text
string | title
string | description
string | keywords
sequence | label
int64 | url
string | date
string | is_hand_annoted
bool | score
float64 | title_score
float64 | newspaper
string |
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
A kormány 2017-ben bólintott rá a Semmelweis Egyetem egyik nagy projektjére, a Hőgyes-Schöpf-Merei Gyógyszerkutatási Centrum létrehozására a IX. kerületben. Az egyetem 2019-ben megrendelte az ingatlan terveit, a kivitelezésre kiírt közbeszerzést pedig tavaly májusban a Fidesz-közeli a West Hungária Bau Kft. (WHB) nyerte nettó 29 milliárdos ajánlattal, ám az egyetemnek nem volt ennyi pénze. Állami támogatást akartak rá kérni, de nem kaptak: a projekt 2022-ben felkerült a takarékoskodási okokból lefújt beruházások listájára. A Semmelweis Egyetem azonban nemrég újra szerződést kötött egy tervező céggel, és azt közölte az Átlátszó érdeklődésére, hogy a születendő tervekre alapozva forráselemzést akarnak majd végezni.
Lázár János építési miniszter 2022-es kinevezésekor kapott legfőbb feladata az volt, hogy áttekintse a tervezett állami projekteket, és leállítsa közülük azokat, amiket nem ítél sürgősnek és nélkülözhetetlennek. A kormány célja ugyanis az, hogy az állami beruházásokon két év alatt 1150 milliárd forintot takarítson meg, mert az EU-s pénzek hiányában kong az államkassza. Az egyik ilyen „felfüggesztésre” ítélt beruházás a Semmelweis Egyetem Hőgyes-Schöpf-Merei Gyógyszerkutatási Centrumának létrehozása, ám arról az egyetem ennek ellenére nem tett le.
2017-ben a kormány jóváhagyta a Semmelweis XXI. Fejlesztési Programot, amely több elemet tartalmaz – az egyik a Hőgyes-Schöpf-Merei Gyógyszerkutatási Centrum létrehozása. A beruházás három egymás melletti ingatlant érint a IX. kerületben: a Hőgyes Endre utca 5–9., a Bakáts tér 10., és a Knézich utca 14. szám alatti épületeket.
A projekt érdekében egy 2018-as kormányhatározat rendelkezett a Knézich utca 14. szám alatt található ingatlan (amelyben a Vázsonyi Vilmos Idősek Otthonának egyik telephelye működött 50 férőhellyel) fővárostól való megvásárlásáról és a Semmelweis Egyetem (SE) vagyonkezelésébe adásáról.
Tavaly 29 milliárdért vállalta a WHB
Egy hónappal a kormányrendelet után, 2018. december végén a Semmelweis kiírta a közbeszerzést a gyógyszerkutatási központ generáltervezési feladataira. A tendert fél évvel később, 2019 nyarán a TSPC Technical Supervision and Planning Consulting Hungary Kft. és a Lima Design Kft. kettőse nyerte nettó 748,75 millió forintos ajánlattal. Ezt az összeget 2021 nyarán a megrendelő által kért pótmunkák miatt 809,5 millióra emelték.
2021 decemberében aztán kiírták a közbeszerzést a tervezésre és kivitelezésre, majd 2022 április közepén meg is született az eredmény. A megbízást a West Hungária Bau Kft. (WHB) nyerte nettó 29,4 milliárd forintos ajánlattal. Azt azonban már a kiírásban is jelezte a projektet akkor irányító állami cég, hogy (az egyetem) nem rendelkezik a beruházáshoz szükséges összeggel, és a kormánytól fog kérni rá pénzt.
Közbeszóltak viszont az állami takarékoskodási intézkedések: a tavaly kinevezett Lázár János építési miniszter első és legfőbb feladata az volt, hogy áttekintse a tervezett állami projekteket, és leállítsa közülük azokat, amiket nem ítél sürgősnek és nélkülözhetetlennek. A 2022 szeptemberében közzétett 270 tételes listára pedig felkerült a Semmelweis Egyetem gyógyszerkutatási centruma is – meg is szűnt a WHB-vel kötött szerződés.
Most újra megrendelték a terveket
Idén április közepén azonban a Semmelweis Egyetem újabb közbeszerzést írt ki a projekthez kapcsolódóan: 2018 után most ismét a Hőgyes-Schöpf-Merei Gyógyszerkutatási Centrum generáltervezőjét keresték. A tendert három ajánlattevő közül nettó 847 millió forintos ajánlattal TSPC Technical Supervision and Planning Consulting Hungary Kft. nyerte. Ugyanaz a cég, aki a 2019-ben lezárult tervezési eljárás egyik győztese volt. A közbeszerzésről a TSPC akkor és most is büszkén számolt be a honlapján, referenciái között pedig szerepelnek is a centrum tervei.
A gyógyszerkutatási centrum terveit készítő TSPC Technical Supervision and Planning Consulting Hungary Kft. közvetlen tulajdonosa a TSPC Invest Kft., amely sokáig a cégcsoportot birtokló, győri lakcímű Kádár Mihály, majd az ő kezében lévő, Szlovákiában bejegyzett TSPC International s.r.o. tulajdonában volt.
Idén augusztusban azonban Kádár szlovákiai cége mellett
a TSPC Invest Kft.-ben tulajdonos lett a West Hungária Bau Kft. (WHB) is,
ami tavaly elnyerte a centrum kivitelezésre kiírt közbeszerzést.
A WHB-ről sokat írtunk már, hiszen a Fidesz közelébe sorolt cég évek óta sorra nyeri a nagy összegű állami megbízásokat. A biatorbágyi központú építővállalat többségi tulajdonosa a győri Paár Attila, aki akkor lett közismert, amikor megvásárolta az Eliosban a miniszterelnök vejének, Tiborcz Istvánnak a tulajdonrészét – nem sokkal azelőtt, hogy az Elios közvilágításos projektjei miatt vizsgálódni kezdett az azokat finanszírozó Európai Unió. A közpénzes tendereken sűrűn taroló WHB éves nettó árbevétele 2018 óta évi 50-83 milliárd forint között mozgott, és 4-14 milliárd forint közötti hasznot termelt – az elmúlt három évben folyamatosan 10 milliárd fölött volt a profitja.
„Forráselemzést” végez az egyetem
Idén szeptember elején, amikor az európai uniós közbeszerzési értesítőben megjelent a TSPC-vel kötött második tervezési eljárás eredménye, kérdéseket küldtünk a Semmelweis Egyetemnek. Megérdeklődtük, hogy
Miért kötöttek szerződést a tervezővel, ha a kormány nem finanszírozza a centrum megvalósítását?
Más forrásból fogják létrehozni az intézményt? Ha igen, milyen forrásból?
Új közbeszerzési eljárást fognak kiírni a kivitelezésre?
Várhatón mikor kezdődik és fejeződik be majd az építkezés?
Miért volt szükség új tervezési eljárás kiírására? – hiszen 2019-ben már kötöttek erre egy szerződést, melynek összegét 2021-ben megemelték.
Kérdéseinkre az egyetem másnap válaszolt, ezt változtatás nélkül, teljes egészében közöljük:
„Miután a Semmelweis Egyetem megkapta a volt, majd egy évtizede üresen álló Schöpf-Merei Kórház ingatlanának kezelési jogát, azt tervezte az intézmény, hogy 21.700 négyzetméteren oktatási és kutatási funkciókat alakít ki a Bakáts tér 10., a Hőgyes Endre utca 5-9. és a Knézich utca 14. szám alatti ingatlanokon. Az állami beruházások felfüggesztéséről szóló Kormányhatározat döntését követően a Semmelweis továbbra is az egyik kiemelt projektjének tekintette a Hőgyes-Schöpf-Merei Gyógyszerkutatási Centrum megvalósítását, így az elfogadott Vagyongazdálkodási tervnek megfelelően folytatta a beruházás előkészítését annak érdekében, hogy a jövőben egy olyan egyetemi kampusz jöhessen létre, ami egyszerre adhat otthont a kar oktatási, kutatási és gyógyszerkészítési funkcióinak is.
A beruházás több ütemben valósulna meg, elsőként a régi romos épületek bontása kezdődne meg, ugyanakkor a tervezés folyamán, az állapotfelmérések eredményétől függően bizonyos épületeket, épületrészeket megtartanának. Az egyetem saját forrásból kötött szerződést a tervező céggel annak érdekében, hogy a születendő tervekre alapozva elkészíthesse a forráselemzést a beruházás további tervezéséhez, ütemezéséhez.”
Richter-részvényekkel kitömött alapítvány
Azt tehát nem közölte egyértelműen a Semmelweis Egyetem, hogy miért volt szükség újabb tervezési szerződés megkötésére nettó 847 millió forintért, amikor 2019-ben már nagyjából ugyanekkora összeget elköltöttek erre a célra. Nagy valószínűséggel azonban arról van szó, hogy átdolgozzák a korábbi elképzeléseket.
A beruházásra pedig vélhetően nem lesz nehéz forrást találniuk, hiszen a legtöbb egyetemhez hasonlóan a Semmelweist is egy „közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványnak” (KEKVA) adta a kormány 2021-ben. Az intézményt fenntartó Nemzeti Egészségügyi és Orvosképzésért Alapítvány (NEOA) pedig az induláshoz az egyetemi ingatlanok mellett ajándékba kapott a kormánytól 600 millió forint készpénz mellett
közel 10 millió darab Richter-részvényt is, amelyeknek értéke majdnem 35 milliárd forint volt akkor az alapító okirat szerint.
A részvények száma az azóta eltelt két évben vélhetően tovább emelkedett, mert a Richter Gedeon Nyrt. forgalma 2021-ben 454 milliárd (nem elírás), 2022-ben pedig 601,5 milliárd forint volt – utóbbival rekordot döntött. A cég által termelt profit is minden korábbinál több, 182 milliárd forint lett tavaly, de az előző évben is 141 milliárd volt.
A Semmelweis Egyetemet igazgató vagyonkezelő alapítvány kuratóriumának elnöke a Richter vezérigazgatója, Orbán Gábor. A kuratórium további tagjai: Bedros Jonathán Róbert, a Szent Imre Egyetemi Oktatókórház főigazgatója, Gloviczki Péter nyugalmazott professzor, Merkely Béla, a Semmelweis rektora, és Szócska Miklós, az Egészségügyi Közszolgálati Kar dékánja.
Az orvos végzettségű Szócska 2010 és 2014 között egészségügyi államtitkár volt a Fidesz-kormányban, és jelenleg is van állami munkája: az életrajza szerint a Belügyminisztérium Mesterséges Intelligencia Munkacsoportját vezeti 2023 áprilisa óta. | Másodjára is megtervezik a Semmelweis Egyetem gyógyszerkutatási centrumát | A kormány 2017-ben bólintott rá a Semmelweis Egyetem egyik nagy projektjére, a Hőgyes-Schöpf-Merei Gyógyszerkutatási Centrum létrehozására a IX. kerületben. Az egyetem 2019-ben megrendelte az ingatlan terveit, a kivitelezésre kiírt közbeszerzést pedig tavaly májusban a Fidesz-közeli a West Hungária Bau Kft. (WHB) nyerte nettó 29 milliárdos ajánlattal, ám az egyetemnek nem volt ennyi pénze. Állami támogatást akartak rá kérni, de nem kaptak: a projekt 2022-ben felkerült a takarékoskodási okokból lefújt beruházások listájára. A Semmelweis Egyetem azonban nemrég újra szerződést kötött egy tervező céggel, és azt közölte az Átlátszó érdeklődésére, hogy a születendő tervekre alapozva forráselemzést akarnak majd végezni. | null | 1 | https://atlatszo.hu/kozpenz/2023/09/14/masodjara-is-megtervezik-a-semmelweis-egyetem-gyogyszerkutatasi-centrumat/ | 2023-09-18 19:10:23 | true | null | null | atlatszo.hu |
A rendőrség után az ügyészség és a bíróság is elutasította az Integritás Hatóság nyomozást javasló indítványát. Az uniós források elköltésének felügyeletével megbízott hatóság nem értett egyet azzal a döntéssel, hogy a Győrben gyanús körülmények között odaítélt megbízásokat a rendőrség nem vizsgálta ki alaposan. Hiába kérvényezte azonban az ügy részletes feltárását, a beadványát nem tartották elég alaposnak és elutasították. A feljelentés egy februári cikkünk után született, amellyel kapcsolatban Vadai Ágnes országgyűlési képviselő tett fel kérdést a parlamentben.
Idén februárban a budapesti Korrupciókutató Központ nyilvánosságra hozott pár érdekességet a magyarországi közbeszerzésekről. Többek között megírták, hogy van egy fideszes város, ahol három cég szinte minden közbeszerzést megnyert, amin indult, ráadásul verseny nélkül. Az Átlátszó egy közbeszerzési szakértő segítségével kiderítette, hogy a meg nem nevezett település Győr, a három vállalkozás pedig a STRABAG Általános Építő Kft., a KIFÜ-KAR Zrt. és a VILL-KORR HUNGÁRIA Villamosipari Kft. volt. Mindhárom cég erős politikai hátszéllel rendelkezik.
Rámutattunk egyúttal, hogy a vállalkozások nem különálló tendereket nyertek meg, hanem egy-egy nagy keretmegállapodást, amelynek részeként több száz megbízást kaptak, még a Borkai-érában.
Cikkünk megjelenését követően Vadai Ágnes parlamenti képviselő (DK) kérdést intézett Polt Péterhez, azt tudakolva, hogy „Milyen eljárás indult a győri közbeszerzések ügyében?” Szerinte ugyanis az ügy felveti a hűtlen kezelés, a vesztegetés, a versenyt korlátozó megállapodás közbeszerzési és koncessziós eljárásban bűncselekmény, valamint a hivatali visszaélés megalapozott gyanúját is.
Polt Péter a kérdést feljelentésként értékelte, és továbbította azt a Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Irodának. A nyomozóhatóság hamar lezárta a témát: a versenyt korlátozó megállapodás közbeszerzés eljárásban bűntette és más bűncselekmények miatti feljelentést – részben bűncselekmény hiányában, részben bűncselekmény gyanúja hiányában – elutasította.
A rendőrség szerint többek között a „cikk alapján nem állapítható meg az, hogy hivatalos személy szegte meg kötelességét, túllépte hatáskörét, vagy hivatali helyzetével egyébként visszaélt volna”, és „az országgyűlési képviselő által előadott, a médiában megjelent hírekre alapozott cselekmények a felsorolt bűncselekmények elkövetésére utaló feltételeket, illetve adatokat nem tartalmaznak”.
Az Integritás Hatóság nyomozásra szólította fel a rendőrséget
A történet azonban itt nem ért véget. A Gemist.hu nemrég közadatigénylés keretében faggatta az Integritás Hatóságot (IH) arról, hogy milyen ügyekben nem értettek egyet azzal, hogy az ügyészség elutasította a korrupció miatti feljelentést, és kérték az elutasító döntés felülbírálatát. Így derült ki, hogy az egyik ilyen eset éppen az általunk feltárt győri történet volt.
A közpénzből működő Integritás Hatóság hatáskörrel rendelkezik „különösen az Európai Uniótól részben vagy egészben pénzügyi támogatásban részesülő tervezett, folyamatban lévő vagy korábbi intézkedések vagy projektek tekintetében”, és bárki fordulhat hozzájuk bejelentéssel, ha valamilyen kivizsgálásra szoruló ügyet talál a felsorolt témakörökben. Májusban saját közlésük szerint már több mint 30 ügyet vizsgáltak.
Az Integritás Hatóság által megküldött dokumentumok szerint a nyomozóhatóság nem végzett tényleges nyomozati cselekményt, pedig a cikk konkrét neveket és adatokat is tartalmazott. Ezeket azonban a rendőrség nem vizsgálta meg, sőt, a határozat az IH álláspontja szerint „szándékosan kerüli a feljelentés információinak megjelenítését a határozatban, ezzel is elkerülve a nyomozáselrendelési kötelezettséget”.
Az IH szerint továbbá a rendőrség nem vette számba az összes szóba jöhető bűncselekményt, csak azokat, amelyeket Vadai felsorolt, és a képviselőt sem hallgatták meg az ügyben.
És mivel nem volt nyomozás, így nem lehet a bűncselekmény elkövetését sem kizárni.
Az Integritás Hatóság azzal zárta indítványát, hogy szerintük a rendőrség nagyvonalúan túllépett a cikkünkben szereplő információkon, és ezzel elkerülte a részletes, mindenre kiterjedő nyomozást. Egyúttal hangsúlyozták, hogy szükségesnek tartják a nyomozás lefolytatását. Erre azonban vélhetően nem fog sor kerülni.
A bíróság szerint minden rendben
Az IH felülvizsgálati indítványa ugyanis nemcsak a nyomozóhatóságról, de végül a bíróságról is visszapattant.
A Gemist.hu kikérte az indítványra adott válaszokat is, amelyeket az Integritás Hatóság meg is küldött. Ebben az szerepel, hogy a rendőrség nem találta elég alaposnak az IH beadványát, ezért nem helyezte hatályon kívül korábbi határozatát, és nem rendelt el nyomozást. Az ügyészség ugyanerre jutott, és továbbította a beadványt a Budai Központi Kerületi Bírósághoz.
A bíróság szintén nem találta megalapozottnak az indítványt és elutasította azt. A végzés ellen fellebbezni sem lehet.
Az Integritás Hatóság csatolta azt az anonimizált indoklást is, amit a bíróságtól kapott. Ebben többek között az szerepel, hogy „természetesen jelen ügy és a kérdéses oknyomozó cikk sem mentes a politikai tartalmaktól, ezen keresztül is szükséges értékelni a tárgyi feljelentésként értékelt beadványt és a feljelentést elutasító határozatot”.
Szerintük a rendőrség azért nem hallgatta meg Vadait, és azért nem kért tőle további adatokat, mert „értelemszerűen nem lehettek birtokában bizonyításra alkalmas okiratok”, hiszen akkor valódi feljelentést tett volna. „Tehát a nyomozó hatóság a rendelkezésére álló adatok (…) alapján megalapozottan tudott döntést hozni a feljelentés elutasítása kérdésében”.
A bíróság azt is megállapította, hogy a rendőrség helyesen járt el, hiszen a nyomozás elrendelésére kizárólag akkor van lehetőség, ha a bűncselekmény elkövetésének egyszerű gyanúja fennáll. Ebben az esetben pedig szerintük erről nincs szó.
Ezzel a kör bezárult, a korrupciógyanús győri tendereket nagy valószínűséggel már nem vizsgálja senki.
A jogsértés feltárásához kérdéseket kellett volna feltenni
Megkérdeztük az Átlátszó közbeszerzési szakértőjét, mi a véleménye a rendőrség és a bíróság indoklásáról.
A szakértő véleménye szerint, ha szigorúan csak a cikkben leírtakat vizsgálja valaki, akkor igaza van a hatóságnak, az valóban nem utal bűncselekményre. Önmagában ugyanis az a tény, hogy egy keretmegállapodás alapján sok megrendelést adnak és több száz külön szerződéssel hívják le a keretösszeget, nem jogsértő.
Felmerül ugyanakkor három kérdés:
1. Miért volt szükség a nagyszámú szerződésre? A válasz a szakértő szerint az, hogy a szóban forgó keretmegállapodás 2018-as kiírásában az alábbi referenciafeltételt írta elő az ajánlatkérő:
Alkalmas az ajánlattevő, ha:
M1) rendelkezik a felhívás feladásától visszafelé számított 60 hónapban igazoltan – az előírásoknak és a szerződésnek megfelelően teljesített – lezárt, de legfeljebb nyolc éven belül megkezdett, a közbeszerzés tárgyára (bel- vagy külterületi közút, buszöböl, kerékpárút, járda, csapadékvíz elvezető létesítmény, illetve ezekhez tartozó műtárgyak közül bármely(ek) fenntartása és/vagy karbantartása és/vagy felújítása és/vagy átépítése tevékenységre) vonatkozó
M1.1) legalább 200 db teljesített szerződéssel (vagy megrendeléssel), amelyek összesen legalább 250.000 m2 útfelületre vonatkoztak.
Vagyis: felmerül annak a gyanúja, hogy azért bontották szét nagyszámú szerződésre azokat a megrendeléseket, amiket egyben is le tudtak volna adni, hogy később ezt referenciafeltételként elő tudják írni egy következő közbeszerzési eljárásban.
A 200 db szerződés felmutatása még a legnagyobb cégeknek is problémát jelent, aminek meg is lett az eredménye, hiszen csak egyetlen ajánlat érkezett.
2. De önmagában nem is a szerződések száma a lényeg, hanem az, ha egy közbeszerzést versenykorlátozó feltételrendszerrel írnak ki, és nem valósul meg valódi verseny a nyertes kiválasztása során.
Az ügyészségnek és a bíróságnak azt kellett volna vizsgálnia, hogyan lehetséges az, hogy nem volt verseny egy olyan többmilliárdos keretmegállapodásos eljárásban (a kiválasztási szakaszban), amely hosszú évekig biztos bevételt jelent a nyertesnek.
A válasz pedig a közbeszerzési kiírás feltételrendszerében kereshető:
a) a rendkívül komplex referenciafeltételben,
b) az előírt és bemutatandó gépek rendkívüli részletezettségű meghatározásában (minden géphez még a teljesítmény is megjelölésre került, és ezekkel a pályázónak az ajánlat benyújtásakor rendelkeznie kellett, nem lehetett őket később megvásárolni),
c) az 50 millió forint értékű ajánlati biztosíték előírásával (ekkora összeget kellett az ajánlatkérőnek biztosítékként rendelkezésre bocsátani, ellenkező esetben érvénytelenítik az ajánlatot),
d) egy „intézkedési terv” nevű dokumentum elkészítésének előírása, amely szintén elriasztja a potenciális ajánlattevőket, mivel rendkívül időigényes az elkészítése és annak értékelése is bizonytalanságot rejthet magában.
Ezek egyike sem jogszerűtlen önmagában, de együttesen olyan feltételrendszert képzett, amelynek eredménye az lett, hogy csak egyetlen ajánlat érkezett.
3. És végül: a bíróság azt írja „A felülbírálati indítványban foglaltakkal ellentétben – ahogyan arra a főügyészség észrevételében is helyesen utalt – a nyomozóhatóságnak kizárólag a feljelentésben foglaltakkal kellett érdemben foglalkoznia, azon túl nem terjeszkedhetett.”
„Elképzelhető, hogy ez a megállapítás összhangban van a hatályos jogszabályokkal, de az igazságszolgáltatásnak tényleg csak arra van lehetősége, hogy kizárólag azt vizsgálja, amit feltár a sajtó, és magától nem jogosult/köteles más nyomozati cselekményeket végezni?” – tette fel a (költői) kérdést a szakértő. | Hiába lépett fel az Integritás Hatóság, a süllyesztőbe került a győri tenderkirály-ügy | A rendőrség után az ügyészség és a bíróság is elutasította az Integritás Hatóság nyomozást javasló indítványát. Az uniós források elköltésének felügyeletével megbízott hatóság nem értett egyet azzal a döntéssel, hogy a Győrben gyanús körülmények között odaítélt megbízásokat a rendőrség nem vizsgálta ki alaposan. Hiába kérvényezte azonban az ügy részletes feltárását, a beadványát nem tartották elég alaposnak és elutasították. A feljelentés egy februári cikkünk után született, amellyel kapcsolatban Vadai Ágnes országgyűlési képviselő tett fel kérdést a parlamentben. | null | 1 | https://atlatszo.hu/kozpenz/2023/08/24/hiaba-lepett-fel-az-integritas-hatosag-a-sullyesztobe-kerult-a-gyori-tenderkiraly-ugy/ | 2023-08-24 00:00:00 | true | null | null | atlatszo.hu |
Az állami energiacég első féléves beszámolója szerint a korábban megkötött ügyletek miatt az áramot és a földgázt is drágábban vette, hiába estek estek időközben az árak. De sebaj, az állam kisegítette az MVM-et: „rezsivédelemre” 721 milliárd forint támogatást kapott 2023 első félévében. A rendszerhasználati díj drágulásán 128 milliárdot keresett a cég, és 108 milliárdos osztalékot fizet ki a tulajdonosának, vagyis az államnak.
„Egy ország büntetlenül sohasem úszhatja meg, hogy van egy kormánya, amely másfél éven keresztül kormányzás helyett csak propagandát, kampányt, hazugsághadjáratot tervez és vezet le. Érzékelni a bajt, amely a gazdaságban megjelent, majd évekig nem csinálni semmit, csak a hatalommal törődni, ez a politikusi szakmában elfogadhatatlan, mert ennek – a valóság elfedésének és a kormányzati döntések elmulasztásának – az árát valakinek meg kell fizetnie” – közölte Orbán Viktor. Az idézet nem a szokásos pénteki interjúból származik, hanem 2007-ből, amikor még Fidesz-elnökként kritizálta a Gyurcsány-kormányt. Az Inforadio.hu által megőrzött anyag szerint Orbán Viktor azt is mondta a gazdasági nehézségek kapcsán, hogy „Mindig az emberek fizetnek, sohasem a miniszterelnökök vagy a miniszterek.”
Az utóbbi mondat ma már aligha hagyná el a miniszterelnök száját. Pedig most is az emberek fizetnek, a rezsicsökkentésért is. Az MVM – a legnagyobb hazai gáz- és villamosenergia- szolgáltató – a napokban tette közzé első féléves számait. Eszerint a cég közel kétszer annyi rezsitámogatás kapott 2023 első hat hónapjában, mint egész 2022-ben. Azt tavaly ősszel mutattuk be ebben a videóban, hogy a rezsicsökkentést hogyan győzte le a valóság.
Az áramot és a gázt is drágábban vették
Az MVM első féléves beszámolója szerint „az ellátási félelmek következtében az árak 2022. nyár végére újabb rekordot döntöttek. Európa földgáz-ellátásbiztonságával kapcsolatos tavaszi-nyári félelmek nem realizálódtak 2022-2023 telén. Az árak 2023-as évben stabilizálódnak, bár a 2020-as és előtte tapasztalt árszínvonal továbbra is távolinak tűnik.”
Vagyis a kormánysajtó rémítgetésével ellentétben nem fagytak meg a németek: az árak drasztikusan estek. Az Eurostat adatai pedig azt mutatták, hogy az orosz függőségről gyorsabban lejött Európa nagyobb része, mint azt bármikor is gondolták. Egészen pontosan 2022 második negyedévében Oroszország volt a vezető kőolaj-szállító az EU teljes importjának 15,9 százalékával. 2023 második negyedévében Oroszország csak a 12. helyen állt, 2,7%-os részesedéssel, ami 13,2 százalékponttal kevesebb 2022-hez képest.
Hasonló volt a helyzet a gáz halmazállapotú földgáz esetében is: Oroszország részesedése 14,5 százalékponttal 13,8 százalékra esett vissza az EU teljes importjából, míg Algéria (+9,3 százalékpont) és Norvégia (+6,2 százalékpont) részesedése jelentősen nőtt. 2023 második negyedévében Norvégia volt az EU legnagyobb beszállítója az EU teljes importjának 44,3%-os részesedésével, ezt követi az Egyesült Királyság (17,8%) és Algéria (16,5%).
Az MVM mégis többet fizetett a gázért, hiszen azt a csúcsáron vette. A beszámoló szerint „A földgáz-beszerzés értéke 497 715 M Ft-tal emelkedett, annak ellenére, hogy 2023. év első felében a piaci árak konszolidálódása volt megfigyelhető (57,4%-al csökkentek 2022. I. félévéhez képest). Ez egyrészt a korábbi időszakban megkötött fedezeti ügyletek hatása, másrészt az okozza, hogy 2023. I. félévében még a korábbi időszakban magasabb áron betárolt földgáz értékesítésére került sor.”
A gáz mellett az áram is drágult az MVM-nek. Erről azt írták, hogy „a villamosenergia-beszerzés költsége 98 944 M Ft-tal növekedett annak ellenére, hogy a 2023. év első felében a villamosenergia termékárak korrekciója is megfigyelhető volt (53,2%-kal csökkentek 2022. I. félévéhez képest). Ez egyrészt a beszerzési struktúra átalakulásának, másrészt a korábbi időszakban megkötött fedezeti ügyletek elszámolásának hatására vezethető vissza”.
Vagyis a csökkenő ár ellenére többet fizetett a cég az áramért, de ez nem hiba, hanem a tervezés része volt. Az MVM ugyanis úgynevezett határidős ügyletet kötött: ha nőtt volna az ár, akkor nyert volna, így viszont, hogy csökkent, nem nyert, maradt a magas ár. Ez a növekedés a kockázatkezelésből származik.
Rezsivédelemre 721 milliárd közpénz
„A földgáz-értékesítésből származó árbevétel 2023. I. félévben 1 417 495 M Ft, amely 42 484 M Fttal 3,1%-kal magasabb az előző időszakhoz képest. 2023. I. félévben a piaci árak konszolidálódása volt megfigyelhető: a földgáz tőzsdei átlagára (TTF) 2022 I. félévében még 101,5 EUR/MWh volt, I. félévére azonban az átlagár 57,4%-kal esett vissza 58,3 EUR/MWh-ra.
Az árkörnyezet bázisidőszaki árakhoz képest jelentkező visszaesése a szabályozott piac tekintetében nem vonta automatikusan maga után az MVM Csoport árbevételének csökkenését. 2023-ban az egyetemes szolgáltatás (továbbiakban ESZ) árképzése tekintetében változás történt: a 63 645 MJ éves fogyasztási rész fölötti vételezés már nem jogosult a kedvezményes ESZ árra, ehelyett az átlagfogyasztás felett felhasznált földgáz lakossági piaci áron kerül értékesítésre, ami az árbevétel növekedését vonta maga után.” – írják.
Többször bemutattuk, hogy ez a versenypiacinak nevezett lakossági gázár miért fikció. Legutóbb arról írtunk, hogy „a lakossági piaci gázár feléért kapják bizonyos állami intézmények a gázt októbertől”.
A rezsivédelem áráról is írnak a beszámolóban: „Az MVM Csoport részére
a 2023. I. félév során 721 212 M Ft került folyósításra támogatásként a magyar rezsivédelmi szolgáltatás ellentételezésére
és 44 356 M Ft a cseh ársapka miatt.” Mivel az MVM-nek erre nincs forrása, tulajdonosa pedig a Magyar Állam, a támogatást közpénzből kapta. Vagyis az emberek nem közvetlenül, a villany- és gázszámlákon keresztül fizették ki a drágább árakat, hanem az államnak befizetett adóforintjaikból, közvetve.
Rendszerhasználati díjból 128 milliárd bevétel, 108 milliárdos osztalék
„Az Átvitel, rendszerirányítás, rendszerszintű szolgáltatásokból származó árbevétel 128 235 M Ft-tal emelkedett 2022. I. félévhez képest annak köszönhetően, hogy a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal határozatának értelmében 2022. július 1-től jelentős mértékben – 2,787 Ft/kWh-ról 9,8 Ft/kWh-ra – nőtt az átviteli rendszerhasználati díj összege.” – ez az a tétel, amit az energiadíjon felül fizetünk a számlában.
Ez most már az MVM-nek is jelentős bevétel lett. A beszámoló szerint „A TTF árak 2023. év elején 80 EUR/MWh szintről folyamatosan csökkentek a május végi 25 EUR/MWh szintig, amely elsősorban az enyhe tél, a fogyasztáscsökkentési intézkedések, a villamos energia szegmens relatíve alacsony földgázigényének és az európai tároló relatíve magas töltöttségi szintjének volt köszönhető.”
Valószínűleg ennek is köszönhető, hogy osztalékra is jutott pénz az MVM-ben. Míg 2022-ben mindössze 7,5 milliárd forintot fizetett tulajdonosának, az államnak, addig „a 2023-as évben az MVM Zrt. Egyedüli Részvényese 25/2023 (IV.25.) számú határozata alapján
108 048 M Ft osztalék pénzbeli juttatásban történő teljesítéséről döntött.”
És ez még csak az idei első félév volt.
Ugyanakkor hiába csökkent jelentősen a gázár, az egyetemes – rezsicsökkentett – ár azt még nem fedezi. „A földgáz beszerzési ára továbbra is jelentősen meghaladja az egyetemes szolgáltatói szegmensnek történő értékesítés egységárát, mely a rezsivédelmi alapon keresztül kerül kompenzálásra. Döntően ennek hatására az egyéb működési bevételek 580,7 Mrd Ft-tal haladták meg a bázisidőszaki értéket.”
A cégek több gázt használtak, a lakosság kevesebbet. És az árampiac is változott. „A villamosenergia egyetemes szolgáltatói értékesítés árbevétele 17,3 Mrd Ft-tal növekedett a forgalom 1,1 TWh-s bővülése mellett, a felhasználói értékesítés árbevétele 274,7 Mrd Ft-tal magasabb az egységárak jelentős, és a forgalom 1,1 TWh-s növekedése mellett.
Az elosztókkal történő mennyiségi eltérés elszámolása 63,8 Mrd Ft-tal növelte az időszaki árbevételt, mivel mind mennyiségében, mind egységárában jelentősen növekedett. A földgáz-értékesítés árbevétele 242,8 Mrd Ft-tal magasabb a kereskedelmi forgalom 1,2 TWh-s növekedése, valamint az egyetemes szolgáltatói értékesítés 5,7 TWh-s csökkenése mellett”. – olvasható a beszámolóban.
Címlapkép: Átlátszó | Az MVM 721 milliárd forint állami támogatást kapott rezsivédelemre 2023 első felében | Az állami energiacég első féléves beszámolója szerint a korábban megkötött ügyletek miatt az áramot és a földgázt is drágábban vette, hiába estek estek időközben az árak. De sebaj, az állam kisegítette az MVM-et: „rezsivédelemre” 721 milliárd forint támogatást kapott 2023 első félévében. A rendszerhasználati díj drágulásán 128 milliárdot keresett a cég, és 108 milliárdos osztalékot fizet ki a tulajdonosának, vagyis az államnak. | null | 1 | https://atlatszo.hu/kozpenz/2023/10/10/az-mvm-721-milliard-forint-allami-tamogatast-kapott-rezsivedelemre-2023-elso-feleben/ | 2023-10-10 00:00:00 | true | null | null | atlatszo.hu |
A kormány az Ukrajna területén fennálló fegyveres konfliktusra hivatkozva próbálja kicselezni a civileket: egy friss kormányrendelet katonai célúvá minősítette a Déli Körvasút beruházást. Újbuda Önkormányzata mellett az érintett lakosokból álló egyesület, a POPÉK ugyanis korábban bírósági eljárás során sikeresen támadta meg a gigaberuházás környezetvédelmi engedélyét – emiatt a projekt jelenleg is áll. Az új környezeti hatásvizsgálati eljárásban viszont a katonai célúvá nyilvánítás következtében veszélybe kerül a civilek és az önkormányzat által kiharcolt azonnali jogvédelem. Sőt, az érintettek az ügyféli státuszukat is elveszíthetik.
„Sajnálatos és felháborító fejlemény történt a Déli Körvasút ügyében. A Kormányberuházó úgy próbálja megkerülni az engedélyeztetés kérdését, hogy egy új, hirtelen kiadott rendelkezésre hivatkozva katonai célúvá minősítette a projektet” – írta lapunknak a Polgárok a Pályán az Élhető Környezetért Egyesület (POPÉK).
A civil szervezet Újbuda Önkormányzata mellett egyike azon felpereseknek, akik sikerrel támadták meg a bíróságon a gigaberuházás környezetvédelmi engedélyét, s emiatt a projekt jelenleg áll. Az egyesület szerint a kormány az Ukrajna területén fennálló fegyveres konfliktusra hivatkozva akarja kicselezni a civileket.
„Az említett rendelet szövege olyan, mintha kifejezetten – vagy legalább részben – miattunk írták volna ilyenre, mert a bírósági pereket nem tartják nyerhetőnek. Így valamit ki kellett találniuk, és a háború megint kapóra jött” – állítja az egyesület. Az általuk megkérdezett szakértők szerint a – közel 20 hónappal az orosz-ukrán háború kezdete után megjelent – rendelet és a kormányhivatali végzések több részletben is ellentmondásosak és életszerűtlenek.
A bíróság 2023. január végén azonnali jogvédelmet rendelt el a Déli körvasút kivitelezésével kapcsolatban. Ennek nyomán, a helyzet további tisztázásáig, ideiglenesen felfüggesztették a MÁV Zrt. üzemi területén folytatott fakivágásokat is.
A kormány mostani rendeletével viszont veszélybe került a civilek által már kiharcolt azonnali jogvédelem a Déli Körvasút hatásterületére: ugyanis az azonnali jogvédelem a honvédelmi és katonai célú sajátos építményfajtákkal kapcsolatos valamennyi, közigazgatási hatósági engedély felülvizsgálatára irányuló közigazgatási perben kizárt. Sőt, az érintettek az ügyféli státuszukat is elveszíthetik az engedélyezési eljárásban.
Jelenleg zajlik az ismételt környezetvédelmi engedélyezési eljárás – erre pedig már Újbuda Önkormányzata hívja fel a figyelmet a közleményében.
Az önkormányzat álláspontja a beruházással kapcsolatban a következő: „továbbra is nyitottak vagyunk a szakszerű, megfelelően előkészített és a helyi társadalom szempontjait is figyelembe vevő megoldásra. Álláspontunk szerint, a nem Budapest célirányú teherforgalmat a lakott területek elkerülésével, a V0 vasútvonal megvalósításával kell lebonyolítani, hogy az Újbudán áthaladó városi vonalszakasz fejlesztésére valóban csak az elővárosi személyforgalom érdekében, a meglévő környezeti elemeket nem károsító módon kerülhessen sor”.
A Ferencvárostól Kelenföldig tervezett, Dunát is keresztező Déli Körvasút bővítése az újbudai Hamzsabégi sétányt és környékét is érintő vasútfejlesztési beruházás, ami nagyfokú lakossági tiltakozást eredményezett. Az ott élő lakosoknak nem a vasúti személyszállítás fejlesztésével volt gondjuk, hanem azzal, hogy úgy érezték, átverték őket. Ugyanis évekig próbálták eltitkolni előlük, hogy az elővárosi közlekedés díszes mázába csomagolt projekt valójában a teherforgalom jelentős megnövekedését jelentené számukra.
Százmilliárd előleget kapott Mészáros cége
A gigaberuházás során 2 kilométer hosszan háromvágányú és 1,7 kilométer hosszan négyvágányú pályát, összesen mintegy közel 13 kilométer vágányt építenének. Emellett hat új vasúti híd, két új megálló, továbbá egy monumentális zajvédő fal is létesülne, és rengeteg fát vágnának ki. A Déli Körvasút építését Mészáros Lőrinc vasútépítő cége, a V-Híd Zrt. nyerte el nettó 338 milliárd forintos ajánlattal. A Szabad Európa információi szerint a Mészáros Lőrinc tulajdonában lévő V-Híd Zrt. 101,4 milliárd forint előleget kapott a Déli Körvasút megépítésére.
A Déli Körvasút fejlesztés gazdája a Budapesti Fejlesztési Központ volt, majd ennek megszűnése után a Lázár János vezette Építési és Közlekedési Minisztériumhoz került a projekt. A kormány idén júniusban (egy Szabad Európa által megszellőztetett) titkos határozatban döntött a Déli Körvasút megépítési szándékának megerősítéséről, ugyanis a Fővárosi Törvényszék január óta kétszer is megsemmisítette a környezetvédelmi engedélyt.
Vitézy Dávid, a beruházás előkészítésében részt vevő Budapest Fejlesztési Központ volt vezérigazgatója, korábbi közlekedésfejlesztési államtitkár júniusban számolt be arról, hogy az Európai Bizottság közzétette a közvetlenül általa kiosztott, transzeurópai közlekedési hálózatok fejlesztésére szolgáló CEF források 2022-es pályázatainak eredményeit. „Ami a legfontosabb: a Déli Körvasút ugyan nem nyert a környezetvédelmi engedélyének megsemmisítése miatt, de a Magyarországnak járó forrás egy jelentős részét az EU egy elég szokatlan lépéssel tartalékolta, »félretette« jövőre, így lehetőség nyílhat az újbóli pályázásra a magyar kormányzat számára” – olvasható a posztban.
A legnagyobb elért teljesítmény a projektben eddig az, hogy felújították a déli összekötő vasúti Duna-hidat nettó 36,3 milliárd forintért, amin háromból egy vágány a semmibe megy. Az összegből 30,4 milliárd forint az európai uniós támogatás. A hídfelújítást a Duna Aszfalt végezte el, melynek tulajdonosa a politikusokat jachtoztató Szíjj László, az egyik alvállalkozó pedig Mészáros Lőrinc egyik cége volt. A híd jelenleg nem használható harmadik vágányát majd a Déli Körvasútba tervezik bekötni, ha viszont nem valósul meg a lakosok tiltakozása miatt a Déli Körvasút bővítése, akkor a hídra kapott uniós támogatás is veszélybe kerül.
Címlapkép: A Hamzsabégi sétány részlete (Forrás: POPÉK Egyesület) | Katonai célú beruházássá nyilvánította a Déli Körvasutat a kormány | A kormány az Ukrajna területén fennálló fegyveres konfliktusra hivatkozva próbálja kicselezni a civileket: egy friss kormányrendelet katonai célúvá minősítette a Déli Körvasút beruházást. Újbuda Önkormányzata mellett az érintett lakosokból álló egyesület, a POPÉK ugyanis korábban bírósági eljárás során sikeresen támadta meg a gigaberuházás környezetvédelmi engedélyét – emiatt a projekt jelenleg is áll. Az új környezeti hatásvizsgálati eljárásban viszont a katonai célúvá nyilvánítás következtében veszélybe kerül a civilek és az önkormányzat által kiharcolt azonnali jogvédelem. Sőt, az érintettek az ügyféli státuszukat is elveszíthetik. | null | 1 | https://atlatszo.hu/kozugy/2023/10/18/katonai-celu-beruhazassa-nyilvanitotta-a-deli-korvasutat-a-kormany/ | 2023-10-18 00:00:00 | true | null | null | atlatszo.hu |
A Gazdasági Versenyhivatal szerint nem voltak konkrét bizonyítékok a cikkünkben, ezért nem valószínűsíthető, hogy a kiírók vagy a Mészáros M1 Kft. jogsértést követett volna el azoknál a közbeszerzéseknél, amelyeket egy szakértő segítségével elemeztünk. Ezért úgy döntöttek, nem indítanak versenyfelügyeleti eljárást. Ugyanerre a sorsra jutott nemrég az Integritás Hatóság egy másik beadványa is, amit a rendőrség és a bíróság utasított el hasonló okokra hivatkozva. Így vélhetően már senki sem fogja érdemben vizsgálni az általunk feltárt korrupciógyanús eseteket.
Az Átlátszó márciusban írt arról, hogy egy közbeszerzési szakértő segítségével megvizsgáltunk néhány tendert, és érdekes ismétlődéseket találtunk. A vizsgálat szerint a Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozó Mészáros M1 Autókereskedő Kft. több megbízást is úgy nyert el, hogy rövid szállítási határidőket vállalt. Olyan rövideket, amelyekkel még az olyan meghatározó piaci szereplők, mint a Porsche vagy a Mercarius sem tudta felvenni a versenyt, hiába ajánlottak adott esetben jelentősen alacsonyabb árakat. Szakértőnk szerint ez két problémát is felvet.
A Mészáros M1 sikereit egyrészt a felhívásokban szereplő értékelési szempontok tették lehetővé, miután az ajánlatkérők több alkalommal látszólag irreálisan magasra tolták fel a szállítási határidő értékelési súlyszámát. Vagyis a kiírónak fontosabb volt a gyorsaság, mint az ár. Ez azért problematikus, mert feltételezi, hogy az állami cégek nem végeztek előzetes piackutatást, nem indították el időben a közbeszerzési eljárásokat, holott tisztában lehettek vele, hogy a meglévő szerződéseik mikor járnak le. Emiatt kárt okoztak a költségvetésnek azzal, hogy magasabb árat fizettek az autókért azért cserében, hogy előbb megkaphassák azokat.
Másrészt felmerül a kérdés, hogyan tudott olyan rövid határidőket vállalni a Mészáros M1 Kft. (még speciális feltételek esetén is), amire a legnagyobb autókereskedő cégek sem voltak képesek. A legegyszerűbb magyarázat az, hogy a cégnek valamilyen oknál fogva pontosan annyi és olyan speciális felszereltségű gépjármű áll a rendelkezésére, mint amit a pályázat előírt. A többi versenyzőnek pedig értelemszerűen be kellene rendelnie ezeket a járműveket, emiatt csak jóval hosszabb határidőt tudnak megajánlani.
A Mészáros M1 Autókereskedő Korlátolt Felelősségű Társaság ráadásul nem egy óriási cég. 2016-ban alapították, és csak 2021-ben nyerte el az első közbeszerzését. Abban az évben a cég éves bevétele 4,6 milliárd forint volt, míg 2017-ben még csak nettó 504 millió forint. Az alkalmazottak száma két éve 50 fő körül mozgott.
Mivel a közbeszerzés célja az államháztartás kiadásainak észszerűsítése, a felelős gazdálkodás, a közpénzek hatékony felhasználása, továbbá a közbeszerzések során a verseny tisztaságának biztosítása, felkerestük az Integritás Hatóságot, hogy vizsgálják meg, sérültek-e ezek a prioritások a felvázolt esetekben.
Az Integritás Hatóság hatáskör hiányában továbbította panaszunkat a Gazdasági Versenyhivatalnak (GVH), ahonnan a napokban kaptunk választ. Mint írták, megvizsgálták a beadványunkban foglaltakat, amelyek alapján a sérelmezett
„tisztességtelen piaci magatartás és versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény 11. §-ba ütköző jogsértés – erre utaló, konkrét bizonyítékok hiányában – nem volt valószínűsíthető.”
A GVH úgy ítélte meg, hogy a „látszólagos összefüggések” megfelelő alátámasztás hiányában nem voltak elegendőek a versenyfelügyeleti eljárás lefolytatásához. Ezért a hivatal a panasszal kapcsolatos eljárás lezárásáról döntött, a továbbiakban a beadványt a GVH piaci jelzésként tartja nyilván.
Mindez kísértetiesen hasonlít ahhoz, ami egy másik korrupciógyanús esettel történt nemrég.
Kérték a nyomozást, de hiába
Idén februárban a budapesti Korrupciókutató Központ nyilvánosságra hozott pár érdekességet a magyarországi közbeszerzésekről. Többek között megírták, hogy van egy fideszes város, ahol három cég szinte minden közbeszerzést megnyert, amin indult, ráadásul verseny nélkül. Az Átlátszó egy közbeszerzési szakértő segítségével kiderítette, hogy a meg nem nevezett település Győr, a beazonosított három vállalkozás pedig erős politikai hátszéllel bír.
Cikkünk megjelenését követően Vadai Ágnes parlamenti képviselő (DK) kérdést intézett Polt Péterhez, azt tudakolva, hogy „Milyen eljárás indult a győri közbeszerzések ügyében?” Szerinte ugyanis az eset felveti a hűtlen kezelés, a vesztegetés, a versenyt korlátozó megállapodás közbeszerzési és koncessziós eljárásban bűncselekmény, valamint a hivatali visszaélés megalapozott gyanúját is.
Polt Péter a kérdést feljelentésként értékelte, és továbbította azt a Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Irodának. A nyomozóhatóság hamar lezárta a témát: a versenyt korlátozó megállapodás közbeszerzés eljárásban bűntette és más bűncselekmények miatti feljelentést – részben bűncselekmény hiányában, részben bűncselekmény gyanúja hiányában – elutasította.
Az Integritás Hatóság (IH) azonban úgy ítélte meg, hogy szerintük a rendőrség nagyvonalúan túllépett a cikkünkben szereplő információkon, és ezzel elkerülte a részletes, mindenre kiterjedő nyomozást. Egyúttal hangsúlyozták, hogy szükségesnek tartják a nyomozás lefolytatását.
A rendőrség azonban nem találta elég alaposnak az IH felülvizsgálati indítványát, ezért nem helyezte hatályon kívül korábbi határozatát, és nem rendelt el nyomozást. Az ügyészség ugyanerre jutott, és továbbította a beadványt a Budai Központi Kerületi Bírósághoz. A bíróság szintén nem találta megalapozottnak az indítványt és elutasította azt. A végzés ellen fellebbezni sem lehet.
Ezzel a kör bezárult: a korrupciógyanús győri tendereket nagy valószínűséggel már nem vizsgálja senki, ahogy vélhetően a Mészáros M1 Kft. furcsa győzelmeit sem.
A cikk az Átlátszó és a K-Monitor együttműködésében, a Nyílt Társadalom Kezdeményezés Európáért (OSIFE) támogatásával készült. Nyitókép: Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter (b) és Rigó Csaba Balázs, a Gazdasági Versenyhivatal elnöke (j) egy sajtótájékoztatón a Gazdasági Versenyhivatal épületében 2023. február 14-én. MTI/Illyés Tibor. | A Gazdasági Versenyhivatal nem látta elég gyanúsnak a Mészáros M1 furcsa győzelmeit | A Gazdasági Versenyhivatal szerint nem voltak konkrét bizonyítékok a cikkünkben, ezért nem valószínűsíthető, hogy a kiírók vagy a Mészáros M1 Kft. jogsértést követett volna el azoknál a közbeszerzéseknél, amelyeket egy szakértő segítségével elemeztünk. Ezért úgy döntöttek, nem indítanak versenyfelügyeleti eljárást. Ugyanerre a sorsra jutott nemrég az Integritás Hatóság egy másik beadványa is, amit a rendőrség és a bíróság utasított el hasonló okokra hivatkozva. Így vélhetően már senki sem fogja érdemben vizsgálni az általunk feltárt korrupciógyanús eseteket. | null | 1 | https://atlatszo.hu/impakt/2023/10/05/a-gazdasagi-versenyhivatal-nem-latta-eleg-gyanusnak-a-meszaros-m1-furcsa-gyozelmeit/ | 2023-10-05 00:00:00 | true | null | null | atlatszo.hu |
Közzétette szerződéseinek listáját a Nemzeti Rendezvényszervező Ügynökség. Ebből kiderült, hogy minden egyes megbízásuk a kormánnyal jó kapcsolatot ápoló Balásy Gyula cégeinél landolt. A Rogán féle Nemzeti Kommunikációs Hivatal (NKOH) adatszolgáltatásából pedig azt tudhattuk meg, hogy az ügynökség ezért a munkáért 723 millió forintot kapott a Hivataltól. Legalábbis az NKOH ennyit utalt át július végén az ügynökségnek „a 2023. évi működési költségek biztosítására”.
„A Rogán Antal fennhatósága alá kerülő állami nagyrendezvényekkel pont az történt, ami minden, a maffiamódszerekkel dolgozó Rogán-kör alá tartozó szektorral. Ügyeskedéssel egyetlen, meglehetősen strómangyanús üzleti kör került nyeregbe a jól jövedelmező munkáknál” – írta Facebook-oldalán a közpénzek átlátható felhasználásáért és a korrupció visszaszorításáért küzdő K-Monitor.
A civil szervezet azután posztolt erről, hogy a Nemzeti Rendezvényszervező Ügynökség (NRÜ) közzétette, kikkel kötött szerződést az állami rendezvények megszervezésére idén szeptemberig. Ebből ugyanis kiderült, hogy minden egyes megbízás – összesen húsz darab – ugyanazoknál a cégeknél landolt. Ezek a cégek pedig kivétel nélkül az elmúlt években milliárdossá váló Balásy Gyula érdekeltségébe tartoznak.
A monopolhelyzetbe hozott vállalkozások név szerint: Lounge Event Kft., Lounge Design Kft., Visual Europe Zrt., New Land Media Kft.
A vállalkozásokkal megkötött keretszerződések listája egyébként elég impozáns. Többek között a Balásy-cégek feladata (volt) a Szent István Napi programsorozathoz, a Budapesti Demográfiai Fórumhoz, az atlétikai vb-hez, a 2023. évi WKF Felnőtt Karate Világbajnoksághoz, vagy épp az UEFA Európa-liga döntőjéhez kapcsolódó rendezvényszervezési, kommunikációs és médiaügynökségi feladatainak ellátása összesen több milliárd forintért.
Ahogy azt a K-Monitor is megjegyzi, Balásy cégei évekre be voltak/vannak betonozva minden állami hirdetési, rendezvényszervező munkába, más nem is tud elindulni ezekért. Így nem is csoda, hogy Balásy Gyula jelenleg a leggazdagabb magyarok listáján a 78. helyet foglalja el.
Bár az idén 4,6 milliárddal gyarapodó, így 26 milliárd forintos vagyonúra taksált férfi nem járult hozzá, hogy írjanak róla és cégéről, abból, hogy a „kommunikációs területen érdekelt cége a tavalyihoz hasonlóan ismét bevételi rekordot döntött”, és „állami megrendeléseket is elnyert”, nehéz lenne másra tippelni. Nyáron a 444.hu-nak sikerült elcsípnie egy nyilvános rendezvényen a rejtőzködő milliárdost.
Az 1979-es születésű Balásy Gyula 2004-ben alapította meg a Lounge Design Kft.-t, és már 2005-ben, az első nemzeti konzultáció idején dolgozott a Fidesznek. 2009-ben a józsefvárosi időközi választásokon az ő cége felelt Kocsis Máté kampányáért, majd a 2010-es önkormányzati választásokon már több városban is segítette a pártot. A Fidesz 2010-es országgyűlési választási győzelme után Balásy cégei folyamatos nyertesei lettek a kormányzati reklámmegrendeléseknek. 2018-tól kezdődően a New Land Media és a Lounge Design monopolhelyzetbe került az állami kommunikációs piacon. Az ő nevükhöz fűződik a kék plakátos kampányok lebonyolítása is, amelyekre 2016 és 2022 között összen 197 milliárd forint közpénzt költött el a kormány. Forrás: K-Monitor
Egyszerűbb lett, ha olcsóbb nem is
A Nemzeti Kommunikációs Hivatal (NKOH) 2014-ben jött létre, felettes szerve a Rogán Antal vezette Miniszterelnöki Kabinetiroda. Az NKOH feladata a kormány irányítása alá tartozó költségvetési szervek és intézmények, valamint állami cégek kommunikációjának ellátása.
A hivatal megalakulásakor a kormány azt mondta, így olcsóbb és átláthatóbb lesz az állami reklámpiac, ami részben meg is valósult: olcsóbb ugyan nem lett (az NKOH évente több tízmilliárd forintot költ állami reklámokra és rendezvényekre), de azt legalább már nem kell találgatni, ki nyeri el a tendereket: leginkább Balásy Gyula cégei.
A 8 éve működő rendszert aztán a Fidesz-kormány tavaly kiegészítette egy új szervezettel, amikor 2022 végén létrehozta az állami tulajdonban álló, egyszemélyes Nemzeti Rendezvényszervező Ügynökség Nonprofit Zrt.-t. A cég feladata lett a kiemelt nemzetközi sportesemények és a nemzeti rendezvények előkészítése és lebonyolítása.
Az NRÜ szerint ennek köszönhetően „a költségvetési kiadások jobban tervezhetővé és kontrollálhatóbbá” válnak. A társaság felett a Magyar Államot mint alapítót megillető tulajdonosi jogok és kötelezettségek összességét az NKOH gyakorolja. Szerencsére az új szervezet sem bonyolítja túl dolgokat: kötelességtudóan írja alá a szerződéseket Balásy cégeivel.
723 milliót kaptak működésre
Ahogy azt Népszava augusztusban megírta, idén az NRÜ 20,6 milliárd forintot oszthat(ott) szét – legalábbis ez az összeg szerepel a támogatási szerződésben. „Ebből a 2023-es Budapesti Karate VB megrendezésére 2 milliárdot, a szeptemberben tartandó úgynevezett V. Demográfia Csúcs szervezésre 5,2 milliárd forintot költhet az állami rendezvényszervező.” – sorolt néhány kiadást a lap.
Azt pedig, hogy ezért a munkáért mennyi pénzt kapott az NRÜ, a Nemzeti Kommunikációs Hivatal legfrissebb adatszolgáltatásából tudtuk meg.
Eszerint az NKOH 723 038 481 forintot utalt át július végén az ügynökségnek „a 2023. évi működési költségek biztosítására”.
Az NRÜ honlapján pedig néhány további részletet is találtunk. Így többek között azt, hogy a vezérigazgató Dr. Sas András László, akinek havi bruttó 2,8 millió forint az alapbére, amelyhez 33 333 forint cafeteria is társul. Sas korábban a Volánbusz Zrt. vezető jogtanácsosa és a BKK Zrt. jogi igazgatója volt.
Címlapkép: Balásy Gyula és a tűzijáték Budapesten az államalapítás ünnepén, Szent István napján, 2023. augusztus 20-án – Átlátszó-montázs (eredeti fotók: MTI-Balogh Zoltán/Youtube-444.hu) | Idén 723 millió forintba került a Nemzeti Rendezvényszervező Ügynökség, ami csak Balásy cégeinek ad megbízásokat | Közzétette szerződéseinek listáját a Nemzeti Rendezvényszervező Ügynökség. Ebből kiderült, hogy minden egyes megbízásuk a kormánnyal jó kapcsolatot ápoló Balásy Gyula cégeinél landolt. A Rogán féle Nemzeti Kommunikációs Hivatal (NKOH) adatszolgáltatásából pedig azt tudhattuk meg, hogy az ügynökség ezért a munkáért 723 millió forintot kapott a Hivataltól. Legalábbis az NKOH ennyit utalt át július végén az ügynökségnek „a 2023. évi működési költségek biztosítására”. | null | 1 | https://atlatszo.hu/kozpenz/2023/10/09/iden-723-millio-forintunkba-kerul-a-nemzeti-rendezvenyszervezo-ugynokseg-ami-eddig-csak-balasy-cegeinek-adott-megbizasokat/ | 2023-10-09 00:00:00 | true | null | null | atlatszo.hu |
Már a nyári cikkben jeleztük: saját észleléseinken kívül azt is mérföldkőnek tartjuk, hogy a Direkt36 és a G7 gazdasági portál felfedezett egy Hornung Áron nevű illetőt több milliárdos, sőt tízmilliárdos forgalmú részvénytársaság vagy magántőkealap mögött, amelyek így vagy úgy kapcsolhatók a Tiborcz-féle BDPST Grouphoz. Hornung a pécsi ingatlanos világ meghatározó alakja, tagja annak a baráti társaságnak, amely a középiskolai évek óta bizalmas kapcsolatot ápol a kormányfő mai vejével. (A csapat tagjai az egymás tőszomszédságában lévő Leőwey Klára, Nagy Lajos és Janus Pannonius gimnáziumokba jártak). A G7 arra is rájött, hogy az ország egyik leggazdagabb emberétől, pontosabban a magát korábban NER-en kívüliként azonosító Jellinek Dániel cégeitől ténylegesen is átfolyt 27 milliárd forint – Hornung érintésével – a BDPST-kasszába. Mivel az érintett felek nem nyilatkoztak az ügyletről, máig nem tudjuk, hogy a csúcsmilliárdos valamiféle „védelmi pénzt” fizetett-e a miniszterelnökhöz családilag kötődő kollégának, vagy ennél azért normálisabb világban élünk.
Ami viszont biztos: a Válasz Online az elmúlt hetekben minden olyan részvénytársaság hátterét megpróbálta kikutatni, amely mögött felsejlik a Tiborcz-irányú milliárdátjátszás ifjú mestere, Hornung Áron. A G7 korábbi és újabb írása alapján magától értetődőnek gondoltuk, hogy azzal megyünk a legtöbbre, ha – élve a Polgári Törvénykönyv biztosította lehetőséggel – betekintést kérünk a cégvezetőktől a gyanús vállalatok részvénykönyvébe. Ezeknek ugyanis naprakészen tartalmazniuk kell az adott érdekeltség tényleges birtokosait – azokat is, akik elvileg kisebbségi tulajdonosok, de egy vagy több úgynevezett osztalékelsőbbségi részvény birtokában ők viszik el a mindenkori profit akár 95-99,9 százalékát. Mivel hat éve, még Heti Válasz-korunkban ezzel a módszerrel találtuk meg Tiborcz Istvánt a BDPST Group mögött, úgy sejtettük, most is tisztábban fogunk látni. Mielőtt ismertetnénk a friss eredményeket, gyorsan revideáljuk egyik korábbi megállapításunkat. Két hónapja azt írtuk: noha a kormányfő veje több iparágban is aktív, egyértelműen a hozzá köthető luxusingatlan-fejlesztések a leghangsúlyosabbak. A részvénykönyvek átlapozása után inkább azt mondanánk: Tiborcz és köre szektorokon átívelő birodalmat épít, melynek csak egyik tartópillére a turisztikai-ingatlanos szegmens.
És akkor a részvénykönyves találatok:
– Fagales Zrt.: E cég mögött bombabiztosan meg kellett volna találnunk a BDPST Zrt.-t (vagy egy másik közbeiktatott társaságot), hiszen a G7 kimutatása szerint Jellinektől a Fagalesbe érkezett meg az a bizonyos 27 milliárd forint, amely osztalékként végül nagyrészt a Tiborcz-vállalatnál landolt. Csakhogy a részvénykönyv adatai szerint Hornung Áron kizárólagos tulajdonos a Fagalesben (még az osztalékelsőbbségi papírok is nála vannak). Úgyhogy inkább a NAV tényleges tulajdonosi nyilvántartásának vagyunk kénytelenek hinni, amely – a banki szolgáltatók információközlése alapján – 76 százalékos Hornung-befolyást rögzít. A maradék 24 százalék gazdáját ez az adatbázis sem nevesíti (hiszen csak a 25 százalék fölöttieket kell nyilvántartani), ám gyanítjuk, végül ezen az ágon terelődött el a profit a BDPST-hez. Ami teljesen biztos: 2019 áprilisa és 2023 májusa között Hornung Áron 37,69 milliárdnyi osztalékot vett ki a Fagalesből – ebből érkezett meg tavalyig 27 milliárd a Tiborcz-cégbe.
– EHR Invest Zrt.: Ebben a társaságban Hornung Áron és a szintén a pécsi körhöz tartozó Eller Szilárd a törzsrészvényes, ám előbbinél és egy Prossimo nevű zrt.-nél osztalékelsőbbségi papírok is vannak. Vagyis itt sincs látható Tiborcz-szál, ugyanakkor idén májusban innen is kiemeltek 5,45 milliárdnyi osztalékot.
– Prossimo Ingatlanhasznosító Zrt.: A részvénykönyvi adatok szerint ez a vállalat is mindenestül Hornungé, a NAV tényleges tulajdonosi nyilvántartása ugyanakkor csak 95 százalékos tulajdoni arányt jelez nála. 2023 májusában ebből a cégből is „keletkeztettek” 300 millió forintnyi osztalékot.
– EUB-RESZ Zrt.: A vállalat vezetője és törzsrészvényeinek tulajdonosa az a Dicső László, akit már három éve Tiborcz István üzleti „előkóstolójaként” rajzoltunk körbe. A részvénykönyvi adatokból világos, hogy nála csak értéktelen törzsrészvények pihennek, az osztalékelsőbbségi papírok a Hornung Áron fémjelezte Közép-Európai I. Magántőkealapnál vannak. Az EUB-RESZ-ből 2021 és 2023 májusa között 11 milliárdnyi osztalék került ki. Ahogy az alábbi vállalati kimutatásból kiolvasható, az EUB-RESZ az elmúlt években lényegében összeépült az új NER-üstökös Balázs Attilával, akitől épp 244 milliárdért vesz kormányzati „negyedecskét” a hatalom.
– DDL Invest Zrt.: Ezt a céget szintén Dicső László vezeti, de az osztalékelsőbbségi részvény a fent bemutatott EHR Investnél van – tehát az idén itt kivett osztalékot ott mutattuk ki Hornung Áronnak.
– Verdebind Hospitality Zrt.: Ez az egység teljes egészében a DDL Invest tulajdona, osztalékot még nem vettek ki belőle.
A fentiek alapján látható, hogy Hornung Áron kezéhez mindeddig 54,44 milliárd különös eredetű osztalék tapadt; ezzel az összeggel 36. helyezett lenne a 100 leggazdagabb magyar listáján – ha igaz lenne, hogy ő a Jellinek és Balázs Attila környékéről induló ügyletek haszonélvezője. Ahogy írtuk, 2022-ig ezen összeg fele már „továbbszaladt” a BDPST-hez, a többi talán idén fog – oda vagy máshova. Ami egyértelmű viszont, hogy a Tiborcz–Hornung-pénztár immár hatalmas vállalatokat működtet a legkülönbözőbb piaci szegmensekben.
Nézzük is sorjában azokat a szerzeményeket, amelyek a 36 luxusingatlan-projektet tartalmazó listán felül nemrég bekerültek a Tiborcz-kör portfoliójába:
1. Waberer’s Csoport. A vállalategyüttes – mely korábban Wáberer György volt kormánybiztoshoz, a Tokaj-Hegyalja Egyetemért Alapítvány mai elnökéhez tartozott – Magyarország vezető logisztikai szolgáltatója; 2800 tehergépjárműből álló flottájával és 250 ezer négyzetméternyi raktárkapacitásával európai szinten is jelentős fuvarpiaci szereplő. Az egyebek mellett a Waberer’s International Nyrt.-ből, a Wáberer Hungária Biztosítóból és a Link nevű lengyel egységből álló cégcsoport tavaly 676 millió eurós árbevételt produkált, idén pedig még többet remél. A Tiborcz István-féle BDPST Group 2022 nyarán vásárolt részesedést a szállítmányozó vállalatban, épp akkortájt, amikor kiderült, hogy a társaság 6,1 milliárd forintos támogatást kap a külgazdasági és külügyi tárcától új raktárlogisztikai centrumra és további 390 milliót egy szolgáltatóközpontra. A BDPST ma már többségi tulajdonos, Tiborczon kívül csak Jellinek Dánielnek van „szabad szemmel látható” részesedése a Waberer’sben. A tőzsdei cég és a Fidesz-kormányzat közötti átjárhatóságot igazolja, hogy a fuvarvállalat egyik igazgatósági tagja, Barlai Róbert az állami MVM Energetikánál hasonló pozíciót kapott – a Waberer’s felügyelőbizottságát erősítő Hall Krisztián pedig arról híres, hogy ő származtatta át Gyurcsány Ferenc egykori Perfekt Zrt.-jét a Mathias Corvinus Collegium Alapítványnak. A Waberer’s Csoport egyébként arra készül, hogy a Petrolsped Kft.-ben való tulajdonszerzés révén a kötöttpályás logisztikában is meghatározóbbá válik; a felvásárlandó cég épp most rukkol elő egy olyan terminállal, amellyel a Szerbia felől kamionon érkező áruk vasútra rakodva érhetik el Észak-, Közép- és Nyugat-Európát. Ezek után szinte magától értetődő a Tiborcz-vállalat minapi bejelentése, amely szerint megveszik még a szerb disztribúciós piac egyik fontos szereplőjét, az MD Internationalt is. Mindeközben a Wáberer Hungária Biztosító előtt szintén lebegnek nagyratörő célok: a társaság bekebelezheti például korábbi szövetségeseit, a Magyar Posta Biztosítót és a Magyar Posta Életbiztosítót.
2. Alteo Nyrt. A magyar gazdaglisták élmezőnyében régóta szerepel a Veres Tibor-név. Viselője leginkább arról híres, hogy – másik két, ugyancsak Moszkvában diplomázott közgazdász társaságában – ő hozta létre a baloldali kormányok által kedvelt Wallis-cégcsoportot. Veres aztán a Fidesz-érában is bőszen üzletelt hatalmi tényezőkkel, legutóbb például azzal vétette észre magát, hogy eladta a Tiborcz–Jellinek–Mol-koalíciónak az egyik legsikeresebb tőzsdei céget, a főleg zöldenergia-projekteben utazó Alteo Nyrt.-t. A BDPST Group a Diófa Alapkezelővel – pontosabban a cég által menedzselt Főnix Magántőkealappal – szállt be a megújulóenergia-termelős bizniszbe. A bővülő leányvállalat-hálózaton nyugvó Alteo-csoport tavaly 12,9 milliárd forint nettó eredményt ért el, 120 százalékkal többet, mint 2021-ben – árbevétele pedig 44,2 milliárd forintról 103 milliárdra nőtt (elsősorban az energiapiaci és távhőárak emelkedése miatt).
3. Viastein Kft. A cég legfontosabb referenciája a Puskás Ferenc Stadion: ez a kft. tervezte és kivitelezte a létesítmény térburkolati elemeit. A Viastein-sztori persze nem ezzel, hanem 2017-ben egy biharkeresztesi térkőgyárral indult, majd jött több ütem, aztán 2021-ben már egy 16 ezer négyzetméteres vasbeton-előregyártó üzem is megnyílt, ahol ipari létesítmények, iroda- és lakóházak tartószerkezeteit készítik. A beruházást a kormányzat 3,4 milliárd forintos vissza nem térítendő támogatással segítette – valamint összesen 19 milliárd forintnyi MFB-hitellel. A társaság ugyan még nem fordult termőre (értsd: szinte minden évben veszteséges volt), ám a cégvezetés tavaly már 9,6 milliárdos árbevétellel büszkélkedhetett, és idénre még nagyobb kiugrást várnak. S hogy kik a Viastein gazdái? A vállalkozás egyik felét a Bayer Construct-csoportot is jegyző Balázs Attila, a sok kormányzati kegyben részesülő kavicskirály birtokolja (magánszemélyként). A másikat pedig a Dicső László által „frontolt”, de a valóságban a Hornung Áron-féle Közép-Európai I. Magántőkealapra helyezett EUB-RESZ Tanácsadó Kft. – vagyis a legbelsőbb Tiborcz-kör. Dicső László igazi főbizalmi: a Viastein szponzorálja a miniszterelnök vejének egyik első érdekeltségét, a keszthelyi jachtkikötőt, másrészt ő volt az Andrssy-Rezidencia Kft. első ügyvezetője (a kormányfő holdudvara eredetileg ezen a cégen keresztül vásárolta volna meg a tarcali Andrássy Rezidencia Wine & Spa szállodát, ám Tiborcz István végül más úton-módon jutott hozzá). Nos, a Dicső vezette EUB-RESZ a Viastein mellett az Andrássy út 47. alatti, hányattatott sorsú palotát felújító BBID Kft.-t is társtulajdonolta 2021-ig – innen a Bayer Construct vásárolta ki a Tiborcz-közeli vállalkozást. Szintén Balázs Attilához tartozik az a gyergyóremetei beruházásokat futtató Batlas Holding–PlazmonTech-cégegyüttes, melyben a tavalyig volt közvetve érdekelt az EUB-RESZ; itt az állami Eximbank pénzével feltőkésített Columbus Magántőkealap adott pénzt a kiszálláshoz. Az EUB-RESZ-nek mindemellett van egy Békés Solar Kft. nevű leánya – amely az állami MFB egymilliárdos klímavédelmi kölcsönéből húzott fel napelemparkot a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Gyüre településen –, s a Dicső-cég egy ideig résztulajdonosi pozíciót fogott a Magyar Turisztikai Ügynökség udvari tanácsadójaként ismert Eubility Group Kft.-ben is.
4. Gránit Bank. A kormányfő veje 2021-ben lett az egyik leggyorsabban fejlődő magyar bank nagytulajdonosa. A Gránit-csoport által kezelt számlák száma a 120 ezret közelíti, a kezelt vagyon mérete pedig meghaladja az 1300 milliárd forintot. A pénzintézet árbevétele a 2021-es szűk 19 milliárd forintról tavaly 62,6 milliárdra nőtt, 11,2 milliárdos nyeresége pedig majd’ háromszorosa a korábbinak.
5. Diófa Alapkezelő. Az intézményi és lakossági ügyfelek számára 480 milliárdos vagyont kezelő, az ingatlanalapjaiba 180 milliárdnyi értéket „gyűjtő” társaságot Tiborcz István tavaly vette át Jellinek Dánieltől. (Az eredeti vevő a BDPST Group volt, azóta viszont a Gránit Bank portfóliójába került a Diófa – azaz maradt a miniszterelnöki családban.) A kormányfő veje a menedzsmentet részben meghagyta, a felügyelőbizottságba viszont újoncként került be Mager Andrea volt „vagyonminiszter”, a Szerencsejáték Zrt. jelenlegi elnök-vezérigazgatója.
6. Equilor Befektetési Zrt. Az egy éve Gránit-tulajdonú brókercég annak idején a Budapesti Értéktőzsde 1990-es újraalakításával egyidőben kezdte meg működését – és tavaly ért az eddigi csúcsra, amikor 2,8 milliárd forintos adózott eredményt produkált. Az Equilor elnök-vezérigazgatója a Tiborcz Istvánnal baráti, mulatópartneri kapcsolatban álló Szécsényi Bálint.
7. Equilor Alapkezelő Zrt. A privát és intézményi vagyonkezeléssel foglalkozó vállalat papíron nem a miniszterelnök lányának családjáé, nem is a BDPST Groupé és nem is a hasonló nevű fenti brókercégé – viszont mind közös székházban működnek a budai Pasaréti úton. De az alapkezelőt nem emiatt soroljuk egyértelműen a Tiborcz-körhöz. Hanem azért, mert a cég annak az EQA Eszközkezelő Zrt.-nek a tulajdonában van, amely mögött a Közép-Európai II. Magántőkealap, azaz Hornung Áron „húzódik” meg. Az ő felsőbb kapcsolatairól meg fent mindent megírtunk.
8. Global Refuse Holding (Éltex Kft., Tappe Kft.). Az Equilor Alapkezelő által irányított Central European Opportunity Magántőkealap holdingvállalatához több cég is tartozik. Ezek közül a békéscsabai Tappe Kft. nemrég lett a 35 éves hulladékkoncessziót nyert Mol szemétszedős régiókoordinátora a tiszai térségben (Szabolcs-Szatmár, Hajdú-Bihar, Békés, Borsod-Abaúj-Zemplén és Csongrád-Csanád). A debreceni Éltex Kft. pedig – ahogy az Átlátszó több cikkben megírta – egyebek mellett használt autó-akkumulátort tárol nagy mennyiségben szerte az országban.
9. Green Energy Investhor Zrt. Ez a társaság ugyancsak az Equilor kezelésében lévő Central European Opportunity Magántőkealapé. Korábban az Orbán–Erdoğan-szövetség személyi biztosítékaként értelmezhető – magyar állampolgárságra is érdemesült – Polat család akarta leuralni a magyar naperőműpiacot, „fél paksnyi” kapacitású hálózatot álmodva Magyarországnak. Mára azonban a török kolléga szolárparkjai jórészt a Tiborcz-kör – például a Green Energy Investhor – fenntartásába kerültek.
10. FaceKom-csoport. Ugyancsak a Central European Opportunity Magántőkealap szerzett befolyást 2021-ben a bankok, nagyvállalatok és az államigazgatás digitális ügyfélkiszolgálását segítő FaceKomban. Az egykori startup a Covid-lezárások idejére szinte megkerülhetetlen középvállalattá vált, újabb célja pedig a nemzetközi színtér és a tőzsdei jelenlét.
11. Kallos Cosmetics. Noha csak tavaly vált nyilvánvalóvá, hogy a Diófa Alapkezelő által irányított Főnix Magántőkealap beszállt a patinás szépségipari cégbe, Tiborcz István klubja más módon is jelen van a 2022-ben 7 milliárd forintos bevételt termelő Kallosban. A vállalat legnagyobb tulajdonosa az a DDL Invest Zrt., amely – mint fent megírtuk – Dicső László takarásában működik, ám a tulajdonosi lánc végéhez közeledve Hornung Áront találjuk.
12. Goodwill Communications (gwc). A független piaci szereplőket és a NER ismert cégeit, személyiségeit egyaránt kiszolgáló kommunikációs ügynökség tulajdonosi körében 2019 óta jelen van a Hornung Áronhoz sorolt Közép-Európai I. Magántőkealap, melyet a Viastein-blokkban a Dicső László-féle EUB-RESZ mögöttes szerveként is azonosítottunk.
A seregszemle után egyetlen kérdés maradt: összesen mekkora állami, baráti tőkeinjekciót kapott az elmúlt években a Tiborcz Istvánhoz sorolt ingatlan- és céghálózat? 1) Ide sorolhatjuk először is azt az 54,44 milliárd forintot, amely Jellinek Dániel vagy Balázs Attila környékéről indulva megérkezett a kormányfő vejének „zsebéhez”, Hornung Áronhoz. 2) A cikkünk első részében említett 30 milliárd forintnyi vissza nem térítendő állami turisztikai támogatáshoz most hozzáadtuk a Waberer’s Csoport rendelkezésére bocsátott 6,1 plusz 0,4 milliárdot, valamint a Viastein 3,4 milliárdos ingyenpénzét, így ebben a kategóriában összesen közel 40 milliárdról beszélhetünk. 3) Az első részben szó volt még 133 milliárd forint kormányzati „ajándékbefektetésről”; ez a szám a Diófa és az Equilor alapkezelőkhöz tartozó magántőkealapokhoz, ingatlanalapokhoz befolyt MFB-s és Baross-tőkeprogramos pénzek összege. 4) Ugyancsak az első, turisztikai fejezetben emlegettük az állami Magyar Fejlesztési Bank 29 milliárdos hitelét. Ehhez jön most a Viasteinnek küldött 19 milliárdos, illetve a Békés Solar-naperőműnek biztosított egymilliárdos kölcsön, vagyis ez így 49 milliárd mindennel együtt. 5) A korábbi cikkben írtunk még 151 milliárd forintnyi „baráti” hitelről, melyet javarészt Mészáros Lőrinc MBH-bankholdingja biztosított ingatlanfejlesztésre.
A kiemelt számok összege némileg meghaladja a 427 milliárdot. Ez a temérdek pénz tehát részben vissza nem térítendő adományként, részben „tőkekisegítésként”, kedvezményes kölcsönként ért el a Tiborcz-körhöz. Mindez alapján a miniszterelnök vejének nem a 25. helyen kellene szerénykednie a 100 leggazdagabb magyar mezőnyében – holmi 70 milliárdos vagyonnal, hanem jóval előrébb.
A cikkben szereplő cégadatokat az Opten Kft. szolgáltatta
Ezt a cikket nem közölhettük volna olvasóink nélkül. Legyen támogatónk a Donably-n, a magyar fejlesztésű előfizetési platformon. Paypal, utalás és más lehetőségek itt >>>
#Balázs Attila#Hornung Áron#Jellinek Dániel#magántőkealapok#NER#Tiborcz István | Csak az első 427 milliárdot ne firtassa senki! – itt a Tiborcz-kör teljes vagyonleltára | Az alábbiakban három dolgot bizonyítunk. Egyfelől, hogy a Tiborcz István „zsebeként” azonosított Hornung Áronhoz majd’ 55 milliárd forintnyi osztalékjövedelem folyt be az elmúlt években – nemcsak a topmilliárdos Jellinek Dániel, hanem Balázs Attila térkő- és kavicskirály környékéről is. Másrészt, hogy ezzel a forrással együtt már legalább 427 milliárd állami vagy baráti pénz mozdult meg Magyarországon a Tiborcz-kör üzleti előmenetele érdekében. Igazoljuk továbbá, hogy a miniszterelnök veje és csapata – a cikkünk előző részében bemutatott 36 luxusingatlan-projekt mellé – ágazatokon átívelő vállalatbirodalmat épített (benne pénzpiaci, szállítmányozási, vasbetongyártó, napelemparkos, hulladékgazdálkodási, informatikai, szépségipari érdekeltségekkel). | null | 1 | https://www.valaszonline.hu/2023/10/16/427-milliard-tiborcz-kor-teljes-vagyonleltar-hornung-aron-jellinek-daniel-balazs-attila/ | 2023-10-16 21:16:00 | true | null | null | valaszonline.hu |
A végsőkig elmegy az Orbán-kormány, hogy titokban tartsa belföldi és külföldi programjainak költségeit – ezzel szembesült a Magyar Hang, amikor közérdekű adatigénylésben érdeklődött a rendezvények büdzséjével, a résztvevők számával kapcsolatban.
Rezsivédelem, óránként százezer forintért
Lapunk három program – a Sopronbánfalván tartott kihelyezett kormányülés, a július végi bécsi protokoll-látogatás és Orbán Viktor amerikai útja – kapcsán küldött kérdéseket. Mi számoltunk be ugyanis róla először, hogy óránként százezer forintért lehet bérelni azt a termet, ahol június elején „rezsivédelmi” ülést tartott az Orbán-kabinet. A négynapos programot az állami tulajdonú sopronbánfalvai kolostorszállóban rendezték meg, és négy napra a hotel összes szobáját kivették a kormánytagok részére; ez több milliós tételt jelenthetett – vagy, ha nem fizettek érte, ugyanekkora kiesést a hotelt piaci alapon üzemeltető Eszterháza Fesztiválközpontnak.
A sopronbánfalvai ülés már csak azért is hatott furcsán, mert a kormány közben fennhangon hirdette, hogy magukon kezdik a spórolást; ha ezt valóban komolyan vennék, Orbán Viktor a potom 21 milliárd forintból átépített Karmelita Kolostorban is fogadhatta volna minisztereit.
A Bristolban is sikerült egy jót „spórolni”
Ennél is nagyobb rongyrázásnak tűnt, amikor Karl Nehamer osztrák kancellárral folytatott beszélgetése után Orbán Viktor és Szijjártó Péter a fényűző Bristol szállodában szállt meg, ahova – az Azonnali állítása szerint – magukkal vitték több mint harmincfős stábjukat is. A Bristolról tudható, hogy lakosztályaik átszámolva 200-300 ezer forintba is kerülnek egy éjszakára. A bécsi éjszakát ráadásul semmi sem indokolta, hiszen a kormányzati küldöttség a Nehammer-találkozó után két órán belül visszatérhetett volna Budapestre.
Orbán Viktor és Szijjártó ezután az Egyesült Államokban, a Dallasban megrendezett konzervatív CPAC-konferencián folytatta a kitartó és példamutató kormányzati spórolást. A részvétel költségei nem ismertek; bár a konferencia szervezői és a kormány is hangsúlyozza, hogy a kabinet nem fizetett a részvételért, a több napos út így is rengetegbe kerülhetett. Például azért is, mert a magyar delegáció a honvédségi luxusrepülővel, a Falconnal utazott: az Átlátszó becslése alapján csak az oda-vissza út üzemanyagköltsége elérhette az 57 millió forintot.
A kíváncsiság veszélyezteti a kormány munkáját
A Magyar Hang augusztus 5-én küldött kérdéseket a Miniszterelnöki Kabinetirodának, a Miniszterelnöki Kormányirodának, a Miniszterelnökségnek, valamint a Külgazdasági és Külügyminisztériumnak. A megkeresett minisztériumok két hét elteltével, augusztus 22-23. tájékán sorban tájékoztattak róla, hogy a háborús veszélyhelyzet miatt csak 45 napon belül tudnak válaszolni, mivel adatigénylésünk teljesítése veszélyeztetné őket a közfeladatok ellátásában.
Úgy tűnik, kérdéseink azóta is komoly veszélyt jelentenek a kormány munkavégzésére, hiszen szeptember 19-én ismét levelet kaptunk: a minisztériumok élnek a veszélyhelyzet adta törvényi lehetőségekkel, és újabb 45 nappal tolják ki a válaszadás határidejét. | Novemberig titkolná a kormány, hogy mennyibe kerültek Orbán texasi és bécsi útjai | A végsőkig elmegy az Orbán-kormány, hogy titokban tartsa belföldi és külföldi programjainak költségeit – ezzel szembesült a Magyar Hang, amikor közérdekű adatigénylésben érdeklődött a rendezvények büdzséjével, a résztvevők számával kapcsolatban. | null | 1 | https://hang.hu/belfold/novemberig-titkolna-a-kormany-hogy-mennyibe-kerultek-orban-texasi-es-becsi-utjai-146300 | 2022-09-27 09:49:00 | true | null | null | Magyar Hang |
Októbertől a kormányközeli Mediaworkstől az állami tulajdonban lévő Nemzeti Sportügynökséghez (NSÜ) kerül a Nemzeti Sport.
Az adásvétellel az Ügynökség legfőbb célja – amint arról az MTI-t közleményben tájékoztatta – az értékmegőrzés mellett a napilap közszolgálati feladatainak ellátása, melyre a jövőben kiemelt hangsúlyt fektet a társaság. „A jövőre 120 éves Nemzeti Sport Magyarország legrégebben megjelenő nyomtatott sportnapilapja, amely a jövőben továbbra is nyomtatott és online formában jelenik meg. A tulajdonosváltással a napi munka nem változik, továbbra is a jelenlegi szerkesztőség viszi a lapot” – áll a tájékoztatóban, amely kiemeli: „továbbra is stabil háttérrel működhet tovább hazánk egyik legrégebbi napilapja”.
A Mediaworks, amely a hírek szerint komoly anyagi problémákkal küzd, a megyei lapok mellett olyan sajtóorgánumokat mondhat magáénak, mint a Magyar Nemzet, a Világgazdaság, a Bors vagy a 888.hu.
Az a közleményekből nem derül ki, hogy a Nemzeti Sportügynökség mennyiért vette át Orbán Viktor kedvenc lapját, mint ahogy az sem, hogy mennyibe fog kerülni az állami ügynökségnek a lap működtetése. | Állami tulajdonba került Orbán Viktor kedvenc lapja | Októbertől a kormányközeli Mediaworkstől az állami tulajdonban lévő Nemzeti Sportügynökséghez (NSÜ) kerül a Nemzeti Sport. | null | 1 | https://hang.hu/belfold/allami-tulajdonba-kerult-orban-viktor-kedvenc-lapja-146523 | 2022-10-01 10:13:00 | true | null | null | Magyar Hang |
Jelentősen súlyosbította a Kovács Béla volt jobbikos európai parlamenti képviselőre másodfokon kiszabott büntetést ma meghozott, jogerős ítéletében a Kúria.
A legfőbb bírói fórum bűnösnek mondta ki Kovács Bélát az Európai Unió Intézményei elleni kémkedés és költségvetési csalás bűntettében valamint magánokirat-hamisítás vétségében, ezért
öt év fegyházbüntetésre valamint tíz év közügyektől eltiltásra ítélte.
Az ítélet szerint a volt politikus büntetése kétharmadának letöltése után szabadulhat csak feltételesen. Az ítélethirdetésnek a minősített adatok miatt csak a rendelkező része volt nyilvános, így az indoklást már zárt ajtók mögött ismertette a bíróság.
A jelenleg Moszkvában élő politikus – hasonlóan a másodfokú eljáráshoz – nem volt jelen az ítélethirdetésen.
Nyolc éve kezdődött az ügy
Az egykori politikus ellen az Alkotmányvédelmi Hivatal 2014-ben tett feljelentést, majd a Központi Nyomozó Főügyészség 2017-ben vádat is emelt ellene az Európai Unió intézményei elleni kémkedés,
jelentős vagyoni hátrányt okozó, üzletszerűen elkövetett költségvetési csalás valamint három rendbeli folytatólagosan elkövetett hamis magánokirat felhasználása miatt.
A főügyészség közlése szerint a polgári elhárítás figyelmét az keltette fel, hogy a képviselő rendszeresen találkozott konspiratív módon orosz diplomatákkal, és havonta Moszkvába látogatott.
A vád lényege, hogy a képviselő 2012 és 2014 között orosz hírszerzőknek adott át információkat a többi között energetikai ügyekben, az európai parlamenti választásokról, a magyarországi belpolitikai helyzetről és a paksi atomerőmű bővítéséről.
Mindezek célja az volt, hogy az EP-n belül erős háttérbázissal rendelkező, nyíltan EU-ellenes tábor jöjjön létre,
belülről bomlasszák az Európai Közösségek intézményeit és az orosz érdekeket helyezzék előtérbe.
A volt jobbikos képviselő végig tagadta bűnösségét.
Első fokon részben felmentés
A Budapest Környéki Törvényszék 2020. szeptemberében
első fokon felmentette Kovácsot a kémkedés vádja alól,
ugyanakkor a többi bűncselekményben bűnösnek találta, így költségvetési csalás és hamis magánokirat felhasználása miatt másfél év – három évre – felfüggesztett szabadságvesztéssel és 600 ezer forint pénzbüntetéssel sújtotta.
A bíró a szóbeli indoklásában arról beszélt, hogy Kovács Béla tevékenysége
csak formailag merítette ki a kémkedés fogalmát, tartalmilag nem.
A tényállás szerint Kovács EP-képviselőként kapcsolatba került egy orosz diplomatával, aki hírszerző tevékenységet folytatott és 2012-ben beszervezte őt, a tartótisztje lett. Előre egyeztetett menetrend szerint leplezett kapcsolatot tartottak, rendszeresen találkoztak, de mobiltelefont lehetőség szerint nem használtak, csak nyilvános fülkéből kommunikáltak, és akkor sem hozták szóba ki beszél.
A bíró a kapcsolat tartalmi kérdéseiről szólva leszögezte, hogy
Kovács Béla az orosz fél egyoldalú hírigényét elégítette ki, ez nem kétoldalú véleménycsere volt.
A találkozásokon az orosz hírszerző kikérte Kovács Béla véleményét többek között a Gazpromról, az uniós szankciókról, a Déli áramlatról, Ukrajnáról és más orosz érdekek miatt fontos kérdésekről. Kovács Béla azonban csak nyilvános információkhoz jutott hozzá és ilyeneket adott tovább, titoktartási kötelezettsége nem volt, és tartótisztje sem kérte, hogy fürkésszen ki titkos információkat.
A bíró szerint Kovács Béla tevékenységével segítette az orosz érdekeket, de nem sértette az uniós érdekeket.
Az Ítélőtábla szerint megvalósult a kémkedés előkészülete
A másodfokon eljáró Fővárosi Ítélőtábla azonban tavaly júniusban azonban
bűnösnek mondta ki a politikust Európai Unió intézményei elleni kémkedés előkészületének bűntettében,
ezért a kiszabott szabadságvesztés tartamát 2 évre, felfüggesztésének próbaidejét 5 évre, pénzbüntetését 1,2 millió forintra súlyosította.
Az Ítélőtábla megállapította, hogy Kovács Béla az orosz hírszerző tiszttel az EU energiapolitikájával összefüggésben nem nyilvános információkat és azokból levont következtetéseket is megosztott 2014 előtt. Ebből következően a 2014. február 16-ai találkozóra is a korábbi konspirált keretek közötti információátadás céljából került sor, de „nem nyert kétséget kizáró bizonyítást", hogy az orosz hírszerző tisztnek valóban adott át ilyen információt.
Mindezekre tekintettel az ítélőtábla – a törvényszék álláspontjával szemben – megállapította, hogy az elsőrendű vádlott nem csupán véleményt, hanem releváns, az EU érdekeit sértő információkat is át akart adni az orosz hírszerzésnek. Ugyanakkor - az ügyészség álláspontjával szemben – az ítélőtábla rögzítette, hogy a büntető törvénykönyv e rendelkezésének hatályba lépése után a hírszerző tevékenység folytatása nem volt bizonyított, csupán az erre irányuló, büntetendő előkészület.
Kovács egyébként már a másodfokú eljáráson sem volt jelen, és most is távolt maradt az ítélethirdetéstől.
A Magyar Nemzet információi szerint Kovács Moszkvában él és nem is tervezi, hogy Magyarországra költözne. Bevallása szerint jelenleg a moszkvai Nemzetközi Kapcsolatok Intézetében tanít.
Nyitókép: Kovács Béla érkezik a tárgyalására a Budapest Környéki Törvényszékre 2020. szeptember 24-én (Fotó MTI/Kovács Tamás) | Öt év fegyházbüntetésre ítélte kémkedés miatt a Kúria a volt jobbikos Kovács Bélát | A harmadfokon eljáró bíróság szerint az egykori EP-képviselő nemcsak előkészületeket tett az Európai Unió intézményei ellen kémkedésre, hanem meg is valósította azt. | null | 1 | https://mandiner.hu/belfold/2022/09/kovacs-bela-jobbik-itelet-kuria-kemkedes | 2022-09-27 10:25:00 | true | null | null | Mandiner |
Több mint két éve jelentették be a felek, hogy a Jellinek Dániel tulajdonolta Indotek-csoport beszáll az Auchan hipermarket-hálózatba. Azóta nagyon sok minden történt, kitört a háború a szomszédunkban, recesszióba fordult a magyar gazdaság, a kiskereskedelmi volumen nagyon visszaesett, a kormány különadókkal és mindenféle furcsa szabályozással (árstop, készlet- és maradékszabályok, kötelező akciózás) nehezítette a láncok helyzetét. De végül csak sikerült az üzletet tető alá hozni. Ahogy a szándéknyilatkozatnál két éve, Jellinek Dániel most is beszélt a Telexnek az ügy hátteréről, de igyekeztünk másokkal is beszélni.
A vevő személye azért is izgalmas, mert éppen a héten jelent meg egy nagyon alapos G7-cikk arról, hogy Jellinek Dániel bizonyos érdekeltségei miként gazdagították az elmúlt években elsőbbségi részvényeken keresztül Tiborcz Istvánt.
Az Auchan felépítése
Az Auchan olyan, mint egy társasház, aminek két albetétje van. Az egyik maga az élelmiszerkereskedelemmel foglalkozó Auchan, a másik a hipermarket épületében lévő „korzó”, ahol különböző egyéb üzletek működnek, tehát ahol ingatlan-hasznosításra van lehetőség – magyarázta a Telexnek Jellinek Dániel. Mindenesetre abból is profitál a cég, hogy odavonzza a vevőket, ami másoknak is jó értékesítési lehetőséget kínál.
Csakhogy az utóbbi időben nem ment túl jól a hazai kiskereskedelmi hálózatoknak, az Auchan Kereskedelmi Kft-nek az Opten.hu adatai szerint 5905 dolgozója van, 2022-ben 354 milliárd forintos forgalom mellett 1,8 milliárd forintos vesztesége keletkezett – ezzel egyébként a Spar mögött a második legrosszabb teljesítményt nyújtotta –, míg 2021-ben 357 milliárd forintos forgalom után 8,3 milliárd forintos adózás előtti eredményt ért még el. Elsőre nehéz megmondani, hogy melyik az aggasztóbb változás: az, hogy a cég veszteségbe fordult, vagy az, hogy ekkora infláció mellett nominálisan is visszaesett a forgalma.
Két év
A hazai közvélemény előtt Jellinek Dániel és az Auchan akár már két éve összekapcsolódhatott, a Telex is írt az akkori elhatározásról, szándéknyilatkozatról.
Tény, hogy az Indotek és a hipermarketlánc közötti szoros üzleti kapcsolat már hosszú évekre nyúlik vissza: számos Auchan üzlet Indotek-bevásárlóközpontban működik. Üzletileg vélhetően innen ered Jellinek Dániel azon lépése, hogy még szorosabbra fűzi a kapcsolatot a francia családi vállalattal és befektet a cégbe.
Ugyanakkor azt is megjegyezhetjük, hogy a kormány állandóan a külföldi láncokat ostorozza, nemcsak az elmúlt év intézkedéseivel (kiskereskedelmi adó emelése, az azóta végre megszüntetett árstopok, a kötelező akciózás, vagy a lejáró élelmiszerek szigorú szabályozása), de verbálisan is gyakran elmondták a különféle potentátok, hogy a hazai élelmiszer-vertikumnak az segítene, ha több lánc lenne magyar kézben. Vagyis Jellinek Dániel magáncéljai és a kormány elképzelései párhuzamosak voltak, és nem is csak a végtelenben találkoztak.
Hosszú tárgyalások
Az elhúzódó tárgyalásokat valóban indokolhatta az, hogy a szándék rögzítése után nagyon megváltozott a külső környezet. Említsük meg ezúttal is a háborút, a kamatok elszállását, illetve a részben átmeneti, részben velünk maradó kormányzati intézkedéseket: ezek jelentősen befolyásolták egy-egy kereskedelmi cég életét, vagyis 2021 végén valóban nem ugyanaz volt a portéka, mint 2023 vége felé.
A piacon egy másik fontos történet is terjed, de ezt, illetve a tranzakció értékét, (vagyis az árat) Jellinek Dániel nem kommentálta. Úgy tudjuk, hogy kormányközeli üzleti csoportok közelről vizsgálták az Auchant, de végül egyik sem akarta a dealt.
A híresztelés erősebb verziója az, hogy rendre változnak a bizalmi viszonyok a kormány, a kormányhoz közeli körök és az üzleti élet erős emberei között. Volt idő, amikor a nagy horderejű üzletek kapcsán mindig Mészáros Lőrinc neve merült fel, majd többször Jellinek Dánielé (például a reptér megvásárlásánál, vagy az Auchan előtt a Waberer’s megvásárlása kapcsán), ám legújabban még közelebb kerültek bizonyos ügyletek a miniszterelnök családjához (a Waberer’s például Tiborcz István tulajdonába került).
Ehhez hozzá lehetett azt is kötni, amikor Jellinek Dánielnek a hatóságokkal is meggyűlt a baja, még ha abban a konkrét számlagyáros ügyben nem is nála, hanem az édesapjánál tartottak a NAV munkatársai hajnali razziát. A tranzakcióról a cég azt mondta: az érintett számlákat jóval az eljárás előtt önrevíziózták és a kapcsolódó adót kamatokkal együtt befizették. Mindenesetre ezt is lehetett úgy értelmezni, hogy feszültség van az erőtérben.
A paraméterek
Az Auchan céget a mélyen vallásos, római katolikus Gérard Mulliez alapította 1961-ben, aki az első áruházát Észak-Franciaországban nyitotta. Csak két évtizeddel később, 1981-ben lépett ki a nemzetközi piacra. Az alapítónak ma már sok száz leszármazottja van, ők mindannyian tulajdonosok. Aki beházasodik a családba, az is részvényessé válik, ugyanakkor aki elválik, annak a papírjait is el kell adnia.
Az Auchan-üzletről két évig tartó tárgyalásokon arról készültek sorra a szakértői anyagok, hogy a változó környezet mennyire értékeli át az üzletet. Ennek persze egy része a jövő eltérő prognózisairól szólt (kristálygömbök versenyeztek kristálygömbökkel), így ha a szakértők nem jutottak konszenzusra, akkor a nagy fejesek egyeztettek itthon, Franciaországban, emailben, chaten, videókonferenciákon.
Az Indotek részéről végig Jellinek Dániel vezette a tárgyalásokat, az Auchan részéről a tulajdonos Mulliez-család egyik kijelölt tagja, aki amúgy az Auchan globális vezetésében is a board tagja.
Mint hallottuk, „volt mosolyszünet, majd békülés, minden, ami ennek a szakmának a szépsége, valóban hosszú alkufolyamat volt.”
Merre tovább, Auchan?
Jellinek Dániel fő fokuszát eddig a raktárak, ipari ingatlanok, szállodák, plázák jelentették, de az Indotek egyre több országban nyit az agrárium, az élelmiszeripar és az élelmiszer-kereskedelem irányába is. A 47 százalék pedig egy amolyan erős kisebbségi pozíciót jelent lényeges kérdésekben, vétójogokkal.
„Az élelmiszer-kereskedelem egy szakma, és nem gondolom, hogy ehhez már értünk, ráadásul a nemzetközi beszerzésekben sokkal jobb pozícióban van egy globális multi” – mondta Jellinek. Vagyis az üzletember szerint egy magyar tulajdonú bolthálózathoz képest óriási a versenyelőnye van az olyan nemzetközi játékosoknak, mint az Auchan, a Lidl, vagy az Aldi. Ők sokkal, de sokkal jobb árat tudnak kiharcolni, ha tárgyalnak az Unileverrel, a Heinekennel vagy a Nestlével, mint a magyarok (például a CBA, a Reál, a Coop). És a nem élelmiszeripari (non-food) termékeknél is más úgy kínai papucsot, hálózsákot, vagy turmixgépet venni, hogy valaki meg tud venni a gyártótól egy hajónyit, vagy valaki több kereskedői áttéttel kisebb mennyiségeket vesz.
Az üzletember az Auchan konkrét piaci terveiről nem akart még nyilatkozni. Tény, hogy az áruházlánc – mint azt a fenti számokból is láthattuk – az utóbbi időben tényleg kicsit lemaradt a versenyben, például a fogyasztókhoz közelebb merészkedő diszkontokkal szemben.
A plázastop idején, amikor új bevásárlóközpontokat nem lehet építeni, de a meglevőkbe változhatnak a bérlők, az is kooperáció lehet, hogy az Indoteknek sok bevásárlóközpontja van. De a két cég abban is kooperálhat, hogy további országra terjessze ki az együttműködését. Illetve ha az Indoteknek lesznek hazai élelmiszeripari érdekeltségei, akkor az Auchan globális hálózatába is bevihet hazai termékeket. Igaz, azt is rögzíthetjük, hogy az Auchan az utóbbi időben Európában nem igazán lépett új piacokra, inkább a frankofón Afrikában terjeszkedett.
A fogyasztókat mindenesetre ebből a tranzakcióból vélhetően az érdekli a legjobban, hogy változnak-e majd az új tulajdonossal az árak, hol nyílik legközelebb Auchan-üzlet, lesz-e több magyar termék a boltokban. Jellinek Dániel azt mondja, hogy az Indotek többszáz kereskedelmi ingatlanból álló portfóliójával rendkívül fel tudja gyorsítani az áruházlánc hazai terjeszkedését. Ezzel a – most leginkább Budapesten és az agglomerációban erős – Auchan közelebb kerülhet a vidéki vásárlókhoz, hosszabb távon pedig nem kizárt, hogy a hazai élelmiszer- és agráripar szereplői is új üzleti lehetőségekhez juthatnak a lánc helyi vagy regionális beszállítójaként. Itt láthatók a mostani magyarországi Auchan hipermarketek.
Az Auchannak amúgy Franciaországban kisebb boltjai is vannak, akár az is egy elképzelhető irány, hogy Magyarországon is nyílnak ilyenek, a 400 négyzetméternél kisebb alapterületű boltok nyitása ugyanis sokkal egyszerűbb a plázastop-szabályok mellett is.
Jellinek Dánieltől megkérdeztük azt is, hogy a nemzetközi láncok sokszor támadások fókuszában vannak, hogy érzi, minek számít majd az Auchan, ahol most 53-47 százalék lesz a külföldi és a magyar arány.
„Az üzleti koncepciónk jó. Segít-e majd a kormány? Nem tudom, egyedi kedvezményeket nem remélek, de remélem, hogy akadályokat sem kapunk”
Jellinek és a NER
Itt elértünk ahhoz az izgalmas részlethez, hogy Jellinek Dániel mennyire NER-es, erről a Válaszonline-nak adott egy hosszabb interjút. Az mindenesetre biztos, hogy a kevés kiválasztott között van. Korábban a Telex írt arról a döbbenetes esetről, amikor az MFB egy 200 milliárd forintos állami tőkeprogramról konkrétan nem árulta el nekünk, hogy kik nyerték el a forrásokat. A Telex azonban piaci források segítségével kiderítette, hogy az MFB a négy 50 milliárd forintos mandátumból egyet adott az Equilornak, egyet a PortfolLonnak (OTP-csoport), kettőt pedig Jellinek akkori érdekeltségeire bízott.
Azóta annyiban módosult a képlet, hogy több alapkezelőnél is voltak tulajdonosi változások. Hasonlóan erős volt Jellinek nyerési aránya a vidéki szállodafejlesztést támogató Kisfaludy programban, amit szintén a Válasz tárt fel több nagyon alapos cikkben. A cikkben emlegetett, korábban Tiborcz, majd Jellinek által is birtokolt Appeninn azóta a támogatott turisztikai projektjeiből kiszállt.
