text
string | title
string | description
string | keywords
sequence | label
int64 | url
string | date
string | is_hand_annoted
bool | score
float64 | title_score
float64 | newspaper
string |
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
Többségi tulajdont szerez a Gránit Bank az Equilor Befektetési Zrt.-ben, és ezzel belép a privátbanki és befektetési szolgáltatások piacára. Az Equilor változatlan menedzsmenttel folytatja működését, miután a Gránit Bank 50 százalék plusz egy szavazatnyi részesedést szerez a befektetési szolgáltatóban - derül ki a Gránit Bank és az Equilor közös közleményéből. | Többségi tulajdont szerez a Gránit Bank az Equilor Befektetési Zrt-ben | Többségi tulajdont szerez a Gránit Bank az Equilor Befektetési Zrt-ben, és ezzel belép a privátbanki és befektetési szolgáltatások piacára. Az Equilor változatlan menedzsmenttel folytatja működését, miután a Gránit Bank 50 százalék plusz egy szavazatnyi részesedést szerez a befektetési szolgáltatóban - derül ki a Gránit Bank közleményéből.
Az Equilor 49,9 százalékos tulajdonosa továbbra is a társaság jelenlegi elnöke és vezérigazgatója marad. | null | 1 | https://www.portfolio.hu/bank/20220812/tobbsegi-tulajdont-szerez-a-granit-bank-az-equilor-befektetesi-zrt-ben-560945 | 2022-08-12 11:18:49 | true | null | null | Portfolio |
Közel százmillió millió forintot kell visszafizetnie Kunszentmártonnak az ipari parki beruházással kapcsolatban indított "szabálytalansági eljárás" eredményeként – erről számolt be közösségi oldalán Hadházy Ákos.
A független országgyűlési képviselő azt írta, hogy egy tavalyi posztja után indult az eljárás, tavaly ugyanis arról írt, hogy Kunszentmárton egyebek mellett egy ipari parkra kapott 186 millió forintot a Boldog István és köre által intézett TOP-os pályázatokból. A kivitelezést 155 millióért a volt fideszes képviselő hálózatának központi cége, a Profiter Machine Kft. nyerte el. Múlt év májusában viszont Hadházy személyesen győződött meg róla, hogy
az ipari parkban nemhogy gazdasági tevékenység nem folyik, de még az építkezést is sikerült félbehagyni.
Azt írta, szomorú emlékműve ez a Boldog-korszaknak, ráadásul az önkormányzatra marad az anyagi felelősség. Hozzátette, nem véletlen, hogy ma már menekülnének: a polgármester utasította az önkormányzat cégét, hogy mondja fel a szerződést a Profiter Machine Kft-vel.
Ezt követően a megindított eljárás során szabálytalanságot talált a Magyar Államkincstár. Ennek lezárultával a városnak a kamatokkal együtt kell visszafizetnie a már felvett pénzt, összesen 98 millió forintot.
A képviselő azt írta, akár örülhetnének is, hogy a fideszes bakter, Boldog István által működtetett hálózat egyik "beruházásának" következménye lett, Boldog körzete azonban szerinte csak a jéghegy csúcsa. "Hány ilyen van még az országban?" – tette fel a kérdést.
Megjegyezte, emellett nem tud róla, hogy a kunszentmártoni fideszes polgármester gyanúsított lenne ebben az ügyben, pedig az önkormányzati cég bízta meg a szerinte manipulált közbeszerzés után a Boldog-féle kivitelezőket. Hozzátette, emellett szerinte Kunszentmártonon az "eddigi egyik legpofátlanabb példáját láthattuk a legelesettebbek felzárkóztatására szánt pénzek ellopásának, de annak nincs semmilyen következménye." | Közel 100 milliót kell visszafizetnie Kunszentmártonnak a kudarcos ipari parki beruházás miatt | Közel százmillió millió forintot kell visszafizetnie Kunszentmártonnak az ipari parki beruházással kapcsolatban indított "szabálytalansági eljárás" eredményeként – erről számolt be közösségi oldalán Hadházy Ákos. | null | 1 | https://magyarnarancs.hu/kismagyarorszag/kozel-100-milliot-kell-visszafizetnie-kunszentmartonnak-a-kudarcos-ipari-parki-beruhazas-miatt-251384 | 2022-08-12 00:00:00 | true | null | null | Magyar Narancs |
2022 augusztus 15., 07:01
comments 5
A Budapesti 10. számú országgyűlési egyéni választókerületben induló egyik jelölt ajánlóívein halottak aláírása is szerepelt, írja a Police.hu. A Választási Iroda feljelentése után a Budapesti Rendőr-főkapitányság Gazdasági Bűnözés Elleni Főosztálya indított eljárást, ami során megállapították, hogy az ajánlóíveken
12 olyan személy aláírása is szerepelt, akik az ajánlásgyűjtés idején már nem éltek.
Illetve 28 olyan emberé, akik a rendőröknek azt állították, hogy valójában ők nem írták alá az ívet.
Az ajánlások alapján a jelöltet a választási bizottság nyilvántartásba vette, mentelmi joga azonban megszűnt, amikor a választáson nem szerzett mandátumot, jelölőpártja nem jutott be a parlamentbe. A nyomozók a 49 éves M. Anita lakásán 2022. augusztus 9-én kutatást hajtottak végre, majd a nőt a választás, népszavazás és európai polgári kezdeményezés rendje elleni bűncselekmény megalapozott gyanúja miatt hallgatták ki.
A szabadlábon védekező gyanúsított elismerte, hogy az ajánlások túlnyomó többségét ő gyűjtötte, de tagadta, hogy aláírásokat hamisított volna. | Halottak aláírása is szerepelt a Normális Párt jelöltjének ajánlóívein | A Budapesti 10. számú országgyűlési egyéni választókerületben induló egyik jelölt ajánlóívein halottak aláírása is szerepelt, írja a Police.hu. A Választási Iroda feljelentése után a Budapesti Rendőr-főkapitányság Gazdasági Bűnözés Elleni Főosztálya indított eljárást, ami során megállapították, hogy az ajánlóíveken 12 olyan személy aláírása is szerepelt, akik az ajánlásgyűjtés idején már nem éltek. Illetve 28 olyan emberé, akik a rendőröknek azt állították, hogy valójában ők nem írták alá az ívet. | null | 1 | https://444.hu/2022/08/15/halottak-alairasa-is-szerepelt-a-normalis-part-jeloltjenek-ajanloivein | 2022-08-15 00:00:00 | true | null | null | 444 |
Az Equilor 49,9 százalékos tulajdonosa továbbra is a társaság jelenlegi elnöke és vezérigazgatója marad. A tranzakció illeszkedik a Gránit Bank hosszú távú stratégiájába, erősíti a bank privátbanki és személyre szabott befektetési szolgáltatásait, míg az Equilor további jelentős növekedést tervez a banki háttérre támaszkodva – jelentette be a bank, amelynek jelenleg 43 százalékban tulajdonosa a TiberisDigital Kft., amely mögött a BDPST Group, vagyis Tiborcz István cége áll. (Cikkünk első változatában tévesen azt írtuk, hogy Tiborcz érdekeltsége jelenleg is többségi tulajdonos, de március óta már nem ez a helyzet – a szerk.)
A két meghatározó hazai pénzügyi szolgáltató célja, hogy a szinergiák kihasználásával egymást erősítve, partnerségben működjön. A tranzakció zárásához a Magyar Nemzeti Bank és a Gazdasági Versenyhivatal engedélye szükséges.
A közlemény szerint a Gránit Bank Zrt.-nek az Equilor Befektetési Zrt.-ben történő tranzakciója mindkét társaság és ügyfeleik számára is előnyös: a Gránit Bank ügyfelei számára bővül a befektetési-, és privátbanki szolgáltatások köre, míg az Equilor Befektetési Zrt. ügyfelei számára a banki háttérrel erőteljesebbé válik a befektetési szolgáltató növekedése.
A tranzakció nem érinti az Equilor Alapkezelőt. A részesedésszerzést követően az Equilor neve, vezetése nem változik, a befektetési szolgáltatót továbbra is Gereben András elnök és Szécsényi Bálint vezérigazgató, a Budapesti Értéktőzsde korábbi alelnöke irányítják majd, akik megtartják 49,9 százalékos tulajdonrészüket. A banki háttérnek köszönhetően az Equilor még dinamikusabban növekedhet, tovább bővítheti digitális szolgáltatásait, amelyben nagymértékben támaszkodhat majd a Gránit Bank elmúlt években elért jelentős eredményeire – írták.
A Gránit Bank, az elmúlt évtized leggyorsabban növekvő hazai bankjaként, tevékenysége bővülésének újabb állomásaként tekint az Equilor Befektetési Zrt.-ben való részesedésszerzésre és nagyra értékeli a jelenlegi menedzsment, különösen az elnök, a vezérigazgató, valamint a munkatársak hosszú évek óta tartó elkötelezett munkáját. A Gránit Bank rekorderedményt ért el 2022 első felében, a nettó kamatbevétel 110,7 százalékkal, míg az adó előtti nyereség 251,4 százalékkal nőtt éves szinten. | Többséget szerez a legrégibb hazai brókercégben a Tiborcz István érdekeltségébe tartozó Gránit Bank | Változatlan menedzsmenttel folytatja működését az Equilor Befektetési Zrt., miután a Gránit Bank Zrt. 50 százalék plusz egy szavazatnyi részesedést szerez a több mint 30 éves magyar befektetési szolgáltatóban. | null | 1 | https://24.hu/fn/gazdasag/2022/08/12/granit-bank-equilor-tiborcz-istvan-bank-befektetes-tulajdonszerzes-tulajdonresz-tranzakcio-gvh/ | 2022-08-12 00:00:00 | true | null | null | 24.hu |
Az Opus Global Nyrt. és a Status Energy Kft. 50-50 százalékos tulajdonában lévő Opus Titász Áramhálózati Zrt. és az Opus Tigáz Gázhálózati Zrt., valamint az Opus Global Nyrt. és a Status Energy Magántőkealap tulajdonában lévő Optesz Opus Energetikai Támogató Zrt. igazgatóságai előkészítették az energetikai társaságok átalakítását a társaságok beolvadásos kiválásával – adta hírül a Mészáros Lőrinc nagyvállalkozóhoz köthető tőzsdei cég a bét.hu-n.
A beolvadásos kiválás során az Opus Tigáz Zrt. és az Opus Titász Zrt. fennmaradnak és a részvényeseik döntésüknek megfelelően a társaságok vagyonának egy részével az Optesz Opus Zrt.-hez, mint átvevő jogutód társasághoz csatlakozhatnak. A beolvadásos kiválás a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatalnak a cégjogi eseményeket előzetesen jóváhagyó határozatától és a társaságok közgyűlésének jóváhagyásától függ.
A közlemény szerint az Opus-Csoport energetika szegmensén belül a beolvadásos kiválás gazdasági és költséghatékonysági okokból, a szegmensen belül rejlő szinergiák kiaknázása, a párhuzamosságok megszüntetése, valamint a racionális és költséghatékony működés elősegítése érdekében került előkészítésre, mely eredményeként az Optesz Opus Zrt. megkezdheti azon támogató tevékenységét, amely valamennyi érintett társaság eredményességének és a működési hatékonyságának növelését segíti elő. | Változás érkezik a Mészáros Lőrinchez köthető áram- és gázszolgáltató cégeknél | Költséghatékonysági okokra hivatkozva úgynevezett beolvadásos kiválást jelentett be az Opus-csoport. | null | 1 | https://24.hu/fn/gazdasag/2022/08/11/meszaros-lorinc-opus-global-tigaz-titasz-energia-aram-gaz-foldgaz-szolgaltato-energetika/ | 2022-08-11 00:00:00 | true | null | null | 24.hu |
Kovács Helga Mariann, a Kúria elnökének, Varga Zs. Andrásnak a felesége lett a Fővárosi Ítélőtábla Polgári Kollégiumának tanácselnöke, annak ellenére is, hogy a bírák által tartott választáson kevesebb szavazatot kapott, mint egy másik jelölt. A Hvg.hu azt írta, hogy a szavazáson 14-en szavaztak a nyertes pályázóra, 36-an pedig ellene.
Ribai Csilla, a Fővárosi Ítélőtábla elnöke szerint ez nem probléma, és visszautasítja azt a feltételezést, miszerint politikai kinevezés történt volna. Hétfői közleményében azt írta, a szavazás csak véleménynyilvánító javaslat volt, amely nem köti a kinevezőt, ugyanis a tanácselnökök kinevezése nem választással történik.
„A Fővárosi Ítélőtábla elnökeként visszautasítom, hogy a tanácselnöki kinevezés politikai befolyásra történt és egyben méltatlannak tartom ezt a feltételezést. A Fővárosi Ítélőtábla az igazgatási és ítélkezési tevékenységét a törvényeknek megfelelően végezte és végzi. (…) A véleményező szerv javaslata a kinevezésre jogosultat nem köti, ezért hamis annak a látszata, hogy a tanácselnöki kinevezés alapja kizárólag egy »bíróválasztó kollégiumi szavazás« lenne
Dr. Kovács Helga Mariann tanácselnöki kinevezésére kizárólag objektív szempontok alapján került sor”
– áll a közleményben, amely kiemeli, hogy Kovács három szakjogászi végzettséggel, valamint egy mesterképzésen szerzett diplomával is rendelkezik.
„Rendkívül kiterjedt jogirodalmi, előadói és tudományos tevékenységet végez anyagi jogi és eljárásjogi tárgykörökben. Tudományos fokozatának a megszerzése folyamatban van. Két kommentár társszerzője, továbbá 8 évet meghaladó tanácsvezetői tapasztalata van.
Ezzel szemben a másik pályázó ilyen mértékű felkészültséggel nem rendelkezett, továbbá a nem nyertes pályázó által a pályaművében megfogalmazott célkitűzések közül az időszerűség érvényesülését a kinevező nem látta biztosítottnak, amely kiemelt társadalmi érdek” – indokolta a választást a Fővárosi Ítélőtábla elnöke. | Fővárosi Ítélőtábla elnöke: A Kúria elnökének felesége képzettebb, ezért lett ő a tanácselnök | Kovács Helga Mariann, a Kúria elnökének, Varga Zs. Andrásnak a felesége lett a Fővárosi Ítélőtábla Polgári Kollégiumának tanácselnöke, annak ellenére is, hogy a bírák által tartott választáson kevesebb szavazatot kapott, mint egy másik jelölt. A Hvg.hu azt írta, hogy a szavazáson 14-en szavaztak a nyertes pályázóra, 36-an pedig ellene. | null | 1 | https://telex.hu/belfold/2022/08/15/fovarosi-itelotabla-polgari-kollegium-tanacselnok-kinevezes-kovacs-helga-mariann-varga-zs-andras-felesege | 2022-08-15 10:37:00 | true | null | null | Telex |
„A Kúria elnökének semmilyen szerepe nincs az ítélőtáblai pályázatok elbírálásában” – közölte közleményében a Kúria hétfőn. Arra reagáltak, hogy nemrég kiderült: a Kúria elnökének, Varga Zs. Andrásnak a felesége lett a Fővárosi Ítélőtábla Polgári Kollégiumának tanácselnöke, annak ellenére is, hogy a bírák által tartott választáson kevesebb szavazatot kapott, mint egy másik jelölt. A Hvg.hu azt írta, hogy a szavazáson 14-en szavaztak a nyertes pályázóra, 36-an pedig ellene.
A Fővárosi Ítélőtábla elnöke már visszautasította, hogy politikai kinevezés történt volna, és azt mondta, azért lett Kovács Helga Mariann a tanácselnök a szavazás eredménye ellenére is, mert képzettebb.
