a tervek szerint.
Nem mellékes részlet, hogy a tenderen hárman indultak – közülük ketten nyújtottak be értékelhető pályázatot, és a nyertes Dél-Konstrukt még a 994 milliós ajánlatával is olcsóbban vállalta a munkát, mint a gyulai székhelyű Futizo Kft., ami 1,019 milliárdot kért volna az iskolai beruházásért.
A vesztes pályázó ugyanakkor más szempontból is érdekes lehet: a helyi pályázatokon rendszeresen taroló – az Átlátszó által "gyulai Közgépnek" is nevezett – Futizo tulajdonosa a Piskolty Tibor és Piskolty Mária testvérpár. Az Opten nyilvántartása szerint 2008-ban pár hónapig Piskolty Tibor ügyvezető volt a vállalkozásban, az All-Ready Kft-ben, ami most a sarkadi iskolafejlesztési beruházást is lebonyolította.
Az All-Ready egyik jelenlegi vezetője, Beleznai Róbert így egy ideig párhuzamosan volt ügyvezető a lebonyolító cégben Piskolty Tiborral. Beleznai ugyanakkor máskor is találkozhatott Piskoltyval, hiszen 2011-ben pont azon a napon lépett be tagként egy hulladékkezelő cégbe (Flex Bentonit), amikor a Futizo Kft. kivált abból. | Egymilliárdért kap új tornacsarnokot és külsőt a sarkadi általános iskola | A vesztes pályázó ugyanakkor más szempontból is érdekes lehet: a helyi pályázatokon rendszeresen taroló – az Átlátszó által "gyulai Közgépnek" is nevezett – Futizo tulajdonosa a Piskolty Tibor és Piskolty Mária testvérpár. Az Opten nyilvántartása szerint 2008-ban pár hónapig Piskolty Tibor ügyvezető volt a vállalkozásban, az All-Ready Kft-ben, ami most a sarkadi iskolafejlesztési beruházást is lebonyolította. | null | 1 | https://nepszava.hu/3079176_egymilliardert-kap-uj-tornacsarnokot-es-kulsot-a-sarkadi-altalanos-iskola | 2020-05-23 13:10:00 | true | null | null | Népszava |
– Polgármester úr elkezdte szokásos kampányát, attól fél, hogy a józsefvárosiak a közelgő önkormányzati választáson kinyilvánítják nem tetsző véleményüket – válaszolta újságírói kérdésre Kocsis Máté, a Fidesz frakcióvezetője, Józsefváros korábbi polgármestere. Arra reagált, hogy Pikó András baloldali polgármester a napokban telekürtölte a sajtót: a korábbi városvezetéshez kapcsolódóan a káptalanfüredi gyermektábor építése ügyében
csalásra és okirathamisításra gyanakszik, feljelentést tett, és a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) begyűjtötte a dokumentumokat.
Pikó posztjában úgy fogalmazott: „a polgármesteri hivatalban jártak a NAV nyomozói.” Ezzel azt a látszatot keltette, hogy megalapozott bűncselekmény történhetett a korábbi városvezetés eljárása alatt. Pikó András arról számolt be, hogy a józsefvárosi önkormányzat káptalanfüredi gyermektáborának fejlesztéséhez elnyert taotámogatásból a korábbi városvezetés hat lakópavilon építésére 378 millió forint állami támogatást adott át a veszprémi kézilabdaklubnak, amely aztán nem tudott szabályosan elszámolni az önkormányzat felé. Továbbá a balliberális polgármester szerint 96 milliót tanácsadói szerződésre kívántak elszámolni, amelynek kedvezményezettje Kocsis Máté bizalmasa volt.
– Pikó András csak hozta a szokásos formáját, az előző kampányát is feljelentgetéskommunikációra építette, ezeknek azonban soha nem volt valódi alapja, jelenleg sincs – idézte Kocsis Mátét a Hírnyolc című hetilap. A korábbi polgármester szavai szerint egy probléma van, hogy Pikó András mellett nem dolgozik olyan szakember, aki megértené a taotámogatások rendszerét. A frakcióvezető azt is leszögezte: visszaélésről szó sem volt, ezért szerinte ügy sem lesz.
– A polgármester sok mindentől tart joggal, emiatt hazugsággal palástolná el, hogy a baloldal vezetése alatt jelentősen visszafejlődött a kerület. Pikó inkább a saját munkájával foglalkozzon, ne azzal, hogy maszatolva, téves és félrevezető információkra hivatkozva a közvélemény előtt próbál besározni másokat – tette hozzá Kocsis Máté, aki szerint Pikó két állítása közül csak kettő nem stimmel.
– Először is a számok, mert nem 378 millió forintos, hanem kétmilliárdos beruházásról van szó. Az említett cégnek nem volt 96 milliós tanácsadói szerződése, és miután Pikó András feljelentést tett, úgy jár el a NAV, ahogy el kell járnia. Kimegy, begyűjti az anyagokat, és megvizsgálja, nagyon helyesen. Szó sincs arról, hogy valaki ellen nyomoznának. Arra pedig kifejezetten büszke vagyok, hogy 12 év városvezetés után annyira futotta az én számonkérésem, hogy egy darab, egyébként súlytalan és megalapozatlan NAV-feljelentést tudott megfogalmazni Pikó András – szögezte le Kocsis Máté.
A Hírnyolc emlékeztet:
az előző fideszes városvezetés a lepukkant szálláshelyekből akadálymentes és tágas épületeket varázsolt. | Kocsis Máté tételesen cáfolja Pikó András vádjait | Egy probléma van, hogy Pikó András mellett nem dolgozik olyan szakember, aki megértené a taotámogatások rendszerét. Visszaélésről szó sem volt, ezért ügy sem lesz – reagált Kocsis Máté, a Fidesz parlamenti frakciójának vezetője Pikó András józsefvárosi polgármester okirathamisítási és csalási vádjaira. A baloldali helyhatósági vezető feljelentést tett a rendőrségen, majd közösségi oldalán közzétett posztjában azt sugallta, hogy Józsefváros korábbi polgármestere és bizalmasa csalást követhetett el a káptalanfüredi gyermektábor építésénél. | null | 1 | https://magyarnemzet.hu/belfold/2023/09/kocsis-mate-cafolja-piko-andras-sulyos-vadjait-jozsefvarosi-onkormanyzat-kaptalanfuredi-tabor-tao-tamogatas-polgarmester-beruhazas-nav-nyomozas | 2023-09-27 17:54:00 | true | null | null | Magyar Nemzet (MNO) |
Törökbálint fideszes polgármestere saját maga jelentette be a Facebookon, hogy vádat emeltek ellene. Az Átlátszó információi szerint önkormányzati ingatlanokkal összefüggő mutyik miatt hűtlen kezelés minősített esetével vádolta meg Elek Sándort az érdi ügyészség. A városvezető azt írta: megkönnyebbüléssel fogadta a hírt, vagyis azt, hogy a vádlottak padjára kell ülnie, és egytől öt évig terjedő szabadságvesztéssel kell szembenéznie.
„Az Érdi Járási Ügyészség nyújtott be 2023. szeptember 19. napján vádiratot az Érdi Járásbíróságra a Btk. 376. § (1) bekezdésébe ütköző és a (4) bekezdés a./ pontja szerint minősülő, folytatólagosan elkövetett, jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés bűntette miatt” – közölte az ügyészség az Átlátszóval, miután Törökbálint fideszes polgármestere, Elek Sándor – a részletek említése nélkül – maga jelentette be szeptember 21-én a Facebookon, hogy vádat emeltek ellene.
A vádiratban az ügyészség a vádlottal szemben felfüggesztett börtönbüntetés kiszabására, valamint az eljárás során felmerült bűnügyi költség általa történő megtérítésére tett indítványt – írta a főügyészség szóvivője.
Átruházott hatáskörben döntött
Az elsőként az Átlátszó által megírt zűrös telekügyek folyományaként idén tavasszal idéztük az ügyészség lapunknak küldött közleményét, amely szerint korábban gyanúsítottként hallgattak ki egy személyt jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés bűntette miatt.
Az ügyészségi szóvivő szeptember 25-én azt írta lapunknak, hogy az akkor adott tájékoztatás most is irányadó. Vagyis a vádirat szerint a vádlott önkormányzati rendeletben számára biztosított, úgynevezett átruházott hatáskörben döntött a 2018-as, illetve a 2019-es évben két törökbálinti önkormányzati ingatlan becsérték alatti értékesítéséről. A döntése eredményeként az önkormányzatot jelentős – azaz ötmillió forintot meghaladó, de ötvenmillió forintot el nem érő – vagyoni hátrány érte – közölte az ügyészség.
Az ügyben a feljelentést Bruder Márton, a Törökbálint Holnap Egyesület önkormányzati képviselője és Tetlák Örs, Érd LMP-s alpolgármestere tette meg.
Elek megkönnyebbült a vádemelés után
Tavasszal megjelent cikkünkben utaltunk arra is, hogy az eljárás szoros összefüggésben lehet azzal az üggyel, amelyet az Átlátszó 2020 októberében hozott nyilvánosságra. Akkor azt írtuk: mélyen áron alul juttatta telkekhez munkatársait Törökbálint fideszes polgármestere helyi ellenzéki politikusok szerint. A feljelentés szerint az egyik, négy és fél millió forintért eladott önkormányzati telekre később huszonnégymillió forintos jelzálogot jegyzett be a földhivatal.
„Megkönnyebbüléssel fogadtam a hírt, hogy az ügyészség végre átadta az elkészített vádiratot a független Magyar Bíróságnak. Az ügyészség dolga, hogy vádat emeljen, a bíróság dolga pedig az, hogy ítéletet hozzon” – írta 2023. szeptember 21-én a Facebookon Elek Sándor fideszes politikus, a jómódú, 14 800 lelket számláló Pest megyei település, Törökbálint polgármestere.
Elek Sándor így indokolja derűlátását az ellentmondásos megítélésű telekügyletek miatt indult büntetőeljárásban: „Végre egy olyan szakaszba értünk, ahol hangsúlyosabban érvényesülhet a jogi védelmem és nincs kétségem azzal kapcsolatban, hogy a tárgyaláson minden szempontot figyelembe fognak venni és felmentő ítélet fog születni”.
Törökbálint első embere itt arra utal, hogy a vádemelés után következő előkészítő ülés nyilvános, a vádnak kell mindent kétséget kizáróan bizonyítania, hogy a vádlott bűncselekményt követett el. A vád és a védelem a tárgyaláson sorakoztathatja fel a bizonyítékait, miközben a vádlottat nem terheli igazmondási kötelezettség. Tehát a tisztességes, az úgynevezett fegyveregyenlőség elve alapján lefolytatandó tárgyalással kiteljesednek a vádlott védekezési jogai a vádhatósággal szemben.
Az az általános tapasztalat, hogy a vádlottakat ennek ellenére aggodalommal tölti el az a pillanat, amikor megkapják az ügyészség vádiratát. Az ügyészség ugyanis akkor küldi meg az ügy iratait a bíróságnak, ha kellő mennyiségű bizonyítékot talál.
Három éve tart az eljárás
Több jel is arra utal, hogy Törökbálint polgármesterének nem áll jól a szénája. Az Elek ellen indult eljárás három éve tart, és ismeretlen tettes ellen indult. Ezután gyanúsították meg, majd a rendőrség vádemelési javaslattal továbbította az ügy iratait a vádhatóságnak. Az ügyészség nem emelt rögtön vádat. A főügyészség szóvivője korábban, 2022 májusának végén azt írta, hogy a vádemelés kérdésében még nem tudnak dönteni, ezért újabb nyomozati cselekményeket kell elvégezni.
Jagusztin Tamás szóvivő aztán 2023. szeptember 6-án azt írta, hogy a nyomozati cselekményeket elvégezték, de a vádemelésről még nem döntöttek. Ezután, mint írtuk, maga Elek hozta nyilvánosságra a hírt szeptember 21-én, hogy vádat emeltek ellene. Vagyis mindez arra utal, meglehetősen alapos, időben is kiterjedt felderítés és vizsgálat után jutott el az ügy a bíróság elé.
A vádiratban megjelölt bűncselekmény a hűtlen kezelés minősített esete, amelynek elkövetését a törvény egytől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetheti. Az, hogy Elek – legalábbis a vád szerint – polgármesterként és folytatólagosan követte el a bűncselekményt, súlyosító körülmény lehet, ha a bíróság elmarasztalná a fideszes politikust.
Ha a vádirat indítványa szerint a bíróság elmarasztalja Eleket, vagyis felfüggesztett szabadságvesztést szab ki, akkor a városvezetőt nem kellene megfosztani méltatlanság miatt a polgármesteri tisztségétől. A méltatlanság kimondásának ilyen esetben ugyanis az a feltétele, hogy szándékos bűncselekmény miatt végrehajtandó szabadságvesztésre ítéljék.
Elek 2019. október 13-án meggyőző fölénnyel, 54 százalékkal nyerte meg a polgármester-választást, legfőbb riválisa, a helyi civilek jelöltje, Szőke Péter 41,6 százalékot ért el. Ez volt 2014 után a második ciklusa, amelyet a városvezetői székben töltött el.
Mindössze híresztelések hallatszanak arról, hogy Elek elindul-e a 2024 júniusi választásokon az újraválasztásáért. Elek láthatóan élvezi a helyi Fidesz-szervezet bizalmát a vádemelés után is, igaz, közkeletű vélekedések szerint a Fidesz nem az a párt, ahol az ilyen döntéseket alsó szinten hoznának meg.
Eleket telefonon és írásban is kerestük az újraválasztással összefüggő kérdéseinkkel, ám azokra nem kaptunk választ.
Frissítés 2023. 09. 26. 17:20
Cikkünk megjelenése után derült ki, hogy Elek Sándor téves címre küldte el kérdésünkre adott válaszát, amelyet az alábbiakban közlünk: „A kérdésére a válasz: Igen, indulni fogok a jövő júniusi polgármester választáson. A törökbálinti lakók többsége pártállástól függetlenül ezt el is várja tőlem, mely az eddigi kilenc év során munkába fektetett energiának és az elért eredményeknek köszönhető. Meg vagyok győződve arról, hogy nem követtem el semmilyen jogsértést. Jogi képviselőim az ügy részletes ismereteben ezt alátámasztják. Nyugodtan sőt bizakodóan várom a tárgyalást! Tudomásom szerint mindenkit ártatlannak kell tekinteni, amíg a bíróság ki nem mondja az ellenkezőjét és nincs kétségem a számomra pozitív ítéletben.” | Felfüggesztett börtönt kér az ügyészség a fideszes polgármesterre a törökbálinti ingatlanmutyik miatt | Törökbálint fideszes polgármestere saját maga jelentette be a Facebookon, hogy vádat emeltek ellene. Az Átlátszó információi szerint önkormányzati ingatlanokkal összefüggő mutyik miatt hűtlen kezelés minősített esetével vádolta meg Elek Sándort az érdi ügyészség. A városvezető azt írta: megkönnyebbüléssel fogadta a hírt, vagyis azt, hogy a vádlottak padjára kell ülnie, és egytől öt évig terjedő szabadságvesztéssel kell szembenéznie. | null | 1 | https://atlatszo.hu/orszagszerte/2023/09/26/felfuggesztett-bortont-ker-az-ugyeszseg-a-fideszes-polgarmesterre-a-torokbalinti-ingatlanmutyik-miatt/ | 2023-09-26 00:00:00 | true | null | null | orszagszerte.atlatszo.hu |
Piacra dobják a mátraházai honvéd üdülőt, azaz a 4. számú Kiképzési, Oktatási, és Regeneráló Központot, erősítette meg lapunk értesülését a Honvédelmi Minisztérium. Az üdülő egy nagyobb kormányzati intézkedéscsomag részeként kerül eladásra, a kormány a működéshez közvetlenül nem szükséges ingatlanok kiárusításából szeretné stabilizálni az államháztartást.
Nem járhatnak többé a Mátrába üdülni a honvédségi alkalmazottak Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter friss döntése szerint, ugyanis a mátraházai honvéd üdülő is felkerült a miniszter által eladásra kijelölt rekreációs célú ingatlanok listájára.
A HVG még júniusban írt arról, hogy Nagy Sándor gazdaságfejlesztési miniszter lesz a kormány ingatlanügynöke. A 2024-es költségvetést megalapozó – azóta elfogadott – törvény egy passzusa szerint a miniszter bármelyik állami szerv tulajdonában álló ingatlant kijelölheti egyszerűsített eljárásban történő értékesítésre. A Válasz Online azóta már meg is szerzett egy nem nyilvános munkaanyagot, mely szerint hatalmas kiárusításra készül a kormány: 74, többnyire rekreációs célú ingatlan eladását készítették éppen elő. Mint Orbán Viktor a Parlamentben júliusban elmondta, legfeljebb pár állami üdülőt fognak megtartani, azokat, „amelyeknek történelmi jelentősége van, többet nem.”
A mátraházai honvéd üdülő nem tartozik közéjük. Az intézmény kapuit szeptember 4-én zárták be minden magyarázat nélkül, szeptember közepén pedig már javában zajlott az épület kiürítése, mint azt egy honvédségi alkalmazottól megtudtuk, mikor próbáltuk kideríteni, mi lesz a komplexum sorsa.
Az ingatlant kezelő Honvédelmi Minisztérium kérdésünkre elárulta, hogy a 4. számú KORK, azaz a mátraházai honvéd üdülő is rajta van ezen a listán. Mint írták, az állami üdülők eladásáról szóló központi intézkedéscsomag „szükség szerint érintette a honvédelmi tárca vagyonkezelésében lévő egyes ingatlanokat – köztük a mátraházai rekreációs intézményt.”
A szaktárca hozzátette, hogy ugyan az épület a Honvédelmi Minisztérium vagyonkezelésében van, a tulajdonosi jogokat a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. gyakorolja, így az ingatlan értékesítéséről ők tudnak bővebb felvilágosítással szolgálni – az ügyben kerestük az MNV Zrt-t, de kérdéseinkre nem válaszoltak.
Az ingatlan tulajdoni lapja szerint a tulajdonos továbbra is a Magyar Állam, és a széljegyen sem szerepel az eladásra utaló adat, így valószínű, hogy még csak előkészítés alatt állhat a tranzakció. Egyes információk szerint a miniszterelnök veje, Tiborcz István vetett szemet az ingatlanra, de a vállalkozó turisztikai cégcsoportja, a BDPST Group határozottan cáfolta, hogy „a cégcsoport, vagy bármelyik érdekeltsége megvásárolta volna a mátraházai honvéd üdülőt, illetve jövőbeli tervei között sem szerepel az ingatlan megvásárlása.” | Kiárusít a kormány – kaszáltak a mátraházai üdülőnek | Piacra dobják a mátraházai honvéd üdülőt, azaz a 4. számú Kiképzési, Oktatási, és Regeneráló Központot, erősítette meg lapunk értesülését a Honvédelmi Minisztérium. Az üdülő egy nagyobb kormányzati intézkedéscsomag részeként kerül eladásra, a kormány a működéshez közvetlenül nem szükséges ingatlanok kiárusításából szeretné stabilizálni az államháztartást. | null | 1 | https://gyongyosma.hu/2023/09/26/kiarusit-a-kormany-kaszaltak-a-matrahazai-udulonek/?fbclid=IwAR3Jh_jwYDXAh0ihbnOD2HNkuh_hljaMLGJReFqlW8BfGxU-rgipBZK3VAM | 2023-09-26 19:00:00 | true | null | null | gyongyosma.hu |
Mindezt a Békés Vármegyei Főügyészség válaszolta lapunk kérdésére, miután legutóbbi, az egyháznál történt pénzügyi visszaéléseket tárgyaló cikkünk nyomán több, egymástól független megkeresést kaptunk az üggel kapcsolatban. Havrán Ákos főügyészhelyettes azt írta érdeklődésünkre: „Az eddigi gyanúsítások során közölt bűncselekményekkel okozott vagyoni hátrány összege meghaladja a 15 milliárd forintot.”
A Magyar Narancs előző heti számában megjelent összefoglaló írásunkban egyebek mellett azzal foglalkoztunk, hogy a nyomozóhatóság már öt évvel ezelőtt, 2018-ban kiterjedt kapcsolati hálót állított össze, amely a (bűn)szervezet felépítését ábrázolja. Az ágrajz kiterjedt és átfogó nyomozásra utal. Feltünteti az ügy középpontjában lévő Közösségi Missziót (KM), az MPE legnagyobb, békéscsabai központú intézményét éppúgy, mint az MPE egyháztanácsát, elnökségét, a belső egyházi személyként nyilvántartott Benefícium Központot, a Segítő Szolgálatot, az Adventumot, a Pro Benét, az Aequitast, a Talentumot, az MPE Diakonosz Támogató és Szolgáltató Központot, az Agapé Szolgálatot, a Humán Szolgáltató Központot, az Élim Missziót és a Jószolgálati Központot, valamint a köztük lévő kapcsolatok sokrétű rendszerét. De megtalálható a KM-hez tartozó és a gyanús pénzmozgásokban fontos szerepet játszó Szocnet Kft. és a Simonka György egykori fideszes országgyűlési képviselő érdekeltségi köréhez tartozó Magyar Termés TÉSZ Kft. is.
Hírül adtuk azt is, hogy a KM két ügyvezetője, dr. V. György és dr. V. Károly már 2022 áprilisa, azaz 500 napja letartóztatásban van. Ám nemrégen derült ki, hogy békéscsabai és eleki otthonaikban a nyomozók már 2021 novemberében házkutatást tartottak. Ehhez bírói engedélyre volt szükség, ami pedig azt feltételezi, hogy akkorra sok bizonyíték gyűlt össze a két ügyvezető ellen. Mindketten egyébként a házkutatás és a 2022. áprilisi letartóztatás közben sikerrel kérték felvételüket a Fidesz-MPSZ békéscsabai szervezetébe.
A nyomozás felügyeletét ellátó főügyészségen az iránt is érdeklődtünk, hogy az ügyben már többször meghosszabbított letartóztatás most aktuális dátuma meddig tart, egyben azt is tudakoltuk, meddig tarthat a nyomozás és meddig hosszabbítható meg. A vádhatóság illetékese válaszában leírta, hogy a Békéscsabai Járásbíróság nyomozási bírójának a legutóbbi döntésével október 22-ig hosszabbította meg a gyanúsítottak letartóztatását. A nyomozás határideje az ügyben megtörtént első gyanúsítotti kihallgatásra, 2021 novemberére tekintettel 2023. november 29-e, amely hat hónappal hosszabbítható meg. Ez azt jelenti, hogy az immár több mint 15 milliárd forintos kárértékűre dagadt ügyben 2024. május végéig vádat kell emelni a gyanúsítottak ellen, vagy meg kell szüntetni az eljárást. A letartóztatottak mellett más, szabadlábon védekező gyanúsítottjai is vannak az eljárásnak, és az sem zárható ki, hogy az adónyomozók a későbbiekben mással is közlik a gyanúsítást.
Friss hír az is: arra bukkantunk a cégnyilvántartási rendszerben, hogy a békéscsabai Közösségi Misszió hosszú idő óta rácsok mögött lévő két ügyvezetőjének egyik cége, a Pro Civitate Szolgáltató Bt. végelszámolás alatt van. Mindez aligha meglepő, hiszen tulajdonosai immár másfél éve letartóztatásban vannak. A teljességhez hozzátartozik, hogy a betéti társaság ez előtt is tetszhalott állapotban volt, ugyanis négy évre visszamenően nulla forint éves bevételt „ért el”.
Lapunk pünkösdi egyházzal foglalkozó valamennyi cikke ide kattintva érhető el.
(Címlapképünkön: az MPE új elnöksége és Pataky Albert előző elnök 〈j〉) | Meghaladja a 15 milliárd forintos kárértéket a pünkösdi egyházhoz kötődő költségvetési csalás | A Magyar Pünkösdi Egyház intézményei ellen folyó eljárás szintet lépett azzal, hogy a bűnszervezetben, különösen nagyértékre elkövetett költségvetési csalás és pénzmosás bűntettében folyó nyomozás a károkozás mértékét az eddigi 8 milliárd forintról 15 milliárd fölé helyezte. | null | 1 | https://magyarnarancs.hu/bun/meghaladja-a-15-milliard-forintos-karerteket-a-punkosdi-egyhazhoz-kotodo-koltsegvetesi-csalas-262049 | 2023-09-26 00:00:00 | true | null | null | Magyar Narancs |
Miközben 16000 (!!!) lélegeztetőgép rohad valahol egy raktárban, a Magyar Honvédség újakat akar beszerezni. Az külön bájos, hogy szeptember 22-én indították meg az eljárást és október 3. az ajánlattételi határidő. Kemény 12 napig várják tehát az ajánlatokat, kicsit sem tűnik úgy, hogy már lezsírozták az egészet"
– Hadházy Ákos független országgyűlési képviselő ezzel a kommentárral osztotta meg a közbeszerzés kiírásáról szóló hivatalos oldal linkjét a Facebook oldalán.
A 16000 lélegeztetőgép 300 milliárdos megvásárlása a magyar történelem egyik legocsmányabb lopása volt"
– tette hozzá a képviselő.
Mint ismert, Hadházy arra utalt, hogy a koronavírus-járvány kezdetén több ezer lélegeztetőgépet vett nagyon drágán a magyar kormány, ezek jelentős része pedig azóta is egy raktárban áll. Csak a tárolás is százmilliókba kerül. A drágán, nem transzparens módon beszerzett gépeket több kritika is érte annak idején, legnagyobb részüket még csak nem is tudták használni a kórházakban. | Hihetetlen: újabb lélegeztetőgépekre írt ki közbeszerzést a Honvédség | Miközben 16000 (!!!) lélegeztetőgép rohad valahol egy raktárban, a Magyar Honvédség újakat akar beszerezni. | null | 1 | https://magyarnarancs.hu/belpol/hihetetlen-ujabb-lelegeztetogepekre-irt-ki-kozbeszerzest-a-honvedseg-262060 | 2023-09-26 00:00:00 | true | null | null | Magyar Narancs |
Orbán Viktorék újabb 1 648 000 000 forinttal növelték a Budapest-Belgrád vasútvonal építésére fordított közpénzt
– derült ki a hétfő éjszaka megjelent Magyar Közlöny 14141/2003-as kormányhatározatából.
A kormányhatározat szerint a mostani döntés a "Ferencváros–Soroksár szakaszának megvalósításához szorosan kapcsolódó, a megrendelő MÁV Zrt. feladatainak ellátásához szükséges forrás biztosítását" szolgálja.
A kormányhatározat egyrészt 3 tételben (111,8 millió, 243,8 millió és 292,4 millió) összesen 648 millió forintot ad a Ferencváros–Soroksár szakasz határidőben történő megvalósításával összefüggő, a megrendelő MÁV Zrt. hatáskörébe foglalt szakmai feladatok elvégzésével és azok központi költségvetés terhére történő finanszírozására. Ezek a szakmai feladatok többek között a tervjóváhagyások, anyagkezelés, a projekt kivitelezéséhez kapcsolódó vasútszakmai feladatok ellátása, a fejlesztés során létrehozott eszközök üzembe helyezéséhez kapcsolódó tevékenységek, de kommunikációs, tájékoztatási és sajtónyilvánossággal kapcsolatos feladatok elvégzése is szerepel a listán.
Mindemellett 1 milliárd forinttal növelnek egy korábbi, március 16-i határozatban szereplő tételt. "A végrehajtás során felmerülő többletfeladatok elvégzésével és annak központi költségvetés terhére történő finanszírozásával" kapcsolatos akkori döntés mostani módosítása szerint jövőre a tavasszal 1,5 milliárd helyett 2,5 milliárd forintot kell erre biztosítania a kormánynak.
Egyébként
a rettenetes költségű, 750 milliárd forintért Mészáros Lőrinc vállalkozásai és a konzorciumban szereplő kínai cégek kivitelezésében készülő Budapest-Belgrád vasútvonal építése jelenleg áll. | Újabb 1,6 milliárddal drágul a Budapest-Belgrád vasútvonal | Megint többletfeladatok merültek fel. A teljes büdzsé már 700 milliárd fölött jár. | null | 1 | https://magyarnarancs.hu/belpol/ujabb-1648-milliarddal-dragul-a-budapest-belgrad-vasutvonal-262054 | 2023-09-26 00:00:00 | true | null | null | Magyar Narancs |
A Vasúti Dolgozók Szabad Szakszervezete Szolidaritás Egyesületében (VDSZSZ-SZ) információs rendszer felhasználásával elkövetett csalás bűntett és más bűncselekmény gyanúja miatt a Budapesti Rendőr-főkapitányság (BRFK) nyomozás lefolytatására utasította a XIV. kerületi rendőrkapitányságot.
Ahogy arról három évvel ezelőtt beszámoltunk, a szakszervezet 2019. május 22-23-i tisztújításán választották meg Halasi Zoltánt elnöknek a Hotel Aquincumban. Halasi 2015 nyarán lett a szervezet elnöke, miután a túlköltekezések miatti botránysorozat következtében az addigi vezető Gaskó Istvántól a tagság megvonta a bizalmat. Halasinak egy kihívója akadt, a szervezet alelnöke, Bárány Balázs.
A küldöttgyűlést megelőző fél évben feltűnő átrendeződés zajlott le a nyilvántartásban, a tagság 10 százaléka váltott alapszervezetet, tagcsoportot. Ez a tisztújítás eredményét is befolyásolhatta, mivel egyes alapszervezetek elvesztették szavazási jogosultságukat, mások viszont a tagnövekedéssel megszerezték. A VDSZSZ-SZ alapszabálya szerint a küldöttgyűlésen a legalsó szintet jelentő tagcsoportok, illetve a hierarchiában eggyel feljebb levő alapszervezetek vezetői szavaznak. Hogy ki voksol, az a tagcsoportok létszámától függ: amennyiben egy alapszervezetben legalább 50 fős tagcsoport működik, annak vezetője szavazhat a létszámával megegyező mandátumokat képviselve. Ha azonban a tagcsoport 50 fő alatti, akkor nevükben az alapszervezeti vezető jogosult szavazni a küldöttgyűlésen.
Bárány Balázs úgy nyilatkozott, egyértelműen az ő esélyeit rontották az átlépések, mivel olyan alapszervezetek létszáma csökkent, amelyeknek vezetői a korábbi küldöttgyűlésen jelentős mandátumszám birtokában voltak és nem a küldöttgyűlésen újraválasztott elnökkel szimpatizáltak. "Tőlük olyan tagcsoportokba illetve alapszervezetekbe kerültek át szakszervezeti tagok, amelyek Halasi számára megbízható vezetők irányítása alatt áll" – állította lapunknak Bárány. A fiktív átlépésekről a VDSZSZ-SZ alelnöke elmondta, legalább tizenöt vasutas nyilatkozott arról, hogy nem adott be kérelmet, nem akart más alapszervezetbe átlépni, a tagdíját oda utaltatni, ez mégis megtörtént – a tudtán kívül. Az egyik alapszervezetnél 200-250 fős változást eredményezett a tagmozgatás, több tagcsoport létszámát 50 fő fölé duzzasztották. Volt olyan tagcsoport, ahol ellenkező irányú változás történt: elvesztették küldöttgyűlési mandátumaikat, mert ötvenből tizenháromnak megszűnt a tagsági viszonya. A VDSZSZ-SZ küldöttgyűlése előkészítésében résztvevők összesítése szerint a tisztújítás előtti hónapokban nagyjából 640 tag váltott alapszervezetet, illetve tagcsoportot, ami a tagság tíz százaléka volt.
Bárány Balázs a Fővárosi Főügyészségen feljelentést tett 2019-ben közokirat-hamisítás gyanújával. Az elrendelt nyomozást lezáró határozatban a rendőrség tényként írta le, hogy a nyomozás kiderítette, B. Ildikó vagy H. Zoltán szóban utasíthatta Cs. Péter informatikust arra, hogy a szakszervezeten belül a tagokat léptesse át egyik alapszervezetből a másikba. R. Gyula és N. Viktor elmondása szerint hamis átlépési nyilatkozatok nem készültek, ilyen nyilatkozatokat nem tudtak bemutatni, így a hamis magánokirat felhasználása bűncselekmény megvalósulása nem volt igazolható. (A felsorolt személyek szakszervezeti tagok, munkatársak - a szerk.) Ugyanakkor a tagnyilvántartásban történt fiktív átléptetések miatt információs rendszer felhasználásával elkövetett csalás és információs rendszer vagy adat megsértése bűncselekmények gyanúja miatt tett feljelentést az alelnök.
2023. január 24-én az ügyészség eljárási okokra hivatkozva a nyomozást megszüntette. Bárány panaszt nyújtott be, amelyet feljelentésként értékelve második körben a BRFK elrendelte a nyomozást. Hatott az a hangfelvétel, amelyen Cs. Péter elmondta R. Gyulának, hogy ő B. Ildikó utasítására vezette át a számítógépes rendszerben a tagokat a másik tagcsoporthoz. A BRFK úgy értékelte, a tagok tudtuk és beleegyezésük nélkül kerültek át más alapszervezethez, tagcsoporthoz, ezért elrendelte a nyomozást.
Halasi Zoltán a Narancs.hu-nak 2020 nyarán tagadta a közokirat-hamisítás gyanújával elrendelt nyomozást, azt állítva, nincs ilyen. Ekkor már egy éve nem jegyezeték be hiteles jegyzőkönyvek híján szakszervezeti vezetőnek a VDSZSZ-SZ élére, az csak később történt meg. Halasi Zoltánt kérdeztük akkor az átléptetésekről, de egyik kérdésünkre sem válaszolt; úgy fogalmazott, a tisztújítás vesztesei próbáltak ügyet csinálni, de nekik nem szabad hinni. | Tisztújítást befolyásoló informatikai csalás bűntette miatt nyomoz a rendőrség a vasutas szakszervezetnél | A gyanú szerint a Vasutas Dolgozók Szabad Szakszervezete Szolidaritás számítógépes nyilvántartásban vezetői utasításra léptettek át tagokat egyik alapszervezetből a másikba. Az érintettek erről mit sem tudtak, viszont a küldöttgyűlésen a szavazati arányok megváltoztatásával az átléptetések befolyásolták az új vezetőség megválasztását. | null | 1 | https://magyarnarancs.hu/belpol/tisztujitast-befolyasolo-informatikai-csalas-buntette-miatt-nyomoz-a-rendorseg-a-vasutas-szakszervezetnel-262062# | 2023-09-26 00:00:00 | true | null | null | Magyar Narancs |
Lakossági fórumra való meghívóból derült ki, hogy vitorláskikötőt építene Balatonakaliban a volt Holiday Kemping új tulajdonosa. A partmenti településen korábban kiirtották a nádas nagy részét, amire végül 1 millió forintos büntetést róttak ki, és kötelezték a károkozót a visszatelepítésre: ez azóta sem történt meg.
Most az alábbi felhívás jelent meg Akali honlapján: „A korábbi Holiday Kemping területének új tulajdonosi köre, vitorláskikötő létesítésének vázlatos elvi terveivel kereste meg önkormányzatunkat. Az ötlet szerint, a Mandula Csárdától a Balatonig levezető (Csárdás utca) déli végén valósulhatna meg egy vitorláskikötő. Az önkormányzat képviselőtestülete alkalmasnak találta az ötletet és az elvi vázrajzokat is arra, hogy azt a beruházó által felkért tervező, bemutathassa a lakosság számára.”
Koncz Imre polgámester felhívására szeptember 26-án 17 órakor tartják meg a fórumot. A polgármester a HírBalatonnak elmondta: a vitorláskikötő tervei úgy készültek, hogy az ott lévő nádast – ha lesz újra – áthidalják, ő személy szerint akkor tudja majd támogatni az új kikötő megépítését, ha annak mólóját megnyitják a közösség, köztük a horgászok előtt is, és helyet kaphatnak benne a helyi vitorlástulajdonosok hajói is.
Ha a lakosság mégsem támogatná a kikötő létesítését, az nem jelenti azt, hogy nem épülhet meg: a partszakasz ugyanis már magánkézbe került, a község nem kapott állami segítséget a korábbi kemping területének megvásárlására. A településnek egykor három kempingje volt, az egyik, a Levendula helyén például apartmanokat építettek.
A mostani hír előzményeiről és úgy általában a Balaton tönkretételéről ebben a cikkünkben írtunk bővebben: | Korábban kiirtották a nádast, most kikötőt terveznek Balatonakaliba | Az irtásról korábban kimondták, hogy jogellenesen történt meg, mégsem állították vissza a növényzet eredeti állapotát. | null | 1 | https://magyarnarancs.hu/kismagyarorszag/korabban-kiirtottak-a-nadast-most-kikotot-terveznek-balatonakaliba-262068# | 2023-09-26 00:00:00 | true | null | null | Magyar Narancs |
A lap információi szerint az üdülőt szeptember 4-én zárták be minden magyarázat nélkül. A hónap közepén pedig már javában zajlott az épület kiürítése. A központ tulajdonosa a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt., csak az épület vagyonkezelését gyakorolja a minisztérium, az MNV Zrt. azonban nem adott az értékesítésről bővebb tájékoztatást. Az ingatlan tulajdoni lapja szerint a tulajdonos továbbra is a magyar állam, és a széljegyen sem szerepel az eladásra utaló adat, így valószínű, hogy még csak előkészítés alatt állhat a tranzakció.
Még júniusban mi is írtunk arról, hogy a Válasz Online információi szerint a Nagy Márton vezette Gazdaságfejlesztési Minisztérium 74 darab értékes állami ingatlan, döntően tóparti üdülők eladására készül. A listában gyermeküdülők, egyetemi és rendőrségi üdülők és sporttelepek is vannak.
A munkaanyagnak minősülő előterjesztésben 74 ingatlan szerepel. A listán több nagy értékű, balatoni és a velencei-tavi, vízparti vagy partközeli állami üdülő található. Ezeket egészen eddig nem privatizálták. A Válasz Online szerint a hasonló jellegű vállalati üdülők mára nagyrészt eltűntek, de ezekben az ingatlanokban az állam saját alkalmazottainak továbbra is kedvezményes üdülési lehetőséget biztosít, szép helyen, viszonylag olcsón. | Eladja az állam a mátraházi honvédüdülőt | Eladja az állam a mátraházi honvédüdülőt, azaz a 4. számú Kiképzési, Oktatási, és Regeneráló Központot – erősítette meg az információt a Honvédelmi Minisztérium a Gyöngyös Ma című lapnak. Az üdülő eladása egy nagyobb kormányzati intézkedéscsomag része, a kormány a működéshez közvetlenül nem szükséges ingatlanok kiárusításából szeretné stabilizálni az államháztartást. A minisztérium a lapnak küldött válaszában úgy fogalmazott: „az állami üdülők eladásáról szóló központi intézkedéscsomag szükség szerint érintette a honvédelmi tárca vagyonkezelésében lévő egyes ingatlanokat – köztük a mátraházai rekreációs intézményt”. | null | 1 | https://telex.hu/belfold/2023/09/27/matrahazai-honved-udulo-eladas-allam-miniszterium-ingatlan | 2023-09-27 11:09:00 | true | null | null | Telex |
Nyilvánosságra hozta Pikó András azt a 96 millió forintos tanácsadói szerződést, amely a józsefvárosi polgármester szerint még elődje, Kocsis Máté idején született. A fideszes politikus tagadta a szerződésnek a létét is.
Pikó szerdai posztjában írt arról, hogyan jutott a káptalanfüredi gyerektábor hat pavilonjára szánt 378 millió forintból 96 millió Kocsis Mátéhoz köthető körhöz.
A bejegyzés szerint az akkor még fideszes vezetésű józsefvárosi önkormányzat 378 millió forint állami támogatást adott a Kálomista Gábor vezette Veszprém Handball Team Zrt.-nek a gyerektábor pavilonjainak létrehozására. Eközben a Veszprém Handball Team Zrt. 96 millió forintos tanácsadói szerződést kötött a Park Consulting Kft.-vel.
Ennek a cégnek a képviselője Bíró Szabolcs, aki a megbízási szerződésben kapcsolattartóként van megjelölve. Bíró a Magyar Kézilabda Szövetség beszerzési cégét is vezette, akkor, amikor Kocsis Máté a szövetség elnöke volt. Erről a pozíciójáról a Fidesz parlamenti frakciójának vezetője idén áprilisban távozott.
A beosztásánál fogva Kocsis bizalmasának mondott Bíró volt egyébként a 2022-es kézilabda-Eb rendezéséért felelős cég első embere is.
„Átfolyik a közpénz az önkormányzaton, majd a Veszprém Handball Team Zrt.-n, és végül megérkezik a Fidesz frakcióvezetőjének bizalmasához” – összegezte a helyzetet Pikó.
„Hogy hat lakópavilon építése milyen tanácsadói és projektmenedzseri teendőket indokolt 96 milliós értékben, azt mindenkinek a saját fantáziájára bízom” – írta a polgármester, jelezve, hogy ellenzéki politikusként ennek a korrupt világnak a felszámolásába fogott az általa vezetett önkormányzat 2019-ben, amikor legyőzte a távozó Kocsis Máté által kijelölt fideszes utódot, Sára Botondot.
A józsefvárosi önkormányzat feljelentést tett a szerződés miatt, ennek nyomán a NAV házkutatást is tartott. „A munkájukat végezték, költségvetési csalás és okirat-hamisítás gyanúja miatt tett feljelentésünk nyomán ugyanis elindult a büntetőeljárás, az ennek lefolytatásához szükséges dokumentumokért és iratokért jöttek” – írta a múlt héten Pikó, akkor még nem publikálva a szerződést. Ekkor jelent meg egy cikk a Magyar Nemzetben Kocsis Mátéval, aki azt állította, nincsen olyan tanácsadói szerződés, amilyenről Pikó beszél. Erre cáfolt rá most a józsefvárosi polgármester.
A Fidesz-frakció: Nem volt kapcsolat
A cikk megjelenése után a Fidesz-frakció sajtóosztálya reagált, közölve, hogy „a józsefvárosi önkormányzat sosem állt szerződéses kapcsolatban a Park Consulting Kft.-vel.”
Igaz, ezt Pikó sem állította, hiszen az általa tett bejegyzés sem az önkormányzat és a Park Consulting közötti szerződésről beszél, hanem arról, hogy a Park Consulting és a Veszprém Handball Team Zrt. között van ilyen szerződés. Ezt mutatja a publikált szerződés is.
A Fidesz-frakció sajtóosztályának közleményének második mondata már valóban a Veszprém Handball Team Zrt. és a Park Consulting Kft. közötti kapcsolatról beszél. Eszerint: „A Veszprémi Handball Zrt. és a Park Consulting Kft. között egyszer történt 12 millió forintos kifizetés, ezt a polgármester is pontosan tudja, így amit állít, nem felel meg a valóságnak.”
A közleményből nem derül ki, hogy ennek az állításnak a fényében hogyan kell értelmezni a Pikó által publikált szerződést.
Józsefváros: A NAV nyomozása indokolt
„Miután Kocsis Máté letagadta a Veszprém Handball Team Zrt. és a Park Consulting közötti tanácsadói szerződés létét, ezt dokumentumokkal cáfolta Pikó András. Ezt követően a Fidesz olyan állításokat tesz, amelyek teljesen irrelevánsak a költségvetési csalás gyanúja kapcsán” – közölte írásos válaszában a Józsefvárosi Önkormányzat sajtófőnöke.
„Soha nem állította Pikó András, hogy a Józsefvárosi Önkormányzat és a Park Consulting között szerződéses viszony állt volna fent. Azt pedig, hogy két magáncég – a Veszprém Handball Team és a Park Consulting – között milyen elszámolások és kifizetések zajlottak, végképp nem ismeri az Önkormányzat, furcsa, hogy a kormányzó párt igen.
Tény, hogy a 379 millió forint támogatás elszámolására benyújtott számlák kapcsán olyan gyanú merült fel, amely indokolttá tette a feljelentést, és a NAV nyomozóinak megjelenését. Tény, hogy a szerződő felek mind valamilyen bizalmi viszonyban állnak vagy a kormányzó párttal, vagy Kocsis Mátéval, vagy mindkettővel” – írta Békési Zsuzsanna.
Hogy kerül Józsefváros Káptalanfüredre?
Korábbi cikkünkben megírtuk, hogy Káptalanfüreden még Kocsis Máté polgármestersége idején indult meg az üdülő fejlesztése az akkor Simicska Lajos tulajdonában álló veszprémi kézilabdaklubbal közösen. A 3,5 hektáros erdő nagy részét kiirtották, hogy a helyére kézilabdacsarnokot, konferencia-központot építsenek, de a tábort a gyerekek is használhatták volna a nyári időszakban.
