text
string | title
string | description
string | keywords
sequence | label
int64 | url
string | date
string | is_hand_annoted
bool | score
float64 | title_score
float64 | newspaper
string |
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
Akár családi ebédnél is előkerülhetett a magyarországi földgáztárolásról most nyilvánosságra került, 20 milliárd forintos üzlet. Az eladó ugyanis a Magyar Fejlesztési Bank, ami Bártfai-Mager Andrea, a nemzeti vagyon kezeléséért felelős tárca nélküli miniszter felügyelete alá tartozik. A vevő a Magyar Szénhidrogén Készletező Szövetség (MSZKSZ), aminek a vezérigazgatója Bártfai Béla, a miniszter férje.
A félprivatizációs üzlet tárgya a stratégiai földgázkészleteket tároló MMBF Földgáztároló Zrt. Eddig 51 százalékban volt az állami MFB-é, 49 százalékban a Magyar Szénhidrogén Készletező Szövetségé. Az utóbbi furcsa állatfajta: nem magántulajdonú, de nem is állami szervezet; a magyarországi gáz- és olajkereskedők vannak benne, tagjai között vannak állami és magáncégek is, és az állam is delegál vezetőket az élére. Saját magát is speciális jogi személyként írja körül. Tagdíjakból él, de bizonyos korlátok között üzletelhet is, például a szőregi tároló biztonsági készletének a tulajdonosa.
Az állam a Mol kivásárlásával 2013-ban lett többségi tulajdonos a stratégiai gáztárolót is birtokló MMBF-ben, mivel ezt az Orbán-kormány akkor éppen fontosnak tartotta. Tavaly viszont már úgy módosították a törvényt, hogy a stratégiai tartaléknál mégsem kötelező az előírt állami tulajdon.
A törvény indoklása szerint ezzel tették lehetővé, hogy az eddigi kisebbségi tulajdonos, a félig állami-félig magán MSZKSZ többségi tulajdonhoz jusson az „optimális működtetés” érdekében. A törvény parlamenti vitájában Kaderják Péter energetikai államtitkár ehhez még hozzátette, hogy az államnak, azaz az államot képviselő MFB-nek 2020-ig ki kell szállnia az üzletből, és ezért kell megteremteni a lehetőséget, hogy az MSZKSZ-nek eladhassa a részét. Az MFB-nek EU-s összeférhetetlenségi szabályok miatt kell kiszállnia a földgázbizniszből.
A tavalyi őszi, kötelező állami részvételt eltörlő törvénymódosításból most lett tényleges üzlet. A Népszava vette észre, hogy az eddig 49 százalékos tulajdonos MSZKSZ teljes egészében megvásárolja a földgáztároló céget, 19,9 milliárd forintért.
„Ezzel az állam, bízvást állítható, évi több milliárdos osztalékbevételről mond le a biztonsági gáz- és olajkészletek pénzügyi hátteréért felelős, fél-magán szerveződés javára” – írja a Népszava. A most eladott, eddig 51 százalékos állami kézben lévő cég 2014 és 2018 között 63,8 milliárd forint nyereséget termelt, évente nagyjából ugyanannyi, 13 milliárd körüli hasznot hozva.
Arról, hogy ez az üzlet körvonalazódik, Bártfai-Mager Andrea már beszélt a tavaly Szilveszterkor megjelent Magyar Időkben. Akkor arra a kérdésre, hogy van-e már jelentkező a stratégiai gáztároló megvásárlására, a miniszter úgy válaszolt: „Nem érkezett még ajánlat. Az adásvétel egyik iránya a jelenlegi tulajdonos Magyar Fejlesztési Bank (MFB) és az állami cégek alkotta Magyar Szénhidrogén Készletező Szövetség (MSZKSZ) közötti, piaci árú ügylet lehet, de akár az MVM-nél is felmerülhet a gáztároló megvétele. A jogszabályok szerint a létesítménynek állami többségű tulajdonban kell maradnia vagy az MSZKSZ vásárolhatja fel. Magáncég így nem jöhet szóba.”
Végül valóban az MSZKSZ lett a befutó, ami szemben azzal, amit a miniszter szavai sugallnak, nem kizárólag állami cégekből áll. Az interjúban nem került szóba, hogy az MSZKSZ vezérigazgatója Bártfai Béla, a miniszter férje. Az is igaz, hogy Bártfai jóval hamarabb, már 2008 óta irányítja a szövetséget, minthogy a felesége előbb kormánybiztos, majd az MFB-t is felügyelő miniszter lett. Az üzlet megkötése idején viszont mindketten pozícióban vannak.
Bártfai-Mager tavalyi, miniszter-jelölti meghallgatásán a tevékenységével kapcsolatos összeférhetetlenségről általánosságban így beszélt: „Ebben a kérdéskörben merült fel az is, hogy felügyelek vagy felügyelhetek-e olyan céget, amelyben bármelyik családtagnak szerződése van, és ha igen, akkor ezt az érdekkonfliktust fel kívánom-e oldani. Nyilvánvalóan olyan cégekben, amely az én irányításom alatt áll, ott a családtagjaim nem kapnak sem üzleti, sem semmilyen lehetőséget, de ez eddig is így volt.” | Húszmilliárdos gáztárolóüzlet: az eladót Bártfai-Mager miniszter felügyeli, a vevőt a férje irányítja | Akár családi ebédnél is előkerülhetett a magyarországi földgáztárolásról most nyilvánosságra került, 20 milliárd forintos üzlet. Az eladó ugyanis a Magyar Fejlesztési Bank, ami Bártfai-Mager Andrea, a nemzeti vagyon kezeléséért felelős tárca nélküli miniszter felügyelete alá tartozik. A vevő a Magyar Szénhidrogén Készletező Szövetség (MSZKSZ), aminek a vezérigazgatója Bártfai Béla, a miniszter férje. | null | 1 | https://444.hu/2019/08/01/huszmilliardos-gaztarolouzlet-az-eladot-bartfai-mager-miniszter-felugyeli-a-vevot-a-ferje-iranyitja | 2019-08-01 00:00:00 | true | null | null | 444 |
Közzétette az Állami Számvevőszék, hogy mennyiért hirdette a kormány a gyermekvédelminek nevezett népszavazást, szúrta ki a K-Monitor. A civil szervezet összeszámolta az összegeket, amikkel a nyomtatott és az elektronikus sajtóban hirdették a voksolást.
Arra jutottak, hogy az érvénytelenül végződő népszavazásra a kormány 3,7 milliárd forint adófizetői pénzt költött el.
Ezek a pénzek legnagyobb arányban a Magyar Nemzetet és az összes megyei napilapot is kiadó Mediaworks termékeinél jelentek meg. Ők a pénz 70 százalékát kapták meg.
A K-Monitor emlékeztet: ez az összeg „önmagában több, mint amennyi kampánytámogatást a pártoknak adtak, ami jól mutatja az állami kampányolás erejét. Ehhez jönnek a közterületi hirdetések, a TV, a rádió, a Facebook és a Youtube.”
Szerintük a népszavazási kampány összköltsége a tíz milliárd forintot is meghaladhatja.
Hozzáteszik: „a pontos összeget akkor fogjuk megtudni, ha a Kabinetiroda közzéteszi az erről szóló szerződését, amit a haveri kommunikációs céggel (New Land) kötött, akik szintén szépen kereshettek ezzel a médiacégeknek kifizetett összeg fölött.”
Népszavazási hirdetést a kormányon kívül csak az Amnesty International és a Háttér Társaság adott fel, akik érvénytelen szavazásra buzdítottak. A két szervezet összesen 3,3 millió forintot költött el a Népszava és a 444 felületein. A kormány kampánya a sajtóban tehát mintegy 1100-szoros fölényben volt a civilekéhez képest.
Az RTL Híradó a választások után is beszámolt róla: érvénytelen lett a kormány által kezdeményezett, gyermekvédelminek mondott népszavazás. Az érvénytelen szavazásra buzdító civil szervezetek szerint ez azt jelenti, hogy az emberek nem vevők a kormány szerintük gyűlöletkeltő, homofób kampányára. A tíz legviccesebb érvénytelen szavazólapot ebben a cikkben gyűjtöttük össze. | Kiderült, mennyi pénzt költött a kormány az érvénytelen „gyermekvédelmi” népszavazásra | Többet, mint amennyi állami támogatást az ellenzék összesen kapott a kampányra. | null | 1 | https://rtl.hu/belfold/2022/05/06/ervenytelen-gyermekvedelmi-nepszavazas-koltes-kampany | 2022-05-06 20:57:00 | true | null | null | Rtl.hu |
Az alvállalkozókról méltatlanul kevés szó esik egy milliárdos állami közbeszerzés eredményhirdetésekor, pedig a munka dandárját általában ők végzik el. Mészáros Lőrinc és Szíjj László nevét az egész ország ismeri, de az alvállalkozóik szerényen megbújnak a háttérben, holott a közbeszerzés áldásaiból azért ők is bőven részesülnek. A 444 is beszámolt arról, hogy a Themis magántőkealap vezette konzorcium nyerte meg az autópályák építésének és karbantartásának koncessziós jogát a következő 35 évre. A G7.hu cikke szerint ez talán a valaha volt legnagyobb magyar közbeszerzés, úgy számolnak, hogy évi 46 milliárd forinttal gazdagodhat a Mészáros-Szíjj páros.
De nem csak ők örülhetnek. "A szerződés életbe lépésétől kezdve már a nyertes konzorcium dönti el, hogy mely munkákat milyen alvállalkozókkal, beszállítókkal végezteti el. Ehhez az államnak már nem lesz lényegében köze" - írta a portfolio.hu. Néhány alvállalkozó neve kiderül a közbeszerzés eredményéből:
Duna Aszfalt Zrt. - Ez a cég Szíjj László érdekeltsége
Hódmezővásárhelyi Útépitő Kft - Szíjj László
Közgép Zrt. - Szíjj László
Mészáros és Mészáros Zrt. - Mészáros Lőrinc érdekeltsége
Ezek voltak az ismert, nagy építőipari vállalkozások, de még néhány alvállalkozó neve ismert, akik szívesen bedolgoznak Mészáros és Szíjj keze alá. Közös jellemzőjük, hogy korábban kezdtek el érdeklődni az autópályák iránt Mészáros Lőrincnél, most mégis a felcsúti nagyvállalkozó döntheti el, hogy miben segíthetnek neki:
EUROUT Mérnöki Tanácsadó Szervező és Kereskedelmi Kft.
FŐBER Nemzetközi Ingatlanfejlesztő és Mérnöki Zrt.
FŐMTERV Mérnöki Tervező Zrt.
RODEN Mérnöki Iroda Kft.
UTIBER Közúti Beruházó Kft.
UNITEF'83 Műszaki Tervező és Fejlesztő Zrt.
VIKÖTI Mérnök Iroda Kft.
Ők heten tehát biztosan részesülnek a 35 évig érvényes autópálya-koncesszió áldásaiból. Haladjunk sorban, hogy mit lehet tudni róluk.
"Az EUROUT Kft. magyar tulajdonban lévő társaság, 1991-ben alakult. Sokoldalú és magasan képzett munkatársainknak köszönhetően a folyamatosan változó piaci igényekhez rugalmasan és gyorsan tudunk alkalmazkodni" - vall magáról a cég. Referenciák szerint korábban dolgoztak például mérnökként az M85-ös autóút Enese-Csorna szakaszán. Legutóbbi beszámolójuk 2020-ból való, akkor 670 millió forintos forgalmat és 123 millió forintos nyereséget értek el. A tulajdonosok Heli András és Marokházi István, közülük Heli korábban a Tief Terra ügyvezetője is volt, a cég most Szíjj László tulajdona.
A Főber már egy ismertebb cég, hiszen 1957 óta létezik, például a fővárosi lakótelepek is neki köszönhetők. "Társaságunk magabiztosan tekint az elkövetkező jövő felé, hogy szolgáltatásainak minőségének folyamatos növelésével még magasabb színvonalon tudja kiszolgálni partnereit" - szól a bemutatkozásuk. Most már nem lakótelepeket építenek, hanem például az új Puskás stadion mérnökei voltak. Stabilan 3 milliárd forint felett van az éves bevételük, 2020-ban 900 millió forintos profit is összejött a két tulajdonosnak, Kovács Ákosnak és Kovács Tibornak.
A FŐMTERV szintén egy volt állami vállalat az 1950-es évekből, az elmúlt években főleg a 3-as és a 4-es metró adott munkát a cégnek, de most is bőven kap feladatot az államtól, például az atlétikai stadion infrastruktúráját tervezhették meg közel nettó 3 milliárd forintért. A dolgozói tulajdonában lévő társaság nem panaszkodhat: 2020-ban 7,1 milliárd forintos rekord évet zártak, ami 140 millió forintos nyereséghez volt elég. Mészáros Lőrinc alvállalkozójaként a jövő is biztosnak tűnik egyelőre.
A Roden Mérnöki Iroda gyakorlatilag az összes autópályán dolgozott már, ők tervezték például a teljesen felesleges kőröshegyi völgyhidat. Az M7-es autópálya viaduktja 43 milliárd forintba került, de az autópálya-beruházásokat ellenőrző Állami Számvevőszék későbbi jelentése szerint feleslegesen építette meg az állam 2007-ben. Most is egymást érik a különböző állami megrendelések, ami a mérlegen is szépen tükröződik, 2020-ban 3,9 milliárd forintos forgalomnak és 977 millió forintos nyereségnek örülhetett a négy tulajdonos: Sántha Zoltán, Major Zoltán, Kovács Márton és Trenka Sándor.
"A jövőben is hangsúlyos szerepet szeretnénk betölteni a hazai közlekedési infrastruktúra-fejlesztés megvalósításában" - mondja magáról az 1971-es alapítással büszkélkedő (eredetileg Közúti Beruházó Vállalat) Utiber Kft. Ezt most sikerült elérni azzal, hogy Mészáros Lőrinc alvállalkozói lettek. Ők például onnan ismertek, hogy 1,2 milliárdért tervezhették meg a ferencvárosi sínek átpakolását, hogy elkerüljék a nem létező olimpiai falut. De az Utiber lett az egyik nyertese a NIF Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. által kiírt, 30 milliárd 873 millió forintos út- és vasúttervezési megállapodásnak is 2021-ben. Legnagyobb tulajdonosa Almássy László, aki elégedett lehet a 2020-as 6,6 milliárd forintos forgalommal és 1,4 milliárd forintos profittal.
Régi motorosok és rokonok
Régebben kezdte a szakmát Mészáros Lőrincnél az Unitef'83 Zrt. tulajdonosa, Szórádi Róbert is. "1983-as alapítása óta magas és mélyépítési létesítmények tervezésével és a hozzá kapcsolódó műszaki fejlesztésekkel foglalkozik. Tervezői tevékenysége az egész ország területére, esetenként külföldre is kiterjed, felölelve az építész és építőmérnöki mérnöki szakma szinte minden területét. Az UNITEF'83 Zrt. gazdaságilag-politikailag független vállalkozás, a részvények 100 százaléka a cég vezetőinek tulajdonában van" - olvasható a cégről. Szórádi Róbertről a 24.hu írt portrét még 2004-ben, ebből kiderül, hogy szerinte az autópálya-tervezés legalább huszonöt szakágat foglal magában. A fejlődés irányát pedig abban látta, hogy az iroda több ilyen területet is integráljon, valamint újabb partneri kapcsolatokat építsen ki más irodákkal. A cég stabil: 2020-ban 3,3 milliárd forintos bevétel mellett 463 millió forintos profitot könyvelhettek el. | Mészáros Lőrinc több évtizedes autópályás múlttal rendelkező cégeket hajtott maga alá alvállalkozónak | Az alvállalkozókról méltatlanul kevés szó esik egy milliárdos állami közbeszerzés eredményhirdetésekor, pedig a munka dandárját általában ők végzik el. Mészáros Lőrinc és Szíjj László nevét az egész ország ismeri, de az alvállalkozóik szerényen megbújnak a háttérben, holott a közbeszerzés áldásaiból azért ők is bőven részesülnek. | null | 1 | https://444.hu/2022/05/10/meszaros-lorinc-tobb-evtizedes-autopalyas-multtal-rendelkezo-cegeket-hajtott-maga-ala-alvallalkozonak | 2022-05-10 00:00:00 | true | null | null | 444 |
Bár egyre több hír szerint a közeljövőben valamiféle alku születhet az ukrajnai frontok befagyasztásáról, Kijev és Moszkva is újabb százezrek besorozását tervezi, s növeli a hadiipari termelést. Közben a háború Oroszország területét is elérte.
Nem mindenhol fogadják tárt karokkal a maxi-Dubaj megépítésére készülő arab befektetőt, Mohamed Alabbart, aki az egyik legfajsúlyosabb munkatársát vitte most be magyarországi cégébe, jelezvén, hogy az itteni beruházási terveiben maximálisan bízik. | Jól el van eresztve állami megrendelésekkel a Mészáros-érdekeltség cégcsoportja | A CIG Pannonia tagvállalatai idén sorra nyerik a közbeszerzési pályázatokat. | null | 1 | https://hvg.hu/360/202216_cig_pannonia_allamimegrendelesek | 2022-04-23 08:30:00 | true | null | null | HVG360 |
Összesen 24,5 millió forintba került a Fidesz balatonfüredi kihelyezett frakcióülése – derült ki a Parlament honlapján közölt adatokból. A frakció a szállásért és az ellátásért a Hotel Fürednek 16,19 millió forintot, illetve a Flamingó Wellness és Konferencia Hotel 8,31 millió forintot fizetett.
Az idei frakcióülés még olcsónak is mondható az elmúlt év költéseit figyelembe véve. A tavaly szeptemberi ülés 31 millió forintba került, míg a júniusi 56 millió forintba.
A választás előtti frakcióülés arról maradhatott „emlékezetes”, hogy harcias beszédet mondott a képviselők előtt Orbán Viktor. Az ülés után Kocsis Máté fideszes, és Simicskó István KDNP-s frakcióvezető mondta fel a kormánypárti szlogeneket.
(via Telex) | 24,5 millió forintba került a Fidesz kihelyezett frakcióülése | A tavalyi ülések költségeihez képest még "olcsón" megúszták. | null | 1 | https://hvg.hu/gazdasag/20220428_Fidesz_kihelyezett_frakcioules | 2022-04-28 17:42:00 | true | null | null | HVG |
A Debreceni Regionális Nyomozó Ügyészség az előnyért hivatali helyzetével visszaélve, üzletszerűen elkövetett hivatali vesztegetés elfogadásának bűntette és más bűncselekmények miatt emelt vádat 18 személy ellen a Debreceni Törvényszéken – közölték pénteken.
A vádirat szerint egy kormánytisztviselő az adóhatóság olyan osztályán dolgozott beosztottként, amelynek feladata a végrehajtási ügyek intézése és végrehajtási cselekmények nyilvántartása volt. A kormánytisztviselő 2018 októberét megelőzően jó kapcsolatot alakított ki olyan vállalkozókkal, akik személyükben vagy cégükön keresztül már huzamosabb ideje voltak érintve különböző adóhatósági eljárásokban.
A középkorú férfi az ismeretségi körébe tartozó vállalkozók részére a bizalom és a kapcsolat fenntartása érdekében olyan információkat és adatokat szolgáltatott, amelyek azt a látszatot keltették, hogy neki köszönhető valamely hátrányos jogkövetkezmény elkerülése. Ezen túlmenően többször – akár külön kérés nélkül – tekintette meg az adózók rendszerben levő adatait, vállalkozott az adott ügy soron kívüli elintézésére, továbbá segítette a kérelmek, nyomtatványok megfelelő kitöltését, elkerülve ezzel a hiánypótlás miatti időveszteséget.
A közlemény szerint a kormánytisztviselő az ügyintézésbe alkalmanként bevonta a vele bizalmi viszonyban lévő három kollégáját is, akik aktívan közreműködtek az ügyek elintézésében, vagy az adatok hivatali nyilvántartásokból történő kiszolgáltatásában.
A kormánytisztviselő a jogellenes hivatali segítségnyújtásért cserébe rendszeresen – látványos vagyongyarapodást nem eredményező, de a napi megélhetést jelentősen megkönnyítő – jogtalan előnyt kért, az ügyintézés ellentételezéseként például mobiltelefont, vacsorameghívást és különböző nagyobb értékű húskészítményeket fogadott el.
Az ügyben a regionális nyomozó ügyészség összesen négy adóhatósági dolgozóval, valamint tizennégy vállalkozóval szemben emelt vádat – közölték.
Vádiratában az ügyészség a kormánytisztviselővel szemben végrehajtandó szabadságvesztés büntetés és pénzbüntetés kiszabására, valamint – a jogellenes gazdagodás erejéig – vagyonelkobzás elrendelésére tett indítványt, illetve valamennyi kormánytisztviselő vonatkozásában indítványozta a köztisztviselői foglalkozástól határozott időre történő eltiltást. | Korrupcióval vádolnak négy adóhatósági kormánytisztviselőt és 14 vállalkozót is | A megvádolt kormánytisztviselő az ügyintézésért cserébe mobilt, vacsorameghívást és húsokat kapott. Aztán három kollégáját is bevonta a feladatokba. | null | 1 | https://hvg.hu/itthon/20220429_korrupcio_vademeles_adohatosag_kormanytisztviselok | 2022-04-29 09:15:00 | true | null | null | HVG |
Nem nyilvánosak a Széll Kálmán téri Postapalota felújítására megkötött szerződések, a Direkt36 viszont betekintett egy vizsgálati dokumentumba, és ez alapján azt írja, hogy 13 milliárd forinttal emelkedtek a felújítás második ütemének költségei az eredetileg tervezetthez képest. Azok szerint ennek ki kellett volna jönnie 16-19,5 milliárdból, de a végső összeg 32 milliárdos lett. Igaz, az előzetes költségvetésben nem szerepelt többek között a Csaba utcai átjáró, a Pénzmúzeum és a legfelső szinten lévő „exkluzív terület” kialakítása sem. A jelentés az összefoglaló megállapítások között is rögzíti, hogy „a beruházás tervezett és tényleges költségei között szignifikáns eltérés mutatkozik”.
A szerződést a Magyar Nemzeti Bank (MNB) leányvállalata, az MNB-Ingatlan kötötte meg a Raw Development nevű céggel. A felújításhoz a vizsgálati jelentés szerint nem készültek gazdaságossági számítások és hatásvizsgálatok sem. A Direkt36 megkérdezte erről az MNB-Ingatlant, a cég azt állította, a felújítás második üteme dokumentációjának része volt az előzetes költségbecslés és a gazdasági hatásvizsgálat is – viszont ezek nem nyilvánosak.
Magát a vizsgálati jelentést az MNB felügyelőbizottságának Jobbik által delegált tagja, Nyikos László készítette az általa felkért szakértők vizsgálatának bemutatására. A dokumentum szerint a szerződések ismerete nélkül nem megítélhető, hogy a projektben a közpénz és a közvagyon felhasználása mennyire volt átlátható és elszámoltatható. Mivel MNB-projektről van szó, az egész közpénzből megy.
A felújítást és átalakítást végző Raw Development Kft. Somlai Bálint érdekeltsége, aki a Direkt36 szerint üzleti felemelkedését jelentős részben az MNB megrendeléseinek köszönheti, mások mellett az MNB Szabadság téri székházát is ők újítják fel 2024-ig, 55 milliárd forintért. Somlai a lap szerint amúgy a jegybankelnök Matolcsy György fia, Matolcsy Ádám barátja. A Raw-t alapító cégben korábban tulajdonos volt Szemerey Tamás, Matolcsy György jegybankelnök unokatestvére. | 13 milliárddal drágult meg a Postapalota felújítása, a projektet Matolcsy Ádám barátja viszi | Egy belsős dokumentum szerint gazdaságossági számítások nem is készültek a renováció második üteméhez. | null | 1 | https://hvg.hu/gazdasag/20220429_13_milliarddal_dragult_meg_a_Postapalota_felujitasa_a_projektet_Matolcsy_Adam_baratja_viszi | 2022-04-29 10:43:00 | true | null | null | HVG |
Újabb körben oszott pénzt a Miniszterelnökség a Norvég Civil Alap helyére állított Városi Civil Alapból (VCA). Mint arról lapunk korábban, a Válasz Online cikkére hivatkozva beszámolt, ez az az állami pénzeszsák, amelyből jelentős részben fideszes vezetésű alapítványoknak, egyesületeknek ítélnek meg támogatást. Egy a napokban megjelent cikkében a Válasz Online arról írt, a Miniszterelnökség a tavalyi 4,4 után most 4,8 milliárd forinttal „ösztönözte” az alapítványi, egyesületi munkát. Alig két hete volt az idei eredményhirdetés, immár egyben látni, mi lett az eddig kiszórt 9,2 milliárd sorsa. Az igénylők 5 százaléka kapott 8–26 millió forint közötti kiemelt támogatást. Ez a bő négyszáz, javarészt Fidesz-háttérintézményként is leírható szervezet – köztük Németh Szilárdtól a kormánynak kampányoló pap, Bese Gergő köreiig – a teljes keret majd’ kétharmadát elvitte
Az elsőkörös pénzosztás után számoltunk be arról, hogy 8 millió forintot nyert a sarkadi fideszes polgármester, Mokán István felesége, Mokán Mária vezette Egészségünkért Sport- és Kulturális Egyesület. A tisztánlátás érdekében kérdéssorral fordultunk Mokán Máriához, ám semmilyen választ nem kaptunk tőle.
A VCA két hete kihirdetett második körében újabb pályázati pénzt, ezúttal 10 milliós forrást nyert az Egészségünkért Sport- és Kulturális Egyesület, amelynek honlapján néhány általános megállapításon és hangzatos lózungon kívül szinte nem találni semmit.
Ezért újból kérdésekkel fordultunk a sarkadi székhelyű egyesület elnökéhez, ám ezúttal sem kaptunk választ. A legnagyobb elnyerhető összeg egy-egy pályázati körben 26 millió forint. Bódis András, az ebben az ügyben oknyomozást végző portál újságírója megerősítette a Narancs.hu kérdésére: a pályázati eredményhirdető csupán annyit tartalmaz, hogy feltünteti az egyesület nevét és az elnyert összeget. Így, ha az egyesület nevében nincs benne a település neve, akkor elsőre az sem derül ki, hogy a kedvezményezett „civil” szervezet az ország mely részén működik. Arról pedig végképp nem tudunk meg semmit, hogy az adott egyesület milyen projektre és mekkora összeggel adta be pályázatát.
Egy biztos, a honlapja alapján komolynak éppen nem tűnő, de politikailag minden bizonnyal jól fekvő sarkadi Egészségünkért Sport- és Kulturális Egyesület a VCA két pályázati körén összesen 18 millió forintot nyert. Az egyesület nyitóoldalán egyébként egy tavaly júniusi sportnapot hirdetnek, a Progamok menüpont alatt pedig 2019-es sportprogramokról szólnak a "legfrissebb" beszámolók.
Mivel kérdéseinkre nem válaszolnak, nem derül ki, milyen céllal pályáztak és mire kapták a támogatást. Mindenesetre tény, hogy Mokán István a Fidesz Békés megyei területi választmányának az alelnöke is.
(Címlapképünk illusztráció. Forrás: Sarkad Város Facebook) | Nem tudni, mire kapja a támogatást a sarkadi fideszes polgármester feleségének egyesülete | Korábban 8, most 10 milliót kaptak a Városi Civil Alapból. Az Egészségünkért Sport- és Kulturális Egyesület amúgy egy művelés alatt álló szántóra van bejegyezve. | null | 1 | https://magyarnarancs.hu/kismagyarorszag/nem-tudni-mire-kapja-a-tamogatast-a-sarkadi-fideszes-polgarmester-felesegenek-egyesulete-248642 | 2022-05-10 00:00:00 | true | null | null | Magyar Narancs |
A Narancs.hu megkeresése nyomán tudta meg Szob polgármestere, hogy a város egy értékes ingatlanja a Dunakanyari Védegylet Alapítványhoz került egy kormányrendelet értelmében. Mindez azért érdekes, mert az alapítvány több szállal is kötődik a térség országgyűlési képviselőjéhez, Rétvári Bencéhez.
Az ügy előzménye napjaink talán legforróbb váci közéleti témája: ahogy azt lapunk elsőként megírta, közvetlenül az áprilisi választás után a kormány a zebegényi székhelyű Dunakanyari Védegylet Alapítványnak adott egy értékes belvárosi épületegyüttest. A Dunakanyari Védegylet Alapítvány kurátora az a Bajor Gergő, aki a KDNP parlamenti frakciójának titkára, így a KDNP-frakciótag Rétvári Bence közvetlen munkatársa. Többször mutatkoztak már közösen, például legutóbb egy váci fideszes rendezvényen, amelyen Varga Mihály pénzügyminiszter is tiszteletét tette. A közelmúltban több cikkben mutattuk be, hogy különböző rendezvények, egyéb projektek finanszírozására mennyi állami támogatás érkezett az elmúlt években a Dunakanyari Védegylet Alapítványhoz (röviden: sok).
Rétvári Bence, Varga Mihály, Bajor Gergő tortát vág Vácon
Az Átlátszó vette észre, hogy az alapítvány nem csak Vácon, hanem Szobon is kapott egy ingatlant az államtól a közelmúltban. Az Ipolysági utca 26.-Ady Endre utca 26. szám alatt található ingatlan több mint ezer négyzetméteres; a jelenlegi szobi négyzetméterárakra támaszkodó gyors becslésünk szerint több száz millió forint értékű lehet, de ennek pontos megállapításához részletesen ismerni kellene az épület és a hozzá tartozó telek paramétereit.
Szobon a vácihoz hasonlóan alakultak a dolgok. Egy 2016-os nyílt ülésről készült jegyzőkönyv szerint az önkormányzat szerette volna, ha a korábban a MÁV tulajdonában lévő ingatlant a város kapja meg, ugyanis lakásokat lehetett volna kialakítani az épületben. Erről határozati javaslat is készült.
„Ezt most hallom öntől”
– mondta Ferencz Gyöngyi polgármester, amikor felhívtuk hétfőn. A kisváros vezetője megkeresésünk során értesült először arról, hogy az állam a Dunakanyari Védegylet Alapítványnak adta az ingatlant.
A polgármester felidézte: szerették volna megkapni az épületet, de ez nem történt meg. Hozzátette, amennyiben Szobon valamilyen fejlesztést végeznek, „az mindig öröm a településen”. „Ha helyiek és a térségbeliek érdekeit képviseli és védi, ám legyen” – mondta Ferencz Gyöngyi. Azt azonban nem tudta, hogy milyen céllal kapta meg az alapítvány az államtól az ingatlant.
„Persze, hogy ismerem ezt az alapítványt, hogyne ismerném” – mondta még a polgármester hozzátéve, semmilyen kommunikáció nem történt a Dunakanyari Védegylet Alapítvány részéről az ingatlant érintően.
Harc a műgyűjtő és a város között
De térjünk vissza Vácra! Matkovich Ilona polgármester múlt pénteken sajtótájékoztatón beszélt arról, hogy a Káptalan utca 16. szám alatti épületet tulajdonba adta az állam a zebegényi alapítványnak. Vác Város Önkormányzata közösségi teret szeretett volna létrehozni az ingatlanban, ezzel kapcsolatban látszólag előremutató egyeztetések folytak a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) Zrt.-vel.
A helyi kiadvány, a Váci Napló is foglalkozott a témával. A lap megkereste Bajor Gergőt; azonban az a Papp László válaszolt az újságnak, akinek a Káptalan utcai épületben tekinthető meg a gyűjteménye. Papp azt írta, az ingatlan az elmúlt pár évben leromlott, és az önkormányzat nem mutatott hajlandóságot a felújítására.
A váci újság cikke szerint viszont a városvezetés együttműködött Papp Lászlóval, az önkormányzat két és fél éve fizeti a Káptalan utca 16. küzözemi díjait. Az épületben egyébként Papp nem csak bemutatja, hanem árusítja is a képeit. A felek szerződése februárban lejárt, az önkormányzat pedig jelezte, elkezdené a felújítás tervezését, hogy később közösségi házként és kulturális térként átadja. Erről egyeztetett a polgármester az MNV-vel, ahonnan mindig pozitív válasz érkezett arra nézve, hogy a város megkaphatja-e az épületet – majd a vagyonkezelő felszólította az önkormányzatot, hogy kilencven napon belül ürítse ki.
Érdekesség, hogy Papp László levelében azt írta a lapnak, „létrejött egy együttműködés a Dunakanyar Védegylet Alapítvánnyal és a közös terveket Magyarország Kormánya is támogatta”. A gyűjtemény és az alapítvány célja, hogy „olyan kulturális tér jöhessen létre, ahol a képzőművészet mellett az irodalom és zeneművészet is szerepeltetheti magát. Polgári művészeti, kulturális központot szeretnének létrehozni, ahol a kultúra- és művészetszerető emberek találkozhatnak, beszélgethetnek, eszmét cserélhetnek” – írta.
Hozzátette, az önkormányzat eddig nem nyilvánította ki szándékát, hogy a „nagy értékű gyűjteményt” bármilyen formában be szeretné mutatni, vagy támogatni. Matkovich Ilona polgármester azonban erről azt nyilakozta a lapnak, írásos szerződés bizonyítja, hogy az önkormányzat a gyűjteményt eddig is bemutatta, és megegyeztek Papp Lászlóval, hogy a felújítás után kiállítás formájában ezt továbbra is megteheti.
„Rétvári sokat segített”
Kíváncsiak voltunk Papp László és a Dunakanyari Védegylet Alapítvány együttműködésére, ezért megkerestük a műgyűjtőt. Állítása szerint ő fordult az alapítványhoz, ugyanis szerinte amilyen kiállításokat még az előző (még fideszes) ciklusban, nagyjából 9-10 év alatt összehoztak, azt a mostani városvezetés „mind kidobálta”. „Itt van Vác kultúra nélkül” – mondta hozzátéve, a saját öt évtizedes gyűjteménye lett volna az utolsó, és nem az épület kellett nekik, csak ki akarták őt dobni onnan.
Rákérdeztünk a szerződésre, amely alapján Papp László az épületben továbbra is kiállíthatta volna a gyűjteményét. Azt mondta, a polgármester ezt „most mondja, miután háromszor felszólított, hogy hagyjam el a helyiséget”. Papp László megismételte: ki akarták tenni a Káptalan utca 16.-ból.
Arra kérdésre, a kormányból ki intézte el, hogy a Dunakanyari Védegylet Alapítványhoz kerüljön az ingatlan, esetleg Rétvári Bence közbenjárása kellett-e hozzá, azt mondta: ő is sokat segített, de más is, viszont nincs felhatalmazva rá, hogy a nyilvánosság előtt beszéljen róluk. Felvetettük, hogy „az együttműködés” részeként egy értékes állami ingatlan magánkézbe került; a műgyűjtő erre azt mondta, ha „ez az ára annak, hogy továbbra is a váciak igen jelentős kultúrépülete maradjon, és benne egy igen jelentős öt évtizedes gyűjtemény maradjon, ami soha többet nem lesz Vácon, ha elmegy az épületből, akkor menjen magántulajdonba”.
Hozzátette,
200 millióért vagy többért fel lesz újítva
az ingatlan a Dunakanyari Védegylet Alapítvány jóvoltából. „Öt évtizede hanyagolja az önkormányzat és most sincs egy forint betéve sem nekik (a költségvetésben – B. M.) felújításra” – tette hozzá.
Megkerestük Vác Város Önkormányzatát, illetve a Dunakanyari Védegylet Alapítványt. Válaszaikról – amennyiben lesznek – külön cikkben számolunk be.
(Címlapképünkön: Harrach Péter, a Kereszténydemokrata Néppárt (KDNP) korábbi parlamenti frakcióvezetője, Ferencz Györgyi polgármester és Rétvári Bence, a KDNP országgyűlési képviselője, az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára (b-j) a szobi Duna-Ipoly Tanuszoda avatásán 2018. március 28-án. Fotó: MTI/Máthé Zoltán) | Lapunktól tudta meg a polgármester, hogy a Rétvári-közeli alapítványhoz került Szob egyik értékes épülete | A Narancs.hu megkeresése nyomán tudta meg Szob polgármestere, hogy a város egy értékes ingatlanja a Dunakanyari Védegylet Alapítványhoz került egy kormányrendelet értelmében. A Dunakanyari Védegylet Alapítvány korábban Vácott is megszerzett egy állami tulajdonú ingatlant. | null | 1 | https://magyarnarancs.hu/belpol/lapunktol-tudta-meg-a-polgarmester-hogy-a-retvari-kozeli-alapitvanyhoz-kerult-szob-egyik-ertekes-epulete-248623 | 2022-05-09 00:00:00 | true | null | null | Magyar Narancs |
A Központi Nyomozó Főügyészség különösen nagy kárt okozó, üzletszerűen elkövetett csalás bűntette és más bűncselekmények miatt emelt vádat egy 2019 óta nyugdíjban lévő bíró ellen.
A bíró nem tudta fizetni a banki tartozásait, ezért 2008 és 2015 között további személyi kölcsönöket és hiteleket vett fel.
2014 végére kicsúszott alóla a talaj: havi 436 ezret törlesztett a bankoknak, és 5,6 millió forinttal tartozott magánszemélyeknek, míg a fizetése csak 600 ezer volt. Kilenc hónap alatt ezért további 66,3 millió forintot kért kölcsön: ingatlanos befektetési lehetőségeire és a hozzátartozói átmeneti pénzproblémáira hivatkozott, és rövid visszafizetési határidőket ígért.
A bíró ekkor már tisztában volt vele, hogy nem tudja visszafizetni a pénzeket, a vádirat szerint ez nem is állt szándékában. 28 sértettnek összesen 589 millió forint kárt okozott, ami csak részben térült meg. Az ügyészség végrehajtandó szabadságvesztést, pénzbüntetést és 213,6 milliós vagyonelkobzást kért a volt bíróra. | 589 millió forint kárt okozott csalással egy volt bíró | A Központi Nyomozó Főügyészség különösen nagy kárt okozó, üzletszerűen elkövetett csalás bűntette és más bűncselekmények miatt emelt vádat egy 2019 óta nyugdíjban lévő bíró ellen. | null | 1 | https://444.hu/2022/05/11/589-millio-forint-kart-okozott-csalassal-egy-volt-biro | 2022-05-11 00:00:00 | true | null | null | 444 |
„A mindenünk volt ez a ház. A legrosszabb álmainkban sem gondoltuk volna, hogy ez tényleg megtörténhet, szinte feldolgozhatatlan. A párom előtt már nem is lehet a Fertő tóról beszélni, mert annyira megviseli ez a helyzet lelkileg. Mi mindvégig hittünk az igazunkban és a jóindulatban, de a jóindulat és az empátia helyett győzött a rosszindulat” – mondja Andrea, akinek a családja egyike azoknak a cölöpház-tulajdonosoknak, akiknek ingatlanát tavaly a Mészáros és Mészáros Kft. elbontotta. A világörökségi terület egykori 21 nádfedeles cölöpházából ma már egyetlen sem áll – a tó mellé tervezett szállodakomplexum miatt kellett eltüntetni azokat. (A beruházásról bővebben lásd: Az utolsó cseppig, Magyar Narancs, 2022. március 17.) Nem mellesleg Fertőrákos e része kívül esik az állami gigaberuházás területén – a cölöpházakat mégis elbontották. Andreáék háza az utolsók között került sorra, ráadásul a bontási költségeket, 23,5 millió forintot is nekik kell megfizetniük. Andrea családja perben áll a Fertő tavi gigaberuházást lebonyolító Sopron–Fertő Turisztikai Fejlesztő Zrt.-vel, kártérítést követel az elbontott házuk után. Az ügyben nincs bírósági döntés, a per még csak most kezdődött.
Egy tollvonással
Az a terület, ahol a cölöpházak álltak, 2001 óta szerepel az UNESCO világörökségi listáján. Az eredeti cölöpházakat az 1960-as évek közepén telepítették oda, de idővel szükségessé vált a felújításuk, s a tulajdonosok nemcsak renoválták, hanem ki is bővítették az épületeket. Az utolsóként elkészült nádfedeles, faszerkezetű, cölöpökön lévő ingatlant 2006-ban a Soproni Egyetem építtette. A rendszerváltás előtt vállalati üdülőként működtek, addig a területre is csak engedéllyel lehetett belépni. Andreáék 1990-ben fiatal felnőttek voltak, a család hamar beleszeretett a tájba, a tóba és ezekbe a házakba. A kilencvenes évek elején a vállalati üdülőket elkezdték eladni, így került hozzájuk a soproni sütőipari vállalat egykori telke. Ezeknek az ingatlanoknak speciális a jogi helyzetük, mivel a Fertő tó állami tulajdon, és ezek a házak/telkek a cölöpökön állva helyet foglalnak el a tóból; tófelületet nem vehetnek meg, ezért kell az államtól bérelni a helyet. A cölöpökön álló házért, illetve a telekért piaci árat kellett fizetni az új tulajdonosoknak.
Amikor a sütőipari vállalat eladta a területét, a cölöpökön már nem állt semmi, a felépítményt Andreáék maguk húzták fel; az évekig tartó munka után 1997-ben lett kész a nádfedeles, fa cölöpház. Olyan, mint a többi, hiszen a területre vonatkozó építési szabályok szerint figyelembe kellett venni a már meglévő épített környezetet. Amit aztán tavaly nyáron bontott le a Mészáros-cég. | Az utolsó deszkáig. A Fertő tavi gigaberuházás alulnézetből | Tavaly nyáron bontotta el az állam a Fertő tavi cölöpházakat Fertőrákoson. A területen a hatvanas évek közepétől álltak házak, jellegzetes építészeti összképük miatt turisztikai látványosságnak számítottak. A kormány döntése nyomán életek munkája vált a befektetői mohóság martalékává. | null | 1 | https://magyarnarancs.hu/belpol/az-utolso-deszkaig-248684 | 2022-05-11 00:00:00 | true | null | null | Magyar Narancs |
A törvényi és díjmegállapítási szabályok lehetetlen helyzetet teremtettek a sok hátránnyal és szegénységgel küzdő Dombegyházon. A zöldmezős beruházásban elkészült szennyvízcsatorna-rendszer így a helyiek szerint áldás helyett átok lett.
„Ezt a nyuszi hozta a legtöbbünknek éppen húsvét előtt” – mondja keserű gúnnyal a hangjában lapunknak egy asszony, és egy 70 ezer forintos csatornadíjszámlát húz elő a táskájából. Mint később kiderül, ő a lakossági tiltakozás és aláírásgyűjtés kezdeményezője. „De vannak itt 90 és 100 ezer forintos számlák is” – vág a szavába egy másik nő. Aztán egy férfi veszi át a szót. „Nekem csak 34 ezer forintos számla jött az Alföldvíztől, de havi 28 500 forintból élek, hogyan tudom ezt kifizetni?!” Nem túlzás, forrong a falu, mindenki erről beszél Dombegyházon. A nagyközség polgármestere, Varga Lajos (Fidesz–KDNP) ezért május 5-re lakossági fórumot hívott össze a művelődési házba. A nagyteremben annak ellenére összejött 300–400 ember, hogy a délután 3 órai kezdés a mezőgazdaságból élő helyiek nagy részének nem volt ideális.
Zöldmező, barnamező
Miért lett ilyen elképesztően magas a csatornadíj, és mit lehet tenni, hogy csökkenjen? – ezekre a kérdésekre vártak megnyugtató választ a feszült helybéliek. Előbb a civilben állatorvos kormánypárti polgármester vázolta a szennyvízberuházás állomásait: már húsz évvel ezelőtt tervezték a megvalósítást, ám akkor lekerült a napirendről. Egy kalkulációt 2015-ben is végeztek, akkor ingatlanonként 90–95 ezer forintos bekötési díjjal számoltak; egy évvel később ennek csak mintegy a felével, ám a képviselő-testület ezt is sokallotta. Végül 2016 szeptemberében döntöttek arról, hogy a dombegyházi szennyvízprojekt kiemelt kormányzati beruházás lesz, amelyet döntően európai uniós forrásból valósítanak meg. A Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program (KEHOP) 2017-es forrásait használták fel. Mivel a településen korábban nem épült szennyvízcsatorna, szennyvíztelep sem volt – így aztán zöldmezős beruházás lett a projekt, s mint utóbb, a díjmegállapításnál kiderült, ez döntő tényező. A fideszes polgármester a bekiabálásoktól sem mentes felvezetőjében elmondta azt, hogy egy uniós szabályozás miatt Dombegyháznak nincs választása, mert minden kétezer főt meghaladó településen ki kell építeni a szennyvízhálózatot. Megjegyezte, a fejlesztési tanulmány hosszú távon lakóingatlanonként 4500 forint víziközmű-díjjal számol, és ezt garantálják is. A bekiabálók viszont a tetemes összegű csekkekre hivatkoztak.
Többszöri csúszás után a szennyvízcsatorna-rendszer hivatalos műszaki átadója 2021. december 10-én volt. Az ünnepélyes átadóra – a faluban mindenki erre emlékezik, és ennek lesz még jelentősége – idén februárban, a választási kampányban került sor, a díszvendég a választókerületben a Simonka Görgy helyett induló fideszes jelölt, Erdős Norbert és a Békés megyei kormánymegbízott, Takács Árpád volt. Ott hangzott el, hogy a közel 2,8 milliárd forintos, 85 százalékban az EU-támogatta beruházás önerejét, 411 millió forintot a magyar kormány biztosította – kiemelték, hogy ez fedezte az ingatlanonként több mint 400 ezer forintos bekötés összegét. Akkor még minden szép volt, nem úgy, mint a három hónappal későbbi lakossági fórumon.
„Mikor szalagot kellett átvágni mindig, mindenütt ott volt, amikor szembesülni kell az emberek szennyvíz miatti égető gondjaival és megoldást találni rá, hiába keressük” – jegyezte meg a mögöttem ülő középkorú nő a választókerület új kormánypárti képviselőjéről. A teljes képhez hozzátartozik, hogy ingyenességről nem volt szó: a portán belüli csatornarákötésért minden helyinek 50 és 130 ezer forint közötti összeget kellett fizetnie.
Vagy elmulasztotta közölni, vagy nem kellő hangsúllyal tájékoztatta a dombegyházi képviselő-testület arról a helyieket, hogy a zöldmezős beruházással épült rendszer szennyvízdíját mi alapján számolja majd ki a Magyar Energetika és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH). A többségi állami tulajdonba került Alföldvíz Zrt. megadta az összes szükséges adatot a MEKH-nek ahhoz, hogy utóbbi, élve díjmegállapítási jogával, megszabja a településre vonatkozó szennyvíztarifát. Amikor április elején a hivatal megküldte ezt a térségi víziközmű-szolgáltatónak és az továbbította a települési önkormányzatnak, akkor többen lefagytak a szennyvíz köbméterenkénti bruttó 878 forintjától. Ahogyan a lakossági fórumon Liker János jegyző fogalmazott: „Mi is szedtük a nyugtatókat.” Aztán megjegyezte, hogy „a szennyvízszippantás még ennél is drágább”. | A rezsicsökkentés korlátai | Az ország egyik legmagasabb szennyvízdíját állapították meg az egyik legszegényebb településen, a Békés megyei Dombegyházon, ami a fideszes polgármester szerint is vállalhatatlan. Az emberek lakossági fórumon úgy döntöttek, nem hajlandók fizetni. | null | 1 | https://magyarnarancs.hu/belpol/a-rezsicsokkentes-korlatai-248685# | 2022-05-11 00:00:00 | true | null | null | Magyar Narancs |
A büntetőper április 20-i előkészítő üléséről tudósítva beszámoltunk arról, hogy a vádirat szerint „A természettudományos oktatás módszertanának és eszközrendszerének megújítása a közoktatásban” című, az EU által finanszírozott TÁMOP-pályázat elnyerését követően szerződéseket kötöttek a vádlottak által vezetett jogi személyekkel szaktanári segédletek és tanulói munkafüzetek kifejlesztésére. A szerződött társaságok már 2011-ben, a pályázati kiírást megelőzően létrehoztak egy adatbázist, amely a pályázati kiírás szerinti segédletek és munkafüzetek elkészítéséhez szükséges adatokat tartalmazta, így azoknak csak a szerkesztése, sokszorosítása és digitalizálása történt meg a pályázatban előírt fejlesztői tevékenység helyett. Mindezek ellenére a két társaság az elvégzett munkáért kiállította a számlákat, a teljesítésigazolásokat, majd megigényelte a vállalkozói díjakat az önkormányzatoktól. A kifizetések megtörténtek.
R-F. M. elsőrendű vádlott ezzel a magatartásával közel 74, a másodrendű V-né D. R. mintegy 70, míg a harmadrendű Cs. I. 34,5 millió forintos vagyoni hátrányt okozott az uniós és a hazai költségvetésnek. Ugyanakkor tény, hogy az Öveges-program keretében nem csak a projekthez tartozó munkafüzetekkel, hanem az érintett több tucatnyi város középiskolája természettudományos tantermének túlárazott, egyenként több mint 300 millió forintos átalakításával is gondok voltak. Ez utóbbival azonban a nyomozó- és a vádhatóság érdemben nem foglalkozott. Így most, a Gyulán folyó perben a tíz évvel ezelőtti teljes program több mint 12 milliárd forintjából csak alig 180 millióról esik szó. Az Öveges-program szétlopásáról már hét évvel ezelőtt beszámoltunk.
A három vádlott kedden a Gyulai Járásbíróság előtt is élt a vallomásmegtagadás törvényben biztosított jogával, így mindhármuk esetében a nyomozás során tett írásbeli vallomásaikat ismertette a bíró. Ebből az derült ki, hogy a vádlottak szerint minden rendben volt, az elkészült munkafüzetek külön fejlesztés és önálló projekt részei voltak, ha volt is bennük egyezés, az csak abból származott, hogy figyelembe vették a Nemzeti Alaptanterv (NAT) előírásait és követelményeit. Bár az elsőrendű vádlott korábbi vallomásában azt is kifejtette, „korábban nem tudta, hogy ilyen méretű egyezés van egy békéscsabai, egy hatvani és egy kiskunfélegyházi középiskolának készült munkafüzet esetében”.
A vádlottak szerint jó szakmai színvonalú és országosan is hiánypótló munkafüzetet tettek le az érintett középiskolák asztalára, ami jól hasznosítható volt az oktatásban. Éppen ezért értetlenül állnak azzal a ténnyel szemben, hogy most a vádlottak padján kell ülniük.
Tucatnyi korábbi tanúvallomást is ismertettek a tárgyalási napon. Ebből némiképp árnyaltabb kép bontakozott ki a történtekről. E szerint az érintett középiskolák természettudományos tantermeiben dolgozó laboránsainak, tanárainak és az intézmények vezetőinek nem engedték, hogy a munkafüzeteket saját fejlesztésként valósítsák meg. Erre nem is biztosítottak számukra forrást. Ennek viszont az is lett az eredménye, hogy az így a szakközépiskolákba és nagyrészt gimnáziumokba eljutó munkafüzetek szakmai és nyelvi hibáktól hemzsegtek, amelyeket ki kellett javítani. De elhangzott az is, hogy a természettudományos tantermek igen drágára sikerült átalakítása jóval hamarabb elkészült, mint a munkafüzetek, továbbá a tantermek felszereltségét a munkafüzetek sok helyütt nem vették figyelembe, ami szakmai döccenőkkel járt. Ezért a munkafüzetet át kellett dolgozni.
Az ismertetett tanúvallomások között volt olyan is, amely arról szólt, hogy nem használták a megkapott munkafüzeteket; volt aki azt jegyezte meg, az emelt érettségire ezzel nem lehetett felkészíteni a diákokat. De olyan is akadt, amely dicsérőleg szólt a most vád tárgyává tett projektmunkáról.
„Az igazi elkövető az volt, aki így írta ki a pályázatokat, amelynek eredménye, hogy ugyanazt a munkafüzetet akár több tucatszor is jó pénzért is értékesíteni lehetett.
Másrészt újfent hangsúlyozom, a gyulai perben csak a kishalakat vonják felelősségre, s rájuk is csak felfüggesztett szabadságvesztést és pénzbüntetést kért az ügyészség” – mondta kedden a Narancs.hu-nak Hadházy Ákos ellenzéki parlamenti képviselő, aki már tavaly viccnek nevezte a vádemelést.
A csalássorozatnak számos város – Békéscsaba, Hatvan, Kiskunfélegyháza, Kalocsa, Debrecen, Salgótarján, Hódmezővásárhely – középiskolája, ha vétlen szereplőként is, de érintettje volt. Az továbbra is talány, hogy miért a Gyulai Járásbíróság előtt és miért a Tolna Megyei Főügyészség képviseli a vádat. Hadházy Ákos, aki több mint nyolc éve tett feljelentést az ügyben, elsőként a fővárosi nyomozószervekhez fordult, innen került a történtek felgöngyölítése a NAV Közép-dunántúli Bűnügyi Igazgatóságához. Ez a szerv évekkel ezelőtt írásba adta Hadházynak, hogy mivel a csalássorozat csak központi szervezés útján volt megvalósítható, így a nyomozás súlypontját is ide kell tenni. Ehhez képest utóbb a NAV Dél-dunántúli Igazgatósága vette át az ügy feltárását, s ezt követően nagy sokára emelt vádat a szekszárdi központú vádhatóság. | A vádlottak nem tettek vallomást, és nem értik, miért vádlottak | Kedden a Gyulai Járásbíróságon folytatódott az Öveges-program visszaélései miatti per, amelyben a három vádlottat különösen nagy vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalással és más bűncselekményekkel vádolja a Tolna Megyei Főügyészség. A vádlottak egyike sem tett vallomást és egyikőjük sem ismerte el, hogy bűncselekményt követett volna el. | null | 1 | https://magyarnarancs.hu/belpol/a-vadlottak-nem-tettek-vallomast-es-nem-ertik-miert-vadlottak-248663 | 2022-05-10 00:00:00 | true | null | null | Magyar Narancs |
Pécsen Volvo-gate néven ismerik azt a 700 millió forintos csalásról szóló ügyet, amelynek keddi tárgyalásán Bánki Eriknek is tanúvallomást kellett tennie a Kaposvári Törvényszéken. Az ügyet részletesen a Szabad Pécs tárta fel többrészes cikksorozatában 2018 elején, a mai tárgyalásról pedig Hadházy Ákos képviselő is beszámolt, aki a fideszes országgyűlési képviselő által elmondottak alapján feljelentést is tesz.
A Volvo-gate 2014 végén és 2015 elején történt eseményeket takar. Pécs közlekedési cége, az akkor újonnan alapított Tüke Busz Zrt. le szerette volna cserélni a város autóbuszflottáját. Egyszerre több mint száz buszt kellett beszerezniük. Kevés esély volt rá, hogy találnak a piacon használt járműveket, és nem új járművek beszerzésével kell megoldaniuk a feladatot. Ám 2014 végén a cégvezetés fülébe jutott, hogy a hollandiai Breda városa épp megszabadulna az egészen keveset futott Volvo buszaitól, amivel addig az elővárosi közlekedést oldották meg.
Erről a Volvo Hungária értesítette a pécsieket, és a saját, holland cégüket ajánlották a beszerzés lebonyolításához. Ebből a levélből – ami szintén eljutott a Szabad Pécshez – az is kiderül, hogy mennyiért kínálták a buszokat. 2015 februárjában a város közgyűlése ki is írta a közbeszerzést a 3,5 milliárdos buszvásárlásról, ám azon a Volvo által ajánlott cég helyett egy Bus & Coach Trade nevű másik holland cég indult el egyedül, akiknek korábban semmilyen hasonló tapasztalatuk nem volt ekkora tranzakciók lebonyolításában.
Kiderült, hogy ez a cég ugyanazokat a bredai Volvokat adja majd el Pécsnek, amelyeket korábban a gyártó ajánlott a városnak. Időközben ugyanis megszerezte az értékesítés opciós jogát rájuk. Az is nyilvánosságra került, hogy a nyertes, 3,5 milliárdos ajánlat 700 millió forinttal több, mint amennyit korábban a Volvo kért volna értük.Akkoriban a várost a fideszes Páva Zsolt vezette, a buszbeszerzésért pedig a korábbi alpolgármester, 2015-re már országgyűlési képviselő, Csizi Péter felelt.
A vásárlás során még egy céget közbeiktattak importőrként. A buszokat ugyanis a Tüke Busz Zrt. vezérigazgató-helyettese, Paiger István családi cége, az Autópark Kft. szállította le Pécsre, majd ő volt az, aki immár a Tüke Busz képviseletében átvette őket. „A szállításért a Bus & Coach fizette meg az Autóparkot, a meózásért pedig a Tüke Paigert. Vagyis Paiger dolgozott a vevőnek, családjának cége az eladónak” - írta akkor a Népszabadság, ami elsőként számolt be az ügyről.
Ennél is fontosabb, hogy mi lett azzal a minimum 700 millió forinttal, ami a buszok eredeti ára és a nyertes közbeszerzés között a különbség. Csengő András, Hollandia egykori tiszteletbeli konzulja volt Pécsen. Nem sokkal a pécsi buszbeszerzés kifizetése után több száz millió forintnyi összeget levett a szerbiai bankszámlájáról. Ez annak a pénznek egy része volt, ami attól a Bus & Coach-tól származott, akiktől a pécsiek buszt vettek. A pénzzel a táskájában elindult Hollandiába, és egy ottani számlájára tette, majd el szerette volna utalni egy thaiföldi számlaszámra. Csakhogy az összeg feltűnt a holland bankosoknak, akik értesítették a hatóságokat. Amikor aztán Csengő legközelebb arról érdeklődött, hogy miért nem érkezett meg Thaiföldre az általa elutalt pénz, már rendőrök várták a bankfiókban.
A Hollandiában megindult nyomozás miatt Magyarországon is eljárás indult hűtlen kezelés miatt. Ennek már három vádlottja van. A buszokat Pécsre leszállító Paiger István, aki időközben elhunyt, Csengő András egykori tiszteletbeli konzul és Patzek Endre, akinek a thaiföldi számlájára tartott 170 millió forint, ami a beszerzésből származott.
Patzek több szálon is kötődik Bánki Erikhez. Kettejük kapcsolata a 444 2016-os cikkéből is kiderül, ő volt ugyanis Bánki rejtegetett német cégének az ügyvezetője. Bánki és a beszerzés politikai felelőse, az akkor már szintén országgyűlési képviselő Csizi ráadásul épp a buszos tranzakció idején, 2015 áprilisában utazott Hollandiába. | Tanúként hallgatták meg a bíróságon Bánki Erik fideszes országgyűlési képviselőt | Pécsen Volvo-gate néven ismerik azt a 700 millió forintos csalásról szóló ügyet, amelynek keddi tárgyalásán Bánki Eriknek is tanúvallomást kellett tennie a Kaposvári Törvényszéken. Az ügyet részletesen a Szabad Pécs tárta fel többrészes cikksorozatában 2018 elején, a mai tárgyalásról pedig Hadházy Ákos képviselő is beszámolt, aki a fideszes országgyűlési képviselő által elmondottak alapján feljelentést is tesz. | null | 1 | https://444.hu/2022/05/10/tanukent-hallgattak-meg-a-birosagon-banki-erik-fideszes-orszaggyulesi-kepviselot | 2022-05-10 00:00:00 | true | null | null | 444 |
Összesen bruttó 313 millió forint értékű „extra juttatást” osztottak szét a Nemzeti Népegészségügyi Központ (NNK) munkatársai között tavaly augusztus és 2022 áprilisa között – derült ki a szervezet közérdekű adatigénylésre adott válaszaiból.
Úgynevezett motivációs elismerést 483-an kaptak a szervezeten belül 269 millió forint értékben, azaz átlagosan fejenként körülbelül bruttó 550 ezer forint jutott mindenkinek.
Az eloszlás azonban nem volt egyenletes, Müller Cecília országos tiszti főorvosnak például bruttó 3,6 millió forintot ítéltek meg, míg a két helyettesének összesen bruttó 5,8 millió forintot.
Az NNK jelenlegi létszáma ráadásul – a tájékoztatás szerint – 824 fő, azaz sokan lehettek, akik teljesen kimaradtak ebből a pénzosztásból.
Nekik valószínűleg meg kellett elégedniük a karácsonyi ajándékkal, amely egy 16 853 forint értékű csomag volt, ezt összesen 853-an kapták meg. (Tavaly decemberben feltehetően még magasabb volt a létszám, mint jelenleg.) Erre összesen valamivel több mint 14 millió forintot költöttek. | Müller Cecília 3,6 millió forintos „motivációs elismerést” kapott | Az augusztus óta megítélt bruttó összeggel együtt az országos tiszti főorvos a koronavírus-járvány kirobbanása óta már 9,6 millió forintot kapott ezen a jogcímen – értesült az rtl.hu. A Nemzeti Népegészségügyi Központ dolgozóinak az elmúlt hónapokban legfeljebb néhány százezer forint jutott, de sokan lehetnek, akiknek szinte semmi sem járt a szerződésükben rögzített juttatásokon kívül. | null | 1 | https://rtl.hu/belfold/2022/05/11/muller-cecilia-3-6-millio-forint-motivacios-elismeres-extra-juttatas | 2022-05-11 10:18:00 | true | null | null | Rtl.hu |
A Budapesti Corvinus Egyetem volt az első államiból közérdekű vagyonkezelői alapítványi fenntartásba került intézmény. Három hete döntött a kormány arról, hogy 1,5 milliárd forintot költhetnek digitális képzésekre. A pénz a tervek szerint az Európai Unió helyreállítási alapjából érkezhet. Ez a már támogatott projekteket összesítő kormányzati portál adataiból derül ki.