Emellett az is ismert, hogy az utóbbi években Jellinek Dániel több üzletet is kötött Tiborcz Istvánnal. Jellinek Dániel a NER-es minősítéssel kapcsolatban a Telexnek deklarálta, hogy soha nem indult közbeszerzéseken, a cég mostanában megvalósított 20 tranzakciójából 1-2, ha magyar, de a hazai sajtó következetesen csak azokról a megállapodásokról írt, amelyeket Tiborcz Istvánnal kötött.
„Az Indotek Group 12 országban aktív, senki nem gondolhatja komolyan, hogy külföldön is a NER segíti az üzleti sikereinket. Megálljuk a helyünket az olasz, a román, a spanyol, a görög és a többi piacon is. Hiszek abban, hogy az Auchan is hasonlóan sikeres üzlet lesz.”
Az üzletember hangsúlyozta: az Auchan tulajdonrész megvásárlása is jól illeszkedik az Indotek stratégiájába, a tulajdonrész-szerzés hátterében pedig nem áll az állam vagy más piaci szereplő.
Ugyanakkor azt Jellinek maga is elmondta, hogy valóban vannak olyan üzletek (például a vidéki szállodafejlesztések), ahol csak állami támogatással jön ki a matek.
Feljavítás
Egyik forrásunk azt is felvetette, hogy Jellinek Dániel elsősorban a 2008-2009-es válság után „turnaround” üzletekkel szerezte a vagyonát, azaz bajba került cégek ingatlanjainak, irodáinak az olcsó megvásárlásával, majd feljavításával. Azóta azonban – ezen tevékenység megtartása mellett – egészen eltérő üzleti területeken is megjelent, ilyen a szállodák, a plázák és most az élelmiszerkereskedelem.
Mindezt Jellinek Dániel maga is elmondja, ugyanakkor azt is hozzáteszi, hogy egy nem túl jól működő vidéki pláza, egy felújítandó 500 szobás tengerparti szálloda vagy egy éppen csökkenő piaci részesedésű hipermarketlánc tulajdonrészének megvásárlása voltaképpen szintén ilyen turnaround üzlet.
Jellinek Dániel a további terveiről túl sok részletet nem árult el a Telexnek, de azt elmondta, hogy a nagyobb lélekszámú és gazdagabb európai államokban (elsősorban Olaszországban, Spanyolországban, Lengyelországban) a legaktívabb mostanában. Mint hallottuk, az élelmiszerpiaccal kapcsolatos befektetési elképzelései is túlmutatnak Magyarországon.
Az biztos, hogy az Indotek-Auchan deal, vagyis egy nagy multi és a magyar üzletemberek joint venture-je nagyon ritka Magyarországon, mert kevés olyan partnerség van, ahol a magyar felet el tudják fogadni a nemzetközi üzleti körök.
Ami pedig a hazai láncokat illeti: azt forrásaink nem tudták megmondani, hogy lesz-e további magyar tulajdonosi térnyerés. Mint hallottuk, eddig is inkább a Tesco, az Auchan, a Metro lehetett fókuszban, ebből most egy helyen volt változás. A Lidl, az Aldi és a Penny Market nem szerepel még a pletykákban sem, míg a Spar a kettő csoport között billegett. Azt fontos hangsúlyozni, hogy a Sparnál nem eladói, inkább vevői szándékokról hallottunk. | Jellinek Dániel megvette a hazai Auchan 47 százalékát | Felszállt a fehér füst, Jellinek Dániel Indotek-csoportja 47 százalékot vásárolt a francia Auchan hazai hipermarket-üzletében és 100 százalékot az úgynevezett korzó-üzletben. Ez azoknak a bérleményeknek a kezelése, amelyek kívül vannak az élelmiszerboltok pénztárán, tehát ahol a gyógyszertár, a kulcsmásoló, a trikófestő és egyéb üzletek működnek. A kormány az elmúlt években egyértelművé tette: szeretné, ha több lánc lenne magyar kézben. Úgy tűnik, a Tiborcz Istvánnal is üzletelő vállalkozó magáncéljai és a kormány elképzelései most találkoztak. A Telexnek Jellinek Dániellel is sikerült beszélnie az ügy hátteréről. | null | 1 | https://telex.hu/gazdasag/2023/10/18/jellinek-daniel-indotek-auchan-lancok | 2023-10-18 10:29:00 | true | null | null | Telex |
2023. október 19. – 06:34
A 2022-es kormányrendeletben és az idei kormányhatározatban érintett területek műholdképen – Forrás: Fővárosi Önkormányzat
2199
Szeptember 14-én jelent meg egy kormányhatározat arról, hogy Soroksár és Gyál területén termőföldeket, szántókat, legelőket és erdőket jelölt ki a kormány beruházási célterületnek. Az összesen közel 100 helyrajzi számon lévő terület csak Budapesten 500 hektárnyi, tehát a kormány két kisebb fővárosi kerületnyi területen képzel el valamilyen beruházást. A Kormányzati Tájékoztatási Központ és az építési minisztérium Telexnek küldött válaszaiból annyi derül ki, hogy valamilyen ingatlanfejlesztést terveznek, de vegyianyag-elosztó nem lesz. A helyi fideszes polgármesterek semmit sem árulnak el, bővebb információk hiányában a helyi ellenzék és a természetvédők is csak a fejüket kapkodják egy akkora léptékű fejlesztés tervét látva, ami nemcsak Budapesten, hanem az egész országban is példátlan lenne.
„Már megint át akarják verni a budapestieket. Hiába a hárító mondatok, a jelek arra utalnak, titokban továbbra is azon dolgozik a kormány, hogy kínai méreglerakatot telepítsen Budapestre, Soroksárra” – írta Karácsony Gergely abban a Facebook-posztjában, amelyből először lehetett értesülni az ügyről. A bejegyzés apropója az volt, hogy a Magyar Közlönyben megjelent a XXIII. kerület és a Gyál területén fekvő egyes földrészletek beruházási célterületté nyilvánításáról nevű kormányhatározat.
Júniusban először a Direkt36 írt arról a Telexen is megjelent cikkében, hogy Kína Magyarországon hozna létre vegyianyag-lerakatot a vasúton ideszállított termékeinek, majd ebből az elosztóközpontból látnák el alapanyagokkal a kontinens akkumulátorgyárait. Orbán Viktor miniszterelnök júliusban a parlamentben Szabó Rebeka párbeszédes képviselő kérdésére azt válaszolta, hogy ilyen vegyi elosztóüzem nem fog épülni, majd ezt később a kormány is megismételte.
A szeptember közepén megjelent kormányhatározat azonban nem oszlatta el a kételyeket. A Telex ezért szeptember végén megkereste a Kormányzati Tájékoztatási Központot (KTK), hogy megkérdezzük,
valós-e a főpolgármester félelme;
ha nem, akkor a kormányhatározatban érintett soroksári és gyáli területen milyen beruházás készül;
milyen célt szolgál az, hogy akkora területen és léptékben kívánnak beruházást létrehozni, amekkora jelenleg nincs az országban;
ha megvalósul a beruházás, mekkora forgalmi terhelést kaphat az amúgy is túlterhelt M0-s és M5-ös autópálya;
történtek-e előzetes hatásvizsgálatok a légszennyezés, a forgalomnövekedés és egyéb várható környezeti terhelések felmérésére, és ha igen, azoknak mi lett az eredménye;
kinek vagy kiknek a tulajdonában vannak jelenleg ezek a területek, megvásárolta-e már ezeket a magyar állam, és ha igen, akkor mennyiért;
hogyan kívánják megvédeni a területen lévő, országos jelentőségű természeti értékeket.
A Kormányzati Tájékoztatási Központ azonban mindössze csak arra a kérdésre válaszolt, hogy valós-e a főpolgármester félelme:
„a miniszterelnök és a kormány már több alkalommal is nyilvánvalóvá tette, hogy nem támogatja vegyianyag-elosztó létesítését, és így nem épül ilyen Magyarországon”.
Mindezeket megkérdeztük a Lázár János vezette Építési és Közlekedési Minisztériumtól is. Tőlük ezt a semmitmondó választ kaptuk:
„A nemzetgazdasági szempontok szerinti kiemelést gazdasági okok indokolták, amelynek során ingatlanfejlesztés fog történni.”
Nagyjából ugyanezeket a kérdéseket feltettük a budapesti és a Pest vármegyei kormányhivataloknak, a gyáli és a soroksári fideszes polgármestereknek, de a természeti értékek kapcsán írtunk a Duna–Ipoly Nemzeti Park Igazgatóságnak és a termőföld védelméről szóló törvény miatt a Földhivatalnak is. További hivatalos választ azonban több mint két hét elteltével egyetlenegy helyről sem kaptunk annak ellenére, hogy többször is jeleztük a kérésünket.
Először „csak” 200 hektárnyi területet jelöltek ki
A mostani kormányhatározat derült égből villámcsapásként érte ugyan a soroksáriakat és a gyáliakat, valamint a természeti értékek miatt aggódó fővárosi és civil szakembereket, de az ügynek van előzménye.
Egy éve ugyanis egy kormányrendelet a gazdaságfejlesztés és a munkahelyteremtés jegyében Soroksár területén még csak 200 hektárnyi területet jelölt ki logisztikai és általános gazdasági célú ingatlanfejlesztésre. Mivel a terület már akkor is érintette volna az országos védettséget élvező lápokat, a természetvédelemmel foglalkozó WWF Magyarország közérdekűadat-igénylést adott be az ügyben. Dedák Dalma, a WWF Magyarország környezetpolitikai szakértője a Telexnek elmondta, az adatigénylésből olyan információk birtokába jutottak, hogy
„a 2022-ben beadott engedélyben a kérelmező a következő tevékenységeket jelölte meg a területre: különleges, nagy kiterjedésű szállítmányozási, raktározási és logisztikai célú építmények, irodaépületek és azok kiszolgáló építményei, szolgáltató és kereskedelmi célú építmények, gázátadó állomás, elektromos állomás, közszolgáltatás keretében működtetett hulladékgyűjtő udvar, üzemanyagtöltő állomás létesítése”.
De az adatigénylésből kiderült az is, hogy már az előzetes egyeztetéseken több szakterület kifejezte ellenvetéseit a tervekkel kapcsolatban. Ez rendkívül nagy területen, részben átlagosnál jobb minőségű termőföld beépítését jelenti, ráadásul a legsérülékenyebb védett természeti területeink közül legalább három jó állapotú láp megsemmisüléséhez vezethet, amelyek egyébként az ország területén mindenhol a törvény erejénél fogva (ex lege) védettnek számítanak – mondta Dedák Dalma. A megsemmisülést az okozhatja, hogy a területek felszín alatti vízellátása sérül, a vélhetően szennyezett felszíni víz rávezetésével pedig tovább romolhat az állapotuk.
Emellett a szakértő szerint a beépítés, illetve a területek ökológiai összeköttetését lehetővé tevő ökológiai folyosók elvágása a környezetük és a mikroklíma drasztikus változásával, védett és fokozottan védett fajok eltűnésével jár akkor is, ha magukat a lápterületeket kihagyják a beruházásból úgy, ahogyan a kormányrendeletben ígérik.
Dedák Dalma szerint ezeket az aggályokat a hatóságok is megalapozottnak látták. A közérdekűadat-igénylés keretében hozzájuk eljuttatott határozatokból az volt kiolvasható, hogy természetvédelmi és termőföldvédelmi okokra hivatkozva nem engedélyezték a teljes terület más célú hasznosítását.
Mint a környezetpolitikai szakértő elmondta, a határozatok, szakhatósági állásfoglalások indokolásából az is kiolvasható volt, hogy a különböző szakterületek próbálták menteni a menthetőt. Eközben a kérelmező a kormányrendeletben foglalt, egyébként is védett lápokat óvó kitétel ellenére megpróbálkozott a védett természeti területek átminősítésével, beépíthetővé tételével is.
A WWF Magyarország az egész eljárást szakmailag igen aggályosnak tartotta, a beruházás helyhez kötöttségét nem látják megalapozottnak. Egy nemzetgazdasági szempontból kiemelt beruházásnál a hatóságnak igen szűk a mozgástere a szakmai szempontok mérlegelésére, és a nyomás is nagyobb a szakembereken, magyarázta Dedák Dalma. Ez egy igen költséges eljárás: több mint 400 millió forint földvédelmi járulékot fizetett a kérelmező a területek átminősítéséért.
A kérelmező végül megkapta az engedélyt arra, hogy az eredetileg szántó és más mezőgazdasági célra használt területet más célra hasznosítsa. „Úgy véljük, hogy egy normál eljárásban a kérelmező nem kapott volna egy ilyen nagy, és természeti értékekben bővelkedő területre más célú hasznosítási engedélyt” – mondta Dedák Dalma. Később aztán olyan híreket kaptak, hogy mégis lekerült a napirendről a beruházás,
„az ez év szeptemberében történt kormányrendelet-módosítással azonban további helyrajzi számok kerültek fel a logisztikai beruházáshoz kapcsolódó kiemelt beruházási listára, tehát nemhogy nem hagyták annyiban, hanem tovább bővült a tervezett logisztikai beruházás.”
A WWF-nek egyelőre nincs információja arról, hogy most vajon az eredeti terveknek akarnak-e még nagyobb területen helyet csinálni, vagy ha nem, akkor milyen beruházás készülhet ezen a hatalmas területen. Határozottan tiltakoznak azonban a terület beépítése ellen, mivel az természetvédelmi szempontból kiemelten értékes, évtizedek óta védelemre tervezett.
A WWF szakembere szerint már a 2022-es, a gyáli terület nélküli verzió is egy óriási, tájformáló beruházás lett volna. Ez a Soroksár mikroklímájára gyakorolt hatások szempontjából is kérdéseket vet fel, de természetvédelmi, termőföldvédelmi, területfejlesztési és közlekedéspolitikai szempontból is vizsgálni kellett volna a környezeti hatásokat – ez azonban Dedák Dalma tudomása szerint sem akkor, sem a mostani kormányhatározatban kijelölt területeknél nem történt meg.
Arról, hogy egy ekkora beruházás 90 százalékának miért éppen Budapesten, és ilyen természeti szempontból érzékeny helyen kell megvalósulnia, csak találgatnak a szakemberek. Elképzelhető, hogy a kérelmezőnek máshol a birtokszerkezet miatt hosszabb ideig tartott volna megszerezni a földeket.
Megpecsételi Soroksár sorsát
Bár megkerestük a beruházással nagyban érintett kerület, Soroksár fideszes polgármesterét is, többszöri kérésünk ellenére eddig nem kaptunk választ Bese Ferenctől. Ugyanakkor a momentumos Koncz Róbert már szeptember 20-án posztolt egy soroksári csoportba az ügyről. Akkor azt írta, hogy a
„a kormányhatározat nagyjából megpecsételi Soroksár mint élhető település sorsát”.
Megkeresésünkre elmondta, hogy egyelőre ők sem kaptak felvilágosítást a polgármestertől arról, hogy mi készül a kerületben. A közgazdász és ingatlanszakértő ugyanakkor úgy gondolja, nem közvetlenül a kormány tervez beruházásokat a területen. Nemzetgazdasági szempontból kiemelt státuszt ugyanis nemcsak kormányberuházás kaphat, hanem gyakorlatilag bárki, akinek pénze és megfelelő kapcsolatai vannak.
„Itt szerintem egyelőre a potenciális fejlesztési területek kijelölése, megszerzése történik. Jelenleg a terület első fázisa »kint van a piacon«. Ez az első fázis is három részre van szabdalva és ezeket külön-külön is próbálják értékesíteni” – mondta a momentumos politikus.
Elmondása szerint a tavalyi kormányrendeletben rögzített terület első fázisára készült forgalomtechnikai hatástanulmány, ami 192 hektáron kb. 530 ezer négyzetméternyi ipari, logisztikai csarnokkal számolt, amit naponta kb. 2000 kamion szolgálna ki. Ez a mennyiség már olyan forgalmat generálhatna, ami igényelne egy új csomópontot az M0-son, illetve egy menekülőutat, csatlakoztatva az 5-ös úthoz.
A kormányhatározat által említett terület most már kb. 500 hektár, ami közel 100 helyrajzi számon terül el és magántulajdonosok kezében van, de ő úgy tudja, hogy „a polgármester egy korábbi közmeghallgatáson 800 hektáros fejlesztésről beszélt. A terület, mint látjuk, egyre nő, és ha valóban 800 hektárnyi területre duzzad fel, akkor elviekben több mint 2 millió négyzetméternyi ipari ingatlan kerülhet rá, és naponta 8 ezres kamionforgalmat okozhat.
Magyarországon én nem tudok egybefüggő, ilyen mértékű iparipark-fejlesztésről.”
Koncz Róbert a Telexnek elmondta, hogy egy ekkora mértékű beruházást véleménye szerint egyetlen fejlesztő sem lesz képes egyedül megcsinálni. Azzal kapcsolatban pedig, hogy adhat-e okot aggodalomra a soroksáriaknak a beruházás, azt felelte: a jelenlegi 500 hektár még nem kapcsolódik közvetlenül vasúthoz, de már belenyúlik abba a területbe, ami helyszíne lehetne egy új intermodális átrakónak. A teljes 800 hektár potenciálisan pedig elérhet a vasútvonalig, így a lehetőség fennáll. „Kevés az esélye egy konkrét »Kínai Vegyianyag Átrakó Zrt.« megtelepülésének, ugyanakkor kb. 2-2,2 millió négyzetméter logisztikai épületben biztosan lesz rengeteg veszélyes anyag besorolású termék, vegyszerek, műtrágyák, vagy gyártási alapanyagok.”
Arra a kérdésünkre, hogy tervez-e a helyi ellenzék valamilyen módon tiltakozni egy ekkora léptékű beruházás ellen, azt felelte, hogy terveznek fellépni ellene,
„de jelenleg az a probléma, hogy nem tudni pontosan, mi ellen is tiltakozzunk”.
Gyál két minisztériumnál is tiltakozik
A kormányhatározatban érintett helyrajzi számok a becslések szerint kb. 80 hektárnyi területen fogják érinteni Soroksár szomszédját, Gyált. A város Felsőpakonyhoz közeli, zöld területi részén jelölték ki a beruházási célterületet. Azonban hiába próbáltuk megtudni, hogy mit szól a város fideszes vezetése a tervekhez, Pápai Mihály polgármestertől nem kaptunk választ a kérdéseinkre.
Ezért ahogy Soroksáron, úgy Gyálon is megkerestünk önkormányzati képviselőket. Endre Dávid ellenzéki politikus arról tájékoztatta a Telexet, hogy
„a döntéshozatalból legjobb tudomásom szerint teljesen kihagyta a kormányzat az amúgy fideszes városvezetést.
Az önkormányzat levelezésben van a központi kormányzat szerveivel. Bármilyen fejlesztést is akar a kormány megvalósítani, abból teljesen kihagyták a gyáli lakosságot, mely úgy gondolom, nem véletlen, hisz ha nem lenne titkolni valójuk, legalább a helyi önkormányzatot bevonják az előkészítésbe is – pláne úgy, hogy ugyanaz a politikai közeg adja mind a kormány tagjait, mind az önkormányzati többséget.”
Végh Tibor szocialista politikus kérdéseinkre azt válaszolta, hogy a pénzügyi és gazdasági bizottság szeptember 20-ai ülésén, majd a szeptember 28-ai testületi ülésen is felhozta a témát. „Pápai Mihály polgármester válaszában elmondta, hogy eddig két minisztériumnak is címeztek tiltakozó levelet, és a Fővárosi Agglomeráció Önkormányzati Társulás ülésén is jelezték az érintett települési polgármesterek, hogy nem fogják támogatni a beruházást”.
Végh Tibor szerint a polgármester válasza meggyőzően hangzott, de „láttunk már elhalt fogadkozást”. Szerinte a háromfős ellenzék semmilyen formában nem kívánja támogatni a beruházást, ami Gyál nyolc külterületi telkét érinti, ebből három szántó művelési ágban van.
Az M0-s vonzáskörzete egy ipari, logisztikai táj lesz
Érdekes egybeesés, hogy a soroksári beruházási célterület nagy része egybeesik azzal a területtel, amit a Fővárosi Önkormányzat a fővárosi településszerkezeti tervben régóta természeti védelemre kijelölt területként tart számon – éppen a védett lápok környezetének megóvása érdekében.
Mint Bardóczi Sándor főtájépítésztől megtudtuk, „a településszerkezeti terv pont ezen a területen öt területet jelöl ki foltokban, egy nagyobb szántóterület az, ami nincs benne. Volt egy fejlesztőalap, ami még pár évvel korábban megkeresett bennünket azzal, hogy ezen a részen felajánl nekünk néhány telket annak érdekében, hogy védelembe kerülhessenek, de azt kérte cserébe, hogy a Madárhegyen lévő közparkot a Főváros minősítse át beépítésre szánt területté – nos, ezzel a kedves ajánlattal nem éltünk. Azt viszont nem tudjuk, hogy ez az alap azóta is birtokolja-e azokat a telkeket, vagy már réges-régen eladták valakinek.”
Szerinte a Fővárosi Önkormányzatnak annak ellenére, hogy oltalomra esélyes területek is szerepelnek a kormányhatározatban, az égvilágon semmilyen hatásköre nincs ennek a beruházásnak a megakadályozására. A kormányhatározatban kijelölt 500 hektáros területen ugyanis nincs fővárosi tulajdon: meghatározó százalékban magántulajdonok és csak nagyon kis részen kerületi önkormányzati tulajdon.
„Mi is csak a partvonalról nézzük, hogy már megint történik valami a tudtunk nélkül, de nem tudjuk, hogy micsoda.
Ha most a Fővárosi Önkormányzat azt mondaná, hogy ennek az esztelen tervnek a megakadályozása és a terület megóvása érdekében ezt a területet védetté nyilvánítaná, abba bele is rokkanhatna. Ugyanis egy ipari terület milliárdokat ér, tehát a kártalanítás is sok milliárdos nagyságrendű lehetne.” Ráadásul egy helyi rendelet – a főváros természetvédelemről szóló rendelete – egy kormányrendelet nem ír felül, mert az magasabb rendű a jogszabályi hierarchiában.
Bardóczi szerint ugyanakkor nagyon ijesztő a tervezett beruházás léptéke,
„500 hektár az területre az V. és a VI. kerületnek felel meg, de hogy a léptéket még jobban hangsúlyozzam, a gödi akkumulátorgyár, de még a vecsési és a dunaharaszti logisztikai központ is csak a kis testvére lesz ennek.
Ha ez megvalósul, akkor az M0-s vonzáskörzete egy hatalmas ipari, logisztikai táj lesz, töméntelen mennyiségű dobozépületekkel, burkolt felületekkel és irgalmatlan légszennyezéssel.”
A főtájépítész szerint ha ők nem is, de Soroksár egy időre meg tudná akasztani a fejlesztést, elrendelhetnének egy új rendezési tervre hivatkozva egy változtatási tilalmat, de ezt is csak három évig lehetne fenntartani.
Ötszáz hektár értékes zöld területet kidobnak a kukába klímavészhelyzet idején
Takács Noémi, a főváros Tájépítészeti Osztályának természetvédelmi csoportvezetője szerint viszont valakinek közbe kellene lépnie, mert a Budai Tájvédelmi Körzet után ez az egyik legértékesebb, egybefüggő zöld felület Budapesten, és a terület nagy része az ökológiai hálózat része. Magyarországon a lápok 98 százaléka már eltűnt, és ugyan a kormányrendeletben említett területek éppen hogy csak kihagyják a védett lápokat, és az ex lege lápok körül köteles a beruházó fönntartani egy 30 méteres puffert, „de az semmit sem fog megvédeni, ha 30 méter után lebetonoznak mindent és elzárják a víz utánpótlását”.
Szerinte azt kell megértenie minden döntéshozónak, hogy ez egy összefüggő, komplex ökológiai rendszer. Ezeknek a lápoknak a vízgyűjtő területe több négyzetkilométer is lehet, ha azt leburkolják, akkor nincs vízutánpótlása, az ökológiai hálózat megszűnik természeti rendszerként működni. „Lehet, hogy a végén egy szennyezett pocsolya marad csak belőlük, amiben nem él majd meg semmi értékes faj.” Ezért Takács Noémi nagyon kíváncsi lesz arra, hogy a különböző eljáró hatóságok hogyan fogják értelmezni azt a törvényi szabályozást, miszerint az ökológiai hálózatokban (se a folyosójukban, se a magterületükben) új beépítésre szánt terület nem jelölhető ki.
A Főváros természetvédelmi csoportvezetője amiatt is aggódik, hogy az egyelőre ismeretlen beruházás milyen környezeti hatásokkal járhat, szerinte lehet, hogy nem méreglerakat vagy elosztó készül, de egy ekkora logisztikai parkban lehetnek szennyező anyagok, és ha azokat akarva-akaratlan nem jól kezelik, akkor azok belekerülhetnek a Soroksáron átfutó Gyáli patakba, ami pedig a Ráckevei-Soroksári Duna-ágba torkolik. „Ha itt valamilyen szennyező anyag kerül a vízbe, az hatalmas és messzire elhúzódó természeti károkat okozhat”.
Ráadásul ez egy ökológiai szempontból nagyon értékes terület, az itt lévő Soroksári Botanikus Kert és a környezete régen természetes egységet alkotó természeti terület volt. A homokdombok között meghúzódó Ős-Duna maradványok, vízfolyások, lápok, mocsarak, zárt homoki gyepek összességében a Turján-vidéknek a legészakibb részei. A terepen fokozottan védett fajok – szalakóta, gyurgyalag, fehér gólya – fészkelését és parlagi sas rendszeres jelenlétét figyelték meg, de számos védett növényfaj – árvalányhaj fajok, fátyolos és szibériai nőszirom, érdes csüdfű – található a védett lápokon kívül is. Ezek egy része biztosan megsemmisülne a beruházás hatására, a fészkelő fajok is minden bizonnyal eltűnnének a területről, ahogyan a parlagi sas és más ragadozó madarak is kiszorulnának innen. Takács Noémi szerint ezért is
„felháborító, hogy egy ismeretlen beruházás érdekében ötszáz hektár értékes zöld területet kidobnak a kukába klímavészhelyzet idején. ”
Partnereinktől | Kétkerületnyi területen terveznek titokzatos beruházást Budapesten | Szeptember 14-én jelent meg egy kormányhatározat arról, hogy Soroksár és Gyál területén termőföldeket, szántókat, legelőket és erdőket jelölt ki a kormány beruházási célterületnek. Az összesen közel 100 helyrajzi számon lévő terület csak Budapesten 500 hektárnyi, tehát a kormány két kisebb fővárosi kerületnyi területen képzel el valamilyen beruházást. A Kormányzati Tájékoztatási Központ és az építési minisztérium Telexnek küldött válaszaiból annyi derül ki, hogy valamilyen ingatlanfejlesztést terveznek, de vegyianyag-elosztó nem lesz. A helyi fideszes polgármesterek semmit sem árulnak el, bővebb információk hiányában a helyi ellenzék és a természetvédők is csak a fejüket kapkodják egy akkora léptékű fejlesztés tervét látva, ami nemcsak Budapesten, hanem az egész országban is példátlan lenne. | null | 1 | https://telex.hu/belfold/2023/10/19/soroksar-gyal-beruhazasi-celterulet-mocsar-lap-dinpi | 2023-10-19 10:39:00 | true | null | null | Telex |
„Nem vagyok olyan, aki a cégeket eltüntetné vagy bujkálna” – mondta szerdán a Szegedi Törvényszéken Joób Márton, korábban Botka László frakciójához tartozó, jelenleg független szegedi önkormányzati képviselő és háromszoros világbajnok kenus. A politikust azzal vádolják, hogy társaival egy négy megyében működő bűnszervezetet hozott létre, hogy szórólapterjesztéssel és műsorújság kiadásával foglalkozó cégét a piacon tudja tartani.
Az ügyészség szerint nem fizettek rendesen adót, fiktív számlákat adtak ki és fogadtak be, a munkavállalók után alig fizettek járulékot, így 2013 és 2017 között mintegy 271 millió forint értékben okoztak vagyoni hátrányt az államnak. Korábban hat ember már bűnösnek vallotta magát, őket jogerősen el is ítélték. Joóbra kilenc év fegyházbüntetést kért az ügyészség. A politikus kitart az ártatlansága mellett.
Úgy volt, hogy a szerdai tárgyalási napon három cégre vonatkozóan tesz majd vallomást Joób, de mivel ezt egészségi állapota nem engedte meg, az ügyben felkért szakértők véleményét ismertette a bíróság.
A könyvszakértő feladata az volt, hogy kiderítse, a politikus cége, a Műsorkalauz Kft. 2013 és 2017 között milyen összegben, milyen tevékenységekre fogadott be számlát, valamint az egyes alvállalkozók szempontjából is vizsgálta, hogy hozzájuk mire érkeztek számlák.
Elemzésének tárgya volt az is, hogy ha a cégek által kiadott számlák fiktívek voltak, tehát nem állt mögöttük valós teljesítés, mekkora kárt okoztak az államnak és milyen összegben járultak hozzá a lánc tetején álló Műsorkalauz Kft. által okozott bevételkieséshez.
A nyomozati dokumentumok szerint Joób cége a műsorújságok terjesztésével is foglalkozott, amit a politikus tagad. A hatóságok mégis úgy látják, hogy a terjesztést Joób Márton saját alkalmazottai végezték, a cégvezető azonban azt a látszatot igyekezett kelteni, hogy alvállalkozói vannak, ezért
fiktív számlákat fogadtak be, hogy minimalizálják az adóterheket.
Ehhez később új alvállalkozók kellettek, így újabb elemeket vontak be a képletbe. A szakértő megállapította, hogy Joób cége 2013 és 2017 között több mint 1,2 milliárd forint értékben fogadott be számlákat, melyeknek áfatartalma több mint 271 millió forint volt.
Hogy melyik cég merre számlázott, azt táblázatban is összefoglalták. Ennek sorai azt mutatják, hogy az alsóbb szinteken lévő cégek nem számláztak folyamatosan, többen helyet is cseréltek, egy idő után már nem, vagy később kezdtek el számlázni. A táblázatok egy láncolatot adtak ki, melyben a szakértő szerint alászámlázások történtek, a résztvevők fiktív számlákkal csökkentették áfafizetési kötelezettségeiket.
A szakértői vélemény megkülönböztette a „missing trader” cégeket, azaz az eltűnő vagy bukó cégeket, melyek a lánc alján helyezkedtek el, a puffercégeket, amik a lánc közepén állva fogadtak is be, illetve adtak is ki számlákat, valamint a hierarchia tetején álló brókercégeket, amik az egészből hasznot húznak.
A politikushoz köthető Műsorkalauz lehetett az egyik ilyen brókercég,
aminek könyvelésében a már említett 271 millió forint levonható adóként szerepelt. Az alvállalkozók összesen ennyi áfát hárítottak át a cégre, ami pénz végül nem vált az állami költségvetés részévé.
A könyvvizsgálónak nem minden esetben voltak birtokában a cégek könyvelési dokumentumai, gyakran dolgozott banki adatokból és analitikákból. Ezt az egyik védő is számon kérte, mondván így nem tudott egyértelmű következtetésekre jutni több tag bevallásának esetében sem.
A vélemény ismertetése után Joób Márton is megszólalt, aki szerint többször is visszaköszönt a megállapításban az ügyészség álláspontja. „Mennyire független ez a szakértői vélemény?” – tette fel a kérdést, majd önmagát idézte az előző tárgyalási napról, mondván cége kizárólag olyan számlát fogadott be, ami mögött valós teljesítés és munka volt. Ismerte azokat a cégeket, akik neki dolgoztak, többükkel ma is együttműködik, ezek létező cégek.
„Nem vagyok olyan, aki a cégeket eltüntetné, vagy bujkálna” – jegyezte meg.
Mivel korábban téma volt, hogy a vádlottak egymás helyett is aláírhattak, írásszakértőt is bevontak az ügybe. Ő azt vizsgálta, hogy mely cégektől származó számlákat ki, vagy ki nem írta alá. Azonosságokra és különbségekre utaló jeleket keresett a vádlottak kézírásában, majd végül megállapította, hogy nem írták alá egymás helyett.
A felolvasott véleményekkel kapcsolatban nem hangzott el észrevétel sem a védelem, sem a vád részéről, a tárgyalás február 13-án folyatódik.
Frissítés 2023.10.19.: A cikk címét frissítettük. | Szakértő szerint megállapítható, hogy 271 millióval húzta le az államot Joób Márton cége | „Nem vagyok olyan, aki a cégeket eltüntetné vagy bujkálna” – mondta szerdán a Szegedi Törvényszéken Joób Márton, korábban Botka László frakciójához tartozó, jelenleg független szegedi önkormányzati képviselő és háromszoros világbajnok kenus. A politikust azzal vádolják, hogy társaival egy négy megyében működő bűnszervezetet hozott létre, hogy szórólapterjesztéssel és műsorújság kiadásával foglalkozó cégét a piacon tudja tartani. | null | 1 | https://telex.hu/belfold/2023/10/18/szakerto-joob-marton-csalas-targyalas-musorkalauz | 2023-10-18 11:00:00 | true | null | null | Telex |
A londoni magyar nagykövetségen összehozott találkozó célja az volt, hogy kimozdítsa a holtpontról a megakadt tárgyalásokat. Az Invitech mögött álló befektetési alap képviselői ehhez Magyarország legbefolyásosabb emberével, Orbán Viktor miniszterelnökkel találkoztak. A Direkt36 erről az eddig titokban tartott találkozóról két olyan forrástól értesült, akik közelről ismerik a megbeszélés részleteit.
A források szerint azért a londoni nagykövetség adott otthont a tárgyalásnak, mert a miniszterelnök akkor épp hivatalos látogatáson volt a brit fővárosban. Orbán 2021. május 28-án látogatott Londonba, hogy találkozzon Boris Johnson akkori miniszterelnökkel. Diplomáciai források szerint szokatlanul szellős volt a hivatalos programja, így könnyen beleférhetett a bizalmas Invitech-találkozó.
Bár a 4iG hivatalosan egy magáncég, Orbán pedig rendszeresen hangoztatja azt, hogy ő nem foglalkozik üzleti ügyekkel, a történteket ismerő források szerint a miniszterelnök részletekbe menően, több mint egy órán keresztül tárgyalt az Invitech tulajdonosainak képviselőivel.
„Orbánnak elég lett volna öt percre benéznie a tárgyalásra. Jelezhette volna ennyivel, hogy az állami támogatás megvan ehhez az ügylethez, de ő sokáig ott volt”
– fogalmazott az egyik forrás, akinek tudomása szerint a miniszterelnök hosszan győzködte az Invitech tulajdonosainak képviselőit arról, hogy adják el a céget a 4iG-nek.
A Direkt36 több mint egy héttel ezelőtt részletes kérdéssort küldött a tárgyalás minden érintettjének – Orbánnak, a 4iG-nek és az Invitech korábbi tulajdonosát képviselő cégnek –, de ők többszöri megkeresésünkre sem reagáltak.
A londoni találkozó végül tényleg fordulópontot hozott az Invitech felvásárlásában. A folyamatot ismerő források szerint ezután gyorsultak fel a 4iG-vel folytatott egyeztetések, amelyek eredményeként végül 2021 szeptemberében le is zárult a felvásárlási ügylet.
Ez az epizód is mutatja, hogy a 4iG kiemelt fontossággal bír a magyar kormány számára. Kevés olyan cég van Magyarországon, amely ennyire sok állami támogatást, hatósági segítséget és közvetlen miniszterelnöki figyelmet kapott az elmúlt években. Ennek meg is lett az eredménye: a néhány évvel ezelőtt még egy közepes méretű informatikai vállalatként számon tartott 4iG rövid idő leforgása alatt az ország egyik legnagyobb óriáscégévé nőtte ki magát, amely már megvetette a lábát több balkáni országban is. A 4iG ráadásul nemcsak távközléssel és informatikával foglalkozik, hanem egy német vállalat partnereként beszállt a védelmi iparágba, és érdekeltséget szerzett egy izraeli műholdas cégben is.
A Direkt36 hónapokat töltött annak kiderítésével, hogy miért ennyire fontos Orbán Viktornak a cég. A 4iG tevékenységét és az ezzel kapcsolatos kormányzati döntéseket ismerő több tucat forrással folytatott beszélgetésekből és a megszerzett bizalmas dokumentumokból az rajzolódott ki, hogy ez a vállalat új fejezetet nyitott a kormányközeli gazdasági birodalom épülésében.
Ez már nem egy újabb olyan vállalkozás, amely egy alapvetően az állam által uralt piacon – például az építőiparban – szívja fel a kormányzati megrendeléseket. A 4iG egy olyan cég, amely korábban piaci verseny alapján működő ágazatokban terjeszkedik rohamos sebességgel, méghozzá nagyon erős állami hátszéllel. Mint a nyomozásunk során kiderült, a kormány nemcsak azzal segítette titokban a hivatalosan magánszemélyek kezében lévő céget, hogy személyesen Orbán Viktor tárgyalt a nevükben, hanem azzal is, hogy egy rejtett pénzügyi manőver révén hozzájuttatta több mint 70 milliárd forintnyi állami befektetéshez.
Ez a korábban fel nem tárt információ egyben új megvilágításba helyezi a 4iG tulajdonosi hátterét is. Jászai Gellért, a vállalat elnöke azt állítja ugyan magáról, hogy ő a cég többségi tulajdonosa, de a Direkt36 birtokába került iratok szerint az eddig az ő érdekeltségébe sorolt és jelenleg a 4iG közel 40 százalékos tulajdonosaként számontartott magántőkealapba az állam tette be a pénz túlnyomó részét.
A 4iG ugyanakkor nem csak pénzügyi szálakon kötődik a kormányhoz. A vállalat fejlődése szorosan igazodik Orbán Viktor régiós hatalmi ambícióihoz is. Kiderítettük, hogy egy német–magyar kormányalku eredményeként tudott a 4iG beszállni a nemzetközi védelmi iparba, miközben elkezdett terjeszkedni a Nyugat-Balkánon is, amelyet a miniszterelnök alkalmasnak tart arra, hogy legalább részben magyar befolyási övezetté alakítsa.
A 4iG története így egyben Orbán Viktor hatalmi törekvéseinek lenyomata is. Mindennek megértéséhez pedig először érdemes megismeri azt a közeget, amelyben a vállalat elkezdett kiemelkedni néhány évvel ezelőtt.
I. BIRODALMI TERVEK
2018 november közepén valósággal kilőttek a legnagyobb magyar távközlési vállalat, a Magyar Telekom részvényei. November 15-én elérte az árfolyam a 436 forintot, ami jelentős ugrást jelentett a néhány nappal korábbi 402 forinthoz képest.
A hirtelen növekedés hátterében az állt, hogy a piacon elterjedt az a hír, hogy felvásárlási ajánlat érkezett a vállalatra. Mivel az információ hitelesnek tűnt, elkezdték kapkodni a cég papírjait.
A felvásárlási tervekről szóló híresztelések a sajtóban is megjelentek. A Világgazdaság ezekben a napokban arról írt, hogy a német Deutsche Telekom ajánlatot kapott valakitől a Magyar Telekomban meglévő 59,21 százalékos részesedésére. A kormányközeli lap azt írta, hogy 2 milliárd eurót (akkori árfolyamon számolva 645 milliárd forint) ajánlottak a magyar vállalatért. Arról azonban nem jelent meg semmilyen információ, hogy ki volt az ambiciózus ajánlattevő.
A Direkt36 most úgy értesült, hogy a felvásárlási kísérlet mögött kormányközeli szereplők álltak. Kifejezetten azzal a céllal akarták megszerezni a Magyar Telekomot, hogy az Orbán-kormány régóta dédelgetett terveinek megfelelően komoly pozíciókat szerezzenek a magyar távközlési piacon.
A kormányközeli szereplőknek szükségük lett volna tőkeerős partnerekre az ügylet finanszírozásához, ezért „New York-i meg londoni potenciális befektetőknek küldözgettek és reklámoztak erről terveket” – mondta a 2018-as felvásárlási próbálkozásról egy, a Magyar Telekom ügyeit ismerő forrás. A terv azonban viszonylag hamar dugába dőlt, a német Deutsche Telekom ugyanis nem akart megválni a magyar leányvállalatától.
Az Orbán-kormánynak nem ez volt az első próbálkozása, hogy belépjen a távközlési piacra. A téma a Fidesz 2010-es hatalomra kerülése óta folyamatosan napirenden volt. Előbb próbálkoztak az MPVI Mobilnak hívott, állami tulajdonú mobilcég felépítésével, amely a tervek szerint a már a piacon lévő három szolgáltató versenytársa lett volna. Ez a próbálkozás azonban hamar befuccsolt jogi akadályok és szakmai hiányosságok miatt.
Ez után a távközléssel valamilyen szinten foglalkozó állami vállalatokat próbálták összefogni egy újabb projekt keretében. Ez a saját vezetékhálózattal rendelkező Magyar Villamos Műveket és az Antenna Hungáriát jelentette, amely a rádió- és televízióadásokat vezeték nélkül juttatja el a hallgatókhoz és nézőkhöz.
„Ezek mentén már sokkal könnyebb kialakítani egy másik vezetékes hálózatot, megvan hozzá az infrastruktúra és a szaktudás is”
– fogalmazott egy távközlési szakember.
Végül ez a nekifutás sem járt sikerrel, mert egyrészt a cégek megcsúsztak a szükséges fejlesztésekkel, másrészt az MVM projektben érintett leányvállalatának nem volt tapasztalata lakossági ügyfelek kiszolgálásában.
A kormány azonban még mindig nem adta fel. Az elszántságot növelte, hogy Orbán és a környezete mindig is gyanakodva tekintett a külföldi tulajdonban álló magyarországi távközlési cégekre.
Egy ilyen vállalat korábbi magas rangú vezetője szerint kormányzati körökben azt hiszik, hogy a külföldi kézben lévő „telkócégek egyszerűen megfigyelik őket és bármilyen magyar állampolgárt, adatokat gyűjtenek és továbbítanak”. A forrás szerint a kormányzaton belül „nem hiszik el, hogy ezek a cégek betartják a belső szabályokat”. Hozzátette, hogy amikor el akarta oszlatni a kormányzati tisztviselők ezzel kapcsolatos félelmeit, akkor rendszerint azt a választ kapta, hogy „olyan naiv vagy”.
A forrás szerint így az a logika vezérli Orbánt és környezetét, hogy a távközlési piacon való terjeszkedés lehetőséget ad nekik is a nagy tömegű információgyűjtésre. Másrészt azt gondolják, hogy „ha mi kontrolláljuk az információs hálózatokat, akkor azt nem tudják mások ellenünk használni”.
A korábbi sorozatos kudarcok után a 2018-as választás környékén a kormány taktikát váltott. Egy korábbi távközlési vezető szerint a kormányzati szereplők felismerték azt, hogy nehéz és költséges a semmiből felépíteni egy új távközlési céget. Emiatt inkább arra koncentráltak, hogy a meglévő piaci szereplők valamelyikét szerezzék meg.
„Rájöttek arra, hogy van értéke a távközlési infrastruktúrának” – fogalmazott egy másik forrás.
Változott az is, hogy kik hajtják végre a tervet. Míg korábban állami cégek próbálkoztak pozíciót szerezni a távközlésben, ezúttal már olyan emberek léptek a színre, akik hivatalosan privát módon üzleteltek, de valójában szoros kapcsolatban álltak a kormánnyal és személyesen a miniszterelnökkel.
Elsőként Orbán Viktor gyerekkori barátja, az addigra a kormányközeli üzleti birodalom egyik legfontosabb szereplőjévé vált Mészáros Lőrinc tűnt fel. Amikor 2018 elején felmerült, hogy a norvég Telenor kivonulhat a térségből, és a magyar leányvállalatától is megválhat, Mészáros Lőrinc egyik cége, a Konzum volt az, amely ajánlatot tett a cégre.
Ezzel az ügylettel tűnt fel egy olyan szereplő is, aki később meghatározó figurájává vált a kormányzati távközlési terjeszkedésnek. Ő volt a Konzumot vezető Jászai Gellért, aki 2018 januárjában a Portfoliónak nyilatkozva beszélt arról, hogy a cégcsoportjuk „egyik kiemelt akvizíciós, illetve fejlesztési területe az informatikai-telekommunikációs szektor”, és „ebbe a stratégiába a tevékenysége miatt a Telenor is beleilleszkedik”.
A Telenor felvásárlásáról lecsúsztak Mészárosék, mert a cseh PPF-csoport beelőzte őket, és kormányközeli szereplők ezután próbálkoztak meg a jóval nagyobb falatnak számító Magyar Telekom megszerzésével 2018 végén. Jászai ennek a felvásárlási ajánlatnak a hátterében is feltűnt. Egy ismerőse szerint legalábbis Jászai beszélt neki arról, hogy megfelelő ajánlat esetén biztosan az a cég is megszerezhető. „Gellért mondta nekem, hogy de hát a Deutsche Telekomhoz is oda lehet menni elegendő pénzzel” – idézte fel a forrás.
Bár Jászainak végül az a felvásárlás sem jött össze, később a 4iG vezetőjeként ő állt a kormányzati távközlési terjeszkedésnek az élére. Ezzel ő lett a kormányközeli üzleti birodalom egyik legismertebb szereplője, pedig 2010 környékén még úgy nézett ki, hogy nem vár rá túl fényes jövő a Fidesz-uralom alatt.
II. A BRÓKERTÍPUS
Jászai Gellért az őt ismerők szerint profi üzletember, aki lehengerlő stílusban tárgyal. Simicska Lajosnál azonban nem sokra ment ezzel a képességével.
Jászai a 2010-es kormányváltás után fordult Orbán Viktor régi szövetségeséhez, a fideszes gazdasági háttérbirodalom akkori vezéralakjához. Az Államigazgatási Főiskolán tanult és utána az ingatlanpiacon dolgozó Jászai éveken át építette az SCD nevű ingatlanfejlesztő cégcsoportot, amely azonban 2011 tavaszára komoly bajba került. Többek között a 2008-ban berobbanó gazdasági válság következtében egyre nehezebben kapott hitelt a bankoktól. Jászai abban bízott, hogy az államtól kap majd segítséget, és emiatt tárgyalt a kormány gazdasági döntései felett akkor nagy befolyással bíró Simicskával.
A találkozó részleteit ismerő egyik forrás szerint ezen a megbeszélésen is látszott, hogy Jászai „brókertípus”, aki szeret üzleti szakkifejezésekkel dobálózni. Használta például a „loan-to-value” kifejezést, amelyet magyarul hitelfedezeti mutatóként szoktak fordítani, és arra utal, hogy milyen arányban áll egymással a felvett hitel és az annak fedezeteként szolgáló ingatlan vagy más vagyonelem.
Jászai ugyanakkor rosszul mérte fel a tárgyalópartnerét. Simicska híres volt arról, hogy nem kedvelte sem a modern technológiát, sem a bonyolult üzleti nyelvezetet. „Lajos azt szerette, ha egy ügylet közérthetően, köznyelven van elmagyarázva, ami végig levezethető, mint egy egyenlet” – magyarázta egy régi ismerőse. Simicskának annyira nem tetszett a Jászai-féle stílus, hogy ott is hagyta a megbeszélést.
„Ott ült a Lajos, és mondta, hogy »loan-to-value a faszom«, majd felállt, és elment”
– mondta a találkozó részleteit ismerő forrás.
Ezek után nem volt meglepő, hogy Jászai végül nem kapott állami segítséget. Tárgyalt közvetlenül is az amúgy Simicska befolyása alá tartozó Magyar Fejlesztési Bank akkori vezetésével állami hitelfelvételről, de ők is elutasították azzal, hogy az SCD által tervezett nagy balatoni ingatlanfejlesztések megtérülése nincs kellő mértékben kidolgozva.
Jászai a 2000-es évek elején fogott bele a SCD felfuttatásába. Ekkor kezdte el felvásárolni az államtól és az önkormányzatoktól a Balaton-parti kempingeket azzal a céllal, hogy azokon a területeken szállodákat építsen. „A cél az volt, hogy a sátras kempingvilágból jöjjön ki a Balaton” – fogalmazott az SCD tevékenységét közelről ismerő egyik forrás. Jászainak komoly ambíciói voltak, több mint 100 milliárdos értékű fejlesztésekben gondolkodott, megfogalmazása szerint a magyar turisztikai iparág Molját vagy OTP-jét szerette volna felépíteni.
Ahogy bővült az SCD, Jászai a politikai kapcsolatait is elkezdte kiépíteni. Nemcsak az akkor kormányzó szocialisták körében lettek ismerősei (az SCD-től vett magának balatoni telket Medgyessy Péter is a miniszterelnöksége után, amiről a Heti Válasz számolt be), hanem a Fidesznél is. Egyik ismerőse szerint Jászai a Balaton-környéki választókörzetek fideszes képviselőivel került kapcsolatba, és többek között Orbánnal is megismerkedett.
Más szembetűnő jele is volt annak, hogy az SCD komoly politikai támogatottságot tudhatott maga mögött. Miután megvették a balatoni kempingeket, az Országgyűlés a kormányoldal és az ellenzék támogatásával a cégcsoportnak kedvező törvényt fogadott el 2006-ban. A jogszabály az érintett területeken megnövelte a beépíthetőség arányát. „A politika segítette az SCD-t, hogy tudjon majd szállodákat építeni” – mondta erről az SCD ügyeinek egyik ismerője. A forrás szerint Jászai egy ideig ügyesen lavírozott, befektetőket hozott, és elérte, hogy változtassanak a jogszabályokon, bankokat vont be a vásárlásokba.
Az SCD azonban a gazdasági válság kitörése után falakba ütközött. A piaci alapon működő bankok a kempingek megvásárlása után a szállodaépítést már kevésbé akarták finanszírozni, és nem segítettek az akkor már a Fidesz és Simicska befolyása alatt lévő állami pénzintézetek sem. Jászai így 2011 augusztusában kénytelen volt bejelenteni, hogy eladja balatoni és turisztikai cégeit, amelyek aztán nem sokkal később felszámolás alá is kerültek.
Bár különböző kormányközeli tranzakciók lebonyolításában részt vett, akkor került újra reflektorfénybe, amikor az addigra már a kormányközeli üzleti birodalom jelentős szereplőjévé előlépett Mészáros Lőrincet segítette hozzájutni egy komoly ingatlanvagyonhoz. Jászai Konzum nevű cégcsoportja 2016-ban felvásárolta Leisztinger Tamás korábbi MSZP-közeli üzletember Hunguest Hotels nevű szállodaláncát, ami aztán később több lépcsőben Mészároshoz került.
„Gellért számára ez jelentette a belépőt a NER-es elitbe”
– mondta Jászai egyik ismerőse arra utalva, hogy az üzletet sikerült úgy lebonyolítania, hogy azt Leisztinger is elfogadta, és Mészárosék is elégedettek voltak vele.
Jászai helyzetét az is segítette, hogy közben Simicska szembefordult Orbánnal. Az ekkor már Mészáros Lőrinc körül koncentrálódó kormányközeli gazdasági birodalomnak pedig szüksége volt a hozzá hasonló, komolyabb pénzügyi tapasztalattal rendelkező emberekre. „Amikor elkezdődött a cirkusz, akkor Lőrinc elkezdte futtatni a Jászait” – mondta egy kormányközeli forrás az Orbán és a Simicska közti konfliktusra utalva.
A nagyvállalati szektorban nem járatos Mészáros számára jól jött Jászai segítsége.
„Amikor Lőrinchez odakerült, Jászai segítette őt abban, hogy ne kockás papíron csinálja a könyvelését”
– mondta egy kormányközeli üzletember, aki régről ismeri Mészárost és Jászait is. Ehhez képest Jászai beszél angolul, dolgozott külföldi befektetőkkel, és eligazodott a nemzetközi pénzügyi világban.
Jászai így fokozatosan egyre nagyobb szerepet kapott az Opus Global nevű tőzsdei cég körül összpontosuló Mészáros-birodalom vezetésében. Jelezte az erősödését az is, hogy 2017 márciusában az akkor már kormányközeli Figyelő címlapján Jászai fotója szerepelt azzal a szöveggel, hogy „Mészáros Lőrinc jobbkeze”.
Jászainak azonban komolyabb ambíciói voltak annál, mint hogy az egykori felcsúti gázszerelő mellett második ember legyen. A kiemelkedés lehetőségét az informatika nyitotta meg számára. 2017 végén megjelent a 4iG nevű informatikai cégnél azzal, hogy szeretné felvásárolni. Ez a vállalat egyike volt a kevés magyar tulajdonú, milliárdos projektek lebonyolítására képes informatikai cégnek, így biztosított egyfajta alapot a további építkezésre.
Bár Jászai akkor még hivatalosan Mészáros cégcsoportjánál volt vezető tisztviselő, a tárgyalásokat ismerő egyik forrás szerint nem úgy tűnt, mintha „Mészárost képviselné, a saját nevében jött”. 2018 májusában még Mészáros vállalkozásai és tőkealapjai vásárolták meg ugyan a 4iG-t, később ők kiszorultak a cégből. Jászai előbb, 2018 nyarán, a cég vezetését vette át, majd a következő két évben Mészárost kivásárolva hivatalosan ő lett a vállalat többségi tulajdonosa is. A 4iG pedig hamarosan kormányzati segítséget is kapott ahhoz, hogy az informatikai piac még jelentősebb szereplőjévé válhasson.
III. BELHÁBORÚ
2019 tavaszán Rogán Antal, a miniszterelnök talán legközelebbi bizalmasa, a Miniszterelnöki Kabinetiroda vezetője egy új üzletágra terjesztette ki a befolyását. A felügyelete alatt ekkor kezdték el központosítani az állami informatikai közbeszerzéseket. Ez a gyakorlatban azt jelentette, hogy a miniszter alá tartozó Digitális Kormányzati Ügynökség (DKÜ) nevű szervezet vette át az összes állami intézmény informatikai eszközeinek beszerzését.
Egyértelmű jele volt ez annak, hogy Orbán Viktor környezetében felismerték az informatika jelentőségét. Ez nem volt mindig így.
„2010 után sokáig mostohagyerek volt a kormányzaton belül” – mondta egy volt kormánytisztviselő arra utalva, hogy az informatika az elmúlt években több különböző államtitkárság alá is tartozott, Orbánról pedig köztudott volt, hogy idegenkedik az okostelefon és a számítógép használatától.
„Elég csak ránézni, hogy milyen emberek mozognak ott, és látható, hogy nem az early adopter digitális userekről van szó”
– mondta a kormányközeli elitről egy állami megbízásokon is dolgozó informatikai vállalat vezető munkatársa.
Az informatikával szembeni idegenkedés azonban idővel megváltozott. Kormányzati szereplők is felismerték ugyanis, hogy ebben óriási üzlet van. Látták például azt, hogy az EU egyre több forrást biztosít digitalizációra, ami várhatóan még tovább fog növekedni a jövőben. Ráadásul az informatika kiváló terep az ügyeskedésre és akár a túlárazott munkákon alapuló korrupcióra is. Nincs sztenderdizált egységár arra, hogy egy adott munka mennyibe kerül, ezért nagyon nehéz megmondani egy fejlesztésről, hogy az drága volt-e, vagy sem. „Kívülállónak nehéz megérteni, felmérni, hogy mi történik, hogy egy számlán lévő szolgáltatásnak mi a valós értéke” – magyarázta erről egy távközlési vállalat korábbi vezetője.
Egy ilyen piacon jelent meg fajsúlyos szereplőként Rogán Antal hivatala. Neki már volt tapasztalata abban, hogy miként formáljon át olyan piacokat, ahol az állam jelentős szereplőként volt jelen. Korábban ezt csinálta akkor, amikor az addig szétszórtan elköltött állami reklámkiadásokat egyetlen, több tízmilliárdos költségvetésű hivatal alá szervezte. A megbízásokat ezt követően ez a hivatal osztotta szét néhány kiválasztott cég között.
Most hasonlót hajtott végre az informatikai piacon. A DKÜ jellemzően különböző informatikai cégekből összeálló konzorciumokkal nagyobb összegű, sokmilliárdos szerződéseket, úgynevezett keretmegállapodásokat kötött. A 4iG több ilyen konzorciumnak is tagja lett. A DKÜ aztán a későbbi informatikai beszerzéseken már csak az ilyen keretmegállapodásokkal rendelkező konzorciumokat versenyeztette egymással. „Ezzel az állam meg akarta szűrni az informatikai pályázatokon részt vevő cégek körét. Csökkenteni akarták ezzel a versenyt” – mondta egy, az államnak is bedolgozó informatikai cég vezetője.
A miniszterelnök jobbkezeként tevékenykedő Rogán ezzel a 4iG-t segítő manőverrel a kormány más erős embereinek az érdekeit sértette.
Ferde szemmel nézték a történteket például Pintér Sándor belügyminiszter környezetében. Pintérnek ugyanis régóta komoly befolyása volt az informatika egy speciális, belügyi feladatokat érintő területére. Ezek többek között választási infrastruktúrával, eredetiségvizsgálattal, térfigyelőkkel függtek össze. Ráadásul Pintér egyik legközelebbi szövetségeséhez, egykori államtitkárához, Tasnádi Lászlóhoz több olyan informatikai vállalkozás is köthető, amelyek szintén dolgoztak állami megbízásokon.
A belügyminiszter nehezen viselte, hogy az informatikai közbeszerzések elkerültek tőle, és feszültebbé vált a viszonya Rogánnal. „Autoritásról szólt, hogy kinek mekkora a területe” – mondta a szembenállásról Pintér egyik ismerőse. Egy kormánytagokkal rendszeresen beszélgető forrás szerint a Pintérrel folytatott csatározások még a 2022-es kampányban is jelentősen lefoglalták a választási felkészülésben egyébként kulcsszerepet játszó Rogán figyelmét. A konfliktusból azonban végső soron Rogán került ki győztesen. Nemcsak a szintén komoly informatikai háttérrel rendelkező, korábban a Belügyminisztérium alá tartozó titkosszolgálatok kerültek hozzá, hanem többek között a választások informatikai hátterét biztosító IdomSoft nevű állami cég is.
Nem Pintér volt az egyedüli miniszter, akinek zavarta a köreit az informatikai átrendeződés. Az akkoriban befolyásos kormánytagnak számító, sok fajsúlyos ügyet is vivő Palkovics László esetében is ez volt a helyzet.
Palkovics barátjának, korábbi cégtársának Fauszt Zoltánnak a cégei, többek között az SDA Informatika Zrt. ugyanis az állami informatika fontos szereplői voltak. Fauszték fejlesztették ki például a felsőoktatási intézmények meghatározó információs rendszerét, a Neptunt, és többek között iratkezelő szoftvert is értékesítettek korábban az államigazgatásnak.
A 4iG növekedésével ez a helyzet kezdett megváltozni.
„Palkovics emberét, üzleti énjét, Fauszt Zoltánt szorították ki”
– írta le a folyamatot egy korábbi állami tisztviselő. Fauszt számára az egyik komoly csapást az jelentette, amikor 2020 végén Orbán menesztette egy fontos állami testületből, a Nemzeti Hírközlési és Informatikai Tanácsból (NHIT). Az NHIT informatikai és hírközlési ügyekben a kormány tanácsadó testülete, többek között véleményezi az informatikai közbeszerzéseket. Egy informatikai cégvezető szerint az NHIT-tagság előnye, hogy ennek révén hamar lehet tudni, hogy az állami informatikában milyen tendenciák lesznek. A cégvezető szerint azzal, hogy Fauszt kikerült ebből, „az informatikához való hozzáférése megszűnt”.
Palkovicsot mindez érzékenyen érintette, és ez is hozzájárult ahhoz, hogy 2020 végén belengette a lemondását a miniszterelnöknek. „Valamikor egy decemberi, karácsony előtti beszélgetés volt” – mondta az egyik forrás arról a találkozóról, ahol a téma szóba került Palkovics és Orbán között. (Palkovics lemondási szándékáról elsőként a 444 számolt be.) Palkovics ezután még két évig a kormány tagja maradt, a pozíciója azonban fokozatosan meggyengült. (Palkovics a megkeresésünkre azt közölte, hogy a témában nem kíván nyilatkozni.)
A 4iG előtt tehát letisztult a pálya az informatikai piacon. Közben azonban már komoly lépéseket tettek egy újabb szektor meghódítása felé is.
IV. HÁTSZÉLBEN
2019 környékén nyilvánvalóvá vált, hogy kormányzati körök szemet vetettek a hazai távközlési iparág egyik legértékesebb szereplőjére.
Ez volt az Invitech nevű vállalat, amely lakossági körben kevésbé volt ismert, de a telekommunikációs piacon a legjelentősebb cégek közé tartozott. Korábban az Invitel nevű távközlési vállalat része volt, de a társaságot 2017-ben átvevő új tulajdonosok leválasztották, és önálló céget csináltak belőle. Az Invitech értékét egyrészt az adta, hogy stabil, több ezer céget számláló ügyfélkörrel rendelkezett, és emellett a birtokában volt az ország kevés gerinchálózatainak egyike. Ez olyan, az egész országot lefedő vezetékhálózat, amely nélkül nem lehet országos távközlési céget működtetni.
Az Invitech tulajdonosa egy Közép-Európában tevékenykedő befektetési alap volt, amelyhez a forrás túlnyomó részét a kínai állam biztosította, de kisebbségi, mintegy 7 százalékos befektetőként szerepelt benne az állami Eximbankon keresztül Magyarország is.
Ezek az alapok rendszerint úgy működnek, hogy eleve azért vásárolnak fel cégeket, hogy némi átszervezés és fejlesztés után lehetőleg nagy haszonnal továbbadják őket. Ez volt a tulajdonosok célja az Invitechhel is, amely elvileg érdekelhetett volna több akkori Magyarországon működő és bővülésben gondolkodó távközlési céget is, például a Telenort vagy a Vodafone-t. Ehelyett azonban az állami MVM volt az, amely elsőként bejelentkezett az Invitechnél vevőként 2019-ben. A távközlési piacot ismerő források szerint ez egy furcsa lépés volt, az MVM ugyanis elsősorban energetikai profillal rendelkezett, ráadásul nekik már volt egy saját optikai hálózatuk. Néhány találkozónál tovább nem is jutottak a tárgyalások, és közben amúgy is jelentkezett egy komolyabbnak tűnő ajánlattevő.
Ez volt a Jászai Gellért által vezetett 4iG. Jászai nem egyedül jelent meg, hanem az akkor még állami tulajdonban lévő – de később a 4iG érdekeltségébe került – hírközlési vállalat, az Antenna Hungária vezetőjével, Sárecz Zsolttal és a később a 4iG-be beszálló Alpac Capital nevű befektetési cég portugál vezetőjével, Pedro Vargas Santosszal közösen tette az ajánlatot. A portugál befektető apja Mário David portugál jobboldali politikus, aki Orbán Viktorral több évtizedes barátságot ápol. Orbán 2016-ban ki is tüntette a portugál politikust, aki később EU-ügyi tanácsadóként is segítette őt.
Bár Jászai és Santos részvételével ez egy elvileg túlnyomórészt magánbefektetői megkeresés volt, a Direkt36 által megismert dokumentumok szerint az ajánlatban hangsúlyosan szerepeltek állami jellegű érvek. Az ajánlattevők külön hivatkoztak arra, hogy nemzetbiztonsági és nemzetgazdasági okokból egyaránt fontosnak tartják az Invitech felvásárlását. Kiemelték azt is, hogy a cég birtokában lévő gerinchálózat kulcsfontosságú Magyarország számára katonai és hírszerzési szempontból is.
Az Invitech tulajdonosai részéről volt nyitottság az üzletre, de volt egy problémájuk: alacsonynak tartották Jászaiék ajánlatát. Utóbbiak pozícióját erősítette viszont az, hogy nyilvánvalóan bírták a magyar kormány teljes támogatását. A folyamat részleteit ismerő források szerint Szijjártó Péter külügyminiszter is szóba hozta a témát kínai tárgyalásain, és szorgalmazta, hogy az Invitechben érintett kínai állami cég támogassa a 4iG által kezdeményezett felvásárlást.
„A kínaiak láthatólag nem értették, hogy egy magáncég tranzakciója mellett miért lobbizik a magyar diplomácia”
– idézte fel az egyik forrás, aki szerint a kínaiak álláspontja az volt, hogy a lehető legmagasabb áron kell eladni a befektetést. (Szijjártó hivatala nem reagált a megkeresésünkre.)
A kínai nyomásgyakorlás elmaradt, az Invitech tulajdonosait képviselő befektetési cég, a CEE Equity Partners pedig folytatta a tárgyalásokat az eladásról. Ebben a folyamatban volt kulcsfontosságú epizód az a tárgyalás, amely 2021 közepén zajlott Londonban Orbán Viktorral. Ezután gyorsult fel a folyamat, és végül az Invitech tulajdonosai által megszabott áron, közel százmilliárd forintért kelt el a cég (a 4iG beszámolójában 96,9 milliárd szerepel befektetési értékként).
A tárgyalás részleteit ismerő forrás szerint az Invitech tulajdonosai azért is tudtak olyan jó árat kialkudni, mert a politikai környezet is kedvezett számukra. „Ebben az időben úgy tűnt, hogy az ellenzéknek lehet esélye a választáson, és akkoriban a kormány részéről volt egy sietség, hogy minél több vagyonelemet helyezzenek el baráti kezekben” – fogalmazott a forrás.
Abban az évben egy másik nagyszabású felvásárlást is intézett a 4iG. 2021 márciusában jelentették be, hogy meg akarják venni a Digit, az ország egyik legnagyobb, vezetékes szolgáltatásokat – telefont, internetet és kábeltévét – nyújtó cégét.
A Digi volt ennek a piaci szektornak talán a legdinamikusabb szereplője. Alacsony áraival kemény versenytársa lett a nagyobb, jobban beágyazott cégeknek, köztük a Magyar Telekomnak. A tulajdonosa egy erdélyi magyar milliárdos, Teszári Zoltán volt, akinek hosszú távú tervei voltak Magyarországon. Egy Teszári környezetével kapcsolatban álló forrás szerint az üzletemberről azt lehetett tudni, hogy a milliárdos „szerelmes a cégbe”, és nem akarta eladni, főleg miután komoly összeget költött a Digi magyarországi terjeszkedésére.
Végül mégis rászánta magát az eladásra, amiben a Digi egyik korábbi magas beosztású vezetője és a távközlési piacot közelről követő források szerint döntő szerepet játszott a szabályozó hatóságok hozzáállása.
A Digit számos alkalommal bírságolták a hírközlési hatóságok, és a cég hosszas jogvitába keveredett a GVH-val is, amikor fel akarta vásárolni az Invitelt. A versenyhatóság előbb 2018-ban megadta hozzá az engedélyt, de aztán bírság kiszabása mellett visszavonta azt, és csak közel két évvel később adta meg újra. A végső csapást azonban az jelentette, hogy a hírközlési hatóság egy korábbi szabálytalanságra hivatkozva nem engedte a Diginek, hogy részt vegyen a 2020-ban meghirdetett frekvenciaárverésen. Ezzel elzárult előtte az út, hogy teljes értékű szereplőként megjelenjen a mobilpiacon, és versenytársa legyen az addigi három cégnek, a Telekomnak, a Telenornak és a Vodafone-nak.
A Teszári környezetével kapcsolatban álló forrás szerint a Digi tulajdonosa ez után döntött úgy, hogy eladja a céget.
„Belátta, hogy a regulátorok meg tudják fojtani a céget” – fogalmazott a forrás.
Nehéz megállapítani, hogy egy-egy, a Digit érintő hatósági intézkedés mennyire volt szakmailag megalapozott. Több piaci szereplő is úgy jellemezte a céget, mint amelyre jellemző volt, hogy úgymond kelet-európai módon, a korlátokat feszegetve, a szabályokra nem mindig odafigyelő módon terjeszkedett. Egy távközlési piaci forrás szerint ugyanakkor a hatóságoknak erre nem feltétlenül azzal kellett volna reagálniuk, hogy ellehetetlenítik a Digit. „A szabályozó hatóságnak az lett volna a dolga, hogy terelgesse a szabályos működés felé, és aztán legyen egy erős versenytárs a piacon” – fogalmazott a forrás.
Eközben szembetűnő, hogy mennyire másként állnak hozzá a hatóságok a 4iG-hez. Ők rendszerint semmilyen ellenállásba nem ütköznek a hatóságok részéről.
Az Invitech felvásárlása esetében például a 4iG 2021. szeptember 14-én jelentette be az ügyletet a GVH-nak, amelynek a hozzájárulása szükséges volt az ügylet véglegesítéséhez. Három nappal később a hatóság bejelentette, hogy nincs okuk vizsgálódni az ügyben, és így elhárult az utolsó akadály is a felvásárlás előtt.
A Digi esetében már ennyit sem kellett tennie a GVH-nak. A kormány ugyanis 2021 decemberében egy rendelettel „közérdekből nemzetstratégiai jelentőségű összefonódásnak” minősítette a 4iG felvásárlását, ami azt jelentette, hogy a versenyhatóság akkor sem vizsgálhatta volna az ügyletet, ha szerette volna.
Nemcsak hatósági és szabályozói eszközökkel segítette az állam a 4iG felemelkedését. Nagyon sok állami forráshoz is jutott a cég, például ők lettek az egyik legnagyobb kedvezményezettjei a Magyar Nemzeti Bank úgynevezett növekedési kötvényprogramjának. Ennek keretében a jegybank különböző vállalatok által kibocsátott kötvényeket vásárolt, így ezen cégek hitelezőjévé vált. A G7 számításai szerint a 4iG 84 milliárd forintnyi állami forráshoz jutott a program révén.
Ez „brutális állami támogatás” volt – mondta a jegybanki program rendkívül kedvező paramétereiről egy gazdasági területen dolgozó korábbi kormánytisztviselő. Kapott azonban a 4iG ezen túl is jelentős állami segítséget. Ezek között volt olyan – szintén közel 80 milliárd forintos – tétel is, amelyhez titokban jutott hozzá a cég.
V. A TITKOS PÉNZ
Szűkszavú közleményt tett közzé a Magyar Nemzeti Bank 2021. december 15-én arról, hogy engedélyt adott két befektetési alapnak arra, hogy egyesüljenek egymással. Ez nem keltett különösebb figyelmet, nem jelent meg a gazdasági újságok híreiben sem. Pedig ez a ránézésre unalmas pénzügyi aktus valójában egy titkos kormányzati műveletet takart, amelynek az volt a célja, hogy a 4iG hozzájusson több tízmilliárd forintnyi közpénzhez.
A Direkt36 birtokába jutott dokumentumok szerint ugyanis egy állami befektetési cég, a Széchenyi Alapok döntései nyomán 72 milliárd forintnyi állami forráshoz jutott 2021 végén egy iG COM-nak hívott magántőkealap. Az iG COM aztán a kapott pénzt szinte teljes egészében arra költötte, hogy részvényeket vásároljon a 4iG-ben egy úgynevezett zártkörű tőkeemelés keretében, vagyis ezzel extra forráshoz juttassa a céget. A befektetés futamideje 20 év, tehát akár ennyi ideig is a 4iG-nél maradhat az állami forrás.
A Széchenyi Alapok birtokunkba került igazgatósági irataiban szerepel, hogy erre a tőkejuttatásra kifejezetten azért volt szükség, hogy finanszírozni lehessen a távközlési-informatikai vállalat terjeszkedését. Vagyis egy hivatalosan magánkézben lévő cég titokban kapott több tízmilliárd forintot az adófizetők pénzéből, hogy bővíthesse a birodalmát.
Az iG COM jelenleg a 4iG legnagyobb részvényese közel 39 százalékos tulajdonrésszel. A 4iG rendszeresen úgy hivatkozik az alapra, hogy az Jászai érdekeltsége, és erre alapozva állítja Jászai is azt magáról, hogy ő a 4iG többségi, 52 százalékos tulajdonosa. Pedig az iG COM-os részvényvásárláshoz a forrás túlnyomó részét az állam, tehát az adófizetők biztosították. (A 4iG és Jászai az ezzel kapcsolatos kérdéseinkre sem reagált.)
A dokumentumokból kiderül, hogy az egész befektetési folyamat egy titkos kormányhatározattal indult. Ebben döntötték el, hogy az akkor a Pénzügyminisztérium által felügyelt Széchenyi Alapkezelő alá tartozó, 64 milliárd forinttal rendelkező Telekommunikációs Részalap olvadjon össze az iG COM magántőkealappal. A Széchenyi Alapok egy másik általa kezelt alapon keresztül még 8 milliárd forinttal beszállt az iG COM-ba, így állt össze a 72 milliárdos állami befektetés.
A befektetés végrehajtásához született egy sor olyan lépés, amely azt a célt szolgálta, hogy jogilag körbebástyázzák az ügyletet. Mivel az európai uniós szabályok korlátozzák a cégeknek juttatható állami támogatást a piaci verseny torzulásának elkerülése érdekében, a Széchenyi Alapok és az iG COM befektetéseit kezelő cég készíttetett egy úgynevezett MEIP-tesztet. Ennek az a célja, hogy megvizsgálja, nem történik-e tiltott állami támogatás. Azt nézik meg, hogy olyan befektetésről van-e szó, amely egy magánbefektetőnek is megérné-e, vagyis azonos feltételek mellett egy privát vállalkozás is ugyanezt a befektetési döntést hozná-e.
Ezt a tesztet az állami döntéshozóknak nem kell senki számára bemutatniuk, és a befektetésről sem kell feltétlenül beszámolniuk az Európai Uniónak.
„A MEIP-teszt olyan, amit nem kell beadni az Európai Bizottságnak, hanem már a befektetés előtt el kell készíteni, be kell rakni a fiókba, és ha van vizsgálat, akkor ez az első dolog, amit elkérnek”
– magyarázta a Direkt36-nak egy versenyjogi kérdésekkel foglalkozó jogász a tesztekkel kapcsolatos gyakorlatot.
A Széchenyi Alapok döntéseivel kapcsolatos MEIP-tesztet a DLA Piper Business Advisory nevű tanácsadó cég végezte el, amely kapcsolódik az elmúlt években több nagyértékű kormányzati megbízást szerző DLA Piper ügyvédi irodához. A tanácsadó cég a teszt során arra jutott, hogy „egy piaci magánbefektető vélhetően megvalósítaná a tranzakciót”, tehát az ügylet megfelel a „MEIP-teszt közgazdasági elemzési követelményeinek”.
A cég többek között annak alapján jutott erre, hogy megvizsgálták az iG COM üzleti tervét, amelyben szerepelt egy előrejelzés arról, hogy a következő húsz évben várhatóan mennyi osztalékot fizet majd a 4iG, illetve hogy miként alakul majd 2041-ben a részvényárfolyama. A dokumentumban szerepel, hogy „az üzleti terv összességében reálisnak tekinthető”, bár a tanácsadó cég hozzátette, hogy „annak megalapozottságát, illetve megvalósíthatóságát” nem vizsgálták. (A DLA Piper Business Advisory közölte, hogy „az üggyel kapcsolatban titoktartási kötelezettségünkre tekintettel nem tudunk információt adni”.)
A Széchenyi Alapok saját kockázatkezelési szakemberei kevésbé voltak optimisták. Az igazgatóság számára 2021 novemberében készített jelentésükben több kockázati tényezőt is megfogalmaztak, amelyek többségét „alacsony” és „közepes” kategóriába sorolták, de pont a megtérüléssel kapcsolatban „magas” kockázatot azonosítottak.
„A befektetés kockázatát növeli az iG COM Magántőkealap igen hosszú, 20 éves (és egyszer hosszabbítható) futamideje”
– írták a jelentésben, és hozzátették, hogy „hosszú távon a részvény árfolyamának változása különösen kiszámíthatatlan”.
A jogi átvilágítás is megállapított „magas” kategóriájú kockázatot az ügyletnél. Ezt a vizsgálatot egy másik nagy ügyvédi iroda, az Oppenheim végezte el, és ennek során feltártak egy összeférhetetlenségi problémát Jászai szerepével összefüggésben.
Ő ugyanis több pontján is feltűnt ugyanannak az ügyletnek. Jászai a tulajdonosa és egyik vezetője annak az iKON Befektetési Alapkezelő nevű cégnek, amely az iG COM tőkealapot kezeli. Alapkezelőkre azért van szükség, mert a tőkealapokat úgy érdemes elképzelni, mint egy nagy halom pénzt, amely parlagon hever, és arra vár, hogy befektessék valahova. Az alapkezelő az, amely dönt arról, hogy mi legyen ez a befektetés.
Itt azonban konkrétan az történt, hogy a Jászai érdekeltségébe tartozó iKON alapkezelő döntött arról, hogy az iG COM-ban lévő hatalmas összeget a szintén Jászai által vezetett és legalább részben birtokolt 4iG-be fektessék be.
„A Társaság vezetői és tulajdonosa érintettek (tulajdonosként, illetve vezetőként, döntéshozóként) az Új Alap tervezett befektetései tekintetében megjelölt egyes cégekben, mely potenciális érdekellentéthez vezethet adott döntési helyzetben” – írta jelentésében az Oppenheim. A kissé bonyolult megállapítás konkrétan arra utalt, hogy Jászai állt a befektetési ügylet mindkét oldalán, és az ügyvédek szerint ez összeférhetetlenségi aggályokat vet fel. (Az Oppenheim a Direkt36 megkeresésére azt közölte, hogy az ügyvédi titoktartás miatt nem válaszolhatnak a kérdéseinkre.)
Ezek az aggályok nem akasztották meg az ügyletet. Jászaiék alapja megkapta az állami befektetéseket, majd 2021. december 20-án délután egy Teamsen keresztül megtartott videóhívás keretében az iG COM úgynevezett befektetési bizottsága – amelynek Jászai is tagja – döntött is a 4iG-részvények megvásárlásáról.
A Széchenyi Alapoknak részletes kérdéssort küldtünk az ügyletről és az azzal kapcsolatban házon belül megfogalmazott aggályokról, de az állami cég csak egy általános tájékoztatóval reagált. „Cégünk a befektetési döntéseit minden esetben rendkívül körültekintő és részletes elemzés mellett hozza meg, annak érdekében, hogy a befektetések a legjobb kockázat/hozam arány mellett valósuljanak meg” – közölték.
Az állami Széchenyi Alapok annyi rálátást kapott az általa biztosított befektetés felhasználására, hogy az alapkezelő akkori vezérigazgatója, Jobbágy Dénes egy időre bekerült a 4iG felügyelőbizottságába. Az ő munkatársai már viszonylag hamar, alig több mint fél évvel az ügylet lebonyolítása után jeleztek számára aggályokat.
Egy 2022 szeptemberében tervezett fb-ülésre készült felkészítő anyagban Jobbágy munkatársai azt írták a 4iG-ről, hogy „a társaság idei első féléves eredményei jelentős mértékben elmaradnak az iG COM befektetés során rendelkezésünkre bocsátott 4iG konszolidált pénzügyi tervtől”. Egy táblázatban kimutatták, hogy az első fél évre tervezett bevétel 31 százalékkal maradt el, az adózott eredmény pedig 90 százalékkal volt kevesebb annál, amit terveztek.
A felkészítő anyag rámutat arra is, hogy a részvényárfolyam sem tart ott, mint ami a tervben szerepelt, de a legnagyobb problémának a cég eladósodottságát tartják. Az általuk idézett adatok szerint a 4iG a hozzá hasonló távközlési cégekhez képest mintegy hétszer jobban el van adósodva.
„Azaz a 4iG Nyrt. kiugróan magasabb eladósodottsággal rendelkezik, mint közvetlen versenytársai”
– áll az anyagban, amely hozzáteszi, hogy közben „a tervezett Vodafone-felvásárlás finanszírozása még nem történt meg”.
Ahogy az anyagban is utaltak rá, ekkor a 4iG már javában készült eddigi legnagyobb akciójára, Magyarország egyik legnagyobb távközlési cégének, a Vodafone leányvállalatának felvásárlására.
VI. A VODAFONE-DEAL
2022. augusztus végén a Vodafone Magyarország vezérigazgatója, Amanda Nelson egy állománygyűlést hívott a cég dolgozói számára. Mivel a Covid óta kevesebben jártak be dolgozni, így többen csak online kapcsolódtak be a cég kilencedik kerületi székházában rendezett fórumba. „Ez egy nehéz és szomorú nap mindannyiunknak” – az egyik jelenlévő szerint Nelson angolul így indította a beszédét. Majd bejelentette, hogy eladják a céget, a vevő pedig a 4iG és a magyar állam lesz.
A bejelentést a résztvevők döbbenten hallgatták. „A hangulat borzasztó rossz volt, mint egy ütés a gyomorszájra” – mondta egy vodafone-os forrás. A dolgozók egy részét főként az zavarta, hogy kik vásárolják fel a céget. Ezzel kapcsolatban több kemény kérdést is feltettek a vezérigazgatónak.
„Hogyan illik a Vodafone értékeihez az, hogy a Vodafone Magyarországot a magyar államnak és egy olyan vállalatnak adják el, amelyet az illiberális, korrupt, nepotista, idegengyűlölő és homofób magyar diktátor, Orbán Viktor bandája irányít?”
– kérdezte például az egyik online résztvevő.
A kérdésben azért utaltak a Vodafone értékeire, mert a brit központú cég többször hangoztatta a nyitottság és az elfogadás iránti elkötelezettségét. A Vodafone egyik korábbi dolgozója szerint néhány évvel korábban még az is jellemző volt, hogy a Pride időszakában a menedzsment tagjai szivárványos ruhában jelentek meg az irodában. A kérdésben megfogalmazott felháborodás oka az volt, hogy Vodafone új tulajdonosai ezzel szemben egy teljesen más értékrendet képviseltek. Nelson mindezekre sem az állománygyűlésen, sem a későbbi vezetői értekezleteken nem reagált érdemben.
A vodafone-osok csalódásukat humorral is megpróbálták oldani.
„Az volt a belsős poén ekkoriban az eladásról, hogy Andi csak egy új mobilt akart, Lőrinc meg félreértette”
– idézte fel a cég egy akkori munkatársa, Mészáros Lőrincre és feleségére, Várkonyi Andreára utalva, bár Mészárosnak akkor már nem volt köze a 4iG-hez.
A Vodafone megvásárlásával valóra vált Orbán Viktor régóta dédelgetett álma. A 4iG a korábbi akvizícióknak, majd pedig a Vodafone megszerzésének köszönhetően a Magyar Telekom mellett a magyar távközlési piac legfontosabb szereplője lett.
Kifizetődött az, hogy egymás után keresték meg vételi ajánlatokkal a magyar piacon lévő mobilszolgáltatókat. A Magyar Telekom felvásárlására tett sikertelen kísérlet után, a Telenorban 2019 végén a magyar állam 25 százalékos részesedést szerzett ugyan, a cégben lévő befolyásukat azonban nem tudták tovább növelni. Időközben viszont a brit Vodafone pénzügyi nehézségekkel szembesült nemzetközi szinten, ezért felmerült a magyar leányvállalat eladása. „Nagyon rosszul állt akkor a részvényárfolyam, lefele ment a cég” – mondta a Vodafone ügyeit ismerő egyik forrás.
A Vodafone és a 4iG érdekei ilyen előzmények után találkoztak egymással. A vásárlásról szóló tárgyalások pedig 2021 végén meg is kezdődtek a londoni anyacég és a magyar fél képviselői között. „2021 őszén volt a 4iG Londonban, és akkor jelezték a vételi szándékot” – fogalmazott a Vodafone ügyeit ismerő egyik forrás. A dolgok azonban azt követően pörögtek fel komolyabban, hogy Orbán Viktor 2022. február 22-én fogadta a Karmelitában a Vodafone-csoport akkori vezérigazgatóját, Nick Readet. „Innen indult a történet” – mondta a megbeszélés részleteit ismerő forrás.
A találkozón Orbán mellett jelen volt Rogán Antal kabinetfőnök és Nagy Márton jelenlegi gazdaságfejlesztési miniszter is, aki akkor még a miniszterelnök gazdasági főtanácsadója volt. A Vodafone-t pedig Nick Readen és Amanda Nelsonon kívül Orbán Anita, a Vodafone Magyarország akkori vállalati kapcsolatokért felelős vezérigazgató-helyettese képviselte.
Egy, a találkozó részleteit ismerő forrás szerint a miniszterelnök és a Vodafone-vezér több témát is érintett, szóba került többek között az 5G-hálózat fejlesztése, a frekvenciák és a távközlési különadók ügye is. Ezt követően tért rá a miniszterelnök a 4iG nevének említése nélkül arra, hogy komolyan érdeklődnek a Vodafone iránt, a cégre lenne magyar vevő. Read a kérdésre reagálva azt közölte, hogy nem zárkóznak el az üzlet elől. „Nick Readet nem vágta mellbe Orbán kérdése” – fogalmazott a forrás, aki szerint kis túlzással a vezérigazgató amiatt utazott Budapestre, hogy „meghallgassa ezt a kérést”.
Miután a szándékok világossá váltak, megkezdődött a részletek kidolgozása. A Vodafone ügyeit ismerő források szerint azokról nem közvetlenül a 4iG egyeztetett, hanem az általa felfogadott tanácsadók tárgyaltak a Vodafone befektetési részlegével. Így körvonalazódott az a megállapodás, amelynek révén a 4iG 51, a magyar állam pedig 49 százalékos részesedést szerzett a Vodafone Magyarországban. A tranzakció értéke 660 milliárd forint volt, ezért az összegért a vevők a cég 3,8 milliós ügyfélállományát és szakembergárdáját kapták meg (ahogy a Telex megírta, a felvásárláshoz az MFB nyújtott hitelkeretet állami garanciával, ezen kívül pedig kínai állami bankok is szerepet játszottak a finanszírozásban).
A megállapodás tető alá hozása után Jászaiék 2022 őszén fel is keresték a Vodafone-t, hogy megismerkedjenek az újonnan szerzett cég vezetésével.
A találkozó kellemetlen hangulatban zajlott.
– fogalmazott az egyik résztvevő, aki szerint a dolgozók hűvös tekintettel kísérték az emeleti tárgyalóba felvonuló csapatot, és ezt Jászaiék láthatóan kényelmetlenül fogadták.
A két társaság eltérő öltözködésében is látszottak a különbözőségek. A vodafone-osok lazábban öltözködtek, nadrágot, inget, pólót viseltek, de még a flipflop és a hawaii ing is megszokott látvány volt az irodában. Ezzel szemben Jászai a munkatársaival együtt háromrészes öltönyben, fehér ingben – bár nyakkendő nélkül – érkezett a bemutatkozó látogatásra.
A megjelenésre mindig is sokat adtak Jászaiék. Már korábban is dolgoztak például azon, hogy olyan imázst alakítsanak ki a cégről, amely elfogadhatóvá teszi Nyugaton. Ebben kulcsszerepet játszottak az Orbán-kormány régóta erős német kapcsolatai is.
VII. „A NER ZÁSZLÓSHAJÓJA”
Amikor Orbán Viktor és Angela Merkel akkori német kancellár 2019. augusztus 19-én leült egy fehér abrosszal megterített, virágdíszekkel kiegészített asztalhoz egy hivatalos munkaebédre Sopronban, akkor annak apropója az volt, hogy megünnepeljék a páneurópai piknik harmincadik évfordulóját. Az egykori NDK-s állampolgárok Nyugatra jutásáról való megemlékezés mellett azonban volt a megbeszélésnek egy fajsúlyos aktuális témája is.
A magyar miniszterelnök később a sajtótájékoztatóján nyilvánosan is utalt arra, hogy a két ország hadiipari együttműködéséről is beszélt Merkellel, több kormányzati és kormányközeli forrás szerint viszont ennél konkrétabb dolgokról is szó esett köztük.
Lényegében egy megállapodás született ekkor Merkel és Orbán között arról, hogy Magyarország – hasonlóan az autógyártáshoz – egyfajta háttérbázisként fog szolgálni a német védelmi ipar számára. Merkel számára ez azért tűnt akkor előnyösnek, mert abban az időben (még az ukrajnai háború kitörése előtt) nem volt egyértelmű hazai politikai támogatása a német hadi fejlesztéseknek.
„Az volt a célja, hogy a német hadiipart biztonságba helyezze Magyarországon”
– magyarázta egy, a tárgyalás részleteit ismerő magyar kormányzati forrás.
Orbán számára pedig azért volt fontos ez a megállapodás, mert akkor már zajlott a magyar haderőfejlesztési program, és egy kormányközeli forrás szerint a miniszterelnök azt akarta, hogy „ne csak vásároljon fegyvert, hanem hogy eladjon is”.
Ennek a 2019-es alkunak az eredménye volt az, hogy megjelent Magyarországon a legnagyobb német fegyvercég, a Rheinmetall. Az első lépés az volt, amikor 2020 augusztusában bejelentették, hogy a német vállalat és a magyar állam közös céget hoz létre harcjárművek itthoni gyártására. Később közös vállalatot alapítottak lőszergyártásra is.
A német védelmi óriásvállalat azonban nemcsak a magyar állammal kezdett közös üzletbe. 2021 végén jelentős, 25,1 százalékos tulajdonrészt szerzett a 4iG-ben. Ez a befektetés egy tőkeemelés keretében történt meg, így a Rheinmetall is hozzájárult ahhoz, hogy a magyar cég a további bővüléséhez szükséges friss tőkéhez jusson. Egy évvel később a Rheinmetall egy közös informatikai céget is létrehozott a 4iG-vel arra a célra, hogy digitális szolgáltatásokat nyújtsanak a német védelmi cég magyar és külföldi leányvállalatainak.
A 4iG-t közelről ismerő források szerint a Rheinmetall belépésének kulcsa nem feltétlenül a konkrét közös munkákban rejlik, hanem abban, hogy ezzel a 4iG nemzetközi elismertségre tehet szert. „A Rheinmetall bevonása egy ügyes húzás volt” – mondta egy jelenleg is a cégcsoportnak dolgozó forrás, aki szerint a több mint 130 éves Rheinmetall nyugati tőzsdéken is jegyezve van, így a „4iG így tudja mutatni a nyugat felé is, hogy egy komoly cég”.
A 4iG nemzetközi elfogadottsága Orbán Viktornak is fontos.
„Az a célja, hogy legyen valami, ami vállalható, amibe be lehet vonni egy Rheinmetallt, vagy amivel lehet üzletet kötni az izraeliekkel”
– mondta egy befolyásos kormányzati szereplőkkel kapcsolatban álló forrás, utalva arra, hogy a 4iG beszállt egy izraeli műholdcégbe is. A forrás hozzátette, hogy ő kormányzati tisztviselőktől azt hallja, hogy Orbánnak „rettentően fontos dolog a 4iG” és a „NER zászlóshajójaként” tekint rá.
Ennek a törekvésnek szólt az is, amikor 2021 júliusában a 4iG bejelentette, hogy több nemzetközi szinten is elismert személy tanácsaira fognak támaszkodni a jövőben. Felállítottak ugyanis egy olyan tanácsadói testületet, amelynek többek között tagja lett Nancy Goodman Brinker, az Egyesült Államok korábbi magyarországi nagykövete, Martonyi János, az Orbán-kormány korábbi külügyminiszere és Czakó Borbála egykori londoni magyar nagykövet is. (Brinker már nem tagja a testületnek.)
Ugyanebben a közleményben a cég hangsúlyozta azt is, hogy az országban az elsők között szerezték meg az „antikorrupciós vállalatirányítási minősítést”. Ez a megjegyzés ironikus volt annak fényében, hogy egy hónappal korábban házkutatást tartottak a 4iG irodájában a NAV nyomozói, akik egy milliárdos kárt okozó áfacsaló hálózat felderítésén dolgoztak.
A Direkt36 birtokába került nyomozati anyagok szerint az adónyomozók arra jutottak, hogy a 4iG is a részese volt a hálózatnak, méghozzá a bűncselekmény egyik „haszonhúzója” volt. Az adónyomozók akkori gyanúja szerint a 2018 januárja és a 2021 márciusa közötti időszakban a 4iG összesen több mint 162 millió forintnyi áfát vont le jogosulatlanul. Jászai 2018 júliusában vette át a cég vezetését, vagyis az érintett időszak jelentős részében már ő irányította a 4iG-t. A NAV-nak több kérdést is feltettünk arról, jelenleg hogy áll a nyomozás, de ők mindössze annyit válaszoltak, „nincs nyilvánosságra hozható” információjuk.
A 4iG státuszát a kormányközeli üzleti birodalomban egyelőre nem rendítette meg az áfacsalási ügy. Sőt, a cég továbbra is szorosan kapcsolódik a miniszterelnök más irányú nemzetközi ambícióihoz is.
Orbán régóta aktív a Nyugat-Balkánon, ahol szoros szövetséget épített ki a hozzá hasonlóan autokrata tendenciákat mutató Aleksandar Vučić szerb elnökkel, a boszniai szerbek vezetőivel és a térség más befolyásos figuráival is. Egy kormányközeli forrás szerint Orbán balkáni stratégiájának egyik fontos eleme az, hogy a térségben korábban erős német–osztrák befolyás meggyengült, és ő ennek a helyére próbál befurakodni.
„Ezt a gyengeséget használja ki Orbán, és így próbál ott megjelenni”
– magyarázta a forrás, megjegyezve, hogy ha a nyugat-balkáni országok csatlakoznak az EU-hoz, akkor ezzel a magyar miniszterelnök pozíciói is erősebbek lesznek.
Ennek a stratégiának része az Orbán által is előszeretettel emlegetett „kifektetés”, vagyis az, hogy magyar cégek hajtsanak végre beruházásokat a térségben. „A balkáni befektetések azért fontosak neki, mert Orbán úgy tekint a Balkánra, ahol regionális vezető szerepet tud betölteni. A Balkán az, ahol mi lehetünk a Nyugat” – fogalmazott egy kormányzati tisztviselőkkel kapcsolatban álló forrás.
Orbán annyira fontosnak tartja a 4iG szerepét ebben a folyamatban, hogy az egyik résztvevő szerint az idei kötcsei találkozón is külön megemlítette a céget, amikor a kifektetési folyamatról beszélt. A 4iG valóban aktív ezen a területen, vett már távközlési cégeket Albániában és Montenegróban, illetve egy időben közel volt ahhoz, hogy megvegyen egy nagy informatikai céget Szerbiában is.
A magyar lakosság számára persze elsősorban az számít, hogy mit jelent a 4iG terjeszkedése az itteni fogyasztók számára. A távközlési piac ismerői elsősorban negatív következményekkel számolnak.
VIII. AZ IGAZI VESZTESEK
A mobiltelefonálás már azelőtt rendkívül költséges volt Magyarországon, hogy a 4iG átalakította volna távközlési piacot. Ezt támasztotta alá egy, az Európai Bizottság számára készült tanulmány is, amely az országok árszínvonalát is figyelembe véve összehasonlította, hogy 2021-ben mekkorák volt a vezetékes és mobilszolgáltatások tarifái a tagállamokban.
E szerint a mobilozás az EU-ban Magyarországon volt az egyik legdrágább. A tanulmány különböző csomagokat hasonlított össze egymással. Például az 5 GB adatot és 300 hívást tartalmazó csomag havi díja Magyországon volt a legmagasabb, 36,06 euróba (akkori áron 13 ezer forintba) került. Ugyanezért a szolgáltatásért Romániában kellett a legkevesebbet fizetni, mindössze 4,58 eurót, vagyis 1640 forintot.
Miközben a mobilozás drága volt, a vezetékes internet költségei 2021-ben alacsonynak számítottak. A kutatás megnézte, hogy mennyiért lehet a tagállamokban legolcsóbban vezetékes internetet venni. Ennek átlaga EU-s szinten 20,4 euró, vagyis 7300 forint volt. Magyarországon viszont ennél is olcsóbban, 14,09 euróért (5000 forintért) elérhető volt a szolgáltatás. A tanulmány a legolcsóbb magyarországi ajánlatok között a Digi különböző csomagjait sorolta fel.
Egy korábban távközlési területen dolgozó forrás szerint a magyar piac sajátossága abból fakadt, hogy a három mobilpiaci szereplő bebetonozta a pozícióját, ami pedig korlátozott versenyt teremtett. A vezetékes internet piacán viszont a UPC és a Digi komoly versenyt generált az elmúlt években.
„A Diginek agresszív, támadó stratégiája volt. A többi cég utálta az irreálisan alacsony árai miatt” – fogalmazott a forrás.
Ez a helyzet azonban a 4iG terjeszkedése miatt megváltozott. A Vodafone a 4iG és a magyar állam tulajdonába került, az időközben Telenorról Yettelre átnevezett cégben pedig kisebbségi tulajdonosként szintén megjelent a magyar állam. Távközlési források szerint nem igazán kedvez a versenynek, hogy az állam két különböző szolgáltatóban is jelen van. „Ha például a Yettel egy akciót tervezne, akkor az állam arról értesül” – mondta egy forrás arról, hogy ez az információ a 4iG-hoz is eljuthat. Ráadásul szerinte a Magyar Telekomnak az állami megrendelései miatt szintén nem érdeke a konfliktus élezése a 4iG-vel.
A vezetékes internet piacán azonban még ennél is látványosabban szűkült a verseny. A 4iG a Vodafone-nal együtt megszerezte a Vodafone tulajdonában lévő, komoly vezetékes hálózattal rendelkező UPC-t. A Digit pedig korábban szintén felvásárolta a 4iG.
„Ahol eddig csak a Digi vagy a UPC volt, ott most lényegében megszűnik a verseny” – írt le ezt a helyzetet egy távközlési vezető.
Ilyés Márton, a Momentum elnökségi tagja – aki korábban a hírközlési hatóság főosztályvezetője volt – számszerűsítette is a helyzetet. Arra jutott, hogy a UPC és a Digi megszerzésével összesen 117 településen került monopolhelyzetbe a 4iG. Ezek között olyan nagyvárosok is találhatók, mint például Dunaújváros és Veszprém.
Emiatt Ilyés idén nyáron a GVH-hoz fordult, azt kérve, hogy az érintett településeken a versenyhivatal ne engedjen ilyen monopolhelyzeteket kialakulni. Az ellenzéki politikus a bejelentésében arra is hivatkozott, hogy a GVH korábban hasonló érvek miatt korlátozta a Digi és az Invitel összeolvadását. Ilyés érvelése azonban nem hatotta meg a GHV-t, azt arra hivatkozva elutasította, hogy a kormány nemzetstratégiai jelentőségűvé minősítette a Digi megvásárlását. Ez pedig azt jelenti, hogy a tranzakciót a versenyhivatal nem vizsgálhatja.
A verseny szűkülésével párhuzamosan a 4iG el is kezdte bizonyos szolgálatások díjainak emelését. 2022 tavaszán a 4iG a Digi korábbi, rendkívül kedvező áraival szakítva, egy átfogó áremelést jelentett be. 2022 őszén a Digi ismét áremelést jelentett be, amit az inflációval és a magas energiaárakkal magyaráztak. Idén tavasszal pedig egy harmadik áremelést is bejelentettek, szintén a magas inflációra hivatkozva.
A távközlési szolgáltatások drágulása a Magyar Nemzeti Banknak is feltűnt. A jegybank az idén szeptemberben publikált inflációs jelentésében konkrét cégnevek említése nélkül azt írta, hogy a telekommunikációs cégek az inflációra hivatkozva idén jelentős mértékben növelték áraikat. Ennek következtében pedig Magyarország azon EU-tagállamok közé tartozik, amelyekben a legnagyobb mértékben nőttek a szolgáltatások díjai. A jegybank szerint ráadásul az emelések nem is voltak mindig indokoltak, azok részben a távközlési cégek profitját növelték.
Egy távközlési vállalat egyik vezetője szerint az áremelés a későbbiekben is hasznos eszköz lesz a 4iG kezében. „Nem olyan nagy dolog összerakni ezt a sok felvásárolt céget, mert igazából ha valahol nem jön ki a matek, akkor mindig megtehetik, hogy emelik az árakat” – mondta a forrás arra utalva, hogy a 4iG előtt álló legnagyobb kihívás, hogy egységes szervezetté alakítsa az elmúlt években megvásárolt cégeket.
„A gond az a 4iG terjeszkedésével, hogy ennek a vesztese a magyar állampolgár lesz” – tette hozzá.
Címlapkép: Somogyi Péter (szarvas) / Telex | Az Orbán-rendszer csúcsvállalatának titkai | 2021 közepén egy szokatlan találkozó helyszíne volt a londoni magyar nagykövetség halványsárga épülete, amely a brit főváros egyik előkelő negyedében, a Buckingham-palotától mintegy negyedórányi sétára található.
A 4iG magyar informatikai cég már hónapok óta próbálkozott az Invitech nevű magyarországi távközlési vállalat felvásárlásával, de az egyeztetések elakadtak. Az Invitech tulajdonosainak – egy főként kínai állami pénzből működő befektetési alapnak – a képviselői jóval magasabb árat kértek a cégért, mint amennyit a 4iG ajánlott. Ráadásul az sem volt egyértelmű, hogy az akkor még kisebb piaci szereplőnek számító és komoly távközlési tapasztalattal nem rendelkező magyar cég képes lesz-e előteremteni a mintegy százmilliárd forintos vételárat. | null | 1 | https://www.direkt36.hu/az-orban-rendszer-csucsvallalatanak-titkai/ | 2023-10-17 15:18:00 | true | null | null | Direkt36 |
Első fokon két év letöltendő szabadságvesztésre ítélte csütörtökön Tarsoly Csabát a Kecskeméti Törvényszék – értesült a Magyar Nemzet. Úgy tudjuk, Tarsoly felesége egy évet kapott.
Az ügy lényege és az ügyészség vádirata szerint Tarsoly Csaba 2004 tavasza előtt megállapodott a Soltvadkert és Vidéke Takarékszövetkezet vezetőjével egy kölcsönösen előnyös, ám jogellenes, korrupciónak minősülő gazdasági tevékenységben.
Tarsoly Csaba vállalta, hogy a Quaestor cégcsoporton keresztül a takarékszövetkezet vagyonából folyamatosan finanszírozza az elsőrendű vádlott fiának, a másodrendű vádlottnak a cégét, és ezt színlelt értékpapír-vásárlásokkal leplezik. | Quaestor-ügy: két évre ítélték Tarsoly Csabát | Két év szabadságvesztésre ítélte elsőfokon Tarsoly Csabát a Kecskeméti Törvényszék – értesült a Magyar Nemzet. A kétmilliárdos hűtlen kezelés, pénzmosás és más bűncselekmények miatt indult büntetőügy a Quaestor-ügy egyik mellékszála. | null | 1 | https://magyarnemzet.hu/belfold/2023/10/quaestor-ugy-ket-evre-iteltek-tarsoly-csabat | 2023-10-19 16:40:16 | true | null | null | Magyar Nemzet (MNO) |
Az idei év második negyedévében 451 millió 156 ezer forintot kapott a Városliget őrzéséért a Valton-Sec Zrt., ez a kedden megjelent uniós közbeszerzési értesítőből derül ki. Mint a hirdetmény írja, a kifizetés a Városligetben és egyben a Liget Budapest projekthez kapcsolódó terület- és objektumőrzési, valamint személy- és vagyonvédelmi feladatok ellátására kötött nettó 2,6 milliárd forintos keretmegállapodás terhére történt.
Az elvégzett feladatokat így részletezi a hirdetmény:
0-24 órás időtartamú őrzés-védelmi feladatok ellátása, valamint recepciós és látogatóirányítási szolgáltatás;
az építkezési, kertépítési és kertészeti tevékenységek, építési anyagok ki- és beszállítása zavartalanságának, valamint az építő személyzet szabad mozgásának biztosítása;
a városligeti közvagyon védelme;
kamerarendszer működtetése;
rendezvény esetén a lezárt területekre történő beléptetés biztosítása, a beléptetőkapuk fizikai működtetése, a rendezvénybiztosítási feladatok ellátása;
rendkívüli események esetén a jogszerű és szükséges rendkívüli beavatkozás;
központi biztonsági diszpécser szolgálat irányítása.