A G-nap után viszont megszakadt Orbán Viktor miniszterelnök és Simicska kapcsolata, az önkormányzatnak vissza kellett fizetnie az igényelt taopénz egy részét. Többször módosítani kellett a projekt tartalmát és átadási határidejét is. A kerület új vezetése 2019 októberében egy félkész beruházást vett át, és Pikó szerint a folyamatos késedelem miatt teljesíthetetlen volt a 2020 év végi határidő. | Nyilvánosságra hozta Pikó András azt a 96 milliós tanácsadói szerződést, amelynek a létét is tagadta Kocsis Máté | Nyilvánosságra hozta Pikó András azt a 96 millió forintos tanácsadói szerződést, amely a józsefvárosi polgármester szerint még elődje, Kocsis Máté idején született. A fideszes politikus tagadta a szerződésnek a létét is. | null | 1 | https://telex.hu/belfold/2023/09/27/piko-andras-nyilvanossagra-hozta-96-millios-tanacsadoi-szerzodest-kocsis-mate-tagadta-letet | 2023-09-27 11:12:00 | true | null | null | Telex |
Orbán Viktor;Központi Nyomozó Főügyészség;PISA;honvédségi repülő;
2023-09-20 18:57:00
Nincs itt semmi látnivaló: nem merülhet fel bűncselekmény gyanúja a miniszterelnök pisai útjával kapcsolatban
Tessék továbbmenni.
A miniszterelnök pisai repülőútja kapcsán indult ügyben a Budai Központi Kerületi Bíróság nyomozási bírója egyetértett a Budapesti Regionális Nyomozó Ügyészség eljárást bűncselekmény hiányában megszüntető határozatával - közölte egy, lapunkhoz szerda délután eljuttatott tájékoztatásban a Központi Nyomozó Főügyészség.
Ebben emlékeztetnek, hogy Hadházy Ákos hivatali visszaélés bűntette és hűtlen kezelés bűntette miatt tett feljelentését, amiért tavaly márciusban Orbán Viktor Kairóból hazafelé tartva egy laza ezer kilométeres kitérővel elugrott Pisába a honvédségi géppel.
A hivatali visszaélés bűncselekményének kérdését viszonylag gyorsan lezárták, azonban a hűtlen kezelés tekintetében szükségesnek tartották annak tisztázását, hogy a biztonsági előírások miként viszonyulnak a költséghatékonyság igényéhez, milyen jogszabályi előírások alapján előzik meg őket.
A Budapesti Regionális Nyomozó Ügyészség a nyomozás lefolytatását követően hozott határozatával az eljárást bűncselekmény hiányában megszüntette.
A megszüntető határozattal szemben Hadházy Ákos előterjesztett egy ismételt felülbírálati indítványt, amelyet a Budai Központi Kerületi Bíróság szeptember 18-án elutasított. A bíróság a határozat indoklásában kifejtette: a nyomozó ügyészség az eljárásjogi törvény rendelkezéseinek megfelelően, a korábbi nyomozási bírói határozat indokolásában meghatározottak alapulvételével folytatta le a nyomozást.
Az ügyészség az eljárás lezárása szempontjából jelentőséggel bíró nyomozati cselekményeket elvégezte, a megszüntető határozatban a szükséges jogszabályokat megjelölte. A bíróság a határozatában egyértelműen osztotta azt az ügyészségi álláspontot is, amely szerint
Összességében a nyomozási bíró a határozatában megállapította: a Budapesti Regionális Nyomozó Ügyészség eljárást megszüntető határozata megalapozott, törvényes volt - összegeztek, egyúttal megjegyezve, hogy a kiegészítő pótmagánvádas eljárás hatálybalépése óta, az elmúlt közel kilenc hónapban a Budai Központi Kerületi Bíróság egyetlen ügyben sem állapította meg, hogy helye lenne vádemelésnek. | Nincs itt semmi látnivaló: nem merülhet fel bűncselekmény gyanúja a miniszterelnök pisai útjával kapcsolatban | A miniszterelnök pisai repülőútja kapcsán indult ügyben a Budai Központi Kerületi Bíróság nyomozási bírója egyetértett a Budapesti Regionális Nyomozó Ügyészség eljárást bűncselekmény hiányában megszüntető határozatával - közölte egy, lapunkhoz szerda délután eljuttatott tájékoztatásban a Központi Nyomozó Főügyészség. | null | 1 | https://nepszava.hu/3209462_orban-viktor-pisa-honvedseg-ugyeszseg-nyomozas | 2023-09-20 13:32:00 | true | null | null | Népszava |
Megjelent a Magyar Közlönyben az Orbán Viktor miniszterelnöl által jegyzett határozat, amely
a Budapest–Belgrád vasútvonal Ferencváros–Soroksár szakaszának megvalósításához biztosít forrást a MÁV Zrt. feladataira.
A döntés lényege szerint a kormány azért, hogy a Budapest–Belgrád vasútvonal Ferencváros–Soroksár szakasza határidőre megvalósuljon a MÁV Zrt. a hatáskörébe utalt szakmai feladatokra a központi költségvetésből 648 millió forintot kap.
Az összeget ütemezve kell biztosítania Varga Mihály pénzügyminiszternek, valamint Lázár János építési és közlekedési miniszternek, az alábbiak szerint:
az idei büdzséből 111 800 000 forint,
a jövő éviből 243 800 000 forint,
a 2025-ösből 292 400 000 forint
jut a beruházásra. | Tovább drágul a Budapest-Belgrád vasútvonal | Az Orbán Viktor által aláírt határozat szerint több mint 1,5 millárd forint plusz forrást kell biztosítania Varga pénzügyminiszternek. | null | 1 | https://24.hu/fn/gazdasag/2023/09/26/tovabb-dragul-a-budapest-belgrad-vasutvonal/ | 2023-09-26 00:00:00 | true | null | null | 24.hu |
Karácsony Gergely saját hatáskörben eljárva hagyta jóvá, hogy a fővárosi önkormányzat, illetve cégei, a BDK Kft., illetve a BKK Zrt. a Garancsi István milliárdos tulajdonában álló ESMA Reklám Zrt.-vel, valamint a Tasnádi László érdekeltségébe tartozó SYS IT Networkkel szerződjenek a következő évekre – derül ki az önkormányzat határozatából, amelyet a főpolgármester még a nyáron hozott meg.
Vagyis a Fővárosi Közgyűlés nélkül döntött Karácsony arról, hogy az önkormányzat érdekeltsége szerződhet két olyan üzletember cégével, akik a kormányközeli gazdasági holdudvarhoz tartoznak:
a kaszinótulajdonos Garancsi Orbán Viktor jó ismerőse (aki focimeccsre repteti néha a kormányfőt),
míg Tasnádi Pintér Sándor belügyminiszter korábbi államtitkára, bizalmasa.
Mi ennek az első hallásra meglepő hírnek a háttere, és hogy magyarázzák mindezt Karácsonyék? Tényleg „befeküdtek” a NER-nek? Szerintük nem, sőt.
Így jutottunk el eddig
Az üzlet, amelynek megkötését Karácsony jóváhagyta, még májusban került elő a közgyűlésben. Csakhogy akkor a minősített többség – amire szükség lett volna a szerződéskötés jóváhagyásához – nem lett meg, miután a Demokratikus Koalíció képviselői, illetve Baranyi Krisztina ferencvárosi polgármester ellenálltak, és nemmel szavaztak, mondván: hiába volt az ESMA az egyetlen pályázó a plakáthelyekre, ne szerződjön a főváros a NER-hez köthető vállalkozó cégével. Baranyi odáig ment,
hogyha Karácsonyék átengedik Garancsiéknak az oszlopokat, azzal befekszenek a NER-nek.
Az új szerződésre azért volt szükség, mert a főváros, a BDK Kft., valamint a BKK Zrt. üzemeltetésében lévő közvilágítási oszlopokról kötött 2018-as megállapodás 2023. május 31-én lejárt. Ezért a főváros új tendert írt ki, melyre csak a Garancsi-cég jelentkezett, és adott érvényes ajánlatot. A történetnek különös súlyt ad, hogy
több tízezer oszlopról van szó.
Az összesen 44 139 darab közvilágítási oszlop túlnyomó többsége a BDK Kft. tulajdonában van, 126-nak a tulajdonosa a BKK Zrt., 5711-é pedig a főváros. Ezekre az oszlopokra kerülhetnek fel az elefántfülnek nevezett, lengőkaros szerkezetek, azokra pedig a Garancsi-cég plakátjai.
Májusban tehát nem született közgyűlési döntés arról, hogy új szerződést kössenek az ESMA-val, igaz, nem is nyilvánították érvénytelennek a pályázatot. A patthelyzet nem tartott sokáig, a háborús veszélyhelyzetre hivatkozva ugyanis május 31-én kormányrendelet született arról, hogy Garancsiék korábbi, lejárt szerződése és a főváros hozzájárulása a lámpaoszlopok használatához a veszélyhelyzet ideje alatt érvényben marad.
Ezek voltak Karácsony Gergely indokai
A régi és az új (2028-ig szóló) ESMA-üzlet között van két jelentékeny különbség.
Egyrészt a plakáthelyek darabját mintegy 130 forinttal drágábban adta a főváros, mint korábban,
másrészt Garancsiék eztán nem helyezhetnek ki politikai hirdetéseket az elefántfülekre.
Kiss Ambrus főpolgármester-helyettes is ezeket hangsúlyozta, amikor a 24.hu-nak elmagyarázta, hogy Karácsony miért vonta saját hatáskörbe a döntést, és miért nem a közgyűlésre bízta azt. A kormányrendelet kihirdetése után ugyanis „kérdés volt, hogy mi a jó megoldás. Húzni a döntést, újra a közgyűlés elé vinni az ügyet szeptemberben, abban bízva, hogy meglesz a minősített többség, vagy teljesen szabályosan, főpolgármesteri hatáskörben meghozni a döntést a sürgősségi szempontra tekintettel még nyáron?
Az szmsz felhatalmazza a főpolgármestert, hogy ilyen ügyben döntést hozzon, volt erre példa korábban is több alkalommal.
Kiss emellett arról is beszélt, hogy a döntés az eddiginél előnyösebb helyzetet teremt az önkormányzat számára – két ok miatt is. Egyrészt 250 forintról 381-re emelik a plakáthelyek napidíját, illetve ezentúl a plakátokon nem lehetnek politikai hirdetések. Hogy ennek milyen jelentősége van, jól mutatja ez a 2019-es eset.
Kiss szerint tehát „onnan kell ezt az ügyet megítélni, hogy ez a szerződés a főváros szempontjából jobb helyzetet teremt, több pénzhez jut az önkormányzat, és politikai hirdetés sem lesz a plakátokon”.
Arra a kérdésre, hogy volt-e valamilyen határidő vagy más szempont, amely a szeptemberi közgyűlés előtt szükségessé tette a szerződéskötést, Kiss Ambrus azt mondta: „Minden hónap veszteség lett volna a fővárosnak, hiszen amíg nem kötjük meg a szerződést, addig a régi, alacsonyabb darabáron történik az elszámolás. Azaz kár érte volna a fővárost, ezt akartuk elkerülni.”
Végül azt kérdeztük a főpolgármester-helyettestől, nem visszás-e, hogy a NER emblematikus szereplőjével kerül üzleti viszonyban az ellenzéki többségű fővárosi önkormányzat Karácsony Gergely személyes döntése nyomán? (Hiszen az előző, ötéves szerződés még Karácsony megválasztása előtt köttetett, vagyis azt megörökölték a Tarlós István-féle városvezetéstől.) Kiss erre azt mondta:
Lehetne azt mondani, hogy milyen nagy ellenállók vagyunk, nem szerződünk, csak hát korábban is ezzel a céggel voltunk szerződésben. Ezeken a feltételeken most javítottunk, a főváros szempontjából ez a döntő.
Baranyi Krisztina: Csalódott vagyok
Baranyi Krisztina másképp látja az ügyet. Ferencváros ellenzéki polgármestere a 24.hu-nak kifejtette: még akkor sem örül a döntésnek, ha az szmsz szerint szabályosan lett meghozva. „Csalódott vagyok, mert a májusi szavazás arra adott okot, hogy új előterjesztés szülessen az ügyben, lehetett volna új szavazást tartani, voltak akkor ugyanis hiányzók, de volt olyan is, aki bár jelen volt, de nem szavazott. Magyarul: tisztába lehetett volna tenni ezt az ügyet, hogy meglegyen a szükséges minősített többség, és ha ilyen döntés születik, akkor bár nem értettem volna egyet vele, de el tudtam volna fogadni. Ám erről a nyári főpolgármesteri határozatról még egy e-mailt sem írtak, pedig ez indokolt lett volna.
Azt is gondolom, hogy az emlegetett gazdasági indok nem megalapozott.
Baranyi arra utalt, hogy a 131 forintos emelés havonta elenyésző többletbevételt hoz a fővárosnak, ami a budapesti költségvetés méretét nézve nem lehet perdöntő.
Az ügyben kerestük a korábban ellenkező DK-t is, ők azonban nem válaszoltak a 24.hu-nak. Egyik fővárosi képviselőjük ugyanakkor azt mondta, ők sem tudtak a főpolgármester nyári határozatáról.
A határozat a Tasnádi László érdekeltségében álló SYS IT Network vezette konzorciummal is jóváhagyta a szerződéskötést. A volt III/II-es tiszt és belügyi államtitkár cége a közvilágítási oszlopokra rak a „közlekedéssel összefüggő adatokat keletkeztető” berendezéseket, vagyis forgalomszámlálókat.
Az ESMA története egyébként nem akármilyen fordulatokban bővelkedik. 2012-ben az Orbán-kormány betiltotta az oszlopreklámokat arra hivatkozva, hogy azok elvonják a gépkocsivezetők figyelmét, ezért balesetveszélyesek. Hamar kiderült: ez csak ürügy volt, a valódi ok sokkal inkább az lehetett, hogy az akkoriban spanyol-magyar tulajdonban lévő plakátcég zavarta a reklámpiacon szintén érdekelt, Orbán Viktorral akkor még közeli kapcsolatot ápoló Simicska Lajos üzleti érdekeit. Az ESMA így aztán a 2012-es tiltás miatt gyakorlatilag csődbe ment. Ám hamar jött a fordulat: 2015 áprilisában (tehát már az Orbán-Simicska összeveszés után) a céget megvásárolta Garancsi István, aki egyebek mellett a Videoton futballklub tulajdonosa. Erre nem sokkal később újabb törvénymódosítás következett, mely ismét zöld utat adott az oszlopreklámoknak, amelyek tehát már nem voltak balesetveszélyesek a kormány szerint. Lázár János a Kormányinfón odáig ment, hogy a kabinet hülyeséget csinált, amikor betiltotta a villanyoszlopokon elhelyezett hirdetéseket, és azt állította, véletlen, hogy röviddel a szabályozás felülvizsgálata előtt vásárolta ki az oszlopreklámokat értékesítő ESMA korábbi, baloldalinak tartott gazdáját, Bleuer Istvánt a cégből Garancsi. | Karácsony a közgyűlést kikerülve köt üzletet a NER-milliárdos plakátcégével | Májusban politikai szövetségei sem mind támogatták abban Karácsony Gergelyt, hogy a főváros Garancsi István cégével szerződjön mintegy 44 ezer fővárosi plakáthely ügyében. Ezért – mint megtudtuk – a főpolgármester a nyáron saját hatáskörben hozott döntést erről. Baranyi Krisztina ferencvárosi polgármester csalódott, Kiss Ambrus főpolgármester-helyettes szerint viszont a főváros két okból is jól jár. | null | 1 | https://24.hu/belfold/2023/09/28/karacsony-gergely-fovaros-plakat-garancsi-istvan-esma-ellenzek/ | 2023-09-28 00:00:00 | true | null | null | 24.hu |
Miután megírtuk, hogy a külügyminisztérium 288 millió forint vissza nem térítendő támogatása az elmúlt évek egyik legnagyobb számlagyárában landolt, megtudtuk, nem ez lehetett az egyetlen állami támogatás, amit az azóta lekapcsolt bűnözői csoport bezsebelt.
A számlagyár szóban forgó tagja, a Top Hygiene Kft. nem sokkal azután került végrehajtás, majd felszámolás alá, hogy a külügy átutalt számára több mint negyedmilliárd forintot. Ugyanakkor az Európai Unióban engedélyezett állami támogatások nyilvántartásában az látszik, hogy – a Külgazdasági és Külügyminisztérium támogatásán kívül – a magyar állam több mint 80 százalékos tulajdonában álló Garantiqa Hitelgarancia Zrt. 135 millió forintos állami kezességvállalást nyújtott a társaságnak.
A döntésre 2021 áprilisában, alig több mint három hónappal azelőtt került sor, hogy a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) végrehajtást rendelt el a cégnél, méghozzá 90 millió forintot meghaladó adótartozás miatt.
Az említett támogatási formát a koronavírus-járvány kedvezőtlen hatásai ellentételezésére hozta létre a Garantiqa Hitelgarancia Zrt. és a szintén állami Magyar Fejlesztési Bank. Az előbbi társaság honlapján az olvasható, hogy a készfizető kezességvállalás lehetővé teszi, hogy „olyan életképes kis- és középvállalkozások is forráshoz jussanak, amiknek nincs elegendő felajánlható biztosítékuk, rövid működési múlttal rendelkeznek, vagy növekedési szakaszban vannak.” Vagyis – mint írják – olyan cégek, amelyek hitelezése túlzottan kockázatosnak minősülne.
Ez esetben a későbbi végrehajtási és felszámolási eljárás igazolta, valóban volt kockázata a hitelezésnek. Ám az nem derült ki, hogy a kölcsön folyósítása csakugyan megtörtént-e, ezt ugyanis nem árulja el a Garantiqa Hitelgarancia Zrt. Így azt sem lehet tudni, hogy az esetleges 135 millió forintos kezességvállalás nyomán az adófizetőknek kell-e helytállni az állam többségi tulajdonában álló társaság döntése miatt.
A hitelfelvételt és a kezességvállalást firtató közérdekű adatigénylésünkre válaszul a Garantiqa Hitelgarancia Zrt. azt írta:
Az egyes ügyfelekről a Garantiqa rendelkezésére álló tény, információ, megoldás vagy adat, amely az ügyfél személyére, adataira, vagyoni helyzetére, üzleti tevékenységére, gazdálkodására, tulajdonosi, üzleti kapcsolataira, valamint a pénzügyi intézménnyel kötött szerződéseire vonatkozik, banktitkot képez, kiadhatóságának feltételei jelen adatigénylés tekintetében nem állnak fenn.
Ugyanakkor a 24.hu birtokába jutott lehallgatási jegyzőkönyv szerint a Top Hygiene ügyvezetője egy másik személlyel zajlott beszélgetése során arra utal, hogy sikeres lehetett a kölcsönügylet, amelyhez nem kizárt, hogy a Garantiqa Hitelgarancia Zrt. biztosíthatta a kezességet, az egyeztetésre ugyanis éppen a támogatói döntés előtti napokban került sor. Igaz, nem 135, hanem 150 milliós hitelről beszélgettek, illetve arról, hogyan osztozkodnak majd annak folyósítása után. A pénz felhasználásáról szólva a lehallgatott telefonbeszélgetés egyik szereplője azt mondta:
Szerintem mindenki elkölti, vagy mindenki gazdálkodik belőle, azt viszlát!
A beszélgetés során elhangzik az is, hogy a pénzt gyorsan „ki kell lapátolni a cégből”, mert tartanak attól, hogy 85 millió forint tartozás „becsapódik”. Ez azért figyelemre méltó, mert a beszélgetés után három hónappal – mint említettük – a NAV 90 millió forintos adótartózás miatt rendelt el végrehajtást a cégnél. Ha a szóban forgó 85 millió forint az adóhivatal felé fennálló adósság volt, akkor a szereplők már a hiteligényléskor tisztában lehettek azzal, hogy a kölcsönt nem fogják visszafizetni.
Kulcsfontosságú kérdés tehát, hogy az adóhátralékról lehetett-e tudomása a Garantiqa Hitelgarancia Zrt.-nek. A társaság üzletszabályzata szerint ugyanis kizáró körülménynek számít, ha a támogatást igénylő cégnek 60 napon túl lejárt és át nem ütemezett adó-, vám-, társadalombiztosítási tartozása van. Továbbá kérdés az is, hogy 90 milliós adóhátralékot mennyi idő alatt halmozta fel a Top Hygiene Kft.
Ugyanakkor az bizonyos, hogy a Garantiqa Hitelgarancia Zrt. azt észre vehette volna, hogy az általa támogatott Top Hygiene Kft.-nél jelentős létszámleépítés történt, legalábbis papíron. Mint megírtuk, a társaság 2020 novemberében 174 embert foglalkoztatott, 2021 januárjában viszont már csak 10 fő dolgozott a cégnél. Azt pedig már a NAV közölte kérdésünkre, hogy
a gazdasági társaságok foglalkoztatotti adatai hetente frissülnek az adóhivatal nyilvános adatbázisában.
A Top Hygiene Kft.-nél lezuhant létszámot 2021 februárjában, de legkésőbb márciusában látni lehetett, a Garantiqa Hitelgarancia Zrt. támogatói döntése viszont 2021. április 23-ai.
A létszámleépítés a külügyi tárca 288 milliós támogatása esetében is problémás volt, ugyanis abban az esetben a tömeges elbocsátással a cég már a pályázat elbírálásának pillanatában megsértette a kiírás feltételeit. A pályázóknak ugyanis meg kellett tartaniuk a pályázat előtti egy év foglalkoztatotti átlag létszámát a beruházás befejezéséig.
A Szijjártó Péter vezette minisztérium támogatása esetében Hadházy Ákos független országgyűlési képviselő adatigényléséből derült ki, hogy a Top Hygiene Kft. ingatlanvásárlásra és fejlesztésre kérte a 288 millió forintot. Úgy tudjuk, erre végül nem került sor, és azt sem tudni, mi lett a pénzzel, a társaság felszámolás jelenleg zajlik.
A felszámoló mindössze egyetlen vagyontárgyat, egy Kunbaján, a magyar-szerb határon található felújítandó házat próbál meg értékesíteni, 1,8 millió forintért.
Ez már a második próbálkozás az eladásra, az első pályázatra ugyanis senki sem jelentkezett.
A Top Hygiene Kft.-nél egy 2019 óta zajló nyomozás során rendelt el bűnügyi zárat a NAV, kiderült ugyanis, hogy a társaság része volt az elmúlt évek egyik legnagyobb számlagyárának, amelyre a hatóságok 2021 nyarán csaptak le nyolcvan helyszínen. A gyanú szerint a több mint harminc cégből álló számlagyár 19 milliárd forint áfáját tüntették el takarításról és informatikai szolgáltatásról kiállított fiktív számlákkal. A nagyszabású akcióban a költségvetést ért kár megtérülésére a NAV összesen 3,2 milliárd forint értékben zárolt bankszámlákat, ingatlanokat, továbbá nagy értékű gépkocsikat, részvényeket és készpénzt is lefoglalt. A Top Hygiene Kft. volt ügyvezetőjét gyanúsítottként hallgatták ki a nyomozók, ám K. Tibor szabadlábon védekezhet. Kerestük is az ügyvezetőt, de hiába hívtuk, nem fogadta hívásunkat, illetve előfordult, hogy szláv és angol nyelven jelezte a géphang, hogy a telefonszám jelenleg nem elérhető, ami arra utalhat, hogy K. Tibor külföldön tartózkodott.
A számlagyár ügyében a hatóságok vizsgálata érintette a többi között a T-Systems Magyarország Zrt., a Vodafone-t megvásárló kormányközeli 4iG Nyrt., az Antenna Hungária Zrt. és a BKV informatikai szolgáltatójaként elhíresült Sys IT Services Kft. központját is. A letartóztatásban tartott gyanúsítottak többsége ez utóbbi cég körül mozgott. Itt kapcsolódott az ügyhöz a börtönviselt Fuzik Zsolt is, akinek nevével összeforrt a számlagyár ügye. Ő korábban az Axel Springernél, majd a BKV-nál, végül a tettek elkövetése idején a CBA-nál volt informatikai vezető.
A bűnügynek bőven akadnak politikai vetületei is. A 444.hu írta meg, hogy Pintér Sándor belügyminiszter köréig is elvezetnek a szálak, ugyanis egy nappal azelőtt, hogy a hatóságok lecsaptak a számlagyár tagjaira, Pintér bizalmasa, Tasnádi László cége lett a tulajdonosa annak a vállalkozásnak, amelyik a BKV informatikai rendszerét működteti. A nyomozók viszont inkább a baloldali szereplőkkel foglalkoztak, azokkal is főként a 2022-es országgyűlési választási kampányban. Fuzik ugyanis vádalku keretében több MSZP-s politikust is feldobott, akiket állítása szerint különféle üzletek kapcsán kent meg. Vallomása alapján gyanúsították meg az MSZP-s zuglói polgármestert, Horváth Csabát, valamint Tóth Csaba volt zuglói szocialista országgyűlési képviselőt, aki a gyanú szerint 280 millió forint kenőpénzt vett át. Mindkettőjüket a számlagyártól független – de azzal személyi és céges átfedéseket mutató – zuglói fizetős parkolási rendszerrel kapcsolatos visszaélések miatt hallgatták ki. | Újabb százmilliós állami támogatás nyomai vezetnek az elmúlt évek legnagyobb számlagyárába | A külügyminisztérium 288 millió forint vissza nem térítendő támogatása az elmúlt évek egyik legnagyobb számlagyárában landolt. | null | 1 | https://24.hu/belfold/2023/09/26/szamlagyar-tamogatas-kulugyminiszterium-garantiqa-mfb-koronavirus-kezessegvallalas-banktitok-nav-vegrehajtas-arveres/ | 2023-09-26 00:00:00 | true | null | null | 24.hu |
olvasási idő
3 perc
megjelent
2023.08.15. 05:30
Hogy miként gyötrik a kiszemelt cégeket, azt igen jól nyomon lehet követni a nagy külföldi élelmiszer-kereskedelmi láncoknál - olyanoknál, mint a Lidl, az Aldi, a Tesco, a Penny vagy a Spar, írja a német hírtelevízió oldala. | NTV: A külföldi cégek sokadszorra is tiltakoznak, mert ki akarják őket szorítani Magyarországról | Hogy miként gyötrik a kiszemelt cégeket, azt igen jól nyomon lehet követni a nagy külföldi élelmiszer-kereskedelmi láncoknál – olyanoknál, mint a Lidl, az Aldi, a Tesco, a Penny vagy a Spar, írja a német hírtelevízió oldala. | null | 1 | https://m.hvg.hu/360/20230815_NTV_kulfoldi_cegek_telekommunikacio_kiskereskedelem_elemiszer_kereskedelem_epitoanyagipar_Magyarorszag#utm_source=hvg_hvg360&utm_medium=email&utm_campaign=newsletter2023_ | 2023-08-15 07:30:00 | true | null | null | HVG360 |
olvasási idő
1 perc
megjelent
2023.09.28. 10:00 | Már duplán vezérigazgató a lélegeztetőgép-bizniszből ismert kínai cég leányainál a volt államtitkár | Tovább erősödik a Cecz Közép-európai Kft.-nek, illetve a korábbi Innovációs és Technológiai Minisztérium volt államtitkárának, Gazsó Balázsnak a kapcsolata. | null | 1 | https://m.hvg.hu/360/20230928_hvg_focusport_selyemzsinor_helyettselyemut_MMV_Magyar_Maganvasut_illes_tamas_gazso_balazs | 2023-09-28 12:00:00 | true | null | null | HVG360 |
Terebélyes cégháló jórészt névtelen tagjai ügyködtek csaknem egy évtizeden át, hogy Tiborcz István BDPST Groupjának a neve alatt novemberben megnyílhasson a luxusban is kivételes Hotel Dorothea. A sameszok, akik adták-vették Tiborcznak az ingatlanokat, maguk is vagyonosok lettek. | Titokzatos üzleti kör juttatta csúcskategóriás belvárosi luxusszállóhoz Tiborcz Istvánt | Terebélyes cégháló jórészt névtelen tagjai ügyködtek csaknem egy évtizeden át, hogy Tiborcz István BDPST Groupjának a neve alatt novemberben megnyílhasson a luxusban is kivételes Hotel Dorothea. A sameszok, akik adták-vették Tiborcznak az ingatlanokat, maguk is vagyonosok lettek. | null | 1 | https://hvg.hu/360/20230928_hvg_tiborcz_istvan_hotel_dorothea_luxusszalloda_lathatatlan_legio_komonczi_zsolt#utm_source=hvg_hvg360&utm_medium=email&utm_campaign=newsletter2023_09_28&utm_content=hvg360 | 2023-09-28 06:30:00 | true | null | null | HVG360 |
A legújabb demográfiai adatok is alátámasztják: nem várható, hogy a kormány akár a csok plusszal is eléri népesedéspolitikai céljait. A hitelkonstrukció a rászorulók támogatására is alkalmatlan, viszont a kabinet sokat spórol vele. | Helyezkednek a biztonsági szakma nagyágyúi a nagy reptérbiznisz közben | A többi közt Pintér Sándor volt cége és egy Mészáros Lőrinchez közeli tőkealap is benne van az üzletben. | null | 1 | https://m.hvg.hu/360/20230924_hvg_assec_biztonsagi_szolgalat_milliardos_orzovedok | 2023-09-24 14:45:00 | true | null | null | HVG360 |
Reagált az RTL megkeresésére a Honvédelmi Minisztérium kedden Hadházy Ákos Facebook-posztjára, amiben a független országgyűlési képviselő megírta, hogy a Magyar Honvédség Egészségügyi Központja lélegeztetőgépek beszerzésére írt ki közbeszerzést, miközben 16 ezer, a koronavírus idején vásárolt lélegeztetőgép porosodik a raktárakban a koronavírus-járvány óta.
A magyar katonaegészségügy a NATO-szabványnak megfelelő eszközöket tervez beszerezni, amelyek markánsan különböznek a civil ellátási rendszerben használt eszközöktől, és amelyek jellegüknél fogva hatékonyan képesek támogatni a műveletekben történő sérültellátást
– írta a HM sajtóosztálya a csatorna Híradójának. „Nagy hangsúlyt fektetünk az eszközök mobilitására, az autonóm működés fontosságára, a tábori körülmények közötti alkalmazhatóságra, szállíthatóságára, valamint erősítjük a légi egészségügyi kiürítés szigorúan szabályozott orvostechnikai hátterét is” – írták.
A Honvédelmi Minisztérium szerint „az egészségügyi ellátóképesség további fejlesztése érdekében a speciális kritériumoknak megfelelő lélegeztetőgépek beszerzése szorosan kapcsolódik a Magyar Honvédség modernizációjára és fejlesztésére vonatkozó kormányzati célkitűzésekhez. A Magyar Honvédség ezen eszközök segítségével a NATO számára felajánlott képességeit erősíti”.
A közbeszerzésnek szokatlanul rövid határidőt szabott a minisztérium, mindössze 12 napig várják rá az ajánlatokat.
A koronavírus első hullámában beszerzett lélegeztetőgépekkel kapcsolatban a hvg360 részletesen feltárta, hogy milyen kapcsolati hálón milyen cégekhez került rengeteg pénz azért, hogy amúgy nem, vagy alig használható gépeket hozzanak Magyarországra:
Arról, hogy mi várhat Szalay-Bobrovniczki Kristóf honvédelmi miniszterre, itt írtunk bővebben: | A HM magyarázata: miért vesznek lélegeztetőgépeket úgy, hogy a raktárban 16 ezer áll | A koronavírus alatt beszerzett gépek nem felelnek meg a NATO-sztenderdeknek, így most azt a gépparkot kell fejleszteni, amit az ország fel tud ajánlani szövetségesei haderejének is. | null | 1 | https://hvg.hu/itthon/20230927_hm_lelegeztetogep_beszerzes | 2023-09-27 05:41:00 | true | null | null | HVG |
Több mint 5,4 milliárd forint többletforrást kap a Budapest-Belgrád vasútvonal projekt, derül ki a csütörtök este megjelent Magyar Közlönyből.
Orbán Viktor rendelete szerint a "Szeged-Rendező–Röszke–országhatár vasútvonal rekonstrukció projekt" eddig 45 milliárd forintos költségvetését szükséges tovább dagasztani, mégpedig azért, mert a Budapest-Belgrád fejlesztés során le kell zárni a Soroksár-Kelebia vonalat, viszont a vágányzár ideje alatt is szükséges biztosítani az alapból ott bonyolított Magyarország-Szerbia tehervonat-forgalmat. Ennek zavartalan biztosítását oldják tehát meg a 14 kilométer hosszú Szeged–Röszke szakasz további, plusz 5,4 milliárdos bővítésével. A vasúti pályát itt egyébként Mészáros Lőrinc V-Híd nevű cége építette.
A teljes Budapest–Belgrád projekt ára alapból is csillagászati, de valahogy mindig bír tovább nőni. Legutóbb márciusban toltak bele még 20 milliárd forintot, a teljes büdzsé már bőven 700 milliárd fölött jár.
(Nyitóképünk illusztráció.) | Közel 5,5 milliárd forinttal drágult tovább a Budapest–Belgrád vasútvonal | A Szeged és Röszke közötti 14 kilométeres szakaszt kell tovább bővíteni, pedig a projekt ezen része alapból is 45 milliárd forintba kerül. | null | 1 | https://hvg.hu/gazdasag/20230922_BudapestBelgrad_vasutvonal_Szeged_Roszke_dragulas_5_milliard | 2023-09-22 07:45:00 | true | null | null | HVG |
A hvg.hu is beszámolt róla péntek reggel, hogy cége felszámolását kezdeményezte az Aktuális Média, amely Filep Dávid Megafon-influencer vállalkozása, pedig korábban 700 milliós támogatást kapott. A Demokratikus Koalíció reagált, közleményében azt írja, pénzmosás gyanújával tesz feljelentést az ügyben.
A kopasz oszt nevű, kormánypropagandát toló Facebook-oldalt gazdája a hivatalos dokumentum szerint végelszámolást kezdeményezett néhány hete, a cég jogutód nélkül szűnik meg.
Az Aktuális Média 2022-ben 634 millió, 2021-ben 75 millió forint támogatáshoz jutott, miközben a cég saját árbevétele mind a két évben nulla forint volt. Filep cége óriási összeget hirdetett el a Facebookon és a YouTube-on, előbbin 297 millió forintot, utóbbin 160 milliót költött.
Az összesen 700 millió forintnyi, ismeretlen forrásból érkező támogatás ügyében a DK az Állami Számvevőszékhez fordult tiltott pártfinanszírozás és pénzmosás gyanújával. Az ÁSZ azonban egy felszámolt cégről már nem tud adatokat kérni. így a párt a nyomozóhatósághoz vitte az ügyet. | A DK feljelentést tesz pénzmosás gyanújával a Megafon-influencer cége miatt | Kíváncsian várják, hogy a fideszes propagandistákra is érvényesek-e a hatályos magyar törvények. | null | 1 | https://hvg.hu/itthon/20230811_A_DK_feljelentest_tesz_a_Megafon_influencer_cegenek_ugyeben_penzmosas_gyanuja_maitt | 2023-08-11 17:31:00 | true | null | null | HVG |
A kormánypárt jelöltjének győzelme esélyes a holnapi tajvani elnökválasztáson, ami így megerősítheti Tajpej távolságtartását Pekingtől. A Kínához való viszonyt eltérően ítéli meg a három vetélytárs, de azzal egyik sem kampányol, hogy Tajvan legyen Kína része. | A gourmet-kat is kiszolgálni készül a magyar McDonald's-tulaj | Scheer Sándor a kormányzati megbízásokból hízó építőipari cég, a Market egyik tulajdonosa is, és egyre több beruházása van a turizmusban. | null | 1 | https://hvg.hu/360/20230812_hvg_adams_gourmet_amekiutaninyenceknek | 2023-08-12 10:45:00 | true | null | null | HVG360 |
A határon túli magyarok meccsnézésére készülhetett, de az online szavazásukra is jó lehet a kormány új terve
Az M4 Sporton a zavartalan online meccsnézést és a kormánypropaganda célzottabb “terítését” biztosan segíti a határon túli magyarok körében “a demokratikus közéletben való részvételt” célzó, közpénzből épülő információs portál. De az, hogy a kormány digitális közszolgáltatást biztosítana a határon túl, alkalmas lehet a levélszavazás helyett akár az online voksolás későbbi bevezetésére is.
Nemzetpolitikai krízist hárítana el, emellett többmilliós közösséget, és nem utolsó sorban egy félmilliós, politikailag is aktív réteget szólítana meg és vonna be “a demokratikus közéletbe” a kormány. Méghozzá tervei szerint egy új, kifejezetten a határon túli magyaroknak szánt információs portállal. Ez közpénzből működne, és bár nem tudni, szándék van-e rá, elvben arra is alkalmassá tehető, hogy a határon túli magyarok voksolását még könnyebbé tegyék, levélszavazás helyett akár online megoldással.
Bár státusztörvény néven van külön a határon túli magyarokról szóló jogszabály, nem ebbe, hanem meglepő módon a hungarikumokról szólóba illesztene be a kormány egy, a határon túli magyaroknak szánt újítást. Ez nem más, mint egy külön nekik szánt új honlap – elsőre talán meglepőnek tűnő “közszolgáltatásokkal”. A kormány honlapjára felkerült tervezetben nincs szó arról, milyen társadalmi igény hívta ezt életre, netán kutatás alátámasztja-e a szükségességét, mindenesetre
az ingyenesen elérhető portált “az állam a határon túli magyarok digitális tájékozódási igényeinek kielégítése és a demokratikus közéletben való részvételének elősegítése, továbbá a magyar kultúra megőrzése, védelme, a magyar nyelv ápolása érdekében” üzemeltetné.
Mindezt "digitális közszolgáltatásként" tervezik, és a kormány külön rendeletben állapítja majd meg a részletszabályokat. A portál tartalmáról pedig a javaslat indokolása csak annyit ír: “a konstrukció lehetővé teszi, hogy a határon túl élő magyarok egy információs portálon keresztül, egyszerűsített ingyenes regisztrációt követően személyre szabott információkat kapjanak Magyarországról, valamint elérhessék a magyar állami szervek és a közmédia szolgáltatásrendszerét, felületeit”.
Kiegyensúlyozott és hiteles a magyar közmédia - állítja a magyar közmédia
Az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) médiaszabadságért felelős képviselőjét fogadta Papp Dániel, aki annak idején egy meghamisított riporttal robbant be a szakmába.
Az újítás lényege alighanem a személyre szabhatóság lesz, hiszen a határon túli magyar közösség jelenleg is számos forrásból tájékozódhat, szerezhet információt, illetve érheti el az állami szervek és a közmédia szolgáltatásait, felületeit. A kormány honlapja, az mtva.hu és a hirado.hu, továbbá az ingyenes regisztráció után látható MTI-hírek elvileg most is elérhetők a határon túli magyaroknak, és ott van információs, pályázati gyűjtőoldalként az állami Bethlen Gábor Alapkezelő (BGA) honlapja is.
De mi szükség egy új, közpénzből működő portálra, amely csak összegyűjti az amúgy is elérhető dolgokat? Főleg úgy, hogy nem világos, mi újat, többet kínál a portál, hiszen a szolgáltatásokat majd kormányrendelet pontosítja, a portál üzemeltetője pedig csak ezek elérését biztosítja “megkülönböztetés nélkül, ingyenesen, átlátható és objektív feltételek alapján”, a regisztráció feltételeit pedig szintén ő vagy “a virtuális magánhálózatot (VPN) biztosító szolgáltató“ rögzíti majd.
A regisztrációra, a személyre szabott információkra és a virtuális magánhálózatra, a VPN-re való utalás már támpont arra: a kormányzat szándéka a személyesség, a célzott irány, és nem utolsó sorban az, hogy az interneten biztonságos, titkosított csatornát hozzon létre az állami portál szervere és a határon túli magyarok belépési eszköze (számítógép, tablet, mobil) között – amúgy ehhez eléggé hasonló a BGA Nemzetpolitikai Informatikai Rendszere is, amely regisztrációval jelenleg is működik.
Ami viszont első rénézésre is könnyítés a határon túliaknak, hogy az új portálon virtuálisan biztosan magyarnak számítanak majd, mivel – derül ki a törvényhez mellékelt hatásvizsgálati lapról – “a portál szervere – a felhasználó belépését követően – számára magyarországi IP-címet biztosít”. Ez azért fontos, mert így a Kárpátaljáról, a Felvidékről vagy Erdélyből, de akár az Ausztráliából bejelentkező határon túli magyart is magyarországi felhasználónak láttatja a rendszer.
Ennek azért van jelentősége, mert lehetnek olyan magyar weboldalak és szolgáltatások, amelyeknek már a felkereséséhez, illetve a használatához is magyarországi IP-cím szükséges. Ellenkező esetben a felhasználót a számítógépét azonosító egyedi IP-cím külföldi volta miatt elzárhatja, blokkolhatja a rendszer, így nem érhet el bizonyos szolgáltatásokat, honlapokat, híroldalak cikkeit, illetve, ami a legfontosabbnak tűnik ebben az esetben, sportközvetítéseket sem a földrajzi korlátozás miatt.
Tény, hogy ez a blokkolás kikerülhető a magyar IP-címmel – más kérdés, hogy ez a megoldás milyen jogi, szerzői jogi aggályokat vet fel.
Egy ilyen kormányzati terv az Eurosport jogait alapvetően nem érinti, de más jogtulajdonosok számára ez a megoldás aggályos lehet – mondta a hvg.hu-nak az Eurosport főszerkesztője. Szabó Gábor magyarázata szerint az Eurosport főleg az olimpiai közvetítések jogtulajdonosa, de például a 2024-es párizsi játékokra kifejezetten olyan szerződést kötöttek a közmédiával, amely a Magyarországon kívüli sugárzás jogdíját is tartalmazza, így a határon túli magyarok legálisan nézhetik majd az M4 Sporton az olimpiát. Az idén nyári atlétikai világbajnokság esetén pedig Szabó szerint közös jogtulajdonos az MTVA és az Eurosport, így ott sem okoz jogi problémát egy ilyen "kerülőmegoldás". Ám más jogtulajdonosok, más sportközvetítések esetében szerinte felmerülhetnek jogi aggályok.
A hvg.hu kereste kérdéseivel a kormányzati tervvel összefüggésben az Európai Műsorsugárzók Uniója (EBU) szakmai szervezetet, amelynek a magyar közmédia is tagja, de nem kaptunk tőlük választ. A hvg.hu-nak nyilatkozó ügyvéd szerint mindenesetre a vázolt technikai megoldásról, a későbbi megvalósítás körülményei illetve részletszabályai ismerete nélkül nem lehet egyértelműen kijelenteni, hogy annak jogi háttere kifogásolható szabályozást jelentene.
Magyar György szerint ugyanis a közvetített sportesemény jellegétől, a sportágtól és annak sportszövetségétől, mint a közvetítési jogokat értékesítő jogtulajdonostól és a vele kötött konkrét szerződés tartalmától függ, hogy a külföldre történő közvetítés és a „geoblocking” kikerülése szerződésszegésnek minősül-e. Megjegyezte: korábban, az UEFA-val kötött szerződésekre hivatkozva az M4 Sport csatornaigazgatója beszélt arról, hogy technikailag és jogilag is sikerült olyan megoldást találni, ami nem sértett szerződést.
Magyar György egyébként arra is felhívta a figyelmet, hogy a „geoblocking” jelensége az Európai Unió jogalkotása számára is kihívást és megoldandó problémát jelent, hiszen a szolgáltatások szabad áramlásának egyik korlátját jelenti, tehát az uniós törekvések és trendek is annak irányába mutatnak, hogy ezen akadály a jövőben felszámolásra kerüljön. Az EU-n belül a területi alapú tartalomkorlátozás tilalma fontos eleme a digitális egységes piaci stratégiának. Erre tekintettel is fontosnak tartotta Magyar aláhúzni:
a jogtulajdonos személyétől és honosságától, valamint a vele kötött konkrét szerződés tartalmától függhet a tervezett jogi szabályozás megfelelőssége.
Akárhogy is, egy ilyen kormányzati “okossággal” talán végre enyhíthető lesz egy évek óta visszatérő, makacs probléma, ami a jelek szerint mostanra nemzetpolitikai krízissé dagadt, és még a politika legmagasabb szintjein sem tudták megoldani. Ez a gond nem más, minthogy Erdélyben a külföldi jogtulajdonosok miatti szerzői jogi korlátozás okán nem láthatóak a közmédia M4 Sport csatornáján a magyar vonatkozású sportesemények. Ez most megváltozik, még ha a siker csak félsiker is lesz:
a kábelszolgáltatókat mindez nem érinti, így az amúgy Erdélyben is fogható M4 Sportcsatornán, a tévén továbbra is a “szerzői jogi korlátozás miatt jelenlegi műsorunk kizárólag Magyarország területén látható” felirat fogadja majd a nézőket, viszont a leendő információs portálon, interneten keresztül elérhető közmédiás felületen online várhatóan követhetők lesznek a sportesemények.
Már ez is előrelépés, tekintve, hogy a közvetítések földrajzi korlátozása, vagyis a meccsek “láthatatlansága” régóta fontos politikai téma, de a megoldásba eddig mindenkinek beletört a bicskája. Pedig sok konkrét ígéret hangzott el az elmúlt években politikusok és az MTVA vezetői részéről is a helyzet rendezésére. Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes például már 2015 végén a Magyar Állandó Értekezlet (MÁÉRT) ülésén megígérte, hogy lépnek a sugárzási jogok ügyében.