A Kúria szerint Magyarország alkotmányos rendje nem engedi a bírák családi kapcsolatainak vizsgálatát pályázatok elbírálása során. „Képtelenség is lenne a bírósági vezetők hozzátartozóit sajátos végzettségüktől, hosszú tanácselnöki és több évtizedes bírói tapasztalatuktól függetlenül kizárni a pályázatokból. Össze nem függő események összekapcsolt bemutatása érdekes lehet, de valós nem” – írták. Az ügyben korábban kérdéseket is küldtünk, de erre nem válaszoltak. | Kúria: Varga Zs. Andrásnak nincs köze a felesége kinevezéséhez | „A Kúria elnökének semmilyen szerepe nincs az ítélőtáblai pályázatok elbírálásában” – közölte közleményében a Kúria hétfőn. Arra reagáltak, hogy nemrég kiderült: a Kúria elnökének, Varga Zs. Andrásnak a felesége lett a Fővárosi Ítélőtábla Polgári Kollégiumának tanácselnöke, annak ellenére is, hogy a bírák által tartott választáson kevesebb szavazatot kapott, mint egy másik jelölt. A Hvg.hu azt írta, hogy a szavazáson 14-en szavaztak a nyertes pályázóra, 36-an pedig ellene. | null | 1 | https://telex.hu/belfold/2022/08/16/kuria-varga-zs-a-andras-kinevezes | 2022-08-16 11:01:00 | true | null | null | Telex |
A Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság a Debreciner.hu cikkében olvasható, félreérthető és téves állításokról ír, de nem nevezi meg, hogy pontosan mely mondatokat kifogásolja. Közölték, hogy a 2017-ben indított huszonkét férőhelykiváltó program keretében eddig 92 helyszínen összesen 1092 személy költözhetett új lakásba, de azt már nem árulták el, hogy melyik konkrét projektek esetében, milyen településeken történtek a beköltözések.
A Debreciner.hu cikkét a Szabad Európa új sorozatában, a Szabad oldalban közöljük. Ebben a sorozatban az ország független szerkesztőségeinek írásait, tartalmait vesszük át, hogy saját olvasóikon túl a szélesebb nyilvánossághoz is eljussanak.
Augusztus 11-én részletesen bemutattuk a 2017-ben az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) által kiírt EFOP-2.2.2. pályázatot, valamint az annak keretében elindult Jobb, mint az otthon – támogatott lakhatás Hajdú-Bihar megyében című, 2,41 milliárd forint európai uniós támogatásból finanszírozott programot. A projekt során Bárándon, Derecskén, Püspökladányban és Szerepen épültek fogyatékossággal élő, pszichiátriai beteg és szenvedélybeteg személyek számára olyan, tizenkét férőhelyes lakóházak, amelyek a hagyományos, nagy bentlakásos szociális otthonokat hivatottak kiváltani. Egyes házak már 2019-re elkészültek, azonban még egyetlen lakó sem költözhetett be az épületekbe.
Ugyancsak beszámoltunk arról, hogy az EFOP-os pályázat keretében 2017 óta elindult összesen huszonkét projektből még egyet sem zártak le, többszöri határidő-tologatás után a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság (SZGYF) honlapján olvasható információk szerint a várható befejezés dátuma 2022. december 31.
Nem mondták meg a csúszások okát
Megkérdeztük az SZGYF-et, mi az oka annak, hogy egyetlen projektet sem sikerült még befejezniük. A főigazgatóság cikkünk megjelenése után egy nappal, augusztus 12-én reagált levelünkre. Azt írták, az említett projektek mindegyikében a meghatározott céloknak megfelelően, az érintett emberek érdekében zajlik a források felhasználása, a konkrét kérdésünkre, tehát a huszonkét projekt befejezetlenségének okára azonban nem válaszoltak.
„A cikk félreérthető, téves állításai arra vezethetők vissza, hogy a benne említett projektek még nem fejeződtek be. A projektek akkor fejeződnek be, amint minden szükséges engedély rendelkezésre áll, valamint ha az eltervezett valamennyi projektelem együttesen megvalósul” – írták. Arra az SZGYF nem tért ki, hogy cikkünk pontosan mely állításait tartják félreérthetőnek vagy tévesnek.
Minden épület az eredetileg tervezett funkciót fogja betölteni – állítja a főigazgatóság
Azt is kifejtették, hogy vannak olyan projektelemek, amelyek teljesülése folyamatban van, ezért csak a projektelemek együttes teljesítését követően lesz lehetőség a projektek befejezésére. „Így azelőtt minden olyan jellegű állítás, hogy nem valósultak meg a célok – alaptalan. Amit a projektekben vállaltunk, az mind megvalósul. Továbbá az összes épület az eredetileg tervezett funkciót fogja betölteni – minden ezzel ellentétes állítás tévedésen alapul” – közölte az SZGYF, minden bizonnyal arra, az általunk is megemlített derecskei szóbeszédre utalva, miszerint bizonyos személy(ek) a projektet kihasználva arra játszhat(nak), hogy a program befejezését követően csak öt évig kell az eredeti rendeltetésüknek megfelelően hasznosítani az ingatlanokat. Természetesen nem állítottuk, hogy ennek a híresztelésnek lenne szilárd valóságalapja, azonban cikkünk megjelenését követően is kaptunk olyan megkereséseket, amelyek alapján mindenképpen kijelenthető, hogy ez a téma része a városi közbeszédnek.
Nem közölték, mely helyszínekről és projektekről van szó
Az SZGYF-től azt is megkérdeztük, hogy az említett huszonkét program között vannak-e olyanok, amelyek keretében már költözhettek be lakók, és ha igen, akkor mely projekt kapcsán, mely településeken. A főigazgatóság válasza szerint 92 helyszínen összesen 1092 személy költözhetett be a lakásokba, a konkrét projekteket és az érintett településeket azonban nem nevezték meg. | „Minden épület az eredetileg tervezett funkciót fogja betölteni” – Reagált a lakóotthonokról a projektgazda | A Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság a Debreciner.hu cikkében olvasható, félreérthető és téves állításokról ír, de nem nevezi meg, hogy pontosan mely mondatokat kifogásolja. Közölték, hogy a 2017-ben indított huszonkét férőhelykiváltó program keretében eddig 92 helyszínen összesen 1092 személy költözhetett új lakásba, de azt már nem árulták el, hogy melyik konkrét projektek esetében, milyen településeken történtek a beköltözések. | null | 1 | https://www.szabadeuropa.hu/a/minden-epulet-az-eredetileg-tervezett-funkciot-fogja-betolteni-reagalt-a-lakootthonokrol-irt-cikkre-a-projektgazda/31989470.html | 2022-08-15 00:00:00 | true | null | null | Szabad Európa |
A nyár végéig dolgozik Áder Jánosról szóló kötetén, annak elkészülte után javasolja a beszélgetést – tartalmilag ezt válaszolta Dr. Fricz Tamás kormánypárti politológus, a Békemeneteket szervező Civil Összefogás Fórum alapítója, szóvivője, amikor korábbi cikkünk megjelenése előtt arról a havi nettó 873 125 forintos tanácsadói szerződésről szerettük volna kérdezni, amelyet a Köztársasági Elnöki Hivatallal kötött.
Fricz Tamás a tanácsadói szerződést nem kívánta kommentálni, és a hivatal sem reagált leveleinkre, így a Transparency International Magyarországgal közösen adatigényléssel fordultunk a Sándor-palotához. Az átlátható közpénzfelhasználásért és a korrupció visszaszorításáért küzdő, közadatokra specializálódott civil szervezettel egyebek mellett Fricz Tamás megbízási szerződését, a vonatkozó teljesítésigazolásokat és a tevékenysége idején keletkezett dokumentumokat kértük ki. Azt is szerettük volna megtudni, hogy vajon megversenyeztették-e Fricz Tamást a szerződés megkötése előtt.
A megkapott dokumentumok szerint Fricz Tamás havi bruttó 1 millió 250 ezer forintért szerződött a hivatallal a „köztársasági elnök részére a Köztársasági Elnök közjogi, társadalompolitikai feladataival összefüggő tanácsadói tevékenység” ellátására a 2021. október 1. és 2022. május 31. közötti időszakra, összesen bruttó 10 millió forintért.
Hogy a hivatal milyen eljárásban választotta ki Fricz Tamást, vagy hogy pontosan melyik szervezeti egység döntött a személyéről, arról semmit sem közöltek. A Transparency International Magyarországgal közösen előterjesztett adatigénylésünkre küldött levelükben annyit azért elárultak:
A megbízási szerződés szerinti feladatokat a megbízott a vonatkozó szabályoknak megfelelően, személyesen végezte.
Arra sem tudtunk meg sokkal többet, hogy a tanácsadás miben merült ki. Az biztos, hogy a teljesítésigazolások szerint Fricz Tamás minden hónapban elvégezte munkáját, amelyeket minden hónapban ugyanazzal a néhány sorral részletezett a feladatok megjelölésnél: „Áder János köztársasági elnök úr tízéves elnöki tevékenységének elemzése keretében az Elnök úrhoz köthető eseményekkel, hazai és külföldi fellépésével kapcsolatos összes dokumentum, sajtó- és médiamegjelenés, interjúk, beszédek, médiavisszhangok stb. feldolgozását végzem el.” Majd még egy mondatban azt jelezte, hogy a munka hányadik szakaszában (1-8.) tart.
Vélhetően erről semmilyen írásos beszámoló nem készült, adatigénylésünkben ugyanis kikértük az esetlegesen keletkezett írásos termékeket, jelentéseket, tanulmányokat is, de ilyesmi nem érkezett. Lehetséges a szóbeli teljesítés is, ebben az esetben az írásba foglalt feljegyzésekről érdeklődtünk, ilyesmit sem kaptunk. Az utolsó hónapra vonatkozó, májusi teljesítésigazolás szerint adott hónapban 1-je és 9-e között Fricz Tamás előteljesítette feladatait.
Még júliusban szerettük volna megtudni a Köztársasági Elnöki Hivataltól, hogy a tanácsadói megbízásnak van-e bármi köze ahhoz a könyvhöz, amelyet Fricz Tamás ír Áder Jánosról, levelünkre azonban nem érkezett válasz. Mindenesetre a szerződésében és a teljesítési igazolásokon is egyértelműen tanácsadói feladatokról van szó, a nyilvános szerződéslistán pedig konkrétan társadalompolitikai tanácsadói tevékenységet jelöltek meg.
Fricz Tamás a politikatudományok doktora, blogot ír a kormányközeli Magyar Nemzetben, több kötet szerzője, 2013-ban Áder János akkori köztársasági elnök megbízásából Balog Zoltán a Magyar Érdemrend Tisztikeresztjével tüntette ki.
Bár leveleink hetek óta a Sándor-palotánál vannak, egyelőre nem érkezett válasz arra, hogy pontosan mire fog elmenni az a több mint egymilliárd forintos plusz keret, amelyet a kormány adott Novák Katalin hivatalának. | Kilenc nap alatt elvégzett egyhavi munkát Fricz Tamás CÖF-alapító, 873 ezer forintot kapott a Sándor-palotától | Közérdekű adatigényléssel igyekeztünk többet megtudni Fricz Tamás havi csaknem 900 ezer forintos megbízatásáról. A CÖF alapítója a köztársasági elnök fellépéseivel kapcsolatos dokumentumokat, médiamegjelenéseket vizsgálta nyolc hónapon át. Hogy ennek van-e köze a készülő Áder-kötethez, azt a Sándor-palota nem árulta el. | null | 1 | https://rtl.hu/belfold/2022/08/15/fricz-tamas-ader-janos-fizetes-konyv | 2022-08-15 11:04:00 | true | null | null | Rtl.hu |
Több mint három éve nagy port vert fel az NHB Növekedési Hitelbank Zrt. esete. A hitelintézet már 2014 őszétől reflektorfényben volt, akkor került ugyanis a BanKonzult Pénzügyi és Gazdasági Tanácsadó Kft. 98,47 százalékos tulajdonába az evoBank Zrt. (a maradék 1,53 százalékos pakett egy luxemburgi cégé, a Fransa Holding S.A.-é lett).
Akinek elsőre nem ugrana be ez a név – ami nem csoda, hiszen alig egy évig használták –, annak hadd idézzük fel a patinás jogelődöket: az 1990 februárjában alakult Kulturbankot, amely botrányokat sem nélkülöző előzményeket követően került 1992 végén a francia Banque Indosuez birtokába – s vette fel az anyabank nevét –, majd három évvel később a koreai Hanwha Bank lett a tulajdonos, amely ugyancsak átkeresztelte érdekeltségét.
A Hanwhától vásárolta meg egy magyar befektetőkből álló csoport 2013-ban a bank licenszét, s adta azt tovább a Szemerey Tamás Béla által tulajdonolt BanKonzultnak. Aki nem más, mint Matolcsy Györgynek, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnökének az unokatestvére. Az MNB nem sokkal Matolcsy első elnöki mandátuma kezdete után, 2013 tavaszán hirdette meg a kis- és középvállalkozásokat a piacinál olcsóbb kamatozású hitelekhez juttató Növekedési Hitelprogramot. Óhatatlanul erre lehetett asszociálni, amikor kiderült, hogy Szemerey evoBankról Növekedési Hitelbankra keresztelte át új szerzeményét.
S nem is csaltak a megérzések, hiszen az NHB az NHP egyik leglelkesebb szekértolója lett. Még annak árán is, hogy azért egy hitelintézet számára korántsem kifizetődő a piacinál olcsóbban kihelyezni a nem kedvezményes módon előteremtett forrásait.
Mindenesetre az a bizonyos bili csak jó négy évnyi – a kívülállók számára harmonikusnak tűnő – időszak után borult ki. Néhány nappal 2018 karácsonya előtt az MNB felügyeleti biztost küldött ki az NHB-hoz, emellett korlátozta a hitelintézetből kivehető összegeket, miközben új betétek nyitását is megtiltotta, mivel úgy ítélte meg, hogy likviditási problémák keletkeztek a banknál.
Ugyanakkor az is vastagon belejátszhatott a végkifejletbe, hogy a két unokatestvér állítólag összeveszett egymással – ahogy arról lapunk annak idején megbízható forrásból értesült, amely információt azóta sem cáfolták az érintettek.
Egy újabb sátoros ünnep előestéjén, 2019. március 14-én aztán eljött a vég, pontosabban a végelszámolás, amit az MNB rendelt el. Mely eljárás aztán annak az évnek a végén átment felszámolásba.
Az adok-kapok az unokatestvérek által irányított érdekeltségek között tovább folyt – még perek is indultak. A pórul járt ügyfelek számára azonban minden bizonnyal az volt nagyobb érvágás, hogy a felszámolási eljárás csak nagyon lassan haladt előre. Azt követően, hogy a vagyonkiadást előkészítő folyamatok már 2019 júliusára befejeződtek, s a kiadással megbízott Codex Értéktár Zrt. megkezdhette az ügyfél-megbízások teljesítését, mindössze három közlemény jelent meg az illetékes Pénzügyi Stabilitási és Felszámoló Nonprofit Kft. honlapján. Egy 2019 decemberében, a felszámolás megindulásáról, egy 2020 márciusában – csaknem napra pontosan egy évvel az NHB bedőlésének hivatalossá válása után – arról, hogy az időközben berobbant koronavírus-járványra tekintettel el kell halasztani a 2020. április 15-ére összetrombitált hitelezői gyűlést.
