text
string | title
string | description
string | keywords
sequence | label
int64 | url
string | date
string | is_hand_annoted
bool | score
float64 | title_score
float64 | newspaper
string |
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
Mikor érjük utol Ausztriát? Ezt a kérdést általában akkor tesszük fel, ha azt szeretnénk tudni, hogy Magyarországon mikor lesz olyan az életszínvonal, mint a szomszédos nyugati államban. A "jó" hír, hogy van, amiben már nem csak utolértük, de túl is szárnyaltuk a szomszédot: Magyarország jó eséllyel sokkal több titkot tett láthatóvá az orosz titkosszolgálat számára, mint Ausztria, noha az elmúlt évek egyik nagy titokvédelmi botránya éppen az osztrákokhoz köthető.
2019 novemberében az Österreich napilap egy titkos jelentésre hivatkozva azt írta, hogy az osztrák titkosszolgálatnál, a Szövetségi Alkotmányvédelmi és Terrorizmus Elleni Hivatalnál (BVT) súlyos kibervédelmi hiányosságokat tártak fel, ami miatt elveszítették a nyugati partnerszolgálatok bizalmát. A 25 oldalas jelentést, ami a lap birtokába került, a Berni Klub szakértői készítették. A Berni Klub egy olyan informális szervezet, amely az európai titkosszolgálatokat tömöríti, az EU-s tagállamok mellett Norvégia és Svájc is tagja. A klubot 1969-ben alapították, hogy a szolgálatoknak legyen egy olyan szervezetük, ahol megvitathatják az európai hírszerzési együttműködés politikai és stratégiai irányait. A Berni Klub 2001-ben létrehozta a terrorizmusellenes csoportot CTG néven, 2016 óta a Klub és a CTG egy "operatív platformot" is működtet Hágában, ahol a titkosszolgálatok közös adatbázist és valós idejű információs rendszert tartanak fenn.
Az osztrák BVT-t bíráló jelentést a szakértők 2019 februárjában kezdték el összeállítani, azután, hogy kiderült: orosz hackerek az interneten keresztül behatolhattak a BVT informatikai rendszerébe. Márpedig a Berni Klubnak van egy saját, Poseidon néven ismert informatikai hálózata is, amire a tagszervezetek, így a BVT is rá tudott csatlakozni. A klub tagjai, vagyis az egyes országok szolgálatainak a tisztjei a Poseidonon keresztül tudnak egymásnak üzeneteket küldeni, de a telefonhívásokat és a videókonferenciákat is ezen a rendszeren keresztül bonyolítják. Ezen a hálózaton van ráadásul rajta a CTG terrorellenes csoport Phoenix nevű adatbázisa is, de állítólag más felhőszolgáltatás is elérhető onnan Neptun néven. Ez pedig azt jelenti, hogy ha a BVT saját informatikai rendszere sebezhető, akkor azon keresztül illetéktelenek hozzáférhetnek a Berni Klub saját platformjaihoz is, így a Poseidonon található titkos adatok is veszélyben vannak.
A Berni Klubban okkal tartottak attól, hogy a BVT és a Poseidon informatikai rendszeréhez való hozzáférés révén fennáll a veszélye annak, hogy a beszivárgott informátorok, illetve az ügynökök és a titkos műveletek személyazonossága után kémkedhetnek - ez pedig a tisztviselők életét sodorhatja közvetlenül veszélybe.
A főleg brit és német hírszerzők által készített felülvizsgálati jelentés kifogásolta, hogy a BVT épületébe látogatók bevihették a mobiltelefonjaikat, és így fényképeket készíthettek titkos információkról. A BVT hálózata ráadásul az internethez is kapcsolódik, a rendszerhez az alkalmazottak kívülről kétfaktoros hitelesítés nélkül is hozzáférhettek.
A Rennwegben lévő BVT-székházban nem volt megfelelő az épület biztonsága, az érzékeny területeken még az ablakok is nyitva voltak. Hasonlóképpen, a BVT alkalmazottait sem figyelték meg eléggé: senkinek sem kell információt szolgáltatnia arról, hogy hová utazik, milyen az anyagi helyzete, és mit csinál a közösségi médiában.
A jelentés szerint a BVT alkalmazottait kötelezni kellene arra, hogy a jövőben nyilvánosságra hozzák a "meghatározott országokba" tervezett utazásokat. Ezeket aztán bizonyos körülmények között meg lehetne tiltani. Az érintett országok nincsenek megemlítve, de a jelentés egy másik pontján Oroszországot "ellenséges állami szereplőként" említik.
Azt is felrótta a jelentés, hogy a BVT négy vírusirtó programot használ, de ezek közül az egyik az orosz Kaspersky cég programja. Ez azért rizikó, mert az orosz tulajdonban lévő cég tevékenysége nem független az orosz kormánytól, és már korábban is együttműködhetett azzal.
Sajtóértesülések szerint Nagy-Britannia és Hollandia kormánya biztonsági aggályok miatt fontolóra vette, hogy megszakítja az Ausztriával a Berni Klub keretében folytatott együttműködést. Állítólag a német kormány is megkérdőjelezte a további együttműködést. A végeredmény mindenesetre az lett, hogy Ausztria tagságát jó időre felfüggesztették a Berni Klubban és az osztrák titkosszolgálatra úgy tekintettek, mint az orosz katonai hírszerzés, a GRU egyik fészkére. (A kibertámadásokat jellemzően a GRU egységei végzik.)
A Berni Klub nemcsak az osztrák titkosszolgálatot ért kibertámadások kivizsgálásánál kapott szerepet. A Direkt36 cikke szerint ezen a szervezeten keresztül értesültek az európai szolgálatok a magyar külügy rendszerét érintő támadásokról. Nem hivatalosan, mert a külügy erről senkinek sem szólt, a Berni Klubban tag Alkotmányvédelmi Hivatalnak viszont érdekében állt, hogy legalább informálisan tudassa ezt a szövetségesekkel. Tény, hogy ebben az ügyben nem a Pintér Sándor belügyminiszter irányítása alatt álló AH-t, hanem a Szijjártó Péter vezette külügyi tárcát terheli a szakmai felelősség. | Orosz kibertámadás a Külgazdasági és Külügyminisztériumban, nem is bíznak már bennük az uniós társak | A Szijjártó Péter vezette külügyminisztérium titkaira teljes rálátása lehetett az orosz titkosszolgálatnak, miután sikeresen behatoltak az informatikai rendszerükbe. Az eset hasonlít arra, ami néhány éve Ausztriában történt és amiért az osztrák titkosszolgálatot ki is zárták az európai szolgálatokat tömörítő informális szervezetből, a Berni Klubból. | null | 1 | https://m.hvg.hu/vilag/20220329_osztrak_titkosszolgalat_orosz_hackerek | 2022-03-29 20:00:00 | true | null | null | HVG |
A magyar politikai élet kicsit úgy működik, mint Hosszú Katinka fénykorában, és itt sajnos nem arra gondolunk, hogy sokkal magasabb színvonalon űzi a maga sportját, mint bárki más a világon. Az úszózseni folyamatosan versenyzett, akkor is, amikor elvileg felkészülési vagy pihenő időszakának kellett volna lennie. A politika hasonlóképpen: folyamatosan kampány van, nemcsak a klasszikus módon, a választások előtti rövid időszakban, hanem mindig, éjjel-nappal, minden percben. Hogy akkor mi értelme van a hivatalos, 50 napos kampányidőszaknak? Hát, nem sok, talán csak annyi, hogy erre az időszakra külön kampányfinanszírozási szabályok vonatkoznak. Amiket persze röhögve játszik ki mindenki.
A hazai kampányfinanszírozás a gyakorlatban kb. annyira átlátható, mintha az ember egy Christopher Nolan-filmet nézne, fejjel lefelé, hang nélkül, a jeleneteket véletlenszerű sorrendbe keverve, miközben frontális lobotómiát hajtanak végre rajta érzéstelenítés nélkül, egy fagylaltos kanállal (és maguk a kampányok nagyjából ennyire élvezetesek is). Az egyetlen transzparens részlet a közösségi médiás hirdetéseké, azon belül is a legfontosabb felületnek számító Facebooké (a YouTube is az, de ott sokkal kisebb pénzek forognak). Pár hete már elemeztük a választási kampány első 30 napját a Facebook Ad Library adatai alapján, és most ugyanezt fogjuk tenni a teljes, 50 napos kampányidőszakkal, február 12. és április 3. között. Ha úgy érezte, hogy elviselhetetlen mennyiségben ömlött mostanában a Facebookból a politikai reklám, teljesen igaza van – mi pedig pontosan kimértük, hogy mi mennyi pénzzel járult hozzá ehhez.
Ahogy a cikk címében már jól elspoilereztük, a hivatalos kampány 50 napján politikai üzenetekre összesen 3 milliárd forint ment el a Facebook magyar fertályán. A 30 napos állás 1,2 milliárd volt, szóval alaposan odaléptek a gázra a hajrában a versenyzők. Hárommilliárd forint rengeteg pénz, kijön belőle például 13 millió kiló hatósági áras csirke far-hát, vagy Matolcsy Ádám Patek Philippe órájából húsz darab, ízlés szerint. A Facebook Ad Library 2019 áprilisában indult, vagyis pont három éve létezik, ezalatt 8,1 milliárd forintnyi magyar politikai-közéleti hirdetést regisztrált. A hároméves összeg 37 százaléka a mostani kampányban füstölt el, azon belül is az utolsó 20 napban 22 százalék. Ha kampány előtti időszakot nézzük – nevezzük ezt most „békeidőnek” –, egy napra kb. 5 millió forintnyi reklámpénz jutott. A kampányhajrában ugyanez az átlag napi 90 millió volt, vagyis az utóbbi három hétben a megszokott politikaireklám-dózisunk 18-szorosát kaptuk. Ilyen túladagolást már Csernobilban sem intéztek el egy „not good, not terrible”-lel.
De ha abból indulunk ki, hogy a választáson végül kb. 5 millióan szavaztak, az ő véleményüket a kampány alatt igazából csak fejenként 600 forinttal próbálták befolyásolni a politikai erők, az meg alig két kiló krumpli ára.
De nézzük meg közelebbről, hogyan is áll össze ez a rongyos 3 milliárd
Az első kör a hivatalos reklámköltéseké: azok a hirdetések, amik a pártok vagy az egyéni képviselőjelöltek neve alatt futnak. A jogszabály azt mondja, jelöltenként 6 millió forint a kampányra fordítható összeg, vagyis ha minden körzetben indít jelöltet egy párt, az 106 * 6 millió forint = 636 millió + a listán megszerezhető mandátumok alapján még 541 millió, összesen kb. 1,17 milliárd. Ebbe bele kell férnie mindennek: a Facebook mellett a kampányrendezvények, óriásplakátok, szórólapok, tévé, rádió, klasszikus online hirdetések, YouTube, ajándéktárgyak. A pártok ennek megfelelően óvatosan bántak a hivatalos facebookos büdzsével: ez az egyetlen átlátható és ellenőrizhető költés, nézzen ki szabályosnak a dolog. Az egyéni képviselők nevén futó reklámokat hozzáadtuk a pártok nevére vettekhez – vélhetőleg amúgy is egy kasszából mentek ezek, nem a jelöltek saját zsebéből. Az eredmények:
Fidesz–KDNP: 349,4 millió forint (ide számoltuk a Fidelitast is, mint a Fidesz szerves részét, bár kampányelszámolásilag valószínűleg nem számít bele a költésük a limitbe)
Egyesült ellenzék: 348,3 millió (itt pedig hasonlóképpen a nem jelölőszervezetnek számító 99 Mozgalmat)
Mi Hazánk: 87,6 millió
Megoldás Mozgalom: 120,4 millió
Kétfarkú Kutya Párt: 9,7 millió
Ugyanez kicsit vizuálisabban:
Totál fej fej mellett a két nagy oldal, a kisebb pártok egy-két ligával lejjebb, nincs itt semmi látnivaló, igaz? Hát, papíron nincs. De menjünk egy szinttel mélyebbre, a szürkezónába!
Welcome to the twilight zone
Innentől kezdve nem a pártok hivatalos reklámköltéseiről beszélünk, hanem olyan, elméletben tőlük teljesen független szereplőkről, akik valahogy mégis az ő üzeneteiket harsogják. Nevezhetjük akár propagandának is, bár mint látni fogjuk, azért messze nem egy homogén tömb ez.
Először lássuk a kormányoldal versenyzőit, először is régi jó ismerősünket (bíróságokon szoktunk olykor összefutni), az egymilliárd forintos Megafon Központot. A pénzhajtású kormánybarát megmondóemberek posztjait a kampány 50 napja alatt 420 millió forint nemközpénz támogatta. Ha ehhez hozzávesszük a Megafon-közeli oldalak hirdetéseit is, vagyis az Aktuális 132,7 millióját és a Budapest beszél 15,1 millióját, az összeg 567,8 millió forint.
A menőbb megafonos influenszerekre fejenként bedobott 60-70 millió forint egyébként felér egy-egy 10 képviselőjelöltet indító párt törvény szerinti kampányköltési maximumával.
A Fidesz üzeneteinek másik nagy közvetítője a kormánybarát médiamamut, a KESMA. Itt aztán akad facebookos hirdető dögivel, kezdve rögtön 19 megyei lap online kiadásával, darabja 8-10 milliót hirdetett el a kampányban, a teljes összeg 172 millió. Aztán lássuk, ki van még itt:
Origo, 143,8 millió
Mandiner, 118,9 millió
Magyar Nemzet, 98 millió
Metropol, 50,4 millió
Ripost, 43,3 millió
Bors, 21,5 millió
Hír TV, 8,4 millió
888.hu, 6,6 millió
És az aprólék, kismillió Mediaworks-kiadvány, összesen további 73 millió forintos Facebook-reklámköltséggel. Mindez a teljes KESMA reklámkiadását még a Megafon-univerzuménál is magasabbra, 735,9 millió forintra teszi. Csak hogy érezzük a nagyságrendeket: az Origo facebookos reklámköltése a kampány utolsó napjaiban napi 8-9 milliós szinten mozgott. A teljes kormánykritikus, független média 50 napos hirdetési költsége összesen kb. 5 millió forint volt (ennek nagyját a Partizán és a 24.hu adta).
Persze ezek az összegek nem 100 százalékban politikai üzenetek erősítésére mentek, de azért nagyon jelentős részben igen. Egy szép illusztráció erre itt. Hogy lássuk, mennyire voltak a választási kampány részei ezek a kiadványok és a hirdetéseik, érdemes megnézni, hogyan változtak a napi hirdetési összegeik április 3. (a választás napja) és másnap, április 4. (hétfő, amikor már nem kell kampányolni) között. Pár példa:
Origo: 9,9 millió → 91 ezer
Mandiner: 3,6 millió → 360 ezer
Magyar Nemzet: 4,3 millió → 300 ezer
Metropol: 1,8 millió → 110 ezer
Ripost: 2,3 millió → 0
Bors: 2,2 millió → 0
TV2 Tények: 7,9 millió → 50 ezer
Hirado.hu: 1 millió → 0
megyei lapok 5-700 ezer → 15-20 ezer
A KESMA-birodalmon túl találunk még 60,3 millió forintnyi hirdetést kormánybarát oldalak számláján, ennek zömét a TV2 Tények (18,3 millió), a Bennfentes (15 millió), a Hirado.hu (11,8 millió), és a Pestisrácok/Pesti TV (11,5 millió) adja. Dobjunk ehhez még hozzá 6 milliót különféle kormányközeli kutatóintézetektől (Alapjogokért, Századvég stb.), és majdnem meg is vagyunk. Volt még 54,2 millió a kormány saját hirdetésein, és további 36,4 milliót a nemrég bemutatott titkos kampánycsodafegyver, az ellenzéki jelöltek személyre szabott lejárató oldalai mögött.
Ez 1,461 milliárd forint, amit hivatalosan nem a Fidesz állt, de mégis a Fidesz üzeneteit erősítették fel vele.
Ezzel a lendülettel forduljunk is az ellenzéki oldalra, mert ott is van bőven szürkezónás reklámköltés. A baloldali propagandaoldalak legnagyobb gravitációs központja az Ezalényeg, ami már önmagában egy kb. 80 vidéki mutációval működő hálózat, ami a kampány 50 napja alatt 208,6 millió forintot költött Facebook-hirdetésre. És még erre is ránőtt az idők során egy csomó mellékág, mint a Vélemény Klub (39,3 millió), a Röviden.info (24 millió), a Covidoltás.info (14,1 millió), az Ez Van (91 millió), az Aki Orbán Ellen Van Az Velünk Van (7,4 millió) és még pár kisebb oldal. A teljes hirdetési összeg 380,8 millió forintra jön ki.
És akkor vannak még az Ezalényegen túli világ propagandaoldalai, itt a legnagyobb játékos az Erősítő, egymagában 179 millió forintos költéssel. Ehhez azért hozzá kell tenni, hogy általában azért ég és föld a különbség az Erősítő posztjai és mondjuk egy random megafonos Facebook-harcoséi között, de tény, hogy erősen tendenciózusan válogatja a hirdetéssel megtolt cikkeket, így mindenképpen itt a helye. A további nagyobb játékosok itt a Nerpédia és környéke (40,3 millió), az Ez Kell (22,7 millió) és az Elegünk Van (16,2 millió). Az aprólékkal együtt 264,8 millió forint a számla.
Jobb híján számoljuk még ide a kormányváltást célzó civil szervezetek (aHang, Nyomtass te is!, Számoljunk együtt, 20k, stb.) 18 millió forintnyi hirdetését, és készen is vagyunk, az ellenzéki oldal üzeneteit közvetítő hirdetések ára:
663,7 millió forint.
Amennyi pénz, annyi szavazat?
Ha már kicsit zúg a feje a sok számtól, nyugodjon meg, célegyenesben vagyunk. Az egyes politikai erők üzeneteinek közvetítésére a hivatalos és szürkezónás költésekkel együtt ennyi pénz ment a kampány 50 napjában:
Fidesz: 1,810 milliárd forint
Ellenzék: 1,012 milliárd
Megoldás Mozgalom: 120,4 millió
Mi Hazánk: 87,6 millió
Kutyapárt: 9,7 millió
Mutatjuk kicsit interaktívabban, kattintgatható formában is:
Ez összesen 3 milliárd és egy kis apró. Azt most hagyjuk is, hogy a két nagy politikai erőnél akkora vagy akár jóval nagyobb számot is látunk, mint amennyit az egész kampányra tokkal-vonóval költhettek volna. Nézzük meg inkább, hogy aránylanak a facebookos reklámra költött pénzek a választáson végül megszerzett szavazatokkal. | Kampány a Facebookon: 50 nap, 3 milliárd forint | A hivatalos kampány 50 napján politikai üzenetekre összesen 3 milliárd forint ment el a Facebook magyar fertályán. A 30 napos állás 1,2 milliárd volt, szóval alaposan odaléptek a gázra a hajrában a versenyzők. A három éves összeg 37%-a a mostani kampányban füstölt el, azon belül is az utolsó 20 napban 22%. A Fidesz a Facebook-pénzek 60%-ával elvitte a szavazatok 54%-át. Az ellenzék a pénz 33%-át költötte, és a szavazatok 34%-át kapta. Itt gyorsan jegyezzük meg, hogy ez aligha a Választás Nagy Megfejtése; sokkal inkább korreláció, mint kauzalitás. | null | 1 | https://telex.hu/belfold/2022/04/08/kampany-a-facebookon-50-nap-3-milliard-forint | 2022-04-08 08:45:16 | true | null | null | Telex |
A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) elrendelte a Nitrogénművek csoport 11 milliárdos bírságának végrehajtását, miután a Kúria jogerősen elutasította a cégcsoport halasztás-kérelmét, olvasható a GVH közleményében. A cég tulajdonosa a kormányt nyíltan bíráló, az ellenzéknek anyagi támogatást felajánló Bige László.
A nemzeti versenyhatóság tavaly októberben szabott ki rekordösszegű, 11,05 milliárd forintos bírságot a Nitrogénművek csoportra, amiért más piaci szereplőkkel együtt „éveken keresztül jogsértően törekedett a verseny korlátozására a hazai műtrágyapiacon.” A résztvevők fele önként elismerte a kartellt, a cégcsoporton kívül pedig a többi érintett be is fizette (illetve az előírtak szerint törleszti) a kirótt bírságot. A Nitrogénművek csoport azonban bíróságon támadta meg a döntést, egyúttal kérve a versenyhivatali határozat végrehajtásának – így a bírság befizetésének – felfüggesztését mindaddig, amíg az akár évekig tartó, teljes jogorvoslati eljárás le nem zárul.
A bíróságok megvizsgálták a vállalatcsoport érveit, és egybehangzó döntést hoztak: előbb a Fővárosi Törvényszék, majd – immár jogerősen – a másodfokon eljáró Kúria is elutasította a Nitrogénművek halasztásra vonatkozó kérését, mivel nem látták igazoltnak, hogy a cégek működése valóban ellehetetlenülne.
A Nitrogénművek csoportnak így a versenyhatósági döntés érdemi felülvizsgálatának menetétől függetlenül, haladéktalanul be kell fizetnie a bírság teljes összegét, valamint az eredeti (tavaly őszi) fizetési határidő óta felgyülemlett késedelmi pótlékot, amely immár mintegy 300 milliós összeget tesz ki, és a bírság teljes befizetéséig tovább növekszik. Mivel a vállalatcsoport a Kúria döntését követően eddig a bírságösszeg nagyjából 5 ezrelékét rendezte az államháztartás felé, a Gazdasági Versenyhivatal a Kúria döntése alapján – jogszabályi kötelezettségének eleget téve – az adófizetők pénzének védelme érdekében elrendelte a pótlékkal növelt bírsághátralék végrehajtását, amelyet így az adóhatóság foganatosít majd.
Bige többször beszélt arról az eljárás kapcsán, hogy politikai támadás áldozata - 2021 év elején egy nagyobb közvélemény-kutatást finanszírozott az ellenzék számára, ezt büszkén vállalta is, közben a kormánypárti sajtó vörösbárózó kampányt indított ellene. | A Kúria döntése alapján be kell fizetnie a 11 milliárdos bírságot a Nitrogénműveknek | A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) elrendelte a Nitrogénművek csoport 11 milliárdos bírságának végrehajtását, miután a Kúria jogerősen elutasította a cégcsoport halasztás-kérelmét, olvasható a GVH közleményében. A cég tulajdonosa a kormányt nyíltan bíráló, az ellenzéknek anyagi támogatást felajánló Bige László. | null | 1 | https://444.hu/2022/04/08/a-kuria-dontese-alapjan-be-kell-fizetnie-a-11-milliardos-birsagot-a-nitrogenmuveknek | 2022-04-08 00:00:00 | true | null | null | 444 |
Újabb kérelmet fog benyújtani a Nitrogénművek Zrt., miután pénteken a Kúria elutasította a cégcsoport halasztás-kérelmét, a Gazdasági Versenyhivatal pedig elrendelte a 11,05 milliárd forintos bírság kifizetését, olvasható a Nitrogénművek közleményében.
A közleményben az írják: a döntést tudomásul véve a csoport a teljes összeget (11.056.317.000,- Ft) elkülönítette a Nitrogénművek Zrt. egy belföldi bankszámlájára, melyről a bírság végrehajtható, ugyanakkor a novemberben beadott azonnali kérelmünk óta olyan jelentős tények és körülmények merültek fel - orosz-ukrán háború, tovább növekvő energiaárak, ellátásilánc-kockázatok -, melyek előre nem voltak kiszámíthatóak, és jövőbeli hatásuk is nehezen prognosztizálható, így egy új kérelem előterjesztésére törvényi lehetősége van a csoportnak, mellyel élni is fog.
„Az önkéntes befizetés a jelenlegi gazdasági helyzetben olyan felelőtlen magatartás lenne részünkről, melyet nem tudunk felvállalni. A vállalat gazdasági teljesítőképességét összetetten kell vizsgálni és egy erősen szezonális iparágban, a jelenlegi bizonytalan energiapiaci környezetben nem lehet egyszerű pénzügyi beszámolók alapján felmérni a bírság befizetésének hátrányait. Ennek komplex bemutatására, a jelenleg ismert üzleti tényezőket is részletezve egy új azonnali jogvédelem iránti kérelmet nyújtunk be. Álláspontunk szerint egy esetlegesen jogsértő GVH határozat miatt, aminek jogerős döntése akár 2-3 évig is elhúzódhat, nem lenne szabad korlátozni a Nitrogénművek Zrt. működését, aminek nemzetgazdaságilag jelentősen nagyobb hátránya lenne, mint a bírság beszedésének" - nyilatkozta Bige Zoltán, a társaság stratégiai igazgatója. | Újabb jogvédelem iránti kérelmet fog benyújtani a Nitrogénművek | Újabb kérelmet fog benyújtani a Nitrogénművek Zrt., miután egy pénteken a Kúria elutasított a cégcsoport halasztás-kérelmét, a Gazdasági Versenyhivatal pedig elrendelte a 11,05 milliárd forintos bírság kifizetését, olvasható a Nitrogénművek közleményében. | null | 1 | https://444.hu/2022/04/08/ujabb-jogvedelem-iranti-kerelmet-fog-benyujtani-a-nitrogenmuvek | 2022-04-08 00:00:00 | true | null | null | 444 |
A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) elrendelte a Nitrogénművek csoportra kiszabott 11 milliárdos bírság végrehajtását, miután a Kúria jogerősen elutasította a cégcsoport halasztási kérelmét – közölte a GVH pénteken.
A nemzeti versenyhatóság tavaly októberben szabott ki rekordösszegű, 11,05 milliárd forintos bírságot Bige László érdekeltségére, a Nitrogénművek csoportra, amiért más piaci szereplőkkel együtt éveken keresztül jogsértően törekedett a verseny korlátozására a hazai műtrágyapiacon.
Kiemelték, a résztvevők fele önként elismerte a kartellt, a cégcsoporton kívül pedig a többi érintett be is fizette, illetve az előírtak szerint törleszti a kirótt bírságot.
A közlemény szerint a Nitrogénművek csoport a döntést bíróságon támadta meg, egyúttal kérte a versenyhivatali határozat végrehajtásának – így a bírság befizetésének – felfüggesztését addig, amíg az akár évekig tartó, teljes jogorvoslati eljárás le nem zárul.
A bíróságok megvizsgálták a vállalatcsoport érveit, és egybehangzó döntést hoztak: előbb a Fővárosi Törvényszék, majd – jogerősen – a másodfokon eljáró Kúria is elutasította a Nitrogénművek halasztásra vonatkozó kérését, mivel nem látták igazoltnak, hogy a cégek működése valóban ellehetetlenülne. A Nitrogénművek csoportnak így a versenyhatósági döntés érdemi felülvizsgálatának menetétől függetlenül, haladéktalanul be kell fizetnie a bírság teljes összegét, valamint az eredeti, tavaly őszi fizetési határidő óta felgyülemlett késedelmi pótlékot, amely immár mintegy 300 millió forintot tesz ki, és a bírság teljes befizetéséig tovább növekszik – olvasható a GVH közleményében.
Mivel a vállalatcsoport a Kúria döntését követően eddig a bírságösszeg nagyjából 5 ezrelékét rendezte az államháztartás felé, a Gazdasági Versenyhivatal a Kúria döntése alapján – jogszabályi kötelezettségének eleget téve – az adófizetők pénzének védelme érdekében elrendelte a pótlékkal növelt bírsághátralék végrehajtását, amit az adóhatóság végez el.
Nitrogénművek decemberben az elsőfokú ítélet után úgy nyilatkozott, hogy a bírság összege elérhető a vállalatcsoport számláin, de a működésüket kockáztatnák, ha azt befizetnék.
Bige László cégcsoportja azt követően kapott jelentős bírságot, hogy a sajtóban megjelent felszólalásaiban több kormánykritikus megjegyzést tett, illetve állította, hogy az ellene indult „hadjáratra” a miniszterelnök, Orbán Viktor adott engedélyt. | GVH: Be kell fizetnie a Nitrogénműveknek a 11 milliárdos bírságot | null | 1 | https://hvg.hu/kkv/20220408_hvg_nitrogenmuvek_kartellbirsag | 2022-04-08 08:50:00 | true | null | null | HVG |
|
Sorozatunkhoz öt írót kértünk fel, hogy öt kulcsszót felhasználva írjanak arról, miként élték meg az elmúlt hetet. Krusovszky Dénesnek most ebből a készletből kellett ihletet merítenie: szókirály, szembesítés, bűnpártolás, hajtűkanyar, börtönbotrány. | Rogán köreiből kezelik, és többségében állami tőkéből vásárolták fel a vezető pénzváltót | A tőkeinjekcióval párhuzamosan az Exclusive Change cégvezetése is megváltozott. | null | 1 | https://m.hvg.hu/360/202214_exclusive_change_valtapenzvalto | 2022-04-07 12:30:00 | true | null | null | HVG360 |
Hajnal Miklós közüsségi oldalán tette közzé, hogy pert nyert a GVH-val szemben.
Ahogy írja, múlt nyáron tett bejelentést a GVH-nál a Testnevelési Egyetemhez kapcsolódó kartellgyanús közbeszerzések miatt. A GVH azonban még a vizsgálatot sem indította be annak ellenére, hogy Hajnal - állítása szerint - számos bizonyítékot is beszerzett. Hajnal ezért pert indított a GVH ellen. A Fővárosi Törvényszék döntése tegnap született meg az ügyben, és Hajnalnak adtak igazat.
"A jogerős döntés szerint a GVH törvénysértő módon utasította el a bejelentésemet és jogellenes indokokra hivatkozva tagadta meg az általam kért versenyfelügyeleti eljárás lefolytatását.Ezzel az ügy visszakerül a GVH-hoz, ők döntenek: vagy megindítják Mészárossal szemben a kért eljárást, vagy újabb kifogást keresnek a beadványom ellen. Ez utóbbi azonban nevetséges lenne, hiszen épp most kaszálta el egy, az eljárás megindítására adott kifogásukat a Fővárosi Törvényszék" - írja Hajnal.
A GVH-nak egyébként a Testnevelési Egyetemhez kapcsolódó ügyleteket kellene vizsgálnia, ugyanis Hajnal szerint már a tender kiírása is gyanús volt. "A feszített víztükrű medence megvalósítására vajon miért csak az adhat be érvényes pályázatot, aki korábban már épített legalább 145 férőhelyes parkolóházat is? Miért további előírás, hogy ugyanennek a cégnek korábban diákhotelt is építenie kellett?" - fogalmaz.
Szerinte a kiírás gyanúsan versenyszűkítő volt, ráadásul az is probléma, hogy a két "versenyző" vállalat más projekteken folyamatosan együtt dolgozik, egymás alvállalkozójaként. "Vajon mennyire hatékony árleszorító hatása van annak, ha két ilyen szorosan összefonódó cégháló között dől el a »verseny«?" - teszi fel a kérdést. | Bírósági döntés: a GVH-nak foglalkoznia kell Mészárosék kartellgyanús közbeszerzéseivel | A Testnevelési Egyetemhez kapcsolódó közbeszerzéseket tartotta Hajnal Miklós kartellgyanúsnak, és kérvényezte, hogy vizsgálja meg ezeket a GVH. A hatóság ezt elutasította, a bíróság szerint azonban az elutasítás jogszerűtlen volt. | null | 1 | https://magyarnarancs.hu/belpol/birosagi-dontes-a-gvh-nak-foglalkoznia-kell-meszarosek-kartellgyanus-kozbeszerzeseivel-247757 | 2022-04-08 00:00:00 | true | null | null | Magyar Narancs |
Hárommilliárd forint plusz áfa értékben írt ki tendert az állami tulajdonú Magyar Közútkezelő Nonprofit Zrt. a kezelésében álló hidak karbantartására – derül ki az uniós közbeszerzési értesítőben megjelent hirdetményből. A hatalmas megbízás két céghez, az erdőkertesi Egomax Kft.-hez és a Mészáros János tulajdonában lévő Híd-Tám Kft.-hez került. Mészáros János a Magyarország egyik leggazdagabb embereként és Orbán Viktor miniszterelnök barátjaként ismert Mészáros Lőrinc öccse. A megrendelő állami cég a keretösszeg 70 százalékát biztosan lehívja, ez áfa nélkül 2,1 milliárd forint.
Az eredményhirdetésből kiderül az is, hogy a kiíró tájékoztató jelleggel rögzítette: a keretszerződés időtartama alatt a gépjármű által használt közúti hidak felújítására irányuló eseti megrendelések minimálisan tervezett mennyisége 150 darab lesz.
A 24.hu korábbi cikke szerint a 2002-ben alapított Híd-Tám Kft.-t 2016 márciusában vette meg a felcsúti üzletember, de sokáig csak a nagy testvér alvállalkozójaként tűnt fel. 2019-ben azonban felívelt a társaság helyzete, akkor nyerte el első jelentősebb tenderét. 2 milliárd 488 millió forintért fejezhették be a székesfehérvári vasútállomás gyalogos felüljáróját.
A Híd-Tám Kft. egyébként a Magyar Közút híd karbantartási tenderein sem most nyert először, hanem ugyancsak 2019-ben. Akkor 36 hónapra szerződtek nettó 3 milliárdért, most két évre szól ugyanennyiért a megbízásuk, illetve a keretösszeg kimerüléséig.
Mészáros János már alanyi jogon is sokat kaszált cégeiből. A koronavírus okozta válság első évében összesen 693 millió forint osztalék kifizetést szavaztak meg Mészáros János három nagy cége, a Pegazus Trade Kft., a Herceghalom Interat Zrt. és a Híd-Tám Kft. 2020-as nyereségéből. A tavalyi adatok még nem állnak rendelkezésre. | 3 milliárdos tendert nyert Mészáros öccse | A Magyar Közútkezelő hidjainak karbantartását nyerte el Mészáros Lőrinc öccse két évre. A keretösszeg 70 százalékának lehívására kötelezettséget vállalt az állami cég. | null | 1 | https://hirklikk.hu/kozelet/tovabb-duborog-a-ner-3-milliardos-tendert-nyert-meszaros-occse/396435 | 2022-04-10 12:18:06 | true | null | null | Hírklikk |
Bánki Erik fideszes országgyűlési képviselő üzlettársának – korábbi értesüléseink szerint rokonának –cége nyerte el a komlói önkormányzat pályázatát a városfejlesztési stratégia elkészítésére. Mindössze 63 500 forint döntött az MSB Fejlesztési Tanácsadó Zrt. javára a közel 10 millió forintos projektben. A cég korábban Pécsett is gyakran kapott megbízásokat az önkormányzattól.
Baranyában a Megyei Önkormányzat döntése alapján Pécs, Mohács és Komló pályázhat a Terület- és Településfejlesztési Operatív Program Pluszhoz illeszkedő tartalommal elkészített Fenntartható Városfejlesztési Stratégiával (FVS) a TOP Plusz 1-3.-hoz tartozó forráskeretre.
A Pénzügyminisztérium 2021. októberében adta ki a végleges változatát annak az útmutatónak, amely alapján a stratégiát a kijelölt városoknak – köztük Komlónak is– el kell készíteniük. A benyújtott stratégia elfogadásával a város jogosulttá válik a stratégiában tervezett és a TOP Pluszhoz illeszkedő fejlesztései, beruházásai és projektjei megvalósítására a stratégiában elfogadásra kerülő forráskeretének összegéig.
A 2021–27 közötti programciklusban Komló előzetesen meghatározott forráskerete 5,169 milliárd forint.
A szükséges tanulmány viszonylag rövid idő alatt el is készült, és a napokban felkerült Komló város honlapjára Fenntartható Városfejlesztési Stratégia 2022-2027 (2030) – munkaanyag címmel. A társadalmi egyeztést is magában foglaló tanulmány többek között három átfogó fejlesztési célt jelöl ki „a krízisből és az elzártságból való kitörés érdekében”:
a város és vonzáskörzete lakosságának munkát adó gazdasági központ,
jó színvonalú, fenntartható lakókörnyezet, vonzó városközpont,
jövőjében bízó, nyitott, szolidáris, fenntartható társadalom.
A több mint 100 oldalas dokumentum készítője a pécsi MSB Fejlesztési Tanácsadó Zrt. volt. A cég többségi tulajdonosa (80%) dr. Madár József Péter, aki egyúttal a BÁBAMAD Ingatlanforgalmazó és Ingatlanberuházó Kft. résztulajdonosa is.
A Bábamad Kft. neve sokaknak már ismerős lehet: a cég ugyanis a fideszes országgyűlési képviselő, Bánki Erik vállalkozása. Madárról pedig – ahogy azt 2012-ben megírtuk – Szalai Ottó, a siklósi renegát exfideszes azt állította, hogy Bánki unokatestvére.
Dél-dunántúli fürdőbirodalom I. – Bánki Erik pályaképe | atlatszo.hu
Eredménytelenségét fokozza funkcióhalmozása is – így jellemezte korábban Bánki Erik, a Fidesz turizmusguruja még az ellenzéki években a területért felelős Gyenesei István minisztert. Noha a fiatal országgyűlési képviselő maga sem tolja el a különböző tiszségeket, értelmetlen funkcióhalmozásról az ő esetében kevésbé beszélhetünk, hiszen Bánki különböző pozíciói szinte mind kötődnek egy jól meghatározható gazdasági folyamathoz: a délnyugat-magyarországi fürdőépítési lázhoz.
Arról, hogy ki készítheti el a komlói tanulmányt, tavaly tavasszal – a veszélyhelyzet miatti különleges jogrendben – döntött Polics József polgármester (Fidesz), aki azonban a határozat szövege szerint előtte egyeztetett a Jogi, Ügyrendi és Közbeszerzési Bizottság ellenzéki elnökével is.
A felhívásra 3 cég jelentkezett: a budapesti EuroRaptor Tanácsadó Iroda Kft. bruttó 10 350 500 forintos, a szintén fővárosi Ex Ante Tanácsadó Iroda Kft. 9 779 000, míg a pécsi MSB Fejlesztési Tanácsadó Zrt. 9 715 500 forintos ajánlatot adott.
Így Bánki üzlettársának cége mindössze 63 500 forintos árkülönbséggel nyerte el a közel 10 millió forintos munkát.
A fideszes képviselőhöz köthető vállalkozás már korábban is kapott megbízást Komlón: 2014-ben például ők készítették el (a DFT hungária Kft.-vel közösen) az önkormányzat szervezetfejlesztéséhez kapcsolódó tanulmányokat 18 390 000 forintért, 2016-ban a Komlói Kaptár Helyi Közösség Helyi Közöségfejlesztési Stratégiáját, de 2018-ban Polics József oldalán is felbukkantak egy 10 partnerrel futó nemzetközi projekttel kapcsolatos rendezvényen.
Tízmilliók Pécsett is
De az MSB Fejlesztési Tanácsadó Zrt. nemcsak Komlón népszerű. A Pécsi Stop a 2019-es önkormányzati választások előtt közadatigénylésben kérte ki, összesen mekkora értékben kötött szerződést az akkor még fideszes pécsi önkormányzat az MSB Fejlesztési Tanácsadó Zrt.-vel. A válaszból kiderült, hogy 2014 és 2019 között Madár érdekeltségének több mint 31 millió forintnyi megbízás jutott a Pécsi Városfejlesztési Nonprofit Zrt.-től és a BIOKOM Nonprofit Kft.-től.
Bánki Erik egyébként legutóbb akkor került a hírekbe, amikor kihagyott két céget a vagyonnyilatkozatából, majd azért, mert a bíróság úgy döntött, kihallgatja a honatyát a pécsi buszperben.
Mégsem lesz díszpolgár Putyin Debrecenben, kihallgatják Bánki Eriket | atlatszo.hu
A választások után, májusban lesz az elhíresült pécsi buszos korrupciós ügyben, a Volvo-gate-ben a következő bírósági tárgyalás. A Szabad Pécs arról értesült, hogy a bíróság úgy döntött, kihallgatja az ügyben Bánki Erik fideszes országgyűlési képviselőt.
A cégadatokat az Opten Kft. szolgáltatta. Címlapkép: Bánki Erik, az Országgyűlés gazdasági bizottságának fideszes elnöke a Párbeszéd Európa jövőjéről: egy digitális Európai Unió építése címmel megrendezett nemzetközi konferencián az Országházban 2021. június 21-én (forrás: MTI/Mónus Márton) | Bánki Erik üzlettársának cége írta meg Komló városfejlesztési stratégiáját | Bánki Erik fideszes országgyűlési képviselő üzlettársának – korábbi értesüléseink szerint rokonának –cége nyerte el a komlói önkormányzat pályázatát a városfejlesztési stratégia elkészítésére. Mindössze 63 500 forint döntött az MSB Fejlesztési Tanácsadó Zrt. javára a közel 10 millió forintos projektben. A cég korábban Pécsett is gyakran kapott megbízásokat az önkormányzattól. | null | 1 | https://atlatszo.hu/orszagszerte/2022/04/01/banki-erik-uzlettarsanak-cege-irta-meg-komlo-varosfejlesztesi-strategiajat/ | 2022-04-01 00:00:00 | true | null | null | orszagszerte.atlatszo.hu |
Mint ismert, egy román újságírót még március 31-én értesített egy helyi lakos, hogy a város határában egy szeméttelepen részlegesen megégett, kidobott szavazólapokat talált. A képek tanúsága szerint többek között a Mi Hazánkra és az egyesült ellenzékre leadott szavazatok voltak.
A Fidesz és az RMDSZ szerint csak provokáció történt, az ellenzék saját maga égette el a magára adott szavazatokat.
Az ügyben a román rendőrség is vizsgálatot indított és feljelentést tett a Nemzeti Választási Iroda, ezeknek egyelőre nincs eredménye. Tordai Csaba a Nemzeti Választási bizottság ellenzéki, Momentum által delegált tagja a testületnél kérte a levélszavazás eredményének megsemmisítését és a szavazás megismétlését.
Az NVB azonban úgy döntött, mivel az eset Romániában történt, nincs illetékessége az ügyben.
Tordai Csaba ezután fordult a kúriához. A Kúria honlapjára feltöltött határozat szerint, amit először a 444.hu vett észre, a Magyarfalvi Katalinból, Cséffán Józsefből és Farkas Katalinból álló tanács azt állapította meg, hogy az NVB határozatát megkérdőjelező felülvizsgálati kérelem megalapozatlan, mivel
„rendelkezésre bocsátott fenti bizonyítékok alapján nem állapítható meg a videófelvételeken látható lapok eredetisége, érvényessége, mennyisége, és – a Kérelmező állításával ellentétben – nem állapítható meg az sem, hogy a szavazólapokat, a válaszborítékokat ki(k), milyen módon és milyen tartalommal kívánta (kívánták) eljuttatni a külképviseleti választási irodába”.
Ezen kívül Tordai Csaba a választási eljárás megsértésére vonatkozó állításait
„(boríték le nem zárása, vagy annak felbontása, a szavazatoknak a külképviseletre való eljuttatása helyett kidobása, az urna biztonságos tárolásának a hiánya), és az elkövetők személyét (választópolgár, vagy a szavazat eljuttatásában részt vevő más személy) is csak feltételezésekre alapozva fogalmazta meg”.
A Kúria ezen felül jóváhagyta az NVB azon érvelését is, hogy mivel a magyar választási törvény csak Magyarország területén illetve a magyar külképviseleteken hatályos, minden egyébbel kapcsolatban, ami ezeken kívül történik a levélszavazatokkal – tehát annak ellenére, hogy gyakorlatilag bárki, bárhol gyűjtheti őket, ha például nem a bukaresti magyar nagykövetség, vagy a kolozsvári magyar konzulátus területén jut eszébe elégetni őket, akkor ezzel a magyar választási testületeknek semmilyen dolga nincs. | Kúria szerint nem elég bizonyíték a csalásra a videó az elégetett levélszavazatokról | És különben is: ha bármi is történt, azt nem Magyarország területén követték el, így nem is illetékesek. | null | 1 | https://azonnali.hu/cikk/20220410_kuria-szerint-nem-eleg-bizonyitek-a-csalasra-a-video-az-elegetett-levelszavazatokrol | 2022-04-10 13:20:00 | true | null | null | Azonnali |
A Fővárosi Nyomozó Ügyészség vádirata szerint a két közterület-felügyelő jogtalan előnyért cserébe széles körben szegte meg hivatali kötelességét, a korrupciós bűncselekmények többsége azonban túlnyomórészt filmforgatások helyszínéhez kapcsolódott. Elsőfokon végrehajtandó börtönbüntetésre ítélte őket a bíróság.
A Fővárosi Nyomozó Ügyészség az ügyben több mint 20 korrupciós bűncselekmény, valamint több rendbeli hivatali visszaélés miatt nyújtott be vádiratot a Fővárosi Törvényszékre. Az ügyben - a bírósági eljárásban történt egyesítést követően - összesen 13 vádlott szerepelt.
A vád szerint a vesztegető vádlottak egyike 2018. évben, egy szervizcég ügyvezetőjeként, filmforgatásokhoz szerzett közterülethasználati engedélyeket. A filmforgatások során azonban gyakran felmerült, hogy a tényleges forgatásra, parkolásra, területfoglalásra nem, vagy nem csak az előzetesen engedélyezett helyeken került sor, azonban idő hiányában újabb engedély beszerzésére ilyenkor már nem volt mód.
Ezért a cégvezető vádlott előzetesen megegyezett a két fővárosi közterület-felügyelővel, hogy amennyiben egy adott filmforgatáson a területhasználati engedélyben szereplőkön túlterjeszkednek, úgy jogtalan előnyért cserébe a közterület-felügyelő vádlottak biztosítják azt - szükség esetén más közterület-felügyelők befolyásolásának ígéretével -, hogy ellenőrzésre és bírságolásra ne kerüljön sor, a filmforgatás zavartalanul megtörténhessen. Minderről a cégvezető vádlott megbízói nem tudtak.
A közterület-felügyelők a kötelességszegésekért (vád szerint 15 esetben) alkalmanként jellemzően 25.000 - 40.000 forint közötti összeget kértek.A fentieken túlmenően, a két közterület-felügyelő vendéglátó egységeknek, rendezvényszervezőnek, reklámcég projektvezetőjének, dohánybolt tulajdonosának, és egy építési vállalkozónak is biztosított engedély nélküli közterület használatot.
A nyomozó ügyészség indítványa alapján a két közterület felügyelőt a bíróság 5 év, illetve 4 év 6 hónap végrehajtandó börtönbüntetésre, valamint 1 millió - 1 millió forint pénzbüntetésére ítélte, továbbá mindkettőjüket véglegesen eltiltotta a közterület-felügyelői tevékenységtől. A filmforgatásokkal érintett cégvezetővel szemben a bíróság 2 év börtönbüntetést szabott ki. A többi terheltet felfüggesztett szabadságvesztésre, vagy pénzbüntetésre ítélte. Az egyik vádlottat a bíróság - szintén ügyészi indítványra - felmentette. | Elsőfokon végrehajtandó börtönbüntetésre ítélték a filmforgatásokon megvesztegetett közterület-felügyelőket | A Fővárosi Nyomozó Ügyészség vádirata szerint a két közterület-felügyelő jogtalan előnyért cserébe széles körben szegte meg hivatali kötelességét, a korrupciós bűncselekmények többsége azonban túlnyomórészt filmforgatások helyszínéhez kapcsolódott. Elsőfokon végrehajtandó börtönbüntetésre ítélte őket a bíróság. | null | 1 | https://444.hu/2022/04/12/elsofokon-vegrehajtando-bortonbuntetesre-iteltek-a-filmforgatasokon-megvesztegetett-kozterulet-felugyeloket | 2022-04-12 00:00:00 | true | null | null | 444 |
„A Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. korábban levélben értesített, hogy elveszik az állami tulajdonú, ám mindig is a város vagyonkezelésében lévő Káptalan u. 16. alatti épületegyüttest, amely régen könyvtárként működött, majd a város kiállító térként használta. Mi ezt az állapotot akarjuk visszaállítani, pontosabban kialakítani a belváros szívében egy közösségi- és kulturális teret, a Váci Civil Házat” – írja Facebookon Matkovich Ilona, Vác polgármestere. Felidézte: tárgyalt a nemzeti vagyonkezelő illetékesével, aki pozitívan állt az igényükhöz. „Érthető, hogy megdöbbentem, amikor két nappal az országgyűlési választás után azt látom a Magyar Közlönyben, hogy a zebegényi székhelyű Dunakanyar Védegylet MAGÁNTULAJDONBA kapja a Káptalan u. 16. alatti épületet. Nem vagyonkezelésbe, hanem ingyenesen magántulajdonba! Egy olyan egyesület, amelynek semmi köze Váchoz” – fogalmaz a polgármester.
A Magyar Közlöny vonatkozó száma szerint a kormány úgy döntött, hogy az állami vagyonba tartozó ingatlant ingyenesen a megjelölt közhasznú szervezet (a Dunakanyari Védegylet Alapítvány) tulajdonába kerül. Ezen túl felhívja a nemzeti vagyon kezeléséért felelős tárca nélküli minisztert, Máger Andreát, hogy a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. tegye meg a szükséges intézkedéseket annak érdekében, hogy a tulajdonosváltozás ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzésére alkalmas szerződés megkötésre kerüljön.
Testével védte Rétvárit
A Dunakanyari Védegylet Alapítványnak Bajor Gergő a kurátora, akiről Inotay Gergely, Vác alpolgármestere (és az ellenzék választáson kikapott jelöltje) azt írja a Facebookon, „ő volt az a fiatalember, aki kenyéradóját a testével védte a kellemetlen kérdésektől”. Március 16-án a Tabumentes Ország Egyesület munkatársa arról kérdezte Rétvári Bencét a Fidesz váci nagygyűlésén, hogy miért nem vitázik a jelölttársaival. Ekkor lépett közbe Bajor, aki „testével védte” a választáson egyébként győzedelmeskedő képviselőt - a jelenet nagyjából 1 percnél látható a lejjebb beágyazott videón. (Érdemes megjegyezni, hogy az egyesület munkatársát Rétváritól elszigetelni próbáló másik fiatalember 〈a videón fényképezőgéppel a nyakában tűnik fel〉 nem más, mint Szabó Csaba, a Fidelitas váci elnöke. Róla írtuk meg néhány hete, hogy az ő alapítványa számolja fel a város határában évek óta éktelenkedő szeméthegyet, de Szabó kivette a részét Rétvári kampányából is.)
A Jobbik-közeli N1TV a közelmúltban derítette ki közérdekű adatigényléssel, hogy az Emberi Erőforrások Minisztériumától (Emmi) 8 millió forint támogatást kapott az alapítvány a 2018-as országgyűlési választás kampányidőszaka előtt. Az alapítvánnyal a Magyar Narancs is foglalkozott a közelmúltban, ugyanis mostanában is szervezett rendezvényeket, például február végén Vitézy Dávid, a Budapesti Fejlesztési Központ vezérigazgatója, és persze Rétvári jelenlétével. A Telex szintén témába vágó cikke szerint 2019-ben 5 millió forintot kapott az Emmitől és 15 millió forintot a Bethlen Gábor Alapból, 2020-ban pedig a Miniszterelnökségtől 15 millió forintot.
Az alapítvány gondozza a hellodunakanyar.hu-t, ami „Hello Tavasz” néven programsorozatot szervezett; közvetlenül a választás előtt olyan előadók léptek fel a városban, mint a The Biebers, a Balkán Fanatik vagy Vastag Csaba. A rendezvények fővédnőke Rétvári Bence volt.
A témában megkerestük Vác Város Önkormányzatát, a Dunakanyari Védegylet Alapítványt és a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt.-t. Válaszaikról - ha lesznek - beszámolunk majd.
(Címlapképünk forrása: Rétvári Bence Facebook-oldala) | Rétvári-közeli alapítványhoz került egy váci épületegyüttes, amiből közösségi teret csináltak volna | A váci Káptalan utcai ingatlant pár nappal a választás után a kormány a Dunakanyar Védegylet Alapítvány magántulajdonába adja, ingyenesen. | null | 1 | https://magyarnarancs.hu/belpol/retvari-kozeli-alapitvanyhoz-kerult-egy-vaci-epuletegyuttes-amibol-az-onkormanyzat-kozossegi-teret-csinalt-volna-247821 | 2022-04-11 00:00:00 | true | null | null | Magyar Narancs |
A Sberbank eladta a horvát Fortenova vállalatban lévő részesedését a Jellinek Dániel alapította Indotek Csoportnak.
A felvásárlásról a horvát lapok számoltak be a hétvégén. Eszerint az orosz Sberbanknak az ukrajnai háborúra válaszul bevezetett nyugati gazdasági szankciók miatt kellett eladnia 43 százalékos részesedését az 50 ezer munkavállalót foglalkoztató horvát Fortenova vállalatban. A részesedést a magyar-amerikai Indotek Csoportvette meg.
A hírt a Fortenova is megerősítette. Az árat nem közölték, az akvizíciót pedig még jóvá kell hagynia az illetékes szabályozó hatóságoknak.
abris Perusko, a Fortenova Csoport vezérigazgatója az adásvételi szerződés aláírását követően üdvözölte az Indotek belépését az új tulajdonosi struktúrába. Jelezte: hosszútávú stratégiai partnerként számítanak a magyar-amerikai alapra. Reményének adott hangot, hogy a következő néhány hónapban megérkezik a részvények vásárlásához és eladásához szükséges összes jóváhagyás is.
Az ukrajnai háború miatt az Európai Unió gazdasági szankciókat vezetett be Oroszországgal szemben, amelyek így érintették Horvátország legnagyobb vállalatát is, amelyben a Sberbank 43 százalékos részesedéssel rendelkezett.
A Fortenova Csoport Délkelet-Európa legnagyobb élelmiszerkereskedő- és termelő vállalata. A Fortenova három alaptevékenysége a kis- és nagykereskedelem, az élelmiszeripar és mezőgazdaság. Több mint 30 millió fogyasztót szolgál ki nyolc délkelet-európai piacon. A cégcsoportba tartozik a horvát Konzum kiskereskedelmi üzletlánc is. | Magyar cégcsoportnak adta el a Sberbank a horvát Fortenova vállalatban lévő részesedését | A magyar Indotek Csoport ezzel vásárlással 43 százalékos részesedést szerzett az egyik legnagyobb horvát cégnek tartott Fortenovában. | null | 1 | https://magyarnarancs.hu/gazdasag/magyar-csoportnak-adta-el-a-sberbank-a-horvat-fortenova-vallalatban-levo-reszesedeset-247800 | 2022-04-10 00:00:00 | true | null | null | Magyar Narancs |
A szóban forgó területen a Békés megyei kisvárosban az utóbbi néhány hétben úgy tettek, mintha valami létesült volna. Kivágták a fákat és bokrokat, murvával szórták fel a területet, valami kerítésféle is van itt, és az uniós támogatásról szóló táblát is újból kitették. Ami önmagában is leleplező. A dolog szépséghibája, hogy a 2012-ben elnyert pályázat kivitelezési határideje 2013 elején indult és 2014 június végén lezárult. A meglehetősen hosszú nevű, az Esélyegyenlőségi célcsoportok a gazdaságban – hátrányos helyzetű, elsősorban roma munkavállalók integrációja a munkaerőpiacon című pályázaton a maximálishoz, a 150 millió forinthoz közeli támogatást, összesen 141,5 milliót nyert a gyulai székhelyű Futizo Kft.
Az Európai Unióban mintegy 10-12 millió, ezen belül Magyarországon mintegy 700 ezer roma él peremre szorulva, nagyon rossz gazdasági-társadalmi körülmények között. A pályázat ezért a roma emberek integrációját tűzte célul, főként az elmaradott hazai kistérségekben. Sarkad ezek közé tartozik. A projekt nemcsak társadalmi, hanem gazdasági előnyöket kínált, amelyek, így szerepelt a kiírásban, mérhetőek lesznek a nemzetgazdaság teljesítményében is. A pályázat célja szerint a romák integrációjával járó fontos gazdasági és pénzügyi hatások olyan üzleti környezetet és társadalmi légkört alakítanak ki, amely elfogadóbb a romákkal szemben, elősegítve ezzel zökkenőmentes integrációjukat. Hogy ebből mi és hogyan valósult meg Sarkadon, kérdéses.
Mindenesetre a pályázati projekt kivitelezésének befejezésekor, 2014. június 30-án a Futizo Kft. sajtóközleményt adott ki. Ebben arról írtak, hogy a sarkadi beruházás határidőre és kifogástalanul megvalósult. A tájékoztatás szerint a 283 milliós projekthez közel 150 milliót nyert a cég; ennek keretében hat korszerű munkagépet szereztek be, így kapacitásnövelő technológiai fejlesztést hajtottak végre. Az új gépekkel a szolgáltatási palettáját szélesítette a vállalkozás, de egyben sarkadi telephelyét is megerősítette. Mindezzel 20 munkahelyet tudtak megtartani, és kettő újat teremtettek.
A pályázati felhívásban szerepelt, hogy a projekt benyújtása után az ellenőrzésre feljogosított szervek azonnal megkezdhetik az ellenőrzést. Az érvényben lévő protokoll szerint pedig a projekt befejezéskor az irányítóhatóság teljeskörű kontrollt végez. Nem tudni, ez miként zajlott, ám az biztosnak látszik, hogy az ellenőrzés aligha lehetett körültekintő a telephely esetében. Az ugyanis máig nem készült el. Megnéztük a Google Mapsen, folyt-e valamilyen munka vagy építkezés az adott földterületen, de csak azt lehetett látni, hogy a telephely kontúrjai helyett a terület zöldellik. Bokrok, fák és embermagasságig érő fű borította be az ingatlant. A helyszínen azt lehetett tapasztalni, hogy az utóbbi néhány hétben vagy hónapban kiirtották a növényzetet és murvával szórták fel a terület egy részét.
A tisztánlátás érdekében a Futizo Kft. ügyvezetőjéhez, Piskolty Tiborhoz fordultunk kérdéseinkkel. A földhivatali tulajdoni lap másolatából kiderült, hogy a szóban forgó, 4759/14. helyrajzi számú ingatlant a Futizo Kft. 2014. február 20-án vásárolta meg. Megjegyeztük, hogy bár a projekt 2014 nyarán lezárult, de telephelynek nyomát sem láttuk. Ezért azt kérdezte a Narancs.hu a Futizo Kft. ügyvezetőjétől, hogy mi ennek a magyarázata, valójában mi történt. Miért nem valósították meg a projekt telephelyre vonatkozó részét? Megvalósult egyáltalán a pályázat? Miért most, a pályázat kivitelezése után 8-9 évvel tisztították meg a területet? Választ nem kaptunk kérdéseinkre.
Futizo Kft.: a cég ami mindent visz
A gyulai székhelyű és a Fidesz 2010-es hatalomra kerülése óta figyelemre méltóan sok közbeszerzést elnyert cég pályaívét nem nehéz megrajzolni. Majdnem a nulláról indultak, és a határ a csillagos ég. A rengeteg uniós forrás miatt sok meghívásos vagy nyílt közbeszerzést írtak ki – az önkormányzatok, állami szervezetek, iskolák és egyházak – a békési fürdővárosban, valamint környékén, s valahogy mindig a Futizo Kft. került ki győztesen. Alig volt tender, amelyen ne nyert volna.
„Közel tizenhatszorosára (!) nőtt az árbevétele a gyulai Futizo Kft.-nek 2010 és 2014 között. Majdnem minden közbeszerzést megnyertek, amin elindultak – Gyulán legalábbis. A békési fürdővárostól összesen közel 1,2 milliárdnyi megbízást nyert a cég. (…) A 2010-es, 173 milliós nettó árbevétel 2011-ben már 886 millió forint – ami egy éven belül több mint ötszörös növekedés! De nincs megállás, 2012-ben a nettó árbevétel meghaladta a bűvös 1 milliárd forintot, egészen pontosan 1 milliárd 106 millió forint lett. A mérleg szerinti eredmény 172 millió forint lett – azaz szinte pontosan ugyanannyi, mint két évvel korábban volt az árbevétel! 2013-ban sem csökkent a növekedési ütem, ekkor közel 1,6 milliárdos árbevétel mellett a nyereség 237 millió forint” – írta a 2010-es gyulai fideszes hatalomátvétel legnagyobb nyerteséről 2016-ban az Átlátszó. A 2014-es esztendő a Futizo Kft. "csúcséve": közel 2,7 milliárdos árbevétel mellett az adózott eredmény 386 millió forint lett. 2015-ben ettől valamelyest elmaradtak (2,3 milliárdos forgalom mellett 376 milliós profit). 2010-hez képest a cég árbevétele 2018-ra 24-szeresére, közel 4,2 milliárd forintra nőtt, majd a 2019-es és 2020-as évben átlépte a 5 milliárdos határt.
Csak 2016 és 2018 között a felvett osztalék összege 1 milliárd 67 millió forintra duzzadt – ez 16-szoros növekedés néhány év alatt. 2010-ig visszamenően a Piskolty-cégek, de ezen belül elsőrendűen a Futizo Kft. nyereséghányada 16 százalék. Ez pontosan egyezik a vezető oligarchák, így a Mészáros Lőrinchez és Szíjj Lászlóhoz tartozó NER-közeli cégeknek a piaci átlagot messze meghaladó nyereséghányadával.
A Futizo Kft. nem csupán az a cég, amely a Fidesz-uralom közepette Gyulán és a gyulai választókerületben mindent visz, hanem az is, amelyet nem is olyan régen jó példaként hozott fel a gyulai fideszes polgármester, Görgényi Ernő. A város vezetője arról beszélt, a Futizo Kft. komoly és sikeres cég, sok gyulainak ad munkát és megélhetést. | Hűlt helyét találtuk egy uniós forrásból „megvalósult” telephelynek Sarkadon | Közel másfélszáz millió forintot kapott Gyula és környéke közbeszerzéseinek legnagyobb nyertese, a Futizo Kft. még tíz évvel ezelőtt egy roma munkavállalók támogatására kiírt pályázaton. A támogatásból Sarkadon telephelyet kellett volna létesíteni 2014-re. Ám ennek a mai napig nincs nyoma. | null | 1 | https://magyarnarancs.hu/kismagyarorszag/hult-helyet-talaltuk-egy-unios-forrasbol-megvalosult-telephelynek-sarkadon-247439# | 2022-04-11 00:00:00 | true | null | null | Magyar Narancs |
Alig aludta ki magát a NER egyik oszlopos tagjának számító TERRA-LOG Mélyépítő Kft. a Fidesz elsöprő választási győzelme után, máris újra kitűnő hírt hozott neki a villámposta, amit sokan emailnek hívnak: első helyezett lett a cég a Honvédelmi Minisztérium (HM) pályázatán és bezsebelhet a munkáért nettó 1,817 milliárd forintot - derül ki az uniós közbeszerzési értesítő április 6-án feladott, majd április 11-én közzétett hirdetményéből.
Mit kell ennyi pénzért elvégeznie? Bontási, terep-előkészítési és eltakarítási munkákat a honvédség meg nem nevezett hadikikötőjében és környékén. A határidő nem ismeretes.
Ballainé Krikker Zsuzsánna dandártábornokkal, a HM Védelemgazdasági Hivatalának főigazgatójával kellett tartani a kapcsolatot és a kármentesítésre kellett koncentrálni a pályázati anyagban.
Nem túl gyors, de célratörő lehetett a pályázat és a benyújtott anyag, hiszen a kiírás szerint a hirdetmény közzétételével induló tárgyalásos eljárásról volt szó. Ez az eredeti felhívás még tavaly ősszel történt, majd idén március elején zárták le az eljárást.
Egy versenytársa volt a kft-nek, ám ennek a nevét nem hozták nyilvánosságra. Azt viszont megtudtuk, hogy a bírálati szempontoknál egyetlen fontosat emeltek ki: azt, hogy a legalacsonyabb ajánlat nyerjen. A HM szerint valószínű, hogy a vállalat alvállalkozókat fog igénybe venni a szerződés teljesítéséhez. Azt már mi tesszük hozzá, hogy ezek vélhetően a társaságnak már korábban is bedolgozó cégek lesznek, ha a kft. szükségét látja bevonni másokat is a kivitelezésbe.
A 2008-ban 20 millió forinttal alapított társaság fő tevékenysége a szennyeződés-mentesítés és hulladékkezelés. Vagyis tökéletesen megfelel az elvégzendő feladathoz. Utolsó ismert beszámolója szerint 2020-ban nettó 1,7 milliárd forintos bevételt hozott össze a 35 fős csapat. Most tehát ezzel az egyetlen megbízással sikerült az egész tavalyi összeget meghaladni. És még csak áprilisnál tartunk.
A győztes kapcsolatrendszere elég kiterjedt ehhez. Az atlatszo.hu 2021 októberében megírta, hogy addig 50 milliárd forint értékben nyert el közbeszerzéseket. A kft. 2020-ban került Mészáros Lőrinc érdekeltségébe azzal, hogy a gázszerelő megszerezte a kft. anyacégét, a hulladék-kezelésben jártas Envirotis Zrt-t., de a felcsúti milliárdos egy év után túladott rajta. A cég akkor kilőtt a piacon, és 2021-ben a megelőző év forgalmának már közel harmincszorosát nyerte el állami tendereken.
A kft. végső tulajdonosa Mészáros bizalmasa, Halmi Tamás, akinek karrierje a bicskei földhivatalban indult, majd a cégbirodalmat építő egykori felcsúti gázszerelő több cégében volt vezető tisztségviselő, mára azonban látszólag minden üzleti kapcsolatot megszakított a miniszterelnök barátjával - írta a portál. | Nem tud veszíteni Mészáros Lőrinc egykori közbeszerzési bajnok cége | Most egy hadikikötő előkészítését nyerte el egy pályázaton - majdnem két milliárd forintért. | null | 1 | https://mfor.hu/cikkek/vallalatok/nem-tud-vesziteni-meszaros-lorinc-egykori-kozbeszerzesi-bajnok-cege.html | 2022-04-12 12:24:31 | true | null | null | mfor.hu |
Március elején gyors egymásutánban a Nemzetközi Beruházási Bank (IIB) kilenc tagja közül négy – Bulgária, Csehország, Románia és Szlovákia – is jelezte, Ukrajna megtámadása miatt kilép. Oroszország részesedése ugyanis a legnagyobb az IIB-ben. A távozási szándékukról a négyek a Prágában tartott informális tanácskozásukon közös nyilatkozatot is elfogadtak.
A lapcsoportunkhoz tartozó Privátbankár.hu akkori érdeklődésére az IIB azt közölte, hogy a médiából és az internetről értesültek az egyes országok kormányzati illetékeseinek azon szándékáról, miszerint szeretnék megszüntetni a tagságukat. Hivatalos értesítést azonban egyik tagállamtól sem kaptak.
Ennek már egy hónapja, ezért indokoltnak tartottuk ismét feltenni a kérdést. Ám a válasz tartalma ezúttal is ugyanaz volt, miszerint:
„az IIB-vel ez idáig egyik tagállam sem vette fel a kapcsolatot a bankból való kilépéssel kapcsolatban”.
Ez azért már furcsa. Hiszen az azóta eltelt időben nem változott az ok, ami a négy tagországot a kilépésre sarkallta, a háború még mindig tart, s egyelőre semmilyen jele sincs annak, hogy vége szakadna. Bár Orbán Viktor a választási győzelmüket követő első, szerdai nemzetközi sajtótájékoztatón azt mondta, a neki gratuláló Vlagyimir Putyinnak felvetette, hirdessenek ki azonnali tűzszünetet, melyről itt, Budapesten állapodjanak meg, erre az orosz elnök állítólag azt válaszolta, hogy a tűzszünetnek feltételei vannak.
Ezen a sajtótájékoztatón ugyanakkor felmerült a kétes múltja miatt idehaza – különösen ellenzéki körökben – kémbankként aposztrofált IIB neve is. Külföldi újságírói kérdésre Orbán azt válaszolta,
Magyarország semmiképpen nem követi a négy, kilépni szándékozó tagállamot, mivel – mint a kormányfő fogalmazott – meg akarjuk őrizni Budapesten az IIB-t. Hozzátéve: „ami nemzetbiztonsági kockázatot jelentene, azt megelőzzük”.
Ez a magyar álláspont nem újdonság, hiszen Szijjártó Péter azt már ugyancsak egy hónapja világossá tette, Magyarország nemhogy marad, hanem még növelné is a részesedését. A külgazdasági és külügyminiszter érvelése szerint „amíg szankciókat nem vetnek ki a bankra, addig Magyarország is tulajdonos marad, mivel az fontos szerepet tölt be magyarországi cégek finanszírozásában”.
Azt tehát nem tudni, tényleg csökken-e az IIB jelenleg kilenctagú tulajdonosi köre, az azonban biztos, hogy lesz egy új csatlakozó. Méghozzá a közismerten oroszbarát Szerbia, amely tavaly kérte a felvételét, amelyet az IIB kormányzótanácsa 2021. decemberi 6-ai ülésén egybehangzóan támogatott. Igaz, ahogy kilépésre, úgy erre a belépésre sem került még sor hivatalosan.
A Nemzetközi Beruházási Bank jegyzett tőkéje egyébként 1 milliárd 124 millió 500 ezer eurót tett ki 2021 végén, ez a pillanatnyi árfolyamon közel 424 milliárd forintnak felel meg. Ennek a második legnagyobb hányadát, 17,36 százalékát fizette be Magyarország, azaz részesedése most csaknem 74 milliárd forintot ér.
Más kérdés, hogy az IIB nem úgy működik, mint egy szokásos részvénytársaság, ahol az egyik, kiszállni szándékozó részvényes eladhatja a pakettjét egy másiknak, vagy akár egy addig be nem szállt, potenciális befektetőnek. Ha tehát egy tagország kilép e bankból, akkor az ő részesedésének mértékével automatikusan csökken a jegyzett tőkéje. | Mégis maradnak a kémbankban a csehek és a többiek? | Legalábbis lapunk megkeresésére a Nemzetközi Beruházási Bank azt közölte, eddig velük egyik, a kilépési szándékát már több mint egy hónapja bejelentő tagország sem vette fel a kapcsolatot. | null | 1 | https://mfor.hu/cikkek/makro/megis-maradnak-a-kembankban-a-csehek-es-a-tobbiek.html | 2022-04-12 12:56:13 | true | null | null | mfor.hu |
Habony Árpád, az Orbán Viktor közvetlen környezetében lévő tanácsadó annak ellenére, hogy időről időre felmerül a neve a hazai sajtóban, meglehetősen keveset lehet tudni. Pontosabban annak kapcsán, hogy miből is élhet, mivel hivatalosan jegyzett állami fizetésben nem részesül. A kormányzati szereplők ugyanis folyamatosan azt válaszolják a Habony státuszát érintő kérdésekre, hogy nincs kormányzati szerződése.
Korábban Habony Árpád érdekeltsége volt a Modern Media Group Zrt., mely a kormányközeli, Közép-Európai Sajtó és Média Alapítványba (KESMA) tagozódott be. 2015-ben Londonban jegyezték be a Danube Business Consulting Ltd.-t, melynek Habony Árpád egyszemélyes tulajdonosává vált, miután az Orbán Viktornak stratégiai tanácsokat adó kampányguru, Arthur J. Finkelstein meghalt. Ez a cég a sajtóban megjelent információk szerint 40 százalékban tulajdonosa a kormánypropagandát terjesztő V4NA nevű hírügynökségnek.
Ennél nagyobb múltra tekint vissza a legkisebb vállalkozása, a 2003-ban 10 ezer forinttal létrehozott Színes Tinták Bt., melyet közel 20 évnyi "működés" után végelszámolás alá vont Habony Árpád.
A végelszámolási eljárást 2022. április 2-án kezdték el és lévén évek óta gyakorlatilag alvócégről van szó, ez a folyamat nem biztos, hogy túl sok időt venne igénybe - vettük észre a bejegyzést a társaság cégkivonatában.
A cégnek Habony Árpád a fő tulajdonosa, kisebbség betétes a testvére, Habony Mária Ágnes. A társaság cégkivonatában 2013-2014-ben volt a legutolsó változás, ekkor alakították át a tevékenységi köröket. Főtevékenységként 2013 óta üzletviteli, egyéb vezetői tanácsadás, de akár épületépítési projektekkel, személyszállítással, átmeneti szálláshely-szolgáltatással is foglalkozhattak. Egy évvel később két új tevékenységi kört is felvettek:
a társadalomtudományi, humán kutatás, fejlesztéssel,
valamint piac-, közvélemény-kutatással.
A cégnek már egy évtizede nincs bevétele, adózott eredménye is mínusz tartományban mozgott. Legutóbbi elérhető beszámolója alapján 2020-ban 97 ezer forintos veszteséggel zárt a cég, ami azért jócskán elmarad a 2017-es kiemelkedőnek számító 160 ezer forintos mínusztól. Legutulsó ténylegesen aktív éve a 2008-as volt a cégnek, ekkor hirtelen 5,4 millió forintos árbevétel folyt be a kasszába, amiből a végén 2,5 milliós tiszta profitot sikerült megtartani év végére.
