text
string | title
string | description
string | keywords
sequence | label
int64 | url
string | date
string | is_hand_annoted
bool | score
float64 | title_score
float64 | newspaper
string |
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
Egy társasházi közgyűlés Belgiumban sem fenékig tejfel, derül ki szerzőnk cikkéből, ráadásul egy lakóközösségi konfliktus arról is szól, hogy egyre kevésbé megengedőek a belgák az idegenekkel, noha azok jócskán hozzájárulnak a belga gazdaság gyarapodásához. Mindeközben Belgiumot a hagyományos flamand-vallon ellentétek is jócskán megosztják. Szeretettel Brüsszelből sorozatunk legfrissebb írása. | Pazar hegyvidéki telkén indít új vállalkozást Rákay Philip | A kormányfő kommunikációs csapatának erős embere egy korábban köztulajdonból megvásárolt ingatlanába jelentette be a cég székhelyét. | null | 1 | https://hvg.hu/360/202222_reg1_pazar_hegyvideki_telek | 2022-06-02 12:30:00 | true | null | null | HVG360 |
Gyanúsítottként hallgatják ki „Farkas Flórián jobbkezét” a Híd a munka világába program nyomozásában
A fejleményről Hadházy Ákos számolt be. A már 7 éve tartó nyomozást ismét meghosszabbította az ügyészség.
A Híd a munka világába programban eltűnt forintmilliárdokkal kapcsolatos nyomozás új fejleményeiről számolt be Hadházy Ákos független országgyűlési képviselő a Facebookon. Mint írja, az ügyészség a járványra hivatkozva újfent meghosszabbította a nyomozást, azonban kiderült, hogy a gyanúsítottak közé bekerült az Országos Roma Önkormányzat (ORÖ) irodavezetője is, aki egyúttal Hadházy szerint „Farkas Flórián jobbkeze” volt.
A program 2013-ban indult, Hadházy pedig 2015-ben hívta fel a figyelmet arra, hogy az ORÖ-t vezető és 2022-ig országgyűlési képviselő Farkas Flórián által kitalált és levezényelt, 1,6 milliárdos projekt pénzeit drága autókra és egy gellérthegyi villára költötték a romák munkaerőpiaci helyzetének javítása helyett. A programot 2015-ben lefújta az azt felügyelő, még Balog Zoltán vezette erőforrástárca, és a teljes keretösszeg visszautalására kötelezte a roma önkormányzatot, amelyből 1,3 milliárdot a kormány állt.
Az ügyben 2016-ban kezdett el vizsgálódni a NAV és az Európai Unió Csalás Elleni Hivatala, az OLAF is. Utóbbi 2019-es összefoglalójából kiderül: a programban létrejövő Országos Foglalkoztatási Szövetkezet érdemben soha nem működött, a taglétszám meg sem közelítette a szükségesnek ítélt szintet, és a gellérthegyi irodán kívül négy vidéki ingatlant is vettek, amelyekben azonban semmilyen projekttel kapcsolatos munkavégzés nem történt. A programban kötött szerződések nagy részét Farkas Flórián írta alá, aki 2011 és 2014 között volt a programért felelős ORÖ elnöke, 2014-től pedig a romaügyi támogatások miniszterelnöki biztosa.
Öt éve tart a nyomozás a Híd a munka világába ügyében, de még mindig nem jutott el Farkas Flóriánig
Az 1,6 milliárd forintnyi visszaélés nagy részét akkor követték el, amikor a fideszes országgyűlési képviselő volt a Híd a munka világába programot lebonyolító Országos Roma Önkormányzat elnöke. Az ügyészség az ügy bonyolultságával indokolta, hogy 2016 óta sem sikerült lezárni az ügyet, noha az EU csalás elleni hivatala már három éve részletes jelentést készített a foglalkoztatásra szánt támogatások elsikkasztásáról.
Hadházy azt írja, Farkas munkatársának meggyanúsítása azért fontos fejlemény, mert eddig csak „hat kis hal” gyanúsításáról lehetett tudni, ez pedig a milliárdos összegek töredékét érintette. A képviselő szerint „remélhetjük […], hogy az irodavezetőnél esetleg mégis rákérdezhetnek arra, hogy Flórián tudott-e ezekről a dolgokról, és mit szólt hozzá.” A politikus hozzátette: Farkast most már nem védi a mentelmi joga, és „könnyen lehet, hogy a nyomozás miatt engedte el a kezét a Fidesz”.
2022. április. 01. 18:02 Domány András Itthon
Ab: Csak konkrét indokkal lehet megtagadni közérdekű adatok kiadását
Az Alkotmánybíróság a Transparency International civil szervezetnek adott igazat: nem lehet általánosságok alapján megtagadni a Farkas Flóriánt is érintő vizsgálat anyagainak kiadását. Az ügy most visszakerül a bíróság elé.
2022. május. 09. 08:17 hvg.hu Itthon
Népszava: 60 milliós jelzálog terheli a Lungo Drom székházát
Az összeget az Emberi Erőforrások Minisztériuma adta a Farkas Flórián által elnökölt romaszervezetnek, de nem tudni, mi lett a sorsa. | Gyanúsítottként hallgatják ki „Farkas Flórián jobbkezét” a Híd a munka világába program nyomozásában | A fejleményről Hadházy Ákos számolt be. A már 7 éve tartó nyomozást ismét meghosszabbította az ügyészség. | null | 1 | https://hvg.hu/itthon/20220608_Gyanusitottkent_hallgatjak_ki_Farkas_Florian_jobbkezet_a_Hid_a_munka_vilagaba_program_nyomozasaban | 2022-06-08 11:50:00 | true | null | null | HVG |
Közzétették, mennyi költségvetési támogatást kapnak a választáson 1 százalék fölötti eredményt elérő pártok. A Magyar Közlönyben megjelent kormányhatározatban egyelőre nincs szó arról a tervről, hogy megadóztatnák a pártokat, mindössze annyi történt, hogy a párttámogatásra már korábban megígért pénzeket átcsoportosították, hogy ne a 2018-as, hanem a 2022-es választás eredményei és az új frakciók mérete alapján osszák el azokat.
Így a Fidesz az eddig tervezettnél 26 millióval többet, 591 millió forintot kap, a KDNP pedig 11 millióval kevesebbet, 93 milliót.
Az ellenzék támogatása a következőképp néz ki:
DK: 156 millió (az eddigihez képest +35 millió)
Jobbik: 137 millió (-159 millió)
Momentum: 107 millió (+82 millió)
MSZP: 106 millió (-71 millió)
Mi Hazánk: 106 millió (mivel most indult először választáson, új tétel ez)
Párbeszéd: 79 millió (+26 millió)
LMP: 61 millió (-65 millió).
A parlamenten kívüli, de 1 százalék fölötti pártok közül a Magyar Kétfarkú Kutya Párt az eddig tervezettnél 17 millióval többet, 31 millió forintot, a Megoldás Mozgalom pedig 12 millió forintot kap. | 591 millió forintot kap a Fidesz a költségvetésből, 100 millió körüli összeget a legtöbb ellenzéki párt | Megjelent a Magyar Közlönyben a pártok költségvetési támogatásáról szóló határozat, az új frakciók méretéhez igazították a pénz mennyiségét. | null | 1 | https://hvg.hu/itthon/20220608_fidesz_ellenzek_valasztas_parttamogatas | 2022-06-08 07:35:00 | true | null | null | HVG |
A kormány az üzemanyagok adóit az egekig emelte, közben pedig árcsökkentést követel a kereskedőktől, és belengette az árstop ismételt bevezetését is. | Már az állami Eximbank magántőkealapjainak hozza a milliárdokat a pénzváltó | Az Exclusive Change cégcsoportnál és anyacégénél más tulajdonosi változások is zajlanak. | null | 1 | https://hvg.hu/360/202223_exclusive_change_kifizetodopenzvaltas | 2022-06-11 08:30:00 | true | null | null | HVG360 |
Az amerikai katonákat ért jordániai támadás után Joe Biden és az USA közel-keleti politikájának felelősségét taglalja a Wall Street Journal, a Washington Post pedig azt tárgyalja, hogyan kellene reagálnia az amerikai vezetésnek. A német szélsőjobboldali AfD-ről ír a Foreign Policy. A szerb elnök számára a demokrácia csupán homlokzatul szolgál, állítja a Süddeutsche Zeitung. A Guardian szerint a francia elnök nagy kockázatot vállal. Válogatásunk a világlapok cikkeiből. | Az igazi visszapattanás: jól járt a tavalyi válságévvel az Orbán és a Mészáros család | Összességében ismét tízmilliárdokkal gazdagodott Orbán Viktor közvetlen környezete: családtagjai, barátai, illetve azok rokonai és üzlettársai. A koronavírus-járvány második évében szépen fialtak a NER kedvezményezettjeinek érdekeltségei. | null | 1 | https://hvg.hu/360/202223__ceges_beszamolok__gyarapodo_csalad__paar_meszaros_szijj__visszapattanok | 2022-06-12 11:00:00 | true | null | null | HVG360 |
Kamatcsökkentést hirdettek lakáshiteleikre a kormánykedvenc üzletemberekhez köthető Magyar Bankholding tagjai, holott a piaci trend éppen ellentétes ezzel. A jó ajánlatok a gazdagoknak szólnak.
Magyarországon az elmúlt években egyre több szakember figyelmeztet a demenciában szenvedők számának robbanásszerű emelkedésére, arról azonban, hogy a hozzátartozók min mennek keresztül, sokkal kevesebb szó esik. Most két cikkben – ez az első – azokat mutatjuk be, akik erejükön felül, gyakran hosszú éveken keresztül ápolták demenciában szenvedő hozzátartozójukat – míg végül a legtöbben belátták, hogy egyedül nem fog menni.
A szélsőjobboldali veszélyre figyelmeztet a német szociáldemokrata párt listavezetője az EP-választáson. A Die Zeitnek nyilatkozva elmondta, szerinte mi ad reményt a populista áttörés ellen. | Mi kell ahhoz, hogy jó hitelt kapjunk a NER-hez közel álló bankoktól? | Kamatcsökkentést hirdettek lakáshiteleikre a kormánykedvenc üzletemberekhez köthető Magyar Bankholding tagjai, holott a piaci trend éppen ellentétes ezzel. A jó ajánlatok a gazdagoknak szólnak. | null | 1 | https://m.hvg.hu/360/202223__bankholding__kamatcsokkentes__hitelpiaci_boru__hibajavito | 2022-06-14 07:00:00 | true | null | null | HVG360 |
Márki-Zay Péter ígérgető politikai hippi, de legalábbis hittérítői ambíciókkal megáldott porszívóügynök, Karácsony Gergely politikai impotenciája pedig a fogolyhelyzet, a hazugságspirál és a hűtlenség egyvelegéből áll össze. - Ezeket a magvas gondolatokat sikerült összedobnia G. Fodor Gábor politológusnak és Gerő András történésznek az adóforintokból táplált Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Alapítvány egyik rendezvényén a választási kampányban.
A Schmidt Mária történész, kormányzati ideológus nevével fémjelezhető alapítvány egyike annak a 21 egyetemi és 13 egyéb, alapvetően kulturális "közérdekű vagyonkezelő alapítványnak", amelyeket az Orbán-kormány az elmúlt három évben hozott létre "a kormányzattól való függetlenség" jegyében, ám valójában a rezsim szekértolóiból a rezsim szekerének tolására. | Pókhálóként szövik át a közéletet a közpénzmilliárdokkal kitömött NER-közeli alapítványok | Minden képzeletet felülmúló pénzbőség jellemezte az egyetemek többségét is befaló közérdekű vagyonkezelő alapítványok tavalyi évét. A jólét elnyomja a kritikus hangokat, miközben közpénzből etetik a kormány holdudvarát, és terjesztik a szélsőségektől sem mentes konzervativizmust. | null | 1 | https://m.hvg.hu/360/202224__kozerdeku_alapitvanyok__meses_vagyonok__lopakodo_ideologia__halozatok_tudomanya | 2022-06-16 10:00:00 | true | null | null | HVG360 |
olvasási idő
1 perc
megjelent
2022.06.12. 09:10 | Szaporodnak az autópálya-építő cégek Szijj László Duna Aszfaltjánál | A cégcsoportban a pályaépítés tavaly a szokottnál halványabban ment, ami azt jelenti, hogy a profit 9 milliárdról 4,4 milliárdra csökkent. | null | 1 | https://m.hvg.hu/360/202223_bekesi_vakond_uj_autopalyaepitok | 2022-06-12 11:10:00 | true | null | null | HVG360 |
Nem megfelelő módon látta el ellenőrző feladatát a 2020-as évben a 2022-es kormányalakítással párhuzamosan megszüntetett, szétszabdalt Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) az állami sporttámogatásokra vonatkozóan, állapította meg elemzésében az Állami Számvevőszék (ÁSZ), ezzel
nem járult hozzá a központi költségvetésből származó sportcélú támogatások céljainak eléréséhez.
Az ÁSZ szerint 2020-ban a központi költségvetésből 125 milliárd forint ment sport célú támogatásokra. Az ellenőrzés lezárultával az ÁSZ megállapításai a következők (pdf):
Az Emmi az állami sportcélú támogatások felhasználására és elosztására vonatkozó rendeletekben foglalt előírások ellenére nem ellenőrizte minden esetben a támogatás jogszerű és cél szerinti felhasználását igazoló bizonylatok létezését, ezáltal a kedvezményezett szervezet által benyújtott összesítő elszámolással való egyezőségének meglétét.
Az ellenőrzött bizonylatok esetében nem minden esetben érvényesítette azok darabszámára, értékére, hitelességi kellékeire vonatkozó előírásokat.
Az Emmi elfogadott olyan bizonylatokat is, amelyeken nem tüntették fel, hogy a bizonylaton szereplő összegből mennyit számoltak el a hivatkozott támogatási szerződés terhére.
Az Emmi nem igazolta, hogy a közbeszerzési értékhatárt elérő beszerzések vonatkozásában minden esetben meggyőződött arról, hogy a közbeszerzést lebonyolították-e.
Ezek alapján az ÁSZ végső következtetése, hogy | Trehány módon ellenőrizte az Emmi a 125 milliárd forintnyi sporttámogatást 2020-ban | Nem megfelelő módon látta el ellenőrző feladatát a 2020-as évben a 2022-es kormányalakítással párhuzamosan megszüntetett, szétszabdalt Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) az állami sporttámogatásokra vonatkozóan, állapította meg elemzésében az Állami Számvevőszék (ÁSZ), ezzel nem járult hozzá a központi költségvetésből származó sportcélú támogatások céljainak eléréséhez. | null | 1 | https://telex.hu/gazdasag/2022/06/20/trehany-modon-ellenorizte-az-emmi-a-125-milliard-forintnyi-sporttamogatast-2020-ban | 2022-06-20 16:58:00 | true | null | null | Telex |
„Iskolánk nyitott, befogadó szellemiségű, művészeti és kulturális tevékenységekbe ágyazott intézmény, mely képzési programjával, ellátási és vezetési filozófiájával, együttműködő partnereivel a fiatalok komplex fejlődési folyamatainak, közösségi aktivitásainak terepeként működik” – áll a Comenius Gimnázium, Szakgimnázium, Technikum és Alapfokú Művészeti Iskola honlapján. Az intézmény több volt és jelenlegi munkatársa – köztük a korábbi igazgató is – lapunkhoz fordult, mert az iskola fenntartója több százezres, esetenként milliós nagyságrendű bértartozást halmozott fel a munkavállalókkal szemben. A kárvallottak egy része jogi úton próbál a pénzéhez jutni, de vannak olyanok, akik csak reménykednek az alapítvány jóindulatában.
A Comenius fenntartója a Képzett Polgárságért Alapítvány, amely kuratóriumának elnöke Kajos László. (Ő egyben cikkünk titkos főszereplője is.) Az alapítvány 2018 szeptembere óta egy másik intézményt is működtetett „Pinokkió Akadémia” Gimnázium, Szakgimnázium és Alapfokú Művészeti Iskola néven. A két intézmény később összeolvadt, majd 2021 őszén a tanári kar nagyobb része felmondott, miután hónapok óta nem kaptak fizetést. A fenntartó a tanárhiánnyal küzdő intézményeket korábban is különböző óraadó tanárokkal és egyetemistákkal próbálta életben tartani – de erről később.
A gyerekekért
„Amikor a Pinokkió fenntartója állásajánlattal keresett meg, akkor elsőre nemet mondtam. Furcsa felvételi beszélgetésben volt részem. Kiderült, hogy az intézménynek nagy szüksége van egy olyan pedagógusra, akinek van egyetemi végzettsége, mert éppen nem volt, aki igazgatóként vezesse az intézményt” – idézi fel Proics Lilla, a Pinokkió, majd az összeolvadás után a Comenius volt igazgatója. Arra a kérdésére, hogy miért nincs megfelelő ember az intézmény élére, Proics homályos válaszokat kapott. Végül elfogadta az ajánlatot, mert az iskola küldetése – esélyt adnak olyan hátrányos helyzetű diákoknak eljutni az érettségiig, akik már több iskolát is megjártak sikertelenül – szimpatikus volt a számára. További pozitívum volt, hogy az iskolában alkalmaztak szociális munkásokat is, akik támogatásalapú pedagógiai rendszert dolgoztak ki. „Remek kollégákat ismerhettem meg, ők hitelesítették számomra ezt az egészet” – folytatja Proics, hozzátéve, hogy a fenntartó részéről kifejezetten az volt a kérés, csak „formailag” vállalja el az igazgatói szerepet, az iskola működik magától, nem lesz vele semmi extra teendője. Proics Lilla testnevelés és drámás foglalkozásokat is tartott az iskolában, ahol akkor körülbelül 120 diák tanult. | Lyukasórák. Szélhámos alapítvány teszi tönkre a hátrányos helyzetű diákok iskoláját | Esetenként többmilliós bértartozást halmozott fel a Képzett Polgárságért Alapítvány a munkavállalóival szemben, akik hátrányos helyzetű középiskolásokat tanítottak. A fenntartó már több iskolát is alapított, és előbb-utóbb mindenhol ez lett a vége. | null | 1 | https://magyarnarancs.hu/belpol/lyukasorak-249918# | 2022-06-22 00:00:00 | true | null | null | Magyar Narancs |
A Magyar Posta bruttó 767 ezer (!) forint/db áron vett 1200+500 elektromos kerékpárt a Neuzer Kft-től összesen bruttó 1.3 milliárd forintért – írja Hadházy Ákos a Facebook oldalán.
A független országgyűlési képviselő szerint kis utánajárással nagyjából féláron is lehetett volna "hasonló tudású és minőségű bicikliket" beszerezni áruházakban, webshopokban. Hadházy szerint
nem csoda, hogy drága lett az elekrtomos kerépkár vásárlás, hiszen "jó szokás szerint a legjobb ajánlatot egyetlen ajánlatból választották ki".
Hozzátette, ez az ár akkor is nagyon magas, ha hozzászámoljuk az egyedi postazöld színezést, feliratozást és a három csomagtartóládát.
Ráadásul Hadházynak az általa megkérdezett postások minőségi problémákra és hosszú javításokra panaszkodtak a modellel kapcsolatban. | 1700 elektromos kerékpárt vásárolt a posta a kiskereskedelmi ár közel kétszereséért | A Magyar Posta bruttó 767 ezer (!) forint/db áron vett 1200+500 elektromos kerékpárt a Neuzer Kft-től összesen bruttó 1.3 milliárd forintért. A legjobb ajánlatot egyetlen ajánlatból választották ki. | null | 1 | https://magyarnarancs.hu/belpol/1700-elektromos-kerekpart-vasarolt-a-posta-a-kiskereskedelmi-ar-kozel-ketszereseert-249862 | 2022-06-20 00:00:00 | true | null | null | Magyar Narancs |
„Mint a tisztelt lakosok és polgármester társaim is tapasztalhatják az elmúlt hetekben, egyre többször kell átszervezni járatainkat egyik napról a másikra, majd sok esetben ezután sem valósul meg a szállítás, vagy csak késve. Idáig igyekeztünk a Dtkh és a Zöld Híd menedzsmentjével szakmai vonalon rendezni a helyzetet. Azonban a héten olyan mértéket öltöttek a problémák, hogy úgy gondolom kötelességem a lakosságot és kollégáimat mélységében tájékoztatni a kialakult helyzetről és annak okairól” – kezdte pár nappal ezelőtt nyílt levelét Juhász István, Kistarcsa kormánypárti polgármestere, aki egyben a térségi hulladékgazdálkodás feltételeinek fenntartásáért és fejlesztéséért felelős önkormányzati társulás, a Zöld Híd elnöke is.
Bejegyzésében azt írta, 2019 novemberében vette át az elnökséget, amikor a Zöld Híd évente több mint 600 millió forint mínuszt termelt. A Duna-Tisza közi Hulladékgazdálkodási Nonprofit Kft. (DTkH, a térség szemétszolgáltatója) kisebbségi tulajdonossá vált, és a múlt év végén sikerült eltüntetni a 600 milliós mínuszt, illetve több tízmillió forint hasznot is elkönyvelhettek. „Mindezt úgy, hogy semmivel sem kaptunk több pénzt elszállított literenként, mint bármelyik más cég” – írta Juhász, hozzátéve, idén már 100 milliós eredményben is reménykedhettek. „Itt álltunk év elején. Aztán jött a NHKV (az állami Nemzeti Hulladékgazdálkodási Koordináló és Vagyonkezelő Zrt., amelynek adóznak a lakosok, hogy a társaság végül visszaosszon a szolgáltatóknak – B. M.), elszámolási viták, és sikerült pár hónap alatt elérni, hogy egy felfelé ívelő cégcsoport a mindennapokkal küszködő szolgáltatóvá válljon.
Hozzátette, a Zöld Híd B.I.G.G. Nonprofit Kft. és a DTkH Nonprofit Kft. nettó 3,5 milliárd forint díjra jogosult, ehhez képest a közszolgáltató által benyújtható számla összege nettó 2,1 milliárd forint. „Még a csökkentett összeg kifizetése sem történt meg a mai napig! A cég vezetése hiába kér hónapok óta időpontot az NHKV vezetőjéhez, Vásárhelyi Tiborhoz, egyszerűen csukott ajtókkal állunk szembe. Állunk és nem értjük a kialakult helyzetet, miközben az autóinkat a szervizelések elmaradása miatt sorban rakjuk félre, aminek következtében járatok maradnak el, kerülnek átszervezésre. Ameddig még lehet….”
Tájékoztató/nyílt levél a hulladékszállítási problémákról! Mint a tisztelt lakosok és polgármester társaim is...
Posted by Ifj. Juhász István on Friday, June 10, 2022
A szemétszállítással kapcsolatban Gyuricza László, Kerepes polgármestere és a Zöld Híd alelnöke is posztolt a napokban. Mint írta, „megint nem vitték el a zöldhulladékot és a szelektívet! Az én házam előtt is ott éktelenkedik és erjed ebben a melegben a bezsákolt zöld. Szerdán azt az ígéretet kaptam, hogy a héten tutira elviszik, ha pénteken nem is, akkor szombaton. Az ellentétes tényt egy város látja, és mint hallom más település is érintett! Az imént egyeztettem a DTKH egyik vezetőjével és megígérte, hogy hétfőn elviszik. Reménykedem, de egy »kissé« szkeptikus vagyok!”. Hétfőn már arról posztolt Gyuricza, hogy a DTkH ígérete nem valósul meg.
Gémesi György, Gödöllő polgármestere és a Zöld Híd korábbi elnöke is szentelt egy posztot az esetnek; mint írta, „a szépséghiba a történetben, hogy Juhász István kistarcsai fideszes polgármester a hulladék gazdálkodási társulás elnöke, Gyuricza László kerepesi Fidesz támogatott polgármester a társulás alelnöke (nemrégiben lemondott és kilépett a kerepesi Fidesz frakcióból, vajon miért?) most a nyilvánossághoz fordulnak, panaszkodnak, hogy nem viszik el a hulladékot.
Szerintem ne a lakosságnak panaszkodjanak, menjenek a pártjukhoz, Vécsey Lászlóhóz (a térség kormánypárti országgyűlési képviselője – B. M.), aki négy évvel ezelőtt politikai presszióval eltávolított az elnöki pozíciómból, miután szándékosan »kivéreztették« a Zöld Hidat és támogatta a mostani vezetők kinevezését, akik »munkájukért« havi 200 ezres (elnök) és 100 ezres (alelnök) tiszteletdíjat kapnak”.
Úgy tűnik tehát, hogy a Pest megyei szeméthelyzet a főváros keleti agglomerációjában is kezd elhatalmasodni. Pár hete számoltunk be arról, hogy hegyekben áll a hulladék a váci lakótelepen, ugyanis a DTkH nem viszi azt el (hozzátartozik a történethez, hogy a rendőrség nyomozást indított a váci ügyben, ugyanis illegális szemétlerakásról érkezett bejelentés). A fentebbiekből úgy tűnik, a NHVK és a Zöld Híd közötti anyagi konfliktus állhat a háttérben, ami több települést is érint; Sződliget önkormányzatának oldalán arról tettek közzé bejegyzést, hogy Csömörön, Őrbottyánban, Sződön, Váckisújfalun, Kosdon, Dányon, Felsőpetényen, Alsópetényen (e két település már Nógrád megyéhez tartozik) sem vitte el a hulladékot a DTkH.
NHKV: A DTkH nem tudta alátámasztani a forrásigényét
Megkerestük az NHKV-t, a társaság az alábbi közleményt juttatta el lapunkhoz.
„Az NHKV Nemzeti Hulladékgazdálkodási Koordináló és Vagyonkezelő Zrt. a hulladékgazdálkodási közszolgáltatók részére a szolgáltatási díj kifizetését a Koordináló szerv által fizetendő hulladékgazdálkodási szolgáltatási díjról szóló rendelet (Díjrendelet) alapján végzi. Az NHKV Zrt. a közszolgáltató társaságok adatszolgáltatásaiban szereplő adatok alapján végzi számításait és az adatszolgáltatásokban szereplő ellentmondásokat, hiányosságokat folyamatosan egyezteti a közszolgáltató társaságokkal.
Jelenleg folyamatban van a 2021. év II. félévének elszámolása az NHKV Zrt. és a közszolgáltató cégek között. Mivel a DTKH Nonprofit Kft. ezidáig nem tudta alátámasztani a forrásigényét a Díjrendelet alapján, annak kifizetésére a jogszabály nem ad lehetőséget” | Szemétkáosz Pest megyében: Kistarcsa fideszes polgármestere beleszállt a kukaholdingba | A Zöld Híd önkormányzati társulás elnöke azt állítja, a szolgáltató több mint egymilliárd forinttal kevesebb összegről állíthat ki számlát az NHKV-nak, de az állami kukaholding még azt sem fizeti ki. Egyre több települést érint a Pest megyei szeméthelyzet. | null | 1 | https://magyarnarancs.hu/belpol/szemetkaosz-pest-megyeben-kistarcsa-fideszes-polgarmestere-beleszallt-a-kukaholdingba-249869 | 2022-06-21 00:00:00 | true | null | null | Magyar Narancs |
A héten számoltunk be róla, hogy a váci választókerület országgyűlési képviselője, Rétvári Bence környezetében létrejövő alapítványok hogyan tevékenykedtek, gazdálkodtak 2021-ben.
Már többször feltártuk, hogy ezek miképpen kapcsolódnak a Belügyminisztérium friss államtitkárához; a témában megjelent legfrissebb cikkünk itt olvasható:
A szóban forgó civil szervezetek közül az egyik legérdekesebb a Millenniumi Dohány Közhasznú Alapítvány, amely 2,7 milliárd forint támogatást kapott az Emberi Erőforrások Minisztériumától (Rétvári korábbi minisztériumától) arra, hogy felújítsa Zebegény patinás épületét, a Millenniumi Dohány Pavilont. (Az ingatlannak van egy Facebook-oldala, ahol több kép is látható a mostani leromlott állapotáról, valamint a felújítás terveiről.)
Az alapítvány (aminek első kurátora Ábrahám Katalin, Újbuda korábbi kormánypárti önkormányzati képviselője volt) a beszámolójában arról írt, a 2021-es év elején sikerült körvonalazni, hogy a pavilon felújított épülete pontosan milyen rendezvények, konferenciák, hazai és nemzetközi koncertek színteréül szolgálhat a jövőben. Nyáron új közösségi kulturális tér tervezése kezdődött, előzetes tanulmányterv és egy koncepcióterv is elkészült. Decemberben benyújtották a Pest Megyei Kormányhivatalhoz az építésügyi engedélyezési tervet.
Lezajlott az eljárás
Utánanéztünk az építésügyi hatóság adatbázisában, hogy hol tart az eljárás, esetleg vannak-e további dokumentációk a zebegényi pavilont illetően. Azt találtuk, hogy május 19-én érdemi döntés született, vélhetően a helyreállítási munkák megkapták a szükséges engedélyt. Ugyanakkor felkerültek látványtervek is, ami alapján bizton lehet állapítani; a NER dunakanyari gyöngyszeme lehet a mesés dunai paniromával bíró pavilon, ha egyszer elkészül.
A látványtervezők nem csak azt mutatják meg, miképpen nézhet ki az ingaltan, hanem mire lehet majd kihasználni: esküvők, partyk, konferenciák, egyéb rendezvények színteréül szolgálhat a későbbiekben a pavilon.
A Millenniumi Dohány Pavilon Közhasznú Alapítvány a beszámolójában hozzátette, a működéséhez elengedhetetlen szálláshely biztosítása a környéken, ezért 2021 nyarán megvásároltak egy szállásépületet. „Megkezdődött az ingatlan felújításának projektje.” A Narancs.hu a közelmúltban tárta fel, hogy az alapítvány júliusban megvásárolt egy zebegényi hotelt, ezért a beszámolóban ezt az ingatlant említhetik. Annak is utánanéztünk, hogy felkerültek-e már dokumentációk a hotelt érintően az építésügyi hatóság adatbázisába, de nem találtunk ilyet. | A NER dunakanyari gyöngyszeme lehet a milliárdokból rendbehozott zebegényi pavilon | Még pár év és kezdődhet a rongyrázás a festői dunakanyari településen: esküvők, partyk, konferenciák helyszínéül szolgálhat a jövőben a 2,7 milliárd állami támogatásból megújuló Zebegényi Dohány Pavilon. Mindez – természetesen – egy Rétvári Bence környezetében létrejövő alapítvány közreműködésével. | null | 1 | https://magyarnarancs.hu/belpol/a-ner-dunakanyari-gyongyszeme-lehet-a-milliardokbol-rendbehozott-zebegenyi-pavilon-249670# | 2022-06-19 00:00:00 | true | null | null | Magyar Narancs |
A Narancs.hu információját Szabó József Tamás, a Fővárosi Törvényszék sajtószóvivője erősítette meg. Kérdésünkre elmondta, a tárgyalást eddig vezető bíró, Metzing Márton pályázata sikeres lett, így immár a Kúria büntetőbírájaként folytatja, ezért új bírót jelöltek ki a tanács élére. Neki azonban el kell mélyednie az ügy részleteiben, ezért a már így is hosszú tárgyalási szünet után október közepére írták ki az újabb tárgyalási napot. Ez egyben a per újrakezdése is lesz. „Nem szerencsés, végképp nem optimális, de szakmailag és szervezetileg elkerülhetetlen ez a lépés, hiszen kollégánk távozott a Fővárosi Törvényszéktől” – mondta érdeklődésünkre a sajtószóvivő.
Hozzátette, a büntetőeljárásól szóló törvény lehetővé teszi, hogy az eddig a büntetőperben keletkezett anyagot rövidebben és a lényeget érintően olvassa fel és tekintse át a tanács az új eljárásban, így nem kell mindent felolvasni, ami az elmúlt közel 25 tárgyalási napon elhangzott.
„Elismerem, ez is napokat vesz igénybe, ahogy sok múlik a per szereplőin, a vádat képviselő ügyészségen, a vádlottakon és védőiken, hogy ők az eddigi tárgyalások mely részeit kívánják szó szerint visszahallgatni. Egyben arra is lehetőségük lesz, hogy kezdeményezzék: a per során eddig meghallgatottak közül egyeseket vagy néhányakat újra meghallgasson a bíróság”
– mondta Szabó József Tamás. Ez is újabb tárgyalási napokat jelenthet.
A Simonka főszereplésével zajló büntetőper legutóbbi tárgyalási napjai az elmúlt év végén és az idei év elején voltak, így az októberi időpont azt jelenti, hogy két tárgyalási nap között több mint fél év telik el. Ez is abba az irányba mutat, hogy újra kell kezdeni a tárgyalást.
Így is csigalassúsággal haladt Simonka György és 32 vádlott-társa pere, amelyben 2019 augusztusában emeltek vádat. Hatalmas érdeklődés mellett két és fél évvel ezelőtt, 2020 januárjában kezdődött a Fővárosi Törvényszéken a per, majd a pandémia miatt néhány jókora szünettel folyt egészen 2022 januárjáig. A meglehetősen szövevényes történetsor egészen 2008-2013-ig vezet vissza, amit a közel 150 oldalas vádirat foglal össze. Ennek lényege, hogy Simonka György irányításával hogyan tüntették el a Magyar Termés TÉSZ Kft.-nek és a Paprikakert TÉSZ Kft.-nek megítélt uniós és hazai pályázati és támogatási forrásokat, többnyire túlárazással és projektek papíron történt megvalósításával. Aligha véletlen, hogy a perben mindezt tagadja Simonka, aki szerint minden megvalósult és minden a legnagyobb rendben van.
Egy, a Narancs.hu által megszerzett és nyilvánosságra hozott, 2020 nyarán készült hangfelvételen a medgyesbodzási képviselő-testületi ülésen Simonka kijelentette, hogy: „A vádirat,az nullás.” Ekkor azt jövendölte, hogy a tárgyaláson hamarosan lesöprik az ügyészség érveit. Ez azonban nem következett be, és a vádhatóság összesen 1,4 milliárd forintos károkozással vádolja Simonkát és társait. Ha a volt képviselő beismerte volna bűnösségét és lemondott volna a védekezés lehetőségéről, akkor az ügyészség javaslata 8 és fél éves fegyházbüntetéssel és 800 millió forintos vagyonelkobzással sújtották volna. De Simonka jelezte, bár megértette a vádakat, de nem érzi magát bűnösnek, nem mond le a védekezés jogáról, amit az is bizonyít, hogy egyszerre két ügyvéd is védi. Köztük van Bánáti János, aki egyben a Magyar Ügyvédi Kamara elnöke, őt az egyik legjobb büntetőszakos védőként tartja számon a szakma.
Simonka ügyvédeivel a bírósági tárgyaláson. Jobbra Bánáti János
A legutóbbi tárgyalási napokon a tanúként meghallgatott építési vállalkozók arról számoltak be, hogy a projektek túláraztottak voltak és a összegek 45 százalékát vissza kellett osztani Simonkának. Nagy fehér borítékokban, majd kukás zsákokban vitték neki a pénzt, mert már csak abba fért.
Az ügyben érintett ügyvédek közül többen már megkapták, többen viszont lapunktól értesültek az októberre kitűzött tárgyalásról. Az erről szóló értesítésen már az új tanácsvezető bíró aláírása szerepel. Egyikőjük az ügytől függetlenül azt hangsúlyozta, hogy az eltelt időt a bíróság minden esetben fokozott enyhítő körülményként értékeli. Sokan emlékezhetnek, amikor 2020 januárjában elkezdődött a Simonka-per, akkor többen feltették a kérdést, hogy lesz-e, lehet-e elsőfokon ítélet a 2022-es áprilisi választásig. Most nem csak azt látjuk, hogy nem lett, hanem az októberi újrakezdéssel világossá vált, hogy a 2020 elején távolinak tűnő 2022 tavaszához képest csak fél évvel később, az idén ősszel kezdődik valójában a per tárgyalása.
Az sem mellékes, hogy érdekes ponton zárult le a per, majd kezdődik elölről. Most került volna sorra a két koronatanú, Kovács Zoltán és Juhász Gábor meghallgatása, akiknek a korábbi vallomásaira nem kis mértékben épül a vád. Simonka és védői szerint a két tanúnak éppúgy a vádlottak padján volna a helye, ahogy a volt országgyűlési képviselőnek és társainak. Az előkészítő ülésen elmondott gondolatkísérletük szerint vádalkura úgy és akkor van lehetőség, ha nagyobb bűncselekményekről adnak annak reményében felvilágosítást a nyomozóhatóságoknak, hogy az ő kisebb súlyú cselekményeiket elnézzék. Ám megítélésük szerint erről szó sincs.
Más védők ugyanakkor azt hangoztatják, ettől függetlenül nem kérdés, hogy a bűnszervezetet Simonka irányította, még akkor is, ha jó pénzért megfizette a megfelelő szakmai tudással rendelkező és a belső ügyekről mindent tudó Kovácsot és Juhászt. Az ő vallomásaik, valamint a vád, a vádlottak és védőik erre adott reakciói és vitái tárhatják fel majd igazán, hogy pontosan mi is történt ebben az ügyben. De tágabb értelemben azt is, hogy a közelmúlt Magyarországán az üzlet és a politikai határmezsgyéjének szürke és fekete zónájában kik és hogyan „intéztek” ügyeket. A koronatanú és a vádlottak csatája akár napokat is igénybe vehet majd, de ebben a pillanatban nem tudhatjuk, hogy erre még ebben az évben sor kerül-e.
A Központi Nyomozó Főügyészséget az eljárás során többször bírálták, amiért nem helyezte előzetes letartóztatásba Simonka Györgyöt. Még azok után sem, hogy kiderült, hogy a pénzért több tanút befolyásolni kívánt, hogy rá kedvező vallomást tegyenek. Simonkát a Fidesz 2022 tavaszán nem indította el képviselőjelöltként a dél-békési választókerületben.
Ma a pusztaottlakai szafaripark pénztárosaként találkozhatnak vele azok, akik ellátogatnak oda. | Újrakezdik Simonka György büntetőperét | Közel 25 tárgyalási nap nap és több mint két és fél év után október közepén elölről kezdik Simonka György egykori fideszes országgyűlési képviselő büntetőperét a Fővárosi Törvényszéken. A volt politikust bűnszervezetben különösen nagy értékre elkövetett költségvetési csalással vádolja a Központi Nyomozó Főügyészség. Az ok prózai: csere történt a tanácsvezető bíró személyében. | null | 1 | https://magyarnarancs.hu/kismagyarorszag/ujrakezdik-simonka-gyorgy-buntetoperet-249764# | 2022-06-16 00:00:00 | true | null | null | Magyar Narancs |
A Narancs.hu a múlt héten számolt be arról, hogy Ipolydamásd polgármesterének, Rományik Ferencnek az érdekeltségébe tartozó Dami Bt. létrehozott egy vizihal-kereskedelemmel foglalkozó céget, a Lessenga Kft.-t, belepakolt több mint 30 millió forintot, majd eladta Tuzson Bence országgyűlési képviselőnek és Erdész Zoltánnak, Dunakeszi alpolgármesterének – legalábbis a cégadatokból erre lehet következtetni.
Nyomozásunk során feltártuk, hogy a Dami Bt. az elmúlt években egy csomó olyan közbeszerzést nyert meg, amit a környék települései (Vámosmikola, Szob, Letkés, Márianosztra) hirdettek meg (ez egyszerűen ellenőrizhető a Közbeszerzési Hatóság [KH] adatbázisában). Nem is teljesített rosszul a társaság: a cégadatok szerint 2020-ban 190, 2019-ben 149, 2018-ban 279 millió forint eredményt ért el, és nem elhanyagolható mennyiségű állami támogatást is kapott.
Szintén fontos adalék, hogy Rományik a Börzsöny-Duna-Ipoly Vidékfejlesztési Egyesület elnöke, aminek tagja 17 település (köztük az imént felsoroltak is). Ezért felmerül a kérdés: vajon nem ütközik-e törvénybe, hogy valaki, akinek helyben ilyen szintű beágyazottsága és vélhetően befolyása van, mint polgármester és vidékfejlesztési egyesületi elnök, induljon a szomszédos települések tenderein az érdekeltségébe tartozó cégével, és nem problémás-e, ha azokon sikeresen pályázik, vagyis a cégét foglalkoztatják a környékbeli önkormányzatok? Hiszen hogyan biztosítható egy szomszédos polgármester esetében, hogy a helyi közbeszerzések lebonyolítói elfogulatlanul hoznak döntést a pályázat során, magyarán megteremtik a tisztességes verseny feltételeit?
Ennek megválaszolására megkerestük a KH-t, ahonnan azt a tájékoztatást kaptuk, hogy
nem, nem ütközik törvénybe és nem, nem problémás.
Természetesen a jogszabály ennél azért bonyolultabb.
Rományik Ferenc ipolydamásdi polgármester Rétvári Bence, a térség országgyűlési képviselője mellett.
Forrás. Rétvári Bence Facebook-oldala
Nincs összefonódás
A KH megkeresésünkre adott válaszlevele szerint a közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény (Kbt.) alapvetően az ajánlattevők (a pályázatokon induló cégek) egymás közötti, valamint az ajánlatkérő és ajánlattevő (pl. az önkormányzat és a pályázaton induló valamely cég) közötti összefonódást tiltja.
Az ajánlattevők közötti összefonódásról a Kbt. úgy rendelkezik, hogy tilos egy vállalkozásnak úgy ajánlatot tennie, hogy ezen kívül megjelenik egy másik ajánlatban konzorciumi tagként, alvállalkozóként vagy kapacitást biztosító szervezetként – tehát egy vállalkozás egy közbeszerzésen csak egyféleképpen pályázhat, nem nyújthat be egyszerre ajánlatot önnállóan is és más cégekkel közösen is (mellékesen jegyezzük meg, ezek szerint a törvény azt nem tiltja, hogy valaki – akár egy polgármester – egy pályázaton több érdekeltségébe tartozó céggel is próbálkozzon, amivel szintén lehet befolyásolni a szabad versenyt).
Továbbá nem lehet ajánlattevő (pályázó cég), részvételre jelentkező, alvállalkozó, és nem vehet részt alkalmasság igazolásában olyan gazdsági szereplő, akinek az esetében az ajánlatkérő (pl. az önkormányzat) bizonyítani tudja, hogy az adott közbeszerzései eljárásban a gazdasági szereplő más gazdasági szereplővel (pl. egy másik pályázó céggel) a verseny torzítására irányuló megállapodást kötött – röviden a törvény tiltja a tender megnyerését vagy a beruházásban való részvételt szolgáló, cégek közötti ügyeskedést.
A KH úgy fogalmaz, hogy ezek a rendelkezések nem szeghetők meg azáltal (nem sértik a törvényt), hogy egy helyi önkormányzat által kiírt közbeszerzési eljárásban ajánlatot tesz egy másik helyi önkormányzat polgármesterének tulajdonában, ügyvezetése alatt álló vagy bármely egyéb módon érdekeltségébe tartozó vállalkozás, hanem az adott magatartást kell vizsgálni: tehát az illető megjelent-e konzorciumi tagként, alvállalkozóként, kapacitásait rendelkezésre bocsátó szervezetként, kötött-e más vállalkozással versenyt korlátozó megállapodást.
A hatóság szerint ezek egyike sem következik logikailag önmagában abból a tényből, hogy az adott vállalkozás egy települési önkormányzat polgármesterének az érdekeltségébe tartozik. Magyarra lefordítva: amíg a Dami Bt., vagy más polgármester érdekeltségébe tartozó cég csak egyféleképpen pályázik egy másik önkormányzat közbeszerzésén, és nem ügyeskedik más vállalkozásokkal, hogy torzítsa a versenyt, akkor addig minden rendben van.
Nem összeférhetetlen
A Kbt. rendelkezik az ajánlatkérő és az ajánlattevők közötti tiltott összefonódásról is, amiket összefoglalóan összeférhetetlenségnek nevez. Ezek alapján nem vehet részt az eljárás előkészítésében és lefolytatásában az ajánlatkérő (pl. önkormányzat) nevében olyan személy vagy szervezet, amely „funkcióinak pártatlan és tárgyilagos gyakorlása bármely okból, így különösen gazdasági vagy más érdek vagy az eljárásban részt vevő gazdasági szereplővel fennálló más közös érdek miatt nem képes”. Ez azt jelenti, hogy nem lehet valaki mondjuk egyszerre a város polgármestere és annak a cégnek a tulajdonosa, ügyvezetője, amelyik az érintett település pályázatán indulni szeretne, hiszen akkor nem tudna „pártatlanul és tárgyilagosan” résztvenni a közbeszerzéssel kapcsolatos döntéshozatalban. Rományikkal kapcsolatban a KH úgy fogalmazott, „vélhetően egy helyi önkormányzat közbeszerzéseinek előkészítésében és lefolytatásában nem játszik szerepet egy másik település polgármestere, a helyi önkormányzatok között ilyen szervezeti összefonódás nincsen”.
De a törvény további boncolgatja ezt a kérdést; a rendelkezései szerint összeférhetetlen és nem vehet részt az eljárásban ajánlattevőként, részvételre jelentkezőként, alvállalkozóként vagy az alkalmasság igazolásában részt vevő szervezetként
az ajánlatkérő (pl. önkormányzat) által az eljárással vagy annak elkészítésével kapcsolatos tevékenységbe bevont személy vagy szervezet (ilyen lehet például az ún. FAKSZ, a felelős akkreditált közbeszerzési szaktanácsadó),
az a szervezet amelynek a vezető tisztségviselőjét, felügyelőbizottsági tagját, tulajdonosát, vagy a vele közös háztartásban élő hozzátartozóját az ajánlatkérő az eljárással vagy annak előkészítésével kapcsolatos tevékenységbe bevonta,
ha a közreműködése az eljárásban a verseny tisztaságának sérelmét eredményezheti.
Röviden és tömören: egy személy – legyen az polgármester vagy bárki más – vagy a cége nem vehet részt a közbeszerzési eljárás lebonyolításában és nem indulhat a pályázaton egyszerre. A KH a Rományik Ferenc-féle közbeszerzésekkel kapcsolatban azt írta, „a hivatkozott helyzetben vélhetően nem állhat fönn; önmagában az, hogy a helyi önkormányzat közbeszerzési eljárásban ajánlatott tett/közbeszerzést nyert egy másik település polgármesterének cége, nem eredményez összeférhetetlenséget”.
Összegezve az olvasottakat: egy polgármester cége indulhat egy másik település közbeszerzésén, ha csak egyféleképpen pályázik (nem indul mondjuk külön és konzorciumban is), nem ügyeskedik más vállalkozásokkal, hogy elnyerje a tendert vagy valamilyen formán (mondjuk alvállalkozóként) részt vegyen a beruházásban, és mindeközben nem vesz részt a pályáztatás folyamatában, mondjuk mint szaktanácsadó. Ilyenekről nincs tudomásunk Rományik Ferenc esetében, bármennyire is furcsa, hogy a térség egyik vélhetően befolyással és ismertséggel, valamint beágyazott kapcsolatokkal rendelkező személyéről lehet szó, törvényt nem sért azzal, hogy a szomszédos települések közbeszerzéseit behúzza. | Hogyan nyerhette meg sorra Ipolydamásd polgármesterének cége a környék tendereit? | Vajon van-e azzal probléma a NER-ben, hogy egy helyi beágyazottságú, vélhetően ismert és befolyásos településvezető a környék közbeszerzésein indul, sikeresen pályázik? A válasz egyszerű, mégis bonyolult. | null | 1 | https://magyarnarancs.hu/kismagyarorszag/hogyan-nyerhette-meg-sorra-ipolydamasd-polgarmesterenek-cege-a-kornyek-tendereit-249676 | 2022-06-20 00:00:00 | true | null | null | Magyar Narancs |
Ahogy azzal a Narancs.hu több cikkben is foglalkozott, az év elején kis híján feloszlott a képviselő-testület, lemondott a jegyző és egy képviselő is a Jász-Nagykun-Szolnok megyei Öcsödön.
A települést az tartotta lázban, hogy egy sikkasztási ügyben vizsgálódni kezdett a polgármesteri hivatalban a rendőrség. A testület végül nem oszlatta fel magát, a nagyközséget továbbra is az érdi származású, 2019-ben függetlenként nyert Soha Attila vezeti.
Rendőrségi vizsgálat azért kezdődött, mert titkosított önkormányzati számlák alátámaszthatják, hogy a polgármester vezetésével a település többször is a családjához tartozó érdi cég szolgáltatásait vette igénybe. Mint február elején közölték, sikkasztás bűntett elkövetése miatt folytat eljárást ismeretlen tettes ellen a megyei rendőrkapitányság. Közben Soha Attila is elrendelt belső vizsgálatot.
Most arra kérdeztünk rá a polgármesternél és a rendőrségnél, hogy hol tart ez az eljárás, illetve a belső vizsgálat. Szerkesztőségünk a polgármesterhez közel álló forrásból úgy tudja, hogy utóbbi már lezajlott. Egy külsős cég végezte el. (Ismereteink szerint az, amelyiket 2021 augusztusában az az évi belső ellenőrzési feladatok ellátására bíztak meg bruttó 1,5 millió forintért.) Mint megtudtuk, megállapították, hogy a településkép megőrzésére szolgáló projekthez a szabályos ajánlatkérés és megrendelés nélkül szóbeli egyeztetést követően a polgármester nevelt lánya által vezetett Berry Holding Kft.-től rendeltek anyagot közel 6 millió forint értékben, amit ki is fizettek. Úgy tudjuk, az utalás teljesítésigazolás nélkül történt, ráadásul a rendelt árut nem szállították le a helyszínre. Információink szerint a vizsgálat megállapította, hogy az ügyben összeférhetetlenség állt fenn, amiről azt nyilatkozta Soha, hogy nem ismerte a jogszabályt és a munkatársai sem tájékoztatták őt arról, hogy ez helytelen lenne. A projektet végül nem valósították meg, a pénzt pedig a Berry Holding visszautalta. Kiderült az is, hogy a kérdéses projektet nem is tartalmazták sem a 2018-as, a 2019-es, sem a 2020-as közbeszerzési tervek. A vizsgálat megállapította az ügyben Soha Attila felelősségét, és javasolta számára, hogy az összeférhetetlenséget szüntesse meg.
A rendőrség azt közölte lapunkkal, hogy a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Rendőr-főkapitányság sikkasztás bűntett, valamint hűtlen kezelés bűntett elkövetése miatt ismeretlen tettes ellen folytat eljárást. A nyomozás érdekeire tekintettel a rendőrség egyéb információt nem ad.
Vagyis immár a sikkasztáson túl hűtlen kezelésről is szó van.
Ez pedig azzal is járhat, hogy a polgármester felelősségén túl felvetődik, a képviselő-testületnek is tartania kellett-e a hátát.
Megkérdeztük Soha Attilát is. A polgármester, amikor elmondtuk neki, hogy immár hűtlen kezelés miatt is nyomoz a rendőrség, azt mondta szó szerint, hogy "kedves egészségükre, azt írnak, amit akarnak" (mármint minden bizonnyal a rendőrség – a szerk.). Azt ígérte, írásban választ ad kérdéseinkre, melyek a következők voltak: szerinte hol tarthat abban az ügyben a nyomozás, ami a polgármesteri hivatalban indult sikkasztás gyanúja miatt. A rendőrség megkaphatta-e a polgármesteri hivatalban lefolytatott belső ellenőrzés anyagát? Ez lezajlott-e és milyen eredménnyel?
Soha Attila válaszolt is, miszerint: „A levelében leírtakban az önkormányzatot érintő kérdést egyet találtam. A belső vizsgálat lezárult. Ennek eredményét nyilvános testületi ülésen ismertettem. Összefoglalva: a bizonylatolás rendjét érintő szabálytalanság történt. A korábbi vezetés által nem megfelelően megalkotott SZMSZ kijavításra került. Az önkormányzatot anyagi kár nem érte. A történet ezzel a mi részünkről lezárult."
Mivel a korábbi vezetés állítólagos hibájára utalt vissza Soha Attila, megkérdeztük Molnár Bálintot is, aki 2019 előtt 34 éven át vezette a települést. A volt polgármester elmondta, nagyon unalmas már számára az, hogy két és fél évvel a választást követően még mindig visszamutogat rá Soha Attila. Teszi ezt ráadásul úgy, mondta Molnár, hogy munkatársa, a jelenlegi alpolgármester már 2019 előtt is alpolgármester volt. Molnár Bálint úgy vélte, úgy próbálják most úgy feltüntetni őt, mintha rosszat tett volna a falunak, holott nagyon sok fejlesztést köszönhet neki a település. Többek között csak 2014 és 19 között 2,6 milliárd forint fejlesztési forrást vitt Öcsödre. Kijelentette, 2018-ra mindent annak megfelelően módosítottak, ahogy azt a kincstár egy ellenőrzés során korábban javasolta nekik. Számos belső és külső ellenőrzés folyt az önkormányzatnál a fejlesztések kapcsán, de szerinte egy jegyzőkönyvet nem tudnak felmutatni, amiben bármilyen negatívumot leírtak volna. Azt pedig külön érdekességnek tartja, hogy csak akkor derült ki, hogy állítólag nem jók a szabályzatok, amikor a rendőrség nyomozást indított ismeretlen tettes ellen.
Ugyanakkor lapunk úgy tudja, Soha Attila állításával szemben szó sem volt nyílt ülésről, mert zárt ülésen foglalkoztak az üggyel, amiben súlyos szabálytalanságokat tártak fel. A történtekre rálátó informátorunk szerint igenis érhette kár a falut.
(Címlapképünkön az öcsödi községháza) | A sikkasztáson túl már hűtlen kezelés ügyében is nyomoznak Öcsödön | Belső vizsgálat is zajlott a településen egy projekttel kapcsolatosan, de a polgármester állítása szerint az önkormányzatot nem érte kár. | null | 1 | https://magyarnarancs.hu/kismagyarorszag/a-sikkasztason-tul-mar-hutlen-kezeles-ugyeben-is-nyomoznak-ocsodon-249974 | 2022-06-24 00:00:00 | true | null | null | Magyar Narancs |
Több mint 1,8 milliárd forint – a Magyar Hang nem megerősített számításai szerint legalább ekkora osztalékot vehetett fel céges érdekeltségei után az 5. Orbán-kormány új honvédelmi minisztere, Szalay-Bobrovniczky Kristóf. Vagyis ez az összeg magasabb annál az 1,624 milliárdos tételnél is, amiről múlt héten cikkeztek a lapok.
A Fidesz-közeli, kaszinó- és vasúti bizniszeiről ismert vállalkozó miniszteri kinevezése nem csak azért volt meglepő, mert ő Szentkirályi Alexandra kormányszóvivő férje; vagy mert személyében egy üzletember váltja a 40 éves katonai tapasztalattal rendelkező, az Orbán-kabinetet az előző ciklusban kiszolgáló Benkő Tibort. Nagy megütközést keltett az is, hogy a vállalkozó a Magyar Fejlesztési Bank 55 milliárd forintos hitelével vásárolhatta meg tavaly szeptemberben a cseh Aero Vodochody repülőgépgyártó vállalat többségi tulajdonát, egy 2021 májusában alapított cégen, a HSC Aerojet Zrt.-n keresztül. Majd az országgyűlési választások után kiderült, hogy a kormány „véletlenül” ettől a baráti tulajdonba kerülő gyártól vesz majd 12 darab katonai kiképző repülőgépet, az RTL Klub becslése alapján akár 60–70 milliárd forintos értékben.
• Mekkora nyereséget termelt Szalay-Bobrovniczky Kristóf repülős vállalkozása, bármilyen üzleti tevékenység nélkül?
• Melyik kormányközeli üzletember cége vásárolta meg a honvédelmi miniszter vasúti kocsikat építő cégét?
• Mit válaszolt a bevételekre vonatkozó kérdésünkre Szalay-Bobrovniczky bizalmi embere?
• Milyen karrierút áll az új kormánytag előtt, aki Habony Árpádot is barátjának, sőt, bajtársának tartja?
• Milyen távlati célokkal érkezett az üzleti, majd a politikai életbe Szalay-Bobrovniczky Kristóf? | Megvan, ki veheti át Szalay-Bobrovniczky Kristóf vasúti cégét | Több mint 1,8 milliárd forint – a Magyar Hang nem megerősített számításai szerint legalább ekkora osztalékot vehetett fel céges érdekeltségei után az 5. Orbán-kormány új honvédelmi minisztere, Szalay-Bobrovniczky Kristóf. Vagyis ez az összeg magasabb annál az 1,624 milliárdos tételnél is, amiről múlt héten cikkeztek a lapok. | null | 1 | https://hang.hu/magyar-hang-plusz/megvan-ki-veheti-at-szalay-bobrovniczky-kristof-vasuti-ceget-141878 | 2022-06-24 20:44:44 | true | null | null | Magyar Hang |
A cikk szerint az új tagok megválasztására a társaság április 19-ei közgyűlésén került sor. A Waberer’s Magyarország vezető szállítmányozási szolgáltatója, Európában is meghatározó logisztikai szolgáltató, Európa legnagyobb fuvarozó vállalata, amelynek piaci értékét nagyjából 90 milliárd forintra becsülik, 3550 saját tulajdonú kamionja és 4500 gépjárművezetője van. Az alapító Wáberer György vagyonát a Forbes a legutóbbi gazdagember-listája 96 milliárdosra becsülte, amellyel az 50-es lista 12-ik helyére került.
Az április 19-i közgyűléssel került sor a Portfolio cikke szerint a Waberer’s tulajdonosi struktúra váltásának utolsó lépésére, vagyis az új igazgatóság megválasztására. Az igazgatóság tagjait, Wáberer Györgyöt, Czéh-Tóth Márkot és Kovács Andrást az új nagy tulajdonosok, az Indotek csoport és a High Yield Zrt. jelölték.
Mint az olvasóink előtt ismert lehet, a pécsi Czéh-Tóth Márk az elmúlt időszakban több jelentős új beruházásba is belekezdett Pécsett, elsősorban az szállodaiparban, ő vette meg a Király utca elején található, jelentős felújításra és fejlesztésre szoruló egykori Aranyhajó Fogadót, majd később a Hotel Palatinust is. Mindkettő felújítására kapott támogatást, a Palatinusra a Magyar Turisztikai Ügynökség által vitt Kisfaludy-programból 3,5 milliárd forintot. | Igazgatósági tag lett a Waberer’s-nél a Palatinus-tulajdonos Czéh-Tóth Márk | A tulajdonosi struktúraváltozáson átesett Waberer’s új igazgatósági tagjaként üdvözölheti Wáberer Györgyöt, Czéh-Tóth Márkot és Kovács Andrást. | null | 1 | https://szabadpecs.hu/2021/04/igazgatosagi-tag-lett-a-waberers-nel-a-palatinus-tulajdonos-czeh-toth-mark/ | 2021-04-20 16:08:00 | true | null | null | Szabad Pécs |
A KNYF első gyanúsítását aztán vádiratba is foglalták, ennek lényege, hogy Simon Gábor rövid idő alatt 267 millió forint bevételt szerzett, ami után nem fizetett személyi jövedelemadót és egészségügyi hozzájárulást, ezzel 128 millió forint vagyoni hátrányt okozott a költségvetésnek. Ez a gyanúsítás, majd vádpont tovább bővült a politikai kalandorként ismert Welsz Tamás 2014. márciusi, furcsa öngyilkossága után – egy rendőrautó hátsó ülésén afrikai kígyómérget vett be –, miután a hagyatékából mások mellett Simon Gáborra nézve is terhelő dokumentumok kerültek elő. Eszerint Simon édesanyja – Derdák – nevére, Gabriel Derdák néven kiállított hamisított bissau-guineai diplomata-útlevél került elő, amivel Simon vádlott-társa negyvenmillió forintos számlát nyitott egy budapesti pénzintézetben. Ezért felbujtóként elkövetett közokirat-hamisítással is megvádolták a baloldali vezető politikust, mint ahogy nyolcrendbeli hamis magánokirat felhasználásával is terhelték. Ez utóbbiból három, a politikus valótlan tartalmú vagyonnyilatkozata miatt történt, Simon ugyanis a svájci és az osztrák számlákon heverő, több mint 570 ezer eurót és 160 ezer dollárt nem tüntette fel a vagyonnyilatkozatában, ugyanakkor a külföldi bankokban sajátjaként nyilatkozott róla.
Az külön érdekesség, hogy nyolc éve nem tudjuk, mint ahogy a hatóságok sem, hogy valójában kié is volt ez a hatalmas, jelen árfolyamon bőven kétszázmillió forint feletti összeg, még az igazságügyi könyvszakértő is csak annyit tudott megállapítani, hogy az nem a volt politikusé.
A pert jelenleg a második bíró tárgyalja, azonban az eljárás az utóbbi hónapokban gyakorlatilag leállt. A bíróság ugyanis jogsegélykérelem keretében a Simon számláját kezelő svájci bankhoz fordult, hogy megtudja, tulajdonképpen honnan, kitől került oda a számlán lévő pénz. A védelem tiltakozott a kérelem kibocsátása ellen, mondván: csak az időt húzzák vele, hiszen banktitok miatt úgysem mondhatnak semmit. A kérelem azonban elment, és miután az érintett bank gyakorlatilag semmilyen választ nem adott, a svájci szakminisztériumon keresztül megsürgették a választ. Ami meg is érkezett: megerősítették, hogy a banktitokra hivatkozva nem adhatnak semmilyen választ.
Nagy István, Simon Gábor védője jelenleg arra vár, hogy a bíró kitűzze a bizonyítási eljárás folytatását, és a következő tárgyalási napon még az igazságügyi könyvvizsgálóval korábban kezdett vitáját tervezi folytatni. Ennek lényege, hogy a vádbeli időszakban volt-e a politikusnak bármilyen bevétele a képviselői, állami vezetői juttatásán túl vagy sem. A szakértő szerint nem, így a külföldön parkoltatott teljes összeg tisztázatlan eredetű, a védő és a vádlott szerint azonban volt. A látszólag számháborúnak tűnő eljárás a költségvetési csalás pontos összegének a kimunkálása miatt szükséges.
Simon Gábor a büntetőeljárás korábbi szakaszában egyébként befizette a költségvetésbe a vád szerint terhére rótt adótartozást, így e vádpontban korlátlanul enyhíthető ellene a büntetés.
Más kérdés, mi várható a további két vádpontban. A hamis diplomata-útlevél miatt Simon vádlott-társát, K. Józsefet időközben megrovásban részesítették, számára jogerősen is véget ért a per. K. a volt politikusra vallott, így várható, hogy ebben a vádpontban elmarasztalják majd az MSZP volt elnökhelyettesét, mint ahogy a harmadik vádpontban, a nyolcrendbeli hamis közokirat-felhasználásban is. | Nyolc éve nem tudjuk, kinek a pénze volt Simon számláin | Nyolc éve, hogy gyanúsítottként hallgatták ki Simon Gábort, az MSZP elnökhelyettesét, a per hatodik éve tart, ám az elsőfokú ítéletre még mindig várni kell. Azt továbbra sem tudni, kinek a százmilliói hevertek Simon külföldi számláin. | null | 1 | https://magyarnemzet.hu/belfold/2022/01/nyolc-eve-nem-tudjuk-kinek-a-penze-volt-simon-szamlain | 2022-01-04 17:36:00 | true | null | null | Magyar Nemzet (MNO) |
Tiborcz Istvánnak, Orbán Viktor vejének most már évek óta magasabb jövedelme van cégeiből, mint a miniszterelnök szüleinek, ám ha az elmúlt 12 évet nézzük, még mindig Orbán Győző jutott több pénzhez ilyen forrásból. Mindenesetre az biztos, hogy a saját bevallása szerint megtakarítással nem rendelkező kormányfő feletti és alatti Orbán-generáció is masszívan milliárdos. Ebben pedig az extraprofit, a rejtélyes helyről érkező kifizetések és az állami megrendelések is komoly szerepet játszottak.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkAz Orbán-bányáknál bőven van extraprofit, de azt nem veszi el a kormányOrbán Viktor édesapjának bányaipari cége definíció szerint extraprofitot ér el, amit a kormányzat is elismert egy tavalyi jogszabályban, ám a Dolomit Kft.-nek nem kell érdemi különadót fizetnie.
Extraprofitból extraosztalék
A kormányfő édesapjának cégbirodalma némileg egyszerűsödött az elmúlt években, így Orbán Győzőnek jelenleg már csak három társaságban van részesedése: a bányászattal foglalkozó Dolomit, illetve Gánt Kő Kft.-kben és az alcsútdobozi golfpályákat Mészáros Lőrincnek*Illetve a felcsúti milliárdos családi cégének. bérbe adó vállalatban. Utóbbi fixen évi néhány százezer forintos veszteséget termel, a Gánt Kő Kft. pedig épp ellenkezőleg, jellemzően néhány milliós profitot hoz évente.
Az igazi fejőstehén a Dolomit Kft., amelyben Orbán Győző ugyan csak 51 százalékos tulajdonhányaddal bír, de amelyből az évek során így is masszív milliárdokat vehetett ki osztalékként. Ezúttal 953 millió forint hozott a vállalat a miniszterelnök édesapjának, de 2010 óta már közel hét milliárd forinthoz jutott a vállalatból.
A komoly osztalékbevételben jelentős szerepe van annak, hogy a közvetve állami beruházásokra is szállító Dolomit Kft. közgazdasági értelemben is elég látványos extraprofittal működik. Ahogy korábban megírtuk, a cégnél általában az árbevétel 30-45 százaléka marad meg nyereségként, miközben az iparági átlag ennek mindössze fele-harmada, a magyar bányavállalatoknál pedig jellemzően még alacsonyabb a profitráta. Az iparági átlagos nyereségrátával számolva Orbán Győző cége csak az elmúlt hat évben 5 milliárd forinttal kisebb nyereséget ért volna el, mint amennyit ténylegesen. Ez azt jelenti, hogy a miniszterelnök édesapja 2,5 milliárd forinttal kisebb bevétel jutott volna vállalkozásából.
Mindenesetre, ha az idén is a korábbi évek teljesítményét tudja hozni a Dolomit Kft., akkor Orbán Győző egy éven belül csak a fia 2010-es ismételt kormányra kerülése óta összegyűjtött osztalékjövedelméből is belép a tízmilliárdos vagyonnal rendelkezők klubjába. A bányavállalkozónak ugyanis nem csak ebből az egy cégből volt bevétele az előző bő egy évtizedben. A miniszterelnök apja a Gánt Kő Kft.-ből is kiszedett 730 millió forintot, és egy azóta értékesített logisztikai vállalat, a Nehéz Kő Kft. is fizetett neki az évek során néhány százmilliónyi osztalékot. Utóbbi cégnek ráadásul az eladásán is 750 milliót keresett tavaly, így 2010 óta csak a vállalati kifizetésekből és eladásokból származó jövedelme meghaladta a 9,5 milliárdot.
Röpködő milliárdok
Tiborcz István, a kormányfő veje ugyan ennyinél még nem tart (neki 2015 óta így vagy úgy nagyjából 8 milliárdnyi jövedelme volt cégeiből)*Ebben már az állami megrendelésekkel kitömött botránycég, az Elios Zrt. eladása is benne van., de jó esély van rá, hogy néhány éven belül messze lehagyja az idősebb Orbán-generációt. Nem is elsősorban azért, mert az előző években már rendre több pénzre tett szert így, mint Orbán Győző, hanem mert a profit egy jelentős részét az idén is vállalatbirodalmában hagyta. A csoport zászlóshajója, a BDPST Zrt. például 12 milliárdos nyereséget ért el 2021-ben, ám – ellentétben a korábbi évek gyakorlatával – ebből semmit nem fizetett ki.
Fizetett helyette azonban az eddig – ha nem is teljesen tetszhalott, de – túl sok üzleti potenciált nem mutató IBC-Projekt Kft. A társaság, amelynek az elmúlt öt évben nem volt árbevétele, és 2020 kivételével más jellegű bevétele sem nagyon, ezúttal valahonnan csak előrántott egymilliárd forintot, amit kifizethetett osztalékként. Az azonban nagyon nem egyértelmű, hogy honnan. A beszámoló szerint egy másik vállalattól kapott osztalékot fizetett tovább Tiborcz Istvánnak, ám ez a másik vállalat nem lehetett az IBC-Projekt – a társaság éves jelentésében is feltüntetett – egyetlen leánycége.
Szóval – akárcsak a BDPST Zrt.-nél – ennél a társaságnál is valamilyen rejtélyes osztalékkifizetésből érkezett egy nagyobb összeg. Mindez azt jelenti, hogy
a miniszterelnök vejének cégbirodalmába elég nehezen átlátható módon érkeznek milliárdok, amelyek eredetét a könyvekből nem lehet visszafejteni.
Az ilyen rejtélyes kifizetések összege pedig még annál is egy nagyságrenddel nagyobb volt tavaly, amennyi hasznot Orbán Győző cégei hajtottak. Ezért is vehető biztosra, hogy néhány éven belül nemcsak a becsült vagyonban, hanem a ténylegesen összeszedett osztalékjövedelemben is megelőzi Orbán Viktor veje Orbán Viktor édesapját.
A miniszterelnök rokonai egyébként mostanában már állandó szereplői a különböző gazdaglistáknak. Tiborcz István már évek óta szerepel A 100 leggazdagabb magyar rangsorában, a Dolomit és a BDPST pedig a az ország száz legértékesebb cége közé került be a Forbes szerint. | Egyre szorosabb a milliárdosverseny Orbán Viktor családjában | Orbán Győző 2010 óta közel 10 milliárdnyi jövedelemhez jutott cégeiből, de Tiborcz István hamarosan lehagyhatja, hála a rejtélyes bevételeinek. | null | 1 | https://g7.hu/vallalat/20220613/egyre-szorosabb-a-milliardosverseny-orban-viktor-csaladjaban/ | 2022-06-13 21:22:00 | true | null | null | G7 |
Rekordárbevételt és rekordközeli nyereséget ért el 2021-ben a Mahir Cityposter Kft., bő öt évvel azt követően, hogy a cég léte is veszélybe került, miután hirdetőoszlopait elkezdte elbontatni a főváros. A Budapesttel évekig pereskedő, és eközben pénzügyileg kissé megrogyó cég most 205,6 milliós profitot hozott, igaz, időközben megváltozott a tulajdonosa: Simicska Lajos helyett Mészáros Lőrinc kezébe került a vállalat.
Hirtelen előnytelen lett a szerződés
Az emberemlékezet óta Simicska-érdekeltségbe tartozó Mahir Cityposter emblematikus szereplője volt a Fidesz egykori pénztárnoka és a miniszterelnök közötti konfliktusnak. A cég a Simicska-Orbán háború kezdete előtti években kifejezetten eredményesen működött, évről évre egymilliárd forint körüli árbevételt ért el, és masszív nyereséget is termelt. Az egyetlen év például, amikor a mostaninál is nagyobb profitot sikerült elérni, a nagy konfliktust megelőző utolsó év, 2014 volt.
Az eredményes működésben valószínűleg szerepet játszott, hogy a vállalat saját szempontjából elég kedvező szerződést köthetett a fővárossal a hirdetőoszlopok elhelyezésére. Legalábbis Budapest fideszes vezetése – a nagy összeveszés után néhány hónappal – ezzel indokolta a céggel még 2006-ban 25 évre kötött szerződés felmondását. Tarlós István akkori főpolgármester a korábbi városvezetést tette felelőssé az „előnytelen szerződésért”, ám 2010 óta már ő vezette Budapestet, és
az összeveszés előtti öt évben valahogy nem zavarta a hirtelen kedvezőtlenné váló megállapodás.
Ezt követően tört ki a sajtóban csak oszlopháborúként emlegetett konfliktus, amely során egyszerűen elkezdték lebontani a Mahir oszlopait, amelyeket egy idő után vagyonőrök védtek. A oszlopkivágások végül leálltak, az ügyből per lett, és a következő években nagyjából ez határozta meg a társaság eredményességét is.
Jött az új tulajdonos
A Mahir 2015-ben árbevételének harmadát elvesztette, eredménye pedig veszteségbe fordult. Bár a következő években papíron nyereséges volt a társaság, ez több esetben is csak a per miatti könyveléstechnikai tételeknek volt köszönhető. A korábbi évekhez képest 2015 és 2019 között a vállalat inkább csak vegetált.
Simicska Lajos kapitulálása után azonban újabb fordulatot vett a Mahir Cityposter sorsa is.
A 2018-as újabb Fidesz-kétharmad után a párt egykori gazdasági háttérembere szinte minden vállalati érdekeltségét eladta, és ezek jelentős része – egykori üzlettársa, Nyerges Zsolt érintésével – Mészáros Lőrincnél kötöttek ki. Nem volt egy másképp a Mahirral sem.
Az átadás-átvétel 2019 tavaszán zárult le végleg, ezután még kellett kis idő a sorok rendezéséhez, de az új tulajdonos alatt már 2020-ban újra virágkorát élte a társaság. Tavaly pedig az egy évvel korábbi teljesítményt is sikerült még egy kicsit javítani. Időközben ráadásul a társaság a fővárossal szembeni perét jogerősen is megnyerte.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkEzt az egy céget nem adja Simicska LajosA juh- és kecsketenyésztéssel foglalkozó Hárskúti Mezőgazdasági Zrt. az egyetlen cég, amelyet nem adott el Simicska Lajos Nyerges Zsoltnak.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkHétszeresére növeli a közbeszerzési győzelem esélyét a NER-es kapcsolatErős lenne azt feltételezni, hogy egyes cégek NER-es periódushoz köthető kiemelkedő sikeressége hatékonyságuk vagy a közbeszerzési piacon való jártasságának növekedésből származik. | Majdnem bezúzták, ma már újra a NER-nek termeli a százmilliókat | Öt éve Simicska-tulajdonban még bontották az oszlopait, most Mészáros Lőrinccel újra rekordokat dönt az Orbán-Simicska háború emblematikus cége. | null | 1 | https://g7.hu/vallalat/20220530/majdnem-bezuztak-ma-mar-ujra-a-ner-nek-termeli-a-szazmilliokat/ | 2022-05-30 22:18:00 | true | null | null | G7 |
Rekordévet zárt a nemrégiben átadott Néprajzi Múzeum építésében is kulcsszerepet játszó ZÁÉV Zrt. A társaság 80 milliárdot meghaladó árbevétel mellett 12,25 milliárd forintos adózott nyereséget ért el.
Ez azt jelenti, hogy a cég forgalmának több mint 15 százaléka maradt meg profitként, ami még a kormányközeli cégek esetében is kiemelkedő. Nemzetközi szinten ez a mutató a korábbi években jellemzően 5 százalék alatt maradt, és itthon a NER-uralta építőiparban is 5-10 százalék között mozgott. A szektor legnagyobb magyar vállalatai közül tartósan ilyen magas eredményességre leginkább a Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozó cégek voltak képesek.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkKülönös dolgok zajlanak a százmilliárdokkal kitömött magyar építőiparbanTavaly már 40 olyan cég volt az építőiparban, amely 10 milliárd forintnál is nagyobb bevételt ért el. Elég sok közülük állami pénznek köszönhetően pörög.
A ZÁÉV is újabb lendületet kapott, amikor 2019 elején feltűnt a környékén a felcsúti milliárdos. A társaság azóta önállóan több mint 155 milliárd forintnyi közbeszerzést nyert el, konzorciumban – ahogy a Néprajzi Múzeumot is építette – pedig további 315 milliárdot. Ezek pedig minden bizonnyal komoly szerepet játszottak az idei kiugró üzleti eredményekben is.
A tulajdonosok a nyereséget egyébként szinte teljes egészében kivették a cégből (a bő 12 milliárdból kevesebb mint 5 milliót hagytak a vállalatban). Az osztalékból pedig nagyjából 7 milliárd juthatott Mészáros Lőrinc családi holdingjának, a Talentis Group Zrt.-nek*A cégiratok szerint a ZÁÉV 97,62 százalékos tulajdonosa a Pannon Speed Pro Zrt., amelyben a közgyűlési iratok szerint a Mészáros-cég részesedése nagyjából 58 százalékos..
A rekordárbevételt és profitot ráadásul úgy hozta a ZÁÉV, hogy teljes munkaidős fizikai állománya továbbra sem érte el a 30 főt. A társaságnak 29 ilyen munkát végző alkalmazottja van, akiknek tavaly összesen 137,4 millió forintnyi bért fizetett. Más kérdés, hogy az alig több mint két tucat fizikai munkás mellett 194 szellemi foglalkoztatottat is alkalmaz a vállalat, akiknek a bérköltsége már jóval jelentősebb, 2,46 milliárd forint volt. Ez egyébként elég jól jelzi, hogy a ZÁÉV nem elsősorban maga végzi el az elnyert munkákat, hanem továbbpasszolja azokat más építőipari vállalkozásoknak. A cég 50 milliárd forintot meghaladó ráfordítást mutatott ki közvetített szolgáltatások soron, azaz nagyjából ennyit fizethetett az alvállalkozóinak.