A harmadik közlemény pedig a napokban látott napvilágot. Ebben a vagyonkiadással megbízott Codex Értéktár Zrt. arról tájékoztatta „az NHB Bank valamennyi érintett ügyfelét, hogy az Access PP Deposit Nyíltvégű Befektetési Alap megszűnési eljárását a K&H Bank Zrt. befejezte”. Egyúttal azt is közhírré tette, hogy az alap által kibocsátott jegyeket az alábbi árakon fizetik vissza jogos tulajdonosaiknak:
Access PP Deposit Nyíltvégű Befektetési Alap Illikvid 0,016257 forint/darab,
Access PP Deposit Nyíltvégű Befektetési Alap A sorozat 0,095643 forint/darab.
Azt már a K&H honlapján elérhető tájékoztatóból tudhatjuk meg, hogy az Access PP Deposit Nyíltvégű Befektetési Alapot menedzselő Acces Befektetési Alapkezelő Zrt. már 2017 márciusában kezdeményezte az alap megszűnését, de annak jegyeivel már 2015 márciusától nem lehetett kereskedni. Lévén, hogy azokat az akkor botrányos véget ért Buda-Cash Brókerház Zrt. kezelte, amely állománya 2016 februárjában került az NHB-hoz, miután az megnyerte az állomány átruházására kiírt pályázatot.
Az NHB bedőlése miatt vonta vissza az MNB 2019 áprilisában az alapkezelő kollektív portfólió-kezelés (befektetési alapkezelés), portfólió-kezelés, valamint befektetési tanácsadás végzésére jogosító tevékenységi engedélyé. Így került képbe a K&H, mint a megszűnés alatt álló Access Pénzpiaci Deposit Nyíltvégű Befektetési Alap letétkezelője, amelynek e minőségében kellett lefolytatnia az alap megszűnési eljárását, és egyben ellátnia az alapkezelő helyett az alap törvényes képviseletét.
Az alap tevékenységét lezáró, 2022. július 11-ei nappal elkészült jelentés szerint az Access PP Deposit Nyíltvégű Befektetési Alap A sorozatából közel 276,5 millió maradt, amelyek a felszámoló által közzétett adatok alapján együttesen valamivel kevesebb mint 26,5 millió forintot érnek. Az Access PP Deposit Nyíltvégű Befektetési Alap Illikvid jegyekből csaknem 1,35 milliárd darab maradt, ezek összértéke azonban 22 millió alatt maradt.
Mivel az NHB bebukása előtt egy darab ilyen jegy nettó eszközértéke a 2 forintot is meghaladta, gyors számolást követően máris kijön a befektetők számára megdöbbentően szomorú eredmény: az egykoron összesen 3,3 milliárd forintot ért jegyeikért most alig valamivel több mint 48 millió üti a markukat. | Milliárdokat buktak Matolcsy György unokatestvérének egykori ügyfelei | A 2019-ben előbb vég-, majd felszámolási eljárás alá került NHB Növekedési Hitelbank felszámolója ugyan arról tájékoztatott, hogy a hitelintézetnél beragadt befektetési jegyeik után végre fizetnek, ám abban nincs sok köszönet. A pórul járt befektetők ugyanis összesen alig valamivel több mint 48 millió forintot kapnak, miközben a bank bukása előtt jegyeik együttesen 3,3 milliárd forintot is értek. | null | 1 | https://mfor.hu/cikkek/vallalatok/milliardokat-buktak-matolcsy-gyorgy-unokatestverenek-egykori-ugyfelei.html | 2022-08-16 12:30:00 | true | null | null | mfor.hu |
Helyreigazítás: Ennek a cikknek megváltozott a címe 2022. szeptember 14-én. 2022. augusztus 8-án közzétett, „Gianni elegáns éttermét vásárolta meg Mészáros Lőrinc” című cikkünkben valótlanul állítottuk, hogy Mészáros Lőrinc megvette Gianni naphegyi éttermét. A valós tény ezzel szemben az, hogy a Gian Luigi Annoni kisebbségi tulajdona mellett működő Terra étterem 2022. májusában a Naphegy utca 67 szám alatt bezárt. Sem az éttermet, sem az azt üzemeltető társaságot sem Mészáros Lőrinc, sem más nem vette meg Gian Luigi Annonitól.
A hibáért elnézést kérünk az érintettektől.
Úgy tűnik, nem kell étterem nélkül maradniuk az Oxygen Wellnessbe járóknak, miután Gianni Annoni nem tudta nyereségesen működtetni az ott lévő helyiséget, most megpróbálja Mészáros Lőrinc. A Naphegy utca és környéke Buda egyik legelegánsabb és legdrágább része.
A milliárdos vállalkozó Sunhill Bisztró néven hozott létre egy új céget – írta a 444. Egészen pontosan a Fájdalom Ambulancia a cég alapítója, ahová a felcsúti sikerember még 2020-ban vásárolta be magát. A diósgyőri futballcsapatot is ezen a cégen keresztül üzemelteti Magyar Mátyással együtt, akit a felcsúti fociakadémián ismert meg, és lett az egyik közeli bizalmasa.
Az Oxygen Wellness kedvelt helye a NER-nek, de az étterem veszteséget termelt eddig a cégadatok szerint, Mészáros mégis látott benne fantáziát. A fővárosban ez lesz az első étterme az ország egyik leggazdagabb emberének, akinek Czene Ferenc, a Mészáros Gasztro Kft. ügyvezetője segíti ezúttal is a munkáját. | Gianni elegáns budai éttermét vásárolta meg Mészáros Lőrinc | Úgy tűnik, nem kell étterem nélkül maradniuk az Oxygen Wellnessbe járóknak, miután Gianni Annoni nem tudta nyereségesen működtetni az ott lévő helyiséget, most megpróbálja Mészáros Lőrinc. A Naphegy utca és környéke Buda egyik legelegánsabb és legdrágább része. | null | 1 | https://telex.hu/belfold/2022/08/08/meszaros-lorinc-etterem-naphegy-ter | 2022-08-08 12:30:00 | true | null | null | Telex |
A Gránit Bank többségi tulajdont vett az Equilor Befektetési Zrt. brókercégben (a deal az Equilor alapkezelőjét nem érinti). A bank első embere, Hegedüs Éva nemrégiben az MCC Feszten ugyan azt hangsúlyozta, hogy egy bank életét nem a tulajdonosai, hanem a menedzsmentje, illetve a teljesítménye és a szolgáltatásai határozzák meg, de azért a bejelentés kapcsán alighanem mégis az a legérdekesebb, hogy így közvetve Tiborcz István, a miniszterelnök veje a brókercégnek is tulajdonosa lesz.
Tiborcz István kiterjedt hazai és külföldi ingatlanpiaci portfólióval, irodaházakkal és szállodákkal rendelkezett, a legtöbb érdekeltségét holdingcége, a BDPST Group alatt fogja össze. Az elmúlt időszakban, még a 2022-es parlamenti választások előtt érezhető volt egyfajta hangsúlyeltolódás, és Tiborcz a pénzügyi szolgáltatások piacán is egyre erősebben megjelent.
Többféle intézmény kapcsán is hallottuk, hogy a miniszterelnök veje is érdeklődik, ezek közül eddig a Gránit Bank, a Diófa Alapkezelő és most az Equilor Befektetési Zrt. valósult meg, más tranzakcióknál (Sopron Bank, Commerzbank, Aegon Biztosító) azonban végül nem ő futott be.
Tiborcz István gyakorlatilag sorra olyan üzleteket kötött, amelyekkel már előtte is így vagy úgy elhangzott a neve. A Gránit Bank korábban hitelezte, a Diófa Alapkezelő korábbi tulajdonosával, Jellinek Dániellel korábban is már többször kötött üzleteket, de az Equilorról is olykor az a hír járta, hogy szorosabb a kapcsolat annál, ami látszik. Szécsényi Bálint a brókercég vezetője és Tiborcz István személyesen is jóban voltak, olykor felbukkantak közös fotón, és a BDPST, illetve az Equilor székhelye ugyanaz a Pasaréti úti 122–124. alatti Mozium irodaház, ahol további olyan magántőkealapok és cégek is találhatók, amelyeknek a tevékenységét a piacon olykor a miniszterelnök vejével emlegették együtt. Az épület onnan lehet ismerős a nagyközönségnek, hogy Wang mester budai étterme a Wang Mozium is itt található.
A közlemény szerint az Equilor Befektetési Zrt. változatlan menedzsmenttel folytatja működését, miután a Gránit Bank Zrt. 50 százalék plusz egy szavazatnyi részesedést szerez az Equilor Befektetési Zrt. 49,9 százalékos tulajdonosa továbbra is a társaság jelenlegi elnöke, Gereben András és a vezérigazgató, Szécsényi Bálint marad.
A tranzakció zárásához a Magyar Nemzeti Bank és a Gazdasági Versenyhivatal engedélye szükséges. Hegedüs Éva, a Gránit Bank elnök-vezérigazgatója kiemelte, hogy
a tranzakció illeszkedik a hitelintézet stratégiájába, amely célul tűzte ki a digitális platformon alapuló szolgáltatási paletta folyamatos bővítését befektetési és privátbanki szolgáltatásokkal.
Szécsényi Bálint, az Equilor Befektetési Zrt. vezérigazgatója hangsúlyozta, hogy
az Equilor ügyfelei a jövőben változatlanul magas színvonalon és feltételek mellett vehetik igénybe.
Vajon mire törekszik a csoport a telített magyar pénzügyi piacon? A profilból adódóan a magát a digitális kiválósággal azonosító bank (nemrég a versenytársait valószínűleg nem túl gyakran dicsérő Csányi Sándor fogalmazott úgy, hogy a piacon két igazán jó digitális szolgáltatást lát, a sajátját és a Gránitét) egyre inkább a személyes vagyonkezelés irányába fejleszt. Ez egy olyan niche-szerep lehet, ahol magyar kereskedelmi banki háttérrel, de valamilyen privátbanki felhatalmazással lépne piacra ez a konglomerátum.
Az Equilor Befektetési Zrt. remek brókercég, a Concorde mellett ő volt a hazai befektetési szolgáltatások másik magyar tulajdonú, független erőssége, amely elsősorban a brókerszolgáltatásai, elemzései és az alapjai, de a magántőkealapok működtetése révén is ismert volt. Előbbiek cseréltek most gazdát, utóbbiak (az alapkezelés) maradt a rég tulajdonosoknál. | Tiborcz Istvánnak bank után most már brókercége is van | Tiborcz István, a miniszterelnök veje immár bankot, alapkezelőt és brókercéget is birtokol egyre összetettebb pénzügyi csoportjában. | null | 1 | https://telex.hu/gazdasag/2022/08/12/a-granit-bank-tobbseget-szerez-az-equilor-zrt-ben | 2022-08-12 12:37:00 | true | null | null | Telex |
A Szabad Európa több forrásból is úgy értesült, hogy a 24 éves Deutsch Domonkost párizsi konzulnak jelölte ki Szijjártó Péter miniszter. Úgy tudjuk, jelenleg a pozícióra való felkészítése zajlik, és valamikor 2023 elején foglalhatja el szolgálati helyét a francia fővárosban Deutsch Tamás unokaöccse, aki nem rendelkezik külszolgálati tapasztalattal.
Ahogy arról korábban beszámoltunk, Deutsch Domonkost 2021. szeptember 30-án vették fel a Külgazdasági és Külügyminisztériumba, kifejezetten Szijjártó Péter miniszter kérésére.
Deutsch Domonkos a Sportdiplomáciai Főosztályon kezdett dolgozni, nem a kezdő pozíciót jelentő kormánytanácsosként (vagy esetleg gyakornokként), hanem egyből vezető kormánytanácsosként. Kedvéért a főosztály létszámát is kibővítették.
Deutsch Domonkos kicsit több mint nyolc hónapot töltött el a külügynél, mielőtt külszolgálatra jelölték volna. 2022. július 8-val ugyanis Szijjártó Péter máris beosztott diplomatának, konzulnak jelölte a fiatal külügyért.
Ez a gyors előmenetel meglehetősen ritka, főleg diplomáciai területen. Jellemzően ugyanis éveket kell lehúzni a minisztériumban, mire valaki külszolgálatra mehet. A külszolgálati, illetve diplomáciai munkát alacsonyabb beosztásban szokás megkezdeni, hogy a kezdők beletanuljanak. Deutsch azonban már minisztériumi munkáját sem kezdő pozícióból indította, és most bármiféle külszolgálati vagy diplomáciai tapasztalat nélkül kapta meg a beosztott diplomata, konzul besorolást.
Ráadásul az európai fővárosi pozíciók kifejezetten népszerűek szoktak lenni, sokan szeretnének ott külszolgálatot teljesíteni. Párizs tehát kiemelt helynek számít, főleg ha azt nézzük, hogy jelenleg 145 országban 243 konzul teljesít külszolgálatot a külügyminisztérium adatai szerint.
A kinevezéssel kapcsolatos kérdéseinket elküldtük a Külgazdasági és Külügyminisztériumnak, de választ egyelőre nem kaptunk.
Deutsch Domonkos 1998-ban született, járt az ELTE PPK-ra és a Testnevelési Egyetemre is. Amúgy az MTK magasugrója, kiemelkedő eredményének (egy 2015-ös ifjúsági aranyérmen kívül) nem találtuk nyomát, ahogy annak sem, hogy részt vett volna rangos külföldi versenyen. MTK-s profilja szerint 2021 szeptemberében indult utoljára versenyen.
Deutsch Domonkos apja, Deutsch Péter maga is magasugró volt, jelenleg az MTK ügyvezető elnöke. Deutsch Domonkos nagybátyja pedig Deutsch Tamás, az MTK elnöke, a Fidesz egyik alapítója és európai parlamenti képviselője.
Emlékezetes, hogy Deutsch Tamás 24 évesen lett országgyűlési képviselő. Már 1998-ban, 32 éves korában miniszternek jelölték, ám csak diplomája megszerzése után, 1999-ben vehette át az Ifjúsági és Sportminisztérium irányítását. | Párizsi konzul lesz Deutsch Tamás unokaöccse | Gyors előmenetel: nyolc hónapnyi minisztériumi munka után máris konzulnak jelölték Deutsch Domonkost, Deutsch Tamásnak, a Fidesz EP-képviselőjének 24 éves unokaöccsét. | null | 1 | https://www.szabadeuropa.hu/a/parizs-konzul-deutsch-szijjarto/31989683.html | 2022-08-16 21:35:47 | true | null | null | Szabad Európa |
A siófoki vásárcsarnokot a város előző, fideszes képviselő-testülete még 2005-ban, Balázs Árpád polgármestersége alatt adta bérbe furcsa körülmények között, majd egy tizenöt soros kérelem alapján a szerződést 2012-ben pályázat nélkül további húsz évre meg is hosszabbították. A bérleti díj jelenleg évi 11 millió forint, mínusz a felújítási költségek, a város viszont jogi eljárásokat indított a méltánytalanul alacsony bérleti díjú szerződések módosítására.
A siófoki vásárcsarnokot 1979. áprilisában avatták fel a környéken lakók nagy örömére, minthogy akkor még nem voltak nagyáruházak, az addigi piacot pedig kinőtte a város. A beton oszlopok tartotta tetőszerkezetet két oldalon fémmel és üveggel zárták, máshol falazat határolja a belső üzleteket, raktárakat. Az építmény a Sió-hídról elég elhanyagolt képet mutat, a kipakolt ládák, hulladéktárolók, parkoló autók látszanak, de anno nem volt szempont, hogy a víz felől is jól mutasson az terület. A tervező Bajnay Zsolt 1980-ban Ybl-díjat kapott az épületért.
A siófoki vásárcsarnok
Fotó: A szerző felvétele/Bozai Ágota
Az intézmény arról is nevezetes, hogy 1993 júliusában, a nyugtaadási kötelezettség bevezetésekor a kofák sztrájkba léptek, letakarták áruikat, nem voltak hajlandók árusítani a megnövekedett adminisztrációs terhek miatt. Az ellátás biztosítása érdekében akkor az APEH két hétre fel is függesztette az ellenőrzést.