Mivel az összeg bent hagyta a cégben Habony Árpád, ennek köszönhető, hogy az azóta folyamatosan keletkező veszteségek miatt nem kellett aggódnia a tanácsadónak. A Bt. saját tőkéje még ma is több mint 1,1 millió forint, így az negatívba fordulni nehezen tudna, bár az is tény, hogy az immár 13 éve folyamatosan veszteséget termelő inaktív cég fenntartásának sincs sok értelme. 2020 végén egyébként volt még egy 30 ezer forintos kötelezettsége a cégnek, valamint 76 ezer forintnyi követelése és 1,1 millió forintnyi pénzeszköze. | Vége: Habony Árpád megszünteti mikrocégét | A betéti társaságról manapság már csak az éves beszámoló kapcsán lehetett hallani annak kapcsán, hogy biztosan nem ebből él meg a titokzatos főtanácsadó. | null | 1 | https://mfor.hu/cikkek/vallalatok/vege-habony-arpad-megszunteti-mikroceget.html | 2022-04-12 13:13:49 | true | null | null | mfor.hu |
„Alkalmas az ítéletben foglaltak kijátszására, de felveti a jó erkölcsbe ütköző jogszabálysértés gyanúját is.” Így reagált a Narancs.hu-nak egy magát megnevezni nem kívánó gyulai ügyvéd arra az információra, hogy a bűnösnek nyilvánított és jogerősen elítélt, ezért mandátumát az idén február elején elvesztő méhkeréki polgármestert, Tát Margitot a község önkormányzata munkatársként vagy megbízási szerződéssel tanácsadóként foglalkoztatja. Portálunk érdeklődésére minderre már közel 30 napja nem válaszol a Békés megyei település jegyzője, Major Ágnes. Sőt, telefonos megkeresésünkre azt sem volt hajlandó elárulni, mikor válaszol.
Ezzel viszont a méhkeréki önkormányzati hivatalt vezető jegyző törvénysértést követ el. Az információs törvény ugyanis legfeljebb 15 napot ad neki a válaszadásra, amit a veszélyhelyzetre hivatkozva újabb 45 nappal hosszabbíthat meg. De ezt a rendelkezésére álló 15 napon belül nem tette meg. Major az elmúlt csütörtökön, második telefonos megkeresésünkre sem volt hajlandó Tát Margit foglalkoztatásával, díjazásával és feladatkörével kapcsolatban semmit sem mondani. Ám közben a békési kisközség minden lakosához eljuttatott helyi lapban külön cikkben számoltak be arról, hogy a költségvetési csalás miatt megbukott, elítélt és bűnösnek mondott volt polgármester „az új munkatársa” a méhkeréki önkormányzatnak. Méghozzá településfejlesztési koordinátorként. Minderről több helybeli tájékoztatta a Narancs.hu-t, elküldve a szóban forgó lapszámot.
Új munkatárs címmel tájékoztatták a település lakosságát Tát Margit foglalkoztatásáról a mékeréki újságban
Goron Zsolt településvezetői feladatokat ellátó alpolgármesternek a helyi újságban megjelent indoklásából azt olvasni ki, megdőlt az a tétel, amely szerint nincs pótolhatatlan ember. Ugyanis Méhkeréknek Tát Margit: pótolhatatlan. Ezt azzal indokolja Tát korábbi helyettese, hogy a bukott polgármesternél senki nem ismeri jobban a most futó és a kidolgozás alatt lévő pályázatokat. „A forrásokért vívott óriási küzdelemben nem engedhetnek meg semmifajta késlekedést, mert ez akár több évtizedes lemaradást is eredményezhet.” Ebből csak az nem derül ki, hogy akkor valójában mit csinál a települést vezető alpolgármester, a képviselő-testület tagjai, a bizottságok és azok elnökei, az apparátus, különös tekintettel a jegyzőre és a pénzügyi csoportvezetőre.
Még március 17-én levelet küldtünk Major Ágnes jegyzőnek és Goron Zsolt alpolgármesternek. Azt kérdeztük, megfelel-e a valóságnak az a több, egymástól független forrásból származó információ, amely szerint Tát Margit volt polgármester megbízási szerződéssel tanácsadói feladatokat lát el az önkormányzat és/vagy a képviselő-testület/alpolgármester mellett. Miről szól a szerződés, meddig érvényes, mi a tartalma? Milyen havi összegért látja el a benne meghatározott feladatát Tát Margit? Megkérdeztük: erkölcsileg, etikailag elfogadhatónak tartják-e, hogy a település szerződést köt a költségvetési csalásban bűnösnek mondott volt polgármesterrel.
Hivatalos válasz hiányában az sem biztos, hogy megbízási szerződés keretében és tanácsadói feladatokat lát el Tát. Így az sem elképzelhetetlen, hogy ezt munkavállalóként teszi. Ám az idevonatkozó köztisztviselői törvény szerint ehhez már erkölcsi bizonyítványra volna szüksége; a jogerősen elítélt és büntetett előéletűvé vált korábbi polgármester ilyennel viszont nem rendelkezik, ami kérdések sorát vetheti fel. Hogy tisztázzuk a helyzetet, levelet írtunk Tát Margitnak is, ám válasz tőle sem érkezett.
Így vált büntetett előéletűvé
Tát Margit 2010 őszétől 2022. február 28-ig volt Méhkerék polgármestere. Függetlenként kezdte, de 2014-ben „megértette” az idők és főként a térség fideszes országgyűlési képviselője, Kovács József szavát: invitálására a kormánypárt tagja lett. Büntetőperében, amelynek hét társa mellett Tát volt az első számú vádlottja, a Gyulai Járásbíróság elsőfokon eljárva megállapította, hogy egy EU finanszírozta bűnmegelőzési programból szinte semmi nem valósult meg a mindössze kétezer lelkes viharsarki községben, s ez a kezdet kezdetétől nem is volt célja a 31 millió forintos projektet irányító polgármesternek. A bíróság tavaly májusban bűnösnek mondta ki Tát Margitot, ezért felfüggesztett börtönbüntetésre ítélte, ám mentesítette a büntetett előélet joghátrányai alól.
Az ügyészség fellebbezése ennek a megváltoztatására irányult, méghozzá azért, mert a vádhatóság úgy ítélte meg, Tát közbizalmat élvező választott közszereplőként követte el a költségvetési csalást, ami még súlyosabb megítélés alá esik. Ezt a nézetet osztotta a másodfokon eljáró Gyulai Törvényszék idén február 9-én született jogerős ítéletében. A Tatai Mónika vezette büntetőtanács kimondta, hogy Méhkerék első embere „érdemtelen az előzetes mentesítésre”. A költségvetési csalást, a hamis magánokirat folytatólagos felhasználását hosszú időn keresztül valósította meg az elsőrendű vádlott. A bíróság 1 év 10 hónapos, két év próbaidőre felfüggesztett szabadságvesztéssel és 600 ezer forintos pénzbírsággal sújtotta Tátot jelentős értékre elkövetett költségvetési csalás miatt.
Tát Margit az utolsó szó jogán azt kérte, a bíróság előzetesen mentesítse őt a büntetett előélet joghátrányai alól. Mégpedig azért, mert ezzel mandátuma megszűnne, és nem maradhatna a továbbiakban Méhkerék polgármestere. Így a futó és előkészítés alatt álló projektek személyének miatt koordináció nélkül maradna, ráadásul a veszélyhelyzetben hónapokat csúszna időközi választás kiírása. Mindez azonban nem hatotta meg a bíróságot.
Figyelemre méltó volt Tát Margitnak a jogerős elmarasztaló ítélet után írt Facebook-bejegyzése. Ebben sokat sejtetően arról tájékoztatta a helyieket, hogy: „(…) megköszönve az eddigi bizalmat és támogatást, leköszönök, de nem búcsúzok.” Úgy tudjuk, Tát az utóbbi hetekben minden hétköznap bejár a községházára, ott dolgozik munkatársai „polgármesterasszonynak” szólítják. Nem feltétlenül azért, mert ez a megszólítás volt településvezetőként is megilleti, hanem mert tényleg annak tartják, jóllehet már nem ő vezeti a testületi üléseket, kiköltözött polgármesteri irodájából, valamint átadta a folyó ügyeket alpolgármesterének.
Tát Margit Kovács József fideszes országgyűlési képviselővel
Fotó: Gábriel János / Tát Margit Facebook
Időközi választás: indul vagy sem?
„Mostani megbízatása, feladata, díjazása a törvény és az ítélet kijátszásának is tekinthető, mert jogerős ítélete és bűnössége ellenére továbbra is ő viszi a település dolgait” – mondta lapunknak egy, a helyi ügyekben jártás informátorunk. Közben az időközi választások moratóriumának feloldásával a helyi választásért felelős szerv a lehető legkorábbi időpontra, június 19-re írta ki Méhkeréken az időközi polgármester-választást.
Ahogy azzal már korábban is foglalkoztunk, a jogerős ítéletben szereplő kétéves felfüggesztett börtönbüntetés és a mellé tett büntetett előélet úgy értelmezhető: Tát 2024. február 9-ig nem indulhat választáson. Azonban egy gyömrői példa arra figyelmeztet, hogy ennél összetettebb az ügy, mert a törvényalkotó annak idején nem gondolt minden eshetőségre. Az egykor számlagyárat működtető, emiatt jogerősen elítélt és mandátumát elvesztő gyömrői polgármester, Gyenes Levente 2016-ban indult az időközi választáson, amit fölényesen megnyert. A helyzettel a Pest Megyei Kormányhivatal nem tudott megbirkózni. Ugyanis az egyik jogi megfejtés, hogy a felfüggesztett szabadságvesztés lejártáig nem jelölteti magát egyetlen magyar állampolgár sem.
Viszont egy másik értelmezés szerint „az időközi választással új tisztség keletkezett, ezt méltatlanságra hivatkozással nem lehet megszüntetni”. A jogerős ítélet tudniillik nem a tisztség fennállásának időszakában keletkezett. Ez annyiban kétségkívül igaz, hogy ez a gyömrői polgármester ugyanaz a személy, de valóban volt közben egy időközi választás. Tehát szabadságvesztés büntetéssel tényleg az előző ciklusában sújtották. A kormányhivatal mindazonáltal maradt az eredeti álláspontjánál: Gyenes igenis méltatlan a polgármesteri tisztségre.
Kérdés, hogy ezt a jogi és értelmezési kiskaput felhasználva elindul-e Tát Margit az időközi polgármester-választáson, vagy sem. Ha igen, akkor kérdés, hogyan értelmezi majd a kialakult helyzetet a Békés Megyei Kormányhivatal.
(Címlapképünkön: Gordon Zsolt alpolgármester és Tát Margit. Forrás: Tát Margit Facebook) | Korábbi helyettesétől kapott munkát a költségvetési csalás miatt elítélt fideszes polgármester | A bűnösnek nyilvánított és jogerősen elítélt, ezért mandátumát az idén február elején elvesztő méhkeréki polgármestert, Tát Margitot a község önkormányzata munkatársként vagy megbízási szerződéssel tanácsadóként foglalkoztatja. | null | 1 | https://magyarnarancs.hu/kismagyarorszag/korabbi-helyettesetol-kapott-munkat-a-koltsegvetesi-csalas-miatt-elitelt-fideszes-polgarmester-247832# | 2022-04-12 00:00:00 | true | null | null | Magyar Narancs |
A vádirat szerint A természettudományos oktatás módszertanának és eszközrendszerének megújítása a közoktatásban című, az EU által finanszírozott TÁMOP-pályázat elnyerését követően szerződéseket kötöttek a vádlottak által vezetett jogi személyekkel szaktanári segédletek és tanulói munkafüzetek kifejlesztésére A szerződött társaságok már 2011-ben, a pályázati kiírást megelőzően létrehoztak egy adatbázist, amely a pályázati kiírás szerinti segédletek és munkafüzetek elkészítéséhez szükséges adatokat tartalmazta, így azoknak csak a szerkesztése, sokszorosítása és digitalizálása történt meg a pályázatban előírt fejlesztői tevékenység helyett. Mindezek ellenére a két társaság az elvégzett munkáért kiállította a számlákat, a teljesítésigazolásokat, majd megigényelte a vállalkozói díjakat az önkormányzatoktól. A kifizetések megtörténtek.
R-F. M. elsőrendű vádlott ezzel a magatartásával közel 74, a másodrendű V-né D. R. mintegy 70, míg a harmadrendű Cs. I. 34,5 millió forintos vagyoni hátrányt okozott az uniós és a hazai költségvetésnek. (Érdekes, hogy a harmadrendű vádlott korábban egy nagyobb gyulai termelőüzem kereskedelmi igazgatója volt, most pedig egy gyulai agrárcég vezérigazgatója, akit Gyula fideszes polgármestere, Görgényi Ernő többször a pozitív példaként említett úgy, mint aki saját erőből ért el jelentős gazdasági eredményeket. Emellett a mostani harmadrendű vádlott néhány hónappal ezelőtt Görgényivel együtt kezdeményezője volt annak a rágalmazási pernek, amelyet a kormánypárti gyulai városvezető indított egykori fideszes helyettese, Galbács Mihály ellen.) Az önkormányzatok a felmerült vagyoni hátrány teljes összegét utóbb visszafizették a központi költségvetésnek.
Az Öveges-program keretében az ország 43 városának középiskoláiban kémia-biológia tantermeket építettek. Tantermenként, valószínűleg jócskán túlárazva, minden esetben mintegy 300 millió forintért. „Először 155 millió forintról tudtam, ebből két tantermet összenyitottak, leburkolták, és beépítettek egy gázelszívót, s minden padhoz odavezették a vizet és a gázvezetéket. A bútor és az építési anyag kb. 30-40 millióba került, 20-40 millióért vettek eszközöket. Ebbe bele sem kötöttem, bár amikor belenéztem a számlákba, meglepődve láttam, hogy egy vércukormérő 20 ezer forintba került, miközben lehet kapni 8 ezerért is. A pénz másik fele, mintegy 80 millió forint egyebekre, kommunikációra, szervezésre, tanulmányokra ment el” – mondta hét évvel ezelőtt a Magyar Narancsnak Hadházy. A politikus akkor döbbent meg igazán, amikor kiderült, a szekszárdi I. Béla Gimnázium 150 négyzetméteres laborjának kialakítására szánt keret nem is a korábban vélt 155 millió, hanem 314 millió forint volt, amit teljes egészében el is költöttek.
Az ügyben a visszásságokra először a szekszárdi példa alapján Hadházy Ákos hívta fel a figyelmet. Az ennek nyomán folytatott ellenőrzési és szabálytalansági vizsgálatokat az Emmi, valamint a Miniszterelnökség. Utóbb súlyos visszaélést tártak fel, évekkel később ugyanezt állapították meg az ügyben az adónyomozók is. A teljes képhez hozzátartozik, hogy például míg lapunk már 2015-ben foglalkozott a témával, addig a minisztériumok csak azt követően „jöttek rá” a szabálytalanságokra, hogy Hadházy a közbeszerzes.hu oldalon négy nap alatt feltárta és kimutatta: nemcsak az Öveges-, hanem más oktatási programban is visszatérő cégek kapnak pályázati pénzt kamu célokra. Hadházy Ákos a Gyulai Járásbíróságon kedden kezdődött per után a Narancs.hu-nak kifejtette, a vádat képviselő Tolna Megyei Főügyészségnek a bűnszervezetben elkövetett csalássorozat egy kis szeletét vitte bíróság elé.
Lapunk kérdésére a politikus hozzátette, a teljes program 12 milliárd forintjából alig 180 millió ellopásával vádol az ügy szempontjából három „kishalat”, és kér rájuk alig valamivel több mint egyéves börtönbüntetést - azt is felfüggesztve - és néhány millió forint pénzbírságot. A tárgyalás várhatóan nagyon elhúzódik majd, mert a vádat képviselő ügyész több mint negyven tanú meghallgatását látja szükségesnek.
„Ez viccország, viccügyészséggel. Miközben a »nyomozás« gyalázatos lezárása és a kishalak bíróság elé állítása felveti a hivatali visszaélés megalapozott gyanúját”
– mondta Hadházy Ákos. (Ezt egyébként már tavaly is kifejtette az ellenzéki politikus.)
A három vádlott a keddi gyulai előkészítő ülésén nem tett vallomást, nem ismerték el a vádiratban foglaltak és tagadták bűnösségüket, ezért nem mondtak le a tárgyalás jogáról. Védőjük arra a szerinte nyilvánvaló ellentmondásra hívta fel a figyelmet, hogy a vádirat nem tisztázta, a programhoz szorosan kapcsolódó munkafüzetek fejlesztési munkája és elkészítése között mi a különbség. Kifogásolta, hogy az ügyészség nem tisztázza a vádiratban, ebben az esetben mit ért a fejlesztés fogalmán. A védő emellett kérte, hogy zárják ki a bizonyítási eszközök közül az ügyben a sajtóban megjelent cikkeket.
Érdekes információ volt, hogy a munkafüzetek elkészítésével megbízottak esetében a Tolna Megyei Főügyészség nem talált sem megbízási, sem vállalkozási szerződéseket, amelyek rekonstruálhatnák a történet és segítenék annak megértését. Folytatás májusban. | Ide is eljutottunk: a visszaélések után nyolc évvel elkezdődött az Öveges-program büntetőpere | Különösen nagy vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás bűntette és más bűncselekmények három vádlott ellen kezdődött büntetőper kedden a Gyulai Járásbíróságon. Az Öveges-program visszaéléseinek nyilvánosságra kerülése után nyolc évvel indult el a büntetőper. A tárgyaláson megjelent Hadházy Ákos ellenzéki parlamenti képviselő, aki anno feltárta a szabálytalanságokat. A politikus szerint aligha véletlen, hogy csak a bűnszervezet kishalai akadtak horogra. | null | 1 | https://magyarnarancs.hu/belpol/ide-is-eljutottunk-a-visszaelesek-utan-nyolc-evvel-elkezdodott-az-oveges-program-buntetopere-247845 | 2022-04-12 00:00:00 | true | null | null | Magyar Narancs |
Lapunk február elején számolt be arról, hogy az MNV a többségi állami tulajdonú Rába járműgyártó vállalat megbízásából három, már jó ideje eladósorban lévő és 15 éve nem használt üdülőingatlant árverez el. A március eleji licitek két ingatlan értékesítésére eredményesen zárultak - derül ki a vagyonkezelő honlapján közzétett szerződéses adatokból. Kikiáltási áron elkelt a Siófok-Sóstó horgásztó melletti, valamint a horgásztóként is használt, fehérvárcsurgói víztározó melletti, faházas ingatlan. Az utóbbi, 8800 négyzetméteres területért bruttó 40,005 millió forintot adott valaki, de a nyertes nevét egyelőre nem tette közzé a nemzeti vagyonkezelő.
Az viszont kiderült, hogy ki vette meg a Siófok, Kazinczy Ferenc utca 14. szám alatti, egykori Rába-nyaralót. Árverseny itt sem volt, a kikiáltási áron, 168,91 millió forintért a Digital Minds Kft.-hez került az ingatlan, áfát nem kellett fizetni. A nyertessel március 31-én írta alá a szerződést az MNV.
Az 5322 négyzetméteres telken 18 faház és egy központi téglaépület áll, amelyek gyenge műszaki állapotban vannak; be van kötve a víz és a villany, de le vannak szerelve. Az ingatlan turisztikai vagy lakóingatlan-fejlesztésre viszont kiválóan alkalmas. Egy utcányira van tőle a Siófok-Sóstó horgásztó, a másik irányban, két utcányira pedig a Balaton, amit azonban közvetlenül nem lehet a Kazinczy utca felől megközelíteni a dél-balatoni vasútvonal miatt, kerülve, a vágányon átkelve érhető el a vízpart. (Az árverési hirdetmény már nem érhető el az MNV honlapján, csak a dokumentum Google-keresőben tárolt változata olvasható még.)
A siófoki ingatlant megvásárló társaság az elmúlt években bekerült a sajtóhírekbe. Az Index és a 24.hu írta meg, hogy a Digital Minds Kft. részt vesz a Fitbalance sport- és egyéb rendezvények megvalósításában (korábban a résztvevők adatainak kezelője volt, jelenleg rendezvényszervezőként szerepel a FitBalance honlapján), valamint rendezője a nemzeti futóversenynek.
Az N Nemzeti Futóverseny névre, valamint a Fitbalance és ennek többféle (Kids, Centrum, Gasztrofesztivál) változatának a használatára Rogán-Gaál Cecília (Rogán Antal miniszter előző felesége) jelentett be 2014 óta több oltalomigényt a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalában. A védjegyek jogosultja Rogán-Gaál, a Fitbalance és a Fitbalance Centrum esetében pedig a Sarka Katával (aki Hajdú Péter volt, majd Bessenyei István Femcafe- és kisebbségi Valton-tulajdonosnak a párja) közös cégük, a Nakama & Partners Kft.
Korábban két fitbalanszos és egy nemzeti futóversenyes rendezvényre közel félmilliárd forint támogatást adtak állami vállalatok (MVM, Szerencsejáték Service Zrt. és Antenna Hungária) - derítette ki 2019-ben a hvg.hu. A rendezvények honlapja szerint jelenleg is az állami szerencsejáték-szervező és az MVM energiavállalat a fő támogatójuk, a futóversenyt pedig még - a nemrég privatizált - Antenna Hungária is támogatja. | Kiderült, ki vette meg a Rába járműgyártó egykori siófoki üdülőjét az MNV-től | A Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. március elején árverezte el a Rába járműgyártó egykori siófoki üdülőjét. Most kiderült, a Balatonhoz és a Siófok-Sóstó horgásztóhoz is közel lévő ingatlant a Digital Minds Kft. vette meg kikiáltási áron, 168,91 millió forintért. A cég közreműködik a Rogán Cecíliához köthető - jelentős állami támogatással megvalósuló - Fitbalance és "nemzeti futóverseny" rendezvények megvalósításában. | null | 1 | https://www.napi.hu/ingatlan/siofoki-allami-uduloingatlant-vett-egy-rogan-ceciliahoz-kotheto-ceg.750234.html | 2022-04-13 11:49:00 | true | null | null | economx.hu (napi.hu) |
A számlagyárban az áfa elcsalása csak hab a tortán.
A fantomcégek hálózata nem csak korrupciós és feketepénzek mozgatására és a túlárazásokból származó haszon lehívására szolgál.
Egy jól felépített kamucéggel állami pályázatokon is el lehet indulni.
A Fuzik Zsolthoz köthető kiterjedt számlagyár cégei előtt nem csupán az állami vállalatok, az önkormányzatok, a BKV ajtaja állt tárva nyitva. A Külügyminisztériumból is öntötték rájuk a közpénzmilliókat.
Sorozatunk újabb részében Madár és Gekkó rácápáznak a pályázati pénzekre.
A Sorozat korábbi részei: 1. Azt hitték, piti csalók után nyomoznak, de váratlanul belefutottak a Nagymesterbe 2. „Mindent megoldunk, mindent is!” - így irányították a közpénzben úszó nagyvállalatokig érő számlagyárat 3. „Ne add elő a dubaji császárt, azért mert pénz megy át a kezeden, az nem a te pénzed” 4. „Németh Szilárd mindenkivel kezet fogott, aranyos volt.„ 5. Az ügyfeleket egy ablaktalan helyiségben fogadták, aminek az álpadlójába volt rejtve a széf
A 24.hu írta meg március végén, hogy a külügyminisztérium 2021 februárjában megítélt 288 millió forint vissza nem térítendő támogatást egy nagyon furcsa cégnek, a Top Hygiene Kft.-nek, aminek százötven alkalmazottja köddé vált, ügyvezetője pedig elérhetetlen. Sőt, mióta elnyerték a zsák közpénzt, a cég felszámolás alatt van. A külügy a lapnak nem válaszolt arra a kérdésre, hogy a cég megkapta-e az odaítélt támogatást. A 24.hu így foglalta össze a rejtélyes esetet: „A döntés megelőző hónapokban a cég munkatársai nagy részét elbocsátotta, majd a sikeres pályázat után nem sokkal végrehajtási és felszámolási eljárás alá került. A társaság ellenőrzését végző könyvvizsgáló tavaly májusban lemondott, mert nem tették lehetővé számára, hogy elvégezze a cég működésével kapcsolatos vizsgálatokat. A vállalkozás felszámolója hallgat, a volt tulajdonos-ügyvezető elérhetetlen, a minisztérium pedig csak annyit közölt, hogy minden a jogszabályoknak megfelelően történik.” | Ilyen az, amikor a fogalmatlan strómant beküldik aláírni | A számlagyárban az áfa elcsalása csak hab a tortán. A fantomcégek hálózata nem csak korrupciós és feketepénzek mozgatására és a túlárazásokból származó haszon lehívására szolgál. Egy jól felépített kamucéggel állami pályázatokon is el lehet indulni. A Fuzik Zsolthoz köthető kiterjedt számlagyár cégei előtt nem csupán az állami vállalatok, az önkormányzatok, a BKV ajtaja állt tárva nyitva. A Külügyminisztériumból is öntötték rájuk a közpénzmilliókat. Sorozatunk újabb részében Madár és Gekkó rácápáznak a pályázati pénzekre. | null | 1 | https://444.hu/2022/04/14/ilyen-az-amikor-a-fogalmatlan-stromant-bekuldik-alairni | 2022-04-14 00:00:00 | true | null | null | 444 |
Közterületi rongáláson kaphatták Pócs János fideszes országgyűlési képviselő csapatát a választás előtti órákban Jánoshidán. Legalábbis erről számolt be a Jász-Nagykun-Szolnok megyei település polgármestere április 3-án a Facebookon. A történtek érdekessége, hogy Eszes Béla szerint a helyszínen jelen lévő Pócs nem törődött azzal, hogy felszólították, fejezzék be a rongálást. A képviselő aktivistái Jánoshidán a Fő utcán a burkolatra és a kerékpárútra PÓCS X feliratot festettek, ezzel kezdődött a történet.
A polgármester posztja szerint a rongálást "a polgárőrök vették észre és ők riasztottak engem is". Eszes Béla úgy folytatja, a polgárőrök felszólítása ellenére "Pócs János azt mondta az embereinek, (...) ne foglalkozzatok a polgárőrökkel csináljátok a dolgotokat!" A bejegyzésből kiderül, közben rendőri intézkedés is történt; a fideszes politikus ezalatt is arra adott utasítást az embereinek, hogy hol folytassák a festést.
Az esethez tartozik Eszes Béla bejegyzése szerint az is, hogy az április 3-ára virradó éjszaka a közterületi felfestésben Pócs Jánoson és feleségén kívül részt vett Mészárosné Vas Márta, a jászberényi tankerület szakmai igazgatóhelyettese. "Amikor a polgárőrök jelzésére kimentem az óvodához, és kértem őket cselekedetük befejezésére, minősíthetetlen hangnemben, stílusban árasztottak el bennünket szitkokkal, engem személy szerint becsületsértő és becsmérlő szavakkal illettek. Természetesen mindkét ügyben feljelentést tettem" - közölte a jánoshidai polgármester. Megjegyezte még, a Mészárosné szájából elhangzott kifejezések megerősítették abban a véleményében, hogy "aki ilyen hangnemben, stílusban beszél egy másik emberrel, az nemcsak a tankerület szakmai igazgatóhelyettesi, hanem pedagógusi munkára is alkalmatlan".
Megkérdeztük a rendőrséget, hogy valóban történt-e feljelentés, illetve ha igen, milyen ügyben folyik nyomozás. A rendőrség válaszában közölte: az általunk kérdezett ügyben, a Jászberényi Rendőrkapitányság rongálás szabálysértés miatt rendelt el eljárást. Hozzátették, az eset kapcsán egyéb információt nem áll módjukban közölni.
Megkerestük az Eszes Béla által megemlített Mészárosné főnökét, a jászberényi tankerület vezetőjét is. Zsemberi Zoltánnál arról érdeklődtünk, tudomására jutott-e az eset, amiben állítólag a szakmai igazgatóhelyettese, Mészárosné Vas Márta is érintett. Megkérdeztük, tenni kíván-e és mit, az üggyel kapcsolatban, lesznek-e Mészárosnére nézve következményei az esetnek.
A tankerület vezetője egyelőre nem reagált érdeklődésünkre. | Akcióztak Pócs János és aktivistái, feljelentés lett belőle | Az eset még a választás előtti éjszaka történt Jánoshidán. A történetben Pócs mellett polgárőrök és rendőrök, de egy tankerületi igazgatóhelyettes is feltűnik, aki korábban fideszes polgármesterjelölt volt a településen. | null | 1 | https://magyarnarancs.hu/valasztas2022/akcioztak-pocs-janos-es-aktivistai-feljelentes-lett-belole-247867 | 2022-04-14 00:00:00 | true | null | null | Magyar Narancs |
Magyarország vicces hely. Például Transzparens Újságírásért Alapítvány néven működhet egy olyan szervezet, amely törvénysértő módon, ma reggelig, 2021. április 29-ig még nem tette közzé a 2019-es évre vonatkozó gazdálkodási adatait sem, vagyis sok minden jellemző rá, de épp a transzparencia nem. A legutóbbi beszámolójuk ma reggel a birosag.hu-n a 2018-as évre vonatkozik.
Tombor, Habony, Miniszterelnökség
Az alapítvány honlapján két alapítót neveznek meg: Partos Bencét, aki a kormányközeli Mathias Corvinus Collegiumon (MCC) kívül több más kormányközeli kapcsolódással bír. Ilyen például, hogy 2017. júniusától a kormányközeli Mandiner című lap főszerkesztő-helyettese volt, és 2018 egészében, majd nagyjából egy hónapig még 2019 elején is az ő neve szerepelt főszerkesztő-helyettesként a lap impresszumában: a lap 2019 február elsején jelentette be, hogy ki lett a távozó Partos utódja és vették le a nevét az impresszumból. A lap 2017-ben Tombor Andráshoz, Habony Árpád miniszterelnöki tanácsadó hitelezőjéhez, Orbán Viktor miniszterelnök volt főtanácsadójához került, de nem sokkal később, 2018 novemberében Tombor oda is ajándékozta a befektetését a kormányközeli, frissen alapított Közép-európai Sajtó és Média Alapítványnak (KESMA), pont akkor, amikor így tett mintegy félezer egyéb médiamárka, például az Origo, a HírTV vagy épp a 888.hu tulajdonosa is.
Honlapja szerint a Transzparens Újságírásért Alapítványt Partos Bence alapította 2019-ben a Mandinertől való távozása után. A Transzparens Újságírásért Alapítvány honlapján a másik megnevezett alapító Claude Chollet, aki az Új Jobboldal nevű mozgalom elnöke volt Franciaországban. Ezt a szervezetet sokan szélsőjobboldali szervezetként emlegetik. Az alapítvány honlapján persze azt írják, hogy ezt Chollet visszautasítja.
Az alapítvány honlapján a Rólunk menüpont alatt nem találtuk már a nevét, de a birosag.hu-n fellelhető, évekkel ezelőtti utolsó publikált alapítványi pénzügyi beszámolót (a 2018-as kimutatást) még Arany Bence írta alá az alapítvány vezetőjeként.
Arany Bence neve a kormányközeli, jobboldali médiaiskola, a Tombor-féle MCC kapcsán szokott előkerülni a sajtóban, másrészt a NER-közeli repülőgépgyár, az Aero Investment kapcsán. Arany Bence neve ezenkívül a Miniszterelnökség által, az adófizetők pénzén támogatott, kormányközeli lejárató Facebook-oldalak finanszírozójaként is ismert Batthyány Lajos Alapítvány kapcsán is előkerült már, ugyanis e közpénzbenyelő alapítvány egyik cégének, a BL Nonprofit Kft.-nek ő az ügyvezetője – erről a Magyar Narancs írt korábban, de az Opten céginformációs szolgáltatás szerint jelenleg is így van. Arany Bence nevéhez köthető ezenkívül a Mindset Pszichológia Kft. is, melyet tulajdonosként jegyez.
A Magyar Narancs 2020-ban azt is megírta, hogy Arany Bence és Partos Bence közösen gründolta a Közérthető és Alkalmazható Tudásért Alapítványt is, amely néhány éve afrikai migrációs kutatásokra kapott pénzt. Ez utóbbi alapítvány egyébként a K Monitor szerint több millió forint támogatást kapott az Orbán-kabinettől.
Frissítés: Arany Bence időközben jelezte lapunknak, hogy a legutóbbi beszámoló közzététele óta már nem ő az alapítvány vezetője, helyét egy 2019.04.15-én kelt bírósági végzés szerint egy bizonyos Székely Dávidnak vette át, manapság már ő jegyzi az alapítványt, nem pedig Arany.
Lejáratásokra szakosodva
A Transzparens Újságírásért Alapítványról ismert az is, hogy azt az Observatoire du journalisme (Ojim) mintájára hozták létre, annak társszervezeteként, melynek célja lényegében úgy foglalható össze, hogy delegitimálja, azaz megpróbálja hitelteleníteni a kiszemelt sajtóorgánumokat és szerzőiket. A Narancs megemlítette azt is, hogy a francia Ojim oldalán extra támogatásért cserébe Soros Györgyről (az Orbán-kormány által évek óta támadott magyar származású üzletemberről) kínáltak „exkluzív dossziét”.
A Transzparens Újságírásért Alapítvány is gyakran publikál lejáratás ízű írásokat különféle lapokról és újságírókról.
Most épp mi kerültünk sorra. Az Ojim.hu, azaz az alapítvány honlapja és Facebook-oldalán a Media1 logójának kiemelésével tette közzé hangzatos írását:
„A Media1 nem volt hajlandó beszámolni az Átlátszó ellen nyert sajtópereinkről.”
Ebben az írásban azután az alapítvány nyilvánosan megkérdőjelezi lapunk tisztességét, arra hivatkozva, hogy nem írtunk arról, hogy korábban megnyert a francia társszervezetük valamilyen helyreigazítási pert az Átlátszó ellen.
Nem működő telefonszámmal a transzparens újságírásért
Bár önmagában is megkérdőjelezhető az, mi alapján gondolja ez az alapítvány azt, hogy beleszólhat egy magántulajdonban lévő, nem közpénz-finanszírozott híroldal szerkesztésébe, tartalomválasztásába, szűkös létszámunk erőforrás-elosztásába, a történettel valójában nem itt van igazán a fő gond, elvégre szívesen vesszük a kritikát. A gond inkább a hazugsággal van.
Ugyanis az Ojim.hu / Transzparens Újságírásért Alapítvány honlapján rólunk megjelentek nem épp úgy történtek, ahogyan azt egyébként az érintett fél, a mi megkérdezésünk nélkül egyoldalúan és manipulatív módon, tisztességtelenül beállítják.
Valójában ugyanis az történt, hogy kaptunk egy néhány soros e-mailt egy akkoriban általunk még nem is igazán ismert szervezettől arról, hogy megnyert valamilyen francia társszervezetük egy pert. Mi azonnal megpróbáltuk megkeresni az alapítványt, hogy erről beszámolhassunk, megpróbáltuk elkérni az ítéletet, illetve megpróbáltunk információkat kérni az alapítványról és magáról a per tárgyáról, valamint megpróbáltunk meggyőződni a feladó hitelességéről, pláne, mivel eltérő a felperes és a feladó kiléte, de a Transzparens Újságírásért Alapítvány elérhetőségeként megjelölt, a közlemény mellett is ott lévő [email protected] e-mail címről a címzett nem létezik hibával visszaérkezett akkoriban az e-mail, ugyanis ez a postafiókjuk a levél küldésekor épp nem működött. Erről képernyőképes bizonyítékunk is van, mutatjuk.
Az e-mailt azután küldtük, hogy előzőleg telefonon hiába próbáltunk kapcsolatba lépni a szervezettel, mivel annak honlapján, a Kapcsolat menüpont alatt megjelölt mobiltelefonszám, a +36 70 329 7515 hibát jelzett, sőt hibát jelez a mai napig is. A sikertelen hívási kísérleteteket szintén dokumentáltuk, képernyőképeink vannak róla.
A számot tavaly augusztusban is hívtuk, de még most, 2021. április 29-én, 10 óra után sem érhető el, pedig jelenleg is folyamatosan próbáljuk hívni.
Ezek után azt számonkérni, hogy nem számoltunk be egy olyan közleményről, amellyel egy utolérhetetlennek bizonyuló alapítvány keres meg bennünket és épp a lényeget, az ítéletet magát nem csatolja be a leveléhez, és nem tehetünk fel kérdéseket, nem tudjuk ellenőrizni az állításokat, hiszen nem lehet őket elérni, önmagában is furcsa.
De menjünk is tovább. Az Ojim megpróbálja úgy beállítani, mintha a Media1 csak bizonyos lapok pervesztéseiről számolna be. Természetesen ez sem igaz. A Media1 rendszeresen és korrekten beszámol a baloldali lapok ügyeiről is, a napokban például arról, hogy a Népszava közölt helyreigazítást, de írtunk már ilyet a 444 helyreigazításáról, és az Ezalényeg.hu-ról és több más médiumról is, ahogyan szembesültünk ilyen ügyekkel. Sőt közzétettük a bírósági adatok alapján azt az adatot is, amelyből kiderült, hogy az Átlátszó hány pert vesztett el a tavalyi évben.
Partos Bence kivonult Bodoky-hoz
Miután megjelent rólunk a lejáratás, Bodoky Tamástól, az Átlátszó főszerkesztőjétől a tegnap este folyamán megtudtuk, hogy az alapítványban annyira buzog a bizonyítási vágy, hogy a helyreigazítási kérelmet a cikkünk elején említett Partos Bence személyesen vitte ki Bodoky Tamás otthonába.
Az Átlátszó által közölt, az Ojim által szenzációként beállított, pereskedést követően közölt helyreigazítások szövege egyébként így hangzott:
1.
Helyreigazítás: A portálunkon 2020. január 28-án »Egymásra talált a francia szélsőjobb és a magyar kormánypropaganda az újságírók lejáratásában« című cikkünkben valótlanul állítottuk, hogy Jean-Yves Le Gallou és Philippe Milliau részt vett az ojim.fr elindításában.”
Internetes portálunkon 2020. január 28. napján megjelent, Bőtös Botond szerző által írt „Egymásra talált a francia szélsőjobb és a magyar kormánypropaganda az újságírók lejáratásában” című cikkünk alábbi állításai nem felelnek meg a valóságnak: Valótlanul állítottuk, hogy az Ojim.hu-nak külföldi tulajdonosa van. Valótlanul állítottuk, hogy Claude Chollet volt az Ojim.hu egyik tulajdonosa.
(Az Átlátszó az alapítvány hátteréről közölt írásokat, ebben találta az alapítvány helyreigazítani valót.)
Ezt a történetet próbálja most az Ojim úgy beállítani, hogy valami olyan szenzáció történt, amiről a Media1-nek be kellett volna számolnia. Annak ellenére, hogy az ítélet szövegét egyébként a mai napig nem adták át részünkre, és az alapítványt még most, jelen sorok élesítésekor sem lehet a megadott telefonszámon elérni, tehát nem tanúsított együttműködést a hír megjelenéséhez.
Jellemző, hogy a lejárató cikk közlése előtt nem adtak lehetőséget a megszólalásra, nem kerestek meg minket.
A Transzparens Újságírásért Alapítványnak legelőször is felvilágosítást kellene adnia arról, miért nem tette közzé a törvényes határidőre a pénzügyi beszámolóját. Miután helyreállították törvényes működésüket a beszámoló pótlásával, magyarázzák el, miért nem működik a honlapjukon lévő telefonszám a jelen pillanatban sem, továbbá miért olyan e-mail címről küldték a közleményt annak idején, ami nem működött a közlemény küldésekor, továbbá miért nem kerestek meg bennünket a nemrég publikált lejárató cikk közlése előtt, hogy abban megszólalhassunk és helyretehessük a dolgokat, továbbá megkérjük az alapítványt arra is, hogy pontosítsák a honlapjukon és a Facebook-oldalukon rólunk megjelent valótlanságokat, mellyel azt a látszatot keltették, mintha mi elutasítottuk volna az információ közlését, holott ők nem működtek együtt velünk a hír létrejöttében, nem voltak elérhetők és nem láttak el bennünket az általunk szükségesnek vélt információkkal, nem reagáltak megkereséseinkre.
Cikkünk megjelenése után egyébként olvasónk az alábbit írta a Transzparens Újságírásért nevű alapítvány kapcsán:
Az alapítvány e-mailben most épp elérhető, de csak annyit jeleztek vissza, hogy nem akarják korrigálni a cikküket, szerintük az rendben van. Arra a kérésre pedig, hogy küldjék el részünkre az alapítvány pénzügyi beszámolóját, amelyet nem tettek közzé a törvényes határidő óta, azt írják, majd megteszik. Megkíséreltünk velük azóta is többször telefonon kapcsolatba lépni, de ahogy reggel 8-kor, 9-kor, 10-kor, 11-kor és 12-kor történt, úgy 13:07-kor is elérhetetlenek a weblapjukon lévő telefonszámon.
Frissítés 04.29 16:34
Jelentkezett végül korábbi levelünk ügyében az alapítvány. Ebből kiderül, hogy pótolták a beszámolót, melyet a weblapjuk Rólunk menüpont aljában tettek közzé. Hangsúlyozták, hogy lényegében számottevő pénzmozgás nem történt az alapítványban. Összesen 100 ezer forint szerepel a beszámolójukban, miközben meglehetősen nagy létszámú stáb szerepel a honlapjukon. A birosag.hu-n egyelőre nem érhető el az új beszámoló azóta sem.
Frissítés 05.11
A Facebookjukra újra kirakták a lapunk lejáratását célzó cikket. A jó hír, hogy a mi fenti cikkünk után több nappal, május 3-án végül közzétették pótlólag az elmaradt 2019-es beszámolójukat a bíróság oldalán, amelyet még tavaly kellett volna megtenniük. | Reagálás a Transzparens Újságírásért Alapítvány által indított lejáratókampányra | Az Origo és a HírTV ellen jogerősen is megnyert sajtópereink után ezúttal a még a 2019-es pénzügyi beszámolójával is adós Transzparens Újságírásért Alapítvány nevű szervezet indított lejáratókampányt lapunk ellen. Nézzük akkor röviden a tényeket, és hogy ki áll e furcsa szervezet mögött. | null | 1 | https://media1.hu/2021/04/29/lejaratas-transzparens-ujsagirasert-alapitvany-reagalas/ | 2021-04-29 19:22:00 | true | null | null | Media1 |
Ez a cikk a Magyar Narancs 2022. március 3-i számában jelent meg. Most ezt az írást ebből a lapszámunkból széles körben, ingyenesen is hozzáférhetővé tesszük.
Február elején derült ki az európai uniós statisztikai hivatal, az Eurostat egyik jegyzőkönyvéből, hogy az európai uniós hatóságokkal folytatott sokévnyi vita után a Magyar Nemzeti Bank (MNB) végleg fel kívánja számolni az alapítványait – illetve azt az egyet, amely az összevonások után mára utolsóként megmaradt. Az MNB-alapítványok ügye a 2010-es évek egyik ikonikus botránya volt, amikor 2016-ban kiderült, hogy kiknek juttattak kisebb-nagyobb összegű támogatásokat. A jegybank és a kormány akkori „érvelése” szerint az alapítványokba áttolt vagyon „elvesztette közpénzjellegét”; végül minden hatóság kimondta, hogy mégiscsak közpénzről van szó – nem kis részben a témában a Magyar Narancsba számos cikket író Böszörményi Jenő kitartó munkája eredményeként.
Az unortodox gazdaságpolitikát hirdető Matolcsy György vezette MNB eredetileg 2013–2014-ben hozott létre hat alapítványt a saját maga által „Pallas Athéné közgondolkodási programnak” nevezett projekt részeként (Pallas Athéné Domus Animae – PADA, Pallas Athéné Domus Mentis – PADMA, Pallas Athéné Domus Concordiae – PADOC, Pallas Athéné Domus Scientiae – PADS, Pallas Athéné Geopolitikai Alapítvány – PAGEO, Pallas Athéné Domus Innovationis – PADI). A hat alapítvány a jegybanktól összesen 266,4 milliárd forintnyi vagyont kapott, ezt az összeget sajtóhírek szerint a forint árfolyamának alacsonyan tartásával az MNB a devizatartalék értékesítésének árfolyamnyereségéből halmozta fel. Több átszervezés és összevonás után mára mindössze egy alapítvány maradt állva, a Pallas Athéné Domus Meriti (PADME), amely azonban továbbra is gazdálkodik az egykor megkapott milliárdokkal.
Bár mára a kormány úgy írta át a törvényeket, hogy minden gond nélkül létrehozhat úgynevezett „közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványokat”, amelyeknek könnyedén juttathat vagyont, az MNB-alapítványok létrehozásakor ez a jogszabály még nem létezett. Sőt 2006-ban az addig létező, a kormány, az Országgyűlés vagy az önkormányzatok által létrehozható közalapítványok intézményét is megszüntették a korrupciós kockázatok miatt. A hivatalosan a kormánytól függetlenül működő jegybank viszont a saját alapítványai létrehozásakor úgy érvelt – nem mintha ezt sokan elfogadták volna –, hogy közcélok támogatására létrehozhat alapítványokat, amelyek aztán (szerinte) tőle függetlenül működnek. Az MNB 2016-ra azután olyannyira belebonyolódott a történetbe, hogy Bánki Erik fideszes képviselő javaslatára a parlament még egy törvényt is elfogadott az alapítványok gazdálkodásának titkosítására – jóllehet ez végül elbukott az Alkotmánybíróságon.
A jegybank az Európai Unióval is vitába került az érvelése miatt, az uniós statisztikai hivatal, az Eurostat pedig 2014 óta hadakozik az MNB-vel amiatt, hogy a jegybanki alapítványok és cégeik vagyona beleszámít-e a jegybank mérlegébe. Az Eurostat legutóbbi jegyzőkönyve szerint ennek az eljárásnak a keretében kaptak arra ígéretet, hogy még 2020 végéig felszámolják mind az alapítványokat, mind a leányvállalataikat, a folyamat lezárását azonban a koronavírus-járvány miatt 2023 közepére halasztották.
De mi lett azzal a 266,4 milliárd forintnyi közpénzzel, amit 2013–2014-ben csoportosított át az MNB az alapítványokba? És ha megszüntetik az alapítványokat, akkor mi lesz a vagyonnal? Az alapítványok – és a vagyonkezelőnek létrehozott saját cégük, az Optima Befektetési, Ingatlanhasznosító és Szolgáltató Zrt. – az elmúlt években rendre azt hangoztatta, hogy az alapítványok kötelesek megőrizni a rájuk bízott vagyont, azt nem költhetik el, csak befektethetik, és annak hozamát használhatják fel tevékenységük során. Az Optima legutóbbi közleménye szerint a 266,4 milliárd azóta 280,6 milliárdra nőtt a befektetéseknek köszönhetően, az idáig vezető úton azonban sokan jártak nagyon jól: nagy értékű ingatlanok cseréltek gazdát, mostanra pedig jórészt felfejthetetlen is lett a vagyon útja.
Az alapítványokhoz került vagyont saját közléseik szerint először állampapírba fektették, közel 200 milliárd forintnyit vásároltak belőle, egy részét ráadásul közvetlenül az Államadósság Kezelő Központtól, ezzel gyakorlatilag a magyar államadósságot finanszírozva. Az ilyen, úgynevezett elsődleges állampapírvétel azonban az uniós monetáris finanszírozás megsértése – az MNB ugyanis hiába állította, hogy az alapítványai jogilag függetlenek tőle és ezért rájuk nem vonatkozik a monetáris finanszírozás tilalma, az EU ezt nem volt hajlandó elfogadni. Az alapítványoknak az uniós szabályok miatt meg kellett szabadulniuk az állampapíroktól – az ezekben tartott vagyont 2018 második felére sikerült csak ledolgozniuk, addigra bankbetétekbe (részben a Matolcsy-unokatestvér Szemerey Tamás akkor még működő Növekedési és Hitelbankjában, részben a Mészáros Lőrinchez közeli MKB-ban), vállalati kötvényekbe és nagyrészt ingatlanokba csoportosították át.
A Lónyay–Hatvany-villa
Fotó: MTI/Balogh Zoltán
Az MNB-alapítványok leglátványosabb tevékenysége kétségtelenül az ingatlanokban érhető tetten: 2018 szeptemberében közel 100 milliárdos ingatlanvagyon felett rendelkeztek, számos ikonikus épületet kaparintva meg. Az ingatlanvagyontól azonban azóta hivatalosan szintén sikerült megszabadulni: a 2021. év végi állás szerint az egyetlen megmaradt alapítvány mostanra névleg mindössze 4,5 milliárdnyi ingatlanvagyonnal rendelkezik. A korábbi értékes ingatlanok egy részén túladtak, egy részüket kiszervezték más cégekbe, és csupán egy töredéküket hasznosították ténylegesen. De mi lett a nagy tervekkel és az épületekkel?
Az alapítványok egyik első szerzeménye volt a Várnegyedben lévő Csónak utca 1. szám alatti úgynevezett Hatvany–Lónyay-villa, amelyet még 2014 novemberében vásárolt meg 3,42 milliárd forintért az MNB az alapítványai számára azzal a céllal, hogy ott konferencia- és rendezvényközpontot alakítsanak ki. A villát végül az Optima egy leánycégétől az állam vette meg 2020 szeptemberében, majd néhány hónappal később továbbadta a Batthyány Lajos Alapítványnak (az alapítványról lásd korábbi cikkünket: Közpénz Konrád ezüstjei, Magyar Narancs, 2020. július 16.). A jobboldali alapítvány mellett jelenleg egy étterem működik az épületben.
Tényleges bevételt szerezhettek ugyanakkor az alapítványok a volt Luxus Áruház épületéből, az úgynevezett Kasselik-házból, amelybe 2015-ben vásárolták be magukat közel 5 milliárd forintért azzal az indokkal, hogy a helyiségek bérbeadásából finanszírozzák az alapítványok doktori programjait – 2019-ben azonban végül 5,8 milliárd forintért német és francia befektetőknek adták el a tulajdonjogot.
Bár az alapítványok nagy tervekkel vágtak bele egy Váci úti ingatlanfejlesztésbe is, végül attól is megszabadultak: a Váci út 160–168. szám alatti, Reno Udvar néven is ismert egykori csavargyári területet 17,2 milliárd forintért vette meg az Optima 2016-ban azzal a céllal, hogy lakásokat és irodákat építtessen. Sőt az eredeti tervek egy új „Brexit-negyedről” szóltak, mondván, a Brexit elől menekülő cégek fognak beköltözni az új irodaházakba. Egy időben még egy 90 méter magas toronyház megépítése is szóba került, de 2020 elejére a kínai Chi Fu Befektetési Csoporthoz került az alapítványok többségi részesedése – papíron 3 milliárd forintot nyertek is az üzleten.
A bőség zavara
Az alapítványoknak mindig sikerült valamivel megindokolniuk az ingatlanszerzéseiket, ugyanakkor az ügyletekben komoly szerepet játszottak rejtélyes hátterű ingatlan- és magántőkealapok is, és végül több alapítványi ingatlan is ilyen alapoknál kötött ki. Decemberben már írtunk arról, hogy a Matolcsy Ádám barátjaként is ismert Száraz István korábbi érdekeltségébe tartozó, és a Válasz Online által a „Matolcsy családdal »rokonítható« alapkezelőnek” nevezett, 2017-ben létrehozott Quartz Befektetési Alapkezelő Zrt. ma már 12 alapot kezel, amelyek több ügyletben is feltűntek Matolcsy Ádám baráti körének cégügyeiben (lásd: Aranyifjak, strómanok, Magyar Narancs, 2021. december 16.). Az egykori alapítványi ingatlanok sorsát vizsgálva is feltűnő, hogy az ingatlanbefektetési és magántőkealapok ezekben is szerepet játszottak.
A hírekbe az utóbbi hetekben a jegybankelnök fia által használt (állítása szerint alkalmanként bérelt) villaként került be a svábhegyi Mátyás király út 44. szám alatti épület. A villát 2015 februárjában vette meg az egyik alapítvány nettó 1 milliárd forintért, hivatalosan azért, hogy ott képzési és tudományos kutatási központot hozzon létre. 2019 novemberében azonban a tulajdoni lapja szerint a villát eladták a Seven House Ingatlanhasznosító Kft. nevű cégnek. A Seven House 2019 novemberében a Mátyás király úti villa mellett az MTA II. kerületi volt Központi Kémiai Kutatóintézetét is megszerezte – a Pusztaszeri úti ingatlant 2015-ben vásárolta meg az MTA-tól az MNB, majd adta tovább az alapítványainak, amelyek végül eladták a Seven House-nak. Ez utóbbi cég is az alapítványok érdekeltsége volt, egy Andrássy úti épülettel, az úgynevezett Hétház tömbbel együtt vették 14,9 millió euróért 2017-ben azzal az indokkal, hogy így egy biztonságos hozamtermelő ingatlanra tesznek szert, és „a nemzeti vagyont is gyarapítják”. Csakhogy 2019 októberében az alapítványok a Seven House Kft.-n és vele együtt az Andrássy úti épületen is túladtak, a Pusztaszeri úti, Andrássy úti és Mátyás király úti ingatlanok új tulajdonosa pedig az a Garda Ingatlanfejlesztő Alap lett, amelyet ekkor a letelepedésikötvény-bizniszben is érintett Földvári Gábor alapkezelője kezelt. Azóta a Garda, a Mátyás király úti villa és a Seven House cég is a Száraz-féle Quartzhoz és az általa kezelt más alapokhoz került.
A Hétház tömböt és a Pusztaszeri úti ingatlant külön-külön cégekbe szervezték ki, ezek viszont végül visszakerültek az MNB alapítványainak érdekeltségébe. Az Optima vagyonkezelő által alapított Optimum Ventures Magántőkealap ugyanis 2020 nyarán döntő, 61,49 százalékos részesedést vásárolt a Globe Trade Center (GTC) nevű, eredetileg lengyel ingatlanfejlesztő társaságban. Az Andrássy út 40–42.-t birtokló cég tavaly szeptemberben, a Pusztaszeri úti tömböt tulajdonló pedig idén februárban lett a GTC-é.
A Kálmán Imre utcai volt Iposz-székházat 2013-ban vette meg az MNB 571 millió forintért, majd adta tovább az alapítványainak. Az épület végül az alapítványi cégeken, a már ismert Garda és más ingatlanalapokon keresztül mostanra az Infoparkban is érdekelt SkyGreen Buildings Kft.-hez vándorolt, azután a Tiborcz István barátjaként ismert Szécsényi Bálint-féle Equilor által kezelt két magántőkealapnál kötött ki (Sky I. és Sky II.). De a SkyGreen Buildings lett a tulajdonosa az Úri utca 72. szám alatti épületnek is, amelynek alagsorában volt a világháború előtt az MNB trezorja, és amelybe a 2015-ös megvételekor szintén alapítványi központot terveztek. Az épületet közel 800 millióért vették meg az alapítványok, költséges felújítása után pedig tavaly szeptemberben cserélt tulajdonost, miközben a kecskeméti egyetem és az alapítvány közös projektjeként egy fenntarthatóságra fókuszáló tudományos központ működik benne.
Az Ybl Vízház (más néven Várkert Kioszk vagy Várkert Kaszinó) is egy Quartz által kezelt ingatlanalapnál kötött ki végül. Az épületet 2016-ban vette meg több cégen keresztül az egyik alapítvány mintegy 3,2 milliárd forintért, a tulajdonos Vízház Ingatlanfejlesztő Zrt. viszont 2020 januárjában a Blue Ingatlanfejlesztő Befektetési Alaphoz került, amelyet akkor még az Equilor kezelt, 2021-ben viszont szintén a Quartzé lett. Az épületben jelenleg Ybl Kreatív Ház néven működik kulturális központ, valamint a Felix nevű, a fideszes vezető politikusok által igen kedvelt étterem. Az éttermet üzemeltető cég tulajdonosa egy időben szintén az alapítványi vagyonkezelő volt, de jelenleg Matolcsy Ádám egy barátja, Pintér Máté cégének érdekeltsége.
A Mátyás király úti tuszkulánum
Rejtélyes „nemzeti” tőkések
Magyarra lefordítva: az MNB-alapítványoknak megvett ingatlanok egy része 2019-től olyan ingatlanfejlesztési alapokhoz kerültek, amelyekről nem tudjuk, hogy pontosan kiknek a pénzét is kezelik, kiknek vannak bennük befektetéseik, és hogy az elvileg értékteremtés és -őrzés címszóval megvett épületek végül kiknek hoznak hasznot.
A céges átszervezésekkel, tulajdonbeli változásokkal, valamint a magán- és ingatlanfejlesztő alapok bevonásával az alapítványi vagyon útja így jórészt követhetetlenné vált. Az átszervezésekkel párhuzamosan fokozatosan csökkenni is kezdett az alapítványok ingatlanvagyona, miközben a befektetési jegyekben tartott összegek emelkedtek – vagyis az alapítványok ekkor már nem közvetlen tulajdonosként voltak jelen az ingatlanpiacon, de az is lekövethetetlen, hogy ki gazdagodik az ingatlanok tulajdonosváltásaiból.
A GTC-biznisszel viszont az Optima csak tovább erősítette amúgy is erős jelenlétét az irodapiacon; hiába nem jött ugyanis össze a Brexit-negyed, Debrecenben is vettek irodaházat (amely végül szintén a GTC-nél kötött ki), a Millenáris-irodaházak is az alapítványok érdekeltségébe tartoztak (bár végül ezek is a SkyGreen Buildingsnél landoltak), de a Krisztina körúti volt Telekom-székház is az MNB utolsónak megmaradt alapítványa érdekeltségébe került egy alapkezelő, a Wallis-alapító Veres Tibor-féle Arcadia Befektetési Alapkezelő és egy ingatlanalap (Boreasz) megszerzésével. A terjeszkedés folytatódik: tavaly a GTC érdekeltsége lett több Váci úti irodaház, az Ericsson és az Evosoft székháza, valamint a Hegyvidék Bevásárlóközpont is. Így ha tartani kívánja az MNB az Eurostatnak beígért alapítványi és cégfelszámolást, kérdés, hogyan fogják majd elpasszolni az egyre hízó portfóliót.
Érdekes konstrukcióval szabadultak meg ugyanakkor az alapítványok több ingatlanuktól is. Az emblematikus Postapalotáért gyakorlatilag kétszer is fizetett az MNB: az épületet 2016-ban a jegybanki alapítványok vagyonát kezelő Optima leányvállalata vette meg 22,3 millió euróért, azaz mintegy 7 milliárd forintért. Ahogy a HVG korábban megírta, a cég az alapítványoktól kapott kvázi kölcsönből vette meg a Postapalotát, a további mintegy 7 milliárd forintnyi felújításra pedig úgy volt pénze, hogy az alapítványok kezességével vett fel rá hitelt, végül a felújított épületért 2018-ban az MNB 45,3 millió eurót, vagyis mintegy 14 milliárd forintot fizetett ismét, ezúttal az alapítvány cégének.
Gyakorlatilag ugyanez történt az Úri utca 21.-gyel is. A régi budai városháza épületét 2014-ben 1,85 milliárd forintért vette meg az MNB az MTA-tól (annak a Nyelvtudományi Intézete, utóbb a Collegium Budapest működött az épületben), majd miután ingyen továbbadta az egyik alapítványának, pénzt adott a rekonstrukcióra, és végül 2019-ben 8,7 milliárdért egy cégén keresztül visszavásárolta. Ezt az épületet kivételesen tényleg a PADME használja, az épület Bölcs Vár néven üzemel: van benne könyvesbolt, az alapítvány programjait is ott tartják, és elvileg helyet ad az alapítvány szponzorálta doktori programoknak is (lásd erről keretes írásunkat).
A PADME fő célkitűzése a honlapja szerint elvileg az „értékteremtés”, „a szellemi tőke gyarapítása – oktatás, kutatás, innovatív vállalkozások támogatása –, valamint a történelmi épületek felújítása”. Tény, hogy az alapítványi projektek keretében több, korábban leromlott állapotban lévő épületet is felújítottak, de a munkák kiosztásánál igencsak megszaladt egyes cégeknek, így például a Matolcsy Ádám baráti köréhez tartozó Somlai Bálint Fülöp cégének, a Raw Developmentnek, vagy Szíjj László érdekeltségeinek. Bár 2016-ban kiderült, hogy az addigi hat alapítvány hiába működött közpénzből, soha nem írt ki közbeszerzést, a Közbeszerzési Döntőbizottság akkor arra jutott, hogy az alapítványok által létrehozott cégek piaci alapon végzik a tevékenységüket, ezért nem is tartoznak a közbeszerzési törvény hatálya alá. Az alapítványok onnantól kezdve írtak ki ugyan közbeszerzéseket, az alapítványi vagyonnal gazdálkodó Optima és a cégei egyáltalán nem.
A PADME legújabb projektje a Szentháromság téri egykori úgynevezett Diplomataház, amelyet a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő végül szintén versenyeztetés nélkül adott el az alapítványnak 2020-ban 1,6 milliárd forintért. Az 1970-es évek építészete egyik emblematikus alkotásának lebontása után az alapítvány az 1944 előtt ott állt házat kívánja újjáépíteni, ami komoly tiltakozást váltott ki az építészek körében. Az épületbe jelen állás szerint szintén konferencia-központot terveznek, bár az eddig tapasztaltak alapján az igazi kérdés inkább az, hogy végül kinél köt ki az értékes ingatlan.
A PADME tevékenysége
Az egyetlen megmaradt jegybanki alapítvány kimondott célja a közgazdasági, pénzügyi szakemberképzés támogatása, kutatások elősegítése, szakmai és anyagi támogatása. A támogatásával működik egy ideje a Budapesti Corvinus Egyetem és a kínai Fudan Egyetem közös MBA programja, a Pécsi Tudományegyetemen a Geopolitikai Doktori Program, a Corvinus Geopolitikai Doktori Programja és a győri Széchenyi István Egyetem Transzdiszciplináris Doktori Iskolája. Az alapítvány ösztöndíjakat is ad, 2017-ben nagy port kavart, hogy fideszes politikusok és MNB-dolgozók is több százezres ösztöndíjakat kaptak az alapítványok támogatta képzések elvégzéséhez. Legutóbbi, 2020-as beszámolója szerint ugyanakkor a legnagyobb kiadás az alapítvány büdzséjében az „egyéb cél szerinti támogatások”, erre 500 millió forint ment el. Amiről a beszámoló csak annyit közöl, hogy „kiemelt programok és a lakossági elérést biztosító egyéb támogatott szervezetek, intézmények” pénzeléséről van szó.
Nagyrészt az alapítványoknak köszönheti a Kecskeméten ma már Neumann János Egyetem néven futó intézmény is a felfutását: 2016-ban a szolnoki és a kecskeméti főiskola egyesülésével még Pallas Athéné Egyetem néven alakult meg az MNB-alapítványok hathatós segítségével, és jegybanki alapítványok hozták létre a campusfejlesztésre létrehozott Kecskeméti Duális Oktatási (Kedo) Zrt.-t is mintegy 12 milliárdból. Az egyetem alapítványi tulajdonba kerülésével ez utóbbit 2020 októberében el is adták a Neumann János Egyetemért Alapítványnak. A helyi közgazdászképzést ugyanakkor továbbra is támogatja a PADME.
A jegybanki alapítványoknak alapításukkor kimondott céljuk volt a közgazdászképzés és a közgazdasági tudományág megújítása, a Matolcsy György-féle tanok, valamint az unortodox, alternatív közgazdasági szemlélet terjesztése. Kiadtak HUG címen egy geopolitikai folyóiratot is, és még ma is működik a Pallas Athéné Books könyvkiadó, amelynek kínálatában Matolcsy, a kabinetfőnökének vagy más MNB-dolgozóknak a munkái mellett számos Távol-Kelettel, Kínával, Japánnal, Dél-Koreával foglalkozó kiadvány található, továbbá vezetéselméleti, menedzsmenttel, mesterséges intelligenciával, geopolitikával foglalkozó művek. | Hová lett az MNB-alapítványok mérhetetlen ingatlanvagyona? | Uniós hivatalnak tett ígéretet a kormány, hogy 2023-ra felszámolja az utolsóként megmaradt jegybanki alapítványt is. De mi lett az évek során összevásárolt mérhetetlen ingatlanvagyonnal? | null | 1 | https://magyarnarancs.hu/belpol/hova-lett-az-mnb-alapitvanyok-merhetetlen-ingatlanvagyona-247947 | 2022-04-18 00:00:00 | true | null | null | Magyar Narancs |
Ez a cikk a Magyar Narancs 2022. február 24-i számában jelent meg. Most ezt az írást ebből a lapszámunkból széles körben, ingyenesen is hozzáférhetővé tesszük.
„Nem tudok erről, én csak itt dolgozom. És egyébként sem mondanék neked semmit. Nem akarom, hogy picsán rúgjanak” – mondja az egyébként nagyon kedves asszony az újszentiváni Fő utcán. Láthatósági mellényt visel, szerszámokkal megpakolt talicskát tol.
Az utca túloldalán, a hivatal titkárságán két jó kedélyű hölgy beszélget. Azt mondják, Juhász Tibor alpolgármester telefonszámát nem adják meg – úgy lehet vele kapcsolatba kerülni, ha az ember leírja a saját számát egy cetlire, azt odaadják az alpolgármester úrnak, és ha ő úgy gondolja, majd jelentkezik. Juhász Tibor háziorvos. Hétfőn, szerdán és pénteken 8-tól délig, csütörtökön 11 óráig, kedden pedig déltől 16 óráig rendel. Néhány nappal később a mástól kapott telefonszámon felhívom: a megszaporodott feladataival és a polgármester ügyével kapcsolatos kérdésre azt mondja, nem nyilatkozik. Azt sem tudja, ki a polgármester ügyvédje, nem is áll most kapcsolatban a polgármesterrel. „Hogyan állhatnánk, hiszen be van csukva?”
Pálinka a postán
„Kérdezhet tőlem, amit csak szeretne. Nem fogok válaszolni” – ezt mondja a hivatal melletti posta tisztviselője is. Azt sem engedi meg, hogy a pálinkákkal ízlésesen berendezett polcokról fotó készüljön. A választásomat azonban megdicséri: a rövid beszélgetés emlékére megvett sárgabarack-pálinkát tartja a legjobbnak a kínálatból. A pici, zárjegyes, csatos üvegen (0,04 l) a felirat: Epreskert Pálinkaház, Novi Rakija Kft., Pipitér utca 2. Ez a cég „postapartner”, a postahivatal üzemeltetője, és nyert már két uniós pályázatot is. A cégjegyzésre jogosult egyik személy Putnik Lázár, Újszentiván polgármestere. A Nemzeti Cégtárban látható információk szerint a kft.-vel minden rendben, „üzleti kapcsolat létesítése ajánlott”.
Ugyanez az önkormányzatról nem mondható el.
Idén január 20-án a NAV nyomozói ellenőrizték a polgármesteri hivatalt, lezárták az egész épületet.
A látványos intézkedésről az adóhatóság azt nyilatkozta, folyamatban lévő nyomozás, részleteket nem hozhat róla nyilvánosságra. Amikor a polgármesternél szóba hozták ezt, informátoraink szerint Putnik Lázár azt mondta, hogy „a NAV-os kollégák” csak ellenőriztek, ugyanezt máshol is meg szokták tenni, nincs ebben semmi rendkívüli. Február 7-én hétfőn már a polgármesterért, egy önkormányzati alkalmazottért és egy építőipari cég vezetőjéért mentek a nyomozók.
A Csongrád-Csanád Megyei Főügyészség indítványára letartóztatott emberek „egy munkásszálló építése során okoztak 222 millió forint vagyoni hátrányt az állami költségvetésnek”. A megalapozott gyanú szerint a polgármester 2017 júliusában támogatási kérelmet nyújtott be a megyei kormányhivatalhoz, októberben a község 222 millió forint vissza nem térítendő támogatást kapott a Nemzeti Foglalkoztatási Alaptól egy munkásszálló építésére. A teljes bekerülési költség a projekt szerint 371 millió, vagyis a saját erő 149 millió volt. „A polgármester a támogatási kérelemben a beruházás teljes költségét valótlanul túlárazta, az eljáró kormányhivatali alkalmazottakat megtévesztve. A közbeszerzésbe egy a polgármester ismeretségi körébe tartozó budapesti építőipari céget vontak be, melyre azért volt szükség, hogy a túlárazott kivitelezéssel összefüggésben számlák kibocsátásával a támogatási összeg lehívását biztosítsák. A valóságban a kivitelezést a polgármester által kijelölt cégek végezték, az általa irányított önkormányzati alkalmazott közvetítésével. A munkásszálló kulcsra készen 258 millióból megvalósult, a fennmaradó 113 millió forintból a budapesti cég vezetőjével a polgármester mintegy 70 millió forintot a saját cégének utaltatott, majd abból társasházakat épített, ingatlant vásárolt. A fenti összegből 10 millió forintot még egy szociális szövetkezetnek utaltak, míg a további összeg sorsa egyelőre ismeretlen” – írta február 9-én a főügyészség. Különösen nagy vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás és hűtlen kezelés miatt indult nyomozás, és
azért volt szükség letartóztatásra, mert „a polgármester és munkatársa többször próbáltak tanúkat befolyásolni”.
A nyolcvan férőhelyes újszentiváni munkásszállót 2020. március 12-én avatta fel Bodó Sándor, az Információs és Technológiai Minisztérium államtitkára, Juhász Tünde kormánymegbízott és Putnik Lázár polgármester. A rendezvényen elhangzott beszédek szerint az újszentivániak gondolkodása példaértékű, „bebizonyították, képesek alkalmazkodni a változásokhoz, és minden lehetőséget megragadnak”. A polgármester azt mondta, nagy igény volt erre a szállóra, mert sok vállalkozás települ a községbe, és egyre többen költöznek Újszentivánra, ahol megszűnt a munkanélküliség, az átlagéletkor pedig már negyven évnél is alacsonyabb.
Az, hogy sokan költöznek Újszentivánra, igaz, de azért volt pikáns szóba hozni, mert már 2014-ben arról írtak az újságok, hogy négy év alatt kétszáz fővel nőtt a választásra jogosultak száma Újszentivánon. Megesett, hogy egy kétfős háztartás, amely elvileg 60 literes szemetes edényre lett volna jogosult és a szokásos szemétdíj felét kellett volna csak fizetnie, a kérelemhez igazolást kért arról, mennyien vannak bejelentve az ingatlanon. A tulajdonosok megdöbbenve látták, hogy két olyan ember is lakik a házukban, akiket nem ismernek, ráadásul minkettő szerb állampolgár. A postás pedig olyan embereknek kézbesített nemzeti konzultációról szóló kormányzati levelet, akikről az érintett címen lakók nem hallottak. Az Átlátszó voksturizmusról írt, 2019-ben pedig jogerős ítélet mondta ki: Újszentiván és a szomszédos Tiszasziget polgármestere, Ferenczi Ferenc és segítőik fiktív lakcímbejelentésekben közreműködtek. A két községvezetőt pénzbüntetésre ítélték, de nem tiltották el a közügyektől, így Putnik ismét indulhatott a választásokon.
Putnik Lázár, Juhász Tünde és Bodó Sándor a Munkásszálló avatásán
Fotó: Csongrád-Csanád Megyei Kormányhivatal
Lesz még másik lagzi
A putnik szerbül utast jelent. „Az édesapja szerb származású, a családot becsülik a faluban. Lázár itt nőtt fel, mindenkinek köszönt, barátságos fiatalembernek ismertük meg. Belépett az egyesületünkbe is” – mondja Ballai Ferenc. „Az Együtt Újszentivánért Egyesülettel az egyik szándékunk az volt, hogy Talpai János helyett, aki korábban tanácselnökként, a rendszerváltás után pedig polgármesterként vagy harminc éve vezette a települést, új embert találjunk. Jánossal emberileg semmi bajunk nem volt, de úgy láttuk, belefáradt már ő abba a munkába, és azt gondoltuk, jobb lenne, ha most már valaki más irányítana. Lázárt a mi egyesületünk tagjaként 2002-ben beválasztották a képviselő-testületbe, együtt dolgozott Talpaival négy évig. Mi hoztuk szóba, hogy mivel sokan szavaztak rá, mi lenne, ha polgármesterjelöltként is indulna.”
Putnikot nem csak az egyesület szánta polgármesternek. A szomszédos falu, Tiszasziget akkori polgármestere, Bodó Imre, aki később a Fidesz meghatározó megyei politikusa lett, forrásaink szerint szintén segítette az agilis fiatalembert abban, hogy elindítsa polgármesteri kampányát. Bodó abban bízott, hogy a két település közösen pályázik iskolaépítésre. A betelepülők – mármint az igazi, a tíz kilométerre lévő Szegedről a közeli, kedves faluba költöző emberek – is megnyerőnek látták Putnikot, akinek lámpaláza sem volt. Az interneten még elérhető vőfélyi hirdetése, a házasulandó pároknak szánt üzenettel: „Gyertek el hozzám egy találkozóra, megbeszélni a napot, mely örömet okozhat! Elmondok én nektek mindent, amit tudok, hogy eldönthessétek, mi mindent akartok! Ha ezután nem engem választotok, akkor sem haragszom. Lesz még másik lagzi, én majd azt választom!”
A 2006-os önkormányzati választáson a független Putnikra 561-en szavaztak, Talpai Jánosra 324-en. 2010-ben a Fidesz–KDNP által támogatott Miklós Pétert még jobban legyőzte: 759 szavazatot kapott, ellenfele 165-öt. 2014-ben Tarjánné Kádár Piroskával szemben 595:292 arányban diadalmaskodott, 2019-ben viszont, amikor korábbi támogatója, Bodó Imre indult ellene a helyi Vállalkozók Egyesületének támogatásával, Putnik 495 voksot kapott, Bodó 451-et, a harmadik helyezett 39-et, és volt 25 érvénytelen szavazat.