Erről írtuk azt korábban, hogy az ilyen cégeknek az az utánozhatatlan versenyelőnyük, hogy hihetetlen hatékonysággal osztják tovább az állami munkát.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkNER-építők mérlege: 30 milliárd bér, 60 milliárd osztalékA kormányközeli építőipari cégek kívülről akár nagyon hatékonynak is tűnhetnek, de ez a hatékonyság valójában járadékvadászat, a járadék pedig a NER-nél csapódik le. | Mészáros Lőrincnek 7 milliárdot termelt a ZÁÉV, 29 munkásának 137 milliót fizetett tavaly | A cég lendületet kapott, amikor 2019-ben feltűnt a környékén a felcsúti milliárdos: azóta önállóan 155, konzorciumban pedig 315 milliárd forintnyi közbeszerzést nyert el. | null | 1 | https://g7.hu/vallalat/20220531/meszaros-lorincnek-7-milliardot-termelt-a-zaev-29-munkasanak-137-milliot-fizetett-tavaly/ | 2022-05-31 22:23:00 | true | null | null | G7 |
Az ágazati összevetésben rendkívül magas nyereségráta már önmagában is említésre méltó, ám ennél pont a ZÁÉV és más Mészáros Lőrinc közeli cégek magasabbat is hoztak a korábbi években. Épp ezért ennél is érdekesebb, hogy a Magyar Építő Zrt. az éves beszámolójában közzétett egy olyan táblázatot, amelyből nagyjából kiderül, honnan származik a bevétele.
A társaság azt mutatta be, hogy a vevőkövetelései közül százalékos arány alapján mely a 10 legnagyobb forgalmú vevőpartnere. A leírás kicsit nehezen értelmezhető, de nagyjából az lehet a lényeg, hogy megadták, mekkora forgalmuk volt azoktól a nagyobb vevőiktől, amelyek év végén tartoztak nekik. Ebből pedig egyértelműen az látszik, hogy a cég bevételei szinte teljes egészében az állami szférától jönnek, és hogy a legnagyobb vevők között ott van Mészáros Lőrinc több vállalkozása is. Az a két cég pedig, amely egyik fenti kategóriába sem fér bele – az Épkar és a CLH Kft. – a Magyar Építő Zrt.-vel egy vállalatcsoportba tartozik. Utóbb hűtési céget ráadásul részben Mészáros Lőrinctől szerezték meg.
Persze mivel a kimutatás tényleg kicsit furcsa, elképzelhető, hogy más cégektől is volt akár nagyobb bevétele is a vállalatnak 2021-ben. Sokatmondó azonban, hogy a megadott tíz cég együttes forgalma szinte pontosan megegyezik a társaság teljes árbevételével*Nagyjából 700 millió forinttal meg is haladja azt, amit valószínűleg az évek között áthúzódó projektek magyaráznak.. Azaz elég egyértelműen látszik, hogy a Magyar Építőnek szinte egyáltalán nincsenek piaci bevétele, ami igen, az pedig csoporton belüli vagy Mészáros Lőrincnek végzett munka.
Ez elég jól példázza, hogyan működik a kormányközeli építőipar Magyarországon, a Magyar Építő Zrt. ugyanis elég egyértelműen NER-cég. Fő tulajdonosai között az Épkaron keresztül ott van a Szeivolt család, akik közül – az egykori Heti Válasz egy korábbi cikke szerint – ifjabb Szeivolt István, valamint felesége ott lehetett Orbán Ráhel és Tiborcz István esküvőjén is. Szintén fontos tulajdonosa a cégnek Paár Attila, akinek cége megvette Orbán Viktor vejének közbeszerzéseken hizlalt közvilágítási vállalatát, és akinek neve a Borkai-botrány kapcsán is előkerült. | Rekordnyereségű cég példázza, hogyan működik a kormányközeli építőipar Magyarországon | Akárcsak a Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozó ZÁÉV, a napokban átadott Néprajzi Múzeum másik kivitelezője, a Magyar Építő Zrt. is rekordévet zárt. | null | 1 | https://g7.hu/vallalat/20220531/rekordnyeresegu-ceg-peldazza-hogyan-mukodik-a-kormanykozeli-epitoipar-magyarorszagon/ | 2022-05-31 22:30:00 | true | null | null | G7 |
Több mint 950 millió forintos osztalékjövedelme volt a miniszterelnök édesapjának a család legnagyobb bányászati érdekeltségéből, a Dolomit Kft.-ből. Bár az elmúlt években előfordult már, hogy ennél is több pénzt vehetett ki a vállalatból Orbán Győző, 2021 így is kiemelkedően jó éve volt a cégnek. Ebben pedig komoly szerepet játszott, hogy a társaság hihetetlenül magas profitrátával működik.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkEgy grafikonon az Orbán-család milliárdossá válásaAz üzleti világban ritkán látható olyan hatékonyan működő cég, mint amilyen a kormányfő édesapjáé. A bevétel közel fele a nyereség, és így az osztalék is, miközben beruházásokra is sokat költenek.
Kétszer annyit keresnek, mint az iparági átlag
A Dolomit Kft. tavaly ötmilliárd forintos árbevétel mellett közel 1,9 milliárd forintos adózott nyereséget ért el, ami azt jelenti, hogy a forgalom 37 százaléka maradt meg profit soron. Ez kiugróan magas érték, a zúzott kőnél és csatornázási elemeknél sokkal magasabb feldolgozottságú terméket előállított cégeknél is ritka az ilyen.
A Dolomit Kft.-nél azonban egyáltalán nem, a korábbi években is hasonló hatékonysággal működött a cég, rendre az iparági átlag feletti nyereségrátával. A fenti ábrán az látható, hogy tavaly, illetve az azt megelőző öt évben mennyi volt az árbevétel-arányos nyeresége Orbán Győző cégének, illetve a tíz legnagyobb, Dolomit Kft.-vel megegyező tevékenységű*kőfejtés, gipsz, kréta bányászata vállalatnak. Mivel a kőbányászat nem egy túl sokszereplős szektor, így ez a tíz vállalat az ágazat elég jelentős részét lefedi*A cégek között akadnak olyanok, amelyek más tevékenységet is végeznek, de az elemzésbe bevont vállalatok főtevékenysége kivétel nélkül megegyezik a Dolomit Kft.-jével..
Amint látható, a Dolomit nyereségrátája több mint a duplája volt a tíz legnagyobb cégének. Hasonló a helyzet akkor is, ha a csak magyar tulajdonú kőfejtőket nézzük*Ez hat vállalat a tízből.: ezek átlagos nyereségessége jellemzően inkább alatta volt a teljes ágazati értéknek, de az elmúlt két-három évben jelentősen már nem tért el attól.
Ennek mások mellett azért van jelentősége, mert a nagy nemzetközi csoportok adózási okokból játszhatnak azzal, hogy melyik országban mutatják ki a nyereséget, ám ebben a szektorban nincs nagy különbség a vállalkozások eredményességében a külföldi és magyar tulajdonú cégek között.
Kivéve persze a Dolomit Kft.-t.
Ebben a hat évben az iparági átlagos nyereségrátával számolva Orbán Győző cége 5 milliárd forinttal kisebb nyereséget ért volna el, mint amennyit ténylegesen.
A kiugró nyereségességnek külön élt ad, hogy a kormányzat a közelmúltban épp egyes ágazatok cégeinek „extraprofitjára” hivatkozva vetett ki különadót, ám a kiszemelt szektorok között nincs ott sem a kormányközeli köröknek oly fontos építőipar, sem az építőalapanyag-gyártás. Az nem teljesen egyértelmű, hogy a kabinet mit ért extraprofit alatt, de a közgazdaságtanban, ha használják ezt a kifejezést, akkor épp arra szokták, ha egy cég – mint Orbán Győző bányavállalata – az ágazati átlag feletti eredményességgel tud működni.
Nem adózik az extraprofit
Elvileg tartósan ilyen helyzet nem nagyon fordul elő, de amint látható, a Dolomit Kft.-nek ezt is sikerült elérnie. Persze Orbán Győző cége sem hozott mindig ilyen magas profitrátát. Ha kicsit jobban visszamegyünk az időben, látható, hogy a cég árbevétel-arányos nyeresége a 2010-es évek elején kezdett el nagyon dinamikusan emelkedni. Ha ötéves átlagokat nézünk, akkor 2007 és 2011 között 13,4 százalékos profitrátával működött a cég, 2012 és 2016 között szinte hajszálpontosan ennek duplájával, a legutóbbi öt évben pedig már közel háromszorosával.
Az eredményesség ilyen ütemű felfutását magyarázhatja a 2008-as válságból való kilábalás, illetve az elmúlt évek építőipari szárnyalása, de a Dolomit Kft. egyre gyakoribb közvetett állami megrendelései is. A Direkt36 korábban több olyan esetet feltárt, amikor beszállítóként állami pénzhez jutottak az Orbán-család cégei, 2020-ban pedig közbeszerzésen megnevezett alvállalkozóként is feltűnt a Dolomit Kft.
A kormányzat egyébként tavaly nyáron egyes építőipari alapanyagokat gyártó cégekre – szintén azok extraprofitjára hivatkozva – vetett ki különadót, és bár sok vállalkozást nem érintett az intézkedés, a Dolomit Kft.-t pont igen. Akkor azonban nem a költségvetésben tátongó lyukak betömése volt a cél, hanem az elszabaduló árak emelkedésének megállítása. Ráadásul a különböző alapanyagok esetében elég eltérően alakult a szabályozás: a Dolomit által forgalmazott termékeknél például kifejezetten puhán.
A jogszabály értelmében az érintett cégeket kiegészítő bányajáradék fizetésére kötelezték, ha egy bizonyos szintnél drágábban értékesítik termékeiket. Elvileg a meghatározott árszintnél magasabb bevételük 90 százalékát kellett, illetve kellett volna befizetniük különadóként.
Igen ám, de miközben a homok, a kavics és a cement esetében konkrét árat határoztak meg, addig – ahogy a Portfolio fogalmazott a különadó bevezetésekor – a kőre, a mészre, a gipszre vagy az agyagra nem adtak meg ilyen hatósági árat, ezen termékek esetében csak úgy általánosságban volt érdemes betartani a tisztességesnek vélt piaci árazást.
A Dolomit Kft. termékeinél tehát érzésre kellett megállapítani, hogy tisztességesen áraznak-e.
Ennek megfelelően Orbán Győző cége a jelek szerint nem is fizetett különadót, vagy ha igen, legfeljebb minimális összegűt. A cég beszámolójában azon a soron, ahol ezt a tételt kimutathatnák, durván 96 millió forintos összeg szerepel, ebben azonban más kiadások is benne vannak, sőt könnyen előfordulhat, hogy csak más kiadások vannak benne*Az egyéb ráfordításokon belül adók, illetékek, hozzájárulások címén költött ennyit a vállalat.. Ez utóbbira utal, hogy a korábbi évekhez képest 2021-ben összességében csökkent a cég ilyen jellegű ráfordításainak összértéke.
Röviden összefoglalva tehát Orbán Viktor édesapjának bányaipari cége definíció szerint extraprofitot ér el, amit a kormányzat is elismert egy tavalyi jogszabályban, ám a Dolomit Kft.-nek ezért nem kell érdemi különadót fizetnie.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkHét év alatt 15 milliárd forintot keresett az Orbán-család, nem bérből és fizetésbőlA 2014-es választások óta a miniszterelnök családja nem óvatoskodik a céges jövedelmekkel. A kormányfő szülei és testvérei nyolc, veje hétmilliárd forinthoz jutott a vállalatokból.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkAz Orbán-család szállítmányozó cégét nem viselte meg a koronavírusA cég referenciái között szerepel az első Orbán-kormány idején hasító Vegyépszer, Simicska Lajos Közgépje, és a Közgépet váltó Duna Aszfalt is.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkÚj területen robbanthat Orbán Viktor családjaMajdnem 23 hektárnyi területen kapott kutatási engedélyt Orbán Győző bányászati cége a Fejér megyei Gánt közelében, ahol a családnak már több bányája is van. | Az Orbán-bányáknál bőven van extraprofit, de azt nem veszi el a kormány | Orbán Viktor édesapjának bányaipari cége definíció szerint extraprofitot ér el, amit a kormányzat is elismert egy tavalyi jogszabályban, ám a Dolomit Kft.-nek nem kell érdemi különadót fizetnie. | null | 1 | https://g7.hu/vallalat/20220601/az-orban-banyaknal-boven-van-extraprofit-de-azt-nem-veszi-el-a-kormany/ | 2022-06-01 22:35:00 | true | null | null | G7 |
Nagyjából 9,3 milliárd forint osztalék eredetét fedi homály Tiborcz István központi cégénél, a BDPST Zrt.-nél. Ahogy múlt héten megírtuk, a vállalat 2021-ben nagyobb nyereséget ért el, mint története korábbi éveiben összesen. Miután a cég lényegében vagyonkezelőként működik, bevételeinek nagy része más társaságoktól kapott osztalékokból származott. Azt azonban az osztalékjövedelem nagy részénél nem igazán lehet visszafejteni, hogy melyektől, és ebben BDPST Zrt. sem segítettet nekünk eligazodni.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkAlkalmazottanként 1,1 milliárd forint nyereséget termelt Tiborcz István cégeOrbán Viktor vejének cége 12 milliárdos nyereséget ért el tavaly. Ez több, mint amennyit története korábbi éveiben összesen össze tudott hozni.
A társaság beszámolója szerint tavaly a cég szinte hajszál pontosan 10,5 milliárd forint osztalékot kapott. Ez hatalmas növekedés, hiszen 2020-ban ugyanezen a soron csak 865 millió forint bevételt mutattak ki. Ami azonban talán ennél is érdekesebb, hogy míg két éve a teljes osztalékjövedelem a BDPST Zrt. kapcsolt vállalkozásaitól (tehát lényegében a leánycégeitől) származott, most a 10,5 milliárdból csak 1,2 milliárd jött ezektől a társaságoktól.
A maradék 9,3 milliárdot olyan vállalattól vagy vállalatoktól kapta Tiborcz István vagyonkezelője, amelyeket nem kapcsolt vállalkozásként tart nyilván. Mivel a kapcsolt vállalkozásait beszámolójában tételesen felsorolta a BDPST Zrt., megnéztük, hogy a Bisnode cégadatbázisa szerint mely vállalatok azok, amelyekben elvileg van részesedése a társaságnak, de nem szerepelnek ezen a listán. Összesen három ilyen társaságot találtunk. Az egyik 2022-es alapítású, így attól tavaly nem érkezhetett bevétel, a másik kettő közül pedig az egyik veszteségesen működött az elmúlt években, a másiknak pedig csak olyan minimális nyeresége volt, amiből ennek az osztaléknak a töredéke sem jönne ki.
Magyarul
az osztalékot vagy olyan vállalat, esetleg vállalatok fizették, amelyek már nincsenek a BDPST tulajdonában, vagy olyanok, amelyekről nem egyértelmű ez.
Így a beszámolóban szereplő adatok alapján nem tűnik elképzelhetetlen forgatókönyvnek, hogy a BDPST év közben szerzett részesedést valamilyen vállalatban, esetleg vállalatokban, amelyekből kapott osztalékot, majd megvált ezektől, vagy eléggé láthatatlan tulajdonos maradt. Ehhez egyébként nem is feltétlenül kellett jelentős részesedést venni, hiszen egy cég nem csak a tulajdoni hányad arányában fizethet osztalékot. A tagok megállapodhatnak abban, hogy a pénz nagy részét az adott évben vagy akár tartósan egy kisebbségi tulajdonos kapja. Hasonló feltételekkel lett részvényes gyermekei cégében Mészáros Lőrinc is.
Más kérdés, hogy egy ilyen ügylet üzletileg elég hihetetlennek, és a tranzakció másik részvevője szempontjából igencsak irracionálisnak tűnik.
A 9,3 milliárdos osztalék egyébként egészen döbbenetesen sok. Összehasonlításképpen, az elmúlt kilenc évben az ötven legnagyobb hazai építőipari cég közül mindössze ötnél fordult elő ennél magasabb kifizetés: Simicska Lajos Közgépénél, Szíjj László Duna Aszfaltjánál, Garancsi István Market Építőjénél, és az egyaránt Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozó ZÁÉV-nél, illetve Mészáros és Mészáros Kft.-nél. Igaz, a Duna Aszfalt kétszer, a Mészáros és Mészáros pedig háromszor is fizetett ennél nagyobb osztalékot.
Megkérdeztük a BDPST-t, hogy mely nem kapcsolt vállalkozásnak minősülő cégektől kapott osztalékot a vállalat, de érdemi választ nem kaptunk (erről egyébként nem is kötelesek beszámolni). A cég az alábbiakat írta kérdésünkre (kérésüknek megfelelően a teljes választ közöljük):
„A BDPST Zrt. transzparensen működő vállalatként a 2021-es üzleti tevékenységéről szóló éves beszámolóját a törvényi előírásoknak megfelelően készítette el, az minden, a jogszabályokban előírt információt tartalmaz. A számviteli beszámoló és az ahhoz kapcsolódó kiegészítő melléklet, a beszámolót elfogadó határozattal együtt a jogszabályok által előírt formában került közzétételre.
A beszámolóból kiolvasható, hogy a társaság 2021-ben mintegy 12 milliárd forint adózott eredményt ért el, amelyből mintegy 10,5 milliárd forint származott a befektetési tevékenységéhez kapcsolódó osztalékbevételből. A BDPST Zrt. minden ezzel kapcsolatos információt a vonatkozó előírásoknak megfelelően szerepeltet az éves beszámolójában és a kiegészítő mellékletben.”
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkAz Orbán-bányáknál bőven van extraprofit, de azt nem veszi el a kormányOrbán Viktor édesapjának bányaipari cége definíció szerint extraprofitot ér el, amit a kormányzat is elismert egy tavalyi jogszabályban, ám a Dolomit Kft.-nek nem kell érdemi különadót fizetnie.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkRekordnyereségű cég példázza, hogyan működik a kormányközeli építőipar MagyarországonAkárcsak a Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozó ZÁÉV, a napokban átadott Néprajzi Múzeum másik kivitelezője, a Magyar Építő Zrt. is rekordévet zárt.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkMészáros Lőrincnek 7 milliárdot termelt a ZÁÉV, 29 munkásának 137 milliót fizetett tavalyA cég lendületet kapott, amikor 2019-ben feltűnt a környékén a felcsúti milliárdos: azóta önállóan 155, konzorciumban pedig 315 milliárd forintnyi közbeszerzést nyert el. | Rejtély, honnan jöttek Tiborcz István milliárdjai | Nagyjából 9,3 milliárd forintnyi osztalék eredetét fedi homály Tiborcz István központi cégénél, a BDPST Zrt.-nél. | null | 1 | https://g7.hu/vallalat/20220602/rejtely-honnan-jottek-tiborcz-istvan-milliardjai/ | 2022-06-02 22:39:00 | true | null | null | G7 |
Még a márciusi fizetésüket sem kapták meg a csornai EcoSolifer Heterojunktion Kft. dolgozói – számoltak be lapunknak az elkeseredett munkások. A kisalföldi napelemgyár bukdácsolása nyolc éve tart, pedig nagy erők mozdultak meg az ügyében:
alapkőletételénél a csornai születésű Áder János bábáskodott köztársasági elnökként.
A projekt indulásakor, 2014-ben 1 milliárd forint egyedi támogatást ítélt meg számára a kormány.
A napelemgyárat 1,9 milliárd forint uniós támogatásra érdemesítették.
A 15 milliárd forint költségűre tervezett beruházáshoz az állami Eximbank Zrt. nyújtott kölcsönt 22,4 millió euró erejéig.
Négy év elteltével a napelemgyár még mindig nem készült el, mire a kormány másik bankja, a Magyar Fejlesztési Bank Zrt. vette át az EcoSolifer hitelezését úgy, hogy a kölcsön keretét 40 millió euróra emelte. A lépést azzal indokolták, hogy jelentősen megnőtt a kereslet a napelemek iránt, és megduplázták a tervezett gyártókapacitást.
A hvg.hu információja szerint az uniós pénzekkel kapcsolatban az EU csalás elleni hivatala, az OLAF vizsgálatot kezdett.
Annyira nem volt rendben a projekt, hogy a magyar hatóságok is foglalkozni kezdtek vele: a gazdasági tárca még 2016-ban szabálytalansági vizsgálatot indított. Azt azonban, hogy milyen szabálytalanságot találtak, öt év elteltével sem hozták nyilvánosságra. A DK-s Vadai Ágnes írásbeli kérdésére a minap azzal kerülte meg a konkrét választ Latorcai Csaba miniszterelnökségi államtitkár, hogy az elsőfokú döntés ugyan megszületett, de a jogorvoslati határidő még nem telt el, azaz nem jogerős még a határozat.
A gyárat végül 2020 decemberében adták át, az eseményen Palkovics László innovációs és technológiai miniszter mondott beszédet. A beruházás addigra 18,9 milliárdosra duzzadt, az állami támogatás összege pedig meghaladta a 2 milliárd forintot. Hat évvel a projekt elindítása után megkezdődött tehát a termelés Csornán, arról azonban, hogy milyen eredményt hozott az első teljes üzleti év, nincs információ, a tavalyi év gazdálkodásáról a mérlegbeszámolót hiába kerestük az Igazságügyi Minisztérium adatbázisában.
Az Opten adatbázisa szerint a 2020-as évre bő 1,7 milliárd forint veszteséget könyveltek el. A cégdokumentumokból ugyanakkor az látszik, hogy a NAV-val meggyűlt az EcoSolifer baja, a Győr-Moson-Sopron Megyei Adó- és Vámigazgatóság az idén június 10-én végrehajtási eljárást rendelt el.
Kerestük az EcoSolifer ügyvezető-tulajdonosát, Haidegger Ákost, a cégpapírokban megadott címről azonban visszapattant az emailünk, és a csornai gyárban sem jutottunk sokra, amikor az ügyvezető iránt érdeklődtünk a múlt héten:
– Nincs itt, a pesti irodában van.
Meg tudná adni az iroda számát?
– Azt itt nem tudjuk, csak fenn az irodában, de ott most nem dolgoznak.
Hogyhogy nem dolgoznak?
– Leállás van a cégnél per pillanat.
És a gyárban sem dolgozik senki?
– Nem, leállás van.
Csornai forrásaink is arról számoltak be, hogy a gyár körül nincs mozgás, nem parkolnak sem a dolgozók, sem az irodisták autói a szokott helyen, szállítójárművek sem forgolódnak a telepen. Az egyik dolgozó elmondása szerint húsvét előtt kezdődtek a gondok, április 12-én megjelent közöttük az igazgató azzal, hogy nyilván észlelték, nem érkezett meg a fizetésük, de reméli, két héten belül rendeződik a helyzet. Rosszkor jött a hír, sokak számára lőttek az ünnepi nagybevásárlásnak, de úgy gondolták, két hét még belefér.
A dolgozók folytatták a munkát, de ahogy telt az idő, egyre többen kérdezték, miből fizessék a rezsit, a lakástörlesztést, a bejárás költségeit. Forrásunk szerint május 8-án többeket igazolt fizetett távollétre küldtek, majd hamarosan értesítést kaptak, hogy a helyzetre tekintettel két napon belül el kellene dönteniük: fizetetlen szabadságra mennek vagy közös megegyezéssel felmondanak. Még aznapra összehívtak egy gyűlést, ahol a dolgozók jelezték, nem kérnek a fizetetlen szabadságból, más opciót várnak a cégvezetéstől. „Pár nap múlva jött egy üzenet, hogy állásidőre vagyunk küldve határozatlan időre, amit majd fizetnek valamikor. Most ott tart a dolog, hogy háromhavi bérrel vannak elmaradva” – tudtuk meg az egyik érintettől.
A dolgozók tanácstalanok, az állásidő alatt eddig nem jutottak pénzhez, nincs információjuk arról, újra elindul-e a gyár, és ha igen, mikor.
Vagyis mennyi időt kellene kihúzniuk pénz nélkül, hozzájutnak-e egyáltalán a járandóságaikhoz, várjanak-e tovább, vagy tényleg érdemesebb felmondani. Akadtak olyanok, akik már fel is mondtak, de ők sem jutottak a pénzükhöz, igaz, legalább van másik munkahelyük, ahonnan kapnak fizetést.
Érdeklődtünk a Magyar Fejlesztési Bank Zrt.-nél arról, kaptak-e tájékoztatást a csornai állapotokról, és mi a tervük a továbbiakban az EcoSoliferrel, mivel számolnak, hogyan rendezik az állami kölcsön sorsát. A bank korábbi közlése szerint 40 millió eurós hitelszerződést kötöttek a céggel, és a 2020-as évről leadott mérlegben a tartozások között van is nyoma a bő 10 milliárd forintos hosszúlejáratú beruházási, fejlesztési hitelnek. Elég komoly tehát az állami kitettség EcoSolifer-ügyben, a fejlesztési bank azonban nem reagált kérdéseinkre, így arra sem, mit tesznek, hogy ne vesszen el a 40 millió eurós állami hitel. | Három hónapja nem kaptak fizetést a dolgozók a napelemgyárban, amit az állami bank 40 millió euróval tolt meg | A dolgozók tanácstalanok, a gyár körül – amelynek indulásánál Áder János és Palkovics László is bábáskodott, és amely milliárdos állami és uniós támogatást is kapott – az OLAF mellett a magyar hatóságok is vizsgálódnak. | null | 1 | https://24.hu/fn/gazdasag/2022/06/27/ecosolifer-csorna-napelemegyar-fizetes-allam-kolcson/ | 2022-06-27 00:00:00 | true | null | null | 24.hu |
Nagyvonalúan, a májusban jelentett 10,7 százalékos rekordinfláció feletti mértékben emelték meg az új atomerőművi blokkok beruházására létrehozott Paks II. Atomerőmű Zrt. igazgatósági és felügyelőbizottsági tagjainak a tiszteletdíját a közelmúltban.
Az állami tulajdonú cégeknek kötelező közzétenni a vezető testületek juttatásait, Paks II. esetében legutóbb április 12-én változtattak a listán. Ennek alapján az igazgatóság (it) elnöke, Mészáros György havi bruttó 1,4 millió, az öt tag 1-1 millió forint tiszteletdíjat kap. Ez éves szinten összesen 76,8 millió forint kiadást jelent a projetcégnek. Paks II.-nél mindig bőkezűbbnek mutatkozott az állami tulajdonos, mint a többi köztulajdonú vállalatánál, és most úgy tűnik, fokozták a tempót. Márciusig az it-elnök ugyanis bruttó 1 171 800, a tagok 837 ezer forintra voltak jogosultak, vagyis 19,4 százalékkal emelte meg az állami tulajdonos a tiszteletdíjakat.
Hasonló mértékben emelték a felügyelőbizottság apanázsát. Az elnök Incze Zsolt, a miniszterelnök gimnáziumi iskolatársa 837 ezer forint helyett 1 milliót, a négy tag – köztük az Orbán-családdal távoli rokonságban álló Vitézy András, illetve Szalay-Bobrovniczky Vince helyettes államtitkár – 502 ezer forint helyett 600 ezer forint tiszteletdíjban részesül. Az ellenőrző testület összesen 40,8 milliót kasszíroz egy év alatt, Paks II. vezető testületeinek tagjai így összesen 117,6 millióért ülésezhetnek. A 2021-es évről szóló beszámolóban még csak 102,128 millió volt az éves bruttó összdíj.
A vezérigazgató a közzététel alapján 4 millió alapbért és 10 százalék prémiumot kap. Ha Lenkei István (kiemelt képünkön) it-tagként felveszi az egymilliós tiszteletdíját, akkor prémium és juttatások nélkül bruttó 60 millió forintnál tarthat egy év alatt. A beruházó cég egyébként egyelőre az engedélyek beszerzésénél tart, június elején megkapta a talajszilárdítási engedélyt az Országos Atomenergia Hivataltól, – ahogy Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter fogalmazott – a valódi építkezéshez ez nem elég, ahhoz csak a létesítési engedély birtokában kezdhetnek hozzá.
A működő, a magyarországi áramtermelés több mint felét adó MVM Paksi Atomerőmű Zrt. tavaly adózás után 13,065 milliárd forint nyereséget mutatott ki, és ezt az utolsó fillérig el is vonta az állami tulajdonos osztalék formájában. A kiosztott pénzek úgy tűnik, nem az eredménytől függenek. A nyereségesen működő atomerőmű vezérigazgatója, Pekárik Géza ugyanúgy 4 millió forintos személyi alapbérre van beállítva, mint a Paks II. beruházási projekt első számú vezetője.
Jóval olcsóbban működött viszont a Paksi Atomerőműben az it és az fb, a testületek tagjainak összes járandósága, azaz a bruttó tiszteletdíj és a költségtérítés 51,9 millió forintot tett ki a 2021-es évben, ráadásul ezek a testületek eggyel több taggal működnek, mint Paks II. igazgatósága és felügyelő bizottsága. A cég 2022 januártól hatályos javadalmazási listáján az it-elnök Czepek Gábor 650 ezer, az it-tagok 450 ezer forint tiszteletdíjjal szerepelnek, az fb-elnök Cseh Tamás Zoltán havi 450 ezer, a tagok 300 ezer forintra jogosultak.
Ami a tervezett két új erőművi blokkot illeti, az orosz-ukrán háború kezdetén arról írtunk, hogy a Roszatom vis maiorra hivatkozva visszakozott, de májusban Szijjártó Péter azt jelentette be, hogy mindenképpen meg kell épülnie a projektnek, és erről a Roszatom vezérével tárgyalt Törökországban, azaz továbbra is orosz kivitelezésben gondolkodik. A paksi projekten dolgozó generálkivitelező, az Atomstroyexport, Akcionyernoje Obscsesztvo Magyarországi Fióktelepének (amely a paksi ipari parkban bejegyzett, az atomerőmű-beruházásban érdekelt orosz Atomstroyexport magyarországi lerakata) mérlegéből azonban nem süt hasonló bizonyosság. A tavalyi beszámolóhoz fűzött szöveges kiegészítésben ez áll:
A PAKS II. projekt engedélyezési fázisa zajlik jelenleg. Jelenlegi információk szerint a projekt folytatódni fog. Megítélésünk szerint az orosz-ukrán konfliktus miatt jelenleg bevezetett pénzügyi-gazdasági szankciók ellenére a Társaság tevékenységének finanszírozása biztosított. A szankciók folyamatos bővülése miatt azonban nem zárható ki, hogy a jövőben olyan további szankciók bevezetésére kerül sor, ami a projekt folytatását akadályozni fogja és ennek következtében sérülhet a vállalkozás folytatásának elve. A Társaság elkötelezett a projekt folytatásával kapcsolatban és nem áll szándékában a tevékenységet felfüggeszteni. | Infláció feletti mértékben emelték a Paks II. vezető tisztségviselőinek tiszteletdíjait | Nagyvonalúan, a májusban jelentett 10,7 százalékos rekordinfláció feletti mértékben emelték meg az új atomerőművi blokkok beruházására létrehozott Paks II. Atomerőmű Zrt. igazgatósági és felügyelőbizottsági tagjainak a tiszteletdíját a közelmúltban. | null | 1 | https://24.hu/fn/gazdasag/2022/06/22/tervezett-paks-ii-atomeromu-millios-havi-tiszteletdijak/ | 2022-06-22 00:00:00 | true | null | null | 24.hu |
A Naphegy tetején fut az apró és csendes Derék utca, ebben áll az az irodaház, amely otthont ad Sarka Kata és Rogán-Gaál Cecília (Rogán Antal miniszter korábbi felesége) médiavállalkozásának, a twn.hu nevű bulvároldalt üzemeltető Top News Hungary Kft.-nek.
A bejáratnál kihelyezett tábla szerint a cég a háromszintes ingatlan első emeleti stúdiójába rendezkedett be, a femcafe.hu-t kiadó Netrise Hungary Kft. szomszédságában (amely Sarka Kata párjának, Bessenyei Istvánnak a tulajdona, sőt a két cégnek ugyanaz az ügyvezetője, Sudár-Horváth Lívia), miközben a földszinti stúdióban a Sarka-Rogán páros igen jól teljesítő reklámcége, a Nakama Partners tölti mindennapjait.
Arra, hogy tavaly a Naphegynek ebben a zugában produkálták a magyar gazdaság egyik kiugró csúcsteljesítményét, semmi jel nem utal. Pedig a Sarka-Rogán páros apró médiavállalkozása, a Top News Hungary
mindössze nyolc alkalmazottal ért el tavaly több mint 1,56 milliárd forintnyi árbevételt,
ebből 1,33 milliárdnyi adózott eredményt tudott realizálni, a nyereséget pedig a tulajdonosok – a jegyzőkönyv szerint – a május 31-ei taggyűlésen hozott döntés nyomán osztalék formájában ki is utalták maguknak.
Mindez egészen kiugró, 85 százalékos profitrátát jelent egy olyan ágazatban, ahol a nagy és sikeresnek mondható hazai médiacégeké is csupán 10 és 20 százalék között mozog.
A médiacég nyilvános beszámolója szerint az 1,5 milliárdos bevétel kizárólag a főtevékenységéből, azaz a „világháló-portál szolgáltatásból” származott. Azaz nem tanácsadásból, rendezvényszervezésből vagy más egyéb kiegészítő tevékenységből – és épp emiatt lesz összemérhető a Sarka-Rogán médiacég teljesítménye más, hasonló médiavállalatokéval.
Titok marad a siker kulcsa
A hazai szabályozás szerint a „világháló-portál szolgáltatás” tételébe több tevékenység is besorolható, ezekből csak az egyik a médiaoldal üzemeltetése. Idetartozik még a „keresőoldal működtetése”, illetve a „világháló-portálokon biztosított reklámhely webgazda általi értékesítése” is.
Ugyanakkor hiába kerestünk, nem találtunk olyan adatot, amely szerint a Top News Hungary Kft. mással is foglalkozna, mint az említett bulvároldal üzemeltetése, ezért kérdéssel fordultunk céghez, van-e más bevételi forrásuk is a twn.hu-n kívül, van-e esetleg másik médiaoldal, ami hozzájuk tartozik. Arról is érdeklődtünk az egyetlen megadott elérhetőségükön, hogy mi áll a kivételes siker hátterében, de levelünkre hetek óta nem kaptunk választ Sarka Kata és Rogán-Gaál Cecília cégétől.
Azt ugyanakkor a társaság reakciója nélkül is be tudjuk mutatni, hogy miért beszélünk kivételes teljesítményről a Top News Hungary esetében. Először az olvasottsági adatok oldaláról futunk neki, és nézzük meg az ehhez hasonló méretű/tematikájú szájtok gazdasági mutatóit, azaz a twn.hu-t a vele nagyságrendileg hasonló portálokkal mérjük össze. Aztán fordítunk egyet, és a bevétel/profit oldaláról keresünk – legalábbis papíron – hozzájuk mérhető szereplőket. Annyit előre elárulunk: az eredmény mindkét esetben figyelemreméltó.
A Facebookon sem túl aktívak
A twn.hu egyébként egy kisebb bulvárportál jellemző műfajait és tartalmait szállítja:
sztárhírek,
bűncselekmények,
rendőrségi ügyek,
közlekedés,
időjárás,
érdekességek.
Politikával, közélettel nem foglalkoznak, de van sportrovat, igaz, június közepén ott a vezető anyag egy június eleji bulvársztori volt, miszerint a Barcelona focistája, Piqué megcsalta az énekes Shakirát.
Érdekes, hogy a twn.hu alig mutat aktivitást a Facebookon, a 22 ezres követő tábor – cikkünk írásakor már több mint egy hónappal korábban – május 23-án kapott legutóbb innen hírt, ráadásul a posztokhoz fűződő komment-, illetve egyéb aktivitás is feltűnően alacsony. Hirdetést nem találunk a portál saját Facebook-oldalán, sőt amikor még posztoltak, akkor sem osztottak meg napi 6–8 tartalomnál többet, de ennél kevesebb is előfordult. Érdekes, hogy ez a rendkívül sikeres cég egyszerűen nem használja a rendelkezésére álló, saját felületeket – mintha egyáltalán nem lennének érdekeltek abban, hogy a legkézenfekvőbb módon növeljék a látogatottsági adataikat.
Ehhez társulnak a hazai viszonyok közt szerénynek mondható olvasási statisztikák.
A Gemius adatai alapján például a twn.hu június 19-én vasárnap mindössze a 198. lett a magyar portálok látogatottsági listáján valamivel több, mint 12 ezer látogatóval. Pár nappal korábban, szerdán kicsivel több, mint 13 ezer látogatót vonzottak. A hónap első napján 37 ezer látogató jött, de ez a szám inkább kiugró a 10–15 ezres átlaghoz képest. Sőt, április 3-án mindösszesen 1400 olvasó kattintott rájuk.
A tavalyi évben – hiszen az üzleti eredmény erről szól – havi bontásban néztük végig a napi átlagot. A jobb 11 ezres, a legrosszabb hónap 4500-as napi átlagot hozott. Ez a teljesítmény rendre valahol a 150. és a 250. hely közti eredményhez volt elegendő a hazai portálok versenyében.
Magyarul a twn.hu a látogatottság alapján a kicsi szereplők közé tartozik a magyar piacon, miközben a kiadója olyan cégek bevételi adatait múlja felül, melyek portáljai az élbolyban vannak a látogatottsági versenyben.
300-szoros különbség
Nézzünk egy reális párhuzamot, és vessük össze a twn.hu és az igazino.hu adatait. Azért ezeket, mert a két portál nagyságrendileg a napi átlag 8–15 ezres látogatottságú kategóriában van.
Ha találomra rábökünk három hónapra 2021-ből, azt fogjuk látni, hogy
májusban a Gemius listáján a twn.hu 178 .lett, míg az igazino.hu 224.
augusztusban az igazino.hu 130. lett, a twn.hu 214.,
míg novemberben az igazino.hu 240., a twn.hu 255. helyen végzett.
Pontosabb és részletesebb összehasonlításba azért nem megyünk bele, mert csak azt szerettük volna ezzel érzékeltetni, hogy a két portál nagyságrendileg azonos ligában játszik – legalábbis olvasottsági szempontból. Csakhogy, amíg a twn.hu kiadója másfél milliárdos bevételt tudott elérni tavaly kizárólag világháló-portál szolgáltatásból, addig az igazino.hu-t kiadó Extrahálás Kft.-hez mindössze 4,8 millió forintnyi bevétel érkezett, azaz a Sarka-Rogán cég háromszázadnyi adagja. Mindkét portál nagy hirdetési ügynökséghez (sales house) van bekötve: az igazino.hu az Adaptive Mediához, a twn.hu pedig az Ads Interactive-hez. Érdekesség, hogy az utóbbi cég, amely ugyan ügyfelei közt feltünteti a twn.hu-t, látogatói adatot már nem közöl külön róla, ahogy nem szerepelteti a „kiemelt weboldalak” rovatban sem.
A twn.hu hirdetéseit értékesítő Ads Interactive tavaly valamivel több mint egymilliárdos árbevételt ért el, azaz mintegy 30 százalékkal kevesebbet mint a Top News Hungary egymagában. Ez természetesen önmagában még nem lehetetlen, hiszen egy portálnak több bevételi forrása is lehet, és a hirdetéseit saját maga is értékesítheti, ahogy kérhet pénzt az olvasóktól egyes tartalmakért, vagy publikálhat PR-cikket – hogy csak néhány példát említsünk –, igaz, a twn.hu-n ilyen lehetőségeket cikkünk írásakor nem láttunk. Visszatérve az igazino.hu-ra: lehet, hogy bevételük csak töredéke a Sarka-Rogán-vállalkozásnak, de a Facebook-oldaluk 37 ezer követővel rendelkezik, és egyes posztok alatt valódi élet zajlik: kommentek, lájkok, vita.
Ha ugrunk egy kategóriát a 10–20 ezres napi látogatottságú oldalak világából, és átlépünk ennél eggyel magasabba, akkor az életmódportál, bien.hu, illetve a gazdasági mfor.hu céges mutatóit érdemes nézegetni kicsit.
A bien.hu-t kiadó Netbase Kft. tavaly 66 milliós bevételt ért el (és 5 milliós profitot), úgy, hogy a hirdetéseiket ők saját maguk menedzselik. Az mfor.hu-t kiadó Menedzsment Fórum Kft. hasonló nagyságrendű számokat produkált tavaly: 62 milliós bevétel mellett másfél milliós profitot hozott össze úgy, hogy a cég nemcsak világháló-portál szolgáltatásból szerezte a bevételeit. Azaz a Sarka-Rogán páros portáljánál jóval magasabb elérést jelentő médiavállalkozások kiadóinak bevétele és profitja is fényévekre van a celebpárosétól. És akkor ugorjunk még egy szintet: a szintén női, illetve életmód témákat célzó wmn.hu-t kiadó WMN Média Kft. tavaly 250 milliós bevétel mellett 29 milliós profitot termelt.
Eközben a twn.hu szomszédjában, Bessenyei István cégénél is jól fialt a kiadói tevékenység, igaz, a sikerfaktor még így is elmaradt a Sarka-Rogán párosétól.
A femcafe.hu-t kiadó Netrise tavaly jól jövedelmezett: 1,25 milliárdos bevétel mellett 637 milliós profitot hozott, ez közel 50 százalékos profitráta, amely szintén kiemelkedő, noha a 85 százaléknál alacsonyabb. A Netrise egyébként több mint kétszer annyi alkalmazottal ért el szerényebb bevételt, mint a Top News Hungary 2021-ben, miközben a femcafe.hu a leglátogatottabb női portálok közé tartozik Magyarországon – a twn.hu-hoz képest a napi látogatószámuk sokszoros.
Lenyomják még Mészáros Lőrincet is
Ha pénzügyi oldalról közelítünk, akkor azt látjuk, hogy Sarka Kata és Rogán-Gaál Cecília médiacége, ha nem is a legnagyobb, de a jelentősebb hazai sajtóvállalkozások között lehetne.
Csak néhány példa:
a Sarka-Rogán cég profitja egymagában meghaladta a legnagyobb magyar sales house, az Atmedia teljesítményét (1,19 milliárd), ráadásul ehhez az utóbbi cégnek közel 42 milliárdos bevételre volt szüksége.
Marquard Média Kft. tavaly 1,46 milliárdos bevételt realizált, ez 64 milliós nyereséget jelentett. A kiadó több printlapot is megjelentet (Éva, Joy), de övék a twn.hu-hoz képest többszörös látogatószámot vonzó evamagazin.hu is.
A Népszavát és a nepszava.hu-t is kiadó XXI. Század Kft. 1,8 milliárd forint bevétel mellett ért el 44 milliós nyereséget.
A Femina Média Kft. a kiadója a Gemiusnál jellemzően az első tízben szereplő femina.hu-nak: ők 668 milliós bevétel mellett 34 milliós profitot realizáltak.
Az általunk megtekintett nyilvános beszámolókból az a – messze nem reprezentatív – kép bontakozik ki, hogy a legjobban teljesítő, nagy médiacégek profitrátája 10 és 20 százalék között mozog, ami egyébként javulás a néhány évvel ezelőtti helyzethez képest. Ha átugrunk egy másik ágazatba, az építőiparba, ott is hasonló nagyságrendekkel találkozunk: a Válaszonline 2020-ban állította sorba a közpénznyelő építőipari cégeket: a Szíjj László-féle Duna Aszfalt valamivel 15 százalék feletti profitrátát ért el az előző évben, még a Mészáros család érdekeltségei 13,37 százalékos profitrátával büszkélkedhettek.
Ehhez képest a Sarka-Rogán cég profitrátája ráadásul évről évre emelkedik: 2019-ben még „csupán” 61 százalékos volt, 2020-ban már 82,5 százalékos, tavaly pedig 85 százalékos lett.
Nem tudunk semmilyen párhuzamot hozni a hazai médiacégek általunk megtekintett számaiból, amely akárcsak hasonlóságot mutatna a Sarka-Rogán páros gazdasági mutatványával, olyan ez mintha egy kocsit (a teljes magyar médiapiacot) versenyeztetnénk egy repülővel.
Mindezt úgy érték el, hogy a twn.hu-nál még a főszerkesztő nevét sem tüntetik fel, de egy szerkesztőségi telefonszám sem szerepel az oldalon.
(Disclaimer: az egyebek mellett a 24.hu-t is kiadó Central Médiacsoport Zrt. 2021-es árbevétele 13,3 milliárd forint, ebből keletkezett adózott eredménye 1,67 milliárd forint, profitrátája 12,6 százalék volt.) | Gazdasági csoda: Sarka Kata és Rogán-Gaál Cecília milliárdos profitbányája még a Holdról is látszik | Brutálisan magas, 85 százalékos profitrátát ért el egy kis budai cég 2021-ben. Ez az jelenti, hogy 100 forintnyi bevételből 85-öt zsebre tudtak tenni a celebtulajdonosok, ami a hazai médiapiacon igazi kuriózum. Megmutatjuk, hogy a Sarka Kata-Rogán-Gaál Cecília páros által jegyzett bulvárkiadó sikere miért lóg ki minden épeszű piaci magyarázatból. Médiaszakmai értelemben is szolgálnak unikummal: oldalukon még a főszerkesztő nevét sem közlik. | null | 1 | https://24.hu/belfold/2022/06/29/sarka-kata-rogan-cecilia-profit-bessenyei-istvan-top-news-hungary/ | 2022-06-29 00:00:00 | true | null | null | 24.hu |
A vasúti járműveket gyártó és javító Dunakeszi Járműjavító Kft. közvetett tulajdonosa, a Magyar Vagon Befektetési Vagyonkezelő Zrt. hétfőn jelentette be, hogy megszerezte a tulajdonostársa, a TMH International AG üzletrészét és ezzel teljes egészében magyar tulajdonba került a járműjavító, valamint irányítást szerzett az egyiptomi állami vasútnak kocsikat szállító Transmashholding Hungary Kft.-ben is.
Az MTI-n megjelentetett közleményből nem derült ki, hogy valójában kik a járműjavító és -gyártó tulajdonosai, és arra sem tértek ki, hogy megvált-e a vagyonkezelő cégben lévő részesedésétől Szalay-Bobrovniczky Kristóf, akit Orbán Viktor miniszterelnök májusban honvédelmi miniszternek kért fel a kormányába, így a tisztségével összeférhetetlenné vált az üzleti tevékenysége.
A cégbírósági adatokból azonban kiderül, hogy a Magyar Vagon Befektetési Zrt.-ben társtulajdonos Magyar Vagon Invest Zrt.-nek június 17-től már nem Szalay-Bobrovniczky a tulajdonosa, hanem a Solva II Magántőkealap, amelynek alapkezelője Hernádi Zsolt, a Mol Nyrt. elnök-vezérigazgatója többségi tulajdonában lévő Gran Private Equity Zrt. Az alapkezelő cég vezérigazgatója, Komondi Zsolt lett a Magyar Vagon Invest új vezérigazgatója is, aki Hernádi mellett kisebbségi (20 százalékos) tulajdonosa a Gran Private Equitynek is. (A magántőkelalapok befektetői a nyilvánosság előtt rejtve maradhatnak a hazai szabályok szerint, csak az alapokat kezelő cégek tulajdonosai láthatók a cégadatokban - a szerk.)
A Solva II Magántőkealap nem új tulajdonos a Magyar Vagon Befektetési Zrt.-ben, hiszen abban közvetve - a Solva Industrial Zrt.-n keresztül - eddig is 50 százalékos részesedése volt.
Magyar-orosz tulajdonban volt
A Dunakeszi Járműjavító többségi tulajdonrészét a magyar állam 2014-ben visszavásárolta, majd 2020-ban ismét eladta új tulajdonosnak, egy magyar-orosz konzorciumnak. A vállalatnak egy kissé bonyolult a tulajdonosi szerkezete.
A Dunakeszi Járműjavító többségi tulajdonosa a TMH Hungary Invest Zrt.
A TMH Hungarynak két alapítója volt, a Magyar Vagon Befektetési Zrt. és az orosz metró és vasúti járműveket gyártó Transmashholding (TMH Group) leányvállalata - a kedvező adózási lehetőségekről ismert svájci Zug kantonban bejegyzett - TMH International AG.
A cégbírósági adatok szerint 2022. május 27-től már csak a Magyar Vagon Befektetési Zrt. az egyedüli részvényese a TMH Hungarynak.
A Magyar Vagon Befektetési Zrt.-nek pedig két tulajdonosa van, fele-fele arányban a Magyar Vagon Invest Zrt. és a Solva Industrial Zrt. (az utóbbinak a Solva II. Magántőkealap a tulajdonosa, a vezérigazgatója pedig a fent már említett, Hernádi több cégében is jelen lévő Komondi Zsolt). A Magyar Vagon Invest Zrt. volt Szalay-Bobrovniczky cége, őt június közepén váltotta tulajdonosként a Solva II Magántőkealap.
Tulajdonosváltás volt a Transmashholdingnál is
Az orosz Transmashholdinghoz tartozó TMH International AG magyarországi leányvállalata, a Transmashholding Hungary Kft. jelentős járműgyártási megrendelést nyert el 2018-ban az egyiptomi állami vasutaktól. Ennek finanszírozásához a magyar és orosz eximbankok nyújtanak hitelt az egyiptomi félnek. A járművek fele, 700 darab vasúti személykocsi a Dunakeszi Járműjavítóban készül. A Transmashholding Hungaryban az orosz vállalat mellett 2019 júniusa óta tulajdonos a Magyar Vagon Befektetési Zrt. is.
A cégbírósági adatok szerint itt az oroszok 50 százalékos üzletrészét Tombor András idén májusban alapított Cato Investments Kft.-je vásárolta meg, május 27-i dátummal. (Az üzletember neve évekkel ezelőtt egy NAV-vizsgálat kapcsán Habony Árpád hitelezőjeként került be a hírekbe; Tombor az egyik alapítója volt a fideszes tehetséggondozóként létrehozott Mathias Corvinus Collegium előd-alapítványának, és megfordult reklámos és borászati cégekben is. Ő volt az, aki cseh vállalati közlés szerint már 2020-ban meg akarta vásárolni az Aero Vodochody katonai repülőgyártó többségét, de az túl drágának bizonyult, és végül a következő évben magyar állami kezességvállalással és állami banki hitel segítségével Szalay-Bobrovniczky cége vette meg.) | Az oroszok ki, Hernádi és Tombor beszálltak a magyar vagongyártásba | Az új honvédelmi miniszter, Szalay-Bobrovniczky Kristóf a cseh repülőgyártó cége után a magyar vagongyártó vállalkozásában is hátrébb lépett. A cseh vállalatnál Hernádi Zsolt Mol-vezér követte, míg a Dunakeszi Járműjavítóban egy olyan magántőkealaphoz került a részesedése, amelynek alapkezelője Hernádi egyik cége. Az orosz tulajdonos is kiszállt a Dunakeszi Járműjavítóból és az Egyiptomba vasúti kocsikat szállító Transmashholding Hungaryból, az utóbbiba Tombor András cége szállt be. | null | 1 | https://www.napi.hu/magyar-vallalatok/hernadi-szalay-bobrovniczky-tombor-dunakeszi-jarmujaviro-transmashholding-orosz.755167.html | 2022-06-29 17:43:18 | true | null | null | economx.hu (napi.hu) |
Már a közbeszerzési kiírás előtt felosztott egymás között egy állami altató- és lélegeztetőgép-tendert négy jelentősebb piaci szereplő, ezért a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) 669 millió forintos bírságot szabott ki rájuk, írja közleményében a hivatal.
A Dräger Medical Kft., a GE Hungary Kft. és forgalmazója, az Aladdin Medical Kft., valamint a HOGE Orvosi Műszer Kft. még jóval a járvány előtt, 2015-ben megállapodott egymással a verseny korlátozásáról egy, az Emberi Erőforrások Minisztériuma által tervezett, 6 milliárd forintos központi eszközbeszerzéssel összefüggésben. A versenyhivatali eljárás során kiderült, hogy a tervezett tenderrel kapcsolatban a cégek túlmentek a lobbitevékenységen, és egy egy idő után jogsértő
egyeztetésekbe kezdtek.
A vállalatok megállapodtak egymással a beszerzés nagyságrendileg 40-40-20 százalékos arányú felosztásáról, valamint a részletes ajánlati áraikról – az ezekről szóló bizonyítékokat a versenyhatóság a helyszíni kutatások során több résztvevőnél is megtalálta.
A felosztással kedvező irányba akarták befolyásolni a közbeszerzési kiírást.
A GVH a döntés során figyelembe vette a vállalatok pénzügyi
teljesítőképességét és azt is, hogy közülük többen kis- és középvállalkozásnak minősülnek. Bírságcsökkentő körülményként hatott a Dräger Medical Kft. esetében, hogy elismerte a jogsértést, lemondott a jogorvoslat lehetőségéről, és belső vállalati
megfelelőségi program bevezetését vállalta a jövőbeni hasonló esetek elkerülése érdekében.
A közleményben idézték Rigó Csabát, a GVH elnökét, aki azt mondta, hogy a közbeszerzési kartellek felszámolására különös hangsúlyt fektetnek, „mellyel a központi költségvetés forrásait, a magyar emberek pénzét védelmezzük. Tapasztalataink szerint a közbeszerzési kartellek akár 30-40 százalékkal is megemelhetik a megrendelések árát, ezért is lépünk fel szigorúan a tiltott együttműködések ellen.” | 669 millió forintos büntetés osztott a GVH, amiért előre felosztották a lélegeztetőgép tendert | Már a közbeszerzési kiírás előtt felosztott egymás között egy állami altató- és lélegeztetőgép tendert négy jelentősebb piaci szereplő, ezért a Gazdasági Versenyhivatal 669 millió forintos bírságot szabott ki rájuk, írja közleményében a hivatal. | null | 1 | https://telex.hu/gazdasag/2022/06/30/lelegeztetogep-kartell-gvh | 2022-06-30 12:46:29 | true | null | null | Telex |
Mit kezdhet magával egy 53 éves férfi, miután szabadságvesztéséből a szabad életbe visszatérve nem akar tovább taxisként dolgozni? Történetünk főszereplője egy Rejtő Jenő-i fordulattal úgy döntött, hogy rendőrségi dandártábornok lesz, valamint hivatásos beosztásba kerül az adóhivatalnál és a a nemzetbiztonsági szolgálatoknál is. Legalábbis a szavak szintjén – valószínűleg ő maga is tisztában volt azzal, hogy a fenti intézmények viszonylag kevésbé ismertek arról, hogy két kézzel kapnának frissen szabadult, priuszos exfegyencek iránt.
Mindenesetre hősünk – akiről a Központi Nyomozó Főügyészség közleményében olvashattunk, amiből máris kiderülhet, hogy a története nem végződött happy enddel – 2016 februári szabadulása után „magát hivatalos személynek kiadva és ebből adódó lehetőségeit valótlanul hangoztatva” szerzett pénzt. Azt állította ugyanis, és a környezetébe került emberek közül eléggé el nem ítélhető módon ezt sokan el is hitték, hogy ő egy olyan hatósági személy, akit, ha ügyesen próbálják, történetesen meg lehet vesztegetni.
És próbálták is, ki ennyivel, ki annyival.
Rendőrségi állást ígért pár százezer forintért.
A különböző hatósági eljárások megindítását elkerülendő „cég- valamint rendszámvédelmet” árult.
„Belügyminisztériumi fedett nyomozók” által korábban használt lakások áron aluli megvételéért vett át milliós nagyságrendű előleget legalább 20 sértettől, akiknek összesen 50 ingatlan eladását ígérte.
Pályaválasztás előtt álló gyerekek szüleinek 1,8 millió forintért kínált egy bizonyos „fekete könyvet”, amelyről azt állította, hogy az abban lévő tananyagból biztosítható az egyetemi felvételi és később a rendvédelmi vezető beosztás megszerzése (a netről ingyen letölthető törvénymagyarázatot öten vették meg tőle).
A férfi 2016 márciusában megismert későbbi feleségének és családjának is azt állította, hogy a rendőrségen dandártábornok, valamint a nemzetbiztonsági szolgálatoknál és a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnál is hivatásos beosztásban van, továbbá, hogy a belügyminiszterrel bizalmi kapcsolatban áll, akit alkalmanként helyettesíteni is szokott a munkájában. Aztán októberben ugyanígy tévesztett meg egy másik nőt is, akit „az iránta fennálló érzelmeit kihasználva arra vett rá, hogy álnéven, magát a Belügyminisztérium dolgozójának kiadva a sértettek előtt erősítse meg állításait” – olvasható az ügyészség közleményében.
A vádirat szerint az extaxis áltábornok közel 150 millió forinttal károsította meg a sértetteket. A közlemény szerint „cselekményéhez tévedésben tartott vagy a bűncselekményekbe bevont nőkkel – többször párhuzamosan – fenntartott kapcsolatait is felhasználta, a megvádolt társai közül pedig – jó üzletet remélve – többen voltak abban a tudatban, hogy a férfin keresztül hivatalos személyt vesztegetnek”. Az ügyészség végrehajtandó fegyházbüntetést és vagyonelkobzást indítványozott.
Az elkobozható vagyon összege a közlemény szerint az elcsalt 150 000 000 forintnak enyhén szólva sem túl tetemes része: mindössze 117 719 forint, azaz kevesebb, mint egy ezreléke. | Még a felesége is elhitte róla, hogy dandártábornok: 150 milliót csalt össze egy 53 éves férfi | Mit kezdhet magával egy 53 éves férfi, miután szabadságvesztéséből a szabad életbe visszatérve nem akar tovább taxisként dolgozni? Történetünk főszereplője egy Rejtő Jenő-i fordulattal úgy döntött, hogy rendőrségi dandártábornok lesz, valamint hivatásos beosztásba kerül az adóhivatalnál és a a nemzetbiztonsági szolgálatoknál is. Legalábbis a szavak szintjén – valószínűleg ő maga is tisztában volt azzal, hogy a fenti intézmények viszonylag kevésbé ismertek arról, hogy két kézzel kapnának frissen szabadult, priuszos exfegyencek iránt. | null | 1 | https://telex.hu/zacc/2022/06/30/sokan-hazudnak-a-feleseguknek-de-hanyan-azt-hogy-tabornokok-legalabb-egy-ember-biztosan | 2022-06-30 12:54:53 | true | null | null | Telex |
Ha csak az alkalmazottakra ment volna el a pénz, a 37 dolgozó fejenként és átlagosan annyit keresett volna, mint egy államtitkár: havi bruttó 1,75 milliót. A például megbízási díjakat is tartalmazó személyi juttatásokra egyre többet költenek az Alapjogokért Központnál: tavaly már a kiadások 65 százalékát ez vitte el. De van is miből, hiszen évente milliárdokhoz jutnak állami pénzből.
Nem csak a Balatonnál vannak jó fizetések, és nem kell séfhelyettesnek sem lenni ahhoz, hogy nettó 800 ezret vigyen haza valaki: lehet, hogy elég az Alapjogokért Központhoz szegődni. Legalábbis erre utalnak a kormányzati propagandát nagyrészt állami pénzből itthon és világszerte szajkózó, magát mégis függetlennek beállító “elemző- és kutatóintézet" mögött álló magáncég mérlegadatai. Eszerint a központot működtető Jogállam és Igazság Nonprofit Kft. tavaly minden korábbinál többet, 777 millió forintot költött “személyi jellegű ráfordításokra", ami 38 százalékkal több, mint 2020-ban. Arányaiban erre, fizetésekre és juttatásokra ment el tavaly a legtöbb pénz: a kiadások 65 százaléka.
© Facebook / Alapjogokért Központ
Az pontosan nem derül ki, hogy a vezető tisztségviselők mennyit keresnek, így nem tudjuk, mennyiért dolgozik például a kft. ügyvezető-tulajdonosa, az Alapjogokért Központ főigazgatója, Szánthó Miklós, aki a kormánysajtó egyik legtöbbet szereplő “beszélő feje", nem mellesleg a kormányközeli médiabirodalom, a KESMA kuratóriumi elnöke is. Annyi biztos, hogy az átlagos foglalkoztatotti statisztikai létszám 2021-ben 37 fő volt a kft.-nél, ami azt jelenti, hogy ha csak az alkalmazottakra ment volna el a teljes, személyi jellegű ráfordításokra költött keret,
akkor fejenként és átlagosan annyit keresett volna mindenki, mint egy államtitkár: havi bruttó 1,75 milliót.
Ennél azonban vélhetően kevesebbet keres a foglalkoztatottak többsége, hiszen a számviteli szabályok szerint a személyi jellegű kiadási tételbe sorolandó a bér, bérjárulékok és a béren kívüli juttatások mellett például a nem főállásúak vagy eseti jelleggel foglalkoztatottak megbízási díja is. Akárhogy is, az Alapjogokért Központnak van miből költenie: ugyan az értékesítésből származó nettó árbevétele alig volt több tavaly (33 millió forint), mint egy évvel korábban, “egyéb bevétele" a 2020-as 1,16-ról 1,25 milliárdra nőtt. Ezt szinte teljes egészében “működési költségekre, társadalomtudományi, humán kutatásra, fejlesztésre, rendezvényekre" költötték a mérlegbeszámoló szerint.
Szánthó Miklós, az Alapjogokért Központ főigazgatója © Youtube / Political Network for Values
Az 1,25 milliárdos “egyéb bevétel" tétel azonban távolról sem a teljes, külső forrásból származó bevétele a kft.-nek. Már csak azért sem, mert a vállalkozás, amely 2013-as alapítása óta többször kapott például a Fidesz pártalapítványától vagy a jegybank alapítványától több tízmilliós vissza nem térítendő támogatást, tavaly csak egyetlen helyről, közvetett állami támogatásként 1,5 milliárdot kapott a Rogán Antal vezette Miniszterelnöki Kabinetirodától – méghozzá azon a Batthyány Lajos Alapítványon keresztül, amely például az Orbán Ráhellel interjút közlő lapot is 89 millióval támogatta. Ráadásul – miként a Telex kiderítette – onnan idén minden eddiginél nagyobb, 2 milliárdos támogatást kap a Jogállam és Igazság Kft.:
Idén kétmilliárd forint közpénzhez jut a kormányközeli Alapjogokért Központ A kormányzati pénzosztást koordináló közérdekű vagyonkezelő Batthyány Lajos Alapítvány tavaly 1,5, idén 2 milliárd forinttal támogatja a szervezetet.
Az Alapjogokért Központot működtető magáncég tavaly ráadásul hozzájutott egy mintegy 1,4 milliárd forint értékű, fővárosi, Budakeszi úti többszintes villához is, amelyet aztán további csaknem 300 milliós ráfordítással saját irodaházukká alakítottak. A már-már követhetetlen tavalyi milliárdok sorsát az Átlátszó igyekezett nemrég kibogozni, ugyancsak a kft. mérlegbeszámolói alapján: ők arra jutottak, hogy akár 9 milliárd forintnyi támogatás is kerülhetett tavaly az Alapjogokért Központhoz, mivel utóbbi mérlegében bizonyos támogatási összegeket más sorokon is elszámoltak: rövid lejáratú kötelezettségként 4,18 milliárdot, aktív elhatárolásként pedig további 3,66 milliárd forintot mutatott ki a társaság.
Az majd a kft. idei mérlegéből derül csak ki jövőre, hogy 2022-ben mennyit költöttek programokra, konferenciákra, de az biztos, hogy ebben jelentős tétel lesz az idén májusi CPAC Hungary nevű budapesti esemény, amit az Alapjogokért Központ szervezett. Ezen beszédet mondott Orbán Viktor miniszterelnök is, aki például kifejtette, hogy a liberális demokrácia, a jogállam térdre kényszeríthető, csak a megfelelő eszközöket kell hozzá megtalálni. Felmondta a kormánypropagandát a rendezvényen az Alapjogokért Központ második embere, stratégiai igazgatója, Kovács István is, aki a Megafon Központ vezetője.
A Megafon Rákay Philiptól Bohár Dánielen át Trombitás Kristófig számos kormánypárti influenszert futtatva – több százmillió forint értékű Facebook-hirdetésekkel megtámogatva – segítette a Fidesz győzelmét a választási kampányban. A Megafont működtető Megafon Digitális Inkubátor Központ Nonprofit Kft. egyébként tavaly 557 millió forint adózás utáni nyereséget termelt, vagyis egy év alatt 140 szeresére növelte a profitját. Ami pedig a jövőt illeti, Kovács István azt a célt tűzte ki a Megafon számára, hogy az egész interneten törje át a "balliberális túlsúlyt", és ebben szerephez juthat a tévécsatornaként megszűnő Pesti TV stábja is, hiszen új projektet indítanak a TV2 elnökének szárnyai alatt: | Csak fizetésekre 777 milliót költött tavaly az Alapjogokért Központot működtető cég | Ha csak az alkalmazottakra ment volna el a pénz, a 37 dolgozó fejenként és átlagosan annyit keresett volna, mint egy államtitkár: havi bruttó 1,75 milliót. A például megbízási díjakat is tartalmazó személyi juttatásokra egyre többet költenek az Alapjogokért Központnál: tavaly már a kiadások 65 százalékát ez vitte el. De van is miből, hiszen évente milliárdokhoz jutnak állami pénzből. | null | 1 | https://hvg.hu/itthon/20220629_Csak_fizetesekre_750_milliot_koltott_tavaly_az_Alapjogokert_Kozpontot_mukodteto_ceg | 2022-06-29 14:20:00 | true | null | null | HVG |
Megvizsgálta az Állami Számvevőszék a 2020-ban folyósított, 125 milliárd forintnyi sport célú támogatás rendeltetésszerű felhasználását és átláthatóságát. Mivel a sportegyesületeknek, sportszövetségeknek folyósított állami összegeket az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) ellenőrizte, ennek tevékenysége volt a vizsgálat fókuszában.
És az ÁSZ szerint az Emmi nem végezte jól a feladatát.
A számvevőszéki jelentés kimondja: az Emmi az állami támogatásokat érintő ellenőrzési tevékenysége nem volt szabályszerű, nem járult hozzá a központi költségvetésből származó sport célú támogatások céljainak eléréséhez. Mégpedig azért nem, mert az előírások ellenére nem ellenőrizte minden esetben a támogatás jogszerű és cél szerinti felhasználását igazoló bizonylatok létezését, így azt sem ellenőrizhette hiánytalanul, hogy a bizonylatok egyeznek-e a kedvezményezett szervezet által benyújtott összesítő elszámolással.
De abban az esetben sem végeztek jó munkát, amikor a bizonylatokat ellenőrizték, mert az ellenőrzésbe bevonandó bizonylatok darabszámára, értékére, hitelességi kellékeire vonatkozó előírásokat nem érvényesítették következetesen minden esetben.
Az ÁSZ szerint a költségvetési támogatások felhasználását igazoló bizonylatokat érintő kontrollok nem megfelelő működtetése fokozta annak a lehetőségét, hogy az állami forrásokat a céltól eltérő módon, jogszerűtlenül használják fel. Az „integritás követelménye” így nem teljesült. | ÁSZ: Nem ellenőrizte megfelelően a 125 milliárdos állami sporttámogatás útját az Emmi | Az Állami Számvevőszék szerint az Emberi Erőforrások Minisztériuma nem járult hozzá a központi költségvetésből származó sport célú támogatások céljainak eléréséhez. | null | 1 | https://hvg.hu/gazdasag/20220620_allami_szamvevoszek_emmi_sporttamogatasok | 2022-06-20 12:41:00 | true | null | null | HVG |
Változtatásokat fogadott el az Országgyűlés törvényalkotási bizottsága a honvédelemmel, gazdaságfejlesztéssel, valamint a kormányzati igazgatással összefüggő törvényjavaslatban. Az előterjesztést sürgős eljárásban tárgyalja a Ház, így arról várhatóan már a jövő héten szavaznak a képviselők.
Az eredeti előterjesztésből a javaslat értelmében törlik azt a kitételt, hogy ha egy politikai felsővezető, kormánytisztviselő, kormánymegbízott, közigazgatási államtitkár, a megbízatásának megszűnése után fél éven belül állami tulajdonú gazdasági társaságban vállal munkát, nem jogosult a végkielégítésre. Vagyis úgy tűnik, mégis megtartják a végkielégítést.
A bizottság a javaslathoz egy olyan módosítást is elfogadott, amelynek értelmében az alapítványokhoz és egyesületekhez hasonlóan mentesül a telek- és építményadó alól az állami tulajdonú, az állami ingatlanok közfeladatot ellátó nonprofit gazdasági társaság. További változtatás, hogy előírják a védelmi beszerzésekkel és személyi állománnyal kapcsolatos adatok tízéves titkosítását. | Mégis kitömné a kormány az állami társaságok élére átvitorlázó politikai vezetők zsebét | Törölni akarják egy törvényjavaslatnak azt a részét, amely megvonná a politikai felsővezetők jogát a végkielégítéshez, ha távozásuk után fél éven belül állami társaságban vállalnak munkát. | null | 1 | https://hvg.hu/itthon/20220610_allami_vezetok_allami_cegek_vegkielegites_torvenyjavaslat_modosito | 2022-06-10 13:07:00 | true | null | null | HVG |
belpolitika
2022.05.20. 05:00 3 perc
Az új kormány összetételéből is látszik, hogy Orbán Viktor egyetlen hosszú távú víziója továbbra is a nemzeti burzsoázia feltőkésítése. Ehhez egy dolog most hiányzik, a jogállamisági vita miatt visszatartott uniós pénz – annak megszerzésében segíthet a kormányba visszahívott, Brüsszelben jól eligazodó korábbi EU-biztos, Navracsics Tibor. | A háború miatti gabonahiányból is hasznot húzhatnak Mészáros Lőrincék | A mostani válságban megnő a közraktározás szerepe, a felcsúti milliárdos és üzlettársai ezért is láthatnak fantáziát az üzletben. | null | 1 | https://hvg.hu/360/202224_korona_kozraktar_meszarosek_kulcspozicioban | 2022-06-17 12:00:00 | true | null | null | HVG360 |
Idén március-áprilisban, mindössze két hónap alatt összesen 109 millió forint értékű szponzorációs, illetve támogatási szerződést írt alá hét különféle vállalkozással, szervezettel az Exim-csoport – derül ki a társaság honlapjára felöltött szerződéslistákból. Exim-csoport alatt két állami tulajdonú céget értünk a cikkben, a Magyar Export-Import Bank (Eximbank) és a Magyar Exporthitel Biztosító (Mehib) kettősét. Ezek felügyelete korábban a Külgazdasági és Külügyminisztériumhoz tartozott, ám nem sokkal a szerződések megkötése után, az új kormány megalakulásával a Szijjártó Péter vezette tárcától az állam tulajdonosi jogainak gyakorlása átkerült Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszterhez.
A még ezelőtt kötött hét szerződésből háromnak a kedvezményezettje valamilyen sport jellegű tevékenységet végez. Mindhárman ugyanannyit, 15-15 millió forintot kaptak: a Magyar Vívó Szövetség, az RKA Kosárlabda Kft. (ez a pécsi Rátgéber Kosárlabda Akadémia és a Budafoki Kosárlabda Klub közös cége), valamint a Wintersport Kft. is, amely egy sportszer-kereskedelmi vállalkozás. Még érdekesebb azonban a másik négy cég. Egyrészt azért, mert a teljes 109 milliós összeg csaknem 60 százalékát ők vitték el, másrészt azért, mert két támogatott cégnek ugyanaz a tulajdonosa. Ezek az idei szponzorációs, támogatási szerződések és a szerződő felek:
A támogatási listán 6 millió forintos összeggel szerepel a Mery and Márta Kft., amely egy “italszolgáltatás” főtevékenységű, 12 éve létező fővárosi családi vállalkozás. A cég egyik tulajdonosa tavaly december óta a család egy fiatalabb tagja is, Szabó Laura, aki a korábban a közmédia és a Mol által is támogatott Együtt az Autistákért Alapítványnak dolgozik – utóbbi szervezetnek a kuratóriumi elnöke az Exim csoportot a támogatásosztás idején még felügyelő Szijjártó Péter miniszter felesége, Szijjártó-Nagy Szilvia. A Mery and Márta Kft. egyébként nem először kap támogatást az Eximtől: alig pár nappal azután, hogy a Szijjártó-Nagy Szilvia munkatársaként az alapítványnál dolgozó Szabó Laura beszállt a cégbe, tavaly december 15-én is kapott az Eximbanktól 22 milliós támogatást a vállalkozás.
Az idei támogatási listán a legnagyobb összeggel, 28 millióval szerepel továbbá az YBCN Kft., amely egy tavaly nyáron alakult, főtevékenységét tekintve “éttermi, mozgó vendéglátással” foglalkozó budapesti cég, amelynek az első néhány hónapban a már említett Szabó Laura volt az ügyvezetője, résztulajdonosa pedig az első néhány hónapban Gubcsó Balázs volt. Gubcsó szintén a Szijjártó felesége által vezetett Együtt az Autistákért Alapítványnál dolgozik, bár tény, hogy amikor az YBCN idén az Exim-támogatást kapta, már Gubcsó és Szabó sem volt a cégben.
A már idei listán 15 milliós összeggel szerepel a Rózsa Records Kft. is, amely egy régi koncertszervező cég, amely ügyfelei között tudhatja például Demjén Ferencet, és amelynek ügyvezető-tulajdonosa Rózsa István. (Demjén Ferenc egyébként saját művészeti vállalkozásán, a Rózsi és Rebecca Bt.-n keresztül is kapott már pénzt az Eximtől: 2019 őszén 10 millió forintot) A Rózsa Records-os Rózsa István neve amúgy onnan is ismerős lehet, hogy az ATV Zrt. igazgatósági tagja. Az eximes szponzorpénzekből idén tavasszal másik 15 millió jutott az Aréna Média Kft.-nek, amely ugyanennek a Rózsa Istvánnak egy másik kiadó, koncertszervező cége – a például Fenyő- és Szikora-koncerteket is szervező vállalkozást a Fidesz-kormányok régóta támogatják. Az Aréna Média amúgy 2020-ban is kapott összesen 20 milliót az Eximtől.
A másik Rózsa-cég, a Rózsa Records pedig idén kapott már 30 milliós szponzori támogatást az állami lottócég, a Szerencsejáték Zrt. leányvállalatától is. A két állami cég szponzorációs tevékenysége ezenkívül is mutat átfedéseket. A Szerencsejáték-cég idén 230 millióval támogatta például azt a Hightide23 Kft.-t, amelynek tulajdonos-ügyvezetője nagy vitorlázó, és állítása szerint egy vitorlás megvásárlására ment ez a pénz – ugyanezt a céget tavaly év végén az Eximbank is 20 millió forinttal támogatta – derül ki a tavalyi szerződéslistájukból.
A szerződéslistákat böngészve, a korábbi eximes szponzorpénzeket követve nemcsak a Szijjártó Péter feleségének alapítványában dolgozókhoz találni szálat, hanem magához a külgazdasági és külügyminiszterhez is. A hvg.hu is írt róla, hogy az Exim-csoport évek óta rendszeres támogatója egy győri katolikus plébániának: 2020-ban 30, tavaly pedig újabb 60 millióval támogatták a templomot, ahol Szijjártó gyerekként is megfordult és a mai napig oda jár imádkozni, ha a szülővárosában jár. | Szijjártó feleségének munkatársa a cége révén milliós támogatást kapott a Szijjártó felügyelte Exim-csoporttól | Mielőtt még a kormányváltással elkerült volna a külügyi tárca felügyelete alól, az állami Eximbank/Mehib a miniszter feleségét egy alapítványban segítő kollégájának magánvállalkozását támogatta. | null | 1 | https://hvg.hu/itthon/20220624_Szijjarto_felesegenek_munkatarsa_a_cege_reven_millios_tamogatast_kapott_a_Szijjarto_felugyelte_Eximcsoporttol | 2022-06-24 05:30:00 | true | null | null | HVG |
Kizárólag az akkor még Mészárosné Kelemen Beatrix (ma Kelemen Beatrix) tulajdonában lévő Media Vivantis Zrt.-t támogatta a titokzatos Vital Media Alapítvány, amelyet 2020-ban Mészáros Lőrinc gyakori üzlettársa, a Szijjártó Pétert jachtoztató Szíjj László cége hozott létre – tudta meg az rtl.hu.
A Media Vivantis két televíziós csatornát, a Life TV-t és az Ozone TV-t üzemelteti. Mészáros Lőrinc és Kelemen Beatrix 2020 szeptemberében jelentették be, hogy elválnak. Bár az üzletasszony sokáig számos Mészáros-érdekeltségben volt tulajdonos, illetve vezető, a válás híre után látványosan maga mögött hagyta a birodalmat. A Media Vivantis azonban az övé maradt egészen 2021-ig, amikor is eladta azt a lejtőn lévő Pesti TV-t is működtető, Mészáros Lőrinc-közeli Progress Media Hungary Kft.-nek. Az utóbbi napokban több cikk is megjelent arról, hogy a Hajdú Péter operatív igazgató vezette Media Vivantisnál csoportos létszámleépítést hajtanak végre, még sztárjaiktól is megválnak.