33 egyetem és főiskola kapott mintegy 82 milliárd forint támogatást. Ebből 20 intézmény alapítványi fenntartású. Ezeknek 66 milliárd forintnyi támogatás jutott.
Megindítjuk ezeket a programokat és ha jön Brüsszelből pénz, ha nem, ezt ki fogjuk fizetni a magyar költségvetésből. Aztán majd megérkezik a pénz Brüsszelből
– ígérte még tavaly nyáron Orbán Viktor miniszterelnök. Palkovics László innovációs és technológiai miniszter pedig azt mondta akkor, hogy a költségvetés elbírja az előfinanszírozást.
A pénz azonban tavaly óta nem érkezik, mert az Európai Bizottság a magyarországi korrupciós kockázatok miatt nem hagyta még jóvá a magyar helyreállítási tervet. Egyik kifogásuk éppen az alapítványi struktúrába szervezett egyetemek támogatása volt, mert szerintük így nem átlátható a pénzek elosztása.
A Momentum szerint saját magát hozza nehéz költségvetési helyzetbe a kormány.
„Orbán Viktor kormánya fordítva ül a lovon. A legfontosabb prioritás most az lenne, hogy minél hamarabb megállapodjon az Európai Bizottsággal a helyreállítási terv milliárdjairól. Erre a pénzre óriási szüksége van a magyar gazdaságnak, azonban úgy látszik, hogy a szükséges reformokat nem hajlandóak meghozni" – mondta a Híradónak Cseh Katalin, a Momentum Európai Parlamenti képviselője.
Az Innovációs és Technológiai Minisztériumtól a híradó kérése ellenére interjút nem adtak, írásban annyit közöltek: idén több mint 1000 milliárd forint költségvetési forrás hasznosul a magyar felsőoktatásban. | A kormány 82 milliárdot már odaítélt az unió helyreállítási alapjából | Már több mint 82 milliárd forintnyi támogatást ítélt meg felsőoktatási intézményeknek a kormány az unió helyreállítási alapjából úgy, hogy annak folyósításáról még döntés sincs. Az Európai Bizottság ugyanis kifogásolta, hogy a fejlesztési pénzek elköltése nem átlátható az alapítványi fenntartásba került egyetemeknél. A kormány arra a kérdésünkre nem válaszolt, hogy a helyreállítási alapból mekkora összeget terveznek a felsőoktatásra fordítani 2026-ig. | null | 1 | https://rtl.hu/hirado/2022/05/10/kormany-unio-helyreallitasi-alap-felsooktatasi-intezmenyek | 2022-05-10 10:40:00 | true | null | null | Rtl.hu |
Egyelőre csak ganajtúró bogarak serénykednek a dél-budai centrumkórház építésére kijelölt területen. Az M1-M7-es autópálya bevezető szakaszánál, a XI. kerületi Dobogó városrészben kijelölt helyszín háborítatlan parlag. Sehol egy munkagép, ásóra támaszkodó munkás, műszerekbe leső geodéta, buzgón magyarázó építész, tanácstalan arcot vágó politikus. Mondhatnánk, hogy idilli kép, de a dülöngélő rozsdás kapu, a mező szélén egykor ledobált és ott felejtett betonelemek, a komplett hajlétalan-szett matracostól, paplanostól, valamint a minden felverő gaz kissé ront az összképen. Főként úgy, hogy Bedros J. Róbert miniszterelnöki megbízott januárban néhány hónapon belüli alapkőletételt ígért.
Az Újbudán épülő 1200 ágyas egészségpláza a kormányígéret szerint nemcsak hazai, de európai viszonylatban is páratlan lesz. A Dél-budai Centrum (DBC) 1,2 millió ember ellátásáért felel majd. A páratlanul gazdag diagnosztikai háttérnek, a modern digitális technológiáknak, az informatikai rendszereknek, a kimagasló szakmai tudással rendelkező munkatársi gárdának, illetve a különböző egységek fizikai közelségének köszönhetően jelentősen lerövidülnek majd a betegutak.
A Teampannon tervezőiroda egy modern, formabontó, városkaput szimbolizáló épületegyüttest álmodott a város szélére – emelte ki a Szent Imre Kórházat vasszigorral vezető miniszterelnöki megbízott a tervpályázat januári eredményhirdetésekor és egyúttal igen büszke volt arra, hogy az elmúlt száz esztendőben nem volt ekkora zöldmezős egészségügyi beruházás hazánkban, sőt ehhez fogható kórházépítésre sem volt még példa Magyarország történetében.
Lassan halad az előkészítés
Ha belegondolunk ez inkább szégyen, főként, ha az elmúlt években nagy számban felhúzott sportpalotákra gondolunk. A csak Orbán Viktornak beszámolni tartozó megbízott nem csekély szerénységgel ecsetelte, hogy „szakmai csapatával” akkor már tizenegy hónapja dolgozott az új kórház betegközpontú orvosszakmai, ápolási és az ehhez szükséges orvostechnológiai követelményrendszerének felépítésén, amelyek majd irányjelzői lesznek a mérnököknek. Azt sem titkolta, hogy feszített tempóban kell dolgozniuk, ha öt év múlva át szeretnék adni az új intézményt. Ennek első elemeként néhány hónap múlva már alapkőletételt tervezett. Ezt persze akkor se vehette komolyan senki, de az mégis meglepő, hogy ennyire nem történik semmi.
Egyelőre az sem bizonyos, hogy az építészeti pályázatot megnyerő Teampannon irodával megkötötték a kormányhatározatban 2,4 milliárdos keretösszeggel meghatározott tervezői szerződést. Ennek ugyanis semmi nyoma. A tervezők erre vonatkozó kérdéseinket átirányították a beruházás előkészítésével megbízott DBC Dél-budai Centrum Projekt Beruházó és Ingatlanfejlesztő Zrt.-nek, ám a cikk megjelenéséig nem kaptunk válaszokat. (De nem volt mondanivalója a szuperkórházról a Miniszterelnökségnek sem.) A dél-pesti centrumkórház építészeti tenderét elnyerő Zoboki Gábor építészirodával mindenesetre még meg sem kezdődtek a tárgyalások a tervezési szerződésről.
Márpedig egy ilyen hatalmas és bonyolult létesítmény építészeti terveinek elkészítése, engedélyezése, a szükséges hatósági engedélyek begyűjtése még akkor is hosszú hónapokig tart, ha a beruházás kiemelt kormányzati projekt, így a fentiekre vonatkozó kérelmeket megbízható, kormányhű hivatalnokok gyorsított eljárásban bírálják el. Csak az engedélyes tervek birtokában írhatják ki a kivitelezői tendert, amelynek lebonyolítása szintén több hónapot visz el. Mindezek után rakhatják le az alapkövet és építhetik fel rohamtempóban a kórházat. Főként, ha a Bedros által meghatározott öt évbe bele szeretnének férni.
Az előkészítő fázison túl kérdéses, hogy van-e ekkora lekötetlen kapacitás a jelentős sportberuházásokkal telített magyar építőiparban? Nem kell tartani attól, hogy nem lesz, aki felépítse – állítja Koji László, az Építőipari Vállalkozók Országos Szövetségének (ÉVOSZ) elnöke, aki szerint a szuperkórház kivitelezéséhez megvan a szükséges kapacitás. Kijelentését azzal támasztja alá, hogy júniusban a mélyépítésre vonatkozó szerződésállomány 20 százalékkal kevesebb volt az egy évvel korábbinál. De a magasépítő cégeknek is jól jönnek majd az új megbízások, hiszen a nagy projektek közül több is befejeződik az idén, köztük például a Puskás Ferenc Stadion építése.
Van kockázat
Arra is felhívja a figyelmet, hogy ezeket a hatalmas egészségügyi létesítményeket nem azok a vállalkozások húzzák majd fel, amelyek a lakáspiaci bummban érintettek. A szakember szerint az sem jelent gondot, hogy a beruházás zöldmezősként épül. Sőt tapasztalatai szerint az új közművek, illetve infrastruktúra kiépítése sokkal jobban tervezhető és kevésbé időigényes, mint egy meglévő hálózat átalakítása, bővítése és felújítása. Hasonló a helyzet az épületekkel is. A Szent János kórház korszerű egészségügyi létesítménnyé alakítása adott esetben sokkal bonyolultabb és időigényesebb feladat lett volna, mint egy üres telekre felhúzni egy teljesen új épületet. Ezenfelül könnyebben megvalósíthatóak a szükséges földmunkák, az út- és mélyépítési, illetve a modern kórházlogisztikához kapcsolódó feladatok is.
A korábbi egészségügyi beruházások tapasztalatai azonban óvatossá teszik a szakembert. A megyei kórházak felépítése az elmúlt években a tervezettnél jellemzően sokkal tovább tartott és sokkal többe került. Koji László nagyon fontosnak tartja a rendkívül pontos, részletes tervezést, az építészeti, az orvostechnológiai és a műszer-, valamint eszközbeszerzési tervek összehangolását. Volt ugyanis arra példa, hogy a frissen átadott műtőbe nem fért be az utólag megrendelt orvosi berendezés.
Az alapesetben is évekig tartó beruházás közben az eredetileg beszerezni kívánt orvosi eszközök és berendezések ugyanis gyakorta elavulttá válnak, mire beszerelnék, ezért inkább korszerűbbet vásárolnak helyettük, aminek viszont más a helyigénye. Az építészeti terveknek kellően rugalmasnak kell lenniük ahhoz, hogy ezekhez a változó igényekhez is alkalmazkodni tudjanak. Ez már csak azért is fontos, mivel a beruházás összértékének legalább harmadát az orvostechnológia teszi ki – figyelmeztet az ÉVOSZ elnöke, aki szakmailag hiteltelennek tartana most bármiféle költségbecslést. A létesítmény összetettsége és ütemezettsége jelentette kockázatok mellé ugyanis az elmúlt évek hasonló beruházásainak végére jellemzően finanszírozási gondok is felsorakoztak. Ráadásul minél tovább tart egy projekt, annál több módosítással kell számolni, márpedig minden egyes változtatás jelentős árfelhajtó tényező. Még Bécs új, hipermodern kórháza, a Krankenhaus Nord átadása is éveket csúszott, az ára pedig a másfélszeresére nőtt a végére.
A kormány mindenesetre első körben 100-150 milliárdra becsülte a költségeket. A pénz pedig máris széles patakokban folyik a beruházásba. A kormány tavaly tavasszal döntött a DBC Dél-budai Centrum Projekt Beruházó és Ingatlanfejlesztő Zrt. létrehozásáról, amelynek igazgatósági elnöke maga Bedros J. Róbert, míg a háromtagú igazgatóságban sikerült helyet szorítani Kocsisné Márkus Szilviának, Kocsis Máté Fidesz frakcióvezető jogi végzettségű feleségének.
4,4 milliárdot kapott az egyik földtulajdonos
A céget 720 millió forintos vagyonnal és azzal a feladattal bocsátották útjára, hogy valósítsa meg a beruházást. Csakhogy a dolgok a vártnál döcögősebben haladtak. Már a beruházás helyszínéül kiválasztott telkeket is csak kormányzati fenyegetőzésre sikerült megszerezni, holott az eladó időnként Orbán Viktor szotyipartnereként is feltűnt látszólag érdektelen focimeccseken. A 7 hektáros terület több mint felét ugyanis – minő meglepetés - a fideszes kötődésű, békementeken is buzgón masírozó, a Népliget közparkjából lakópark-építésre nagy darabot kihasító Tamás László birtokolta. A többin a Pilisi Parkerdő Zrt. és a XI. kerületi önkormányzat osztozott.
Tamás László végül 4,4 milliárdot kapott a közművesítetlen, autóálya széli, mocsaras, parlagon heverő földekért. A parkerdő és az önkormányzat semmit. Az önkormányzat kérdésünkre azzal indokolta a térítésmentes átadást, hogy „jogszabályban meghatározott közfeladat ellátásának elősegítése érdekében történt”. A Pilisi Parkerdő egy kis időt kért, majd nem válaszolt. Tarlós István főpolgármester ugyan jó előre hangoskodott, hogy ingyen semmit se adnak át az államnak, de végül a fővárosi önkormányzattól nem is kértek semmit.
Az építészeti tendereket csak januárra sikerült lezárni, holott Zoboki Gábor és Noll Tamás csapata már a pályázatok kiírása előtt dolgozott a tervezési programon. S nagy meglepetésre ők nyerték az építészeti tendereket.
A tempó túlságosan lassú lehetett a kormánynak, így májusban a beruházás megvalósítását az újonnan kitalált Beruházási Ügynökségre testálta. Később kiderült, hogy az 500 milliárdot el nem érő állami magasépítési feladatokat a leginkább a római parti csónakházak kiárusításáról elhíresült BMSK Zrt-re bízták, a kormány építési megoldó-embereként megismert Fürjes Balázs helyett, holott a fővárosi szuperkórház felépítése kiválóan illeszkedett volna a Budapest fejlesztéséért felelős államtitkár szerepkörébe.
Mi lesz a vízbázissal?
A 720 millióért gründolt DBC Zrt-re az előkészítés maradt, de abból is alig valami. A Beruházási Ügynökség feladata lett ugyanis a tervek és az engedélyezési, valamint a kivitelezési dokumentáció elkészítése. Bedros J. Róbert addig toborozhat. A szuperkórházban ugyanis közel háromezer ember dolgozik majd, így a szakember gárda összeszedése kemény feladatnak ígérkezik. A Szent Imre kórház igazgatójaként is ténykedő miniszterelnöki megbízott nem aggódott, mondván nála már többen is érdeklődtek az új munkalehetőségről, ráadásul a Dél-budai Centrum szakmai bázisának jelentős részét a Szent Imre Kórház dolgozói adják majd, annak mostani aktív osztályai a centrumkórházban folytatják tevékenységüket. A Tétényi úti komplexum külső telephelyként krónikus és rehabilitációs ellátást biztosít majd, beleértve a területén lévő gyógyvízkészlet hasznosításával végzett műtét előtti kezeléseket is.
A szuperkórház tervezési területe melletti keserűvizes kutak védőterületeiről viszont nem sokat gondolkodtak még. A kutakat működtető cég tájékoztatása szerint őket még meg sem keresték, bár az is igaz, hogy ők csak bérlik a területet a kerületi önkormányzattól. Az újbudai önkormányzat ellenben azt írta érdeklődésünkre, hogy a kerület és a kormány megbízottjai folyamatosan egyeztetnek a szuperkórház ügyében, de részletekkel nem szolgáltak. A gyógyvizek mellett homály övezi a centrum megközelítését segítő közösségi közlekedési fejlesztéseket és a tervezett autópálya-lehajtókat is.
Annál inkább beindult az Állami Egészségügyi Ellátó Központ (ÁEEK). A szuperkórház ugyan még jó darabig csak papíron létezik, de az Egészséges Budapest Program (EBP) keretében már nekiláttak a képalkotó diagnosztikai és sugárterápiás eszközök beszerzésének az új egészségügyi centrumok - beleértve a dél-budait, illetve társkórházait - számára. Tavaly karácsony után egy nappal csaknem egy tucatnyi szerződést írtak alá MR, CT, RTG berendezések szállításáról 72-672 millió forint közötti értékben. Az ÁEEK-t azonban hiába kérdeztük arról, hogy miért is kell már most beszerezni ezeket az orvosi eszközöket. De valamikor el kell költeni azt a 700 milliárdot, ami a kormány prominenseinek közlése szerint a 2018-2026 között lezajló programra kapott az EMMI.
Már osztják a pénzt
Rétvári Bence, az EMMI államtitkára szerint a program rendületlenül halad előre. A négymillió embert ellátó fővárosi és Pest megyei intézményhálózat korszerűsítési programjára a kormány 2017-ben 40 milliárd forintot biztosított, ezen belül 21,7 milliárdból orvos-technológiai eszközök beszerzése valósult meg, 18,3 milliárdból pedig megkezdődött az építészeti tervezés. A 2018-as költségvetésben további 30 milliárd, az ideiben 41,9 milliárd jut a négy szuperkórház kialakítását is tartalmazó programra.
Mindezek után aligha meglepő, hogy jut belőle a kormánymédia új csillagának számító Balásy Gyula cégének, a New Land Media Kft.-nek is. A csekélyke 40 millió forintot három hónapnyi kommunikációra kapták. A NER egyik fontos ügyvédjeként számon tartott Perenyei Tamás, aki többek között a 4-es metró építése, a 3-as metró kocsijainak felújítása, illetve Paks bővítése körül is feltűnt, immáron két szerződést is kötött jogi tanácsadásra, először 59 millióról, másodszorra már 181,6 millióról. De természetesen nem maradhatott ki a buliból Mészáros Lőrinc érdekeltségi körébe tartozó 4iG sem: 893,8 millióért szállítanak szervereket. S még el se kezdődött a szuperkórházak építése. | Szuperkórház még sehol, de a pénz már ömlik bele | Az autópálya mellé tervezett új szuperkórház építésébe még bele sem kezdtek, de már százmilliós tételekben rendelik az orvosi berendezéseket a Dél-Budai Centrum, illetve társkórházai számára. Tamás László végül 4,4 milliárdot kapott a közművesítetlen, autópálya széli, mocsaras, parlagon heverő földekért. A parkerdő és az önkormányzat semmit. A NER egyik fontos ügyvédjeként számon tartott Perenyei Tamás immáron két szerződést is kötött jogi tanácsadásra, először 59 millióról, másodszorra már 181,6 millióról. De természetesen nem maradhatott ki a buliból Mészáros Lőrinc érdekeltségi körébe tartozó 4iG sem: 893,8 millióért szállítanak szervereket. S még el se kezdődött a szuperkórházak építése. | null | 1 | https://mfor.hu/cikkek/makro/szuperkorhaz-meg-sehol-de-a-penz-mar-omlik-bele.html | 2019-08-22 08:45:00 | true | null | null | mfor.hu |
Fe-Ferrum Kft. – ez egy budapesti vashulladék-feldolgozó cég. Nem olyan nagy, mint az iparág legnagyobb szereplői, a 10 milliárd forintnál is nagyobb forgalmat generáló Loacker Kft., a Metalex 2001 Kft., vagy az Inter-Metál Kft., de évi 2-2,5 milliárdos forgalmat a Fe-Ferrum is tud, és közben tisztes, 5-10 százalékos nyereséghányaddal dolgozik.
Az Opten céginformációs rendszer alapján a társaság régóta a Benedek család birtokában volt, de az idén januárban tulajdonos lett az A.B.Y. 11 Kft., vagyis Tasnádi Lászlónak, a Belügyminisztérium (BM) volt rendészeti államtitkárának és Sipos Gyulának a cége, akik nem először bukkannak fel együtt vállalkozásokban, erről itt is írtunk. Tasnádi neve onnan lehet ismerős, hogy nemcsak Pintér Sándor belügyminiszter közvetlen kollégája volt korábban, de azokban az Angol utca 77.-ben található cégekben (Civil Biztonsági Szolgálat, Védelem Csoport) is tisztviselő, amelyek közül a Civil Pintér Sándor cége volt mindaddig, ameddig az nem vált összeférhetetlenné a miniszteri megbízatással.
Kerestük a céget, szerettük volna megtudni, hogy az inkább biztonsági, informatikai cégekben felbukkanó tulajdonosok miként kerültek az ismert fővárosi vasfeldolgozóba (amelyben 25 százalékkal benne maradt a korábbi tulajdonos Benedek család egy képviselője), de megkeresésünkre Kobzi Tamás ügyvezető azt írta, hogy nem kíván nyilatkozni.
Piaci mozgások
A piacon azt hallottuk a társaságról, hogy Benedek Katalin, a cég korábbi tulajdonosa már csak azért maradt a cégnél, hogy egyfajta (2 éves) átmenetet biztosítson.
A szakma azt is tudni véli, hogy nem ez volt mostanában az egyetlen nagyobb deal.
A G7 cikke szerint Mészáros Lőrinc csoportja a felszámolás alatt álló karcagi Recy-Pet Kft. romjain építené fel a hulladékból PET-palackot előállító üzletét. Mint a lap írta, a PET-feldolgozót a tulajdoni lap tanúsága szerint június közepén az alig nyolc nappal korábban bejegyzett Greenpet Recycle nevű cég vette meg.
A fiatal albertirsai vállalat tulajdonosa ugyan egy magántőkealap (Status Next), amely elrejti a tényleges magánszemély tulajdonost, de erről a tőkealapról egy korábbi versenyhivatali bejegyzésből már kiderült, hogy a Mészáros-csoporthoz tartozik.
A Válasz Online pedig arról írt március végén, hogy a Central European Opportunity Magántőkealap (CEOM) is tulajdonos lett egy hulladékos érdekeltségben, a korábban inkább csak Békéscsaba környékén aktív, de nemrég a neves debreceni Éltex Kft.-t is benyelő Global Refuse Holding Zrt-ben. A magántőkealapot az Equilor Alapkezelő Zrt. menedzseli, a társaság egy székházban üzemel a BDPST Grouppal a Pasaréti úton.
De hallottunk egy másik tárgyalásról is, amely szerint egy NER-es csoport megvett volna egy PET-palackot, papírt, műanyagot feldolgozó céget, ugyanakkor információink szerint ez a tárgyalás – cikkünk leadásának idejére – éppen megfeneklett.
Ugyanakkor a Mol-csoport is vásárolt: a tőzsdei cég a ReMat Zrt.-t, Magyarország piacvezető műanyag-újrahasznosító vállalatát vette meg, amely kommunális és ipari hulladékot használ fel regranulátum előállítására.
Ez a cég Tiszaújvárosban és Rakamazon működik, de a Mol korábban megvette a németországi Aurora Kunststoffe GmbH hulladékos céget is, a két társaság együtt évi 40 ezer tonna összkapacitású.
Miért érdemes vásárolni?
A hulladékfeldolgozás átalakításáról korábban többször is írtunk, például itt és itt, de a választás előtt nem igazán érkeztek hírek a tervezett 35 éves koncesszióról. Azt hallottuk, hogy egyedül a Mol vette ki a koncessziós anyagot, és ezt a közbeszerzési dokumentumok is megerősítették számunkra, de az elmúlt fél évben nem sok minden történt. A labda most a kormánynál van, amely majd az EKR-ben (Elektronikus Közbeszerzési Rendszer) fogja közzétenni a már kötelező érvényű anyagát. Miért lassult le a folyamat?
A háttérbeszélgetések alapján erre több magyarázat is van:
a választás előtt a Fidesz nem akarta egy ilyen hosszú távú szerződés beszuszakolásával borzolni a kedélyeket;
az eredeti koncepció a felek részéről elkezdett finomodni, változni;
az egész sztori kicsit zárójelbe került, mert a gazdasági nehézségek (háború, infláció, költségvetési hiány) miatt a büdzsé most nehezebben mondana le állami bevételekről (termékdíjról) a koncesszőr javára.
Az átalakítás ugyanis „enni kér”, csak akkor áll meg a saját lábán, ha jelentős állami dotáció van mögötte, vagyis a termékdíjból befolyó bevételt átcsoportosítja a koncesszőr részére, mert a rezsicsökkentett árak mellett a lakossági hulladékgyűjtés egyelőre nem lehet rentábilis, és Orbán Viktor kormányfő eddigi kommunikációja szerint a rezsiárakat nem szívesen veszélyeztetné a kormány.
És a partnercégek
Arról mást-mást hallottunk, hogy a Mol Nyrt. milyen feltételekkel szeretné a nagy feladat irányítói posztját elvállalni. A cég maga csak annyit erősített meg a kérdéseinkre, hogy továbbra is eltökélt.
A hulladékos szakma közben azt találgatja, hogy miután a mindenki által befutónak gondolt Mol jobban megismerte a feladatot, a kezdeti nagy lelkesedés után, mennyire szembesült a géppark, az emberi erőforrás, a szükséges járművek, a szaktudás szűkösségével.
Van ugyanis egy olyan vélemény, hogy miután jobban mögé nézett a folyamatoknak, egy kicsit módosult a koncepció, és a cég szeretne az egyes hulladékáramokban (vas-, papír-, műanyag-, bio-, gumi-, üveg-, alumínium-, bontási, veszélyes, nukleáris hulladék) egy-egy kiemelt alvállalkozóval együtt dolgozni, vagyis egy-egy olyan céggel, amelynek vannak piaci ismeretei, elegendő kapacitása. Ha így alakul, és a Mol szerepe inkább egy profi koordinátoré, és nem a mindent maga által végezni akaró szolgáltatóé lesz, akkor tényleg érdemes lehet tülekedni a kiválasztott partnerségért.
Ez nem a kukaholding?
A szakmabeliek azt is elmesélték, hogy nem feltétlenül csak a NER köszön be az eddig működő cégekhez, hanem valódi eladói szándék is van. Több olyan társaság is dolgozik a piacon, amely generációváltás előtt áll. A rendszerváltás környékén elinduló vállalkozók, akkor még tettre kész fiatalok ma már 60, nem ritkán 70 év körüli hulladékosok, akik egy életet végigdolgoztak a szakmában, de nem tudják továbbadni a vállalkozásaikat olyannak, akinek megfelelő szakmai tapasztalata is van, és most esélyt látnak: talán még utoljára jó áron ki lehetne szállni.
Azt többektől is megkérdeztük, hogy amennyiben a leendő koncesszőr valóban egyfajta koordinátor lesz, akkor az új hulladékkoncepció
miben fog különbözni a rossz emlékű „kukaholdingos” struktúrától.
Állítólag a piaci megoldás abban tér majd el, hogy a magáncégnek nem lesz korlátlan költségvetési háttere, amely mindent kipótol, hanem valóban be kell számolnia a részvényeseknek. Meg kell indokolnia, túl azon, hogy a Molnak új utakat kell találnia a fosszilis világ utáni időszakra, mégis miért volt vonzó a hulladék.
Veszélyben az egész?
Igen ám, de ahhoz, hogy a matek kijöjjön, 60-80 milliárd forint termékdíjat kellene kapnia. Volt olyan forrásunk, aki szerint a jelenlegi költségvetési helyzet (már az első negyedévben összejött az éves hiány háromnegyede) akár az egész projektet befolyásolhatja, veszélyeztetheti. Hiszen ma a beszedett termékdíjakat csak részben osztja vissza az állam olyan projektekre, amelyek a hulladékból újra alapanyagot termelnek, vagyis az átalakítás most rontaná a büdzsé helyzetét.
Ám a miniszterelnök kitart amellett, hogy
a lakossági megszorításokat, ha csak lehet, el kell kerülni, mert az veszélyeztetné a társadalmi békét, vagyis a költségvetésen belül még mindig egyéb ágakon kell bevételeket növelni, kiadásokat visszafogni.
A szakmabeliek szerint a hulladékozás csak látszólag egyszerű szakma, összetett géppark kell hozzá, vagy tíz év, mire egy cég megtalálja az optimális modelljét, működését. Általában van némi árukapcsolás is, vagyis akinek az egyik hulladékáramban jó kapcsolatai vannak (jelentős ügyfelektől viszi el például a vasat), annak érdemes elhoznia onnan a papírt és a műanyagot is. Igaz, fordítva állítólag nem működik, vagyis egy kisebb műanyagos, papíros cég nem szerzi meg az „ipart” a vasra, mert az sokkal jobban szabályozott (fémkereskedelmi engedélyhez kötött), és bonyolult napi elszámolási kapcsolatban áll az adóhivatallal.
A jövő kérdései
A nagy koncesszió kiírása előtt mindenesetre a szakmabeliek sok kérdést még mindig nem látnak tisztán: | A NER rárepült a hulladékbizniszre | A Mol Nyrt., Mészáros Lőrinc és Pintér Sándor bizalmi köre is vásárolt mostanában hulladékos cégeket. Pedig az elmúlt fél évben nem sok minden történt a 35 éves hulladékkoncesszió és az ezzel járó nagy központosítás ügyében. A Mol Nyrt. szeretné konszolidálni a piacot, de a különböző hulladékáramokban (vas, papír, műanyag, bio, gumi, üveg) lehetnek majd kiemelt partnerei is, talán ezért is indult meg már most a tülekedés. | null | 1 | https://telex.hu/gazdasag/2022/04/21/a-ner-is-keszul-mar-a-hulladekgazdalkodas-reformjara | 2022-04-21 08:58:00 | true | null | null | Telex |
Balaton;Fidesz-holdudvar;Club Aliga;
2022-04-21 07:15:00
„Kész, vége, elveszik a tópartot a balatonaligaiaktól!”
Lesöpörték a civilek érveit, zöld utat adott az egykori pártüdülő beépítésére a hatóság, ezzel az utolsó komoly akadály is elhárult az óriási, 46 hektárt érintő beruházás elől. A helyiek attól tartanak, újra „zárt világ” épül a kiváltságosok számára.
– Kész, vége, kasza, teljes megsemmisülés. Elveszik a tópartot a balatonaligaiaktól, ugyanúgy, mint a Rákosi-rendszerben tették, csak most visszafordíthatatlanul, hiszen nem az állam teszi, hanem magántulajdonba kerül!
Bukovszki András, az Aligai Fürdőegyesület (AFE) elnökhelyettese reagált ilyen indulatosan, miután a Somogy Megyei Kormányhivatal megadta a környezetvédelmi engedélyt a Pro-Mot Hungária Kft. és a Hellnarik Hospitality Kft. balatonaligai nagyberuházásához, az Aligaliget projekthez, mely magán luxusüdülővé alakítja a hajdani pártüdülőt, a Club Aligát. Ezzel a helyiek és a Balaton-partot és a tavat féltő civil szervezetek utolsó reménye is szertefoszlott. Abban bíztak ugyanis, hogy a kormányhivatal által tavaly ősszel elrendelt környezetvédelmi hatásvizsgálat meggátolhatja a gigaberuházást, amelyet az állam kiemelt gazdasági fontosságú projektté nyilvánított, megkönnyítve ezzel egyrészt az adminisztrációt, másfelől felülírva minden helyi korlátozó rendeletet.
A civilek, az AFE mellett például a Nők a Balatonért Egyesület, valamint az önkormányzat megannyi, a projekt veszélyeit bemutató tanulmányt készített, szakmai anyagokkal próbálta bebizonyítani, milyen visszafordíthatatlan károkat okozhat a beruházás. A fürdőegyesület és a balatonvilágosi önkormányzat – Balatonaliga a település egyik része – panaszt is tett tavaly év elején az Alkotmánybíróágnál (AB). Ott azonban júniusban azzal utasították el a beadványokat, hogy a kormányrendelet nem elvonja, hanem csak korlátozza a helyi építési szabályzat előírásait a Club Aliga területére. Az egyesület emiatt a Strasbourgi Emberi Jogi Bírósághoz fordult, mivel az AB azzal utasította el beadványukat, hogy a természetes környezethez való jog nem alapjog. A környezetvédelmi hatásvizsgálatra is komoly szakmai anyagot állítottak össze a civilek, ám a kormányhivatal határozatából kiderült, minden felvetésüket lesöpörték, elvetették.
Az már évek óta tudni lehetett, hogy a hajdani, zárt pártüdülő, a helyiek előtt a rendszerváltással megnyitott Club Aliga területén komoly fejlesztések várhatók. A Balaton talán legértékesebb ingatlanának tulajdonosa a Pro-Mot Kft.: ebben 2018-ban lett többségi, 75 százalékos tulajdonos az akkor még Mészáros Lőrinc és Tiborcz István érdekeltségébe tartozó Appeninn Nyrt., amely aztán 2020 tavaszán került Jellinek Dániel érdekeltségébe. Az idén tavasszal aztán meglepő módon ismét gazdát cserélt a Pro Mot: március közepén a Balázs Attila vezette Bayer Property vásárolta meg. Balázs a NER egyik új csillaga, cége, a Bayer Construct Zrt. – ez a tulajdonosa a Bayer Propertynek is – az elmúlt években megannyi állami megrendelésnél, például a Puskás Aréna, az MTK-stadion vagy a Ludovika campus építésénél dolgozott alvállalkozóként, s különböző beruházásaihoz cirka 15 milliárd forint állami támogatást kapott. Balázs már korábban megvetette a lábát a Balatonnál, cégei Balatonlellén 50, Balatonbogláron 47 lakásos luxustársasházat építenek.
A Club Aliga, vagyis új nevén Aligaliget fejlesztése is komoly állami támogatásban részesült: több ütemben 10 milliárd forintot kapott a Pro-Mot és az Appeninn kikötőfejlesztésre, szállodaépítésre, Agóra-kialakításra azok után, hogy a kormány 2020 augusztus elején kiemelt nemzetgazdasági jelentőségűvé minősítette a beruházást. Mint a Pro-Mot korábbi beszámolójából kiderült, az Aligaliget keretében 46 hektáron terveznek fejlesztéseket: ebből 10 hektár állami tulajdon, ennek csak vagyonkezelője a cég 2056-ig. Új utak, közművek épülnek, Agórát alakítanak ki a kibővülő kikötő közelében, 122 szobás szállodakomplexum és negyven kisházas nyaraló épül, ehhez legyalulják a helyileg védett löszfal egy részét, a hajdani pártvezetők nyaralóhelyét, az Aliga II-t pedig felparcellázták. A területen 548 felszíni parkolóhelyet alakítanak ki, 38 férőhelyes mélygarázs épül, közösségi, szociális és kiszolgáló létesítményeket húznak fel, felújítják és bővítik a kikötőt, mely új szolgálati épületet is kap.
A helyiek viszont attól tartanak, hogy a fejlesztéssel az addigi közutak is magánkézbe kerülnek, korlátozzák a használatukat, s így nem tudnak lejutni a 32 éve visszakapott partjukra. A Pro-Mot ugyan többször is ígéretet tett, hogy az aligaiak továbbra is használhatják a partot, ám az AFE és a civilek szerint minden a cég aktuális vezetésén múlik majd. Gyanújukat erősíti, hogy Pro-Mot nem tartotta be azt, az önkormányzattal korábban megkötött megállapodást sem, mely szerint az Aliga II. területén parti sétányt jelöl ki, ehelyett a tóig felparcellázták a területet, ahová a korábbi korlátozásokat figyelmen kívül hagyva akár hatszintes, teljesen tájidegen épületeket is fel lehet húzni majd. A kiemelt beruházássá nyilvánítás ráadásul azt is lehetővé teszi a cég számára, hogy semmisnek nyilváníttassa az önkormányzattal kötött településrendezési szerződést, amely szerint fenn kellene tartania a helyiek használta parti sétányokat, közparkot és közutat. Nem véletlen, hogy a projekt ellenzői azt szerették volna elérni, hogy a kormány vonja vissza a minősítést – a hatpárti közös ellenzéki programban helyet kapott, hogy felülvizsgálnák a kiemelt állami projekteket, s építési moratóriumot hirdetnek meg a tópartra –, ám április 3. után ez a reményük is szertefoszlott.
– A kiemelt projektté minősítésről szóló kormányrendelet alapján született meg a kormányhivatal környezetvédelmi engedélye – mondta Bukovszki András, aki szerint a Pro-Mot ígérete ellenére bizonyosan korlátozni fogják a helyiek számára a parthasználatot, s közel 2500 üdülőingatlan és nagyjából 7000 nyaralóvendég jövőjét pecsételi meg ez a határozat, hiszen tópart híján elértéktelenednek a nyaralók. Emiatt a civilek utolsó reményként a kormányhivatali határozatot bíróságon támadják meg.
Megkerestük a Pro-Mot tulajdonosát, a Bayer Propertyt is. Többek között arra voltunk kíváncsiak, az engedély birtokában mikor kezdődhet érdemben a beruházás – az épületek elbontása és a fák kivágása már rég zajlik –, megtartják-e a korábbi tulajdonos ígéretét, s a helyiek elől nem lesz lezárva a sétány, a kikötő, s fejlesztik-e a strandot. Írásbeli megkeresésünkre cég telefonon későbbre ígért választ. | „Kész, vége, elveszik a tópartot a balatonaligaiaktól!” | Lesöpörték a civilek érveit, zöld utat adott az egykori pártüdülő beépítésére a hatóság, ezzel az utolsó komoly akadály is elhárult az óriási, 46 hektárt érintő beruházás elől. A helyiek attól tartanak, újra „zárt világ” épül a kiváltságosok számára. A Somogy Megyei Kormányhivatal megadta a környezetvédelmi engedélyt a Pro-Mot Hungária Kft. és a Hellnarik Hospitality Kft. balatonaligai nagyberuházásához, az Aligaliget projekthez, mely magán luxusüdülővé alakítja a hajdani pártüdülőt, a Club Aligát. Ezzel a helyiek és a Balaton-partot és a tavat féltő civil szervezetek utolsó reménye is szertefoszlott. Az Alkotmánybíróság azzal utasította el a civilek beadványát, hogy a természetes környezethez való jog nem alapjog | null | 1 | https://nepszava.hu/3154228_balatonaliga-club-aliga-ner-magantulajdon-topart | 2022-04-21 09:07:00 | true | null | null | Népszava |
Ezúttal sem kellett sokat izgulnia Tiborcz Istvánnak, ugyanis a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) egy hét alatt (benne egy négynapos hétvége) engedélyezte, hogy a miniszterelnök vejének cége, a Diófa Alapkezelő Zrt. által képviselt Főnix Magántőkealap bevásárolja magát a Kopaszi Gát Kft.-be.
Vizsgálat elrendelésére okot adó körülmény nem áll fenn
- derül ki a GVH április április 19-i döntéséből.
A Főnix Magántőkealap konkrétan egyedüli negatív irányítást szerzett a cégben, ami azt jelenti, hogy önálló döntéshozatalra nem, csak a döntéshozatal blokkolására képes. A GVH így összességében a maga részéről áldását adta arra, hogy Tiborcz István betársuljon Garancsi István (Market, Sinus Invest) és Hernádi Zsolt (4Z) mellé a Kopaszi Gát Kft.-ben.
A 444 írta meg, hogy a Diófa április 12-én jelentette be a GVH-nak, hogy tulajdont szerez a Kopaszi Gát Kft.-ben. Az március 14-én derült ki, hogy Tiborcz cége, a BDPST Capital Zrt. már alá is írta az üzletrész-adásvételi szerződést a Diófa Alapkezelőt tulajdonló Tarragona Holding Zrt. megvásárlásáról. | A GVH áldásával Tiborcz beszállhat Budapest legnagyobb ingatlanberuházásába a Kopaszi-gátnál | null | 1 | https://444.hu/2022/04/19/a-gvh-aldasaval-tiborcz-beszallhat-budapest-legnagyobb-ingatlanberuhazasaba-a-kopaszi-gatnal | 2022-04-19 09:20:00 | true | null | null | 444 |
|
értékben a Duna Aszfalt – derül ki az uniós közbeszerzési értesítő keddi számából. A hirdetmény szerint ezért az összegért az M3-as autópálya és Ököritófülpös közti 28,2 kilométeres, kétszer két forgalmi sávos autóutat kell megépítenie, mely tartalmaz 4 darab különszintű és 5 darab körforgalmi csomópontot, 22 darab műtárgyat, kétoldali komplex és egyszerű pihenőt, valamint a szükséges közműépítést is. A beruházás részét képezi a Győrteleket elkerülő 3,3 kilométer hosszú (másodrendű főút) szakasz is.
Ez azt jelenti, hogy az M49-esnek ez a szakasza
kilométerenként 4 milliárd 895 millió forintba fog kerülni.
A Duna Aszfalt Zrt. a tenderen a Strabagot, valamint a Dömper Kft., a Subterra-Raab Kft. és a Pannon-Doprastav Kft. alkotta konzorciumot előzte meg.
{block:block_content:83f6f420-ec81-488d-9ade-46fde05c55af}
A Duna Aszfalt tulajdonosa az ország egyik leggazdagabb oligarchája, Szíjj László, aki Lady MRD nevű luxusjachtján vendégül látott számos vállalkozót, állami cégek vezetőit, illetve állami vezetőket, köztük Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminisztert is. | Kilométerenként csaknem 5 milliárdért építheti az M49-est a Szijjártót luxusjachtoztató Szíjj László cége | Az M49-es gyorsforgalmi út kivitelezési munkálataira kiírt közbeszerzést nyerte el nettó 138 milliárd 46 millió 671 ezer 674 forint értékben a Duna Aszfalt – derül ki az uniós közbeszerzési értesítő keddi számából. A Duna Aszfalt tulajdonosa az ország egyik leggazdagabb oligarchája, Szíjj László, aki Lady MRD nevű luxusjachtján vendégül látott számos vállalkozót, állami cégek vezetőit, illetve állami vezetőket, köztük Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminisztert is. | null | 1 | https://alfahir.hu/2022/04/12/kozbeszerzes_korrupcio_m49es_ut_duna_aszfalt_szijj_laszlo | 2022-04-12 09:27:00 | true | null | null | alfahir.hu |
Az Opus Global vállalatcsoport 2021-ben a világjárvány hullámai, valamint a világgazdaságban elinduló negatív makrogazdasági folyamatok hatása ellenére konszolidált szinten 889,5 milliárd forint mérlegfőösszeggel és 314,5 milliárd forint saját tőkével zárt, míg a teljes átfogó eredménysoron 41,6 milliárd forint nyereséget ért el – közölte a társaság pénteken az MTI-vel.
Jelentős emelkedéssel reagált a kormányhoz közelálló tőzsdei cégek részvényeinek árfolyama a Fidesz újabb kétharmados győzelmére, írtuk még hét elején, például a Mészáros Lőrinc és érdekeltségei többségi tulajdonában lévő Opus Nyrt.-t több mint 16,5 milliárd forinttal értékelte fel a Fidesz választási sikere. Ebből közel 9 milliárd forint esett a Mészáros család érdekeltségeire.
A piac minden bizonnyal úgy számol, hogy
a Fidesz kétharmados parlamenti többségével újabb állami megrendelésekre számíthat a cég.
Az Opus résztulajdonos a Mészáros és Mészáros Zrt.-ben, amely 2016 óta több mint 192 milliárd forintnyi állami megrendelést kapott. És most következzen a mai közlemény.
Az Opus Global Nyrt. konszolidált szinten 307,8 milliárd forintos működési bevétel mellett több mint 45 milliárdos EBITDA-ról (kamatok, adózás és értékcsökkenési leírás előtti eredmény) számolt be a 2021. évi jelentésében, az eredmény megduplázódott a tavalyi értékhez képest. A cégcsoport valós teljesítményét leginkább láttató érték egy év alatt közel 23 milliárd forintos emelkedést ért el – írták a közleményben.
Bár a működési költségek is nőttek, de ez a változás elmaradt a bevételek növekedésétől, így a csoport tevékenységből adódó üzemi eredménye 17,1 milliárd forint nyereség lett, ami 18,1 milliárdos eredménynövekedést jelent a tavalyi évi veszteséggel szemben. Az eredmény annak tükrében még kiemelendőbb, hogy az újonnan bekerülő energetikai társaságoknak csak az akvizíciójukat követő időszak eredménye került a konszolidáció során bevonásra, így az Opus Tigáz Zrt. esetében csak 9 havi, az Opus Titász Zrt. esetében pedig csak 4 havi eredmény – jegyezték meg.
Az Opus Csoport konszolidált adózott eredménye 41,6 milliárd forint lett, az eszközértéke pedig 889,5 milliárd forint, így 58,8 százalékkal emelkedett az egy évvel korábbi adatokhoz képest. A csoport konszolidált saját tőke értéke 38,2 százalékos emelkedéssel elérte a 314,4 milliárd forintot 2021 végére. | Járvány ide, gazdasági válság oda, csúcsnyereséget produkált a Mészáros-féle Opus Global | Jelentős emelkedéssel reagált a kormányhoz közelálló tőzsdei cégek részvényeinek árfolyama a Fidesz újabb kétharmados győzelmére, írtuk még hét elején, például a Mészáros Lőrinc és érdekeltségei többségi tulajdonában lévő Opus Nyrt.-t több mint 16,5 milliárd forinttal értékelte fel a Fidesz választási sikere. Ebből közel 9 milliárd forint esett a Mészáros család érdekeltségeire. A piac minden bizonnyal úgy számol, hogy a Fidesz kétharmados parlamenti többségével újabb állami megrendelésekre számíthat a cég. Az Opus résztulajdonos a Mészáros és Mészáros Zrt.-ben, amely 2016 óta több mint 192 milliárd forintnyi állami megrendelést kapott. | null | 1 | https://telex.hu/gazdasag/2022/04/08/opus-global-meszaros-lorinc-nyereseg | 2022-04-08 09:34:00 | true | null | null | Telex |
A kórházvezetők erős személyi függése ellenkezik a demokráciával | A GYEMSZI növekedése felvet bizonyos kérdéseket. Ide került a minőségfejlesztés, a gyógyszerészeti hatósági jogkör, a szakfelügyeleti módszertani központ, az ESKI, az EKI. Jogi és igazgatási szempontból a legnagyobb gond az, hogy egyetlen szervezetben egymással össze nem férő funkciók kerültek egy irányítás alá. a szerepek ütközését látom az egyik legnagyobb gondnak. Például a GYEMSZI-OGYI szakértőként közreműködik a gyógyszerbefogadások területén és kiadja a gyógyszerek forgalomba hozatali engedélyét is, majd kiírja a közbeszerzést is: ez máris három olyan szerep, amelyek szükségképpen ütközhetnek egymással. A korrupciós veszély lényegesen nagyobb, ez a típusú központosítás mindenképpen növeli a visszaélések kockázatát. | null | 1 | https://weborvos.hu/adat/files/2012_julius/korhaz78.pdf | 2012-07-01 10:23:00 | true | null | null | Kórház |
|
A választások utánra hagyták a talán valaha volt legnagyobb magyar közbeszerzés eredményhirdetését. A koncesszió 2021. júniusi kiírásakor is valószínűnek tűnt, hogy Mészáros Lőrinc és Szíjj László gazdasági körei lehetnek a befutók. A 35 éves megbízás odaítélésekor így nem volt meglepetés a nyertes, hiszen valóban a NER két nagyvállalkozója nyert, megelőzve a másik érvényes ajánlatot leadó Dömper Kft.-t. A Strabag ugyan szintén bejelentkezett a tenderre, de ajánlatot végül nem adott be, ahogy Rogán Antal koncesszióért felelős miniszter egy pénteki háttérbeszélgetésen elmondta, egy osztrák versenyhatósági eljárás miatt.
Meglepetés viszont a tender győztes ára: tavalyi cikkünkben 3 ezer milliárd forintos értékre számítottunk, ehhez képest
a megbízás mostani árakon körülbelül 5,5 ezer milliárd forintról szól.
A 14,4 milliárd euró értékű megbízás az OpenTender kimutatása szerint a legnagyobb összegű magyar közbeszerzés 2010 óta*Igaz, ennek sem adták meg a végső árát, így elképzelhető, hogy más nagy összegű tendereknél sem tették ezt meg.. Sőt, Európában sem találtunk sok ilyen nagy összegű közbeszerzést: 2010 óta a magyar sztrádakoncessziónál csupán öt nagyobb értékű tenderben hirdettek nyertest az Európai Unió hivatalos közbeszerzési lapjában.
Ráadásul igazából elég keveset tudunk majd arról, hogy ennek a hatalmas üzletnek a haszna kit gazdagít a jövőben. Ahogy a magyar magántőkealapokat bemutató cikkünkben részletesen kifejtettük, ezeknek a jogi entitásoknak csak következtetni lehet a tulajdonosaira. Rogán egyébként lényegében megerősítette, hogy Mészáros és Szíjj áll a nyertes magántőkealapok mögött, a későbbi esetleges tulajdonosváltozásokról azonban nem fogunk értesülni, ha az érintettek ezt nem akarják.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkA Mészáros-féle alapokat gazdagítja a magyar cégek profitjának 6 százalékaA magyar gazdaság tekintélyes szelete került a túlnyomórészt NER-es magántőkealapokhoz. A nyereség döntő része Mészáros Lőrinc közelében köt ki.
A nyertes Themis Magántőkealap konzorciumi társai a KonzumPE Magántőkealap, az Opus Bridge Magántőkealap, az Opus New Way Magántőkealap, a Cornus Magántőkealap, Vesta Magántőkealap és Via Magántőkealap. Esélyünk sem lesz annak megállapítására, hogy ezek a cégek mennyit keresnek majd az autópályaüzleten, hiszen az alapok gazdálkodása és tulajdonosi struktúrája is hétpecsétes titok.
Az 5,5 ezer milliárd úgy jön ki, hogy évente és kilométerenként a Mészáros-alapok évente – jelenlegi árakon – nettó 96,2 millió forintot kapnak a sztrádahálózat üzemeltetésére 35 éven keresztül. A tender kiírása szerint 1662 kilométer kerül a győzteshez, amelyből 272 kilométer még nem létezik, ezt neki kell megépítenie.*Azt nem tudjuk pontosan, hogy milyen ütemben jutunk el az 1662 kilométerhez, csak azt, hogy az új utakat 10 év alatt kell megépítenie a győztesnek. Így egészen pontos számítást sem lehet készíteni.
Az alábbi térképen látszik, hogy mely meglévő és tervezett (szaggatott vonalak) gyorsforgalmi utak fenntartása/építése kerül Mészárosékhoz (a tulajdonos az állam marad). A kékkel jelölt szakaszokat jelenleg más koncessziós társaságok üzemeltetik, ezek vagy az ő szerződéses időszakuk lejárta után (ezek a dátumok szerepelnek a térképen) kerülhetnek át, vagy akkor, ha az állam meg tud egyezni a mostani koncesszorokkal a szerződés felbontásáról. A zöld elemeket megtartja az állam, de mint látszik, ezek igen nagy része csak tervezett út.
Csak a mostani koncessziós körre koncentrálva, a tenderkiírás alapján:
272 kilométer gyorsforgalmi utat kell tíz éven belül megépíteni;
273,5 kilométert kell tíz éven belül bővíteni;
538 kilométeren fejlesztési munkákat kell végezni, például digitális hálózatokat építeni, de ezek nem olyan jelentősek, mint még egy sávbővítés;
578,8 kilométeren nincs szükség ilyen beavatkozásra sem, csak üzemeltetni kell.
Mivel a hivatalos közbeszerzési portálon elérhető összegzésben is az 1662 kilométer szerepel, kiegészítve 381 kilométer opcióval, az általunk számított mintegy 5,5 ezer milliárd forint inkább óvatos becslésnek tekinthető. Ha az opcióval is élnek, további sok százmilliárddal nőhet a bevétel.*De ezeknél valószínűleg nem 35 év lesz az üzemeltetés ideje.
A koncessziós díj (amelyet a nyertes fizet az államnak) ehhez képest szimbolikus: évente és kilométerenként 100 ezer forint, azaz évente a nagyságrend csak százmilliós. Ez az inflációval nő, az viszont a kiírásból nem derül ki, hogyan változik*Erről annyi derül ki, hogy a nyertes ajánlattevő ajánlati táblájában szerepel erről valamifajta index. az, amit az állam fizet a győztesnek rendelkezésre állási díj (RÁD) és rendelkezésre állás alapú szolgáltatási díj (RÁASZD) címen (ezek együtt adják ki az említett kilométerenként 96,2 millió forintot).
Kockázatok
A portfolio.hu pénteki tudósítása szerint a kormány szeretné újratárgyalni az M5 és M6 autópályák szerződését. Ezek alapján ugyanis a 35 éves üzemeltetési idő alatt várhatóan mai áron közel 500 milliárd osztalékot tudnak kivenni a tulajdonosok: az orosz-osztrák Strabag, a francia Colas, az Aberdeen Asset Management, az EBRD és az Intertoll.
A magyar adófizetői szempontból valóban rendkívül hátrányos konstrukcióról Rogán Antal, a mostani koncessziót kiíró Nemzeti Koncessziós Irodát felügyelő miniszter 2021-ben egy parlamenti felszólalásban cikkünket is felelevenítette, hozzátéve, hogy ők ennél jobb megoldást keresnek.
Abban valóan igaza van, hogy az új koncesszió forintalapú, így az árfolyamkockázatot kizárták, de az új rendszernek is vannak kockázatai. A tervezhetőséget segíti ugyan, hogy tíz évre előre megmondja az állam – és szerződésben rögzítik -, hogy mely utakat, milyen paraméterekkel kell kiépíteni, de lehet, hogy öt év múlva erről már mást gondolnak a szakemberek és döntéshozók. Vagy mi történik, ha 10-20 év múlva az elektromos kamionok elterjednek, és ezekhez kellenek új töltőberendezések, esetleg felsővezetékek – lesz-e joga az államnak vagy magánbefektetőnek ezt kiépíteni? Vagy ha a hidrogénes hajtás terjedne el, miben alakul át az üzemeltetés? Ugyanígy, az önvezetés vagy legalábbis a járművek közti kommunikáció biztosan elterjed, ezekhez is olyan fejlesztésekre lesz szükség – már csak uniós kötelezettségként is – amit nehezen lehet előre kitalálni.
Ennél azonban sokkal fontosabbak az építési költségek. Ha a megadott szolgáltatási díjnál jobban nőnek a beruházások árai, akkor rosszul jár, ha kevésbé, akkor nyerhet vele a most győztes csoport. De például egy felújítás, bővítés néhány éves kitolásával jelentős nyereséghez juthat. Mivel a részletek nem ismertek, csak hogy 10 éven belül kell a bővítéseket elvégezni, ez igen jelentős játékteret jelenthet.
Egyelőre tehát nehéz megmondani, milyen üzletet kötött az állam. Az elérhető kevés információ alapján azonban megpróbáljuk mindezt számszerűsíteni. A legnagyobb kihívás, hogy 35 éves időtávról van szó, ezért az alábbi egyszerűsítő feltételezésekkel kellett élni:
a RÁD és RÁASZD értéke nem változik reál értéken, azt az éves inflációval emelik;
az építési költségek az átlagos inflációval növekednek;
minden értékét a 2022-es árakon vettünk figyelembe;
az állami Nemzeti Infrastruktúra Zrt. aktuális kilométerre vetített árait vettük figyelembe bővítésre, új építésre; karbantartásra a szintén állami Magyar Közút fenntartási költségeivel számoltunk.
Ebből adódik, hogy a vállalkozó bevétele a 35 év alatt attól függ, hogy milyen gyorsan építi meg a kijelölt utakat. Ezt 2023 után az elvárt tíz év alatt egyenletesen osztottuk el. Így fokozatosan (mai áron számolva) évi 134 milliárdról 160 milliárdra növekedhet a bevétel – amiből már levontuk az államnak fizetendő díjat.
A beruházások értékét könnyen ki lehet számolni: a Mészáros-Szíjj párosnak mai áron körülbelül 1900 milliárd forintot kell finanszíroznia. Igaz, ezek az állami beruházási árak, amikkel kapcsolatban erősen felmerül a túlárazottság kérdése.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkSimicska ment, Szíjj László jött, közel háromszorosára drágult az autópálya-építésAz évtized elején még nagyjából egymilliárd forintból is ki lehetett hozni egy kilométer olyan sztrádát, ami manapság már több mint három milliárdba kerül.
A fenntartás költségét nem lehet egyszerűen meghatározni: a Magyar Közút a teljes magyarországi közúthálózat fenntartására és üzemeltetésére 2020-ban 90,5 milliárdot kapott, a költségvetés 2022-es tervezetében 103 milliárd forint szerepel. Ebből a teljes, 32 ezer kilométeres közúthálózat üzemeltetését biztosítják. Ebből azonban csak 1495 kilométer a gyorsforgalmi út.
Ez azonban nem a teljes kiadás: az utak értékcsökkenését, felújításokat is finanszírozni kell. A Magyar Közút éves teljes költsége közel 380 milliárd forint. Ennek közel felét az értékcsökkenés adja, magyarán az utak javítására számvitelileg elszámolt összeg. Így közel 12 millió forintos költséget kapunk kilométerenként, de ez már hangsúlyozottan minden költséget magába kell hogy foglaljon. Az utóbbi években ráadásul a Magyar Közút nagyon jelentős útfelújítási programba is fogott, ami emelte a kiadásokat.
A gyorsforgalmi utak esetében nincs szükség olyan nagyarányú felújításra, mint a rendkívül elhanyagolt fő- és mellékúthálózat esetében, amit egy több éves program keretében hosszú várakozás után ütemesen felújítanak. Számításunkban azt vettük figyelembe, hogy a gyorsforgalmi utak fenntartása háromszor költségesebb, mint a teljes hálózatra jutó említett összeg.
Az alábbi beruházási költségekkel kalkuláltunk:
új autópálya építés: 3,5 milliárd forint/km,
autópálya-bővítés: 2 milliárd forint/km,
koncessziós szintre hozás: 0,5 milliárd forint/km.
Ezek mindegyike inkább magasnak mondható, különösen a nehezen megfogható koncessziós szintre hozás. Mindezekből az adódik, hogy 3850 milliárd költséggel, illetve közel 5500 milliárd bevétellel számolhat a koncesszor. A költségeket és a bevételeket 35 év távlatában számoltuk, ha inflációval emelik évente a rendelkezésre állási díjat*A közbeszerzésben annyi szerepel, hogy “Az útdíj előrejelzés alapján a teljes 35 éves időszakra vonatkozóan a nyertes ajánlattevő Ajánlati Táblájában megadott index feltételezések és megajánlások mellett az útdíj bevételek várhatóan fedezik a nyertes ajánlattevő ajánlata alapján kifizetendő teljes RÁASZD / RÁD összegeket”.
További azt emelik ki, hogy az útdíj összegét inflációval tervezik emelni.. Az éves emelést meghatározó képletnek kitüntetett szerepe lesz a végleges profitra, de ezt sem kívánják a finanszírozó állampolgárokkal ismertetni.
A Magyar Közút költségei között az irodák, gépek beszerzése és fenntartása, a kollégák fizetése is szerepel, így erre nem kell további költségeket figyelembe venni.
Mindez azt jelenti, hogy ha a finanszírozás költségeit egyelőre nem vesszük figyelembe, akkor
nagyságrendileg 30 százalékos profittal számolhat a sztrádakoncessziót elnyerő Mészáros-Szíjj páros, ami mai áron évi 46 milliárd forint.
A finanszírozás költsége természetesen alapvetően befolyásolja majd, hogy ez ténylegesen mennyi lesz. A felújítások és új utak építése miatt az első évtizedben nagyságrendileg kétezer milliárd forintot kell invesztálni. Az állam és a Magyar Nemzeti Bank eddig többször is bőkezűen segítette a NER-milliárdosokat finanszírozással, de mivel Rogán Antal szerint az a cél, hogy az infrastruktúrafejlesztés költsége ne jelenjen meg az államadósságban, elég furcsa lenne, ha állami szereplők segítenék a szükséges forrás előteremtését.
A mostani, gyorsan emelkedő kamatkörnyezetben mindenesetre különösen jól jöhet az a félretett nyereség, amely az utóbbi 10 év állami sztrádaépítései során képződött. És persze a sokféle magántőkealapba változatos forrásokból kerülhetnek be NER-es vagy akár azon kívüli források is.
Jobb vagy rosszabb, mint az M5-ös és az M6-os?
Rogán Antal kedvéért azt is megvizsgáltuk, hogy a kevés elérhető információ szerint a fideszes koncesszió mennyire tűnik jó üzletnek a korábbi ppp-s szerződésekhez képest:
a ppp-s M5-ös és M6-os üzemeltetők árbevételük 13 százalékát tette ki az adózott eredmény, ennek akár a duplája is lehet a fideszes sztrádakoncesszió nyerteseinek profitja.
Igaz, ahogy írtuk, a finanszírozási költségeken rengeteg múlik majd, illetve a futamidő végéig az M5-ös és az M6-os koncesszorainak nyereségarányai is nőhet. Mindenesetre nem csak ebben lehet rekorder a NER-es sztrádbiznisz: Európában magántulajdonú, koncessziós autópálya-társaság is alig lesz ennél nagyobb. Csupán a
APRR nevű francia társaság 1875 kilométeres hálózatával és az
Autostrade per l’Italia S.p.A. Olaszországban 2854 kilométeres hálózatával.
Hamarosan azonban európai csúcsra törhet a felcsúti gázszerelő és a tiszakécskei útépítő vállalkozó: ha az opciókat is elnyerik, akkor már a francia második helyezettet meg is előzik. Az olasz sztrádaüzemeltető állami felvásárlását pedig már jóváhagyta a 88 százalékos tulajdonos.
A részesedés ára egyébként 9,7 milliárd euró, ami a cég értékét 4200 milliárd forintban határozza meg. Ez is egy kiváló összehasonlítási lehetőség: az olasz autópályák üzemeltetése kilométerenként tehát 1,5 milliárd forintot ér. Ezért cserébe a tulajdonos maga alakítja ki az útdíjrendszert és szedi be a pénzt, aminek költsége van.