„Egy idő után már szóba sem állt velünk – folytatja Ballai Ferenc –, mert megsértődött, ha nem egyeztek az elképzeléseink. Négy levelet írtam neki. Kértem, határozzon meg egy időpontot, amikor tud minket fogadni, de nem válaszolt. Egyszer azt mondta nekem, ne kötözködjek vele, hanem álljak be én is a sorba, hagyjam, hogy csinálja a dolgát, én is jól fogok járni. A helyi civil hírlevelünkben föltettük neki a kérdést, miért is jár jobban az a képviselő, akinek nincs ellenvéleménye. Emiatt feljelentett minket, úgyhogy kétszer voltam a makói rendőrkapitányságon kihallgatáson. Nem lehetett tudni erről a fiatalemberről, hogy ez lesz belőle. Annak idején a szocialista Ujhelyi István volt a szemében az isten, ahhoz járt, 2010 óta pedig ő a legnagyobb fideszes. Csak a szüleit sajnálom nagyon. Nem tudom, tudták-e menet közben, mit tesz a fiuk, hogy aki szólni mer, az nem kap tűzifát, jönnek másfajta szankciók, a neki ellentmondó vállalkozóknak kellemetlen adórendeletek. A telekadóról kimondta az Alkotmánybíróság, hogy szabálytalan, de Lázár azt mondta, az alkotmánybírók rosszul értelmezik a rendeletet. Én az idén át fogom lépni a nyolcvanat. Már éltem az ötvenes években, emlékszem, milyen félelemben éltek itt az emberek. Ezt akarja visszahozni? Ez a gyerek, ha kiengedik, és megteheti, újra el fog indulni a választáson.”
Papíron sok
A 2019-es önkormányzati választáson Rusin Csaba független képviselőjelölt 148 szavazatot kapott (a legtöbb vokssal az újszentiváni testületbe bekerült képviselő, Juhász Tibor 599-et).
„Aznap este 11 órakor Szegeden már minden készen volt – mondja Rusin Csaba –, Újszentivánon hajnali fél háromkor még nem hirdettek eredményt.
A mi polgármesterünk autóval érkezvén, meglátott engem, letekerte az ablakot és kiszólt: »Jó a buli, mi, bazmeg?«
Akkor eldöntöttem, hogy jó lesz a buli.”
A nyugdíjas rendőrtiszt által létrehozott Facebook-csoport, az Élhető Újszentivánért most 661 taggal működik. Megosztottak rajta minden dokumentumot, ami az újszentiváni önkormányzat ügyeivel összefüggött, és közérdeklődésre tarthatott számot. Rusin Csaba megszólította a polgármestert, az őt támogató képviselőket, kérdéseket tett fel a jegyzőnek, de a neki szóló névtelen üzeneteket is közzétette. Posztjainak indulata, hangvétele a kívülálló számára túlzónak tűnhet, de Újszentivánon sokan megértik őt. „Hallottam a faluban, hogy papíron sokan lehettek közmunkások. Épp hazajött a fiam két év után Hollandiából. Mondtam neki, kisfiam, menjünk el, kérjünk egy kódot a kormányablaknál az ügyfélkapuhoz. Megjött, megnéztük, és az derült ki, hogy a hivatal szerint az én fiam is nyolc hónapig volt államilag finanszírozott közmunkás – pedig nem is volt Magyarországon! Ügyvédet fogadtunk, az államkincstárhoz fordultunk, minden dokumentumot kiadtak. Láthattuk az összes aláírást, mindenkiét, aki ebben közreműködött. Nyilvánvaló volt, hogy nem a fiam írta alá a szerződést, erről nyilatkozott is. Kihallgatta a NAV – ahogy ebben az ügyben még sok embert a faluból, valami kétszázat, úgyhogy sokan azt gondolták először, hogy a közmunkásügy miatt vitték el Putnikot. Mi a történtek után levelet írtunk Szentirmay Sára jegyzőnek, érdeklődve, mi történt. Nem kaptunk választ. Nem lepődtünk meg. Ahogy tudom, papíron egy időben száznál is több közmunkás volt Újszentivánon. Ebben az ügyben is nyomoz a NAV. Remélem, ahogy lejár a mostani letartóztatás időtartama, akkor meggyanúsítják ezzel is, hogy továbbra is bent lehessen tartani.”
Rusin Csaba eldöntötte, nem indul több választáson – a Facebook-csoportban viszont ezután is minden olyan információt közzétesz, ami az önkormányzat és a polgármester viselt dolgaival kapcsolatos. Meggyőződése, hogy több helyi beruházásról is ki fog derülni, hogy nem minden stimmel, és a futballpálya öntözőberendezéséről is, amelynek ügyében az MLSZ fordult a hatóságokhoz. Azt, hogy a munkásszálló építésénél lopták a pénzt, Rusin két és fél éve állítja, és sokáig úgy tűnt, ennek nem lesz következménye. Nagyon bízik abban, hogy a lavina most megindult, és nem állítja meg semmilyen politikai befolyás, bízik a NAV-nyomozók szakmai elhivatottságában. A buli véget ért címmel falugyűlést hirdetett február 25-re, ahol tájékoztatni szeretné az újszentivániakat arról, amit eddig megtudott. Reméli, hogy az emberek elkezdenek beszélni, és akik eddig meg voltak félemlítve, most ki mernek állni.
Két nappal Putnik őrizetbe vétele után, február 9-én az újszentiváni képviselő-testület rendkívüli ülésen feloszlatta magát, de az időközi választásig hivatalban marad.
A Vállalkozók Egyesülete – amelynek most is három képviselője volt a testületben, köztük a régi polgármester, Talpai János – készül az időközi választásra. Akadt, aki arra kérte Rusin Csabát, óvatosabban írjon a Facebookon, mert most inkább arra lenne szükség, hogy megnyugodjon a falu, és minél kevesebb problémával álljon fel az új testület. Ám közben a kérdés az, hogy a helyi elit tagjai közül ki mennyiben volt károsultja, és mennyiben kedvezményezettje a polgármester működésének.
„Piszok nagy kérdőjelek”
„Ha egy közmunkást papíron vesznek föl, akkor a szerződést tényleg aláírja a polgármester, oké. De azt az embert elvileg el is kell küldeni üzemorvosi vizsgálatra, valaki megméri a vérnyomását, megnézi a látását, mert nem mindegy, kit ültetnek traktorra. Ha alkalmazzák, adni kell neki munkaruhát, olyat, ami passzol rá, nem kicsi, nem nagy. Tartani kell neki munkavédelmi oktatást. A legegyszerűbb munkákhoz is védőruhát kell adni: fűnyíráshoz pleximaszkot is. Védőitalt kell kapnia. Az erről szóló iratokat ki írta alá, és mi alapján? Ez nem zavart a községházán senkit? Szóval piszok nagy kérdőjelek vannak itt” – mondja egy forrásunk, aki politikus, de nem akart névvel nyilatkozni.
Ami az újszentivániakat keserűséggel vagy szorongással tölti el, abban a politikusok meglátják a lehetőséget is. Szabó Bálint szegedi önkormányzati képviselő (róla lásd: Az örök áldozat, Magyar Narancs, 2021. február 25.), aki most az Újszentivánt is magában foglaló Csongrád-Csanád megyei 1. számú választókerületben országgyűlési képviselőjelöltként próbálkozik, olyan fotót tett közzé, amelyen Putnik Lázár és Bartók Csaba, a kerület fideszes jelöltje együtt látható. Szabó felszólította Bartókot, „valljon színt” Putnik ügyében.
A Magyar Narancs kérdésére – azon túl, hogy közösen láthatók egy fotón, lehet-e közös ügye Putnikkal – Szabó Bálint azt mondta, hogy a polgármester és a szegedi fideszes nagy cimborák, és Putnik politikai hátországát Bartók biztosítja.
Mihálik Edvin, az egyesült ellenzék közös országgyűlési képviselőjelöltje ugyan a megye másik választókerületében, a 2. számúban indul, de ő is talált olyan 2018-as fotót, amelyen Putnik, Bartók, és Mihálik fideszes ellenfele, Mihálffy Béla együtt látható egy újszentiváni jelmezbálon. Közzé is tette ezzel a megjegyzéssel: „Találják ki, ki kicsoda! A fotón szereplő egyik férfit a NAV 222 millió forint közpénz lenyúlásával gyanúsítja. A másik kettő fideszes képviselőjelölt Szegeden.”
A válasz nem késett: a fideszes oldal olyan fotót tett közzé, amelyen Putnik, Bodó Imre és Ujhelyi István (MSZP) közösen helyez el alapkövet. „Az országgyűlési képviselőségem idejének nagy részében – mondta a Narancs kérdésére Ujhelyi István európai parlamenti képviselő – Talpai Jánossal dolgoztam együtt. Putnik Lázár a ciklusa elején meghívott egy-egy programra, de aztán megszűnt a kapcsolatunk, és őt felfalta a Fidesz. Szabó Sándort, aki most országgyűlési képviselő az 1. számú választókerületben, mivel ellenzéki, nem hívja meg soha sehová.”
„Az elmúlt négy évben – írta Bartók Csaba a Narancs kérdésére – számtalan fejlesztést, forrást segítettem Újszentivánra vinni. Mint mindegyik más polgármesterrel a választókerületből, jó munkakapcsolatom volt Putnik úrral is, örömmel elfogadtam meghívásait a rendezvényeikre.” Szerinte akik most a közös képpel támadják, önmagukat minősítik. „Korábban többször nyilatkoztam, hogy a bűnösöket meg kell büntetni! Ezt most sem gondolom másképp. Várjuk meg, milyen ítélet születik Putnik Lázár polgármester úr esetében, és majd azt követően lehet minősíteni a munkáját, a tetteit!” | Elvitte a NAV Újszentiván vőfély-polgármesterét | Az újszentivániak minden lehetőséget megragadnak – hangzott el a község munkásszállójának avatásán 2020 márciusában. Két hete Putnik Lázár polgármestert őrizetbe vette a NAV, mert a gyanú szerint a szálló építésekor 222 millió forinttal károsította meg az államot. A helyiek csodálják, hogy ez csak most tűnt föl. | null | 1 | https://magyarnarancs.hu/belpol/elvitte-a-nav-ujszentivan-vofely-polgarmesteret-247944# | 2022-04-17 00:00:00 | true | null | null | Magyar Narancs |
A Szentháromság téren épülő Konferencia Központ létrehozásakor „építészeti-műszaki tervpályázati eljárást nem kell lefolytatni” – mondta ki csütörtök késő este megjelent rendeletében a kormány. A már lebontott, úgynevezett Diplomata-ház, korábbi szálló telkéről van szó a Mátyás-templommal szemben. A bontás ellen sok szakmai szervezet tiltakozott, mert jó minőségű modern épületnek tartották, de a műemlékvédelmi eljárás elkésett, a kormány engedélyezte az eltüntetését.
A telek a Magyar Nemzeti Bank az egyik alapítványáé, és most a kormány külön szabályokat állapított meg a beépítéséhez, azzal a már szokásosnak tekinthető kitétellel, hogy sem az országos, sem a helyi önkormányzati építési szabályzatot nem kell figyelembe venni, és tervpályázatot sem kell kiírni.
A rendelet olyan részletekre is kitér, hogy a beépítettség megengedett legnagyobb mértéke 75 százalék, az épületmagasság megengedett legnagyobb mértéke 10 méter, a homlokzatmagasság megengedett legnagyobb mértéke 12,8 méter, a csatlakozó, új épület zárópárkánya, ereszvonala legfeljebb 3 méterrel függőleges irányban térhet el a csatlakozó, meglévő épület azonos elemétől. A konferenciaközpontnak szánt ingatlanon iroda-, oktatási, vendéglátó-, kulturális és szálláshelyfunkció helyezhető el, de ennek ellenére nem kell létrehozni sem autóparkoló-helyet, sem kerékpártárolót.
És ami szintén minden ilyen, szinte hetenként megjelenő rendeletben szerepel: rendelkezéseit a szombati hatálybalépésekor „folyamatban lévő közigazgatási hatósági ügyekben is alkalmazni kell”. | Pályáztatás nélkül építhetnek konferencia-központot a budai Várnegyed közepén | A kormány külön szabályokat állapított meg a Mátyás-templommal szemben található telek beépítéséhez. | null | 1 | https://m.hvg.hu/gazdasag/20220415_konferenciakozpont_budai_varnegyed | 2022-04-15 09:35:00 | true | null | null | HVG |
olvasási idő
1 perc
megjelent
2022.04.13. 10:30 | Védett épületet kapott Vácon az államtól a fideszes propandát támogató alapítvány | A váci polgármester szerette volna, ha a város kapja 465 négyzetméteres ingatlant, most a térség országgyűlési képviselőjétől, Rétvári Bencétől kérdezi, miért a hozzá köthető szervezeté lett. | null | 1 | https://m.hvg.hu/360/202215_hellodunakanyar_kozvagyonbol_fideszpropaganda | 2022-04-13 12:30:00 | true | null | null | HVG360 |
Érti vajon a kommunistázó Lázár János, hogy amikor Novák Katalin az Alkotmánybírósághoz továbbítja a kastélytörvényt, akkor azt Orbán Viktor engedélyével teszi? – kérdezi szerzőnk. Vélemény. | Erősíti horvátországi hadállásait Mészáros Lőrinc | Befektetéseinek kezelésére újabb céget alapított Mészáros Lőrinc: az Adriatic Hotel Invest Kft.-t a Talentis Beruházásszervező Zrt. hozta létre, ügyvezetője pedig az a Sakalj Ferenc, aki a felcsúti milliárdos több horvátországi ügyletét is igazgatja. | null | 1 | https://m.hvg.hu/360/202215_adriatic_hotel_invest_meszaros_horvatorszagban | 2022-04-15 08:30:00 | true | null | null | HVG360 |
2022.04.16. 09:00
Egyre inkább privát klubra hasonlít a magyar felszámolói közeg: kitüntetett helyzetben lévő szereplői az ingatlanpiac nagyágyúinak kedvezhetnek. Mészáros Lőrinc és Jellinek Dániel is érdekelt lehet a rendszer fenntartásában. | Kivételezett milliárdosok járhatnak jól a felszámolók bennfentességével | Egyre inkább privát klubra hasonlít a magyar felszámolói közeg: kitüntetett helyzetben levő szereplői az ingatlanpiac nagyágyúinak kedvezhetnek. Mészáros Lőrinc és Jellinek Dániel is érdekelt lehet a rendszer fenntartásában. | null | 1 | https://hvg.hu/360/202215__vandorlo_vagyonok__jellinek_es_meszaros__zart_korben__felszamolt_verseny | 2022-04-16 11:00:00 | true | null | null | HVG |
A Fővárosi Nyomozó Ügyészség az ügyben több mint 20 korrupciós bűncselekmény, valamint több rendbeli hivatali visszaélés miatt nyújtott be vádiratot a Fővárosi Törvényszékre. Az ügyben – a bírósági eljárásban történt egyesítést követően – összesen 13 vádlott szerepelt.
A vád szerint a vesztegető vádlottak egyike 2018-ban, egy szervizcég ügyvezetőjeként, filmforgatásokhoz szerzett közterülethasználati engedélyeket. A filmforgatások során azonban gyakran felmerült, hogy a tényleges forgatásra, parkolásra, területfoglalásra nem, vagy nem csak az előzetesen engedélyezett helyeken került sor, azonban idő hiányában újabb engedély beszerzésére ilyenkor már nem volt mód.
Erre tekintettel, a cégvezető vádlott előzetesen megegyezett a két fővárosi közterület-felügyelővel, hogy amennyiben egy adott filmforgatáson a területhasználati engedélyben szereplőkön túlterjeszkednek, úgy jogtalan előnyért cserébe a közterület-felügyelők biztosítják azt – szükség esetén más közterület-felügyelők befolyásolásának ígéretével –, hogy ellenőrzésre és bírságolásra ne kerüljön sor, a filmforgatás zavartalanul megtörténhessen. Minderről a cégvezető vádlott megbízói nem tudtak.
A közterület-felügyelők a kötelességszegésekért (vád szerint 15 esetben) alkalmanként jellemzően 25-40 ezer forint közötti összeget kértek.
A két közterület-felügyelő vendéglátó egységeknek, rendezvényszervezőnek, reklámcég projektvezetőjének, dohánybolt tulajdonosának, és egy építési vállalkozónak is biztosított engedély nélküli közterület-használatot.
A nyomozó ügyészség indítványa alapján a két közterület felügyelőt a bíróság 5 év, illetve 4 év 6 hónap végrehajtandó börtönbüntetésre, valamint 1-1 millió forint pénzbüntetésére ítélte, továbbá mindkettőjüket véglegesen eltiltotta a közterület-felügyelői tevékenységtől. A filmforgatásokkal érintett cégvezetővel szemben a bíróság 2 év börtönbüntetést szabott ki. A többi terheltet felfüggesztett szabadságvesztésre vagy pénzbüntetésre ítélte. Az egyik vádlottat a bíróság – szintén ügyészi indítványra – felmentette. | Börtönbüntetésre ítéltek két korrupt közterület-felügyelőt | A Fővárosi Nyomozó Ügyészség vádirata szerint a két közterület-felügyelő jogtalan előnyért cserébe széles körben szegte meg hivatali kötelességét, a korrupciós bűncselekmények többsége azonban túlnyomórészt filmforgatások helyszínéhez kapcsolódott. Elsőfokon végrehajtandó börtönbüntetésre ítélte őket a bíróság. | null | 1 | https://hvg.hu/itthon/20220412_kozterulet_felugyelo_korrupcio_buntetes | 2022-04-12 10:22:00 | true | null | null | HVG |
Az orosz Sberbank az ukrajnai háborúra válaszul bevezetett gazdasági szankciók miatt eladta 43 százalékos részesedését az 50 ezer munkavállalót foglalkoztató horvát Fortenova vállalatban a magyar Indotek Csoportnak - számoltak be róla a horvát lapok a hétvégén.
A hírt a Fortenova is megerősítette. Az árat nem közölték, de az akvizíciót még jóvá kell hagynia az illetékes szabályozó hatóságoknak - írta a Jutarnji List című horvát napilap.
Fabris Perusko, a Fortenova Csoport vezérigazgatója az adásvételi szerződés aláírását követően üdvözölte az Indotek belépését az új tulajdonosi struktúrába. Jelezte: hosszútávú stratégiai partnerként számítanak a magyar-amerikai alapra. Reményének adott hangot, hogy a következő néhány hónapban megérkezik a részvények vásárlásához és eladásához szükséges összes jóváhagyás is.
Az ukrajnai háború miatt az Európai Unió gazdasági szankciókat vezetett be Oroszországgal szemben, amelyek így érintették Horvátország legnagyobb vállalatát is, amelyben a Sberbank 43 százalékos részesedéssel rendelkezett.
Az orosz pénzintézet a csődközelbe jutott Agrokor hitelezőjeként szerzett részesedést a két évig tartó rendkívüli eljárás után jogutódként megalakult Fortenova Csoportban, Délkelet-Európa legnagyobb élelmiszerkereskedő- és termelő vállalatában.
A Fortenova három alaptevékenysége a kis- és nagykereskedelem, az élelmiszeripar és mezőgazdaság. Több mint 30 millió fogyasztót szolgál ki nyolc délkelet-európai piacon. A cégcsoportba tartozik a horvát Konzum kiskereskedelmi üzletlánc is. | A magyar Indotek csoportnak adta el részesedését az orosz Sberbank | A gazdasági szankciók miatt a Fortenova vállalatban lévő 43 százalékos részesedésüktől szabadultak meg az oroszok. | null | 1 | https://hvg.hu/kkv/20220410_Indotek_Fortenova_reszesedes_Sberbank | 2022-04-10 11:11:00 | true | null | null | HVG |
Miután Izraelben kormányzati szinten felmerült a palesztinok erőszakmentes kitelepítésének ötlete, megnéztük, mit tanít a történelem a kitelepítésekről, lakosságcserékről, megoldást biztosítanak-e ezek a kiváltó problémára és ha igen, akkor milyen áron. | A korábbi kormánykedvenc Csetényiék új generációja is beszállt az üzletbe | Csomagküldő internetes kiskereskedelemre új vállalkozást indított Csetényi Csaba Csongor Szivarbolt Kft. néven. | null | 1 | https://hvg.hu/360/202214_szivarbolt_csetenyiek_masodik_generacioja | 2022-04-10 09:30:00 | true | null | null | HVG360 |
Konszolidált szinten 889,5 milliárd forint mérlegfőösszeggel és 314,5 milliárd forint saját tőkével zárt 2021-ben az Opus Global vállalatcsoport – jelentette az MTI a cég közleménye alapján. A vállalatcsoport jelezte, a világjárvány újabb és újabb hullámai, valamint a világgazdaságban elinduló negatív makrogazdasági folyamatok hatása ellenére
a teljes átfogó eredménysoron 41,6 milliárd forint nyereséget értek el.
A társaság pénteken tette közzé a 2021. évi IFRS - nemzetközi beszámolási szabvány - szerinti egyedi és konszolidált éves jelentését a Budapesti Értéktőzsde (BÉT) honlapján. Ebben konszolidált szinten 307,8 milliárd forintos működési bevétel mellett több mint 45 milliárdos EBITDA-ról (kamatok, adózás és értékcsökkenési leírás előtti eredmény) számoltak be. Az eredmény megduplázódott a tavalyi értékhez képest. A cégcsoport valós teljesítményét leginkább láttató érték egy év alatt közel 23 milliárd forintos emelkedést ért el - írták.
Bár a működési költségek is nőttek, de ez a változás elmaradt a bevételek növekedésétől, így a csoport tevékenységből adódó üzemi eredménye 17,1 milliárd forint nyereség lett, ami 18,1 milliárdos eredménynövekedést jelent a tavalyi évi veszteséggel szemben.
Jelezték, hogy az eredmény annak tükrében még kiemelkedőbb, hogy az újonnan bekerülő energetikai társaságoknak csak az akvizíciójukat követő időszak eredménye került a konszolidáció során bevonásra, így az Opus Tigáz Zrt. esetében csak 9 havi, az Opus Titász Zrt. esetében pedig csak 4 havi eredmény.
A jelentésben kitértek rá, hogy sikerrel zárult az energetika szegmens kiépítése és integrációja, ami 2021. meghatározó stratégiai célkitűzése volt, így az Opus Csoport a hazai energetikai piac meghatározó szereplőjévé vált.
A cégcsoport konszolidált adózott eredménye 41,6 milliárd forint lett, az eszközértéke pedig 889,5 milliárd forint, ami 58,8 százalékkal magasabb az egy évvel korábbi adatokhoz képest. A csoport konszolidált saját tőke értéke 38,2 százalékos emelkedéssel elérte a 314,4 milliárd forintot 2021 végére.
A közleményben kitértek arra, hogy 2022 márciusában az Opus Global Nyrt. immár negyedik alkalommal kapott kiemelkedő hitelminősítést a német Scope független minősítő cégtől, megerősítve a vállalati stabil BB minősítést. A kötvénykibocsátáshoz kötődően ismételten BBB- minősítést szerzett.
A társaság menedzsmentje sikernek könyveli el, hogy “az OPUS Csoport a meghirdetett stratégiai célkitűzésének következetes betartásával tavaly elérte azt, hogy immár négy teljes jogú és erős fundamentumokra épült alappillérre, divízióra fektetheti a sikeres jövőt. A Magyarországon egyedülálló módon széleskörű, több hazai iparágat magába foglaló bázis kialakítása szolgáltatja a szilárd alapot a további eredményes és megbízható értékteremtéshez”. | Nehéz év volt a tavalyi, de nem a Mészáros-féle Opusnak | Duplázta az EBITDA-t, közel 60 százalékkal nőtt az eszközértéke, és szinte megkerülhetetlenné vált az energetikai piacon az Opus Global. | null | 1 | https://hvg.hu/kkv/20220409_opus_global_meszaros_2021es_eredmenyek_nyereseg_ebitda | 2022-04-09 09:13:00 | true | null | null | HVG |
Ez a cikk több mint 1 éves.
Tóth Endre, a Momentum országgyűlési képviselője számolt be róla a Facebook-oldalán, hogy (a végül általa megnyert) budafoki körzet egyik szavazó körében a voksok összesítésénél az egyik szavazatszámláló lebukott, amint egy érvényes szavazatot „javított át” érvénytelenre. A politikus posztja szerint, a szavazatszámlálás vége felé az egyik idős hölgy egyszer csak előkapott egy tollat. Tóth megjegyzi, aki volt már szavazatszámláló az pontosan tudja, hogy a toll tiltott eszköz, nem lehet senkinél a voksok összesítése közben.
„Egy gyors iksz a Fideszre is, így már érvénytelen az ellenzéki pártok közös listájára leadott eredeti szavazat. De mire befejezné a gyors mozdulatot, már tudja, hogy elbukott. Az ellenzéki delegált hangos tiltakozó szavai meglepetésként érik. Minden szem rászegeződik a teremben. Nem tudta észrevétlenül elcsalni egy választópolgár akaratát”
– írja Tóth. Az eset a Budafoki Hermann Ottó Általános Iskolában, a válszatókerület 23-as számú körében történt.
Tóth az eset miatt kifogással élt a Budapest 18. számú Országgyűlési Egyéni Választókerületi Választási Bizottságnál (OEVB), ami a bemutatott jegyzőkönyvek alapján helyt adott a képviselőnek. Bár a vonatkozó törvény alapján pénzbírságot nem szabnak ki a szavazat-érvénytelenítésen kapott biztosra, de, mivel az ügyében a bűncselekmény gyanúja is felmerül,
ezért a helyi választási bizottság felkérte a választási irodát, hogy tegyenek feljelentést az ügyben az illetékes rendőrségnél.
„Az urnában még hat darab két iksszel érvénytelenített szavazat volt. Tettenérés híján róluk már soha nem fogjuk megtudni, hogy hat választó fejezte ki ilyen zavarosan a véleményét, vagy az önkormányzat által delegált hölgy követett el sorozatszavazatgyilkosságot. Budafok-Tétényben tehát történt választási csalás, még ha nem is volt olyan nagyságrendű, hogy veszélyeztesse az ellenzék helyi győzelmét”
-írja Tóth. És valóban, bár a bizottság döntése alapján tény, hogy legalább ebben a szavazókörben csalás történt, ezzel együtt az is kijelenthető, hogy a 2022-es országgyűlési választás nem ezen múlt – ezt jól mutatja az is, hogy az ellenzék nem élt kifogással a választás végső eredménye ellen.
Ezzel együtt megerősítést nyert a civil szervezetek több hónapos munkájának eredményeként létrejövő széleskörű megmozdulás, aminek köszönhetően ezalkalommal minden egyes szavazókörben ült legalább két ellenzéki számlálóbiztos is. Hiszen, amint arról itt is írtunk korábban, ez négy évvel ezelőtt nem volt így, és az akkori választásokról a mostaninál jóval nagyobb számban kerültek ki visszaélésekről szóló beszámolók. | Ellenzéki delegált leplezte le a számlálásnál ügyeskedő kollégáját Budafokon | Tóth az eset miatt kifogással élt a Budapest 18. számú Országgyűlési Egyéni Választókerületi Választási Bizottságnál (OEVB), ami a bemutatott jegyzőkönyvek alapján helyt adott a képviselőnek. Bár a vonatkozó törvény alapján pénzbírságot nem szabnak ki a szavazat-érvénytelenítésen kapott biztosra, de, mivel az ügyében a bűncselekmény gyanúja is felmerül, ezért a helyi választási bizottság felkérte a választási irodát, hogy tegyenek feljelentést az ügyben az illetékes rendőrségnél.
„Az urnában még hat darab két iksszel érvénytelenített szavazat volt. Tettenérés híján róluk már soha nem fogjuk megtudni, hogy hat választó fejezte ki ilyen zavarosan a véleményét, vagy az önkormányzat által delegált hölgy követett el sorozatszavazatgyilkosságot. Budafok-Tétényben tehát történt választási csalás, még ha nem is volt olyan nagyságrendű, hogy veszélyeztesse az ellenzék helyi győzelmét” -írja Tóth. | null | 1 | https://merce.hu/2022/04/19/ellenzeki-delegalt-leplezte-le-a-szamlalasnal-ugyeskedo-kollegajat-budafokon/ | 2022-04-19 20:38:15 | true | null | null | Mérce |
Elutasította a Csongrád–Csanád 04. Országgyűlési Egyéni Választókerületi Választási Bizottság a Tiszta szavazás csoport kifogását, amely a makói szavazók szállítására vonatkozott, és arra, hogy a voksolás után disznóhúst kaptak. Ez az a választókerület, amelyben Lázár János (Fidesz–KDNP) legyőzte Márki-Zay Pétert, az ellenzék miniszterelnök-jelöltjét.
Az országgyűlési választásokat figyelő Tiszta szavazás önkéntesei április 3-án azt tapasztalták, hogy Makón a Tulipán utcai és a Királyhegyesi utcai szavazókörhöz is autóval viszik az embereket szavazni. A csoport Facebook-bejegyzése szerint kora reggeltől 2-3 autó „órákon keresztül visszatérően megállt a két érintett szavazókör előtt, kiszálltak belőle szavazni igyekvő emberek”, a szavazás után pedig szavazóköröktől nem messze lévő Bethlen utcai házhoz szállították őket ugyanezek az autók.
A Tiszta szavazásnak helyiek azt mondták, azért onnan jönnek az autók, és oda térnek vissza, mert ott a „megfelelő helyre behúzott szavazatért 5 adag húst adtak” az embereknek. Az önkéntesek elmentek a telekhez, ahol sütés-főzést láttak, és sok embert, de nem engedték be őket oda, arra hivatkozva, hogy magánesemény zajlik. Fotókat, videót készítettek az autók mozgásáról. Az aktivisták rendőrt hívtak a Tulipán utcai szavazókörhöz, és feljelentést tettek.
A Tiszta szavazás azt is közzétette, hogy a szavazókör előtt zaklatták az aktivistáikat, kamerázták őket, és valaki fel akarta rúgni a pultjukat, miközben azt kiabálta, „mindenki szavazzon a Fideszre”.
Utaztatás nem csak Makón fordult elő, erről a választás napján lehetett olvasni.
A makói esetről a 24.hu azt írta, hogy a makói Bethlen utcán a Mámor nevű egykori italüzlet helyiségében volt az összejövetel. Az ott lévők azt mondták, egy lány 20. születésnapját ünnepelték, és tényleg osztottak húst, de a születésnapi vendégeknek, és az nem törvénytelen. A hvg.hu-nak viszont nyilatkozott az egyik sofőr: azt mondta, hogy többször fordul a szavazókör és a ház között, mert vannak vagy négyszázan, és mindenki a Fideszre fog szavazni, mert annak a pártnak köszönhető, hogy van munkájuk.
A Tiszta szavazás úgy találta, a rendőrségnek intézkednie kellett volna, ezért a poszt szerint „a helyszínen lévő jogász az ügyészséghez fordult, akik utasították a rendőrséget az eljárásra”. A megyei főügyészség csoportvezető ügyésze, Szanka Ferenc szerint ez nem így történt. A narancs.hu kérdésére azt írta, „a választásokkal kapcsolatban a megkeresésében írt esemény miatt a megjelölt szervezettől nem érkezett feljelentés a járási ügyészségre, ahogyan az a sajtóban a választás napján megjelent információ sem felel meg a valóságnak, hogy ügyészi utasításra intézkedett volna a rendőrség”.
A Csongrád–Csanád Megyei Rendőr-főkapitányság kérdésünkre – makói intézkedésüknek mi lett a folytatása –, azt felelte, hogy
az esettel kapcsolatban nem indítottak eljárást.
Az aktivisták mégis dolgoztak azért, hogy a kifogással érdemben foglalkozzanak a hatóságok.
Bálint Mónika a Tiszta szavazás nevében a narancs.hu-nak azt mondta, április 6-án a csoport eljuttatta panaszát a helyi választási bizottsághoz. Arra számítottak, hogy napokon belül döntés születik.
Ez a hódmezővásárhelyi székhelyű Csongrád–Csanád 04. Országgyűlési Egyéni Választókerületi Választási Bizottság. A választások óta tartott üléseinek jegyzőkönyvei és határozatai itt érhetőek el. A makói ügyről jó ideig nem született határozat.
A narancs.hu a múlt héten kereste Feketéné Szemző Margitot, a bizottság elnökét, aki viszont nem tudott arról, hogy a Tisza szavazás kifogást nyújtott volna be, nem találkoztak ilyen beadvánnyal.
A Tiszta Szavazás márpedig elküldte a honlapon szereplő email-címre a kifogást. Az aktivista érdeklődött, mi történhetett, és az derült ki, hogy a bizottság egy másik email-címre várta a kifogásokat, így
azzal a kifogással, amit a csoport küldött – bár megkapták a hivatalban – nem foglalkoztak.
A történtek miatt az aktivista panaszt tett a Nemzeti Választási Bizottságnál, amely úgy ítélte meg, hogy a Tiszta szavazás panasza jogos, a vásárhelyi székhelyű választási bizottságnak soron kívül ki kell vizsgálnia a kifogást.
Április 15-én ki is vizsgálta, és meghozta a határozatát: „a kérelmező által benyújtott kifogást elutasítja”.
A Tiszta szavazás a kifogásban leírta, mit tapasztaltak az aktivisták, közölte a látott Renault, Audi, Mercedes és Renault Scenic gépjármű rendszámát, hogy két szavazó is azt állította, „a választásért jár a hús”, hogy a rendőrök is megnézték a disznóvágás és pörköltfőzés helyszínét.
A csoport csatolta az esetről szóló tudósításokat, öt videofelvételt és tíz fényképet, és megerősítette, hogy többen is, akik jelen voltak az esetnél, hajlandóak tanúskodni. A szervezet úgy érvelt, hogy itt szavazásra jogosult embereket anyagi juttatással befolyásoltak, amivel sérült az önkéntes részvétel elve, és több szempontból az esélyegyenlőség elve is.
A választási bizottság megnézte a videofelvételeket és fényképeket. Megállapította, hogy a választási eljárásról szóló törvény 143/A. paragrafusának második bekezdéséhez fűzött kommentár szerint „a Ve. törvényes eljárásnak nyilvánítja a választópolgárok szavazóhelyiséghez szállítását, kivéve, ha a szállítás autóbusszal történik. E szerint
a kilenc vagy annál kevesebb állandó ülőhellyel rendelkező gépkocsival megengedett a választópolgárok szállítása.”
Egy kúriai döntés szerint is igénybe lehet venni a választójog gyakorlásához segítséget, például személygépkocsis szállítást. A videón, fotókon látott autók legföljebb 7 ember szállítására alkalmasak, tehát „a felvételeken látható gépjárművek egyike sem minősíthető autóbusznak”.
A bizottság abból a szempontból is vizsgálta az előterjesztett bizonyítékokat, igazolhatják-e a szavazatvásárlást. Arra jutott, hogy „kétséget kizáróan nem állapítható meg, hogy bármely választópolgár részére abból a célból adtak át húskészítményt, hogy meghatározott személyre vagy pártra szavazzon”.
A Tiszta szavazás, mint megtudtuk, nem keres további jogorvoslatot. Nem nyomozó hatóság, így nincs lehetősége olyan bizonyítékokat gyűjteni, amelyek „kétséget kizáróan” igazolni tudnák az állításait.
Leadkép: a Tiszta szavazás felvétele a makói helyszínen | Busszal tilos szavazót szállítani, hétszemélyes kocsival szabad | Elutasította a Választási Bizottság a Tiszta szavazás kifogását a makói választási disznóvágás ügyében, nem bizonyítható, hogy húsért vettek szavazatokat. | null | 1 | https://magyarnarancs.hu/valasztas2022/busszal-tilos-szavazot-szallitani-hetszemelyes-kocsival-szabad-248043 | 2022-04-20 00:00:00 | true | null | null | Magyar Narancs |
Hosszan kerestem a megegyezés lehetőségét, szerettem volna elkerülni a jogi eljárásokat, és ha hozzáértő vezetés irányítaná a Snétberger-központot, közben arra is lett volna lehetőség, hogy korrigálják az általam észlelt és jelzett súlyos szabálytalanságokat, hogy orvosolják a program további működését ténylegesen veszélyeztető problémákat.
– mondta a 24.hu-nak Tromposch Julianna. Ő volt az, aki 142 millió forintos fizetési meghagyást küldött a roma zenészek felkarolására létrehozott intézménynek, miután kirúgták. A volt munkahelyre küldött végrehajtóról szóló első híradásokkal nem lett népszerű, az ő szemszögéből azonban sokkal bonyolultabb a történet, mint elsőre látszik.
A felsőörsi zenei iskolát feszítő ellentétek akkor kaptak nagyobb nyilvánosságot, amikor a nemzetközi hírű gitárművész, az intézmény névadója egy interjúban megkongatta a vészharangot. Snétberger Ferenc augusztus elején a Válaszban azt állította: veszélyben az iskola jövője, mert végrehajtó kopogott az ajtón, aki elviheti az oktatáshoz használt hangszereket is.
Bár a követelés továbbra is fennáll, a hangszerek ügye azóta megoldódott. A napokban megegyezés jött létre a Snétberger Alapítvány és Tromposch Julianna között. Tromposch hozzájárulásával a 140 milliós értékű hangszer- és hangtechnika-állomány a megállapított érték kevesebb, mint 10 százalékáért, 13 millió forintért került az alapítvány tulajdonába. Tromposch azt mondja:
Valójában már a botrányt kirobbantó Snétberger-interjú megjelenése előtt hozzájárulást adtam ahhoz, hogy a végrehajtó által lefoglalt eszközöket árverésen kívül vásárolhassa meg a Snétberger Alapítvány, a töredékéért annak az árnak, amit a végrehajtó egy elektronikus árverésen el tudott volna érni. Az árverés azonban azt jelentette volna, hogy széthordják az eszközöket. Nem akartam ilyen helyzetbe hozni a tehetséggondozó programot.
Tromposch hangsúlyozta, hogy Snétbergerrel és a tehetségközponttal soha nem volt konfliktusa, és az elmúlt időszakban is igyekezett megóvni a saját szellemi gyerekének tekintett programot. Állítja, hogy a legkevésbé sem igazak azok a feltételezések, amelyek szerint a kirúgása után bosszúból benyújtott kártérítési igényével tönkre akarná tenni az intézményt.
Tromposch Julianna szerint a konfliktus az állami tulajdonos új képviselőjének megjelenésével jelent meg a rendszerben.
2015 szeptemberében a tehetségközpont másik alapítója, Mészáros Zoltán kiszállt, és Guller Zoltán közreműködésével eladta a tehetségprogramot működtető céget, a Camp Europe Felsőörs Közhasznú Kft.-t és vele együtt a felsőörsi gyerektábor felújított ingatlanát az állami Erzsébet Vagyonkezelő Kft.-nek. A Kft. több állami ingatlan mellett parlamenti döntéssel akkoriban vette át a zánkai és fonyódi gyerektábor vagyonkezelését is az Új Nemzedék Központtól.
Jóllehet az állami tulajdonos megjelenése után továbbra is Tromposch maradt az évente 60 diákkal, illetve 50 tanárral és alkalmazottal működő központ operatív igazgatója, valamint az üzemeltetést végző Malomvölgy Nonprofit Kft. ügyvezetője, az államot képviselő új főnökről, Ekler Gergelyről hamar kiderült, nem tart igényt a menedzsmentben a folytonosságra.
Ekler, aki az Új Nemzedék Központ igazgatói és számos egyéb cégvezetői megbízatása mellé kapta meg feladatul a felsőörsi tehetségközpont irányítását is, 2016-os megérkezése után rövid időn belül bejelentette, hogy kirúgja a központot működtető céget és vele együtt Tromposcht is.
Tromposch a kezdetektől, az ötlet megfogalmazódása óta részt vett az intézmény beindításában, 10 éven át több munkakört is magára vállalt, és 2015-ig pályázatokon keresztül 2,1 milliárd forintnyi támogatás elnyerésében működött közre. Utolsó forrásszervező tevékenysége Ekler Gergely megbízásából egy százmilliós pályázat benyújtása volt. A pályázat sikeresen elkészült, Ekler azonban másnap az operatív igazgatói irodában várta Tromposcht. Váratlanul közölte vele, hogy szerződését azonnali hatállyal felmondja, és felszólítja, hogy személyes tárgyaival együtt két órán belül hagyja el a központot. A kirúgás az akkor fennálló céges szerződések miatt felemásra sikeredett, hosszas munkaügyi vita vette kezdetét.
2007-2010 között díjazás nélkül vettem részt a tehetséggondozó program megalkotásában, de 2013-2015 között is volt olyan, hogy operatív vezetőként sem vettem fel pénzt. Éppen nem volt rá elegendő forrás, mert a munkatársak bérét és a milliós nagyságrendű közüzemi díjakat is ki akartuk fizetni. Sőt, sokszor az ügyvezetésemmel működő nonprofit kft.-be nekem kellett betennem tagi kölcsönt, hogy minden költséget ki tudjunk fizetni. A három alapító közül ketten tettük bele magánvagyonunkat is a központba, Mészáros Zoltán korábbi tulajdonos-ügyvezető és én. De nem ezek miatt kérek most anyagi jóvátételt. Ezeken felül ugyanis én a saját szellemi termékemet is befektettem a központba. Eltávolításommal ez a befektetésem elveszett volna, ha nem állok ki a magam igazáért. A meglévő szerződések nem körültekintő, indoklás nélküli felmondásai hozták létre a jogszerűtlen és jelentős károkat okozó helyzetet
– foglalta össze döntése hátterét a központ volt menedzsere.
2008-ban a Camp Europe Kft. a Tromposch által kidolgozott pályázattal és megvalósíthatósági tanulmánnyal tenderezett a Norvég Alaphoz, amely aztán 2,7 millió euróval (711 millió forinttal) támogatta a terveket. A pénzt arra adták, hogy felújítsák a felsőörsi gyerektábor épületeit és legalább tíz évig a pályázatban előírt módon működtessék a központot. Tromposch az első évfolyam befejezését követően, 2014 januárjában a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalánál regisztráltatta a megindított tehetséggondozási program összefoglalóját.
A Snétberger Zenei Tehetség Központot nem azért támogatták oly sokan, mert egy milliárdos ingatlanfejlesztést láttak benne, hanem egy sikeres és hosszú távon működő, saját forrást is előteremteni tudó tehetséggondozó programot. A központ valódi értéke nem az irányításommal és közreműködésemmel létrejött hatalmas ingó és ingatlan vagyon, hanem az ezt működtető szellemi termék. Ennek nem csak eszmei értéke van, vagyoni értékét egy összetett szerződésrendszer alapozta meg
– mondja Tromposch. A kirúgott igazgató a szellemi termékért 85 millió forint kártérítés és 5 millió jogsérelemdíj megfizetését kérte, az intézményt üzemeltető cég, a Malomvölgy Nonprofit Kft. pedig a hosszú távú szerződésének egyoldalú felmondása miatt indított pert 52,6 milliós összegű kártérítésért. Tromposch szerint nem igaz, hogy a követelések váratlanul érték Eklert. Az üzemeltetési cég bírósági pere már régen elindult, és lezajlott egy tárgyalási forduló, másrészt a konfliktus kirobbanása óta folyamatosan kérték az új igazgatót, hogy foglalkozzon az üggyel, de a többnyire a fővárosban tartózkodó ügyvezető elzárkózott a tárgyalások elől.
A felsőörsi ingatlant és az iskolát működtető Malomvölgy Nonprofit Kft. helyett egyébként az állami vezetés a budapesti állatkert ajándékboltjának vállalkozását hozta magával, és azzal sem törődött, hogy a Norvég Alap eredetileg kikötötte: kizárólag nonprofit cég láthatja el ezeket a feladatokat.
Tromposch szerint azonban nem ez az egyetlen szabálytalanság, ami veszélyt jelenthet a tehetségközpontra. A „hatalomátvétel” óta sorban szegik meg a norvég pályázatban rögzített előírásokat.
A korábbi években a központ diákjai számára 18 tantárgyat oktattak, 2016-tól azonban Ekler ügyvezetői jóváhagyásával legalább 4 tantárgyat töröltek. A tantárgycsökkentés oda vezetett, hogy a fiatalok egyre többször lézengenek csak Felsőörsön, mert a korábbi napi 4-6 óra helyett van, hogy 2 órájuk van, de az is előfordul, hogy egy sem.
Az elmúlt évben hirtelen megugrottak a fenntartási költségek is. A tehetséggondozó program korábbi 100 milliós évi költségvetése Tromposch becslése szerint több mint a duplájára növekedett, ami főként annak köszönhető, hogy az elmúlt évben a menedzsmentet ellátó személyek és az újonnan felvett vezetők javadalmazása is jelentős mértékben emelkedett.
Az elmúlt napokban többször is kerestük telefonon Ekler Gergelyt, hogy reagáljon Tromposch Julianna állításaira, az igazgató azonban nem hívott vissza. Ezért tettünk egy próbát az Új Nemzedék Központnál, ahol viszont azt közölték, hogy Eklert szeptember 1-én leváltották.
Így jelenleg meglehetősen zavaros a helyzet a Snétberger-központ állami tulajdonosi oldalán. Az intézményt 2 éve megvásárló Erzsébet Vagyonkezelő Kft. felszámolás alá került, vagyonelemeit, köztük Zánkát is más cégeknek adták, nincs honlapja, működő telefonos elérhetősége, de nem lehet elérni az Erzsébet Vagyonkezelőt tulajdonló, ugyanarra a címre bejelentett másik államközeli céget, a Hunguest Vagyonkezelőt sem. | Snétberger-ügy: volt HÖOK-vezér indította a lavinát, aztán kirúgták | 2008-ban a Snétberger-tehetségközpontot üzemeltető Camp Europe Kft. a Tromposch által kidolgozott pályázattal és megvalósíthatósági tanulmánnyal tenderezett a Norvég Alaphoz, amely aztán 2,7 millió euróval (711 millió forinttal) támogatta a terveket. Az alapító 2015-ben eladta a tehetségprogramot működtető céget, a Camp Europe Felsőörs Közhasznú Kft.-t és vele együtt a felsőörsi gyerektábor felújított ingatlanát az állami Erzsébet Vagyonkezelő Kft.-nek. A Kft. több állami ingatlan mellett parlamenti döntéssel akkoriban vette át a zánkai és fonyódi gyerektábor vagyonkezelését is az Új Nemzedék Központtól. Tromposch szerint a „hatalomátvétel” óta sorban szegik meg a norvég pályázatban rögzített előírásokat. Az Erzsébet Vagyonkezelő Kft. 2017-ben felszámolás alá került, vagyonelemeit, köztük Zánkát is más cégeknek adták, nincs honlapja, működő telefonos elérhetősége, de nem lehet elérni az Erzsébet Vagyonkezelőt tulajdonló, ugyanarra a címre bejelentett másik államközeli céget, a Hunguest Vagyonkezelőt sem. | null | 1 | https://24.hu/belfold/2017/09/11/snetberger-ugy-volt-hook-vezer-inditotta-a-lavinat-aztan-kirugtak/ | 2017-09-11 11:14:00 | true | null | null | 24.hu |
Köröm Miskolctól 30 kilométerre fekvő 1500 lelkes kistelepülés. Az ott élők 80 százaléka él mélyszegénységben a helyi szegregátumban. Egy fedél alatt sokan húzzák meg magukat, többen, mint amennyien elférnének. Orvosi segítséget nehezen kapnak, fáznak és éheznek.
Omladozó házak, hideg szobák
Egy 58 éves nagymama azt mesélte, most éppen három lánya és tíz unokája van otthon, az egyik szobában hatan alszanak. Az egyik anyuka beteg kisbabájára panaszkodott, azt mondta, gyermekorvos nincs, csak „felnőttorvos”, de ő meg sem nézi a gyermeket, telefonon keresztül írja fel a gyógyszereket.
Ennél többet azonban nem mert mesélni a Házon kívül stábjának, mert attól fél, hogy a gyámhivatal elveszi tőle a kicsit, mint oly sokuktól már a családban.
A család háromszobás omladozó házában alig lehet megmozdulni, a gyerekek kabátban vannak a hideg szobában. Egy másik anyuka azt mesélte, bútorokat, meg a saját ruháit is eltüzeli, csak ne fázzanak a gyerekek.
Ennek a fotelnek a párja nem volt már olyan jó, úgyhogy szétvágtam a gyerekeknek a tűzre. A nadrágomat is rátettem. A kislány köhög, és hűvös van már estére
– osztotta meg a fiatal anyuka.
Arról is mesélt, hogy a stáb ottjártakor, délután kettőkor a gyerekek már megették a sárgaborsó főzeléket, több ételük nincs aznapra. „Mára ennyi” – tette hozzá.
A helyiek azt is felemlegették, hogy több gyermek állami gondozásba került, mert nem tudtak számukra megfelelő körülményeket biztosítani. Az egyik párnak például négy gyermeke van nevelőszülőknél, mert élelmiszerre, ruházatra, ágyra sem jutott már.
Ha a négy gyerek itthon lenne, nem kéne semmi! A kaja, semmi, csak ők
– osztotta meg könnyes szemmel az apuka.
Ezeken az embereken segített volna az az uniós támogatás, amit a borsodi falu önkormányzata a mélyszegénységben élő emberek és családjaik társadalmi felzárkóztatása és lakhatási integrációjuk segítése céljából nyert el. A komplex telep-program részleteiről és az elköltött forintmilliók sorsáról azonban nem sokat tudott meg a Házon kívül riportere.
A kérdés „nem aktuális” a polgármester szerint
„Szívesen adok nyilatkozatot, mert tudom, hogy honnan indul el mindig ez a szerencsétlen helyzet, de higgyék el, hogy én nem az az embertípus vagyok, aki elbújik a világ elől” – így kezdte Tóth Tibor körömi polgármester, majd arra is utalt, pontosan tudja, hogy előző nap a stáb kikkel és miről forgatott.
Arról kezdett el beszélni,
ezek után biztos, hogy nem fogja felvenni közmunkásoknak azokat az embereket, majd sietett hozzátenni, nem azért, mert szóba álltak a Házon kívül riporterével, hanem „egészen másért”.
Végül az interjút rövidre zárta azzal, hogy a telep-programról – amelynek keretében összesen 400 millió forint uniós pénzt nyertek a körömi szegregátumban élők megsegítésére –
nem adhat semmilyen felvilágosítást, „mert ez most nem aktuális”.
A nyilvános adatok szerint a felzárkóztató program tavaly júliusban lezárult, azonban semmiféle változást nem érzékelnek a telepen. „Nem kaptak folyóvizet, nem lett bent vécéjük, nem tudnak könnyebben mosni, nincsen tisztálkodási lehetőségük” – részletezte Kiss Anikó, a Szociális Csomagküldő Mozgalom Alapítványa vezetője, aki évek óta segít a nehéz sorsú családokon. A házak nem hogy javultak volna, „borzasztó állapotú lett az, amiről én tudok”, tette hozzá.
Eddig öt család költözött önkormányzati házakba
A rengeteg pénz némi eredménye azért látható a faluban: az önkormányzat felújított egy, az államtól megvett szükséglakást a szegregátum szélén és két másik épületet a falu főutcájában – a Házon kívül információi szerint ezekbe az önkormányzati házakba öt roma családot költöztettek be, de a körömi szegregátumban mintegy 130 ház lakói számára kellene megoldást találni. Emellett bővítették a közösségi házat, és lett egy focipálya, mellette kis fürdő és mosóház, amit egyelőre senki nem használ. | Omladozó házak és hideg szobák – ennyit látnak a felzárkóztatásukra szánt százmilliókból a körömi romák | Kétszer 200 millió forint uniós támogatást kapott a körömi önkormányzat a mélyszegénységben élők társadalmi felzárkóztatására és lakhatási integrációjuk segítésére, de a rászorulók többségének életkörülménye nem javult. Nem lett folyóvizük, sem benti vécéjük, nem tudnak könnyebben mosni és tisztálkodási lehetőségeik sincsenek. A Házon kívül stábja az elköltött forintmilliók nyomába eredt. | null | 1 | https://rtl.hu/belfold/2022/04/20/korom-roma-kozosseg-szegregatum-unios-penzek-elkoltese | 2022-04-20 13:11:52 | true | null | null | Rtl.hu |
Április 20-án a Központi Nyomozó Főügyészség egy időben, több helyszínen hajtott végre összehangolt eljárást, a bűnügyi akcióban közel 150 ügyész és rendőr vett részt.
Sajtóközleményük szerint a Központi Nyomozó Főügyészség hivatali vesztegetés elfogadása és más bűncselekmények miatt folytat nyomozást: a megalapozott gyanú szerint az elkövetők – akiket nem neveztek meg – vesztegetések útján részben a magyar állami költségvetésből, részben európai uniós támogatásból finanszírozott, és a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program keretében kiírt pályázatokkal kapcsolatban követtek el korrupciós bűncselekményeket. A benyújtott kérelmekkel igényelt támogatás összértéke mintegy tíz milliárd forint.
Több mint huszonöt helyszínen végeztek kutatást, az ügyészség hivatalos személyektől több mint kétszáz millió forint készpénzt, megközelítőleg hatvan millió forint összegű értékpapírt és egy negyven millió forint értékű autót foglalt le, valamint több ingatlan zár alá vételét rendelte el.
A Központi Nyomozó Főügyészség az ügyben tizenegy gazdasági társasággal szemben indította meg a jogi személlyel szemben alkalmazható büntetőeljárást.
Az eljárásban tizennyolc embert hallgatott ki gyanúsítottként az ügyészség, hét gyanúsított őrizetét rendelte el és közülük hat személy letartóztatásának elrendelését indítványozza. A kényszerintézkedések elrendeléséről április 22-én dönt a Budai Központi Kerületi Bíróság.
Április 20-án vették őrizetbe a Pénzügyminisztérium három munkatársát hivatali vesztegetés miatt, információink szerint most is ugyanerről az ügyről van szó.
A csütörtöki Kormányinfón Gulyás Gergely elmondta, hogy öt minisztériumban dolgoztak érintettek, és egy, a Miniszterelnökségen dolgozó osztályvezető az ügy főszereplője: kenőpénzeket fogadtak el magángazdasági szereplőktől a GINOP-támogatásra beadott pályázataik kedvező elbírálásáért. | Több mint 200 millió forint készpénzt, 60 milliónyi értékpapírt foglaltak le hivatalos személyektől | Április 20-án a Központi Nyomozó Főügyészség egy időben, több helyszínen hajtott végre összehangolt eljárást, a bűnügyi akcióban közel 150 ügyész és rendőr vett részt. Sajtóközleményük szerint a Központi Nyomozó Főügyészség hivatali vesztegetés elfogadása és más bűncselekmények miatt folytat nyomozást. | null | 1 | https://444.hu/2022/04/21/tobb-mint-200-millio-forint-keszpenzt-60-millionyi-ertekpapirt-es-egy-40-millios-autot-foglalt-le-hivatalos-szemelyektol | 2022-04-21 00:00:00 | true | null | null | 444 |
„Mikor a Gellért-hegy történetét tanulmányoztuk, arra döbbentünk rá, hogy mi, magyarok vagyunk a hegy, hiszen minden történelmi korszak nyomon követhető rajta. (…) A legfontosabb feladatunk, hogy a Budavári Palotanegyedet és a Citadellát visszavarrjuk a mindennapok szövetébe” – mondta Fodor Gergely, a Citadella és a visegrádi műemlékegyüttes területén megvalósuló kormányzati beruházásokért felelős kormánybiztos a Citadella felújításáról egy tavaly szeptemberi interjúban. Fodor 2019 óta felel a Budai Várnegyedben zajló kormányzati beruházásokért is.
Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter 2020 májusában a jelenlegi beruházás nulladik másodpercében sietett leszögezni, hogy a Citadella megújítása közérdek, ezért kiemelt beruházássá kell nyilvánítani; erről a törvényjavaslatot be is nyújtotta, s azt az Országgyűlés természetesen megszavazta. A kormány azonban nem elégedett meg pusztán azzal, hogy kiemelt beruházássá nyilvánította a Citadella felújítását, oly módon is bebiztosította a projektet, hogy az érintett XI. kerületi, ellenzéki vezetésű önkormányzatnak véletlenül se legyen esélye bármiféle feltételhez kötni a nagy tervet. Az akkor elfogadott törvény ugyanis kimondja, hogy a Citadellánál a településrendezési feladatok megvalósítása, végrehajtása érdekében építési, telekalakítási és változtatási tilalom nem alkalmazható, és minden ezzel ellentétes önkormányzati rendelet érvénytelen.
A Gellért-hegyi fellegvárat az 1848–1949-es szabadságharc leverése után, 1854-ben építették a Habsburgok. A kétszáz méter hosszú, 12–16 méter falmagasságú erődöt és a városra néző ágyúállásokat a magyar lakosság megfélemlítésére emelték. A katonaság végül 1889-ben vonult ki az erődből; a második világháborúig nem is volt katonai funkciója, a hatvanas évektől pedig kizárólag turisztikai célokra használták a területet. Az UNESCO a budai Várheggyel és a Duna két partjának panorámájával együtt a Gellért-hegyet 1987-ben nyilvánította a világörökség részévé. | Ez is bevéve | A tervek szerint jövőre fejeződik be a gellérthegyi Citadella húszmilliárd forintból, kiemelt beruházásként megvalósuló felújítása. A munkálatokat Mészáros Lőrinc és Garancsi István érdekeltségei végzik. Jelenleg a terület romokban hever, de egy év múlva lesz minden: tó, óriás lépcső, múzeum, park. | null | 1 | https://magyarnarancs.hu/belpol/ez-is-beveve-248069# | 2022-04-20 00:00:00 | true | null | null | Magyar Narancs |
Tíz civil szervezet és öt szakszervezet petícióval fordul Orbán Viktor miniszterelnökhöz, a kormányhoz és az Országgyűléshez, ehhez négy hónapja gyűjti a támogató aláírásokat a Szabad.ahang.hu oldalon. Az ivóvíz-szolgáltatás és a szennyvízelvezetés romló minőségére hívják fel figyelmet.
A Víz Koalíció – amelynek tagja más szervezetek mellett az Eleven Vecsés, az Eleven Gyál, az Alföldvíz Szakszervezet – azt állítja, az ivóvíz- és szennyvízvezeték-hálózat veszélyesen amortizálódott, az elmaradt felújítások miatt 2012 és 2018 között megduplázódott a csőtörések száma. Közben a közműadó, a szolgáltatási árak befagyasztása, a magas áfatartalom és a szakemberhiány egyre nagyobb terhet rak a szolgáltatókra. Négy hónap alatt 3888-an írták alá a petíciót; szakmabeliek mellett olyanok, akik hetente többször szembesülnek azzal, hogy valamilyen hiba miatt nincs víz a településükön.
A Népszava tavaly novemberben írt arról a vecsési asszonyról, aki közösségi gyűjtésbe fogott, hogy bevizsgáltassa a helyi ivóvizet, amely a gyakori csőtörések nyomán sárgásbarna színű, és tönkreteszi a vizet használó háztartási gépeket. A vizsgálat azt mutatta, hogy a vecsési víz vas- és mangántartalma jóval meghaladja az egészségügyi határértéket. A kezdeményezők továbbmentek, kutattak, és arra jutottak, hogy Gyálon öt év alatt a 170 kilométernyi csővezetékből egyet sem újítottak fel, Vecsésen ugyanilyen hosszú rendszeren egy csövet javítottak. A petícióhoz támogatóként további civil szervezetek és önkormányzatok is csatlakoztak. Homoki Andrea, a Víz Koalíciót támogató Civil Kollégium Alapítvány közösségszervezője a Magyar Narancsnak azt mondta, egyelőre nem küldték el a petíciót, további aláírásokat várnak, és azt, hogy kiderüljön, a választások után a kormánynak mi a szándéka ezzel a problémával.
A petíció arra irányul, hogy a befolyó közművezeték-adóból képezzenek fejlesztési tartalékot, hozzák rendbe ebből a víz- és csatornahálózatot, csökkenjen az ivóvízellátó és szennyvízkezelő tevékenység után fizetendő fogyasztói díj áfatartalma. Költsenek többet az ágazatban dolgozó munkaerőre, legyen kötelező minden településen felmérni a közműhálózatot, tervezzék meg a csőhálózat cseréjét helyben és országosan.
Keresd a földben!
A Víz Koalíció a gyáli és vecsési mindennapi tapasztalatok mellett konkrét országos adatokkal szerette volna alátámasztani az érveit. Az idén közérdekű adatigényléssel fordult a vízszolgáltatókhoz: nyilatkozzanak arról, mekkora a hálózati veszteségük, vagyis az a vízmennyiség, ami úgy folyik el, hogy a szolgáltató nem kap érte pénzt.
A 38 cégből 30 teljesítette a kérést, így a 3155 településből 1072-re láthatott rá a koalíció, 1608 vízellátó rendszerből 917 működésére, veszteségére.
A többségükben állami tulajdonú szolgáltatók – mint a DRV Zrt., az ÉRV Zrt., a DMRV Zrt., az ÉDV Zrt. és TRV Zrt. – viszont egyforma levélben tagadták meg az adatszolgáltatást. Azt írták, „társaságunk mindent megtesz mind az ivóvízellátás, mind a szennyvízelvezetés és -tisztítás szolgáltatási területeken az esetleges üzemzavarok mielőbbi elhárítása érdekében”, és hogy van módszertanuk a rejtett szivárgások feltárására és javítására. Vízveszteségben pedig Magyarország az Európai Unióban a középmezőnyben foglal helyet. | Rezsicsökkentés: kiszárított vízműcégek, titkolózó állam | Hat év alatt megduplázódott az ivóvízvezetékeken a csőtörések száma, van olyan település, ahol hetente többször nincs víz valami hiba miatt. Az érdeklődő civilek közadatigényléssel sem tudják kiszedni az állami szolgáltató cégekből, mennyi víz szivárog el. | null | 1 | https://magyarnarancs.hu/belpol/egyszer-csak-kitor-248072 | 2022-04-20 00:00:00 | true | null | null | Magyar Narancs |
Pest Megye 4. Számú Országgyűlési Egyéni Választókerületi Választási Bizottsága (OEVB) több mint harminc határozatot hozott az elmúlt időszakban, ezek közel fele valamilyen állampolgári panasz elbírálása volt. A választókerületben a fideszes Rétvári Bence nagyarányú győzelmet aratott ellenzéki ellenfelével, Vác alpolgármesterével, Inotay Gergellyel szemben (lásd: A kanyarban előztek, Magyar Narancs, 2022. április 13.). A panaszok nemcsak arról informálnak, hogy a választókat milyen visszaélések, szabálytalanságok irritálták, hanem arról is, hogy az indulók miképpen próbálhatták meg egymást fúrni a bizottságon keresztül. Az OEVB legtöbbször elutasította a beadványokat, esetleg valódi következményekkel nem járó határozatokat hozott (jogsértés megállapítása, további jogsértéstől való eltiltás). A testület legsúlyosabb esetben bírság kiszabására jogosult (ennek maximuma magánszemélyeknél a legkisebb kötelező munkabér havi összegének az ötszöröse, szervezeteknél pedig a tizenötszöröse lehet), de a komolyabb bűncselekmények (hamis ajánlások leadása, tömeges plakátrongálások) felderítése az illetékes hatóságok feladata.
A legtöbb kifogást kéretlen telefonszámokról érkező hívások, SMS-üzenetek miatt nyújtják be. Egy polgár például március 31-én fordult a szervhez, ugyanis egy mobilszámról írtak neki úgy, hogy korábban nem járult hozzá személyes adatai „politikai tartalmú üzenetek továbbítására történő felhasználásához”. Álláspontja szerint az SMS nyíltan a választói akarat befolyásolására irányult, ezért kampányeszköznek minősül, ami jogszerűtlen. Az nem derül ki a határozatból, hogy melyik párthoz vagy politikushoz köthető az SMS, mindenesetre a választási bizottság megállapította, hogy ismeretlen személy az általa küldött üzenettel megsértette a választási eljárásról szóló törvényt (Ve.).
További üzenetek miatt hárman nyújtottak be kifogást április elején, ugyanazzal az indoklással: vonalas telefonszámokról hívta őket az ellenzék közös miniszterelnök-jelöltjének, Márki-Zay Péternek a felesége. Ehhez egy Telex.hu-n megjelölt cikket, egy telefonhívásról készült hangfelvételt, valamint egy nyilatkozatot csatoltak, utóbbit arról, hogy nem adtak hozzájárulást a híváshoz. A választási bizottság mindhárom esetben a kérelmeket érdemi vizsgálat nélkül elutasította, ugyanis azok egyebek mellett nem tartalmazták, hogy mikor történt a hívás, milyen telefonszámra kapták a hangüzenetet, illetve semmilyen bizonyíték nem volt arra, hogy a jogszabálysértés valóban megtörtént. Mivel a határozat szerint hiányosak voltak a beadványok, felmerül a gyanú, hogy az ellenzék valamelyik ellenfele nyújtotta be azokat, hátha számára pozitív döntés születik, amit lobogtatni tud – akármi is volt a terv, nem járt sikerrel. | „A cselekmény súlya nem indokolja” | Kéretlen SMS-ek, hangüzenetek, plakátrongálás, impresszum nélküli szórólapok, kiegyensúlyozatlan tájékoztatás – a választók jellemzően ilyen kifogásokkal fordultak a helyi választási bizottságokhoz. Az alábbiakban Pest megye 4. számú választókerületében történtekkel illusztráljuk, általában mi a sorsa e panaszoknak. | null | 1 | https://magyarnarancs.hu/belpol/a-cselekmeny-sulya-nem-indokolja-248070 | 2022-04-20 00:00:00 | true | null | null | Magyar Narancs |
A Válasz Online írta meg tavaly szeptemberben, hogy a Norvég Civil Alap helyére állított magyar állami pénzeszsákból, az úgynevezett Városi Civil Alapból (VCA) fideszes vezetésű alapítványoknak, egyesületeknek folyattak pénzt. A lap megyékre és választókerületekre lebontva összegezte, hol, milyen Fidesz-segédszervezetek nyerték a nagy összegeket – például buszra, ingatlanra, kommunikációra: azaz a választási kampányban is remekül hasznosítható dolgokra. A lap megfogalmazása szerint ha ez így nem hivatali hatalommal való visszaélés, akkor semmi sem az. Mint írták, 2021 nyarán, első körben a Miniszterelnökség 4,4 milliárdos VCA-alapot hirdetett meg a civil szférának és az alapítványoknak. A pályázati eredményhirdetés után hamar meg is születtek az első gyorselemzések: először a Telex hívta fel a figyelmet arra, hogy mintha túlnyerte volna magát a „versenyen” néhány fideszes vezetésű (ál)civil szervezet. Később az Átlátszó igazolta, hogy a VCA legnagyobb, egyenként 15 millió forintos támogatásainak győztesei között csak elvétve találni olyat, amelyik ne kötődne közvetve vagy közvetlenül kormánypárti politikusokhoz, esetleg Fidesz-közeli üzleti körökhöz.
Szintén a Válasz Online cikke foglalkozik azzal, hogy a győztes „pályázók” döntő többségének több mint erős és tetten érhető fideszes kapcsolatai vannak. A cikk szerint frissen bejegyzett, múlt nélküli szervezetek is indulhattak, és az sem volt „bűn”, ha az egyesületek, alapítványok vezetői, kurátorai között aktív politikusok, képviselők, polgármesterek, alpolgármesterek, vagy mint majd példánkban látjuk, feleségeik vannak. És igen, lehetett pályázni lényegében bármire, ami a közelgő választási időszakban hasznosnak bizonyulhat: ingatlanvásárlásra és -felújításra, gépjármű- és eszközbeszerzésre, rendezvényekre, illetve kommunikációs tevékenységek támogatására.
Feltűnik a sarkadi fideszes polgármester feleségének egyesülete
A nyertes szervezetek között szerepel a sarkadi Egészségünkért Sport- és Kulturális Egyesülete, amelynek vezetője Mokán Mária, a békési kisváros fideszes polgármesterének a felesége. Hogy ebben a Gyulához közeli alig tízezres, sok hátránnyal küzdő településen milyen erős a kormánypárt, azt jól bizonyítja, hogy a legutóbbi, 2019-es önkormányzati választáson kihívó nélkül, egyedül indult a polgármesteri posztért Mokán István.
Az a Mokán, aki évekkel korábban, alpolgármesteri posztját felhasználva akkori élettársának lakásfenntartási támogatást adott és rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultságot, miközben vele egy háztartásban élt, így erre nem lett volna jogosult. Mindezért a Gyulai Törvényszék 2015 áprilisában költségvetési csalás miatt jogerősen hárommillió forint pénzbüntetésre ítélte Mokán Istvánt, aki akkor már Sarkad polgármestere volt. Ugyanis 2014-ben annak ellenére választották meg a település vezetőjének, hogy 2014 májusában az elsőfokon elmarasztaló ítélet megszületett ellene. Mokán mégsem ütötte meg a bokáját ezzel. Mintha mi sem történt volna, ma ő a Fidesz Békés megyei választmányának alelnöke.
Egyesület a szántóföldön
De vissza Mokán Máriához! A VCA tavaly nyári kiírása alapján 2021 őszén 8 milliót nyert a Egészségünkért Sport- és Kulturális Egyesület, amelynek ő az elnöke, és Sarkad külterület 01002/5. helyrajzi számú ingatlanon van bejegyezve. Nem tudni mekkora összegre és pontosan mire adott be pályázatot a fideszes polgármester felesége vezette egyesület a Miniszterelnökséghez, s azt sem, hogy az elnyert összeget mire fordítják. Túl a férje révén nyilvánvaló politikai kötődésen és azon, hogy a VCA pályázatainak többsége politikai motivációjúnak tűnik, még egy gyanúra okot adó körülmény merült fel, amikor megpróbáltunk utánajárni ennek a konkrét esetnek.
Nevezetesen az, hogy a feltüntetett helyrajzi számú sarkadi külterület valójában egy szántó, ahol sem egy épület nincs, sem semmilyen egyesületi munka vagy ehhez köthető tevékenység nyomai nem érhetők tetten.
Az igazi meglepetés akkor ért, amikor letöltöttük a földhivatali adatbázisból adott ingatlan tulajdoni lapját. Ebből az derült ki, hogy a földterület egy helybeli és békéscsabai magánszemély tulajdonában van, s jól láthatóan mezőgazdasági tevékenységet végeznek rajta. Azaz a Miniszterelnökségnél sikerrel szerepelt sarkadi egyesület székhelye valójában egy művelés alatti szántón van. Itt:
Hallgatásba burkolózva
Ezek után Mokán Máriához fordultunk, hogy a pályázat tartalmáról és arról érdeklődjünk, mekkora összegre pályáztak, s az elnyert pénzből mit, mikorra és hogyan valósítanak meg, különös tekintettel arra, hogy a feltüntetett ingatlan nincs az egyesület tulajdonában. Meglepő vagy sem, a hosszú hetekkel ezelőtt, március 25-én elküldött kérdéseinkre nem kaptunk semmilyen választ. Azt is megkérdeztük az egyesületi elnöktől, hogy megítélése szerint játszhatott-e, s ha igen, mekkora szerepet a 8 millió forint elnyerésében a VCA pályázatán, hogy ő egy fideszes polgármester feleségeként képviseli a civilszervezetet.
A sarkadi egyesület honlapján olyan, konkrétnak aligha nevezhető vállalásokat találunk a „civil” szervezetről, minthogy „együttes erővel sikerülhet fellendíteni kisvárosunk közösségi életét. Gondolok itt a fiatalabb és idősebb korosztályokra egyaránt. Jó hangulatú rendezvények, programok, táborok, fellépések szervezésének és megrendezésének reményében kezdek bele az alapításba.” Mokán Mária önismereti és személyiségfejlesztési, aroma- és színterápiás programokról, szappanfőzésről és egészséges kozmetikumok készítéséről, pszichodrámáról, rajz-, tánc- és főzőtanfolyamokról ír konkrétumok nélkül. Végül így fogalmaz: „Összegezve, a célunk Sarkad és a kistérségi települései közösségének összekovácsolása sport és kulturális programok szervezésével.”
A Miniszterelnökség, alighanem a nagy „sikerre” való tekintettel a választás előtt, 2022. februárban második körben már 4,8 milliárd forintos pályázati pénzzel hirdette a Városi Civil Alapot. Itt az egyik győztes egyesület például hirtelen Fürjes Balázs, a Fidesz egyik budai (a választáson vereséget szenvedett) képviselőjelöltje személyi titkáráé lett. De nyert Hadházy Ákos zuglói ellenfelének, a választáson eléggé leszerepelt fideszes Borbély Ádámnak az egyesülete, illetve egy másik XIV. kerületi olyan szervezet, amelynek a korábbi vezetői egy Hadházyt lejárató szórólapos kampányt futtattak Zuglóban a – VCA-forrásból szintén részesült – Polgári Összefogás Kerületünkért Alapítvány égisze alatt. | Egy szántóföldre van bejegyezve a sarkadi polgármester feleségének állami pályázaton győztes egyesülete | A sarkadi egyesület nyolcmilliót kapott a Fidesz szatellitszervezeteit támogató Városi Civil Alapból. | null | 1 | https://magyarnarancs.hu/kismagyarorszag/egy-szantofoldre-van-bejegyezve-a-sarkadi-polgarmester-felesegenek-allami-palyazaton-gyoztes-egyesulete-247984 | 2022-04-20 00:00:00 | true | null | null | Magyar Narancs |
Öt embert letartóztattak, egyet pedig bűnügyi felügyelet alá helyeztek, mert hivatali vesztegetéssel és más bűncselekményekkel gyanúsítják őket, közölte a Budai Központi Kerületi Bíróság. Az intézkedés egy hónapra szól.
„A megalapozott gyanú szerint négyen – hivatali kötelességüket megszegve – jogtalan előnyért cserébe pályázatíróknak, illetve cégvezetőknek segítettek abban, hogy támogatási kérelmeik sikeresek legyenek, illetve az azokkal kapcsolatban indított ellenőrzések kedvezően végződjenek a pályázók számára” - írják.
Egy ötödik gyanúsított a három társa tevékenységét kapcsolattartással támogatta, egy projektmenedzser pedig a segítségért cserébe vesztegetési pénzt juttatott az egyik terheltnek.