Az alapítvány, ami alig látszik
A Vital Media Alapítványt a 24.hu korábbi cikke szerint a milliárdos Szíjj László, pontosabban egyik cége, az Andrssy-Rezidencia Kft. hozta létre 2020 elején 100 milliós hozzájárulással, majd székhelye átkerült a herceghalmi Talentis Business Parkba, amely Mészáros Lőrinc tulajdona és több érdekeltségének székhelye. A szervezet feladata a női tartalmak előállításának támogatása.
Hivatalosan az alapítványnak más kapcsolata azóta sincsen a miniszterelnök barátjakét is ismert felcsúti milliárdossal, jelenleg is itt üzemel:
A nagypályás kuratórium ellenére olyan, mintha az alapítvány a radar alatt repülne: bár 100 milliós hozzájárulással hozták létre, nem volt honlapja, nem tett közzé pályázati lehetőségeket, finoman szólva sem kérkedett támogatóival vagy támogatottjaival. A 24.hu korábbi cikke szerint az alapítványt postai levélben kellett megkeresniük, mert még email-címet sem találtak hozzájuk, hivatalos elektronikus elérhetőséget bejegyzésükkor nem adtak meg.
Mára a honlap-kérdése tisztázódott: itt elérhető egy weboldal, ahol gyakorlatilag semmilyen érdemi információt nem közölnek formális dokumentumokon kívül. Itt például olyan sorokat lehet olvasni, mint hogy „az alapítvány a klasszikus női értékeket, a női személyiséget középpontba helyező, célzottan női közönség számára készült televíziós műsorok készítését, vásárlását segíti elő, valamint kutatási és közönségszervezési tevékenységet végez.” Hogy ehhez kiktől kaptak támogatást, konkrétan milyen eseményekben, tartalmak előállításában vettek részt, nem részletezik. Az alapítvány munkájának a közösségi médiában sincsen nyoma, beszámolójuk szerint nincsenek munkavállalóik, a tisztségviselők pedig egyetlen forintot sem kaptak. Úgy tűnik, támogatásokat sem várnak, erre irányuló felhívást ugyancsak hiába kerestünk.
Az összegek alapján vélhetően lenne mit kitenni az ablakba: tavaly a Hvg.hu a Media Vivantis mérlege alapján írta meg, hogy az egykori Mészárosné cége 2020-ban 564 millió forint támogatást kapott az ismerősei kuratóriumi munkájával működő Vital Media Alapítványtól. A teljes támogatási összeg 820 millió forint volt, azonban ebből 256 milliót halasztott bevételként könyveltek el, amely „a 2021-es évben egy új cél megvalósítása érdekében kerül felhasználásra”. | Kizárólag Mészáros Lőrinc volt feleségének médiacégét támogatta egy titokzatos alapítvány | Alapítása évében 820 millió forintnyi támogatást helyezett ki a Vital Media Alapítvány. A pénz egy az egyben az egykori Mészárosné cégéhez került. Hogy ki vagy kik támogathatták meg az alapítványt, egyáltalán hogyan találtak rá, rejtély. Ahogyan az is, hogy az első év pénzesője után tavaly miért állt le az alapítvány, amely a női tartalmak előállítását akarja elősegíteni. | null | 1 | https://rtl.hu/gazdasag/2022/06/30/vital-media-alapitvany-meszaros-kelemen-beatrix | 2022-06-30 11:33:00 | true | null | null | Rtl.hu |
Idén tavasszal 50 millió forinttal támogatott egy győri katolikus templomot az Eximbank, amely tulajdonosi jogait a Külgazdasági és Külügyminisztérium gyakorolja – hívta fel a figyelmet a K-Monitor.
A történet másik érdekessége, hogy a támogatott templom, a Győri Szent Kamillus Római Katolikus Plébánia, ami Szijjártó Péter külügyi tárcavezető előtt sem ismeretlen: a miniszter ugyanis gyerekként itt szerepelt először közönség előtt, amikor felolvasta a szentleckét, illetve a mai napig ide jár imádkozni.
A K-Monitor szerint a Győri Szent Kamillus Római Katolikus Plébánia még a járvány első évében, vagyis 2020-ban is milliókhoz jutott (akkor 30 millió forinthoz), de a portál szerint elképzelhető, hogy ugyanennél a templomnál kötött ki egy 2019-es, „Római Katolikus Egyházközség” néven feltüntetett, 15 milliós támogatási összeg is.
Az adatokról az Eximbank közzétételi listájából tájékozódott a szervezet. | A külügy bankja adott pénzt arra a templomra, ahova Szijjártó Péter jár imádkozni | A Győri Szent Kamillus Római Katolikus Plébánia tavaly és idén is több tízmillió forinthoz jutott. | null | 1 | https://hvg.hu/gazdasag/20210817_kulugy_eximbank_szijjarto_peter_szent_kamillus_romai_katolikus_plebania_templom | 2021-08-17 15:28:00 | true | null | null | HVG |
Orbán Viktor miniszterelnök mindenféle különösebb kidolgozott terv nélkül kihasználja azt a helyzetet, hogy az európai vezetők közül egyedüliként tud tárgyalni az ukrajnai háborúban valamilyen formában érintett politikusokkal - mondta a HVG-nek Jarábik Balázs, aki a bécsi Humán Tudományok Intézetével (IWM) is dolgozik, és aki szlovák diplomataként korábban az EU kijevi biztonsági missziójának politikai igazgatója volt. Szerinte nagy a kockázat: ha a magyar miniszterelnök kudarcot vall, Magyarország még jobban elszigetelődik az EU-n belül.
Tökéletes megoldások gyakran nem léteznek - még jó, hogy közgazdászok is le tudták vezetni, ilyenkor a nyerő ötlet nem megpróbálni a tökéletest hajszolni, hanem kiválasztani a második legjobbat. Azt is bemutatták, hogy aki politikusoknak próbálna tanácsot adni, az biztosan ne a legjobb megoldást keresse, mert mire törvény lesz belőle, úgyis elrontják. | Kurzusadományok: a Gellérthegyen kap újabb ingatlant a Mathias Corvinus Collegium | A költségvetés tervezetéből derül ki, hogy az állam átadja az ingatlant az MCC Alapítványnak, amely eddig már több százmilliárd forintnyi juttatást kapott. | null | 1 | https://hvg.hu/360/202226_ingatlanjuttatas_kurzusadomanyok | 2022-06-30 11:00:00 | true | null | null | HVG360 |
2022.07.01. 07:30
2022.07.01. 07:52
Fidesz körüli civilek, sőt álcivilek esetében is bárki lehet milliárdos vagyon kezelője, hiszen a kormány és a parlamenti többség mindenféle aggály nélkül osztja szét a közösség vagyonát a hithű szervezetek között. | Özönlik a közpénz a kormányhű civilekhez és álcivilekhez, a többiek csak az adakozókban bízhatnak | Fidesz körüli civilek, sőt álcivilek esetében is bárki lehet milliárdos vagyon kezelője, hiszen a kormány és a parlamenti többség mindenféle aggály nélkül osztja szét a közösség vagyonát a hithű szervezetek között. | null | 1 | https://hvg.hu/360/202226_adozok_es_adakozok | 2022-07-01 09:30:00 | true | null | null | HVG360 |
2022.06.27. 07:30
Az éves beszámoló szerint több mint 50 milliárd forintot osztott szét 2021-ben a kormány határon túli magyar szervezeteknek, ami az előirányzat duplája, viszont az előző évinek csak a harmada-fele. Az eszéki focicsapat Mészáros Lőrinc névleges kiszállása után is kapott pénzt. | Meglepően kevés pénzt kaptak tavaly a határon túli szervezetek – egy cseppel sem átláthatóbban | Az éves beszámoló szerint több mint 50 milliárd forintot osztott szét 2021-ben a kormány határon túli magyar szervezeteknek, ami az előirányzat duplája, viszont az előző évinek csak a harmada-fele. Az eszéki focicsapat Mészáros Lőrinc névleges kiszállása után is kapott pénzt. | null | 1 | https://hvg.hu/360/202225__hataron_tuli_tamogatasok__bethlenalap__szorvanybudzse__nemzeti_bank | 2022-06-27 09:30:00 | true | null | null | HVG360 |
A Fudan-botrány
Friss cikkek a témában
Jelenleg 22, az állam által felsőoktatási intézmények fenntartására létrehozott közérdekű vagyonkezelő alapítvány működik az országban, de közöttük csak egy van, amelyik nem tart fenn egyetemet, mert nem is létezik az intézmény, amiért felelne. Ez a Fudan Hungary Egyetemért Alapítvány, amely tavaly nyár vége óta működik, és friss beszámolójából kiderül, hogy
fennállásának négy hónapja alatt érdemi munkavégzés nélkül is sikerült több, mint 55 millió forint közpénzt elköltenie.
Mivel az augusztus végén bejegyzett alapítványnak az állami indulótőkén kívül semmilyen saját bevétele nem volt 2021-ben, nem csoda, ha veszteséges évet zárt: adózott eredménye mínusz 55 millió forint volt a mérlege szerint. A kiadások kicsit több, mint felét, 27,53 millió forintot különböző szolgáltatások kifizetésére fordították. Nézzük, pontosan mire:
komoly tétel, 22,1 millió volt a jogi szolgáltatások költsége, ez havi átlagban 5,5 milliós jogi kiadást jelentett
könyvvizsgálóra 1,8 milliót költöttek, számviteli szolgáltatásokra 900 ezret, “egyéb” szolgáltatásokért pedig még 213 ezer forintot
vagyonellenőri szolgáltatásra 2,5 millió ment el – ez a vagyongazdálkodás a jogszerűségének és átláthatóságának ellenőrzését takarja
Az alapítvány beszámolójából nem derül ki, hogy a kiadások 40 százalékát kitevő jogi költségek mit takarnak és azon mely ügyvédi irodák, milyen arányban osztoznak, de bizonyosan köztük van az alapítvány bejegyzését is intéző ügyvéd, Bártfai Beatrix, aki a Sárhegyi és Társai ügyvédi iroda tagja. A minisztériumok, állami szervek, sőt a tavalyi vadászati kiállítást szervező cég által is megbízott iroda névadó ügyvédje, Sárhegyi Zoltán a Nemzeti Választási Bizottság Fidesz által delegált tagja.
Az alapítványnál a kiadások másik felét, 27,52 millió forintot fizetésekre költöttek. Az alapítványnak – mint az összes többi, a “modellváltó” egyetemeket fenntartó hasonló szervezetnek – van kuratóriuma és felügyelőbizottsága. A kuratórium tagja és egyben elnöke a Technológiai és Ipari Minisztériumot vezető Palkovics László – ő az egyedüli, aki a tisztségviselők közül nem kap pénzt.
A kuratórium másik négy tagja és a felügyelőbizottság három tagja viszont havi rendszeres összeget kap: ők megbízási díjra jogosultak. Nem is kevésre, hiszen a hét ember a négy hónap alatt összesen 19,4 millió forintot kapott, plusz ezen felül némi járulékot is fizetett utánuk az alapítvány. Vagyis a tisztségviselők átlagosan és fejenként havi 750 ezer forintba kerültek.
Van, akit még náluk is jobban megfizet az alapítvány, méghozzá a szervezet egyetlen főállású alkalmazottját, a főigazgatót, akit viszont csak október második felében neveztek ki, így kevesebb, mint 2,5 hónapot dolgozott összesen bruttó 4,34 milliós összegért (plusz bérjárulékok). Ez azt jelenti, hogy a főigazgató havi mintegy 1,75 millió forintba kerül – ennyit jelenleg egy államtitkár keres.
Már főigazgatója is van a nem létező Fudan Egyetemet fenntartó alapítványnak
Palkovics László miniszter részben egy korábbi helyettes államtitkárnak engedte át az irányítást, de maradt a kuratórium elnöke. A fenntartó alapítványnak egyelőre nincs mit fenntartani, mivel a kínai egyetem budapesti kampusza nem létezik: a kormány népszavazást ígért róla - a főpolgármester el is indított egyet -, de ettől függetlenül már nagy lépésekkel készítik elő a beruházást.
A busás fizetéssel járó, de más felsőoktatási intézményi alapítványoknál nem létező főigazgatói pozíciót Bertáné Bényi Krisztina tölti be. Az ő neve aligha cseng ismerősen a felsőoktatás területén, ami nem meglepő, mivel nincs köze az egyetemi szférához. Viszont 2015-től a Miniszterelnökségen dolgozott, 2018-2020 között pedig a Modern Városok és Falvak fejlesztésének koordinációjáért felelős helyettes államtitkár volt, míg fel nem mentették.
Állami pénzek útja
Az alapítvány főigazgatója, Bertáné Bényi Krisztina a helyettes államtitkári posztról 2020. júniusi, azonnali hatállyal – indoklás nélkül – történt felmentése óta egyszer került be a hírekbe. Amikor kiderült, hogy a Norvég Civil Alap helyett működtetett állami alapból szétosztott pénzek nagy része Fidesz-közeli szervezeteknél landolt. A szegedi székhelyű Életmódváltásért a Dél-alföldön Egyesület például 15 milliót kapott, ennek vezetője pedig Bertáné fia, Berta Márk. De jutott az egyesületnek 6 millió az erőforrástárca kulturális tao-t felváltó Emberi Erőforrás Támogatáskezelő (EMET) programjából is. Bertáné testvérét, Bényi Szabolcsot pedig akkor emlegette a sajtó, amikor két trafikkoncessziót is elnyert Budapesten és Szegeden a Bényi Trafik Bt. – a cég beltagja Bényi Szabolcs, kültagja pedig az ő BPA Invest nevű kft-je. Utóbbi vállalkozással nyert egyébként Bényi az olaszországi Trieszt kikötővárosban nyitandó állami kereskedőház üzemeltetéséről szóló 95,4 ezer eurós megbízást 2020-ban, miközben a kormányzat megbízásából ő ellenőrzi és koordinálja az állami támogatás elköltését egy egri stadionrekonstrukciónál. A jogász végzettségű Bényi résztulajdonában álló másik cég, az Agenor Consulting Kft. pedig akkor futott be egy pályázaton, amikor a kormány 2014-ben a bírósági felszámolói piacot újraosztotta.
Mostanáig, az éves mérlegbeszámoló benyújtásáig kellett várni egyébként arra, hogy kiderüljön, mennyit keres az alapítványnál Bertáné és a kuratórium tagjai. Eddig ezt ugyanis igyekeztek titkolni. A hvg.hu már a főigazgató felbukkanása után, tavaly ősszel kérdezte erről Palkovics László kuratóriumi elnököt, ám soha nem kaptunk választ, és a témában érdeklődő ellenzéki parlamenti képviselőket is érdemi válasz nélküli “tájékoztatással” rázták le.
Titkolják a Fudan-alapítvány főigazgatójának fizetését
A hvg.hu-t hetek óta válaszra sem méltatja, a szintén Fudan-ügyben érdeklődő ellenzéki képviselőket pedig érdemi válasz nélkül „tájékoztatja" a kormányzat. Így továbbra sem tudjuk, mi szüksége volt a még nem is létező Fudan Egyetemet fenntartó alapítványnak egy főigazgatóra, és nem ismert az egykori helyettes államtitkár főigazgatói fizetése sem.
A felügyelőbizottság tagjainak névsora ugyan továbbra sem ismert, ám a kuratórium tagjairól már írt a hvg.hu. Az elnök Palkovicson kívül a kuratórium tagja Szilas Cecília volt pekingi nagykövet, majd helyettes államtitkár, későbbi miniszterelnöki főtanácsadó, Kovácsics Iván, aki az előző ciklusban miniszteri tanácsadó volt, P. Szabó Sándor, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Kína-tanulmányok Tanszék tanszékvezetője és Horváth Levente, a Magyar Nemzeti Bank elnöki főtanácsadója.
Egy igazi Kína-rajongó
A 34 éves Horváth Levente gyerekkora óta Kína-rajongó. Saját bevallása szerint már gyerekként “különösen kedvelte a kínai rajzfilmeket”, majd 17 éves gimnazistaként került ki Kínába – kalandjairól könyvet is írt A magyar sárkány címmel. A Kínai Népköztársaság ösztöndíjával 2008-ban került a sanghaji Fudan Egyetemre, ahol 2012-ben alap-, 2015-ben mesterdiplomát szerzett turizmus menedzsment szakon. Ezzel együtt diplomáciai karriert is csinált. Nem sokkal azután, hogy 2014 nyarán váratlanul visszahívták sanghaji főkonzuli posztjáról Schmitt Pál egykori államfő unokaöccsét, Schmitt Pál Pétert, a külügyminiszter Szijjártó Péter 2015-től Horváth Leventét nevezte ki sanghaji főkonzulnak – a poszton 2 évig szolgált. Horváth 2017-ben aztán követte egyik testvérét, Horváth Marcellt a Magyar Nemzeti Bankba (MNB), ahol főosztályvezető lett, 2019 óta pedig elnöki főtanácsadó. Horváth már 2017-től, kezdeti MNB-s pozíciójából egyengette a Fudan Egyetem magyarországi terjeszkedését, úgy is, mint a Fudan Egyetem Alumni alelnöke. Horváth optimistán áll a projekthez, ebben a 2020-as videóban arról beszél, hogy a kampusz 2024-ben nyílhat meg. Időközben ő lett a Corvinus Egyetemen alakult Eurázsia Központ igazgatója, amikor pedig 2019 őszén Orbán Viktor és a Fudan Egyetem elnöke a budapesti kampuszról tárgyalt, Horváth is jelen volt.
A legérdekesebb név tehát az ötfős kuratóriumban Horváthé, aki nem mellesleg a tervezett budapesti Fudan-beruházása körül tavaly felbukkant, kínai hátterű magyar kft. ügyvezetőjének a férje. A 2021 januárjában alapított cég, a Fudan Magyarország Kft. fő tevékenysége a felsőfokú oktatás, de sokkal inkább lobbitevékenységet végezhet. A cég egyedüli tulajdonosa a kínai Jiwu Research kutatóintézet, amit a Fudan Egyetem 2020-ban alapított.
A magyar kisvállalkozás ügyvezetője a kínai Fudanon végzett Niu Shan, akivel későbbi férje, Horváth Levente a Fudanon ismerkedett meg, mivel ő is ott tanult. A kínai hátterű kft egy gazdasági tárasaság, Horváth személyén kívül elvileg semmi nem köti össze a leendő budapesti kampuszt majd fenntartó alapítvánnyal. Viszont szerepe fontos, hiszen a magyar kormány és a kínai Fudan Egyetem között tavaly kötött stratégiai megállapodás nevesíti is a céget, és azt a feladatot szabja neki, hogy “megkönnyítse a Fudan Hungary Egyetem megalapítását”.
Leállt a kormány a Fudan-kampusz előkészítésével, a homályos magyar lobbicég is kivár
Bár a kormány nem engedte el a Fudan Egyetem budapesti kampuszának tervét, az előkészítés leállt. Hiába írta elő kormányhatározat és törvény, még nem alakult meg sem az állami projektcég, sem a leendő egyetem vagyonkezelő alapítványa. A beruházás előkészítésében kulcsszerephez jutó kínai tulajdonú magyar lobbicég pedig hallgat és kivár.
A hvg.hu megnézte a Fudan Magyarország Kft. 2021-es mérlegbeszámolóját is, és ugyan konkrétan abból sem derül ki, hogy mivel is foglalkozik a cég, viszont az igen, hogy jól csinálhatja, mivel fennállása első évét máris nyereséggel zárta – még ha szerénnyel is. A beszámoló szerint 576 ezer forintos nettó árbevétel mellett 295 ezer forintos adózott eredményt könyvelhetett el a társaság. | Négy hónap alatt 55 milliót égetett el a nem is létező Fudan Egyetemet fenntartó alapítvány | A főigazgatóra több mint 4 milliót, más tisztségviselőkre 19 milliót, jogászokra 22 milliót költött el a Fudan Hungary Egyetemért Alapítvány fennállása első hónapjaiban. | null | 1 | https://m.hvg.hu/itthon/20220618_Negy_honap_alatt_55_milliot_egetett_el_a_nem_is_letezo_Fudan_Egyetemet_fenntarto_alapitvany | 2022-06-18 07:00:00 | true | null | null | HVG |
Titkolják a Fudan-alapítvány főigazgatójának fizetését
A hvg.hu-t hetek óta válaszra sem méltatja, a szintén Fudan-ügyben érdeklődő ellenzéki képviselőket pedig érdemi válasz nélkül „tájékoztatja" a kormányzat. Így továbbra sem tudjuk, mi szüksége volt a még nem is létező Fudan Egyetemet fenntartó alapítványnak egy főigazgatóra, és nem ismert az egykori helyettes államtitkár főigazgatói fizetése sem.
A sajtó és az országgyűlési képviselők elől is titkolják az illetékesek a Fudan-ügy legújabb fejleményének részleteit. A hvg.hu írta meg először, hogy a kínai Fudan Egyetem kormányzat által tervezett budapesti kampuszának ügyében ugyan még egy kapavágás sem történt, a még nem is létező egyetemet fenntartó alapítvány gárdája egyre bővül.
Októberben az alapítvány kuratóriumának élén álló Palkovics László miniszter – aki a beruházásért felelős kormánybiztos is – mellé egy főigazgatót is kineveztek. Az új pozíciót Bertáné Dr. Bényi Krisztina tölti be, akinek a felsőoktatási szférában nincs ugyan munkatapasztalata, de korábban a Miniszterelnökség helyettes államtitkára volt.
Már főigazgatója is van a nem létező Fudan Egyetemet fenntartó alapítványnak
Palkovics László miniszter részben egy korábbi helyettes államtitkárnak engedte át az irányítást, de maradt a kuratórium elnöke. A fenntartó alapítványnak egyelőre nincs mit fenntartani, mivel a kínai egyetem budapesti kampusza nem létezik: a kormány népszavazást ígért róla - a főpolgármester el is indított egyet -, de ettől függetlenül már nagy lépésekkel készítik elő a beruházást.
A hvg.hu a Bertáné főigazgatói kinevezéséről szóló cikk megjelenése előtt és azóta is többször feltette a kérdést az Innovációs és Technológiai Minisztériumon keresztül Palkovics Lászlónak – mivel az alapító kormányzat helyett az alapítvány gyakorolja az alapítói jogok teljes körét, a kuratórium elnöke pedig Palkovics miniszter –, ám választ nem kaptunk. Arra voltunk kíváncsiak:
Mi szükség volt egy új tisztségviselő, főigazgató kinevezésére?
Miért az egykori helyettes államtitkárára esett a választás, volt-e nyilvános pályázat?
Milyen személyes vagy szakmai kvalitásai tették a legalkalmasabbá Bertáné Dr. Bényi Krisztinát?
Mi lesz főigazgatóként a pontos feladata, milyen feladatkörei vannak a szerződése alapján?
Mi a munkamegosztás a főigazgató, illetve a kuratóriumi elnök között?
Havi bruttó mekkora összegért, és mikortól látja el főigazgatói feladatát a főigazgató?
Nem csak mi, ellenzéki képviselők is érdeklődtek a kormányzatnál e témában. Szél Bernadett független képviselő írásbeli kérdésében arra várt választ Palkovicstól, hogy miért lett főigazgatója a Fudan Hungary Egyetemért Alapítványnak, és milyen díjazással látja el feladatait Bertáné Dr. Bényi Krisztina. Az LMP-s Keresztes László Lóránt is a kinevezés szükségességéről érdeklődött.
A hvg.hu-val ellentétben az ellenzéki országgyűlési képviselők kaptak választ a minisztériumtól, ám abban nem sok konkrétum volt, és ami volt, az sem volt válasz egyik kérdésükre sem. Az ITM államtitkárától, Schanda Tamástól mindkét ellenzéki politikus ugyanazt a választ kapta, amely hosszan sorolja, miért lenne jó a kormány szerint Magyarországnak a Fudan Egyetem, emellett rögzíti, hogy
mind a Fudan Egyetem, mind a Diákváros esetében a lehető leggazdaságosabb, legkedvezőbb konstrukció előkészítése zajlik."
A minisztériumi válasz kitér arra is: „a megalapozott döntéshez pontos ismeretek kellenek, ezért kiemelten fontos a Kuratórium és a szakmai apparátus munkája". Mindössze ebben a félmondatban utaltak a főigazgatóra vonatkozó eredeti kérdésekre tehát, bár érdemi választ nem adtak.
2021. november. 01. 08:00 Lengyel Tibor Itthon
Már főigazgatója is van a nem létező Fudan Egyetemet fenntartó alapítványnak
Palkovics László miniszter részben egy korábbi helyettes államtitkárnak engedte át az irányítást, de maradt a kuratórium elnöke. A fenntartó alapítványnak egyelőre nincs mit fenntartani, mivel a kínai egyetem budapesti kampusza nem létezik: a kormány népszavazást ígért róla – a főpolgármester el is indított egyet –, de ettől függetlenül már nagy lépésekkel készítik elő a beruházást. | Titkolják a Fudan-alapítvány főigazgatójának fizetését | A hvg.hu-t hetek óta válaszra sem méltatja, a szintén Fudan-ügyben érdeklődő ellenzéki képviselőket pedig érdemi válasz nélkül „tájékoztatja" a kormányzat. Így továbbra sem tudjuk, mi szüksége volt a még nem is létező Fudan Egyetemet fenntartó alapítványnak egy főigazgatóra, és nem ismert az egykori helyettes államtitkár főigazgatói fizetése sem. | null | 1 | https://hvg.hu/itthon/20211119_Titkoljak_a_Fudanalapitvany_foigazgatokanak_fizeteset | 2021-11-19 15:51:00 | true | null | null | HVG |
Több mint 8 milliárd forint – főként az egyházi kiegészítő támogatásból, azaz állami, költségvetési forrásból származó pénz – kerülhetett 2021 végéig jogellenes módon a Magyar Pünkösdi Egyház (MPE) jól körülhatárolható személyi köréhez. Ebből 3–4 milliárd már 2015 és 2018 között „elszivárgott” célzottan, és az aggasztó jeleket az egyházon belüli korábbi ellenőrzések jelezték is már az egyházvezetésnek, ám e figyelmeztetések rendre süket fülekre találtak.
Aligha véletlen, hogy egy az MPE működéséről készült bizalmas összefoglaló iratban az alábbi súlyos kijelentések olvashatók: „A bűnkapcsolati rendszer felépítéséhez szükséges az egyház prominens vezetőségének együttműködő és irányító szerepe, amelyre elsősorban az MPE elnöksége mint operatív szerv alkalmas. Az állami közfeladat-ellátáshoz kapcsolódó normatív támogatások törvényi céltól eltérő módon történő felhasználására olyan tévedésbe ejtő és tévedésben tartó gyakorlatot építettek fel, amely csak egyházi elnökségi előterjesztésre, valamint egyháztanácsi jóváhagyással működhet. A bűncselekmények elkövetési magatartásának kifejtését és a kapcsolódó elő- és eszközcselekményeket hatékony egyházvezetői segédlet nélkül nem lehetséges kivitelezni.” E jelentés a korábbi ellenőrzések során beszerzett dokumentumok alapján 2015 és 2018 között 3–4 milliárd forintra taksálta azt az összeget, amely „egy jól meghatározható körhöz” került.
Az MPE botránya az egyház legjelentősebb intézményénél, a békéscsabai központú Közösségi Missziónál (KM) robbant ki. A Narancs kérdésére április végén a Békés Megyei Főügyészség megerősítette: bűnszervezetben, különösen jelentős értékre elkövetett költségvetési csalás és a pénzmosás miatt őrizetbe vették, utóbb pedig letartóztatták a kiterjedt szervezeti hálóval rendelkező KM két ügyvezetőjét, V. Gy.-t és V. K.-t (lásd: Bűnszervezetben elkövetett pénzmosással és költségvetési csalással gyanúsítják…, magyarnarancs.hu, 2022. április 26.). A gyanúsítás alapján akkor már annyit biztosan lehetett állítani, hogy az elkövetett kár értéke meghaladja az 500 millió forintot, de beszámoltunk arról is, hogy a Gyulai Törvényszék lapunkkal közölte: a KM két, letartóztatásban lévő, jogász végzettségű ügyvezetője csupán társa K. L.-nek. (V. Gy. és V. K. neve ismert előttünk, ellentétben K. L.-lel; lásd: Több mint félmilliárd forintos károkozással gyanúsítják…, magyarnarancs, 2022. május 3.) Nem mellesleg a két ügyvezető még a botrány kirobbanása előtt belépett a Fideszbe, a párt békéscsabai szervezetének tagjai lettek (lásd: Az év elején belépett a Fideszbe…, magyarnarancs.hu, 2022. május 30.).
A Magyar Pünkösdi Egyház az Országgyűlés 2012-es határozata alapján nyilvántartott és bevett egyház. (A NER törvényhozása tíz éve a saját kezébe adta annak eldöntését, hogy mely vallási közösség számít Magyarországon bevett és nyilvántartott egyháznak.)
Kis egyház, nagy pénz
Az elmúlt hetekben többször kerestük a Magyar Pünkösdi Egyház vezetését, és azt kérdeztük, milyen információkkal rendelkeznek a békéscsabai intézmény vezetői elleni büntetőeljárásról, milyen visszaélések ügyében vizsgálódnak a hatóságok? Arra is kíváncsiak voltunk, hogy a gyanúsításban felmerült bűncselekmények mióta folyhatnak, hogyan valósultak meg, és mekkora kárt okozhattak a költségvetésnek, s miért nem működtek az MPE belső ellenőrzési mechanizmusai.
A kérdéseinkre máig nem kaptunk választ. Ám ahogy a cikkünk elején idézett bizalmas összefoglaló anyag jelzi: nem az egyházon belüli intézmény és a hozzátartozó szervezetek elszigetelt akciójáról lehetett szó, hanem vélhetően az MPE csaknem teljes vezetését érintő ügyről. | És tényleg a fejükre omlik. Nyolcmilliárdos kár: költségvetési csalás és pénzmosás gyanúja a Pünkösdi Egyházban | Üzletszerűen, bűnszervezetben elkövetett költségvetési csalás és pénzmosás bűntettével, hamis magánokirat felhasználásának vétségével gyanúsítják a Magyar Pünkösdi Egyházhoz tartozó Közösségi Misszió előzetes letartóztatásban lévő ügyvezetőit. Az egyházvezetés 2019 óta mindenről tud, de nem foglalkozott a feltárt visszásságokkal. Most is hallgatnak. | null | 1 | https://magyarnarancs.hu/belpol/es-tenyleg-a-fejukre-omlik-250124# | 2022-06-29 00:00:00 | true | null | null | Magyar Narancs |
Közel hárommilliárdos állami támogatásból újítják fel a zebegényi dohány pavilont, ami a későbbiekben esküvőknek, konferenciáknak, egyéb rendezvényeknek adhat otthont. Száraz István cége a patinás épület közvetlen közelségében épít szállodát 300 millió forint állami támogatásból – vette észre a Narancs.hu.
Korábban lapunk többször is írt azokról a Rétvári Bence országgyűlési képviselő környezetében létrejött alapítványokról, amelyek több száz millió forint állami támogatást kaptak az elmúlt években, hogy a pénzből például kormánypárti médiumokat üzemeltessenek vagy különböző kampányszerű rendezvényeket szervezzenek. Ennek a „Rétvári-hálózatnak” egyik eleme, a Millenniumi Dohány Közhasznú Alapítvány 2,7 milliárd forintból újítja fel a Zebegényben található Millenniumi Dohány Pavilont. A tervek szerint patinás rendezvényközpont van épülőben, dunai panorámával.
Arról még az Mfor írt 2020-ban, hogy a Magyar Turisztikai Ügynökség a Kisfaludy hotel- és panziófejlesztési program keretén belül 300 millió forint állami támogatást nyújtott egy bizonyos Dunakanyar Turisztikai Kft.-nek, méghozzá egy 25 szobás, négycsillagos panzió létesítésére Zebegényben. A társaságnak az egyik tulajdonosa a Dry Gamma Kft., amit Száraz István tulajdonol (ő egyébként a Dunakanyar Turisztikai Kft. ügyvezetője is).
Száraz neve onnan lehet sokaknak ismerős, hogy több szálon kötődik Matolcsy György jegybankelnök fiának, Matolcsy Ádámnak az üzleti és baráti köréhez, amiről a közelmúltban írt részletes cikket a Magyar Narancs. Száraz a Magyar Nemzeti Bank alapítványai által támogatott Vs.hu alapítójaként lett ismert, de a New Wawe Media Groupon keresztül az Origo is az övé volt egy darabig. Foglalkozott turizmussal, vendéglátással, gasztronómiai cikkek importjával, ingatlanokkal, illetve vállalati kommunikációval is. Frank Digital Kft. nevű cége jegybanki alapítványoktól is kapott támogatást, az elmúlt években pedig több milliárd forintnyi megbízást nyert el az MNB kommunikációs tenderein.
Az akkor még 28 éves Száraz Istvánnal még 2014-ben forgatott az RTL Klub.
Jó szomszédok lesznek
Mivel az elmúlt időszakban többször is foglalkoztunk dunakanyari beruházásokkal, kíváncsiak voltunk, hogyan áll a Száraz Istvánhoz köthető fejlesztés. Zebegény Község Önkormányzatának képviselő-testülete még 2018-ban határozott úgy („Hunyadi-ház értékesítése” címszó alatt), hogy összesen 1792 négyzetméter területű ingatlanokat ad el 17,5 millió forintért a Budinfo Kft.-nek, a későbbi Dunakanyar Turisztikai Kft.-nek (a céget 2019-ben nevezték át). Az akkori különböző négyzetméterárakat vizsgálva nehéz megítélni, hogy mennyire volt ez jó üzlet Zebegénynek; akkoriban egy zebegényi ház 250-400 ezer forintos négyzetméteráron mozgott, de azt nem tudjuk, milyen állapotban voltak az értékesített ingatlanok, illetve a pontos paramétereik sem ismertek előttünk.
A határozat annyit említ, hogy a megvalósítandó cél szálláshely és vendéglátó ipari egység létrehozása. „A pályázó megtekintette az ingatlanokat és tudomása van arról, hogy a területek feltöltött területek. A pályázatban, illetve a pályázat bontásakor a feltöltésre vonatkozó információk közlésre kerültek, azért erre vonatkozóan a továbbiakban a pályázó semmilyen igénnyel nem élhet” – olvasható a határozat szövegében.
Az építésügyi hatóság adatbázisa szerint szállás építésére vonatkozó engedélyt 2019 októberében nyújtottak be, és még azon év decemberében zöld utat kapott a beruházás. Letöltöttük az ingatlan tulajdoni lapját, amin az olvasható, hogy 2019-ben és 2022-ben több helyrajzi számon futó ingatlant összevontak, a kivett lakóház, udvar, üdülő és gazdasági épület területe több mint hétezer négyzetméter.
Mostanra tehát csinos kis ingatlanra tett szert Száraz István cége. De ez nem minden. Arra is kíváncsiak voltunk, hogy hol épül majd meg a szálló a festői dunakanyari településen. Ehhez a Magyar Államkincstár MePAR portálját használtuk, és azt találtuk, hogy az ingatlan a 2,7 milliárd forintos felújítás alatt álló Millenniumi Dohány Pavilon közvetlen szomszédságában van.
Ez azt jelentheti, hogy ha elkészül a felújítás és beindulnak az esküvök, konferenciák, koncertek, egyéb rendezvények, akkor majd lesz hol aludniuk a meghívott vendégeknek, hiszen a közelben épül meg Száraz szállodája. (Egyébként a Millenniumi Dohány Közhasznú Alapítvány vásárolt egy hotel Zebegényben, így ismerve Száraz István projektjét, tovább bővül a NER-szálláshelyek száma a községben.)
Sárgával a Száraz-építkezés, pirossal a pavilon helyszíne
Fotó forrása: Google Earth
Levélben fordultunk Száraz Istvánhoz, hogy a beruházásról kérdezzük. Arra voltunk kíváncsiak, mikor épülhet meg a szálloda, mikor fogadhat vendégeket, milyen szolgáltatásokat nyújt majd, milyen ügyfélkört céloz meg, és tisztában volt-e azzal, hogy a szomszédban egy közel hárommilliárdos fejlesztés valósul meg – amiből közvetve ő is profitálhat. Ha érkezik tőle válasz, beszámolunk róla.
Frissítés 2022. július 1-jén
Száraz István megkeresésünkre az alábbi választ küldte cikkünk megjelenése után: „2017-ben kezdtük meg a leendő panzió tervezését és a kapcsolódó területek megvásárlását – ekkor még természetesen nem volt információnk a jelenleg zajló környékbeli fejlesztésekről. 2019 végén kaptuk meg az építési engedélyt, azonban a gazdasági környezet változásai miatt egyelőre a projekt előkészítési fázisban van, melyből hamarosan tervezünk tovább lépni. A tervezett panzió jellege és szolgáltatásai elsősorban a természet kedvelő aktív turistákat szólítják meg”.
A Dunakanyarra vélhetően az elkövetkező években a Balatonhoz hasonló beépítési hullám vár, aminek már most vannak jelei. A napokban egy Tiborcz-cégekre hajazó elnevezésű vállalkozás kezdett el „folyóra épülő” luxusházat hirdetni, de a „Rétvári-hálózat” a már említett zebegényi ingatlanok mellett egy váci és egy szobi épületet is felszippantott az állam támogatásával.
(Címlapképünkön: Zebegény látképe a Kálvária-dombról, középen a Havas Boldogasszony tiszteletére szentelt római katolikus templom tornya. MTVA/Bizományosi: Lehotka László) | Száraz István cége az állami milliárdokból szépülő zebegényi pavilon mellett épít szállodát | A Millenniumi Dohány Pavilon 2,7 milliárd forint állami támogatásból újul meg, a közelében épít 25 szobás szállodát 300 millió forint állami támogatásból a Dunakanyari Turisztikai Kft. A cég Száraz Istvánhoz, a jegybankelnök fiának jóbarátjához köthető. Újabb pompás NER-történet a Dunakanyarból. | null | 1 | https://magyarnarancs.hu/belpol/szaraz-istvan-cege-az-allami-milliardokbol-szepulo-zebegenyi-pavilon-mellett-epit-szallodat-250064 | 2022-06-29 00:00:00 | true | null | null | Magyar Narancs |
Ha ilyen szépek a számok, miért kell kötekedni? – már halljuk is a mindent kritikátlanul szemlélők hangját. A magyarázat annyi: nem mi, újságírók hívtuk fel a figyelmet arra, hogy valami nem kerek ezzel a történettel. Egyrészt az MTÜ eredetileg azt kommunikálta, hogy 2030-ig fog elkölteni 300 milliárd forintot, aztán mégis úgy kezdte kipumpálni a pénzt – különösen a 2020-as Covid-évben –, mintha nem lenne holnap. Az is gyanút keltett, hogy az ügynökség fű alatt, lényegében minden hivatalos pályáztatási normát megszegve, gyakran egyedi kérelmek alapján osztja a vissza nem térítendő támogatásokat. A 24.hu nemrég pert is nyert a Guller Zoltán-féle szervezettel szemben, így kiderült, hogy a vezérigazgató gyakran szakmai grémiumok nélkül, egyedül dönt sokmilliárdos pénzkihelyezésekről. Az MTÜ azzal is tetézte szemérmetlen elosztási gyakorlatát, hogy a Kisfaludy-program kedvezményezetti nyilvántartását jórészt ömlesztett, kereshetetlen, feldolgozhatatlan formában hozta nyilvánosságra.
A Válasz Online végül megtalálta a módját, hogy elemezhetővé váljon a sok száz oldalnyi döntési lista – később a Transparency International is igyekezett fokozni az átláthatóságot –, így tavaly februárban „sokkoló” eredményről számolhattunk be: valójában az igénylők fél százalékának adták oda a rendelkezésre álló 300 milliárd állami ajándékforint bő kétharmadát. Nem szeretünk az olvasók helyett gondolkodni, de akár olyan megfejtés is létezhet, hogy azért kellett a pórnépnek is kiszórni százezres, egy-kétmilliós tételeket, hogy a szakma ne bátorkodjon szóvá tenni a NER-felsőelit tagjai által elvitt milliárdokat, tízmilliárdokat.
Tavalyi cikkünk után arra számítottunk, a Kisfaludy-program 2021-es döntési listája már felhasználóbarátabb lesz, s a hivatal a tisztességes tájékoztatás útjára lép. Ehhez képest a legfrissebb lajstromon már az sem szerepel – szemben a korábbi évek gyakorlatával –, hogy az egyes támogatottak milyen projektre kaptak adófizetői pénzeket (azaz, hogy mely településen mit készülnek fejleszteni). Lapunk e cikk publikálása előtt hat nappal arra kérte az MTÜ sajtóosztályát, hogy legalább a legnagyobb tavalyi kifizetésekhez tartozó alapinformációkat küldjék el – ám végül a recepciós kisasszonnyal üzenték meg: nem lesz válasz. Annyit azért így is kiszúrtunk, hogy 1,59 milliárdos vissza nem térítendő támogatást kapott valamilyen – az ügynökség által titkolt – célra az a Monk Solutions Kft., amelyet nemrég Hadházy Ákos független országgyűlési képviselő a Schadl György-féle végrehajtói botrányban érintett Nagy Ádámhoz kötött. Utóbbi a miniszterelnök kabinetfőnökének kabinetfőnöke, vagyis az MTÜ-t felügyelő Rogán Antal jobbkeze.
Ennél is lényegesebb azonban, hogy miután újra átvilágítottuk a 2018–2022-es ciklus győztes vállalkozásait, kiderült: az idei választások után a legfontosabb projektcégeket Tiborcz István holdudvara vette vagy épp veszi át, illetve részben vissza. Ami azért különös, mert a miniszterelnök veje 2020 elején deklaráltan azért távolodott el a több balatoni, tokaji, visegrádi gigafejlesztésben érdekelt Appeninn Vagyonkezelő Holdingtól, mert nem szeretett volna állami forrásokkal támogatott vállalatban érdekelt lenni. Az Appeninnt a csúcsmilliárdos Jellinek Dániel és a NER új üstököse, Balázs Attila vette át, és úgy tűnhetett, ők talán a Tiborcz-stábtól valamelyest függetlenedve menedzselgetik majd az MTÜ pénzosztásaiból bőven részesülő portfoliót: vagyis a Dreamland-csoportot – benne egy szántódi, egy tokaji és egy visegrádi óriásfejlesztéssel –, a Club Aliga-projektet és a balatonfüredi vitorlásközpont felújítását.
Csakhogy, mint már utaltunk rá, egészen más képlet kezd kirajzolódni. Piaci információink szerint – Jellinek döntése nyomán – az Appeninn Holding fog kiszállni minden közpénzes turisztikai projektből, és természetesen a Tiborcz-kör nyomul be a helyére. Konkrétan a Club Aliga kiszervezését már bejelentették: Jellinek és Balázs közös Appeninnje helyett tisztán Balázs Attila lesz a hajdani pártüdülő gazdája. Aki viszont – mint itt bizonyítottuk – Jellinek Dánielnél jóval Tiborcz-kompatibilisebb figura. Ezzel párhuzamosan a Szántód–Tokaj–Visegrád-fejlesztések mögött is megindult a tulajdonosi átrendeződés: Dreamland Investment Holding Kft. néven április végén alapították meg azt a társaságot, amely alkalmas lehet az Appeninn kiváltására. Ezt az új kft.-t már a Tiborcz-cégek által használt Pasaréti úti irodaházba jegyezték be, egyik tulajdonosa pedig az a Central European Opportunity II. Magántőkealap, melyet – ahogy már jeleztük – szikével sem igen lehet levakarni a kormányfő vejéről. A mostani fejlemények tükrében persze azt sem zárhatjuk ki, hogy a Tiborcz-kör valójában sosem vette le a szemét a tihanyi, balatonfüredi, szántódi, tokaji, visegrádi kulcsprojektekről, csak a politikai kockázatok miatt dugták átmenetileg Appeninn-logó mögé ezeket az államilag agyondotált beruházásokat. E feltételezést erősíti, hogy az említett nagyszabású építkezések esetében a cégjogi ügyeket az Appeninn-időkben is Tiborcz István legközelebbi ügyvéd-bizalmasa, Hamar Endre intézte.
Az alábbi gyűjtésből kirajzolódik továbbá: a négy év alatt kiszórt állami ingyenpénz minden ötödik-hatodik forintja – 316,8 milliárdból 56,4 milliárd – Orbán Ráhel férje közelébe gurult. A kormányfő vejének „leágazásai” ezzel annyi forráshoz jutottak, mint a Mészáros Lőrinc–Szíjj László-duó, a Csányi Sándor–Garancsi István–Hernádi Zsolt-hármas, valamint a Rogán Antalhoz és az MTÜ menedzsmentjéhez szorosan kötődő kiváltságosok együttvéve. Összeállításunkból az is kiolvasható, hogy a turisztikai ügynökség legfőbb támogatottjai nemcsak az ingyenpénz áldásait élvezhetik, hanem a rengeteg baráti bankkölcsönét is. Másképpen: a Tiborcz-, Mészáros- és Csányi-klub turisztikai kockázatvállalása lényegében a zéróhoz közelít, hiszen projektjeiket az állam mellett jórészt saját pénzintézeteik (Gránit, MKB és Takarékbank, OTP) társfinanszírozzák. És néha még a köztulajdonú Magyar Fejlesztési Bank, valamint az orosz hátterű Nemzetközi Beruházási Bank is be-beszáll a buliba.
A NER csúcselitje által elnyert Kisfaludy-pénzek (2018–2022)
1. A Tiborcz István holdudvara által lehívott összeg: 56,4 milliárd forint (továbbá 49,5 milliárd baráti hitel) – Ahogy fent írtuk, a mai Appeninn-portfolió (Dreamland-cégegyüttes, Club Aliga, balatonfüredi vitorlásközpont) épp most „talál vissza” Tiborcz István alapcsapatához. A Dreamlandhez tartozó társaságok mindösszesen 14,33 milliárd Kisfaludy-pénzre érdemesültek: ide sorolhatjuk a szántódi BalaLand élményparkot és családi szállodát (Szántód BalaLand Family Kft.), a tokaji Minaro Hotelt és a térség turisztikai fejlesztését (Tokaj Csurgó Völgy Kft., TATK Tokaj Aktív Turisztikai Központ Kft.), illetve a lepencei strandot (Visegrád Lepence Völgy Strandfürdő Kft.). Az állami forrásokon kívül a szántódi projekt 9,84 milliárdos kölcsönt szerzett az orosz hátterű Nemzetközi Beruházási Banktól, a lepencei fejlesztést és a tokaji attrakciókat a Gránit Bank is megfinanszírozta összesen 1,37 milliárddal, magát a tokaji szállót pedig 3,84 milliárddal a szintén orosz gyökerű Sberbank segítette – ez a hitel most vélhetően az MKB-ra szállt. A Club Aliga-projekt a 2020-as 8,35 milliárd után tavaly 1,3 milliárdnyi állami pótforintot kapott (Pro-Mot Hungária Kft.), a balatonfüredi Nemzeti Vitorlásközpont felújítására és szálláshelyfejlesztésére szánt források pedig a 2020-as 6,13 milliárd után idén megfejelődtek még 765 milliónyi közpénzzel – mi több, a Takarékbank is beszállt a sztoriba potom 8 milliárdnyi hitellel (Solum-Invest Kft.). Az Appeninn-ügyleteknél említett új NER-üstökös, Balázs Attila erdélyi érdekeltsége (Nature Experience SRL) a gyergyóremetei borvízfürdőnél álmodott egy új komplexumot – ehhez a magyar állam 483 millió ingyenpénzzel tudott hozzájárulni. Miután Tiborcz Istvánhoz került a Diófa Alapkezelő, immár ő menedzseli a Nivala Magántőkealapot is, melynek cége (Event Horizon Capital Zrt.) 7,4 milliárdos állami és 16,8 milliárdos takarékbanki szerepvállalás mellett épít szállodát Hévízen. Közben Pécs szívében két egységgel is nyomot hagy (Palatinus Grand Hotel, Palatinus Boutique Hotel) az a Czéh-Tóth Márk, aki együtt motorozik a dohánybizniszben Tiborcz legfőbb támaszával, Hamar Endrével; a baranyai megyeszékhely szállóprojektjei 4,52 milliárdnyi Kisfaludy-pénzt emésztettek el – és pluszban az állami MFB is adott 970 milliónyi hitelt. A keszthelyi Hotel Helikon csinosítását vállaló cég (Pannon Tessera Hospitalis Zrt.) a kormányfő vejével üzletileg összeépült WHB-csoporté; lett is rá két részletben 4,57 milliárd állami forrás és 6,63 milliárdnyi takarékbanki kölcsön. Az ugyancsak a WHB-klubba sodródott Bodajki Vadászkastély (BDJK-Real Estate Kft.) két utalással összesen 1,53 milliárdot kapott a turisztikai ügynökségtől. Egy mezőkövesdi komplexumra (Hotel Balneo) is jutott 3,55 milliárd közforint – az itteni tulajdonos, Kosik János nem más, mint a Tiborcz-érdekkörbe tartozó Sájer Gábor napelemes üzlettársa. A harkányi Thermal Hotel kapacitásbővítése 1,52 milliárdot ért meg az államnak (Zagore Property Zrt.), pláne, hogy a fejlesztőnek szintén közös cége van Sájerrel. A Balatonudvari településen golfpályát és luxusszállót építő, 1,7 milliárdnyi Kisfaludy-támogatást besöprő vállalkozás (X. Center Irodaház Kft.) a nemzeti vagyonkezelőt korábban irányító Szivek Norbert árnyékában működik – ő maga pedig Tiborcz Istvánéban. Utóbbinak van egy saját néven levő érdekeltsége is: a tarcali Andrássy Kúria (Témadesign Kft.). Erre korábban 324 milliót költött a magyar állam, továbbá az MFB is kölcsönzött 2,04 milliárdot. Az alábbi arcképcsarnok a Tiborcz-kör fejlesztéseinek kulcsfiguráit mutatja be. Többükről korábban nem jelent meg nyilvános fotó, de az MTÜ most részben velük reklámozza a Kisfaludy-programot, így mi is emberarcúvá tudjuk tenni a Nagy Állami Pénzosztást.
2. A Mészáros Lőrinc–Szíjj László-duónál landolt pénzmennyiség: 25 milliárd forint (továbbá 9,4 milliárd új baráti hitel) – A Mészáros Lőrinc tulajdonában álló Hunguest-szállodalánc körülbelül 17 milliárd forintnyi vissza nem térítendő állami támogatást kapott vidéki hotelfejlesztésre (Eger, Tapolca, Hajdúszoboszló, Bükfürdő, Balatonalmádi, Szeged, Hévíz, Gyula, Egerszalók, Mátraháza, Zalakaros) – és ehhez akadt 4,8 milliárdos hitel is a saját Takarékbankjától, továbbá egy 4,6 milliárdos kölcsön az állam MFB-jétől. Mindeközben a felcsúti milliárdossal szimbiózisban működő Szíjj László – a hatalom jachtfelelőse – a keszthelyi Baron Hotelre, egy soproni érdekeltségre és a bükfürdői Greenfield szállóra 8,06 milliárdot tudott szakítani a közösből (az Adventor Hotel Kft.-n keresztül).
3. A Rogán-féle Miniszterelnöki Kabinetiroda, illetve az általa felügyelt Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ) és Balatoni Hajózási Zrt. (Bahart) stábjához köthető kifizetések: 17,8 milliárd forint (továbbá 10,7 milliárd baráti hitel) –Nemrég az MTÜ volt fejlesztési vezérigazgató-helyettese, Gajda Tibor is feltűnt ama cég (MPHH Hotel Invest Kft.) mögött, amely Pogány településen, vagyis a Pécs–Villány turisztikai térségben épít szállodát – 4,38 milliárdos Kisfaludy-injekcióval. Ezt a projektet Hoffmann Henrik, a Balatoni Turizmus Szövetség elnöke – az állami turisztikai pénzosztás egyik legfőbb reklámembere – is segíti, aki mátraházai szállójára (Hotel Ózon Kft.) is kapott 3,3 milliárdot a kormányzattól, majd mellé felvett 4,85 milliárd hitelt az OTP-től. A jelenleg a Bahart elnökeként funkcionáló Szabadics Zoltán hotelt épít Balatonfüreden (Sz. Z. Szállodafejlesztő Kft.), egyéb cégeivel pedig kalandparkot és borpanziót létesített Zalaszabar településen (Zobori KalandoZoo Kft., Kányaváry Borbirtok Kft.); ez mindeddig 3,59 milliárdba fájt az adófizetőknek, és további 1,7-1,7 milliárdba a hitelező OTP-nek és MKB Banknak. A Bahart másik igazgatósági tagja, Volencsik Zsolt Mihály egy négycsillagos békésszentandrási szállóra vett fel tavaly az államtól 1,71 milliárdot (Körösparti Nyár Plusz Zrt.), illetve az MKB-ba olvadt Budapest Banktól is igényelt 1,2 milliárd forintnyi kölcsönt. A Rogán Antal kabinetfőnökénél említett cég (Monk Solutions Kft.) ismeretlen, az MTÜ által titkolt projektre szakított 1,59 milliárd közpénzt. És ahogy korábban megírtuk, a turisztikai ügynökség tanácsadói karának volt vagy jelenlegi tagjai sem jártak rosszul: Zoób Kati, Laposa Bence, Folly Réka, Pál István „Szalonna”, Csapody Balázs és Rókusfalvy Pál mindösszesen 3,24 milliárdot kapott balatonfüredi, badacsonyi, püspökhatvani, balatonszemesi és etyeki fejlesztésekre. Zoób közben egy 340 milliós takarékbanki kölcsönt is szerzett, Follyék a Gránit Banktól jutottak közel 439 milliós hitelhez, Csapodyék pedig az OTP-hez fordultak 488 millió forint erejéig.
4. A Csányi Sándor–Garancsi István–Hernádi Zsolt-trió által „befogott” közpénz: 15,5 milliárd forint (továbbá 14,7 milliárd baráti hitel) – A neves hazai üzletemberek kastélyszállót és tréningközpontot építenek a tihanyi Balaton-parton, Habsburg József főherceg nyári rezidenciája területén (CDHT Hotel Projekt Kft.). Ehhez a Kisfaludy-kassza – két ütemben – 11,55 milliárdot biztosított, de az OTP is adott 5,5 milliárd forint kölcsönt. Közben a Hernádi Zsolt Mol-vezér által kezelt Solva Magántőkealap birtokában lévő fejlesztőcég (Solva Property Kft.) már kinyitotta a 2,87 milliárd közpénzt elnyelt Grand Hotel Esztergomot; az építő a Garancsi-féle Market Zrt. volt, Csányi OTP-je pedig 8 milliárdos hitellel vette ki a részét a műveletből, majd a Gránit Bank is segített 1,17 milliárddal. A balatonfüredi UNI Hotel kikötőfejlesztésére Csányi Sándor vállalkozása (B.A. 1 Ingatlanforgalmazó Kft.) 550 milliót „énekelt ki” az adófizetők zsebéből, továbbá a balatonszemesi Hotel OTP-t is megajándékozta a kormányzat 537 millió forint vissza nem térítendő támogatással.
A cikkben szereplő cégadatokat az Opten Kft.szolgáltatta.
2023 júliusában Hadházy Ákos országgyűlési képviselő posztjából derült ki, hogy a Nagy Ádámhoz köthető Monk Solutions Kft. említett – cikkünk írásakor még titkolt – projektje egy értékesített állami ingatlanon, a siófoki volt Postás Üdülő helyén valósul meg. A Magyar Posta által 2021-ben 432 millió forintért eladott üdülőt az új tulajdonos az 1,59 milliárdos állami támogatásból teljesen lebontotta, és a helyén luxus kategóriájú, 30 egységes apartmanházat épített. A Beszédes József sétány 81. szám alatti ingatlan Siófok legértékesebb részén, az Aranyparton található, közvetlenül a vízpart közelében. Az egykori Postás Üdülő az 1970-es években épült, az eladásáról szóló döntést a Magyar Posta 2019-ben azzal magyarázta, hogy az ingatlanértékesítésekből befolyó összeget bérfejlesztésre fordítják. A 3.428 m2 telken korábban két paneles jellegű apartmanház, egy étterem és egy csónakház volt.
Nyitókép: a Club Aliga tervezett szállodakomplexuma (forrás: Somogy Megyei Kormányhivatal)
#Kisfaludy-program#Nagy Ádám#NER#Tiborcz István#turizmus | Turizmus: a Tiborcz-kör annyi ingyenpénzt kapott, mint Mészáros, Csányi és a Rogán-világ összesen | Másfél év után újra átvilágítottuk a Magyar Turisztikai Ügynökség Kisfaludy-programját, hogy lássuk a 2018–2022-es ciklus teljes mérlegét. Újonc támogatottként – bő 1,5 milliárd forinttal – megtaláltuk a miniszterelnök kabinetfőnökének kabinetfőnökéhez, a Schadl-ügyben is érintett Nagy Ádámhoz sorolható egyik céget. „Döbbenetünk” csak fokozódott, amikor észleltük, hogy az idei választások után a legnagyobb nyertes érdekeltségeket Tiborcz István holdudvara vette, veszi át. Vagy épp veszi vissza – mint a fenti látványterven szereplő Club Aliga-projektet. | null | 1 | https://www.valaszonline.hu/2022/06/22/turizmus-ner-tiborcz-istvan-nagy-adam-kisfaludy-program/ | 2022-06-22 00:00:00 | true | null | null | valaszonline.hu |
Két hónap alatt két megfigyelési-adatgyűjtési botrány robbant ki Érden. Ingatlannyilvántartási adatokat kértek le illegálisan fideszes (és más ügyben, nem fideszes) képviselőkről hónapokon át, majd nem sokkal később lehallgató-készüléket találtak a városházán. A két ügy jó alkalmat teremtett arra, hogy Fidesz és az ellenzéki szövetség egymást gyanúsítsa kémkedés miatt. Egyelőre annyi bizonyos, hogy a rendőrség mindkét ügyben nyomozást indított ismeretlen tettes ellen.
2022. április 28-án (a közvetítés második órájának 48. percétől) Bács István érdi fideszes képviselő az Egyéb napirendi pontok között a következőket osztotta meg a testülettel: „Bács István, dr. Bács István, illetve édesanyám neve – tehát ezekre a kombinációkra 2021. kilencedik hónap és 2022 első hónap között önkormányzat kilenc alkalommal keresett rá, hogy milyen ingatlanok vannak az én tulajdonomban. Hét esetben felszámolási eljárás volt megjelölve jogalapnak, kettő esetben pedig közigazgatási eljárás volt megjelölve jogalapnak.”
Érd polgármesterre válaszul közölte, hogy alaposan utánajárnak majd a dolognak, mivel pusztán politikai okokból ilyen adatokat lehívni szabálytalan. Hozzátette, hogy ő nem adott erre utasítást, és arról sincs tudomása, hogy ilyen történt.
Az adatgyűjtés ténye az úgynevezett Takarnet ingatlan-nyilvántartási rendszerének lekérési adataiból derült ki. Bács a rendszert üzemeltető miniszterelnökségi háttérintézmény, a Lechner Tudásközpont Nonprofit Kft. révén jutott a vele kapcsolatos információkhoz.
Bács ugyanakkor hangsúlyozta, neki most nem is ezzel van baja (ezt majd a hatóságok kivizsgálják), hanem azzal, hogy korábban az aljegyző miért tagadta le, hogy a Takarneten névre is rá lehet kereseni (a Takarnet rendszerét bárki használhatja, azonban névre csak az adóhatóság vagy az önkormányzat tud rákeresni).
Hivatali visszaélés miatt nyomoznak
Mivel Bács kijelentései az érdi közgyűlésben hangzottak el, a hallgatóság joggal feltételezhette, hogy a jogosulatlan adatlekérés az érdi polgármesteri hivatalban történt. Pedig Bács ilyet nem állított. Ő ugyanis szó szerint azt mondta: „2021. kilencedik hónap és 2022 első hónap között önkormányzat összesen kilenc alkalommal keresett rá”. Az „önkormányzat” szó előtt viszont szünetet tartott, és nem használt névelőt, így a mondat alanya valójában meghatározhatatlan. Bács viszont azt sem mondta, hogy nem Érden, a városházán történt az illegális adatlekérés.
Az adatokat vélhetően Budapesten, az egyik önkormányzat polgármesteri hivatalában töltötték le Bácsról.
A BRFK kommunikációs szolgálata ugyanis ezt írta az Átlátszónak: „(…) a Budapesti Rendőr-főkapitányság XI. Kerületi Rendőrkapitánysága egy magánszemély feljelentése alapján folytat nyomozást ismeretlen tettes ellen hivatali visszaélés bűntett, valamint személyes adattal visszaélés vétség gyanúja miatt. Az ügyben gyanúsítotti kihallgatás eddig nem történt.”
Ellenzéki és független képviselők is érintettek
A több képviselőt is érintő illegális adatlekérések ügye az önkormányzat jogi bizottságának február 3-i ülésén pattant ki. Asztalos Éva (a korábban a DK-ből kilépett, később a többségi ellenzéki frakcióból kizárt bizottsági elnök) a következőket írta ki Facebook-oldalára:
„A Jogi és Közbiztonsàgi Bizottság mai ülésén szembesült azzal, hogy ismeretlen elkövetők Érd Megyei Jogú Város ellenzéki és független képviselőjével szemben illegális adatgyűjtést hajtottak végre. Valaki, akinek hivatali munkája kapcsán hozzáférése van az ingatlan nyilvántartáshoz, illetéktelen lekérdezéseket hajtott végre! Mivel a rendszer naplózza a lekérdezéseket, ezért vizsgálat elrendelését kértem az illetékes hatósagtól, illetőleg feljelentés is történt a nyomozóhatóság felé.”
Majd áprilisban azt is közölte, hogy büntetőeljárás indult az illegális adatlekérések ügyében.
Az alig leplezetten fideszes pártpropagandát közvetítő Érdi Hírek szerint „az illegális adatlekérések során keletkezett adatok a választási kampányban Bősz Anettet, Csőzik polgármester feleségét támogató Érdi Igazmondó nevű közösségi oldalhoz kerültek”. (Az egyesült ellenzék április 3-án Bősz Anettet indította a parlamenti választáson a Pest megyei 1-es választókerületben.)
A lap nem utal az információ forrására vagy az azt alátámasztó bizonyítékokra, ahogy akkor sem, amikor belekeveri a történetbe a momentumos Lengyel Pétert, a többségi ellenzéki frakció vezetőjét. Így fogalmaz az Érdi Hírek: „Az oldal [Érdi Igazmondó] a hírek szerint közel állt a momentumos Lengyel Péterhez, a Csőzik László többségét adó érdi baloldali frakció vezetőjéhez. Az bizonyos, hogy az oldal bejegyzéseinél rendre Lengyel volt az első és legtöbbször egyetlen kommentelő”.
Persze, ebből semmi nem következik, olyan folyékony és határozatlan a megfogalmazás. Mindenesetre Lengyel az Átlátszónak kijelentette, hogy sem neki, sem a Momentumnak semmi köze az említett – azóta eltávolított – bloghoz, amelyen állítólag nyilvánosságra hozták az illegálisan gyűjtött telekkönyvi adatokat.
Az Érdi Hírek azt is írta, hogy az illegális adatgyűjtésnek a Pest Megyei Kormányhivatal egyik alkalmazottja is az érintettje. Megkérdeztük a kormányhivatalt, hogy tudnak-e erről az érintettségről, esetleg a rendőrség hajtott-e végre kutatási vagy lefoglalási intézkedéseket a hivatal épületében, ám cikkünk megjelenéséig nem reagáltak levelünkre.
A XI. kerületben nem tudnak az ügyről
Megkérdeztük a XI. kerületi önkormányzat kommunikációs vezetőjét is, hogy a polgármesteri hivatalukban történt-e az adatlekérés. Varkonyi Gyula az Átlátszóval ezt közölte: „Újbuda Polgármesteri Hivatalának Városgazdálkodási Igazgatósága nem rendelkezik információval erről az az ügyről. Megkeresés nem érkezett erre vonatkozóan. A hivatal építészeti-műszaki osztályához a rendőrség részéről megkeresés nem érkezett, intézkedés nem történt.”
„A Takarnet lekérések során általánosan az ügy főszámának feltüntetését alkalmazzuk a saját eljárásaink során, ugyanakkor a hivatkozott érdi portál írása szerint az adatot lehívó »felszámolási eljárás«-t jelölt meg célként. Ezért érdemi információkért a XI. kerületi rendőrkapitányság megkeresését javasoljuk” – írta Várkonyi, és ezzel a kör bezárult.
Poloska a spotlámpában
Jó két hónappal a Takarnet-ügy kipattanása után egy még súlyosabb megítélésű biztonsági incidensre derült fény Érden, a polgármesteri hivatalban: kamerából és mikrofonból álló lehallgató-készüléket találtak az egyik alpolgármester szobájában.
A rendőrségi kommunikációs szolgálat arról tájékoztatta az Átlátszót, hogy a Pest Megyei Rendőr-főkapitányság bűnügyi osztályán
tiltott adatszerzés bűntettének gyanúja miatt egyelőre ismeretlen tettes ellen van folyamatban büntetőeljárás.
„A rendőrök a helyszíni szemle során lefoglalták az eszközt, amelyet igazságügyi szakértői vizsgálatra továbbítottak. Ennek eredménye jelenleg nem áll rendelkezésünkre” – írták lapunk írásban feltett kérdéseire.
A bűnügy jelentőségére utal, hogy nem az általános illetékességi szabályok alapján folytatják le a nyomozást, hanem magasabb szinten, megyei nyomozók kezdték felderíteni a poloska telepítésének körülményeit.
„Pár nappal ezelőtt a polgármesteri titkárságon az általános helyettesem irodájában az egyik plafonon lévő ledes spotlámpában a képen látható megfigyelő és lehallgató berendezést (kamerát és mikrofont) találtuk” – írta Csőzik László polgármester 2022. március 29-én a Facebookon.
Érd első embere teljes bizonyossággal azt állította: a kémkamera vette a szobában zajló eseményeket. „Ami drámaibb: a kamera pont az asztalon lévő számítógép felett volt, tehát akár a begépelt jelszavakat is venni tudta” – írta Csőzik.
A hvg.hu-nak további részleteket tárt fel, hogyan találtak meg a megfigyelési technikát. „Az egész két körülmény miatt lett gyanús. Egyrészt egyszerre égett két, majdnem egy soron lévő LED-izzó, de az egyik csak részlegesen húnyt ki és rendkívül furcsa fényben kezdett mutatkozni” – nyilatkozta a portálnak. Majd hozzátette: „Mondok két szélsőséget. Az egyik, hogy ez már ott volt az elmúlt ciklusban is. Három-öt éves is lehet akár. A másik szélsőség, ami szintén nem kizárt, hogy egy hónapja tette be valaki. Arra is csak feltételezés van, hogy valószínűleg a Wi-Fi rendszeren keresztül küldte ki a jelet.”
Korábbi belső ellentét?
„Nyilván a politikai logika alapján azt lehet mondani, hogy ránk volt valaki kíváncsi az ellenoldalról, de ugyanilyen elméletet fel tudnék arra is állítani, hogy az előző ciklusban voltak belső politikai forrongások is, lehet, hogy valami belső ellenség” – osztotta meg vélekedését a polgármester.
Csőzik mondatai mögött az állhat, hogy az előző ciklusban a szobát Simó Károly alpolgármester használta, akinek a helyi vélekedések szerint korántsem volt felhőtlen a viszonya Bács Istvánnal, a másik alpolgármesterrel. Van, aki szerint ez a feszültség vezethetett oda, hogy lehallgató készüléket helyeztek el Simó szobájában. Simót írásban kérdeztük, van-e tudomása arról, hogy lehallgató-készüléket tettek a szobájába. Simó cikkünk megjelenéséig nem reagált kérdéseinkre.
Az óvodabotrányra is gyanakodnak
Csőzik egyébként egy konkrét okkal is előállt a már idézett interjúban. „Elképzelhető, hogy valamilyen módon köze van az óvodabotrányhoz, amit fél éve kezdtünk el felgöngyölíteni” – nyilatkozta Csőzik a hvg.hu-nak a megfigyelés egyik lehetséges politikai motívumáról.
Az Átlátszó 2019-ben indult cikksorozatában kezdte feltárni az érdi óvodaberuházások ellentmondásos részleteit. Kiderítettük, hogy a General-Invest Bau Kft. 2011 és 2019 között mintegy 1,5 milliárd forint értékben nyert el főleg óvodaépítési, -felújítási közbeszerzéseket az érdi önkormányzatnál, ahol a cégtulajdonos egyik rokona, a fideszes Bács István lett 2014-től az óvodaügyekért felelős alpolgármester.
42 százalékos profitrátát ért el a volt fideszes alpolgármesterhez kötődő építőcég Érden | atlatszo.hu
Beperli Érd ellenzéki polgármestere azt a helyi vállalkozást, amely kartellgyanús körülmények között nyert el egy közel 280 millió forintos óvodapítési beruházást a Pest megyei városban 2017-ben. Ez a cég – az óvodaépítési ügyekben jelentős befolyással rendelkező volt fideszes alpolgármesterhez, Bács Istvánhoz rokonsági szálakkal kötődő General-Invest Bau Kft. – az elmúlt években a térség beszerzésein 1,8 milliárd forint értékben nyert el közpénzes építési megbízásokat. 2019-ben a 14 főt alkalmazó cég tulajdonosa 1,7 milliárdos árbevétel mellett 700 milliós adózott nyereség után 100 millió forint osztalékot vágott zsebre. Ez 42 százalékos árbevétel-arányos profitrátát jelent, amely háromszorosa a NER közbeszerzési zászlóshajójának tekintett Duna Aszfalt profitrátájának és tízszerese a közönséges, “nem közeli” építőipari cégekének.
Legutóbbi cikkeinkben arra világítottunk rá, hogy az óvodaberuházások közbeszerzéseire gyakran egy jól behatárolható cégháló tagjait hívták meg. A polgármesteri hivatal nem tudott kielégítő választ adni arra, hogy miért ezeket a cégeket választották ki. Az erre rákérdező ismételt adatigénylésünk következményei összefüggésben állnak Konkoly Zita jegyző távozásával az érdi városházáról.
Az ügy kipattanása után egy nappal a Pest megyei rendőrség nyomozói szállták meg a Városházát, és átkutatatták az összes érintett helyiséget – írta Csőzik március végén.
Legutóbb, június elején Csőzik ugyancsak a hvg.hu-nak elmondta: április közepén arról kaptak tájékoztatást, hogy az ügyben a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat rendelt ki igazságügyi informatikai szakértőt a vizsgálat elvégzésére.
Címlapkép forrása: Csőzik László Facebook-oldala | Kettős megfigyelési botrány Érden: poloska a hivatalban, illegális adatlekérések | Két hónap alatt két megfigyelési-adatgyűjtési botrány robbant ki Érden. Ingatlannyilvántartási adatokat kértek le illegálisan fideszes (és más ügyben, nem fideszes) képviselőkről hónapokon át, majd nem sokkal később lehallgató-készüléket találtak a városházán. A két ügy jó alkalmat teremtett arra, hogy Fidesz és az ellenzéki szövetség egymást gyanúsítsa kémkedés miatt. Egyelőre annyi bizonyos, hogy a rendőrség mindkét ügyben nyomozást indított ismeretlen tettes ellen. | null | 1 | https://atlatszo.hu/orszagszerte/2022/06/20/kettos-megfigyelesi-botrany-erden-poloska-a-hivatalban-illegalis-adatlekeresek/ | 2022-06-20 00:00:00 | true | null | null | orszagszerte.atlatszo.hu |
Ladányi Kovács Zoltán az önkormányzati tulajdonú fesztiválszervező cég ügyvezetője. Saját cégével nyert az önkormányzattól megbízást – immár másodjára – fesztiválszervezésre. Az önkormányzat nem reagált megkeresésünkre.
„Magyarország legdinamikusabban fejlődő városa Kecskemét, melynek megújult nagyvárosi fesztiválja a Hírös Hét Fesztivál” – ez áll a hiros7.hu oldalon, egyelőre még csak a 2021-es programokkal. Az oldal a Kecskeméti Turizmusfejlesztési és Marketing Kft.-é a domain kereső szerint, a cég önkormányzati tulajdon. A város honlapjára feltöltött dokumentum szerint a vállalkozás élére 2017-ben Ladányi Kovács Zoltánt nevezték ki, határozatlan időre.
Ladányi Kovács Zoltánról az ellenzéki hangvételű kecsup.hu írt hosszabban: az önkormányzati cégvezetés mellett ő a kecskeméti Hírös Hét fesztiválok igazgatója; a Mobil-Event Kft. tulajdonos-ügyvezetője; a Lovas-Show Kft. ügyvezetője.
Az immár önkormányzati tulajdonú fesztiválszervező cégről (a Kecskeméti Turizmusfejlesztési és Marketing Kft.-ről) a portál megírta, hogy azt a cégtörténet szerint 2003-ban jegyezték be Fogathajtó VB 2004 Kecskemét Kft. néven. 2004-től az a 2020-ban elhunyt Mondok József vezette, aki uniós pénzből épített vadászházat saját használatra, ami miatt bíróság elé is állították. Mondok 2017-ig volt a cég élén.
Uniós pénzből épült vendégházak, ahol jól jártak a politikaközeli pályázók | atlatszo.hu
Összeállítást készítettünk azokról a részben vagy egészben uniós támogatásokból megvalósult vadász- és vendégházakról, amikhez a pénzt fideszes (vagy a kormánypártokhoz közeli) politikusok, polgármesterek, illetve családtagjaik nyerték el. Az összegyűjtött családi házaknak tűnő „falusi szálláshelyek” azért problémásak, mert azokban a gyanú szerint a politikusok saját magukat és barátaikat a kelleténél többször látták vendégül. Több esetben pedig csak a sajtóbotrányok után tették publikussá azokat az elérhetőségeket, ahol egyáltalán le lehet foglalni a szállásokat. Egyetlen olyan esetet sem találtunk, amikor a vissza nem térítendő EU-s pénzekkel való ügyeskedés miatt megbüntették volna a kormányközeli nyerteseket.
Ladányi Lovas-Show Kft.-je sok szállal kötődik kormányközeli üzletemberekhez, a cég a tulajdonosi körét – ahogy a kecsup.hu megírta – olyan ismert nevek alkották, mint a Lázár és Fiai kft. (ebből lett a CBA L és F Kft.), a Lázár-Holding kft., Lázár Zoltán és a Mondok Kft.
Ladányi önkormányzati cégben betöltött vezető pozíciója, a város kulturális életében betöltött szerepe azért érdekes, mert saját cégével is pályázott önkormányzati munkára.
Kecskemét önkormányzata tavasszal írt ki közbeszerzést „TOP-6.9.2-16-KE1-2017-00001 projekt rendezvényszervezési feladatainak ellátására”. Ez az uniós pénzből zajló projekt nem más, mint A helyi identitás és kohézió erősítése Kecskeméten című pályázata – a város erre 517 millió forint vissza nem térítendő európai uniós támogatást nyert. Erről 2019-ben megírtuk, a rendezvénysorozat akkori őszi önkormányzati választások előtti programjaiban számos városrészi napot tartottak Kecskeméten, ahol felléptek a fideszes képviselők is.
Uniós pénzből fesztiváloznak a kampányban a kecskeméti fideszes képviselők | atlatszo.hu
Félmilliárd forintot nyert Kecskemét 3 éven át tartó közösségépítő, helyi identitást erősítő rendezvényekre. A őszi önkormányzati választások előtt számos városrészi napot tartanak Kecskeméten, és fellépnek a jelenlegi fideszes képviselők is.
Ezeknek a programoknak a szervezését nyerte meg Ladányi cége: a Mobil-Event Rendezvényszervező Kft. 47 millióért 59 rendezvényt vállalt, amiben benne van „16 db rendezvény esetében szükséges catering biztosítása mindösszesen 1745 fő részére”, valamint, „Színpadi csomag 1: maximum 2 alkalom”.
Saját céggel és az általa vezetett vállalkozással közösen nyert
És nem először nyert Ladányi úgy, hogy már az önkormányzati fesztiválszervező céget vezette. Ugyanennek a projektnek az első közbeszerzését 2019-ben írta ki az önkormányzat. Akkor a 123 milliós 3 évre szóló megbízást a Lovas-Show Sportrendezvényszervező Kft. a Mobil-Event Rendezvényszervező Kft.-vel közös nyerte el. A Lovas-Show Sportrendezvényszervező Kft.-nek ügyvezetője 2017 óta szintén Ladányi-Kovács Zoltán.
Vagyis a cégvezető saját tulajdonú cégével és egy általa vezetett másik vállalkozással közösen nyert az önkormányzattól megbízást.