A most elvégzett munkák azonban nem tartalmazzák a Városliget Zrt. leányvállalatai számára, például a Magyar Zene Háza Közhasznú Nonprofit Kft. révén közbeszerzésre kiírt, és ugyancsak a Valton-Sec által elnyert 74 millió forintos feladatokat. A Liget Budapest projekttel kapcsolatos furcsaságokról lapunk májusban számolt be.
A Valton-Sec egyik tulajdonosa a NER egyik osztalékkirálynőjeként ismert Sarka Kata férje, Bessenyei István. Ő a részvények 11 százalékát birtokolja. Ahogy arról korábban lapunk is beszámolt, a másik, többségi tulajdonos ez év február 1-jéig a Rogán Antalhoz közelállónak nevezett Varga Lajos volt, aki egy Mészáros Lőrinchez kötődő magántőkealap zrt.-jének adta el Valton-Secben birtokolt részvényeit. Furcsaság, hogy Varga az 5,5 milliárd forintra taksált pakettért cserébe a magántőkealap által alapított zrt.-ben egy darab törzsrészvényt, illetve egy darab osztalékelsőbbséget biztosító részvényt kapott, utóbbiért mindössze két évig 1-1 milliárd forint osztalékra jogosult.
Lapunk májusban mutatta be, hogy a korábbi évekkel ellentétben a 2022-es évre megszavazott osztalékot az immár Mészáros Lőrinc cégbirodalmához került Valton-Sec már nem hozta nyilvánosságra. | Szép summát zsebelt be a Városliget őrzéséért a rejtélyes Fidesz-közeli cég | Csaknem félmilliárd forint közpénz ütötte a markát az immár Mészáros Lőrinc holdudvarához tartozó Valton-Sec Zrt.-nek. Az őrző-védő gigavállalkozás az állami Városliget Zrt.-től nyerte el a megbízást. | null | 1 | https://mfor.hu/cikkek/makro/szep-summat-zsebelt-be-a-varosliget-orzeseert-a-rejtelyes-fidesz-kozeli-ceg.html | 2023-10-19 18:29:00 | true | null | null | mfor.hu |
A jelek szerint míg az ország szerencsésebbik fele a jól megérdemelt nyári szabadságát töltötte, addig a háttérben nagy egyezkedések zajlottak Fejér vármegyében, melynek leghírhedtebb, -híresebb települése újabb cég székhelyéül szolgál. A történet egyik szereplője a megye és az ország leggazdagabbja, Mészáros Lőrinc; pontosabban közvetve az egyik legrégebbi érdekeltségén keresztül.
A felcsúti milliárdos gyakorlatilag a régió másik legnagyobb nevét választotta üzlettársául - vagy épp ez fordítva is történhetett, de ez a nyilvános információkból nem derül ki. No, de kezdjük a legelején!
Idén szeptember 13-án hoztak létre egy új céget, Bányavölgyi Öntözési Közösség Kft. néven, amit a cégbíróság két héttel később, szeptember 27-én jegyzett be.
A 3 millió forint törzstőkével létrehozott társaságnak két tulajdonosa van:
a Búzakalász 66 Kft.
és az Agroavena Mezőgazdasági Kft.
Előbbi Mészáros Lőrinc érdekeltsége, utóbbira pedig kicsit később kitérünk. De előtte még néhány mondat magáról a cégről, mely csupán egyetlen tevékenységi kört jegyeztetett be, ami némiképp váratlan lehet a cég nevéhez képest: növénytermesztési szolgáltatás. Bár székhelyként a több más Mészáros-érdekeltségnek is otthont adó Felcsút Fő utcai címét jegyeztették be, a cég neve alapján nem kizárt, hogy egy alcsútdobozi ingatlan lesz a tényleges tevékenység helyszíne. Bányavölgy ugyanis Alcsútdoboz egyik külterületi része.
Az Agroavena Mezőgazdasági Kft. egy csákvári társaság, melynek négy magánszemély tulajdonosa van. Ők egy kivétellel mind szerepeltek az ismertté vált és nagy port kavart Ángyán-jelentésben, mely a 2015-2016-os állami földárverések visszásságait mutatta be alapos részletességgel. Ebben a dokumentumban bukkant fel többször is az Antallfy-család és több tagja, valamint Tiszeker Éva neve is a nyertesek között. A Mészáros Lőrinc friss üzlettársaként megjelenő Agroavena pedig hozzájuk szorosan kötődő társaság. Olyannyira szoros a kapcsolat, hogy a tulajdonos:
Antallfy György,
Tiszeker Éva,
Antalffy Ildikó
és Benkő Vivien Georgina.
Utóbbinak egyébként a társaság cégkivonata szerint 50 százalékot meghaladó tulajdonrésze van. A cég főtevékenysége gabonaféle, hüvelyes és olajos magvak termesztése, bár emellett még egyéb növények termesztésével és állattenyésztéssel is foglalkozhat a cégkivonat szerint.
Az Antalffy-család tagjairól az Ángyán-jelentés egyebek mellett a következőket írta:
"a legtöbb birtoktestet, 37-et a Csákvári Mg. Zrt. vezérkara, tehát 2 család - Antalffyék és Zimmermannék - családtagjai és cégük alkalmazottai szerezték meg. Őket követi Mészáros Lőrinc (...), aki maga azonos nevű fia, felesége, két lánya és testvére révén 31 darab birtoktesthez jutott".
Ám Antalffyék egy másik szempontból is kiemelkedők:
"a legnagyobb terület (1618 (!) hektár, az elárvezetett megyei összterület 5,6 százaléka) tulajdonjogát a Csákvári Mg. Zrt. vezérkara, tehát 2 család - Antalffyék és Zimmermannék - családtagjai és cégük alkalmazottai szerezték meg. Őket követi Mészáros Lőrinc, aki maga, fia, felesége, két lánya és testvére révén 1545 (!) hektár állami föld tulajdonjogához jutott, ami a megyében elárverezett föld 5,4 százaléka".
Tiszeker Éváról is említést tesz a jelentés, aki - ha nem ilyen léptékben, de - szintén nyertes árverezőként szerepel a dokumentumban:
"a cég alkalmazottja, a saját maga, valamint a Nyikos Gábor és Holmanné Zimmermann Júlia által bérelt területek tulajdonjogát megszerző, a (szerk.: Csákvári Mg.) Zrt. volt irodaházának címével (8083 Csákvár, Rákóczi u. 38.) azonos lakcímű nyertes árverező.
Mészáros Lőrinc tehát ezúttal a vármegye egy másik jelentős alakjával kezdett közös üzletbe, ám, hogy milyen léptékű projektre készülnek, az még nem látszik. A jövőben azonban biztos derülnek ki új információk. A felcsúti milliárdos pedig a jelek szerint nemcsak a céghálóját bővíti hónapról hónapra, hanem az üzleti partnereinek listáját is új személyekkel. | Különleges alakkal állt össze Mészáros Lőrinc | Egészen meglepő vállalkozócsaláddal fogott új bizniszbe a felcsúti milliárdos. Ezúttal a mezőgazdaságban erősít. | null | 1 | https://mfor.hu/cikkek/vallalatok/kulonleges-alakkal-allt-ossze-meszaros-lorinc.html | 2023-10-16 18:38:00 | true | null | null | mfor.hu |
A péneki alapkőltételen Marczinkó Zoltán István, a Pénzügyminisztérium (PM) gazdasági elemzésekért és kiemelt támogatási programokért felelős helyettes államtitkára közölte:a Nagyvállalati beruházási támogatási program keretében a társaság másfél milliárd forintos kormányzati támogatással építi meg a közel hatezer négyzetméteres gyártócsarnokát.
Tiszacsegén a jelenleg száz embert foglalkoztató Nagév Kft. további húsz embernek biztosít munkalehetőséget, a fejlesztés emellett húsz-harminc százalékos kapacitásbővítést is jelent. A legmodernebb gyártástechnológiát alkalmazó, nagyobb acélszerkezetek több évtizedre szóló korrózió- és felületvédelmét biztosító új üzem megfelel a környezetvédelmi előírásoknak.
Nagy Antal János, a családi tulajdonban álló Nagév Kft. ügyvezető-tulajdonosa az új üzem technológiájáról szólva elmondta, a horganybevonattal ellátott szerkezetek teljes mértékben újrahasznosíthatók anélkül, hogy előtte bármiféle vegyi eljárást kellene alkalmazni, így nem is keletkezik káros anyag.
A Nagév csoport tűzihorganyzással (korrózióvédelmi eljárással) és járdarács-gyártással foglalkozik. Az 1991-ben alapított, több leányvállalatot magában foglaló cégcsoportnak Tiszacsegén kívül Ócsán és Hajdúböszörményben vannak telephelyei. A tavaly 78 munkavállalót foglalkoztató Nagév Kft. 2021-ben 2,06 milliárd, míg 2022-ben 2,64 milliárd forint nettó árbevételt ért el. Adózott eredménye a két évvel ezelőtti 280 millióról tavaly 661 millió forintra emelkedett. (MTI) | Már csak ez hiányzott: másfél milliárd forint közpénzt kap egy tűzihorganyzó cég | Tűzihorganyzó üzemet épít hétmilliárd forintos beruházással a Nagév Kft. a hajdú-bihari Tiszacsegén. A kormány 1,5 milliárd forintot ad ehhez. | null | 1 | https://mfor.hu/cikkek/vallalatok/mar-csak-ez-hianyzott-masfel-milliard-forint-kozpenzt-kap-egy-tuzihorganyzo-ceg-.html | 2023-10-13 18:52:00 | true | null | null | mfor.hu |
Már az első meghallgatásokat is megtartották abban a nyomozásban, amelyet a Budapesti Regionális Nyomozó Ügyészség indított a végrehajtói irodák ellenőrzése miatt – tudta meg az rtl.hu.
A feljelentők – akik között vannak végrehajtók, valamint az ellenőrzést végző korábbi alkalmazott is – megkérdőjelezik a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar (MBVK) által lefolytatott ellenőrzések pártatlanságát, szerintük ugyanis bizonyos esetekben csak az volt a cél, hogy a korábbi végrehajtói döntéshozók kigolyózzák hivatalából Schadl György, az MBVK előző elnökének ellenfeleit.
A rendszer megértéséhez tudni kell, hogy az MBVK-nak törvényi kötelezettsége, hogy bizonyos időközönként ellenőrizze a végrehajtói irodák működését. Ilyenkor egyebek mellett vizsgálják a pénzkezelést, a hivatali működés szabályosságát, de a végrehajtó magatartását, a kari iránymutatások betartását is. Ha valamilyen problémát tárnak fel a működéssel kapcsolatban, akkor büntetést szabnak ki, de bizonyos büntetési tételek esetében (például pénzbüntetés) az is lehet a következmény, hogy a lejáratkor nem hosszabbítják meg újabb hét évre a végrehajtó működési engedélyét.
Elfogult vizsgálatokkal tehát – állítják a feljelentők – végső soron el lehet érni, hogy a kari vezetésnek nem tetsző emberektől elvegyék az irodát, és egy új pályázat során odaadják annak, aki „be van kötve”. Az egyik korábbi alkalmazott, aki az ellenőrzésekben is részt vett, például azt állítja egy közjegyző előtt tett nyilatkozatban: előre megmondták nekik, hogy mely végrehajtóknál kell valamilyen problémát feltárni, miközben másoknál hiába találtak gondokat, ezeknek nem lett komoly következménye. Vagyis, akik kedvesek voltak a vezetésnek, zavartalanul folytathatták a munkát, míg azok, akik útban voltak, büntetést kaptak, és idővel elveszthették az irodájukat is – állítják a feljelentők.
Az állításokkal kapcsolatban megkerestük Schadl Györgyöt is, aki – ügyvédjén keresztül – azt közölte az rtl.hu-val, hogy nem kreált bizonyítékokat a végrehajtók ellen, az eljárásokat pedig nem befolyásolta semmilyen módon sem. Hozzátette: a fegyelmi eljárások egyik szakaszában sem vett részt.
Mi is az a Schadl-Völner-ügy
A vád szerint Schadl György, a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar korábbi elnöke korrupciós láncolatot hozott létre annak érdekében, hogy a hozzá közel állók szerezzék meg a végrehajtói irodák működtetéséhez szükséges engedélyt. Schadl György ezért cserébe a bevétel egy részét vagy teljes egészét kérte, összesen pedig több mint 900 millió forintot szerzett jogtalanul – állítja az ügyészség, amely szerint ezt a folyamatot Völner Pál igazságügyi államtitkárként segítette a minisztériumból. A kinevezéseket ugyan többnyire nem ő írta alá, hanem Vízkelety Mariann, a tárca egy másik államtitkára, de az ügyészség szerint Schadl György akaratának megfelelően befolyásolta, hogy kit nevezzenek ki végrehajtóknak. Vízkelety Mariann nem jelenik meg gyanúsítottként az ügyben, egészségi állapota miatt egyelőre az is kérdéses, hogy ki tudják-e hallgatni.
Az ellenőrzések esetében tehát a fő korrupciós ügytől teljesen különálló nyomozás indult, a hatóságoknak pedig azt kell majd eldönteniük, hogy valóban történt-e visszásság, és ha igen, igazolható-e a bűnszervezet.
Völner Pálnak a feljelentők szerint az ellenőrzésekben úgy lehetett szerepe, hogy egy időben miniszteri biztosként ő volt a végrehajtói irodák ellenőreinek munkáltatója. | Schadl György az rtl.hu-nak: Nem befolyásoltam végrehajtók ellen indított vizsgálatokat | Már többeket meghallgattak abban a nyomozásban, amelyet azért indítottak, hogy kiderüljön: pártatlanok voltak-e azok az ellenőrzések és fegyelmi eljárások, amelyekkel a végrehajtói irodák működését vizsgálták – tudta meg az rtl.hu. | null | 1 | https://rtl.hu/belfold/2023/10/20/schadl-gyorgy-vegrehajtok-ellenorzes-volner-pal-korrupcio | 2023-10-20 09:41:00 | true | null | null | Rtl.hu |
A Celitron által gyártott lélegeztetőgépek kötelező felülvizsgálatát egy szombathelyi cég vállalta el, közbeszerzés nélkül. A kórházi főigazgatóságtól hosszas huzavona után megkapott szerződésből az is kiderül, hogy a vállalkozás a kínai gépeket is megvizsgálta. Hogy mekkora szükség volt a Celitrontól lélegeztetőgépeket venni, az is kiderül a szerződésből.
„Tekintettel arra, hogy az orvostechnikai berendezések karbantartását, javítását, felülvizsgálatát nem az OKFŐ szervezi, ezért az erre vonatkozó adatokkal nem rendelkezik” – az Országos Kórházi Főigazgatóság ezt még április végén küldött közadatigénylésünkre válaszolta. Miután megírtuk, hogy „Tízmilliárdos hazai lélegeztetőgép-biznisz: akkor kezdték őket szállítani, amikor már 15 ezer kínai gép állt a raktárban”, és azt is, hogy „Milliárdos per lett Izraelben abból, hogy kihagyták a tiszteletbeli magyar konzult a magyar lélegeztetőgép-bizniszből”, arra kerestük a választ, mi lett a hazai kórházakba is kiadott gépekkel. Ezért az OKFŐ-től kértük a KKM által átadott 1000 db Panther 5 típusú lélegeztetőgép karbantartására vonatkozó előírásokat, és hogy a 2020-as átvétel óta milyen karbantartások voltak az eszközökön. De az OKFŐ először azt válaszolta, nem tudja.
Nincs rá más szó, hazudtak
Azt korábban is tudtuk, hogy a sebtében vásárolt lélegeztetőgépekből a Szegedi Tudományegyetem is kapott. Az intézmény közadatigénylésünkre azt közölte, „a karbantartás során az alábbi alkatrészek cseréje történt meg:
kilégző szelep membrán,
levegőszűrő,
kilégző szelep.”
Majd úgy folytatták, „Az időszakos felülvizsgálat részletes előírásait a 4/2009. (III.17.) Orvostechnikai eszközökről szóló EüM rendelet 13. sz. melléklete tartalmazza, melyre figyelemmel történtek a felülvizsgálatok és melyek során minden esetben megfelelő minősítést kaptak az eszközök. Az utolsó karbantartási ciklus 2022 október és november hónapban volt. A következő preventív karbantartás 2023. novemberben esedékes, amelyet már a Szegedi Tudományegyetem végez el.” Meglepetésként azt is közölték, „tekintettel arra, hogy a karbantartási munkálatokra a tárgyi időszakban
az OKFŐ szerződött, a kapcsolódó szolgáltatói szerződés nem áll a Szegedi Tudományegyetem rendelkezésére.”
Vagyis vissza az OKFŐ-höz. Hiszen az SZTE szerint ott a szerződés. Egy hónapnyi várakozás után azt közölték, „az Országos Kórházi Főigazgatósághoz benyújtott adatigénylésének eleget téve mellékelten megküldöm az OKFŐ/3557-40/2022 számon nyilvántartott szerződést. Fentieken túl tájékoztatom, hogy a Panther 5 lélegeztetők darabszáma: 821 db, melyből 820 db készüléken végeztek karbantartást.”
Vagyis az OKFŐ letagadta a szerződés létezését, ami alapján pontosan tudta, mely kórházban, mikor és mit javítottak. Ez egyértelmű visszaélés.
Nem csak a Panther 5-öt, a kínai gépeket is átnézte a nyertes
A főigazgatóságtól a teljesítési dokumentumokat is kikértük. Közbeszerzés nélkül szerződtek 2022 júniusában az Aladdin Medical Kft.-vel. A szerződés nettó 1,2 milliárd forintos, de nem csak lélegeztetőgépek karbantartásáról szól. Az okirat 3658 lélegeztetőgép karbantartását írta elő, 536 millió forint értékben. Négy teljesítési igazolást kaptunk, az első szerint a cég 100 nap alatt 31 intézményben járt, ott összesen 2344 eszközt tartott karban az ország legkülönbözőbb pontjain. A szombathelyi Aladdin Medical Kft. éppúgy járt Miskolcon, ahol 70 lélegeztetőgépet ellenőrzött, Nyíregyházán, vagy éppen Zala megyében. És természetesen Budapesten is.
Az OKFŐ által küldött adatokból az is kiderül, hogy az Aladdin Medical Kft. a kínai lélegeztetőgépeket is ellenőrizte, nem csak a Panther 5-öt. A szerződés úgy fogalmaz
„Altatógépek és lélegeztetőgépek esetén az alábbiak elvégzése ajánlott:
Pácienssel érintkező alkatrészek időszakos ellenőrzése, esetleges cseréje
Be- és kilégző szelepeket ajánlott félévente cserélni – amennyiben a felhasználói kézikönyv ezt előírja, mivel azok tömítetlensége nagyban befolyásolja a készülék pontos működését, illetve ezzel megelőzhetők az esetleges légzőköri tömítetlenségi hibák
A be- és kilégzőszelepekhez kapcsolódó gumimembránok ellenőrzendők, illetve szükség esetén cserélendők
Hűtőventilátorok porszűrője az előírt időben cserélendő
Baktérium- és levegőszűrők előírt időben történő cseréje szükséges azon készülékek esetén, melyek saját levegőtermeléssel (kompresszorral) rendelkeznek.”
A 115 425 forintos egységárért az ellenőrzésen túl három alkatrész cseréje történt, Szegeden. Az SZTE adataiból más is kiderül. A gépeket 2020 telén szállították le a KKM-nek, az egyetem nyilvántartás szerint azok 2021. november 30-án kerültek hozzájuk.
Vagyis annyira fontos volt a beszerzés, hogy a gépek egy évig a raktárban pihenhettek.
Akkor, amikor az Atlo Koronamonitorja szerint országosan összesen 600 lélegeztetett beteg volt. Ez a szám a koronavírus járvány csúcsán, 2021 márciusában 1529 volt.
De nem csak ez érdekes – erre a megállapításra már egy egészségügyi eszközök értékesítésére és karbantartására specializálódott, több évtizedes múltra visszatekintő vállalkozás egyik vezetőjével történt beszélgetés során jutottunk.
Kritikus eszköz, a koronavírus csúcsán sem kellett ennyi belőle
Az említett vezető – aki háttérbeszélgetésre fogadta kollégánkat – úgy kezdte, a lélegeztetőgépek kritikus eszközök, azok karbantartása szó szerint életbevágó. Arról is beszélt, hogy míg a ’90-es évek elején a gépi lélegeztetés szinte legfontosabb eleme maga a lélegeztetés megtartása-támogatása volt, addig mai gépek már (óriási műszaki és szemléleti fejlődés után ezt evidenciaként kezelve) az arról való mielőbbi leszoktatást támogatják – ezt számos, a beteg aktuális állapotát figyelembe vevő, kifinomult módszerrel figyelve, ezer apró paraméter mentén, bonyolult elektronikai és szoftveres rendszerek felhasználásával.
Éppen ezért is lepte meg, hogy
magyarországi háttér nélküli lélegeztetőgépek karbantartását, közvetlen és esetleg megbízható gyártói háttér nélkül, bárki is elvállalta.
„Az ún. időszakos felülvizsgálat végrehajtásakor (ami a gépek funkcionális és villamos biztonságtechnikai bemérését jelenti) minden gépet „blackbox”-ként kezelünk, azaz egy a lényeg, hogy a méréskor kapott paramétereknek meg kell egyezniük a gyári specifikációban megadottakkal, ez a felülvizsgálat” – mondta. Majd kifejtette, sokmilliós bemérő géppark kell arra, hogy az egyes működési paramétereket (akár szervizt, akár karbantartást követően, vagy éppen a jogszabálynak megfelelő időszakos felülvizsgálat szerint) mérhessék, de ez önmagában nem elég – alapvető követelmény a bemérő szakember megfelelő általános, valamint az adott készülékcsoportra vonatkozó és az adott készüléktípussal kapcsolatos konkrét felkészültsége.
Megemlítette, fordult már olyan elő a szakmában, hogy gyártótól független felülvizsgáló cég egymás után minősített hibásnak gépeket, majd a hazai gyártói forgalmazó azokat újra ellenőrizte és kiderült, a független felülvizsgáló cég rosszul értelmezte a paramétereket, nem volt megfelelően felkészült, vagy alapos.
„A piacon működő nagy múltú készülékforgalmazók azért csak egy-egy gyártó termékeire specializálódtak, mert embereik éveken keresztül tanulják az adott gépcsalád tulajdonságait, alkalmazási lehetőségeit, építik fel szervizhátterét (sok esetben sok tízmilliós raktár- és bemérő rendszer-készletet) így lehet az intenzív osztályon dolgozóknak megfelelő támogatást adni. Ezek a cégek úgy értékesítik a gépeket, hogy a személyzetnek magas szintű kiképzést is biztosítanak és ezt később rendszeresen ismétlik, frissítik. A nyugat-európai kórházakban gyakori, hogy a lélegeztetőgépek terápiához megfelelően illeszkedő beállítására külön, erre szakosodott-kiképzett embert foglalkoztatnak annak érdekében, hogy a géppel elérhető maximális eredmény hatékonyan megvalósuljon. Nagyon fontos, hogy
a valóban magas szintű gépek megfelelő műszaki állapotban legyenek és ezt a magas szinten kiképzett stáb jól is tudja használni
– tehát a cégek által nyújtott support sokoldalú kell legyen.” – tette hozzá.
Úgy folytatta, Magyarországon körülbelül 1200-1500 intenzíves ágy lehet (sokféle intenzív osztály van, sok módon értelmezhető az ágyszám), közvetlenül közel ennyi lélegeztetőgépre (illetve megfelelő tartalék állományra) van szükség. Az OKFŐ adatai szerint (ebben a projektben) csak az Aladdin Medical Kft. 3658 gépen végzett felülvizsgálatot és tartott karban, amiben a kórházakban korábban is meglévő géppark nincs benne. „Egy gép ellenőrzése, „időszakos felülvizsgálata” 1-1,5 óra a saját tapasztalataink szerint – természetesen a betegről leválasztva, a működésből kivonva –, egy ilyen készülékszám tehát komoly időráfordítást, egyéb kapacitások felhasználását követelne meg.” – tette hozzá.
Azt is mondta, a felülvizsgálat nem egyenlő a készülék karbantartásával vagy szervizével, ahogy erre az OKFŐ szerződése is kitér.
De vissza a gépekre. Az Atlo Koronamonitor szerint a koronavírus járvány csúcsán 1529-en voltak lélegeztetőgépen. Ez 2021 márciusában volt, a 10 milliárdos Panther 5 beszerzésből az SZTE 2021 novemberben kapott, amikor 695 lélegeztetett fertőzött volt országosan. A NEAK kórházi ágyszámkimutatása szerint a Szegedi Tudományegyetem klinikáján 105 intenzív ágy van, ehhez képest az addig meglévő gépek mellé csupán 30 gépet kaptak. A legtöbbet a hazai kórházak közül – 120 darabot – a Debreceni Egyetem kapta, ahol 87 aneszteziológiai és intenzív ágy van.
Több kórháznak is írtuk a géppel szerzett tapasztalatokról. A Szent Damján Görögkatolikus Kórház nem adott interjút, azt írták, az „1 db Panther 5 típusú lélegeztetőgép a koronavírus járvány idején alkalmazva segítette az intenzív betegellátást intézményünkben, felhasználása azóta is hozzájárul a lélegeztetésre szoruló betegek megfelelő kezeléséhez.” Külföldi kórházakat is kerestünk, de nem jött válasz.
Okkal van egy pályázó az ismertebb gépek karbantartására
Hogy mennyire speciális, és mennyire kíván speciális felkészültséget a piac, jól mutatja az Országos Mentőszolgálat 2021-es közbeszerzése. A mentők „Oxylog karbantartás felülvizsgálat 2021-2024” címmel írtak ki közbeszerzést, „időszakos felülvizsgálatok” elvégzésére, nettó 60 000 000 forint keretösszegben. Egyetlen ajánlat érkezett a Dräger Medical Kft.-től. Az összegzésből kiderül, azért, mert a készülék gyártója, a Drägerwerk AG & Co azt nyilatkozta, hogy gépeit csak az ajánlatadó vállalkozás szervizelheti, vagy tarthatja karban – mivel a megfelelő felkészültségük és háttérük csak nekik van meg erre. A közbeszerzés szerint a szerződés 171 darab Oxylog sürgősségi lélegeztető gépről szól. A szerződésből az is kiderül, a gépeket évente kell karbantartani és felülvizsgálni. A karbantartásért a cég összesen 49,2 millió forintot kért, a felülvizsgálatért 7,5 milliót, mindkét összeg három évre szól. Vagyis átlagban 116 ezer forint egy gép karbantartása és felülvizsgálata.
Hasonló okok miatt – a rendelkezésre álló szakértelem és kizárólagos jogok védelme miatt – egyetlen pályázó volt a Semmelweis Egyetem Hamilton lélegeztetőgépeinek javítás-karbantartására. A három éves szerződés „Hamilton lélegeztetőgépek rendszeres karbantartása, teljes körű javítása és alkatrész” ellátására kötötték, olyan feltétellel, hogy „célműszerekkel negyedévi gyakorisággal történő átvizsgálását a helyszíneken (végzik), abban az esetben is, ha nincs meghibásodás”, valamint minden javítást, alkatrészt is tartalmaz a szerződés. Ezért az ár is magasabb, per gép.
Az Aladdin Medical Kft. 2021-ben a Vas Vármegyei Markusovszky Egyetemi Oktatókórház gépkarbantartását vállalta el. A szerződés szerint az éves nettó 60 millió forintért közel 500 eszköz felülvizsgálatát végezte el, amiből 54 darab az altató-lélegeztetőgép. Az egyes gépek felülvizsgálati díját nem részletezték, az átlagár 120 ezer forint/eszközre jön ki.
A karbantartási ár ezek szerint nem kiugró; de hogy szükséges volt-e ezen gépek beszerzése, az már sokkal vitatottabb, ahogy karbantartásuk is. Annyi bizonyos, a kormány úgy költött el 10 milliárd forintot, hogy a gépek későbbi karbantartását nem a gyártó végzi el, az idei felülvizsgálatot pedig az intézményekre bízta.
„Az Aladdin Kft-t 1989. augusztusában alapítottuk szombathelyi telephellyel. Fő tevékenységi körünk az egészségügyi gépek, berendezések kis- és nagykereskedelme, szakszervizelése, orvosi műszerek időszakos felülvizsgálata.” – áll az Aladdin Medical kft. honlapján. Azt is írják, „szervizmérnökeink a GE Healthcare – Life Care Solutions által szervezett tanfolyamokon lettek kiképezve a gyors és megbízható szervizelés érdekében. Saját bemutatóparkunkból – amennyiben van szabad gép – áthidaló megoldásokat is tudunk kínálni”. Kerestük a céget a KKM-s gépek karbantartásával kapcsolatban, de nem reagáltak. | Letagadta a 10 milliárdért beszerzett lélegeztetőgépek karbantartására kötött szerződést a kórházi főigazgatóság | A Celitron által gyártott lélegeztetőgépek kötelező felülvizsgálatát egy szombathelyi cég vállalta el, közbeszerzés nélkül. A kórházi főigazgatóságtól hosszas huzavona után megkapott szerződésből az is kiderül, hogy a vállalkozás a kínai gépeket is megvizsgálta. Hogy mekkora szükség volt a Celitrontól lélegeztetőgépeket venni, az is kiderül a szerződésből. | null | 1 | https://atlatszo.hu/kozpenz/2023/08/29/letagadta-a-10-milliard-forintert-beszerzett-lelegeztetogepek-karbantartasara-kotott-szerzodest-a-korhazi-foigazgatosag/ | 2023-08-29 00:00:00 | true | null | null | atlatszo.hu |
A ’90-es évek alvilági leszámolásainak ügyeiben Magyarországon és Szlovákiában is elítélt férfival még addig sem jutottunk, mint az Aranykéz utcai robbantás, illetve Prisztás József megölése miatt elítélt, a Fenyő-gyilkosságban pedig szintén felbujtással vádolt Portik Tamással. Akinél a börtönparancsnokság engedélyezte az interjút, melyet félbeszakítottak, folytatni nem engedték, s a beszélgetés közlését is megtiltották. Roháč esetén (akárcsak Portiknál) a BVOP Kommunikációs Főosztálya azt kérte, küldjük át a neki feltenni akart kérdéseket. Miután ezt megtettük, az országos börtönparancsnok közölte: nem engedélyezi a Jozef Roháč-interjút. Ami azért is furcsa, mert korábban több újságíró – P. Gál Judit és Dezső András – is beszélhetett a szlovák állampolgárságú, büntetését Magyarországon töltő elítélttel, az Átlátszót mégis eltiltották a börtöninterjútól. A Portik-interjú ügyében a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságához fordultunk, itt pedig megvárjuk, az esetleges fogvatartotti panasz nyomán lesz-e jogorvoslat.
„Tájékoztatom, hogy Jozef Roháč fogvatartottal való interjúkérelmét a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága nem engedélyezte. Megértését köszönjük” – ezt válaszolta a szerzőnek a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnokságának Kommunikációs Főosztálya. Roháč jogerősen életfogytiglant kapott az Aranykéz utcai robbantás, illetve a Fenyő-gyilkosság miatt. Mivel ezekben az ügyekben Portik is érintett (13 évet kapott az Aranykéz utcában megölt Boros Tamás elleni gyilkosságra való felbujtás miatt, a Fenyő-ügyben pedig Gyárfás Tamással együtt első fokú ítéletre vár) kíváncsiak lettünk volna Jozef Roháč véleményére is. Akit egyébként Szlovákiában is életfogytiglanra ítéltek ottani gyilkosságok miatt.
Különösen azért lett volna ez releváns, mivel a Prisztás József meggyilkolásának ügyében folyó bírósági tárgyaláson az Új Szó által 2019. június 14-én idézett MTI-közlemény szerint Roháč azt mondta: „a megbízást az ukrán maffiától kapta, a dunaszerdahelyi bűnözői csoport közvetítésével, és a gyilkosságot 15 ezer márkáért hajtotta végre.” Viszont ebben az ügyben Portik Tamást felbujtóként és Hatvani Istvánt pedig tettesként ítélték el. Ön szerint tévesen? – kérdezte volna e sorok írója Jozef Roháčot, ha nem tiltották volna meg.
Amely azért is figyelemre méltó, mivel Pegasus-kémszofverrel vették célba a korábban Portik Tamást is védő Patócs Ilona ügyvéd telefonját. Pont akkor, amikor Jozef Roháč tanúvallomása igazolta: Hatvani István, akit Prisztás megölésével gyanúsítottak, valószínűleg ártatlan, s a férfit ezután szabadlábra helyezték, másodfokon azonban ismét elítélték. „Az ügyvéd szerint a döntés mögött politikai indokok vannak: a cél igazából nem Hatvani, hanem Portik Tamás börtönben tartása. „Az én ügyfelem igazából csak járulékos veszteség” – tette hozzá. Szerinte ugyanis, ha Hatvani érintettsége az ügyben megkérdőjelezhető, könnyebben kérvényezhető az őt állítólagosan felbujtó Portik ítéletének a felülvizsgálata is. Portik ügyvédje kezdeményezett is perújítást Roháč vallomástételét követően, ezt azonban elutasították” – derül ki a Direkt36 riportjából.
Az elutasított interjúkérelem ügyében Jozef Roháč jogorvoslattal élhet, ha ezt megteszi, a felülvizsgálat során született döntésről be fogunk számolni. Ismert, hogy Jozef Roháč korábban több esetben is nyilatkozhatott. Így került sor a börtönben korábban P. Gál Judit újságírónak adott interjújára, amely a szerző Halálosztók – Ördögök ügyvédei című könyvében jelent meg, és nyilatkozhatott Dezső Andrásnak, a Nagyfőnök – Portik Tamás és körének felemelkedése és bukása című könyv szerzőjének is. (A műről részletesen írtunk az Átlátszón.) Ezekben az esetekben a büntetés-végrehajtás engedélyezte az interjúkat, és azok közlését is.
Kérdés tehát: ha más újságírók beszélhettek Roháčcsal, 2015-ben (amikor ugyanaz a kormány volt hatalmon, mint jelenleg) pedig még az Átlátszó is interjúzhatott Portikkal, akkor vajon mi történt, ami miatt a végrehajtó hatalom nem akarja, hogy kérdéseket tegyünk fel a rendszerváltás utáni legnagyobb, szervezett bűnözéshez köthető, emberek halálával járó cselekmények ügyében elítélteknek? Talán a Prisztás-perhez hasonlóan ismét van új bizonyíték, tanúvallomás, amely fordulatot hozhat valamelyik ügyben? Ez okozta a korábbi, az interjúkat megengedő döntésekhez képest furcsa, érthetetlen reagálást?
A legrejtélyesebb a Portik-interjú sorsa. Ha Portik Tamás esetén ugyanaz történik, mint a Jozef Roháčra vonatkozó interjúkérelemnél, vagyis hogy kapásból elutasítják, az előzmények ismeretében az is nagyon furcsa lett volna, de ennyire azért nem.
Eddig is tudható volt, hogy a közhatalmat jelenleg gyakorló politikusok, intézményvezetők mind több esetben próbálják korlátozni a nyilvánosságot, a közérdekű adatok hozzáférhetőségét, önkényesen döntik el, kit engednek be egy sajtótájékoztatóra, kinek engedélyezik a bejutást valamely intézménybe. A Portik-interjú készítőjével is megesett, hogy nem akarták beengedni egy, a fideszes vezetésű győri önkormányzatnál a légszennyezettségi mérések eredményéről tartott sajtótájékoztatóra. Még érdekesebb ügye volt a koronavírus-járvány idején, amikor a hozzátartozóknak is drasztikusan korlátozták a látogatást, a Blikk mégis bemehetett a győri kórházba egy újraélesztett szívbeteghez. Miközben más újságokat, portálokat nem engedtek be a kórházakba – mint utólag kiderült, jogtalanul.
De olyan, hogy egy hivatalosan engedélyezett, a sajtóengedélyt kiadó intézmény által leszervezett interjút menet közben félbeszakítsanak, hogy aztán a folytatását már ne engedjék, a közölni akart, az interjúalany által jóváhagyott szöveget pedig letiltsák, precedens nélküli a rendszerváltás utáni sajtótörténetben.
Ahogy az is, hogy az interjúalany által kiegészített, jóváhagyott végleges szövegváltozatot az újságíró se láthatja, tehát igazából még ő sem tudja, mit is tiltottak le. Az pedig elég szürreális, hogy az interjút egy olyan technikai okra (hang- és képhiba) hivatkozva szakították meg, amelyet a helyszínen senki nem észlelt, illetve tett szóvá, a videókapcsolat túloldalán lévő újságíró se tapasztalt ilyet, az általa készített hangfelvételen sincs nyoma ennek, így nehezen hihető, illetve aligha vehető komolyan. Sanszos, hogy inkább valamilyen felsőbb utasításra, ismeretlen okból szakították meg a beszélgetést.
Korábbi cikkünkben felvetettük Pintér Sándor belügyminiszternek az ügyben játszott lehetséges szerepét. Tény, hogy a szerző beadványa és Vajda Zoltán MSZP-s honatya kérdése nyomán lefolytatott ügyészi vizsgálat szerint BVOP a Pintért is érintő kérdéseket jelölte meg az interjú folytatását megtiltó határozat okaként. Roháč esetén se tudunk másra gondolni, mint hogy valamiért nem akarták, hogy választ adjon az alábbi kérdésekre:
A Fenyő-gyilkosság jelenleg is zajló perében Gyárfás Tamás mellett szintén Portik Tamást vádolják felbujtással, valamint az Aranykéz utcai robbantás miatt is Portikot ítélték el. Mi a véleménye Önnek ezekről a vádakról, illetve ítéletekről?
Ön szerint ezekben az ügyekben tisztázott a felbujtók, illetve megbízók személye?
A ’90-es évek robbantásos merényleteinél felmerült a szlovák titkosszolgálat, illetve a volt Szovjetunióból származó, esetlegesen rendőri, politikai és titkosszolgálati kapcsolatokkal rendelkező szervezett bűnözői körök részvétele. Egy régebbi, 2002. december 10-i Népszabadság-cikk szerint „Ivan Lexa, a szlovák titkosszolgálat egykori vezetője volt az Aranykéz utcai robbantás megrendelője”, valamint hogy, a Lexa vezette szlovák titkosszolgálat, a SIS „titkos akciókat tervezett és szervezett Magyarországon, Lengyelországban és Csehországban, amelyek célja ezen országok politikai és közrendjének megzavarása, s ezáltal az akkor már küszöbön álló NATO-csatlakozásuk késleltetése.” Ön mit gondol erről?
Portik Tamás 2015-ös, az Átlátszónak tett nyilatkozatában, valamint Dezső András a Nagyfőnök – Portik Tamás és körének felemelkedése és bukása című könyvében egyaránt foglalkozik Pintér Sándor jelenlegi belügyminiszternek, korábbi országos rendőrfőkapitánynak fent említett, illetve más, ezekhez kapcsolódó ügyekben játszott szerepéről, amelyre a cikkeimben én is kitérek. Ön hogyan látja ezt? Olvasta Dezső András könyvét?
Vanak más ügyek – így például Muskovics Gyula halála, Seres Zoltán lelövése – amelyekben még nem történt vádemelés. Ön miként látja ezek hátterét?
Ön szerint a rendőri és politikai korrupció, illetve politikai érdekek játszhattak-e szerepet abban, hogy ezek az ügyek megoldatlanok, illetve hogy a folyamatban lévő eljárások, valamint a kimondott ítéletek esetén is kétségek merülnek fel?
Szemlátomást úgy tűnik, az állam igyekszik a cikkírót elzárni a fenti ügyek börtönben ülő kulcsfiguráitól. Abban azonban nem tudják megakadályozni, hogy oknyomozást folytasson, háttérbeszélgetéseket folytatva, riportokat, interjúkat készítve az ügyek szabadon lévő tanúival, forrásaival. Amint ez elkészül, közre fogjuk adni, ezzel is próbálva fényt deríteni rá, mi lehet a betiltás, illetve általában a Portik-ügy hátterében. S emellett nemzetközi szinten is harcolunk a jogorvoslatért.
Címlapfotó: Jozef Rohác a két évtizeddel ezelőtti Aranykéz utcai robbantás, valamint a Fenyő- és a Cinóber-gyilkosság összevont büntetőperének tárgyalásán a Fővárosi Törvényszék tárgyalótermében 2016. március 31-én. MTI Fotó: Kovács Tamás | A Jozef Roháč-interjút is megtiltotta a börtönparancsnokság | A ’90-es évek alvilági leszámolásainak ügyeiben Magyarországon és Szlovákiában is elítélt férfival még addig sem jutottunk, mint az Aranykéz utcai robbantás, illetve Prisztás József megölése miatt elítélt, a Fenyő-gyilkosságban pedig szintén felbujtással vádolt Portik Tamással. Akinél a börtönparancsnokság engedélyezte az interjút, melyet félbeszakítottak, folytatni nem engedték, s a beszélgetés közlését is megtiltották. Roháč esetén (akárcsak Portiknál) a BVOP Kommunikációs Főosztálya azt kérte, küldjük át a neki feltenni akart kérdéseket. Miután ezt megtettük, az országos börtönparancsnok közölte: nem engedélyezi a Jozef Roháč-interjút. Ami azért is furcsa, mert korábban több újságíró – P. Gál Judit és Dezső András – is beszélhetett a szlovák állampolgárságú, büntetését Magyarországon töltő elítélttel, az Átlátszót mégis eltiltották a börtöninterjútól. A Portik-interjú ügyében a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságához fordultunk, itt pedig megvárjuk, az esetleges fogvatartotti panasz nyomán lesz-e jogorvoslat. | null | 1 | https://atlatszo.hu/kozugy/2023/09/29/a-jozef-rohac-interjut-is-megtiltotta-a-bortonparancsnoksag/ | 2023-09-30 00:00:00 | true | null | null | atlatszo.hu |
Tavaly ősszel a kormány minden indoklás nélkül 4 milliárd forinttal megemelte a geszti Tisza-kastály felújítására szánt keretet. Akkor nem lehetett tudni, hogy miért, de a közbeszerzési értesítőből most kiderült: módosítottak az eredeti terveken, és egy későbbre tervezett munkát előre hoztak. Ezzel azonban a kiadások is megnőttek, méghozzá 2 milliárd forinttal. Egyúttal a határidők is módosultak: másfél helyett nagyjából három évig tarthat az építkezés.
Eredetileg nettó 5,4 milliárd forintba került volna a létesítmény rekonstrukciójnak első fele, de már az is 252 millió forinttal drágább volt az eredetileg becsült árnál – írtuk meg 2021 júliusában. Most pedig további 2 milliárd forinttal nőttek a költségek. Így már nem csoda, hogy a nagy megszorítások és rezsiválság közepette tavaly ősszel a kormány – minden indoklás nélkül – 4 milliárd forinttal megemelte a beruházásra szánt keretet.
A kiírás szerint az első ütem a Tisza-kastély rekonstrukcióját tartalmazza, amelynek során a Tiszttartó házat és a kripta épületét újítják fel. Emellett a beruházás része a parkrendezés és a kiállítóterek létesítése is. A második ütemben szálláshelyet és konferenciatermet terveztek kialakítani a kastély mellett. Eredetileg a két ütemre összesen szántak 7 milliárd forintot, most viszont már csak az első ütem kerül ennyibe. Meglehet azonban, hogy a végső összeg mégsem haladja majd meg a kibővített 11 milliárdos keretet.
Az uniós közbeszerzési értesítőbe feltöltött dokumentum szerint ugyanis az első ütemben végeznek el egy olyan feladatot is, amit csak a második ütemben terveztek. Mint írják: „a Tisza-kastélyhoz tartozó Inaslak-Istálló épület, és az épületet a kastéllyal összekötő folyósóval kapcsolatos munkák a II. ütemhez kapcsolódó tervekben, és az ezek alapján kiírásra kerülő közbeszerzési eljárás alapján történő kivitelezésben jelentek volna meg.”
Lázár János miniszter szívügye a kastély felújítása
A II. ütem végleges kiviteli tervei azonban nem készültek el, miután „az építési engedély megadásához szükséges telekalakítási eljárások lefolytatására nem került sor”.
Tekintettel arra, hogy az Istálló/Inaslak és Tisza-kastély épülete eredetileg is összeköttetésben állt (és egy tűzszakasz határt képeznek a létesítmények), a beruházó úgy döntött, hogy az Istálló/Inaslak felújítását még az I. ütemben megvalósítja. Ez azonban pluszmunkát jelentett az eredeti tervekhez képest, és megemelte a költségeket is. Ezért módosítottak a szerződésen.
1080 napra nőtt a teljesítési határidő
Augusztus közepén a Magyar Narancs megírta, hogy a helyszínen található projekttábláról leszedték a befejezés dátumát, így azt sem tudni, mikor kellene elkészülnie az épületnek (az eredeti határidő 2023 februárja volt). A legfrissebb szerződésmódosításból most ez is kiderült.
Az eredetileg 600 napos határidőt először 871 napra tolták ki, majd most 1080 napra.
A tervezett 1,5 helyett tehát nagyjából 3 évig tart majd az építkezés.
A beruházás egyébként a Nemzeti Kastélyprogram és Nemzeti Várprogram részeként valósul meg. Az épület a felújítás után ingyen a református egyház kezelésébe kerül, ugyanakkor a Tiszántúli Református Egyházkerület a Magyar Narancsnak 2022-ben azt nyilatkozta, hogy „nem igényelte és nem szándékozik átvenni a geszti Tisza-kastélyt működtetésre.”
Kormányközeli kivitelezők
A kastély felújítását a West Hungária Bau Kft. (WHB) és a Build It Mérnökiroda Kft. párosa végzi.
A WHB évek óta sorra nyeri az állami közbeszerzéseket. Tavaly például az Állatorvostudományi Egyetem fejlesztésével bízták meg őket egy 5,2 milliárdos és egy 42,5 milliárdos tender keretében. Emellett további nyolc közbeszerzést nyertek el 2022-ben – ennek ellenére az éves bevételük és adózott eredményük mégis csökkent az előző évihez képest (82,9 milliárdról 78,9 milliárdra). Talán az idei számoknak jót tesz majd a kajak-kenu központ építése, ami 43,4 milliárdról 45,9 milliárdra drágult.
A West Hungária Bau Kft.-ről tudni kell, hogy többségi tulajdonosa Tiborcz István volt üzlettársa, Paár Attila, aki korábban megvásárolta a miniszterelnöki vő tulajdonrészét az Eliosban. A legfrissebb összeállítás szerint 90 milliárdos vagyonával Paár az ország 15. leggazdagabb embere.
A BUILD IT Mérnökiroda Kft. sem ismeretlen a piacon. Nyertek már nettó 1,3 milliárdos megbízást kollégium építésére a Lázár János felügyelte Nemzeti Ménesbirtokon, de ők kapták meg szintén Mezőhegyesen az oktatási főépület energetikai homlokzatfelújítását nettó 580 millió forintért. Továbbá részt vettek a Károlyi-Csekonics Palotaegyüttes átfogó, állagmegóvó felújítási munkáiban, és ők nyerték el a móri piac építését is kétmilliárdért. | Változtattak a terveken, 2 milliárddal drágul a Tisza-kastély felújításának első üteme | Tavaly ősszel a kormány minden indoklás nélkül 4 milliárd forinttal megemelte a geszti Tisza-kastály felújítására szánt keretet. Akkor nem lehetett tudni, hogy miért, de a közbeszerzési értesítőből most kiderült: módosítottak az eredeti terveken, és egy későbbre tervezett munkát előre hoztak. Ezzel azonban a kiadások is megnőttek, méghozzá 2 milliárd forinttal. Egyúttal a határidők is módosultak: másfél helyett nagyjából három évig tarthat az építkezés. | null | 1 | https://atlatszo.hu/kozpenz/2023/10/03/valtoztattak-a-terveken-2-milliarddal-dragul-a-tisza-kastely-felujitasanak-elso-uteme/ | 2023-10-03 00:00:00 | true | null | null | atlatszo.hu |
A Duna Aszfalt 2019-ben nyerte el a projektet, amelyben Mészáros Lőrinc egyik cége volt az egyik alvállalkozó. A hídfelújítás 85 százalékát az Európai Unió állta. A felújított vasúti Duna-hidat tavaly nagy csinnadrattával átadták, néhány napja azonban tovább drágult egy közbeszerzési tájékoztató szerint. Ráadásul a híd három vágányából csupán kettő használható, a harmadikat majd csak a Déli Körvasútba kötik be.
A déli összekötő vasúti Duna-híd meglévő két vágánya megújult, és épült plusz egy harmadik is, ami azonban egyelőre sehova sem vezet. Majd a Déli Körvasútba tervezik bekötni, de még hosszú évekbe telhet, mire az elkészül. Mészáros Lőrinc vasútépítő cége ugyan elnyerte a kivitelezését nettó 338 milliárdért, de aztán a kormány spórolási okokból leállította a gigaprojektet.
A kormány 2017-ben döntött a budapesti kötöttpályás közlekedési projektek előkészítésének finanszírozásáról. Ezek egyike a déli összekötő vasúti Duna-híd átépítése, amelyre az állami tulajdonú Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. (NIF) 2018 őszén írt ki közbeszerzést. A tender eredményét 2019 október elején hirdették ki: a munkát a Duna Aszfalt (akkor még Kft., most már Zrt.) nyerte el nettó 35,9 milliárd forintos ajánlattal.
Szíjj László és Mészáros Lőrinc cégei
Ahogy akkor megírtuk, ez 1,5 milliárddal drágább volt a NIF által előzetesen becsült 34,4 milliárd forint költségnél. Azonban még így is ez volt a legolcsóbb ajánlat, ugyanis voltak a Duna Aszfaltnál drágább jelentkezők is::
az A-Híd Zrt. nettó 38,98 milliárd forintos,
az SDD Konzorcium (Dömper Kft., Subterra-Raab Kft., Pannon-Doprastav Kft.) nettó 40,9 milliárd forintos ajánlatot tett.
Volt a tenderre egy negyedik pályázó is, a Kész Ipari Gyártó Kft. is, azt azonban nem tudni, hogy ez a cég mennyiért vállalta volna a feladatot, mert az ajánlatát érvénytelennek nyilvánították.
A Duna Aszfalté volt tehát a három érvényes jelentkezés közül a legolcsóbb, így rábízták a déli összekötő vasúti Duna-híd felújítását.
A sok más egyéb állami megbízás mellett ezt a tendert is elnyerő cég tulajdonosa Szíjj László. A Tiszakécskéről származó férfi az elmúlt években felhalmozott vagyonából több máltai bejegyzésű jachtot vásárolt. Az egyiken 2018-ban a MÁV akkori vezérigazgatója, 2020-ban pedig Szijjártó Péter külügyminiszter is megfordult.
Jelentkezésében a Duna Aszfalt jelezte, hogy a hídfelújítást nem egyedül, hanem alvállalkozók bevonásával fogja megvalósítani. A cég összesen három alvállalkozót nevezett meg, melyek közül egy,
a V-Híd Zrt. Mészáros Lőrincé, a másik kettő pedig Szíjj László érdekeltségébe tartozott/ik.
A Hódmezővásárhelyi Útépítő Kft. (ma már Duna Group International Útépítő Kft.) több áttéten keresztül a Duna Aszfalt tulajdonában van, a Közgép Zrt. pedig közvetlenül Szíjjé – korábban a Fidesz előző „sztárüzletemberéé”, a 2015-ös G-nappal kegyvesztetté vált Simicska Lajosé volt.
Tavaly átadták, most drágult
A híd felújítására megkötött szerződés 2022 február elején 165,6 millió forinttal drágult, vagyis a Duna Aszfalt és alvállalkozói 35,9 milliárd forint helyett 36 milliárdnál többért végezték a munkálatokat. Az áremelkedés okaként azt tüntették fel, hogy aluminotermikus hegesztési technika helyett egy másik eljárást kell alkalmazni az arra alkalmas síneken „a vasútüzem biztonságos lebonyolítása érdekében”.
Fél évvel később, 2022. augusztus 4-én a MÁV közölte, hogy befejeződött a déli összekötő vasúti Duna-híd korszerűsítése. Az állami vasúttársaság vezérigazgatója, Pafféri Zoltán az átadón kiemelte: „Hazánk első vasúti Duna-hídjának jelentősége hatalmas, itt halad át ugyanis az ország teljes kelet-nyugati irányú vasúti forgalmának 90 százaléka. Naponta átlagosan mintegy 100 tehervonat és 140-150 személyvonat halad át az 500 méteres összekötő vasúti hídon”.
A tavaly nyári hírben a hegesztés miatt megemelkedett ár szerepel: „A kivitelezést a Duna Aszfalt Zrt. végzi nettó 36 087 028 636 Ft értékben”. Azóta viszont történt egy újabb drágulás. A közbeszerzési értesítőben néhány napja jelent meg, hogy 2023. szeptember 18-án, bő egy évvel a hídátadás után módosították a felek a szerződést, s ezzel
a déli összekötő vasúti Duna-híd felújításának ára nettó 36,3 milliárd forintra emelkedett.
A drágulás okaként több műszaki problémát említenek, amelyek a kivitelezés közben derültek ki. Az egyik például, hogy a pillérek felületén lévő több réteg festéken nem tapadt volna meg a sóvédelmi bevonat, ezért egy akril glettréteggel elkészített bevonatot hordtak fel a pillérekre.
Időközben egyébként a szerződést az állam részéről aláíró Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. (NIF) megszűnt, jogutódja 2023. január 1-től az Építési és Közlekedési Minisztérium, amit Lázár János vezet.
A hídfelújításnak a fizikai építési munkák mellett voltak egyéb, kapcsolódó költségei is: előkészítés nettó 978 millió forintért, hitelesítési eljárás 318 millióért, a lebontott szerkezet ideiglenes tárolása 131 millióért és műszaki ellenőrzés 673 millióért. Ez összesen további 2,1 milliárd forint.
3 vágányból csak 2 használható
Azt soha nem is titkolták, a MÁV átadásról szóló közleményében is szerepel, hogy a déli összekötő vasúti Duna-hidat a Déli Körvasút fejlesztésének részeként korszerűsítették.
A felújításra vonatkozó tender leírása szerint a beruházás során az alábbi feladatai voltak a kivitelezőnek: a híd „meglévő két, egyvágányos felszerkezetét el kell bontani és három új, egyvágányos felszerkezetet kell építeni. A tervezett egyvágányos, többtámaszú rácsos acélhíd felszerkezete közös alépítményekre támaszkodik, melyeket az új felszerkezetek fogadására át kell alakítani, továbbá új, cölöpfalas hídfőt kell építeni a budai oldalon.”
Vagyis a híd korábbi két vágányát újjáépítették és kiegészítették egy harmadikkal, az azonban egyelőre nem használható. Ahogy a hvg-hu megírta: „A mostani fejlesztésnek hála a híd középső vágánya is megépült, az azonban a híd mindkét végénél megszűnik, így a vonatok azon nem tudnak közlekedni. Vagyis fejlesztés és kapacitásbővítés helyett annyi történt, hogy gyakorlatilag felújították a régi hidat.”
A MÁV átadáskor publikált közleményében sokkal szemérmesebben és nagyon optimistán fogalmaznak ezzel kapcsolatban: „A Déli körvasút következő ütemében építendő harmadik vágány elkészültéig a vasúti forgalom ezen a legújabb és a középső szerkezeten zajlik majd.”
A hídfelújítás bő 36 milliárdos költségének 85 százalékát az Európai Unió állta a CEF 2015-HU-TM-0134-W nevű uniós programból. Vélhetően ez az oka annak, hogy megépült az egyelőre használhatatlan harmadik vágány is, mert az EU szívesebben ad pénzt kapacitásfejlesztésre és -bővítésre, mint egy sima felújításra.
Azonban könnyen lehet, hogy ismét fel kell majd újítani az összekötő vasúti hidat, mire a Déli Körvasút megépítése megvalósul. Azt egyébként nem meglepő módon Mészáros Lőrinc vasútépítő cége, a V-Híd Zrt. nyerte el nettó 338 milliárd forintos ajánlattal. A gigaberuházás során 2 kilométer hosszon háromvágányú és 1,7 kilométer hosszon négyvágányú pályát, összesen mintegy közel 13 kilométer vágányt építenének. Emellett hat új vasúti híd, két új megálló, továbbá egy monumentális zajvédő fal is létesülne, és rengeteg fát vágnának ki.
Címlapkép: Drónfelvételen a megújult déli összekötő vasúti Duna-híd az avatás napján, 2022. augusztus 4-én. (fotó: MTI/Máthé Zoltán) | Tavaly átadták, most 36 milliárd fölé drágult a déli összekötő vasúti Duna-híd felújítása | A Duna Aszfalt 2019-ben nyerte el a projektet, amelyben Mészáros Lőrinc egyik cége volt az egyik alvállalkozó. A hídfelújítás 85 százalékát az Európai Unió állta. A felújított vasúti Duna-hidat tavaly nagy csinnadrattával átadták, néhány napja azonban tovább drágult egy közbeszerzési tájékoztató szerint. Ráadásul a híd három vágányából csupán kettő használható, a harmadikat majd csak a Déli Körvasútba kötik be. | null | 1 | https://atlatszo.hu/kozpenz/2023/10/05/tavaly-atadtak-most-36-milliard-fole-dragult-a-deli-osszekoto-vasuti-duna-hid-felujitasa/ | 2023-10-05 00:00:00 | true | null | null | atlatszo.hu |
Kelenföld és Törökbálint között, 2025-2027 között valósulna meg a tervezett beruházás, amelynek során a lakóházak közvetlen közelében is elhaladó vágányok számát kettőről négyre növelnék. A hivatalos indoklás szerint a bővítés főként a személyszállító vonatok sűrítésére irányul, ám a valóságban a teherforgalom is brutálisan megnőne. Különösen a Budapest-Belgrád vasútvonal miatt, amely a Kínából érkező megnövekvő áruforgalmat fogja kiszolgálni.
„Már sokszor, sok helyen elmondtuk, hogy a Budapest-Belgrád bővítés miatt – a Kínából jövő – megnövekedett teherforgalom végső úti célja nem Budapest, hanem Nyugat-Európa. Ez azt is jelenti, hogy a Ferencváros-Kelenföld vágánybővítést folytatni fogják Budaörs felé” – írta Kreitler-Sas Máté az LMP újbudai önkormányzati képviselője, aki Facebook-oldalán számolt be a bővítés tervéről augusztus végén.
A beruházás Kelenföld és Törökbálint között valósulna meg 2025-2027 között, amely során kettőről négyre bővítenék a vágányok számát. A fakivágásokkal járó 10 kilométeres szakasz bővítését a hivatalos kommunikáció a személyszállító vonatok sűrítésével indokolja: „a kapacitásbővítés célja, hogy a vasút versenyképesebb alternatívává váljon a nyugati agglomerációból a fővárosba jutáshoz a zsúfolt közutakkal szemben” – olvasható a Nemzeti Közlekedési Központ oldalán. Ide tartozott beruházás, mielőtt a Lázár János-féle Építési és Közlekedési Minisztériumhoz (ÉKM) került. A valóságban viszont a bővítés a teherforgalom brutális megnövekedését is jelentené a lakóházak közvetlen közelében lévő vágányokon.
Csakúgy, mint az újbudai Hamzsabégi sétányt és környékét érintő vasútfejlesztési beruházás, a Ferencvárostól Kelenföldig tervezett, Dunát is keresztező Déli Körvasút bővítése is nagy fokú lakossági tiltakozást eredményezett. Az ott élő lakosoknak nem a vasúti személyszállítás fejlesztésével volt gondjuk, hanem azzal, hogy úgy érezték, átverték őket. Ugyanis évekig próbálták eltitkolni előlük, hogy az elővárosi közlekedés díszes mázába csomagolt projekt valójában a teherforgalom jelentős megnövekedését jelentené számukra.
A Déli Körvasút beruházás öt nagy elemből áll – erről Kikina Artúr, az ÉKM vasúti beruházások támogatásáért felelős helyettes államtitkára beszélt a Világgazdaságnak. Elmondása szerint végül ötödik elemként a Kelenföld és Törökbálint közötti szűk vasúti keresztmetszetet kell oldani.
Vitézy szerint lázítás zajlik
A Kelenföld és Törökbálint közötti beruházás kapcsán szintén nem vitték túlzásba az érintett lakosság tájékoztatását. A projektet nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségűvé nyilvánították, a Pest Vármegyei Kormányhivatal pedig augusztusban megadta rá a környezetvédelmi engedélyt.
„Az ügyben köz nélküli közmeghallgatást hirdettek, aminek eredményét augusztus 22-én tették közzé. A következő olvasható a kormányhivatal közleményében: »A Környezetvédelmi Hatósághoz az érintett nyilvánosság részéről észrevétel a megadott határidőig, sőt azon túl sem érkezett.« Ez azért történhetett, mert a projektről konkrétan még csak nem is hallottak az érintett környéken élők, annak ellenére, hogy milyen horderejű beruházásról van szó. A vasút mentén például több száz fa kivágását eredményezné. A vágánybővítés egy szakaszon közvetlenül lakóházak mellett történne. Külterületen területkisajátítások is lehetnek” – mondta lapunknak Kreitler-Sas Máté.
Az újbudai képviselő szerint különösen felháborító, hogy miközben a személyszállítás fejlesztésével indokolják ezt a beruházást is, egyetlen megálló sem létesül Kelenföld és Budaörs között. Pedig ha valahol indokolható lenne egy vasúti megálló kialakítása, az pont a Tóváros melletti rész.
Vitézy Dávid, a beruházás előkészítésében részt vevő Budapest Fejlesztési Központ volt vezérigazgatója, korábbi közlekedésfejlesztési államtitkár szerint szó sincs titkolózásról, hiszen 2020-ban posztolt a fejlesztésről Facebookon.
„Teljesen érthetetlen ez az újabb vasútellenes lázítás a kerület hivatalos oldalán és a laikusok ismételt szándékos megtévesztése a vasútfejlesztések megakadályozása érdekében. A Kelenföld és Budaörs közötti vasúti kapacitásbővítő beruházás tervezése 2020-ban kezdődött, akkoriban a NIF hivatalos közleménye mellett én is posztoltam róla, az egész sajtó foglalkozott vele, Újbuda vezetői (László Imre polgármester és Bakai-Nagy Zita alpolgármester) pedig folyamatosan részt vettek a tervezési egyeztetéseken, a műszaki tartalom kialakításán, több ilyen tervbemutatóra is emlékszem, ahol személyesen ott voltak ők is és én is. Milyen titkos tervezésről lehet ezek után komolyan beszélni?” – olvasható a posztjában.
A teherforgalom brutálisan megnő
A vonalszakasz négyvágányú átépítését követően lehetőség lesz a távolsági és elővárosi, illetve teherforgalom szétválasztására. A beruházás Újbuda, Budaörs és Törökbálint közigazgatási területét érinti. Budaörs kap egy új megállót, a Sport utcai közúti felüljáró környezetében, Budaörs-Szilvás néven.
A környezeti hatástanulmányban a beruházás indokaként szintén személyszállításra hivatkoznak: „A projekt fő célja az 1. sz. vasúti fővonal kapacitáskorlátjának feloldása, rövid távon az elővárosi kínálatbővítés – a Budapest Agglomerációs Vasúti Stratégiával összhangban –, hosszú távon pedig a távolsági kapcsolatok javítása (a Budapest-Varsó nagy sebességű vasút – NSV – bevezető szakaszaként). Ennek érdekében válik szükségessé – amint azt az elkészült MT is megállapította – a tárgyi vonalszakaszon a 3. és 4. vágány kiépítése.”
A vasútforgalom brutális növekedéséről a táblázatok árulkodnak a dokumentumban, amik a jelenlegi és a tervezett forgalmat mutatják be. Ezek alapján egyértelműen kirajzolódik az 1-es számú vasútvonalon a teherforgalom dominanciája. Az éjszakai teherforgalom közel két és félszeresére nőne.
A táblázatból kiolvasható, hogy az összesített forgalom (személy és a teher) napi 217 vonatról 364 vonatra, azaz 67 százalékkal nőne. A személyvonat-forgalom napi 161-ről 218-ra, mindössze 35 százalékkal, míg a tehervonatok száma 56-ról 146-ra, azaz több mint 2,5-szeresére emelkedne. Az éjszakai teherforgalom is jelentősen, 20-ról 48 vonatra, a napközbeni 36-ról 98-ra nőne.
Az előkészítés alatt álló, Budapestet elkerülő V0-s teherforgalmi vasútvonal kapcsán tesznek említést arról, hogy a Kelenföld-Törökbálint közötti vasúti pálya fejlesztése a teherforgalom növekedését is okozza, és hogy a V0 teherforgalmi vasútvonal fejlesztése a környezeti hatások terheléscsökkenését fogja előidézni. Azok a szállítmányok, amiknek Budapest a célja, továbbra is a meglévő hálózati elemeket fogják használni, így az 1. számú vasútvonalat is. A V0 egy rég belengetett projekt, ami ugyan előkészítés alatt áll, azonban a megvalósulására jelenleg semmilyen garancia nincs.
Magyarországon a környezeti hatástanulmány egy nehezen komolyan vehető műfaj, ugyanis a beruházó megbízásából készül. A Kelenföld és Törökbálint közötti szakasz bővítéséhez készült, uniós pénzből fizetett környezeti hatástanulmányt az UNITEF jegyzi, a tervezési díj 705 millió forint volt. Ez magában foglalta az engedélyezési és tendertervek elkészítését, a szükséges környezetvédelmi és költség-haszon elemzési feladatok elvégzését is.
A zaj már most határérték feletti
A környezeti hatástanulmány szerint jelenleg a vizsgálati pontok túlnyomó részénél határérték, 55 decibel (dB) feletti zajterhelés figyelhető meg éjjel. A pálya mellett ugyanis valamilyen okból kifolyólag jelenleg semmilyen zajvédelem nincs.
A zajszint túllépéssel érintett védendő épületek védelme érdekében Budapest XI. kerületében, valamint Budaörs és Törökbálint területén is zajárnyékoló falakat terveznek. A beruházás során mintegy 5 580 méter hosszan 3,5 – 5 méter magas zajárnyékoló falak épülnének. Újbudán a pályaudvar mellett lakóházak, illetve Kelenvölgy és Péterhegy városrészek érintettek.
A zajárnyékoló falak építése után „a vasútvonalaktól származó zajterhelési értékek a mértékadó vizsgálati pontok esetén jellemzően határérték alatt alakulnak, de mindenképpen kedvezőbbek a jelenlegi értékeknél, azaz a zajvédelmi követelményszintek teljesülnek” a dokumentum szerint.
A határérték a vizsgált vasútvonal esetében nappal 65 dB, éjjel 55.
A vizsgálati pontokon számított zajszinteket a zajvédelmi melléklet táblázata tartalmazza. A táblázat szerint a védőfalnak köszönhetően (vele összesített 2036 zajárnyékoló falakkal) lesz, ahol valóban csökken a zajszint, de több helyen csak konzerválják zajt. Figyelembe véve, hogy a jövőben a beruházás nélkül is a zaj csökkenése valósulna meg a halkabban fékező, úgynevezett tárcsafékes szerelvények kizárólagos bevezetése miatt.
2,3 hektár erdő érintett
A beruházás összesen nagyságrendileg 20 hektár állandó vegetációval rendelkező élőhelyet vesz igénybe, és négy helyszínen érint a Nemzeti Földügyi Központ nyilvántartásában szereplő erdőterületeket, összesen 2,3 hektárt.
A beruházás Natura 2000 területet nem vesz igénybe, az Országos Ökológiai Hálózat elemei közül 220 négyzetméter ökológiai folyosót viszont igen (törökbálinti Malomdűlő utcai út ívkorrekciója). A tervezett beruházás védendő élőhelyet, védett növényfajt nem, a védett állatfajok közül elsősorban énekesmadarak költőhelyeit érinti. „Az élőhelyeket a védett fajok közül elsősorban az emberi környezethez jól alkalmazkodott énekes madarak népesítik be, kis egyedsűrűségben.” A dokumentum szerint a pálya mellett többségben vannak az idegenhonos invazív fafajok, mint például az akác; annál kevesebb például a diófa és a nemes nyár.
Megtorpedózták a Déli Körvasút bővítését az újbudaiak
Az Index szeptember elején számolt be arról, hogy elérhetetlenné vált a Déli Körvasút projektről szóló honlap. Az Építési és Közlekedési Minisztérium tájékoztatása szerint a weboldal technikai okok miatt nem üzemel. Azóta sincsenek a helyzet magaslatán, a projekt honlapja még most, október közepén sem működik. A beruházás a lakosok tiltakozása miatt nem indult el. A kormány idén júniusban emiatt (egy Szabad Európa által megszellőztetett) titkos határozatban döntött a Déli Körvasút megépítési szándékának megerősítéséről, ugyanis a Fővárosi Törvényszék január óta kétszer is megsemmisítette a környezetvédelmi engedélyt.
A Déli Körvasút építését Mészáros Lőrinc vasútépítő cége, a V-Híd Zrt. nyerte el nettó 338 milliárd forintos ajánlattal. A gigaberuházás során 2 kilométer hosszon háromvágányú és 1,7 kilométer hosszon négyvágányú pályát, összesen mintegy közel 13 kilométer vágányt építenének. Emellett hat új vasúti híd, két új megálló, továbbá egy monumentális zajvédő fal is létesülne, és rengeteg fát vágnának ki. Vitézy Dávid júniusban számolt be arról, hogy az Európai Bizottság közzétette a közvetlenül általa kiosztott, transzeurópai közlekedési hálózatok fejlesztésére szolgáló CEF források 2022-es pályázatainak eredményeit. „Ami a legfontosabb: a Déli Körvasút ugyan nem nyert a környezetvédelmi engedélyének megsemmisítése miatt, de a Magyarországnak járó forrás egy jelentős részét az EU egy elég szokatlan lépéssel tartalékolta, »félretette« jövőre, így lehetőség nyílhat az újbóli pályázásra a magyar kormányzat számára” – olvasható a posztban.
forrás: Országos Vasúti Árufuvarozási Koncepció
A legnagyobb elért teljesítmény a projektben eddig az, hogy felújították a déli összekötő vasúti Duna-hidat nettó 36,3 milliárd forintért, amin háromból egy vágány a semmibe megy. Az összegből 30,4 milliárd forint az európai uniós támogatás. A hídfelújítást a Duna Aszfalt végezte el, melynek tulajdonosa a politikusokat jachtoztató Szíjj László, az egyik alvállalkozó pedig Mészáros Lőrinc egyik cége volt. A híd jelenleg nem használható harmadik vágányát majd a Déli Körvasútba tervezik bekötni, ha viszont nem valósul meg a lakosok tiltakozása miatt a Déli Körvasút bővítése, akkor a hídra kapott uniós támogatás is veszélybe kerül.
Bizonytalanságok a Budapest-Belgrád gigaberuházás körül
A teherforgalom várható volumennövekedése a vonalon a Budapest-Belgrád gigaprojekt miatt is várható. A Ferencvárosig tartó, Budapest és Belgrád közötti vasútvonal felújításával Magyarország kínálja majd a kínai áruk leggyorsabb szállítási útvonalát Délkelet- és Nyugat-Európa között. A kormány terve, hogy Magyarország Közép-Európa teherfuvarozási, logisztikai és elosztó központjává váljon. Ehhez képest a Kelenföld-Törökbálint szakasz bővítéséhez készült környezeti hatástanulmányban nem tesznek külön említést a Budapest-Belgrád vonalon tervezett teherforgalom növekedéséről.
A Budapest-Belgrád vasútvonalat az eredeti szerződés szerint a Mészáros Lőrinc érdekeltségében lévő RM International Zrt. és két kínai cég konzorciuma építi, a pályaépítést alvállalkozóként a szintén Mészáros-tulajdonban lévő V-Híd végzi. A kivitelezést alatt álló 2 milliárd dolláros beruházásról a Telex írta meg, hogy Mészárosék részben levonultak az építkezésről, mert át kellett küldeni a munkagépeket és a dolgozókat a szétrohadt Budapest–Győr-fővonal felújítására.
A VSquare értesülései szerint a kínaiak felhagytak a munkával, és leállították a projekt finanszírozását is. Úgy fest, a Budapest-Belgrád vasútvonal építésén dolgozó kínai cég képtelen megcsinálni azt a biztosító- és vonatbefolyásoló rendszert az európai szabványok szerint, amely elengedhetetlenül szükséges lenne. (Az építkezést 85 százalékban kínai hitelből, 15 százalékban magyar állami pénzből finanszírozzák, így a kínai finanszírozás felfüggesztése nagy érvágás lenne.) Lázár János minisztériuma cáfolta a leállást a Világgazdaságnak, a tárca állítja, hogy a Budapest–Belgrád-projekt Soroksár–Kelebia-szakaszán a vállalkozói konzorcium „ütemezetten és folyamatosan végez kivitelezési munkálatokat”.
A MÁV körüli kaotikus állapotok egyre jobban láthatóvá válnak. Magyarország egyik legfontosabb vasútvonalát, a bővítéssel érintett 1-es fővonal másik szakaszát olyannyira hagyták lerohadni, hogy havária-helyzet állt elő. Lázár János augusztusban azonnali intézkedésre utasította a MÁV-ot. „Ha nem lépünk azonnal, akkor le kell zárni a vonalat, amely beláthatatlan következményekkel járna a személyszállításra és áruszállításra is” – fogalmazott a miniszter.
Címlapkép: Kínából érkező tehervonat a Rail Cargo Terminal – BILK Zrt. fővárosi székhelyén 2020. április 10-én. (fotó: MTI/Máthé Zoltán) | Megkapta a Déli Körvasút folytatása a környezetvédelmi engedélyt, több száz fát vágnak ki | Kelenföld és Törökbálint között, 2025-2027 között valósulna meg a tervezett beruházás, amelynek során a lakóházak közvetlen közelében is elhaladó vágányok számát kettőről négyre növelnék. A hivatalos indoklás szerint a bővítés főként a személyszállító vonatok sűrítésére irányul, ám a valóságban a teherforgalom is brutálisan megnőne. Különösen a Budapest-Belgrád vasútvonal miatt, amely a Kínából érkező megnövekvő áruforgalmat fogja kiszolgálni. | null | 1 | https://atlatszo.hu/kornyezet/2023/10/17/megkapta-a-deli-korvasut-folytatasa-a-kornyezetvedelmi-engedelyt-tobb-szaz-fat-vagnak-ki/ | 2023-10-17 00:00:00 | true | null | null | atlatszo.hu |
Márton Péter, volt Századvég-vezér és miniszteri biztos, egyben a tállyai Oroszlános Borbirtok tulajdonosa megkérte a közpénzes megbízásokkal is jól álló Swietelsky Kft.-t, hogy újítsák fel a területén lévő, leromlott állapotú kilátót. A cég „szívesen vállalta” a felkérést, és el is végezte a 4 millió forintos munkálatokat. Megkerestük a társaságot, hogy megtudjuk, eddig hány kilátót újítottak fel, kinek a kérésére, és hol lehet jelentkezni hasonló igénnyel, de nem kaptunk érdemi információkat.
Annyira rossz állapotban van a szombathelyi Oladi Kilátó, hogy nem tudják megnyitni – írta meg augusztusban a Nyugat.hu. A lap szerint a probléma nem újkeletű, már másfél éve nem mehet fel senki az építményre. Az önkormányzat javítaná, de nincs rá pénz. Szintén nem látogatható a magyarhertelendi Napszentély kilátó, amibe még 2016-ban csapott bele a villám. Miután alapvető szerkezeti elemek mentek tönkre, a létesítményt élezveszélyessé nyilvánították és lezárták. A baranyai településnek csak most, egy uniós pályázatnak (TOP) köszönhetően lesz lehetősége felújítani a kilátót. Kiderült azonban, hogy vannak a két önkormányzatnál szerencsésebb helyek, ahol pikk-pakk megtörténik a felújítás, csak kérni kell.
A napokban jelent meg egy cikk a kormányközeli Magyar Építők oldalán, amely szerint a tállyai Oroszlános Borbirtok tulajdonosa azzal a kéréssel fordult a Swietelsky Magyarország Kft.-hez, hogy a cég „újítsa fel a [borbirtok] területén lévő, leromlott állapotú kilátót, ahonnan páratlan látvány nyílik a Zempléni-hegység vonulataira.”
A Swietelsky „szívesen vállalta” a felkérést, és el is végezte a 4 millió forintos munkálatokat.
„Az elöregedett építményt két hét alatt teljesen felújították: a kilátót szerkezetig visszabontották és megerősítették, valamint kicserélték a tetőszerkezetet, a padlót, a korlátokat és a lépcsőt. (…) A felújításért cserébe a kilátónak új neve is lett: SWIETELSKYLÁTÓ.”
A létesítmény egyébként a turisták szerint sem volt jó állapotban. Egy tavalyi fotó szerint már akkor hiányoztak lépcsőfokok, és a korlát is majdnem kidőlt.
2018-ban még látogatható volt a felépítmény
De ez már csak a múlt, hála az állami megbízásokban is dúskáló Swietelskynek. Megkerestük a céget, hogy megtudjuk,
miért vállalták el a több millió forintos munkát, ki állta a költségeket, és kinek a tulajdonában van a kilátó.
Arra is rákérdeztünk, mennyire jellemző, hogy magánszemélyek vagy cégek/cégvezetők megkérik a társaságot, hogy újítsanak fel egy kilátót. Ha jellemző, akkor hány kilátót újított fel a cég így, melyek voltak ezek, és mekkora összeget fordítottak a munkálatokra.
Illetve azután is érdeklődtünk, hogy aki szeretné, hogy a területén álló kilátót felújítsák, kinek és milyen elérhetőségen jelezheti ezt a cég felé.
A Swietelsky Magyarország Kft. válaszában közölte: „a kérdéseire igyekeztünk lényegi választ adni. A teljes válaszunk egyben történő leközléséhez járulunk kizárólag hozzá. Válaszunkból részletek leközléséhez nem járulunk hozzá.”
Ezért változtatás nélkül közöljük – az érdemi információkat nyomokban tartalmazó – választ:
„A SWIETELSKY Magyarország Kft. 2008-óta végez széleskörű építőipari kivitelezői tevékenységet Magyarországon, mára a hazai beruházói piac kiszámítható professzionális partnereként. Társaságunk sok-sok éve nem csupán a több mint 500 munkatársának és több száz alvállalkozójának vált biztos partnerévé, hanem a magyar sport- és kulturális élet kimagasló támogatója is lett. Így természetesen számtalan támogatandó projekt kapcsán megkeresik társaságunkat.
Az üzleti eredményeink tekintetében és a támogatási stratégiánk alapján, ezen megkeresésekről vezetőségünk dönt. A Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyei Tállyán elhelyezkedő Oroszlános Borbirtok megkeresését azért tartottuk támogatandónak, mivel a négy éve létrehozott Észak-Kelet-Magyarországi igazgatóságunk az elmúlt években egyre dinamikusabban tudott fejlődni. Legutóbb például a nyíregyházi nővérszállót adtuk át a térségben élők megelégedésére.
Annak érdekében, hogy a térségben lévő beruházók figyelmét jobban felkeltsük, egy BTL típusú marketing tevékenység keretében a Tokaj-hegyaljai borvidék egyik kiemelkedő borászati településéhez tartozó tállyai kilátó felújítását magunkra vállaltuk. Az, hogy mind a Magyar Építők szaklap, és ez alapján az Átlátszó szerkesztősége is felfigyelt ez irányú tevékenységünkre, azt gondolom, hogy jól döntöttünk. Bízunk benne, hogy ez a támogatásunk felkelti a térség beruházóinak az érdeklődését a SWIETELSKY Magyarország Észak-Kelet-Magyarországi igazgatóság széleskörű kivitelezői tevékenysége iránt.
A volt Századvég-vezértől érkezett a kérés
Fontos információ még, hogy az Oroszlános Borbirtok tulajdonosa Márton Péter, aki többek között a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő vezérigazgatója, illetve az Orbán-kormány tanácsadó cégének és közvélemény-kutatójának, a Századvég Gazdaságkutatónak a vezérigazgatója volt.
Sőt, 2020 augusztusában kinevezték a Magyar Államkincstár stratégiai megújításának és hatékonyabb működésének elősegítéséért felelős miniszteri biztossá, de ezt a megbízatását a pénzügyminiszter 2021. április 6-i hatállyal visszavonta.
Márton Péter jelenleg is számos cégben érdekelt: tállyai borászata mellett többek között igazgatósági tag a koreai tulajdonú KDB Bank Európa Zrt.-ben, tulajdonosa a REMARA Befektetési Zrt.-nek és a Vároldal Öntözési Közösség Kft.-nek is.
A férfi legutóbb azért került a hírekbe, mert az Oroszlános Borbirtok is otthont adott a „Legyen vége már!” című pacifista kiállításnak, ahol olyan művészek munkái voltak láthatók „akik a kurátorhoz hasonlóan szeretnék, ha Ukrajnában megszűnne a gyilkolás, véget érne a rombolás.”
A Századvég volt igazgatójának egyébként illusztris helyen van a borászata: a tokaji hegyvidékhez tartozó környék szőlőiben ugyanis Mészáros Lőrinctől Lázár János családjáig sok Fidesz-közeli gazdálkodik, legutóbb pedig Orbán Ráhel vett területeket a közelben. | A volt Századvég-vezér borbirtokán álló kilátót a kérésére felújította a Swietelsky | Márton Péter, volt Századvég-vezér és miniszteri biztos, egyben a tállyai Oroszlános Borbirtok tulajdonosa megkérte a közpénzes megbízásokkal is jól álló Swietelsky Kft.-t, hogy újítsák fel a területén lévő, leromlott állapotú kilátót. A cég „szívesen vállalta” a felkérést, és el is végezte a 4 millió forintos munkálatokat. Megkerestük a társaságot, hogy megtudjuk, eddig hány kilátót újítottak fel, kinek a kérésére, és hol lehet jelentkezni hasonló igénnyel, de nem kaptunk érdemi információkat. | null | 1 | https://atlatszo.hu/kozugy/2023/10/04/a-volt-szazadveg-vezer-borbirtokan-allo-kilatot-a-keresere-a-swietelsky-felujitotta/ | 2023-10-04 00:00:00 | true | null | null | atlatszo.hu |
A Szabad Európa több, egymástól független forrásból származó információi szerint a V-Híd anyacégének vasúti biztosítóberendezésével volt gond.
„Következő nemzeti ünnepünkön, október 23-án megindul a személyforgalom az új Szeged–Szabadka vasútvonalon, és határozott célunk az, hogy Európa egyik legforgalmasabb határátkelőhelye, Röszke és Horgos között egyúttal Európa legmodernebb és legkulturáltabb közúti átkelőhelye is legyen. Az ehhez szükséges nagy beruházások még előttünk állnak” – írta még augusztus 20-án saját közösségi oldalán Szijjártó Péter külügyminiszter, amikor szerb kormánydelegáció vendégeskedett a Karmelita kolostorban.
A Szabad Európa több, egymástól független forrásból úgy értesült: az ünnepélyes átadóra nem kerül sor a nemzeti ünnepen, a vasútvonal ugyanis, amely a V-Híd-csoporthoz tartozó R-Kord Kft. kivitelezésében épül, nem készül el időre.
Nem biztos a biztosító
Az R-Kord a cseh AZD Praha vasúti biztosítóberendezését szerelné be, de ez információink szerint egyelőre nem kapta meg az engedélyt a próbaüzemre. Egy forrásunk szerint így várhatóan legkorábban november közepén adhatják át a vonalat a személyforgalomnak.
Már korábban is foglalkoztunk a Szeged–Röszke vasútvonallal. Eddig ez a legdrágább magyar vasúti beruházás, ha az egy kilométerre vetített költségeket számítjuk. A tizennégy kilométeres szakaszt 45 milliárd forintból újítja fel az R-Kord – legalábbis az eredeti tervek szerint.
Ehhez kapcsolódóan: …és akkor Mészáros Lőrinc cége levonult.
Mint korábban megírtuk, június 30-án az R-Kord anyacége, a V-Híd Zrt. egy körlevélben arra utasította a kivitelezésben részt vevő alvállalkozókat, hogy vonuljanak le az építkezésről. Emiatt hetekig állt a munka – a csúszásnak ez is lehet az egyik oka.
Bár akkor a V-Híd azt írta, „a kivitelezés során felmerült műszaki és technikai problémák” miatt kell abbahagyni a munkát, már akkor voltak olyan hírek, hogy a cég pénzügyi vitába keveredett a MÁV-val vagy a fejlesztésért felelős Építési és Közlekedési Minisztériummal, és valójában nyomásgyakorlás áll a munkálatok felfüggesztésének hátterében.
Tény, hogy szeptemberben a kormány egy határozattal 5,5 milliárd forint pluszpénzt juttatott a munkálatok befejezésére. A vasútvonalon már járnak tehervonatok, de a személyforgalomhoz elengedhetetlenül szükséges a már említett biztosítóberendezés.
A szerbek már rég elkészültek
A vasútvonal azonban még egy működő biztosítóberendezéssel is messze lenne attól az állapottól, amit késznek lehet nevezni: a zajvédő falak építése csak szeptember legvégén kezdődött meg, és egyelőre nincs kihúzva a teljes szakaszon a felsővezeték sem.
Így még ha november közepén meg is indulhat a személyforgalom, könnyen lehet, hogy kezdetben egy dízelmozdonnyal kell majd vontatni a vagonokat, aztán a határon ezt lecserélni egy szerb villanymozdonyra. A határ szerb oldalán ugyanis már régóta teljesen kész a Szabadkáig tartó vasútvonal felújítása.
A Szeged–Szabadka vasutat egyébként még 2015-ben, a menekültválságra hivatkozva zárta be a szerb és a magyar kormány. Az ügyben kerestük a MÁV-ot, a Külgazdasági és Külügyminisztériumot, valamint az Építési és Közlekedési Minisztériumot is, válaszaikat közölni fogjuk.
Cikkünk megjelenése után reagált a MÁV, válaszukat változtatás nélkül közöljük: "A MÁV Zrt. határozattan cáfolja azt az értesülést, hogy a biztosítóberendezés engedélyeztetésével kapcsolatban merültek fel problémák.
Ugyanakkor megerősítjük, hogy a személyforgalom nem október 23-án, a nemzeti ünnepen indul újra. Ennek oka részben a munkálatokban a nyár folyamán beállt 1 hónapos kényszerszünet, részben pedig az, hogy biztosító és vonatbefolyásoló rendszerek új, Magyarországon először beépítésre kerülő nemzedéke az eredetileg tervezettnél ugyancsak hosszabb tesztidőszakot igényel.
Mindezekre tekintettel a tulajdonos ÉKM jóváhagyta a személyforgalom elindításának későbbre halasztását. Ennek hivatalos időpontja a jelzett munkák előrehaladása függvényében kerül meghatározásra, amiről a nyilvánosságot azonnal értesíteni fogjuk." | Nem adja át Szijjártó október 23-án a Szeged–Röszke vasutat, mert Mészáros Lőrinc cége nem készült el határidőre | A Szabad Európa több, egymástól független forrásból származó információi szerint a V-Híd anyacégének vasúti biztosítóberendezésével volt gond. | null | 1 | https://www.szabadeuropa.hu/a/nem-adja-at-szijjarto-peter-oktober-23-an-a-szeged-roszke-vasutat-mert-meszaros-lorinc-cege-nem-keszult-el-a-hataridore/32642516.html | 2023-10-18 19:58:00 | true | null | null | Szabad Európa |
Fél év után született meg a jogerős ítélet, amely szerint az autópálya-koncessziós szerződések mellékletei közérdekű adatnak minősülnek, nem vonatkozik rájuk az üzleti titok védelme. Hiába érhető el egy kormányzati honlapon a szerződés, a mellékleteket nem töltötték fel, pedig ebből derül ki, mennyit kapnak az államtól a következő 35 évben Mészáros Lőrinc és Szíjj László érdekeltségei a hazai autópályák üzemeltetéséért cserébe.
Rendelkezésre állási díj (rád), illetve rendelkezésre állási alapú szolgáltatási díj (ráaszd) – ezek a legfontosabb fogalmak abban a megállapodásban, amelyet a magyar állam nevében eljáró Nemzeti Koncessziós Iroda (NKOI) és a nyertes pályázó, a Themis magántőkealap kötött meg.
A rád és a ráaszd összegéből derül ki, mennyi adófizetői forintot érint az a koncessziós szerződés, amely 35 évre lényegében bérbe adta Mészáros Lőrinc és Szíjj László érdekeltségeinek a hazai autópályák és gyorsforgalmi utak nagy részét.
Pontosabban derülhetne ki, ha az egyébként letölthető szerződés mellékletei is nyilvánosan elérhetők lennének. A kormányzati szerv honlapján azonban csak egy tartalomjegyzék található a mellékletekről. Miután januárban közérdekű adatigényléssel fordultunk az NKOI-hoz, felajánlotta, hogy a koncessziós irodában betekinthetünk a dokumentumokba.
Az iratbetekintés során elzárták, vagyis nem mutatták meg a legfontosabb mellékleteket, amelyek konkrét összegeket tartalmaztak.
Az elzárt dokumentumokról jegyzőkönyvet vetettünk fel, majd februárban bírósághoz fordultunk. A Fővárosi Törvényszék márciusban az adatnyilvánosság mellett foglalt állást, október 17-én a Fővárosi Ítélőtábla helyben hagyta az első fokú bíróság ítéletét. (Két melléklet esetében engedte meg a bíróság, hogy néhány – a per szempontjából lényegtelen – helyen kitakarjon információkat az NKOI.)
A koncessziós iroda az üzleti titok védelmére hivatkozva zárta el a mellékleteket, de a bíróság nem látta ezt megalapozottnak az egész adathalmaz esetében.
Ez volt az első perünk, ahol az NKOI élt azzal a januártól elérhető lehetőséggel, hogy beavatkozóként bevonja az üzleti titok tulajdonosát is a védelembe.
A magántőkealapok képviselője is nyilatkozott, emellett becsatoltak a perbe több szakértői véleményt, a bíróság szerint azonban nem sikerült az üzleti titok fennállását bizonyítani, ezért a kért, tizenegy darab melléklet döntő részét ki kell adniuk.
Ehhez kapcsolódóan: Több autópályánk van már, mint Ausztriának és Csehországnak, mégis újabbakat építünk
Hasonló döntést hozott a Fővárosi Ítélőtábla szeptemberben. Akkor a Transparency International Magyarország (TI) korrupcióellenes civil szervezet nyert. A TI a hulladékgazdálkodási koncesszió miatt perelte be az NKOI-t. Azt a MOL Magyar Olaj- és Gázipari Nyrt. nyerte el 35 évre, és ebben az esetben sem hozták nyilvánosságra a mellékleteket.
Üzleti titok
Ligeti Miklós, a TI jogi igazgatója a Szabad Európának azt mondta, hogy az Európai Bizottság által megindított jogállamisági eljárás hatására a kormány tavaly több ponton javított az információszabadság-törvényen, például mérsékelte az adatigénylésekért elkérhető költségtérítés összegét, és gyorsított a közérdekű adatok kiadása érdekében indított pereken. Viszont az üzleti titok védelmére hivatkozással újabb adut is adott az információt titkolni akaró állami szervek kezébe.
Emlékeztetett arra, hogy idén január 1-jétől a közérdekű adatos eljárásokban bárki beléphet a perbe az alperes, vagyis a kért információt titkoló állami főhatóság vagy más, közpénzből működő szervezet érdekében, aki úgy érzi, hogy az adatok nyilvánosságra kerülése sértené üzleti titkait.
„A TI eddig mintegy fél tucat perre kiterjedő tapasztalata az, hogy állami oldalon bátran élnek az új lehetőséggel, valóságos slágerré vált az üzleti titok védelmére alapozott információ-visszatartás” – mondta Ligeti.
A jogi igazgató a Vodafone-felvásárlást hozta fel példának. A közérdekű adatigénylés miatt indított perben a két alperes – a Gazdaságfejlesztési Minisztérium és a Corvinus Nemzetközi Befektetési Zrt. mellett – összesen három beavatkozó, a 4iG, az Antenna Hungária és a Vodafone is nagyon féltette az ügylettel összefüggő üzleti titkait.
Ehhez kapcsolódóan: Nem tudja a kormány, hogy megéri-e harmincöt évre koncesszióba adni az autópályákat
Ligeti Miklós szerint a hulladékkoncesszióval kapcsolatos alapvető adatok, így a Mol és az állam között létrejött koncessziós megállapodás mellékletei, valamint a Mol hulladékos leánycége, a MOHU által beszerzett engedélyek és az úgynevezett kapacitást biztosító szerződések megismerése iránt indított perekben is az üzleti titok védelmére hivatkozva tagadják meg az adatok kiadását.
„Az alperesek egyik tipikus taktikai húzása az, hogy igyekeznek szakkérdésnek feltüntetni az üzleti titok megítélését, amit ha elfogadna a bíróság, akkor szakértői bizonyítást kellene elrendelnie, ami jelentősen elhúzná az eljárást. Így lehetne késleltetni az adatok kiadását” – tette hozzá.
A jogi igazgató szerint a TI által eddig jogerősen megnyert perekben a bíróság nem fogadta el ezt az alperesi érvelést, és „nagyon helyesen saját hatáskörben bírálta el az üzleti titok kérdését”.
Brüsszel felszólít
Az Európa Bizottság egy ideje már vizsgálja a hazai gyakorlatot, október 18-án pedig felszólította Magyarországot, hogy tartsa be a közbeszerzésre és a koncessziókra vonatkozó uniós szabályokat.
A brüsszeli testület közleményéről először beszámoló portfolio.hu szerint ez szinte biztosan az autópálya- és a hulladékkezelési koncessziós eljárásokhoz kapcsolódhat.
Sztrádaügyben a TI tett bejelentést. A szervezet szerint az autópályák üzemeltetése és a hulladékkezelés esetében egyáltalán nem is lehet az uniós jog szerinti koncesszióról beszélni, ezért az egész konstrukcióval szemben kifogást kellene emelnie Brüsszelnek.
Ehhez kapcsolódóan: Brüsszeli vizsgálat miatt módosíthatták az autópálya-koncessziós szerződést
A koncesszió lényege, hogy a koncesszor viseli az üzemeltetés kockázatát, tehát a sztrádáknál ő szedi be az útdíjakat, cserében azonban ő is fedezi a költségeket.
Magyarországon azonban nem így történt. Továbbra is az állam szedi be az útdíjakat, és nála landolnak az e-matricák bevételei is, miközben fix díjat fizet annak a cégcsoportnak, amely 35 évre elnyerte a hazai gyorsforgalmi utak üzemeltetésének, építésének és fenntartásának jogát.
Vagyis ha kevesebben váltanak autópálya-matricát, mert például a hatóságok kijárási tilalmat vezetnek be a koronavírus-járvány megfékezése érdekében, az autópálya-koncesszor ugyanúgy megkapja a pénzét az államtól, tehát nem vállal üzleti kockázatot. | Jogerős ítélet: nyilvánosak az autópálya-koncessziós szerződések mellékletei | Fél év után született meg a jogerős ítélet, amely szerint az autópálya-koncessziós szerződések mellékletei közérdekű adatnak minősülnek, nem vonatkozik rájuk az üzleti titok védelme. Hiába érhető el egy kormányzati honlapon a szerződés, a mellékleteket nem töltötték fel, pedig ebből derül ki, mennyit kapnak az államtól a következő 35 évben Mészáros Lőrinc és Szíjj László érdekeltségei a hazai autópályák üzemeltetéséért cserébe. | null | 1 | https://www.szabadeuropa.hu/a/jogeros-itelet-nyilvanosak-az-autopalya-koncesszios-szerzodesek-mellekletei/32644983.html | 2023-10-20 21:24:00 | true | null | null | Szabad Európa |
Augusztusban jelent meg a Magyar Közlönyben egy kormányrendelet a „honvédelmi és katonai célú építményekre vonatkozó előírások veszélyhelyzet ideje alatt történő eltérő alkalmazásáról”. Ez az „Ukrajna területén fennálló fegyveres konfliktusra, illetve humanitárius katasztrófára tekintettel” szabályozza „a honvédelmi létfontosságú rendszerelemmé” kijelölt létesítményeket, valamint azokat, amelyeknek „az ország fegyveres védelmi terve szempontjából ténylegesen vagy potenciálisan kiemelt jelentősége van”.
A rendelet kezdetben technikai jellegű szabályozásnak tűnt, csakhogy október 13-án a Pest Megyei Kormányhivatal (a végzés pecsétjén ez szerepel) erre a rendeletre hivatkozva helyezte át a Déli Körvasút környezetvédelmi eljárását a Jász-Nagykun-Szolnok Vármegyei Kormányhivatalhoz. A végzés szövegében szerepel is, hogy a kormány rendeletére hivatkozva a Déli Körvasút vonalát „honvédelmi létfontosságú rendszerelemmé” nyilvánították, ilyen ügyekben pedig a Jász-Nagykun-Szolnok Vármegyei Kormányhivatal a kijelölt eljáró közigazgatási szerv.
A módosításról először az atlatszo.hu közölt cikket. Nekik a körvasút jelenlegi megvalósítási formája ellen tiltakozó civilek, a Polgárok a Pályán az Élhető Környezetért Egyesület azt nyilatkozta: „Sajnálatos és felháborító fejlemény történt a Déli Körvasút ügyében. A kormányberuházó úgy próbálja megkerülni az engedélyeztetés kérdését, hogy egy új, hirtelen kiadott rendelkezésre hivatkozva katonai célúvá minősítette a projektet.”
Repülő százmilliárdok
A Déli Körvasúttal már többször foglalkoztunk. A beruházás keretében Kelenföld és Ferencváros között a jelenlegi kettő helyett három, helyenként négy vágányt építenének. Az áthaladó vonatok száma drasztikusan megnőne: a környezeti hatástanulmány szerint a személyszállítás napközben három és félszeresére, a teherszállítás 1,6-szeresére nőne, és jelentősen bővülne az éjszaka elhaladó tehervonatok száma is.
Ehhez kapcsolódóan: Az évszázad túlárazott vasútépítése lehet a Déli körvasút kivitelezése.
A munkálatok során több száz fát vágnának ki a vasútvonal mentén, ezzel gyakorlatilag megszűnne a Hamzsabégi út mentén húzódó zöldterület parkos jellege. A beruházás fővállalkozója a Mészáros Lőrinc tulajdonában álló V-Híd, a cég már kapott is 101 milliárd forint előleget abból a 338 milliárdból, amibe a jelenlegi állapot szerint az egész kerülni fog.
Hiányzó V0-s
Helyi civilek, a XI. kerületi önkormányzat és az LMP már régóta tiltakozik a Déli Körvasút ebben a formában tervezett megvalósítása ellen. Álláspontjuk szerint a teherforgalom elterelésére meg kellene építeni a körvasúttal együtt a V0-snak nevezett, a fővárost elkerülő, nem lakott területen futó vasúti gyűrűt is. Ennek megvalósításáról azonban egy ideje már nem beszél a kormány, míg a Déli Körvasút megépítésére – mint korábban megírtuk – még egy nem nyilvános kormányhatározatban is felszólították Lázár János építési és közlekedési minisztert augusztusban, nem sokkal azt követően, hogy a cikkünk elején idézett kormányrendelet megjelent.
Ehhez kapcsolódóan: Csúszásban lévő vasúti beruházások, 110 milliárd forintnál több közpénz Mészáros Lőrinc cégeinek – előlegként
A nem nyilvános kormányhatározatra azt követően került sor, hogy a bíróság kétszer is elutasította a Déli Körvasút környezetvédelmi engedélyét. A perben az állam képviselője többek között arra hivatkozott, hogy a több száz fa kivágása nem jelent visszafordíthatatlan környezetvédelmi kárt. A bíróság egy beadvány nyomán még januárban azonnali hatállyal minden munkálatot felfüggesztett.
Kijátszott civilek
A hivatkozott kormányrendelet miatt viszont most semmis lehet a bíróság birtokvédelmi határozata, a kormánydöntés szövege szerint ugyanis kizárt az azonnali jogvédelem a honvédelmi és katonai célú építménynél. Ugyanígy a jogi eljárásokban eddig felperesként szereplő XI. kerületi önkormányzat, illetve a POPÉK is elveszítheti ügyfélstátuszát, mivel a kormányrendelet szerint a kiemelt honvédelmi létesítményekkel kapcsolatos eljárásokban csak olyan személyek vehetnek részt, akik a Nemzeti Biztonsági Felügyelet által kiállított tanúsítvánnyal rendelkeznek. Az ügyben egyébként Újbuda önkormányzata is nyilatkozott, a már idézett Átlátszó-cikk szerint arra hívták fel a figyelmet, hogy jelenleg is zajlik a környezetvédelmi eljárás.
A Déli Körvasút „honvédelmi létfontosságú rendszerelemmé” nyilvánítása azért is érthetetlen, mert a Honvédelmi Minisztérium eddig egyetlen ponton szerepelt az egész beruházás előkészítésében: olyan feltételt szabott a megvalósítás műszaki tartalmához, hogy a a vágányok legalább négy méter széles, úgynevezett űrszelvényen fussanak egyenként. Nyilván azért, mert ekkorára van szükség ahhoz, hogy egy katonai szállítóvonat közlekedhessen.
Eddig nem volt „létfontosságú”
Csakhogy a már működő vasúti pálya töltése is 12 méter széles, így a kettő helyett akár három vágányt is meg lehet rajta építeni, vagyis a HM szempontjából az egész beruházás irrelevánsnak tűnik. Ez már csak azért is így van, mert most is rendszeresen haladnak el katonai szállítóvonatok a meglévő vasútvonalon, minden gond nélkül.
A kormány döntése ugyanakkor több kérdést is felvet. Az csak az első, hogy eddig szó sem volt róla, hogy a Déli Körvasútnak kiemelt katonai jelentősége lenne, főleg nem az ukrán háború miatt. Ezenkívül „létfontosságú rendszerelemnek” vagy „az ország fegyveres védelme szempontjából kiemelt jelentőséggel bíró” létesítménynek eddig jellemzően zárt katonai területeket (lőtér, katonai repülőtér, laktanya) vagy az ezekhez vezető, csak a honvédség által használt utakat, vasútvonalakat minősítettek.
A Déli Körvasút átminősítésével egy dolgot biztosan elér a kormány: a beruházásra mostantól semmilyen olyan megkötés nem vonatkozik, amelyet eddig figyelembe kellett (volna) venni.
Megkerestük a kormányszóvivői irodát is az ügyben, ha válaszolnak, közölni fogjuk. | Hatalmas, „létfontosságú katonai beruházásra” készül a kormány Budapest belvárosában az ukrán háborúra hivatkozva | Egy kormányrendelettel katonai célú beruházássá minősítette át a kormány az ukrán háborúra hivatkozva a Déli Körvasút építését, amelynek a bíróság már kétszer visszadobta a környezetvédelmi engedélyét. | null | 1 | https://www.szabadeuropa.hu/a/hatalmas-letfontossagu-katonai-beruhazasra-keszul-a-kormany-budapest-belvarosaban-az-ukran-haboru-miatt/32642982.html | 2023-10-19 21:43:00 | true | null | null | Szabad Európa |
Magyarok tízezrei sorakoznak hosszú várólistákon az egészségügyi rendszer elmaradásai miatt. Az Orbán Viktor vezette magyar kormány a COVID-19 járvány idején több százmillió eurót költött orvosi eszközökre, amelyeket végül nem használtak fel, ám a közpénzek kétes üzletemberek zsebében landoltak. Szlovákiában parlamenti képviselőket vádoltak azzal, hogy kenőpénzeket kaptak egészségügyi reformok miatt, és a koronavírus beszerzési cár családja több százezer euróhoz jutott, mivel úgy manipulálta a közbeszerzési pályázatokat, hogy azok bizonyos cégek javát szolgálják. Romániai oknyomozó riporterek több idősek otthonában lepleztek le az idősekkel szembeni nem megfelelő bánásmódot, és azt, hogy a romániai kórházak közel fele tűzveszélyes a régi elektromos vezetékek miatt. Bulgáriában pedig az egészségbiztosítási pénzeket egy hamis kórházi kezelés segítségével nyúlták le.