A magyar koncesszió győztesének ezzel nem kell törődnie, az üzemeltetésre és fejlesztésre azonban kilométerenként 3,2 milliárd forintot kap a 35 év alatt. Nem is csoda, hogy sem Mészáros Lőrinc, sem Szíjj László cégei nem törik magukat túlzottan a külföldi bővüléssel.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkIdehaza extraprofitot, külföldön csak veszteséget termel a kormány kedvenc útépítő cégePróbál külföldön terjeszkedni a Duna Aszfalt, de az eredmények egyelőre nem említhetők egy lapon az idehaza elért kiemelkedő növekedéssel és profitrátával.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkAz úthálózat legjobb részét passzolja le a kormány 35 évre, a tönkrement utak maradnak az állam nyakánA gyorsforgalmi tender generációnyi időre bebetonozott nyertese annyi bevételre számíthat 2057-ig, mint az államosított nyugdíjpénztári vagyon.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkZsidózó lapnak és liberális pártnak is juthat a magyar útépítések profitjábólAz MSZP-SZDSZ-kormányok idején Strabag- és Alstom-lobbista Aczél Zoltán Ausztriában liberális mecénás, Magyarországon útépítő, Szlovéniában a NER-szövetséges médiában hirdet. | Megnézheted, melyik autópályákon keresnek majd akár ezer milliárdot is Mészárosék | Nem került be a teljes gyorsforgalmi hálózat a koncessziós csomagba, de az még tovább bővülhet, és nagyobb profitot termelhet a sokat kritizált ppp-s sztrádáknál is. | null | 1 | https://g7.hu/vallalat/20220509/megnezheted-melyik-autopalyakon-keresnek-majd-akar-ezer-milliardot-is-meszarosek/ | 2022-05-09 11:22:00 | true | null | null | G7 |
"Kék a tenger, Isten hullámzó tenyere" - Parti Nagy Lajos utoljára Az én hetemben
Az én hetem
2024.06.30. 17:006 perc
Sorozatunkhoz öt írót kértünk fel, hogy öt kulcsszót felhasználva írjanak arról, miként élték meg az elmúlt hetet. Az ezzel a tárcával búcsúzó Parti Nagy Lajosnak most ebből a készletből kellett ihletet merítenie: pánik, kerékkötő, kapufa, pont, dühöngő.
Menekültpárti a magyar? Egy hihetetlennek tűnő felmérés tanulságai
programajánló - kritika
2024.07.12. 14:182 perc
A Café Bábel folyóiratban Zatykó Judit-Schumann Róbert: Amikor százezer ajtó kinyílik című cikkében a szociológus szerzőpáros azt a közvélemény-kutatást elemezte, amely arról szólt, hány magyar segített a menekülteknek. | Színházi Olimpia: így költenek el Vidnyánszkyék 6,8 milliárdot | A Vidnyánszky Attila által vezetett Nemzeti Színház egy céget hozott létre, amely valószínűleg egy nemzetközi - legutóbb Oroszországban tartott - eseményre készül, de nem beszélnek róla. | null | 1 | https://hvg.hu/360/202209_szinhazi_olimpia_igy_koltenek_el_68_milliardot | 2022-03-03 14:30:00 | true | null | null | HVG360 |
Bár egyre több hír szerint a közeljövőben valamiféle alku születhet az ukrajnai frontok befagyasztásáról, Kijev és Moszkva is újabb százezrek besorozását tervezi, s növeli a hadiipari termelést. Közben a háború Oroszország területét is elérte.
A magyar kormány családpolitikájának kedvezményrendszere könnyen kényszerhelyzetbe hozhatja a nőket, hogy akkor is vállaljanak gyereket, ha erre még nem állnak készen. | Sorra alapítja az ingatlanos cégeket az MNB-elnök Matolcsy György fia | Matolcsy Ádám közben annak villának a szomszédságába költözött, amelyet néhány éve még az MNB alapítványai vásároltak meg. | null | 1 | https://hvg.hu/360/202219_magyar_stratalfa_matolcsyahegyvideken | 2022-05-13 16:30:00 | true | null | null | HVG360 |
A Human Rights Watch legfrissebb éves jelentése szerint a jogállam és a demokratikus intézmények elleni kormányzati támadások fő elszenvedői az érdekképviseletek, a sajtó, a közintézmények, a civil társadalom, a nemi kisebbségek, a nők, a romák és a menekültek. | Szintet lép a járványban naggyá lett digitális azonosítást fejlesztő cég | A már a nagybefektetőket is érdeklő TechTeamer Kft. több banknak is szállított megoldásokat, amelyek a karantén idején különösen nélkülözhetetlenné váltak. | null | 1 | https://hvg.hu/360/202211_facekom_services_felkeltette_aner_erdeklodeset | 2022-03-21 12:30:00 | true | null | null | HVG360 |
2022.03.25. 10:30
2022.03.25. 14:05
Egyelőre nem zavartatja magát az Oroszországot érintő szankciók és az üzleti etika által a kormánykedvenc üzletember: a rendszerbe mélyen beágyazott Szalay-Bobrovniczky Kristóf zsíros vasúti biznisze egy orosz óriáscéggel nem állt le. | Pénz beszél: a NER-lovag, aki tovább üzletel a szankciós listán szereplő oroszokkal | Egyelőre nem zavartatja magát az Oroszországot érintő szankciók és az üzleti etika által a kormánykedvenc üzletember: a rendszerbe mélyen beágyazott Szalay-Bobrovniczky Kristóf zsíros vasúti biznisze egy orosz óriáscéggel nem állt le. | null | 1 | https://hvg.hu/360/202212__szalaybobrovniczky__egyiptomi_biznisz__orosz_kapcsolatok__nyilt_palya | 2022-03-25 11:30:00 | true | null | null | HVG360 |
A Hold Alapkezelő vezérigazgatójának pszichológus segített feldolgozni frusztrációit, amikor első milliárdos alapja hatalmas mínuszban állt. Nem látja, mitől lennének a repterek, így Ferihegy jobb helyen állami kézben. Nem fél attól, hogy a mesterséges intelligencia elveszi a munkáját, mert szakmájában az igazán fontos kérdések megválaszolásában egyelőre az ember a jobb. HVG-portré.
Decemberben elindult a jelentkezés az egyetemek szeptemberben induló képzéseire, a pontszámítás azonban nagyban különbözik a korábbi évekétől. Idén például extra pontok járhatnak azért is, ha valaki eredményes e-sportoló, vagy tehetségesen legózik. | A magyar McDonald's tulajdonosa 2,5 milliárdos állami támogatással épít hotelt | Scheer Sándor sárvári prémium kategóriás szállodája összesen több mint 10 milliárdból készülhet el. | null | 1 | https://m.hvg.hu/360/202214_unione_sarvar_mcdonaldsutanszalloda | 2022-04-09 08:30:00 | true | null | null | HVG360 |
Az öt, többségi állami tulajdonú ivóvíz-szolgáltató cégnél 2020-ban átlagosan 1,66 vezetékhiba fordult elő kilométerenként, az átlagos hálózati veszteség 27,77 százalék, az értékesítési veszteség pedig 31,74 százalék volt. Ez az öt vállalat 1094 településen szolgáltat ivóvizet. A nem állami tulajdonú 30 szolgáltató átlagos mutatói valamivel jobbak: a fajlagos hibaszám 0,91, a hálózati veszteség 20 százalék, az értékesítési 21,91 – derül ki abból a tanulmányból, amelyet a több civil szervezet által létrehozott Víz Koalíció adott közre.
A civilek – köztük az Eleven Vecsés, az Eleven Gyál, az Alföldvíz Szakszervezet – azért tömörültek, mert az ivóvíz-hálózat katasztrofális állapota miatt jó néhány településen gyakran előfordul vízhiány, olykor a szolgáltatott víz minősége nagyon rossz.
Ez arra vezethető vissza, hogy 2012 és 2018 között duplájára nőtt a csőtörések száma a felújítások elmaradása miatt, közben a szolgáltatók terhei tovább nőnek a közműadó, a szolgáltatási árak befagyasztása, a magas áfatartalom és a szakemberhiány miatt. Ez ügyben a Víz Koalíció petíciót is kezdeményezett; a miniszterelnök, a kormány és az országgyűlés figyelmét próbálják felhívni a problémára, és többek közt azt kérik, a befolyó közművezeték-adóból képezzen az állam fejlesztési tartalékot, és miután felméri a vezetékhálózat állapotát az egész országban, tegye is rendbe.
A Víz Koalíció a gyáli és vecsési tapasztalatokból kiindulva országos adatokkal akarta alátámasztani az érveit – ekkor fordult közadatigényléssel a szolgáltatókhoz. A 38-ból először 30 elküldte a kért információkat, többek közt a hálózati veszteségről. Akadt olyan vállalat, amely nem is válaszolt a levélre, volt, amelyik pénzt kért volna az adatokért.
Öt állami vállalat – a DRV Zrt., az ÉRV Zrt., a DMRV Zrt., az ÉDV Zrt. és TRV Zrt. – egyforma levélben tagadta meg az adatszolgáltatást.
Viszont leszögezték, „társaságunk mindent megtesz mind az ivóvízellátás, mind a szennyvízelvezetés és -tisztítás szolgáltatási területeken az esetleges üzemzavarok mielőbbi elhárítása érdekében”, van módszertanuk a rejtett szivárgások feltárására és javítására, ami pedig a vízveszteséget illeti, e téren Magyarország az Európai Unióban a középmezőnyben foglal helyet.
A Víz Koalíció az elmaradt tájékoztatás miatt beadvánnyal fordult a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatósághoz. Az állami tulajdonú cégek utóbb jelezték, mégis adnak információt, így áprilisra fel is dolgozták az adatokat a tanulmány készítői.
A szolgáltatott adatokból például az derült ki, hogy 92 százalékos hálózati veszteséggel is számolnak, például Bátor, Egerbocs, Egercsehi, Hevesaranyos, Szúcs területén, amiről nehéz elhinni, hogy valós érték. Számos olyan település van, ahol a hálózatba bejuttatott víznek több mint 60 százaléka elvész.
Annak, hogy az állami cégeknél átlagosan nagyobb a veszteség – tehát több víz folyik el úgy, hogy a szolgáltató nem kap érte pénzt – azért van jelentősége, mert az utóbbi 12 évben az állam egyre jobban kézbe vette az ivóvíz-szolgáltatást. Az önkormányzati tulajdonú cégek – mint az Alföldvíz Zrt. – a rezsicsökkentés szellemében alacsonyan tartott vízdíjak miatt nem tudtak megfelelően működni. Arra sem jutott pénz, hogy a hálózatot rendben tartsák – hiába szerepel a víziközműtörvény első paragrafusában, hogy a víziközmű-szolgáltatás igénybevételéért fizetendő díjban a működtetéssel kapcsolatos indokolt költségeknek meg kell térülniük.
Az említett cégnek 2019-ben már 2,7 milliárdos vesztesége volt, tavaly novemberben a 136 tulajdonos önkormányzatnak arról kellett nyilatkoznia, térítésmentesen lemond-e a tulajdonrészéről az állam javára.
A vízügyes szakma úgy látja, hogy a kormány az egész ágazatot államosítani akarja – vagy legalábbis akarta. A Víz Koalíció most abban bízik, hogy a kormány háza táján valahol, valaki csak készít egy átfogó műszaki-gazdasági elemzést a tíz éve elfogadott víziközműtörvény – és a rezsicsökkentés – tanulságairól, és arról, hogyan lehet elkerülni a nagyobb bajt. | Így vágta tönkre a rezsicsökkentés az ivóvíz-szolgáltatókat | Több ivóvíz szivárog el az állami, mint a nem állami tulajdonú szolgáltatók vezetékeiből – ez derült ki a Víz Koalíció közadatigénylése nyomán. | null | 1 | https://magyarnarancs.hu/belpol/igy-vagta-tonkre-a-rezsicsokkentes-az-ivoviz-szolgaltatokat-248779 | 2022-05-16 00:00:00 | true | null | null | Magyar Narancs |
Ez a cikk a Magyar Narancs 2022. április 14-i számában jelent meg. Most ezt az írást ebből a lapszámunkból széles körben, ingyenesen is hozzáférhetővé tesszük.
A pénzügyi szektorban sem kell a szomszédba menni egy jó kis összeesküvés-elméletért. Amikor tavaly áprilisban Pintér Sándor belügyminiszter – a pandémia okozta vészhelyzetre kalibrált, a külföldi tőkebefektetésekre állami vétót lehetővé tevő rendelettel élve, nemzetbiztonsági okokra hivatkozva, a részletes indoklást gondosan titkosítva – megtiltotta a Vienna Insurance Groupnak (VIG), hogy megvegye az Aegon Magyarországot, vadabbnál vadabb elképzeléseket lehetett hallani a döntés hátteréről és annak lehetséges kimeneteleiről. Egy visszatérő elem azonban az összesben feltűnt: az állami tulajdon arányának növelésére irányuló kormányzati szándék.
A biztosítási piac ugyanis közel sem volt elég „magyar”, és ez a fájó hiányosság a kormánypárt retorikájában is rendszeresen köszönt vissza. Mostantól azonban már más a helyzet: a Pénzügyminisztérium március 25-én lezárta azt az ügyletet, amelynek révén
a magyar állam bevásárolta magát a bruttó díjbevétel alapján a hazai piac ötödét lefedő Aegon és Union biztosítókba.
Ezzel jókora lépést tett a biztosítási szektor magyarosítása felé: azon a legnagyobb „őshonos” szereplőnek számító, magyar kisebbségi részben lévő Posta Biztosító részesedése a 10 százalékot sem éri el, a „magyar biztosító” címkével megalakult, az elmúlt évben kétes nemzetközi ügyletekbe került, majd a NER tulajdonosi körébe tagozódó CIG Pannónia pedig úgy 2–2,5 százalékot csíphet ki belőle. Speciális (a MÁV Általános Biztosító Egyesület csődje miatt nem túl jó hírnévvel bíró) egyesületi formában működik a hagyományosan niche-szereplő Köbe, míg az utolsó magyar játékos, a részben pont a MÁV ÁBE csődje miatt életre hívott Wáberer Hungária felől a közelmúltig azt lehetett hallani, hogy hiába keresnek rá vevőt.
Közbelép a belügy
A pénzügyi tárca épülete mindössze egy kőhajításnyira van a belügyétől, ahol tavaly áprilisban úgy fúrták meg a VIG és az Aegon közötti megállapodást, hogy azzal jókora megütközést keltettek a szomszédban, a József nádor téren. Az ottani apparátus ugyanis akkor már több hónapja egyeztetett az adásvétel magyarországi részleteiről a VIG osztrák hátterű tulajdonosaival. Hiszen egy olyan ügyletről volt szó, amely messze nem pusztán rólunk szólt: a holland Aegon szabadulni akart a teljes kelet-európai kitettségétől, hogy így egyszerűsítsen a globális cégcsoport szerkezetén és javítsa a mérlegét.
Azt valamivel később, 2020 novemberében jelentették be a felek, hogy a VIG-gel írtak alá adásvételi szerződést a lengyel, magyar, román és török leányvállalatok értékesítéséről. A 800 millió eurót is meghaladó volumenű tranzakcióból becslések szerint 500 millió lehetett a magyar Aegon piaci értéke. Ez elsőre meglepő, hiszen a másik három piac – az országok méreténél fogva – nagyobb. A magyarázat az, hogy míg abban a három országban jóval kisebb volt a leánycégek részesedése, az egykori egyeduralkodó Állami Biztosító örökségét részben képviselő magyar vállalatnak komoly piaci súlya van.
Randevú a Kálvin téren
Az osztrák VIG egyébként nem új szereplő a keleti végeken: előzetesen is jó pozíciói voltak ebben a térségben, amelyeket előszeretettel erősítgetett új akvizíciókkal. Magyarországon például, ahol az Union Biztosító révén már hosszú évek óta jelen van, az AXA és az Erste biztosítókat is felvásárolta korábban. Ennek megfelelően rendelkezett némi helyismerettel Budapesten, ám ez is kevésnek bizonyult: így fordulhatott elő, hogy a derült égből villámcsapásként érkező belügyminiszteri vétót a magyar pénzügyminiszterrel addig folytatott, konstruktív tárgyalások érthetetlen ellentéteként értelmezte a saját honlapján közzétett reakcióban.
Szintén jól illusztrálja a VIG tájékozódási képességeit Magyarországon, hogy miközben – ahogyan egyébként a holland Aegon is – hivatalosan tájékoztatta az Európai Bizottságot (EB) a barátságtalan lépésről, nem volt rest felvenni a fonalat a magyar állam képviselőivel. Ebből a szimultán partiból állt elő az a furcsa helyzet, hogy miközben még tavaly októberben elindult az EB vizsgálata, a bécsi és a budapesti tárgyalófelek között új, különutas megállapodás körvonalazódott.
Hátra arc helyett előre, indulj!
Sőt, a közeledés már feltehetően hamarabb megkezdődött, hiszen 2021 augusztusában az Európai Bizottság – ahogy ez az ilyen volumenű ügyleteknél egyébként is szokás – engedélyt adott a négy országra kiterjedő üzletre. Közben a testület folytatta az ezzel ellentétes magyar döntés kivizsgálását is, az idén januárban pedig felhívta Magyarország figyelmét, hogy a vétóval uniós jogot sértett: a brüsszeli testület szerint uniós szintű összefonódásokról – az ezekre vonatkozó uniós rendelet értelmében – kizárólag ők dönthetnek. Miközben februári határozatával a Bizottság felszólította a magyar felet, hogy legkésőbb 2022. március 18-ig vonja vissza a tiltást, Varga Mihály pénzügyminiszter épp aláírta a VIG képviselőivel azt a szerződést, amellyel a magyar állam 45 százalékos részesedést szerzett az Aegon és az Union biztosítókban.
Azaz és összefoglalóan: a VIG megvette az Aegon sokországos pakkját, de a magyart úgy, hogy annak 45 százalékát átengedte a magyar államnak, s hogy még nagyobb legyen a kölcsönös elégedettség, az általa birtokolt Union 45 százalékát is eladta ugyanannak a vevőnek.
Ennek az ügyletnek a végére tett pontot március 25-én a Pénzügyminisztérium azon meggyőződésében, hogy „a közvagyont nem csökkenteni, hanem gyarapítani kell”, és „a stratégiai vagyonelemeket vissza kell szerezni állami tulajdonba”. Kérdés, hogy mit szól ehhez majd az EB, hiszen február végi határozatában kilátásba helyezett egy jó kis kötelezettségszegési eljárást arra az esetre, ha Magyarország nem vonná vissza a tavalyi tiltást.
Noha ezt a lehetőséget még nem érdemes ad acta tenni, a biztosítási piacot kellő mélységében ismerők szerint a két ellenérdekelt fél különalkuja hasonló megegyezést vetít előre, mint amilyen a 2010-től brutális különadóval megleckéztetett bankszektorral született 2015-ben. Akkor az állam az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bankkal (EBRD) közösen szerzett 30 százalékos részesedést a magyar Erstében, ezzel téve nagy lépést a legalább 50 százalékban magyar bankszektor irányába.
Más kérdés, hogy míg a bankok sok szempontból számítanak fejős teheneknek, a biztosítási ágazatban még egy igazi profitgyárnak számító piacvezetőből sem olyan könnyű kivenni a pénzt. A biztosítás ugyanis kockázat: egy-egy nagyobb káresemény kifizetése alaposan felülírhatja a profitterveket. Rossz árazással egy időre ki lehet iratkozni egy-egy fontos részpiacról, vagy ellenkezőleg, be lehet szedni olyan, károkozásban erős ügyfélkört, amelyet igazából senki sem kíván magának. Ha valaki komolyabb kockázatvállalás nélkül szeretne komoly pénzt hasítani magának a közvetítői piacból, annak biztosításközvetítőnek, alkusznak kell mennie – a kockázat a biztosítóé, a jutalék az alkuszé. Ez igazi aranybánya is lehet – erre jó példa a Mészáros Lőrinc többségi tulajdonában lévő Hungarikum Alkusz Cégcsoport. Ez hihetetlen mértékben megerősödött a jó üzleteknek köszönhetően, miközben folyamatosan elnyelte a kisebb alkuszcégeket, és mára a korábbi években elképzelhetetlennek tűnő méretűre duzzadt: ma már közel 4 ezer, állami és versenyszférában működő cég biztosításait intézi.
Jellemző adalék a magyar szálhoz – közben pedig egészen furcsa helyzetet teremtett a piacon –, hogy a Hungarikum és tulajdonosai a CIG mögött is feltűntek. Annál a magyar biztosítónál, amelynek komoly veszteséget hoztak a nemzetközi kalandozások, és most új menedzsmenttel, a régen elejtett biztosítói üzletágak (nem életbiztosítások) újraindításával állítja magát ismét hadrendbe. Ehhez pedig szemmel láthatóan fontosnak tartja a Hungarikum és alapítója, Keszthelyi Erik tapasztalatait.
Épp a CIG újjászervezése kapcsán merült fel még komolyabb kérdésként, miért erősítenek így részben állami pénzből olyan, amúgy is komoly, nagyobb versenytársakat, mint az Aegon és Union? Ráadásul a két 45 százalékos tulajdonrész sem igazán érthető – miután a menedzsmentjogok a VIG-nél maradnak, a 45 százalék nem ér sokkal többet, mint az Erstében lévő 15 százalékos állami pakett, cserébe többe kerül – jó, az osztalékból így komolyabban lehet részesedni. De a 350 millió eurós (125 milliárd forintos) vételár a két biztosító elmúlt években 17 milliárd forint körül stabilizálódó nyereségét tekintve 16 év osztalékából térülhet meg. Márpedig a piaci vélekedés szerint a tíz év feletti megtérülés még ebben a hosszú befektetési szakasszal bíró üzletágban is túlárazott vételt jelez.
Lehetnek persze az államnak komolyabb tervei is az új szerzeménnyel, de ezek eddig nem kaptak teret. A piaci találgatások szerint az egyik irány az egészségbiztosítások piaca lehet. A KSH adatai szerint 2019-ben az egészségügyi kiadások 3017 milliárd forintot tettek ki, ám ennek közel egyharmadát közvetlenül az emberek, s nem a társadalombiztosítás fizette ki. A magánegészségügy már nem csak a gazdagok sajátja: ha valakinek gyors ellátásra van szüksége, az – jövedelemtől függetlenül – privát szolgáltatóknál keres lehetőséget a pandémia miatt még hosszabbá váló várólisták elkerülése végett.
Nota bene! Orbán Viktor miniszterelnök néhány hete jelezte, ellenzi az egészségügy privatizálását, mert a kispénzű emberek egy magánosítás után ki fognak maradni az egészségügyi ellátásból. Ugyanakkor egy részben állami tulajdonban lévő, ám piaci tapasztalatai alapján a szerződött partnereitől kíméletlenül pontos elszámolást elváró, piaci alapokon nyugvó új működési forma átvághatja a gordiuszi csomót. Az intézményesített magánellátások révén eltűnhetnének a bevételeikkel sehova el nem számoló lakásrendelők, miközben a hagyományos ellátás is komolyabb költségkontroll mellett működhetne. Ebben a tekintetben ideális partner lehet a VIG, amely Ausztria legnagyobb egészségbiztosítója. Az osztrák cég régóta szembesült a modern egészségügyi ellátás egekbe szökő költségeivel. Azt is felmérte azonban, hogy az állandó költségkontrollal és magas színvonalon nyújtott ellátással összességében mennyi pénz spórolható meg – nemcsak a biztosítónak, hanem az embereknek, és ezen keresztül a költségvetésnek is.
Jelzésértékű, hogy az állam nem politikusokat, hanem valódi szakembereket delegál az új biztosítók vezető testületeibe. Az Aegonhoz az a Kovács Zsolt érkezett pár nappal ezelőtt igazgatótanácsi tagnak, aki 2010 és 2012 között az NN magyarországi biztosítóját irányította, majd az MFB Csoportnál töltött be különböző vezetői pozíciókat, jelenleg pedig az MVM vezérigazgató-helyettesének tanácsadója. Az Union vezetőtestületébe pedig Mészáros Attilát, a Takarékbank kockázatkezelési vezérigazgató-helyettesét jelölte a hírek szerint a magyar állam. | Mi haszna lehet az államnak az Aegon-részesedésből? | Az Európai Bizottság felszólítására fittyet hányva szerzett kisebbségi tulajdont a magyar állam az Aegon és az Union biztosítókban. Hogy a magyar tulajdonrész szektorális arányának megemelésén túl van-e értelme ennek, az egyelőre nem világos. Ezen a bulin még keresni sem lehet olyan jól, mint a módszeres rekonkviszta terepasztalaként szolgáló bankpiacon. De ha az egészségbiztosítás lehetősége is megnyílik... | null | 1 | https://magyarnarancs.hu/gazdasag/mi-haszna-lehet-az-allamnak-az-aegon-reszesedesbol-248748# | 2022-05-14 00:00:00 | true | null | null | Magyar Narancs |
Agrárium 2024 konferencia | március 19., Kecskemét Four Points by Sheraton
Március 19-én rendezi meg a Portfolio Csoport kecskeméti Agrárium 2024 Konferenciáját, amely az egyik legnagyobb szakma eseménynek számít a tavaszi agrárrendezvények sorában.
Előad többek között Andréka Tamás, Bene Zoltán, Éder Tamás, Győrffy Balázs és Herczegh András is!
Kistermelőknek, őstermekőknek és fiatal gazdáknak 50% kedvezményt biztosítunk!
Ismeretlen tettes ellen nyomozás folyik költségvetés csalás és kisebb kárt okozó csalás gyanúja miatt - közölte az agrárszektor.hu-val a Csongrád-Csanád Megyei Rendőr-főkapitányság azzal az üggyel kapcsolatban, amely a kacsa- és a libatartóknak tavasszal kifizetett, 1,9 milliárd forintos rendkívüli állami plusztámogatás felhasználásával összefüggésben indult. Mint az agrárszektor.hu híradásából kiderült, előzőleg a Szegedi Járási Ügyészséghez érkezett termelői körökből származó feljelentés Szabó Bálint, a Likvid Kontroll Kft. ügyvezetője ellen, majd az ügy az ügyészségi elbírálási szakasz után a Csongrád-Csanád Megyei Rendőr-főkapitánysághoz került.
Szabó Bálint, illetve a Likvid Kontroll Kft. volt a főszervezője a Bács-Kiskun megyei Mélykúton megtartott február elejei kacsa- és libatermelői demonstrációnak, ahol Nagy István agrárminiszter kötelezettséget vállalt arra, hogy a kormány az érintetteknek 1,9 milliárd forint pluszforrást nyújt, amelyet a Magyar Államkincstár február végén és márciusban fizetett ki. Termelői kifogások szerint ugyanakkor a szegedi társaság jogtalan haszonszerzés céljából megtévesztette a kacsa- és a libatermelőket, mert tevékenységét több állásfoglalásában is úgy tüntette fel, hogy a többletpénzek tényleges kifizetéséhez szükség van a cég közbenjárására, holott a plusztámogatásokat a Magyar Államkincstár a hosszú évek alatt bejáratott eljárásrend és a termelőnkénti adatbázis alapján automatikusan utalta ki.
Emellett ágazati visszatetszést keltett, hogy a Likvid Kontroll Kft. az elterjed hírek szerint 10 százalékos sikerdíjat kért a gazdálkodóktól azután, hogy a mélykúti demonstráción a miniszter az 1,9 milliárdos támogatáskiegészítést bejelentette. Ez gazdálkodói vélemények szerint felveti annak gyanúját, hogy a cég bűncselekménynek számító költségvetési csalásra buzdította az érintett állattartókat, mivel az állami állatjóléti támogatások jogi képviseleti díjak ellentételezésére nem használhatók fel.
A gazdademonstráció nyomán az év elején lemondott az ágazati szereplőket képviselő Baromfi Termék Tanácson (BTT) belül működő Magyar Kacsaszövetség és Magyar Lúdszövetség intézőbizottsága, és a személyi kérdések a két szervezet közelmúltbeli, május 4-i közgyűlésein kerültek napirendre, ahol a jelenlévők botrányosnak minősített körülmények között Szabó Bálintot választották mindkét szövetség elnökévé. A BTT szerint ugyanakkor az események nem csak botrányosak, hanem törvénytelenek is voltak, ezért a szervezet a megválasztott személyeket - köztük Szabó Bálintot - illegitimnek tekinti, és azt is jelezte, hogy jogi lépéseket tesz az ügyben.
Emellett a terméktanács azt is deklarálta, hogy szakmai felkészületlensége, illetve erkölcsi-etikai viselkedése miatt elhatárolódik Szabó Bálinttól, és a szervezet saját rendezvényein nemkívánatos személynek tekinti. Így nem tette lehetővé azt sem, hogy a budapesti Vajdahunyadvárában részt vegyen a nemzetközi Baromfi Világnap május 13-i ünnepi rendezvényén, illetve a BTT szintén május 13-án megtartott éves tisztújító küldöttgyűlésén.
A politikai ambícióiról is ismert Szabó Bálint viszont több fórumon is úgy nyilatkozott, hogy a két szövetség közgyűlése jogszerű volt, így ő látja el a szervezetek legitim elnöki tisztét. A baromfiágazati 10 százalékos sikerdíjról pedig úgy foglalt állást, hogy soha senkitől nem kért ilyet. Az ellene irányuló feljelentéssel összefüggésben - habár az információink szerint az ügyészséghez névtelenül érkezett - hozzátette, hogy "egy magánszemély ellen viszontfeljelentés kapcsán hamis vád és hatóság félrevezetése miatt büntetőeljárás indult".
A Likvid Kontroll ügyvezetője egy közelmúltbeli facebookos videóüzenetben a BTT mellett az Agrárminisztériumot is bírálta, illetve fellépett "egyes agrárbárók" ellen, mert szerinte a baromfiágazat helyzetéről nem kívánnak közösen gondolkodni. Külön is kritizálta Bárány Lászlót, a hazai csirkepiacon vezető szerepet betöltő nyírkércsi-kisvárdai Master Good csoport alapító-tulajdonosát, aki a BTT-n belül a Magyar Broilerszövetség elnöki tisztét tölti be. Emellett támadta a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatalt (Nébih) is, mivel "a kistermelők ellen hangolja a magyar társadalmat".
Szabó Bálint a kizárásával zajlott május 13-i budapesti baromfis események után bejelentette, hogy országos demonstrációsorozat - akár fél- és egészpályás útlezárások - megindítását javasolja a vele kapcsolatban álló állattartóknak. Baromfiágazati szereplők viszont arra figyelmeztetnek, hogy az ügyvezető, illetve a köré csoportosuló termelői kör az illegitimnek tartott és egyre erőszakosabbá váló események nyomán a baromfiágazaton belül elszigetelődhet, amelynek következtében a zavarkeltésben résztvevő gazdák a létfontosságú állami támogatásoktól is eleshetnek.
Címlapkép: Getty Images | Nyomoz a rendőrség a kacsa- és a libatermelők milliárdos állami támogatása miatt | Rendőrségi nyomozás indult költségvetési csalás gyanújával a hazai kacsa- és libatermelőknek kifizetett, 1,9 milliárd forintos rendkívüli állami támogatás sorsával kapcsolatban. Az ügyben korábban Szabó Bálint, az év elejei gazdademonstrációt szervező szegedi Likvid Kontroll Kft. ügyvezetője ellen érkezett feljelentés a Szegedi Járási Ügyészségre. | null | 1 | https://www.agrarszektor.hu/allat/nyomoz-a-rendorseg-a-kacsa-es-a-libatermelok-milliardos-allami-tamogatasa-miatt.38001.html | 2022-05-16 12:01:00 | true | null | null | agrárszektor.hu |
2022. május 17. – 14:11
M. János egy korábbi tárgyaláson – Fotó: Huszti István / Telex
2931
Néhány Fradi körül mozgó embernek bíróság elé kellett állnia, mert az ügyészség szerint pénzt kértek vállalkozóktól azért, hogy Kubatov Gáborhoz és titkárához, Kindlovits Mátéhoz bejuttassák őket. Az elsőrendű vádlott, M. János azt mondja, nem csinált semmi rosszat, azért perelték be, mert kegyvesztett lett. A közpénzes megbízásokra, például szeméttelep rekultivációs projektekre ácsingózó vállalkozók vallomásaiból sokféle történet rajzolódik ki: egyikükről azt mondják, ő találta ki a rezsicsökkentést, csak ellopták az ötletét, másikuk Szíjj Lászlónál érdeklődött arról, hogy a Fradinál valóban csúszópénzekkel intézik-e az ügyeket. A nyomozók korábbi minisztert és önkormányzati képviselőt is meghallgattak az ügyben.
Mivel sok név szerepel a cikkben, ráadásul jogi okokból a vádlottak vezetéknevét nem írhatjuk ki teljesen, ezért először nézzük meg, kik a sokszereplős történet főbb résztvevői!
Kubatov Gábor: a Fidesz országos pártigazgatója és alelnöke, országgyűlési képviselője. A Ferencvárosi Torna Club elnöke.
Kindlovits Máté: rendszerint Kubatov Gábor titkáraként, jobbkezeként emlegetik a magyar sajtóban.
M. János: az ügy elsőrendű vádlottja, aki korábban a Fradi körül mozgolódott, Kindlovits Mátéval is kapcsolatban állt.
Sz. Ferenc: a Fradi egyik híres/hírhedt szurkolói koordinátora volt, akinek egy idő után megromlott a viszonya a Fradi vezetésével.
M. Attila: az ügyben vádlottként szerepel, bár magára úgy tekint, mint aki felhívta Kindlovitsék figyelmét arra, hogy lehetnek olyanok a Fradi körüli rendszeren belül, akik külön utakon járnak. Vállalkozó, saját bevallása szerint a cégei sikeres akár állami/önkormányzati pénzből megvalósuló projektjei után a nyereség egy részéből sportklubokat támogat.
P. András: szegedi vállalkozó, egyesek szerint ő találta ki a rezsicsökkentést, szintén az ügy egyik vádlottja, ő is utat keresett Kubatovékhoz.
Még decemberben volt az előkészítő tárgyalása annak a büntetőügynek, amelynek aztán múlt héten tartották az első, maratoni hosszúságú, két napra bontott tárgyalását a Fővárosi Törvényszéken. A vád szerint az elsőrendű vádlott, az FTC körül mozgó M. János 2014-ben és 2015-ben több vállalkozóval is egyeztetett a Fidesz Lendvay utcai székházában és az FTC ingatlanjaiban, akiknek az ügyeik megfelelő intézését ajánlotta milliós kenőpénzekért, valamint azért cserébe, ha nagyobb összegekkel támogatják a Ferencvárost.
A büntetett előéletű M. Jánost és társait befolyással üzérkedéssel vádolják, az ügyészség szerint a vádlottak azért kértek pénzt, hogy a különböző állami/önkormányzati projektek megvalósítására jelentkező vállalkozókat bejuttassák Kubatov Gábor Fidesz-alelnök és FTC-elnökhöz, illetve a Kubatov titkáraként ismertté vált Kindlovits Mátéhoz. Kindlovitsot korábban összefüggésbe hozták az ellenzéki népszavazást megakadályozó kopaszokkal, legutóbb pedig épp a Telex mutatta be, hogy ő is azok közé tartozik, akiknek bejárása van Orbán Viktor hivatalába, a Karmelitába.
A vádirat szerint Kindlovits több alkalommal fogadta az érintett vállalkozókat a Fidesz székházában, illetve a Groupama Aréna elnöki bokszában, de hogy ezeken a találkozókon pontosan miről volt szó, nem tudni. Az ügyészség szerint M. Jánosék ezeket a találkozókat arra használták, hogy a különböző megbízásokra jelentkező vállalkozóknak azt a látszatot erősítsék, Kubatov és Kindlovits révén érnek majd el számukra kedvező döntéseket.
Az ügyészség szerint a vállalkozók azt remélték, Kubatovékon keresztül sok százmilliós állami megbízásokhoz juthatnak, például elnyerhetik szennyezett ipari területek rekultivációs feladatait, vagy megrendelést kaphatnak elektronikus villanyóra-leolvasó rendszerükre. De az ügyészség szerint Kindlovits egy ideig nem tudott arról, hogy a vádlottak az ő és Kubatov nevére, státuszára hivatkozva kérnek pénzeket vállalkozóktól, később aztán Kindlovits tett feljelentést.
A vádirat szerint több, kenőpénz átadással vádolt cégtulajdonos is a Fradinak adott támogatással akarta megvenni Kubatovék befolyását. Az ügyet korábban figyelemmel kísérő Hadházy Ákos szerint kérdéses, hogy ezt valóban csak a vádlottak akarták-e elérni, vagy esetleg a Fradi felsőbb köreiből is lett volna erre igény. Korábban Bige László beszélt arról a Partizánnak adott interjújában, valahogy „belekényszerült”, hogy néhány éven át százmilliókat adjon a Fradinak.
Kubatov titkára szerint szoktam hozni „érdekes ügyeket”
A vállalkozók között feltűnt Sz. F. Zsolt Sándor, az évekkel ezelőtt milliárdos piramisjáték-botrányba keveredő Fortress-birodalom vezére is, aki azt akarta elérni, hogy a Magyar Nemzeti Bank oldja fel az érdekeltségébe tartozó cégek zárolt számláit. Ő a vádirat szerint a másodrendű vádlottnak, Cs. Imrének 130 millió forintot ígért, ha eléri, hogy feloldják a zárolt számláit. A Fortress-birodalom vezére az ügyészség szerint 2014-ben találkozott is a Fidesz székházában Kubatov titkárával, Kindlovits Mátéval, akivel közölte, hogy a zárolt számlái feloldása esetén szponzoráció útján támogatná az FTC vagy a Videoton futballcsapatát.
Az elsőrendű vádlott, M. János arról beszélt a tárgyaláson, elképesztőnek és aránytalannak tartja a vádiratot. Azt mondta, Kindlovitsék megijedhettek, hogy egy tanú (mondjuk az egyik vállalkozó) elmegy a rendőrségre kitálalni, ezért inkább elébe mentek a dolgoknak, és ők tettek feljelentést. Ráadásul M. János többször arra hivatkozott, hogy ő a vállalkozókat Sz. Ferenchez közvetítette tovább, egy olyan személyhez, aki nincs a vádlottak között.
Sz. Ferenc a vádiratban szereplő ügyek idején a Fradi szurkolói koordinátora volt. Akkor került a hírekbe, amikor 2013-ban társaival együtt védte a Fidesz-székházat olyan fiataloktól és civil szervezetektől, akik az új alkotmány elfogadása ellen tiltakoztak. Később szintén ő és a csapata akadályozta meg, hogy Nyakó István elsőként vigye az időbélyegzőhöz az MSZP vasárnapi boltzárról szóló népszavazási kezdeményezését. Sz. Ferenc néhány évvel ezelőtt kitálalt a sajtónak, azt mondta, a Fradi legfelsőbb körei évekig használták mindenféle problémás ügyek elintézésére, aztán eldobták, és olyannal vádolták, amit nem követett el. „Ma én vagyok bedobva, holnap egy másik lesz, csütörtökön a harmadik, később meg a negyedik. Sajnos ez egy ilyen világ” – mondta 2018-ban.
Ehhez hasonlóan a mostani büntetőper elsőrendű vádlottja is kegyvesztettségre hivatkozik. „Ez egy kilövési parancs. valami rosszat tettem, és ez annak a fejleménye” – mondta M. János. Szerinte Kubatov titkára a különböző vállalkozókkal való találkozások után olyanokat mondott, hogy utánanéz az adott ügyeknek, és majd válaszol. Azt mondogatta Kindlovits, hogy szoktam hozni „érdekes ügyeket”, olyan sose volt, hogy amikor vállalkozókat vittem hozzájuk, akkor értetlenül felállt volna, és azt mondta volna, hogy ne haragudj már, mi ez az egész, vidd innen ezeket az embereket – mondta M. János a bíróságon.
Arról is beszélt, hogy ő semmilyen pénzt nem vett át a vállalkozóktól befolyásolásra, „sikerdíjat” csak akkor kapott volna, ha a vállalkozók elérik, amit akarnak, tehát mondjuk megkapják az adott projektet. M. János azt is mondta a tárgyaláson, hogy Kindlovits is csak maximum baráti szívességként tudott volna közbenjárni, de nem ő döntött ezekben az ügyekben, és nem is ígért soha semmi konkrétumot. M. János szerint őt a másodrendű vádlott, Cs. Imre kereste meg azzal, hogy ismer vállalkozókat, akiknek „vannak jó ötleteik, de nem jutnak el a megfelelő helyre”. M. János úgy fogalmazott a tárgyaláson, Kubatov „normális ember” hírében állt, köztudott volt, hogy ő „támogat és segít jó ügyleteket”.
Mi köze a Fradinak szeméttelepek rekultivációjához?
A tárgyalást vezető bíró nem értette, hogy M. Jánosnak, aki nem állt a Fradi alkalmazásában, miért lett volna jó mindez. Megkérdezte, hogy kapott-e valamit a segítségért, a közvetítői szerepért, de az elsőrendű vádlott nemmel felelt. A bíró megkérdezte, hogy hát akkor miért segített, esetleg csak úgy épp ráért? Igen – felelte M. János, aki azt is mondta, mindenki tudta, hogy Kubatov nem „intéz ügyeket”, csak a titkára, Kindlovits Máté.
M. János szerint az ő esetleges sikerdíján felül arról is volt szó a vállalkozókkal való egyeztetéseken, hogy a cégek az elnyert projekteken realizált nyereségük 10 százalékát sporttámogatás formájában odaadják a Fradinak.
A bíró megkérdezte, hogy mi köze mindehhez a Fradinak. Mi köze a sportklubnak szeméttelepek rekultivációjához, villanyóra leolvasó rendszerekhez, esetleg más cégek zárolt számláinak feloldásához? Az elsőrendű vádlott azt mondta, erre ő nem tud választ adni. A bíró nem értette, hogy akkor M. János miért ment bele ebbe az egészbe.
Csak akkor kapott volna pénzt, ha létrejönnek a projektek – mondta. M. János, aki szerint az sem igaz, hogy ő a vállalkozóknak Orbán Viktorra és Kubatov Gáborra hivatkozott volna, azt mondta, ő csak egyfajta közvetítői szerepet töltött be, és a vállalkozók és Kindlovits közötti találkozókon több esetben ott se volt.
Kubatovval akart volna találkozni, mert korábban ellopták az ötletét
Több olyan részlete is van az ügynek, amiről egyelőre nem lehet tudni, hogy igaz-e, mindenesetre a vádlottak ezt mégiscsak a nyomozóhatóság és a bíróság előtt mondták a vallomásaikban.
Az egyik vádlott, P. András szegedi vállalkozó például ragaszkodott ahhoz, hogy Kubatovval beszélhessen néhány tervéről, és ezt M. János szerint azzal indokolta, hogy korábban ő (P. András) találta ki a rezsicsökkentést, de azt az ötletét szegedi fideszes képviselők „ellopták” tőle, ezért most a lehető legmagasabb kör előtt adná elő a tervét arról, hogy szerinte hogyan kellene megreformálni a szegedi Fideszt.
P. Andrásnak a vallomása szerint a mostani ügy egyes vádlottjai azt mondták, hogy összehozzák Kubatovval a Groupama Arénában, de ez végül nem jött össze, P. András csalódottan távozott a stadionból, amelynek még a VIP-páholyával sem volt elégedett. De Kubatov titkárával, Kindlovits Mátéval tudott találkozni a Fidesz Lendvay utcai székházában.
A vádirat szerint P. András azért is akart találkozni Kubatovékkal, mert szerette volna elérni, hogy az érdekeltségébe tartozó cég által kifejlesztett elektronikus szoftveralapú villanyóra leolvasási módszer alkalmazását a nemzeti közműszolgáltató is átvegye. Ezzel a vádponttal kapcsolatban Kothencz János szegedi fideszes önkormányzati képviselőt és Németh Lászlónét, a második Orbán-kormány nemzeti fejlesztési miniszterét is tanúként hallgatták meg a nyomozók, a Miniszterelnökség pedig adatokat szolgáltatott a nyomozáshoz.
Bement Szíjj Lászlóhoz, hogy megérdeklődje, Kubatovék tényleg így intézik-e a dolgokat
Különös színfoltja volt a tárgyalásnak a vállalkozóként tevékenykedő M. Attila, akit befolyás vásárlásának vétségével vádol az ügyészség, holott szerinte neki nem a vádlottak, hanem a tanúk között lenne a helye. M. Attila arról beszélt a bíróságon, hogy pont a vádiratban szereplő események idején volt a G-nap, és akkoriban sok vállalkozó azt találgatta, hogy most, „hogy már nincs a Simicska, nincs a Lajos, vajon ki lesz helyette.” Néhányan azt beszélték, hogy az új helyzetben a „budapesti gazdasági ügyek” Kubatovhoz kerülnek majd – mondta M. Attila.
Néhány vádlott – M. Attila vallomása szerint – arra utalt neki, hogy Kindlovits és Kubatov befolyása révén megszerezhet egy zsámbéki, önkormányzati tulajdonban lévő szeméttelep rekultivációjára vonatkozó megbízást. M. Attila azt mondta a bíróságon, hogy neki azért volt furcsa ez az egész, mert sok pályázaton részt vett már, és azért „az nem úgy van, hogy csak bárki megnyerheti”, hanem kell referencia is.
Mint mondta, mivel gyanús lett neki a dolog, úgy döntött, bemegy a Duna Aszfalthoz, mert az egyik leggazdagabb magyar vállalkozóval, a NER egyik legfontosabb közbeszerzés-bajnokával, Szíjj Lászlóval akart beszélni, akivel jó kapcsolatban volt. Megkérdezte tőle, hogy szerinte rendben van-e, hogy pár alak Kubatovra hivatkozva kér pénzt tőle, hogy elnyerhessen egy önkormányzati megbízást.
M. Attila szerint Szíjj azt mondta neki, hogy ilyen nincs, inkább „tartsa magát távol ezektől az emberektől”, és szóljon minderről Kubatov Gábornak.
M. Attila azt is nyíltan elmondta a bíróságon, hogy ő nagy futballkedvelő, sokszor jár meccsekre, korábban támogatta is a Ferencvárost a cégével, a Fradi VIP-páholyában már Kubatovval is találkozott, de nem voltak igazán közeli barátságban. Viszont az ominózus időpontban pont nem tudott elérni senkit a Fradi felsőbb köreiből, nyár volt, sokan szabadságon voltak.
M. Jánosék viszont odahívták őt a Fradi egyik épületébe, és cégadatokat kértek tőle, amire szerintük azért volt szükség, hogy „megfelelő-e a cég”, és M. Attila szerint azt is említették, hogy csak „bizonyos irányultsággal” lehet bekerülni erre a munkára. A vádlottak 4 millió forintot kértek M. Attilától, amiről számlát nem adtak neki. M. Attila aztán mégis tudott beszélni egy jobb pozícióban lévő fradis ismerősével, aki nem tudta megmondani, hogy tényleg így mennek-e a dolgok, vagy sem, viszont felhívta Kindlovitsot, aki megmondta, hogy ez így nincs rendben, jelezte, hogy össze akarja szedni, kik voltak ebben benne, kik szedtek így pénzeket a hozzájuk jelentkező vállalkozóktól – vezette le M. Attila.
Volt egy „szembesítés” a Fradi székházban
M. Attila arról is beszélt a bíróságon, hogy őt arról tájékoztatták, M. Jánosék nem akarják elismerni, hogy pénzt kértek vállalkozóktól, ezért kéne egy szembesítés, ahol M. Attila elmondhatná, hogy valóban azok az emberek kértek-e pénzeket, akikről korábban telefonon beszéltek. M. Attila belement ebbe, de védelmet kért, mert szerinte M. Jánosék nem kispályások.
Ez a „szembesítés” a Fradi székházában volt, M. Attila mellett részt vettek rajta M. Jánosék és Kindlovitsék is Sz. Ferenccel. M. Attila azt mondta, ott megismételte, hogy M. János pénzt kért tőle, Sz. Ferenc erre ráförmedt M. Jánosra, hogy bassza meg, most jött ki a börtönből, kapott munkát, és mégis külön csinálja a dolgait. M. János azzal védekezett ezen a találkozón, hogy neki költségei voltak a szeméttelepek ügyében például térképekkel, ezért kért pénzt.
M. Attila azt mondta, ezután ő kiment a teremből, és pár nap múlva hallotta, hogy kirúgták a szurkolói koordinátor Sz. Ferencet a Fraditól, de nem teljesen értette, miért pont neki kellett távoznia. M. Attila arról is beszélt, hogy Kubatov és Kindlovits megköszönte neki, hogy segített felderíteni és leállítani a Fradi vezetésének háta mögött tevékenykedő M. János-féle kört. M. Attila visszakapta azt a négymillió forintot, amit korábban odaadott M. Jánoséknak, de azt mondta, nem érzi korrektnek, hogy Kindlovits feljelentése miatt ő is vádlott lett, neki Kubatov titkára azt mondta, hogy nem lesz ebből se rendőrségi, se sajtóügy, „ehhez képest szólhatott volna, hogy feljelentést tesz” – mondta M. Attila.
A bíró itt megint arról érdeklődött, hogy mi köze van egy zsámbéki szeméttelephez a Fradinak, és miért mondja M. Attila, hogy azt mondták neki, felajánlhatná a futballcsapatnak a cége nyereségének egy részét. A bíró megkérdezte, hogy miért volt természetes M. Attilának, hogy a nyereség egy részét a Fradinak adja, akár a Vasast is lehetne támogatni? – kérdezte a bíró. Erre M. Attila azt mondta, hogy „nem”, de nem „kötelező” támogatni a Fradit, csak „lehetséges”. A bíró megkérdezte, hogy a Fradinak miért van több köze egy zsámbéki szeméttelephez, mint mondjuk a Vasasnak, de nem kapott tiszta választ a kérdésére. M. Attila egyébként azt is mondta, ő már korábban, a Kubatovék előtti időkben is támogatta anyagilag a Fradit.
Több vádlott szerint megverték őket a Fradi székházában
Ezt a Fradi-székházbeli „szembesítést” M. János és még néhány vádlott máshogy látja, ők azt mondták, miután M. Attila távozott a teremből, Kindlovitsék (az egyik biztonsági jellegű emberrel) megverték és megfenyegették őket. M. János azt mondta, konkrétan Kubatov titkárától is kapott ütést.
M. János arról is beszélt a bíróságon, ezen a szembesítésen azt mondták neki Kindlovitsék, hogy beszéljen minden olyan vállalkozóval, akitől pénzt kért, mondja meg mindegyiknek, hogy Kindlovitsnak és Kubatovnak semmi köze mindehhez, és adja vissza a pénzeket, amiket kért ezektől az emberektől. M. János szerint megfenyegették, hogy börtönbe juttatják, ha nem teszi meg ezt. Azt mondta, bár ő más vádlottakkal ellentétben nem kért pénzt senkitől befolyásszerzésre, mégis visszafizetett pénzeket, „hogy béke legyen”. Azt mondta, ő valójában „károsultja az ügynek”. A pénzeket, amikről azt állítja, korábban nem kapta meg, de kényszer hatására mégis odaadta/visszaadta a vállalkozóknak, édesanyjától és tippmix nyereményeiből szedte össze.
Ezen az ominózus Fradi székházbeli 2015-ös találkozón készült egy hangfelvétel, amely az ügyészség szerint alátámaszt néhány vádat. Ezen a vádirat szerint néhány vádlott, köztük az elsőrendű M. János beismer néhány dolgot, valamint az érintettek tisztára mossák Kubatov titkárát, vagyis arról beszélnek, neki nem volt szerepe a befolyással üzérkedésben.
Csakhogy több vádlott védője is azt kérte a bíróságtól, zárják ki az eljárásból a hangfelvételt, mert egyrészt felmerülhet, hogy törvénytelenül rögzítették, másrészt a többórás beszélgetéshez képest a felvétel jóval rövidebb, ezért elképzelhető, hogy manipulatív módon lett megszerkesztve. Sőt, az egyik védő szerint felmerülhet az is, hogy az érintettek nem önszántukból nyilatkoztak a felvételeken, hanem kényszer és fenyegetés hatására.
Erről beszélt M. János is, aki szerint megverték, megfenyegették őket, és megmondták, hogy pontosan mit kell mondaniuk, hogy stimmeljen a hangfelvétel. A másodrendű vádlott is azt mondta, borzalmas volt ez az incidens, megfélemlítették őket. A harmadrendű vádlott ezzel kapcsolatban azt mondta, sem megerősíteni, sem cáfolni nem tudja azt, hogy megverték, de ennél többet nem szeretne mondani, mert nem akarja, hogy valami baja legyen a családjának, a gyerekének.
A bíró többször arról kérdezte az elsőrendű vádlott M. Jánost, hogy volt-e Kubatov titkárának, Kindlovits Máténak szerepe a vádiratban lévő ügyekben. M. János azt mondta, nem tudja pontosan megmondani, hogy Kindlovits mit csinál, de szerinte sokféle helyre „bejárása van”, volt, hogy felhívott „hivatalokat” és „megfelelő embereket.” A per szeptemberben folytatódik majd, várhatóan akkor kerül sor Kindlovits tanúvallomására is.
Partnereinktől | A G-nap után bement Szíjj Lászlóhoz, hogy megkérdezze, Kubatovék tényleg így intézik-e a dolgokat | A vád szerint az elsőrendű vádlott, az FTC körül mozgó M. János 2014-ben és 2015-ben több vállalkozóval is egyeztetett a Fidesz Lendvay utcai székházában és az FTC ingatlanjaiban, akiknek az ügyeik megfelelő intézését ajánlotta milliós kenőpénzekért, valamint azért cserébe, ha nagyobb összegekkel támogatják a Ferencvárost. A büntetett előéletű M. Jánost és társait befolyással üzérkedéssel vádolják, az ügyészség szerint a vádlottak azért kértek pénzt, hogy a különböző állami/önkormányzati projektek megvalósítására jelentkező vállalkozókat bejuttassák Kubatov Gábor Fidesz-alelnök és FTC-elnökhöz, illetve a Kubatov titkáraként ismertté vált Kindlovits Mátéhoz. | null | 1 | https://telex.hu/belfold/2022/05/17/ferencvaros-kubatov-titkara-kindlovits-m-janos-befolyassal-uzerkedes-fidesz-szekhaz | 2022-05-17 16:28:00 | true | null | null | Telex |
Lapunk munkatársa még 2019 májusában kinyúlt pulóvert és kitaposott cipőt öltött, és két fővárosi vérplazmaközpontnál is beállt a sorba, hogy megtapasztalja, hogyan adják el egyetemisták, kis pénzű emberek pénzért – mások pedig segítségnyújtásként – hétről hétre a vérplazmájukat erre szakosodott piaci szereplőknek. Lapunkat az a cél vezette, hogy cikket írjunk a hazai vérplazmaüzlet virágzásáról, Magyarország ugyanis kontinensbajnokká vált az akkor 34 plazmaközpontjával. A plazmakaland azonban nem ért véget egy vérvétel utáni leragtapaszozott karral, ugyanis azt is feltártuk, mi történik a nemzeti vérkincs részét képező „állami” plazmával. A sárgás színű vérplazma, a vér egyik alkotóeleme az Országos Vérellátó Szolgálatnál (OVSZ) is fontos anyag, a magyar betegek ellátásához nem szükséges mennyiséget a magyar állami szerv értékesíti a piacon. Idáig ez megfelel a nemzetközi gyakorlatnak, hiszen a plazma életmentő gyógyszerek alapanyaga. Cikksorozattá bővülő írásainkban azt kifogásoltuk, hogy a Bayerné által vezetett intézmény titokban adta el újabb három évre az állami plazmát, mégpedig a világpiaci ár alatt.
Bíróság elé azért kellett állnunk, mert Bayerné dr. Matusovits Andrea 2020 elején magánvádas pert indított a cikk szerzője ellen.
Az eljárás tehát nem ügyészi indítványra kezdődött, hanem a vérellátó főigazgatójának – mint utóbb kiderült magánemberként – tett beadványára.
Az akciót Bayer Zsolt publicista „vezette fel”, aki Bayerné férjeként publicisztikát írt arról, hogy munkatársunkat börtönbe kellene zárni.
A magánvádas eljárás több ponton hasonlít egy közvádas perre: munkatársunkat vádlottnak szólították, Bayernét pedig sértettnek, mintha valóban egy bűncselekmény áldozata lenne. Miközben a cikk azt kifogásolta, hogy a nemzeti vérkincs részét képező vérplazma eladását a jogszabályok előírása ellenére az általa vezetett intézmény nem versenyeztetve, hanem nyilvános eljárás nélkül újabb három évre eladta, a világpiacinál alacsonyabb áron.
A bíróság Bayerné dr. Matusovits Andrea kifogásai alapján a következő közlések tényszerűségét vizsgálta:
„Bayerné titokban adta el multiknak az állami vérplazmát, a Bayerné által vezetett vérellátó újabb három évre eladta a nemzeti vérkészlet fontos részét”,
„megint a piaci ár alatt szállítják el a plazmát, 2019 óta újabb verseny nélkül”,
„úgy lépett hatályba az OVSZ nagyon alacsony árról szóló szerződése 2019 nyarán, hogy a történetnek már nincs magyar szereplője, közvetlenül két nagy multihoz kerül a magyar plazma”,
„tender nélkül ugyanaz a két cég kapta meg a vérplazma felvásárlásának jogát most újabb három esztendőre”,
„nemcsak verseny nem volt, de közleményt sem adtak ki a nemzeti vérkészletet érintő hírről, csak az erről szóló listát módosították 2019. december 4-én”,
„a szerződést és annak módosítását titkolják, azt Bayerné kérésünkre sem adta ki.”
Az első- és másodfokú bíróság is megállapította, hogy valamennyi megállapítás tényekkel alátámasztott, az ítélet egyszerűen jogi nyelvre fordította az újságcikket, például így: a „439/2015. (XII. 28.) kormányrendelet a pályáztatás eredményeként létrejött szerződés meghosszabbítására expressis verbis nem biztosított lehetőséget”. Vagyis arra, hogy három évre pályáztatás nélkül jusson a vevő a vérplazmához. Igazolni tudtuk a titokban szó használatának jogosságát, az OVSZ ugyanis nem tüntette fel a jogszabályoknak megfelelő módon az ügyletet a saját honlapján, magát a szerződést pedig csak az adatvédelmi hatóság határozatára adta ki lapunknak, jóval a cikk megjelenése után.
Az ítélet szerint Bayerné dr. Matusovits Andrea közszereplőnek minősül, a cikk a közérdeket szolgálja, kijelentéseinek ténybeli alapja van, „a vádlott újságíróként betartotta a szakmai szabályokat és jóhiszeműnek minősíthető”.
Bayerné a per során azt is kifogásolta, hogy írásunkban Bayernének tituláltuk, ám a bíróság megállapította, hogy jogszerűen tehettük. Hiszen: ez a neve.
A tényfeltáró cikk egyébként nem maradt hatástalan: az Országos Vérellátó Szolgálat írásunk megjelenése után mégis tendert írt ki a vérplazma értékesítésére, amelynek révén az eredetinél magasabb áron adják el a nemzeti vérkincs részét képező életmentő alapanyagot.
Nyitókép: Bayer Zsolt és felesége a Békemeneten (fotó: ATTILA KISBENEDEK STF / AFP)
#egészségügy#sajtó#vérplazma | Bayerné jogerősen elbukta a kollégánk ellen indított pert – a bíróság szerint is titokban adta el a vérplazmát | Jogerősen is felmentette a bíróság a Válasz Online újságíróját a rágalmazás vétsége miatt indított magánvádas eljárásban, amelyet a „Bayerné titokban adta el a multiknak a vérplazmát” című cikk miatt indított Élő Anita ellen Bayerné dr. Matusovits Andrea. Férje, Bayer Zsolt korábban publicisztikában írta le: kollégánkat börtönbe kellene zárni. A bíróság szerint a cikk a tényállításai „alkalmasak lehetnek a sértett becsületének csorbítására”, de „nem büntethető az elkövető, ha a becsület csorbítására alkalmas tény valónak bizonyul”. Márpedig itt ez történt. | null | 1 | https://www.valaszonline.hu/2022/05/11/bayerne-jogerosen-elbukta-a-kollegank-ellen-inditott-pert-a-birosag-szerint-is-titokban-adta-el-a-verplazmat-a-multiknak/ | 2022-05-11 00:00:00 | true | null | null | valaszonline.hu |
Lapunk rendre igyekszik feltérképezni a tulajdonosrejtegető-adóoptimalizáló technikákat, és rengeteg ilyen cikkel a hátunk mögött már le merjük szögezni: míg a balos kormányokkal összeépült üzletemberek annak idején jellemzően offshore-oztak, a Nemzeti Együttműködés Rendszere inkább a magántőkealap intézményére építi gazdasági befolyásszerzését. Utóbbi egy nemzetközi térben is ismert „cégforma”, amely normál esetben úgy működik, hogy a befektetési jegyek birtokosai – tehát a végső haszonhúzók – nem szólnak bele a független alapkezelők üzleti döntéseibe. Idehaza viszont inkább az dívik, hogy a regisztrált alapkezelőket strómanként tolják maguk előtt a bizniszeket ténylegesen vezénylő háttértulajdonosok – akiknek a kiléte a törvény erejénél fogva titkos –, és azt sem tudhatjuk, pontosan miféle pénzeket „mostak bele” ezekbe a kasszákba. (A magántőkealapba való befizetés egyébként köztehermentes, és addig nem is kell adót fizetni, amíg nem realizál valós hozamot a befektető.)
Arról már nagyjából minden újságolvasó tudhat, hogy a topgazdagok közül Mészáros Lőrinc környékén gombamód szaporodnak a magántőkealapok – és persze a kormányfő veje, Tiborcz István is kezeli, használja ezeket a nyilvánosság számára átláthatatlan „erszényeket”. Eddig viszont kevésbé lehetett nyilvánvaló, hogy Matolcsy György és Ádám nevű fia körül is megrajzolható már egy teljes magántőkealap-hálózat – sok-sok jegybanki kapcsolódással –, amely temérdek vagyontárgyat nyelt el az elmúlt években. Miközben egyébként a Porsche-gyűjteményével, magánrepülős útjaival, luxuséletmódjával, „korunk hőse” attitűdjével a sajtó figyelmét is kiérdemlő Matolcsy Ádámnak papíron csak néhány vagyonkezelő érdekeltsége és egy bútorgyára van, amely például 2020-ban 1,6 milliárdos árbevétel mellett szűk 18 millió forintos adózott eredményt produkált. Tehát önmagában nyilván nem feltétlenül az aranybányák netovábbja.