A csarnok külön intézményként működött Siófokon egészen 2005. januárjáig, amikor a fideszes Balázs Árpád polgármestersége alatt a város vagyonkezelő cége, a Balaton-Parti Kft. az önkormányzat határozata alapján bérbe adta a Sió-Csarnok Kft.-nek, amelynek tulajdonosi körében szerepelt helyi fideszes önkormányzati képviselő és családtagjai is. A bérleti díj 6 millió forintról indult, amelyből viszont jelentős mértékben elszámolhatók a felújítási költségek. Ezek mértékéről a Balaton-Parti Kft. egykori ügyvezetői nem adtak tájékoztatást, nem tudjuk, mire és mennyit számoltak el a bérlők, illetve hogy ezek a kiadások indokoltak voltak-e.
Az azonban bizonyos, hogy az épületen komolyabb felújítás nem történt, télen hideg, nyáron meleg, ugyanis úgy elég nehéz fűteni, ha ujjnyi rés van az ajtónál, ha az üvegfelület nem hőszigetelt, nyáron pedig a rekkenő hőség ellen nem véd semmi, csak a kinti falomb. A padlólapok repedeznek, az eresz ereszt, összességében igazi retró hangulatnak örülhetnek a turisták és a nyaralótulajdonosok, a sarkokban sűrű pókháló leng, az eladótérbe beszáll a por.
"Ha kijönne a Köjál meg a tűzoltóság, sikítófrászt kapnának" – panaszkodik az egyik vásárló. "Az előbb majdnem elestem, mert valaki eltaposott valami gyümölcsöt és nem takarították fel. Nézze meg ezeket a sorokat! Alig lehet elférni! Nem igaz, hogy ez tűzvédelmileg szabályos menekülőút. Egy méter sincs talán a folyosó. Ráadásul egyes árusok még ebbe a szűk térbe is belepakolnak, nem szól nekik senki."
Fotó: A szerző felvétele/Bozai Ágota
Hosszabbítás pályázat nélkül 20 évre
A 2005-ös bérbeadási szerződés 2015-ben járt volna le, de Szerencsésné Nagy Krisztina, a bérlő Sió-Csarnok Kft. ügyvezetője 2011. december 29-én levelet írt az önkormányzati vagyonkezelő cégnek, miszerint szeretnék még húsz évre megkapni a bérleményt:
„Ezúton szeretném Önt tájékoztatni cégünk jövőbeni terveiről, s arról, hogy milyen fejlesztéseket, beruházásokat szeretnénk megvalósítani az elkövetkezendő időszakban. Cégünk és Önök között létrejött szerződést, mely a siófoki Vásárcsarnok üzemeltetése a fő profilja, eddig is sikeres együtt működés jellemezte. Szeretnénk hosszabb távon továbbra is ezzel a profillal foglalkozni. Nem csak gazdaságilag, de más szempontokból is megszerettük és a szívünkhöz nőtt ennek a csarnoknak az üzemeltetése. Fontosnak tartjuk ennek a komplexumnak folyamatos karbantartását felújítását, hogy versenyképesek maradjunk és vonzóvá tegyük vásárlói szempontból. Mérlegeltük lehetőségeinket és ennek megfelelően próbáltuk fejlesztési terveinket összeállítani, mellyel reméljük, hogy az elkövetkezendő időben még jobban elnyerjük vevőink és nem utolsó sorban az Önök tetszését is.
Kérjük tegyék számunkra lehetővé ezeknek a dolgoknak a megvalósítását, melyhez a jelen szerződési időnk kevés lenne, így kérjük esetleges szerződésünk meghosszabbítását 20 évre."
A rövid levél alapján a képviselő-testület Balázs Árpád vezetésével további 20 évre, 2032. márciusáig bérbe is adta a Vásárcsarnokot a Sió-Csarnok Kft.-nek. A cégben ekkor is tulajdonos volt Ujvári István fideszes önkormányzati képviselő, illetve Nagy Sándorné képviselő lánya, Nagy Krisztina, az önkormányzati vagyonkezelő cég, a Balaton-Parti Kft. felügyelőbizottságában pedig ekkor ott ült a levelet író ügyvezető, Nagy Krisztina anyja, Nagy Sándorné is.
A Balaton-Parti Kft. a levél alapján a szerződés 20 évvel való meghosszabbítását javasolta a Pénzügyi és Tulajdonosi Bizottságnak, amelynek szintén tagja volt az ügyvezető anyja és cégtársa is. A szakbizottság támogatta a hosszabbítást, a testület pedig a 2012. március 29-i ülésén egyhangúlag meg is szavazta azt. Pályázat nélkül természetesen, ami egy jogi szakvélemény szerint akár törvénysértő is lehet, ugyanis a közbeszerzési határértéket a szerződés teljes időtartamára kellett volna figyelembe venni, és azt bőven meghaladta az összeg.
Felülvizsgálja a szerződést az önkormányzat
Az ilyen és ehhez hasonló (például 99 évre szóló) szerződések felülvizsgálatára tett kísérletet a Lengyel Róbert független polgármester vezette képviselő-testület, tavaly ősszel a kritikus szerződéseket közjegyzői kijelölés alapján ingatlanszakértővel mérették fel. A szakvélemény elkészült, és többek között a vásárcsarnoknál is feltűnő értékaránytalanságot sejtető valós piaci bérleti díj összeget állapított meg, ami a jelenlegi bérleti díjnak a többszöröse.
Magyarán a jelenlegi bérleti díjnál is nagyobb lenne a város bevétele, ha saját maga üzemeltetné a csarnokot, ahogy régen.
Eredetileg úgy volt, hogy a siófoki vásárcsarnokban majd a kistermelők árulják a portékáikat, jelenleg azonban két nagykereskedő uralja a piac nagy részét, akik a nagybaniról hozzák az árut, a kistermelők kisebbségbe kerültek. Van még az eredetileg élelmiszerárusításra tervezett épületben bútorbolt, munkásszállás, háztartási bolt, táncstúdió és barbecue étterem is.
A jelenlegi bérleti feltételekről az árusok kérdéseinkre azt mondták, hogy a múlt héten Ujvári István volt fideszes önkormányzati képviselő, a bérlő Sió-Csarnok Kft. egyik tulajdonosa összehívta az árusító bérlőket a raktárfolyosón és közölte, hogy az eddigi 6600 forintról 8800 forintra emelik a (100x60 centis) asztalok bérleti díját. Közölte azt is, hogy akinek ez nem tetszik, az elmehet.
"Mi ezt kénytelenek vagyunk megfizetni, de át kell hárítanunk a vevőkre. Ez 30 százalék. Amíg van, aki megfizeti az ezer forintos gyümölcsöt, addig mi is bírjuk" – nyilatkozta egy árus. "Én nem tudom már tovább emelni az árakat, így is szívják a fogukat az emberek, ha meglátják az ártáblát" – fogalmazott egy nyugdíjas őstermelő.
Megnéztük, mennyire lehet jövedelmező a vásárcsarnok üzemeltetése: van 15 asztalsziget, mindegyikben 16 asztal, 55 külön asztalhely. Ez régi áron számolva összesen körülbelül havi 2 millió forint bevételt hoz. Vannak még hűtős pulthelyek a csarnokban, 9 kisebb-nagyobb belső és 3 nagy külső üzlet, emeleti rész, hostel és raktárak, amelyek az információinkon alapuló becslés szerint további havi 4,5 millió forintot hozhatnak. Ez évi 80 millió forint körüli összeg.
Ehhez képest a Sió-Csarnok Kft. mérlege szerint tavaly 71 millió forint nettó árbevételt ért el (a korábbi években 49-60 millió forintot), de ebben már a gamászai fizetős strand bevételei is benne vannak, amit szintén a cég üzemeltet. Ekkora bevétel után a cégnek tavaly 145000 forint adófizetési kötelezettsége keletkezett. Nem tudjuk persze, hogy a 11 millió forintos bérleti díjból mennyi folyt be valójában a város kasszájába, és mennyit számoltak el karbantartásra.
Fotó: A szerző felvétele/Bozai Ágota
Megkerestük a Kft. ügyvezetőjét, hogy mit gondolnak a szerződés felülvizsgálatáról. Szerencsésné Nagy Krisztina elmondta, hogy megkapta a szakértői jelentést és az észrevételeket, ellenvetéseket nyújtottak be az önkormányzathoz ezzel kapcsolatban még tavasszal, de azóta sem hallottak sem a Balaton-Parti Kft.-től, sem az Önkormányzattól semmit. Szeretnék tovább üzemeltetni a csarnokot, várják az egyeztetést, nyitottak a tárgyalásra, de tavasz óta nem keresték őket.
Az önkormányzat a vagyonkezelő Balaton-Parti Kft.-hez irányította kérdésünket, azt szerettük volna megtudni, hogy mi az Önkormányzat szándéka a vásárcsarnokkal, a szakértői jelentés alapján kívánják-e módosítani vagy megszüntetni a szerződést? A választ nem az ügyvezető, hanem a cég egyik jogásza adta és a titkárság közvetítette: „Az újságíró által feltett kérdéseket azért nem kell megválaszolni, mert egy folyamatban lévő ügyről van szó, ami mind a Sió-Csarnok Kft., mind a Siófok Város önkormányzatának gazdasági érdekét érinti. Folyamatban lévő ügy munkaanyagai, döntést előkészítő anyagai (többek között az értékbecslés is az) nem nyilvánosak. Az újságírói kérdés nem közérdekű adatigénylés!”
Mivel ez egyáltalán nem válasz a kérdésre, hiszen nem is kértünk adatot, csak azt szerettük volna tudni, hogy a Csarnok a módosítandó, vagy a jó erkölcsbe ütközés miatt perelendő szerződések kategóriájába tartozik, pontosítás céljából megkerestük Várkonyi Csabát, a Balaton-Parti Kft. jelenlegi ügyvezetőjét, aki megkeresésünkre nem reagált, ahogy Siófok város polgármestere sem. Kérdés, hogy kiigazítható-e a 2024-es önkormányzati választásokig hátralévő másfél évben ez a városnak hátrányos szerződés, vagyis teljesíthető-e Lengyel Róbert választási ígérete, miszerint rendet teremt ezen a téren. | Pályázat nélkül adták bérbe 20 évre a siófoki piacot, az önkormányzat most felülvizsgálná | Úgy adták oda áron alul a fideszes városvezetés alatt a siófoki vásárcsarnok bérletét egy cégnek, hogy a cégvezetők rokonai döntöttek róla az önkormányzatban. A fejlesztések elmaradtak, a város most felülvizsgáltatja a szerződést. | null | 1 | https://magyarnarancs.hu/kismagyarorszag/palyazat-nelkul-adtak-berbe-20-evre-a-siofoki-piacot-az-onkormanyzat-most-felulvizsgalna-251342 | 2022-08-16 00:00:00 | true | null | null | Magyar Narancs |
A rezsicsökkentés csökkentése miatt megnőtt a kereslet a szilárd tüzelésű kályhák iránt, és a kormány is ezt ösztönzi: az iskolák fafűtésre való átállását is fontolgatják, Orbán Viktor néhány hete pedig arról beszélt, hogy kályha- és kazánprogramot fog indítani a kormány. Hogy, hogy nem, az egyik legnagyobb hazai gyártó Mészáros Lőrinc cége, az Opus Global tulajdonában van.
A Wamsler SE nevű, fa- és széntüzelésű tűzhelyeket, kandallókat és kazánokat gyártú salgótarjáni cég a honlapja szerint a Salgótarjáni Vasöntöde és Tűzhelygyár jogutódjaként jött létre, majd német és offshore tulajdonosok után végül a Phylaxia csoport tagja lett. Ebből lett 2013-ban az Opimus Group, amely 2017-ben Mészáros Lőrincnél kötött ki, majd változtatta Opus Globalra a nevét.
Az is a véletlen műve lehet, hogy Mészáros tulajdonszerzése után a Budapesti Értéktőzsde honlapján 2017. december 15-én megjelent közlemény arról tájékoztatta az Opus Global befektetőit, „a Társaság 99,93 százalékos tulajdonában álló Wamsler SE Háztartástechnikai Európai Részvénytársaság a mai napon támogatási szerződést kötött a Nemzetgazdasági Minisztériummal (…) Intelligens gyártó és innovációs központ létrehozása a Wamsler SE Részvénytársaságnál a hatékonyság és versenyképesség növelése érdekében” című projekt megvalósítása céljából.
A 2017-es támogatás mértéke 1 785 960 353 forint, amelyet a Wamsler SE a 3 571 920 707 forint összköltségű projektje megvalósítására vett igénybe. A közlemény azt ígérte, hogy a projekt keretében sor kerül a Wamsler SE termelési folyamatainak reorganizációjára, gyártó csarnokok felépítésére, termelési eszközök korszerűsítésére, kapacitásbővítésre.
Az alapkő-letételnél 2018. március 27-én személyesen jelent meg Mészáros Lőrinc felcsúti vállalkozó és Varga Mihály pénzügyminiszter. Az ünnepélyes alapkőletételről a Nógrád megyei Mediaworks lap mellett a Mészáros-féle ECHO Tv is beszámolt. A tudósításban elhangzott, hogy egy-két éven belülre 6-700 milliós nyereséget reméltek.
Ez azonban nem sikerült, mert az ezt követő években nulla forint adófizetési kötelezettség mellett is 370 milliótól 1,9 milliárd forintig terjedő veszteséget termelt a cég.
Honlapján a cég magáról azt írja, hogy "Közép-Európa legnagyobb, 100%-ban magyar magántulajdonban lévő 'tűzhelygyára'", és hogy termékei nagyobb részét exportálja főleg német, osztrák, holland piacra, de jelentős részesedést foglalnak el a magyar piacon is.
A legjobbkor jön tehát most az óriási kereslet a kereslet a cég termékei iránt. Már most alig győzik a kályhákat gyártani, honlapjukon azt is közlik, hogy készleteik erősen lecsökkentek, telefonos tájékozódást javasolnak mintaboltjaik felkeresése előtt. | Mészáros Lőrinc kályhás cége korábban 1,8 milliárdos állami támogatást kapott | Hogy, hogy nem, az egyik legnagyobb hazai kandalló- és fatüzelésű tűzhelygyártó Mészáros Lőrinc cége, az Opus Global tulajdonában van. | null | 1 | https://magyarnarancs.hu/gazdasag/meszaros-lorinc-kalyhas-cege-korabban-18-milliardos-allami-tamogatast-kapott-251389 | 2022-08-15 00:00:00 | true | null | null | Magyar Narancs |
16,8 hektárnyi földet: gyümölcsösöket, szőlőket, réteket, szántókat vásárol Balatonhenye külterületén Dippold Miklós, a falu végén található „óriásbirtok” korábbi résztulajdonosa, Guller Zoltán miniszteri biztos sógora. A Dippoldtól és Gullertől egy Tiborcz Istvánhoz köthető alapkezelőn át Oszkó Péter volt pénzügyminiszter vagyonkezelő cégéhez került projektcég, a Fekete-hegy Vagyonkezelő Kft. tulajdonosi körébe eközben közvetve egy olyan alapítvány is bekerült, amelynek Oszkó Péter felesége, Oszkó-Jakab Natália a kuratóriumi elnöke.
Balatonhenye neve akkor vált széles körben ismertté, amikor kiderült, Varga Judit igazságügyminiszter a kis Káli-medencei faluban akar élni, és a CSOK-ot igénybe véve húzta fel takaros házát a faluban. Az alig 80 házas település szépsége sokaknak megtetszett, a Balaton-felvidéket évtizedek óta bebíró fővárosi művészvilág, és az igazságügyminiszter után egy tőkeerősebb, politikailag jól beágyazott kör is megjelent a településen, és nagyszabású építkezésbe kezdett.