Magyarország a közelmúltban erőfeszítéseket tett az egészségügyi korrupció megszüntetésére, azonban továbbra sem tűntek el a korrupcióval kapcsolatos aggályok. Ennek egyik gyakori formája az egészségügyi szakemberek megvesztegetése hálapénzzel, megfelelő bánásmódért, továbbá bizonyos szolgáltatásokért cserébe.
Magyarország azonban 2021-től kezdődően bünteti az orvosi kezelésekért járó hálapénz átadását és elfogadását egyaránt. A Nemzeti Védelmi Szolgálat (NVSZ) 2022-ben tizenegy olyan ügyben tett feljelentést, ahol hálapénz átadása történt, ennek mértéke 10 ezertől 800 ezer forintig terjedt.
A koronavírus-járvány a magánegészségügyi szektor térnyeréséhez is hozzájárult. Ennek elsődleges oka az egyre hosszabbra nyúló kórházi várólisták, az állami intézmények által nyújtott szolgáltatások minőségének romlása, valamint az egészségügyi ellátással kapcsolatos közszolgáltatások hozzáférhetetlenné válása.
Hivatalos adatok szerint a kórházi várólistákon jelenleg közel 40 ezer beteg szerepel, és nem ritka, hogy bizonyos beavatkozásokra hat hónapnál is többet kell várni. A hosszúra nyúlt várólistákkal a közelmúltban az Átlátszó kérdőíves felmérésén alapuló cikksorozata foglalkozott részletesen.
Több százmillió euró használaton kívüli kínai lélegeztetőgépekért
A járvány első évében a magyar kormány részben állami szervezeteken, részben homályos hátterű cégeken keresztül a világ legnagyobb lélegeztetőgép-kapacitását halmozta fel a lakosság számához viszonyítva. A 17 ezer lélegeztetőgép több mint 300 milliárd forintba került a magyar adófizetőknek. A kormány 2022-ben több száz lélegeztetőgépet adott át ingyen olyan országoknak, mint Csehország, Szlovákia, Ukrajna és Szerbia, valamint Bosznia, Libanon, Jordánia, Kirgizisztán, Uganda, Moldova és Tunézia.
Az Átlátszó egy olyan beszerzésnek járt utána, amelynek során a külügyminisztérium ezer gépet vásárolt a holland-izraeli hátterű, Vácott működő cégtől, méghozzá akkor, amikor már több százmilliárd forint értékű, korábban vásárolt kínai berendezés állt halmokban a raktárban. Azt is kiderítettük, hogy Hiszem János, az azeri feketekassza magyarországi kulcsembere volt az egyik nagy haszonélvezője a járványüzletnek: cége tízmilliárdokat szakított a lélegeztetőgép-bizniszen.
Az OCCRP által leleplezett azeri pénzmosási rendszert az azerbajdzsáni elit arra használta, hogy dollármilliárdok eredetét leplezze, különböző szolgáltatásokat vásároljon, valamint titkos kifizetéseket teljesítsen az unióban működő cégeknek és magánszemélyeinek. Emellett befolyásos, jó kapcsolatokkal rendelkező azeri politikusokat közvetlenül is gazdagított.
Kétes közvetítő a kínai vakcinabeszerzés során
A járvány alatt az Átlátszó megírta, hogy világszerte több helyen is súlyos problémák merültek fel az egyik kínai cég maszkjával kapcsolatban, ennek ellenére akár több mint hétmillió darab megvásárlására kötött szerződést a külügyi tárca. A termékből kórházak, egészségügyi dolgozók, a rendőrség és a hadsereg is kaphatott. A beszállító cég közel 11,8 milliárd forintot kasszírozott a beszerzéseken.
Megtudtuk azt is, hogy miután a kormány közvetlenül a gyártóval tárgyalt, Magyarország egy közvetítőn keresztül vásárolta meg a Sinopharm koronavírus elleni vakcináit, magasabb áron. A közvetítő cég közvetlenül az üzlet előtt ráncfelvarráson esett át, a székhelyét Ploughlandból Budapest belvárosába költöztette. Tulajdonost is váltottak, megszabadultak a korábbi tulajdonosától, aki gyanús ügyekben volt érintett.
Több százezer euró a koronavírus beszerzési cárnak Szlovákiában
A járvány kezdetén a Kajetan Kičura – Robert Fico volt miniszterelnök közeli barátja – vezette Állami Tartalékalap korábban ismeretlen cégektől vásárolt védőfelszereléseket.
A hatóság 2020 márciusában kötött szerződést a Lacorppal 35 millió euró értékben védőmaszkok és légzőkészülékek vásárlására. A beszerzést többen bírálták, túlárazásra hivatkozva. Ennek ellenére újabb szerződést kötöttek egy újonnan alapított céggel, ami az A-test névre hallgatott. A vállalatnak korábban nem voltak állami megrendelései, most mégis 13 millió euró értékben kellett volna egyszer használatos védőruhákat szállítania az államnak. Erre végül nem került sor, a cég nem szállította le a védőruházatot, ám ennek ellenére nem volt hajlandó visszafizetni a közel 4 millió eurós előleget.
Mindezek miatt Kajetán Kičurát az új kormány röviddel a 2020-as megalakulása után elbocsátotta. Egy hónappal később a Nemzeti Bűnüldözési Ügynökség kenőpénz elfogadásával és pénzmosással vádolta meg.
A kétes szerződések megkötésekor Kičura fia két lakást vásárolt százezrekért jelzáloghitel nélkül. Az ügyészség szerint az orvosi eszközök beszerzésére kiírt pályázatokat is manipulálta Kičura, aki állítólag akár 5 millió euró felesleges kiadással is megterhelte az államot.
Kičurát más ügyekben is korrupciós vádakkal vádolták meg a szervezet vezetőjeként eltöltött nyolc évével összefüggésben. A rendőrség 20 darab 250 ezer euró értékű aranyat talált a bankszéfjében, és több mint 200 ezer euró értékű gyanús pénzmozgásokat találtak apjának bankszámláin.
A Gorilla-ügy: kenőpénz képviselőknek, egészségügyi reformokért
Néhány nappal 2011 karácsonya előtt szivárgott ki a Szlovák Információs Szolgálat Gorilla fedőnevű elemzése. Szlovákia történetének egyik legnagyobb politikai és korrupciós botránya bemutatta, hogy a Penta pénzügyi csoport és annak korábbi főnöke, Jaroslav Haščák milyen befolyással bír a politikai és üzleti körökben, és milyen hasznot húzhatott mindebből. A csoport különösen érdekelt volt abban, hogy befolyást szerezzen az egészségügyben.
A Gorilla-ügy jegyzőkönyvének tanúsága szerint a szlovák titkosszolgálat 2005 és 2006 között megfigyelte és rögzítette Haščák titkos találkozóit egy pozsonyi lakásban. Az egykori Penta-főnök állítólag ott találkozott politikusokkal és más prominens személyiségekkel. A kiszivárgott dokumentumok zárt ajtók mögött kötött üzletekről, magas rangú politikusokkal való kapcsolatról, és korrupciós vádakról tanúskodtak.
A Penta pénzügyi csoport régóta tevékenykedik számos fontos ágazatban, például az energetikában, az ingatlanpiacon és a médiaiparban. Portfóliójában azonban az egészségügyi szektor az egyik legjelentősebb, az ország legnagyobb magánegészségbiztosító társasága, kórházak és gyógyszertárak is a csoport tulajdonában állnak. Ahogy a Gorilla dokumentumaiból kiderült, a cég megpróbált közvetlen irányítást szerezni az Egészségügyi Minisztérium felett. „A Penta számára az egészségügy kulcsfontosságú ágazat, és ésszerű haszonkulccsal akar ott üzletelni” – áll a dokumentum egy olyan részében, amely állítólag Haščák és Robert Fico volt miniszterelnök közötti titkos vitát örökít meg.
A Gorilla különleges nyomozócsoport több esetben is bűncselekményre utaló jeleket talált az üggyel kapcsolatban. A gyanú szerint a Penta parlamenti képviselőket vesztegetett meg a 2004-ben bevezetett egészségügyi reformok jóváhagyása során. Állítólag 3 és 20 millió szlovák koronáról volt szó. Végül mindkét ügyet lezárták, arra hivatkozva, hogy nem történt bűncselekmény. Az egyik esetben azonban a nyomozók elismerték, hogy „bizonyos jelek megerősítik, hogy a reformok jóváhagyása során több parlamenti képviselőt valamilyen módon megvesztegettek.” A Gorilla-ügy a mai napig megoldatlan. Jaroslav Haščák és a Penta tagadja a bűnösséget.
Horrorshow a romániai idősek otthonában
2023 elején a Buletin de București és a Centrul de Investigații Media három olyan vizsgálatot tett közzé, amelyek a fővároshoz közeli Ilfov megyében több fogyatékkal élők és idősek számára fenntartott központban tapasztalt rossz bánásmódot tárnak fel. Ezeket a központokat az akkori családügyi és esélyegyenlőségi miniszterhez, Gabriela Fireához köthető személyek működtették. Fél évvel később a DIICOT ügyészei leleplezték, hogy két szervezett bűnözői csoport működtette a központokat, és állami tisztviselőktől kaptak támogatást, hogy folytathassák tevékenységüket.
Az ügy következtében Marius Budăi munkaügyi miniszter és Gabriela Firea lemondott, a központok ellenőrzéséért felelős intézmények több vezetőjét pedig elbocsátották vagy felfüggesztették állásából.
Tűzveszélyes elektromos vezetékek a romániai intenzív osztályon
Az elmúlt években több tucat román beteg halt meg kórházi tűzesetekben, a halálos kimenetelű balesetek nagy része elektromos hibára volt visszavezethető. Az elszenesedett betegágyak, a megfeketedett kórtermek és a megégett holttestek kísérteties képei beleégtek a kollektív pszichébe – a súlyos gondokkal küzdő állami egészségügy szimbólumaként.
A Context.ro, az OCCRP nemzetközi újságíró szervezet egyik tagja hónapokon át vizsgálta a problémát, többek között jogi csatát vívott – és nyert – a román egészségügyi minisztériummal, amely mindenáron meg akarta akadályozni, hogy az ország kórházainak elektromos infrastruktúrájával kapcsolatos információk nyilvánosságra kerüljenek. Amit a Context.ro felfedezett, az riasztó: az ország állami kórházainak közel felében az intenzív osztályok két évtizednél idősebb elektromos vezetékekkel vannak felszerelve. Egy börtönbüntetéssel végződő büntetőügy megerősítette, hogy egy gyermekkórház intenzív osztályán régi és hibás vezetékek voltak a fő okai annak a tűzesetnek, amely hat csecsemő életét követelte. Napokkal azután, hogy a Context.ro nyilvánosságra hozta, hogy számos kórházban hasonló a helyzet, Marcel Ciolacu román miniszterelnök nyilatkozott a helyzetről: „Ilyen az állami [egészségügyi] rendszer napjainkban”.
Hamis kórházi kezelésekkel nyúlták le az egészségbiztosítást Bulgáriában
A bolgár egészségügyi rendszer hírhedten alulfinanszírozott és rosszul bánik a betegekkel, így a botrányok is gyakoriak. A rendszer szovjet időkben épült állami kórházakat, továbbá új magánkórházakat és egészségügyi központokat foglal magában. Mindkettőt a Nemzeti Egészségbiztosítási Ügynökség (NZOK) finanszírozza. A NZOK költségvetése évente mintegy 3,5 milliárd euró, ebből 2 milliárd a fizetésekre kivetett egészségbiztosítási adóból, a többi az állami költségvetésből származik. A betegeknek azonban sok esetben pluszpénzt is kell fizetniük. Emellett az ország évek óta küzd a modern, elektronikus egészségügyi rendszer bevezetésével, ami az egészségügyi kiadások rossz nyomon követhetőségét eredményezi. A járvány drámaian mutatott rá az egészségügy hiányosságaira: Peru után Bulgáriában volt a világon a második legmagasabb a pandémiával összefüggő többlethalálozás.
Mirolyuba Benatova oknyomozó újságíró 2021-ben feltárta, hogy a „Lozenets” állami kórházban olyan rendszert vezettek be, amely lehetővé tette, hogy hamis betegekkel pénzt szippantsanak le az NZOK-ból. A kórház hamis kórházi felvételeket jelentett be, és ezért 200 ezer euró többletbevételt kapott. A leleplezések után az ügyészség vizsgálatot indított, ám vádemelés mindezidáig nem történt.
Duplán kiállított számlák drága rákkezelésekről
Valya Ahchieva nyomozása, amelyet a Bivol, egy másik OCCRP-tagközpont tett közzé, feltárta, hogy ugyanazt a csomagot egy drága rákellenes gyógyszerből két különböző kórháznak osztották ki, és kétszer számlázták ki az NZOK-nak. A gyógyszerből azonban csak az egyik beteg részesült, a másiknak placebót adtak, a drága gyógyszert pedig külföldön adták el. A vizsgálat kimutatta, hogy mindez az elektronikus nyomon követhetőség hiánya miatt lehetséges. Bár mindössze egyetlen igazolt esetre derült fény, sokan úgy vélik, széles körben elterjedt visszaélésről van szó, a drága gyógyszerek reexportja, amely megfosztja a bolgár betegeket a nekik szükséges kezeléstől, mindennapos.
Illegális transzplantációk a „Lozenetz” kórházban
A szófiai „Lozenetz” kórház a szovjet időktől kezdve egészen az ezredfordulóig a legfényűzőbb állami tulajdonú egészségügyi intézménye volt. Kormányzati kórházi státusszal rendelkezett, és az elit által tanúsított arrogancia szimbólumának tekintették.
2022-ben az újonnan kinevezett egészségügyi miniszter, Sztojcso Katzarov elrendelte a kórház ellenőrzését, és közzétett egy jelentést, amely számos visszaélést tárt fel, többek között illegális veseátültetéseket, amelyek donorjai szegény ukrán és moldovai állampolgárok voltak, a transzplantációt pedig Egyesült Arab Emírségekből (UAE), Japánból és más országokból származó gazdag betegeken végezték el. A donorok úgy tettek, mintha közeli rokonai lennének a betegeknek – ugyanis a bolgár jogszabályok csak így engedélyezik a transzplantációt.
A BIRD.BG oknyomozó központ feltárta, hogy Vesselin Dakov, a Minisztertanács titkára májátültetésben részesült, miután átvette egy másik, sürgősebb szükségletű beteg várólistán elfoglalt helyét.
A Covid-alapok pénzeinek lenyúlása
A koronavírus-járvány súlyosan érintette Bulgária egészségügyi rendszerét, és feltárta a látszólag szabályos működés mögött húzódó nepotizmust és korrupciót. A járvány kezdetén Kiril Domuschiev oligarcha megkerülte a rendszert, ami az akkor még kis számban előforduló koronavírusos betegeket a katonai kórház egyik speciális egységébe küldte. Ehelyett az oligarcha egy magánkórházba ment, amit karantén alá helyeztek, így megfosztva a többi beteget a megfelelő ellátástól. Politikusok és közéleti személyiségek a lehető legjobb ellátást kapták a legnevesebb szófiai kórházi egységekben, miközben a kis regionális kórházakban oxigénhiány miatt emberek haltak meg.
Eközben az orvosi berendezésekre fordított állami kiadások több kérdést is felvetettek. A Bivol nyomozása során kiderült, hogy Kínából orvosi minőségű maszkoknak mondott védőfelszerelések helyett rossz minőségű FFP maszkok érkeztek. A szállítmányt uniós pénzből fizették, az EPPO vizsgálatot indított az ügyben. Szintén a Bivol leplezte le a Kínából érkező túlárazott lélgőkészülék bizniszt is. A legkülönösebb eset pedig az Egyesült Arab Emírségekből érkező „orvosi felszerelések” adományához volt köthető, amelyről később kiderült, hogy egy datolyaszállítmány volt. | Korrupció az egészségügyben II.: Hálapénz, kétes covid-beszerzések, manipulált pályázatok | Magyarok tízezrei sorakoznak hosszú várólistákon az egészségügyi rendszer elmaradásai miatt. Az Orbán Viktor vezette magyar kormány a COVID-19 járvány idején több százmillió eurót költött orvosi eszközökre, amelyeket végül nem használtak fel, ám a közpénzek kétes üzletemberek zsebében landoltak. Szlovákiában parlamenti képviselőket vádoltak azzal, hogy kenőpénzeket kaptak egészségügyi reformok miatt, és a koronavírus beszerzési cár családja több százezer euróhoz jutott, mivel úgy manipulálta a közbeszerzési pályázatokat, hogy azok bizonyos cégek javát szolgálják. Romániai oknyomozó riporterek több idősek otthonában lepleztek le az idősekkel szembeni nem megfelelő bánásmódot, és azt, hogy a romániai kórházak közel fele tűzveszélyes a régi elektromos vezetékek miatt. Bulgáriában pedig az egészségbiztosítási pénzeket egy hamis kórházi kezelés segítségével nyúlták le. | null | 1 | https://atlatszo.hu/vilagterkep/2023/08/23/korrupcio-az-egeszsegugyben-ii-halapenz-ketes-covid-beszerzesek-manipulalt-palyazatok/ | 2023-09-05 00:00:00 | true | null | null | atlatszo.hu |
2019 decemberében Bakos Gábor és én magánszemélyekként, a TASZ jogi segítségével panaszt tettünk az ombudsmannál, amiért a kormány egy teljesen komolytalan társadalmi konzultációt tartott a 2050-ig szóló klímastratégiáról. Beadványunkra most, három és fél év elteltével kaptunk választ dr. Bándi Gyulától, a jövő nemzedékek érdekeinek védelmét ellátó biztoshelyettestől. Négy oldalas fogalmazásában lényegében arról tájékoztat, hogy az általunk kért vizsgálatot ugyan nem folytatta le, de tervezi egy kiadvány elkészítését társadalmi részvétel témájában.
Az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) 2019. november 18-án tett közzé honlapján egy kérdőívet, amelyet a 2050-ig tartó Nemzeti Tiszta Fejlődési Stratégia társadalmi konzultációjának szánt. A kérdőív mindössze hét napig volt elérhető, és a kormány honlapjának egy eldugott szegletén kívül lényegében sehol máshol nem tájékoztatták erről az embereket. Az ITM későbbi közleménye szerint ennek ellenére 200 ezren kitöltötték a kérdőívet. Az állítólagosan magas számban szerepet játszhatott, hogy a sajtó és a politikai pártok is felkapták a témát, miután a Másfél fok oldal egyik olvasója november 21-én kiszúrta, hogy a kormány éppen társadalmi konzultációt folytat a klímavédelmi stratégiáról, csak éppen a társadalom részvétele nélkül. Arra a kérdésre, hogy miért nem hirdették a konzultációt, az akkori kormányszóvivő, Hollik István (KDNP) az InfoRádióban azt mondta:
„Ennek nem az a célja, hogy az emberek átfogó véleményét megtudja a kormány, hanem egy Brüsszel által előírt kötelezettség, amelynek a kormány eleget tesz”.
Ez a hozzáállás az egész folyamaton, és a javarészt értelmetlen kérdésekből álló kérdőíven is visszatükröződött. Ráadásul az ITM magát a készülő stratégiát nem tette közzé, vagyis konkrét tartalmi kérdésekre nem is tudtak reagálni az állampolgárok. Azért fordultunk az ombudsmanhoz, mert véleményünk szerint a kormány mindezzel korlátozta a magyar állampolgárok véleménynyilvánításának szabadságát a klímavédelem témájában, így áttételesen megsértette az egészséges környezethez való alapjogot is. Beadványunkban azt kértük az alapvető jogok biztosától (Dr. Kozma Ákos) és a jövő nemzedékek érdekeinek védelmét ellátó biztoshelyettestől (Dr. Bándi Gyula), hogy amennyiben megalapozottnak találják az észrevételeinket, akkor tegyenek ajánlásokat az állami szerveknek arra, hogy a jövőben hogyan szükséges lefolytatni az országos méretű konzultációkat, hogy Magyarország minden polgára megfelelő mélységben és színvonalon kinyilváníthassa a véleményét.
Az Alapvető Jogok Biztosának Hivatala 2023-ban 154 munkavállalóval működik, az idei évre előirányzott költségvetési támogatása 2956 millió forint. A Hivatal legfrissebb elérhető éves beszámolója (2021) szerint abban az évben 7354 beadvánnyal keresték fel az intézményt, és ezek közül 5995 ügyet zárt le a hivatal. Jelentéssel a biztos 269 ügyet fejezett be, ebből 147 esetben zárult a jelentés intézkedéssel, ajánlással, határozattal, további 14 ügyet pedig a rendőrségi törvény szerinti eljárásban intézkedéssel zárt. A többi ügyet vagy átették az eljárásra jogosult hatósághoz, vagy megszüntették, vagy a vizsgálatot követően elutasították (például mert a megkeresett szervek válaszai tisztázták a visszásság gyanúját).
Három és fél év, négy oldal, semmitmondó sorok
Beadványunkra a két megszólított közül dr Bándi Gyula, a jövő nemzedékek érdekeinek védelmét ellátó biztoshelyettes reagált, a beadás után három és fél évvel. Szerintünk ez elég sok idő, de Bándi levelében arról tájékoztatott bennünket, hogy
„a biztos és helyetteseinek eljárásai nincsenek határidőhöz kötve”.
A terjengős levél elején megtudhattuk, hogy ügyünkben tulajdonképpen nem is folytatott le vizsgálatot a biztoshelyettes, mert jogértelmezése szerint előbb a hatáskörrel rendelkező hatóságokat kellett volna felkeresnünk. Hogy ez esetben ki lett volna az illetékes hatóság, azt Bándi válaszából sem tudtuk meg, és nem is helyezték át az ügyünket semmilyen másik hatósághoz.
Ennek ellenére azért a biztoshelyettes tett szolid lépéseket az ügyben, például tájékoztatást kért az egykori ITM-et vezető minisztertől. „A miniszter válaszában azt hangsúlyozta, hogy az érintett szervezetek bevonására számos alkalommal sor került, és azt a továbbiakban is tervezte az akkor még 2020 végéig tervezett egyeztetési folyamatban.” – írta a biztoshelyettes. Emellett az igazságügyi minisztertől is tájékoztatást kért a társadalmi egyeztetés gyakorlatáról a jogalkotás és stratégiaalkotás területein. Kérdésére „a miniszter válaszában jelezte, hogy eddig is és a jövőben is kiemelten fontosnak tartja a jogszabálytervezetek társadalmi egyeztetését, illetve azok közigazgatási egyeztetése során és általában a társadalmi egyeztetésre vonatkozó kötelezettségre hangsúlyosan felhívja az előterjesztők figyelmét”. A miniszterek szerint tehát minden a legnagyobb rendben zajlott.
Nem egészen így értékeli a helyzetet Szabó Attila, a TASZ jogásza.
„Annak örülünk, hogy az Alapvető Jogok Biztosának Hivatala foglalkozott legalább a probléma elvi részével. Azzal azonban nem értünk egyet, hogy a biztoshelyettes elfogadta a minisztérium válaszát arról, hogy az érintett szakmai szervezetekkel megfelelő konzultációs folyamat zajlott le. A részvételiség akkor lett volna teljes, ha a polgárok is érdemben hozzászólhatnak a Nemzeti Tiszta Stratégiáról szóló döntési folyamathoz. A polgárok számára a hozzászólás pusztán formális lehetőség maradt.” A TASZ szerint ez az eljárás „rámutat arra, milyen állapotban van az alapvető jogok állami védelme a mai Magyarországon. A biztos helyett nagyon hosszú idő után az a biztoshelyettes válaszolt, akinek a jogkörei igen korlátozottak. A zöld biztoshelyettes lépései akkor sem elégségesek, ha egyébként látjuk a jó szándékot a válaszában.”
Bándi válaszának további részében hosszasan értekezik mindenféle, ide kapcsolódónak ítélt kérdésről, többek között arról is, hogy a felszín alatti vízkészlet védelmével kapcsolatos jogalkotási javaslatában jelezte, hogy a „a jogszabályi módosítások előkészítésében kulcsfontosságú a szakmai szervezetekkel való együttműködés, a társadalmi egyeztetés”. Bándi válaszát azzal zárja, hogy álláspontja és „a nyomon követett ügyek, témák tapasztalatai alapján – így a jelen panasz által felvetett ügyben is – újfent időszerű mindezen követelményekre felhívni a döntéshozók és a széles nyilvánosság figyelmét. Erre tekintettel (…) társadalmi részvétel témájában alapjogi összefoglaló kiadását tervezem, melyről értesíteni fogom”.
„Vagyis a számomra felületkitöltő, a munka látszatát keltő szövegrészek után a biztoshelyettes úgy látja, hogy volna tennivaló a társadalmi részvétel témakörének kérdésében Magyarországon – értékeli Bándi válaszát Bakos Gábor, a beadvány egyik panaszosa, a társadalmi részvételt évről-évre megvalósító ARC plakátkiállítások szervezője. „Végül is ez is valami. Pontosabban mondva, nem semmi. Még pontosabban, kb. annyi, mint amit Magyarország Kormánya tett a klímaügyi konzultáció ügyében. Szóval valójában semmit.”
Nem szereti a kormány a társadalmi egyeztetést
Az EMLA (Környezeti Management és Jog Egyesület) nemzetközi szervezetekkel együtt vizsgálja a Nemzeti Energia és Klímatervekről (NEKT) folytatott társadalmi egyeztetéseket, illetve a folyamat átláthatóságát a különböző tagországokban. Mivel a magyar kormány nem nyújtott tájékoztatást a NEKT stratégiai környezeti vizsgálatával kapcsolatban, ezért az EMLA közérdekű adatigénylést nyújtott be, majd az adatkiadás megtagadása után a bírósághoz fordult.
Berki Zsuzsanna, az EMLA jogi képviselője elmondta, hogy az elsőfokú per tárgyalásán a minisztérium jogi képviselője elismerte, hogy nem zajlott társadalmi egyeztetés az eljárás során. Az ügy érdekessége még, hogy a minisztérium azzal tagadta meg a környezeti értékelés kiadását, hogy az döntés-előkészítő adatnak minősül, a bíróság ugyanakkor kötelezte a minisztériumot a dokumentum kiadására. A minisztérium fellebbezett a döntéssel szemben, de az EMLA másodfokon is pert nyert. Ennek ellenére a minisztérium felülvizsgálatot kezdeményezett a Kúrián, de a Kúria is kötelezte a környezeti értékelés kiadására.
„Így másfél éves jogi eljárás árán került a birtokunkba a dokumentum, holott jogszabály írja elő a kötelező közzétételét” – mondta Berki Zsuzsanna. A Kúria elvi jelleggel megállapította, hogy amennyiben külön jogszabály írja elő a közérdekű adatokat tartalmazó dokumentum nyilvánosságra hozatalát, annak megismerését az adatkezelő nem tagadhatja meg a kiadni kért adat döntés-előkészítő jellegére hivatkozással. A döntés-előkészítő jellegre való általános, konkrétumok nélküli hivatkozás pedig nem elegendő az adat kiadásának megtagadásához.
Az Energiaklub szerint „általános jelenség sajnos Magyarországon, hogy az új vagy módosított szabályok minden előzmény nélkül, villámcsapás-szerűen jelennek meg a Kormányinfón és a Magyar Közlönyben.” Ahogy írják, a minisztériumok jellemzően saját honlapjukon teszik ki a jogszabály-tervezeteket, az érdeklődők e-mailben küldhetik meg észrevételeiket általában minimális határidővel. Így csak akkor van esélyük érdemi részvételre, ha az ember belső információkkal rendelkezik, vagy néhány naponta figyeli a minisztérium honlapját. A törvényi szabályozás szerint a tervezetek véleményezési határideje nem lehet kevesebb nyolc napnál. Véleményük szerint az érdemi és átlátható társadalmi párbeszéd érdekében többek között szükség lenne az érintettek számára befogadható stílusú tájékoztatásra, személyes és online konzultációs lehetőségekre és az egyeztetések eredményéről szóló tájékoztatásra.
Vannak pedig jó példák
Magyarországon a Fővárosi Önkormányzat szervezett közösségi gyűlést 2020-ban az akkor kidolgozás alatt álló Budapesti Klímastratégia 2030 kapcsán. A közösségi gyűlésen 50 véletlenszerűen kiválasztott budapesti állampolgár vett részt, akik nemüket, végzettségüket, életkorukat tekintve leképezték a város összetételét. A résztvevők két hétvégén át tanácskoztak a klímaválság budapesti vonatkozásairól. Az első hétvégén szakértők a klímavészhelyzettel kapcsolatos tudnivalókról tartottak előadásokat, és facilitált beszélgetésekben vettek részt. A második hétvégén a gyűlés tagjai ajánlásokat fogalmaztak meg arra nézvést, hogy mit tegyen a budapesti városvezetés a klímavészhelyzet kezelésére. Ezek az ajánlások bekerültek Budapest klímastratégiájába is, amelyet a Fővárosi Közgyűlés fogadott el.
Németországban a klímastratégia kapcsán egy másfél éven át tartó úgynevezett állampolgári párbeszédet folytattak le, aminek két lába volt. Egyrészt véletlenszerűen megkerestek 70 ezer embert, akikkel írásban konzultáltak, közülük ötszázzal pedig személyesen is interjúztak. A konzultáció másik lába a hagyományos intézmények (önkormányzatok, civil szervezetek, szövetségi tartományok) összehívása volt, ők egy 66 intézkedésből álló listát állítottak össze. A két intézkedéscsokrot egy vegyes-bizottság egyesítette, és ezt adták át a környezetvédelmi miniszternek. A német konzultációs folyamatra összesen 2,5 millió eurót költöttek.
Franciaországban kilenc hónapig tartott a „Nemzeti vita az energiaátmenetről”, és a kérdés az volt, hogyan lehet egyszerre csökkenteni a kibocsátásokat, illetve az atomenergia részarányát az energiaellátásban. Az állampolgári részvételre alapuló folyamatba 170 ezer embert sikerült bevonni, több mint ezer rendezvény, illetve online részvétel segítségével.
Litvániában a kormány egy állandó online platformot (e.citizen) működtet abból a célból, hogy az állampolgárok részt vehessenek a jogszabályalkotási folyamatokban és társadalmi konzultációkban. A felületen az adott kérdéshez kapcsolódó tudnivalókat is közzéteszik, amelyek lehetővé teszik a tájékozódást a laikusok számára. A konzultációk eredményeit is ott publikálják, így bárki számára követhető, hogy a javaslatok hogyan lettek figyelembe véve az adott kérdésben. Értesülésünk szerint ezt a platformot használták a litván, 2030-ig szóló Nemzeti Energia és Klíma Terv társadalmi konzultációjához is: a kormány a dokumentum tervezetét is véleményezésre bocsátotta 2018-ban, illetve az átdolgozott, „végleges” verziót is 2019 végén. Emellett a litván környezetvédelmi minisztérium 2019. november 22-29 között klímahetet rendezett, amelyen a tudományos, politikai és kulturális élet szereplőivel együtt előadásokat, beszélgetéseket és ágazati vitákat tartottak a litván éghajlat-politika stratégiai céljairól és intézkedéseiről.
Címlapkép: Az alapvető jogok biztosának a jövő nemzedékek érdekeinek védelmét ellátó helyettesévé újraválasztott Bándi Gyula eskütétele az Országgyűlés plenáris ülésén 2022. december 7-én. MTI/Kovács Tamás, Budapest, 2022. december 7. | Kipróbáltuk az ombudsman intézményét klímaügyben, és nem működött | 2019 decemberében Bakos Gábor és én magánszemélyekként, a TASZ jogi segítségével panaszt tettünk az ombudsmannál, amiért a kormány egy teljesen komolytalan társadalmi konzultációt tartott a 2050-ig szóló klímastratégiáról. Beadványunkra most, három és fél év elteltével kaptunk választ dr. Bándi Gyulától, a jövő nemzedékek érdekeinek védelmét ellátó biztoshelyettestől. Négy oldalas fogalmazásában lényegében arról tájékoztat, hogy az általunk kért vizsgálatot ugyan nem folytatta le, de tervezi egy kiadvány elkészítését társadalmi részvétel témájában. | null | 1 | https://atlatszo.hu/kornyezet/2023/08/31/kiprobaltuk-az-ombudsman-intezmenyet-klimaugyben-es-nem-mukodott/ | 2023-08-31 00:00:00 | true | null | null | atlatszo.hu |
Folytatjuk cikksorozatunkat, amelyben irányítottnak látszó tendereket mutatunk be egy közbeszerzési szakértő segítségével. Ezek az eljárások már a kiírásuk pillanatában gyanúsak, ugyanis olyan feltételeket tartalmaznak, amelyek jelentősen lecsökkenthetik a tisztességes verseny lehetőségét, és így a közpénzek nem kellően hatékony elköltését eredményezhetik. Ezúttal egy állami bank, egy budapesti kerület és egy önkormányzati cég akadt fenn a rostán. Szeptemberi szúrópróbánk.
Az, hogy egy ajánlatkérő bizonyos referenciák vagy szakemberek meglétét várja el az ajánlattevőktől, nem ritka. Ez ugyanis garanciát adhat arra, hogy a teljesítés valóban az elvárások szerint, megfelelő szakmai színvonalon történjen. A magyar állam kizárólagos tulajdonában álló MFB Magyar Fejlesztési Bank azonban legutóbbi felhívásában olyan feltételeket támasztott a jelentkezőkkel szemben, amelyeknek vélhetően csak kevesen tudnak megfelelni.
Az MFB médiafigyelési- és elemzési feladatok elvégzésére írt ki közbeszerzési eljárást, a megkötendő szerződés keretösszege nettó 40 millió forint. Ugyanerre a feladatra 2021-ben és 2022-ben is szerződtek az Observer Budapest Médiafigyelő Kft.-vel, amely mindkét alkalommal egyedül indult a megbízásokért – és el is nyerte azokat. A cég mindkét évben havi 3 millió forintért vállalta a munkát.
Hogy miért nem volt nagy verseny az eljárások során – és hogy miért nem várható most sem –, annak nagy valószínűséggel a rendkívül szigorú feltételek az okai. A bank például referenciaként csak hitelintézet vagy egyéb pénzügyi intézmény részére szolgáltatott médiafigyelést és elemzést fogad el. Aki tehát korábban mondjuk az MTVA-nak vagy valamelyik pártnak végzett hasonló munkákat, de pénzintézetnek nem, az alapból kiesik a versenyből – hiába van akár több éves tapasztalata is.
Az MFB továbbá öt olyan szakember meglétét követelte meg, akik rendelkeznek orosz, lengyel, angol, francia és német felsőfokú nyelvtudással.
Hogy ezúttal a felhívás mennyi jelentkezőt vonz majd, hamarosan kiderül.
Tervek nélkül kell árajánlatot adni
A Magyar Állam és Hévíz Város Önkormányzatának közös tulajdonában álló cég, Hévíz-Balaton Airport Kft. a sármelléki repülőtér fejlesztésére írt ki közbeszerzést. A kiírás érdekessége, hogy a nyertesnek nemcsak az utasforgalmi terminál, a gurulóút, a futópálya és egyéb helyiségek átalakítási és felújítási munkáit kell elvégeznie, de a tervezést is neki kell megoldania.
Adja magát a kérdés, hogyan tudnak a közbeszerzésre jelentkező cégek felelős árajánlatot adni annak a munkának az elvégzésére, amelynek még a tervei sincsenek készen.
Ez nyilvánvalóan árfelhajtó hatással bír, így felmerül a kérdés, hogy a kiíró miért nem terveztette meg a munkákat a közbeszerzés megindítása előtt.
A kis cégeknek esélyük sincs
A győri tenderbajnok cégekről szóló cikkünkben írtunk arról, hogy a keretmegállapodások milyen kockázatokat rejthetnek magukban. A keretmegállapodás alapvetően hasznos megoldás lehetne egy önkormányzat számára, amivel elkerülheti, hogy sok kis értékű közbeszerzést kelljen kiírnia minden egyes építési munkára.
Egyúttal azonban ugyanúgy alkalmas a verseny korlátozására is, mivel ezzel a közbeszerzési technikával nagyon magasra „tornázhatja” fel a szerződéses keretösszeget, amelyhez olyan értékű referenciákat és árbevételt kérhet, amely ellehetetleníti a kisebb cégek részvételét, és sok esetben a tényleges versenyt is kizárja.
Számos budapesti kerület és megyei jogú város él ezzel a lehetőséggel, és a tapasztalat azt mutatja, hogy rendkívül alacsony a beérkező ajánlatok száma ezeken a tendereken. Most épp a II. kerület írt ki egy ilyen tendert magasépítésre. Kérdéses, hogy mekkora verseny várható a 2 milliárd forintos keretmegállapodásért, amely hemzseg a sok esetben érthetetlenül komplex feltételtől.
Az indulás feltételeként 2 milliárd forintos árbevételt írt elő az önkormányzat. Ezzel az előírással a kisebb cégek elesnek a pályázás lehetőségétől.
Pedig a teljes keretet várhatóan sok kisebb értékű megrendeléssel fogják lehívni, amelyet a kisebb cégek is gond nélkül tudnának teljesíteni.
De minden pályázó számára kötelező egy úgynevezett projektterv elkészítése is, amelynek a kidolgozottságát értékelni fogja a kiíró, és ezt az ár mellett figyelembe veszi a nyertes kiválasztásakor. Vagyis magasabb árral is nyerhet az, akinek „kidolgozottabb” a projektterve – bármit is jelentsen ez.
A kiírás továbbá olyan referenciát követel meg az indulóktól, amely esetében az építési munkák időtartama legalább 12 hónap volt. Bár a hosszú ideig tartó építkezés nagyobb volumenű, komplexebb munkára is utalhat, de emellett kétségtelenül azokat a kivitelezőket is előnyben részesítheti, amelyek lassan dolgoznak. Miért lehet prioritás egy önkormányzatnak, hogy egy kivitelezési munka minél hosszabb legyen?
A tenderek sorsát természetesen nyomon követjük, és az eredményekről is beszámolunk majd. | Orosz felsőfok mint feltétel, kis cégek kizárva – ismét gyanús kiírásokat találtunk | Folytatjuk cikksorozatunkat, amelyben irányítottnak látszó tendereket mutatunk be egy közbeszerzési szakértő segítségével. Ezek az eljárások már a kiírásuk pillanatában gyanúsak, ugyanis olyan feltételeket tartalmaznak, amelyek jelentősen lecsökkenthetik a tisztességes verseny lehetőségét, és így a közpénzek nem kellően hatékony elköltését eredményezhetik. Ezúttal egy állami bank, egy budapesti kerület és egy önkormányzati cég akadt fenn a rostán. Szeptemberi szúrópróbánk. | null | 1 | https://atlatszo.hu/kozpenz/2023/09/20/orosz-felsofok-mint-feltetel-kis-cegek-kizarva-ismet-gyanus-kiirasokat-talaltunk/ | 2023-09-20 00:00:00 | true | null | null | atlatszo.hu |
A NAV nem tudja megmondani, mennyi hatósági áras üzemanyag fogyott. A Fidesz 2021 őszén fixálta az üzemanyagok árát 480 forintban, ami gyorsan ellátási zavarokhoz és emiatt vásárlási korlátozáshoz vezetett. 2022 május végétől már csak a magyar rendszámú autók tankolhattak hatósági áron, és a kutak beszkennelték a forgalmit a tankoláshoz, de az adóhivatal szerint ezen adatok továbbítására, tárolására valójában nem is kötelezte őket semmi.
480 forintos benzin és gázolaj – ma már ez álom, a kutakon lassan 200 forinttal többe kerül az üzemanyag. A 480 forintos, hatósági áras tankolást 2021 novemberében vezette be a kormány, és többszöri hosszabbítás után egészen 2022 december 6-ig tartott. Emlékezetes, aznap Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter Hernádi Zsolt MOL-elnök társaságában 22:45-kor kezdett a hatósági ár kivezetéséről beszélni, és 23 órakor már meg is jelent a rendelet.
A hatósági ár bevezetése után persze beindult a benzinturizmus: honfitársaink közül többen nagy tételben, kannákba és egyéb edényekbe vásároltak, de a szomszédos országokból is tömegével jártak át tankolni az olcsó magyar üzemanyagból.
A NAV-tól közadatigénylésben próbáltuk megtudni, mennyi 480-as üzemanyag fogyott az árstop idején. Erre azonban azt válaszolták, hogy „fenti tárgyban írt levelére válaszul tájékoztatom, hogy
a kért statisztika nem áll a Nemzeti Adó- és Vámhivatal rendelkezésére.”
Ez már csak azért is furcsa, mert a benzinturizmus miatt a kormány 2022. május 27-től csak a magyar rendszámú autóknak engedélyezte a hatósági áras üzemanyag vásárlását, a külföldieknek maradt a jóval magasabb piaci ár. Ennek ellenőrzése érdekében pedig a kutak minden tankolásnál leolvasták a járművek forgalmi engedélyén lévő vonalkódot, és enélkül nem is adtak üzemanyagot, ahogy azt a MOL is bejelentette 2022 májusában.
A NAIH a szkennelés miatt vizsgálatot indított, majd azt írta, „Hatósági áron való töltés esetén az üzemanyagtöltő állomás üzemeltetője vagy annak képviselője jogosult a forgalmi engedélyen lévő vonalkód leolvasására vagy a gépjármű rendszámának feljegyzésére és számítógépes rendszerében a hozzá tartozó bizonylattal visszakereshető módon való tárolására. Amennyiben az üzemanyagtöltő állomás üzemeltetője az adatokat rögzíti, úgy azokat a Nemzeti Adó- és Vámhivatal részére továbbítja adóügyi ellenőrzés céljából.
A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (a továbbiakban: NAV) ellenőrzi a Korm. rendelet szerinti kötelezettségek megtartását. Ha a NAV az ellenőrzése során megállapítja a Korm. rendelet szerinti kötelezettségek megsértését, 6 000 000 forinttól 15 000 000 forintig terjedő bírságot szab ki. A jogkövetkezmény azonos napon több, egymást követő ellenőrzés alkalmával is alkalmazható”.
De mi lett az adatokkal, eljutottak a NAV-hoz? Az adóhatóságnak felidéztük a 2022 augusztusi közleményüket, mely szerint „Ha az üzemanyagtöltő állomás üzemeltetője vagy annak képviselője az üzemanyagot hatósági áron értékesíti, feljegyezheti és számítógépes rendszerében kézi bevitellel vagy vonalkód beolvasásával rögzítheti a tankoló gépjármű forgalmi rendszámát és azt az értékesítéshez tartozó bizonylattal együtt tárolhatja. Ha az üzemanyagtöltő állomás üzemeltetője rögzíti ezeket az adatokat, akkor a forgalmi rendszámról és a hozzá tartozó bizonylatról adatot kell küldenie a NAV-nak.”
Rákérdeztünk, hogy ha a MOL-, Shell-, OMW-hálózatban csak forgalmival lehetett tankolni, aminek a vonalkódját be is szkennelték, akkor ezek az adatok eljutottak-e az adóhatósághoz. A jelek szerint nem. A NAV az Átlátszó kérdésére ezt írta:
„A hatósági üzemanyagáras jogszabály a rendszám rögzítésére nem kötelezte az üzemeltetőket, az csupán egy lehetőség volt.
Az üzemanyagtöltő állomás üzemeltetőjének akkor kellett a forgalmi rendszámról és a hozzá tartozó bizonylatról adatot küldenie a NAV-nak, ha rögzítette ezeket az adatokat. Ehhez kapcsolódó jogsértést a NAV nem tárt fel.”
Vagyis, ha nem rögzítette, akkor nem küldte el. Ha nem rögzítette, akkor nem is volt értelme szkennelni. Márpedig nem rögzítette, hiszen, ha rögzítette volna, akkor a NAV-nak lennének adatai, de nincsenek.
A hazai kúthálózatok közül kerestük a MOL-t, a Shell-t és az OMW-t is, de csak az utóbbi válaszolt. Azt írták, „A Rendelet idézett rendelkezésének megfogalmazásából is következően a vonalkód kizárólag az adott gépjármű rendszámát tartalmazza (egyéb adatot nem), amelyre vonatkozóan a jogszabály a Nemzeti Adó- és Vámhivatal részére történő adattovábbítási kötelezettséget állapított meg. A forgalmi engedélyen lévő vonalkód segítségével leolvasott rendszám esetén azokat a Rendelet fent hivatkozott rendelkezése alapján kötelesek vagyunk számítógépes rendszerünkben a hozzá tartozó bizonylattal visszakereshető módon tárolni. Ebből kifolyólag a forgalmi engedélyen lévő vonalkód segítségével leolvasott rendszám megőrzési ideje megegyezik a bizonylatnak a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény 169. §-a szerinti, a bizonylat kiállításától számított 8 éves megőrzési idejével.
A Rendelet hivatkozott rendelkezése alapján történő adatkezelés során egyéb statisztikai adatok továbbítása vagy a Nemzeti Adó- és Vámhivataltól elkülönülő harmadik személy részére adattovábbítás nem történt. Társaságunk mindenkor a vonatkozó közösségi, nemzeti jogszabályok és hatósági előírások betartásával végzi tevékenységét.”
Az OMV ugyan jogszabályban előírt kötelező adattovábbításról írt, ami ellentmond a NAV értelmezésének, hiszen az adóhatóság lehetőségről beszél, nem kötelezettségről. Mindenesetre annyi leszűrhető, hogy semmi jelentősége nem volt a forgalmik szkennelésének, anélkül is adhattak volna üzemanyagot a kutak, hiszen a NAV szerint a szkennelés és adattovábbítás nem volt kötelező.
Címlapkép: Átlátszó-fotó | Óriási blöff volt a hatósági áras üzemanyaghoz előírt forgalmi-szkennelés | A NAV nem tudja megmondani, mennyi hatósági áras üzemanyag fogyott. A Fidesz 2021 őszén fixálta az üzemanyagok árát 480 forintban, ami gyorsan ellátási zavarokhoz és emiatt vásárlási korlátozáshoz vezetett. 2022 május végétől már csak a magyar rendszámú autók tankolhattak hatósági áron, és a kutak beszkennelték a forgalmit a tankoláshoz, de az adóhivatal szerint ezen adatok továbbítására, tárolására valójában nem is kötelezte őket semmi. | null | 1 | https://atlatszo.hu/kozugy/2023/09/25/oriasi-bloff-volt-a-hatosagi-aras-uzemanyaghoz-eloirt-forgalmi-szkenneles/ | 2023-09-25 00:00:00 | true | null | null | atlatszo.hu |
Hatvan nap után sikerült a Lázár János vezette Építési és Közlekedési Minisztériumnak válaszolnia a közadatigénylésünkre, amiben az augusztus elsejével bezárt vasúti mellékvonalakról érdeklődtünk. Az rejtély, hogy mi tartott 2 hónapig, de annyi legalább kiderült, szerintük eleve rosszul gondolkodunk: nincs vonalbezárás. Erre hivatkozva nem adtak ki semmilyen döntés-előkészítő vagy utasforgalmi adatot.
„A minisztériumnak megfelelő adatai vannak arról, hányan vesznek igénybe egy hasonló szárnyvonalat, és hogy a pótlás miként teljesíthető” – ezt Gulyás Gergely, a Miniszterelnökséget vezető miniszter mondta hat nappal az augusztusi vasúti szárnyvonalbezárások kapcsán a Kormányinfón, amikor a PestiSrácok többek között arról kérdezte, hogy „Volt-e társadalmi egyeztetés a vasúti szárnybezárásokról?”
Akkor a Miniszterelnökséget is megkérdeztük, pontosan mire gondoltak, Gulyás Gergely tárcája azonban nem válaszolt. A vonalbezárásokat elrendelő, Lázár János vezette Építési és Közlekedési Minisztériumot (ÉKM) közadatigénylést küldtünk, melyben kértük azokat az adatokat, döntés-előkészítő dokumentumokat, hatástanulmányt, döntést megalapozó költségszámítást, melyek a 10 szárnyvonal bezárása előtt készültek. Emellett kikértük az ÉKM-től az érintett vonalak utasforgalmi adatait is 2022 januárjától havi bontásban.
Két hónappal az adatigénylésünk beadása és egy NAIH-panasz után kaptunk csak választ. A Lázár János vezette minisztérium újmagyarra lefordította a bezárást, vagyis közölte, hogy nincs is bezárás. Szó szerint idézzük a választ: „Tisztelettel tájékoztatom, hogy az igényében megjelölt 10 vasúti szárnyvonal nem került »bezárásra«, ennek megfelelően »bezárásra« vonatkozóan nincsenek adatok, döntés-előkészítő dokumentumok, hatástanulmány, döntés megalapozó költségszámítás.”
Majd a MÁV sajtóközleményét idézték, mely szerint
„az érintett 10 vasúti szárnyvonalon nem »vasútvonal bezárása«, hanem »autóbuszos vonathelyettesítő járat« közlekedése történik.
Figyelemmel arra az egyetlen, de az utaskiszolgálás és a vasútbiztonság szempontjából nem megkerülhető tényre, hogy az érintett szárnyvonalakon a személyszállítási közfeladat ellátását jelenleg objektív módon megakadályozza a vasúti jármű- és személyzethiány”.
Azt is írták, hogy „az érintett tíz szárnyvonal tehát vasútüzemi szempontból nincs »bezárva«, azok mind vasúthatósági, mind pedig vasútüzemi szempontból a jogszabályoknak megfelelően működnek, azokon sajnálatosan a személyszállítási közfeladat ellátása lehetetlenült el ideiglenesen a fentiekben megjelölt okból”. Megemlítették a személyzethiányt, a toborzást, a járműhiányt is.
A szárnyvonalak utasforgalmi adataira vonatkozó kérdésünkre pedig azt válaszolták, hogy „figyelemmel az Alkotmánybíróság 13/2019. (IV. 8.) AB határozatára, amelyben az Alkotmánybíróság kimondta, hogy az adatkezelő – kizárólag az adatigénylés teljesítése érdekében – nem köteles adatgyűjtésre, illetve az általa kezelt adatok összevetése útján új, minőségileg más adat, adatsor előállítására, igényét nem áll a minisztérium módjában teljesíteni.” Vagyis nincsenek olyan adataik, amilyeneket kértünk.
2010-ben még vonalbezárásnak hívták
Arról, hogy bezárták-e a vasútvonalakat vagy sem – ahogy újmagyarul az ÉKM írja –, idézzük fel a 2007-es szocialista kormánydöntéseket és az arra adott fideszes válaszokat.
„Ellentétben áll a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium (GKM) vezetésének vasútpolitikája a kormány által előtérbe helyezett Új Magyarország programmal is. A szaktárca terveiben vasútreform címén vonalbezárás, tarifaemelések és a menetdíjkedvezmények megvonása szerepel – közölte tegnap Fónagy János országgyűlési képviselő, az Orbán-kormány volt közlekedési minisztere. Mint elmondta, a kormányprogramban kiemelt helyen szerepel a tömegközlekedés, ezen belül a vasút fejlesztése, a gyakorlatban viszont a hálózat radikális csökkentésére készülnek. A gazdasági tárca a nyár elején meghirdetett 28 helyett idén ugyan 15 vasúti szárnyvonalon szüntetné meg a személyszállítást, ugyanakkor 2008-ig 60 mellékvonalat zárnának be. Mindezt azzal az indokkal, hogy a régiókban megszüntetik a párhuzamos közlekedést, azaz az autóbuszos fuvarozást részesítenék előnyben” – ezt 2006-ben jegyezte le a Magyar Nemzet. Számos vonalon szűnt meg akkor a személyszállítás, többek között Makó és Hódmezővásárhely között is.
2010-ben a hirado.hu már arról számolt be, hogy a „vasútnyitás nem vállalati ügy, hanem társadalompolitikai kötelezettség – mondta Fónagy János, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium parlamenti államtitkár hétfőn az MTI-nek annak kapcsán, hogy július 4-én öt vasúti szárnyvonalon visszaállítják a személyszállítást.” Fónagy továbbá „Emlékeztetett arra, hogy
a Fidesz az elmúlt években ellenzékben többször is szót emelt a vasúti mellékvonalak bezárása ellen,
és ebben nem voltak egyedül, hiszen tiltakoztak az intézkedés ellen a településeken élő emberek százezrei, a munkahelyüket megbecsülő vasutasok, a vasutas munkahelyekért kiálló szakszervezetek, a polgármesterek százai, és támogatták a Fidesznek azt a szándékát, hogy kormányra kerülése esetén – ahol műszakilag lehetőséges – újranyissák ezeket a vonalakat.”
A cikkben az is szerepel, „a Székesfehérvár-Komárom, Zirc-Veszprém, Karcag-Tiszafüred, Lajosmizse-Kecskemét, és Pápa-Csorna közötti szakaszon indítják újra a vonatközlekedést, de a Szilvásvárad-Putnok, valamint az Abaújszántó-Hidasnémeti közötti vasútvonalon is újraindul majd a személyszállítás hamarosan”.
A Székesfehérvár-Komárom vonalon a Wikipedia szerint „a személyszállítás 2009. december 13-tól, a 2009/2010. évi menetrendváltástól kezdve szünetelt,[3] 2010. július 4-től indult újra.” Ugyanez szerepel a többi vasútvonalnál.
Vagyis a személyszállítás szüneteltetése a Fidesz szavai szerint is bezárás volt 2010-ben,
lásd a fenti idézetet Fónagy Jánostól. Ahogy nem is lehet másképp érteni, ha a vonalakat kormányra kerülésük után újranyitották. Most azonban Lázár János minisztériuma már csavargatja a szavak értelmezését, és tagadja a vonalbezárást. Ez, és a döntés-előkészítő iratok visszatartása arra utal, hogy a minisztériumban hirtelen döntöttek az ügyben, mindenféle előkészítés nélkül.
Fidesz-nyelven is beadtuk az adatigénylést
A nyelvi nehézségek ellenére sem adjuk fel, újabb közadatigénylést küldtünk Lázár János tárcájának, amiben – saját szófordulatukat használva – azután érdeklődtünk, hogy az „autóbuszos vonathelyettesítő járatok” bevetése előtt milyen döntések születtek, illetve milyen számítások előzték azt meg. Hiszen Gulyás Gergely azt mondta, hogy „A minisztériumnak megfelelő adatai vannak arról, hányan vesznek igénybe egy hasonló szárnyvonalat, és hogy a pótlás miként teljesíthető”.
Időközben egyébként a MÁV-tól kapott adatok alapján megírtuk, hogy a 78-as számú, Aszód–Balassagyarmat–Ipolytarnóc-vasútvonalon átlagosan havi 5000 jegy fogyott, a Lázár János által vezetett Építési és Közlekedési Minisztérium mégis megszüntette rajta a vonatközlekedést augusztustól. Összesen 17 olyan vasútvonalat találtunk az országban, ahol kevesebb az utas, mint ezen a bezárt ipolytarnócin. | Lázár János minisztériuma szerint nincsenek bezárt vasútvonalak, így nincsenek róluk adatok sem | Hatvan nap után sikerült a Lázár János vezette Építési és Közlekedési Minisztériumnak válaszolnia a közadatigénylésünkre, amiben az augusztus elsejével bezárt vasúti mellékvonalakról érdeklődtünk. Az rejtély, hogy mi tartott 2 hónapig, de annyi legalább kiderült, szerintük eleve rosszul gondolkodunk: nincs vonalbezárás. Erre hivatkozva nem adtak ki semmilyen döntés-előkészítő vagy utasforgalmi adatot. | null | 1 | https://atlatszo.hu/kozadat/2023/10/03/lazar-janos-miniszteriuma-szerint-nincsenek-bezart-vasutvonalak-igy-nincsenek-roluk-adatok-sem/ | 2023-10-03 00:00:00 | true | null | null | atlatszo.hu |
„Valóban nincs a gödi gyárnak környezethasználati engedélye?” – ezt az írásbeli kérdést tette fel Gulyás Gergelynek Vadai Ágnes (DK) a parlamentben. Az országgyűlési képviselő az Átlátszó cikkére hivatkozott, melyben leírtuk: a gödi gyár 2018 óta környezethasználati engedély nélkül működik. Vadai kérdésére Koncz Zsófia energiaügyi államtitkár válaszolt, pontosabban igyekezett a választ megkerülni: azt felelte, hogy elindult a környezetvédelmi felülvizsgálati eljárás a gödi Samsung-gyár ügyében. Azt már „szemérmesen” nem tette hozzá, hogy erre a felülvizsgálatra épp a gyár évek óta tartó engedély nélküli, zajszennyező és veszélyeztető működése miatt került sor.
Néhány hete írtuk meg, hogy a tények nem igazolják a kormány hangzatos állítását, miszerint Magyarországon „a legszigorúbb környezetvédelmi szabályok” vonatkoznak az akkugyárakra. Cikkünkben dokumentumokkal bizonyítottuk: a folyamatosan bővülő gödi Samsung-beruházás esetében eddig hat alkalommal állapította meg a hatóság, hogy a gigagyár számára nem kell környezeti hatásvizsgálatot lefolytatni – emiatt a talajvizet és a levegőt, valamint a zajkibocsátást nem monitoringozzák.
Megírtuk azt is, hogy a Magyar Mérnöki Kamara Környezetvédelmi Tagozata megállapította: az akkumulátor-gyártás technológiai folyamata miatt kötelező környezeti hatásvizsgálati eljárás és egységes környezethasználati engedélyezési eljárás lefolytatása. Ilyen eljárásra azonban az illetékes hatóság nem kötelezte a Samsung Magyarország Zrt-t, ezért a gödi gyár 2018 óta környezethasználati engedély nélkül működhet. Ennek az engedélynek a megszerzését a hatóság 2020-ban írta elő a Samsung SDI számára – de akkor sem az akkumulátorgyártás, hanem a nagy hőteljesítményű kazánok miatt.
A cég azonban a következő három évben sem szerezte meg a szükséges engedélyt. A Pest Vármegyei Kormányhivatal végül idén júliusban megállapította, hogy
a gyár „egységes környezethasználati engedélyezés hatálya alá tartozó tevékenységet kezdett meg és folytat – ilyen engedély nélkül.”
Ennek ellenére a hatóság nem szankcionálta a jogszabálysértő működést, nem korlátozta és nem függesztette fel a gyár tevékenységét, hanem felülvizsgálati eljárást rendelt el az ügyben.
Az ügy kapcsán Vadai Ágnes országgyűlési képviselő (DK) írásbeli választ igénylő kérdést nyújtott be szeptember 16-án Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszternek. A képviselő idézte az Átlátszó cikkét, és ezt a kérdést tette fel: „Valóban nincs a gödi akkumulátorgyárnak környezethasználati engedélye?”
A kérdésre Lantos Csaba miniszter megbízásából dr. Koncz Zsófia, az Energiaügyi Minisztérium államtitkára október 2-án adott írásbeli feleletet. Ebben azonban a Vadai által feltett kérdés megválaszolása helyett kijelentette: „A Kormánynak minden beruházó irányába határozott elvárása volt eddig is, és a jövőben is az lesz, hogy a tevékenységükre vonatkozó környezetvédelmi, munkavédelmi és egyéb szabályokat be kell tartani. A hatóságok folyamatosan ellenőrzik az ilyen létesítményeket.”
A gödi gyár engedély nélküli működésével kapcsolatban az államtitkár annyit közölt, hogy
„2023. szeptember 5. napján megindult és jelenleg is folyamatban van a teljes körű környezetvédelmi eljárás a Samsung SDI Zrt. által benyújtott dokumentáció alapján.”
Ehhez még hozzátette, hogy amennyiben nem a jogszabályoknak és az engedélyben foglaltaknak megfelelően történik a működés, akkor „a hatóság a magyar emberek és a környezet védelmében megteszi a megfelelő lépéseket.”
Korábbi cikkünkben megírtuk, hogy a Pest Vármegyei Kormányhivatal az engedély nélkül folytatott tevékenység miatt augusztus 31-i határidővel teljes körű környezetvédelmi vizsgálatra kötelezte a Samsung SDI Zrt.-t. A felülvizsgálati eljárás megindításáról szóló közleményt cikkünk megjelenését követően, szeptember 15-én tette közzé a kormányhivatal, és letölthetővé tette a Samsung Zrt. által határidő után benyújtott felülvizsgálati dokumentációt is.
Koncz Zsófia államtitkár tehát valóban a most fennálló helyzetet ismertette, miszerint környezetvédelmi eljárás van folyamatban a gödi gyár kapcsán. Azt azonban nem tette hozzá, hogy ezt az eljárást az engedély nélkül megépült kazánok, az öt éve fennálló zajszennyezés, a talajvíz- és levegőmonitoring hiánya, valamint a gödi kutakban kimutatott mérgező oldószer jelenléte miatt kellett elrendelni. Az államtitkár „szemérmesen” hallgatott arról is, hogy a Samsung-gyár valóban környezethasználati engedély nélküli működik öt éve – a tevékenységét nem korlátozták és nem függesztették fel a 60 napig tartó eljárás idejére sem.
Köz nélküli közmeghallgatás lesz
A törvényi előírások szerint ilyen eljárás esetén közmeghallgatást is kell tartani, hogy az érintettek elmondhassák észrevételeiket. A hatóságnak azonban nem kell majd szembesülnie a lakosok esetleges elégedetlenségével – mint ahogy az januárban, a gyár biztonsági jelentésének felülvizsgálata ügyében tartott közmeghallgatás során történt. Az eljárás megindításáról szóló szóló közleményben ugyanis az olvasható, hogy – a kormány veszélyhelyzetre hivatkozó rendelete alapján – a gödi gyár ügyében a kötelezően megtartandó közmeghallgatást „személyes részvétel nélkül” bonyolítják le. Aki akar, írásban küldhet észrevételt a környezetvédelmi hatóság számára október 18-ig.
Ám mivel a kormányhivatal oldalát kevesen böngészik, a gödi önkormányzat pedig fel sem tette a honlapjára az eljárás dokumentumait, vélhetően kevesen fognak élni az írásban történő közmeghallgatás „lehetőségével”. | Öt éve környezethasználati engedély nélkül működik a gödi akkugyár | „Valóban nincs a gödi gyárnak környezethasználati engedélye?” – ezt az írásbeli kérdést tette fel Gulyás Gergelynek Vadai Ágnes (DK) a parlamentben. Az országgyűlési képviselő az Átlátszó cikkére hivatkozott, melyben leírtuk: a gödi gyár 2018 óta környezethasználati engedély nélkül működik. Vadai kérdésére Koncz Zsófia energiaügyi államtitkár válaszolt, pontosabban igyekezett a választ megkerülni: azt felelte, hogy elindult a környezetvédelmi felülvizsgálati eljárás a gödi Samsung-gyár ügyében. Azt már „szemérmesen” nem tette hozzá, hogy erre a felülvizsgálatra épp a gyár évek óta tartó engedély nélküli, zajszennyező és veszélyeztető működése miatt került sor. | null | 1 | https://atlatszo.hu/kozugy/2023/10/09/ot-eve-kornyezethasznalati-engedely-nelkul-mukodik-a-godi-akkugyar/ | 2023-10-10 00:00:00 | true | null | null | atlatszo.hu |
Katargate, Paradise-iratok, költségtérítés-csalások – az Európai Unió intézményrendszere a maga hatalmas összetettségével nem mentes a korrupciótól. A Follow the Money (FtM) hollandiai székhelyű civil oknyomozó szervezet most induló kutatása az EP-képviselők gyanús ügyeinek jár utána. Az „EP-képviselő Szabálysértési Projekt (MEP Misconduct Project)” keretében számos uniós ország oknyomozó újságírói, köztük az Átlátszó munkatársai gyűjtik össze az EP-képviselők már ismertté vált és eddig ismeretlen kihágásait.
Az európai demokrácia csúcseseményére, a következő Európai Parlament megválasztására 2024 júniusában kerül sor. Az európai polgárok szavazhatnak arról, hogy ki képviseljen minket az Európai Parlamentben olyan nagy kérdésekben, mint a migráció, az éghajlat vagy a mezőgazdaság. De tudjuk, ki is ez a 705 európai parlamenti képviselő? Hogyan tudjuk felmérni a becsületességüket és hogy a polgárok megbízhatnak-e bennük? Hogyan állnak az etikával és a törvények betartásával? – többek között ezeket a kérdéseket teszi fel a FtM kutatása.
A projektnek különös aktualitást ad az elmúlt hónapokban lezajlott „Katargate” vesztegetési botrány, ami rendkívül rossz fényt vetett az EU törvényhozására. Az Európai Parlamenten belüli korrupció és etikátlan tevékenységek nemcsak a közvélemény politikai rendszerbe vetett hitét ássák alá, hanem akadályozzák az EU-t abban is, hogy hatékonyan tudja kezelni a kritikus ügyeket, például a tagállamokon belüli törvénytelenségeket, az uniós források korrupt felhasználását. A katari botrány nyomán az EP is lépéseket tett az átláthatóság érdekében, szeptember elején a Parlament alkotmányossági bizottsága olyan törvénytervezetet nyújtott be, ami szigorítaná a képviselők vagyonnyilatkozati kötelezettségeit.
Az EP-képviselők további „átvilágítása” érdekében az Európai Unió csaknem minden államából érkező oknyomozó újságírók dolgoznak együtt az EP-képviselő Szabálysértési Projekt keretében.
Magyarországot a projektben az Átlátszó képviseli: kutatásaink eredményeiről a FtM honlapján és saját cikkeinkben is beszámolunk.
Közérdekű bejelentéseket várunk
A kutatás során nemcsak az újságírókra, de az olvasókra is számítunk: Az MEP Misconduct projekt arra bátorítja civileket, hogy ha tudomásukra jutott valamilyen szabálytalanság, küldjenek róla infót az újságíróknak. Ezt névtelenül is megtehetik az Átltszó MagyarLeaks kiszivárogtató felületén, vagy az FtM angol kezelőfelületű holnapján. Utóbbin több lehetőség is rendelkezésre áll a közérdekű bejelentések megtételére, egy egyszerű űrlaptól a biztonságos szivárogtatást lehetővé tevő Publeaks felületig.
A projekt sikere a közérdekű bejelentők tippjeitől is függ. Ha korrupciógyanús ügyet tapasztal, Ön is hozzájárulhat ahhoz, hogy az Európai Parlament megőrizze törvényes működését.
A projekt során először feltérképezünk minden olyan botrányt vagy más integritási problémát, ami a jelenlegi európai parlamenti képviselőket érinti, és amely a médiában megjelent, és amit civil bejelentők vagy saját nyomozásunk alapján ki tudunk deríteni.
Munkánk során azt keressük, melyik képviselőcsoportokban van a legtöbb, és melyekben van a legkevesebb rossz hírű európai parlamenti képviselő. A vizsgálatot néhány hónap múlva megismételjük, amikor már ismert lesz a közelgő választások összes új jelöltje.
Az Átlátszó korábban is részt vett hasonló projektekben, 2018-ban például nemzetközi partnereinkkel közösen – sajnos sikertelenül – pereltünk az Európai Bíróságon azért, hogy nyilvánossá váljanak az EP-képviselők havi több ezer eurós költségtérítésének elszámolásáról szóló dokumentumok: | Itt jelentheti az EU-s intézményben látott korrupciót | Katargate, Paradise-iratok, költségtérítés-csalások – az Európai Unió intézményrendszere a maga hatalmas összetettségével nem mentes a korrupciótól. A Follow the Money (FtM) hollandiai székhelyű civil oknyomozó szervezet most induló kutatása az EP-képviselők gyanús ügyeinek jár utána. Az „EP-képviselő Szabálysértési Projekt (MEP Misconduct Project)” keretében számos uniós ország oknyomozó újságírói, köztük az Átlátszó munkatársai gyűjtik össze az EP-képviselők már ismertté vált és eddig ismeretlen kihágásait. | null | 1 | https://atlatszo.hu/kozugy/2023/10/13/itt-jelentheti-az-eu-s-intezmenyben-latott-korrupciot-az-atlatszo-is-reszt-vesz-az-ep-kepviselok-atvilagitasaban/ | 2023-10-13 00:00:00 | true | null | null | atlatszo.hu |
Bíróság előtt kell felelnie az állami szociális ellátásért felelős Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság (SZGYF) volt csúcsvezetőjének – értesült lapunk. B. I. Zs. ellen korrupciós bűncselekmény feljelentésének elmulasztása miatt emeltek vádat. Vagyis a nyomozóhatóság szerint a volt főigazgató tudhatott bűncselekménygyanús ügyekről, de nem intézkedett feljelentésről.
Az ügy szálai évekkel ezelőttre nyúlnak vissza. Az SZGYF Hajdú-Bihar megyei kirendeltségéhez tartozó debreceni szociális otthonok dolgozói több alkalommal bejelentést tettek a főigazgatóságon arról, hogy korrupciót és más szabálytalanságokat felvető ügyekről van tudomásuk. Nem százmilliók eltűnéséről szóltak ezek, hanem kisebb-nagyobb súlyú visszaélésgyanús esetekről, amelyek az állami szociális ellátás rendszerszintű problémáira, helyi potentátok működésének visszásságaira mutattak rá.
Az ügyek között szerepelt több lapunk által bemutatott eset is. Az egyik arról szólt, hogy a Debreceni Szociális Szolgáltató Központ (DSZSZK) vezetője készpénz visszaosztásáról szóló egyeztetésen vett részt egy pelenkabeszállítóval. Ez úgy derült ki, hogy a tárgyalást hangfelvétel rögzítette. A sápot a fogyatékos gyerekek számára szükséges pelenka után járó OEP-támogatásból vették volna le a felvétel szerint. Egy másik ügyben eltűnt az idős emberek letétbe helyezett pénze. A 13 millió forintot végül a DSZSZK büdzséjéből pótolták.
Hiába jelentették azonban a dolgozók az ügyeket, azok a felső szinteken elhaltak. Eleinte el sem jutottak az SZGYF-nek arra a főosztályára, amelyet az ilyen bejelentések, korrupciós kockázatok feltárására hoztak létre. 2018 nyarán B. I. Zs. személyében új főigazgatót neveztek ki az SZGYF élére. A debreceni dolgozók ekkor újra elküldték az anyagaikat. Ekkor ugyan vizsgálták azokat, ám a személyi és büntetőjogi konzekvenciák elmaradtak. Az iratok azonban eljutottak az Emberi Erőforrások Minisztériumához is, amely aztán lenyelte a békát: feljelentette saját intézményét, a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóságot.
Évekig tartó nyomozás után B.-vel szemben emeltek vádat korrupciós bűncselekmény feljelentésének elmulasztása miatt. Az ügyészség szerint tudott a törvénybe ütköző esetekről, mégsem tett feljelentést – vagy legalábbis nem időben. Merthogy a volt főigazgató azzal védekezik, hogy megtette az intézkedéseket. Szabó József, a Fővárosi Törvényszék szóvivője érdeklődésünkre azt közölte: az ügyészség eredetileg azt javasolta, hogy a bíróság tárgyalás mellőzésével hozzon büntetővégzést B. I. Zs. ügyében. A vádlott viszont kifejezetten kérte a tárgyalás megtartását. Az ügyészség egyébként két év szabadságvesztést – három évre felfüggesztve – kért a volt főigazgatóra. Ezt azonban a vádlott nem fogadta el, tagadja ugyanis a terhére róttakat. Ezért tárgyalások következnek az ügyben.
Az eljárás lapunk szempontjából is érdekes, mert a B. I. Zs. által vezetett főigazgatóság és a cikksorozatunkban érintett intézményvezetők annyira zokon vették a leleplezéseket, hogy minden fronton elégtételt akartak venni a szerzőn és a Magyar Hangon is. Az SZGYF és az érintett vezetők összesen kilenc különböző bírósági eljárást indítottak. A cikksorozat több mint 30 pontját vitatták, de egyben sem adtak nekik igazat, vagyis minden egyes bírósági eljárást megnyertünk. Emellett feljelentették a lap szerzőjét a rendőrségen, de hiába, mert ő nem követett el bűncselekményt, cikkeink ugyanis a valóságot mutatták be.
2020 nyarán aztán egymás után mentették fel a cikkeinkben érintett vezetőket: távozott B. I. Zs. az SZGYF éléről, továbbá a főigazgatóság Hajdú-Bihar megyei kirendeltségének vezetője és két hozzá tartozó szociális intézmény igazgatója is.
Figyelemre méltó fejlemény történt azonban a DSZSZK vesztegetésgyanús ügyében. Évekig tartó nyomozás után ugyanis meggyanúsítottak két személyt: egyiküket vesztegetés, másikukat vesztegetés elfogadása miatt hallgatták ki gyanúsítottként. A megyei rendőr-főkapitányság időközben azonban megszüntette az eljárást – közölte érdeklődésünkre a Hajdú-Bihar Megyei Főügyészség. | Vádlott lett a szociális főigazgatóság volt vezetője | Bíróság előtt kell felelnie az állami szociális ellátásért felelős Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság (SZGYF) volt csúcsvezetőjének – értesült lapunk. B. I. Zs. ellen korrupciós bűncselekmény feljelentésének elmulasztása miatt emeltek vádat. Vagyis a nyomozóhatóság szerint a volt főigazgató tudhatott bűncselekménygyanús ügyekről, de nem intézkedett feljelentésről. | null | 1 | https://hang.hu/belfold/vadlott-lett-a-szocialis-foigazgatosag-volt-vezetoje-146657 | 2022-10-05 14:14:00 | true | null | null | Magyar Hang |
Tőzsdezárás után, nem sokkal ezelőtt érkezett a hír ma a Media1-hez, melyben a Jászai Gellért vezette 4iG bejelenti, hogy adásvételi megállapodást kötött a Honeycomb Hungary & Central Europe vállalatcsoport többségi 75 százalékos tulajdonrészének megvásárlásáról.
A Honeycomb rendelkezik a Brisk nevű szoftver és az erre épülő médiatechnológiai platform kizárólagos felhasználási jogával. A Brisk egy automatizált, Magyarországon fejlesztett reklám minőségellenőrző, transzkódoló, és fájltovábbító rendszer: a szoftveren keresztül fogad be televíziós reklámszpotokat számos hazai tévécsatorna, például idén február óta a TV2 Csoport és sok egyéb szereplő, így a Network4/DMC, a Discovery és az állami az MTVA – lásd erről a Media1 korábbi írását.
Idén februártól csak a kormányszóvivő férjének cégén keresztül adhatnak le tévéreklámokat a TV2 hirdetői
A 4iG a Media1-nek küldött közleményében azt írja, hogy a Brisk magas szintű digitális médiaszolgáltatásokat nyújt Magyarország mellett egyes kelet-közép-európai országokban. (Nem nevezték meg, hogy mely országokban.)
A közlemény szerint az akvizíciót követően a nyugat-balkáni piacon – ahol ilyen, vagy ehhez hasonló szolgáltatás jelenleg még nem elérhető – megkezdődhet a rendszer értékesítése a hirdetői piac szereplői számára, szoros együttműködésben a régió kiemelt televíziós társaságaival.
Hozzátették:
A 4iG csoport hosszútávú stratégiájának megfelelően a Honeycomb akvizíciója egy új képességgel gyarapítja a cégcsoport telekommunikációs ágazatát, amellyel a csoport szolgáltatásainak köre is tovább bővül. A képességgel egy olyan szolgáltatási piacra lép be a részvénytársaság, amely kiegészíti a meglévő szolgáltatásait, a cégcsoport üzleti és technológiai hátterével pedig hatékonyan tudja támogatni a rendszer további régiós fejlődését, illetve értékesítését is. Az akvizíció a versenyjogi eljárást követően 2022 végéig zárulhat.
A honvédelmi miniszter médiatechnológiát áruló, milliárdos éves forgalmú cégéről van szó – nem mondják el a vételárat
Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszter, aki Szentkirályi Alexandra kormányszóvivő férjeként is ismert, májusi miniszteri kinevezését követően, az összeférhetetlenségi aggályokra reagálva ígérte meg, hogy megválik vállalkozásaitól.
Az, hogy Szalay-Bobrovniczky a tape delivery szolgáltatás nyújtó Honeycomb tulajdonosaként viselkedett, tavaly decemberben egy Media1-nek küldött e-mailje is lebuktatta, ugyanis egy, a Honeycombbal kapcsolatos kérdéscsokrunkra adott választ ő hagyta jóvá, és azt – feltehetőleg véletlenül – nekünk is megküldte.
A mostani tulajdonosváltás érdekessége, hogy a 4iG sajtóközleményében nem egyértelmű, kinek a 75 százaléknyi üzletrészét is veszi meg a tőzsdén is jegyzett kormányközeli cég és mekkora összegért, ezért a Media1 kérdést intézett a 4iG sajtóügynökségéhez ezzel kapcsolatban. Válaszukként elküldött befektetői közleményükből kiderül, hogy az ügylet a Honeycombot tulajdonló CREALIVE Reklámügynökség Kft. és leányvállalainak 75 százalékára vonatkozik. Azt már mi tesszük hozzá, hogy a CREALIVE-nak a VBPS Kft.-n keresztül tulajdonosa Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszter.
Arra a 4iG nem adott választ, mekkora összeget emészt fel a milliárdos forgalmat produkáló cég felvásárlása. Azt írták erre vonatkozó kérdésünkre, hogy a vételár nem publikus.
Szalay-Bobrovniczky Kristófnak van más médiához kapcsolódó cége is, hiszen a V4NA nevű kormányközeli hírügynökség kisebbségi tulajdonosaként is ismert, utóbbit idei vagyonnyilatkozatában is szerepeltette.
A versenyjogi jóváhagyást követően gazdát cserélő Honeycomb cégről itt érhetők el a Media1 előző írásai.
A kormányszóvivő férje is gazdagodik az RTL Magyarországnak és több más tévétársaságnak leadott reklámszpotokból
Néhány hete jelentették be, hogy az állam és a 4iG közösen megveszi a Vodafone Magyarországot is.
Hírünket frissítettük azzal az információval, hogy az adásvételt a CREALIVE Kft.-vel kötötték meg a Honeycomb eladásáról.
További hírek érhetők el a Media1-en. Követhet minket Facebookon is.
Borító: A 4iG székháza Budapesten a Montevideo utcában. Fotó: 4ig | Megveszi a honvédelmi miniszter médiatechnológiai cégének 75 százalékát a kormányközeli 4iG | A nemrég a DIGI-t és az Antenna Hungáriát is felvásárló 4iG lesz a Honeycomb, Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszter a televíziós reklámpiacon érdekelt, milliárdos forgalmat produkáló, úgynevezett tape-delivery szolgáltatást nyújtó médiatechnológiai cégének új, 75 százalékos tulajdonosa. | null | 1 | https://media1.hu/2022/10/05/4ig-honeycomb-honvedelmi-miniszter-eladas-felvasarlas-mediatechnologiai-ceg-szalay-bobrovniczky-kristof/ | 2022-10-05 14:34:00 | true | null | null | Media1 |
Ismert: Márki-Zay Péter nemrég maga ismerte el, hogy júniusban, tehát jóval az országgyűlési választások után is több száz milliós támogatást kapott az általa alapított MMM az Egyesült Államokból. Mint a baloldal korábbi közös miniszterelnök-jelöltje elmondta, ennek a segítségével tudták kifizetni „a kampány utolsó számláit”.
A támogatás egy összegben érkezett az MMM-hez az Action for Democracy nevű amerikai alapítványtól, amelytől egyébként korábban is kaptak már „három-négy nagyobb tételt”. Az Action for Democracy egy, az Egyesült Államokban 2022 év elején alapított NGO, elnök-igazgatója pedig nem más, mint Karácsony Gergely nemrég leköszönő városdiplomáciai tanácsadója, Korányi Dávid, aki korábban Bajnai Gordon miniszterelnöki főtanácsadója volt. Márki-Zay Péter eközben nyilvánosságra hozta mozgalmának teljes elszámolását a beérkezett adományokról.
Bár ebből nem derül ki, hogy pontosan kiktől érkeztek a néhol elképesztő összegek, az biztos: nyolc, összesen 1,86 milliárd forintnak megfelelő USA-dolláros „makroadomány” duzzasztotta az MMM számláját. Mindez azért is aggályos, mert a magyar pártfinanszírozási törvény kifejezetten tiltja hazai politikai pártok támogatását külföldi forrásokból.
Mindezek tükrében Kocsis Máté szeptember 22-én jelentette be, hogy a kormánypártok frakcióvezetői kezdeményezni fogják, hogy az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottsága tekintse át a baloldali pártok külföldi kampánytámogatásának ügyét. Mint a Fidesz frakcióvezetője fogalmazott: az elmúlt harminc évben nem volt példa arra, amit a baloldal miniszterelnök-jelöltje, Márki-Zay Péter „óvatlanul vagy szándékosan” tett, és teljesen nyilvánvalóan beismerte a közvélemény előtt, hogy a kampányához több milliárd forint támogatás érkezett külföldről.
– Az elmúlt harminc év egyik legdurvább ilyen típusú politikai botrányával állunk szemben – húzta alá Kocsis Máté.
Borítókép: Márki-Zay Péter és Karácsony Gergely (Fotó: Mirkó István) | Titkosszolgálati vizsgálatot rendelt el a nemzetbiztonsági bizottság a guruló dollárok ügyében | A nemzetbiztonsági bizottság mai ülésén elrendelte a baloldali pártok több milliárdos amerikai kampányfinanszírozásával kapcsolatos titkosszolgálati vizsgálatot – értesült a Magyar Nemzet. | null | 1 | https://magyarnemzet.hu/belfold/2022/10/titkosszolgalati-vizsgalatot-rendelt-el-a-nemzetbiztonsagi-bizottsag-a-gurulo-dollarok-ugyeben | 2022-10-06 14:53:00 | true | null | null | Magyar Nemzet (MNO) |
A kormányhivatal nem adta ki a környezetvédelmi engedélyt, így az építési engedélyezési eljárás már el sem indítható a budai zöldövezet egyik tervezett lakóparkjára. A budapesti, XII. kerületi ügyről korábban a Szabad Európa is beszámolt. A beruházást kifogásoló civilek szerint a részben erdős, fás kerületben már így is túl sok az építkezés, ezek miatt évente átlagosan 450-500 fa kivágására kérnek engedélyt.
Budapest egyik legzöldebb részén, a XII. kerület Natura 2000 védettségű területén készült egy beruházó 78 lakásos lakóparkot építeni. A helyiek aggódtak – többek között a várható fakivágások és a megnövekedő forgalom miatt –, tiltakozás indult az építkezés ellen.
A 155 autót befogadó mélygarázzsal tervezett épületegyüttes kapcsán a környezetvédelmi hatóságként eljáró kormányhivatal közmeghallgatást szervezett a beruházás környezeti hatástanulmányáról. Bár a rendezvényt munkaidőben, délelőtt tízkor tartották, a kerület lakosai közül sokan részt vettek rajta, és hosszasan sorolták az aggályaikat.
A beruházást ellenző helyiek kifogásai között szerepelt, hogy országos jelentőségű védett és Natura 2000-besorolású területről van szó, kivágták volna a területen lévő faállomány húsz százalékát. Vitatták azt a megállapítást is, hogy egy hatszintes építményekkel teljesen és szorosan körbezárt területen lehetséges lenne természetvédelmi szempontból értékes terület kialakítása úgy, hogy a talajt az alatta húzódó mélygarázs fölött alakítják ki, mesterségesen.
Ehhez kapcsolódóan:A kormányhivatalhoz fordult egy civil szervezet a Normafánál tervezett lakópark miatt
Kifogásolták azt az indokot is, hogy „a környezeti hatások azért csekélyek, mert a beruházás területe elenyésző a Budai Tájvédelmi Körzet egész területéhez képest”. A civil szervezet szerint ugyanis ez a megközelítés végső soron a természetvédelmi területek teljes eltűnéséhez vezetne: lépésről lépésre fogyna el a védett terület, ha azon az alapon sorra engedélyt kapnának a káros hatású beruházások, hogy mindig csak egy elenyészően kis hányadot érintenek.
Az önkormányzat – bár a törvény erre automatikusan lehetőséget ad – nem élt ügyféljogával, nem mondott véleményt az ügyben. A lakóparkot építtetni tervező cég képviselői a közmeghallgatáson a Szabad Európának azt nyilatkozták, hogy ők egy építési telek tulajdonosai, a beruházás tervezésekor tekintetbe vették az akkor életben lévő szabályokat, és úgy érzik, a rendezvényen kifogásolt problémák nagy része (túlterhelt utak, nagy forgalom) már eddig is megvolt, nem ők idéznék elő.
A környezeti hatóságként eljáró kormányhivatal most kimondta, hogy a környezeti hatásvizsgálati eljárás alapján táj- és természetvédelmi szempontból környezetvédelmi engedély nem adható a Budapest XI. kerület, Konkoly-Thege Miklós út 19/B (9121/19 hrsz.) szám alatti ingatlanon tervezett, többlakásos lakóépület létesítésére.
„A Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatósága és a kormányhivatal munkatársai is bele mertek állni az ügybe” – többek között ezt közölte a beruházás ellen küzdő Élhető Hegyvidékért Egyesület a Szabad Európa szerkesztőségével. Hozzátették: a beruházó a határozat ellen perre mehet, de annak nincs halasztó hatálya (vagyis addig nem kezdheti el a munkálatokat, amíg a mostani döntést nem semmisítik meg). Egy esetleges perben az lenne a rendkívüli, hogy egy civil szervezet és a kormányhivatal ugyanazon az oldalon áll.
A budai XII. kerület (Hegyvidék) zöldterületeinek a beépítését a Kétfarkú Kutya Párt is dokumentálta.
Horn Gabriella a Szabad Európa rovatvezetője. Több mint húsz éve újságíróként dolgozik. Cikkei az online és a nyomtatott sajtóban jelentek meg, televíziós riporter is volt. Az alapítás óta szerzője volt az atlatszo.hu oknyomozó portálnak, az elmúlt években a lap munkatársa volt. Több nemzetközi újságíróprojektben segítette a határokon átívelő korrupciós ügyek, hatalmi visszaélések feltárását. A hortobágyi földmutyiról szóló riportjáért Hégető Honorka-díjat és Telenor-különdíjat kapott munkatársával közösen, egy másik írásáért pedig a Soma-díj zsűrije részesítette elismerésben. | Szembement a kormányhivatal és a nemzeti park egy beruházóval: nem lesz új lakópark a budai hegyekben | A kormányhivatal nem adta ki a környezetvédelmi engedélyt, így az építési engedélyezési eljárás már el sem indítható a budai zöldövezet egyik tervezett lakóparkjára. A budapesti, XII. kerületi ügyről korábban a Szabad Európa is beszámolt. A beruházást kifogásoló civilek szerint a részben erdős, fás kerületben már így is túl sok az építkezés, ezek miatt évente átlagosan 450-500 fa kivágására kérnek engedélyt. | null | 1 | https://www.szabadeuropa.hu/a/szembement-a-kormanyhivatal-es-a-nemzeti-park-egy-beruhazoval-nem-lesz-uj-lakopark-a-budai-hegyekben/32646410.html | 2023-10-24 16:56:43 | true | null | null | Szabad Európa |
Míg korábban legalább ötezer forintos költségtérítést lehetett kérni adatigénylés teljesítéséért, addig a jövőben a legalacsonyabb összeg tízezer, a legmagasabb pedig 190 ezer forint lesz. Ez derült ki az Orbán Viktor által jegyzett új szabályozásból, amely a költségtérítés összeghatárának változásáról szól.
A kormány továbbá december 31-től hatályon kívül helyezi a veszélyhelyzet idején az egyes adatigénylési rendelkezésektől történő eltérésről szóló korábbi rendeletet. Erre hivatkozva válaszolhatták eddig az állami szervek, hogy 15 helyett 45 napjuk van a közérdekű adat kiadására. A határidőt ráadásul további negyvenöt nappal meghosszabbíthatták. | Orbán rányomta a pecsétet, 190 ezret is lehet kérni közérdekű adat kiadásáért | Míg korábban legalább ötezer forintos költségtérítést lehetett kérni adatigénylés teljesítéséért, addig a jövőben a legalacsonyabb összeg tízezer, a legmagasabb pedig 190 ezer forint lesz. Ez derült ki az Orbán Viktor által jegyzett új szabályozásból, amely a költségtérítés összeghatárának változásáról szól. | null | 1 | https://hang.hu/belfold/orban-ranyomta-a-pecsetet-190-ezret-is-lehet-kerni-kozerdeku-adat-kiadasaert-146927 | 2022-10-11 18:05:00 | true | null | null | Magyar Hang |
Kéthavi tiszteletdíja (3 949 200 forint) elvonásával bünteti Kövér László fideszes házelnök a DK-s Sebián-Petrovszki Lászlót, amiért egy parlamenti felszólalásában törvénytelennek nevezte a kormányt.
A házelnök július 7-én döntött erről, majd a DK-s politikus fellebbezett, ám a Mentelmi Bizottság Sebián-Petrovszki László országgyűlési képviselő kérelmének – tekintettel arra, hogy az 3 igen, 3 nem szavazati aránnyal nem nyert többségi támogatást – nem adott helyt. A határozati javaslat így a parlament elé került, ahol 129 igen, 50 nem és 1 tartózkodás mellett hétfőn helybenhagyták.
Kövér László azzal indokolta a kéthavi pénzmegvonást, mert a házszabályi rendelkezések értelmében a képviselők az Országgyűlés ülésén kötelesek olyan magatartást tanúsítani, amely nem sérti az Országgyűlés tekintélyét, az ülés méltóságát, valamint más személyek, csoportok jogait sem. Sebián-Petrovszki László a korábbi figyelmeztetések ellenére használta a kirívóan sértő kifejezést a kormány vonatkozásában – írta. Kövér László egyébként az ülésen megvonta a felszólalási jogot Sebián-Petrovszkitól és kikapcsolta a mikrofonját. | Négymillió forintos büntetésről döntött Kövér a kormány törvénytelennek nevezése miatt | Kéthavi tiszteletdíja (3 949 200 forint) elvonásával bünteti Kövér László fideszes házelnök a DK-s Sebián-Petrovszki Lászlót, amiért egy parlamenti felszólalásában törvénytelennek nevezte a kormányt. | null | 1 | https://hang.hu/belfold/negymillio-forintos-buntetesrol-dontott-kover-a-kormany-torvenytelennek-nevezese-miatt-146306 | 2022-09-26 18:44:00 | true | null | null | Magyar Hang |
Szakorvosi járóbeteg-ellátással foglalkozik az az üzleti vállalkozás, amelynek Papcsák Ferenc, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) felügyelőbizottságának elnöke is résztulajdonosa lett egy másik társaságon keresztül – tudta meg a 24.hu.
A korábbi fideszes országgyűlési képviselő egyszemélyes cégével az Agora Medical Center Kft.-ben szerzett tulajdonrészt. A cég többségi tulajdonosa Vereczkey Attila orvos, aki azt a főként mesterséges megtermékenyítésre szakosodott klinikát is vezette, amit 2019-ben megszállt a rendőrség. Akkor az orvos lakásán is házkutatást tartottak a nyomozók, és emberi test tiltott felhasználásának üzletszerűen elkövetett bűntette gyanúja miatt indítottak eljárást.
Az Országos Rendőr-főkapitányság tájékoztatása szerint a nyomozás jelenleg is tart.
Továbbá információink szerint a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnál (NAV) is eljárás zajlik. Úgy tudjuk, párhuzamosan több gazdasági bűncselekménnyel kapcsolatban vizsgálódnak. Az adóhivatal megkeresésünkre azt közölte, hogy folyamatban lévő ügyben nem adhatnak tájékoztatást.
A nyomozás már javában zajlott a lombikbébi-klinikát működtető Versys Humán Reprodukciós Intézet Kft.-nél, amikor ugyanarra a XIII. kerületi székhelyre bejegyzett Agora Medical Center Kft.-be 2020 végén Papcsák – cégén keresztül – bevásárolta magát. A céggel, úgy tudjuk, a déli országrészben és külföldön szándékoztak terjeszkedni az alapítók.
Megkerestük a jegybank felügyelőbizottsági vezetőjét, aki azt mondta, hogy a koronavírus-járvány miatt az egészségügyi vállalkozást érdemben nem tudták elindítani, s bár 2020-ban 70 millió forintnyi eszközt vásároltak hitelből a cégbe, szerinte a vállalkozás valójában nem működik, és még nem döntöttek a tulajdonosok a további tervekről. Megkérdeztük tőle, honnan ismeri Vereczkey Attilát, és mit szól hozzá, hogy a korábban lombikbébi-klinikát vezető orvosnál is házkutatást tartottak, és jelenleg is nyomoznak a Versys Humán Reprodukciós Intézet Kft.-nél. Azt mondta, Vereczkey a barátja, a szóban forgó eljárást pedig „régi ügynek” nevezte.
Érdekes mellékszál, hogy nem Papcsák az egyetlen érdekes üzleti partner, aki beszállt Vereczkey mellé. A lombikbébi-klinikán indult nyomozás és rendőrségi razzia után az orvos üzlettársa lett Mihalovits Botond Tamás is, aki Bayer Zsolt mostohafia. A Fidesz-tag, kormánypárti publicista feleségének, Bayerné Matusovits Andreának 26 éves fia Papcsákhoz hasonlóan 10 százalékos tulajdonrészt szerzett az egészségügyi cégben. Bayer felesége az egészségügyben dolgozik, ő a főigazgatója az Országos Vérellátó Szolgálatnak.
Papcsákot arról is kérdeztük, hogy a 26 éves Mihalovits hogy került az üzletbe, erre azt mondta:
Mindenki ismer mindenkit.
Kerestük az ügyben Vereczkey Attilát is, akit a rendőrségi és a NAV-eljárásról kérdeztük volna, de nem reagált hívásainkra.
Korábban már beszámoltunk arról, hogy Vereczkey Attila az elmúlt két évtizedben hosszú botránylajstromot hozott össze. A Nyírő Gyula Kórház Meddőségi Centrumának korábbi főorvosaként elítélték azért, mert 2003 és 2005 között megkárosított 88 nőt. Volt, akinek azt állította, daganat van a méhében, ezért meg kell műteni. 200 ezer forintot kért el, de a nő férje észrevette, hogy feleségét egy másik beteg ultrahangfelvételére hivatkozva akarták megműteni.
A Versys Humán Reprodukciós Intézet vezetőjét a Magyar Orvosi Kamara etikai bizottsága 2004-ben és 2006-ban is elmarasztalta, 2006 márciusában pedig jogerős ítéletben mondták ki róla, hogy meghamisította orvosi működési bizonyítványát, amit egy közbeszerzési eljáráshoz fel is használt. | A magánegészségügyben tűnt fel Papcsák Ferenc, üzlettársa korábbi klinikáját lerohanta a rendőrség | Szakorvosi járóbeteg-ellátással foglalkozik az az üzleti vállalkozás, amelynek Papcsák Ferenc, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) felügyelőbizottságának elnöke is résztulajdonosa lett egy másik társaságon keresztül – tudta meg a 24.hu. | null | 1 | https://24.hu/belfold/2022/04/22/maganegeszsegugy-papcsak-ferenc-vereczkey-attila-nyomozas/ | 2022-04-22 19:59:00 | true | null | null | 24.hu |
Rendkívüli felmondással elbocsátotta a Corvinus egyetem Ádám Zoltán egyetemi docenst, aki ez év elején etikai vizsgálatokat kezdeményezett, miután egy befolyásos családból származó hallgatójával annak vizsgáján kivételezett az egyetem. A hallgató úgy tehetett vizsgát az egyik tantárgyból egy külön neki elkészített kérdéssor alapján, hogy előzőleg nem teljesítette a félév során előírt tantárgyi követelményeket.
Az etikai vizsgálatok első fokon elmarasztalták az egyetem rektorát, Takáts Elődöt – aki a vizsgálatok lezárulta után lemondott –, valamint a Corvinus két másik vezetőjét. Másodfokon azonban fölmentette őket az egyetemet fenntartó alapítvány kuratóriuma és a rektorhelyettes, bár azt senki nem vitatta, hogy valóban kivételeztek a hallgatóval.
Amikor Ádám Zoltán idén augusztusban interjút adott lapunknak, még ez a párbeszéd hangzott el köztünk:
A konfliktusok és a per után milyen a viszonya a Corvinus egyetemmel?
Azt gondolom, hogy alapvetően kifejezetten jó.
Az oktató kedden megerősítette a Telexnek, hogy elbocsátották. Azt mondta a lapnak: az egyetem többek között azzal indokolta a felmentését, hogy szerintük nem működött együtt egy, az egyetemen indult etikai eljárásokkal összefüggésben indított eljárás során, és nem küldött át bizonyos emaileket. Ádám a lapnak azt mondta: ezt vitatja, szerinte együttműködő volt. Az indoklásban elmondása szerint az is szerepel: az egyetem döntéshozói szerint Ádám nem megfelelő hangnemet használt egyes vezetőkkel szemben, és igyekezett lejáratni az egyetem vezetését az egyetemi nyilvánosság előtt.
A menesztett docens – aki már a nyáron figyelmeztetést kapott az egyetemtől – a kirúgásának indokait mondvacsináltnak tartja,
azt gondolja, szerettek volna tőle megszabadulni azért, mert felhívta a figyelmet az egyetem vezetésének felelősségére, az etikai eljárás tárgyát képező vizsgáztatási helyzet rossz kezelésében, és a vizsgálat során megállapított vezetői felelősségek szőnyeg alá söprésében.
Ádám Zoltán 2016 óta dolgozott a Corvinuson, 2020–2022 között a Gazdaságpolitika és Munkagazdaságtan Tanszéket vezette. A botrány után a TASZ támogatásával az etikai ügyekben felülvizsgálati kérelmet nyújtott be a Fővárosi Törvényszéken. A Corvinus mintegy kétszáz munkatársa nyilvános petícióban támogatta őt, és kiállt mellette az egyetemi szakszervezet is.
A vizsgabotrányban érintett hallgató családja a sajtóban is elérhető, nyilvános információk szerint érdemi Mol-részesedéssel rendelkezett a történtek idején. A Corvinust fenntartó alapítvány kuratóriumának elnöke egyébként Hernádi Zsolt, a Mol elnök-vezérigazgatója.
Ádám Zoltán kirúgásával kapcsolatban kérdéseket küldtünk az egyetemnek. A Corvinus válaszáról szóló részletes cikkünket itt olvashatja, a lényeg: az egyetem egy szabálytalansági vizsgálatot folytatott, amely az inkriminált tantárggyal és vizsgával kapcsolatban öt szabálytalanságot tárt fel, és többek között arra jutott, hogy nem azzal a hallgatóval kivételeztek, akinek érdekében a „nagyon fontos ember” férjét emlegető anya közbenjárt az egyetemen, épp ellenkezőleg. A szabálytalansági eljárás következménye volt elbocsátás is, írta a Corvinus, a személyes adatok védelme miatt konkrét név nélkül.
Korábbi interjúnk arról, hogyan kezelte a Corvinus a botrányt – augusztusi interjúnk Ádám Zoltánnal: | Corvinus-botrány: rendkívüli felmondással elbocsátották az oktatót, aki felhívta a figyelmet | Rendkívüli felmondással elbocsátotta a Corvinus egyetem Ádám Zoltán egyetemi docenst, aki ez év elején etikai vizsgálatokat kezdeményezett, miután egy befolyásos családból származó hallgatójával annak vizsgáján kivételezett az egyetem. A hallgató úgy tehetett vizsgát az egyik tantárgyból egy külön neki elkészített kérdéssor alapján, hogy előzőleg nem teljesítette a félév során előírt tantárgyi követelményeket. | null | 1 | https://444.hu/2023/10/24/corvinus-botrany-rendkivuli-felmondassal-elbocsatottak-az-egyetemi-oktatot-aki-felhivta-a-figyelmet-a-kivetelezett-hallgatora | 2023-10-24 00:00:00 | true | null | null | 444 |
Az Átlátszó 2019-ben kezdte feltárni az akkori fideszes városvezetés által kiírt óvodaépítési közbeszerzésekkel kapcsolatos visszásságokat. Az ügyben az ellenzéki polgármester feljelentést tett, majd 2022-ben nyomozás indult. A rendőrség a feljelentésben kért kilenc tanú helyett mindössze egyet hallgatott ki, majd bizonyítottság hiányára hivatkozva a nyomozást megszüntette. Az ügyészség napokban meghozott határozata azonban fordulatot hozott a mutyigyanús ügyben. A megszüntető döntést hatályon kívül helyezték, és a nyomozás teljes körű lefolytatására utasították a vármegyei rendőröket.
Az Átlátszó 2019-ben kezdte feltárni az érdi óvodaépítési közbeszerzések körüli botrányokat. Az érintett óvodák 2017-2019 között épültek, T. Mészáros András akkori fideszes polgármester ideje alatt. A hír alaposan felkavarta a 70 ezer lakosú Pest megyei város közhangulatát. A 2019-ben megválasztott Csőzik László ellenzéki polgármester vezette önkormányzat belső vizsgálatot indított az ügyben. A rendőrségi nyomozás azután indult, hogy Csőzik kartell-bűncselekmény miatt 2022 nyarán feljelentést tett ismeretlen tettes ellen nyolc érdi óvodaépítési-felújítási projekt miatt.
A feljelentéshez csatolt vizsgálati jelentés (a három részből álló jelentést itt, itt és itt olvashatja el) szerint némely esetben az érdi óvodaépítési közbeszerzések során az elvileg egymással versengő meghívott cégek ajánlatainak szerzője ugyanaz a felhasználó volt a beadott pályázati CD-k metaadatai szerint. A pályázatokat kiíró önkormányzat pár eltéréstől eltekintve ugyanazokat a cégeket hívta meg a közbeszerzési eljárásokra.
A jelentés végkövetkeztetése: a közbeszerzési pályázatokon induló cégek összehangolták magatartásukat az eredmény befolyásolása érdekében.
Az óvodaépítési közbeszerzések nyertese és legnagyobb haszonélvezője a General-Invest Bau Kft.. Ez a cég a város fideszes volt alpolgármesteréhez, Bács Istvánhoz köthető, miközben a politikus felügyelte az érdi óvodaberuházásokat. A kivitelező cég tulajdonosa rokona Bács Istvánnak, a vállalkozó fivére ugyanis feleségül vette a politikus testvérét.
Nem sokkal a feljelentés megtétele után a Pest megyei rendőrség nyomozást rendelt el, majd idén augusztus végén meghozott határozatával bizonyítottság hiányára hivatkozva ezt az eljárást megszüntette.
Csőzik László polgármester panasszal támadta meg a megszüntető határozatot. Egyebek mellett arra hívta fel a figyelmet a beadványában, hogy a rendőrség nem említi: az egyik óvodaberuházás esetében a Közbeszerzési Hatóság megbírságolta, a Pénzügyminisztérium pedig szabálytalanságra hivatkozva a támogatási összeg 25 százalékának visszafizetésére kötelezte az önkormányzatot. Miközben a rendőrségi megszüntető határozat Csőzik beadványa szerint leszögezi, hogy az óvoda felújítások minden állami szerv szerint aggálymentesek voltak.
A Budakörnyéki Járási Ügyészség elutasította a polgármester panaszát azzal az indokkal, hogy nem volt jogosult panaszt előterjeszteni, hiszen ő nem sértettje az ügynek.
Ezzel együtt azonban újabb fordulat következett be. Az ügyészség ugyanebben a – panaszt elutasító – határozatában azt is közölte: a rendőrség nem derítette fel kellően a tényállást, ezért az ügyészség hivatalból utasította a rendőrséget, hogy folytassa a nyomozást.