Ha bűnösnek találják őket, akár 7 és fél, 12, illetve 15 év szabadságvesztésre is ítélhetik őket, a nyomozás folyamatban van.
Ahogy korábban írtuk, április 20-án őrizetbe vették a Pénzügyminisztérium három munkatársát hivatali vesztegetés miatt. Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter csütörtökön azt mondta, öt minisztériumban dolgoztak érintettek, és egy, a Miniszterelnökségen dolgozó osztályvezető az ügy főszereplője: kenőpénzeket fogadtak el magángazdasági szereplőktől a GINOP-támogatásra beadott pályázataik kedvező elbírálásáért. | Letartóztatások a minisztériumi pályázatos vesztegetési ügyben | Öt embert letartóztattak, egyet pedig bűnügyi felügyelet alá helyeztek, mert hivatali vesztegetéssel és más bűncselekményekkel gyanúsítják őket, közölte a Budai Központi Kerületi Bíróság. Az intézkedés egy hónapra szól. | null | 1 | https://444.hu/2022/04/22/letartoztatasok-a-miniszteriumi-palyazatos-vesztegetesi-ugyben | 2022-04-22 00:00:00 | true | null | null | 444 |
Az elkövetők közül többen pályázatkezelőként dolgoznak a Pénzügyminisztériumban, míg egy társuk osztályvezető a Miniszterelnökségen. Vesztegetéssel gyanúsítják őket.
A Blikk birtokába jutott információk szerint az üggyel összefüggésben kihallgatták az egyik alföldi megye hivatalnokát, aki a térség pályázatait kezelte. Úgy tudjuk, a megyei hivatalnok a köztisztviselői fizetéséhez mérten nagy lábon élt, kéthavonta járt egzotikus nyaralásokra, luxusautójával közlekedett, amit most lefoglaltak. Informátorunk szerint több esetben figyelmeztették fényűző öltözködése miatt.
Az alföldi régióban úgy tudták, a pályázatok benyújtása mellett egymillió forintos előleget kért a sikeres elbírálásért, ezért is hívták a háta mögött Miss Milliónak. Kapcsolatai révén az általa felügyelt, olykor százmilliós pályázatok mindig eredményesen mentek át a rostán. A sikerdíjért természetesen még fizetni kellett, ebből már a pályázatról döntő budapesti hivatalnokoknak is járt a kialkudott százalék.
Információink szerint az ügy egy másik szereplője akkor vált gyanússá, amikor nejlonzacskóba csomagolt készpénzzel akart luxusautót vásárolni egy szalonban. Pedig 2 millió forint felett csak kártyás vásárlást engednek meg a magyar jogszabályok.
Az általunk megkérdezett szakértő szerint az, hogy a vállalkozók pénzt adnak azoknak, akik döntenek a minisztériumokban a pályázatokról, cserébe pedig ők nyerik meg a támogatásokat, arra utal, hogy az elkövetők nem voltak profik.
Egy nagyon klasszikus, mondhatni „meghaladott” módszerű korrupcióról lehet szó. Ennek lényege, hogy vállalkozók – jellemzően előre – pénzt adnak azoknak, akik döntenek a minisztériumokban a pályázatokról, cserébe pedig ők nyerik meg a támogatásokat.
– Üdvözlünk minden olyan lépést, ami a korrupció felszámolásáért történik, de van egy olyan érzésem, hogy csak a kis halakat fogják el. Az ismertebb, nagyobb befolyású szereplők a korrupció jóval szofisztikáltabb formáit használják, például offshore cégek segítségével – mondta lapunknak Nagy Gabriella, a Transparency International Magyarország közpénzügyi programok vezetője.
Szerettük volna megtudni a Pénzügyminisztériumtól, hogy milyen módon próbálják kiszűrni az ilyen jellegű visszaéléseket, eddig azonban nem kaptunk választ. Noha ezek a belső eljárások nem nyilvánosak, azt lehet sejteni, miért nem működnek hatékonyan.
– Egyrészről nincs rá kapacitás. A 2007-13-as időszakban több mint 60 ezer projekt valósult meg. Másrészről az ellenőrző osztályok ugyanazon helyettes államtitkár, végső soron pedig miniszter alá tartoznak, akik elbírálják a pályázatokat, nem pedig független szervek végzik el ezt. Ráadásul a kormány vállalt célja, hogy minél gyorsabban minél több uniós pénzt költsön el, ezt pedig veszélyeztetné, ha valós ellenőrzések lennének – vélekedett Nagy Gabriella.
Az azonban még mindig kérdés, vajon hogyan bukott ki egy jelentősnek mondható korrupciós ügy, noha az ilyen jellegű esetek feltárásában a nemzetközi kutatások szerint nem jeleskednek a hatóságok.
Varju László, a parlament költségvetési bizottságának DK-s elnöke szerint színjátékról van szó.
– Az általános európai megítélés szerint a kormány ellopja az európai adófizetők pénzét, ezért nem szabad odaadni neki. Ezért most úgy tesz, mintha változtatni akarna, mégis számtalan ügy volt, amit követhetett volna hatósági intézkedés, mégsem történt semmi – mondta a Blikknek a politikus.
Kerestük az főügyészséget, hogy megtudjuk, egy főosztályvezetőnél befolyásosabb tisztségviselő is a látókörükbe került-e, ám lapzártánkig ugyancsak nem kaptunk választ.
Az ellenzéki képviselők nem számítanak arra, hogy „szándékosan” rámennének a hatóságok „erősebb” emberekre. Hadházy Ákos parlamenti képviselő szerint legalábbis erre utalnak a korábbi korrupciós ügyek.
– A Kínai Kommunista Párt is néha kivégez néhány kisebb tisztségviselőt, de attól még a rendszer korrupt maradt. Az eddigi tapasztalat azt mutatja, akkor akad nagyobb hal a horogra, amikor kisebb ügy vizsgálata során véletlenül beleszaladnak ilyen jellegű lehallgatásokba. Ez történt Völner Pál, Boldog István és Mengyi roland esetében is – sorolta lapunknak Hadházy.
A rendkívüli nyomozásról Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter is szót ejtett a csütörtöki kormányinfón.
– Egy nyomozás vezetett eredményre, titkos információgyűjtéssel, s ennek megfelelően lépett a nyomozó hatóság – kommentálta az információt, hozzátéve, ő is csak szerdán kapott az ügyészségtől tájékoztatást.
– Öt minisztériumi dolgozót vettek őrizetbe, közülük négyen a Pénzügyminisztérium munkatársai, egy pedig a Miniszterelnökség főosztályvezetője. Ők azt ígérték, elintézik az eredményes pályzatokat, ha ezért kenőpénzt kapnak. Néhány alkalommal ez meg is történt. Ez súlyos, több éves szabadságvesztéssel büntetendő korrupciós bűncselekmény – szögezte le némi indulattal a hangjában Gulyás Gergely megerősítve, hogy szerdán razziáztak a helyszíneken a hatóságok emberei.
Újságírói kérdésre elmondta, az érintett pályázók között nincsenek állami cégek, önkormányzatok, vagy politikai értelemben érintett személyek, valamennyien magánvállalkozások vezetői. | Miss Milliónak hívták a korrupt hivatalnokot – Tízmilliárdos vesztegetési ügy a minisztériumban | Minisztériumokon átívelő, tízmilliárdos korrupciós ügyet derített fel az ügyészség. 25 helyszínen csaptak le szerdán, 200 millió forint készpénzt, 60 millió forintnyi értékpapírt, luxusautót és több ingatlant is zár alá vettek, 18 embert pedig gyanúsítottként hallgattak ki. Gulyás Gergely újságírói kérdésre elmondta, az érintett pályázók között nincsenek állami cégek, önkormányzatok, vagy politikai értelemben érintett személyek, valamennyien magánvállalkozások vezetői. | null | 1 | https://www.blikk.hu/aktualis/politika/miert-nem-tudjak-kiszurni-a-korrupt-hivatalnokokat-a-miniszteriumok/8vm8y8z | 2022-04-23 13:07:00 | true | null | null | Blikk |
„Kezdődik az új, 3000 négyzetméteres nagykövetségi épület építése Ankarában” – jelentette be Szijjártó Péter külgazdasági- és külügyminiszter a Facebookon.
Szijjártó képeket is osztott meg az épület alapozásáról, illetve törökországi útjáról. Ezek közül a magyar tárcavezető és török kollégája, Mevlüt Cavusoglu mellett feltűnik az Orbán családdal kiváló kapcsolatot ápoló, Magyarországon is rendkívül aktív török nagyvállalkozó, Adnan Polat.
Az eseményről a török külügyminisztérium a Twitteren osztott meg képeket, ezeken Polat már munkavédelmi sisakban látható a két miniszter mellett, illetve velük együtt nyomja az építkezést indító gombot.
A török sajtóban megjelent beszámoló szerint Adnan Polat mint a Polat Holding igazgatótanácsának elnöke fel is szólalt az eseményen, az épület átadását 2023 közepére ígérte.
Az építkezéssel kapcsolatos kérdéseinket elküldtük a külügyminisztériumnak, ha válaszolnak, közzétesszük.
A külügyminisztérium alatt működő HEPA Exportfejlesztési Ügynökség megbízásából Adnan Polat magyarországi érdekeltsége, az ALX Magyar-Török Kereskedelmi Központ Kft. (az ALX anyacége a Törökországban bejegyzett Polat Holding) kereskedelemfejlesztési és promóciós központot üzemeltet Törökországban és környezetében havi 77 millió forintért. E megbízásnak része 2020 óta a Türk Tanáccsal való kapcsolattartás.
Adnan Polatnak az ALX-en túl is jól megy Magyarországon. Ő az elnöke a Gül baba türbéje üzemeltetésére létrehozott alapítvány kuratóriumának. A türbe Polat saját bevallása szerint személyes, a szívéhez közel álló projekt, az biztos, hogy sokat lobbizott többszöri felújításáért és rekonstrukciójáért. A türbét meglátogatta Erdogan elnök, amikor 2019 novemberében Budapesten járt – össze is roppant miatta a fél város közlekedése.
Polat ezen túl kiterjedt céghálót tart fenn Magyarországon. Cégei egyrészt ingatlanfejlesztésben utaznak, ahogy a miniszterelnöki vő, Tiborcz István. Sőt vele együtt: a Magyar Narancs fotósa 2016 tavaszán egy Széchenyi téri teraszon több alkalommal lefényképezte egymás társaságában (eltérő konfigurációkban) Tiborcz Istvánt, Orbán Ráhelt, Adnan Polatot és Suat Karakust, Polat magyarországi helytartóját, több cégének (beleértve az ALX-et) vezetőjét.
Tiborcz ingatlanos cégcsoportja, a BDPST és Polat érdekeltségei már 2015-ben és 2016-ban összekapcsolódtak a József Nádor téri volt Postabank-székház és a Városliget fasori Rátkai Klub felvásárlásakor. Utóbbit egy közös cégen, az AMX HS Real Estate Management Hungary Kft.-n keresztül intézték. Tiborcz BDPST-je 2016 októberében szállt ki az AMX HS-ből, amelyet nem mellesleg 2018 végén Polat szó szerint a nevére vett, azóta úgy hívják: Polat Hungary Kft. A Tiborczcal közösen beszerzett Városliget fasor 38. alatti ingatlan pedig a Polat-birodalom egyik székhelye lett. Oda van bejegyezve a Polat Hungary Kft.-n kívül még tucatnyi, a török üzletemberhez köthető vállalkozás.
A török üzletember az ingatlanpiacon kívül nem titkoltan a napelembizniszt szúrta ki magának, már 2017-ben arról beszélt a Forbes magazin török kiadásának, hogy ezer megawattnyi szolárkapacitást kíván kiépíteni Magyarországon. A Suat Karakushoz, Polathoz és fiához, Kerimhez köthető céghálóban nyüzsögnek a szolárcégek. | Orbán Viktor török barátja építi Magyarország új ankarai nagykövetségét | A török sajtó szerint Adnan Polat 2023 közepére ígérte az új, 3 ezer négyzetméteres épület átadását. Szijjártó Péter külügyminiszter az új épületről beszámolt, Polat szerepéről nem. | null | 1 | https://hvg.hu/ingatlan/20220419_Orban_Viktor_torok_baratja_epiti_Magyarorszag_uj_ankarai_nagykovetseget | 2022-04-19 14:30:00 | true | null | null | HVG |
A Központi Nyomozó Főügyészség hivatali vesztegetés elfogadása bűntette és más bűncselekmények gyanúja miatt szerdán őrizetbe vette a Pénzügyminisztérium három pályázatkezelő munkatársát – közölte a szaktárca.
Magyarországon a törvények mindenkire vonatkoznak, ezért tárcánk mindenben segíti a nyomozóhatóság munkáját és elítéli a korrupció minden formáját – áll a PM közleményében.
A vizsgálat időtartamára a Pénzügyminisztérium felfüggeszti az érintett dolgozók munkaviszonyát.
A tárca más részletet nem árult el az ügyről. | Vesztegetés gyanújával őrizetbe vették a Pénzügyminisztérium három munkatársát | A vizsgálat időtartamára a Pénzügyminisztérium felfüggeszti az érintett dolgozók munkaviszonyát. | null | 1 | https://hvg.hu/gazdasag/20220420_penzugyminiszterium_vesztegetes_nyomozas_orizetbe_vetel | 2022-04-20 18:13:00 | true | null | null | HVG |
Tizennyolc embert hallgattak ki gyanúsítottként egy korrupciós ügyben, közülük hatnak a letartóztatását kérték – közölte a Központi Nyomozó Főügyészség. A gyanú szerint egy 11 vállalatból álló cégcsoportban az EU-s pályázatokkal kapcsolatban történt vesztegetés, a korrupciógyanús pályázatok összértéke nagyjából 10 milliárd forint volt.
Az ügyészség több, mint 200 millió forint készpénzt, 60 millió forintot érő értékpapírt és egy készpénzért vásárolt, 40 millió forint értékű autót foglalt le, valamint több ingatlan zár alá vételét is elrendelte. | EU-s pályázatokkal csalt egy cégcsoport az ügyészség szerint, hat ember letartóztatását kérték | Összesen 10 milliárd forint értékű pályázatoknál gyanít korrupciót az ügyészség, több száz millió forint értékben foglaltak le készpénzt, értékpapírokat és egy autót. | null | 1 | https://hvg.hu/gazdasag/20220421_palyazat_csalas_letartoztatas_ugyeszseg | 2022-04-21 10:40:00 | true | null | null | HVG |
Vlagyimir Putyin orosz és Hszi Csin-ping kínai elnöknek is nagy szívesség lenne, ha Donald Trump visszatérne az USA élére – fejtegeti az exelnök egykori nemzetbiztonsági tanácsadója a Wall Street Journalnek írt elemzésében.
Füstölt Ferihegy, 200 volt kórházi dolgozó vár a pénzére Veszprémben és Ajkán. Helyreállt az állami informatikai rendszer. Hogy kerül a boltokba egy Nike cipő, és mi köze ehhez a húsziknak? Ez a Radar, a hvg360 reggeli hírösszefoglalója. | A Mol-vezér másik fia is beszállt az ingatlanbizniszbe | Hernádi Zsolt fiainak cégei nevében is van közös. | null | 1 | https://hvg.hu/360/202216_gran_valley_a_molvezer_gyermekei | 2022-04-21 10:45:00 | true | null | null | HVG360 |
Eddig főként Mészáros Lőrinc szerzett magának a Csányi Sándoréval összemérhető agrárbirodalmat, és csipeget fel továbbra is kisebb-nagyobb mezőgazdasági cégeket. Nem kizárt, hogy a közeljövőben további tőkeerős versenyzőkkel is találkozhatunk az agráriumban, akiknek korábban semmi közük nem volt a szektorhoz. Olyan beruházási dömping indulhat ugyanis, amire a beígért uniós pályázatok ellenére sem lesz pénze még azoknak az agrárcégeknek sem, amelyek egészen jól működtek eddig.
A szegedi Floratom Kft. 22 hektáros üvegházakkal a kertészeti ágazatban az élmezőnybe tartozik, március végén ebbe vásárolta be magát a Forbes januári milliárdos listáján 43. helyezésű, solti építési vállalkozó. A paradicsomot, paprikát és gerberát termesztő kft.-t a Soltút tulajdonosa vásárolta meg. Rencsár Kálmán a februárban alakult Floratom Tomato Kft.-n keresztül vette meg az évtizedek alatt felépített kertészetet. A megvásárolt agrárcég ügyvezetője nem akarta kommentálni az adásvételt.
Szakmai körökben már egy ideje téma volt, hogy eladó a cég. Az mégis meglepő, hogy a Floratom Kft.-t megvásárló Floratom Tomato Kft. a februári alapításkor a CBA-s Lekeny Györgyhöz közel álló üzleti körökhöz került, majd alig egy hónappal később a Floratom Tomato Kft. egyedüli tulajdonosa Rencsár Kálmán lett, ő vitte egyedül a 22 hektáros kertészetet.
Lekeny érdekeltségei Szegeden éppen lakossági geotermikus rendszer kiépítésén dolgoznak, ők működtetik a nagybani piacot, és CBA üzleteket is üzemeltetnek, a napokban adták át a vadonatúj lakóparkjuk új üzletét. Akár lehetett is volna logika abban, ha hozzájuk kerül a Magyarországon igencsak nagynak számító kertészet, de az mégis a Soltút tulajdonosáé lett, pedig úgy tudjuk, hogy a társak megpróbálták kivásárolni a most eladott céget, de nem jött össze a pénz rá.
Ugyanis a Floratom Kft., amit végül a NER-cégvezér megvásárolt, a Floratom Termelő és Értékesítő Szövetkezet (TÉSZ) legerősebb tagja. A TÉSZ elnöke, a batidai kastélyt üzemeltető Grosswiese Zrt.-ben Lázár Jánossal közösködő Szabó István. Lázár üzlettársa, az egyik korábbi cégét, a KIR Consulting Kft.-t tavaly nyáron Floratom Holding Kft.-nek keresztelte át, ekkor egy fővárosi társa is lett, a GF Vagyonkezelő Kft. A Floratom Holding Kft. főtevékenységként a vagyonkezelést jelölte meg a cégadatokban. Az adásvételi szerződés részleteit természetesen nem ismerjük, de a cégadatok alapján csak a TÉSZ vezető cégét vásárolta meg az új tulajdonos, a többi TÉSZ-tag maradt a korábbi felállásban a szövetkezetben.
Rencsár Kálmán az építőiparban hasított eddig jól, a több állami közbeszerzésen is nyertes Soltút is kedvezményezettje annak a keretmegállapodásnak, amellyel a kormány pár évre munkát és tízmilliárdokat adott néhány cégnek. Rencsáréknak nemrég óta van egy Rencsár Ménes Kft.-jük, családi lótenyésztésbe kezdtek, valamint egy burgonyapelyhet gyártó solti cégben is van részesedésük, nagyjából ennyi az eddigi kötődésük a mezőgazdasághoz.
Néhány hónapon belül ki kell derülnie, hogy az állami megrendelésekkel kitömött vállalkozó komolyan gondolja-e a mezőgazdasági pályafutását, vagy a kertészet Szeged frekventált területein levő ingatlanjait más célra használja fel. Ez utóbbinak talán a pletykák ellenére is kicsi az esélye a kormány most különösen kiemelt vidék- és agrárstratégiája miatt, de azért is, mert a megvásárolt cég majd 3 milliárd forintot nyert pályázatokon. Ám úgy tudjuk, hogy még csak bele sem fogtak a projektekbe, ez Rencsárékra vár. A társaság 2017-ben egy üvegház-korszerűsítési projektre nyert 710 millió forintos támogatást, amihez 100 milliót kellett volna még hozzátenni, és egy 2 milliárdosat, ezt 2021-ben. Az utóbbi összeget másfél milliárddal kellene megtoldani, de nem kizárt, hogy még ennél is több pénz kellene a projektek megvalósításához, hiszen az építőiparban is folyamatos a drágulás. A pályázatokban vállaltak szerint 850 milliót üvegház-korszerűsítésre kellene elkölteni, 3,3 milliárdból pedig üvegházakat építeni. Ha nem valósulnak meg a projektek, akkor vissza kell fizetni a támogatást, ha megvalósul, akkor Rencsáréké lesz a Magyarország jelenleg legnagyobb üvegházas kertészete. | Újabb NER-milliárdos vág bele a mezőgazdaságba | A leggazdagabb magyar vállalkozók listáján előkelő helyen álló, eddig az építőiparban hasító vállalkozó vásárolta be magát egy agrárcégbe. | null | 1 | https://hvg.hu/kkv/20220421_Ujabb_NER_milliardos_vag_bele_a_mezogazdasagba | 2022-04-21 17:26:00 | true | null | null | HVG |
A Szeged-Csanádi Egyházmegye másfél év után papíron is megkapta a milliárdos céget, a cégbíróságon februárban és márciusban jegyezték be a változásokat. Még 2020. november 19-én jelent meg a Magyar Közlönyben, hogy az állami alapítású céget ingyenesen átadják a Szeged-Csanádi Egyházmegyének. A hvg.hu írt arról is, hogy az elsődlegesen megváltozott munkaképességűeket foglalkoztató, 1953-ban alapított fonalfeldolgozó kötöttáru gyártásával foglalkozik, főleg olasz piacra dolgoznak. Korábban arról is szó volt, hogy a 2Rule termékek gyártását is itt végezhetik, ezt akkor a gyár igazgatója nem is cáfolta, de végül nem lett belőle semmi. Másfél év után tavaly év végére jutottak el a felek addig, hogy ennek az évnek az elején a cégbíróságon is bejegyezték a változásokat.
A Szeged-Csanádi Egyházmegye szép vagyonnal bír a kormány jóvoltából: a szociális és oktatási feladatokhoz kapcsolódó ingatlanokon túl épült egy stadion Szegeden, amely az egyházmegye kezelésében van, de a Lezsák Sándor lakiteleki alapítványi több tízmilliárdos komplexum alatti föld tulajdonjoga is az egyházé. Szegeden is több ingatlan birtokolnak.
A SZEFO korábbi vezérigazgatója a váltás után is a helyén maradt, de a gyár felügyelő bizottságát lecserélték, és bekerült az FB tagok közé az egyházmegye életében fontos szerepet betöltő Emődi Sándor és Bozóky Imre. Emődi 2016-ig a püspöki projektmegvalósító céget is vezette, az AdReTu Kft ügyvezetője volt, és jelenleg is vezeti a Szeged 2011 Kft-t. Bozóky Imre egykori MLSZ-elnök a Szeged-Csanádi Egyházmegye gyulai fociakadémiájának alapításától kíséri a püspöki fociklubot, hol szakmai tanácsadóként, hol jogi képviseletet ellátóként tüntetik fel a jogi diplomát is szerzett szakembert. Bozóky egyébként Izsákon alpolgármester, az elhunyt Mondok József támogatója volt, ő is a Fidesz támogatásával került be a Bács megyei testületbe. | Hivatalosan is a Szeged-Csanádi Egyházmegyéé egy milliárdos cég | A SZEFO felügyelő bizottságba bekerült Bozóky Imre egykori MLSZ-elnök, aki az egyházmegye fociklubjának az ügyvezetője. | null | 1 | https://hvg.hu/kkv/20220422_Hivatalosan_is_a_SzegedCsanadi_Egyhazmegyee_a_milliardos_ceg | 2022-04-22 11:46:00 | true | null | null | HVG |
Összehangolt stratégia jegyében szerezte meg Orbán Viktor veje a Gránit Bank mellé a Diófa Alapkezelőt is. A kettő együtt tág teret kínál a kreatív pénzteremtésre.
Ha bármi igaz abból, amit Tiszolczi Lajos volt NAV-nyomozó állít, és tényleg politikai befolyásra sikálták el Gattyán György vállalkozásának ügyét, az mind az adóhatóság, mind a kormány számára rendkívül kellemetlen lenne. Bizonyíték nincs, amit tudni lehet, hogy Gattyánnak jó fideszes kapcsolatai vannak az üzleti életben, és pont akkor kezdett politizálni, az ellenzéket gyengítve, amikor a NAV lezárta a szóban forgó ügyet. Ugyanakkor 2012 óta minden bíróság - az uniós is - Gattyánék javára döntött a NAV-os ügyekben. Vannak, akik szerint a vállalkozó politikai szerepvállalása lehet egyszerű hóbort is.
Sok kérdést felvet a Donald Trump elleni merényletkísérlet, írják a világlapok: enyhül-e a politikai feszültség, továbbra is nullaösszegű játszmának tekintik-e a felek az elnökválasztást, képesek-e ellenállni az erőszakot gerjesztő kommunikációnak, belecsúszik-e az Egyesült Államok az erőszakba. Többen is megjegyzik, az elnökválasztási kampányt mostantól beárnyékolja és meghatározza majd ez az ügy. Mindeközben házasodni készül Alex Soros. Válogatásunk a világlapok cikkeiből.
Az európai politika szereplőit továbbra is élénken foglalkoztatja Orbán Viktor "békemissziója", ami nem maradt következmények nélkül. A másik forró téma a Donald Trump elleni merényletkísérlet és az, hogy annak milyen következményei lesznek az amerikai elnökválasztásra és az amerikai demokráciára nézve. Válogatásunk a világlapok cikkeiből.
1944. július 20-án, éppen 80 évvel ezelőtt Brandt ezredes kicsit arrébb rúgta Claus von Stauffenberg gróf aktatáskáját. Ezért nem ölte meg a benne lapuló bomba Adolf Hitlert. Ezért tartott tovább a háború, ezért halt meg pár millióval több ember és pusztult el még jó néhány város. Nincsenek egyértelmű életek. A mártírok között is kevés a bűntelen. Stauffenberg gróf sem volt az. | Milliárdosok egymás közt: Tiborcz vezeti Jellinek számláját | Lesz dolog a Gránit Bankban Jellinek Dániel több milliárdos árbevételű cégével. | null | 1 | https://hvg.hu/360/202216_intercompany_financing_a_granitnal_nyitott_szamlat | 2022-04-22 14:30:00 | true | null | null | HVG360 |
„Igazgyöngyre váltottuk a gyűlölet valutáját” – fogalmazott Lengyel Róbert siófoki polgármester, amikor nemrég új közparkot alakítottak ki a Pesti Srácok és a Ripost által a városnak fizetett sérelemdíjból.
A Ripost és a Pesti Srácok is fél-félmillió forintot volt ugyanis kénytelen fizetni Siófok városának, miután a bíróság kimondta, hogy a 2019-es önkormányzati választások előtt valótlanságokat tartalmazó cikkekkel próbálták meg lejáratni a várost, illetve ellenzéki polgármesterét. Egyebek között olyanokat írtak, hogy Siófok „fertő”, ahol már a gyerekeket se engedik ki az utcára, akkora a bűnözés.
Siófoknak a cikkek megjelenésekor, 2019 nyarán még fideszes többségű képviselő-testülete volt, amely egyhangú szavazással járult hozzá, hogy a város pert indítson a kormánypropaganda-portálok ellen.
A Pesti Srácok által fizetett pénzhez viszont csak nemrég jutott hozzá a város, minthogy a kormányközeli portál fittyet hányt a bíróság ítéletre, önszántából nem volt hajlandó sem fizetni, sem az ugyancsak megítélt írásos bocsánatkérésre – ezeket a siófoki önkormányzat végrehajtóval volt kénytelen „bevasaltatni”.
Az új kis közpark azonban idő közben elkészült, a két portál által fizetett sérelemdíjhoz pedig a város is hozzátett valamennyit, majd a polgármester elégedetten állapíthatta meg, hogy az önkormányzatok egyre nehezedő anyagi helyzetében a kormányhű portálok is hozzájárultak Siófok szépüléséhez.
Az új közpark Siófokon
Forrás: siofok.hu
Sérelemdíjból plakátok
Lengyel Róbert a napokban újabb sérelemdíj beérkezéséről számolt be a közösségi médiában. Ezúttal nem a város, hanem ő maga indított pert a helyi Sió Rom Cigány Egyesület ellen, mely még ugyancsak a 2019-es választási kampányban a polgármestert lejáratni szándékozó óriásplakátokkal és szórólapokkal árasztotta el a várost.
Ezeken a plakátokon kiadóként a roma egyesület neve szerepelt, melynek elnöke az a Németh Zsolt, aki egyben a Siófoki Roma Nemzetiségi Önkormányzat elnöke is már hosszú évek óta, és akiről hat éve egy olyan videó került fel az internetre, amelyen jókora husánggal a kezében fenyeget valakiket fényes nappal, a siófoki Fő utcán. A bírósági döntés nyomán Némethnek is félmillió forintot kellett fizetnie, ami most meg is érkezett a siófoki városvezető számlájára, igaz, hathavi részletekben, mivel az egyesület jogi képviselője jelezte a bíróságnak: az egyösszegű fizetés aránytalanul nagy terhet róna a szervezetre.
Lengyel Róbert arról tájékoztatott: a pénzösszeget átadta Potocskáné Kőrösi Anita jobbikos parlamenti képviselőnek, egyben az egységes ellenzék képviselőjelöltjének azzal, hogy fordítsa a korábban ismeretlenek által megrongált ellenzéki kampányplakátok pótlására. Lengyel, aki egyébként az ellenzék belügyi, rendészeti programjának megírásáért is felelt, hangsúlyozta: ezúttal nem polgármesterként, hanem magánszemélyként, magyar állampolgárként hozta meg a döntést a sérelemdíj sorsáról. „Így hát én, Lengyel Róbert, mint magyar választópolgár közvetlenül, az említett cigány egyesület pedig ugyan csak közvetetten, de a Fidesz áprilisi választási vereségét támogatjuk” – írta Facebook-oldalán.
Program helyett kirohanások
A polgármester tudomásul vette, hogy csak részletekben jut hozzá a sérelemdíjhoz, de megjegyezte: „Most bezzeg nincs pénz. Pedig ez az összeg az óriásplakátok, szórólapok árához (vagy akár az ügyvédi munkadíjakhoz) képest csak aprópénz lehet. Sajnos, azt nem tudtuk meg a per során sem, hogy honnan lett akkor hirtelen a Sió Romnak annyi pénze, amiből az ellenkampány nyilván tetemes összegét fizetni tudta.”
Az egyesület és a helyi nemzetiségi önkormányzat elnöke, Németh Zsolt egyébként több alkalommal is arról írt a Facebook-oldalán, hogy a helyi cigányság a Fideszre szavaz, és a 2019-es polgármester-választáson is a kormánypárt jelöltje, Gruber Attila mellett álltak. A 2019-es választási évben ráadásul a fideszes többségű képviselő-testület több millió forinttal, tízmillió forintra emelte a roma nemzetiségi önkormányzat városi támogatását, ami 2020 óta viszint nulla forint, miután az önkormányzati választáson a polgármester egyesülete került kétharmados többségbe a képviselő-testületben. Lengyel Róbert ugyanis amondó: „Az alanyi jogon, 'pofára' osztogatott támogatásoknak vége, a roma önkormányzat is csak akkor számíthat városi támogatásra, ha megfelelő, a helyi cigányság felemelkedését segítő, támogatható programot tesz az asztalra.” Ami azóta sem született meg.
Ahogyan annak idején a Narancs.hu megírta, Németh Zsolt siófoki roma elnököt egy másik perben korábban megrovásban részesítette a bíróság nagy nyilvánosság előtti rágalmazás vétsége miatt. Azt a pert Czeglédy Csaba szombathelyi ügyvéd-politikus indította, aki a Sió Rom által kiadott szórólap- és plakátvariációk egyikén együtt szerepelt a siófoki polgármesterrel. Németh Zsolt akkor azt állította, a kiadványokat ugyan maga szerkesztette, de hogy milyen számítógépes programmal és hogyan, azt már időközben elfejtette. A lejárató plakátok és szórólapok finanszírozását viszont magára vállalta, holott a bíróság előtt azt vallotta, alkalmi munkákból él, majd csak részletekben tudta megfizetni a félmilliós sérelemdíjat. | Új közparkra és ellenzéki plakátokra költötték a kormánypárti sérelemdíjat Siófokon | A Pesti Srácoknak, a Ripostnak és a helyi roma egyesületnek is fizetnie kellett az önkormányzatnak vagy a polgármesternek, aki azt állítja, jó célra költötte a "gyűlöletpénzt". | null | 1 | https://magyarnarancs.hu/kismagyarorszag/uj-kozparkra-es-ellenzeki-plakatokra-koltottek-a-kormanyparti-serelemdijat-siofokon-248157# | 2022-04-24 00:00:00 | true | null | null | Magyar Narancs |
A Debreceni Zsidó Hitközség (DZSH) 2013-tól komoly, sok százmilliós fejlesztésekbe fogott, megújult két zsinagógaépület és részben a környezetük is a Pásti és a Kápolnási utcában. A projekt részét képezte, hogy kialakítottak egy „zarándokszállást”, és energetikai beruházásra is sor került a hitközség Bajcsy-Zsilinszky úti épületében. Mára minden elkészült, a hitközség a várossal együtt büszke az eredményre.
Építő megoldás
Nem csak a keble dagadhat annak a vállalkozói csoportnak, amely az építkezések során rendre elnyerte a munkákat. A Mester-Építő Kft. szinte nem tudott hibázni a debreceni zsidó hitközség pályázatain. Akinek jó az emlékezete, annak a cégnév ismerősen cseng. A Mester-Építő Kft. tulajdonosainak édesapja érdekelt volt abban az azóta megszűnt Mester-Nívó Kft.-ben, amely azt az óbudai lakóparkot építette, ahol Kósa Lajos feleségének 100 millió forintot érő lakása van. Érdemes egy pillantást vetni az ünnepélyes átadásokig vezető útra, még ha kicsit messziről is kell indulnunk hozzá. 2002-ben a sajtóban is sok szó esett Kósa Lajosék ingatlancseréjéről, akkor vált meg debreceni családi házától a város azóta posztjáról távozott polgármestere, és került felesége tulajdonába egy óbudai ingatlan (utóbbiról alig egy éve értesült a közvélemény). Az ingatlanüzletben akkoriban részt vett a Mester-Nívó Kft. A Népszava kapcsolatot vélt felfedezni Kósáék magánfelkérése és a cég által alapított vállalkozás komoly városi megbízása között, ám később bírósági ítélet mondta ki, hogy a lakáscsere és a városi szerződés között semmilyen összefüggés nem volt. A bő évtizedes ügy akkor bukkant elő újra, amikor az RTL Klub tavaly ősszel „előszedte” a lakáscsere folyományaként a Kósa Lajos feleségének birtokába került, azóta híressé vált óbudai ingatlant. A lakóparkot a Mester-Nívó Kft. építette, ahogy azt az Index feltárta.
Mestermunka. A felújított Pásti utcai ortodox zsinagóga
Czeglédi Zsolt / MTI
A régi mesterek a mai napig kiismerik magukat Debrecenben. A Horovitz Tamás által vezetett debreceni hitközség pályázatain taroló Mester-Építő Kft. Barna Gábor családjának érdekeltsége, ő pedig a már megszűnt Mester-Nívó résztulajdonosa volt. Az öt közbeszerzési pályázatból négyet meg is nyert a cég – mindegyik meghívásos volt, véletlenül sem nyílt versenyben dőlt tehát el. Végül még bútorbeszerzésre is az építkezési vállalkozást kérte fel a hitközség.
Az egyetlen nyílt – pár százezer forint híján –, 300 milliós értékű közbeszerzésre, amelynek célja a Pásti úti zsinagóga felújítása volt, a Mester Építő Kft.-n kívül még négyen jelentkeztek, de az eredménytájékoztató szerint csak egyetlen árajánlatot vett figyelembe a kiíró, a győztesét, erre az értékre kötötték a felek a szerződést is.
Bebútoroztak
Hasonló volt a helyzet a bútorok beszerzésével is, bár itt csak egy ellenajánlat volt. A zsinagóga pinceszintjének felújításánál viszont már eleve is csak egy ajánlat érkezett be, a Mester-Építőé: ezt a megbízást bő 62 millió forintért vihették el.
Ennek a beruházássorozatnak
egyetlen olyan közbeszerzése volt, amelyet nem a Mester-Építő vitt el: a zarándokszállás kialakítását a DZSH épületében. Ezt a Dryvit Profi Bt. nyerte el több, mint 100 millió forintért, a beruházás eredetileg becsült értékénél bő ötmillióval drágábban úgy, hogy ezúttal is csak egyetlen ajánlatot vett figyelembe a kiíró. A cégnek Bana László és felesége a tulajdonosai, és szintén kapcsolódik valamelyest a Kósa-féle, óbudai házat eredményező lakáscserében fontos szerepet játszó Mester-Nívó Kft.-hez és ezen keresztül a hitközségi közbeszerzések csillagához, a Mester-Építő Kft.-hez is. Bana ugyanis együtt volt vezető tisztségviselő egy cégben Gyetvai Attilával, Barna Gábor egykori, Mester-Nívó-beli üzlettársával. Ebből kiindulva különösen figyelemre méltó, hogy két, összesen több mint 100 milliós értékű meghívásos jellegű pályázatra is éppen Bana László cégét invitálta meg a hitközség a végül győztes Mester-Építő ellenfeleként. Érdeklődtünk az érintett cégeknél, ám a Mester-Építő csak annyit kívánt hozzáfűzni mindehhez, hogy ők mindenben „a törvényes rendelkezésekkel összhangban a hitközség és a finanszírozó érdekeit szem előtt tartva jártak el”, szerintük minden ezzel ellentétes sugalmazás hamis. Számos sajtóértesülés szerint Horovitz Tamás hitközségi elnököt különlegesen jó kapcsolat fűzi Kósa Lajoshoz, bár az érintett minden alkalommal határozottan tagadja, hogy így volna.
Megpróbáltuk megkeresni Horovitzot a beszerzésekre vonatkozó kérdéseinkkel. Arról érdeklődtünk volna, miért nem vették figyelembe feltűnően sok esetben az ellenfelek árajánlatait, kizárták-e őket, és ha igen, milyen okból. Azt is szerettük volna megtudni, melyek voltak azok a meghívott cégek, amelyek végül nem indultak el a Mester-Építő ellen, továbbá mi indokolta azt, hogy – bár csak több közvetítésen keresztül, de mégis – egymással kapcsolatba hozható cégeket versenyeztetett kétszer is egymás ellen a hitközség. Horovitztól azonban, hiába kerestük, hetek óta nem kapunk választ.
Veszélyben az ima is
Arra is választ vártunk, hogyan működik az ország legnagyobb vidéki zsidó hitközségében a hitélet. Birtokunkba került ugyanis egy, a közösség vezetője által írt levél, amelynek szerzője dorgálja a híveket passzivitásuk miatt, és jelzi, hogy még a szombat reggeli imaalkalmak megtartása is veszélybe kerülhet, mert reális esély van rá, hogy a közösségi imádkozáshoz szükséges 10 férfi sem gyűlik össze. Választ nem kaptunk kérdésünkre. | Mesteri üzletek a hitközséggel | A debreceni zsidó hitélet a hívők alacsony aktivitása miatt információnk szerint nem túl élénk. Pedig a hitközség ingatlanjaira nem lehet panasz. Igaz, a sok százmilliós felújítások megbízatásai rendre egy olyan csoportnál landoltak, amelyet bő tíz éve emlegetnek együtt Kósa Lajossal és városával. | null | 1 | http://nol.hu/belfold/mesteri-uzletek-a-hitkozseggel-1553179 | 2015-07-13 10:08:00 | true | null | null | NOL (Népszabadság) |
A napokban látott napvilágot Jászberényben az a hír, miszerint Szabó Tamás főorvos, a város korábbi fideszes polgármestere a gazdasági bizottsági ülésen 10 százalékos képviselői tiszteletdíj-emelést kért - visszamenőlegesen január 1-jétől. Ez azért érdekes, mert korábban pont a Fidesz-frakció tett keresztbe abban a kérdésben, hogy a törvény szerint emelni kell a polgármester és az alpolgármesterek illetményét. Ezt első nekifutásra nem szavazták meg Jászberényben, csak akkor, amikor már a kormányhivatal rájuk szólt. Szabóék egyébiránt arra hivatkoznak, hogy a városban emelték a köztisztviselői illetményalapot 5 ezer forinttal. Erre alapozva kérnének most a fideszesek 10 százalék emelést visszamenőleg januártól.
A helyi Fidesz másik javaslata Tamás Zoltán frakcióvezetőtől érkezett. Lényege:
az önkormányzat városfejlesztési bizottságának elnökeként gyakorlatilag egyszemélyben ő dönthetne a beruházásokra felkért vállalkozásokról, vagyis arról, hogy ki nyerhessen el egy-egy munkát.
A közbeszerzési és beszerzési szabályzat módosítását már jó ideje szorgalmazza a Fidesz helyi frakcióvezetője.
Jelenleg az az eljárási rend Jászberényben, hogy az illetékes osztály vezetője legalább három vállalkozást javasol, és közülük választja ki az ajánlatuk alapján a nyertes céget a városfejlesztési bizottság. A Tamás-féle javaslat szerint viszont a legalább három indulót egymaga Tamás Zoltán jelölhetné ki bizottsági elnökként. Ehhez a testülethez tartozik egyébként a közbeszerzés is, miután ezt a bizottságot korábban megszüntették, szintén fideszes javaslatra.
Információink szerint a jelenlegi gyakorlat azért nem tetszik a helyi Fidesznek, mert zavarja őket, hogy nem szólhatnak bele a közbeszerzési döntésekbe. További érdekesség, hogy ismereteink szerint az utóbbi ügyben Gedei József, az év elején lemondott DK-s alpolgármester Tamás javaslata mellett szavazott. Gedei úgy vélte minden rendben van a beszerzési szabályzat módosításával, ami szerinte a bizottsági elnök felelősségét növelné.
Azt egyelőre nem tudni, hogy Tamás Zoltán javaslatát napirendre veszi-e a testületi e heti, szerdai ülésén, a kiküldött meghívóban ugyanis nem szerepel. A tiszteletdíj-emelési javaslatot pedig a Fidesz még nem nyújtotta be.
Ha a májusi ülésre marad minden, akkor akár mindkét előterjesztést elfogadhatják, hiszen a fideszes akarat érvényesül a testületben, ahol Budai Lóránt jobbikos polgármester és az ellenzék kisebbségben van. Lapunk többször foglalkozott azzal, hogy - miként például Szolnokon - Jászberényben is odalett az ellenzék közgyűlési többsége. A Jászság legnagyobb városának képviselő-testületében sokáig 7-7 volt a várost vezető ellenzéki koalíció és a fideszes képviselők aránya. Ám a Mi Hazánk egy szem képviselője rendszeresen a Fidesszel szavaz, így a kormánypárt akarata érvényesül a testületben.
Az ellenzék és a Fidesz közötti konfliktusnak van egy másik forrása is, ez pedig az úgynevezett Malom-beruházás. Mint arról a Narancs.hu nem egy alkalommal hírt adott, a Malom Kulturális Központ hasznosításával kapcsolatos projektet a városvezetés még fideszes elődeitől örökölte. Budaiék viszont szerződést bontottak a kivitelezővel, sőt feljelentést is tettek ellene. A helyi Fidesz erre mozdult rá, mert mint kiderült, vissza kell fizetni egy 800 milliós támogatást a beruházás leállítása miatt, jóllehet az önkormányzat jogorvoslattal élt ezzel szemben. Tavaly novemberben a Fidesz hűtlen kezelés miatt feljelentést tett a Malom ügyében. Ezzel nagyjából egyidőben a Szolnoki Törvényszéken per kezdődött a projekttel kapcsolatban. A jelenlegi városvezetésnek egyébként feltett szándéka, hogy befejezi a Malom-beruházást.
(Címlapképünkön: Tamás Zoltán fideszes frakcióvezető ) | Rátenné a kezét a közbeszerzési döntésekre a Fidesz Jászberényben | Két különös javaslatot tett két fideszes városatya Jászberényben egy minapi bizottsági ülésen. Az egyik szerint emelni kellene a képviselők javadalmazását január 1-től visszamenőleg. Ennek érdekessége, hogy pont a Fidesz nem szavazta meg első körben az MSZP-s alpolgármester és a jobbikos polgármester törvényileg előírt fizetésemelését. A másik szerint pedig a beszerzésekről lényegében egyszemélyben a Fidesz frakcióvezetője dönthetne a város vezetése helyett. | null | 1 | https://magyarnarancs.hu/kismagyarorszag/ratenne-a-kezet-a-kozbeszerzesi-dontesekre-a-fidesz-jaszberenyben-248215 | 2022-04-25 00:00:00 | true | null | null | Magyar Narancs |
Egy 63 éves budapesti doktornő 2017 és 2020 között 200 ezer forintért cserébe állított ki elítélteknek orvosi igazolást, hogy azoknak "betegségük" okán később kelljen megkezdeni a börtönbüntetés letöltését, írja a police.hu.
A 63 éves orvosnőt 2021 nyarán már kihallgatták, a megbízhatósági vizsgálaton megbukva, a Nemzeti Védelmi Szolgálat feljelentése alapján vesztegetés elfogadása bűntettével gyanúsították meg. A rendőrök már akkor gyanították, nem elszigetelt esetről lehetett szó. Az eltelt hónapokban végzett nyomozói munka megerősítette az üzletszerűségre vonatkozó gyanújukat.
Hónapok óta tartott az üzletszerűen elkövetett vesztegetés elfogadásának gyanúját alátámasztó bizonyítékok összegyűjtése, de a doktornőt csak április 26-án reggel fogták el. A doktornő fővárosi otthonában a rendőrök adathordozókat, telekommunikációs eszközöket, iratokat, banki iratokat, betegdokumentációs feljegyzéseket, valamint két személygépkocsit lefoglaltak.
Az asszony tevékenységében közreműködő 51 éves társa lakásán is folyt kutatás. A rendőrök onnan sem távoztak üres kézzel, pénz, telefonok, adathordozók és 5,4 millió forint került a bűnjelkamrába.
A gyanú szerint a doktornő legalább öt alkalommal, alkalmanként 200 ezer forintért cserébe intézett egyik „ügyfelének” valós tünetek nélküli, hamis kórjelentést.A kiállított igazolás alapján az „ügyfél” halasztást kapott szabadságvesztése letöltésére, magyarán nem kellett büntetés-végrehajtási intézetbe vonulnia. Ugyanez az ember a bírósághoz benyújtott halasztási kérelmek alátámasztása érdekében kiállított orvosi igazolásokért is fizetett 500 ezer forintot.
Akadt olyan is, aki bírósági tárgyalásán nem akart megjelenni, ezt a doktornő egy több százezer forintos mobiltelefonért, illetve 200 ezer forintért cserébe igazolta le.
Volt, akitől nem fogadott el egy fillért sem: szintén orvos végzettségű férjének egy állítólagos egészségügyi tudományos kutatás címén azt intézte el, hogy reintegrációs őrizetét lakóhelyén túl Veszprém megyére is kiterjessze a bíróság, tekintve, hogy jachtjuk Balatonfüreden horgonyzott.Jelenleg 11 olyan emberről van a rendőröknek tudomása, akik rendszeresen fizettek neki azért, hogy papíron kórházban ápoltként szerepeljenek, persze az intézménybe csak akkor tették be a lábukat, amikor egy újabb időszakra kellett az igazolás, és vitték a borítékot. Alkalmanként 25 ezer forint cserélt gazdát egy-egy ilyen igazolásért, volt, aki tízszer élt ezzel a lehetőséggel, összességében ezzel 1 millió forint vándorolt a köpenyzsebbe.
Az „ügyfeleket” a doktornő munkatársa verbuválta, általában őt keresték meg előzetesen a hamis orvosi igazolásokat igénylők. Kérdéseivel felmérte az általános állapotot, esetleges alapbetegségeket, mivel azok hiánya felnyomta az árat. Az 51 éves férfi „beárazta” a pácienseket, majd összehozta a gyorsan lezajló találkozókat, munkájáért alkalmanként 5-20 ezer forintban részesült.
A Pest megyei gazdaságvédelmi nyomozóknak vannak olyan információik, amelyek arra utalnak, hogy a doktornő és társa ténykedése nem 2017-ben, hanem évekkel azelőtt kezdődött. Ennek tükrében a jövőben bővülhet az esetszám, illetve több tízmillió forintra gyarapodhat a bűnös úton szerzett, illegális bevétel összege.
A 63 éves doktornő ellen üzletszerűen elkövetett vesztegetés elfogadása bűntettének megalapozott gyanúja miatt folytatja le a további eljárást a Pest Megyei Rendőr-főkapitányság Gazdaságvédelmi Osztálya. Az őrizetbe vett asszony letartóztatását kezdeményezték, az ügyészség pedig egyetértett a személyi szabadság legszigorúbb korlátozásával, amelyről a bíróság hivatott dönteni. | 200 ezer forintért cserébe állított ki orvosi igazolásokat elítélteknek egy budapesti doktornő | Egy 63 éves budapesti doktornő 2017 és 2020 között 200 ezer forintért cserébe állított ki elítélteknek orvosi igazolást, hogy azoknak "betegségük" okán később kelljen megkezdeni a börtönbüntetés letöltését, írja a police.hu. | null | 1 | https://444.hu/2022/04/28/200-ezer-forintert-cserebe-allitott-ki-orvosi-igazolasokat-elitelteknek-egy-budapesti-doktorno | 2022-04-28 00:00:00 | true | null | null | 444 |
A miniszterelnök veje idén márciusban 114 millió forintos támogatást kapott ökológiai gazdálkodásra való áttérésre, valamint biogazdaság fenntartására – derült ki a pályázati portál adataiból. Hét éve 170 millió forintot ítéltek meg neki ugyanerre a célra, így a hozzá köthető ökológiai gazdaság már 284 millió forintnyi hozzájárulást kapott az uniós alapokból finanszírozott vidékfejlesztési programból. Az ökopiac a nehézségek ellenére folyamatosan bővül, a szektort ráadásul jelentős összegekkel támogatja Brüsszel is.
Idén márciusban 114 millió forint vissza nem térítendő mezőgazdasági támogatást kapott Tiborcz István, a miniszterelnök veje. A kormányfő családtagja a pénzt ökológiai gazdálkodásra való áttérésre, valamint a tulajdonában lévő biogazdaság fenntartására fordíthatja.
Nem ez volt ugyanakkor az első alkalom, hogy Tiborcz István jelentős összeget kapott erre a célra: hét éve 170 millió forintnyi uniós hozzájárulást ítéltek meg neki, így
a kormányfő vejéhez köthető gazdaságok összesen már 284 millió forintnyi vissza nem térítendő hozzájárulást kaptak ezen a címen.
(Lapunk információ szerint a korábbi összeget már el is költötték, így ennél a tendernél téves az a 2022. márciusi dátum, amely a pályázati portálon szerepel.)
Tiborcz István sajtósa az rtl.hu-val azt közölte, hogy az idén márciusban megítélt támogatási összeget 2024 végéig kapják majd meg. Az érintett termőföld Bicskén található, nagysága pedig 206 hektár.
Ezen a területen Tiborcz István több mint 8 éve folytat biogazdálkodást, elsősorban az állattenyésztés takarmányozási igényeit kielégítő növényeket termeszt.
Elsősorban silókukorica, lucerna, valamint a szemes termények közül az árpa, a szemes kukorica, az őszi búza és a zab termesztése a jellemző" – írta.
A tavaly novemberben kiírt pályázaton összesen 40 milliárd forintra lehetett pályázni, a hivatalos honlap szerint 3357-en nyertek különböző nagyságú összegeket. Ha a teljes rendelkezésre álló keretet felhasználták, akkor valamivel kevesebb, mint 12 millió forint volt az átlagos juttatás összege. A pályázaton minden uniós állampolgár részt vehetett, és azok kaphattak támogatást, akik megfeleltek a tenderben meghatározott feltételeknek.
A Tiborcz család eddig összesen több mint egymilliárd forinthoz jutott a Vidékfejlesztési Programból.
Mit is jelent a biotermesztés?
Az Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet (ÖMKi) gyűjtése szerint a bio- vagy ökogazdaságok módszerei egyebek mellett abban különböznek a hagyományos termesztéstől, hogy nem használnak mesterséges anyagokból készült vegyszereket.
Permetezni egy ökogazdaságban is lehet, de ennek sokkal szigorúbb szabályai vannak, a felhasznált szer pedig csak természetes alapanyagból készülhet. Az állatbetegségek gyógyszeres kezelése sem tilos, de például egy antibiotikum-kúra után kétszer hosszabb ideig kell elkülöníteni az állatot, mint a hagyományos tenyésztés esetében.
A biogazdálkodásra való átállás legalább két vagy három évig tart, a megszerzett hivatalos tanúsítvány egy évig érvényes, de menet közben is ellenőrzik, hogy az ökotermelők betartják-e a szigorú törvényi szabályokat. Az ÖMKi által szemlézett tudományos közlemények szerint az ökogazdaságok előnye egyebek mellett, hogy:
• jobb minőségűek lesznek a termények (a tejben több lesz az omega-3 zsírsav, a gyümölcsöknek nő a rosttartalma, több lesz bennük a flavonoid és más polifenolok, és általában javul az érzékszervi értékelésük is).
• A termelők nem használnak szintetikus növényvédő, gyomirtó szereket, amelyek a növénybe bejutva szermaradvány-terhelést okozhatnak.
• Nem alkalmaznak génmódosítást (GMO-mentesség).
• Az állatok jobb körülmények között élnek, tilos a kurtítás, csonkítás (csirkék csőrét vagy a disznók farkát gyakran levágják a hagyományos termelőüzemekben). Nem megengedett a szintetikus teljesítményfokozás, a bioborjak anyatejet isznak, nem tápszert kapnak, a szárnyasoknak pedig legalább 4 négyzetméteres kifutót kell biztosítani.
• Jobb minőségűvé válik a talaj.
• Nehézséget okoz viszont, hogy kevés a megfelelő vetőmag, nincs elég szakember, nem megfelelő az erre irányuló képzés, elenyésző a hazai piac, ráadásul a technológia is további fejlesztésre szorul. Ezek miatt sok gazda vonakodik áttérni, vagy egész egyszerűen nem is képes rá.
Jelentős bizniszbe szállt be Tiborcz István
Az ökológiai gazdálkodásra való áttérés az európai uniós támogatások miatt igen jövedelmező üzletté vált az elmúlt években. Az anyagi segítség azért szükséges, mert a hagyományos termesztésről való átállás két vagy három évig tart, viszont már ebben az időszakban is teljesíteni kell a biogazdaságokra vonatkozó szigorú feltételeket, miközben a megtermelt termékeket még nem lehet ökominősítéssel árulni.
Márpedig a biotermesztés jóval drágább: a termésátlag – a termesztett növénytől függően – akár 20 százalékkal is kisebb lehet a vegyszeres termesztéshez képest. Ha azonban letelik az átállási időszak, és bioélelmiszerként lehet árulni a terméket, akkor
az eladási ár a korábbi másfél-kétszeresére is emelkedhet.
Ezek az adatok átlagos értéknek tekinthetők, eltérések lehetnek például a termék típusa és az eladási hely alapján is.
Ha mindehhez hozzájön az uniós támogatás, akkor látható, hogy üzletileg sokkal kisebb lesz a kockázat, az átálláshoz szükséges tőke és a kiesés egy részét ugyanis nem a termelőnek kell állnia.
Az uniós kiegészítés szakértői becslések szerint nagyjából fedezi az első években jelentkező pluszköltségeket.
A biobizniszben rejlő lehetőségeket jól mutatja, hogy tíz év alatt, 2009 és 2019 között több mint duplájára, 18 milliárd euróról 41 milliárd euróra nőtt az Európai Unió bioélelmiszer-piaca. A közösségi célkitűzés szerint a következő években még tovább növekszik, a tervek szerint 2030-ra az EU mezőgazdasági területeinek egynegyedén ökológiai gazdálkodást folytatnak majd.
Mindehhez igen jelentős támogatást is ad Brüsszel: Magyarországon eddig a különböző pályázatokon 80 milliárd forintot osztottak szét erre a célra.
Támogatás ráadásul nemcsak az áttérés évei alatt, hanem később, a fenntartás idején is jár,
így aki ezzel foglalkozik, évekig nagyobb uniós hozzájárulási összegekre, valamint – ha el tudja adni az árut – magasabb árbevételre is számíthat. Mindezt részben uniós forrásból.
Összehasonlításképpen: hagyományos termesztés esetén a területalapú támogatás hektáronként nagyjából 100-200 euró.
A többség külföldre értékesít, itthon nincs rá pénz
Magyarországon 2020-ban 301 ezer hektáron folytattak ellenőrzött ökológiai gazdálkodást, amelyből 193 ezer hektár már átállt, 108 ezer hektár pedig átállás alatt álló terület volt. Ez az összes termőföld 6,12 százalékát jelenti, ugyanez az arány néhány évvel korábban még 2,5-3 százalék körül alakult. Az uniós átlag 9,2 százalékos.
A hazai bővülés elsősorban azokban az években volt látványos, amikor meghirdettek valamilyen átállást támogató pályázatot.
A Magyarországon előállított biotermékek nagy részét, becslések szerint csaknem 80 százalékát feldolgozatlanul exportálják, jellemzően Ausztriába, Németországba, Olaszországba, valamint Svájcba – derült ki a Nemzeti Cselekvési Terv az Ökológiai Gazdálkodás Fejlesztéséért című kormányzati dokumentumból. A feldolgozott élelmiszerek (például sütőipari termékek, borászati termékek, zöldség- és gyümölcskészítmények) szempontjából fontos piacnak számítanak a skandináv államok és Franciaország is.
A dokumentum szerint a hazai ökológiai élelmiszer-fogyasztás csekély, de a szupermarketek és drogériák kínálatában egyre növekszik a folyamatosan vagy időszakosan elérhető biotermékek kínálata.
Az ökológiai ágazat Magyarországon még rendkívül kicsi, becslések szerint csupán 0,5 százalékát teszi ki a teljes élelmiszer-forgalomnak.
A cselekvési terv szerint a termelési szerkezet egyenesen következik a támogatáspolitikából, valamint az ágazat exportorientáltságából: ökológiai minőségben ugyanis a termesztés technológiáját figyelembe véve a szántóföldi növények állíthatók elő nagy mennyiségben, akár komolyabb szakmai képzettség, géppark és élőmunkaerő-igény nélkül is. "A tanúsítvánnyal rendelkező, Nyugat- Európában keresett biotermények (búza, tönköly, repce, napraforgó) értékesítése nem igényel jelentős szervezettséget, amennyiben a termelő részéről legalább egy kamionnyi tétel rendelkezésre áll" – írták a dokumentumban.
A zöldség- és gyümölcstermesztés viszont már nagyobb kockázattal és nagyobb élőmunka-igénnyel jár, valamint jelentősebb kezdőtőke szükséges hozzá, ezért ezt kevesebben is választják. Az állattartásnál szintén nehezebb dolguk van a termelőknek.
A fizetőképes kereslet ráadásul Magyarországon alacsony, jelenleg ugyanis csak egy igen szűk réteg képes megfizetni az ökológiai termékek magasabb árát.
A biotermesztés egyértelmű hátránya tehát, hogy túl drága az így elkészített alapanyag, ez pedig a végső árakban is megjelenik. A biogazdálkodás hívei szerint viszont a különbség csak látszólagos, mert a hagyományosan termesztett alapanyagok árához hozzá kellene adni az egészségügyi károsodás és a környezetvédelmi okok miatt keletkező pluszkiadásokat is.
A piac dinamikus növekedése ellenére arra biztosan sokat kell várni, hogy csak biotermelés legyen a Földön. Az egész bolygó élelmiszer-ellátását ugyanis jelenleg csak akkor lehetne ökogazdálkodással fedezni, ha a mezőgazdasági területek átállása mellett felére csökkenne az élelmiszerpazarlás és a húsfogyasztás.
Nyitókép: Orbán Viktor Facebook-oldala | Több százmilliós támogatást nyert Tiborcz István a bombaüzletnek számító biogazdálkodásra | A miniszterelnök veje idén márciusban 114 millió forintos támogatást kapott ökológiai gazdálkodásra való áttérésre, valamint biogazdaság fenntartására – derült ki a pályázati portál adataiból. Hét éve 170 millió forintot ítéltek meg neki ugyanerre a célra, így a hozzá köthető ökológiai gazdaság már 284 millió forintnyi hozzájárulást kapott az uniós alapokból finanszírozott vidékfejlesztési programból. Az ökopiac a nehézségek ellenére folyamatosan bővül, a szektort ráadásul jelentős összegekkel támogatja Brüsszel is. | null | 1 | https://rtl.hu/gazdasag/2022/04/28/tiborcz-istvan-a-biobizniszbol-is-kiveszi-a-reszet | 2022-04-28 17:09:21 | true | null | null | Rtl.hu |
Alkotmánybírósági normakontrollt szeretne a Club Aliga-fejlesztéssel kapcsolatban Potocskáné Kőrösi Anita korábbi jobbikos országgyűlési képviselő, az Aligai Fürdőegyesület és a helyi képviselő-testület három tagja. Valamennyien arra szerették volna rávenni az önkormányzatot, hogy kezdeményezzen utólagos alkotmánybírósági normakontrollt, miután a Somogy Megyei Kormányhivatal megadta a környezetvédelmi engedélyt a Club Aliga átalakításához. Mint azt a múlt héten lapunk is megírta, a kormányhivatali döntéssel zöld utat kapott a Pro-Mot Hungária Kft. és a Hellnarik Hospitality Kft. balatonaligai nagyberuházása, az Aligaliget projekt, amelyet az állam nemzetgazdasági szempontból kiemelt beruházássá nyilvánított, felülírva ezzel minden helyi korlátozó rendeletet.
A projektet ellenző képviselők azt is el akarták érni, hogy a balatonvilágosi önkormányzat (Balatonaliga Balatonvilágos része) bíróságon támadja meg a kormányhivatali döntést. Javaslatukat Takács Károly polgármester azonban nem vette fel a testületi ülés napirendi pontjai közé. Az utólagos normakontrollról viszont szavaztak, ám a voksolás „döntetlent” eredményezett: a hétfős testület egy tagja tartózkodott, a többiek pedig 3:3 arányban szavaztak a javaslat mellett és ellen. Bukovszki András, Hanga László és Kovács Béla, vagyis a beruházást ellenző testületi tagok mindezt sikerként értékelték. „Győztünk, mert a Club Aliga-témában testületi többséget alkotó négy személyből (a polgármester és három képviselő, akik tavaly bennfentesi nyilatkozatot írtak alá a Club Aliga befektetőivel, onnantól kezdve csak őket avatják be terveikbe) egy képviselőre a jelek szerint hatottak az érveink és Potocskáné Kőrösi Anita érvelése, s amikor a normakontrollról szavaztunk, akkor tartózkodott, vagyis végül patthelyzet alakult ki, 3-3 igen és nem szavazattal” – magyarázták.
Szerintük mindez azért tekinthető győzelemnek, mert így még van esély arra, hogy újra napirendre vetessék a témát. „Rögtön javasoltunk is egy rendkívüli testületi ülést a jövő hétre, csak és kizárólag a Club Aliga témájában. Az újbóli napirendre vételt indokolja az is: a polgármester által most a testület elé terjesztett normakontroll-javaslat elkészülte óta a Club Aliga-fejlesztők újabb törvénytelen, alkotmányellenes lépéseket tettek véleményünk szerint; többek között a felépíteni tervezett ingatlanjaik érdekében a helyi védelem alatt álló, híres-nevezetes aligai löszfal egy jó részét is lefaragnák. Az Aligai Fürdőegyesület két másik balatoni civil szervezettel együtt ezt is kifogásolta, amikor a befektetők környezetvédelmi engedélykérelmének elutasítását kértük, ám ezt is és minden érvünket lesöpörte a Somogy Megyei Kormányhivatal” – tette hozzá Bukovszki András, Hanga László és Kovács Béla. A képviselők úgy gondolják, talán az sem véletlen, hogy a választás után született meg az engedély, ami immár zöld utat biztosít a kiemelt kormányzati beruházásnak, így már csak az Alkotmánybíróság reménykedhetnek.
Az Aligai Fürdőegyesület mindenképpen megtámadja a környezetvédelmi engedélyt, de arról sem tettek le, hogy az önkormányzat is ezt tegye.
Bukovszkiék az Alkotmánybíróságtól a „nemzetgazdasági szempontból kiemelt beruházás” címke eltörlését várják, ezért szorgalmazzák az utólagos normakontrollt, amit az országgyűlési képviselők egynegyede kezdeményezhet. A három, a Club Aliga-tárgyalásokból kizárt balatonvilágosi képviselő a Narancs.hu kérdésére azt mondta: a parlamenti képviselőknek ehhez nincs szükségük semmiféle javaslatra, ám ha a helyi önkormányzat is ezt szorgalmazza, annak teljesen más a nyomatéka, mint hogyha ellenezné. Márpedig jelenleg még nincs meg a többség ehhez a világosi testületben.
A kérdésben egyértelmű Takács Károly független polgármester álláspontja. A testületi ülésre készült előterjesztésben azt írta, az, hogy a Club Aliga-fejlesztés kiemelt kormányzati beruházás lett, csak a fejlesztés tempóját gyorsítja, ami egyezik a település érdekeivel, hiszen mielőbb elkészülhet, turistákat vonzhat, adóbevételt jelenthet és munkahelyeket teremthet. Takács Károly szerint a civilek „hangulatkeltő, mondvacsinált rémképekkel riogatnak”.
Minderre Bukovszki András és képviselőtársai úgy reagáltak, ők sem a fejlesztés és a fejlődés ellen vannak. „A mi álláspontunk azonban az, hogy a fejlesztést úgy kívánatos és csak úgy törvényes, alkotmányos és tisztességes megvalósítani, ha a közutak, a közpark és a parti sétány a falu közösségéé marad. A településnek ez az egyetlen Balaton-partja van. A Club Aliga útjait közútként használtuk eddig, a kiemelő rendelet azonban ezt eltörli, nem hagy közutakat, azok átmennek magántulajdonba, akárcsak a parti sétány, amit már fel is parcelláztak, hogy partig érő telkeket értékesíthessenek” – mondta Bukovszki András. Kifogásolta, hogy a Club Aliga tulajdonosai folyton változnak, és bár azt állítják, odaengedik a partra a helyi lakosokat és az üdülőtulajdonosokat, de kérdés, ki garantálja, hogy ez így is marad.
A befektetők legutóbbi közleményükben azt írták: a lakosság idén nyáron is használhatja a strandot, a fejlesztést pedig ősszel a kikötővel kezdik. Bukovszki András szerint azonban ha a kiemelő kormányrendelet alapján a közutak valóban magánúttá válnak, azokat a jövőben bármikor lezárhatják, akár már akkor, amikor elkezdődik a nagyobb volumenű építkezés. „Egy település szeretné a Balaton-partját. Ne úri kegy legyen, hogy hozzáférhetünk, hanem állampolgári jog. Ezért kérjük vissza a közterületeinket, ezért szorgalmazzuk a kiemelt minősítés visszavonását, amit csak a kormány tehet meg, vagy az Alkotmánybíróság” – hangsúlyozta a képviselő, aki két társával együtt úgy gondolja, világbotrány, ami Aligán készülődik. Emlékeztettek arra, Rákosiék államosították a Club Aliga 47 hektárját, amiből ma még 10 hektár nincs magántulajdonban, hanem vagyonkezelésben (ebből 7 hektár illetné meg az önkormányzatot, a közutak, a közpark, a parti sétány), de ha ez is magántulajdonba kerül, onnantól örökre vége a több évtizedes küzdelmüknek. Attól tartanak, szerzett jogaik elvesznek, és ez megpecsételheti egy falu jövőjét. Balatonvilágos példátlan módon Balaton-part nélkül maradhat.
Az Aligai Fürdőegyesület sokfrontos csatájának legújabb helyszíne Strasbourg, hiszen az Emberi Jogok Európai Bíróságához fordultak, mivel korábbi beadványukra azt írta az Alkotmánybíróság: a természetes környezethez való jog nem alapjog, s a kormányrendelet nem vonja el, csak korlátozza a helyi építési szabályzat előírásait.
A Narancs.hu számos cikkben foglalkozott már a Club Aliga körüli helyzettel. A hajdani MSZMP-üdülő 47 hektárját néhány éve egy Mészáros Lőrinc és Tiborcz István érdekeltségébe tartozó társaság szerezte meg - kapott is hamarjában, több részletben összesen 10 milliárd forintnyi állami támogatást. Időközben azonban előbb Jellinek Dániel, majd nemrég a Bayer Construct Zrt. révén a szintén NER-közeli Balázs Attila került „körön belülre”. Velük állnak tehát „harcban” a helyi civilek, és a három „ellenzéki” képviselő.
Többéves harcuknak annyi eredménye mindenképpen van, hogy április 3-án Balatonvilágoson nem tarolt a Fidesz, sőt: egyéniben mindössze 7 szavazattal kapott többet a kormánypárti Witzmann Mihály, mint az összellenzék jelöltje, Potocskáné Kőrösi Anita. Pártlistán pedig az ellenzéki összefogás 5 vokssal többet gyűjtött, mint a Fidesz-KDNP.
Löszfalba szálloda
Közösségi tér, 108 szobás szálloda, 54 apartmanház, kikötő- és rendezvénytér-fejlesztés: erről számoltak be még az előző, Jellinek-féle tulajdonosok tavaly októberben egy lakossági tájékoztatón, ami – így mondták – se nem fórum, se nem panasznap volt. Az akkori tervek szerint új neve is lenne a komplexumnak: Aligaliget. Az csak azóta derült ki, hogy a szálláshelyek egy részének felépítése miatt az aligai löszfal jó részét is „lefaragnák”. A minap megszületett környezetvédelmi engedély erre is megadta a jóváhagyást. | Megtámadják a helyiek a Club Aligára kiadott kormányhivatali engedélyt | Alkotmánybírósági normakontrollt szeretne a Club Aliga-fejlesztéssel kapcsolatban Potocskáné Kőrösi Anita korábbi jobbikos országgyűlési képviselő, az Aligai Fürdőegyesület és a helyi képviselő-testület három tagja. Valamennyien arra szerették volna rávenni az önkormányzatot, hogy kezdeményezzen utólagos alkotmánybírósági normakontrollt. | null | 1 | https://magyarnarancs.hu/kismagyarorszag/megtamadjak-a-helyiek-a-club-aligara-kiadott-kormanyhivatali-engedelyt-248292 | 2022-04-27 00:00:00 | true | null | null | Magyar Narancs |
Három évvel ezelőtt az erzsébetvárosi pénzügyi és kerületfejlesztési bizottság – még a fideszes kerületvezetés ideje alatt – 29 önkormányzati tulajdonú lakást hirdetett meg pályázat útján. A bizottság ülése előtt egy-két órával egy módosító indítvány formájában azonban benyújtottak egy új javaslatot, amely alapján az eredetileg eladásra szántak közül csak 10 lakást pályáztattak meg. Azok közül 8-at a Magyar Bírósági Végrehajtó Kar korrupciós bűncselekményekkel vádolt elnöke, a tavaly év végén letartóztatott Schadl György vásárolt meg. Schadl ráadásul az eredményhirdetés hivatalos időpontja előtt napokkal már ki is fizette az összes ingatlan vételárát (összesen 225 millió forintot). Mindez abból a vizsgálati dokumentumból derül ki, amelyet a VII. kerület DK-s polgármestere, Niedermüller Péter vezette eseti bizottság készített. A nemrég ismertetett jelentésből szépen kirajzolódik, hogyan adtak túl csekély vételárért a fideszes önkormányzatok a kerületi ingatlanokon, nem törődve a helyi igényekkel és a felelős vagyongazdálkodással.
A Fővárosi Közgyűlés ez év elején döntött az V. és VII. kerületi önkormányzat ingatlanértékesítési gyakorlatát vizsgáló bizottság felállításáról. A bizottság alelnöke Baranyi Krisztina, Ferencváros független polgármestere lett, tagja volt Pikó András (Józsefváros független polgármestere), a munkát önkormányzati képviselőként az V. kerület részéről Szigeti Flóra Márta (Momentum) és Kovács Alex Gábor (MSZP) segítette. A Fidesz-frakció számára is fenntartottak két helyet, ám a kormánypárti politikusok nem kívántak élni a lehetőséggel, ahogyan a kormánypárti vezetésű V. kerület sem támogatta a bizottság munkáját. Budapest Főváros Kormányhivatala – amelynek vezetője Sára Botond korábbi józsefvárosi polgármester – már a bizottság megalakulásakor jelezte, hogy annak létrehozására és tervezett munkájára nincs jogalap. A főváros azonban úgy ítélte meg, hogy nincs jogi akadálya a testület ténykedésének. A vizsgálódás amúgy Józsefváros korábbi vezetésére nézve is kínos részleteket tárt fel.
Schadl manőverei
A vizsgálat szerint a Schadl-ügynek – amely külön fejezetet kapott a jelentésben – számos furcsasága van. A rendelkezésre álló dokumentumok alapján nem állapítható meg, hogy mi alapján döntött úgy az utolsó pillanatban az erzsébetvárosi illetékes bizottság arról, hogy visszavonja a lakások kétharmadát a pályázatból, és csak 10-et hirdet meg. Az sem világos, hogy ezeket – amelyek túlnyomó részét azután Schadl vette meg – mi alapján választották ki. „Tekintettel arra, hogy az elmúlt hónapokban nyilvánosságra került adatok szerint Schadl György a végrehajtói kamarával kapcsolatos korrupciós folyamatokban 800–900 millió forinthoz jutott jogtalanul, abból kell kiindulnunk, hogy az a pénz, amiből ezeket a lakásokat Schadl György megvásárolta, korrupciós pénz. Joggal feltételezhető, hogy Schadl ezt forgatta bele VII. kerületi ingatlanokba” – fogalmaz a bizottsági jelentés. További érdekesség, hogy az adásvételi szerződéseknél 8 lakásból 4-nél vevőként nem Schadl, hanem felesége, Schadl-Baranyai Helga szerepel, holott ő nem vett részt a pályázaton. Vajon hogyan lehet valaki vásárlója egy olyan ingatlannak, amelyre nem is pályázott?