Aztán 2016 júliusában Vaszily Miklós MTVA-vezér Tusványoson ígérte meg, hogy a közmédia a lejáró szerződéseit igyekszik úgy megújítani, hogy a sportközvetítések “minden szomszédos országba eljuthassanak”. A helyzet azonban nem változott, így ugyanő egy évvel később, az Erdélyi Magyar Néppárt nyílt levelére válaszul ismét megígérte, hogy “kiemelt feladatának tartja elérni, hogy a határon túli magyarság is egy emberként szurkolhasson minden magyar sportsikernek.”
A 2017-es tusványosi szabadegyetemen Semjén Zsolt a magyar nyelvű sportközvetítések határon túli biztosítását illetően már “részsikereket” említett, és jelezte, hogy a siker érdelében az “Európai Unió bürokráciájával” harcol. A jelek szerint ahogy az éjjel, úgy ez a harc is “soha nem érhet véget”, legalábbis két évvel később még nem koronázta siker Semjén harcát, amiért a 2019-es tusványosi rendezvényen – nézői kérdésre válaszolva – Orbán Viktor keményen meg is rótta helyettesét:
Az M4 miért van kódolva? Azért, mert Semjén Zsolt nem oldja meg! (…) Rátestáltuk, de nem oldotta meg. Ha nem megy Zsolt, szólj és segítünk!”
Hiába a nyilvános dorgálás, a helyzet azóta sem javult érdemben. Tavaly az erdélyi nézők továbbra sem láthatták az M4 Sport élő közvetítései közül az úszó Európa-bajnokságot, a multisport Európa-bajnokságot, a magyar kosárlabdacsapat válogatott mérkőzéseit és sok más meccset sem, miközben a közmédia továbbra is azzal igyekezett nyugtatni a kedélyeket, hogy folyamatosan arra törekszik, “a külhoni magyarok minél több nemzetközi sporteseményt követhessenek az M4 Sporton.”
Ezt a törekvést tartalmazza a Közszolgálati Érték-testület 2021 májusi, az M4 Sport és M4 Sport+ csatornák közszolgálati értékvizsgálata című dokumentum is. Eszerint "a közmédia vezetése az elmúlt években törekedett arra, hogy a határon túli magyarok is egyre nagyobb arányban élvezhessék a közvetítéseket (...) ahol a nemzetközi szerződések lehetővé teszik, ott a környező országokra is megszerezte a csatorna a közvetítési jogokat". Így "nemzettársaink Erdélyben vagy Felvidéken is láthatták, ahogyan Szoboszlai Dominik győztes gólt szerez az Izland elleni Eb-selejtezőn". Ez, a pillanat 2020-ból itt látható:
Ugyanez a 2021-es közszolgálati értékvizsgálat azonban arra is rámutatott, hogy "a Közszolgálati Médiaszolgáltató tájékoztatása szerint egyes területi alapú korlátozások miatt nem juthat el akadálytalanul az országhatáron kívül rekedt nemzettársainkhoz minden tartalom". Viszont a szöveg szerint "bár a csatornák elsődlegesen a magyar televíziós piacon fejtenek ki hatást, de az internetes terjesztésnek, valamint a területi alapú korlátozás alól kivett tartalmaknak köszönhetően a határon túli nézők is élvezhetik széles kínálatukat." Ezek közül az internetes terjesztésnek adhat tehát lökést a kormány új projektje.
Ingyenes streamingszolgáltatást indított a FIFA, évente 40 ezer mérkőzést közvetít élőben
FIFA+ néven indított ingyenes, de nem reklámmentes streamingszolgáltatást a Nemzetközi Labdarúgó-szövetség. A top bajnokságokat viszont kár benne keresni.
A zavartalan online meccsnézésen túl azonban a tervezett törvénymódosításának más fontos célja is lehet. A leendő határon túli információs portál ugyanis az egyedi azonosítás utáni belépés és a titkosított, VPN-kapcsolat miatt technikailag akár arra is alkalmassá tehető, hogy a szavazati joggal bíró határon túli magyar állampolgárok kényelmesen, online leadhassák voksukat. Ehhez még más jogszabályt, például a választási eljárásról szóló törvényt is módosítani kellene, de a lehetőség adott.
A hvg.hu a tervezett portál koncepcióját érintő részletek és a költségek mellett arról is kérdezte a tervezetet jegyző, Rogán Antal vezette Miniszterelnöki Kabinetirodát, hogy tervezik-e a szavazati joggal rendelkező határon túli magyar állampolgárok számára az elektronikus, online választási részvétel biztosítását? Arra is kíváncsiak voltunk, hogy ha igen, akkor már a 2024-es EP-választásnál opció lenne-e ez, vagy csak majd a 2026-os országgyűlési választásnál?
Cikkünk megjelenéséig – másfél hét telt el – nem kaptunk választ a tárcától, ám nagyon is elképzelhető a portál ilyen irányú fejlesztése. Egyrészt a mostani, levélszavazásos megoldást tavaly áprilisban botrány övezte, másrészt az online szavazással az 1,2 millió határon túli magyar állampolgár a jelenleginél nagyobb arányban “mozgósítható” voksolásra. Ez fontos politikai érv, hiszen a levélben voksolók 94-96 százalékban Fidesz-szavazók, a levélszavazatok elsöprő többsége pedig a határon túlról érkezik. | A határon túli magyarok meccsnézésére készülhetett, de az online szavazásukra is jó lehet a kormány új terve | Az M4 Sporton a zavartalan online meccsnézést és a kormánypropaganda célzottabb “terítését” biztosan segíti a határon túli magyarok körében “a demokratikus közéletben való részvételt” célzó, közpénzből épülő információs portál. De az, hogy a kormány digitális közszolgáltatást biztosítana a határon túl, alkalmas lehet a levélszavazás helyett akár az online voksolás későbbi bevezetésére is. | null | 1 | https://hvg.hu/itthon/20230416_Hataron_tuli_magyarok_meccs_online_szavazas_terv_torvenyjavaslat_sportkozvetites | 2023-04-16 11:00:00 | true | null | null | HVG |
Beperelte az Úgytudjuk.hu a győri városüzemeltető Győr-Szolt és a szemétszállító GYHG-t, mert a két önkormányzati cég a lap januári közérdekű adatigénylésére nem adta ki, hogy 2021-ben és 2022-ben milyen alvállalkozókkal dolgozott, azok milyen munkákat és mennyi pénzért végeztek.
Az adatokat azért igényelték, mert, mint fogalmaznak, „mindkét cég a győri közpénzek igazi fekete lyuka, amibe úgy öntik be a pénzt a városi költségvetésből, hogy a publikumnak gyakorlatilag semmi fogalma sem lehet arról, hogy ezeket pontosan mire, milyen stratégia mentén költik el." A lap szerint régen is ilyen „fekete lyukak" voltak a társaságok, de „az elmúlt évben azonban tovább éleződött a helyzet, és a Győr-Szol gyakorlatilag minden kezelésébe tartozó területen – bérlakások, parkolás, közterület-bérbeadás, temetők stb. – árat emelt."
A lap június második felében másodfokon mindkét cég ellen megnyerte a pert, ám most arról számolnak be, hogy a társaságok azóta se hajlandóak kiadni az adatokat.
Ehelyett a Kúriához fordultak felülvizsgálatért, a GYHG következő érvelésével: a GYHG szerint az eredeti adatigénylésben az Úgytudjuk.hu olyan kimutatást kért a cégtől, amely tartalmazza, hogy milyen alvállalkozókkal dolgozott, azok milyen munkákat és mennyi pénzért végeztek. Míg a bíróság ítélete arról szól, hogy adják ki a következő adatokat: a cég mely alvállalkozókkal dolgozott, azok milyen munkákat és mennyi pénzért végeztek. Szerintük ez azt jelenti, hogy a bíróság az eredeti adatigényléshez képest eltérő ítéletet hozott, mivel nem a kimutatás szó szerepelt az ítéletükben.
A Kúriához fordulás azt jelenti, hogy újabb néhány héttel – vagy hónappal – elodázzák az adatok kiadását, mely viszont a kötelességük. | Arcpirító érveléssel akadályozza a közérdekű adatok megismerését a győri városüzemeltető és a szemétszállító | A cégeknek jogerős ítélet alapján kéne kiadniuk a közpénzköltéseik adatait, ehelyett nyelvészkednek, szőrszálhasogatnak, és a Kúriához fordultak felülvizsgálatért. | null | 1 | https://hvg.hu/gazdasag/20230810_Arcpirito_ervelessel_akadalyozza_tovabb_a_kozerdeku_adatok_megismereset_a_gyori_varosuzemelteto_es_a_szemetszallito | 2023-08-10 12:06:00 | true | null | null | HVG |
Korszakos lovagkirály vagy az atyai örökséget eltékozló kalandor volt inkább Anjou Lajos, akit a romantika korabeli történeti emlékezet ruházott fel a "nagy" jelzővel? Mosta-e három tenger Magyarország partjait? Mi a végső mérlege Lajos uralkodásának? A többi között ezeket a kérdéseket is megválaszoljuk alábbi írásunkban.
Két nappal azután, hogy az amerikai lap Joe Biden visszaléptetésére szólította fel a Demokrata Pártot, most hosszú, különleges, multimédiás vezércikkben vezeti le, hogy a volt elnök igen veszedelmes, mind szóban, mind tettben, mert saját magát az ország fölé helyezi, és megveti a jogszabályokat.
Bár pár óra alatt helyreállt a rend Bolíviában a szerdai puccskísérlet után, a fegyveres összecsapásba torkolló belpolitikai válság még nem múlt el, a feszültség szinte tapintható. Közben sokan, még a puccsisták is azt állítják, a megrendelő nem más, mint maga Luis Arce államfő volt. | Távoktatási közbeszerzést nyertek az iskolai KRÉTA-sok | null | 1 | https://hvg.hu/360/20230810_hvg_kit_tudaskozpont_a_kreta_utan_nyelvoktatas | 2023-08-10 12:00:00 | true | null | null | HVG360 |
|
Még tavaly decemberben számoltunk be arról, hogy egy ellenőrzés után sokrétű szabálytalanságokra hivatkozva a Miniszterelnökség emberi erőforrás fejlesztéséért felelős államtitkársága a teljes támogatási összeget, 492 millió forintot követel vissza a Dél-békési Többcélú Kistérségi Társulástól és az ebben képviselt településektől: Battonyától, Dombegyháztól, Kevermestől, Medgyesegyházától, Mezőhegyestől, Mezőkovácsházától és Pusztaottlakától. A „Komplex humán kapacitásfejlesztés a minőségi közszolgáltatásokért és a társadalmi hátrányok enyhítéséért” címet viselő uniós projekt egyebek mellett nyelvtanfolyamok és átképzések sokaságára biztosított közel félmilliárd forintos forrást. (Azt, hogy a 492 milliós összeg hogyan oszlik meg a társulás és a települések között, és miért 411 milliót követel a tárca, lejjebb részletezzük.)
A Miniszterelnökség által lefolytatott szabálytalansági eljárás legfontosabb megállapításai között szerepelt, hogy:
a záró szakmai beszámoló hiánypótlásának benyújtását a társulást és a településeket képviselő projektmenedzsment több alkalommal elmulasztotta, ezért dokumentumok sokaságát nem adták be, s ezeket nem töltötték fel a kommunikációs felületre. Ebből a vizsgálatot végző államtitkárság azt a következtetést vonta le, hogy programok sora nem valósult meg, vagy erre legalábbis nincs megfelelő bizonyíték; azt írták, hogy a papíron több száz bevont tanuló és fiatal helyett az elfogadható létszám a nulla volt.
Megítélésük szerint hiányoznak a projekt szakmai-műszaki eredményeit igazoló dokumentumok és adósak maradtak a projekt befejezésekor kötelezően előírt könyvvizsgálói jelentéssel is.
Emellett teljességgel hiányoznak az ilyenkor kötelező tájékoztatás anyagai és a nyilvánosságot biztosító sajtódokumentáció is.
Azt is felrótta az államtitkárság, hogy a szabálytalansági eljárás megindításáról szóló tájékoztatást az érintett települések és konzorciumi tagok nem vették át, így nem is reagáltak erre.
Ezzel szemben a dél-békési kistérség vezetői és képviselői azt hangoztatják, hogy minden programelem megvalósult. Ugyanakkor elismerik, hogy a projekt elektronikus felületére nem töltötte fel a megbízott – és nem mellékesen jól megfizetett – menedzsment a szükséges adatokat, ezt követően pedig nem reagált a több felvonásban nekik címzett hiánypótlásokra.
Még a múlt év végén az egykor Simonka György vadászterületének számító dél-békési kistérség vezetői úgy döntöttek: nem fogadják el a Miniszterelnökség szabálytalansági eljárás eredményét és polgári pert kezdeményeznek a döntés ellen. Ez a per azonban csak évek múlva zárul le, ám nem mentesíti a kistérséget az alól, hogy a közel 500 millió forintot, ha tizenkét részletben is, de vissza kell fizetnie az irányító hatóságnak. Ezzel együtt azt remélik, hogy a jogerős bírósági ítélet után visszakaphatják a megítélt pénzt, mert a programot végrehajtották. Az másik kérdés, ahogy arról Boros Csaba battonyai polgármester a Narancs.hu-nak beszélt: felelőtlen munkája miatt a projekt menedzsmentje ellen büntetőpert kezdeményeznek.
Azt már Csepreghy Elemér mezőkovácsházi polgármestertől, a Dél-békési Többcélú Kistérségi Társulás elnökétől tudtuk meg, hogy a mintegy félmilliárdos összegből 347 millió jut a kistérségre, 56 millió Battonyára és 12-14 millió forint közötti összeg a másik hat, a projektben résztvevő településre, a kicsinyke Pusztaottlakát kivéve. A visszafizetésre részletfizetési kedvezményt kaptak a települések és a kistérség, ám közben az összeg kamatozik, ami jócskán felvitte a visszafizetendő összeg nagyságát. A teljes képhez hozzátartozik, hogy a településekkel ellentétben a kistérségnek alig vannak forrásai és tulajdona, ugyanis csak a tagok befizetéseivel gazdálkodhat, miközben a legnagyobb összegű visszafizetési kötelezettsége neki van.
Éppen ezért még a nyár folyamán Csepreghy Elemér a Miniszterelnökség emberi erőforrás fejlesztéséért felelős államtitkárságához fordult. Azt kérte, hogy az indokolttá vált visszafizetési kötelezettséget az uniós fejlesztések tartaléka terhére helyettük a központi költségvetés rendezze. A kistérségre jutó összeg, az előbb említett 347 millió, kamatokkal együtt elérte a 411 millió forintot. Szeptember 18-i válaszlevelében ezt nem látta indokoltnak Nemcsok Dénes Sándor helyettes államtitkár. Azt írta, hogy ez csak akkor lenne finanszírozható a tartalék előirányzat terhére, ha a projekt megvalósulása „nemzeti érdek lenne”.
Mi számít ebben az esetben nemzeti érdeknek? – kérdeztük Csepreghy Elemért kistérségi elnököt, aki nem tudott válaszolni erre a felvetésre. Szerinte, hogy egy sok hátránnyal küzdő kistérség ne lehetetlenüljön el semmilyen módon. Hozzátette, az elmúlt hónapok egyeztetései nyomán úgy látja, előreléptek, mert meglátása szerint a Miniszterelnökség egyre inkább elismeri, hogy a pályázat elemei megvalósultak. Ugyanakkor tény, hogy a Nemcsok Dénes Sándor jegyezte levél egyértelművé teszi, a visszafizetési kötelezettségek miatt az eddig szüneteltetett NAV-eljárást újraindították. Ez pedig azt jelenti, tudtuk meg Csepreghytől, hogy azonnal lefoglalták a dél-békési kistérség két terepjáróját és befagyasztották bankszámláját.
Egy település kivételével – ez Dombegyház – a többiek részletekben fizetik vissza pályázat rájuk eső összegét. Az említett kistelepülés ezt egyösszegben rendezni tudta. A múlt pénteki Dél-békési Többcélú Kistérségi Tanács ülésén kiderült, három település kilép az összességében több mint húsz önkormányzatot magában foglaló együttműködésből.
A feszült hangulatú megbeszélésről többen hiányolták a térség fideszes országgyűlési képviselőjét, Erdős Norbertet.
Egyesek szerint „nagyon tudatosan tartja távol magát ettől az ügytől”. Egy neve mellőzését kérő polgármester viszont azt mondta portálunknak: „Ez nem kívánságműsor, egy parlamenti képviselőnek jóban és rosszban egyaránt képviselni kell a választókerületét. Különösen akkor kell segítenie, ha baj van.” Boros Csaba battonyai városvezető pedig azt hangoztatta érdeklődésünkre, a megvalósított projekt esetében fel sem merült, hogy bárki, bármilyen módon eltette volna a pénzt.
(Címlapképünkön: Erdős Norbert nyilaz. Forrás: Erdős Norbert Facebook) | Hol van a fideszes képviselő, miközben 411 milliót akar visszafizettetni a kistérséggel a Miniszterelnökség? | Ennyit követel vissza a Dél-békési Többcélú Kistérségi Társulástól a tárca egy szerintük meg nem valósult EU-s projekt miatt. A nehéz helyzetbe került polgármesterek a múlt pénteken ültek össze, de Erdős Norbert, a térség képviselője nem volt ott a megbeszélésen. | null | 1 | https://magyarnarancs.hu/kismagyarorszag/hol-van-a-fideszes-kepviselo-mikozben-411-milliot-akar-visszafizettetni-a-kisterseggel-a-miniszterelnokseg-262145 | 2023-09-28 00:00:00 | true | null | null | Magyar Narancs |
Bennfentesi, titoktartási nyilatkozat aláíratása a helyi képviselő-testület többségét alkotó képviselőkkel és a polgármesterrel, milliárdos falufejlesztési ígéret, a tervezett fejlesztést kiemelt beruházássá nyilvánító kormányrendelet „finomítása”, hozzászabása az aktuális befektetői elképzelésekhez – Balatonvilágoson, a Club Aligában így nyomul a NER, eredetileg Mészáros Lőrinc és Tiborcz István, később Jellinek Dániel, most éppen a NER egyik újdonatúj kedvezményezettje, Balázs Attila ingatlanfejlesztő.
Ebből a csomagból az utóbbi, a nemzetgazdasági szempontból kiemelt beruházássá nyilvánító kormányrendelet módosítása szeptember közepén jelent meg a Magyar Közlönyben.
Átverés, katasztrófa, siker
A hétköznapi ember számára kibogozhatatlan törvényszöveget éppen a most szerdán tartott balatonvilágosi közmeghallgatásra sikerült „lefordítania” az Aligai Fürdőegyesület (AFE) jogászcsapatának. A hosszú szakvéleményt Bukovszki András AFE-alelnök, önkormányzati képviselő ezekkel a szavakkal egyszerűsítette tovább a szerdai fórumon: „Átverés, katasztrófa.”
„Siker” – ünnepelte ugyanakkor a község honlapján a módosítást Takács Károly polgármester (független). Azon persze, hogy a polgármester és az AFE homlokegyenest ellentétes álláspontra helyezkedett ebben a kérdésben is, nincs mit csodálkozni. Annál meglepőbb, hogy a polgármester a közmeghallgatáson egyetlen szóval sem védte meg a véleményét az AFE Bukovszki András által részletezett álláspontjával szemben, sőt, arra a hallgatóságból érkező kérdésre sem válaszolt: az elmúlt egy év történéseit taglaló beszámolójában miért nem ejtett egyetlen árva szót sem a Club Aligáról?
Takács Károly polgármester (b) a közmeghallgatáson
Fotó: A szerző felvétele/Fónai Imre
Márpedig éppen a polgármester szereti más alkalmakkor hangsúlyozni, hogy milyen jelentősége van vagy lenne a Club Aliga-fejlesztésnek a település szempontjából; számtalanszor vádolta meg az AFE-t: azzal, hogy a Club Aliga-fejlesztést perekkel és egyéb módszerekkel akadályozza, lassítja, az egész község fejlődésének tesz keresztbe a civil szervezet. Az AFE sportnyelven szólva egyelőre még vezetni látszik, de persze még nem fújták le az „AFE-NER-meccset”, melyben akkor vitte be a fürdőegyesület az első találatot – persze csak ha a Club Aliga-fejlesztést kiemeltté nyilvánító 2020. augusztusi kormányrendelettől számítjuk a csata kezdetét és a korábbi történéseket nem vesszük figyelembe –, amikor keresetük nyomán a bíróság megsemmisítette az omlásveszélyes löszfalra tervezett öt darab, 16 méter magas társasházra kiadott építési engedélyt. Az ugyanis – állt a bíróság indoklásában – tévesen hivatkozott arra, hogy a társasházépítés kiemelt beruházás, mivel nem turisztikai célú, márpedig a Club Aliga-fejlesztést kiemeltté nyilvánító eredeti kormányrendelet kifejezetten turisztikai beruházásokat emleget. Az építési engedélyt kiadó somogyi kormányhivatal a bíróság szerint ezen kívül több esetben is eljárásjogi jogszabálysértést követett el.
Kijavították a „hibákat”
Amikor (idén márciusban) megkérdeztük Balázs Attilát, hogy az AFE a perekkel megakasztja-e, visszaveti-e a fejlesztési lendületüket, elképzeléseiket, azt válaszolta: „Nem, nem akasztja meg, megyünk tovább, mégpedig úgy, hogy előtte kijavítjuk a bíróság által feltárt hibákat.”
Hogy már ekkor a fejlesztési elképzeléseiket három évvel ezelőtt kiemelt beruházássá nyilvánító kormányrendelet módosítására gondolt-e, nem tudjuk, az Aligai Fürdőegyesület értelmezésében mindenesetre egyértelműen ez történt, vagyis nem Balázs Attiláék, hanem maga a kormány korrigálta úgy az eredeti rendeletet, hogy innentől kezdve az AFE-nak már ne legyen jogalapja megtámadni a fejlesztési terveket. „A rendeletmódosítás a maradék jogainkat is elveszi – állította a szerdai közmeghallgatáson Bukovszki András. – Persze, csak ha hagyjuk. Egyenesen katasztrófa számunkra, hogy a szállodafejlesztési célt »komplex ingatlanfejlesztésre« cserélték, vagyis bármi építhető. Amellett, hogy a 80 százalékos (csak Budapest belvárosára jellemző) beépítési százalékot meghagyták, 25 méterre emelték a lehetséges épületmagasságot. Az pedig félelmetes, amikor azt írják: a Club Aliga közútjait közhasználatra megnyitják. Hiszen most is közhasználatban vannak, a lényeg pedig az utána következő mondat: nem lehet alkalmazni a Club Aliga közhasználatú útjaira a közutakra vonatkozó rendelkezéseket. Vagyis itt a válasz az egyik legfontosabb követelésünkre: a közutak közösségi tulajdonlását nem lehet bejegyezni az ingatlannyilvántartásba, ez így pedig bármikor módosítható és a köz bármikor kitiltható a belső utakról. És ezzel még nincs vége: a közparkból elég lesz, ha 30 méternyit hagynak meg, 2 méteres kerítések épülhetnek a szabad parti sétány megszüntetésével felparcellázott Aliga II-ben. És a polgármester ezt nevezi sikernek. Átverés ez, nem más, az volt a cél, hogy immár ne tudjunk bírósághoz fordulni. Lépésről lépésre szoríthatják ki a lakosságot a Club Aligából, az újgazdag ingatlantulajdonosok aligha lesznek érdekeltek abban, hogy a pórnép közöttük járjon.”
A Club Aliga vitorláskikötője
Fotó: A szerző felvétele/Fónai Imre
Új meccs, legalábbis új félidő kezdődhet most a kormányrendelet-módosítással, amennyiben az AFE értelmezését vesszük alapul. Hiszen a kiemelt beruházás státusz már eddig is azt jelentette, hogy gyakorlatilag semmiféle előírást, helyi rendeletet nem kell betartani az építkezés során, az pedig, hogy a szállodafejlesztés szót komplex ingatlanfejlesztésre cserélték, immár zöld utat biztosít az akár 25 méter magas apartmanházak és a 2 méteres kerítésekkel védett luxusvillák építése előtt – ami a NER-ben ezek szerint kiemelt közcél, hiszen nemzetgazdasági szempontból kiemelt a beruházás. A fürdőegyesületben egyébként arra számítanak:
a polgármester ezek után hamarosan a képviselő-testület elé viszi Balázs Attiláéknak azt a hónapokkal ezelőtti javaslatát, miszerint a testület helyezze hatályon kívül az önkormányzat és a Club Aliga-tulajdonos Pro-Mot Hungária Kft. között 2013-ban kötött településrendezési szerződést.
Ebbe az akkor még izraeli tulajdonú kft.-be vásárolták be magukat a NER-körök. A tíz éve kötött településrendezési szerződés rögzíti a helyiek jogait a szabad parti sétány, a közpark, a strand és a közutak használatára, vagyis garantálja a Balaton-parthoz jutásukat. A Narancs.hu úgy tudja: a Bayer Property Zrt. általuk fogalmazott új településrendezésiszerződés-javaslatban vállalná, hogy biztosítja az utak, valamint a strand ingyenes használatát, ezeknek a köztulajdonba kerüléséről azonban – amit az AFE szorgalmaz – nincsen szó a tervezetben. A befektetők egyéb településfejlesztési beruházásokat vállalnának még mintegy egymilliárd forint értékben.
Az AFE szerint beszédes a polgármester hallgatása, mint ahogyan az is, hogy ezt írta a minapi kormányrendelet-módosítást sikernek tituláló bejegyzése végére: „Reményeink szerint végre elindulhat a beruházás és jövő évben már egy kulturáltabb, igényes környezetben sétálhatunk…” Az alku létrejöttéhez ugyanis elegendő a korábban a befektetőkkel bennfentesi, titoktartási nyilatkozatot aláíró polgármester és három képviselő szavazata, amennyiben a Balázs-féle javaslat a testület elé kerül.
A fideszes képviselő közbenjár Lázárnál
Ha a polgármester nem is, Witzmann Mihály, a térség kormánypárti országgyűlési képviselője „megvédte” a friss kormányrendelet-módosítást a közmeghallgatáson, mondván, „az önkormányzat jó néhány terület használati jogát megkapta, s a tulajdonos ígéretet tett arra is, hogy a helyiek igénybe vehetik az utakat és a strandot”. Witzmann a fórumon Bukovszki András felvetésére arra tett ígéretet: igyekszik közbenjárni Lázár Jánosnál azért, hogy kerüljön sor egyeztetésre Club Aliga-ügyben az érdekelt felek között. Erre pedig még májusban az építési és közlekedési miniszter tett ígéretet, amikor a minisztériumban fogadta az AFE vezetőit. A fideszes parlamenti képviselőtől Körtvélyesi László üdülőtulajdonos megkérdezte, szerinte a Balaton mindenkié, vagy csak egy szűk rétegé, de erre Witzmann nem válaszolt.
Balázs Attila (b) és Witzmann Mihály a Club Aliga megújult kikötőjének átadásán
Forrás: Witzmann Mihály Facebook
A Narancs.hu is kérdezte a Lázár-minisztériumot a Club Aligát érintő kormányrendelet-módosításról, ám nem kaptunk választ.
A „kavicskirály”
A Bayer Construct Zrt. magyar tulajdonban lévő vállalatcsoport (ennek egyik tagja a Pro-Mot tulajdonrészét átvevő Bayer Property Zrt. is), de alegységeiben a francia csúcsarisztokrácia képviselői is felbukkannak. A cég elnöke Balázs Attila. A társaság jegyzett tőkéje 1 milliárd forint, utolsó fellelhető éves árbevétele nettó 63,8 milliárd forint volt, 595 alkalmazottal. 2020 januárjában az Appeninn – a Bayer Construct Groupot irányító Balázs Attilával közösen – megvásárolta a balatonfüredi kikötőt, amelynek e fejlesztésére később meg is nyertek 999,96 millió forintot, hogy a területet felvirágoztassák a vitorlások számára. A Válasz Online egy cikkében arról írt, hogy Balázs Attilának régi kapcsolódásai vannak Tiborcz István köreihez. Balázst „kavicskirálynak” is emlegetik, hiszen a Bayer Construct a Budapesttől délre eső területek kavicsbányáinak legnagyobb kitermelője. Amint azt a hvg.hu nyáron megírta, Balázs Attila bejelentkezett a geotermikus koncesszióra is, 400 négyzetkilométeres területen nyerhet kitermelői jogot a kavicsbányai szomszédságában.
A Club Aliga-fejlesztés kapcsán Balázs Attilának is kérdéseket küldtünk, de ezidáig ő sem válaszolt.
A Narancs.hu Club Aligáról szóló valamennyi cikke ide kattintva érhető el.
A NER balatoni nyomulásáról szóló cikksorozatunk korábbi részei ezek voltak:
A Narancs.hu azt is számba vette, milyen környezetromboló és hasonló beruházások valósultak meg vagy éppen folynak a tónál. A jobbára NER-es projekteket ebben a cikkünkben összegeztük:
Cikkünk a Transparency International Magyarország mentorprogramja keretében készült. | Új meccs kezdődik a Club Aligáért és a Balaton-partért | Hogyan foglalnak teret a NER-közeli körök a Balatonnál, esetenként bírósági ítéleteken, törvényi tiltásokon, rendeleteken is átlépve, újabban ezt már nyíltan is felvállalva? A Narancs.hu cikksorozatában néhány eset felvillantása mellett a nagy nyomulás hátterével, módszereivel foglalkozunk, arra keresve a választ: hogyan jutottunk el a máig, amikor már-már a NER maga a törvény. E cikkünkben arról írunk, fordulat történhetett Balatonvilágoson: a Club Aliga-nyomulást eddig sikerrel hátráltató helyi civil szervezetet „kiiktató”kormányrendelet-módosítás siethet a NER-közeli ingatlanfejlesztő segítségére. | null | 1 | https://magyarnarancs.hu/kismagyarorszag/uj-meccs-kezdodik-a-club-aligaert-es-a-balaton-partert-262168 | 2023-09-29 00:00:00 | true | null | null | Magyar Narancs |
„Elektronikus úton érkezett megkeresésére válaszolva tájékoztatjuk, hogy az eljárást a Pest Vármegyei Rendőr-főkapitányság Gazdaságvédelmi Osztálya – tekintettel arra, hogy álláspontunk szerint a cselekmény nem bűncselekmény – megszüntette” – tájékoztatta a Narancs.hu-t a Pest Vármegyei Rendőr-főkapitányság.
Még a tavasszal számoltunk be róla, hogy Heinczinger Balázs polgármester nagy valószínűséggel szabálytalanul vett fel költségtérítést, ami miatt egy kétmillió forint feletti összeget vissza is utalt az önkormányzat számlájára. Az ügyben nem indult fegyelmi eljárás, miközben az esetlegesen jogszerűtlen gyakorlat a település előző vezetőjét, Petrovics Lászlót is érintheti.
Áprilisban hivatali visszaélés bűntette miatt feljelentés született, azonban akkor a Pest Vármegyei Rendőr-főkapitányságtól azt a tájékoztatást kaptuk, a rendőrség feljelentéskiegészítést rendelt el. Ez azt jelenti, hogy az eljárás megindítása előtt a hatóságnak további információra van szüksége. A rendőrség májusban viszont arról tájékoztatta a Narancs.hu-t, hogy elrendelte a nyomozást ismeretlen tettes ellen. Kevesebb mint fél évvel ezután a rendőrség be is szüntette a nyomozást.
Heinczinger Balázs egy márciusi képviselő-testületi ülésen hangsúlyozta, jóhiszeműen járt el a költségtérítésével kapcsolatban egészen addig, amíg ez az ügy ki nem borult. Állásfoglalást kért a kormányhivataltól, valamint a Belügyminisztériumtól, hogy szabályosan járt-e el: az egyik állásfoglalás egyértelműen kimondta, hogy nem vehette volna fel az összeget, a másik pedig arról szólt, hogy milyen feltételek mellett tehetné ezt meg. A képviselő-testület szavazott arról, hogy induljon-e fegyelmi eljárás az ügyben, de ezt – Heinczinger voksával együtt – leszavazták. | Megszüntette a nyomozást a rendőrség a nagymarosi polgármester költségtérítési ügyében | Heinczinger Balázs nagy valószínűség szerint szabálytalanul vett fel költségtérítést, ami miatt korábban kétmilliós összeget visszautalt az önkormányzatnak. A rendőrség szerint nem történt bűncselekmény. | null | 1 | https://magyarnarancs.hu/belpol/megszuntette-a-nyomozast-a-rendorseg-a-nagymarosi-polgarmester-koltsegteritesi-ugyeben-262151 | 2023-09-28 00:00:00 | true | null | null | Magyar Narancs |
40 millió forintot küld a magyar Külgazdasági és Külügyminisztérium a Hungary Helps Programon keresztül az Örmény Vöröskeresztnek – közölte csütörtökön a Facebookon Azbej Tristan, az üldözött keresztényeket segítő programokért felelős államtitkár.
A magyar segítségből az államtitkár bejegyzése szerint azok az emberek kapnak, akik a harminc éve dúló háborús konfliktus miatt települtek át Karabahból Örményországba.
Az Azerbajdzsán és Örményország között rendre kiújuló háború a közelmúltban a jelek szerint a végső szakaszába lépett, az azeriek egy támadással kikényszerítették, hogy az örmény csapatok kivonuljanak a vitatott területről. Az ott élő civilek életét az is ellehetetlenítette, hogy egy üzemanyagraktár is felrobbant. Több tízezer örmény menekült Örményországba, ahol igyekeznek ellátni őket.
Azbej Tristan arról írt, hogy az utóbbi napokban egyeztetett az Örmény Apostoli Egyház képviselőivel a történtekről és arról, hogyan tud segíteni Magyarország.
„A magyar segítségnyújtás célja, hogy a konfliktus és az üzemanyagraktár-robbanás civil kárvallottjainak megsegítésével hozzájáruljon a térség stabilitásához. Magyarország, a magyar kormány álláspontja a karabahi konfliktus tekintetében is világos és egyértelmű: a béke az egyetlen fenntartható megoldás a térségben” – írta az államtitkár.
Emlékeztet, hogy a program korábban több örmény közösséget is segített, Örmányországon kívül a szíriai és iraki háború, a libanoni gazdasági válság által sújtott örmény keresztények kaptak magyar támogatást. „Ezek a támogatások hozzájárultak Magyarország és Örményország diplomáciai kapcsolatainak 2022-es újraindításához” – írja Azbej Tristan.
Azt, hogy annak idején az azeri baltás gyilkos kiadásával/elengedésével miként szakadtak meg a diplomáciai kapcsolatok Magyarország és Örményország között, többek közt ez a cikkünk világította meg:
Az azeri–örmény háborúrúl pedig ez az írásunk szól: | 40 millióval segítjük a háború sújtotta örményeket | 40 millió forintot küld a magyar Külgazdasági és Külügyminisztérium a Hungary Helps Programon keresztül az Örmény Vöröskeresztnek. A magyar államtitkár szerint Karabahban is „a béke az egyetlen fenntartható megoldás”. | null | 1 | https://magyarnarancs.hu/kulpol/40-millioval-segitjuk-a-haboru-sujtotta-ormenyeket-262164 | 2023-09-28 00:00:00 | true | null | null | Magyar Narancs |
Jelentős összegű költségvetési átcsoportosításról jelent meg kormányhatározat a csütörtök esti Magyar Közlönyben: összesen közel 40 milliárd forintot tesz a kormány a költségvetés egyik zsebéből a másikba. Nem mindegy persze, hogy honnan hova.
33,9 milliárd forint összegben a rendkívüli kormányzati intézkedések központi tartalékát csapolja meg a kabinet, amely a legtöbb pénzt a közlekedési közszolgáltatások szinten tartására irányítja át, így:
a vasúti pályahálózat működtetésére 9,7 milliárd Ft
vasúti személyszállítási közszolgáltatásokra 5,9 milliárd Ft
autóbuszos személyszállítási közszolgáltatásra 7,4 milliárd Ft
közlekedési társaságok forrásjuttatásaira 1 milliárd Ft
elővárosi közösségi közlekedés költségtérítésére 0,8 milliárd Ft
A gazdaságfejlesztési tárcának is jut 2,6 milliárd forint körüli összeg gazdaságfejlesztési programokra, továbbá az agrártárcának a nemzeti agrártámogatások kifizetésére 2,7 milliárdos összeg. Jelentős pluszpénzhez jut a Rogán Antal vezette Miniszterelnöki Kabinetiroda is, amely közel 3,4 milliárdot kap “kormányzati infokommunikációs szolgáltatásokra”.
De ez még nem az összes pluszpénz, ami Rogán tárcájához csorog le, hiszen 600 millió forintot költhetnek “Kormányzati kommunikációval és konzultációval kapcsolatos feladatokra”. Ezt már nem a központi tartalékból teszi át a kormány, hanem más céloktól von el pénzt, például a Honvédelmi Minisztériumtól és a Honvédségtől összesen csaknem 1,7 milliárd forintot. Ennek a pénznek a másik része, 980 millió forint kerül át “vasúti fejlesztések” címszóval Lázár János tárcájához.
Kevesebb jut más területekre is, hiszen például köznevelési feladatoktól (a Belügyminisztériumtól) 881 milliót vesznek el. Ez utóbbi összeget egy az egyben a Miniszterelnökség kapja meg “nemzetiségi célú költségvetési támogatások” címszóval.
Az állami közútfejlesztési beruházásoktól lehúzott újabb 1,9 milliárd forint egy jelentős része, több, mint 1 milliárd forint a Nemzeti Filmintézet Zrt. soron kívüli támogatására megy el. Valamivel kevesebbet, 920 millió forintot pedig “kulturális értékmegőrző beruházásokra” kap szintén Lázár János tárcája, az Építési és Beruházási Minisztérium. | A köznevelés és beruházások: kormányzati elvonások, hogy jusson propagandára és a Nemzeti Filmintézetre | Csaknem 40 milliárd forintnyi átcsoportosítást hajt végre a kormány az idei költségvetésben. Elvesznek pénzt a Honvédségtől, a közneveléstől és az állami beruházásoktól, hogy több jusson a Nemzeti Filmintézetre, Rogánnak kormányzati kommunikációra, gazdaságfejlesztésre és a közösségi közlekedés szinten tartására. | null | 1 | https://hvg.hu/itthon/20230929_A_koznevelestol_es_beruhazasoktol_von_el_ujabb_penzeket_a_kormany_hogy_jusson_propagandara_es_a_Nemzeti_Filmintezetre | 2023-09-29 11:16:00 | true | null | null | HVG |
Január közepén kaptak egy levelet a Közgazdaságtudományi Intézet nyugdíjas kutatói – tudományos főmunkatársak, emeritusok, professzor emeritusok –, hogy egy hónapjuk van összepakolni és leadni a belépőjüket. Csak az maradhat, aki futó kutatást vezet. Az érintettek megalázónak érzik az eljárást, az intézmény kutatói közül több mint százan szolidaritási nyilatkozatban tiltakoznak a lépés ellen. | Kínai logisztikai óriás európai terjeszkedését segíti Tiborczék fuvarozó cége | A kínai cégcsoport három kontinensen is jelen van, tulajdonosai közt van az Alibaba-csoport is. | null | 1 | https://m.hvg.hu/360/20230929_hvg_dewab_logistics_kinaitudastiborczeknak_waberers | 2023-09-29 12:00:00 | true | null | null | HVG360 |
Varga Mihály augusztusban – Hadházy Ákosra célozgatva – arról számolt be, hogy már majdnem felépült Karcagon a sámándob, ami a 2015-ös milánói világkiállításon volt a magyar pavilon.
Elvileg hazahozták és újra felépítik a pénzügyminiszter városában, de „a faanyagot haza sem hozták, a vasváz pedig évekig rozsdásodott egy gyártelep udvarán. Így történhetett, hogy 2,6 milliárdért vállalták volna először a munkát, aztán lett 3,7 milliárd, most pedig nettó 4 milliárd forintnál tart az elhelyezés költsége” – írja Hadházy Ákos egy szerződésmódosításra hivatkozva, amivel Varga újabb 270 millió forintot adott a projektre. | A sámándobra már több mint 4 milliárd forint ment el | Varga Mihály augusztusban – Hadházy Ákosra célozgatva – arról számolt be, hogy már majdnem felépült Karcagon a sámándob, ami a 2015-ös milánói világkiállításon volt a magyar pavilon. | null | 1 | https://444.hu/2023/09/30/a-samandobra-mar-tobb-mint-4-milliard-forint-ment-el | 2023-09-30 00:00:00 | true | null | null | 444 |
Az MBH Bank Nyrt. megvásárolta a győri központú Duna Takarék Bank Zrt. 98,46 százalékos közvetlen részesedését, az ügyletet a Magyar Nemzeti Bank is jóváhagyta – közölte a pénzintézet.
A korábbi takarékszövetkezeti összeolvadásból kimaradó Duna Takarékszövetkezetből létrejött Duna Takarék Bank 2,6 milliárd forintos adózás utáni eredménnyel zárta az előző évet, emellett 128,3 milliárd forintos mérlegfőösszeggel és 7,2 milliárd forintos saját tőkével és 14 fiókkal rendelkezett.
Mint írták, a Duna Takarék Bank mostantól az MBH Csoport részeként, de önállóan, saját márkanév alatt működik tovább, az ügyfeleknek nincs teendőjük a változás miatt.
A Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozó MBH Bank az MKB Bank és a Takarékbank egyesülésével jött létre április végére. Ezt megelőzően a Budapest Bank beolvadt az MKB Bankba. Az MBH Bank csaknem 2 millió lakossági és vállalati ügyfelet szolgál ki, összesített mérlegfőösszege meghaladja a 10 600 milliárd forintot, a betétállomány csaknem 6500 milliárd forint, a bruttó hitelállomány több mint 5000 milliárd forint. | A Duna Takarék Bankot is bekebelezte a Mészáros Lőrinc-féle MBH Bank | A pénzintézet saját márkanév alatt működik tovább. | null | 1 | https://hvg.hu/kkv/20230929_Duna_Takarek_Bank_Meszaros_Lorinc_MBH | 2023-09-29 17:05:00 | true | null | null | HVG |
„Kiemelt kormányzati cél, hogy minél több magyar vállalat meg tudjon jelenni hazai tevékenysége mellett a külpiacokon is. A hagyományosan szoros kapcsolatrendszerre tekintettel természetes folyamat, hogy a magyar vállalkozások esetén a piacbővítés elsődleges célterülete a Kárpát-medence és a nyugat-balkáni régió” – válaszolta Magyar Levente a Külgazdasági és Külügyminisztérium államtitkára Szijjártó Péter megbízásából Vadai Ágnes a Demokratikus Koalíció képviselőjének írásbeli kérdésére. Vadai kérdése arra vonatkozott, mekkora kormányzati segítséggel terjeszkedik Mészáros Lőrinc Bosznia-Hercegovinában és Horvátországban.
Vadai már korábban kérdezte erről az államtitkárt, akkor sem kapott érdemi választ. Az elmúlt hetekben a Mészáros Lőrinc tulajdonában lévő Talentis Group Zrt. és a Talentis Agro Zrt. jelentős külföldi vásárlásokat hajtott végre. Előbbi Bosznia-Hercegovinában terjeszkedik tovább, egy cementgyárat a Lukavac Cement d.o.o. vásárolt. A Talentis Agro Zrt. adásvételi szerződést írt alá Nikola Velickivel, Horvátország legnagyobb alma- és nektarintermelője, illetve exportőre megvásárlásáról.
Ezek alapján Vadai az alábbi kérdéseket tette fel: | Kiemelt kormányzati cél Mészáros Lőrinc külföldi terjeszkedése | Vadai Ágnes kérdezte Szijjártó Pétert, hogy mekkora hiteleket kapott az ország leggazdagabb embere a horvátországi és bosznia-hercegovinai vásárlásokra. | null | 1 | https://hvg.hu/kkv/20230929_Kiemelt_kormanyzati_cel_Meszaros_Lorinc_kulfold_terjeszkedes | 2023-09-29 09:50:00 | true | null | null | HVG |
Az OPUS csoport árbevétele 59 százalékkal, üzemi eredménye pedig 164 százalékkal nőtt – írta közleményében a cég idei első féléves gyorsjelentése után.
Az OPUS konszolidált szinten az év első hat hónapjában a bázisidőszakhoz képest 58,7 százalékkal magasabb, összesen 324,9 milliárd forint működési bevételt ért el.
Az üzemi eredmény konszolidált szinten 20,6 milliárd forintot ért el, ami több mint kétszerese az előző év azonos időszaki 7,8 milliárd forintos üzemi eredményének. Az EBITDA szintén jelentős növekedést mutatott, 55 százalékkal 41,9 milliárd forintra növekedett.
Az adózott eredmény 16,1 milliárd forint volt az idei első félévben, ami közel tízszerese a tavalyi első félév 1,63 milliárd forintos adózott eredményének.
A vállalatcsoport 2022-ben ért el először 1000 milliárd forint feletti mérlegfőösszeget, a mostani gyorsjelentés szerint 1046 milliárd forintnál jár a cégcsoport, amelynek konszolidációs köre az anyavállalattal együtt a félév végén 36 társaságot foglalt magába.