Az ügyészség más mellett azt kifogásolta, hogy a feljelentő polgármester kilenc tanú kihallgatását indítványozta, ehhez képest a Pest vármegyei rendőrség mindössze egyet kérdezett ki.
Az Átlátszó bő négy éve kezdte feltárni az érdi óvodaberuházások ellentmondásos körülményeit.
Az érdi óvodaberuházások visszásságainak feltárásakor egyre több nyugtalanító és egyelőre megválaszolatlan kérdésre bukkantunk. A nyomozóhatóságnak – szemben a sajtóval vagy például az önkormányzattal – széles eszköztár áll a rendelkezésére, hogy megválaszolja ezeket a kérdéseket.
Hogyan lehetséges, hogy egy cég, a General-Invest Bau Kft. 2011 és 2019 között szinte minden, főleg óvodaépítéssel vagy -felújítással kapcsolatos közbeszerzést megnyert? (A cég csak Érden nyert közbeszerzési pályázaton.)
Van-e jelentősége annak a körülménynek, hogy a fideszes polgármester, T. Mészáros András beosztottja, később óvodaberuházásokért felelős alpolgármestere, Bács István rokoni kapcsolatba került a General-Invest Bau Kft. tulajdonosával?
Van-e jelentősége annak, hogy Bács az alpolgármestersége előtt ettől a cégtől vett lakást?
Ha van jelentősége, és mindez felveti az összeférhetetlenség gyanúját, akkor a közbeszerzési eljárások döntéshozója, a polgármester vagy annak beosztottjai, továbbá a jegyző, a közbeszerzési csoportvezető, a közbeszerzési szakértő mit tett az összeférhetetlenségi gyanú kiküszöbölése érdekében?
Van-e annak jelentősége, hogy a leggyakrabban meghívott két érdi, százhalombattai és dunakeszi cég beszámolóit a kérdéses időszakban ugyanaz a csekély árbevételű érdi könyvelőcég készítette?
Mivel magyarázható, hogy a meghívott cégek kiválasztását alátámasztó elemzéseket nem dokumentálták? Vagy nem is készültek ilyen elemzések?
Milyen megfontolásból hívtak meg két, százmilliós nagyságrendű közbeszerzési pályázatra egy olyan céget, amelyet csak nemrég alapítottak, építőipari referenciákkal nem rendelkezett? (A cég pár évvel később a tatabányai cégtemetőbe került.) Miként lehetséges, hogy ez a cég mindkét közbeszerzési pályázatot elnyerte?
Ha nincsenek elemzések, akkor egyáltalán kinek az ötlete volt, hogy ezeket a cégeket kell meghívni a pályázatokra?
A kérdéseket hosszan lehetne még sorolni. Az ügyészség utasítása után most a rendőrségen sor, hogy teljes körűen felderítse az érdi óvodaberuházások ellentmondásos körülményeit. | A rendőrség lezárta, az ügyész újraindította a nyomozást az érdi óvoda-közbeszerzések ügyében | Az Átlátszó 2019-ben kezdte feltárni az akkori fideszes városvezetés által kiírt óvodaépítési közbeszerzésekkel kapcsolatos visszásságokat. Az ügyben az ellenzéki polgármester feljelentést tett, majd 2022-ben nyomozás indult. A rendőrség a feljelentésben kért kilenc tanú helyett mindössze egyet hallgatott ki, majd bizonyítottság hiányára hivatkozva a nyomozást megszüntette. Az ügyészség napokban meghozott határozata azonban fordulatot hozott a mutyigyanús ügyben. A megszüntető döntést hatályon kívül helyezték, és a nyomozás teljes körű lefolytatására utasították a vármegyei rendőröket. | null | 1 | https://atlatszo.hu/orszagszerte/2023/10/20/a-rendorseg-lezarta-az-ugyesz-ujrainditotta-a-nyomozast-az-erdi-ovoda-kozbeszerzesek-ugyeben/ | 2023-10-20 00:00:00 | true | null | null | orszagszerte.atlatszo.hu |
Lassan két éve, hogy a kormány elvette Kalocsától a főteret és száz évre ingyen a kalocsai érsekség kezébe adta. Akkor a fideszes polgármester és az egyház arról beszélt, a főtéren zajló egyházi munkálatok miatt rég lezárt utak helyett lesz alternatíva, épül elkerülő. Közadatigénylésünk viszont azt mutatja, a választásokig nem lesz út, mivel még azt sem tudják, mibe kerülne. Közben az egyházi beruházást a gaz veri fel, a Kalocsa-Kecskeméti Főegyházmegye nem válaszol kérdéseinkre.
A kőfal tetejéig ér a gaz, már szárad, itt az ősz. A teret részben kordon veszi körül, csak páran kószálnak erre, pedig igazi alföldi gyöngyszem Kalocsa főtere. Igaz, több mint egy évtizede tart az átépítés, egészen pontosan 2011 óta. A téren korábban egy út is átvezetett, amit 12 éve nem használhatnak a helyiek.
Az önkormányzat 2021 végén kezdett az egyházzal egyezkedni, pontosabban annak ultimátumot adott, hogy visszakapják a város főterét. Az akkori testületi jegyzőkönyv szerint Filvig Géza, a város fideszes polgármestere arról beszélt, „nagyon sokszor elhangzik itt a városban, hogy akkor hány éve, 10-12 éve le van zárva a főtér”. A polgármester ekkor jelezte a testületi ülésen megjelenő Bábel Balázs, Kalocsa-Kecskeméti érseknek és Vörös Márta főépítésznek, hogy a város szeretné visszakapni a teret. „A főtér befejezését 2021. december 31. napjáig vállalta az érsekség, és erre adott ki az önkormányzat minden engedélyt 2021. december 31. napjáig” – mondta a polgármester. Már akkor szóba került, hogy a frissen felújított térre ne engedjék vissza a forgalmat, hanem épüljön egy elkerülő. „Az elkerülő úttal kapcsolatosan, ahogy beszéltük, a fizikai megvalósítást sem látjuk pontosan, de az még körülbelül 2, 2 és fél év” – mondta a város kormánypárti polgármestere.
Egyben jelezte, hogy a város felmondta az érsekséggel kötött tulajdonosi hozzájárulást, majd arról is döntöttek, hogy felkérik „a Kalocsa-Kecskeméti Főegyházmegyét, hogy a Kalocsa Város Önkormányzatával 2021. január 13. napján kötött megállapodás szerint 2022. január 1. napjával adja vissza a területek birtokát az önkormányzat részére.” Nem így lett, a kormány 2021 decemberében száz évre átadta az egyháznak a teret, a fideszes önkormányzat és a lakosok hoppon maradtak.
Egyházi szálloda milliárdokból
Az állam nem csak a tér felújításával támogatja az egyházat, hanem egy szállodaberuházással is. Erről korábban megírtuk, 2018-ban 150 millióért kelt el a Kalocsai Hotel, 2020 decemberében 450 millióért hirdették. Orbán Viktor 2020 november végén járt Kalocsán, és javasolta az egyháznak, hogy vegyék meg az épületet. December 17-én jelent meg a kormányhatározat, 22-én már az adásvételt is bejegyezték. Az egyházmegye felsőbb utasításra akkor egyetlen kérdésünkre sem válaszolt, a honlapjuk szerint az épületegyüttes egyházi kulturális és úgynevezett „rekollekciós központtá” válik. (A rekollekció időszakonkénti visszavonulás a lelki összeszedettség visszanyerésére és fokozására.)
2020-ban a kormány 2,1 milliárd forint támogatást nyújtott a Kalocsa-Kecskeméti Főegyházmegye kalocsai beruházásaira: ingatlanvásárlásra, -felújításra és a kapcsolódó beruházásokra, a kalocsai Szentháromság téren feltárt romtemplomok rekonstrukciójára és bemutatására, valamint a Szentháromság tér felújítására. 2022 decemberében a kormány a beruházáshoz további 1,6 milliárd forint támogatást nyújtott.
A szállodában látszólag megindultak a munkák, az üvegajtón keresztül azt láttuk, rengeteg zsákot pakoltak be az épületbe, mintha zajlana a felújítás. Nem úgy a téren. Az, hogy mi mikorra készül el, rejtély. A baon.hu 2022-ben „Hamarosan készülhet a kalocsai főtért elkerülő új út” címmel jelentetett meg egy írást, abban az állt, „az főegyházmegye egyrészt saját ingatlanrészek ingyenes átengedésével, másrészt kormányzati támogatás kijárásával támogatná a megvalósítást, amit teljes egészben a városra bízna. A korábbi nyilatkozatok szerint az érsekség mintegy 800 millió forintos kormányzati támogatásra kapott szóbeli ígéretet.” A szállodáról nincs hír.
Egyetlen terv közel két év alatt
A kalocsai önkormányzattól közadatigénylésben kértük az elkerülő úttal kapcsolatos dokumentumokat, szerződéseket. A városháza azt közölte, „Első lépésben, a Kalocsa, Szentháromság tér gépjárműforgalom alóli mentesítése érdekében egy kiváltóút lehetséges nyomvonalváltozatait bemutató vázlatterv készült. Ezt követően „a Kalocsa, Kossuth Lajos utca és Szent István király út közötti gépjármű közlekedési kapcsolat lehetséges kialakítását bemutató koncepcióterv készült el. Az önkormányzat Képviselő –testülete a koncepciótervben szereplő „A” jelű nyomvonalváltozatot fogadta el” – ezt meg is küldték, a linken meg is lehet nézni.
Azt is írták, a főteret elkerülő úttal kapcsolatosan tanulmányok és nyomvonalak témájában kettő szerződést kötöttek, egyet a vázlattervre, egyet a koncepcióra, de azt már nem osztották meg velünk. „Az eddigi munkák során közbeszerzési eljárás lefolytatásának szükségessége nem merült fel és egyelőre nem tervezi önkormányzatunk közbeszerzési eljárás kiírását” – írták.
Rákérdeztük a tényleges kivitelezésre, a forrásokra, amire úgy reagáltak, „A kivitelezés tervezett költsége, forrása és időütemezése
a jelenleg elkészült koncepcióterv alapján nem határozható meg
, az majd a kivitelezési tervdokumentációk elkészültét követően válhat ismertté.”
A Kalocsa-Kecskeméti Főegyházmegyének is írtunk. Azt kérdeztük, hogy a Szentháromság téren folyó munkák mikor érnek véget, s pontosan mi történik most ott. Mikorra várható, hogy elkészülnek és megszűnik a kordonozás, a volt hotel épületében milyen munkák folynak, azok mikorra lehetnek készen. Arra is rákérdeztük, hogy a 2021-es év végén, a tér egyházi kezelésbe adása kapcsán felmerült, Szentháromság teret elkerülő útról milyen információik vannak, de egyetlen választ sem kaptunk.
Címlapkép: Kalocsa főtere. Fotó: Segesvári Csaba | Tíz éve lezárta a főteret az egyház, a kalocsaiak hiába várják a beígért elkerülőt, még kiviteli terv sincs | Lassan két éve, hogy a kormány elvette Kalocsától a főteret és száz évre ingyen a kalocsai érsekség kezébe adta. Akkor a fideszes polgármester és az egyház arról beszélt, a főtéren zajló egyházi munkálatok miatt rég lezárt utak helyett lesz alternatíva, épül elkerülő. Közadatigénylésünk viszont azt mutatja, a választásokig nem lesz út, mivel még azt sem tudják, mibe kerülne. Közben az egyházi beruházást a gaz veri fel, a Kalocsa-Kecskeméti Főegyházmegye nem válaszol kérdéseinkre. | null | 1 | https://atlatszo.hu/orszagszerte/2023/10/18/tiz-eve-lezarta-a-foteret-az-egyhaz-a-kalocsaiak-hiaba-varjak-a-beigert-elkerulot-meg-kiviteli-terv-sincs/ | 2023-10-18 00:00:00 | true | null | null | orszagszerte.atlatszo.hu |
A dél-békési kisvárosban élő nő 2019 óta részesült a gyermekek otthongondozási díja elnevezésű ellátásban. A Békés Vármegyei Kormányhivatal Mezőkovácsházi Járási Hivatala 2022 januárjában tájékoztatta a nőt az ellátás havi összegének változásáról, amely így havi bruttó 171 500, nettó 154 ezer forint lett. Azonban történt egy vaskos elírás. Nőnek jogosan járó gyermekgondozási díj összegét a kormányhivatal tévesen rögzítette, és így a jogszerűen járó díj tízszeresét, havonta több mint másfél millió forintot utalt ki neki 2022 januárja és júniusa között.
Ennek eredményeként a battonyai nő hét hónap alatt közel 10 millió forintot vett fel jogosulatlanul, ezt azonban nem jelezte a hivatalnak. Az ügyben született vádemelés és a Békés Vármegyei Főügyészség sajtóközleménye szerint ezzel „a magatartásával a kormányhivatalt tévedésben tartotta annak érdekében, hogy havonta a jogosulatlan juttatás összegét megkapja, ezáltal több mint 9,7 millió forint összegű vagyoni hátrányt okozott a Magyar Állam részér”.
A nyomozás során kiderült, hogy a tévedésből átutalt magasabb összegű ellátási összeget a nő saját szükségleteire fordította, ezért utóbb a folyósító szerv kötelezte a terheltet a jogalap nélkül felvett ellátás és annak kamatai visszafizetésére. Jelentős vagyoni hátrányt okozó üzletszerűen elkövetett költségvetési csalás bűntette miatt a Gyulai Járási Ügyészség emelt vádat ellene és vádiratában próbaidőre felfüggesztett börtönbüntetés kiszabására tett indítványt a 33 éves büntetlen előéletű battonyai nővel szemben. | Tévedésből 10 milliós segélyt kapott, de nem szólt róla egy battonyai nő | Fél éven át a neki járó segély tízszeresét utalták egy 33 éves battonyai nőnek, aki el is költötte a pénzt. | null | 1 | https://magyarnarancs.hu/bun/tevedesbol-10-millios-segelyt-kapott-de-nem-szolt-rola-egy-battonyai-no-262808# | 2023-10-23 00:00:00 | true | null | null | Magyar Narancs |
Nyílt levélben reagált a Belügyminisztérium a Magyarországi Evangéliumi Testvérközösség (MET) vezetőjének, Iványi Gábornak a múlt heti bejelentésére. A MET-et korábban felszólította az MVM, hogy rendezze közműtartozását, különben öt nap múlva kikapcsolja az áram- és gázszolgáltatást az egyház intézményeiben. Iványiék erre készülve áramfejlesztő berendezésekre kezdtek gyűjteni, hogy legalább villany legyen az intézményekben.
A BM nyílt levele idézi Iványit, aki múlt héten azt is nyilatkozta, ki fogja tolni az utcára a végtag nélküli hajléktalanokat, mert nem fog tudni mit tenni.
„De tud mit csinálni. Fizesse meg az adót, fizesse meg a dolgozók után a járulékot, ne halmozzon fel köztartozást, és lássa el azt a feladatot, amit állami támogatás fejében saját maga vállalt” – olvasható a Fülöp Attila gondoskodáspolitikáért felelős államtitkár által aláírt nyílt levélben.
Fülöp közli, az utóbbi 13 évben 8,6 milliárd forint állami támogatást kapott csak a szociális feladatainak ellátására a MET és az Oltalom Karitatív Egyesület.
„Hová tűnt el a pénz? Miért lett akkora köztartozása a MET-nek, hogy idáig jutott el a szervezet, hogy a saját dolgozóinak nem teljesíti a fizetési kötelezettségeit? Ezek az alapvető kérdések. De Iványi Gábor ezzel nem foglalkozik, helyette ma már nyíltan és büszkén használja túszul a legkiszolgáltatottabbakat személyes harcához. Visszataszító és aljas dolog a rászorulókra és a kiszolgáltatott emberekre hivatkozva kötelezettséget nem teljesíteni. Márpedig itt ez a helyzet” – érvel az államtitkár.
Szerinte Iványi valótlan dolgokat állított az utóbbi napokban, mert a MET és az Oltalom Karitatív Egyesület nem húszezer, csak ezer férőhelyen nyújt szociális szolgáltatásokat, ezt állami támogatásból teszik, 2010 óta 8,6 milliárd forintot kaptak erre, és Budapesten a hajléktalanellátás férőhelyeinek csupán 5 százalékát tartják fönn.
A BM adatai szerint országszerte 240 szervezet vesz részt a hajléktalanok ellátásában, és közülük a MET-en és az Oltalom Karitatív Egyesületen kívül 28 szervezet kap ehhez normatív finanszírozást. Ezek közül egyiknek sincs adótartozása.
Fülöp Attila megismétli, amit korábban már deklaráltak a kormány oldaláról, hogy ha a MET megszünteti a szolgáltatásait, az állam és az önkormányzatok el fogják látni az általuk eddig gondozott rászorultakat is. Igaz, ahhoz, hogy egy szociális szolgáltatást megszüntethessen egy szervezet, azt három vagy hat hónappal korábban jeleznie kell a kormányhivatalnak.
„Aki a szociális területen feladatteljesítést vállal állami finanszírozás mellett, példát is mutat kiállásával, tetteivel. Jelenleg Iványi Gábor tetteivel, kiállásával a rájuk bízottakat veszélyezteti, és saját a MET munkavállalóival szemben felelőtlenül jár el. Bízom benne, hogy a személyeskedésen még felül tud kerekedni a másokért vállalt felelősségvállalás, és a többi szolgáltatóhoz hasonlóan a MET is teljesíti az alapvető elvárásokat: betartja a törvényeket, megfizeti az adót, ellátja az elvállalt feladatát” – zárja a nyílt levelet az gondoskodáspolitikáért felelős államtitkár.
Orosházán pedig épp segítenek
Lélegzethez juthat Iványi Gáborék orosházi oktatási intézménye. Mind a többségben lévő Fidesz-KDNP, mind a helyi ellenzék egyetért abban Orosházán, hogy a helyben működő Wesley János Gyógypedagógiai Óvoda és Általános Iskola gyors segítségként összesen 10 millió forintos támogatásban részesüljön.
Ritka alkalom a hazai közéletben, hogy egy helyben fontos, egyben országos ügyben egyetértsen a kormánypárt és az ellenzék egy város képviselő-testületében. Ez látszik megvalósulni Orosházán, ahol az Iványi Gábor vezette Magyarországi Evangéliumi Testvérközösség (MET) több tucat tanárral, alkalmazottal működteti a Wesley János Gyógypedagógiai Óvoda és Általános Iskolát, ahol 120 hátrányos helyzetű gyerekkel foglalkoznak.
Többször megírtuk, hogy bár a MET teljesíti a bevett egyházzá nyilvánítás követelményeit, ám ezt a státuszt az állam mégsem adja meg, így pedig az elmúlt években elestek az egyházi kiegészítő támogatástól, amelyek eddigi összértéke eléri a 12 milliárd forintot. Emellett az evangéliumi testvérközösség 2 milliárd forintra perli a NAV-ot is, amiért szerintük az adóhatóság az utóbbi hat évben törvénytelenül visszatartotta az adó egyháznak járó 1 százalékát. Az ebből fakadó anyagi gondok miatt a NAV nagy tételeket von el a MET-től, amely emiatt már saját alkalmazottait sem tudja fizetni. Ráadásul az áramszolgáltató kilátásba helyzete, hogy a tartozások miatt megszünteti szolgáltatását. Ha ebből fakadóan a MET intézményeinek tanulói és ellátottjai az utcára kerülnének, az szociális katasztrófával fenyeget.
Mindez igaz a viharsarki városban is. A csütörtöki testületi ülésre készült előterjesztés tartalmazza, hogy MET kérelemmel fordult az orosházi önkormányzathoz. Mégpedig azért, mert az elmúlt hónapokban az egyház csak részben vagy egyáltalán nem kapta meg a működéséhez szükséges állami és alapnormatívát, így már alkalmazottait sem tudja kifizetni. Az általuk kért 10+5 millió forintos támogatást (az első tétel gyorssegély, a második kölcsön) teljes egészében az elmaradt bérek kifizetésére akarják fordítani. A Narancs.hu megtudta, az orosházi intézményük egyhavi költsége mindenestől együtt 11-12 millió forint. Az elmúlt napokban és hetekben helyi civilek, élükön Szelényi Zoltán orvossal, a „Gyógyítsuk meg Békés megyét!” mozgalom vezetőjével néhány millió forintot már gyűjtöttek a helyi MET működtette iskolának és óvodának.
Az orosházi kormánypárt és az ellenzék között már a bizottsági ülésen olyan kompromisszum jött létre, hogy az előterjesztés szerint 5 millió forint gyorssegéllyel és 5 milliós kölcsönnel segítik az intézményt, hogy pillanatnyi lélegzetvételhez jusson. Ez egy hónapra elég forrás. A helyi ellenzék egyik képviselője, Fetser János portálunknak elmondta, minden bizonnyal azért támogatja ezt a megoldást a Dávid Zoltán (Fidesz-KDNP) polgármester vezette helyi kormánypárti frakció, mert nem akarnak országos botrányt a városban. Az előzetes egyetértés nyomán szinte biztosra vehető, hogy csütörtökön ezt a határozati javaslatot a képviselők nagy többséggel megszavazzák. | Nyílt levélben osztja ki Iványit a Belügyminisztérium | Nyílt levélben reagált a Belügyminisztérium a Magyarországi Evangéliumi Testvérközösség (MET) vezetőjének, Iványi Gábornak a múlt heti bejelentésére. Orosházán viszont a fideszes többségű képviselő-testület tervbe vette, hogy a MET ottani intézményének gyorssegélyt ad a bajban. | null | 1 | https://magyarnarancs.hu/belpol/nyilt-levelben-osztja-ki-ivanyit-a-belugyminiszterium-262715# | 2023-10-18 00:00:00 | true | null | null | Magyar Narancs |
Pár napja adta hírül a sajtó, hogy lemondott a Debreceni Törvényszék egyik bírája, miután egy többvádlottas költségvetési csalási ügy kapcsán előkerült egy olyan hangfelvétel, amin az volt hallható, ahogyan Kálmánczi Antal bíró egy bizalmas beszélgetésben előre elárulta, milyen ítéletre számíthatnak a vádlottak.
A történet előzményeiről a 24.hu közölt néhány napja részleteket. A portál azt írta, hogy a Kálmánczi által elnökölt háromtagú bírói tanács egy olyan nagyszabású büntetőügyet tárgyalt, amelyben bűnszervezetben elkövetett cselekményekkel vádolták meg több vagyonvédelmi cég tulajdonosát és vezetőjét.
„Próbálok huncutkodni”
A tizenkét perces, titokban rögzített beszélgetés a bíró és a büntetőügy egyik szereplőjének ügyvédje között zajlott. A 24.hu birtokába került leirat alapján többek között ezekről beszélt Kálmánczi:
– Én nektek 3 év 6 hónapnál nem akarok többet adni, 4 év volt a koncepció, de én ebben lejjebb tudok menni – mondom – egy fél évvel. Nem ígérem, hogy a tábla egy picit nem fog rajta súlyosbítani. De az sanszos, hogyha Sz.-nek ugye 5 év 2 hónapot fogok adni, ezt már megbeszéltem az ügyvéddel, akkor Sz. terhére már jogerős is a felfüggesztett.
– Direkt nem akarom elkülöníteni a vádlottakra, hogy lehessen hivatkozni a belső arányosságra. Tehát próbálok huncutkodni. […]
– Ne vegyétek tudomásul, mindenképp fellebbezzétek meg enyhítésre, hátha a tábla még lejjebb viszi a belső arányosság miatt, jó? Erre figyeljetek oda mindenképp!
A bírósági eljárás az október 11-i tárgyaláson akadt meg, majd október végére napolták a folytatást. Erre azonban már nem kerülhet sor, mert október 13-án a bíró benyújtotta lemondását.
Hivatali visszaélés gyanújával nyomoznak
A botránnyal összefüggésben a Magyar Nemzet megkereste a Központi Nyomozó Főügyészséget (KNYF), tőlük azt a tájékoztatást kaptuk, hogy az alárendeltségükbe tartozó Szegedi Regionális Nyomozó Ügyészség nyomozást folytat hivatali visszaélés bűntette és más bűncselekmény miatt. Az eljárás érdekeire figyelemmel az ügyben bővebb tájékoztatást nem kaptunk. | Óriási botrány az egyik bíróságon: példátlan bűnügyben nyomoz az ügyészség | Nyomozást indított az ügyészség egy megdöbbentő bírósági botrány ügyében – tudta meg a Magyar Nemzet. A Debreceni Törvényszék egyik – azóta lemondott – bírájáról ugyanis egy kompromittáló hangfelvétel került elő, amin elhangzott, a bíró előre elmondta, milyen ítéletet ad a vádlottaknak. | null | 1 | https://magyarnemzet.hu/belfold/2023/10/oriasi-botrany-az-egyik-birosagon-peldatlan-bunugyben-nyomoz-az-ugyeszseg | 2023-10-24 00:00:00 | true | null | null | Magyar Nemzet (MNO) |
Azonnali hatállyal elbocsátotta a Corvinus egyetem Ádám Zoltánt, aki idén év elején etikai vizsgálatokat kezdeményezett azután, hogy egy befolyásos családból származó hallgatója annak ellenére vizsgázhatott le (a többiektől elkülönítve, egy kifejezetten neki készített vizsgasor alapján tehetett vizsgát) az egyik tantárgyból, hogy előzőleg nem teljesítette a félév során előírt tantárgyi követelményeket.
Elértük Ádám Zoltánt, aki megerősítette, hogy kedden elbocsátotta a Corvinus, rendkívüli felmondással. Azt mondta lapunknak, hogy az egyetem indoklása alapján egyebek mellett azért döntöttek az elbocsátása mellett, mert Ádám szerintük nem működött együtt egy az egyetem által az etikai eljárásokkal összefüggésben indított eljárás során, és nem küldött át bizonyos emaileket. Ádám ezt vitatja, szerinte együttműködő volt.
A Corvinus szerint ugyanakkor a szabálytalansági eljárást az egyetem belső szabályainak megfelelően folytatták le, és azt is kiemelték, hogy az adatvédelmi szabályok betartása érdekében több információt az egyetem nem tud adni, még abban az esetben sem, ha az érintett munkavállaló vagy munkavállalók nyilvánosságra hozzák annak részleteit.
Ádám Zoltán szerint az elbocsátás indoklásában az is szerepel, hogy az egyetem döntéshozói úgy vélték, Ádám nem megfelelő hangnemet használt egyes vezetőkkel szemben, és igyekezett lejáratni az egyetem vezetését az egyetemi nyilvánosság előtt. A kirúgott docens ezeket is vitatja. Úgy véli, az a vizsgálat, ami során emaileket kértek tőle, valójában alibi vizsgálat, ami szerinte arra való, hogy az etikai vizsgálatok során feltárt rendkívül súlyos visszaélésekkel való érdemi szembenézés helyett egy másik, a felelősségek szétkenésére alkalmas vizsgálatot végezzenek.
A kirúgásának indokait Ádám Zoltán mondvacsináltnak tartja, azt gondolja, szerettek volna tőle megszabadulni azért, mert felhívta a figyelmet az egyetem vezetésének felelősségére, az etikai eljárás tárgyát képező vizsgáztatási helyzet rossz kezelésében, és a vizsgálat során megállapított vezetői felelősségek szőnyeg alá söprésében. A hallgató családja a sajtóban elérhető, nyilvános információk szerint érdemi Mol-részesedéssel rendelkezett a történtek idején,
a szülők pedig személyesen és emailben is próbáltak nyomást gyakorolni és közbenjárni az egyetem vezetőinél, hogy a gyerekük kaphasson még egy lehetőséget.
Az ügyben érintett, de meg nem nevezett hallgató nem írt megfelelő számú kvízt a szorgalmi időszakban, a beadandókkal pedig szintén nem szerzett elég pontot, ezért egyáltalán nem vizsgázhatott volna le az egyik tantárgyból, így azt a következő évben újra fel kellett volna vennie. Amikor mindez kiderült, a hallgató anyja személyesen ment be az egyetemre Ádám Zoltánhoz, akivel elmondása szerint rossz hangulatú beszélgetést folytatott.
Ebben az érintett diákot tanító Ádám az egyetemi szabályzatra és a tantárgyi adatlapra hivatkozva azzal érvelt, hogy nem tehet kivételt, így a hallgató semmiképpen nem vehet részt a vizsgán. Erre az illető anyja állítólag azt mondta Ádámnak, hogy a férje nagyon fontos ember, és nem lenne jó, ha neki kéne beavatkoznia az ügybe. Mivel ezzel sem sikerült kivételezésre bírnia, a hallgató anyja az egyetem vezetőihez fordult. Először visszairányították az ügyet az oktatóhoz, ám végül az egyetem vezetői – Ádámék ellenkezése ellenére – levizsgáztatták a diákot külön keretek között.
A történtek miatt Ádám a Corvinus három vezetőjével, köztük Takáts Előd akkori rektorral szemben etikai vizsgálatot kezdeményezett. Ennek végén, első fokon elmarasztalta őket az etikai bizottság, másodfokon viszont az általános rektorhelyettes illetve az egyetemet fenntartó alapítvány Hernádi Zsolt Mol-vezér által irányított kuratóriuma felmentő döntéseket hozott. Takáts egyébként a Telex Téma podcastjában tagadta, hogy ismerné az érintett diák szüleit vagy őt magát, mint mondta, „soha nem kerestek meg semmilyen ügyben, ha itt találkoznánk a stúdió előtt, nem ismerném fel őket”.
Azt is hozzátette, hogy a lezárult vizsgálat is arra jutott, nem történt olyan, hogy a hallgató szüleinek sikerült volna közbenjárniuk a gyerekük érdekében. Arról, hogy akkor első fokon miért érezhette mégis azt a bizottság, hogy mégsem volt rendben valami, Takáts azt mondta, az állhat az etikai bizottság első fokú elmarasztalásának hátterében, hogy a hallgató szülei oktatókkal beszéltek, és ez nem szokásos.
Az ügyet kirobbantó Ádám Zoltán a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) támogatásával mindhárom etikai ügyben felülvizsgálati kérelmet nyújtott be a Fővárosi Törvényszéken. Közben a Corvinus kétszáz munkatársa nyilvános petícióban biztosította támogatásáról, és kiállt mellette az egyetemi szakszervezet is.
Megkerestük a Corvinust is, hogy milyen indokok állnak Ádám Zoltán kirúgása mögött, beszámolunk róla, ha válaszolnak.
A Corvinus megkeresésünkre azt közölte, hogy minden esetben a jogszabályok maximális betartására törekszik, világos, valós, okszerű és jogszerű döntéseket hoz. Ezt igazolja szerintük az a tény is, hogy az etikai vizsgálatok határozatait a bejelentő bíróságon támadta meg, amely keresetet a bíróság első fokon elutasított.
Az ominózus szabálytalansági eljárást is az egyetem belső szabályainak megfelelően folytatta le, és a több szabálytalanságot feltárt vizsgálat részleteiről tájékoztatták is az egyetemi polgárokat, ahogy a szabálytalansági eljárást követő munkajogi intézkedésekről is, kiemelten figyelve a személyiségi jogokra.
A munkáltatói intézkedésekről ugyanakkor az adatvédelmi szabályok betartása érdekében több információt az egyetem nem tud adni, még abban az esetben sem, ha az érintett munkavállaló vagy munkavállalók nyilvánosságra hozzák annak részleteit. Azt is hozzátették, hogy a tavasszal lefolytatott etikai eljárások, és a szabálytalansági vizsgálat munkáltatói intézkedései nincsenek kapcsolatban egymással. | Kirúgta a Corvinus a tanárt aki vizsgálatokat kezdeményezett | Azonnali hatállyal elbocsátotta a Corvinus egyetem Ádám Zoltánt, aki idén év elején etikai vizsgálatokat kezdeményezett azután, hogy egy befolyásos családból származó hallgatója annak ellenére vizsgázhatott le (a többiektől elkülönítve, egy kifejezetten neki készített vizsgasor alapján tehetett vizsgát) az egyik tantárgyból, hogy előzőleg nem teljesítette a félév során előírt tantárgyi követelményeket. | null | 1 | https://telex.hu/belfold/2023/10/24/egyetem-corvinus-kivetelezes-diak-etikai-eljaras-adam-zoltan-elbocsatas-azonnali-hatallyal | 2023-10-24 10:35:00 | true | null | null | Telex |
Aktivizálhatta magát Tiborcz István cégbirodalma Szerbiában, ugyanis az üzletemberhez köthető BDPST-Serbia Zrt. leánycéget alapított október 3-ai bejegyzéssel Prisuro Vagyonkezelő Kft. néven. Az új cég többi adata megegyezik Tiborcz István korábbi vállalkozásainak ismérveivel, így a Pasaréti úton van a központja és Malik Zoltán az ügyvezetője. A nevéből is következik, hogy főtevékenysége a vagyonkezelés lesz, de alapvetően ingatlanokkal fog foglakozni, hiszen a tevékenységei közé felvették még az ingatlanok adásvételét és bérbeadását is.
Azt lapunk írta meg elsőként még 2021 tavaszán, hogy Tiborcz István BDPST Zrt. nevű cégének már van BDPST-Serbia Zrt. és BDPST-Poland Zrt. névre hallgató társasága is. A BDPST-Poland Zrt. alapításával kapcsolatban a BDPST Group kommunikációs osztálya pedig a vg.hu-nak megerősítette a cégalapítás tényét, és közölték, ennek hátterében a lengyelországi ingatlanpiaci portfolió bővítésének szándéka áll. Azóta viszont sem a lengyel, sem a szerb piacról nem érkeztek olyan hírek, hogy ott milyen tevékenységet végeznek a kormányfő vejének cégei. A BDPST-Serbia tavaly mindössze 10,9 millió forint bevételt könyvelhetett el, a BDPST-Poland pedig 2022-ben még semmit nem hozott a konyhára.
Október közepén ugyanakkor már volt egy Szerbiához kapcsolódó bejelentés: a Waberer’s többségi, 55 százalékos tulajdonrészt vásárol a szerb FMCG (gyorsan forgó fogyasztási cikkek) disztribúciós piac meghatározó szereplőjében, az MD Internationalben. Olyan gyártók márkáinak forgalmazása köthető az MDI-hez, mint az Unilever, a Henkel, a Vileda, anWilkinson és mások. A vételárat nem hozták nyilvánosságra, de az Erste szerint az 5-10 millió euró között lehetett. A Waberer International többségi tulajdonosa a Tiborcz István tulajdonában lévő BDPST Group befektetési társaság.
Szerbia mostanában közeli szövetségese az Orbán-kormánynak. A miniszterelnök legutóbb szeptember 29-én tárgyalt Belgrádban.
Egy olyan ország, amely befektetési lehetőségeket keres a világban, nehezen találhatna ennél kedvezőbb politikai és gazdasági terepet
- fogalmazott akkor Orbán Viktor.
A magyar kormányfő és Aleksandar Vucic szerb köztársasági elnök Hálid bin Mohamed bin Zájed Ál Nahajan sejkkel, az Egyesült Arab Emírségek trónörökösével folytatott megbeszélést. Ezzel kapcsolatban a miniszterelnök elmondta: a háromoldalú csúcstalálkozón az volt a cél, hogy bemutassák a szerb-magyar gazdasági együttműködést az emírségek képviselőjének. A megbeszélés módot adott a lehetőségek feltérképezésére, az infrastruktúra és a kereskedelem terén folytatott együttműködés megismertetésére. Hozzátette: Magyarországnak most először volt alkalma részt venni ilyen találkozón. Kiemelte: meggyőződése, hogy meggyőzően tudják a közös szerb-magyar perspektívát képviselni a térség iránt érdeklődő harmadik országok és befektetők előtt.
Egy ideig azt lehetett hinni, hogy inkább Ausztria irányába fog terjeszkedni a BDPST. A cég 2021. október 15-én jelentette be, hogy megvásárolt egy 43 és egy 91 szobás, az ausztriai muraui sírégióban található hotelt tulajdonló céget. Az osztrák hoteleket a Mészáros Lőrinc cégbirodalmába tartozó Hunguest Hotels adta el. Mostanra viszont az osztrák szállodáktól már megszabadult Tiborcz István társasága.
A miniszterelnök vejének még van egy BDPST Iberia Kft.nevű cége, amely neve alapján spanyol érintettségre utal. Még 2021 nyarán Tiborczék Marbellán vettek egy 84 szobás, négycsillagos tengerparti szállodát. Akkor feleségével, Orbán Ráhellel és gyermekeikkel rövid időre a kiköltözés mellett is döntöttek. | Tiborcz István új vagyonkezelője a szerb piac meghódítására készülhet | Prisuro Vagyonkezelő Kft. néven leánycéget alapított a miniszterelnök vejéhez köthető BDPST-Serbia Zrt. A lengyel ingatlanpiaci portfolió bővítése viszont késik. | null | 1 | https://mfor.hu/cikkek/makro/tiborcz-istvan-uj-vagyonkezeloje-a-szerb-piac-meghoditasara-keszulhet.html | 2023-10-25 12:15:00 | true | null | null | mfor.hu |
A kormányzati propagandakampányok fő felelőse, Balásy Gyula nem aprózza el a dolgokat: új vállalkozást indított Loginvent Zrt. néven, és rögtön egy 8 ezer négyzetméteres kibérelt logisztikai csarnokkal vág neki az új piac meghódításának. Lapunk írta meg először, hogy nyilvános adatbázisok szerint március 29-én jegyezték be a New Land Media Kft. és a Lounge-csoport tulajdonos-cégvezetőjének új vállalkozását, és már a cégnévből is sejthető volt, hogy a NER-ben sikert sikerre halmozó 44 éves üzletember ezúttal nem a kommunikációs ágazatban tett egy lépést előre, hanem egy teljesen új és számára ismeretlenebb piac meghódítására készülhet.
A Loginvent székhelye eddig nem is Budapesten, hanem Székesfehérváron volt, júniusban viszont egy maglódi címre költözött, innen pedig már könnyű volt beazonosítani Balásy cégét.
A Loginvent hosszútávon fenntartható raktárlogisztikai szolgáltatásokkal támogatja ügyfelei működését. A cég a HelloParks Maglód MG3 csarnokunkban 8000 négyzetméter területet bérel
- olvasható a HelloParks Facebook-oldalán.
Arról már lapunk is írt tavasszal, hogy a Futureal leányvállalataként működő HelloParks a főváros déli agglomerációjában kezd új projektbe. Alsónémedin, egy 135 ezer négyzetméteres telken 60 ezer négyzetméter bérterületű raktár komplexumot hoz létre. Az átadást 2024 második negyedévére tervezik. A Fóton, Maglódon és Pátyon három modern megapark kivitelezésén dolgozó társaság az alsónémedi projekttel már a negyedik kulcsfontosságú közlekedési csomópont közelében lesz jelen Budapest körül. Nos, a nyáron elkészült a maglódi fejlesztés, amit a Garancsi István által tulajdonolt Market épített, Balásy Loginvent nevű cége pedig be is költözött.
Jó választásnak tűnik, ugyanis a magyarepitok.hu cikke szerint az MG3 ipari csarnok bérlői az elsők Magyarországon, akik a BREEAM fenntarthatósági szabvány new Construction kategóriájának legmagasabb minősítése szerint épült raktárcsarnokot vehettek birtokba. Ez a rendkívül szigorú szabályok figyelembevételével végzett épületkivitelezés mellett többek közt azt jelenti, hogy a csarnok irodahelyiségei nulla primer energiafogyasztás mellett üzemelnek majd a tetőre telepítendő napelemeknek köszönhetően. Világszinten az épületek kevesebb mint 3 százaléka kapja meg ezt a minősítést. Ide vackolta be magát a kormányzati propagandakampányok fő felelősének új cége.
Bár még új a cég, önbizalmuk van bőven.
A logisztika területén szerzett széleskörű tapasztalatunk lehetővé teszi, hogy megtaláljuk és kijavítsuk a partnereink logisztikai folyamataiban rejlő problémákat. Ennek keretében olyan megoldásokat kínálunk ügyfeleinknek, melyek elősegítik a hatékony működést és a fenntartható fejlődést.
- vall magáról a Loginvent. Nem tudni, hogy miféle tapasztalatról lehet szó, hiszen idén márciusban alapították csak a céget. Balásy Gyulának csak minősített többsége van a cégben, amelynek vezérigazgatója a vele nagyjából egyidős Oszlánszki Milán lett.
A cégbirodalomnak van miből terjeszkednie, hiszen például 2022-ben két hozzá köthető céggel szerződött le a Miniszterelnöki Kabinetiroda: a New Land Media Kft. mellett a ma már Lounge Event Kft. néven futó Moonlight Event Kft. is képbe került. A csaknem 20 milliárd forint társadalmi célúnak nevezett kampánypénzből 16,6 milliárd a Fidesz-közeli médiában landolt. Balásy cégei tervezik meg, gyártják le és helyezik el az állami hirdetéseket, és ezzel remekül lehet keresni. | Kapásból 8 ezer négyzetméteres luxuscsarnokkal indított Rogán Antal kedvenc plakátosának logisztikai cége | Balásy Gyula raktáros vállalkozása olyan logisztikai központba kuckózta be magát Maglódon, amilyenből csak nagyon kevés van a világon. Nem minden kezdet nehéz. | null | 1 | https://mfor.hu/cikkek/makro/kapasbol-8-ezer-negyzetmeteres-luxuscsarnokkal-inditott-rogan-antal-kedvenc-plakatosanak-logisztikai-cege.html | 2023-10-25 12:48:00 | true | null | null | mfor.hu |
Egy 10 tonnás MAN TGA is szerepel azon a listán, ami a sárvári önkormányzat gépjárműveinek adatai szerepelnek. Fontos hangsúlyozni, hogy a kamion nem az egyik önkormányzati cégé, hanem magáé az önkormányzaté. A város 2018-ben vásárolt a gépjárművet, 9 millió 798 ezer 174 forintot fizettek érte.
A jegyző által küldött dokumentum szerint (Az oldal alján.) a MAN-t jelenleg a C.P. Portál Kft. bérli. Hogy havonta mennyi pénzt fizet a cég bérleti díjként, azt szintén közérdekű adatigényléssel kérdeztük meg, a válaszra 15 napja van a hivatalnak.
A C.P. Portál Kft. az egyik, jelenleg is a képviselőtestületben ülő fideszes önkormányzati képviselőjé, Varga Jenőé. Az Opten adatai szerint a családi vállalkozásban a politikusban 25%-os tulajdonrésze van.
Információink szerint a Kft. több munkát is végez a sárvári önkormányzatnak, vagy önkormányzati cégeknek. Hogy pontosan mik ezek, azt szintén adatigényléssel kérdeztük meg.
Varga vagyonnyilatkozatában azt szerepeltette, hogy tanácsadó a C.P. Portál Kft.-nél, 375 ezer forint havi fizetést kap. Gépjárművet nem szerepeltetett a bevallásban.
Nemrég írtunk a sárvári képviselő-testület vagyonnyilatkozatairól. A nyilatkozatok ugyan nem kerültek fel a város weboldalára, ám kérésünkre a jegyző elektronikus formában megküldte azokat.
Ebből az derült ki, hogy sem Kondora István (Fidesz-KDNP) polgármester sem pedig Máhr Tivadar (Fidesz-KDNP) alpolgármester nem rendelkezik gépjárművel. Legalábbis a bevallásuk szerint nincsen autó a birtokukban.
Szintén egy közérdekű adatigénylésünkből derült ki, hogy a polgármester és az alpolgármester is hivatali autóval közlekedik.
Kondora egy 2015-ben újonnan 6 millió 586 ezer 614 forintért vásárolt Volkswagen Passatot használ. Máhr pedig egy szintén 2015-ben újonnan, 5 millió 925 ezer 197 forintért vásárolt Skoda Octaviával közlekedik.
A városi köztisztviselők Passatból, Corsbál, Suzukiból és kisbuszokból válogathatnak. A flotta legfiatalabb tagja a 2020-ban vásárolt 2020-as gyártású Volkswagen Passat. Ezért 7 millió 749 ezer 291 forintot fizettek ki.
Íme a teljes lista:
Címlapképünk illusztráció.
Támogasd a hatalomtól független újságírást!
Bár a kormánymédia megpróbálja elhitetni, hogy a tőlük független szerkesztőségek úsznak a pénzben ez közel sincs így.
Amennyiben neked is fontos, hogy sokáig legyen még a hatalmat ellenőrző hang, akkor támogast adománnyal a mi munkánkat is segítő Nemzeti Újságírók Demokratikus Egyesületét.
Adományodat ide utalhatod: 10918001-00000113-44920004.
Köszönjük!
Szólj hozzá! | 5 ÉVVEL EZELŐTT VÁSÁROLT EGY KAMIONT A SÁRVÁRI ÖNKORMÁNYZAT, AMIT AZ EGYIK FIDESZES KÉPVISELŐ CÉGE BÉREL | Egy 10 tonnás MAN TGA is szerepel azon a listán, ami a sárvári önkormányzat gépjárműveinek adatai szerepelnek. Fontos hangsúlyozni, hogy a kamion nem az egyik önkormányzati cégé, hanem magáé az önkormányzaté. A város 2018-ben vásárolt a gépjárművet, 9 millió 798 ezer 174 forintot fizettek érte.
A jegyző által küldött dokumentum szerint (Az oldal alján.) a MAN-t jelenleg a C.P. Portál Kft. bérli. Hogy havonta mennyi pénzt fizet a cég bérleti díjként, azt szintén közérdekű adatigényléssel kérdeztük meg, a válaszra 15 napja van a hivatalnak. | null | 1 | https://ugytudjuk.hu/cikk/2023-10-20_5-evvel-ezelott-vasarolt-egy-10-tonnas-man-kamiont-a-sarvari-onkormanyzat-amit-az-egyik-fideszes-kepviselo-cege-berel-jelenleg | 2023-10-20 15:26:00 | true | null | null | ugytudjuk.hu |
A győri városstratégiai bizottsági ülésen kiderült, nincs tovább eljárás, nincs véleményezési szakasz, GIPZ besorolásúvá, azaz jelentős részben zavaró hatású ipari övezetté nyilvánították azt a 400 hektárnyi földet Győrszentiván határában, ahol a helyiek hosszú ideje tiltakoznak az ipari park bővítése ellen. A hírek szerint ráadásul az átminősítés ellen nem is tehetnek semmit. A győri ipari park bővítése (és egy akkumulátorgyár) ellen több mint egy éve tiltakozó Szívügyünk Szentiván csoport azt ígéri, nemzetközi szintre viszik az ügyet.
Most még mezőgazdasági területek
Tavaly augusztusban robbant ki a botrány, amikor a győri városháza dísztermében tartott lakossági meghallgatáson elhangzott, nemzetgazdaságilag kiemelt beruházás a győri ipari park bővítése, tízmilliárdot kapott erre – kölcsönbe – a város. Nem ezen borultak ki a érintett győrszentivániak, hanem azon, hogy híre ment, a 400 hektáros, jó minőségű mezőgazdasági területen akkumulátorgyárat építenének. Ezt persze azóta sem erősítette meg senki.
A civilek demonstráltak (többször is), mert az ipari parknak szánt földek kisajátításához, az ahhoz szükséges eljárásokhoz már korábban hozzájárult a polgármester, és a lakóhelyükhöz közeli, most még mezőgazdasági területeket „jelentős részben zavaró hatású ipari (GIPZ) övezetté” nyilvánítaná a város. A GIPZ-be bűzös, nagy zajjal járó, különösen veszélyes ipari tevékenységhez szükséges technológiai építmények és a működéséhez szükséges épületek is elhelyezhetők. Nyolcezer-hatszáz választópolgárból 5585-en írták alá Győrszentivánon a bővítés elleni petíciót, amit a győri közgyűlésen átadtak a polgármesternek, majd parázs hangulatú lakossági fórumot is tartottak.
A civilek azt fogalmazták meg, hogy nemcsak Győrszentivánért és Győrért állnak ki, hanem egész Magyarországért; azért, hogy ne lehessen pusztán az önös gazdasági érdekekért elvenni a termőföldjeinket és ezzel a gyerekeink jövőjét is.
Az ügy folyományaként a tiltakozókat tömörítő Szívügyünk Szentiván csoport nevét, annak „Szívügyünk” részét Dézsi Csaba András győri polgármester megpróbálta levédetni, ezt a szót ugyanis ő használja a választási kampánya óta. Ez végül nem sikerült neki.
A tiltakozások szervezőit a polgármester fizetett provokátoroknak nevezte. A helyi politikai vezetők közül egyébként a legnyíltabban Dézsi állt ki a parkbővítés mellett (akkumulátorgyárról ő sem beszélt). A kezdetektől rendíthetetlen ebben a kérdésben, és nyomós érve az a szám is, miszerint csak az Audi 12 ezer helyi és környékbeli családnak ad munkát, a beszállítókkal együtt pedig már 50 ezerről beszélünk. A győri Audi jelezte, ők biztosan nem fognak akkumulátorgyárat építeni.
Küzdelem a GIPZ-besorolás ellen
Erősödött a presszió, idén nyáron ötszörös árat ajánlott Győr a szentiváni földekért, és úgy tűnik, ez megtette hatását: az addig ellenálló helyi gazdák szinte egytől-egyig beadták a derekukat, és eladják vagy már eladták a szántórészüket, hogy ott bővíthessék majd a győri ipari parkot. „Emlékszem, tavaly az egyik fórumon volt, aki azt kiabálta, hogy a végsőkig kitartunk, nekünk a föld kell, nem a pénz. Akkor még úgy éreztük, a szentiváni összefogás megbonthatatlan, hiszen mindannyian egy közös célért küzdünk: otthonainktól pár száz méterre ne alakítsanak ki GIPZ-t, azaz jelentős mértékben zavaró hatású övezetet” – mondta júliusban erre reagálva Szabó Andrea a szentiváni civilek, és egyben a Szentiváni Öko Szeglet Egyesület vezetője Telexnek.
Közben idén tavasszal elutasították egy itteni akkumulátorgyárról szóló népszavazási kérdéseket. A kérelmet beadó Pollreisz Balázs MSZP-s győri képviselő akkor úgy látta, a célt a népszavazási kérelme elérte, „hisz február óta a GIPZ-besorolásban nem történt előrelépés, és ezt vélhetően a választásokig nem is lépik meg, kockázatos lenne.”
Ránagyítottak és kétségbeestek
„A városstratégiai bizottságtól ígéretet kaptunk, hogy az övezeti átminősítés szakaszában még lesz lehetőségünk véleményezésre. Azt hittük, jelenleg ebben a szakaszban vagyunk és készültünk a továbbiakra, közben kiveséztük a város által készített botrányos településrendezési tervet, amelyben Győrszentiván »Kelet Ipar« néven szerepel, és amelyben egészen megdöbbentő dolgokat is találtunk. A napokban a város térinformatikai rendszerét böngésztük, amikor azzal szembesültünk, hogy a területre ránagyítva azon megjelenik a »jelentős mértékben zavaró hatású övezet« felirat. A felháborodás és a kétségbeesés enyhe kifejezés arra, amit éreztünk” – Szabó Andrea így reagált az új fejleményre.
Felsorolta azt is, eddig mit tettek, hogy mindezt megakadályozzák. „Lakossági fórumon kifejeztük aggályainkat, majd 900 észrevételt küldtünk be hivatalosan is és a közben életbe lépett E-TÉR felületre is feltöltöttük a rendelkezésre álló dokumentumok véleményezését. Ezzel egyidejűleg 5585-en aláírtuk azt a petíciót is, melyben kifejeztük: nem akarunk veszélyes övezetet lakóházaink közvetlen közelében! Az E-TÉR felületén indított eljárást az önkormányzat a határidő lejártát követően indoklás nélkül törölte az észrevételeinkkel együtt, majd a városstratégiai bizottság ülésén úgy lezárták a partnerségi egyeztetést, hogy a bizottság tagjai a beküldött kifogásokat nem ismerték meg, és olyan környezeti értékelést mutattak be, amelyet maga a kormányhivatal is értékelhetetlennek minősített.”
Szabó Andrea szerint a mostani megdöbbenésük után minden helyen, minden iratot, határozatot, jegyzőkönyvet átnéztek, de sehol nem találtak arra utaló nyomot, hogy a területet az önkormányzat átminősítette volna. Pollreisz Balázs MSZP-s képviselő segítségével tudták meg, hogy az önkormányzat új álláspontja szerint a partnerségi egyeztetést nem kötelező lefolytatni, az övezet átminősítésével kapcsolatban pedig a kormányrendelet döntött, tehát szerintük ez a terület igazából már a kezdetek kezdete óta, vagyis 2022 januárjától GIPZ-övezet. „Gyorsan hatályon kívül is helyezték mindkét érvényben lévő, partnerségi egyeztetésről szóló rendeletüket. Nincs tovább eljárás, nincs véleményezési szakasz, már csak 400 hektár GIPZ-övezet van és erről a bizottság tagjai – beleértve az elnököt is – sem tudtak.
A kormány gyakorlatilag bármit megtehet, bárki földjével, bárki házával és nincs jogorvoslati lehetőség. Kisajátítanak, elvesznek, veszélyes övezetet jelölnek ki bárhol”
– közölte. Hozzátette, nemzetközi szintre viszik az ügyet és az Európai Unió bíróságához fordulnak.
Pollreisz Balázs, aki a bizottsági ülésen kérdezett rá a besorolásra, úgy látja, átvágták a győrszentivániakat. „A főépítész úr elmondta, hogy egy kormányrendelet értelmében 2022 januárja óta gyakorlatilag GIPZ-övezet, az önkormányzat nem tehet semmit. A kérdéseimre nem kaptam választ. Mivel, ha a kormány így döntött, akkor itt nincs miről beszélnünk.” De hogy mekkora a bizonytalanság a kérdésben, jól mutatja a Győrrel szomszédos település, Vámosszabadi polgármesetérnek kommentje. Szerinte – idézzük –, „a térinformatikai rendszer nem jogszabály, a tartalma csak tájékoztató jellegű, arra alapozva sem kötelezettség, sem jog nem állapítható meg. A nemzeti jogszabálytárban fellelhető (hatályos) GYÉSZ részét képező 1.3.6. tervlapon továbbra is be nem építhető terület.”
Pintér Bence Tiszta Szívvel a Városért polgármesterjelöltje portálunknak eljuttatott közleményben úgy reagált: nem jöhet létre úgy veszélyes ipari terület a város határában, hogy arról ne kérnénk ki a győriek véleményét. | Civilek szerint titokban nyilvánítottak jelentős részben zavaró hatású ipari övezetté 400 hektár földet | Miközben bő egy éve tiltakoznak, százával küldenek beadványokat, észrevételeket, ezrével aláírásokat a győrszentiváni civilek a győri ipari park bővítése ellen akkumulátorgyártól is tartva, szerintük egy huszárvágással jelentős részben zavaró hatású ipari övezetté nyilvánították a 400 hektárnyi, fejlesztésben érintett területet. A főépítész kormányrendeletre hivatkozik, a civilek kiakadtak, és azt ígérik, nemzetközi szintre viszik az ügyet. | null | 1 | https://telex.hu/belfold/2023/10/25/ipari-park-bovites-gyor-akkumulatorgyar-civilek-tiltakozas-gipz | 2023-10-25 12:52:00 | true | null | null | Telex |
A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) vizsgálja a DatAdat Proffessional Kft. könyvelési anyagait, miután azok jelentős részét a könyvelést végző egyéni vállalkozó be nem jelentett irodájából sikerült lefoglalniuk a nyomozóknak – közölte a NAV csütörtökön az MTI-vel. Azt írták, a gyanú szerint a DatAdat Professional Kft. 2020-ban illegális módon csökkentette fizetendő adóját, a cég valótlan tartalmú nyilatkozatot tett bevallásában, így a költségvetésnek vagyoni hátrányt okozhatott.
Hozzátették: a költségvetési csalás gyanúja miatt indult eljárásban a NAV nyomozói szeptember 27-én megpróbálták lefoglalni a társaság könyvelési iratait, de a cég jogszabálysértő működése miatt ez nem sikerült. „A DatAdat ugyanis – a törvényi előírásokat megszegve – nem a bejegyzett székhelyén működött. A társaság vezetői telefonon sem voltak hajlandóak megmondani a társaság tényleges működési helyét. Az iratokat a NAV a DatAdat könyvelőjénél sem tudta megtekinteni, mert a megadott címen nem is volt könyvelőiroda. Végül a szükséges iratok jelentős részét a könyvelést végző egyéni vállalkozó be nem jelentett irodájából sikerült lefoglalnia a nyomozóknak" – írták.
A NAV kiemelte: a cég szabályszerű működésének alapvető feltétele az, hogy a székhelyén elérhető legyen, illetve az iratokat az adózó az adóhatósághoz bejelentett helyen őrizze. Tudatták azt is, jelenleg még tart a nyomozás, a DatAdat lefoglalt könyvelési anyagának vizsgálata folyamatban van. A NAV összegzése szerint az eddigi vizsgálat mérlege „jogszabálysértések, a nyomozás akadályozása, valótlan nyilatkozatok és a gyanú szerint eltitkolt bevételek”.
A DatAdat közleményben reagált a NAV bejelentésére, álláspontjuk szerint a hatóság ezzel bizonyította a DatAdat meggyőződését, miszerint Rogán Antal kézivezérlésében, propagandahatóságként működnek.
Állításuk szerint a NAV közlésével szemben a valóság az, hogy „a Datadat ügyvezetői telefonos megkeresést kaptak két hete reggel a NAV-tól. A társaság ügyvezetői telefonon rendelkezésére álltak a hatóságoknak, akik azt válaszolták, hogy 2 órával később jelentkeznek. Mindezek ellenére a NAV csak 4 órával később telefonált, amikor szóban azt közölték, hogy nem kívánnak megjelenni a Datadat irodájában, és nem kívánnak elvinni onnan iratokat. Pedig a Datadat jelezte, hogy erre készen áll, és megteszi, ha a hatóság megjelenik. Nem jelent. Mindezek után másnap a Datadat jogi képviselője útján beadványt tett, kérte a hatóságokat, hogy közöljék az eljárás alá vont társasággal a megfogalmazott gyanút, valamint írásban is tájékoztatták a NAV-ot arról, hogy együtt kívánnak működni a hatóságokkal, megadták írásban is a tényleges munkavégzés helyét. A Datadat sem akkor, sem azóta semmilyen írásos tájékoztatást nem kapott a NAV-tól a nyomozásról. A NAV Rogán Antal utasításait követve kizárólag a sajtón keresztüli szivárogatásokkal intézi ezt a politikai koncepciós ügyet. A Datadat felháborítónak tartja, hogy a NAV nyilvános kommunikációjában hol üzleti titkokat szivárogtat a társaság külföldi tulajdonosoknak történt értékesítéséről, hol gyanú helyett az ítéletet mondva közöl teljességgel megalapozatlan tényállásokat, és mindeközben szemenszedett hazugságokat terjesztenek az eljárási cselekményekről. Hazudik a NAV a Datadat könyvelőjéről is. A társaság könyvelőjénél megjelent vizsgálókkal a könyvelő együttműködött, minden kérdésre válaszolt, és minden adatot átadott a NAV ellenőrei részére azonnal. Már csak ezért is hazugság, hogy nem kapta meg a hatóság a szükséges iratokat. A Datadat semmilyen bevételét soha nem titkolta el, minden adót befizetett, és semmilyen formában nem akadályozta a nyomozást. A cég minden beszámolója teljes és helyes adatokat tartalmazott, és időben jelent meg. Arról nem a Datadat tehet, hogy a NAV telefonon azt közli az ügyvezetővel, hogy nem kívánnak kimenni a cég irodájába, aminek címét a hatóság akkor már ismerte. Éppen ezért volt hazugság az a tegnapi állítás is, hogy megtörtént a házkutatás a Datadatnál. Nem történt meg, mert a NAV nem akarta, hogy megtörténjen. Fontosabb nekik, hogy lejárató politikai koncepció szerint hazudjanak egy tisztességesen gazdálkodó, amerikai többségi tulajdonban levő, bevételeinek döntő részét a nemzetközi piacokon szerző, informatikai startupról. Jelenleg két bűncselekmény gyanúja látszik egyértelműen: hivatali visszaélést követ el a NAV, mert miközben minden szükséges adattal rendelkeznek és nem kívántak megjelenni a Datadat irodájában, hazugságokat szivárogtatnak a sajtónak; és közben a nyomozást politikai megrendelésre, politikai okból folytatják, hogy titkos adatgyűjtést végezhessek. Ez az adófizetők pénzének elherdálása, ezt hűtlen kezelésnek nevezik.” | A NAV bejelentette, hogy vizsgálja a DatAdatot, a cég szerint a hatóság követ el bűncselekményt | A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) vizsgálja a DatAdat Proffessional Kft. könyvelési anyagait, miután azok jelentős részét a könyvelést végző egyéni vállalkozó be nem jelentett irodájából sikerült lefoglalniuk a nyomozóknak – közölte a NAV csütörtökön az MTI-vel. Azt írták, a gyanú szerint a DatAdat Professional Kft. 2020-ban illegális módon csökkentette fizetendő adóját, a cég valótlan tartalmú nyilatkozatot tett bevallásában, így a költségvetésnek vagyoni hátrányt okozhatott. | null | 1 | https://hang.hu/belfold/a-nav-bejelentette-hogy-vizsgalja-a-datadatot-147063 | 2022-10-13 14:52:00 | true | null | null | Magyar Hang |
A múlt hét folyamán a Mindenki Magyarországa Mozgalom feljelentést tett különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás és különösen jelentős értékre elkövetett pénzmosás bűncselekmények elkövetésének gyanúja miatt – tudatta lapunkhoz eljuttatott közleményében az MMM. Mint megjegyzik, a feljelentést azért tették, mert „állami vállalatok több száz millió forint közpénzt juttattak a CÖF-CÖKA álcivil egyesületnek, azonban a pénzek felhasználása rengeteg kérdést vet fel és jogosan merülhet fel bűncselekmény gyanúja”.
– A következő pár napban kiderül, hogy jogállam-e Magyarország és a nyomozó hatóságok hasonló lelkesedéssel és alapossággal fognak-e eljárni a Fideszhez köthető álcivil szervezetek ellen, mint teszik azt, más a hatalom célkeresztjébe kerülő civil szervezetekkel szemben – tették hozzá.
Korábban a Magyar Hang Gulyáságyú című podcastjában Márki-Zay Péter arról beszélt az MMM költései kapcsán, hogy „ha úgy tetszik, akkor mi voltunk azok, ami a Fidesznek a CÖF”. A volt miniszerelnök-jelölt azt látja alapvető különbségnek az MMM és a CÖF között, hogy míg az előbbi civil adományokból működik, az utóbbi alapvetően az adófizetők pénzéből végzett a Fideszt támogató politikai tevékenységet. „Nem azért kritizálom a CÖF-öt, mert politikai tájékoztató kampányt folytat, hanem azért, hogy miből” – jegyezte meg Márki-Zay a podcastban. | Az MMM feljelentést tett a CÖF-CÖKA ellen | A múlt hét folyamán a Mindenki Magyarországa Mozgalom feljelentést tett különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás és különösen jelentős értékre elkövetett pénzmosás bűncselekmények elkövetésének gyanúja miatt – tudatta lapunkhoz eljuttatott közleményében az MMM. Mint megjegyzik, a feljelentést azért tették, mert „állami vállalatok több száz millió forint közpénzt juttattak a CÖF-CÖKA álcivil egyesületnek, azonban a pénzek felhasználása rengeteg kérdést vet fel és jogosan merülhet fel bűncselekmény gyanúja”. | null | 1 | https://hang.hu/belfold/az-mmm-feljelentest-tett-a-cof-coka-ellen-147177 | 2022-10-17 15:11:00 | true | null | null | Magyar Hang |
Nettó 7 milliárd 874 millió forintos keretösszegre kötött szerződést a Rogán Antal vezette Miniszterelnöki Kabinetiroda alá tartozó Nemzeti Kommunikációs Hivatal a New Land Media Reklám, Szolgáltató és Kereskedelmi Kft.-vel és a Lounge Design Szolgáltató Kft.-vel egy új kommunikációs kampányra – tudta meg az rtl.hu a Miniszterelnöki Kabinetiroda hivatalos dokumentumaiból. A megbízási díjért cserébe a feladat
az „Európa jövőjét érintő nemzetközi és hazai színtéren történő kormányzati kommunikációval kapcsolatos feladatok ellátása, valamint az állampolgárok életét kiemelten érintő kormányzati döntésekkel kapcsolatos feladatok ellátása”.
A dokumentációból nem lehet kikövetkeztetni a pontos tematikát, de valószínűleg nem tévedünk nagyot, ha azt gondoljuk, hogy alighanem az újabb kormányzati plakát-, illetve médiakampányra – és az ehhez kapcsolódó „nemzeti konzultáció” hirdetésére – kötött szerződést Rogán hivatala, amely azt a fő üzenetet hivatott átvinni, hogy az Oroszország elleni európai uniós szankciók felelősek Magyarország nehéz gazdasági helyzetéért.
Az összeg 30 százaléka opciós, vagyis a teljes összeg 30 százalékát a megrendelő nem köteles elkölteni a cégek szolgáltatásaira. A szerződés egy 75 milliárd forintos, még idén márciusban kötött keretmegállapodás része.
A szerződés szerint a feladatok között van a kreatív szövegírás, a nyomdai szolgáltatás, a filmgyártás, a médiatervezés és a rendezvényszervezés, szóval a komplett kampány minden elemét ez a két cég bonyolítja majd le.
A szerződést egyébként már július elején aláírták, de a dokumentáció csak október 13-án jelent meg (ráadásul a melléklet nélkül, amiből a pontos téma kiderülne). A szerződés pedig az aláírástól számítva az év utolsó napjáig vagy a keret kimerülésig hatályos.
A New Land Media és a Lounge Design rendszeresen kapnak milliárdos tételű megbízásokat az Orbán-kormánytól. A 24.hu cikke szerint már 2020-ban is ugyanez a két cég nyert nettó 11,8 milliárd forintos megbízást, ugyanarra a feladatra, amit ez a mostani szerződés is tartalmaz.
Rákérdeztünk a Miniszterelnöki Kabinetirodánál, hogy miért vártak több hónapot a dokumentáció közzétételével, illetve hogy miért nem lehet tudni a pontos tematikát. Amint válaszolnak, beszámolunk arról is. | Itt az újabb kormányzati kampány: 7,8 milliárd forintot költhet rá Rogán Antal hivatala | A kabinetminiszter alá tartozó Nemzeti Kommunikációs Hivatal a szokásos cégek ajánlatát választotta. | null | 1 | https://rtl.hu/belfold/2022/10/18/itt-az-ujabb-kormanyzati-kampany-7-8-milliard-forintot-kolthet-ra-rogan-antal-hivatala | 2022-10-18 15:28:00 | true | null | null | Rtl.hu |
Váratlanul a győri önkormányzat Közrendvédelmi és Közigazgatási Bizottsága elé került egy javaslat, amely szerint
Dézsi Csaba András polgármester megkapja a 35 év közszolgálati tisztviselői szolgálatért járó, az ő esetében 5,2 millió forintot jelentő jubileumi jutalmat. Nem világos azonban, hogy mi alapján gondolja, hogy az jár neki.
(Korábban azt írtuk, hogy a polgármester igényelte ezt a támogatást, de a győri jegyző tájékoztatott minket, hogy ez nem volt pontos, mivel ezt a jutalmat nem igényelni kell, ez automatikusan jár. Cikkünk a jegyző és a polgármester válaszáról itt olvasható.)
A jutalom ugyanis meghatározott munkakörökben eltöltött évek után adható. A vonatkozó törvény alapján annak jár, aki
a Miniszterelnöki Hivatal, a minisztériumok és országos hatáskörű szervek (és területi, helyi szerve, a köztársasági megbízott hivatala, valamint a helyi önkormányzat képviselő-testületének hivatala, hatósági igazgatási társulása, a körjegyzőség (a továbbiakban együtt: képviselő-testület hivatala) köztisztviselőinek, ügykezelőinek és fizikai alkalmazottja (1992. évi XXIII. törvény a köztisztviselők jogállásáról);
a Miniszterelnökség, a minisztériumok, a kormányhivatalok, a központi hivatalok, a kormányhivatalok és a központi hivatalok területi, helyi szerve, a Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szerve, a helyi önkormányzatok törvényességi ellenőrzésére hatáskörrel rendelkező szerv, a Rendőrség, a Vám- és Pénzügyőrség, a büntetésvégrehajtás és a katasztrófavédelem szervei, valaminta Nemzeti Hírközlési Hatóság kormánytisztviselője és kormányzati ügykezelője, a minisztérium és a Miniszterelnökség közigazgatási államtitkára és helyettes államtitkára (2010. évi LVIII. törvény a kormánytisztviselők jogállásáról);
a fővárosi és megyei kormányhivatalok állami tisztviselője és állami ügykezelője (2016. évi LII. törvény az állami tisztviselőkről);
Köztársasági Elnöki Hivatal, az Alkotmánybíróság Hivatala, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság, az Alapvető Jogok Biztosának Hivatala, a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság, a Gazdasági Versenyhivatal, a Magyar Tudományos Akadémia Titkársága, a Magyar Művészeti Akadémia Titkársága, az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára, a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága, a Közbeszerzési Hatóság, a Nemzeti Választási Iroda, a Nemzeti Emlékezet Bizottságának Hivatala, az Országos Atomenergia Hivatal, az Integritás Hatóság (2019. évi CVII. törvény a különleges jogállású szervekről és az általuk foglalkoztatottak jogállásáról)
vagy a Nemzeti Adó- és Vámhivatal személyi állományának jogállásáról szóló törvény hatálya alá tartozó munkáltatónál van adó- és vámhatósági szolgálati jogviszonyban vagy munkaviszonyban.
Ezek alapján Dézsi Csaba Andrásnak polgármesterként és alpolgármesterként van 6,5 év jogviszonya (ebbe az önkormányzati képviselőség nem számít bele, és ha azt számolnánk, akkor is csak 28 éve lenne).
A polgármester valószínűleg az orvosként, azaz közalkalmazottként és egészségügyi szolgálati jogviszonyban ledolgozott éveit akarja beszámolni a 35 évbe, ez azonban egy teljesen másik rendszer.
Az egészségügyi szolgálati jogviszonnyal rendelkezők ún. szolgálati elismerést kaphatnak huszonöt, harminc vagy negyven év jogviszony után – ahogy a közalkalmazottak is, amely körbe tartoztak korábban az egészségügyi dolgozók –, de első ránézésre semmi nem utal arra, hogy ez a két különböző jutalom egybevonható lenne, vagy az egyikhez elszámolható jogviszonyt bele lehetne számolni a másikba – nem kizárt persze, hogy van ilyen rendelkezés, amit nem találtunk meg. De ha van, arra a bizottság elé került rendelet sem utal részletesen, annak indoklásában ennyi áll:
A szöveg csak a 2011-es köztisztviselői törvényre hivatkozik, másra nem. Az alapján pedig önmagában nem úgy tűnik, hogy járna a jutalom a polgármesternek, hiszen mint említettük, csak 6,5 év jogviszonya van.
Ha viszont mégis beleszámítanak valahogyan orvosként eltöltött évei, akkor felmerül a kérdés, hogy közalkalmazottként felvette-e a 30 éves jubileumkor járó háromhavi bérét, és ha igen, akkor megfelel-e a törvény szellemének, ha erre a jogviszonyra hivatkozva most ismét felveszi azt.
Ezt továbbgondolva felmerül az a kérdés is, hogy amikor mindkét helyen eléri a 40 éves jogviszonyt – ha mondjuk öt év múlva is polgármester lesz – akkor mindkét helyen egyszerre fel fogja-e venni az 5-5 havi illetményt?
A polgármesternek egyébként 1,5 millió forint a jövedelme orvosként a kórháztól, egyetemi tanárként 594 ezer forintot keres, az egyetem kuratóriumának tagjaként pedig ismét 1,5 millió forintot. Vagyonnyilatkozatában jövedelmei között nem szerepel feltüntetve a polgármesteri tiszteletdíj, ami idén már 1,3 millió forint körül van. Összesen tehát egy hónapban bruttó 4,9 millió forintot keres a polgármester.
A város egyébként év eleje óta pénzügyi gondokkal küzd: azzal indult a spórolás még tavasszal, hogy elvették az óvónők ingyenes ebédjét, illetve ruhapénzét, valamint az óvodai csoportokban a kézműves ezsközök beszerzésére szánt összeget.
Megkérdeztük a bizottság elnökét, a fideszes Kovács Tamást, illetve a polgármestert és a jegyzőt, hogy pontosan miért érzi feljogosítva magát a polgármester erre a jutalomra, amint kapunk választ, megírjuk.
Szólj hozzá! | NEM VILÁGOS, HOGY MILYEN ALAPON AKAR DÉZSI POLGÁRMESTER 5,2 MILLIÓS JUTALMAT FELVENNI | A Közrendvédelmi és Közigazgatási Bizottság elé került a javaslat, amely szerint jár a 35 éves jubileumi jutalom a polgármesternek, de hogy mi alapján, az talány. | null | 1 | https://ugytudjuk.hu/cikk/2022-10-19_nem-vilagos-hogy-milyen-alapon-akar-dezsi-polgarmester-5-2-millios-jutalmat-felvenni | 2022-10-19 15:50:00 | true | null | null | ugytudjuk.hu |
A Központi Nyomozó Főügyészség korrupciós és vagyon elleni bűncselekmények, valamint pénzmosás miatt nyújtott be vádiratot Schadl György és 21 társa – köztük Völner Pál – ellen a Fővárosi Törvényszéken – derült ki az ügyészségi közleményből.
Mint írták, a vádirat lényege szerint Schadl György, a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar elnöke 2018 májusát megelőzően, korrupciós kapcsolatot alakított ki dr. Völner Pállal, az Igazságügyi Minisztérium akkori parlamenti államtitkárával. Ennek keretében Schadl György jogtalan előnyként rendszeresen készpénzt – 2021 júliusáig összesen legalább 83 millió forintot – adott a politikusnak, aki ezért az államtitkári és miniszterhelyettesi pozíciójából eredő befolyását az őt vesztegető személy érdekeinek megfelelően gyakorolta.
– Schadl György vezetői pozíciójából, valamint a Völner Pállal fennálló korrupciós kapcsolatából eredő befolyására hivatkozással, hét társával előzetesen megállapodott abban, hogy eléri, hogy önálló bírósági végrehajtói kinevezést kapjanak, amiért cserébe a végrehajtói irodájuk működéséből őket illető osztalékot részben vagy teljes egészében visszakérte tőlük – fejtették ki a részleteket. Egyébként a vádirat a 22 terhelt egyéb – korrupciós, gazdasági és vagyon elleni – bűncselekményeit is tartalmazza.
A nyomozó főügyészség vádiratában azt indítványozta, hogy a bíróság – beismerés esetén – ítélje Schadl Györgyöt 10 év, míg Völner Pált 8 év börtönbüntetésre, 200, illetve 25 millió forint pénzbüntetésre, továbbá mindkettőjüket 10 év közügyektől eltiltásra, jogi egyetemi végzettséghez kötött foglalkozástól végleges hatályú eltiltásra és rendeljen el velük szemben vagyonelkobzást a jogtalan gazdagodásuk erejéig.
A többi terhelt tekintetében – beismerésük esetén – négy személy vonatkozásában letöltendő szabadságvesztés büntetést, pénzbüntetést és közügyektől eltiltást, tizenöt vádlott vonatkozásában próbaidőre felfüggesztett szabadságvesztést és pénzbüntetést, míg egy fő vonatkozásában pénzbüntetést tart indokoltnak az ügyészség. | Völner Pálra nyolc, Schadl Györgyre tíz év börtönt kér az ügyészség beismerés esetén | A Központi Nyomozó Főügyészség korrupciós és vagyon elleni bűncselekmények, valamint pénzmosás miatt nyújtott be vádiratot Schadl György és 21 társa – köztük Völner Pál – ellen a Fővárosi Törvényszéken – derült ki az ügyészségi közleményből. | null | 1 | https://hang.hu/belfold/volner-palra-nyolc-schadl-gyorgyre-tiz-ev-bortont-ker-az-ugyeszseg-147498 | 2022-10-24 16:09:00 | true | null | null | Magyar Hang |
Összesen nettó 111 millió forintot költ el Belváros-Lipótváros Önkormányzata három fa elültetésére és a kapcsolódó munkák elvégzésére az V. kerületi Szomory Dezső téren – tudta meg az rtl.hu. Információink szerint az „extra méretű” fákat 30 millió forintért rendelte meg az önkormányzat, a növényeket pedig az úgynevezett stockholmi eljárással ültetnék el.
Ennek a módszernek az a lényege, hogy a fa gyökérzetét speciális vázrendszerbe helyezik, a talajt pedig úgy alakítják ki, hogy az garantálja a vízáteresztést, valamint a megfelelő levegőzést is. A technikát Svédországban fejlesztették ki, előnye pedig, hogy a fák sokkal egészségesebbek, és akár két-háromszor hosszabb ideig élnek, mint a hagyományos módszerrel ültetett növények. Budapesten ilyen eljárást alkalmaztak a Bartók Béla úton is, erről egy kisfilm is készült.
A Stockholm-rendszer alkalmazása azonban igen drága, a Főkert korábbi tájékoztatása szerint éppen ezért inkább csak olyan esetekben éri meg, amikor egész fasorokat ültetnek el. „Ha egy fára vetítjük, a hagyományos ültetés költségének körülbelül öt-hatszorosa is lehet az ár, ezért egy darab fa ültetése esetén ez a módszer nem gazdaságos” – írta korábban a vállalat.
Az V. kerületi beruházás megindításáról szóló előterjesztést már elfogadta a kerület illetékes kormánypárti többségű bizottsága, így most a szintén fideszes Szentgyörgyvölgyi Péter polgármesteren múlik, hogy valóban közzéteszi-e a szükséges tendert. | 111 millió forintot költ az V. kerületi önkormányzat, mire elültet három fát | A Szomory Dezső teret akarja élhetőbbé tenni a fideszes belvárosi vezetés, ezért egy elfogadott bizottsági előterjesztés alapján három nagyméretű fát ültetnek a területre – értesült az rtl.hu. A három fáért 30 millió forintot kell fizetni, az ültetés további 30 millióba, a vízgépészet megújítása és az automata öntözőrendszer pedig 40 millióba kerül, míg a maradék összeg az egyéb építési, adminisztratív költségekre megy el. A helyi ellenzék szerint a jelenlegi gazdasági helyzetben lenne jobb helye is ennek a pénznek, a téren ráadásul most is vannak fák. | null | 1 | https://rtl.hu/belfold/2022/10/24/v-kerulet-onkormanyzat-faultetes-harom-fa-110-millio | 2022-10-24 16:18:00 | true | null | null | Rtl.hu |
Zoltai Ákos;Ágoston Zoltán;
miniszterelnök;repülőgép;autó;Sármellék;Ankara;Szalay-Bobrovniczky Kristóf;
2022-10-25 06:15:00
Sok lett volna három órán át kocsiban ülnie, honvédségi repülőgépet hívtak a magyar luxusminiszternek
Válság idején sem spórol az Orbán-kormány, ha a kényelméről van szó. Egy kormányzati Airbus A319-est Kecskemétről Sármellékre vezényeltek, hogy a honvédelmi tárca vezetőjének, Szalay-Bobrovniczky Kristófnak 270 kilométerrel kevesebbet kelljen autóznia.
„Izgalmas napunk lesz” – jelentette tettvágytól duzzadó Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszter hétfő reggeli, Törökországból, Ankarából küldött Facebook-posztjában. A PR-ízű videóban beszámolt arról, hogy találkozik a török védelmi miniszterrel, Hulusi Akarral, megtekint egy katonai alakulatot és „a magyar védelmi ipar szempontjából jelentős” Gidrán 4x4-es harcjármű gyártási helyét, de mindenekelőtt futni megy.
Abban, hogy kipihenten kezdhette a reggeli ankarai futást és PR-felvételt, szerepe volt annak: a kormányzati apparátus nem sajnálta a közpénzt, hogy kiutazása a lehető legkényelmesebb lehessen. A Magyar Honvédség egyik Airbus A319-es szállító repülőgépe ugyanis már vasárnap délután kirepült vele Ankarába – nem is akárhogy, lényegében érte mentek azzal vidékre.
Vasárnap délelőtt Szalay-Bobrovniczky Kristóf még Zalaegerszegen volt, ő is részt vett az október 23-ai megemlékezésen, amelyen Orbán Viktor kormányfő elmondta ünnepi beszédét. Mindeközben Kecskeméten már startra készült az egyik Airbus A 319-es. A FlightAware nevű, a repülőgépek útvonalait követő és rögzítő portál szerint a HUAF409 hívójelű szállítógép vasárnap délután 3 óra után 8 perccel szállt fel a kecskeméti repülőtérről majd 36 perccel később landolt a Zalaegerszeg közelében lévő Sármelléken. Onnan délután 4 óra 18 perckor indult el Ankara felé, ahol helyi idő szerint este 7 óra 9 perckor landolt. A Honvédelmi Minisztérium lapunknak elismerte, Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszter utazott a géppel Ankarába. A több millió forintos pluszkiadást jelentő drága zalai kitérőt nem indokolták.
Lapunk már vasárnap este megkereste a Honvédelmi Minisztériumot. Azt kérdeztük, milyen célból repült a gép Sármellékre illetve Ankarába és kik utaztak a gépen. A tárca hétfő délelőtti válaszában azt írta: „A HUAF409-es honvédségi gépen, Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszter, a Honvédelmi Minisztérium, valamint a Magyar Honvédség delegációja utazott hivatalos tárgyalásra Ankarába. Orbán Viktor miniszterelnök nem utazott a gépen.”
Az, hogy az Airbus repülőgépet elküldték a miniszterért vidékre, több szempontból is kifogásolható. Zalaegerszeg Sármelléktől 40,9 kilométerre fekszik, körülbelül 40 percig tart eljutni oda a közlekedési szabályokat betartva. Zalaegerszeg és Kecskemét között 311 kilométer a távolság, amelyet szabályosan úgy 3 óra 25 perc alatt lehet megtenni. Ez azt jelenti, hogy azért reptették át a repülőgépet, hogy a miniszternek, 270 kilométerrel, bő két és fél órával kevesebbet kelljen utaznia a tárcavezetői luxusautóban.
Mivel Sármellék nem esik útba Ankara felé, a zalai kitérő jelentősen megdobta a török utazás költségeit. Egy Airbus A319-es üzemben tartási költsége az Aircraft Cost Calculator portál számításai szerint óránként 8800-9200 dollár között mozog. Ez átszámítva 3,6-3,9 millió forint. Nagyságrendileg ekkora pluszkiadást vállaltak a miniszter miatt egy olyan az energiaválság közepén, amikor az állami intézményeket csak 18 fokos hőmérsékletre fűtik fel takarékossági okokból.
Lapunk megkérdezte a Honvédelmi Minisztériumtól, hogy miért kellett tárca vezetőjének Sármellékről utaznia, miért nem Kecskemétről repült, de erre nem adtak választ. Ahogy arra sem, volt-e olyan hivatalos vasárnap esti programja Ankarában a miniszternek, amelyik miatt sietne kellett.
és este Kecskeméten landolt. Vagyis a visszaút további többletköltséget jelent: újra ki kell küldeni a küldöttségért a katonai gépet, vagy repülőjegyet kell venni.
Mint arról korábban írtunk, a Magyar Honvédség 2018-ban vásárolt két Airbus A319-es és két Dassault Falcon 7X típusú repülőgépet. Ezeket a hivatalos közlése szerint katonai csapatszállításra szánták, azonban csakhamar kiderült, hogy egészen másra is használják a gépeket. A miniszterelnök is több ízben velük repült ezekkel külföldre. Az Átlátszó már 2019-ben arról számolt be, hogy a repülőgépeknek olyan, úti céljaik is voltak – például a Kanári-szigetek, Las Vegas, Dubaj vagy Málta – ahol katonai szempontból érdemi tárgyalásoknak nincs nyoma. Ami Szalay-Bobrovniczky Kristófot illeti, emlékezetes, neki a többi között egy cseh repülőgépgyártó cégben szerzett részesedéséről is le kellett mondania, hogy miniszter lehessen. | Sok lett volna három órán át kocsiban ülnie, honvédségi repülőgépet hívtak a magyar luxusminiszternek | Válság idején sem spórol az Orbán-kormány, ha a kényelméről van szó. Egy kormányzati Airbus A319-est Kecskemétről Sármellékre vezényeltek, hogy a honvédelmi tárca vezetőjének, Szalay-Bobrovniczky Kristófnak 270 kilométerrel kevesebbet kelljen autóznia. | null | 1 | https://nepszava.hu/3173604_szalay-bobrovniczky-kristof-sarmellek-ankara-utazas-airbus-a319 | 2022-10-25 16:39:00 | true | null | null | Népszava |
Vesztegetés gyanújával nyomoznak a győri egyetemi kórház egyik főorvosa ellen - közölte a Győr-Moson-Sopron Megyei Rendőr-főkapitányság pénteken a police.hu oldalon. Azt írták, hogy a Petz Aladár Egyetemi Oktató Kórház egyik főorvosa az elmúlt időszakban több betegétől hálapénzt fogadott el. A nyomozók gyanúsítottként kihallgatták, őrizetbe vették, majd ezt követően a Győri Járásbíróság elrendelte a bűnügyi felügyeletét.
(MTI) | Hálapénz miatt nyomoznak egy győri főorvos ellen | Vesztegetés gyanújával nyomoznak a győri egyetemi kórház egyik főorvosa ellen – közölte a Győr-Moson-Sopron Megyei Rendőr-főkapitányság pénteken a police.hu oldalon. Azt írták, hogy a Petz Aladár Egyetemi Oktató Kórház egyik főorvosa az elmúlt időszakban több betegétől hálapénzt fogadott el. A nyomozók gyanúsítottként kihallgatták, őrizetbe vették, majd ezt követően a Győri Járásbíróság elrendelte a bűnügyi felügyeletét. | null | 1 | https://hang.hu/belfold/halapenz-miatt-nyomoznak-egy-gyori-foorvos-ellen-147706 | 2022-10-28 17:05:00 | true | null | null | Magyar Hang |
A Mészáros Csoporthoz tartozó Status MPE Magántőkealap egyedüli irányítást szerez az Atmedia és leányvállalatai felett – derül ki a Gazdasági Versenyhivatalhoz csütörtökön beérkezett összefonódás-bejelentésből.
Az Atmedia felel többek között a közmédia reklámfelületeiért, és ez a cég kezeli a TV2-csoport csatornáinak reklámidejét is. Az Atmedia és a hozzá hasonló sales house-ok a médiában megjelenő hirdetéseket kezelik, miután a lapok, csatornák átadják nekik reklámfelületeiket, hogy azokat – jellemzően csomagokba rendezve – a hirdetőknek tovább értékesítsék.
A Status MPE a Mészáros Lőrinc által száz százalékban birtokolt Status Capital Zrt. egyik magántőkealapja. A magyar magántőkealapokban elhelyezett vagyon mintegy 2700 milliárd forintot ért 2022 végén, ami a tavalyi 68 ezer milliárd forintos hazai GDP 4 százaléka.
Miért fontos ez? Az Atmedia már korábban is részben Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozott, de más kormányközeli üzletemberek is jelen voltak a cégben. A cég 2016-ban került a kormány közelébe, amikor Tombor András megvette. Később egyrészt Mészáros Lőrinc magántőkealapja, másrészt a felcsúti milliárdossal jó kapcsolatot ápoló Vida József és üzlettársai álltak a cég mögött.
Vida József Mészáros Lőrinc bizalmasa, a Status Capital felügyelőbizottságának elnöke. „Mészáros Lőrinc szabadított meg a tüzelőhordástól, amikor bekötötték hozzánk a gázt, onnan a személyes jó viszonyunk” – mondta 2018-ban a HVG-nek.
Számokban: az Atmedia látványosan sikeresebb lett, miután kormányközeli vállalkozók tűntek fel körülötte. Az elmúlt két évben a cég bevételei ismét jelentősebben megnőttek.
Tágabb kontextus: „Tudom, hihetetlen, de nyugger vagyok” – ezt már tavaly nyilatkozta Vida József a Hvg-nek, miután visszavonult a Takarékbank vezetésétől, és egyfajta osztozkodás indult az üzletember és Mészáros körei között. Vélhetően a folyamat újabb fejezete érkezett most el, a tavaly még 23. leggazdagabb magyarként számon tartott Vida életében.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkTempósan bővülnek a NER vagyonlerakóiA 2700 milliárd forintot közelíti a magántőkealapokban lévő vagyon értéke, a kikövetkeztethető tulajdonosok között alig találni nem kormányközeli szereplőt.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkAz állami média állami hirdetésein is Mészáros Lőrinc és köre keresAz állami média reklámbevételének 12 százalékát tarthatja meg az a Mészáros Lőrinchez köthető cég, amely megnyerte az MTVA közbeszerzését. | Most már egyedüliként Mészáros Lőrinc rendelkezik a közmédia hirdetései felett | Vélhetően Vida József háttérbe vonulásának újabb fejezete következett el. | null | 1 | https://g7.hu/vallalat/20231020/most-mar-egyedulikent-meszaros-lorinc-rendelkezik-a-kozmedia-hirdetesei-felett/ | 2023-10-20 19:10:00 | true | null | null | G7 |
Számításaink szerint mintegy 2700 milliárd forintot ért az a vagyon, amit magyarországi magántőkealapokban helyeztek el tulajdonosai 2022. december 31-én. Ez a 2022-es 68 ezer milliárd forintos hazai GDP 4 százaléka. A 41 tulajdonosnál koncentrálódó vagyon így a magyar gazdaság nem csekély szeletét fedi le.
A nagyságrendet az is jól mutatja, hogy a Magyar Nemzeti Bank (MNB) statisztikái szerint a részvények teljes hazai állománya 8,7 ezer milliárd forint volt, míg – a magántőkealapokat is magába foglaló – befektetési jegyeké 12,7 ezer milliárd forint.
Az MNB felügyeleti szervként gyűjti be az alapok kezelőitől, hogy mekkora összegű vagyon van ezekben – már csak a pénzügyi rendszerben betöltött nagyságrendjük miatt is szükséges ez. A jegybanki statisztikák szerint elképesztő gyorsan nőtt a vagyon: 2020 végén még csak 179 milliárd forinttal rendelkeztek a magántőkealapok, 2021 végén 1134 milliárd forint felett diszponáltak, míg 2022. december 31-ére már 1551 milliárd forintos vagyonuk lett. Ez az MNB adatai szerint a befektetési alapok vagyonának hetede.
Ahogy a cikk első mondatából kiderült, a mi számításunk ennél jóval többet mutat: az alapokban tartott vagyon összege a mérlegeik szerint 2022. december 31-én 2387 milliárd forintot tett ki abban a 92 alapban, ahol a beszámoló fellelhető volt. 48 alap esetében nem tartották be a beszámolási elvárásokat, ezekben becslésünk szerint legalább 277 milliárd lehetett. Ebből jött ki, hogy összesen 2664 milliárd forint lehet a magántőkealapok vagyona – 70 százalékkal magasabb, mint amit az MNB lát.
Az eltérésnek több oka is lehet, ezzel kapcsolatban megkerestük az MNB-t, de cikkünk megjelenéséig nem kaptunk választ. Lehetséges, hogy csak az alapkezelők egy része szolgáltat adatot, illetve csak az alapok egy részéről. A bizonytalanságot – és a többféle megközelítés szükségességét – mutatja a 2020-tól alkalmazott új módszertan*A 2014. évi XVI. törvény (Kbftv.) 1. § a) pontja alapján 2020. január 1-jétől 40 kockázati tőkealapkezelő, 5 egyéb alapkezelő és alapjaik kikerültek a felügyelt intézmények közül.
hatása, akkor ugyanis negyedére esett a kimutatott magántőkalap-vagyon értéke, mivel több vagyonkezelő kikerült a statisztikából.
Felmerülhet az is, hogy a kezelésre átadott állami vagyon nem része az elszámolásnak. Márpedig itt is százmilliárdokról van szó, hiszen ahogy arról korábban beszámoltunk, az állami tulajdonú Magyar Fejlesztési Banktól (MFB) tisztázatlan feltételek mellett 250 milliárd forint jutott Tiborcz István és Jellinek Dániel közelébe, illetve kezelésébe. (A két vállalkozó kapcsolatáról az utóbbi hónapokban többször is írtunk, ezek a cikkek itt és itt érhetők el.)
Magántőkealapok és a NER
Adatgyűjtésünk során 138 magántőkealapot leltünk fel, amelyek közül 92-nél tudtuk az alapkezelők vagy más jelentések alapján kigyűjteni, hogy mekkora volt az alapban kezelt vagyon értéke 2022. december 31-én. Ezeknél biztosan tudható, hogy a vagyon értéke 2387 milliárd forint volt.
48 alap esetében nem volt erről elérhető forrás, ezek esetében becsülnünk kellett. Mivel az alapokat kezelő vállalatok árbevétele ismert, lehet tudni, hogy mennyi alapkezelői díjat kaptak. A piacon ez a kezelt vagyon 0,1-0,4 százalék szokott lenni, mi konzervatív módon 0,4 százalékot vettünk figyelembe, ami alapján 278 milliárd forintra becsülhető a kezelt alap értéke – ha olcsóbban végzik a kezelők a munkát, ennek a többszöröse is lehet. Ahol pedig 2023-ban indult az alap, ott minimális, 200 millió forintot vettünk figyelembe – ez alatt nincs értelme magántőkealapot létrehozni.
Az összes alap 84 százaléka szorosan a kormányközeli vállalkozói világhoz, a NER-hez köthető, míg
a kezelt magántőkalapok mérleg szerinti nettó eszközértékének 95 százaléka a NER-eseké.
Ez alátámasztja azt az elképzelést, hogy a jogi konstrukció megteremtésének fő motivációja a NER-vagyonok átláthatóságának csökkentése lehetett.
Nemcsak a NER felé koncentrált a vagyoneloszlás, hanem Budapest felé is: az alábbi térképünkön azt mutatjuk be, hogy az alapok bejegyzett címe szerint mely helyszíneken kezelik a magyar GDP 4 százalékának megfelelő vagyont. A térképen Budapestről kizoomolva látható, hogy Kisvárda az egyetlen vidéki helyszín.
Azt nem könnyű pontosan megmondani, hogy kik az alapokban lévő vagyon tulajdonosai, ez ugyanis nem nyilvános. Korábban a Válasz Online (1, 2, 3, 4) és a G7 is közölt cikkeket, hogy kik állhatnak az alapok mögött, ezt az alapot kezelő vállalatok tulajdonosai, vezetői és címe alapján lehetett kikövetkeztetni. Mészáros Lőrinc és Szíjj László – a várhatóan akár 10 ezer milliárdos hasznot hajtó autópálya-koncesszió kapcsán – pedig nyíltan elismerte, hogy mely alapok köthetők hozzájuk.
Hogy a korábbi feltételezések pontosak, azt a Direkt36 felfedezése igazolta: a NAV tényleges tulajdonosi adatbázisába – feltehetően a magántőkealapokkal dolgozó bankok – feltöltöttek néhány végső tulajdonost. Ezt azóta törölték, de a néhány példa megmutatta, hogy a sajtóban megjelent feltételezések helyesek.
A fentiek miatt a tulajdonosok kiléte mostani cikkünkben is következtetéseken alapul. Egyrészt feltártuk az alapkezelők tulajdonosi hátterét, másrészt azt is kigyűjtöttük, hogy mekkora vagyon tartozik olyan tulajdonosokhoz, akik NER-körök érdekében, hozzájuk kapcsolódva tevékenykednek.
Mészáros, Jellinek, Száraz és Tiborcz kétezer milliárdja
A magántőkelapokban lévő vagyon kétharmada csupán négy tulajdonos közelében koncentrálódott tavaly év végén:
Mészáros Lőrinc: 716 milliárd forint nettó eszközértékű vagyon;
Jellinek Dániel: 589 milliárd forint,
Száraz István: 323 milliárd forint,
Tiborcz István: 207 milliárd forint.
Az állami tulajdonú alapokban 186 milliárd volt, a piaci OTP-alapok 101 milliárddal az ötödik helyre fértek fel. A teljes listát alább lehet böngészni:
Ahogy azonban egyebek mellett a már említett Tiborcz-Jellinek cikkeinkből kiderül, egyáltalán nem könnyű meghatározni, hogy a lista élvonalában szereplők közül hol ér véget az egyikük vagyona, érdekeltsége, és hol kezdődik a másiké. Legutóbbi témába vágó cikkében a Válasz Online arra jutott, hogy Tiborcz Istvánnak nem a szerény 25. helyen lenne a helye A 100 Leggazdagabb Magyar mezőnyében, hanem jóval előrébb.
Az első helyezett Mészáros Lőrinc előrébb nem lehetne, de így is érdekes, hogy a magántőkealapjaiban több pénz van, mint a 660 milliárdosra becsült vagyona, mivel csak a közvetlenül hozzá köthető magántőkealapok 716 milliárd forintot kezeltek tavaly év végén.
Szintén érdekes, hogy Jellinek Dánielhez 590 milliárd forintnyi magántőkealapos vagyon köthető, de csak 276 milliárd forintra becsülik vagyonát. A fentieket összevetve pedig az is kiderül, hogy Tiborcz Istvánon kívül Száraz István is lehetne akár jóval előkelőbb helyen a gazdaglistán, listákon.
Ezek készítői persze szintén az említett bizonytalanságokkal küzdenek, hiszen még ha elő is áll valaki azzal, hogy hozzá tartozik egy magántőkealapban lévő vagyon, akár már másnap átadhatja másnak, emellett pedig a vállalatok nyereségének eltérítésére is megvan már a jól bejáratott módszer.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkPofonegyszerű módszerrel rejtik el tízmilliárdok útját a NER oligarcháiKinyomtatnak egy papírt, pár százezerért eladják, átírnak a hátoldalán egy nevet, és máris követhetetlenné vált több milliárd vagy tízmilliárd forint útja.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkTiborcz és a 427 milliárd, privát üzletről tárgyaló Orbán, tízmilliárdok elrejtése - mit tudtunk meg az Orbán-rendszerről az elmúlt két napban?4iG, Orbán, Jászai, Tiborcz. Pillanatfelvétel az orbáni mélyállamról 2023. október 17-én.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkÍgy lesz az állami tenderekből milliárdos luxusjachtEgy vállalkozás néhány éve állami megbízásokból mesés profitot kezdett termelni, de a pénz jelentős része végül annak a Szíjj Lászlónak a közelébe került, akinek az elmúlt hetekben többször is elhangzott a neve zsarolással megszerzett cégekkel egy mondatban.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkVeszteséges üzlet a NER jachtoztatása, 7 milliárd forinttal szállt be az egyik leggazdagabb magyarKözel két és félmilliárd forintnyi veszteséget hozott össze két év alatt az a máltai cég, amelynek jachtjain az elmúlt esztendőkben rendszeresen nyaralt a NER elit.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkKözpénzmilliárdok is vannak a Tiborcz István felé áramló vagyon mögöttAz állami tízmilliárdokból megmentett MKB Bank bedőlt hitelin is keresett a cég, amely felől hatalmas összeg áramlott Orbán Viktor családja felé.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkTízmilliárdok folytak az egyik leggazdagabb magyartól Orbán Viktor családja feléTiborcz István teljes vagyonához mérten is hatalmas összeg az a 27 milliárd forint, amely 2019 és 2022 egy rejtélyes forrásból érkezett cégbirodalmába. A pénz eredetéről egy céges dokumentumban megbúvó táblázat árulkodik.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkA kormány 250 milliárdot adott Tiborcz István közelébe befektetésre, most kezdene vele valamitA hat magántőkealapba csatornázott közpénzt olyan üzletemberek vállalkozásai kezelik, akik üzleti kapcsolatban állnak Orbán Viktor vejével. Az állami oldalon változások várhatók.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkA Mészáros-féle alapokat gazdagítja a magyar cégek profitjának 6 százalékaA magyar gazdaság tekintélyes szelete került a túlnyomórészt NER-es magántőkealapokhoz. A nyereség döntő része Mészáros Lőrinc közelében köt ki. | Tempósan bővülnek a NER vagyonlerakói | A 2700 milliárd forintot közelíti a magántőkealapokban lévő vagyon értéke, a kikövetkeztethető tulajdonosok között alig találni nem kormányközeli szereplőt. | null | 1 | https://g7.hu/vallalat/20231020/temposan-bovulnek-a-ner-vagyonlerakoi/ | 2023-10-20 19:14:00 | true | null | null | G7 |
Márciustól 15,4 százalékkal emeli előfizetői díjait a Vodafone – jelentette be kedden a magyar állam és a kormányközeli 4iG tulajdonában lévő cég. A távközlési díjak Magyarországon nőnek a legmagasabb mértékben az elmúlt évben, ezt már az Magyar Nemzeti Bank is kifogásolta nemrég.
A távközlési cégek visszatekintő árazást alkalmazhatnak, vagyis az előző év inflációját beépíthetik az áraikba. Így a társaság már januártól, sőt akár 22 százalékkal is emelhetett volna.
Számokban: a Vodafone az év elején 9,4 százalékkel emelte díjait, a Magyar Telekom és a Yettel tavasszal 14,5 százalékkal. A korábban olcsóságáról híres Digi a Hvg360 cikke szerint esetekben 70-100 százalékos áremelést hajtott végre.
Miért fontos ez? Az áremelkedések legfőbb oka a jegybank júniusi elemzése szerint a verseny hiánya. A korábban önálló nagy cégek közül a Digi, az Invitech, a UPC és a Vodafone is egybeolvadt az új állami/kormányközeli tulajdonlás alatt, és a Yettelben is 25 százalékos részesedése lett az államnak.
A jegybank szerint a fent idézett áremelési technikával olyan elemek is beépülhetnek, amelyek az ágazatot kevésbé érintik, így pedig a távközlési áremelés valójában az inflációt gerjeszti, miközben a vállalati profitot növeli.
A kormány 2010-es hatalomra kerülése óta próbált nagyobb befolyást szerezni a távközlési piacon, ahogy a múlt héten a Direkt36 is bemutatta. A lap egyik forrása szerint az a logika vezérli Orbánt és környezetét, hogy a távközlési piacon való terjeszkedés lehetőséget ad nekik is a nagy tömegű információgyűjtésre.
Alulnézet: a Momentum elnökségi tagja, Ilyés Márton a versenyhivatal beavatkozását kérte, mert számítása szerint a UPC-Digi fúzió, illetve 4iG felvásárlás után 117 magyar településen jött létre távközlési monopólium. A lakosok olyan nagy városokban sem tudnak már szolgáltatót választani, mint Dunaújváros vagy Veszprém.
Tágabb kontextus: egy Európai Bizottság számára készített 2021-es – vagyis még az állami térnyerés előtti – jelentés szerint Magyarországon a vezetékes szélessávú szolgáltatások ára alacsonyabb volt az uniós átlagnál. Az egybegyúrt vezetékes és mobil csomagok, és a mobil szélessávú szolgáltatások azonban drágábbak voltak az átlagnál.
Emellett a magyar piacot általánosságban jellemezte, hogy uniós összevetésben olcsó szolgáltatást inkább csak a belépő szinteken nyújtottak a cégek, a nagyobb sávszélességeknél és használatnál ezek drágák voltak.