A falu végén több ezer négyzetméteren épül az a takaros birtok, amivel az Átlátszó többször is foglalkozott (2020, 2021, 2021) az elmúlt években, és cikkeink nyomán ellenzéki politikusok is célba vették a beruházást, Orbán Viktor miniszterelnök rokonságát sejtve a háttérben. Ezután nagy meglepetésre Oszkó Péter cége bejelentette, hogy az ő befektetésük az ingatlanfejlesztés.
Dippold Miklós, aki korábban tulajdonosa volt az épülő balatonhenyei birtoknak, idén áprilisban kötött adásvételi szerződést (PDF) további összesen több, mint 16 hektárnyi szántó, gyümölcsös, rét és szőlő megvásárlására Balatonhenye külterületén. Az ingatlanok összesen 57.046.520 forintért keltek el, köztük több Natura 2000-es területen, illetve a Balaton-felvidéki Nemzeti Park területén fekszik, ez utóbbiakra a nemzeti parknak elővásárlási joga van.
A megvásárolni kívánt földek a település körül, és az épülő birtok környezetében helyezkednek el. Ha és amennyiben a Balaton-felvidéki Nemzeti Park, vagy más jogosult nem kíván elővásárlási jogával élni, nemsokára Dippold Miklós tulajdonába kerülnek ezek a földek.
Az Oszkó házaspárhoz került a projektcég
Mindeközben szépen halad az építkezés a Hadházy Ákos független országgyűlési képviselő által korábban „a NER egyik koronaékszerének”, Kocsis-Cake Olivio PM-es országgyűlési képviselő által pedig „királyi udvarnak” nevezett balatonhenyei birtokon, amiről nem sokat lehet tudni. A helyiek előtt viszonylag rejtve szépülő ingatlanon ismerten egy főépület (739,06 m2), egy nyári-lak (107,38 m2) és egy fürdőépület (170,48 m2) is lesz. Az ingatlan jelenleg a Fekete-hegy Vagyonkezelő Kft. tulajdonában van.
Korábban számos tulajdonosa volt a birtoknak, köztük Ruff Zoltán, Dippold Miklós, és Guller Zoltán, a Magyar Turisztikai Ügynökség volt vezérigazgatója, jelenleg a Digitális Magyarország Ügynökség létrehozásáért és működtetéséért felelős miniszteri biztos.
A volt tulajdonosi kör tagjai régóta ismerik egymást, Guller Zoltán sógora Dippold Miklós. Ruff Zoltán a Fekete-hegy vagyonkezelő résztulajdonosa volt, ő volt az, aki apportként bevitte a birtokot a vagyonkezelő Kft. tulajdonába. A projektcég ezután egy Tiborcz Istvánhoz köthető magántőkealap tulajdonába került.
A Fekete-hegy Kft.-ből idén júniusban kiszállt a Közép-Európai V. Magántőkealap, beszállt viszont a helyére Oszkó Péter cége, az OXO Properties Holding Kft., továbbá a szintén Oszkó által ügyvezetett Kapolcs Vendégház kft., amelynek már nem Oszkó Péter, hanem a Művészetek a Vidékfejlesztésért Alapítvány a tulajdonosa. Az alapítvány kuratóriumi elnöke Oszkó-Jakab Natália, Oszkó Péter felesége.
A Művészetek a Vidékfejlesztésért Alapítvány szervezi egyebek mellett a kapolcsi Művészetek Völgye, a tállyai Kerekdomb fesztiválokat, és további vidéki rendezvényeket, kuratóriumi tagok Oszkó-Jakabon kívül Böszörményi-Nagy Gergely és Kui Médea. A Fekete-hegy Kft. ügyvezetőjét is lecserélték: Dippold Miklós helyett immár Nánási Zoltán Sándor vezeti a céget. Nánási 2021-óta az Oxo Properties ügyvezetője is.
Az már a balatonhenyei birtokról szóló tavalyi cikkünkből kiderült, hogy a Bajnai-kormány egykori pénzügyminisztere beszállt a projektbe, akkor ugyanis több ellenzéki politikus is felvetette, hogy valójában Orbán Ráhel és Tiborcz István legújabb nyári palotája készülhet a festői településen. Erre reagálva Nánási Zoltán, az Oxo Properties ügyvezetője akkor azt közölte, hogy az ő befektetésük a birtok, mert megvették a projektcéget a Tiborczhoz köthető alapkezelőtől. A cégnyilvántartásban ez a fejlemény azonban csak az idei évben jelent meg.
A strómanvádra reagálva Oszkóék tavaly úgy fogalmaztak, hogy „az OXO Properties Holding Kft. üzleti céllal végez ingatlanbefektetéseket, saját üzleti stratégiája megvalósításaként. Erre tekintettel a kérdés, hogy kinek a részére hajtjuk végre a balatonhenyei fejlesztést nem egészen értelmezhető, tevékenységünk végzése kizárólag saját cégünk nevében és javára történik.”
Oszkó Péter befektetése a Tiborcz Istvánhoz köthető alapkezelőnél a balatonhenyei óriásbirtok | atlatszo.hu
Két hete részletesen bemutattunk egy nagyszabású, hatalomközelinek látszó balatonfelvidéki ingatlanberuházást, amiről Hadházy Ákos független országgyűlési képviselő és más ellenzéki politikusok azt vélelmezik, hogy a miniszterelnök lánya és veje állhat a háttérben. Cikkünk megjelenése után váratlan fordulatként Oszkó Péter, a Bajnai-kormány egykori pénzügyminiszterének cége, az Oxo Properties Holding Kft. közleményt adott ki arról, hogy tavaly megvásárolták a Közép-Európai Kockázati és Magán Tőkealap-kezelő Zrt.-hez tartozó Közép-Európai V. Magántőkealap befektetési jegyeit, így most már az ő beruházásuk a hatvanpusztai Orbán-majorsággal vetekedő méretű ingatlanegyüttes.
Nyitókép: A Fekete-hegy Kft. balatonhenyei birtoka 2022 júliusában – olvasónk felvétele. A cégadatokat az Opten szolgáltatta. | Tovább terjeszkedik Balatonhenyén az Oszkóék portfóliójába került birtok volt tulajdonosa | 16,8 hektárnyi földet: gyümölcsösöket, szőlőket, réteket, szántókat vásárol Balatonhenye külterületén Dippold Miklós, a falu végén található “óriásbirtok” korábbi résztulajdonosa, Guller Zoltán miniszteri biztos sógora. A Dippoldtól és Gullertől egy Tiborcz Istvánhoz köthető alapkezelőn át Oszkó Péter volt pénzügyminiszter vagyonkezelő cégéhez került projektcég, a Fekete-hegy Vagyonkezelő Kft. tulajdonosi körébe eközben közvetve egy olyan alapítvány is bekerült, amelynek Oszkó Péter felesége, Oszkó-Jakab Natália a kuratóriumi elnöke. | null | 1 | https://atlatszo.hu/orszagszerte/2022/08/17/tovabb-terjeszkedik-balatonhenyen-az-oszkoek-portfoliojaba-kerult-birtok-volt-tulajdonosa/ | 2022-08-17 00:00:00 | true | null | null | orszagszerte.atlatszo.hu |
Az idei nyár egyik legnagyobb közéleti trollakcióját Csányi Sándor vállalta magára. Az OTP elnök-vezérigazgatója július végén az esztergomi MCC Feszten azzal „bökdöste” a színpadon a Magyar Bankholding (MKB) egyik csúcsfejét, hogy ugyan mondja már el, kik a nemzetinek mondott pénzintézet meghatározó tulajdonosai. A megszólított Puskás András úgy reagált, hogy bizonyos „alapok” birtokolják a bank többségét, melyekről jelentek is meg információk a sajtóban. Jelentek meg bizony, csak nem a Fidesz központi médiumaiban vagy a tőzsdei oldalakon, hanem például olyan „zuglapokban”, mint a Válasz Online. Ahol is igazoltuk, hogy fél tucat – jórészt Mészáros Lőrinc és a Matolcsy-kör által kezelt – tulajdonosrejtegető magántőkealapra építették a holdingot.
Ennél is nagyobb „show”, hogy a kormányzat idén májusban hét darab – útügyi referenciák nélküli – magántőkealapot hozott ki győztesnek az évszázad tenderén, amely a gyorsforgalmi hálózat 35 éves bővítéséről, fejlesztéséről, üzemeltetéséről, karbantartásáról szól. A G7 gazdasági portál számítása szerint a teljes megbízás mai áron mintegy 5,5 ezer milliárd forintot jelent – ez a legnagyobb összegű közbeszerzés Magyarországon 2010 óta, sőt az egész EU-ban is csak öt jelentősebb értékű tendergyőzelem akadt. Lenti leltárunkból kiderül, hogy azóta a hét nevenincs magántőkealap összesen nyolc céget alapított a 2058-ig tartó projektre; ezek mindegyike „hordozza” az MKIF (Magyar Koncessziós Infrastruktúra Fejlesztő) előtagot, s természetesen az összes társaság a magántőkealapokon nyugvó MKB-nál vezeti a számláját. Mi több, még a vállalkozások két főhadiszállása, a budaörsi Akron Park Irodaház és budai Fotex Plaza is magántőke-, illetve ingatlanalapos tulajdonban van, vagyis az egész autópálya-óriásbiznisz „tocsog” az átláthatatlanságban. Szép hagyomány ez Magyarországon, hiszen az MSZP-korszakban minden nagyobb államipénz-leszívás mögött csak sejteni lehetett Puch László pártpénztárnokot, de látni nem – az Orbán–Simicska-érában pedig egy ország találgatta, hogy kié lehet a Fidesznek akkor kedves infrastruktúra-fejlesztő részvénytársaság, a tényleges tulajdonosát ügyesen bújtató Közgép. Aztán tíz éve csak kiderült, hogy „a Lajosé”.
De térjünk vissza a mai magántőkealapos ügyletekhez! Minden titkolózás ellenére nyilván jelent valamit, hogy
a 35 éves sztrádakoncesszió elnyerésében érintett pénzalapokat Mészáros Lőrinc és állandó „koalíciós” partnere, a kormánytagok jachtoztatását is vállaló Szíjj László érdekeltségei kezelik.
Azt is hivatalos közbeszerzési dokumentum igazolja, hogy az MKIF-cégek legjelentősebb alvállalkozói a két üzletember építőipari érdekeltségei lesznek (Mészáros és Mészáros Zrt., Duna Aszfalt Zrt., Hódmezővásárhelyi Útépítő Kft. és a Simicska csőréből kiénekelt Közgép). Magyarul: a NER nagyágyúi a mostani szűk esztendőkben is kiszámítható, folyamatos bevételhez jutnak majd, a kapacitásaikat garantáltan le tudják kötni, vagyis az eddigi kvázi monopolhelyzetükből szinte versenymentes, manifeszt egyeduralom lesz. Lázár János új építésügyi miniszter meg utólag is bosszankodhat, hogy a kormány a magyar forgalmi hálózat legjobb, pénzügyileg leginkább „kiaknázható” részét szervezte ki alóla (évtizedekre), a kisebb és tönkrement utakat pedig az állam – jelen esetben: az ő – nyakán hagyta.
Ennek megfelelően Lázár majdnem az összes eddigi köztulajdonú infrastruktúra-fejlesztő céget beszántja, a megmaradt feladatokat a minisztériumi struktúrába tagolja, s – ahogy a Telex írta – valószínűleg csak a Magyar Közút Nonprofit Zrt.-t őrzi meg tartósan önálló entitásként. Utóbbi felel ugyanis ama szakaszok karbantartásáért, amelyek nincsenek benne Mészáros és Szíjj 35 éves csomagjában. A Magyar Közút tehát kulcsintézmény lesz a jövőben is, ezért keltett némi sajtófigyelmet, hogy a minap a 2011 és 2014 közötti nemzeti fejlesztési miniszter, az akkor informális Simicska-delegáltként emlegetett Németh Lászlóné lett a nonprofit zrt. felügyelőbizottsági elnöke. (Némethné – kevésbé hangsúlyos – utófoglalkoztatásáról Lázár már korábban is gondoskodott: 2016-ig megtartotta a Miniszterelnökségen nemzeti pénzügyi szolgáltatásokért és postaügyekért felelős államtitkárként, majd mint a nemdohányzók védelméért felelős miniszterelnöki biztos juttatta felügyelőbizottsági tagsághoz az ND Nemzeti Dohánykereskedelmi Nonprofit Zrt.-nél és az Országos Dohányboltellátó Kft.-nél a már nyugdíjas exkollégát).
Németh Lászlóné aktuális pozícióinál persze lényegesebbnek tűnik, hogy kik lesznek a Mészáros–Szíjj-érdekkör MKIF-vállalatainak menedzserei az elkövetkezendő években. Lássunk csodát, itt is egykori Simicska-stábtagok rúghatnak labdába – ráadásul olyanok, akiket az Orbán Viktorral való 2015-ös Nagy Szakítás után többnyire ellenségként, árulóként kezelt a fideszes nyilvánosság. A friss cégalapítási dokumentumokban vettük észre, hogy az MKIF-csoportban a fejlesztési divíziót az a Farkas Imre vezérigazgatja, aki szintén egyértelmű Simicska-küldött volt – közigazgatási államtitkárként – először az agrártárcánál, majd Némethné minisztériumában. A Leningrádi Katonai Térképészeti Iskolában végzett Farkas első botrányai túlárazott térképészeti légifelvételek körül „fortyogtak”, majd lobbistaként részt vett az akkori moszkvai agrárattasé körüli vízummutyiban. Simicska Lajos ejtése után őt is mellőzte a nagypolitika, majd nemrég Mészáros Lőrinc „váratlanul” felvásárolta régi geodéziai cége felét, most pedig az MKIF egyik vezérpozíciójába helyezte. Alábbi gyűjtésünkből kiolvasható, hogy Farkason kívül kulcsszereplő lett még az új MKIF-szervezetben Szőke Gábor, aki – mint a Közgép volt felsővezetője – anno ugyancsak Simicska jobbkezeként „vonult be” a híradásokba. Az MKIF-igazgatóságokban rajtuk kívül ott ül még a szintúgy a Simicska-időszakban pallérozódott Lukács Krisztián, a fideszes önkormányzatok tanácsadójaként elhíresült Provital Zrt. egyik ősatyja; ő később a Tiborcz István-féle keszthelyi jachtkikötőügyben is megvillant.
A sajátosan értelmezett hazai kapitalizmusban persze normálisnak hat, hogy a piac és az állam határán mozgó pártelkötelezett figurák egyszer a kormányzatban, egyszer a közpénzeket felszívó „magánszektorban” kapnak széket maguk alá – a külügyminiszter Szíjj László-féle hajóztatása óta legalábbis nyilvánvaló, hogy a NER legteteje lényegében egy tulajdonosi körként működik.
Az egykori Simicska-stáb mostani autópályás-közutas visszatérése mégis meglepő, hiszen évek óta elfeledett potentátok robbannak most be újra a legnagyobb jelentőségű „nemzeti” projektekbe.
Szó sincs persze arról, hogy kizárólag Simicska Lajos emberei számára van visszaút a hatalomba. Akadnak más főnixek is – például Varga Judit igazságügyi miniszter férje, Magyar Péter, aki idén év elején saját kezdeményezésére távozott a közszférából, konkrétan a Diákhitel Központ éléről. Aztán nemrég a magántulajdonban lévő, de állami pénzekkel töltött tőkealapokat kezelő Hodler Zrt. jogi vezetője és befektetési tanácsadója lett, Lázár János őt is gyorsan beültette a Magyar Közút igazgatóságába, sőt az MKB Bank szeptember 1-jei rendkívüli közgyűlésén a NER-pénzintézet felügyelőbizottságába is bebocsáttatik. Nála kisebb álláshalmozó a Magyar Közút egy másik új igazgatósági tagja, Bitay Márton – őt 2019-ben az Agrárminisztérium államtitkári székéből mentették fel.