Az összesített működési bevételből az idei első félévben az energetika szegmens birtokolta a legnagyobb részarányt, 37 százalékot (119,5 milliárd forint), az ipari termelés 36 százalékos részesedéssel (118,5 milliárd forint), a mezőgazdaság és élelmiszeripari szegmens 21 százalékkal (70,1 milliárd forint), a turizmus pedig 5 százalékkal (15,6 milliárd forint) járult hozzá a bevételekhez.
A Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozó OPUS csoport újabban az országos energiahálózat fejlesztésére készül. Erről itt írtunk bővebben: | Megtízszerezte adózott eredményét Mészáros Lőrinc egyik legnagyobb cége | A cégcsoport immár 36 társaságot foglal magába. | null | 1 | https://hvg.hu/kkv/20230929_Opus_Global_Meszaros_Lorinc_adozott_eredmeny | 2023-09-29 18:43:00 | true | null | null | HVG |
2023.09.30. 08:45
Milliárdosokkal üzletel, most újabb társaságot hozott létre Mike Ferenc, a Quaestor cégcsoport ügyében is eljáró felszámolóbiztos.
Nem a csok plusz és a lakáspolitika lesz az, amivel a kormány megállítja a népességfogyást
2024.01.29. 11:305 perc
A legújabb demográfiai adatok is alátámasztják: nem várható, hogy a kormány akár a csok plusszal is eléri népesedéspolitikai céljait. A hitelkonstrukció a rászorulók támogatására is alkalmatlan, viszont a kabinet sokat spórol vele. | Új céget alapított a Tiborczcal kötött üzletéről szmájlival üzenő volt Quaestor-felszámoló | Milliárdosokkal üzletel, most újabb társaságot hozott létre Mike Ferenc, a Quaestor cégcsoport ügyében is eljáró felszámolóbiztos. | null | 1 | https://m.hvg.hu/360/20230930_hvg_mike_ferenc_tiborcz_istvan_mhb_partners_felszamolo_uzletember_Quaestor | 2023-09-30 10:45:00 | true | null | null | HVG360 |
2023.09.30. 06:30
Zentai Péter régóta a Mészáros Lőrincéhez hasonló méretű vagyonnal bíró orosz Rahimkulov család üzlettársa. Ruszlán Rahimkulov szintén jelen volt azon a tárgyaláson, amely nyomán a választások előtt kirobbant a Karácsony Gergely lejáratására szánt Városháza-gate.
A brit jogállam világraszóló botránya: ártatlanok százait ítélték el egy szoftverhiba miatt
tech
2024.01.11. 16:304 perc
Amit a Die Welt ír Putyin belpolitikai terveiről, az Magyarországon részben már visszaköszön
2024.01.11. 06:302 perc | Ott volt Bajnai Gordon csőbehúzásánál, most vett Tiborcz Istvántól egy egész szállodaláncot | Zentai Péter régóta a Mészáros Lőrincéhez hasonló méretű vagyonnal bíró orosz Rahimkulov család üzlettársa. Ruszlán Rahimkulov szintén jelen volt azon a tárgyaláson, amely nyomán a választások előtt kirobbant a Karácsony Gergely lejáratására szánt Városháza-gate. | null | 1 | https://m.hvg.hu/360/20230930_hvg_varoshazaugy_zentai_peter_tiborcz_istvan_ruszlan_rahimkulov_bajnai_gordon_hilaris_hotels | 2023-09-30 08:30:00 | true | null | null | HVG360 |
Pert nyert a Greenpeace a Fertő tavi beruházásra májusban kiadott környezetvédelmi működési engedély ügyében – közölte a szervezet.
Mint írták, a Győri Törvényszék pénteki ítélete az engedélyt megsemmisítette, és kimondta, hogy annak „kiadásakor az illetékes Győr-Moson-Sopron Vármegyei Kormányhivatal csak látszateljárást folytatott le, véleménye feltételezéseken alapult, mert nem kérte ki az ebben az ügyben különösen fontos vízügyi szakhatóság véleményét sem.”
A kormányhivatal többek között nem kérte ki a kötelezően megkérdezendő vízjogi kérdésekben illetékes szakhatóság engedélyét sem, „pedig ez a hatóság az egyik, a tó további élete szempontjából alapvető kérdést vizsgálva korábban előírta, hogy a létesítés, üzemeltetés és az esetleges felhagyás során a felszíni és felszín alatti víz káros szennyeződéssel nem veszélyeztethető.”
A kormányhivatalnak tehát új eljárást kell indítania, és az ítélet szerint most a szakhatóságok állásfoglalását is be kell szereznie.
A Fertő tavi beruházás ügyében hosszú ideje tart a pereskedés, az építkezést pedig már 2022 nyarán leállították. Ezt a magyar kormány is hangsúlyozta az UNESCO Világörökség Központnak idén márciusában küldött jelentésében. Azzal nyugtatgatták a nemzetközi szervezetet, hogy folyamatban van az élővilágot és a világörökségi státuszt nem veszélyeztető újratervezés. Ennek megfelelően Lázár János többször is elmondta, hogy sokkal kisebb léptékű terveket készítenek. | Megsemmisítette a bíróság a Fertő tavi beruházás környezetvédelmi engedélyét | A kormányhivatalnak új eljárást kell indítania, és a szakhatóságok állásfoglalását is be kell szereznie. | null | 1 | https://hvg.hu/zhvg/20230929_Megsemmisitette_a_birosag_a_Ferto_tavi_beruhazas_kornyezetvedelmi_engedelyet | 2023-09-29 17:51:00 | true | null | null | HVG |
Szakmai szervezeteket és cégeket kérdeztünk arról, hogy mik a tapasztalataik a júliusban indult hulladékkoncessziós rendszerrel kapcsolatban. Beszéltünk néhány elégedett céggel, de a többség igen kritikus. A VOSZ főtitkára szerint sorra zárnak be a kis MÉH-telepek. Riportunk második része, az elsőt itt olvashatják el.
„A koncessziós rendszer a piaci információk alapján nehezen, döcögősen indult. Az informatikai rendszerek nincsenek készen, a hulladék elszállítása nehézkesen megy, a szerződött piaci szereplők a júliusi munkák visszaigazolásaként csak jelentős késéssel kapták meg a teljesítési igazolásokat, így arra számítanak, hogy a kifizetések is csúszni fognak” – közölte a Szabad Európával Perlusz László, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének (VOSZ) főtitkára.
Hozzátette: több tagtársuk is jelezte, hogy még mindig nincs szerződése, mert lassan haladnak a megállapodási és aláírási folyamatok. „Többen annak a véleményüknek adtak hangot, hogy a MOHU kicsinek találja a cégüket, ezért nem kíván szerződést kötni” – tette hozzá a főtitkár.
Ehhez kapcsolódóan: Hulladékkoncesszió: összeomló informatikai rendszer, megakadó anyagáram
Rövid határidők
Kíváncsiak voltunk arra, hogy az Energiaügyi Minisztérium, a szabályozó hatóság, a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal és a MOHU mennyire vonta be a szakmai szervezeteket a közös munkába.
Perlusz szerint a VOSZ a többi szakmai szervezettel közösen többször is felhívta a minisztérium és a Mol figyelmét arra, hogy a törvényben és a szerződésben rögzített határidők rövidek, nehezen tarthatók.
A főtitkár szerint így fordulhatott elő, hogy bár törvényileg és a szerződésben is rögzítve van, hogy 2022. december 31-ig a koncesszornak be kellett volna szereznie a szükséges engedélyeket és a kapacitáslekötési szerződéseket, a hivatalosan elérhető adatbázisok alapján a MOHU-nak a mai napig nincs engedélye, miközben a szerződött cégeket időközben újabb engedélyek beszerzésére kötelezték, amiről a koncesszió kiírásakor még szó sem volt.
A VOSZ tagvállalatai arról számoltak be, hogy többkörös pályázat útján választotta ki a MOHU azokat a cégeket, akikkel dolgozni szeretett volna. Ezek a tárgyalások nem fejeződtek be a tavaly december 31-i határidőre, a legtöbb szerződés az indulás előtti egy hónapban köttetett, és azóta is köttetnek.
„Hogy pontosan kivel szeretett volna a MOHU dolgozni, az nem transzparens. A piaci szereplők nem látják pontosan, hogy mi alapján döntöttek a szerződéskötésről vagy az elutasításáról” – tette hozzá.
A főtitkár szerint az előzetes egyeztetések és a kiírás alapján mindenki egyenlő feltételekkel szerződhet le, az árak pedig üzleti titoknak minősülnek, de sajnos ebben a tekintetben is érzékelnek komoly bizonytalanságot az ágazatban.
„Tagvállalataink visszajelzései szerint a cégek többségének fel sem ajánlották, sőt a MOHU kategorikusan elutasította a szerződés időtartamát tekintve az eltérést a két plusz két évtől, mégis voltak olyan cégek, amelyek fél vagy öt évre köthettek szerződést” – mondta.
Arra is kíváncsiak voltunk, mi az oka annak, hogy több cég nem szerződött le a MOHU-val. „Tagjainkkal beszélve azt látjuk, hogy a nagyon kicsi cégekkel a MOHU nem is nagyon akart szerződni, azt javasolta nekik, menjenek be más cégek alá alvállalkozónak” – mondta.
A főtitkár szerint további ok, hogy a hulladékért adott úgynevezett ösztönző díjat a cégeknek a MOHU helyett kell finanszírozniuk mintegy kilencven napig.
„Ez a legtöbb cég likviditását veszélyezteti, a jelen gazdasági környezetben pedig csak olyan magas kamatok mellett tudnának hitelt felvenni a finanszírozáshoz, hogy nem tudják vállalni” – hangsúlyozta Perlusz László. Ezenkívül sokaknak gondot jelent a koncesszori fémkereskedelmi engedély miatti két és fél millió forint letétbe helyezése is.
„Vannak olyan vállalkozások, amelyek csak olyan hulladékkal kívánnak foglalkozni, amelyek nem tartoznak a koncesszori hulladékok hatálya alá, de sajnos tudunk olyan cégről is, amely végleg lehúzta a rolót. Elmondható, hogy sorra zárnak be a kis MÉH-telepek” – mondta.
A VOSZ szerint is eltűnt a hulladék a piacról: a meglévő beszállítók a töredékét tudják szállítani a megszokott mennyiségnek. A szervezet információi szerint nagy valószínűséggel külföldön értékesítik a hulladékot – elsősorban az értékes másodlagos nyersanyagot –, így nehéz helyzetbe kerülnek a hazai feldolgozók.
Bár a VOSZ erről nem beszélt, más forrásból úgy tudjuk, hogy elsősorban a fémhulladék esetében fordul elő egyre gyakrabban, hogy kisteherautóval átviszik az anyagot a határ túloldalán lévő szlovák MÉH-telepekre, mert ott leadhatják és jobb árat kapnak érte, mint itthon.
„A tapasztalatok alapján elengedhetetlenül fontosnak tartjuk, hogy a kommunikáció és az egyeztetési folyamat – mind az esetleges további módosítások, mind a részvételi feltételek tekintetében – sokkal intenzívebb és átláthatóbb legyen, ami hozzájárulhat a hulladékvagyon felelős és hatékony kezeléséhez, a körforgásos gazdaság feltételeinek megteremtéséhez” – tette hozzá Perlusz László.
Brutális díjemelés
A Csomagolási és Anyagmozgatási Országos Szövetség (CSAOSZ) a koncesszióval egy időben induló, kiterjesztett gyártói felelősségi rendszer bevezetésének körülményeire kívánt reagálni lapunknak.
Ahogy beszámoltunk róla, korábban a cégek termékdíjat fizettek bizonyos hulladékáramok esetében, de elindul az úgynevezett kiterjesztett gyártói felelősségi rendszer (EPR), amelyben a termékek gyártói viselik a pénzügyi felelősséget a hulladékkezelésért a termék teljes életciklusa során.
A gyártók az eddigi évi 85 milliárd forint helyett mintegy 240 milliárdot fognak fizetni, és nem az államnak, hanem a Mol koncessziós cégének, a MOHU-nak.
„A gazdaság szinte valamennyi szereplőjét érintő környezetvédelmi termékdíjas szabályozáshoz képest év közben került sor a jelentősen eltérő szabályok bevezetésére” – közölte a CSAOSZ.
A szervezet szerint a kormányrendeletnek tavaly novemberben ugyan volt egy társadalmi egyeztetési fordulója, de a megjelent végső változatot már nem előzte meg újabb.
„Talán ennek is köszönhető, hogy az idén március 14-én kiadott kormányrendeletet már két alkalommal módosítani kellett, de például a CSAOSZ-nak is vannak beadott változtatási javaslatai” – közölték.
Az EPR-díjtételek bizonnyal nem auditált alapadatok figyelembevételével és a szakértő szakmai szervezetek teljes kizárásával készültek. „Pedig a transzparencia a minimumkövetelmények része, hiszen a kötelezettnek joga van tudni, miért fizet, és mennyit” – közölte a szervezet. A CSAOSZ a díjtételek számításának megismerésére irányuló többszöri kérdésére sem kapott érdemi választ.
A szervezet szerint nemzetközi kitekintésben több anyagáram esetében is kiugróan magas díjtételeket határoztak meg, amelyek nyilvánvalóan versenyhátrányt okozó összetevők. Hozzátették, hogy az európai gyakorlathoz képest hiányzik a fogyasztói, illetve a gyűjtő- és szállítási csomagolások díjtételbeli megkülönböztetése, miközben a díjtételeknek az indokolt költségeket kell tükrözniük.
Vörös Attila, a Felelős Élelmiszergyártók Szövetségének (FÉSZ) ügyvezető igazgatója felidézte lapunknak, hogy még 2019-ben, az Innovációs és Technológiai Minisztériumnál indultak az egyeztetések az új hulladékrendszerről, majd a Technológiai és Ipari Minisztériummal folytatódtak, végül idén az Energiaügyi Minisztériummal zárulnak.
Vörös Attila szerint a kezdeti rendszeres szakmai egyeztető fórumokon a legtöbb érintett szervezet részt vett, még közös álláspontokat is ki tudtak alakítani a kiterjesztett gyártói felelősségi rendszerek lehetséges működési modelljét illetően. Ha nem is volt teljes egyetértés, de piaci alapon gondolkodva nem álltak nagyon távol az álláspontok, lehetett volna tovább dolgozni azon a vonalon egy jó, hatékony, átlátható rendszeren.
„Sajnos a jogalkotó ezzel szemben ellentétes irányba, a koncesszió felé mozdult el. 2021 után gyakorlatilag megszűntek az egyeztetések, ha adhattunk is be észrevételt a társadalmi egyeztetésnek nevezett keretek között, a számos javaslatunkból érdemben egy sem ment át” – mondta a szervezet vezetője.
Vörös Attila szerint az új rendszer kialakításában az uniós irányelvi minimumkövetelmények beépítése lett volna a céljuk, ami az átláthatóság, az indokolt költségek, a nettó költségviselés elvének mentén a lehető legalacsonyabb költségszintet és a lehető legjobb hatékonysággal működő rendszert eredményezte volna.
Ehhez kapcsolódóan: Hulladékkoncesszió: az autóbontók kétharmada nem szerződött a Mol cégével
A szervezet szerint a MOHU szerepe különleges ebben a felállásban, hiszen a más uniós országokban működő EPR-rendszereket irányító szervezetek jellemzően nonprofit alapokon működnek, ezzel szemben a koncessziós társaság, a MOHU egy nyereségorientált gazdasági társaság.
„A nyereségorientáltságból adódóan – gyártói oldalról nézve úgy tűnik – nem valósul meg az a cél, hogy a lehető legolcsóbban oldjuk meg országos szinten a kiterjesztett gyártói felelősségi rendszerek keretében az egyes hulladékáramok szelektív gyűjtését és hasznosíttatását” – közölte Vörös Attila.
A FÉSZ ügyvezetője szerint míg a nemzetközi jó gyakorlatok szerint a gyártók által finanszírozott és irányított szervezetben a célok a leghatékonyabban (és egyben legolcsóbban) tudnak megvalósulni, addig itthon a gyártók és az EPR-t irányító érdekellentétbe kerül a jogszabályi keretek miatt.
„Ez egy olyan adottság, amit csak a teljes játékszabály újraírásával lehetne feloldani” – tette hozzá.
Úgy gondolja, arról sem szabad megfeledkezni, hogy a termelésben keletkező, szelektíven gyűjtött hulladékoknak eddig volt piacuk. A szolgáltatók szerződésben foglalt feltételek mellett piaci árat adtak ezekért a szelektíven gyűjtött, értékes anyagokért.
Az új rendszerben minden a koncessziós társaságé, a MOHU tulajdona, amelynek alvállalkozója csak begyűjti a cégektől, de az ellenértéket már a koncesszor határozza meg és közli a cégekkel. Ami eddig tárgyalási alap lehetett, az most egyoldalú döntés eredménye.
Vörös Attila szerint sok esetben akár ötvenszázalékos is lehet a bevételcsökkenés a koncesszió alá eső hulladékok eddigi értékesítési összegéhez képest.
„A teljes képhez hozzátartozik, hogy akad olyan, ma alacsonyabbnak becsülhető szállítási tétel, amit viszont a koncesszor vállal át, ezért az egyenleget majd akkor fogjuk tudni megállapítani, amikor lezárták az első számlázási periódust” – tette hozzá.
A kompenzációk bevezetése a korábbi szabadpiaci ártárgyalás helyett azonban mindenképp azt vetíti előre, hogy csökkenni fognak az élelmiszergyártók eddigi termelésközi hulladékértékesítési bevételei.
Az élelmiszergyártó vállalkozások komoly félelme, hogy bár technikailag működni fog a rendszer, biztosított lesz a hulladék elszállítása, de a feketedobozként működő EPR-rendszerben semmilyen kontroll nem fog hatni az EPR-díjakat alapjaiban meghatározó koncesszori költségekre a transzparencia, a tételes költségszámítások és a független auditok nélkül, ami a díjak további jelentős emelkedésével vagy akár a termelési hulladékok után adott kompenzáció csökkenésével jár majd.
Ehhez kapcsolódóan: A minisztériumnak is feltűnt, hogy gond lehet a hulladékkoncesszióval
Ellenállnak a fémesek
„Az általam képviselt egyesület tagjainak nagy része nem szerződött le a koncesszorral” – mondta Szlávik Mónika, a Magyar Fémkereskedők Szakmai Egyesületének elnöke. Szerinte azok a fémkereskedők, akik fémkereskedelmi anyagra kötöttek koncesszori alvállalkozói szerződést, nem igazán oszthatják meg tapasztalataikat, mivel titoktartási kötelezettségük van.
„Hetven cég van az egyesületünkben. Adataink szerint fémkereskedelmi telepeinken nagyságrendileg hatvanszázalékos visszaesés tapasztalható a leadott hulladék mennyiségében. Ez ijesztő nagyságrend” – tette hozzá.
Szlávik Mónika szerint a 2008-as gazdasági válság idején sem volt ilyen szintű visszaesés, pedig akkor drasztikusan csökkentek a felvásárlási árak. Most nem ez okoz nehézséget, hanem az információhiány. „Sokan nem tudják, hogy mi nem tartozik a hulladékkoncesszió hatálya alá, vagyis milyen fémeket lehet továbbra is piaci alapon leadni a hulladékátvevő telephelyeken” – hangsúlyozta.
Az egyesület vezetője szerint ha nem sikerül megállítani vagy helyrehozni ezt a folyamatot, hamarosan számtalan hazai kisvállalkozás fog csődbe menni, egyre több hulladék fogja a természetben végezni, sőt az országot illegálisan elhagyó, értékkel bíró fémhulladék mennyisége is nagyságrendekkel fog nőni.
Korábban körülbelül 540 fémkereskedő volt Magyarországon. A telephelyeken a fém mellett papír- és üveghulladékot, akkumulátort is le lehetett adni.
„Ma az a helyzet, hogy a MOHU internetes oldalán 126 fémkereskedelmi telephely szerepel, azonban ezeknek csak egy részén lehet lakossági fémhulladékot vagy más, a koncesszió hatálya alá tartozó hulladékot leadni” – mondta.
Szlávik szerint egyesületük álláspontja továbbra is az, hogy a természetes személyek birtokában lévő fémhulladék csak azon része tartozik a koncesszió hatálya alá, amely korábban a közszolgáltatás körébe tartozott: azaz a vegyesen és elkülönítetten gyűjtött fémhulladék. (Ezekért közszolgáltatás keretében korábban és most is házhoz megy a közszolgáltató.)
A szervezet szerint ezenfelül az EPR hatálya alá tartozó fémhulladékok tartoznak még a koncesszió hatálya alá. Ilyen a csomagolási fémhulladék, a hulladékká vált jármű és az elektronikai berendezés.
„Nagy problémát okozott a piacon az is, hogy egyesületünk is csak késéssel kapta meg azt az állásfoglalást az Agrárminisztériumtól, amelyben a koncesszióért felelős Energiaügyi Minisztérium kimondja, hogy a járművek karbantartásából, javításából származó fémhulladék nem a koncesszió része, és ugyanez érvényes az elektronikai eszközök karbantartásából, javításából származó fémhulladékra” – tette hozzá.
Nem mindenki elégedetlen
„Elsősorban papír- és műanyaghulladékban dolgozunk együtt a Mol koncessziós cégével. A MOHU részéről az együttműködés mindig konstruktív volt a szerződéskötés folyamatától kezdve” – mondta a Szabad Európának Karczub Mária, a Hamburger Recycling Hungary Kft. kereskedelmi vezetője.
Szerinte a Mol vállalatirányítási rendszerével még most is ismerkednek, azt viszont megtapasztalták, hogy teljesen máshogy működik egy olajcég, mint a hulladékpiac. A kereskedelmi vezető ezt a MOHU informatikai rendszerével kapcsolatban mondta, amelynek „összefésülése még mindig zajlik”.
A papírhulladék komplett előkezelésével és újrahasznosításával foglalkozó vállalatot eddig alapvetően nem érintette nagyon hátrányosan a koncessziós rendszer, hiszen széles tevékenységi kört fednek le, többek között lakossági kevertcsomagolás-válogató rendszert működtetnek, amely a Budapesten szelektíven gyűjtött műanyaghulladék nagy részét képes fogadni. Szintén ők dolgozzák fel a budapesti, szelektíven gyűjtött papírhulladékot, amelyet a MOHU értékesítési folyamatában a cégcsoportjuk tulajdonában lévő hazai papírgyárban hasznosítanak újra.
„Nincs rossz tapasztalatom a hulladékkoncesszió elindulása óta. A MOHU rugalmas, az anyagellátással sincs probléma, nagy mennyiségeket csinálunk” – mondta a Szabad Európának Wiedner Rudolf, a Vasi Consulting Kft. ügyvezetője.
A vállalat papír, üveg, fa és műanyag hasznosításával foglalkozik. Wiedner szerint – mint minden új rendszer bevezetésekor – most is vannak apró gyermekbetegségek, mint például a MOHU informatikai rendszere.
„Harminc éve élek Magyarországon, sok változást megéltem. A mostani koncessziós rendszer bevezetéséről nem tudok rosszat mondani” – tette hozzá. | Mol-koncesszió: inkább külföldre viszik az értékes hulladékot 2. | Szakmai szervezeteket és cégeket kérdeztünk arról, hogy mik a tapasztalataik a júliusban indult hulladékkoncessziós rendszerrel kapcsolatban. Beszéltünk néhány elégedett céggel, de a többség igen kritikus. A VOSZ főtitkára szerint sorra zárnak be a kis MÉH-telepek. | null | 1 | https://www.szabadeuropa.hu/a/mol-koncesszio-inkabb-kulfoldre-viszik-az-ertekes-hulladekot/32612576.html | 2023-09-29 19:06:00 | true | null | null | Szabad Európa |
Bilincsben vitték el 2021 tavaszán a Nemzeti Örökség Intézete több munkatársát. A Szabad Európa most megtudta: letöltendő szabadságvesztést kért az ügyészség az állami szervezet két volt vezetőjére és egy munkatársára. Az állami alkalmazottakon kívül további hat vádlottra is hasonló büntetést indítványoztak, a többiekre – többek között pénzmosás vétsége miatt – pénzbírság, cégvezetéstől eltiltás várhat.
Három éven át folyt a nyomozás egy 2,2 milliárdos költségvetési csalás miatt – írtuk korábbi cikkünkben –, többek között a Fiumei úti sírkertet is működtető Nemzeti Örökség Intézeténél (NÖRI) történt bűnügyről. Az esetről elsőként Hadházy Ákos országgyűlési képviselő adott hírt 2021 áprilisában. Ekkor annyi derült ki, hogy néhány héttel korábban letartóztatták a NÖRI vezetőségének több tagját, és több számítógépet lefoglaltak az intézetnél. A Hadházy által működtetett weboldalon (Korrupcióinfó) a képviselő az ügyről azt írta, hogy két és fél milliárdos temetőfenntartási és -karbantartási megrendelésből ötszázmilliót fiktív számlákkal igazolhattak.
Ehhez kapcsolódóan: Három éve folyik a nyomozás egy 2,2 milliárdos költségvetési csalás miatt
A Miniszterelnökség felügyelete alá tartozó Nemzeti Örökség Intézete feladata – a szervezet ismertetője szerint – „a nemzeti emlékezet ápolása, a nemzeti és történelmi emlékhelyek népszerűsítése, műemlékileg védett temetők működtetése és ismertebbé tétele, és az országosan mintegy hatezer síremléket számláló nemzeti sírkert védelme”. A szervezet a Fiumei úti sírkert nemzeti emlékhely vagyonkezelője, üzemeltetője, a Nemzeti Gyászpark és a hozzá kapcsolódó Nemzeti Gyászpark Látogatóközpont üzemeltetője, a Salgótarjáni utcai zsidó temető vagyonkezelője és üzemeltetője. Az intézet működteti a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottságot is, felügyeli a nemzeti és történelmi emlékhelyeket, nemzeti emlékpontokat.
Százmilliós közbeszerzések
Korábbi cikkünk írásakor sem a NÖRI, sem a NAV (ahová a NÖRI irányított minket), sem az intézet felügyeleti szerve, a Miniszterelnökség nem adott információt arról, hogy milyen megbízásokat érintett a költségvetési csalást vizsgáló nyomozás.
A NÖRI szerződéseit az elmúlt évekből korábbi cikkünkben egy táblázatban mutattuk meg, és részletesen írtunk több, megbízást elnyerő cégről.
Hadházy Ákos szerint a főügyész által küldött válasz, a Közbeszerzési Értesítő és a cégadatbázis segítségével egyértelműen beazonosítható, mely megbízásokról (ez és ez) lehetett szó a nyomozás által érintett ügyben. Mindkét tender nyertese a fenti táblázat szerint a NÖRI-től az egyik legnagyobb értékben megbízást kapó cég, a ForLanaFlow Kft.
E cég tulajdonosa és ügyvezetője 2020 februárjáig Császár Anikó volt. 2020 februárjától 2021 márciusáig egy olyan cég volt a kft. tulajdonosa, amely a paksi beruházásnál is megbízást elnyerő ügyvédi iroda (Dentons Réczicza) tulajdonosához, dr. Réczicza Istvánhoz köthető. Megkerestük a ForLanaFlow vezetőit, hogy a véleményüket kérjük az ügyről, de mostanáig nem érkezett válasz az Opten cégadatbázisban is szereplő, hivatalos e-mail-címről.
Valaki súgott a pályázó cégeknek
A NÖRI- nél feltételezett költségvetési csalás ügyében elkészült a vádirat, de várhatóan csak jövőre kerül sor az első tárgyalásra az ügyben – tájékoztatta a Szabad Európát dr. Kutas Tamás, a Pécsi Járási Ügyészség vezető helyettes ügyésze. Azt is elmondta, hogy összesen 18 vádlottja van az ügynek, amelynek vádiratát szeptember végén nyújtották be.
Az ügyészségi beadvány szerint az I. rendű vádlott, a NÖRI korábbi főigazgatója 2017–2020 között okozott kétmilliárd forint vagyoni hátrányt. A vádlottak közül hárman dolgoztak az állami cégnél, az I., a II. és a IV. rendű vádlott. (A III. rendű vádlott a közbeszerzést elnyerő cég vezetője.)
A NÖRI főigazgatója 2013-tól 2020-ig Radnainé dr. Fogarasi Katalin volt. A költségvetési csalás gyanúja egy 2017–18 ban kiírt közbeszerzési eljárás kapcsán merült fel. Az intézet két további munkatársára, a műszaki igazgatóra és a beruházási referensre is letöltendő szabadságvesztést indítványozott az ügyészség.
Készpénzben vándorolt a túlszámlázott díj
A kifogásolt közbeszerzésnek (temetők karbantartási és fenntartási feladatai) két nyertes pályázója volt. Közülük az egyik esetében találta úgy az ügyészség, hogy valaki súgott nekik az intézettől, milyen pályázatot adjanak be, hogy sikerrel járjanak a közbeszerzésen.
A csalás az ügyészségi indítvány szerint arra épült, hogy a pályázatot elnyerő cég – feltételezhetően a költségvetési intézménnyel való nem hivatalos megállapodás alapján – túlszámlázta az elvégzett feladatokat. Erre az ügyészség szerint az adott lehetőséget, hogy a közbeszerzés kiírása nem volt elég részletes. A túlszámlázó cég „alvállalkozói” nem végezték el a számlázott munkát, valótlan okiratot, hamis teljesítési igazolást állítottak ki. A NÖRI utalással fizetett a megbízást elnyerő cégnek, ahonnan az alvállalkozónak utaltak. E pénz egy részét készpénzben felvették a cégvezetők, majd visszajuttatták a NÖRI érintett vezetőinek és munkatársának. A csalásban részt vevő „alvállalkozó” cégek vezetőit pénzmosással vádolják.
Akár kilenc év börtön lehet a büntetés
Az ügyészség indítványa az ügyben az I., a II., a III. és a IV. rendű és további öt vádlott esetében végrehajtandó szabadságvesztést kér, a többiekre felfüggesztett szabadságvesztést, pénzbüntetést, foglalkozástól, cégvezetéstől való eltiltást.
Ha NÖRI-vezetők beismerik tettüket, négy-öt év börtönbüntetést kaphatnak. Ha nem ismerik el, akár kilenc év szabadságvesztés lehet a büntetésük. Az ügyet a Fővárosi Törvényszék tárgyalja majd. | Börtönbe kerülhet egy állami intézet több volt vezetője egy kétmilliárdos költségvetési csalás miatt | Bilincsben vitték el 2021 tavaszán a Nemzeti Örökség Intézete több munkatársát. A Szabad Európa most megtudta: letöltendő szabadságvesztést kért az ügyészség az állami szervezet két volt vezetőjére és egy munkatársára. Az állami alkalmazottakon kívül további hat vádlottra is hasonló büntetést indítványoztak, a többiekre – többek között pénzmosás vétsége miatt – pénzbírság, cégvezetéstől eltiltás várhat. | null | 1 | https://www.szabadeuropa.hu/a/ketmilliardos-csalas-miatt-letoltendo-szabadsagvesztest-kert-az-ugyeszseg-a-nemzeti-orokseg-intezet-tobb-volt-vezetojere/32612395.html | 2023-09-29 20:05:00 | true | null | null | Szabad Európa |
Új kémszoftverek, poloskák és más lehallgató eszközök segítségével figyelnek meg újságírókat, valamint forrásaikat az állami hatóságok több közép- és délkelet-európai országban – mondták el a Balkan Investigative Reporting Networknek (BIRN) a megfigyelés alatt álló újságírók. Az összeállításhoz az Átlátszó három hazai érintettel készült interjúval járult hozzá.
„Jézusom, megfigyeltek, mihez férhettek hozzá?” – ezt gondolta magában Panyi Szabolcs oknyomozó újságíró 2020-ban, amikor kollégáival a Direkt36-nál egy olyan cikken dolgozott, amelyben több tízezer kiszivárgott telefonszámról számolt be, akiket a mobiltelefonokat megfertőző Pegasus kémprogrammal figyeltek meg.
A kiszivárgott listán 50 ezer célszemély telefonszáma szerepelt, köztük 300 magyar szám volt. Ezek egyike az oknyomozó újságíróé volt. Panyi így abban a szokatlan helyzetben találta magát, hogy egyszerre volt az általa vizsgált történet egyik szereplője, miközben részt vett a Pegasus hátterét feltáró projektben, és az erről szóló cikkek írásában is.
„Nem nagyon maradt idő ezen gondolkodni, mert részt kellett venni a munkában, és más, hasonló cipőben járó emberekkel kellett beszélnem, úgyhogy ez a feldolgozásban is segített, rögtön ugye láttam, hogy ez nem ellenem irányul csak, én csak része vagyok egy sokkal nagyobb merítésnek” – mondta a BIRN-nek.
A Panyi által emlegetett nagyobb merítés tényét a BIRN 15 közép- és délkelet-európai országban végzett felmérése is igazolja, ugyanis a lap az elmúlt évtizedben 28 olyan esetet azonosított, amikor újságírókat figyeltek meg. Azt azonban nem tudni, hogy ez a szám mekkora a valóságban, hiszen nem minden megfigyelés került nyilvánosságra, mint ahogy arról sincs pontos információ, hogy a lehallgatások közül mennyi tart jelen pillanatban is.
A BIRN a célkeresztbe került újságírókkal készített interjúk alapján megállapította, hogy:
Az esetek túlnyomó többségében bizonyítottan vagy gyaníthatóan a kormányok álltak a megfigyelés mögött.
A megfigyelések nem csak a szervezett bűnözésről tudósító oknyomozó újságírók ellen irányultak.
Az olyan új kémprogramok ellenére, mint a mobiltelefonokat célzó Pegasus, még mindig a „hagyományos” megfigyelés, például a lehallgatás vagy a fizikai megfigyelés a legnépszerűbb módszerek.
Az esetek csaknem kétharmadában hivatalos vizsgálat indult a megfigyeléssel kapcsolatban.
Egyik eset sem vezetett bírósági ítélethez vagy az érintettek felelősségre vonásához.
Jelenleg Görögországban, Moldovában, Szlovákiában és Észak-Macedóniában foglalkozik a nyomozóhatóság és a bíróság újságírók elleni megfigyeléssel összefüggő ügyekkel. Észak-Macedóniában az ország korábbi titkosrendőrségi vezetője újratárgyalásra vár több ezer ember, köztük újságírók illegális lehallgatása miatt.
Kém a telefonban
A The Guardian a Pegasust „a valaha kifejlesztett egyik legerősebb kémprogramnak” nevezte. Az NSO izraeli kibercég által gyártott eszköz észrevétlenül telepíthető a mobiltelefonokra, majd kihasználva azok sebezhetőségét, a telefon teljes tartalmához képes hozzáférni: üzenetekhez, fényképekhez, videókhoz, sőt, hívásokat is tud rögzíteni.
A Forbidden Stories által vezetett nemzetközi vizsgálat 2021-ben több mint 50 ezer fertőzött telefont talált a világ több mint 20 országában. Az adatokból kiderült, hogy legalább 180 újságírót vettek célba, többek között Franciaországban, Marokkóban, Mexikóban, Indiában és Magyarországon. Panyi, aki a Direkt36 és VSquare munkatársa, elmondta, hogy az 50 ezer telefonszám közül „több mint 300 olyan szám volt, amiket sejtésünk szerint a magyar felhasználó – amelyről később megtudtuk, hogy a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat volt – választott ki megfigyelésre”.
Panyi azt is feltárta, hogy Magyarország 2017-18-ban legalább 6 millió eurót költött az adófizetők pénzéből a Pegasus kémprogram beszerzésére. Megjegyezte, hogy mivel a Pegasus nagyon invazív, „olyan módon sérti valakinek a személyiségi jogait ez a típusú megfigyelés, ami tényleg csak olyan esetben lehet indokolt, ha valaki egy nagyon súlyos bűnt követ el, vagy egy ilyen típusú nagyon erős a gyanú van vele szemben”. „És azt láttuk, hogy sok tucatnyi olyan szereplő bukkan fel ebben a listában a telefonszámával, aki ellen semmiféle büntetőeljárás nem indult, semmiféle gyanús ügybe nem keveredtek” – mondta.
A Pegasus kémprogram kihasználta a mobiltelefonok operációs rendszerének sebezhetőségét, és így olyan megfigyelő alkalmazásokat és programokat telepített, amelyek lehallgató eszközzé változtatták az újságírók telefonjait. A Pegasus és más kémprogramok, mint például a Predator, úgynevezett „zéró kattintásos” támadásokon keresztül fertőzhetik meg a készülékeket. Ez azt jelenti, hogy észrevétlenül képesek megfertőzni a telefonokat, az áldozat részéről semmilyen beavatkozást nem igényelnek. Emellett a telefonhasználóknak küldött linkeken keresztül is telepíthetnek rosszindulatú programokat. Az egyik ilyen linket 2021 júliusában szöveges üzenetben küldték el Thanasis Koukakis görög oknyomozó újságírónak.
„Thanaszisz, tudsz erről a problémáról?” – állt az üzenetben, amely egy olyan linket tartalmazott, amely Koukakisz szerint azt sugallta, hogy „banki hírekről” van szó. „Rákattintottam a linkre, és abban a pillanatban gyakorlatilag megfertőződtem a Predatorral, és 2021. szeptember 24-ig, két és fél hónapig hozzáférhettek a mobilomhoz” – mondta a BIRN-nek.
A Predator a Pegasushoz hasonló, a Cytrox nevű észak-macedóniai cég által létrehozott kémszoftver. Koukakis akkor kezdett gyanakodni, hogy valami nincs rendben, amikor észrevette, hogy a telefonja túlmelegszik, és az akkumulátora „túl gyorsan merül”. Ellenőrizni kezdte a forrásait, és végül kapcsolatba lépett a CitizenLab nevű, a Torontói Egyetemen működő szervezettel, és a segítségükkel derítette ki, hogy megfigyelés alatt áll.
A kémprogramok használata sokkal elterjedtebb, mint azt eddig sejteni lehetett. A Citizen Lab 2020 decemberében arról számolt be, hogy a szerb Biztonsági-információs Ügynökség (BIA) a Circles nevű izraeli cég – amely a Pegasust gyártó NSO csoport része – szoftverét használja. A szoftver segítségével az országban található összes mobiltelefont másodpercek alatt megtalálhatják.
Egyelőre hivatalosan nem erősítették meg, hogy a szoftvert – amelyet a Citizen Lab szerint több mint 20 másik ország is beszerzett– újságírók ellen is bevetették-e.
Hagyományos módszerek: kamerák és poloskák
Bár a digitális megfigyelés az évek során egyre elterjedtebbé vált, a BIRN megállapításai szerint az újságírók megfigyelésére még mindig a „hagyományos” módszereket használják a leggyakrabban. Az állami szervek, amelyek az újságírók forrásainak megismerésére vagy kompromittáló anyagok felfedésére törekszenek, többnyire lehallgatást és fizikai megfigyelést alkalmaznak: lehallgatják a célszemélyek telefonját és lakását, valamint a klasszikus követési módszerrel dolgoznak. Ezeket a módszereket néha önmagukban is alkalmazzák, de gyakoribb, hogy egy olyan megfigyelés részeként vetik be őket, amelyben az újságírókat egyidejűleg követik, beszélgetéseiket rögzítik, vagy készülékeiket figyelik.
2020 februárjában Alexandru Costache román újságíró, aki az ország közszolgálati televíziójánál, a TVR-nél dolgozik, egy bárban múlatta az időt barátaival, többek között újságírókkal és igazságügyi tisztviselőkkel. Másnap reggel Costache-t felhívta egy barátja: ‘Kapcsold be a tévét, kapcsold be az RTV-t [Româniă TV], nézd meg, mi megy épp.’ „Mi voltunk azok” – mondta Costache a BIRN-nek.
Egy későbbi vizsgálat megállapította, hogy 11 ember vett részt Costache és barátai beszélgetésének rögzítésében, főleg abban a helyiségben, ahol találkoztak, „de a folyosón is a WC felé, sőt, még a WC-ben is filmeztek és fényképeztek minket, valamint kint, az udvaron, az utcán”. „Egészen addig követtek, amíg haza nem értem, mert a közelben lakom” – tette hozzá. A megfigyelést végző személyek egy online médium újságíróinak adták ki magukat.
A bukaresti ügyészség vizsgálatot indított, de az elkövetőket nem sikerült azonosítani, és az ügyet az év elején megszüntették. A megfigyelés oka továbbra sem ismert.
A kémprogramok használatát az Európai Unió több tagállamában, többek között Görögországban, Magyarországon és Lengyelországban is dokumentálták. Ricardo Gutierrez, az Európai Újságírók Szövetségének (EFJ) főtitkára a BIRN-nek elmondta, hogy reméli, hogy az EU végül lépéseket tesz az újságírók után kémkedő tagállamok tevékenységének megfékezésére, azáltal, hogy „nem engedi a kormányoknak, hogy a Predator, a Pegasus és az ilyen típusú eszközöket bárki ellen bevessék, nem csak újságírók ellen”.
„Nagyon fontos megérteni, hogy ha megengedjük az újságírók ilyen jellegű megfigyelését, az azt jelenti, hogy nemsokára akárki más is megfigyelés alatt állhat” – mondta Gutierrez.
A régi taktikák tovább élnek a posztkommunista országokban
A BIRN által vizsgált közép- és délkelet-európai országok többsége korábban olyan kommunista ország volt, ahol széles körben alkalmazták a megfigyelést. A posztkommunista átmeneti időszakban a biztonsági szolgálatok pedig nem mindenhol hagyták maguk mögött ezeket a gyakorlatokat.
Szerbiában Slobodan Milosevic elnök 2000-es bukása után a biztonsági apparátus tovább folytatta ezeknek a módszereknek az alkalmazását, beleértve a csellel szerzett kompromittáló anyagok felhasználását is. „Szado-mazo francia kém!” – ez csak az egyik cím az Informer névre hallgató, a kormányhoz kötődő bulvárlapból, amely 2016-ban Stevan Dojčinović szerb oknyomozó újságírót vette célba.
Dojčinović szerint a bulvárlap szenzációhajhász riportja része volt az ellene indított kampánynak, amely akkor indult, amikor az általa vezetett KRIK (Mreža za istraživanje kriminala i korupcije) oknyomozó újság az akkori miniszterelnök, Aleksandar Vucić egyik ingatlana után nyomozott.
A szenzációhajhász cím az Informer által közzétett fotókra utalt, amelyeken Dojčinović egy hét vagy nyolc személy részvételével zajló privát BDSM összejövetelen látható. Dojčinović azt mondta, hogy a szerb hírszerző szolgálat, a BIA úgy gondolta, hogy a fotók közzétételével „tönkreteheti” őt, ami azt mutatja, hogy „még mindig megmaradt a régi kommunista gondolkodás”, ami nyomásgyakorlás céljából az emberek magánéletét is célba veszi.
Az újságíró úgy döntött, hogy magánélet megsértése miatt pert indít az Informer ellen – és a per során kiderült, hogy a BIA állt a lejárató akció mögött. „Amikor bepereltem [a bulvárlapot], a perre adott válaszban az ügyvédjük azt írta, hogy minden, amit mondtam, hazugság, majd azt mondta, hogy minden információ, amit [az Informer] közzétett, igaz, és hogy az információk megerősítése érdekében a bíróságnak a BIA-hoz kellene fordulnia” – emlékezett vissza Dojčinović.
„Így lényegében megadták nekem az első muníciót ahhoz, hogy további eljárásokat kezdeményezhessek a BIA ellen” – tette hozzá. Dojčinović panaszt tett a szerbiai ombudsmannál. Az ügy még folyamatban van.
„A megfigyelés mértéke óriási volt”
Ma már a megfigyelést nemcsak hírszerző szolgálatok végzik. Az elmúlt évek egyik leghírhedtebb európai újságíró-megfigyelési ügyét például magánszemélyek kezdeményezték, az események pedig egy oknyomozó újságíró meggyilkolásához vezettek.
Marian Kočner szlovák üzletember egy volt rendőrökből és hírszerzőkből álló csoportot szervezett maga köré, akik feladata az volt, hogy kémkedjenek különböző személyek, köztük nyolc újságíró után, hogy felfedjék „piszkos titkaikat”. A megfigyelés célpontjai közé tartozott Ján Kuciak is, aki rendszeresen írt oknyomozó cikkeket Kočner üzleti ügyeiről az Aktuality szlovák hírportálnak. Kuciakot és menyasszonyát, Martina Kusnirovát 2018. február 21-én lőtték le nagymácsédi (Veľka Maca) otthonukban, ami a fővárostól, Pozsonytól mintegy 65 kilométerre található.
Egy évvel a gyilkosság előtt Kočner egy telefonhívás során megfenyegette a riportert. Bár Kuciak jelentette a fenyegetést, a hatóságok elutasították a nyomozást, az üzletembert ki sem hallgatták. A szlovák bíróság idén májusban egy újratárgyalás után felmentette Kočnert Kuciak és Kusnirova meggyilkolásának megrendelése alól.
„A bíróság meg van győződve arról, hogy Kočner vádlottat aggasztotta Ján Kuciak újságíró, különösen akkor, amikor a politikába akart belépni… [de] nem ítélhetünk el valakit kizárólag az indíték alapján” – mondta Ruzena Sabova bírónő az eredeti tárgyaláson. Kučner társát, Alena Zsuzsovát bűnösnek találták a gyilkosságok megrendelésében.