Az uniós országokban az elmúlt egy évben Magyarországon (és Lengyelországban) nőttek leginkább a kommunikációs költségek. Míg nálunk minden alaposan drágul, egy tucat uniós országban inkább árcsökkenések voltak jellemzőek. | Magyarországon drágulnak legjobban a telefonszámlák, miután az állam elkezdte uralni a piacot | Összességében ebben is sikerült elérni az uniós vezető pozíciót. | null | 1 | https://g7.hu/elet/20231025/magyarorszagon-dragulnak-legjobban-a-telefonszamlak-miutan-az-allam-elkezdte-uralni-a-piacot/ | 2023-10-25 19:18:00 | true | null | null | G7 |
Miután a hatóság összesen csak 3 millió forintos bírságot szabott ki arra a Kósa Lajoshoz közeli bányaválallatra, aminek a lakóépületek fölé felhúzott földsáncai júniusban sárral öntötték el a Recski Hunyadi út házait, a párbeszédes Tordai Bence bemutatta, milyen szabálytalanságokat állapított meg a bányakapitányság.
A képviselő beszámolója szerint bár a bányakapitányság súlyos üzemzavart nem állapított meg, de szabálytalanságot igen, emiatt 3 millió forintos bírságot szabott ki a vállalkozóra. Az omlás miatt 50-60 embert kellett kitelepíteni, és a sár azóta is újra és újra elöntötte a házakat. A hatóság tanulmánya szerint a szabálytalanul és szakszerűtlenül hányták fel földsáncot, ami végül júniusban ráomlott a házakra. Erre egyébként az ott lakók már január óta, mióta az andezitbánya megkezdte a működését, próbálták felhívni a figyelmet.
A határozatban arra kötelezték a társaságot, hogy bontsa vissza a szabálytalan és veszélyes földsáncot, terítse be a területet geotextillel, telepítsen rá növényeket és építsen vízelvezető árkokat.
A Heves Megyei Kormányhivatal 2021 decemberében adta meg 5 évre a környezetvédelmi engedélyt az Andezit-Bau Bányászati Kft-nek, aminek az egyik tulajdonosa Kósa Lajos ügyvédje, Fiák István, akinek még a Fidesz alelnökét behülyítő örökösnővel is volt közös cége, de Kósa feleségével is üzletelt. Az innen kitermelhető évi 400-500 ezer tonna követ zúzva, vasúti töltésekhez használnák fel. Egy testületi jegyzőkönyv szerint Paks II.-höz és a Belgrád–Budapest vasútvonalhoz szállítják a itteni köveket.
Október 14-étől 120 napja van a cégnek a munkálatok elvégzésére, aminek első jelei már látszanak az RTL szerint. Így várhatóan legkésőbb február közepére a recski bánya már biztonságosan működhet. Amikor nyáron a bánya egyik tulajdonosát, Fiák Istvánt erről kérdeztük, ragaszkodott ahhoz, hogy nem a bánya omlott rá a házakra:
Azonban a helyiek házaiban keletkezett kárt a sárlavinát követő gyorssegélyen kívül a vállalkozó nem téríti meg. Így az ott élők pertársaságot alakítottak a káraik rendezésére. Tordai Bence szerint a kormány felelőssége is, hogy kárpótolják a recskieket, amihez létre kell hozni egy környezeti kármentesítési alapot, amit a kockázatos tevékenységet folytató üzemek befizetéseiből töltenének fel. Emellett nyilvánosságra kell hozni minden, az ügyhöz kapcsolódó dokumentumot. | Százhúsz napot kapott a Kósa-közeli bánya, hogy lebontsa a balesetet okozó földsáncot Recsken | Miután a hatóság összesen csak 3 millió forintos bírságot szabott ki arra a Kósa Lajoshoz közeli bányaválallatra, aminek a lakóépületek fölé felhúzott földsáncai júniusban sárral öntötték el a Recski Hunyadi út házait, a párbeszédes Tordai Bence bemutatta, milyen szabálytalanságokat állapított meg a bányakapitányság. | null | 1 | https://444.hu/2023/10/27/szazhusz-napot-kapott-a-kosa-kozeli-banya-hogy-lebontsa-a-balesetet-okozo-foldsancot-recsken | 2023-10-27 00:00:00 | true | null | null | 444 |
A birtokunkba jutott dokumentum szerint a V-Híd úgy jelentette készre a vonal biztosítóberendezését, hogy „a MÁV vizsgáló kollégái korlátozottan fértek hozzá”, így nem tudták megfelelő módon megvizsgálni.
„Normál ügymenetben idén már nem lehet átadni a Szeged–Röszke vasútvonalat” – kommentálta egy szakmai forrásunk, amikor megmutattuk neki a beruházásról készített és birtokunkba jutott MÁV-jelentést. Véleményét megerősítette egy másik, a felújítás részleteire rálátó informátorunk.
Még október 18-án írtuk meg, hogy hiába jelentette be korábban Szijjártó Péter külügyminiszter, nem adják át október 23-án a Belgrád–Budapest vasútvonal részeként készülő Szeged–Röszke vasútvonalat, mert a kivitelező V-Híd Zrt. nem készült el időben a munkálatokkal. Akkor azt írtuk, a csúszásnak két oka lehet: egyrészt a cég nem kapott időben engedélyt a beszerelni tervezett cseh forgalmi biztosítóberendezésre, másrészt nyáron egy a MÁV-val kialakult vita miatt hetekig állt a munka, a V-Híd ugyanis egyszerűen levonult az építkezésről.
Sötét(üzem)ben tapogatózva
Akkori reagálásában a MÁV „határozottan cáfolta”, hogy bármi probléma merült volna fel a biztosítóberendezés engedélyeztetésével kapcsolatban (azt írták, a nyári leállás miatt csúszik az átadás), egy, a Szabad Európa birtokába jutott jegyzőkönyv szerint mégis ez lehet az egyik ok.
Ehhez kapcsolódóan: A vonal szerb oldalán már minden készen áll.
A Röszke állomás távközlési próbaüzem és a biztosítóberendezési sötétüzem elmaradásának összefoglalója címet viselő dokumentumban ugyanis többek között ez szerepel már az elején a biztosítóberendezésekkel kapcsolatban: „A berendezések műszaki készültségi szintje alapján a berendezések próbaüzeme, illetve sötétüzeme nem volt megkezdhető, 2023. 10. 17-én üzemengedély nem került kiadásra.”
(A sötétüzem azt jelenti, hogy egyszerre szimulálják minden berendezés működését úgy, hogy az közben nem befolyásolja a tényleges vasúti forgalmat. A próbaüzem során egy-egy részfunkció működését tesztelik éles körülmények között – a szerk.)
A jegyzőkönyv egyébként tíz pontban foglalja össze, hogy a MÁV szakemberei milyen hiányosságokat találtak, ami miatt úgy döntöttek, ezúttal ők vonulnak le az építkezésről, amíg ki nem küszöböli a Mészáros Lőrinc tulajdonában álló V-Híd ezeket. Megemlítik többek között, hogy a tervezett átadás előtt egy héttel, október 17-én még nem volt kész a röszkei állomáson sem a vizuális utastájékoztató rendszer, sem a hangosbemondó, illetve az állomás diszpécserrendszere sem működött.
Alaphelyzetben
Horgos és Röszke között nem készült el a rádiós kommunikáció, így a két állomás forgalmi szolgálattevője nem tudott kommunikálni. Az említett biztosítóberendezés hiányosságai miatt „a sötétüzem a vonali sorompók vonatkozásában sem kezdődött meg (…) a sorompóberendezés még mindig csak az alaphelyzeteket tudta kezelni”.
A berendezést működtető szoftver a helyszínen egyszerűen más volt, mint amit a V-Híd korábban a MÁV szakembereinek megmutatott, a változások okairól nem történt teljes körű tájékoztatás. Ráadásul a V-Híd részéről „folyamatos munkavégzés és szoftvermódosítás folyt a helyszínen az üzemeltetői vizsgálat időszakában is. A MÁV vizsgáló kollégái korlátozottan fértek hozzá a berendezéshez a készre jelentést követően, ezért a vizsgálatokat nem tudták befejezni hétvégi és éjszakai munkavégzés mellett sem.”
Ehhez kapcsolódóan: És akkor Mészáros Lőrinc vasúti építkezésén kihagyták a vasbetonból a vasat.
Ráadásul a jegyzőkönyv szerint a V-Híd a saját maga által telepíteni kívánt cseh biztosítóberendezést „idő hiányában nem tudta levizsgálni”, ennek ellenére készre jelentette, de az erről szóló dokumentum „nem tartalmazott gyártói és vállalkozói nyilatkozatokat sem, hogy a berendezést levizsgálta, és az rendeltetésszerű használatra, üzemeltetésre alkalmas”. A berendezés áramellátásával kapcsolatban „dokumentációs és műszaki hiányosság áll fenn”.
Talán jövőre vagy…
A MÁV szerint a berendezést üzemeltető vasutasok, rendszergazdák oktatása sem történt még meg, és „számos műszaki és dokumentációbeli hiányosság áll fenn jelenleg is”. Emiatt egyelőre marad a vonalon a legegyszerűbb, kézzel végzett „helyszíni váltóállítás”, és „maradnak az egyéb, jelenleg is fennálló forgalomszabályozási előírások” – utóbbi praktikusan azt jelenti, hogy továbbra is csak tehervonatok közlekedhetnek.
A jelentés készítője a fentiek miatt úgy nyilatkozott, hogy csak „november 3-án lehet egyáltalán megtippelni felelősséggel”, hogy mikor indulhat el a személyforgalom. A jelentést megismerő szakmai forrásaink szerint ennyi hiányosság kijavítása azt jelenti, hogy reálisan csak 2024 első negyedévében lehetne kész a Szeged–Röszke vasútvonal, ugyanakkor úgy nyilatkoztak, információik vannak arról, hogy „a V-Híd nyomást gyakorolhat a MÁV-ra és az Építési és Közlekedési Minisztériumra, hogy még novemberben fogadják el a szakasz készre jelentését, és megindulhasson a forgalom”. | tízpontos hibalistát írt a MÁV Mészáros Lőrinc cégének | A birtokunkba jutott dokumentum szerint a V-Híd úgy jelentette készre a vonal biztosítóberendezését, hogy „a MÁV vizsgáló kollégái korlátozottan fértek hozzá”, így nem tudták megfelelő módon megvizsgálni. | null | 1 | https://www.szabadeuropa.hu/a/megszereztuk-a-jegyzokonyvet-iden-mar-lehet-hogy-at-sem-adjak-a-szeged-roszke-vasutvonalat-amit-meszaros-lorinc-cege-ujit-fel/32651967.html | 2023-10-24 19:36:00 | true | null | null | Szabad Európa |
A Magyar Lovassport Szövetség tulajdonában álló Lovassport Nonprofit Kft. saját szerződésében ismerte el, hogy teljes mértékben közpénzből finanszírozzák az olimpiai lovasprogramot, miközben a nyilvánosság előtt arra hivatkoztak a Szabad Európának, hogy az állami támogatás „elvesztette közpénzjellegét”. Hab a tortán, hogy mint megtudtuk, a szövetség hétmillió forintos kötbér megfizettetésével fenyegeti azokat, akik bármilyen gazdálkodási adatot (így közérdekből nyilvánosat is) nyilvánosságra hoznának a szervezettel kapcsolatban.
Október elején másodfokon is pert nyert az Átlátszó a Magyar Lovassport Szövetség (MLSZ) százszázalékos tulajdonában álló Lovassport Nonprofit Kft. ellen, így nyilvánosságra kell hoznia, mire költötték el a Csekonics programra fordított hárommilliárd forint állami támogatást, azon belül is a díjugratókra szánt 2,8 milliárdot. Most a Szabad Európa birtokába jutott a Lovassport Nonprofit Kft. és a német partner, a Paul Schockemöhle Pferdehaltung GmbH közötti szerződés.
A Nemzeti Lovassport és Sportló tenyésztést Fejlesztő Program (NLSF) szerződéseit mi is kértük a lovas szövetségtől, de csak a Lovas Nonprofit Kft.-vel kötött támogatási megállapodást küldték át, amely a már említett 2,8 milliárd forintról szólt, majd a kft.-hez irányítottak minket a további adatközléssel kapcsolatban. A kft. ügyvezetője, Bazsó Gergely András megkeresésünkre ugyanakkor azt írta: „Tájékoztatom, hogy a társaság nem köteles és nem is kötelezhető az önök által kért további adatszolgáltatásra, figyelemmel arra, hogy az átadott összeg – az Alaptörvény 39. cikkének (3) bekezdése alapján – nem minősül közpénznek.”
Az üggyel és a szerződéssel a 24.hu is foglakozott, azt írják: már Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszter figyelmét is felkeltették a lovas szövetség pénzfelhasználásai. A sport egyrészt a Honvédelmi Minisztérium alá tartozik a 2022-es kormányátalakítást követően, másrészt a miniszter fiatal korában maga is versenyzett a Budapesti Lovas Klub színeiben.
Titkolnak és titkoltatnak
A Magyar Lovassport Szövetség egyébként információink szerint csak úgy teszi lehetővé, hogy bárki betekintsen a szervezet által kezelt iratokba, hogy titoktartási nyilatkozatot íratnak alá az illetővel, amelyben az szerepel, hogy bármely megismert adat (vagyis a közérdekből nyilvános adatok is – a szerk.) öt éven belüli nyilvánosságra hozatala hétmillió forintos kötbér megfizetését vonja maga után a betekintő részéről a szövetség részére. Ráadásul a nyilatkozat aláírója azt is vállalja, hogy az adatok bármilyen úton történő nyilvánosságra kerülése esetén őt terheli a bizonyítási kötelezettség, hogy adott esetben nem sértette meg a titoktartási nyilatkozatot.
Ehhez kapcsolódóan: Cikksorozatunk első része: majdnem hárommilliárd forintba került, mégsem lesz magyar díjugrató lovas az olimpián
2021 novemberétől az NLSF, más néven a Csekonics program kiemelt erőforrásokkal fókuszált az esélyes sportolók támogatására a 2024-es párizsi olimpiai szereplés elősegítése jegyében. A célra az 1,2 milliárdos rendes éves költségvetés mellé további hárommilliárdot kapott a lovas szövetség az államtól, amiből, mint láttuk, 2,8 milliárdot egyből továbbutaltak a Lovassport Kft.-nek. Lázár Vilmos, a szövetség elnöke akkor elmondta: ebből mindhárom olimpiai lovas szakág, azaz a lovastusa, a díjlovaglás és a díjugratás részesülni fog, az „elmúlt időszak eredményeit figyelembe véve” azonban utóbbi jelenti a prioritást, ugyanis ott tűnik legreálisabbnak a kvótaszerzés.
A német kapcsolat
Nem sokkal később bejelentették, hogy együttműködésre lépnek a világ egyik vezető sportlótenyésztőjével, a német Paul Schockemöhlével, akitől egyrészt ugrólovakat vásárolnak és bérelnek, másrészt pedig Németországban Norbert Nuxoll elismert edző is segíti a magyar lovasok felkészülését. Négy plusz egy felnőtt lovas ki is utazott Steinfeld-Mühlenbe, a program gyakorlati megvalósítása azonban számos akadályba ütközött, és – mint ma már megállapíthatjuk – nem is lett sikeres.
Díjugratásban sem csapatban, sem egyéniben nem lesz magyar lovas Párizsban, a program töredékéből támogatott lovastusában azonban Kaizinger Balázs vezeti a csoportját, azaz jelenleg kijutó pozícióban van. Információink szerint ugyanakkor sem ő, sem az általa lovagolt ló nem része a német–magyar olimpiai együttműködésnek.
Amikor már látszott, hogy kevés esély van a díjugratók olimpiai szereplésére, a szövetség vezetése bejelentette, hogy valójában már nem is Párizs, hanem a 2028-as Los Angeles-i olimpia a cél. Arról, hogy ebben ki és milyen szempontok alapján döntött, kötnek-e új megállapodásokat a módosított cél érdekében akár az állammal, akár a német lovas egyesülettel, korábban már megkérdeztük a szövetséget, de nem válaszoltak.
Az átláthatatlan és szakmailag is megkérdőjelezhető döntések heves reakciókat váltottak ki a magyar lovas társadalomban. Az Átlátszó mellett több civil szereplő (lovas egyesületek vezetői) is nehezményezte a transzparencia hiányát, és indított közérdekű adatigénylést, majd az elutasítás után jogi útra terelte az ügyet. Információink szerint jelenleg is folyik egy per.
Olimpiáról nincs szó
Október elején aztán másodfokon is az Átlátszónak ítélt a bíróság, így a szövetség és a Lovassport Nonprofit Kft. köteles volt nyilvánosságra hozni a szerződést a német partnerrel, amelynek tartalma – a programhoz hasonlóan – szintén rengeteg kérdést felvet.
A társaság állítását, miszerint az átadott összeg nem minősül közpénznek, nemcsak a bíróság találta valótlannak, de maga a szerződés is világosan kimondja ezt. A megállapodás V. fejezetének 1-es pontja ugyanis úgy szól, hogy „A szerződés teljes egészében a 340640 azonosítószámú, 18. sorszámú ktötelezettség vállalás (sic.) szerinti központi költségvetési támogatásból (lásd: IX/7429-2/2020 ikt. számú támogatói okirat) kerül finanszírozásra”. A szóban forgó, 5,5 millió eurós összköltség 2021 végén nagyjából közel kétmilliárd forintnak felelt meg.
Ehhez kapcsolódóan: Elveszítené közpénzjellegét? Egy furcsa mondat az alkotmánymódosításban.
Az is szembetűnő a dokumentum fényében, hogy noha Lázár Vilmos és az egyéb, szakágon belüli vezetők rendre az olimpiai minősülésről, a 2024-es párizsi játékokról beszéltek (még Lovasaink útja az olimpiára nevű Facebook-oldalt is alapított a szövetség), a szerződésben ez egyáltalán nem szerepel. A kizárólagos említést a világjátékokról a megállapodás legvégén, a Vegyes és záró rendelkezések pont alatt találjuk: „IX.1. Felek a szerződést a magyar lovassport és lótenyésztés fejlődésének érdekében kötik 2023. augusztus 31. napjáig, de legalább az olimpiai kvalifikációs időszak végéig azzal, hogy közös megegyezéssel a fenti határidőt a Felek meghosszabbíthatják.”
Mi húsz? Mi mennyi?
De nemcsak az olimpiáról nem esik konkrét szó, hanem a sikeresség követelményeiről sem. Mindössze annyit foglaltak szerződésbe, hogy a német partner választja ki a felkészülés állomásait szakmai tudásával, legjobb belátása szerint, illetve ő gondoskodik a programban részt vevő lovasok és lovak felkészítéséről. Arról azonban, hogy ezt a feladatát mikor látja el megfelelően és sikeresen, nincs egzakt megkötés.
Ugyanúgy hiányoznak a pontos követelmények a kiválasztott lovak esetében is. A Magyar Lovassport Szövetség tíz lovat vásárolt a német tenyésztőtől összesen kétmillió euró értékben, és további ötöt bérel 2,5 millióért, amelyeket a szerződésben foglaltak szerint a német tenyésztő választ ki saját állományából, a magyar vevő pedig kérheti a kicserélésüket, ha egészségügyi állapotuk vagy képességük szempontjából alkalmatlannak találja őket az ilyen színvonalú versenyzésre. Felmerül a kérdés: honnantól minősülnek alkalmasnak a lovak? Az olimpiai minősítő versenyeket 155-160 centiméter magas akadályokkal rendezik, 2021-ben pedig öt-hat éves lovakról állapodtak meg, amelyek akkor még csak nemrég kezdték sportkarrierjüket, és még biztosan nem versenyeztek ilyen magasságon.
Ehhez kapcsolódóan: Három éve nem sikerül kideríteni, hová tűnt 2,2 milliárd forint közpénz.
A lovak korával kapcsolatban vetődik fel az egész együttműködés talán legégetőbb kérdése. Paul Schockemöhle egy nemzetközileg elismert lótenyésztő és lókereskedő, akitől világszerte vásárolnak a legnagyobb versenyzők és istállók. A legjobb lovakat jellemzően egy-két éves koruk körül már értékesítik, egy öt-hat éves vagy még idősebb állat megítélése a szakmában – egy magyar lovasklub vezetője szerint – jellemzően az, hogy „a tenyésztő nyakán maradt”.
Persze egy ilyen színvonalú ménesben aligha születnek rossz lovak, de felmerül a kérdés: tényleg megérte (2021. novemberi árfolyam alapján) 1,6 milliárd forintot költeni a német lovak B kategóriájára, ahelyett hogy a már 160 cm-en is eredményes magyar lovakat állították volna a válogatott szolgálatába?
Mint azóta kiderült, nem. Az Európa-bajnokság ötfős magyar keretéből mindössze ketten versenyeztek német lóval, és azok sem a Schockemöhle-tenyészetből kerültek ki. Eközben a program keretei közt vásárolt lovak jelenleg is maximum 130-140 cm magas akadályokon gyűjtenek rutint.
Hiányzó bizalom
Ráadásul az sem a szövetségtől derült ki, melyik az a tíz plusz öt ló, akiket megvásároltak, illetve béreltek. Ehelyett Kádár Attila volt amatőr országos bajnok díjugrató (a jelenlegi vezetőség egyik legnagyobb nyilvános kritikusa) derítette ki, amit a hazai díjugratás „ellenzéki fórumán”, a dijugratas.eu-n közzé is tett. Ez tovább növelte a magyar lovas közösség fenntartásait a programmal szemben. (A szövetség, illetve a lovassport kft. által titkolni kívánt szerződésben a mellékletek között szerepel e lovak listája.)
A lovak mellett a lovasok kiválasztásának szempontjai sem nevezhetők transzparensnek. A program indulása előtt a szakági vezetőség választotta ki a jelölteket, akik közül aztán a német partner állította össze a végleges csapatot. A szelekció a hivatalos álláspont szerint mindkét esetben az alapján történt, hogy kiket tartanak a legjobbnak és legérdemesebbnek, kiknek lehet a legtöbb esélyük kijutni az olimpiára, ezt azonban nem az addig elért eredmények alapján ítélték meg. Így történt például, hogy a szeptemberi, milánói díjugrató Eb-re önerőből kijutó Mráz Tamás nem is került képbe, miközben a 160-as magasságon rutintalan ifj. Lázár Zoltán – két eredeti tag távozása után – bejutott. (Ő egyébként Lázár Vilmosnak, a szövetség elnökének unokaöccse.)
Ehhez kapcsolódóan: 1,45 milliárd közpénz ment el a nyelvtanulási programra, amely valójában el sem indult
A kiválasztott kerettel sem működtek olajozottan a dolgok. Erre utal, hogy az eredeti négy plusz egy fős válogatottból mostanra hárman kiszálltak: Horváth Balázs már egy éven belül, Jármy Vince 2023 tavaszán, ifj. Szabó Gábor pedig a kontinensviadal után hagyta ott a programot. De amíg kerettagok voltak, addig sem koncentráltak százszázalékosan Németországra.
Fontos tudni, hogy Magyarországon a profi lovasok az alacsony díjazás miatt nem a versenyzésből élnek, hanem a tenyésztőkből, akik felbérlik őket lovaik kiképzésére és felfuttatására, hogy utána jó áron eladhassák őket – általában külföldre. A közös felkészülés kezdetén a magyar lovasok hátrahagyták ezt a munkát, de rövidesen többen elkezdtek kétlaki életet élni. Nehéz lenne megítélni, ebben mennyire hibásak a lovasok, és mennyire a szervezés hiányossága, hiszen például ifj. Kövy András a válogatott-tagság mellett az utánpótláscsapat kapitánya is, valamint egy hatalmas versenykomplexumot üzemeltet Balatonvilágoson. (Ő egyébként bevitte az egyik lovát, Faquitol-S-t a programba, majd információnk szerint menet közben eladta.)
Igaz, a szerződésben a lovak költségei mellett további egymillió eurót szánnak a lovasok elszállásolására, felkészítésére és bérezésére az együttműködés ideje alatt, viszont látható, hogy nem sikerült érdemlegesen kárpótolni a lovasokat a Németországba költözés hátrányaiért.
A szerződés mostanra lejárt, a szövetség viszont már 2028-ról beszél mint olimpiai cél – csak az a kérdés, hogyan tovább. A folytatással és az eddigi eredmények értékelésével kapcsolatban megkerestük a szövetséget, de nem kaptunk választ. A hivatalos nyilatkozatok alapján a Paul Schockemöhle Pferdehaltung GmbH anno az MLSZ tenderén nyerte el a szerződéskötés lehetőségét, viszont se a felhívást, se a győztes ajánlatot nem látta senki. (Igaz, elvileg ez is szerepel a szerződés mellékletei között.) Az anyagi erőforrások elfogytak, az eredeti válogatott széthullott, a megvásárolt lovak pedig még nem mutatnak fel olyan eredményeket, hogy egyértelműen alkalmasak legyenek egy olimpiai nehézségű pálya teljesítésére.
A cikk a Transparency International oknyomozó mentorprogramja keretében készült. | Megszereztük: csak az olimpiáról nincs szó az „olimpiai lovasprogram” szerződésében | A Magyar Lovassport Szövetség tulajdonában álló Lovassport Nonprofit Kft. saját szerződésében ismerte el, hogy teljes mértékben közpénzből finanszírozzák az olimpiai lovasprogramot, miközben a nyilvánosság előtt arra hivatkoztak a Szabad Európának, hogy az állami támogatás „elvesztette közpénzjellegét”. Hab a tortán, hogy mint megtudtuk, a szövetség hétmillió forintos kötbér megfizettetésével fenyegeti azokat, akik bármilyen gazdálkodási adatot (így közérdekből nyilvánosat is) nyilvánosságra hoznának a szervezettel kapcsolatban. | null | 1 | https://www.szabadeuropa.hu/a/megszereztuk-csak-az-olimpiarol-nincs-szo-az-olimpiai-lovasprogram-szerzodeseben/32655297.html | 2023-10-27 19:59:00 | true | null | null | Szabad Európa |
Pert nyert a Demokratikus Koalíció az MTVA ellen, így kiderült, hogy mennyit keresnek a közmédia legismertebb arcai. „Csak olyan emberek fizetéseit hozhatjuk nyilvánosságra, akiknél ezt a közérdek indokolja, akik aktívan részt vesznek a közszolgálatiság, az adófizetők és az ország elárulásában, vagy arcukat, hangjukat és nevüket adják a hazugságokhoz a képernyőn” – írta a párt közleménye. És akkor a nevek és a számok:
Császár Attila, aki a Hír Tv-nek a 2006-os tévéostromról készített elfogult tudósítást, jelenleg hírterületi vezető szerkesztőként havi 1.300.500 forintot keres.
Meszes Boglárka műsorvezető volt az, aki az elhíresült „kérdésekkel provokált az újságíró” hírblokkot olvasta be, ő 1.346.000 forintot kap havonta.
A Pitbull becenevű Németh Zsolt hírigazgató fizetése 1.600.000 forint, Bende Balázs mellett ő beszélt a 2019-es kiszivárgott hangfelvételen.
Siklósi Beatrix a Kossuth Rádió új igazgatójaként havi 1.667.000 forintot kap.
Nagy Katalin - aki évekig csinálta a péntek reggeli interjúkat Orbán Viktorral - most brüsszeli tudósítként dolgozik havi 5 300 euróért, azaz több mint kétmillió forintért.
Lánczi Tamás egykori helyettes államtitkár, jelenleg az MTVA online igazgatóságának igazgatója 2.168.500 forintot visz haza.
A legtöbb pénzt természetesen Papp Dániel, az MTVA vezérigazgatója - akiről a bíróság kimondta, hogy lehet hírhamisítónak nevezni - kapja, havi 3.500.000 forintért dolgozik.
Az MTVA által kiadott adatok szerint a fentieken túl egyes vezetők 3 vagy akár 6 havi fizetésüket is megkaphatják prémiumként, de azt a DK közleménye szerint nem tudni, hogy ki kap ilyet. Az adatokhoz közérdekű adatigénylési per után jutott hozzá a párt. | Kiperelte a DK a közmédiából, hogy mennyit keresnek a legismertebb arcai | Pert nyert a Demokratikus Koalíció az MTVA ellen, így kiderült, hogy mennyit keresnek a közmédia legismertebb arcai. „Csak olyan emberek fizetéseit hozhatjuk nyilvánosságra, akiknél ezt a közérdek indokolja, akik aktívan részt vesznek a közszolgálatiság, az adófizetők és az ország elárulásában, vagy arcukat, hangjukat és nevüket adják a hazugságokhoz a képernyőn” – írta a párt közleménye. | null | 1 | https://444.hu/2023/10/29/kiperelte-a-dk-a-kozmediabol-mennyit-keresnek-a-legismertebb-arcai | 2023-10-29 00:00:00 | true | null | null | 444 |
„…a fentiek alapján megállapítható, hogy ön sorozatosan olyan, a magasan kvalifikált akadémiai közösség körében kiváltképpen elfogadhatatlan, tiszteletlen, cinikus és provokatív hangnemben kommunikált a Munkáltatóval, amelynek eredményeképpen a munkaviszonya a jövőben nem tartható fenn” – többek között ez állt a Ádám Zoltánnak október 24-én átadott felmondólevélben. Ádám volt az az egyetemi oktató, akinek bejelentése nyomán elindult az azóta vizsgabotrányként elhíresült etikai vizsgálat a Budapesti Corvinus Egyetemen.
A vizsgálat megállapította, valóban megtörtént az, amiért Ádám kezdeményezésére elindították, vagyis az egyetem vezetői tényleg kivételeztek egy hallgatóval, aki nagyon befolyásos szülők gyereke. A vizsgálat fő megállapításait másodfokon sem vitatta senki, az egész üggyel összefüggésben viszont egyetlen embert rúgtak ki a Corvinusról:
azt a tanárt, aki a vizsgálatot elindította.
Az egyetem közleményében az áll: „Az etikai ügyet és az ehhez kapcsolódó intézkedéseket, a szabálytalansági eljárás lezárásával, a munkáltatói intézkedések meghozatalával és a rendszerszintű problémákat orvosló akcióterv létrehozásával az egyetem – a maga részéről – lezártnak tekinti.”
Panaszkodnak a befolyásos szülők
A Budapesti Corvinus Egyetemen a tavasszal és nyáron több etikai vizsgálat is zajlott egy vizsga miatt. Ez azután indult, hogy egy hallgató befolyásos szülei panaszkodtak az egyetem vezetőinél, mert Ádám Zoltán és kollégái nem engedték levizsgázni fiukat egy tárgyból, amelyből nem teljesítette a félév során előírt követelményeket, az egyetem vezetői viszont elintézték, hogy a diák elkülönítve, külön vizsgasort kitöltve teljesíthesse a tárgyat. Az Ádám Zoltán docens bejelentése alapján indított vizsgálatok első fokon elmarasztalták az egyetem akkori rektorát, Takáts Elődöt és a Corvinus két dékánját. Másodfokon azonban fölmentette őket az egyetemet fenntartó alapítvány kuratóriuma és a rektorhelyettes (Takáts Előd a másodfokú, felmentő döntés bejelentésének napján lemondott a rektori posztról).
Mivel a rektor maga is érintett volt az ügyekben, másodfokon az etikai eljárás alá vont dékánok ügyében Szabó Lajos rektorhelyettes járt el, aki azóta megbízott rektorként vezeti az egyetemet. A rektorhelyettes nem vonta kétségbe az etikai bizottság megállapítását, miszerint kivételeztek a hallgatóval, mégis fölmentette mindkét eljárás alá vont vezetőt, mondván,
nem volt egyértelműen megállapítható, hogy szándékosan kivételeztek volna, vagy hogy azért tették volna ezt, mert a diák gazdag és befolyásos családból származik.
Ádám ezt a 444-nek adott interjújában nagyon rossz minőségű jogi érvelésnek nevezte. Takáts Elődöt aztán erre a döntésre hivatkozva mentette föl az egyetemet fenntartó alapítvány kuratóriuma, mint másodfokú döntéshozó testület.
A történet itt nem ért véget, Szabó Lajos ugyanis az egyetemi etikai eljárás lezárása után, júniusban egy úgynevezett szabálytalansági eljárást indított, hogy kiderüljön, történt-e valami szabálytalanság az etikai vizsgálathoz vezető vizsgáztatás során. A Corvinus az eljárás lezárásáról október 24-én kora délután adott hírt, valamivel azután, hogy Ádám Zoltánnal Szabó Lajos közölte a rendkívüli elbocsátást. Az eljárás az egyetem közleménye szerint több szabálytalanságot is talált, például hogy a Tanulmányi- és vizsgaszabályzat szerint nem megengedett hallgatók ügyeiről harmadik személlyel beszélni, beleértve a hallgató szüleit. Ez egyébként azért is érdekes megállapítás, mert erre az etikai eljárás alá vont egyik dékán kérte meg Ádám Zoltánt. Az egyetem szerint ráadásul volt olyan diák, akinek megengedték, hogy bepótolja a félév során elmaradt beadandókat, míg a hallgatónak, akit végül kivételezve vizsgáztattak, nem.
Ádám Zoltánt nem nevesítik a közleményben. De ahogy azt Ádám a Telexnek elmondta, nem is azért rúgták ki, mert a vizsgálat valamilyen szabálytalanságot talált volna az ő esetében (ilyen megállapítást senki nem tett), hanem mert nem küldött el két e-mailt, amiről azt gondolta, hogy már korábban elküldte, és úgymond, tiszteletlenül beszélt az egyetem vezetőivel.
Kezdetektől gyanús
Ádám Zoltán a Telexnek azt mondta, neki kezdetektől fogva gyanús volt ez a szabálytalansági eljárás, úgy látta, ez egy alibi vizsgálat, aminek, mint mondta, az volt a célja, hogy szétkenje az etikai eljáráshoz vezető vizsga körüli felelősséget, ahelyett, hogy az egyetem szembenézne a feltárt, súlyos visszaélésekkel.
A szabálytalansági eljárást alapvetően belső, elsősorban gazdasági szabálytalanságok feltárására találták ki, éppen ezért az ilyen eljárásokat hivatalból gyakran a kancellár vezeti, hiszen ő felel az egyetem gazdálkodásáért. Ebben az esetben azonban kifejezetten akadémiai folyamatok jelentették a vizsgálat tárgyát, amit ennek ellenére vezetett a kancellár, Dr. Domahidi Ákos.
Az eljárás során több oktatót meghallgattak, így Ádám Zoltánt is, aki a szeptember elejére eső meghallgatásán beszámolt a vizsgáztatás körülményeiről. Az oktató maga is beismeri, hogy az erről szóló levelezésben nem volt igazán kedves a kancellárral, kezdettől fogva nem titkolta, mit gondol a vizsgálatról és annak céljáról. Mindezt a meghallgatáson is elmondta, ami Ádám bevallása szerint nagyon feszült légkörben zajlott, de ennek ellenére véleménye szerint ő együttműködő volt.
A meghallgatáson Ádám többek között részleteket olvasott föl azokból a levelezésekből, amelyekben a tanszéki kollégáival megvitatták, le lehet-e vizsgáztatni a kérdéses hallgatót. A meghallgatásról jegyzőkönyv készült, amelyben a felolvasott emailrészletek is szerepeltek.
Hetekkel a meghallgatás után, szeptember végén, Domahidi Ákos kancellár e-mailben azt kérte Ádámtól, küldje el azokat az e-maileket, amelyekből felolvasott, mert azokra szükség van az eljárás lefolytatásához. Ádám saját bevallása szerint ezt értetlenül fogadta, és először válaszában megkérdezte, hogy erre mi szükség van, mikor minden fontos részletet felolvasott már a meghallgatáson, ezek a részletek pedig már a jegyzőkönyvben is szerepelnek. Hasonlóan reagált a kancellár pár nappal későbbi második felszólító levelére is, de betartotta az abban foglalt szerda déli határidőt: 11:59-kor átküldte a kancellárnak a kért levelezést. Domahidi másnap, immár az átküldött levelezést tartalmazó e-mailre válaszolva, ismét felszólította Ádámot a levelezés átküldésére, nem reagálva az Ádám által előző nap átküldött e-mailekre. Domahidi ebben a csütörtöki e-mailben aznap délután 4 órai határidőt szabott Ádámnak a levelezés átküldésére.
Ádám ezt meghökkentőnek tartotta, és még aznap délelőtt válaszolt a kancellárnak, jelezve, hogy továbbra sem érti, erre miért van szükség. Domahidi következő e-mailje péntek délután negyed háromkor érkezett, és aznap délután négy órai határidőt szabott a hiányzó levelek átküldésére. Ádám erre negyed négykor az alábbi választ küldte:
„Tisztelt Kancellár úr, kedves Ákos,
Tanítok ma 5-ig (most csak azért írok mert épp szünet van), úgyhogy ma 4-ig biztos nem tudok már mást átküldeni. De őszintén szólva nem is pontosan értem, hogy mire gondolsz. Nálam tudtommal nincs más, a kollégáimmal folytatott levelezés, ami az adott helyzetre reagál. Ha kicsit pontosabban meg tudod jelölni, hogy mire gondolsz, a hétvégén szívesen utánanézek.
Üdv,
Zoltán”
Domahidi erre 16:07-kor válaszolt, és aznap este 6 órai határidőt adott a levelek átküldésére. Ádám péntek 17:57-kor erre azt válaszolta, hogy szerinte szövegszerűen egyeznek a szóbeli meghallgatásán elhangzottak az általa két nappal korábban átküldött levelekkel. Majd hozzátette, hogy köszöni, hogy péntek délután 5 és 6 között, négyszer 90 perc aznapi tanítás után ezzel foglalkozhatott.
„Nyilván fontos volt a vizsgálat számára. Ha esetleg van valamilyen szombat hajnali vagy vasárnap esti határidős feladatom is, kérlek jelezd” – írta a kancellárnak.
Ádám még egyszer, a következő hét szerdáján, október 11-én írt levelet az ügyben a kancellárnak, amiben érdeklődött, hogy az megkapta-e az előző péntek esti e-mailt, és sikerült-e megállapítania, hogy az Ádám által egy héttel korábban átküldött e-mailek ugyanazok, amiket a meghallgatáson felolvasott. „Ha igen, javaslom, kérj elnézést azért az egyik korábbi e-mailedben szereplő állításodért, hogy akadályozom az általatok folytatott vizsgálatot. Ha nem, továbbra is szívesen segítek összevetni egymással két nem különösebben bonyolult, angol nyelvű szöveget” – írta a kancellárnak.
Ez a levél Ádám többi, a kancellárnak küldött e-mailével együtt szerepel az október 24-én neki átadott, Major Klára intézetvezető és Szabó Lajos megbízott rektor által aláírt rendkívüli felmondásban. Eszerint Ádám október 11-i levele „mindenfajta előzmény nélküli”, „cinikus, az akadémiai közegben különösen tiszteletlen, sértő és a Kancellár alapvető szakmai képességeinek hiányát sugalmazó” volt.
Az október 11-i dátum azért is fontos, mert a felmondólevél szerint „a munkáltatói jogkör gyakorlóját 2023. október 11. napján értesítették a fenti kötelezettségszegésekről.” Vagyis az egyetemi felsővezetés ezen a napon közölte Major Klára intézetvezetővel, hogy itt az ideje Ádám elbocsátásának. Ádám levelére viszont senki nem válaszolt, így ő továbbra is azt hitte, hogy minden, a kancellár által kért emailt elküldött. Mint arra utólag, a felmondólevél átvétele után rájött, két, kollégájával váltott e-mail valóban nem szerepelt a kancellárnak átküldött levelek közt. Ennek Ádám szerint az volt az oka, hogy az Outlook levelezőrendszer egybefűzte az azonos kiinduló e-maillel rendelkező leveleket, és a kancellár által hiányolt e-mailek is ebben az e-mailfolyamban jelentek meg. Mivel azonban ezek az e-mailfolyamnak csak leágazásai voltak, a kancellárnak átküldött e-mailek közt nem szerepeltek, amit Ádám nem tudott.
Ádám a Telexnek nyilatkozva hangsúlyozta, hogy a kollégájával folytatott levélváltása szó szerint szerepel a meghallgatási jegyzőkönyvében, és a kancellár a kollégától is bekérte és meg is kapta ezeket a leveleket. A kancellár és munkatársai tehát rendelkeztek a két levéllel, azok hiánya nem hátráltatta a munkájukat, és a levelek szövege azonos volt azzal, amit Ádám a meghallgatásán felolvasott. Ezért Ádám szerint mondvacsinált okkal rúgták ki: az egyetemvezetés csak az alkalmat kereste rá, hogy kötelezettségszegéssel vádolhassa, miközben ő valóban nem különösebben szívélyesen kommunikált ugyan, de végig kooperatív maradt. Ha valamilyen kérésnek nem tett eleget, annak nem az volt az oka, hogy akadályozni akarta a vizsgálatot, hanem az, hogy nem értette meg, hogy mit kérnek tőle. Az utolsó, péntek esti határidő előtt pedig már hullafáradtan nem vette észre, hogy az általa átküldött levélfolyam másképp jelenik majd meg a kancellárnál, mint nála.
Akárhogy is, október 24-én dél körül, Ádám Zoltánt behívták az intézetvezetője irodájába, ahol Szabó Lajos megbízott rektor és az egyetem HR-vezetője is várta, és közölték vele, hogy ki van rúgva.
Ügy lezárva
A Telex kereste Ádám Zoltán kirúgásával kapcsolatban a Budapesti Corvinus Egyetemet, amely azt a választ adta, hogy A Budapesti Corvinus Egyetem minden esetben a jogszabályok maximális betartására törekszik, világos, valós, okszerű és jogszerű döntéseket hoz, a munkavállalót érintő ügyről pedig ennél több információt nem adhat ki. Az egyetem hivatkozott az október 24-én, időben már Ádám Zoltán kirúgása után a Corvinus oldalán megjelent közleményekre, amelyekben a szabálytalansági eljárásról és az annak következményeként történt munkáltatói intézkedésekről adtak hírt.
Ami a munkáltatói intézkedéseket illeti, az egyetem nem közöl sokkal többet, mint amit a Telexnek és más sajtótermékeknek küldött válaszul, nincs benne sem az, hogy kivel vagy kikkel szemben és milyen intézkedések történtek. Hivatkozik viszont az eljárás eredményéről szóló közleményre, amelyben, ahogy korábban írtuk, az szerepel, hogy több szabálytalanságot is feltárt az eljárás, például, hogy az oktatók más hallgatókkal kivételeztek, az etikai vizsgálathoz vezető vizsgában érintett hallgatóval viszont nem.
A két közlemény nyelvezetéből úgy tűnhet, mintha azért történtek volna munkáltatói intézkedések, mert szabálytalanságokat állapított meg a vizsgálat.
Ezt összekötve Ádám Zoltán kirúgásának hírével pedig nem nehéz arra következtetni, hogy azért kellett tőle azonnali hatállyal megszabadulni, mert szabálytalanságokat követett volna el.
Ádám azonban hangsúlyozza, hogy az általa megkapott, 7 oldalas indoklásban nem szerepel az, hogy ő szabálytalanságokat követett volna el, és azért rúgták ki. A Corvinus indoklását a Telex is látta, és valóban nem szerepel benne indokként bármilyen megállapított szabálytalanság. Az ok, ahogy már említettük, az, hogy a munkáltató értékelése szerint nem működött együtt az eljárással és tiszteletlen hangnemben beszélt a munkáltatóval. És az, hogy a Corvinus szakszervezetének Facebook-oldalán írt a vizsgálatról, olyan hangnemben, ami a vezetők szerint az ő lejáratásukra alkalmas.
Az egyetem fontosnak tartotta leszögezni azt is, hogy „a tavasszal lefolytatott etikai eljárások, és a szabálytalansági vizsgálat munkáltatói intézkedései nincsenek kapcsolatban egymással.”
A Corvinus cikkünk megjelenése előtt nem sokkal, péntek kora este a Neptun rendszerben levelet küldött az esetről a hallgatóknak, amiben még érdekes elemeket hozzátesz a történethez. A levél szerint, amelynek angol verziója jutott el a szerkesztőségünkhöz, a sajtóban részinformációk alapján olyan hírek jelennek meg a napokban, amik negatívan tüntetik fel az egyetemet. A levél röviden, pár mondatban ír az etikai eljárásokról. Ezekben az szerepel, hogy indult egy etikai vizsgálat, de az másodfokon nem talált etikai kihágást. Azt is hozzáteszi az egyetem, hogy Ádám Zoltán megtámadta az eljárást a bíróságon, de keresetét a bíróság első fokon elutasította. Hogy az eljárás hogyan zajlott, nem szerepel a levélben. Ádám a levél szerint az egyetemmel való konfliktusait úgy oldja meg, hogy nyomást helyez az egyetemre a sajtón keresztül. Emiatt, olvasható a levélben, több ártatlan hallgatót rágalmaztak meg a társaik a személyesen és a közösségi médiában, ami komoly pszichés károkat okozott nekik.
A olvasható, hogy bár az etikai eljárás nem talált etikai kihágást, a vizsga körülményeiről szóló szabálytalansági eljárás bizony talált problémákat, emiatt pedig, mint olvasható, egy ember írásbeli, négy pedig szóbeli figyelmeztetést kapott. Hogy kik, az nem derül ki. Azt is írja az egyetem, hogy Ádám Zoltánt nem az eljárás eredményei miatt rúgták ki, hanem mert ötszöri felszólítás ellenére sem működött együtt a vizsgálattal, hogy tisztázza a szerepét az etikai eljáráshoz is vezető vizsga ügyében.
és nem hagyja, hogy egyesek egyéni érdekből manipulálják és az egyetem ellen hangolja az egyetemi és szélesebb közvéleményt.
A levél előzménye az lehet, hogy a vizsgabotrányt kirobbantó oktató azonnali hatályú kirúgása miatt az egyetemi polgárság is zúgolódott. Toronyai Gábor, a Corvinus szakszervezeti vezetője a Hvg.hu-nak nyilatkozva azt mondta, szégyenbe hozza az egyetemet, hogy pont azt rúgják ki, aki az etikai vizsgálatot kezdeményezte. A Corvinus szakkollégiumai és Hallgatói Önkormányzata pedig közös levélben kérik a megbízott rektort, hogy az egyetem vezetése világosan tájékoztassa a hallgatói közösséget Ádám Zoltán menesztéséről. A levél szerint az oktató elbocsátásáról jelenleg elérhető hivatalos információk alapján „joggal merül fel az igény egy teljesebb kommunikációra az ügyben”, hogy az egyetemi polgárokat biztosítsa a vezetés arról, hogy nem sérültek a Corvinus közösségének alapértékei és normái.
Ádám Zoltán, ahogy ezt a 444-nek adott interjújában is elmondta, szakszervezeti védettséget élvezett, tehát csak úgy nem tudott volna tőle megszabadulni az egyetem, mindenképpen kellett hozzá valamilyen indok. Ádám véleménye szerint persze az, amik miatt végül kirúgták, ehhez nem elégségesek, ezért munkajogi lépéseket fontolgat. | Egyetlen embert rúgtak ki a Corvinusról a vizsgabotrány után, a tanárt, aki az etikai vétségeket bejelentette | A Corvinus vezetése október 24-én azonnali hatállyal megszüntette a vizsgabotrányként elhíresült, az egyetemnek roppant kellemetlen etikai eljárást kezdeményező tanár, Ádám Zoltán munkaviszonyát. Az egyetem szerint Ádám nem működött együtt az etikai vizsgálathoz kötődően elindult eljárásban, elfogadhatatlan hangnemben kommunikált a Corvinus vezetőivel. A kirúgott oktató a Telexnek azt mondta, annyiról lehet szó, hogy nem küldött el pár e-mailt, amikről azt gondolta, hogy már elküldte korábban, és amiket a vizsgálat során már bemutatott. | null | 1 | https://telex.hu/belfold/2023/10/27/corvinus-adam-zoltan-kirugas-vizsgalat | 2023-10-30 10:20:00 | true | null | null | Telex |
Két korrupt végrehajtó helyett kellett dolgoznia, most a bíróságon vallott a Schadl-ügy tanúja
S. Tímea a szigetszentmiklósi és a fonyódi irodát vitte úgy, hogy mindkét iroda végrehajtója fizetett Schadl Györgynek, és egyikük sem dolgozott érdemben. Mindkét végrehajtó, F. Miklós és N. Gábor is beismerte tavasszal, hogy valóban fizettek Schadlnek. A tanú szerint a szigetszentmiklósi irodából Schadl 40-70 millió forintot szedett ki, ráadásul legalább három alkalommal.
A bíróság egyelőre elengedte F. Vivient, a Schadl-ügy koronatanúját, helyette csütörtökre új tanút, S. Tímeát idéztek. S. Tímea egy teljesen másik szálon kapcsolódik az egész ügyhöz. Ő a szigetszentmiklósi végrehajtói irodában volt irodavezető 2008 óta. 2015-ben nagyot fordult a végrehajtókkal a világ: előírták nekik, hogy jogi végzettséget kell szerezniük ahhoz, hogy végezhessék a munkájukat. S. Tímea akkori munkaadója, a korábbi szigetszentmiklósi végrehajtó 2017-ben döntött úgy, hogy nem marad végrehajtó, nem fogja elvégezni a jogi egyetemet. 2018 februárjában így állandó helyettesének, Schadl Györgynek adta át az irodát.
S. Tímea saját elmondása szerint első körben nem akart maradni: nem volt neki szimpatikus az a jövőkép, amit az irodának Schadl és csapata felvázolt, később azonban Schadl egy közös cigarettázás közben meggyőzte, így kezdetben csak négy órában, de visszaállt dolgozni. S. Tímea a bíró kérdésére azt mondta, nem Schadl esetleges rossz híre miatt akart távozni, hanem azért, mert kiégett.
A Schadllel közös dohányzós beszélgetésükről a bíró hosszan kérdezte, ugyanis S. Tímea a nyomozati vallomásában azt mondta, hogy Schadl, miután letette a telefont, azt mondta neki:
a minisztériummal beszélt, és a hívás miatt valakinek be kell még mennie dolgozni.
A cigarettázás este hat és hét között volt, így valakinek a munkanapját Schadl jelentősen meghosszabbította. A bíróságon nem, de a nyomozati anyag szerint az ügyészeknek tett vallomásában S. Tímea elmondta, Schadl miért hívta a minisztériumot.
Miután engem Gyuri meggyőzött, hogy maradjak, elvileg nekem újra kellett volna szakvizsgáznom, de Gyuri felhívott valakit a minisztériumban, hogy intézzék el, hogy szakvizsga nélkül is másnaptól ugyanúgy működjön az e-szignó kártyám és a helyettesi igazolványom. Azt nem tudom, hogy kit hívott fel, csak annyit, hogy valakinek emiatt még aznap este be kellett mennie dolgozni a minisztériumba. Ezt a telefont Gyuri az én jelenlétemben intézte, és nagyon barátságosan kérte az illetőt, de szó nem volt arról, hogy ez problémát jelentene. Azt nem tudom, hogy kivel beszélt, azt sem, hogy férfival, vagy nővel-e
– mondta korábbi vallomásában.
Schadl és Völner kapcsolatáról S. Tímea nem tudott sokat, de abban biztos volt, hogy Schadl rendszeresen beszélt az államtitkárral. Állítása szerint Schadl ezt többször is említette neki. Azt viszont nem tudta megmondani, hogy miről beszélgethettek egymás között.
Schadllel jó volt a munkakapcsolata, azt mondta, hogy egy kifejezetten jó időszak volt a szigetszentmiklósi iroda életében, amikor a végrehajtói kar vezére vitte azt.
2019 tavaszán írtak ki pályázatot a szigetszentmiklósi végrehajtói helyre, ezt pedig F. Miklós, az ügy későbbi vádlottja nyerte meg. S. Tímea az ügy nyomozati szakaszában, illetve a bíróság előtt is azt vallotta, hogy
F. Miklós ügyészként dolgozott, vagyis „nem sokat értett a végrehajtáshoz”. F. Szegeden élt és él jelenleg is, az irodába csak aláírni járt fel, azt valójában S. Tímea vezette.
Arról viszont nem tudott, nem is érdekelte, hogy F. Miklós hogyan egyezett meg Schadl Györggyel. Mint mondta, nem érezte a saját feladatának, hogy ezzel foglalkozzon. A vád szerint
F. Miklós a szigetszentmiklósi iroda osztalékának kilencven százalékát fizette ki Schadl Györgynek.
A szigetszentmiklósi iroda kiadásait, új irodabérlését pedig Schadl finanszírozta, vagyis
ő töltötte fel az iroda házipénztárát.
Hol ő maga ment Szigetszentmiklósra a pénzzel és beszélgetett szakmai kérdésekről S. Tímeával, hol M. Viktort, az ügy negyedrendű vádlottját és bizalmi emberét küldte. Egyikük sem kérte számon S. Tímeán, hogy hogyan költik el a nekik átadott pénzt, pedig a nő elmondása szerint többször is próbálta nekik megmutatni a részletes elszámolást, hogy lássák: nem loptak a pénzből. S. Tímea a bíró kérdésére elmondta: Schadl és M. Viktor általában egymillió forintokat hozott nekik Szigetszentmiklósra, csak nagyobb kiadások, például egy-egy csapatépítő előtt volt, hogy kétmillió forintot kaptak.
2020-ban S. Tímea azonban a fonyódi végrehajtói irodának is elkezdett besegíteni. Akkor, abban az időszakban került a fonyódi iroda élére N. Gábor, a Schadl-ügy tizenegyedrendű vádlottja. N. Gáborról az ekkorra már komoly tapasztalattal rendelkező S. Tímeának ugyanaz volt a szakmai véleménye, mint saját, szigetszentmiklósi főnökéről, F. Miklósról:
szimpatikus ember, segíti a munkát, de nem értett a végrehajtáshoz.
Mint mondta, Fonyódon „az volt a lényeg, hogy a kollégák értsenek hozzá”,
N. Gábor csak aláírni járt be keddenként.
A fonyódi irodának pedig a beszámolója szerint hatalmas elmaradásai voltak, S. Tímea szerint régóta nem végezték rendesen az ott dolgozók a munkájukat. Ezért 13-14 hónapig tartott, amíg rendbe tették az ott lévő ügyeket, ez több ezer aktát, több száz ügyet jelentett. A háttérben pedig közben végig ott volt Schadl György. Ő kérte fel S. Tímeát, hogy segítsen Fonyódon, és ő állapodott meg N. Gáborral is.
Tőle a vád szerint a fonyódi iroda teljes osztalékát kérte,
S. Tímea viszont azt mondta, erről az alkuról sem tudott konkrétumokat, ugyanúgy, ahogy a szigetszentmiklósi alkuról sem, ahogy elmondása szerint arról sem tudott semmit, hogy F. Miklóst és N. Gábort hogyan nevezték ki annak ellenére, hogy egyikük sem értett a végrehajtáshoz.
Azt sejtette, hogy valami alku lehet a háttérben, de nem foglalkozott vele. Ő csupán az irodavezetéssel foglalkozott Szigetszentmiklóson, Fonyódon pedig az iroda rendberakásával. S. Tímea azt mondta, Schadl kényelmi pénzt fizetett neki és a Fonyódon besegítő szigetszentmiklósi kollégáknak, ezt a pénzt a szigetszentmiklósi iroda házipénztárából vették ki. Emiatt viszont gyakrabban kellett megkérnie Schadlt, hogy tegyen pénzt a szigetszentmiklósi iroda házipénztárába. S. Tímea azt mondta, nem kért többet a korábban említett egy-két millió forintoknál, csak gyakrabban kérte ezeket az összegeket.
A bíró kérdezte arról is, hogy ismeri-e Völner Pált, azonban róla S. Tímea nem tudott túl sokat. Mindössze a végrehajtói kar tihanyi konferenciáin látta egyszer kétszer előadóként a minisztérium részéről. Völner a csütörtöki tanúmeghallgatáson nem jelent meg. Ez abból a szempontból érthető, hogy S. Tímea korábban is jelezte: nem tud semmit arról, hogy Schadl Völnernek fizetett volna. Az ő tanúvallomása a vád azon részét erősíti, ami arról szól, hogy Schadlnek fizettek pozíciójukért a végrehajtók.
Azt F. Miklós és N. Gábor is a váddal egyezően ismerte be az ügy tárgyalása előtti előkészítő ülésén, hogy irodájuk osztalékából fizettek Schadl Györgynek a pozíciójukért.
2021 tavaszán Schadl viszont újra telefonált, ezúttal pedig azt kérte S. Tímeától, hogy vegyenek át egy végrehajtói irodát Újpesten. Ekkora S. már nem dolgozott Fonyódon, az ottani iroda már ment a maga útján az általa összerakott utat, mintát követve. S. bár nem örült a felkérésnek, de belement, ahogy belement F. Miklós is. S. a bíróságon azt mondta: sem ő, sem F. Miklós nem érezte úgy, hogy Schadl valóban kérdést tett volna nekik fel az irodával kapcsolatban. Ez nem kérdés volt, hanem feladat, aminek megoldását Schadl tőlük várta el.
Az átvétel nem ment simán: egy olyan végrehajtótól kellett átvenniük az irodát, aki nem akarta átadni azt. K. Csabának nem volt jogi végzettsége, így nem maradhatott végrehajtó - viszont az iroda már zárolt számláján még volt 9 millió forintja, amihez ragaszkodott.
Végül hosszú, napokig tartó huzavona után a felek abban tudtak megállapodni, hogy K. megkapja a pénzt, de csak adóval korrigálva. Nettóban kicsivel hétmillió felett kapott. Az újpesti iroda működtetését pedig névleg átvette F. Miklós. Gyakorlatban azonban itt is mindent S. Tímea csinált, bár a bíróságon állította: F. ekkorra már kezdett belejönni a végrehajtásba, egyre aktívabban igyekezett beszállni a munkába.
A bíró hosszan ismertette a nyomozati iratot a csütörtöki tárgyaláson. A nyomozati anyag szerint S. Tímea ugyanis azt vallotta, hogy
Gyuri a velem való beszélgetéseknél a telefonját mindig kint hagyta a mosdóban, és úgy beszélt velem az irodámban, illetve azt is többször elmondta, hogy amiről beszélünk, arról senkivel ne beszéljek. Egy ilyen alkalommal mondta még nekem azt is, hogy az Üllői úti irodán kívül még négy másik budapesti irodát kértek tőle, de azt nem említette, hogy kik, vagy miért kérték ezeket. Emiatt egyébként láthatóan aggódott is
Sőt: S. Tímea mondott olyat is, hogy
Azt is elmondta nekem Gyuri, hogy az Üllői úti iroda bevételéből ő már a pályáztatást követően nem fog részesedni.
Az, hogy Schadl itt vajon kire gondolhatott, az nem derült ki még a nyomozati iratokból sem.
Miután Schadl Györgyöt 2021 novemberében elkapták, F. Miklós beijedt és azonnal fel akarta venni a szigetszentmiklósi és az újpesti végrehajtói irodák osztalékát. Ezt két részletben sikerült is nek, S. Tímea segítségével.
Először harmincmilliót, majd 110 millió forintot vett fel.
Schadl elfogása után S. Tímea leült beszélgetni főnökével. F. Miklós ekkor árulta el neki, hogy bár ő csupán 2-300 ezer forintos fizetésre van bejelentve, valójában kétmillió forintot kap Schadltől készpénzben. Cserébe viszont le kell adnia a végrehajtói irodája teljes osztalékát. S. Tímea a bíróság előtt azt mondta:
Schadl F. Miklóson keresztül 3-4-szer vehetett fel osztalékot a szigetszentmiklósi irodából, 40-70 millió forint között minden alkalommal.
S. Tímea azt vallotta, hogy néhány héttel Schadl letartóztatása után egy magát ügyvédnek mondó ember kereste telefonon és annyit mondott neki:
A Schadl-ügyről nyáron a Fülkében beszélgettünk Dezső Andrással, az adást itt tudja meghallgatni: | Két korrupt végrehajtó helyett kellett dolgoznia, most a bíróságon vallott a Schadl-ügy tanúja | S. Tímea a szigetszentmiklósi és a fonyódi irodát vitte úgy, hogy mindkét iroda végrehajtója fizetett Schadl Györgynek, és egyikük sem dolgozott érdemben. Mindkét végrehajtó, F. Miklós és N. Gábor is beismerte tavasszal, hogy valóban fizettek Schadlnek. A tanú szerint a szigetszentmiklósi irodából Schadl 40-70 millió forintot szedett ki, ráadásul legalább három alkalommal. | null | 1 | https://hvg.hu/itthon/20231019_schadl_volner_korrupcio_fonyod_szigetszentmiklos_s_timea | 2023-10-19 10:46:00 | true | null | null | HVG |
2023.10.28. 06:15
Szimpatikus cél, hogy kedvezményes áfakulcsú lakások épüljenek a településeken belüli elhagyott-elhanyagolt üzemek romjain, csakhogy nálunk ez is a kiválasztottak biznisze lett. Ráadásul a beruházók önkényesen alakíthatják át a városképet.
Miért nem ígérkezik gyors folyamatnak a környezetszennyező hagyományos autók leváltása?
élhető környezet
2024.01.27. 12:156 perc | Kétes múltú vállalkozásokat is beengednek a NER-közeli ingatlanberuházók zárt körű elitklubjába | Szimpatikus cél, hogy kedvezményes áfakulcsú lakások épüljenek a településeken belüli elhagyott-elhanyagolt üzemek romjain, csakhogy nálunk ez is a kiválasztottak biznisze lett. Ráadásul a beruházók önkényesen alakíthatják át a városképet. | null | 1 | https://m.hvg.hu/360/20231028_hvg_rozsdaovezetek_ingatlan_befektetes_tiborcz_jellinek_ben_yakar_komonczi_kegyelt_urak | 2023-10-28 08:15:00 | true | null | null | HVG360 |
Az újfasizmustól indult olasz kormányfő a populista veszélyek közül jelenleg a kisebbik, és mindaddig megérdemli a tiszteletet, amíg el nem játssza - fejti ki kommentárjában Marc Champion, az amerikai hírügynökség szemleírója.
Tökéletes megoldások gyakran nem léteznek - még jó, hogy közgazdászok is le tudták vezetni, ilyenkor a nyerő ötlet nem megpróbálni a tökéletest hajszolni, hanem kiválasztani a második legjobbat. Azt is bemutatták, hogy aki politikusoknak próbálna tanácsot adni, az biztosan ne a legjobb megoldást keresse, mert mire törvény lesz belőle, úgyis elrontják.
Számos vegyi anyagot, köztük toxikus nehézfémeket találták a kutatók különböző tamponmárkák termékeinél. A vegyületek hangzása rossz, a jó hír viszont az, hogy a mennyiségük elenyésző. Az már sokkal aggasztóbb, miért csak most, évtizedekkel elterjedésük után vizsgálták a tamponok szennyezettségét. | L. Simon László után Vidnyánszky Attila is búcsút intett a Fekete Péterrel közös projektnek | A Magyar Művészeti Innovációs Központ Nonprofit Közhasznú Kft. egyetlen tulajdonosa a Baross Imre Alapítvány maradt. | null | 1 | https://m.hvg.hu/360/20231029_hvg_magyar_muveszeti_innovacios_kozpont_magara_maradt_fekete_peter | 2023-10-29 12:45:00 | true | null | null | HVG360 |
Január óta több mint két tucat esetben jelezték kórházak és egyéb egészségügyi intézmények, hogy bizonyos feladataikat nem tudják ellátni. Ezek között vannak rövid szünetek, mondjuk karbantartás miatt, de legtöbbjük hosszú, vagy határozatlan időre szól. Térképre tettük, hol vannak bajok a kórházi ellátással. Van olyan kórház, ahol hat feladatot adtak vissza. | A kormányfő barátjának nem elég egy biztonsági cég | Garancsi István cégcsoportja újabb társasággal bővült. | null | 1 | https://m.hvg.hu/360/20231027_hvg_criterion_biztonsagi_megoldasok_novekedesre_itelve | 2023-10-27 12:00:00 | true | null | null | HVG360 |
A magyar cégeknek az EU elvárásainál hamarabb, már jövőre jelentést kell készíteniük a fenntartható működésükről. Az ESG-törvény erős befolyást enged az állami szerveknek a folyamatra. | Szinte házon belülről jött a Libri-csoport új kiadójának vezetője | Kárpáti Gábor Csabának a Librivel együttműködő kiadója van, amelynek tematikáját elsősorban a keleti kultúra, a spiritualitás, a harcművészetek és egy focisztárokról szóló sorozat adja. | null | 1 | https://m.hvg.hu/360/20231025_HITEL_KONYVKIADO_a_Libri_es_az_LMBTQpropaganda | 2023-10-25 13:40:00 | true | null | null | HVG360 |
Megtalálták a vágy ujjlenyomatát, biológiai aláírását amerikai kutatók. Állatkísérletek segítségével, idegtudományi alapon adtak lehetséges magyarázatot arra, hogy miért akarunk jobban együtt lenni néhány emberrel, mint másokkal, mi történik az agyban, ha szerelmesek vagyunk, illetve mi változik meg a nagy érzelmek elmúltával. | Gyógyszerfejlesztésbe fog az állam kivételezett Covid-teszt-szállítójának cége | A Vascular Venture a járvány idején közbeszerzés nélkül kötött rendkívül előnyös az Országos Vérellátó Szolgálattal, leánycége most egy állami tőkealappal fog össze. | null | 1 | https://m.hvg.hu/360/20231014_hvg_vrg_therapeutics_felkutatottpenzek | 2023-10-14 10:45:00 | true | null | null | HVG360 |
Látványosan egyre több és több elektromos autó fut Európában, de arányukat látva nagyon messze van még a belső égésű motorokkal hajtott járművek leváltása HVG-Ténytár.
Január óta több mint két tucat esetben jelezték kórházak és egyéb egészségügyi intézmények, hogy bizonyos feladataikat nem tudják ellátni. Ezek között vannak rövid szünetek, mondjuk karbantartás miatt, de legtöbbjük hosszú, vagy határozatlan időre szól. Térképre tettük, hol vannak bajok a kórházi ellátással. Van olyan kórház, ahol hat feladatot adtak vissza. | Bővíti napenergiás érdekeltségeit Magyarországon az Orbán-közeli török milliárdos | Adnan Polat korábban eladta egyik hasonló területen működő érdekeltségét, de most létrehozott újakat. | null | 1 | https://m.hvg.hu/360/20231015_hvg_solarmore_napoznakatorokok | 2023-10-15 14:45:00 | true | null | null | HVG360 |
A hivatkozott Telex-cikk felidézi, hogy tavaly már született egy kormányhatározat, amely „logisztikai és általános gazdasági célú ingatlanfejlesztésre” jelölt ki mintegy 200 hektárt Budapest XXIII. kerületében, a külterületi zónában. Mivel itt országos védettséget élvező, illetve az átlagosnál jobb minőségű termőföldek is vannak, beindultak a természetvédők; a WWF Magyarország az adatigénylésekből olyan információhoz jutott, hogy a tervekben „különleges, nagy kiterjedésű szállítmányozási, raktározási és logisztikai célú építmények, irodaépületek és azok kiszolgáló építményei, szolgáltató és kereskedelmi célú építmények, gázátadó állomás, elektromos állomás, közszolgáltatás keretében működtetett hulladékgyűjtő udvar, üzemanyagtöltő állomás létesítése” szerepel.
Ilyen előzmények után jött idén júniusban a Direkt36 nagy port kavart cikke, amely szerint az Orbán-kormány megállapodásra készül Kínával arról, hogy Magyarországon keresztül érkezzenek Európába – akkumulátorgyáraknak szánt – vegyianyagok, és
az egyik lehetséges elosztóközpont épp Soroksár térségében lehetne.
A projektben ráadásul egy olyan cég tüsténkedik – írta az oknyomozó portál –, amely több szálon köthető Rogán Antal kabinetminiszterhez. A gyanút azonban maga a miniszterelnök igyekezett eloszlatni: Orbán Viktor a parlament plénuma előtt jelentette ki, hogy semmilyen vegyianyag-elosztóközpont nem fog épülni idehaza. Mindezek után nyugodni látszottak a kedélyek, a természetvédők is happy endben reménykedtek.
Csakhogy most szeptemberben született egy újabb kormányhatározat, amely a Válasz Online összegzése szerint 560 hektárt – nagyrészt szántókat, legelőket, erdőket, benne védett területeket – jelöl meg logisztikai beruházási célterületként a soroksári-gyáli régióban. És akkor mi a helyzet a 2022-es 200 hektárral, amelynek több része bekerült a mostani, kiemelt jelentőségűvé is tett 560 hektárba, viszont nem mindegyik? Nem tudjuk, mivel a kabinet nem kommunikál a sajtóval, de a logika szabályai szerint végül minden kormányhatározatba foglalt célterület megérkezik majd a kiemelt gazdaságfejlesztési listára. Egy biztos: a két kormányhatározat összesen 144 helyrajzi számot érint (eredetileg néhánnyal kevesebbet, de az elmúlt hetekben több érintett telket is megosztottak), ezek pedig együtt 652 hektárnyi földterületet tesznek ki.
560 hektárnyi raktárrengeteg megépítésével tehát már biztosan, további 92 hektárral pedig „minden bizonnyal” számol a hatalom.
A soroksári polgármester a Telex szerint 800 hektárt is emlegetett egy közmeghallgatáson, amely a gyakorlatban kétmillió négyzetméternyi ipari ingatlannal, illetve napi nyolcezres kamionforgalommal „színesítené” a pesti zöldet.
Nehéz ma megmondani, hogy egy ilyen, hat-hét-nyolc Margit-szigetnyi projekt kinek lenne jó. Egy kényelmes helyzetű érdekkört azonban már a mostani „csíraállapotban” is meg lehet nevezni. A földterületek tulajdonosait, hiszen – jöjjön ide bár kínai nyersanyag, vagy akár más, elosztásra váró árucikk – a leendő logisztikai tájhoz ők szolgáltatják majd a területeket. Emlékezhetünk: annak idején az Audi-földek esetében Borkai Zsolt győri expolgármester ügyvédje vásárolta fel azokat a mezőgazdasági telkeket, amelyeket – az átminősítések után – eladott az autógyárnak, potom 4-5 milliárd forintos hasznot elkönyvelve. Tehát a soroksári és gyáli tulajdonosok, a 144 helyrajzi szám mögötti haszonhúzók már dörzsölik a tenyerüket.
S hogy kikről van szó? Ahogy az alábbi gyűjtésünkből kiolvasható, a fent említett 652 hektárnyi „bruttó” fejlesztési célterület 173 hektárja tartozik a Földber Kft.-hez – amelyet információink szerint „900 millió forintnál” valamivel kevesebbért vett meg tavaly a Tiborcz Istvánhoz köthető magántőkealapos csapat.
Az elmúlt években ugyancsak gigabirtokossá „koncentrálta magát” a Soroksár–Gyál-mezőkön az Ángyán József-féle földprivatizációs jelentésekben feltűnő, jó CBA-s kapcsolatokkal rendelkező Horváth Mihály és családja, valamint két régi üzleti partnere (Pintér Gyula Ferenc, Tajti Imre). A Földber–Horváth-tengely jelenleg a teljes 652 hektár közel 90 százaléka fölött rendelkezik, rajtuk kívül szinte nincs is tényező a placcon.
A Válasz Online kereste a Tiborcz István közvetett tulajdonában lévő Diófa Alapkezelőt, hogy kiderüljön: miért vette meg az általuk kezelt Főnix Magántőkealap a Földbert, illetve megvalósítottak-e, terveznek-e újabb földvásárlásokat a XXIII. kerületben vagy másutt? Mutatjuk a sablonválaszt: „A Diófa Alapkezelő által kezelt magántőkealapokra és befektetőire vonatkozó kérdéseket illetően a hitelintézetekről és pénzügyi vállalkozásokról szóló 2001. évi CXX törvény 369. § (1) bekezdése alapján a Diófa Alapkezelő nem adhat tájékoztatást, az információk értékpapírtitoknak minősülnek. A befektetési döntések, célok üzleti titoknak minősülnek, a Diófa Alapkezelőnek nem áll módjában tájékoztatást nyújtani.”
Okosabbak tehát nem lettünk, úgyhogy inkább felidézünk korábbi cikkeinket arról, hogy
az említett Főnix Magántőkealap nem más, mint a Tiborcz István körüli titkos kasszák ékköve.
Ez a Főnix volt a Magyar Fejlesztési Bank úgynevezett krízis tőkeprogramjának egyik legnagyobb kedvezményezettje: az állami pénzintézet 50 milliárd forint tőkét injekciózott bele az egyébként magánhasználatú és -kezelésű alapba. A Tiborcz-kör a Főnixen keresztül szállt be a magyar tőzsde sikercégébe, a zöldenergia-projektekben utazó Alteo Nyrt.-be; ugyancsak ez a magántőkealap jelent meg tavaly társbefektetőként a Kopaszi gát-óriásprojektben, a Dürer Kert helyén épülő NER-komplexumban, valamint a Kallos szépségipari cégben.
A miniszterelnök vejéhez kapcsolódó projektek száma és volumene tehát nőttön-nő, az állam pedig ahol tud segít: hol 50 milliárdnyi ajándéktőkével, hol beruházási célterületté nyilvánítással – mint legutóbb a soroksári, gyáli területek esetében. Nekünk meg annyi marad, hogy jegyzőkönyvezzük a folyamatot – lásd például alább a 652 hektáros logisztikai fejlesztési terület pontos tulajdonosi megoszlását:
1. Földber Ingatlanfejlesztő Kft. A társaság összesen 173 hektár földdel – erdővel, legelővel, szántóval, réttel, fásított területtel, csatornával – rendelkezik Soroksár külterületi részén. A 22 darab helyrajzi számon szereplő telekegyüttes minden tagját beruházási célterületté nyilvánította a kormány (2022-es vagy 2023-as határozataival), és a 173-ból bő 88 hektár már a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű projektek táblázatában is fellelhető. (A Földber-ingatlanok közül többnek rávezették a tulajdoni lapjára, hogy „országos jelentőségű, törvény erejénél fogva védett természeti terület”, a kabinet ettől függetlenül ezeket is a beruházási zóna részeként határozta meg.) A Földber Kft.-t hivatalosan 2022 augusztusa óta birtokolja a Diófa Alapkezelő által menedzselt Főnix Magántőkalap és az Amazon Investments Zrt. kettőse – a földhivatali bejegyzések ugyanakkor arra utalnak, hogy a tulajdonoscserét már 2021-ben letárgyalták (az eladó pedig a Kovács Gábor bankár-műgyűjtő nevével is fémjelzett CBS Property volt). Tiborcz István és a Főnix Magántőkealap kapcsolatát korábban több cikkben körbejártuk, ugyanakkor a Földber-szerzésben közreműködő Amazon Investments Zrt.-ről eddig nem esett szó a sajtóban. A cégadatok szerint a társaság többségi csomagja – több áttételen át – egy ügyvédé, ám a tényleges befolyást jelentő osztalékelsőbbségi részvények tudomásunk szerint a Primus Trust Bizalmi Vagyonkezelő egyik leágazásánál (Tulipan Projects Zrt.) vannak. A HVG korábban ezt a bizalmi vagyonkezelőt, illetve a vagyont ténylegesen a céghez rendelő Orion Trust nevű érdekeltséget is a kormányfő veje körüli vállalati háló részeként azonosította. Tehát a Földber Kft.-t bő egy éve megszerző tulajdonosi klub – a Főnix és az Amazon felől nézve is – nagyon közel áll Tiborcz Istvánhoz.
2. Horváth Mihály és családtagjai. A kormány által beruházási célterületté nyilvánított gyáli és soroksári ingatlanok közül 32 darab tartozik a família fejéhez, öt a feleségéhez és 25 a gyermekeihez, de ezeken kívül is találtunk még nyolc olyan tulajdoni lapot, amelyen ott vannak Horváthék – csak nem egyedül, hanem sokakkal együtt birtokolják az adott földdarabokat. Ennek a családnak tehát a projektterület hetven darab helyrajzi számán, összesen mintegy 253 hektáron van bejegyzett részesedése (s ez nemcsak legelőket, erdőket, réteket jelent, hanem például tavat, mocsarat, csatornát és szérűskertet is). Ha a tulajdonostársaikat „lefejtjük” róluk, azt mondhatjuk, hogy e 253 hektár körülbelül 90 százaléka ténylegesen is Horváth Mihályéké. A legnagyobb egybefüggő területeket az államtól szerezték meg 2016 és 2018 között – aligha csoda, hogy a család vaskos bekezdéseket kapott Ángyán József földprivatizációs tanulmánysorozatában. Az egykori agrárállamtitkár a CBA-tulajdonosok bejáratott üzleti partnereként nevezte meg Horváth Mihályt, másutt a Gyáli Vagyonkezelő Szövetkezet elnökeként és volt termelőszövetkezeti jogászént írtak róla, jelenleg pedig övé a százhalombattai teleppel rendelkező Tehag Termálvizű Halszaporító Kft.
3. Pintér Gyula Ferenc. A fejlesztési célterületté kijelölt Gyál–Soroksár-zónában közel 86 hektárnyi földterület tartozik hozzá – hat helyrajzi szám alatt. Ezeket a szántókat, legelőket, réteket az üzletember jellemzően az államtól szerezte, az ő neve tehát szintén szerepel az Ángyán-jelentés budapesti, Pest megyei fejezetében. Érdekesség, hogy Pintér Gyula Ferenc egyik cégét, a Pintér és Pintér Ingatlanforgalmazó Kft.-t a fent említett Horváth Mihály alapította (igaz, még más néven).
4. Tajti Imre. A nagy logisztikai célterület soroksári részén majd’ 56 hektár az övé; szántói, legelői, erdői hat helyrajzi számon „szóródnak”. Tajti ugyancsak nem független Horváth Mihálytól, hiszen társtulajdonos-ügyvezető a fent említett Tehag Termálvizű Halszaporító Kft.-nél. Ráadásul ingatlanjait – a földhivatali adatok szerint – jellemzően a Horváth családtól vette át.
5. Más családok. Horváthékon, Pintéren és Tajtin kívül 18 olyan magánszemélyt vagy családot azonosítottunk, amely legalább egy telket teljes egészében birtokol. Esetükben összesen 24 helyrajzi számról és szűk 32 hektárról van szó, vagyis a fejlesztésre kijelölt terület alig 5 százaléka fölött rendelkeznek a „kicsik”.
6. Magyar állam. Erdő, csatorna, traverz – a sok magánosítás után efféle vagyontárgyak maradtak központi tulajdonban a célterületen. Hat helyrajzi számról van szó, amely 11 hektárnál alig jelent többet.
7. XXIII. Kerületi Önkormányzat. Soroksár sem nagytulajdonos a saját „hazájában”; csak közterületei, útjai akadnak a fejlesztési zónában – hat helyrajzi számon és 3 hektárnál valamivel nagyobb összterületen.
8. Prologis. A közép-európai fókuszú nemzetközi logisztikai vállalat parkja Budapest központjától és a Liszt Ferenc nemzetközi repülőtértől egyaránt 17-18 kilométerre, a Románia és Szerbia felé vezető M5-ös autópálya és az M0-ás körgyűrű kereszteződésénél, a Földber-földektől délre található. (Cikkünk nyitóképén Tiborcz István jobb könyökénél.) A Prologis gyáli belterületi ingatlanjai – négy helyrajzi számon közel 38 hektár – szintén szerepelnek a kormány célterületi listáján.
Közreműködött: Zsuppán András
A cikkben szereplő cégadatokat az Opten Kft. szolgáltatta
Nyitókép: a kormányhatározatban megnevezett területek műholdképen (az alaptérkép forrása: Fővárosi Önkormányzat)
Ezt a cikket nem közölhettük volna olvasóink nélkül. Legyen támogatónk a Donably-n, a magyar fejlesztésű előfizetési platformon. Paypal, utalás és más lehetőségek itt >>>
#Budapest#kiemelt projekt#magántőkealapok#NER#Soroksár#Tiborcz István | Na, kit találtunk az ország legtitokzatosabb, hat Margit-szigetnyi rémprojektje mögött? | Soha nem látott méretű ingatlanfejlesztés előtt nyitotta meg az utat a kormány minapi (és egy tavalyi) határozata. Soroksár és Gyál területén, az M0–M5-ös autópályák térségében egy ipari, logisztikai város képe kezd kirajzolódni, amely védett természeti területeket is érint. Többen kínai óriáslerakatot vizionálnak, de a kabinet egyelőre nem mond semmit. Ami biztos, hogy az érintett földek birtokosai csillagászati haszonnal adhatják tovább ingatlanjaikat a fejlesztőknek. A Válasz Online mind a 144 tulajdoni lapot átnézte, hogy kiderüljön, kik a „lottóötös” várományosai. A főbb nyertes két-három család és a Földber Kft. lehet; utóbbiba tavaly szállt be a Tiborcz-kör egyik legaktívabb magántőkealapja, a Főnix. | null | 1 | https://www.valaszonline.hu/2023/10/27/soroksar-kiemelt-projekt-gyal-logisztika-autopalya-foldber-kft-tiborcz-istvan/ | 2023-10-27 17:31:00 | true | null | null | valaszonline.hu |
A taxi megáll, utas ki, kocsi el – általában így megy ez.
Ám nem a fővárosi Lónyay utcában. Szűcs Attiláék körfolyosós házának udvarában egyszerre két-három taxi is várakozott, amíg utasaik vásároltak. Szűcs Attila Bécsben született, ott is nőtt fel, de nem ismert egyetlen gazdag osztrákot sem, aki így járt volna shoppingolni. Az itteni vevők pedig egyáltalán nem tűntek módosnak, a férfi inkább azon idősek közé sorolta őket, akiknek naponta telefonál aggódó családjuk, biztosan jól vannak-e. A mérnök végzettségű férfi utánanézett a cégnek. Kiderült, hogy a Heti Válaszban már 2015-ben megjelent egy cikk róluk, amiben e sorok írója „időslenyúlóként” azonosította őket az állami szervek által rájuk szabott büntetések, negatív határozatok alapján.
Első szabály: Egy kis rémület jót tesz az üzletnek!
Szűcs Attila konstatálta, hogy amikor az idősek újra beszálltak a kocsiba, velük volt egy jellemzően húszas-harmincas éveiben járó, sportos alkatú, karcsúsított inget és öltönyt viselő férfi, egy „értékesítő”, aki hazakísérte őket, hogy elegendő pénzt vegyenek magukhoz, és biztosan visszatérjenek fizetni.
Másnap újra találkozott a vevők közül néhánnyal. Már nyitás előtt ott álldogáltak az utcán az előző nap vett csomagokkal. Szűcs Attila beszédbe elegyedett a csalódott vásárlókkal, és igazi kincs lett a sajtó számára. A fogyasztóvédelmi műsorokban egymást követték a történetüket névvel felvállaló, a blokkokat is bemutató idős emberek, akiket Szűcs Attila hozott össze a riporterekkel. Családok ezrei szembesültek vele, hogy szüleiket, nagyszüleiket is rávették a drága készülékek megvásárlására, amik azután legtöbbeknek legfeljebb a placebohatás alapján segítettek ideig-óráig.
Egy idő után a televízók annyit forgattak a Lónyay utcai üzlet előtt, illusztrálva a százezrekért vett pulzáló matracok, lágylézer karórák történetét, hogy az üzlet úgy döntött, más helyre költözik.
Nem kérdéses, hogy Szűcs Attilának szerepe volt ebben, mert azt javasolta az ügyfeleknek, ne menjenek be az üzletbe, ha pedig már pórul jártak, akkor vigyék vissza a terméket, forduljanak a fogyasztóvédelemhez, a Gazdasági Versenyhivatalhoz vagy értesítsék a történtekről a rendőrséget. Még az is előfordult, hogy be is kísért oda valakit. Törvénytisztelő polgárként maga is sorban kereste fel az állami szerveket, hogy az idősek lenyúlásának véget vessen. Egyszóval: rontotta az üzletet.
Arra azonban nem számított, hogy végül nem az állapotfelmérő cég tagjai, hanem ő maga kerül a vádlottak padjára. Ez történt pedig: évek óta büntetőügyben áll a bíróság előtt.
2018-ban egy adott napon az akkor éppen Wellness Eszközök Üzlet Kft.-nek hívott cégnek összesen hét alkalmazottja és az üzlethelyiséget nekik bérbeadó ingatlantulajdonos tett feljelentést a rendőrségen ellene. Az idősekre szakosodó értékesítők egybehangzóan állították, hogy Szűcs Attila az utcán zaklatta, csalónak nevezte őket, fenyegetőzött és nemi irányultságukra tett becsmérlő megjegyzéseket. Az egyik feljelentő mára ismert személy lett: Bódi Bence Hunor, aki két fivérével Bódi tesók néven tart telt házas motivációs előadásokat és több könyvet is kiadott a témában. Bódi Bence volt a feljelentők főnöke, és a bíróságon tett tanúvallomásában kitért arra az incidensre is, amikor egy vita hevében a felső testén hozzáért Szűcs Attilához. Bódi szerint megérintette, Szűcs szerint gyomron ütötte az őket körülvevő munkatársai előtt, amire a mérnök – az üzletvezető szerint – megfenyegette, hogy megöli.
Második szabály: Szolgáld ki a bíróságot!
Szűcs Attila tagadta ezt és a többi vádat is, összehangolt koncepciós eljárást emlegetett. Gaudi-Nagy Tamás, az ügyben másodfokon eljáró ügyvéd szerint a per arra is felhívja a figyelmet, mi történik akkor, ha egy jogilag megkérdőjelezhető tevékenységet folytató társaság tagjai összehangoltan, jogi úton megtámadják azt, aki kifogásolja a tevékenységüket. Felkészült-e a magyar jogrendszer egy ilyen helyzet kezelésére? – tette fel a kérdést a tárgyaláson a korábban a Jobbik színeiben országgyűlési mandátumot szerző ügyvéd.
A bíróság első fokú ítéletében a sértettek vallomását fogadta el, és nem foglalkozott azzal, hogyan függenek össze az események az üzlet sajátos ügyfélkörével, ahogy azzal a kérdéssel sem, meddig mehet el egy törvénytisztelő polgár az észlelt jogsértésekkel szemben.
De hol voltak itt jogsértések?
2014-ben a fővárosi kereskedelmi kamara mellett működő békéltető testület összesen 12 esetben minősítette együtt nem működő partnernek a folyton nevet váltó céget, amely ellen egyetlen esztendő alatt háromféle néven is érkeztek panaszok. (Ma Jobline Hungary Kft.-nek hívják ). A társaságnak 2016-ban és 2018-ban is volt olyan ügye, amikor nem vette figyelembe a békéltető testület ajánlását a vitás ügylet megoldására, vagyis nem adta vissza a termékek árát a csalódott vevőknek.
2014-ben a Fővárosi Törvényszék mondta ki, hogy az akkor éppen Royal Life International Kft. néven futó cég tisztességtelen szerződési feltételeket szabott, és ezzel megakadályozta a fogyasztókat, hogy elálljanak a vásárlástól.
2014-ben az Egészségügyi Engedélyezési és Közigazgatási Hivatal határozatot hozott arról, hogy a cég szabálytalanul, átdobozolva, új néven árul korábban a hivatal által a forgalomból már kivont mágnesterápiás termékeket. A hatástalan készüléket úgy hirdették, mint ami a lábszárfekélytől a cukorbetegségig, a szívpanaszoktól az epekőig fejti ki áldásos hatását.
2015-ben a Gazdasági Versenyhivatal 32 millió forintra büntetett egy olyan céget, amelynek a Szűcs Attilát beperlő vállalkozás alvállalkozója volt. Mindez már a jelenlegi tulajdonos és főnök Ökrösi Levente idejében történt, 2013-tól ugyanis ő a társaság ügyvezetője.
A hatóságok első perctől fogyasztóvédelmi kérdésként kezelték a gombaként szaporodó állapotfelmérős / termékbemutatós cégeket és ügyeiket, úgy téve, mintha ezek nem különböznének attól, amikor egy cipőnek válik le véletlenül a talpa. A parlament több alkalommal módosította a termékbemutatókról szóló törvényt. A képviselők úgy látták, a problémát a megfelelő jogszabályi passzus hiánya okozza, és nem az idősek megkopasztására irányuló szándék. A kopasztóknak azóta is könnyű dolguk van, mert a rendőrség nem adja ki a még folyó ügyekben érintett cégek nevét az adatvédelmi törvényre és a nyomozás érdekeire hivatkozva. Így zavartalanul folyhat az idősek átverése például annak a „szupertitkos vállalkozásnak” a részéről is, amely 2022-ben Merkely Béla, a Semmelweis Egyetem rektorának nevével élt vissza. Az ügynek három gyanúsítottja van, és a cég honlapját is lekapcsolták. A házkutatás során kiderült, hogy szinte írástudatlan emberek manipulálták az időseket.
„Teljesen megértem, Marika, viszont itt nem az a lényeg, hogy ez mennyibe kerül, hanem hogy pár évvel később a jövőbe tekintve mikor a kis Marcika majd elballag, akkor ön is ott tudjon lenni vele, örülni a családdal, átadni neki a virágot és könnyes szemekkel gratulálni neki, ne pedig mikor a család elmegy a ballagásra, akkor csak utána láthasson róla képeket az ágyban fekve mert a lakást se tudja elhagyni” – ilyen mintaszöveggel hatottak az idős, beteg emberekre. (Lapunk elfogadhatatlannak tartja az átverő cégek nevének eltitkolását, az ügyben az adatvédelmi hatósághoz fordultunk.)
Végül tehát Szűcs Attilát első fokon elmarasztalták zaklatás vétsége miatt, és 2022 decemberében 300 napi tétel (akkori áron 300 ezer forint) megfizetésére kötelezték. Nem fogadták el sem 95 lakótársának nyilatkozatát, sem H. József közterület-felügyelő tanúvallomását, akinek az utcában szemben volt az irodája. Hiába tanúsították volna így már 96-an egybehangzóan, hogy nem tapasztaltak semmiféle zaklatást. Utóbb még az egyik feljelentő is azt nyilatkozta, hogy „nem zaklatott senki, kérem, ne kelljen megjelennem a tárgyaláson”. A bíróság tiszta ügynek találta az egészet, a maradék hét sértett ugyanis pontosan ugyanúgy vallott, szépen, világosan, logikusan.
Harmadik szabály: Zavard össze a dolgokat!
A bíróság ezzel szemben azt tapasztalta, hogy Szűcs Attila össze-vissza beszél, követhetetlenül bonyolult céghálózatokról, folyton elnevezést és honlapot váltó vállalkozásokról és gyógyhatásúnak nem minősülő termékekről hadovál. Mennyivel könnyebb volt elhinni a nyolc sértett egybehangzó vallomását, mint azt az okiratokkal igazolható tényt, hogy a házukban üzlethelyiséget bérlő cégnek hét neve volt: a Royal Life International–Royal Doctors Holding–SPS Doctors Holding–Standardps Europe Holding–Wellness Eszközök–Medwellness Hungary–Jobline Hungary Kft.? Az általa felhozott bizonyítékok mindig más cég nevére szóltak, és ráadásul ez csak egy vállalkozás volt a cégbirodalom folyton elnevezést váltó tagjai közül.
A tulajdonosnak összesen 12 vállalkozását azonosítottuk be, amelyek forgalma 2022-ben másfél milliárd forint feletti volt, és vagy fél tucatnyi olyan honlapot, amit időközben megszüntettek.
Mindez persze nem jogsértő, csak megnehezíti a tisztánlátást. Ökrösi Levente nem volt a feljelentők között, ő tanúként jelent meg, mindenben alátámasztva és nyomatékosítva alkalmazottjai és üzletfelei vallomását.
Nyertek is elsőfokon. A szép sima tanúskodás megismétlődött a kártérítési per során is, amit az üzlethelyiség tulajdonosa indított Szűcs Attila ellen, azt állítva, hogy a zaklatása miatt költözött el a bérlője, és emiatt kár érte. A bíróság jogerősen is így látta. Mit foglalkoztak azzal, hogy mivel is kereste a pénzét a bérlő? Szűcsnek 12 millió forintja bánja, hogy megesett a szíve a beteg öregeken. Jelzálog került az otthonára.
Büntetőügyének másodfokú ítélethirdetésére úgy érkezett meg a bíróságra, hogy feljelentői lényegében tönkretették az életét.
Mire azonban a másodfokú bíróság döntési helyzetbe került, történt néhány érdekes dolog
A Szűcs Attila házában levő egykori bolt vezetője, Bódi Bence Hunor kilépett az üzletből és fivéreivel együtt – Bódi tesók néven – új vállalkozásba kezdett. Motivációs sikerkönyveket írnak és teltházas előadásokat tartanak országszerte. Legsikeresebb termékük pedig a saját múltjuk, és részletesen és keresetlen szavakkal beszélnek róla, hogyan verték át a nyugdíjasokat.
Szombathelyen első fokon lezárult az első magyarországi büntetőper egy időseket lehúzó banda ügyében. Az 52 vádlottat nem egyszerűen csalás miatt mondták ki bűnösnek, de a bíróság azt is megállapította, hogy ezt bűnszervezetben, bűncselekmény felismerésére vagy elhárítására idős koránál fogva korlátozottan képes személy sérelmére követték el. Itt már nem volt fogyasztásvédelmiskedés: 14 vádlottra összesen 42 év letöltendő börtönt szabott ki a bíróság. Az első rendű B. T. 347 rendbeli, felbújtóként elkövetett csalás és 5 rendbeli, felbújtóként elkövetett közokirat hamisítás bűntette miatt halmazati büntetésül 6 év fegyházat kapott, 25 millió forint pénzbüntetésre és 41 millió forint vagyonelkobzásra ítélték. Fordulat ez az idősek elleni lenyúlások történetében. Fontos azonban megjegyezni, hogy a banda egyik tagja sem szerepelt Szűcs Attila feljelentői között, ez a cég nem volt érintett a perben.
A Szűcs Attila lakása alatti egykori bolt tulajdonosa és üzleti köre megértette az idők szavát, és idomulni kezdett a NER-hez. A Fidesz-holdudvar két ikonikus alakjával hirdetik a termékeiket: Győzikével és Nagy Feróval, akik azután a Fidesz csúcsközelbe juttatják őket. Legalábbis egy-két fotó erejéig.
De haladjunk sorjában.
Negyedik szabály: Csinálj terméket a múltad kínos pontjaiból!
„Az a helyzet, hogy a pénz érdekelt. Ők ott dolgoztak, ahol én, alattam, mint egy MLM rendszerben. Ha dolgoztak, pénzt kerestek nekem, akkor »jó tesó vagy«, ha nem, akkor »rossz tesó«. Minden tőlem indult” – idézte fel a múltat az üzletvezető, vagyis a legidősebb testvér, Bódi Bence a Palikék világa című műsorban, ahol a rá megszólalásig hasonlító két fivérével szerepelt.
A tehetségük révén, diploma nélkül érvényesülő három fiatal férfiről szóló adásban csak úgy záporoztak az önostorozó kifejezések: „Nagyon sok ideig rossz úton jártunk”; „Értékesítettünk olyan dolgokat, amiket nem biztos, hogy ma már értékesítenék”;
„Ott azért idős nyugdíjasokat meg kellett győzni, meg kellett erőszakolni, hogy megvegyék azt a terméket.”
A műsor után magyarázkodni kezdtek, mert a szombathelyi per árnyékában elég merész dolog volt idősek „átbaszásáról”, „nyugdíjasátverésről” beszélni.
„Nagyon sokan találkozhattatok azzal, hogy ez egy nyugdíjasátverés, átverték a nyugdíjasokat, abból élnek, hogy nyugdíjasokat basznak át stb., van valóságalapja a dolognak, hiszen valóban nyugdíjasoknak értékesítettünk. (…) Hogy nyugdíjasokat basztunk volna át? Én úgy gondolom, hogy ez erős, hogy erkölcsösen viselkedtünk-e minden helyzetben, úgy gondolom, hogy nem” – mondta Bódi Bence.
„Rossz kurva voltam ebben a szituációban, ahogy az öcséim is, de ez a dolog elmúlt. Megbántuk” – fogalmazott a Facebookra feltett videójában Bódi Bence.
Mint láttuk, annyira azért nem bánták meg, hogy visszavonják a feljelentést valaki ellen, aki már akkor is tudta, kik ők, amikor maguknak még nem vallották be.
A Szombathelyi Járásbíróság ítélete azért korszakos jelentőségű, mert több mint 300 sértettet meghallgatva arra a következtetésre jutott, hogy
– aposztrofos orvosok, vagyis nem valódi doktorok
– nem valós tünetek alapján
– hatás nélküli eszközöket vagy másra ható készítményeket
– kamu árengedményekkel
– nem valós cégtulajdonosokkal bejegyzett vállalkozások nevére kiállított számlákkal árusítottak kiszolgáltatott embereknek.
A bíróság szinte vég nélkül hallgatta, hogyan folytattak vizsgálatot, állapotfelmérést orvosnak kinéző személyek, és ijesztettek halálra szerencsétlen idős embereket azzal, hogy ebben a rossz egészségügyi állapotban csak az általuk kínált termék segíthet. Az egyébként néhány tízezer forintba kerülő árucikkeket közel egymillió forintért kínálták, majd sorsolást imitálva a felére engedték az árat.
A rémült idősek mindent megtettek, hogy az agyvérzést, az amputációt vagy az infarktust elkerüljék. Így csalták ki az utolsó pénzecskéjüket is.
Az időslehúzók elleni perek most már Zalaegerszegtől Veszprémig, Egertől a fővárosig zajlanak az országban. Csak Budapesten négy per van folyamatban, a vád szerint pincérek és sportújságírói diplomával rendelkező személyek értékelték ki a nyugdíjasok állapotfelmérését és ajánlottak nekik termékeket.
A Budai Központi Kerületi Bíróságon szeptemberben videón hallgatták meg egy székesfehérvári egyszerű, idős asszonyt, aki hat-nyolc évvel ezelőtt vásárolt a cégtől valamit. Az idős nő emlékezete már megromlott, ezért szinte kapaszkodott egy papírlapba, amire a történtek után frissen felírta mi esett meg vele. Nagyon megijedt, mert rossz lett a „szívstressz indexe” és egy lágylézer-karórát ajánlottak neki. A bíró szeretné, ha felismerné a vádlottak közül az évekkel ezelőtti „orvost”, aki kocsival hazavitte, de az idős asszony összezavarodik.
M.G.M., a tizedrendű vádlott nevet, az arcát a tenyerébe zárja és a haját borzolja idegesen.
– Nem hiszem el – mondja, és a mozdulata azt jelzi, hogy emiatt a zavarosfejű öregasszony miatt fognák elítélni. Pedig éppen azért választották ki annak idején éppen ezt a nőt, mert össze tudták zavarni a szívstresszindexükkel meg a lágylézerükkel, és könnyedén kicsaltak belőle több százezer forintot.
Szűcs Attila ahány perre csak el tud menni, mindegyiken megjelenik. Még a nyaralásait is ezekhez igazítja. Most is ott ül a tárgyaláson a leghátsó sorokban, és hallgatja, amikor a bíró azt mondja a vádlottnak, hogy adja meg a tisztelet az ügyésznőnek. „Nem tudom. Büntessen meg” – mondja a férfi. Így folyik az eljárás.
A bíróságok nem adják ki a gyanúsítottak nevét, de a tárgyalások nyilvánosak, így három perről be tudtuk azonosítani, kik a vádlottjaik. Kivétel nélkül a Szombathelyen elítélt körhöz tartoznak, de persze Budapesten a Ráday utcában, Székesfehérváron és Miskolcon is működtek. Viszont nincs átfedés a Szűcs Attilát feljelentő cég és a vádlottak között.
Kapocs azért van, a szombathelyi perben is fontos szerepet játszó BNP márka egyedüli hazai forgalmazója egy Ökrösi Leventével üzleti kapcsolatban álló cég, és ma is egy helyen működnek vállalkozásaik. Az Alternativshop.hu oldalon a cégcsoport újabb termékeinek reklámarca Gáspár Győző és Nagy Feró. A Mészáros Lőrinc vállalatbirodalmához köthető Fájdalom Ambulancia ajándékkártyáját ajánlják fel az ügyfeleiknek. Vagyis tudatosan olyan reklámarcokat keresnek maguknak, akik a Fidesz holdudvarához tartoznak.
Ötödik szabály: Vegyél meg celebeket, dörgölőzz politikusokhoz!
Ökrösi Levente és Gáspár Győző együtt járnak meccsekre és a Tranzit Fesztiválra. Ökrösi Facebook-oldalán rendszeresen feltűnnek olyan képek, amelyeken a Fidesz csúcsvezetőivel Rogán Antaltól Orbán Viktorig fotózkodik. Nem valószínű persze, hogy Deutsch Tamás, Németh Szilárd vagy Gulyás Gergely tudná, kivel pózol a fotókon és milyen üzletágból gazdagodott meg a nyári képeken tetovált lábáról könnyen felismerhető vállalkozó.
Fontos leszögezni, hogy a módszerek finomodtak az elmúlt években, erre utal, hogy új hatósági eljárásokat nem találtunk a cégük ellen. A show megy tovább, tavaly rekord nagyságú bevétellel zárt az immár Romániában is terjeszkedő cégcsoport.
Szűcs Attila nem ilyen szabályok alapján rendezte be az életét. Kedd, azaz ma reggel kilenc órára hirdették meg az ítélethirdetést büntetőügyében a Fővárosi Törvényszéken. A bírói tanács másodfokon nem rendelt el bizonyítási eljárást, tárgyalást sem tartott a múlt héten, csak meghallgatta a védő perbeszédét és Szűcs Attila visszaemlékezését arról, hogyan jött rá arra, mi folyik a lakhelye alatti üzlethelyiségben. Meg persze a tépelődését, hogy nem tehetett mást, megsajnálta az időseket, de azt fel nem foghatja, hogy ez mégis hogyan történhetett meg vele.
Hát így. A másodfokú bíróság helybenhagyta az elsőfokú ítéletet, bűnösnek találta Szűcs Attilát zaklatás vétségében, viszont szükségtelennek tartotta büntetés kiszabását. A férfit ehelyett próbára bocsátotta, erkölcsi bizonyítványa tiszta maradt.
Az ítélet jogerős. Fellebbezésnek nincs helye.
Nyitókép: Ökrösi Levente Gáspár Győzike és Németh Szilárd társaságában (forrás: Facebook)
Ezt a cikket nem közölhettük volna olvasóink nélkül. Legyen támogatónk a Donably-n, a magyar fejlesztésű előfizetési platformon. Paypal, utalás és más lehetőségek itt >>>
#Bódi Bence Hunor#nyugdíjasok#Ökrösi Levente#pulzáló matracok#Szűcs Attila | Győzikével és fideszesekkel nyomul egy időseket lehúzó banda feje | Öt éve egy férfi megelégelte, hogy a házukban bérbeadott üzlethelyiségben időseket húznak le, ezért értesítette a hatóságokat és a sajtót. Az ügymenet zavartalanul ment tovább: ma az általa kifogásolt cég vezetője másfél milliárdos üzletet visz, Rogán Antallal, Orbán Viktorral és más fideszesekkel fotózkodik. A vádlottak padjára sem az időslehúzók kerültek, hanem a csalárdságokra a hatóságok figyelmét felhívó Szűcs Attila. Zaklatással vádolták, s a jogerős ítéletet a Fővárosi Törvényszék ma meg is hozta. Elítélték. Még egyszer: nem az időseket lehúzókat, hanem őt. Ennyit ér a kisember szava, amikor idős, kiszolgáltatott emberek védelmében szembeszáll egy milliárdos bizniszt folytató üzleti körrel. Csúnya történet következik. | null | 1 | https://www.valaszonline.hu/2023/10/24/szucs-attila-bodi-tesok-okrosi-levente-idosek-atverese-itelet/ | 2023-10-24 17:40:00 | true | null | null | valaszonline.hu |
Bő egy évvel ezelőtt arról lapunk számolt be először, hogy Pintér Sándor bizalmasa egy újabb társasággal bővítette eddig sem szerény cégbirodalmát - még ha a tranzakcióban "csak" közvetve, egyik társaságán keresztül is vett részt benne. Az sokkal kevésbé volt meglepő lépés, mint az, ami idén nyár elején történt. De kezdjük az elején!