A hazai útbővítés és -üzemeltetés új csúcsszervei és kulcsszereplői
I. MKIF Magyar Koncessziós Infrastruktúra Fejlesztő Zrt., MKIF Infrastruktúra Üzemeltető Zrt. és társvállalataik – a 35 éves autópálya-koncesszió győztesei által frissen alapított magáncégek
A kormány magántőkealapoknak (Themis, Konzum PE, Opus Bridge, Opus New Way, Cronus, Vesta, Via) szervezte ki a hazai autópályák építésének és karbantartásának koncessziós jogát 2023-tól a következő 35 évre – ezeket a pénzalapokat pedig Mészáros Lőrinc és Szíjj László érdekeltségei kezelik. A Gazdasági Versenyhivatalhoz benyújtott dokumentáció szerint a két szövetséges üzletember közös irányítású vállalatokat alapít a feladatra. Mára létre is hozták az összesen nyolc egységből álló cégcsoportot, amely természetesen az összes bankszámláját a Mészáros-féle MKB-nál nyitotta. A legjelentősebb társaság a 18,4 milliárd forint jegyzett tőkéjű, a Szíjj és a felcsúti kolléga által menedzselt alapok által felesben tulajdonolt MKIF Magyar Koncessziós Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. Ennek székhelye stílszerűen az M1–M7-es sztráda kivezető szakaszánál, a budaörsi Akron Park Irodaházban van, melyet persze a háttérben ugyancsak egy Mészáros menedzselte magántőkealap (Status Property) birtokol. A MKIF-csúcscég vezérigazgatója a fent már bemutatott Farkas Imre a Simicska-istállóból, az igazgatóság tagja rajta kívül az ugyancsak exsimicskista Szőke Gábor és Lukács Krisztián (korábban Provital Zrt., Keszthelyi Yachtkikötő Zrt.), a régóta a Mészáros Groupot erősítő Németh Tamás, a bankholdingos projektet sokáig menedzselő Vida József, továbbá az ismeretlen előéletű Szénási Tamás. Ugyanitt a felügyelőbizottság Szíjj László és Mészáros Lőrinc legszorosabb családtagjaiból, lekötelezettjeiből verbuválódott (Szíjj Berta, Magi Julianna, Vörös József, Barna Zsolt). A második legfontosabbnak tűnő, 4,6 milliárdos jegyzett tőkéjű vállalatot MKIF Infrastruktúra Üzemeltető Zrt. névre keresztelték; ennek székhelye az ikonikus Fotex-székház a főváros budai oldalán (melynek tulajdonjoga egy éve szállt át a Szíjj László által kezelt Minerva V50 Ingatlanfejlesztő Alapra). Az infrastruktúra-üzemeltető esetében a fele-feles tulajdonosi megoszlás, az igazgatóság és a felügyelőbizottság ugyanaz, mint a fejlesztőcégnél, csak a vezérigazgató más: ő Kovács Attila, a Magyar Közút Nonprofit Zrt. 2012 és 2016 közötti fejlesztési és felújítási igazgatója. Akad még további hat MKIF-segédcég az eddigi kettő mellé: a 150-150 millió forintos jegyzett tőkéjű MKIF Primus Zrt. és MKIF Secundus Zrt. közül az elsőt a Mészáros-, a másodikat a Szíjj-féle magántőkealapok hozták létre, a 20-20 milliós MKIF Quartus és MKIF Sextus Zrt. a felcsúti milliárdoshoz, az MKIF Tertius Zrt. és az MKIF Quintus Zrt. pedig a tiszakécskeihez tartozik. A latin számokat követő „egyeskét”, „négyeskét” és „hatoskát”, tehát a Mészáros-portfoliót Németh Tamás vezeti – felügyelőbizottság nélkül –, s ezek a társaságok ugyancsak a budaörsi Akron Park Irodaházban üzemelnek. A „ketteskét”, „hármaskát” és „ötöskét” pedig Szőke Gábor irányítja a Fotex Plazától egy kőhajításra lévő MOM Park egyik irodaegyütteséből. Utóbbi három cégnek jutott saját felügyelőbizottság is, amely a családi belterjesség netovábbja: Szíjj László egyik gyermeke (Berta) mellett a másik lányának férjét (Polyák József) is bevették a buliba. Hogy az itt elsorolt nyolc vállalat között pontosan hogyan osztják majd el a 35 éves autópályakezelés és -fejlesztés alfeladatait, talán hamarosan a nyilvánosság is megtudhatja.
II. Magyar Közút Nonprofit Zrt. – a kormányzat „nyakán” maradt úthálózat kezelője
A mintegy 6 ezer főt foglalkoztató, gazdasági mutatói alapján az ország első tíz állami cége közé tartozó társaság tulajdonosi jogait az Építési és Beruházási Minisztérium gyakorolja. Lázár János tárcavezető meglepetésre nem váltotta le a 2017 óta regnáló vezérigazgatót, Szilvai József Attilát, viszont most augusztus 1-jétől fölé ültetett egy kormányzati sztárokból álló igazgatóságot. A testület elnöke – havi 600 ezres tiszteletdíjjal – Bartal Tamás helyettes államtitkár, aki számos eddigi közfunkciója mellett arról is híres, hogy ő a miniszterelnöki évértékelők szervezőjeként jegyzett Magyar Polgári Együttműködés Egyesület alapítványának (Soli Deo Gloria) elnöke. Az igazgatóság tagja még – fejenként havi 375 ezer forintos megbízási díjért – a fent körülírt Magyar Péter, a korábban földügyi államtitkárként működő, majd felmentett Bitay Márton, továbbá két szakmabeli szereplő (Pozsgai-Simon Dóra, Mayer András János), valamint Lázár János két bejáratott bizalmasa (Palich Etelka, Patay Gábor). A felügyelőbizottság élére újoncként érkezett a régi Simicska-kör Németh Lászlónéja, továbbá mezei fb-tag lett még – a munkavállalói képviselők mellett – a miniszter két alapembere is (Grezsa István, Krakkó Ákos). Előbbi havi 500 ezer forintos, utóbbiak 300 ezres tiszteletdíjban részesülnek.
#autópálya#építőipar#Farkas Imre#Németh Lászlóné#NER#Simicska Lajos | Valaki nagyon megbocsátott: Simicska-emberek kezébe kerül a teljes magyar úthálózat | Eddig csak mínuszos hírként futott végig a sajtóban, hogy Simicska Lajos egykori főbizalmasa, Németh Lászlóné lesz a Magyar Közút felügyelőbizottsági elnöke. Pedig a helyzet pikánsabb: a kormány által 35 évre kiszervezett sztrádafejlesztés és -üzemeltetés magáncégeit is olyanok irányítják, akik a kormányfővel összekülönbözött pénztárnok-üzletember legfontosabb bástyái voltak. Például a nyitóképünkön Némethné mellett figyelő egykori államtitkár, a vízummutyikat is segítő Farkas Imre, valamint a kitaszított milliárdossal mindig egy lapon említett Szőke Gábor. Az államkapitalista „posztozkodás” során persze nem csak Simicska hívei kelnek új életre: a közszférától az év elején visszavonult Magyar Péter – Varga Judit miniszter hitvese – ugyancsak közutasként tér vissza a NER első ligájába. | null | 1 | https://www.valaszonline.hu/2022/08/17/sztradakoncesszio-magantokealap-meszaros-simicska-emberek/?fbclid=IwAR1uEpG1rpMW_uOaDFWwB4aYGOBUGScxuq1ZYUj9_RMKHJYxklgI4vnjiMw | 2022-08-17 17:21:10 | true | null | null | valaszonline.hu |
A Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság (SZGYF), valamint az Emberi Erőforrások Minisztériuma (EMMI) 2017. december 21-én írták alá azt a szerződést, amely alapján elindulhatott a „Jobb, mint az Otthon” Támogatott lakhatás Hajdú-Bihar megyében című program, amelyre az Európai Unió 2,41 milliárd forint vissza nem térítendő támogatást biztosított. A projekt keretében szociális otthonok férőhelyeit váltják ki új lakóotthonok építésével, valamint meglévő épületek felújításával Bárándon, Derecskén, Püspökladányban és Szerepen. Az SZGYF honlapján olvasható leírás szerint a beruházás „elősegíti a fogyatékossággal élő, pszichiátriai beteg, továbbá szenvedélybeteg személyek igényeire reflektáló, magas minőségű, hozzáférhető közösségi alapú ellátási formák kialakítását”.
A projektet egy nagyobb, az Európai Unió által finanszírozott intézményiférőhely-kiváltási program keretében indították el, amelynek a felhívásában az EMMI azt írja, a kezdeményezésre azért van szükség, mert a meglévő nagylétszámú intézmények sok esetben az adott település szélén, korszerűtlen épületekben működnek, nem biztosítják a tényleges társadalmi integrációt, valamint nem feltétlenül alkalmasak az egyéni képességekre és szükségletekre alapozott szolgáltatás nyújtására. A program célját a következőképpen fogalmazták meg: „a fogyatékossággal élő, pszichiátriai beteg, továbbá szenvedélybeteg személyek számára ápolást-gondozást nyújtó, a célcsoportok vonatkozásában engedélyesenként 50 főnél nagyobb intézményi ellátási forma teljes körű kiváltása, és a lakók igényeire reflektáló, magas minőségű, hozzáférhető közösségi alapú ellátási formák kialakítása”.
A „Jobb, mint az Otthon” szakmai terve szerint a hajdú-bihari projekt keretében 249 férőhely kiváltását tervezték. Ebből 72 a fogyatékossággal élő személyek ellátását, 95 pszichiátriai ellátást, 82 pedig szenvedélybetegek ellátását biztosító férőhely.
Évek óta üresen állnak a házak
A projekt fizikai megvalósítását 2018 augusztusában kezdték el, ugyanaz év októberében pedig bokrétaünnepet tartottak Derecskén, annak örömére, hogy kialakították az első épület tetőszerkezetét. „A Bihari Egyesített Szociális Intézmény Derecskei Humán Szolgáltató Otthona lakói a következő év során költözhetnek át a Derecskén épülő 12 férőhelyes lakóépületekbe” – olvasható az SZGYF honlapján közzétett beszámolóban, amely azt is megemlíti, hogy Verdó György, a szervezet Hajdú-Bihar megyei kirendeltségének igazgatója az ünnepi beszédében elmondta, a projekt sikeres és a tervezett ütemben haladó megvalósítása sok ember közös akaratának és áldozatos munkájának az eredménye.
Most 2022 van, közel 4 év telt el a bokrétaünnep óta. 2021 tavaszára minden ház felépült nemcsak Derecskén, hanem Bárándon, Püspökladányban és Szerepen is, de máig nem költözött beléjük senki. Verdó Györgyöt ugyanakkor 2020-ban felmentették a tisztségéből.
A beruházás befejezési határidejét összesen négy alkalommal tolták ki a megvalósítás folyamán. A minisztériummal kötött támogatási szerződés szerint az első céldátum 2018. december 31. volt. Ezt először 2019. december 31-re, majd 2021. június 30-ra, tavaly júniusban pedig 2022. december 31-re módosították – ez a jelenleg érvényes határidő.
A város perifériáján kapott helyet több lakás is
Idén július 25-én személyesen is megnéztük a program keretében Derecskén épült 5 házat, miután egy olvasónk arról informált minket, hogy a városi szóbeszéd szerint a projekt csak az ingatlanok miatt valósul meg, a jelenleg szociális otthonban élők pedig valójában nem fognak beköltözni a lakásokba – a pletyka szerint tehát valaki(k) arra játszhat(nak), hogy az uniós szabályozásnak megfelelően a projekt befejezésétől számított 5 év letelte után nem lesz kötelező szociális célra használni az épületeket.
Ami elsőre feltűnő volt számunkra, hogy több helyszín (elsősorban a Mikes Kelemen, a Bors és a Bajcsy-Zsilinszky utcai) is a település perifériáján található, ez az alábbi térképen is szemmel látható. Ez abból a szempontból vethet fel kérdéseket, hogy az európai uniós kezdeményezésnek a felhívás szerint éppen az érintett személyek társadalmi integrációja lett volna az egyik legfontosabb célkitűzése, ehhez képest több esetben is csak a város belterületének szélén kaptak helyet.
Maguk az ingatlanok kívülről nézve mind kifogástalan állapotban vannak, az uniós támogatásról szóló tájékoztatásra ugyanakkor nem mindegyik helyszínen helyeztek hangsúlyt. Nagy hirdetőtáblát csak a Mikes Kelemen utcában használtak, egy-egy kis táblát helyeztek el a kerítésre a Bajcsy-Zsilinszky és a Kossuth utcában, a Móricz utcában csak az ablakba ragasztottak ki egy lapot, a Bors utcában pedig semmiféle információval nem találkoztunk.
Az ingatlanok szomszédságában élők megerősítették nekünk az értesülésünket: a házakban nem lakik senki, nem is voltak lakói sosem. Többen említették, hogy valaki rendszeresen jár egy autóval ezekhez a lakásokhoz, de se azt nem tudták megmondani, ki az, se azt, hogy mit csinál ott.
Az ingatlanok sorsával kapcsolatban kerestük Vitányi Istvánt (Fidesz), a térség országgyűlési képviselőjét, valamint Bordán Szabolcsot (Fidesz), Derecske polgármesterét, de egyikük sem reagált a levelünkre.
Csak az év vége után tudják „számszerűsíteni” a drágulást
A Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság az érdeklődésünkre közölte, hogy az érintett ingatlanok állami tulajdonban vannak, a fenntartásukról az SZGYF és a megvalósításban részt vevő intézmény (a Bihari Egyesített Szociális Intézmény) közösen gondoskodnak. A főigazgatóság arról tájékoztatta a szerkesztőségünket, hogy az ellátott személyek egyelőre azért nem költözhettek be a lakásokba, mert jelenleg is folyamatban van a megvalósításuk, „az ellátottak költözése a kapcsolódó projektelemek együttes megvalósulását követően válik lehetővé”.
Hogy megtudjuk, konkrétan milyen elemek hiányoznak még a program teljes megvalósulásához, újabb levelet írtunk az SZGYF-nek. A szervezet sajtóosztálya kifejtette, hogy a projekt kötelezően vállalt feladata egy úgynevezett szolgáltatási gyűrű kialakítása, amelyet a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993-as törvény határoz meg pontosan. „A szolgáltatási gyűrű szolgáltató központjának kialakítása és az eszközbeszerzések vannak jelenleg megvalósítás alatt” – közölték. A válaszból az is kiderült, hogy a szolgáltató központ biztosítja a törvény szerinti kötelezően nyújtandó olyan szolgáltatásokat, mint az étkeztetés, a házi segítségnyújtás, a nappali ellátás vagy a támogatószolgálat. „A működéshez (beköltözéshez) szükséges szolgáltatói bejegyzés kérelmezése a projektelemek megvalósítását követően nyújtható be” – írták.
Az SZGYF a program megvalósításának jelentős csúszását a „projektet érintő gazdasági változásokkal” magyarázta, amelyek hatással voltak a beszerzési tevékenységekre. A főigazgatóság megfogalmazása szerint ezek (mármint a beszerzési tevékenységek) összhangjának megteremtése miatt át kellett tervezni a projekt mérföldköveit. Azt ígérik, a beköltözés a projekt időtartamán belül (tehát a jelenlegi határidő alapján idén december 31-ig) megtörténik, de hozzátették, hogy ez jelenleg az engedélyeztetési eljárások függvénye.