Ladányi a tulajdonában álló Mobil-Event Kft.-ből sem kap fizetést, ott nincs alkalmazott, osztalékot 2021-ben nem vett ki. Az általa vezetett Lovas-Show Kft. a 2020-as 20 milliós veszteség után, 2021-ben immár 44 millió forint veszteséget termelt, 2 alkalmazott volt, a bérre összesen 10,4 millió forintot fizettek ki.
Írásban kerestük Kecskemét önkormányzatát, hogy szerintük elfogadható-e, hogy önkormányzati tulajdonú cég vezetője önkormányzati közbeszerzésen indul, de a több hete elküldött kérdésünkre semmilyen válasz nem érkezett. | Az önkormányzati cég vezetője saját munkaadójától nyert közbeszerzést vállalkozásával | Ladányi Kovács Zoltán az önkormányzati tulajdonú fesztiválszervező cég ügyvezetője. Saját cégével nyert az önkormányzattól megbízást – immár másodjára – fesztiválszervezésre. Az önkormányzat nem reagált megkeresésünkre. | null | 1 | https://atlatszo.hu/orszagszerte/2022/06/27/az-onkormanyzati-ceg-vezetoje-sajat-munkaadojatol-nyert-kozbeszerzest-vallalkozasaval/ | 2022-06-27 00:00:00 | true | null | null | orszagszerte.atlatszo.hu |
Öten indulnak Újszentiván polgármesteri székéért az időközi választáson, a helyieket megosztják az elmúlt időszak történései. Az előző, Fidesz-közeli polgármestert költségvetési csalásért tartóztatták le, a helyi Fidesz jelöltjét a megyei pártközpontban leszavazták. Így lett két fideszes polgármester-jelölt a faluban, akiknek egy közös tulajdonságuk biztosan akad: a megbeszélt időpont előtt lemondták az interjút. Videó.
Februárban letartóztatták Újszentiván polgármesterét: Putnik Lázárt költségvetési csalással vádolják. A Csongrád-Csanád Megyei Főügyészség szerint a szálló megépítésére 222 millió forint vissza nem térítendő támogatást kapott Újszentiván 2017-ben, a projekt 371 millió forint volt. A polgármester a beruházást túlárazta, illetve a valóságban nem az végezte a munkát, aki a papíron szerepelt. A szálló 258 millióból kész lett, a maradék 113 millióból 10 milliót egy szociális szövetkezet kapott, 70 millió a polgármester saját cégéhez vándorolt, társasházakat építettek, ingatlant vettek belőle. A többi pénz eltűnt – mindezt a Magyar Narancs összegezte cikkében.
De nem ez az első eset, hogy a falu témát ad a sajtónak. 2014-ben írtuk meg, hogy négy év alatt kétszáz fővel nőtt a választásra jogosultak száma a településen. Persze, idővel kiderült, hogy nem csoda történt, hanem közokirat-hamisítás: Putnik Lázár polgármester közreműködésével fiktív lakcímhez jutottak honosított magyarok. És nem csak ott: a településszomszéd Tiszaszigeten a fideszes Ferenczi Ferencet gyanúsították meg ugyanezzel.
2019 nyarán aztán ítélet is született az ügyben: a vádirattal egyezően, tárgyalás nélkül elítélte a bíróság Újszentiván és Tiszasziget polgármesterét, valamint társaikat. A súlyosabb büntetést, másfél év börtönt (1 évre felfüggesztve) azért kapták a végrehajtók, mert papíron szerb állampolgárokat telepítettek be. Az értelmi szerzők, a polgármesterek megúszták pénzbírsággal.
Voksturizmus: elítélték Újszentiván és Tiszasziget polgármesterét a fiktív lakcímbejelentések miatt | atlatszo.hu
A NAV is nyomozott. Tiszasziget esetében úgy látták, a fiktív lakosok nem befolyásolták érdemben a 2014-es választásokat. Újszentiván polgármestere, Putnik Lázár pedig korábban tagadta, hogy köze lenne a fiktív lakosokhoz. A bíróság szerint ez mégsem így volt.
A történtek ellenére 2019-ben újra megválasztották Putnikot, igaz, mindössze negyvennégy szavazattal kerekedett felül erősebbik kihívójánál, Bodó Imrénél. Csakhogy jött az újabb ügy, a képviselőtestület pedig a letartóztatás után feloszlatta önmagát. Az időközi választást július 3-án tartják.
A polgármesteri székért öten indultak: a választási iroda szerint Dr. Binszki Olivér függetlenként, Bodó Imre szintén függetlenként, ahogy Maczelkáné Minyó Judit és Waltrich Csaba is. Pártszínekben, a Fidesz-KDNP támogatásával Ulbert Mónika lenne polgármester. Ulbert mellett fel is vonult már a Fidesz krémje, így többek között Kósa Lajos és Varga Judit is kampányolt mellette.
A választás előtti napokban interjút kértünk a Fidesz-jelöltjétől, valamint Bodó Imrétől is. Ő is Fidesz-tag, 2006-2012 között országgyűlési képviselő volt. Ulbert Mónika a forgatás előtt kérte, aznap keressük, végül nem ért rá. Bodó Imre is lemondta az interjút. Nyilatkozott viszont Binszki Olivér, aki mindössze 30 évesen lenne polgármester.
„Itt rendes emberek laktak”
Szinte kihalt a hőségben Újszentiván, amikor június 29-én felkerestük a szerb határhoz közeli községet. A helyiek mégis szívesen beszéltek a vasárnapi voksolásról. Volt, akinek csak az fontos, kinek a neve mellett lesz majd a Fidesz-logó, más szerint okoz majd még meglepetéseket a nyomozás.
A helyiek beszéltek az Átlátszónak arról is, milyen belső konfliktusok vannak a Fideszben, hogy a polgármester vagy a képviselők személye fontosabb-e, és hogy véget kell vetni az acsarkodásnak, és a faluért kell dolgozni.
Videónk a 2000 fős Újszentivánról, pár nappal az időközi választás előtt.
Újszentiván választ: a lecsukott Fidesz-közeli polgármester helyett két fideszes jelölt is indul
Videó: Bodoky Bence
Nyitókép: Az Átlátszó stábja Újszentivánon forgatott. | Újszentiván választ: a lecsukott Fidesz-közeli polgármester helyett két fideszes jelölt is indul | Öten indulnak Újszentiván polgármesteri székéért az időközi választáson, a helyieket megosztják az elmúlt időszak történései. Az előző, Fidesz-közeli polgármestert költségvetési csalásért tartóztatták le, a helyi Fidesz jelöltjét a megyei pártközpontban leszavazták. Így lett két fideszes polgármester-jelölt a faluban, akiknek egy közös tulajdonságuk biztosan akad: a megbeszélt időpont előtt lemondták az interjút. Videó. | null | 1 | https://atlatszo.hu/orszagszerte/2022/07/01/ujszentivan-valaszt-a-lecsukott-fidesz-kozeli-polgarmester-helyett-ket-fideszes-jelolt-is-indul/ | 2022-07-01 00:00:00 | true | null | null | orszagszerte.atlatszo.hu |
A tavaly augusztus 20-i tűzijáték áránál kicsivel többet, csaknem egymilliárd forintot osztott szét négy hónap alatt “közösségi, társadalmi tevékenységek” támogatására az állami lottócég, a Szerencsejáték Zrt. támogatáskezelő leányvállalata. Ugyan a Szerencsejáték Service Nonprofit Kft.-nek rendszeresen közzé kell tennie a honlapján az adománnyal vagy szponzorációs szerződéssel támogatottak listáját, a havi listákat rendre több hónapos késéssel töltik fel.
Mivel május közepén még egyetlen 2022-es összeget sem közöltek, a hvg.hu közérdekű adatigényléssel kérte ki az idei támogatottak listáját, amire a törvényes 15 napos határidő újabb 15 napos hosszabbítása után, június közepén érkezett az a válasz, hogy az adatok elérhetők a honlapon – ezeket 1-2 nappal korábban tölthették fel, addig nyomuk sem volt, ráadásul csak a január-április hónapokról tettek közzé adatot, a már szintén lezárt május hónapról semmilyen információ nincs.
Az adatok alapján az év első négy hónapjában összesen 915 millió forintot osztott szét a Szerencsejáték Zrt. leánycége, és a lista korábban nem tapasztalt, jelentős aránytalanságokat mutat:
míg korábban egy 40-50 milliós tétel már nagynak számított, és csak elvétve volt 100 millió feletti összeg, most a teljes, négy havi pénz csaknem felét három szerencsés kapta, a csúcstartó 230 millióval támogatott magáncég egymaga elvitte a keret negyedét.
A 230 millió forint egy április 7-én aláírt szponzorációs szerződéssel a Hightide23 Kft.-hez került. A honlapra feltöltött egysoros tájékoztatókból soha nem derül ki, pontosan mire kapott pénzt az adott szervezet vagy vállalkozás, sokszor még azt sem egyszerű kideríteni a nevük alapján, hogy ezek mivel foglalkoznak. Azt pedig egyáltalán nem közlik, miért tarthatták támogatásra érdemesnek őket, és miért éppen a jelzett összeggel a Szerencsejáték-leánycég döntéshozói.
A 230 millióra érdemesített Hightide23 Kft.-nek weboldala vagy Facebook-oldala nincs, a cégjegyzékből pedig csak annyi derül ki, hogy a fő tevékenységként nyomdai előkészítéssel, illetve az ettől viszonylag messze álló szabadidő- és sporthajógyártással foglalkozó, 11 éves vállalkozásnak tavaly augusztusban lett egyedüli tulajdonosa és ügyvezetője Weöres Szabolcs, a cégnek pedig 2020-ban és 2021-ben sem volt árbevétele, a tavalyi évet 201 ezer forintos veszteséggel zárta például. Weöres Szabolcsot egy tavalyi cikk szerint “a magyar vitorlás sportban igazán járatosakon kívül talán kevesen ismerik”, mindenesetre a Fa Nándorral is hajózó profi vitorlázó most a cégén keresztül jelentős támogatást kapott – mint a vitorlazasmagazin.hu-nak idén májusban elárulta – egy versenyhajó megvásárlásához, amit már tavaly nyáron kinézett, de lassan “állt össze a finanszírozás” – ehhez pedig nemcsak a Szerencsejáték-cégtől, de a Moltól és az MVM-től is érkezett segítség, sőt tavaly év végén az állami Eximbanktól is kapott még 20 milliós támogatást.
A március a jelek szerint minden évben Pataky Attila hónapja: akkor kapta az idei eddigi második legnagyobb összeget, több mint 141 millió – egész pontosan 141 732 284 forintot – az Edda énekesének vállalkozása, a P.Management Kft. a Szerencsejáték Service-en keresztül, ahonnan tavaly is éppen márciusban jutott 78,7 millióhoz. Pataky vállalkozásának biztosan jól jött a pénzt, bár cége az előadó-művészeket is hátrányosan érintő koronavírus-járvány ellenére sikeres: a 2020-as 72 milliós árbevételt 2021-ben 327 millióra növelte, a 268 ezres veszteséget pedig 61 milliós nyereségbe fordította.
A harmadik legtöbb pénzt, 70 milliót szintén márciusban és ismét egy régi ismerős kapta: a Békemeneteket is szervező Civil Összefogás Közhasznú Alapítvány (CÖKA). A Szerencsejáték-cég tavaly 40 millióval, 2020-ban 100 millióval, 2018 végén pedig 70 millióval támogatta a CÖKA-t, amely máshonnan is hasznot húz: emlékezetes a 2016-os, botrányt kavart eset, amikor az állami Magyar Villamos Művek (MVM) Zrt. 508 milliót adott nekik a “közgondolkodás javítására”. A CÖKA bevételeinek jelentős részét az ilyen és ehhez hasonló támogatások jelentik. Mint a CÖKA tavalyi mérlegét feldolgozó cikkünkből kiderül, az alapítvány részint ezeknek is köszönhetően tavaly 252 milliós rekordnyereséget ért el:
A “dobogósoknál” jóval kevesebb, de még mindig jelentősnek mondható, 50 milliós támogatást kapott például a tavaly is ekkora összeghez jutó – az MVM, a Mol és az MKB Bank által is támogatott – Darts Event Kft., amely tavaly is nagyszabású darts-versenyt szervezett, és idén ősszel is hasonló rendezvényre készül. A támogatáslista alapján 35 millió forintot kapott a Szerencsejáték Service-től az Aeroglobe Kft., amely ugyaninnen tavaly is kapott pénzt – igaz, csaj 20 milliót. A Budaörsi Repülőteret üzemeltető, régi repülős dinasztia által tulajdonolt családi vállalkozáshoz kapcsolódó másik családi cég a FLY-COOP Kft. neve már ismerősebben csenghet: ennek a helikopterével utazott Rogán Antal miniszter és felesége 2016-ban egy lagziba, de szállították már Habony Árpádot is.
Mindössze 30 millióval kellett beérnie a lista szerint a magyar rock egyik legtermékenyebb szereplője, Demjén Rózsi koncertjeit szervező Rózsa Records Kft.-nek, és csak 25 millió jutott a hazafias rockot játszó – és a Nélküled című számról is közismert – Ismerős Arcok zenekar basszusgitárosa, Galambos Nándor Hangos Szó Kft. nevű cégének. A maga 20 milliós adományával a lista végén kullog a már korábban is támogatott, a Nemzeti Imareggeliket szervező D.C. Magyarországi Alapítvány. Szintén 20 milliós adományt kapott az Orbán Viktor első és eredeti – még Vona Gábort is a tagjai között tudó – polgári köréből kinőtt Szövetség a Nemzetért Alapítvány, amely a polgári körök központja, a budapesti Polgárok Háza fenntartója, és amelyik még 2016-ban 320 milliós támogatást kapott a légi irányításért felelős állami cégtől, a HungaroControltól.
Pontosítás - 2022.06.23.:
Cikkünk eredeti változatában tévesen azt írtuk, hogy a Rózsa Records Kft. Demjén Rózsi tulajdonában álló cég, pedig a vállalkozásban az előadóművész nem érdekelt, a cég csak a koncertjeit szervezi. A hibát javítottuk, a tévedésért elnézést kérünk. | Pataky Attilára, egy vitorlásra és a Békemenetre mentek el a Szerencsejáték Zrt. százmilliói | Négy hónap alatt 915 millió forintot osztott szét leányvállalata útján az állami lottócég, ennek negyede egy vitorlás megvásárlását segítette, de 141 milliónak örülhetett Pataky Attila, 70 milliónak pedig a Békemenetet szervező CÖKA. | null | 1 | https://m.hvg.hu/itthon/20220620_Egy_vitorlazo_cegere_Pataky_Attilara_es_a_Bekemenet_szervezoire_mosolygott_eddig_a_legszelesebben_Fortuna | 2022-06-20 17:30:00 | true | null | null | HVG |
Az MCC nekiállt elverni a közpénzből kapott százmilliárdos pénzvagyont
Hiába folyt be 11 milliárd forintnyi osztalék az államtól kapott részvények után a Mathias Corvinus Collegiumot fenntartó alapítványhoz, a tavalyi évet majdnem 9 milliárdos veszteséggel zárták, ami az előző évinek a százhúszszorosa. Igaz, sok volt a kiadásuk is: fizetésekre például több mint 4 milliárd ment el, cégeket alapítottak, részesedést vásároltak, meg a rezsi is drágult.
Ha a sokak által fideszes káderképzőnek tartott, magát inkább tehetséggondozó intézményként megjelenítő Mathias Corvinus Collegium, pontosabban az azt fenntartó azonos nevű alapítvány nem egy szervezet, hanem egy személy lenne, akkor a tavalyi mérlege szerint a vagyonát megtestesítő 424,4 milliárd forintnyi saját tőkéjével a második leggazdagabb magyar lehetne. Az MCC így hajszállal előzné az OTP-vezér Csányi Sándort (420 milliárd), viszont még mindig jelentősen lemaradna Mészáros Lőrinc (480 milliárd) mögött.
A hatalmas vagyon azonban nem jár mindig együtt kiugró profittal:
noha az MCC alapítványa nonprofit szervezet, így elsősorban nem is a nyereségre hajt, 2021-ben sikerült rekordösszegű, 8,7 milliárdos veszteséget összehoznia, ami az előző évi veszteségnek a 120-szorosa.
A csaknem 9 milliárdos veszteség különösen úgy tűnik soknak, hogy 2021-es mérlegbeszámolója és közhasznúsági jelentése szerint az MCC Alapítvány csaknem 12 milliárd forintot könyvelhetett el osztalékbevételként, ami az előző évi érték tízszerese. Az osztalék alapja pedig a még 2020-ban az államtól kapott 10-10 százaléknyi Mol- illetve Richter-részvény-pakett volt – ez önmagában 289 milliárd forintnyi értéken van nyilvántartva az alapítvány mérlegében.
A részvényjuttatást még az MCC Alapítvány elődje, a Habony Árpád hitelezőjeként is híressé vált Tombor András nevéhez köthető Tihanyi Alapítvány kapta az államtól – ehhez egy, az MCC „tehetséggondozási programjának támogatásáról” szóló törvényt is elfogadtak 2020 májusában. Emellé milliárdos értékű fővárosi ingatlant is kapott az MCC, amelynek működési kiadásaira 3 hónappal később még 36 milliárdot adott a kormány a Gazdaságvédelmi Alapból. Mindezt 4 hónappal később, december 24-én újabb 94,5 milliárddal fejelte meg a kabinet.
A 2020-as pénzeső után azonban az Alapítvány friss bevételei elapadtak: a 2021-es mérlege szerint az egyetlen jelentős bevételi tétel a 11,98 milliárd forintnyi részvényosztalék volt, a többi ehhez képest aprópénz: a 276 milliós egyéb bevételből 32 millió érkezett a kormánytól (Miniszterelnökség, Miniszterelnöki Kabinetiroda, Emberi Erőforrások Minisztériuma), 241 millió volt az “egyéb gazdálkodótól, szervezettől kapott támogatás, adomány”, az szja 1%-ból félmillió jött be.
A kiadások viszont tetemes összegre rúgtak, hiszen például csak fizetésekre, bérekre, vagyis “személyi jellegű ráfordításokra” 4,12 milliárd forint ment el, ami az egy évvel korábbinak csaknem a négyszerese. Ebből a vezető tisztségviselők 106 millióba kerültek, és Szalai Zoltán főigazgató juttatása önmagában 34 millió forint volt, ami járulékokkal és egyéb juttatásokkal együtt havi bruttó 2,83 milliós bérköltséget jelent. Az MCC legismertebb arca, a miniszterelnök politikai igazgatójaként dolgozó Orbán Balázs kuratóriumi elnök pedig vagyonnyilatkozata szerint havi bruttó 1,9 milliót vesz fel onnan.
Sem a vezetőin, sem a közhasznú tevékenységénél nem garasoskodik az MCC: utóbbira 21,16 milliárdot költött tavaly. Ebben minden benne van, az említett bérköltségektől (4,1 milliárd Ft) a takarításon (33 millió Ft), a postaköltségen (8 millió Ft) és a rendezvényszervezésen (625 millió Ft) át a rezsiig (66 millió Ft). A legjelentősebb tétel azonban egy 13 milliárd forintnyi “sajátos egyéb ráfordítás”. Ez túlnyomó részt másnak nyújtott cél szerinti juttatás volt: más szervezet 12,8 milliárd forint értékben kapott támogatást az MCC-től, míg ösztöndíjakra 189 milliót költöttek.
Mivel azonban 2021-ben az MCC összes bevétele 12,4 milliárd forint volt, hozzányúltak a mozdítható, bankban tartott 131 milliárdos vagyonhoz és abból az év végére elköltöttek kereken 30 milliárdot. Ebből már jutott a vagyonelemek gyarapítására is, mintegy 19 milliárdos értékben, főleg vállalkozások vásárlásával, alapításával. Az Alapítvány 2021-ben hozta létre például 362 milliós jegyzett tőkével az MCC Press Kft.-t, amely a saját könyvkiadója, mivel “az intézmény oktatói, vendégprofesszori létszámának bővülésével megnőtt az igény a publikálásra, könyvkiadásra".
Mindössze 2 millió forintért szerzett 50 százalékos tulajdonrészt az MCC a Highlights of Hungary Kft.-ben. Jelentősebb beruházás volt, hogy bevásárolta magát a Libribe, megszerezve a könyvkiadó- és terjesztő cégcsoport 30,94 százalékát – ehhez az MCC Liber Invest Kft.-t vették meg 5,48 milliárd forintért. Még többet költött az MCC tavaly arra, hogy a vidéki ingatlanjainak üzemeltetése és felújítása céljából létrehozott 8 projektcégében 13,3 milliárdos értékben tőkét emelt, tőketartalékba fizetett be, illetve 612 millió forint hosszú lejáratú hitelt nyújtott részükre.
Pókhálóként szövik át a közéletet a közpénzmilliárdokkal kitömött NER-közeli alapítványok
Minden képzeletet felülmúló pénzbőség jellemezte az egyetemek többségét is befaló közérdekű vagyonkezelő alapítványok tavalyi évét. A jólét elnyomja a kritikus hangokat, miközben közpénzből etetik a kormány holdudvarát, és terjesztik a szélsőségektől sem mentes konzervativizmust.
Az MCC vagyonelemei persze “magától” is nőttek mostanában, mivel bár az állami pénzeső elapadt, a kormány döntése nyomán ingyenes vagyonjuttatásként nyolc ingatlant vehetett birtokba tavaly az alapítvány Pécstől Szekszárdon át Zalaegerszegig – köztük a révfülöpi kikötő melletti területet, a régi Országos Tervhivatal üdülőivel és egy romos kastéllyal. Már az MCC-é a debreceni Aranybika szálló és egy győri hotel, idén pedig a Gellért-hegy nyugati oldalán egy eddig állami telekkel lett gazdagabb az MCC.
Ez a telek a szomszédságában van annak az ingatlannak, ahol nagy erőkkel építkezik az Alapítvány: az egykori Balassi Intézet helyén tehetséggondozó központot alakít ki. Egy engedélyt nemrég kaptak meg ehhez a kormányhivataltól, de az Orbán-kormány már korábban gondoskodott róla, hogy a beruházás nemzetgazdasági szempontból kiemeltté nyilvánításával az MCC olyan és akkora épületet húzhasson fel a Gellért-hegyen, amilyet és amekkorát csak akar.
Nem csak a budai városképen tervez nyomot hagyni a NER elitképzője
A Mathias Corvinus Collegium a Tombor család 24 éves oktatási műhelyéből az Orbán-rendszer első számú káderképzője lett. A közeljövőben pedig a szó szoros értelmében is építkezni kezd.
Nemcsak a Gellért-hegyi, kollégiumot, oktatási és rendezvényközpontot, valamint irodákat magában foglaló épületegyüttes mutatja az MCC nagy terveit, hanem a 2021-es mérlegbeszámolóban megfogalmazott távlati cél is, hogy "Kárpát-medence szerte 35 (19 magyarországi és 16 külhoni) helyszínen jelenlévő tehetségtámogató intézmény legyen". Méghozzá olyan – folytatódik a vállalás – amely 2021-hez hasonlóan "tanárok, diákok és egyetemi hallgatók támogatását, a magyar társadalom műveltségi szintjének emelést" valósítja meg.
A közhasznúsági beszámolóban emlegetett MCC-s tudományos kutatási tevékenység része bizonyára az a felmérés is, amely bebizonyította, hogy a nyugatiaknál jóval nyitottabb nemzet a magyar. A társadalmi műveltség növelését pedig a tavaly először megrendezett MCC Feszt is szolgálhatja. Az esztergomi fesztivál díszvendége, az Orbánt interjúvoló Tucker Carlson, vagyis a "trumpizmus megafonja" volt, aki ugyan 70 ezer dollárt szokott kérni a fellépésekért, de az MCC-hez ingyen jött el. Nem volt ilyen szerencséjük Dennis Pragerrel, a szélsőjobboldali, illetve konzervatív tartalmakat kínáló youtuberrel, aki 30 ezer dollárt kért. Idén pedig Henry Kissinger veterán politikus jöhet az MCC Fesztre – nem ingyen.
De hazai celebritásokból sincs általában hiány az MCC különféle rendezvényein. Két éve egyszerre "lépett fel" az MCC egyik vitaestjén Stumpf István, Navracsics Tibor, Lázár János és Gulyás Gergely, tavaly ősszel az MCC évnyitóján maga Orbán Viktor miniszterelnök tette tiszteletét és beszélt a magyarok küldetéstudatáról, idén februárban pedig Varga Judit igazságügyi miniszter sietett egy MCC-s fórumra "hivatalos teendői ellátására". | Az MCC nekiállt elverni a közpénzből kapott százmilliárdos pénzvagyont | Hiába folyt be 11 milliárd forintnyi osztalék az államtól kapott részvények után a Mathias Corvinus Collegiumot fenntartó alapítványhoz, a tavalyi évet majdnem 9 milliárdos veszteséggel zárták, ami az előző évinek a százhúszszorosa. | null | 1 | https://hvg.hu/itthon/20220701_Dol_a_penz_a_Mathias_Corvinus_Collegiumhoz_megis_egy_ev_alatt_120_szorosara_novelte_a_veszteseget | 2022-07-01 17:30:00 | true | null | null | HVG |
Csaknem 670 millió forint versenyfelügyeleti bírságot szabott ki a Gazdasági Versenyhivatal (GVH), amiért négy jelentős piaci szereplő már a közbeszerzési kiírás előtt felosztott egymás között egy állami altató- és lélegeztetőgép tendert – írja a GVH közleményében.
A versenyhivatali eljárás megállapította, hogy a magyar altató- és lélegeztetőgép piac jelentősebb szereplői, a Dräger Medical Kft., a GE Hungary Kft. és forgalmazója, az Aladdin Medical Kft., valamint a HOGE Orvosi Műszer Kft. még jóval a járvány előtt, 2015-ben megállapodtak egymással a verseny korlátozásáról egy, a szakminisztérium által tervezett, 6 milliárd forintos központi eszközbeszerzés kapcsán.
A tervezett tenderrel kapcsolatban a cégek – kezdetben külön-külön folytatott – lobbitevékenysége egy idő után jogsértő egyeztetésekbe csapott át. Ezek során a vállalatok
megállapodtak egymással a beszerzés nagyságrendileg 40–40–20 százalékos arányú felosztásáról, valamint a részletes ajánlati áraikról.
Ezek bizonyítékait a versenyhatóság a helyszíni kutatások során több résztvevőnél is megtalálta. A cégek úgy tervezték megvalósítani a megállapodásukat, hogy a felosztással kedvező irányba befolyásolják a közbeszerzési kiírást.
A jogsértés miatt a GVH Versenytanácsa összesen 669 millió forintos bírságot szabott ki a vállalkozásokra.
A döntés tekintettel volt a vállalatok pénzügyi teljesítőképességére és arra is, hogy közülük többen kis- és középvállalkozásnak minősülnek. A nemzeti versenyhatóság bírságcsökkentő körülményként vette figyelembe, hogy az érintett cégek egyike – a Dräger Medical Kft. – egyezségi eljárás keretében elismerte a jogsértést, lemondott a jogorvoslat lehetőségéről és belső vállalati megfelelőségi program bevezetését vállalta a jövőbeni hasonló esetek elkerülése érdekében. | Az altató- és lélegeztetőgép piacon kartellezett négy cég, lebuktak | A cégek még jóval a Covid-járvány előtt, 2015-ben megállapodtak egymással a verseny korlátozásáról. | null | 1 | https://hvg.hu/gazdasag/20220630_Altato_es_lelegeztetogep_kartellt_tart_fel_a_GVHGEHungaryKft | 2022-06-30 13:17:00 | true | null | null | HVG |
Korrupcióval gyanúsít egy vizsgabiztost a Győri Regionális Nyomozó Ügyészség. Az illetőt a rendőrséggel közösen vették őrizetbe. A vizsgabiztost gyanúsítottként hallgatták ki és bűnügyi felügyelet elrendelését kezdeményezék vele szemben.
A megalapozott gyanú szerint a volt kormánytisztviselő az egyik megyei kormányhivatal műszaki vizsgabiztosaként nem a kötelező jogszabályi előírások szerint járt el a mezőgazdasági vontatók, pótkocsik (úgynevezett lassú járművek) időszakos vizsgáztatásakor. Nem végzett fékmérést, illetve tisztában volt azzal is, hogy mivel a vizsgáztatás nem a kijelölt vizsgaállomáson történik, a járművek műszaki állapota nem felelt meg az előírt rendelkezéseknek.
Valótlanul rögzítette a járművek hatósági műszaki minősítő lapján, hogy a járművek megfelelnek a rendelkezéseknek, és közreműködött a műszaki érvényességének meghosszabbításában is.
Az elkövető mindezért járművenként 5 ezer forintot kapott az ügyben már gyanúsított tettestársától, aki a vizsgáztatással kapcsolatos ügymenet lebonyolításában meghatalmazottként járt el.
A Győri Regionális Nyomozó Ügyészség előnyért hivatali kötelességét megszegve, üzletszerűen elkövetett hivatali vesztegetés elfogadásával és hivatalos személy által elkövetett közokirat-hamisítás bűntettével gyanúsította meg a vizsgabiztost. | Korrupt műszaki vizsgabiztos bukott le | Többek között üzletszerűen elkövetett hivatali vesztegetés elfogadásával gyanúsítják. | null | 1 | https://hvg.hu/itthon/20220701_korrupt_muszaki_vizsgabiztos_bukott_le | 2022-07-01 11:46:00 | true | null | null | HVG |
A Nemzeti Védelmi Szolgálat kezdeményezésére a Békés Megyei Rendőr-főkapitányság Gazdaságvédelmi Osztálya büntetőeljárást folytat egy Békés megyei háziorvos ellen.
Az orvos a gyanú szerint COVID-19 igazolást állított ki egy férfinak január 4-én 200 000 forintért cserébe úgy, hogy a férfi nem is fertőződött meg a vírussal. A háziorvost korábban egy férfi azzal az indokkal kereste meg, hogy a kisteleki ismerősének szüksége van az igazolásra, azért, hogy a börtönbe való bevonulását el tudja halasztani.
A rendőrség a háziorvost vesztegetés elfogadásával, a másik két férfit vesztegetéssel gyanúsítja, és vizsgálja a történteket.
Ez már a sokadik eset, hogy a Nemzeti Védelmi Szolgálat (NVSZ) korrupt orvosokat leplez le. Amióta az NVSZ felderítheti az egészségügyben tapasztalható korrupciót, fogtak már el korrupt pszichiátert, sportorvost. Bár kezdetben úgy tűnt, hogy az NVSZ a hálapénzt elfogadó orvosokra vadászik majd, ezek inkább csak az ügyek töredékét adják. Ennél több a védettségi igazolással kapcsolatos visszaélés, a költségvetési csalás, de kiskorú veszélyeztetése, szexuális kényszerítés és foglalkozás körében elkövetett szándékos veszélyeztetés miatt is indult már vizsgálat. Az NVSZ eddig már több tucat egészségügyi dolgozót leplezett le. | Megint elkaptak egy orvost, aki pénzért adott Covid-igazolást | A gyanú szerint a háziorvos 200 ezer forintot kért a dokumentum kiállításáért cserébe. | null | 1 | https://hvg.hu/itthon/20220629_Megint_elkaptak_egy_orvost_aki_penzert_adott_covidigazolast | 2022-06-29 16:23:00 | true | null | null | HVG |
Medián: A Fidesz szavazói is érzékelik a korrupciót, de nem a rendszer, hanem egyének bűnének látják
belpolitika
2024.06.26. 08:004 perc
A Medián friss felmérése szerint Tisza Párt hívei utasítják el a legkövetkezetesebben a kormányzati korrupciót. A megkérdezetteknek fele hallott az Integritás Hatóságról, de ez utóbbiaknak csak az ötöde tartja azt a kormánytól független, tisztán szakmai szervezetnek.
Egymilliárdot oszt Gattyán György Megoldás Mozgalma a párt győztes polgármestereinek, de még nem tudni mire és hogyan
belpolitika
2024.06.29. 06:276 perc
Három településen is a Megoldás Mozgalom jelöltjei nyerték el a polgármesteri megbízatást az önkormányzati választásokon. A pártnál most egymilliárd forintra pályázhatnak, hogy "mintatelepüléssé" változtassák községüket.
Ázsai vendégmunkásokat is toborzó céggel szövetkezik az "ásványvízkirály"
üzlet
2024.07.19. 12:001 perc
Balogh Leventéék vállalkozásában részt vesz az RTL-es Az álommeló című realityműsor első évadának nyertese is.
Izraelt és Iránt több ezer éves békés viszony kötötte össze - mára mégis halálos ellenségek lettek
világ
2024.07.01. 15:309 perc
Irán és Izrael stratégiai szövetségesek is lehetnének, de az 1979-es iráni iszlamista forradalom óta ádáz ellenségek. Holott az ókortól főként a békesség határozta meg a kapcsolatukat.
Aki kitalálta a magyar és az ukrán bérelt fegyvergyár modelljét, és akire az oroszok vadásznak
világ
2024.07.16. 12:485 perc
Ukrajna legfontosabb fegyvergyártójának mondják Armin Pappergert, aki sosem tagadta, hogy a háborúból az általa irányított hadiipari óriás, a Rheinmetall profitál. A német cégvezér állítólag az amerikai szolgálatoknak köszönheti, hogy még él. Ők szóltak ugyanis Berlinnek, hogy az oroszok merényletet terveznek ellene. De kicsoda Armin Papperger? | Felcsút nagyon készül másfél millárdos turisztikai központja üzemeltetésére | A kisvasút végállomásánál kialakítandó létesítményt Mészáros Lőrincék cége építi. | null | 1 | https://hvg.hu/360/202226_felcsuti_gazdasagi_es_szolgaltato_vallalkozofalu | 2022-07-01 12:30:00 | true | null | null | HVG360 |
A nemzeti versenyhatóság vizsgálata feltárta, hogy a magyar altató- és lélegeztetőgép piac jelentősebb szereplői, a Dräger Medical Kft., a GE Hungary Kft. és forgalmazója, az Aladdin Medical Kft., valamint a HOGE Orvosi Műszer Kft. még jóval a járvány előtt, 2015-ben megállapodtak egymással a verseny korlátozásáról egy, az Emberi Erőforrások Minisztériuma által tervezett, 6 milliárd forintos központi eszközbeszerzés kapcsán - derül ki a GVH közleményéből.
A versenyhivatali eljárás megállapította, hogy a tervezett tenderrel kapcsolatban a cégek – kezdetben külön-külön folytatott – lobbitevékenysége egy idő után jogsértő egyeztetésekbe csapott át. Ezek során a vállalatok megállapodtak egymással a beszerzés nagyságrendileg 40-40-20 százalékos arányú felosztásáról, valamint a részletes ajánlati áraikról, amelynek bizonyítékait a versenyhatóság a helyszíni kutatások során több résztvevőnél is megtalálta. A cégek úgy tervezték megvalósítani a megállapodásukat, hogy a felosztással kedvező irányba befolyásolják a közbeszerzési kiírást.
Összesen 669 milliós bírság - a bűnbánó céggel kesztyűs kézzel bántak
A jogsértés miatt a GVH Versenytanácsa összesen 669 millió forintos bírságot szabott ki a vállalkozásokra. A döntés tekintettel volt a vállalatok pénzügyi teljesítőképességére és arra is, hogy közülük többen kis- és középvállalkozásnak minősülnek. A nemzeti versenyhatóság bírságcsökkentő körülményként vette figyelembe, hogy az érintett cégek egyike – a Dräger Medical Kft. – egyezségi eljárás keretében elismerte a jogsértést, lemondott a jogorvoslat lehetőségéről és belső vállalati megfelelőségi program bevezetését vállalta a jövőbeni hasonló esetek elkerülése érdekében.
„A közbeszerzési kartellek felszámolására különös hangsúlyt fektetünk, mellyel a központi költségvetés forrásait, a magyar emberek pénzét védelmezzük. Tapasztalataink szerint a közbeszerzési kartellek akár 30-40 százalékkal is megemelhetik a megrendelések árát, ezért is lépünk fel szigorúan a tiltott együttműködések ellen. Az összejátszó cégekre kirótt versenyjogi bírság mellett komoly büntetőjogi és polgári jogi (kártérítési) következménye is lehet az ilyen cselekedeteknek.” – hívta fel a figyelmet Rigó Csaba Balázs, a GVH elnöke. | Négy cég trükközött Magyarországon az altató- és lélegeztetőgépek árával - lebuktak | Négy jelentős piaci szereplő már a közbeszerzési kiírás előtt felosztott egymás között egy állami altató- és lélegeztetőgép tendert - mindezt még bőven a Covid-járvány előtt. Egyikük "beismerő vallomást" tett.
A nemzeti versenyhatóság vizsgálata feltárta, hogy a magyar altató- és lélegeztetőgép piac jelentősebb szereplői, a Dräger Medical Kft., a GE Hungary Kft. és forgalmazója, az Aladdin Medical Kft., valamint a HOGE Orvosi Műszer Kft. még jóval a járvány előtt, 2015-ben megállapodtak egymással a verseny korlátozásáról egy, az Emberi Erőforrások Minisztériuma által tervezett, 6 milliárd forintos központi eszközbeszerzés kapcsán - derül ki a GVH közleményéből. A vállalatok megállapodtak egymással a beszerzés nagyságrendileg 40-40-20 százalékos arányú felosztásáról. GVH Versenytanácsa összesen 669 millió forintos bírságot szabott ki a vállalkozásokra. | null | 1 | https://mfor.hu/cikkek/vallalatok/negy-ceg-trukkozott-magyarorszagon-az-altato-es-lelegeztetogepek-araval--lebuktak.html | 2022-06-30 21:52:00 | true | null | null | mfor.hu |
Újabb nagy értékű ingatlanról, ezúttal a Posta volt siófoki üdülőjéről derült ki, hogy megvásárolta a veresegyházi Lotharidesz Balázs egyik cége - számolt be a Facebookon Hadházy Ákos.
Lotharideszé a Monk Property Kft. és Monk Solutions Kft. is. És ahogy Hadházy Ákos parlamenti képviselő még június közepén feltárta, ezek a cégek több szálon is gyanúsan összefonódnak Rogán Antal kabinetfőnökének, Nagy Ádámnak a cégeivel.
Ugyanaz a könyvelőt intézi Nagy Ádám és a veresegyházi Lotharidesz cégügyeit.
Nagy Ádám adott székhelyhasználati jogosultságot egy budapesti címre a Monk Solutions-nek 2017-ben.
Ugyanaz az ügyvéd járt el Nagy Ádám cégeinek és Lotharidesz cégeinek az ügyében.
Ez utóbbi pedig már teremtett igazán vicces helyzetet is. Az ügyvéd ugyanis Nagy Ádám (a nem ingatlanos, hanem lakberendezős) Asztalkultúra nevű kft.-jének fejléces papírján adott be az egyik Lotharidesz cég törzstőkéjéről szóló dokumentumot még 2017-ben.
A Posta eladta az üdülőjét
A siófoki üdülőt a Posta nettó 432 millióért hirdette meg tavaly. A Hadházy által bemutatott tulajdoni lap szerint a Monk Solution lett az üdülő új birtosa tavaly áprilisban. A Posta így írta le az ingatlant:
„Az ingatlan Siófok frekventált részén az Aranyparton, közvetlen vízpart mellett helyezkedik el 3.428 m2 telken, az ingatlan környezetét a ’70-es években épült vállalati üdülők jellemzik. Az ingatlan teljes közművel ellátott. Az üdülő az 1970-es években épült, magába foglal 6 db kétszobás, 15 db egyszobás apartmant, továbbá egy éttermet, konyhát, a hozzá tartozó kiszolgálóhelyiségeket és egy csónakházat. Az ingatlan bútorozatlanul kerül értékesítésre. Átlagos műszaki és esztétikai állapotú. Jelenlegi formájában szobakiadásra alkalmas.”
Az épület már nem így néz ki, mert Hadházy helyszíni beszámolója szerint hatalmas építkezés folyik, a 20 apartmanból, étteremből, csónakházból álló üdülőt gyakorlatilag teljesen elbontották és vadonatúj épületet húznak fel helyette.
Hadházy szerint a Monk Solutions Kft. a vásárlás után 1,2 milliárd hitelt kapott az akkor állami (most már Mészáros MKB bankjába olvadt) Budapest Banktól.
A Monk Solution éves árbevétele 2018-2020 között minden évben 118 millió forint volt, 2021-ben 201 millió. A nyeresége 100 millió forint körül volt, tavaly 75 millióra csökkent. A rövid lejáratú kötelezettségek között ugyanakkor felbukkant egy 680 milliós összeg, az eszközök soron pedig 400 millió helyett már 1,1 milliárd szerepel.
Lotharidesz másik cége, a Monk Property Kft. vette meg tavaly a Váci úti volt lóvasúti indóházat is attól a cégtől, amelyben többségi tulajdonos volt a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar.
A végrehajtók nemcsak eladtak egy Váci úti ingatlant a veresegyházi cégnek, de Hadházy szerint a kar bérel is irodát a Monk Property Kft.-től, „egy exkluzív, Hermina úti irodaházban (a Liget sarkán, néhány méterre a Széchenyi Fürdőtől) három emeletet”. Mint Hadházy írja, „többek között itt van a »Panasziroda« (ahova viszont halandó be nem teheti a lábát, mert csak elektronikus úton lehet panaszt benyújtani)”.
Nemcsak a Monk Property Kft., hanem Rogán Antal kabinetfőnökének, Nagy Ádámnak a saját nevén lévő cége is üzletelt a végrehajtói karral. A Nadan nevű cég vette meg a Végrehajtói Kar több százmilliós budapesti irodaházát tavaly októberben. Nem kis ingatlanról van szó, a Szegedi út 35–37. alatti iroda 1800 négyzetméteres. Azt nem árulták el, hogy mennyiért vette meg Nagy Ádám cége az irodaházat, de több százmillió forint lehetett az ár. A Nadan azt állította, kölcsönből és a cég bevételeiből fedezték a vásárlást.
A 2019 végén alapított Nadan teljes árbevétele 2020-ban 58 millió, 2021-ben 99 millió forint volt. A cégnek a nemrég közölt mérlege szerint tavaly 163 millió forinttal nőttek a kötelezettségei. A másik oldalon a tárgyi eszközöknél is növekedés volt, plusz 239 millió 2020-hoz képest. Ez lehet például a Szegedi úti ingatlan miatt is.
Schadl lehallgatott telefonbeszélgetéseiből derült ki, hogy igyekezett közbenjárni Nagy Ádám egyetemi vizsgáinak megkönnyítése érdekében. | A Posta siófoki üdülőjét is az a cég vette meg, amelynek tulajdonosát Hadházy Ákos több szálon össze tudta kötni | Újabb nagy értékű ingatlanról, ezúttal a Posta volt siófoki üdülőjéről derült ki, hogy megvásárolta a veresegyházi Lotharidesz Balázs egyik cége - számolt be a Facebookon Hadházy Ákos. | null | 1 | https://444.hu/2022/07/04/a-posta-siofoki-udulojet-is-az-a-ceg-vette-meg-amelynek-tulajdonosat-hadhazy-akos-tobb-szalon-ossze-tudta-kotni-rogan-antal-kabinetfonokevel | 2022-07-04 00:00:00 | true | null | null | 444 |
Bethlenfalva, Késmárk, Lőcse, Nagykövesd, Trencsén: ezeken a felvidéki településeken szerzett meg újabb ingatlanokat a Közép-európai Épített Örökség Megőrző Alapítvány egyik leányvállalata. Így már 24 olyan épületről tudunk, amit a Magyar Állam által létrehozott alapítvány a Trianon előtt Magyarországhoz tartozó területeken vásárolt.
2020 júniusában Semjén Zsolt (KDNP) miniszterelnök-helyettes nyújtotta be a parlamentnek a Közép-európai Épített Örökség Megőrző Alapítvány (KEÉÖMA) létrehozásáról szóló törvényjavaslatot, amelyet Szijjártó Péter (Fidesz) külügyminiszter adott elő a képviselőknek. 2021 februárjában megszületett az alapítvány alapító okirata, és 2021 márciusában bejegyezte a bíróság.
A kormány az alapítványnak indulásként két állami vállalatot, a Manevi Zrt.-t (100 db törzsrészvény) és a Comitatus-Energia Zrt.-t (8700 db törzsrészvény) ajándékozott. A Fővárosi Törvényszék bejegyző végzésében szerepel, hogy az állam összesen 15,8 milliárd forintnyi vagyont ajándékozott az alapítványnak. Ebből 600 millió készpénz, a többi részvény: a két (korábban állami) cég értéke.
A KEÉÖMA kuratóriumának elnöke Magyar Levente, aki egyben a Külügyminisztérium parlamenti államtitkára és Szijjártó Péter külügyminiszter helyettese, valamint frankofón ügyekért felelős miniszteri biztos. A kuratórium tagjai: Kiss-Parciu Péter (Regionális és Határ Menti Gazdaságfejlesztésért felelős helyettes államtitkár a külügyben), Pacsay-Tommasich Orsolya Mária (a Külgazdasági és Külügyminisztérium Magyar Diplomáciai Akadémiáért és a Stipendium Hungaricum Programért felelős államtitkára), valamint Jákli Gergely (az Eximbank vezérigazgatója) és Virág Zsolt (a Nemzeti Kastélyprogram és a Nemzeti Várprogram miniszteri biztosa).
Terjeszkedés trianoni területeken
2021 májusában megírtuk, hogy a Közép-európai Épített Örökség Megőrző Alapítványnak (KEÉÖMA) ajándékozott két (korábban) állami cégnek, a Manevi Zrt.-nek és a Comitatus-Energia Zrt.-nek az adományozás idején összesen 4 külföldi ingatlana volt: a Comitatusnak egy wellnessközpontja a szlovéniai Lendván, a Manevinek pedig egy műemlék épülete a horvátországi Eszéken, valamint két hotele Romániában, a szatmárnémeti Pannónia Szálló és a máramarosszigeti Korona Szálló.
A KEÉÖMA azonban nem elégedett meg ennyivel: tavaly év végén cikksorozatban tártuk fel, hogy hol milyen ingatlanokat vettek még, és mennyi leányvállalatot hoztak létre. Az Átlátszó Erdéllyel közös kutatásunk során 4 országban összesen 16 ingatlant és 6 leánycéget találtunk.
Idén is folytatta terjeszkedését a KEÉÖMA: áprilisban megírtuk, hogy az alapítvány szlovákiai leányvállalata, a Manevi SK (melyet a Manevi Zrt. alapított, de 2021 novembere óta a Comitatus-Energia Zrt. a tulajdonosa) megvette 270 ezer euróért (akkori árfolyamon kb. 100 millió forint) Komarnoban a Poliklinika épületét, amit már tavaly kinéztek maguknak.
Kastélyt és várromot is vettek
Nem álltak meg itt sem: 2022. június 15-én a szlovákiai Pátria Rádió számolt be arról, hogy a Manevi SK 151 ezer euróért (körülbelül 60 millió forint) megvette Nagykövesd (Veľký Kamenec) várát és a közelében lévő kastélyt. A vár szó, mondjuk, költői túlzás, hiszen a 13. században emelt erődítményt 1673-ban osztrák császári csapatok felrobbantották, mert a gazdája belekeveredett az I. Lipót ellen szervezett Wesselényi-féle összeesküvésbe. Az épület köveit aztán felhasználták a katolikus templomhoz és a várdomb lejtőjén fekvő Szirmay-Fischer kastélyhoz, így a várból mostanra csak egy csonka rom maradt.
Június 16-án pedig a szlovákiai Korzár adott hírt a Manevi SK egyéb felvidéki ingatlanvásárlásairól.
Az egykori Szepes vármegye területén megvett épületek közül történelmi-kulturális szempontból a legértékesebb a Bethlenfalva (Betlanovce) községben található Faigel-Thurzó kastély, ami 1564–1568 között épült reneszánsz stílusban. A pártázatáról és stukkódíszeiről híres épületet 1955–1960 között renoválták, egy darabig irodaként funkcionált, de évek óta lakatlanul áll, és rendkívül elhanyagolt állapotban van – olvasható róla a Műemlékem.hu ismertetőjében. A szlovák földhivatali nyilvántartás szerint a kastélyt 2021. december 29-én vette meg a Manevi SK.
A körülbelül 700 lakosú településen található még egy barokk kúria is a 18. század második feléből, amit a tulajdoni lapja alapján idén májusban szintén megvásárolt a KEÉÖMA szlovák leánycége.
Késmárk, Lőcse, Trencsén
Kicsit korábban lett a Manevi SK tulajdona a Lőcse (Levoča) világörökségi védettséget élvező óvárosában található egyik épület. A lőcsei főtéren álló reneszánsz stílusú polgárházat a lengyel származású Krupek Sebestyén építette/bővítette 1530 körül, a kapu felett máig látható a család címere. Az egykor gyönyörű, mostanra azonban rendkívül leromlott állapotú, zöld freskós Krupek-házat a szlovák földhivatali nyilvántartás szerint idén áprilisban vette meg a Manevi SK.
Még korábban, idén februárban jegyezték be a szlovák földhivatali nyilvántartásba a Manevi SK-t egy Trencsén (Trenčín) főterén álló épület tulajdonosának. A város egykor a róla elnevezett vármegye székhelye volt, a központjában található Béke téren (Mierové námestie) található kolostor, templom és polgárházak a 16. század végén és a 17. század elején épültek.
A Manevi SK által megvásárolt ingatlanról csak annyit tudni, hogy a szlovák kataszter „polifunkciós” épületként tartja nyilván, a Google utcaképe alapján pedig jó kilátás nyílik belőle a település fölé magasodó várra. Annak építése a 11. században kezdődött, majd többek között Csák Máté, Nagy Lajos, Luxemburgi Zsigmond is bővítette. Az erődítmény 1790-ban leégett, az 1950-es években elkezdték felújítani, és nagyon szép állapotban van.
A Bethlenfalvától és Lőcsétől is körülbelül 25-25 kilométerre fekvő Késmárkon szintén vett egy műemlék ingatlant a KEÉÖMA szlovák leánycége. A helyi földhivatali nyilvántartás alapján 2021 októberében lett a Manevi SK a tulajdonosa a késmárki főtéren álló egyik régi polgárháznak, amelyen még a Hankin Mode nevű divatcég logója látható. Az ingatlan néhány lépésnyi távolságra van az első látásra templomnak tűnő gótikus városházától, ami 1461-ben épült.
Már 24 külföldi ingatlanról tudunk
Tavaly novemberi cikksorozatunk megjelenésekor tehát a késmárki polgárház már a Manevi SK tulajdonában volt, csak nem tudtunk róla. Ugyanis, ahogy december elején megjelent összegző cikkünkben is jeleztük a Horvátországban, Romániában, Szerbiában és Szlovákiában vásárolt ingatlanokkal kapcsolatban: „Magyarországhoz hasonlóan ezekben a földhivatali adatbázisokban sem lehet a tulajdonos nevére keresni, tehát elképzelhető, hogy vannak még olyan épületei a KEÉÖMA-Manevi-Comitatus hálónak, amelyekről egyszerűen nem tudunk.”
Akkor készített térképünket kiegészítettük a most kiderült, jelen cikkben szereplő új szerzeményekkel. Ezekkel és az áprilisban megvett komárnoi Poliklinikával együtt már összesen 24 ingatlanról tudunk négy országban: Szlovákiában 13, Romániában 8, Szlovéniában 2 és Horvátországban 1 van a Közép-Európai Épített Örökség Megőrzéséért Alapítvány valamelyik entitásának birtokában jelenlegi ismereteink szerint.
A térképen a pirosak a Manevi és leánycégei, a lilák a Comitatus és leányainak épületei. Mivel néhány településen több ingatlant is vettek, ezért érdemes ránagyítani a térképre, hogy ezek külön-külön is látszódjanak.
A Manevi SK legújabb szlovákiai ingatlanjairól beszámoló Korzár-cikk másnapján, 2022. június 17-én Szijjártó Péter magyar külügyminiszter szlovák kollégájával, Ivan Korcokkal közös sajtótájékoztatót tartott Budapesten. Bár a kormany.hu-n közzétett beszámolóból ez kimaradt, de az eseményen szóba kerültek a KEÉÖMA és a magyar állam által megvásárolt épületek is.
Szijjártó felszólította a sajtó képviselőit, hogy legyenek korrektek, és ne szítsanak feszültséget, ugyanis a műemlék ingatlanokra a szlovák államnak elővásárlási joga volt, ám nem élt vele. Az „egy alapítvány cége” körülírással utalva a Manevi SK-ra a magyar külügyér közölte, hogy az „kereskedelmi, beruházási, befektetési megfontolásokból” vette meg az épületeket. A szlovákiai Új Szó hírportál beszámolója szerint Ivan Korcok szlovák külügyminiszter úgy reagált Szijjártó Péter szavaira, hogy „ezzel együtt is azt szeretnénk, ha magyar fél úgy járna el, hogy ezekből a dolgokból ne legyen érzékeny ügy”.
3 milliárdnyi épület
Nem sokkal a KEÉÖMA létrejötte előtt, 2021. február elején jegyezték be Szlovákiában a Manevi SK-t, amelynek alapítója az akkor még állami tulajdonban lévő Manevi Zrt. volt. Az alapítvány márciusi bejegyzése után bő fél évvel a nekiadott másik (korábban) állami vállalat, a Comitatus-Energia Zrt. lett a szlovák leánycég tulajdonosa.
Nemrég közzétették a Manevi SK első pénzügyi beszámolóját, ami a tavalyi évre vonatkozik. A mérleg szerint a cég teljes vagyona
2021 végén 10,9 millió euró (körülbelül 4,4 milliárd forint) volt, amiből az épületek 7,6 millió eurót (körülbelül 3 milliárd forint), a telkek pedig 1,7 millió eurót (körülbelül 676 millió forint) tettek ki,
továbbá készpénzben és bankszámlán volt még 1,35 millió eurójuk (körülbelül 540 millió forint) is. Ebben a 7,6 millió eurós összegben ugye az idén vásárolt épületek még nem szerepelnek, csak a tavalyi beszerzések, például az ipolysági kolostor, a trencséntyeplici fürdőház, a kassai műemlék, a bethlenfalvai Faigel-Thurzó kastély és a késmárki műemlék.
A Manevi SK-t közvetlenül tulajdonló Comitatus-Energia Zrt. tavalyi beszámolóját szintén nemrég tették közzé. A dokumentumhoz csatolt kiegészítő melléklet szerint a szlovák leánycéget 3,98 milliárd forintnyi értéken tartják nyilván, ami nagyjából megegyezik a Manevi SK beszámolójában szereplő számmal. Az is szerepel még a Comitatus-iratban, hogy 9,6 millió euróért (a novemberi adásvétel idején lévő 360-as árfolyammal körülbelül 3,5 milliárd forint) vették meg (nyilván az előző tulajdonos Manevi Zrt.-től) tavaly a Manevi SK-t, és 1,5 millió eurós (360-as árfolyammal számolva kb. 540 millió forint) tőkeemelést hajtottak végre a cégben.
Maga a főtulajdonos KEÉÖMA pedig a Comitatus-Energia Zrt.-ben hajtott végre tőkeemelést: új részvény kibocsátásával 7 milliárd forintttal növelték a cég tőketartalékát, ami így már közel 11 milliárd forint. A lendvai fürdőt, a csentei szőlőt és a Szlovákiában vásárolgató Manevi SK-t tulajdonló Comitatus-Energia Zrt. több nulla forgalmú év után tavaly végre elért nettó 9 millió forint árbevételt, ennek ellenére minden korábbinál nagyobb, 75 milliós veszteséget hozott össze. | Kastélyt és várromot is vett Szlovákiában a Szíjjártó embereivel kitömött alapítvány | Bethlenfalva, Késmárk, Lőcse, Nagykövesd, Trencsén: ezeken a felvidéki településeken szerzett meg újabb ingatlanokat a Közép-európai Épített Örökség Megőrző Alapítvány egyik leányvállalata. Így már 24 olyan épületről tudunk, amit a Magyar Állam által létrehozott alapítvány a Trianon előtt Magyarországhoz tartozó területeken vásárolt. | null | 1 | https://atlatszo.hu/kozugy/2022/06/27/kastelyt-es-varromot-is-vett-szlovakiaban-a-szijjarto-embereivel-kitomott-alapitvany/ | 2022-06-27 00:00:00 | true | null | null | atlatszo.hu |
Mészáros Lőrinc és Szíjj László visontai keményítőgyára 2020 decemberében 1,3 milliárd forint vissza nem térítendő beruházási támogatást kapott a Pénzügyminisztériumtól. Tavaly tavasszal közadatigénylésben kértük ki a kapcsolódó iratokat a tárcától, ami azonban csak húzta az időt, de nem adta ki a dokumentumokat. A bírósághoz fordultunk, a pert pedig első- és másodfokon is megnyertük, és ezután végre megkaptuk a Viresol támogatásának papírjait. Azokból az látszik, hogy a búzafeldolgozó 3,5 milliárdos összköltségű kapacitásbővítését segítette meg az állam 1,3 milliárddal, vagyis a beruházás 40%-át közpénzből finanszírozták.
A visontai keményítőgyárat működtető céget 2015-ben alapította Visonta Projekt Kft. néven a Mészáros Lőrinc tulajdonában lévő Mészáros és Mészáros Kft., valamint a Duna Aszfalt Kft., aminek tulajdonosa a máltai jachtokat is birtokló Szíjj László. 2018-ban a cég neve Viresol Kft.-re változott, a Mészáros és Mészáros Kft. helyébe pedig két másik Mészáros-érdekeltség, az Opus Global Nyrt. és a Talentis Group Zrt. lépett.
2021. április 20-án számoltunk be arról, hogy 2020 decemberében a Pénzügyminisztérium 1,3 milliárd forint vissza nem térítendő beruházási támogatást nyújtott a Viresol Kft.-nek, Mészáros Lőrinc és Szíjj László keményítőgyárának. Ezt az információt egyébként az Európai Bizottság honlapján találtuk meg, és érdekes módon semmi nyoma nem volt sem a minisztérium, sem a Viresol weboldalán.
Akkori cikkünk megjelenésének napján, április 20-án közadatigénylésben kértük ki a Pénzügyminisztériumtól a Viresol Kft.-nek nyújtott 1,3 milliárd forint vissza nem térítendő támogatásról kötött szerződést. Varga Mihály tárcája a koronavírus-járványra hivatkozva kitolta a válaszadási határidőt 45 nappal, majd újabb 45 nappal, aztán viszont nem küldött semmit. Emiatt 2021. augusztus közepén keresetet nyújtottunk be a bíróságon a Pénzügyminisztérium ellen a Viresol támogatási szerződéséért. A tárca bő két héttel ezután közölte, hogy 22 ezer forint költségtérítést kérnek a szerződésért, de mivel már folyamatban volt a per, nem fizettünk. A bíróság pedig 2021 decemberében első-, majd 2022 tavaszán másodfokon is az iratok kiadására kötelezte a Pénzügyminisztériumot.
Másodfokon is pert nyertünk a Pénzügyminisztérium ellen a Viresol állami támogatása ügyében | atlatszo.hu
2019-ben, a megnyitó évében a Viresol nettó árbevétele 4,8 milliárd forint volt, amiből 327,7 millió lett az adózott eredménye, vagyis ennyi nyereséget termelt. 2020-ban, amikor az 1,3 milliárd forint pénzügyminisztériumi támogatást kapta, az árbevétele az előző évinek bő háromszorosa, nettó 16,8 milliárd lett, viszont nyereség helyett 214,8 millió forint veszteséget hozott össze.
40%-os támogatás kapacitásbővítéshez
Bő 1 évvel az adatigénylésünk után, és néhány héttel a másodfokú ítéletet követően Varga Mihály tárcája végre elküldte részünkre a Viresolnak nyújtott 1,3 milliárd forintos vissza nem térítendő állami támogatásról szóló szerződést és annak mellékleteit.
Teljesen érthetetlen, hogy miért próbálták eltitkolni, mert teljesen rendben levőnek tűnik benne minden. Nem ajándékba kapta a pénzt a keményítőgyár, hanem egy beruházáshoz, de annak is csak részét finanszírozta így az állam közpénzből.
A 2020. december közepén szignált szerződés szerint ugyanis Mészáros Lőrinc és Szíjj László visontai keményítőgyára a Nagyvállalati Beruházási Támogatási Program keretén belül kapta a támogatást. A programnak megfelelően a Viresol nyújtott be kérelmet 2020 októberében a Pénzügyminisztériumhoz, amitől a búzafeldolgozó kapacitásának bővítéséhez kértek vissza nem térítendő támogatást.
A közel 3,5 milliárd forintos beruházáshoz adott 1,3 milliárdot az állam, vagyis a támogatás mértéke a projekt költségének 40%-a.
„A beruházás célja olyan korszerű berendezések beszerzése, melyekkel a búzafeldolgozó – és ezáltal nagyobb mennyiségű keményítő, vitális glutén, alkohol, valamint takarmány – gyártó kapacitás növelhető” – olvasható a dokumentumban.
A Viresol Kft. vállalta, hogy a projektet a Visonta 0158/28 helyrajzi számú bérelt ingatlanon valósítja meg 2020. október 20. és 2022. november 30. között. Az ingatlan tulajdoni lapja valamilyen rejtélyes okból nem található meg a Földhivatal online adatbázisában, de egy kormányhivatali határozat szerint a terület a Mátrai Erőmű tulajdona. Korábban az erőmű is Mészáros Lőrincé volt, az állami tulajdonú Magyar Villamos Művek (MVM) azonban 2020-ban megvásárolta 17,4 milliárd forintért a masszívan veszteséges vállalkozást. Az MVM a vásárlás kapcsán készíttetett egy átvilágítási jelentést, amelyben szintén az erőmű tulajdonaként szerepel a kérdéses visontai ingatlan.
A projekt fenntartási időszaka hét év, vagyis a Viresolnak 2029-ig működtetnie kell az állami támogatás segítségével létrehozott kapacitásokat. Azt is vállalta a cég, hogy 233,94 fős munkavállalói létszámát (ennyi volt a támogatási kérelme benyújtását megelőző 2019-es év átlagos statisztikai állománya) a 7 éves fenntartási időszakban megtartja – vagyis ennyi embert köteles foglalkoztatni 2029-ig. Sőt, béremelést is vállaltak: a 2019-es 1,2 milliárd helyett idén 1,7 milliárdot, jövőre 2 milliárdot, 2028-ban pedig 2,5 milliárd forintot fognak bérre fordítani.
A szennyvízfeldolgozó-kapacitást is növelik
Egy mellékletben részletezik valamennyire, hogy pontosan milyen fejlesztéseket hajtanak végre. A lista első helyén szerepel például a lisztfeldolgozó kapacitásbővítése, technológiai áram kezelése, amelyhez eszközbeszerzés, továbbá infrastrukturális és ingatlanberuházás is történik. Vásárolnak nem részletezett kapacitásnövelő berendezéseket, növelik a búzafogadó-, kiszolgáló- és őrlőkapacitást is, bővítik a hidegenergia- és műszerenergia-előállítást, plusz még rengeteg mást.
A felsorolásban szerepel a szennyvízfeldolgozás kapacitásemelése és a technológiai víz előállításának bővítése is.
Ez azért érdekes, mert 2019 novemberében elsőként számoltunk be arról, hogy ipari mennyiségű szerves anyag csak a szomszédos telephelyen felhúzott keményítőgyárból kerülhetett a Mátrai Erőmű technológiai víztározójába, ahol aztán tömeges rosszullétet kiváltó gázszivárgásokat okozott.
2020 áprilisában közreadtuk a történteket kivizsgáló katasztrófavédelmi hatóság határozatát, amelyben megnevezték felelősként a Viresolt, megtiltották számára az Őzse-völgyi víztározó további használatát, és műszaki átalakításra kötelezték az esetleges jövőbeli környezetkárosítás elkerülése érdekében. A Viresol a határozat közzététele miatt sajtó-helyreigazítási keresetet nyújtott be az Átlátszó ellen, de a bíróság jogerősen elutasította.
Lehetséges tehát, hogy a szennyvízfeldolgozó állami támogatással megvalósuló kapacitásemelése kapcsolatban van azzal a fejlesztéssel, amelyre a katasztrófavédelmi hatóság kötelezte a Viresolt. „A műszaki átalakítással biztosítani kell azt is, hogy üzemszerűen megvalósuljon a Telephelyén keletkező szennyezettnek minősülő csapadékvizek – a Telephelyén üzemelő szennyvíztisztító telepén történő – szükséges mértékű tisztítása” – írta anno a hatóság.
Itt a bizonyíték: Mészáros Lőrinc keményítőgyára szennyezte a Mátrai Erőmű víztározóját | atlatszo.hu
Itt a bizonyíték: Mészáros Lőrinc keményítőgyára szennyezte a Mátrai Erőmű víztározóját
Fekete lyukba dől a közpénz
A Viresol kormányközeliségét gyönyörűen illusztrálja, hogy 2017-ben Varga Mihály miniszter tette le a visontai keményítőgyár alapkövét, Orbán Viktor miniszterelnök pedig 2019. február 11-én beszédet mondott a Viresol új búzafeldolgozó üzemének átadásán, és Mészárossal közös fotóalbumot tett közzé a Facebookon. A beruházást egyébként bő 6 milliárd forinttal támogatta az állam.
2019-ben, a megnyitó évében a Viresol nettó árbevétele 4,8 milliárd forint volt, amiből 327,7 millió lett az adózott eredménye, vagyis ennyi nyereséget termelt. 2020-ban, amikor az 1,3 milliárd forint pénzügyminisztériumi támogatást kapta, az árbevétele az előző évinek bő háromszorosa, nettó 16,8 milliárd lett, viszont nyereség helyett 214,8 millió forint veszteséget hozott össze.
2021 áprilisában megírtuk, hogy a Viresol 2020 novemberében két részletben összesen 2,5 milliárd forint kedvezményes kamatozású kölcsönt kapott a koronavírus okozta gazdasági nehézségek enyhítésére az állami tulajdonú Eximbanktól.
Hiába azonban a rengeteg állami támogatás, a cég masszívan veszteséges.
Ahogy azt nemrég a 444 megírta a cég májusban leadott tavalyi pénzügyi beszámolója alapján, 2021-ben a Viresol nettó árbevétele hatalmas ugrással 27 milliárd forint lett. Azonban nem csak a forgalma döntött rekordot, hanem a vesztesége is, ugyanis 2,2 milliárdos mínusszal zárta a tavalyi évet. A lap szerint a veszteség vélhetően abból ered, hogy az anyagköltség 13 milliárd forintról 21 milliárd forintra ugrott, vagyis nagyon megdrágult a búza.
A 2021-es beszámolóból az is látszik, hogy a cégnek 24 milliárd forintnyi hosszú lejáratú kötelezettsége van, amely szinte teljes egészében valamilyen hitel. A cégadatbázis és a hitelbiztosítéki nyilvántartás szerint a Viresol vagyonára az állami Eximbanknak, az MKB Banknak és az azzal idén márciusban összeolvadt Budapest Banknak van zálogjoga bejegyezve, összesen nagyjából 30 milliárd forint értékben.
A Pénzügyminisztériumtól kapott 1,3 milliárd forintnyi támogatás szerződésében szerepel is, hogy a 3 bankkal kötött jelzálogszerződés alapján a cég ingóságaira és egyéb vagyontárgyaira jelzálogot jegyeztek be, melynek tárgyát körülírással határozták meg, ezért az állami támogatású projekt keretében beszerzésre kerülő vagyontárgyak is az Exim, az MKB és Budapest Bank jelzáloga alá kerülnek. Itt az a csavar, hogy az MKB (és vele a Budapest Bank) tulajdonosa az OTP konkurenciájának szánt szuperbank, a Magyar Bankholding Zrt., Mészáros Lőrincnek pedig mindkettőben jelentős tulajdonrésze van. | Kapacitásbővítésre adott a Viresolnak 1,3 milliárd forintot a Pénzügyminisztérium | Mészáros Lőrinc és Szíjj László visontai keményítőgyára 2020 decemberében 1,3 milliárd forint vissza nem térítendő beruházási támogatást kapott a Pénzügyminisztériumtól. Tavaly tavasszal közadatigénylésben kértük ki a kapcsolódó iratokat a tárcától, ami azonban csak húzta az időt, de nem adta ki a dokumentumokat. A bírósághoz fordultunk, a pert pedig első- és másodfokon is megnyertük, és ezután végre megkaptuk a Viresol támogatásának papírjait. Azokból az látszik, hogy a búzafeldolgozó 3,5 milliárdos összköltségű kapacitásbővítését segítette meg az állam 1,3 milliárddal, vagyis a beruházás 40%-át közpénzből finanszírozták. | null | 1 | https://atlatszo.hu/kozpenz/2022/06/22/kapacitasbovitesre-adott-a-viresolnak-13-milliard-forintot-a-penzugyminiszterium/ | 2022-06-22 00:00:00 | true | null | null | atlatszo.hu |
Ahogyan arról áprilisban beszámoltunk, az Átlátszó birtokába került szerződést 2021. május végén írta alá Jörg Bauer, a Tungsram Operations Kft. ügyvezetője és Janó Márk Ádám közigazgatási államtitkár, a szakmai ellenjegyző pedig Kovács Pál, a paksi atomerőmű kapacitásának fenntartásáért felelős államtitkár volt. A Nukleáris üzemanyag kazettagyártó üzem számára alkalmas telephely vizsgálata tárgyú tanulmány elkészítése az indoklás szerint feltétlenül szükséges volt ahhoz, hogy az államtitkár el tudja látni a jogszabályban meghatározott feladatait.
A szerződés szerint a Tungsramnak az aláírás után 30 nap állt rendelkezésére a tanulmány elkészítésére, aminek keretében részletesen meg kellett vizsgálniuk négy lehetséges telephely infrastrukturális követelményeit, a gyár telepítésének egyéb szempontjait, a telephelyek előnyeit és hátrányait és a leginkább javasolt telephely mellett szóló érveket, legalább 50 oldal terjedelemben. A kissé szűkösnek tűnő határidő tehát 2021. június végén lejárt, vagyis elméletileg a tanulmány elkészült, ennek ellenére nem kaptuk azt meg.
A Tungsrammal vizsgáltatja a kormány, hol lehetne nukleáris fűtőelemgyárat létrehozni Magyarországon | atlatszo.hu
A tervezett, de folyamatosan egyre nagyobb csúszásban lévő Paks II. atomerőmű esetében is oroszországi fűtőelemek alkalmazásáról szól a szerződés. Éppen ez volt az Európai Unió egyik kifogása a Paks II. projekttel kapcsolatban, ugyanis az eredeti orosz-magyar megállapodás Oroszország teljes kizárólagosságát garantálta volna a nukleáris üzemanyag beszállítása terén, 20 évre szólóan.
A tanulmányt 2022. március 10-én közérdekű adatigénylésben kértük ki. A kérés teljesítésére a Miniszterelnökségnek a jogszabályok szerint 15 nap állt rendelkezésére. A 15 nap leteltével írásban jelezték, hogy 45 napra hosszabbították a válaszadási határidőt, mert az adatkérés teljesítése veszélyeztette volna a Miniszterelnökségnek a veszélyhelyzettel kapcsolatos közfeladatai ellátását (hogy pontosan melyeket, arra nem tértek ki). A 45 nap lejártával pedig közölték, hogy nem áll módjukban kiadni a tanulmányt. Nem utaltak azonban sem a megtagadás okát megalapozó tényekre, sem pedig a pontos jogszabályi hivatkozásra.
Álláspontunk szerint a Miniszterelnökség mindezzel több ponton is megsértette a magyar törvényeket:
Az Alaptörvény szerint a közpénzekkel gazdálkodó minden szervezet köteles a nyilvánosság előtt elszámolni a közpénzekre vonatkozó gazdálkodásával. A közpénzekre és a nemzeti vagyonra vonatkozó adatok pedig közérdekű adatok.
Az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló törvény értelmében közérdekű adat „az állami vagy helyi önkormányzati feladatot, valamint jogszabályban meghatározott egyéb közfeladatot ellátó szerv vagy személy kezelésében lévő és tevékenységére vonatkozó vagy közfeladatának ellátásával összefüggésben keletkezett, a személyes adat fogalma alá nem eső, bármilyen módon vagy formában rögzített információ vagy ismeret”.
Mivel a Miniszterelnökség a vonatkozó jogszabály szerint minisztériumi jogállással rendelkezik, ezért az általa kezelt, személyes adatnak nem minősülő adatok általánosságban is az Infotörvény szerinti közérdekű adatnak minősülnek. Továbbá a törvény szerint a megtagadás jogszerűségét és a megtagadás indokait az adatkezelőnek kell bizonyítania, amit a Miniszterelnökség eddig nem tett meg. Természetesen lehetségesnek tartjuk, hogy a kért tanulmány esetleg tartalmaz olyan döntéselőkészítő adatokat, amelyek esetében indokolt a nyilvánosság korlátozása. Ez ugyanakkor még nem elégséges, illetve jogszerű indok arra, hogy a tanulmány egészének kiadását megtagadják.
Beadott keresetünkben arra kérjük a bíróságot, hogy kötelezze a Miniszterelnökséget a dokumentum megküldésére.
Több tízmilliárdos állami hitellel ment csődbe a kormány stratégiai partnere
Ahogyan arról áprilisban beszámoltunk, 118,9 millió euró, vagyis közel 45 milliárd forintnyi jelzálogot jegyzett be az állami tulajdonú Eximbank Zrt. 2021 őszén a Tungsram Operations Kft.-nél. Annál a cégnél, amelyik nemrégiben jelentette be, hogy megválik 1600 dolgozójától, és állami segítséget kér, és amelyik májusban csődvédelembe menekült. A kormány stratégiai partnere 2018-as megalakulása óta 21,7 miliárd forint veszteséget termelt.
Több tízmilliárd forint hitelt adott eddig az állami Eximbank a Tungsramnak | atlatszo.hu
2021 nyarán megszereztük a beruházás építési engedélyét, amelyből kiderültek a villa paraméterei, illetve az is, hogy az ingatlan a Normafa Park történelmi sportterület része, a rajta zajló beruházás pedig nemzetgazdasági szempontból kiemelt ügy.
Nem ez az egyetlen gyanús atomos szerződés a Miniszterelnökségnél
Nem ez az egyetlen szerződés, amit a Miniszterelnökségen kötöttek Paks II. ügyében: amint arról korábban beszámoltunk, Süli János, a paksi bővítésért felelős tárca nélküli miniszter 2018-ban egy 8,425 millió euró értékű szerződést készített elő a Rothschild nemzetközi tanácsadó-vállalattal „az energiapolitikára és speciális infrastruktúra projektekre vonatkozó stratégiai tanácsadás” tárgyában.
Több mint hárommilliárd forintot igényelt Süli János a Rothschildnak tanácsadásra | atlatszo.hu
Az Átlátszó szerette volna megtudni, hogy lehet-e összefüggés az újabb európai uniós eljárás és a Miniszterelnökség által 2018-ban kezdeményezett Rothschild szerződés között, ezért a 8,4 millió eurós megbízással kapcsolatos kérdéseket küldtünk a Miniszterelnökségnek, a Rotschild & Co sajtóosztályának és Süli János tárca nélküli miniszternek, de cikkünk megjelenéséig sehonnan sem kaptunk érdemi választ.
Egy másik, az Átlátszó birtokába került miniszterelnökségi feljegyzés szerint Süli János 2021. augusztus 30-án több mint egymilliárd, egészen pontosan 1 153 447 148 forint támogatást igényelt a Miniszterelnökség helyettes államtitkárától (Tarjánné dr. Molnár Eleonórától) a PIP Kft. részére a paksi déli Dunapart ingatlanjainak megvásárlására, az állami Gazdaságvédelmi Alapból. A szűkszavú indoklás szerint „Paks város Duna-partjának a feltöltéséhez, valamint a Paks II beruházási területről kitermelt földmennyiség elhelyezéséhez szükséges a területen fekvő ingatlanok megvásárlása”.
Eladná és letarolná a Duna-partot az önkormányzat a paksi bővítés kedvéért | atlatszo.hu
De mit is jelent a kiemelés és feltöltés? A tanulmányterv három korábbi dokumentumra hivatkozik, amelyek a paksi önkormányzat megrendelésére készültek 2016 illetve 2017-ben. Zellei László vízilétesítménytervező által készített műszaki dokumentáció a Duna-part rekreációs terület feltöltésének műszaki részleteit, nagyvízi mederkezelési, partszakasz-állékonysági és folyószabályozási fenntartási lehetőségeit vizsgálta.