A jelenlegi kerületvezetés emiatt megtette azokat a jogi lépéseket, amelyekkel megpróbálják semmissé nyilváníttatni ezeket az adásvételi szerződéseket. További súlyos kérdés, hogy miként lehetséges az, hogy az árverésről készült jegyzőkönyv szerint az árverezés időpontja 2019. július 19-e volt, míg az adásvételi szerződésben korábbi dátum, 2019. július 14. szerepel, utóbbi ráadásul vasárnapra esett. A bizottság szerint a vasárnapi dátum közokirat-ellenes, ezért érvényessége, jogszerűsége megkérdőjelezhető. A bizottság szerint a legsúlyosabb jogsértésnek azonban az tűnik, hogy miközben a vonatkozó döntés augusztus elsejei (akkor dőlt el, hogy Schadl nyerte meg a pályázaton az ingatlanok vásárlási jogát), a vételárat Schadl már július 29-én kifizette. A megvásárolt lakások közül aztán kettőt gyorsan el is adott, a maradék hatban a bizottsági jelentés szerint felújítási munkálatok zajlanak. | Pult alól. Hogyan árusították ki a lakásokat fideszes önkormányzatok Budapesten? | Miután kiderült, hogy a végrehajtók III. Richárdja, Schadl György fillérekért vásárolt össze önkormányzati lakásokat a fővárosban, a Fővárosi Közgyűlés eseti bizottságot hozott létre az ügy és az ilyesfajta gyakorlatok kivizsgálására. Mire jutottak eddig? Nem fogják elhinni: itt lakásokat is loptak! | null | 1 | https://magyarnarancs.hu/belpol/pult-alol-248269 | 2022-04-27 00:00:00 | true | null | null | Magyar Narancs |
Hárommillió forintot fizethet a Háttér Társaság, amiért az érvénytelen szavazat mellett kampányolt a kormány gyermekvédelminek nevezett, valójában erősen sugalmazó, LMBTQ-ellenes kérdéseket tartalmazó népszavazása előtt. A civil szervezetet a Nemzeti Választási Bizottság (NVB) bírságolta meg, a büntetés azután vált jogerőssé, hogy a Kúria elutasította a Háttér Társaság felülvizsgálati kérelmét, és az Alkotmánybíróság sem fogadta be az ügyben benyújtott alkotmányjogi panaszt. Dombos Tamás, a Háttér ügyvivője azt mondja, valószínűleg befizetik a pénzt, mert a NAV úgyis leemelné azt a számlájukról, de majdnem biztosak benne, hogy előbb-utóbb – a strasbourgi bíróság döntése után – visszakapják a teljes összeget. Célzott adománygyűjtési felhívásukra pedig máris több százezer forintnyi támogatás érkezett.
A Kúria és az Alkotmánybíróság fenntartott egy másik NVB-határozatot is, amely – bírság kiszabása nélkül – jogellenesnek titulálta a Háttér és az Amnesty International Magyarország érvénytelen szavazatra biztató kampányát. A választási bizottság további három, hasonló tartalmú határozata ugyanakkor elbukott a bíróságon, a Kúria ezekben az ügyekben úgy találta, hogy a civilek a szabad véleménynyilvánításhoz való jogukkal élve kardoskodtak az érvénytelen szavazat mellett. Demeter Áron, az Amnesty programvezetője arról tájékoztatta a Narancsot, hogy a Háttérrel közös vesztes ügyükben ők is úgy tervezik, hogy a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságához fordulnak. „Nemcsak a véleménynyilvánításhoz és a tisztességes eljáráshoz való jog miatt fontos ez az ügy, hanem a jogbiztonság szempontjából is. Szeretnénk, ha legalább egy nemzetközi fórum egyértelműen kimondaná, hogy lehet az érvénytelen szavazat mellett kampányolni Magyarországon.” | Zavar a Kúrián. Ellentétes döntések az érvénytelen szavazatra buzdító civilek ügyében | Csak részben buktak el a Kúrián a népszavazáson érvénytelen szavazatra buzdító szervezetekre kirótt bírságok. A civilek Strasbourgig is készek elmenni, hogy bebizonyosodjon: az egyébként jogszerű érvénytelen szavazat mellett kampányolni sem tilos. | null | 1 | https://magyarnarancs.hu/belpol/zavar-a-kurian-248270 | 2022-04-27 00:00:00 | true | null | null | Magyar Narancs |
Három igazságügyi szakértő közösen fogja ellenőrizni és felülbírálni egy kollégájuk korábbi szakvéleményét a mórahalmi Mini Hungary makettparkhoz kötődő büntetőügyben – derült ki a Szegedi Törvényszék csütörtöki tárgyalásán.
A Gaudi Tibor vezette tanács költségvetési csalás kísérlete miatt vizsgálja a történelmi Magyarország fontos épületeit bemutató makettpark megépítését. Közel félmilliárd forintos kárértékről szól a vádirat. 2020 szeptembere óta több tárgyalást tartottak az ügyben, az öt vádlott közül kettő beismerte bűnösségét a vádirat szerint, a többiek azonban tagadják, hogy meg akarták volna rövidíteni az államot és az Európai Uniót. A másodrendű vádlott azt is állítja, hogy egy politikai háttéralku eredménye ez a büntetőeljárás. Állítására reagáltak is.
A szabadtéri kiállítóhely 2014-ben készült el uniós és magyar költségvetési forrásból. A pénz részletekben, de vontatottan érkezett, ezért az építtetők – az ügyészség szerint – olyan makettekről is azt állították a hatóságnak, hogy már megvannak, amelyek még nem készültek el. A vádirat a makettek túlárazásáról is szól, a büntetőügy vizsgálatával megbízott igazságügyi szakértő, Fehér László szakvéleménye alapján.
Ezt a véleményt több ponton is vitatták a vádlottak. A másodrendű vádlott, D. I. bemutatta, hogy a szakértő több makettet is kisebbnek mért és tüntetett fel, mint amekkorák valójában. Az is kiderült, hogy már zajlott a büntetőeljárás, amikor a szakvélemény készítőjét törölték az igazságügyi szakértők listájáról.
A tanácsvezető bíró az ügy februári tárgyalásán azt mondta, még elválik, hogy meghallgatnak-e újabb szakértőt arról, milyen állapotban lehettek a park makettjei a 2014-es átadásakor.
Most már arról számolt be Gaudi Tibor, hogy mivel Fehér László továbbra sem került vissza az igazságügyi szakértők listájára, a bíróság az ő szakvéleményének felülbírálatával megbízta Sátori Sándor igazságügyi szakértőt, aki okleveles építőmérnök, építőipari gazdasági mérnök. Ő az ügy iratait tanulmányozva úgy látta, társszakértőkre lesz szükség, ezért felkérné Bikás Györgyöt – akinek az ékszerek, drágakövek, órák mellett a műtárgyak tartoznak a szakterületéhez –, valamint Kundrák Róbert igazságügyi könyvszakértőt. Két másik közreműködő munkatárssal is kiegészülne a makettpark ügyét vizsgáló team. A bíróság ügy döntött, elfogadja, hogy az új szakvéleményt Sátori Sándor és munkatársai így készítik el, és június 30-ig várja munkájuk eredményét.
A következő tárgyalást így július 7-én tartják a makettpark ügyében. | A bíróság megbízott egy szakértőt, aki felkért még két másikat | Azt fogják vizsgálni, megérte-e a pénzét a mórahalmi makettpark, amelynek építtetőit költségvetési csalás kísérletével vádolja az ügyészség. | null | 1 | https://magyarnarancs.hu/belpol/a-birosag-megbizott-egy-szakertot-aki-felkert-meg-ket-masikat-248352# | 2022-04-28 00:00:00 | true | null | null | Magyar Narancs |
Pár nappal az április országgyűlési választás után derült ki, hogy a magyar állam odaad egy értékes belvárosi, korábban könyvtárként és kiállítótérként működő váci épületegyüttest a Dunakanyari Védegylet Alapítványnak. Az ingatlan ezidáig Vác Város Önkormányzata vagyonkezelésében volt, a városvezetés pedig közösségi teret szeretett volna csinálni belőle, amivel kapcsolatban egyeztetések is folytak a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt.-vel.
A Dunakanyari Védegylet Alapítvány kurátora Bajor Gergő, a KDNP parlamenti frakciójának titkára. A városban a választókerület immáron újraválasztott fideszes országgyűlési képviselőjének, Rétvári Bencének a „jobbkezeként” is szoktak rá hivatkozni, és több közös képen is látható az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) parlamenti államtitkárával. Megkerestük a Dunakanyari Védegylet Alapítványt, valamint a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt.-t, hogy milyen tervek vannak az épületegyüttesre vonatkozóan, de ezidáig nem érkezett tőlük választ.
Dől a lé
Bár egy állami tulajdonban lévő ingatlan odaítélése új szintet jelent az alapítvány kitömésének történetében, eddig sem kellett panaszkodnia a szervezetnek. A birosag.hu-n elérhető adatok szerint a Dunakanyari Védegylet Alapítvány a következő állami támogatásokban részesült ezidáig.
2018-ban az Emmi a központi költségvetésen keresztül 8 millió forint támogatást nyújtott az alapítványnak, amiből egyebek mellett „polgári esteket” és „polgári bált” szerveztek. (Ez az a rendezvénysorozat, amivel kapcsolatban a N1TV már közérdekű adatigénylést nyújtott be korábban: a rendezvényeket még a 2018-as országgyűlési választás előtt tartották meg, és olyan személyeket hívtak meg rá, mint Novák Katalin korábbi családügyi miniszter, megválasztott köztársasági elnök.)
2019-ben szintén az Emmi 5 millió forinttal tolta meg az alapítványt, e pénzből évzáró kulturális estet szerveztek a Váci Dunakanyar Színházban Molnár Ferenc Caramel közreműködésével. A rendezvény fővédnöke Rétvári Bence volt.
Szintén ebben az évben a Miniszterelnökség alá tartozó Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. (BGA) 15 millió forinttal segítette ki az alapítványt, amiből az IpolyFeszt elnevezésű dunakanyari, Szobon tartott fesztivált szervezték. A fellépők között volt a Ladánybene 27, a Bagossy Brothers Company, Hevesi Tamás, valamint Nagy Feró. A fővédnök itt is Rétvári volt.
A BGA további 3,4 millió forintot adott 2019-ben az alapítványnak, amiből szintén polgári esteket, bált és kulturális estet szerveztek.
„Több gazdálkodótól” is kaptak 2,6 millió forintot, amiből a Pest Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság váci kirendeltségére vásároltak „tárgyi adományokat”.
Az alapítvány beszámolójában nincs megjelölve, hogy kitől, de 2019-ben további 14,5 millió forint támogatás érkezett hozzájuk, amiből a Börzsöny Ring nevű kerékpáros napot, teljesítménytúrát bonyolították le.
2020-ban a BGA 15 millió forintot adott az újabb IpolyFeszt megszervezésére, amit azonban a pandémia miatt el kellett halasztani.
Az IpolyErdő Zrt. a központi költségvetésen keresztül 2,5 millió forint támogatást nyújtott a 2020-as Börzsöny Ring megszervezésére. További 2 millió forintot a BGA-tól is kaptak a kerékpáros teljesítménytúrára.
Szintén a BGA-hoz tartozó Magyar Falu Programon keresztül 4,04 millió forint jutott az alapítványhoz, amit a kistelepülésen élők számának megtartására, növelésére, az életminőségük javítására, valamint civil közösségek támogatására fordítottak.
Úgy néz ki, Vácon szűnni nem akaró igény mutatkozik a polgári estekre, ugyanis a BGA további 3,2 millió forintot adott a rendezvényre, amelyen mások mellett Müller Cecília országos tiszti főorvos és Győrfi Pál, az Országos Mentőszolgálat szóvivője lépett fel.
Az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap 14,9 millió forintos támogatási összeget biztosított az alapítványnak, amiből a HelloDunakanyar nevű „turizmusfejlesztési projektet” valósították meg. Ez tulajdonképpen egy dunakanyari programajánló weboldalt jelent. Ehhez az oldalhoz volt köthető a Hello Tavasz névű programsorozat is; közvetlenül a 2022-es választás előtt olyan előadók léptek fel Vácott, mint a The Biebers, a Balkán Fanatik vagy Vastag Csaba. A rendezvények fővédnőke Rétvári Bence volt.
Deutsch Tamás európai parlamenti képviselő és Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára sajtótájékoztatót tart "Önnek is joga van tudni, mire készül Brüsszel" címmel a Váci Polgári Estek sorozat részeként rendezett beszélgetésen a váci Madách Imre Művelődési Házban 2019. február 28-án
A 2021-re vonatkozó beszámoló még nem került fel a bíróság weboldalára, de minden bizonnyal tavaly sem szűköldött pénzben a Rétvári-közeli alapítvány, és nyilván idén sem fog. Juhász Béla Róbert, Sződliget momentumos polgármestere szúrta ki, hogy az alapítványnak a szintén BGA-féle Magyar Falu Programon keresztül 2 millió forint ütheti a markát.
Mennyit ér az ingatlan?
De térjünk vissza a váci épületegyüttesre! A döntéssel kapcsolatban a városvezetés is kifejtette az álláspontját. „Nem tudom szebben mondani, ami történt, az a szabadrablás kategóriájába tartozik. Semmi nem indokolta ezt a döntést. A Káptalan utca 16. alatti épület a váciaké, és a váciak használatában kell maradnia!” – mondta a Váci Naplónak adott interjújában Matkovich Ilona polgármester.
„Amint azt a polgármester már korábban publikálta, megbeszélésre invitálja Rétvári Bence országgyűlési képviselőt, melyen szándékai szerint az épület sorsa is szóba kerül”
– válaszolta megkeresésünkre Vác Város Önkormányzata.
Az önkormányzat nem rendelkezik olyan információval, ami a kormánydöntést megalapozta, magyarán nem tudják, miért adta oda az állam az alapítványnak az ingatlant. Arra is kíváncsiak voltunk, hogy mekkora az értéke, de az önkormányzat válasza szerint nincs aktuális értékbecslése az épületnek.
Egy önkormányzat oldalára feltöltött dokumentum szerint (ami tartalmazza az ingatlan tulajdoni lapját) az épület (kivett udvar és múzeum) 465 négyzetméteres. Az ingatlanpiac.com szerint márciusban egy váci lakás átlagos négyzetméterára 700 ezer forint, egy házé pedig 660 ezer forint volt. Ezt azt jelenti, hogy ezen számokat alapul vett becslés szerint az ingatlan értéke 280-320 millió forint körül mozoghat.
Ha ez az összeg reális, akkor a vagyonátruházással a Dunakanyari Védegylet Alapítvány megelőzte az állami támogatások és vagyonelemekért folytatott harcban a szintén Rétvári-közeli, a váci Fidelitas-elnök vezette Zöld Dunakanyar Alapítványt, ami az Innovációs és Technológiai Minisztérium pályázatán nyert el közel 200 millió forintot. | Bőven jut az állami pénzből a Rétvári-közeli alapítványnak, ami most egy értékes váci épületegyüttest kap | A Vác belvárosában található ingatlanból az önkormányzat közösségi teret szeretett volna csinálni, ehelyett az állam a Dunakanyari Védegylet Alapítványnak adja. Az épületegyüttes értéke a 300 millió forintot is elérheti, ráadásul a Rétvári-esteket és -fesztiválokat szervező alapítvány eddig sem szűkölködött állami támogatásokban. | null | 1 | https://magyarnarancs.hu/belpol/boven-jut-az-allami-penzbol-a-retvari-kozeli-alapitvanynak-ami-most-egy-ertekes-vaci-epuletegyuttest-kap-248220# | 2022-04-28 00:00:00 | true | null | null | Magyar Narancs |
A felcsúti székhelyű Mészáros M1 Autókereskedő Kft. szállíthat összesen 313 könnyű teherjárművet a közútkezelőnek, nettó 3 milliárd 835 millió forintért. A becsült ellenérték 3 milliárd 375 millió forint volt – derül ki a nyílt tender eredményéből, amelyet az ajánlatkérő Magyar Közút Nonprofit Zrt. közölt az uniós közbeszerzési közlönyben.
A megrendelés 3,5 tonna alatti könnyű teher és speciális könnyű teher gépjárművekre szól, a szerződésben felsorolt specifikáció szerint.
A nyertessel április 20-án kötött szerződést az ajánlatkérő.
Indult még a közbeszerzésen a LeasePlan Hungária Gépjárműpark Kezelő és Finanszírozó Zrt., valamint a Mercarius Flottakezelő Kft. is. | Mészáros Lőrinc cége mégis drágábban dolgozik a Magyar Közútnak | A becsült árhoz képest félmilliárddal drágábban szállít járműveket Mészáros Lőrinc cége a közútkezelőnek. | null | 1 | https://www.napi.hu/magyar-vallalatok/meszaros-lorinc-magyar-kozut-kozbeszerzes-m1-autokereskedo.751384.html | 2022-04-30 10:37:41 | true | null | null | economx.hu (napi.hu) |
A Válasz Online visszatérően igyekszik minden olyan állami támogatási rendszert feltérképezni, ahol láthatatlan kezek döntenek tetemes pénzalapok felosztásáról – jellemzően titokban, a normativitás látszatát is kerülve, tehát a hivatali hatalommal való visszaélés vagy a befolyással üzérkedés gyanújának árnyékában. Tavaly februárban a Magyar Turisztikai Ügynökség feldolgozhatatlan formában publikált eredményeit tettük láthatóvá a nagyközönségnek; összegzésünkből ki is derült, hogy a kormány az igénylők fél százalékának adta oda az idegenforgalmi támogatások kétharmadát.
Aztán szeptemberben a Norvég Civil Alap helyére állított új magyar állami pénzeszsák, az úgynevezett Városi Civil Alap elosztási rendjét adatoltuk és elemeztük, és arra jutottunk, hogy e finanszírozási mechanizmust egyszerűbb lett volna egyenesen Választókerületi Pártalapnak nevezni. Ugyanis a pénzek különös módon minden parlamenti választókerületben más-más logika szerint értek célba – nem volt tehát országos mérce, inkább az egyéni képviselőjelöltek kampányszempontjai érvényesülhettek. Ennek megfelelően szinte mindenütt Fidesz-segédszervezetek nyerték a nagy pénzt – például buszra, ingatlanra, kommunikációra, azaz a választási küzdelemben is remekül hasznosítható dolgokra. A költői kérdések persze maguktól adódnak: hogy jön az állam ahhoz, hogy nyers választókerületi pártszempontokat érvényesítsen a forráselosztásban? Melyik jogszabály teszi ezt lehetővé? Félreértés ne essék: nem az történt, hogy néhány helyen célt ért a képviselői lobbi, hanem az, hogy az állam helyett más diszponálhatott a közjavak felett (az ország teljes területén). Ettől még persze makulátlan, valódi civil munkát végző egyesületek, alapítványok is nyerhettek – például, ha az adott képviselőjelölt belátta, hogy jobban jár, ha azokat (is) hagyja élni.
Ilyen előzmények után jutottunk el a Városi Civil Alap idei újabb, kapkodva kiírt második köréhez – melyről rögtön azt voltunk kénytelenek feltételezni, hogy ezzel kíván „hálapénzt” fizetni a Fidesz a saját hasznos civiljeinek. A Miniszterelnökség éppen egy hete jelentette meg a második győzelmi lajstromot, így neki is láttunk az összegzésnek. Az alábbi listán az a bő négyszáz szervezet szerepel, amely a Városi Civil Alap eddigi két fordulójában legalább 8 millió forintot nyert (az elérhető maximum 26 millió volt). Egyébként ez a 8 milliós, általunk „belőtt” alsó határérték is duplája annak, amiről a normál rendben működő, jóval átláthatóbb állami civil pályázatok résztvevői álmodni mernek.
A lényeg: a két Városi Civil Alap-körben legalább nyolcezer alapítvány, egyesület próbált működési, fejlesztési, beruházási forrásokhoz jutni. Az alábbi négyszáz, nagyot nyerő szervezet tehát a pályázók körülbelül 5 százalékát jelenti. Az összes eddig kiszórt pénz pedig 9,2 milliárdra rúg – a négyszáz szerencsés ebből 5,8 milliárd forintot vihetett „haza”, ami a teljes forrás 63 százaléka, azaz majd’ kétharmada.
Újra hangsúlyozzuk: nem állítjuk, hogy a győztesek mind a Fidesz kampányosztagai (voltak), ám ahol egyértelmű kapcsolatot találtunk a kormánypárthoz, azt minden esetben linkeltük. Márpedig a felsorolásban szereplő civil egységek meghatározó részénél kimutatható ilyen kötődés (sőt „mintavételeink” során arra jutottunk, hogy egyébként a 8 milliós küszöb alatt nyerők között is hemzsegnek a fideszes segéderők).
Akit részletesen érdekelnek az adatok, itt az oldalon egy-egy választókerületre keresve megtalálja a linkeket, pártkapcsolati pontokat. Gyűjtésünkből kiderül, hogy a budapesti egyéni választókerületeiket elbukó Fidesz-jelöltek közül például Németh Szilárd, Bús Balázs és Simicskó István holdudvarának több jogcímen is kijutott a jóból, de röpködtek a milliók-tízmilliók ama szerveknek is, amelyek a Márki-Zay Péter elleni hódmezővásárhelyi, illetőleg a Hadházy Ákos elleni zuglói plakátkampányokat menedzselték. Nagy tételekben áramlott a pénz továbbá ez előzetesen billegőnek gondolt gödöllői, dunakeszi, szombathelyi körzetekbe, sőt megkapta a maga 12 millióját a kampányban politikailag aktivizálódó katolikus pap, Bese Gergő egyesülete, valamint a Kósa Lajosról festményt készíttető debreceni romavezető is.
A Városi Civil Alap 2021-es és 2022-es kiírásának legnagyobb, legalább 8 millió forintra érdemesült győztesei
Budapesti 1–18. országgyűlési egyéni választókerület
26 millió (15+11 millió a VCA 2021-es és 2022-es keretréből) – Kozma István Magyar Birkózó Akadémia Alapítvány, 1213 Budapest, Hollandi út 8.; a szervezetet a Fidesz-alelnök Németh Szilárd alapította, kurátora, Süle László a politikus régi bizalmasa
26 millió (15+11 millió a VCA 2021-es és 2022-es keretréből) – Mentor Közéleti, Kulturális, Sport Egyesület, 1141 Budapest, Verbó u. 3.; a szervezet korábbi vezetője, Borbély Ádám volt a Fidesz zuglói képviselőjelöltje a 2022-es választáson
26 millió (15+11 millió a VCA 2021-es és 2022-es keretréből) – Összefogás Óbudáért Egyesület, 1033 Budapest, Szérűskert u. 9. III/12.; a szervezet hagyományosan Bús Balázs fideszes politikust támogatja
26 millió (15+11 millió a VCA 2021-es és 2022-es keretréből) – Újbudai Polgárok Egyesülete, 1111 Budapest, Budafoki út 9-11. fszt./1/C.; a XI. kerületi Fidesz-iroda épületébe bejegyzett szervezet a Simicskó István KDNP-s frakcióvezetőt támogató lapok kiadója
26 millió (15+11 millió a VCA 2021-es és 2022-es keretréből) – Vasvári Pál Polgári Egyesület, 1188 Budapest, Kölcsey u. 124/A; a szervezet képviselője, Bauer Ferenc fideszes önkormányzati képviselő a XVIII. kerületben
26 millió (15+11 millió a VCA 2021-es és 2022-es keretréből) – Zöld Út Caritas, 1203 Budapest, Helsinki út 9. IV. 66.; a szervezet képviselője, Bánó Miklós pesterzsébeti fideszes önkormányzati képviselő
26 millió (15+11 millió a VCA 2021-es és 2022-es keretréből) – Ifjúsági Vállalkozásélénkítő Egyesület, 1141 Budapest, Szugló u. 134. fszt. 1.; a Fidelitas egykori budapesti elnökeként jegyzett Kerékgyártó Gábor „szakmai” háttérintézménye
26 millió (15+11 millió a VCA 2021-es és 2022-es keretréből) – Sport, Oktatás, Kultúra, Környezet és Természetvédelem (SOKK) Egyesület, 1102 Budapest, Füzér u. 38. fsz./1.; a szervezet a kőbányai Fidesz partnere
25,4 millió (14,4+11 millió a VCA 2021-es és 2022-es keretréből) – Fiatalok az Összefogásért Egyesület, 1054 Budapest, Honvéd u. 8. 1/2.; az egyesület régóta szimbiózisban működik a Fidesz ifjúsági szervezetével
25 millió (15+10 millió a VCA 2021-es és 2022-es keretréből) – Csepel Sport Club Alapítvány, 1212 Budapest, Béke tér 1.; mint már írtuk, a szervezet elnöke, Süle László régi bizalmasa Németh Szilárdnak
25 millió (14+11 millió a VCA 2021-es és 2022-es keretréből) – Boldog Salamon Kör, 1038 Budapest, Templom u. 38.; e szervezet is nyíltan támogatta Óbudán a fideszes Bús Balázst, az egyesületet képviselő Gallai Máté – cégén keresztül – Orbán Viktor miniszterelnöki weblapjának fejlesztésében, üzemeltetésében is részt vett
25 millió (14+11 millió a VCA 2021-es és 2022-es keretréből) – Nagyvárad téri Református Egyházközség Alapítvány, 1089 Budapest, Üllői út 88-92.; a szervezet elnöke, Zila Péter lelkész régóta aktív kapcsolatot ápol a józsefvárosi Fidesz vezetőivel
24,8 millió (14+10,8 millió a VCA 2021-es és 2022-es keretréből) – Vállalkozók Ferencvárosért Egyesület (újabb nevén: Vállalkozók a Polgári Értékekért Egyesület), 1021 Budapest, Völgy utca 5/a.; a szervezet látványosan együttműködött a IX. kerület előző fideszes vezetésével
24,5 millió (13,5+11 millió a VCA 2021-es és 2022-es keretréből) – Szociális Védegylet, 1102 Budapest, Állomás út 11.; a szervezet mindkét vezetője (Marksteinné Molnár Julianna, Mátrai Gábor Imre) fideszes önkormányzati képviselő Kőbányán
23 millió (12+11 millió a VCA 2021-es és 2022-es keretréből) – Wekerlei Polgári Egyesület, 1192 Budapest, Bercsényi u. 40/2.; a szervezet rendszeresen együttműködik a kispesti Fidesszel
22 millió (15+7 millió a VCA 2021-es és 2022-es keretréből) – Alsórákosi Civil Egyesület, 1141 Budapest, Fischer I. u. 113.; a szervezet képviselője, Fülöp István Endre fideszes politikus a XIV. kerületben
21,2 millió (10,2+11 millió a VCA 2021-es és 2022-es keretréből) – Elkísér Alapítvány, 1067 Budapest, Eötvös u. 25/ A.; a szervezet vezetője, Falvai Csaba a terézvárosi Fidelitas főalakja
19,9 millió (11+8,9 millió a VCA 2021-es és 2022-es keretréből) – Reményt a Gyermekeknek Közhasznú Egyesület, 1075 Budapest, Madách tér 5.; a szervezetet régóta futtatja Bajkai István fideszes parlamenti képviselő
19 millió (15+4 millió a VCA 2021-es és 2022-es keretréből)– Kovács K. Zoltán Alapítvány, 1114 Budapest, Bartók Béla út 51. 1. em./3.; a KDNP-közeli vasárnap.hu kiadója
19 millió (12+7 millió a VCA 2021-es és 2022-es keretréből) – Polgári Újpestért Alapítvány, 1042 Budapest, Árpád út 56.; a szervezet egyik kurátora Wintermantel Zsolt fideszes politikus
19 millió (8+11 millió a VCA 2021-es és 2022-es keretréből) – Üde Színfolt Kulturális Egyesület, 1181 Budapest, Sólyom u. 17.; a szervezetet vezető Somlai Róbertné a XVIII. kerületi Fidesz embere
19 millió (8+11 millió a VCA 2021-es és 2022-es keretréből) – Szeretjük Zuglót Egyesület, 1163 Budapest, Pesti határút 39.; a szervezet elnöke, Muzsik Laura a korábbi fideszes alpolgármester munkatársa
19 millió (8+11 millió a VCA 2021-es és 2022-es keretréből) – Rómaifürdő Telep Környezetvédő, Szabadidő és Diák Vízisport Egyesület, 1031 Budapest, Petur u. 22.; a szervezet ugyancsak Bús Balázs fideszes politikus régi támogatója
19 millió (8+11 millió a VCA 2021-es és 2022-es keretréből) – Koroibosz Rekreációs és Sport Egyesület, 1119 Budapest, Andor u. 11 A. V. emelet/16.
18,6 millió (8+10,6 millió a VCA 2021-es és 2022-es keretréből) – Összefogással a Belvárosért Polgári Egyesület, 1053 Budapest, Cukor u. 5.; régi fideszes kampányszervezet
18,4 millió (7,4+11 millió a VCA 2021-es és 2022-es keretréből) – Élő Belváros Polgári Egyesület, 1053 Budapest, Veres Pálné u. 16.; szintén régi fideszes háttérszervezet
17 millió (10+7 millió a VCA 2021-es és 2022-es keretréből) – Újpestért Egyesület, 1043 Budapest, Munkásotthon u. 18/22.; a IV. kerületi Fidesz hagyományos partnerszervezete
15,8 millió (11+4,8 millió a VCA 2021-es és 2022-es keretréből) – Kertvárosunk Értékeiért Egyesület, 1165 Budapest, Táncsics u. 15.; a szervezetet képviselő R. Törley Mária szobrászművész a helyi Fidesz régi „alkotótársa”
15 millió (11+4 millió a VCA 2021-es és 2022-es keretréből) – XV. kerületi Közösség- és Városfejlesztési Alapítvány, 1155 Budapest, Mentő u. 7. 5a.; a szervezet egyik kurátora Gyurkovics Miklós helyi Fidesz-politikus
15 millió (8+7 millió a VCA 2021-es és 2022-es keretréből) – Közép-Budai Önkéntes Polgári Védelmi Egyesület, 1126 Budapest, Beethoven u. 11. I/2.
15 millió (4+11 millió a VCA 2021-es és 2022-es keretréből) – Polgári Összefogás Kerületünkért Alapítvány, 1141 Budapest, Öv u. 96/B.; a Hadházy Ákos elleni kampány egyik fontos közreműködője
15 millió (4+11 millió a VCA 2021-es és 2022-es keretréből)– Nemzedékek Egymásért Egyesület, 1173 Budapest, Ferihegyi út 81. 1/3.; a helyi Fidesz partnerszervezete
15 millió (a VCA 2021-es keretéből) – Alapítvány a Polgári Ferencvárosért, 1092 Budapest, Bakáts u. 5. fszt./1.; a szervezet kurátora a kormányzati tájékoztatásért felelős miniszteri biztos, Farkas Örs
15 millió (a VCA 2021-es keretéből) – Hegyvidéki Fiatalokért Egyesület (ma Best Budának Egyesület), 1024 Budapest, Margit körút 15-17. félem./1.; a szervezet képviselője, N. Szász Adrián a Fidelitas közép-magyarországi regionális igazgatója
15 millió (a VCA 2021-es keretéből) – Hagyomány-13 Egyesület, 1134 Budapest, Lehel út 24. D.lph. III/3.; a szervezet vezetője, Tempfli József fideszes politikus a XIII. kerületben
14 millió (3+11 millió a VCA 2021-es és 2022-es keretréből) – Szőke István Labdarúgó Akadémia Egyesület, 1095 Budapest, Gát u. 21.; a szervezet képviselője, Tar József Fidesz-szövetséges romavezető a Ferencvárosban
14 millió (8+6 millió a VCA 2021-es és 2022-es keretréből) – Fiatalok Újpestért Egyesület, 1045 Budapest, Dugonics u. 44. 8./36.; a helyi Fidesz „alszervezete”
13,9 millió (a VCA 2021-es keretéből) – Aktivitás Alapítvány, 1171 Budapest, Strázsahegy u. 49.
12,5 millió (1,5+11 millió a VCA 2021-es és 2022-es keretréből)– Kispesti Társaskör, 1191 Budapest, Fő u. 42.; a szervezet elnöke, Dódity Gabriella a kispesti Fidesz vezéralakja
12 millió (8+4 millió a VCA 2021-es és 2022-es keretréből) – Magyarországi Zsidó Közösségi Médiáért Alapítvány, 1076 Budapest, Péterfy Sándor u. 27. fszt./3.; a szervezet képviselője, Breuer Péter, Kormányinfó törzskérdezője
12 millió (4+8 millió a VCA 2021-es és 2022-es keretréből) – Józsefvárosi Magdolna negyed Egyesület, 1086 Budapest, Lujza u. 6. I./3.; a Fidesz partnerszervezete
12 millió (4+8 millió a VCA 2021-es és 2022-es keretréből) – Széchenyi István Kulturális Egyesület, 1163 Budapest, Cziráki u. 25. I./5.a.; a szervezet képviselője, Juhász-Pintér Pál korábban Fidesz-színekben próbálkozott az önkormányzati választásokon
11,6 millió (6+5,6 millió a VCA 2021-es és 2022-es keretréből) – Segítők a Rászorultakért Alapítvány, 1214 Budapest, Szent László u. 58.
11 millió (3+8 millió a VCA 2021-es és 2022-es keretréből) – Szövetség a Kispesti Polgárokért Alapítvány, 1196 Budapest, Kisfaludy u. 102.; a szervezet kurátora Fried Miklós (korábbi) fideszes politikus
11 millió (a VCA 2021-es keretéből) – Corvini Domini Értékmentők és Értékteremtők Egyesülete, 1165 Budapest, Táncsics u. 10.
11 millió (a VCA 2022-es keretéből) – Vízió Egyesület, 1239 Budapest, Vetés utca 24.; a szervezet elnöke Szakszon Péter a soroksári Fidelitasból
11 millió (a VCA 2022-es keretéből) – Törekvés Sportegyesület, 1107 Budapest, Bihari 23.
11 millió (a VCA 2022-es keretéből) – Szemere Miklós Alapítvány, 1095 Budapest, Mester utca 83/C. 3/1.a.; a szervezet elnöke a KDNP frakcióvezetője, Simicskó István
11 millió (a VCA 2022-es keretéből) – Pesti Fiatalokért Egyesület, 1071 Budapest, Damjanich utca 30. 1.em./2/B.; ez a szervezet is beszállt a főpolgármestert célzó dugókampányba
11 millió (a VCA 2022-es keretéből) – Magyar-Német Ifjúságért Egyesület, 1062 Budapest, Andrássy út 100. 3. em.; a szervezet kurátora Hende Csaba fideszes politikus, korábban Novák Katalin megválasztott államfő is elnökségi tag volt ugyanitt
11 millió (a VCA 2022-es keretéből) – Allergéniusz Egyesület, 1171 Budapest, Zimonyi utca 74.
11 millió (a VCA 2022-es keretéből) – Koronás-bika Vadásztársaság, 1132 Budapest, Váci út 16. fszt./12.
10,9 millió (a VCA 2022-es keretéből) – Szeretem Újbudát Lokálpatrióta Egyesület, 1115 Budapest, Thallóczy utca 23-25/b.; a szervezet Junghausz Rajmund újbudai fideszes képviselőhöz kötődik
10,8 millió (a VCA 2022-es keretéből) – Svábhegyi Hagyományőrző Egyesület, 1125 Budapest, Diana utca 4.; Fidesz-közeli szervezet, de a helyi kétfarkúak szerint érdemi munkát (is) végeznek
10 millió (4+6 millió a VCA 2021-es és 2022-es keretréből) – Albertfalvi Lokálpatrióta Egyesület, 1116 Budapest, Körmend u. 5.; Fidesz-közeli szervezet
10 millió (a VCA 2022-es keretéből) – Konzervatív Műhely Alapítvány, 1054 Budapest, Alkotmány utca 10. III/24.; a szervezet képviselője Papcsák Ferenc korábbi fideszes képviselő, a jegybank felügyelőbizottsági elnöke
10 millió (a VCA 2022-es keretéből) – Clarisse Újpest Gyermekeiért Alapítvány, 1042 Budapest, Árpád út 48-50. 1/3.; a szervezet egyik képviselője Hollósi Antal Gábor korábbi fideszes parlamenti képviselő
10 millió (a VCA 2022-es keretéből) – Csobánkapuszta Vadásztársaság, 1134 Budapest, Lehel út 22/C. 6/2.; a szervezet vezetője, Maczó László a Nógrád megyei Bér fideszes polgármestere
10 millió (a VCA 2022-es keretéből) – Szent Erzsébet Rózsakertje Alapítvány, 1125 Budapest, Diana u. 15/a.
10 millió (a VCA 2022-es keretéből) – Délpesti Horgász Egyesület, 1201 Budapest, Helsinki utca 9.
9,3 millió (4+5,3 millió a VCA 2021-es és 2022-es keretréből) – Palotai Sólymok Sportegyesület, 1157 Budapest, Erdőkerülő u. 13. 1/5., a szervezet képviselője a kerületi Fidesz legmeghatározóbb alakja, Pintér Gábor
9 millió (a VCA 2022-es keretéből) – Református Közéleti és Kulturális Alapítvány, 1146 Budapest, Abonyi utca 21.; a szervezet kurátora mások mellett a fideszes Hoppál Péter
8 millió (a VCA 2021-es keretéből) – Népszínház Kör a Polgári Értékekért, 1081 Budapest, Népszínház u. 35. 3. em./1.; a szervezet alelnöke, Pálovics László józsefvárosi fideszes politikus
8 millió (a VCA 2021-es keretéből) – Hegyvidéki Kulturális Egyesület, 1124 Budapest, Törpe u. 2.; a szervezet képviselője, Menyhárt Éva helyi fideszes politikus
8 millió (a VCA 2021-es keretéből) – Magyar Bridzs Szövetség, 1126 Budapest, Böszörményi út 20-22.; a szervezet elnöke Járai Zsigmond volt pénzügyminiszter, a jegybank exelnöke
8 millió (4+4 millió a VCA 2021-es és 2022-es keretréből) – Albertfalva Református Hitéletéért Alapítvány, 1116 Budapest, Gépész u. 23.
8 millió (4+4 millió a VCA 2021-es és 2022-es keretréből) – Albertfalvai Református Templomépítő Alapítvány, 1116 Budapest, Gépész u. 23.
8 millió (4+4 millió a VCA 2021-es és 2022-es keretréből) – Kelenvölgyi Reformátusokért Alapítvány, 1116 Budapest, Gépész u. 23.
8 millió (a VCA 2021-es keretéből) – XVII. Kerületért Egyesület, 1171 Budapest, Péceli út 222.
8 millió (a VCA 2022-es keretéből) – Háromhegyek Közhasznú Egyesület, 1031 Budapest, Saroglya utca 22745.hrsz.
8 millió (a VCA 2022-es keretéből) – Hazavárunk Alapítvány, 1201 Budapest, Helsinki út 32-33. 9//35.
8 millió (a VCA 2022-es keretéből) – TBL Magyarország Alapítvány, 1112 Budapest, Igmándi utca 23. fszt./3.
Bács-Kiskun megyei 1. és 2. országgyűlési egyéni választókerület: Kecskemét
15 millió (a VCA 2021-es keretéből) – Harmónia Gyermek és Felnőtt Egészségfejlesztő Mozgásközpont Alapítvány, 6000 Kecskemét, Vacsi köz 49.
14,7 millió (7,7+7 millió a VCA 2021-es és 2022-es keretréből) – Patrióta Civil Kurázsi Közösségi Környezetvédelmi és Településfejlesztési Egyesület, 6000 Kecskemét, Homokkő u. 1/C. B. II/4.; egyértelműen Fidesz-közeli, múlt nélküli, Szeberényi Gyula Tamás kecskeméti alpolgármesterhez kötődő szervezet
13,5 millió (5+8,5 millió a VCA 2021-es és 2022-es keretréből) – Conservatores Egyesület, 6044 Kecskemét, Kavics u. 12.
11 millió (a VCA 2022-es keretéből) – Kecskeméti Női Kézilabda Sportegyesület, 6000 Kecskemét, Klapka utca 9-11. II./212.
9,5 millió (a VCA 2022-es keretéből) – “Tegyük rendbe!” Városrészfejlesztő és Közösségteremtő Egyesület, 6000 Kecskemét, Mezei utca 34.; a szervezet alelnöke a már emlegetett Szeberényi Gyula Tamás alpolgármester
9 millió (4+5 millió a VCA 2021-es és 2022-es keretréből) – Gyerkőcök Sport Közösségi Gyermekképzési és Szabadidős Közhasznú Alapítvány, 6000 Kecskemét, Jókai Mór u. 40. fszt./2.
8,5 millió (5+3,5 millió a VCA 2021-es és 2022-es keretréből) – Mindenki Győztes Szabadidő Sportegyesület, 6044 Kecskemét, Miklós Gyula u. 99.
8,3 millió (a VCA 2022-es keretéből) – Tiszakécskei Lovasegyesület, 6060 Tiszakécske, Kőrösi utca 2.
8 millió (a VCA 2022-es keretéből) – “Szájunk egészsége” Alapítvány, 6000 Kecskemét, Frangepán sétány 1. B. lépcsőház 3./24.
8 millió (a VCA 2021-es keretéből) – Bács-Kiskun Megyei Polgárőr Szövetség, 6000 Kecskemét, Bajcsy-Zsilinszky körút 2.
Bács-Kiskun megyei 3. országgyűlési egyéni választókerület: Kalocsa
18 millió (8+10 millió a VCA 2021-es és 2022-es keretréből) – Kiskőrös Kultúrájáért Egyesület, 6200 Kiskőrös, Klapka u. 79.; a szervezet alelnöke Szedmák Tamás alpolgármester
12 millió (10+2 millió a VCA 2021-es és 2022-es keretréből) – Kiskőrösért Egyesület, 6200 Kiskőrös, Sárkány József u. 3. I./3.; a szervezet elnöke, Molnár Elvira soltvadkerti fideszes politikus
12 millió (5+7 millió a VCA 2021-es és 2022-es keretréből) – Krämer Fülöp Borlovagrend, 6230 Soltvadkert, Hősök tere 2.
11 millió (a VCA 2022-es keretéből) – Főnix Kulturális és Ifjúsági Egyesület, 6200 Kiskőrös, Klapka utca 79.; ennek a szervezetnek is Szedmák Tamás alpolgármester az egyik vezetője
10 millió (5+5 millió a VCA 2021-es és 2022-es keretréből) – Solti Teniszbarátok Egyesülete, 6320 Solt, Zrínyi M. u. 13.
8 millió (a VCA 2022-es keretéből) – Technoteam Autósport Egyesület, 6230 Soltvadkert, Kiss Ernő utca 26.
Bács-Kiskun megyei 4. országgyűlési egyéni választókerület: Kiskunfélegyháza
8 millió (5+3 millió a VCA 2021-es és 2022-es keretréből) – Tegyünk Izsákért Egyesület, 6070 Izsák, Szabadság tér 1.; a szervezet elnöke, Boldoczki Tímea fideszes jelöltként indult a 2019-es önkormányzati választáson
Bács-Kiskun megyei 5. országgyűlési egyéni választókerület: Kiskunhalas
15 millió (a VCA 2021-es keretéből) – Százszorszépföld Egyesület, 6400 Kiskunhalas, Kossuth u. 27. I.; a szervezet vezetője a Kiskunhalas egyik legfontosabb fejlesztését menedzselő Koszó Róbert
11 millió (4+7 millió a VCA 2021-es és 2022-es keretréből) – Halasi Művészetért Kulturális Egyesület, 6400 Kiskunhalas, Szabó Ervin u. 2/A.
9 millió (1,99+7 millió a VCA 2021-es és 2022-es keretréből) – Bácsalmási Gimnáziumért Alapítvány, 6430 Bácsalmás, Szent J. u. 5.
8 millió (4+4 millió a VCA 2021-es és 2022-es keretréből) – Kiskunhalasi Lovasbandérium Egyesület, 6400 Kiskunhalas, Bercsényi u. 2.
Bács-Kiskun megyei 6. országgyűlési egyéni választókerület: Baja
12 millió (8+4 millió a VCA 2021-es és 2022-es keretréből) – Bajai Sporthorgász Egyesület, 6500 Baja, Petőfi sziget 5312/21.
11 millió (7+4 millió a VCA 2021-es és 2022-es keretréből) – Cselekvő Fiatalokért Egyesület, 6500 Baja, Duna u. 10. 4/15.; a szervezet elnöke szinte kizárólag kormányzati és fideszes tartalmakat oszt meg a közösségi médiában
8 millió (a VCA 2021-es keretéből) – Jobb Bajáért Polgári Egyesület, 6500 Baja, Nagy István u. 33/A.; a szervezet a helyi Fidesz bejáratott partnere
Baranya megyei 1. és 2. országgyűlési egyéni választókerület: Pécs
26 millió (15+11 millió a VCA 2021-es és 2022-es keretréből) – Bio Város Egyesület, 7622 Pécs, Móricz Zsigmond tér 5. tt./39.; a szervezet alelnöke, Raics Teréz a 2019-es önkormányzati választásokon a Fidesz-központ nevében nyújtott be fellebbezéseket
26 millió (15+11 millió a VCA 2021-es és 2022-es keretréből) – Magyar Garabonciás Alapítvány, 7625 Pécs, Szőlő u. 67/1. C. 1./2.; a szervezet elnöke, Fodor-Petrov József Fidesz-közeli médiumot működtet Pécsett
11,6 millió (9+2,6 millió a VCA 2021-es és 2022-es keretréből) – Vasasért Egyesület, 7691 Pécs-Vasas, Bencze J. u. 6.; a szervezet elnöke, Berényi Zoltán a pécsi képviselőtestület KDNP-frakcióját erősíti
11 millió (a VCA 2022-es keretéből) – Agytörő Egyesület, 7622 Pécs, Móricz Zsigmond tér 5. tt/39.; a szervezet azonos székhelyen működik a már említett Bio Város Egyesülettel, illetve honlapja és stábja is hasonló
10,5 millió (6,5+4 millió a VCA 2021-es és 2022-es keretréből) – Dél-dunántúli Történelmi és Sajtótörténeti Egyesület, 7634 Pécs, Darázs dűlő 20/1.
10,5 millió (5+5,5 millió a VCA 2021-es és 2022-es keretréből)– Komlói „Fekete Láng” Érdekvédelmi Egyesület, 7300 Komló, Vörösmarty u. 11.; a Fidesz egyik „lebukott” kampányszervezete
9 millió (a VCA 2022-es keretéből) – Panelépületek Tagsága Egyesület, 7624 Pécs, Szent István tér 17.; a szervezet elnöke, Varga Péter József a Fidesz-színekben indult a 2019-es önkormányzati választáson
Baranya megyei 3. országgyűlési egyéni választókerület: Mohács
13 millió (6+7 millió a VCA 2021-es és 2022-es keretréből) – Közkincs Művészeti és Kulturális Közhasznú Egyesület, 7700 Mohács, Szentháromság u. 12/A.
9,5 millió (3+6,5 millió a VCA 2021-es és 2022-es keretréből) – Mohácsi Németek Egyesülete, 7700 Mohács, Kossuth Lajos u. 51.
8 millió (4+4 millió a VCA 2021-es és 2022-es keretréből) – Mohácsi Dolgozók Horgász Egyesülete, 7700 Mohács, Szentháromság u. 40.
8 millió (3+5 millió a VCA 2021-es és 2022-es keretréből) – Mohácsi Sokacok Olvasóköre, 7700 Mohács, Táncsics M. u. 34.
Baranya megyei 4. országgyűlési egyéni választókerület: Szigetvár
17 millió (15+2 millió a VCA 2021-es és 2022-es keretréből) – Várunkért és Városunkért Egyesület, 7800 Siklós, Postaszállás u. 12.; a szervezet társelnöke, Mojzes Tamás fideszes alpolgármester Siklóson
13,5 millió (10+3,5 millió a VCA 2021-es és 2022-es keretréből) – Nők Együtt Sikeresen Egyesület, 7800 Siklós, Felszabadulás u. 92/C. II/7.; az egyesület minden tisztségviselője (Pataki Gabriella, Manyaszekné Várnai Judit, Tóth Szilvia) egykori vagy jelenlegi fideszes önkormányzati vagy politikai munkatárs Siklóson
12 millió (5+7 millió a VCA 2021-es és 2022-es keretréből) – Sygeth Civitas Egyesület, 7900 Szigetvár, Zárda u. 1. I/4.; a szervezet motorja a fideszes Simon János
10,5 millió (8+2,5 millió a VCA 2021-es és 2022-es keretréből) – Zrínyi Miklós Hagyományőrző Sport Egyesület, 7900 Szigetvár, Turbéki u. 82.; a szervezet alapítója volt Fazekas Róbert, a helyi Fidesz-frakció mostani vezetője
Békés megyei 1. országgyűlési egyéni választókerület: Békéscsaba
18 millió (8+10 millió a VCA 2021-es és 2022-es keretréből) – Békés Megyei Vadászszövetség, 5600 Békéscsaba, Bajza u. 11.; a szervezet első embere, Hrabovszki János egyben a Semjén Zsolt vezette Országos Magyar Vadászati Védegylet alelnöke
15 millió (a VCA 2021-es keretéből) – Békéscsabai Turisztikai Egyesület, 5600 Békéscsaba, Szent István tér 7.; a szervezet elnöke, Opauszki Zoltán fideszes önkormányzati képviselő Békéscsabán
11 millió (5+6 millió a VCA 2021-es és 2022-es keretréből) – Nimród Vadásztársaság, 5600 Békéscsaba, Bajza u. 11., ezt a szervezetet is az imént említett Hrabovszki János képviseli
8 millió (a VCA 2021-es keretéből) – Csabai Jövőért Egyesület, 5600 Békéscsaba, Kastély u. 18.; az egyesület a békéscsabai Fidesz partnerszervezete
8 millió (a VCA 2021-es keretéből) – Borosgyáni Vadásztársaság, 5600 Békéscsaba, Kisrét tanya 121.
Békés megyei 2. országgyűlési egyéni választókerület: Békés
13 millió (8+5 millió a VCA 2021-es és 2022-es keretréből) – Cseppke Óvodai Alapítvány, 5500 Gyomaendrőd, Kossuth út 7.
10 millió (5+5 millió a VCA 2021-es és 2022-es keretréből) – Békési Szabadidős és Tömegsport Egyesület, 5630 Békés, Jantyik Mátyás u. 21-25.
10 millió (a VCA 2021-es keretéből) – Gyomaendrőd Kultúrájáért Egyesület, 5500 Gyomaendrőd, Kossuth út 9.
Békés megyei 3. országgyűlési egyéni választókerület: Gyula
21 millió (15+6 millió a VCA 2021-es és 2022-es keretréből) – Optimum Egészségmegőrző és Egészségfejlesztő Egyesület, 5700 Gyula, Tiborc u. 43. fsz./3.; a szervezetet elnöklő Sárosiné Hőh Henriett vállalkozói szerződéses viszonyt létesített a fideszes vezetésű várossal, férje pedig megyei tisztifőorvos
18 millió (8+10 millió a VCA 2021-es és 2022-es keretréből) – Egészségünkért Sport- és Kulturális Egyesület, 5720 Sarkad, külterület 01002/5. hrsz.; a szervezet elnöke, Mokán Mária a sarkadi fideszes polgármester felesége
18 millió (8+10 millió a VCA 2021-es és 2022-es keretréből) – Kelet-békési Területfejlesztési Társadalmi Innovációs Egyesület, 5700 Gyula, Semmelweis u. 20.; a szervezetet elnöklő Alt Norbert fideszes alpolgármester Gyulán
10 millió (a VCA 2022-es keretéből) – Körösök Kincse Természetvédelmi, Rekreációs és Szabadidősport Egyesület, 5700 Gyula, Török Ignác utca 3.; a szervezetet elnöklő Kónya István ugyancsak fideszes alpolgármester Gyulán
Békés megyei 4. országgyűlési egyéni választókerület: Orosháza
(Nincs 8 millió forintot vagy többet nyerő egyesület, alapítvány Simonka György volt választókerületében, melyet most Erdős Norbert nyert meg a Fidesznek.)
Borsod-Abaúj-Zemplén megyei 1. és 2. országgyűlési egyéni választókerület: Miskolc
26 millió (15+11 millió a VCA 2021-es és 2022-es keretréből) – Zöld Dongó Környezetvédelmi Alapítvány, 3508 Miskolc, Kapitány u. 18.
25 millió (15+10 millió a VCA 2021-es és 2022-es keretréből) – „Élhető Diósgyőrért” Egyesület, 3534 Miskolc, Előhegy u. 1/a.; a szervezet nemrég leköszönt elnöke, Seresné Horváth Zsuzsanna korábban fideszes önkormányzati képviselő volt
25 millió (15+10millió a VCA 2021-es és 2022-es keretréből) – „Kilátó” Miskolc Város Lakosságáért Egyesület, 3521 Miskolc, Benczur Gyula u. 5.; a szervezet elnöke, Papp Ágnes az ősfideszes Wachsler Tamás testvére
25 millió (15+10 millió a VCA 2021-es és 2022-es keretréből) – Eszmék és Értékek Alapítvány, 3525 Miskolc, Kelemen Didák u. 3.; a szervezet nem a Fideszhez, hanem a Keresztény Értelmiségiek Szövetsége miskolci csoportjához köthető
15 millió (a VCA 2021-es keretéből) – Református Szalon Egyesület, 3519 Miskolc, Baghy Gyula u. 6.; a szervezet elnöke, Nánási-Kocsis Norbert fideszes önkormányzati képviselő volt Miskolcon
15 millió (a VCA 2021-es keretéből) – Hernády Márton Alapítvány, 3519 Miskolc, Katowice u. 1. 1/1.; a szervezet egyik képviselője, Kisida Elek a Fidesz-támogató Százak Tanácsának tagja
15 millió (a VCA 2021-es keretéből) – Média Pakk Alapítvány, 3530 Miskolc, Szent István u. 23. fszt./1.; frissen alapított szervezet, melynek célja szinte szó szerint ugyanaz, mint a fideszes médiaholdingnak
11 millió (a VCA 2022-es keretéből) – Nő A Siker Alapítvány, 3530 Miskolc, Thököly Imre utca 11. 3/3.; a szervezetet Csöbör Katalin fideszes parlamenti képviselő hozta létre
11 millió (a VCA 2022-es keretéből) – Forrásvíz Kulturális Alapítvány, 3516 Miskolc, Vizirózsa utca 16.; a szervezet a Hit Gyülekezete tartalmait osztja és Fidesz-kompatibilis rendezvényeket szervez
10,3 millió (a VCA 2022-es keretéből) – Következő Generáció Alapítvány, 3529 Miskolc, Szilágyi Dezső utca 28.
10 millió (a VCA 2022-es keretéből) – Borsod Sport Klub Sportegyesület, 3516 Miskolc, Szolártsik Sándor tér 26.; a szervezet elnöke Csöbör Katalin képviselő fia, Mike Martin
Borsod-Abaúj-Zemplén megyei 3. országgyűlési egyéni választókerület: Ózd
26 millió (15+11 millió a VCA 2021-es és 2022-es keretréből) – mÓZDulj meg Egyesület, 3600 Ózd, Baranyai u. 3.; a szervezet első vezetője az egykori ózdi Fidelitas-elnök, Hevér Kristóf volt
26 millió (15+11 millió a VCA 2021-es és 2022-es keretréből) – Rombauer Alapítvány, 3600 Ózd, Városház tér 1.; a szervezet elnöke, Obbágy Csaba fideszes önkormányzati képviselő Ózdon
26 millió (15+11millió a VCA 2021-es és 2022-es keretréből) – Putnok Városért Egyesület, 3630 Putnok, Dózsa György út 14/A.; a szervezet elnöke, Jeddi József fideszes önkormányzati képviselő Putnokon
16 millió (5+11 millió a VCA 2021-es és 2022-es keretréből) – Aktív Zóna Alapítvány, 3600 Ózd, Zalai u. 21.; a szervezet elnöke Fürjes Pál korábbi fideszes polgármester
Borsod-Abaúj-Zemplén megyei 4. országgyűlési egyéni választókerület: Kazincbarcika
15 millió (a VCA 2021-es keretéből) – Közösen a Fejlődésért Egyesület, 3700 Kazincbarcika, Klapka György út 11.; a szervezet elnöke, Kondorné Sztojka Ágnes fideszes önkormányzati képviselő Kazincbarcikán
14,8 millió (a VCA 2021-es keretéből) – Összefogással Barcikáért Egyesület, 3700 Kazincbarcika, Pattantyús u. 2.; a szervezet képviselője, Rizner József a Fidesz polgármesterjelöltje volt Kazincbarcikán
10 millió (a VCA 2022-es keretéből) – Edelényi Hegyek Közössége, 3780 Edelény, Antal György út 66.
Borsod-Abaúj-Zemplén megyei 5. országgyűlési egyéni választókerület: Sátoraljaújhely
19 millió (8+11 millió a VCA 2021-es és 2022-es keretréből) – Zempléni Fiatalok Határok Nélküli Együttműködéséért Egyesület, 3980 Sátoraljaújhely, Kossuth L. u. 2.; a szervezet elnöke, Kracson Norbert fideszes önkormányzati képviselő
15 millió (a VCA 2021-es keretéből) – Zempléni Hiúzok Jégsport Egyesület, 3980 Sátoraljaújhely, Torzsás u. 25.; a szervezet elnöke a sátoraljaújhelyi fideszes alpolgármester, Dankó Dénes
14 millió (a VCA 2021-es keretéből) – Jövőkép Egyesület, 3950 Sárospatak, Bem u. 1/b.; a szervezet első embere a fideszes vezetésű sátoraljaújhelyi önkormányzat tulajdonában lévő Zemplén Televízió Közhasznú Nonprofit Kft. ügyvezetője, Seres Péter
11 millió (a VCA 2022-es keretéből) – Sátoraljaújhely-Hegyköz Turizmusáért Egyesület, 3980 Sátoraljaújhely, Hősök tere 3.; ennek a szervezetnek is Dankó Dénes az elnöke
11 millió (5+6 millió a VCA 2021-es és 2022-es keretréből) – Encs Városi Sport Club, 3860 Encs, Gagarin u. 11.
8 millió (a VCA 2021-es keretéből) – Zemplén Közcélú Televíziózásért Egyesület, 3980 Sátoraljaújhely, Színház köz 4.; a szervezet stábja a Seres Péternél említett Zemplén Televízió munkatársaiból áll
Borsod-Abaúj-Zemplén megyei 6. országgyűlési egyéni választókerület: Tiszaújváros
26 millió (15+11 millió a VCA 2021-es és 2022-es keretréből) – Della Lavanda Kreatív Fiatalokért Alapítvány, 3580 Tiszaújváros, Árkád sor 5. 1/3., a szervezet a Tállai András pénzügyminiszter-helyettes holdudvarába tartozó Bihall család befolyása alatt állt
21 millió (15+6 millió a VCA 2021-es és 2022-es keretréből) – Kiss Attila Alapítvány, 3900 Szerencs, Huszárvár u. 14.; a szervezet titkára a korábbi szerencsi fideszes alpolgármester, Egeli Zsolt
15 millió (a VCA 2021-es keretéből) – „Szerencsi Rászorultakért” Alapítvány, 3900 Szerencs, Szűk u. 2/a.; a fideszes Egeli Zsolt kurátor ebben a szervezetben
15 millió (a VCA 2021-es keretéből) – „Zemplén a Csángókért” Alapítvány, 3900 Szerencs, Bástya u. 31.; a szervezet egyik korábbi kurátora a térség országgyűlési képviselőjének (Koncz Zsófia) édesanyja, a Mészáros Lőrinc cégcsoportjában dolgozó Konczné Kondás Tünde
11 millió (a VCA 2022-es keretéből) – Szikszói Társalgókör Szikszóért és Abaújért, 3800 Szikszó, Pázmány Péter tér 18.; a szervezet titkára, Boholy György fideszes polgármesterjelölt volt a településen
11 millió (a VCA 2022-es keretéből) – Tiszaújvárosi Autósport Egyesület, 3580 Tiszaújváros, Tisza út 1.
11 millió (a VCA 2022-es keretéből) – Hegyalja és Zemplén térségéért Alapítvány, 3900 Szerencs, Csalogány utca 5/A.
11 millió (a VCA 2022-es keretéből) – Nagyközségi Sportegyesület Tiszalúc, 3565 Tiszalúc, Sport köz 1.
Borsod-Abaúj-Zemplén megyei 7. országgyűlési egyéni választókerület: Mezőkövesd
26 millió (15+11 millió a VCA 2021-es és 2022-es keretréből) – Dél-borsod Ifjúságáért Sport, Kulturális és Szabadidő Alapítvány, 3400 Mezőkövesd, Bazsarózsa u. 2.; a szervezet elnöke Hagyacki József, Tállai András fideszes képviselő bizalmasa
13,8 millió (4+9,8 millió a VCA 2021-es és 2022-es keretréből) – Nyékládházi VIZI-TRAPP Transzplantált Diák és Mozgáskorlátozott Szabadidő és Sport Egyesület, 3433 Nyékládháza, 4352/133. hrsz.
13,2 millió (5+8,2 millió a VCA 2021-es és 2022-es keretréből) – Mezőcsáti Színjátszó Egyesület, 3450 Mezőcsát, Szent István u. 21.
11 millió (a VCA 2022-es keretéből) – Együtt Emődért Egyesület, 3432 Emőd, Kossuth tér 1.
Csongrád-Csanád megyei 1. és 2. országgyűlési egyéni választókerület: Szeged
21 millió (15+6 millió a VCA 2021-es és 2022-es keretréből) – Életmód váltásért a Dél-alföldön Egyesület, 6722 Szeged, Kossuth Lajos sugárút 29. II./208.; a szervezetet vezető Berta Márk édesanyja, Bertáné Bényi Krisztina a közelmúltig a Modern Városok és Falvak fejlesztésének koordinációjáért felelt helyettes államtitkárként a Miniszterelnökségen, jelenleg pedig a nem létező Fudan Egyetemet fenntartó alapítvány főigazgatója
19 millió (8+11 millió a VCA 2021-es és 2022-es keretréből) – Okosító Torna a Gyermekekért, 6723 Szeged, Űrhajós u. 9 /A. 6/16.; az egyik szegedi fideszes képviselő, Német Ferenc ennél a szervezetnél dolgozott
14,5 millió (a VCA 2021-es keretéből) – Just Move Sport, Művészeti és Kulturális Egyesület, 6723 Szeged, Felső Tisza-part 31-34. J. 19.
11 millió (a VCA 2022-es keretéből) – X-Treme Hip-Hop Dance School Sportegyesület, 6727 Szeged, Algyői út 1.
10 millió (a VCA 2022-es keretéből) – Állami Gondoskodásban Élő és Veszélyeztetett Fiatalok Támogatásáért (ÁGOTA) Alapítvány, 6723 Szeged, Csongor tér 8.; a szervezet alapítója Kothencz János helyi fideszes képviselő
9,8 millió (a VCA 2022-es keretéből) – “Sztriha Kálmán” Közhasznú Alapítvány a Kiskundorozsmai Közösségek Fejlesztéséért, 6791 Szeged-Kiskundorozsma, Szent János tér 6.; régi Fidesz-közeli szervezet
Csongrád-Csanád megyei 3. országgyűlési egyéni választókerület: Szentes
11,8 millió (4,8+7millió a VCA 2021-es és 2022-es keretréből) – Mecénások a Kultúráért Egyesület, 6630 Mindszent, Szabadság tér 37.
11 millió (7+4 millió a VCA 2021-es és 2022-es keretréből) – Sándorfalvi Civil Szövetség, 6762 Sándorfalva, Ady Endre u. 7.
Csongrád-Csanád megyei 4. országgyűlési egyéni választókerület: Hódmezővásárhely
18,8 millió (8+10,8 millió a VCA 2021-es és 2022-es keretréből) – Makói Polgári Nyugdíjas Egyesület, 6900 Makó, Ráday u. 35/B
11 millió (a VCA 2022-es keretéből) – Szeretem Vásárhelyt Egyesület, 6800 Hódmezővásárhely, Teleki utca 38/A.; a szervezet elnöke Walterné Böngyik Terézia, aki fideszes jelöltéként indult a legutóbbi önkormányzati választáson
10 millió (4+6 millió a VCA 2021-es és 2022-es keretréből) – Polgári Együttműködés Hódmezővásárhelyért Egyesület, 6800 Hódmezővásárhely, Andrássy út 32. I/1.; a helyi Fidesz segédszervezete, amely sorosozós kampányt is folytatott Márki-Zay Péter ellen
10 millió (a VCA 2022-es keretéből) – Marosparti Vadásztársaság, 6900 Makó, Teleki utca 7/A.
9,9 millió (4+5,9 millió a VCA 2021-es és 2022-es keretréből) – Fiatalok Egy Élhetőbb Környezetért Egyesület, 6750 Algyő, Korsó u. 34.; a szervezet elnöke, Pongrácz Tamás a helyi Fidesz elöljárója
8 millió (a VCA 2021-es keretéből) – Hódmezővásárhelyi Szent István Alapítvány, 6800 Hódmezővásárhely, Szent István u. 75.; a szervezet elnöke a már emlegetett Walterné Böngyik Terézia
8 millió (a VCA 2021-es keretéből) – Hód Úszó Sportegyesület Hódmezővásárhely, 6800 Hódmezővásárhely, Ady Endre u. 1.; a szervezet elnöke ugyancsak Walterné Böngyik Terézia
8 millió (a VCA 2021-es keretéből) – „Jobb Makóért” Egyesület, 6900 Makó, Deák Ferenc u. 45.; a szervezet állandó partnere a makói Fidesznek
Fejér megyei 1. és 2. országgyűlési egyéni választókerület: Székesfehérvár
25,3 millió (14,3+11 millió a VCA 2021-es és 2022-es keretréből) – Móri Borvidék Turisztikai Desztinációs Menedzsment Egyesület, 8060 Mór, Szent István tér 7.; a szervezet elnöke egyben Mór fideszes alpolgármestere, Istvánfalvi Dávid
15 millió (a VCA 2021-es keretéből) – Szeretem Polgárdit Egyesület, 8154 Polgárdi, Batthyány u. 9.; a szervezet a Fidesz által támogatott polgármester, Nyikos László „civil” hátországát jelenti
11 millió (a VCA 2022-es keretéből) – Agóra Vidékfejlesztési Alapítvány, 8000 Székesfehérvár, Tobak u. 17. 1/30.
11 millió (a VCA 2022-es keretéből) – Szegényeket Támogató Alapítvány, 8000 Székesfehérvár, Rákóczi utca 25.
10 millió (a VCA 2022-es keretéből) – “SASSZEM” Sportlövész Egyesület, 8060 Mór, Napsugár utca 23.
9 millió (a VCA 2022-es keretéből) – Polgárdi Városi Önkéntes Tűzoltó Egyesület, 8154 Polgárdi, Kossuth utca 167/a.
Fejér megyei 3. országgyűlési egyéni választókerület: Bicske
26 millió (15+11 millió a VCA 2021-es és 2022-es keretréből) – Pannónia Szíve Alapítvány, 2060 Bicske, Bartók Béla u. 6.; a szervezet elnöke, Strommer Mátyás a fideszes képviselő Tessely Zoltán jobbkezeként dolgozik
24 millió (15+9 millió a VCA 2021-es és 2022-es keretréből) – Martonvásári Kulturális Egyesület, 2462 Martonvásár, Budai u. 13.; a szervezetet elnöklő Tóth Andrásné egyben martonvásári fideszes önkormányzati képviselő is
19 millió (8+11 millió a VCA 2021-es és 2022-es keretréből) – Bicskei Torna Club Egyesület, 2060 Bicske, Kerecsendi Kiss Márton út 2.; a szervezet elnöke Tessely Zoltán fideszes országgyűlési képviselő
9 millió (a VCA 2022-es keretéből) – Csőváz Kerékpáros Sportegyesület, 8083 Csákvár, Vörösmarty utca 6.
8 millió (a VCA 2021-es keretéből) – Floriana Egyesület, 8083 Csákvár, Kiss Ernő u. 4.; a szervezet elnöke, Knausz Imre Csákvár fideszes alpolgármestere
Fejér megyei 4. országgyűlési egyéni választókerület: Dunaújváros
17 millió (8+9 millió a VCA 2021-es és 2022-es keretréből) – Sinatelepért Egyesület, 2453 Ercsi-Sinatelep, Kölcsey út 15.; a szervezet elnökének férje, Propszt Zsolt fideszes politikus Ercsiben
8 millió (a VCA 2022-es keretéből) – Jövő Új-Városáért Egyesület, 2400 Dunaújváros, építők útja 2/d. 1/3.; a szervezet vezetője, Bükki Miklós az idei választáson a helyi Fidesz-jelöltet propagálta
8 millió (a VCA 2021-es keretéből) – Pusztaszabolcsi Hagyományőrző és Hagyományteremtő Alapítvány, 2490 Pusztaszabolcs, Velencei út 1.; a szervezet első elnöke Csányi Kálmán fideszes expolgármester volt
Fejér megyei 5. országgyűlési egyéni választókerület: Sárbogárd
15 millió (a VCA 2021-es keretéből) – Sárbogárdi Múzeum Egyesület, 7000 Sárbogárd, Hősök tere 3.; a szervezetet elnöklő Novák-Kovács Zsolt egyben fideszes alpolgármester is Sárbogárdon
12 millió (8+4 millió a VCA 2021-es és 2022-es keretréből) – Herceg Batthyány Fülöp Gimnázium és Általános Iskoláért Alapítvány, 8130 Enying, Kossuth u. 55.; a szervezet elnöke, Regenyei Katalin enyingi önkormányzati képviselő is
11 millió (7+4 millió a VCA 2021-es és 2022-es keretréből) – Sárbogárdi Kulturális Egyesület, 7000 Sárbogárd, Hősök tere 3.
Győr-Moson-Sopron megyei 1. és 2. országgyűlési egyéni választókerület: Győr
18 millió (8+10 millió a VCA 2021-es és 2022-es keretréből) – Győri Szent Imre Alapítvány, 9024 Győr, Szent Imre út 35.
17,2 millió (8+9,2 millió a VCA 2021-es és 2022-es keretréből) – „Győr és környéke motorosok baráti köre” Közhasznú Egyesület, 9011 Győr, Andrásvári u. 33.; a győri fideszes városvezetés által is támogatott egyesület
15 millió (a VCA 2021-es keretéből) – Győri Atlétikai Club – II. kerület Dózsa, 9025 Győr, Radnóti Miklós u. 46.
15 millió (a VCA 2021-es keretéből) – Széchenyi Kosárlabda Akadémia Sportegyesület, 9026 Győr, Egyetem tér 1.; a szervezet elnöke, Fűzy András régi győri fideszes politikus
10,6 millió (5,2+5,4millió a VCA 2021-es és 2022-es keretréből) – ÉFOÉSZ Értelmileg Sérültek és Segítőik Győr-Moson-Sopron Megyei Egyesülete, 9023 Győr, Mester u. 1. fszt./110.
10 millió (a VCA 2022-es keretéből) – Szt. Cirill és Method Alapítvány, 9025 Győr, Kossuth utca 63.
8 millió (a VCA 2021-es keretéből) – Magyar Vagon és Gépgyár Horgász Egyesület, 9019 Győr, 01772/4 hrsz
8 millió (a VCA 2021-es keretéből) – Kisalföldi Közéletért Alapítvány, 9023 Győr, Attila u. 13. I/4.
Győr-Moson-Sopron megyei 3. országgyűlési egyéni választókerület: Csorna
9 millió (5+4 millió a VCA 2021-es és 2022-es keretréből) – Közös Otthonunk Baráti Kör, 9300 Csorna, Park u. 4. 3/14.; a szervezet elnöke, Horváth Dániel – ilyen néven egy kereszténydemokrata politikus is működik Csornán
9 millió (4,95+4 millió a VCA 2021-es és 2022-es keretréből) – „Jót a jóért” Egyesület, 9330 Kapuvár, Veszkényi út 11. 3//15.
Győr-Moson-Sopron megyei 4. országgyűlési egyéni választókerület: Sopron
15 millió (a VCA 2021-es keretéből) – Határok Nélkül Soproni Művészeti és Kulturális Alapítvány, 9400 Sopron, Szent György u. 7.
11 millió (5+6 millió a VCA 2021-es és 2022-es keretréből) – A Soproni Erzsébet Kórházért Alapítvány, 9400 Sopron, Győri út 15.
8 millió (a VCA 2022-es keretéből) – “Soproni Tigrisek” Sport Egyesület, 9400 Sopron, Várkerület 73.
8 millió (a VCA 2021-es keretéből) – MTB Sopron Sportegyesület, 9400 Sopron, Úttörő u. 20. 3//8.
8 millió (a VCA 2021-es keretéből) – Pedagógusok Soproni Művelődési Házáért Alapítvány, 9400 Sopron, Petőfi tér 3.
Győr-Moson-Sopron megyei 5. országgyűlési egyéni választókerület: Mosonmagyaróvár
15 millió (4+11 millió a VCA 2021-es és 2022-es keretréből) – Mosonmagyaróvár és Környéke Nyugdíjas Egyesület, 9200 Mosonmagyaróvár, Fő u. 11.
12 millió (9+3 millió a VCA 2021-es és 2022-es keretréből) – Mosonmagyaróvár gyógyvize az egészségért Alapítvány, 9200 Mosonmagyaróvár, Gorkij u. 34.