Megkérdeztük azt is, hogy mekkora költségnövekedést okozott a csúszás a programban. Erre azt válaszolták, hogy „a projektcélok elérése érdekében szükséges volt a projekt finanszírozását áttervezni, mely a lebonyolítási időszak ismert gazdasági okaiból származik, ennek mértéke a projekt lezárását követően számszerűsíthető”. Tehát egyelőre nem tudják megmondani, mennyivel nőnek a 2017 óta tartó program költségei.
Lakossági felháborodás kísérte a projekt megvalósulását
Habár az SZGYF a válaszaiban csak gazdasági indokokat említ, a beruházás egyéb okokból sem haladt zökkenőmentesen. Országos médiafigyelmet váltott ki például, hogy a Püspökladány központjába, a Bene Gyula utcába tervezett két ház felépítése komoly lakossági tiltakozással járt. A tervek szerint ide a Bárándi Humán Szolgáltató Otthon ellátottjai költöznének. A 444 az esetről 2018 augusztusában azt írta, a lakosság nagy részét az építkezés megkezdéséig nem tájékoztatták a programról, részben ennek tudható be, hogy egy népes helyi Facebook-csoportban még petíciót is indítottak az épületek felhúzása ellen. Az indulatok elszabadulása miatt aztán összehívtak egy lakossági fórumot – hétköznapra, munkaidőben, mégis megtöltve a helyi művelődési központ nagytermét.
2019 februárjában a Magyar Hang azt írta, a helyszínen gyűjtött tapasztalataik szerint a lakossági félelmek azóta sem oldódtak. A lap arról is beszámolt, hogy az SZGYF a tiltakozások miatt 2018 decemberében felajánlotta, hogy az önkormányzat cseretelekkel bruttó 134 millió, anélkül pedig bruttó 178 millió forintért megvásárolhatja az épülő ingatlanokat. Ezt azonban a helyi képviselő-testület nem vállalta, csak 80 millió forintot adtak volna a két házért.
Elkerítették őket
Bodó Sándor (Fidesz) országgyűlési képviselő, akkoriban foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkár 2021 júniusában a Haonnak nyilatkozott arról, hogy a projekt püspökladányi része végül úgy valósult meg, hogy egy magas kerítést építettek a házak köré, árnyékoló ablakokat építettek be, az épületek bejáratait pedig a Bene Gyula utcáról máshová helyezték. „Azt gondolom, a mostani programot a feleknek nem sikerült elhelyezni a város közéletében” – ismerte el a politikus.
A Magyar Hang 2019 márciusában beszámolt arról, hogy az egész projekt alapjául szolgáló szakmai terv hemzseg a plagizálástól, úgy kalkuláltak, hogy a 234 oldalas dokumentum kétharmadát ollózták össze internetes oldalakról, más pályázatokból és intézményi programokból, méghozzá forrásmegjelölések nélkül, minderre pedig összesen bruttó 21,2 millió forintot költöttek.
Ugyancsak a Magyar Hang írta meg 2019 szeptemberében, hogy habár a program keretében építendő házak már elkészültek, a kivitelező hajdúböszörményi székhelyű, a közbeszerzési eljárásokon évek óta sikert sikerre halmozó Tömb 2002 Kft. után „földhányások és elvégzetlen munka maradt”, nem fúrtak ki megfelelően egy kutat, a lap újságírója pedig egy összedőlt kerti bódét is talált az egyik püspökladányi épület udvarán.
„Most már ne rohanjunk” – mondta az államtitkár
Nem ez a SZGYF egyetlen Hajdú-Bihar megyei férőhelykiváltó projektje, amely komoly késésben van az eredeti elképzelésekhez képest. Szintén a Tömb 2002 Kft. a kivitelezője annak a beruházásnak, amelynek keretében a kevesebb mint 3000 lakossal rendelkező Sárrétudvariban (itt él és volt korábban polgármester Bodó Sándor fideszes országgyűlési képviselő) a Debreceni Szociális Szolgáltató Központ telephelyeit kiváltandó 6 tizenkét férőhelyes házat építenek fel 864 millió forint európai uniós támogatásból. A projekt szakmai terve szerint a fizikai befejezésnek 2018 utolsó negyedévében kellett volna teljesülnie, ehhez képest a támogatási szerződés számos alkalommal történt módosítása után a jelenlegi befejezési határidő 2022. december 31. (tehát ugyanaz, mint a másik hajdú-bihari program esetében).
Sárrétudvariban maga az építkezés is lassan haladt, 2021 nyarán a Haon említett cikkében Bodó Sándor úgy fogalmazott, hogy „Sárrétudvari jár a sor végén”. A Haon egy másik, ekkoriban közzétett anyagában a képviselő a projekt kapcsán arról beszélt, most nagyon oda kell figyelniük, hogy minden apró szakmai részlet a helyén legyen. „Most már ne rohanjunk, egy-két hónapon már semmi nem múlik, de legyen ez jól megcsinálva minden településen” – mondta a politikus.
2017 óta egyetlen ilyen projektet sem fejeztek be Magyarországon
Az SZGYF honlapján összesen 22 projektet sorolnak fel, amelyeket a 2017-ben kiírt EFOP-2.2.2. pályázat keretében indítottak el. Ezek közül az oldalon olvasható információk alapján még egy sem valósult meg teljesen, a határidők többszöri csúsztatásával az új céldátum mindegyik esetében 2022. december 31.
Ahogy a fenti példákból is láttuk, az, hogy a projekteket nem fejezték be, nem jelenti azt, hogy nem is épült meg semmi. A hajdú-bihari állapotokhoz hasonlóról számolt be többek között 2020-ban a Magyar Narancs. A cikk szerint a Békés megyei Eleken és Vésztőn 630-630 millió forint uniós támogatásból már 2019-ben felépültek a 72-72 ellátottat befogadni képes házak, amelyekbe nem költözött be senki.
Az SZGYF-et megkérdeztük, mi az oka annak, hogy az országban még egyetlen projektet sem sikerült maradéktalanul megvalósítani. Írásunk megjelenéséig nem reagáltak a levelünkre. Amennyiben válaszolnak, cikkünket frissítjük.
Az érdekvédelmi szervezet már az induláskor a program leállítását kérte | Évek óta üresen állnak az európai uniós milliárdokból megépített lakóotthonok | A Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság honlapján olvasható információk szerint Magyarországon még egyetlen 2017-ben indult férőhelykiváltó programot sem fejeztek be. Kérdeztük a szervezetet a hajdú-bihari projekt csúszása miatti költségnövekedésről, de azt válaszolták, hogy ezt csak a megvalósulás, a legfrissebb határidő szerint december 31. után lehet „számszerűsíteni”. Vannak házak, amelyek már 2019-re elkészültek, de máig nem költözhetett beléjük egyetlen fogyatékossággal élő, pszichiátriai vagy szenvedélybeteg sem. | null | 1 | https://www.debreciner.hu/cikk/10883_evek_ota_uresen_allnak_az_europai_unios_debreciner | 2022-08-11 14:02:00 | true | null | null | Debreciner |
2022 augusztus 19., 09:52
comments 6
Egy csütörtöki módosítással a kormány bevette a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű ügyek közé azt az infrastruktúra-fejlesztést is, ami a kínai CATL betelepülését készíti elő a debreceni Déli Gazdasági Övezetben. A kínai cég, ami a világ legnagyobb akkumulátorgyártója, itt hozza létre második európai üzemét mintegy 3000 milliárd forint értékben. A most megjelent határozat szerint a magyar kormány 2026-ig nettó 87,7 milliárd forinttal támogatja a beruházást.
Ebből a MAVIR Magyar Villamosenergia-ipari Átviteli Rendszerirányító Zrt. 45 milliárdot kap az átviteli hálózati fejlesztések megépítéséhez;
a Mészáros Lőrinc céguniverzumába tartozó OPUS TITÁSZ Áramhálózati Zrt. 16,6 milliárdot kap hálózati fejlesztések megépítéséhez;
a MVM Démász Áramhálózati Kft.-nek 1,7 milliárd jut hasonló feladatokra.
Debrecennek 24,4 milliárdot biztosítanak az önkormányzat által fizetendő teljesítményarányos csatlakozási díj, területszerzés és előkészítés, valamint projektkoordináció költségeinek megfizetéséhez. (Ebből 3,9 milliárd visszatérítendő támogatás.) | Mészáros Lőrinc cégének is jut állami támogatás a kínai akkugyár előkészítésénél | Egy csütörtöki módosítással a kormány bevette a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű ügyek közé azt az infrastruktúrafejlesztést is, ami a kínai CATL betelepülését készíti elő a debreceni Déli Gazdasági Övezetben. A kínai cég, ami a világ legnagyobb akkumulátorgyártója itt létre második európai üzemét mintegy 3000 milliárd forint értékben. | null | 1 | https://444.hu/2022/08/19/meszaros-lorinc-cegenek-is-jut-allami-tamogatas-a-kinai-akkugyar-elokeszitesenel | 2022-08-19 00:00:00 | true | null | null | 444 |
Egyetlen év alatt közel 1600 fővel növelte alkalmazottai számát az elsősorban takarítási tevékenységre koncentráló B+N Referencia Zrt. A közbeszerzéseken taroló, kormányközeli cég ezzel az ország egyik legnagyobb foglalkoztatójává vált: alig egy tucatnyi olyan vállalat van, amely náluk is több embernek ad munkát.
A B+N Zrt. alkalmazotti létszámának rohamos növekedése korántsem új jelenség, évek óta tart. A társaság tíz évvel ezelőtt még csak nagyjából ezer embernek adott munkát, most júniusban viszont már közel hétezret foglalkoztattak.
Ráadásul ez csak magának a B+N Referencia Zrt-nek a létszáma. A cégnek több hazai leányvállalat is van, amelyek közül néhánynál szintén sokan dolgoznak. A júniusi adatok szerint a teljes hazai létszám már a 7600 főt közelítette. Emellett a csoport néhány éve külföldi terjeszkedésbe kezdett, így már a határokon túl is szép számmal vannak alkalmazottaik: honlapjuk szerint összesen közel 20 ezer embernek adnak munkát.
A vállalat jelentős részben állami megrendelésekből él. A társaságról tavaly ősszel írtunk hosszabb cikket, bemutatva, hogyan nyertek el egyetlen év alatt közel 500 milliárd forint értékben különböző közbeszerzéseket.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkA takarítócég, amely egy év alatt közel 480 milliárd forintnyi állami megrendelést kapottA B+N Kft-hez képest még a kormány házi autópályaépítője sincs sehol. A cég már rég nemcsak takarít, hanem karbantart, szerel, rágcsálót is irt.
A cég üzleti fejlődése már a korábbi években is töretlen volt, de ez a hatalmas állami megrendelés-dömping újabb lökést adott a vállalatnak. Arról azonban nincs teljesen tiszta képünk, hogy pontosan mekkorát, a B+N Zrt. ugyanis különböző okokból még nem adta le a 2021-es évről szóló beszámolóját.
Ez bármely más cégnél is gond lenne, az éves jelentés benyújtásának határideje ugyanis május vége, a B+N-nél azonban különösen problémás. A cég ugyanis a Magyar Nemzeti Bank Növekedési Kötvényprogramjába is bekerült, így a jegybank, illetve a Budapesti Értéktőzsde felé is jelentési kötelezettségük van. Utóbbi épp a napokban szabott ki félmillió forintos büntetést (pdf) a vállalatra a késés miatt.
Más kérdés, hogy a bírság szinte biztosan nem fogja megroppantani a céget. A B+N Zrt, ugyanis a 2010-es évek fordulójára jellemző évi 1,5-2 milliárdos árbevételét és néhány tízmilliós adózott nyereségét már 2020-ban is nagyjából negyvenszeresére növelte, az előzetes adatok szerint pedig tavaly még innen is hatalmasat sikerült ugrani.
Utóbbit onnan lehet tudni, hogy bár a cég hivatalosan még nem tette közzé 2021-es számait, a Bisnode rendszerében azonban szerepelnek adatok a vállalat előző üzleti évéről. A céginformációs vállalattól azt az információt kaptuk, hogy ezek az előzetes beszámolóból származnak. Mindenesetre az adatbázisban elérhető számok alapján a B+N Referencia Zrt. tavaly már közel 123 milliárd forintos árbevételt és 18,6 milliárdos adózott nyereséget ért el.
A vállalatot kérdeztük arról, hogy valósak-e ezek az adatok, és arról is, miért nem adták le még a hivatalos beszámolót, cikkünk megjelenésééig azonban nem érkezett válasz. A cég egyébként június elején a coviddal, és egy új típusú beszámolóra történő áttéréssel magyarázta a csúszást (pdf). Akkor azt írták, hogy a társaság „2021. évi egyedi beszámolója várhatóan 2022. június 30-ig, illetve a konszolidált beszámolója várhatóan 2022. július 31-ig kerül közzétételre”. | Az ország egyik legnagyobb foglalkoztatója lett a kormányközeli takarítócég | A jelek szerint nem csak a legnagyobb foglalkoztatók egyike a B+N Zrt, de az egyik legnagyobb árbevételű, és nyereségű cég is az országban. | null | 1 | https://g7.hu/vallalat/20220817/az-orszag-egyik-legnagyobb-foglalkoztatoja-lett-a-kormanykozeli-takaritoceg/ | 2022-08-17 17:24:00 | true | null | null | G7 |
Nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházássá nyilvánították a CATL kínai akkugyártó debreceni akkumulátorgyárának kialakítását – derült ki abból a kormányrendeletből, ami a csütörtök este közzétett a Magyar Közlönyben található.
A Contemporary Amperex Technology Co., Limited (CATL) egy 100 gigawattóra (GWh) kapacitású akkumulátorgyár építésébe fektet be Debrecenben. Ez lesz a cég második európai akkumulátorgyára a németországi üzem után.
A projekt a Déli Ipari Parkban fog megvalósulni, mintegy 3 ezer milliárd forint értékben, de úgy tudni, az infrastuktúra-fejlesztésbe a kormány is jelentős összeget invesztál: öt éven keresztül közel 88 milliárd forintot. De már idén 6,8 milliárd forintot fordítanának erre a célra.
A kormányrendeletekből az is kiderül, hogy a 88 milliárd forintos költségvetési forrásból beruházásokat hajthat majd végre többek közt a Mészáros Lőrinc érdekeltségében lévő Opus Titász Zrt. is. Ez a cég konkrétan az elosztó hálózati fejlesztések megépítését végzi majd 16, 68 milliárd forint értékben. | Nemzetgazdaságilag kiemelt beruházás lesz Debrecenben a kínai akkumulátorgyár | Nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházássá nyilvánították a CATL kínai akkugyártó debreceni akkumulátorgyárának kialakítását. Mint kiderült, az üzem áramellátásának kialakításában Mészáros Lőrinc cége is részt vesz. | null | 1 | https://magyarnarancs.hu/belpol/nemzetgazdasagilag-kiemelt-beruhazas-lesz-debrecenben-a-kinai-akkumulatorgyar-251551 | 2022-08-19 00:00:00 | true | null | null | Magyar Narancs |
Ismert fideszes email címről pattant vissza a Tóth Gabi sajtósának küldött levél
Tóth Gabi hivatalos, sajtós emailjére küldött levelünkben arról érdeklődtünk, mekkora összeggel támogatta az énekes erdélyi turnéjáról készült, a HírTv-ben is levetített koncertfilmet az állami Szerencsejáték Zrt., de egy fideszes emailcímről pattant vissza hibaüzenettel a levél. Nem is akárkiéről.