Ami a Kočner által létrehozott hálózatot illeti, amely a megfigyeléseket végezte, a szlovák rendőrség 2019 márciusában büntetőeljárást kezdeményezett „ismeretlen tettesek” ellen, akik 2017 elejétől 2018 májusáig figyelték az újságírókat és más személyeket – írja a Slovak Spectator.
Laura Kellöová oknyomozó újságíró azonban, aki folytatta a Kuciak által elkezdett munkát az Aktualitynél, azt mondta, hogy megdöbbentette a megfigyelés intenzitása: „Az újságírók megfigyelésének mértéke és a róluk szóló információk rendőrségi adatbázisokból való illegális kinyerése óriási mértékű volt”. „Azt hittem, hogy az ilyesmi a kommunizmus bukásával véget ért Szlovákiában” – mondta Kellöová.
„Ez nem a munka része”
A BIRN-nek a megfigyeléssel kapcsolatos tapasztalataikról nyilatkozó újságírók többsége azt mondta, hogy jobban aggódtak amiatt, hogy a megfigyelés hatással lehetett-e a kapcsolataikra, forrásaikra, felfedhetett-e részleteket az anyagokkal kapcsolatban, amin épp dolgoztak, mint amiatt, hogy a saját életükre hogyan hatott a lehallgatás.
„Ami nagyon aggaszt, az az, hogy mennyire érintették a forrásaimat, azokat az embereket, akikkel kapcsolatban álltam a megfigyelés időszakában” – mondta Thanasis Koukakis, a CNN Greece és a Newsbomb.gr pénzügyi szerkesztője, akit 2020-ban a görög hírszerző szolgálat, egy évvel később pedig a Predator kémprogram használatával figyeltek meg. Koukakis elmondta, hogy a megfigyelés miatt néhány forrását a görög pénzügyminisztériumból és a bankrendszerből magyarázat nélkül elmozdították érzékeny pozíciókból. „Utólag persze minden értelmet nyert” – mondta.
Gutierrez, az EFJ főtitkára szerint az újságírók gyakran két problémás tendenciát mutatnak a megfigyeléssel kapcsolatban. Az egyik az, hogy azt gondolják, hogy nem tudósítanak „fontos témákról”, ezért soha nem kerülnének megfigyelés alá; a másik pedig az, hogy azt gondolják, hogy a hatóságok általi megfigyelés hozzátartozik a munkához. „Nem, nem része a munkának, hogy megfigyelés alatt álljunk, nem része a munkának, hogy letartóztassanak, és nem része a munkának, hogy megfélemlítsenek” – mondta Gutierrez.
A rendőrség vagy ügyészség a BIRN által elemzett 28 eset kevesebb mint kétharmadában indított hivatalos vizsgálatot a megfigyeléssel kapcsolatos esetek miatt. Ezek közül az esetek közül eddig egyik sem vezetett bírósági ítélethez. Az esetek csaknem felében a vizsgálat még mindig folyamatban van.
Az egyik ilyen megoldatlan ügy a 2015-ben Észak-Macedóniában feltárt tömeges lehallgatás, amelybe állítólag magas rangú rendőrségi tisztviselők is érintettek voltak. Az akkori titkosrendőrségi főnököt, Saso Mijalkovot elítélték, de 2021-ben a fellebbviteli bíróság hatályon kívül helyezte az ítéletet, és Mijalkov újratárgyalásra vár.
A vád szerint 2008 és 2015 között, amikor Nikola Gruevszki volt hatalmon, a vádlottak több mint 4200 telefonszámot hallgattak le illegálisan, bírósági végzés nélkül. A lehallgatottak között sok újságíró is volt. Az egyik, akinek a telefonját lehallgatták, Vasko Popetrevski újságíró, a „360 fok” című televíziós műsor és weboldal főszerkesztője volt.
A Gruevski kormányának megbuktatása után indított vizsgálat után Popetrevski megtudta, hogy „hét és fél éven keresztül szó szerint éjjel-nappal lehallgatták az összes telefonomat a nap 24 órájában”. Reméli, hogy Mijalkovot jogerős ítélet alapján elítélik, mielőtt 2025-ben elévülne az ügye, és a megfigyelés áldozatai kártérítést kapnak – „üzenetként, hogy ez nem fordulhat többször elő, és nem szabad, hogy még egyszer megtörténjen”.
Gyakori a nemzetbiztonsági okra való hivatkozás
Néhány újságíró, akit lehallgattak, azt mondta a BIRN-nek, hogy most már nagyobb óvintézkedéseket tesznek annak érdekében, hogy elkerüljék a megfigyelést, különösen mivel az elektronikus módszerekkel az eddiginél kifinomultabbá vált a megfigyelés.
Koukakis elmondta, hogy titkosított alkalmazásokat használ a telefonján, és ha teheti, igyekszik személyesen találkozni a forrásaival. „És természetesen a mobiltelefonomat rendszeresen ellenőrzöm, hogy nincs-e rajta kémprogram” – tette hozzá.
Bartosz Węglarczyk, a legnagyobb lengyel online híroldal, az ONET főszerkesztője, akit a 2000-es évek végén figyeltek meg, elmondta, hogy médiavállalata digitális biztonsági szakembereket alkalmaz, hogy megvédjék az újságírókat a megfigyeléstől, és annak tudatában dolgoznak, hogy mindez bármikor megismétlődhet.
A szlovákiai Aktualitynél Laura Kellöová hasonlóan vélekedett: „Mindig fel kell tételeznem, hogy valaki lehallgat vagy figyel engem, hogy megtudják, kivel kommunikálok, min dolgozom, kivel beszélek és kik a forrásaim”. Kellöová elmondta, hogy Ján Kuciak meggyilkolása után az Aktuality újságírói „szinte kizárólag titkosított alkalmazásokon keresztül kommunikálnak”.
Néhány európai ország azonban az orosz kémkedés miatti vélt fenyegetésekre reagálva az ukrajnai orosz invázió kezdete óta fontolgatja biztonsági szolgálatai megfigyelési jogköreinek kiterjesztését. Lengyelországban a parlament jóváhagyására vár egy, az elektronikus kommunikációról szóló törvénytervezet, amelynek célja, hogy a biztonsági szolgálatok hozzáférjenek minden e-mailben vagy más online kommunikációs eszközzel küldött, vagy kapott anyaghoz.
Ezzel párhuzamosan az Európai Unió a digitális megfigyelés korlátozásának lehetőségét vizsgálja az európai médiaszabadságról szóló törvényjavaslattal, amely a médiaszabadság első uniós szintű szabályozása, és amelynek elfogadása jelenleg folyamatban van. A jogszabálytervezet és az Európai Tanácsnak a törvénnyel kapcsolatos álláspontja alapján azonban úgy tűnik, hogy a digitális megfigyelés visszaszorításának ez a lehetősége valószínűleg elszalasztásra kerül, és a helyzet még rosszabbá válhat.
Gutierrez kifejtette, hogy Franciaország beavatkozását követően a jogszabálytervezetet úgy módosították, hogy lehetővé tegyék az újságírók megfigyelését, ha „az államnak a nemzetbiztonság garantálása érdekében szüksége van rá”. Az EFJ-t aggasztja, hogy „a nemzetbiztonság fogalmát visszaélésszerűen használják fel a megfigyelés elrendelésére, az újságírók utáni kémkedésre” – mondta. „Ez egyfajta legalizálása az újságírók elleni kémkedésnek bármilyen okból, mert bármit lehet nemzetbiztonsági kérdésként értelmezni; a fogalom homályos, így a tagállamok könnyen megpróbálhatják igazolni az ilyesmit” – figyelmeztetett.
A BIRN-nek nyilatkozó újságírók és szakértők közül sokan meg voltak győződve arról, hogy a leleplezett esetek és az azokat követő jogi kihívások ellenére Közép- és Délkelet-Európa szerte folytatódik az újságírók megfigyelése.
Saška Cvetkovska, az észak-macedóniai Investigative Reporting Lab főszerkesztője megjegyezte, hogy a 2015-ben leleplezett tömeges megfigyelési rendszer miatt a korábbi tisztviselők ellen folyamatban lévő büntetőeljárások ellenére továbbra is közzéteszik a nyilvánvalóan lehallgatással szerzett anyagokat. „2015-től napjainkig naponta, megállás nélkül, különböző [online] platformokon és a médiában jelennek meg a politikai pártok elnökeinek, üzletembereknek, parlamenti képviselőknek és újságíróknak az engedély nélkül rögzített beszélgetései” – mondta Cvetkovska.
Panyi Szabolcs magyar oknyomozó riporter, akit a Pegasus kémprogrammal figyeltek meg, szintén úgy véli, hogy a megfigyelés sokkal szélesebb körű, mint ami eddig napvilágra került – és az is aggasztó, ahogyan a hatóságok és a közvélemény reagált az újságírók megfigyeléséről szóló hírekre.
„Az egész reakció a magyar állam részéről nem azt mutatja, hogy ők komolyan vennék azokat a személyiségi jogi és emberi jogi aggályokat, amik az ilyen típusú megfigyelésekben előjönnek, hanem próbálják ezt az egészet lesöpörni az asztalról, mint úgymond egy politikai botrányt” – mondta Panyi. „És nagyon szomorú az, hogy én nem látom, hogy maga a magyar közvélemény, a magyar társadalom különösebb ellenállást tanúsítana, amikor olyan információkkal szembesül, hogy a magyar állam tényleg bárkit, bármikor lehallgathat” – tette hozzá.
Lehallgatott magyar újságírók
A BIRN Surveillance States elnevezésű projektje Közép- és Délkelet-Európa 15 országában vizsgálta az újságírók megfigyelését. Minden ország három újságíróval készített videóinterjút, amelyek ezen az oldalon érhetőek el teljes terjedelmükben. A projektben az Átlátszó is részt vett, a három megfigyelt magyar újságíróval arról beszélgettünk, hogy mikor és miért történhetett a megfigyelésük, illetve milyen hatással volt az életükre a lehallgatás ténye.
Panyi Szabolcs mellett a korábban HVG-nél dolgozó, jelenleg a nyolcadik kerületi Józsefváros Újság főszerkesztőjeként tevékenykedő Dercsényi Dávid is a Pegasus célpontok között volt. Őt valamikor 2019-ben figyelték meg, három telefonját is lehallgatták a kémprogrammal. Az Átlátszónak elmondta: annyira nem lepődött meg, amikor fény derült a megfigyelésre, korábbi munkahelyén ugyanis közvetetten mindig érezték, hogy célkeresztben vannak.
Kőszeg Ferenc egykori országgyűlési képviselőnek, a Magyar Helsinki Bizottság egyik alapítójának megfigyelése jóval korábbra, a 80-as évekre tehető, amikor a demokratikus ellenzék szamizdatja, a Beszélő munkatársa lett. Az Átlátszónak arról mesélt, hogy a megfigyelés akkoriban egészen nyílt módon történt. Ekkor főleg a klasszikus módszereket vetették be, például bepoloskázták a lakást, de lehallgatták a telefonját, sőt, még az utcán is követték, és házkutatásra is sor került az otthonában. | Több közép- és délkelet-európai országban gyakori az újságírók lehallgatása és megfigyelése | Új kémszoftverek, poloskák és más lehallgató eszközök segítségével figyelnek meg újságírókat, valamint forrásaikat az állami hatóságok több közép- és délkelet-európai országban – mondták el a Balkan Investigative Reporting Networknek (BIRN) a megfigyelés alatt álló újságírók. Az összeállításhoz az Átlátszó három hazai érintettel készült interjúval járult hozzá. | null | 1 | https://atlatszo.hu/vilagterkep/2023/09/21/tobb-kozep-es-delkelet-europai-orszagban-gyakori-az-ujsagirok-lehallgatasa-es-megfigyelese/ | 2023-09-21 00:00:00 | true | null | null | atlatszo.hu |
A magyar sajtó gyakran beszámol a korrupciógyanús közbeszerzésekről, de már csak az eredményhirdetés után. Pedig sokszor maga a felhívás is árulkodik arról, hogy „valami nincs rendben”. Ezért az Átlátszó most arra tesz kísérletet, hogy egy közbeszerzési szakértő segítségével már a feltételrendszer kiírásánál bemutassuk a korrupciógyanús pályázatokat. Ezzel természetesen nem állítjuk azt, hogy a szemlézett közbeszerzések jogsértőek lennének, de a felvázolt esetek alkalmasak lehetnek arra, hogy felhívják az érintettek figyelmét azokra a „trükkökre”, amelyek végső soron a tisztességes verseny korlátozásához és a közpénzek nem kellően hatékony elköltéséhez vezethetnek. Júliusi szúrópróbánk.
Újra kiírta a Miniszterelnökség a június végén visszavont, közbeszerzési tanácsadók kiválasztására kiírt jogsértő közbeszerzési eljárást. Úgy tűnik azonban, hogy ezúttal sem sikerült megugraniuk a mércét, és kétszer lépnek ugyanabba a folyóba.
Ahogy azt korábban megírtuk, a Miniszterelnökség közbeszerzési szakértői tanácsadásra írt ki közbeszerzést május végén. Az összesen 470 millió forintos tendert azonban hirtelen visszavonták. Bár az okokat nem tüntették fel, a döntés azután született meg, hogy az egyik pályázó panaszt tett a Közbeszerzési Döntőbizottságnál, mert véleménye szerint jogsértő módon írták ki a közbeszerzést.
Az eset azért volt teljesen abszurd, mert éppen azokat a szakértőket keresték a felhívással, akik a közbeszerzések szabályosságát vizsgálták volna – többek között az uniós források felhasználásánál.
A pályázó többek között azt kifogásolta, hogy a Miniszterelnökség „valamennyi közbeszerzési rész vonatkozásában jogellenesen határozta meg az alkalmassági minimumkövetelményeket”, továbbá
a kiírásban túl sok volt a tervezhetetlen elem, a kötbér pedig aránytalanul magas.
Annak a tendernek tehát nem lett eredménye, a Miniszterelnökség pedig most újra nekifutott a kiírásnak. Egy közbeszerzési szakértő azonban kiszúrta, hogy a megismételt kiírást láthatóan változatlan feltételekkel indították meg – talán abban reménykedve, hogy ezúttal nem támadják meg a pályázók.
Ez a várakozásuk azonban eddig nem igazolódott be: a forgatókönyv ugyanis ugyanúgy zajlik, mint az előző tender esetében. Egy pályázó ismét előzetes vitarendezési kérelmet nyújtott be, kifogásolva a kiírás jogsértő feltételeit, a Miniszterelnökség pedig ismételten elutasította azt. A kérdés most az, hogy vajon ezúttal is a Döntőbizottságon köt-e ki az ügy, vagy „átmegy” a kiírás – a kifogásolható előzmények ellenére.
Bár a cikkben ismertetett esetekben nem, de más, uniós forrást is felhasználó közbeszerzések esetén az Integritás Hatóság is felléphetne a gyanús tenderek ügyében. „Ha a Hatóság a hatósági ellenőrzés során csalás, korrupció, összeférhetetlenség vagy egyéb súlyos jogsértés vagy szabálytalanság gyanúját észleli (….) végzésben elrendelheti az európai uniós forrás bevonásával megvalósuló közbeszerzési eljárás két hónapot meg nem haladó időtartamra történő felfüggesztését” – olvasható a 2022. évi XXVII. törvényben (21. § (1)).
Az nyer, aki a leggyorsabb
De nemcsak a Miniszterelnökség, hanem a Nemzeti Művelődési Intézet Nonprofit Közhasznú Kft. gépjármű beszerzése is megér egy misét.
A Lakitelki Népfőiskola tulajdonában lévő szervezet 40 db személyszállító gépjármű beszerzésére írt ki tendert. A közbeszerzési szakértő szerint a 40 darabos flotta nagy megrendelésnek számít a járműbeszerzési közbeszerzések piacán, amely valószínűleg a legtöbb értékesítő cégnek is felkeltette a figyelmét. A közbeszerzési hirdetményben szereplő feltételrendszer ugyanakkor aggályokat vet fel azzal kapcsolatban, hogy valóban nagy verseny várható-e a tenderen.
A kiíró ugyanis szokatlanul rövid, 60 napos szállítási határidőt határozott meg.
Emellett szintén kirívóan magas, 30-as súlyszámmal értékeli azokat az ajánlatokat, amelyekben ennél is rövidebb, akár 30 napos szállítást vállal a pályázó.
Korábbi cikkünkben részletesen írtunk arról, hogy egyes közbeszerzéseken pontosan ezzel a módszerrel tarol a Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozó Mészáros M1 Autókereskedő Kft.
Akkor rámutattunk, hogy az irreálisan rövid szállítási határidők előírása annak a cégnek kedvezhet, amelynek „véletlenül” pontosan ugyanolyan felszereltségű és mennyiségű gépjárműve van készleten, mint amit a kiíró a közbeszerzésben szeretne vásárolni.
Kilenc hónap és 2,8 millió forint
Az Európa Kulturális Fővárosa projektet koordináló Veszprém-Balaton 2023 Zrt. közbeszerzéseiről már többször írtunk – leginkább azt, hogy „házon belül” osztogatják a megbízásokat.
A cég most „előadóművészek és képzőművészek beszerzése” tárgyban írt ki tendert, amelyben több érdekes részletet is találtunk. A kiíró által megadott keretösszegek az alábbiak szerint alakulnak:
Előadóművészek: 126 400 000 Ft
DJ: 38 700 000 Ft
Kórusok, szimfonikus és kamarazenekarok: 59 360 000 Ft
Népzenei együttesek: 2 580 000 Ft
Képzőművészek: 30 960 000 Ft
Az viszont ismét kétséges, hogy hány ajánlat várható – az egyébként elég intenzív versenyt felmutató – rendezvényszervezői piacról. A referenciafeltételeket ugyanis patikamérlegen mérte ki a kiíró.
A pályázóknak az elmúlt három évből vagylagosan fel kell mutatni:
legalább 90 db különböző hazai előadóművész és/vagy képzőművész fellépésének biztosításával, fellépők szerződtetéséhez kapcsolódó előkészítő feladatokban való részvételre vonatkozó referenciát, amely legalább 9 hónap időtartamú rendezvénysorozat keretében történt;
vagy legalább 26 db különböző külföldi előadóművész és/vagy fellépő és/vagy képzőművész fellépésének biztosításával, fellépők szerződtetéséhez kapcsolódó előkészítő feladatokban való részvételre vonatkozó referenciát, mely legalább 9 hónap időtartamú rendezvénysorozat keretében történt,
vagy legalább 13 db különböző, pályája elején járó (maximum 5 éves múlt, maximum 3 kiadvány/CD/kiállítás) előadóművész és/vagy fellépő és/vagy képzőművész fellépésének biztosításával, fellépők szerződtetéséhez kapcsolódó referenciát, mely legalább 9 hónap időtartamú rendezvénysorozat keretében történt.
A közbeszerzési szakértő szerint szinte biztos, hogy ezeknek a feltételeknek (lásd főként a 9 hónapos időintervallumot) kevés szereplő felel meg a magyar piacon. De nem serkenti a versenyt a 2,8 millió forintos ajánlati biztosíték sem, ami azt jelenti, hogy a pályázóknak az ajánlat benyújtása előtt letétbe kell helyezniük ezt a pénzösszeget, ellenkező esetben a kiíró kizárja a céget a tenderfolyamatból.
A tenderek eredményeiről beszámolunk majd.
A cikk az Átlátszó és a K-Monitor együttműködésében, a Nyílt Társadalom Kezdeményezés Európáért (OSIFE) támogatásával készült.
Nyitókép: Kovács László, a Közbeszerzési Hatóság elnöke beszédet mond a Közbeszerzési Expó 2022 megnyitóján a Millenáris Parkban 2022. szeptember 20-án. MTI/Szigetváry Zsolt | Előre szólunk: már a kiírás pillanatában irányítottnak látszó tenderekbe botlottunk | A magyar sajtó gyakran beszámol a korrupciógyanús közbeszerzésekről, de már csak az eredményhirdetés után. Pedig sokszor maga a felhívás is árulkodik arról, hogy „valami nincs rendben”. Ezért az Átlátszó most arra tesz kísérletet, hogy egy közbeszerzési szakértő segítségével már a feltételrendszer kiírásánál bemutassuk a korrupciógyanús pályázatokat. Ezzel természetesen nem állítjuk azt, hogy a szemlézett közbeszerzések jogsértőek lennének, de a felvázolt esetek alkalmasak lehetnek arra, hogy felhívják az érintettek figyelmét azokra a „trükkökre”, amelyek végső soron a tisztességes verseny korlátozásához és a közpénzek nem kellően hatékony elköltéséhez vezethetnek. Júliusi szúrópróbánk. | null | 1 | https://atlatszo.hu/kozpenz/2023/08/22/elore-szoltunk-mar-a-kiiras-pillanataban-iranyitottnak-latszo-tenderekbe-botlottunk/ | 2023-08-23 00:00:00 | true | null | null | atlatszo.hu |
Augusztus végi cikkünk nyomán Vadai Ágnes DK-s országgyűlési képviselő kérdezte meg Szalay-Bobrovniczky Kristóftól, hogy mi a helyzet a kaposvári Gidrán-gyárral, amiről megírtuk, hogy látszólag nem működik. Vadai rákérdezett arra is, hogy miért tűntek el a török járművek a honvédségi beszerzésükben közreműködő HT Division Zrt. honlapjáról, és egyáltalán miért titkosította a kormány 30 évre a Gidrán-projektet. A honvédelmi miniszter azonban nem mondott se igent, se nemet arra, hogy meghiúsult-e a beruházás, és a többi kérdésre sem adott választ. Csupán annyit közölt, hogy az Orbán- és Erdogan-közeli oligarchák tulajdonában lévő közvetítőcég „az államtól függetlenül hozza meg döntéseit” – mintha a kormánynak semmi köze nem lenne a közpénzből vett Gidránokhoz, amiket korábban fontos honvédségi fejlesztésként reklámoztak.
Bár a magát békepártinak mondó Fidesz-kormány teljes erőből tolja a hadiipari fejlesztéseket, és folyamatosan hangsúlyozza baráti kapcsolatát Törökországgal, valami nem stimmel a Gidránokkal. A török gyártótól származó páncélozott járművek megvásárlása az elmúlt évek egyik első nagy honvédségi beszerzése volt, és a honvédelmi miniszter idén januárban még mosolyogva látogatott el a kaposvári gyárba, de a projekt a jelek szerint mostanra befuccsolt. Az üzem gyakorlatilag nem működik, a közvetítőcég eltüntette a honlapjáról a Gidránokat, és a kormány sem beszél már a beruházásról.
Egy 2020 végi hivatalos bejelentés szerint 2019-ben a Magyar Honvédség 10 darab Gidránt rendelt, és még 40 darabot fog venni a török Nurol Holding nevű gyártótól. A közlemény szerint a távlati tervekben 300 jármű beszerzése szerepel, amelyeket a török licenc alapján legalább részben Magyarországon, Kaposváron gyártanának magyar-német-török együttműködésben: a török Nurol Makina licence alapján, a német hadiipari óriáscég, a Rheinmetall szaktudásával, és a járművek honvédségi beszerzésében közreműködő HT Division Zrt. segítségével.
A honvédség ugyanis a Gidránokat nem közvetlenül a törökországi gyártótól, hanem a HT Division Zrt.-től vette, amelynek tulajdonosa egy magyar és egy török kormányközeli oligarcha, a külügyminisztert jachtoztató Szíjj László és Suat Karakus. A járművek beszerzését a magyar kormány 30 évre titkosította, ezért nem lehet tudni, mennyi közpénzbe kerültek a Gidránok, de az biztos, hogy a közvetítőcég hatalmasat kaszált a bizniszen.
A török férfi afféle menedzsere és intézője Adnan Polatnak, aki Recep Tayyip Erdogan török elnök mellett Orbán Viktor magyar miniszterelnök jó barátja is. Karakus Polat több cégében is vezető tisztséget visel(t), és ő volt az ügyvezetője két olyan cégnek is, amelyek a miniszterelnök vejének, Tiborcz Istvánnak az ingatlanos cégéhez kapcsolódtak.
Januárban még sztárolták
Kaposváron kicsiben indult a gyártás: 2022 márciusában azt közölte a kormány, hogy hamarosan beindul a 40 Gidrán felszerelése harcászati, rádiótechnikai, elektronikai eszközökkel. Az eseményről a Nurol Makina is büszkén beszámolt a Facebook-oldalán.
Egy hónappal később a MH Bakony Harckiképző Központ gyakorlóterén bemutatták a török-magyar-német együttműködés első eredményét: a Rheinmetall Ragnarök típusú 120 milliméteres aknavetőjét egy Gidránra szerelve.
Idén januárban a pár hónapja kinevezett új honvédelmi miniszter, Szalay-Bobrovniczky Kristóf személyesen is megnézte az üzemet: 2023. január 22-én elment a somogyi megyeszékhelyre, ahol „a Gidrán páncélozott harcjárművek felszerelésével foglalkozó hazai vállalat gyárlétesítményénél tett látogatást” Ruszin-Szendi Romulusz altábornagy, a Magyar Honvédség akkori parancsnoka társaságában. A miniszter Facebook-oldalára ki is tettek a gyárlátogatásról egy videót, amiben az egekig dicsérte a Gidránokat, melyek – a kísérőszöveg szerint – „páncélozott iPad-ként járulnak hozzá hazánk védelméhez”.
Most már nem beszélnek róla
Ezután viszont valami történhetett, mert ahogy augusztus végén megírtuk, a kaposvári Gidrán-gyárnál látszólag nem működik, és a HT Division Zrt. honlapjáról szőröstől-bőröstől eltüntették a török járműveket. Már nem látható az oldalon a gyártó cég, a Nurol Makina neve sem, csupán a távirányítású géppuskatorony és az akusztikus lövésérzékelő gyártója, a szintén török Aselsan van megnevezve, melynek a HT Division a magyarországi képviselője.
Az okokat pedig hiába firtattuk, kérdéseinkre sem a Gidránok 30 évre titkosított beszerzésében közreműködő cég, sem a Honvédelmi Minisztérium nem válaszolt.
Cikkünk után néhány nappal Vadai Ágnes DK-s országgyűlési képviselő érdeklődött írásban a honvédelmi miniszternél afelől, hogy „Mi a helyzet a Kaposvárra tervezett Gidrán-gyárral?”. Vadai egészen konkrét kérdéseket is feltett Szalay-Bobrovniczky Kristófnak ezzel kapcsolatban:
Valóban meghiúsult a Gidrán-beruházás Kaposváron?
Mi az oka annak, hogy a HT Division Zrt. honlapjáról eltűntek a Gidránok? A cég már nem
érintett fél az üzletben?
Biztosított lesz a megígért 300 munkahely Kaposváron?
Miért kellett 30 évre titkosítani a beruházás részleteit?
A képviselőnek a honvédelmi miniszter (helyettese) azonban csak egyetlen mondatot küldött, ami nem válaszolja meg egyik kérdést sem. Sőt, akkora távolságtartás érződik belőle, mintha az államnak semmi köze nem lenne a Gidrán-projekthez, holott a járműveket közpénzből vásárolták a honvédségnek és a kaposvári gyárban is benne van a kormány keze.
„Tájékoztatom, hogy a HT Division Zrt. magántulajdonban lévő cég, az üzletpolitikai, beruházási döntéseit az államtól függetlenül hozza meg.” – ennyi a válasz.
Azt egyelőre nem tudni, hogy mi miatt igyekszik a kormány most eltolni magától a korábban csúcsfejlesztésként reklámozott Gidrán-projektet. Valami komoly dolog történhetett, mert Szalay-Bobrovniczky Kristóf januári gyárlátogatása idején még nem volt ilyen kimért a viszony: a minisztert a HT Divison Zrt. egyik tulajdonosa, az Erdogan török elnök köreivel közeli kapcsolatban lévő Suat Karakus vezette körbe a kaposvári üzemben.
Most viszont már teljesen biztosnak tűnik, hogy a Fidesz végleg letett a kaposvári Gidrán-projektről: a kormány Facebook-oldalán szeptember elején közzétett térképen a somogyi megyeszékhely már nem szerepel a védelmi ipari beruházások között.
Mindenesetre a HT Divison Zrt.-nek így is megérte a Gidrán-projekt: a 2018-ban alapított vállalatnak a működése első két évében 0 forint forgalma volt. Viszont 2020-ban, amikor megérkezett az első 10 jármű a honvédséghez a Nuroltól, rögtön nettó 4,3 milliárd forint árbevétel jelent meg a mérlegében, amiből 479 millió lett az adózott eredmény, vagyis a haszon. 2021-ben jelentősen visszaesett a cég forgalma: mindössze 1,7 milliárd forint lett, és 271 milliós veszteséggel zárták az évet.
2022-ben azonban rászakadt a pénzeső a HT Divison Zrt.-re: a Szíjj László és Suat Karakus tulajdonában lévő vállalat nettó árbevétele tavaly 23,2 milliárd forint lett, az adózott eredménye pedig 2,6 milliárd – vagyis ennyi hasznot termelt a tulajdonosainak.
Címlapkép: Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszter egy Gidrán típusú páncélozott harcjárműben a nyírteleki Kedvesház diákjainak látogatásakor az MH 5. Bocskai István Lövészdandár debreceni laktanyájában 2022. december 20-án. (fotó: MTI/Czeglédi Zsolt) | A honvédelmi miniszter úgy csinál, mintha a Gidrán-gyárhoz nem lenne köze az államnak | Augusztus végi cikkünk nyomán Vadai Ágnes DK-s országgyűlési képviselő kérdezte meg Szalay-Bobrovniczky Kristóftól, hogy mi a helyzet a kaposvári Gidrán-gyárral, amiről megírtuk, hogy látszólag nem működik. Vadai rákérdezett arra is, hogy miért tűntek el a török járművek a honvédségi beszerzésükben közreműködő HT Division Zrt. honlapjáról, és egyáltalán miért titkosította a kormány 30 évre a Gidrán-projektet. A honvédelmi miniszter azonban nem mondott se igent, se nemet arra, hogy meghiúsult-e a beruházás, és a többi kérdésre sem adott választ. Csupán annyit közölt, hogy az Orbán- és Erdogan-közeli oligarchák tulajdonában lévő közvetítőcég „az államtól függetlenül hozza meg döntéseit” – mintha a kormánynak semmi köze nem lenne a közpénzből vett Gidránokhoz, amiket korábban fontos honvédségi fejlesztésként reklámoztak. | null | 1 | https://atlatszo.hu/impakt/2023/09/22/a-honvedelmi-miniszter-ugy-csinal-mintha-a-gidran-gyarhoz-nem-lenne-koze-az-allamnak/ | 2023-09-22 00:00:00 | true | null | null | atlatszo.hu |
Ha az M6-os autópálya üres, értelmetlen, kihasználatlan, akkor az M44-es gyorsforgalmi útra újabb jelzőket kell találni, legalábbis a Magyar Közút mérései szerint. Ugyanis amíg az M6-oson 2018 óta 20-30 százalékkal nőtt a forgalom, addig az M44-es adatai azt mutatják: a környező települések lakói jól jártak vele, de a járművek mennyisége nem indokolta a majdnem 400 milliárdos beruházást.
Az M44-es autóút részben elkészült, részben pedig kivitelezés alatt álló gyorsforgalmi út Kelet-Magyarországon. Elsődleges célja a forgalmassá vált 44-es főút tehermentesítése, valamint a biztonságos és gyors eljutási lehetőség megteremtése Békés vármegye irányába. – írja a Wikipédia. Az M44-es jelenleg közel 90 kilométeren járható, Lakitelek és Békéscsaba között, a Lakitelek és Kecskemét közötti rész építése pedig még zajlik.
„Ha a hosszú távú áramvásárlási szerződések esetében felmerül a piaci egyenlőség és a verseny sérelme, akkor a szintén hosszú távú autópálya-koncessziók esetében is erősen aggályos a 20-25 évre államilag garantált profit. Indokolt lenne tehát az autópálya szerződések felülvizsgálata is” – nyilatkozta a Népszabadságnak Fónagy János, a Fidesz-kormány egykori közlekedési minisztere 2005-ben.
Megcsinálták, amit kritizáltak
Valószínűleg Fónagy sem gondolta akkor, hogy 18 évvel később épp a Fidesz garantál államilag profitot, pedig így van: immár 35 évig utal koncessziós autópályadíjat a kormány, méghozzá Mészáros Lőrincéknek.
Pedig a Fidesz korábban rendszeresen kritizálta a PPP-szerződéseket: 2010-ben „Fellegi Tamás (akkor nemzeti fejlesztési miniszter – a szerk.) elrendelte az M6-os sztráda tavasszal átadott szakaszának műszaki felülvizsgálatát”, majd 2011-ben még keményebb lépés következett. „Az államháztartáson kívüli elszámolás ellenére az állam és a magánszféra együttműködésében (PPP) megvalósult fejlesztések a tapasztalatok szerint bújtatott államadósság-növelő tényezők, amelyeket a kormány újra fog tárgyalni, és meg fog szüntetni” – jelentette ki Hegmanné Nemes Sára, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium kiemelt állami szerződéseket és támogatásokat vizsgáló államtitkára.
A G7.hu „az újkori magyar történelem legrosszabb beruházásának” nevezte 2020-ben az M6-os építését, aminek az az eredménye, hogy 30 éven át évi 60 milliárd forintba kerül az elképesztően kihasználatlan sztráda. 2021-ben a Pesti Srácok csodálkozott rá, hogy mennyibe került a PPP-konstrukció, de arra nem, hogy mi lett a Fidesz akkor már 11 éves ígéretével.
Közel 400 milliárdba kerül
Az autópálya-építésekkel egyébként az Orbán-kormány sem állt le. A miniszterelnök 2015-ben jelentette be a Modern Városok Programot. Ennek keretében Orbán Viktor miniszterelnök minden megyeszékhelynek megígérte a gyorsforgalmi útkapcsolat kiépítését.
Békéscsaba esetében ez az M44-es megvalósítását jelentette, ami mára javarészt elkészült. A G7.hu összesítette, hogy a mintegy 388,5 milliárdos beruházást javarészt a Szijjártó Pétert yachtoztató Szíjj László cégei végzik.
Az M6-os autópálya kihasználatlanságát szokás emlegetni, de úgy tűnik az M44-es is hasonló babérokra tör. A minap autóztam Békéscsabáról az M44-es eddig elkészült végéig, és hosszú percekig egyedül voltam a sztrádán.
M6 vagy M44, melyik forgalmasabb?
Az M6-os mintegy 90 milliárdos továbbépítése kapcsán újra előkerült, mennyien használják a sztrádát. A Magyar Közút „Az országos közutak 2022. évre vonatkozó keresztmetszeti forgalma” című dokumentuma alapján mutatjuk be, hogyan változott a 44-es út forgalma 2018-2022 között, és mekkora ez a sokat bírált M6-oshoz képest.
A 44-es főút Kecskeméttől vezet Békéscsabán át a román határig. A mért forgalom 10-12 ezer személygépkocsi egységjármű/nap (Ej/nap) a Bács-Kiskun vármegyei szakaszon. Ide még nem ért el az M44-es, a megyehatártól Békéscsabáig viszont már kész van.
A Magyar Közút adatai szerint mintegy 5 ezer személygépkocsi egységjármű tűnt el az utakról, a Békés vármegyei részen pedig van, ahol ennél is több. Vagyis a 44-es út melletti települések nyertesei az M44-es megépítésének.
Az M44-es forgalma is jól követhető: a három megyén át vezető szakaszon a Közút mérései szerint a forgalom 2022-re 9500 Ej/nap lett. Hogy ezt a számot legyen mihez hasonlítani, nézzük az M6-ost, amit kihasználatlanként és üresként szokás emlegetni.
Nem az út kapacitását vettük alapul, hanem a járműveket, az talán jobban szemlélteti a különbséget. Az M6-oson a Pest vármegyei szakaszon 2018-ban 26 035 Ej/napot mértek, ez 2022-re 37 százalékkal 35 706 Ej/napra nőtt. 2022-ben 10 ezer Ej/nap alatti számot nem is mértek.
15 ezret – vagyis az M44-es forgalmának több mint másfélszeresét – az M6-oson a 133+ 200 kilométerig mértek, ez már közel Szekszárdot jelenti. Vagyis az M6-oson nőtt a forgalom, míg az M44-esen stagnál. Ez azzal is magyarázható, hogy a gyorsforgalmi út Békéscsaba után nem folytatódik Románia felé, az M6-os viszont elér a horvát határig.
Autópályák mindenhova
A Levegő Munkacsoport visszatérően kritizálja az autópálya-építéseket. 2005-ben a „Segítik-e a gazdasági fejlődést az autópályák?” című anyagában Lukács András elnök az alábbiakat írta.
„Az elmúlt években az egymást váltó magyar kormányok versengtek abban, hogy melyikük épít majd több autópályát. Ebben a kérdésben minden parlamenti párt között egyetértés van. Ugyanakkor egyre többen kérdőjelezik meg ezeknek a beruházásoknak az észszerűségét, azonban ezek a vélemények alig kapnak nyilvánosságot.”
Lukács kiemelte, hogy „Közgazdasági és közlekedéstervezési szempontból egyaránt megkérdőjelezhető annak az értelme, hogy olyan területekre vezetünk autópályákat, ahol mind az országos közutak, mind a helyi (önkormányzati kezelésben lévő) utak leromlottak, felújításra szorulnak. Ráadásul az aránytalanság óriási, több nagyságrendű: az autópályák néhány száz kilométer hosszúak, míg az egyéb országos közutak hossza 30 ezer kilométer, az önkormányzati utaké pedig meghaladja a 100 ezer kilométert.”
A környezetvédő civil szervezet 2011-ben arra mutatott rá, hogy „Az 1990-2010 közötti erőltetett autópálya-építés elszívta a forrásokat az egyéb közutaktól, így azok – az elmaradt karbantartás, valamint sok helyen a túlhasználat miatt – mára igen rossz állapotba kerültek. Ezeknek a közutaknak nemhogy a fejlesztésére, de a karbantartására sincs elég forrás.”
Azt is kiemelték, hogy szerintük „A közlekedési hálózat gyorsforgalmi jellegű fejlesztése legfeljebb a negyedik helyet foglalhatja el a közlekedési infrastruktúrára jutó források elosztásának prioritási listájában a vasút elmaradottságának felszámolása, az egyéb közúthálózati elemek felújítása és egyes, településen áthaladó nagy forgalmú szakaszok kiváltása (elkerülő utak építése) mögött.”
Az Economx tavaly áprilisi cikke szerint a Fidesz 2010-es hatalomra kerülése óta 257 kilométer autópálya épült, az autóutak hossza pedig jelentősen emelkedett: 205 kilométerről 530 kilométerre, ami 158 százalékos növekedés. Az I. rendű főutak hossza gyakorlatilag stagnált (plusz 15 kilométer), a II. rendűeké pedig 387 kilométerrel nőtt, ami 8,7 százalékos emelkedés.
Vasútra viszont alig költenek
A Greenpeace friss tanulmánya pedig arra világít rá, hogy Magyarország az elmúlt három évtizedben több mint kétszer annyit költött a közúti fejlesztésekre, mint a vasúti infrastruktúra korszerűsítésére. Az elemzés szerint 1995 és 2021 között Magyarország 22,9 milliárd eurót fordított az utakra, ezzel szemben a vasúti fejlesztésekre csak 9,95 milliárd euró jutott. Ez a mostani 380-as árfolyammal számolva 8 702 milliárd forintot jelent az utak, és 3 781 milliárd forintot a vasút esetében.
„1995 óta Magyarország autópálya-hálózatának hossza 430%-kal, 335 kilométerről 1774 kilométerre nőtt. (…) Ugyanakkor, míg a teljes magyarországi vasúthálózat 1995-ben 7988 km-t tett ki, ez a szám 2020-ra 5%-kal, 7588 km-re csökkent.” – olvasható az anyagban.
A Fidesz-kormány 2011 óta költött ugyan vasútfejlesztésre, de több vonalat be is záratott, miközben autópálya-építésekre irdatlan összegeket költött. Az aránytalanságokat jól tükrözi, hogy a MÁV-nak idén a teljes vasúti pályahálózat több mint 7 000 kilométerének karbantartására és a szükséges felújításokra csupán 42 milliárd forint áll rendelkezésére – ez nagyjából a tizede az M44-es gyorsforgalmi út 388 milliárdos árának.
Szöveg: Segesvári Csaba – Adatvizualizáció: Szabó Krisztián | Alig használják a közel 400 milliárdért épülő, Békéscsabára vezető M44-es utat | Ha az M6-os autópálya üres, értelmetlen, kihasználatlan, akkor az M44-es gyorsforgalmi útra újabb jelzőket kell találni, legalábbis a Magyar Közút mérései szerint. Ugyanis amíg az M6-oson 2018 óta 20-30 százalékkal nőtt a forgalom, addig az M44-es adatai azt mutatják: a környező települések lakói jól jártak vele, de a járművek mennyisége nem indokolta a majdnem 400 milliárdos beruházást. | null | 1 | https://atlatszo.hu/adat/2023/09/22/alig-hasznaljak-a-kozel-400-milliardert-epulo-bekescsabara-vezeto-m44-es-utat/ | 2023-09-22 00:00:00 | true | null | null | atlatszo.hu |
Idén július 31-én csináltunk volna interjút a ’90-es évek legnagyobb alvilági leszámolásaival, gyilkosságaival (Prisztás József és Fenyő János megölésével, az Aranykéz utcai robbantással) vádolt, illetve az ügyek egy részében már el is ítélt Portik Tamással. Csakhogy az interjút technikai okokra hivatkozva félbeszakították, folytatását nem engedélyezték, az elkészült – és az interjúalany által jóváhagyott – rész közlését pedig megtiltották.
Az ügy komoly figyelmet keltett, számos műsor és orgánum foglalkozott az Átlátszónak a témában megjelent cikkeivel. Az interjúkészítő mellett Vajda Zoltán MSZP-s országgyűlési képviselő is a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnokságának (BVOP) törvényességi felügyeletét ellátó Legfőbb Ügyészséget kérte az ügy kivizsgálására. Az ügyészség válaszai azonban csak a kérdőjeleket és a kételyeket gyarapították, így nemzetközi szinten keresünk jogorvoslatot.
A Portik-interjú félbeszakítása, valamint a folytatásának, illetve közlésének megtiltása után érdeklődő ellenzéki politikusnak a Legfőbb Ügyészség azt válaszolta: „A rendelkezésre álló adatok alapján a fogvatartott nyilatkozattételét 2023. július 31. napján a Budapesti Fegyház és Börtönben technikai ok (a kép és a hang hibája) miatt szakították félbe. Az ilyen okból történő félbeszakítás műszaki kérdés, a büntetés-végrehajtási szervezet erre vonatkozó eljárását jogszabály nem rendezi”.
Az Átlátszó munkatársának adott bővebb válaszában az ügyészség azt is elmondta, hogy „a fogvatartotti oldalon felmerült technikai ok (a kép és a hang hibája) miatt szakították félbe” az interjút. „A műszaki probléma fennállása ténykérdés, a műszaki okból történő félbeszakítás pedig jogilag nem szabályozott technikai kérdés, amelynek jogszerűsége tárgyában nem lehet állást foglalni” – tette hozzá az eljárást a Legfőbb Ügyészség Büntetés-végrehajtási Törvényességi Felügyeleti és Jogvédelmi Önálló Osztálya részéről lefolytató Dr. Székely István János legfőbb ügyészségi tanácsos.
Ez a „technikai ok” tényszerűen nem igaz, hiszen – mint már korábban leírtuk – a Skype-videókapcsolat kitűnő volt. Mint az az újságírói hangfelvételből is kiderül, Portik Tamással tökéletesen láttuk és hallottuk egymást. A felvételen semmi olyan nem hallható, hogy bárki annak minőségére panaszkodna. A helyiségbe lépő Főfelügyelő Urat is jól láttuk és hallottuk. Nehezen hihető el tehát bármiféle olyan technikai, műszaki hiba megléte, ami az interjú folytatását lehetetlenné tette volna.
További kérdéseket vetett fel az, amivel az interjú folytatásának megtiltását indokolja az ügyben eljáró ügyész az újságírónak adott válaszában. „Az Ön elítélti nyilatkozattétel folytatására irányuló (2023. július 31-i) kérelmét az országos parancsnok újabb nyilatkozattételre irányuló kérelemnek tekintette, és azt – az Ön által 2023. július 28-án közölt, az interjú során feltenni szándékozott kérdésekre figyelemmel – 30500/4208-15/2023 ált. számú határozatával elutasította”. A július 28-i kérdések egy része Pintér Sándor belügyminiszterre, korábbi országos rendőrfőkapitányra vonatkozott.
Eleve furcsa, hogy a félbeszakítást nem létezőnek tűnő (a résztvevők által nem észlelt, egyetlen ott lévő által sem panaszolt) technikai hibával indokolják, a folytatásnál pedig tartalmi okok merülnek fel. Ami azért is nehezen érthető, mivel a BVOP július 28-án megkapta ezeket a (korábbi cikkünkben leközölt) kérdéseket, továbbította őket Portik Tamásnak, és ekkor még semmi baja nem volt az interjúval, amely három nappal később el is kezdődött. Ráadásul a megszakítás sem tartalmi, hanem technikai okokra hivatkozva történt (ami szintén gyenge lábakon áll), három nappal később viszont tartalmi okokra hivatkozva került sor az elutasításra.