Címlapfotó: Egy munkatárs a paksi atomerőmű fűtőelemeinek szimulálására használt mintákat tart a kezében az MTA Energiatudományi Kutatóközpont Fűtőelem és Reaktoranyagok Laboratóriumában 2013. január 16-án (forrás: Marjai János/MTI) | Pert indítottunk a Miniszterelnökség ellen, mert nem adta ki a Tungsram-tanulmányt | A Tungsram Operations Kft.-től 2021 májusában megrendelt tanulmány azt vizsgálja, hol és milyen feltételekkel lehetne nukleáris fűtőelemgyárat létrehozni Magyarországon. A Miniszterelnökség és a Tungsram között létrejött, és az Átlátszóhoz eljutott szerződés szerint a tanulmánynak 2021 júniusában el kellett készülnie. A Miniszterelnökség köteles lett volna odaadni a közpénzből készíttetett dokumentumot, hiszen a jogszabályok értelmében az közérdekűnek minősül. De nem így tett, ezért bepereltük, mert nagyon szeretnénk megismerni a tanulmány következtetéseit. | null | 1 | https://atlatszo.hu/kozadat/2022/06/21/pert-inditottunk-a-miniszterelnokseg-ellen-mert-nem-adta-ki-a-tungsram-tanulmanyt/ | 2022-06-21 00:00:00 | true | null | null | atlatszo.hu |
Tavaly, a választási év előtt médiaépítésre, idén pedig a választási kampányban tartott, politikusokat is felvonultató rendezvényekre kapták a legnagyobb pénzeket a Fidesz-közeli szervezetek az állami civil alapból. A K-Monitorral közösen megnéztük, milyen pályázatokra adott pénzt idén a főleg kormánypártközeli csoportokat támogató Városi Civil Alap program.
Idén március 10-én, a 2022-es választási kampány hajrájában a Márai Sándor Kulturális Polgári Kör szervezett beszélgetést Szolnokon Benkő Tibor akkori honvédelmi miniszter főszereplésével és Kállai Mária, a helyi kormánypárti képviselőjelölt részvételével. A Magyar Narancs tudósítása szerint a fórum tipikus választás előtti mozgósító esemény volt: a rendezvény témája a kampány akkor már központi eleme, az ukrajnai háború volt; elhangzott a Fidesz fő üzenete, miszerint az Orbán-kormány a béke záloga, az ellenzék pedig belesodorná az országot a háborúba.
A fórumra érkező főként időskorú közönségnek Kállai Máriát dicsérő, az ellenzéki jelöltet támadó szórólapokat osztottak, és személyes adataikat gondosan felírták jelenléti ívekre, minden bizonnyal a választás napján beizzított mozgósítás érdekében. Az eseményt szervező kör (nevéből is kitalálható módon) régi Fidesz-szövetséges, elnöke, M. Román Béla korábban maga is a kormánypárt fideszes helyi képviselője volt.
A márciusi tudósításokban még nem szerepelt, hogy
az eseményt szervező Márai Polgári Kör abban az évben több mint 10 millió forint közpénzre pályázott az államnál,
„a nemzettudatot érősítő, polgári filozófiát és életmódot megjelenítő” események szervezésére – mint később kiderült, sikeresen. Az állami pénzt szétosztó Bethlen Gábor Alapkezelő (BGA) az április 3-i választás után tette közzé a Városi Civil Alap (VCA) keretében támogatott civil szervezetek friss listáját – ez az a program, amit a Norvég Alap helyett vezetett be a kormány.
Júniusra a K-Monitor adatigénylése nyomán nyilvánosságra került a nyertes pályázatok leírása is, amelyből kiderült, hogy a Márai Polgári Kör nem az egyetlen Fidesz-közeli szervezet, amely pont a választási évben igényelt sikeresen állami pénzt közéleti rendezvények szervezésére.
Tavaly médiaépítésre, idén rendezvényekre lehetett sok pénzt nyerni
Az Átlátszón többször is írtunk már a Városi Civil Alap támogatásairól. A Miniszterelnökség 2021 óta oszt pénzt a papíron a civil szféra erősítését szolgáló alapból, de a támogatásokból az első és második körben is elsősorban a kormánypártokhoz szorosan kötődő csoportok részesültek. Olyan egyesületek, alapítványok is támogatást nyertek, amelyeket helyi fideszes politikusok vezetnek, egyes szervezetek pedig formálisan is választási szövetséget kötöttek Fidesz-alapszervezetekkel.
Megint Fidesz-közeli szervezetek nyerték a legnagyobb összegeket a kormány civil-támogató programján
Újabb, fideszes politikusokhoz köthető egyesületek gazdagodtak a kormány civil támogatási programjából. A Városi Civil Alap keretében másodszor osztanak támogatásokat, a legmagasabb, 10 millió feletti adományoknak ezúttal is mintegy felét a kormánypártokhoz kötődő csoportok kapták. Ráadásul több kormányközeli egyesület már másodszor szerepel a támogatottak listáján.
Ennél is érdekesebb az, hogy mire fordíthatták tavaly és idén a szervezetek a támogatást. A tavalyi VCA témája a média volt, a legnagyobb összegeket mind kommunikációs célra nyerhették el a pályázók. Ennek egyik legsikeresebb példája Pécs volt, ahol a támogatásokból egy kisebb, a kormánypártok üzeneteit közvetítő helyi médiabirodalom épült ki.
Fidesz-kampány civil pénzből: így jött létre a pécsi mini-KESMA
Korábban a Városi Civil Alap kapcsán írtunk arról, hogy a papíron civil szervezetek támogatására szánt állami forrásokat valójában a Fidesz választási kampányához használhatják fel. Most pécsi példák alapján bemutatjuk, hogyan folyhatott ez a gyakorlatban. A városban több, kormánypárti üzeneteket közvetítő hírportál is feltűnt a választások előtt, amelyek mögött állami forrásokat találunk.
Míg tavaly a VCA-támogatások célja a hosszabb távú médiaépítés volt, az idei választási évben már a választók rövid távú mozgósítása lehetett a fő cél. A K-Monitor által közzétett pályázati eredménylistából kiderül, hogy idén a legnagyobb elnyerhető összegeket (11 millió forint) már nagyrészt nem kommunikációs tevékenységekre, hanem programszervezésre nyerték el a szervezetek. A top nyertesek jó része idén is a kormánypártokhoz köthető, így nem meglepő, hogy több, állami pénzből támogatott rendezvény is a Fidesz-jelöltek kampányát támogatta.
Bár a támogatott szervezetek teljes listáját a BGA csak április 22-én tette közzé, a pályázati kiírás szerint a támogatott tevékenységek időtartama január 1-től december 31-ig tart. Vagyis az áprilisi választás előtti kampányidőszak is beleesett, így az akkor szervezett rendezvények is elszámolhatók támogatott eseményként.
„Politikafüggetlen” szervezet, ami elindul a választásokon
A bevezetőben említett Márai Polgári Kör fórumához hasonló eseményt szervezett a Polgári Hatvanért Közhasznú Alapítvány. A csoport „civil közösségeinek, programjainak bemutatása” érdekében igényelt közel 11 millió forintot, amelyből 10 milliót ítélt meg nekik a BGA. A kampányhajrában, március 20-án aztán ők szerveztek Hatvani Polgári Szalon néven kampányrendezvényt, ahol a helyi fideszes képviselőjelölt, Szabó Zsolt beszélgetett Orbán Balázs államtitkárral. A Polgári Hatvanért Alapítvány elnöke, Köves Gábor Nándorné egyébként szintén fideszes politikus, a városban önkormányzati képviselő.
„Politikai, gazdasági és vallási szervezetektől, ideológiáktól és érdekektől független civil nonprofit szervezetként” határozza meg magát a hódmezővásárhelyi Szeretem Vásárhelyt Egyesület, annak ellenére, hogy
2019-ben a Fidesszel közös választási szövetségben indítottak jelölteket az önkormányzati választásokon, köztük az egyesület elnökét, Walterné Böngyik Teréziát is.
Idén az egyesület 11 millió forintot kapott „helyi közösségépítő rendezvények, kikapcsolódási lehetőségek szervezése” címszóval. Azt nem tudni, mennyire felel meg ennek a leírásnak az egyesület márciusi rendezvénye, amikor közéleti beszélgetést szerveztek két, a Fidesznek kampányoló médiaszemélyiséggel, Bohár Dániellel és Deák Dániellel.
Gender és Mága Zoltán
Nem annyira a választásokhoz, hanem a „gyemekvédőnek” nevezett népszavazáshoz kapcsolódott egy másik támogatott szervezet, a Forrásvíz Kulturális Alapítvány tevékenysége márciusban, amely Facebook-oldalán számos, a kormány üzenetét támogató tartalmat osztott meg, március 4-én pedig Szilvay Gergely KESMA-s szerzőt hívta meg Miskolcra, hogy A gender-elmélet a társadalomban címmel tartson előadást.
Az alapítvány a VCA-tól az alábbi pályázatára nyert támogatást: „Miskolcon a régióra jellemző társadalmi adottságok összesége fellelhető, a bérek alacsonyabbak, mint az országos átlag, és jelentősen magasabb a társadalom perifériáján élő családok száma. (…) Több rendezvényből álló sorozatot szeretnénk megvalósítani, amely segítséget jelent a helyi családoknak az őket érő társadalmi veszélyek kiszűrésében.”
A Forrásvíz Alapítvány egyébként a Hit Gyülekezetéhez köthető: elnökét, Szilágyi Sándort korábban a miskolci gyülekezet kapcsolattartójaként említik a gyülekezet Facebook-oldalán, és az alapítvány oldala is főleg a Hit Gyülekezete tartalmait osztja meg.
Más, támogatott Fidesz-közeli csoportok rendezvényei a felszínen politikamentesek voltak, de felbukkantak rajtuk a helyi fideszes jelöltek. A Dunamenti Polgári Egyesület, amely 11 millió forintot nyert „a Dunamenti a kulturális értékek, hagyományok megőrzésére ösztönző programok szervezésére”, 10 nappal a választások előtt szervezett Mága Zoltán-koncertet a „szekszárdi szépkorúak köszöntésére”.
A rendezvény fővédnöke Horváth István volt, a Fidesz országgyűlési képviselője a szekszárdi választókerületben.
Magának az egyesületnek az elnöke szintén fideszes politikus, Berta Zoltán alpolgármester.
Hasonló rendezvényt szervezett az Összefogás Óbudáért Egyesület: itt a március végi családi nap fővédnöke Bús Balázs volt, aki bár akkor nem töltött be hivatalos tisztséget a kerületben, csak a Fidesz jelöltjeként kampányolt, mégis fővédnökként szerepelt a rendezvényen.
Az óbudai szervezet maga viszont kötődik a korábbi polgármesterhez, annak elnöke, Csikósné Mányi Júlia Bús Balázs polgármestersége alatt az önkormányzat civil referense volt. A Bús-féle önkormányzattól az egyesület korábban 24,5 milliós támogatást kapott, idén pedig a VCA-tól óbudai szabadidős programok megvalósítására nyert el 11 milliót. Az egyesület egyébként a pályázatban arra is panaszkodott, hogy „a kerület jelenlegi vezetése sajnos nem támogatja munkánkat”, nem úgy, mint az előző.
Gattyán és Szanyi pártját is népszerűsítették
Bár tavalyhoz képest a választási évben a támogatások kisebb része érkezett kommunikációs célokra, így is megjelenhettek olyan, állami pénzből is támogatott lapok, amelyek a helyi Fidesz-kampányokat is szolgálták. A Zöld Út Caritas, Bánó Miklós Zoltán XX. kerületi önkormányzati képviselő egyesülete idén az Erzsébeti Napló nevű lap kiadására kapott 11 milliót.
Az Erzsébeti Napló a kampány során nyíltan agitált a kormánypártok mellett és az ellenzéki összefogás ellen, még érdekesebb viszont, hogy a lap a hatpárti összefogásba be nem szálló, elvileg ellenzéki pártok, azaz az ISZOMM, az oltásellenes Normális Élet Pártja és a Gattyán György-féle MEMO jelöltjeit is népszerűsítette.
A K-Monitor, a Political Capital és a Transparency International még a választások előtt tett közzé jelentést a kampányköltségek egyik szeletéről, a közterületi hirdetésekről. Ebből kiderült, hogy a Fidesz több mint két és félszer annyi pénzt költhetett plakátokra, mint az összes többi párt együttvéve. Ha ehhez hozzászámoljuk azokat a plakátokat is, amelyek nem a hivatalos Fidesz-kampány részét képezték, de a kormánypártokat támogatták, azaz a kormány és a CÖF hirdetéseit, akkor a kormánypártok anyagi előnye már csaknem hatszoros.
Mindez pedig még csak egy kis része a nem hivatalos kampánykiadásoknak, amelyek tovább növelik a kormánypártok hatalmas erőforrás-fölényét, elsősorban közpénzből. Ide tartozik a klientúraépítés a helyi médiában és civil szférában, amelynek lényege szintén az, hogy államilag támogatott szervezetek támogassanak pártkampányokat – ennek egyik forrása a BGA civil alapja.
Címlapkép: képernyőfelvétel, Magyar Honvédség/YouTube | Pártrendezvények közpénzből: választási mozgósításra használhatták az állami civil alap támogatásait | Tavaly, a választási év előtt médiaépítésre, idén pedig a választási kampányban tartott, politikusokat is felvonultató rendezvényekre kapták a legnagyobb pénzeket a Fidesz-közeli szervezetek az állami civil alapból. A K-Monitorral közösen megnéztük, milyen pályázatokra adott pénzt idén a főleg kormánypártközeli csoportokat támogató Városi Civil Alap program. | null | 1 | https://atlatszo.hu/kozpenz/2022/06/30/partrendezvenyek-kozpenzbol-valasztasi-mozgositasra-hasznalhattak-az-allami-civil-alap-tamogatasait/ | 2022-06-30 00:00:00 | true | null | null | atlatszo.hu |
Jövőre Veszprém lesz Európa Kulturális Fővárosa (EKF). Ennek kapcsán 800 millió forintot szórtak ki hotelfejlesztésekre. A Veszprém-Balaton 2023 Zrt. úgy osztotta ki a pénzeket, hogy abból nagyrészt egy szűk, a fideszes önkormányzattal jó kapcsolatot ápoló kör részesült. Közel 300 millió forint landolt a Veszprém-Balaton 2023 Zrt. korábbi vezérigazgatójának a többségi tulajdonában lévő szállodájánál. Mészáros Zoltán sietősen távozott a posztjáról még a pályázat kiírása előtt, de vezérigazgatói főtanácsadóként maradt a cégnél. Egy másik, helyi és EKF-es közbeszerzéseken sikeres cég pedig 272 millió forintot kapott.
2023-ban Veszprém és a Bakony-Balaton régió közösen viselheti Európa Kulturális Fővárosa (EKF) címet. Mivel időközben rájöttek, hogy nincs elég négycsillagos szoba Veszprémben, ezért három hotel összesen 800 millió forintot kapott kapacitásbővítésre az EKF-program költségvetéséből. Azon már nem lepődünk meg, hogy a pénzek nagy részét nem programokra, hanem beruházásokra szórják szét, – ugyanis ez történt 10 évvel ezelőtt Pécsen is. Azonban a hotelbővítési pályázat nyerteseinek a listája okoz némi megrökönyödést.
Ezeket a pénzeket ugyanis úgy osztották ki, hogy egy szűk, önkormányzattal jó kapcsolatot ápoló kör vitte el a pénzek nagy részét.
Százmilliók landoltak a Veszprém-Balaton 2023 Zrt. korábbi vezérigazgatójának többségi tulajdonában álló Oliva Hotelnél, illetve egy olyan vállalkozónál, aki sorra nyeri a helyi közbeszerzéseket.
A 111 milliárdra drágult programsorozat megszervezésével a Veszprém-Balaton 2023 Zrt.-t bízták meg, ez a cég döntött arról is, hogy kik részesülnek a 800 millió forintból. A cég több mint 60 százaléka a fideszes vezetésű veszprémi önkormányzaté.
Az új szállodaépületek a tervek szerint még a 2023-as kulturális évre elkészülnek. A három szálloda bővítéséhez saját tőke is kellett, összesen csaknem 1,8 milliárd forintot költenek a beruházók, amelyből nyolcszázmillió forint a Veszprém-Balaton 2023 Zrt. támogatása.
Nem a programokról fog szólni a 2023-as EKF: 67 milliárdot szórnak szét a beruházásokra | atlatszo.hu
2023-ban Veszprém és a Bakony-Balaton régió közösen viselheti Európa Kulturális Fővárosa (EKF) címet. A 88,5 milliárdos programsorozat megszervezésével a Veszprém-Balaton 2023 Zrt.-t bízták meg. Most az Átlátszó tudomására jutott néhány eddig nem publikus költség: reklám- és propagandakiadásokra 1,5 milliárd forintot, személyi juttatásokra közel 3 milliárd forintot, utazási- és szállásköltségre 150 millió forintot terveznek költeni. Kíváncsiak voltunk, hogy megismétlődik-e a 2010-es pécsi eset, amikor a pénz túlnyomó részét megkérdőjelezhető fontosságú építési beruházásokra költötték. A válasz: igen.
A beruházók korábban elmondták, hogy a COVID-járvány okozta idegenforgalmi visszaesés miatt a szállodák továbbfejlesztésébe az EKF támogatása nélkül bele sem tudtak volna fogni. Az építkezések már folyamatban vannak, összesen 50 új négycsillagos szobát alakítanak ki. Veszprém négycsillagos szállodaszobáinak száma ennek eredményeképpen több mint 30 százalékkal növekszik.
A pályázati közpénzből részesülő szállodák a következők:
az Oliva Hotel és Étterem 18 szobával
a Hotel História Malomkert 17 szobával,
a Betekints Wellness és Konferencia Hotel 15 szobával bővül.
A volt vezérigazgató maradt tanácsokat adni a támogatásokat kiosztó cégnél
A három hotel közül a fent említett Oliva Hotel tulajdonosi köre a legérdekesebb. Az, hogy a szálloda tulajdonosai több száz millió forintot kaptak, jogilag nem meríti ki az összeférhetetlenség fogalmát, de nem is az etikus közpénzosztás mintapéldája. Mutatjuk, miért.
Az Oliva 2004 Kft. többségi tulajdonosa (51 százalék) Mészáros Zoltán, aki nem más, mint a százmilliós hoteltámogatásokat kiosztó Veszprém-Balaton 2023 Zrt. korábbi vezérigazgatója. Vagyis azon zrt.-é, amely eldöntötte, hogy ki kaphat támogatást. Mészáros 2020-ban hirtelen gyorsasággal távozott a posztjáról, a lemondás a többszázmilliós támogatás ismeretében más értelmet nyert.
Távozásakor Mészáros időhiányra hivatkozott: „Mára egyértelművé vált, hogy a kulturális főváros feladatainak ezen fázisában már egy teljes embert kíván a feladat, olyat, aki minden figyelmét, erejét és idejét csak és kizárólag ezen feladatoknak képes szentelni, és be kellett látnom, hogy ez személyemben már nem áll fenn.” A döntés később százmilliókat hozott a konyhára, ugyanis a szállodája a támogatást nem nyerhette volna el, ha továbbra is ő a szervező cég feje.
Az összeférhetetlenség némi gyanúját azért még felveti, hogy távozásakor a volt vezérigazgató azt is kifejtette, tanácsadóként továbbra is marad a csapat része:
„Ezt követően főtanácsadó minőségben, az előző négy esztendő tapasztalatait felhasználva, arra építve, az elkezdett projektek fejlesztéseit és megvalósításait, valamint utódomat és az egész EKF alap célkitűzésit támogatva maradok az EKF csapat része.”
Mészáros 2022 februárjában vezérigazgatói főtanácsadóként volt a köztévé vendége.
A hotelbővítési felhívásra egy évet sem kellett várnia, azt 2021 februárjában közzétették. A pályázat szövegében egyértelműen leírják, hogy a szakmai bírálatot a Veszprém-Balaton 2023 Zrt. végzi el.
A neten kutakodva megtaláltuk azt a dokumentumot is, ami a támogatási összegek elosztását tartalmazza. Kiderült, hogy a legtöbb pénzt, 288 millió forintot Mészáros cége kapta.
Mészáros már régóta jó kapcsolatot ápol az önkormányzattal, helyi szinten ismert vállalkozó, ő a VeszprémFest főszervezője. A hotel többi részét tavaly újították fel, szintén részben közpénzből, a Kisfaludy Turisztikai Fejlesztési Program keretében. A szerződött támogatás összege akkor közel 100 millió forint volt. Az Oliva 2004 Kft. tavaly közel 14 milliós nyereséget ért el, az értékesítés nettó árbevétele pedig közel 240 millió forint volt.
EKF-es közbeszerzéseken sikeres cégnél 272 millió landolt
Megnéztük a Hotel História Malomkert honlapját, ahol azt találtuk, hogy üzemeltető az Új Pajtakert Kft., aminek a cégadatbázis szerint 99,9%-ban a Vemév-Szer Kft. a tulajdonosa. A neten talált dokumentum szerint ők kapták a második legmagasabb támogatási összeget, 272 millió forintot.
A Vemév-Szer Kft. egy főként a közbeszerzési sikereinek köszönhetően gyorsan gazdagodó vállalat. Az EKF milliárdos beruházásaiból is kijutott nekik konzorciumi partnerként.
Az Acticity elnevezésű kulturális központ tervezése és kivitelezése több mint 13 milliárd forintba kerül. A kft. 1991-ben alakult az egykori Veszprémi Megyei Állami Építőipari Vállalat néhány vállalkozni kész dolgozója alapításában. A cég 1993-ig főként alvállalkozóként mozgott a piacon, de az azóta elhunyt Szűcs István alapító tag felismerte a közbeszerzésekben rejlő lehetőségeket.
Az Opten cégadatbázisa szerint 2019 és 2020 között árbevétele közel kétszeresére nőtt, 2020-ra elérte a 10 milliárdot. A cég árbevétele 2021-ben is 10 milliárd forint volt, ami 1,3 milliárd forint nyereséggel társult. A Közbeszerzési Hatóság adatbázisa szerint a Vemév-Szer 2021-ben 16 közbeszerzést nyert, egy évvel korábban pedig 23-at.
A harmadik nyertes pályázatot a Betekints Wellness és Konferencia Hotel tulajdonosa, Márkus László nyújtotta be. A beruházás ellen online petíciógyűjtésbe kezdtek a helyiek.
Az online petíciót aláírók modernnek és ridegnek találják a Séd-völgyben megépíteni tervezett új hotelszárnyat, ami szerintük csorbítja a helyi értékeket, és nincs harmóniában a mellette álló egykori, nagy múltú malomépülettel sem, az épületet jegyző építész szerint ugyanakkor nincs realitása a tervek átdolgozásának. A beruházásra már van építési engedély, sőt, a kivitelezés is elkezdődött.
A hotel wellness részlegét korábban szintén állami segítséggel valósították meg, a fejlesztés 134 millió forint vissza nem térítendő támogatást kapott a Közép-Dunántúli Operatív Programtól.
EKF: 22 milliárd plusz mellett sem futja digitális múzeumra, parkoló lesz helyette | atlatszo.hu
2023-ban Veszprém és a Bakony-Balaton régió közösen viselheti Európa Kulturális Fővárosa (EKF) címet. A 88,5 milliárdos programsorozat megszervezésével a Veszprém-Balaton 2023 Zrt.-t bízták meg. Most az Átlátszó tudomására jutott néhány eddig nem publikus költség: reklám- és propagandakiadásokra 1,5 milliárd forintot, személyi juttatásokra közel 3 milliárd forintot, utazási- és szállásköltségre 150 millió forintot terveznek költeni. | Közel 300 millió forintot adott hotelfejlesztésre az EKF-et szervező cég a saját főtanácsadója vállalkozásának | Jövőre Veszprém lesz Európa Kulturális Fővárosa (EKF). Ennek kapcsán 800 millió forintot szórtak ki hotelfejlesztésekre. A Veszprém-Balaton 2023 Zrt. úgy osztotta ki a pénzeket, hogy abból nagyrészt egy szűk, a fideszes önkormányzattal jó kapcsolatot ápoló kör részesült. Közel 300 millió forint landolt a Veszprém-Balaton 2023 Zrt. korábbi vezérigazgatójának a többségi tulajdonában lévő szállodájánál. Mészáros Zoltán sietősen távozott a posztjáról még a pályázat kiírása előtt, de vezérigazgatói főtanácsadóként maradt a cégnél. Egy másik, helyi és EKF-es közbeszerzéseken sikeres cég pedig 272 millió forintot kapott. | null | 1 | https://atlatszo.hu/kozpenz/2022/06/28/kozel-300-millio-forintot-adott-hotelfejlesztesre-az-ekf-et-szervezo-ceg-a-sajat-fotanacsadojanak/ | 2022-06-28 00:00:00 | true | null | null | atlatszo.hu |
A külföldi rendszámú autósok is tudnak hatósági áron tankolni, ha megkenik a töltőállomás alkalmazottját. Más a helyzet a kis kutakon, ahol a tulajdonos is jelen van. Arra panaszkodnak, hogy nem tudnak megfelelni az új rendeletnek: nem tudják kétféleképp megjeleníteni az árakat, de már nem is akarják, inkább büntessék meg őket, elegük van a kormányból.
Két perccel éjfél előtt jelent meg a benzinkutak árképzésével kapcsolatos kormányrendelet, amely másnaptól kötelezővé tette a kettős árazást a töltőállomásokon. A rendelet szerint a totemoszlopokon a hatósági áras, vagyis a 480 forintos literenkénti árat kell feltüntetni, míg a kútoszlopokon a piaci árat, amely 700 forint feletti összeget takar.
Gyorsan reagált a Mol
„A Mol-kutakon reggel már át volt alakítva az összes pénztárgép, magyarul és angolul ki volt helyezve a kötelezően előírt tájékoztatás. Örvendetes volt látni, hogy a Mol ennyire hatékonyan működő cég” – mondta Egri Gábor, a Független Benzinkutak Szövetségének elnöke, egyben az automata töltőállomásokat is üzemeltető Envikut Kft. ügyvezetője.
A legtöbb kis benzinkút azonban még nem ugrotta meg az átállás nehézségeit. Egri Gábor szerint ha a Mol gyakorlatából indulunk ki, akkor kevésbé jogkövető megoldással szembesülhetünk. Fizetéskor a kasszás beüti a hétszáz forint feletti piaci árat, majd a magyar forgalmi engedély bemutatását követően a kutas egy vonalkód leolvasásával levonja a 480 forintos hatósági ár közti különbséget, vagyis a vonalkód beolvasásával aktivizálódik a 480 forintos literenkénti ár. A pénztáros az alacsonyabb végösszegről nyugtát ad az ügyfeleknek.
„Ez azonban nem megfelelő igazolás arra, hogy a vevő jogosult az alacsonyabb hatósági árra, mert a pénztárosra van bízva a döntés” – mondta. Egri Gábor szerint egy esetleges ellenőrzés során az egyedüli bizonyíték arra, hogy a vevő jogosult volt a hatósági árra, egy számla, egy olyan hivatalos okmány lenne, amelyen fel van tüntetve a vevő neve, adószáma és a gépkocsi forgalmi rendszáma. Egri Gábor szerint egy februári rendelet alapján 6 és 15 millió forint közötti összegre lehet bírságolni egy kutat, ha nem tartja be a hatósági árral kapcsolatos előírásokat.
Korrupciós kockázat
A kúthálózatot üzemeltető szakember tapasztalatai szerint néhány nap alatt jelentek meg a hamis forgalmi engedélyek és rendszámok. „Nem beszélve azokról a külföldi rendszámmal rendelkező autósokról, akik negyvenliteres tankolás során tízezer forintot is megspórolhatnak az olcsóbb hatósági áras üzemanyaggal. Ha ebből odaadnak kétezer forintot az alkalmazottnak, mindketten jól járnak” – mondta.
A gépkocsik csomagtartójában lévő húszliteres kannát sem bonyolult teletölteni az olcsóbb üzemanyaggal, majd az autó megtankolása után egy magyar forgalmi felmutatásával az egész tankolást 480 forintos áron lehet letudni.
Egri Gábor arra számít, hogy az olajszőkítés után, a kilencvenes évektől hatalmas tisztuláson áteső iparág ismét a mutyik és a korrupció melegágya lesz. „Ide egy ezres, oda egy kétezres, ideöntögetek, odatöltögetek. Egyszerűen nonszensz, a kormány át sem gondolta, hogy fog a gyakorlatban működni a kettős árazás. Sok alkalmazott fog élni az extra kereset lehetőségével, neki úgyis mindegy, hogy mennyiért adja a benzint és a gázolajat, persze tisztelet a kivételnek” – tette hozzá.
Az árdiszkriminációt tiltó uniós szabályok szerint nem lehet a közösség polgárait megkülönböztetni, vagyis nem lehet azt mondani, hogy ezek az állampolgárok ennyiért, a többi annyiért tankolhat. „Jelen pillanatban az összes magyarországi benzinkút részese a diszkriminációnak, ugyanis a kormányrendelet erre kényszeríti őket. De nemcsak a magyar állam perelhető, hanem a kutak is” – mondta. Egri Gábor szerint utóbbi esetben a büntetés mértéke a kút éves árbevétele alapján szabható ki, vagyis „nem kis összegekről van szó”.
Zárva tartó kutak
Tagszervezeteik tapasztalata alapján kijelenthető, hogy áruhiány van Magyarországon, a Mol ugyanis csak a megrendelt mennyiség 66 százalékát igazolja vissza. Az Envikut töltőállomásai jelenleg zárva tartanak, mert a jogászokkal most készíttetik el az adatvédelmi szabályoknak megfelelő kiírásokat, és próbálnak megoldást találni arra, hogyan lehetne a lehető legkisebb jogsértéssel eleget tenni a kormányrendeletben foglaltaknak.
Egri Gábor szerint automata töltőállomásaik esetében még nem találták meg a megoldást, hogyan lehetne különbséget tenni a magyar és a külföldi rendszámú autók között. „A jogkövető benzinkutak többsége most bezárt egy időre, megy a fejvakargatás, illetve a szakértők és ügyvédek bevonásával az ötletelés” – mondta.
Egri Gábor szerint ezért is fordultak a miniszterelnökhöz, mert a jelenlegi előírások kivitelezhetetlenek, ellenőrizhetetlenek és betarthatatlanok, kaotikus az egész. „Káoszba dönti a kormány az egész szakmát, így is meg vagyunk hurcolva múlt év novembere óta, ez az utolsó szeg a koporsónkban” – panaszkodott a Független Benzinkutak Szövetségének elnöke.
A kis benzinkutakat képviselő szervezet múlt héten küldött levelet Orbán Viktor miniszterelnöknek, amelyben kifejtették, hogy értetlenül állnak a rendeletből következő hátrányos megkülönböztetések előtt, és arra kérték Orbán Viktort, segítsen abban, hogy a többször megfogalmazott és az akkor illetékes minisztériumhoz és az adóhivatalhoz beterjesztett technológiai és technikai értelmezési kérdéseikre választ kapjanak.
Szembemennek a rendelettel
„Kínomban nevetek, annyira szakmaiatlan döntések sorozatát hozta a kormány a november óta tartó benzinárstoppal kapcsolatban” – mondta egy vidéki töltőállomást üzemeltető vállalkozó a Szabad Európának. A benzinkutas elmondása szerint nem fogja átírni a kút oszlopain a hatósági árat piaci árra, ahogy a rendeletben kötelezik őt rá.
„Jöjjenek, büntessenek meg, nekem már mindegy. Eddig is 480-ért adtam, most is annyiért fogom, külföldi rendszámú autó nem szokott betérni – mondta. Szerinte a kormányban el sem tudják képzelni, hogy nem mindenki tankolja tele a kocsit. – Bejön valaki, aki háromezerért akar tankolni. Ha kiírom a piaci árat, a háromezres tankolás a kasszánál már csak 2200 lesz. Mire az ügyfél panaszkodik, hogy ő háromezerért akart tankolni. Ez nagyon vidék, én nem fogok senkivel sem vitatkozni” – mondta.
Egy szlovák határ menti benzinkutas azt mondta a Szabad Európának, hogy nem tud átállni a kettős árazásra, mert a szoftverfejlesztője azt mondta, hogy két hónap múlva tudná csak megcsinálni. És ha kész, a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnál engedélyeztetni kell az új programot.
„Kis kút vagyunk, néhány töltőoszloppal. Nem fogok egy új kasszarendszerre átállni, mert nem vagyok már hajlandó költeni erre, így is veszteséges minden napom – panaszkodott. A benzinkutas szerint egyébként sem sürgeti az idő, pénteken két órakor bezárt, mert elfogyott a benzin, és akkor nyit ki, ha újra kap üzemanyagot a nagykereskedőtől. – Teljesen kifogytam, és csak elsején tudok rendelni, ami majd valamikor kijön. Nem én vagyok az egyetlen a környéken, akinél nincs benzin és gázolaj” – mondta.
Elmondása szerint ha megjön a szállítmány, marad a 480-as ár a totemoszlopon és a kútfejen is. „Ha bejön egy szlovák tankolni, mindenki vár tíz percet, amíg a programban átírom manuálisan az árakat, majd ismét tíz percet, amíg visszaírom. Nem tudok mást tenni, belefáradtam ebbe” – mondta.
Szerinte érthetetlen, hogy a kormány miért nyúlt bele a magángazdaságba ilyen drasztikusan, és miért vágja tönkre ezt az iparágat, ahol rengeteg a kis, családi vállalkozás.
„Egyelőre úgy oldottam meg az árazást, hogy a szlovákoknak nem adok üzemanyagot. Így is kevesebbet szállít a nagykereskedő, mint amennyire szükségem lenne”– mondta egy idősebb kutas a Szabad Európának. Szerinte a legújabb jogszabály kivitelezhetetlen, de már nem érdeli, mert két hét múlva új tulajdonosa lesz a kútnak, ő nyugdíjba megy. – Még jobban megbonyolította a kormány az életünket, ami eddig sem volt egyszerű. Röhej az egész” – mondta.
Egy másik, a Szabad Európának nyilatkozó határ menti benzinkutas azt mondta, hogy nem ad a szlovák rendszámú autóknak benzint. Ő sem állt át a kettős árazásra, nem érdekli, hogy törvénysértő, mert amit ők csinálnak ott fent „az sem szabályos. (…) Két hét múlva veszi át az új tulajdonos a kutamat, amit eladtam, nyugdíjba megyek, elegem van” – tette hozzá. Elmondása szerint neki nincs totemoszlopa, csak a kútoszlopon tudja az árakat megjeleníteni, de már nem érdekli, hogy mi a szabályos, és mi nem, mit kell tennie annak, akinek a rendeletben foglaltakkal szemben nincs is totemoszlopa.
Lopják a magyar rendszámtáblákat
„Mosonmagyaróváron és környékén körülbelül harminc magyar rendszámot loptak el, és szlovák oldalakon már megjelent, hogy lehet vásárolni” – mondta el a Rádió 1-nek Ratatics Péter, aki a fogyasztói szolgáltatásokért felel a Mol-csoportnál. Ratatics azt mondta, hamis forgalmi engedélyekkel is találkoztak már a kutasok.
A Shell Hungary Zrt. közölte az RTL Klub Híradójával, hogy több millió forintba kerül a kasszák átprogramozása, de úgy gondolják, ez nem fog fennakadást okozni náluk. | „Ide egy ezres, oda egy kétezres, ideöntögetek, odatöltögetek” – beindult a mutyi a benzinkutakon | A külföldi rendszámú autósok is tudnak hatósági áron tankolni, ha megkenik a töltőállomás alkalmazottját. Más a helyzet a kis kutakon, ahol a tulajdonos is jelen van. Arra panaszkodnak, hogy nem tudnak megfelelni az új rendeletnek: nem tudják kétféleképp megjeleníteni az árakat, de már nem is akarják, inkább büntessék meg őket, elegük van a kormányból. | null | 1 | https://www.szabadeuropa.hu/a/ide-egy-ezres-oda-egy-ketezres-ide-ontogetek-oda-toltogetek-beindult-a-mutyi-a-benzinkutakon/31876543.html | 2022-07-01 00:00:00 | true | null | null | Szabad Európa |
A budai Orbán-hegyen fekvő Hangya utca élete pár éve alaposan felbolydult. Ennek oka, hogy az egyébként csendes kis hegyvidéki utca és a Költő utca által határolt több hektárnyi, korábban erdős területen több építési beruházás is zajlik párhuzamosan.
A jelentős fairtással és terepmunkával járó építkezésekről és azok hátteréről 2020 májusában a Kétfarkú Kutyapárt számolt be elsőként. A sort, még jóval a többi beruházás kezdete előtt, 2015-ben Tiborcz István holdingcége, a BDPST Zrt. nyitotta meg egy 2000 négyzetméteres ingatlan megvásárlásával, mely az említett erdős területtel szemközt található, a Hangya utca 30-as szám alatt.
Nem sokkal később az ingatlan egy projektcégbe, a Bellevue Development Kft.-be került át, melynek tulajdonosi szerkezete és köre – az új villa építése közben – idővel változott, de 2019-ig Tiborcz-érdekeltség maradt. Ekkor azonban megjelent a tulajdonosok között Nyerges Zsolt egykori nagyvállalkozó, és többségi tulajdonrészt szerzett a projektcégben. Ekkor viszont még nem lehetett tudni, kinek épül a luxusvilla.
Erdőből luxuslakópark
Az egykori „Tiborcz-villával” szemközti több hektáros erdős terület eredetileg a Piarista Rend Magyar Tartományának tulajdona volt. Az ingatlanokat a Rend még az 1995-ös egyházi kárpótlások során kapta. A telkek egy részét azóta értékesítették, míg másik részét megtartották, új tulajdonosok bevonásával.
Újabb milliárdos ingatlant vásárolt Tiborcz István cége a budai hegyekben | atlatszo.hu
A hét salakos teniszpályát és két műanyag borítású pályát, valamint egy úszómedencét is magában foglaló ingatlanra a tulajdoni lap szerint 2 és fél milliárd forint értékben kerül jelzálog-bejegyzés 2020. áprilisban. Ez alapján, és a piaci adatok ismeretében, milliárdos értéke lehet Tiborcz István milliárdokat érő ingatlan-gyűjteményének legújabb, júliusban szerzett darabjának.
Ez utóbbi körbe tartozik a Svábhegy Villa Kft. által birtokolt dunai panorámás, 5000 négyzetméteres terület, melyen Költő Kert néven futurisztikus luxusvillák épülnek. A cég tulajdonosai között van a Piarista Rend, a szintén piarista kötődésű kockázati befektető cég, a Portus Buda Group (PGB) Zrt., annak PGB Ingatlan Kft. nevű cége, illetve Városi Gábor ingatlanfejlesztő is.
Mellettük egy jóval nagyobb, közel 15 000 négyzetméteres területen fekvő luxuslakópark is épül Skyline Residence néven, maga az ingatlan pedig a NewVision Properties Kft. tulajdonában van. A cég mögött a Noble Invest és Falcon Family Invest Kft. áll, melyek egy magyar üzletasszony, illetve orosz üzletemberek érdekeltségei. Az építkezés kivitelezője – a XII. kerületben aktív – ETNA Generál Kft., mely a görög Ziszidisz Ziszisz Panajotisz tulajdona.
A telek szomszédságában anno az Andrew Vajna érdekeltségébe tartozó Költő Estates Kft. is vásárolt területet a Piarista Rendtől, amely a filmproducer halálát követően a CHS Holdinghoz került. 2021 elején azonban a Költő Estates tulajdonost váltott, és a Terebezd Trade Kft. lett a többségi tulajdonosa. Az ügylettel egy időben a svájci székhelyű iPROPERTY AG is bekerült a tulajdonosok közé.
2020 nyarán Tiborcz István egyik érdekeltsége, a Tusculanum Hegyvidék Kft. is megjelent a környéken, és megvásárolta a Költő utca 30. szám alatti, 8600 négyzetméteres, két helyrajzi számon bejegyzett telekegyüttest a Piaristáktól. A telken korábban az egykori Fonográf Klub (későbbi nevén Polgári Klub) működött, salak és műanyag borítású teniszpályákkal és úszómedencével. Ezek helyén most a Költő Utcai Sportklub épül, melynek generálkivitelezője a NER egyik kedvenc építőipari cége, a Bayer Construction.
Az MKKP 12. kerületi szervezete nemrégiben a Facebookon adott hírt arról, hogy a letarolt területen felhúzott luxusvillák egyike Barta Csabának épül. Barta a Pannon Hőerőmű Energiatermelő Zrt. igazgatósági tagja volt 1998 és 2003 közt, a MOL Petrolkémia Zrt. igazgatósági tagja az 1998–2000 években és a EVM Zrt. vezető tisztségviselője 2004-től 2010-ig.
A Hangya utcai luxusvilla
Tiborcz István nem a fenti Sportklub-projekt kapcsán tette először tiszteletét a környéken. A mai napig is tartó lakóparki beruházások elindulása előtt, 2016 decemberében a miniszterelnöki vej BDPST Zrt.-je szerezte meg azt a 2000 négyzetméteres ingatlanegyüttest, amely az utca másik oldalán, a Hangya utca 30. alatt található. Az ingatlanról az Átlátszó számolt be elsőként 2018-ban egy, a Tiborcz István érdekeltségébe tartozó cégek ingatlanberuházásait összegző videójában.
Drónfelvételek a Tiborcz Istvánhoz köthető cégek ingatlanbirodalmáról from atlatszo.hu on Vimeo.
Az ingatlan tulajdonosi viszonyai lényegében évekig nem változtak, és mindvégig Tiborcz-érdekeltségűek maradtak. Az ingatlan apportként a BDPST Zrt. egyik ingatlanfejlesztő cégéhez, a Bellevue Development Kft.-hez került, amelyben 2019-ben Tiborcz egy másik vállalkozása, a IBC-Projekt Kft. lett a többségi tulajdonos. Pár hónap múlva azonban, 2019 decemberében Nyerges Zsolt is megjelent a tulajdonosok között, és döntő befolyást szerzett a vizsgált ingatlant tulajdonló Bellevue Development Kft.-ben.
Most, hogy a ház már egy ideje elkészült, az Átlátszó újra megnézte az ingatlan tulajdoni lapját. Eszerint a tulajdonos továbbra is a Bellevue Development Kft., a cégadatok alapján pedig Nyerges Zsolt a vállalkozás többségi tulajdonosa. Egyetlen változás viszont felfedezhető a cégpapírokban: 2021 októberében Nyerges állandó lakcíme megváltozott a Hangya utcai luxusvilla címére, azaz immár nemcsak a beruházó céget birtokolja, hanem hivatalos lakcíme is a luxusvillához köti.
Nemcsak Magyarországon van Nyerges érdekeltségében nagy értékű ingatlan. Az Átlátszó nemrég írt cikket az egykori oligarcha dubaji luxusapartmanjáról, melynek létezéséről egy nemzetközi tényfeltárás eredményeképp lehet tudni. A magyar szálakat az Organised Crime and Corruption Reporting Project (OCCRP) tagszervezeteként az Átlátszó vizsgálta meg, mely során kiderült: Nyerges Zsolt, egykori nagyvállalkozó, Simicska Lajos egykori jobbkeze, majd gazdasági érdekeltségeinek „örököse” 268 négyzetméteres, több száz millió forintos luxusapartmant tart fenn Dubajban.
Homokos szél, leszakadó víztartály miatt nem élvezi dubaji luxusnyaralóját Nyerges Zsolt | atlatszo.hu
Ha nem érkezne több orosz gáz, akkor szeptember végéig valószínűleg elég lenne a tárolókban lévő és a kitermelhető mennyiség. A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal elnöke még nem hirdette ki a válsághelyzet első fokozatát, az úgynevezett korai előrejelzési szintet, de úgy kér adatokat a piaci szereplőktől, mintha az lenne. | Nyerges Zsolt költözött a letarolt hegyvidéki erdő környékén Tiborcz István cége által épített luxusvillába | A budai Orbán-hegyen fekvő Hangya utca élete pár éve alaposan felbolydult. Ennek oka, hogy az egyébként csendes kis hegyvidéki utca és a Költő utca által határolt több hektárnyi, korábban erdős területen több építési beruházás is zajlik párhuzamosan. | null | 1 | https://atlatszo.hu/kornyezet/2022/05/25/nyerges-zsolt-koltozott-a-letarolt-hegyvideki-erdo-kornyeken-tiborcz-istvan-cege-altal-epitett-luxusvillaba/ | 2022-05-26 00:00:00 | true | null | null | atlatszo.hu |
Az állami tulajdonú Szerencsejáték Zrt. leánycége, a Szerencsejáték Service Nonprofit Kft. (SZNP) 2018-ban 70 millió, 2020-ban pedig 100 millió forint támogatást adott a Békemeneteket szervező Civil Összefogás Fórum (CÖF) alapítványának. Az SZNP az Átlátszónak és a K-Monitornak is kitakarva küldte meg a támogatási szerződéseket, mert szerintük a részletek üzleti titoknak minősülnek. Mi pereltünk, a K-Monitor pedig a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatósághoz (NAIH) fordult, és ez utóbbi felszólítására (minket megelőzve) megkapták az állami cégtől a kitakaratlan iratokat. A papírokat megosztották velünk, mutatjuk a tartalmukat.
A Fidesz-kormányt Békemenetekkel, nyilatkozatokkal, plakátokkal és egyebekkel nyíltan támogató Civil Összefogás Fórum (CÖF) mögött egy alapítvány, a Civil Összefogás Közhasznú Alapítvány (CÖKA) áll. A CÖKA valahogy vonzza a közpénzt, több állami cég is adott már neki milliókat az elmúlt években.
2020 szeptemberében számoltunk be arról, hogy az állami tulajdonú lottóvállalat, a Szerencsejáték Zrt. támogatásokat osztó leánycége, a Szerencsejáték Service Nonprofit Kft. (SZNP) 2020. júniusban 100 millió forintos szponzorálási szerződést kötött a CÖKÁ-val. Vagyis leegyszerűsítve, ennyi pénzt adott a kormány kedvenc civil szervezetének. Korábban, 2018 végén a Szerencsejáték-cég pedig 70 millió forintos támogatási szerződést kötött a CÖF-ös alapítvánnyal.
Közadatigénylésben kértük ki a támogatásokat kiosztó Szerencsejáték Service Nonprofit Kft.-től az összes kapcsolódó iratot: a CÖKÁ-val kötött minden szerződést, a szerződésekhez kapcsolódó támogatási kérelmeket, és a támogatások odaítéléséről szóló döntéseket, valamint a CÖF beszámolóit és teljesítési igazolásait a pénz felhasználásáról. A Szerencsejáték Zrt. leánycége válaszul elküldte a 70 milliós és a 100 milliós támogatási szerződést, de üzleti titokra hivatkozva kitakarta belőlük, hogy mire kapta a pénzt a CÖF alapítványa, ezért bepereltük az SZNP-t.
Logók, bannerek, molinók és roll-upok
Hozzánk hasonlóan a K-Monitor is kikérte a Szerencsejáték Service Nonprofit Kft.-től a CÖF-ös szerződéseket, és ők is úgy kapták meg, hogy a lényeget kitakarta belőlük az állami cég. A civil szervezet azonban velünk ellentétben nem pert indított, hanem a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatósághoz (NAIH) fordult. A NAIH eljárást indított, és ennek eredményeként az SZNP nemrég megküldte a K-Monitornak a CÖF-fel kötött megállapodásokat, amiket ők megmutattak az Átlátszónak.
A 2018-as dokumentum szerint az akkori 70 millió forintos támogatásért cserében a CÖF-nek az alábbiakat kellett teljesítenie:
a Civil Akadémia elnevezésű rendezvényein és az azokhoz kapcsolódó hirdetéseken, illetve a hírlevélben kiküldött meghívókon legalább 15, maximum 20 alkalommal kiteszi a Szerencsejáték Zrt. logóját – ennek a szolgáltatásnak az értékét 10 millió forintban állapították meg;
a szellemi honvédőknek évente megrendezett eseményen kihelyezi a Szerencsejáték Zrt. 2 darab roll-up-ját (feltekerhető, álló „reklámfal”) – ezt szintén 10 millióra taksálták;
az összes rendezvénye hirdetésekor megjeleníti a Facebook-oldalán a Szerencsejátk Zrt. logóját – ezt is 10 millióra értékelték;
a www.civilosszefogas.hu és a www.civilek.hu honlapokon jól látható helyre kiteszi a Szerencsejátk Zrt. logóját, átlinkelve a www.szerencsejatek.hu oldalra – szintén 10 millió forintra becsült szolgáltatás;
„vállalja, hogy civil missziója keretében, faluprogramban elősegíti családi vállalkozások és kistermelői közösségek létrehozását. A szakmai formátumnak megfelelően bemutatja a technológiát, és a bemutató előadásokon szerepelteti a Szerencsejáték Zrt. roll-upjait” – újabb 10 millió forint;
az Európai Civil Együttműködési Tanács (EuCET) konferenciáin és azok beharangozásai során megemlíti a Szerencsejáték Zrt. támogatását, a hírlevélben kiküldött meghívókon szerepelteti az állami vállalat logóját, a rendezvényen pedig kiteszi annak 1 molinóját és 2 roll-upját – ennek értékét 20 millió forintban állapították meg.
A 2020-ban kötött szerződés szerint az akkori 100 millió forintos támogatásért cserében a CÖF-nek hasonló feladatokat kellett teljesítenie:
2020. június 1. és 2021. június 30. között minden CÖKA-rendezvény helyszínén, összesen 40 alkalommal kitenni a Szerencsejáték Zrt. 200×100 cm-s molinóját – ennek értéke a felek szerint 10 millió forint + áfa volt;
2020. június 1. és 2021. június 30. között minden Budapesten tartott Civil Akadémia helyszínén, összesen legalább 24 alkalommal kirakni a Szerencsejáték Zrt. két darab Márka témájú 85×200 cm-s roll-upját – ezt 7,2 millió forint + áfa értékben mérték;
a fenti, budapesti Civil Akadémia országos napilapban megjelenő 1/4 oldalas hirdetéseiben 24 alkalommal megjeleníteni a Szerencsejáték Zrt. logóját azzal, hogy az állami cég az esemény kiemelt támogatója – ennek értéke 10,8 millió forint + áfa a felek szerint;
2020. június 1. és 2021. június 30. között 15 „kihelyezett” Civil Akadémiát szervezni magyarországi nagyvárosokban és határon túli magyar régiókban, azokat meghirdetni a helyi lapokban, a hirdetésekben pedig kitenni a Szerencsejáték Zrt. logóját mint az esemény kiemelt támogatója – ezt 5 millió forint + áfa értékre lőtték be;
a fenti, kihelyezett Civil Akadémiákon kitenni az állami cég 2 roll-upját – ezt 4,5 millió forint + ÁFA értékben állapították meg;
a www.civilosszefogas.hu-n és a www.civilek.hu-n jól látható helyre kirakni a Szerencsejáték Zrt. logóját, átlinkelve a www.szerencsejatek.hu oldalra – erre 2-2 millió forint + áfa közpénzt számoltak fel;
a www.civilosszefogas.hu és a civilek.hu fejlécén megjeleníteni a Szerencsejáték Zrt. logóját, mint kiemelt támogató – ennek értéke 3-3 millió + áfa a felek szerint;
a CÖF Facebook-oldalán is kitenni az állami lottócég logóját, és annak igénye esetén átvenni a Szerencsejáték Zrt. honlapján, Facebook-oldalán vagy YouTube-csatornáján közzétett tartalmakat – ez 5,5 millió forint + áfa közpénzt ért a szerződésben;
a Szellemi Honvédők díjátadó ünnepségén a ledfalon 1 alkalommal 30 percben megjeleníteni a Szerencsejáték Zrt. reklámfilmjét – ezt 6 millió forint + áfa értékre lőtték be;
2020. június 1. és 2021. június 30. között minimum 70 hírlevelet küldeni, egyenként 15 ezer, összesen bő 1 millió példányban, és abba beletenni a Szerencsejáték Zrt. logóját – ez 7 millió forint + áfa volt;
a CÖKA összes sajtótájékoztatóján, 6 alkalommal kirakni a Szerencsejáték Zrt. két roll-upját – újabb 2 millió forint + áfa;
2020. június 1. és 2021. június 30. között a CÖKA-események meghívóin (minimum 60 alkalom) megjeleníteni a Szerencsejáték Zrt. logóját – erre 10 millió forint + áfa ment el;
a „civil misszió” során a mini konzerválóberendezésekkel kapcsolatos, összesen 30 sajtótájékoztatón kihelyezni az állami cég roll-upjait – ennek értékét 15 millió forint + áfa értékben állapították meg;
1000 darab receptkönyvet kiadni a korszerű táplálkozáshoz, és abban feltüntetni a Szerencsejáték Zrt. kiemelt támogatóként – ez 7 millió forint + áfa volt.
Sok közpénzt kaptak már
A CÖF-nek adott leghíresebb állami donáció a Magyar Villamos Műveké (MVM) volt: 2017-ben szintén adatigényléssel derítettük ki, hogy az állami tulajdonú energiavállalat előző évben 508 millió forinttal támogatta meg a CÖF-öt. Némi pereskedés után megtudtuk, hogy a bő félmilliárd forintból 433 milliót négy rövid imázsvideóra költött el a CÖF, de az MVM-támogatásból finanszírozták a Brüsszel elleni komikus brüsszeli tüntetést, és egyes fellépőik gázsiját is.
A CÖF 3 millió forintot kapott egy állami cégtől rendezvényekre „Európa jövőjéről” | atlatszo.hu
Csizmadia László CÖF-elnök a szakmai programban arról írt, hogy a BGA Zrt.től kapott támogatásból megrendezik az „Európa jövőjéről” szóló konferenciasorozatot, ahol a véleményüket akarják minél szélesebb körben megismertetni és azt az Európai Unió illetékes szervezeteinek elküldeni.
Tavaly a Magyar Fejlesztési Banktól kapott 25 millió forintot a kormány kedvenc civil szervezete, és a Szerencsejáték Zrt. leánycége is adott nekik újabb 40 milliót, de a részleteket titkolják. Legutóbb pedig arról írtunk, hogy decemberben a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt.-től kaptak 3 milliót a Békemenet szervezői.
Címlapkép: Csizmadia László CÖF-elnök sajtótájékoztatót tart 2021 júniusában, mögötte a Szerencsejáték Zrt. roll-upja (forrás: CÖF/Facebook) | Csak a Szerencsejáték Zrt. reklámjait kellett kiraknia a CÖF-nek a 170 millió forintos támogatásért cserébe | Az állami tulajdonú Szerencsejáték Zrt. leánycége, a Szerencsejáték Service Nonprofit Kft. (SZNP) 2018-ban 70 millió, 2020-ban pedig 100 millió forint támogatást adott a Békemeneteket szervező Civil Összefogás Fórum (CÖF) alapítványának. Az SZNP az Átlátszónak és a K-Monitornak is kitakarva küldte meg a támogatási szerződéseket, mert szerintük a részletek üzleti titoknak minősülnek. Mi pereltünk, a K-Monitor pedig a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatósághoz (NAIH) fordult, és ez utóbbi felszólítására (minket megelőzve) megkapták az állami cégtől a kitakaratlan iratokat. A papírokat megosztották velünk, mutatjuk a tartalmukat. | null | 1 | https://atlatszo.hu/kozpenz/2022/05/25/csak-a-szerencsejatek-zrt-reklamjait-kellett-kiraknia-a-cof-nek-a-170-millio-forintos-tamogatasert-cserebe/ | 2022-05-25 00:00:00 | true | null | null | atlatszo.hu |
A közbeszerzési szakértő szerint a Hegyvidéki Önkormányzat egyik legfrissebb eljárása újabb iskolapéldája annak, hogyan lehet törvényesen, mégis felháborító módon befolyásolni egy pályáztatás eredményét úgy, hogy szinte biztosan az általuk preferált cég legyen a befutó. A gyanús közbeszerzésre Kovács Gergely, a Magyar Kétfarkú Kutya Párt elnöke hívta fel a figyelmet. Többek között az ehhez hasonló, egyajánlatos közbeszerzések is közrejátszottak abban, hogy uniós eljárás induljon Magyarország ellen.
Nemrég írtuk meg, hogy a Közbeszerzési Döntőbizottság szerint a Hegyvidéki Önkormányzat közbeszerzései megsértették a közbeszerzési törvényt azzal, hogy rendre ugyanazokat a cégeket hívták meg a kerületi tenderekre. A Közbeszerzési Hatósághoz a Magyar Kétfarkú Kutya Párt (MKKP) fordult idén januárban, miután hiányolták a tisztességes versenyt a kerületben. A Közbeszerzési Döntőbizottság 300 ezer forint bírság megfizetésére kötelezte a fideszes Pokorni Zoltán (Fidesz) vezette önkormányzatot, amit szerintük majd a szerződött közbeszerzési tanácsadó fog kifizetni saját pénzéből.
Az MKKP most újabb gyanús közbeszerzést szúrt ki, szintén a Hegyvidéki Önkormányzathoz köthetően.
„Keretmegállapodás alapján épületüzemeltetési feladatok ellátása” címmel írt ki közbeszerzési eljárást Budapest Főváros XII. kerület Hegyvidéki Önkormányzat Gazdasági Ellátó Szolgálata. A nyertes pályázóknak a következő feladatokat kell majd ellátnia egy éves időtartamban:
Takarítási szolgáltatás nyújtása összesen 29 656 m² területen, 47 különböző közintézmény és 10 egyéb önkormányzati tulajdonú ingatlanokban.
Őrzési feladatok ellátása évi 80 416 munkaóra (36 hónapra 241 248 munkaóra) mennyiségben (portaszolgálat, nem fegyveres és fegyveres vagyonőri feladatok, eseti vagyonőri feladatok, rendezvénybiztosítási feladatok).
Kazán-karbantartási, kazán és kazánház üzemeltetési feladatok ellátása, valamint eseti hibaelhárítási/javítási feladatok ellátása (74 db kazán karbantartása, 10 db kazán és 28 db kazánház üzemeltetése, egyéb eseti hibaelhárítási és javítási feladatok ellátása évi 160 munkaóra (36 hónapra 480 munkaóra) és évi 80 alkalom kiszállás (36 hónapra 240 alkalom) mennyiségben).
Felvonó-karbantartási szolgáltatások és javítási munkálatok elvégzése, mentési szolgáltatás ellátása és felvonók felülvizsgálata (16 db felvonó berendezés karbantartása, javítási munkálatok, 16 db felvonó műszaki biztonságtechnikai felülvizsgálata, 16 db felvonó villamos biztonsági felülvizsgálata).
A keretmegállapodás alapmennyiségének értéke nettó 3 000 000 000 forint, amelytől felfelé 30%-os (azaz nettó 900 000 000 forint) eltérés lehetséges.
A kiírásra 3 ajánlat érkezett: a B + N Referencia Zrt. konzorciumban a SHIELD PROTECTION SERVICE Kft.-vel, az UNISZOL-Létesítménygazdálkodási Zrt., valamint a KIPSZER FT Zrt. a Ferencz-ker Kft.-vel pályázott.
A nyertes a B + N Referencia Zrt. és a SHIELD PROTECTION SERVICE Kft. párosa lett, miután a másik két pályázót kizárták.
Mivel a két másik ajánlattevőt nagyon hasonló ok miatt zárták ki (az ajánlati biztosíték rendelkezésre bocsátásának igazolásával voltak gondok), felmerülhet a gyanú, hogy ezek nem független indulók voltak, sőt, akár ugyanaz az ember készíthette el az ajánlatukat, ezért követték el ugyanazt a típusú hibát. Persze, ezt nem lehet vizsgálat nélkül kijelenteni (mi nem is tesszük), de nem ez lenne az első eset az országban:
Érdi botrány: egyvalaki írta a „versengő” óvodai közbeszerzési ajánlatokat | atlatszo.hu
Egy két évet felölelő vizsgálati jelentés szerint az érdi óvodaépítési közbeszerzések során az elvileg egymással versengő meghívott cégek ajánlatainak szerzője ugyanaz a felhasználó volt a beadott pályázati CD-k metaadatai szerint. A jelentéstevő közel 60 oldalon keresztül sorolja a közbeszerzési szabálysértéseket, korrupciógyanús részleteket. Az is kiderült, hogy a volt fideszes alpolgármester projektkoordinátora volt több olyan eljárásnak, amelyekben a pályázatot rokonának cége nyerte meg. A Pest megyei város ellenzéki polgármesterének feljelentése után büntetőeljárás kezdődött kartellbűncselekmény miatt.
Fontos megjegyezni, hogy az Európai Bizottság statisztikája szerint Magyarországon a 4. legmagasabb (40%) volt az egyajánlatos közbeszerzések aránya, és többek között ezt is kifogásolták, amikor uniós eljárás indult az ország ellen. Bár a Közbeszerzési Hatóság kritizálta a mintavétel módját, közölte, hogy – egy 2021-es kormányhatározattal összhangban – „a közbeszerzések hatékonyságának további javítása érdekében kiemelt figyelmet fordít az egyajánlatos közbeszerzések ellenőrzésére”.
Szinte lehetetlen feltételek
Az MKKP és lapunk is megkérdezett egy közbeszerzési szakértőt az eljárásról, aki leszögezte:
ez egy újabb felháborítóan versenykorlátozó kiírás.
Mint mondja, a legfőbb módszer, amivel a végletekig korlátozzák a versenyt az, hogy abszolút össze nem tartozó feladatokat vonnak egybe: a takarítást, vagyonvédelmet és a műszaki üzemeltetést. Ha ezekre külön engednék az ajánlattételt (részajánlattételt), akkor rengeteg ajánlat jönne. Így viszont, hogy összevonták a beszerzés tárgyát, és a referenciákat is valamennyi tevékenységre be kell mutatni, már drasztikusan lecsökken a lehetséges pályázók száma.
„Konzorciummal ugyan még lehetne teljesíteni a feladatokat (összeáll egy takarító, őrző-védő és egy karbantartó cég), de egy eldugott feltétellel ezt is ellehetetlenítik” – magyarázza a szakértő.
„A III.2. pont szerint Nyertes ajánlattevőnek legkésőbb a szerződés megkötésének időpontjára rendelkeznie kell érvényes
A) épületüzemeltetés érvényességi területen ISO 14001 szerinti környezetirányítási rendszerre vonatkozó tanúsítvánnyal, vagy a Kr. 24. § (4) bekezdése szerinti egyenértékű tanúsítvánnyal vagy azzal egyenértékű dokumentummal (az egyenértékű környezetvédelmi vezetési intézkedések leírása);
B) épületüzemeltetés érvényességi területen MSZ EN ISO 9001 szerinti minőségirányítási rendszerre vonatkozó tanúsítvánnyal, vagy a Kr. 24. § (3) bekezdése szerinti egyenértékű tanúsítvánnyal vagy azzal egyenértékű dokumentummal (az egyenértékű minőségbiztosítási rendszer leírása).
Konzorciumi ajánlattétel esetén minden nyertes ajánlattevőre külön-külön vonatkozik a fenti kötelezettség” – idézi a korlátozást jelentő részeket a szakértő.
„Emellett van egy 10 millió forintos ajánlati biztosíték, ami megint eltántoríthat cégeket, és az alkalmassági feltételek is ki vannak maxolva. A legnagyobb versenykorlátozó faktor mégis egyértelműen az, hogy nem engedik a részajánlattételt, és csak olyan cégek indulhatnak, akik valamennyi részterülettel egyszerre foglalkoznak.
Erre az alábbi bicskanyitogató magyarázatot adták:
»Ajánlatkérő nem teszi lehetővé a részekre történő ajánlattételt, mivel a jelen közbeszerzési eljárás tárgya olyan összetett közbeszerzési igénynek minősül, amely alapján megvalósuló szolgáltatások időbeli-, térbeli- és műszaki teljesítésének összehangolt megvalósítását optimálisan, szakszerűen, hatékonyan megvalósítani és a biztonsági szempontokat is figyelembe teljesíteni egy ajánlattevő tudja. Ezt meghaladóan a beszerzés tárgya nem osztható oly módon, hogy az a közpénzek hatékony felhasználását eredményezné«”
– írta a szakértő.
Kormányközeli vállalkozás a befutó
A 6516 fős B+N Referencia nem ismeretlen a piacon. Azon túl, hogy cég saját fejlesztésű takarítórobotot mutatott be és állított munkába, számos közbeszerzést nyert az elmúlt években.
Ahogy arról az Átlátszó is beszámolt, 2017-ben például egy 12 milliárd forintos tendert húztak be a Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatóságnál, majd 2018-ban egy 24 milliárd forintos pályázaton is sikerrel szerepeltek. 2019-ben többek között egy nettó 26 milliárdos keretszerződést nyertek el szintén a Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatóságtól, és 2020-ban, amikor tombolt a járvány, a MÁV Magyar Államvasutak Zrt. és a MÁV-START Vasúti Személyszállító Zrt. által kifejezetten koronavírus elleni fertőtlenítésre kiírt közbeszerzését is a B+N Referencia Zrt. vitte el. Majd az év végén meghirdetett – szintén erősen korlátozó – gigatendert is megszerezték, így ők végezhetik a kórházak 300 milliárd forintos takarítási munkálatait 4 évig.
Év végi gigatender: 500 milliárdért őriztetné és takaríttatná a kormány a kórházakat | atlatszo.hu
Ünnepek alatt pályázhat az a nagyon felkészült szolgáltató, aki szeretné Magyarország 93 fekvőbeteg-szakellátást nyújtó intézményének 372 telephelyét őrizni és takarítani. Az őrzésre kiírt 200 milliárdos pályázat mellé 300 milliárdért a takarításra is lehet ajánlatot tenni: ezért a pénzért közel 3,6 millió négyzetmétert kell rendben tartani. A pályázók körét eléggé leszűkítette a kiírás, de néhány NER-cégnek azért maradt esélye.
A sok sikeres közbeszerzés a cég bevételein is meglátszik: a B+N Referencia Zrt. éves forgalma az elmúlt öt évben 13,7 és 67,3 milliárd forint között mozgott, az adózott eredményük pedig 1,4 milliárdról 5,7 milliárdra nőtt.
Arról, hogy ki áll a kormány kedvenc takarítócége mögött, több médium is cikkezett már.
A Kis-Szölgyémi Ferenc tulajdonában álló vállalkozásban egy ideig Tombor András, Orbán Viktor korábbi biztonságpolitikai főtanácsadója is üzletrészt vásárolt, de a Zoom.hu szerint a B+N mögött korábban Simicska Lajos személye is felsejlett. Tombor és Kis-Szölgyémi emellett együtt vezette a Multireklám Kft.-t is, amelyet Tombor végül Csányi Sándor OTP-vezér érdekeltségének adott tovább – mutatott rá a Népszava.
A céggel kapcsolatban az is árulkodó lehet, hogy a B+N is felkerült azon vállalkozások listájára, amelyektől az Mfor összesítése szerint növekedési kötvényeket vásárolt a jegybank. A közel 50 milliárd forinttal finanszírozott NER-cégek között (a B+N-en túl) megtalálható volt az Opus Global (Mészáros Lőrinc), a Duna Aszfalt (Szíjj László), a 4iG (Jászai Gellért), az Appeninn (Tiborcz István), a Market Építő (Garancsi István), a Baromfi-Coop (Bárány László), valamint a BIF (Schmidt Mária) is.
A SHIELD PROTECTION SERVICE Vagyonvédelmi és Szolgáltató Kft. sokkal kisebb hal a magyar közbeszerzések tengerében. A 133 fős gödöllői cég bevétele 848 millió forint volt tavaly, a nyeresége pedig 408 millió forint. A cég tulajdonosai Kis Károly, Lacza Ádám Illés és Szűcs Róbert János.
A két cég már korábban is dolgozott együtt: 2016-ban például éppen a XII. kerületi önkormányzat épület-üzemeltetési feladatok ellátásárára kiírt közbeszerzést nyerték el. A 3 évre szóló keretszerződés értéke akkor 485 millió forint volt.
12 milliárd forint összértékű takarítási, felújítási munkákat nyert el a B+N Zrt. | atlatszo.hu
Tavaly év végén belehúzott és mintegy 12 milliárd forintot nyert el közbeszerzések révén a B+N Referencia Zrt., pedig úgy látszott, hogy Simicska Lajos üzlettársa, Fonyó Károly távozása után nincs sok szerencséje a vállalkozásnak az állami szektorban.
Kovács Gergely, a Kétfarkú Kutya Párt elnöke, egyúttal XII. kerületi önkormányzati képviselő az Átlátszónak elmondta, újabb izgalmas kerületi közbeszerzéssel lettek gazdagabbak, ahol egy érvényes ajánlat maradt, és ugyanazok nyertek, akik legutóbb is.
„A SHIELD PROTECTION abban a tekintetben mindenképp helyi cégnek nevezhető, hogy bár gödöllői a székhelye, eddig csak a XII. kerületben nyertek közbeszerzést – itt viszont már elég sokat.
A cég ugyanakkor a NER-hez is könnyen beköthető, dr. Martonyi Zoltánon, Martonyi János fián keresztül. A SHIELD PROTECTION tulajdonosai közül kettő, Lacza Ádám és Kis Károly a Verton Security kft.-n keresztül kötődnek Martonyi Zoltánhoz. A Vertonban dr. Martonyi Zoltán tulajdonos volt 2012 és 2017 között, Lacza Ádám szintén tulajdonos 2012-től, Kis Károly pedig 2012-től ügyvezető és 2017-től tulajdonos. Martonyi Zoltán pedig a mostanra felszámolt TSDM holding tulajdonosa volt 2013-17-ben, ennek szintén tulaja volt a Green Investments 2013–15 között, a Greenben pedig ügyvezető és tulajdonos volt Tiborcz István 2014 és 2015 között.
Úgyhogy nagy meglepetés nem történt” – összegezte Kovács Gergely. | „Ez egy felháborítóan versenykorlátozó kiírás” – gyanús pályázat a XII. kerületben | A közbeszerzési szakértő szerint a Hegyvidéki Önkormányzat egyik legfrissebb eljárása újabb iskolapéldája annak, hogyan lehet törvényesen, mégis felháborító módon befolyásolni egy pályáztatás eredményét úgy, hogy szinte biztosan az általuk preferált cég legyen a befutó. A gyanús közbeszerzésre Kovács Gergely, a Magyar Kétfarkú Kutya Párt elnöke hívta fel a figyelmet. Többek között az ehhez hasonló, egyajánlatos közbeszerzések is közrejátszottak abban, hogy uniós eljárás induljon Magyarország ellen. | null | 1 | https://atlatszo.hu/kozpenz/2022/07/05/ez-egy-felhaboritoan-versenykorlatozo-kiiras-gyanus-palyazat-a-xii-keruletben/ | 2022-07-05 00:00:00 | true | null | null | atlatszo.hu |
A nyomozók legfrissebb munkahipotézise szerint egy tudatosan eltervelt, választási csalás látszatát keltő akció állhat a március végén Jedden talált, részben elégetett magyarországi választási szavazólapok ügyének hátterében – jelentette ki kedden a Transtelexnek a Maros megyei ügyészség szóvivője.
Roxana Crișant a vizsgálatok jelenlegi állásáról kérdeztük, miután helyettese a Népszavának nyilatkozott a témában. Tájékoztatása szerint a vádhatóság most azt feltételezi, hogy a község melletti illegális hulladéklerakatban talált 13 szavazólapot nem az arra jogosult, magyarországi választójoggal rendelkező személyek töltötték ki, tehát érvénytelenek. „Az ismeretlen tettes vagy tettesek vélhetően ellopták a címzettek postaládájából a Magyarországról küldött levélcsomagot” – magyarázta.
A szóvivő elmondta, az elkövetők az ügyészek feltételezése szerint az ellopott levélcsomagokban lévő azonosító nyilatkozatokat megsemmisíthették vagy máshol dobták el. A szavazólapokat kitöltötték, majd meggyújtották, de csak a széleiket égették meg, és egy jól látható helyre tették a Maros megyei község melletti hulladéklerakatban.
„A tettesek meg sem próbálták elrejteni a törmelékek alá vagy egy zsákba a megégetett szavazólapokat. Úgy helyezték el ezeket, hogy könnyen észrevehetők legyenek, majd névtelenül értesítették róluk a sajtót. Nem a rendőrséget, nem az ügyészséget, hanem az újságírókat keresték meg. Mindez arra utal, hogy a választási csalás látszatát keltve fel akarták lármázni a sajtót. Hangsúlyozom, hogy ez munkahipotézis, a nyomozás folytatódik, és új információk kerülhetnek elő” – jelentette ki az ügyészségi szóvivő.
Kérdésünkre Roxana Crișan elmondta, hogy a tettes vagy a tettesek azonosítása nem lesz könnyű feladat. A hulladéklerakat környékén nincsenek térfigyelő kamerák, a megégetett, poros, koszos szavazólapokról nem lehet ujjlenyomatot venni. A lapokat mindenesetre elküldték a bukaresti Kriminalisztikai Intézetbe DNS-vizsgálatra.
A szóvivő emlékeztetett arra, hogy az ügyészség hivatalból indított vizsgálatot ebben az ügyben márciusban, a sajtóban megjelentek alapján. A nyomozás során felvették a kapcsolatot Magyarország csíkszeredai konzulátusával és együttműködtek a magyarországi ügyészséggel is. Átvizsgálták a helyszínt, tanúkat hallgattak ki, és továbbra is a szavazás titkosságának megsértése és a választójog gyakorlásának akadályoztatása gyanújával vizsgálódnak. Ám ha a legújabb munkahipotézisük beigazolódik, akkor változik a bűncselekmény büntetőjogi besorolása is. „A szavazólapok eltulajdonítása is bűncselekmény” – jegyezte meg.
Mint ismert, a magyarországi országgyűlési választások előtt néhány nappal egy névtelen bejelentés alapján több, részben elégetett magyarországi szavazólapot talált egy Jedd melletti illegális hulladéklerakatban a Punctul.ro helyi hírportál újságírója. A helyszínen készült felvételek alapján a szavazólapok kitöltőinek egy része az ellenzéki pártszövetséget, illetve a Mi Hazánk országos listáját támogatta. | Megégetett szavazólapok: az ügyészség feltételezése szerint választási csalás látszatát akarták kelteni | A nyomozók legfrissebb munkahipotézise szerint egy tudatosan eltervelt, választási csalás látszatát keltő akció állhat a március végén Jedden talált, részben elégetett magyarországi választási szavazólapok ügyének hátterében – jelentette ki kedden a Transtelexnek a Maros megyei ügyészség szóvivője. | null | 1 | https://transtelex.ro/kozelet/2022/07/05/fejlemeny-a-megegetett-szavazolapok-ugyeben-az-ugyeszseg-feltetelezese-szerint-valasztasi-csalas-latszatat-akartak-kelteni-a-tettesek | 2022-07-05 18:37:00 | true | null | null | Transtelex |
Évek óta próbál összehozni a magyar állam egy hatalmas értékű vasúti beruházást Egyiptomban. A projekt nyertese 1300 vasúti kocsit szállíthat majd Egyiptomba több százmilliárd forintért.
A beruházást eredetileg a magyar Ganz vezette konzorcium nyerte el, a megvalósításához azonban állami hitelre lett volna szüksége a cégnek. Ennek a kifizetését először vállalta az állami tulajdonú Eximbank, később azonban visszavonta a támogatását és a Ganz orosz versenytársa mögé állt be. A megbízást így az Exim segítségével az orosz Transmashholding (TMH) magyarországi leányvállalata, a Transmashholding Hungary Kft. kapta.
Az utóbbi hónapokban felgyorsult a projekt előkészítése. Ezzel párhuzamosan pedig egyre több érdekes, politikához köthető ember jelent meg a beruházást elnyerő cég körül.
A Transmashholding Hungarybe még tavaly nyáron bevásárolta magát Szalay-Bobrovniczky Kristóf korábbi londoni magyar nagykövet, Habony Árpád miniszterelnöki főtanácsadó korábbi üzlettársa. Szalay-Bobrovniczky nem sokkal az üzlet előtt létrehozott cégén, a Magyar Vagon Befektetési Vagyonkezelő Zrt.-n keresztül szerzett 50 százalékos részesedést az egyiptomi szerződést elnyerő vállalkozásban. A Transmashholding Hungary másik tulajdonosa maradt az orosz fél.
Most április végén érdekes változások történtek Szalay-Bobrovniczky cégénél. Bekerült az igazgatóságba Halkó Gabriella, akinek korábbi élettársa, Jáksó László rádiós és tévés műsorvezető jó kapcsolatot ápol Habonnyal. Halkó és Jáksó közös cége kölcsönzött a Szépművészeti Múzeumtól festményeket, amelyeket egy Habony által is használt lakásban helyeztek el. Ugyanez cég - amikor Halkó abban még csak ügyvezető volt - Habony exfeleségének is bérelt luxusautót.