Mielőtt azonban a Matolcsy-klub „magántőkealapos honfoglalásának” részleteit felvillantanánk, kezdjük egy seregszemlével: kik az alábbi ingatlan- és cégügyletek legfőbb közreműködői?
Matolcsy Ádám (és bútorgyáras partnere, Stofa György). Matolcsy György jegybankelnök 1986-ban született gyermeke rendszerint a Balaton Bútor megszerzésére vezeti vissza üzleti sikereit. Tény, hogy a gyár különböző konzorciumok tagjaként dúskál az állami és MNB-s megbízásokban. Ezeknél a munkáknál Matolcsy Ádám állandó partnere a Gyulai „Fafém” Bútor Zrt., melyet korábban ő maga akart felvásárolni, de végül a baráti holdudvarába tartozó, 30 éves Stofa György „annektálta”.
Száraz István, a legstrómangyanúsabb Matolcsy-barát. A 37 esztendős üzletember évekkel ezelőtt az MNB alapítványaitól nyert pénzekből finanszírozta az általa megálmodott vs.hu portált, majd övé lett az Origo, hogy aztán Matolcsy Ádámon keresztül a kormánypárti KESMA-médiaholdingba tagozódjon. Jelenleg Száraz cége, a Frank Digital Kft. a jegybank legnagyobb, milliárdokra érdemestett kommunikációs ügynöksége. S ugyancsak Száraz István vezeti azt a Dry Immo Zrt.-t, amely a Matolcsy-kör alapjait menedzselő Quartz Befektetési Alapkezelőt birtokolja – miközben egyébként ezt a Dry-részvénytársaságot is egy magántőkealap, az alább sokszor feltűnő Felis tulajdonolja. Tehát Száraz egy sokszorosan „titkosított” pénztárca arca – a szintén itt szereplő Valkó Mihály társaságában.
Pintér Máté, a vendéglátós. A szintén a 37. életévében lévő vállalkozó üzemelteti a Felix Kitchen & Bar nevű, a NER nagyjainak felvonulási területeként is ismert éttermet a Várkert Bazárnál – emellett több Matolcsy Ádám körüli biznisz állandó résztvevője.
Somlai Bálint, az épületfelújító. Egy 32 éves mogul, akinek cége, a Raw Development Kft. újíthatja fel az MNB épületét – hogy a jegybank 2024-ben ezzel ünnepelhesse fennállásának centenáriumát. Somlai dolgozott a Matolcsy Ádám fémjelezte Origónál, de sokkal fontosabb, hogy az általa vitt Raw Development lényegében nem tud kimaradni semmilyen Matolcsy körüli építési munkából.
Valkó Mihály, az alapkezelő. A lassan 56 éves pénzügyi szakember a Matolcsy-kör magántőkalapjait kezelő Quartz Zrt. vezérigazgatója. Eddig igazgatósági tag volt a jegybank által „áramvonalasított” MKB-nál, amely most válik az OTP versenytársának szánt Magyar Bankholding csúcsszervévé. Valkó az új, felduzzasztott MKB Bankban végül „csak” felügyelőbizottsági tagi pozíciót kapott.
A Magyar Narancs minapi cikke sokszorosan bizonyította, hogy mindig akad egy MNB-s szál is Matolcsy Ádám gyarapodó barátainak cégügyeinél. Az alábbi gyűjtéssel arra vállalkoztunk, hogy tipizáljuk is a jegybankelnök családja körüli vagyonfelhalmozást. Az I. kategóriába a Matolcsy-fiú közvetlen tulajdonszerzései kerültek, ahol a finanszírozói oldalon megjelent a részben MNB-forrásból „feltőkésített” Növekedési Hitel Bank. Az a pénzintézet tehát, amely a Matolcsy György unokatestvéreként jegyzett Szemerey Tamás társaságaként muzsikált, míg csak be nem dőlt. Összeálltásunk II. pontjában – az Orbán-kormány által is jóváhagyott közvagyonjelleg-elvesztés csimborasszójaként – azokat a tranzakciókat soroljuk, amikor a jegybanki alapítványok javai egyszerűen a Matolcsy-kör magántőkealapjaihoz érkeztek meg.
Ilyen például a Budapesti Metropolitan Egyetem épülete és a felsőoktatási intézmény fenntartásáért felelős cég; ezek annak ellenére jutottak Száraz István és Valkó Mihály kezelésébe, hogy a hivatalos közlemények szerint egy MNB-érdekeltség volt a vevő.
(Szárazt, Valkót és a Metropolitan-vásárlást a jegybanki oldalról bejelentő Fekete Zoltánt is írásban kerestük meg, hogy megtudjuk a „füllentés” okait, de egyikük sem válaszolt. Frissítés: a Feketének elküldött kérdésünkre cikkünk élesítése után azt a választ küldte az MNB befektetési cége, hogy a Metropolitant megszerző magántőkealap befektetői ők maguk, vagyis szerintük „az eredeti bejelentés szerinti konstrukció került megvalósításra”. Elismerték viszont, hogy az alapkezelésről lemondtak a Quartz javára, ami felettébb különös, hiszen a jegybanknak van saját erre szakosított vállalata. Summa summarum: az egyetem végső soron a Valkó–Száraz-egységre van bízva, nem pedig az MNB-re.)
Ugyanebbe a II. tárgykörbe kellett sorolnunk még a NER-kedvenc Felix-étterem épületének kijátszását, illetve Matolcsy Ádám – Hadházy Ákos által is kiszúrt – villaügyét, továbbá egy követeléskezelő vállalkozás privatizálását. A III. kategóriában olyan budai és Andrássy úti csúcsingatlanokat listázunk, amelyek az MNB portfoliójából „kicsusszanva” Matolcsy-körös magántőkealapokhoz kerültek, majd váratlanul visszavásárolta őket a jegybank régiós multicége, a GTC. (Az immár a GTC-t is vezető Fekete Zoltántól rákérdeztünk eme „ingatlankeringő” mélyebb értelmére – nyilván azzal a szándékkal, hogy megtudjuk, mennyit kaszáltak mindezen a magántőkealaposok –, de megint csak válasz nélkül maradtunk. Frissítés: cikkzártánk után az MNB befektetési vállalata azt írta, mivel a GTC egy 25 éves szakmai múlttal rendelkező, 6 országban jelenlévő, varsói tőzsdén jegyzett nemzetközi cégcsoport, szakmai szempontok alapján indokolttá vált az érintett jegybanki ingatlanok átkerülése ehhez a társasághoz. Csakhogy mi azt kérdeztük, az „átkerülés” közben miért kellett érinteni a Matolcsy családhoz köthető Quartz-magántőkealapokat, de erre valamiért nem felelt senki.) A IV. pontban egy olyan GTC-nek eladott épületegyüttes szerepel – konkrétan egy teljes utcarészlet –, amelyet nem az MNB-világból szakítottak ki a magántőkealapok, de azért a Szemerey-féle NHB segítsége elkelt a „normális” ügymenethez. Az V. kategória pedig az összes olyan egyéb vagyonelemet tartalmazza – Bankholding-részesedést, sörfőzdét, dizájnszállót, egyebeket –, amely jelenleg a magántőkalapos Matolcsy-körnél „pihen”. Hosszú leltár következik tehát, de erről nem mi tehetünk, hanem Matolcsy György, Ádám és a barátaik.
A Matolcsy-klub felhalmozási mérlege
I. Matolcsy Ádám közvetlen érdekeltségei – Az üzletember a Szemerey-féle NHB Növekedési Hitel Bank kölcsönéből vásárolta meg 2015-ben a Balaton Bútor Kft.-t – az eladó a rendszerváltás egyik sikerembere, Várszegi Gábor (illetve cége, a Fotex Holding SE) volt. A családi pénzintézet bedőlése után az új hitelező a Gránit Bank lett – igen, az a Gránit, amely mára Tiborcz István vállalkozásává nemesült. A Balaton Bútor egyébként épp nemzetközi terjeszkedésben van: nemrég megszerezte a Riva 1920 olasz prémiumdizájnbútor-cég 47,5 százalékát. Matolcsy Ádám a veszprémi Balaton Bútort egyébként a több értékes budai ingatlant (XII. kerület Laura út 5., II. kerület Páfránykert utca 19.) is begyűjtő Magyar Stratégiai Zrt. nevű érdekeltségen keresztül birtokolja. E részvénytársaságnak a bútorvállalaton kívül további három leánya van: az egy hónapja alapított Magyar Strat-Alfa Zrt. és Magyar Strat-Beta Zrt., valamint a régebbi New Wave Service Kft. Utóbbi leginkább arról híres, hogy Matolcsy Ádám e cég nevében parkoltatta Porsche-gyűjteményét a Millenáris mélygarázsában. Hogy miért éppen ott? Alighanem azért, mert a kft. 2019-ben az MNB-alapítványok által megszerzett Millenáris Classic Irodaházba költözött (II. kerület Lövőház utca 39.) – és bérlőként azóta ott „lakik”, annak ellenére is, hogy a jegybanki érdekeltségek azóta eladták az épületet a Tiborcz-környéki SkyGreen Buildings Kft.-nek. Nem mellékesen: a Matolcsy-közeli magántőkealapokat menedzselő Quartz Befektetési Alapkezelő Zrt. székhelye „véletlenül” épp ugyanitt, a Millenáris-irodakomplexumban található.
II. Az MNB-től a Matolcsy-közeli magántőkelap-hálózatba „kiszervezett” ingatlanok, cégek – Ahogy már írtuk, az eredeti bejelentés szerint az MNB alapítványa vette volna meg a Budapesti Metropolitan Egyetemet, ám a valóságban a Quartz által kezelt Közép-Európai III. Magántőkealap vált tulajdonossá abban a Közép-Európa Alfa Holding Vagyonkezelő Zrt.-ben, amely leánycégein (a BKF Fenntartó Kft.-n és a Carine Ingatlanhasznosító Kft.-n) keresztül működteti a felsőoktatási intézményt, illetve birtokolja az épületét a budapesti Nagy Lajos király útján. Az MNB-től a Matolcsy-körig tartó utat járta be a Várkert Bazárnál működő Felix étteremnek otthont adó Vízház is. A hírekben az az információ már szerepelt, hogy Matolcsy Ádám barátja, Pintér Máté üzemelteti a vendéglátóipari egységet, sőt arról is esett szó, hogy maga az ingatlan ugyancsak kikerült a jegybanki alapítványok portfoliójából – és a Tiborcz-érdekeltégekkel összeköltözött Equilor-csoport Blue Ingatlanfejlesztő Befektetési Alapjánál landolt. S hogy mi a helyzet ma? Bár az Ybl Miklós tervezte felépítményt birtokló Vízház Ingatlanfejlesztő Zrt. tulajdonosa még mindig a Blue, az alap menedzselését egy szűk éve átvette a Quartz – vagyis „fű alatt” ez a patinás objektum is megérkezett a Matolcsy-klubhoz.
Ugyanígy fordult a sorsa a XII. kerület Mátyás király út 44. alatti villaépületnek, amelyet az MNB-alapítványok képzési és kutatási központjának vásárolt a jegybanki csapat, de – ahogy Hadházy Ákos független országgyűlési képviselő kiderítette – végül Matolcsy Ádám átmeneti szállása lett. A svábhegyi hajlék bejegyzett tulajdonosa persze nem ő, hanem egy Báthory 2015 nevű kft., amely egy áttételen keresztül azé a Felis Magántőkealapé, amely a Quartzot is birtokolja. A Metropolitan és az ingatlanok mellett egy cég is akad, amely a jegybanktól indulva ért el a Matolcsy-érdekkörig. A MARK Magyar Reorganizációs és Követeléskezelő Zrt.-ről van szó, amelyet az MNB 2014-ben azzal a céllal alapított, hogy megtisztítsa a hazai kereskedelmi bankokat a rossz minőségű ingatlanhiteleiktől. Az eredeti szándék nem teljesült, a központi bank eladta érdekeltségét, amely több közbülső tulajdonos után idén tavasszal került a Bremdal Magántőkealaphoz – melyet nyilvánvalóan a Quartz kezel. A vendéglátós Pintér Máté által elnökölt követeléskezelő részvénytársaságnak egy leányvállalata is akad, a MARK Ingatlan Zrt., amely tehát mára ugyancsak a matolcsystáké lett.
III. Olyan jegybanki ingatlanok, amelyek a Matolcsy-kör magántőkealapjaihoz kerültek, majd váratlanul visszavásárolta őket egy másik MNB-egység (GTC) – Az MNB-s Pallas Athéné Domus Meriti Alapítvány ingatlanbefektetési cégeinek központja a Vízház és a Várbazár tőszomszédságában, a Döbrentei utca 2. alatt lelhető fel. Az irodaház 2019-ben a már emlegetett Blue Ingatlanfejlesztő Befektetési Alapon keresztül került ki a jegybanki tulajdonkörből – először Tiborcz, majd Matolcsy közelébe. Aztán a sokat emlegetett Quartz Alapkezelő tavaly egy G-Zeta DBRNT Kft. nevű társaságba „tette bele” az épületet, majd ezt a kft.-t adta el januárban a lengyel központtal működő, de valójában a Magyar Nemzeti Bank irányítása és többségi befolyása alatt álló GTC-csoportnak. A tulajdonosváltásnak megfelelően a mássalhangzó-torlódásos cégnevet GTC DBRNT Projekt Kft.-re módosították. Öt éve az is hírré vált, hogy a Pallas Athéné Alapítványok megvásárolták és felújítják az Ybl Miklós által tervezett, a Hétház tömbhöz tartozó Andrássy út 40-42-es szám alatti épületeket. Mára persze itt is változott a felállás: 2019-ben egy cégen keresztül magántőkealapokhoz került az ingatlanegyüttes, majd a Quartz egy G-Delta ADRSSY Kft. nevű vállalkozásba apportálta a Matolcsy-lekötelezettek szerzeményét. Tavaly szeptemberben aztán ez a cég is „továbbgurult” a GTC-hez (itt a kft. nevéhez egyelőre nem nyúltak), vagyis lényegében visszatért a tágan értelmezett MNB-portfolióba.
Nagyon hasonló a II. kerület Pusztaszeri út 59-67. alatti volt akadémiai kutatóintézeti épület sztorija. Az ingatlant szintén 2019-ben privatizálta a magántőkealapos lobbi, majd a Quartz tavaly ezt is apportálta egy G-Epsilon PSZTSZR névre keresztelt kft.-be, amely aztán idén februártól – vagyis a GTC-felvásárlástól – kezdve GTC PSZTSZR Projekt Kft.-vé avanzsált. S lássunk csodát, a Matolcsy baráti kör épületfelújtásért felelős „különmegbízottja”, Somlai Bálint egy hónapja minden érdemi vállalatát beköltöztette ebbe az MNB-től MNB-ig adogatott ingatlanba.
IV. A Matolcsy-érdekkör NHB-segítséggel szerzett és „magántőkealaposított” javai, melyeket felvásárolt a GTC – A VII. kerületi Klauzál utca egy egész szakasza került tavaly ősszel a magyar jegybank befolyása alatt álló GTC-csoporthoz, azon belül a GTC KLZ 7-10 Kft.-hez. Hogy mi történt pontosan az egyes házszámok alatti felépítményekkel? A Klauzál utca 7-9-es zónát az imént említett Somlai Bálint „gyűjtötte be” 2018-ban – a Matolcsy-rokonság NHB Bankjának segítségével –, majd 2020–21-ben a Quartz által kezelt Garda Ingatlanfejlesztő Ingatlanbefektetési Alaphoz passzolták, és innen „pattant” a GTC-hez. Lényegében ugyanez történt a Klauzál utca 8-cal és a 10-es számú házzal is, csak utóbbit Somlai közbeiktatása nélkül vitték a Quartz-alapok, majd származtatták tovább a GTC-nek.
V. A Matolcsy-érdekkör „magántőkealaposított” javai, melyeket részben MNB/NHB-segítséggel vásárolt a csapat, és egyelőre nem adta tovább – Ebben a kategóriában a legfontosabb szerzemény a Mészáros Lőrinc dominálta Magyar Bankholdingban meglévő mintegy 23 százalékos tulajdonrész. Konkrétan: a Quartz pénzeszsákjai közül az Aurum és Felis Magántőkealap áll a bankholding 12,56 százalékos és 10,82 százalékos két darabja mögött (természetesen több cégáttételen keresztül – lásd e pénzügyi beszámoló 137. oldalát).
Ugyancsak a Felis Magántőkealapig vezethető vissza számos más cég végső haszonhúzói köre – még akkor is, ha a sajtóban gyakran csak a legstrómangyanúsabb Matolcsy-barát, Száraz István jelenik meg ezeknél tulajdonosként. Ilyen Felis-leágazás például a székesfehérvári Hübris Sörfőzde – melyhez a kezdetekkor Matolcsy Ádám biztosított balatoni telephelyet, az NHB pedig hiteleket –, a Culinaris nevű prémium delikátbolt-hálózat, a hazai csúcsgasztró-intézményeket Párizsból behozott alapanyagokkal ellátó France Gourmet Foods Kft., a pesti bulinegyed Black Swan koktélbárja, az Á La Maison breakfast and brunch étterem a budai Hegyvidék Bevásárlóközpontban, valamint az állami turisztikai pénzekkel is megtámogatott Pine Weekendhouse Balatonakarattyán. Ami a további ingatlanokat illeti, szintén a Felis Magántőkealap a tulajdonosi végpont a Várkert Bazártól egy kőhajításra lévő Lánchíd 19 Design Hotelt birtokló cég (G-Gamma LCHD Kft.) esetében. Ugyanez a helyzet a Budai Várnegyed egyik legexkluzívabb telkével az Ostrom utcánál, melyet először a vendéglátós Pintér Mátéék családja, majd az épületfelújítós Somlai Bálint szerzett meg évekkel ezelőtt – az NHB aktív finanszírozása mellett –, hogy aztán tavaly már egy Felis-talapzaton nyugvó projekttársasághoz (G-Beta OSTROM Kft.) kerüljön. Pintér Máté tulajdonlásával és az NHB hitelével a Matolcsy-körhöz került egy nagy irodarész a pesti belváros egykori Luxus Áruházában is; a Vörösmarty tér 3. alatti ingatlandarab ma már természetesen egy Quartz–Felis-kezelésű vállalkozásé (G-Alpha VRSMRT Kft.). És vissza a budai Vár lábához: szintén a Quartz menedzseli azt az Arezzo Magántőkelapot, amely tavaly egy cégen keresztül (Corvin Tér 13 Invest Kft.) műemlék lakóházat a vett a Batthyány tér és a Lánchíd között félúton. Ugyancsak az Arezzo Magántőkealap gyűjtött be 2021-ben két napelemes energiatermelő érdekeltséget (Solar Power Alfa Kft., The Art Of Voyage Delta Kft.) a Matolcsy Ádám bútorgyáras partnereként említett Stofa Györgytől. Mindeközben a Budapesti Metropolitan Egyetemnél már nevestett Közép-Európai III. Magántőkealap felvásárolta a Marczibányi Sportcentrumot – amely éppen a Quartznak és Matolcsy Ádám Porschéinak otthont adó Millenáris-irodanegyed közvetlen közelében található –, valamint a szintén a Lövőház utcába költözött, fejfájás-elhárításra szakosodott Mind Klinikát.
Nyitóillusztráció: Kohut András
#Matolcsy Ádám#NER | Saját egyetem és féktelen luxus – a Matolcsy-kör is beszállt a „magántőkealapos honfoglalásba” | Az a jegybanki alapítványi vagyon, amely 2015–2016-ban a kormány szerint „elvesztette közpénz jellegét” mára még tovább privatizálódott – részben a Matolcsy család közvetlen közelében működő magántőkealapokhoz. A Válasz Online gyűjtése szerint ez történt a Budapesti Metropolitan Egyetemmel, a NER kedvenc éttermeként azonosított Felix épületével, továbbá számos irodaházzal és luxusvillával. | null | 1 | https://www.valaszonline.hu/2022/05/17/matolcsy-adam-felis-magantokealap-hatter/ | 2022-05-17 00:00:00 | true | null | null | valaszonline.hu |
Újabb nap, újabb tender. Ismét behúzott egy több mint 10 milliárdos közbeszerzést a Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozó ZÁÉV. Ezúttal Veresegyházon építhetnek fel egy iskolát. Azonban a beruházás uniós forrásból valósulna meg, így ha az EU nem utalja a szükséges pénzt, az eljárást eredménytelenné nyilváníthatják.
Bár 2022-re azt remélték, hogy már elkészül Veresegyház új, 24 termes általános iskolája, egyelőre úgy tűnik, csak az biztos, ki lesz a kivitelező. A BMSK Beruházási, Műszaki Fejlesztési, Sportüzemeltetési és Közbeszerzési Zrt. írt ki közbeszerzési eljárást egy veresegyházi általános iskola felépítésére tavaly év végén – a nyertest az uniós közbeszerzési értesítőben tették közzé a napokban.
Az új, 24 osztályos iskolában 4 SNI tanterem, tornaterem, kiszolgáló funkciójú helyiségek, 600 adagos főzőkonyha és étkező épül, valamint aulát is kap. A 2 és 3 szintes épület összesen 10443 m²-es lesz. Az iskolaudvaron játszóudvar, sportudvar, valamint tankert épül, továbbá kerékpártárolót, 82 db parkolót és 6 db Kiss&Ride parkolót alakítanak ki. A geotermikus távhő mellett napelemmel is felszerelik majd az új épületet.
Az agglomerációs településen régóta igény mutatkozott egy új iskolára, a Budapestről kiköltözők száma ugyanis jelentősen megnőtt. Az önkormányzat a tulajdonában lévő egykori TSZ-területet ajánlotta fel, térítésmentesen átadva egy részt az államnak a 6,5 hektáros telekből.
A beruházásnak azonban vannak feltételei. Ahogy az a tender kiírásában szerepel: „Ajánlatkérő a Gazdaság-újraindítási Akcióterv európai uniós támogatás keretein belül támogatásra irányuló igényt fog benyújtani. A közbeszerzési eljárás a Kbt. 53. § (5) és (6) bekezdése alapján feltételesen kerül megindításra. Ajánlatkérő a támogatásra irányuló igény el nem fogadását vagy az igényeltnél kisebb összegben történő elfogadását olyan körülménynek tekinti, amely miatt az eljárást eredménytelenné nyilváníthatja, és amely körülményt a Kbt. 135. § (12) bekezdés szerint, a szerződés hatálybalépését felfüggesztő feltételnek minősíti.”
Vagyis a beruházás attól függ, hogy az unió utalja-e a szükséges forrásokat.
A decemberben kihirdetett pályázatra mindössze ketten jelentkeztek: a későbbi nyertes ZÁÉV Építőipari Zrt., illetve a Horváth Építőmester Építőipari Zártkörűen Működő Részvénytársaság. A beruházást nettó 13 435 928 000 forintért építheti meg Mészáros Lőrinc egyik vállalkozása 704 munkanap alatt.
Alvállalkozóként a KVADRUM Építész Kft.-t vonják be. Az 1990 óta működő építész iroda tervezett már Rácalmáson gyógyfürdőt, de Veresegyházán is dolgoztak: 2014-ben a Veresegyházi termál- és gyógyfürdő fejlesztése során szaktanácsadóként működtek közre.
A ZÁÉV Építőipari Zrt.-ről többször írtunk. A cég a leggazdagabb magyar, Mészáros Lőrinc érdekeltsége hivatalosan 2019 óta. A ZÁÉV éves nettó bevétele az elmúlt években 15,4 és 72,8 milliárd forint között mozgott, az adózott eredmény pedig a 7,1 milliárdot is elérte. Sok másik állami tender mellett ehhez biztosan hozzájárult a Puskás Aréna (190 milliárd forint) vagy az atlétikai stadion (nettó 150 milliárd forint) megépítése a Magyar Építő Zrt.-vel közösen. Szintén közösen alakíthatják át a Citadellát keretmegállapodás keretében.
25 milliárdos megbízást hozott Mészároséknak a nyuszi Mosdóson | atlatszo.hu
Az ország leggazdagabb emberének egyik cége – konzorciumi partnerével együtt – a piros tojás mellé egy nettó 25 milliárd forintos közbeszerzést is „kapott húsvétra”. Ezúttal a BMSK által kiírt tenderen sikerült a legkedvezőbb árajánlattal előrukkolniuk. A feladatuk a mosdósi kastély igazi kórházzá alakítása lesz. A Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozó ZÁÉV és konzorciumi partnere, a Magyar Építő Zrt. alvállalkozóként a Mészáros és Mészáros Zrt.-t, valamint a Mészáros-gyerekek tulajdonában álló Fejér B.Á.L. Zrt.-t is bevonta a munkálatokba.
A másik induló a 2010-ben alapított, kecskeméti Horváth Építőmester Zrt., amelynek 2020-as árbevétele 9,5 milliárd forint volt. A cég gyakran indul és nyer közbeszerzéseken: építettek már a Bolgár Nemzetiségi Önkormányzatnak, építettek autópálya mérnökséget, és többször is indultak a ZÁÉV ellenfeleként tendereken.
A ZÁÉV nem mozog idegenül Veresegyházon: 2019-ben a Laterexszel közösen építették meg a Veresegyházi Katolikus Gimnázium 15 tantermes iskoláját. Az 5000 négyzetméteres épület akkor 3,426 milliárd forintba került. | Iskolába mennek Mészáros Lőrincék: a ZÁÉV 13,5 milliárdért építhet fel egy sulit | Újabb nap, újabb tender. Ismét behúzott egy több mint 10 milliárdos közbeszerzést a Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozó ZÁÉV. Ezúttal Veresegyházon építhetnek fel egy iskolát. Azonban a beruházás uniós forrásból valósulna meg, így ha az EU nem utalja a szükséges pénzt, az eljárást eredménytelenné nyilváníthatják. | null | 1 | https://atlatszo.hu/orszagszerte/2022/05/16/iskolaba-mennek-meszaros-lorincek-a-zaev-135-milliardert-epithet-fel-egy-sulit/ | 2022-05-16 00:00:00 | true | null | null | orszagszerte.atlatszo.hu |
A somogyi megyeszékhelynek imáiba kéne szőnie Simicska Lajos nevét: amikor még ő birtokolta a legendás közterületi hirdetőcéget, Kaposvár óvatos becslés szerint is háromszor jobban járt, mint most, a Mészáros Lőrinc nevével fémjelzett korszakban. A Simicska-Publimont 2012-től öt esztendeig évi 49 milliót fizetett a város területén lévő, általa üzemeltetett különböző hirdetési felületekért, ez tavaly év végén, a Mészáros-Publimonttal kötött szerződés szerint évi 18 millióra zsugorodott. Miközben a cég milliárdos nyereségre tesz szert.
A Szita Károlyt évtizedek óta hatalomban tartó helyi sajtókülönítmény minden lehetséges médiafelületen sulykolja, hogy a városvezető csakis a „kaposváriak érdekeit tartja szem előtt”. Ezt azonban a távolabbi és a közeli múltból is számos példa cáfolja, és a városi közterületi reklámfelületekből nyerhető bevételére sem igaz.
Különösen az általunk kikért szerződés részleteinek ismeretében: a Publimont listaáraival számolva akár évi négy-ötszázmillió forintos nettó bevétel is elérhető, miközben a városnak csupán a 18 milliós bérleti díj jut.
Simicskával nem kellett, Mészárossal igen
A Publimont-románc Simicska Lajos idejében kezdődött: korábban saját reklám-rendszergazda cége volt Kaposvárnak, amely komoly veszteségeket termelt. Öt évig, 2012 decemberétől 2017 végéig élt a szerződés, amelynek – a városban terjesztett legendákkal szemben – nem az emlékezetes események, Simicska Lajos kiátkozása vagy a „településkép védelméről szóló törvény” vetettek véget: egyszerűen lejárt, és nem kötöttek újat.
Ám a helyi fideszes propaganda és zászlóshajója, a Kaposvár Most megpróbálták úgy beállítani, mintha Szita Károly személyesen ebrudalta volna ki Kaposvárról Simicska Lajost, aki viszont szerintük „bosszúból”, saját médiájában, a Hír Tv-ben és a Magyar Nemzetben emiatt melegítette fel Szita Károly ügynökmúltját.
Az öt évig a városnak jól fizető mintegy 150 plakáthely hirtelen „eltávolítandó, a városképet elcsúfító reklámtábla” lett – vélhetően politikai megfontolásból, hogy a Simicska-cég ne tudja felhasználni a felületeket a Fidesz ellen a 2018-as választáson.
Simicska kapitulációja után a Publimont Mészáros Lőrinc érdekeltségébe került, és az addig a „városképet elcsúfító reklámtáblák” ismét kedvesek lettek számos kormányhű önkormányzatnak.
Már a 2019-es választásokra megjelentek a magukban álló citylightok, ám a liezon igazán csak az idei választás közeledtével, 2021 második felében teljesedett ki: ismét feltűnt Kaposváron a Publimont, és ötéves szerződést kötött az önkormányzattal.
Ám ezúttal már az új idők szellemében modernebb, esztétikusabb, s nem utolsósorban a célközönséghez közelibb technológiával, a citylighttel támadtak, annak is a buszvárókba applikált változataival.
Sok, de kevés bevételt hoz?
A Publimont hivatalos ajánlata több települési önkormányzat weboldalán megtalálható: Budaörsé például 2020. áprilisi keltezésű, de ebben már szerepel Kaposvár annak ellenére, hogy a kaposvári szerződéseket csak 2021. júliusban és októberben írták alá.
A cég három szerződése a Kaposvár honlapján közzétett közbeszerzési adatok alapján összesen 164 helyre (144 utasváró, plusz 20 magában álló reklámtábla) vonatkozik, ám a szerződésekből kiderül, hogy a plakáthelyek száma ennél jóval több, 255 darab, miután számos helyi járatú buszváróra két külön reklámfelületet is felszereltek. A várók mindegyikében van még a szerződés szerint egy kisebb, 100×70-es plakáthely, amelyet az „önkormányzat jogosult térítésmentesen használni” – ezek nyilván jól jönnek majd a 2024-es helyhatósági választásokon az aktuális városi sikerpropaganda elhelyezésére.
A Publimont közterület-használati díjat fizet a plakáthelyekért amellett, hogy szállította a citylighttal felszerelt egyen-utasvárókat, gondoskodik a karbantartásukról, s persze a reklámanyaggal való ellátásukról. A darabonként és havonta fizetendő díj plakáthelyenként havi 5300 Ft plusz áfa, összesen 18 160 000 forint (a nem utasváróba épített citylightok díja magasabb).
A Publimont tehát 255 darab 2 négyzetméteres, megvilágított plakáthelyért fizet évente nettó 18,1 millió forintot, miközben a 2021-es hirdetési tarifatáblázata szerint a plakát darabja átlagosan havi 240 000 forintba kerül.
Ebből nem nehéz kiszámolni, hogy 100%-os kihasználtság és átlagtarifa használata esetén évi 734 400 000, azaz hétszázharmincnégymillió-négyszázezer forint árbevételt termelnének Kaposvár közterületei Mészáros Lőrincnek, tehát nagyságrendileg ez az összeget viszonyíthatjuk a tizennyolcmilliós közterület-használati díjjal.
A plakáthelyenként havi 5300 forint akkor is ordító értékaránytalanság, ha tisztában vagyunk vele, hogy egyrészt nem fognak teljes kihasználtsággal működni a hirdetési felületek, valamint tudjuk, hogy számos esetben hatalmas csomag- és egyéb kedvezményeket kapnak a hirdetők. Ezzel szemben áll az, hogy a Publimont plakáthelyein a tartalom jelentős részét vélhetően a jövőben is Rogán Antal propagandaminiszter és csapata fogja szolgáltatni – közpénzből.
Beleszámolhatjuk nyugodtan azt is, hogy a kilencvennégy utasváró építmény számottevő egyszeri beruházást igényelt, melyet ugyan a szerződésekben csupán oly módon konkretizáltak, hogy az önkormányzat az ötéves szerződés lejártával – már ha nem hosszabbítja meg újabb öt évre – háromszázezer forintért megveheti az utasvárókat. Ebből következtethetünk a beruházás nagyságára, amelyet így becslésünk szerint legfeljebb két-három havi árbevétel fedezhet – ötvenhét további hónapig kis túlzással elég csak a kassza csengését hallgatni.
Talán azt sem érdektelen hozzátenni, hogy Kaposvár önkormányzata 2013-ban közel hatszáz millió forintot költött a helyi közlekedés infrastruktúrájának fejlesztésére – természetesen pályázati pénzből – ebből 59 utasvárót, tehát az állomány több mint felét cserélték ki. Egyelőre nem tudni, mi lett a sorsa ezeknek a leszerelt építményeknek, melyek színükben, kialakításukban és anyagukban nem sokban különböztek a „publimontosoktól”, s még sokáig szolgálhattak volna.
Máshol is kezet ráztak
A Magyar Narancs januárban írta meg a Publimont és Gyula város történetét, amelyben a feltételek és körülmények más nagyságrendben ugyan, de hasonlóan aránytalanok voltak, azzal a különbséggel, hogy Gyulán tizenöt évre kötöttek szerződést. Békéscsabán még tavaly év elején a járványidőszak alatt közbeszerzés, a közgyűlés megkérdezése és érdemi vita nélkül Szarvas Péter polgármester rázott kezet a céggel.
2020-ban a kormány az újabb plakátoffenzíva kezdetén jótékonyan arról is gondoskodott, hogy a 2019-ben kicsit erőre kapott ellenzéki önkormányzatiság még véletlenül se tudja megvámolni az immár biztosan a Fideszhez láncolt külterületi reklámbizniszt: törvényben rögzítették, hogy az önkormányzatok nem szedhetnek adót a kihelyezett reklámeszközök után.
Ennek persze nem kéne feltétlenül együtt járnia azzal, hogy az önkormányzatok rosszul járnak egy üzleti szerződés megkötésekor: elvileg senki nem gátolja, hogy például jutalékot kössenek ki a nettó bevétel után, ami Kaposváron akár százmilliós évi bevételt is jelenthetne. Kérdés persze, hogy szabad akaratukból, és valóban a településük érdekeit figyelembe véve döntöttek-e.
Nem egyértelmű, hogy kinek az érdeke
Szita Károly „a kaposváriak érdekeinek képviseletében” tanúsított elszántságának ellentmondani látszik néhány, a kaposvári önkormányzat által kötött kontraktus, amelyek nemrég kerültek nyilvánosságra.
Ilyen például a fürdő mellé tervezett szálloda beruházási, valamint koncessziós szerződése, amelyből kiderül, hogy a Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozó ZÁÉV 12–15 milliárdból építheti meg a négycsillagos, „superior hotelt” Kaposváron, majd ezt egy másik cége (Hunguest hotellánc) kibérli tizenöt évre a várostól, igencsak előnyös áron. A beruházást az állam állja.
Mészárosék tizenöt évre kibérelték, majd közpénzből megépíthetik a superior hotelt | atlatszo.hu
A napokban felkerült az Elektronikus Közbeszerzési Rendszer oldalára a döntésről szóló dokumentum, így már tudható, ki fogja megépíteni Kaposváron a régóta beharangozott 120 szobás, négycsillagos szállodát: a Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozó ZÁÉV. A cég nettó 12,9 milliárd forintért végezheti el a munkát. A dolog pikantériája, hogy az már korábban kiderült, ki fogja üzemeltetni a szállodát: a Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozó Hunguest hotellánc. A beruházást az állam állja.
Az aláírt szerződések ellenére támogató kormánydöntés még nincs a szállodáról. Könnyen előfordulhat ugyanakkor, hogy épp cikkünk ébresztette rá az illetékeseket, hogy tiltott állami támogatás esete foroghat fenn, s ezért mégsem kapja meg Kaposvár a remélt forrást – erre Gulyás Gergely miniszter célzott nemrég az egyik Kormányinfón.
Nyilvánosságra került nemrég egy másik, hasonlóan kétes ügy: a Szita Károly vezette önkormányzat régi terve volt, hogy pályázati pénzből egy belvárosi telken „szakemberlakásokat” építsen, s ezzel is elősegítse a képzett műszaki munkaerő idetelepülését. Megterveztették az épületet, megszerezték az engedélyeket, majd váratlanul az ingatlant a tervekkel együtt eladták egy frissen alapított, hárommilliós magántulajdonú kft.-nek.
Eltitkolt közmeghallgatás, gyanús telekeladás, óvodabezárások | atlatszo.hu
Kapost.hu: Százmillióval kevesebb lett, maradhat? Valaki nagyon jól járt a Dési Huber utcai telekeladásnál…
Csakhogy amint az önkormányzat honlapján fellelhető korabeli értékbecslésből kiderül, a telket már 2007-ben nettó 64,8 millióra értékelték, majd 2008-ban a tulajdoni lap szerint a szomszédos óvodaudvar rovására másfélszeresére növelték a méretét, s most még így is kevesebbért, 64,5 millióért értékesítették. Az április 28-i közgyűlésen képviselői kérdésre Szita Károly csak annyit válaszolt: „nem vagyok értékbecslő, nem tudom…”
Nyitókép: A Publimont egyik hirdetési felülete Kaposváron a választások előtt (forrás: Huszka Imre/Átlátszó) | Kaposváron is tarol a Publimont, de nem biztos, hogy a város is jól jár | A somogyi megyeszékhelynek imáiba kéne szőnie Simicska Lajos nevét: amikor még ő birtokolta a legendás közterületi hirdetőcéget, Kaposvár óvatos becslés szerint is háromszor jobban járt, mint most, a Mészáros Lőrinc nevével fémjelzett korszakban. A Simicska-Publimont 2012-től öt esztendeig évi 49 milliót fizetett a város területén lévő, általa üzemeltetett különböző hirdetési felületekért, ez tavaly év végén, a Mészáros-Publimonttal kötött szerződés szerint évi 18 millióra zsugorodott. | null | 1 | https://atlatszo.hu/orszagszerte/2022/05/16/kaposvaron-is-tarol-a-publimont-de-nem-biztos-hogy-a-varos-is-jol-jar/ | 2022-05-16 00:00:00 | true | null | null | orszagszerte.atlatszo.hu |
Történetünkhöz, melynek előzményeit lejjebb idézzük fel, szükséges az alábbiak ismerete. Az információs törvény értelmében a közérdekű adat megismerésére irányuló igénynek az adatot kezelő közfeladatot ellátó szervnek az igény beérkezését követő legrövidebb idő alatt, legfeljebb 15 napon belül kell eleget tenni. Normál esetben. Ha azonban az adatigénylés esetlegesen jelentős terjedelmű és nagyszámú adatra vonatkozik, akkor ez további 15 nappal meghosszabbítható. A mögöttünk hagyott időszak a pandémia miatt a veszélyhelyzet jegyében telt, ez pedig egy kormánydöntés nyomán felhatalmazta az adatgazdákat, hogy erre hivatkozva akár kétszer 45 nappal is meghosszabbítsák a válaszadást. (Ezzel a jogkörrel élt tavaly nyáron Müller Cecília országos tisztifőorvos, amikor arra a kérdésre kellett válaszolnia, milyen nyilvántartást vezetnek az oltottakról.)
A Narancs.hu megkeresésére ugyanígy cselekedett a Teleki-Szávai Krisztina vezette Gyulai Tankerületi Központ, amely így összesen 105 napot tartott fent magának, hogy megkeresésünkre válaszoljon. Érvelésük szerint adatkérésünk „határidőben való teljesítése veszélyezteti a Gyulai Tankerületi Központ veszélyhelyzettel összefüggő koordinációs és adminisztrációs feladatai ellátását.” Arról azonban semmit nem árultak el, hogy a veszélyhelyzettel kapcsolatban a Gyulai Tankerületi Központnak milyen koordinációs és adminisztratív tevékenységét veszélyeztetnénk.
Ötvenszeres különbség?
Még január 31-én elküldött közérdekű adatigénylésünkben azt kértük: elektronikus másolatban küldjék meg, hogy 2020. szeptember 1. és 2022. január vége között a Gyulai Tankerületi Központban dolgozó vezető és nem vezető beosztásban lévő, valamint a Gyulai Tankerületi Központhoz tartozó iskolákban intézményvezetőként dolgozó szakemberek mikor és összességében mekkora jutalmat/prémiumot, béren kívüli juttatást, plusz havi jövedelmet kaptak. Adatigénylésünkkel azt is szerettük volna tudni, részesült-e, részesül-e bárki eredményösztönző premizálásban. Ugyanezt kérdeztük a gyulai tankerülethez tartozó intézmények beosztott tanáraival kapcsolatban is.
Az adatkérést azért nyújtottuk be, mert lapunkat egymástól függetlenül több gyulai és környékbeli tanár kereste meg azzal, hogy az utóbbi egy-másfél évben a gyulai tankerületi vezetők és intézményvezetők jelentős jutalmakat vettek fel. Az egyik intézmény pedagógusa a Narancs.hu-nak elmondta, 2021 végén 21 ezer forint értékű ajándékcsomagot kapott iskolája közel félszáz tanára. Viszont az összes tanár ajándékával megegyező nagyságrendű, milliós összegű pénzt vehetett fel motivációs céljuttatás címszó alatt az intézményvezető. „Azt még megértem, ha egy intézményvezető négyszer annyit kap, mint egy beosztott tanár, de ha majdnem ötvenszer többet, ott valami nem nincs rendben. Állami költségvetési intézmény vagyunk, itt aligha érvényesülhetnek a versenyszférára, különösen a tőzsdei cégek bónuszaira hajazó elképesztő különbségek” – mondta egyik informátorunk.
A pedagógusok legfőbb sérelme: úgy érzik, ők viszik a hátukon a közoktatást. A helyzet mégis az, hogy heti hat tanórára ingyen beküldhetők helyettesíteni, e mellett a szakmailag indokolt csoportbontásokat takarékoskodásra hivatkozva nem lépi meg az intézményvezetés. Így meglátásuk szerint a tanárokon bevasalt megtakarítások alkoták azt a „megspórolt” összeget, amely a bármilyen címszó alatt kifizetett jutalmazás vagy premizálás anyagi forrását jelenti.
„Érdemes sepregetni a tankerületek háza táján, ugyanis a múlt év vége felé elég nagy pénzszórás volt a belső dolgozók részére, motivációs elismerésekről szólnak a hírek.
Egyes vezetők milliós pénzeket kaptak. A középvezetők ötszáz-nyolcszázezer forintokat. Mások is több százezernyi forintnyi juttatásban részesültek. Ezzel szemben a pedagógusok nem kaptak egyetlen forintot sem.
Állításomat irattal is tudom bizonyítani.” Ezt a levelet Tóth Endre, a Momentum oktatáspolitikusa kapta az év elején. Amikor Facebook-oldalán megosztotta ezt az információt, kiderült, voltak, akik szerény összegű könyvutalványt vagy egy doboz szaloncukrot kaptak. Ennek nyomán az időközben országgyűlési mandátumot szerzett Tóth párttársaival együtt a Klebelsberg Központot (KK) és az országban működő hatvan tankerületi központhoz fordult közérdekű adatigényléssel.
A KK-tól azt kérdezték, hány kormánytisztviselő és mekkora bruttó összegben részesült motivációs elismerés címén. Mint utóbb kiderült, ugyanazzal az időhúzó taktikával hárították el őket is, és szó szerint ugyanazokat a válaszokat kapták, mint lapunk a gyulai tankerülettől. Ez erősen központosított kommunikációra utal.
A 103. nap estéjén
A Gyulai Tankerületi Központ január 31-i megkeresésünkre a rendelkezésére álló első 15 napos határidő utolsó előtti napján válaszolt azzal a már említett szöveggel, hogy 45 nappal meghosszabbítja a válaszadás határidejét. Már ekkor gyanúsnak tűnt, hogy időhúzásra játszanak, de amikor március második felében ezt megismételték, akkor nyilvánvalóvá vált, hogy az április 3-i választás előtt semmiképpen sem szeretnének válaszolni. A veszélyhelyzetben az adatgazdának a válaszadásra rendelkezésre álló időpont esetünkben május 1-jén, vasárnap járt le. Így, ha egy nappal később, az ezt követő hétfőn válaszolnak, akkor már törvényt sértenek. A tankerület nagyon odafigyelt, hogy ez ne történjen meg, ezért – aligha életszerű és jóhiszemű módon – április 29-én, pénteken, pontban este 8 órakor, a 103. nap végén kaptunk „választ”. Ebben a már említett információs törvényre hivatkozva azt közölték: „ha a kért adatot korábban elektronikus formában nyilvánosságra hozták, az igény teljesíthető az adatot tartalmazó nyilvános forrás megjelölésével”. Majd pedig két linket mellékeltek.
Ez a két link a a Gyulai Tankerületi Központ 2020-as és 2021-es Elemi költségvetése. A több táblázatban összegfoglalt adatok a legkevésbé sem adnak választ a január végén elküldött konkrét kérdéseinkre. Nem beszélve arról, hogy a két link mögötti, az előző és a tavalyelőtti évet táblázatba rendező büdzsé már az első pillanattól rendelkezésre állt, így aztán akár az adatkérés másnapján, február elsején két kattintással elküldhették volna. (Persze ebben az esetben egy szempillantás alatt kiderült volna, hogy kérdéseinkre ez nem válasz.)
Megmutattuk a táblázatokat akorábban lapunkhoz fordult tanárokkal is. Észrevételük lényege, hogy a 2020-ra beírt 2,3 millió forint „normatív jutalmak, céljuttatás, projektprémium” az év egészére és a teljes tankerületre nézve igen kevésnek tűnik. Ám ennél is feltűnőbb, hogy 2021-re, hasonló címszó alatt, egyetlen fillért sem fizettek ki. Ez már csak azért is nyilvánvaló képtelenség, mert az egyik iskola közel félszáz tanára 21 ezer forint értékű ajándékcsomagot kapott – amit egyébként megaláztatásként éltek meg.
Közérdekű adatkéréseinek különbsége miatt végül némiképp más tartalmú, de konkrét felvetéseik egyikére sem válaszoló levelet kapott Tóth Endre is a KK-tól, amelyet Hajnal Gabriella elnök jegyez. Ebben szintén két link található. Amikor a Momentum képviselője elküldte a KK-val és a több tucatnyi tankerülettel folytatott korábbi, több felvonásos levelezést, akkor kiderült: ezek semmilyen eltérést nem mutatnak a lapunknak a Gyulai Tankerületi Központtal folytatott írásbeli kommunikációjától. A legutóbb kapott levelek végén olvasható, hogy a közérdekű adatok megismeréséhez fűződő jogok gyakorlásával kapcsolatos jogsértés esetén a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hivatalnál lehet vizsgálatot kezdeményezni. Végül azt, hogy az igény elutasítása esetén melyik járásbíróság illetékességi körébe tartozik az ügy. | Nem derül ki a tankerület válaszából, mekkora jutalmat kaptak a vezetőik | Hosszas titkolózás után válaszolt csak adatigénylésünkre a gyulai tankerület. Amit küldtek, abból nem derül ki konkrétum az év végi jutalmak visszás voltát illetően. | null | 1 | https://magyarnarancs.hu/belpol/nem-derul-ki-a-tankerulet-valaszabol-mekkora-jutalmat-kaptak-a-vezetoik-248736# | 2022-05-18 00:00:00 | true | null | null | Magyar Narancs |
„Szinte hihetetlen, de Matolcsy Ádám cégét megbüntették 50 millió forintra, mert egy EU-s pályázaton olyan dologra számoltak el pénzt, amire nem lehetett volna! Ezt általában csalásnak szoktuk nevezni, de persze hivatalosan kicsit máshogyan, ártatlanabbul hangzik ez: egy 500 milliós EU-s pályázat vizsgálata során »szabálytalanság«, »elszámolhatósági feltétel sérelme« miatt 50 millió forint »költségcsökkentést« írt elő a Matolcsy érdekkörébe tartozó Balaton Bútor Kft. projektjénél az EU-s pénzeket felügyelő hatóság” – írja Hadházy Ákos a Facebookon.
Hozzátette, Matolcsy cége félmilliárdot nyert »desgin kutatásra« és »okos bútorok fejlesztésére«, de ebből 50 milliót úgy akarhattak lepapírozni, hogy az már az ellenőröknek is sok volt. „»Elszámolhatósági feltétel sérelme«: olyan dologra próbáltak 50 milliót elszámolni, ami még a nagyon laza projektleírásba sem fért bele” – írja a független képviselő. | Hadházy: Szinte hihetetlen, de 50 millióra büntették Matolcsy Ádám cégét | Egy uniós pályázat során olyan dologra számoltak el pénzt, amire nem lehetett volna. | null | 1 | https://magyarnarancs.hu/belpol/hadhazy-szinte-hihetetlen-de-50-milliora-buntettek-matolcsy-adam-ceget-248830 | 2022-05-16 00:00:00 | true | null | null | Magyar Narancs |
Bádogbódé, két konténer és nagy halom műanyag cső áll egy lebetonozott placcon, Mosonmagyaróvár határában: ennyi látható nyoma van annak a több milliárdos állami támogatással épülő geotermikus erőműnek, amely – ha valaha is elkészül – a város 80 százalékát láthatja el távfűtéssel. Az elhagyatottnak tűnő kunyhót 2019-ben Hadházy Ákos mutatta be egy Facebook-bejegyzésben: a sufniról készített fotója azóta is emlékezetes maradt, mint a gyanús körülmények között felszipkázott uniós és hazai források mementója. Azóta sem vagyunk sokkal előrébb.
Tíz éve ígérik
A mosonmagyaróvári erőmű terve közel tíz évre nyúlik vissza: a beruházás mögött egy olyan cégcsoport, a Kovács Imre Zoltánhoz közel álló EU-Fire csoport áll, amely országszerte ismertté vált a hasonló, olykor félúton elakadó geotermikus projektjeiről. Kovács és cégei először egy 2011 óta befejezetlen battonyai erőmű-beruházás kapcsán hallattak magukról. 2012-ben aztán megjelentek Mosonmagyaróváron is. A helyi önkormányzat városüzemeltető kft.-je, valamint Kovács vállalkozásai – köztük a cikkünk szempontjából legérdekesebb Geotherm Hungary Kft.– külön projektcéget is létrehoztak a mosonmagyaróvári erőmű építésére; ebben Kovács Imre érdekeltségei számítottak többségi tulajdonosnak.
• Mi köti össze az erőműfejlesztési pályázat kiíróját a tenderen induló győztes és vesztes cégekkel?
• Milyen problémát lát ebben a Transparency International Magyarország szakértője?
• Hogyan határozzák meg a baráti, esetenként pedig az élettársi kapcsolatok a geotermikus energia kitermelésével foglalkozó hazai piacot? | Barátok közt: mutyiszagú pályázati győzelem Mosonmagyaróváron | A mosonmagyaróvári erőmű terve közel tíz évre nyúlik vissza: a beruházás mögött egy olyan cégcsoport, a Kovács Imre Zoltánhoz közel álló EU-Fire csoport áll, amely országszerte ismertté vált a hasonló, olykor félúton elakadó geotermikus projektjeiről. Kovács és cégei először egy 2011 óta befejezetlen battonyai erőmű-beruházás kapcsán hallattak magukról. 2012-ben aztán megjelentek Mosonmagyaróváron is. A helyi önkormányzat városüzemeltető kft.-je, valamint Kovács vállalkozásai – köztük a cikkünk szempontjából legérdekesebb Geotherm Hungary Kft.– külön projektcéget is létrehoztak a mosonmagyaróvári erőmű építésére; ebben Kovács Imre érdekeltségei számítottak többségi tulajdonosnak. | null | 1 | https://hang.hu/magyar-hang-plusz/baratok-kozt-mutyiszagu-palyazati-gyozelem-mosonmagyarovaron-140724 | 2022-05-18 11:03:04 | true | null | null | Magyar Hang |
Bő fél évtizeddel a vizsgálatok megkezdése után ítélet született egy milliárdos csalás ügyében. Hadházy Ákos parlamenti képviselő beszámolója szerint a 2,9 milliárd forint EU-támogatásból lényegében az ég világon semmit se csináló, Lázár János egykori gimnáziumi évfolyamtársa által vezetett Első Magyar Környezettudatos Szociális Szövetkezet ügyében egyetlen vádlottat ítéltek két év felfüggesztettre.
A rendkívül hangzatos név nem túl összetett gondolatot takart, A szekérderéknyi EU-s forrásból hátrányos helyzetű embereket foglalkoztattak volna, akiknek az erdőkben kellett volna hullott gallyakat gyűjteniük. 2015 tavaszán vették fel őket, de fizetést csak az első két hónapban kaptak. Mivel papíron munkaviszonyuk volt, munkanélküli támogatásra se voltak jogosultak. Munkát pedig abban a két hónapban se végeztek.
A pénz felszívódott, az ügyben az akkor a miniszterelnökséget vezető Lázár miniszter kezdett vizsgálódni saját egykori évfolyamtársa, Bada János szövetkezete ellen ellen. Bada más szálon is kötődött Lázárhoz, a miniszter polgármestersége idején Hódmezővásárhely városával közösen volt tulajdonosa a Zafír Média KFt.nek is. | Egyetlen embert találtak felelősnek egy milliárdos csalásért, ő is csak két év felfüggesztettet kapott | Bő fél évtizeddel a vizsgálatok megkezdése után ítélet született egy milliárdos csalás ügyében. Hadházy Ákos parlamenti képviselő beszámolója szerint a 2,9 milliárd forint EU-támogatásból lényegében az ég világon semmit se csináló, Lázár János egykori gimnáziumi évfolyamtársa által vezetett Első Magyar Környezettudatos Szociális Szövetkezet ügyében egyetlen vádlottat ítéltek két év felfüggesztettre. | null | 1 | https://444.hu/2022/05/19/egyetlen-embert-talaltak-felelosnek-egy-milliardos-csalasert-o-is-csak-ket-ev-felfuggesztettet-kapott | 2022-05-19 00:00:00 | true | null | null | 444 |
Az V. kerületi önkormányzat két éve úgy döntött, hogy gasztro-gourmet irányba fejleszti a Hold utcában található Belvárosi Piacot, azonban a május 19-én ülésező képviselőt-testület elé ezúttal egy egészen más jellegű javaslat került.
Az rtl.hu információi szerint ugyanis
Szentgyörgyvölgyi Péter polgármester azt javasolja, hogy építsék fel a piac épületében „Közép-Európa legnagyobb immerzív-interaktív, világszínvonalú, egyedülálló kortárs képzőművészeti kiállítását”.
Az előterjesztésből nem derült ki egyértelműen, hogy pontosan milyen tematikájú kiállítás jönne létre, néhány részletre viszont kitér a javaslat.
A tervek szerint a piac alsó szintjén lévő üres üzletekből hoznának létre kiállítótereket és tárolókat, ahol „a látogatók vezetett útvonalon járnák be a labirintust. A belvárosi piac közepén egy közel 10 ezer köbméteres felfújható installáció kapna helyet. Az installáció belülről lenne bejárható, ahol egy hatalmas méretű vetített alkotásban sétálhatnának a látogatók”.
Magáról a kiállításról ennyit tudunk, az nem derül ki belőle, hogy mi lesz a témája, mikor nyitna ki, valamint hogy mégis mit takar ez az alsó szinten lévő labirintus
– mondta az rtl.hu-nak Kovács Alex Gábor, a Tied a Belváros nevű ellenzéki frakció vezetője.
Szerinte nyilvánvalóan senkinek sem jó, ha továbbra is üresen áll a jelenleg zárva tartó épület, de az ellenzéki frakció csakis olyan hasznosítást támogat majd, amely nyilvános és széles körben meghirdetett pályázat útján valósul meg.
„Továbbra sem szavazunk meg olyan pályázatnak látszó kiírásokat, mint amilyenek az elmúlt években jelentek meg a Belvárosban, és amelyeken keresztül kiárusítja a fideszes vezetés a kerület ingatlanvagyonát. A belvárosiakat is be kellene vonni abba, hogy milyen funkciót kapjon a Hold utcai piac épülete a következő időszakban" – tette hozzá.
Az installáció minden nap 10-22 óra között lenne nyitva, a kiállításra érkezők pedig a cég szerint nem terhelnék a környéket, mert egyszerre csak korlátozott számú látogatót fogadnának. Az V. kerületiek és a helyi önkormányzati iskolák diákjai egyszer ingyenesen megnézhetnék a kiállítást.
A javaslatban az áll, hogy ezzel az ötlettel az Intersputnik Kft. kereste meg az önkormányzatot, valamint a piac vezetését. A cég vállalná az üzemeltetést és a rezsiköltségek megtérítését, továbbá ha létrejönne a határozott ideig tartó megállapodás,
akkor havonta 3 millió forint bérleti díjat is fizetne 2022 júniusa és 2023 májusa között.
Az előterjesztésből ennél több nem derült ki a kiállítás jellegéről, ezért az rtl.hu megkereste az önkormányzatot, valamint az Intersputnik Kft.-t is.
A belvárosi sajtóosztály azt közölte (válaszaik szó szerinti közléséhez járultak csak hozzá): „A BP D.A.M. jelentése Budapest Digital Art Museum. Ötvözi a képzőművészetet, az immerzív vetítést, a fényfestést, a 3D mappinget és a sound designt egy olyan interaktív kiállításban, ahol a vendég részévé válik a folyamatosan változó egyedi, többdimenziós élménynek”.
Az Intersputnik Kft. szerint már több hónapja tervezik „Közép-Európa legnagyobb Digital Art projektének” a megvalósítását,
a beruházás pedig várhatóan több száz millió forintba kerül majd. A nyáron nyitó kiállítást magánberuházásként, állami- és önkormányzati támogatás nélkül akarják megvalósítani.
Vásár a bazilikánál és Spaparty
Az Intersputnik Kft. vezetője Klinkó György, akinek a neve még egy 2013-as üggyel kapcsolatban került elő. A HVG akkori cikke szerint ugyanis abban az évben Rogán Antal, az V. kerület akkori polgármestere saját hatáskörben úgy döntött, hogy a Belváros-Lipótváros Kulturális Hagyományőrző Egyesület szervezheti a karácsonyi vásárt a Bazilikánál, a szervezet egyik elnökségi tagja pedig éppen Klinkó György volt. (A vásár szervezésének lehetőségét a cikk szerint végül továbbadták egy olyan cégnek, amely a Rogán Antal szomszédjaként ismert Csetényi Csaba érdekeltségébe tartozott.)
Klinkó György az Intersputnik Kft. közlése szerint azóta minden kapcsolatot megszüntetett az alapítvánnyal.
Rajta kívül egyébként L. Laki László is tulajdonosa vállalatnak, a cég pedig elsősorban a Cinetrip rendezvénysorozatból ismert: ezeken az eseményeken budapesti fürdőkben rendeznek – saját meghatározásuk szerint – a fürdőkultúrát is tiszteletben tartó éjszakai bulikat. A vállalat statisztikái szerint 1994 óta több százezer külföldi váltott már ezekre az eseményekre jegyet.
Klinkó Györgynek a Szabadság téren egy kávézója is van, az Intersputnik Kft. pedig korábban (a cég tájékoztatása szerint legutóbb 2014-ben) felkérést is kapott V. kerületi rendezvények – például a Belvárosi Fesztivál – szervezésében való részvételre.
Termelői piac, gasztropiac, bezárt piac
A Belvárosi Piac tavaly január elseje óta zárva van, az önkormányzat ugyanis a járványra hivatkozva bezárta, a bérlőket pedig elküldte.
Előtte a földszinten termelők árultak, a felső szinten pedig több neves étterem is nyílt, így például Bíró Lajos szakács Séf utcája, valamint a Lakatos Márk stylisthoz (az RTL Reggeli egyik műsorvezetőjéhez) köthető Lakatos Műhely.
A bérlők egyébként maradtak volna, Lakatos Márk az rtl.hu-nak azt mondta, úgy tervezték, hogy a járvány lecsengése után folytatják a munkát a Belvárosi Piac épületében. „Az éttermet szerettük mi is és az emberek is, de olyan megállapodást kötöttek velünk, hogy következmények nélkül felmondhatták a bérleti szerződést” – fogalmazott.
Egy 2020-as önkormányzati döntés egyébként éppen az éttermi szolgáltatás fejlesztését tűzte ki célul a Belvárosi Piac hasznosításával kapcsolatban.
A terv ugyanis az volt, hogy egyfajta gourmet-gasztro központot hoznak létre az épületben, az ehhez szükséges beruházások, műszaki fejlesztések elvégzésével pedig megbíznának egy céget, amelyet egy nemzetközi, egyfordulós tenderen választanának ki.
Ebből azonban egyelőre semmi sem lett, a mostani előterjesztésben ezt a „szükséges körülmények hiányával” indokolta Szentgyörgyvölgyi Péter. A kerület vezetője azt is megjegyezte, hogy „a Belvárosi Piac üzemeltetése az azóta eltelt időben a piaci szereplők jelentkezése híján gazdaságilag nem kifizetődő”.
Pedig az önkormányzat jelentős támogatásokhoz is jutott korábban: a Magyar Narancs cikke szerint a 2013-a állami tanyafejlesztési programból több százmillió forintot kapott a kerület.