A Pintér Sándorra vonatkozó kérdések miatt felvetődött, hogy az interjú félbeszakításának, a folytatás, illetve a közlés megtiltásának politikai, illetve konkrét politikushoz köthető oka volt. Az üggyel kapcsolatban a Belügyminisztériumot többször megkerestük, a belügyminisztertől pedig interjút kértünk, amelyre a BM Kommunikációs Főosztályától ez a válasz jött:
„Tájékoztatjuk, hogy dr. Pintér Sándor belügyminiszter a felkínált interjú lehetőségével nem kíván élni.”
Mivel úgy tűnik, hogy érdemi tisztázásra, magyarázatra, jogorvoslatra hazai szinten egyelőre nincs remény, az Átlátszó, valamint az interjút készítő újságíró úgy döntött, az Emberi Jogok Európai Bíróságához fordulnak.
„Az interjú megszakításának hivatalos indokát ellenőrizni, valós okát kideríteni, illetve ezeket hatékonyan vitatni a magyar jog alapján nem tudjuk. Bár az ilyen döntések a sajtószabadság határait jelölik ki, velük szemben az újságíró és a szerkesztőség mégsem rendelkezik olyan jogorvoslati lehetőséggel, amivel a jogszabályokban foglaltakat a büntetés-végrehajtáson bírósági úton tudnák számonkérni” – mondta el Sepsi Tibor, az Átlátszó, illetve a Portik-interjú készítőjének ügyvédje.
„Az ügyet ezért közvetlenül Strasbourgba, az Emberi Jogok Európai Bíróságához visszük, mivel szerintünk az interjú megszakítása a szólásszabadságot és a sajtószabadságot önkényesen és alaptalanul korlátozta, a jogorvoslat hiánya pedig emellett az európai emberi jogi egyezményben a bírósághoz fordulással kapcsolatban elismert jogokat is sérti” – tette hozzá az ügyben eljáró jogász.
Címlapkép: Portik Tamást elvezetik az ellene a Tanyi-Lakatos-ügyben emberölés bűntettének kísérlete miatt indult büntetőügy előkészítő ülése után a Fővárosi Törvényszék folyosóján 2019. november 27-én. (fotó: MTI/Szigetváry Zsolt) | Strasbourgba visszük a félbeszakított, majd letiltott Portik-interjú ügyét | Az Emberi Jogok Európai Bíróságához fordul az Átlátszó, amiért a BVOP először megszakította, majd nem engedte folytatni a börtönbüntetését töltő Portik Tamással készített interjúnkat, és az elkészült rész közlését is megtiltotta. Jogászunk szerint az interjú megszakítása a sajtószabadságot önkényesen és alaptalanul korlátozta, de jogorvoslatra itthon nincs lehetőségünk. Az ügyben szerettük volna megszólaltatni Pintér Sándort is, de a belügyminiszter nem kívánt élni a lehetőséggel. | null | 1 | https://atlatszo.hu/kozugy/2023/09/26/strasbourgba-visszuk-a-felbeszakitott-majd-letiltott-portik-interju-ugyet/ | 2023-09-26 00:00:00 | true | null | null | atlatszo.hu |
A közlemény szerint árbevételét 59 százalékkal, míg üzemi eredményét 164 százalékkal növelte az Opus Global Nyrt. a ma közzétett, IFRS szerinti, konszolidált gyorsjelentése szerint.
Az Opus Cégcsoport konszolidált szinten az év első hat hónapjában a bázisidőszakhoz képest 58,7 százalékkal magasabb, összesen 324,9 milliárd forint működési bevételt ért el.
Az üzemi eredmény (EBIT) konszolidált szinten 20,6 milliárd forintot ért el, ami több mint kétszerese az előző év azonos időszaki 7,8 milliárd forintos üzemi eredményének. Az EBITDA szintén jelentős növekedést mutatott, 55 százalékkal 41,9 milliárd forintra növekedett. Az üzleti környezet viszontagságaihoz képest kiemelkedő profitabilitáshoz nem csak az Opus Cégcsoport gazdálkodási politikája, hanem a pénzügyi műveletek 1,9 milliárd forintos eredménye is hozzájárult. Az adózott eredmény végül 16,1 milliárd forint volt 2023 első félévében, ez közel tízszerese 2022. azonos időszaki 1,63 milliárd forintos adózott eredményének.
Így alakultak az egyes szegmensnek
Noha az építőipar bővülése megtorpant, az Opus Csoport ipari termelési szegmensében a bevételnövekedés meghaladta a 70 százalékot (70,38 milliárd forintról 122,18 milliárd forintra nőtt).
A turisztikai szegmens egésze, főként a HUNGUEST Hotels teljesítményének köszönhetően jelentős növekedést ért el, működési bevételei 12,3 milliárd forintról 15,6 milliárd forintra nőttek, az EBITDA szintű teljesítményét pedig csaknem megduplázta, 1,46 milliárd forintot ért el. Kiemelendő a turisztikai szegmens saját tőke állományának alakulása: a 40,6 százalékos növekedés legfőbb oka az Opus Csoport 21,5 milliárd forintos ázsiós tőkeemelése, melynek célja a turisztikai ágazat saját piacain elért meghatározó pozíciójának stabilizálása, nyereségességének növelése és ezen keresztül a befektetések gyorsabb ütemű megtérülése.
Az energetikai alaptevékenységből származó bevételek jelentősen (85,3 százalékkal) növekedtek a gáz- és a villamosenergia-elosztó üzletágban is, ugyanakkor így sem tudták teljesen kompenzálni a működési költségek ezt meghaladó mértékű emelkedését.
A mezőgazdaság és élelmiszeripar árbevétele a bázis időszakhoz hasonlítva 15,4 százalékos, 9,34 milliárd forintos növekedést mutat, az emelkedés a két meghatározó szereplőnél (KALL, Viresol) egyaránt megfigyelhető volt, míg a költségoldal csak alig, 3,6 százalékos mértékben nőtt, így ez a szegmens is bőven kivette a részét a csoportszintű eredmény növekedéséből. | Komoly számokat jelentett Mészáros Lőrinc érdekeltsége | A közlemény szerint árbevételét 59 százalékkal, míg üzemi eredményét 164 százalékkal növelte az Opus Global Nyrt. a ma közzétett, IFRS szerinti, konszolidált gyorsjelentése szerint. Az Opus Cégcsoport konszolidált szinten az év első hat hónapjában a bázisidőszakhoz képest 58,7 százalékkal magasabb, összesen 324,9 milliárd forint működési bevételt ért el. | null | 1 | https://mfor.hu/cikkek/vallalatok/komoly-szamokat-jelentett-meszaros-lorinc-erdekeltsege.html | 2023-09-29 09:41:00 | true | null | null | mfor.hu |
A Duna Takarék Bank csatlakozott az MBH Csoporthoz, a takarék ügyfeleinek a változás miatt nincs teendőjük - közölte az MBH Bank Nyrt. A közlemény szerint lezárult a Duna Takarék Bank Zrt. 98,46 százalékos közvetlen részesedésének megvásárlása. A győri központú pénzintézet ezentúl az MBH Bank Nyrt. 98,46 százalékos közvetlen tulajdonát képezi. Az ügylet a Magyar Nemzeti Bank szeptember 15-i engedélye alapján, pénteken sikeresen megvalósult.
Tavalyi beszámolója alapján a Duna Takarék Bank a korábbi takarékszövetkezeti összeolvadásból kimaradt Duna Takarékszövetkezetből jött létre, 2,6 milliárd forintos adózás utáni eredménnyel zárta az előző évet. A pénzintézet 128,3 milliárd forintos mérlegfőösszeggel, 7,2 milliárd forintos saját tőkével és 14 fiókkal rendelkezett.
A Duna Takarék Bank mostantól az MBH Csoport részeként, de önállóan, saját márkanév alatt működik tovább - jelezte az új tulajdonos. | Mészáros Lőrincék hivatalosan is újabb bankkal bővültek | AZ MBH Csoport ismét növekedett. | null | 1 | https://mfor.hu/cikkek/vallalatok/meszaros-lorincek-hivatalosan-is-ujabb-bankkal-bovultek.html | 2023-09-29 09:59:00 | true | null | null | mfor.hu |
A Külgazdasági és Külügyminisztérium rendszeresen repteti külföldre a Nemzeti Sport főszerkesztőjét.
Szöllősi György egyszer Puskás-ügyben avat valamit Spanyolországban, máskor csak egy levelet visz Franciaországba, egy relikviát hoz haza Svájcból, esetleg Monacóba vagy Lengyelországba megy sportújságíróskodni, vagy Londonban vesz részt az Arsenal-alelnök könyvbemutatóján.
Nem árulják el, hogy Orbán Viktor kedvenc sportújságírójának utazásai az adófizetőknek mennyi pénzébe kerültek.
Szöllősi György Orbán Viktor kedvenc sportújságírója, a felcsúti Puskás Akadémia korábbi sajtófőnöke, 2016 óta a Nemzeti Sport főszerkesztője, a Magyar Sportújságírók Szövetségének elnöke, 2017 óta a magyar futball és a Puskás-ügyek rendkívüli és meghatalmazott nagykövete. Szöllősi időnként be is számol Szijjártó Péter miniszternek a nagyköveti munkájáról:
Akkor a 24.hu azt írta, hogy Szöllősi a külügyminiszter jóváhagyásával kapott diplomata-útlevelet. A Külgazdasági és Külügyminisztérium Szöllősitől azt kérte, „koordinálja, segítse mindazokat a kezdeményezéseket, amelyek a gazdag magyar futballkultúrának állítanak emléket bárhol a világon”, ezért kapott rendkívüli és utazó nagyköveti rangot. A KKM közölte, Szöllősinek juttatás, díjazás vagy más kifizetés nem jár, és nincs foglalkoztatási vagy másfajta jogviszonyban a tárcával.
De idén szeptemberben kiderült, hogy Szöllősit nem engedték be Amerikába. Az elutasított vízumot a KKM kérte, az fizette volna az utat is, hogy Szöllősi megnyithassa a Chicagói Magyar Kultúrtanács focitornáját. Szöllősi azt mondta, pont azért akart diplomatavízummal utazni, mert tudta, hogy az USA-ban mostanában szigorúbban bírálják el a kérelmeket, de a nagykövetség nem tekintette őt kormányhivatalnoknak.
Közérdekű adatigénylést küldtünk a KKM-nek, hogy megtudjuk, Szöllősi a kinevezése óta pontosan mikor és milyen utakon vett részt a minisztérium megbízásából, pontosan mennyit kapott ezekért, az útjainak a költségeit milyen céllal és ki állta.
2017 | Így járta be a világot Szöllősi György, a Nemzeti Sport főszerkesztője a külügyminisztérium pénzén | A Külgazdasági és Külügyminisztérium rendszeresen repteti külföldre a Nemzeti Sport főszerkesztőjét. Szöllősi György egyszer Puskás-ügyben avat valamit Spanyolországban, máskor csak egy levelet visz Franciaországba, egy relikviát hoz haza Svájcból, esetleg Monacóba vagy Lengyelországba megy sportújságíróskodni, vagy Londonban vesz részt az Arsenal-alelnök könyvbemutatóján. Nem árulják el, hogy Orbán Viktor kedvenc sportújságírójának utazásai az adófizetőknek mennyi pénzébe kerültek. | null | 1 | https://444.hu/2023/10/02/igy-jarta-be-a-vilagot-szollosi-gyorgy-a-nemzeti-sport-foszerkesztoje-a-kulugyminiszterium-penzen | 2023-10-02 00:00:00 | true | null | null | 444 |
Jelentős késéssel, közel négy hónappal a hivatalos határidő után érkezett be a Dante Birodalom Kft. cégbeszámolója, amely az egy évvel korábbihoz képest több területen is lényegesen szerényebb.
Az értékesítésből származó árbevétel a 2021-es üzleti évben még több mint 1,12 milliárd forint volt, a tárgyévben azonban 402,28 millió forint szerepelt ebben a sorban. Érdekesség, hogy míg korábban főleg képzőművészeti tevékenységből szerezte bevételét a cég, 2022-ben ez megváltozott, a legnagyobb hányad, 219,73 millió forint az EU valamely tagállamában végzett szolgálatásból származott, a képzőművészetből „csak” 127,26 millió forint érkezett be. A Dante Birodalom költségvetési támogatásban is részesült, ez 6,75 millió forintra rúgott.
A lényegesen alacsonyabb árbevétel az adózott eredményben is megjelent, ugyanis ez a 2021-es 479,16 millió forintról 92,87 millióra apadt – a szobrász úgy döntött, hogy ezt bent hagyja a cégben, és nem fizet osztalékot.
Készülő alkotások
A Dante Birodalom beszámolójához csatolt mellékletből kiderült az is, hogy Szőke Gábor Miklós műhelyében az évzáráskor két nagyobb projekt várakozott a befejezésre.
A Tőzsde harca – a medve és egy bika csatáját ábrázoló szoborpár, amelyet a jegybank budai központjába szánnak, a Krisztina térre, továbbra sincsen kész, az összesen 197 millió forintot érő mű 3 milliós növekedéssel még csak 29,73 milliós értéken szerepel a könyvekben. Szőke a Népszava tavaly novemberi riportjában arra utalt, hogy ezt valamikor idén állítják fel.
Pörgettyű – az ezt a fantázianevet viselő művet 2022-ben kezdte a szobrász, az évfordulókor 2,54 millió forint értékű volt a befejezetlen termelés.
A mellékletből végül kiderült az is, hogy - előző évhez hasonlóan - 6,5 millió forint értékű késztermék is várakozott a műhelyben.
Kötelezettségek, követelések
2022-ben a Dante Birodalomnak csak rövid lejáratú kötelezettségei voltak, az összesen 326 millió forint értékű tétel legnagyobb hányadát, 196,13 millió forintot a vevőktől kapott előlegek jelentették, míg 50 millió forinttal a szállítóknak tartozott a cég.
A követelések sorában szereplő 113,96 millió forint többsége, 83 millió forint egyéb, nem részletezett kintlévőség volt, 30 millió forint pedig a vevőkkel szemben állt fent.
Mire költöttek?
Egy szobrász cége esetében nem meglepő a jelentős anyagköltség, Szőke esetében a vásárolt anyagok költségei 54,56 millió forintra rúgtak, míg fémmegmunkálási szolgáltatásokra további 18,85 millió forint ment el. Említésre méltó még a költések között az is, hogy 11 alkalmazott mellett a cég 34,43 millió forintot fordított bérköltségre, azaz a dolgozók havonta nagyjából 260 ezer forintot vihettek haza átlagosan.
Szobrok a mindennapokban
Tavaly decemberben adták át a Csodaszarvast, a jegybank honlapja szerint a Postapalota udvarában, több mint 6 méteres talapzaton álló, 5 méter magas szarvasra azért volt szükség, mert „a megújulást, felemelkedést, a bőséget szimbolizálja, kapcsolódik az intézmény értékteremtő missziójához és a pénz jelentéstartalmához is.” A szarvas egyébként 199,5 millió forintba került.
Szintén elkészült, felhőkből kiugró arany oroszlánokkal ékes, a Krisztina téri MNB épületben felállított „Égbolt oroszlánjai” pedig 470 millió forintot kostált. Arról, hogy Szőke Gábor Miklós műveit mennyire kedveli a jegybank, ebben a cikkünkben is írtunk:
A közvélemény számára legemlékezetesebb alkotás azonban a Totem, azaz a „16,5 méter magas, 20 méter hosszú és ugyanolyan széles, bőgő szarvasbikafejet ábrázoló, 10 tonnányi hullajtott agancsból készült” agancskapu, amely a vadászati világkiállítás egyik éke volt – azóta már Keszthelyen találta meg örök helyét.
A művésznek állnak még szobrai például a Groupama Aréna előtt (ez a sas Európa legnagyobb madárszobra), a Honvéd stadionja elé aranyoroszlánt, Kazincbarcikára unikornist és oroszlánt készített, Atlantának sólymot, míg Münchennek pedig karszárnyú delfint.
Az interjúban egyébként arról is beszélt, hogy miért ilyen borsos az árcédula: mint mondta, megérti a fanyalgókat, de „egy köztéri szobor azért ilyen drága, mert több tíz tonnányi anyag kell hozzá meg logisztika.” Hozzátette, véleménye szerint ilyen projekteket állami vagy önkormányzati megbízás nélkül nehéz is lenne összehozni.
A másik cég
Végül fontos megjegyezni, hogy a szobrász nevéhez egy másik cég is kapcsolódik: az SZGM Investment Kft. A főtevékenységét tekintve „saját tulajdonú ingatlan adásvételével” foglalkozó cég gyakorlatilag inaktív, évek óta csak minimális forgalmat bonyolít – 2022-ben éppen 3,72 millió forintos nettó árbevételt hozott, és 73 ezer forintos adózott eredményt. | Százmilliós profitot hozott a Matolcsy Györgyék kedvenc szobrait készítő művész cége | Szőke Gábor Miklós szobrai az elmúlt években belopták magukat a köztudatba: ha valaki nem ismeri névről a kormányközeli figurákkal jó viszonyt ápoló művészt, olyan alkotásaival, mint a vadászati világkiállítás agancskapuja, vagy a jegybank Pénzmúzeumának kertjében ugró aranyszarvas, biztosan találkozott már. De mennyire volt mindez jó üzlet? | null | 1 | https://mfor.hu/cikkek/vallalatok/szazmillios-profitot-hozott-a-matolcsy-gyorgyek-kedvenc-szobrait-keszito-muvesz-cege.html | 2023-09-28 10:12:00 | true | null | null | mfor.hu |
A magyar állam még 2015-ben 2,6 milliárd forintot adott a milánói világkiállítás magyar pavilonjának hazaköltöztetésére és újbóli felállítására. A pénz nem volt elég, mert a sámándob egy része szétrohadt, így folyton növelni kellett a költségeken. Most újabb 270 milliót öntöttek a projektbe – vette észre Hadházy Ákos országgyűlési képviselő.
Az eredeti összeget korábban már 3,7 milliárdra emelték, idén pedig úgy nézett ki, hogy véget ér a sámándob története: augusztus 20. előtt már fénypróbát tartottak a hányatott sorsú sámándobban. Azonban most a projektet újabb 270 millióval egészítették ki, így
„a teljes szerződéses érték a módosítást követően áfa nélkül: 4 027 563 104.00 HUF”, azaz több mint négymilliárd forint | Újabb 270 milliót költ az állam a sámándobra, így már négymilliárd ment el rá | A magyar állam még 2015-ben 2,6 milliárd forintot adott a milánói világkiállítás magyar pavilonjának hazaköltöztetésére és újbóli felállítására. A pénz nem volt elég, mert a sámándob egy része szétrohadt, így folyton növelni kellett a költségeken. Most újabb 270 milliót öntöttek a projektbe – vette észre Hadházy Ákos országgyűlési képviselő. | null | 1 | https://telex.hu/belfold/2023/10/01/samandob-negymilliard-270-millio-koltsegek | 2023-10-01 10:24:00 | true | null | null | Telex |
A svéd demokrácia minőségével mostanában sok gondja van a fideszes politikusoknak, és változatos kifogások miatt nagyon nem akaródzik megszavazni Svédország NATO-csatlakozását a parlamentben, a svéd multik magyarországi beruházásait viszont az elmúlt években milliárdokkal támogatta az Orbán-kormány.
Úgy látom, hogy Svédországban baj van, aggódom a svéd demokráciáért
- mondta szeptember 24-én Menczer Tamás, a Külgazdasági és Külügyminisztérium kétoldalú kapcsolatokért felelős államtitkára.
A svéd tőkével szemben viszont már nem ilyen finnyás az Orbán-kormány. Svédország a 23. legjelentősebb befektető Magyarországon az országban jelenlévő külföldi közvetlen tőkeállományt tekintve. Legutóbb 2022 januárjában kötött stratégiai partnerségi megállapodást Szijjártó Péter külügyminiszter és a közel hetven éves múlttal rendelkező, Stockholmban alapított Autoliv.
A magyar kormány kifejezésre juttatja afeletti örömét és megelégedettségét, hogy az Autolivvel mint megbízható partnerrel hosszú távon számolhat
- szerepel a dokumentumban.
Elsősorban az autóipar számára fejlesztenek, gyártanak és forgalmaznak légzsákokat, biztonsági öveket, kormányműveket és remekül érzik magukat Magyarországon. Tavaly 23,5 milliárd forintos forgalom mellett 950 millió forintos profittal zártak.
Itteni terjeszkedésüket az Orbán-kormány is milliárdokkal támogatta. A külgazdasági és külügyminiszter 2020 decemberében jelentette be, hogy három nagy multinacionális svéd tulajdonban lévő vállalat újabb beruházásokat hoz Magyarországra, 5,8 milliárd forint értékű fejlesztéseikhez pedig a magyar kormánytól 1,8 milliárd forintnyi támogatást kapnak. Szijjártó Péter akkor arra is felhívta a figyelmet, hogy Magyarország és Svédország már száz éve áll diplomáciai kapcsolatban, a két ország 2020-ban ünnepelte a diplomáciai kapcsolatfelvétel századik évfordulóját.
A három cég a Haldex Hungary Kft., a Dometic Zrt. és az Autoliv volt. Utóbbi ráadásul már nem is először kapott állami támogatást a bővüléséhez. Szintén Szijjártó Péter külügyminisztert érte a megtiszteltetés, hogy 2015-ben bejelenthesse: a svéd gyár 11 milliárd forintos beruházáshoz a magyar kormány 1,5 milliárd forintos támogatást biztosít. Cserébe a svédek vállalták, hogy az alapanyagok területén 5 százalékról 20 százalékra, a gépek területén 30 százalékról 50 százalékra növelik a magyar beszállítók arányát.
Az orosz-ukrán háború tavaly február 24-i kitörése előtt két nappal pedig Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter éppen Stockholmban járt. A kiadott közlemény szerint az Electrolux AB és az Ericsson vezetőivel tárgyalt, majd azt mondta: a Magyarországon működő, több mint 15 ezer embert foglalkoztató 170 svéd cég fontos szerepet játszik a magyar gazdaság dimenzióváltásában. A bizalom megnyilvánulásának nevezte, hogy az Electrolux AB és az Ericsson is a legmodernebb technológiákkal felszerelt beruházásait hozza Magyarországra.
Öt magyarországi svéd márkával vélhetően a legtöbb magyar már találkozott. Messze kimagaslik a mezőnyből az IKEA és az Electrolux, előbbi tavaly 131 milliárd forintos évet futott, amely 5,8 milliárd forintos nyereséget eredményett. Utóbbi kicsivel maradt el csak mögötte 128,1 milliárd forintos forgalommal. A lakberendezési cég és a hűtőgépgyár mögött viszont nagy a tülekedés a H&M Kft., a Tetra Pak Zrt. és az Ericsson Magyarország Kft. között a dobogós helyekért.
A magyar vállalatok tőkebefektetési tevékenysége viszont nem jellemző Svédországban. Ebből is látszik, ha a két ország közötti borús politikai kapcsolat a gazdasági viszonyra is kiterjedne, akkor a magyar fél járhatna sokkal rosszabbul. | A svéd multikkal nem olyan finnyás az Orbán-kormány: milliárdokkal udvaroltak nekik | Politikai szinten valamiért nagyon keménynek akar látszani az Orbán-kormány Svédországgal szemben, ellenben a gazdaság területén milliárdos támogatásokkal veszi rá a svéd tőkéseket, hogy Magyarországot válasszák a régiós beruházásaikhoz. | null | 1 | https://mfor.hu/cikkek/makro/a-sved-multikkal-nem-olyan-finnyas-az-orban-kormany-milliardokkal-udvaroltak-nekik.html | 2023-09-27 10:20:00 | true | null | null | mfor.hu |
Pert nyert a Greenpeace a Fertő tavi beruházásra 2023 májusában kiadott környezetvédelmi működési engedély ügyében – írja a természetvédő szervezet. A Győri Törvényszék mai ítélete a vonatkozó határozatot megsemmisítette. Kimondták, hogy a határozat kiadásakor az illetékes Győr-Moson-Sopron Vármegyei Kormányhivatal csak látszateljárást folytatott le, véleménye feltételezéseken alapult, mert nem kérte ki az ebben az ügyben különösen fontos vízügyi szakhatóság véleményét sem.
A törvényszék a kormányhivatalt új eljárás lefolytatására, ezen belül szakhatósági állásfoglalás beszerzésére is kötelezte.
Hosszú ideje tart a pereskedés a Fertő tavi beruházás ügyében, pedig az építkezést már 2022 nyarán leállították. Ezt a magyar kormány is hangsúlyozta az UNESCO Világörökség Központnak 2023. márciusában küldött jelentésében. Azzal nyugtatgatták a nemzetközi szervezetet, hogy folyamatban van az élővilágot és a világörökségi státuszt nem veszélyeztető újratervezés. Ennek megfelelően Lázár János többször is hangsúlyozta, hogy sokkal kisebb léptékű terveket készítenek. A beruházásnak már idén nyáron lejárt az építési engedélye is, de az illetékes minisztérium 2022 decemberében, és aztán ismételten 2023 májusában újabb engedélyt kért és kapott egy még nagyobb terület beépítésére, mint ami az eredeti tervekben szerepelt. A Greenpeace Magyarország ezt az engedélyt is megtámadta a bíróságon, ennek a pernek született meg a mai napon az ítélete, ami igazat adott a zöldszervezetnek.
A mostani tárgyalás előzménye az volt, hogy a Greenpeace Magyarország Egyesület és a Fertő tó Barátai Egyesület közösen indított sikeres perének eredményeként 2023 elején a bíróság visszavonatta a kormányhivatallal a tavaly karácsonykor kiadott, az építkezés folytatását engedélyező határozatát.
A hivatal azonban 2023. május elején rekordgyorsasággal kiadott egy új környezetvédelmi működési engedélyt a beruházás folytatására, a közben megszűnt cég helyett a jogutód, az Építési és Közlekedési Minisztérium részére. De ezt a lehetőséget még jobban kiaknázva a nemzetgazdasági szempontból kiemelt beruházássá minősített természetpusztítást már korlátlan időre hosszabbították meg, hogy ne kelljen 5 évente újra felülvizsgálni. A Greenpeace szerint azért is sikerült az engedélyt ilyen gyorsan a kormányhivatalnak kiadnia, mert valójában nem folytatták le a bíróság által előírt új és megfelelő alaposságú engedélyezési eljárást.
A Greenpeace és a Fertő tó Barátai ezt az engedélyt megtámadó keresetében azt bizonyította, hogy a karácsonykor kiadott engedélyben a beruházás területét közel 50 százalékkal, a januárban kiadottban az apartmanházak számát pedig 20-ról 26-ra emelve engedélyezték a beruházás folytatását, és ehhez nem kérték meg a szakhatóságok újabb engedélyét. Többek között a kötelezően megkérdezendő vízjogi kérdésekben illetékes szakhatóságét sem, pedig ez a hatóság az egyik, a tó további élete szempontjából alapvető kérdést vizsgálva korábban előírta, hogy „a létesítés, üzemeltetés és az esetleges felhagyás során a felszíni és felszín alatti víz káros szennyeződéssel nem veszélyeztethető”.
„A beruházás ismerete alapján számunkra nem kérdéses, hogy a tó vize szennyeződni fog. A megnövekedett mérete miatt pedig még nagyobb mértékben, mint az eddig tervezettekben. Hiszen az összes lebetonozott, burkolt felületről, például a hatalmas, közel 1000 férőhelyes parkolóból, amelynek vízáteresztő burkolata van, bár olajszűrés után, de az összes csapadékvizet, a locsolt füves területekről származó vízzel együtt, mind a meglévő lagúnába vezetik, amely természetes összeköttetésben áll a tó vizével” – mondta dr. Rodics Katalin, a Greenpeace Magyarország természetvédelmi felelőse.
Nem foglalkozott az újabb engedély azzal az alapvető kérdéssel sem, amit már évek óta bizonyítanak a tavat védő civilek, hogy érvényes jogszabályok alapján tilos építkezni tavak, folyók úgynevezett parti sávjában, írja a zöldszervezet. Itt a Fertőnél nemhogy ezt nem tartották be, hanem gyakorlatilag a tó medrébe építenék például az apartmanokat és a „vasbeton monolit” négycsillagos szállodát is. | Pert nyert a Greenpeace a Fertő tóval kapcsolatban | Pert nyert a Greenpeace a Fertő tavi beruházásra 2023 májusában kiadott környezetvédelmi működési engedély ügyében – írja a természetvédő szervezet. A Győri Törvényszék mai ítélete a vonatkozó határozatot megsemmisítette. Kimondták, hogy a határozat kiadásakor az illetékes Győr-Moson-Sopron Vármegyei Kormányhivatal csak látszateljárást folytatott le, véleménye feltételezéseken alapult, mert nem kérte ki az ebben az ügyben különösen fontos vízügyi szakhatóság véleményét sem. | null | 1 | https://telex.hu/belfold/2023/09/29/greenpeace-pert-nyert-kormany-ellen-ferto-to | 2023-09-29 10:28:00 | true | null | null | Telex |
Egy év alatt majdnem megduplázta bevételét az Iványi Gábor vezette Magyarországi Evangéliumi Testvérközösség: a tavalyi 454 millióról 718 millióra nőtt a támogatásuk annak köszönhetően, hogy az előző évhez képest 41 százalékkal többen ajánlották fel nekik az adójuk egyszázalékát. A Magyar Hang szerint azonban kérdéses, hogy az egyházi egyszázalékok után járó pénzt megfogják-e kapni Iványiék, mert a szintén általuk működtetett Oltalom Karitatív Egyesület részére felajánlott civil egyszázalékokból befolyt 71 milliós támogatást azonnal levonta a NAV.
A befolyt támogatás azonnali levonásáról Iványi Gábor egy pénteki közleményben tájékoztatott. A civil adatbázis szerint az Oltalom Karitatív Egyesület javára 7 565 személy rendelkezett, így 71 736 448 forint járt volna nekik. A NAV vélhetően az adótartozás miatt nem utalt. Az adóhatóság egy szeptemberi közleményében azt írta: hivatalból teljesítik a kiutalást, ám
„ha a kedvezményezett köztartozással rendelkezik, annak erejéig a kiutalás nem teljesíthető, kizárólag a köztartozásra visszatartott összegen felül maradó rész utalható ki.” | Azonnal levonta a NAV Iványi Gáborék civil egyszázalékos támogatását | Az egyházi egyszázalékok után járó pénz sorsa egyelőre kérdéses. | null | 1 | https://magyarnarancs.hu/belpol/azonnal-levonta-a-nav-ivanyi-gaborek-civil-egyszazalekos-tamogatasat-262193 | 2023-09-30 00:00:00 | true | null | null | Magyar Narancs |
Felemás képet fest a háború második évében az olcsó ukrajnai terménydömpingtől árapályos gabonaszektor. Az Ukrajnával határos EU-államok, közöttük Magyarország termelői egyre nagyobb veszteséget könyvelhetnek el az eladatlanná vált készleteik tárolása és a termesztés többszörösére ugrott költségei miatt. Eközben a megfeleződött árú alapanyaggal a feldolgozók, takarmánygyártók szép nyereségre számíthatnának, ha nem robbant volna az enegiaár-bomba.
Utánajártunk, vajon a hajdan párját ritkítóan nagy állami támogatással létesült, de a fennállása óta csak egyszer nyereséges tiszapüspöki izocukor- és etanolgyár, valamint a szintén sokmilliárdos támogatással felépített, a múlt évet végre már nyereséggel zárt visontai búzakeményítő-üzem is aranybányává változik-e az olcsóbb alapanyag jóvoltából?
A befektetők álma
Eddig aligha váltotta be a befektetői várakozásokat a Mészáros Lőrinc cégbirodalmához tartozó két gigantikus gabonafeldolgozó. A felcsúti üzletember - a korábban csak kisebbségi részvényes Opus Global Nyrt.-n keresztül - 2017-ben szerezte meg a többségi tulajdonrészt (74,33 százalék) abban a Kall Ingredients Kft.-ben, amelynek csúcstechnológiás tiszapüspöki izocukor-gyárát személyesen Orbán Viktor miniszterelnök avatta fel.
Az Opus Global a Heves vármegyei Visontán, az ország egyetlen búzakeményítő gyárát létrehozó Visonta Projekt Kft.-nek is tulajdonosa, amelyet Mészáros Lőrinc 2015-ben Szíjj Lászlóval alapított. Mindkét üzem kezdetben a befektetők álma volt: biztos hazai alapanyag-ellátással és egyre bővülő uniós piaccal, ráadásul párját ritkító kormányzati hátszéllel.
A Szolnok melletti Tiszapüspökiben ugyanis egyedi kormánydöntéssel gavalléros, 9,2 milliárd forintos vissza nem térítendő állami támogatással és az MKB Bank-Eximbank páros mintegy 35 milliárdos fejlesztési hitelével együtt összesen 45 milliárd forintból épült meg a térség legnagyobb és legmodernebb izocukorgyára, amely kezdettől kiemelt kormányzati beruházás. Az üzem az izocukor emellett nagy tisztaságú pharma-alkoholt, más élelmiszeripari alapanyagokat és GMO-mentes takarmányt állít elő főleg külpiacokra.
Az üzem 2017-es indulásakor Kárpáti László, a gyárat felépítő és üzemeltető KALL Ingredients Kft. akkori fő tulajdonosa még azt tervezte, hogy az évi 530 ezer tonnás kukorica-felvásárlást 1,5 millió tonnáig bővíti a későbbi fejlesztésekkel az uniós cukorkvóta 2017. októberi megszüntetése után.
„Az a célunk, hogy a magyar termelőtől, normális áron, hosszú távon, minden évben meg tudjuk vásárolni a kukoricáját” – ígérte akkor Kárpáti László, de már nem ő a tulajdonos. A tiszapüspöki gyárindulás előtt a Budapesti Értéktőzsde rendkívüli tájékoztatással adta közre, hogy az Opus Global Nyrt. 6 százalék részesedést szerzett a KALL Ingredients Kft.-ben.
Ezután még több állami segítséget kapott a feldolgozót működtető cég. A 24.hu ki is számolta, hogy eddig összesen mintegy 60 milliárd közpénzt öntöttek – egyebek között különböző magántőkealapokon keresztül is – a cégbe az Eximbank és a Magyar Fejlesztési Bank Zrt. aktív közreműködésével.
Az élelmiszer-, gyógyszer- és vegyiparnak keményítőt, alkoholt és takarmányt gyártó 33 ezer négyzetméteres visontai üzem 93 millió eurós (csaknem 29 milliárd forintos) beruházásához a Viresol Keményítő- és Alapanyaggyártó Kft. is sok állami segítséget kapott. Ez az évi 250 ezer tonna búzát feldolgozó, félezer beszállítót foglalkoztató, 2018 végétől termelő gyár is kiemelt kormányzati beruházás volt.
Varga Mihály pénzügyminiszter a 2017-es alapkő-letételkor azzal érvelt, hogy a létrejövő búzakeményítő-üzem magas hozzáadott értékű új termékeket gyárt. “Működésével olyan új piaci lehetőségek nyílnak meg, amelyek belföldön és külföldön is hozzájárulnak majd a magyar gazdaság növekedéséhez” – mondta.
A kormány ehhez mintegy 6,2 milliárd forint (20 millió euró) vissza nem térítendő állami támogatással járult hozzá. Mészáros Lőrinc a gyáravatón azt is elárulta, hogy a termékek 70 százalékát exportra szánják, és azt tervezik, hogy raktározással, takarmány-előállítással további 50-100 munkahelyet hoznak létre.
Szép tervek, de…
A szép tervek ellenére hamar megmutatkoztak a pénzügyi problémák. Még egy év sem telt el az izocukorgyár indulása óta, felszámolást kezdeményeztek a Kall Ingredients Kft. ellen. Az Index számolt be arról, hogy a feldolgozó egyik malomüzemét felépített Épduferr Zrt. több mint félmilliárd forintot követelt a társaságtól, és miután az nem fizetett, a cég felszámolását kérte. A Kall Ingredients vitatta a pótmunkákkal kapcsolatos követelések jogosságát, ezért tagadta meg a számla kifizetését, amit a bíróság megvizsgált, és az ügy azóta rendeződött.
Azt azonban az Opten céginformációs rendszerében elért adatokból is látni, hogy a két leányvállalat pénzügyi mutatói az egyre növekvő hitelállomány és tőkeinjekciók ellenére csak lassan javulnak. A koronavírus-járvány után az orosz-ukrán háború piaci hatásai újabb és újabb kihívást jelentenek a vállalatoknak, ami nyomot hagyott a két cég tavalyi pénzügyi eredményén is.
A Kall Ingredients Kft. 2022-et több mint 863 millió forint veszteséggel zárta és 2018 óta csak egyszer, 2020-ban ért el (mintegy 1,35 milliárd forint) nyereséget. Öt év alatt összesen csaknem 13,46 milliárd forint volt a vesztesége, pedig ezalatt a forgalma látványosan nőtt. A múlt évben az árbevétele, a 2021-es 50,45 milliárd forintról már több mint 82 milliárdra ugrott.
A nehéz pénzügyi helyzet javítására tavaly – az Opus Global 7,1 milliárd forintos tagi kölcsöne után – az MKB Magántőkealap 6 milliárd forint tőkeemelést hajtott végre a cégben.
Jobb évet zárt tavaly az Opus Global visontai Viresol Kft.-je, amely 53 milliárd forint árbevételt ért el, ez majdnem a duplája a 2021-es 27 milliárdnak, ráadásul az akkori -2,5 milliárd után immár figyelemre méltó, 2,47 milliárd forintra nőtt az adózás előtti eredménye. Hab a tortán, hogy az elmúlt öt évben csak egyszer volt veszteséges, igaz a kötelezettségei (55 milliárd forint) még tavaly is bőven meghaladták az árbevételét.
Elgondolkodtató azonban, hogy a sokmilliárdos állami támogatással segített két társaságnak összesen már mintegy 127 milliárd forint a kötelezettség-állománya. Ilyen gazdálkodással vajon mikorra tudja majd a gigantikus méretű kötelezettségeit visszafizetni?
Hazai forrásból
A tartósan nyereséges feldolgozáshoz persze hosszú távra tervezhető, versenyképes minőségi alapanyag, jövedelmező gabonatermesztés is kell, de efelett is sokasodnak a viharfelhők. Ukrajna orosz lerohanása óta többszörösére nőttek a termelési költségek és a terményárakat letörő vámmentes ukrán gabona európai dömpingjétől az idén már ellehetetlenült, nagyrészt veszteséges lesz a hazai kukoricatermesztés. A magyar kormány ezért a napokban meghosszabbította és kibővítette az ukrán termények behozatali tilalmát.
Marad az importstop
Magyarország – nemzeti hatáskörben – meghosszabbítja és kiterjeszti az ukrán mezőgazdasági termékekre vonatkozó behozatali tilalmat. A tilalom többek között kiterjed a gabonafélékre, a repce- és napraforgómagra, a lisztre, az étolajra, a mézre, egyes húsfélékre és a tojásra is. Ezt jelentette be Nagy István agrárminiszter, miután szeptember 15-én lejárt az Ukrajnából származó agrártermékekre vonatkozó uniós behozatali korlátozás, és mint mondta “Brüsszel úgy döntött, nem tartja fenn tovább az ukrán mezőgazdasági termékekre vonatkozó behozatali tilalmat, hazánk nemzeti hatáskörben megteszi, és ki is terjeszti egy szélesebb termékköre!” – indokolta a lépést.
A kormány a piaci zavarok kezelésére tartja fenn a moratóriumot, mert ha az olcsó ukrán import újra elárasztaná az Ukrajnával szomszédos tagállamok piacait, nem lenne elegendő tárolókapacitás az őszi betakarítású terményeknek. “Ellehetetlenülne a hazai értékesítés és még nagyobb nehézségekkel kellene a gazdáknak szembenézni” – mondta a tárcavezető. A tranzitszállítmányok továbbra is engedélyezettek, azonban azokat az illetékes hatóságok zárral látják el a határon, nyomon követik őket és az ország egész területén ellenőrzik az érintett termékek útját.
Ám úgy tűnik, az olcsó ukrán terményekkel az ország leendő EU-csatlakozásával ezután tartósan számolni kell. Sokan állítják, hogy az EU egyre szigorúbb fenntarthatósági előírásai miatt kerültek a magyar gazdák is versenyhátrányba az ukrán termelőkkel, amely majd Ukrajna EU-integrációjával kiegyenlítődik, de nemcsak ez okozta.
A hazai termőhelyi adottságok, a gazdaságok üzemmérete, felkészültsége, technikai színvonala és technológiája messze elmarad a csernozjom talajokon, több tízezer hektáros, olykor belga, dán, holland, amerikai befektetők kezében lévő csúcstechnikás latifundiumokétól, amelyen nagyobb hozamokkal, sokkal olcsóbban termelnek.
Ezekkel szemben nincs sok esélye a magyar gazdáknak, amit a klímaváltozással egyre gyakoribbá váló tavalyi aszály is megmutatott. Hektáronként alig több, mint 3,4 tonna kukorica termett, ami az előző évi csaknem fel, és 5 tonnával kevesebb a 2020-as átlagnak. Pedig a korszerű kukoricahibridek hektáronkénti terméspotenciálja – öntözve, intenzív termesztéssel – már 16-18 tonna.
A hozamok növeléséhez azonban be kell ruházni a termesztésbe, amire – főleg uniós pénzek hiányában – kevés az esély az egy év alatt megduplázódott önköltség és a veszteséges termelés idején. Sok hazai termelő éppen a költségeken spórol, ezzel garantálja a rossz hozamot és a további ráfizetést.
Hazaival, vagy nélküle?
Nehéz kérdés vár tehát a tiszapüspöki és a visontai feldolgozó döntéshozóira. Kitartanak-e az eredeti üzletpolitika: a garantáltan GMO-mentes hazai alapanyag mellett, de akkor további milliárdokat, sokkal többet kell áldozni a termelői integrációra, vagy a külföldi, esetleg génmódosított gabona feldolgozására térnek át. Utóbbival azonban piacokat is veszíthetnek.
Más veszély is fenyeget. A 2030-ig szóló EU-direktíva egyik korábbi tervezete környezetvédelmi megfontolásból a szemeskukorica helyett már cellulózból – például szalmából, mező-, erdőgazdasági hulladékból – gyártatta volna a bioetanolt, de a javaslatot, a technológiaváltás horribilis költségei miatt akkor félretették. Látva azonban az EU Parlament és a bizottság markáns zöld törekvéseit (European Green Deal), egyre nagyobb az esélye, hogy akár néhány éven belül kötelezővé válik a cellulóz-bázisú etanolgyártás.
Ezzel nem csak a magyar kukorica-termelők mondhatnak le évi többmillió tonnás piacról, technológiaváltásra, gigantikus beruházásokra kényszerítené a hazai feldolgozókat is. Bár azt még nem tudni, a Tiszapüspökiben készülő gyógyszeripari tisztaságú alkohol gyártására is vonatkozhat-e majd a szabályozás, ha lesz ilyen. Ha igen, az fájna az izocukorgyári befektetőknek.
Lapunk írásban kérdezte az Opus Globalt arról is, hogy a két cég dolgozott, dolgoz-e fel ukrajnai eredetű gabonát, mekkora árbevételük, eredményük várható. Az is, miben nyilvánul meg, hogy racionalizálták az alapanyag-beszerzést. Amint megkapjuk a választ, azt közöljük. | Gondban Mészáros Lőrinc gabonafeldolgozói | A kormányzati pénzek ellenére sem váltotta be eddig a befektetői reményeket Mészáros Lőrinc két gigantikus gabonafeldolgozója. A profitkilátásokat a milliárdos veszteségek után a gabonapiaci krízis és egy uniós zöld terv is beárnyékolja. | null | 1 | https://mfor.hu/cikkek/agrarium/gondban-meszaros-lorinc-gabonafeldolgozoi.html | 2023-09-27 10:34:00 | true | null | null | mfor.hu |
„Arról tájékoztattak, hogy az állam nyitott arra, hogy átvegye az intézmény fenntartását az eddigi színvonalat, infrastruktúrát és a pedagógusokat megtartva” – mondta a Délmagyarnak Mihálffy Béla homokhátsági és szegedi KDNP-s országgyűlési képviselő, miután megkérdezték, mire jutottak Maruzsa Zoltán államtitkárral, akivel a szegedi Wesley-iskola helyzetéről tárgyaltak.
A képviselő azt mondta, már 2021-ben jelezték az iskolát fenntartó Magyarországi Evangéliumi Testvérközösségnek, és „a felajánlás továbbra is áll”, hogy átvennék az iskolát. Mihálffy Béla nem átallotta hozzátenni, hogy erre a tanárok és diákok érdekében lenne szükség.