Bekerült Szalay-Bobrovniczky cégének igazgatóságába Bacsa György, aki Hernádi Zsolt unokatestvérének a fia és akire a Mol egyik tavalyi közleménye az olajipari vállalat üzletfejlesztési igazgatójaként hivatkozott. Korábban a Direkt36 mutatta be, hogy Hernádi uniós forrásokból működő alapkezelője, a Gran Private Equity többszázmillió forinttal támogatta Bacsa cégét. Ez egy olyan uniós program keretében történt, amelynek célja az innovatív tevékenységet végző vállalkozások segítse volt, Hernádi rokona a forrásokból azonban nem túl innovatív ingatlanügyleteket bonyolított le.
Támogasd a Direkt36-ot az adód 1%-ával!
Halkóval és Bacsával egyszerre lett igazgatósági tag Komondi Zsolt is, aki Hernádi alapkezelőjének egyik vezetője. Komondi korábban Fellegi Tamás fejlesztési miniszter kabinetfőnöke volt, akivel jelenleg is együtt dolgozik az EuroAtlantic Capital Zrt-ben.
Halkó a Direkt36-nak azt írta, hogy régóta ismeri Szalay-Bobrovniczkyt, az ő felkérésére vállalta el a pozíciót. Kettejük között további kapcsolódási pontot jelent, hogy Halkó idén áprilisban Andy Vajna korábbi kaszinóüzemeltető cégének a vezetésébe is bekerült, amelynek az egyik új tulajdonosa Szalay-Bobrovniczky lett. Megkerestük Szalay-Bobrovniczkyt, Bacsát és Komondit is, ők egyelőre nem válaszoltak a kérdéseinkre.
Minden részlet banktitok
Szalay-Bobrovniczky tíz nappal azután bővítette ki a cég igazgatóságát, hogy az orosz TMH közleményben jelentette be: életbe lépett az Egyiptomba szánt vasúti kocsik beszerzéséről szóló finanszírozási megállapodás.
Ez kulcsfontosságú az üzlet szempontjából, azt mutatja, hogy a projekt pénzügyi háttere biztosított. Kirill Lipa, a TMH vezérigazgatója - a közlemény szerint - úgy fogalmazott, hogy az egyiptomi megrendelés a cégcsoport egyik legfontosabb projektje, hozzájárul az orosz-magyar és az orosz-egyiptomi kétoldalú kapcsolatok fejlesztéséhez, és bővíti az orosz cégek nemzetközi jelenlétét is.
Az oroszok által emlegetett finanszírozási megállapodást még tavaly decemberben írták alá az érintett felek. Ez egy meglehetősen bonyolult konstrukció, aminek több részlete jelenleg sem világos.
Annyit lehet tudni, hogy a vasúti kocsik megvásárlásához a magyar Külgazdasági és Külügyminisztérium irányítása alá tartozó Eximbank és az orosz Roseximbank ad hitelt az Egyiptomi Államvasutaknak. A hitelhez pedig magyar és orosz állami intézmények nyújtanak biztosítást. Azt azonban nem lehet tudni, hogy milyen arányban fedezi a beszerzést a magyar és az orosz bank. Ez azért fontos kérdés, mert ez megmutathatná, hogy milyen arányban viseli a beruházás több százmilliárdos terhét a magyar állami bank és az orosz fél.
A magyar kormány azzal a feltéllel vállalta az eximbanki részvételt, hogy az 1300 vasúti kocsinak több mint a fele Magyarországon készül el. Az Eximbank szerint ez azt jelenti, hogy 674 vasúti kocsinak magyar származásúnak kell lennie. A jogszabályok szerint egy termék származási országát az alapján határozzák meg, hogy hol végezték rajta „az utolsó lényeges, gazdaságilag indokolt” munkát. Ez akkor is teljesül, ha például az oroszok által gyártott vasúti kocsikat Magyarországon szerelnék össze. Az pedig nem egyértelmű a megállapodásról eddig nyilvánosságra került információk alapján, hogy a magyar cégek milyen munkákban vehetnek majd részt és a beruházás mekkora részét bonyolíthatják le.
Még januárban megkérdeztük az Eximbankot, hogy milyen lesz az orosz és a magyar társfinanszírozás aránya, mekkora lesz a magyar beszállítói hányad, és várható-e a projekttel kapcsolatban a magyar járműgyártási kapacitás fejlesztése. Rákérdeztünk arra is, hogy a magyar államnak mennyibe fog kerülni az Egyiptomnak nyújtott hitel. Az Exim banktitokra hivatkozva konkrétumokat nem közölt, általánosságban azt írták, hogy a „létrejövő beruházásokkal Magyarország felkerül a vasúti járműgyártó ipar világtérképére”.
Magyar cég helyett politika közeli figurák
Az egyiptomi vasúti tendert még 2016-ban eredetileg a magántulajdonban lévő, magyar Ganz vezette konzorcium nyerte el, de a magyar kormány az utolsó pillanatban kihátrált mögülük és inkább az orosz konkurensük vezetésével felálló csoportnak adott magyar állami hitelgaranciát (a Direkt36 itt írt korábban erről a fordulatról). Ezzel a Ganz pályázata ellehetetlenült és a cég orosz konkurense, a TMH került helyzetbe.
A TMH 2016-ban hozta létre a magyar leányvállalatát, a Transmashholding Hungary Kft-t mindössze 3 millió forintos jegyzett tőkével. Az egyiptomi fél 2018 szeptemberében ezzel a céggel a szerződött a hatalmas beruházásra. A Direkt36 által megkérdezett, állami finanszírozású exportügyleteket ismerő szakemberek érthetetlennek nevezték, hogy a több mint 300 milliárd forintos megrendeléssel miért ezt a kis céget bízták meg. Az ilyen projektek esetében több mint tíz évre szóló garanciát kell biztosítani a különböző alkatrészekre, emiatt logikusabb lett volna, ha a szerződést közvetlenül a gyártó céggel kötik meg – fogalmazott az egyik forrás.
A szerződést aláíró Transmashholding Hungary körül fokozatosan jelentek meg politika közeli figurák. A cégbírósági iratok szerint a cég jogi képviselője az Illés Géza Márton Ügyvédi Iroda lett. Illés ügyvédi irodája több olyan cég képviseletét is ellátta, ahol Orbán Viktor korábbi tanácsadója, Tombor András megjelent.
Szintén közel álló Habonyhoz a Transmashholding Hungaryben résztulajdont szerző Szalay-Bobrovniczky. A két férfi korábban együtt dolgozott az Adriatiq Islands Group nevű cégnél. Habony rendszeresen bejárt a kormányközeli elemzőintézethez, a Századvég-csoporthoz is, ahol Szalay-Bobrovniczky vezető tisztséget töltött be. További kapcsolódási pont közöttük a magyar kormánnyal szimpatizáló V4NA nevű nemzetközi hírügynökség, amelynek kiadóját Szalay-Bobrovniczky hozta létre, a cégben pedig később Habony egyik vállalkozása is részesedést szerzett. | Habony köre is benyomult az egyiptomi gigaprojektbe, amiből egy magyar céget fúrtak ki | Évek óta próbál összehozni a magyar állam egy hatalmas értékű vasúti beruházást Egyiptomban. A projekt nyertese 1300 vasúti kocsit szállíthat majd Egyiptomba több százmilliárd forintért.
A beruházást eredetileg a magyar Ganz vezette konzorcium nyerte el, a megvalósításához azonban állami hitelre lett volna szüksége a cégnek. Ennek a kifizetését először vállalta az állami tulajdonú Eximbank, később azonban visszavonta a támogatását és a Ganz orosz versenytársa mögé állt be. A megbízást így az Exim segítségével az orosz Transmashholding (TMH) magyarországi leányvállalata, a Transmashholding Hungary Kft. kapta. | null | 1 | https://444.hu/2020/05/14/habony-kore-is-benyomult-az-egyiptomi-gigaprojektbe-amibol-egy-magyar-ceget-furtak-ki | 2020-05-14 20:19:00 | true | null | null | 444 |
A cikk eredetileg laptársunk oldalán, a Privatbankar.hu-n jelent meg.
Már több esettel is illusztráltuk az utóbbi hetekben, hogy a koronavírus-járvány ellenére sem állt le a hazai üzleti élet. Most egy újabbra bukkantunk. A Capstone Befektetési Alapkezelő Zrt. a veszélyhelyzet kihirdetése után nyolc nappal, március 19-én kérte a Magyar Nemzeti Bankot (MNB) az Arezzo Magántőkealap bejegyzésére.
A hiánypótlást követően az MNB május 7-én engedélyezte az Arezzo elindulását. Ám még két hónap sem telt el, amikor az alapkezelő felhívta befektetői figyelmét, hogy július 1-jével át kívánja adni az alap menedzselését a Quartz Befektetési Alapkezelő Zrt.-nek. Erre azért volt szükség, mert a törvény szerint egy zártkörű befektetési alap kezelését ugyan át lehet adni egy másik cégnek a felügyelet – vagyis az MNB – előzetes engedélye nélkül is, de csak akkor, ha abba a befektetési jegyek tulajdonosainak 75 százaléka beleegyezik. Ez meg is történt, így az Arezzo alig két hónappal a jegybanki engedély megszerzését követően, július 15-én átkerült a Quartz Befektetési Alapkezelő Zrt.-hez.
Nem ez volt az első biznisze a két alapkezelőnek. Idén februárban például a Garda Ingatlanfejlesztő Ingatlanbefektetési Alap járta be ugyanezt az utat, azaz került át a Capstone-tól a Quartz-hoz. A Garda 2019 novemberében annak kapcsán került a hírekbe, hogy a portfoliójába került a Seven House Ingatlanhasznosító Kft., amelyet addig az az Optima Befektetési, Ingatlanhasznosító és Szolgáltató Zrt. birtokolt. Ez az a cég, amely a Magyar Nemzeti Bank (MNB) most már csak egyetlen alapítványának a vagyonát kezeli.
Annak, hogy a mostani esetet taglaljuk, a szereplők személye az oka. A Capstone tulajdonosa a Földvári és fia Tanácsadó Kft., amelyben minősített többségi befolyással rendelkezik az a Földvári Gábor, akinek a neve leginkább a letelepedésikötvény-bizniszből ismert, ő az egyik, ciprusi illetőségű közvetítő cégének, az Innozone Holdings Ltd.-nek a képviselője. Amúgy tőzsdei körökben ismert magánbefektető, korábban az Exbus vezetésében és a Bookline meghatározó tulajdonosai között is megfordult.
A Quartz tulajdonosa pedig az Origo internetes portált alapított Száraz István, aki baráti kapcsolatokat ápol Matolcsy György jegybankelnök fiaival. A Quartz által kezelt egyik alap, az Uncia Magántőkealap legismertebb befektetése az MKB Bank közel 33 százalékos részvénycsomagja. Ez tavaly augusztusban került az Uncia Magántőkealaphoz, azáltal, hogy az a közvetett tulajdonába vonta a Bankonzult Finance Zrt.-t (melyet 2019 novemberében át is keresztelt Uncia Finance Zrt.-re).
S hogy miért került át az MNB-engedély megszerzését követően ily rövid idő alatt az Arezzo Magántőkealap a Capstone-tól a Quartzhoz? Ennek oka prózai – közölte lapunk érdeklődésére Földvári Gábor. Nevezetesen, több mint 100 millió eurónyi tőkét sikerült összegyűjteniük, s mivel a Capstone csak legfeljebb 100 millió eurót kezelhet, kénytelen volt keresni olyan céget, amelynek a mandátuma e törvényi küszöb feletti értékre szól. Földvári tájékoztatása szerint több ilyen alapkezelőtől is kértek ajánlatot arra, mennyiért veszik át az Arezzo kezelését, s végül a Quartz lett a befutó.
S hogy kik állnak az Arezzo mögött, azt nem lehet tudni, mivel ez – mint már említettük – egy magántőkealap, amely jellegénél fogva nem köteles nyilvánosságra hozni a befektetői kilétét, azt kizárólag az MNB-vel kell közölnie. | Tovább hízott az Origo volt tulajdonosának cégbirodalma | A Száraz István tulajdonában lévő Quartz Befektetési Alapkezelő Zrt.– mely egyebek mellett egy, az MKB Bankban közvetve csaknem egyharmad részben tulajdonos magántőkealap kezelője – egy olyan alapot vett át, amelyet egy másik társaság hozott létre. Az átadás oka prózai. | null | 1 | https://mfor.hu/cikkek/befektetes/ujabb-magantokealappal-gyarapodott-a-matolcsy-fiuk-baratjanak-cegbirodalma.html | 2020-08-29 22:55:00 | true | null | null | mfor.hu |
Kinevezésük után harminc napjuk volt a minisztereknek és államtitkároknak, hogy megírják a vagyonnyilatkozatukat. A határidő lassan két hete lejárt, ám a dokumentumok keddig nem kerültek fel a kormány honlapjára.
Kedd délelőtt a Miniszterelnökség sajtóosztályánál érdeklődtünk, hogy mindenki eleget tett-e a törvényi kötelezettségének, és mi az oka, hogy máig nem jelentek meg a vagyonnyilatkozatok a kormányzati portálon. Cikkünk megjelenéséig nem válaszoltak, alig pár órával a levelünk elküldése után azonban elkezdték sorra feltölteni a dokumentumokat.
Azoknak a minisztereknek és államtitkároknak, akik egyúttal parlamenti képviselők is, már május végén nyilatkozniuk kellett. Három új miniszter (Szalay-Bobrovniczky Kristóf, Csák János és Nagy Márton) vagyoni helyzetét azonban csak most ismerheti meg a nyilvánosság.
Négy cége maradt Szalay-Bobrovniczkynek
Nyolc ingatlana, Lexusa, több mint egy milliárd forintnyi megtakarítása, kaszinói és zsíros céges érdekeltségei vannak Szalay-Bobrovniczky Kristófnak. Kinevezése előtt azt ígérte a honvédelmi miniszter, hogy mindenben a jogszabályok szerint jár el, és megszünteti a miniszteri pozíciót és a céges érdekeltségeit érintő összeférhetetlenséget. Azóta megvált a csehországi repülőgyártó cégétől és a vagongyártó vállalkozásától is, mindkettő Hernádi Zsolt Mol-vezér érdekeltségébe került.
Június végére még négy cégben maradt tulajdonos Szalay-Bobrovniczky – derült ki Szentkirályi Alexandra kormányszóvivő férjének friss vagyonnyilatkozatából. A legértékesebb közülük a London Capital Kft. Ezzel a céggel vásárolta be magát abba a Garancsi Istvánnal közös vállalkozásba, amellyel öt budapesti kaszinó üzemeltetését vették át a 2019-ben elhunyt Andy Vajna cégétől.
Az üzletet 19,4 milliárd forintért szerezték meg, amihez 10,5 milliárd forintot kaptak az államtól a jegybank kedvezményes hitelprogramjából, a maradék 9,487 milliárdot pedig a két vállalkozó egy-egy cége hitelezte meg. A kaszinók koncessziója csak 2024-ig szólt volna, ám 2021 őszén a Rogán Antal felügyelete alá tartozó Nemzeti Koncessziós Iroda 2056-ig meghosszabbította az engedélyüket úgy, hogy ehhez még pályázatot sem kellett kiírni, elég volt egy ajánlattételi eljárás.
A London Capital Zrt. jól tejelt tavaly, 1,624 milliárd forintos osztalékot tudott kivenni a honvédelmi miniszter.
Százszázalékos tulajdonosa emellett a VBPS Ingatlanforgalmazó és -hasznosító Kft.-nek, amely főtevékenysége szerint ingatlan-adásvétellel foglalkozik, ám a korábbi évekhez hasonlóan tavaly sem volt nagy bevétele. Az Mfor.hu cikke szerint 65,89 millió forintos adózott eredménnyel zárta 2021-et, és egyedüli tulajdonosként 49 millió forint osztalékot vett ki Szalay-Bobrovniczky. Tavaly júniusban alapította a szakorvosi járóbeteg-ellátással foglalkozó Új Clinic Zrt.-t, amelynek az első évben még nem volt árbevétele, csupán 21,6 millió forintos veszteséget termelt.
Ma már csak 3 százaléknyi tulajdonrésze maradt a honvédelmi miniszternek a magyar kormánnyal szimpatizáló V4NA nevű nemzetközi hírügynökség kiadójában. A V4NA Ltd.-t 2019-ben alapította, majd a Válasz Online cikke szerint előbb Habony Árpád cége vásárolta be magát, majd nem sokkal később már a New Wave Media Group Kft. lett a cég többségi tulajdonosa, és Szalay-Bobrovniczky Kristófnak csupán jelképes, 3 százalékos tulajdonrésze maradt.
A céges érdekeltségei mellett érdemes rápillantani az új honvédelmi miniszter megtakarításaira is:
1,067 milliárd forintja van a bankszámláján,
86,57 millió forintnak megfelelő összeget tart a devizaszámláján, és
53 millió forintja van értékpapírokban.
Frissítés 21:05-kor: Cikkünk korábbi verziójában tévesen szerepelt, hogy 1,67 milliárd forint van a honvédelmi miniszter számláján. 1,067 milliárdot írt a vagyonnyilatkozatában. A javítás után a cikk címét is átírtuk.
Mindemellett valószínűleg nem kell izgulnia amiatt, hogy 58,98 milliós hiteltartozása van még a bank felé.
A miniszter ingatlanportfóliója is figyelemre méltó. Felerészben tulajdonosa egy 102 négyzetméteres és egy 85 négyzetméteres XII. kerületi társasházi lakásnak, de ugyanabban a kerületben van egy 74 négyzetméteres lakása is. Ajándékba kapott Badacsonytomajon egy házat szőlővel és udvarral. A Fejér megyei Tabajdon pedig 2015-ben vett egy több mint 1 hektáros telket, 3 hektárnyi erdőt és egy másik, 4,25 hektáros erdőt is. Gyulakeszin egy 0,67 hektáros szőlőnek és legelőnek a tulajdonosa negyedrészben.
Csák János motorral jár, és könyvet írt Amerikáról
A nyáron akár össze is futhat a honvédelmi miniszterrel Csák János a Balatonnál. A kulturális és innovációs miniszternek Badacsonytomajon és Szigligeten is van egy-egy nyaralója. Mindkettőnek felerészben a tulajdonosa, akárcsak a 400 négyzetméteres III. kerületi háznak és az idén vásárolt 193 négyzetméteres III. kerületi háznak.
Csák garázsában két motor parkol, autó nincs is a nevén. Az biztos, hogy ő sem a pénzért vállalta a miniszteri posztot: 71 millió forint megtakarítása van állampapírokban, és 90 milliót tart más értékpapírokban. A bankszámláján 8 millió forintot és 25,5 ezer eurót tart vagyonnyilatkozata szerint.
Két nap múlva jelenik meg a kulturális és innovációs miniszter új könyve, amit az MCC ad ki. Az amerikai géniusz című könyvében Csák „az Amerika teljesítménye mögött rejlő állandó és maradandó szellemi jelenséget és lelki örökséget, az amerikai géniusz mibenlétét és történetét vizsgálja” a fülszöveg szerint. A könyv megírásáért egyszeri, 372 ezer forintos díjat kapott az MCC kiadójától.
Csák korábban a legnagyobb magyarországi cégeknél (Matáv, Mol-csoport, T-Mobile, Richter) töltött be vezető pozíciókat, de a Design Terminal és a Brain Bar tulajdonosa is volt. Az elmúlt években sorra megvált érdekeltségeitől, és egyedül a családi cégében, az üzletvitellel és könyvkiadással is foglalkozó Mobilnet Kft.-ben maradt tulajdonos. A feleségével közös cég 13,49 millió forint adózott eredménnyel zárta a tavalyi évet.
Nagy Márton több mint 200 millió forintot tett félre a válságra
Nagyon sok pénz maradt az embereknél a járványidőszakban Nagy Márton szerint. A gazdaságfejlesztési miniszter ezt pár nappal a kinevezése után, a kormányinfón mondta, ahol a különadók részleteit ismertették.
Nagy valóban nem panaszkodhat, friss vagyonnyilatkozata szerint tetemes, 190 millió forintos megtakarítása van különböző értékpapírokban és biztosításokban. Ezenfelül 3 millió forint készpénzről vallott, míg a bankban 8 millió forintot és 10 ezer eurót tart, több mint félmillió forintja pedig önkéntes nyugdíjpénztárban van.
Miniszterként havi bruttó 5 millió forintot keres, emellett
havonta 4 ezer eurót kap a Mol felügyelőbizottsági tagjaként, ami a keddi, történelmi árfolyammal számolva nagyjából 1,63 milliós bevételt jelent.
A gazdaságfejlesztési miniszternek a II. kerületben van egy 89 négyzetméteres lakása, a XII. kerületben pedig egy 39 négyzetméteres lakásnak és egy 5 négyzetméteres tárolónak a tulajdonosa 3/10-ed részben tavaly óta. | Bő egymilliárd forint és kaszinós cég az új honvédelmi miniszter vagyonnyilatkozatában | Három vagyonos minisztert próbál ki Orbán Viktor ebben a ciklusban. Csák János, Szalay-Bobrovniczky Kristóf és Nagy Márton is tetemes megtakarításokról számolt be az első vagyonnyilatkozatában, amit csak a megkeresésünk után tettek közzé. A honvédelmi miniszter kaszinókban érdekelt, a kulturális és innovációs miniszter könyvet írt Amerikáról, a gazdaságfejlesztési miniszter pedig a Mol felügyelőbizottsági tagjaként keres mellékest. | null | 1 | https://telex.hu/belfold/2022/07/05/vagyonnyilatkozatok-szalay-bobrovniczky-kristof-csak-janos-nagy-marton | 2022-07-05 10:11:00 | true | null | null | Telex |
A Waberer’s International Nyrt. pénteken bejelentette a tőzsdén, hogy a BDPST Equity Zrt.-től kapott értesítés alapján a Waberer’s részvényeket birtokló MHB Optimum Zrt. tulajdonosa megváltozott – lefordítjuk: a Waberer’sben eddig 21 százaléka volt egy Mike Ferenc nevű üzletembernek, most 21 százaléka lesz egy Tiborcz István nevű üzletembernek, vagyis Orbán Viktor vejének.
Legalábbis ez a rövid közlemény jelent meg pénteken, tőzsdezárás után, ami klasszikusan az az időzítés, amikor esélye sincs a piacnak lereagálnia a bejelentést, vagy a gazdasági újságírónak egy kis figyelmet kicsikarnia, hiszen az első hétvégi pillanatok még a hűvös időben sem tőzsdei hírek értékelésével telnek, hát még a tomboló kánikula idején.
Az ügy előzményeiről korábban itt és itt írtunk.
Merre tovább?
A közleményből az nem derül ki, hogy mindez miként befolyásolja a Waberer’s International Nyrt. irányítását, vagyis Tiborcz István kér-e igazgatósági vagy felügyelőbizottsági tagságot, miként fog együttműködni a további nagytulajdonosokkal, Jellinek Dániellel (Trevelin Holding Zrt.), valamint Wáberer Györggyel (High Yield Vagyonkezelő Zrt.), illetve kívánja-e növelni a tulajdonrészét.
A tőzsdei bejelentés után nem sokkal a BDPST is kiadott egy közleményt, eszerint a társaság a Waberer’s International Nyrt. további nagytulajdonosaival, a Jellinek Dániel érdekeltségébe tartozó Trevelin Holding Zrt.-vel és a Geraldton Invest Zrt.-vel, valamint a Wáberer György érdekeltségébe tartozó High Yield Vagyonkezelő Zrt.-vel összehangoltan eljáró személyekként nyilvános vételi ajánlatot tesznek a részvényesek számára.
Mint sokan tudják, a Waberer’s International Nyrt. egy tőzsdei szállítmányozási cég, a részvényeivel a Budapesti Értéktőzsde Prémium kategóriájában kereskednek. A Waberer’s éppen öt éve van a tőzsdén, ami nem volt nagy siker, évenként átlagosan 19 százalékkal zuhant eddig a jegyzés, de az igazsághoz hozzátartozik, hogy az elmúlt időszakban a 2020-as mélyponthoz képest már nagyon sokat drágult a papír.
A Waberer’s International Nyrt. konszolidált árbevétele és nyeresége ugyanis az elmúlt években szépen nőtt, nehéz évek után talált magára a cég.
Pénzügyi láb
A csoport tagja emellett a Wáberer Hungária Biztosító is. Hogy Tiborcz Istvánnak pontosan mi tetszett meg a cégben, nem tudjuk, hiszen a kamionos főtevékenység mellett számára ez a biztosító azért lehetett különösen érdekes, mert a Gránit Bank és a Diófa Alapkezelő révén a miniszterelnök vejének volt már banki és vagyonkezelői érdekeltsége, amihez egy biztosítói csomag passzolhat.
Ha pedig jobban visszanézünk az időben, a logisztikai Waberer’s International Nyrt. korábban sokáig a névadó Wáberer György főtulajdonában volt, majd fokozatosan többségbe került a londoni Mid Europa Partners LLP. A Mid Europe kiszállási szándéka egy idő után már ismert volt, végül az Indotek futott be, amikor a jól ismert Rothschild&Co. társaság megszervezte az eladást.
Akkor állítólag sokan érdeklődtek, így a Szemerey család, Révész Bálint cége, a Révész-Trans Kft., Illés Tamás, aki egy kisebb hazai szállítmányozó csoport tulajdonosa, a névadó Wáberer György, illetve a CEE Equity Partners, egy lengyel központú, kínai hátterű alap, de végül akkor az Indotek futott be, majd nem sokkal később Wáberer György is visszaszállt a cégbe.
Volt honnan fejlődni
A cég ekkor elég rossz állapotban volt. A társaság sokáig úgy működött, mint egy nyugat-európai „kamiontaxi”, bárhová le lehet foglalni őket, és a cég már szaladt is az áruval, és relatíve olcsó munkaerejével jövedelmezően működött.
Aztán a román, bolgár, török kamionosak még jobb árakat adtak, ráadásul a nyugati sofőrök Európa-szerte elérték, hogy az adott országban ne lehessen alacsonyabb bért fizetni a keletieknek, mint a helyieknek, vagyis Franciaországban a magyar kamionsofőrnek is francia bért kellett fizetni. A cég új vezetése érezte, hogy váltani kell, új lízingmegállapodásokat kötött, és már inkább frekventált célútvonalakat erőltetett, amivel valóban jobb hatékonyságot ért el.
A Waberer’s nemzetközi üzletága egy ideig kifejezetten veszteséges volt, egy lengyel akvizíciós célpontról pedig kiderült, hogy az eladók csúnyán átverték a vevőt, a Waberer’s utólag pert is indított. Mindezen nem volt könnyű túllendülni, de az elmúlt két üzleti év erősebb volt.
Az eladó
A most kiszálló befektető, Mike Ferenc korábban azt mondta a Telexnek, hogy hosszú távú befektetésként tekint a szállítmányozási cégre.
Az üzletember több mint 30 éves szakmai tapasztalattal rendelkezik tőkebefektetési, illetve banki finanszírozási területen. Portfóliójába tartozik a gyújtógyertyákat előállító Bakony Ipari Kerámia Kft., illetve a szereléstechnikával és automatizálással foglalkozó Flexmont Kft. Emellett tulajdonosa és ügyvezetője a Sonten Pénzügyi és Befektetési Tanácsadó Kft.-nek is.
Jó állami kapcsolatok
Azt már eddig is lehetett látni, hogy a cég mostanában nem fekszik rosszul a kormányzatnál. A társaság 2022. június 29-én jelentette be, hogy a Waberer’s Csoport által megvalósítani tervezett 19 milliárd forintnyi két beruházás közül a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség Zrt.-n keresztül a Külgazdasági és Külügyminisztériumtól (KKM) támogatja a cég ecseri raktár-logisztikai központ fejlesztését. A lehetséges legmagasabb támogatás összege 6,07 milliárd forint. A regionális szolgáltató központ fejlesztéséhez – a kormány támogató döntése esetén – 389,6 millió forint támogatás nyújtható.
A Waberer’s nemrég azt is közölte, hogy az állami Magyar Postával közös vállalatot hoz létre teljes körű csomaglogisztikai szolgáltatás biztosítására. Barna Zsolt, a Waberer’s International Nyrt. és Schamschula György, a Magyar Posta Zrt. vezérigazgatója elmondták, hogy az indulásához szükséges forrást a felek apportként, illetve tagi kölcsönként biztosítják a közös vállalat részére.
Az új tulajdonosi kör
A mostani tulajdonosi kör alighanem ismeri egymást. Legalábbis Jellinek Dániel és az Indotek kapcsán mindig felmerül, hogy milyen sokrétű kapcsolatban áll a politikaközeli üzletemberekkel (Mészáros Lőrinccel, Tiborcz Istvánnal és másokkal).
Jellinek ez ellen tiltakozni szokott,
– mondta korábban a Telexnek.
Mindenesetre itt egy újabb üzlet, amelyben Jellinek és Tiborcz cégtársak lesznek, immár egyszerre, míg korábban inkább adásvételek két oldalán álltak. | Tiborcz István beszállt a Waberer’sbe | Egyre szélesebb a miniszterelnök vejének üzleti portfóliója, az ingatlanok és szállodák mellé előbb a pénzügyi szektorból vett érdekeltségeket (Gránit Bank, Diófa Alapkezelő), most pedig a szállítmányozásból. Igaz egy kicsit ez is pénzügy, mert a Waberer’snek van egy biztosítója is. | null | 1 | https://telex.hu/gazdasag/2022/07/01/tiborcz-istvan-beszallt-a-waberers-be | 2022-07-01 10:20:00 | true | null | null | Telex |
„Öt év melónk volt abban, hogy működő, szakmailag és emberileg is kiváló, egymást támogató csapat jöjjön itt össze, és ezt most baltával kellett szétverni. Ez iszonyatosan lélektépő és rohadtul igazságtalan” – mondta Zsedényi Balázs, az Átrium operatív menedzsere. A budapesti színház munkatársai csütörtökön jelentették be, hogy nem tudnak tovább harcolni a pénztelenséggel, több kollégájuk már a felmondási idejét tölti.
„Jelen pillanatban úgy áll a helyzet, hogy a következő hetekben az Átrium utolsó előadásait láthatják, akik jegyet váltottak rá. Az utolsó Az Őrült Nők Ketrecét, az utolsó Igenist, az utolsó Isteni végjátékot... és így tovább. Nem tudjuk tovább tartani a színházat” – írták csütörtökön a Facebookon. Zsedényi pedig a Telexnek azt mondta, színházi háttérdolgozókat bocsátottak el, hangosítókat, szervezőket, olyan embereket, akik miatt működött az Átrium, olyan embereket,
„akiknek egészen biztosan színházban van a helyük, és ők ráadásul az Átriumban szerettek volna dolgozni”.
Az Átrium azért nem jut pénzhez, mert a kulturális taotámogatások 2018 végi kivezetése után elindított, úgynevezett többlettámogatási rendszerben egyszerűen nem bírálják el a beadott kérelmeiket. „A többlettámogatási rendszerben nem pályázatok vannak, hanem kérelmek” – magyarázta Zsedényi. „Ez azért fontos különbség, mert a pályázatoknak általában ellenőrizhető elbírálási rendszere van, a többlettámogatási rendszernek viszont nincsen, illetve ezeknek a kérelmeknek nincsen elbírálási határideje sem.”
A független színház 2021 novemberében adott be támogatási kérelmet a kormányzathoz, ez az, amit azóta, azaz 8 hónapja nem bíráltak el.
Zsedényi szerint a független színházak egy köre, amibe az Átrium is tartozik, látványosan kimaradt a támogatásból, miközben a kormány más magánszínházaknak, például a Turay Ida Színháznak vagy a Játékszínnek jelentős forrást juttatott. Eszerint tehát a kormány is tisztában van azzal, hogy ezeknek az intézményeknek szükségük van erre a pénzre.
A többlettámogatási rendszerben 2021 novembere óta 12 milliárd forintot osztott szét az állam, és bár az Átriumnak nem jutott, kapott belőle például 300 milliót Eszenyi Enikő bizalmasa egy korábban nem létező, csengeri művészeti fesztiválra. Sőt: a támogatásból ráadásul nem is kizárólag előadóművészeti szervezeteket támogattak, sportegyesületeknek is folyósítottak 45 millió forintot a Mező Ferenc Program támogatására, ami arról szól, hogy
különböző sportágak akadémistái operába, balettre vagy cirkuszba járjanak.
De az Átriumot és a többlettámogatási rendszerből kihagyott többi független színházat máshol is fogja a kormányzat. Hiába nyert az Átrium 17 millió forint működési támogatást a Nemzeti Kulturális Alaptól, azóta sem tudták aláírni az ehhez szükséges szerződéseket. Zsedényi szerint azért, mert az NKA-nál nem tudják, kinek kellene aláírnia a papírokat.
„Az államnak láthatóan nem akarózik támogatnia az olyan műhelyeket, amelyekre nincs ráhatása”
– írta egy korábbi közleményében az Átrium. Önkormányzati forrásaink szerint az I. és a II. kerület, valamint a főváros ellenzéki vezetése dolgozik azon, hogy valamilyen módon mentőövet dobjanak az Átriumnak. A színház maga is kért támogatást az önkormányzatoktól, az I. kerületben azonban néhány napja zátonyra futott a kezdeményezés a kormánypárti képviselők és szövetségeseik ellenállása miatt. A kormánypártiak azt kifogásolták, hogy az Átriumban „érzékenyítő foglalkozásokat tartanak” gimnazistáknak.
Úgy tudjuk, a fideszes önkormányzati képviselők a II. kerületben is azon vannak, hogy a kerület ne segíthesse ki az Átriumot, de ennek ellenére a két ellenzéki vezetésű kerület és a Fővárosi Önkormányzat már dolgozik valamilyen áthidaló megoldáson. Mindenesetre sokatmondó, hogy a kormánypárt budai Facebook-oldalán egyenesen üdvözölték az Átrium bezárását jósló hírt, méghozzá azzal a szöveggel:
„Nem fogjuk támogatni, hogy a kerületi középiskolásoknak és gimnazistáknak szánt, a színház által »érzékenyítőnek« nevezett programokat más helyi intézményekben tovább vigyék!
Ezzel szemben Berg Dániel, a II. kerület momentumos alpolgármestere a Facebookon azt írta:
„Lehetőségeinkhez mérten most is mindent meg fogunk tenni azért, hogy az Átrium megmeneküljön, együttműködve kerületi és fővárosi szinten. De azt is látnunk kell sajnos, hogy a rendelkezésünkre álló eszközök és források csak eseti »tűzoltásra« alkalmasak, különösen a járvány által okozott nehézségek fényében. Intézményes, hosszú távú megoldásokat – ideális esetben – csak a kormánnyal és egyéb központi szervekkel együttműködve találhatunk.” | Focisták cirkuszlátogatására volt támogatás, az Átriumnak nem jutott | „Öt év melónk volt abban, hogy működő, szakmailag és emberileg is kiváló, egymást támogató csapat jöjjön itt össze, és ezt most baltával kellett szétverni. Ez iszonyatosan lélektépő és rohadtul igazságtalan” – mondta Zsedényi Balázs, az Átrium operatív menedzsere. A budapesti színház munkatársai csütörtökön jelentették be, hogy nem tudnak tovább harcolni a pénztelenséggel, több kollégájuk már a felmondási idejét tölti. | null | 1 | https://telex.hu/belfold/2022/07/01/atrium-fovaros-tao-tamogatas-szinhaz | 2022-07-01 10:47:00 | true | null | null | Telex |
A Mathias Corvinus Collegium 5,4 milliárd (adófizetőktől származó) forintért megszerezte a Libri-Bookline Zrt. közel harmadát. Ám a tavaly méretes veszteséget generáló tehetséggondozó egy ekkora befektetés után valamiért mintha nem szeretne osztalékjövedelmet realizálni, hiszen éppen ő ellenezte a többi tulajdonos által támogatott osztalékfizetést.
Mi történik itt? Ebben a kérdésben jelent meg a régi és új tulajdonosok közötti konfliktus? Nem egy irányba tolják a szekeret?
Megkérdeztük az MCC-t az osztalékkal kapcsolatos álláspontjukról. Valentinyi Pál, a tulajdonos képviselője így indokolt:
„Stratégiai döntésünk, hogy a jelenlegi gazdasági helyzetben a Libri-Bookline Zrt. kapcsán a felelős gazdálkodói viselkedés az osztalék kifizetése helyett a tartalék képzése lehet. A Librinek fel kell készülnie a következő időszakra: növekvő nyersanyagárak, infláció, gazdasági kihívások állnak előttünk. Az ilyen környezetben is meg kell teremteni a biztos alapot ahhoz, hogy a könyvkiadás és -árusítás, a Libri működése és alkalmazottainak munkahelye kiszámítható maradjon.”
Az érvekkel aligha lehet vitatkozni, a többi tulajdonos valamiért mégis máshogy látta a helyzetet, megpróbáltunk rájönni, miért.
Spéderék helyett MCC
A tőzsdét is megjárt Libri-Bookline sokáig két toplistás milliárdos, Balogh Ákos és Spéder Zoltán közös irányítása alatt állt, de voltak más tulajdonosai is. 2020 végén Spéder és egy hozzá közel álló kisebb tulajdonos kiszállt a cégből, és eladták a részesedésüket.
Nagyon jó árat kaphattak, hiszen ha az MCC által kifizetett összeget elosztjuk a megszerzett részvényszámmal, akkor nagyságrendileg részvényenként 3600 forint jön ki. A Libri-Bookline fő tulajdonosai ezek után jelenleg:
Balogh Ákos (az SQ Invest Kft.-n keresztül 67,48 százalékkal); és
az MCC (az MCC Liber Invest Kft. cégen és az általa tulajdonolt Axialis Holding Zrt.-n keresztül 30,9 százalékkal).
Utóbbi pakett összesen nagyjából 1,517 millió részvény.
Vétójog
Információink szerint az MCC a spéderes időkből megörökölhette azt a szerződést is, amellyel kisebbségi tulajdonosként vétójoga van bizonyos kérdésekben. Azaz csak háromnegyedes többséggel lehet dönteni olyan lényeges üzletpolitikai kérdésekben, mint az osztalékfizetés, vagy például a cégvásárlások (akvizíciók).
A cégbírósági anyagok és az MCC oldalára feltöltött dokumentumok alapján a következő kép rajzolódik ki:
Az első, 2022. május 25-i közgyűlést az osztalékfizetési napirendi pontnál a részvényesek felfüggesztették, ezért a második, június 22-i, folytatólagos közgyűlésnek kellett volna döntenie a témában.
Ám ez ekkor sem sikerült. Hiába szavazta meg ugyanis a részvényesek közel 69 százaléka a részvényenként 163 forintos osztalék kifizetéséről szóló javaslatot, azt a kisebbségi tulajdonos MCC ellenállása miatt nem sikerült elfogadtatni, hiszen nem jött össze az e napirendi pontban előírt háromnegyedes többség.
Forrás lett volna rá
Több mint 240 millió forint osztalék az MCC mércéje szerint nem gigantikus összeg, de a többi tulajdonos szerint az osztalék mindenkinek jól jött volna, a Libri részéről pedig bőven „belefért” volna.
A Libri mérlege alapján ugyanis a cég eredménytartaléka 2021. december 31-én 4,76 milliárd forint volt. A tervezett 800 milliós összesített osztalék így csak az eredménytartalék hatodának kifizetését jelentette volna.
Ráadásul, ha kívülről nézzük, ez az összeg már csak azért is jól jött volna az MCC-nek, mert – mint a HVG cikke írja – bár beszámolója alapján az MCC tavaly 11,986 milliárd forint osztalékbevételt ért el, még azzal együtt is 8,752 milliárd forint veszteséget termelt.
Információink szerint a közgyűlésen és a cégvezetővel folytatott többkörös tárgyalások során is az MCC akvizíciós tervekkel és általános tartalékolással indokolta az osztalék visszatartását.
Az alapítvány ugyanakkor nem általában látta ennyire nehéznek a gazdasági helyzetet, hiszen nem volt ellenvetése, amikor a Mol Nyrt. és a Richter Gedeon Nyrt. osztalékát kellett megszavazni a két cég közgyűlésén. Előbbitől 24,5 milliárd, az utóbbitól pedig 4,2 milliárd forint áramlik majd be az MCC kasszájába, vagyis a 2022-es gazdálkodás még jóval erősebb, majdnem tripla osztalékbevétellel leírható pozícióból indul.
De akkor mégis miért?
A Libri-Bookline működése egyébként gazdaságilag sikeresnek látszik. 2021-ben csoportszinten a Libri-Bookline Zrt. 28,8 milliárd forint árbevételt ért el (ez 12,5 százalékos növekedés a megelőző évhez képest) és hajszál híján 2 milliárd forint (pontosan, 1,99 milliárd forint) profitot realizált, ami 26,7 százalékos növekedés.
Mi azt hallottuk, hogy egyelőre a 2022-es év is ígéretesnek tűnik, igaz, a könyvpiac jelentős szezonalitást mutat, az év utolsó negyedévben bonyolódik le a forgalom oroszlánrésze, a jó vagy rossz karácsonyi szezon meghatározó.
Annak, hogy az MCC miért ellenzi az osztalékfizetést, ezer és egy oka lehet, mindenesetre akadt, aki a hivatalos magyarázat mellett úgy értékelte nekünk a helyzetet, hogy talán az MCC-nek további részesedésnövelési tervei vannak. | Libri-Bookline: a NER-rel szemben néha a kétharmad is kevés | A Libri-Bookline Zrt. a magyar könyvpiac meghatározó szereplőjeként (kiadói csoportként és kereskedőként is) rendkívül sikeres évet zárt. Ám a két meghatározó tulajdonos, Balogh Ákos és a cégbe nemrég beszállt Mathias Corvinus Collegium (MCC) két fordulóban sem tudott dűlőre jutni az osztalék mértékéről. Így hosszú évek után először, most a cég nem fizet osztalékot. | null | 1 | https://telex.hu/gazdasag/2022/07/06/feszultseg-a-libri-bookline-tulajdonosai-kozott-a-ner-rel-szemben-neha-a-2-3-is-keves | 2022-07-06 10:56:47 | true | null | null | Telex |
Sajnos nemsokára leszakad a plafon és az a probléma, hogy öt gyerek van, életveszélyes házat kaptunk meg
– mondja Makula Árpád, aki családjával egy omladozó önkormányzati épületben lakik a Nógrád megyei Hugyagon. Pályázati pénzből újították volna fel otthonukat, több hasonló állapotú házzal együtt.
Összkomfortos házat ígértek már három éve, és még mindig így állunk, a ház még mindig nincs felújítva. Az ablakok, ajtók majdnem kiesnek, szigetelés nincs
– mondja a pórul járt férfi. A falu 194 millió forint uniós támogatást nyert szociális lakások felújítására és újak építésére, a pénzt viszont másra költötték.
További 158 milliót nyert játszóterek és kultúrház kialakítására, illetve a helyi óvoda konyhájának felújítására a település – mondja Lovas Ilona helyi önkormányzati képviselő. Ebből sem valósult meg semmi, ezért a minisztérium arra kötelezte a falut, hogy mind a 350 millió forintot fizesse vissza. Ezt nem tudják megtenni, mert a pénznek nyoma veszett.
A Nógrád Megyei Rendőr-főkapitányság az RTL Híradóval közölte, hogy hűtlen kezelés bűntett gyanúja miatt folytatnak büntetőeljárást, az uniós támogatás szabálytalan felhasználása miatt pedig a Nemzeti Adó- és Vámhivatal felé megtették a szükséges intézkedéseket.
Bodor Gábor, Hugyag alpolgármestere szerint az alulfinanszírozott önkormányzat egyszerűen elköltötte a pályázati pénzt a saját működésére. A korábbi polgármester lemondott, a helyiek szerint külföldre távozott. Kerestük, de nem akart nyilatkozni. Vasárnap időközi polgármester-választást tartanak a településen. | 350 millió forint tűnt el a hugyagi önkormányzatnál, nyomoz a rendőrség | Szociális bérlakások építésére és felújítására, illetve helyi fejlesztésekre, például óvodafelújításra nyerték a pénzt, ám ezekből szinte semmi sem valósult meg. Az alpolgármester szerint a pénz egyszerűen elment működésre. A korábbi polgármester lemondott. | null | 1 | https://rtl.hu/hirado/2022/07/02/hugyag-unios-penz-hutlen-kezeles | 2022-07-02 11:22:00 | true | null | null | Rtl.hu |
A sajtóval egyelőre nem közölt, de hivatalos pénteki látogatásról kérdeztük a Pécsi Tudományegyetem vezetőjét és az ITM államtitkárát, a PTE volt rektorát is. Egy, a legfinomnabban is szólva ellentmondásos jordán üzletember, Zaid Naffa járt és tárgyalt ugyanis Pécsett.
Zaid Naffa jordán üzletember neve az újságolvasók többségének szerintünk ismerős lehet, vagy azonnal beugorhat, hogy ki is ő, de lehetnek olyanok is, akik örülni fognak, ha rögtön az elején leírunk róla néhány dolgot.
Az 54 éves Zaid Naffa Jordánia tiszteletbeli magyarországi konzulja. Orbán Viktor és köre rajta keresztül ismerhette meg a több országban terrorizmus finanszírozásáért, banki csalásért és nukleáris technológiával való visszaélésért körözött Ghaith Pharaont. Sokszor emlegetik a sajtóban Orbán Viktor kedvenc arab üzletembereként, illetve kedvenc konzuljaként is.
Zaid Naffa a nyolcvanas években érkezett Magyarországra, azóta itt tartózkodik, azaz évtizedek óta él Magyarországon. Ő a magyar-jordán üzleti kapcsolatok egyik kulcsembere. Nem csak, hogy ismerte a kezdetben csupán egy, Magyarországon üzletelő szaudi milliárdosként megismert Gaith Pharaont, de üzleti kapcsolatban is álltak. Az azóta elhunyt Gaith Pharaon Magyarországra érkezését is Zaid Naffa segítette állítólag, sőt egy alkalommal Pharaon eltartói nyilatkozatot is bemutatott, mondván Naffa viseli az ő gondját, miközben Pharaont az FBI és az Interpol is körözte. Mindeközben Naffa 2003 óta tiszteletbeli konzulja Jordániának Magyarországon.
A mostanság üzleti ügyeit tekintve leginkább ingatlanberuházásairól elhíresült Naffa a fentiek ellenére megbukott a TEK nemzetbiztonsági átvilágításon (aka. terrorátvilágítás), amelyen akkor kellett keresztülmennie, amikor magyar állampolgárságért folyamodott. Lapunk úgy tudja, hogy két alkalommal is megbukott ezen az átvilágításon. Információink szerint egyetemi ügyek mellett Naffa ingatlanbefektetést is kereshetett Pécsett, és egy konkrét, nagy értékű ingatlan megvásárlásának szándéka is a városba hozhatta.
Naffa tehát befolyásos üzletember és nem csak a jordán-magyar kapcsolatokat érintően, mégis a fentiek miatt jogos kérdés, hogy akár Miseta Attila, a PTE rektora, akár Bódis József, az ITM felsőoktatásért felelős államtitkára miért és milyen ügyben tárgyalt Zaid Naffával Pécsett. Sőt, a fentiek miatt már az is jogos kérdés, hogy felmerült-e, hogy Naffával nem tárgyal sem az államtitkár, sem az egyetem vezetése. El is küldtük ezeket a kérdéseket mind a PTE-nek, Miseta Attila rektornak, mind az ITM-nek, Bódis József államtitkárnak címezve.
Utóbbi helyről még nem érkezett meg a válasz, amennyiben megkapjuk, frissítjük cikkünket. Miseta Attila azonban válaszolt a PTE sajtóreferensén keresztül, azt írták, hogy
„Miseta Attila rektor úr a jordán egyetemekkel való együttműködési lehetőségekről, és a jordán hallgatókkal kapcsolatos aktuális témákról tárgyalt pénteken Naffa úrral. Természetesen amint az együttműködések érdemi fázisba lépnek, haladéktalanul beszámolunk majd a sajtónak az eredményekről. Az ominózus megbeszélésen nem vett részt államtitkár úr.”
Az ugyanakkor biztos, hogy a tiszteletbeli konzul – akit a jordán egyetemi hallgatóknak a tudomásunk szerint „illik” nagykövetnek/nagykövet úrnak szólítani – együtt ebédelt pénteken Bódis József államtitkárral és néhány pécsi jordán egyetemi hallgatóval az egyik nagy pécsi belvárosi hotel éttermében. | A PTE rektora és egy államtitkár is tárgyalt Zaid Naffával Pécsett | A sajtóval egyelőre nem közölt, de hivatalos pénteki látogatásról kérdeztük a Pécsi Tudományegyetem vezetőjét és az ITM államtitkárát, a PTE volt rektorát is. Egy, a legfinomnabban is szólva ellentmondásos jordán üzletember, Zaid Naffa járt és tárgyalt ugyanis Pécsett. | null | 1 | https://szabadpecs.hu/2020/09/megbukott-a-nemzetbiztonsagi-atvilagitason-o-mutatta-be-orbannak-gaith-pharaont-a-pte-rektora-es-egy-allamtitkar-is-targyalt-zaid-naffaval-pecsett/ | 2020-09-17 13:32:00 | true | null | null | Szabad Pécs |
A 24.hu információja szerint elhagyhatta a börtönt a Fidesz korábbi országgyűlési képviselője, Mengyi Roland.
A Voldemort néven is elhíresült Mengyinek egy korrupciós ügy miatt kellett bíróság elé állnia, a 2019-ben született jogerős ítélet – súlyosítva az elsőfokú döntést – négy év letöltendő börtönbüntetést szabott ki a kormánypárti politikusra különösen nagy vagyoni hátrányt okozó, bűnszövetségben elkövetett költségvetési csalás bűntettének kísérlete és más bűncselekmények miatt. 2020. január közepén vonult be a kecskeméti büntetés-végrehajtási intézetbe.
A volt fideszes képviselő a kirótt négyéves büntetésből mintegy 22 hónapot töltött rács mögött. A kiszabott börtönbüntetés időtartamának a harmada jó magaviseletre tekintettel elengedhető, és ezen felül még legfeljebb 10 hónapnyi reintegrációs őrizet is adható azoknak, akiknek nem erőszakos bűncselekmény miatt kell ülniük, és öt évnél rövidebb a szabadságvesztésük. Így összességében Mengyi esetében a négyéves büntetés éppen 22 hónapra redukálható – így nemrégiben szabadulhatott.
Információnkkal kapcsolatban megkerestük a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnokságát, ám onnan azt a választ kaptuk, hogy a fogvatartottak minden adata „bűnügyi személyes adatnak” minősül, ezért „a hatályos jogi szabályozás nem ad lehetőséget konkrét személyre vonatkozó válaszadásra”. Futó Barnabás ügyvéd, aki Mengyi védője volt a bírósági perben, kérdésünkre azt mondta, nincsenek információi egykori védencéről, mert megbízatása az ítélethirdetés után megszűnt.
Sikerült viszont a régi telefonszámán elérnünk magát Mengyi Rolandot, ami azt jelzi, hogy a hívás idején biztosan nem tartózkodott büntetés-végrehajtási intézetben, mert a szabályok alapján saját telefont nem használhatnak a fogvatartottak a börtönben. A rabok számára ellenőrzött körülmények közt biztosított ugyan a telefonálás lehetősége, de csak feltöltőkártyás mobillal, és kizárólag a regisztrált kapcsolattartó személyekkel beszélhetnek. Magyarán senkit nem lehet csak úgy felhívni a börtönben.
A volt parlamenti képviselő, miután megkérdeztük, hogy valóban a reintegrációs program keretében engedték-e ki Kecskemétről, annyit mondott:
Nem vagyunk olyan baráti viszonyban, hogy erről nyilatkozzak.
Majd azt közölte, hogy mivel „nagyon rég” nem képviselő, már közszereplőnek sem tekinthető, ezért azt szeretné, ha cikket sem közölnénk róla.
Hivatalos reakció és Mengyi megerősítése híján ugyanakkor az sem kizárható, hogy Mengyit éppen az évente mindössze néhány napra biztosított eltávozása idején értük utol a saját telefonján.
A jogász végzettségű Mengyi, aki 2010 és 2018 között két cikluson át volt Borsod-Abaúj-Zemplén megye egyik egyéni képviselője, azért került börtönbe, mert segítséget nyújtott volna egy több százmilliós uniós támogatás lenyúlásához, és 10 millió forintot kért azért, hogy a vele kapcsolatban álló vállalkozók nyerjenek a pályázaton. | Elhagyhatta a börtönt Mengyi Roland, a Fidesz volt parlamenti képviselője | Régi telefonszámán értük utol a Voldemort nagyúrként hírhedtté vált, bűnszövetségben elkövetett pályázati machinációk miatt elítélt volt fideszes politikust.
A 24.hu információja szerint elhagyhatta a börtönt a Fidesz korábbi országgyűlési képviselője, Mengyi Roland. | null | 1 | https://24.hu/belfold/2021/12/03/mengyi-roland-fidesz-vip-borton-kiengedtek-voldemort-nagyur/ | 2021-12-03 13:59:00 | true | null | null | 24.hu |
A Szombathelyi Haladás közleménye
Tulajdonosváltás a Szombathelyi Haladás futball klub többségi tulajdonosánál
A gazdasági stabilitás és az elkötelezett professzionális szakmai munka feltételeinek folyamatos biztosítása a cél a Szombathelyi Haladásnál, ezért tulajdonosváltásról döntöttek a futball klubot üzemeltető gazdasági társaság minősített többséget biztosító befolyással rendelkező tulajdonosánál, a Haladás Marketing Kft.-nél.
Ennek, a labdarúgó klubot üzemeltető gazdasági társaságnak a tulajdonosa 2022. július 01-től Homlok Zsolt, aki így a jövőben közvetlenül tudja segíteni a szombathelyi labdarúgó klubot a kitűzött célok elérésében.
Az új tulajdonos célja a kiszámítható, átlátható,stabil gazdasági háttérrel megvalósítható építkezés . A patinás futball klub belátható időn belül a hazai bajnokság első osztályában kíván szerepelni. A stabil működés és a fejlődés érdekében további befektetők és támogatók érkezésére is számítanak a klubnál.
Séllei Árpád továbbra is a Szombathelyi Haladás Kft. ügyvezető igazgatójaként folytatja a munkát. A felkészülést Németh Szabolcs vezetőedző és Mészöly Géza szakmai vezető irányítása mellett kezdte meg a következő idényre a Haladás. Egyelőre nyolc új, motivált - többen közülük helyi kötődéssel rendelkező - játékos erősíti a csapatot, de még további játékosok érkezésével is számolnak a szezon megkezdéséig. A tulajdonos, a vezetők és a csapat egyaránt számít a szurkolók támogatására.
Azaz Homlok Zsolt, Mészáros Lőrinc veje lett a Haladás többségi tulajdonosa, ami nem meglepő. Tavaly október végén írtuk , hogy hivatalosan Séllei Árpád, de a valójában Homlok Zsolt a Haladás labdarúgóklub új tulajdonosa, és hogy Homlok Zsolt segítségével golyózták ki a Haladás labdarúgóklubból Illés Bélát.
Homlok Zsolt, pontosabban tavaly ősszel a saját tulajdonában álló a Vasútvill Kft. fizette ki a Haladásban többségi tulajdonos Haladás Marketing Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. helyett a kötelezően előírt tőkeemelést. Ami azt is jelentette, hogy az Illés Béla érdekeltségébe tartozó, az Illés Akadémiát működtető Illés Sport Alapítvány elveszítette többségi tulajdonrészét.
Séllei Árpád, Haladás Labdarúgó Kft. ügyvezetője lapunknak akkor azt mondta, "Homlok Zsolt fel fogja vállalni a nevét a Haladás tulajdonosaként, ha minden rendben megy a csapatnál"
Talán nem túlzás, ha azt írjuk, hogy Homlok Zsolt mostani színre lépése jelentheti a csapat gondjainak megszűnését. Tavaly ezt írtuk cikkünk végén: "...senki sem kritizálta Homlok Zsolt térnyerését, inkább üdvözölték, hogy tőkeerős vállalkozó érkezik a csapathoz" . | Hivatalosan is Homlok Zsolt lett a Szombathelyi Haladás többségi tulajdonosa | Azaz Homlok Zsolt, Mészáros Lőrinc veje lett a Haladás többségi tulajdonosa, ami nem meglepő. Tavaly október végén írtuk , hogy hivatalosan Séllei Árpád, de a valójában Homlok Zsolt a Haladás labdarúgóklub új tulajdonosa, és hogy Homlok Zsolt segítségével golyózták ki a Haladás labdarúgóklubból Illés Bélát. | null | 1 | https://www.nyugat.hu/cikk/homlok_zsolt_tulajdonos_haladas_szombathely | 2022-07-06 14:13:00 | true | null | null | nyugat.hu |
Egy washingtoni kereskedelmi bíróság szerint a horvát állam megszegte a MOL-lal kötött szerződését, és ezért közel 100 milliárd forint kártérítést köteles fizetni.
Az ítélet szerint nem elfogadható, hogy a horvátok azért álltak el egy megállapodástól, mert egy zágrábi ítélet szerint Hernádi Zsolt lefizette Ivo Sanader miniszterelnököt.
A washingtoni bírák szerint a Hernádiék elleni korrupciós per koronatanúja megbízhatatlan, a bizonyítékok nem elégségesek, így az elmarasztaló ítélet nem volt megalapozott.
Hat éve egy genfi bíróság is ugyanerre jutott.
Magyar idő szerint kedden este jelent meg a Beruházási Viták Rendezésének Nemzetközi Központjának (ICSID), a Világbank mellett működő nemzetközi bíróságnak az ítélete a horvát állam és a MOL közötti perben.
Ez a bírósági eljárás még 2013-ban indult, de párhuzamosan több jogi fórumon is futott az ügy. Ez a mostani ítélet alapvetően arról szól, hogy a horvát állam szerződést szegett, mert nem vette át a MOL által megvásárolt INA energetikai cég gázüzletágát, pedig ez szerepelt a privatizációs megállapodás egy kiegészítésében.
Ezért a horvát államnak komoly kártérítést kell fizetnie a MOL-nak, kamatokkal együtt mintegy 236 millió dollárt (közel 100 milliárd forintot). A horvát állam legfeljebb azzal vígasztalódhat, hogy a MOL eredetileg ennél is magasabb, 1,1 milliárd dolláros kártérítést követelt.
Ugyanakkor az ítélet igen kellemetlen a horvát igazszágszolgáltatásra nézve. A horvát állam azzal érvelt, hogy a szerződés korrupcióban fogant, és ezért nem kellett betartania. A horvát bíróság egy korábbi ítélete szerint ugyanis Hernádi Zsolt, a MOL elnök-vezérigazgatója lefizette Ivo Sanader egykori horvát miniszterelnököt, hogy a MOL számára kedvezően módosítsák a privatizációs szerződést. E módosítások alapján a magyar székhelyű társaság egyedül gyakorolhatja a menedzsment jogokat, azaz belátása szerint nevezheti ki az INA főnökeit. Ugyanebben a körben, 2009-ben írták alá a megállapodás arról is, hogy az INA akkoriban veszteséges gázüzletágát átveszi a horvát állam. Ettől azonban a horvát kormány elállt, miközben arra kötelezte az INA-t, hogy a stratégiai gáztárolójából a piaci árnál olcsóbban adja el a gázt az állami elektromos műveknek.
A washingtoni ICSID nem fogadta el a horvátok érvelést, mert nem látta bizonyítottnak, hogy valóban korrupció történt, úgyhogy erre hivatkozva nem állhatott volna el a gázügyi megállapodástól a horvát kormány.
Ez már a második nemzetközi bíróság, amelyik nem látja megalapozottnak a horvát korrupciós vádakat ebben az ügyben. 2016-ban az ENSZ égisze alatt működő, genfi UNCITRAL nevű választottbíróság ugyanerre jutott (azt a pert a horvát állam indította a MOL ellen, míg a mostanit a MOL indította a horvát állammal szemben).
Mind a hat évvel ezelőtti genfi, mind a mostani washingtoni ítélet kitér arra, hogy a horvátországi korrupciós perben koronatanúnak számító Robert Jezic üzletember vallomása megbízhatatlan, és a horvát bírák által figyelembe vett bizonyítékok nem megalapozottak. A MOL értelmezése szerint a két nemzetközi ítélet világosan kimondja, hogy Hernádi Zsolt ártatlan.
2011-ben indult a horvátországi per
A horvát bíróságok kétszer is tárgyalták egyébként az ügyet, az első körös elmarasztaló ítéletet ugyanis a horvát alkotmánybíróság eljárási hibák miatt megsemmisítette.
A második körben az elsőfokú ítélet 2019-ben, a másodfokú tavaly született, és mindkettőben bűnösnek találták Sanadert és Hernádi Zsoltot is. Sanader (más ügyek miatt is) börtönben van Horvátországban, Hernádi Zsoltot viszont nem adta ki Magyarország, mert 2012-ben itthon már felmentették ugyanebben az ügyben, egy hazai eljárásban. Hernádi azonban továbbra sem hagyhatja el Magyarországot, mert a horvát állam nemzetközi körözést adott ki ellene, és elvben egy harmadik ország kiadhatja Zágrábnak a magyar üzletembert.
A MOL-nál azt remélik, hogy a mostani washingtoni ítélet nyomán a horvátok újra előveszik a korrupciós ügyet, és felmentik Hernádit, hiszen immár két nemzetközi bíróság is megállapította, hogy az ellene hozott horvát bírósági ítélet nem megalapozott.
Andrej Plenkovic horvát miniszterelnök is megszólalt az ügyben. Mint mondta, a mostani horvát kormány megörökölte a Mol-INA-ügyet, és az egyetlen lehetséges irányt követte: folytatja az eljárásokat és alátámasztja a horvát álláspontot.
Plenkovic az MTI szerint jelezte: kedden késő este kapták meg a döntését. Ebből azt emelte ki, hogy a washingtoni választott bíróság az eljárásban elutasította a Mol kártérítési kérelmének nagy részét, mindössze 184 millió dollárt hagyott jóvá az 1,1 milliárd dollár követelésből. Horvátországnak meg kell térítenie az eljárás költségeinek egy részét, körülbelül egymillió eurót, valamint a 184 millió dolláron felül késedelmi kamatot is kell fizetnie. A szakértőik tanulmányozzák a 216 oldalas dokumentumot, az elemzés után pedig döntenek a további lépésekről. | Kártérítési pert nyert a MOL a horvát állammal szemben | Egy washingtoni kereskedelmi bíróság szerint a horvát állam megszegte a MOL-lal kötött szerződését, és ezért közel 100 milliárd forint kártérítést köteles fizetni. Az ítélet szerint nem elfogadható, hogy a horvátok azért álltak el egy megállapodástól, mert egy zágrábi ítélet szerint Hernádi Zsolt lefizette Ivo Sanader miniszterelnököt. | null | 1 | https://444.hu/2022/07/06/karteritesi-pert-nyert-a-mol-a-horvat-allammal-szemben | 2022-07-06 00:00:00 | true | null | null | 444 |
Nyilvános lett a kormány három új miniszterének (Szalay-Bobrovniczky Kristóf, Csák János és Nagy Márton) vagyonnyilatkozata: ezekből az derül ki, hogy mindhárman igen tehetősek, de magasan a honvédelmi miniszter a leggazdagabb közülük.
Szalay-Bobrovniczky Kristófnak ugyanis nem kevesebb, mint nyolc ingatlana, Lexusa, emellett pedig jelentős megtakarítása. Ilyen eloszlásban:
Befektetési alap 50 millió 164 ezer 697 forint
Részvény (OTP) 28 ezer forint
Kockázati életbiztosítás 2 millió 570 ezer 730 forint
Hitelintézeti számlakövetelés (például bankszámla, folyószámla, egyéb számla) 1 milliárd 67 millió 467 ezer 854 forint
Hitelintézeti számlakövetelés devizában (forintértéken) 86 millió 576 ezer 525 forint
A bankszámláján lévő egymilliárd forint mellett van még négy cége is a miniszternek. A legértékesebb közülük a London Capital Kft. Ez a cég azért fontos, mert ezzel vásárolta be magát abba a Garancsi Istvánnal közös vállalkozásba, amellyel öt budapesti kaszinó üzemeltetését vették át a 2019-ben elhunyt Andy Vajna cégétől.
Szalay-Bobrovniczkynek számos ingatlanja is van. Tabajdon erdője, Badacsonytomajon háza, a XII. kerületben pedig további három ingatlanja.
Csák János kulturális és innovációs miniszternek Badacsonytomajon és Szigligeten is van egy-egy nyaralója. Ezenkívül 71 millió forint megtakarítása van állampapírokban, és 90 milliót tart más értékpapírokban. A bankszámláján 8 millió forintot és 25,5 ezer eurót tart vagyonnyilatkozata szerint.
Eközben Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszternek 190 millió forintos megtakarítása van különböző értékpapírokban és biztosításokban. A gazdaságfejlesztési miniszternek a II. kerületben van egy 89 négyzetméteres, a XII. kerületben pedig egy 39 négyzetméteres lakása. | Egymilliárd forint pihen csak a bankszámláján az új honvédelmi miniszternek, akinek Lexusa is van | Nyilvános lett a kormány három új miniszterének (Szalay-Bobrovniczky Kristóf, Csák János és Nagy Márton) vagyonnyilatkozata: ezekből az derül ki, hogy mindhárman igen tehetősek, de magasan a honvédelmi miniszter a leggazdagabb közülük. | null | 1 | https://24.hu/belfold/2022/07/05/vagyonnyilatkozat-lexus-milliard-szalay-bobrovniczky-csak-janos-nagy-marton/ | 2022-07-05 00:00:00 | true | null | null | 24.hu |
Megvált-e kaszinóérdekeltségétől Szalay-Bobrovniczky Kristóf? – kérdeztük a Honvédelmi Minisztériumtól, de cikkünk megírásáig nem érkezett válasz. Arra sem felelt a tárca, hogy ha nem, a miniszter mikor tervezi eladni a részesedését, illetve az eltelt bő két évben mennyi profitot hozott neki a kaszinóüzlet.
Miniszteri beiktatása kapcsán Szalay-Bobrovniczky azt mondta, megszünteti az összeférhetetlen cégérdekeltségeit, és az elmúlt napokban érkeztek is hírek arról, hogy megvált a cseh harcászati repülgépgyártóban, majd a Dunakeszi Járműjavítóban lévő érdekeltségétől. A sokmilliárd forintos repülős üzlet és az egymilliárd eurós egyiptomi vasútikocsi-szállítási projekt egyaránt Hernádi Zsolt Mol-vezér közelébe hullott. A dunakeszi cégnél új tulajként megadott Solve II Magántőkealapról legalábbis annyit tudni, hogy kezelője a Gran Private Equity Zrt., ez pedig Hernádi érdekeltsége (igaz, a magántőkealapok végső tulajdonosai kiléte pontosan nem lőhető be, azokat éppen olyan homály fedi, mint az off-shore cégekét).
Szalay-Bobrovniczky kedd este közzétett vagyonbevallása és a cégadatok alapján azonban nincs nyoma annak, hogy a kaszinóbiznisztől is elbúcsúzott volna. A néhai Andy Vajnától átvett öt fővárosi kaszinó koncessziójával rendelkező Las Vega Casino Zrt.-ben az Igazságügyi Minisztérium adatbázisának hatályos bejegyzése szerint a Garinvest Projekt Zrt. a 100 százalékos tulajdonos, e cégben pedig alapítása óta nem látszik változás: a részvényeken Garancsi István Garinvest Zrt.-je és Szalay-Bobrovniczky London Capital Zrt.-je osztozik. Ez a felállás az utolsó, a cégbíróságon június 30-án iktatott alapszabály alapján is, a részvényeken 60-40 százalékos arányban osztozik a miniszterelnök barátjaként ismert Garancsi és Habony Árpád bajtársa, az új honvédelmi miniszter, mivel utóbbi a vagyonnyilatkozata alapján megtartotta 100 százalékos tulajdonrészét kaszinóvásárló cégében, a London Capitalban.
Az általa termelt nyereségről sem mondott le, a vagyonkezelő cég május 26-ai alapítói határozatában tulajdonosként Szalay-Bobrovniczky így rendelkezett a nyereség kifizetéséről:
A 2021.évi beszámoló mérlegfőösszege 5 051 524 e Ft, az adózott eredménye 1 624 751 e Ft. Tulajdonos a 2021. évi adózott eredményt teljes egészében osztalék kifizetésére kívánja fordítani.
Az ötödik Orbán-kormány május 24-én alakult meg, aznap tett miniszteri esküt Szalay-Bobrovniczky is, ezek szerint már kormánytagként rendelkezett az 1,6 milliárdos osztalék kifizetéséről a London Capital nyeresége után. A profitot pedig az alapozta meg, hogy a London Capitalhoz 1,98 milliárd forint osztalékrészesedés folyt be 2021-ben. A mérleghez fűzött szöveges kiegészítésben nem részletezik, hogy mely cégtől érkezett pénz a London Capital kasszájába, de más magyarországi érdekeltségének nincs nyoma, mint a kaszinókat átvevő Garinvest Projekt Zrt.
A London Capital mérlegbeszámolójában azt írja, az éves átlagos állományi létszáma 2021-ben 0 volt, ugyanakkor munkabérként 118 millió forint bérköltséget tüntettek fel. Azt nem részletezték, hogy mit takar a személyi jellegű kifizetés, mindenesetre a cégnél sem igazgatóságot, sem felügyelőbizottságot nem találni, a vezérigazgató, Tiszolczi Renáta az egyetlen megadott vezető.
Ami a kaszinókat illeti, hivatalosan 2020 áprilisában vette át a Garancsi-Bobrovniczky páros az év elején elhunyt Vajna kaszinóüzletét. Sosem közölték hivatalosan, mennyiért jutottak hozzá a Las Vegas Casino Zrt.-hez és ezzel az öt fővárosi kaszinó koncessziós jogához. De korábbi cikkünkben a Garinvest Projekt Zrt. mérlegbeszámolójában szereplő bekerülési érték alapján azt írtuk, 19,5 milliárd forint lehetett a vételár, aminek a nagyobb részét nem saját erőből teremtették elő, hanem 10,5 milliárdot állami támogatású növekedési hitelből fizettek ki, és csak a kisebbik rész érkezett a magántulajdonosoktól. | Két év alatt megtérült a kaszinóbiznisz Garancsi és Szalay-Bobrovniczky közös cégének | Nincs nyoma annak, hogy a honvédelmi miniszter kiszállt volna az üzletből, már tárcavezetőként vehetett fel milliárdos osztalékot. | null | 1 | https://24.hu/fn/gazdasag/2022/07/06/a-kaszinobiznisz-garancsi-szalay-bobrovniczky-osztalek/ | 2022-07-06 00:00:00 | true | null | null | 24.hu |
"A leendő honvédelmi miniszter a jelenlegi jogszabályok szerint jár el, a miniszteri pozíciót és a céges érdekeltségeit érintő összeférhetetlenség megszüntetése folyamatban van" - válaszolta Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszteri kinevezése előtt a Népszava kérdésére a Honvédelmi Minisztérium. Az azóta eltelt bő egy hónapban lassan frissültek a cégbírósági dokumentumok.
A cégbíróságon június végén közzétett, de június 17-én kelt alapítói határozatból és létesítési okiratból kiderül, hogy Szalay-Bobrovniczky teljesen kiszállt a cseh Aero Vodochody repülőgyárba bevásárló hazai befektetőcégéből. Már Hernádi Zsoltnak, a Mol Nyrt. elnök-vezérigazgatójának a cége, az SI 13 Aero Zrt. a tulajdonosa a Magyar Aerojet Befektetési Vagyonkezelő Zrt.-nek. (A tulajdonosváltás két lépésben történt, június 3-án előbb 72,8 százaléknyi, majd néhány nappal később 100 százaléknyi részvényt szerzett Hernádi cége.)
A vasúti kocsikat gyártó Dunakeszi Járműjavító Kft.-ben lévő részesedésétől is június 17-ei dátummal vált meg Szalay-Bobrovniczky, itt egy olyan tőkealap, a Solva II Magántőkealap követte, amelynek alapkezelője Hernádi Zsolt egyik cége. (Erről itt olvashat.)
Eskü és osztalék
Az öt budapesti kaszinó működtetésére koncessziót elnyert cégnek (Las Vegas Casino Zrt.) a Garinvest Projekt Zrt. a tulajdonosa. Hogy ebből mikor száll/szállt ki Szalay-Bobrovniczky, egyelőre nem látható a cégbíróságra benyújtott dokumentumokban. A június utolsó napjaiban megjelent közzétételek a május 25-ei és a május 31-ei közgyűlések kivonatai és alapszabály-módosításai. Ezekben a Szalay-Bobrovniczky által alapított London Capital Zrt. vagyonkezelő cég 40 százaléknyi részvénnyel és szavazattal szerepel.
Az ötödik Orbán-kormány május 24-én alakult meg, Szalay-Bobrovniczky akkor tette le a miniszteri esküjét a Parlamentben. A Garinvest Projekt képviselői a május 25-ei közgyűlésen a tavalyi üzleti év utáni osztalékfizetés (4,95 milliárd forint) határidejének 2022. május 26-át jelölték meg. A két részvényest (a Garancsi István tulajdonában lévő Garinvest Zrt.-t és a London Capitalt) a részvénye névértékével arányos osztalék illeti meg (60-40 százalék).
A London Capitalt érintő tulajdonosváltozást sem tettek közzé egyelőre (július elsejéig) a cégbíróságon (ami nem jelenti azt, hogy arról már ne döntöttek volna), így annak továbbra is részvényese a honvédelmi miniszter.
Közel ötmilliárdos osztalék
Az öt kaszinókoncesszióval rendelkező Las Vegas Casino Kft. májusban 10,9 milliárd osztalék kifizetését hagyta jóvá a tulajdonos Garinvest Projektnek. Az utóbbi cég 2021-es mérlegében mintegy 8,3 milliárd forint kapott osztalékbevétel szerepel (kapcsolt vállalkozástól), az évet 7,7 milliárdos adózott eredménnyel zárták, amit az eredménytartalékba helyeztek, és a szabad eredménytartalékból 4,95 milliárd forint osztalék kifizetéséről döntöttek a részvényeseknek.
A London Capital 2021-es mérlegében 1,98 milliárd forint kapott osztalék szerepel, az évet 1,62 milliárdos eredménnyel zárta, amit osztalékként kifizetett a tulajdonosnak (Szalay-Bobrovniczkynak). | Hova vándorolnak a fővárosi kaszinók? | Az öt fővárosi kaszinót üzemeltető, illetve tulajdonló cég adataiban egyelőre nincs nyoma annak, hogy megvált volna részesedésétől az új honvédelmi miniszter. Az kiderül a cégbírósági dokumentumokból, hogy a május 26-i közel ötmilliárdos osztalékfizetéskor még a részvényesek közt volt a Szalay-Bobrovniczky Kristóf által alapított London Capital Zrt. | null | 1 | https://www.napi.hu/magyar-vallalatok/miniszter-kaszino-ceg-osszeferhetetlenseg-kilepes-repulo.755399.html | 2022-07-02 13:38:00 | true | null | null | economx.hu (napi.hu) |
„Az MCC a Kárpát-medence legjelentősebb tehetséggondozó intézménye szerepét kívánja betölteni” – nyilatkozta lapunknak 2020 májusában Szalai Zoltán, a Mathias Corvinus Collegium (MCC) akkori ügyvezető igazgatója, jelenlegi főigazgatója (lásd: A holnap ifjú serege, Magyar Narancs, 2020. május 21.). Akkor azért foglalkoztunk a mára kormányközeli üzletemberré avanzsált Tombor András családja által alapított, jobboldali elköteleződésű magán-szakkollégiummal, mert a kormány körülbelül 260–280 milliárd forint értékű Mol- és Richter-részvényekből álló csomaggal támogatta meg az intézményt. A cél az volt, hogy az addigi 24 éves története során összesen mintegy 5 ezer diákkal foglalkozó kollégium szakmai és földrajzi értelemben is megsokszorozza a kapacitásait, jelen legyen minden nagyobb városban, általános és középiskolás, illetve egyetemi programjain pedig évente legalább 10 ezren tanuljanak.
Az elmúlt két évben az MCC nagyszabású tervei nagyvonalú támogatóra találtak a kormányban: még 2020-ban az eredeti alapító Tihanyi Alapítványhoz csatlakozott az állam is, a kuratórium elnöke Orbán Balázs, a miniszterelnök „politikai igazgatója” lett; MCC Alapítványra változtatták a nevet, majd bevették a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványok sorába, és némi ingatlanvagyonnal is megdobták. Miután az indulását hatékonyan megtámogatták, az MCC önjáró lett: terjeszkedni kezdett, ma pedig ott tart, hogy szinte minden nagyobb magyar városban megszerzett egy lehetőség szerint ikonikus és patinás épületet, amelyek a kormánypárti megyei lapok szalagcímei szerint „a tehetséggondozás otthonai” lehetnek.