Hajdú-Bihar megyei 1–3. országgyűlési egyéni választókerület: Debrecen
26 millió (15+11 millió a VCA 2021-es és 2022-es keretréből) – Józsa Fejlődéséért Alapítvány, 4225 Debrecen-Józsa, Deák F. u. 43.; a szervezetet már húsz éve is Fidesz-közeliként emlegették
23 millió (15+8 millió a VCA 2021-es és 2022-es keretréből) – „Adjátok vissza a hegyeimet!” Alapítvány, 4033 Debrecen, Acsádi út 40.; a szervezet elnöke, Becsky Tibor korábban fideszes önkormányzati képviselő volt Debrecenben, a fia most is az
19 millió (8+11 millió a VCA 2021-es és 2022-es keretréből) – EU-Roma Országos Egyesület, 4031 Debrecen, Pósa u. 1.; a szervezet elnöke Aba-Horváth István, a debreceni roma önkormányzat vezetője, aki festményt készíttetett Kósa Lajosról és más fideszes városi vezetőkről (korábban maga is megyei képviselő volt)
18,9 millió (14,9+4 millió a VCA 2021-es és 2022-es keretréből) – Gúth-Keled Idegenforgalmi és Természetvédelmi Közhasznú Egyesület, 4254 Nyíradony, Szakolykert tanya 87.; a sajtóban ez a szervezet Tasó László fideszes képviselő udvari egyesületeként jelenik meg
16 millió (12+4 millió a VCA 2021-es és 2022-es keretréből) – Stílus Egylet Kulturális és Szabadidős Egyesület, 4254 Nyíradony, Ady Endre u. 2.; ez a szervezet is Tasó László mellől indult
13 millió (8+5 millió a VCA 2021-es és 2022-es keretréből) – Roma Tehetséggondozó Közhasznú Alapítvány, 4031 Debrecen, Hámfa u.18. 2. ajtó
10 millió (a VCA 2022-es keretéből) – “Aranybika” Iskola Alapítvány, 4024 Debrecen, Kossuth u. 23. fsz. 3.
9,5 millió (a VCA 2022-es keretéből) – Cívis Város Kulturális Egyesület, 4030 Debrecen, Kaskötő utca 9.
8 millió (a VCA 2021-es keretéből) – Ligetaljai Kerékpáros Egyesület, 4254 Nyíradony, Árpád tér 1.
8 millió (a VCA 2021-es keretéből) – Mosolykuckó Szabadidős Egyesület, 4033 Debrecen, Fülöp u. 45.
Hajdú-Bihar megyei 4. országgyűlési egyéni választókerület: Berettyóújfalu
(Nincs 8 millió forintot vagy többet nyerő egyesület, alapítvány a választókerületben.)
Hajdú-Bihar megyei 5. országgyűlési egyéni választókerület: Hajdúszoboszló
8 millió (a VCA 2022-es keretéből) – Hajdú-Sárrét Fejlődéséért Egyesület, 4200 Hajdúszoboszló, Hőforrás utca 42.
Hajdú-Bihar megyei 6. országgyűlési egyéni választókerület: Hajdúböszörmény
15 millió (10+5 millió a VCA 2021-es és 2022-es keretréből) – Keleti Főcsatorna Egyesület, 4220 Hajdúböszörmény, Lévay Márton u. 24.; a szervezet elnöke, Czeglédi János fideszes önkormányzati képviselő
11,5 millió (6,5+5 millió a VCA 2021-es és 2022-es keretréből) – Abakusz Kör, 4220 Hajdúböszörmény, Szilassy J. u. 109.; régi fideszes partnerszervezet
11 millió (6+5 millió a VCA 2021-es és 2022-es keretréből) – Böszörményi Ballon Club Egyesület, 4220 Hajdúböszörmény, Lévay Márton u. 24.
9 millió (5+4 millió a VCA 2021-es és 2022-es keretréből) – Balmazújvárosi Hagyományőrző Tűzoltó Egyesület, 4060 Balmazújváros, Debreceni u. 12.; a szervezet elnöke, Tiba István fideszes országgyűlési képviselő
8,5 millió (3,5+5 millió a VCA 2021-es és 2022-es keretréből) – Városi Rádió Klub, 4220 Hajdúböszörmény, Kassa u. 24.
8 millió (5+3 millió a VCA 2021-es és 2022-es keretréből) – Ózonpajzs Kör, 4220 Hajdúböszörmény, Szilassy J. u. 109.
8 millió (a VCA 2021-es keretéből) – Középkertért Egyesület, 4220 Hajdúböszörmény, Lévay Márton u. 24.; a szervezetet elnöklő Gellénné Herpai Gabriella egy másik egyesületben a fent említett fideszes Czeglédi János munkatársa
Heves megyei 1. országgyűlési egyéni választókerület: Eger
26 millió (15+11 millió a VCA 2021-es és 2022-es keretréből) – Eger Eszterházy Szabadidő és Sportegyesület, 3300 Eger, Stadion u. 8.
25,3 millió (14,5+10,8 millió a VCA 2021-es és 2022-es keretréből) – Egri Norma Alapítvány, 3300 Eger, Törvényház út 1.; a szervezet Fidesz-közeli egri érdekeltségként szerepel a sajtóban
11 millió (a VCA 2022-es keretéből) – Egri Lokálpatrióta Egylet, 3300 Eger, Bródy Sándor utca 8.; a Fidesz régi partnerszervezete
11 millió (a VCA 2021-es keretéből) – Egri Vízilabda Klub, 3300 Eger, Frank Tivadar u. 5.
8 millió (a VCA 2021-es keretéből) – Füzesabonyi Sport Club, 3390 Füzesabony, Rákóczi út 48.
Heves megyei 2. országgyűlési egyéni választókerület: Gyöngyös
18 millió (8+10 millió a VCA 2021-es és 2022-es keretréből) – Városom, szeretlek Egyesület, 3200 Gyöngyös, Zöldhíd u. 5. II/3.; a szervezet a fideszes Klausmann Viktor háttérintézménye volt a 2019-es önkormányzati választás előtt
9,5 millió (2,5+7 millió a VCA 2021-es és 2022-es keretréből) – Mátra Biker Sport Club, 3200 Gyöngyös, Dobó István u. 12. 3/2.
8,5 millió (a VCA 2022-es keretéből) – Gyöngyös Város Közbiztonságáért Polgárőr Egyesület, 3200 Gyöngyös, Szív utca 33.
8 millió (a VCA 2021-es keretéből) – Gyöngyös Város Barátainak Köre, 3200 Gyöngyös, Barátok tere 3.; a szervezet elnöke, Bekecs Andrea főigazgató Budapest Főváros Kormányhivatalában – a fideszes Sára Botond kormánymegbízott mögött
Heves megyei 3. országgyűlési egyéni választókerület: Hatvan
25 millió (15+10 millió a VCA 2021-es és 2022-es keretréből) – Heves-Alatkai Hagyományőrző és Környezetvédő Egyesület, 3360 Heves, Pacsirta u. 1.; a szervezet Lányi József hevesi fideszes önkormányzati képviselő törekvéseit támogatja
25 millió (15+10 millió a VCA 2021-es és 2022-es keretréből) – Öko-Plan Tájvédelmi és Környezetfejlesztési Egyesület, 3000 Hatvan, Radnóti tér 2.; ez a szervezet is Szabó Zsolt fideszes parlamenti képviselő ügyeit segíti
25 millió (15+10 millió a VCA 2021-es és 2022-es keretréből) – Polgári Hatvanért Közhasznú Alapítvány, 3000 Hatvan, Tabán u. 15-17.; a szervezet Szabó Zsolt fideszes parlamenti képviselő állandó partnere
18 millió (8+10 millió a VCA 2021-es és 2022-es keretréből) – Hevesi Sporthorgász és Környezetvédelmi Egyesület, 3360 Heves, Erkel Ferenc u. 2.
Jász-Nagykun-Szolnok megyei 1. országgyűlési egyéni választókerület: Szolnok
18,5 millió (8+10,5 millió a VCA 2021-es és 2022-es keretréből) – Márai Sándor Kulturális Polgári Kör, 5000 Szolnok, Baross Gábor út 20. II./209.; a szervezet elnöke, M. Román Béla korábban fideszes helyi képviselő volt
14,9 millió (a VCA 2021-es keretéből) – Szolnoki Fiatalokért Egyesület, 5000 Szolnok, Baross út 20. 2./209-210.; a szervezet alelnöke a Fidelitasból indult Vörös Ádám és a Boldog István fideszes parlamenti képviselő jobbkezeként jegyzett Fehér Petra
11 millió (a VCA 2022-es keretéből) – “Hetényi Géza Kórházért” Alapítvány, 5000 Szolnok, Tószegi út 21.
Jász-Nagykun-Szolnok megyei 2. országgyűlési egyéni választókerület: Jászberény
26 millió (15+11 millió a VCA 2021-es és 2022-es keretréből) – Jász Nemzet Egyesület, 5130 Jászapáti, Gazda-farm 1.; a szervezetet képviselő Mészárosné Vas Márta a fideszes parlamenti képviselő, Pócs János bizalmasa, két éve polgármesterjelölt volt Jánoshidán
15 millió – Jászapáti a Mi Városunk Alapítvány, 5130 Jászapáti, Petőfi út 90.; a szervezet alapítói között fideszes megyei képviselőt (Borbás Zoltán) is találtunk
10 millió (a VCA 2022-es keretéből) – Jászladányi Polgárőr Egyesület, 5055 Jászladány, Hősök tere 4.
9,8 millió (a VCA 2022-es keretéből) – Jászapáti Gazdakör, 5130 Jászapáti, dr. Szlovencsák Imre út 2.
8 millió (a VCA 2021-es keretéből) – Vidékünk-Ért Alapítvány, 5137 Jászkisér, Damjanich út 56.
Jász-Nagykun-Szolnok megyei 3. országgyűlési egyéni választókerület: Karcag
13 millió (8+5 millió a VCA 2021-es és 2022-es keretréből) – Kisújszállási Városvédő és -Szépítő Egyesület, 5310 Kisújszállás, Szabadság tér 1.; a szervezetet vezető Tatár Zoltán fideszes alpolgármester Kisújszálláson
10 millió (8+2 millió a VCA 2021-es és 2022-es keretréből) – Kunmadarasi Községi SE, 5321 Kunmadaras, Kossuth tér 1.; a szervezet alelnöke Balogh Marianna polgármester, aki a 2019-es önkormányzati kampányban hitet tett a fideszes parlamenti képviselő mellett
Jász-Nagykun-Szolnok megyei 4. országgyűlési egyéni választókerület: Törökszentmiklós
10,9 millió (5,9+5 millió a VCA 2021-es és 2022-es keretréből) – Tiszaföldvári Vállalkozók Egyesülete, 5430 Tiszaföldvár, Bajcsy-Zsilinszky út 20.; a szervezet elnöke Cseuz Zsolt fideszes önkormányzati képviselő
9,9 millió (5,9+4 millió a VCA 2021-es és 2022-es keretréből) – Martfűi Városi Sportegyesület, 5435 Martfű, Strand út 3.; a szervezetet vezető Sági István fideszes parlamenti képviselő is volt
Komárom-Esztergom megyei 1. országgyűlési egyéni választókerület: Tatabánya
26 millió (15+11 millió a VCA 2021-es és 2022-es keretréből) – Magyary Zoltán Népfőiskolai Társaság, 2890 Tata, Tanoda tér 5/a.; a szervezet elnöke a megyei fideszes képviselőként, közgyűlési alelnökként is ismert Borsó Tibor
16 millió (8+8 millió a VCA 2021-es és 2022-es keretréből) – Hétvezér Egyesület, 2800 Tatabánya, Mártírok útja 84. 7/1.; az egyesület fideszes e-mail-címet adott meg elérhetőségként
11 millió (a VCA 2022-es keretéből) – Minery Egyesület, 2800 Tatabánya, Gál I. ltp. 902. fsz. 3.
8 millió (a VCA 2022-es keretéből) – Modern Üzleti Tudományok Főiskolája Alapítvány, 2800 Tatabánya V., Stúdium tér 1.; a szervezet vezetője Jelentó Tamás volt fideszes politikus
Komárom-Esztergom megyei 2. országgyűlési egyéni választókerület: Esztergom
15 millió (a VCA 2021-es keretéből) – Rendvédelem Népszerűsítéséért Alapítvány, 2500 Esztergom, Perc u. 3.; a szervezet három éve Kövér László és Szijjártó Péter kitüntetésével vétette észre magát
15 millió (a VCA 2021-es keretéből) – Fesztivál Esztergom Alapítvány, 2500 Esztergom, Petőfi u. 48/B.; a szervezet elnöke, Petrovics János korábban fideszes önkormányzati képviselő volt Esztergomban
11 millió (a VCA 2022-es keretéből) – Határtalan szív Alapítvány, 2500 Esztergom, Lázár V. út 84.; Fidesz-közeli szervezet
11 millió (a VCA 2022-es keretéből) – Dorogi Futókör Sportegyesület, 2510 Dorog, Bécsi út 56.
10 millió (a VCA 2021-es keretéből) – Eurohíd Euro-Kisrégiós Fejlődést Elősegítő Alapítvány, 2500 Esztergom, Simor J. út 65.
10 millió (a VCA 2021-es keretéből) – Kivirágzó Esztergomért Alapítvány, 2500 Esztergom, Őrtorony u. 25.
Komárom-Esztergom megyei 3. országgyűlési egyéni választókerület: Komárom
26 millió (15+11 millió a VCA 2021-es és 2022-es keretréből) – Magyarock Dalszínház Színházi Egyesület, 2900 Komárom, Mártírok út 8/A. 3/1.; a szervezet vezetője a Komárom város és az állam által alapított Monostori Erőd Kft. ügyvezetője, Vizeli Csaba
26 millió (15+11 millió a VCA 2021-es és 2022-es keretréből) – Kaptár Egyesület, 2900 Komárom, Ghyczy Kálmán u. 20.; a szervezet képviselője a Magyarock Dalszínház munkatársa, Másikné Vizeli Anita
19 millió (8+11 millió a VCA 2021-es és 2022-es keretréből) – Oroszlányi Bányász Klub Alapítvány, 2840 Oroszlány, Táncsics u. 1.
16,4 millió (8+8,4 millió a VCA 2021-es és 2022-es keretréből) – Falu-Hagyományőrző és Kulturális Egyesület, 2840 Oroszlány, Alkotmány u. 58.
13,6 millió (2,6+11 millió a VCA 2021-es és 2022-es keretréből) – Otthonunk Komárom Egyesület, 2900 Komárom, Mártírok útja 66. 1/2.; a szervezet elnöke, Zsédenyiné Horváth Krisztina a fideszes vezetésű önkormányzat által birtokolt Komáromi Városgazda Kft. programszervezője
8 millió (a VCA 2021-es keretéből) – Fiatal Lokálpatrióták Egyesülete, 2903 Komárom, Koppány vezér út 201.; a 2019-ben a szervezet alelnökeként nyilatkozó Vajda Bence ma fideszes önkormányzati képviselő Komáromban
Nógrád megyei 1. országgyűlési egyéni választókerület: Salgótarján
24 millió (15+9 millió a VCA 2021-es és 2022-es keretréből) – Polgári Salgótarjánért Alapítvány, 3100 Salgótarján, Bajcsy-Zsilinszky út 16-18.; a salgótarjáni Fidesz állandó partnerszervezete
15,5 millió (6,5+9 millió a VCA 2021-es és 2022-es keretréből) – Fiatalok Bátonyterenyei Egyesülete, 3078 Bátonyterenye, Berekgát köz 1.
11 millió (a VCA 2022-es keretéből) – Fejlődő, Élhető és Szerethető Városért Egyesület, 3100 Salgótarján, Március 15. út 20. alagsor 4.; fideszes háttérszervezet
8 millió (a VCA 2022-es keretéből) – Polgári Pásztóért Alapítvány, 3060 Pásztó, Nagymező utca 16. 2.em./3.a.; fideszes háttérszervezet
Nógrád megyei 2. országgyűlési egyéni választókerület: Balassagyarmat
15 millió (5+10 millió a VCA 2021-es és 2022-es keretréből) – Balassagyarmati Városi Sportegyesület, 2660 Balassagyarmat, Ipolypart u. 12./A.
15 millió (5+10 millió a VCA 2021-es és 2022-es keretréből) – BSE Palóc Farkasok Utánpótlás Sport Egyesület, 2660 Balassagyarmat, 3192/1/A.hrsz.
8 millió (a VCA 2021-es keretéből) – Tegyünk Egymásért Kulturális és Szabadidős Egyesület, 2660 Balassagyarmat, Klapka György u. 64.; a szervezet elnöke, Münzberg Gisztáv fideszes önkormányzati képviselő Balassagyarmaton
8 millió (a VCA 2022-es keretéből) – Zeke Kálmán Alapítvány, 2660 Balassagyarmat, Ady E. ut 19.
Pest megyei 1. országgyűlési egyéni választókerület: Érd
23 millió (15+8 millió a VCA 2021-es és 2022-es keretréből) – Összefogás Egyesület, 2030 Érd, Alsó út 10.; a szervezet elnöke T. Mészáros András, Érd korábbi fideszes polgármestere
13,5 millió (4,5+9 millió a VCA 2021-es és 2022-es keretréből) – Danubius Regionális Sport Club, 2030 Érd, Sóskúti u. 80.
11,5 millió (7+4,5 millió a VCA 2021-es és 2022-es keretréből) – Erdélyi Magyarok és Székelyek Érdi Egyesülete, 2030 Érd, Zsilip út 5.; a szervezet rendszeresen együttműködik Aradszki András KDNP-s parlamenti képviselővel
Pest megyei 2. országgyűlési egyéni választókerület: Budakeszi
22 millió (15+7 millió a VCA 2021-es és 2022-es keretréből) – Budaörsi Székely Kör Egyesület, 2040 Budaörs, Vasút dűlő 4.
13 millió (8+5 millió a VCA 2021-es és 2022-es keretréből) – Karizma Budaörsi Római Katolikus Nevelés-Oktatási Alapítvány, 2040 Budaörs, Esze Tamás u. 2.
12 millió (9+3 millió a VCA 2021-es és 2022-es keretréből) – Nyakaskő Ifjúsági Egyesület, 2051 Biatorbágy, Nagy u. 49.
11 millió (a VCA 2022-es keretéből) – Aranyagancs Alapítvány, 2040 Budaörs, Víg köz 4/D.; Fidesz-közeli szervezet
11 millió (a VCA 2022-es keretéből) – Szabad Európa Egyesület, 2040 Budaörs, Ostor utca 14.
10,9 millió (a VCA 2022-es keretéből) – Egészségesebb Ifjúságért Egyesület, 2040 Budaörs, Szabadság út 77. I. em./5.
8 millió (a VCA 2022-es keretéből) – Petrecz Sándor Alapítvány, 2071 Páty, Széchenyi u. 13.
Pest megyei 3. országgyűlési egyéni választókerület: Szentendre
21 millió (15+6 millió a VCA 2021-es és 2022-es keretréből) – Fulco Deák Egyesület, 2000 Szentendre, Hold u. 3.; a szervezet elnöke Szentendre korábbi fideszes alpolgármestere, Török Balázs István
17 millió (11+6 millió a VCA 2021-es és 2022-es keretréből) – Magyar Vár | Állampárti Civil Alap: az igénylők 5 százaléka kapta a támogatások kétharmadát | Megjósoltuk, megtörtént: a kormány két csapással átrendezte a hazai civil szférát. Még a választások előtt írtunk arról, hogy a Gulyás Gergely vezette Miniszterelnökség sebtében újranyitotta a Norvég Civil Alap helyére állított állami pénzcsapot, a Városi Civil Alapot – hogy a tavalyi 4,4 után most 4,8 milliárd forinttal „ösztönözze” az alapítványi, egyesületi munkát. Egy hete megvolt az idei eredményhirdetés is, immár egyben látjuk tehát, mi lett az eddig kiszórt 9,2 milliárd sorsa. | null | 1 | https://www.valaszonline.hu/2022/04/29/varosi-civil-alap-2022-lista/ | 2022-04-29 00:00:00 | true | null | null | valaszonline.hu |
Két újabb megnyert közbeszerzést jelentett be ma a Mészáros és Mészáros Zrt., összesen több mint 12 milliárd forint értékben – tette közzé a BÉT-en az Opus.
Az Opus Global közvetett tulajdonában álló Mészáros és Mészáros Zrt. nyerte el az NFP Nemzeti Fejlesztési Programiroda által kiírt "Iváncsa szennyvíz tervezés és kivitelezés" elnevezésű közbeszerzési eljárását. Az ajánlat értéke nettó 7361,5 millió forint. Egy másik projektet elnyerését is bejelentette ma a vállalat, a Dunántúli Regionális Vízmű Zrt. ajánlatkérő... | Több mint 12 milliárd forintnyi közbeszerzést nyert el a Mészáros és Mészáros | Az Opus Global közvetett tulajdonában álló Mészáros és Mészáros Zrt. nyerte el az NFP Nemzeti Fejlesztési Programiroda által kiírt „Iváncsa szennyvíz tervezés és kivitelezés” elnevezésű közbeszerzési eljárását. AZ AJÁNLAT ÉRTÉKE NETTÓ 7361,5 MILLIÓ FORINT. | null | 1 | https://www.portfolio.hu/uzlet/20220331/tobb-mint-12-milliard-forintnyi-kozbeszerzest-nyert-el-a-meszaros-es-meszaros-536789 | 2022-03-31 14:30:00 | true | null | null | Portfolio |
A koronavírus-járvánnyal összefüggésben a lélegeztetőgépek mellett a vakcinák beszerzése sem zajlott érdektelenül a hazai közvélemény számára. Főleg a kínai vakcinák esetében látszódott rendkívüli megoldás. A nyugati vakcinák mellett Magyarország mindenkinél korábban igyekezett keleti vakcinákat is beszerezni a minél gyorsabb átoltottság elérése érdekében. Ám míg az orosz Szputnyik-vakcinákat közvetlenül vásárolta meg Magyarország, addig a kínai Sinopharm esetében beiktattak egy közvetítőcéget, a Danubia Pharma Kft., melynek egyedüli tulajdonosa a Syntonite Med Zrt. volt.
A tulajdonosi háttér az elmúlt egy évben számtalan átalakuláson ment keresztül, sőt, gyakorlatilag ma már a Danubia Pharma sem létezik önállóan. Mint arról lapunk elsőként beszámolt, egy tavaly októberi közgyűlésen úgy döntött a tulajdonos, a Syntonite Med, hogy a Danubia Pharma beolvadás útján egyesül a Syntonite Meddel. Ennek dátuma 2021. december 13-a volt.
Ennek ellenére a magyar állammal közvetlenül szerződő Danubia Pharma még a mai napig szolgáltat érdekességeket, hiszen a napokban került fel az Igazságügyi Minisztérium honlapjára a társaság 2021. évi beszámolója, melyből pontosan kiderül, mennyit is hozott a konyhára a kínai vakcinabiznisz. A magyar állammal ugyanis 2021. január 15-én kötötték meg a szerződést, így lényegében a teljesítés teljes egészében a tavalyi év számain hagyott nyomot.
Sokmilliárdos profit öt dolgozóval
Az április 22-én leadott beszámoló szerint a Danubia Pharma
árbevétele az előző évi 3,4 milliárdról 54,8 milliárd forintra emelkedett, vagyis ez nem kevesebb mint 1511 (!) százalékos bevételgyarapodás egy év leforgása alatt.
Igaz, ezzel párhuzamosan a költségek is jelentősen emelkedtek.
Anyagjellegűként 44,9 milliárdot költöttek el a korábbi kicsivel több mint 2 milliárd után. A növekedés az eladott áruk beszerzési értéke soron mutatkozott meg, itt ugyanis 44,6 milliárdot számoltak el. Mint az eredménybeszámoló sorának megnevezése is sejteti: itt tüntetik fel költségként a Kínától megvett vakcinák beszerzési árát is. Az azonban még a kiegészítő mellékletből sem derül ki, hogy ebből a 44,6 milliárd forintból mekkora hányadot tesz ki a vakcinák beszerzési ára.
Hatalmasat növekedett a személyi jellegű ráfordítás is: a korábbi 2,1 millió után tavaly 352,9 milliót költöttek el. Ennek hátterében részben a dolgozók számának "minimális" növekedése áll, 2020-ban ugyanis 1, 2021-ben viszont már 5 fő volt a dolgozók létszáma. Az ő bérköltségük azonban "csak" 42 millió forintot tett ki, ami számításaink szerint havi szinten bruttó 700 ezer forintos fizetést jelentett.
Az alkalmazottak bére mellett itt számolják a különféle megbízási díjakat is, melyekre kivételesen a Danubia Pharma beszámolója is kitér. Eszerint a személyi jellegű ráfordításoknak a nagy részét ilyen megbízási jogcímen számolták el, összesen 226 millió forintot.
A bevételek és a ráfordítások eredményeként üzemi szinten már 5,7 milliárd forintos nyereséget mutatott ki a cég, amit a pénzügyi műveletek eredménye és az adófizetési kötelezettség még csökkentett. Árfolyamveszteség címén ugyanis 825 milliót bukott a cég, adóként pedig 441 milliót kellett befizetniük az államkasszába.
Így végeredményben a kínai vakcinabiznisznek is köszönhetően 4,4 milliárd forint tiszta profittal zárta az évet a Danubia Pharma. Az összeget azonban nem fizették ki osztalékként, bent hagyták a társaságban, melynek köszönhetően a saját tőkéje 1,2 milliárdról 5,7 milliárdra nőtt.
Jelen esetben egyébként nem meglepő, hogy a tulajdonos a cégben hagyta a nyereséget, hiszen mint cikkünk elején is említettük, tavaly év végén a Danubia Pharma beolvadt a Syntonite Med-be. Ennek révén a vagyonok és az eszközök a jogutód Syntonite Med tulajdonába, könyveibe kerültek be.
A beolvadt cég vagyonelemei meg is jelentek a jogutód cég mérlegében - néhány nappal a Danubia Pharma után a Syntonite Med is közzétette tavalyi éves beszámolóját. Az eredménybeszámolója nem tartogat túl sok izgalmat, lévén érdemi tevékenységet nem végez a cég árbevétel hiányában, de még pénzügyi műveleteket sem hajt végre. A legjelentősebb tétel és változás, hogy lett a cégnek két alkalmazottja, melyek után 36,5 millió forintos bérköltséget számolt el, ami több mint havi bruttó 1,5 milliós bért feltételez.
A Syntonite Med mérlegében pedig megjelentek a Danubia Pharma eszközei. Így 8,6 milliárd forint bankbetétben, 1,1 milliárd forint értékben forgatási célú hitelviszonyt megtestesítő értékpapír, 5,7 milliárd forint az eredménytartalékban, valamint majdnem 700 millió forint tartozás.
Az már a csatolt közgyűlési határozatból derült ki, hogy a kínai vakcinabizniszből a Danubia Pharmánál megtermelt profit a végső tulajdonosokhoz került.
Úgy döntöttek ugyanis, hogy 5 milliárd forintot kivesznek a cégből osztalék formájában.
És, hogy kik a végső tulajdonosok? Az a mai napig nem teljesen tiszta, hiszen a legutóbbi tulajdonosváltáskor két magántőkealapot jegyeztek be tulajdonosokként 50-50 százalékos arányban:
a Fidenza Magántőkealapot
és a Grado Magántőkealapot.
Róluk - illetve a végső tulajdonosokról - annyit tudni, hogy mindkét magántőkealapot a Capstone Befektetési Alapkezelő Zrt. képviseli, melynek tulajdonosa Földvári Gábor és fia. Földvári Gábor üzletember, vállalkozó, több cégben is érdekelt, többek között a Reál Hungary Zrt. igazgatóságának a tagja. Neve főként a letelepedési kötvénybizniszből lehet ismert, ugyanis ő volt az egyik ciprusi illetőségű közvetítőcégnek, az Innozone Holdings Ltd.-nek a képviselője. Tőzsdei körökben is ismert magánbefektető, aki korábban az Exbus vezetésében és a Bookline meghatározó tulajdonosai között is megfordult. | Lehull a lepel a vakcinabizniszről | Magyarország mindenkinél korábban igyekezett keleti vakcinákat, a kínai Sinopharm esetében beiktattak egy közvetítőcéget, a Danubia Pharma Kft., melynek egyedüli tulajdonosa a Syntonite Med Zrt. volt. Egy tavaly októberi közgyűlésen úgy döntött a tulajdonos, a Syntonite Med, hogy a Danubia Pharma beolvadás útján egyesül a Syntonite Meddel. Ennek dátuma 2021. december 13-a volt. Sokmilliárdos profit öt dolgozóval. Az április 22-én leadott beszámoló szerint a Danubia Pharma
árbevétele az előző évi 3,4 milliárdról 54,8 milliárd forintra emelkedett, vagyis ez nem kevesebb mint 1511 (!) százalékos bevételgyarapodás egy év leforgása alatt.
Áruk beszerzési értéke 44,6 milliárdot. Az azonban még a kiegészítő mellékletből sem derül ki, hogy ebből a 44,6 milliárd forintból mekkora hányadot tesz ki a vakcinák beszerzési ára.
Így végeredményben a kínai vakcinabiznisznek is köszönhetően 4,4 milliárd forint tiszta profittal zárta az évet a Danubia Pharma. Az összeget azonban nem fizették ki osztalékként, bent hagyták a társaságban, melynek köszönhetően a saját tőkéje 1,2 milliárdról 5,7 milliárdra nőtt. A vagyonok és az eszközök a jogutód Syntonite Med tulajdonába, könyveibe kerültek be.
A Syntonite Med mérlegében pedig megjelentek a Danubia Pharma eszközei. Így 8,6 milliárd forint bankbetétben, 1,1 milliárd forint értékben forgatási célú hitelviszonyt megtestesítő értékpapír, 5,7 milliárd forint az eredménytartalékban, valamint majdnem 700 millió forint tartozás.Úgy döntöttek ugyanis, hogy 5 milliárd forintot kivesznek a cégből osztalék formájában.
És, hogy kik a végső tulajdonosok? a Fidenza Magántőkealap és a Grado Magántőkealap
Mindkét magántőkealapot a Capstone Befektetési Alapkezelő Zrt. képviseli, melynek tulajdonosa Földvári Gábor és fia. | null | 1 | https://mfor.hu/cikkek/vallalatok/lehull-a-lepel-a-vakcinabizniszrol.html | 2022-05-02 22:15:00 | true | null | null | mfor.hu |
Nem nyugszanak a kedélyek a Debreceni Zsidó Hitközségben, a látszat ellenére érezhető a feszültség. A debreceni egyébként is Magyarország vallási szempontból legfurcsább hitközsége, ugyanis nem ortodox, nem neológ és nem is status quo ante. Ők azok, akik feltalálták a zsidó vallási öszvért, a negyedik magyar irányzatot. A hitközség elnöke, Horovitz Tamás elmondása szerint ők ugyanis olyan ortodox hitközség, amely status quo ante hagyományokat is követ. Lássuk az előzményeket, hozzátéve, hogy az ügy nagy nyilvánosságot kapott nem csupán a zsidó, de a teljes magyar médiában.
A Debreceni Hitközség összesen 540 millió forint értékben három EU pályázatot nyert a hitközségi épületek, valamint a két zsinagóga (a Pásti és a Kápolnási utcai) felújítására 2012 és 2016 között. Az utolsó pillanatban, 2015 végén a hitközség elnöke, Horovitz Tamás, akkor még a MAZSIHISZ alelnökeként is egy országos vezetőségi értekezleten 95 millió forintos kölcsönt kért, és kapott, arra való hivatkozással, hogy különböző vállalkozókat haladéktalanul ki kell fizetnie. A pályázatok utófinanszírozásúak voltak, ez történetünk szempontjából fontos. Ezzel kapcsolatban egy rendőrségi dokumentum így fogalmaz: „A nyomozás során vizsgálat tárgyát képezte, hogy a kölcsön felvételére miért volt szükség. Ezzel kapcsolatban, a rendelkezésre álló adatok alapján a kölcsön felvételét az indokolta, hogy a projektek elszámolása kapcsán még be nem nyújtott és ki nem fizetett, de teljesített számlák kifizetésére nem volt fedezet. Ennek az volt az oka, hogy olyan kifizetéseket is teljesítettek, melyek a projektekkel összefüggésben merültek fel, ám nem kerültek finanszírozásra. Előfordult, hogy műszaki problémák merültek fel, melyre póttámogatást kértek, ezt az irányító hatóság előzetesen támogathatónak ítélte meg, majd később kiderült, hogy a műszaki tartalmú változtatások nem mindegyike támogatható.”
2017 januárjában néhány hitközségi tag feljelentést tett nagy értékre elkövetett sikkasztás ügyében. A feljelentések alapján a Hajdú-Bihar Megyei Rendőr-főkapitányság Bűnügyi Igazgatóság Gazdaságvédelmi Osztálya megindította a nyomozást. Azt vizsgálták, történt-e csalás, hűtlen kezelés, vagy költségvetési csalás. Lefoglalták a Hitközség 2012-2016 közötti könyvelési iratait, adatokat gyűjtöttek és igazságügyi könyvszakértőt is bevontak a nyomozásba. Bekérték a DZSH bankszámláinak pénzforgalmi adatait és felvették a kapcsolatot a Miniszterelnökség Szervezetbiztonsági Főosztályával is, ahonnét megküldték a pályázatok teljes iratanyagát. Több hónapnyi vizsgálódás után a rendőrség megállapította, hogy az elnök nem sértette meg az alapszabályt, ugyanis a kölcsön felvételéhez nem kellett közgyűlési határozat, mert ez rövidtávú kölcsönnek minősül. Önmagában az alapszabály megsértése egyébként sem lett volna bűncselekmény. A kölcsönt a rendőrség szerint nem jogtalan haszonszerzés miatt vették fel. Ráadásul a minisztérium és a fejlesztési ügynökség is mindent rendben talált a pályázat körül. A rendőrség tehát, mint az a hétoldalas dokumentumban olvasható, megszüntette a nyomozást, arra való hivatkozással, hogy nem történt bűncselekmény.
De a felborzolt kedélyek ezek után sem nyugodtak le a cívisvárosban. A rendőrség a lezáró határozatot természetesen megküldte az érintetteknek, amelyben a feljelentők név szerint voltak megnevezve. Horovitz Tamás elmondta, a határozatot megmutatta a hitközség tagjainak, akik közül többen azt kérték tőle, „ne maradjon következmények nélkül, hogy néhány ember öncélúan, mindenféle vádaskodásokkal feljelenti a hitközséget”. A következő elöljárósági ülésen tehát egy olyan döntést hoztak, hogy a két feljelentő személyt, az alapszabályra hivatkozva, egy éven át felfüggesztették a közgyűlések látogatásától, vagyis nem szavazhatnak, nem választhatóak és nem mondhatják el a véleményüket. A döntés semmiféle más korlátozást nem tartalmazott, mondta az elnök, bármikor látogathatják a zsinagógát, ennek ellenére egyáltalán nem vesznek részt a közösség életében. Ez a korlátozás idén augusztus 31-én jár majd le.
Kétségtelen tény azonban, akár gyanakvásra is okot adhat, hogy a némi csúszással, 2014 szeptemberében eredeti állapotában helyreállított Kápolnási utcai zsinagóga külső homlokzata rettenetes állapotban van. Éppen ezért megkerestem az építkezést kivitelező Mester- Építő Fővállalkozó és Kivitelező Kft. ügyvezető igazgatóját, Barna Gábort. Azt szerettem volna megtudni, hogyan történhet meg, hogy néhány évvel az átadás után gondok adódnak egy teljesen felújított épülettel, amelynek felújítási munkáira vonatkozó terveit a nagyváradi S. C. Novartis S. R. L. cég készítette, míg a felelős tervező Puscas Cristian volt. Az ügyvezető igazgató írásban erősítette meg, hogy szinte az átadás pillanatától komoly problémát jelentett az épület beázása. A vizsgálatok után az derült ki, hogy a tető bádogos szerkezetei, a lemezfedések nem bizonyultak vízzárónak. Bár ezeket rendszeresen javították, mégis ismételten előfordultak beázások. A cég végül 2018-ban saját költségen megbízott egy igazságügyi építési szakértőt, aki szerint a kialakult műszaki problémákért, vagyis az épület beázásáért egyetemlegesen felelős a tervező, a kivitelező és a műszaki ellenőr. Abban állapodtak meg, hogy a tervező új részletterveket készít a javításhoz, aminek alapján a kivitelező költségkalkulációt készít a helyreállítási munkákról. A költségek ismeretében előzetes megállapodás születik majd a költségek megosztásáról a felelősök között. Jelenleg itt tart az ügy, mindenki a tervező kivitelezésre és a várható költségek megállapítására alkalmas dokumentációját várja. Barna Gábor megerősítette, mindent elkövetnek, hogy a helyreállítás minél hamarabb megtörténhessen. Hozzátette, ehhez azonban az is szükséges, hogy a többi érdekelt fél is ennek megfelelően végezze feladatait.
Ezek után ellátogattam Debrecenbe, hogy lássam, milyen is a zsidó élet a városban. Minden érintettel sikerült beszélnem, kivéve a rabbit, sőt részt vettem egy esti és egy reggeli istentiszteleten is, amelynek szintén jelentősége van a most folyó torzsalkodásokban. A debreceni „ellenzékiek”, ahogyan most már önmagukat is nevezik, pontosan ugyanazokat a dolgokat mondták el, mint amit annak idején feljelentésükben megfogalmaztak, Horovitz Tamás elnök pedig úgy reagált, a maguk részéről teljesen lezártnak tekintik az ügyet, és a továbbiakban nem kívánnak vele foglalkozni.
Igazságot tenni képtelenség, a rendőrség az ügyet immár két éve lezárta, a lezárult pályázatokkal kapcsolatban más hatóságok sem emeltek kifogást, ráadásul a szóban forgó kölcsönt, ha nem is a vállalt időpontban, 2016 júniusáig, hanem jóval később, de a hitközség hiánytalanul visszafizette a Mazsihiszinek. Az „ellenzékiek”, például Weisz György vagy Deményi György, gyanakodnak, homályos befektetésekről és különféle céges és hitközségi összefonódásokról beszélnek, de mindez csupán találgatás és maguk is elismerték, semmit nem tudnak bizonyítani. Beszélgetéseinkben mindig ugyanazok az évekkel ezelőtti dolgok kerültek napfényre, azok, amelyekről a rendőrség már kijelentette: nem történt bűncselekmény.
Az „ellenzékiek” szerint alig-alig van meg az istentiszteletekhez szükséges minjen, én azonban azt tapasztaltam, hogy a péntek esti imán 16-an, míg a szombat reggelin 24-en vettek részt. Az igazsághoz hozzátartozik, hogy a szombat reggeli imán megjelent egy négytagú izraeli család és egy valaha Debrecenből elszármazott, Amerikában élő idős férfi és a felesége.
Weisz György úgy értékelte, hogy az ortodox zsinagógából lényegében kultúrház lett, amit nem tart komoly problémának, mert szerinte Debrecenben nincs szükség két zsinagógára, mert nincs annyi vallásos zsidó. Egy évben 10-12 különféle előadást rendeznek, tette hozzá, de ezeket alig látogatja zsidó ember. A vallási élet szerinte nem létezik, azonnal hozzátette, nem az elnökség miatt, egyszerűen nincs már ember. Az idősek meghaltak, fiatalok nincsenek. A kóser konyha működését pénzkidobásnak tartja, ugyanis összesen 25-30 ebédet főznek. Szerinte inkább meg kellene nyitni az emberek előtt és olyan ételeket főzni, amit a környező irodaházakban dolgozók szívesen elfogyasztanának. Weisz György azt mondta, a Horovitz Tamás által oly sokszor hangoztatott mondat, mely szerint a debreceni a vidék legnagyobb zsidó közössége, csupán adminisztratív szempontból hangzik jól. Dicsérte a kulturális és gyermekrendezvényeket, majd így zárta a beszélgetést: igazi zsidó közösség nincs, tehát komoly hitélet sincs.
A másik „ellenzéki”, Deményi György azt mondta, a Debreceni Hitközségnek a hivatalos nyilvántartások szerint körülbelül 200 tagja van. Egy-egy közgyűlésen általában 50-60 ember szokott megjelenni, a többség nyugdíjas, legtöbbjük hölgy. Az átlagéletkor 65 és 90 év között van. Úgy véli, rabbira sem volna szükség, felesleges pénzkidobásnak tartja.
Beszélgetéseim közben derült ki, hogy a debreceni rabbi, dr. Asher Ehrenfeld finoman fogalmazva is ellentmondásos személyiség, ezt még Horovitz Tamás sem tagadta. Találkozni nem sikerült vele, ugyanis éppen Izraelben volt. Többen hozzátették, ez nem meglepő, mert általában az év 365 napjából 90 napnál is kevesebbet tölt Debrecenben, az elnök ugyanakkor azt mondta, a rabbi Debrecenben tölti az év felét. Úgy tudni, többen miatta nem járnak zsinagógába. Ehrenfeld, aki egyébként Romániában született, mindig azt mondta a hitközségi tagoknak, hogy ő az izraeli hadsereg dandártábornoka. Egyszer néhányan megkérték, legyen kedves megmutatni a doktori disszertációját és a diplomáit, mert azt állítja, hogy több is van. Azt felelte, ez nem tartozik a hitközség tagjaira. Megtudtam, hogy még az országos rabbitestületnek sincs joga bekérni a papírjait, ezt egyedül a Mazsihisz vezetői tehetnék meg. Forrásaim csak annyit erősítettek meg, hogy dr. Asher Ehrenfeld rabbinikus ismeretei valóban hagynak bizonyos kívánnivalót maguk után. Ugyanakkor az is kétségtelen tény, és ezt a Szombat is megírta, hogy a rabbi munkájáért két évvel ezelőtt Jeruzsálemben az ortodox rabbik kongresszusán elismerő oklevelet vett át 40 éves rabbi-szolgálatáért.
Visszatérve az „ellenzékiek” felfüggesztésére, amit egyébként Horovitz Tamás elnök is megerősített, a három érintett rabbinikus bírósághoz (bész din) fordult. A határozatot aláíró három főrabbi az „ellenzékieknek” adott igazat és arra kötelezte a hitközség felfüggesztést aláíró vezetőit, hogy kérjenek bocsánatot. Semmi sem történt azonban, mert dr. Asher Ehrenfeld rabbi úgy értelmezte, hogy őt, mint ortodox rabbit ne utasítgassa egy neológ rabbinikus bíróság.
Természetesen megkérdeztem a Debreceni Hitközség elnökét is, az idén tavasszal, nagy többséggel újraválasztott Horovitz Tamást is, hogyan látja a debreceni zsidó életet. Az elnök szerint Debrecenben, ahol a háború előtt nagy zsidó közösség élt, reneszánszát éli a zsidóság. Úgy gondolja, igenis Debrecen a vidék legnagyobb hitközsége, ahol nagyon komoly a vallási élet. Szerinte ez azért fontos, mert ahol vallási élet van, ott van lehetőség és jövő. Az elnök azt mondta, minden híreszteléssel ellentétben élénk a zsinagógai élet, mindennap van reggeli, délutáni és esti ima is. Hozzátette, kétségtelen, nem túl nagy a hétköznaponként templomba járók száma, de a péntek és a szombati istentiszteleteket szép számban látogatják.
Megemlítette, hogy Debrecenben közel 300 izraeli diák tanul, akik ugyancsak együttműködnek a hitközséggel, ők is járnak a zsinagógába.
Horovitz Tamás elmondta, 2017-től fontos szerep jut életükben a turisztikának is, hiszen ebben az évben indult meg a Debrecen–Tel-Aviv járat. A mindennapokban tapasztalják, mennyire sokan érkeznek, akik általában felkeresik a zsinagógát is. Az elnök leszögezte, a város vezetésével közösen azt szeretnék, ha Debrecen a keleti régió turisztikai központja lenne. A környéken, tette hozzá, nagyon sok olyan hely van, ahová a zsidó emberek szívesen ellátogatnak, például Bodrogkeresztúr, Sátoraljaújhely vagy Nagykálló. Amikor megjegyzem, hogy a környéken az EMIH is jelentős turisztikai tevékenységet végez, akkor Horovitz Tamás röviden azt mondta, ez teljesen független az EMIH-től, mert az EMIH-es programok jórészt Tokaj-Hegyaljáról szólnak, míg az övék Debrecenről és Nagykállóról. Azonban hozzátette azt is, úgy látja, a turisztikában nem megkerülhető az együttműködés az EMIH-hel. Azt vallják, mindenkit szívesen látnak, aki idejön, legyen az ortodox, neológ, a Chabadtól, vagy bármilyen más közösségtől. Mi, mondta Horovitz Tamás, eddig sem tettünk különbséget, mert a Debreceni Zsidó Hitközség minden zsidó ember előtt nyitva áll.
Megkérdeztem, mekkora a közösség Debrecenben, mire azt elnök azt felelte, nagyjából ezer fő, bár az aktívak száma körülbelül 200-250, és akik rendszeresen járnak zsinagógába az 20-25 ember. Horovitz Tamás bízik abban, és erre szerinte már vannak bizonyos jelek is, hogy az idetelepülő nagy cégek és fejlesztések kapcsán több zsidó család érkezik majd a városba. Úgy gondolja, ettől a hitközség élete is pezsgőbb lesz, és a fiatalabb generációk is megjelennek. Elmondta azt is, hogy Debrecenben nincs nyoma semmiféle antiszemitizmusnak.
Kérdésemre, hogyan mutatják meg magukat a debrecenieknek a valláson túl, Horovitz Tamás azt mondta, ez nagyon fontos kérdés, hiszen ettől a város részei, illetve, hogy nyitott hitközségként szeretnék élni az életüket. Úgy látja, zsidók és nem zsidók egyaránt meg tudják nézni az itteni zsidónegyedet, mert szerinte a debreceni zsidónegyednek van láthatósága. Úgy vélte, mindezeken túl a kultúra és a művészet bemutatása fontos. Éppen ezért lett a Pásti utcai ortodox zsinagóga multifunkcionális színhely. Ebben a zsinagógában meg tudják tartani a nagyünnepeket, de tudnak koncerteket és összejöveteleket is rendezni, egyben a galéria rész kiállítási helyként funkcionál.
Zárásképpen elmondta, azon dolgoznak közösen a várossal, hogy a zsinagógát és az itteni zsidónegyedet egy jól szervezett oktatási – kulturális – művészeti központtá tegyék. Ehhez csatlakozik az a tervük, hogy a hitközség tulajdonában lévő területen, a Pásti és Bajcsy-Zsilinszky utca sarkán, ahol most romos épületek állnak, azok lebontása után egy Kárpát-medencei oktatási és kulturális központot hozzanak létre. A terv az önkormányzattól már megkapta a támogatást az előkészítéshez. Megkezdődött a tervezés, sőt már látványtervekkel is rendelkeznek, jövőre szeretnének nekikezdeni a beruházásnak. Ez az elnök szerint egy olyan unikális intézmény lesz, amelyhez hasonló sincs egyelőre egész Európában. Leszögezte, nagyon komoly és átgondolt koncepcióval álltak neki a tervezésnek, biztosak benne, ők nem fognak úgy járni, mint a Sorsok Háza projekt. Megvan a koncepció, megvan az előkészület és mindenben megvan az egyetértés. | IZZIK A PARÁZS DEBRECENBEN | A Debreceni Hitközség összesen 540 millió forint értékben három EU pályázatot nyert a hitközségi épületek, valamint a két zsinagóga (a Pásti és a Kápolnási utcai) felújítására 2012 és 2016 között. Az utolsó pillanatban, 2015 végén a hitközség elnöke, Horovitz Tamás, akkor még a MAZSIHISZ alelnökeként is egy országos vezetőségi értekezleten 95 millió forintos kölcsönt kért, és kapott, arra való hivatkozással, hogy különböző vállalkozókat haladéktalanul ki kell fizetnie. | null | 1 | https://www.szombat.org/politika/izzik-a-parazs-debrecenben | 2019-10-26 11:03:00 | true | null | null | Szombat |
5,8 millió forint támogatást adott 2019-ben a Batthyány Lajos Alapítvány a „Patrióta Európa Mozgalom Facebook-oldalának fejlesztése, működtetése, szerkesztése” címen egy egyesületnek – derítette ki az Átlátszó. A Batthyány Lajos Alapítvány pénze abból származik, hogy 2016 óta összesen több mint 10 milliárd forintot kapott a közpénzből gazdálkodó Miniszterelnöki Kabinetirodától adományként. A propagandaminisztériumnak is becézett Miniszterelnöki Kabinetirodát Rogán Antal vezeti, az intézmény feladata a kormánykommunikáció összehangolása.
Az Átlátszó közadatigényléssel megpróbálta megtudni a részleteket, ezért elkérte a kormányszerv és az alapítvány 2018-2020 között létrejött szerződéseket, és a szerződések minden igazolását, de válaszként csak egy, a Batthyány Lajos Alapítvány által támogatott szervezetek megnevezésű listát kapott, mást nem. A listában azonban ott szerepel a Patrióta Európa Mozgalom oldalára költött pénz.
A lap azt is megtalálta, hogy 2019 október elsején, kevesebb mint két hétre az önkormányzati választásoktól egy kép tűnt fel a Patrióta Európa Mozgalom elnevezésű Facebook-oldalon. A képen egy fiatal nő (az argentin Martina Stoessel színész-énekes, aki a Violetta című tinisorozat címszereplője) egy táblát tart a következő felirattal: „Csak azért is Fidesz”. A kép 2013-as eredetijén még a tinisorozat második évadát reklámozta alig tizenhat évesen.
A Patrióta Európa Mozgalom hetente akár több száz, jellemzően máshonnan átvett képet posztol a mintegy 208 ezer követőjének, amivel a magyar facebookos propagandaszájtok élmezőnyéhez tartozik – írja az Átlátszó.
A 444 korábban úgy jellemezte az oldalt: oroszbarát, Fidesz-közeli tartalmakat terjeszt. A Mozgalom oldala a Fidesz-népszerűsítés és a választási mozgósítás mellett változatos, jellemzően a kormánypárt szívének kedvesként ismert, más kommunikációs üzeneteket is rendszeresen posztol. Például ezt a feliratozott képet többször is kirakták 2019-20-ban:
A Miniszterelnöki Kabinetiroda által megküldött támogatói listából az is kiderül, hogy a Facebook-oldalt a Magyar Polgári Együttműködés Egyesület működteti, és ők jegyezték be a patriotaeuropa.hu domént is.
Az egyesületnek világos kötődése van a kormánypárt felé, ugyanis két évtizede ők szervezik Orbán Viktor minden esztendőben megtartott évértékelő beszédeit. Az egyesület elnöke 2019 óta Vízkelety Mariann, az Igazságügyi Minisztérium igazságügyi kapcsolatokért felelős korábbi államtitkára.
A korábban is Fidesz-közelinek számító Batthyány Lajos Alapítvány 2016 óta kapja és osztja tovább az egyre nagyobb adományokat a Miniszterelnöki Kabinetirodától. Mintegy a folyamat betetőzéseként tavaly ősszel a korábban „hétköznapi” alapítványból úgynevezett közérdekű vagyonkezelő alapítványt csinált a parlament.
Azóta már 14-re nőtt az ilyen alapítványok száma, amelyekkel kapcsolatban az a vélekedés: a magyar állam eszközeit ilyen vagyonkezelőkbe menti ki a Fidesz.
Borítókép: Patrióta Európa Mozgalom posztja / Átlátszó.hu | Csavarosan jutott el a közpénz a kormánypárti propagandaoldalt működtető Magyar Polgári Együttműködés Egyesülethez | Csavarosan, a Batthyány Lajos Alapítvány közbeiktatásával 5,8 millió forint közpénz jutott a Miniszterelnöki Kabinetirodától a Patrióta Európa Mozgalom nevű Facebook-oldal működtetésére. | null | 1 | https://media1.hu/2021/04/19/csavarosan-jutott-el-a-kozpenz-a-kormanyparti-facebook-propagandaoldalt-mukodteto-magyar-polgari-egyuttmukodes-egyesulethez/ | 2021-04-19 15:03:00 | true | null | null | Media1 |
Röviddel a választások után hosszabb Egyesült Államokbeli körútra indult a NER fontos figurái által előszeretettel használt Bombardier Global 6000-as luxusgép.
A magánrepülő április 18-án indult és öt amerikai város érintése után 30-án ért vissza Budapestre.
Az első leszálló Washingtonban, a Dulles repülőtéren volt. A gép két napot tartózkodott az amerikai fővárosban, majd 20-án indult tovább Dallasba, ahol szintén egy teljes napnyi pihenő következett.
A következő állomás Salt Lake City volt, ahonnan a Bombardier 25-én hajnalban repült Miamiba. Végül a gép egy rövid orlandói kitérőt követően szombaton jött vissza Magyarországra.
A osztrák, illetve újabban svájci társaság tulajdonában lévő, de rendszerint a ferihegyi repülőtéren állomásozó gépre utoljára egy éve irányult a sajtó figyelme. 2021 márciusában, még a Covid-járvány alatt derült ki, hogy Mészáros Lőrinc és a vele akkor még friss kapcsolatban lévő Várkonyi Andrea utazott a fedélzetén Dubajba.
A gép a tavasszal keveset repült, hosszabb utakra nem is használták. Március eleje óta azonban Monacóban és Berlinben többször is megfordultak vele. | Körbeutazta az Egyesült Államokat a NER kedvenc luxusrepülője | Röviddel a választások után hosszabb Egyesült Államokbeli körútra indult a NER fontos figurái által előszeretettel használt Bombardier Global 6000-as luxusgép. | null | 1 | https://24.hu/fn/gazdasag/2022/05/01/egyesult-allamok-bombardier-luxusrepulo/ | 2022-05-01 00:00:00 | true | null | null | 24.hu |
A Somogy Megyei Kormányhivatal megadta a környezetvédelmi engedélyt a Pro-Mot Hungária Kft. és a Hellnarik Hospitality Kft. balatonaligai nagyberuházásához, az Aligaliget projekthez, mely magán luxusüdülővé alakítja a hajdani pártüdülőt, a Club Aligát – írja reggeli cikkében a Népszava, megemlítve egyúttal azt is, hogy ezzel a helyiek utolsó reménye is szertefoszlott.
A Balatont féltő civilek és az önkormányzat is próbálkozott korábban különböző tanulmányok bemutatásával, amelyek arra mutattak rá, hogy milyen visszafordíthatatlan károkat okozhat a beruházás. Az Aligai Fürdőegyesület (AFE) és a balatonvilágosi önkormányzat panaszt is tett tavaly év elején az Alkotmánybíróágnál, de mindhiába. Az utolsó remény az volt, hogy a kormányhivatal által tavaly ősszel elrendelt környezetvédelmi hatásvizsgálat meggátolhatja a beruházást, az engedélyt azonban végül megadták.
Kész, vége, kasza, teljes megsemmisülés. Elveszik a tópartot a balatonaligaiaktól, ugyanúgy, mint a Rákosi-rendszerben tették, csak most visszafordíthatatlanul, hiszen nem az állam teszi, hanem magántulajdonba kerül!
– így kommentálta a történteket Bukovszki András, az AFE elnökhelyettese, aggodalmait pedig többen is osztják a lap szerint, a helyiek attól tartanak, újra zárt világ épül a kiváltságosok számára. | „Elveszik a tópartot a balatonaligaiaktól, ugyanúgy, mint a Rákosi-rendszerben tették” | Megadták az engedélyt, mostantól semmi akadálya, hogy magán luxusüdülővé alakítja a hajdani pártüdülőt, a Club Aligát. | null | 1 | https://24.hu/fn/gazdasag/2022/04/21/balatonaliga-balaton-beruhazas-club-aliga-maganositas/ | 2022-04-21 00:00:00 | true | null | null | 24.hu |
Az Opus Global vállalatcsoport 2021-ben a világjárvány újabb és újabb hullámai, valamint a világgazdaságban elinduló negatív makrogazdasági folyamatok hatása ellenére konszolidált szinten 889,5 milliárd forint mérlegfőösszeggel és 314,5 milliárd forint saját tőkével zárt, míg a teljes átfogó eredménysoron 41,6 milliárd forint nyereséget ért el – közölte a társaság pénteken az MTI-vel. Ezzel fennállása óta a legjobb eredményt érte el Mészáros Lőrinc érdekeltsége.
Az Opus Global Nyrt. pénteken tette közzé a Budapesti Értéktőzsde (BÉT) honlapján a 2021. évi IFRS – nemzetközi beszámolási szabvány – szerinti egyedi és konszolidált éves jelentését.
Az Opus Global Nyrt. konszolidált szinten 307,8 milliárd forintos működési bevétel mellett több mint 45 milliárdos EBITDA-ról (kamatok, adózás és értékcsökkenési leírás előtti eredmény) számolt be 2021. évi jelentésében, az eredmény megduplázódott a tavalyi értékhez képest. A cégcsoport valós teljesítményét leginkább láttató érték egy év alatt közel 23 milliárd forintos emelkedést ért el – írták a közleményben.
Bár a működési költségek is nőttek, de ez a változás elmaradt a bevételek növekedésétől, így a csoport tevékenységből adódó üzemi eredménye 17,1 milliárd forint nyereség lett, ami 18,1 milliárdos eredménynövekedést jelent a tavalyi évi veszteséggel szemben. Az eredmény annak tükrében még kiemelendőbb, hogy az újonnan bekerülő energetikai társaságoknak csak az akvizíciójukat követő időszak eredménye került a konszolidáció során bevonásra, így az OPUS TIGÁZ Zrt. esetében csak 9 havi, az OPUS TITÁSZ Zrt. esetében pedig csak 4 havi eredmény – jegyezték meg.
A jelentés aláhúzza, hogy 2021. meghatározó stratégiai célkitűzésének megvalósítása, az energetika szegmensének kiépítése és integrációja sikerrel zárult, aminek köszönhetően az OPUS Csoport a hazai energetikai piac meghatározó szereplőjévé vált.
Az OPUS Csoport konszolidált adózott eredménye 41,6 milliárd forint lett, az eszközértéke pedig 889,5 milliárd forint, így 58,8 százalékkal emelkedett az egy évvel korábbi adatokhoz képest. A csoport konszolidált saját tőke értéke 38,2 százalékos emelkedéssel elérte a 314,4 milliárd forintot 2021 végére.
A közleményben kitértek arra, hogy 2022 márciusában az OPUS GLOBAL Nyrt. immár negyedik alkalommal kapott kiemelkedő hitelminősítést a német Scope független minősítő cégtől, megerősítve a vállalati stabil BB minősítést. A kötvénykibocsátáshoz kötődően ismételten BBB-minősítést szerzett.
A társaság menedzsmentje sikernek könyveli el, hogy az Opus Csoport a meghirdetett stratégiai célkitűzésének következetes betartásával tavaly elérte azt, hogy immár négy teljes jogú és erős fundamentumokra épült alappillérre, divízióra fektetheti a sikeres jövőt. A Magyarországon egyedülálló módon széleskörű, több hazai iparágat magába foglaló bázis kialakítása szolgáltatja a szilárd alapot a további eredményes és megbízható értékteremtéshez – olvasható a közleményben. | Ilyen jól még sosem ment Mészáros-birodalom óriáscégének | Az Opus Global vállalatcsoport 2021-ben a világjárvány újabb és újabb hullámai, valamint a világgazdaságban elinduló negatív makrogazdasági folyamatok hatása ellenére konszolidált szinten 889,5 milliárd forint mérlegfőösszeggel és 314,5 milliárd forint saját tőkével zárt, míg a teljes átfogó eredménysoron 41,6 milliárd forint nyereséget ért el – közölte a társaság pénteken az MTI-vel. Ezzel fennállása óta a legjobb eredményt érte el Mészáros Lőrinc érdekeltsége. | null | 1 | https://24.hu/fn/gazdasag/2022/04/08/opus-global-nyrt-ifrs-jelentes-2021/ | 2022-04-08 00:00:00 | true | null | null | 24.hu |
Igen népszerű a fideszes politikusok körében a szekszárdi Bodri Pincészet. 2020 szeptemberében például Szijjártó Péter külügyminiszter helikopterezett el a borászat elegáns Optimus éttermébe, most pedig Lázár János vette át parlamenti mandátumát az illusztris létesítményben. Mindkét eseményre Hadházy Ákos hívta fel a figyelmet.
Az országgyűlési képviselő 2 éve arról írt, hogy egy szemtanú szerint Szijjártó Péter külügyminiszter Tolnára ment egy propagandaeseményre helikopterrel, de nem Őcsényben szállt le, hanem a szekszárdi Bodri borászat lóistállójának karámjában. „Az információ szerint a miniszter ezután fideszes politikusokkal és meghívott vendégekkel együtt elköltött egy ebédet a borászat elegáns Optimus éttermében” – tette hozzá a képviselő.
Szijjártó később elismerte, hogy járt a Bodri borászatnál, ahol a helikoptert fényképezték, de kikérte magának, hogy szórakozásból használná a rendőrségi helikoptert.
Mint mondta, nem szórakozásról volt szó, hanem munkáról, a tárca pedig azzal érvelt, hogy Szijjártónak feszes volt a programja: 140 kilométert kellett rövid időn belül megtennie, ezért utazott rendőrségi helikopterrel Tolnára, ahová utána ment a szolgálati autója is, hogy az érkezése után már közúton közlekedhessen.
Milliók a milliárdosnak
A Bodri Pincészet Kft. az Orom Holding Kft. (40%), a DBI Ingatlanhasznosító Kft. (10%), Bodri Orsolya (5%), Bodri István Géza (35%), Bodri István Gézáné (5%) és Greiling-Bodri Zsófia (5%) tulajdonában van. Az Orom Holding – az Optimus Vagyonkezelő Kft.-n keresztül – Dunai György Sándoré, Magyarország 44. leggazdagabb emberéé.
Ahogy a Forbes írja 2021-es összefoglaló bejegyzésében: a 36,5 milliárdos becsült vagyonnal bíró Dunai leginkább az EuroAszfaltról ismert, de vannak turisztikai érdekeltségei is, például a Thermál Hotel Visegrád vagy a Bodri Pincészet. A lap szerint az EuroAszfalt gyakran konzorciumi partnere Mészáros Lőrinc érdekeltségeinek, így a cégeik együtt dolgozhatnak víziközmű fejlesztések kivitelezésén is összesen közel 50 milliárd forint értékben, de a Duna Aszfalttal közösen is dolgoztak már, például egy 52 milliárdos útépítési tenderen.
És bár Dunai cégei nyilván kevéssé voltak rászorulva, jutott nekik is a Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ) vissza nem térítendő állami támogatásaiból. A Kisfaludy-pályázatok nyerteseinek listája szerint a multimilliárdos üzletember két cégét is támogatta az Orbán-kormány: a szekszárdi székhelyű Bodri Pincészet Kft. és a Vendégház-Csötönyi Kft. összesen 9 millió forint vissza nem térítendő állami támogatást kapott.
Ennél sokkal több jutott azonban a Bodri Pincészet Kft.-nek az elmúlt 10 évben.
Az Opten és a palyazat.gov.hu adatai alapján a borászat 2012 és 2022 között összesen 4,9 milliárd forint állami és uniós támogatáshoz jutott.
A Bodri Pincészet legjobb éve egyébként 2019 volt, amikor 1 milliárdos forgalmat bonyolított. A legmagasabb összegű támogatást tavaly nyerte el a cég, a 2021. évi beszámolók azonban még nem érhetőek el.
Lázár János „egyetlen forint közpénzt” sem költött el ott
Hadházy Ákos kedden tette közzé Facebook-oldalán, hogy Lázár János a szekszárdi Bodri Pincészetben vette át a mandátumát. A megbízólevelet a Csongrád-Csanád megye 04. Országgyűlési Egyéni Választókerületi Bizottság elnöke, Feketéné Dr. Szemző Margit adta át neki.
Hadházy arra is rámutott, hogy az eseményről készült fotókat többen is megosztották, még a Makói Híradó is beszámolt róla, csak azt „felejtették el” megírni, hogy mindez 200 kilométerre volt Lázár János választókerületétől.
A Magyar Hang az esettel kapcsolatban megkereste a hódmezővásárhelyi fideszes politikust, hogy megtudják, miért nem a saját választókerületében ünnepelt, és mennyibe került a Bodri pincészetben megtartott rendezvény, amennyiben az ünnepséget közpénzből finanszírozták.
Lázár János sajtófőnöke, Göbl Vilmos a lapnak elmondta, hogy „húsvét vasárnap Lázár János a barátainak, támogatóinak és azoknak a vásárhelyi, makói és a térségben élő polgároknak mondott köszönetet, akik az elmúlt években segítették a munkáját, vagy tevékenyen hozzájárultak ahhoz, hogy az országgyűlési választásokat megelőző kampány sikeres legyen.
Az aktivistákat, segítőket és támogatókat Lázár János, valamint helyi vállalkozók közösen vendégelték meg, egyetlen forint közpénz felhasználására nem került sor.”
Göbl még azt is elárulta, hogy a képeken látható supermanes pólót a képviselő a munkatársaitól kapta.
A sajtófőnök szerint „Lázár János a vásárhelyi és makói térségben élő választópolgároknak nem egy ünnepséggel, hanem négy év kemény munkával hálálja meg, hogy bizalmat adtak neki az itt élők parlamenti képviseletére a következő ciklusban is.” | Közel 5 milliárd forint támogatást kapott a pincészet, ahol Lázár János ünnepelt | Először Szijjártó Péter külügyminiszter, most pedig Lázár János parlamenti képviselő irányította rá a figyelmet a szekszárdi Bodri Pincészetre, amelynek egyik végső résztulajdonosa Dunai György Sándor, Magyarország 44. leggazdagabb embere. Kíváncsiak lettünk a híres borászatra, ezért megnéztük, mennyire megy jól az üzlet. Kiderült, hogy csak a Bodri Pincészet Kft. 4,9 milliárd forint állami és uniós támogatást kapott az elmúlt 10 évben. | null | 1 | https://atlatszo.hu/orszagszerte/2022/04/20/kozel-5-milliard-forint-tamogatast-kapott-a-pinceszet-ahol-lazar-janos-unnepelt/ | 2022-04-20 00:00:00 | true | null | null | orszagszerte.atlatszo.hu |
Tavaly még nem kellett hivatalosan publikálni, mennyit keres egy-egy vállalat legfelsőbb vezetése, egy 2019. júliusi törvény szerint azonban a BÉT-en jegyzett cégeknek most már kötelezően be kell számolni erről is, tételesen, név szerint. A Forbes most azt szúrta ki, mennyit keresnek a vezetők a dollármilliárdos Mészáros Lőrinc Opus Global Nyrt.-jénél, illetve az egyik leggazdagabb magyar, Jászai Gellért 4iG-jénél.
Nem jár rossz fizetés az Opusnál a vezető tisztségviselőknek, azonban a nagyokhoz (Telekom, Richter, Mol) nem ér fel egyikük javadalmazása sem – állapították meg.
Az Opusnál Dzsubák Attila Zsolt vezérigazgató 42 439 992 forintot, Ódorné Angyal Zsuzsanna operatív vezérigazgató-helyettes 41 069 992 forintot, Dr. Csapó András stratégiai vezérigazgató-helyettes 20 819 996 forintot keres. Megemlítették még, hogy Mészáros Lőrinc lánya, Mészáros Beatrix az év elején adta fel elnöki székét, amit 2017 óta töltött be, és tavaly 35 millió forintot kapott posztjáért. Feltételezik, hogy a Bankholdingban megnövekedett feladatai miatt távozó Beatrix a készülő szuperbankban ennél azóta bizonyára többet keres. | 40 millió forint körül keresnek Mészáros Lőrinc Opusánál a legfőbb vezetők | Tavaly még nem kellett hivatalosan publikálni, mennyit keres egy-egy vállalat legfelsőbb vezetése, egy 2019. júliusi törvény szerint azonban a BÉT-en jegyzett cégeknek most már kötelezően be kell számolni erről is, tételesen, név szerint. | null | 1 | https://24.hu/fn/gazdasag/2022/04/19/meszaros-opus-40-millio-forint-keres-cegvezeto-4ig/ | 2022-04-19 00:00:00 | true | null | null | 24.hu |
Április végén derült ki, hogy a Központi Nyomozó Főügyészség (KNYF) több minisztériumi tisztviselőre csapott le egy hivatali vesztegetés és más bűncselekmények, köztük pályázati visszaélések gyanúja miatt indult nyomozásban. A KNYF által szervezett összehangolt bűnügyi akcióban csaknem 150 ügyész és rendőr vett részt. A nyomozók több helyszínen tartottak házkutatást, a hivatalos személyektől több mint kétszázmillió forint készpénzt foglaltak le. Az ügyről korábban annyi derült ki, hogy a Pénzügyminisztériumot és a Miniszterelnökséget is érinti.
A 24.hu megtudta, hogy a lefoglalt pénz nagy részét – 190 millió forintot – egyetlen kormánytanácsosnál találták, aki a Varga Mihály vezette Pénzügyminisztériumban, a Gazdaságfejlesztési Programok Végrehajtásáért Felelős Helyettes Államtitkárságon dolgozott.
A tisztviselő lakásán tartott széfben 3,5 millió forintot, majdnem tízezer amerikai dollárt (3,3 millió forintot) és több mint nyolcezer eurót (3 millió forintot) találtak.
Továbbá trezorkulcsok kerültek elő birtokából, melyekről azt mondta, hogy a kulcsokhoz tartozó széfeket apósa, édesanyja és az ő nevén bérelték. A lapunk által megismert ügyészségi dokumentumok szerint a Belvárosi Pénzügyi Zrt.-nél kezelt széfben – amelyhez a kormánytanácsosnak is hozzáférése volt – 180 millió forint készpénz volt.
A pénzről a minisztériumi tanácsos azt állította, hogy az édesanyja vagyona, amit kezelésre, használatra, megőrzésre vett át tőle.
Erről egy kézzel írt nyilatkozatot is bemutatott, azonban az ügyészség szerint a készpénz eredete nem igazolt. Mint azt megtudtuk, a kormánytanácsos édesanyja már nyugdíjas, korábban fogorvosként dolgozott egy Bács-Kiskun megyei községben.
A korrupciós ügynek 18 gyanúsítottja van, közülük ötöt tartóztattak le, így az említett kormánytanácsost is. Egy embert bűnügyi felügyeletbe helyeztek.
A gyanú lényege szerint az elkövetők vesztegetések útján részben a költségvetésből, részben európai uniós támogatásokból finanszírozott – a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program keretében kiírt – pályázatokkal kapcsolatban követtek el korrupciós bűncselekményeket. A benyújtott kérelmekkel igényelt támogatás összértéke mintegy tízmilliárd forint.
Az ügyészség szerint a letartóztatott pénzügyminisztériumi tanácsos kialakított egy jól szervezett rendszert, amelyben ő tartotta a kapcsolatot a pályázatírókkal, valamint a támogatást igénylő cégek vezetőivel, akiknek ő vagy az általa bevont további hivatalos személyek jogtalan előnyért cserébe segítettek abban, hogy támogatási kérelmeik sikeresek legyenek, illetve az azokkal kapcsolatban indított ellenőrzések számukra kedvezően végződjenek.
A KNYF több esetben ugyan nem tudta megállapítani, hogy mekkora kenőpénzért dolgoztak a minisztériumi tisztségviselők, de az ügyészek szerint
az általános ügyintézési díj a támogatási összeg egy százaléka volt. Ugyanakkor akadtak ennél magasabb összegű csúszópénzek is. Például két egymáshoz kapcsolódó cég januárban benyújtott pályázatának ügyintézéséért a pénzügyminisztériumi tisztségviselő és két társa összesen 70 millió forintos „ügyintézési díjban” állapodott meg a támogatások kedvezményezettjeivel.
A pénzügyi tárca kormánytanácsosával szemben
13 rendbeli társtettesként, az előnyért hivatali kötelezettségét megszegve, bűnszövetségben és üzletszerűen elkövetett hivatali vesztegetés elfogadásának gyanúját,
3 rendbeli bűnsegédként, vezető beosztású hivatalos személy által, az előnyért hivatali kötelezettségét megszegve, bűnszövetségben és üzletszerűen elkövetett hivatali vesztegetés elfogadásának gyanúját,
valamint egyrendbeli felbujtóként, folytatólagosan elkövetett, hivatali visszaélés gyanúját fogalmazta meg az ügyészség.
A tisztségviselő mindezek alapján öttől tizenöt évéig terjedő szabadságvesztéssel sújtható.
A 24.hu információja szerint a gyanúsítás alapját egyebek mellett több ezer oldalnyi lehallgatási jegyzőkönyv képezi. | 180 millió forintot találtak a pénzügyminisztériumi tanácsos széfjében, azt mondta, az édesanyja pénze | Pályázati visszaélések, vesztegetés gyanúja miatt csaptak le a nyomozók több minisztériumi dolgozóra. A gyanú szerint az ügyintézések megolajozásában és az ellenőrzések elsimításában segítettek csúszópénzért cserébe. Az ügyészség szerint általában a pályázati összeg egy százaléka volt a tarifa, de volt, hogy több. A Pénzügyminisztérium egyik tanácsosánál összesen 190 millió forint tisztázatlan eredetű pénz került elő, ami állítása szerinte nyugdíjba vonult édesanyja pénze. | null | 1 | https://24.hu/belfold/2022/05/05/penzugyminiszterium-miniszterelnokseg-tanacsos-tisztviselo-unios-palyazat-korrupcio-kenopenz/ | 2022-05-05 00:00:00 | true | null | null | 24.hu |
A Városi Civil Alap (VCA) nevű állami civil-támogatási programról már többször írtunk. Ez az a program, amit a kormány a megszüntetett Norvég Civil Alap helyett hozott létre. Az utóbbival már nyolc éve robbant ki a magyar kormány vitája, mivel a norvég fél nem engedte, hogy a civil Ökotárs Alapítványtól elvéve egy állami tulajdonú cégnek adja át az állam a támogatások elosztásának jogát. A vita végére Magyarország teljesen elvesztette azt a 73+4 milliárd forintot, amelyet korábban a Norvég Alaptól kapott.