Iványi Gábor és intézményei évek óta a Fidesz-kormányok célkeresztjében vannak. Az egyházközösség vezetőjekorábban elmondta, hogy megvonták tőlük a normatív támogatást, mivel nem lett belőlük kiemelt intézmény. A kormány korábban az egyházi státuszukat is megszüntette, noha az egyszázalékos felajánlások alapján a negyedik legtámogatottabb egyháznak számítanak az országban.
A szegedi iskolát a helyi önkormányzat tízmillióval támogatta: több mint a semmi, de sokra nem elég. Az intézményben négy pedagógusnak fel kellett mondani, mert nem tudnak fizetést adni nekik. | Miután ellehetetlenítette, az állam kész átvenni Iványi Gáborék iskoláját | Einstand a nyitottság jegyében. | null | 1 | https://magyarnarancs.hu/belpol/miutan-ellehetetlenitette-az-allam-kesz-atvenni-ivanyi-gaborek-iskolajat-262202 | 2023-09-30 00:00:00 | true | null | null | Magyar Narancs |
Hadházy Ákos számol be róla, hogy már majdnem felépült Karcagon a sámándob, amit 2015-ben a milánói világkiállítás magyar pavilonjában mutattak be.
A pénzügyminiszter pátriájában felépíteni a sámándobot nem kerül kevésbé: „a faanyagot haza sem hozták, a vasváz pedig évekig rozsdásodott egy gyártelep udvarán. Így történhetett, hogy 2,6 milliárdért vállalták volna először a munkát, aztán lett 3,7 milliárd, most pedig nettó 4 milliárd forintnál tart az elhelyezés költsége” – írja Hadházy.
A legutóbbi szerződésmódosítás szerint tehát újabb 270 millióval növekedett a hazatelepítés költsége. | Újabb 270 milliónyi adóforintot adnak a sámándob-projektre | A legutóbbi szerződésmódosítás szerint már több mint 5 milliárd forintot költhetnek a projektre. | null | 1 | https://magyarnarancs.hu/belpol/ujabb-270-millionyi-adoforintot-adnak-a-samandob-projektre-262205 | 2023-09-30 00:00:00 | true | null | null | Magyar Narancs |
Egy kisebb nyári kihagyás után kedden folytatódik az elmúlt évek legsúlyosabb korrupciós ügye, amiben a két főszereplő a végrehajtói kar egykori elnöke, Schadl György és a fideszes volt igazságügyi miniszterhelyettes és államtitkár, Völner Pál.
A bíróság júniusban tanúkihallgatásokkal ment el szünetre, és most ott folytatják, ahol abbahagyták. Őszre várható például több egykori vagy jelenlegi államtitkár és a volt paksi bővítésért felelős tárca nélküli miniszter, Süli János meghallgatása is.
924 millió Schadl zsebébe, 83 millió Völnerébe
Az ügy lényege a vádirat szerint, hogy Schadl „korrupciós kapcsolatot alakított ki” Völner Pállal, aki rendszeresen 2–5 millió forintot kapott tőle – összesen legalább 83 millió forintot. Az államtitkár cserébe vállalta, hogy a pozíciójából eredő befolyásával Schadl kéréseire elintéz konkrét ügyeket, például jól jövedelmező végrehajtói kinevezéseket. Az ügyészség szerint Schadl lényegében „fizetésként” adta Völnernek a pénzt, hogy folyamatosan rendelkezésére álljon a különböző ügyek elintézésében.
Ez a vádirat szerint így nézett ki: Schadl javaslatai alapján Völner jelezte az illetékes főosztálynak a minisztériumban, hogy kiket kéne végrehajtónak kinevezni. A minisztérium másik államtitkára, Vízkelety Mariann – akire Völner is mutogatott a vallomásában – pedig aláírta a kinevezéseket, bár a vád szerint nem tudta, hogy ilyen módon jutottak el hozzá a nevek.
És hogy mindezt miből finanszírozta a végrehajtói kar elnöke? A nyomozók szerint abból a pénzből, amit Schadl azoktól kapott, akiket a végrehajtói pozícióba segített. Így összesen 924 millió 852 ezer forint illegális jövedelemre tett szert a vád szerint. Hétből hat végrehajtó a bíróságon is elismerte, hogy ez így történt, és Schadl György pénzért cserébe segítette őket pozíciókhoz.
Mindketten ártatlannak vallották magukat
A bíróság még tavasszal meghallgatta Schadlt és Völnert, mindketten ártatlannak vallották magukat. A végrehajtói kar volt elnöke azt is felsorolta, milyen közös témáik voltak Völnerrel: „a hajózás, a műszaki innovációk – és bocsássa meg – a gasztronómia szeretete”. Ezenkívül Schadl szerint közte és a fideszes exállamtitkár között csak szűkre szabott munkakapcsolat volt, de azért gyakran kért tőle tanácsokat is. „Kellemes munkaebédeket is eltöltöttünk közösen, a viszonyunk kifejezetten jó volt, de nem lettünk összejáró barátok, akik családi vacsorákon vagy utazásokon vettek volna részt” – mondta.
Szerinte a nyomozati anyagokban hallható hangfelvételek is bizonyítják, hogy a kinevezésekről konkrétan sosem beszélgettek, csak általánosságban – méghozzá azért, mert Völnernek ismeretlen terep volt a végrehajtói, ő pedig megosztotta ezekről vele a tudását. „Abban sokkal több logika lett volna, ha Völner Pál fizet nekem, nekem viszont sem okom, sem indokom nem volt arra, hogy neki bármiért fizessek” – mondta Schadl, aki Völnert rendes embernek ismerte meg. Szerinte a fideszes exállamtitkár sem tudta befolyásolni a végrehajtók kinevezését.
Azt is tagadta, hogy ő maga 924 millió 852 ezer forint jogtalan előnyre tett volna szert. Állította, csak kölcsönt adott hét végrehajtóból hatnak ahhoz, hogy be tudják indítani az irodáikat – ők azok a végrehajtók, akik a bíróságon már bevallották a bűnösségüket, ezzel tehát elismerték, hogy a kinevezésükért cserébe kenőpénzt adtak át Schadlnak.
Völner a saját meghallgatásán azt állította: nem állt korrupciós kapcsolatban Schadllal, ez már csak a neveltetése és az életfilozófiája miatt is távol áll tőle. „Beszélgetéseink anyagi része egyáltalán szóba sem kerülhetett. Volt egy olyan nexus közöttünk, ami egyúttal egy távolságtartást is jelentett, pont ennek a tiszteletnek a kapcsán, amit mindig érzékeltem tőle” – mondta Völner, és hozzátette, mástól is úgy hallotta, Schadl mindig tisztelettel beszélt róla még a háta mögött is.
Azt is mondta, hogy egyszer vagy kétszer járt Schadl irodájában, az pedig szerinte „természetes”, hogy Schadl sokat járt az Igazságügyi Minisztériumba. Elismerte, hogy többször együtt ebédelt Schadllal – ilyenkor pedig „nem volt vita abból, ki fizet, mert egyszer ő fizetett, máskor én”. Völner szerint az nem igaz, hogy együtt jártak volna szórakozni is, amire a tárgyalóteremben a mögötte lévő padon ülő Schadl elégedetlenül megrázta a fejét. Schadl abban is ellentmondott Völnernek, hogy ki fizette az ebédeket, mert szerinte „kifejezett viták voltak” abból, ki fizessen.
Karácsonykor, névnapokon ajándékoztak is egymásnak, például italokat vagy bonbonokat. A vádiratban szerepel is egy ilyen ajándékozás. Schadl egyszer azt mondta a munkatársának: „Figyelj csak! Írd már föl, hogy viszek egy hármast a barátunknak, akinek szoktam!” Vagy épp azt: „Valami szatyorral, meg valami piát tegyél már! Mindegy, hogy mit, csak valami viszonylag normális piát. Nem kell izé, mert nem az a lényeg, csakhogy legyen ott nálad, tehát.”
Schadl és Völner dolgát még megnehezítheti, hogy a 22 vádlottból tízen – köztük hat végrehajtó – már beismerték a bűnösségüket. Őket a bíróság már el is ítélte, a legtöbbjük felfüggesztett, tehát nem letöltendő szabadságvesztést és pénzbüntetést kapott.
A tanú szerint fehér borítékban ment a pénz Völnernek
A „koronatanúnak” nevezett F. Vivien vallomása sem támasztja alá Völner és Schadl narratíváit. F. Vivien Schadl bizalmi embere volt, nagyjából tíz évet dolgozott mellette, és ő volt az, aki a „Házipénztár” és „EgyenlegMoncsi” elnevezésű Excel-táblázatokban dokumentált minden pénzmozgást, így a Völner Pálnak juttatott állítólagos kenőpénzek kifizetését. F. már korábban vádalkut kötött az ügyészséggel, részletesen vallott Schadl ügyeiről, ezért nem lett belőle vádlott, csak tanú.
A nő a bíróságon eddig úgy vallott, hogy Schadl és Völner gyakran találkozott. Volt, hogy az Igazságügyi Minisztériumban, máskor a végrehajtói kar volt elnökének irodájában, ahol kettesben beszélgettek. Állítása szerint Schadl egyre többet kért a pénzért kinevezett végrehajtók irodáinak osztalékaiból, azokból pedig Völner Pálnak adott tovább. Olyan is volt, hogy F. Vivien fehér jelöletlen borítékba tette a Schadl által meghatározott összeget, ami ment tovább „barátunknak”, Völner Pálnak. A neki csurgatott pénzeket állítása szerint egy pendrive-on lévő külön táblázatban kellett vezetnie. Mindezek mellett szerinte Schadl érinthetetlennek hitte magát.
F. Vivien meghallgatását a bíróság még mindig nem fejezte be, kedden vele folytatják a pert.
A jó miniszter asszony
Völner vallomásában és a nyomozati iratokban is kiemelt szerepet kapott az azóta már lemondott igazságügyi miniszter, Varga Judit. Volt, hogy egy lehallgatott beszélgetésen Schadl azt mondta: az egyik végrehajtó Varga feljelentésével fenyegetőzött, de maga Völner és a védője is eléggé ragaszkodnak ahhoz, hogy a bíróság tanúként hallgassa meg a volt igazságügyi minisztert a perben. A tárgyalásokon – nagyon tudatosan – mindig épp annyi információt csepegtetnek csak Vargáról, ami a volt miniszteren tartja a figyelmet, így akarják elérni a beidézését.
Völner egyszer például átadott egy papírt a bíróságnak, amin különféle üzenetváltások voltak kinyomtatva – köztük Varga Judittal. Az egyik így nézett ki:
Varga: Szia, Pali, XY beszélt veled vh-ügyben?
Völner: Szia, igen, szeretnék erről majd a héten egyeztetni.
Varga: Rendben, beszéljünk majd holnap az államtitkári előtt.
Hármas találkozó is volt „a jó miniszter asszony”, Völner és Schadl között, és a nyomozati anyagok szerint a végrehajtói kinevezésekről beszéltek. Völner vallomásában úgy fogalmazott: „A miniszter asszony szorosan kézben tartotta a minisztériumi dolgokat, mindig nyomon követte a pályázati kiírások menetét, eredményét”, Völnertől pedig mindig azt kérte, tájékoztassa őt az ügyekben.
Mindezekről a Telex megkérdezte magát Varga Juditot. Varga azt mondta: a mindenkori igazságügyi miniszter kötelessége, hogy a hivatásrendek vezetőivel találkozzon, és legfeljebb egy-két ilyen találkozóra emlékezett Schadl Györggyel, de minden esetben ott volt a kabinetfőnöke is, és ezek mindig szakmai egyeztetések voltak. A Völnerrel váltott sms-ekről azt mondta: az államtitkárával mindig szakmai kérdésekről beszélt telefonon vagy váltott sms-t. Azt is mondta, hogy miniszterként feladata volt, hogy szoros figyelemmel kísérje a szakterületén zajló folyamatokat, így a végrehajtói karban történteket is, tehát ebben „nincs semmi látnivaló”.
Varga mellett egy másik egykori igazságügyi miniszter, Trócsányi László is szóba került a bíróságon, aki szintén hivatalban volt a végrehajtói kinevezésekkor. Így az ő meghallgatását is kérvényezték.
Sülit várják a bíróságon
A legvégén a bíróság dönt arról, meg akarják-e hallgatni tanúként az egykori minisztereket, erről egyelőre még egy szó sem esett. Az esély azonban mégis megvan rá, hogy magasabb szinteken álló tanúkat is meghallgasson a bíróság.
Süli János egykori paksi bővítésért felelős tárca nélküli minisztert például már beidézték őszre, hogy a korrupciós ügy egyik mellékszáláról kérdezzék ki. A vád szerint Völner Pál Schadl kérésére megpróbálta behálózni Palkovics László és Süli János minisztereket, hogy segítsék Schadl ötletét pályázathoz jutni. A vállalkozás papíron vízüzemű motorral kísérletezett, és a paksi atomerőműhöz szolgáltatott volna innovációt. Schadl a találmányra egymilliárd forint pályázati pénzt akart szerezni, ehhez akarta megszerezni Süli segítségét.
Völner meghívására Süli 2018 augusztusában elment egy törökbálinti telephelyre, ahol Schadl bemutatta neki a találmányt. Sülinek emiatt írásbeli tanúvallomást kellett adnia, amelyben azt írta: „más találkozóra nem emlékszem, talán telefonon beszéltünk még egyszer a találmányról”. Süli szerint a kért támogatásból végül nem lett semmi.
A miniszterek mellett államtitkárok nevei is felbukkannak a paksi bizniszben: Kovács Pál, aki korábban a paksi atomerőmű kapacitásának fenntartásáért felelős államtitkár volt és Steiner Attila volt energetikáért felelős államtitkár szintén személyesen tekintették meg Schadl találmányát. Őket is tanúként idézte be a bíróság őszre.
Mellettük tervben van Vízkelety Mariann egykori államtitkár őszi meghallgatása is, akire Völner mutogat, mert szerinte Vízkelety írta alá a végrehajtók kinevezéseit.
A többi mellékcsáp
A bonyolult ügynek mellékszálai is vannak. Az egyikben a vád szerint egy oktatási központ engedélyeit próbálták meg elsimítani. A vádirat szerint Völner Pál – Schadl közbenjárására – az egykori Emberi Erőforrások Minisztériumánál és az Innovációs és Technológiai Minisztériumnál is többször járt egyeztetésen annak érdekében, hogy a szakképzésekre specializálódott Mátrix Szakképző és Általános Iskolát, illetve a képzőműhelyt létrehozni, bejegyeztetni tervező személyek megkapják az engedélyeket több képzés elindításához. Schadl és Völner itt is tagadták a vádakat, ahogy az ügyhöz köthető többi vádlott is. Itt bukkan fel például Gazdi, azaz R. Róbert, az ügy kulcsfigurája: az iratok szerint R. Róbert és Schadl kölcsönösen segítették egymást.
De része a vádiratnak az is, hogy Schadl megpróbált használatbavételi engedélyt szerezni a túlépített nyaralójára. Az ügyletben érintett építési vállalkozó és kormányhivatali dolgozó elismerte a bűnösségét, Schadl nem.
Ami nem jutott el a vádiratig
A vádiratba több pont viszont már nem került be a nyomozati anyagokból. Például az sem, hogy Schadl szakmányban intézhette ismerősöknek a sikeres egyetemi vizsgákat, például Rogán Antal kabinetfőnökének és Völner rokonának. A nyomozati iratok szerint Schadl három tanulmányi akadály leküzdésében segített Rogán kabinetfőnökének az egyetemen, pedig Nagy Ádám ott sem volt a vizsgán, sőt, még a Neptun-rendszerben is Schadl intézhette a jelentkezését a vizsgára a kapcsolatain keresztül.
Ahogy több miniszter és államtitkár neve sem bukkan már fel a vádiratban, köztük azoké sem, akiket a bíróság már beidézett tanúként, vagy akiket Völner Pál szeretne beidézni. Nem szerepel tehát a vádiratban Varga Judit igazságügyi miniszter, Trócsányi László egykori igazságügyi miniszter, Süli János volt miniszter, Jeney Orsolya volt helyettes államtitkár, Vízkelety Mariann volt államtitkár, Kovács Pál volt államtitkár, Molnár Zoltán államtitkár, Hajas Barnabás államtitkár és Kanta Tamás, Völner egykori kabineti tagja, későbbi miniszteri biztos is.
Abban sem nyomoz senki, ki lehet az a „Tóni, Barbara és Ádám”, akiket Schadl egy lehallgatási jegyzőkönyvben emlegetett egy 35 éves sztorival együtt. Azóta sem derült ki, kikről beszélt, de a nyomozati iratok arra utalnak, hogy Schadlnak bizalmasabb kapcsolata lehetett Nagy Ádámmal, Rogán Antal kabinetfőnökével, akinek egyébként a feleségét Rogán Barbarának hívják. Maga Rogán egyébként a parlamentben azt mondta: „nem ismertem Schadl nevű urat”. | Völner és Schadl dolgát igencsak megnehezítheti, hogy 22-ből 10 vádlott már beismerte a bűnösségét | Egy kisebb nyári kihagyás után kedden folytatódik az elmúlt évek legsúlyosabb korrupciós ügye, amiben a két főszereplő a végrehajtói kar egykori elnöke, Schadl György és a fideszes volt igazságügyi miniszterhelyettes és államtitkár, Völner Pál. A bíróság júniusban tanúkihallgatásokkal ment el szünetre, és most ott folytatják, ahol abbahagyták. Őszre várható például több egykori vagy jelenlegi államtitkár és a volt paksi bővítésért felelős tárca nélküli miniszter, Süli János meghallgatása is. | null | 1 | https://telex.hu/belfold/2023/10/02/schadl-gyorgy-volner-pal-korrupcio-per-targyalas-birosag-folytatodik | 2023-10-02 10:44:18 | true | null | null | Telex |
Elindult a négy éve életveszélyessé minősített egri Garzonház korlátrendszerének felújítása.
A közbeszerzésen csak Fidesz-közeli cégek indultak.
A győztes 177 millióért vállalta a munkát, három éve még 43 milliós ajánlat is érkezett a kivitelezésre.
Többévnyi várakozás után érdemi előrelépés történt az egri Garzonház ügyében. A 2019 óta életveszélyes korlátrendszer felújítására kiírt közbeszerzésre beérkezett ajánlatokat elbírálta az önkormányzat, a győztes cég, a Marina Lake Kft. át is vette a munkaterületet. Megvizsgáltuk, mely cégek milyen tartalommal tettek ajánlatot a munka elvégzésére.
Amikor augusztus végén Egerben jártunk, a városvezetéstől azt az ígéretet kaptuk, hogy a közbeszerzés egy hónapon belül lezárul, majd az új korlátrendszer kivitelezési munkája októberben elkezdődhet.
A végső döntést néhány nappal ottjártunk után, augusztus 31-én hozta meg a városvezetés, így első ígéretüket betartották. Jó eséllyel a második is igaznak bizonyul, ugyanis információink alapján már a műhelymunkák folynak, három hét múlva pedig a fizikai kivitelezés is elindulhat.
NER-es cégek egymás közt | Fidesz-közeli cég újíthatja fel a négy éve életveszélyes egri Garzonházat | lindult a négy éve életveszélyessé minősített egri Garzonház korlátrendszerének felújítása. A közbeszerzésen csak Fidesz-közeli cégek indultak. A győztes 177 millióért vállalta a munkát, három éve még 43 milliós ajánlat is érkezett a kivitelezésre. | null | 1 | https://444.hu/2023/10/02/fidesz-kozeli-ceg-ujithatja-fel-a-negy-eve-eletveszelyes-egri-garzonhazat | 2023-10-02 00:00:00 | true | null | null | 444 |
2023.10.02. 06:52 2023.10.02. 08:21
Politikai pályafutása a liberális SZDSZ-ben indult, majd üzletemberré avanzsált a Political Capital nevű cég megalapításával, megbízásokat kapott a Gyurcsány-kormány titkosszolgálatától, manapság pedig az Egyesült Államok budapesti nagykövetségének is dolgozik. Az amerikai befolyásolási akciót feltáró cikksorozatunk befejező részében Somogyi Zoltánt mutatjuk be.
Somogyi Zoltán az SZDSZ holdudvarában kezdte pályafutását, majd 2002-ben megalapította a Political Capital elemzőcéget, amely a szocialista éra egyik vezető baloldali think tankjévé vált.
A Political Capital kifizetése olyan fontossá vált a szocialistáknak, hogy a cég szerződést kötött az akkori Nemzetbiztonsági Hivatallal, és nevetséges PR- és arculati tanácsokkal látta el a kémelhárítást 190 millió forintért.
Somogyi Zoltán a 2010-es kormányváltás után aktív maradt a közéletben, sajtóértesülések szerint részt vett a Jobbik átnevezésében.
Jó kapcsolatot ápol Soros-szervezetekkel, a sepkuláns alapítványa jelentős összegekkel támogatta a Political Capitalt.
Az Egyesült Államok budapesti nagykövetségének finanszírozásával 2020 februárjában Somogyi Zoltán érdekeltsége, a Splendidea Communications Kft. elindította a Nyugati Pályán nevű közösségi médiaoldalt.
A Nyugati Pályán amerikai propagandát terjeszt magyar nyelven, az amerikai adófizetők pénzén.
Lassan teljes lesz a kép, kirajzolódik az a globális hálózat, amelynek központja és anyagi forrása az Egyesült Államok egyes érdekcsoportjainál található, az amerikai polip csápjait pedig magyar baloldali politkusok és háttéremberek alkotják. Cikksorozatunk eddigi részeiben bemutattuk, hogyan épül fel és miként próbálja érvényesíteni az amerikai érdekeket ez a hálózat. Feltártuk a tengeren túli szálakat, azokat a magyarországi politikusokat, akik az USA befolyásszerzési akciójában a legfontosabb szereplők. Ezúttal nem professzionális politikusról, hanem egy szociológus üzletemberről lesz szó, aki mégis hasonlóan fontos figurája a hálózat működésének.
Az SZDSZ-től Sorosig
Somogyi Zoltán az 1990-es években a Szabad Demokraták Szövetségének (SZDSZ) dolgozott, és egy későbbi interjúban is ezt a politikai formációt nevezte meg, mint amely a legközelebb állt hozzá. Somogyi 1998-ban Haris György képviselőjelölt kampányfőnöke volt, és részt vett az úgynevezett Liberális Akadémia szervezésében is.
Üzlettársával, a szintén SZDSZ-es Szabados Krisztiánnal 2002-ben indították el a Political Capital (PC) nevű elemzőcéget, amelybe a baloldalon a mai napig kedvelt Jaksity György is beszállt az Eclipse Rt. nevű cégével. Gyurcsány Ferenc fantáziát látott Somogyiék munkájában, akik dolgoztak a miniszterelnök 2004-es programján.
De szerepük volt abban is, hogy a korábban jobboldali Magyar Demokrata Fórum (MDF) 2003-tól fokozatosan a baloldal és az MSZP felé kezdett kacsingatni. Somogyi 2003-tól adott tanácsokat Dávid Ibolya pártelnöknek, és az MDF 2004-ben az ő segítségükkel hajszál híján ugyan, de bejutott az Európai Parlamentbe.
Kétségtelen, hogy a Gyurcsány–Bajnai-kormányok idejében a Political Capital volt az egyik vezető think tank a kormányoldal mögött, 2006 és 2010 között összesen 432,2 millió forint összegű kormányzati megbízást kaptak.
A Political Capitalhoz olyan jelentős tőke került, hogy cégcsoporttá alakult, valamint más társaságokat is létrehoztak az alapítók, így többek között Somogyi és Szabados érdekeltségébe tartozott 2006-ra a vagyonkezeléssel foglalkozó Capital Group Rt., az üzleti kommunikációs tanácsadásra szerveződött Privy Council Kft., a lobbizásra alakult GPS Capital Kft., a közvélemény-kutatásra szakosodott Capital Research Kft.
A cégcsoport tagja volt a Hírszerző nevű hírportál, amit 2010-ben a HVG Online Zrt. vásárolt meg és újságírói a későbbi Hvg.hu hírportál, illetve számos más balliberális sajtóorgánum meghatározó arcai lettek.
Ekkoriban Somogyiék az ügyfeleik között tudhatták a Soros-hálózathoz tartozó Ökotárs Alapítványt, amely a 2010-es években balliberális elfogultságáról és pénzosztói szerepéről vált ismertté, és jelenleg is a kormánykritikus civil szervezetek finanszírozása a legfontosabb feladata. Érdekesség, hogy a GPS Capital neve a BKV-botrányban is megjelent, ugyanis a közlekedési cég 33 millió forintért rendelt tőlük olyan tanulmányokat, amelyekben a korabeli sajtótudósítások szerint egészen gyermeteg információk szerepeltek.
A Political Capital az egyik kiemelt „ügyfele” volt Soros György alapítványának, az Open Society Foundation csak 2016 és 2021 között 295 ezer dollárral, mai árfolyamon több mint 100 millió forinttal támogatta Somogyiékat.
Megbízások a Gyurcsány-féle NBH-tól
Végül nem a BKV-s tanulmányokból kerekedett Somogyiék legnagyobb botránya, hanem abból, hogy a Political Capital nevű cégük bedolgozott a Nemzetbiztonsági Hivatalnak (NBH), a 2010 előtti kormányok polgári titkosszolgálatának. A 2006 és 2009 közötti megbízások értéke elérte a 190 millió forintot, a pénzért pedig olyan tanulmányokat kaptak az NBH vezetői, amelyek – megvalósulásuk esetén – éppen a „titkos” jelzőt tették volna zárójelbe.
A tanulmányok egy kisebb része nyilvánosságra került, a PC javaslatai ezek alapján arra irányultak, hogy minél nagyobb nyilvánosságot és figyelmet kapjon a szervezet szakmai munkája – vagyis az a tevékenység, amelyet titkosan végeznek. A PC javasolta például, hogy az NBH helyezzen el nyilvános helyeken hirdetéseket, elemzéseket, a titkosszolgák pedig köztereken osztogassák a hivatal évkönyvét.
Az intézet által készített anyagok alapján a Jobbikra és a Magyar Gárdára, valamint más szélsőséges szervezetekre is rádolgoztak, ám napjainkban Somogyi már a Jobbik környezetében tűnik fel tanácsadóként.
A párt mostani vezetői közül Gyöngyösi Márton elnök, valamint Z. Kárpát Dániel és Szabó Gábor alelnökök abban az időben is aktívan vettek részt a rasszista, antiszemita párt életében.
Nyugati pályán
Cikksorozatunk korábbi részeiben sok szó esett a baloldal amerikai finanszírozásáról, a négymilliárd forintos kampánytámogatásról, amelynek döntő részét a Korányi Dávid vezette Action for Democracy gyűjtötte össze és továbbította a hazai ellenzéknek a 2022-es választások idején. De az Egyesült Államok nyíltan is finanszíroz Magyarországon olyan projekteket, amelyek az amerikai érdekek érvényesítését szolgálják. Az egyik ilyen a Nyugati Pályán nevű Facebook- és Instagram-oldal elindítása, amelyet az USA budapesti nagykövetsége, így lényegében az Egyesült Államok külügyminisztériuma pénzelt. Az oldal készítői és üzemeltetői a FLOW PR (Splendidea Communications Kft.) kommunikációs ügynökség, a cég tulajdonosai pedig Somogyi Zoltán és régi üzlettársa, Szabados Krisztián.
A Nyugati Pályán 2020 februárjában jött létre, és a posztjaiban azt a baloldal által felvetett álproblémát járja körül, hogy Magyarország a Nyugathoz vagy a Kelethez tartozzon. Emellett az oldal készítői rendszeresen élnek a magyar baloldal kedvelt hazugságával is: Orbán Viktor és kormányának EU-kritikus bírálatait igyekeznek EU-ellenesként feltűnteni.
A Nyugati Pályán közösségi médiaoldalainak finanszírozása azt mutatja, hogy az amerikaiak magyarországi belpolitikai kampányeszközként tekintettek rá. 2020-ban, amikor még távolabb volt a választási időszak, a Splendidea szakemberei még csak néhány millió forintot költhettek posztjaik hirdetésére. A kampányidőszak végére az összeg szinte megszázszorozódott: 2022-ben már 106 milliót fizettek ki tartalmaik reklámozására. Ekkorra a Nyugati Pályán szimpla agitációs közösségi oldalból tartalom-előállító műhellyé vált: podcastokat készítettek és ellenzéki lapokban helyeztek el fizetett cikkeket.
A 2022-es választás elvesztése után folytatódott a projekt: 2023 tavaszára már 138 millió forintnyi közösségi médiaköltésnél tartott a Nyugati Pályán, ennél azonban biztosan lényegesen több pénz érkezett Somogyi Zoltán cégéhez, hiszen ebben az összegben még nincsenek benne a tartalom-előállításhoz kapcsolódó más kiadások.
A cégadatok szerint a Splendidea bevételei 2018 és 2022 között érdemben nem változtak, kevés híján 300 millió forint alatt voltak kisebb hullámvölgyekkel, ám adózott eredményük jelentősen növekedett: a 2018-as mínusz 60,9 millióról plusz 42,3 millióra emelkedett a nyereség.
Amerikai plakátkampány és a Jobbik-projekt
Az amerikai nagykövetség megbízásai mellett sajtóhírek szerint Somogyi Zoltán állhat a Jobbik legutóbbi névváltása mögött is, amellyel a párt megnevezése Jobbik – Konzervatívokká változott, ugyanis cégével újabban annál a Civitas Intézetnél dolgozik tanácsadóként, amely a Magyar Narancs információi szerint a Jobbik új stratégiája mögött áll. A Civitasban szintén tanácsadóként dolgozik a cikksorozatunk előző részében részletesen bemutatott Kész Zoltán és Teplán István, a Soros-egyetem alapítója is.
Ahogy mondani szokás, nincsenek véletlenek, és ez különösen igaz a politikában. Ebben az esetben is összeérnek a szálak, ugyanis a Jobbik gőzerővel népszerűsítette idén tavasszal az Egyesült Államok budapesti nagykövetsége által megrendelt „Ruszkik, haza!” című plakátkampányt, amit Somogyi egyik érdekeltsége, a már említett Splendidea Kft. intézett.
A párt meghatározó politikusai, országgyűlési képviselői – Gyöngyösi Márton pártelnökkel az élen – a Facebook-oldalaikon egyöntetűen beállították borítóképként az amerikai kezdeményezésű plakátkampány előbb idézett címsorát.
A fentiek ismeretében már nem lehet csodálkozni azon, hogy a plakátkampány beindítása előtt néhány nappal David Pressman amerikai nagykövet vendége volt a Jobbik elnöke. Pontosan nem tudjuk, hogy Somogyi Zoltánnak mekkora szerepe volt abban, hogy a korábban az izraeli állampolgárokat ránézésre nemzetbiztonsági kockázatnak kikiáltó Gyöngyösi Mártont meghívták az USA budapesti nagykövetségén megrendezett széderestre, sőt közvetlenül Pressman mellé ültették le. A nagykövet későbbi magyarázkodása azonban teljesen életszerűtlen, miszerint éppen azért látták vendégül Gyöngyösit, mert antiszemita, és jó dolog, ha az eltérő nézeteket valló emberek leülnek egy asztalhoz.
Sokkal valószínűbb, hogy a nagykövetség és a párt közötti politikai együttműködés miatt fogadták a Jobbik elnökét Somogyi közbenjárására.
Álkonzervatív arculatformálás
Az egykori balliberális SZDSZ-ből indult Somogyi egyébként a nyilvánosság előtt konzervatívnak határozza meg saját politikai nézetrendszerét, így vállalt kulcsszerepet – mint fentebb már utaltunk rá – az akkor már a Gyurcsány Ferenc vezette MSZP-vel nyíltan együttműködő és marginalizálódó, de még parlamenti frakcióval rendelkező MDF stratégiájának kialakításában. Somogyi 2010-ben kampányfőnökként és képviselőjelöltként csatlakozott az MDF-hez, amelynek ekkor már a korábbi bukott szocialista pénzügyminiszter, Bokros Lajos volt a kampányarca. A párt végül kiesett a parlamentből, és a következő években megszűnt, csakúgy, mint Somogyi korábbi pártja, az SZDSZ.
Manapság, az újabban konzervatív politikai arculatot öltő Jobbik körüli felbukkanása, párhuzamosan az amerikai nagykövetséggel való együttműködésével azt a képet erősíti, hogy Somogyiék feladata lehet a Fidesz vezette többmilliós konzervatív, keresztény, nemzeti táborral szemben felépíteni egy olyan jobbközépnek nevezett formációt, amely gyengítheti némileg a kormányzó pártokat, és képes lehet érdemi mennyiségű szavazatot elhódítani tőlük.
Ugyanez a politikai stratégia állhatott az Egyesült Államokból hazatért Márki-Zay Péter színre lépése és miniszterelnök-jelöltként való indítása mögött is. A legfőbb érvként az szólt mellette, hogy szemben a már többször leszerepelt Gyurcsány-féle baloldal meghatározó arcaival, Márki-Zay egy hétgyermekes, kereszténységét hangsúlyozó, konzervatív attitűddel rendelkező politikus.
Nem véletlen, hogy a Somogyi és Kész Zoltán által vezetett Polgári Platform nevű szervezet egyik digitalizációs tanulmányát a baloldali összefogás választási programjába is bevették.
Ennek kapcsán maga Somogyi közölte 2021 decemberében, hogy megállapodás született az ellenzék közös miniszterelnök-jelöltje, Márki-Zay Péter és a Polgári Platform között.
Összegzésként kijelenthető, hogy a cikksorozatunkban feltárt amerikai polip és hazánkig elérő csápjai mára körbefonták a baloldali pártokat, a „progresszív” civil szférát és a sajtójukat is.
Amerikai polip: bemutatjuk a guruló dollárok elosztóját
Kulcsszerepben a baloldal külföldi finanszírozását szervező egykori MSZP-s gyakornok, Korányi Dávid.
Borítókép: Somogyi Zoltán (Forrás: Hír TV/YouTube)
Political Capital
Somogyi Zoltán
amerikai nagykövet
SZDSZ | Gyurcsány titkosszolgálatának előszobájától az USA nagykövetségéig | Politikai pályafutása a liberális SZDSZ-ben indult, majd üzletemberré avanzsált a Political Capital nevű cég megalapításával, megbízásokat kapott a Gyurcsány-kormány titkosszolgálatától, manapság pedig az Egyesült Államok budapesti nagykövetségének is dolgozik. Az amerikai befolyásolási akciót feltáró cikksorozatunk befejező részében Somogyi Zoltánt mutatjuk be. | null | 1 | https://magyarnemzet.hu/belfold/2023/10/amerikai-polip-gyurcsany-titkosszolgalatanak-eloszobajatol-az-usa-nagykovetsegeig | 2023-10-02 17:53:26 | true | null | null | Magyar Nemzet (MNO) |
Hónapok óta tudni lehetett, hogy ősszel szakértői tanácsadó misszió jön Magyarországra, hogy megvizsgálja, betartja-e, és ha igen, milyen mértékben Magyarország és Ausztria a Fertő tavi világörökségi területre vonatkozó szabályokat.
Az UNESCO–ICOMOS–RAMSAR-küldöttség hétfőn érkezett meg a kihelyezett kormányüléseknek is többször is helyszínéül szolgáló sopronbánfalvi elvonulási központba, majd az ebédet követően a fertőrákosi öbölbe indult – az eredeti tervekhez képest egy órával később. A Fertő Tó Barátai Egyesület délután háromkor már felkészülten várta a misszió buszát: transzparensekkel dekorálták ki az egykori strandot lezáró kaput és kerítést.
Az egyesület – bár évek óta leveleznek szakértői az UNESCO-val is – az Építési és Közlekedési Minisztérium Műemlékvédelemért Felelős Helyettes Államtitkárságától kapta meg a hivatalos felkérést arra, hogy a hétfői bejárást követően kedden az ausztriai tanácskozáson öt percben elmondhassák védőbeszédüket angolul. Pontosan 19 óra 27 percük volt rá, hogy válaszoljanak a meghívásra.
Rekonstrukció helyett rombolás
„Természetesen az idő rövidsége ellenére is elfogadtuk a meghívást, hiszen kötelességünknek érezzük, hogy minden lehetőséget megragadjunk a Fertő védelmében.
Abban az öt percben hangsúlyozni fogjuk, hogy a Fertő tavi vízitelepen nem rekonstrukciót, hanem túlzott fejlesztést terveztek, ami nem felelt meg a világörökségi terület kezelési tervének. Az engedélyek és azoknak kiadási módja jogszabályokat is sértett, ráadásul a beruházó nélkülözte az egyezményben rögzített társadalmi konzultációt”
– foglalta össze mondanivalójukat Major Gyula, miközben a buszra vártunk a kapu előtt. A biztonsági őr nekünk nem nyitotta ki a kaput, „odaátról”, tisztes távolból többen is figyelték a civileket. Akik a kerítésnek háttal állva, tábláikat az út felé fordítva abban bíztak, a látvány egyértelmű a misszió tagjai számára is: a területen nem rekonstrukció történt, hanem rombolás.
A 2021-ben alapított Fertő Tó Barátai csoport már-már mozgalommá nőtte ki magát. Következetesen ragaszkodnak az induláskor megfogalmazott célokhoz és minden lehetőséget megragadnak ahhoz, hogy ezt nyilvánvalóvá tegyék: emberközpontú, természetbarát, arányos mértékű fejlesztést szeretnének látni a Fertő tó magyarországi oldalán. Nem áll mögöttük többezres tömeg, de akik mozdulnak a szavukra, azok elkötelezettek. Például Molnár Judit, aki fiával tartotta a transzparenst.
„Itt nőttem fel, nekem ez a táj szép és kedves volt. A következő nemzedéknek milyen lesz? Meg kell próbálnunk rádöbbenteni az embereket arra, hogy a tiszta víz és levegő létezésünk alapja. Ha ezeket tönkreteszik, beszennyezik, vége a történetnek” – vallja. Mellette két idős hölgy kempingszékben bólogatott; Sift Tivadarné és Molnár Jenőné a boldog Fertő parti nyarakra emlékeznek.
A probléma lényege annak mértéke
Az UNESCO misszió elsősorban azt vizsgálja, a világörökségi rangnak megfelel-e még a terület, vagy sem. Nagyon leegyszerűsítve képzeljünk el mondjuk egy norvég házaspárt, akik szeretnék végigjárni az európai UNESCO Világörökség címmel kitüntetett helyeket, elutaznak a Fertő-tájra, ahol végiglátogathatnak ugyan bájos falvakat és megismerhetnek kedves embereket, de a tó partján csak kerítést, betont és építési terület találnak. Már négy éve.
A magyar kormány kiemelt beruházásként párját ritkító turisztikai attrakciót álmodott ide úgy ötvenhektárnyi területen. Új csatorna, ökocentrum, ökopark, négycsillagos szállodakomplexum, motelek, bungalók, kemping, sportközpont, hatalmas hajó- és vitorláskikötő, 1200 gépkocsi elhelyezésére szolgáló parkoló szerepelt a tervekben. Közel harmincezer négyzetmétert építenének be, 139 ezer négyzetméternyi felületet pedig leburkolnának. A hatalmas és rendkívül drága fejlesztés – az árak évről évre emelkednek, így most csak becsülni lehet, hogy 45-50 milliárdos beruházásról beszélünk – elkezdődött, de a cölöpházak lebontásánál, a kotrásnál, a nádas irtásánál és betonozásánál tovább nem jutott. A projektcéget is megszüntették, Lázár János minisztériuma kapta az egyelőre parkolópályára tett feladatot.
A misszió busza négy órakor érkezett, számukra természetesen kinyílt a kapu. A civilek kintről nézték, ahogy ötven méterrel beljebb férfiak és nők sétára indulnak.
„Úgy látszik, már nem is építési terület, nem kaptak ugyanis védősisakot” – jegyzi meg egy tapasztalt demonstráló. Korábban a műanyag sisak kötelező volt a kapun belül.
Hogy a busz elsötétített ablakai mögött ülők – akiket többek között a minisztérium, a tervező iroda, a Fertő-Hanság Nemzeti Park kalauzolt – vették-e a civilek molinókra írt üzenetét, az most nem derült ki.
Mit akar az UNESCO?
Egy korábban nyilvánosságra került határozattervezet szerint az UNESCO kifejezi aggodalmát az eredeti Fertő-beruházás nagyságrendje miatt, és üdvözli a projekt felfüggesztéséről szóló döntést.
Fel is kérték Magyarországot és Ausztriát is, hogy fontolják meg a felfüggesztését minden turizmussal kapcsolatos fejlesztési projektnek a Fertő körül, amíg nem készül el egy átfogó, közös felmérés a beruházások várható hatásairól. Merthogy
a Világörökség Központnak nemcsak a magyar oldalon elindult beruházással és a tó tervezett vízpótlásának módjával van problémája.
Burgenland tartomány bevásárlóközpont-fejlesztései és a Weiden am See-i szélerőművek miatt is kritikát fogalmaztak meg. A tó breitenbrunni részén folyamatban lévő fejlesztést is figyelemmel kísérik.
A nemzetközi szervezet mindkét államnak befogadóbb és fenntarthatóbb megközelítéseket javasol a beruházások kapcsán. Kevesebb épületet képzelnek el, a helyi építési hagyományokat tiszteletben tartó, megújuló anyagok alkalmazásával. Vagyis a beruházás nagyságának és területének csökkentését ajánlják – és éppen ezt szeretnék elérni a környezetvédő civilek is.
Kedden öt-öt percben a Fertő Tó Barátai és a Greenpeace Magyarország is ismertetheti álláspontját az Ausztriában folytatódó tanácskozáson. Rodics Katalin, a Greenpeace Magyarország biodiverzitáskampány-felelőse hétfőn délelőtt még a bíróságon ült, ahol a fertői fecskéket mentő, és a természetet védő Greenpeace-aktivistákat – köztük Udvaros Dorottyát is – első fokon elítélte a bíróság. Rodics délután részt vett a fertőrákosi öbölben tartott demonstráción, kedden pedig ő is kihasználja a missziótól kapott öt percet – a Fertő védelmében.
A civilek a tó partján egységesek, de egyben elkeseredettek is. Hogy miért, azt Major Gyula világította meg:
„Nagyon is el tudom képzelni, hogy az UNESCO – bár több csatornán is megkapták a veszélyekre figyelmeztető szakértői adatokat –, a végén tényleg vörös listára teszi a Fertő-tájat, de erre válaszul a kormány részéről csak egy vállrándítás lesz a válasz.
Egy elveszített világörökségi rang számukra talán kisebb veszteség, mint lemondani erről az irreális beruházásról.”
A keddi védőbeszéd
A Fertő Tó Barátai Egyesülettől előre megkaptuk a keddi felszólalásuk anyagát. Eszerint a fejlesztés építészeti értelemben nem felel meg a 2003-ban készült, a tervek készítésekor érvényes kezelési tervnek, a rekonstrukció szó pedig nem megfelelő kifejezés arra, hogy a telep korábbi mintegy 15 hektáros nagyságát 77 hektárra növelné a beruházás. Az egyesület elfogadhatatlannak tartja, hogy a hivatalos szervek, „köztük a fejlesztéssel megbízott, 100 százalékban állami tulajdonú, és mára már megszűnt cég, korlátozták a fejlesztésekhez kapcsolódó információk elérhetőségét”. A tervezés folyamán egyáltalán nem történt egyeztetés az ICOMOS nemzeti bizottságával – írják.
A civilek azt is el fogják mondani, hogy a hatóság által kiadott környezetvédelmi engedély nem felelt meg egy nagyon fontos magyar jogszabálynak, amely szerint az élővizeink, így a Fertő tó medrében is csak bizonyos vízi létesítmények helyezhetők el – ennek a feltételnek sem a zártsorú apartmanházak, sem az ökocentrum, sem a szálloda nem felel meg. | A világörökségi rang elvesztése kisebb veszteség nekik, mint lemondani erről az irreális beruházásról | UNESCO-küldöttség járt a Fertő magyar oldalán hétfőn, vizsgálva a védett területen elindított beruházás környezeti hatásait. Kedden az osztrák oldalon is körülnéznek, hasonló okokból. A misszió többnapos tanácskozásának tétje óriási: akár az úgynevezett világörökségi vörös listára is kerülhet a Fertő-táj, ami szoros ellenőrzést hozhat, ugyanakkor ha a lényeg nem változik, a címet is visszavonhatják. | null | 1 | https://telex.hu/belfold/2023/10/02/sopron-ferto-to-helyi-tudositas-unesco-kormanyules-orban-viktor | 2023-10-02 10:36:00 | true | null | null | Telex |
Schadl György autóját 2021. november 5-én, délután fél kettő után néhány perccel állították félre a készenléti rendőrök a ferihegyi repülőtér prémium parkolójához vezető úton. Schadl a neje, valamint több millió forintnyi euró és dirham társaságában utazott volna Dubajba, állítása szerint tíz napra nyaralni. A rendőrök szerint viszont kapott egy fülest, és menekülni akart volna az országból, mivel az Egyesült Arab Emírségekkel Magyarországnak nincsen kiadatási egyezménye. Schadlt a helyszínen megbilincselték, előállították, és azóta is letartóztatásban van.