„Az MCC a vidéki központjai létrehozásával értékeket is ment. Azzal, hogy tehetséggondozó centrumokat hoz létre, felújítja, megóvja a nagy múltú, de sok esetben rossz állapotú, elhanyagolt vagy használaton kívüli épületeket” – indokolja honlapján az intézmény, hogy miért reprezentatív palotákat szemel ki magának országszerte. | A sok jóból jó sokat. A Mathias Corvinus Collegium egyre bővülő birodalma | Miután az állam gálánsan megtámogatta, a Mathias Corvinus Collegium immár saját forrásaiból terjeszkedni kezdett. Cél a 10 ezer diák, és bár ettől még messze van az intézmény, pénzt nem kímélve építi ki vidéki hálózatát. | null | 1 | https://magyarnarancs.hu/belpol/a-sok-jobol-jo-sokat-250332# | 2022-07-06 00:00:00 | true | null | null | Magyar Narancs |
„A leggusztustalanabb rész az volt, amikor a program vezetői és koordinátorai az Öveges-program keretében a természettudományos szaktanároknak tartott kötelező képzések alkalmával a záróvizsgán elvégzett és megoldott feladatait tudtukon kívül tették be a munkafüzetbe. Egyrészt azért, mert ezekre a képzésekre külön pályázati pénzeket kaptak, másrészt az állítólagos önállófejlesztés miatt” – mondta a Tolna Megyei Főügyészség vádat képviselő ügyésze a Gyulai Járásbíróságon.
Az áprilisban megkezdett büntetőperről a Narancs.hu többször is beszámolt. A vádirat szerint A természettudományos oktatás módszertanának és eszközrendszerének megújítása a közoktatásban című, az EU által finanszírozott TÁMOP-pályázat elnyerését követően szerződéseket kötöttek a vádlottak által vezetett jogi személyekkel szaktanári segédletek és tanulói munkafüzetek kifejlesztésére. A szerződött társaságok már 2011-ben, a pályázati kiírást megelőzően létrehoztak egy adatbázist, amely a pályázati kiírás szerinti segédletek és munkafüzetek elkészítéséhez szükséges adatokat tartalmazta, így azoknak csak a szerkesztése, sokszorosítása és digitalizálása történt meg a pályázatban előírt fejlesztői tevékenység helyett. Mindezek ellenére a két társaság az elvégzett munkáért kiállította a számlákat, a teljesítésigazolásokat, majd megigényelte a vállalkozói díjakat az önkormányzatoktól. A kifizetések megtörténtek. R-F. M. elsőrendű vádlott ezzel a magatartásával közel 74, a másodrendű V-né D. R. mintegy 70, míg a harmadrendű Cs. I. 34,5 millió forintos vagyoni hátrányt okozott az uniós és a hazai költségvetésnek. Összesen 177 millió forintot.
Az azóta megtartott tárgyalási napokon a vádlottak nem tettek vallomást, majd pedig arról folyt a vita a vád és a védelem között, hogy megtörtént-e a teljesítés.
Sok tanút hallgatott meg az ügyben a Gyulai Járásbíróság, mások írásban tettek vallomást. Most mindezekről azt mondta az ítélet indoklásában Bagosi Erzsébet bíró, hogy döntő többségük – szaktanárok, laborvezetők – nem számolt be semmifajta elégedettségről. A bíróság elfogadta a Tolna Megyei Főügyészségnek azt az érvelését, hogy az elsőként a békéscsabai Andrássy gimnáziumnak elkészített munkafüzet és tanári segédanyagot adták kis változtatással tovább hódmezővásárhelyi, kalocsai, hatvani, salgótarjáni középiskoláknak. Sok esetben úgy, hogy még az eredeti munkában szereplő helyesírási hibákat sem javították ki.
Perbeszédeikben a minden esetben megvalósuló teljesítésről, magas színvonalú és összehangol szakmai csapatmunkáról beszéltek a vádlottak védői, de arról is, hogy minden projekt esetében az egyezések és azonosságok a Nemzeti Alaptanterv szigorú követelményeiből adódtak. Azt is firtatták, hogy a vádirat és az ügyészség pontosan mit is ért fejlesztés címszó alatt. Az érintett cégek, az időközben törölt Lybrum Kft. és a ma is működő Hunnia-Reg Pedagógiai Nonprofit Kft. ügyvezetőinek nem volt szaktudása és pontos ismerete arról, hogy a szakmai koordinációt végző vezető egymásra megdöbbentően hasonló anyagokat ad ki önálló termékként a kezéből. Ebből viszont következett volna a kérdés, amelyet a tárgyalássorozat alatt senki nem tett fel. Azaz, ha ez így van, akkor miért nem ül a vádlottak padján a tanúként meghallgatott szakmai vezető, P. A.? De a védők azzal is érveltek, hogy költségvetési csalást csak szándékosan lehet elkövetni, itt, meglátásuk szerint, ilyenről szó sincs. Szerintük a kár megtérült, mert a munkafüzetért kifizetett összegeket az önkormányzatok utóbb visszafizették.
Az ítéletből kiderült, mindez nem hatotta meg a bíróságot: a vádirati tényállást fogadta el bizonyított valóságként, hozzátéve, az ügyvezetők teljeskörű felelősséggel tartoznak az általuk bonyolított programok megvalósításáért. Ugyanakkor az is a tényekhez tartozik, hogy a történtek után csak közel tíz évvel született meg az elsőfokú ítélet.
Ráadásul ez sem a teljes Öveges-programot fogja át, amelynek döntően nagyobb részét összegszerűségében is a természettudományos tantermek valószínűsíthető túlárazása jelentette mintegy 13 milliárd forintos nagyságrendben.
Minderre hosszú évekkel ezelőtt elsőként Hadházy Ákos hívta fel a figyelmet.
A Gyulai Járásbíróság mindhárom vádlottat bűnösnek mondta ki költségvetési csalásban, ezért a 74 millió forintos kárt elkövető elsőrendű vádlott, R-F. K.-ra 1 év 2 hónap felfüggesztett börtönbüntetést, 2 millió forintos pénzbírságot rótt ki, és 1 évre eltiltotta a gazdasági társaság vezetői pozíciójának betöltésétől. A másodrendű, 70 milliós károkozással vádolt V-né D. R. 1 éves börtönbüntetést kapott egy évre felfüggesztve, valamint 1,5 millió forint pénzbüntetést. A 34,5 milliós károkozással összefüggésbe hozott harmadrendű Cs. I.-t 8 hónap felfüggesztett börtönbüntetésre és 1 millió forint pénzbírságra ítélte a bíróság, s ami legalább ennyire fájdalmas lehet számára – mivel több cégben vezető –, hogy 1 évre eltiltották gazdasági társaságban vezető tisztség viselésétől. Az ügyben érintett és még létező Hunnia-Reg Pedagógiai Nonprofit Kft.-nél 69,5 milliós vagyonelkobzást rendelt el a bíróság.
A Tolna Megyei Főügyészség képviselője háromnapos gondolkodási időt kért az ítélethirdetés után, míg a védelem elsősorban a tényállás téves megállapítása miatt felmentésért fellebbezett, másodlagosan pedig enyhítésért. Így az ügy a Gyulai Törvényszék elé kerül. Azonban mindhárom vádlott az idő múlására és a büntetlen előéletére tekintettel megkapta a büntetett előélet hátrányos jogkövetkezményei alóli mentesítést. | Felfüggesztett börtönbüntetést és pénzbírságot kaptak az Öveges-program mellékszereplői | Különösen nagy, illetve nagy vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás bűntettében és hamis okirat felhasználása vétségében bűnösnek mondta ki a Gyulai Járásbíróság kedden azt a három vádlottat, akik az Öveges-programhoz kapcsolódóan mintegy 180 millió forint értékben egy már kidolgozott munkafüzetet és tanári segédanyagot újként és önálló fejlesztésként adtak el középiskoláknak. A mellékszereplők nem túl szigorú büntetése aligha palástolja el, hogy a nagyobb falattal, a természettudományos tantermek kialakításával és túlárazásával a Polt Péter vezette ügyészség nem foglalkozik. | null | 1 | https://magyarnarancs.hu/belpol/felfuggesztett-bortonbuntetest-es-penzbirsagot-kaptak-az-oveges-program-mellekszereploi-250313 | 2022-07-06 00:00:00 | true | null | null | Magyar Narancs |
Képviselő-testületi ülést tartottak csütörtök délután Sümegen. Napirendre került egy még közel négy évvel ezelőtt, 2017 októberében elnyert Terület- és Településfejlesztési Operatív Programban (TOP) győztes pályázat, amelynek címe: „Komplex turisztikai fejlesztések Sümegen”. A projektre 100,4 millió forintot kapott a Veszprém megyei kisváros uniós forrásból. Kiderült, hogy az elnyert összeg harmadát, 32,3 millió forintot a város tulajdonában lévő Afrikárium elnevezésű épületre költenék.
A sümegi fideszes polgármester, Végh László előterjesztése szerint az Afrikárium felújításának nyertesét nem közbeszerzési eljárás lefolytatásával választanák ki, hanem azt elhagyva egy ún. in-house eljárás keretén belül döntenék el, hogy ki kapja a felújításra szánt pályázati pénzt. Ez közérthetően annyit jelent, hogy a hatályos Pénzügyi Elszámolási Útmutató alapján be kell kérni három cégtől a felújításra vonatkozó árajánlatokat, hogy a felújítás valóban annyiba kerül.
Ám erős a gyanú, hogy mindez azt az alibit szolgálja, hogy az egyébként is már kiszemelt Közszolgáltató Kft. 32 millió forintos ajánlatán szereplő összeg nagyságát legitimálja.
Erről szól egy friss bejegyzés a Sümegi Szó Facebook-oldalán. Az pedig bizonyára csak a véletlen műve, hogy - amint az a bejegyzésben olvasható - a fideszes városvezetés baráti, vidéki cégektől kér árajánlatot (Két Tarbúza Kft., Kráterteam Kft., Folyondár 2008. Kft.), amelyek rendre minden sümegi beruházásnál ajánlattevőként feltűnnek és profiljuk igazából a mélyépítés. Így a valódi közbeszerzési eljárást elhagynák, és az uniós állampolgárok befizetésének egy részét úgy költenék el, hogy arra csak falból kérnek árajánlatot.
Az erről szóló, lapunk birtokába került hangfelvétel szerint Végh László polgármester maga beszélt erről a testületi ülésen. Egyértelművé tette: „Attól függetlenül, hogy a közszolg. (Közszolgáltató Kft. – a szerk.) fogja elvégezni, ugye, ezt gyakorlatilag kijelenthetjük, mivel hogy az in-house eljárásban lesz kiírva, vagy így lesz kiírva pontosabban, de ettől függetlenül három árajánlatot be kell kérnünk, más cégektől is, hogy látszódjon, hogy a Közszolgnak. az ajánlata az nem túlzó.”
Közigazgatási szakemberek és jogászok szerint ez kérdéseket sorát veti fel a szabályos közbeszerzési eljárás protokolljával kapcsolatban, ráadásul a sümegi önkormányzatot az elmúlt két évben a Közbeszerzési Hatóság öt, a Fővárosi Törvényszék két esetben marasztalta el a közbeszerzési törvényt súlyosan sértő eljárásai miatt. Ezért többtízmilliós visszafizetésre kötelezték a várost.
Ahogy arról sem szabad megfeledkezni, hogy az Európa Unió döntéshozó szervei az ehhez hasonló szabálytalanságok – közbeszerzési visszaélések, az uniós pénzek szabálytalan és átláthatatlan elköltése, korrupció – miatt nem folyósítja Magyarország részére az uniós forrásokat. Sajátos fénytörésben látni az eseményeket, ha nem hagyjuk figyelmen kívül, hogy közben a térség fideszes választókerületi elnöke és kormánypárti országgyűlési képviselője, Navracsics Tibor, az uniós pénzekért felelős területfejlesztési miniszter éppen az Európai Bizottság illetékeseit próbálja biztosítani arról, hogy Magyarországon a pályázati pénzek odaítélésével, felhasználásával, ellenőrzésével, valamint a közbeszerzésekkel minden rendben van. Eközben a Végh László arról győzködi a képviselőket, hogy „három árajánlatot be kell kérnünk, más cégektől is, hogy látszódjon, hogy a Közszolgáltató Kft.-nek az ajánlata az nem túlzó”.
„A sümegi gyakorlat élő cáfolata Navracsics brüsszeli Canossa-járásának, egyben tovább hitelteleníti a magyar kormányt. De szeretném egy időbeli egybeesésre is felhívni a figyelmet. A sümegi képviselő-testület néhány órával Navracsics újabb brüsszeli tárgyalásai és Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter csütörtöki kormányinfója után ült össze. S látjuk: a két miniszter hiába hangoztatta, hogy a pályázatokkal, a közbeszerzésekkel, de tágabban az EU-s elírások betartásával minden rendben lesz Magyarországon, egy ezzel élésen szembehelyezkedő döntést hozott az ugyancsak Fidesz vezette sümegi önkormányzat” – mondta a Narancs.hu-nak Ujhelyi István (MSZP) európai parlamenti képviselő.
Lapunk írásban megkérdezte Végh Lászlót, a közbeszerzési szabályok betartásának minősül-e, ami elhangzott a képviselő-testületi ülésen. „Valószínűleg Kovács Mihály úr (sümegi ellenzéki képviselő- a szerk.) vagy szándékosan szeretne (már sokadszor) botrányt kelteni, vagy nem tudta értelmezni a testületi ülésen elhangzottakat.
Természetesen semmiféle jogsértésről nincs szó, hanem egy teljesen törvényes, széles körben alkalmazott eljárásfajtáról, az ún. in-house eljárásról.
Azt is szeretném megjegyezni, hogy természetesen felelős akkreditált közbeszerzési szakértőnk közreműködésével és jóváhagyásával készült az előterjesztés” – válaszolta portálunknak Végh László.
Végh Lászlónak az utóbbi időben több, az országos nyilvánosság ingerküszöbét is átlépő botránya volt, így élettársának hamis érettségi bizonyítványa, a pandémia idején az élettársnak egyszemélyi döntésként adott nagy összegű fizetésemelés, szabálytalan pénzköltés miatti visszafizetés. A botrányok miatt 2021 szeptemberében Végh László lemondott a Sümegi Többcélú Kistérségi Társulás elnöki posztjáról is.
(Címlapképünkön: a sümegi képviselő-testület 2019-ben, középen Végh László polgármester) | Navracsics Brüsszelben lobbizik az EU-s pénzekért, közben választókörzetében "lezsíroznak" egy közbeszerzést | A sümegi fideszes polgármester, Végh László előterjesztése szerint az Afrikárium felújításának nyertesét nem közbeszerzési eljárás lefolytatásával választanák ki, hanem azt elhagyva egy ún. in-house eljárás keretén belül döntenék el, hogy ki kapja a felújításra szánt pályázati pénzt. A polgármester szerint csak egy "széles körben alkalmazott eljárásról" van szó. | null | 1 | https://magyarnarancs.hu/kismagyarorszag/navracsics-brusszelben-lobbizik-az-eu-s-penzekert-kozben-valasztokorzeteben-lezsiroznak-egy-kozbeszerzest-250421 | 2022-07-08 00:00:00 | true | null | null | Magyar Narancs |
Búnösnek mondta ki a Szolnoki Járásbíróság Szabó Tamás korábbi jászberényi fideszes polgármestert. A volt városvezető megsértette tisztségéből eredő kötelezettségét azzal, hogy az önkormányzat éveken át nem teljesítette a közösségi közlekedéssel kapcsolatos közszolgáltatási szerződésből eredő fizetési kötelezettségét. Szabó ezzel az önkormányzatnak nagyobb vagyoni hátrányt okozott.
Minderről azon a szerdai sajtótájékoztatón volt szó, amelyet Budai Lóránt polgármester és Balogh Béla alpolgármester tartott. A büntető végzés az úgynevezett Volán-ügyben szintén a minap érkezett meg az önkormányzathoz. E szerint a bíróság Szabó Tamás volt polgármestert bűnösnek találta nagyobb vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés bűntette elkövetésében és emiatt két évre próbára bocsátotta. Kötelezte továbbá arra, hogy 1 millió 92 ezer 561 forintot fizessen meg az önkormányzat részére, mint általa okozott kárt - ismertette a bíróság határozatát Budai.
Budai szerint ezek után nemhogy polgármesterként, de immár képviselőként sincs helye Szabónak a város közéletében, és haladéktalanul le kell mondania önkormányzati képviselői mandátumáról, hiszen szándékosan kárt okozott a városnak. A város vezetője ezután felidézte, a legutóbbi testületi ülésen a fideszes Pócs János arról beszélt, Budai hamisan vádolta meg Szabó Tamást azzal, hogy vádlott.
"Meg kell, hogy kövessem képviselő urat, valóban nem vádlott Szabó, hanem elítélt"
- mondta most Budai Lóránt.
A sajtótájékoztatón szó volt egy másik, előzőleg még nagyobb vihart kavart ügyről, az úgynevezett Malom-beruházásról. Erről a Narancs.hu többször cikkezett. A történet lényege, hogy az előző városvezetés által elkezdett, a Malom Kulturális Központ hasznosításával kapcsolatos beruházás jelenleg áll, mivel a Budai vezette önkormányzat kiszállt belőle, sőt feljelentést is tett a kivitelező ellen. Az ügy bíróságra került.
Jászberény közéletét 2020 tavasza óta foglalkoztatja a Malom-ügy. Most örömmel jelenthetjük be, ennek egy fontos részére a mai napon végre pontot tehetünk - közölte Budai Lóránt. Kifejtette, 2021. november 25-én Tamás Zoltán helyi fideszes frakcióvezető és a teljes önkormányzati Fidesz-frakció feljelentést tett ismeretlen tettes ellen hűtlen kezelés bűncselekmény elkövetése miatt. Budai a feljelentők álláspontja szerint jogellenesen járt el, amikor a Malom kivitelezési szerződésétől elállt. A fideszesek állítása szerint ezzel kárt okozott a városnak.
A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Rendőr-főkapitányság az ügyben akkor nyomozást rendelt el, amely a közelmúltban lezárult. A rendőrség határozata szerint a Budai által meghozott döntés - amellyel a vállalkozóval kötött szerződést azonnali hatállyal megszüntette az önkormányzat - nem bűncselekmény, a hűtlen kezelés nem áll fenn. A rendőrség vizsgálta, hogy esetlegesen megvalósult-e hanyag kezelés, azonban álláspontjuk szerint ez is kizárható. A határozatban kimondták, a város vezetése egyértelműen abban volt érdekelt, hogy a Malom-projekt megvalósuljon, és a lehető legkevesebb anyagi hátránnyal folytatódjon a beruházás. A rendőrség azzal, hogy kimondta, nem történt bűncselekmény, lezárta a nyomozást.
Budai szerint ugyanakkor felmerül a kérdés, hogy ezt miért csak most hozta nyilvánosságra annak ellenére, hogy a rendőrségi határozat március 23-án született. Az indok szerinte nagyon egyszerű: a megyei rendőr-főkapitányság eljáró osztálya a határozatot nekik, mint sértettnek nem kézbesítette márciusban, csak a Fidesz-frakció hét tagjának. Ezt a hibáját korrigálva csak július 4-én küldte meg azt az önkormányzatnak.
Ez viszont további érdekességeket vet fel szerinte. Ugyanis bár Tamás Zoltán, a helyi Fidesz frakcióvezetője és frakciója a döntésről már március 23-át követően értesült, a felmentő döntést nem osztották meg sem vele, sem a képviselő-testülettel, sem a közvéleménnyel. Innentől kezdve azonban az még érdekesebb Budai szerint, hogy mindezek után Pócs János képviselő a június 15-én megtartott képviselő-testületi ülésen „felelőssége teljes tudatában és birtokában” nyilvánosan jelentette ki, hogy Balogh Béla és ő elloptak 300 millió forintot, amit Pócs szerint szabálytalanul és törvénytelenül fizettek ki a vállalkozónak.
Budai szerint a kérdés az, hogy akkor már tudott-e Pócs a rendőrségi határozatról, Tamás Zoltán értesítette-e erről Pócsot. Ha nem, az is megér egy kérdést a Fideszen belül, ha igen, akkor különösen érdekes lehet Pócs kijelentése.
A Malom-ügynek azonban ezzel nincs vége. Hiszen Pócs korábbi feljelentése alapján még folyik egy másik büntetőügyben a nyomozás, sőt egy közelmúltbeli bírósági tárgyaláson elhangzottak alapján a napokban várhatóan újabb feljelentést tesz. "Így nem tudjuk még teljes bizonyossággal állítani, hogy semmilyen bűncselekmény nem történt Malom-ügyben 2019 novembere előtt. Azt azonban rendőrségi határozattal alátámasztva kimondhatjuk, hogy 2019 novembere után biztosan nem történt ilyen" - jelentette ki Budai Lóránt.
(Címlapképünkön: Balogh Béla és Budai Lóránt. Fotó: a szerző felvétele) | Bűnösnek mondta ki a bíróság a volt jászberényi fideszes polgármestert | Szabó Tamást az úgynevezett Volán-ügyben marasztalták el. A várost jelenleg vezető Budai Lóránt ismertette a részleteket sajtótájékoztatón. | null | 1 | https://magyarnarancs.hu/kismagyarorszag/bunosnek-mondta-ki-a-birosag-a-volt-jaszberenyi-fideszes-polgarmestert-250378 | 2022-07-06 00:00:00 | true | null | null | Magyar Narancs |
Megkapták a pénzt, papíron elköltötték, de kiderült, hogy biztosan nem csak arra, amire kapták. Demecser önkormányzata még 2020-ban kapott a Start Programban csaknem 160 millió forintot, amelyben azt is vállalták, hogy járdát csinálnak, utat kátyúznak és különféle betonelemeket készíttetnek a közmunkásaikkal. Csakhogy kiderült: hiába vásároltak alapanyagot a munkákhoz, azok többnyire nem készültek el, ennek ellenére sikeresnek nevezték a kormányhivatal felé a programot. Önkormányzati képviselők szerint a pénz egy része szőrén-szálán eltűnt, a város a munkákhoz sosem vásárolta meg az alapanyagokat, ezért fiktív számlákat nyújthatott be az önkormányzat a kormányhivatalnak, ami ezért a támogatás egy részét visszaköveteli. Az ügyben költségvetési csalás gyanúja miatt a NAV is nyomoz. Cikkünket 2022. július 19-én frissítettük Demecser jegyzője válaszával.
Az értékteremtő program
Demecser egy alig 4500 fős falu Szabolcsban. Szerencse vagy sem, de éppen ugyanolyan messze van Kisvárdától, mint Nyíregyházától. Az elmúlt tizenkét évben három polgármestere is volt, akik többször korrupciós ügybe keveredtek, és a képviselő-testület is többször feloszlatta magát. 2019-ben Rátkai Sándor függetlenként nyerte meg a választást és foglalhatta el a polgármesteri széket. A helyi politikus kampányában többször hangsúlyozta, hogy elszámoltatja elődjét, akinek a nevéhez több gyanús ügylet is kötődik, de ez az általunk megkérdezett képviselők szerint eddig nem történt meg.
A település önkormányzata az egyik legnagyobb munkaadó a kisvárosban, bár ezt nem az önálló gazdasági tevékenységei, hanem a Start Munkaprogram miatt teheti meg. Demecser 2020-ban is kapott a programban több mint 160 millió forintot.
„Erre a programra az összes megyei település pályázik, és minden évben meg is kapjuk rá a forrást. Mi ki szoktuk maxolni, kétszáz közmunkásra szoktunk kapni dologi költséget is, plusz különböző további programelemekre”
– mesélte ottjártunkkor az egyik, neve elhallgatását kérő önkormányzati képviselő.
A kistérségi Start Munkaprogramok alapjaiban a hosszabb időtartamú közfoglalkoztatási programok mintaprogrammá nyilvánított típusai. De speciális, a települések fejlesztésével kapcsolatos feladatok ellátására irányulnak, és a program elemei alapvetően két nagy csoportra oszthatók.
Az értékteremtő programok legnagyobb részben a települések mezőgazdasági – növénytermesztési vagy állattartási – projektjeire vonatkoznak, két másik programelem pedig a települések adottságait figyelembe véve biztosít munkát a közfoglalkoztatottaknak.
A város a 2020-as évre kapott is a kormánytól a helyi sajátosságokra épülő szociális programelem közfoglalkoztatotti támogatására több mint negyvenmillió forintot. Egy másik – a szociális jellegű – közfoglalkoztatásra pedig 126 milliót. A bajok azonban akkor kezdődtek a városban, amikor ezekkel a pénzekkel el kellett volna számolni.
„2020-ban elég gyanús dolgok történtek, jöttek közmunkások meg brigádvezetők meg a feleségeik, és mondták, hogy az önkormányzattól alá akarnak velük íratni bizonyos mennyiségű sódert, cementet, faanyagot meg ilyesmit, hogy ezeket átvették. Mi furcsálltuk is a dolgot”
– mesélte a neve elhallgatását kérő egyik önkormányzati képviselő, aki még három képviselőtársával nyomozni kezdett az ügyben.
„Kértünk egy számlaellenőrzést, hogy milyen anyagokat vásárolt meg az önkormányzat ezekhez a programokhoz. Aztán gyorsan kaptunk a nyakunkba mi négyen, önkormányzati képviselők mindenféle NAV-vizsgálatot meg egy csomó névtelen feljelentést. Az egyik képviselőtársamat ezután tizenegyszer jelentették fel névtelenül, pedig mi semmi mást nem akartunk, csak önkormányzati képviselőkként tisztán látni, hogy az állami pénzt mire költötte a település vezetése”
– magyarázta az egyik helyi politikus, aki tudta, hogy valami szagos dologba tenyereltek, mert ha nem így lett volna, akkor szerinte a polgármester és a jegyző megmutatta volna nekik a számlákat, és nem kapnak a nyakukba rengeteg névtelen feljelentést.
Sóder, cement és kilencezer liter ásványvíz
Az állami forintokból Demecseren megvalósuló program valójában addig ment jól, amíg tartott. A furcsaságok akkor kezdtek kibukni, amikor 2021. február 28-án sikeresen befejezettnek nem nyilvánította azt a polgármester, és el nem küldte a záró beszámolót a kormányhivatalnak, ahogy illik.
A Szabad Európa birtokába került dokumentumokból kiderült, hogy az önkormányzat szerződést szegett. A pénz egy részét arra kapták, hogy legyártsanak kétezer darab betonoszlopot, kétszáz árokelemet, 250 négyzetméter térkövet és kétszáz méter járdalapot. Azonban a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kormányhivatal jelentése szerint „A szerződésben vállalthoz képest jóval kevesebb, 787 betonoszlop, 117 árokelem, 167 négyzetméter térkő és 35 négyzetméter járdalap készült csak el. Ugyanakkor a kérelemben szereplő betonvas, cement, osztályozott sóder szállítással együtt mennyiségileg és értékben maradéktalanul kifizetésre került” – írta a kormányhivatal, amely azon is csodálkozott, hogy az önkormányzat ennek ellenére sikeresnek nyilvánított a programot, emiatt több mint 2,5 millió forintot visszakövetel az önkormányzattól.
Azonban egy másik programelemben is szerződésszegésre hivatkozva kéri vissza a pénzt az állam. A város vállalta, hogy 2020-ban a kapott támogatásból épít 5500 méter járdát, feltölti kétezer méter út padkáját és 1400 méternyi utat kijavítanak. Bár mindent megkaptak hozzá, mégis alig lett belőle valami: összesen 250 méternyi járdára futotta, hatszáz méternyi utat padkáztak és nyolcszáz méternyi utat javítottak ki. A programot az önkormányzat ennek ellenére sikeresen lezárta, de egy ponton saját magát is lebuktatta, ugyanis egy idő után cement helyett aszfaltvásárlást kért a kormányhivataltól, mondván, más programból maradt cementjük.
„2021. május 18-án a lejelentés után kérvényezte a polgármester, hogy hadd vegyenek már aszfaltot, mert más forrásból tudtak cementet venni. És akkor fel is szólította a kormányhivatal vezetője, hogy ellentmondásba keveredett a polgármester a saját állításával, mivel ez a cement előző évben papíron legalábbis elfogyott” – magyarázta az egyik, neve elhallgatását kérő demecseri önkormányzati képviselő.
A kormányhivatal emiatt a szerződésszegés miatt csaknem 11 millió forintot követel vissza a várostól.
Annak ellenére hogy Demecser mindenre megkapta a pénzt, amire kért, az önkormányzati képviselők sosem látták azokat az anyagokat, amelyek a számlákon szerepelnek, hiába kérték.
„Hogy hol vannak ezek az anyagok? Nem tudjuk, az elmúlt egy évben nem derült ki, hogy egyáltalán léteznek-e, és ha léteznek, hol vannak. Ezért most ezt fizeti a város vissza”
– mondta felháborodva az egyik önkormányzati képviselő.
„Ezek a vállalások azért nem valósultak meg, meg valójában szerintem ezeket az anyagokat meg sem vette az önkormányzat, csak fiktív számlákat vásárolhatott, viszont ez az összeg valahova szépen eltűnt. Most akkor az van, hogy se anyag, se pénz, és még vissza is kell fizetnünk. Ezzel duplán kárt okozott a város vezetése, ebben biztos vagyok”
– magyarázta lapunknak egy másik helyi politikus.
Kólagyár
Az önkormányzati képviselők elmondása szerint utoljára 2020 októberében tudtak a program számlái közé betekinteni. A nagy összegű számlák augusztus 28–29-én lettek kiállítva 1200 tonna sóderről, 170 tonna cementről, háromszáz mázsa tápról és kilencezer liter ásványvízről több mint tízmillió forint értékben.
A szerződésben vállalt betonelemeket a demecseri egykori kólagyárban (régebben a Kisvárdai Szeszipari Vállalat Demecseri Keményítőgyára) kellett volna elkészíteniük a közmunkásoknak.
„Amikor legutóbb kimentem oda, nem akartak beengedni az ott dolgozó asszonyok, mert azt az utasítást kapták a polgármestertől, hogy én oda nem mehetek be. Szeretném megkérdezni, hogy Rátkai polgármesteré ez a gyár, vagy az önkormányzaté. Egészen elképesztő, hogy engem mint önkormányzati képviselőt megpróbált onnan kitiltani”
– mondta az egyik helyi képviselő, hogyan próbálták megakadályozni a gyárban a látogatását.
A birtokunkba került Rátkai Sándor polgármester záró beszámolója is, amelyet a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kormányhivatalnak küldött a sikeres programzárás után. A demecseri polgármester azt is írja:
„A tehénól megépítését kiemelt feladatunknak tekintettük, felhasználtuk hozzá a betonoszlopokhoz betervezett sóder és cement felét, valamint 177,8 kilogramm betonacélt is. Az anyagszükséglet nélkül nem tudtuk volna megépíteni az ólat sem. A betonoszlopoknak csak a felét tudtuk legyártani. Az ól építése hosszas és nehéz folyamat volt. A táppénz és egyéb okok miatt a csökkent létszámú csoport nem tudott több feladatot elvégezni.”
Ottjártunkkor kerestük Rátkai Sándor polgármestert, hogy adjon interjút a Szabad Európának arról, hol vannak a megvásárolt anyagok, hogyan és miként fizeti vissza a város a büntetést, ám a polgármester azt mondta, hogy előre kell egyeztetni vele időpontot, és aznap éppen nem ér rá interjút adni, telefonon pedig nem szokott. Ezért kérdéseinket írásban küldtük el a városvezetőnek és a jegyző asszonynak.
Bötykös Katalin, Demecser jegyzője feltett kérdéseinkre nem válaszolt, cserében viszont azt írta: amíg nem válaszolnak, addig nem ajánlja, hogy bármilyen cikket írjunk az ügyről.
„A folyamatban lévő nyomozás vezetőjével az eljárási keretek adta lehetőségek mellett egyeztetni kívánunk, hogy milyen mértékű és terjedelmű tájékoztatás adható, és ha ez az egyeztetés eredményre vezet, akkor reményeink szerint legfeljebb egy héten belül részletesebb választ ad majd az önkormányzat a sajtó képviselője részére! Ennek az érdemi válasznak a megadásáig nyomatékosan kérjük, hogy semmilyen híranyag vagy összefoglaló anyag ne jelenjen meg, hiszen az az előbb leírtak alapján egyoldalú, téves következtetések levonására alkalmas anyag készítését eredményezheti, mely egyik félnek sem érdeke, illetve amennyiben ez megtörténne, úgy azt az önkormányzat jogi jellegű (válasz)intézkedések nélkül már nem hagyhatná!”
– írta levelében Bötykös Katalin, Demecser jegyzője.
Jobb a békesség
Demecserben az elmúlt években a korábbi polgármester, Váradi László regnálása alatt is nyomoztak, de a furcsa ügyekben végül a rendőrség szerint nem történt bűncselekmény. A hatóság szerint nem minősült sikkasztásnak, hogy önkormányzati dolgozók mindenféle nyilvántartás nélkül tankolhattak különböző autókba. Így 2017 első tíz hónapjában 16 millió forintnyi tankolást hagyott jóvá a város első embere, miközben a testület korábban egész évre hárommilliónyi üzemanyagot szavazott meg. Az sem alapozta meg még a bűncselekmény gyanúját sem, hogy az önkormányzat olyan cégtől vásárolt túlárazott élelmiszert és tisztítószereket, amelyek számlája felett a volt polgármester felesége rendelkezett.
„Kezd olyan érzésem lenni, hogy Demecserben el van átkozva a polgármesteri szék. 2014-ben az addigi SZDSZ-es polgármestert, Kiss Gyulát éppen azért akarták sokan leváltani, mert ehhez hasonló dolgokat csinált. Nem ilyen mértékben, de szorgalmasan csinálta. Aztán jött Váradi László, aki jobbikos segítséggel lett polgármester, majd amint elfoglalta a székét, pár héttel később belépett a Fideszbe. Majd ráállt az elődje által kitaposott ösvényre, csak éppen szélesebbre taposta. Ebből elege lett az embereknek, jött a jelenlegi polgármester, aki szintén megígérte, hogy elszámoltatja az elődjét, de Rátkai Sándor sem tette ezt meg. Tehát ahogy bekerülnek ebbe a székbe, hirtelen a fényes ösvény feltűnik előttük, és azt látjuk, hogy ugyanaz folytatódik, csak egyre nagyobb mértékben”
– mondta lapunknak Tóth Viktor, a megyei közgyűlés jobbikos tagja, aki az elmúlt tíz évben testközelből követte végig a város ügyeit.
Válaszolt megkeresésünkre Demecser jegyzője Bötykös Katalin, aki levelében a többi között azt is írja, hogy Rátkai Sándor polgármesterrel együtt továbbra is az a meggyőződésük, hogy a cikkünk témája semmiképp sem titkos, de szerintük „országos jelleggel megismerhetővé” nem kívánják tenni az általunk kért adatokat, mert az szerintük csak a helyi közösség számára minősülhetnek nyilvánosnak.
„Következetesen az az álláspontunk, hogy sem az önkormányzat, sem pedig az önkormányzat részéről eljáró személyek részéről sem mulasztás, sem pedig vétkes szabálysértés nem történt, így meggyőződésünk, hogy a folyamatban lévő büntető eljárás gyanúsítás közlése nélkül, bűncselekmény hiányában kerül mielőbb megszüntetésre”– írta levelében Bötykös Katalin, aki szerint a Start Programok a Kormányhivatal mellett a Belügyminisztérium is több alkalommal ellenőrizte, az ellenőrzések eredményeként sem az önkormányzat, sem pedig annak tisztségviselői terhére szabálytalanság megállapítására nem került sor. „Tény az, hogy az önkormányzat a program megvalósítása érdekében cement beszerzéséről is gondoskodott, azonban éppen szakmai szempontok figyelembevételével a lekötött cement mennyiségre az azt értékesítő kereskedővel tárolási megállapodást kötött, de tettük ezt éppen annak érdekében, hogy az önkormányzat telephelyén történő tárolás vagyonvédelmi kockázatot ne jelentsen, és az esetleges hosszabb idejű tárolás a cement minőségének romlását ne eredményezze!” – írta a jegyző, aki arra a kérdésünkre viszont nem válaszolt, hogy az önkormányzat által megvásárolt 1200 tonna sódert és 170 tonna cementet mégis hol tárolta – a tárolási szerződés szerint – a demecseri városvezetés. Azt azonban fontosnak tartotta leírni, hogy az, hogy a városban nem volt fellelhető a megvásárolt cement, az nem azt jelenti, hogy nem vették meg. | Megvették, de nem találnak több ezer tonnányi demecseri sódert és cementet | Megkapták a pénzt, papíron elköltötték, de kiderült, hogy biztosan nem csak arra, amire kapták. Demecser önkormányzata még 2020-ban kapott a Start Programban csaknem 160 millió forintot, amelyben azt is vállalták, hogy járdát csinálnak, utat kátyúznak és különféle betonelemeket készíttetnek a közmunkásaikkal. Csakhogy kiderült: hiába vásároltak alapanyagot a munkákhoz, azok többnyire nem készültek el, ennek ellenére sikeresnek nevezték a kormányhivatal felé a programot. Önkormányzati képviselők szerint a pénz egy része szőrén-szálán eltűnt, a város a munkákhoz sosem vásárolta meg az alapanyagokat, ezért fiktív számlákat nyújthatott be az önkormányzat a kormányhivatalnak, ami ezért a támogatás egy részét visszaköveteli. Az ügyben költségvetési csalás gyanúja miatt a NAV is nyomoz. | null | 1 | https://www.szabadeuropa.hu/a/hiaba-keresik-de-nem-talaljak-a-tobb-ezer-tonnanyi-eltunt-demecseri-sodert-es-cementet/31934790.html | 2022-07-11 00:00:00 | true | null | null | Szabad Európa |
Építési engedély nélkül, a hatóságokat félrevezetve épített magának álomvillát a harsányságáról, erőszakos akcióiról ismert baloldali politikus Budapest egyik legdrágább kerületében. Ráadásul régi parasztháznak próbálja álcázni a legalább 150 milliót érő épületet. Éppen az a Tordai Bence építkezett jogsértő módon, aki hosszú ideje a lehető legharsányabban támadja az ugyancsak engedély nélkül építkező milliárdost, Csipak Pétert.
A telken állt egy régi parasztház, a baloldali politikus lényegében e mögé „bújva” kezdte el kijátszani az építési előírásokat. Mivel a kérdéses telekre a szigorú előírások miatt nem kaphatott új épületre engedélyt, ezért hát úgy döntött, megtéveszti a hatóságokat.
Azt hazudta, hogy csak felújítja az eredeti házat, miközben csalárd módon teljesen lebontatta és a helyére egy vadonatúj villát épített. A régi parasztház helyére egy modern, új, kacsalábon forgó, emeletes épületet. Aztán fogta magát és önkényesen beköltözött az épületbe.
A Metropol megszerezte az építkezéseken kötelező e-naplót, ami egyértelműen lebuktatta a politikust. Ebből kétséget kizáró módon kiderül, hogy a régi házat a hatóságokat becsapva teljesen elbontották és egy új háznak ástak géppel vadonatúj alapokat.
A Metropol információi szerint a szakértői vizsgálat megállapította, hogy „a terveken szereplő meglévő, megmaradó falak nem találhatók meg, helyette teljesen új vázkerámia lett kivitelezve”. Az építés fázisait nyomon követő, úgynevezett e-napló azt is tartalmazza, hogy „teljes bontás és gépi alapásás” történt. Vagyis a ház engedély nélküli, illegális építkezésnek minősül, s mint ilyet, egyértelműen le kell bontani.
Fontos kérdés lehet, hogy Tordai Bence a hatóságok megtévesztéséhez, az engedély nélküli építkezéshez kapott-e valamiféle támogatást, politikai hátszelet, bíztatást legfőbb politikai szövetségesétől a II. kerületi polgármestertől, Őrsi Gergelytől, akivel havi rendszerességgel lép fel közös rendezvényeken.
Sajátos fényt ad az engedély nélküli építkezésnek, hogy éppen Tordai Bence az, aki hosszú ideje a leghangosabban támadja a szintén a II. kerületben szabálytalanul építkező ingatlanbefektetőt, Csipak Pétert. Folyamatosan követeli, hogy kezdjék meg végre a szabálytalanul épített villa bontását. Néhány hete még feljelentést is tett az ügyben. | 150 milliós villát épített engedély nélkül a neves magyar baloldali politikus | Építési engedély nélkül, a hatóságokat félrevezetve épített magának álomvillát a harsányságáról, erőszakos akcióiról ismert baloldali politikus Budapest egyik legdrágább kerületében. Ráadásul régi parasztháznak próbálja álcázni a legalább 150 milliót érő épületet. Éppen az a Tordai Bence építkezett jogsértő módon, aki hosszú ideje a lehető legharsányabban támadja az ugyancsak engedély nélkül építkező milliárdost, Csipak Pétert. | null | 1 | https://metropol.hu/aktualis/2022/07/150-millios-villat-epitett-engedely-nelkul-a-neves-magyar-baloldali-politikus | 2022-07-12 00:00:00 | true | null | null | Metropol |
Hidegzuhanyként érte az okostelefonos taxizás elterjesztésével berobbant, Uber nevű amerikai cég képviselőit az az üzenet, amelyet Seszták Miklós akkori nemzeti fejlesztési minisztertől kaptak 2015 februárjában.
Az Uber akkor már hónapok óta jelen volt Budapesten, és a hagyományos taxizáshoz képest általában olcsóbb, mobil applikációra épülő szolgáltatásuk egyre népszerűbbé vált. Közben azonban tisztában voltak azzal, hogy a kormány dolgozik egy új szabályozáson, amely számukra hátrányos lehet. Ezért szerették volna elérni, hogy bejussanak a döntéshozókhoz, és ennek érdekében leszerződtek több magyarországi lobbistával is. Az egyikük egy Sárdi Tamás nevű férfi volt, akinek kiterjedt kormányzati kapcsolatai voltak, és abban az időben üzleti kapcsolatban állt például Tiborcz Istvánnal, a miniszterelnök vejével.
Sárdinak sikerült elintéznie, hogy az Uber képviselőit fogadja a közlekedésért felelős Seszták Miklós, a 2015. február 13-ra tervezett találkozó előtt pár nappal azonban a miniszter titkársága váratlanul lemondta a megbeszélést anélkül, hogy másik időpontot adott volna. A miniszter kabinetfőnöke ezután nem vette fel a telefonját Sárdinak, pedig korábban mindig könnyen elérhető volt.
A csalódott lobbistának végül egy rendezvényen sikerült elcsípnie Sesztákot és rákérdezett nála, hogy mi történt. A miniszter elmondta, hogy Varga Mihály pénzügyminiszterrel átbeszélték az autómegosztó szolgáltatások ügyét és arra jutottak, hogy politikailag túl veszélyes volna hagyni szabadon működni az Ubert Magyarországon, kockáztatva ezzel, hogy a taxisok sztrájkba kezdenek. Seszták közölte, hogy a politikai kockázat miatt úgy döntöttek, hogy az Uber nem részesülhet kivételes elbánásban. Sárdinak azt is elárulta a miniszter, hogy a munkatársait is arra utasította, hogy ne fogadják az Uber vezetőit.
Erről az epizódról Sárdi számolt be megbízóinak egy 2015. február 11-én küldött emailben. A levél egyike annak a közel 124 ezer dokumentumnak, amelyekaz Uber 2013 és 2017 közötti lobbitevékenységéről szivárogtak ki. A dokumentumokat a Guardian brit napilap szerezte meg, majd megosztotta azokat az International Consortium of Investigative Journalists (ICIJ) nevű tényfeltáró újságírói hálózattal. A 29 ország mintegy 180 újságírója részvételével zajló projektnek egyedüli magyar tagja a Direkt36 volt.
Az iratokból kiderül, hogy az Ubernek és lobbistáiknak sikerült bejutniuk több miniszterhez és más magasrangú döntéshozóhoz, de azt nem tudták elérni, hogy nekik megfelelően alakuljanak a szabályok, és a cég 2016 elején kivonult a magyar piacról. A kormány hivatalos álláspontja az volt, hogy az Uber akkor maradhat, ha ők is betartják a taxizásra vonatkozó szabályokat.
A Direkt36 kutatásaiból ugyanakkor az is kiderült, hogy míg az Uber lobbizási erőfeszítései akadoztak, addig a hazai taxisok hasonló próbálkozásai jóval hatékonyabbak voltak. Ezt mutatta például az, hogy amikor egy ponton személyesen Orbán Viktorhoz fordultak, akkor rövid idő múlva pozitív választ kaptak a környezetéből.
Az Uber Files nevű nemzetközi projekt Magyarországgal kapcsolatos belső irataiból még egy sor más érdekesség is kiderült:
Az Ubernek dolgozott Kónya Imre, az MDF-kormány egykori belügyminisztere, aki többek között Pintér Sándor jelenlegi belügyminiszterrel tárgyalt az amerikai cégről
Az Uber elsők között tárgyalt Vitézy Dávid akkori BKK-vezérrel (jelenleg a Technológiai és Ipari Minisztérium közlekedésért felelős államtitkára), ő azonban épp abban az időben veszítette el befolyását a fővárosban
Az Uber képviselői kapcsolatban voltak Lázár János egyik bizalmi emberével, és egy alkalommal magával Lázárral is találkoztak
Az Uber egyik munkatársa felvette a kapcsolatot Kóka János egykori gazdasági miniszterrel, aki segítőkész volt, mondván, hogy amúgy se szereti a taxisokat, de aztán végül nem lett köztük komolyabb együttműködés
Az Uber nagy nyomás alatt volt a NAV részéről. Az adóellenőrök több százszor vizsgálták az Uber-sofőröket, a cég budapesti irodájában tartott NAV-razzián pedig az Ubernek még a titkos „kill switchet” is be kellett vetnie, hogy a hatóság számára elérhetetlenné tegye a munkatársai számítógépén tárolt adatokat
Az Uber még egy fagylaltosztási akciója miatt is ellenőrzést kapott a hatóságoktól
2016 közepére világossá vált, hogy a taxistörvény végleg illegálissá teszi az Uber működését. „Hungary is a shitshow”, állapította meg az egyik vezető, majd a cég kivonult a magyar piacról
Az Uber marketingért felelős alelnöke, Jill Hazelbaker az ICIJ-vel azt közölte, hogy a cég 2017 előtt számos hibát elkövetett, de az Uber azóta sokat változott, és új vezetője is van.
„Eddig sem tettük, és most sem fogunk kifogásokat keresni a cég múltbeli viselkedése miatt, amely egyáltalán nem felel meg a jelenben vallott értékeinknek”
A kiszivárgott iratok ugyanakkor nemcsak az Uber történetét világítják meg, hanem példátlanul mély és részletes betekintést adnak a lobbizás meglehetősen átláthatatlan hazai gyakorlatába. 2010 előtt néhány évig hatályban volt az úgynevezett lobbitörvény, amelynek értelmében a kormányzati döntéshozókat megkörnyékező lobbistáknak regisztrálniuk kellett magukat és jelentéseket kellett készíteni a tevékenységükről, ezt azonban csak nagyon kevesen tartották be. A hatalomba való visszatérése után a Fidesz eltörölte ezt a törvényt, és ezzel a jelentéstétel elvi kötelezettsége is megszűnt.
„A lobbitörvény 2010-es eltörlése óta nincs hatályban olyan jogszabály, amely biztosíthatná a különböző szakpolitikai döntési folyamatok átláthatóságát” – írta egy 2014-es jelentésében a Transparency International magyarországi szervezete.
Az indulás ígéretes volt
Az Egyesült Államokból induló, majd a világ számos országában terjeszkedő Uber egy nagyon egyszerű ötletre épült: applikációja a taxis diszpécser központok kihagyásával, közvetlenül kötötte össze az utasokat az Ubernek dolgozó sofőrökkel. Az utasok általában nem készpénzben fizettek a fuvarért, hanem az Uber a bankkártyájukról levonta az összeget, abból levette a maga jutalékát, majd a maradékot továbbutalta a sofőrnek. A sofőr és az utas ezután kölcsönösen értékelték egymást, hogy a balhés utasok és a problémás sofőrök kiessenek a rendszerből. A főként nagyvárosokban terjeszkedő Uber jellemzően olcsóbb volt, mint a helyi taxis tarifák, így elég gyorsan népszerű tudott lenni az utasok körében – és mindenütt kiváltotta a taxisok haragját.
A magyar piacon különösen, hiszen alig egy évvel az Uber megjelenése előtt született meg a budapesti taxisrendelet, amelynek értelmében hatóságilag rögzített árakon fuvaroztak a fővárosi taxik. Az árversenytől így megszabadult taxisok érdekvédelmi szervezetei már előre jelezték, hogy az Uber illegálisan működik majd, és hogy a céljuk az, hogy – ahogy az egyik taxis vezető fogalmazott – „csírájában fojtsák” el a szolgáltatást Budapesten.
Az Uber ezzel szemben azt kommunikálta, hogy nem tekinti magát taxiszolgáltatónak, hanem „közösségi fuvarozónak”. Ahogy Rob Khazzam, a cég közép- és kelet-európai terjeszkedésért felelős vezetője fogalmazott 2014 novemberében: „Az Uber innovációt hoz egy olyan szektorba, amely rég nem találkozott valódi újításokkal. Mi nem felváltani akarunk egy már meglévő közlekedési módot, hanem új alternatívát valósítunk meg egy olyan környezetben, amely nincs hozzászokva a fejlődéshez.”
A kiszivárgott dokumentumok szerint ekkor az Uber még prioritásként tekintett a kelet-európai terjeszkedésre és azon belül is Magyarországra. Mivel a Grayling nevű nemzetközi kommunikációs ügynökséggel szerződtek le a régiós lobbizási tevékenységre, így ennek a cégnek a budapesti irodájára hárult az a feladat, hogy megnyisson ajtókat az Orbán-kormánynál. Az iratokból kiderül, hogy a Grayling budapesti munkatársai első körben többek között Vitézy Dávidot, a Budapesti Közlekedési Központ vezérigazgatóját és Böszörményi Nagy Gergőt, a Fidesz központi döntéseivel sokszor nyíltan kritikus Navracsics Tibor korábbi munkatársát, a Design Terminal vezetőjét szerették volna megkörnyékezni. „Közvetlen kapcsolatunk van hozzájuk” – írta a Grayling munkatársa az akkoriban még kormányzati háttérintézményként működő Design Terminalról. (Böszörményi Nagy a Direkt36-tal most azt közölte, hogy őt nem kereste meg senki Uber-ügyben.)
Az Ubernél ugyanakkor már néhány hét után úgy érezték, hogy a Grayling budapesti irodája nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket. Az Uber vezetői dühös hangú leveleket küldtek nekik, mert szerintük bizonyos feladatokat nem a megbeszéltek szerint hajtottak végre. Emellett azt is kifogásolták, hogy nem megfelelő a politikai beágyazottságuk.
„A Graylingnek nincsenek kapcsolatai az országot vezető pártnál, ellenkezőleg, a liberális párthoz kötik őket, ami nagyon népszerűtlen és marginalizált. Ma Magyarországon ez számít” – értékelte a helyzetet Marc MacGann, az Uber egyik európai vezetője.
MacGann azt nem részletezte, hogy ez alatt mit ért, de az ismert, hogy a Grayling budapesti irodájának akkori vezetője Ábrahám Gergely volt, aki 2006 és 2008 között az akkor SZDSZ-es vezetésű közlekedési minisztériumnál volt szóvivő. (A Grayling a kérdéseink megválaszolását arra hivatkozva hárította el, hogy titoktartási megállapodásuknak megfelelően ügyfeleikkel kapcsolatos információkat harmadik félnek nem adhatnak ki.)
Az Uber nem vesztegette az időt. 2014 novemberében, a szolgáltatás budapesti indulásának napjaiban elkezdtek dolgozni egy új lobbistával, Sárdi Tamással, a FIPRA nevű nemzetközi hálózat egyik hazai képviselőjével.
„Néha olyan, mint egy használtautó-kereskedő, de erős kapcsolatai vannak a kormánypártnál”
– írta róla Mark MacGann.
Sárdinak valóban jó kormányzati kapcsolatai voltak. Ezt mutatta, hogy akkoriban közös cége volt Tiborcz Istvánnal, Orbán Viktor azóta milliárdos üzletemberré vált vejével és Martonyi János korábbi külügyminiszter Zoltán nevű fiával, valamint az akkoriban még a kormány egyik legfontosabb kommunikációs beszállítójának számító, de később háttérbe szorult vállalkozóval, Kuna Tiborral. (Megkérdeztük Tiborczot, hogy tudott-e arról, hogy Sárdi lobbizott a kormánynál, és esetleg segítette-e őt ebben, amire az a válasz érkezett, hogy Tiborcznak „a vázolt tevékenységről nincs tudomása, ily módon együttműködés sem állt fenn”. Hozzátették, hogy Sárdival „nincs üzleti kapcsolata” Tiborcznak.)
Sárdi első lépései nagyon jó benyomást tettek az Uberre. Míg a kiszivárgott iratok szerint a Graylingnek ekkor még nem sikerült összehozni egy találkozót Vitézyvel, addig Sárdi ezt néhány óra alatt megoldotta. Ahogy a lobbista később leírta egy emailben, 2014. november 13-án délelőtt találkozott az Uber két képviselőjével, akik panaszkodtak neki arról, hogy nem sikerült bejutniuk a BKK vezetőjéhez. Erre Sárdi ott helyben felhívta Vitézyt, és aznap 13:30-ra leszervezett vele egy találkozót, méghozzá úgy, hogy a BKK-vezérigazgató ment el hozzájuk Sárdi irodájába.
Sárdi későbbi emailje szerint Vitézy azt kérte tőlük, hogy a találkozójukat ne nagyon híreszteljék, „mert nem szeretné, hogy az összes taxivállalat ott legyen az előszobájában, de megígérte, hogy segít kompromisszumos megoldást találni a szabályozásra önkormányzati szinten”. Vitézy a Direkt36-tal azt közölte, hogy valóban találkozott az Uber képviselőivel, és azon a véleményen volt már akkoriban is, hogy az Uber appja által kínált „rugalmasabb, digitalizáltabb működés jót tesz az utasoknak, de a taxirendeletet be kell tartani”.
A Vitézyvel folytatott találkozó napján, az Uber képviselőinek jelenlétében Sárdi felhívta a fejlesztési minisztérium kabinetfőnökét is, aki „10 percen belül visszahívott engem”, és megegyeztek abban, hogy leülnek „átbeszélni a további lépéseket” a készülő taxis jogszabállyal kapcsolatban.
Az Ubernél nagyon optimistán fogadták ezeket a híreket, és ez a hangulat még egy ideig kitartott. Sikerült megszervezni egy találkozót egy közlekedési területen dolgozó helyettes államtitkárral, majd egy főosztályvezetővel a Nemzeti Fejlesztési Minisztériumból. Ígéreteket kaptak arra, hogy megmutatják majd nekik a készülő taxistörvény-tervezetet és arra is, hogy hivatalosan is meghívják az Ubert a törvény előkészítéséhez szükséges egyeztetésekre.
Sárdi novemberben azt is jelezte, hogy Orbán Viktor egy dél-koreai utazásán ő is tagja lesz a delegációnak, az úton pedig részt fog venni két olyan miniszter is, akiket személyesen ismer és elbeszélget majd velük az Uberről. (Sárdit megkerestük több kérdéssel is, de ezek megválaszolását ő elhárította arra hivatkozva, hogy „ügyfeleinkkel folytatott belső kommunikációnkról nincs sem jogunk, sem módunk harmadik félnek beszámolni”.)
A taxisok megmutatták az erejüket
Az Uber számára jó híreket azonban már decemberben – tehát csupán pár héttel a szolgáltatás budapesti indulása után – rosszak követték. Kezdődött azzal, hogy Tarlós István, Budapest akkori főpolgármestere kirúgta a BKK éléről Vitézy Dávidot, akit szövetségesének tekintett az Uber. Az emailekből kiderül, ekkor felmerült, hogy Vitézyt is fel kellene venni lobbistának, de aztán nincs nyoma annak, hogy megkeresték-e ezzel, ő maga pedig a Direkt36-tal azt közölte, hogy az „Uber számára lobbitevékenységet nem végeztem, és ilyen felkérés vagy megkeresés fel sem merült”.
Később az is egyre világosabb lett, hogy a kormány nem nyitott az Uber ötleteire. Sárdi ezt azzal magyarázta az cégnek, hogy a kormány mindenáron el akarja kerülni egy nagyobb taxis sztrájk kialakulását. A kiszivárgott levelezésben erre nem tértek ki, de az Orbán-kormány akkoriban politikailag nehéz helyzetben volt. Mindössze pár héttel korábban voltak az internetadós tüntetések, amelyek szokatlan módon meghátrálásra késztették a kormányt, amely magyarázkodásra kényszerült az úgynevezett kitiltási ügy miatt is (utóbbi lényege az volt, hogy az Egyesült Államok beutazási tilalmat rendelt el korrupciógyanús magyar állami vezetők és kormányközeli emberek ellen).
Az Uber-dolgozó Rob Khazzam december 5-i értékelésében egyértelművé tette, hogy „kihívásokkal küzdenek” Budapesten:
„Eddig kevés a politikai akarat az Uber támogatására, főleg a szokásos okokból (taxik, konzervativizmus), de az amerikai-ellenes hangulat és geopolitikai okok miatt is. A tervezet, amit láttunk, elég kemény és nem kedvező az Ubernek (nincs benne például autómegosztás).”
Pedig a kormány álláspontja kezdetben még nem volt kiforrott. A taxis iparág egyik vezető szereplője szerint legalábbis ekkoriban ők úgy érzékelték, hogy a döntéshozók nem igazán értik, mi a bajuk a taxisoknak az Uberrel.
Márpedig a taxisoknak számos aggályuk volt, amelyek nagyrészt abból fakadtak, hogy az Uber a taxisokra vonatkozó szabályok követése nélkül működött. Az Uber-sofőrök a hagyományos taxik sofőrjeivel ellentétben nem rendelkeztek a taxizáshoz szükséges hatósági engedéllyel, a kocsiknak nem kellett szigorú követelményeknek megfelelniük (a koruktól a sárga színükön át a felszereltségükig), és szabványos taxióra helyett az applikáció követte az utazást és intézte a fizetést is. A fuvardíjak egy holland céghez futottak be, az Uber itthon szinte semmit nem adózott a bevételei után – mindez visszatérő kritika volt a kormány részéről is az Uber irányába. A taxisok azt is kifogásolták, hogy az Uber a rögzített árak helyett változó árszabással dolgozott, és a cégnek nem volt működő hazai ügyfélszolgálata vagy diszpécserközpontja.
A taxis szervezetek ezért szívós lobbizásba kezdtek, kormánypárti és ellenzéki döntéshozóknál is kilincseltek. Egy taxis forrásunk szerint azon kívül, hogy „szerencséjük volt” és „jókor voltak jó helyen”, az önkormányzatokkal és a kormánnyal is évek óta folyamatos kapcsolatban álltak. Figyeltek arra, hogy a felsővezetőkön kívül az illetékes főosztályokon dolgozókkal is rendszeresen beszéljenek. „Az tud előre lépni, aki ápolja az informális kapcsolatokat” – mondta egy másik forrás, aki szerint óriási szerepe van annak, ha a szereplők rendszeresen találkoznak autóbemutatókon, kiállításokon, közgyűléseken és hasonló eseményeken.
„Ez többet számít, mint ha írnánk egy hatoldalas levelet a semmiből” – tette hozzá.
Egy 2015 márciusi esemény jól mutatta, hogy mennyire bejáratott volt a viszony a taxisok és a kormány között. A taxis szervezetek ekkor levelet írtak Orbán Viktornak, és a történteket ismerő két forrás szerint nem telt bele két nap, már jelentkezett is náluk Tuzson Bence (akkor a Fidesz-frakció szóvivője és kormányzati kommunikációért felelős államtitkár), akit Orbán kijelölt a feladatra. Találkoztak egymással, és egy órával később egy közös sajtótájékoztatón Tuzson egyértelműen kiállt a taxisok és az egységes szabályozás mellett. (Az államtitkár nem reagált az Uberrel kapcsolatos kérdéseinkre.)
Ilyen körülmények között az Uber nehezen tudott labdába rúgni, hiába lett egyre népszerűbb a szolgáltatása az utasok körében.
Az Uber hátrányba kerülését jelezte az is, ahogy Seszták Miklós nemzeti fejlesztési miniszter 2015 februárjában lemondta a tervezett találkozót az Uber képviselőivel, majd elmondta Sárdinak, hogy a kormányban politikailag kockázatosnak tartják az Uber támogatását. Seszták most azt írta erről a Direkt36-nak, hogy ennyi idő elteltével nem emlékszik minden találkozójára.
Arra ugyan emlékezett, hogy találkozott Sárdival, de szerinte nem lobbista minőségében (azt nem részletezte, hogy milyen minőségében).
A lefújt találkozó után nem sokkal, március elején a fejlesztési minisztérium egy levélben hivatalosan is megüzente Sárdiéknak, hogy nem fognak változtatni az Uber érdekében a tervezett taxis szabályozáson.
A cég ugyanakkor nem adta fel. Miután már Sárdiban is csalódtak, elkezdtek dolgozni az Eurolex nevű kommunikációs céggel, amely szervezett nekik egy találkozót az akkoriban Lázár János által vezetett Miniszterelnökségen. Lázár egyik legközelebbi munkatársával, Csepreghy Nándor helyettes államtitkárral találkoztak, akit az Uber egyik vezetője utóbb úgy jellemzett, hogy „elég nagy rajongója az Ubernek”, ezzel együtt azonban ő is megismételte azt a másoktól is hallott kormányzati álláspontot, hogy a kormány nem feltétlenül van ellene az Ubernek, de csak akkor tudja támogatni őket, ha politikailag is védhető érveket kapnak például arról, hogy a cég mennyit adózik itt, és milyen munkahelyeket teremt. Csepreghy ígéretet tett arra is, hogy napirenden tartja a témát a Miniszterelnökségen belül, és segít találkozókat összehozni más érintett munkatársakkal.
Csepreghy – aki jelenleg Lázár János miniszter helyettese az Építési és Beruházási Minisztériumban – a Direkt36-nak most azt mondta, hogy ő teljesen hivatalos formában, az irodájában találkozott az Uber képviselőivel.
„Mondtam nekik, hogy nekik is meg kell felelni ugyanazoknak a szabályoknak, amiknek a többi személyszállító is megfelel” – idézte fel Csepreghy, hozzátéve, hogy személyesen valóban szívesen használta az Ubert, „de attól, hogy én személyesen szeretek fröccsöt inni, nem jelenti azt, hogy a kormányban mindenkinek fröccsöt kell innia”.
Egy későbbi beszámoló szerint a Miniszterelnökségen belül valóban komolyan foglalkoztak a formálódó taxis szabályozással. Az Eurolex egyik vezetőjének emailje szerint Csepreghy Nándor közölte velük, hogy a Miniszterelnökség március 30-i vezetői értekezletén, ahol a hivatal összes államtitkára és helyettes államtitkára jelen volt, beszéltek arról, hogy támogassák-e a tervezetet a jelenlegi formájában. A túlnyomó többség amellett volt, hogy ne változtassanak rajta, de Lázár megkérte Csepreghyt, hogy készíttessen egy vitaanyagot, amelyet beterjesztenek majd a teljes kormány elé.
Csepreghy a Direkt36-nak azt mondta, hogy ez volt a normális ügymenet a minisztériumban. „Lázár János egy konkrét döntés előtt mindig olyan beterjesztést kért, amelyben benne vannak a különböző szempontok” – fogalmazott.
Az Eurolexnél örömmel fogadták a vitaanyag hírét. „Ez egy nagyszerű eredmény, mivel a tervezet így egy vitairatként lesz beterjesztve a kormány elé, ami azt jelenti, hogy nemcsak igennel vagy nemmel fognak róla dönteni, hanem alaposan meg fogják vitatni” – írta az Eurolex vezetője. Hozzátette, hogy ez egy kulcsfontosságú pillanat, mert ha nem sikerül most változtatni a jogszabályon, akkor a következő egy-két évben már biztosan ez a szabályozás lesz az irányadó az ágazatban.
Az Eurolex egyik tulajdonosa és vezetője, Kertész György a Direkt36-tal közölte, hogy az iparágukban nem szokás ügyfelekről nyilatkozni, „ugyanakkor az Uber fizetés nélkül távozott, így nem áll fenn részünkről bizalmas ügyfél-ügynökség kapcsolat”. Hozzátette, hogy valóban szerveztek néhány találkozót az Ubernek, de „ezek érdemi előrelépést nem hoztak”, mert az Uber hozzáállása több kérdéshez is nagyon merev volt.
„Azt hitték, hogy a törvények és a szabályok csak másra vonatkoznak”
– fogalmazott Kertész. Az Uber az Eurolexen kívül még valaki segítségét kérte: tanácsadóként alkalmazták Kónya Imrét, az MDF-kormány egykori belügyminiszterét, aki a regnáló belügyminiszterrel, Pintér Sándorral találkozott és beszélgetett az Uberről. A kiszivárgott iratok szerint Kónya nem túl biztató hírekkel tért vissza a találkozóról. A korábbi belügyminiszter közölte az Uberrel, hogy a rendelettervezetet – amelynek tartalmát mindaddig sikertelenül próbálta befolyásolni a cég – néhány héten belül elfogadják, sőt, arra is készülhetnek, hogy a taxizásra vonatkozó szigorú szabályoknak megfelelni nem tudó Ubert betiltással fenyegetik majd meg.
2015 júniusában Kónya szervezett egy találkozót az Uber képviselőinek Lázár Jánossal is, de ez sem hozott áttörést a cég számára.
„János nagyon progresszív és rendkívüli hatalommal bír. Nagyon fogékony volt a találkozón, de végül az volt a visszajelzés, hogy a pártjának más tagjai lefújták az Ubernek való engedmények adását a taxisok feldühítésének politikai kockázata miatt”
– írta az Uber egyik munkatársa. (Kónya a Direkt36-nak nem nyilatkozott az Ubernek végzett munkájáról mondván, hogy jogi tevékenységet végzett, amelynek részletei az ügyvédi titoktartás körébe tartoznak.)
Az új rendelet végül 2015 júliusában született meg, és egyértelműen kimondta, hogy az Uber taxi szolgáltatónak minősül, vagyis a taxisokra vonatkozó szabályok vonatkoznak rá – az autó műszaki követelményeitől a sofőr képesítésén át egy kötelező diszpécserszolgálat működtetéséig. Az Ubernek sem a sofőrei, sem az autói nem tudtak megfelelni a szabályoknak, így ettől kezdve még rendszeresebben fennakadtak a különféle hatóságok ellenőrzésein.
Készen álltak a razziára
Az Ubernek nemcsak a lobbizás ment nehezen, hanem az adóhatósággal is sokszor meggyűlt a baja. Számos belső levélben hozzák szóba, hogy a NAV sorra bünteti az Ubernek dolgozó sofőröket, egy 2015 szeptemberi emailből például kiderül, hogy egyetlen hét alatt öt Uber-sofőrt büntetett meg az adóhatóság. A NAV több ellenőrzési akciót indított a személyszállítással foglalkozó vállalkozók körében, próbautakra is mentek az ellenőrök, hogy lebuktassák az előírt képesítés nélkül és a taxikra vonatkozó követelményeknek nem megfelelő autókkal fuvarozó Uber-sofőröket.
A Direkt36-tal a NAV azt közölte, hogy csak a 2016 elejétől az Uber kivonulásáig terjedő fél évben 350-szer ellenőriztek Uber-sofőröket és csaknem 3,7 millió forint mulasztási bírságot szabtak ki, sőt, 14-szer még a rendszámtáblát is levetették az engedély nélkül fuvarozó uberesek autóiról.
Legalább egyszer az Uber budapesti központjában is razziázott a hatóság. Bár ennek nincs nyilvános nyoma, és a NAV adótitokra hivatkozva nem árult el róla részleteket, az egyik üzenetváltásból egyértelmű, hogy az eset 2015 nyarának végén történt, és az Uber különleges, titkos eszközhöz nyúlt, hogy akadályozza az ellenőrök munkáját. Ez volt az úgynevezett kill switch, amely arra adott lehetőséget, hogy rizikós esetben akár távolról is le tudják kapcsolni az Uber érintett munkatársainak számítógépeit, hogy a hatóságok ne férjenek hozzá a dokumentumokhoz. Ezt a kiszivárgott belső levelek alapján legalább tucatnyi alkalommal meglépték Párizstól Hong Kongig.
2015. augusztus 14-én, délelőtt 9:40-kor az Uber régiós biztonsági főnöke az iPhone-járól üzenetet küldött Mark MacGann-nek, az Uber egyik európai vezetőjének: „FYI, ha nem tudnád, váratlan látogató incidens zajlik Budapesten.” MacGann további tájékoztatást kért. „Folyamatban lévő adó- és vámellenőrzés. Robbie kint van, kapcsolatban vagyunk. A jogi osztály bekapcsolta a helyi jogi tanácsadót” – írta.
„A rendszerek lekapcsolva. Két munkatárs és négy gyakornok van bent” – jelezte ezután. „Rendben, köszi” – válaszolta MacGann.
A biztonsági főnök arról is beszámolt MacGann-nak, hogy „Robbie a jelek szerint már várta, hogy lesz valami hasonló, ezért már korábban küldött az IT-nak egy listát a munkatársakról és gyakornokokról, ami egy jó ötlet, mert így mindenkit nagyon gyorsan le tudtak kapcsolni”. A NAV vizsgálódása tényleg nem érte meglepetésként a Budapesten dolgozó ubereseket, egy nem sokkal korábban íródott belső emailből kiderül ugyanis, hogy a NAV nemcsak az Uber könyvelését ellenőrizte, hanem a velük szerződésben álló cégeknek is utána nézett, sőt, „kihallgatta” az Uber iroda dolgozóit. Mindezt – az email szerint – csak azért, hogy „problémákat kreáljon” az Ubernek.
A budapesti eset Hegedűs László gazdasági büntetőjoggal is foglalkozó ügyvéd szerint – bár hangsúlyozta, hogy nagyon sok részlet ismeretlen – felveti a bűnpártolás gyanúját. Ha valaki „a büntetőeljárás sikerét meghiúsítani törekszik” úgy, hogy nem ő az elkövető, akkor bűnpártolást követ el a Büntető törvénykönyv szerint. Ebben az esetben a számítógépeket lekapcsoló vagy azt jóváhagyó Uber-vezetők esetében merül fel a bűnpártolás lehetősége, hiszen az eljárás nem ellenük, hanem valaki más (ez esetben egy cég, az Uber) ellen zajlott.
Az a dokumentumokból nem egyértelmű, hogy milyen típusú eljárás zajlott az Uber ellen, és hogy a NAV büntetőeljárás keretében tartott-e házkutatást. Az adóhatóság ugyanis adótitokra hivatkozva nem árult el részleteket az esetről és arra a kérdésre sem válaszolt, hogy a számítógépek lekapcsolása szerintük ütközik-e valamilyen jogszabályba.
Az ICIJ számos kérdést küldött az Ubernek a „kill switch” használatáról. Erre a cég marketingvezetője annyit reagált, hogy 2017, azaz a társalapító, Travis Kalanick távozása óta nem használnak „kill switchet”, amely akadályozni tudna hatósági eljárásokat, sőt, rendszeresen együttműködnek a tőlük információt kérő hatóságokkal. Mark MacGanntől nem érkezett válasz a budapesti eseményekre vonatkozó kérdésre, de általánosságban annyit mondott a témáról, hogy minden esetben, amikor neki szerepe volt a kill switch alkalmazásában, akkor azt az Uber San Franciscó-i központjából érkezett kifejezett utasításra tette. Megkérdeztük erről Rob Khazzamot is, feltehetően őt emlegetik ugyanis Robbie-ként az üzenetváltásban, de csupán annyit válaszolt, hogy nem kíván megszólalni.
Az Ubernek meggyűlt a baja a hatóságokkal akkor is, amikor Magyarországon is jelentkezett a szokásos éves fagyiosztogató akciójával. Az egyik belső emailben az Uber munkatársai arra panaszkodtak, hogy „az Egészségügyi Minisztérium elég messzire elmegy, hogy nyomozzon utánunk és a fagyiárusunk után, az UberCream akciónk után. Vizsgálódtak a partnerünknél és rendesen jegyzőkönyvet vettek fel a fagyiról (!). A vizsgálat még folyik.” Önálló Egészségügyi Minisztérium akkor nem létezett és a történetnek nincs is nyilvános nyoma. A ma az egészségügyért felelős Belügyminisztérium sem válaszolt az esettel kapcsolatos kérdésünkre.
Ilyen körülmények között az Uber minden lépését alaposan átgondolta, nehogy még rosszabb pozícióba kerüljön a kormánynál. Ezt mutatja például az a 2015 szeptemberi levélváltás, amely az akkor zajló menekültválsággal kapcsolatos. Ebben az időben a budapesti pályaudvarokon Szíriából menekülők ezrei táboroztak és igyekeztek tovább nyugat felé. Az Ubernél ekkor emailben arról tanakodtak, hogy hogyan reagáljanak erre, vállalják-e fel például a menekülők határhoz szállítását. Mivel azonban a Fidesz-kormány migránsellenes álláspontot kezdett képviselni és épp óriási nemzetközi nyomás alatt volt, ezt elvetették, nehogy „megszégyenítsék” a magyar kormányt.
„Magyarország, Románia és Bulgária egy szarvihar”
A bizonytalan helyzet és az Ubert szabálytalanul működő rendszerként kezelő magyar szabályozás ellenére az autómegosztó népszerűsége töretlen volt. Budapesten 2016 elejére már 1200 sofőrnél és 80 ezer utasnál jártak. A taxisok pedig érezték, hogy visszaesett a forgalmuk, és mivel a szabályok ellenére az Uber továbbra is működött, taxisok egy csoportja 2016 január elején három napig sztrájkolt.
Engedély nélkül lezárták a Bajcsy-Zsilinszky utat és az Andrássy utat, gigantikus dugókat és a budapesti közlekedők felháborodását okozva ezzel. A taxis szervezetek nem támogatták a tüntetést, a Főtaxi vezérigazgatója, Szunomár Tibor például úgy fogalmazott, hogy a sztrájkolók „ezalatt a három nap alatt többet ártottak a budapesti taxisoknak, a szakmának, mint az Uber”. Ők inkább újabb levelet írtak Orbánnak, hogy „tegye világossá, hogy a magyar törvények mindenkire egyformán vonatkoznak”.
A kormány igyekezett megnyugtatni a kedélyeket. Tuzson Bence azt nyilatkozta, hogy szerinte igazuk van a taxisoknak, és ugyanezt mondta a miniszterelnök is a szokásos pénteki rádióinterjújában. Ugyanakkor a kormány kérte a taxisokat, hogy hagyják abba a tüntetést. Egy január 22-i emailből kiderül, hogy az Ubert nem keserítette el az egyértelműen a taxisok mellett kiálló miniszterelnöki nyilatkozat: „A helyi csapat nem aggódik, számítottak ilyen kiállásra, mert a kormány minél előbb szeretné, ha a tüntetők eltűnnének az utcáról (…) Ebben a pillanatban nem számítunk több hatósági intézkedésre vagy betiltásra” – értékelték a helyzetet egy belső emailben. Ennek némileg ellentmond, hogy éppen aznap adott ki a NAV közleményt arról, hogy újabb ellenőrzési hullám következik és a szabálytalanul taxizó sofőröket 200 ezer forintra fogják büntetni. Másnap egy Uber-sofőrt hatan vertek össze a XVIII. kerületben, kórházba került, a támadók egy része az akkori hírek szerint részeg taxisofőr volt.
Az Ubernél mérlegelték, mit lehetne tenni. A dokumentumok tanúsága szerint felmerült egy olyan ötlet, hogy a taxisok után ők is írjanak levelet Orbán Viktornak. Mark MacGann szerint azonban ennek nem sok értelme lenne: „Ez nagyon reflexszerűnek tűnik, és még a szöveget sem láttam. (…) Mi itt a terv és a stratégia? Ha megtudom és egyetértek vele, akkor hajlandóbb leszek levelet írni egy olyan miniszterelnöknek, aki nem az a típus, akit mélyen meghatnának az amerikai vállalatoktól kapott levelek…”
Nem sok jó ötletük maradt, miután a kormány a sztrájk után egyértelművé tette, hogy szándékában áll betartatni a szabályokat, és a miniszterelnök környezetébe sehogyan sem tudtak beférkőzni.