„Az önkormányzat először hagyta elsorvadni a termelői piacot, dacára a több százmilliós tanyafejlesztési támogatásnak. Aztán gasztró-gourmet irányba tolódott el a piac, a bérlőknek a pandémiára való hivatkozással mondtak fel egyik napról a másikra. Most pedig itt van ez az egy évig tartó kiállítás, aminek a számos részletét még nem is ismerjük” – fogalmazott az ellenzéki Kovács Alex Gábor.
A belvárosi sajtóosztály kérdésünkre, miszerint miért nem írták még ki a gasztro fejlesztéshez szükséges pályázatot, ha már véget ért a járvány, azt közölte (szintén csak teljes terjedelmében közölhető a válaszuk):
Ez a hasznosítás a belvárosi lakosság érdekeit több szempontból is szolgálja, hiszen egy korlátozott létszámban látogatható kiállításról van szó, kulturális programhoz illeszkedő nyitvatartási idővel, így a környező lakosság nyugalma biztosított, ráadásul a kerületiek egyszeri alkalommal díjtalanul látogathatják meg a kiállítást”.
Nyitókép: Nagy Zoltán/MTVA | Tízezer köbméteres, felfújható installációt telepítenének a Belvárosi Piac épületébe | Egy 10 ezer köbméteres, felfújható installációt telepítenének a Hold utcában található Belvárosi Piac épületébe – értesült az rtl.hu. A terület önkormányzati tulajdonban van, így az ötletet jóvá kell hagynia a helyi képviselő-testületnek is. Az ellenzéki képviselők szerint eddig szinte alig kaptak tájékoztatást a készülő projektről, pedig várhatóan csütörtökön már szavaznak is róla. Az V. kerület sajtóosztálya, valamint az üzemeltető cég lapunkkal azt közölte: Budapest Digital Art Museum néven egy hazai és nemzetközi művészek alkotásait bemutató vizuális fényművészeti tárlatot nyitnának, amely ötvözi a képzőművészetet, a vetítést, valamint a fényfestést. Az üzemeltetésre vállalkozó cég egy budapesti partivilágból ismert vállalat lenne, amely korábban több belvárosi rendezvényen is dolgozott. | null | 1 | https://rtl.hu/belfold/2022/05/18/tizezer-kobmeteres-felfujhato-installaciot-telepitenenek-a-hold-utcai-piac-epuletebe | 2022-05-18 11:10:00 | true | null | null | Rtl.hu |
Az év első három hónapjában összesen 187,5 millió forint támogatást ítéltek Tiborcz Eszter Zsuzsanna és édesanyja, dr. Tiborcz Sándorné közös cégének, a Rekettyés-Agro Kft.-nek az uniós alapokból finanszírozott Vidékfejlesztési Program keretében, derült ki a pályázati eredményeket összesítő honlapról.
A cég igencsak fiatal: Tiborcz István nővére 2021 januárjában alapította a Velencei-tó közelében fekvő Nadapon. Még ugyanabban a hónapban kisebbségi tulajdonosként jelent meg a mezőgazdasági vállalkozásban Dr. Tiborcz Sándor Istvánné, a miniszterelnök vejeként is ismert Tiborcz István és Tiborcz Eszter Zsuzsanna édesanyja. A cég székhelye a nyilvános adatok szerint most is itt, ebben az úszómedencés (esetleg víztározós), villának kinéző épületben van:
A Rekettyés Agro Kft. alig volt egyéves, amikor befutottak az első kedvező, közpénzes hírek:
2022. január 18-án 33,9 millió forintot agrár-környezetgazdálkodási kifizetés jogcímen,
2022. március 4-én 5,1 millió forintot „Szántóföldi termelés digitális fejlesztése” tárgyban,
2022. március 25-én 148,5 millió forintot „Ökológiai gazdálkodásra történő áttérés, ökológiai gazdálkodás fenntartása” tárgyban ítéltek meg a vállalkozásnak.
Tiborcz Eszter korábban a 24.hu-nak azt írta: több mint két évtizede dolgozik főállású mezőgazdasági vállalkozóként, édesanyja kisebbségi tulajdonszerzése a cégben „annak családi jellegét erősíti.” A vállalkozásnak nincsen honlapja, az interneten tevékenységéről nem lehet érdemben tájékozódni.
Tiborcz Eszter 2012-ben, az állami földbérleti pályázaton 157 hektár bicskei föld bérleti jogát szerezte meg. 2015-ben, az állami földárveréseken a szintén Fejér megyei Mányon vett meg 167 millió forintért 166,181 hektár földet. Az Átlátszó írta meg, hogy a bevásárláshoz az ekkor részben állami kézben lévő Gránit Bank nyújtott segítséget: Tiborcz Eszter 167 millió forint hitelt kapott földvásárlásra. Tavaly decemberben jelentették be, hogy Tiborcz István érdekeltsége megveszi a Gránit többségi tulajdonrészét.
Tiborcz István sem panaszkodhat, ha uniós támogatásokról van szó: a miniszterelnök veje idén márciusban 114 millió forintos támogatást kapott ökológiai gazdálkodásra való áttérésre, valamint biogazdaság fenntartására. Hét éve 170 millió forintot ítéltek meg neki ugyanerre a célra, így a hozzá köthető ökológiai gazdaság már 284 millió forintnyi hozzájárulást kapott a Vidékfejlesztési Programból. 2021 végén édesapja, dr. Tiborcz Sándor 687,9 millió forintot nyert erdősítésre. | Tiborcz István nővérének tavaly alapított cége 187,5 milliós támogatást kapott | A nadapi vállalkozás székhelye egy medencés, inkább villának kinéző ingatlanban van. Tiborcz Eszter mellé tavaly beszállt édesanyja, dr. Tiborcz Sándorné is. Erről Tiborcz Eszter korábban azt írta, édesanyja kisebbségi tulajdonszerzése a cégben „annak családi jellegét erősíti.” A Rekettyés Agro Kft. alig volt egyéves, amikor majdnem 34 millió forintot nyertek. | null | 1 | https://rtl.hu/gazdasag/2022/05/19/tiborcz-eszter-unios-tamogatas | 2022-05-19 11:26:00 | true | null | null | Rtl.hu |
Tanúvallomásaiban több ponton élesen ellentmondott egymásnak az Öveges-program szakmai koordinációjával megbízott egykori vezető, valamint azok a békéscsabai középiskolai tanárok, akiket a büntetőperben szerdán hallgatott meg a Gyulai Járásbíróság. Az egykor megbízási szerződéssel dolgozó koordinációs vezetőnek szakmája szerint nem volt túl sok köze a természettudományos laborokban bevezetendő munkafüzetekhez, ugyanis korábban egy általános iskola magyar szakos tanára, később igazgatója volt. Megítélése szerint ezzel semmi gond nem volt, mert a tananyagfejlesztésre, a szakmai anyagok kidolgozására – amelyet végig önálló és saját szellemi terméknek nevezett – szakembereket kért fel, akik több körben egyeztettek egymással, valamint az érintett középiskolákkal, így a békéscsabai Andrássy gimnáziummal is.
Az egykori szakmai koordinátor tanúvallomásában mindvégig a védelem álláspontját hangoztatta. Elmondása szerint minden szakmai aggály nélkül, jól működő csapatmunkában készültek el a munkafüzetek, miközben folyamatosak voltak az egyeztetések és nagyon jó visszajelzéseket kaptak az elkészült anyagról. Ha minden így történt, akkor miért kellett többször is átdolgozni a munkafüzeteket és hogyan készültek el ezek a munkafüzetek úgy, hogy az adott középiskola természettudományos tantermének felszereltségét nem vették figyelembe? – firtatta a vádat képviselő Tolna Megyei Főügyészség képviselője. Az sem volt teljesen világos, hogy az egyeztetés során ki és pontosan miért volt felelős.
A vád: különösen nagy vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás
Az Öveges-program visszaélései miatti perben a három vádlottat különösen nagy vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalással és más bűncselekményekkel vádol a Tolna Megyei Főügyészség. A büntetőper április 20-i előkészítő üléséről tudósítva beszámoltunk arról, hogy a vádirat szerint „A természettudományos oktatás módszertanának és eszközrendszerének megújítása a közoktatásban” című, az EU által finanszírozott TÁMOP-pályázat elnyerését követően szerződéseket kötöttek a vádlottak által vezetett jogi személyekkel szaktanári segédletek és tanulói munkafüzetek kifejlesztésére. A szerződött társaságok már 2011-ben, a pályázati kiírást megelőzően létrehoztak egy adatbázist, amely a pályázati kiírás szerinti segédletek és munkafüzetek elkészítéséhez szükséges adatokat tartalmazta, így azoknak csak a szerkesztése, sokszorosítása és digitalizálása történt meg a pályázatban előírt fejlesztői tevékenység helyett. Mindezek ellenére a két társaság az elvégzett munkáért kiállította a számlákat, a teljesítésigazolásokat, majd megigényelte a vállalkozói díjakat az önkormányzatoktól.
R-F. M. elsőrendű vádlott ezzel a magatartásával közel 74, a másodrendű V-né D. R. mintegy 70, míg a harmadrendű Cs. I. 34,5 millió forintos vagyoni hátrányt okozott az uniós és a hazai költségvetésnek. Ugyanakkor tény, hogy az Öveges-program keretében nem csak a projekthez tartozó munkafüzetekkel, hanem az érintett több tucatnyi város középiskolája természettudományos tantermének túlárazott, egyenként több mint 300 millió forintos átalakításával is gondok voltak. Ez utóbbival azonban a nyomozó- és a vádhatóság érdemben nem foglalkozott. Így most a perben a tíz évvel ezelőtti teljes program több mint 12 milliárd forintjából csak alig 180 millióról esik szó.
Az Öveges-program szétlopásáról már hét évvel ezelőtt beszámoltunk.
Arra sem született megnyugtató válasz a szerdai tárgyalási napon, hogyha minden érintett középiskolának készített munkafüzet mindegyike önálló fejlesztés és szellemi termék volt, akkor hogyan fordulhatott elő, hogy a felcsúti székhelyű Librum Kft. és a gyulai központtal rendelkező Hunniareg Kft. több esetben szó szerint ugyanazt a munkafüzetet alkotta meg és értékesítette az érintett középiskolák települési önkormányzatainak, külön-külön 30 millió forintért.
Tovább árnyalták a képet a tanúként meghallgatott középiskolai szaktanárok, aki néhány döntő ponton más tartalmú tanúvallomást tettek, mint a szakmai koordináció vezetésével megbízott szakember. Mondandójuk lényege az volt, hogy a projekt keretében kötelező képzéseken vettek részt, amelynek végén záróvizsgát tettek. Ennek keretében pedig olyan kísérleteket és feladatokat kellett kidolgozniuk, amelyeket utóbb az elkészült munkafüzetben láttak, holott erről korábban önálló fejlesztésként beszélt koordináció vezetője. Többen a tárgyalóteremben lévő munkafüzetből megkeresték az így bekerült munkájukat, amelyért semmilyen javadalmazást nem kaptak.
Az egyik tanúként meghallgatott képiskola biológiatanár az így a munkafüzetbe bekerült feladatokat és kísérleteket „nagyon különböző színvonalúnak” nevezte. Volt olyan szaktanár, aki úgy nyilatkozott: nem használta a munkafüzetet, mert a saját maga által összeállított feladat- és kísérletsorban sokkal inkább bízott. Míg volt, aki receptkönyvhöz hasonlította a munkafüzetet, amelyből mindenki kiválogatja, mit akar felhasználni. De akadt olyan is, aki „élete szakmai csúcspontjának” nevezte, hogy részt vehetett ebben a programban.
„Az érintett középiskolák szaktanárai egyetemet végeztek, legalább 20-25 éve tanítanak, míg a fejlesztőcsapat többségében általános iskolában tanító és főiskolai végzettséggel rendelkező ember volt. Ha finoman akarok fogalmazni, akkor ez szintbeli különbség” – mondta a gyulai tárgyaláson a vádat képviselő ügyész. | Önálló szellemi termékek, vagy összeollózott példák? Folytatódott az Öveges-program pere | Az Öveges-program keretében elkészített munkafüzetek a tananyagfejlesztés önálló szellemi termékei voltak, vagy a közreműködő tanároktól ollózták össze a példákat? Ha mindegyik projekt önálló volt és külön készült a középiskoláknak, akkor miért volt nem egyszer döbbenetes a különböző fejlesztések közötti egyezés? Erről vitáztak a tanúk a Gyulai Járásbíróságon folyó büntetőperben. | null | 1 | https://magyarnarancs.hu/belpol/onallo-szellemi-termekek-vagy-osszeollozott-peldak-folytatodott-az-oveges-program-pere-248943 | 2022-05-18 00:00:00 | true | null | null | Magyar Narancs |
Újabb börtönbüntetésre ítélték a Magyarországra szökött egykori macedón miniszterelnököt, Nikola Gruevszkit pénteken. Gruevszkit a szkopjei büntetőbíróság bűnösnek találta hatalommal való visszaélésben, mert 2011-ben elrendelte egy, a politikai riválisának tulajdonában lévő épületének lebontását. Ezt azzal indokolta, hogy annak nem volt rá építési engedélye.
A vád szerint Gruevszki miniszterelnökként bízta meg akkori közlekedési miniszterét, Mile Janakieskit, hogy segítsen bosszútállni Fiat Canoski üzletemberen, volt politikuson, amiért annak pártja kilépett a Gruevszki vezette kormányszövetségből. Janakieski három év börtönbüntetést kapott, Szkopje akkori polgármestere Gazi Baba pedig négy évet. A vádlottak ártatlannak vallották magukat.
Az elsőfokú ítélet a „TNT” fedőnevű ügyben hét évvel azután született, hogy az akkori ellenzék, a jelenleg kormányzó szociáldemokraták 2015-ben berobbantották a botrányt. Több rejtett telefonbeszélgetés is kikerült, amikben - feltehetőleg - Gruevszki és Janakieski beszélnek a „Kozmosz” nevű lakóépület lerombolásáról. | Kilenc év börtönt kapott Nikola Gruevszki | Újabb börtönbüntetésre ítélték a Magyarországra szökött egykori macedón miniszterelnököt, Nikola Gruevszkit pénteken. Gruevszkit a szkopjei büntetőbíróság bűnösnek találta hatalommal való visszaélésben, mert 2011-ben elrendelte egy, a politikai riválisának tulajdonában lévő épületének lebontását. Ezt azzal indokolta, hogy annak nem volt rá építési engedélye. | null | 1 | https://444.hu/2022/05/21/kilenc-ev-bortont-kapott-nikola-gruevszki | 2022-05-21 00:00:00 | true | null | null | 444 |
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) korlátozott terjedelmű átfogó vizsgálatot folytatott az OPUS GLOBAL Befektetési Alapkezelő Zrt.-nél (Opus Global Alapkezelő), a 2018. február 1-jétől a vizsgálat végéig tartó időszakot áttekintve.
Mint a jegybank feltárta, az alapkezelő által egyes alapok esetében alkalmazott rendszer nem felel meg teljes mértékben a portfóliónyilvántartási rendszerrel szemben támasztott követelményeknek. Az MNB így határozatában kötelezte az alapkezelőt, hogy valamennyi adatot időben rögzítsen a nyilvántartási rendszerében, így biztosítva a nettó eszközérték pontos alátámasztottságát.
A jegybank hiányosságot tárt fel az alapkezelő letétkezelői kapcsolatának dokumentáltságában, s kötelezte az alapkezelőt, hogy a letétkezelő megbízására minden esetben a vonatkozó jogszabályi előírás által megkövetelt formában kerüljön sor. Felszólította továbbá az alapkezelőt, hogy az irányítás és a jogosultságkiosztás szintjén biztosítsa az egyedi eszközökre vonatkozó befektetési döntések meghozatalának és végrehajtásának elkülönítését az egyes ügyletek elszámolásától és adminisztrálásától.
Az informatikai területet érintő működés kapcsán az MNB a vizsgálat során megállapította, hogy az alapkezelő nem rendelkezett megfelelő fizikai tartalék kiszolgáló szerverrel.
Az MNB határozatában összesen 9,75 millió forint felügyeleti bírságot szabott ki az Opus Global Alapkezelőre, felszólította a hiányosságok megszüntetésére. Az MNB enyhítő körülményként vette figyelembe ugyanakkor, hogy az Opus Global Alapkezelő a vizsgálat során együttműködő magatartást tanúsított, s már a vizsgálat során intézkedéseket tett a feltárt hiányosságok kijavítására. | Bírságot kapott Mészáros Lőrinc alapkezelője az MNB-től | Az MNB átfogó vizsgálata nyomán mintegy tízmillió forintos bírságot szabott ki az OPUS GLOBAL Befektetési Alapkezelő Zrt.-re, az elektronikus portfólió-nyilvántartásra, az ügyfélmegbízások rögzítésére, illetve az informatikai tartalék szerver működésére vonatkozó jogszabályi előírások megsértése miatt. | null | 1 | https://24.hu/fn/gazdasag/2022/05/18/birsagot-kapott-meszaros-lorinc-alapkezeloje-mnb/ | 2022-05-18 00:00:00 | true | null | null | 24.hu |
A Transparency International Magyarország drágának, gyanúsnak tartja, hogy kormány fürkészei és portyázói csaknem 17 ezer darab lélegeztetőgépet vettek összesen 300 milliárd forintért. A korrupció ellen küzdő civil szervezet közölte, újabb pert nyert a biznisz részleteit titkoló kormány ellen.
A TI Magyarország több közérdekűadat-igénylést is benyújtott, ám falakba ütközött. Így perelnie kellett azért, hogy kiderüljön, az Emberi Erőforrások Minisztériuma hány gépet értékesített tovább. Első fokon nyert, a tárca azonban fellebbezett, ám most a Fővárosi Törvényszék a külügyi tárcával szemben is a TI javára döntött.
A Szijjártó Péter által vezetett minisztériumtól előzőleg hiába kérték ki az általuk gyanúsnak talált szerződések különféle részleteit, így azt, ki engedélyezte az üzletet a malajziai Datuk Vinod Shekar cégével. A külügy azt állította, nem rendelkezik a maláj beszállítók átláthatóságát igazoló adatokkal.
TI Magyarország szerint a nem jogerős ítélet legfontosabb része, hogy nem titkolható az sem, ki és milyen okok alapján engedélyezte a 178 milliárd forint utalását ismeretlen hátterű hongkongi és szingapúri bankszámlákra. | Újabb pert nyert a TI a fürkészek, portyázók üzletei ügyében | A nem jogerős ítélet alapján fény derülhet rá, ki engedélyezte a szerződést a maláj milliárdossal. | null | 1 | https://24.hu/fn/gazdasag/2022/05/16/ti-lelegeztetogep-biznisz-per-kormany/ | 2022-05-16 00:00:00 | true | null | null | 24.hu |
A Rheinmetall AG (51%), a 4iG Nyrt. (39%) és a HM Elektronikai, Logisztikai és Vagyonkezelő Zrt. (HM EI Zrt.) (10%) képviselői közös vállalat alapításáról írtak alá előzetes megállapodást – jelentette be a 4iG a Budapesti Értéktőzsdén. Az alapítók célja, hogy a közös vállalat részt vállaljon a Magyar Honvédség digitalizációjában, valamint a közép-kelet-európai NATO tagállamok számára digitális eszközöket fejlesszen és forgalmazzon annak érdekében, hogy megfeleljenek a mai és jövőbeni harctéri követelményeknek.
A társaság várhatóan 2022 második felében kezdheti meg működését, és digitális megoldások, illetve minden harcterületen és vezetési szinten, valamint a C4ISTAR képességen alapuló katonai kiképzés biztosítására szárazföldi, valamint légi szimulációs rendszerek fejlesztésére, továbbá értékesítésére jön létre.
A közlemény szerint az együttműködésben egyedülálló értéket képvisela Rheinmetall nemzetközi hadiipari szakértelme . A társaság technológiai szolgáltatóként működik majd közre az alkatrészek, termékek, katonai képességek és know-howk területén (katonai szimulációs képzés, irányítás és irányítási rendszerek). A HM EI Zrt. szaktudása kiterjed a védelmi informatikai és infrastrukturális szolgáltatásokra, a taktikai harci menedzsmentre és rendszerintegrációra. A 4iG pedig erős informatikai és telekommunikációs hátterével, kibervédelmi- és fejlesztési kompetenciájával támogatja majd a közös vállalat munkáját, illetve jelentős méretű saját infrastruktúrájával és kapacitásaival biztosítja a megfelelő szoftverfejlesztési környezetet.
A Rheinmetall AG és a 4iG Nyrt. 2022 januárjában írta alá a megállapodást, amellyel a düsseldorfi védelmi ipari vállalat 25 százalékos részesedést szerzett a budapesti központú infokommunikációs cégben. A felek nemcsak pénzügyi befektetésben állapodtak meg, hanem hosszú távú szakmai együttműködés alapjait fektették le a tulajdonrész vásárlásával, illetve tőkeemeléssel, amelyet a közös vállalat alapítása tovább erősít. | A 4iG beszáll a magyar honvédség és a közép-kelet-európai NATO tagállamok digitalizálásába | A Rheinmetall AG (51%), a 4iG Nyrt. (39%) és a HM Elektronikai, Logisztikai és Vagyonkezelő Zrt. (HM EI Zrt.) (10%) képviselői közös vállalat alapításáról írtak alá előzetes megállapodást – jelentette be a 4iG a Budapesti Értéktőzsdén. Az alapítók célja, hogy a közös vállalat részt vállaljon a Magyar Honvédség digitalizációjában, valamint a közép-kelet-európai NATO tagállamok számára digitális eszközöket fejlesszen és forgalmazzon annak érdekében, hogy megfeleljenek a mai és jövőbeni harctéri követelményeknek. | null | 1 | https://24.hu/fn/gazdasag/2022/05/16/4ig-magyar-honvedseg-kozep-kelet-europai-nato-tagallamok-digitalizacio/ | 2022-05-16 00:00:00 | true | null | null | 24.hu |
Pénzügyminisztériumi tisztségviselőkön kívül a Miniszterelnökség egyik vezető beosztású munkatársa is gyanúsítottja a két minisztériumot érintő hivatali vesztegetési ügynek. A 24.hu megtudta, hogy a tárca egyik főosztályvezetőjéről van szó, akit le is tartóztattak a hatóságok.
A Magyar Közlönyben korábban megjelent hivatalos információk szerint a tisztviselőt 2016 elején helyezték a Miniszterelnökség Európai Uniós Források Felhasználásáért Felelős Államtitkárságának állományába. Itt aztán az RRF Terv Végrehajtásáért és Fejlesztéspolitikai Jogi Ügyekért Felelős Helyettes Államtitkárságára került, Leveleki Zsolt helyettes államtitkár beosztottjaként.
Az RRF nem más, mint az Európai Unió helyreállítási alapja (Helyreállítási és Rezílienciaépítési Eszköz), amelynek forrásait leginkább a magyarországi korrupció miatt nem folyósítja hazánknak Brüsszel. Amint lapunk beszámolt róla, az Európai Bizottság konkrét ügyeket kifogásolva indította meg Magyarországgal szemben a jogállamisági mechanizmust, amelynek következményeként rengeteg uniós támogatást veszíthet el Magyarország.
Vagyis korrupció gyanúja miatt most egy olyan kormánytisztviselő került rács mögé, aki épp a korrupció miatt visszatartott uniós forrásokkal kapcsolatos munkát végzett, ami aligha jön jól akkor, amikor a kormánynak válaszolnia kell a brüsszeli aggályokra.
Habár azt Miniszterelnökséget vezető miniszter is elismerte a Kormányinfón, hogy a tárca egyik munkatársa is érintett a büntetőügyben, Gulyás Gergely nem főosztályvezetőről, hanem egy osztályvezetőről, valamint kisebb csalásokról beszélt. Ugyanakkor a lapunk által megismert ügyészségi indítványban az áll, hogy több száz millió forintos, bizonyos esetekben az egymilliárd forintot is megközelítő vissza nem térítendő támogatásokra benyújtott pályázatokat „olajoztak meg” a gyanúsítottak. Az ügyészség szerint általában a pályázati összeg egy százaléka volt a tarifa, de volt, hogy jóval több.
A vádhatóság szerint a Pénzügyminisztérium munkatársai kenőpénzért cserébe abban segítettek a pályázóknak, hogy támogatási kérelmeik sikeresek legyenek, illetve az azokkal kapcsolatban indított ellenőrzések számukra kedvezően végződjenek.
Ha ez mégsem sikerült – áll az ügyészségi dokumentumokban –, akkor jött képbe a Miniszterelnökség főosztályvezetője. Neki abban volt szerepe, hogy csúszópénzért cserébe azoknál az elutasított pályázatoknál járjon el, melyek esetében felülvizsgálati kérelmet nyújtottak be a Miniszterelnökséghez a pályázók. Az ügyészség szerint a főosztályvezető intézte el, hogy a kifogásnak mindenképpen helyt adjanak, és ezáltal a támogatási kérelem visszakerüljön a rendszerbe újbóli elbírálásra.
Az ügyészségi indítvány szerint a Miniszterelnökség főosztályvezetője egy alkalommal még azt is elintézte, hogy az egyik pályázó cég az általa elnyert több mint félmilliárd forintos támogatási összeget teljes egészében lehívhassa előlegként, noha korábban elutasították ezt a kérelmét. A tisztviselő a Pénzügyminisztérium be nem avatott főosztályvezetőjét is felhívta, hogy közbenjárjon az ügyben, és a nyomozók szerint valótlanul arra hivatkozott, hogy a kifizetés Leveleki Zsolt helyettes államtitkár kérése.
A Miniszterelnökség főosztályvezetője ellen háromrendbeli vezető beosztású hivatali személy által, az előnyért hivatali kötelezettségét megszegve, bűnszövetségben és üzletszerűen elkövetett hivatali vesztegetés elfogadása a gyanú, amiért öttől tizenöt évig terjedő szabadságvesztésre számíthat, ha elítélik. A 24.hu információja szerint a gyanúsítás alapját egyebek mellett több ezer oldalnyi lehallgatási jegyzőkönyv képezi ez esetben is. | Vezető kormánytisztviselőt csuktak le, ami a visszatartott uniós pénzek miatt nagyon fájhat a kormánynak | Korrupció gyanúja miatt egy olyan miniszterelnökségi vezető került rács mögé, aki éppen a korrupció miatt visszatartott uniós forrásokkal kapcsolatos munkát végzett. Az ügyészség szerint a főosztályvezető kenőpénzért vállalta, hogy elutasított EU-s pályázatok felülvizsgálata a támogatást kérők számára kedvezően alakuljon. A kormánytisztviselő akár 15 évig terjedő szabadságvesztésre is számíthat. | null | 1 | https://24.hu/fn/gazdasag/2022/05/09/miniszterelnokseg-kormanytisztviselo-unios-penzek-rrf-terv-letartoztatas-korrupcio/ | 2022-05-09 00:00:00 | true | null | null | 24.hu |
olvasási idő
1 perc
megjelent
2022.05.23. 14:30 | Csak úgy dőlnek a milliárdos állami megbízások a Mészáros-közeli Possibuildhez | A tulajdonos, Nitti-Pálffy Zsuzsanna családja több más szálon is kötődik a Fideszhez. | null | 1 | https://m.hvg.hu/360/202220_possibuild_nem_hagytak_azut_szelen | 2022-05-23 16:30:00 | true | null | null | HVG360 |
A győztes párt népszerűsége rendre tovább erősödik a választás után, mert sokan akarnak a nyertes táborába tartozni. Ehhez képest júliusra csökkent a Fidesz-KDNP előnye a Tisza Párttal szemben, főleg a fiatal szavazók hoznak új színt a politikai versengésbe - derül ki a HVG számára készült Medián-kutatásból. Hann Endre és Nagy Réka írása.
A Neue Zürcher Zeitung ironikus glosszát közölt a német-magyar meccsről. Az uniós pozíciók elosztása körüli meccsről ír az Euronews és a Financial Times. Franciaország a szakadék szélén tántorog, írja a The Washington Post. A The Guardian szerint Vlagyimir Putyin és Kim Dzsong Un bebetonoznák az új világrendet. Válogatásunk a világlapok cikkeiből.
A Die Presse két cikke is Orbánék Patrióták Európáért nevű új pártszövetségének megalakulását és a megalakítás lehetséges következményeit elemzi. A lap szerint Marine Le Pent és Matteo Salvinit előre beavatták az új pártszövetség tervébe. Hat hónap nem lesz elegendő arra, hogy Orbán Viktor alávágjon az Európai Uniónak - írja a Le Monde. A magyar EU-elnökségről ír többek között a Der Standard, a Le Figaro, a The Wall Street Journal és a The Washington Post is. Paul Lendvai szerint Ionesco vagy Mrożek tollára illik a magyar EU-elnökség, de a Süddeutsche Zeitung szerint is van némi irónia ebben. Válogatásunk a világlapok cikkeiből. | Tavaly 42 milliárdot hasított a reklámtortából a Mészárosék érdekkörébe tartozó cég | Az Atmedia értékesíti a TV2-től a Duna TV-n át a Rádió 1-ig számtalan tévé- és rádiócsatorna reklámidejét. | null | 1 | https://m.hvg.hu/360/202220_atmedia_hasitott_areklamtortabol | 2022-05-21 13:40:00 | true | null | null | HVG360 |
Rendőrökön, sőt kalauzokon is egyre megszokottabb látvány a testkamera, amely gyártója, a holland Slimdesign reményei szerint hamarosan a civilek hétköznapi kütyütárházának is része lehet. Náluk is ugyanazt a célt szolgálja majd: hogy viselője nagyobb biztonságban legyen, ha pedig mégis baj történik vele, akkor ne kelljen a környékbéli térfigyelők és biztonsági kamerák felvételeit keresgélni, hanem azonnal rendelkezésre álljon a videós bizonyíték.
Most viszonylagos csönd van a rossz hírű gyomirtó szer, a glifozát körül, sőt néhány hónapja az EU-ban tíz évvel meghosszabbították a használati engedélyét. Az egyik nagy gyártó, a német Bayer mindenesetre, különösebb hírverés nélkül, a vegyszer barátságosabb utódjának fejlesztésén dolgozik.
A Föld lakóinak negyede választhat az idén demokraták, populisták és autokraták közül. A Vatikánban rendkívüli döntések születhetnek a nőkről és a melegekről. Nagy sporteseményekből nem lesz hiány, jelentős évfordulókat ünnepelnek, újabb űrprogramok indulnak. A részleteket az alábbi infografikán mutatjuk. | Óránként 30 ezer, a határ a csillagos ég – fideszes képviselő cége ad tanácsot Rogánéknak | Bajkai István fideszes képviselő cége és partnere keretösszeg nélküli megbízást nyert el, digitalizációs kérdésekben segít eligazodni a Rogán Antal miniszter által vezetett Miniszterelnöki Kabinetirodának. | null | 1 | https://m.hvg.hu/360/202220_aponius_otletek_rogannak | 2022-05-19 12:30:00 | true | null | null | HVG360 |
Több mint két év és egy jogerősen megnyert per után a Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ) elárulta, kik vettek részt az egyedinek nevezett, titokban kiosztott turisztikai támogatások odaítélésében. Kiderült, hogy Guller Zoltán MTÜ-vezérigazgató korábbi nyilatkozatával ellentétben a támogatásokkal kapcsolatos döntéseket minden esetben ő maga hozza meg.
Fontos megjegyezni, hogy ezekben az esetekben is ugyanolyan pályázati dokumentációt várunk, mint egy-egy pályázati kiírásnál, a beérkező igényekről pedig egy szakmai grémium dönt
– így fogalmazott Guller 2020-ban a Világgazdaságnak adott interjúban az egyedi támogatásokról azt követően, hogy birtokunkba került dokumentumok alapján megírtuk: fű alatt osztja az adófizetői százmilliókat az állami turisztikai ügynökség. Az MTÜ vezetőjének nyilatkozata után, még 2020 márciusában közérdekű adatigénylést küldtünk az ügynökségnek, hogy megtudjuk, kik hozzák a döntéseket.
Az MTÜ válaszában azt írta: „a pályázati rendszeren kívül benyújtott kérelmek elbírálása során a beérkezett dokumentációt az MTÜ szakterületeinek munkatársai véleményezik jogi és költségvetési és turizmusszakmai szempontok alapján, ez a szakmai grémium készíti elő a döntési javaslatot. A folyamat lezárásaként a végső döntést a vonatkozó jogszabályoknak megfelelően az MTÜ vezérigazgatója hozza meg.”
Nincsen szakmai grémium
Mivel ez a válasz ellentmondott Guller korábbi nyilatkozatának – miszerint egy szakmai grémium dönt az igényekről –, és mert megítélésünk szerint az MTÜ nem teljesítette adatkérésünket a döntési folyamatban részt vevők megnevezésével, ezért a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatósághoz (NAIH) fordultunk, mely meg is állapította, hogy a turisztikai ügynökség megsértette a közérdekből nyilvános adatok megismeréséhez fűződő jogunkat, és többször is felszólította az MTÜ-t az adatigénylés teljesítésére, de a NAIH-határozat alapján „a hatóság és az MTÜ álláspontja sajnos nem közeledett”. Ezért perre mentünk, és a bíróságtól kértük, kötelezze az MTÜ-t adatok kiadására, vagyis közölje, hogy kik tartoznak abba a „szakmai grémiumba”, amelyről Guller a Világgazdaságnak beszélt, és amelynek a tagjai szavai szerint részt vesznek a pályázati rendszeren kívül benyújtott támogatási kérelmek elbírálásában.
Végül az első- és a másodfokú bíróság is arra kötelezte az ügynökséget, hogy hozza nyilvánosságra a döntéshozók nevét.
A válaszból azonban az derült ki, hogy nincsenek is döntéshozók, csak egy döntéshozó: Guller Zoltán.
A 24.hu-nak küldött válasz alapján a döntéselőkészítési feladatokat az MTÜ munkatársai végzik el. A turizmusszakmai, jogi és pénzügyi értékeléseket a szakterületek vezetői összegzik – közölték, majd küldtek egy névsort, hogy az adatigényléssel érintett időszakban kik tartoztak e körbe. Azt, hogy közülük ki kicsoda, a cég honlapja, illetve az Opten céginformációs adatai alapján igyekeztünk összeszedni.
Diglics Dániel: 2020 végéig dolgozott az MTÜ-nél mint általános és gazdasági vezérigazgató-helyettes.
Bodor József: 2020 februárjáig dolgozott az MTÜ-nél jogi-, beszerzési és koordinációs vezérigazgató-helyettesként.
Könnyid László: turizmusszakmai és általános vezérigazgató-helyettes.
Juhász Szabolcs: 2016 októberétől a Magyar Turisztikai Ügynökségnél dolgozik, kezdetben egészségturisztikai, jelenleg turizmusszakmai igazgatóként.
Németh Anna: az MTÜ marketing és értékesítési vezérigazgató-helyettese.
Tóth Edit, Balogh Györgyi, Kelemen Edina, Király Valentin Donát és Kelemenné Papp Annamária esetében nem tudtuk beazonosítani, hogy pontosan milyen pozícióban dolgoztak vagy dolgoznak az MTÜ-nél.
Valójában adatigénylésünk célja nem is az lett volna, hogy minél több MTÜ-alkalmazottat ismerjünk meg név szerint, de Guller már idézett szavai arra utaltak, hogy rajta kívül mások is részt vesznek a fű alatt kiosztott támogatások odaítélésében. A jelek szerint azonban ez nincs így, az MTÜ vezetője mindössze ezt a látszatot keltette.
Guller egyedüli döntési pozíciója különösen érdekes annak fényében, hogy az MTÜ 2020-ban annyi támogatást osztott ki, hogy azokat 193 oldalon keresztül sorolták. És bár az adatigénylésünk az egyedi támogatásokra vonatkozott, az MTÜ válaszában mégis általánosságban fogalmazott: „A Magyar Turisztikai Ügynökség által nyújtott támogatásokkal kapcsolatos döntéseket minden esetben dr. Guller Zoltán vezérigazgató hozza meg.” Márpedig a Válasz Online korábbi összesítése szerint az MTÜ 2018 és 2020 között összesen nagyjából 300 milliárd forintról és 16 ezer támogatásról döntött. Guller állítása szerint egyébként az MTÜ az általa 2030-ig kezelt források kevesebb mint 2 százalékát fordítja egyedi támogatási döntésekre, vagyis ez sem jelentéktelen terhet ró a vezérigazgatóra.
A turisztikai ügynökség a per során azzal védekezett, hogy a Guller által említett „szakmai grémium” nem létezik, vagyis nincs olyan testület, szerv, amely az egyedi támogatási kérelmekkel kapcsolatosan döntést hoz. Szerintük a Világgazdaság cikke nem Guller Zoltán szó szerinti nyilatkozatát tartalmazza, illetve az MTÜ-vezér újságban elmondott gondolatai nem lehetnek közérdekű adatigénylés tárgyai. A bíróság szerint viszont ez azért sem állja meg a helyét, mert az adatigénylésünkre korábban adott válaszában az MTÜ is használta a szakmai grémium kifejezést. Az ügynökség azzal is védekezett, hogy a munkavállalók nevének kiadása esetén más személyes adataik is nyilvánosságra kerülnének, így személyes megkeresések és támadások célpontjává válhatnának. A magánszféra védelme mellett az MTÜ arra is hivatkozott, hogy az Állami Számvevőszék ellenőrzi a működésüket, így az átláthatóság és ellenőrzés egyéb úton biztosított.
Az első- és másodfokú bíróság szerint azonban nem annak van jelentősége, hogy az állítólagos szakmai grémium testületként tevékenykedik-e, hanem az a releváns, hogy kik azok, akik feladatkörük alapján részt vesznek az egyedi támogatási kérelmek elbírálásában. Mivel az ő megismerhetőségükhöz fűződő közérdek megelőzi a személyes adatok védelméhez fűződő érdeket, a bíróság nem tudta figyelembe venni azt, hogy a nevezettek magánszféráját támadás érhetné, emellett a Fővárosi Törvényszék azt is megállapította: minden alapot nélkülöz az MTÜ azon védekezése, hogy
közérdekből nyilvános adatok nyilvánosságra hozatala semmilyen közérdekű célt nem szolgál.
Hiszen a közfeladatot ellátó szervek működése és a közpénzek felhasználásának átláthatósága az a közérdek, amely miatt a törvény ezen, egyébként személyes adatokat közérdekből nyilvánosnak mondja ki.
Láthatatlan pénzek, láthatatlan pályázatok
Ahogy említettük, amíg az MTÜ fennhatósága alatt álló Kisfaludy Program keretében 2020-ban 193 oldalnyi támogatást osztottak ki, addig 2021-re csupán másfél oldalnyi támogatási listát tettek közzé. Tudjuk, hogy ez a lista hiányos, az Európai Uniónak elküldött lajtstrom alapján erről be is számoltunk. Januárban megkérdeztük az ügynökséget, hogy miért nem szerepel a listán például az, hogy a saját alapítványának osztott ki 630 millió forintot. Akkor az MTÜ a többi között azt írta, hogy „a hiányzó tételek hamarosan felkerülnek”. Ez azonban január óta sem történt meg. Az ügynökséget most arra kértük, hogy küldjék el nekünk a teljes tavalyi támogatotti listát, de cikkünk megjelenéséig ezt nem tették meg.
A többi között ezért állítjuk azt, hogy az MTÜ kiosztott támogatásainak egy része teljesen átláthatatlan.
Vannak pályázatok, például a strandfejlesztési, melyek jól dokumentáltak, azonban az egyedi, ad hocnak nevezett támogatások követhetetlenek.
Az egyedi támogatásokat a nyilvánosság kizárásával osztogatta az MTÜ mindaddig, amíg lapunk bő két éve fel nem tárta a pénzosztó rendszer létezését. E támogatások közös jellemzője, hogy – a hazai és európai uniós gyakorlattól eltérően – még csak pályázati azonosító számmal sem rendelkeznek. Nyomozásunk során arra jutottunk, hogy a vissza nem térítendő támogatásokat célzó kérelmeket nem egy nyilvánosan meghirdetett pályázatra nyújtották be, így feltehetően informális csatornákon kerültek a turisztikai ügynökség asztalára. Balatonboglár fideszes polgármestere, Mészáros Miklós például személyesen Guller Zoltánnak írt levelet, hogy a támogatását kérje. A boglári önkormányzat több mint egymilliárd forint vissza nem térítendő támogatásra pályázott. Ilyen egyedi pályázat útján nyert több mint 800 millió forintot Zoób Kati divattervező is, aki viszont nem tudta megmondani lapunknak, hogy volt-e konkrét pályázati kiírás, amire benyújtotta a jelentkezését, csak arra emlékezett, hogy azt kinyomtatva vitték be az MTÜ-be. Mint mondta, évek óta dédelgetett álma volt a divatmúzeum kialakítása, ezért sok mindenkit megkeresett, köztük a turisztikai ügynökséget is.
Guller állítása szerint szakmai szempontok alapján döntenek az egyedi támogatási kérelmekről, ellenzéki városoknak mégsem jutott a többmilliárdos keretből, miközben kormányközeli emberek sokasága kapott segítséget. Állami pénzhez jutott Orbán Viktor volt minisztere, Fellegi Tamás, míg Paár Attila, a 29. leggazdagabb magyar vállalkozó (Tiborcz István korábbi üzlettársa) azért kért vissza nem térítendő támogatást, hogy kiállíthassa a festménygyűjteményét Győrben, Tasnádi László volt III/II-es tiszt és rendészeti államtitkár pedig 286 millió forint közpénzből építhetett balatoni panziót. Az MTÜ a saját tanácsadóinak is osztott pénzt, így jutott támogatáshoz a borász Laposa Bence és Rókusfalvy Pál érdekeltsége is. A Légli-birodalmat is állami pénzből építik ki, az Echo TV volt vezetője, Farkas Boglárka cége pedig egy Balaton-felvidéki vendégházra nyert 70 milliós állami támogatást. | Egy személyben Guller Zoltán dönt az eltitkolt turisztikai támogatásokról | Pert nyert a 24.hu a Magyar Turisztikai Ügynökséggel szemben, két év után így derült ki, hogy a vezérigazgató korábbi nyilatkozatával ellentétben nem egy szakmai grémium, hanem ő maga dönt az egyedi támogatásokról. Az ügynökség a bíróságon azzal védekezett, hogy Guller Zoltán gondolatai nem közérdekű adatigénylés tárgyai, végül azonban ki kellett adniuk, hogy kik vesznek részt a pályázat nélkül kiosztott állami támogatások elbírálásában. | null | 1 | https://24.hu/fn/gazdasag/2022/05/25/magyar-turisztikai-ugynokseg-guller-zoltan-egyedi-tamogatas/ | 2022-05-25 00:00:00 | true | null | null | 24.hu |
Újabb egyéni választókerületi győzelme után gyorsan gyarapszik a Rétvári Bence bizalmi embereire épülő alapítványi hálózat, amely államilag finanszírozott rendezvényekkel, propagandalapok működtetésével segíti a képviselő-államtitkárt. Legutóbb értékes váci ingatlant kapott az államtól az egyik szervezet.
Kifinomult rendszer épült ki Rétvári Bence, Pest megye 4. számú (Vác központú) választókerületének országgyűlési képviselője körül az elmúlt években. Az új kormány megalakulásáig működő Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) parlamenti államtitkárának bizalmi emberei sorra hoztak létre a Dunakanyarban működő civil szervezeteket, amelyek állami támogatásokból finanszírozott rendezvények szervezésében, médiaműködtetésben, valamint ingatlanok felvásárlásában lettek érdekeltek. Rétvári Bence 2010-ben még Újbudán szerzett egyéni mandátumot (a képviselő a vagyonnyilatkozata szerint jelenleg is a budai kerületben tulajdonol ingatlant), 2014-ben listáról került a parlamentbe, akkor lett az Emmi államtitkára. 2018-ban indították először Vácon, az akkor háttérbe vonult KDNP-s párttársa, Harrach Péter helyén.
A négy évvel ezelőtti választásokat megelőzően a Zebegényben bejegyzett Dunakanyari Védegylet Alapítvány közvetlenül az Emmitől, azaz Rétvári minisztériumától 8 millió forint állami támogatást kapott, hogy polgári esteket szervezzen Vácon. Az egyik ilyen rendezvényen Novák Katalin akkori családügyi államtitkár is tiszteletét tette a képviselő mellett. A szervezet kurátora Bajor Gergő, a KDNP parlamenti frakciójának a titkára, de a környéken Rétvári Bence jobbkezeként emlegetik; több felvételen is együtt látszottak az elmúlt években. A képviselő körüli hálózat központi elemének tűnő alapítvány az Emmitől 2019-ben további 5 millió forintot kapott kulturális estek megszervezésére; sőt attól az évtől 2020-ig más állami intézményektől (a Miniszterelnökség alá tartozó Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt.-től, az Ipoly Erdő Zrt.-től, az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alaptól) is került oda kisebb-nagyobb, összesen csaknem 90 millió forintnyi támogatás. Az alapítvány állami finanszírozása változatlan; a szervezet még nem nyújtotta be a tavalyi évre vonatkozó beszámolóját, de az kiderült, hogy idén kétmillió forintot nyert a Bethlen Gábor Alapkezelő (BGA) égisze alá tartozó Magyar Falu Programon keresztül, valamint az általa szervezett háromnapos nyári fesztivált, az Ipoly Fesztet (ahol például Nagy Feró is fellép) a szintén az Emmihez köthető Nemzeti Kulturális Alap támogatja (az alapítvány mögötti pénzmozgásokról online írtunk részletesen, lásd: Bőven jut az állami pénzből a Rétvári-közeli…, magyarnarancs.hu, 2022. április 28.).
Egy Helló!, egy Zöld
A fesztivál fővédnöke Rétvári Bence, mint általában a választókörzetében lévő hasonló rendezvényeken. A Dunakanyari Védegylet Alapítvány állami támogatásból létrehozta a Hellodunakanyar.hu nevű programajánló weboldalt; ehhez köthető az áprilisi választást közvetlenül megelőző Hello Tavasz nevű koncertsorozat többek között a The Biebers, a Balkan Fanatik vagy Vastag Csaba fölléptével. A „hálózat” a gödi Samsung-adóbevételeket szétosztó Pest Megye Önkormányzata által működtetett civil támogatási alapból is forráshoz jutott. Az Aktív Dunakanyar Alapítvány 20 millió forint támogatást kapott arra, hogy Csörögön, Sződligeten és Őrbottyánban szervezzen fesztiválokat a kampányidőszakban, és ezeknek is Rétvári volt a fővédnöke. Az utóbbi szervezet februárban a Magyar Falu Programból 7 millió forintot nyert el, és nemrég megjelent egy Aktivdunakanyar.hu nevű oldal is, amelyet impresszuma szerint szintén a Dunakanyari Védegylet Alapítvány üzemeltet. Ez a sok egybeesés arra utalhat, hogy e szervezetek mögött ugyanazok a személyek vannak. Ezt erősíti az is, hogy a Bajor Gergő vezette alapítvány és egy bizonyos Aktív Dunakanyar nevet viselő szervezet (amelyről nem derül ki, hogy azonos-e az Aktív Dunakanyar Alapítvánnyal) májusban Rétvári fővédnökségével hajós felvonulást rendezett a Dunakanyarban. Ennyiből is látszik, hogy Rétvári Bence (sokszor a saját minisztériumából érkező) állami támogatásokból működő szervezeteket folyamatosan használja politikai célokra, a saját népszerűsítésére. A választásokat követően a Váci Polgári Est sorozat keretében két rendezvényt is meghirdettek Mráz Ágoston Sámuel kormánypárti politológus, illetve Schiffer András korábbi LMP-elnök részvételével.
Nem csak rendezvények szervezésében jeleskedik a Rétvári-kör; egy bizonyos Hellodunakanyar Kft. 2019-ben vásárolta meg a VácOnline nevű helyi portált, amellyel Vác önkormányzata folyamatos pereskedésben áll a városvezetésről szóló hírei miatt; az önkormányzat május 9-én például arról számolt be, hogy újabb sajtópert bukott el a portál, ugyanis „a Fővárosi Ítélőtábla e héten megküldött ítélete szerint több hazugságot állítottak Vác egyik alpolgármesteréről”. A Hellodunakanyar Kft. ügyvezetője Zámbó Emese Adrienn, aki 2014-ben fideszes képviselőjelöltként indult Sződligeten az önkormányzati választáson. Egy 2018-as cikkben az Emmi alá tartozó Emberi Erőforrások Támogatáskezelőjének kommunikációs vezetőjeként hivatkoznak rá, illetve ő volt az Ipoly Feszt fesztiváligazgatója. Több képen is együtt szerepel Rétvári Bencével. A Telex.hu még a választás előtt azt írta, hogy a Hellodunakanyar Kft. szervezte 2019-ben a Váci Polgári Esteket, azóta pedig rendszeresen kap megrendeléseket – azaz közpénz jellegét elveszített állami juttatást – a Dunakanyari Védegylet Alapítványon keresztül. Az ily módon keletkezett magánvagyont aztán akár a VácOnline működtetésére, valamint a kampányban lejárató szórólapok gyártására is lehet fordítani (lásd: „A cselekmény súlya nem indokolja”, Magyar Narancs, 2022. április 20.).
A „hálózat” nem elégedett meg egy portállal. A Dunakanyar Média Alapítvány Pest Megye Önkormányzatának Samsung-pénzből működő civil pályázatán 19 millió forintot nyert el weboldal fejlesztésére. Ebből jött létre a VácOnline kistestvére, a 0627.hu, amely nem a városra, hanem a térségre fókuszál, és bár nem jelenik meg rajta annyi lejárató tartalom, mint az előbbin, de szintén Rétvárit propagálja. A szervezet kurátora Szilágyi Erzsébet Antónia, aki 2006-ban indult Nagymaroson a Fidesz színeiben az önkormányzati választáson. Szilágyinak közös céges érdekeltsége van a VácOnline vezető szerkesztőjével, Hujbert Istvánnal.
A Rétvári környezetében növekvő hálózat résztvevői jól behatárolhatók, és nem csak a rendezvényszervezés, a média körül találhatók. Az Öko Urbana Egyesület nagymarosi székhelye megegyezik a Hellodunakanyar Kft.-ével; a környezetvédelemmel foglalkozó civil szervezet az elmúlt években szintén kapott pár milliós támogatást az Emmitől, valamint a Miniszterelnökségtől, tavaly pedig 14,84 millió forintot nyert el a BGA Városi Civil Alapjából. Korábban az a Pálfalvi Milán képviselte a szervezetet, aki Rétvári Bence tanácsadója volt, illetve az egyesület szorosan együttműködik a váci Fidelitas-elnök, Szabó Csaba által koordinált Zöld Dunakanyar Programmal. Bár Szabó csak januárban vette át a természetvédelmi mérnöki diplomáját, már olyan szervezetekkel működött együtt különböző projektekben, mint a Continental Magyarország, a MÁV és az Ipoly Erdő Zrt. Mellette szól, hogy legalább a természetvédelem területén tevékenykedik; óvodáknak és önkormányzatoknak osztott ki egyebek mellett madárodúkat, rovarhoteleket, magaságyásokat, komposztálókat és fecskebölcsőket.
Szabó Csaba szintén kivette részét Rétvári Bence kampányából. Közérdekű adatigénylés útján derítettük ki, hogy Szabó szervezete, a Zöld Dunakanyar Alapítvány közel 200 millió forint állami támogatást nyert az Innovációs és Technológiai Minisztérium egyik pályázatán nem sokkal az áprilisi választások előtt arra, hogy a város külterületén képződött több ezer köbméternyi illegális hulladéklerakót felszámolja. A szemét 2013 és 2015 között gyűlt föl, akkor, amikor 15 milliárd forintnyi állami és uniós forrásból felújították a váci vasútállomást. Egyesek ekkor hírbe hozták a szemét lerakásával a város korábbi fideszes alpolgármesterét, Pető Tibort, valamint egy helyi vállalkozót, aki bontási munkálatokat végzett a beruházás során (lásd: Utcára tették, Magyar Narancs, 2020. július 30.).
Ingatlanportfólió
A Rétvári közelébe érkezett, környezetvédelmi célokat szolgáló 200 millió forint nem a legnagyobb tétel, ami a „hálózatban” fellelhető. Nagy port kavart Vácon, hogy a választások után néhány nappal egy kormányrendelet értelmében az addig a város vagyongondozása alatt álló Káptalan utca 16. alatti 200–300 millió forint értékű épületegyüttest az állam a Dunakanyari Védegylet Alapítványnak adta. Hasonló történt a választások előtt Szobon, ahol szintén nagy értékű, több mint ezer négyzetméteres állami ingatlant passzoltak a Bajor Gergő-féle szervezetnek. Mindkét épületre igaz, hogy a helyi önkormányzatnak is tervei voltak velük; Vác önkormányzata például közösségi teret szeretett volna kialakítani a Káptalan utcában, és Matkovich Ilona polgármester (lapunk korábbi szerzője – a szerk.) biztatónak látszó tárgyalásokat folytatott erről a Magyar Nemzeti Vagyonkezelővel.
A legnagyobb érték a zebegényi Millenniumi Dohány Pavilon. A Millenniumi Pavilon Közhasznú Alapítvány 2020-ban 1,1 milliárd forintot kapott az Emmitől a műemlék épület felújítására. A szervezet székhelye megegyezik a Dunakanyari Védegylet Alapítványéval, az első kurátora Ábrahám Katalin korábbi újbudai kormánypárti önkormányzati képviselő volt, aki szintén mutatkozott együtt Rétvárival – ismeretségük vélhetően az államtitkár XI. kerületi képviselőségének idejére megy vissza. A pavilont a Családháló Alapítvány tulajdonolja, amelynek jelenleg is Ábrahám a kurátora, és amely 2017–2018-ban 137 millió forintot kapott az emberminisztériumtól az ingatlan megvásárlására. Vagyis Rétvári minisztériumának a pénzén (pontosabban az adófizetők pénzén) vásárolták meg és újítják fel az épületet a Rétvári körüli alapítványok.
Már ha tényleg ez történik: Jakab Péter újraválasztott Jobbik-elnök a kampányban arról beszélt Vácon, hogy összesen 2,7 milliárd forintot nyert el a közhasznú alapítvány a felújításra, de az összeg egy része Rétvári Bence kampányába szivárog át. Megkerestük Zebegény polgármesterét, hogy megtudjuk, milyen munkálatok folytak, de Hutter Jánosnénak nincs konkrét információja a felújításról, mert az már nem az önkormányzathoz tartozik. A falu az ingatlan előtt húzódó utcát rendbe tette, és csak rosszindulatú pletykákról tud – jóindulatút már régen hallott, pedig már „nagyon vágyna” egy ilyenre. A jelek szerint tehát nincs komolyabb jele a beruházásnak. Lapunk derítette ki a közelmúltban, hogy a Millenniumi Pavilon Közhasznú Alapítvány megvásárolt egy Dunára néző értékes zebegényi hotelt is, illetve a szóbeszéd szerint egy másik helyi ingatlant, egy jelenleg nem működő iskolát is kinézett magának a Rétvári-kör. Hutter Jánosnénak nincs tudomása erről, a valóban hosszú ideje kihasználatlanul tengődő önkormányzati épület felújítására folyamatosan forrásokat keres a falu vezetése.
Ügyes
A Rétvári Bence körül kialakult hálózat átgondolt rendszer. Nincs szükség arra, hogy a baráti vagy kiszolgáltatott önkormányzatok irányított közbeszerzésein és beruházásain keresztül korrumpált cégek segítségével visszafolyassanak közpénzeket (nem is tudunk ilyenről), bőven elég, ha a bizalmi emberekre épülő alapítványok megkapják – sok esetben Rétvári Bence minisztériumától közvetlenül – a támogatásokat. Nem mellesleg egy ilyen szerteágazó hálózat nem könnyíti az átláthatóságot, mert nem lehet tudni, hogy pontosan mire mennek el a pénzek; az alapítványok a beszámolóikban csak minimális mértékben kötelesek feltüntetni adatokat. Minél több ilyen szervezet van, annál észrevétlenebbül lehet „játszani” a forrásokkal. (Mi is véletlenül találtunk rá a tavaly év végén bejegyzett Hello Dunakanyar Alapítványra, amelynek a székhelye megegyezik a Hellodunakanyar Kft.-ével, a szervezet kurátora pedig Ipolytölgyes korábbi polgármestere.)
A 444.hu tárta a nyilvánosság elé, hogy az adóhatóság nyomozói lehallgatták Bajor Gergő egyik telefonbeszélgetését. A kurátor egy letkési vállalkozóval egy olyan pályázatról egyeztetett, amelyen 25 millió forintot lehet nyerni. „Szívesen segítünk, csak a héten kéne nekem egy cégnév” – mondta neki Bajor. A nyomozók jegyzőkönyvéből kiderül, hogy sikeresen pályázott a vállalkozó – erről már az Átlátszó.hu tudósított. El lehet képzelni, hogy milyen befolyást gyakorolhat Rétvári köre arra a több tucat, főleg a kisebb településeket érintő infrastrukturális, turisztikai, sport- oktatási, egészségügyi stb. fejlesztésre, amelyeket a most zárult ciklusban bonyolítottak le a választókerületben.
Mindennek azért is jelentősége van, mert Rétvári és társasága nem ápol jó viszonyt az ellenzéki vezetésű Váccal. A városvezetést eddig is csuklóztatta a kormány: az önkormányzat tájékoztatása szerint a Jávorszky Ödön Kórház régóta beígért felújítása csúszik, ugyanis az Egészséges Budapest Program pénzügyi hátterét 2021. karácsony környékén erre az évre lenullázta a kormány. A Váci Kézilabda Sportegyesület sportcsarnoka pár évvel ezelőtt tao-projekt keretében újulhatott volna meg, amihez a város önrészt és ingyenterületet biztosított. Az akkori klubelnök a szakbizottsági ülésen kijelentette, hogy segítséget kértek „magas szintről” a befejezéshez, ha az egyesület mögé gazdasági társaságot állítanak fel. „Ez megtörtént, a segítség nem érkezett, a csapat szétszéledt, az épület állaga gyorsan romlik” – tudta meg a Narancs az önkormányzattól.
Hasonló a helyzet a Vác Városi Labdarúgó Sportegyesület (VVLSE) stadionjával, amelynek fejlesztésére 600 milliós tao-lehetőséget kapott a klub. „A beruházásból szinte semmi nem valósult meg. Felépítettek egy mobillelátót, amelyen sokáig nem ült senki, mert nem lehetett látni onnan a pályát. Azóta elvitték a kispadokat a túloldalra, 80–100 néző van a mobillelátóval szemközti oldal sarkában, mert a többi le van zárva a 22 milliósra tervezett állandó fedett lelátó építésére.” A tájékoztatás szerint az építkezést alighogy elkezdték, az örökségvédelmi hivataltól jött a büntetés a szabályok be nem tartása miatt. A megyei kormányhivatal elsőre megtagadta az építési engedély kiadását – a hiánypótlás óta az engedély megvan, az építkezésnek semmi nyoma. A VVLSE akadémiát is építhetett volna tao-forrásból és önkormányzati támogatásból, de ebben egy kapavágás sem történt évek óta (lásd: „Nem hivatalos összegeket követeltek…”, magyarnarancs.hu, 2021. december 28.).
Rétvári 2017-ben még arról beszélt a parlamentben, hogy Vác a barokk belvárosának és múzeumnegyedének a fejlesztésére összesen négymilliárd forintot fog kapni – aztán a 2019-es önkormányzati választáson a Fidesz–KDNP nagy vereséget szenvedett a városban, a forrás nem is érkezett meg a településre, noha kormányhatározat is született erről. Szintén nem kap támogatást a város az egyik legforgalmasabb és ramaty állapotban lévő, kátyúkkal tarkított útjának, a Rádi útnak a felújítására, hiába próbálkozik minden évben a Belügyminisztérium vonatkozó pályázatán. Amíg tehát a Rétvári-közeli alapítványok szépen gyarapodnak, addig a váci önkormányzat a perifériára szorult – ennek a következő két és fél év múlva esedékes helyhatósági választások miatt lehet jelentősége.
Vácott újra kell építeni a kormánypártokat, jelenleg se ütőképes szervezetük, se vonzó helyi jelöltjeik sincsenek. A korábbi, megbukott KDNP-s polgármester, Fördős Attila visszavonult a politikától, Pető Tibor volt alpolgármester pedig elvesztette a pozícióit: a váci Fidesz, valamint a Magyar Evezős Szövetség elnöki tisztségének is búcsút kellett intenie (a labdarúgó-egyesületnek viszont még az elnöke) – nem is nagyon lehetett vele találkozni a nyilvánosságban az elmúlt hónapokban, bár korábban Rétvárival is többször mutatkoztak együtt. Kérdés, 2024-ig a rendelkezésre álló (alapítványi) erőforrások segítségével megerősödik-e a Fidesz–KDNP Vácon, és hogy a városvezetés meddig bírja a kivéreztetést. Ebben vélhetően szerepet fog játszani az, hogy Rétvári Bence immár a Belügyminisztérium államtitkáraként növelni tudja-e befolyását. A képviselő-államtitkárt több úton is próbáltuk elérni, de cikkünk megjelenéséig nem érkezett tőle reakció. | Zsebben a Dunakanyar. Terebélyesedő alapítványok Rétvári államtitkár körül | Újabb egyéni választókerületi győzelme után gyorsan gyarapszik a Rétvári Bence bizalmi embereire épülő alapítványi hálózat, amely államilag finanszírozott rendezvényekkel, propagandalapok működtetésével segíti a képviselő-államtitkárt. Legutóbb értékes váci ingatlant kapott az államtól az egyik szervezet. | null | 1 | https://magyarnarancs.hu/belpol/zsebben-a-dunakanyar-249110 | 2022-05-25 00:00:00 | true | null | null | Magyar Narancs |
A szerző a Korrupciókutató Központ Budapest (CRCB) igazgatója. Az Ekonomi a G7 véleményrovata.