A Norvég Alap megszűnésére válaszul a kormány azt ígérte, a költségvetésből pótolja a civil szférának jutó 4 milliárd forintot. Ennek az eredménye lett a szintén 4 milliárdos Városi Civil Alap (VCA), amelyet az állami Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. (BGA) oszt szét. Bár az Ökotárson a kormány az állítólagos baloldali elfogultságot kérte számon, a BGA sem vádolható politikai semlegességgel:
eddig a támogatások nagy részét a FIDESZ-KDNP-hez és kormányközeli üzleti körökhöz köthető szervezetek kapták.
A tavalyi első körben a legnagyobb elnyerhető összeget kapta például az a dabasi egyesület, amely lényegében azonos a városi FIDESZ-alapszervezettel, de felbukkantak a nyertesek között Mészáros Lőrinc alkalmazottai, Németh Szilárd birkózóakadémiája és számos helyi fideszes vezető egyesülete.
Fideszes politikusok által irányított szervezetek nyertek a Norvég Alap helyén felállított civil programon
Közvetlenül fideszes politikusok irányítása alatt áll azoknak a szervezeteknek több mint a fele, akik a legnagyobb összegű támogatást nyerték el a Norvég Alap helyére állított magyar állami alapból. A Városi Civil Alap legnagyobb, egyenként 15 milliós támogatásainak további nyertesei között elvétve találni olyat, amelyik ne kötődne közvetve vagy közvetlenül kormánypárti politikusokhoz vagy Fidesz-közeli üzleti körökhöz.
A „nagy siker” után idén februárban ismét kiírták a Városi Civil Alap pályázatait. A támogatásra ezúttal is öt kategóriában (ingatlanberuházás, gépjárműbeszerzés, egyéb eszközbeszerzés, rendezvényszervezés, kommunikációs tevékenység) lehetett pályázni, bár a támogatás felső határa ezúttal kisebb (15 millió forint helyett 11 millió) volt – ez azonban, mint látni fogjuk, nem tette sokkal kiegyenlítettebbé a források elosztását.
Kicsit csökkent a fideszes szervezetek túlsúlya
A pályázásra a BGA a kihirdetés után alig több mint két hetet hagyott, április végén pedig már ki is hirdették a nyerteseket. Ahogy tavaly írtuk: a legutóbbi körben a legnagyobb (15 milliós) támogatást elnyert civil szervezetek több mint fele közvetlenül kötődött a kormánypártokhoz, FIDESZ-KDNP-s politikusok vagy kormánypárti színekben indult jelöltek vezették őket.
A mostani támogatási program során csak kicsit nőtt a nem pártkötődésű nyertesek száma (ezek elsősorban sport- és szabadidős egyesületek).
A 11 milliós támogatáshoz jutó szervezetek közel fele (83-ból 38 nyertes) fideszes politikusokhoz tartozik, és további 12 szervezet közvetve kötődik a kormánypártokhoz, például kampányrendezvényeket szerveztek helyi politikusok számára.
10 millió forint feletti támogatást összesen 143 szervezet kapott, ezek közül 68 kötődik közvetve vagy közvetlenül a kormánypártokhoz. A 10 millió feletti támogatást elnyerő szervezeteket az alábbi táblázatban mutatjuk be:
VCA-KP-1-2021 döntési táblázat_nyertes
Ismét nyert Németh Szilárd alapítványa
A nyertesek listáján felbukkannak ismerős nevek, akik már a tavalyi pályázat idején is örülhettek. Ilyen például a Kozma István Magyar Birkózó Akadémia Alapítvány, amelyet Németh Szilárd államtitkár alapított 2017-ben.
Újra támogatást kapott a Della Lavanda Kreatív Fiatalokért Alapítvány is, amelynek kurátora, Sedlák-Bihall Orsolya, a Nord Tender Kft. pályázatíró cég ügyvezetője. A cég Tállai András választókerületében visszaélésgyanús pályázatok miatt vált ismertté. Másodjára kap támogatást a szintén Tállaihoz köthető Dél-borsod Ifjúságáért Sport, Kulturális és Szabadidő Alapítvány. Az egyesület elnöke, Hagyacki József annak a Mezőkövesdi Zsóry FC-nek az ügyvezetője, ahol Tállai András az elnök.
Az idei listán több szervezetet is találunk, amelyek közvetlenül parlamenti képviselőkhöz köthetők. 11 millió forintot nyert például a Nő A Siker Alapítvány, amelynek vezetője Csöbör Katalin fideszes parlamenti képviselő. Az alapítvány célja elvileg a nők esélyegyenlőségének elősegítése képzésekkel és más rendezvényekkel, de a szervezet Csöbör Katalin politikai pályáját is egyengette, 2018-ban több politikai kiszólással teletűzdelt iskolai rendezvénnyel került be a hírekbe.
Szintén 11 milliót kapott Bicskei Torna Club Egyesület, Tessely Zoltán fideszes országgyűlési képviselő szervezete, felbukkant továbbá Papcsák Ferenc Konzervatív Műhely Alapítványa és a Magyar-Német Ifjúságért Egyesület, ahol Hende Csaba a kurátor.
Civil vagy alapszervezet?
Azonban a Városi Civil Alapból elsősorban a helyi érdekeltségű fideszes szereplőket támogatják. Másodszorra kapott támogatást Bánó Miklós Zoltán XX. kerületi önkormányzati képviselő egyesülete, a Zöld Út Caritas, a MENTOR Közéleti, Kulturális, Sport Egyesület, ahol elnökségi tag Borbély Ádám budapesti Fidelitas-elnök, a FIDESZ új zuglói választókerületi elnöke vagy a Nagyatádi Erdélyi Kör, amelynek képviselője Orbán Csaba, a nagyatádi FIDESZ-alapszervezet elnöke.
A mostani listán is szerepel több olyan szervezet, amelyet nehéz elválasztani helyi FIDESZ-alapszervezetektől.
A 11 millióval támogatott Élő Belváros Polgári Egyesület hivatalos címe például ugyanaz, mint az V. kerületi FIDESZ-irodáé.
Több kifizetett „civil” szervezet az önkormányzati választáson jelölőszervezetként támogatott kormánypárti képviselőket: a Jobb Közéleti Kör Nagyatád 2010-ben a FIDESZ-szel közösen támogatta Kárpáti László nagyatádi polgármester-jelöltet, a Rómaifürdő Telep Környezetvédő, Szabadidő és Diák Vízisport Egyesület pedig Bús Balázs mögé állt be 2019-ben.
A választási kampányban is szerepet kaptak
Egyes szervezetek a 2022-es kampányban is szerepet játszottak: a Szövetségben a Gödöllőiekért online és nyomtatott újságban is a kormány üzeneteit közvetíti csakúgy, mint az Újbudai Polgárok Egyesülete, amelynek Újbuda az Otthonunk című lapját a helyi Fidelitas is terjesztette. Utóbbi szervezet már tavaly is kapott 15 millió forintot, éppen a „kommunikációs tevékenységük fejlesztésére”.
A Fidesz választási kampányához használhatják fel a civil alap támogatásait
A K-Monitor megszerezte azoknak a pályázatoknak a leírásait, amelyeket a 4 milliárd forintos kormányzati program, a Városi Civil Alap keretében pozitívan bíráltak el. A dokumentumból kitűnik, hogy a legnagyobb összegeket az egyesületek és alapítványok – nagyrészt a helyi Fidesz-szervezetekhez kötődő csoportok – olyan feladatokra kapták, mint új hírlapok vagy közösségimédia-kampányok elindítása.
Hasonló célra kapott korábban 15 milliót a Fodor-Petrov József nevével fémjelzett Magyar Garabonciás Alapítvány, amelyet idén újabb 11 millióval támogattak. Az alapítvány tavaly médiavásárlásokra kapott pénzt, többek között a Pécs Aktuál online hírportálnál – arról a pályázatukban nem írtak, hogy a Pécs Aktuál kiadójának szintén Fodor-Petrov József tulajdona. A Pécs Aktuál több szerkesztőségi tagja is kötődik a korábbi fideszes városvezetéshez, beleértve Fodor-Petrovot-is, aki korábban önkormányzati képviselő is volt.
A pályázók töredéke kapja a támogatások nagy részét
Bár a Városi Civil Alap keretösszegét idén több szervezet között osztották szét (akkor 705, most 1003 szervezet kapott valamennyi támogatást), ezek még mindig csak a pályázók egy szűk körét jelentik, és a pályázati pénz nagy részén a támogatottak töredéke osztozik. A Válasz Online elemzése szerint a két VCA-keretre együtt mintegy nyolcezer civil szervezet pályázott, nagy többségük sikertelenül.
A két fordulóban összesen 26 millió forintot lehetett elnyerni (tavaly 15, idén 11 milliót), ez azonban a nyertesek töredékének sikerült csak – ezek mindegyike kormánypárti kötődésű szervezet.
(Név szerint: Kozma István Magyar Birkózó Akadémia, Mentor Közéleti, Kulturális, Sport Egyesület, Összefogás Óbudáért Egyesület, Újbudai Polgárok Egyesülete, Vasvári Pál Polgári Egyesület, Zöld Út Caritas, Ifjúsági Vállalkozásélénkítő Egyesület, Sport, Oktatás, Kultúra, Környezet és Természetvédelem Egyesület)
A két pályázaton 8 millió forintot vagy annál többet nyerő szervezetek száma, írja a Válasz Online, körülbelül 400. A legnagyobbat beinkasszáló 400 szervezet két év alatt 5,8 milliárd forinttal gazdagodott, ami a teljes forrás 63 százaléka – azaz a támogatások nagy részén a 8000 pályázó alig 5 százaléka osztozik, közöttük pedig felülreprezentáltak a kormánypárti politikusok egyesületei, alapítványai.
Címlapkép: Az Újbudai Fidelitas tagjai az Újbudai Polgárok Egyesülete kiadványát terjesztik (forrás: ÚjbudaiFidelitas/ Facebook) | Megint Fidesz-közeli szervezetek nyerték a legnagyobb összegeket a kormány civil-támogató programján | Újabb, fideszes politikusokhoz köthető egyesületek gazdagodtak a kormány civil támogatási programjából. A Városi Civil Alap keretében másodszor osztanak támogatásokat, a legmagasabb, 10 millió feletti adományoknak ezúttal is mintegy felét a kormánypártokhoz kötődő csoportok kapták. Ráadásul több kormányközeli egyesület már másodszor szerepel a támogatottak listáján. | null | 1 | https://atlatszo.hu/kozpenz/2022/05/05/megint-fidesz-kozeli-szervezetek-nyertek-a-legnagyobb-osszegeket-a-kormany-civil-tamogato-programjan/ | 2022-05-05 00:00:00 | true | null | null | atlatszo.hu |
535 millió 341 ezer 962 forint támogatást kapott a Magyar Turisztikai Ügynökség Kisfaludy 2030 programján keresztül a badacsonyörsi Folly Arborétum és Borászati Nonprofit Kft. A pénz nagy részét – 470 020 922 forintot – egy, a Fidesz-holdudvarhoz köthető cég megbízására költötte a támogatást elnyerő vállalkozás. A tulajdonos férje korábban a fideszes Németh Szilárd vezette csepeli önkormányzat városgazdálkodási cégét irányította. Áder János leköszönő köztársasági elnök néhány napja épp ebben az arborétumban jelentette ki, hogy „fontos a teljesítmények meg- és elismerése”.
Áder János köztársasági elnök Badacsonytomaj Badacsonyörs nevű városrészén is járt április 27-én, a Folly Arborétumban. Az MTI beszámolója szerint a leköszönő köztársasági elnök ott többek között arról beszélt, hogy mennyire fontos a teljesítmények meg- és elismerésének fontossága, s a Folly Arborétumot is egy ilyen „vidéki teljesítményként” emelte ki.
„A köztársasági elnök a Folly Arborétum történetét önmagában is egy »kis magyar történelemnek« nevezte, majd röviden beszélt az 1905-ben magánkezdeményezésre épült parkról. Megjegyezte: bár háborús károk nem érték, a parkot a háború után államosították, és »kalandos körülmények közt« került vissza a családhoz, akik azóta is fejlesztik, bővítik a gyűjteményt, amelyet borászattal, valamint vendéglátóhellyel egészítettek ki. Több mint száz év teljesítményét mutatja, hogy a tavalyi adatok szerint százezernél is több látogatója volt a badacsonytomaji Folly Arborétumnak” – olvasható a hirado.hu-n.
A Folly Arborétumot egykor Folly Gyula pécsi orvos hozta létre, aki 1905-ben telepítette Badacsonytomajra az első örökzöldeket. A mostanra szőlőbirtokot, borászatot, éttermet is magában foglaló helyszínt a Folly Arborétum és Borászati Nonprofit Kft. működteti. A cég tulajdonosa és ügyvezetője az alapító dédunokája, Folly Réka. A Folly Arborétum és Borászati Nonprofit Kft. számlavezető bankja a január óta Tiborcz István többségi tulajdonában lévő Gránit Bank, de nem ez az egyetlen kapcsolódási pont a cég és a Fidesz holdudvara között.
Turisztikai attraktivitás-fejlesztés Giro-Szász András volt sógorával
A Folly Arborétum és Borászati Nonprofit Kft. nyert – ahogy ezt a valaszonline.hu megírta – a Magyar Turisztikai Ügynökség Kisfaludy Programján. Az 535 341 962 forint jelentős részét, 470 020 922 forintot „tovább is adta” egy 2021. szeptemberben aláírt kivitelezési szerződés keretében, melynek tárgya A Folly Arborétum turisztikai attraktivitásának fejlesztése volt.
A badacsonyörsi arborétum fejlesztését célzó projekt összköltsége az MTÜ tájékoztatása szerint 562 millió 538 ezer 225 Ft, ebből a számításaink szerint kevesebb mint 30 millió forintot kellett előteremtenie a Folly Arborétum és Borászati Nonprofit Kft.-nek, mert a többit, 535 millió 341 ezer 962 forintot, mi, adófizetők biztosítottunk a vállalkozásnak, a turisztikai ügynökség Kisfaludy Programján keresztül. A beruházás részleteivel kapcsolatban megkerestük az arborétumot működtető céget, de a kérdéseinkre mostanáig nem érkezett válasz.
A támogatásból az arborétum fejlesztéseire szerződött Safe Port Investment Kft. feladatai között tájépítészeti munkák, építési kivitelezési- és felújítási munkák elvégzése, víziközmű fejlesztés, elektromos munkák és az attraktivitást célzó munkák elvégzése szerepel. Ezenfelül, egyebek mellett a támogatásból kerül majd óriáshinta, térkő, napelem és e-bike töltőpont is az arborétumba. A turisztikai ügynökség weboldalán a projektet bemutató, sajnos nem beágyazható videó szerint a fejlesztésből valósul meg a kert alsó részének a fényfestése, képzőművészeti alkotások (pl. növényekhez passzoló szobrok) beszerzése és a jelenlegi 45 alkalmazott mellett, további 15 munkahely kialakítása.
Nemzeti együttműködés a gyakorlatban
A 2007-ben alapított és 2016 óta ezen a néven létező Safe Port Investment Kft. tulajdonosa – a BRANKO Befektetési Kft.-n keresztül – Serfőző Péter és ő a cég ügyvezetője is. Serfőző a volt sógora Giro-Szász Andrásnak, az Orbán kormány korábbi kommunikációért felelős miniszterelnökségi államtitkárának.
Serfőző és Giro-Szász közös üzleti ügyeiről – az azóta a fenti pályázat megvalósítására szerződött Safe Port Investment Kft.-be beolvadt Safe Port Project Kft.-ről – egy másik cikkünkben is írtunk.
A Tocsik-ügytől a Belvároson át Újlipótvárosig: a Lovas testvérek üzletei | atlatszo.hu
A Tocsik-ügytől a Belvároson át Újlipótvárosig: a Lovas testvérek üzletei
A Safe Port Investment már korábban is kapott megbízást (132 142 276 Ft értékben) a Folly arborétumtól: egy uniós finanszírozású projektben (GINOP-7.1.6-16) 2019-ben ez a cég végezhette a látogatóközpont felújítását. A Folly Arborétum és Borászati Nonprofit Kft. akkori feladata az alábbi volt:
„Meglévő kb. 200 nm alapterületű kúria jellegű építmény komplett felújítása belsőépítészettel és berendezésekkel együtt, illetve a hozzá tartozó egy hektárnyi arborétumi terület parkosítása (Az ingatlan a kb. nyolc hektáros Folly Arborétum része.)”
Régi arcok, új sikerek
Azt a 24.hu tárta fel, hogy a Magyar Turisztikai Ügynökség tanácsadói között szerepelt Folly Réka is. A Folly Arborétum korábbi fejlesztéseiről pedig az azóta bezárt Népszabadság is írt, részletezve többek között azt is, hogy a parkot működtető cég tulajdonosának, Folly Rékának a férje, Werner Péter a korábban a Német Szilárd rezsibiztos által vezetett csepeli önkormányzat vagyongazdálkodási cégét vezette.
A csepeli és a szomszédos, 18.kerületi önkormányzatnál is jó kapcsolatokkal és pozícióval bíró Werner Péter üzleti ügyeiről több évvel ezelőtt a Magyar Narancs is írt. A cikk magyarázatot adhat arra is, hogy miért éppen a Serfőző által ügyvezetett céget választotta a Folly Arborétum a közel félmilliárd forintnyi állami finanszírozású fejlesztés kivitelezésére.
Az adófizetők pénzéből finanszírozott, közel félmilliárdos badacsonytördemici arborétum-fejlesztés eredményeit bárki megtekintheti, látogatónként 1800 forintból. Gyerekek és nyugdíjasok már 1200 forintos jeggyel is bemehetnek, családi jeggyel pedig 5000 forintért látható, hogy Magyarországon a vidék is jobban teljesít. | Fidesz-közeli cég megbízására ment el az arborétumnak adott félmilliárdos támogatás nagy része | 535 millió 341 ezer 962 forint támogatást kapott a Magyar Turisztikai Ügynökség Kisfaludy 2030 programján keresztül a badacsonyörsi Folly Arborétum és Borászati Nonprofit Kft. A pénz nagy részét – 470 020 922 forintot – egy, a Fidesz-holdudvarhoz köthető cég megbízására költötte a támogatást elnyerő vállalkozás. A tulajdonos férje korábban a fideszes Németh Szilárd vezette csepeli önkormányzat városgazdálkodási cégét irányította. Áder János leköszönő köztársasági elnök néhány napja épp ebben az arborétumban jelentette ki, hogy „fontos a teljesítmények meg- és elismerése”. | null | 1 | https://atlatszo.hu/kozpenz/2022/05/02/fidesz-kozeli-ceg-megbizasara-ment-el-az-ader-altal-is-unnepelt-arboretumnak-adott-felmilliardos-tamogatas-nagy-resze/ | 2022-05-02 00:00:00 | true | null | null | atlatszo.hu |
Festési, mázolási és melegburkolási feladatokra írt ki közbeszerzési eljárást a Készenléti Rendőrség (KR) március elején. A kiírás két részből állt, a közbeszerzés meghívásos volt, az ajánlattételre felkért öt cégből egy tett árajánlatot. A nyertes kivitelező feladata egyrészt a KR üzemeltetésében lévő budapesti, dunakeszi és remeteszőlősi ingatlanjain található épületek belső festési, mázolási munkáinak elvégzése lesz.
Az ekr.gov.hu-ra feltöltött dokumentumok szerint a festési-mázolási munkákhoz szükséges minden anyagot és segédanyagot Ajánlatkérő biztosítja, beleértve a glettet, a festéket, a csiszolópapírt, a maszkoló szalagot, a takarófóliát, a hullámpapírt, valamint a sitt elszállításához szükséges konténert és a konténer szállítását is. Az elektromos szerelvények, lámpatestek le- és felszerelése, valamint az egyéb fali szerelvények (függönykarnis, tartó konzolok, polcok, tükrök, szükség esetén radiátorok, stb.) le- és felszerelése szintén az Ajánlatkérő feladata. Emellett a KR végzi a bútorok rakodását, összetolását, de a vizet és az áramot is a rendőrség biztosítja.
„A keretszerződés összegéből lehívott megrendelés alkalmával minimálisan elvégzendő festési munka 300 m², vagy minimálisan elvégzendő mázolási munka 50 m². Lehet egyszerre festési és mázolási munka is, ekkor minimum 300m² festés és a festéssel érintett területen belüli mázolási munkák, aminek nincs minimum korlátja” – olvasható a dokumentumban.
A feladatot a VIAWATT Építőipari Kft. óránként nettó 26 200 forintos áron vállalta.
Szintén ők nyerték a melegburkolási munkákat ugyanezekben az intézményekben.
A leírás szerint az egyszerre elvégzendő burkolási munka minimálisan 100 m², amely megrendelés útján kerül lehívásra a keretszerződés (70 millió forintos) összegéből.
Ebben az esetben is az Ajánlatkérő biztosítja az elvégzendő munkához a szükséges anyagokat: a melegburkolatok készítéséhez szükséges anyagokat (PVC, laminált padló, ragasztók szegélyek, aljzatkiegyenlítő anyagok), valamint a sitt elszállításhoz szükséges konténert és a konténer szállítását is. A KR végzi a helyiségekből a berendezések, bútorok elszállítását és visszarakodását, valamint biztosítja az áramot és a vizet is.
Ugyanakkor a KR felhívta a figyelmet, hogy az ajánlat során úgy kell megadni az egységárakat, hogy a műszaki leírásban szereplő bármely feladat szerződésszerű teljesítéshez szükséges valamennyi járulékos költségeket is tartalmazza (munkadíj, kiszállási díj, munka elvégzése utáni durva takarítást, törmelék és hulladék konténerbe történő berakását).
A melegburkolási munkákat nettó 26 900 forint/óra végezheti a VIAWATT Kft.
A cég ajánlatában vállalta, hogy hátrányos helyzetű munkavállalót is foglalkoztat a megbízás során.
A VIAWATT Építőipari Kft. kevésbé ismert szereplő a piacon. A cég a közbeszerzési adatbázis szerint utoljára 2011-ben nyert két nagyobb megbízást, akkor a Fővárosi Közterület-fenntartó Zrt.-től. Az 1990-ben alapított budapesti Kft. tulajdonosa Leel-Őssy Lóránt, a cég éves bevétele az elmúlt öt évben 8,6 és 230 millió forint között mozgott. | Óránként nettó 26 ezer forintért festik ki a Készenléti Rendőrség épületeit | A Készenléti Rendőrség üzemeltetésében lévő budapesti, dunakeszi és remeteszőlősi ingatlanjainak felújítási munkálataira 5 céget kértek fel, de végül csak egy tett ajánlatot. A nyertes Viawatt Kft. nettó 26 200 Ft/óra díjért vállalta a festést-mázolást, míg a melegburkolást 26 900 forintos áron óránként. A munkálatokhoz szükséges minden anyagot a Készenléti Rendőrség biztosít. | null | 1 | https://atlatszo.hu/kozpenz/2022/05/02/orankent-netto-26-ezer-forintert-festik-ki-a-keszenleti-rendorseg-epuleteit/ | 2022-05-02 00:00:00 | true | null | null | atlatszo.hu |
A „kiváltságos” státuszt egy 2020 utolsó napjaiban hozott kormányrendelet-módosítás tette lehetővé annak érdekében, hogy megkönnyítsék vele a beruházás előkészítését és kivitelezését, valamint hogy sajátos – a helyi építési rendeleteknél megengedőbb – beépítési szabályokat alkalmazhassanak az ingatlan újjáépítése során. Nyomozásunk közben többször is megkerestük a Köztársasági Elnöki Hivatalt, hogy erősítsék meg értesüléseinket, de ezt se 2021 októberében, se 2022 februárjában nem tették meg, mondván: „a lakáshasználati jog iránt hivatalos kérelem benyújtására nem került sor, az államfő erről még nem döntött.”
Mi ennek ellenére tovább folytattuk az ügy feltárását, és közadatigényléssel fordultunk az építtető Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatósághoz (KEF), hogy megismerjük a beruházás költségeit. Az érdemi adatszolgáltatásra most, 6 hónappal (!) az adatigénylést követően került sor. Azóta az is kiderült, jók voltak az Átlátszó tavalyi értesülései, ezért most – a költségek ismeretében – közöljük csaknem fél éve „fiókban pihenő” írásunkat, amelyből további, eddig ismeretlen részletek is kiderülnek a beruházásról.
A Blikk tavaly nyáron cikket jelentetett meg, mely Angela Merkel német kancellár leendő nyugdíja kapcsán a 2022 májusában leköszönő magyar köztársasági elnök juttatásaival is foglalkozott. Az írásból kiderült: Áder János volt köztársasági elnökként a mindenkori köztársasági elnöki tiszteletdíj összegével megegyező pénzbeli juttatást kap (kb. bruttó 3,5 millió forint), egykori EP-képviselői munkája után pedig nyugdíjban részesül. Ez utóbbi összege előreláthatólag 430 ezer forint lesz, amely az egykori, négy éven át kapott és havi 8900 eurós (kb. 3,2 millió Ft-os) EP-képviselői fizetése után jár neki.
A lap arról is beszámolt, hogy a leköszönő köztársasági elnököt a törvény szerint megilleti egy állami tulajdonú és fenntartású lakás használata, a lakás üzemeltetési feladatainak ellátásához egy fős személyzet, személyes gépkocsihasználat sofőrrel, valamint legfeljebb háromfős titkárság irodával, gépjárművel. A cikk a köztársasági elnök akkori vagyonnyilatkozatát is szóba hozta, és egy abban szereplő, 2019-ben vásárolt II. kerületi ingatlan kapcsán felvetette: Áder János nem biztos, hogy élni fog a törvény által számára biztosított lakáshasználat jogával.
Az Átlátszó – a Blikk akkori feltételezésével ellentétben – 2021 nyarán arról értesült, hogy a XII. kerületi, Béla király út 3/a szám alatti, 2141 négyzetméteres állami ingatlant építik újjá a leköszönő köztársasági elnök számára.
Beszédes építési engedély
Az Átlátszó megszerezte a Budapest Főváros Kormányhivatala (Építésügyi és Örökségvédelmi Főosztály) által 2021. február 9-én kiadott építési engedélyt is. Az ebben szereplő tartalom illusztris lakó érkezésére és egyedi igényekre utalt. Kiderült belőle ugyanis, hogy a villához szauna, fitneszhelyiség, mosókonyha szennyesledobóval, két beállós gépjárműtároló, személyfelvonó, valamint terasz és tetőkert is kialakításra kerül.
A dokumentumból azt is megtudtuk, hogy a teljes átépítést és felújítást követően a 2141 négyzetméteres telken álló épület nettó alapterülete 637 négyzetméterre változik, amihez hozzáadódik még 178 négyzetméter terasz és tetőkert is.
A hivatalos irat azt is felfedte, hogy az ingatlanhoz kapcsolódó építkezés „a Normafa Park történelmi sportterület megvalósításához szükséges beruházásokkal összefüggő, nemzetgazdasági szempontból kiemelt ügy”. Miután a vizsgált beruházás valójában nem kapcsolódik a megjelölt témához, megállapítható: a Kormány így kívánta kiemelni a beruházást a helyi építési szabályozások alól, illetve megkönnyíteni és felgyorsítani az építkezés előkészítését, valamint kivitelezését.
A kormányrendelet sajátos beépítési szabályokat is meghatároz a műemléki környezetben fekvő ingatlan kapcsán: beépíthetőség terén nagyobb (15% helyett 20%), a kötelező, minimális zöldterület esetén pedig alacsonyabb (65% helyett 60%) limitet állít fel a helyi építési szabályozáshoz képest.
Mikor dőlt el valójában, hová költözik a volt államfő?
A Normafa Park történelmi sportterület ügyét szabályozó 2013-as kormányrendeletet egy 2020. december 30-án megjelenő és másnap, Szilveszter napján hatályba lépő kormányrendelet módosította, amely külön paragrafust (4/A. §) is szentelt a szóban forgó ingatlannak. Vagyis ekkor vált a beruházás nemzetgazdasági szempontból kiemelt üggyé. A kormányrendelet dátuma tehát azt jelzi, hogy már 2020 végén megkezdődött az ingatlan hasznosításának előkészülete, a beruházás kiemelt üggyé tétele, az átépítés sajátosságai és a beruházás nagyságrendje pedig arra utal, hogy a munkálatok konkrét igény alapján, vagyis a ház leendő lakójának tudtával történtek.
Mindezek tekintetében, bár a KEH 2021-ben küldött válasza – miszerint az államfő még nem döntött az lakáshasználati jog hivatalos kérelmezéséről – megfelelt a valóságnak, az épület hasznosításának célja valójában már 2020 végén eldőlt.
Mennyibe került a beruházás?
Az Átlátszó még 2021 októberében közadatigényléssel fordult a beruházást megrendelő Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatósághoz (KEF), hogy megtudja, mely közbeszerzési eljárás és szerződés keretében, illetve milyen költségek mellett rendelték meg a felújítást. A koronavírus-világjárvány okozta veszélyhelyzet miatt a KEF-nek 45+45, azaz 90 nap állt rendelkezésére a válaszadásra, amit ki is használt. A 2022 januárjában érkező válasz azonban kifejezett kérésünkre sem tartalmazta a vizsgált beruházás költségeit, csupán a keretszerződés és annak módosító dokumentumainak elérhetőségét adták meg.
Emiatt újabb közadatigénylést kezdeményeztünk az adatok pótlására, amelyre ugyancsak kétszer 45 nap állt a KEF rendelkezésére. A Főigazgatóság ezúttal is élt a hosszabbítás jogával.
Első adatigénylésünket követően – felkészülve a hosszadalmas és nehézkes adatszolgáltatásra – megkértünk egy iparági szakértőt, hogy becsülje meg a beruházás értékének nagyságrendjét. A neve elhallgatását kérő szakember – a Budapest Főváros Kormányhivatala által kibocsátott dokumentumban leírt műszaki tartalmak, valamint az általunk bemutatott fotók alapján – 1 milliárd forint körüli összegre tette az építkezés költségeit.
Szakértőnk megjegyezte, hogy a nagyságrendi ár kalkulálásakor figyelembe vette a jelentős mértékű bontási munkálatokat, amelyek nagy pluszköltséggel járnak, illetve az átlagosnál jobb minőségű anyagok felhasználásával számolt, figyelembe véve, milyen céllal, vagyis kinek készült a beruházás. A megadott összeg ugyanakkor elmondása szerint nem tartalmazta a belső kivitelezés (pl. burkolatok, bebútorozás) árát, ahogy a minden bizonnyal kiépítésre kerülő biztonsági rendszer költségeit sem. Ez utóbbi tételek – tekintettel az ingatlan méreteire – jelentősen növelhetik a beruházás összköltségét, ami így elérheti akár a 1,5 milliárd forintot is.
A KEF április 28-án megküldött válaszából jelenleg azt tudjuk, hogy „a Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatóság a vagyonkezelésében lévő ingatlanon végez állagmegóvó, értéknövelő beruházást 929 116 725 forint értékben”. Az adatigénylésben kért dokumentumokat (árajánlat, megrendelés) a KEF ugyanakkor nem csatolta a válaszleveléhez, így az sem derül ki egyértelműen, hogy a megküldött ár milyen feladatokra vonatkozik, illetve hogy lefedi-e a beruházás teljes összegét.
Közbeszerzésbajnok fővállalkozó
Az építkezés fővállalkozója az elmúlt évek gigaméretű – több tízmilliárd, sőt, százmilliárd forintos – állami közbeszerzéseit elnyerő B+N Referencia Zrt. A cég eddigi legnagyobb „fogása” egy 3+1 évre szóló 300 milliárd forint keretösszegű kórháztakarítási megbízás volt, amit még 2021 elején nyert el. A közbeszerzéseken aratott sikereket az Opten cégadatbázis adatai is tükrözik. Ezek alapján a vállalat 2016–2020 között folyamatosan fejlődött: éves nettó árbevétele 13,7-ről 67,3 milliárd forintra, adózás előtti eredménye pedig 1,5 milliárdról 6,3 milliárd forintra nőtt.
Mint az a hiányosan teljesített közadatigénylésből kiderült, a szóban forgó felújítási projekt a B+N Referencia Zrt. által még 2020 novemberében elnyert, eredetileg összesen 100 milliárd forint keretösszegű közbeszerzés egyik része alá tartozik, amely állami tulajdonú ingatlanok igény szerinti karbantartási, felújítási, javítási és üzemeltetési feladataira szólt.
A cikkünk tárgyát képező Béla király úti ingatlan a KEF nyugat-magyarországi ellátási körébe tartozik. Így a projekt annak a közbeszerzésrésznek az egyik eleme, amelybe eredetileg 135 db (99 db budai, 36 db Budapesten kívüli) ingatlan tartozott a szerződéskötéskor. A nettó 223 ezer négyzetméternyi területtel kapcsolatos munkákra mintegy 35 milliárd forint értékben szerződött a B+N Referencia Zrt., de 2021-ben – a pandémia-helyzettel kapcsolatos, előre nem kalkulálható körülmények és kormányzati döntések miatt – módosították a szerződést, és a keretösszeget 52,5 milliárd forintra emelték.
Volt köztársasági elnökök állami ingatlanai
Göncz Árpád, a rendszerváltás utáni első köztársasági elnök 2000-ben köszönt le, második elnöki ciklusa végén. Az egykori államfő a budai Vérhalom téren álló Kocsis-villát kapta meg használatra. A Belügyminisztérium kezelésében lévő, 2873 négyzetméteres telken álló 590 négyzetméteres villát akkor, vagyis 22 évvel ezelőtt 129 millió forintért újíttatták fel.
Mádl Ferenc államfő az első köztársasági elnöki ciklusát követően, 2005-ben távozott a hivatalából. A KEH akkor, vagyis 17 évvel ezelőtt 126 millió forintért vásárolt meg egy 160 négyzetméteres, rózsadombi társasházi lakást, egy garázst és egy tárolót az egykori elnök számára.
Az ugyancsak egy elnöki ciklust szolgáló Sólyom László államfő számára a KEH a Normafa közelében, egy 2018 négyzetméteres telken álló ikerházban vásárolt lakást. A 265 négyzetméteres, 5 szobás, belső liftes házhoz 75 négyzetméteres garázs és 55 négyzetméteres terasz tartozott. Az országgyűlés a lakás megvásárlására és felújítására 340 millió forintos keretet biztosított, amelyből a KEH 195 millió forintot használt fel 2010-ben, azaz 12 évvel ezelőtt.
Schmitt Pál köztársasági elnök nem töltötte ki ötéves elnöki mandátumát, mert 2 év után, 2012-ben lemondásra kényszerült plágium-ügye miatt. Ennek ellenére az akkoriban – számára kedvezően – megváltoztatott törvény lehetőségeivel élve, kérelmezte a lakáshasználati jogot, de mielőtt megtalálták volna a számára megfelelő ingatlant, lemondott róla az ország rossz gazdasági helyzetére való hivatkozással.
Áder János köztársasági elnök második ciklusa végén, 2022 májusában köszön le a tisztségéről. Az elnök egy állami tulajdonú 2141 négyzetméteres telken álló, 637 négyzetméteres budai villába költözik, amelyet érkezéséig teljesen újjáépítenek. Az építkezés költségét a KEF az Átlátszó adatigénylésére adott válaszában 929,1 millió forintban jelölte meg.
A szerző felvételei. Drónvideó: Magyar Kétfarkú Kutya Párt. | 929 millió forintért építették újjá a budai villát, amit Áder János kapott használatra | Egy évvel ezelőtt, 2021 tavaszán értesült róla az Átlátszó, hogy a XII. kerület, Béla király út 3/a szám alatti, 2141 négyzetméteres állami ingatlant Áder János leköszönő államfőnek építik újjá. 2021 nyarán megszereztük a beruházás építési engedélyét, amelyből kiderültek a villa paraméterei, illetve az is, hogy az ingatlan a Normafa Park történelmi sportterület része, a rajta zajló beruházás pedig nemzetgazdasági szempontból kiemelt ügy. Az építkezés költségét a Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatóság az Átlátszó adatigénylésére adott válaszában 929,1 millió forintban jelölte meg. | null | 1 | https://atlatszo.hu/kozpenz/2022/04/29/929-millio-forintert-epitettek-ujja-a-budai-villat-amit-ader-janos-kapott-hasznalatra/ | 2022-04-29 00:00:00 | true | null | null | atlatszo.hu |
A gyanús eseteket a Húszezren a tiszta választásért 2022-ben (röviden 20k22) segítségével gyűjtöttük össze. A 20k22 csoport civil önkéntesei szemtanúi voltak a választáshoz kötődő visszaéléséknek, ugyanis ők voltak azok, akik a szavazóhelyiségekben őrködtek. A rendelkezésre bocsátott adatokból kiválogattuk a településnévvel ellátott, jelentősebbnek ítélt eseteket, amikből egy könnyen böngészhető adatbázist készítettünk. A térkép segítségével bárki megnézheti, hogy előfordult-e választási csalás a környékén, négy év múlva pedig segítséget nyújthat, hogy hol érdemes a visszaélésekre „vadászni”.
A választás estéjéig a 20k22 csoport közleménye szerint 1 903 darab különböző mértékű incidenst jelentettek – ezen belül 909 telefonhívást és 994 e-mailt fogadtak. (Magyarországon kicsivel több mint 10 000 szavazókört tartanak nyilván 3 200 településen. Szavazókörből azért van több, mint ahány település, mert egy szavazókörre legfeljebb 1 200 választópolgár juthat.) Fontos kihangsúlyozni, a közel kétezres szám azt mutatja meg, hogy hány bejelentést kaptak, nincs teljes átfedésben a választási csalások számával.
Ugyanis le lehet vonni azokat az incidenseket:
amiket a civilek ugyan jeleztek, de nem számítanak választási csalásnak,
amik véletlenül elkövetett kisebb bakik voltak a szavazatszámláló bizottság részéről,
amiket duplán jelentettek be.
Hozzá lehet(ne) adni azokat az incidenseket:
amik nem voltak láthatóak, mert az elkövetők a háttérben intézkedtek, vagy a megfigyelő a zárt szavazóhelyiségből nem látta, mi zajlik az épület előtt.
Az Átlátszó rendelkezésére bocsátott táblázatból közel 100 jelentősnek ítélt esetet gyűjtöttünk ki, amikből elkészítettük Magyarország első olyan térképét, ahol a választási csalások böngészhetőek.
A választási csalások a gyakorlatban nem járnak komoly következményekkel. A szavazatvásárlás ugyan három év börtönbüntetéssel is sújtható, ami igaz arra is, aki megveszi a szavazatokat, de arra is, aki eladja a szavazatát. A hivatalos szerveket azonban nem érdekli, hogy mi zajlik a szavazóhelyiségen kívül, amit mi sem bizonyít jobban, mint az Átlátszó által rögzített putnoki eset, amikor fényes nappal, a főút mellett a választópolgárok a szavazókör előtt adták be a szavazólapokat egy kék színű Opel ablakán.
Így működik a láncszavazás a gyakorlatban: egymás után adták be a szavazólapokat az Opel ablakán egy putnoki szavazókörnél | atlatszo.hu
1400-zal kevesebb szavazatot gyűjtött be a kormánypárti politikus a Csongrád-Csanád megyei 4-es számú választókörben, mégis több százalékot kapott, mint 2018-ban. Miközben Márki-Zay Péterre közel 5 ezerrel kevesebben voksoltak, mint az ellenzéki jelöltekre 4 évvel ezelőtt. Lázár János azt mondta, visszatért az országos politikába.
Erdélyi és kárpátaljai szavazók buszoztatását is jelentették
Kezdjük a csalások legláthatóbb formájával, a szervezett személyszállítással, ami a köznyelvben „buszoztatás” néven terjedt el, de valójában nem csak kisbuszokkal, hanem személygépkocsikkal is üzemszerűen művelték. A „buszoztatás” során leszállított szavazóknak megmondják, hogy kire kell voksolni, és ezért valamilyen juttatást kapnak.
A térképre 24 esetet raktunk rá. A „buszoztatás” jellemzően a 10 ezer fő alatti településeken volt megfigyelhető országszerte.
200 fő alatti településeken: 2 eset (Rinyakovácsi és Kéked)
1-5 ezer fős településeken: 7 eset (Farkaslyuk, Kesznyéten, Mezőzombor, Tiszaeszlár, Bőcs, Sajólád, Dombrád)
5-10 ezer fős településeken: 8 eset (Nagyhalász, Alsózsolca, Felsőzsolca , Putnok, Nyíradony, Ercsi, Kecel, Solymár)
10-35 ezer fős településeken: 5 eset (Hajdúhadház, Mohács, Karcag, Vác, Salgótarján)
megyeszékhelyen és a fővárosban: 2 eset (Pécs és Budapest 13. kerülete)
legtöbb bejelentés (9) Borsodra koncentrálódott.
A Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Nagyhalászon a delegált beszámolója szerint a következő jelenet zajlott le a Csuha Antal Általános Iskolában: „Hölgy arra hivatkozva segíti a választópolgár szavazását, hogy nem lát jól. Idézem: »Sietni kell, sokakat kell még fuvaroznom.« Többen rászóltunk, válasz: »Nem akarunk háborút, csak a Fidesz.« SzBSz tag megjegyezte: »Ha legközelebb jössz, várj az ajtó előtt.«”
Hajdúhadházán sikerült megállítani a buszoztatást, ott „rokonoknak” segített az ember – ami gyakori kifogás volt a sofőröknél. Vácon a 11-es szavazókörnél erdélyi szavazók buszoztatását figyelték meg. A budapesti esetnél a leírás szerint narancssárga Ford Transit útépítő, céges autó hordta a választókat. Ezeken kívül településnév nélkül szerepel egy érdekes bejelentés Szabolcs-Szatmár-Bereg 4 választókerületéből, amiben az áll, hogy az ukrán határról kisbusszal szervezetten szállították a szavazókat. | Kocsmák és templomok is – Térképre tettünk közel 100 választási csalást a civil delegáltak beszámolói alapján | A Húszezren a tiszta választásért 2022-ben (20k22) csoport segítségével térképre tettük, hogy a civil delegáltak honnan tettek bejelentést választási csalásokról. Közel 100 jelentősnek ítélt esetet gyűjtöttünk ki. A térképen 24 település látható, ahol állítólag szervezetten „buszoztatták” a szavazókat. Helységek váltak láthatóvá, ahol teljesen magatehetetlen, idős, demens embereket is leszavaztattak, és akár a fenyegetésektől sem riadtak vissza. Több beszámolóból is tisztán kirajzolódik, hogy a szavazatszámláló bizottság tagjai is aktívan közreműködtek a csalásokban. A térképről azt is meg lehet tudni, hogy melyek voltak azok a települések, ahol a beszámolók szerint a választási csalásokból a kocsmák és a templomok is egyaránt kivették a részüket. | null | 1 | https://atlatszo.hu/kozugy/2022/04/28/kocsmak-es-templomok-is-terkepre-tettunk-kozel-100-valasztasi-csalast-a-civil-delegaltak-beszamoloi-alapjan/ | 2022-04-28 00:00:00 | true | null | null | atlatszo.hu |
2020 szeptembere és 2021 szeptembere között a hivatalosan Vál-völgyi kisvasút nevet viselő turisztikai látványosság 9,1 millió veszteséget produkált. 2016-os indulása óta ezzel már 32,8 milliós mínusznál tart a 600 millió forint európai támogatásból épült projekt. Szél Bernadett volt országgyűlési képviselő kérte ki az üzemeltető Felcsúti Utánpótlás Neveléséért Alapítványtól (FUNA) a kisvasút legfrissebb bevételi és kiadási adatait, amelyeket eljuttatott az Átlátszónak.
2015-ben elsőként írtuk meg, hogy az Orbán-kormány 600 millió forint európai uniós támogatást ad a felcsúti kisvasútra, amely aztán 2016. április 30-án indult első útjára a felcsúti stadion és az alcsútdobozi arborétum között. 2017-ben kipereltük a projekt uniós pályázatát, amely kitért arra is, hogy a kisvasút valószínűleg veszteséges lesz, de plusz látogatókat, és ezzel többletbevételt hozhat a felcsúti stadionnak, az alcsúti arborétumnak és szállodának, amelyeket szintén a Mészáros Lőrinc kezében lévő FUNA üzemeltet.
A kisvasút indulása óta több cikkben is foglalkoztunk a gazdálkodási és utasforgalmi adatokkal, évről-évre kikértük közadatigénylésben az üzemeltetést végző Felcsúti Utánpótlás Neveléséért Alapítványtól a kisvonattal kapcsolatos bevételek és kiadások listáját, valamint a jegyeladások számát. Legutóbb 2020-ban írtunk a témáról a 2019. július 1. és 2020. augusztus 30. közötti számok kapcsán: ahogy addig mindig, akkor is veszteséges volt Orbán Viktor hobbivonatának üzemeltetése.
2021 őszén szokás szerint kikértük az előző év adatait a FUNÁ-tól, az azonban a korábbi évekkel ellentétben nem válaszolt az adatigénylésünkre, nekünk pedig az akkor folyamatban lévő nagy projektek, majd az évvégi hajrá, aztán az országgyűlési választás miatt nem volt kapacitásunk jogorvoslathoz folyamodni. Úgy terveztük, hogy majd néhány egyéb projekt lezárása után, a választást követően foglalkozunk az üggyel: új adatigénylést adunk be, és szükség esetén perelünk.
2021-ben 9 millió mínusz
Szerencsére erre nincs szükség, mert Szél Bernadett volt országgyűlési képviselő szintén kikérte a felcsúti kisvasút legfrissebb gazdálkodási és jegyeladási adatait, és neki válaszolt a FUNA. A kapott adatokat pedig a politikus elküldte az Átlátszónak, amit ezúton is köszönünk.
A FUNA közlése szerint 2020. szeptember 1. és 2021. augusztus 31. között 5,7 millió forint bevételük származott jegyeladásból, a kisvasút üzemeltetése viszont 14,8 millió forintba került ebben az időszakban.
Vagyis bő 9 millió forint veszteséget termelt 2020 és 2021 szeptembere között a kirándulóvonat, ami így 2016-os indulása óta már 32,8 millió forint mínusznál jár.
Ahogy korábban az Átlátszó adatigényléseire küldött válaszaiban, Szél Bernadettnek írt levelében is hozzáfűzte a számokhoz a FUNA, hogy "általánosságban elmondható, hogy a kisvasúti személyszállítás nem tartozik a legnyereségesebb ágazathoz", továbbá közölték, hogy "a járvány miatt teljesen leállt a közlekedés egy időre".
Azt is megírta az alapítvány, hogy 2016. április 30-a óta a Vál-völgyi kisvasút üzemeltetésére nem kaptak állami támogatást. A kapott TAO-milliárdokról viszont nem írtak egy szót sem.
Továbbra is kerek számban fogynak a jegyek
Az évek során a gazdálkodási és jegyeladásokat böngészve minden alkalommal az volt a legérdekesebb, hogy feltűnő módon szinte mindig vagy 0-ra vagy 5-re végződött az egy nap alatt eladott jegyek száma. Ez egyszerűen túl szabályos és elég valószerűtlen. Még annál is sokkal meghökkentőbb, hogy veszteséget termel a felcsúti stadion és az alcsútdobozi arborétum között ingázó kisvonat, hiszen semmi különös látványosság nincs a környéken, ami tömegeket vonzana.
Teljesen életszerűtlennek tűnik ugyanis, hogy a jegyvásárlók száma majdnem minden nap egy tízzel osztható számot ad ki. Soha nincs egy 17 vagy 23 fős osztály 2-3 tanárral, mint a gyerekeim iskoláiban, nincsenek 2-3-4 tagú családok vagy 8-15 fős kirándulócsoportok, mint a valóságban mindenhol máshol. A felcsúti kisvasút jegyeladási számaiban nincsenek ilyen utasok, vagy ha vannak is, ügyesen együtt utaznak úgy, hogy minden nap szép kerek, tízzel osztható számot produkáljanak.
A Szél Bernadettnek megküldött táblázat szerint 2020 szeptembere és 2021 szeptembere között összesen 11 290 darab jegyet adtak el. Minden nap 0-ra végződik az eladott jegyek száma, vagyis tízzel osztható.
A legkevesebb eladott jegy 10 darab volt, ez több alkalommal is előfordult. A legsikeresebb nap pedig 2021. július 3. volt, akkor 380 darab jegy fogyott. Ahogy a FUNA írta Szél Bernadettnek, látszik a koronavírus-járvány miatti leállás: 2020. november 9-től 2021. június 1-ig nem közlekedett a kisvasút, tehát kimaradt az előző években sok látogatót vonzó Mikulás-napi, Valentin-napi és húsvéti különvonat is. Talán a leállásnak is köszönhetően a hagyományt megszakítva a vizsgált időszakban egyetlen nap sem közlekedett a kisvasút utasok nélkül, üresen.
Erdélyi Katalin
Adatvizualizáció: Szabó Krisztián. Címlapkép: A Mikulás-díszbe öltöztetett kisvasút 2021. december 7-én Felcsút állomáson (forrás: Vál-völgyi kisvasút/Facebook) | Eddigi 6 éve alatt összesen 32,8 millió forint veszteséget termelt a felcsúti kisvasút | 2020 szeptembere és 2021 szeptembere között a hivatalosan Vál-völgyi kisvasút nevet viselő turisztikai látványosság 9,1 millió veszteséget produkált. 2016-os indulása óta ezzel már 32,8 milliós mínusznál tart a 600 millió forint európai támogatásból épült projekt. Szél Bernadett volt országgyűlési képviselő kérte ki az üzemeltető Felcsúti Utánpótlás Neveléséért Alapítványtól (FUNA) a kisvasút legfrissebb bevételi és kiadási adatait, amelyeket eljuttatott az Átlátszónak. | null | 1 | https://atlatszo.hu/kozugy/2022/04/27/eddigi-6-eve-alatt-osszesen-324-millio-forint-veszteseget-termelt-a-felcsuti-kisvasut/ | 2022-04-27 00:00:00 | true | null | null | atlatszo.hu |
A KÖFOP-2.3.4-VEKOP-15-2016-00002 azonosítószámú Önkormányzati fejlesztések figyelemmel kísérése II. (ÖFFK II.) elnevezésű projekt 2015 október kezdődött, és 2019 végén zárult le. A 4 éves projekt megvalósítására a Belügyminisztérium (BM) 1,2 milliárd forintot kapott a Széchenyi 2020 program uniós forrásaiból. A leírás szerint a projekt az önkormányzatok hatékony működésének előmozdításához és fenntarthatóságának növeléséhez kívánt hozzájárulni.
Pogácsás Tibor, a BM önkormányzati államtitkára úgy harangozta be a projektet, hogy az az önkormányzati irányítás megújítására szolgál, ennek érdekében pedig három kutatási témát ölel fel: az önkormányzatok egymással való együttműködését, a településfejlesztés eszközeit, valamint a tudásmenedzsmentet, azaz az információ feldolgozását és hasznosítását.
Emellett sor került különböző témájú workshopok, hazai, regionális és nemzetközi konferenciák, disszeminációs rendezvények megtartására is.
A Közigazgatás-és Közszolgáltatás-fejlesztés Operatív Program (KÖFOP) keretében „Magyarország több mint 935 millió eurót fordít a közigazgatási szervek által nyújtott szolgáltatások megerősítésére. A fenti összegből közel 795 millió euró uniós forrásból származik (75,7%-ban az Európai Szociális Alapból és 24,3%-ban a Kohéziós Alapból). A program segítséget nyújt Magyarországnak abban, hogy javítsa közigazgatásának hatékonyságát. (…) A program célja, hogy korszerűsítse a közigazgatás szerkezetét és teljesítményét, csökkentse az adminisztratív terheket, és így hozzájáruljon a vállalkozásbarát gazdasági környezet kialakításához. E cél elérése érdekében a program különböző intézkedéseket tartalmaz, mint például a bürokrácia csökkentése, az e-kormányzás fejlesztése, az átláthatóság növelése és az emberi erőforrások megerősítése. A programban szerepel továbbá, hogy átfogó információs adatbázist hoznak létre a helyi hatóságok döntéshozói számára” – olvasható az Európai Bizottság honlapján.
Ugyanitt megtalálható az is, hogy a Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Program (VEKOP) célja a közép-magyarországi régió fejlesztésének biztosítása és versenyképességének további javítása, a régió társadalmi-gazdasági egyenlőtlenségeinek csökkentésével egyidejűleg.
Szintén a BM-hez tartozik a KÖFOP-1.0.0-VEKOP-15-2016-00023 azonosítószámú Vízhasználat Információs, Ellenőrzési és Integrált hatósági feladatokat ellátó Keretrendszer (VIZEK) kialakítása elnevezésű projekt, ami 2017-ben kezdődött, jelenleg is folyamatban van, és a tervek szerint 2023 nyarán fog befejeződni.
A VIZEK célja, hogy a vízhasználattal kapcsolatban pontos adatokat és információt szolgáltasson a vízügyi hatóságok, a döntéshozók és a statisztikai szervek felé, továbbá csökkentse a vízhasználók és a hatóságok adminisztratív terheit. A projekt keretében egy honlapot is létrehoztak, ami egyrészt elektronikus támogatást nyújt a vízjogi feladatokhoz, másrészt pedig leegyszerűsítheti a felhasználók számára az ügyintézést. A projekt szintén a Széchenyi 2020 program keretében valósul meg, a támogatás keretösszege ebben az esetben 7,6 milliárd forint volt.
Az Átlátszó információi szerint ugyanakkor a két projekt kapcsán szabálytalansági eljárásokat folytattak le 2020 tavaszán, amelynek eredményeként a magyar kormány illetékes ellenőrző szerve, az Európai Támogatásokat Auditáló Főigazgatóság (EUTAF) 24,27 millió forintot követelt vissza a Belügyminisztériumtól.
Az Önkormányzati fejlesztések figyelemmel kísérése II. projekt részére megítélt pénzből 18,5 milliós támogatást kellett visszafizetni, a VIZEK projektből pedig bruttó 5,7 milliót.
Összesen 100 szabálytalan tételsort találtak
A szabálytalanságokra a személyi jellegű kifizetések között bukkantak, eszerint ugyanis a BM két esetben fogászati kezeléseket, 5 esetben pedig ajándékutalványokat számolt el a költségek között. Az ajándékutalványok összesen 43 főhöz kapcsolódóan szerepeltek az elszámolásban.
A kifizetések a Belügyminisztérium Közszolgálati Szabályzatáról szóló BM KÁT utasítás alapján történtek – amely alapján a BM munkatársai jogosultak fogászati ellátással kapcsolatos költségtérítésre, illetve egyéb juttatásokra.
Azonban a pályázati felhívás szövege tételesen felsorolja azokat a személyi jellegű költségeket, amelyek elszámolhatóak a projekt keretein belül. Ilyen például a munkába járás költsége, étkezési hozzájárulás, cafeteria juttatás vagy a ruhapénz „az esetben, ha a Kedvezményezett egységes, minden munkavállalójára kiterjedő, jogszabályoknak megfelelő belső szabályozással rendelkezik a kifizethető juttatások körére és mértékére vonatkozóan”.
A felsorolásban szereplő tételeken túlmenően semmilyen más költség nem számolható el, így az ajándékutalvány és az egészségügyi költségtérítés sem.
Az EUTAF jelentésében mindezek miatt arra a következtetésre jutott, hogy összesen 100 olyan tételsor volt a személyi jellegű költségek között, amelyeknél az elszámolhatóság szabályainak nem megfelelő költségek kerültek elszámolásra, ez pedig szerintük pénzügyi érdeksérelmet eredményezett. Magyarán, a támogatás egy részét nem szabályosan használták fel.
További érdekesség, hogy úgy tűnik, nemcsak ebben a projektben akadhattak szabálytalanságok. A hatóság egy rendkívüli helyszíni ellenőrzés megtartását is javasolta annak érdekében, hogy a BM egyéb projektjeiben is kiszűrhessék az esetlegesen nem elszámolható költségtípusokat, és megtegyék az intézkedéseket – amennyiben szükséges.
Ennek oka, hogy az Erzsébet-utalvány elszámolhatóságára vonatkozó állásfoglalást további 6, szintén KÖFOP-ból finanszírozott projekt esetében is várja.
Albérleti költséget is el akartak számolni
A rendkívüli helyszíni ellenőrzésre vonatkozó, más projekteket érintő javaslatnak meg is lett az eredménye: az Átlátszó tudomására jutott, hogy a már említett másik projekt, a KÖFOP-1.0.0-VEKOP-15-2016-00023 „VIZEK” projekt kapcsán is talált szabálytalanságokat az eljáró hatóság.
Ebben a projektben szintén a személyi jellegű költségeknél találtak szabálytalanságokat. Az Átlátszó információi szerint ezúttal egészségügyi költségtérítést (fogászati kezelés), Erzsébet-utalványt, valamint albérleti költségtérítést is el akartak számolni a támogatásból.
Ez azonban szabálytalan, ugyanis az elszámolható költségek között a pályázat 2020. február 4. előtti felhívásában nincsenek nevesítve ehhez hasonló költségek. Igaz, tudomásunk szerint egy későbbi, módosított pályázati felhívásban a „személyi jellegű egyéb kifizetések” rész az egyéb személyi jellegű juttatások, valamint az ezek körét radikálisan kibővítő stb. szócskát is tartalmazza. Ebbe a tágabb kategóriába tehát már belefértek volna a felsorolt költségtételek.
Információink szerint a pénzügyi korrekció összege megegyezik a nem elszámolható költségek összegével, ami bruttó 5 718 725 forint.
Nem a Belügyminisztériumnak kell visszafizetnie a pénzt
Az el nem számolható költségek visszafizetését azonban minden valószínűség szerint nem a BM-nek kellett végül állnia,
ugyanis nemzeti érdekre való hivatkozással kérték, hogy azt az EU-s programokhoz kapcsolódó tartalék előirányzatból finanszírozzák.
Erre 2013 óta „az Uniós fejlesztések fejezetbe tartozó fejezeti kezelésű előirányzatok felhasználásának rendjérőľ’ szóló kormányrendelet alapján van lehetőség. A rendelet többek között kimondja, hogy a tartalék előirányzat a részben európai uniós forrásból finanszírozott projektekkel kapcsolatosan az előre nem látható kiadások finanszírozására használható fel, így például szabálytalanságból vagy jogosulatlan forrásfelhasználásból adódó visszakövetelések esetén, abban az esetben, ha a projekt megvalósításához nemzeti érdek fűződik.
Mindez azt jelenti, hogy a szabálytalanság miatt visszakért uniós támogatást nem az érintett kedvezményezettnek (jelen esetben a Belügyminisztériumnak) kell visszafizetnie, hanem a központi költségvetésből, vagyis az államkasszából finanszírozzák azt.
A Belügyminisztérium érvelésében úgy fogalmazott, hogy mindkét projekt kimeríti ennek a feltételeit, információnk szerint pedig a Miniszterelnökség Európai Uniós Fejlesztésekért Felelős Államtitkársága is megfelelőnek találta az érvelést, indoklásuk szerint a projekt kimeríti a feltételeket, mivel a lakosság széles körét érinti, és állami vagy helyi önkormányzati feladat ellátásához vagy a közjó egyébként történő előmozdításához járul hozzá.
Közel 20 milliárd forintot fizetett vissza a kormány az EU-nak több VOP-os projekt szabálytalanságai miatt | atlatszo.hu
Az Európai Bizottság a Miniszterelnökséget érintő két VOP-projektnél annyira szabálytalannak ítélte meg a pénz felhasználását, hogy a teljes összeget visszakérte Magyarországtól. Információink szerint a Fidesz-kormány egy darabig próbálta cáfolni az EU megállapításait, de aztán inkább elfogadta a közel 20 milliárd forint visszafizetését, hogy lezáruljon a VOP elszámolása, és ne legyen más intézkedés az ügyben.
Nemrég számoltunk be arról, hogy a Miniszterelnökség is erre a 2013-as kormányrendeletre és a nemzeti érdekre hivatkozott, amikor az Európai Unió ellenőrei a Végrehajtás Operatív Program (VOP) uniós támogatásának felhasználásának vizsgálata során talált szabálytalanságok miatt közel 20 milliárd forint visszafizetését kérték.
Címlapkép: MTI/Soós Lajos | Albérletre, fogászati kezelésre és Erzsébet-utalványra is költött a BM uniós pénzből | Két projektre összesen 8,8 milliárd támogatást kapott a Széchenyi 2020 program uniós forrásaiból a Belügyminisztérium, az Átlátszó birtokába jutott információk szerint ugyanakkor az eljáró hatóság szabálytalanságokat talált mindkét projekt kapcsán. Úgy tudjuk, hogy albérleti költségeket, fogászati kezelést és Erzsébet-utalványt is el akartak számolni a személyi jellegű kifizetések között. Végül több mint 24 millió forintot kellett visszafizetni a szabálytalanságok miatt, a pénzt azonban végül minden valószínűség szerint nem a Belügyminisztériumnak kellett előteremtenie. | null | 1 | https://atlatszo.hu/kozpenz/2022/04/27/alberletre-fogaszati-kezelesre-es-erzsebet-utalvanyra-is-koltott-a-bm-unios-penzbol/ | 2022-04-27 00:00:00 | true | null | null | atlatszo.hu |
2023-ban Veszprém és a Bakony-Balaton régió közösen viselheti Európa Kulturális Fővárosa (EKF) címet. A 88,5 milliárdos programsorozat megszervezésével a Veszprém-Balaton 2023 Zrt.-t bízták meg. Most az Átlátszó tudomására jutott néhány eddig nem publikus költség: reklám- és propagandakiadásokra 1,5 milliárd forintot, személyi juttatásokra közel 3 milliárd forintot, utazási- és szállásköltségre 150 millió forintot terveznek költeni. Kíváncsiak voltunk, hogy megismétlődik-e a 2010-es pécsi eset, amikor a pénz túlnyomó részét megkérdőjelezhető fontosságú építési beruházásokra költötték. A válasz: igen. Veszprém esetében a kormányzati források szintén háromnegyed részét, 88,5 milliárdból 67,4 milliárdot – csakúgy, mint anno Pécsett – infrastrukturális fejlesztésekre szórják szét. Miközben a város fideszes polgármestere nem győzi hangsúlyozni, hogy az ő EKF-programjuk nem az infrastruktúrafejlesztésre fókuszál. A Veszprémi Főegyházmegye is beállt a közpénzeső alá: 39 milliárd forintból újíthatja fel a veszprémi várnegyedben lévő épületeket.
Az Európa Kulturális Fővárosa (EKF) titulust az Európai Unió ítéli oda egy évre, ami idő alatt a város lehetőséget kap kulturális életének a bemutatására. A Veszprém–Balaton 2023 EKF-hez tartozó beruházások és programfejlesztés állami és önkormányzati forrásokból valósulnak meg. Az EKF program megvalósításáért felelős kormánybiztossá a veszprémi születésű Navracsics Tibort nevezték ki – a fideszes politikus külgazdasági és külügyminiszter volt a harmadik Orbán-kormányban.
A szervező cég ezekre tervez elkölteni 50 milliárd forintot
Információink szerint a Veszprém-Balaton 2023 Zrt.-nél összesen 50 milliárdos kiadással számolnak (félmilliárd forint nem állami támogatás, azt szponzorációval, barterrel akarják megszerezni).
A kiadások több mint felét, 28,4 milliárd forintot infrastrukturális fejlesztési célú, továbbadott támogatásra fordítják.
9,9 milliárd forintot pedig programfejlesztési célú, továbbadott támogatásra.
4 milliárd forinttal számolnak a rendezvények költségeinél.
Személyi juttatásokra közel 3 milliárd forintot terveznek költeni.
Reklám- és propagandakiadásokra 1,5 milliárd forintot, kommunikációs szolgáltatásokra 111 millió forintot szánnak.
456 millió forintot költenek egyéb szakmai szolgáltatásokra (monitoring, marketing, pályázatírás, szaktanácsadás, megvalósíthatósági tanulmányok).
Utazási költségekre és szállásköltségre 150 millió forintot terveznek.
A grafikai szolgáltatást nyújtók is jól járnak, rájuk 166 millió forintot költenek.
Szoftverekre 200 millió forintot, a munkaadókat terhelő járulékra 668 millió forintot terveznek.
A felsorolt kiadások 48,5 milliárd forintot tesznek ki az 50 milliárdból, a többi pénzt egyéb, kisebb tételekre költik, például ügyvédi költségekre (24 millió forint). A szervező cég a milliárdos költségvetés ellenére ingyen dolgozó önkénteseket toboroz az oldalán, ugyanis „klassz” dolog koncertek előterében karszalagot adni a „lelkes látogatóknak”.
A szervező cég közel 90 százaléka önkormányzati tulajdon. A Veszprém-Balaton 2023 Zrt. igazgatóságának az elnöke Navracsics Tibor, a vezérigazgatója Markovits Aliz. A 2011-ben alapított szervezetet korábban Balatoni Korona Zrt.-nek hívták, 2018-ban nevezték át, amikor az EKF cím elnyerésére pályázott. A cégadatbázis szerint a zrt. adózott eredménye 2020-ban 2 millió forint, 2019-ben -113 millió forint volt. Az értékesítés nettó árbevétele ezekben az években 166 millió forintot, illetve 3,2 millió forintot tett ki. A cég 65,3%-a Veszprém Megyei Jogú Város Önkormányzaté, 11,31%-a Balatonalmádi Város Önkormányzaté, 11,31%-a Balatonfüred Város Önkormányzaté. A badacsonytomaji Balaton Kör Egyesület 2,26% tulajdonrészt birtokol. A balatoni vendéglátósok érdekvédelmi szervezetének az élén korábban Laposa Bence borász állt. Laposa Bence a 24.hu cikke után mondott le, miután megírták, a balatoni vendéglátóhelyek közül Laposa érdekeltségei kapták a legtöbb támogatást a Magyar Turisztikai Ügynökségtől, miközben ő a szervezet egyik tanácsadója. A botrány után Laposa Bence elnökségi tag lett. A veszprémi Kinizsi Invest Zrt.-nek 3,17%.-a van, a cég korábban banki szolgáltatásokat nyújtott, 2019 óta pedig befektetési társaságként működik. A balatonfüredi Balatoni Helyi Önkormányzatok Szövetsége, a sümegi Éltető Balaton-felvidékért Egyesület, illetve a Bakony és Balaton Térségi Turisztikai Nonprogit Kft. is birtokol egyenként 2,26%-ot.
A főegyházmegye is beállt a közpénzeső alá
Az EKF-re adott 88,5 milliárd forintot két szervezet között osztották szét. 2020-ban született meg az a Magyar Közlönyben nyilvános kormányhatározat, ami szerint 2020 és 2023 között 49,5 milliárd forintot nyújtanak a Veszprém-Balaton 2023 Zrt.-nek. A cég számára nem máshonnan, mint a Gazdaságvédelmi Alapból biztosítottak 33,5 milliárd forintot.
A pénzeső alá a katolikus Veszprémi Főegyházmegye is beállt: a kormányhatározat alapján nekik 39 milliárd forintot adtak a veszprémi vár területén található műemlékegyüttesek felújítására. Azt az érsekségi főépítésztől lehetett megtudni, hogy a veszprémi vár esetében a teljes beruházás jóval az 2023-as év után, majd csak 2025-ben zárul le.
Az EKF-es pénzből tehát 2023-ra csak a felújítás egy része fejeződik be a veszprémi várban.
A Magyar Közlönyben közölt számokból az is kirajzolódik, hogy a szervező cégnek és a főegyházmegyének adott 88,5 milliárdnak csupán az egynegyed része megy a programokra, háromnegyed részét infrastrukturális fejlesztésekre költik.
A Veszprémi Főegyházmegye stratégiai partnerként kapcsolódott be a projektbe, a kormány ezáltal forrást biztosít a veszprémi Várnegyed területén található egyházi és egykor egyházi tulajdonban lévő ingatlanok felújításához. Ezek a fejlesztések a hivatalos kommunikáció szerint az Európa Kulturális Fővárosa rendezvénysorozatra való felkészülés keretében valósulnak meg. A megegyezést Udvardy György, a Veszprémi Főegyházmegye főpásztora írta alá. A kormány által nyújtott anyagi és politikai támogatásról a 70 milliárdos vadászati kiállítást megálmodó Semjén Zsolt, nemzetpolitikáért, egyházügyekért és nemzetiségekért felelős miniszterelnök-helyettes nemrég újból biztosította a várost.
2022. február elején adtak hírt arról, hogy megkezdődtek a kivitelezési munkálatok a várnegyedben. A közbeszerzési értesítőben nem találtuk meg a pályázatot, ezért levélben kerestük meg a Veszprémi Főegyházmegyét.
„A vár projekt megvalósításában részt vevő egyházi jogi személyek nem minősülnek a közbeszerzésekről szóló törvény szerinti ajánlatkérőnek és a megvalósított beruházás sem tartozik e törvény hatálya alá, tekintettel annak vallási, hitéleti jellegére”
– olvasható a válaszukban. Az Átlátszó jogi igazgatója, Dr. Tóth Balázs szerint nem helytálló az érsekség érvelése.
A pénz kétharmadát a Gazdaságvédelmi Alapból fizetik
Információink szerint a forrásokat évről-évre a támogatási szerződés módosításával biztosítják a szervező cég számára. A legutóbbi módosítás során a források felhasználási határidejét 2024. július 31. napjára módosították.
Tehát a támogatás egy részét 2023 után a szervező cég is felhasználhatja.
A közel 50 milliárdos költségek kétharmadát, 33,5 milliárd forintot a Gazdaságvédelmi Alapból finanszírozzák. A Népszava írt arról korábban, hogy sajátosan képzeli el a kormány a gazdaságvédelmet: ezen a címen nyeltek el állami cégek milliárdokat, vett az állam bélyegmúzeumot, adtak készpénzt fideszes alapítványoknak. A pénz kisebb része jutott közvetlen gazdaságvédelmi támogatásra.
A pénz háromnegyed részét infrastrukturális fejlesztésekre szórják szét – csakúgy, mint tíz éve Pécsett
Az EKF-ről szóló viták egyik legfontosabbika, hogy a beruházásokról vagy a kulturális programokról kell, hogy szóljon a programsorozat. A magyarországi városok közül Pécs viselte először a címet, akkoriban sokan kritizálták, hogy 2010-ben erősen a beruházások felé billent a mérleg.
Százmilliók a politikai holdudvarnak: Mire költötték a Pécs 2010 projekt pénzeit? | atlatszo.hu
A művelődési házban várakozó családok nem tudják mi a következő lépés, volt, akinek csak fél órája volt összekészíteni a csomagját, miután a televízióban meglátta a háború kitöréséről szóló híreket. Helyszíni riport Záhonyból és Beregsurányból.
„Nem győzzük hangsúlyozni, hogy a mi EKF-programunk – ellentétben a 2010-es pécsivel – nem az infrastruktúrafejlesztésre fókuszál, hanem a térségi együttműködésre, az emberi és kulturális kapcsolatok építésére. Amihez kapcsolódóan vannak beruházási terveink is” – mondta Veszprém polgármestere, a Fidesz–KDNP által támogatott Porga Gyula az Indexnek 2021 őszén.
Azonban ha a számokat nézzük, az látszik, hogy a történelem megismétli önmagát. Ha a 88,5 milliárdos teljes keretet vesszük – azaz ha beleszámoljuk a főegyházmegyének adott pénzt is –, akkor 67,4 milliárd forintra rúgnak az infrastrukturális költségek, ami 76 százaléka az összköltségnek.
Összehasonlításképp: a Pécs2010-re 44,5 milliárd forint jutott, ennek túlnyomó része, 79 százaléka, mintegy 35 milliárd építkezésekre ment el. Megállapítható tehát, hogy a két kulturális főváros esetében nincs nagy különbség a pénzek elosztásában, és abban, hogy a beruházások javára billen a mérleg. (2010-ben 9,5 milliárd forint érkezett a kulturális programokra, azok kommunikációjára, illetve a projekt lebonyolítására.)
Gyorsan gazdagodó helyi cégek tarolnak a közbeszerzéseken
A közbeszerzési értesítőben három beruházást találtunk, aminél a Veszprém 2030 Műszaki Infrastruktúra Fejlesztő Kft. neve szerepel mint beruházó. Az Acticity elnevezésű kulturális központ tervezése és kivitelezése 13,5 milliárd forintba kerül. A nyertes a Vemév-Szer Építő- és Szerelőipari Kft. és a VeszprémBer Építő Kft. konzorciuma lett. A munka során átalakítják a volt veszprémi Heim Pál Gyermekkórházat, ami csaknem két és fél évtizede áll üresen.
A VeszprémBer Kft.-nek a cégadatbázis szerint jelenleg három tulajdonosa van (Redling Tamás, Tuza Péter és Hajdú Attila). A 2019 végén alapított cégnek 2020-ban a 2,7 milliárd forintos nettó árbevétele 458 milliós adózott eredménnyel társult. A cég jogelődje, az azóta megszűnt, Veszprémber Zrt., amiben Garancsi István nővére, a Veszprémben élő Garancsi Mária is tulajdonrésszel rendelkezett.