Egyes dokumentumok tanúsága szerint Várhelyi Olivéren – a brüsszeli magyar állandó képviselet vezetőjén – keresztül is próbálkoztak, hátha a hivatalos csatornák működnek. Gondolkodtak Navracsics Tibor akkori uniós biztos megkeresésén is, akit úgy jellemeztek, hogy „nem egy nehéz súlyú versenyző otthon”, de azért „nem árthat”. Azon is gondolkodtak, hogy egy nagy nyilvános kampányt kellene indítani az Uber támogatására, és ehhez meg kellene nyerni közismert embereket is, de ezt utolsó lehetőségnek tekintették, mert „sarokba szoríthatja a kormányt”. (Navracsics környezetéből úgy értesültünk, hogy a politikushoz semmilyen megkeresés nem érkezett az Ubertől, a ma EU-biztosként dolgozó Várhelyi Olivér kabinetjétől pedig nem érkezett válasz a kérdéseinkre.)
Annak ugyan örültek, hogy Vitézy Dávid egy Ubert támogató nyilatkozatot tett, de mivel közben Tarlós István főpolgármestert is kritizálta, az Uber nem volt biztos benne, hogy Vitézy lépése jót tesz-e nekik. Így hangzik az értékelésük: „[Vitézy] megvádolta a főpolgármestert azzal, hogy visszaforgatja az időt 1974-be és modern közlekedési módként említette az Ubert. Ez a kormánypárti figura ősellensége Tarlósnak, szóval a főpolgármester nem lesz velünk túl barátságos. Mert ezzel azt ismerné be, hogy az ő megközelítése rossz és ódivatú, míg Vitézy modern és igaza is van.”
Optimizmusnak ugyanakkor már nyoma sem volt, február közepén egy emailben a kelet-európai szituációt megvitatva Marc MacGann így értékelt: „Magyarország, Románia és Bulgária egy szarvihar.”
A helyzeten már az sem tudott változtatni, hogy Kóka János egykori SZDSZ-elnök és miniszter hajlandónak mutatkozott arra, hogy az Ubernek segítsen a kapcsolatrendszere révén. Kóka sms-ben jelezte, hogy érdekli a dolog: „Beszélgessünk róla. Szeretem az Ubert és utálom a taxisofőröket, boldogan segítek azonosítani a leghasznosabb utakat. A legjobbakat, János”. Kóka lehetséges alkalmazását több emailben is kitárgyalták, egyszer például így jellemezték őt:
„Nagypályás ügyvezető, miniszter és pártvezető is volt. Már nem politizál, mert utálja Orbánt és szeret sikeres üzletember lenni :)”
Kóka a Direkt36-nak most azt mondta, a kapcsolatfelvételnek nem volt folytatása, és bár ő egyetértett az Uber törekvéseivel, úgysem lettek volna eszközei arra, hogy segítse az ügyüket. (Mint azóta kiderült, Kóka a politikai előélete ellenére jó kapcsolatokat épített ki bizonyos kormányzati szereplőkkel. Tavaly például Szijjártó Péter külügyminiszterrel közösen tartott rendezvényt egy olyan magánegészségügyi projektjéről, amelyhez Kóka állami támogatást is kapott.)
Miután semmilyen erőfeszítés nem vezetett eredményre, az Uber magyarországi története a PR-akciói ellenére a végéhez közeledett. 2016 áprilisában Fónagy János fejlesztési minisztériumi államtitkár bejelentette, hogy olyan törvényjavaslatot nyújtanak majd be, amelynek alapján be is lehet tiltani az engedély nélkül, adózás nélkül, szabálytalanul működő személyszállítási szolgáltatókat. A Fónagy által kimondott cél az volt, hogy az Uber is „álljon be a sorba”. Májusban az Uber a taxisokhoz hasonlóan tüntetést is szervezett: huszáregyenruhás lovasok vittek be a Nemzeti Fejlesztési Minisztériumba 30 ezer támogató aláírást és egy petíciót, de Seszták Miklós miniszter nem vette át azokat személyesen.
A beígért törvénymódosítást 2016 júniusában fogadták el, és ez már az applikáció lekapcsolására is jogot adott volna az Nemzeti Közlekedési Hatóságnak. A hatályba lépést már nem várta meg az Uber: a hónap végéig kivonult az országból. Fekete Zoltán, a cég magyar leányvállalatának ügyvezetője szerint a mérleg 1200 Uber-sofőr, 160 ezer felhasználó, több millió Budapesten megtett kilométer volt.
A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium úgy értékelte a hírt, hogy az Uber inkább kivonul Magyarországról, „mint hogy vállalja a törvényes működést, az adófizető magyar taxisokkal való tisztességes piaci versenyt és az adófizetést”. | Az Uber kiszivárgott irataiból kiderül, hogyan nyitnak meg lobbisták ajtókat az Orbán-kormányban | Az iratokból kiderül, hogy az Ubernek és lobbistáiknak sikerült bejutniuk több miniszterhez és más magasrangú döntéshozóhoz, de azt nem tudták elérni, hogy nekik megfelelően alakuljanak a szabályok, és a cég 2016 elején kivonult a magyar piacról. A kormány hivatalos álláspontja az volt, hogy az Uber akkor maradhat, ha ők is betartják a taxizásra vonatkozó szabályokat. | null | 1 | https://telex.hu/direkt36/2022/07/10/az-uber-kiszivargott-irataibol-kiderul-hogyan-nyitnak-meg-lobbistak-ajtokat-az-orban-kormanyban | 2022-07-10 10:31:00 | true | null | null | Telex |
„Egyetlen ember volt, aki az Indexbe hónapokig pénzt adott, azt Mészáros Lőrincnek hívják”
– mondta az Index főszerkesztője egy 2021. tavaszi felvételen, ami a Direkt36 birtokába került. A tényfeltáró portál „Az Index ostromának színfalak mögötti története” címmel közölt cikket az Index 2020-as átalakulásáról, az ahhoz vezető útról és a lecserélődött, mostani szerkesztőség belső ügyeiről, politikai kapcsolatairól.
(A Telexet azok az újságírók alapították, akik az Indexben 2020-ban felmondtak. Az akkori ügyekről akkoriban sokat nyilatkoztunk, elmondtuk, mi vezetett oda, hogy kiléptünk és létrehoztunk egy főként olvasói adományokból működő lapot, de azóta igyekszünk nem foglalkozni a múlttal.)
Az Index a cikk után büntetőfeljelentést ígért, ezt meg is tette, sőt azt is tudatták, hogy „a feljelentést nem kifejezetten és kizárólagosan a Direkt36-on megjelent cikk kapcsán, hanem az elmúlt években történt, nagy kárt okozó üzleti titoksértésekre is kiterjedően tettük meg”. Hogy mire gondolnak, azt nem fejtették ki. | Nyomozza a rendőrség, hogy került nyilvánosságra a hangfelvétel az Index és Mészáros Lőrinc kapcsolatáról | „Egyetlen ember volt, aki az Indexbe hónapokig pénzt adott, azt Mészáros Lőrincnek hívják” | null | 1 | https://telex.hu/belfold/2022/07/11/index-meszaros-lorinc-hangfelvetel-nyomozas | 2022-07-11 11:04:00 | true | null | null | Telex |
A rendszerváltás utáni első szabad választáson a várakozásokkal szemben Antall József alakíthatott jobboldali kormányt. Az MDF–FKgP–KDNP-koalíció azonban nem tudott eleget tenni az iránta támasztott követelményeknek: a gazdaság átalakítása sikertelen volt, több mint egymillió ember lett munkanélküli, az általános elégedetlenség óriásira duzzadt. Ebben a helyzetben nyerte meg Horn Gyula szocialista pártja utcahosszal az 1994-es választásokat. Az akkori MSZP nemcsak győzött, de abszolút többséget is szerzett a parlamentben. 209 képviselővel a rendszerváltás utáni Magyarország történetének második legnagyobb frakcióját alakították, amit mi sem jellemez jobban annál, mint hogy 24 László és 20 nő is befért a képviselőcsoportba.
Az MSZP későbbi mélyrepülését nem kell bemutatni; 2006-ban még 190 képviselővel kezdték a ciklust, 2010-ben már csak 59-cel, 2014-ben 29-cel, hogy aztán 2018-ra 15 fősre menjen össze a frakció – persze eközben az Országgyűlés létszáma is csökkent. Ez a 15 ember azonban a háta mögött tudhatta a folyamatosan csökkenő méretű, de még mindig jelentős szocialista hátországot, élén az akkor még médiatulajdonos, korábbi pártpénztárnokkal, Puch Lászlóval.
Puch László lelép
A 2018-as harmadik kétharmad után az MSZP-nek tehát úgy kellett fenntartania a hátországát, hogy története legkisebb frakcióját alakíthatta. Ebben a ciklusban szállt ki ráadásul a politikából Puch László, és a korábban a szocialistákhoz köthető milliárdosok egy része is megtérni látszott a Fideszhez. Na de nézzük, pontosan kikkel is szerződött a legtöbbet az előző ciklusban az MSZP-frakció!
A legnagyobb tételt, közel 334 millió forinttal, a Sapienza Oktatási Tanácsadó és Szolgáltató Kft., és leányvállalata, a Sapienza Plus Kft. teszi ki. A Sapienza korábban a Puch László és Simon Dénes tulajdonában álló, bécsi illetékességű Horizont Handels und Industrie AG cége volt, amely akkoriban a Népszavát, a Szabad Földet és a Vasárnapi Híreket is birtokolta.
Puch azonban a 2018-as választás után kiszállt a politikából, és az év végén először a Szabad Földet adta el Mészáros Lőrincnek, majd 2019-ben a Népszavát is Leisztinger Tamásnak. Ezzel a hullámmal szállt ki a Sapienziából is, amely 2019 elején Török Ottóhoz, a második Gyurcsány-kormány sportügyi szakállamtitkárához került.
A Sapienza a szerződések szerint elsősorban „a frakció kiadványainak nyomdai előállításával” foglalkozik, de néha becsúszott nekik 41 millió forint tanácsadásra is, míg a Sapienza Plustól elvileg irodákat bérelt a frakció. A két cég működése mindenesetre annyira átlátszó és nyomon követhető, hogy a 60-80 millió forint éves nettó árbevételből egy honlapot már nem sikerült összerakniuk.
A Villányi úti vörös erőd
Az talán kevésbé meglepő, hogy az MSZP-frakció 305 millió forinttal támogatta a Magyar Szocialista Pártot, erre ugyanis 2020 eleje óta lehetőségük van. Akkor a kormánytöbbség a koronavírus-járványra hivatkozva felezte meg a pártok állami támogatását, ezért cserébe vezette be azt az enyhítést, hogy a frakciópénzeket is lehessen pártkiadásokra fordítani.
A harmadik legnagyobb nyertes a Szociális Demokráciáért Intézet Nonprofit Kft. volt, amely négy év alatt 124 millió forintról állíthatott ki számlát. A cég az MSZP-székházba bejegyzett Villányi úti Konferenciaközpont és Szabadegyetem Alapítvány tulajdonában van, amelynek kuratóriumában 2020-ban Harangozó Tamás és Molnár Zsolt mellett még Puch László is helyet foglalt.
A Szociális Demokráciáért Intézet mindenesetre páratlanul szerencsésnek mondhatja magát,
2019-es bejegyzése után egy nappal ugyanis máris 35 milliós megbízást kapott az MSZP-től.
A cég ügyvezetője Szeredi Péter, az MSZP egykori frakciótitkára, aki a párt valamikori EP-képviselőjének, Herczog Editnek a férje. Az intézet elvileg könyvbemutatókat és konferenciákat is szervez, de honlapja leginkább Szeredi Péter blogjaként működik. Tudományos munkásságukat mi sem példázza jobban, mint hogy Szeredi az áprilisi választás előtt öt nappal elemzésében arra jutott: „A kormányváltó hangulat tehát alakul.”
85 millió forinttal a negyedik helyre a Kapcsolat.hu Nonprofit Kft. került, amely filmek, videók gyártásában, kommunikációban, műszaki karbantartásban és még sok egyéb másban segítette a képviselők munkáját. Ez a vállalat az MSZP pártalapítványa, a Táncsics Mihály Alapítvány tulajdonában áll, tehát tisztán az MSZP hátországának nevezhető. A cég egyébként kapcsolat.hu néven hírportált is üzemeltet.
Előkerülnek a régi arcok
Az talán nem meglepő, hogy az MSZP-frakció több mint 35 millió forintért bérelt autót a Volkswagen-csoport autóimportőrétől, ahogy az is teljesen természetes, hogy egy frakció négy év alatt tízmilliós számlát csinál a Magyar Telekomnál. A szocialisták viszont nem haboztak több olyan céggel is szerződni, amely egykori vagy aktuális politikusaikhoz köthető.
Ilyen például a 32 milliót nyerő Tirjana Bt. is, amely Litresits András, az MSZP-t a Nemzeti Választási Bizottságban is képviselő ügyvéd cége. Litresits amúgy ügyvédi irodáján keresztül közvetlenül is kapott még egyszer ötmillió forintot a párt jogi képviseletéért. De a párt kompenzálta a parlamentből 2018-ban kieső Gúr Nándort is, akinek cége, a Busszola Bt. 17 millió forintért adhatott tanácsot a pártnak.
Még nála régebbi arcok is kamatoztatni tudják kapcsolataikat és képességeiket. A Baranya megyei egykori MSZP-elnökhelyettes, Fuchs Gábor cége, az Innuo Bt. 14 millió forintért kapott szerződést, míg Czudar Sándor valamikori MSZP-ügyvéd felesége, Czudar Sándorné cége, a Consiliar Pro Tanácsadó Kft. csaknem 13 millió forintért adhatott tanácsot a pártnak. Hatmillió forintot kapott még a szintén Puch Lászlóhoz köthető Hungaroholding, ez a szerződés azonban 2018-as, tehát még abból az időből származik, amikor Puch személyesen irányította az MSZP-s hátországot.
A választási eredmények tükrében
A 2018-tól kezdődő választási ciklust az MSZP még bőven 10 százalék feletti támogatottsággal kezdte, népszerűségük azonban 2019-ben már inkább az öt százalékhoz közelített. Bár az ellenzéki pártok támogatottsága egymáshoz képest is változott, az MSZP az utóbbi években mindig, stabilan és jóval népszerűtlenebb volt a Jobbiknál és a Momentumnál. Ehhez képest pedig mindenképpen siker, hogy a másik két párthoz hasonlóan végül 10 fős frakciót alakíthattak az idén megalakult Országgyűlésben. | Az MSZP Puch László után: hogyan építették a szocialisták a hátországukat az elmúlt négy évben? | Miközben a kormányoldal éppen az országgyűlési képviselőcsoportok állami forrásainak csökkentésén dolgozik, alig tudunk valamit arról, mire fordították a pártok ezeket a pénzeket eddig. Cikksorozatban vizsgáljuk meg az előző ciklus parlamenti frakcióinak négy év alatt kötött szerződéseit. Elsőként az MSZP-t, amely az idei választáson ugyanannyi képviselőt juttatott a parlamentbe, mint a mérések szerint jóval népszerűbb Jobbik és Momentum, sikerének titka pedig többek között a mélyen beágyazott hátországban rejlik. Az egykori pártpénztárnok, Puch László 2019-ben kiszállt ugyan a párt mögül, de korábbi cége, a Sapienza Kft. így is több százmillió forintot kapott a frakciótól az előző ciklusban. A képviselőcsoporttal szerződő felek között feltűnik több volt politikus, és a párt egykori ügyvédei is, de a legtöbb pénz továbbra is a párt székházába bejelentett cégekhez kerül. | null | 1 | https://telex.hu/belfold/2022/07/11/mszp-frakcioszerzodesek-puch-sapienzia | 2022-07-11 11:14:00 | true | null | null | Telex |
Magyarország fontos szereplője a kutyaszaporítás és illegális kutyakereskedelem nemzetközi hálózatának, külföldön hazánkat kutyagyártó nagyhatalomként ismerik.
Az exportra szánt, kegyetlen körülmények között szaporított kutyákkal való kereskedelemben kulcsszerepe van az állatorvosok által kiállított útlevélnek.
Az üres útleveleket az állatorvosok csak a Magyar Állatorvosi Kamarától szerezhetik be, Hadházy Ákos szerint 3000 forintért.
Megkérdeztük a kamarát arról, hogy mekkora költséget és mennyi bevételt jelentett számukra az elmúlt években az üres útlevelek kiadása, de ezt üzleti titokra hivatkozva egyelőre nem árulták el. Adatigénylést nyújtunk az álláspontunk szerint közérdekből nyilvános információkért.
Magyarország, a kutyagyártó nagyhatalom címmel június végén mutattuk be Szilli Tamás kollégánk dokumentumfilmjét a magyarországi kutyaszaporítás morálisan vállalhatatlan, brutális állatkínzással és korrupcióval terhelt világáról. Ahogy a filmből kiderül, az exportra szánt, szaporított kutyákkal való kereskedelemben kulcsszerepe van az állatorvosok által kiállított útlevélnek, amelyek nélkül nem utazhatnának külföldre az állatok.
A Telex dokumentumfilmjében dr. Kárpáti Dalma állatorvos és dr. Kajó Cecília jogász is arról beszélt, hogy Magyarországon vannak olyan állatorvosok, akik benne vannak az állatkínzó biznisz lepapírozásában: ők fiktív születési dátummal, anélkül állítanak ki útleveleket, hogy látták volna az adott állatokat. Így tudják a kereskedők kivinni az országból azokat a kiskutyákat is, amelyek a hatályos törvények szerint még nem is elég idősek az utazáshoz.
„Minél kisebb és cukibb, annál könnyebben elviszik a petshopokból”
– ezzel magyarázta filmünkben dr. Markus Gabriella állatorvos, hogy miért nem várják meg a szaporított kutyákkal kereskedők azt, amíg az állatok elérik a 15 hetes kort, ami után legális lehetne a kivitelük. A szakember arra is felhívta a figyelmet, hogy ez a gyakorlat nem csupán az állat ellen merénylet, de magán- és közokirat-hamisításnak minősül.
Csak a kamarától lehet beszerezni
Az üres útleveleket hazánkban csak a Magyar Állatorvosi Kamarától (Máok) rendelhetik meg azok az érvényes kamarai tagsággal bíró állatorvosok, akik a törvényi feltételeknek megfelelő állategészségügyi szolgáltatásokat nyújtanak, és vállalják, hogy az állatútleveleket szigorú számadású nyomtatványként nyilvántartják, illetve az előírt adatokat rendszeresen rögzítik a kamara nyilvántartásában. Az állatorvosok Hadházy Ákos független országgyűlési képviselő, civilben állatorvos – aki szintén szerepelt filmünkben, noha nem a szaporítókkal történő összejátszás miatt – szerint
3000 forintot fizetnek az üres útlevelekért a kamarának.
A kutyaszaporításról szóló dokumentumfilmünk premierje után megkerestük a Máokot, hogy megtudjuk, mekkora nyereségük van az útlevélkiadásból, illetve mennyire követik nyomon, hogy az állatorvosok szabályszerűen használják-e fel az útleveleket. A válasz egy köztestülethez képest meglepő volt:
a Magyar Állatorvosi Kamara álláspontja szerint „üzleti titoknak minősül”, hogy mekkora költséget és mennyi bevételt jelentett számukra az elmúlt években az üres útlevelek kiadása, azaz egyelőre nem lehet tudni, hogy mennyit keres a szervezet ezen.
Mivel a Magyar Állatorvosi Kamara közfeladatokat ellátó szerv, az adatok közérdekből nyilvános volta miatt közérdekűadat-igényléssel fordultunk hozzájuk. Ha megérkeznek az adatok, új cikkben számolunk majd be arról, hogy az elmúlt három évben mennyit keresett az üres útleveleken a kamara.
Ami az állatorvosok útlevél-kiadási gyakorlatának ellenőrzését illeti, a kamara válaszából az derül ki, hogy a szakmai szervezet az adatrögzítési, adatbejelentési, vagy nyilvántartási kötelezettségeket figyeli,
az útlevelek kiállítási körülményeit nem ellenőrzik.
Így fennakadhat a Máoknál az az állatorvos, aki nem adminisztrálja jól az általa kiállított okmányokat, de aki valós vizsgálatok nélkül, hiánytalan papírmunkával és fiktív születési dátummal tölti ki az útlevelet, azt valószínűleg nem a kamara fogja kiszűrni. Azok az állatorvosok, akik hibáznak az adatrögzítéskor, leginkább arra számíthatnak, hogy a kamara addig nem ad új üres útlevelet nekik, amíg maradéktalanul nem teljesítik a korábbi adatszolgáltatási kötelezettségeiket.
Napi 100 útlevelet is rendelhetnek
Ahogyan a Magyarország, a kutyagyártó nagyhatalom című filmünkből kiderül, hazánkban van olyan állatorvos, aki 2014 októbere és 2020 novembere között több mint 14 ezer útlevelet állított ki. A dokumentumfilmben meg is szólaltatott Vass Péter esete azért is pikáns, mert ő Szigetvár polgármestereként ebben az időszakban – a kamara szabályai és a hatályos törvények alapján – nem végezhetett volna kereső tevékenységet.
A 14 ezres – állatvédők szerint irreálisan magas – útlevélszám ugyanakkor azért is fontos, mert csak úgy jönne ki, ha Vass Péter rendelőjében hat éven keresztül minden egyes nap (hétvégén is) legalább 5 kutyának állítottak ki útlevelet. Hogy mit válaszol az ezt övező kérdésekre a politikus-állatorvos, filmünkben nézheti meg.
Vass Péter ügye alapján ugyanakkor érdeklődtünk a kamaránál arról is, hogy előfordult-e olyan eset, amikor egy állatorvos olyan mennyiségben, esetleg olyan gyorsasággal állította ki az útleveleket, ami alapján gyanítható, hogy nem a törvényi/szakmai előírásoknak megfelelően jár el. Erre a kérdésünkre nem érkezett válasz, azt viszont megtudtuk, hogy egy állatorvosi praxisengedélyszámmal egy nap maximum 100 üres útlevél rendelhető. | Nem árulja el a Magyar Állatorvosi Kamara, mennyit keres a kutyaútlevél-kiadáson | Magyarország fontos szereplője a kutyaszaporítás és illegális kutyakereskedelem nemzetközi hálózatának, külföldön hazánkat kutyagyártó nagyhatalomként ismerik.
Az exportra szánt, kegyetlen körülmények között szaporított kutyákkal való kereskedelemben kulcsszerepe van az állatorvosok által kiállított útlevélnek.
Az üres útleveleket az állatorvosok csak a Magyar Állatorvosi Kamarától szerezhetik be, Hadházy Ákos szerint 3000 forintért.
Megkérdeztük a kamarát arról, hogy mekkora költséget és mennyi bevételt jelentett számukra az elmúlt években az üres útlevelek kiadása, de ezt üzleti titokra hivatkozva egyelőre nem árulták el. Adatigénylést nyújtunk az álláspontunk szerint közérdekből nyilvános információkért. | null | 1 | https://telex.hu/belfold/2022/07/11/kutyaszaporitas-magyarorszag-utlevelek-allatorvosi-kamara | 2022-07-11 11:23:00 | true | null | null | Telex |
Cikkünkben valótlanul állítottuk azt is, hogy Mártha Imre ellen három ügyben indult korábban büntetőeljárás. A valóság ezzel szemben az, hogy Mártha Imre ellen egyetlen ügyben sem indult büntetőeljárás.
Cikkünkben valótlanul állítottuk azt is, hogy Mártha Imre egy részvénytársaság révén elsődlegesen tulajdonolja és irányítja az ugyancsak több milliárdot érő balatonalmádi kikötőt és a Vitorlás Kikötő Zrt. aranyrészvényese. A valóság ezzel szemben az, hogy Mártha Imre és egy általa tulajdonolt gazdasági társaság a kikötőt tulajdonló cég részvényeinek 3,45 %-át tulajdonolja, Mártha Imrének a többi részvénytulajdonossal szemben semmilyen tulajdonosi előjoga, többletjoga nincsen, „aranyrészvénnyel” – mivel ilyen a Vitorlás Kikötő Zrt-ben nincs – Mártha Imre nem rendelkezik.
Cikkünkben valótlanul híreszteltük azt, hogy Mártha Imre egy magánnyomozó közreműködésével próbálja kideríteni, hogy ki lehet az, aki széles körben elérhetővé tette a fővárosi közműcégek dolgozói számára Mártha posztjait. | Helyreigazítás a „Legalább 50 milliárdos ingatlanbirodalmat rejteget a fővárosi közműcégek csúcsvezetője” | Cikkünkben valótlanul állítottuk azt is, hogy Mártha Imre ellen három ügyben indult korábban büntetőeljárás. A valóság ezzel szemben az, hogy Mártha Imre ellen egyetlen ügyben sem indult büntetőeljárás.
Cikkünkben valótlanul állítottuk azt is, hogy Mártha Imre egy részvénytársaság révén elsődlegesen tulajdonolja és irányítja az ugyancsak több milliárdot érő balatonalmádi kikötőt és a Vitorlás Kikötő Zrt. aranyrészvényese. A valóság ezzel szemben az, hogy Mártha Imre és egy általa tulajdonolt gazdasági társaság a kikötőt tulajdonló cég részvényeinek 3,45 %-át tulajdonolja, Mártha Imrének a többi részvénytulajdonossal szemben semmilyen tulajdonosi előjoga, többletjoga nincsen, „aranyrészvénnyel” – mivel ilyen a Vitorlás Kikötő Zrt-ben nincs – Mártha Imre nem rendelkezik.
Cikkünkben valótlanul híreszteltük azt, hogy Mártha Imre egy magánnyomozó közreműködésével próbálja kideríteni, hogy ki lehet az, aki széles körben elérhetővé tette a fővárosi közműcégek dolgozói számára Mártha posztjait. | null | 1 | https://metropol.hu/kozelet/helyreigazitas-martha-imre-kozmucegek-csucsvezetoje-752897/ | 2022-07-12 11:50:41 | true | null | null | Metropol |
„Kötelességem tájékoztatni Tárnok minden polgárát – mielőtt még máshonnan, másképp értesülnének róla –, hogy ma megjelent az önkormányzatnál az ügyészség és iratokat foglalt le a tavalyi temetőüzemeltetési pályázattal kapcsolatban” – írta a Facebookon Lukács László, a település független polgármestere.
Lukács szerint vesztegetés gyanújával folyik eljárás ismeretlen tettessel szemben, tehát nincs megalapozott gyanú, és a hivatalnál senkit sem hallgattak ki gyanúsítottként. „Fontos tudni, hogy a temetkezési piacon öldöklő küzdelem zajlik a rivális cégek közt” – tette hozzá.
Leírta: az önkormányzat meggyőződése szerint vétlen szereplő az ügyben, vagyis a rivális temetkezési vállalkozások csatájában. „Mindenben együttműködünk a hatóságokkal, igyekszünk mihamarabb pontot tenni az ügy végére” – tette hozzá.
Az ügyben megkeressük Lukácsot és az ügyészséget is. Amint friss információkkal tudunk szolgálni, megírjuk. | Kiszállt az ügyészség, házkutatást tartottak a tárnoki polgármesteri hivatalban | Lukács László polgármester kiemelte, hogy nincs megalapozott gyanú a hivatallal szemben. | null | 1 | https://rtl.hu/belfold/2022/07/08/ugyeszseg-tarnok-temeto-polgarmester | 2022-07-08 12:25:00 | true | null | null | Rtl.hu |
Július 6-án hosszú cikkben számoltunk be arról, hogy a Nemzeti Média és Hírközlési Hatóság (NMHH) az egyik legértékesebb fővárosi frekvencia, a 92,9 FM-re kiírt pályázat során sorozatosan olyan döntéseket hozott, amik a médiatörvényt több ponton megkerülő Spirit FM műsorszolgáltatóját segítették hozzá a jogosultsághoz.
Az NMHH, jóllehet erre több mint nyolc nap állt rendelkezésére, csak az írás megjelenése után küldte meg válaszait a 444-nek, és egyik kérdésre adott válaszában sem cáfolta a cikk fő állításait.
A történet közvetlen előzménye, hogy tíz év után a hatóság nem hosszabbította meg automatikusan a Klubrádió Zrt. jogosultságát a 92,9-en, mert megítélése szerint a médiaszolgáltató mulasztásokat követett el. Az NMHH arra alapozva döntött így, hogy a frekvencia tíz éven át tartó használata során a Klubrádió legalább kétszer késve szolgáltatta be a műsorterv adatait.
Az új, 2020 őszén kiírt pályázat érvénytelenül zárult, majd a hatóság 2021 áprilisában ideiglenes sugárzási engedélyt adott a Spirit FM rádiót működtető - az ATV-vel partnerségben működő, Németh Szilárd által vezetett - Közösségi Rádiózásért Egyesületnek októberben. Ugyanezt az engedélyt októberben és következő májusban is megkapta a Spirit, csak hogy egy másik médiaszolgáltatón keresztül.
A hatóság 2021 tavaszán előbb a Közösségi Rádiózásért Egyesület (KRE), ősszel a Német-család tulajdonához tartozó X and A Kft., végül 2022 tavaszán a Németh Média Kft.-vel is leszerződött ugyanazon rádió, a Spirit FM ideiglenes sugárzására. (A trükközésre nyilvánvalóan azért lehetett szükség, mert a törvény nem engedi meg ugyanazon szervezet számára, hogy egymás után kétszer ideiglenes engedélyhez folyamodjon.)
Semmilyen értékelhető válasz nem adott arra a hatóság, hogyan kaphatott több különböző jogalany egymás után ideiglenes hatósági engedélyt a 92,9-es frekvencia használatára, miközben mind ugyanazt az adást sugározták.
„A Médiatanács az ideiglenes szerződések megkötése előtt minden esetben ellenőrzi, hogy a kérelmek megfelelnek-e a Médiatörvény előírásainak és ugyancsak az ideiglenes szerződés aláírása előtt az adott időszakra vonatkozó médiaszolgáltatási díjat is előre meg kell fizetni” - írta a hatóság.
Az NMHH válaszleveléből az is kiderül, hogy a hatóság teljesen önkényesen dönt az ilyen ideiglenes engedélyekről, mert ugyan „vizsgálják a kérelmező adatait, a kérelmező vállalkozás hatályos létesítő okiratát, a tervezett ideiglenes médiaszolgáltatás célját, a tervezett műsoridőt és műsortervet, a tervezett ideiglenes médiaszolgáltatás kezdő és befejező napját”, de hogy mi alapján hoznak döntést, arról nem adtak tájékoztatást.
Nem tért ki arra sem a hatóság, milyen jogcímen sugárzott adást a Spirit FM az egyes ideiglenes sugárzási engedélyek között. A médiatörvény 65.§-ának 5b pontja ugyanis előírja, hogy az ugyanarra a frekvenciára egymás után megkötött ideiglenes hatósági szerződések között legalább tizenöt napnak el kell telnie. A Spirit FM adása ellenben az archívumok tanúsága szerint zavartalanul szólt 2021. október 29. és 14., illetve 2022. május 10. és 28. között. Ez nagyon konkrét jogi dilemmákat vet fel, de az NMHH egyáltalán nem foglalt állást a kérdésben.
Felmerültek ellentmondások a frekvenciahasználat hosszútávú jogosultságának kiutalásával kapcsolatban is. 2021. decemberében az NMHH végül újra kiírta a 92,9 használatára vonatkozó pályázatot, amit végül a spirites KRE nyert meg.
Az NMHH úgy döntött a KRE mellett, hogy a szubjektív megítélés kategória szerint 1 ponttal magasabbra értékelte pályázatukat a Klubrádió pályázatával szemben. A döntő érve a hatóságnak az ismétlések vállalt aránya volt, de nem adtak magyarázatot arra, hogy ez miért számít szubjektív szempontnak, és nem értékelték azt a körülményt sem, hogy a Spirit FM műsortervének döntő részét az ATV-csoport műsorainak ismétlése teszi ki:
„A Médiatanács a pályázatok elbírálása során kizárólag a pályázóknak a pályázati anyagaiban szereplő, a jövőbeni működésre vonatkozó terveit veheti figyelembe. Ennek megfelelően nem vizsgálhatta sem a 92,9 MHz frekvencián jelenleg ideiglenesen működő Spirit FM, sem pedig az interneten hallható Klubrádió műsorszerkezetét, műsorgyártási gyakorlatát.”
A műsorszolgáltatási tapasztalatra vonatkozó elvárások értékelése is a KRE-nek kedvezett.
„A Hatóság nyilvántartása szerint a Közösségi Rádiózásért Egyesület 2017. február 18-tól 2021. május 2-ig rendelkezett a Budapest 87,6 MHz, az Mttv. 66. § (5) bekezdés szerint közösségi jellegűként elismert kisközösségi rádiós médiaszolgáltatási jogosultsággal” - írja a hatóság válaszában.
Valójában a pályázat során a KRE úgy kapta meg a maximális 3 pontot, hogy alig több mint 1 éven keresztül sugározta a Spirit FM műsorát. A hatóság műsorszolgáltatási tapasztalatként értékelte, hogy a KRE már 2017 februárjától sugárzott adást, jóllehet a spirites stáb csak évekkel később vette át annak vezetését, Németh Szilárd ugyanis csak 2019-ben megvásárolta a 87,6-os frekvencián sugárzó Broadway Rádiót, és lett a rádiót működtető KRE vezetője. Az NMHH nem foglalkozott ezzel a körülménnyel, és egyaránt 3 pontosra Némethék 1 illetve a Klubrádió több mint 20 éves rádiózási tapasztalatát. | Végtelenül elnéző a médiahatóság, amikor a Spirit FM-et kell frekvenciához segíteni | Július 6-án hosszú cikkben számoltunk be arról, hogy a Nemzeti Média és Hírközlési Hatóság (NMHH) az egyik legértékesebb fővárosi frekvencia, a 92,9 FM-re kiírt pályázat során sorozatosan olyan döntéseket hozott, amik a médiatörvényt több ponton megkerülő Spirit FM műsorszolgáltatóját segítették hozzá a jogosultsághoz. | null | 1 | https://444.hu/2022/07/13/vegtelenul-elnezo-a-mediahatosag-amikor-a-spirit-fm-et-kell-frekvenciahoz-segiteni | 2022-07-13 00:00:00 | true | null | null | 444 |
Minimum 10 évig az ATV-körhöz tartozó Spirit FM sugározhat az egyik legértékesebb fővárosi rádiófrekvencián, a 92,9-en.
A Nemzeti Média és Hírközlési Hatóság mindent megtett annak érdekében, hogy a jogosultság a Klubrádióról a Németh család érdekeltségére szálljon át.
A történet jó példa arra, hogy a hatalom, ha érdekei úgy diktálják, a saját jogszabályait is kész megkerülni.
A propagandagépezet kiépülésével a fideszes médiapolitika most arra fókuszál, hogy növelje a befolyást a kritikus vagy annak látszó médiaterek felett.
Bő másfél éves jogi tusakodás után június közepén hosszú időre eldőlt az egyik legértékesebb budapesti rádiófrekvencia sorsa: a következő tíz évben Németh Szilárd egyesületének rádiója, a Spirit FM sugározhat a budapesti 92,9-es FM-frekvencián. Ez az egyik legjelentősebb elérést biztosító frekvencia a főváros vonzáskörzetben. A döntés nyomán tovább terjeszkedik a Hit Gyülekezetét vezető család médiaportfóliója: Németh Szilárd, a Hit Gyülekezetét irányító és a médiabirodalom jelentős részét tulajdonló Németh Sándor lelkész fia ugyanis az ATV televízió vezérigazgatója is egyben.
A 92,9-es frekvencia hét éven keresztül volt a Klubrádióé, miután három év politikai csatározás végén 2014-ben a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) beleeegyezett, hogy Arató András csatornája közösségi médiaszolgáltatóként használhassa ezt a frekvenciát. Akkor 7+5 évre kapta meg az ellenzéki hangvételű csatorna a használati jogokat, azaz a hatóság az első periódus lejárta után felülvizsgálatra volt jogosult.
2020 szeptemberében az NMHH közleményben jelezte: ismételt jogsértések miatt nem hosszabbítja meg a 2021. február 14-én lejáró médiaszolgáltatási jogosultságot. A hatóság azzal érvelt, hogy a médiaszolgáltató a működése során „ismételten vagy súlyosan” megszegte a médiatörvény rendelkezéseit, és ez a jogosultság megújítását kizáró okként van feltüntetve a szerződésben. A Klubrádió az érvelés szerint több alkalommal elmulasztotta beszolgáltatni a műsorstruktúrára vonatkozó adatokat. Arató nem ismerte el az ítélet jogosságát, azzal reagált, hogy „ha lett volna számottevő szabálytalanságunk, akkor számottevő büntetést szabtak volna ki ránk, ilyen azonban sohasem történt (...) mondhatták volna inkább azt, hogy nem szeretik a Klubrádiót”.
A hatóság online nyilvántartása két ilyen elmaradást mutat, de egyik sem nevezhető súlyos szabálysértésnek. 2016 decemberében elmarasztalták a Klubrádiót, mert késve nyilatkozott arról, hogy a 2016. augusztus 1. és augusztus 7. közötti sugárzott zenei műsorszámok közül melyek voltak magyar művek, és milyen időtartamban. 2017 áprilisában aztán a hatóság megállapította, hogy a Klubrádió a 2016. szeptember 26.– december 31. közötti időszakban nem teljesítette havi adatszolgáltatási kötelezettségét, ezért 30 ezer forint bírságot szabott ki.
A rádiós piac ismerői szerint a hatóság ilyen helyzetben nem feltétlenül mérlegelhet, és az automatikus meghosszabbítás helyett a pályázatot újra ki kell írni. Arató a 444-nek ezzel szemben azt mondta, hogy amikor az elmaradásokat regisztrálták, a médiatörvény nem rendelkezett egyértelmű adatszolgáltatási határidőkről. A Fővárosi Törvényszék mindenesetre jogszerűnek találta a hatóság döntését, és a Kúria is helybenhagyta azt, a Klubrádió viszont ebbe nem nyugodott bele, és Strasbourghoz fordult. Később kötelezettségszegési eljárást indított az Európai Bizottság is az ügyben, mert szerintük a kiadott elutasító határozatok aránytalanok és átláthatatlanok voltak, és ezzel sértették az uniós jogot.
Az automatikus megújítás elmaradásától függetlenül a Klubrádiónak – papíron mindenképp – maradt lehetősége megőrizni a jogosultságot, és miután 2020 októberében az NMHH újra kiírta a tendert a 92,9-esre, Aratóék pályáztak is. Ekkor még bőven szólt a frekvencián Klubrádió, mert az eredeti szerződésük ezt 2021. február 14-ig lehetővé tette, de hamar kiderült, hogy erős politikai hátszéllel rendelkező riválisokkal kell megküzdeniük a frekvencia megőrzéséért.
Aratóék mellett két másik versenyző startolt rá a felszabaduló frekvenciára: Andy Vajna korábbi jogászának, Bíró Balázsnak a cége, az LBK Médiaszolgáltató 2020 Kft. és a Spirit FM-et működtető Közösségi Rádiózásért Egyesület (KRE). Bíró erős jelöltnek mutatkozott: a Média 1 szerint korábban Vajna mellett több fideszes politikusnak dolgozott, és szerepe volt abban is, hogy a Mészáros Lőrinchez közeli Rádió 1 hálózata újabb frekvenciákhoz jusson. Mégis inkább a spiritesek felbukkanása számított érdekes fejleménynek, még ha nem is okozott nagy meglepetést.
Az ATV-vel szoros szimbiózisban működő Spirit FM 2019 őszén kezdett sugározni a 87,6-os frekvencián, miután nem sokkal korábban Németh Szilárd megvásárolta a Broadway Rádiót, és átvette az üzemeltető KRE vezetését. A 87,6-os egy alig néhány belvárosi kerületben fogható frekvencia, az pedig kezdettől sejthető volt, hogy az ATV-kör ambíciói nagyobbak.
A Hit Gyülekezetének 1996 óta van rádiója, de a Hit Rádió – alapító-főszerkesztő: Németh Sándor – sosem tört világi befolyásra: a műsoridő döntő részét az istentiszteletek és tanítások hanganyagai teszik ki, a hívek igényei szerint. Ellenben a Spirit-projekt olyan fontos lett Némethéknek, hogy rövid úton átvették a Hit Rádió által használt stúdiót az ATV Szent László téri stúdiójának szomszédságában, és megkezdték a berendezkedést. (A Hit Rádió egy Kresz Géza utcai stúdióban húzza meg magát azóta.) Korvin Tibor programigazgató a rádiós piacon ismert nevekkel indította el a Spirit-adást (Holló Márta, Gajdos Tamás, Schwajda Gergő, Beleznay Endre), és azonnal hosszú távú tervekről beszélt.
Hogy miért startolt rá a Spirit a Klubrádió által használt frekvenciára, az világos: nagyságrendi különbségekről van szó. Míg a 87,6 hatósugara alig néhány tízezer embert jelent, a 92,9 hivatalosan 1,65 millió fős lefedettséget biztosít, ami a valóságban ennél is több lehet; gyakorlatilag Budapest teljes területén és annak vonzáskörzetében fogható.
2019 őszén, amikor Némethék megvették a Broadwayt, akár sejthették is, hogy a hatóság nemsokára megnyithatja a lehetőséget a 92,9 újrapályáztatása előtt. Az értékesebb frekvenciák pályázatainak elbírálásánál – mint amilyen a 92,9-es – a hatóság szempontként jelöli meg, hogy a pályázónak legyen médiaszolgáltatási tapasztalata a rádiós piacon. Mivel a Hit Rádió csak online volt fogható, és tényleges körzeti rádiós tevékenységet sosem végzett, elengedhetetlennek látszott mielőbb belépni a rádiós piacra. Az egyévnyi rádiózási tapasztalat, amit a Broadway megvásárlásával a Spirit szerzett magának, nagyon fontosnak bizonyult a későbbi pályázat pontszámításainál. | A saját médiatörvényét is kijátszotta a hatalom, hogy bebetonozhassa a Németh család rádióját | Minimum 10 évig az ATV-körhöz tartozó Spirit FM sugározhat az egyik legértékesebb fővárosi rádiófrekvencián, a 92,9-en. A Nemzeti Média és Hírközlési Hatóság mindent megtett annak érdekében, hogy a jogosultság a Klubrádióról a Németh család érdekeltségére szálljon át. A történet jó példa arra, hogy a hatalom, ha érdekei úgy diktálják, a saját jogszabályait is kész megkerülni. | null | 1 | https://444.hu/tldr/2022/07/06/sajat-mediatorvenyet-is-kijatszotta-a-hatalom-hogy-bebetonozhassa-a-nemeth-csalad-radiojat | 2022-07-06 00:00:00 | true | null | null | 444 |
Volt SZDSZ-es miniszteri biztos cége kapott legnagyobb értékben szerződéseket az előző parlamenti ciklusban a Párbeszéd parlamenti frakciójától – derül ki azokból a dokumentumokból, amiket a Telex kért ki az Országgyűlési Sajtóirodától. A szerencsés cég 2020-ban havi 800 ezerért kezelte Horváth Csaba zuglói polgármester Facebook-oldalát, de néhány évvel korábban a Nemzetgazdasági Minisztériumon keresztül 15 millió forint EU-s pénzhez is jutott.
A Weber und Mill Kft. Koltai Péter tulajdona, aki Gyurcsány Ferenc kormányzása idején a Magyar Bálint vezette oktatási tárca informatikai biztosa volt. A cég az utóbbi években néhány tízmilliós bevételt könyvelhetett el, a jelek szerint ennek a nagy része így vagy úgy, de a politika környékéről érkezett.
2015-ben 213 millió forintot kapott a volt SZDSZ-es parlamenti képviselő Horn Gábor vezette Budapesti Politechnikum Alapítvány egy olyan program létrehozására, amelyben fiatalok vállalkozóvá válását segítették a Dél-Alföldön. Az alapítvány a megvalósításra közbeszerzést írt ki, amin mások mellett a Weber und Mill Kft. is 15,2 millió forintos megbízást nyert. Ezzel, az egyébként saját honlapot és nyilvános elérhetőséget felmutatni nem tudó céggel szerződött az előző ciklusban legnagyobb értékben – több mint 26 millió forintért – a Párbeszéd parlamenti frakciója.
A közvélemény-kutatók mágikus gömbje
A második legnagyobb értékű szerződést a Republikon Intézettel kötötte a Párbeszéd képviselőcsoportja, utána egy autóbérlő és a Závecz Research következik szintén tízmillió forint feletti összegű szerződésekkel. Az ötödik helyre csúszott ezzel a korábban már körbejárt, MSZP-hez köthető Szociális Demokráciáért Intézet, amit eszközbeszerzések követnek. Na de lássuk a teljes listát!
A listában nem szerepelnek a minden frakciónál jelentős tételt kitevő magánszemélyek és egyéni vállalkozók, és feltűnik, hogy az amúgy több százmillió forinttal gazdálkodó Párbeszéd-frakció összesítve is milyen kevés pénzért szerződött az előző ciklusban cégekkel. A hivatalosan közösségimédia-megjelenéssel (azaz Facebook-oldalak kezelésével) foglalkozó Weber und Mill Kft. után látványos, milyen sok pénz ment el a közvélemény-kutatókra.
A szerződések alapján a Republikon az egész cikluson keresztül kommunikációs tanácsokkal látta el a frakciót, míg a Závecz Research rendszeresen közvélemény-kutatásokat készített nekik. Érdekesség, hogy ezek a kutatások egyenletesen oszlanak el a ciklus négy évében, míg a Párbeszéd működésére rálátó forrásaink szerint a tavalyi előválasztás előtt a párt (vagy a frakció) közvélemény-kutatások egész sorozatát rendelte meg a budapesti választókerületekről. Ezeknek köszönhetően tudtak három olyan budapesti választókerületben elindulni, ahol az előválasztást, majd később az országgyűlési választást is megnyerhették.
Az MSZP–Párbeszéd-szövetség öröksége
A Párbeszéd-frakciótól 8,3 millió forintnyi szerződést bezsebelő Szociális Demokráciáért Intézet Nonprofit Kft. az MSZP-székházba bejegyzett Villányi úti Konferenciaközpont és Szabadegyetem Alapítvány tulajdonában van, amelynek kuratóriumában 2020-ban még Molnár Zsolt és Puch László is helyet foglalt. Az intézet, amely az MSZP-től ugyanebben a ciklusban 124 millió forint értékben kapott szerződéseket, minden bizonnyal még a két párt közötti szoros együttműködés jegyében kapta a megbízást.
Érdekesek még azok a körülbelül kétmillió forint értékű szerződések, amelyeket a Pro Satis Kft.-vel kötött a Párbeszéd-frakció egészségpolitikai szaktanácsadás címen. A Pro Satis tulajdonosa ugyanis az a Komáromi Zoltán, aki ma parlamenti képviselőként a DK fő egészségügyi szakpolitikusa, és a választások előtt az ellenzék egészségügyi munkacsoportjának a vezetője volt. A szerződés időtartama alatt azonban Komáromi még Karácsony Gergely csapatában képzelte el politikai jövőjét. | Közvélemény-kutatók és volt SZDSZ-es politikus cége: ezekre költött a Párbeszéd-frakció | Magyar Bálint minisztériumának informatikai biztosa, a volt SZDSZ-es Horn Gábor által vezetett alapítvány és a Závecz Research is szerepel a Párbeszéd-frakció szerződéses partnerei között, de kapott pénzt az azóta már a DK-ban politizáló Komáromi Zoltán cége is. Végignéztük a képviselőcsoport 2018 és 2022 közötti szerződéseit. | null | 1 | https://telex.hu/belfold/2022/07/13/parbeszed-frakcio-koltesek-parlament-szerzodesek | 2022-07-13 15:26:08 | true | null | null | Telex |
A vádhatóság szerint a Pest Megyei Kormányhivatal közlekedési hatósági feladatokat ellátó vizsgaállomásán kormánytisztviselőként dolgozó négy vizsgabiztos és két pénztáros a járművek műszaki vizsgáztatása, a vizsgaszervezés és egyéb adminisztratív feladataik ellátásakor - beosztásukat felhasználva, a 2003-as nyitás után rövid idővel - korrupciós rendszert alakítottak ki, hogy jogtalanul rendszeres jövedelemhez jussanak.
A járművek közúti közlekedéssel kapcsolatos hatósági eljárásaiban meghatalmazottként rendszeresen eljáró ügyintézők - az eljárásokkal érintett járművek számához igazodóan - jogtalan előnyként különböző összegeket fizettek a vizsgabiztosoknak. Ezért gyors és gördülékeny ügyintézést, a hatósági eljárások időpontjainak folyamatos biztosítását, illetve a vizsga alatti kisebb javítások engedélyezését tették lehetővé.
A műszaki vizsgáztatást támogató informatikai rendszer 2009. július 13-ai elindításától csaknem tíz éven keresztül az ügyintézők 55 154 olyan eljárást kezdeményeztek, amely során vesztegetési pénzt adtak a vizsgáztatásért.
A tarifa előre meghatározott volt, a kezdeti kétezer forintos összeg eljárásonként ötezerre, majd tízezerre emelkedett.
A pénztárosok és a vizsgabiztosok munkáját egy másik ember is segítette. A vesztegetési pénzeket a vizsgaállomás különböző - kamerával nem megfigyelt - részein vették át az ügyintézőktől, a műszak végén összegyűjtötték, majd a vizsgabiztosokkal maguk között szétosztották.
A vizsgabiztosokat 2019 júliusában fogták el a hatóságok - ismertették.
Az ügyészség közleményében külön felhívta a figyelmet, hogy "a hivatalos személynek hivatalos eljárásával kapcsolatban adott minden ajándék és pénz bűncselekményt valósít meg". | Ötven ember ellen emeltek vádat műszaki vizsgával kapcsolatos vesztegetés miatt | Ötven ember ellen emelt vádat hivatalos személy által üzletszerűen és bűnszövetségben elkövetett hivatali vesztegetés elfogadása és más bűncselekmények miatt a Központi Nyomozó Főügyészség (KNYF). | null | 1 | https://www.origo.hu/gazdasag/2022/07/otven-ember-ellen-emeltek-vadat-muszaki-vizsgaval-kapcsolatos-vesztegetes-miatt-gazdasag | 2022-07-13 00:00:00 | true | null | null | Origo |
Pámer Dávid
Forrás: Mediaworks–Hírcentrum
2022.07.15. 13:32 2022.07.15. 14:35
Miután egy magánszemély feljelentést tett, már az ügyészség vizsgálja Tordai Bence villabotrányát – értesült a Mediaworks–Hírcentrum. A Párbeszéd új társelnökéről a napokban derült ki, hogy az építési előírásokat kijátszva százötvenmilliós villát épített Budapest egyik legdrágább kerületében. Tordai 2018 óta országgyűlési képviselő, azóta minden évben vagyonnyilatkozatot kell tennie, ám az alapján úgy tűnik, nem biztos, hogy megengedhetne magának ilyen értékű ingatlant.
A Központi Nyomozó Főügyészség (KNYF) alárendeltségébe tartozó Budapesti Regionális Nyomozó Ügyészség vizsgálja a Tordai Bence villabotrányával kapcsolatos feljelentést – tájékoztatta a Mediaworks Hírcentrumát Szabadi Péter. A KNYF helyettes szóvivője hozzátette: a feljelentés elbírálása még folyamatban van.
Tordai-ügyben a feljelentéseiről elhíresült Tényi István fordult a hatósághoz, feljelentésében pedig a Metropol pár nappal ezelőtti cikkét idézte, miszerint
a Párbeszéd társelnöke vett magának egy parasztházat Budapest egyik legdrágább részén, a II. kerület kertvárosában, ám a baloldali politikus lényegében e mögé a parasztház mögé „bújva” kezdte el kijátszani az építési előírásokat, mivel a kérdéses telekre a szigorú előírások miatt nem kaphatott új épületre engedélyt.
A képviselő azt állította, csak felújítja az eredeti házat, miközben teljesen lebonttatta és a helyére egy vadonatúj, százötvenmillió forint értékű villát épített. Tényi a hatóságoknak azt is leírta, a Metropol megszerezte az építkezéseken kötelező e-naplót, ami egyértelműen lebuktatta a politikust. Ebből kétséget kizáró módon kiderül, hogy a régi házat a hatóságokat becsapva teljesen elbontották és egy új háznak ástak géppel vadonatúj alapokat.
Elhatárolódott Tordai Bencétől a II. kerületi polgármester
„A jogszabályokat mindenkinek be kell tartania!” – üzente politikai szövetségesének Őrsi Gergely.
A lap információi szerint a szakértői vizsgálat megállapította, hogy „a terveken szereplő meglévő, megmaradó falak nem találhatók meg, helyette teljesen új vázkerámia lett kivitelezve”.
Az építés fázisait nyomon követő, úgynevezett e-napló azt is tartalmazza, hogy „teljes bontás és gépi alapásás” történt. Vagyis a ház engedély nélküli, illegális építkezésnek minősül, s mint ilyet, egyértelműen le kell bontani
– áll Tényi ügyészségnek írt beadványában, amelyben az is szerepel, hogy bizonyítottság esetén felmerülhet a csalás és a hivatali visszaélés gyanúja. Arról persze az ügyészség fog dönteni, hogy indít-e nyomozást, és ha igen, milyen bűncselekmény gyanújával.
A politikus cáfolta, hogy ne lett volna engedélye. A képviselő kiemelte: az épületre nem vettek fel sem csokot, sem hitelt, újlipótvárosi lakásuk eladásának árából tudták azt megvásárolni és „felújítani”.
Ugyanakkor arról a képviselő nem beszélt, hogy mennyiért adták el a szóban forgó újlipótvárosi ingatlant, és az új ház pontosan mennyibe került.
Tordai 2018 óta országgyűlési képviselő, azóta minden évben vagyonnyilatkozatot kell tennie, amelyekben már szerepel a II. kerületi ingatlan, de a pénzmozgásokat és a megtakarításokat nézve korántsem találhatóak ilyen mértékű összegek. Vagyonnyilatkozatából mindössze annyi látható, hogy a képviselő megtakarításai eltűntek, és egy körülbelül húszmillió forintos lakáshitelnél adóstársként van feltüntetve.
Megjegyzendő, hogy a párbeszédes politikustól a II. kerület szocialista polgármestere is elhatárolódott. A Metropol kérdéseire Őrsi Gergely kijelentette, hogy a „jogszabályokat mindenkinek be kell tartania”.
Borítókép: Tordai Bence, a Párbeszéd társelnöke (Fotó: MTI/Máthé Zoltán)
Százötvenmilliós kérdés: miből épített budai villát Tordai Bence?
Vagyonnyilatkozata alapján a Párbeszéd társelnöke nem engedhetne meg magának egy százötvenmilliós ingatlant.
villa
ügyészség
tordai bence
építkezés | Már az ügyészség előtt Tordai Bence villabotránya | Miután egy magánszemély feljelentést tett, már az ügyészség vizsgálja Tordai Bence villabotrányát – értesült a Mediaworks–Hírcentrum. A Párbeszéd új társelnökéről a napokban derült ki, hogy az építési előírásokat kijátszva százötvenmilliós villát épített Budapest egyik legdrágább kerületében. Tordai 2018 óta országgyűlési képviselő, azóta minden évben vagyonnyilatkozatot kell tennie, ám az alapján úgy tűnik, nem biztos, hogy megengedhetne magának ilyen értékű ingatlant. | null | 1 | https://magyarnemzet.hu/belfold/2022/07/mar-az-ugyeszseg-elott-tordai-bence-villabotranya | 2022-07-15 00:00:00 | true | null | null | Magyar Nemzet (MNO) |
Mészáros Lőrinc közbeszerzésekkel kitömött építőipari cégei ugyan nem panaszkodhatnak nyereségességükre, de még ezek a vállalatok sem nagyon produkáltak olyan profitrátát, mint amilyet a Soltút Kft. hozott össze 2021-ben. A Bács-Kiskun megyei vállalat minden szempontból nagyon erős évet zárt tavaly. Forgalmát megháromszorozva bekerült a szektor tíz legnagyobbja közé, ami azonban talán ennél is nagyobb szó, hogy 65 milliárdos árbevételéből 17 milliárd forint nyereség soron is megmaradt. Ez még a kormányközeli cégek körében is kiemelkedő aránynak számít.
A Soltút ennek megfelelően mesés, 12 milliárdos osztalékot fizetett. Bár a vállalat az előző néhány évben is nagyot ment, korábban ennyi pénzt még sosem vettek ki a társaságból. Az azonban nagyon nem egyértelmű, hogy kit gazdagított ez az összeg. A rekordosztalékról hozott döntés előtti hetekben ugyanis elég furcsa cégjogi akciókat hajtottak végre a vállalat körül.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkNER-építők mérlege: 30 milliárd bér, 60 milliárd osztalékA kormányközeli építőipari cégek kívülről akár nagyon hatékonynak is tűnhetnek, de ez a hatékonyság valójában járadékvadászat, a járadék pedig a NER-nél csapódik le.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkSoha nem látott profitot hozott a járvány ideje a kormányközeli építőcégeknekMiközben az építőipar egészében látványosan visszaestek a megrendelések és csökkent a termelés is, a nagyobb vállalatoknál nem volt nyoma komoly krízisnek.
Simicska lázadása nyitott utat
A Soltút nem egy új cég, jó ideje fontos szereplője már a hazai építőiparnak, ám az elmúlt években nőtt igazán nagyra, és kezdett rendkívül jövedelmezően működni. A társaság az előző évtized kezdetén jellemzően évi 4-6 milliárdos árbevételt és néhány százmilliós nyereséget hozott össze évente.
A Simicska-Orbán háború 2015-ös kirobbanását követően azonban kiesett a piacról az állami megrendelések addigi legnagyobb haszonélvezője, a Közgép, és ezzel hatalmas űr keletkezett az úgynevezett mélyépítési szegmensben, ahol a Soltút is tevékenykedik. A vállalat meg is ragadta a lehetőséget, és ettől kezdve egyre nagyobb értékben nyert el közbeszerzéseket. A Bisnode adatai szerint
2016 eleje óta önállóan több mint 140 milliárd forintnyi állami megrendelést kaptak, és további közel 550 milliárd forintnyi projektben vehettek illetve vehetnek részt konzorciumi tagként.
A 2010-es évek elején még csak néhány milliárdos forgalmat bonyolító cég így az évtized végére már évi 20-30 milliárdos árbevételt hozott, és emellett az adózott nyeresége is folyamatosan meghaladta az évi ötmilliárdot. Tavaly ehhez képest sikerült még egy szintet lépni: a 2021-es 65 milliárd feletti árbevétel a nyolcadik legmagasabb volt a teljes hazai építőiparban. A 17 milliárdos nyereségnél pedig csak a Szijjártó Pétert jachtoztató Szíjj László, illetve az Orbán Viktornak túrát szervező Garancsi István cégei hoztak össze nagyobb profitot.
Kellett még egy szponzor Felcsútra
A Soltút tulajdonosa azonban nyíltan nincs ennyire közel a legfelsőbb politikai körökhöz. A cégnek már hosszú ideje a gazdaglistákon is rendre feltűnő Rencsár Kálmán a legnagyobb tulajdonosa és irányítója. Rencsárt ugyan a jobboldali kötődésű vállalkozók közé szokták sorolni, és feltűnt már miniszter oldalán projektátadáson is, de nagyon erős NER-es kapcsolatai eddig nem igazán voltak láthatóak és legalább annyit szerepelt a médiában a lovassport támogatása, mint a cége miatt.
A korábbiakhoz képest elég komoly lépés volt azonban a politikai elit irányába, hogy tavaly nyáron a Soltút is feltűnt az Orbán Viktor által alapított és Mészáros Lőrinc által elnökölt Puskás Akadémia szponzorfalán. Persze alapesetben egy focicsapat vagy egy utánpótlásneveléssel foglalkozó alapítvány támogatása nem kellene, hogy erős politikai kapcsolatot jelentsen, ám épp az építőiparban a Mészáros Lőrinchez köthető csapatok szponzorálása valahogy kéz a kézben jár a sikeres szerepléssel az állami tendereken.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkEzermilliárd forint magyar állami megrendelés áll a NER horvát focicsapatának támogatása mögöttA magyar közbeszerzéseken hasító építőipari cégek egymás sarkát tapossák, hogy támogathassák az eszéki futballcsapatot, a tablón már 14 vállalat díszeleg.
Röviden összefoglalva tehát az addig sem apró Soltút számára a Simicska-Orbán háború nyitotta meg az utat, hogy az építőipar meghatározó szereplőjévé váljon, mostanra pedig abban is csatlakozott a szektor legnagyobbjaihoz, hogy beállt a Felcsút szponzorai közé.
Nehezen érthető részvénykibocsátás
Ilyen előzmények után jött a 2021-es rekordév, és az azután kifizetett 12 milliárdos osztalék, amely könnyedén a harminc leggazdagabb magyar közé repíthette Rencsár Kálmánt. Már persze, ha ő kapta meg hatalmas összeget, ami néhány elég meglepő jogi lépés miatt egyáltalán nem biztos.
Rencsár egészen idén tavaszig évek óta egyedül birtokolta a Soltútat. Egyetlen tulajdonostársa maradék 5 százalékos részesedését még 2019-ben vásárolta meg 1,5 milliárd forintért. Bár a 90-es évek elejétől közvetlen tulajdonosa volt a vállalatnak, nem sokkal a kivásárlás után úgy döntött, eladja egy másik cégének a Soltútat. Az értékesítés igazából csak technikai lépés volt, továbbra is Rencsár maradt az egyedüli tulajdonos, csak ekkor már a szintén az építőiparban ténykedő S-Útvonal egyszemélyes zártkörűen működő részvénytársaságon keresztül.
Az elmúlt hónapok kissé furcsa tranzakciói pedig épp az S-Útvonal Zrt-nél történtek. Rencsár ugyanis április közepén úgy döntött, hogy tőkét emel a cégnél, méghozzá úgy, hogy nem hagyományos, hanem úgynevezett osztalékelsőbbségi részvényeket bocsát ki. Az ilyen értékpapírok lényege, hogy tulajdonosuk előbb és nagyobb mértékben részesedhet a társaság osztalékából. Jelen esetben a tíz új részvény tulajdonosa a kifizetés 70 százalékát kaphatja meg.
Az osztalékelsőbbségi részvény egy teljesen bevett formula, semmi kivetnivaló nincs benne, csakhogy egy egyszemélyes zrt-nél teljesen szükségtelen.
Ilyen vállalatnál ugyanis az osztalékot így is úgy is egy ember kapja, az egyedüli tulajdonos.
Az április közepi tőkeemelésnek első ránézésre akkor volt értelme, ha az új részvényeket valaki másra akarták átruházni. Méghozzá valószínűleg igen gyorsan, a kibocsátásról szóló döntésben ugyanis azt is kikötötte Rencsár, hogy az új részvények birtokosa már az előző év osztalékára is jogosult. Azaz az S-Útvonal – Soltúttól kapott 12 milliárdos és saját nyereségéből fizetett további 250 milliós – osztalékából közel 8,6 milliárdot az kaphatott, aki az új papírokkal rendelkezett.
És itt válik érdekessé a kibocsátás módja. A részvényeket ugyanis nyomdai úton állították elő. Ennek azért van jelentősége, mert a kinyomtatott értékpapíroknál nem kell automatikusan lejelenteni a tulajdonosváltást, elég, ha az új részvényes nevét az értékpapír hátoldalán vagy az ahhoz csatolt lapon átírják.*a jogszabály szó szerint úgy fogalmaz, hogy „névre szóló értékpapír esetén azt kell az értékpapírban rögzített jog gyakorlására jogosult személynek tekinteni, akit az értékpapír jogosultként megjelöl, vagy akit a forgatmányok megszakítatlan láncolata jogosultként igazol”. A forgatmány az értékpapírok hátlapján, illetve azokhoz csatolt írás.
Magyarul a 8,6 milliárd forintnyi osztalékra jogosító részvényeket bárki megszerezhette, anélkül, hogy ennek a külvilág számára látható nyoma lett volna.
Egy ilyen tranzakciónak azonban ekkor még volt egy komoly akadálya. A S-Útvonal Zrt. továbbra is egyszemélyes vállalat volt, márpedig a jogszabály szerint, ha
az egyszemélyes társaság új tagokkal egészül ki és így többszemélyes társasággá válik, a tagok kötelesek az alapító okiratot társasági szerződésre módosítani.
Így, hiába maradhatott láthatatlan maga a részvény-átruházás*Amit csak a cégnél tartott részvénykönyvbe kellett bevezetni, ha a tulajdonos az osztalékot is meg akarja kapni., ha megtörténik mégis egyből kiderül az alapító okirat módosítása miatt.
A probléma azonban nem sokkal később megoldódott. Rencsár Kálmán ugyanis bevonta a cégbe kisebbségi tulajdonosnak saját lányát. Gondolhatnánk, hogy ez megmagyarázza az osztalékelsőbbségi részvények kibocsátását, és csak családon belüli vagyonelosztásról volt szó, ám Rencsár lánya csak két darab részvényt kapott, és azok sem osztalékelsőbbségiek, hanem hagyományos törzsrészvények voltak, amelyekre így mindössze a kifizetés 1 százaléka jutott. Ezzel a lépéssel viszont eltűnt az utolsó olyan jogi kötelezettség is, amely az osztalékelsőbbségi papírok esetleges átruházhatóságát láthatóvá tette volna*A már említett részvénykönyvi bejegyzésen kívül, amely azonban nem nyilvános és csak kérésre tekinthető meg..
Minderre két nappal azelőtt került sor, hogy döntöttek volna 12,25 milliárdos osztalék kifizetéséről.
Az S-Útvonal Zrt-t megkerestük kérdéseinkkel, kíváncsiak lettünk volna, minek köszönhető a Soltút Kft. ágazati szinten is kiugró profitrátája, illetve miért volt szükség az osztalékelsőbbségi részvényekre, illetve az elmúlt időszak cégjogi lépéseire, ám cikkünk megjelenéséig nem érkezett válasz. | Rejtély, kihez került a Felcsút-szponzor építőipari cég közel 9 milliárd forintja | Hatalmas nyereségéből hatalmas profitot fizetett a Soltút Kft., a pénz nagy része azonban néhány cégjogi ügylet eredményeként lényegében akárkihez kerülhetett. | null | 1 | https://g7.hu/vallalat/20220711/rejtely-kihez-kerult-a-felcsut-szponzor-epitoipari-ceg-kozel-9-milliard-forintja/ | 2022-07-11 17:16:00 | true | null | null | G7 |
Az emelkedő kamatok és az emelkedő árak révén a bankok és a nagy multicégek nagyobb haszonra, extraprofitra tesznek szert. A kormány ezért úgy határozott, hogy létrehoz egy rezsivédelmi alapot és egy honvédelmi alapot. Innen fizetjük majd a rezsicsökkentés és a honvédség megerősítésének költségeit. Kötelezzük a bankokat, a biztosítókat, a nagy kereskedelmi láncokat, az energiaipari és kereskedő cégeket, a telekommunikációs vállalatokat és a légitársaságokat, hogy extraprofitjuk nagy részét ebbe a két alapba fizessék be.
Így indokolta Orbán Viktor az extraadók kivetését május végén egy Facebook-posztban. A kabinet által kieszelt magyarázat azóta komoly vitákat keltett, Michael O’Leary Ryanair-vezér és Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter például napokig olyan stílusban üzengetett egymásnak, mintha a miniszterelnök posztja alatt vitatkoznának. A miniszter és a cégvezető vitájának alapkérdése azonban stílustól függetlenül teljesen jogos: elég nehezen érthető, miért épp ezeket az iparágakat szemelte ki a kormányzat.
Áremelkedés: pipa
Már a kezdetekben felmerült például, hogy miként maradhatott ki a szórásból az építőipar, amely első ránézésre eléggé beleillik a kormányzati narratívába. A szektorban az infláció már tavaly ősszel is két évtizedes csúcson volt, azóta pedig csak tovább gyorsult, és jelenleg már 25 százaléknál jár.
Persze ez nem jelenti azt, hogy az építőipari vállalatok hatalmasat nyerészkednek a megrendelőkön: a drágulás jelentős részben globális folyamatok eredménye, amit – különösen 2021 elején – a szektor cégei is megszenvedtek. Az ágazatban azonban – részben külső ösztönzők miatt – fixen magas a kereslet, a megrendelők hajlandók kifizetni a jóval magasabb árakat is, így a vállalatok szerződésállománya szinte egész 2021-ben elég stabilan emelkedett.
Ennek eredményeként pedig az építőipar kifejezetten erős évet zárt 2021-ben. Sok szempontból erősebbet, mint a megadóztatott iparágak.
Megugró nyereség: pipa
Ahhoz, hogy az egyes szektorok teljesítményét össze tudjuk hasonlítani, megvizsgáltuk, hogy az adott piacok nagy részét lefedő iparági szereplők árbevétele és adózott nyeresége hogyan alakult az elmúlt években. A ceginformacio.hu adatbázisát használva lekértük az ezer legnagyobb építőipari, illetve kiskereskedelmi, és a 100-100 vezető távközlési, valamint energetikai vállalkozás üzleti eredményeit a 2015 és 2021 közötti időszakra*Azért dolgoztunk az egyes iparágakban különböző számú vállalattal, mert az különböző szektorokban jelentősen eltér az aktív cégek száma, illetve a piaci koncentráció is. Arra törekedtünk, hogy az elemzésbe bevont cégek a piac jelentős részét lefedjék, és így releváns információval szolgáljanak a teljes iparágról is. A cégek – saját bevallás alapján történő – tevékenységi besorolása persze nem mindig fedi teljesen a valóságot, így igyekeztünk kiszűrni a nem az adott ágazatba tartozó cégeket, és pótolni azokat, amelyek valamiért kimaradtak (nyilván ilyen elemszámú mintáknál ezt nem lehetett teljes pontossággal megtenni).
Azoknál a vállalatoknál, amelyek üzleti éve eltér a naptári évtől, a legutóbbi lezárt évet vettük 2021-nek.
A vizsgálatból a légi közlekedési cégeket azért hagytuk ki, mert viszonylag szűk piac, ráadásul a hazánkban aktív két legnagyobb fapados társaság veszteséges volt tavaly, így esetükben valóban nehezen értelmezhető az extraprofitra kivetett adó.
A pénzügyi szolgáltatókat pedig azért nem vizsgáltuk, mert ebben a szektorban árbevétel híján elég nehéz rangsort felállítani, ráadásul a viszonyítási alapnak választott 2015-ös évben az 50 legnagyobb, pénzügy szektorban ténykedő foglalkoztató együttesen veszteséget termelt, mivel ebben az évben az OTP és az MKB eredménye is negatív volt. Összességében azonban ezeknek a vállalatoknak az együttes adózott eredménye 2016 és 2021 között szűkebb sávban mozgott, mint bármelyik másik vizsgált ágazaté..
Ahogy a fenti ábrán is látszik, a négy ágazat közül tavaly és 2015-höz viszonyítva is az építőipari cégek nyeresége nőtt a legnagyobb mértékben. Pedig utóbbi szektor szempontjából a 2015-ös rajt nem is túl ideális, ugyanis 2016-ban az uniós források elapadása miatt masszívan visszaesett a teljes ágazat teljesítménye. A hanyatlás azonban csak időszakos volt, és azóta árbevételben triplázni tudott, nyereségét pedig közel ötszörösére növelte a jelenlegi ezer legnagyobb építőipari cég.
Árbevételben ugyan az elszálló áram- és gázárak miatt az energiaszektor tavaly jóval nagyobbat nőtt, mint az építőcégek, ám ez nyereségben kevésbé csapódott le. Ennek az a magyarázata, hogy az építőipar kifejezetten magas profitrátával működik: az elmúlt években a bevétel rendre 9-10 százaléka maradt meg nyereségnek.
Persze ez a mutató ágazatonként mindig is nagyon eltérő volt. A kereskedelemben például hagyományosan alacsony, hiszen itt az üzleti modell legtöbbször arra épül, hogy a vállalatok nagy mennyiséget értékesítenek kis haszonnal, és végül ebből a sok kicsiből adódik a nagy nyereségtömeg. Emiatt az egyáltalán nem meglepő, hogy a kiskereskedelmi és energetikai cégeknél magasabb az építőipar profitrátája. Az azonban már sokkal nehezebben magyarázható, hogy a távközlési vállalatoknál miért működnek most már tartósan nyereségesebben ezek a cégek.
Mi lenne a 94 milliárdnyi osztalékkal?
Összességében tehát az látszik, hogy az építőipar még a megadóztatott iparágakhoz képest is felülteljesített tavaly, így tényleg elég nehezen érthető, hogyan nem került be a többletteherrel sújtott szektorok közé. Ezt még azzal sem lehet indokolni, hogy az ágazat összegszerű nyeresége ne lenne elég nagy. Sőt, a legnagyobb ezer építőipari cég adózott profitja 2021-ben meghaladta az 500 milliárd forintot, ami több, mint a másik három ágazat összes vizsgált cégének nyeresége együtt.
Az egyetlen dolog, amely a miniszterelnöki indoklásból nem illik az építőipari cégek nagy többségére, az a multi jelző. Ezt a szektort ugyanis – a kiskereskedelemmel vagy a távközléssel ellentétben – nem elsősorban a nagy nemzetközi cégek uralják, hanem villámgyorsan növekvő kormányközeli vállalatok.
Tavaly a tíz legnagyobb építőipari cégből hét volt olyan vállalkozók tulajdonában, akik közismerten közeli kapcsolatot tartanak fenn fideszes politikusokkal.
A top 10-be Mészáros Lőrinc három cége került be, de szerepel a tízes listán a Szijjártó Pétert jachtoztató Szíjj László autópálya-építője, az Orbán Viktornak túrát szervező Garancsi István vállalata, a Tiborcz István botránycégét felvásárló csoport egyik társasága, illetve Matolcsy Ádám barátjának egy érdekeltsége is. A maradék három cég ugyan nem egyértelműen kormányközeli, de kettő ezek közül is feltűnik a felcsúti Puskás Akadémia szponzorfalán, ami azért jelzi, hogy szépen betagozódtak a NER-be.
Ez a tíz cég 2021-ben együttesen több mint 144 milliárd forint adózott nyereséget hozott össze, tehát az ezer legnagyobb építőipari vállalkozás profitjának közel 30 százaléka hozzájuk került.
A hatalmas nyereségből ráadásul 94 milliárd forintot ki is vettek osztalékként a tulajdonosok.
Ennek fényében talán már nem meglepő, hogy a top 10-be tartozó vállalkozások elmúlt évekbeli növekedése még az építőipari átlagot is messze felülmúlta. A tíz cég együttes profitja csak tavaly a másfélszeresére ugrott, hat év alatt pedig több mint hatszorosára emelkedett.
Ebben valószínűleg az is szerepet játszik, hogy a tíz vállalatból kettő olyan is van, amit csak 2014-2015 fordulóján alapítottak, így ezek lényegében nulláról nőttek hat év alatt 60 milliárdos forgalmú cégé. Méghozzá úgy, hogy a nyereségrátájuk is messze meghaladja az ágazati átlagot.
Az építőipart tehát minden jel szerint azért nem sarcolja – a saját definíciója szerint masszív extraprofitja ellenére sem – a kormányzat, mert ezzel a baráti vállalkozók zsebéből venné ki a legtöbb pénzt. Pedig itt még az is indokolttá tenné az adóztatást, hogy azt a pénz jelentős részben épp az állam tette be azokba a zsebekbe, gyakran túlárazottnak tűnő közbeszerzéseken.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkRejtély, kihez került a Felcsút-szponzor építőipari cég közel 9 milliárd forintjaHatalmas nyereségéből hatalmas profitot fizetett a Soltút Kft., a pénz nagy része azonban néhány cégjogi ügylet eredményeként lényegében akárkihez kerülhetett.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkNER-építők mérlege: 30 milliárd bér, 60 milliárd osztalékA kormányközeli építőipari cégek kívülről akár nagyon hatékonynak is tűnhetnek, de ez a hatékonyság valójában járadékvadászat, a járadék pedig a NER-nél csapódik le.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkSoha nem látott profitot hozott a járvány ideje a kormányközeli építőcégeknekMiközben az építőipar egészében látványosan visszaestek a megrendelések és csökkent a termelés is, a nagyobb vállalatoknál nem volt nyoma komoly krízisnek. | Csak akkor nem veszi el az extraprofitot a kormány, ha baráti kezekbe kerül | Az építőipart minden jel szerint azért nem sarcolja a kormányzat a megugró nyereség ellenére sem, mert ezzel NER-es vállalkozók zsebéből venné ki a legtöbb pénzt. | null | 1 | https://g7.hu/vallalat/20220714/csak-akkor-nem-veszi-el-az-extraprofitot-a-kormany-ha-barati-kezekbe-kerul/ | 2022-07-14 17:25:00 | true | null | null | G7 |
Subsets and Splits
No community queries yet
The top public SQL queries from the community will appear here once available.