Máig emlékszem arra a „technikai riadóra”, amelynek 1980 tavaszán a kalocsai MN 37. Budapesti Forradalmi Ezrednél – mint akkori honvéd – a tanúja voltam. Az előírások szerint a legénység szállítására szolgáló teherautóknak a riadó kezdetétől számított tizenkét percen belül kellett volna elhagyniuk a laktanyát. De a tíz riadóztatott teherautóból csak kettőt sikerült beindítani, a többi csődöt mondott. Egy éles helyzetben nemhogy harcolni nem tudtunk volna, de a laktanyából sem tudtunk volna kijutni. Jó lecke és ingyen bemutató volt ez a kommunista rendszer hasznavehetetlenségéről, korruptságáról, az emberi és fizikai erőforrások pazarlásáról (miért is vagyunk mi itt egyáltalán?) és arról a felelőtlen és komolytalan magatartásról is, ami ezzel a rendszerrel együtt járt.
Most az Ukrajna elleni orosz agresszió mutatja meg jól, hogy milyen nagy szerepe van annak, ha egy hadsereg mélyen átitatódott a korrupcióval. E cikkben öt mechanizmust fogok röviden említeni, amelyen keresztül az orosz hadsereget jellemző korrupció hatást gyakorolhat a háború kimenetelére.
Bizalomhiány
A legfontosabb hatás a korrupció és a bizalom közötti összefüggésből adódik. A politikai gazdaságtanban jól ismert kapcsolatról van szó: egy gazdasági szervezet mindennapjait átszövő korrupció vagy egy nemzetgazdaságra jellemző magas korrupciós szint messzemenően rombolja az adott szervezetet vagy az adott nemzetgazdaságot működtető szereplők közötti bizalmat.*Lásd például https://www.jstor.org/stable/23999072 , https://www.jstor.org/stable/24385649 vagy https://www.cambridge.org/core/books/corruption-and-government/94925B501D79FA0357060F5489DE2F1F Mivel a korrupció a normák, a szabályok megsértését is jelenti, senki sem lehet biztos abban, hogy a másik be fogja tartani ezeket a szabályokat. Mikor az egyik szereplő azt állítja magáról, hogy szabálykövetőn fog viselkedni, akkor lehet-e neki hinni, vagy ő is csak a korrupt játék egyik résztvevője és haszonélvezője? A bizalom hiánya aztán – már önmagában is – irracionális döntésekhez, rendszeresen ismétlődő szervezeti hibákhoz, veszteségekhez vezet, és végső soron az erőforrások pazarlását, a hatékonyság csökkenését eredményezi.
Ugyanez érvényesül egy hadseregnél is: a mindenki által tudott korrupció messzemenően rombolja a harctéren lévő katonák, az őket irányító tisztek, valamint a hadjáratot előkészítő, majd erre parancsot adó főtisztek közötti bizalmat. Olyannyira, hogy végül már senki sem hisz senkinek. Az orosz parancsnokok azt hazudják a legénységnek, hogy hadgyakorlatra mennek, mikor eleve tudják, hogy ez nem igaz. A katonák, miközben úgy tudják, hogy gyakorlatra mennek, így is viselkednek. Ahogy az egy korrupt hadseregnél bevett szokás, a hadgyakorlat alatt eladják a helyi lakosságnak a gázolajat, a felszerelést valutáért, de gyakran csak élelemért vagy vodkáért.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikk„Rengeteget isznak, és sok gázolajat adnak el” – ezt látják az orosz katonáktól a szomszédbanMeghosszabbították a belorusz-orosz hadgyakorlatot Fehéroroszországban, így egyelőre az orosz csapatok is maradnak.
Azután, miután a parancsnokaik átverték őket, és a gyakorlatról a harctérre küldik őket, már csak fél tanknyi gázolaj van a tartályokban. Erről persze meg a parancsnokok nem tudnak. A tisztek hazudnak egymásnak a gépkocsik, páncélozott szállító harcjárművek, tankok technikai állapotáról, meghamisítják a karbantartási naplókat, kilopják és eladják az alkatrészeket. A beszerzők nyerészkednek, és olcsó gumikkal szerelik fel a gépkocsikat, amelyek aztán a harctéren kapnak defektet. Egy korrupt rendszerben az utánpótlás is tragikus hibákat vét: üzemanyaghiány miatt több tíz kilométeres konvojok ragadnak a főutakon, könnyű célpontokat adva a védekező haderő számára, és további logisztikai (például élelmezési) problémákat okozva.
A főtisztek nem árulják el a hadjárat célját még a harctéri parancsnokoknak sem, a katonák, mivel nem harcra, hanem gyakorlatra készültek, megtudva az igazat, inkább saját felszerelésüket teszik tönkre, mintsem meghaljanak. Az élelmezés késik, az orvosokra nem lehet számítani, mindenki azzal a tudattal harcol, hogy itt már nincs olyan szabály, hogy a sebesültet nem hagyjuk hátra. Mindez pedig mélységesen rontja a katonák harci morálját – nem harcolni, csak megúszni szeretnék már ezt az egészet, vagy ha már itt vannak, akkor valahogy profitálni belőle: „organizálni egy-két értékes dolgot”. Legalább legyen valami haszna, hogy Ukrajnába küldték őket.
Hadsereg helyett horda
Ezzel el is jutottunk a másik mechanizmushoz, ami ugyancsak a korrupció és a bizalomhiány láncolathoz kapcsolódik. A korrupt, hazug főtisztekben nem bízó, a harci moráljukat elvesztő katonák hordaként kezdenek el viselkedni: „mindenki a maga ura”, „mindent lehet”, „az a tied, amit magadnak lopsz”, „azt teszel a lakossággal, amit csak akarsz”. A horda a polgári lakosság ellen fordul. A megszállók fosztogatnak, rabolnak, nőket, gyerekeket erőszakolnak, falvak, városok lakosságát zárják pincékbe. Kínozzák, gyilkolják a foglyul ejtetteket. Közvetlen harctéri parancsnokaik parancsára, jóváhagyásával, vagy tudta nélkül.
Mindez persze összefonódik azzal, hogy az orosz katonai megszállás kimondott célja Ukrajna „nácitalanítása”, azaz a megszállást ellenző helyi politikai vezetők leváltása, likvidálása, az értelmiség kivégzése. A „nácitalanítás” itt voltaképpen „ukrántalanítást” jelent, az ukrán nemzet, az ukrán nemzeti érzés megsemmisítését. Ezt az orosz katonák központi parancsra, előre elkészített listák és forgatókönyvek szerint viszik véghez. Tehát az amoralitás már itt, a központi parancsokban is tetten érhető.
A hordaként való viselkedés ehhez a központi célhoz kapcsolódik, de nem feltétlen abból következik. Az orosz állami vezetés biztos nem írta elő, hogy mobiltelefonokat, laptopokat, vízforralókat, LED TV-ket, mosógépeket, traktorokat kell minden katonának lopni, aztán a lopott holmit postán feladni, mint valami karácsonyi ajándékot. Hogy cigarettát kell kérni, aztán két perc múlva hátulról legyilkolni azt, aki cigit adott. Ez inkább következik a hadsereg szétzülléséből, mint a kapott parancsokból. Az orosz „katonák” viselkedésében a horda és az immorális központi parancsok („nácitalanítás”) minden képzeletet felülmúló kombinációját láthatjuk. Azt gondolom, hogy e teljes értékvesztés, fékevesztett tombolás kiindulópontjaként
a katonai szervezetnek a korrupció általi végzetes meggyengülése is fontos szerepet játszik.
A korrupció és ez ezzel járó bizalomhiány – hiszen itt már mindenki mindenkit becsap – a legénység moráljára mér helyrehozhatatlan csapást, és szabadít fel minden erkölcsi gátat.
A normaszegés kárai
Az anómiás viselkedés ilyen mértékű kiteljesedésének pusztító következményei vannak aztán az egész hadseregre nézve, végül így magukra a morált vesztett katonákra is. Ez a korrupció harmadik következménye. A lopott Iphone-ok követhetők, és pontos információval szolgálnak az ukrán hadvezetés számára, hogy a Kijev mellett megvert csapatokat az orosz hadvezetés tényleg újra harcba küldi a keleti fronton, és ezen belül hova is küldi őket.
De nem csak erről van szó. Megfelelő és működő titkosított katonai kommunikációs eszközök híján (itt megint a korrupt beszerzésekre kell gondolni) az orosz egységek gyakran nyilvános, bárki által lehallgatható vonalakon kommunikálnak. Az ukrán hadvezetés tudja ezt. Ezek a lehallgatott beszélgetések nemcsak a csapatmozgások, offenzívák és ellenoffenzívák megtervezésénél jönnek jól, hanem a háborús bűnök kivizsgálásánál is bizonyító erővel bírnak majd (itt, itt és itt), miközben részét képzik az online térben zajló háborúnak is.
De ez még nem elég. A harcoló katonáktól az orosz hadvezetés minden bizonnyal begyűjtötte a saját mobiltelefonjaikat még a harctérre érkezés előtt. Ez parancs. Fontos, hogy a csapatok elhelyezkedése rejtve maradjon. A mobilok begyűjtése nyilvánvalóan szolgálja a katonák biztonságát is. De a parancsnokaikban bizalmat vesztett katonák kijátsszák ezt a szabályt. Leadják mobiljaikat, de megtartják a SIM kártyákat, és vagy saját le nem adott, vagy az ukrán lakosságtól lopott mobilokban használják ezeket, így megfelelő elemzés után információhoz juttathatják a szakértőket. Az orosz egységek által használt lopott mobilok nemcsak katonai egységek mozgásának felderítésében, de magas rangú tisztek elleni akciókban is segíti az ukrán haderőt.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkMiért veszít ilyen sok tábornokot az orosz hadsereg?Van, aki az első vonalban lévőket akarta buzdítani, másnak a nem biztonságos kommunikáció lett a veszte - az Ukrajnába küldött orosz tábornokok minimum ötöde három hét alatt odaveszett.
További következmény tehát, hogy az orosz katonák normaszegő magatartása magát az orosz haderőt gyengíti, és jelentős harcéri veszteségeket eredményez. Ez a helyzet továbbá jól példáz egy olyan jól ismert mechanizmust is, ami szerint a kollektív célokat semmibe vevő, egyéni célokat szolgáló, de normaszegő egyéni cselekvés (a jelen példában „katonaként tudok beszélni az otthoniakkal”) a szervezet szintjén szörnyű károkhoz vezet, és végül az szervezetet alkotó egyénekre jelent veszélyt.
Még gyengébb morál
A negyedik következmény nyilvánvaló: a mindent átitató korrupció a szabályok rendszeres megszegését is jelenti. Ott is rombol, ahol nincs is korrupció. Ennek közvetlen hatása nemcsak az emberi tényezőben (a bizalom hiánya), hanem a fizikai eszközök minőségében, használhatóságában is jelentkezik: hibás felszerelés, anyaghiány, ellopott eszközök, gagyi, buherált megoldások, többségében hibás rakéták, a harctéren lerobbanó tankok.
Ez pedig két módon hat: egyrészt nyilvánvalóan és közvetlenül gyengíti a hadsereget, ássa alá a megtervezett hadműveletek sikerességét, másrészt közvetve hat a legénység moráljára is, tovább rombolva azt. Ki ülne be szívesen egy olyan tankba, amelyről tudja, hogy hamisított a szerviznaplója, hogy fontos alkatrészeket loptak ki belőle, és ezért bármikor csődöt mondhat?
Feltüzelt ellenállás
Az ötödik tényezőt hagytam a végére. Egy korrupt katonai szervezet, ahol a legénység értékvesztett, ahol a szabályszegés elfogadott, ez a norma, megszálló erőként sem fog a legyőzöttek bármilyen jogát tiszteletben tartóan viselkedni. És ekkor még nagyon virágnyelven fogalmaztam. Bucsa, Irpiny, Mariupol, Melitopol, Herszon. Az első két településen történt szörnyűségekről már van a világnak képe, a második háromban történtekről és történőkről még csak sejtéseink lehetnek.
De a megtámadott ország lakossága számára már világos: ha jön az orosz megszálló erő, akkor nincs kegyelem, nincs törvény, nincs jog. Senki sem lehet biztonságban. Ez pedig teljesen érthetően – és az orosz megszállók szempontjából paradox módon – feltüzeli az ellenállást. Erősíti a megszállók elleni harci kedvet. A megtámadott és megszállással fenyegetett ukrán települések lakosságának nincs más választása, mint menekülni vagy harcolni. A megszállókat jellemző korrupció, normaszegés és hordaként való viselkedés megerősíti a megtámadottak elszántságát és morálját. Az orosz katonai vezetés bizonyára nem ezt szerette volna elérni.
A felsorolt mechanizmusok között a bizalom elvesztését tartom a legfontosabbnak. Ezzel nem vagyok egyedül. Az orosz agresszió kapcsán a korrupciónak a katonák és parancsnokaik közötti bizalom szétzúzásában és ebből fakadóan a hadsereg teljesítőképességének aláásásában játszott szerepére már több volt amerikai parancsnok is felhívta a figyelmet. Ezt emelte ki a minap Ben Hodges, az Európában állomásozó amerikai haderő korábbi parancsnoka a háború kilátásait elemezve, és e tényező fontosságát húzta alá Mark Hertling is a The Bulwark-ban megjelent, az orosz és az ukrán haderő szervezettségét, képességét összehasonlító cikkében.
Egy hadsereg integritásalapú működése (ami jelentse most az egyszerűség kedvéért a korrupció hiányát) a parancsnokok és alárendeltek erős bizalmi kötelékét hozza létre, ami pedig elengedhetetlen feltétele annak, hogy egy hadsereg sikeresen láthassa el feladatát. De persze kell ehhez más is. Például a hadsereg egészének a jog uralma alatt kell állnia. Egy diktatúrában, mint amilyen a jelenlegi orosz rendszer, úgy látszik, ez nem lehetséges.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkHogy lehetnek ilyen szedett-vedettek az orosz csapatok Ukrajnában?Az orosz hadsereg korszerű része nem nagy, a hatalmas része viszont nem modern - és még csak most kezdődik igazán a raktárak feltúrása a nagy veszteségek pótlása érdekében.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkMiért égnek ki tömegével az orosz tankok?Taktikai hibák, korszerűtlen védelmi megoldások és néhány tervezési jellegzetesség is hozzájárul ahhoz, hogy nagyon nem jó orosz harckocsizónak lenni Ukrajnában.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkAz oroszok a saját hadiiparuk hírnevét is elkezdték szétlőni UkrajnábanOroszország a világ második legnagyobb fegyverexportőre, de piaci részesedése erősen csökken, az ukrajnai háború pedig tovább gyengítheti az orosz hadiipar kapacitásait és renoméját. | Korrupció, bizalmatlanság és harci morál az orosz hadseregben | Az Ukrajna elleni orosz agresszió mutatja, hogy milyen nagy szerepe van annak, ha egy hadsereg mélyen átitatódott a korrupcióval. | null | 1 | https://g7.hu/vilag/20220517/korrupcio-bizalmatlansag-es-harci-moral-az-orosz-hadseregben/ | 2022-05-17 17:31:00 | true | null | null | G7 |
Rendkívül jól sikerült a 2021-es éve a Tiborcz-birodalom jelentős részét összefogó BDPST Zrt-nek. Orbán Viktor vejének cége 12 milliárd forintot meghaladó nyereséget ért el tavaly. Ez több, mint amennyit a vállalat története korábbi éveiben összesen össze tudott hozni.
A BDPST, bár fő tevékenysége szerint hivatalosan saját tulajdonú ingatlan adásvételével foglalkozik, valójában sokkal inkább egy vagyonkezelő cég. Beszámolója szerint 36 milliárd forintnyi vagyonából*Ez a cég mérlegfőösszege, tehát eszközeinek összértéke. hatmilliárdnyit tesz ki a más (többnyire szintén ingatlanos, vagy szállodai szolgáltatást végző) vállalatokban meglévő részesedések értéke, és ezek a cégek további 21 milliárd forinttal tartoznak a BDPST-nek. Ehhez képest a cég ingatlanjainak értéke elenyésző, könyvei szerint 392 millió forint.
Ennek megfelelően a vállalat bevételei sem elsősorban értékesítési tevékenységből származnak: az árbevétel 2021-ben a félmilliárd forintot sem érte el. A profit zöme a részben vagy egészben a társaság által tulajdonolt vállalkozások osztalékából adódott: ilyen jogcímen közel 10,5 milliárd forintot kapott a BDPST.
Tiborcz István cége hihetetlen ütemben fejlődött az elmúlt években. A társaság 2015-ös alapítása óta minden évben nyereséget termelt, igaz nem annyira masszívat, mint tavaly: a korábbi években a rekord 4,9 milliárd forint volt.
A teljes 2015-2020 közötti időszakban pedig összesen 11,9 milliárd volt a nyereség, azaz most egy év alatt sikerült hozni azt a profitot, amihez korábban bő öt év kellett.
Ez egyébként alkalmazottanként nagyjából 1,1 milliárd forintos nyereséget jelent – a társaságban ugyanis tavaly tizenegyen dolgoztak.
A nyereséget egyébként a tulajdonosok*Az ezer részvényből Tiborcz István 999 birtokol, és további egy részvénye van a társaság egyik igazgatósági tagjának. nem vették ki a cégből. | Alkalmazottanként 1,1 milliárd forint nyereséget termelt Tiborcz István cége | Orbán Viktor vejének cége 12 milliárdos nyereséget ért el tavaly. Ez több, mint amennyit története korábbi éveiben összesen össze tudott hozni. | null | 1 | https://g7.hu/vallalat/20220527/alkalmazottankent-11-milliard-forint-nyereseget-termelt-tiborcz-istvan/ | 2022-05-27 17:34:00 | true | null | null | G7 |
Az önkormányzati képviselő és a polgármester az ügyben érintett vállalkozónak, a vállalkozó a Fidesz-központnak jelentette, hogy az Átlátszó megkérdezte: miért újították fel közpénzből a vállalkozó farmjához vezető utat? A számlagyáras ügyben készült lehallgatási jegyzőkönyvekből az is kiderül, hogyan irányítja a pályázati pénzeket Pest megyében Bajor Gergő, Rétvári Bence fideszes képviselő jobbkeze.
Tavaly április végén írtunk egy kis határmenti településről, és az ottani erős emberről, Hetei Zoltánról. Hetei úr, aki korábban Esztergomban szervezett rendezvényeket, családjával Letkésre költözött, és egy farmot vásárolt, hogy állatokat tartson ott. Gyorsan beilleszkedett, és szerencsés is volt, mert a falu határában álló farmjához vezető utat a polgármester saját hatáskörben rendbe hozatta.
Pályázati pénzből újítottak fel egy magánfarmhoz vezető utat, ami Seszták volt üzlettársának cégéé | atlatszo.hu
Most ismét előkerült Hetei neve, egy sokkal komolyabb történetben. A 444 kiszivárgott nyomozati anyagok alapján készült cikksorozata szerint 2019 óta nyomoz az adóhatóság egy adócsalási ügyben, melynek egyik érintettje Sz. Szabolcs, fedőnevén Madár. Ő irányította a szervezet áfacsaló részlegét. A három és fél év alatt több mint 19 milliárd forintról számlát kiállító számlagyárosok közül Sz. Szabolcs telefonját lehallgatták, így került a képbe Hetei Zoltán, akivel gyakran egyeztetett telefonon. Hetei egyik cége, a Moriani Consulting Kft. a NAV szerint haszonhúzó cég volt az ügyletekben.
Gergő segít ahol tud
A számlagyár utáni nyomozás keretében Hetei telefonhívásait szintén lehallgatták. A lehallgatási jegyzőkönyvből kiderül, hogy a Fideszhez regisztrált telefonszámon egyeztetett a vállalkozó egy pályázat kapcsán.
A vállalkozó egy Gergő nevű férfivel egyeztetett több alkalommal. Január 11-én G., egy a Fidesz nevén lévő telefonszámról hívta fel Heteit tájékoztatva őt arról, hogy február 1-től lehet pályázni a Szobi járásban 25 millió forintig. G. megkéri Heteit, hogy ellenőrizze, biztosan tudnak-e pályázni, mert " az kellemetlen, amikor utólag kiderül, hogy valami technikai akadály van, vagy valami nem stimmel". Majd tájékoztatja G.-t, hogy még nem döntötte el, melyik cégükkel pályáznak, de az állatkerthez fognak vásárolni dolgokat. G. ekkor azt mondja: "Szívesen segítünk, csak a héten kéne nekem egy cégnév." A leirat szerint ezt Hetei "nyájasan megköszöni".
A jegyzőkönyvek szerint ezt a telefonszámot Bajor Gergő használta, aki a KDNP parlamenti frakciójának titkára és egyben Rétvári Bence, a térség képviselőjének jobbkeze is.
Bajorral több mindenről egyeztettek, Hetei még egy letkési családról is jelentett, akik nem elég, hogy a rendszert meg a Fideszt fikázzák, még az oltással is elégedetlenek.
Február 17-én Bajor rákérdezett, hogy beadták-e a szobi pályázatot, mert az mindjárt lejár. Hetei SMS-ben tájékoztatta G.-t, hogy épp feltöltik a pályázatot, majd megköszönte a segítséget. Erről feleségét is értesítette.
De arról sem felejtette el tájékoztatni Bajort, hogy megkerestük Letkés polgármesterét, egy útfelújítással kapcsolatban, mely Heteit is érintette.
Nem telt el két hónap, és Hetei értesítette feleségét, hogy megkapták a 25 millió forintot. "Előbbit K. unottan nyugtázza" - áll a jegyzőkönyvben.
Minden út a Széppatak farmra vezet
Heteinek nagy szerencséje volt, a település 2020-ban két út felújítására nyert pénzt, és az egyik - hogy, hogy nem - pont az ő portájához vezeti a látogatókat. A tanya ugyan távol esik mindentől, de ez nem jelentett gondot a polgármester, Huszák Tamás számára a tekintetben, hogy pont ez jelölje ki felújítandónak, a veszélyhelyzet alatt, egyszemélyben kiválasztva a felújítandó utakat.
Tavalyi cikkünk megírásakor megkérdeztük a polgármestert, miért pont a település szélén a semmibe vezető út felújítására esett a választás. Akkor úgy indokolta a döntést, hogy egy állatkert, illetve panzió létesül a területen, ahol a munkavállalók helybeliek lesznek, így az útfelújítás segíti a munkahelyteremtést. Egy évvel később, a 444 által nyilvánosságra hozott lehallgatási jegyzőkönyvekből kiderült, hogy Hetei Zoltán nemcsak állattenyésztéssel foglalkozott, hanem kapcsolatban állt Sz. Szabolccsal, és így került az adóhatóság látókörébe.
A főleg rendezvényszervezéssel foglalkozó egykori rallyversenyző Esztergomban volt különösen aktív, két cégét a (Moriani Kft.-t és a Baunsback Hungary Kft.-t) is támogatta az ottani önkormányzat. Bár anno több képviselőt is felhívtunk az ügyben, hogy megtudjuk, mennyire értenek egyet a gyér forgalmú út felújításával, senki nem akart megszólalni az ügyben. A lehallgatási jegyzőkönyvek alapján kiderült, többen is referáltak Heteinek a megkeresésünkről.
Huszák Tamás polgármester sem mert önállóan nyilatkozni nekünk az ügyben, ő is tájékoztatta Heteit megkeresésünkről.
Majd a polgármester megírta a válaszlevelet, és átküldte Heteinek ellenőrzésre.
Úgy tűnik, a vállalkozó elégedett volt a teljesítménnyel, megdicsérte a polgármestert, majd némi változtatást javasolt.
Hetei pedig boldogan újságolja Sz. Szabolcsnak, hogy képviselő lett (egy lemondott önkormányzati képviselő helyett került be a letkési testületbe), és cikkünkre úgy reagál, hogy micimackós pólóban fog bemenni az első testületi ülésére.
Bár kerestük Letkés polgármesterét, Huszák Tamást, nem emlékezett rá, milyen ruhadarabban érkezett meg végül a testületi ülésre Hetei Zoltán.
Zimre Zsuzsa
Címlapfotó: Fidelitas Vác/Facebook | Fejtörést okozott a falu erős embereinek az Átlátszó érdeklődése, felhívták a Fideszt | Az önkormányzati képviselő és a polgármester az ügyben érintett vállalkozónak, a vállalkozó a Fidesz-központnak jelentette, hogy az Átlátszó megkérdezte: miért újították fel közpénzből a vállalkozó farmjához vezető utat? A számlagyáras ügyben készült lehallgatási jegyzőkönyvekből az is kiderül, hogyan irányítja a pályázati pénzeket Pest megyében Bajor Gergő, Rétvári Bence fideszes képviselő jobbkeze. | null | 1 | https://atlatszo.hu/orszagszerte/2022/05/19/fejtorest-okozott-a-falu-eros-embereinek-az-atlatszo-erdeklodese-felhivtak-a-fideszt/ | 2022-05-19 00:00:00 | true | null | null | orszagszerte.atlatszo.hu |
Mészáros Lőrinc gyerekeinek cége, a Fejér B.Á.L. Zrt. bíróság előtt támadta meg a Pest Megyei Kormányhivatal egyik elmarasztaló határozatát. A hivatal útügyi hatósága korábban arra kötelezte a céget, hogy az Érd és Sóskút között létrehozott, az építési hulladék színe alapján „fehér út”-nak nevezett utat zárja le, és az eredeti állapotot állítsa helyre. A rendőrség ugyanakkor továbbra is felderítési szakaszban, ismeretlen tettes ellen nyomoz hulladékgazdálkodás rendjének megsértése miatt.
Tavaly januárban írtuk meg, hogy nyomozást folytat a rendőrség az Érd és Sóskút között – részben természetvédelmi területen – formális engedély nélkül létrehozott út ügyében. A feljelentést tevő érdi alpolgármester szerint az úgynevezett „fehér utat” illegálisan építették meg a köznevelési centrum építésekor kitermelt köves földből. A feljelentés szerint mindezt a földtulajdonosok tudta nélkül, ám az akkori érdi fideszes és független sóskuti polgármester támogatásával tették meg. Az Érd Fenyves-Parkvárosban épülő köznevelési centrumot Mészáros Lőrinc gyermekeinek cége építi – ők azt állítják, jóhiszeműen jártak el.
Nem sokkal később később azt is megtudtuk, hogy a Pest Megyei Kormányhivatal Érdi Járási Hivatala megállapította a kivitelező Fejér-B.Á.L. Zrt. és a Kontimer Kft. felelősségét „építési engedély nélkül végzett útépítési tevékenység” és „engedély nélkül végzett út forgalomba helyezési tevékenység” jogsértésekben. Közben a zajló rendőrségi nyomozás keretében környezetvédelmi és hulladékgazdálkodás szakértőket vontak be a körülmények tisztázására.
Elmarasztalták Mészáros Lőrinc gyermekeinek cégét az illegálisan épített „fehér út” ügyében | atlatszo.hu
A leggazdagabb magyar gyermekeinek cége alvállalkozójára, valamint az érdi volt és Sóskút jelenlegi polgármesterére próbálja hárítani a felelősséget a két település között lezajlott illegális útépítés miatt. A kormányhivatal azonban a Fejér B.Á.L. Zrt.-t is arra kötelezte, hogy 90 napon belül állítsa helyre az eredeti állapotot az Érd és Sóskút között létrehozott út nyomvonalán. Közben a zajló rendőrségi nyomozás keretében környezetvédelmi és hulladékgazdálkodás szakértőket vontak be a körülmények tisztázására.
Utánajártunk, hogy áll az ügy jelenleg. „Az útügyi hatóság (…) határozatával szemben mindkét gazdasági társaság terjesztett elő keresetlevelet. Az ügyeket a bíróság egyesítette. A per folyamatban van, a bíróság érdemi döntést még nem hozott” – válaszolta az Átlátszó kérdésére a Budapest Környéki Törvényszék kommunikációs osztályvezetője, Gyimesi Kinga.
„Összehangolt sajtótámadás”
Az ügy azután került a bíróság elé, hogy a Fejér B.Á.L. és az építési hulladékot alvállalkozóként az út nyomvonalán ténylegesen leterítő Kontimer Kft. megtámadta a kormányhivatali határozatot.
A négy és fél kilométeres hosszúságúra becsült út magáningatlanokon vezet át, ám nem kérték tulajdonosok hozzájárulását az építés előtt. Az út Sóskútra eső része ráadásul természetvédelmi területen húzódik. Az ügyben Tetlák Örs, Érd alpolgármestere 2020 őszén tett rendőrségi feljelentést, majd nem sokkal később a polgármesteri hivatal a kormányhivatalhoz fordult.
A kormányhivatali eljárásban egyebek mellett azzal védekezett a Fejér B.Á.L. Zrt., hogy „a Kontimer Kft. ügyvezetője egyeztetett az út karbantartás megvalósításáról a sóskúti Polgármester úrral König Ferenccel, és az érdi Polgármester úrral T. Mészáros Andrással, ezen egyeztetés részleteiről nem rendelkezünk információval” – írta a kivitelező cég. Majd leszögezték:
„ezen egyeztetésen vagy egyeztetéseken a Fejér-B.Á.L. Zrt. nem vett részt.”
A Kontimer Kft. szerint „összehangolt sajtótámadást is indítottak a Fehér-B-Á.L. Zrt. és a KONTIMER Kft. ellen. Kétségkívül a megindított támadás politikai célzatú, amit a sajtóban a Fehér B.Á.L. Zrt. ellen, annak negatív színben feltüntetésére irányuló megjegyzések egyértelműen mutatnak” – írta az útügyi hatóságnak a földkitermelést végző cég.
Az újbudai ügyvédi iroda által jegyzett beadvány szerint – amelyet a kormányhivatali határozat hosszan idéz – nem építettek utat, hanem „az érintett Érd és Sóskút Önkormányzatainak kifejezett kérésére, az emberemlékezet óta a két települést összekötő, meglevő út javitása történt, kb. 2.200 m hosszan”.
A Pest Megyei Rendőr-főkapitányság kommunikációs osztálya 2020. november végén tájékoztatta arról az Átlátszót, hogy nyomozás indult az ügyben hulladékgazdálkodás rendje megsértésének gyanúja miatt. Most a kommunikációs osztály azt írta, hogy a nyomozás jelenleg is folyamatban van, majd ismételt kérdésünkre közölték azt, hogy az eljárás felderítési szakaszban van. Lefordítva:
továbbra sincs gyanúsítottja az ügynek.
A hulladékgazdálkodás rendjének megsértéséért a törvény alapesetben legfeljebb három évi szabadságvesztést jelöl meg. A minősítés függ a hulladék veszélyességétől vagy mennyiségétől. Tízezer kilót vagy 100 köbmétert meghaladó mennyiségű hulladék esetében a büntetési tétel egytől öt évig terjedő szabadságvesztésre emelkedik.
A polgármesteri hivatal által lefolytatott vizsgálatok alapján Tetlák Örs alpolgármester 13 500 köbméter hulladéknak minősülő kitermelt földről tett említést rendőrségi feljelentésében.
Az országszerte korrupciós ügyekre vadászó független parlamenti képviselő, Hadházy Ákos április végén ezt írta a Facebookon: „újabb bizonyíték arra, hogy a Gázszerelőre és családjára nem vonatkoznak a törvények. Egy éve(!) kötelezte őket a hatóság arra, hogy 90 napon belül szállítsák el az építési hulladékot a természetvédelmi területről és szüntessék meg a saját teherautóik számára épített utat. Ezt az utat illegálisan, engedély nélkül, hulladékból (sittből) építette a Fejér B.Á.L. Érd és Sóskút között. Tegnap megnéztem: az út él és virul, pedig elvileg rendőrségi nyomozás is indult az ügyben.” | Mészárosék cége beperelte a Pest Megyei Kormányhivatalt a „fehér út” ügyében | Mészáros Lőrinc gyerekeinek cége, a Fejér B.Á.L. Zrt. bíróság előtt támadta meg a Pest Megyei Kormányhivatal egyik elmarasztaló határozatát. A hivatal útügyi hatósága korábban arra kötelezte a céget, hogy az Érd és Sóskút között létrehozott, az építési hulladék színe alapján „fehér út”-nak nevezett utat zárja le, és az eredeti állapotot állítsa helyre. A rendőrség ugyanakkor továbbra is felderítési szakaszban, ismeretlen tettes ellen nyomoz hulladékgazdálkodás rendjének megsértése miatt. | null | 1 | https://atlatszo.hu/orszagszerte/2022/05/24/meszaros-lorincek-bepereltek-a-pest-megyei-kormanyhivatalt-a-feher-ut-ugyeben/ | 2022-05-24 00:00:00 | true | null | null | orszagszerte.atlatszo.hu |
2022.05.26. 04:30
2022.05.26. 07:43
Ezermilliárd forintnyi vagyon is gazdát cserélhet az építőanyag-ipar átalakításával. A miniszterelnök családja is ebben az igazán jövedelmező ágazatban érdekelt, de annak döntő többsége külföldieké. Bányáik könnyű prédának tűnnek, ám az építőelem-gyártó cégek einstandolásával be lehet fürödni. | Mesés profitokért kezdi a kormány az építőanyag-gyártás erőltetett magyarosítását | Ezermilliárd forintnyi vagyon is gazdát cserélhet az építőanyag-ipar átalakításával. A miniszterelnök családja is ebben az igazán jövedelmező ágazatban érdekelt, de annak döntő többsége külföldieké. Bányáik könnyű prédának tűnnek, ám az építőelem-gyártó cégek einstandolásával be lehet fürödni. | null | 1 | https://hvg.hu/360/20220526_fokusz1Eloregyartott_kontorfalazas | 2022-05-26 06:30:00 | true | null | null | HVG360 |
Átláthatatlanul és döcögősen kivitelezve, de érdemi bérfejlesztésről van szó a pedagógusok esetében – bár az első fizetési papírok szerint van, aki csak 3%-ot kapott –, 2030-ig szóló ígéret is van a folytatódó emelésekre. Jövőképre is nagy szükség lenne, hogy legyen utánpótlás. | Mészáros Lőrinc még jobban védi a környezetet | Tovább hízott az Orbán Viktor barátja érdekkörébe tartozó környezetvédelmi portfólió. | null | 1 | https://hvg.hu/360/202221_naturaqua_kornyezetvedelmi_megbizast_nyert_meszarosnal_landolt | 2022-05-26 12:30:00 | true | null | null | HVG360 |
Az elmúlt évek legfontosabb mérkőzését játszotta május 10-én a békéscsabai sportcsarnokban a helyi női röplabdacsapat, amikor a bajnoki döntő ötödik mérkőzésén fogadta a Vasas együttesét. A bajnoki finálé legutolsó összecsapásán az angyalföldiek idegenben 3:0-ra győztek – de történetünk szempontjából fontosabb az a körülmény, hogy az 1988-ban csehszlovák mintára épült és nemrég több mint egymilliárd forintért felújított, modernizált 2300 fős csarnok ezen a találkozón sem telt meg teljesen.
Sportra és építkezésre fel!
Ehhez képest a Modern Városok Programja (MVP) keretében hamarosan a mostani aréna mellé épül egy új, multifunkciós, akár 4 ezer nézőt befogadó csarnok, amelynek bruttó bekerülési költsége az előzetes számítások szerint megközelíti a 30 milliárd forintot. Ugyanitt több mint 15 milliárdos költséggel modern úszóaréna is épül, miközben egy a 21. századi igényeknek megfelelő vívóközpont és röplabda-akadémia már megkezdte a működését. Hamarosan tehát elképesztő sportcentrum épül a város Gyula felőli oldalán óriási összegekből, amelyek forrása minden esetben a központi költségvetés. S hogy mi lesz a sorsa a közelmúltban felújított, 2300 fős sportcsarnoknak? Valószínűleg edzéseket, bemelegítéseket tartanak majd az üres lelátók előtt. Erre mondják többen Békéscsabán: nem is tudták, hogy ilyen gazdagok.
Az MVP békéscsabai projektkoncepcióit a 2016. április 26-án a békési megyeszékhelyre látogató Orbán Viktor miniszterelnök és Szarvas Péter (Hajrá Békéscsaba Egyesület) polgármester látta el aláírásával. Egy helyi kívánságlista alapján ebbe sok mindent belepakoltak (lásd keretes írásunkat). Éppen akkor lett bajnok a helyi női röplabdacsapat, aligha véletlen, hogy a tervekbe bekerült a helyi röplabda-akadémia infrastruktúrájának kiépítése, valamint a többfunkciós sportcsarnok megépítése. De lesz Sportok Háza és egy új, fedett, 50 méteres, tízpályás, a nemzetközi szabványoknak megfelelő, több mint ezer nézőt befogadó új sportuszoda is; hat éve ennek az árát 4 milliárdra, míg az új arénáét 3,8 milliárd forintra taksálták, ám azóta papíron is a többszörösükre drágultak – és hol vagyunk még a tényleges megvalósítástól?
A városi röplabdaklub, a BRSE vezetése a Bajnokok Ligájában való részvételt és ehhez illő csarnokot remél, amit a tervek szerint hamarosan meg is kap, bár a sikerszériát közel tíz évvel ezelőtt megkezdő és öt bajnoki aranyérmet szerző női röplabdások az elmúlt időszakban nem tudták növelni a nézőszámot. Maga a polgármester viszont rajong a női röplabdacsapatért, ott van a mérkőzéseken, Facebook-oldalán számtalan, a csapattal készült közös fotót oszt meg.
A nemzetközi szabványoknak megfelelő új, városi sportuszoda megépítése is része tehát az MVP-nek Békéscsabán. „A reptér, a stadion és a négyezres multifunkciós csarnok mellett talán ez az egyetlen olyan beruházás, ami indokolható” – mondta a Narancsnak Dancsó Tibor, a DK önkormányzati képviselője. „Azt és úgy építünk, ahogyan és amire a kormány adja a pénzt, és kétség ne legyen, ezekre elköltünk minden fillért, mert Békéscsaba ezzel is fejlődik” – fogalmazta meg álláspontját egy neve mellőzését kérő fideszes önkormányzati képviselő. A fenntartás, a működtetés és az amortizáció költségei egyelőre nem foglalkoztatnak sokakat. | Hajrá, Csabagyöngye! | Úgy tűnik, Magyarország a világ egyik leggazdagabb országa. Az egyik perifériás megyeszékhelyen, Békéscsabán a Modern Városok Programja és az országos stadionfejlesztés négy beruházásából három felesleges, a negyedik pedig sokkal olcsóbban kivitelezhető lenne. | null | 1 | https://magyarnarancs.hu/belpol/hajra-csabagyongye-249313 | 2022-06-01 00:00:00 | true | null | null | Magyar Narancs |
híradó
Parragh László szégyellje magát, és kérjen bocsánatot! – Megszólalt egy tűzoltó felháborodott felesége
Kiss Gabriellát az dühítette fel, hogy Parragh László szerint egy tűzoltót nemcsak a fizetés, hanem az adrenalinlöket is motiválhat. A nyílt levelet író nő szerint felháborító, hogy Parragh ilyen hangnemet enged meg azokkal szemben, akik minden szolgálaton az életüket kockáztatják. | 12 milliárdos profitja volt a Postapalotát felújító cégnek | 12 milliárd forint nyereséget termelt tavaly az a cég, amelyik a Magyar Nemzeti Bank tulajdonában lévő Postapalota felújítását végezte. A cég tulajdonosa a jegybankelnök Matolcsy György fiának a barátja. A társaság újabb megbízást kapott az MNB-től, most a jegybank központi épületének felújításán dolgoznak, több mint 50 milliárd forintért. | null | 1 | https://rtl.hu/hirado/2022/06/02/12-milliardos-profit-postapalota-felujito-ceg | 2022-06-02 10:08:00 | true | null | null | Rtl.hu |
Nem csak Mészáros Lőrinc, felesége is aratott, Várkonyi Andrea 295 millió forintot vett fel cégéből
Majdnem kétmilliárd forint osztalékot fizetett most benyújtott beszámolója alapján a miniszterelnök édesapja tulajdonában álló bényacég. Több vezető politikus családtagjának vállalkozása is jól teljesített a tavalyi évben. A közpénzek átláthatóságáért küzdő Trasnparency International szerint jól bevált recept alapján jutnak állami pénzből származó bevételhez a NER-közeli cégek. | Nem csak Mészáros Lőrinc, felesége is aratott, Várkonyi Andrea 295 millió forintot vett fel cégéből | Majdnem kétmilliárd forint osztalékot fizetett most benyújtott beszámolója alapján a miniszterelnök édesapja tulajdonában álló bényacég. Több vezető politikus családtagjának vállalkozása is jól teljesített a tavalyi évben. A közpénzek átláthatóságáért küzdő Trasnparency International szerint jól bevált recept alapján jutnak állami pénzből származó bevételhez a NER-közeli cégek. | null | 1 | https://rtl.hu/hirado/2022/06/01/gazdasag-meszaros-lorinc-varkonyi-andrea-orban-gaspar | 2022-06-01 10:15:00 | true | null | null | Rtl.hu |
A kampányban egymilliárd forintért a kormánypártokat reklámozó Megafon központ 557 milliós nyereséget termelt 2021-ben, derül ki a cég beszámolójából.
A vállalat egyedüli tagja Dr. Kovács Gergely István, aki arról adott számot: a társaság mérlegfőösszege 956,3 millió forint volt, emellett 557,09 millió adózott nyereséget termeltek.
Mivel nonprofit szervezetről van szó, a nyereséget egy az egyben a vállalat eredménytartalékába vezette át Kovács. Szintén ezért a Megafonnak adóznia sem kellett 2021-ben.
A szervezet egyéb bevételei a 2020-as 139,5 millió forintról 2021-ben 2,4 milliárdra nőttek. Az anyagi jellegű ráfordítás összesen 75,5 millió volt tavalyelőtt, míg tavaly már 1,43 milliárd. A személyi jellegű költések 36,8 millióról 273 millióra nőttek.
A nyereség pedig 3,97 millióról ugrott több mint félmilliárd forintra egy év alatt. | A milliárdos Facebook-hirdetések után is tudott 557 milliós nyereséget termelni a Megafon | 2020-ban még alig négy millió forint nyereségük volt, tavaly viszont félmilliárdnál is több. | null | 1 | https://rtl.hu/belfold/2022/05/31/megafon-nyereseg-facebook-hirdetes | 2022-05-31 10:23:00 | true | null | null | Rtl.hu |
A Budapesti Rendőr-főkapitányság a Nemzeti Védelmi Szolgálat jelzése alapján még tavaly indított nyomozást, mivel a rendelkezésre álló adatok szerint egy budapesti kórház főnővére 2020 augusztusában egy néni ápolásáért cserébe – annak ellenére, hogy ingyenes ellátásra volt jogosult – a lányától 170 ezer forintot kért el, számolt be a Police.hu rendőrségi honlap.
A gyanú szerint a 46 éves nő arra hivatkozással kért ekkora összeget, mert
azt saját maga, két, az osztályon dolgozó főorvosasszony, egy gyógytornász és még tíz ápoló között kell elosztania.
A BRFK Gazdasági Bűnözés Elleni Főosztály nyomozói 2021 júliusában kutatást tartottak a főnővér, L. Krisztina lakóhelyén, ugyanakkor vesztegetés elfogadása bűntett megalapozott gyanúja miatt kihallgatták, ő nem tett vallomást. A további bizonyítékok beszerzését követően 2022. május 19-én a két főorvost is ugyanezen bűncselekmény miatt hallgatták ki gyanúsítottként, ők sem tettek vallomást. Az eljárás során mindhárom nő szabadlábon védekezik. | 170 ezret kértek egy idős asszony ellátásáért, két budapesti főorvost hallgattak ki | Az orvosok nem tettek vallomást, ahogyan a főnővér sem. | null | 1 | https://rtl.hu/belfold/2022/05/29/korhaz-kenopenz-ellatas | 2022-05-29 10:30:00 | true | null | null | Rtl.hu |
Egy szolnoki olvasónk kereste meg lapunkat nemrég azzal, hogy a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Hetényi Géza Kórház-Rendelőintézet szülészetén orvos- és ápolóhiány miatt "eddig is döcögött az ellátás, de már nem fogadnak szülésre anyukákat". Forrásunk úgy fogalmazott, megroggyant a szülészet a Hetényi kórházban, nem lehet szülni. Ezt az információt más helyről is visszahallottuk; e szerint valóban távoztak szülészorvosok az utóbbi időben, illetve magánpraxisba mentek át.
Szerettük volna megtudni a megyei kórház álláspontját az ügyben, ezért az intézményhez fordultunk. Piroska Miklós főigazgatónak azt írtuk, információink szerint a Hetényi Géza kórházban nem fogadnak a szülészeten anyukákat, merthogy nincs kellő számú személyzet: orvos és ápoló. A szülés előtt álló kismamákat tudomásunk szerint átirányítják más kórházakba. (A Hetényi-szülészet helyzete egybéként több szolnoki Facebook-csoportban is téma.) A főigazgatótól megkérdeztük, igaz-e a hír. Ha igen, akkor mit próbálnak tenni a helyzet javítása érdekében? A kórháztól azonban nem kaptunk választ egy hete elküldött kérdéseinkre.
Az Országos Kórházi Főigazgatósághoz (OKFŐ) is azzal a kérdéssel fordultunk, hogy helytállóak-e az információk, illetve milyen a szülészet helyzete most a Hetényiben. Innen sem kaptunk választ, jóllehet közel két hete küldtük a kérdéseket az OKFŐ-nek.
Megkerestük a Magyar Orvosi Kamarát (MOK) is. Azt a választ kaptuk, hogy a MOK-nak nincs hivatalos információja a helyzetről, így nyilatkozni sem tudnak.
Ugyanakkor sikerült beszélnünk a kórház egy orvosával: megerősítette információinkat. Megtudtuk,
különböző okokból valóban csökkent az orvoslétszám a szolnoki Hetényi szülészetén.
Az osztályon többen szülési szabadságon vannak, illetve más munkahelyet választottak például azért is, mert jobb perspektívát láttak a szakmai előrelépésben. Forrásunk azt is hozzátette, hogy több olyan rezidens is elment, akik semmilyen formában nem kötődtek Szolnokhoz.
Hétvégén, délután és éjszaka egy-egy orvos van bent, illetve behívható készenlétis van. Így nem tudnak újonnan, szülésre bejelentkező kismamákat fogadni - mondta a kórház orvosa, akitől megtudtuk: a Nemzeti Népegészségügyi Központ három kórházat jelölt ki, ahova az anyukák bejelentkezhetnek szülésre. Informátorunk úgy fogalmazott, akkor áll vissza minden a normális kerékvágásba, ha újra megfelelő orvoslétszám lesz a szülészeten.
Nagyon úgy tűnik, ez még odébb van. Beszéltünk olyan kismamával, aki egy éppen a szülését követő napon távozó orvosnál szült. Az anyuka azt mondta, tudomása szerint csak programozott császár van, illetve ha valaki éppen „beesik”, az az ügyeletes orvosnál szülhet. A többieket máshová küldik. | Szolnokon azt kérik az anyukáktól, menjenek máshova szülni | A megyei Hetényi kórház szülészetén alig maradt orvos, a kismamák számára három másik kórházat jelöltek ki. | null | 1 | https://magyarnarancs.hu/kismagyarorszag/szolnokon-azt-kerik-az-anyukaktol-menjenek-mashova-szulni-249399# | 2022-06-03 00:00:00 | true | null | null | Magyar Narancs |
Komoly problémákkal küzd a szolnoki megyei kórház, akadozhat a betegek zökkenőmentes ellátása bizonyos részlegeken. Mint azt korábban megírtuk, a kórház szülészetén is ez a helyzet az orvoshiány miatt.
A Jász-Nagykun-Szolnok megyei hírportál szerint a stroke- és neurológiai ügyeletet májusban több napon sem tudta ellátni az intézmény.
A kórház a kialakult helyzetről hivatalosan is jelentést tett az illetékes Nemzeti Népegészségügyi Központnak. A portál megkereste a kórházat, hogy hová és mennyi idő alatt kerül stroke esetén a beteg, és ez az időintervallum elegendő-e, hogy ne szenvedjen maradandó károsodásokat. Arról is érdeklődött, hogy pontosan mi az oka a kialakult helyzetnek.
Piroska Miklós főigazgató a megyei hírportálnak küldött válaszában enyhén mellébeszél: "A térség egészségügyi ellátása folyamatosan biztosított, mindent megteszünk a hozzánk forduló betegek lehető legmagasabb szintű ellátása érdekében. Az érintett ügyeleti időszakokban az Országos Mentőszolgálat a betegeket egyenesen a Nemzeti Népegészségügyi Központ által kijelölt budapesti vagy debreceni intézményekbe szállítja attól függően, hogy melyik centrum van közelebb."
Az azért ennyiből is kiderül, hogy bizonyos helyekről akár 100 kilométert is utaztathatják az agyvérzést kapott betegeket. | Nem csak a szülészeten vannak nagy gondok a szolnoki megyei kórházban | Szakemberhiány miatt bizonyos napokon szünetel a stroke- és neurológiai ügyelet a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Hetényi Géza Kórházban. Az agyvérzéses betegeket akár 100 kilométert is utaztathatják. | null | 1 | https://magyarnarancs.hu/belpol/nem-csak-a-szuleszeten-vannak-nagy-gondok-a-szolnoki-megyei-korhazban-249429 | 2022-06-05 00:00:00 | true | null | null | Magyar Narancs |
Mészáros Lőrinc plakátcége örülhetett igazán az Orbán-kormány tavalyi köztéri kampányainak, ugyanis a felcsúti vállalkozó érdekeltségébe tartozó Publimont Kft. 2021-ben 12,8 milliárd forint árbevétellel, 4,4 milliárd forint nyereséggel és 1,7 milliárd forint osztalékkal zárt. A Publimont Kft. (egykori Simicska-cég) ezzel a közterületi reklámpiac messze legnagyobb szereplője. Még 2019-ben egyszer már sikerült 11 milliárd fölé vinni a forgalmat, de a 12,8 milliárd forint abszolút rekord, mint ahogy a profit is az. Emlékezetes, hogy 2021-ben az Orbán-kormány oltási kampányai, valamint a nemzeti konzultáció plakátjai beborították az országot.
"A minőség melletti elkötelezettség, és a felkészült, lelkes munkatársak munkája eredményeként a cég folyamatos fejlődést mutat. Reklámfelület állománya több, mint 11.000 reklámtáblából áll, melyek az ország egész területén a fővárostól a megyeszékhelyeken át a nagyvárosokban a tömegközlekedési vonalak frekventált helyein és a forgalmas utak mentén egyaránt megtalálhatóak" - közli magáról a Publimont, amely az egyik tulajdonosa a Mahir Cityposter Kft.-nek is, amely szintén meghatározó szereplője a piacnak, hiszen mintegy 1250 darab hirdetőoszlop tartozik hozzájuk.
A cég tavaly szintén remek évet zárt: 1,4 milliárd forintos forgalom 205 millió forintos nyereséghez volt elég. | Mészáros Lőrincnek nagyon megérte teleplakátolni az országot | Mészáros Lőrinc plakátcége örülhetett igazán az Orbán-kormány tavalyi köztéri kampányainak, ugyanis a felcsúti vállalkozó érdekeltségébe tartozó Publimont Kft. 2021-ben 12,8 milliárd forint árbevétellel, 4,4 milliárd forint nyereséggel és 1,7 milliárd forint osztalékkal zárt. A Publimont Kft. (egykori Simicska-cég) ezzel a közterületi reklámpiac messze legnagyobb szereplője. Még 2019-ben egyszer már sikerült 11 milliárd fölé vinni a forgalmat, de a 12,8 milliárd forint abszolút rekord, mint ahogy a profit is az. | null | 1 | https://444.hu/2022/06/07/meszaros-lorincnek-nagyon-megerte-teleplakatolni-az-orszagot | 2022-06-07 00:00:00 | true | null | null | 444 |
Helyreigazítás A 444.hu internetes hírportálon 2022. június 9. napján megjelent „Matolcsy Ádám barátai is szépen berendezkedtek Tihanyban" című cikkben, és az abban szereplő azonos című Youtube.com videómegosztóra feltöltött videóban valótlanul állítottuk, illetve azt a hamis látszatot keltettük, hogy Somlai Bálint jogszerűtlenül, a szükséges engedélyek beszerzése nélkül építkezik a Tihanyi-félszigeten, illetve, hogy a Somlai Bálint tulajdonában álló ingatlanon épülő épület hivatalosan gazdasági épületnek, az ahhoz tartozó medence pedig esővíztározónak minősül. A valóság ezzel szemben az, hogy a Somlai Bálint tulajdonában álló és a Tihanyi-félszigeten elhelyezkedő ingatlan tekintetében Somlai Bálint az építkezés során minden esetben az irányadó jogszabályok betartásával járt el. Továbbá az érintett ingatlanon épülő felépítmény nem minősül gazdasági épületnek, illetve a medence sem minősül esővíztározónak."
Hiába szabott ki örökségvédelmi bírságot és tiltotta meg az „építőipari kivitelezési tevékenységet” a Veszprém Megyei Kormányhivatal Rogán Cecília tihanyi telkén, az építkezés zavartalanul folytatódik. Somlai Bálint villája már kész is van a Kopasz-hegyen, csak az óriási vaskaput kell befejezni. A szemben lévő telken Optimus-közeli tulajdonos bontotta le a korábban ott álló házat.
Februárban írtuk meg, hogy elbontották Rogán Cecília nyaralóját a csodálatos panorámát kínáló Óváron, a telken pedig építkezés indult. Cikkünk megjelenése után Hadházy Ákos független képviselő több hatóságot is megkeresett, hogy megtudja, jogszerűek-e a munkálatok. Április végén a kormányhivataltól kapott egy válaszféleséget, de abból nem derült ki egyértelműen, hogy pontosan milyen engedély nélküli tevékenységeket folytattak.
Bár óriási mobilfalakkal próbálják takarni az építkezést az utcáról leselkedők elől, annyi mégis látszik, hogy a ház épül, ottjártunkkor is dolgoztak rajta. A telken korábban egy tihanyi látképbe szépen besimuló, helyes kis nyaraló állt, nem tudni, hogy Rogán Antal volt felesége miért döntött a bontás mellett.
Alig egy utcával lejjebb, nem messze Rogán Cecília házától másik építkezés indult. A telek tulajdonosa ifj. Szemerey Lóránd és a felesége. | Matolcsy Ádám barátai is szépen berendezkedtek Tihanyban | Hiába szabott ki örökségvédelmi bírságot és tiltotta meg az „építőipari kivitelezési tevékenységet” a Veszprém Megyei Kormányhivatal Rogán Cecília tihanyi telkén, az építkezés zavartalanul folytatódik. Somlai Bálint villája már kész is van a Kopasz-hegyen, csak az óriási vaskaput kell befejezni. Lesz baráti szomszédja is: a szemben lévő telken Optimus-közeli tulajdonos bontotta le a korábban ott álló házat, és vélhetően újat épít a helyére. | null | 1 | https://444.hu/2022/06/09/matolcsy-adam-baratai-is-szepen-berendezkedtek-tihanyban | 2022-06-09 00:00:00 | true | null | null | 444 |
Hat üzlethelyiség is található abban a Városház utca 16. szám alatti épületben, amely Budapest belvárosának egyik legértékesebb részén helyezkedik el. Ezek közül kettő is Schadl György tulajdonában van, a fideszes vezetésű V. kerületi önkormányzat ugyanis előbb 2019-ben, majd 2021-ben éppen a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar elnökének adott el egy-egy ingatlant.
A helyi vezetés most azt tervezi, hogy a Városház utca 16. szám alatt egy harmadik üzlethelyiséggel is kezd valamit, de ezt nem eladnák, hanem bérbe adnák valakinek. Emiatt értékbecslést kellett készíteni, a helyi szabályozás szerint ugyanis az ingatlan forgalmi értéke alapján határozzák meg a bérleti díjakat. (A bérleti díj mértéke – néhány kivételtől eltekintve – általában évente a forgalmi érték 8 százaléka.)
A kiadásra szánt, 123 négyzetméteres üzlet esetében 126,8 millió forintos, azaz négyzetméterenként több mint egymillió forintos forgalmi értéket állapítottak meg. Ez azért különös, mert Schadl György korábban 389 ezer forintos, valamint 755 ezer forintos négyzetméteráron jutott hozzá az ugyanabban az épületben lévő és ugyanúgy a földszinten elhelyezkedő üzletekhez.
Egy 49 négyzetméteres ingatlanért 19 millió 38 ezer forintot kellett fizetnie, egy 43 négyzetméteres üzletért pedig 32,5 millió forintot.
Az eladási árat a kerület korábbi tájékoztatása szerint független igazságügyi szakértő szakvéleménye alapján határozták meg. Az egyik ingatlan esetében Schadl György pályázat útján szerezte meg az ingatlant, a másik esetében a helyiség bérlője adta át neki a vásárlás jogát.
Az ingatlanpiaci árak ugyan emelkedtek az elmúlt években, azonban 2019-ben az átlag négyzetméterár már egymillió forint körül alakult a kerületben. Az rtl.hu ezért megkérdezte a fideszes Szentgyörgyvölgyi Péter vezette V. kerületi önkormányzat álláspontját is, hogy megtudjuk, mi okozhatja a forgalmi értékek közötti jelentős eltérést, ám kérdéseinkre nem érkezett válasz.
Ingatlanbirodalom néhány év alatt
Mint korábban megírtuk, Schadl Györgynek nem csak ebben a kerületben voltak lakásai, irodái vagy telkei: a Völner-ügyből megismert vezető néhány év alatt legalább húsz ingatlant vásárolt. Vett lakást például a budai Várban, Erzsébetvárosban és a XII. kerületben is, de volt üdülője Siófokon is, néhány méterre a Balaton partjától. Az ingatlanok közül nyolc erzsébetvárosi és – a jelenlegi adatok szerint – két belvárosi került hozzá a fideszes vezetésű önkormányzattól. Két lakást egyébként rövid időn belül eladott, a még mindig a nevén lévőket pedig többnyire zár alá vették.
A Telex cikke szerint a belvárosi vezetés nemcsak ezt az helyiséget, hanem összesen 44, mostanáig használaton kívül álló ingatlant adna bérbe, a pályázatokra július 4-ig lehet jelentkezni. A pályázók közül az illetékes kerületi bizottság választja ki a két legmegfelelőbbet, majd ezek közül Szentgyörgyvölgyi Péter polgármester hirdetheti ki a nyertest. Neki egyebek mellett az ajánlott bérleti díjat, az óvadék mértékét, valamint azt kell mérlegelnie, hogy milyen tevékenységet akar a jelentkező a helyiségben folytatni.
A bérlemények megszerzése azért lehet különösen fontos, mert az ingatlanokat – ha a városvezetés úgy dönt – egy év bérleti viszony után meg is vásárolhatják majd a bérlők, akik ráadásul kedvezményre is jogosultak lehetnek.
Ennek mértékét az önkormányzat a közelmúltban 30-ról 10 százalékra csökkentette, így – megfelelő döntés esetén – a most bérlésre kínált ingatlanokat is 10 százalékos engedménnyel lehet majd megvásárolni egy év után.
Kovács Alex Gábor, az ellenzéki Tiéd a Belváros-frakció vezetője azt mondta: ezúttal is hiába kérték, hogy az önkormányzat széles körben, a legnagyobb versenyt garantáló módon hirdesse meg a bérbeadásról szóló pályázatot, az ezt rögzítő javaslatukat ugyanis leszavazta a fideszes többség. | Schadl György négyzetméterenként 389 ezerért jutott egy belvárosi ingatlanhoz | Még az V. kerületi önkormányzat által készíttetett értékbecslés szerint is egymillió forintot ér négyzetméterenként az a Városház utca 16. szám alatti üzlethelyiség, amelynek a szomszédjában található ingatlant 2019-ben 389 ezer forintos négyzetméteráron vette meg Schadl György, a végrehajtói kar letartóztatott elnöke. Az önkormányzat a tervek szerint hamarosan bérbe ad 44 ingatlant, ezeket pedig – ha a városrész vezetése úgy dönt – egy év múlva akár meg is vásárolhatják a bérlők, sőt a vételárból kedvezmény is jár nekik. A kiadásra szánt ingatlanok között szerepelnek a bezárt Kárpátia étterem épületének helyiségei is. | null | 1 | https://rtl.hu/belfold/2022/06/09/schadl-gyorgy-5-kerulet-ingatlan-varoshaz-utca | 2022-06-09 10:15:00 | true | null | null | Rtl.hu |
2022.06.09. 04:30
2022.06.09. 07:32
Tiborcz István immár Budapest több meghatározó ingatlanfejlesztésében is érdekelt. Mégsem képes még egy falusias városka focipályáját sem úgy pótolni, hogy a fizetnivalót ne az állam állja. | Már csak egy ugrás, és Orbán Viktor vejének vagyona több lesz 100 milliárd forintnál | Tiborcz István immár Budapest több meghatározó ingatlanfejlesztésében is érdekelt. Mégsem képes még egy falusias városka focipályáját sem úgy pótolni, hogy a fizetnivalót ne az állam állja. | null | 1 | https://m.hvg.hu/360/20220609_Kincstari_optimizmus#utm_source=hvg_hvg360&utm_medium=email&utm_campaign=newsletter2022_06_09&utm_content=hvg360 | 2022-06-09 06:30:00 | true | null | null | HVG360 |
2022.05.31. 07:30
Az Atmedia, amely idehaza például a köztévék és a TV2 reklámidejével sáfárkodik, a jövőben Orbán Viktor szövetségeseinek segíthet be külföldön, mint korábban más kormányközeli cégek.