A Digitális Élményközpont tervezése és kivitelezése 9,4 milliárd forintba kerül. A nyertes a Vemér-Szer Kft. és Swietelsky Magyarország Kft. párosa lett. A Vemév-Szer Kft. szintén egy (főként a közbeszerzési sikereinek köszönhetően) gyorsan gazdagodó vállalat: az Opten cégadatbázisa szerint 2019 és 2020 között árbevétele közel kétszeresére nőtt, 2020-ra elérte a 10 milliárdot. A Közbeszerzési Hatóság adatbázisa szerint a Vemév-Szer 2021-ben 16 közbeszerzést nyert, egy évvel korábban pedig 23-at.
Az osztrák tulajdonú Swietelsky-csoport egyik tagja, a Swietelsky Magyarország Kft. A cég, amely a közelmúltban például az Iparművészeti Múzeum felújításával került be a hírekbe, arról is ismert, hogy az egyik rendszeres partnere a közbeszerzéseken Mészáros Lőrinc cégeinek.
A Jókai Mór utca 8. szám alatti beruházás kivitelezése 1,3 milliárd forintba kerül. A nyertes egy kisebb helyi cég, a Kuti és Fia Építőipari és Szolgáltató Kft. A veszprémi várbörtön árnyékában lévő Ruttner-ház hangulatos hostelként és a börtönmúzeum fogadóközpontjaként éled újra. | Nem a programokról fog szólni a 2023-as EKF: 67 milliárdot szórnak szét a beruházásokra | 2023-ban Veszprém és a Bakony-Balaton régió közösen viselheti Európa Kulturális Fővárosa (EKF) címet. A 88,5 milliárdos programsorozat megszervezésével a Veszprém-Balaton 2023 Zrt.-t bízták meg. Most az Átlátszó tudomására jutott néhány eddig nem publikus költség: reklám- és propagandakiadásokra 1,5 milliárd forintot, személyi juttatásokra közel 3 milliárd forintot, utazási- és szállásköltségre 150 millió forintot terveznek költeni. Kíváncsiak voltunk, hogy megismétlődik-e a 2010-es pécsi eset, amikor a pénz túlnyomó részét megkérdőjelezhető fontosságú építési beruházásokra költötték. A válasz: igen. Veszprém esetében a kormányzati források szintén háromnegyed részét, 88,5 milliárdból 67,4 milliárdot – csakúgy, mint anno Pécsett – infrastrukturális fejlesztésekre szórják szét. Miközben a város fideszes polgármestere nem győzi hangsúlyozni, hogy az ő EKF-programjuk nem az infrastruktúrafejlesztésre fókuszál. A Veszprémi Főegyházmegye is beállt a közpénzeső alá: 39 milliárd forintból újíthatja fel a veszprémi várnegyedben lévő épületeket. | null | 1 | https://atlatszo.hu/kozpenz/2022/04/22/nem-a-programokrol-fog-szolni-a-2023-as-ekf-67-milliardot-szornak-szet-a-beruhazasokra/ | 2022-04-22 00:00:00 | true | null | null | atlatszo.hu |
A Heves megyei Szarvaskő alpolgármestere, Nahóczki László egy ideiglenesen felállított csővezetékkel saját telkére, pisztrángos medencékbe vezette a Bükki Nemzeti Park területén eredő Margit-forrás vizét – írja az Egri Ügyek.
A portál riportja a helyieken kívül a Szarvaskőben láttam, hallottam! nevű Facebook-csoportra hivatkozik, amely fotógalériát közölt a forrástól a bekerített telken lévő medencékig vezető 150 méternyi csőről. Az átfolyó rendszerű tenyészetből a víz az Eger-patakba folyt tovább.
Az Egri Ügyek szerint a helybelieket nagyon felháborította az eset, azért is, mert az érintett az Egererdő Zrt. egyik főerdésze, és mert – a riport szerint – a barkácsmódszerekkel összerótt vezeték csövei az önkormányzat tulajdonában vannak. A víz elvezetése miatt a forrásból táplálkozó ér elapadt. Egy bejelentés nyomán a Bükki Nemzeti Park jegyzőkönyvezte is a történteket.
A Facebook-poszt megjelenése után a vezetéket szétszerelték, vélhetően az érintett, aki a megyei lapban nyilatkozott: „A személyem ellen felhozott vádak politikai indíttatásúak és alaptalanok. A környezetünkben vannak olyan emberek, akiknek szúrja a szemét ez a beruházás, a bejelentés időzítése sem véletlen. Az országgyűlési választások után nem hagyják, hogy elüljön a politikai vihar, folyamatosan fenn akarják tartani az indulatokat Szarvaskőben” – mondta a megyei lapnak.
Politikai indíttatású vádról azért beszélhetett az alpolgármester, mert eddig úgy volt, Szabóné Balla Marianna polgármester lemondása után feladatait ideiglenesen az alpolgármester látja el.
A történtek után aztán az alpolgármester lemondott a tisztségéről, és a képviselő-testület is feloszlatta magát, így időközi önkormányzati választást kell tartani. | Saját telkére vezette a Margit-forrás vizét az alpolgármester | A Heves megyei Szarvaskő alpolgármestere, Nahóczki László egy ideiglenesen felállított csővezetékkel saját telkére, pisztrángos medencékbe vezette a Bükki Nemzeti Park területén eredő Margit-forrás vizét, | null | 1 | https://magyarnarancs.hu/belpol/sajat-telkere-vezette-a-margit-forras-vizet-az-alpolgarmester-248544 | 2022-05-05 00:00:00 | true | null | null | Magyar Narancs |
Kiugrott DK-sokhoz is jutott a Gödtől eltérített Samsung-adóbevételekből. A hozzájuk köthető alapítvány már a kampány ideje alatt is egy olyan helyi portált működtetett, amely Dorosz Dávidot, az ellenzék közös jelöltjét, Balogh Csabát, Göd polgármesterét, valamint az ellenzéki városvezetést szapulta – értesült a Narancs.hu. Az esetről csütörtök reggel Dorosz és Varga Zoltán Péter, a Jobbik dunakeszi önkormányzati képviselője is beszámolt a Facebook-oldalán.
Samsung-adóbevételből kampányra, propagandára
2019 októberében Gödön az ellenzéki összefogás győzött az önkormányzati választáson. Ekkor már tudni lehetett, hogy az akkumulátorok gyártására szakosodott dél-koreai Samsung SDI bővíteni fogja a helyi üzemét. Bár a 390 milliárdos beruházást a gödiek kezdettől fogva elutasították, értelemszerűen egy ekkora vállalat többmilliárd forintos iparűzési adóbevételt tudna termelni a városnak. Csakhogy a kormány 2020 márciusában úgy döntött, hogy ún. különleges gazdasági övezetté nyilvánítja az üzem területét. Ez azt jelenti, hogy onnantól kezdve az adóbevételek nem az ellenzéki vezetésű Gödhöz, hanem a fideszes többségű Pest Megye Önkormányzatához folynak be.
A megyei önkormányzat – a kormányrendelet értelmében – a befolyó összeg egy minimális részét adta csak vissza Gödnek, egy másik részét a környező települések (Dunakeszi, Fót, Veresegyház stb.) között osztotta ki. Ugyanakkor létrehozott egy ún. civil támogatási alapot is, amelynek forrásaira térségbeli civil szervezetek pályázhatnak.
A Narancs.hu e témában számtalanszor cikkezett; ugyanis már tavaly októberben, az első 419 millió forintos pályázati kör lebonyolításakor úgy tűnt, hogy politikai alapon kerül pénz egyes alapítványokhoz, civil szervezetekhez. A támogatott projekteket március végéig, magyarán még az áprilisi országgyűlési választások előtt kellett megvalósítani. Mint kiderült, a Gödtől elvett Samsung-pénzből támogatott szervezetek egy része alaposan rásegített a térségeben induló fideszes jelöltek, Tuzson Bence és Rétvári Bence kampányára.
Ekkor írtunk előszőr a Térségi Tények nevű portálról, amit a Dunakeszi Kistérségért Egyesület gondoz. A szervezet első körben 7,6 millió forintot kapott a megyétől arra, hogy elindítsa a Kistérségi Hírmondó online újságot, amiből később a Térségi Tények lett. (A szervezet emellett további 7,2 millió forint támogatást kapott családi és közösségfejlesztés programok, továbbképzések szervezésére.)
Februári cikkünkben is megemlítettük, hogy a portál Dorosz Dávidot, az ellenzék jelöltjét, valamint Balogh Csabát, Göd polgármesterét szapulja – a helyzet azóta sem változott. Elég csak megnézni a
Már a választások előtt megbukott Dorosz – nem kerül vissza a Gödhöz a Samsung, illetve a
A biztos csőd felé rohan Göd?
című cikkeket.
Mindenesetre Pest Megye Önkormányzata újabb támogatásban részesítette a szervezetet, ugyanis a civil támogatási alap pályázatának második körében 6,5 millió forintot ítélt oda a portál működtetésére, valamint további 11 millió forintot négy tábor megszervezésére a Gödön és Dunakeszin élő gyermekek számára.
Kik azok a „valódi demokraták?”
A Dunakeszi Kistérségért Egyesület elnökeként a civil szervezetek adatbázisában Rózsavölgyiné Somogyi Hedvig van feltüntetve, aki a Vácdukai Benedek Elek Általános Iskola oldala szerint az intézmény tanára, illetve készített interjút a Gödi Körképbe. Mindenesetre nem találtuk nyomát, hogy kötődne a helyi közélethez.
Ugyanakkor Varga Zoltán Péternek – ahogyan arról a Facebook-bejegyzésében is beszámolt – gyanús lett, hogy a Dunakeszi Kistérségért Egyesületnek megegyezik a székhelye Tóth Ágnes ügyvédi irodájáéval. Ez azért érdekes, mert 2020-ban Tóth volt az az egyik DK-s politikus, aki felfüggesztette párttagságát, de Pest Megye Önkormányzatának oldala szerint jelenleg a pártot képviseli a közgyűlésben.
Varga iratbetekintést kért a Budapest Környéki Törvényszéken; így derült ki számára, hogy a Dunakeszi Kistérségért Egyesület két alelnöke nem más, mint Lukácsi Bálint és Lőrincz László, de a szervezetnek tagja Tóth Ágnes is, a székhelyhasználati hozzájárulást is ő írta alá. (Az egyesület továbbá több Lőrincz vezetéknevű személyt is a köreiben tudhat, a névhasználati engedélyt Dióssi Csaba, Dunakeszi fideszes polgármestere adta meg.)
Lukácsi az ellenzéki összefogás soraiban indulva jutott be 2019-ben Dunakeszi Város Önkormányzatának képviselő-testületébe, majd kilépett a közös ellenzéki frakcióból, hogy függetlenként folytassa. Jelenleg az önkormányzat ifjúságvédelmi és drogprevenciós tanácsnoka, ami abból a szempontból meglepő, hogy egy fideszes önkormányzat nem szokott ilyen tisztségeket osztogatni ellenzéki személyeknek.
Lőrincz László szintén az ellenzéki összefogással jutott be a gödi képviselő-testületbe, ahol később alpolgármester is lett. Lőrincz tevékenyen kivette a részét 2020-ban a városvezetés szétfeszítésében; például a közreműködésével fegyelmi eljárást indítottak Balogh Csaba polgármester ellen, majd kétszer fel is függesztették a város vezetőjét. A történtek miatt Fekete-Győr András a Momentum akkori elnöke és Gyurcsány Ferenc, a DK elnöke a Balatonon találkoztak, hogy a pártok megbéküljenek egymással.
Az eredmény: a DK megindította Lőrincz László pártból való kizárását. Lőrinczet ez nem tántorította el attól, hogy ráinduljon az április országgyűlési választáson Dorosz Dávidra, méghozzá a Valódi Demokrata Párt (VD) színeiben (a szavazatok kevesebb mint egy százalékát gyűjtötte be).
Lőrincz László 2019 decemberében
Forrás: Lőrincz László Facebook-oldala
De mi az a VD? Lapunk még a választás előtt készített többrészes összeállítást azokról az álellenzéki jelöltekről, akik egyes választókerületekben ráindultak a közös ellenzéki jelöltekre. Ekkor írtunk a VD-ről, amit két ex-DK-s óbudai önkormányzati képviselő, Hazai Iván András és Rózsa László Péter alapított. Mindketten indultak az április országgyűlési választáson, de alulmaradtak Tordai Bencével és Szabó Tímeával szemben.
Mire megy a pénz?
Röviden összefoglalva: Pest Megye Önkormányzata samsungos tízmilliókkal tolt meg egy olyan alapítványt, amiben ex-DK-sok tűnnek fel, és akik láthatóan a pénzétől megfosztott ellenzéki gödi városvezetést gyepálják az egyébként Samsung-adóbevételeket felhasználó portálukon keresztül. Emellett az egyik tagjuk megkísérelte gyengíteni a választáson induló közös ellenzéki jelölt Dorosz Dávidot.
Dorosz bejegyzésében arra is kitér, hogy egy Wordpress-alapú weboldal fejlesztése pár százezer forintos összeget jelent, és a Térségi Tények (illetve Lőrincz László is) csak pár százezer forintot költött a Facebook-oldalainak hirdetésére. Miközben összesen több mint 30 millió forintot, csak a portál működtetésére pedig több mint 14 millió forintot kapott.
„Dorosz Dávid és Balogh Csaba ismételten a démonjaikat kergetik”
– mondta Lőrincz László, akit a két politikus megjelent Facebook-bejegyzése után, csütörtök reggel hívtunk fel. Doroszt „többszörösen bukott politikusnak” minősítette, aki „nem nagyon tud átbilleni ezen”, és „odáig tudott süllyedni, hogy a kampány során a családom előtt, a saját házamban zaklatott”. Azt nem magyarázta meg, hogy mit ért „démonok” alatt, és a Dorosz Dávidot érintő konkrét eset részleteit sem fejtette ki. Rákérdeztünk, hogy mire költi a Térségi Tények a rendelkezésre álló 14 millió forintos támogatást, amire azt mondta, „semmi közöm a lapnak az írásához és kiadásához”, ezért erre nem tudott választ adni.
Közben a portál a Facebookon reagált a reggel megjelent posztokra; mint írják, „az a vád érte a Térségi Tényeket, hogy nem kiegyensúlyozottan tájékoztatta az embereket a kampány alatt. Ez igaz. Kétszer annyit szerepelt az oldalon Dorosz Dávid, mint Tuzson Bence. A kampány alatt egyetlen egy helyreigazítási kérelmet sem kaptunk, egyik oldaltól sem”.
Cikkünk megjelenése után közel egy hónappal Lukácsi Bálint helyreigazítási kérelemmel fordult lapunkhoz. Ennek nem teszünk eleget, azonban a levelében megfogalmazottak szerint feltüntettjük, hogy az ellenzéki és független képviselők milyen plusz munkákat látnak el a Dunakeszi Város Önkormányzatában.
Bilinszky Ferenc (MSZP) – Pénzügyi és jogi bizottság elnöke
Bilinszky Ádám (MSZP) – Okos város fejlesztéséért felelős tanácsnok
Nagy Attila (Jobbik) – Közétkeztetésért felelős tanácsnok
Hircz Tamás (független) – Pénzügyi és jogi bizottság tagja
Lukácsi Bálint (függelten) – Ifjúságvédelmi és drogprevenciós tanácsnok
(Címlapképünk forrása: Lőrinc László Facebook oldala) | Egy kizárt gödi DK-s alapítványa is kapott a Samsung-pénzből | A Térségi Tények nevű helyi portált működtető alapítvány mögött kiugrott DK-sok állnak, akiket több mint 30 millió forinttal tolt meg a fideszes többségű Pest Megye Önkormányzata a Gödtől elvett Samsung-adóbevételből. Az ex-DK-s Lőrincz László kivette a részét abból, hogy egymásnak essenek az ellenzéki összefogás pártjai Gödön, majd „ráindult” Dorosz Dávidra az áprilisi országgyűlési választáson. | null | 1 | https://magyarnarancs.hu/belpol/egy-kiugrott-godi-dk-s-alapitvanya-is-kapott-a-samsung-penzbol-248471 | 2022-05-05 00:00:00 | true | null | null | Magyar Narancs |
Ez idáig húsz embert hallgattak ki gyanúsítottként abban a minisztériumi vesztegetési ügyben, amiben kormányzati tisztviselők "jogtalan előnyért cserébe pályázatíróknak, illetve cégvezetőknek segítettek abban, hogy támogatási kérelmeik sikeresek legyenek, illetve az azokkal kapcsolatban indított ellenőrzések kedvezően végződjenek a pályázók számára," derül ki Polt Péter tájékoztatásából, amit Hadházy Ákos független országgyűlési képviselő kérdéseire válaszul írt. A legfőbb ügyész szerint
a gyanúsítottak közül 12 valamilyen cég képviselője, heten pedig jelenlegi vagy volt minisztériumi tisztviselők.
Az érintett szervek a Pénzügyminisztérium és a Miniszterelnökség. Polt válaszából az is kiderül, hogy a nyomozást nem az OLAF kezdeményezésére indították, hanem a NAV Dél-alföldi Bűnügyi Igazgatósága tett feljelentést.
Ahogy korábban írtuk, április 20-án őrizetbe vették a Pénzügyminisztérium három munkatársát hivatali vesztegetés miatt. Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter azt mondta, öt minisztériumban dolgoztak érintettek, és egy, a Miniszterelnökségen dolgozó osztályvezető az ügy főszereplője: kenőpénzeket fogadtak el magángazdasági szereplőktől a GINOP-támogatásra beadott pályázataik kedvező elbírálásáért. | Húsz gyanúsítottja van a minisztériumi pályázatos vesztegetési ügynek | Ezidáig húsz embert hallgattak ki gyanúsítottként abban a minisztériumi vesztegetési ügyben, amiben kormányzati tisztviselők "jogtalan előnyért cserébe pályázatíróknak, illetve cégvezetőknek segítettek abban, hogy támogatási kérelmeik sikeresek legyenek, illetve az azokkal kapcsolatban indított ellenőrzések kedvezően végződjenek a pályázók számára," derül ki Polt Péter tájékoztatásából, amit Hadházy Ákos független országgyűlési képviselő kérdéseire válaszul írt. | null | 1 | https://444.hu/2022/05/06/husz-gyanusitottja-van-a-miniszteriumi-palyazatos-vesztegetesi-ugynek | 2022-05-06 00:00:00 | true | null | null | 444 |
A Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. egy 2021 utolsó napján kelt támogatási szerződéssel 3 millió forintot adott a Civil Összefogás Fórum (CÖF) alapítványának. Az adomány célja „az Európa jövőjéről szóló konferenciasorozathoz kapcsolódó rendezvények” támogatása. Ilyenből azonban csak összesen két darabot találtunk a CÖF honlapján. A költségterv szerint a 3 milliós támogatásból 1 milliót repülőjegyekre, 600 ezret előadói díjakra, a maradék 1,4 milliót pedig terembérletre, online közvetítésre, cateringre és szállásra költöttek a kormány kedvenc civiljei.
A Fidesz-kormányt felvonulásokkal, előadásokkal, nyilatkozatokkal, plakátokkal és minden más módon nyíltan támogató Civil Összefogás Fórum (CÖF) háttérszervezete a Civil Összefogás Közhasznú Alapítvány (CÖKA). 2016-ban az állami tulajdonú Magyar Villamos Művek tolta meg 508 millió forint közpénzzel a CÖF-CÖKA kormánypárti munkáját, majd 170 milliót kaptak az állami tulajdonú lottóvállalat, a Szerencsejáték Zrt. leánycégétől, aztán tavaly 25 millió forintot a szintén állami Magyar Fejlesztési Banktól és még 40 milliót a Szerencsejáték leánycégtől.
Februárban 18-án a CÖF tartott egy pódiumbeszélgetést, melynek témája Európa civil ereje – az Európai Unió civiljei volt, a résztvevők pedig Henri Malosse (a Vocal Europe szervezet tiszteletbeli elnöke, az Európai Unió Európai Szociális és Gazdasági Bizottságának korábbi elnöke), Lóránt Károly (közgazdász, a C12 szakértői csoport tagja), ifj. Lomnici Zoltán (alkotmányjogász, a CÖF-CÖKA szóvivője) és Ferkó Dániel műsorvezető (médiaszakember!) voltak.
Az esemény meghívójának az alján a Miniszterelnökség és az állami tulajdonú Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. (BGA) szerepelt – ott, ahol a támogatókat szokás feltüntetni. Ezért a meghívó közzétételét követően közadatigénylést adtunk be a Miniszterelnökséghez és a BGA-hoz is. Mindkettőjüktől ugyanazt kérdeztük: mennyi támogatást adtak 2021 eleje óta a CÖF alapítványának (CÖKA) és mikor, valamint mire.
Szilveszteri támogatás
Az adatigénylések beadását követő 15. napon, ami az Infotörvény szerinti normál válaszadási határidő, mindkét állami szerv meghosszabbította a válaszadási határidőt 45 napra a koronavírus-járvány miatti vészhelyzetre hivatkozva. Ez a bizonyos 45. nap éppen április 1. péntek volt, az országgyűlési választás előtt 2 nappal. A Miniszterelnökség válaszolt is aznap: közölte, hogy nem minősül az Infotv. 3. §-ának 9. pontja szerinti adatkezelőnek. Rejtély, hogy erre miért kellett 45 napot várni.
A BGA Zrt. csak április 4-én válaszolt, de végre kiderült a titok:
3 millió forintot adtak a CÖKA részére „az Európa jövőjéről szóló konferenciasorozathoz kapcsolódó rendezvények támogatása céljából”, és az erről szóló támogatói okiratot 2021. december 31. napján adták ki.
Az állami cég mellékletben elküldte a támogatói okiratot, valamint az annak mellékletét képező költségtervet és szakmai programot is.
Az okiratból kiderül, hogy a CÖKA támogatási kérelmet nyújtott be a BGA Zrt.-hez, az pedig az általa kezelt Nemzeti Együttműködési Alapból (NEA) nyújtott támogatást az alapítványnak. A szilveszter napján kelt támogatói dokumentumot a BGA Zrt. vezérigazgatója mellett Szalay-Bobrovniczky Vince, a Miniszterelnökség civil és társadalmi kapcsolatokért felelős helyettes államtitkára írta alá.
1 millió repülőjegyekre
Az iratokból az is kiderül, hogy a pénzt 2022. január 1. és 2022. március 31. között kellett felhasználnia a CÖF alapítványának. A szervezet vezetője, Csizmadia László által 2021. december 14-én szignózott költségterv és szakmai program szerint a 3 millió forint állami támogatásból
600 ezret előadói díjakra, 1 milliót repülőjegyekre, a maradék 1,4 milliót pedig konferenciahelyszínre, terembérletre, online közvetítésre, a külföldi előadók szállására és cateringre költötték.
Csizmadia László CÖF-elnök a szakmai programban arról írt, hogy a BGA Zrt.től kapott támogatásból megrendezik az „Európa jövőjéről” szóló konferenciasorozatot, ahol a véleményüket akarják minél szélesebb körben megismertetni és azt az Európai Unió illetékes szervezeteinek elküldeni. Csizmadia leírása szerint „online közvetítéssel (10-12000 elérés), 300-400 fős helyszíni hallgatósággal, neves külföldi előadók ismertetik az Európai uniós Civil Együttműködési Tanács (EuCET) által elfogadott, zárónyilatkozatban rögzített véleményét Európa Jövőjéről”.
Fontos részlet, hogy az Európai Civil Együttműködési Tanácsot (EuCET) a CÖF-CÖKA alapította 2019-ben, de valószínűleg igen sok teendője volt azóta a CÖF-elnöknek, aki a saját maga által alapított szervezet nevét nem tudja megjegyezni, hogy helyesen adja meg egy szakmai programban. Például ugye, tavaly október közepén tartották a III. kongresszust, ahol elfogadták ezt a zárónyilatkozatot, amit a BGA-nak említ Csizmadia László.
Csak 2 rendezvényt találtunk
A Békemeneteket szervező CÖF két kormánypárti felvonulás közben is aktív: rendszeresen tartanak például olyan rendezvényeket, amiket „Civil Akadémia” névvel illetnek, holott a Fidesz álláspontját ismételgetik rajtuk.
Ennek keretében tartották meg a már fentebb említett február 18-i rendezvényt is, melynek meghívóján felfigyeltünk a Miniszterelnökség és a BGA Zrt. logójára. Ezen kívül azonban mindössze egy olyan eseményt találtunk a CÖF honlapján és Facebook-oldalán, amelyen „Európa jövőjéről” beszéltek, vagyis része lehetett a 3 milliós állami támogatásból megvalósult rendezvénysorozatnak.
Ez a 2022. március 4-én tartott esemény a Szakszervezet és munkabéke – Az Európai Unió civiljei címet viselte. Három résztvevő volt: Csizmadia László CÖF-elnök Gian Luigi Ferrettivel, az UGL olasz szakszervezet képviselőjével és Palkovics Imrével, a Munkástanácsok Országos Szövetségének elnökével beszélgetett.
Az olaszok a Békemenetre is jöttek
A CÖF-CÖKA tavaly október 23-a után idén március 15-re is szervezett egy Békemenetet, hogy demonstrálja a Fidesz és Orbán Viktor támogatottságát a közelgő országgyűlési választás előtt. Csizmadia László február 24-én a Magyar Hírlapnak nyilatkozott a márciusi esemény részleteiről. Csizmadia azt is közölte akkor, hogy jönnek külföldiek is: „Nem vagyunk egyedül abban, hogy a szuverenitást, a határok védelmét meg kell őrizni, mert lesz itt több ezer lengyel, több száz olasz, spanyol, és reméljük, jönnek mások is, így nemzetközileg is egyre jobban erősödik a nemzetvédők és a konzervatívok serege.”
A lengyelek végül nem jöttek szervezetten, mert inkább otthon szerveztek megmozdulást szomszéduk, az Oroszország által február végén megtámadott Ukrajna mellett kiállva.
Az olaszok, egész konkrétan az UGL szakszervezet tagjai azonban itt voltak a Békemeneten, erről árulkodik a CÖF honlapján közzétett köszönőlevél, amit a március eleji kerekasztali UGL-es résztvevője, Gian Luigi Ferretti írt.
A Munkástanácsok Országos Szövetsége (MOSZ) weboldaláról pedig kiderül, hogy az UGL és a MOSZ 2019-ben kötött együttműködési megállapodást, és „a közel kétmillió tagot számláló olasz szakszervezet vezetői és egy csoportja részt vett a békemeneten, majd ellátogatott a beregsurányi magyar-ukrán határra”.
„Az UGL képviselői a békemeneten való részvételükkel a magyar nép iránti tiszteletüket kívánták kifejezni. Nem titkoltan támogatják a jelenlegi magyar kormányt. Elismerően nyilatkoztak a magyar miniszterelnök nyugodt, határozott vezetéséről. Az olasz szakszervezetisek elmondták, hogy frontharcosnak tekintik a magyar kormányt a nemzeti, a családi és a keresztény értékek megőrzésében” – olvasható a MOSZ beszámolójában.
Az UGL egyébként már a tavaly októberi Békemeneten is képviseltette magát – akkor az olaszok Avanti ragazzi feliratú molinóval vonultak Budapesten.
Nem félmillióan, legfeljebb hetvenezren vehettek részt a 2021-es Békemeneten
Legfeljebb hetvenezer ember vett részt a 2021 október 23-án megrendezett úgynevezett Békemeneten. Ez a létszám nagyjából tízezer fővel több, mint…
Címlapkép: Békemenet 2022. március 15-én (forrás: MTI/Balogh Zoltán) | A CÖF 3 millió forintot kapott egy állami cégtől rendezvényekre „Európa jövőjéről” | A Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. egy 2021 utolsó napján kelt támogatási szerződéssel 3 millió forintot adott a Civil Összefogás Fórum (CÖF) alapítványának. Az adomány célja „az Európa jövőjéről szóló konferenciasorozathoz kapcsolódó rendezvények” támogatása. Ilyenből azonban csak összesen két darabot találtunk a CÖF honlapján. A költségterv szerint a 3 milliós támogatásból 1 milliót repülőjegyekre, 600 ezret előadói díjakra, a maradék 1,4 milliót pedig terembérletre, online közvetítésre, cateringre és szállásra költöttek a kormány kedvenc civiljei. | null | 1 | https://atlatszo.hu/kozpenz/2022/05/06/a-cof-3-millio-forintot-kapott-egy-allami-cegtol-rendezvenyekre-europa-jovojerol/ | 2022-05-06 00:00:00 | true | null | null | atlatszo.hu |
A koronavírus látszólag lecsengőben van, de a pandémiával kapcsolatos közbeszerzések még zajlanak. Az egyik legfrissebb hirdetményben a Magyar Közút Nonprofit Zrt. ismertette a védőfelszerelésekre vonatkozó tenderét, amit egy olyan cég nyert el, amelynek tulajdonosa két kormányközeli céghez is köthető. Korábban ugyanis Mészáros Lőrinc testvérének vállalkozásainál volt vezető tisztségviselő. Most már saját cégével nyert. Nem ő az első vállalkozó, aki saját cégeivel viszi tovább a kormányközeli társaságoknál megtapasztalt sikerszériát az állami tendereken.
„A vizsgált szennyvízminták SARS-CoV-2 örökítőanyag koncentrációja országos átlagban csökkenést mutat. Salgótarjánban, Szekszárdon és Szolnokon számottevő csökkenés tapasztalható, a vizsgált minták közül egyedül Kecskeméten mértek enyhén emelkedő tendenciát. Emelkedett a SARS-CoV-2 koncentráció 19 mintavételi hely esetében, míg Egerben, Szekszárdon és Veszprémben a mérsékelt tartományba esik. A járványhullám leszálló ágára jellemző módon a koronavírus örökítőanyag koncentrációja hosszabb időtávot tekintve lassan, ingadozva, de egyértelműen csökken.”
Ez a legfrissebb hír a koronavirus.gov.hu-n. A kötelező maszkviselés eltörlését március 4-én jelentette be a kormány, a közel 46 ezer halottról pedig ma már szinte senki sem beszél. A pandémiával kapcsolatos közbeszerzések azonban még folyamatban vannak.
Milliók kesztyűkre, maszkokra
Hétfőn jelent meg az uniós közbeszerzési értesítőben, hogy az állami tulajdonú Magyar Közút Nonprofit Zrt. védőfelszerelések beszállítására írt ki 2 évre szóló pályázatot, amelynek már a nyertese is nyilvános.
Az egyéni védőeszközökre („pandémia védőeszközei”) nettó 95 millió forintot szánt az állami cég, a keretszerződés 47 500 000 + 47 500 000 forintra vonatkozott Kelet-Magyarország és Nyugat-Magyarország esetében. Az ajánlatkérő a keretösszeg 70%-ban történő lehívására vállal kötelezettséget.
A nyertes cégnek többek között a következő védőfelszerelések leszállítását kellett vállalnia országrészenként: 93 188 db kesztyű, több mint 12 ezer overál, közel 4000 védőszemüveg, több mint 26 ezer – főként FFP2-es és FFP3-as maszk, 40 ezer cipővédő, csizmák és esőkabátok. (A mennyiség tehát duplán értendő.)
Mészáros testvérének cégét vezette
Mindkét részfeladatra 4-4 ajánlat érkezett a Catalan Kereskedelmi és Szolgáltató Kft.-től, a FETTI Kereskedelmi és Szolgáltató Kft.-től, a ROCK SAFETY Munkavédelmi Eszközgyártó és Kereskedelmi Kft.-től, valamint a VABA-KER Kft.-től. Utóbbi lett a befutó a legolcsóbb, kétszer 29 774 460 forintos ajánlatával.
A Vaba-Ker talán elsőre nem túl ismerős, pedig a csákvári cég már 2016 óta létezik, és 2020-ban 1,4 milliárdos forgalmat bonyolított.
Tulajdonosa Varju Balázs, aki korábban vezető tisztségviselő volt a Pegazus Trade Kft.-nél és a Herceghalom Interat Zrt.-nél.
Ezt a két vállalkozást viszont már nem kell bemutatni az Átlátszó olvasóinak: mindkettő Mészáros János érdekeltsége, azaz Orbán Viktor gyermekkori barátjának, Mészáros Lőrincnek a testvéréé. A Pegazus Trade és a Herceghalom Interat már évek óta tarolnak a közútkezelő tenderein: többek között munkaruhákat, rakodógépeket, alkatrészeket és kisgépeket szállítanak az állami közútkezelőnek.
De a Vaba-Ker is kapott már megbízást a közútkezelőtől, valamint a MÁV-tól is – tavaly például ötöt.
Mészáros Lőrinc öccsének cégei tarolnak a közútkezelő tenderein | atlatszo.hu
Nem ez az első, hogy olyan cég nyer állami tendert, amelynek tulajdonosa/vezetője korábban valamelyik kormányközeli cégnél dolgozott.
Nemrég írtunk például a Terra-Log Mélyépítő Kft.-ről, amely 2021 októberéig (tehát 10 hónap alatt) 50 milliárd forint értékben nyert el közbeszerzéseket. A cég 2020-ban került Mészáros Lőrinc érdekeltségébe, de egy év után túl is adott rajta. A Terra-Log ekkor kilőtt a piacon, és tavaly őszig már 2020-as forgalmának közel harmincszorosát nyerte el állami tendereken.
Tízmilliárdokért nyer állami megbízásokat Mészáros Lőrinc „strómanjának” cége | atlatszo.hu
Október közepéig 50 milliárd forint értékben nyert el közbeszerzéseket a Terra-Log Mélyépítő Kft., ami tavaly került Mészáros Lőrinc érdekeltségébe, de egy év után túl is adott rajta. A cég akkor kilőtt a piacon, és idén már 2020-as forgalmának közel harmincszorosát nyerte el állami tendereken. A kft. végső tulajdonosa Mészáros bizalmasa, Halmi Tamás, akinek karrierje a bicskei földhivatalban indult, majd a felcsúti milliárdos számos cégében volt vezető tisztségviselő, mára azonban látszólag minden üzleti kapcsolatot megszakított a miniszterelnök barátjával.
A kft. végső tulajdonosa Mészáros bizalmasa, Halmi Tamás, akinek karrierje a bicskei földhivatalban indult, majd a felcsúti milliárdos számos cégében volt vezető tisztségviselő. 2010-től a Mészáros és Mészáros Kft. ügyvezetője, valamint – a szintén Mészáros érdekeltségű – R-Kord Építőipari Kft. ügyvezető igazgatója volt. Később az Opus Global Nyrt. ipari divíziójának vezetőjeként dolgozott, és a Mátrai Erőműből is igazgatósági elnökként távozott. De a neve felbukkant a Best Radio Kft.-ben és az Aqua Lorenzo Kft.-ben is – szintén Mészáros Lőrincékkel összefüggésben.
A cégadatokat az Opten Kft. szolgáltatta. Nyitókép: A Magyar Közút Nonprofit Zrt. munkatársa szemeteszsákot cserél Zala megyében, az M70-es autópálya csörnyeföldi pihenőjénél 2020. március 10-én. A koronavírus terjedése miatt fertőtlenítést végeznek a teljes gyorsforgalmi úthálózaton és a pihenőkben. (forrás: MTI/Varga György) | Pandémia: a NER-cégek még mindig profitálnak a védőfelszerelésekből | A koronavírus látszólag lecsengőben van, de a pandémiával kapcsolatos közbeszerzések még zajlanak. Az egyik legfrissebb hirdetményben a Magyar Közút Nonprofit Zrt. ismertette a védőfelszerelésekre vonatkozó tenderét, amit egy olyan cég nyert el, amelynek tulajdonosa két kormányközeli céghez is köthető. Korábban ugyanis Mészáros Lőrinc testvérének vállalkozásainál volt vezető tisztségviselő. Most már saját cégével nyert. Nem ő az első vállalkozó, aki saját cégeivel viszi tovább a kormányközeli társaságoknál megtapasztalt sikerszériát az állami tendereken. | null | 1 | https://atlatszo.hu/kozpenz/2022/04/13/pandemia-a-ner-cegek-meg-mindig-profitalnak-a-vedofelszerelesekbol/ | 2022-04-13 00:00:00 | true | null | null | atlatszo.hu |
Semjén Zsolt (KDNP) miniszterelnök-helyettes 2022. április 1-jén közzétette a Facebook-oldalán, hogy aznap délelőtt Erdő Péter bíborossal együtt részt vettek IV. Károly magyar király halálának 100. évfordulóján tartott szentmisén Madeirán. A Portugáliához tartozó szigeten olvasónk lefotózta aznap a Magyar Honvédség 604-es lajstromjelű Airbus A319 típusú repülőgépét, ami valószínűsítette, hogy Semjénék azzal mentek oda.
Bő 4 éve, 2018. február elején a Magyar Honvédség két Airbus A319-es repülőgépet vásárolt. Simicskó István akkori honvédelmi miniszter már a bemutatójukon is azt hangsúlyozta, hogy „ezek a gépek nem kormánygépek. A Magyar Honvédség hadrendjébe kerültek, és a Magyar Honvédség fogja használni őket.” Az évek során azonban bebizonyosodott, hogy akárcsak a két később vásárolt Dassault Falcon 7X típusú luxusjetet, a hivatalosan csapatszállítónak vett Airbusokat is a kormánytagok, leginkább Orbán Viktor miniszterelnök és Szijjártó Péter külügyminiszter használja.
Semjén Zsolték szentmisére utaztak Madeira szigetére
Semjén Zsolt (KDNP) miniszterelnök-helyettes 2022. április 1-jén délelőtt posztolta a Facebook-oldalán, hogy Erdő Péter bíborossal részt vettek a boldoggá avatott IV. Károly magyar király halálának 100. évfordulója alkalmából tartott szentmisén Madeirán.
Bár megtévesztő módon a Semjén oldalára kitett fotók a Szent Péter bazilikát ábrázolják a Vatikánban, ahol II. János Pál pápa 2004. október 3-án boldoggá avatta IV. Károlyt.
Aki nem tudná kapásból, annak egy kis gyorstalpaló a Wikipédiáról: IV. (Boldog) Károly (1887. augusztus 17. – 1922. április 1.) osztrák főherceg, a Habsburg–Lotaringiai-ház utolsó uralkodója, 1916 és 1918 között I. Károly néven az Osztrák Császárság utolsó császára és IV. Károly néven Magyarország utolsó királya. Próbálta kiléptetni az Osztrák-Magyar Monarchiát az I. világháborúból, de nem járt sikerrel. 1919-ben az osztrák parlament megfosztotta a tróntól és Svájcba száműzték, majd miután 1921-ben sikertelenül próbált visszatérni Magyarország trónjára, a portugáliai Madeira-szigetére küldték, és ott halt meg 1922-ben. II. János Pál pápa 2004. október 3-án boldoggá avatta, a szentté avatási eljárása folyamatban van.
Madeira pedig igazán kellemes hely. Szintén a Wikipédiáról idézzük a legfontosabb infókat: Portugália fővárosától, Lisszabontól 978 kilométerre, Marokkótól 600 kilométerre található vulkanikus sziget az Atlanti-óceánban. Nagyjából 750 km² a területe, domborzata változatos, klímája enyhe: télen 16 fok, nyáron 23.
A sziget fővárosa Funchal, és a Semjénék által meglátogatott, IV. Károly tiszteletére tartott szentmise az itteni székesegyházban volt. Madeira regionális önkormányzatának honlapján és Facebook-oldalán is látható beszámoló a Funchal püspöke által április 1-jén tartott miséről, amit Semjén Zsolték az első sorban hallgattak végig.
Az esztergomi érsekség honlapján április 1-jén közzétett beszámoló szerint Erdő Péter bíboros szentmisét mutatott be Boldog IV. Károly király halálának 100. évfordulóján, a szentmisén pedig a Habsburg-család több tagja is részt vett. „A megjelentek a szertartást követően koszorút helyeztek el a templom oldalhajójában lévő síron.” – olvasható az érsekség weboldalán, amit fotókat is közzétett az eseményről.
A szentmise előestéjén, március 31-én pedig a lisszaboni magyar nagykövetség kezdeményezésére a funchali székesegyházban szimfonikus koncert volt, amin Bogányi Tibor karmester vezényelte a madeirai zenekart, és amin Szabadi Vilmos hegedűművész is részt vett. Madeira regionális önkormányzatának honlapján és Facebook-oldalán erről az eseményről is található beszámoló, a fényképeken pedig jól látható, hogy Semjénék a koncertet is az első sorból élvezték.
A 604-es Airbus fedélzetén utazhattak
Olvasónk a szentmise napján, április 1-jén lefotózta Madeira repülőterén (ami a sziget fővárosában született focista, Christiano Ronaldo nevét viseli) a Magyar Honvédség 604-es lajstromjelű Airbus A319-es típusú repülőgépét. Ez arra utalt, hogy Semjén Zsolték ezzel a honvédségi repülővel mentek a koncertre és szentmisére Madeirára.
Ellenőriztük a repülőgép útvonalát, és az ADS-B Exchange által nyilvántartott repülési adatok szerint a 604-es honvédségi „csapatszállító” 2022. március 31-én délután repült ki Madeira szigetére, ahova kora este érkezett meg.
A honvédségi repülőgép másnap, április 1-jén délután indult el Madeiráról, de ezúttal nem a legrövidebb úton, hanem Párizs felé ment, és 1 órát töltött a francia fővárosban, mielőtt leszállt volna Budapesten. Vélhetően kitette Semjénéket, majd visszarepült a kecskeméti légibázisra, ahonnan 31-én is indult.
A sajtóosztály hallgat a honvédségi repülőről
Mivel a kormány intézményei évek óta nem reagálnak a megkereséseinkre, ráadásul péntek délután volt, és 2 nap múlva országgyűlési választások, az esélytelenek nyugalmával kerestük meg tegnap a Miniszterelnökségi Sajtóosztályt az ügyben. Ha nem is válaszolnak, mi legalább megkérdezzük, lehetőséget adunk reagálni, ez sajtóetikai alapszabály.
Kértük a Miniszterelnökség sajtóosztályát, erősítsék meg, hogy Semjén Zsolték a 604-es honvédségi Airbus fedélzetén utaztak Madeira szigetére, és kértük azt is, hogy tájékoztassanak arról, miért a honvédség egyik – hivatalosan –csapatszállító repülőgépével utaztak.
Nagy meglepetést okozva a Miniszterelnökségi Sajtóosztály válaszolt a megkeresésemre. Ez óriási dolog, ugyanis utoljára 2017-ben történt ilyen, azóta soha nem válaszoltak egy e-mailemre sem. Tegnap viszont a péntek és a közelgő országgyűlési választás dacára – vagy éppen azért – néhány órán belül, és jóval munkaidőn túl, este 9-kor reagáltak a levelemre. Demokráciában egyébként ez (lenne) a normális, hogy válaszolnak a hivatalok az újságírói megkeresésekre, hisz éppen erre vannak a sajtóosztályok, ezért kapják a fizetésüket közpénzből.
Tehát hosszú évek ignorálása után a Miniszterelnöki Sajtóosztály válaszolt a Semjén Zsolték madeirai kiruccanásával kapcsolatos levelemre. Igaz, a honvédségi Airbust egy szóval sem említették, de válaszoltak. A 604-esre vonatkozó kérdéseket teljesen figyelmen kívül hagyták, ami azt jelenti, hogy nem is cáfolták, hogy azzal mentek volna Semjénék. A sajtóosztálytól kapott válasz szó szerint:
„Erdő Péter bíboros úrral hat fős delegáció vett részt Madeira szigetén boldog IV. Károly király halálának száz éves évfordulóján való megemlékezésen, szentmisén és a nagysikerű magyar koncerten. (Mindez Semjén Zsolt Facebook oldalán látható.)”
Az Airbus A319 típus kialakítástól függően egyébként normál esetben 110–150 utas szállítására képes, sok kereskedelmi légitársaság, pl. a WizzAir is használ ilyen repülőgépeket. Persze, létezik luxusverziója is: az Egyesült Arab Emirátusok légitársaságának is van egy ilyen kialakítású repülője, ami mindössze 19 utast tud szállítani, de őket maximális kényelemben.
30 évig titkos, hogy hova mennek a honvédségi repülők
Ahogy arról 2019 decemberében az ADS-B Exchange adatai alapján beszámoltunk, a Magyar Honvédség 2 darab Airbus A319 (604 és 605 lajstromjel) és 2 darab Dassault Falcon 7X (606 és 607 lajstromjel) típusú repülőgépei olyan egzotikus helyeken jártak beszerzésük óta, mint Dubaj, Las Vegas, Málta vagy Panama.
Semmiféle hivatalos tájékoztatást nem adtak ezekről az utakról, és a Honvédelmi Minisztérium az Átlátszó kérdésére sem árulta el, hogy kiket és miért utaztatott egzotikus helyszínekre, kaszinóvárosokba, adóparadicsomokba és népszerű külföldi nyaralóhelyekre a Magyar Légierő közpénzen.
Cikkünk nyomán Harangozó Tamás (MSZP) országgyűlési képviselő megkérdezte a honvédelmi minisztert, hogy hol miért jártak a HM repülőgépei, de Benkő Tibor azt közölte vele, hogy ezek az adatok honvédelmi és nemzetbiztonsági okokból 30 évig nem nyilvánosak.
30 évig titkos, hogy miért jártak nyaralóhelyeken a Magyar Honvédség repülőgépei | atlatszo.hu
30 évig titkos, hogy miért jártak nyaralóhelyeken a Magyar Honvédség repülőgépei | Semjén Zsolt és kísérete honvédségi repülővel utazott Madeira szigetére szentmisére és koncertre | A Magyar Honvédség 604-es lajstromjelű, Airbus A319 típusú repülőgépe vitte Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettest, Erdő Péter bíborost és kíséretüket a Portugáliához tartozó Madeira szigetére, ahol IV. Károly király halálának 100. évfordulója alkalmából szentmisén és koncerten vettek részt. A Miniszterelnökség sajtóosztálya 5 év után először válaszolt ugyan a megkeresésünkre, de arra, hogy miért használtak Semjénék honvédségi csapatszállítót, nem reagáltak. | null | 1 | https://atlatszo.hu/kozpenz/2022/04/02/semjen-zsolt-es-kiserete-honvedsegi-repulovel-utazott-madeira-szigetere-szentmisere-es-ko | 2022-04-02 00:00:00 | true | null | null | atlatszo.hu |
Nincs nagy meglepetés, ezúttal is Balásy Gyula érdekeltségébe tartozó cégek nyertek a Nemzeti Komunikációs Hivatal (NKOH) rendezvényszervezési tenderén. A keretszerződés értéke nem kevesebb, mint 50 milliárd forint – derül ki az uniós közbeszerzési értesítőből.
A Rogán Antal propagandaminiszter felügyelete alá tartozó NKOH tavaly december 8-án írta ki az óriáspályázatot, állami és kormányzati cégek, intézmények rendezvényeinek megszervezésére: a szerződés nem csak a várható programok lebonyolításáról szól, a cateringet, a személyvédelmet és a rendezvényeket beharangozó reklámkampányokat is a győztesre bízták. A tender december 23-án délelőtt zárult, vagyis a kormányzati hivatal 12 munkanapot hagyott a karácsony előtti időszakban a pályázatra való felkészülésre. Ám a szemfüleseknek ennyi idő is elég volt.
A pályázatra két versenyző – a Moonlight Event Kft. és a Visual Europe Zrt. tandeme, valamint a Roxer Kommunikációs Ügynökség Kft – jelentkezett. A Moonlight Event tulajdonosa egyértelműen a kormány kedvenc médiavállalkozója, Balásy Gyula, de a Visual Europe is az ő holdudvarába tartozik, hiszen a cég fő tulajdonosa a közismerten Balásy-tulajdon New Land Media Kft.
Rókusfalvy cége ezúttal nem nyert
A Roxer sem esik éppen távol a zsíros kommunikációs megbízásoktól: a céget a kilencvenes évek egyik legismertebb rádiós műsorvezetője, Rókusfalvy Pál és testvére, Gábor vezetik. Két éve azzal kerültek a hírekbe, a 2,2 milliárd forintos reklámügynökségi keretszerződést nyertek el a New Land elől, a NIF Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. pályázatán. Arról pedig a 24.hu emlékezett meg, hogy Rókusfalvy Pál 2003 óta Fidesz-tag, és vállalkozása gyümölcsöző üzleti kapcsolatot ápol a szintén kormányközelinek számító Valton Security-val.
Balásy cégei azonban ezúttal jobb ajánlatot tettek. A közbeszerzési dokumentumból kiderül, hogy a Moonlight és a Visual Europe egy éven át, szimultán több helyszínen is koordinálhat majd különböző programokat, és legalább ezer hivatal rendezvényszervezője lesz.
A keretmegállapodás automatikusan nem terjed ki a kormány által létrehozott egyetemi és más vagyonkezelői alapítványokra, de aggodalomra semmi ok, a közpénzt magánosító alapítványok és cégeik önként is csatlakozhatnak az 50 milliárdos beszerzéséhez.
Örök visszatérők
A nyertes tenderben a lehetséges alvállalkozók is megjelennek, köztük további két Balásy-cég, a már fent említett Valton Security, valamint a p2m Consulting Kft.
A p2m Consulting nem először tűnik fel a Nemzeti Kommunikációs Hivatal tenderei körül. Mint az Átlátszó megírta, a vállalkozás, hasonló nevű társcégével (p2m Informatika) együtt tavaly óriásit tarolt az NKOH szervezetfejlesztési tenderén. A hivatal a mostanihoz kísértetiesen hasonló körülmények között, 30 milliárdos keretszerződést kötött a két p2m-céggel, egy nappal karácsony előtt.
Az ügy abban is hasonlít a mostani tenderre, hogy a Rogán felügyelete alatt álló kormányzati szerv akkor is csak 15 naptári napot hagyott a pályázatok benyújtására. A p2m Consulting amúgy már a vadászati világkiállítás reklámkampányában Balásy cégeinek alvállalkozójaként dolgozott. | 55 milliárdos kormányzati tenderen nyertek Balásy Gyula cégei | Nincs nagy meglepetés, ezúttal is Balásy Gyula érdekeltségébe tartozó cégek nyertek a Nemzeti Komunikációs Hivatal (NKOH) rendezvényszervezési tenderén. A keretszerződés értéke nem kevesebb, mint 50 milliárd forint – derül ki az uniós közbeszerzési értesítőből. A Rogán felügyelete alatt álló kormányzati szerv akkor is csak 15 naptári napot hagyott a pályázatok benyújtására. A p2m Consulting amúgy már a vadászati világkiállítás reklámkampányában Balásy cégeinek alvállalkozójaként dolgozott. | null | 1 | https://hang.hu/belfold/potom-55-milliardos-kormanyzati-tenderen-nyertek-balasy-gyula-cegei-140391 | 2022-05-07 13:24:07 | true | null | null | Magyar Hang |
A világ legjobb sprintfutói mellett Budapest is fontos szerepet kap a Netflix új dokumentumfilm-sorozatában, a Sprintben. Az atlétika sztárjait a magyar fővárosban rendezett vébé előtt követték a kamerák a felkészülésük mély- és csúcspontjain.
Többek közt Aleksandar Vučić egyik kedvenc és többször hangoztatott állítását - 2027-ben, amikor Belgrádban rendezik a világkiállítást, már repülő taxik fogják szállítani a látogatókat az egyik helyszínről a másikra - is emlegetik a szurkolók abban a vitában, ami nem csak a szerb válogatott Eb-szerepléséről, hanem arról is szól, a csapat milyen légitársasággal utazott a németországi kontinenstornára. Szeretettel a Vajdaságban sorozatunk cikke. | Két OTP-cég rozsdaövezeti ingatlanfejlesztése: óvodaépítés és galérianyitás | Tiborcz István is érdekelt lehet az áfakedvezménnyel támogatott projektekben. | null | 1 | https://hvg.hu/360/202218_kopaszi_gat_bayer_otp_adokedvezmeny | 2022-05-06 12:30:00 | true | null | null | HVG360 |
Több tízezer tisztán elektromos autó közlekedik már a magyarországi utakon, s az első pár száz kilométeren valószínűleg mindegyiknek a vezetőjét nyomasztja a hatótávfrász: az a bizonytalanság, hogy kitart-e az áram a következő töltőpontig. Hogy miként váltja fel a félelmet a magabiztosság, arról mesél szerzőnk, aki a közelmúltban ült át villanyautóba. | Indulhat az aligai gigafejlesztés – a helyieket a teljes partszakaszról kitessékelhetik | Miután Kádár János egykori kedvenc balatoni üdülőhelyén szabad kezet kaptak a környezetet durván átalakító beruházók, a helyiek érdekeit nemigen veszik figyelembe. | null | 1 | https://m.hvg.hu/360/202217__club_aliga__kie_apart__oligarchasor__kizarasra_jatszanak | 2022-05-02 09:30:00 | true | null | null | HVG360 |
Hogyan lett fitneszvilágbajnok, majd csinált edzőtermeket egy ország nappalijaiból? Milyen az optikája a 2000-es évek fogyasztóműsorainak mai szemmel? Mi kellett ahhoz, hogy a fitneszsportolókra ne bikinis kislányokként tekintsen a média? Ezekről beszélgettünk a hvg360 új műsorának bemutatkozó részében.
Ne feledjük, csak a kormánytagok szavazati jogának megvonása lehetséges. Mi, állampolgárok attól még szavazhatunk az európai parlamenti választásokon, írja szerzőnk. Vélemény.
A tavalyi év utolsó napján hunyt el hazai informatika történetének egyik kulcsfigurája, a Novotrade cég egykori alapítója és vezetője. Rényi Gábor a semmiből teremtett itthon egy kreatív iparágat, s ezzel kaput nyitott a nyugati világra is.
Látványosan egyre több és több elektromos autó fut Európában, de arányukat látva nagyon messze van még a belső égésű motorokkal hajtott járművek leváltása HVG-Ténytár. | Állami tőkével indul a Sárhegyi-Bártfai ügyvédcsalád űripari vállalkozása | Az állam magántőkealapja 86 százalékban vásárolta be magát a Sárhegyiék alapította cégbe. | null | 1 | https://m.hvg.hu/360/202217_herius_alpha_hatartalan_uripar | 2022-05-02 12:30:00 | true | null | null | HVG360 |
A Themis magántőkealap vezette konzorcium nyerte a hazai gyorsforgalmi úthálózat bővítésére és 35 évig tartó üzemeltetésére kiírt koncessziós eljárást – derült ki az elektronikus közbeszerzési rendszerben közzétett bírálati lapból. A Themis konzorciumi társai:
KONZUM PE Magántőkealap;
OPUS BRIDGE Magántőkealap;
OPUS NEW WAY Magántőkealap;
CRONUS Magántőkealap;
VESTA Magántőkealap;
VIA Magántőkealap.
Mivel a magántőkealapok tulajdonosait (mármint befektetőit) nem lehet megismerni, elvileg nem lehet tudni, kiknek a kezelésébe kerül az ország összes gyorsforgalmi útja a következő 35 évre.
A gyakorlatban az alapokat kezelő alapkezelőkből lehet rá következtetni, kinek a pénze van bennük. A Themist a Minerva alapkezelő kezeli, ez Szíjj László építőipari nagyvállalkozóé. Szíjj kiváló kapcsolatot ápol Mészáros Lőrinccel – a Konzum magántőkealapról nem csak sejteni, hogy Mészárosé, ezt a felcsúti mágnás, és akkori felesége, Beatrix 2018-ban elismerték.
Az alvállalkozóként megadott cégek listáján is hemzsegnek a Szíjj- és Mészáros-érdekeltségek, köztük Szíjj László zászlóshajója, a Duna Aszfalt, illetve a Mészáros-féle Mészáros és Mészáros Zrt.
Egyszóval nyugodtan kijelenthető, hogy a magyar állam épp 35 évre koncesszióba adja a teljes gyorsforgalmi úthálózat kezelését Mészáros Lőrincnek és Szíjj Lászlónak.
Mészáros Lőrinc személye természetesen nem befolyásolta az eljárás eredményét
– szögezte le a hvg.hu kérdésére az eljárás lezárása kapcsán tartott sajtóbeszélgetésen Rogán Antal állami koncessziókért felelős miniszter. Rogán Antal hangsúlyozta, hogy nyílt, uniós eljárást bonyolítottak le, transzparens verseny volt. A miniszter szerint ezzel együtt örvendetes, hogy ma Magyarországon van olyan hazai szereplő, aki képes felvenni a versenyt a külföldiekkel – a koncessziós eljárásban a Strabag adott be ajánlatot a Colassal, de kiesett egy ausztriai versenyhatósági eljárás miatt. Rogán Antal szerint
lehet szíjjlászlózni meg mészároslőrincezni, de ezek a szereplők mindig versenyen nyertek el megbízásokat, és jelen esetben jobb, hogy ők nyertek, mintha egy külföldi nyert volna.
Rogán Antal szerint
örvendetes, hogy a nyertes konzorcium ilyen feltételekkel elvitte a megbízást, hiszen különösen a jelenlegi finanszírozási környezetben hatalmas terhet és sok kockázatot vállal magára,
mivel a kiírásban szereplő útépítéseket és -bővítéseket az első tíz évben kell megvalósítani.
Rogán Antal szerint
az eljárás lezárását nem szándékosan időzítették az országgyűlési választások utánra,
ő örült volna a legjobban, ha minél előbb sikerül lezárni, de bonyolult eljárás volt, ráadásul a háború kirobbanása után a gazdasági környezet is változott.
Ahogy az már a koncessziós eljárás kiírása óta ismert, a magyar állam a teljes, 1662 kilométeres (plusz 381 kilométer kiegészítő) gyorsforgalmi úthálózat kezelését koncesszióba adja. A koncesszornak ezen felül még 545 kilométernyi utat kell építenie és bővítenie, a beruházásokat neki kell finanszírozni. Rogán Antal ismét elmondta, ezt a beruházási volument ilyen rövid idő alatt az állami költségvetés nem lett volna képes finanszírozni.
Mindezért cserébe a Themis-konzorcium a koncesszió teljes időtartama alatt rendelkezésre állási díjat kap. A Themis-konzorcium mellett még a Dömper Kft. indult, a Themis-ajánlat volt az alacsonyabb: évente és kilométerenként 96,2 millió forint.
Rogán Antal elmondta, hogy
az összes építendő útszakasz nemzetgazdasági szempontból kiemelt beruházás lesz.
Az állam az üzemeltetéssel kapcsolatos eszközöket átadja a koncesszornak, vagyis a koncesszornak felbecsült értéken meg kell vásárolnia a Magyar Közút autópálya-üzemeltetési üzletágát.
Az útdíjakat továbbra is az állam fogja beszedni, és a beszedett útdíjnak fedeznie kell a rendelkezésre állási díjat. A miniszter szerint a koncessziós modell bevezetése kapcsán nem lesz szükség díjemelésre. A közlekedők az egész átállásból nem fognak észrevenni semmit. | Rogán Antal a 35 éves autópálya-koncesszióról: Inkább Mészáros, mint egy külföldi | Évente és kilométerenként 96,2 millió forintért Mészáros Lőrinc és Szíjj László érdekeltségei fogják üzemeltetni 35 évig a teljes magyarországi gyorsforgalmi úthálózatot. | null | 1 | https://m.hvg.hu/kkv/20220506_Rogan_Antal_a_35_eves_autopalyakoncessziorol_Inkabb_Meszaros_mint_egy_kulfoldi | 2022-05-06 12:20:00 | true | null | null | HVG |
Az orvosból lett műsorvezetőből lett üzletasszonyból lett pszichológusból lett szerző könyvét elolvasva választ kaptunk a címében feltett kérdésre: és ezt lehet? Nem, nem lehetne, és mégis megtörténik. | Várkonyi Andrea cége versenyt nyert | Mészáros Lőrinc feleségének cégét, a Whitedog Médiát a tőzsdén jegyzett Delta Technologies-csoport pályázatán találták a legjobbnak. | null | 1 | https://m.hvg.hu/360/202218_whitedog_media_varkonyi_kommunikal | 2022-05-05 12:30:00 | true | null | null | HVG360 |
A győztes párt népszerűsége rendre tovább erősödik a választás után, mert sokan akarnak a nyertes táborába tartozni. Ehhez képest júliusra csökkent a Fidesz-KDNP előnye a Tisza Párttal szemben, főleg a fiatal szavazók hoznak új színt a politikai versengésbe - derül ki a HVG számára készült Medián-kutatásból. Hann Endre és Nagy Réka írása.
A Neue Zürcher Zeitung ironikus glosszát közölt a német-magyar meccsről. Az uniós pozíciók elosztása körüli meccsről ír az Euronews és a Financial Times. Franciaország a szakadék szélén tántorog, írja a The Washington Post. A The Guardian szerint Vlagyimir Putyin és Kim Dzsong Un bebetonoznák az új világrendet. Válogatásunk a világlapok cikkeiből.
A Die Presse két cikke is Orbánék Patrióták Európáért nevű új pártszövetségének megalakulását és a megalakítás lehetséges következményeit elemzi. A lap szerint Marine Le Pent és Matteo Salvinit előre beavatták az új pártszövetség tervébe. Hat hónap nem lesz elegendő arra, hogy Orbán Viktor alávágjon az Európai Uniónak - írja a Le Monde. A magyar EU-elnökségről ír többek között a Der Standard, a Le Figaro, a The Wall Street Journal és a The Washington Post is. Paul Lendvai szerint Ionesco vagy Mrożek tollára illik a magyar EU-elnökség, de a Süddeutsche Zeitung szerint is van némi irónia ebben. Válogatásunk a világlapok cikkeiből. | Tovább terjeszkedik Magyarországon a török elnök lobbiszervezete | A Maarif Alapítvány korábban iskolát alapított Budapesten, most európai szervezete két céget hozott létre Magyarországon. | null | 1 | https://hvg.hu/360/202216_maarif_hungary_holding_torokterjeszkedes | 2022-04-25 14:30:00 | true | null | null | HVG360 |
A lelőtt orosz katonai repülő ügye nem világos, az viszont egyértelmű, hogy a szemben álló felek kezére jutott ellenséges katonák nagy részének nem garantálják az őket megillető jogokat.
Mintha kiütötték volna, úgy csuklott össze 2023 végére az infláció, ám ez mit sem változtat azon, hogy két év alatt a forint elveszítette értéke harmadát. Ezt pedig sem a nyugdíjak, sem a bérek növekedése nem kompenzálta teljesen. A tavalyi hivatalos adatokat napokon belül közli a Központi Statisztikai Hivatal. | Spoiler Hotel: egymásra talált a turizmusiparban Kaposvár és Mészáros Lőrinc | Szállodaüzemeltetés, marketing – ezeken a területeken már együttműködnek. | null | 1 | https://m.hvg.hu/360/202217_kaposvari_turisztikai_marketing_meszaros_es_egy_ujabb_vo | 2022-04-29 12:30:00 | true | null | null | HVG360 |
A kormánypárt jelöltjének győzelme esélyes a holnapi tajvani elnökválasztáson, ami így megerősítheti Tajpej távolságtartását Pekingtől. A Kínához való viszonyt eltérően ítéli meg a három vetélytárs, de azzal egyik sem kampányol, hogy Tajvan legyen Kína része.
Ha van is néhány új szereplő a fejlett települések sorában, a lehetőségeket kevesen tudták kimaxolni – derül ki az Egyensúly Intézet települési rangsorából. Az intézet igazgatóját, Boros Tamást kérdeztük.
Az író-költő a betűvetésen kívül sok mással is foglalkozik, nemkülönben a feleségével közösen alapított új vállalkozása, a Grecsó Művek. | Nemrég még állami tulajdonú Balaton-parti telket szerzett meg a volt belügyi államtitkár | Tasnádi Lászlóhoz az állammal jó nexust ápoló milliárdostól, Jellinek Dánieltől jutott az értékes ingatlan, amely közvetlenül a balatonlellei jachtkikötő mellett van. | null | 1 | https://m.hvg.hu/360/202217_crozant_property_balatoni_nyar | 2022-04-28 09:00:00 | true | null | null | HVG360 |
A győztes párt népszerűsége rendre tovább erősödik a választás után, mert sokan akarnak a nyertes táborába tartozni. Ehhez képest júliusra csökkent a Fidesz-KDNP előnye a Tisza Párttal szemben, főleg a fiatal szavazók hoznak új színt a politikai versengésbe - derül ki a HVG számára készült Medián-kutatásból. Hann Endre és Nagy Réka írása.
A Neue Zürcher Zeitung ironikus glosszát közölt a német-magyar meccsről. Az uniós pozíciók elosztása körüli meccsről ír az Euronews és a Financial Times. Franciaország a szakadék szélén tántorog, írja a The Washington Post. A The Guardian szerint Vlagyimir Putyin és Kim Dzsong Un bebetonoznák az új világrendet. Válogatásunk a világlapok cikkeiből.
A Die Presse két cikke is Orbánék Patrióták Európáért nevű új pártszövetségének megalakulását és a megalakítás lehetséges következményeit elemzi. A lap szerint Marine Le Pent és Matteo Salvinit előre beavatták az új pártszövetség tervébe. Hat hónap nem lesz elegendő arra, hogy Orbán Viktor alávágjon az Európai Uniónak - írja a Le Monde. A magyar EU-elnökségről ír többek között a Der Standard, a Le Figaro, a The Wall Street Journal és a The Washington Post is. Paul Lendvai szerint Ionesco vagy Mrożek tollára illik a magyar EU-elnökség, de a Süddeutsche Zeitung szerint is van némi irónia ebben. Válogatásunk a világlapok cikkeiből. | Tiborczék még nem érzik magukénak a Kopaszi-gátat | A HVG érdeklődésére a BDPST Group arra emlékeztetett, hogy még a Diófa Alapkezelő sem az övé, nemhogy a Kopaszi Gát Kft. | null | 1 | https://m.hvg.hu/360/202216_kopaszi_gat_aszociktol_tiborczig | 2022-04-26 14:00:00 | true | null | null | HVG360 |
Tavaly év elején derült ki, hogy Rogán Antal új apósának érdekeltsége több mint 2 milliárd forintnyi támogatáshoz jutott egy uniós finanszírozású programnak köszönhetően. Mivel sem a támogatás, sem a támogatási program részletei nem voltak nyilvánosak – és azokat kérésre sem is adták ki –, a Transparency International Magyarország a hvg.hu-val közösen pert indított az illetékes Agrárminisztérium ellen. Bár a tárca még a bírósági eljárásban is azt állította, hogy a támogatásra vonatkozó információk üzleti titoknak minősülnek, a bíróság első és másodfokon is úgy döntött, hogy ki kell adni az adatokat.
Rogán Antal és Rogán Cecília 2019-ben vált el, nem sokkal később mindketten újraházasodtak. Mindez alapvetően nem lenne közügy, ám Rogán Antal újraházasodásakor kiderült, hogy felesége új családja körül is feltűnnek közpénzek, amelyek közérdeklődésre tarthatnak számot. Ilyen volt például Rogán Antal új apósának cégügye: elsőként az Átlátszó írta meg, hogy Obrusánszki Zsolt 2020-ban egy olyan cégbe vásárolta be magát, amely nem sokkal korábban több mint 2 milliárd forint uniós támogatást nyert el. A Ductus Kft.-ről van szó, amely mezőgazdasági szaktanácsadásra kapta meg a pénzt kicsit több mint 1 évvel az előtt, hogy Rogán Antal elvette volna Obrusánszki Barbarát.
A nyilvános adatokból azt is meg lehetett tudni, hogy ez a cég nyerte el a legtöbbet az erre a célra biztosított összesen 14,1 milliárd forintos keretből – érdemben viszont ennél több nem derült ki a pályázatról. Például az sem, hogy a nyertesekkel milyen szerződéseket kötöttek, de a bírálók személye és a pályázatok ellenőrzésére vonatkozó adatok sem voltak nyilvánosak.
A hvg.hu ezeket az információkat szerette volna megtudni, ezért adatigénylést nyújtott be, ám arra az illetékes Agrárminisztérium érdemben nem válaszolt. Ezért a Transparency International Magyarország pert indított a tárca ellen, amit első és másodfokon is megnyert.
Az Agrárminisztérium a perben jórészt az ilyenkor szokásos érveket hozta fel, ezek között volt például az, hogy a kért adatok üzleti titoknak minősülnek, de a tárca védekezett azzal is, hogy a vonatkozó európai uniós előírások nem teszik lehetővé az adatok kiadását. Az érvelést az első és a másodfokú bíróság is elutasította, és kimondta, hogy meg kell küldeni az alábbi adatokat:
a beérkezett pályázatok számát,
valamennyi pályázó nevét,
a nyertes pályázók számát,
a nyertes pályázók nevét,
az összes beérkező pályázatot,
a nyertes pályázókkal megkötött szerződéseket,
az eddig elutalt összegeket (nyertes pályázókra lebontva), továbbá, hogy
kik bírálták el a pályázatokat, ki végzi az ellenőrzést és hogy milyen ellenőrzések történtek eddig.
Érdekesség, hogy az mfor.hu legutóbbi információi szerint a cég 2020-as évről szóló beszámolójában nem volt nyoma a 2,2 milliárdos uniós támogatásnak. De a projekthez szükséges önerő talán-talán lassan rendelkezésre áll majd – írta a lap.
Az önerő története egyébként meglehetősen kalandos: a projekthez 165 millió forintot kellett biztosítania a cégnek, ennyi pénze viszont nem volt. Az Átlátszó a dokumentumok alapján arra a következtetésre jutott, hogy a pénzt nagy valószínűséggel a Budapest Bank biztosította. A történet másik, szintén érdekes szála, hogy a Budapest Bank egyik vezetője Rogán Antal régi bizalmasa, Puskás András.
A kölcsönt a cég azután kapta meg, hogy a korábban százszázalékos tulajdonos, az ügyvezetői feladatokat is betöltő Hernáczki Ibolya eladta a cége egy részét Obrusánszkinak és üzlettársának. | Jogerős: ki kell adni a Rogán Antal apósának adott milliárdos támogatás adatait | A hvg.hu és a Transparency International Magyarország érveit első és másodfokon is elfogadta bíróság, nem titkolhatja tovább az agrártárca a pályázati információkat. | null | 1 | https://hvg.hu/kkv/20220429_transparency_rogan_per_itelet | 2022-04-29 10:34:00 | true | null | null | HVG |
A karanténidőszak ugyan megtörte a korábbi évek kultúrafogyasztásban tapasztalható növekedését, ám azóta visszakapaszkodás érzékelhető. Bár a számok még nem érték el a járvány előtti utolsó év adatait. HVG-Ténytár.
Magyarországon még kevéssé ismert az ilyen, az ügyfelek számláiba betekintő szolgáltatás, de a lapunknak nyilatkozó szakértők megerősítették, hogy biztonságos és megfelel az uniós szabályoknak.
Donald Trump két ellenjelöltje, Ron DeSantis és Nikki Haley szerint a jogi eljárások csökkentik a volt elnök esélyeit, írja a Washington Post, mely a húszik elleni amerikai-brit támadást is elemzi. Ukrajna EU-s támogatásával foglalkozik az Economist és a Times. Utóbbi arról is ír, hogy továbbra is fenyegetve érzik magukat balti államok. Niall Ferguson történész szerint egyre gyengülnek Amerika eszközei a nemzetközi helyzet befolyásolására. Válogatásunk a világlapok cikkeiből.
A lap szerzője szerint Orbán hosszú távra tervez, és bízik abban, hogy novemberben Trump nyer, illetve hogy az európai közvélemény fellázad a migráció, valamint az emelkedő megélhetési költségek miatt. | Mészáros Lőrinc hotelcége intézi, hogy a vidéki rendőrök álomra hajthassák a fejüket Pesten | Az üzletben korábban volt egy társa, az a cég most az ingatlanmágnás Jellinek Dániel közelébe került. | null | 1 | https://hvg.hu/360/202218_rossimo_a_rendoraltato_ujtulajnal | 2022-05-08 13:40:00 | true | null | null | HVG360 |
A nyomozást végző főügyészség a mai napig 20 személyt hallgatott ki gyanúsítottként, akik közül 12 személy gazdálkodó szervezet képviselője, 7 pedig jelenlegi vagy volt minisztériumi tisztviselő – írta Polt Péter legfőbb ügyész pénteken Hadházy Ákos országgyűlési képviselő a Pénzügyminisztériumot és a Miniszterelnökséget is érintő vesztegetési ügyben feltett kérdésére.
Polt azt is elárulta a levelében, hogy nem az OLAF kezdeményezésére indult a nyomozás, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal feljelentésére. Emlékezetes, áprilisban vettek őrizetbe, majd tartóztattak le öt pénzügyminisztériumi pályázatkezelőt hivatali vesztegetés elfogadása bűntette és más bűncselekmények gyanúja miatt. Hivatalos személyektől ekkor
több mint kétszázmillió forint készpénzt, hatvanmillió forint összegű értékpapírt foglaltak le gépjárművek és ingatlanok mellett.
A lefoglalt pénz nagy részét, 190 millió forintot egy, a Pénzügyminisztériumban dolgozó kormánytanácsosnál találtak meg. Az illető széfjében 3,5 millió forintot, közel tízezer amerikai dollárt, és több mint nyolcezer eurót találtak. A kormánytanácsosnál trezorkulcsokat is találtak, ezekről azt mondta, hogy a hozzájuk tartozó széfeket apósa, anyja és az ő nevén bérelték. | Már 20 gyanúsítottja van a Pénzügyminisztériumban kipattant vesztegetési ügynek | A gyanúsítottak közül hét volt vagy jelenlegi minisztériumi tisztviselő ellen folyik nyomozás. | null | 1 | https://hvg.hu/itthon/20220506_penzugyminiszterium_vesztegetesi_ugy_polt | 2022-05-06 17:09:00 | true | null | null | HVG |
Subsets and Splits
No community queries yet
The top public SQL queries from the community will appear here once available.