Schadl György elfogása után másfél órával, délután háromkor a Nemzeti Védelmi Szolgálat munkatársai megjelentek Kanál monori lakásánál. A lehallgatási jegyzőkönyvekben szereplő Kanál fedőnév F. Vivient takarja, aki akkor már tíz éve volt Schadl közvetlen munkatársa, papíron végrehajtójelöltként, a valóságban pénzügyesként és titkárnőként.
Kanál ruházatát a helyszínen átvizsgálták, majd rövid beszélgetés után a Központi Nyomozó Főügyészség Népligetnél lévő irodájába szállították. Az NVSZ munkatársai délután ötkor átadták a nőt az ügyészeknek.
Azt, hogy a következő három órában mi történt, nem tudjuk. Azt viszont igen, hogy az ügyészek F. Vivient hivatali vesztegetés bűntettében bűnsegédlettel vádolták, de együttműködés esetén vádalkut ajánlottak neki. Kanál pedig a jelek szerint nem akart börtönbe menni, és ezen nem is gondolkodott sokat, mert még ott a helyszínen beleegyezett a vádalkuba.
Azonnal megtört és Schadlra vallott
Kicsivel több mint három órával a megérkezése után, 20.19-kor ügyvéd nélkül kezdték el a titkárnő kihallgatását. Ő pedig kertelés nélkül elmondta, hogy tíz éve dolgozik Schadlnak, aki az utóbbi években gyakran járt az Igazságügyi Minisztériumba Völner Pállal találkozni, és 2-3 millió forintos összegeket adott át neki különböző szívességekért cserébe.
Kanál arról is beszélt, hogy a bevételeiket és a kiadásaikat egy Excel-táblázatban vezették, amelyben külön megnevezésük volt a Völnernek juttatott összegeknek. Bevallotta, hogy a táblázathoz csak páran fértek hozzá, köztük Kés (M. Viktor), Schadl sofőrje.
A kihallgatás után a helyszínen lévő főügyészhelyettes és F. Vivien alá is írták a vádalkuról szóló szerződést, amelyben a hatóságok büntetlenséget ajánlottak a nőnek, ha mindent elmond Schadl és Völner korrupciós kapcsolatáról, és bizonyítékokat is szolgáltat erre. Ahogy ilyenkor lenni szokott, az ügyészek a megállapodást azzal indokolták, hogy Schadl és Völner leleplezéséhez nagyobb érdekük fűződik, mint Kanál megbüntetéséhez.
F. Vivient másodszor (ekkor már ügyvédje társaságában) november 11-én hallgatták ki, amikor megmutatták neki a Schadl végrehajtói irodájában, az egyik laptopon talált Házipénztár nevű Excel-táblázatot. A titkárnő ekkor részletesen, egyesével vallott a táblázat tartalmáról, és elsősorban az abban szereplő, állítólag Völnernek juttatott többmilliós tételekről.
November 16-án, a harmadik kihallgatásra Kanál már egy pingvin formájú, gumírozott pendrive-val érkezett, amelyről a Moncsi elszámolás nevű Excel-táblázatot mutatta meg az ügyészeknek. Ez annak a monori végrehajtói irodának a befizetéseit tartalmazta, amelytől Schadl Kanálon keresztül szedte be a neki járó sarcot.
Kanál legnagyobb dobása
F. Vivien akkor folyt bele a főnöke védelmi pénzes rendszerébe, amikor a kihallgatás előtt négy évvel egy ismerőse, bizonyos Szabó Balázs jelentkezett végrehajtónak. A titkárnő az irodában, cigizés közben felhozta a témát Schadlnak, aki csak annyit kérdezett, hogy Szabó megbízható-e. A titkárnő igent mondott, Schadl pedig elintézte Szabó kinevezését.
Alig kapta meg Szabó a megbízatását, amikor F. Vivien közölte vele: az iroda nyereségének felét le kell adnia Schadlnak, „hogy mindenki boldog legyen”. Schadl titkárnője ezt a kihallgatáson úgy írta le, hogy „szerintem nem számított erre a Szabó Balázs, kissé kiborult, de átgondolta és belement. Valószínűleg én is rábeszéltem. Bár pontosan nem emlékszem, hogy anno a monori pizzériában milyen beszélgetés zajlott le közöttünk, de emlékszem, hogy én is ideges voltam. Szerintem nem kellett elmagyarázni Balázsnak, hogy miért kéri Gyuri a bevétele 50 százalékát, hiszen ő is tudta Schadlről, hogy gyakorlatilag teljhatalma van a végrehajtók felett, mint a Kar elnöke.”
Szabó tehát első körben a nyeresége felét adta át Kanálon keresztül Schadlnak, aki azt mondta, annak a fele Völnernek megy tovább. Később azonban Schadl megengedte a titkárnőjének, hogy a Szabónál maradó nyereség felét magának követelje, a végrehajtó pedig ebbe is belement. Innentől kezdve tehát már csak a profit negyede maradt Szabónál, annak második negyede Kanálhoz, harmadik negyede Schadlhoz, negyedik negyede pedig állítólag Völnerhez jutott.
Szabót Schadl 2018-ban nevezte ki monori végrehajtónak, ő pedig onnantól kezdve minden évben készpénzben adta át az irodája nyereségének háromnegyedét Kanálnak. Kanál szerint egyszer ez akkora összeg volt, hogy ő nem is akarta azt bevinni Schadl irodájába, hanem megkérte Kést, Schadl sofőrjét, hogy jöjjön érte, és Monoron, az utcán adta át neki.
Szabó egyébként még idén májusban bűnösnek vallotta magát, és részletesen vallott Schadlra is, ezért cserébe csak felfüggesztett börtönbüntetést kapott. Ő azt vallotta, hogy összesen 190,5 millió forintot adott le védelmi pénzként Kanálnak. Kanál szerint ő személyesen 40 milliót rakott zsebre Szabó nyereségéből.
Nem a vádlottak padján ül
F. Vivien saját védelmi pénzes esete ellenére az igazságszolgáltatás tartotta magát az eredeti megegyezéshez, és így ő a perben nem vádlottként, hanem tanúként érintett. Kihallgatása már júniusban elkezdődött, amikor (védelme érdekében a vádlottaktól mindig elválasztva) részletesen megismételte az első napokban adott vallomásait.
A bíróságokon például beszélt arról, hogy Szabótól egy ponton a korábbinál több pénzt kértek, amit azzal indokoltak meg, hogy Völnernek is kell adni belőle. Máskor pedig azt mondta, hogy az államtitkárnak szánt pénzeket jelöletlen borítékban kellett előkészítenie, mielőtt Schadl a kocsiba szállt volna velük. | Megzsarolt egy végrehajtót, védelmi pénzt szedett Schadl titkárnője, aztán az első pillanatban elárulta főnökét | Schadl György egyik legközelebbi munkatársa, pénzügyese és titkárnője volt F. Vivien, akit Kanál néven hallgattak le a nyomozás első időszakában. Ő nemcsak asszisztált Schadl védelmi pénzek beszedésére épülő hálózatához, de maga zsarolt meg és szervezett be egy végrehajtót, akinek aztán a nyeresége háromnegyedét elvették. A végrehajtói kamara elnökének letartóztatása után Kanál azonnal vádalkut kötött, és most a per egyik koronatanújaként vall volt főnökére. | null | 1 | https://telex.hu/belfold/2023/10/03/schadl-gyorgy-volner-titkarno-kanal-zsarol-vegrehajto-vegrehajtas-per-arulas | 2023-10-03 10:45:00 | true | null | null | Telex |
F. Vivien is vádlottak között foglalt volna helyet, ő volt ugyanis Schadl egyik legfőbb bizalmasan és irodavezetője. Az asszony maga is számos feltételezett bűncselekményben vett részt. Elfogása után azonban azonnal vádalkut kötött. Minden részletre kiterjedő, önmagára nézve is terhelő beismerő vallomást tett, nagyban segítette ő a nyomozók munkáját. A két fővádlott mellett már több végrehajtót elítéltek, de még így is több mint tízen várják a per folytatását a vádlottak padján.
F. Vivien már korábban is tett tanúvallomást a tárgyaláson, de ragaszkodott ahhoz, hogy zárt videóláncon keresztül hallgassák meg, nem akart az általa megvádolt Schadl Györggyel találkozni. A törvényszék ezt a keddi tárgyaláson engedélyezte.
A vádlottak ügyvédei már korábban is jelezték, hogy az asszony vallomása több ellentmondást is tartalmaz, amelyekkel szembesíteni készülnek koronatanút.
Völner Pál ezúttal is megjelent a tárgyaláson. Schadl Györgyöt és a harmadrendű vádlottat, R. Róbertet ezúttal is bilincsbe verve vezették be a tárgyalóterembe.
Dr. Tóth Erzsébet bíró bejelentette, hogy a bíróság rövidesen dönt Schadl György tulajdonában lévő, s az elmúlt időszakban látókörbe került hajó és repülőgép lefoglalásáról. Az elmúlt időszakban számos ingatlant, járművet és egyéb értéktárgyakat foglaltak le a hatóságok a vagyonvisszaszerzés érdekében. Tanúvallomás szerint Schadl György a repülőjét a Budakeszi repülőtéren tartotta, ott repült vele többször is.
Azt is elmondta a tárgyalást vezető bíró, hogy az elmúlt hetekben megküldték a koronatanútól lefoglalt asztali naptár digitalizált változatát.
Ekkor Papp Gábor, Völner Pál ügyvédje kért szót. Mint mondta, fontos volna tisztázni, hogy pontosan kié volt az a lefoglalt naptár, s az azon lévő ragaszok szövegeit ki írta.
- 2020-ban és 2021-ben négy találkozó is szerepel a naptárban Schadl György és Varga Judit igazságügyiminiszter között. Szerepel ezek mellett egy Karmelita beírás is - mondta Papp Gábor. - Ha a fentieket tisztáznák, az egy indokkal többet jelentene Varga Judit tanúkénti beidézéséhez - tette hozzá a védő.
A bíró megjegyezte, hogy a tanúkihallgatás során ezt tisztázható.
- Senki nem mer hozzányúlni, rossz állapotban van. Emiatt az ügyész személyesen is jelen volt a bűnjelek bontásánál a bűnjelcsoportnál. Végig figyelemmel kísérte, amikor ezeket a bizonyítékokat berendszerezték a megfelelő kódok szerint - árulta el a bíró.
- Minden ilyet próbálunk nyomon követhetővé és ellenőrizhetővé tenni - szögezte le dr. Tóth Erzsébet bíró.
A következő lépésként a bíróságra augusztusban beérkezett pendrive-okat és telefonokat mutatta be a bíróság. Ezek egy lezárt, körberagasztott kartondobozban érkeztek, s mindeddig nem nyitották fel.
Tóth Erzsébet a fotósok és kamerák előtt bontotta fel a dobozt. A koronatanú adatrögzítőjét, a pingvin alakú pendrive-ot magasba emelve mutatta be a videóvonal túlsó felén képernyőn látható F. Viviennek, aki felismerte, hogy ő használta a lefoglalt eszközt.
- Ez az én asztali naptáram volt, de más is beleírhatott. Volt, hogy én kértem meg F. Vivient vagy sofőrömet, M. Viktort, hogy írjanak bele - állította Schadl.
F. Vivien is felismerte több saját bejegyzését is.
Völner Pál neve először 2016-ban tűnt fel, egy déli találkozó erejéig, de nem derült ki, hogy ki írta be, senki nem ismerte fel az írást.
2017-ben már többször is feltűnt a volt államtitkár neve, majd 2020-ban és 2021-ben már volt, hogy egy hónapon belül többször is.
Emellett Trócsányi László - Varga Judit elődje - és Süli János, a paksi atomerőmű építéséért felelős tárca nélküli exminiszter neve is felbukkant a naptárban.
A tárgyalás október 12-én ugyancsak F. Vivien meghallgatásával folytatódik. | A nő, aki mindent elmondott Schadl Györgyről – A vád koronatanúját hallgatták ki | Budapest - Völner Pál, Varga Judit, Trócsányi László, Süle László - jól csengő nevek hangoztak el tegnap a Fővárosi Törvényszéken, mégpedig az utóbbi évtized legjelentősebb korrupciós botrányának büntetőperén. A bíró a korábbi igazságügyi államtitkár és tárcavezetők nevét Schadl György, a bírósági végrehajtói kar egykori elnökének lefoglalt, s most bemutatott 2020-2021-es asztali naptárából olvasta fel, mellettük gyakorta pontos időpont is szerepelt. Ráadásként a tervezett találkozók helyszíneként többször látható az igazságügyi minisztérium, s legalább kétszer a Karmelita is. | null | 1 | https://www.blikk.hu/aktualis/krimi/schadl-ugy-f-vivien/mzqv637 | 2023-10-03 00:00:00 | true | null | null | Blikk |
A Magyar Turisztikai Szövetség 2020-ban felnőtt szakmai oktatás céljából hozta létre a Magyar Turizmus Akadémiát. Az intézmény stratégiai célja az, hogy „széles spektrumú, szakképzésre és felsőoktatásra épülő, gyakorlatban is jól hasznosítható, a hazai és a nemzetközi munkaerőpiacon elvárt magas minőségű, személyes, online és e-learning-tananyagok formájában megvalósuló képzéseket biztosítson” – írta a turizmus.com tavaly februárban.
Azóta azonban felgyorsultak az események:
a felnőttképzésre létrehozott, kft.-ként működő akadémia ugyanis megvásárolt egy székelyföldi kastélyt, megszerzett egy balatoni panziót és felvásárolt egy olyan céget, amelyet korábban 500 millió forinttal támogatott a Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ).
Haladjunk sorban. Már 2012-ben arról szóltak a hírek, hogy az esztergomi önkormányzat megválna a Kovászna megyei Vargyason található Daniel-kastélytól, melyet a hozzá tartozó kerttel és arborétummal együtt 2005-ben 300 ezer euróért Daniel Polixena bárónőtől vásárolt meg a város. Forrásunk szerint a kastély kihasználtsága finoman szólva sem volt túl jó, miközben évente sok millió forint ment el a fenntartásra, állagmegóvásra. Végül a képviselő-testület az év elején úgy döntött, hogy eladja a kastélyt, a magházat és az istállót. A februári testületi ülése jegyzőkönyve szerint versenytárgyalás során értékesítették az ingatlant a Magyar Turizmus Akadémiának. A vételár 477 ezer euró volt, vagyis úgy 186 millió forint volt.
A márciusi ülésen a város romániai kastélycégét, az S.C. Esztergom s.r.l.-t is értékesíteni tervezték, meg is hirdették 86 ezer eurós (34 millió forintos) induló áron a licitet. A kastélycéget tulajdonló önkormányzati cég, a Strigonium Zrt. felügyelőbizottságának jegyzőkönyve szerint a romániai cég tulajdonjogára a Magyar Turizmus Akadémia Kft. és a kizárólagos tulajdonában álló Providebit Turisztikai Fejlesztő Kft. jelentkezett be.
Esztergom polgármesterét, Hernádi Ádámot próbáltuk elérni, de a 2019-ben a város élére került fideszes politikus nem válaszolt kérdésinkre. Ahogy a Magyar Turizmus Akadémia és tulajdonosa, a Magyar Turisztikai Szövetség Alapítvány sem, pedig kíváncsiak lettünk volna arra, miért éri meg egy felnőttképzéssel foglalkozó akadémiának megvásárolni egy székelyföldi kastélyt.
Habár Hernádi – aki korábban egy éven át az MTÜ kabinetfőnökeként tevékenykedett, 2018 októbere és 2019 februárja között pedig igazgatósági tag volt az MTÜ tulajdonolta Kisfaludy 2030 Turisztikai Fejlesztő Nonprofit Zrt.-nél. – nekünk nem válaszolt, közösségi oldalán azt tudatta, hogy a kastély eladásából befolyt összeget a balatonszepezdi egykori középiskolai üdülőtábor felújítására fordítja az önkormányzat.
A kastélycég megvásárlása után következett a Magyar Állami Népi Együttes Liszt Ferenc-díjas, érdemes művésze, Pál István cégének megszerzése. Erről a hvg.hu számolt be elsőként. A cikkben arról írtak, hogy az Értékeink Öröksége Kft. pár éve 490 millió forint támogatást nyert el az MTÜ-től, amely szorosan együttműködik a Princzinger Péter vezette Magyar Turisztikai Szövetséggel.
Itt azonban nem állt meg a Magyar Turizmus Akadémia. 2023 nyarán ugyanis megszerezte a Stadium Home Kft.-t, amelynek telephelye a Veszprém megyei Barnagon található. A Fő utcai ingatlanon jelenleg is épül egy hatszobás panzió, ottjártunkkor is dolgoztak a munkagépek, úgy tűnt, már nincs messze az átadás időpontja, a nyílászárók már a helyükön vannak, kívülről szinte kész van a panzió, amely a polgármesteri hivatal szomszédságában áll.
A tulajdoni lap szerint az ingatlan júniusig Kulin Ildikó, Kulin Miklós balatonhenyei polgármester felségének tulajdona volt, ezt követően került az ingatlan a Stadium Home Kft.-hez, amelynek korábban szintén Kulinék voltak a tulajdonosai, immáron viszont a Lénárd Gábor által irányított Magyar Turizmus Akadémiáé.
A folyamat már legalább 2-3 éve zajlik. Pár évvel ezelőtt találkoztunk a tervekkel, hiszen településképi konzultáció szükséges az építési engedélyekhez. Főépítészünk apróbb módosítások után el is fogadta a kiviteli terveket, meg is adtuk a szükséges határozatot a hatszobás panzió építési engedélyeztetéséhez. A kérelmet Kulin Miklós és felesége, Kulin Ildikó adta be. Az utóbbi időben lassabban haladt az építkezés – ma már folyamatosak a munkálatok –, és nemrég jutott a tudomásunkra, hogy új tulajdonosa lett a panziónak
– mondta a 24.hu-nak Horváth Zoltán, a Balaton-felvidéki település polgármestere.
Kulin Miklós nem kívánt nyilatkozni az ingatlanról, amelybe egyébként az Opten cégadatai a mai napig be van jegyezve a barnagi Református 500 Egyesület, amelynek egyik tagja Kulin Ildikó.
Az erdélyi származású, de évtizedekig Németországban, Hamburgban élő Kulin Miklós korábban Barnag polgármestere is volt. Hivatali idejét azonban nem tölthette ki, mert a képviselő-testület 2016-ban feloszlatta magát. Legutóbb 2021 elején írtunk róla, amikor Balatonhenyén választást tartottak. Ő volt az, akit Varga Judit akkori igazságügyi miniszter – időközben már csak volt – férje, Magyar Péter ajánlott be polgármesternek a településen mint régi barátját. | Felnőttképzésre hozták létre, székelyföldi kastélyt és Balaton-felvidéki panziót vett a Magyar Turizmus Akadémia | A felnőttképzésre létrehozott Magyar Turizmus Akadémia néhány hónap leforgása alatt megvásárolt egy romániai kastélyt, egy Balaton-felvidéki ingatlant – melyen éppen panzió épül – és egy olyan céget is, melyet korábban a Magyar Turisztikai Ügynökség félmilliárd forinttal támogatott. Az akadémia tulajdonosa az a Magyar Turisztikai Szövetség, amely 900 millió forint közpénzt költött el egy társasjátékra. | null | 1 | https://24.hu/belfold/2023/10/04/magyar-turizmus-akademia-turisztikai-ugynokseg-felnottkepzes-oktatas-romaniai-kastely-balatoni-panzio/ | 2023-10-04 00:00:00 | true | null | null | 24.hu |
Mivel törvény és a pályázati kiírás feltételei sem tiltják, hogy egy település polgármesterének vállalkozása állami pénzekre pályázzon, ezért a kormányzati felügyelet alatt álló Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ) által indított, összesen 300 milliárd forintos Kisfaludy hotel- és panziófejlesztési program pályázati nyertesei között sorra bukkanak fel a szerencsés polgármesterek.
A Kisfaludy-pályázatok 2019-es nyertesei között találjuk például a Braun-Bősz Pincészet Szolgáltató Kft.-t, amely 59,9 millió forint vissza nem térítendő állami támogatást kapott a Wien&Schlaf Panzió felújítására és kapacitásbővítésére. Ez azért érdekes, mert a társaság egyik tulajdonosa Braun Zoltán, a paksi járásban található, és mindössze ezer lakosú Györköny falu független polgármestere.
Panziónk 2017-ben 4 szobával és 2 présháztetőtérrel kezdte meg működését. 2020-ban újabb nyolc szobával és három csillagos minősítés megszerzésével már 28 főnek kínálunk szálláshelyet, melyet kanapéágyaink felhasználásával akár 43 főig tudunk bővíteni
- szól a panzió bemutatkozása. Konkrétan a polgármester panziójában a 60 millió forint közpénzből plusz hat szobát építettek, így 12-ről 16 ágyra nőtt a férőhelyek száma. A meglévő szobákat felújították, valamint energiahatékonyságot célzó fejlesztéseket csináltak, bővítették a konyhát és új, 110 fős rendezvénytermet alakítottak ki. A támogatás mértéke 70 százalékos volt és idén áprilisra készültek el a munkával.
Vízióm egy olyan Györköny létrehozása Európa és Magyarország közepén, melyben szép épített- és természeti környezetben, aktív gazdasági és társadalmi éllettér biztosítja a minőségi élet lehetőségét
- mutatkozik be Braun Zoltán a falu honlapján. Sikeres polgármesterről van szó, hiszen 2006 óta ő a falu első embere. A 2019-es választáson is közel 54 százalékos eredménnyel zárt, tehát tavaly duplán örülhetett: nyert a választáson és a Kisfaludy-pályázaton is. Maga a Braun-Bősz Pincészet Szolgáltató Kft. is szépen fejlődik, hiszen tavaly 10,7 millió forintos forgalom mellett 28 millió forintos profitot értek el, de osztalékot nem vettek ki.
Maga Györköny is egyre csinosabb, például 2019-ben készült el a pincefalu turisztikai fejlesztése 98 millió forintos európai uniós támogatásból. A 11 hektáron fekvő pincefalu 300 présházat foglal magában, a legrégebbiek több mint kétszáz évesek. A polgármester pincészete a györkönyi Pincehegy közepén található.
Ragadós példa
Persze nem Braun Zoltán az egyetlen polgármester, aki rástartolt az állami pénzekre. Lapunk írta meg, hogy a Kisfaludy-pályázatok 2020-as nyertesei között találjuk a MEGYERVAD Vadgazdálkodási, Mezőgazdasági és Kereskedelmi Kft.-t, amely a Verbói vendégház fejlesztésére kapott 5 millió forint vissza nem térítendő állami támogatást. A cég Nógrádmegyer független polgármestere, Verbói Gábor és családja tulajdonában van, ügyvezetője a polgármester felesége. A családi vállalkozás jól megy, 2019-ben 160 millió forintos árbevételből 7 millió forint nyereség jött össze, amit ki sem vettek a cégből.
Szintén lapunk írta meg, hogy az AURORA MAGYARORSZÁG Szolgáltató Bt. kereken 3 millió forint vissza nem térítendő állami támogatást kapott a Móló Apartman fejlesztésére. Ez azért érdekes, mert a társaság beltagja Szomorú Szilárd, Balatonszemes volt fideszes polgármestere, aki idén június 30-án mondott le, mert belefáradt a települést lejárató hadjáratba.
Az önkormányzati törvény szerint csak a 3 ezer fő feletti lakosságszámú település főállású polgármestere nem lehet gazdasági társaság személyesen közreműködő tagja. A kisebb településeken csak a helyi önkormányzat által alapított vagy tulajdoni részesedésével működő gazdasági társaság tagja nem lehet. Ugyanakkor egy lapunk által megkérdezett önkormányzati szövetség vezetője azt mondta: nem törvényellenes ugyan, hogy egy polgármester cége állami pénzekre pályázik, de nem szerencsés ilyet tenni.
A kormány szerint a Kisfaludy-pályázatokkal nincs semmi probléma: Dömötör Csaba, a Miniszterelnöki Kabinetiroda államtitkára szerint nem politikai szimpátia alapján, hanem kizárólag szakmai alapon dől el az, hogy kik kapnak turisztikai fejlesztési támogatást. Ezeket a fejlesztéseket ugyanis magyar emberek hajtják végre, magyar embereknek adnak munkát, a magyar turizmus és a magyar gazdaság bővüléséhez járulnak hozzá.
Ez teljesen igaz, hiszen például Hernádi Zsolt MOL-vezér unokaöccse, Hernádi Ádám polgármester által irányított Esztergomban is egyre több helyszínre kerülhetnek ki a nyertes Kisfaludy-pályázatokról szóló és a kormánynak köszönetet mondó táblák. Például a BSP Ingatlanberuházó Kft. 210 millió forint vissza nem térítendő állami támogatást kapott egy négycsillagos panzió kialakítására. A BSP egyik tulajdonosa a HB Property Kft.-n keresztül Bacsa György, aki Hernádi Zsolt Mol-vezérigazgató unokatestvérének a fia és a MOL egyik igazgatója, de Hernádi Gran Private Equity Zrt. nevű cégében is igazgatósági tag. De megírtuk már, hogy Mészáros Lőrinc, Simicska Lajos vagy Puch László panziója is vissza nem térítendő állami támogatást kapott. | Kisfaludy-pályázatok: rámozdultak a polgármesterek is az állami ingyenpénzre | Közel 60 millió forint vissza nem térítendő állami támogatásnak örülhet a Tolna megyei Györköny falu polgármestere, aki rendezvényteremmel és plusz szobákkal bővíthette közpénzből a panzióját. | null | 1 | https://mfor.hu/cikkek/makro/kisfaludy-penzek-ramozdultak-a-polgarmesterek-az-allami-ingyenpenzre.html | 2020-11-22 09:36:00 | true | null | null | mfor.hu |
A tavalyi önkormányzati választások után Budapesten több ellenzéki politikus is vezető pozícióba került fővárosi intézményeknél. Közéjük tartozott az MSZP-s Czeglédy Gergő is, aki alpolgármester lett Óbudán és a fővárosi közlekedés fejlesztéséért felelős BKK felügyelőbizottságába is bekerült.
Czeglédy azonban nemcsak politikusként, vállalkozóként is aktív. Az ő cége volt az egyik nyertese egy olyan, főleg uniós forrásból megvalósuló programnak, amelynél a Direkt36 információi szerint az EU csalás elleni hivatala, az OLAF szabálytalanságokat talált.
Az OLAF húsz olyan pályázatot kifogásol, amelyeken csatornafejlesztési beruházások reklámozására lehetett pénzt szerezni. A győztes cégek feladata az volt, hogy szórólapokkal, táblákkal, lakossági fórumokkal reklámozzák az egyes településeken megvalósuló szennyvíztisztító fejlesztéseket. Az OLAF által kifogásolt 20 tender összértéke számításaink szerint több mint félmilliárd forint. A projektre adott pénz 85 százaléka származott uniós forrásból.
Az OLAF azt közölte a Direkt36 kérdésére, hogy vizsgálatuk szerint az érintett pályázatoknál korlátozott volt a verseny. A csalás elleni hivatal a közelmúltban lezárult vizsgálata után azt javasolta az Európai Bizottságnak, hogy tegyen lépéseket a szabálytalanul felhasznált pénzek visszaszerzésére. Az ügyről további részletet nem árultak el, így azt sem közölték, hogy mekkora összeg visszaszerzésére tettek javaslatot.
A 2018-19-ben lebonyolított kommunikációs tenderek többségét a Fidesz-közeli gazdasági körhöz tartozó Várnai Tamás cégei nyerték el. Várnai volt az ügyvezetője az első Orbán-kormány idején komoly állami megrendeléseket elnyerő Ezüsthajó Produkció Kft.-nek, az újabb Fidesz-kormányzás alatt pedig egy ideig a kormánnyal szimpatizáló Tv2 igazgatósági tagja is volt. Az OLAF által kifogásolt pályázatoknál néhány esetben Czeglédy Perfektum PR Kft. nevű cége volt Várnai konzorciumi partnere, más esetekben pedig a szocialista politikus cége alvállalkozóként vett részt a munkákban.
Czeglédy a Direkt36-nak elismerte a vizsgálat tényét. Azt írta, az uniós hivatal munkatársai ellátogattak a cégéhez, végig nézték az eljárások anyagait, és szerinte mindent rendben találtak. Czeglédy szerint az OLAF nem emelt kifogást a pályázatok résztvevőivel, így az ő vállalkozásánál szemben sem.
Várnai cégei és a pályázatok többi résztvevője nem reagált a kérdéseinkre. A pályázatokat lebonyolító állami cégtől, az NFP Nonprofit Kft.-től megkérdeztük, tudnak-e az OLAF nyomozásáról, és vizsgálták-e, hogy milyen kapcsolódási pontok vannak a pályázatok győztesei között. A megkeresésünkre eddig nem kaptunk választ.
Hagyó mellől a kormány közelébe
Korábban a Direkt36 mutatta be, hogy az egykor Hagyó Miklós korábbi főpolgármester-helyettes titkárságvezetőjéként dolgozó Czeglédy cégcsoportja a 2010-es kormányváltás után látványos növekedést produkált. Számos megrendelést kapott állami és önkormányzati cégektől, a munkákat pedig több esetben konzorciumban nyerte el. Czeglédy konzorciumi partnerei között volt több kormányközeli figura, így Várnai is. Közösen szerveztek például korrupció elleni rendezvényeket a rendőrség belső elhárításaként működő Nemzeti Védelmi Szolgálatnak. Czeglédy tagadta, hogy a jelenlegi rendszer haszonélvezője lenne, és szerinte Várnai nem tartozik a „NER-lovagok” közé.
Hadházy Ákos ellenzéki parlamenti képviselő a cikkünk megjelenése után, 2018 őszén figyelt fel a csatornaberuházások népszerűsítéséről szóló tenderekre. A politikus nemcsak azt kifogásolta, hogy a pályázatok többségére csak egy jelentkező adott be ajánlatot, hanem azt is, hogy szerinte ezek túlárazottak voltak. A egyik tender esetén például azt mutatta be, hogy a nyertes 550 ezer forintért vállalta egy tájékoztató tábla leszállítását, miközben szerinte ez 35 ezerért is beszerezhető lenne.
A pályázatok miatt Hadházy tett bejelentést az OLAF-nál, a vizsgálat befejezéséről pedig az uniós hivatal október közepén tájékoztatta. Az erről szóló levelet Hadházy továbbította a Direkt36-nak.
Az OLAF azt közölte, hogy az ajánlásaikat nem a magyar félnek, hanem az Európai Bizottságnak teszik meg. Egy, az eljárást ismerő forrás szerint az OLAF pályázatokról szóló jelentése időközben meg is érkezett a Bizottsághoz, amely ezt továbbítani fogja a magyar hatóságoknak, és velük egyeztetve hoznak majd döntést az ügyben.
Meghívásos alapon
A húsz kommunikációs pályázat többségét a Várnai résztulajdonában álló cégek (Keiok Kft. és a Har Meron Hungary Kft.) nyerték el. Két esetben Várnai konzorciumi partnere Czeglédy Perfektum PR Kft. nevű cége volt. Négy esetben nyerte meg a tendereket más ajánlattevő, a Nuvu Kft. és a Leskovics Kft. A Leskovics Kft. sarkadi székhelye, a Nuvu Kft-nek pedig a korábbi gyulai fióktelepe olyan címen található, ahol Várnai cége korábban működött illetve amit jelenleg is használ. A Nuvu Kft. és a Leskovics minden esetben úgy döntött, hogy Czeglédy cégét kéri fel alvállalkozónak.
Az OLAF által kifogásolt pályázatok kivétel nélkül meghívásos közbeszerzések voltak. Ezeken a meghívott cégeken kívül azok indulhattak még el, akik időben észrevették a pályázatról szóló tájékoztatót, amelyet a pályázat elindítása előtt legalább öt nappal korábban kellett közzétenni.
Nagy Gabriella, a Transparency International Magyarország közpénzügyi programvezetője korábban a Direkt36-nak azt mondta, hogy az ilyen meghívásos eljárások mellett szól, hogy ezek kevesebb adminisztratív terhet rónak a kisebb vidéki önkormányzatokra, mint egy nyílt eljárás. Nagy szerint viszont, ha hiányzik a megfelelő kontroll, akkor ezzel az egyszerűsített eljárással vissza is lehet élni. | Az EU szerint szabálytalanul jutott pénz projektekre, amikben MSZP-s politikus kormányközeli figurákkal együtt vett részt | A tavalyi önkormányzati választások után Budapesten több ellenzéki politikus is vezető pozícióba került fővárosi intézményeknél. Közéjük tartozott az MSZP-s Czeglédy Gergő is, aki alpolgármester lett Óbudán és a fővárosi közlekedés fejlesztéséért felelős BKK felügyelőbizottságába is bekerült. | null | 1 | https://www.direkt36.hu/az-eu-szerint-szabalytalanul-jutott-penz-olyan-projektekre-amikben-egy-mszp-s-politikus-kormanykozeli-figurakkal-egyutt-vett-reszt/ | 2020-11-11 09:47:00 | true | null | null | Direkt36 |
A „koronatanúnak” nevezett F. Vivien, Schadl György bizalmasának meghallgatásával folytatódott kedden a végrehajtói kar volt elnökének és az egykori igazságügyi miniszterhelyettes és fideszes exállamtitkár, Völner Pál korrupciós pere a bíróságon.
F. Vivien korábban mindent borított az ügyészségnek, ezért nem vádlott, hanem tanú az úgynevezett Schadl-Völner-perben.
A tanú szerint milliós összegek mentek Schadl Györgytől Völner Pálnak.
Schadl asztali naptárában például ilyen feljegyzések szerepeltek: „Völner 12:30 Kossuth tér”, „Robi”, „Nagy Ádám”, „Trócsányi”, „Jeney”, „Varga Judit”, „2020. március 2. 11:30 Karmelita”, „Varju László”.
Völner védője továbbra is nagyon szeretné beidézni tanúként Varga Judit volt igazságügyi minisztert, ennek alátámasztására felolvasta Schadl naplójából azokat a dátumokat, amiken a végrehajtói kar volt elnöke Vargával találkozott.
Az elmúlt időszakban újabb autókat, hajót és repülőt is találtak Schadl birtokában, ezért az ügyészség kérvényezte, hogy azokat is foglalják le.
A koronatanúnak nevezett F. Vivien távmeghallgatásával folytatódott a végrehajtói kar volt elnöke, Schadl György és a fideszes volt igazságügyi miniszterhelyettes és államtitkár, Völner Pál korrupciós pere kedden. Völner szokás szerint otthonról jött a bíróságra, míg Schadl Györgyöt bilincsben vezették be, ő ugyanis letartóztatásban van.
F. Vivien Schadl bizalmi embere volt, nagyjából tíz évet dolgozott mellette, és ő volt az, aki „Házipénztár” és „EgyenlegMoncsi” elnevezésű Excel-táblázatokban dokumentált minden pénzmozgást, így a Völner Pál volt államtitkárnak juttatott állítólagos kenőpénzek kifizetését. F. már korábban vádalkut kötött az ügyészséggel, akiknek részletesen vallott Schadl ügyeiről, ezért nem lett belőle vádlott, csak tanú.
A Schadl–Völner-ügy lényege a vádirat szerint, hogy Schadl „korrupciós kapcsolatot alakított ki” Völner Pállal, aki rendszeresen 2–5 millió forintot kapott tőle – összesen legalább 83 millió forintot. Az államtitkár cserébe vállalta, hogy a pozíciójából eredő befolyásával Schadl kéréseire elintéz konkrét ügyeket, például a jól jövedelmező végrehajtói kinevezéseket. Az ügyészség szerint Schadl lényegében „fizetésként” adta Völnernek a pénzt, hogy folyamatosan rendelkezésére álljon a különböző ügyek elintézésében.
F. Vivient még a nyári szünet előtt kezdte el meghallgatni a bíróság, eddig úgy vallott, hogy Schadl és Völner gyakran találkozott. Volt, hogy az Igazságügyi Minisztériumban, máskor a végrehajtói kar volt elnökének irodájában, ahol kettesben beszélgettek. Állítása szerint Schadl egyre többet kért a pénzért kinevezett végrehajtók irodáinak osztalékaiból, azokból pedig Völner Pálnak adott tovább. Olyan is volt, hogy F. Vivien fehér jelöletlen borítékba tette a Schadl által meghatározott összeget, ami ment tovább „barátunknak”, Völner Pálnak. A neki csurgatott pénzeket állítása szerint egy pendrive-on lévő külön táblázatban kellett vezetnie. Mindezek mellett szerinte Schadl érinthetetlennek hitte magát.
A pingvines pendrive
Kedden a bíróságon előkerült egy pingvin alakú pendrive is: erről állította korábban F. Vivien, hogy a Völner Pálnak csurgatott pénzeket ezen a pendrive-on lévő külön táblázatban kellett vezetnie. A tanú szerint ezt a táblázatot Schadl kérésére hozta létre, és „amikor Gyuri szólt, hogy viszi a pénzt, akkor azokat ebbe is feljegyeztem (...) Kérte, hogy ne a rendszeres pénzekhez írjam, hanem tegyem külön táblázatba”.
Arról is beszélt, ezt a bizonyos pingvines pendrive általában nála volt mindig. A beírt összegek között egy ötmillió forintos bejegyzés is van, erről F. Vivien ezt mondta: „Schadl kérte, írjak fel 5 millió forintot, amit visz Völner Pálnak – nem tudom, itt a név hangzott-e el, vagy a barátunk kifejezés, de egyértelmű volt, hogy ebben a nyilvántartásban kell vezetnem”.
A bíró felolvasta a tanú korábbi írott vallomását is, ebben azt mondta, „amikor nagyobb összeg kellet Gyurinak azért, hogy azt Völner Pálnak vigye”, akkor az ilyen ügyleteket monogrammal kellett jelölni a pénztárban. „A nagyobb összeg alatt a több milliósakat értem”, tisztázta a nagyságrendeket F. Vivien, aki szerint „azért kellet monogrammal beírni, hogy látszódjon, konkrét céllal hozta el Viktor a pénzt, és azt ne kelljen az elszámolásba betenni”. M. Viktor Schadl sofőrje és egyik legfőbb bizalmasa volt, a vádirat szerint például ő vitte a pénzt ide-oda Schadl és a végrehajtók között. M. tagadja a vádakat.
A szangvinikus naptár
Ezután eltöltöttek egy kis időt azzal, hogy Schadl asztali naptárjait vizsgálták, amikben a programjait, ügyleteit vezette. A naptár több lapját kivetítették, de sem Schadl, sem a védők nem tudtak megegyezni abban, kik és hányan írtak bele, és a bíró azt kérdezgette, melyik írásmód kihez tartozik. Pár védő még szakértőt is kirendelne a kérdés eldöntéséhez, Völner pedig közben a vádlottak padján csóválta a fejét. Schadl szerint elméletileg bárki írhatott bele, F. Vivien pedig azt mondta, ez a naptár Schadl irodájában volt, és valóban írhatott bele bármelyik irodai alkalmazott. Az biztos, hogy többek között írt bele ő és M. Viktor is.
A naptárakban például ilyen feljegyzések szerepeltek: „Völner 12:30 Kossuth tér”, „Robi”, „Nagy Ádám”, „Trócsányi”, „Jeney”, „Varga Judit”, „2020. március 2. 11:30 Karmelita”, „Varju László”.
Jeney az Jeney Orsolyára utalhat, a volt helyettes államtitkárra, aki részt vett a végrehajtók vizsgáztatásában, és aki kormányzati pozícióból sokat dolgozott a végrehajtási törvényen is. Jeney aztán 2017 nyarán otthagyta a kormányzatot, és megalakította saját végrehajtói irodáját. Azt is tudni, hogy Rogán Antal kabinetfőnökét Nagy Ádámnak hívják, és a nyomozati iratok szerint Schadl segíthetett neki elintézni a sikeres egyetemi vizsgákat – ez az ügy viszont nem került bele a vádiratba. Trócsányi László pedig az egykori igazságügyi miniszter volt, aki egyébként már elismerte, hogy beszélt Schadl Györggyel, bár szerinte végrehajtási szakkérdésekről.
Azt nem pontosították, ki az a Varju László, de létezik egy ilyen nevű DK-s képviselő, aki a 24.hu-nak elismerte, hogy egyszer találkozott Schadl Györggyel. Szerinte a DK a Felcsúti Utánpótlás Neveléséért Alapítvány tao-költéseire lett volna kíváncsi, a bíróság jogerősen meg is ítélte, hogy ki kell adnia az alapítványnak a számlákat. Az ügyben Varju elmondása szerint Schadlt jelölték ki végrehajtónak, de nem sikerült megismerniük a számlákat, a DK-s politikus szerinte Schadl az időhúzásra játszott.
Schadl egyébként a keddi tárgyaláson rendre közbeszólt, hogy a programoknál nem az ő kézírása van, a védője pedig azt kérdezte tőle, hogy ezek a találkozók egyáltalán megtörténtek-e? A végrehajtói kar volt elnöke azt felelte, „kissé szangvinikus volt a naptárvezetése”, de ha nem is jött létre valami program, esetleg áttették másik időpontra, nem húzott ki semmit a naptárából.
Nem érdekelte, ki az a Völner
Völner Pál védője, Papp Gábor arról kérdezte a tanút, hogy van-e arról konkrét tudomása, hogy Völner korrupciós pénzt kapott volna, mire F. Vivien azt felelte, nincs. Arról sem tud, hogy Völner bármilyen kötelezettségét megszegte volna, vagy bármilyen szabálytalanságot elkövetett volna a működése alatt. Schadl vízi találmányáról pedig azt mondta, azt „semmilyen összefüggésbe nem tudja hozni Völner Pállal”, ahogy a Mátrix iskola engedélyeztetését sem. De utána hozzátette, hogy Schadlt és Völnert ő csak a végrehajtással kapcsolatos korrupciógyanús ügyekben tudja összekapcsolni.
F. Vivien azt is mondta, sokat nem tudott Völner Pálról a feltételezett bűncselekmények idején, de még most sem: „Annyit tudok róla, hogy Schadlval sokszor találkozott, illetve a végrehajtói konferencián részt vett (...) A minisztériumi államtitkár információval megelégedtem, ennél jobban nem is érdekelt”. Völner védője szerint az nem túl életszerű, hogy Schadl titkáraként és bizalmasaként utána sem néz annak két kattintással az interneten, kinek kéne tovább adnia Schadltól a pénzeket. „Nem tudom, mit változtatott volna a helyzeten, ha tudom a születési idejét” – szólt vissza a tanú.
Még mindig nagyon akarják Varga Juditot
Völner Pál védője, Papp Gábor kedden is elismételte az aggályait: egyrészt nem érti, hogy a nyomozati szakaszban miért nem hallgatták meg Vízkelety Mariann egykori államtitkárt, akire Völner mutogat, mert szerinte Vízkelety írta alá a végrehajtók kinevezéseit. Vízkelety bírósági meghallgatása egyébként tervben van.
Papp emellett még mindig nagyon be akarja idézni tanúként az azóta már lemondott igazságügyi minisztert, Varga Juditot, aki Völner vallomásában és a nyomozati iratokban is kiemelt szerepet kapott. Papp felolvasott néhány dátumot Schadl naplójából, köztük 2020 májusából és 2021 júliusából, amikor a végrehajtói kar volt elnöke találkozott Varga Judittal. Felolvasott egy olyan bejegyzést is Schadl naplójából, amiben a Karmelita szó szerepel.
Valóban volt hármas találkozó is volt „a jó miniszter asszonnyal”, Völner és Schadl között, és a nyomozati anyagok szerint a végrehajtói kinevezésekről beszéltek. Varga Judit a Telexnek erről korábban azt mondta, a mindenkori igazságügyi miniszter kötelessége, hogy a hivatásrendek vezetőivel találkozzon, és legfeljebb egy-két ilyen találkozóra emlékezett Schadl Györggyel, de minden esetben ott volt a kabinetfőnöke is, és ezek mindig szakmai egyeztetések voltak.
Kedden az is kiderült, hogy az elmúlt hónapokban újabb autókat, hajót és repülőt is találtak Schadl birtokában, ezért az ügyészség kérvényezte, hogy azokat is foglalják le. Az eljárásban ugyanis már korábban lefoglalták a Schadl házaspár több milliárd forintnyi közös vagyonát, a bankszámláikat zárolták, az ingatlanokat pedig zár alá vették. | Egy pingvines pendrive-ot rántott elő a bíró, Schadl titkárnője szerint ezen vezette a Völnernek csurgatott pénzeket | A koronatanúnak nevezett F. Vivien távmeghallgatásával folytatódott a végrehajtói kar volt elnöke, Schadl György és a fideszes volt igazságügyi miniszterhelyettes és államtitkár, Völner Pál korrupciós pere kedden. Völner szokás szerint otthonról jött a bíróságra, míg Schadl Györgyöt bilincsben vezették be, ő ugyanis letartóztatásban van. | null | 1 | https://telex.hu/belfold/2023/10/03/schadl-gyorgy-volner-pal-korrupcio-per-targyalas-birosag | 2023-10-03 09:51:00 | true | null | null | Telex |
Subsets and Splits
No community queries yet
The top public SQL queries from the community will appear here once available.