Kontroll Lázár módra: a bérleteket kéri, de Karácsonynak csap oda a választás előtt
belpolitika
2024.01.10. 14:006 perc
Más-más attitűddel, de egyszerre lett kihívója Karácsony Gergely főpolgármesternek Lázár János és Vitézy Dávid. Bár utóbbi még nem jelentette be, hogy az LMP jelöltjeként ringbe száll-e a városvezetői posztért, máris megindult a kombinálás, kinek okozhatna ezzel nagyobb károkat. Lázár eközben a bérleteket használja gyújtósnak Karácsony ellen. | Folytatódik a NER balkáni médianyomulása, most egy Mészáros-közeli cég terjeszkedik | Az Atmedia, amely idehaza például a köztévék és a TV2 reklámidejével sáfárkodik, a jövőben Orbán Viktor szövetségeseinek segíthet be külföldön, mint korábban más kormányközeli cégek. | null | 1 | https://m.hvg.hu/360/202221__atmedia__kulfoldi_nyomulas__orbani_befolyasszerzes__hirdetik_aziget | 2022-05-31 09:30:00 | true | null | null | HVG360 |
A Sorry, but yes a rocktól a filmzenés hangulatokon át az afro-soulig ível.
Ausztriában nem igazán tudnak mit kezdeni azzal, hogy ennyire népszerű az FPÖ.
Viszályok, konfliktusok, egymásra találások és szimpátia. Fordulatos a magyarok és a lengyelek akár ezer évre visszavezethető kapcsolata. A jó ideje Putyinhoz húzó orbáni politika miatt a mára elhidegült viszony jövője nem sok jót ígér.
A karanténidőszak ugyan megtörte a korábbi évek kultúrafogyasztásban tapasztalható növekedését, ám azóta visszakapaszkodás érzékelhető. Bár a számok még nem érték el a járvány előtti utolsó év adatait. HVG-Ténytár. | Szijjártó Péter feleségének cége sokkal kisebb forgalomból sokkal több profitot termelt | Szijjártó-Nagy Szilvia belsőépítészeti vállalkozása csak hároméves, de gyorsan felfutott. | null | 1 | https://m.hvg.hu/360/202222_interior_design_osztalekszijjartoeknak | 2022-06-05 13:40:00 | true | null | null | HVG360 |
Egy globális felmérés szerint a 16-25 éves korosztály tartja a legsürgetőbbnek a klímaváltozás elleni valóban hatékony fellépést. Az össznépességben kisebb arányban vannak az aggódók. Bár a társadalmi nyomást érezve egyre több vállalat is komolyan veszi a zöldülést, sok cég a valóságosnál jobb képet fest magáról. | Az Alföldet tönkreteszi a klímaváltozás, de a kormány stadionok zöldítésére költi az EU-s pénzt | Nemzetközi adatújságíró projekt keretében készült cikkünkben azt vizsgáltuk, hogy oda kerülnek-e az uniós támogatással megvalósuló zöld beruházások, ahol a legnagyobb szükség van azokra. Azt találtuk, hogy nem, és ezt négy megye szenvedheti meg a legjobban. | null | 1 | https://m.hvg.hu/360/202221__zoldtamogatasok__hohatas__fokokban_merheto_szegenyseg__elszivargo_forrasok | 2022-05-30 12:25:00 | true | null | null | HVG360 |
A karanténidőszak ugyan megtörte a korábbi évek kultúrafogyasztásban tapasztalható növekedését, ám azóta visszakapaszkodás érzékelhető. Bár a számok még nem érték el a járvány előtti utolsó év adatait. HVG-Ténytár.
A napenergia mindenki számára korlátlan mennyiségben áll rendelkezésére. Elvileg. Merthogy bizonyos méret felett a napelemparkok már képesek befolyásolni a Föld időjárását – állítja egy új kutatás.
A miniszterelnök sokszor már a szakadék szélére jutott Brüsszellel szemben, ám gyakran sikerült elérnie célját, olvasható a hírtelevízió oldalán közölt elemzésben. | Orbán Viktor feleségének unokaöccse árbevétel nélkül csinált 400 millió profitot | Vagyonát tekintve milliárdos már Lévai Anikó rokona, Szeghalmi Márk. | null | 1 | https://m.hvg.hu/360/202222_honved_property_csaladbanmarad | 2022-06-06 11:10:00 | true | null | null | HVG360 |
Újabb gyanúsítottja van a Völner–Schadl-ügynek, ezzel tizenhatra nőtt az Igazságügyi Minisztérium volt miniszterhelyettese és államtitkára, Völner Pál bukásához vezető, és a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar jelenlegi elnökét is magával rántó korrupciós botrány terheltjeinek száma.
A hvg.hu kérdésére az ügyben nyomozó hatóságként eljáró Központi Nyomozó Főügyészség közölte: június 7-i állapot szerint “az ügyben 16 gyanúsított van, akik közül 2 személy – köztük a végrehajtói kar elnöke – van letartóztatásban 2022. augusztus 8-ig, a többi gyanúsított szabadlábon védekezik”. Arról nem adtak információt, hogy ki a tizenhatodik gyanúsított.
Ez azt jelenti, hogy az elmúlt egy hónapban eggyel nőtt a gyanúsítottak száma, mivel a 24.hu híre alapján május elején a hvg.hu is írt arról, hogy az ügynek 15 gyanúsítottja van. A letartóztatásban lévők száma azóta nem változott tehát, továbbra is ketten vannak, egyikük Schadl György.
Völner Pál szabadlábon védekezik – mondta a hvg.hu kérdésére a volt miniszterhelyettes jogi képviselője. Papp Gábor ügyvéd megjegyezte: Völner legutóbb márciusban tett 15 oldalas, írásbeli vallomást, védekezést, azóta az ügyben őt érintően érdemi változás tudomása szerint nem történt.
Az ügyészség gyanúja szerint Völner Pál, Varga Judit igazságügyi miniszter helyettese az előző ciklusban három éven át kapott rendszeresen 2–5 millió forintot Schadltől cserébe azért, hogy például végrehajtói kinevezéseket intézzen el neki.
Völner Pál összesen 83 millió forint kenőpénzt vehetett át.
Schadl viszont a gyanú szerint összesen 880 millió forinthoz juthatott a kapcsolat révén, mivel neki a végrehajtónak jelentkezők közül fizettek többen is 40–100 millió forint közötti összegeket a pozícióért cserébe. Az ügy gyanúsítottjai közül már többen is beismerő vallomást tettek.
Amikor a hvg.hu nemrég az igazságügyi tárcát továbbra is vezető Varga Judittól után a Völner-ügyről érdeklődött, azt a választ kapta Vargától, hogy szerinte mindenről, így erről az ügyről is véleményt mondtak az emberek a választáson április 3-án, "és ez azt is jelenti, hogy továbbra is megvan a választói felhatalmazás, a bizalom”. | Újabb gyanúsítottja van a Völner–Schadl-ügynek | Tizenhatra nőtt az igazságügyi tárca volt miniszterhelyettesét és a Magyar Végrehajtói Kar elnökét érintő, csaknem 900 millió forintos korrupciós ügy gyanúsítottjainak száma | null | 1 | https://m.hvg.hu/itthon/20220608_Ujabb_gyanusitottja_van_a_VolnerSchadlugynek | 2022-06-08 04:30:00 | true | null | null | HVG |
olvasási idő
7 perc
megjelent
2022.06.06. 05:00
Rejtőzködve ugyan, de már a gazdaglistákon is feltűnhetett Balásy Gyula, aki szinte véletlenül lett az Orbán-kormány legfontosabb - és legvagyonosabb - kommunikációs intézője. Egyik cégének ügyfelei a hatalom jóindulatában is bízhatnak befektetésükkel. | Mi lesz a dúsgazdag, NER-közeli Balásy Gyula cégeivel, ha a források a válságban elapadnak? | Rejtőzködve ugyan, de már a gazdaglistákon is feltűnhetett Balásy Gyula, aki szinte véletlenül lett az Orbán-kormány legfontosabb – és legvagyonosabb – kommunikációs intézője. | null | 1 | https://m.hvg.hu/360/202222__balasy_gyula__kormanykedvenc_kommunikator__hatterember__b_mint_bosegszaru | 2022-06-06 07:00:00 | true | null | null | HVG360 |
A világszerte ismert és olvasott történész 1924 januárjának utolsó napján született Budapesten. Antimaterialista volt, antikommunista, antináci, antipopulista és humanista, nyugatos – antidemokrata. Reakciósnak minősítette magát. Az volt a meggyőződése, hogy a tömegdemokrácia a többség zsarnokságához, populizmushoz és diktatúrához vezet, a reneszánsszal kezdődött új kornak a populizmus világuralma lesz a vége. A történelem kerekét vissza kellene fordítani. De hová? Mire minta Svájc? | Nem látszik, honnan lapátolta össze a pénzt Tiborcz István a bankvásárláshoz | A miniszterelnöki vő cégének nagyon jól megy, ám annak gigantikus hitelállománya nem világos, miből fizette két pénzügyi projektjét a Gránit Banknál, illetve a Diófa Alapkezelőnél. | null | 1 | https://hvg.hu/360/202223_tiborcz_apenzugyes#_=_ | 2022-06-10 10:00:00 | true | null | null | HVG360 |
2022.05.30. 10:30
Szemerey Szabolcs, aki Matolcsy György jegybankelnök tágabb családi körébe tartozik, eddig is érdekelt volt a mezőgazdaságban, agrárgazdaként sok uniós támogatást is kapott.
Sajátos módszerekkel söpri ki a kormány a naperőműpiacról a neki nem tetsző külföldieket
2024.01.26. 05:307 perc | Újabb agrárvállalkozásokat indított a kecskeméti polgármester férje | Szemerey Szabolcs, aki Matolcsy György jegybankelnök tágabb családi körébe tartozik, eddig is érdekelt volt a mezőgazdaságban, agrárgazdaként sok uniós támogatást is kapott. | null | 1 | https://m.hvg.hu/360/202221_szempont_agrar_tamogatasi_lehetosegek | 2022-05-30 12:30:00 | true | null | null | HVG360 |
„Nagyon sok durva helyszínt láttam már. Ez is olyan, és egyben mindent elmond arról, hogy az elmúlt évtizedben mi történt az európai uniós pénzekkel” – mondta idén márciusban Hadházy Ákos országgyűlési képviselő, amikor Jézsó Gábor, az ellenzék Borosod-Abaúj-Zemplén megyei 6. számú választókerületében indult közös parlamenti képviselőjelöltje meghívta Monokra. A település 2017-ben 90 millió forintot nyert öregek napközi otthonának építésére, ám azóta sem történt semmi. A helyszínen vályogból készült omladozó épületegyüttes látható, amelynek egyik falán az EU-s támogatás elnyeréséről beszámoló táblát látni. Minderről Hadházy a tavasz elején közösségi oldalán és az egyik videómegosztó oldalon is beszámolt.
Az éppen öt éve elnyert 90 milliós támogatás tudatában a monoki önkormányzat több alkalommal is lefolytatta a közbeszerzési eljárást a kivitelező kiválasztására, de azt forráshiány miatt mindig eredménytelenné nyilvánította. Ezek után új fejleménynek számított, hogy tavaly ősszel végre eredményes lett az eljárás: öt építőipari cég adott be ajánlatot, a település önkormányzata pedig megnevezte a győztest, aki a JD Bau 2014 Kft. lett. Aztán ahelyett, hogy megkötötték volna a szerződést a céggel, idén tavasszal „helyesbített” az önkormányzat: bocsánat, mégsincs nyertes, ez a közbeszerzés is eredménytelen. Arra hivatkoztak, hogy nincs elegendő pénzük.
Pedig ezt tudták akkor is, amikor kiírták a pályázatot: az eljárás előkészítő iratai közt az ajánlatkérő megadta a becsült értéket nettó értékben, ami megegyezett a rendelkezésre álló fedezet nettó értékével (59,7 millió forint). A JB Bau 2014 Kft. árajánlata nettó 81,4 millió forinttal a második legolcsóbb volt.
Február 7-én a monoki önkormányzat az irányító hatósághoz többlettámogatási kérelmet nyújtott be, mivel a rendelkezésre álló bruttó 90 millió forint nem elegendő a szerződés megkötéséhez, és szükség van többletfedezetre, amely számításai szerint bruttó 32,7 millió forint. Ezt viszont szűkös költségvetéséből nem tudja biztosítani az önkormányzat. Azzal érveltek a monoki településvezetők, hogy a pályázat benyújtása, a támogatás elnyerése és a közbeszerzési eljárás lefolytatása között eltelt időben az építőipari árak előre nem látható mértékben növekedtek. Ezt az érvelést nem kérdőjelezte meg senki, ám arra nem szolgált semmilyen magyarázattal az ajánlattevő kistelepülés, hogy a korábbi közbeszerzéseket miért nyilvánították eredménytelennek.
Végül a monoki önkormányzat illetékesei a jelzett többlettámogatási igényükre nem kaptak választ, így 2022. március 1-jén a közbeszerzési eljárást hirdető Monok megint eredménytelennek nyilvánította ez előzőleg eredményesnek minősített pályázatot. (Az önkormányzat az összegezés módosításakor visszavonta a többletforrás iránti kérelmét.)
Ez a közbeszerzési pályázat szabályrendszerének és protokolljának mindenben ellentmond, így aligha véletlen, hogy közérdekű bejelentés érkezett a Közbeszerzési Hatóság Közbeszerzési Döntőbizottságához. A vonatkozó szabályozás alapján az ajánlatok elbírálásáról szóló összegzés, esetünkben 2021. november 25. után 60 nappal alá kell írni a szerződést a győztes kivitelezővel. (A közbeszerzési szervhez a bejelentést nem a hoppon maradt építőipari cég, hanem egy magánszemély tette meg.) Ráadásul a közbeszerzési eredményhirdetéskor, azaz tavaly ősszel is tisztában volt azzal az ajánlatkérő, hogy projekt megvalósításához nincs elegendő elnyert pályázati pénze, hiszen ezért fordult többletforrás igényével az irányító hatósághoz, jelen esetben a Pénzügyminisztériumhoz – és ennek ellenére nyilvánította a kiírt közbeszerzést eredményesnek.
A bonyolult jogi nyelven megírt közérdekű bejelentés és a Közbeszerzési Döntőbizottság határozatának lényege úgy foglalható össze, hogy ami történt, szabályellenes, így egymillió forint bírság megfizetésére kötelezte a döntőbizottság a helytelenül eljárt ajánlatkérőt, a monoki önkormányzatot.
A monoki önkormányzat áprilisban újabb – immár ki tudja, hányadik – közbeszerzési eljárást írt ki a helyi öregek napközi otthonának megvalósítására, de ezúttal új közbeszerzési szakértővel és új feltétellel. A szabályok lehetővé teszik, hogy ún. feltételes közbeszerzést írjon ki az ajánlatkérő. Ezzel a pályázóknak azt jelzi, hogy a projekt megvalósítására nincs meg a teljes összeg. Monok minden bizonnyal újra a Pénzügyminisztériumhoz fordul majd többlettámogatási igényével, és csak akkor hirdet győztest, ha e kérelmét pozitívan bírálják el.
A monoki idősotthon építése így leginkább egy végtelen történethez hasonlít.
(Címlapképünkön: a monoki idősek otthonának szánt épület. Forrás: ) | Végtelen történet – így nem épül Monokon az öregek napközi otthona | Bár a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei településen nagy szükség volna az öregek napközi otthonára, az elnyert uniós támogatás ellenére sem történt semmi az elmúlt öt évben. A kiírt pályázatokat az önkormányzat rendre eredménytelennek nyilvánította, legutóbb szabálytalanul, amiért egymilliós bírságot szabtak ki rá. | null | 1 | https://magyarnarancs.hu/kismagyarorszag/vegtelen-tortenet-igy-nem-epul-monokon-az-oregek-napkozi-otthona-249642 | 2022-06-13 00:00:00 | true | null | null | Magyar Narancs |
Június 16-án, vagyis e hét csütörtökön kezdődnének a tárgyalások az Európai Bizottság és az EGT-országok, Norvégia, Izland, Lichtenstein és az EU-tagállamok között, hogy 2027-ig mekkora összeggel támogatják az uniós átlagtól elmaradó fejlettségű EU-s tagállamokat. A helyzet viszont feszült, a magyar és a norvég kormány ugyanis úgy összevesztek a norvég civil alap pénzein, hogy az az egész tárgyalást veszélyeztetheti.
AZ EGT, vagyis Európai Gazdasági Térség államai nem tagjai az EU-nak, de nagyon szorosan együttműködnek, és speciális gazdasági viszonyban állnak az unióval. Cserébe, hogy ennek előnyét kiélvezhetik, elég sok pénzzel támogatják a kevésbé fejlett uniós tagállamokat különböző pénzalapokon keresztül. Az előző hétéves ciklusban 2,8 milliárd euró jött a három országtól, hogy most mennyi, arról a héten kezdődő tárgyalásokon kellene megállapodni.
A pénzalapok közül Magyarországon a norvég civil alap talán a legismertebb, mert ennek ment neki az Orbán-kormány nekifutásból, páros lábbal még 2014-ben. Mint arra talán sokan emlékeznek, a kormány az akkor még politikai ereje teljében lévő, a kormányzásba most visszatalált Lázár János miniszter vezetésével különböző hatóságokat kezdett ráküldeni civil szervezetekre, kezdetben az Ökotárs Alapítványra, amely a norvég civil alap támogatásainak elosztását kezelte. Lázárék akkor azt mondták, hogy a kijelölt civilek egyrészt nem kezelik jól a pénzt, másrészt azt kormányellenes belpolitikai műveletek finanszírozására költik civil dolgok helyett (bármit is jelentsen ez), és követelték a norvégoktól, hogy egy, a magyar kormány által kijelölt civil szervezet kezelhesse az alap 4 milliárd forintját. Ebbe a norvégok annyira nem mentek bele, hogy inkább a Magyarországnak járó egész 77 milliárd forintos összeget megvonták az előző hét éves periódusra. Minderről érdemes elolvasni Plankó Gergő cikkét. | A magyar kormány ismét keresztbe tehet a norvég alapról szóló megállapodásnak | Június 16-án, vagyis e hét csütörtökön kezdődnének a tárgyalások az Európai Bizottság és az EGT-országok, Norvégia, Izland, Lichtenstein és az EU-tagállamok között, hogy 2027-ig mekkora összeggel támogatják az uniós átlagtól elmaradó fejlettségű EU-s tagállamokat. A helyzet viszont feszült, a magyar és a norvég kormány ugyanis úgy összevesztek a norvég civil alap pénzein, hogy az az egész tárgyalást veszélyeztetheti. | null | 1 | https://444.hu/2022/06/13/a-magyar-kormany-ismet-keresztbe-tehet-a-norveg-alaprol-szolo-megallapodasnak | 2022-06-13 00:00:00 | true | null | null | 444 |
Az idén februárban a másodfokon eljáró Gyulai Törvényszék jogerősen kimondta Tát Margit és vádlott-társainak bűnösségét jelentős értékre elkövetett költségvetési csalás és okiart-hamisítás miatt. A fideszes polgármestert felfüggesztett szabadságvesztésre és pénzbírságra ítélték, egyben kimondta a bírói tanács, a viharsarki település vezetője méltatlan arra, hogy mentesítsék a büntetett előélet joghátrányai alól, ezért megszűnt a mandátuma. Több mint egyhónapos közjáték után Tát a maga értelmezése szerint lemondott a mandátumáról, miközben ez szükségtelen volt, az az ítélettel megszűnt.
Ám Tát puhára esett; mint április közepén megírtuk, saját volt alpolgármestere, Goron Zsolt visszafoglalkoztatta és településfejlesztési koordinátorként dolgozott tovább.
Még ez előtt, március 19-én levelet írtunk Goron Zsoltnak és Major Ágnes jegyzőnek. Azt kérdeztük, ha tényleg visszafoglalkoztatják Tát Margitot, akkor miről szól a szerződés, milyen havi összeget kap ezért a volt településvezető, illetve mindez a jogerős bírósági elmarasztaló ítélet után erkölcsileg, etikailag rendben van-e. A méhkeréki jegyző ezekre a kérdéseinkre megtagadta a választ. Majd egyértelművé tette, hogy ezt adjuk be közérdekű adatigénylésként. Miután ez megtörtént, Major Ágnes megtagadta a választ arra a kérdésre, hogy mekkora összegről szól a megbízási szerződés – noha egyértelműen közpénzről van szó. (Információink szerint Tát nagyjából azt az összeget kapja, amely polgármesterként korábban is járt neki, mindennek hivatalos megerősítésére vagy cáfolatára voltunk kíváncsiak.)
Mindezt azzal indokolta Major Ágnes, hogy a megbízási díjra vonatkozó adatot azért nem áll módjában kiadni, mert az Információs önrendelkezésről szóló tv. 26. § (2) bekezdése így rendelkezik. A jegyző jogi álláspontja szerint: „A munkaviszonyban, valamint megbízási viszonyban állók esetén az adatigénylés teljesítése akkor lehetséges, ha az érintett a közfeladatot ellátó szerv feladat- és hatáskörében eljáró személynek minősül.” Miközben az általa megjelölt passzus valójában nem is erről szól.
Az ügyben megkerestünk több, joggal foglalkozó civil és szakmai szervezetet. Mind a Transparency International (TI), mind a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) szakemberei cáfolták a méhkeréki jegyző érvelését, egyben leszögezték, az információs törvénynek nem is a megfelelő passzusára hivatkozott. Ligeti Miklós, a TI jogi igazgatója a Narancs.hu-nak adott válaszában kifejtette: „Nem az információs törvény jegyző által feltüntetett paragrafusa alapján kell kiadnia az adatot, bár ez alapján is, hanem ennek az adatnak, mint közpénzből kötött szerződés főbb adatainak, az infotörvény melléklete szerinti közzétételi lista alapján, amelynek eleve is fent kellene lennie az önkormányzat honlapján.”
„Az információs törvény közérdekből nyilvános adatként kezeli, amikor a helyi önkormányzati költségvetés terhére juttatást teljesítenek, amikor azt felhasználják” – írta válaszában az üggyel összefüggésben Döbrentey Dániel, a TASZ szakjogásza portálunknak. Ehhez hozzátette, hogy az információs törvény egy másik passzusa (27. § (3) bekezdés) szerint „közérdekből nyilvános adatként nem minősül üzleti titoknak a központi és a helyi önkormányzati költségvetés, illetve az európai uniós támogatás felhasználásával, költségvetést érintő juttatással, kedvezménnyel, az állami és önkormányzati vagyon kezelésével, birtoklásával, használatával, hasznosításával, az azzal való rendelkezéssel, annak megterhelésével, az ilyen vagyont érintő bármilyen jog megszerzésével kapcsolatos adat, valamint az az adat, amelynek megismerését vagy nyilvánosságra hozatalát külön törvény közérdekből elrendeli.”
Mindezekből egyértelműnek tűnik, hogy a törvényesség betartásáért a méhkeréki polgármesteri hivatalban felelős Major Ágnes jegyző a válasz megtagadásával nem egyszerűen rosszul értelmezte a jogszabályt, hanem törvényt sértett. Felvetésünkre a TI és a TASZ mindkét szakjogásza azt tanácsolta, hogy forduljunk az ügyben a Péterfalvi Attila vezette Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatósághoz (NAIH), hogy ott a törvénysértés miatt vizsgálatot kezdeményezzünk a méhkeréki önkormányzat jegyzője ellen. Időközben ezt a beadványunkat már el is juttattuk a NAIH-nak.
Tát Margit megüresedő helyére június 19-én, vasárnap rendezik az időközi polgármester-választást az alig kétezer lelkes Békés megyei kistelepülésen. Ahogy arról már korábban beszámoltunk, a volt településvezető mellett két független jelölt, Ghermán Sámuel és Gherasim Dániel indul. | Törvénysértő módon titkolja a jegyző, hogy közpénzből mennyiért foglalkoztatják az elítélt volt polgármestert | Major Ágnes méhkeréki jegyző közérdekű adatigénylésünkre megtagadta annak közlését, hogy mennyiért foglalkoztatja vissza a polgármesteri hivatal a mandátumát vesztett Tát Margit volt polgármestert. Tátot februárban jogerősen bűnösnek mondta ki a bíróság, ezért felfüggesztett szabadságvesztéssel és pénzbüntetéssel sújtották, és büntetett előéletűnek számít. Jogvédő szervezetek szerint a jegyző érvelése törvénysértő. | null | 1 | https://magyarnarancs.hu/kismagyarorszag/torvenyserto-modon-titkolja-a-jegyzo-hogy-kozpenzbol-mennyiert-foglalkoztatjak-az-elitelt-volt-polgarmestert-249658 | 2022-06-13 00:00:00 | true | null | null | Magyar Narancs |
Rétvári Bence, Pest megye 4-es számú választókerületének országgyűlési képviselője egy 100 négyzetméteres balatonkenesei nyaralóval lett gazdagabb 2021-ben. Minden bizonnyal kellemesen töltheti a nyarat az új ingatlanban a Belügyminisztérium államtitkára, ugyanakkor érdekes az is, hogy a körülötte létrejövő, kizárólag a bizalmi embereire épülő alapítványi hálózat hogyan tevékenykedett a választást megelőző évben.
E szervezetek mostanra leadták a beszámolóikat, amelyekből kiválogattuk az érdekesebb részleteket.
Dunakanyari Védegylet Alapítvány
Pár hete írtuk meg a Magyar Narancsban, mely szervezetek sorolhatók a „Rétvári-hálózatba”. A rendszer ékköve a Dunakanyari Védegylet Alapítvány; kurátora Bajor Gergő Péter, akire a képviselő jobb kezeként szoktak hivatozni, nem mellesleg a KDNP parlamenti frakciójának titkára. Bajor szerepét jelzi a 444.hu közelmúltban közölt cikke, amelyből kiderült, hogy az adóhatóság nyomozói lehallgatták a telefonbeszélgetéseit, ugyanis a nyomozati dokumentumok szerint egy letkési érintettségű vállalkozónak segített pályázati forráshoz jutni. Nem mellesleg a közelmúltban a kormány egy tollvonással az alapítványnak adott egy értékes váci és szobi ingatlant is.
Rétvári Bence, Varga Mihály, Bajor Gergő tortát vág Vácon. Váci Fidelitas Facebook-oldal
A Dunakanyari Védegylet Alapítvány beszámolója szerint 2021-ben 40,4 millió bevétele keletkezett, az összes ráfordítás 61,9 millió forint volt, aminek teljes összege „közhasznú” tevékenységre ment el. 2020-ban 39,3 millió forint, 2021-ben pedig 21,5 millió forint támogatás érkezett a központi költségvetésből, illetve tavaly 18,8 milliót adományoztak a szervezetnek.
A beszámolóban a „Közhasznú tevékenység megnevezése” rubrikában A kulturális örökség védelme van feltüntetve. A közhasznú tevékenység főbb eredményeiként polgári esteket, érték esteket, az Ipoly Fesztet, a Kulturális Gálaest a váci kórházi dolgozóknak című rendezvényt, a Verőcei Kulturális Napot, a Duplakanyar Futóversenyt, a BörzsönRing 2021-et, a hellodunakanyar.hu-t, valamint „utánpótlás nevelés elindítását” írták be. Ezekről a rendezvényekről érdemes tudni – főleg a polgári estekről –, hogy Rétvári Bence köré épülnek, többnek ő a fővédnöke; arra jók, hogy a Vác központú választókerületben gondozza a bázisát. Az Ipoly Feszt június 10-12. között zajlott, a térség egyik legnagyobb zenés fesztiválja, ahol többek között fellépett Nagy Feró és a Beatrice is – természetesen Rétvári a rendezvény fővédnöke. A hellodunakanyar.hu meg egyebek mellett ezeket a rendezvényeket promotálja, gyűjti össze.
Hellodunakanyar Kft.
Ugyan nem alapítvány, de hasonlóan fontos szereplője a rendszernek a Hellodunakanyar Kft.. A társaság ügyvezetője Zámbó Emese, akire egy 2018-as cikkben az akkor még az Emberi Erőforrások Minisztériuma (EMMI, Rétvári előző tárcája) alá tartozó, Emberi Erőforrások Támogatáskezelő kommunikációs vezetőjeként hivatkoztak, de volt az Ipoly Fesz fesztiváligazgatója is. Korábban indult az önkormányzati választáson Sződligeten a Fidesz színeiben (több közös kép is készült vele és Rétvárival). A Telex még a választások előtt számolt be arról, hogy a Hellodunakanyar Kft.-t bízták meg a Váci Polgári Est megszervezésével még 2019 októberében, de azóta rendszeresen kap megrendeléseket. E mellett gondozza a VácOnline nevű online portált, ami elsősorban az ellenzéki váci városvezetést igyekszik lejáratni.
A Hellodunakanyar Kft. 2021-es nettó árbevétele 51 millió forint volt, az anyagjellegű ráfordítások értéke pedig 52 millió forint. 2020-ban 26 millió forint, 2021-ben pedig 36 millió forint forrás állt a cég rendelkezésére. Az adózott eredménye a két évvel ezelőtti 9,9 millió forintról mínusz 3,1 millióra esett, ami némi veszteséges működésről árulkodik. A saját tőke értéke is csökkent, méghozzá 25 millió forintról 22 millió forintra. Az nem derül ki, hogy a társaság kapott-e állami támogatást, viszont mivel a sajtóértesülések arról árulkodnak, hogy a Váci Polgári Estek szervezésével foglalkozik a cég, így minden bizonnyal a központi költségvetés forrásai is megjelenhettek a társaságban.
Millenniumi Dohány Közhasznú Alapítvány és Családháló Alapítvány
A sorban két alapítvány következik, melyek tevékenysége erősen összekapcsolódik. A Millenniumi Dohány Közhasznú Alapítvány zebegényi székhelye megegyezik a Dunakanyari Védegylet Alapítványéval. A szervezet 2020-ban 1,1 milliárd forintot kapott az EMMI-től a településen található Millenniumi Dohány Pavilon felújítására (nemrégiben beszéltünk a település polgármesterével, Hutter Jánosnéval, akinek nem volt információja arról, hogy a beruházás haladna-e). Néhány hete a Narancs.hu derítette ki, hogy az alapítvány tulajdonába került egy zebegényi hotel.
De hogyan kapcsolódik a Millenniumi Dohány Közhasznú Alapítvány a Családháló Alapítványhoz? A szervezet első kurátora Ábrahám Katalin, korábbi újbudai önkormányzati képviselő volt, aki szintén személyesen ismeri Rétvári Bencét (az államtitkár korábban a budai kerületben volt képviselő). Ábrahám jelenleg is a Családháló Alapítvány kurátora; a szervezet 137 millió forintot kapott az EMMI-től a Millenniumi Dohány Pavilon megvásárlására; vagyis az egyik szervezet állami pénzen megvásárolta az ingatlant, míg a másik szervezet állami pénzből felújítja.
Ábrahám Katalin, Harrach Péter és Rétvári Bence sajtótájékoztatót tart. Fotó forrása: Harrach Péter weboldala
A Millenniumi Közhasznú Alapítvány beszámolója szerint a 2021-es év elején folyamatos egyeztetések alapján sikerült körvonalazni, hogy a pavilon felújított épülete pontosan milyen rendezvények, konferenciák, hazai és nemzetközi koncertek színteréül szolgálhat a jövőben. Nyáron megkezdődött az „új közösségi kulturális tér tervezése”. „Az előzetes egyeztetések, szakvélemények mind alátámasztották, hogy akkor lesz működőképes és önfenntartó a megépült új Millenniumi Pavilon, ha az épület teljes rekonstrukción esik át. Elkészült az előzetes tanulmányterv, és egy koncepció terv is” – írják a beszámolóban.
Hozzáteszik, a pavilon működéséhez elengedhetetlen szálláshely biztosítása a környéken, ezért 2021 nyarán megvásároltak egy szállásépületet. „Megkezdődött az ingatlan felújításának projektje.” A már említett, Narancs.hu által feltárt zebegényi hotelt tavaly júliusban vásárolta meg az alapítvány, ezért minden bizonnyal a beszámolóban ezt az ingatlant említhetik. A beszámoló szerint az államtól kapott összesen 2,7 milliárdos támogatás időtartama 2020. március 5. és 2024. december 31. közé esik. 2021-ben 1,5 milliárd forintot folyósítottak, amiből 307 milliót használtak fel.
A Családháló Alapítvány beszámolójában nem találtuk nyomát a pavilonnak, ugyanakkor a szervezet bővelkedett állami támogatásokban. A Miniszterelnökség alá tartozó Bethlen Gábor Alapkezelő (BGA) működéshez, valamint rendezvényekhez 2,6 millió forintot, szakmai programok támogatására 8 millió forintot folyósított. A Hungary Helps Ügynökség Nonprofit Zrt. 50,7 plusz 78 millió forintot nyújtott „a keresztényüldözés jelenségének dokumentálása 2021-ben”, valamint a „a keresztényüldözéssel kapcsolatos dokumentációs feladatok végrehajtása 2022-ben” címszavak alatt. Az ezzel kapcsolatos feladatok között azt írják, hogy együttműködnek médiaszolgáltatókkal, külföldi szakmai szervezetekkel, bemutatják Magyarország humanitárius szerepvállalását. Feltüntettek egy bizonyos S4C news nevű angol nyelvű portált, amelyen elszaporodtak az üldözött keresztények megsegítéséért felelős államtitkárral, Azbej Tristannal kapcsolatos posztok, valamint a főként közel-keleti és afrikai, kereszténységgel kapcsolatos hírek. A portál főszerkesztője Ungvári Ildikó, aki a KDNP-s Vasárnap.hu szerzője is.
Aktív Dunakanyar Alapítvány és Dunakanyar Média Alapítvány
Az Aktív Dunakanyar Alapítványra, valamint a Dunakanyar Média Alapítványra még tavaly októberben figyeltünk fel, ugyanis mindkét szervezet kapott támogatást Pest Megye Önkormányzatának a gödi Samsung SDI adóbevételeiből működtetett pályázatán. Nem kellett csalódnunk; az Aktív Dunakanyar Alapítvány a rendelkezésére álló 20 millió forintból a választás kampányában három rendezvényt tartott (Csörögön, Sződön és Őrbottyánban) – mindegyiknek Rétvári Bence volt fővédnöke. A Dunakanyar Média Alapítvány pedig a 19 millió forintból létrehozta a 0627.hu nevű portált, ami Rétvári Bencét propagálja. A szervezet kurátora Szilágyi Erzsébet Antónia, aki 2006-ban indult az önkormányzati választáson a Fidesz színeiben.
Az Aktív Dunakanyar Alapítvány beszámolójából derült ki, hogy a szervezet képviselője Molnár László József, Újbuda korábbi kormánypárti alpolgármestere, a képviselő-testület jelenlegi tagja. Az alapítvány tavaly Pest Megye Önkormányzatának támogatásán túl az EMMI-től is kapott pénzt, méghozzá 100 millió forintot edzőtáborok, táborozási helyszínek létrehozására. A leírásban úgy fogalmaznak, hogy „az Alapítvány ingatlant kíván vásárolni, amely alkalmas arra, hogy céljainknak megfelelő fejlesztések kialakításával egy új sportkomplexum jöjjön létre a Dunakanyarban. A tábor kialakítása során egy többcélú, több funkciónak megfelelő ingatlan megvásárlása és felújítása, kilakítása célszerű. A fejlesztéssel lehetőséget kell teremteni a különböző csapatsportok pályáinak kialakítására”. Magyarul – a tervek szerint –
a Rétvári Bence környezetében megvásárolt ingatlanok sora egy újabbal bővülhet.
A Dunakanyar Média Alapítvány feltüntette Pest Megye Önkormányzatától kapott támogatást, valamint bemutatta a hozzá tartozó projektet, a 0627.hu-t. Az alapítvány cikket, videókat, írásokat készít, „amely alaján a Dunakanyarban lévő települések helyi ügyeiről ad tájékoztatást, figyelmet fordítva a történelmi, kulturális hagyományokra, őrizve a helyi értékeket”. Illetve további cikkek, írások készülnek a Vasárnap.hu részére is, „a Dunakanyarban az elmúlt években lezajlott turisztikai, ipari, természeti, az egyházi életet, valamint az itt élő állampolgárok mindennapjait érintő fejlesztéseket érintő tartalmak hangsúlyozásával.” Megnéztük, hogy ez mit jelent pontosan: az nem derül ki a cikkekből, hogy ki a 0627.hu szerzőgárdája írta-e őket, viszont Rétvári dunakanyari tevékenysége betört a nagybetűs KDNP-s országos médiába is; a portálon beszámoltak egyebek mellett az Ipoly Fesztről, a VéNégy Fesztiválról és a dunakanyari hajós felvonulásról is.
Öko Urbana Egyesület
Az Öko Urbana Egyesület volt az utolsó a sorban, amely közzétette a 2021-es évre vonatkozó gazdálkodásának adatait. A szervezet képviselője Stágel Bence, a KDNP volt országgyűlési képviselője, a székhelye megegyezik a VácOnline-t kiadó Hellodunakanyar Kft.-jével. Az egyesületről 2015-ben írt az Index, ugyanis a rendőrség közokirat-hamisítás miatt nyomozott egy olyan ügyben, aminek érintettje volt Stágel, valamint a szervezet (az eset során előkerült Azbej Tristan neve is).
A lap akkor azt írta, több alkalommal összesen közel félmillió forintot vett fel az egyesület számlájáról Stágel Bence, amire több mint 300 ezer forint az Ifjúsági Kereszténydemokrata Szövetségtől (IKSZ, a KDNP ifjúsági szervezetétől) érkezett. Nem tudni, miért, milyen jogcímen utalt a szervezetnek az IKSZ, ahogyan azt sem, mi lett a felvett pénzek sorsa. A Budapesti Rendőr-főkapitányságtól azt a tájékoztatást kaptuk, hogy mivel a nyomozás adatai alapján nem volt megállapítható bűncselekmény és az eljárás folytatásától sem volt várható eredmény, ezért azt megszüntették.
Rétvári Bence, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium parlamenti államtitkára (b) és Stágel Bence kereszténydemokrata képviselő az Országgyűlés plenáris ülésén 2012. október 10-én. Fotó: Koszticsák Szilárd / MTI Fotó
Az egyesület beszámolójában a közhasznú tevékenység a „környezetvédelem, műemlékvédelem fontosságának bemutatása 13-25 éves korosztály számára”. Ezen kívül „nevelés és oktatás, képességfejlesztés, ismeretterjesztés kiszélesítése”, valamint „szakmai kirándulások szervezése az ország több területére” és „konferenciaszervezésben való részvétel” szerepel.
A szervezet összes bevétele 4,4 millió forint volt 2020-ban, tavaly pedig 7,5 millió. Két évvel ezelőtt négymilliót, 2021-ben pedig 7,4 millió forintot fordított közhasznú tevékenységre. A központi költségvetésből 5,8 millió forintot kaptak tavaly, a Miniszterelnökség-féle BGA Városi Civil Alapjából 14,8 millió forint támogatás érkezett az egyesülethez (a szervezet idén is sikeresen pályázott az alapkezelőnél, négymillió forintot ítéltek oda neki).
A beszámolóból nem derül ki, hogy a szervezet egészen pontosan milyen közhasznú tevékenységet folytatott 2021-ben, ezért megnéztük a Facebook-oldalát; ennek tanúsága szerint az egyesület szakmai konferenciákon vagy épp közösségi szemétszedésen vett részt, vitaestet szervezett és pályázati projektet indított.
(Címlapképünkön a Tankcsapda nevű együttes két tagja és Rétvári Bence látható. Forrása: Rétvári Bence Facebook-oldala). | Nem tétlenkedtek a közpénzben dúskáló Rétvári-közeli alapítványok 2021-ben | Cikkeket közöltek a politikusról az ultrakonzervatív, KDNP-s Vasárnap.hu-n, szóba kerül újabb ingatlan vásárlása a Dunakanyarban, továbbá rendezvények, konferenciák, koncertek szervezése a már megszerzett zebegényi pavilonban. Ezek derülnek ki a Rétvári Bence környezetében létrejött alapítványok tavalyi beszámolóiból. Összeállításunk rámutat arra is: nem csak a képviselőhöz, de több, a kereszténydemokratákhoz köthető személyhez is csorognak civil szervezeteken keresztül állami támogatások. | null | 1 | https://magyarnarancs.hu/belpol/nem-tetlenkedtek-a-kozpenzben-duskalo-retvari-kozeli-alapitvanyok-2021-ben-249595 | 2022-06-14 00:00:00 | true | null | null | Magyar Narancs |
Életveszélyessé vált a múlt heti esőzés után az a kisvaszari ház, amit az önkormányzat elvileg felújított a 200 milliós uniós pénzből – írja Hadházy Ákos független országgyűlési képviselő Facebook oldalán. A poszt szerint a lakók egy nagy reccsenést hallottak, majd látták, hogy a födém megrogyott és a vakolat lehullott.
Hadházy elmondása szerint a ház korábban az önkormányzat nevére került, hogy egy 200 milliós uniós projekt részeként felújítsa, majd szociális bérlakásként használhassák az ott lakók. Bejegyzésben azt írja, hogy a „felújításból” azonban csak néhány nyílászáró cseréje, egy fa kályha és egy mosógép lett, mert „elfogyott” a pénz.
A képviselő már korábban is foglalkozott az üggyel, Kisvaszarról jelentkezett be azon a napon, amikor az Országgyűlés alakuló ülése volt. Akkor egy olyan roma családhoz látogatott el, akiket folyamatos retorzió ér a polgármester részéről, mert a nevüket felvállalva számoltak be a roma felzárkóztatásra adott uniós pénzek állítólagos elcsalásáról. | Hadházy: Életveszélyessé vált az a kisvaszari ház, amire uniós támogatásból 200 milliót költöttek | Életveszélyessé vált a múlt heti esőzés után az a kisvaszari ház, amit az önkormányzat elvileg felújított a 200 milliós uniós pénzből Állítólag a polgármester azt mondta a lakóknak, hogy keressenek maguknak másik lakást. | null | 1 | https://magyarnarancs.hu/belpol/hadhazy-eletveszelyesse-valt-az-a-kisvaszari-haz-amire-unios-tamogatasbol-200-milliot-koltottek-249652 | 2022-06-13 00:00:00 | true | null | null | Magyar Narancs |
Tuzson Bence országgyűlési képviselő új, édesvízihal-gazdálkodással foglalkozó cégének korábbi tagja egy olyan ipolydamásdi vállalkozás volt, ami sorra nyerte a közbeszerzéseket az elmúlt években. A cégadatokból arra lehet következtetni, hogy több mint 33 millió forintot tettek az említett vállalkozáson keresztül a halas társaságba, majd kiszálltak belőle, ezzel egyidőben Tuzson és Erdész Zoltán, Dunakeszi alpolgármestere pedig beszállt a cégbe.
A Narancs.hu nyomozása során derült ki, hogy az ügylet egyik szereplője Rományik Ferenc, Ipolydamásd polgármestere.
Tuzson Bence, a Fidesz képviselője felszólal a napirend után az Országgyűlés plenáris ülésén 2022. február 21-én.
A közelmúltban kellett a képviselőknek közzétenniük a vagyonnyilatkozatukat, ekkor találtunk rá Tuzson új érdekeltségére, a Lessenga Kft.-re. A cég ami édesvízihal-gazdálkodással, dísznövény, vetőmag, műtrágya, hobbiállat-eledel, valamint hal kiskereskedelmével foglalkozik.
A Lessenga Kft.-t tavaly november 24-én jegyezték be, ekkor egyedüli tagja (így vélhetően tulajdonosa is, de ez nincs feltüntetve a cégadatok között) egy bizonyos Dami Bt. volt. A Közbeszerzési Hatóság adatbázisa szerint az egyebek mellett generálkivitelezéssel foglalkozó társaság több alkalommal nyert a szobi járás (Vámosmikola, Szob, Letkés, Márianosztra) önkormányzatainak tenderein, de egy alkalommal Gödnek is dolgozott. A cégadatok szerint 2020-ban 190, 2019-ben 149, 2018-ban 279 millió forint eredményt ért el a társaság. A cég weboldalán az áll, hogy 3,2 millió forintos állami támogatást kapott az Európai Unió vidékfejlesztési alapjából, 13 millió forintot pedig a regionális fejlesztési alapból.
A Lessenga Kft. áprilisban tette közzé az 2021-es évre vonatkozó beszámolóját, aminek értelmében a jegyzett tőke értéke 33,6 millió forint volt – magyarán ennyi pénzt tettek a cégbe. Tavaly még a Dami Bt. volt a társaság egyetlen tagja, így kizárásos alapon a forrás is tőle származott. (Tuzson Bence tavalyi vagyonnyilatkozata szerint ekkor még nem volt a cég tagja. Erdész Zoltán január 20-án leadott vagyonnyilatkozata szerint neki sem volt ekkor érdekeltsége a cégben, pedig a cégadatok alapján a tagsága január 14-ben kezdődött.)
A cég vezető tisztségviselője (ügyvezetője) egy bizonyos Haraszti László volt idén január 14-ig; ő jelenleg is a Dami Bt. ügyvezetője. Ekkor azonban a Dami Bt. tagsága, valamint Haraszti ügyvezetősége is megszűnt, az ő helyét Kassai Borbála (Tuzson Bence felesége) vette át. Továbbá ezzel egyidőben megjelent a cégben Tuzson Bence, valamint Erdész Zoltán.
Egy április 24-i taggyűlési jegyzőkönyv szerint – a gyűlésen a tulajdonosok, tehát Tuzson és Erdész, valamint Kassai is jelen voltak – megállapították a 2021-es év gazdálkodásának eredményét; az adózott eredmény nulla, a mérleg 33,6 millió forint volt, osztalék nem keletkezett.
Magyarul úgy tűnik, hogy egy közbeszerzéseken hasító társaság több mint 30 millió forintot tett a halas cégbe, majd kilépett onnan, Tuzson Bence és Erdész Zoltán pedig átvette a helyét.
„Üzleti titok”
Arról nincs elérhető információ a cégadatok között, hogy milyen kifizetés történt, tavaly óta változott-e a cég jegyzett tőkéje (a cég értéke), ezért megkerestük az érintetteket. Tuzsonhoz levélben fordultunk, de cikkünk megjelenéséig nem kaptunk választ tőle.
Viszont sikerült telefonon elérnünk Haraszti Zoltánt; azt mondta, ő „operatív részekkel” foglalkozik, majd a Dami Bt. tulajdonosához, Rományik Ferenchez irányított, aki Ipolydamásd független polgármestere.
Szerettük volna megtudni tőle, hogy miért alapított majd adott el ilyen gyorsan egy céget, illetve hogy mennyit fizettek neki érte: az mondta, hogy ezek „üzleti titkok”.
Egyébként mindez azt is jelenti, hogy Ipolydamásd polgármesterének cége (a Dami Bt.) a környező települések tenderein szépen megszedte magát. Rományik a Börzsöny-Duna-Ipoly Vidékfejlesztési Egyesület elnöke is; ezt 17 település alkotja, közöttük azok is, ahol a Dami Bt. sikeresen indult tendereken.
Megkerestük Erdész Zoltánt is, aki eleinte nem akart nyilatkozni, majd megígérte, hogy írásban válaszol a kérdéseinkre. Ezek cikkünk megjelenésééig nem érkeztek meg – ha esetleg később befutnának, beszámolunk róluk.
Révész Máriusz, az aktív Magyarországért felelős kormánybiztos (elöl j) és Rományik Ferenc, Ipolydamásd polgármestere (elöl b) biciklizik az Eurovelo 6 kerékpárút új Szob és Ipolydamásd közötti szakaszán az átadás előtt Ipolydamásd közelében 2021. június 21-én.
Fotó: Balazs Mohai / MTI
Tuzson Bence az áprilisi választáson egy olyan körzetben tudott nyerni (a Dunakeszi központú Pest megye 5-ös számú választókerületében), amiről előzetesen úgy becsülték, hogy az ellenzéki fogja behúzni. Az új kormányban a Miniszterelnöki Kabinetiroda államtitkári tisztsége mellett, deregulációért felelős kormánybiztosként folytatja a munkát.
A Lessenga Kft. mellett tulajdonrésze van a Tuzson Mérnöki Irodában, valamint Beta Consulting Tanácsadó Kft.-ben. Utóbbiban tulajdonostársa Biczi Tamás, alias Kötter Tamás kormánypárti influenszer, akihez köthető a Biczi és Turi Ügyvédi Iroda (leánykori nevén Biczi és Tuzson Ügyvédi Iroda).
A térség egyik legnagyobb fejlesztése a több tízmilliárd forintból megvalósuló „Dunakeszi Diáknegyed”, aminek környékén ugyancsak rendszeresen feltűnik Tuzson. A kivitelezést közel 40 milliárd forintért Paár Attila (Tiborcz István miniszterelnöki vő üzlettársa) érdekeltségébe tartozó West Bau Hungária Kft. valósítja meg.
(Címlapképünkön: Tuzson Bence, a Miniszterelnöki Kabinetiroda kormányzati államtitkára, a térség fideszes országgyűlési képviselője hálaadó istentiszteleten beszél a csömöri református templomban 2020. október 31-én. A templom felépüléséért tartott istentiszteleten részt vett és beszédet mondott Orbán Viktor miniszterelnök. Fotó: MTI/Máthé Zoltán) | Egy rakás közbeszerzést megnyert Ipolydamásd polgármesterének cége, egy másik vállalkozása Tuzson Bencéékhez került | A cégadatokból arra lehet következtetni, hogy a tenderek sorát nyerő, Ipolydamásd polgármestere által tulajdonolt Dami Bt. belepakolt több mint 30 millió forintot egy bizonyos Lessenga Kft.-be, majd lelépett, helyét pedig átvette Tuzson Bence és Erdész Zoltán, Dunakeszi alpolgármestere. | null | 1 | https://magyarnarancs.hu/belpol/egy-rakas-kozbeszerzest-megnyert-ipolydamasd-polgarmesterenek-cege-egy-masik-vallalkozasa-tuzson-benceekhez-kerult-249412 | 2022-06-13 00:00:00 | true | null | null | Magyar Narancs |
Mészáros Lőrinc amellett, hogy az ő cégei a legnagyobb építőipari szereplők, és a bankszektorban is kiemelkedő az érdekeltsége, nem elhanyagolható módon 2019 óta Magyarország legnagyobb földesura is. Lehetetlen feladat kimutatni, hogy pontosan hány hektár köthető a felcsúti vállalkozóhoz, de a sajtóban eddig megjelent becslések mintegy 45-50 ezer hektárról szólnak, ennek jelentős része pedig szántóföld.
Ez például azért is érdekes, mert a KSH hétfői számai szerint áprilisban átlagosan 45,7 százalékkal voltak magasabbak a mezőgazdasági termelői árak, mint egy évvel korábban. Mészáros Lőrinc például az ország legnagyobb tejtermelője, a tej felvásárlási ára pedig 28,3 százalékkal lett drágább egy év alatt. Szintén a KSH számai szerint a boltokban 30,3 százalékkal drágultak a tejtermékek. Vélhetően ezektől a folyamatoktól aligha függetlenül Mészáros Lőrinc agrárbirodalma 2021-ben is tovább hízott. | Az infláció is tovább hizlalhatta a legnagyobb magyar földesúr agrárbirodalmát | Mészáros Lőrinc amellett, hogy az ő cégei a legnagyobb építőipari szereplők és a bankszektorban is kiemelkedő az érdekeltsége, nem elhanyagolható módon 2019 óta Magyarország legnagyobb földesura is. Lehetetlen feladat kimutatni, hogy pontosan hány hektár köthető a felcsúti vállalkozóhoz, de a sajtóban eddig megjelent becslések mintegy 45-50 ezer hektárról szólnak, ennek jelentős része pedig szántóföld. | null | 1 | https://444.hu/2022/06/15/az-inflacio-is-tovabb-hizlalhatta-a-legnagyobb-magyar-foldesur-agrarbirodalmat | 2022-06-15 00:00:00 | true | null | null | 444 |
Rekordot döntött a trafikhálózat ellátására egyedüliként felkent Országos Dohányboltellátó Zrt., ahogy 2015-os fennállása óta minden évben. Ezúttal 862 milliárd forint árbevételt és 6,6 milliárd forint adózott eredményt mutatott ki az állammal koncessziós szerződést kötött társaság, ami 120 milliárd forint forgalombővülést jelent, és a nyereség is nőtt 1,3 milliárd forinttal a 2020-as évhez képest.
A nyereségből 6,3 milliárd forint osztalékkivétet szavaztak meg a tulajdonosok, a részvények 51 százalékát birtokló Tabán Trafik Zrt. és a 49 százalék részesedésű BAT Pécsi Dohánygyár Kft. A profitból év közben 3 milliárdot már kivettek, áprilisban pedig a maradék 3,3 milliárdot is kifizették.
A dohányboltellátó monopólium fennállása óta óta összesen közel 28 milliárd forint nyereséget hozott, és ezt szinte mind, 25,8 milliárdot ki is vett a két tulaj osztalékként.
Adót viszont igen szerényen fizettek: 7,4 milliárdos adóalap után a társasági adó (9 százalékos kulccsal) 673 millió forint lett volna, de ebből 236 millió forint adókedvezmény még lejött, így a monopolhelyzetű trafikellátó összesen 436 millió forintot fizetett be a központi büdzsébe.
A Tabán Trafik Sánta János érdekeltsége, akit Lázár János hódmezővásárhelyi holdudvarához sorolnak. Lázár vezényelte le még kancelláriaminiszterként a dohánypiac újraszabályozását, a hódmezővásárhelyi vállalkozó pedig a Fidesz dohányipari jogszabályainak fő haszonélvezője, a trafikpályázat legnagyobb nyertese volt.
Sánta János és családja a leggazdagabb magyarok legutóbbi listáján az 52. helyre került 33,5 milliárd forintos becsült vagyonnal. | 6,6 milliárdot hozott a dohánybiznisz Lázár János holdudvarának | Rekordot döntött a trafikhálózat ellátására egyedüliként felkent Országos Dohányboltellátó Zrt., ahogy 2015-os fennállása óta minden évben. Ezúttal 862 milliárd forint árbevételt és 6,6 milliárd forint adózott eredményt mutatott ki az állammal koncessziós szerződést kötött társaság, ami 120 milliárd forint forgalombővülést jelent, és a nyereség is nőtt 1,3 milliárd forinttal a 2020-as évhez képest. | null | 1 | https://24.hu/fn/gazdasag/2022/05/27/66-milliard-dohanybiznisz-lazar-janos-holdudvaranak/ | 2022-05-27 00:00:00 | true | null | null | 24.hu |
Alapítása óta a legmagasabb bevételét és nyereségét érte el 2021-ben az a végrehajtói iroda, amely Schadl György, a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar börtönben ülő elnöke és felesége tulajdonában áll – derült ki a társaság frissen megjelent pénzügyi beszámolójából.
A Gödöllőn működő végrehajtói irodába 462 millió forint bevétel folyt be, aminek több mint a fele, 258 millió forint a nyereség. Ez a pénz a Schadl házaspár cégét gazdagítja, igaz, azt egyelőre nem vették ki a cégből, hanem eredménytartalékba helyezték. A 25 embert foglalkoztató társaságot a szintén végrehajtó Schadl-Baranyai Helga irányítja, a korrupcióval gyanúsított, letartóztatásban lévő Schadl György felesége. Az asszony a férje bebörtönzése után az ő budaörsi irodájának vezetését is átvette mint Schadl „állandó helyettese”.
Szembeötlő az adatok alapján, hogy a többi közt tartozásbehajtások és kilakoltatások végrehajtását végző Schadl-Baranyai és Társa Végrehajtói Iroda a 2017-es alapítása óta két és félszeresére növelte a bevételét és a nyereségét is.
Schadl Györgyöt tavaly novemberben tartóztatták le teljes hírzárlat mellett abban a bűnügyben, amiben Völner Pál volt igazságügyi államtitkár is gyanúsított. Az ügyészség szerint a hivatali vesztegetés elfogadásával gyanúsított volt államtitkár három éven át kapott rendszeresen kenőpénzt – összesen 83 millió forintot – a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar elnökétől. Schadl az ügyészség ennél is jóval több pénzre, több mint 880 millió forint illegális jövedelemre tett szert az államtitkárral kialakított korrupciós kapcsolata révén. A korrupciós ügynek 15 terheltje van – köztük több végrehajtó –, akik közül többen beismerő vallomást tettek. Hiába ül börtönben Schadl tavaly november óta, azóta is ő az elnöke a köztestületnek. | Schadl György és felesége végrehajtói irodája 258 milliós rekordprofitot termelt | Alapítása óta a legmagasabb bevételét és nyereségét érte el 2021-ben az a végrehajtói iroda, amely Schadl György, a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar börtönben ülő elnöke és felesége tulajdonában áll – derült ki a társaság frissen megjelent pénzügyi beszámolójából. | null | 1 | https://24.hu/fn/gazdasag/2022/05/30/mbvk-vegrehajto-kar-elnok-borton-schadl-gyorgy-feleseg-kozos-iroda-258-millio-rekord-profit-bevetel/ | 2022-05-30 00:00:00 | true | null | null | 24.hu |
10 milliárd 921 millió forint osztalékot fialtak a néhai Andy Vajna fővárosi kaszinói 2021-ben az új tulajdonosnak, a Garinvest Projekt Zrt.-nek. A miniszterelnök jó barátja, Garancsi István és Szalay-Bobrovniczky Kristóf közös érdekeltségeként 2020 tavaszán vette át a koncessziós jogot birtokló Las Vegas Casino Zrt.-t. Azóta 35 évvel meghosszabbították a koncessziós jogot, így a kormánypárti vállalkozók 2056-ig élvezhetik a pénzesőt.
A 2020-as év után 8,3 milliárd forint osztalékot rántottak ki a kaszinós cégből, vagyis két év alatt már bő 19 milliárd forintot hozott az új tulajdonosoknak az öt budapesti játékbarlang.
A mostani 10,9 milliárdos osztalékkivét alapja a Las Vegas Casino Zrt. leánycégének, a kaszinóüzemeltető LVC Diamond Kft.-nek az osztalékkifizetése, a 100 százalékos filiálé 10,6 milliárd forintot fizet a koncessziós jogot birtokló anyjának. Hogy ki a végső címzettje az osztaléknak, azt a mérlegbeszámoló csak részben nevesíti:
A Las Vegas Casino Zrt. 100 százalékos tulajdonosa a Garinvest Projekt Zrt. A Társaság többségi, közvetett (60%) tulajdonosa a Garinvest Zrt., amelynek 100 százalék tulajdonosa Garancsi István.
Szalay-Bobrovniczky Kristófról nem ejt szót a dokumentum, pedig az alapításkor a London Capital Zrt.-n keresztül 40 százalékot ő jegyzett a Garinvest Projektben.
Az időközben az ötödik Orbán-kormány honvédelmi miniszterévé avanzsált egykori londoni nagykövet és üzletember állítólag lemond összeférhetetlen cégérdekeltségeiről. Nem mindegy, mikor teszi ezt meg: a kaszinómilliárdokat ugyanis az alapító döntése szerint 2022. május 25-éig kellett kifizetni. (Az ötödik Orbán-kormány egy nappal korábban, május 24-én alakult meg, aznap tett miniszteri esküt Szalay-Bobrovniczky is.)
A cégbejegyzések nem adnak egyértelmű kapaszkodót, az Opten 2021 júliusában aktualizálta legutóbb a Las Vegas Casino Zrt. tulajdonosait, akkor még a Garinvest–London Capital páros birtokolta a részvényeket, azóta nincs új bejegyzés. Más adatbázisokban február elején látszik az utolsó változás, de ez sem a London Capital, sem a Garinvest Projekt esetében nem tulajdonosváltás, vagyis hivatalos nyoma egyelőre nincs Szalay-Bobrovniczky kiszállásának.
A kaszinóüzemeltető LVC Diamondot nem gyötörte meg a Covid-járvány, az összes bevétele meghaladta a 32 milliárd forintot, az egy évvel korábbi 27,7 milliárdhoz képest tehát jelentősen nőtt. Az adózott eredménye 7,8 milliárd, kicsivel több a 2020-as 7,6 milliárdnál, igaz, még nem közelítette meg a pandémia előtti 11,7 milliárdos profitot. Ehhez az sem vitte sokkal közelebb a céget, hogy
a járványhelyzetre tekintettel 242 millió forint ágazati bértámogatást seperhetett be.