A BLK Corporation Kft., melyben Pintér Sándor egykori államtitkárának és üzlettársának minősített többségi befolyása van, 2022. július 7-én szerzett tulajdonrészt a sárvári S-Group Technology Kft.-ben. A cégben a BLK-nak csak kevés, mindössze 10 százalékos részesedése volt három magánszemély mellett.
Ez a tulajdonviszony azonban nem lett hosszú életű, hiszen alig 10 hónappal később, 2023. május 3-án a BLK kiszállt a társaság tulajdonosai közül.
A döntés meglehetősen szokatlan, főleg annak fényében, amiről a cég számai "mesélnek". Az egyébként főtevékenységként villanyszereléssel foglalkozó társaság Tasnádi megjelenéséig meglehetősen szerényen teljesített, 2020-ig néhány tízmilliós, legfeljebb 82 milliós árbevételt tudott realizálni, amit 2021-ben már egy nagy ugrás után 211 millióval fejelték meg. Ami az adózott eredményt illeti, az nem érte el a 200 ezer forintot sem, a 2021-es év viszont már egy szemmel is jól látható összeget eredményezett: közel 12 millió forintot.
Aztán 2022 nyarán megjelent Pintér Sándor egykori államtitkára - pontosabban annak cége - és közel 1,3 milliárd forint folyt be a cég kasszájába, amiből a korábbi évekhez képest egy igen jelentős, 220 millió forintos profit maradt. Ezt azonban nem vették ki osztalékként a tulajdonosok, hanem bent hagyták a cégben.
Hogy ez a látványosan felívelő szakasz az idei évben is folytatódott-e, arra majd csak jövő év májusának végén kaphatunk választ, hiszen akkor kell leadni a 2023-as üzleti év beszámolóit. A közbeszerzési adatbázist elnézve az látszik, hogy idén is jól szerepelnek a közbeszerzéseken, még ha azok nem is a legnagyobb értékű megbízások. Többedmagukkal elnyerték például a KAV Központi Alkalmassági és Vizsgaközpont Nonprofit Kft. takarítási feladatait, egyedüliként fognak felelni HEPA Magyar Exportfejlesztési Ügynökség takarítási munkáiért, melyért például közel nettó 14 millió forintot kapnak. | Furcsa döntést hozott Pintér Sándor volt államtitkára | Tasnádi László egyik érdekeltéségén keresztül közvetve beszállt egy látszólag nem túl forgalmat és nyereséget produkáló cégbe, hogy aztán kevesebb mint egy év után - amikor hatalmasat ugrottak a társaság számai - kiszálljon belőle. | null | 1 | https://mfor.hu/cikkek/vallalatok/furcsa-dontest-hozott-pinter-sandor-volt-allamtitkara.html | 2023-10-30 10:38:00 | true | null | null | mfor.hu |
Kevés olyan nap volt eddig az évben, amikor Mészáros Lőrincnek nem lett egy új cége. Az október 17-ét is ki lehet pipálni, hiszen a felcsúti gazdagembernek aznap is bővült a céghálója. Lehetetlen feladat megszámolni, hogy ez a társaság összesen a hányadik, de fel lehet írni a listára, hogy bejegyezték a Mészáros M1 Mobilitás Center Kft.-t. Tán nem annyira köztudott, hogy Mészáros Lőrinc a bankok, szállodák, építőipar, mezőgazdaság és energiapiac mellett az autópiacon is jelentős érdekeltségekkel bír, az új cége ebbe a részbirodalomban tagozódik be.
Az még májusi hír volt, hogy a Gazdasági Versenyhivatal engedélyzte, hogy a közvetetten Mészáros Lőrinc tulajdonában álló Mészáros M1 Autókereskedő Kft. beolvadjon az MKB Magántőkealapba. A cég eddigi tulajdonosa a Talentis Group Zrt. volt, ami száz százalékban a leggazdagabb magyar tulajdonában áll. A tőkealapot pedig az MKB, a Budapest Bank és a Takarék-csoport összeolvadásából születő, szintén Mészáros résztulajdonában lévő Magyar Bankholding alapkezelője irányítja.
Ide tagozódik be az M1 Mobilitás Center Kft. is, amelynek az Mészáros Autó Javító Kft.-én és a Mészáros M1 Autókereskedő Kft.-én kersztül a Talentis és az MKB Magántőkealap lesz a végső tulajdonosa. Az még nem teljesen világos, hogy a felcsúti üzletembernek miért volt szüksége még egy autókereskedő cégre, hiszen a Mészáros M1 Autókereskedő eddig is tarolt a közbeszerzéseken és remek számokat produkált. Tavaly 7 milliárd forintos forgalom mellett 811,9 millió forintos nyereséggel zártak. Az új társaságnak is ott lesz a telephelye, ahol a többi autós vállalkozásnak: Budaörs, Keleti utca 1.
Itt pedig van már minden, ami az autókkal kapcsolatos.
Kollégáinkkal nap mint nap azon dolgozunk, hogy ügyfeleink elvárásainak megfelelő gépjárműflottát és flottakezelési szolgáltatásokat nyújtsunk minden helyzetben, legyen szó akár tartós vagy rövidtávú gépjárműbérletről
- ez a Mészáros M1 Autókereskedő bemutatkozása.
A Mészáros Autó Javító Kft. pedig többek között a Volkswagen és a Skoda márkaszervíze, de van autómosó, műszaki vizsgaállomás és gumikereskedés is. Persze nem csak a piacról élnek, hiszen például szeptemberi hír volt, hogy Mészáros Lőrinc autószerelő vállalkozása javíthatja a mentőautókat a következő négy évben, összesen négymilliárd forintért. Ez a cég amúgy érdekes módon veszteséges: 2022-ben 650 millió forint árbevételt könyvelt, de mínusz 383 millió lett az eredménye.
Fontos megemlíteni, hogy a cégek nevében szereplő M1 nem az autópályára utal, hanem vélhetően Mészáros Lőrinc magát helyezi az első helyre és azt jelzi a cég nevében is, hogy Magyarországon ő a Number 1. A már említett vállalkozások mellett van még egy, amelyben az M1 szerepel: a Mészáros M1 Nehézgépkezelő Kft.-t tavasszal átnevezték Mészáros M1 Útépítő Kft.-re. Bár adatbázisokban főtevékenységként még mindig 3,5 tonna fölötti gépjárműkölcsönzés szerepel, de aligha véletlen, hogy az Útépítő került be a cég nevébe és szintén lett egy budaörsi fióktelepe, Urfi Beatrix személyében pedig közös a társaságok ügyvezetője. | Mészáros Lőrinc ugyan jachtozni szeret, de lett még egy autókereskedése | Mészáros Lőrinc megint a gázra lépett és bővítette az autópiaci céghálóját: itt a Mészáros M1 Mobilitás Center Kft. Budaörsön kell keres | null | 1 | https://mfor.hu/cikkek/makro/meszaros-lorinc-ugyan-jachtozni-szeret-de-lett-meg-egy-autokereskedese.html | 2023-10-30 10:44:00 | true | null | null | mfor.hu |
Még 2019 márciusában összesen közel 21 milliárd forintot különített el a kormány a 2020/2021 telére tervezett - majd a Covid miatt egy évvel elhalasztott - Dubaji Expon való magyar részvételre. A hathónapos eseményen való jelenlét a magyar kormány szerint különösen fontos, hiszen ez turisztikai, gazdasági és diplomáciai szempontból is rendkívüli lehetőség - ennek fényében nem is meglepő a jelentős összegű büdzsé, amit a szervezésre biztosított a magyar állam.
Mint arról lapunk is beszámolt, ezt a pénzt nemcsak a szervezésre létrehozott külön cég, az Expo 2020 Nonprofit Kft. költötte el, de a Magyar Turisztikai Ügynökség és a Nemzeti Kommunikációs Hivatal is ezt a forrást használta.
A legnagyobb tétel maga a Makovecz-stílusban készült, faszerkezetes magyar pavilon építése volt, amit Aqua Roots of Hungary névre kereszteltek. Igen ám, viszont az épületre a világkiállítás befejezése után már nincs szükség, így hát azzal valamit kezdeni kell. Logikusan lebontani. Bár az épület kivitelezésével kapcsolatos közbeszerzésnek része volt a bontás is, az csak az Expo 2020 Kft. tavalyi évi beszámolójából derül ki, hogy pontosan mennyit is költöttek erre.
A dokumentum alapján az egyébként ezüstérmet nyert pavilon bontása kicsivel több mint 676 millió forintba került a magyar adófizetőknek. Vagyis amit lényegében pr-jelleggel majd' 10 milliárd forintból felépítettek, 676 millióba került eltüntetni.
A részleteket ismertető kiegészítő mellékletből még az is tudható, hogy
turizmus szakmai tanácsadásra az expóval érintett két évben (2021,2022) összesen 943,3 millió forintot költöttek el,
üzemeltetési szolgáltatásra 1,5 milliárdot,
a külföldi rendezvény költségeként pedig 657 milliót.
Mindezeket az egyébként igen jelentős kiadásokat nem fedezték a bevételek: 2021-ben összesen 106,76 millió, 2022-ben pedig 330 millió forint folyt be a cég kasszájába. Ez még a bontásra sem lett volna elegendő. Ám ez nem is probléma, hiszen állami pénz jelentette a forrást a cég gazdálkodásához, ami meglátszik a beszámolóban is. Egyéb bevételként 2021-ben 17,3 milliárdot, 2022-ben pedig 2,7 milliárd forintot könyveltek el.
Viszont még ez is kevés volt. 2022-ben ugyanis az Expo 2020 Kft. az előző évi 57 ezer forintos nyeresége után 91,7 millió forintos veszteséggel zárt. Anyagi haszonnal tehát semmiképp nem járt a részvételünk meg az egész világkiállításos projekt. Igaz, a fő cél talán nem is ez ebben az esetben.
Ám nemcsak a pavilonnak van ma már hűlt helye Dubajban, hamarosan már a cégregiszterben sem lesz nyoma az Expo 2020 Kft.-nek.
Bő másfél évvel a világkiállítás után elérkezett az idő, hogy a tulajdonos, vagyis a magyar állam végelszámolással megszüntesse a céget. Erről idén július 28-án született meg a döntés a társaság cégkivonata szerint, amit augusztus elsején be is jegyzett a cégbíróság.
Ennek megfelelően július 31-i zárással már el is készült a cég idei beszámolója, ami szerint
5 millió forintért eladták a látványtervek felhasználási jogait és emellé kaptak még 22,6 millió forint támogatást az államtól.
Ebből fedezték például a megmaradt egy fő foglalkoztatási költségeit és mások mellett még közel 10 millió forintot költöttek el szakértői és tanácsadói díjakra. Hogy másfél évvel a világkiállítás vége után milyen témával összefüggésben kellett tanácsadóra, szakértőre költeni, az már nem derül ki a dokumentumokból.
(Székely Sarolta szerzői oldala itt érhető el.) | 676 millióért bontotta le, amit 10 milliárdból épített az Orbán-kormány | Nagyon sokba került a 2021 végén és 2022 elején rendezett Dubaji Világkiállítás a magyar adófizetőknek. | null | 1 | https://mfor.hu/cikkek/makro/676-millioert-bontotta-le-amit-10-milliardbol-epitett-az-orban-kormany.html | 2023-10-30 10:52:00 | true | null | null | mfor.hu |
Júliustól októberig nettó 82,2 millió forintot fizetett ki a Valton-Sec Zrt.-nek a Nemzeti Sportügynökség Nonprofit Zrt. (NSÜ) – olvasható a hirdetmény az uniós közbeszerzési értesítőben. A kifizetés része annak a nettó 1,8 milliárd forintos keretmegállapodásnak, melyet 2020 végén kötöttek egy évre azzal, hogy az az NSÜ kérésére legfeljebb két alkalommal 12-12 hónappal meghosszabbítható. Erre mindkét alkalommal sor is került, így a szerződés ez év végén egészen biztosan meg fog szűnni.
A kifizetett 82,2 millió forint a keretmegállapodás értelmében havonta kiszámlázott csaknem 14,5 milliós alapdíj mellett tartalmazza minden hónapra napi 58 800 forintért két fő 12 órás szolgálatát a stadion körüli parkokban. Emellett olyan rendezvények biztosítása is szerepel benne, mint a Live Nation által szervezett koncertek (Rammstein, Guns ’n’ Roses) 12,6 millió forintért.
Az összeg tartalmaz még kisebb tételeket is, így az RTL Gólkirályság című sorozatának forgatását 1,3 millió forintért, vagy a Sportoló Nemzet Program szeptember 30-i LED’s Run elnevezésű, éjszakai futással összekötött látványos nyitóeseményét szintén 1,3 millió forintért biztosította a Valton.
A Valton-Sec a közelmúltban tulajdonosváltáson esett át. A korábbi fő részvényes, Varga Lajos egy magántőkealap által alapított zrt.-be apportálta a részvénycsomagját, melyet 5,5 milliárd forintra taksált a hivatalos könyvszakértői értékbecslés. (Varga emellett a cateringüzletben érdekelt Stu-Sza Kft.-t is átadta a Mészáros Lőrinc érdekeltségi körébe tartozó zrt.-nek.) Varga cserébe egy törzs- és egy osztalékelsőbbségi részvényt kapott, ami a zrt. alapszabálya szerint két évben 1-1 milliárd osztalék kifizetését biztosítja Vargának.
A tulajdonosváltás után lapunk mutatta meg azt a furcsaságot, hogy míg más cégeknél közlik, fizetnek-e osztalékot, és ha igen, akkor mennyit, a Mészáros Lőrinchez került Valton-Sec idén tavasszal közzétett éves beszámolója mélyen hallgat az osztalékként kifizetett összegről. | Szép pénzt kaszált a Puskás Aréna őrzéséért a Mészáros Lőrinchez került cég | Megérkezett a számla az adófizetőkhöz a Puskás Aréna nyári rendezvényei után. A Valton-Sec a havi átalánydíján felül olyan rendezvények biztosítását is kiszámlázta, mint a Rammstein vagy a Guns ’n’ Roses telt házas koncertjei. | null | 1 | https://mfor.hu/cikkek/makro/szep-penzt-kaszalt-a-puskas-arena-orzeseert-a-meszaros-lorinchez-kerult-ceg.html | 2023-10-26 11:02:00 | true | null | null | mfor.hu |
Négy plusz két hónapra nettó 198 millió 492 ezer forintért végezhet értékszállítást a Volánbusznak a Civil Értéklogisztika Zrt. – derült ki az uniós közbeszerzési értesítőből. A hirdetmény részletezi is, hogy a közbeszerzési kiírásra egyedül jelentkező cég több mint 11 ezer alkalommal, a két hónapos opció lehívása esetén pedig 16 ezer alkalommal köteles a Volánbusz pénztáraiban, trezorjaiban, automatáiban összegyűlt pénzt elszállítani. A hirdetmény azt is megjegyzi, a Volánbusznak lehetősége van a szerződésben megjelölt legnagyobb mennyiség legalább 50 százalékát meghaladó alkalommal eseti megrendelést is leadnia.
A Civil Értéklogisztika Zrt.-t, tavaly novemberben vásárolta fel a Pintér Sándor bizalmasainak közvetett tulajdonában álló Civil Biztonsági Szolgálat Zrt. Előbbit akkor még MPT Security Magyar Posta Takarék Biztonsági és Logisztikai Zrt.-nek hívták, és a Magyar Takarékszövetkezeti Bank, a Takarék Invest és a Magyar Posta Vagyonkezelő mint tulajdonosok közösen adták el a Civil Biztonsági Szolgálat Zrt.-nek. A névváltásra idén februárban került sor.
A Civil Biztonsági Szolgálat Zrt. egyedüli tulajdonosa az a Prostasia Zrt., melynek vezérigazgatója Szabó Péter, aki ma is Pintér Sándor bizalmasaként ismert, míg a Civilt az a Tasnádi László igazgatja, aki Pintér rendészeti államtitkára volt 2016 végéig, s e minőségében egyebek mellett az Alkotmányvédelmi Hivatalt, a Nemzetbiztonsági Szakszolgálatot, a Szervezett Bűnözés Elleni Koordinációs Központot és a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnokságát irányította.
A Civil Értéklogisztika éves beszámolójából az derül ki, a 2022-es évet 921 millió forint nyereséggel zárta, melyből – a Tasnádi László által aláírt alapítói határozat tanúsága szerint – kereken 300 millió forint osztalékot ki is fizettek az egyedüli részvényes Civil Biztonsági Zrt. részére. A nyáron lapunk számolt be arról, a Civil Biztonsági Zrt. a korábbi évek pár tíz milliós összegei után a 2022-es évet követően – az eredménytartalék zömét is felhasználva – kereken 16 milliárd (!) forint osztalékot fizet a Prostasiának, így Pintér Sándor embereinek. | Pintér Sándor bizalmasai zsíros megbízást kaptak a Volánbusztól | Nagy összegű készpénzszállítási, értékkezelési megbízást nyert el a Volánbusz közbeszerzésén a Civil Értéklogisztika Zrt., melynek közvetett tulajdonosai Pintér Sándor belügyminiszter korábbi üzlettársa, illetve államtitkára. | null | 1 | https://mfor.hu/cikkek/makro/pinter-sandor-bizalmasai-zsiros-megbizast-kaptak-a-volanbusztol.html | 2023-10-26 11:08:00 | true | null | null | mfor.hu |
Egy korábbi magas rangú kormányhivatalnok szerint Orbán Viktor már nemcsak hosszú hétvégéket tölt a családjával a 13 hektáros hatvanpusztai birtokon, de rendszeresen ott fogad kormánytagokat, fideszes politikusokat, illetve üzletembereket – írja a VSquare hírlevele.
A forrás szerint a miniszterelnök azt követően helyezte át a találkozókat a felcsúti otthonából a néhány kilométerre található, egykori Habsburg-birtokra, hogy nyáron befejeződött az épületegyüttes és a körülötte található birtok felújítása.
A 19. században József nádor által létrehozott birtok rekonstrukciója becslések szerint 30 millió euróba (kb. 11,5 milliárd forintba) kerülhetett, a bejegyzett tulajdonosa pedig Orbán Győző, a kormányfő apja. A VSquare megjegyzi, a miniszterelnök éves bevétele hivatalosan 180 ezer euró, átszámítva mintegy 69 millió forint.
A VSquare forrása szerint Orbán bizalmas munkamegbeszélései jellemzően este zajlanak a hatvanpusztai birtokon. Közvetlen beosztottai autóval teszik meg a 40 kilométeres utat Budapestről, de a helyiek szerint a térségben nagy a helikopterforgalom is, és sokszor látni katonai, illetve rendőrségi gépeket a levegőben. A miniszterelnök rendszeresen felbukkan a szomszédos Etyeken egy állami és európai uniós forrásból felújított étteremben, illetve pincészetben.
Először 2012-ben, az Átlátszó cikkéből, majd két évvel később az azóta elhunyt oknyomozó újságíró, Ferenczi Krisztina Narancsbőr című könyvéből, ezután pedig 2016-ban a 444 cikkéből értesülhetett a széles nyilvánosság a hatvanpusztai majorról. Ekkor vált ismertté, hogy az Alcsútdoboz közelében található birtokon öt felújított, kastélyszerű épület állt, és sokáig Mészáros Lőrinc bérelte Orbán Viktor apjának ingatlanos cégétől, amely 2011-ben vásárolta meg a területet.
A Telexen beszámoltunk arról a 2021-es esetről, amikor Hadházy Ákos országgyűlési képviselő a kormánypárti Hír TV élő műsorában légi felvételt mutatott be a nézőknek az Orbán-birtokról. Egy évvel később írtunk arról, hogy az egyik legnagyobb spanyol napilap, az El País a magyarországi korrupció szimbólumaként jellemezte Hatvanpusztát, és hozzátették, hogy a környező földek a miniszterelnök gyerekkori barátjának tulajdonában vannak. A spanyol lap szerint a majorság annak a korrupcióra épülő rendszernek az allegóriája, amelyet az uniós pénzek megvonásával büntetett nemrég az Európai Unió. | Orbán már a hatvanpusztai birtokon tartja a munkamegbeszéléseit egy korábbi magas rangú kormányhivatalnok szerint | Egy korábbi magas rangú kormányhivatalnok szerint Orbán Viktor már nemcsak hosszú hétvégéket tölt a családjával a 13 hektáros hatvanpusztai birtokon, de rendszeresen ott fogad kormánytagokat, fideszes politikusokat, illetve üzletembereket – írja a VSquare hírlevele. | null | 1 | https://telex.hu/belfold/2023/10/26/orban-viktor-felcsut-hatvanpuszta-vagyon-ner | 2023-10-26 14:57:00 | true | null | null | Telex |
Az interjú témájának háttere az alábbi pontokban foglalható össze:
1. Idén nyáron látott napvilágot a hír, hogy Ádám Zoltán, a Budapesti Corvinus Egyetem Közgazdaságtan Intézetének docense év elején azért kezdeményezett három etikai vizsgálatot három egyetemi vezetővel szemben (ezek egyike az akkori rektor, Takáts Előd volt), mert egy hallgatója az egyik tantárgyból nem teljesítette a félév során előírt követelményeket, ennek ellenére – „szabálytalan körülmények között” – a többiektől elkülönítve, egy külön vizsgasorral mégis levizsgázhatott.
2. Első fokon az etikai vizsgálatok elmarasztalták mindhárom egyetemi vezetőt, másodfokon azonban már felmentő döntések születtek. A rektor esetében külön eseti vizsgálóbizottság alakult, amit az egyetemet fenntartó alapítvány kuratóriuma hozott létre. A rektor munkáltatója ugyanis nem az egyetem, hanem a kuratórium. A két másik egyetemi vezető ügyében – akkor még általános rektorhelyettesként – Szabó Lajos hozott felmentő ítéleteket, egyúttal szabálytalansági eljárást kezdeményezett.
3. Augusztusban Ádám Zoltán hosszabb interjút adott a 444.hu-nak, és többek között arról beszélt, hogy a hallgató anyja egy rossz hangulatú beszélgetés keretében próbálta elérni gyermeke vizsgáztatását, és még azt is megjegyezte: férje nagyon fontos ember, nem lenne jó, ha neki kéne beavatkoznia az ügybe. A sajtóban az is megjelent, hogy a család „jelentős Mol-részesedéssel rendelkezik”. Ádám Zoltán nem változtatott az álláspontján, a hallgató mégis levizsgázhatott.
4. A Mathias Corvinus Collegium (MCC) esztergomi fesztiválján a sajtó (és így az Index is) kérdezhette Hernádi Zsoltot, a Mol vezérigazgatóját, aki nem mellékesen az egyetemet fenntartó alapítvány kuratóriumi elnöke. A vizsgabotránnyal kapcsolatban azt mondta, hogy Ádám Zoltán (bár a nevét nem mondta ki) „egy pártaktivista”, „politikai céllal szivárogtatta ki” az ügyet, és „politikai tőkét próbált kovácsolni belőle”. Hernádi Zsolt azt is elmondta, hogy méltányossági kérelemmel vizsgázhatott a hallgató, ezzel kapcsolatban hozzátette: az egyetemen 100 ezer vizsga és 1000 méltányossági kérelem van egy évben. Kifejtette: az egyetem nem arról szól, hogy „jól kicsesszenek” a diákkal, hanem arról, hogy azok a tehetséges diákok, akik a Corvinusra jönnek, el tudják végezni azt. A konkrét ügynél voltak ugyan szabálytalanságok, de egyik sem olyan, hogy ezért a hallgatót büntessék meg. „Az egész ügy nulla, nem történt semmi olyan kivételezés, ami valóban egy etikai kérdést is felvetne” – jelentette ki a Mol vezérigazgatója (a teljes válaszát 51:35-től lehet meghallgatni).
5. Takáts Előd – aki a botrány kirobbanása és a vizsgálat után nem sokkal távozott a rektori székből – a Telexnek adott interjújában szintén arról beszélt, hogy a hallgató méltányossági kérelmet nyújtott be, és az ilyen (első) kérelmek 99 százalékát jóváhagyják, ebben az ügyben is ez így történt. Ádám Zoltán szerint „hamis tartalmú” volt ez a méltányossági kérelem. Takáts Előd azt mondta, hogy a családot nem ismerte, és a hallgató egy standard vizsgasort kapott. Ezt a megoldást Ádám Zoltán nem fogadta el, ennek lett a következménye az etikai vizsgálat. Takáts Előd a távozását egyébként azzal indokolta, hogy tudományos, kutatói munkájára szeretne koncentrálni.
6. Az ügy újabb fordulata: a Szabó Lajos – jelenleg már megbízott rektor – által kezdeményezett szabálytalansági eljárás kifutása az lett, hogy Ádám Zoltán munkaviszonyát azonnali hatállyal, rendkívüli felmondással megszüntették. A Corvinus állítása az, hogy a szabálytalansági eljárást a belső szabályoknak megfelelően folytatták le és öt ponton állapítottak meg szabálytalanságot. Azt is közölték, hogy az eljárás következményeként szóbeli és írásbeli figyelmeztetéseket adtak ki, illetve az eljárás során tanúsított munkavállalói kötelezettségszegések okán – „az együttműködés megtagadása miatt” – munkaviszony-megszüntetés is történt.
7. Ádám Zoltán azt állítja: vele szemben semmilyen szakmai hibát vagy vétséget nem állapítottak meg, az egyetem vezetése kereste az alkalmat, hogy megszabadulhassanak egy kritikus hangtól. Az RTL-nek azt nyilatkozta, hogy az elbocsátásának „megfélemlítő hatása van az egyetemen”. Úgy fogalmazott: „Ez maga a megfélemlítés, maga a terror.”
8. Ádám Zoltán elküldése nagy port kavart az egyetemen (és azon kívül is), a szakszervezet dolgozói fórumot hívott össze, amelyen a többség egyetértett, hogy fel kell lépniük kollégájuk menesztése ellen. A fórumon az egyetem vezetése is részt vett, és a közleményük szerint arról tájékoztattak: Ádám Zoltán munkaviszonyának megszüntetése nem az etikai vizsgálatok és nem a szabálytalanságok miatt történt, hanem azért, „mert a szabálytalansági eljárás során ötszöri kérésre sem bocsátotta rendelkezésre azt a levelezést, amely szükséges lett volna a tények, a teljes igazság megismeréséhez, és az ő szerepének a tisztázásához”.
A lapunknak adott interjúban Szabó Lajos megbízott rektor beszélt a vizsgabotrányról, az etikai eljárásról, a szabálytalanságokról és Ádám Zoltán docens elküldéséről is.
Önt vagy az egyetem bármelyik vezetőjét érte nyomás az ügy folyamán?
Nem, semmilyen. De tisztázni kellene, hogy mi az ügy, és mi tartozik bele, illetve mi nem, mert a sajtó csak egy részét ismertette meg a közvéleménnyel, miközben a másik részét nem, pedig a tisztánlátás érdekében nagyon fontos lenne a teljes ügyet tekinteni.
A fenntartó alapítvány kuratóriuma részéről sem volt nyomás?
A kuratórium és az egyes tagjai részéről soha nem volt semmilyen nyomás, sem szervezeti, sem egyéni kérdésekben vagy azok érdekében. Az egyetem honlapján minden szabályozás elérhető, hogy az egyetemnek és a kuratóriumnak milyen jogkörei vannak, miben dönt a kuratórium és miben az egyetem. Például a tanulmányi és vizsgaszabályzat rendelkezik arról, hogy a vizsgáztatás milyen körülmények között, milyen módon, milyen eljárás szerint történhet meg. Ezt a szabályzatot az egyetem szenátusa fogadja el és semmi köze a kuratóriumhoz.
Egyéb módon, kívülről sem tapasztaltak nyomásgyakorlást?
Nem. Egy másik egyetemen 2006-tól tanszékvezető, 2007 és 2012 között dékánhelyettes, 2012-től 2015-ig pedig dékán voltam, majd átjöttem a Budapesti Corvinus Egyetemre. Itt, 2018-tól rektorhelyettes, és most, 2023 nyarától megbízott rektor vagyok. Az előző munkahelyemen és itt sem éreztem soha semmilyen befolyásolási szándékot.
Azt nyomásgyakorlásnak tartja, hogy egy oktatójukat megpróbálta egy szülő presszionálni a család befolyásos hátterére hivatkozva, engedjék vizsgáztatni a gyermekét?
Nagyon helytelen, ha egy szülő bármilyen módon beavatkozik az egyetem életébe, akárcsak úgy, hogy felvilágosítást kér egy nagykorú hallgató tanulmányi ügyében, vagy bárkire nyomást próbál gyakorolni. Nagyon sok ismert és befolyásos személynek tanul itt családtagja, sőt a posztgraduális képzéseinken befolyásos emberek is tanulnak. Egy oktatót tehát egyáltalán nem befolyásolhat, ha valaki ismert és befolyásos ember, vagy annak hozzátartozója – sem pozitív, sem negatív irányba. Minden oktatónak minden szülői befolyásolási kísérletet azonnal vissza kell utasítania!
Ebben a konkrét ügyben a szülő mégis megpróbált ráhatni az oktatóra.
Nem tette jól, ezt vissza is kell utasítani! Azt is ki kell emellett emelni, hogy az oktatóinknak szigorúan tilos a hallgatók eredményeiről és tanulmányi helyzetéről harmadik féllel kommunikálni, ebbe – nagykorúságuk okán – a szülők is beletartoznak. Viszont ezt Ádám Zoltánnak is tudnia kellett volna. Természetesen, ha például valaki kórházba kerül és nem tud eljárni egy adminisztratív ügyben, hivatalos meghatalmazással megtehetik helyette, de egyébként szülők vagy rokonok nem avatkozhatnak be az érdekében. Ez minden szülőre igaz.
Sajnálatos, hogy ebben a konkrét ügyben ez előfordult. Ádám Zoltán írásban, szóban, a hallgató jelenlétében és jelenléte nélkül is kommunikált a szülővel. Ez szabálytalanság.
„Nem egy, hanem két hallgató ügyéről beszélhetünk”
Pontosan miért kezdeményezett szabálytalansági eljárást, ha másodfokon felmentő döntések születtek az etikai vizsgálatok végén?
Az etikai vizsgálatok azt a kérdést vizsgálták meg, hogy egy hallgatót – mind az évközi feladatai elbírálásában, mind pedig a vizsgáztatásában – ért-e olyan megkülönböztetés, amellyel őt jogtalan előnyhöz juttatták, és ha igen, ez azért történt-e, mert befolyásos szülők gyermeke. A végső határozat szerint az egyik érintett kolléga esetében nem történt etikai vétség, a másik kolléga esetében pedig nem volt bizonyítható. Ezt a döntést a bíróságon támadta meg Ádám Zoltán, de arról már kevésbé lehetett olvasni a sajtóban, hogy első fokon a keresetet visszautasították.
Az egyetem egyik közleményében tájékoztattak erről.
Igen, de Ádám Zoltán ezt nem hangsúlyozza.
Miért indította a szabálytalansági eljárást?
Ha a rendszer működésében bármilyen szabálytalanság, gyanús eset fedezhető fel, akkor az egyetemnek kötelessége kivizsgálni a jelzett problémákat. Az etikai ügyek lezárása után két szabálytalansági bejelentés született. Mivel én jártam el másodfokon az etikai ügyben, az egyik szabálytalansági bejelentést én tettem, a másikat az etikai ügyekben első fokon eljáró bizottság elnöke. Mindketten szabálytalanságokat feltételező esetek miatt tettünk bejelentést.
Milyen szabálytalanságokról van szó?
Több kisebb súlyú szabálytalanság is történt, például tantárgyi adatlapok tartalmát vagy rögzítését illetően.
A hallgatóknak különböző évközi feladatokat is teljesíteniük kell a vizsgához. Egy elektronikus felületre belépve többek között tizenkét szakmai kvízt tölthetnek ki, és a vizsgához legalább nyolcat kell teljesíteniük. A hallgatók szemináriumi csoportokra vannak osztva. Minden csoportnak van egy szemináriumvezetője, továbbá az összes csoportnak egy úgynevezett operatív koordinátora, aki ez esetben az egyik szemináriumvezető volt. Az ő feladata összegezni a hallgatók elért pontjait és megbeszélni a kollégáival, hogy ki mehet, illetve ki nem mehet vizsgázni. Az etikai eljárásban érintett hallgató, nevezzük „A” hallgatónak, aki csak hét kvízt teljesített, a szemináriumvezetőjéhez, Ádám Zoltánhoz fordult, hogy adjanak neki egy pótlási lehetőséget. Ádám Zoltán ezt elutasította, tanácskozott az operatív koordinátorral, aki szintén azt mondta, hogy nem lehet pótolni. Indokként azt hozták fel, hogy a tantárgyi adatlap nem teszi lehetővé a pótlást. Hozzáteszem, hogy a korábbi években mindig minden hallgatónak volt egy javítási vagy pótlási lehetősége. Az „A” hallgatótól azonban ezt most megtagadták.
Ennek az ügynek lett aztán a következménye az etikai eljárás?
Igen. Az „A” hallgató végül javaslatra dékáni méltányossági kérelemért folyamodott. Ez azt jelenti, hogy a tanulmányai során egyszer mindenkit megillet egy méltányossági lehetőség, ha valamit elmulasztott, vagy valamire nem figyelt vagy nem jól csinált. A dékán ezt figyelembe veheti, és javítási vagy pótlási lehetőséget adhat. A dékán, akihez az „A” hallgató fordult, már több ezer ilyen kérelmet bírált el, és megállapította, hogy ezt a hallgatót is megilletheti egy pótlási lehetőség.
Ádám Zoltán szerint ez egy „hamis tartalmú” méltányossági kérelem volt.
Hallgatóközpontúak vagyunk. Mindenki hibázhat vagy mulaszthat egyszer, és ez nem csak az „A” hallgatóra vonatkozik, hanem a többiekre is. Ezt az elvet alkalmazta a dékán, amikor megítélte a méltányosságot. Az „A” hallgató javított, meglett neki a nyolc kvíz, és mehetett vizsgázni.
„Itt nem két e-mailről van szó”
Mi a helyzet az említett másik hallgatói üggyel, és hogyan kapcsolódik a szabálytalansági eljáráshoz?
A vizsgálatok feltárták, hogy volt egy „B” hallgató is, aki ugyanabban az időszakban, mint az „A” hallgató, egy kvíz pótlásának lehetőségét kérte a szemináriumvezetőjétől. Neki is csak hét kvíze volt sikeres, és javítási lehetőséget szeretett volna. Ő minden kérvény nélkül lehetőséget kapott a pótlásra, és neki is meglett a nyolc sikeres kvíz.
De Ádám Zoltánnak mi köze van a „B” hallgató ügyéhez?
A szabálytalansági eljárás ezt próbálta kideríteni. Az ezt lebonyolító bizottság behívta a tárgy operatív koordinátorát, és megkérdezték tőle, hogy Ádám Zoltán tudott-e róla, benne volt-e a „B” hallgató ügyében, miközben egy nappal később a javítási lehetőséget megtagadták az „A” hallgatótól. Ádám Zoltán egyébként nemmel, de a tárgy operatív koordinátora igennel válaszolt. Ezután egy szembesítésre került sor, amelyen a tárgy operatív koordinátora meglehetősen zavarban volt és idegesen azt válaszolta: „nem teljesen biztos benne”. Ezekről a meghallgatásokról jegyzőkönyv és hangfelvétel is készült. A bizottság azt szerette volna megvizsgálni, hogy ki milyen szerepet játszott ebben a diszkriminatív ügyben. Ugyanis, ha a „B” hallgatónak jogosan engedték meg a javítást, akkor az „A” hallgatóval szemben jártak el diszkriminatívan, mert neki nem engedték meg. Ha az volt jogos, hogy az „A” hallgatónak nem engedték a javítást, akkor a „B” hallgató esetében pozitív diszkrimináció valósult meg. Nem lehetett volna különbséget tenni a hallgatók között, ez mégis megtörtént.
A szabálytalansági eljárás után Ádám Zoltánnak kellett mennie. Az egyetem közleménye szerint kötelezettségszegés, vagyis az együttműködés megtagadása miatt szüntették meg a munkaviszonyát. Ő azt állítja, hogy vele szemben semmilyen szakmai hibát vagy vétséget nem állapítottak meg, és az eljárás végén más kollégái is csak szóbeli figyelmeztetést, vagy elmarasztalást kaptak. Ádám Zoltán esetében miért hoztak ilyen súlyos döntést?
A bizottságnak kötelessége volt kideríteni a teljes igazságot és tisztázni az oktatók szerepét az „A” és „B” hallgató esetében. Ádám Zoltán azonban ebben a folyamatban nem volt együttműködő. Többszöri felszólítás ellenére sem volt hajlandó elküldeni a vizsgálathoz szükséges teljes levelezését, pedig ez alapján lehetett volna tisztázni, hogy ki miről tudott, miről konzultált és milyen döntéseket hozott. Ő azt mondta, hogy minden emailt elküldött, pedig a bizottság megállapította, hogy nem. Később, a szabálytalansági eljárás lezárása után már úgy nyilatkozott, hogy valóban nem ment át minden email, és itt technikai okokra hivatkozott.
A Moodle e-learning rendszer az oktatók és a hallgatók számára is elérhető felület, többek között lehetőséget ad a tananyagok és az évközi feladatok megosztására. Ez a rendszer minden esetben naplózza az oktatók belépését, és azokat vissza lehet követni. A bizottság megnézte, hogy amikor a „B” hallgató a hiányzó kvízt pótolta, ki lépett be és tette lehetővé számára a pótló feladat elérését. Érdekes módon, pont a kérdéses napon, abban az idősávban, amikor a „B” hallgató lehetőséget kapott a pótlásra, „technikai hibát” jelzett a Moodle, azaz már nem volt megtalálható a pótlás digitális nyoma. A háttér adatbázisból viszont sikerült előhívni a sikeresen megírt pótló kvízt.
És ez a technikai hiba hogyan történhetett meg?
Ezek idáig a tények, aztán mindenki döntse el maga, hogy egy rendszernél, amely hosszú évek óta stabilan működik, miért pont ekkor lépett fel technikai hiba.
Azt feltételezi, hogy ehhez köze volt Ádám Zoltánnak?
Semmit nem feltételezek, nem akarok belemenni konspirációs elméletekbe. Megjegyzem ugyanakkor, hogy már az eredeti ügy elsőfokú etikai eljárásához is egy politikai tartalmú beadványt nyújtott be, hangsúlyozva, hogy itt jelen van a korrupció, és jogtalanul vizsgáztatnak hallgatókat. Ezt a politikai narratívát addig folytatta, amíg ő az igazság bajnokaként jelenhetett meg a sajtóban. Mihelyst neki és a kollégáinak kellemetlenné kezdett válni a szabálytalansági eljárás, már technikai problémára hivatkozott.
A sajtónak Ádám Zoltán azt mondta, hogy nem küldött át két e-mailt, és bár elismeri, nem volt túl udvarias az eljárást vezető kancellárral, ő mindenben együttműködött. Ez azért nem hangzik úgy, amiért fel kellett volna neki mondani.
Nem volt együttműködő a tények teljes körű feltárásában, és most azzal védekezik, hogy azt mondja: nem vette észre, hogy technikai hiba történt, merthogy az általa elküldött levélfolyamból valamiféle technikai ok miatt pont az a két e-mail maradt ki, amelyeket a bizottság keresett.
A technikai problémák felelőse nem bizonyítható, de mert nem küldött át néhány emailt, indokolt volt megszüntetni a munkaviszonyát?
A munka törvénykönyve határozottan fogalmaz, és azt gondolom, hogy az egyetem arányos, illetve a törvényeket teljesen figyelembe vevő döntést hozott. Itt nem két e-mailről van szó. Ádám Zoltán nem működött együtt abban, hogy az egyetem feltárja: kinek milyen felelőssége van ebben a diszkriminatív ügyben.
De azt belátja, hogy a külső szemlélők számára ez egy koncepciós eljárásnak tűnhet?
Mert ők az ügynek eddig csak az Ádám Zoltán által előadott változatát olvashatták. De közben ott vannak a makacs tények.
Milyen dolog az, hogy az egyik hallgatónak megengedünk valamit, amit aztán a másiknak nem? Semelyik hallgatót nem érheti előny vagy hátrány a vagyoni és a családi helyzete miatt. Az ügy pontos feltárása ezért is lett volna fontos, de Ádám Zoltán ezt nem segítette elő.
„Ez már az egyetem reputációját érinti”
Ádám Zoltán arról is beszélt, hogy szakszervezeti védettsége volt, és csak akkor lehetett volna elküldeni, ha ezzel ők is egyetértenek. Ezt azonban szerinte az egyetem vezetése kikerülte a kötelezettségszegés vádjával, mert el akarták hallgattatni, mint kritikus hangot. Erre mi a válasza?
A törvény határozza meg, és létszámfüggő, hogy hány kolléga kaphat szakszervezeti védettséget, akiknek nem lehet rendes felmondással megszüntetni a munkaviszonyát, csak a szakszervezet beleegyezésével. Két ilyen kolléga van, az egyik ilyen védett oktató valóban Ádám Zoltán volt. De a kritikai hozzáállása és a munkaviszony megszüntetése között nincs semmilyen összefüggés.
A szabálytalansági eljárást semmilyen módon nem befolyásolta az ő politikai állásfoglalása?
Nem. Volt, hogy Ádám Zoltán más ügyben beperelte az egyetem vezetését, mégsem lett rá nézve semmilyen káros következménye.
A sajtóban nem egy corvinusos kolléga fejtette már ki a saját meggyőződését, ezek között volt nagyon sok kormánykritikus és a kormánnyal szimpatizáló megnyilvánulás is. Az egyetem részéről ebben nincs semmi korlátozás. Ádám Zoltán mindenféle következmény nélkül elmondhatta a véleményét a modellváltásról is.
Mi történik most? Mire számít, hogyan folytatódik tovább ez az ügy?
Nem vagyok jós, nyilván érzékelem, hogy van egy nagy felháborodás. Ha valóban úgy lenne igaz, ahogy Ádám Zoltán tálalta a sajtóban, akkor én is fel lennék háborodva azon, amit erről az ügyről írnak.
Ha egy tizennyolc éves középiskolás és a szülei azt olvassák a sajtóban, hogy itt befolyásos emberek gyerekeit rugdossák át a vizsgákon, akkor vajon a Corvinus Egyetemet választja-e majd a továbbtanulásához? Egyszerűen nem igaz az a narratíva, hogy itt gazdag szülők buta gyerekeit rugdossuk át, ezt a diákjaink nevében is vissza kell utasítanunk. Ide csupa kiváló, tehetséges, nagyon magas pontszámmal rendelkező hallgató kerülhet be.
Nem igaz, amit Ádám Zoltán nyilatkozott, hogy ez az ügy azt jelenti: ezen az egyetemen „megengedhető a kivételezés”?
Nem! Mindenféle kivételezést nagyon határozottan visszautasítunk, és nem engedjük meg, hogy ez megtörténjen. Pont a negatív vagy a pozitív kivételezést szerettük volna teljes mértékben felderíteni. Ez az, amit Ádám Zoltán magatartása nem tett lehetővé. Ugyanakkor hallgatóközpontúak vagyunk, erre szolgál a méltányosság. Egyformán segítjük a hallgatókat, de nem elvtelenül. Az egyenlő bánásmód az egyetem alapja.
„Határozottan visszautasítjuk, hogy az etikai ügy kapcsán ártatlan diákokat nagy nyilvánosság előtt alaptalan vádaskodások érnek” – olvasható az egyetem egyik közleményében. Milyen vádaskodásokra utaltak?
Az ügy egyik olvasata, amit Ádám Zoltán is sugallt, hogy egy „jelentős Mol-részesedéssel rendelkező” család gyermekével kivételeztek. Na most a Mol egy nagyvállalat. Nem egy hallgatónak a rokonai, a szülei dolgoznak ennél a cégnél. Megindult az egyetemen a találgatás, hogy az „A” hallgató kinek a gyermeke lehet, és elkezdték zaklatni, verbálisan abuzálni azokat a hallgatókat, akikről tudták, hogy a családjuk valamilyen formában kötődik a nagyvállalathoz.
Az egyetem megpróbált minden támogatást, többek között mentálhigiénés segítséget is megadni a megtámadott hallgatóknak. Ádám Zoltánnak nagy felelőssége van emiatt, mert úgy szivárogtatott ki félinformációkat, hogy nem gondolt azok hatásaira. Nekünk és a diákoknak nagyon nehéz helyzet volt az elmúlt pár hónap, mert a személyiségi jogok miatt nem mondhattuk meg, kiről van szó és ki mit csinált vagy mit nem, miközben végig kellett nézni, ahogy elbulvárosítanak egy amúgy hétköznapi vizsgaügyet. Harminc éve vagyok a pályán, de álmaimban nem gondoltam, hogy egy diák le nem adott kvíztesztjéből ilyen össztűz lesz intézményi szinten.
„Akit ez befolyásol, azt nagyon sajnálom”
Az egyetem dolgozói fóruma követeli, hogy vegyék vissza Ádám Zoltánt. Átgondolják? Van visszaút?
Természetesen Ádám Zoltánnak joga van munkajogi pert indítani vagy munkajogi segítséget kérni ebben az ügyben. Mi jogkövetők vagyunk, de meg vagyunk győződve arról, hogy arányos és jogszerű döntést hoztunk, állunk minden jogi procedúra elé.
Mit gondol, az Ádám Zoltán melletti szolidaritás elfajulhat addig, hogy több oktató is otthagyja az egyetemet?
A kollégák büszkék arra, hogy a Corvinus Egyetemen dolgoznak. Azért ez az ország vezető közgazdasági, üzleti és társadalomtudományi egyeteme, amely most már jelentős nemzetközi sikereket is elért. A kollégák minden támogatást, illetve segítséget megkapnak ahhoz, hogy fejlődjenek, kutassanak és még magasabb szinten oktassanak, továbbá volt egy nagy bérfelzárkóztatási programunk is. Nem hiszem, hogy ma Magyarországon valaki sokkal kedvezőbb lehetőséget tudna kapni, mint a Corvinuson.
Tehát nem tart felmondásoktól?
Lehet olyan, aki érzelmi alapon azt gondolja, hogy feláll. De remélem, hogy a kollégák belátják, ez az ügy túlnőtt azokon a kereteken, amelyeken belül kezelni kellett volna. Már túlságosan elbulvárosodott és politikai szintet ütött meg. Akit ez befolyásol, azt nagyon sajnálom, mert azt gondolom, hogy az egyetemen rend van és az egyetemnek nyugalomra van szüksége.
Mit üzen ez az egész történet a diákoknak és az oktatóknak egyaránt?
Nagyon sok változás van az egyetemen a modellváltás miatt, és ezért hibák is becsúsztak. A tanulság az, hogy ezeket a hibákat azonnal, de higgadtan kell kezelni, nem pedig egyéni vagy politikai célokra használni. Nem egymást kell feljelenteni, rögtön a rosszindulatot feltételezve, hanem meg kell beszélni a problémákat. Az is tanulság, hogy egy átalakulásban, egy változásban mindig potenciálisan ott rejlik a feszültség és a bizonytalanság, ezeket is csak kölcsönös párbeszéddel lehet feloldani.
(Borítókép: Szabó Lajos. Fotó: Szollár Zsófi / Index) | A Corvinus megbízott rektora: Nem igaz, hogy itt gazdag szülők buta gyerekeit rugdossuk át! | Az egyetem tekintélye és hírneve érdekében állt elő; visszautasítja, hogy hallgatókkal kivételeznek; szerinte nem mondott igazat és súlyos kötelezettségszegést követett el Ádám Zoltán docens, akinek munkaviszonyát megszüntették. Szabó Lajossal, a Budapesti Corvinus Egyetem megbízott rektorával beszélgettünk. | null | 1 | https://index.hu/belfold/2023/10/31/budapesti-corvinus-egyetem-szabo-lajos-rektor-interju-adam-zoltan-vizsgabotrany-etikai-vizsgalat/ | 2023-10-31 00:00:00 | true | null | null | Index |
magyarnarancs.hu: Államtitkárként, még a NER „részeként” miként érzékelte a hatalom térfoglalási szándékát ?
Ángyán József: Ellenzékben nem annyira feltűnő, ám nekem kormányzati pozícióban is időre volt szükségem, mire nyilvánvalóvá vált: a széthordható közvagyonra rárepülő zsákmányszerző csoportok fogságába került az állam, valóságos „maffiahálózatok” működtetik a kormányzati intézményeket. Nálunk még ma is tart (a sokunk számára csalódást jelentő „rendszerváltás” óta) a megkésett eredeti tőkefelhalmozás. Annak eldöntése történik hosszú időre, hogy ki lesz fenn, és ki lenn. Egy gazdasági-hatalmi dinasztiaépítő, mohó zsákmányszerző csoport eredeti vagyongyarapításának vagyunk tanúi a politikába való direkt beépüléssel, a kapcsolati, hálózati tőke és a hatalmi pozícióból fakadó bennfentes információk gátlástalan felhasználásával. Ilyen körülmények között a magánvagyonok gyarapításához nem gazdasági zsenialitás kell, egyszerűbb a mások – általában a közösségek – által megőrzött, illetve létrehozott, összeadott és felhalmozott közös értékek megrablása. Ez folyik a Balatonnál is, az egyik legértékesebb, legfontosabb természeti kincsünk sem lehet kivétel. Viszik a Balatont is.
magyarnarancs.hu: Ezek a „zsákmányszerző csoportok” diktálják a törvényeket is?
ÁJ: Pontosan. A NER mára a rokoni, baráti és/vagy üzleti érdekcsoportok szerzési és egyéb igényeit kielégítő törvényi, intézményi és költségvetési környezetté lett. Ez, valamint a rendeleti kormányzás a zsákmányszerzést szinte korlátlanná és ellenőrizhetetlenné teszi. Egy vidéki fórumon az egyik gazda erre a helyzetre azt a találó megjegyzést tette, hogy „fönt korábban is loptak, de az úri lakoma morzsái azért az asztal alá is lehullottak, ezek viszont a lakoma végén az asztalterítő négy sarkát is összefogják, és a morzsákat is elviszik”. Mára nálunk a korrupciónak egy olyan szintje jött létre, amelyben már nem az állami hivatalnokot vagy a döntéshozót vásárolják meg, hanem a gazdasági érdekcsoportok saját embereiket helyezik törvényhozási vagy kormányzati döntéshozó pozícióba, akiknek az a feladata, hogy „intézzék a család ügyeit”. A politika felső szintjén közszájon forog, hogy kormányalakításkor a miniszterek, államtitkárok többségét közvetlenül az ezeket a „maffiacsaládokat” irányító oligarchák „delegálják”. Ahol pedig nagyobb megrabolható közkasszák, illetve nagy, még széthordható közvagyon van (ilyen a közös költségvetésünk, az állam működtetéséhez átadott kincstári-, valamint az államnak átengedett vállalkozói vagyon, továbbá a termőföld és közös természeti értékeink), oda a saját ember mellé a szovjet típusú titkosszolgálatoknál szokásos „tartótisztet” is helyeznek. Ő tartja a közvetlen kapcsolatot a „keresztapával”, hozza az utasításokat, nem egyszer – a család érdekeit kielégítő jogi megoldásokat már tartalmazó – kész rendelet- vagy törvénytervezeteket, és viszi az információkat. Fontos elem, hogy a miniszterektől kezdve az államtitkárokon és állami intézmények vezetőin át az országgyűlési képviselőkig a kiválasztás alapkövetelménye a kinevező iránti feltétlen lojalitás, a kérdezés nélküli végrehajtás.
Az az irányelv is erőteljesen érvényesül, hogy a kiválasztott a képességeit messze meghaladó pozícióba kerüljön, mert így minden körülmények között kézben tartható,
hiszen a kinevező jóindulatától függ az a jólét és életszínvonal, amit tehetsége és képességei alapján bizonyosan nem tudna magának, családjának és rokoni/baráti körének biztosítani. Ha pedig egy-egy gazemberség felszínre kerül, könnyű azt válaszolni: tessék bírósághoz fordulni. Hiszen aki ezt mondja, maga rendelte-hozta a törvényt, ami szerint a gazemberség törvényes lehet. A vége pedig mindig az, hogy a köz megrablásából származó hasznon a politikai és gazdasági szereplők megosztoznak.
magyarnarancs.hu: Mint Völner Pál és Schadl György?
ÁJ: Akár ők is, de ez az eset csak a jéghegy csúcsa.
Forrás: Ángyán József Facebook
magyarnarancs.hu: Ahogyan leírta a NER-t, azt már Ön belülről is tapasztalta, míg meg nem elégelte?
ÁJ: Brutális volt azzal szembesülni, hogy az állam a globális és hazai nagytőke magánérdekei mellé áll a helyi közösségek érdekeivel és értékeivel szemben. A „maffiacsaládok” és oligarchák tevékenysége államtitkári munkámat is ellehetetlenítette, és – nem kívánva mind ehhez asszisztálni – sokak meglepetésére felálltam, visszaadtam megbízatásomat, és távoztam a politikából. A „tartótisztre” egy példa a saját, közvetlen tapasztalataimból:
az agrártárcát Simicska Lajos korábbi üzlettársa tartotta a kezében.
A teljhatalmú „keresztapa” és körei határoztak meg – a személyzeti politikától a szervezeti felépítésen át a törvények és rendeletek tartalmáig – szinte mindent az agrártárcánál. Közte és Fazekas Sándor miniszter között a közvetlen kapcsolatot mintegy klasszikus „tartótisztként” egy közeli rokona biztosította, akit Fazekas nekem személyes tanácsadójaként mutatott be. Bár a minisztériumban nem volt státuszban, időnként úgy intézkedett, hogy hamarosan rá kellett jönnöm: ez az ember nem egy egyszerű tanácsadó. Egy ízben például Fazekassal négyszemközt beszélgettem és az említett rokon egyszerűen benyitott, átadta a miniszternek egy rendelettervezet kész szövegét, amit ők már tokkal-vonóval megírhattak. Fazekas megköszönte, átfutotta, aláírta és miniszteri rendelet lett belőle.
magyarnarancs.hu: Hogyan látja, a balatoni nyomulás „csak” az egyik ékes példája annak, ahogyan felvázolta a NER működését?
ÁJ: Igen, természetesen. A rendszer kiteljesedését látványos klientúraépítés jellemezte és jellemzi. A gazdaság korábban döntően piaci alapon működő szektoraiban is dominánssá váltak az újgazdag haverok, akik „lezsugázott” közbeszerzések és állami beavatkozások segítségével a semmiből építették ki cégbirodalmaikat (a miniszterelnök „pénztárnoka”, lánya, veje, „kötélbarátja” és a több baráti oligarcha köré épülő összefonódások tengerében ma már alig kibogozható, hogy melyik hotel, kemping, szálloda vagy kikötő kié is valójában, csak azt lehet tudni biztosan, hogy a NER-é). Ezek az új „NER-lovagok” ráadásul már „kijöttek a fényre” az árnyékból, üzelmeiket nyíltan folytatják, beférkőzve mindennapjainkba, alapvetően megváltoztatva közös nemzeti kincsünk, a Balaton arculatát is. Az sem probléma, ha a zsákmányszerzést jogi szabályozás akadályozza, hiszen az ma a NER-ben gyorsan megváltoztatható. De lám, a Balaton védelmében 2000-ben hozott, a vízparti sáv használatát szabályozó, azóta is érvényben lévő törvény sem akadálya annak, hogy a part beépülhessen Siófoktól Keszthelyig, hogy a vízpart egyre több helyütt megközelíthetetlenné váljon a „földi halandók” számára. A NER egyébként is a környezetvédelmet csak akadályozó tényezőnek tekinti. Mi több, Orbán és köre a környezet védelmét a gazdasági nyomulást akadályozó „baloldali gazemberségnek”, a környezetvédőket pedig egyenesen „zöldgalléros bűnözőknek” tartja,
a területért felelős egykori államtitkártársam megjegyzése szerint egyenesen gyűlöli,
amiről magam is több esetben személyesen meggyőződhettem. Nem véletlen tehát, hogy az Orbán-rezsim első intézkedései közt előbb az önálló környezetvédelmi tárcát, majd az államtitkárságot is megszüntette, és végül – a vidékfejlesztés intézményrendszeréhez hasonlóan – a környezetvédelmi hatóságokat is kiüresítette, felszámolta és a kormányhivatalokba olvasztotta. Ilyen közegben azután nem véletlen, hogy a Balaton parti sávjában a természetkárosítás, a környezetszennyezés, valamint a szabálytalan vagy engedély nélküli építkezések ellen sohasem volt és ma sincs szigorú és kitartó fellépés. A Balaton példája is arra figyelmeztet, hogy ez a rendszer katasztrófához vezet, és a jövő generációi érdekében is meg kell tőle védenünk helyi közösségeinket és természeti értékeinket.
magyarnarancs.hu: Sok évvel ezelőtt kezdett földjelentéseihez (melyekben megyéről megyére összegezte, kiknek a kezébe kerültek az állami földek) rendre azt a bibliai idézetet írta mottóul: „Megismeritek az igazságot és az igazság szabaddá tesz benneteket”. Hogyan látja ma, akarják-e tömegek az igazságot, pláne szabaddá lenni?
ÁJ: Ahogyan Bródy János énekli, „ezek ugyanazok”, annyi különbséggel, hogy sérthetetlenségük biztos tudatában talán még mohóbbak, mégis úgy vélem: az igazság kimondása akkor is fontos, ha nem is igénylik, sőt nem is örülnek annak túl sokan, ráadásul nem is hoz azonnal látványos változást a lelkekben és a fejekben. Ám azért hiszem, hogy előbb vagy utóbb, de utat tör magának, „mossa a partot” és segíti a változást. Más utat pillanatnyilag nem nagyon látok a rendszer megváltoztatására, és persze bízzunk a Gondviselésben – de abban feltétlenül!
A NER balatoni nyomulásáról szóló cikksorozatunk korábbi részei ezek voltak:
A Narancs.hu azt is számba vette, milyen környezetromboló és hasonló beruházások valósultak meg vagy éppen folynak a tónál. A jobbára NER-es projekteket ebben a cikkünkben összegeztük:
Cikkünk a Transparency International Magyarország mentorprogramja keretében készült. | A környezetvédők „zöldgalléros bűnözők” – hallotta gyakran Orbánéktól Ángyán József | Hogyan foglalnak teret a NER-közeli körök a Balatonnál, esetenként bírósági ítéleteken, törvényi tiltásokon, rendeleteken is átlépve, újabban ezt már nyíltan is felvállalva? A Narancs.hu cikksorozatában a nagy nyomulás hátterével, módszereivel foglalkozott, arra keresve a választ: hogyan jutottunk el a máig, amikor már-már a NER maga a törvény. A befejező részben interjúnkban az Orbán-kormány egykori vidékfejlesztési államtitkárával, Ángyán Józseffel vesszük végig: hogyan látta belülről a kezdeteket, és hová jutott azóta a NER a nagy balatoni és országos lenyúlásban? | null | 1 | https://magyarnarancs.hu/kismagyarorszag/a-kornyezetvedok-zoldgalleros-bunozok-hallotta-gyakran-orbanektol-angyan-jozsef-262904 | 2023-10-27 00:00:00 | true | null | null | Magyar Narancs |
Ingyenes vagyonjuttatásként a Jövő Nemzedék Földje Alapítványnak adná az állam az ATEV Zrt. többségi tulajdonát – írja a K-monitor a Facebookon.
A bejegyzés szerint az egyeztetés céljából október közepén közzétett salátatörvény-tervezetben olvasható, mit kap a Lázár János kuratóriumi elnök által felügyelt alapítvány, amelyet tavaly is megsegített az állam.
A társadalmi egyeztetés lezárult, hamarosan benyújtják a törvényjavaslatot, az Országgyűlés dönt róla, és lezajlik a vagyonátadás.
A K-monitor emlékeztet, hogy az ATEV Zrt. 1949-ben alakult Állatifehérje Takarmányokat Előállító Vállalatként. 1993-ban lett részvénytársaság, ma 420 főt foglalkoztat, és továbbra is állati melléktermékek ártalmatlanításával, feldolgozásával foglalkozik, ami kiemelten fontos közegészségügyi, állategészségügyi, járványügyi, higiéniai, környezetvédelmi tevékenység. Évente 20-30 milliárdos árbevételt, milliárdos adózott eredményt produkáló cégről van szó, amely uniós agrártámogatást is kap. Ezért is tette szóvá a K-monitor, miért adja oda ingyen az állam az alapítványnak.
Az, hogy Lázár Jánosnak, aki Hódmezővásárhely országgyűlési képviselője, hatása lehet a jövőben az ATEV működésére, azért is érdekes, mert a város határában ATEV-telep működik, amelynek szagára évtizedek óta panaszkodnak a város lakói. | Jól működő állami cég kerül a Lázár-alapítványhoz | Az ATEV Zrt. árbevétele évente 20-30 milliárd, szagára a vásárhelyiek is panaszkodnak. | null | 1 | https://magyarnarancs.hu/belpol/jol-mukodo-allami-ceg-kerul-a-lazar-alapitvanyhoz-263044 | 2023-10-31 00:00:00 | true | null | null | Magyar Narancs |
Négycsillagos kastélyszállónak, wellness-központnak, pezsgőpincészetnek és borászatnak kellene lennie a Somogy megyei Lengyeltóti közepén, az egykori Zichy-kastélyban. A létesítmény ehelyett lelakatolva, üresen áll. Pedig a Viktória Sziget Kft. 240 milliós uniós támogatást nyert el az átalakítására. A társaság azonban becsődölt, a projektből pedig semmi sem lett. A létesítmény kálváriája azonban itt nem ér véget. Először az önkormányzat, majd egy egyszemélyes kft. vette meg az ingatlant, nem tudni, milyen céllal. Videóriport.
A régi képek tanúsága szerint illusztris látványt nyújtott a Lengyeltótiban álló Zichy-kastély, amely a 19. század elején épült. A második világháború után a Marcali kórház használatában állt egészen 2006-ig, a bezárásáig. Ahogy azt egy közadatigényléssel kiderítettük, Marcali önkormányzata 2007-ben adta el a kórházat a Viktória Sziget Kft.-nek összesen 420 millió forintért. A vételárat a cég több részletben, és részben hitelből fizette ki. Ekkor kerülhetett az ingatlanra az 520 millió forintos keretbiztosítéki jelzálogjog az MKB Bank Zrt. javára bejegyezve. A társaságnak nagy tervei voltak a létesítménnyel, de ezekből végül semmi sem lett.
A megyei lap 2010-ben írta meg, hogy az önkormányzat és a helyiek sem tudnak szinte semmit a lengyeltóti kastélyban tervezett grandiózus beruházás részleteiről, amelyek egy négycsillagos kastélyszálló és wellness-központ tervein túl pezsgőpincészet és borászat terveit is magukban foglalják. A lap szerint a három projektre több mint egymilliárd forint uniós támogatást kapott egy cég, amelynek képviselőjét sikerült utolérniük.
Csánó János akkor az újság kérdésére annyit válaszolt, hogy „egy befektetői csoport vásárolta meg a Lengyeltótiban található egykori Zichy-kastélyt azzal a céllal, hogy elsősorban a turizmusra, idegenforgalomra építve, az értékes helyi munkaerőt és forrásokat alapul véve egy hosszú távú beruházásba fogjon.
A projektnek több eleme van, amelyhez pályázati úton európai uniós forrást nyertünk. A Viktória Sziget Kft. erre a célra alakult.
Jelenleg a projekt a megvalósítási szakasz előtt áll, a tervek optimalizálása és összehangolása, a szakértői vélemények és a piaci folyamatok analízise folyik. A projekt állásáról a későbbiekben az üzleti tervnek megfelelően kívánunk tájékoztatást nyújtani.”
„De sikerült?”
Ezen a ponton azonban nagyjából véget is ért a történet. Szálloda sem, és más sem lett a kastélyból, a cég felszámolása pedig már 2012-ben megkezdődött. A kft. tulajdonosa 2008-tól a megszűnéséig a Virgin-szigetekre bejegyzett Poliview Capital Corp. volt. Az Opten szerint a társaság csak egyszer, 2010-ben nyert el egy 239 milliós uniós támogatást (2.1.2-09 Szálláshelyek és turisztikai szolgáltatások fejlesztése címen), további pályázatoknak azonban a nyilvántartásban nincs nyoma.
Hadházy Ákos szerint ez nem ritka. A független parlamenti képviselő – akivel együtt jártuk be a helyszínt – azt tapasztalta, hogy több olyan támogatott projektnek sem elérhetőek az adatai a nyilvános adatbázisokban, amelyek valamilyen szempontból problémásak voltak.
Érdeklődtünk az Államkincstárnál is, hátha ők tájékoztatást tudnak adni a pályázatokról, de közölték, hogy nem rendelkeznek az adatokkal.
Ami biztos, hogy a felszámolás során a kft. tulajdonában álló ingatlanra árverést írtak ki. Az utolsó adatok (2013/3. számú nyilvános pályázati felhívás) szerint a Lengyeltóti, Rákóczi Ferenc út 18., hrsz.: 220/4., 10 3439 m2-es ,,kórház” megnevezésű ingatlant a rajta lévő 2500 m2 felépítménnyel, valamint bontandó melléképületeivel együtt 90 millió forintért adták volna el.
Lapunk utánajárt, mi lett ezután az ingatlannal. Mint – szintén egy közadatigénylésnek köszönhetően – megtudtuk, az árverésre bejelentkezett egy cég nettó 46 millió forintos ajánlattal, mivel azonban a Lengyeltóti önkormányzatnak elővásárlási joga volt, élt a lehetőséggel, és ezért az összegért megvásárolta a területet az épületekkel együtt.
Az önkormányzat aztán évekig nem tudott mit kezdeni a létesítménnyel, ezért úgy döntöttek, hogy megosztják a telket, és a tízből 9 hektárt eladnak. Ez sikerült is nekik 2021-ben, 100 millió forintért.
A vevő az Antallapos Kft. volt, amelynek tulajdonosa és ügyvezetője egy 76 éves, csávolyi nő.
A mindössze 4 éves kft. az Opten adatbázisa alapján működik: az elmúlt évben 493 milliós forgalmat bonyolított, az adózott eredménye pedig a 206 millió forintot is elérte. Igaz ugyanakkor, hogy a kastély tulajdoni lapja szerint a NAV Bács-Kiskun Vármegyei Adó- és Vámigazgatósága 14,3 millió forintos végrehajtási jogot jegyeztetett be az ingatlanra idén szeptemberben.
Mindemellett nehéz elhinni, hogy az ügyvezető-tulajdonosként megnevezett Zsidek Istvánné viszi a céget. Már csak azért is, mert egy ugyanilyen nevű nő a társaság alapításának évében szociális tüzelőt igényelt a csávolyi önkormányzattól, amit meg is kapott. A helyiek tájékoztatása szerint nincs még egy ugyanilyen nevű lakos az 1600 fős településen, de szerintük a céget nem ő, hanem a hozzátartozók vezetik.
Mindenesetre kevésbé életszerű, hogy egy szociális tüzelőre szoruló, viszonylag idős asszony céget alapítson, majd 100 millió forintért megvegyen egy kastélyt a vállalkozás székhelyétől 200 kilométerre.
További kérdéseket vetett fel, hogy amikor a kastélynál jártunk, a helyiek azt mondták, tudomásuk szerint a tulajdonos pécsi, de személyesen még nem találkoztak vele.
Egyik cégvezető sem válaszolt
A cégadatbázisban található elérhetőségen kerestük a céget, hogy megtudjuk, mi a céljuk az ingatlannal, pályáznak-e esetleg uniós vagy állami támogatásra, vagy inkább tovább értékesítik az épületeket Arra is rákérdeztünk, hogy a cégvezető és tulajdonos ugyanaz a Zsidek Istvánné-e, aki szociális tüzelőre pályázott Csávolyon 2019-ben. Cikkünk megjelenéséig a kft. nem reagált.
Szintén nem válaszolt a kérdéseinkre a korábbi tulajdonos, a Viktória Sziget Kft. egykori ügyvezetője sem. Csánó János jelenleg is több cégben érdekelt, de hiába írtunk két e-mail címére is, egyikről sem érkezett válasz. Tőle azt szerettük volna megtudni, hogy miért nem valósult meg a beruházás, indult-e szabálytalansági eljárás a projekt kapcsán, és ha igen, mi lett az eredménye.
Szöveg, fotók és videó: Katus Eszter
A cégadatokat az Opten Kft. szolgáltatta. Nyitókép: Az egykor kórházként működő kastély évek óta elhagyatottan áll, csak a parkot tartják rendben. | Uniós százmilliókat nyelt el a lengyeltóti kastély, végül egy 76 éves nő cégénél landolt | Négycsillagos kastélyszállónak, wellness-központnak, pezsgőpincészetnek és borászatnak kellene lennie a Somogy megyei Lengyeltóti közepén, az egykori Zichy-kastélyban. A létesítmény ehelyett lelakatolva, üresen áll. Pedig a Viktória Sziget Kft. 240 milliós uniós támogatást nyert el az átalakítására. A társaság azonban becsődölt, a projektből pedig semmi sem lett. A létesítmény kálváriája azonban itt nem ér véget. Először az önkormányzat, majd egy egyszemélyes kft. vette meg az ingatlant, nem tudni, milyen céllal. Videóriport. | null | 1 | https://atlatszo.hu/orszagszerte/2023/10/31/unios-szazmilliokat-nyelt-el-a-lengyeltoti-kastely-vegul-egy-76-eves-no-cegenel-landolt/ | 2023-10-31 00:00:00 | true | null | null | orszagszerte.atlatszo.hu |
A folyamatban lévő büntetőeljárással kapcsolatban sem a rendőrség, sem az Audi Hungária Független Szakszervezet (AHFSZ) nem adott érdemi választ az Átlátszó kérdéseire. A portálunk által nyár elején feltárt ügyön túl más vitatható esetekről is kaptunk információt. Mégpedig arról, hogy egy 20-30 milliós, Audi Q5-ös terepjáró landolhatott nemrég a szakszervezeti elnöknél. Egy tag pedig bírósághoz fordult, ugyanis állítása szerint azért zárták ki a szervezetből, mert szóvá tette, hogy nem a kedvezőbb ajánlatot benyújtó biztosítótársasággal szerződött le az AHFSZ.
Közokirat-hamisítás gyanújával rendőrségi nyomozás folyik a győri Audi Hungária Független Szakszervezet pénzügyi beszámolóival kapcsolatban. Az ügyet júniusban hoztuk nyilvánosságra, a gyanúba keveredett szakszervezet 10 ezer munkavállaló érdekét hivatott védeni az Audi Hungaria Zrt.-vel szemben. Természetesen nem ingyen, hanem befizetett tagdíjért cserébe, ami a tavalyi évben több mint 300 millió forint volt.
Értesülésünk szerint a nyomozás a szakszervezet előző években elfogadott, közzétett, aztán módosított 2020-as, illetve 2021-es beszámolóival kapcsolatos. Az első, illetve a módosított összegek között jelentős, több száz milliós eltéréseket találtunk. Ráadásul a beszámolók nincsenek könyvvizsgálattal alátámasztva, holott ezt a jogszabály előírta volna. Az érdekvédelmi szervezet akkor nem reagált a kérdéseinkre, azóta több más orgánum is megkereste őket, de a nekik adott válaszokból sem derült ki, pontosan mit érint a rendőrségi eljárás.
Az AHFSZ elnöke, Németh Sándor a kormánypárti győri önkormányzat hetilapjával hajlandó volt szóba állni 2023. október 6-án. Az üggyel kapcsolatban elmondta: „Az AHFSZ anyagi helyzete továbbra is stabil és előremutató, munkánkat ugyanolyan becsülettel és tisztességgel végezzük, ahogy azt tettük az elmúlt 27 évben is! A médiában megjelent feljelentésekkel kapcsolatban tájékoztatjuk, hogy a hatóságokkal maradéktalanul együttműködünk és az Audi Hungária Független Szakszervezet rendelkezik könyvvizsgálóval” – fogalmazott Németh Sándor.
Kamara: már a 2020-as beszámolóhoz is kellett volna könyvvizsgáló
A korábbi cikkünkből az derül ki, hogy a szakszervezet nem alkalmazott a fent említett beszámolóknál könyvvizsgálót, pedig a kormányrendelet szerint ez kötelező lenne. A szakszervezetnél rákérdeztünk, mióta rendelkeznek könyvvizsgálóval, korábban miért nem alkalmaztak, de választ ezúttal sem kaptunk. A könyvvizsgáló fontos szerepet tölt be, ugyanis az ő feladata annak eldöntése, illetve véleményezése, hogy az éves beszámoló megbízható és valós képet ad-e az azt leadó szervezet, cég, intézmény fennálló vagyoni és pénzügyi helyzetéről.
Egy Átlátszóhoz eljutott dokumentum szerint a szakszervezeti bizalmiak közül többen már tavaly novemberben a Magyar Könyvvizsgálói Kamarához fordultak kérdéseikkel.
„Szakszervezetünknél, AHFSZ /Audi Hungária Független Szakszervezet, 9027 Győr Kardán utca 1/ nem alkalmazunk könyvvizsgálót. Több bizalmi társammal azon a véleményen vagyunk, hogy ezt hibásan tesszük. Szerintünk a számviteli törvény egyes egyéb szervezetek beszámoló készítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 479/2016.(XII.28.) Kormányrendelet 16. § (1) és (2) bekezdésének 2019. decemberi módosítása alapján már 2020. évtől kezdődően minden évben könyvvizsgálót kellene alkalmaznunk” – írták a levelükben.
Melyre a Magyar Könyvvizsgálói Kamara részéről 2022. november 25-én a következőket válaszolták:
„Az Ön által rendelkezésre bocsátott beszámolók alapján úgy látjuk, hogy mind a 2020, a 2021 és a 2022 évek vonatkozásában, az adott üzleti évet megelőző két év átlagában számított összes bevétele a szakszervezetnek meghaladta a 300 millió Ft-ot, így a Kormányrendelet értelmében a könyvvizsgálat ezen évek vonatkozásában kötelező. A rendelkezésünkre bocsátott információk és adatok alapján tehát mi is azon a véleményen vagyunk, hogy a szakszervezetnek már a 2020. évi beszámolójától kezdve könyvvizsgálót kellett volna megbíznia a beszámolója könyvvizsgálatával” – szól a könyvvizsgálói kamara válasza. (Amelyet egyébként az AHFSZ elnökének is elküldtek.)
A hatóságok hallgatnak
Az Átlátszó is megkereste a Magyar Könyvvizsgálói Kamarát, ugyanis felmerül a kérdés, hogy milyen következménye lehet egy ilyen mulasztásnak, illetve ki alkalmazhat ezért szankciót?
„A számviteli törvény (2000. évi C. törvény) hatálya alá tartozó bármely gazdálkodó esetében a gazdálkodó törvényes képviseletére jogosult személy a felelős az éves beszámolóra, valamint annak könyvvizsgálati kötelezettségére vonatkozó előírások betartásáért. Amennyiben a könyvvizsgálatra kötelezett gazdálkodó ennek a kötelezettségének nem tett eleget, úgy tehát – értelmezésünk szerint – a gazdálkodó képviseletére jogosult vezetője tehető felelőssé ezért a mulasztásért” – válaszolta a Magyar Könyvvizsgálói Kamara (MKVK.)
Hangsúlyozva azt is: az MKVK nem tud a konkrét ügyben hivatalos, kötelező érvényű állásfoglalást adni, mivel „kamaránk nem rendelkezik jogszabályban előírt, sem jogszabályban biztosított hatáskörrel a fenti kérdésekben történő állásfoglalás kialakítására, sem kiadására.”
„A könyvvizsgálati kötelezettség nem teljesítése a gazdálkodó részéről elkövetett jogszabályszegésnek minősül. Erre vonatkozó közvetlen, jogszabályban nevesített jogi szankcióról nincsen tudomásunk” – mondta el a Magyar Könyvvizsgálói Kamara illetékese.
Az olyan civil szervezeteknél, mint az Audi Hungária Független Szakszervezet, lefolytatható törvényességi felügyeleti eljárás. Csakhogy ez pont a beszámolóra, illetve annak könyvvizsgálatára nem vonatkozik – tudtuk meg a Magyar Könyvvizsgálói Kamarától.
Továbbra is kérdés azonban, melyik hatóság szabhat ki emiatt büntetést? „Megítélésünk szerint a kötelezettségszegés miatt felmerülhet az adóhatóság részéről a mulasztási bírság alkalmazása, ennek kapcsán azonban nyilvánvalóan az adóhatóság mindenkori jogértelmezése és álláspontja az irányadó” – teszi hozzá a válaszában a Magyar Könyvvizsgálói Kamara.
Megkérdeztük a NAV-ot, annyit válaszoltak: „Konkrét adózóra vonatkozó információkat a NAV törvényi rendelkezés okán – adótitok – nem hozhat nyilvánosságra.” Az AHFSZ Hírek 2023. október 13-i számában idézték az adóhatóság nekik adott válaszát, miszerint: „a NAV Nyugat-dunántúli Bűnügyi Igazgatósága az Audi Hungária Független Szakszervezetével szemben nem folytat büntetőeljárást.”
Elvileg az Állami Számvevőszék (ÁSZ) illetékes lehet, mivel „A közélet befolyásolására alkalmas tevékenységet végző civil szervezetek ellenőrzése című program alapján ellenőrzést végez a 20 millió forint tárgyévi mérlegfőösszeget elérő civil szervezeteknél” – olvasható ebben a tavaly májusi hírben.
Megkérdeztük az Állami Számvevőszéket, vizsgálta-e az Audi Hungária Független Szakszervezet pénzügyeit, gazdálkodását? Az ÁSZ hatáskör hiányában az Audi Hungária Független Szakszervezetet érintően ellenőrzést nem végzett.
A 2011. évi CLXXV. törvény 2. § 6. b) pontja szerint nem minősül civil szervezetnek a szakszervezet, így a közélet befolyásolására alkalmas tevékenységet végző civil szervezetek átláthatóságáról szóló törvény hatálya sem terjed ki rá – tudtuk meg.
Ezek szerint a rendőrség az egyetlen, ténylegesen nyomozó hatóság, ahonnan ez a közlemény jött: „Megkeresésével kapcsolatban tájékoztatjuk, hogy az Ön által kérdezett ügyben a Győri Rendőrkapitányságon indult büntetőeljárás közokirat-hamisítás bűntett gyanúja miatt, amelyet a Győr-Moson-Sopron Vármegyei Rendőr-főkapitányság hatáskörébe vont a nyomozás során. A folyamatban lévő nyomozásról az eljárás jelenlegi szakaszában, továbbiakban sem áll módunkban bővebb információt kiadni.”
Az Audi Hungaria Zrt. annyit reagált „Az említett ügyről az Audi Hungariának nincs hivatalos információja. Más szervezetekkel kapcsolatos szerkesztőségi értesüléseket vállalatunk alapvetően nem kommentál, így ezt sem”.
Terepjáró a szakszervezeti elnöknek?
Az Átlátszó olyan információt kapott, hogy Németh Sándor AHFSZ-elnök, illetve egy másik elnökségi tag is az Audi Hungaria Zrt.-től kapott Audi Q5-ös gépjárműve(ke)t használják, azzal/azokkal közlekednek, illetve azt/azokat magáncélra is igénybe vehetik. Ennek próbáltunk utánajárni. A lapunkhoz eljutott fotón lévő járművet, amivel az AHFSZ elnököt szokták látni, 2023-ban gyártották és helyezték forgalomba. A zöld városi terepjáró (40TDI quattro) ára 20-30 millió forint körül van. Meg is kérdeztük az AHFSZ elnökségétől, illetve felügyelő-bizottságától: használ(nak)-e Audi Hungaria Zrt.-től, vagy más Audi-cégtől, illetve az anyavállalat, a Volkswagen Csoport bármely érdekeltségétől kapott Audi Q5-ös vagy bármilyen más típusú gépjárművet, amennyiben igen, milyen formában történik ez? – de nem jött válasz.
Az Audi Hungaria Zrt. ugyanezekre a kérdésekre az alábbiakat válaszolta:
„Az Audi Hungaria által meghatározott munkatársi célcsoportjai számára, szabályozott keretek között gépjárművet biztosít üzleti- és magánhasználatra. Megértésüket kérjük, hogy belső szabályzatainkról nem adunk tájékoztatást.” Nem derült ki tehát, ha kaptak autót a szakszervezeti vezetők, akkor pontosan milyen alapon.
Az Opten szerint az Audi Hungaria Zrt. által 2023. február 17-én alapított Audi Hungaria Ahead Kft.-ben felügyelő bizottsági tag Németh Sándor AHFSZ-elnök, illetve Horváth Zoltán, a szakszervezet járműgyári elnökhelyettese.
Kizárt szakszervezeti tag
Információnk szerint egy másik bírósági eljárás is folyik, ugyanis egy szakszervezeti tag azt állította, hogy az Audi Hungária Független Szakszervezettel szerződésben lévő biztosítótársaság mellett egy másik biztosító is adott korábban ajánlatot a szakszervezeti tagoknak nyújtott biztosításra, amely kedvezőbb, előnyösebb volt, de az AHFSZ nem élt a lehetőséggel.
Értesülésünk szerint az üggyel kapcsolatban a fenti esetet szóvá tevő szakszervezeti tagot kizárták az Audi Hungária Független Szakszervezetből, s emiatt az illető bírósághoz fordult. Erről is kérdeztük a szakszervezet vezetőit, de nem reagáltak. „A Győri Törvényszéken a kérdezett peres felek között szakszervezeti határozat hatályon kívül helyezése iránt polgári peres eljárás van folyamatban, amely eljárásban a bíróság az alperes keresettel támadott határozatának végrehajtását felfüggesztette” – válaszolta az Átlátszó érdeklődésére a Győri Törvényszék. Vagyis a bírósági eljárás idejére a tagkizárás nem hajtható végre, addig azt fel kell függeszteni.
Címlapkép: Az Audi Hungária Független Szakszervezet (AHFSZ) vezetői a szakszervezet által meghirdetett egyhetes sztrájk megkezdéséről tartott sajtótájékoztató után a győri Audi Hungaria Zrt. épülete előtt 2019. január 24-én. A szakszervezet 168 órás sztrájkot hirdetett a sikertelen bértárgyalások miatt (MTI/Krizsán Csaba). | Nyomozás és egy Audi Q5-ös borzolja a kedélyeket a győri Audi szakszervezetében | A folyamatban lévő büntetőeljárással kapcsolatban sem a rendőrség, sem az Audi Hungária Független Szakszervezet (AHFSZ) nem adott érdemi választ az Átlátszó kérdéseire. A portálunk által nyár elején feltárt ügyön túl más vitatható esetekről is kaptunk információt. Mégpedig arról, hogy egy 20-30 milliós, Audi Q5-ös terepjáró landolhatott nemrég a szakszervezeti elnöknél. Egy tag pedig bírósághoz fordult, ugyanis állítása szerint azért zárták ki a szervezetből, mert szóvá tette, hogy nem a kedvezőbb ajánlatot benyújtó biztosítótársasággal szerződött le az AHFSZ. | null | 1 | https://atlatszo.hu/orszagszerte/2023/10/30/nyomozas-es-egy-audi-q5-os-borzolja-a-kedelyeket-a-gyori-audi-szakszervezeteben/ | 2023-10-31 00:00:00 | true | null | null | orszagszerte.atlatszo.hu |
Az OTP elnöke elismerte, hogy a politikai botrány közepébe került UD Vagyonvédelmi Zrt. vezérigazgatója, Tóth János vele beszélt azon az augusztus elején rögzített hangfelvételen, amelyet pénteken mutatott be Dávid Ibolya. Az MDF elnöke szerint a titokban lehallgatott telefonbeszélgetés azt bizonyítja, hogy pártelnökségért szintén induló Almássy Kornél támogatói megbízást adtak a cégnek az ő lejáratására. A hanganyag tanúsága szerint Tombor András, Orbán Viktor egykori külügyi főtanácsadója azzal az ajánlattal járt az UD vezetőinél, hogy a cég "dolgozzon az MDF-re és Dávid Ibolyára", keressen rá terhelő adatokat.
Az UD-vezérigazgató, Tóth János viszont azt állította az Indexnek, hogy nem pártpolitikai ügylet miatt hívta fel a megkeresés után a beszélgetésben csak "Elnök úrnak" titulált Csányit, hanem Tombor személye miatt. Tóth azt álltja, azért "referált" Csányinak, mert tudatni akarta vele, hogy Tombor Andrással kapcsolatosan, aki éppen abban az időszakban az OTP és a MOL cégeknél vezető pozícióra aspirált, "elsődleges hírek" birtokába jutott.
"A hívás egyetlen oka az volt, hogy személyes véleményem szerint Tombor András bármilyen esetleges politikai szerepvállalása nagy kockázatot jelenthetett a leendő munkaadóira. Dadogásom pontosan elárulja, hogy annyi fáradtságot sem vettem, hogy utána nézzek, ki is ez az MDF-es alelnök." - mondta az UD vezetője hozzátéve, Csányitól várt döntést, hogy Tombor András ügyében kíván-e többletinformációkat.
Tóth leszögezte, hogy a nyilvánosságra került beszélgetésben említett keddi találkozó az OTP-elnök elfoglaltsága miatt elmaradt. De Csányi tudomására hozta, hogy az üggyel semmilyen formában nem kíván foglalkozni, és nem kér több tájékoztatást sem. "A telefonbeszélgetéseim rögzítői pontosan tudják, hogy közöttem és Elnök úr között soha többé nem volt téma ez az ügy." - mondta Tóth.
Csányi Sándor a Népszabadságnak úgy nyilatkozott: "Az UD Zrt. az OTP Bank számára kizárólag őrzés-védelemmel kapcsolatos szokásos tevékenységet végzett, illetve végez. Éppen ezért volt bennem rossz érzés a telefonbeszélgetés témája, illetve tartalma miatt. Személyes találkozás során akartam megtudni, hogy mi állhat az elhangzott információk mögött. Erre a találkozóra azonban nem került sor, így a telefonbeszélgetésben szereplő ügytől teljességgel távol maradtam. Ugyanakkor a kialakult helyzet kapcsán jogi konzultáció után megteszem a szükséges jogi lépéseket".
Az Index információi szerint Tombor végül nem nyerte el az általa megpályázott posztot, sőt a viharos Multireklám-ügy után a Csányi Sándor érdekeltségi körébe tartozó cégeknél nem volt más állása. Informátoraink szerint 2005-ben viszont kulcsszerepet játszott abban, hogy a hagyományosan Simicska Lajos felségterületeként kezelt közterületireklám-piacra betörhessen Csányi. Az óriásplakátcég megszerzése fagyossá tette a Fidesz befolyásos háttérembere és a milliárdos viszonyát. Tombor a tulajdonosváltás után is megmaradt a cég vezetésében, egészen addig, amíg Csányi külföldi befektetőknek tovább nem adta a Multireklámot.
Az Index megkereste Tombor Andrást is, de az üzletember azt közölte, hogy a továbbiakban nem kíván foglalkozni az üggyel. Tombor, aki egyébként a Mathias Corvinus Collegium főigazgatója is, pénteken "manipulatív játéknak" nevezte, hogy a neve szerepel a hangfelvételen. Azt mondta, a politikától 2002-ben elbúcsúzott, azóta csak a reálgazdasággal foglalkozik. | Hogy keveredett Csányi az MDF-es botrányba? | Csányi Sándor, OTP-vezérrel beszélt az UD Zrt. vezetője azon a lehallgatott telefonbeszélgetésen, amelyet az MDF-es hatalomátvétel előkészítésének bizonyítékaként Dávid Ibolya hozott nyilvánosságra. A biztonsági cég vezetője szerint a hangfelvételen csak Elnök úrként szereplő Csányit azért tájékoztatta a Tombor András által felvezetett tervről, mert az egykori Orbán-tanácsadó éppen az egyik OTP leányvállalat vezetői állását próbálta elnyerni. Tombor volt egyébként a kulcsszereplő a Multireklám Zrt. három éve lezajlott tulajdonosváltásánál, ami komoly szembenállást okozott Simicska Lajos és Csányi viszonyában. | null | 1 | https://index.hu/belfold/csanyimdfvs0/ | 2008-09-13 20:39:00 | true | null | null | Index |
Továbbra sincs veszélyben a korrupciós ügyekkel vádolt szocialista Kránitz Krisztián karrierje: a vezetése alatt álló kispesti Vagyonkezelő és Műszaki Szervezet (VAMÜSZ) megszűnését követően a Gazdasági Ellátó Szervezetben (GESZ) folytatja pályafutását – derül ki Paróczai Anikónak, a Momentum Mozgalom kispesti politikusának a Facebook-posztjából.
A kispesti képviselő-testület 2020 szeptemberében döntött arról, hogy megszűnik a Kránitz Krisztián vezette VAMÜSZ, a feladatait pedig a GESZ veszi át. Ekkor az MSZP-s politikus partvonalra szorítására is könnyebb lehetőség nyílt volna, ez azonban nem történt meg.
Paróczai Anikó a Facebook-bejegyzésében azt írta, „az lett volna a minimum”, hogy végre távozzon a kispesti közéletből, távol kerüljön a kispestiek pénzétől az a Kránitz Krisztián, aki elfelejtett említést tenni a spanyolországi villájáról a 2018-as vagyonnyilatkozatából.
Eszerint Kránitz Krisztián a milliós fizetése ellenére hivatalosan a barátnője önkormányzati lakásában húzta meg magát, aki egyébként ugyancsak több korrupciós ügyben is érintett volt, és nem tisztázta magát.
Kránitz Krisztián 2019-ben az önkormányzati kampány véghajrájában kiszivárgott felvétellel lett ismert a nyilvánosság előtt. Ezen a kokainbotrányba keveredett Lackner Csaba önkormányzati képviselő érdekes, fehér port tartalmazó zacskóval a kezében beszélt korrupciógyanús ügyekről, Kránitz Krisztiánt pedig oldott hangulatában csak „Mr. Negyven Százalék” néven említette. Arról is szót ejtett, hogy milyen pénzek kötöttek ki az önkormányzati megrendelések felett diszponáló, „pénzéhségéről” hírhedt MSZP-s politikusnál.
Kránitz Krisztián a botrány ellenére maradt a vagyonkezelő élén. Paróczai Anikó szerint Kispest DK-s és MSZP-s vezetése nemhogy nem távolította el a „húsosfazék” mellől, hanem a GESZ-ben vállalt tisztsége mellett 2020 végén még bónuszt is fizettek neki. | Kirúgás helyett bónuszt kapott a korrupciós ügyekkel vádolt kispesti MSZP-s képviselő | Továbbra sincs veszélyben a korrupciós ügyekkel vádolt szocialista Kránitz Krisztián karrierje: a vezetése alatt álló kispesti Vagyonkezelő és Műszaki Szervezet (VAMÜSZ) megszűnését követően a Gazdasági Ellátó Szervezetben (GESZ) folytatja pályafutását – derül ki Paróczai Anikónak, a Momentum Mozgalom kispesti politikusának a Facebook-posztjából. | null | 1 | https://index.hu/belfold/2021/01/17/kirugas_helyett_bonuszt_kapott_a_kispesti_szocialista_kranitz_krisztian/ | 2021-01-17 22:36:00 | true | null | null | Index |
Kirúgták Kránitz Krisztiánt, gúnynevén „Mr. Negyven Százalék”-ot, a kispesti önkormányzat egykori vagyonkezelőjét, akiről a 2019-ben kirobbant „fehér poros” botránya kapcsán hallhattunk először.
Szeptembertől már nem dolgozik az MSZP-s Gajda Péter vezette kispesti önkormányzatnak Kránitz Krisztián, aki szocialista képviselőként kezdte, majd később vagyonkezelő lett, de kirúgásakor már csak a kispesti vagyonért felelős szimpla munkatárs volt, legalábbis papíron. Korábbi lefokozása azután történt, hogy négy évvel ezelőtt nyilvánosságra került egy titkos felvétel, amelyen egy akkori szocialista képviselőre, Lackner Csabára hasonlító személy a baloldalhoz köthető korrupciós ügyekről, és azok bonyolításának mikéntjéről beszélt, miközben egy fehér port tartalmazó kisebb zacskót lóbált a ventillátor előtt átszellemülten.
A felvételen szereplő férfi más személyeket is megemlített: Gajda Péter polgármester neve mellett Mr. Negyven Százalékét, mégpedig kenőpénzekkel összefüggésben. Ekkor konklúzióként meg is állapították, hogy a vagyonkezelős kolléga „éhes”, és majd ez lesz a veszte… A botrány kirobbanása után kitálalt a kispesti baloldal sofőrje is a Hír TV-nek, aki azt állította, hogy Gajda a legszorosabban működött együtt Kránitz Krisztiánnal a kispesti vagyonkezelő nagy pénzeket mozgató hatalmasságával is, mondhatni sülve-főve együtt voltak.
„Ez mind a Krinyón keresztül ment, senki nem sajnálta tőle”
A kipattant felvételen ez is hallható volt: „Tavaly felvettünk 1,2 milliárd forintnyi hitelt, de úgy, hogy nekünk 2017-ről volt majdnem 800 millió forint tartalékunk. Ez mind a Krinyón (Kránitz Krisztián) keresztül ment, senki nem sajnálta tőle – meséli a felvételen vélhetően Lackner, akinek beszélgetőtársa így reagált: „Krisztián már mondta, hogy nyugdíjba mehet, mert megkereste, amit akart. Aztán meg keveslik az »okosba« megkeresett pénzt”. A Lacknernek látszó személy erre így válaszolt: „Figyelj, tudod, hogy milyen hamar el lehet költeni 200-250 millió forintot?” Az ügyben a Nemzeti Nyomozó Iroda nyomozást indított nemcsak kábítószerrel való visszaélés, hanem különféle gazdasági bűncselekmények miatt is, ez a nyomozás jelenleg is tart. Kránitzról később is lehetett hallani. Legutóbbi botrányai között hallhattunk spanyolországi luxusvillájáról, amelynek ráadásul szomszédságában az a magyar vállalkozó vásárolt tulajdont, aki szintén a kispesti önkormányzat állandó bedolgozója. A cég újította fel 180 millióért azt a kispesti óvodát, amelyről kiderült: olyan tételeket számolt el az önkormányzat vagyonkezelője, amelyeket valójában nem is, vagy nem pont úgy valósítottak meg.
Gyurcsány betette a lábát, a baloldal marakodik a koncon...
Mint ahogyan azt megírtuk, Gyurcsány Ferenc Budapesten is szisztematikusan léptette át a DK-ba a baloldali kis pártok, illetve az MSZP politikusait. Egyeduralmát azonban Kispesten nem tudta azonnal kiépíteni, miután Gajda Péter nem állt kötélnek. Ekkor Gyurcsányék lecserélték Kispest korábbi DK-s alpolgármesterét. Informátorunk szerint, Kertész Csaba eltávolítása korántsem volt hirtelen jött döntés és zökkenőmentes, hiszen a helyi MSZP-nek és a DK-nak új egyezséget kellett kötnie. | Menesztették a kispesti korrupciós balhéról elhíresült „Mr. 40 Százalék”-ot | Szeptembertől már nem dolgozik az MSZP-s Gajda Péter vezette kispesti önkormányzatnak Kránitz Krisztián, aki szocialista képviselőként kezdte, majd később vagyonkezelő lett, de kirúgásakor már csak a kispesti vagyonért felelős szimpla munkatárs volt, legalábbis papíron. Korábbi lefokozása azután történt, hogy négy évvel ezelőtt nyilvánosságra került egy titkos felvétel, amelyen egy akkori szocialista képviselőre, Lackner Csabára hasonlító személy a baloldalhoz köthető korrupciós ügyekről, és azok bonyolításának mikéntjéről beszélt, miközben egy fehér port tartalmazó kisebb zacskót lóbált a ventillátor előtt átszellemülten. | null | 1 | https://metropol.hu/aktualis/2023/09/baloldali-belhaboru-menesztettek-mr-40-szazalekot | 2023-09-22 22:41:00 | true | null | null | Metropol |
Tihany központjától pár perc sétányira kezdődik az Alsóóvári utca, amely a település Óvár elnevezésű külterületére vezet. Ahogy haladunk az úton kifelé, egyre távolabbi zajként érzékeljük a turistákat, hamarosan teljes csendben sétálunk tovább. Sűrű növényzet borította hegyoldalon visz az út, csak sejtjük, hogy a Balaton hamarosan felbukkan a gyümölcsösök mögött. Nem is csalódunk, rövidesen csodálatos panorámában van részünk. Ám az öröm nem teljes, hiszen az is jól látszik, hogy hatalmas területen bontották meg a hegy ezen részét: a gyümölcsös véget ért, helyette óriási gödör tátong.
„Az építészet kérdése ma nagyon komplex fogalom, ami összefonódik a településfejlesztés feladatrendszerével, itt Tihanyban a helyi és a nemzeti érdekek összhangjának megteremtésével is. Figyelembe kell venni a történelmi, természeti értékeket, a település kulturális múltját, a Balaton jelentős védelmi rendszerét. Ennek a komplex szemléletnek a jogszabályi háttere megvan és működik. Azt szolgálják, hogy az értékeket felelősséggel megőrizzük úgy, hogy közben a település élhető legyen” – fogalmazott lapunknak Bujdosó Judit, Tihany főépítésze, amikor arról kérdezzük, mit gondol a település építészeti sajátosságairól, értékeiről. Nehezen értelmezhető azonban, hogy a helyi értékek felelősséggel megőrzésébe hogyan fér bele az, hogy Tihanyban nemrég jelentős területen, közel 9 ezer négyzetméteren kibontották a hegyet. A korábban zöld terület most kopár, fehér, és már Balatonfüred felől hajóval érkezve is jól látszik a brutális csonkítás. Az önkormányzat szerint minden rendben van az építkezés körül, a terület kezeléséért felelős Balaton-felvidéki Nemzeti Park hatáskör hiányában nem lát rá a beruházás terveire, így véleményt sem formálhat, a Veszprém Megyei Kormányhivatal pedig építésfelügyeleti, illetve területi természetvédelmi hatósági hatáskörében vizsgálja az építkezést.
Cégek, cégtársak
Az összesen 8766 négyzetméteres ingatlan több telekből áll, és hivatalosan rétként (4448 négyzetméter), szőlőként (1973 négyzetméter) és gyümölcsösként (2345 négyzetméter) jegyzik a földhivatalnál. A tulajdoni lap szerint a terület egy magyar magánszemély tulajdona, aki azt 2016 augusztusában vásárolta meg. A telektulajdonos budapesti, de a legfrissebb cégadatok szerint jelenleg moszkvai az állandó lakcíme. Róla annyit sikerült megtudnunk, hogy az elmúlt 25 évben energetikai tanácsadással foglalkozott nagy, nemzetközi tanácsadó cégek munkatársaként. Emellett több magyarországi cégben is tulajdonos volt. Ezek közül csupán a különböző magyarországi plázák belső reklámfelületeit értékesítő Screenposter termelt látható bevételt (egyaránt 23 millió forintot 2017-ben és 2018-ban), a többi társaság vagy veszteséges volt, vagy minimális pluszban zárta az elmúlt éveket. Szót érdemel azonban a 2017-es alapítású informatikai szolgáltatásokat nyújtó Betflow Kft. A társaság az elmúlt két év során mintegy 57 millió forintos veszteséget halmozott fel, de igazán a társtulajdonosok az érdekesek. Egyikük ugyanis Fürjes Balázs Zoltán (csak névrokona az államtitkárnak), aki a Századvég Gazdaságkutató Zrt. vezérigazgatója volt 2011 és 2014 között, illetve a Nemzeti Eszközkezelő felügyelőbizottságának is tagja volt. Szintén tulajdonos a Betflow-ban Mihók Attila, aki a Ringier, majd a Mediaworks ügyvezető igazgatója volt. A Mediaworksben Mihók volt az osztrák tulajdonos, Heinrich Pecina bizalmi embere; ő volt az, aki ügyvezető igazgatóként levezényelte a Népszabadság bezárását is (lapunk 2014-ben kapta lencsevégre Mihókot, amint éppen Habony Árpáddal tárgyalt). Próbáltuk elérni a tihanyi telek tulajdonosát, hogy válaszoljon kérdéseinkre, ám lapzártáig nem kaptunk tőle választ.
„Tihany teljes területe természeti oltalom alatt álló nemzeti parki terület, valamint nagy kiterjedésű örökségvédett régészeti, műemléki területei és csúszásveszélyes területei vannak. Az engedélyezési eljárásokban minden esetben vétójoggal rendelkező szakhatóságok vesznek részt, akik a nemzeti érdekeket nemzeti jogszabályok alapján védik a kiemelten védett településen” – írta megkeresésünkre a település főépítésze. Tihanynak 2013 óta nincs építésügyi hatósági jogköre – ekkor került át ugyanis országosan jegyzői hatáskörbe a feladat, míg idén márciustól a kormányhivatalok gyakorolják ezt a fontos funkciót. Az önkormányzat a tervek alapján csak az úgynevezett településképi szempontú véleményezésre jogosult, illetve a helyi építési szabályzatot (HÉSZ) és a településképi rendeletet módosíthatja. A véleményezés során az önkormányzat az épületek megjelenésével kapcsolatban ad útmutatást vagy jóváhagyást az elhelyezésre, a tömegformára, a szín- és anyaghasználatra a helyi településképi rendeletnek megfelelően. Ezt a véleményt az építési engedélyezés előtt kell beszerezniük a tervezőknek. Minden további szabályozási elemet, a HÉSZ előírásainak megvalósulását az építési hatóságok és szakhatóságok vizsgálnak még akkor is, ha a főépítész is észrevételt tesz ezekre.
Tájseb
Az Alsóóvári utcában zajló építkezésre 2018-ban adott építési engedélyt a Balatonfüredi Közös Önkormányzati Hivatal címzetes főjegyzője. Bujdosó Judit tájékoztatása szerint a járási hatóság ellenőrizte az építkezést, és ennek alapján az önkormányzatnak nincs tudomása az engedélyezett tervtől való eltéréstől. A hegycsonkítás tehát papíron, úgy tűnik, rendben van, ami azért is érdekes, mert ha vetünk egy pillantást a tihanyi HÉSZ-re, több olyan passzust is találunk, amelybe mégsem illeszkedik az, hogy valaki ekkora területen letarolja a hegyet. A dokumentum Táj- és természetvédelem című része például kimondja, hogy a település területén található természetközeli élőhelyek, tájképi értékek megóvását biztosítani kell, továbbá a tájhasználat során a kialakult geomorfológiai formák megőrzendők. A HÉSZ még a Tihanyi-félsziget egészére vonatkozó tájkarakter megőrzéséről is szól, miszerint „a látványvédelem (kilátás, rálátás) szempontjait kiemelten kell érvényesíteni, ezért a természetes és művi tájelemeket a történeti és táji hagyományokhoz igazodóan kell megőrizni, illetve kialakítani, honos növényzet telepítendő; történeti tájhasználat fenntartandó”. Tihany igazgatási területén a területfelhasználás pedig úgy folytatható, ha a használat a megengedett határértéken túli környezetterhelést és igénybevételt nem okoz, illetve kizárja a környezetkárosítást. Minthogy a tihanyi főépítész kérdésünkre nem jelezte, hogy bármiféle szabálytalanság lenne az építkezés körül, ezek szerint a fent felsorolt szabályok vagy megengednek ekkora környezetpusztítást (bár nem úgy tűnik), vagy a véleményezésnél figyelmen kívül hagyták ezeket.