A vezetőség azzal számol, hogy a pandémiát simán átvészelő kaszinók a háborút is kibírják. Az üzemeltetett kaszinókban a külföldről érkező vendégek számának csökkenését valószínűsítik, „de várhatóan érdemben az LVC Diamond Kft. és Las Vegas Casino Zrt. jövedelmezőségét ez nem befolyásolja” – olvasható a beszámolóban. | Két év alatt 19 milliárd forintot vettek ki a néhai Andy Vajna kaszinóiból Garancsiék | A Covid-járvány sem tépázta meg a fővárosi kaszinók jövedelmezőségét, még bértámogatást is kaptak.
10 milliárd 921 millió forint osztalékot fialtak a néhai Andy Vajna fővárosi kaszinói 2021-ben az új tulajdonosnak, a Garinvest Projekt Zrt.-nek. | null | 1 | https://24.hu/fn/gazdasag/2022/05/31/kaszino-osztalek-garancsi-szalay-bobrovniczky/ | 2022-05-31 00:00:00 | true | null | null | 24.hu |
Az ügyészég szerdán honlapján közölte: nem történt jogosulatlan megfigyelés a Pegasus-ügyben. A Budapesti Regionális Nyomozó Ügyészség a jogosulatlan titkos információgyűjtés vagy leplezett eszköz jogosulatlan alkalmazásának bűntette miatt elrendelt nyomozást bűncselekmény hiányában megszüntette.
A feljelentés lényege szerint egy – mobiltelefonok feltörésére és lehallgatására alkalmas – kémprogram használatával jogellenesen figyelhettek meg számos magyar újságírót és ellenzéki közéleti személyt. A leplezett eszközök – így többek között információs rendszer titkos megfigyelése, lehallgatás – alkalmazását a magyar törvények szigorú feltételekhez kötik, az azt alkalmazó szervezettől elkülönülő bírói vagy külső engedély szükséges az alkalmazásukhoz.
Ezen eszközök alkalmazása a feltételek fennállása esetén nemcsak bűnüldözési célból, hanem a rendőrségről szóló törvényben meghatározott rendészeti vagy a nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló törvényben írt nemzetbiztonsági célokból is engedélyezhető. E célokat az arra feljogosított szervek határozhatják meg.
Mint írják: a nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló 1995. évi CXXV. törvény az 1996. március 27-i hatályba lépése óta engedélyez titkos információgyűjtést nemzetbiztonsági célokból, az ennek során alkalmazott eszközök azonban a kor technikai követelményeinek megfelelően változtak. Erre figyelemmel a regionális nyomozó ügyészség nyomozása során nem azt vizsgálta, hogy milyen szoftvert alkalmaztak a hatóságok, hanem azt, hogy a leplezett eszközök vagy titkos információgyűjtés során alkalmazott eszközök felhasználásának törvényi követelményei fennálltak-e.
A minősített iratokra is kiterjedő, széleskörű nyomozás azt állapította meg, hogy | Ügyészség: Nem történt jogosulatlan megfigyelés a Pegasus-ügyben | Az izraeli kémszoftvert újságírók és ellenzéki politikusok ellen is használhatták. Az ügyészség a nyomozást megszüntette. | null | 1 | https://rtl.hu/belfold/2022/06/15/ugyeszseg-pegazus-megfigyeles | 2022-06-15 10:23:00 | true | null | null | Rtl.hu |
Közvetlenül a Balaton partján, a tó egyik legfelkapottabb részén helyezkedik el az a több mint 10 ezer négyzetméteres ingatlan, amelyet az idén márciusban adott el a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő. A Tihanyi Yacht Clubot, valamint a mellette elterülő kikötőt is magába foglaló telket a HO-ME 2000 Kft. szerezte meg.
A vállalat vezetőjének, Nagy Györgynek a tájékoztatása szerint a vételár 1,63 milliárd forint volt,
ezt az árat pedig a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő által felkért értékbecslő állapította meg.
Az ingatlant tehát ezúttal nem árverés útján értékesítették, Nagy György közlése szerint ugyanis az elmúlt években a többségi tulajdonában álló cég bérelte a területet az államtól, így „az érvényben levő szabályozások alapján” lehetősége nyílt a vásárlásra. (A bérlő egyébként 2017 óta a Peninsula Resort Zrt. nevű cég, ennek a vállalatnak 2018 januárjában lett többségi tulajdonosa a mostani vevő, a HO-ME 2000 Kft.)
Az üzletember azt is megjegyezte, hogy az elmúlt időszak felújításait saját erőből finanszírozta. Nem akar változtatni a jelenlegi profilon, azaz tervek szerint továbbra is kikötői, szállodai és vendéglátói tevékenységet folytatnak majd a területen.
Nagy György már a rendszerváltás óta ismert szereplője a hazai gazdasági életnek, ő volt például az 1990-ben alapított Wallis Holding tulajdonosa, a csoportot egészen 2000-ig vezérigazgatóként irányította.
A leggazdagabb magyarokat rangsoroló listán a 30. helyen áll 51,2 milliárd forintos becsült vagyonával, ráadásul Csányi Sándor egyik fontos üzlettársának számít. Erre utal az is, hogy a két üzletembernek közös vagyonkezelője is van, korábban pedig Nagy György éppen az OTP-vezérnek adta el a több tízmilliárd forintos árbevétellel rendelkező mezőgazdasági cégét.
Nagy György a Westbay befektető csoport vezetője, korábban tulajdonos volt a MET-ben is, 2021 áprilisa óta pedig az OTP igazgatóságának a tagja. | Eladta az állam a Tihanyi Yacht Clubot és a hozzá tartozó kikötőt is | A Magyar Nemzeti Vagyonkezelő idén márciusban 1,63 milliárd forintért eladta a Tihanyi Yacht Clubot, valamint a közvetlenül mellette elterülő kikötőt – értesült az rtl.hu. A vevő a harmincadik leggazdagabb magyarnak számító Nagy György cége, a HO-ME 2000. Kft. volt. Az üzletember a Vasas egyik tulajdonosa, az OTP igazgatóságának tagja, sokan pedig Csányi Sándor bankvezér egyik fontos gazdasági partnerének tartják. A telken továbbra is kikötői, szállodai és vendéglátói tevékenységet folytatnak majd. | null | 1 | https://rtl.hu/belfold/2022/06/15/eladta-az-allam-a-tihanyi-yacht-clubot-es-a-helyi-kikotot | 2022-06-15 10:30:00 | true | null | null | Rtl.hu |
Nem volt biztosított a Jobbik, a Párbeszéd Magyarországért és a Demokratikus Koalíció pártalapítványánál a törvényes és átlátható gazdálkodás – állapította meg ellenőrzése során az Állami Számvevőszék.
Az ÁSZ kedden az MTI-nek küldött közleményében emlékeztetett rá: a szervezet kétévente ellenőrzi a tudományos, ismeretterjesztő, kutatási és oktatási tevékenységet is végző, költségvetési támogatásban részesülő pártalapítványok gazdálkodását.
A pártalapítványok ellenőrzése alapján az ÁSZ megállapította:
a Jobbik Magyarországért Mozgalom alapította Jobbik Magyarországért Alapítvány,
a Párbeszéd Magyarországért Párt által létrehozott Megújuló Magyarországért Alapítvány,
valamint Demokratikus Koalíció által létrehozott Új Köztársaságért Alapítvány a 2019-2020 évekre
nem biztosította a törvényes és átlátható, a közpénzekkel való felelős gazdálkodást, a közpénzek felhasználásának elszámoltathatóságát sem a párttagok, sem a többi állampolgár számára.
Az ÁSZ szakembereinek mindhárom alapítvány esetében a 2019-2020. évek gazdálkodásának törvényessége és átláthatósága területén lényeges törvénysértésekkel kellett szembesülniük – írták.
Hozzátették: a Jobbik Magyarországért Alapítvány a 2019-2020. években, az Új Köztársaságért Alapítvány 2019-ben nem tett eleget a törvény által előírt beszámolási kötelezettségének, ugyanis nem készítette el az éves számviteli beszámolót, a tevékenységéről szóló éves jelentést, és így nem biztosította a költségvetési támogatás felhasználásának elszámoltathatóságát.
Közölték azt is, az éves beszámoló megalapozottsága nem felelt meg a törvényi előírásoknak 2019-2020. években a Megújuló Magyarországért Alapítványnál, 2020-ban az Új Köztársaságért Alapítványnál, mivel nem a törvényi előírások szerinti bizonylatok alapján jegyeztek be adatokat a számviteli nyilvántartásokba. | „Lényeges” törvénysértéseket talált az ÁSZ a Jobbik, a Párbeszéd és a DK pártalapítványánál | Az ellenőrök a 2019-es és a 2020-as éveket vizsgálták. | null | 1 | https://rtl.hu/belfold/2022/06/14/lenyeges-torvenyserteseket-talalt-az-allami-szamvevoszek-a-jobbik-a-parbeszed-es-a-dk-partalapitvanyanal | 2022-06-14 10:48:00 | true | null | null | Rtl.hu |
58 millió forint piacfelügyeleti bírságot szabott ki a Magyar Nemzeti Bank egy magánszemélyre a bennfentes kereskedelmet tiltó jogszabályi rendelkezések megsértése miatt.
Az MNB közleménye szerint a magánszemély épp azelőtt vásárolt EST MEDIA részvényeket, hogy a vállalat bejelentette: megvásárolja a Delta Systems Kft.-t, így a többi befektetőhöz képest tisztességtelen előnyhöz jutott.
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) hivatalból indított piacfelügyeleti eljárása során vizsgálta, hogy egy természetes személy tőzsdén kívüli (OTC) vételi ügyletével sérültek-e a piaci visszaélésekről szóló európai uniós rendelet (MAR) bennfentes kereskedelemről szóló rendelkezései.
A jegybank megállapította, hogy a magánszeméllyel kapcsolatban álló gazdasági társaság 2019. július 29-én egy OTC-ügylet keretében tőkepiaci megbízása révén 10 millió darab Est Media-részvényt vásárolt meg egy gazdasági társaságtól.
A feltárt bizonyítékok alapján a magánszemély ugyanakkor a vételi tranzakció idején konkrét információval rendelkezett arról, hogy az Est Media Nyrt. megvásárolja a Delta Systems Kft.-t. Az utóbbi tranzakcióról szóló bejelentést azután az Est Media Nyrt. egy nappal később, 2019. július 30-án hozta nyilvánosságra.
Emiatt az MNB eltiltotta a magánszemélyt a további jogsértésektől, és 58 millió forint piacfelügyeleti bírságot szabott ki. A bírságösszeg meghatározásánál súlyosbító körülménynek számított, hogy a magánszemély tőkepiaci ismeretekkel rendelkező személyként sértette meg a bennfentes kereskedelem tilalmára vonatkozó szabályokat. A piacfelügyeleti eljárás során felmerült bűncselekmény gyanúja miatt a jegybank feljelentést is tesz a Fővárosi Főügyészségen.
A Delta Technologies Nyrt. (korábban Est Media Nyrt.) később azt közölte, hogy a hatósági vizsgálat eredményeként megállapított jogsértés és piacfelügyeleti bírság a Delta Technologies Nyrt. jelenlegi vezető tisztségviselőit, dolgozóit nem érinti.
Nyitókép: Witthaya Prasongsin / Getty Images | 58 milliós bírságot kapott az a magánszemély, aki bennfentes információ birtokában vett Est Media-részvényt | A jegybank feljelentést is tesz a Fővárosi Főügyészségen. | null | 1 | https://rtl.hu/gazdasag/2022/06/13/58-millios-birsagot-kapott-az-a-maganszemely-aki-bennfentes-informacio-birtokaban-vett-tizmillio-est-media-reszvenyt | 2022-06-13 11:10:00 | true | null | null | Rtl.hu |
Mint arról januárban beszámoltunk, Hadházy Ákos információi szerint Nagy Ádám, Rogán Antal kabinetfőnökének cége szerezte meg a végrehajtói kar szegedi úti irodaházát, egy félmilliárdot érő, 1800 négyzetméteres ingatlant.
A független képviselő friss Facebook-posztjában azt írja: a végrehajtók egy stróman cégen keresztül Rogán kabinetfőnökétől bérlik exkluzív irodájukat a Hermina úton.
Ráadásul így már azt is tudjuk, hogy a korrupt végrehajtói kartól nem csak a Szegedi úti irodaházat, hanem a Lóvasút indóházat is a Rogán-érdekkör vette meg
– írja Hadházy.
A képviselő szerint a posztjában ismertetett összefüggések ismeretében teljesen kétségtelen, hogy Rogán kabinetfőnöke kiterjedt ingatlanbizniszt folytatott a végrehajtói karral: egy irodaházat megvett tőlük saját néven, rendkívül olcsón, egyet megvett stróman cégen keresztül és egyet bérbe ad nekik stróman cégen keresztül. | Hadházy gyanús kapcsolatot talált a végrehajtóktól ingatlant vásárló cég és Rogán Antal kabinetfőnöke között | A képviselő szerint Rogán kabinetfőnöke strómancégeken keresztül ingatlanokkal bizniszelt a végrehajtói karral. | null | 1 | https://rtl.hu/belfold/2022/06/16/hadhazy-akos-vegrehajtoi-kar-korrupt-vezetok-rogan-antal-stroman | 2022-06-16 14:41:38 | true | null | null | Rtl.hu |
A korrupció gyanúja miatt előzetesben lévő Schadl György ügye hívta fel a figyelmet arra, hogy a Végrehajtói Kamara elnöke és Nagy Ádám, Rogán Antal kabinetfőnöke útjai időnként összefutnak. Legyen szó egyetemi vizsgákról vagy ingatlanügyekről.
Az utóbbi vonalon talált újabb érdekes szálat Hadházy Ákos. De itt fontosak az előzmények is.
Az ellenzéki politikus derítette ki még januárban, hogy Rogán kabinetfőnökének cége vette meg a Végrehajtói Kar több százmilliós budapesti irodaházát tavaly októberben. Nem kis ingatlanról van szó, a Szegedi út 35–37. alatti iroda 1800 négyzetméteres. Azt nem árulták el, hogy mennyiért vette meg Nagy Ádám cége, a Nadan az irodaházat, de több százmillió forint lehetett az ár. A Nadan azt állította, kölcsönből és a cég bevételeiből fedezték a vásárlást. (A 2019 végén alapított Nadan teljes árbevétele 2020-ban 58 millió, 2021-ben 99 millió forint volt. A cégnek a nemrég közölt mérlege szerint tavaly 163 millió forinttal nőttek a kötelezettségei. A másik oldalon a tárgyi eszközöknél is növekedés volt, plusz 239 millió 2020-hoz képest. Ez lehet például a Szegedi úti ingatlan miatt is.)
A végrehajtók nemcsak a Szegedi úti irodaházat adták el, hanem a Váci úti volt lóvasúti indóházat is. A HVG még márciusban írta meg, hogy a tulajdoni lap tanúsága szerint a 638 négyzetméteres épület 2021 végén került át a Lóvasút Indóház Szolgáltató Kft. kezéből (amiben többségi tulajdonos a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar, de számos végrehajtó közvetlenül is tulajdonos benne) a Monk Property Kft.-hez. Akkor még csak annyit lehetett tudni a vásárlóról, hogy a veresegyházi Lotharidesz Balázs cége. (Januárban a NAV végrehajtást indított a cég ellen, ez áprilisban lezárult.)
Hadházy ugyanakkor számos gyanús összefonódást talált Rogán kabinetfőnökének cégei (Nadan és Asztalkultúra Kft.) és Lotharidesz cégei (Monk Property Kft. és Monk Solutions Kft.) között.
Ugyanazt a könyvelőt fizeti Nagy Ádám és a veresegyházi Lotharidesz.
Nagy Ádám adott székhelyhasználati jogosultságot egy budapesti címre a Monk Solutions-nek 2017-ben.
Ugyanaz az ügyvéd járt el Nagy Ádám cégeinek és Lotharidesz cégeinek az ügyében.
Ez utóbbi igazán vicces helyzetet is teremtett. Az ügyvéd ugyanis Nagy Ádám (a nem ingatlanos, hanem lakberendezős) Asztalkultúra nevű kft.-jének fejléces papírján adott be a Lotharidesz cégének törzstőkéjéről szóló dokumentumot még 2017-ben.
A végrehajtók nemcsak eladtak egy Váci úti ingatlant a veresegyházi cégnek, de Hadházy szerint a kar bérel is irodát a Monk Property Kft.-től, „egy exkluzív, Hermina úti irodaházban (a Liget sarkán, néhány méterre a Széchenyi Fürdőtől) három emeletet”. Mint Hadházy írja, „többek között itt van a »Panasziroda« (ahova viszont halandó be nem teheti a lábát, mert csak elektronikus úton lehet panaszt benyújtani)”.
Nagy biznisz
Nemcsak Rogán kabinetfőnöke, hanem az apja is ingatlanban utazik. Sőt, Rogán Antal propagandaminiszter éppen tőle bérli azt a Csalán úti lakást, ahová a válása után költözött. De ugyanúgy Nagy Ádám apja volt az is, aki a válás után 143 millió forintért megvette Gaál Cecília balatoni nyaralóját. A Nagy család ingatlan-porfóliója akkor is bővült, amikor Nagy Ádám felesége megszerzett egy 131 négyzetméteres önkormányzati lakást az V. kerületi Mérleg utcában, amihez a hitelt maga az önkormányzat biztosította. (2006 és 2014 között Rogán Antal volt a Belváros polgármestere.) Ennyi összefonódás után már az sem meglepő, hogy | Gyanús összefonódásokat talált Hadházy Rogán kabinetfőnöke és a végrehajtóktól ingatlant vásárló cég között | A korrupció gyanúja miatt előzetesben lévő Schadl György ügye hívta fel a figyelmet arra, hogy a Végrehajtói Kamara elnöke és Nagy Ádám, Rogán Antal kabinetfőnöke útjai időnként összefutnak. Legyen szó egyetemi vizsgákról vagy ingatlanügyekről. | null | 1 | https://444.hu/2022/06/16/gyanus-osszefonodasokat-talalt-hadhazy-akos-rogan-antal-kabinetfonoke-es-a-vegrehajtoktol-ingatlant-vasarlo-ceg-kozott | 2022-06-17 08:15:49 | true | null | null | 444 |
A Fidesz alig leplezett várakozásai ellenére nem távolították el polgármesteri székéből Csőzik Lászlót, Érd ellenzéki polgármesterét. A galibát az összeférhetetlenségi szabályok tavaly tavaszi, szinte észrevétlen kiegészítése okozta. Csak 2022 elején, a vagyonnyilatkozatok leadása után vált nyilvánvalóvá: Csőzikhez hasonlóan több fideszes polgármester is összeférhetetlenségi helyzetbe került, amiért illetménye mellett máshonnan is díjazást fogadott el. A kormányhivatalok sajátos jogértelmezéssel megmentették a fideszes polgármestereket: alighanem ennek köszönheti Csőzik is, hogy maradhatott a székében.
Az érdi városvezető ellen indult összeférhetetlenségi eljárás annak a jogi-politikai háborúnak a csúcspontja volt, amely 2021 nyarán kezdődött a Pest megyei városban.
Az események láncolatának legelején az Átlátszó tavaly tavasszal megjelent cikkét találjuk. Akkor azt írtuk, hogy Bács István fideszes politikus, volt érdi alpolgármester vagyonnyilatkozataiban nem tüntette fel, hogy több millió forint tagi kölcsönt nyújtott a saját cégének. Az ellenzéki szövetség alpolgármestere, Tetlák Örs ezután vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás indítását kérelmezte az önkormányzat jogi bizottsága előtt Bács ellen. Azt kifogásolta, hogy Bács a 71,5 millió forintos összeget nem tüntette fel a vagyonnyilatkozatában. Úgy vélekedett továbbá, hogy nem világos, mi a forrása ennek az összegnek. Ezután szabadult el a pokol az érdi politikai közéletben.
Futószalagon indultak meg a képviselők ellen a vagyonnyilatkozati és méltatlansági eljárások, záporoztak a karcos politikai kijelentések és feljelentések. A leghevesebb politikai ütközetet Csőzik összeférhetetlenségi ügyében vívta a közgyűlési többséget alkotó ellenzéki szövetség a hatalomból 2019-ben távozott fideszesekkel.
Miután február 20-án a közgyűlési többség akaratából nem mondták ki Érd első emberének méltatlanságát, a figyelem a Pest Megyei Kormányhivatalra terelődött: lépnek-e Csőzik ügyében, és pert indítanak-e a közgyűlési határozat megsemmisítése érdekében.
Máshonnan is kapott díjazást
Az érdi ellenzéki szövetség 2019 őszén megválasztott polgármestere a polgármesteri illetménye mellett egy felügyelőbizottsági tagsága révén díjazást kapott. Az egyéb díjazás elfogadása viszont a törvény tavaly tavasszal bevezetett rendelkezése szerint összeférhetetlen a polgármesteri tisztséggel.
Minderre azután derült fény, hogy Csőzik az év elején nyilvánosságra hozta a vagyonnyilatkozatát, amelyben az előző évekhez hasonlóan feltüntette egy egyesületben betöltött felügyelőbizottsági tagsága révén kapott díjazást.
A jogi bizottság indítványa ellenére az ellenzéki többségű közgyűlés nem szavazta meg az összeférhetetlenség kimondását. A törvény rendelkezése szerint, ha a képviselő-testület nem dönt az összeférhetetlenségről vagy döntése jogszabálysértő, az önkormányzati képviselő összeférhetetlenségének a kimondását a kormányhivatal a helyi önkormányzat tájékoztatásának kézhezvételétől vagy a tájékoztatás adására nyitva álló határidő eredménytelen elteltétől számított öt napon belül kérheti a közigazgatási ügyben eljáró bíróságtól.
Így a bíróság mondhatta volna ki az összeférhetetlenséget, és dönthetett volna úgy egyúttal, hogy megfosztja Csőziket polgármesteri tisztségétől.
Mészáros: lesz folytatás
A Fideszhez legközelebb álló sajtó alig leplezett várakozással figyelte a fejleményeket, és a várta a kívánt végkifejletet.
T. Mészáros András, a város volt fideszes polgármestere például így nyilatkozott a Mandinernek: „lesz folytatás: az ülés jegyzőkönyvét és a határozatokat 15 napon belül a polgármesteri hivatalnak a kormányhivatalhoz el kell juttatni.
Ilyen törvénysértő, hamis határozatot nem hagyhatunk szó nélkül.”
A törvény rendelkezései első és második ránézésre is egyértelműek. Egy városházi forrásunk is csaknem biztosra vette, hogy Csőzik rövidesen nem lesz polgármester, ugyanakkor nagy reményt fűztek ahhoz, hogy ősszel minden további nélkül újraválasztják a szükségszerűen kiírandó időközi választáson.
A törvény szigorú és rövid határidőket ír elő a kormányhivatal, majd a bíróság eljárására. Vagyis ha bíróságra került volna az ügy, akkor már hetekkel ezelőtt döntöttek volna Csőzik sorsáról. A Budapest Környéki Törvényszéktől ugyanakkor azt a tájékoztatást kaptuk, hogy nem érkezett hozzájuk Csőzik ügyében keresetlevél: vagyis a kormányhivatal nem indította meg a pert az összeférhetetlenségi ügyben.
Másnap már összeférhetetlen volt
Csőzik alighanem annak is köszönheti megmenekülését a mandátumfosztástól, hogy korántsem egyedi az összeférhetetlenségi ügye.
2021 tavaszán az önkormányzati törvény egy úgynevezett salátatörvényben megbújó rendelkezése legalább több tucatnyi polgármester helyzetetét tette ingataggá – köztük több fideszes városvezetőét is. A módosítás kiegészítette az önkormányzati törvény egyik, már meglévő összeférhetetlenségi szabályát.
„A 3000 fő feletti lakosságszámú település főállású polgármestere az egészségügyi tevékenység végzésére irányuló jogviszony – ide nem értve az egészségügyi alapellátásban végzett tevékenységet – kivételével más kereső foglalkozást nem folytathat, és nem lehet gazdasági társaság személyesen közreműködő tagja” – így szólt a 2021. május 1. előtt hatályos törvényszöveg. Ide iktatták be a kiegészítést, amely a lehető legszélesebbre tárta az ajtót az összeférhetetlenségi eljárást szorgalmazók előtt:
a polgármester ugyanis ezentúl „egyéb tevékenységéért díjazást nem fogadhat el”.
Vagyis bármilyen tevékenységért kapott bármilyen díjazás önmagában létrehozza az összeférhetetlenségi állapotot.
A módosítás roppant ellentmondásos és abszurd jogi helyzetet teremtett. Az érdi városvezető példájával élve: Csőzik László 2021. április 30-án makulátlan jogi hátterű polgármesterként tért nyugovóra. Másnap reggelre azonban már „összeférhetetlenné” piszkolódott, és ennek érdekében még a kisujját sem kellett megmozdítania.
Vagy ahogy Csőzik nyilatkozta az Átlátszónak:
„Magyarán nem magam állítottam elő – a törvényi előírásokat figyelmen kívül hagyva, azokat szánt szándékkal megsértve – az összeférhetetlenséget, az a törvénymódosítás nyomán állt elő. Kicsit úgy érzem magam ebben a helyzetben, mint az a kárpátaljai magyar férfi, aki egyetlen napra sem hagyta el a faluját, mégis háromszor váltott hazát a 20. század folyamán.”
Van az önkormányzati összeférhetetlenségi szabályoknak egy másik fontos eleme: az önkormányzati képviselő, így a polgármester is az összeférhetetlenségi okot a megválasztásától vagy az összeférhetetlenségi ok felmerülésétől számított harminc napon belül köteles megszüntetni.
Ahogy Csőzik, úgy több polgármester esetében határidőn belül ez nem történt meg. Vélelmezhetően leginkább azért, amire Csőzik hivatkozott:
nem vették észre az egyébként a felsőoktatásról szóló salátatörvényben lapuló jogi aknát.
Ezt az érdi politikus esetében azért tartották kínosnak bírálói, mert Csőzik jogász, polgármestersége előtt ügyvédként praktizált.
Keszthely irányította rá a figyelmet
Csőzik az összeférhetetlenségi ügy kipattanása után visszafizette a felügyelőbizottsági tagsága után járó pénzt, és lemondott a díjazásról. De ezt jóval a törvényben megjelölt határidő után tette. Ezért sokan úgy vélték, hogy pusztán ez a törvénysértés is megalapozza az összeférhetetlenség kimondását.
A felsőoktatási salátatörvényben rejlő jogi aknára egyébként a keszthelyi fideszes polgármester és alpolgármester összeférhetetlenségi ügye irányította a szélesebb nyilvánosság figyelmét. Itt egy civil szervezet, a Kisvárosunkért Érdekvédelmi Egyesület (KÉVE) tárta fel, hogy a két városvezető gazdasági társaságok felügyelőbizottsági tagjai, és ezért díjazást kapnak.
Mint a 24.hu megírta, a KÉVE adatigényléssel jutott a vagyonnyilatkozatokhoz. Nem sokkal később Nagy Bálint és helyettese, Vozár Péterné lemondtak a felügyelő-bizottsági tagságukról. Ezután a képviselő-testület kimondta, hogy nem áll fenn az összeférhetetlenségi állapot, hiszen annak okát mindketten megszüntették: lemondtak a felügyelő-bizottsági tagságukról.
Nagy Bálint polgármester szerepe az ügyben azért is volt különösen kényes, mert a Fidesz a körzetben őt indította az április 3-i parlamenti választáson, amelyet a polgármester megnyert. Az országgyűlési mandátum elnyerésével Nagynak most le kell mondania a polgármesteri posztjáról, és Keszthelyen időközi választást kell kiírni.
Mint a KÉVE elnöke, Weller-Jakus Tamás január végén elmondta, a kormányhivataltól kérik állásfoglalás kiadását az ügyben.
Jogi útvesztőben
Az Átlátszó birtokába került állásfoglalás szerint a Zala Megyei Kormányhivatal jogilag is körülbástyázta a képviselők elutasító döntését. A törvényessségi felügyeleti osztály indokolása – a Legfelsőbb Bíróság egyik döntésére hivatkozva – kimondta: „az önkormányzati képviselő összeférhetetlenségének az e tárgyban döntő határozat meghozatalakor kell fennállnia, az összeférhetetlenség visszamenőleges megállapítására nincs törvényes lehetőség”.
És mi a helyzet a törvény által előírt 30 határidővel, amelyet az összeférhetetlenség megszüntetésére írt elő?
Amennyire ellentmondásos az egész törvénymódosítás, annyira az a kormányhivatal erre a kérdésre adott válasza is.
Egy 2020-as alkotmánybírósági döntésre hivatkozva azt írták, hogy az önkormányzati képviselői megbízatás mint közhivatal-viselés alkotmányos védelem alatt áll. A kormányhivatal ebből vezette le állásfoglalásának lényegét: az önkormányzati törvény által előírt 30 napos összeférhetetlenség-megszüntetési kötelezettség elmulasztása önmagában nem elegendő az önkormányzati tisztségtől való megfosztáshoz.
Vagyis hogyan úszhatja meg a polgármester, hogy összeférhetetlenség címén megfosszák a tisztségétől? Az összeférhetetlenségről döntő képviselő-testület ülése előtt vagy lemond az egyéb díjazásának forrását jelentő más posztjáról, vagy a posztot megtartja, ám a díjazásról mond le. Lényegtelen, hogy eleget tett-e a törvény által előírt 30 napos bejelentési kötelezettségének.
Fideszest az ellenzékivel
Név nélkül nyilatkozó forrásaink szerint ezzel a kormányhivatalok kiüresítették az önkormányzati törvény határidő-szabályát. Ennek pedig az az oka, hogy az országban sok fideszes polgármester nagy bajba kerülhetett volna az új összeférhetetlenségi szabály miatt.
„Valahogy meg kellett menteni őket”
– vélekedtek a forrásaink.
Ennek ironikus hozadéka, hogy alighanem ugyanazzal az érveléssel Csőziket, az ellenzéki polgármestert is megmentették a tisztség-vesztéssel járó összeférhetetlenségi eljárástól. Ebben nem lehetünk teljesen bizonyosak, mert a Pest Megyei Kormányhivatal nem válaszolt az Átlátszó kérdéseire. Ugyanakkor más dokumentumokból lehet tudni, hogy a Miniszterelnökség körlevélben adott iránymutatást a kormányhivataloknak az ilyen ügyek kezeléséről.
A salátatörvényben benyújtott törvénymódosítás mögött megbúvó tényleges politikai szándékokról keveset tudni. A törvénymódosítás indokolásában a módosítás indokolását ennyivel intézik el: „a polgármesterekre vonatkozó összeférhetetlenségi szabályok pontosítása szükséges”. Az is szembeötlő, hogy a polgármesterekre vonatkozó új szabály teljesen megegyezik az országgyűlési képviselőkével: ők sem fogadhatnak el egyéb díjazást.
Fotó: Csőzik László közéleti Facebook-oldala | Az ellenzéki polgármestert is megmentette a kormányhivatalok sajátos jogértelmezése | A Fidesz alig leplezett várakozásai ellenére nem távolították el polgármesteri székéből Csőzik Lászlót, Érd ellenzéki polgármesterét. A galibát az összeférhetetlenségi szabályok tavaly tavaszi, szinte észrevétlen kiegészítése okozta. Csak 2022 elején, a vagyonnyilatkozatok leadása után vált nyilvánvalóvá: Csőzikhez hasonlóan több fideszes polgármester is összeférhetetlenségi helyzetbe került, amiért illetménye mellett máshonnan is díjazást fogadott el. | null | 1 | https://atlatszo.hu/orszagszerte/2022/05/31/az-ellenzeki-polgarmestert-is-megmentette-a-kormanyhivatalok-sajatos-jogertelmezese/ | 2022-05-31 00:00:00 | true | null | null | orszagszerte.atlatszo.hu |
Korábban a Városi Civil Alap kapcsán írtunk arról, hogy a papíron civil szervezetek támogatására szánt állami forrásokat valójában a Fidesz választási kampányához használhatják fel. Most pécsi példák alapján bemutatjuk, hogyan folyhatott ez a gyakorlatban. A városban több, kormánypárti üzeneteket közvetítő hírportál is feltűnt a választások előtt, amelyek mögött állami forrásokat találunk.
Nem sokkal az áprilisi választások előtt Pécsen megszaporodtak a regionális hírekre szakosodott weboldalak. A hírportálok jellemzően semlegesnek tűnő hangnemben számoltak be régiós fejlesztésekről, kulturális eseményekről, ám sosem mulasztották el a baranyai választókerületek fideszes jelöltjeinek (Kővári János, a Baranya 01. OEVK jelöltje) reklámozását.
A frissen alakult oldalak (Pécs Aktuál, Pécsi Érték, Téma Baranya) mögött civilnek nevezett, valójában a helyi Fideszhez köthető szervezetek hálózatát találjuk. Ezek a szervezetek tevékenységüket részben állami forrásokból, különösen a Városi Civil Alap pénzéből folytathatták, és a közpénzből a választások előtt kulcsfontosságú médiajelenlétre és kampányeseményekre is juthatott.
Az alábbi ábrán jelöltük a cikkben említett személyek és szervezetek kapcsolódásait:
A Városi Civil Alapról (VCA) többször is írtunk az Átlátszón. Ez az a civil támogatási program, amelyet a Miniszterelnökség és a Bethlen Gábor Alapkezelő a Norvég Civil Alap megszűnése után, annak pótlására indított el. Ahogy beszámoltunk róla, a VCA 4 milliárd forintos keretéből tavaly és tavalyelőtt is nagyrészt a kormánypártokhoz köthető szervezetek – helyi fideszes képviselők és alapszervezeti vezetők alapítványai, egyesületei – gazdagodtak. A legnagyobb összegeket a csoportok kommunikációs célokra, például médiavásárlásra és kiadványok terjesztésére kapták – még a választások előtt írtunk arról, hogy ennek az eredménye az lehet, hogy az állami pénzeket a kormánypártok kampányához használják fel.
A Fidesz választási kampányához használhatják fel a civil alap támogatásait
A K-Monitor megszerezte azoknak a pályázatoknak a leírásait, amelyeket a 4 milliárd forintos kormányzati program, a Városi Civil Alap keretében pozitívan bíráltak el. A dokumentumból kitűnik, hogy a legnagyobb összegeket az egyesületek és alapítványok – nagyrészt a helyi Fidesz-szervezetekhez kötődő csoportok – olyan feladatokra kapták, mint új hírlapok vagy közösségimédia-kampányok elindítása. Ilyen célra kapott támogatást például a Fidesszel közös választási listát állító szervezet, a Vasarnap.hu kiadója, valamint a Kormányzati Tájékoztatási Központ szóvivőjének alapítványa.
Pécs két választókerülete a 2022-es választásokon fontos billegő körzetek voltak, így mindkét politikai tömb jelentős összegeket csoportosított át az itteni kampányra. Ahogy a mecsekimuzli.hu is rámutatott: a Fidesz részéről az állami, „civil” pénzeket is ide kell érteni, mivel igazi „kontentfarm” jött létre a fideszes „civileknek” köszönhetően.
2020 elején indult el Pécs Aktuál néven egy új városi hírlap, amelynek kreatív munkatársa Kapitány Gergely lett, aki korábban Páva Zsolt pécsi polgármester kampánytanácsadója, majd a fideszes önkormányzat idején a Pécs Kommunikációs Központ (akkori nevén Pécsi Médiaközpont) vezetője volt, később pedig a KESMA-hoz igazolt. A lapot működtető P1 Media Group Zrt. tulajdonosa pedig Fodor-Petrov József, aki Andy Vajnával is üzletelő pécsi Rádió 1-hez is köthető, és régebben fideszes színekben önkormányzati képviselő is volt.
Körbejár a közpénz
Fodor-Petrov emellett a Magyar Garabonciás Alapítvány képviselője is. Az alapítvány tavaly a VCA-tól 15 millió forintot kapott médiavásárlásokra, többek között azért, hogy a Pécs Aktuálnál hirdethessen. Az oldal a választások alatt jó szolgálatot tett Hoppál Péter és Kővári János kampányának, kritika nélkül szemlézve a politikusok megszólalásait és kampányrendezvényeit.
Idén a Pécs Aktuál működtetőjének alapítványa újabb 11 millió forintot kapott a VCA-tól.
A Bethlen Gábor Alap egyelőre nem tette közé, milyen pályázattal nyert új támogatást a Magyar Garabonciás Alapítvány.
Az Alapítvány esete nem az egyetlen példa arra, hogy az állami civil támogatásokból a Fidesz pécsi kommunikációs gépezetét segíthették. 2021-ben a VCA pályázatán 15 millió forintot nyert a látszólag politikafüggetlen Bio Város Egyesület, a pályázatok szerint a környezettudatosságot népszerűsítő tartalmak gyártására, idén pedig ismét a maximális, 11 milliós összeget vihette el.
Az egyesület egyik képviselője, Vezér Tamás Dániel korábban a pécsi városi Fidesz-frakció politikai sajtófelelőse volt, illetve 2018-ban ő volt az egyik szervezője egy pécsi kormányellenes tüntetéssel szembeni ellendemonstrációnak. Jelenleg Vezér Tamás Bio Város Egyesülete együttműködést folytat a Pécs Aktuállal, tartalmaikat állandó sávban hirdetik a portál címlapján.
Vezér Tamás által szervezett pécsi ellendemonstráció
2022-ben egyébként a szintén Vezér Tamás által vezetett Országos Gamer Szövetség Egyesület is nyert 5 millió forintot a VCA-tól.
Kampányzáró az EMMI támogatásával
Idén hasonló körülmények között nyert el támogatást a 2021-ben alapított Agytörő Egyesület, amely 11 millió forintot kapott eddig ismeretlen célra a VCA-tól. A történelmi ismeretterjesztéssel foglalkozó egyesület állandó szerzője Raics Teréz önkormányzati cégekben volt fideszes delegált felügyelőbizottsági tag, és ma a már említett Bio Város Egyesületben is képviselői posztot tölt be. Az Agytörő tartalmait szintén promotálja a Pécsi Aktuál.
A Pécsi Aktuál mellett mindkét egyesület tartalmai fent vannak továbbá a Téma Baranya nevű, már korábban bejegyzett weboldalon. A Téma Baranya impresszumából kiderül, hogy az oldalt a HPM Design Kft. adja ki. Ez Papp Gábor cége, akit pécsi forrásaink a megye egyik ismert Fidesz-közeli üzletembereként írnak le.
A HPM az előző, fideszes városvezetés idején több közbeszerzést is elnyert, például az ökormányzati tulajdonú, részben állami fenntartású Zsolnay Örökségkezelő Nonprofit Kft. kiírásain.
Sajátos helyzetben van a Vörös Sárkány Kulturális Egyesület is, amely 2021-ben „Pécs objektív tájékoztatásáért” elnevezésű pályázatára 5 millió forintot kapott. Az egyesület infokommunikációs eszközök beszerzését és egy fő médiaforrás működtetését vállalta, amellyel az „álhírek terjedésének megakadályozásához, valamint a helyi identitás és lokálpatriotizmus erősítéséhez is” járulna hozzá.
Az egyesület képviselője, Tóth Róbert a 2019-es önkormányzati választáson a 14. számú választókörzetben indult fideszes színekben, a szervezet maga pedig elsősorban arról ismert, hogy ők szervezték a „Kertvárosi nap” nevű rendezvényt, amelynek fővédnöke Kővári János fideszes jelölt volt, aki maga is beszédet mondott az eseményen. A Kertvárosi nap megszervezésére az EMMI-hez tartozó Emberi Erőforrás Támogatáskezelő (EMET) biztosított forrást, 7 millió forintot.
Érdekesség, hogy a választási mozgósításra alkalmas rendezvényt 2014-ben és 2018-ban is megtartották, akkor is a voksolást megelőző napon.
A különbség az volt, hogy akkor a Szabad Pécs tudósítása szerint a rendezvényt még az önkormányzati és állami pénzből működő Zsolnay Örökségkezelő szervezte, valamint hogy akkor az aktuális fideszes jelölt, Csizi Péter volt a főszereplő.
Ugyanaz a pár szereplő több civil szervezet nevében kap támogatást
Visszatérve a Vörös Sárkány Egyesület tavalyi támogatására: a szervezet saját felületei alapján nem világos, hogy hogyan teljesítette a pályázatban vállaltakat, azaz milyen álhír-cáfoló lokálpatrióta hírlapot hoztak létre. Viszont egy másik, a közelmúltban indított pécsi portál, a pecsiertek.hu domain-adataiból (ezek a domain.hu-n érhetők el) kiderül, hogy azt a Vörös Sárkány Kulturális Egyesület jegyezte be.
Ez azért is érdekes, mert az oldal saját leírása szerint ez egy másik civil szervezet, a Pécsi Értékközösség Alapítvány oldala (akik egyébként idén szintén kaptak támogatást a VCA-tól). Ez egyébként egy szintén fideszes kötődésű csoport, képviselője, Végh Péter ugyanis az Összefogás Pécsért Egyesület, a helyi Fidesz-alapszervezettel szövetséges csoport elnökségi tagja is.
A Pécsi Értékközösség hivatalos oldala a pecsert.hu; mind ez az oldal, mind a pecsiertek.hu népszerűsítette a fideszes jelöltek, különösen Kővári János kampányát. A civil szervezet egyébként egy másik, Bethlen Gábor Alapkezelő által indított programon, a Nemzeti Együttműködési Alap pályázatán is nyert támogatást. | Fidesz-kampány civil pénzből: így jött létre a pécsi mini-KESMA | Korábban a Városi Civil Alap kapcsán írtunk arról, hogy a papíron civil szervezetek támogatására szánt állami forrásokat valójában a Fidesz választási kampányához használhatják fel. Most pécsi példák alapján bemutatjuk, hogyan folyhatott ez a gyakorlatban. A városban több, kormánypárti üzeneteket közvetítő hírportál is feltűnt a választások előtt, amelyek mögött állami forrásokat találunk. | null | 1 | https://atlatszo.hu/orszagszerte/2022/06/01/fidesz-kampany-civil-penzbol-igy-jott-letre-a-pecsi-mini-kesma/ | 2022-06-01 00:00:00 | true | null | null | orszagszerte.atlatszo.hu |
A Bafami Kft. 1,1 milliárd forintos árbevételt ért el tavaly, ami növekedést jelent a 2020-as 1 milliárdhoz képest. A cég tulajdonosa a SÁRRÉT Sertéstenyésztő Zrt., amely az azonos lakcímen élő szekszárdi Horváth István és a szintén szekszárdi Horváth Orsolya érdekeltsége. Horváth Istvánt pedig nem kell bemutatni a szekszárdiaknak: a térségben ötödik alkalommal választották meg országgyűlési képviselőnek.
Leadta éves beszámolóját a Tolna megyei Bafami Sertéstenyésztő és Hízlaló Kft. A cég azért különleges, mert Horváth István fideszes országgyűlési képviselő a résztulajdonosa és egyben az ügyvezető igazgatója is. A Bafami Kft. 1,1 milliárd forintos árbevételt ért el tavaly, ami növekedést jelent a 2020-as 1 milliárdhoz képest. A cég ennek ellenére veszteséges lett: 183 milliós mínuszban zárta az évet. Mindezt úgy, hogy a társaság tavaly 1,9 milliárdos uniós támogatást kapott sertéstelepeinek fejlesztésére.
A pályázati pénz elnyeréséről 2021 augusztásban írtunk. Akkor rámutattunk, hogy a a VP-4.1.1-20 – Állattartó telepek fejlesztésének támogatása elnevezésű program során új állattartó telepek létrehozására, meglévőek korszerűsítésére, valamint az állattartáshoz kapcsolódó eszközök, gépek beszerzésére kérhettek támogatást a cégek. Az akkor nyilvántartott 549 nyertesből több mint 50 egymilliárd forint feletti támogatást kaptott.
Ezeket néztük végig – így derült ki, hogyan jutottak uniós és hazai milliárdok többek között a Kósa Lajoshoz és Bánki Erikhez köthető vállalkozóknak, az alapítványba kiszervezett Ménesbirtoknak, Csányi Sándor több cégének, az Ángyán-jelentésekből ismert, földárveréseken taroló családoknak vagy éppen Varga Zoltán üzlettársának.
Fideszes érdekkörök és szupergazdagok is profitálnak az uniós agrártámogatásokból | atlatszo.hu
Miközben a kormány arról faggatja a lakosságot, vajon „dühíti-e őket Brüsszel”, úgy tűnik, a saját berkeikben is vannak, akik ha nem is kedvelik az EU-t, profitálnak az onnan érkező forrásokból. Például az agrártámogatásokon keresztül, amelyek közül egyet, az „állattartó telepek fejlesztésére” kiírt pályázatot végig is néztünk, hogy megtudjuk, kiknek hozott hasznot.
Ebben a listában bukkantunk a BAFAMI Kft.-re is, amelynek tulajdonosa a SÁRRÉT Sertéstenyésztő Zrt. Utóbbi az azonos lakcímen élő szekszárdi Horváth István és a szintén szekszárdi Horváth Orsolya érdekeltsége. Horváth Istvánt pedig nem kell bemutatni a szekszárdiaknak.
A fideszes politikus 2019-ben megszerezte az országosan ismert szőnyeg-, lamináltpadló- és függönyértékesítéssel foglalkozó Diego áruház szekszárdi franchise-üzletét, emellett az érdekeltségébe került az egymilliárd forint saját tőkével rendelkező Bafami Sertéstenyésztő és -hízlaló Kft. is. A társaság összesen 2 645 345 687 forint uniós/állami támogatáshoz jutott az elmúlt 4 évben – vagyis pont azóta, hogy Horváth Istvánék másik cége, a Sárrét Zrt. megvásárolta azt. A vállalkozásnak 2018-ban még csak 184 milliós forgalma volt.
Vele van tele a sajtó
Horváthra – bár nem olyan sűrűn, mint mondjuk Lázár Jánosra – gyakran irányul sajtófigyelem. Ennek persze oka is van.
Ahogy a 24.hu írta egy éve: „ő az a kormánypárti országgyűlési képviselő, aki még szekszárdi polgármesterként főszereplője volt a dohánybolt-koncessziókat kiosztó trafikmutyinak, és kivette a részét az Orbán Viktor miniszterelnök vejéhez köthető Elios-botrányból is. Ám mindez nemhogy nem törte meg politikusi karrierjét, az előző kormányzati ciklusban még államtitkári posztot is kapott Kósa Lajos minisztersége alatt…” Horváthnak 2013-ban adták azt a feladatot, hogy miniszteri megbíztottként felügyelje a sertésprogram végrehajtását is.
És ezzel nincs vége. A szekszardihirek.hu április 20-án írta meg, hogy dr. Fekete Tamás, a Tolna megyei 1-es számú Országgyűlési Egyéni Választókerület Választási Bizottságának elnöke átadta Horváth István országgyűlési képviselőnek a következő periódusra szóló megbízólevelét.
Horváth a szavazatok 55 %-át birtokolva léphetett újra, immár ötödik alkalommal hivatalba.
„Én ezt a megbízatást, melyet a választópolgároktól kaptam, szolgálatnak tekintem. A következő négy évben is azon fogok dolgozni, hogy Magyarországon és itt Szekszárdon is, és a választókerület mind a 17 településen az emberek úgy érezzék, gondoskodnak róluk, és biztosítjuk számukra azt a gazdasági és társadalmi környezetet, amelyben a családok gyarapodni tudnak, ahol az emberek megfelelő életet tudnak élni, és a vállalkozások sikeresek lehetnek” – idézte a lap a képviselő szavait.
Horváth azonban nemcsak megválasztása kapcsán, de már jelöltként is sokat szerepelt a helyi sajtóban. Ahogy azt a SzabadPécs megírta, a politikus neve gyakran felbukkant az önkormányzati, ingyenes Szekszárdi Naplóban, egy alkalommal pedig egy egész oldalas interjút is közöltek vele közvetlenül a választás előtt.
Juhász Péter 2021 októberében tett közzé egy videót a politikusról, amelyben többek között arról is szó esett, hogy 2014 óta Horváth István egyszer sem említette parlamenti felszólalásaiban Szekszárdot vagy Tolna megyét, viszont szinte minden nagyobb korrupciós ügyben érintett volt az Orbán-éra elmúlt 12 évében. | Ismét milliárdos forgalmat bonyolított a szekszárdi fideszes politikus cége | A Bafami Kft. 1,1 milliárd forintos árbevételt ért el tavaly, ami növekedést jelent a 2020-as 1 milliárdhoz képest. A cég tulajdonosa a SÁRRÉT Sertéstenyésztő Zrt., amely az azonos lakcímen élő szekszárdi Horváth István és a szintén szekszárdi Horváth Orsolya érdekeltsége. Horváth Istvánt pedig nem kell bemutatni a szekszárdiaknak: a térségben ötödik alkalommal választották meg országgyűlési képviselőnek. | null | 1 | https://atlatszo.hu/orszagszerte/2022/06/07/ismet-milliardos-forgalmat-bonyolitott-a-szekszardi-fideszes-politikus-cege/ | 2022-06-07 00:00:00 | true | null | null | orszagszerte.atlatszo.hu |
Álljon itt egy gyors terep- és seregszemle! Mivel az 1-től 132-ig számozott Andrássy út körülbelül fele társasház, továbbá relatíve sok a közintézmény (Operaház, múzeum, iskola, nagykövetség, konzulátus), valójában csak a paloták negyede tekinthető valamennyire forgalomképesnek. Korlátos „jószágokról” van tehát szó: végigjártuk a sugárutat és a tulajdoni lapokat is mind átfésültük, így bizton állítjuk, hogy mindössze 34-35 olyan házszám adódik, amely esetében az épület relatíve könnyen (és egyben) eladható vagy felvásárolható. Nos, ebből mára 21 került a Nemzeti Együttműködés Rendszeréhez – mely gyűjtőfogalom alatt most a feltétlen Fidesz-hűségben utazó gazdasági potentátokat és a velük együttműködő társutasokat értjük.
A miniszterelnöki bizalmas Mészáros Lőrincnek három, a kormányfői kötélbarát Garancsi Istvánnak – Csányi Sándor OTP- és Hernádi Zsolt Mol-vezérrel közösen – szintén három, a Tiborcz Istvánnal rokonítható köröknek kettő Andrássy úti palotája van. Dupla házszámú ingatlanegyüttest szerzett Schmidt Mária, a politikaiközeli csúcsragadozókkal egyre több üzletet kötő Jellinek Dániel – és ugyanez igaz Matolcsy György jegybankelnök „leágazásaira” is. Önálló rezidenciával büszkélkedhet a Lázár János régi-új miniszter és Bajkai István fideszes parlamenti képviselő, médiamogul résztulajdonában álló egy-egy érdekeltség, valamint a hatalomközelivé szelídült Gattyán György, a jobboldallal is rendületlenül bizniszelő Veres „Wallis” Tibor, a Fidesztől valamelyest eltántorított, de még mindig hasznos Spéder Zoltán, illetve a kormányzati milliárdokat besöprő Hell-cégcsoport. Akad még további egy épület, ahol a lakások adásvételét a letelepedésikötvény-botrányprogram fő haszonélvezői menedzselték.
Az alábbi virtuális sétán darabról darabra bemutatjuk az érintett palotákat, tervezőiket, építtetőiket, mai gazdáikat – és azt, hogy az ántivilágban mire használta e hajlékokat a „munkáshatalom”, a KISZ vagy a Hazafias Népfront. Meg persze azt, hogy a házak miként veszítették el közvagyon jellegüket a – volt terézvárosi alpolgármester után – Fürst György-korszaknak nevezett esztendőkben, esetleg a Gyurcsány-érában vagy épp a mostani Orbán-rendszerben.
Összeállításunkból kiolvasható, hogy a Garancsi–Csányi–Hernádi toptrió minőségi szállodafejlesztőnek számít a sugárúton. Igaz, elkészült hoteljeik (az Andrássy 8-ban és 52-ben), illetve a még kialakításra váró harmadik turisztikai egységük (a 3. szám alatt) keletkezéstörténetében akadnak – ügyészségi vizsgálatokkal terhelt – panamagyanús elemek: mindhárom épületet a VI. kerület egykori MSZP-s vezetői játszották ki a piacra, s ez akkor is tény, ha súlyos büntetőjogi következménye egyébként nem lett a privatizációs folyamatnak. Ugyancsak a Fürst-időszakig nyúlik vissza a jelenleg funkciótlan Gattyán-ház (Andrássy út 19.), illetve a most gőzerővel szépülő Karsai-palota (a 47. szám alatt) magánosítása. Utóbbi a szocialista időszak talán legemblematikusabb mutyija volt – hogy aztán a terézvárosi önkormányzatra visszaszálló épületet 2017-ben már a fideszes kerületvezetés adhassa el megint egy projektcégnek. Konkrétan az állami Magyar Fejlesztési Bank segítő milliárdjaival kitömött BBID Kft.-nek, mely Balázs Attilához, a NER legújabb üstököséhez tartozik, de egy ideig részesedése volt a társaságban a Tiborcz István üzleti előkóstolójaként azonosított Dicső Lászlónak is.
Persze az Andrássy úti műemlékrengeteg privatizálásában nemcsak Terézvárosnak, hanem az államnak is jutott szerep, hiszen több ingatlan is kormánytulajdonban ragadt (vagy oda került) a rendszerváltás után. A Gyurcsány-periódushoz kötődik például a Révay-villa (Andrássy 125.) és a MÁV egyik itteni (66. szám alatti) irodaházának „felszabadítása” – hogy aztán ez a kiszervezős gyakorlat a mai napig zavartalanul folytatódhasson.
Már bőven az Orbán-rendszerben került ki például a közvagyonból – és avanzsált Tiborcz-tulajdonú hotellé – a Weiss Manfréd-villa a Hősök tere közelében (az Andrássy 116-ban). A Párisi Nagy Áruház máig bezárt épülete (a 39. szám alatt) szintén az állam, pontosabban a Lázár János vezette Miniszterelnökség portfoliójából „emelődött át” egy olyan céghez, amelyben később tulajdonrésze lett a magánember Lázár Jánosnak. Jóval politikamentesebb ügyletnek látszik a nagyobb és igen lepusztult MÁV-irodaház (Andrássy út 73-75.) friss eladása Jellinek Dánielnek, miközben egészen hajmeresztő, ahogy – mint a minap megírtuk – egyes jegybanki érdekeltségek és Matolcsy-közeli magántőkealapok egymás közt veszik és viszik az úgynevezett Hétház épületegyüttes (40-42. szám alatti) részét.
Schmidt Mária ugyancsak megmutatta, hogyan lehet jól cselezni; ő 2018-ban a világörökségi kormányrendelet „meghekkelésével” növelte kétszeresére a hotelfejlesztésre szánt területét (az Andrássy út 80-82-ben) – és Mészáros Lőrinc is hasonló leleményességgel csatolta magához négy éve az (59. szám alatti) Andrássy-palotát. Utóbbi időközben a NER egyik főhadiszállásává vált; amellett, hogy a felcsúti milliárdos stábja innen vezényli a tőzsdei Opus Global Nyrt.-t, a Fidesz-médiaholding és a TV2 jogi körülbástyázásában is jeleskedő Kertész József Tamás ügyvédi irodája szintén erre a bázisra rendezkedett be. Mészárosnak mára további két palotája is lett a sugárúton – egyikben (a 105. szám alatt) a neje, Várkonyi Andrea üzletasszonykodik, a volt Kogart Házzal (az Andrássy 112-ben) pedig állítólag művészeti céljai vannak.
Az imént említett kormányrendelet egyébként arról szól, hogy ha valaki világörökségi területen fekvő, nem lakóépületnek számító ingatlannal rendelkezik, akkor az államnak minden adásvételnél elővásárlási joga van – ez a négy éve hatályos szabály tehát még tovább korlátozta az Andrássy úti házak forgalomképességét. Mint láttuk, akadnak ügyesek, akik szabadon megkerülhetik a kormányrendeletet, de az is igaz, hogy két palotát – az Andrássy út 64-et és 70-et – így vett vissza az állam külföldi hátterű vállalkozásoktól. Előbbit épp felújítja, utóbbiba pedig a Miniszterelnökség egységeit költöztette.
Ha úgy tetszik, már ez a két fenti „erődítmény” is a NER-é, hiszen a kormányzat szabadon gazdálkodhat velük – és mint láttuk, volt már példa arra, hogy a Fidesz-kormány egy állam által megszerzett épületet saját körben származtatott tovább (lásd Lázár János esetét a Párisi Nagy Áruházzal). Az sem lényegtelen, hogy az Andrássyn „honos” külföldi tulajdonosok egy része annyira nem idegen a rendszertől: a (25. szám alatti) Balettintézetből luxusszállót varázsoló katari uralkodócsalád például egy ideig Garancsi Istvánék Kopaszi-projektjének is részese volt. A katariakkal rokonítható üzleti köré még a szomszédos (23-as számú) palota, miközben a Hősök teréhez közelebb eső egyik házra (a 96. szám alattira) – a Napi.hu szerint – korábban „szökött” oroszbarát ukrán politikusok tehették rá a kezüket.
Kutatásaink szerint egy irodaházat és egy hotelt a cseh CPI Group birtokol (az Andrássy 9. és 111. szám alatt), ezeken kívül pedig négy osztrák-német (11., 12., 100., 121.), egy amerikai (93.) és egy ázsiai hátterű (110.) érdekeltséget azonosítottunk. Többségükben jó állapotban tartott és – nem a magyar adófizetők pénzéből – felújított épületekről van szó. Nem tudhatjuk, ezek a külföldiek meddig maradnak tulajdonosok: az állam vagy a kormány által feltőkésített hazai „elit” nyilván vevő lehet az általuk kezelt ingatlanokra is.
*
Nyitókép: Válasz Online/Vörös Szabolcs
#Andrássy út#Budapest#Garancsi István#Mészáros Lőrinc#NER#Schmidt Mária#Tiborcz István | Pokoli tempó: már minden hatodik palota a NER-é az Andrássy úton | Szőlőbirtokok, borászatok? Jachtok? Magánrepülők? Korábban ezek voltak a „nemzeti nagytőke” státuszszimbólumai, mára azonban felzárkóztak ezekhez a paloták is. Nem máshol: a magyar Champs-Élysées-n. A Válasz Online gyűjtése szerint az Andrássy úti házszámok hatoda már NER-fennhatóság alá tartozik – ez a forgalomképes rezidenciák majd’ kétharmada. A szerencsés nyertesek között találjuk Mészáros Lőrincet, Garancsi Istvánt, Tiborcz Istvánt, Schmidt Máriát és a Hell (pokol) nevű energiaital-gyártó tulajdonosi körét is. | null | 1 | https://www.valaszonline.hu/2022/06/10/andrassy-ut-ner-palota-meszaros-garancsi-tiborcz-schmidt/ | 2022-06-10 00:00:00 | true | null | null | valaszonline.hu |
A friss építési és beruházási miniszter idén nem vett új földeket, így a februárban leadott vagyonnyilatkozatához hasonlóan 36 ingatlannak a tulajdonosa. Tavaly viszont vásárolt, így tulajdonának nagy részét 24 szántó és több erdő, illetve szőlő teszi ki, de benne van 50 százalékban tulajdonolt hódmezővásárhelyi háza és XII. kerületi társasházi lakása is. A tavalyi gyarapodás két hódmezővásárhelyi szántóban, valamint szintén egy hódmezővásárhelyi, de nem specifikált (leírása alapján jó eséllyel szántó) ingatlanban merült ki, ezzel az összes mezőgazdasági földterülete bőven több mint 160 hektár.
Ingatlanaival szemben készpénzállományának növekedése nem állt le: két éve 12, év elején 14,5, most már 18 milliót vallott be vagyonnyilatkozatában, és megmaradt a 8 milliós számlakövetelése is, miközben könyvkiadásból származó bevétele 7,7-ről 8,12 millió forintra nőtt.
Mindezt azonban nem tartozásai kifizetésére fordította, sőt, január óta lényegében semmit nem törlesztett, így továbbra is van 18 millió forintnyi személyi kölcsöne, 38,9 milliónyi beruházási hitele, míg lízingköltségei 7,7 milliósok. Magánszemélynek tavaly 40 millióval tartozott, idén ez 50 millióra nőtt, így az összes adóssága közel 115 millió forintot tesz ki.
Pedig bevétele lett volna törleszteni: országgyűlési képviselőként 1,58, kormánybiztosként 1,31 millió forintot kap, ezen felül a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetemért Alapítványtól további 1 millió, a Jövő Nemzedék Földje Alapítványtól pedig 950 ezer forintnyi havi bevétele van. Ennyi földterületet és ingatlant bűn lett volna nem bérbeadni, ebből Lázárnak 17 millió forintnyi bevétele van, ám az a vagyonnyilatkozatból nem egyértelmű, hogy ezt az összeget milyen gyakorisággal kapja, hiszen a havi, az eseti és az időszakos jelzőt is bejelölte.
Védett műalkotásai változatlanok; egy kéziratot és egy karosszéket említ, pluszban műtárgyai is vannak, de ezek egyikénél sincs megadva érték. | Lázár Jánosnak annyi ingatlana van, hogy 15 pótlapra volt szükség a vagyonnyilatkozatában | Továbbra is az egyik legnagyobb földesúr az Országgyűlésben, de több mint százmilliós tartozása is van. | null | 1 | https://m.hvg.hu/itthon/20220602_Lazar_Janosnak_annyi_ingatlan_hogy_15_potlapra_volt_szukseg_a_vagyonnyilatkozataban | 2022-06-02 09:05:00 | true | null | null | HVG |
Subsets and Splits
No community queries yet
The top public SQL queries from the community will appear here once available.