Ezzel és a hasonló földmunkákkal járó építkezésekkel más probléma is akad. A Tihanyi-félszigetet ugyanis bazalttufa alkotja. Ez a vulkanikus kőzetfajta kifejezetten puhának számít, ami miatt gyakran megcsúszik a lejtő, különösen a meredekebb szakaszokon. Az egyre sűrűbb beépítés pedig tovább ront a helyzeten. A növények gyökerei képesek megkötni a talajt, a fakivágások következtében ez a természetes védelem szűnik meg. A komoly földmunkával járó építkezések – mint amilyen az Alsóóvári utcai is – még inkább instabillá teszik a hegyet. Egy helyi forrásunk arról számolt be, hogy egy júliusi nagy eső az építkezéstől több mint 100 méterre lévő bicikliútig lehordta fentről a talajt. Arról nincs tudomásunk, hogy ilyesfajta kockázatelemzést végeztek-e az építési engedély kiadása előtt.
„A jelenlegi állapot az építkezéssel járó, átmeneti helyzet. A pinceszint elkészültével a kiásott föld visszakerül a helyére” – állítja Bujdosó Judit. Ezen a területen egyébként a vonatkozó szabály 3 százalékban maximálja a beépíthetőséget. Ezt az arányt az Óvárban és a Cserhegyen a szokásos, min. 3000 négyzetméteres telkekre szabta a testület – nagyjából ekkora az övezetben kialakítható telek legkisebb mérete a Balaton-törvény szerint is. „A kérdéses telek azonban közel 9000 négyzetméter, amelyet korábban nem osztottak meg. Így fordulhatott elő, hogy ezen a helyen – jogszerűen – egy szokatlanul nagy tömegű épület emelésére is lehetőség van” – folytatja a főépítész, aki sietett leszögezni, hogy magántulajdonos esetében sem az építtetőről, sem pedig az épületről nem adhat felvilágosítást. Az érvényes szabályok szerint Óvár területén lakóházat vagy nyaralót nem, de mezőgazdasági épületet lakófunkcióval fel lehet húzni. A jelek szerint sem lakóház, hanem vélhetően (a több ezer négyzetméteres telek beépíthetőségi arányaiból kiindulva) több száz négyzetméteres „borturisztikai épület” kerülhet a telekre. Legalábbis ezt állította a főépítész egy júliusi lakossági fórumon, mondta Badzsó Angéla, az Összefogás a Balatonért Egyesület társelnöke a Klubrádiónak nyilatkozva.
Kérdéseinkkel kerestük az építési engedélyt két évvel ezelőtt kiadó Tárnoki Richárdot, a Balatonfüredi Közös Önkormányzati Hivatal címzetes főjegyzőjét, de nem reagált megkeresésünkre. Az építésügyi hatáskör egyébként – mint arról már volt szó – időközben átkerült az önkormányzatoktól a kormányhivatalokhoz, így ma már a Veszprém Megyei Kormányhivatal az illetékes, nemcsak az építési engedélyek kiadásában, hanem az ellenőrzésben is. Onnan annyi tájékoztatást még kaptunk, hogy vizsgálják az építkezést. Szerettük volna megtudni, milyen bejelentés alapján indították meg a vizsgálatot, illetve annak milyen várható következményei lehetnek, de erre már nem válaszoltak.
A tihanyi képviselő-testület, amely független képviselőkből áll, hivatalosan nem tud az építkezésről, nem került eléjük semmilyen ezzel kapcsolatos kérelem vagy tájékoztatás, kis túlzással a képviselők is csak akkor vették észre, hogy történik valami, amikor már elhordták a fél hegyet. Több önkormányzati forrásunk is arról beszélt, hiába próbáltak meg hivatalosan vagy más módon információhoz jutni az építkezésről, engedélyekről vagy a beruházóról, rendre semmitmondó válaszokat kaptak. Ráadásul a járványhelyzet miatt március óta csak egyszer, július végén ülésezett a testület, ám ez az építkezés akkor sem került szóba. A beruházással kapcsolatban megkerestük Tósoki Imrét, Tihany fideszes polgármesterét is. Tósoki, aki 2006 óta vezeti a települést, az első ciklusban függetlenként, majd a Fidesz színeiben, azt mondta lapunknak, hogy a főépítész által küldött válaszokat tekintsük az ő álláspontjának is. (A 2018-as országgyűlési választásokon egyébként Tihany masszívan, több mint 56 százalékkal a fideszes Kontrát Károlyra szavazott, második helyen, bő 20 ponttal lemaradva a jobbikos Kepli Lajos végzett.)
Suttognak
Az Alsóóvári utcai telek hivatalos tulajdonosát azért is szerettük volna elérni, mert több tihanyi forrásunk is arra utalt, hogy „feljebb kell keresni” a valódi építtetőt. Noha a tanácsadói munka valóban jól fizet, egy ekkora építkezéshez és az engedélyek beszerzéséhez olyan vagyonra és kapcsolatokra van szükség, amilyennel csak a NER belső köreihez tartozók rendelkeznek.
Több helyi informátorunk is arról beszélt, hogy az építkezéssel kapcsolatban gyakran merül fel Mészáros Lőrinc neve, helyben őt sejtik a beruházás mögött. A felcsúti csodavállalkozó állítólag egyre gyakrabban bukkan fel a faluban. Lapunk számolt be arról, hogy Mészáros luxuspanorámás nyaralót vásárolt Tihanyban (lásd: A felcsúti polgármester milliárdos gyarapodása, Magyar Narancs, 2014. szeptember 25.), de van a településen borászata is (Tihany-Vin Kft.), és „egyre több mindent vásárol ott” egyik forrásunk megfogalmazása szerint. Arról, hogy e beruházás mögött valóban a felcsúti milliárdos áll-e, nem tudtunk minden kétséget kizáróan megbizonyosodni. Mészáros felbukkanása mindenesetre megmagyarázná az engedélyek és általában a beruházás körüli titkolózást. Egy forrásunk viszont arra utalt, hogy valóban Mészáros kezdhetett bele az építkezésbe, ám miután a média felkapta az ügyet, elcserélte a telket egy olyanra, amelyen már áll egy villa.
„A NER-lovagok megjelenése óta a Balaton és környéke a magyarországi korrupciós ügyletek, szabálytalanságok és természetrombolások melegágya lett. Tihanyban például jó ideje annak lehetnek szemtanúi a helyi lakosok, de az idelátogatók is, hogy szabályosan hordanak el hegyeket annak érdekében, hogy medencés luxusingatlanokat építhessenek – a jogszabályokat áthágva, mezőgazdasági épület címszó alatt” – írta pár hete Facebook-oldalán Kocsis-Cake Olivio, a Párbeszéd parlamenti képviselője. Az, hogy egy külterületen lévő ingatlan papíron mezőgazdasági épület, a valóságban pedig luxusnyaraló, nemcsak Tihanyban, hanem az egész ország területén elterjedt gyakorlat. Bejegyzésében a párbeszédes képviselő egyébként arra utal, hogy van olyan NER-közeli figura, akinek ilyen módon van hatalmas nyaralója Tihanyban. Májusban az Index írt arról, hogy Rogán Antal volt felesége, Gaál Cecília 143 millió forintért vett 2 ezer négyzetméteres telken lévő panorámás nyaralót, amely hivatalosan gazdasági épület, a telek pedig külterületi szőlőként van nyilvántartva. Egyébként néhány éve Dzsudzsák Balázs is a közelben vásárolt nyaralót 150 millióért.
Következmények
„Meg kell állítani, hogy egy szűk gazdasági elit – a jogi kiskapukat kihasználva – gátlástalanul letarolja a Balaton környéki zöld felületeket, fák sokaságát vágja ki saját luxusigényeinek kielégítésére” – mondta korábban Schmuck Erzsébet, az LMP társelnöke. A párt feljelentést tett ismeretlen tettes ellen a tihanyi természetpusztítás miatt. Felmerül a kérdés, hogy miért csak utólag, a hegy kibontása után került előtérbe a hegycsonkítással járó beruházás. Fentebb írtuk, hogy még a tihanyi képviselők sem tudtak arról, mi készül az Alsóóvári utcában – ezért nehéz számon kérni a civil ellenállást is. Úgy tudjuk egy balatoni ügyekben jártas civil aktivistától, hogy Tihanyban igazából nincs is jelentékeny közéleti irányú civil szerveződés. „A tihanyi helyzet reménytelen, nem lehet már mit tenni. Érdemben ezzel utólag nem lehet foglalkozni, hiszen a hegyet kibontották. Senki nem szól semmit. Ahol van helyben egyesület vagy helyi összefogás, ott talán időben fel tudják hívni a nyilvánosság figyelmét egy-egy problémásabb építkezésre, de itt ez nem működik” – mondta lapunknak az aktivista. Hasonlóról számolt be az Összefogás a Balatonért társelnöke a Klubrádióban, amikor arról beszélt: szerinte elkeserítő, hogy egy más témában tartott lakossági fórumon egyedül ő jelent meg, ami mindent elmond arról, mennyire inaktívak a helyiek az őket érintő kérdésekben.
Tihany egyébként 2014-ben 29 európai résztvevő közül, magyarországi településként elsőként nyerte el az Európai Falumegújítási Díjat. Akkori beszámolók szerint a városvezetés három évig készült a versenyre, ez idő alatt pedig Ybl-díjas építészek és helyi lakosok bevonásával munkacsoportok dolgoztak azon, milyen felújítási és fejlesztési munkálatok valósuljanak meg. Ekkor épült ki a kerékpárút, új tereket hoztak létre, a régieket pedig felújították. Pár évvel később a település aranyérmet kapott az európai virágos városok és falvak versenyén (Entente Florale Europe) falu kategóriában. Tihany már régóta kitüntetett terület Magyarországon: 1952-ben a geológiai érdekességek és az itt lévő állat- és növényvilág miatt elsőként nyilvánították tájvédelmi körzetté, jelenleg pedig a teljes Tihanyi-félsziget világörökségi várományos helyszín. Ez azt jelenti, hogy Tihany területe „kiemelkedő kulturális örökségi, illetve természeti értékei révén, az UNESCO Világörökség Központhoz bejelentett, a Világörökségi Várományos Helyszínek Jegyzékében szereplő helyszín, amelyet a kulturális örökség, illetve a természet védelméről szóló jogszabályok alapján nyilvánítottak védetté, és ekként kulturális örökségi védelmet élvező terület, illetve védett természeti terület”. Arról, hogy a szóban forgó hegycsonkítás hogyan befolyásolja ezt a várományosi pozíciót, Tihany főépítésze nem tudott tájékoztatást adni, mivel nem helyi, hanem országos hatáskörű kijelölésről van szó. Kerestük a Miniszterelnökség alá tartozó, az Építészeti és Építésügyi Helyettes Államtitkárságon belül működő, a kérdésben illetékes településtervezési és területrendezési főosztályt, ám lapzártánkig nem kaptunk választ. A Műemlékek és Műemlékhelyszínek Nemzetközi Tanácsa (ICOMOS) nemzetközi szakmai civil szervezet Magyar Nemzeti Bizottsága megkeresésünkre viszont ezt írta nekünk: „a várományosi lista helyszíneinek értékeit a Világörökség Bizottság még nem vizsgálta, így a részes állam érdeke az ottani értékek védelme. A kérdéses helyszín a Balaton-felvidéki kultúrtáj, ahol – hasonlóan minden más világörökségi területhez – a jelenkori természetátalakító emberi beavatkozások komolyan veszélyeztetik azokat az értékeket, amelyek alapján a helyszínt a várományosi listára érdemesnek tartották felvenni.”
Lehet azonban, hogy a botrányos beruházás miatt a jövőben Tihany vezetése szigorít bizonyos építési szabályokon. „Elképzelhetőnek tartom, hogy a képviselő-testület megvizsgálva a helyzetet, korrigálja a beépítési szabályzat egyes pontjait, különösen a beépíthető terület nagyságát. Véleményem szerint az Óvár Balaton felőli látképének védelme indokolja a tájidegen, különösen nagy léptékű építkezések korlátozását vagy tilalmát. A helyi építésügyi jogszabályok megváltoztatása azonban visszamenőleges hatállyal nem bírhat. A tihanyi fejlesztések során eddig is odafigyeltünk a zöld területek védelmére, egységük, az összefüggő területek megőrzésére, és most is megtesszük, amire lehetőségünk van” – mondta a település főépítésze.
A kibontott hegy szempontjából viszont ezek már megkésett intézkedések lesznek, ha lesznek. | Hűlt hely - A tihanyi hegycsonkítás | Az Alsóóvári utcában zajló építkezésre 2018-ban adott építési engedélyt a Balatonfüredi Közös Önkormányzati Hivatal címzetes főjegyzője. Bujdosó Judit tájékoztatása szerint a járási hatóság ellenőrizte az építkezést, és ennek alapján az önkormányzatnak nincs tudomása az engedélyezett tervtől való eltéréstől. A hegycsonkítás tehát papíron, úgy tűnik, rendben van, ami azért is érdekes, mert ha vetünk egy pillantást a tihanyi HÉSZ-re, több olyan passzust is találunk, amelybe mégsem illeszkedik az, hogy valaki ekkora területen letarolja a hegyet. A dokumentum Táj- és természetvédelem című része például kimondja, hogy a település területén található természetközeli élőhelyek, tájképi értékek megóvását biztosítani kell, továbbá a tájhasználat során a kialakult geomorfológiai formák megőrzendők. A HÉSZ még a Tihanyi-félsziget egészére vonatkozó tájkarakter megőrzéséről is szól, miszerint „a látványvédelem (kilátás, rálátás) szempontjait kiemelten kell érvényesíteni, ezért a természetes és művi tájelemeket a történeti és táji hagyományokhoz igazodóan kell megőrizni, illetve kialakítani, honos növényzet telepítendő; történeti tájhasználat fenntartandó”. Tihany igazgatási területén a területfelhasználás pedig úgy folytatható, ha a használat a megengedett határértéken túli környezetterhelést és igénybevételt nem okoz, illetve kizárja a környezetkárosítást. Minthogy a tihanyi főépítész kérdésünkre nem jelezte, hogy bármiféle szabálytalanság lenne az építkezés körül, ezek szerint a fent felsorolt szabályok vagy megengednek ekkora környezetpusztítást (bár nem úgy tűnik), vagy a véleményezésnél figyelmen kívül hagyták ezeket. | null | 1 | https://magyarnarancs.hu/belpol/hult-hely-132278 | 2020-09-13 11:47:00 | true | null | null | Magyar Narancs |
Több száz közbeszerzést, köztük 58 darab olyan Kbt. 115-ös (azaz meghívásos) tendert vizsgáltunk meg, amelyeket ugyanaz a hajdúböszörményi cég, a Tömb 2002 Kft. nyert el. Az elemzés során ismerős mintázatokat fedeztünk fel: szinte mindig ugyanazok a cégek bukkantak fel versenytársként, a közbeszerzési szakértő is gyakran volt közös, a sikerrátát pedig a Zuckerbergnél okosabb Mészáros Lőrinc is megirigyelhetné. A korrupciógyanús eljárásokat cikkünk megjelenésével egyidőben jelentjük a Közbeszerzési Hatóságnak és az Integritás Hatóságnak is.
Október 9-én jelentette be a Közbeszerzési Hatóság, hogy feljelentést tettek versenyt korlátozó megállapodás közbeszerzési vagy koncessziós eljárásban bűntette miatt ismeretlen tettes ellen a Budapesti Rendőr-főkapitányságon. A gyanú szerint 28 esetben manipulálhatták a közbeszerzéseket: szinte minden esetben ugyanazok a gazdasági szereplők és ugyanaz a közbeszerzési tanácsadó bukkant fel, a nyertes pedig mindig ugyanaz a cég lett. Lapunk – az esettől függetlenül – egy közbeszerzési szakértő segítségével több száz tendert vizsgált meg, és máshol is a Hatóság által leírt mintázatokra bukkant. Kérdés, hogy vajon ezúttal is indul-e eljárás.
Az Átlátszó egy neve elhallgatását kérő független akkreditált közbeszerzési szakértőt kért fel arra, hogy segítsen elvégezni egy bizonyos a cég, a Tömb 2002 Kft. által elnyert 446 közbeszerzési eljárás adatainak részletes szakmai és statisztikai elemzését. A vizsgálatot közérdekű adatigénylésekkel és a független helyi forrásokból származó információkkal egészítettük ki. Talán nem túlzás azt állítani, hogy a több hónapos munkát jelentő feldolgozás a magyar közbeszerzési korrupciós jelenségek egyik legmélyrehatóbb elemzése lett.
Meghívásos tender – a korrupció melegágya
„Nem a rendszer korrupt, hanem az egyének” – nyilatkozta Biró Ferenc, az Integritás Hatóság elnöke a Bloombergnek év elején. A mi vizsgáltunk eredménye azonban egészen más képet mutat. A nyilvános közbeszerzési adatok elemzése során ugyanis olyan mintázatokba botlottunk, amelyek azt jelezhetik, hogy rendszerszintű korrupció valósult meg egyes közbeszerzések során.
A rendszerszintű korrupció egy olyan folyamat, amelynek fő jellemzője, hogy a „korrupt döntések a jogszabályokban jelennek meg, vagy azokat a jogszabályok kifejezetten lehetővé teszik.” A rendszerszintű korrupció ezen túlmenően egy olyan működésben is megnyilvánulhat, amelynek során az államigazgatás különböző szintjeinek egymástól látszólag független szereplői központilag koordinált politikai „iránymutatás” mentén végzik a tevékenységüket, egyes magáncégek érdekeit kiszolgálva. Az általunk vizsgált esetekben pedig látszólag mindez megvalósult.
A mintázatok felderítéséhez nagy segítséget nyújtott az Elektronikus Közbeszerzési Rendszer új keresőfunkciója, amely a jogállamisági eljárás keretében az Európai Bizottság kérésére került bele a rendszerbe, és amelynek segítségével azonosítani tudtuk a legtöbb meghívásos (Kbt. 115.§ szerinti eljárás alapján lebonyolított) közbeszerzést elnyerő cégeket.
A lista első 50 helyén lévő cégek között meglepetésre kevés NER-kedvenc nagyágyút találunk. Ennek fő oka az lehet, hogy
a meghívásos közbeszerzések csak „alacsonyabb értékű”, nettó 300 millió forint alatti beruházások esetén írhatók ki.
A sok kicsi viszont sokra megy, és a lista első két helyén szereplő Strabag és Swietelsky esetében ez összesen 67 és 59 nyertes közbeszerzést jelentett 2018 óta. Ezen cégek helyezése talán nem tekinthető nagy meglepetésnek, hiszen mindkettő országos lefedettséggel rendelkező útépítő cég, és méretük is indokolja, hogy a lista élén végezzenek.
A harmadik helyezett Tömb 2002 Kft. 58 nyertes, összesen nettó 5,6 milliárd forint értékű tendere viszont annál inkább okot adhat a csodálkozásra, hiszen egy olyan hajdúböszörményi cégről beszélünk, amelynek megnyert közbeszerzései egy jól meghatározott földrajzi területhez – Hajdú-Bihar megyéhez – kapcsolódnak, és jóval kevesebb számú megrendelőnél nyerték el ezeket a tendereket, mint a két építőipari „multi”.
Több olyan kérdés is felmerült tehát ennek a cégnek a közbeszerzési sikertörténetével kapcsolatban, amely indokolttá tette ezeknek a közbeszerzéseknek a részletesebb vizsgálatát.
Ugyanazok a cégek voltak a versenytársak
Ahogyan azt a sorozatindító cikkünkben írtuk, a meghívásos tenderek „természetüknél” fogva szinte felkínálják a lehetőséget arra, hogy a kiíró megállapodjon előre egy kiszemelt céggel, aki után „hozza magával” a többi meghívottat, akik a közbeszerzés során nyilván vesztes ajánlatot fognak produkálni.
Amennyiben feltételezzük, hogy a Tömb 2002 rekordszámú nyertessége mögött is ezen módszer áll, akkor ennek nyoma kellett legyen a nyilvános közbeszerzési adatokban is. Összegyűjtöttük ezért a cég által megnyert 58 meghívásos tender valamennyi releváns adatát. Több olyan jelet is találtuk, amelyek arra utalnak, hogy a Tömb a tenderek elsöprő többségét „irányított” közbeszerzéseken nyerhette meg.
Az első és legfontosabb jele annak, hogy nem valódi verseny valósult meg, hogy a Tömb 2002 a tendereit jellemzően ugyanazon cégekkel szemben nyerte meg. A teljes lista megtekinthető ide kattintva, ahol a cégneveket átpörgetve azonnal láthatóak az ismétlődések.
Pár példával illusztrálva: Hajdúböszörmény Város Önkormányzata a „TOP-4.2.1-15-HB1-2016-00030-Szoc. Szolg. Központ” elnevezésű közbeszerzésben az alábbi cégeket hívta fel az ajánlattételre a Tömb 2002 mellett:
Credo Trade Kft.
UNIVERSAL BAU’ 96 Bt.
DRYVIT PROFI Kft.
GÉSZ-2000 Kft.
Meglepő módon pontosan ugyanezeket a cégeket hívta meg Debreceni Egyetem a „DEK-631 Balásházy Kollégium belső felújítás munkái”, a „DEK-585_DE, Hajdúböszörmény, Iskolafelújítás” és a „DEK-839 DE ML Kollégium felújítási munkái” tárgyú közbeszerzéseiben is.
De nem módosult sokat a meghívott cégek köre az Országos Gyermekvédelmi Szakszolgálat által megrendelt „Piac utca 9/B. számú ingatlan felújítása” során sem:
Credo Trade Kft.
UNIVERSAL BAU’ 96 Bt.
GÉSZ-2000 Kft.
NYAK-ÉP Építőipari Szolgáltató Kft. (Ez a cég ugyan új szereplő, de nem is nyújtott be ajánlatot.)
A Hajdúböszörményi Tankerületi Központ „Dr. Molnár I. EGYMI felújítása és tetőszigetelése” közbeszerzésében megint egyetlen szereplő módosult:
Credo Trade Kft.
UNIVERSAL BAU’ 96 Bt.
GÉSZ-2000 Kft.
GARA-ÉP-KER Kft. (Ő az új szereplő, de ő sem nyújtott be ajánlatot.)
Az alábbi interaktív grafikonon azt összesítettük, hogy mely cégeket és hány alkalommal kérték fel az érintett intézmények a Tömb ellenében, akik aztán rendre vagy nem nyújtottak be ajánlatot, vagy vesztes ajánlatot nyújtottak be:
Azt is láthatjuk, hogy az egyes állami vagy önkormányzati szervezetek sokadjára is ugyanazokat a cégeket hívták meg annak ellenére, hogy az adott cégek soha nem adtak jobb ajánlatot a Tömb 2002-nél, vagy egyáltalán be sem nyújtottak ajánlatot.
Ezen mintázatot láthatjuk visszaköszönni az állami és önkormányzati szervezetrendszer legkülönbözőbb szintjein működő intézményeknél, amelyek között találunk helyi önkormányzatokat, tankerületeket, egyetemet, egyházmegyét, kormányhivatalt, de még bíróságot is.
Több száz cégből válogathattak volna
Egy ideáltipikus helyzetben, ahol feltételezzük, hogy a kiírók piackutatást végeznek a teljesítésre legalkalmasabb cégek azonosítására, továbbá a meghívottak is azért versenyeznek, hogy megnyerjék ezeket a közbeszerzéseket,
a Tömb 2002-nek matematikailag minimális esélye lett volna arra, hogy egymás után 58 alkalommal felkérjék az ajánlatadásra,
arra pedig végképp, hogy kivétel nélkül meg is nyerje azokat.
A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara kivitelezői névjegyzéke alapján Hajdú-Bihar megyében 638 olyan építőipari cég van, amelyek magasépítési tevékenységet végeznek. Ezek közül nyilván vannak olyanok, amelyek kapacitás vagy tapasztalat hiányában nem alkalmasak a közbeszerzések tárgyát képező munkák elvégzésére. Ettől függetlenül valószínűleg nem tévedünk nagyot, ha azt állítjuk, hogy több száz cég közül válogathattak volna a kiírók a meghívott cégek kiválasztásánál.
Mégsem ezt történt.
Az alábbi ábrán jelenítettük meg a Tömb 2002 által megnyert meghívásos közbeszerzések kapcsolati hálóit. A kiírókat a sárga, a meghívottakat a kék csomópontok jelölik, míg a Tömb 2002 a „pókháló” központjában piros pontként került megjelenítésre.
Az egyes csomópontok mérete a kapcsolatok (ajánlattételre való felkérések) számával arányosan nő, míg az egyes csomópontokat összekötő vonalak vastagsága az egyes szereplők közötti interakciók számát képezi le. Vagyis minél többször került felkérésre egy cég egy kiíró által, annál vastagabb a vonal.
Racionális piaci működés esetén a kapcsolati hálónak egyenletes eloszlást kellene mutatnia,
mint ahogyan az ábra szélein lévő „magányos” szereplők (pl. a Magyar Posta) esetében látszik.
Ez a gyakorlatban azt jelentené, hogy az egymástól független kiírók nagy valószínűséggel nem ugyanarra az eredményre jutottak a felkérendő cégek listájának összeállításakor, így a teljes ábrán vékony vonalakkal összekötött csillagszóró-szerű kapcsolati szigeteket kellene látnunk, azt jelezve, hogy az egyes kiírók eltérő cégeket hívtak fel az ajánlattételre, és az átfedések esetlegesek.
A fenti ábrán viszont a kiírók és a cégek rendkívül sűrű koncentrációja jelenik meg, szemléltetve ezzel a normál üzleti logikának ellentmondó működésmódot.
Ismerős, megbízható, alkalmas
Felmerül a kérdés, hogy vajon mi köti össze ezeket az intézményeket, cégeket, vagy mi lehet a magyarázata annak, hogy az egymástól elviekben teljesen független szervezetek rendre ugyanazokat a cégeket találták meg és kérték fel az ajánlattételre azokban az esetekben, amikor a Tömb 2002 nyert.
Hogy válaszokat kapjunk, a következő kérdésekkel tettük fel néhány ajánlatkérőnek, akiknél több közbeszerzést is nyert a Tömb 2002:
honnan szereztek tudomást a meghívott cégekről, hogyan találtak rájuk?
Személy szerint ki tett javaslatot a meghívandó cégek személyéről és ki hozott döntést?
Végeztek-e a hatósági útmutató alapján előzetes piackutatást? Ha nem, miért nem került erre sor?
A hajdúböszörményi önkormányzat (3 tender) megkeresésünkre azt írta, a cégeket az Iparkamara nyilvántartásából válogatták ki figyelemmel arra, hogy – a diszkrimináció elkerülése érdekében – ne csak helyi cégek legyenek a meghívottak között, valamint kis- és középvállalkozásokat is meg tudjanak szólítani, illetve, hogy a meghívottak szakmailag megbízhatóak legyenek. A felkért gazdasági szereplőkről az önkormányzat közbeszerzési bizottsága döntött. Piackutatást viszont nem végeztek, csak előzetes értékbecslésre került sor.
Hajdúböszörmény vezetése látogatóban a Tömb 2002 Kft.-nél
Körösszegapáti önkormányzata (2 tender) olyan ismerős cégeket kért fel ajánlattételre, amelyek korábban már dolgoztak náluk vagy a környező településeken. Mint írták, több forrásból is ellenőrizték a vállalkozásokat, és mivel nem álltak eltiltás hatálya alatt, továbbá a cégadatbázis szerint a tulajdonosi hátterük sem volt közös, nem volt akadálya a megkeresésüknek. A cégek kiválasztásáért a polgármester volt felelős, piackutatást itt sem végeztek.
A Berettyóújfalui Tankerületi Központ (4 tender) olyan cégeket keresett, amelyek helyben vagy a környéken működnek, van megfelelő referenciájuk, végeztek már hasonló munkákat, és más intézmények is elégedettek voltak velük. A döntést a tankerületi igazgató hozta meg, piacfelmérés nem történt.
A Társadalmi Infrastruktúra Fejlesztő (TIFE) Nonprofit Kft. (3 tender) pedig azt írta, a közbeszerzési eljárásokban törekednek a meghívandó gazdasági szereplők esetében minél szélesebb spektrumon (cégjegyzék, helyi kamarák, internet, korábbi kivitelezések résztvevői) tájékozódni, hogy arra alkalmas szereplők kerüljenek meghívásra. Javaslatot mindenhonnan/bárkitől szívesen fogadnak, de a ténylegesen meghívott gazdasági szereplői kör a TIFE Nkft. ügyvezetőjének hatáskörébe tartozó döntés. A Közbeszerzési Hatóság által javasolt piackutatásra azonban az épületek sürgető felújítására tekintettel nem került sor.
Körösszakál község önkormányzata (1 tender) nem válaszolt megkeresésünkre, a Debreceni Egyetem (9 tender) pedig csak a válaszuk szó szerinti közléséhez járult hozzá (a levél ide kattintva olvasható).
A Balásházy Kollégium belső felújítás munkáit is a Tömb 2002 végezte
Bár az ajánlatkérők alapos utánjárást, precíz válogatást és aktív cégeket emlegetnek, érdekes adalék, hogy a legtöbb alkalommal meghívott debreceni UNIVERSAL BAU’ 96 Bt. például 4 éve óta nem nyert közbeszerzést, a szintén gyakori szereplő, hajdúböszörményi GÉSZ-2000 kft. pedig 2021 óta. Utóbbi tulajdonosa ráadásul megegyezik egy másik gyakran felkért hajdúböszörményi társaság, a G-Vend Ép 2007 Kft. tulajdonosával (mindkét cég Gulyás Zoltáné).
Ugyanez a helyzet a B-ÉP PROFI Kft. és a DRYVIT PROFI Kft. esetében is: mindkét társaság Bana László Mihály és Banáné Kiss Márta Éva tulajdonában van. A debreceni vállalkozások szintén többször megjelennek a Tömb 2002 kft. nyertes tenderein mint versenytárs.
Összefonódások a háttérben
Ugyan az ajánlatkérők válaszai alapján elvileg minden a szabályoknak megfelelően történt, a Tömb 2002 sikerszériája már másoknak is feltűnt, és sokan feltették a kérdést, hogy mi állhat a háttérben.
A hajdúböszörményi Tömb 2002 Bt.-t 2002-ben alapították. A főként takarítással foglalkozó társaság beltagjai Török Imre és Juhász Antalné voltak, a kültagja pedig Török Imréné Mező Erika. A helyiek elmondása szerint már a cég neve is árulkodó: a T és Ö betű Török Imrére utal, míg az M és a B Mező Barnára, Mező Erika testvérére.
Ahogy azt a Magyar Narancs tíz éve megírta, Mező Barna a nagy tervekkel és igényekkel induló, azóta már megszűnt Magyar Diákok Kultúrájáért Egyesület vezetője és a Derecske és Térsége Fejlődéséért Alapítvány képviselője volt. Mindkét szervezet sok ingatlant kapott egy, a fideszes Halász János vezette bizottságtól.
A 2006-os helyhatósági választásokat követően Hajdúböszörménynek fideszes polgármestere lett, Mező Barna pedig „lokális karrierépítésbe fogott”. Akkoriban a helyi önkormányzat városfejlesztési osztályvezetője volt, továbbá a Hajdúszoboszló Ipari Park Kft. ügyvezetője is. „Mindezzel párhuzamosan pedig megkezdődött a számos megbízást bezsebelő Tömb 2002 felívelése is, nem utolsósorban a Mezőt is foglalkoztató önkormányzat megbízásainak köszönhetően.
Az igazán nagy összegű munkák azonban nem Hajdúböszörményből, hanem a fideszes országgyűlési képviselő, Rácz Róbert vezette megyei önkormányzattól érkeztek a Tömbhöz”
– írta a lap.
Amikor Rácz a Hajdú-Bihar megyei kormányhivatal élére került, Mező Barna elbúcsúzott böszörményi osztályvezetői állásától, és a Rácz vezette kormányhivatal munkaügyi központjának igazgatója lett. De nemcsak Mező ment Ráczcal a kormányhivatalba: számos olyan megyei intézmény fenntartói joga is, amelyekkel a Tömbnek dolga volt/lehetett.
Mező Barna ma már újra a Városfejlesztési és Városüzemeltetési Osztály vezetője Hajdúböszörményben.
A Tömb 2002 közben kft.-vé alakult, és ipari mennyiségben nyerte a megbízásokat – gyakran valódi verseny nélkül. Egy alkalommal például azért került a hírekbe, mert úgy nyertek el egy 70 milliós közbeszerzést, hogy a tenderen induló egyik versenytárs, az Épít-Takarít Bt. székhelye akkor Török Imre lakcíme, tulajdonosa pedig Török Imre testvére volt.
A Tömb 2002 Kft. helyben a tankerületen és az önkormányzaton túl a Hajdúböszörményi Városgazdálkodási Nonprofit Kft.-től is kapott már megbízásokat. A kft. egyik vezetője pedig nem más, mint Kathi Pál Péter. Kathi nemcsak a korábban említett Épít-Takarít tulajdonosa, amelynek ügyvezetője Török Imre, hanem információink szerint Török Imre rokona is.
És bár a cégadatbázis szerint nincs kapcsolat a Tömb 2002 és az általunk vizsgált tendereken ellene indulók között, a helyiekkel beszélgetve több mindenre fény derült. Így például, hogy a 239 fős cég olyan meghatározó szereplővé nőtte ki magát Hajdúböszörményben, hogy talán nincs is olyan a közel 30 ezer fős városban, akinek valamelyik családtagja vagy rokona ne dolgozna a Tömbnél alkalmazottként vagy alvállalkozóként. Itt példaként említették a korábban versenytársként felbukkanó GÉSZ-2000 Kft.-t és a G-Vend Ép Kft.-t is.
Mint mondták, a tulajdonos Gulyás család jó viszonyt ápol a Török családdal, szerintük a cégeik között „függőségi viszony” van, gyakran dolgoznak együtt. A helyiek állítása szerint a Tömbnek már mindenhol vannak kapcsolataik: helyben, a környéken és Debrecenben is. Nem egyszer miniszterek autói is megálltak már a Tömb telephelye előtt, és mindenhol „ki van adva”, hogy őket kell felkérni bizonyos munkákra.
Az elhangzottakkal kapcsolatban szerettük volna megismerni Török Imre álláspontját is, akit a Tömb 2002 hivatalos e-mail címén kerestünk meg. Szerettük volna megtudni, hogy a TÖMB elnevezés valóban Török Imre és Mező Barna nevét takarja-e, közrejátszott-e a számtalan megbízás elnyerésében, hogy rokona, Mező Barna és Kathi Pál Péter vezető pozíciót töltöttek/töltenek be az önkormányzatban/kormányhivatalban/önkormányzati cégeknél, illetve, hogy van-e összefüggés Rácz Róbert pozíciója és a Tömb 2002 sikerei között.
Azt is megkérdeztük, igaz-e, hogy a GÉSZ-2000 Kft. és a G-Vend Ép Kft. gyakran dolgozik alvállalkozóként a Tömbnél, és hogy valóban jó kapcsolatot ápolnak-e a tulajdonos Gulyás családdal. Illetve feltettük azt a kérdést is, hogy mi a véleményük arról, hogy a Tömb 2002 által elnyert meghívásos tendereknél szinte mindig ugyanazok a versenytársak bukkannak fel, és hogy számos esetben szinte forintra pontosan eltalálták – az amúgy nem nyilvános – becsült értéket.
Cikkünk megjelenéséig Török Imre nem válaszolt, ahogy a GÉSZ-2000 Kft. tulajdonosai sem.
A Tömb 2002 sikerrátáját még Mészáros Lőrinc is megirigyelheti
Mindezek ellenére felmerülhet a kétely, hogy csak a valóság egy kis szeletét vizsgáltuk meg, és elképzelhető, hogy a Tömb 2002-t sokkal több tenderre hívták meg, ahol végül nem lett befutó. Akkor pedig nincs is semmi különös a történetben.
Csakhogy a Tömb minden tenderen elindult, ahová meghívták, és többségében nyert is. A cég összesen 79 meghívásos (Kbt. 115-ös) eljárásban vett részt, ebből 58-at meg is nyert, és csak 21 esetben veszített. Ez 73 százalékos sikerrátát jelent.
Voltak viszont ajánlatkérők, akiknél 100%-os eredményt ért el a cég: azaz minden olyan meghívásos eljárást megnyert, ahol felkérték ajánlattételre. Az ábrán a vizsgált esetek ajánlatkérői és a náluk elnyert tenderek százalékos aránya látható.
Mesterien tippelték meg az árat
A Tömb 2002 közbeszerzései rejtenek még egy fontos mintázatot: a cég által elnyert meghívásos közbeszerzéseinek többségénél a nyertes ár feltűnően kis mértékben tér el a kiíró által előzetesen becsült értéktől.
A vizsgált közbeszerzések közül 20 olyan tendert találtunk, amelyek esetében a nyertes ár kevesebb mint 2 százalékkal tért el az ajánlatkérő által meghatározott becsült értéktől.
Öt alkalommal pedig a Tömb 2002 pontosan „telibe tippelte” a becsült értéket.
Egy konkrét példával élve: a Heves Megyei Szakképzési Centrum által lefolytatott „HMSZC Sárvári Kálmán Technikum tankonyha felújítás” tárgyú kiírás esetében a kiíró által előre becsült vállalkozói díj nettó 125 921 416 forint volt, míg a Tömb 125 984 040 forintot ajánlott meg. A kettő közti különbség mindössze 62 624 forint, vagyis az teljes ár 0,05 százaléka volt.
Erre a jelenségre két magyarázat lehetséges: az egyik az, hogy az ajánlattevők előre tudomást szerezhettek a közbeszerzés dokumentumaiból a becsült értékről, és a nyertes ehhez az értékhez igazította az ajánlati árát. Ennek viszont nincs nyoma a közbeszerzést megindító felhívásban, a kiíró nem közölte a becsült értéket.
A pályázó cégek tehát – hivatalosan – csak a közbeszerzés lezárultát követően értesülhettek arról, hogy mekkora értékkel kalkulált a kiíró, az eljárás eredményéről szóló hirdetményből.
A másik lehetséges forgatókönyv, hogy a Tömb ennyire szerencsés (vagy zseniális),
vagy csak ők voltak tisztában a becsült árral.
Mindenesetre arra is nehéz lenne magyarázatot adni, hogy amennyiben valamilyen forrásból a többi meghívott is tudomást szerzett esetleg a becsült értékről, akkor miért adtak be a becsült értéken felüli árajánlatokat annak szinte biztos tudatában, hogy a kiírónak nem lesz elegendő forrása ezek elfogadására.
Gyanúra adhat okot az is, hogy minél nyíltabb a verseny (azaz minél több a pályázó), annál kevésbé „tippel” pontosan a Tömb 2002. Megvizsgáltuk a cég által elnyert valamennyi (meghívásos és nyílt) közbeszerzésben a nyertes ár becsült értéktől való eltérésének mértékét, és azt találtuk, hogy
az eltérés nagyságrendileg kisebb a meghívásos eljárások esetében, illetve egyenesen arányos a benyújtott ajánlatok számával a nyílt eljárások esetén is.
Külön említést érdemel, hogy a hátom vizsgált tankerületi kiíró esetében ezek a számok még az átlagnál is jóval alacsonyabbak: a meghívásos tenderek esetében alig haladják meg a 2 százalékot. Azokban a nyílt közbeszerzésekben viszont, ahol 4 vagy több ajánlat érkezett (és ezáltal feltételezhető a nyílt és intenzív verseny) ugyanezen érték 17,49 % volt.
A szakértők is ismétlődnek
Az újra és újra felbukkanó cégeken, valamint a Tömb 2002 győzelmi arányán túl további érdekes ismétlődésre is figyelmesek lettünk: feltűnően sokszor szerepel ugyanazoknak a közbeszerzési tanácsadóknak a neve a tenderek dokumentumaiban. (Még azoknál a kiíróknál is, akik egyébként nem ezekkel a szakemberekkel dolgoztak más eljárásaik kapcsán.)
A lebonyolító tanácsadó Boldog István elhíresült közbeszerzési korrupciós történetében is központi szerepet játszott: az ügyészség vádirata szerint ő koordinálta a meghívásos közbeszerzés „gördülékeny” lefolytatását.
Boldog István, a Jász-Nagykun-Szolnok megyei fideszes országgyűlési képviselő a vád szerint informálisan és törvénybe ütközően befolyásolta a választókerületébe tartozó települések településfejlesztési uniós pályázatait. Az ügyészség szerint a képviselő előírta az érintettek számára a 115-ös eljárás alkalmazását, és ezzel együtt azt is, hogy mely cégeket hívják meg a tenderekre. Továbbá „javaslatot” tett a módszerbe beavatott közbeszerzési tanácsadó személyére is. Az is kiderült, hogy Boldog István a cserkeszőlői fürdőben fogadta sorban a polgármestereket, akik a termálvizes medencében, egy szál fürdőgatyában kapták meg az eligazítást.
A Tömb 2002 vizsgált 58 közbeszerzéséből például 18-at egy bizonyos Dr. Berecz Orsolya felelős akkreditált közbeszerzési szaktanácsadó folytatott le.
Cikkünk írásakor megkerestük Berecz Orsolyát, hogy megtudjuk,
az érintett eljárásokban ki döntött a meghívandó cégekről,
szerinte fennálltak-e a feltételei a Kbt. 115.§ szerinti eljárások alkalmazásának,
hogyan került kapcsolatba az ajánlatkérőkkel,
tapasztalt-e a megjelölt közbeszerzési eljárások lefolytatása során arra utaló jelet, hogy az ajánlattevők egymástól nem független módon állították össze az ajánlatukat, vagy más módon koordinálták a magatartásukat.
Lapunk megkeresésére azonban a szakértő nem reagált.
A nyílt közbeszerzés sem mindig garancia a versenyre
A fentiekben csak a meghívásos közbeszerzésekkel foglalkoztunk, de érdemes egy pillantást vetni azokra a kiírásokra is, amelyeken – elviekben – bármely cég indulhatott.
A főbb statisztikai adatokat áttekintve a Tömb 2002 összesen 896 közbeszerzési eljáráson indult el, és ezek közül 446-ban hirdették nyertesnek, amelyek eredményeként 522 db szerződést kötött (egyes eljárások részekre bontva kerültek kiírásra). Ugyan ebben a számban benne van a meghívásos tendereken elnyert 58 szerződés is, de ettől eltekintve is kijelenthető, hogy
a cég a nyílt közbeszerzéseket is figyelemreméltó arányban nyeri meg, közülük azonban 71-et ellenajánlat nélkül, egyedüli versenyzőként.
Említést érdemel továbbá, hogy azon 74 közbeszerzés esetében, ahol két ajánlat érkezett, a Tömb 2002 mellett a meghívásos eljárásokból ismerős cégek (jellemzően az UNIVERSAL BAU’ 96 Kft. és a GÉSZ-2000 Kft.) jelennek meg ajánlattevőként az esetek több mint felében. Ez ismét a verseny hiányára és színlelt ajánlatokra utaló jel lehet.
Összehasonlításként: az EKR adatbázisa szerint a Mészáros és Mészáros Kft. 2018 óta 88 közbeszerzési eljárásban vett részt, melyek közül 58-at nyert meg. Ezen közbeszerzések összértéke nyilván magasabb, de mégis kontextusba helyezi a Tömb 2002 közbeszerzési tevékenységének nagyságrendjeit.
A hatóságoknak eddig nem szúrt szemet
A Tömb 2002 közbeszerzési sikertörténete tényleg párját ritkítónak mondható. Fontos rögzíteni, hogy a sikertörténet csak részben magyarázható a fentiekben ismertetett – mindenképpen problémásnak nevezhető – jelenségekkel, hiszen volt összesen 103 olyan közbeszerzés is, ahol a Tömb 3 vagy annál több ajánlat mellett, intenzívnek tűnő versenyben nyert.
Ennek ellenére szinte hihetetlennek tűnik, hogy a rengeteg megnyert tender közül egyetlen egy sem volt, amelyet a hatóságok kifogásoltak volna.
Pedig ellenőrzéseket biztosan kaptak ezek a közbeszerzések is, hiszen a Tömb által kötött közbeszerzési szerződések között 212 db uniós forrásból finanszírozott is volt, amelyet az arra hivatott hatóságok egyenként kötelesek vizsgálni.
Ennek ellenére a Közbeszerzési Döntőbizottság előtt egyetlen jogorvoslat indult a Tömb 2002 ellen, de az csak arra vonatkozott, hogy egy szerződés teljesítése során elfelejtette bejelenteni az alvállalkozóit. Felvetődik tehát a kérdés, hogy biztosan ez a legnagyobb gond a cég által megnyert közbeszerzésekkel?
Mi mindenesetre megpróbáljuk felhívni a hatóságok figyelmét a korrupciógyanúra, ezért az általunk itt bemutatott ügyet megküldjük az Integritás Hatóságnak és a Közbeszerzési Hatóságnak is.
Szöveg: Katus Eszter — Infografikák: Szabó Krisztián | Korrupciógyanú: több száz közbeszerzést vizsgáltunk meg, bejelentést teszünk a hatóságoknál | Több száz közbeszerzést, köztük 58 darab olyan Kbt. 115-ös (azaz meghívásos) tendert vizsgáltunk meg, amelyeket ugyanaz a hajdúböszörményi cég, a Tömb 2002 Kft. nyert el. Az elemzés során ismerős mintázatokat fedeztünk fel: szinte mindig ugyanazok a cégek bukkantak fel versenytársként, a közbeszerzési szakértő is gyakran volt közös, a sikerrátát pedig a Zuckerbergnél okosabb Mészáros Lőrinc is megirigyelhetné. A korrupciógyanús eljárásokat cikkünk megjelenésével egyidőben jelentjük a Közbeszerzési Hatóságnak és az Integritás Hatóságnak is. | null | 1 | https://atlatszo.hu/kozpenz/2023/10/24/korrupciogyanu-tobb-szaz-kozbeszerzest-vizsgaltunk-meg-bejelentest-teszunk-a-hatosagoknal/ | 2023-10-24 00:00:00 | true | null | null | atlatszo.hu |
Augusztus végén írtuk meg, hogy újra kiírta a Miniszterelnökség a június végén visszavont, közbeszerzési tanácsadók kiválasztására kiírt jogsértő közbeszerzési eljárást. Az eset azért volt teljesen abszurd, mert éppen azokat a szakértőket keresték a felhívással, akik a közbeszerzések szabályosságát vizsgálták volna – többek között az uniós források felhasználásánál.
Az első alkalommal a pályázó többek között azt kifogásolta, hogy a Miniszterelnökség „valamennyi közbeszerzési rész vonatkozásában jogellenesen határozta meg az alkalmassági minimumkövetelményeket”, továbbá a kiírásban túl sok volt a tervezhetetlen elem, a kötbér pedig aránytalanul magas.
Annak a tendernek végül nem lett eredménye, mert a Miniszterelnökség visszavonta azt. Aztán újra nekifutottak a kiírásnak, amit azonban láthatóan változatlan feltételekkel indítottak meg – talán abban reménykedve, hogy ezúttal nem támadják meg a pályázók.
Ez a várakozásuk azonban nem igazolódott be: a forgatókönyv ugyanis nagyjából ugyanaz, mint az előző tender esetében. Egy pályázó ismét előzetes vitarendezési kérelmet nyújtott be, kifogásolva a kiírás jogsértő feltételeit, a Miniszterelnökség pedig ismételten elutasította azt. Ezután újabb panasz érkezett: ez már a túl alacsony óradíjakat kifogásolta az ajánlattevők esetében. A Miniszterelnökség erre is választ adott (nyugtatni próbálta a panaszost), ám közben váratlan dolog történt: felbukkant az Integritás Hatóság.
Az Integritás Hatóság hatáskörrel rendelkezik az Európai Uniótól részben vagy egészben pénzügyi támogatásban részesülő tervezett, folyamatban lévő vagy korábbi intézkedések, projektek tekintetében. A Hatóság minden olyan esetben felléphet, ahol álláspontja szerint nem tették meg a szükséges lépéseket a csalás, összeférhetetlenség, korrupció és egyéb jogsértés vagy szabálytalanság megelőzésére, felderítésére és kijavítására.
A kormány által létrehozott, közpénzből működtetett szervezet jogorvoslati kérelemmel fordult a Közbeszerzési Döntőbizottsághoz a tenderrel kapcsolatban. Most azonban kiderült, hogy hiába.
A Döntőbizottság ugyanis megszüntette a jogorvoslati eljárást arra hivatkozva, hogy „a hivatalbóli kezdeményező nem európai uniós forrásból megvalósuló közbeszerzési eljárással szemben nyújtotta be hivatalbóli kezdeményezését, melynek okán hiányzik a hivatalbóli kezdeményezés előterjesztéséhez szükséges kezdeményezési jogosultsága”. Ez pedig „olyan eljárásjogi akadálynak minősül, hogy a Döntőbizottság a kezdeményezést érdemben nem vizsgálhatta.”
Vagyis, mivel nem uniós forrásokból fizetnék a szakértőket, az Integritás Hatóságnak nincs lehetősége jogorvoslati eljárást kérni.
Így pedig hiába merült fel a jogsértés gyanúja, úgy tűnik, egyelőre senki sem vizsgálja érdemben a Miniszterelnökség tenderét.
Bár úgy tűnhet, hogy ezzel a történet véget is ért, a Nemzeti Együttműködés Rendszere mindig tartogat meglepetéseket. A Közbeszerzési Döntőbizottság végzésén ugyanis két olyan név bukkant fel, akikre nem feltétlenül lehetett számítani.
Megjelent Mészárosék ügyvédje, a KESMA tulajdonosa
A nyilvánosságra hozott dokumentum szerint az eljárást „egyéb érdekeltként” nyomon követte „a részvételi szándékát jelző” Kertész és Társai Ügyvédi Iroda képviselője, Dr. Kertész József Tamás ügyvéd, valamint a Közbeszerzési és Beruházási Tanácsadó Kft., amit Bokor Gergő felelős akkreditált közbeszerzési szaktanácsadó képviselt.
2020 decemberében írtuk meg, hogy a dr. Kertész József Tamás lett az egyik legnagyobb hatalmú ember a magyar médiában — legalábbis papíron. Az ügyvéd ugyanis abban az évben szerezte meg a Media Fundamentum Nonprofit Zrt. 100 százalékos tulajdonrészét megtestesítő részvényeket Liszkay Gábortól. (Liszkay még tavasszal távozott a Mediaworks Hungary Zrt.-től is, ahol korábban vezérigazgató volt.)
A Media Fundamentum Zrt. annak a Közép-Európai Sajtó és Média Alapítványnak (KESMA) az alapítója, amelynek 2018-ban a Fidesz-közeli médiaszereplők formálisan odaajándékozták a különböző cégeiket, létrehozva ezzel egy hatalmas médiaszörnyet, Kertész József Tamás ügyvéd emellett a Prime Finance és a Prime Property magántőkealap tulajdonosa is.
Kertész azonban mindezek előtt még azzal szerzett magának hírnevet, hogy 2018-ban a Kertész és Társai Ügyvédi Iroda képviselte – az akkor még felcsúti polgármester – Mészáros Lőrincet az osztrák közszolgálati csatornával, az ORF-el szemben. (A csatorna egy korábbi riportjában valótlanul állította, hogy Mészáros Lőrinc „több futballklubot tulajdonol”, „az elmúlt években privatizált termőföldek fele hozzá tartozik, és számos trafikkoncessziót nyert”.) Kertészt azóta is Mészáros ügyvédjeként aposztrofálják.
Aki levezényelte az Elios győzelmeit
Bokor Gergő felelős akkreditált közbeszerzési szaktanácsadó a Közbeszerzési és Beruházási Tanácsadó Kft. képviseletében vett részt az eljárásban. Bokorról 2016-ban írta meg az Index.hu, hogy „a semmiből jött, levezényelte az Elios győzelmeit, majd távozott”.
A lap szerint a Közbeszerzési és Tanácsadó Kft. intézte a miniszterelnöki cég győzelmével zárult közbeszerzéseket Tamásiban, Balatonfüreden, Tapolcán, Szekszárdon, Hatvanban, Kalocsán, Siklóson, Cegléden, Sárváron, Hajdúböszörményben és Mezőhegyesen is úgy, hogy a közbeszerzési adatbázis a célzott keresésre csak ezt az együttműködést adja ki találatként a városok és a cég között.
A munka mindenhol a közvilágítás fejlesztése volt, a nyertes pedig mindig Tiborcz István cége, az Elios lett.
A 11 tender 3,2 milliárd forintnyi megrendelést hozott az Eliosnak, a cég győzelmeiből nagyjából minden harmadik a Közbeszerzési és Tanácsadó Kft. közreműködésével jött össze.
Bokor Gergő cége ma is megvan, és továbbra is jól hoz a konyhára: tavaly 112 milliós forgalmat bonyolított, és 38,8 milliós eredményt produkált. | Nem vizsgálják a Miniszterelnökség jogsértőnek tűnő tenderét, amelyben Mészáros ügyvédje is felbukkant | Júliusban írtuk meg, hogy a Miniszterelnökség jogsértő közbeszerzéssel keresett volna közbeszerzési szakértőket, ám végül visszavonták a 470 millió forintos tendert. Augusztus végén új eljárást indítottak, de ugyanolyan feltételekkel. Ez már az Integritás Hatóságnak is szemet szúrt, és a Közbeszerzési Döntőbizottsághoz fordultak jogorvoslatért. Ezt azonban a Döntőbizottság most jogosultság hiányában megszüntette. Az ügy érdekessége, hogy a megszüntetésről szóló határozatban Dr. Kertész József Tamás ügyvéd és Bokor Gergő felelős akkreditált közbeszerzési szaktanácsadó (faksz) neve is felbukkan. Előbbi Mészáros Lőrinc, utóbbi az Elios-ügy miatt lett ismert. | null | 1 | https://atlatszo.hu/kozpenz/2023/10/24/nem-vizsgaljak-a-miniszterelnokseg-jogsertonek-tuno-tenderet-amelyben-meszaros-ugyvedje-is-felbukkant/ | 2023-10-24 00:00:00 | true | null | null | atlatszo.hu |
Tavaly nyáron az aszály miatt a Duna Menti Regionális Vízmű Zrt. több Pest megyei településen vízkorlátozást vezetett be, majd bejelentettek egy 16 milliárdos fejlesztést. Az állami vízszolgáltató szerint a beruházás 2024-re enyhítheti a vízellátási gondokat a térségben. Ez meglehetősen optimista gondolat, mert a közbeszerzés még le sem zárult, a szerződési határidő pedig 2025. Egy hasonló fejlesztésnek például 2022-ben álltak neki, de még csak a 30 százaléka készült el – a munkálatokat a Mészáros és Mészáros Zrt. végzi. Közben viszont a Samsung-gyár vízellátását kiszolgáló projekt – szintén a Mészáros-cég kivitelezésében – gőzerővel halad.
„A több hétig tartó száraz, aszályos időszakokban a vízfogyasztás a hőmérséklet emelkedésével hirtelen, ugrásszerűen megemelkedhet. Felhívjuk szíves figyelmüket, hogy a megnövekedett fogyasztási igények a vízellátó rendszer fokozott igénybevételét okozzák. A fogyasztási igények további emelkedése, illetve esetlegesen előforduló műszaki meghibásodás esetén a rendszerben kritikus üzemállapot jelentkezhet, amely következtében lokálisan nyomásesés vagy átmeneti vízhiány alakulhat ki” – a felhívást július elején tette közzé a Duna Menti Regionális Vízmű Zrt. (DMRV Zrt.).
Aszályról viszont Pest megyében 2023-ban aligha beszélhetünk, inkább a sok eső okozott idén gondot. Nem úgy tavaly, amikor vízhiány kínozta a Dunamenti régió településeit. Akkor megírtuk, hogy a DMRV Zrt. szolgáltatási területén, Szentendrén 2018 óta 74 százalékkal nőtt a locsolásra fordított víz mennyisége, miközben a víztermelő kapacitás nem éri el a 2018-asat.
A kritikus helyzetben Szente Kálmán (Fidesz-KDNP), Solymár polgármestere arról beszélt egy lakossági fórumon a Telex beszámolója szerint, „hogy a szolgáltató, a Duna Menti Regionális Vízmű (DMRV) Zrt. tájékoztatása szerint a probléma oka nem a víz hiánya, hanem a rendszer kapacitása és a kánikula miatt megnövekedett vízfogyasztás.” A cikkben azt is írták, hogy Szente a térség országgyűlési képviselőjével, a fideszes Menczer Tamással is konzultált az ügyben, és azzal nyugtatta a kedélyeket, hogy „kormányzati szinten van a probléma hosszútávú megoldása”, és lehet, hogy már ősszel elkezdődnek a munkálatok.
Még kivitelező és szerződés sincs
2023 nyarán mégis vízhiány miatt aggódott a DMRV Zrt., és csak az időjárásnak köszönhetően nem lett korlátozás. A cégtől közadatigénylésben kértük, mutassák be, mi történt a tavalyi kritikus helyzet óta: hol tart a beígért fejlesztés. A részben állami tulajdonú vállalatnak 1 hónapig tartott a válaszadás.
Végül két linket és egy rövid tájékoztatást küldtek, miszerint a tavaly megígért 16 milliárdos fejlesztési pénzből „a koncepciótervben meghatározott fejlesztések I. üteme a KEHOP 2.1.11-21-2022-00005 azonosítószámú projektben kerül megvalósításra, mely
beruházás költsége 9 691 533 652 Ft. A projekt várható befejezése: 2024. év vége.”
Az említett KEHOP-projekt a „DMRV Zrt kapacitásbővítő fejlesztések” címet viseli, és a Széchenyi 2020 program keretében, európai uniós finanszírozással valósul meg. A beruházásnak „köszönhetően 2024-re a Duna jobb-, és bal partján összesen 20 település vízellátó hálózata részlegesen megújul”. – olvasható a vízszolgáltató honlapján.
Az érintett települések: Fót, Mogyoród, Csömör, Szentendre, Pomáz, Budakalász, Üröm, Solymár, Dömös, Dunakeszi, Gödöllő, Őrbottyán, Csomád, Pilismarót, Szada, Szentendre, Leányfalu, Tahitótfalu, Vác, Solymár.
Valójában azonban még csak a tender kiírásáig jutottak el. A közbeszerzési adatbázis szerint a DMRV Zrt. egyetlen közbeszerzést hirdetett meg, aminek – többszöri hosszabbítás után – október 10-én járt le a jelentkezési ideje. Az ajánlatok összegzése még nem elérhető, és nem hirdettek még nyertest. A közbeszerzés szerint „a szerződés, a keretmegállapodás vagy a dinamikus beszerzési rendszer időtartama 24 hónap”, ami nem hosszabbítható meg. Vagyis, ha még idén eredményes lesz is a közbeszerzés, akkor is 2025 végéig húzódhat a beruházás.
Alig haladtak a korábbi projekttel
De még ez a két év is szoros határidő, elég a Mészáros Lőrinc cége által 2021-ben elnyert másik DMRV Zrt.-s beruházásra gondolni. Azt a tendert 2021. júliusában írták ki, az ajánlatok összegzése december 20-án történt. A nettó 15,7 milliárdos beruházásra 36 hónapot adtak a kivitelezőnek, akivel a szerződést 2022. februárjában írták alá. 2023 nyarán tartottak sajtótájékoztatót az építkezésről. Ekkor az hangzott el, hogy „A projekt nagyjából két és fél évet vesz igénybe, a tervek szerint 911 napot. A kivitelezési munkálatok 2023.03.26-án kezdődtek és várhatóan 2024 szeptember végéig tartanak.”
Megkérdeztük a DMRV Zrt.-t, hogy az előző tendernél szereplő két dátum, a szerződés aláírása és a kivitelezés megkezdése között 554 nap van, mi lett a többi szerződéses nappal – ami 910 nap lenne. Arra is kíváncsiak voltunk, ez a 2021-es fejlesztés hány százalékon áll, valamint, ha az a szerződés közel 3 évre szól, akkor a vízszolgáltató szerint mennyire reális a mostani beruházás elvégzése kevesebb mint egy év alatt.
Azt írták válaszul, hogy az előző „projekt Támogatói Szerződés szerinti kivitelezés megvalósításának kezdete 2022.01.26. A fizikai megvalósítás a kivitelezői szerződés hatályba lépése után kezdődhetett el, melynek dátuma 2022.03.26. – sajnálatos módon a sajtótájékoztatóban elírás történt az évszám vonatkozásában –, a projekt tervezési, engedélyeztetési és kivitelezési időszükséglete 910 nap, ezért a várható befejezés 2024.09.21.”. Hozzétették:
A beruházás jelenlegi készültségi szintje 30%.
A DMRV ZRT. kapacitásbővítő fejlesztések, KEHOP-2.1.11-21-2022-00005 projekt több részből áll a cég közbeszerzési terve szerint. A honlapra feltöltött dokumentum 10-16-os sorszám alatt jelzett fejlesztései közül 6 közbeszerzésnek már meg kellett volna jelennie, de csak egy jelent meg.
A DMRV Zrt. ezzel kapcsolatos kérdéseinkre azt írta, hogy „A projekt megvalósulása támogatói döntést követően történhet meg, jelenleg kivitelező kiválasztására irányuló feltételes közbeszerzési eljárás van folyamatban.” Valamint, azt, hogy „a 12-15. sorban szereplő
rekonstrukciós munkák uniós forrásból történő megvalósulására nincs lehetőség,
ezért a Gördülő Fejlesztési Tervünkben kerültek szerepeltetésre. A 16. sorban szereplő Duna Jobbparti Regionális Víziközmű Rendszerek fejlesztése és rekonstrukciója c. projekt azokat a rekonstrukciós munkákat tartalmazza, amelyekre jelenleg közbeszerzési eljárás van folyamatban”.
A cég szerint „Az Ön által mellékletként csatolt 2021. évi elvi vízjogi engedélyben szereplő fejlesztések 2020. évi becsült összköltsége 28.000.000.0000,- Ft, melynek megvalósításához külső pályázati forrás igénybevételére van szükség. A KEHOP 2.1.11-21-2022-0005 projektben nem tudtunk szerepeltetni minden szükséges fejlesztést, ugyanakkor az abban szereplő beruházások megvalósítása azonnal érzékelhető hatással lesz a rendszer vízellátására.” Felvetésünkre, miszerint a határidő túlzottan szűk lenne, nem reagáltak.
Ha a Samsungnak kell, akkor minden jobban halad
2022 őszén írtuk meg, hogy napi 27 ezer köbméter ipari és ivóvíz érkezik majd új vezetékeken a gödi különleges gazdasági övezetbe. Ezzel a mennyiséggel egy Kecskemét nagyságú város lakossági és ipari vízigénye is bőven biztosítható lenne. (A gödi Samsung-gyár mellett a többi hazánkba települő akkumulátorgyárnak is óriási a vízigénye.) A 32 milliárdba kerülő beruházást a Mészáros és Mészáros Zrt. végzi, a Natura 2000-es területeket is érintő vízvezeték-nyomvonal miatt a fokozottan védett növényeket át kell telepíteni. A Samsung-gyár víziközműveire 2020-ban még „csak” 12 milliárd forintot szánt a kormány, az összeget azonban egy év múlva 32 milliárdra emelték.
A lakott területeket elkerülő távvezeték ugyanis nemcsak hosszabb lesz az eredetileg tervezettnél, de sok magántulajdonban álló ingatlan megvételét vagy kisajátítását igényli. Ebből Tuzson Bence egykori ügyvédi irodája, a Biczi és Turi Ügyvédi Iroda mindenképpen profitálni fog – a Samsung-beruházáshoz kapcsolódó telek-eladásokat és kisajátításokat ugyanis ők intézik. Az adatigényléseinkre kapott válaszok szerint a Biczi és Turi a megyei önkormányzattól eddig kétmillió forintot, a gödi önkormányzattól 78 millió forintot kapott.
Tavaly a lakossági problémák kapcsán felidéztük, az aszályon kívül a lakossági vízszolgáltatás problémáihoz természetesen a víziközmű-rendszer siralmas állapota is hozzájárul. Mindezt jól mutatja az a 2022. márciusi tanulmány is, amely a civilek és szakszervezetek által létrehozott Víz Koalíció megbízásából készült. A tanulmány szerint a magyarországi vízvezetékeken az átlagos hibasűrűség országos viszonylatban 1,16 db/km, tehát kvázi szitává lyukadt az ivóvízrendszer, minden kilométerre jutott egy csőtörés.
„Az átlagos felújítási ciklus hossza 271 év,
az átlagos hálózati veszteség értéke 21,98 %, míg az átlagos értékesítési veszteség (NRW) 24,40 %” a dokumentum szerint.
Hogy milyen felételekkel készül a Samsung-vezeték, azt nem tudni, mert a szerződést hiába kértük, a DMRV Zrt. nem válaszolt a közadatigénylésünkre. Emiatt panaszt tettünk a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóságnál, ami eljárást indított az ügyben. De az így is egyételmű, hogy míg az állami vízcégnek nincs a lakossági beruházásokra 28 milliárdja, a kormány a Samsunghoz egyből tud forrást biztosítani. És a lakosság ellátását szolgáló projektekkel ellentétben az akkugyárat kiszolgáló beruházás gőzerővel halad.
Címlapkép: Vízvezetékek a Samsung-gyárnak Gödön (fotó: Átlátszó/Balogh Dénes) | A lakossági vízellátási fejlesztés lassan halad, a Samsungé viszont gőzerővel zajlik | Tavaly nyáron az aszály miatt a Duna Menti Regionális Vízmű Zrt. több Pest megyei településen vízkorlátozást vezetett be, majd bejelentettek egy 16 milliárdos fejlesztést. Az állami vízszolgáltató szerint a beruházás 2024-re enyhítheti a vízellátási gondokat a térségben. Ez meglehetősen optimista gondolat, mert a közbeszerzés még le sem zárult, a szerződési határidő pedig 2025. Egy hasonló fejlesztésnek például 2022-ben álltak neki, de még csak a 30 százaléka készült el – a munkálatokat a Mészáros és Mészáros Zrt. végzi. Közben viszont a Samsung-gyár vízellátását kiszolgáló projekt – szintén a Mészáros-cég kivitelezésében – gőzerővel halad. | null | 1 | https://atlatszo.hu/kozpenz/2023/10/27/a-lakossagi-vizellatasi-fejlesztes-lassan-halad-a-samsunge-viszont-gozerovel-zajlik/ | 2023-10-27 00:00:00 | true | null | null | atlatszo.hu |
Vitatott képességű német lovak kölcsönzése és vásárlása, rokonok előnyhöz juttatása, közpénz mivoltát „elveszítő” közpénz, átláthatatlanság. Nagyjából ez jellemezte a Csekonics-lovaspogramot, amelyről tavasszal írtunk először. A program egyik fő célját, hogy a díjugratók kijussanak a párizsi olimpiára, nem érte el, a lovasok lemorzsolódtak vagy saját lovakkal indultak inkább. Hogy lássuk, pontosan mire fordították a milliárdokat, adatpert indítottunk, amelyet jogerősen meg is nyertünk. Vadai Ágnes országgyűlési képviselő pedig Polt Péternél érdeklődött a programról, aki a NAV-hoz továbbította az ügyet.
Idén márciusban írtuk meg, hogy szakmai körökben sok kritikát kapott a Magyar Lovassport Szövetség Csekonics-lovasprogramja vagy más néven Nemzeti Lovassport és Sportló tenyésztést Fejlesztő Program (NLSF). A Szövetség 3 milliárd forintot állami támogatást kapott többek között arra, hogy a magyar lovasok sikeresen szerepeljenek az olimpiai kvalifikációs versenyeken. Már akkor látszott, hogy nem sok esély van az olimpiai kvóta megszerzésére, mostanra azonban biztossá vált: a díjugratók nem jutottak ki a párizsi ötkarikás versenyekre.
Lapunk akkor kikérte a konkért feladatokkal megbízott Lovassport Nonprofit (NLSF) Kft.-től azokat a szerződéseket, amelyet a program keretében kötöttek, Hadházy Ákos pedig a Szövetségtől az olimpiai felkészüléssel kapcsolatos, 500 ezer forint feletti szerződéseket. A független parlamenti képvsielő kapott is egy táblázatot, amelyben ugyan a Csekonics Program szerződései nem szerepeltek, de sok más kiadás igen.
Így például kiderült, hogy a Szövetség havi szinten 2 millió forintot költött kommunikációra, de vettek mozgó műlovat 5 millió forintért, valamint kifizettek 10 millió forintot ruházatra is.
Hadházy Ákos akkor az Átlátszónak elmondta, kevés olyan közpénzt herdáló programot látott, amelynek ennyire cinikus elnevezése lett volna. A „nem vagyok én Csekonics báró” kifejezést ugyanis akkor szokták mondani, ha valaki drága, nem feltétlen szükséges dolog megvásárlására kéri a másikat – emlékeztetett a politikus.
Lapunk közadatigénylését ugyanakkor a Lovassport Nonprofit (NLSF) Kft. elutasította, arra hivatkozva, hogy a nekik átadott összeg (2,7 milliárd) – az Alaptörvény 39. cikkének (3) bekezdése alapján – nem minősül közpénznek.
Mi ezzel nem értettünk egyet, ezért úgy döntöttünk, pert indítunk az adatokért, amit első és másodfokon is megnyertünk, miután a Fővárosi Ítélőtábla helybenhagyta az első fokon eljáró Fővárosi Törvényszék ítéletét.
Vagyis a Lovassport Nonprofit Kft.-nek ki kell adnia a szerződések másolatát, bár ezt a kft. egyelőre nem teljesítette.
Egy másik szálon ugyanakkor történt némi előrelépés.
Vadai kérdezett, Polt feljelentésként értékelte
A kudarcosnak tűnő programról és az Átlátszó peréről a Szabad Európa is írt, majd ezt követően Vadai Ágnes parlamenti képviselő (DK) kérdést intézett Polt Péterhez, azt tudakolva, hogy az ügyészség szerit „minden rendben volt-e a szakmailag és gazdaságilag is átláthatatlannak tartott Csekonics lovasprogram körül.”
A kérdésre adott válaszban Polt Péter közölte:
a kérdést feljelentésként értékelte, és továbbította azt a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnak.
A napokban a 24.hu is cikkezett a Csekonics-programról. Ők azt írták, információik szerint a sportot felügyelő Honvédelmi Minisztérium felső szintjére is eljutott az ügy, de a minisztérium majd a csak a program lezárása után végez ellenőrzéseket.
Nyitókép: Polt Péter legfőbb ügyész az Országgyűlés plenáris ülésén 2023. március 29-én. MTI/Kovács Attila | Nyomozhat a NAV a Csekonics-program ügyében, amelynek iratait kipereltük | Vitatott képességű német lovak kölcsönzése és vásárlása, rokonok előnyhöz juttatása, közpénz mivoltát „elveszítő” közpénz, átláthatatlanság. Nagyjából ez jellemezte a Csekonics-lovaspogramot, amelyről tavasszal írtunk először. A program egyik fő célját, hogy a díjugratók kijussanak a párizsi olimpiára, nem érte el, a lovasok lemorzsolódtak vagy saját lovakkal indultak inkább. Hogy lássuk, pontosan mire fordították a milliárdokat, adatpert indítottunk, amelyet jogerősen meg is nyertünk. Vadai Ágnes országgyűlési képviselő pedig Polt Péternél érdeklődött a programról, aki a NAV-hoz továbbította az ügyet. | null | 1 | https://atlatszo.hu/impakt/2023/10/27/nyomozhat-a-nav-a-csekonics-program-ugyeben-amelynek-iratait-kipereltuk/ | 2023-10-27 00:00:00 | true | null | null | atlatszo.hu |
Október végén a miskolci közgyűlés jóváhagyta a Mathias Corvinus Collegium (MCC) Alapítvánnyal és az Avas Talentum Ingatlanfejlesztő Korlátolt Felelősségű Társasággal kötendő megállapodást, így az utolsó jogi akadály is elhárult a miskolci Avas Szálló felújítása előtt. Jövő év második felében kezdődhet el az építkezés, a tervek szerint 2025 végére készül el az épület – a tervekről Konyári György, az MCC miskolci képviselet-vezetője beszélt részletesen a Boon.hu-nak.
Mi történt eddig az épülettel?
Az egykori Avas Szálló épületét 2020 decemberében vásárolta meg felújítási kötelezettséggel az MCC. Az 1894-ben épített kétemeletes szálloda Miskolc főutcáján áll. A körülbelül négyezer négyzetméteres épület 1989-ig volt használatban, a rendszerváltás óta viszont üresen áll, azóta teljesen leromlott az állapota.
„A 24. órában van egyébként az ingatlan, ezt laikus szemmel is látni” – hangsúlyozta Konyári.
Az épület 2021 januárjában került az MCC tulajdonába, Konyári elmondása szerint az első bő egy év különböző feltárásokról szólt, szeretnék ugyanis a leghűebben visszaépíteni az épületet. A feltárás részben levéltári, részben helyszíni munkát jelentett, mert nagyon sok helyen az épület eredeti állapota már nem látható.
Az MCC együttműködik a műemlékvédelemmel is. „Olyan megújításban gondolkodtunk, ami az eredeti formában, de 21. századi funkciókkal építi újra az épületet”. Korányi szerint szerencsére a város korábban több homlokzati díszt és egyéb értéket is elraktározott, ezért azok viszonylag jó állapotban vannak.
2021 óta jelentős állagmegóvási munkát is végzett az MCC, a nyílászárókat befedték, ahol hiányzott, ott kialakították a tetőfedést.
Erre több mint 100 milliót költött az MCC.
Emellett elkezdődött a felújítás előkészítése, első körben a tervezésre írtak ki közbeszerzést, ezt a TSPC mérnökiroda nyerte meg.
A Forbes cikke szerint a győri érdekeltségű építőipari cég tervezte a bajai uszodát, de dolgoztak a Tiborcz István érdekeltségébe tartozó turai Botaniq Kastélyon, és a Nemzeti Táncszínház új épületén is. Több nagy projektjük egyelőre – kormányzati döntés miatt – áll, ilyen a Testnevelési Egyetem új kampusza is, amiről itt írtunk bővebben.
Az ingatlan felújítása az alapítvány tulajdonában lévő projektcégen keresztül történik majd meg – ezt hagyta jóvá október végén a miskolci közgyűlés, így hamarosan a megvalósítási fázisba léphetnek a munkálatok.
„Az év végére építési engedéllyel rendelkezhetünk, és jövő év elején elindulhat a kivitelezés közbeszereztetése”.
2025 végére tervezik, hogy elkészül az épület.
Mik a tervek?
„Oktatási intézmény lesz, de emellett tényleg ki szeretnénk nyitni Miskolcnak, és ezek nem csak nagy szavak” – mondta a tervekről a Boon.hu-nak Konyári.
Az épület szeretne gazdasági tevékenységeket is befogadni: lesz benne étterem, kávézó, könyvesbolt.
A hajdani Fehér termet, és a vöröset – ami eredetileg bálterem volt, majd ahol egy ideig a Kossuth mozi működött – szintén eredeti állapotukban tervezik visszaállítani.
Ezekben a 300 és 500 fő befogadására alkalmas terekben beszélgetéseket, konferenciákat és kulturális eseményeket tartanak majd, de akár iskolai bálokat is tarthatnak majd itt.
Az épület hátsó, Patak utcára nyíló részén pedig kis közparkot alakítanának ki.
Az egykor szállodaként funkcionáló épületben nagyon sok szoba van, a felújítás után egy része diákszállásként funkcionál majd.
Mivel a falakon kívül más nem nagyon maradt az épületben, teljesen új gépészetet is kap majd, ami nagyon hangsúlyosan energia- és környezetbarát lesz.
„A tehetséggondozásnak lesz a fellegvára, és kulturális csomópontja a városnak” – ígérte Konyári.
Konyári szerint hamarosan a látványtervek is nyilvánosak lesznek.
„A közbeszerzés után válik publikussá az összeg, de biztos, hogy több milliárd forintba kerül majd. Reálisan szemléljük az épület állapotát, de minden szándékunk és a forrásaink is megvannak erre a feladatra” – mondta a pénzügyekről Konyári.
Mi ez a rengeteg MCC-s ingatlan?
Az MCC a 2020-as alapítványosodási hullámban kapta meg az államtól a korábban is általuk használt Gellért-hegyi kollégiumépületet, illetve a mellette álló, eredetileg a Munkásőrség központjának épített irodaházat. A budapesti központ mellett az MCC az azóta eltelt években más ingatlanokat is megkapott az államtól, és a megyei jogú városokban vásároltak is egy sor, többségében egykor patinás épületet. A legnagyobb vétel ezek közül a debreceni Aranybika Szálló volt, de az MCC-nek ezen és a révfülöpi üdülőn kívül még 12 különböző városban van saját ingatlanja.
A minta mindenhol ugyanaz: az MCC megvesz egy egykor szép, de már évek óta nem használt, lerobbant vagy egyenesen kibelezett épületet, és külsőre visszaállítja annak (nagyjából) eredeti állapotát. Belül pedig kollégiumi szobákat, tantermeket és rendezvénytermeket alakítanak ki, ahol az MCC különböző oktatási programjai és rendezvényei zajlanak majd.
A megvásárolt épületek többnyire ezer-kétezer négyzetméteres egykori szállodák vagy állami intézmények a megyei jogú városok központjában. Ezeket az épületeket szinte mind vagy felújítják, vagy fel fogják újítani.
Ebbe a sorba illeszkedik a miskolci Avas szálló is. | Jövőre kezdődhet az Avas szálló felújítása, ami az MCC szerint Miskolc kulturális csomópontja lesz | Október végén a miskolci közgyűlés jóváhagyta a Mathias Corvinus Collegium (MCC) Alapítvánnyal és az Avas Talentum Ingatlanfejlesztő Korlátolt Felelősségű Társasággal kötendő megállapodást, így az utolsó jogi akadály is elhárult a miskolci Avas Szálló felújítása előtt. Jövő év második felében kezdődhet el az építkezés, a tervek szerint 2025 végére készül el az épület – a tervekről Konyári György, az MCC miskolci képviselet-vezetője beszélt részletesen a Boon.hu-nak. | null | 1 | https://telex.hu/belfold/2023/11/06/mcc-miskolc-avas-szallo-felujitas-kivitelezes-tervezes-2025 | 2023-11-06 14:29:22 | true | null | null | Telex |
Volt fideszes országgyűlési képviselő (jelenleg polgármester) és testvére, valamint a kormánypárttal kitűnő viszonyt ápoló művészek és cégvezetők is fellelhetők a Nemzeti Vágta szervezésében részt vevők között. Na és persze néhány érdekes szerződés és „közbeszerzés”. A magyar lovassport állami támogatásának visszásságait bemutató cikksorozatunk harmadik része.
179,4 millió forint állami támogatást kapott a Nemzeti Vágta 2023-ban a Honvédelmi Minisztérium Sportért Felelős Államtitkárságától – közölte megkeresésünkre a rendezvény sajtófőnöke. Az elmúlt immár tizenhárom év és tizenhárom rendezvény nyilvánosan rekonstruálható forgatókönyve alapján ebből a pénzből nagyságrendileg 140 millió forint a hivatalos rendező szerv, a Lovas-Show Kft. számláján landolt. (Pontos információt nem kaptunk erről.)
A vágtát idén – először – az Állami Ménesgazdaság Szilvásvárad lovasközpontjában rendezték meg. A ménesgazdaság által a Szabad Európa rendelkezésére bocsátott szerződések alapján csak a támogatás felhasználásának töredékét tudtuk nyomon követni. Ezt rögtön részletezzük, de előbb jöjjön egy kis vágtatámogatás-történet, hogy bemutathassuk a rendezvény szervezésének tágabb közpénzkontextusát.
Jól feküdtek, jól vágtáztak
A Nemzeti Vágtát még Geszti Péter zenész-énekes-producer hozta létre, majd 2011-ben eladta a Vágta G.T. Kft.-t a Lovas-Show Kft.-nek. (Geszti Péter sejtelmes nyilatkozatban utalt rá, hogy nem teljesen volt önkéntes a tulajdonosváltás, mondván, a Vágta esetében személye számított elsősorban, nem az, hogy mit csinál.) A Lovas-Show Kft. korábbi tulajdonosi körében megtaláljuk többek között a Lázár és Fiai Kft.-t (azóta CBA L és F Kft.), a Lázár-Holding Kft.-t, Lázár Zoltánt (a Magyar Lovassport Szövetség elnöke, Lázár Vilmos testvérét) és a Mondok Kft.-t is. Utóbbi tulajdonosa Mondok József volt, aki 1998–2019 között Fidesz-támogatással vezette a Kecskeméttől néhány kilométerre fekvő Izsák városát. 2020-ban elhunyt.
Ehhez kapcsolódóan: Majdnem hárommilliárd forintba került, mégsem lesz magyar díjugrató lovas az olimpián
A fenti névsorból látszik, hogy a Lovas-Show Kft. tulajdonosi köre mindig közel állt a Fideszhez. Valószínűleg ennek is köszönhető, hogy a cég házon belül kerülése után hamar ugrásszerűen megnőtt a Nemzeti Vágta állami támogatásának összege is. A rendezvényre a Népszava korábbi cikke szerint 2013-ban ugyan még csak 45 millió forintot szántak, egy évvel később hatvanra nőtt az összeg, ám 2015-ben már 150 millió forintból élvezhette a közönség a huszárruhába öltöztetett lovasok versenyét az előfutamokon és a Hősök terén.
Mindig ugyanúgy
Azóta – amennyire az általunk kikért és megkapott dokumentumokból, illetve a hozzánk eljutó információkból rekonstruálni lehetett – nagyjából ugyanazon forgatókönyv szerint, ugyanannyi pénzből, ugyanazokkal az üzleti szereplőkkel zajlik a Nemzeti Vágta szervezése. Ez pedig a következő: az állam – hol külön kormányhatározatban, hol egy minisztérium, mint korábban az Innovációs és Technológiai vagy legutóbb a Honvédelmi szerepvállalásával – minden évben nagyságrendileg 180 millió forint támogatást biztosít a Magyar Lovassport Szövetségnek.
A szövetség a „közbeszerzést” követően szintén nagyságrendileg 140 milliót továbbad a Lovas-Show Kft.-nek egy szerződés révén, aki a tényleges lebonyolító – vagy „lebonyolító”, de erről kicsit később. Előbb nézzük, miért tettük idézőjelbe a „közbeszerzést” is. A „közbeszerzésen” ugyanis mindig a Lovas-Show Kft. nyer, ami persze nem meglepő, hiszen a cég rendelkezik a Nemzeti Vágta jogaival. Bár elvileg „közbeszerzésen” nyeri el a rendezvény megszervezésének jogát, úgynevezett kizárólagossági nyilatkozattal rendelkezik, amely arról szól, hogy más ilyen néven nem szervezhet rendezvényt Magyarországon.
Monopolhelyzetben
Arról pedig az MLSZ saját beszerzési szabályzata szól, hogy „A versenyeztetés megvalósítása legalább három különböző ajánlattevőnek megküldött ajánlatkérés útján valósul meg, az alábbi esetek kivételével: ha a szerződést műszaki-technikai, jogi vagy egyéb sajátosságok, művészeti szempontok vagy kizárólagos jogok védelme miatt kizárólag egy meghatározott szervezet, személy képes teljesíteni. (Kizárólagos forgalmazó esetében ún. kizárólagossági nyilatkozatot kell kérni.)”
(Az már csak hab a tortán, hogy a szabályzat szerint az MLSZ beszerzéseiről kétmillió forintos értékhatár alatt a főtitkár, efölött pedig a szövetség elnöke jogosult döntést hozni, igaz, utóbbi esetben háromtagú bírálóbizottságot is létrehozhatnak, de ennek véleményét elég csak „figyelembe venni”.)
Ehhez kapcsolódóan: Megszereztük: csak az olimpiáról nincs szó az „olimpiai lovasprogram” szerződésében
A fentiek fényében még furcsább, hogy az utóbbi években az MLSZ még közbeszerzési szakértőt is megbíz a „közbeszerzés” lebonyolításával. (Korábban nem ez volt a gyakorlat.) A szövetség által megküldött szerződések szerint 2020-ban és 2021-ben is az Imperial Tender Közbeszerzési és Tanácsadó Kft.-vel szerződtek nettó 1,8 millió forintért.
Céges kapcsolatok
Az Imperial Kft.-t 2011-ben alapították. Székhelye Budapesten van, de az OPTEN céginformációs rendszer szerint 2012-ben kezdeményezték a bejegyzését egy kecskeméti címre is, ami végül nem valósult meg. Tulajdonosa Nagy László és Nagyné Czira Melitta Éva. Ő Czira Szabolcs korábbi nagykőrösi parlamenti képviselő, jelenlegi nagykőrösi polgármester testvére. Nagyné Czira Melitta Éva korábban tulajdonosa és ügyvezetője is volt a 7D Tender Kft.-nek, amely jelenleg testvére tulajdonában áll, és idén májusig egy 7,9 és egy 6,7 millió forint értékű megbízást is elnyert Kecskemét városától közbeszerzési tanácsadásra.
A 7D kicsi, négyfős cég, 2020-ban 14,3 milliós árbevétel mellett mindössze 230 ezer forint (adózás előtti) nyereséget termelt. 2021-ben 47 millió forint bevétel mellé már 15,1 millió forint nyereség társult, de az igazi kiugrást a tavalyi év hozta meg: 192 millió forint árbevételt követően 115 milliós eredménnyel zártak.
Hogy miért „lebonyolító” az örökös tendergyőztes Lovas-Show Kft.? Mert a Lovas-Show Sportrendezvényszervező, Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. egy valódi mikrovállalkozás: egyetlen tulajdonossal és jelenleg egyetlen alkalmazottal (korábban kettő volt). Az OPTEN szerint az egyébként 2006-ban alapított Lovas-Show Kft. százszázalékos tulajdonosa Gőz László, aki egyben a Nemzeti Vágta technikai igazgatója is, ügyvezetője Ladányi-Kovács Zoltán, aki egyben a cég hivatalos kapcsolattartója is a Magyar Lovassport Szövetséggel.
Gőz Lászlót a szélesebb közönség zenei karrierje révén ismerheti. A jazz-zenész, producer korábban dolgozott az LGT-vel, a Budapest Big Banddel és, Geszti Péter együttesével, a Jazz+Azzal is. A harsonán játszó művész alapító tulajdonosa a Budapest Music Centernek. A Ferencvárosban létrehozott intézmény az Index korabeli cikke szerint ötszázmillió forint állami támogatásban részesült, a 2013. márciusi megnyitón Orbán Viktor mondott beszédet.
Egyszer Orbán, egyszer Karácsony Gergely
Gőz Lászlónak idén májusban Baranyi Krisztina ferencvárosi polgármesternél és Karácsony Gergely főpolgármesternél azt is sikerült kilobbiznia, hogy a BMC-nek helyet adó Imre utcát a Fővárosi Közgyűlés – a IX. kerületi közgyűlés többszöri elutasítása ellenére – nevezze át Ligeti György utcára.
A Lovas-Show Kft. ügyvezetője Ladányi-Kovács Zoltán, aki szorosan kötődik a már említett néhai Mondok Józsefhez. A kecsup.hu részletes cikkben mutatta be korábban Mondokot, aki a 2004-ben rendezett kecskeméti fogathajtó világbajnokságnak volt a versenyigazgatója, a Magyar Lovassport Szövetség alelnöke, valamint ez időben Izsák város polgármestere is. A rendezvényre létrehozott Fogathajtó VB 2004 Kecskemét Kft.-nek akkor még nem ő volt az ügyvezetője, de egy éven belül átvette a pozíciót, és 2017-ig maradt is.
Ehhez kapcsolódóan: Három éve nem sikerül kideríteni, hová tűnt 2,2 milliárd forint közpénz
Igen, a céget fenntartották a világbajnokság után is, a tulajdonjog ezalatt pedig a megyei önkormányzat, a kecskeméti önkormányzat, a Magyar Lovas Szövetség, a megyei intézményfenntartó és a Magyar Lovassport Szövetség között vándorolt. Mondok József azzal került be a hírekbe, hogy egy turisztikai célra kiírt pályázatot nyert a vállalkozásával, majd később ő maga és családja költözött a 35 millió forintból felépített vadászházba. Az ügyben eljárás indult, de a polgármester halála után, 2021-ben ejtették a vádakat.
Forrásaink szerint Mondok József vezette be Ladányi-Kovács Zoltánt a Kecskeméthez és a környékéhez kötődő fideszes körökbe 2017-ben. A még mindig üzemelő vb-cég teljes arculatváltáson esett át, Kecskeméti Turizmusfejlesztési és Marketing Kft. néven született újjá. Az ügyvezetői széket Ladányi-Kovács vette át, így a Lovas-Show Kft.-vel kiegészülve immár két céget irányít.
Az önkormányzati tulajdonú Kecskeméti Turizmusfejlesztési és Marketing Kft. tavaly – mint az Átlátszó megírta – éppen az ügyvezető saját cégével, a Mobil-Event Rendezvényszervező Kft.-vel szerződött 47 millió forintért rendezvényszervezésre. (Itt valóban volt tender, a 7D Kft. is indult rajta, de nem ők lettek a befutók.) A kecskeméti önkormányzat 2019-ben is szerződött a Mobil-Eventtel, az idézett Átlátszó-cikk szerint 123 millió forint értékben, de ekkor a cég a hároméves megbízást a Lovas-Show Kft.-vel, vagyis Ladányi-Kovács Zoltán másik cégével együtt nyerte el.
A Lovas-Show a rendszeres éves százmilliós közpénzes megbízások ellenére sem muzsikál fényesen az utóbbi években: bár 2019-ben 384 milliós nettó árbevétel mellett még fel tudott mutatni 1,79 millió forint adózott eredményt, a következő évben már 20,1 millió forint veszteséget hozott össze (221 milliós bevételt követően), 2021-ben 44,45 millióra hízott a mínusz (514 milliós bevétel mellett), és tavaly is 29,4 millió volt (az árbevétel közben 106 millióra csökkent, ami azért érdekes, mert feltételezhetően a cég ekkor is kapott nagyságrendileg 140 millió forintot a Nemzeti Vágta megrendezésére. Erre vonatkozó szerződést azonban nem kaptunk az MLSZ-től, arra hivatkozva, hogy tavaly hivatalosan nem a szövetség volt a rendező.)
Helyi forrásaink szerint Ladányi-Kovács Zoltán mostanában különösen aktív Kecskemét egyik családi házas városrészében, ahol jelenleg ellenzéki önkormányzati képviselő van. A többszörös cégvezető rendszeresen szerepel helyi fideszes potentátokkal, ő tárgyal a városrész fejlesztési kérdéseiről a kecskeméti főépítésszel, amit egy Facebook-oldalon gazdagon dokumentál. Helyi informátoraink szerint széles körben elterjedt, hogy a helyi választókerület fideszes jelöltje Ladányi-Kovács Zoltán lesz a jövő júniusi helyhatósági választásokon.
„Tizenöt évig Budapesten, a Hősök terén rendeztük meg a vágtát, most azt gondoltuk, lépünk egyet, és lovas világunk egyik fővárosába, a magyar turizmus egyik központjába, Szilvásváradra költözik a Nemzeti Vágta” – mondta el Szotyori Nagy Kristóf versenyigazgató szeptemberben az M1 csatornán. A költözés okaként elsősorban az infrastrukturális és kulturális előnyöket nevezte meg, ami önmagában teljesen logikusnak hangzik. 2015 és 2017 között 6,2 milliárd forintból újították fel az Állami Ménesgazdaságot és a Lipicai Lovasközpontot, azóta pedig az ország egyik legnagyobb versenyhelyszíne – elsősorban díjugratásban, díjlovaglásban és fogathajtásban.
Így komoly költségeket spórolnak meg a Hősök teréhez képest, ahol minden évben fel kellett húzni a versenypályát több tonna homokkal, valamint a lelátókat, az istállókat és az egyéb mobil épületeket. Az állami támogatás összege mégsem változott, mint láttuk, ugyanúgy majdnem 180 millió forint maradt.
Fogd a pénzt, és…
A szilvásváradi ménesközponttól megkaptuk a két fél közötti szerződéseket, az egyik a helyszín bérléséről (12,7 millió forint), a másik pedig a lebonyolításhoz szükséges tárgyi eszközök és az azokat kezelő személyzet biztosításáról (3,1 millió) szól. A kettő összesen kevesebbet ad ki, mint a teljes összeg tizede. Emellett a futamok díjazása hozzáférhető még nyilvánosan, a döntő dobogósai között összesen 6,5 millió forintot osztanak ki, míg az elő- és középfutamok győztesei háromszázezret kapnak.
Akárhogy számoljuk, még mindig csak valahol harmincmilliónál járunk – nem valószínű, hogy a további kiadások (marketing, bérezés, ruhák, elszállásolás és egyéb, kisebb költségek) nagyságrendileg 150 millióba kerülnének. Főleg, hogy a nevezésekből és a mobilbokszokból komoly bevételük származik, és információink szerint a résztvevőknek jellemzően maguknak kellett fizetniük a szállásköltségüket is.
Ehhez kapcsolódóan: 1,45 milliárd közpénz ment el a nyelvtanulási programra, amely valójában el sem indult
A költségek részletezésére vonatkozó kérdésünkre csak azt a választ kaptuk, hogy az alvállalkozókkal kötött szerződésekről később, „a támogató weboldalán a pályázati elszámolásból fog tudni tájékozódni”. Mivel eddig „támogatóként” mindig az aktuális minisztérium szerepelt, így ez valószínűleg most a Sportért Felelős Államtitkárságot jelenti.
Az MLSZ-től kaptunk egy 2021-re vonatkozó költségrészletezést, de ez is meglehetősen elnagyolt. E szerint az akkori 179,3 millió forintos állami támogatást a következő módon költötték el:
Reklám: 9 700 000 forint,
rendezvényszervezés: 138 925 000 forint,
szállás: 1 000 000 forint,
média, kommunikáció: 8 500 000 forint,
doppingvizsgálat: 635 000 forint,
nyereménydíj: 11 600 000 forint,
közbeszerzési tanácsadói díj: 2 200 000 forint,
közterület-használat, területbérlés: 6 750 000 forint.
Ehhez képest 2021-ben nettó 141,1 millió forinttal szerződtek a Lovas-Show Kft.-vel; nem világos, hogyan jött ki és mit takar pontosan ez az összeg. A szervezők és az MLSZ között is érdekes személyi összefonódások vannak: a Nemzeti Vágta elnöke Lázár Vilmos, az MLSZ elnöke és a CBA élelmiszerüzlet-lánc tulajdonosa. Lázár Vilmos testvére, Lázár Zoltán, valamint Mondok József korábban társelnökként szerepelt a Nemzeti Vágta tisztségviselőinek listáján, 2016 óta azonban hivatalosan nem tartoznak a rendezvény kötelékébe.
A kecskeméti szálakhoz nem, a sikertelen hárommilliárdos olimpiai lovasprogramhoz viszont annál inkább kötődik Szotyori Nagy Kristóf, a Magyar Lovassport Szövetség Díjugrató Szakágának elnöke. Ő egyben a Nemzeti Vágta versenyizgatója is, valamint ő felel az elővágtákért és a nevezésekért is. A szakágon belül rendkívül megosztó szereplő, többször próbálták már tisztújító közgyűlés keretében leváltani, alternatíva hiányában azonban ez nem történt meg.
Sok versenyző meg van győződve a szakági vezetőségen belül zajló visszaélésgyanús esetekről. Kádár Attila korábbi országos amatőr bajnok és a jelenlegi vezetés komoly kritikusa a dijugratas.eu „ellenzéki fórumon” például nyílt felhívást indított Stróbl Dorottya főtitkár leváltására, miután ráakadt egy gyanús szerződésre tízmillió forint értékben az MLSZ Díjugrató Szakág és a Prosper Lovasklub Kft., Szotyori lovardája között. (Ez önmagában is szembemegy a beszerzési szabályzattal, ugyanis az alapján kétmillió forint alatti közbeszerzéseknél a főtitkár, afölött viszont az elnök dönt az eljárás megindításáról.)
Ehhez kapcsolódóan: Az uniós korrupciós lista utolsó helyén – „Kleptokrata állam van most már Magyarországon”
Érdekesség, hogy a család kapcsolatai több szakágra is kiterjednek, ugyanis testvére, a szintén díjugrató Szotyori Nagy Ádám egyben a Kincsem Park ügyvezető igazgatója, noha ő maga nem kötődik a Nemzeti Vágtához. Egy forrásunk szerint viszont a Prosper Lovasklub komoly szerepet játszott az idei vágta lebonyolításában, több alvállalkozónak is ők állítottak ki számlát. Ezzel kapcsolatban kerestük Szotyori Nagy Kristófot és a Prospert, de nem válaszoltak.
A Nemzeti Vágta főrendezője Meskó Zsolt filmrendező-producer. Jó példa az ő és Gőz László kapcsolatára Lázárékkal, hogy a lovasshow.hu domainen, amely hivatalosan a Lovas-Show Kft. holnapja hivatott lenni, nem a cég profilját találjuk, ahogy egy valódi rendezvényszervezőnél lenne, hanem A boldogság szövetsége című családi mesemusicalre vehet(t)ünk jegyet, amelyet Meskó rendezett, és 2021 szeptemberében játszották a domonyvölgyi Lázár Lovasparkban.
A cikk a Transparency International Oknyomozó Újságíró Mentorprogramjának keretében jött létre. | Kecskeméti fideszes körhöz kerül a Nemzeti Vágta állami támogatásának jelentős része | olt fideszes országgyűlési képviselő (jelenleg polgármester) és testvére, valamint a kormánypárttal kitűnő viszonyt ápoló művészek és cégvezetők is fellelhetők a Nemzeti Vágta szervezésében részt vevők között. Na és persze néhány érdekes szerződés és „közbeszerzés”. A magyar lovassport állami támogatásának visszásságait bemutató cikksorozatunk harmadik része. | null | 1 | https://www.szabadeuropa.hu/a/kecskemeti-fideszes-korhoz-kerul-a-nemzeti-vagta-allami-tamogatasanak-jelentos-resze/32660119.html?nocache=1 | 2023-10-30 23:08:00 | true | null | null | Szabad Európa |
Alig jött ki a rácsok mögül, máris újabb vádat emeltek Újszentiván volt polgármestere ellen. Putnik Lázárt most különösen nagy vagyoni hátrányt okozó, bűnszövetségben, üzletszerűen elkövetett költségvetési csalással és bűncselekményekkel is vádolja a Csongrád-Csanád Vármegyei Főügyészség, amely az iratokat már el is küldte a Szegedi Törvényszéknek a bírósági tárgyalás lefolytatása miatt. Úgy tudjuk: a vőfélyből lett polgármestert – aki tizenhét évig vezette Újszentivánt – fantomközmunkások foglalkoztatásával is megvádolták.
Egy évet töltött rács mögött előzetes letartóztatásban, majd idén februárban szabadlábra helyezték Putnik Lázárt, akit még 2022 elején – Újszentiván regnáló polgármestereként – bilincsben vittek el a nyomozók. A polgármestert és két társát akkor azzal vádolta meg a nyomozó hatóság, hogy súlyosan túlárazott egy többségében állami forrásból megépülő munkásszállót. A gyanú szerint összesen 222 millió forint vagyoni kárt okoztak az állami költségvetésnek. Az ügyészség akkor azért kezdeményezte a település polgármesterének előzetes letartóztatását, mert fennállt a szökés, elrejtőzés, valamint a tanúk befolyásolásának veszélye. Azonban 2023 februárjában letelt az előzetes letartóztatásban maximálisan eltölthető idő, így Putnik Lázárt kiengedték a rács mögül.
A fantomközmunkások
A Szabad Európa még 2020 októberében tárta fel, hogy többen is csak papíron dolgoztak a település közmunkaprogramjában. Volt, aki a tudtával, volt, aki a tudta nélkül.
A már évek óta Hollandiában élő és dolgozó Rusin Rolandról 2019-ben derült ki, hogy az újszentiváni önkormányzat 2014-ben öt hónapon keresztül foglalkoztatta közmunkásként – csakhogy a férfi mindeközben egy szegedi vendéglátóipari cégnél dolgozott. Mármint a valóságban. Rusin Roland valójában soha nem dolgozott közmunkásként a településen, mint később kiderült, az önkormányzatnál az aláírását is meghamisították.
Lőrincz Gábor viszont tudott róla, hogy közmunkásként dolgozott. Mint korábban lapunknak mondta: valójában két napot húzott le Újszentivánon közfoglalkoztatottként.
„Két napot dolgoztam, kemény két napot, bementem a harmadik nap reggelén, és mondtam a polgármesternek, hogy máshol akarok dolgozni. Azt mondja: hát hogy? Mondom, úgy, hogy el akarok menni, fel akarok mondani. Akkor mondta, hogy ne mondjak fel, mert jól járok, mert lesz egy kis tb-m meg egy kis tüsikém. Ennyi volt. Én nem dolgoztam ott három hónapot, csak papíron”
– mesélte a Szabad Európának még 2020 októberében a férfi, aki azt ugyan nem tudta pontosan megmondani, mi lehet az a tüsike, amire a polgármester gondolt, de szerinte biztosan nem pénz, mert egy fillért sem kapott.
Kerestük a Csongrád-Csanád Vármegyei Főügyészséget – ahol jövő hétre ígértek választ kérdéseinkre –, és megerősítették információinkat. Úgy tudjuk, Putnik Lázárt és még négy-öt személyt vádolt meg az ügyészség az újabb ügyben.
Lajstrom
Putnik Lázárnak lassan, de biztosan meggyűlik a baja a hatóságokkal. Még a 2014-es választások előtt tömegével jelentettek be szerb és román fantomlakosokat a településre. Kapta is a voksokat rendesen, olyannyira, hogy simán megnyerte a választást. Csakhogy nyomozás indult a kamulakosok miatt. Az összevont ügyben 2019 nyarán hoztak ítéletet, a férfit pénzbírsággal sújtották választási csalás és közokirat-hamisítás miatt. A bíróság azonban a közügyektől nem tiltotta el, így a 2019-es önkormányzati választáson újrázhatott, és fölényesen nyert is.
Csakhogy a túlárazott munkásszálló ügye véget vetett Putnik Lázár 17 évnyi polgármesteri pályájának: 2017 nyarán kérelmet nyújtott be a kormányhivatalhoz egy munkásszálló megépítésére, sikerrel. Ősszel meg is kapták a 222 millió forint vissza nem térítendő támogatást a Nemzeti Foglalkoztatási Alaptól. A projekt teljes bekerülési költsége 371 millió forint volt, amelyhez az önkormányzat 149 millió forintos önrésze is kellett. Csakhogy az ügyészség szerint a munkásszállót túlárazták, annyira, hogy Putnik Lázár és társai összesen 113 millió forintot tüntettek el. A vád szerint a polgármester a saját cége számlájára is utaltatott hetvenmillió forintot. | Bűnszövetség – az újszentiváni szekrényből kieső újabb csontvázak | Alig jött ki a rácsok mögül, máris újabb vádat emeltek Újszentiván volt polgármestere ellen. Putnik Lázárt most különösen nagy vagyoni hátrányt okozó, bűnszövetségben, üzletszerűen elkövetett költségvetési csalással és bűncselekményekkel is vádolja a Csongrád-Csanád Vármegyei Főügyészség, amely az iratokat már el is küldte a Szegedi Törvényszéknek a bírósági tárgyalás lefolytatása miatt. Úgy tudjuk: a vőfélyből lett polgármestert – aki tizenhét évig vezette Újszentivánt – fantomközmunkások foglalkoztatásával is megvádolták. | null | 1 | https://www.szabadeuropa.hu/a/bunszovetkezet-az-ujszentivani-szekrenybol-kieso-ujabb-csontvazak/32667927.html | 2023-11-03 23:43:00 | true | null | null | Szabad Európa |
Subsets and Splits
No community queries yet
The top public SQL queries from the community will appear here once available.