A Fidesz levelezőrendszerében akadt el valahol a hvg.hu emailje, amit eredetileg nem is a pártnak szántunk, hanem a Fidesz és a kormánypártok politikája mellett mostanában gyakran kiálló Tóth Gabi sajtósának. Arra voltunk ugyanis kíváncsiak, hogy az énekesnő nyári, erdélyi turnéjáról készült koncertfilmet mennyi pénzzel támogatta az állami Szerencsejáték Zrt – a támogatás tényét ugyanis a HírTV-n idén július 24-én be is mutatott kisfilm végén feltüntetik, az összege azonban eddig nem került nyilvánosságra.
Tóth Gabi szerint coming out volt kiállni a kormány mellett, és csak egy kisebbségnek van vele baja
Állandóan kísérti a "sötét oldal" Tóth Gabit, sőt az énekesnő érzi azt is, hogy "az Ördög ott liheg" a nyakában, de eddig ellenállt a kísértésnek. Szintén saját tapasztalata, hogy a keresztényüldözés létezik - erről a közmédiában beszélt, ahol a keresztény ember és a zene kapcsolata volt a téma.
Tóth Gabi hivatalos weboldalán könnyen megtalálható a sajtó számára kapcsolattartásra megadott emailcím: [email protected]. Erre küldtük el kérdéseinket szerdán, ám néhány órával később csak a levél kézbesíthetetlenségéről szóló hibaüzenet jött vissza. Eszerint a levél a [email protected]ól átirányítva a [email protected]ól pattant vissza, ami meglepő fordulat, hiszen Tóth Gabi oldalán semmi nyoma annak, hogy Haffner Adriennhez, pláne közvetlenül a Fideszhez köze lenne.
Ez a fideszes emailcím és Haffner Adrienn neve egyébként nem ismeretlen. Ugyanez az emailcím van megadva a cégbíróságon hivatalos kapcsolattartásra az Entertainment & More Kft.-nél (korábbi nevén HÍR-MÉDIA 2002 Kft.), amelynek fő tevékenysége film-, video-, televízióműsor-gyártás. A vállalkozás ügyvezetője és résztulajdonosa tavaly júliusig Haffner Adrienne (e-vel a végén – a szerk.) volt.
Haffner neve felbukkant tavaly nyáron a Magyar Turisztikai Ügynökség tanácsadóinak listáján is, havi bruttó 600 ezer forintos díjazással.
Haffnerről nincs sok információ a neten, de a Miskolci Egyetem Bölcsészettudományi Kar Politikatudományi Intézetének mesterképzését végezte el, szakdolgozatát pedig 2017-ben készítette el “Kampánytípusok a Fidesz kommunikációjában” címmel. A konzulense pedig Zárug Péter Farkas politológus volt, aki a 2000-es évek elején az országos politikában is aktív volt – Csurka István MIÉP-elnök tanácsadója volt. A 2010-es évek végén pedig már Miskolc akkori fideszes polgármesterének, Kriza Ákosnak volt a tanácsadója.
Visszatérve Haffnerhez: az ő neve még egy helyen került elő korábbról. A Mandineren még 2013 őszén jelent meg egy hír arról, hogy a Fidesz egykori országgyűlési képviselője és a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) illetve a Médiatanács későbbi elnöke, a 2013 tavaszán elhunyt Szalai Annamária emlékére alapítványt hoznak létre. A hírben szerepel, hogy az alapítvány kuratóriumi elnöke Varga Mihály miniszter, a kuratóriumnak pedig tagja Haffner Adrienn is.
Tóth Gabi állítja: a saját bőrén érzi a keresztényüldözést
Állandóan kísérti a "sötét oldal" Tóth Gabit, sőt az énekesnő érzi azt is, hogy "az Ördög ott liheg" a nyakában, de eddig ellenállt a kísértésnek. Szintén saját tapasztalata, hogy a keresztényüldözés létezik - erről a közmédiában beszélt, ahol a keresztény ember és a zene kapcsolata volt a téma.
A hvg.hu kereste a Tóth Gabi film szponzorációja miatt a Szerencsejáték Zrt-t és az állami cég szponzorpénzeket osztó leányvállalatát, a Szerencsejáték Service Nonprofit Kft-t is kérdéseivel, de cikkünk megjelenéséig egyik helyről sem kaptunk választ. A Szerencsejáték-leánycég szponzorpénzeiről viszont többször írtunk már. Legutóbb júniusban, miután közérdekű adatigényléssel kikértük a január-április közötti támogatási szerződéseket. Akkor derült ki, hogy négy hónap alatt 915 millió forintot osztottak szét, ennek negyede egy vitorlás megvásárlását segítette, de 141 milliónak örülhetett Pataky Attila, 70 milliónak pedig a Békemenetet szervező CÖKA.
Pataky Attilára, egy vitorlásra és a Békemenetre mentek el a Szerencsejáték Zrt. százmilliói
Négy hónap alatt 915 millió forintot osztott szét leányvállalata útján az állami lottócég, ennek negyede egy vitorlás megvásárlását segítette, de 141 milliónak örülhetett Pataky Attila, 70 milliónak pedig a Békemenetet szervező CÖKA. A Habonyt és Rogánt reptető családi vállalkozás idén is kapott támogatást, de jutott pénz Demjén Rózsi koncertszervező cégének és a Polgárok Házát fenntartó alapítványnak is. | Ismert fideszes email címről pattant vissza a Tóth Gabi sajtósának küldött levél | Tóth Gabi hivatalos, sajtós emailjére küldött levelünkben arról érdeklődtünk, mekkora összeggel támogatta az énekes erdélyi turnéjáról készült, a HírTv-ben is levetített koncertfilmet az állami Szerencsejáték Zrt., de egy fideszes emailcímről pattant vissza hibaüzenettel a levél. Nem is akárkiéről. | null | 1 | https://hvg.hu/elet/20220811_toth_gabi_szponzoracio | 2022-08-11 05:17:00 | true | null | null | HVG |
Több száz Teqball-pályát kapnak a szakképzési centrumok az uniós közbeszerzési értesítőben megjelent információk alapján. Ezekből az is kiderül, hogy a Teqball Kft. 750 Teqball pályát szállíthat a szakképzési centrumok részére, és nem is kevésért,
nettó 393 millió forintért.
A közzététel nélküli tárgyalásos közbeszerzési eljárás eredményét az ajánlatkérő Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal közölte.
A Teqball Kft. 2013-ban alakult, tulajdonosa a luxemburgi bejegyzésű Teqball Holding S.á r.l. A cég múlt évet 2 milliárd 107 millió forint nettó árbevétel mellett 2 milliárd 72 millió adózás előtti veszteséggel zárta. Maga a Teqball Kft. a G7 egyik februári cikke szerint a különféle tao-, egyéb MLSZ-forrásokat, állami és uniós támogatásokat nézve összesen 1,5 milliárd forint támogatásban részesült. Mindez azért is különös, teszi hozzá a lap, mert a sport közel sem nevezhető világsikernek: a 2021. decemberi világbajnokság meccseinek nézettsége a YouTube-on 3-4 ezer megtekintésnél járt a mérkőzések után 2-3 héttel. A szövetség honlapjának adataiból pedig az derül ki, hogy világszerte 52 verseny volt 2021-ben.
A Teqball egyik kifejlesztője a milliárdos Gattyán György.
A Teqballt Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter többször népszerűsítette már a Facebookján, tavaly májusban pedig egy ilyen asztal átadóján vett részt a Helsinki Olimpiai Stadionban. | Közel 400 millióért vesznek Teqball-asztalokat a szakképzési centrumok | 750 ilyen pálya kerülhet a centrumokhoz. | null | 1 | https://hvg.hu/kkv/20220811_szakkepzes_szakkepzesi_centrum_teqball | 2022-08-11 10:07:00 | true | null | null | HVG |
Az ingyenes étkeztetésre igényelt támogatásokat nem használták fel teljes mértékben, annak jelentős részét bankautomatákban felvették, majd cipősdobozokban szállították a bűnszervezet vezetőinek. A Pünkösdi Egyház vezetőinek kezdeményezésére alakultak a népkonyhák 2017-től kezdődően, Budapesten ezer főre igényeltek támogatást, de Békés, Csongrád és Borsod megyékben is működtették a rászorulók számára fenntartott ingyenes étkeztetést.
A fővárosban az ezer fővel induló népkonyha támogatási igényét egy idő után már 24 ezer főre nyújtotta be az egyházi szervezet, miközben az üzemeltető cégeket folyamatosan cserélték, végül már csak a fiktív számlázással foglalkoztak. Az elcsalt pénz jelentősebb része a Pünkösdi Egyházhoz köthető szervezet osztrák és magyar bankszámláin landolt. A bűnszervezet vezetői előre eltervezték, milyen módon mossák tisztára az elcsalt pénzt: összesen 4 milliárd forint adományról szereztek hamis iratokat, ebbe a műveletbe egyikőjük 74 éves édesanyját is bevonták.
Az ügy Békés megyében pattanhatott ki, még 2019-ben a hvg.hu írt arról, hogy Tótkomlóson gyanakodva nézték a helyi képviselők a népkonyha homályos hátterű működését, ezért beszámolót kértek a Pünkösdi Egyház vezetőitől. A képviselők nem voltak elégedettek a válaszokkal, még azt sem sikerült akkor tisztázniuk, hogy milyen forrásokat használ fel a szervezet a népkonyha működtetéséhez. A hvg.hu még 2019-ben megkereste az egyházi szervezetet, a normatívát utaló Államkincstárat is, válasz sehonnan nem érkezett. Ekkor azonban az már világos volt, hogy a normatívát biztosítóknak is vannak aggályai, mivel már 2019 januárjától csak úgy lehetett a ingyenes étkezést igénybe venniük a rászorulóknak, ha a tajszámukat leadták a népkonyhán. A magyarnarancs.hu is írt az ügyről, annak már a nyomozási stádiumában, így az már korábban is ismert volt, hogy nyomozás folyik a Pünkösdi Egyház tevékenysége nyomán, és hogy két békés megyei vezetőt már le is tartóztattak.
A 20 lefoglalt ingatlan, 76 bankszámla, 7 motor értéke 7,5 milliárd forint, ezzel az elcsalt pénz jelentősebb része megtérül. A bűncselekmény a NAV közleménye szerint az egyházi szervezet hitéleti és egyéb szociális tevékenységét nem érinti. | Milliárdokat csalt el az egyik egyház népkonyhái mögé bújva a bűnbanda | Az egyházi szervezet irányítói dolgoztak saját zsebre a népkonyhák működtetésével, összesen nyolcmilliárd forint kárt okoztak a költségvetésnek. A vezetőket letartóztatták, bankszámláikat lefoglalták. | null | 1 | https://hvg.hu/kkv/20220811_Milliardokat_csalt_el_az_egyik_egyhaz_nepkonyhai_moge_bujva_a_bunbanda | 2022-08-11 10:19:00 | true | null | null | HVG |
Étellel fizetett a pénzügyőröknek egy fülesért egy vállalkozó, csakhogy ez is vesztegetés, így egyik fél sem ússza meg szárazon. A Debreceni Regionális Nyomozó Ügyészség előnyért hivatali kötelességét megszegve elkövetett hivatali vesztegetés elfogadása és más bűncselekmény miatt gyanúsítottként hallgatta ki az érintett két pénzügyőrt és a vállalkozót.
A nyomozó ügyészség és a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Rendőr-főkapitányság munkatársai július végén összehangolt akciót szerveztek. A megalapozott gyanú szerint ugyanis 2022. július 22-én egy pénzügyőr hivatali kötelességét megszegve előre tájékoztatott egy nyírségi egyéni vállalkozót az általa üzemeltetett pálinkafőzdét érintő várható ellenőrzésről – áll a Központi Nyomozó Főügyészség csütörtöki közleményében.
Július 25-én a pénzügyőr az előzetes értesítésnek megfelelően kollégájával megjelent a pálinkafőzdében, és elvégezték a váratlannak feltüntetett, a valóságban azonban előre bejelentett jövedéki ellenőrzést. Ennek során a vállalkozó a figyelmeztetésért cserébe többfogásos ebédet biztosított, amelyet a pénzügyőrök elfogadtak és elfogyasztottak.
A nyomozó ügyészség gyanúsítottként hallgatta ki a pénzügyőröket és a vállalkozót, akik lényegében ténybeli beismerő vallomást tettek, bár arra hivatkoztak, hogy a cselekményt nem tartották jogellenesnek.
Pedig az volt: az ügyészség arra kívánja felhívni a figyelmet, hogy a hivatalos személyeknek az eljárással kapcsolatban adott bármilyen – akár kisebb értékű – ajándék is jogtalan előnynek minősül, így bűncselekményként értékelendő. A korrupciós bűncselekmények pedig minden esetben szabadságvesztéssel büntetendőek és a büntetési tétel független a vesztegetési előny mértékétől, ami jelen esetben a hivatalos személy esetében kettőtől nyolc évig, míg a vállalkozó vonatkozásában egytől öt évig terjedő szabadságvesztés. A gyanúsítottak szabadlábon védekeznek.
(Nyitóképünk illusztráció.) | Ebéddel vesztegetett meg egy vállalkozó két pénzügyőrt | Többfogásos kosztra hívta meg a két férfit, mert azok előre elmondták neki, hogy mikor mennek ellenőrizni a vállalkozó pálinkafőzdéjét. | null | 1 | https://hvg.hu/itthon/20220811_Ebed_vesztegetest_penzugyor_palinkafozde | 2022-08-11 12:47:00 | true | null | null | HVG |
A Gránit Bank Zrt. 50 százalék plusz egy szavazatnyi részesedést szerez a több mint 30 éves magyar befektetési szolgáltatóban, az Equilor Befektetési Zrt.-ben – közölte a bank pénteken.
A részesedésszerzést követően az Equilor neve, vezetése nem változik, a befektetési szolgáltatót továbbra is Gereben András elnök és Szécsényi Bálint vezérigazgató, a Budapesti Értéktőzsde korábbi alelnöke irányítják majd, akik megtartják 49,9 százalékos tulajdonrészüket.
A Gránit Bank tulajdonszerzése azért is jelentős, mert így Tiborcz István, a miniszterelnök veje is tulajdonosa lesz a brókercégnek, mivel az év elején cége, a BDPST, 43,19 százalékos tulajdont vásárolt a Gránit Bankban Hegedüs Éva elnök-vezérigazgatótól.
A közlemény szerint a tranzakció mindkét társaság és ügyfeleik számára előnyös: a Gránit Bank ügyfelei számára bővül a befektetési, és privátbanki szolgáltatások köre, míg az Equilor Befektetési Zrt. ügyfelei számára a banki háttérrel erőteljesebbé válik a befektetési szolgáltató növekedése.
A tranzakció zárásához a Magyar Nemzeti Bank és a Gazdasági Versenyhivatal engedélye szükséges. | Többséget szerez Tiborcz bankja az Equilor Befektetési Zrt-ben | A tranzakcióra a Magyar Nemzeti Banknak és a Gazdasági Versenyhivatalnak kell még rábólintania. | null | 1 | https://hvg.hu/kkv/20220812_granit_bank_equilor_befektetesi_zrt | 2022-08-12 11:40:00 | true | null | null | HVG |
Komplex villamos-hálózati beruházásokat valósít meg 26,6 milliárd forint értékben az OPUS TITÁSZ Zrt., ami Mészáros Lőrinc egyik érdekeltsége. A napelemes rendszerek integrációját biztosító hálózatbővítés költségeinek 50 százalékát a társaság fedezi, további 50 százalékát pályázati forrásból finanszírozzák.
A közleményben felidézték, hogy az OPUS TITÁSZ a Széchenyi Terv Plusz keretében meghirdetett, Magyarország Helyreállítási és ellenállóképességi tervének elfogadásáig a (szintén jóváhagyásra váró) Helyreállítási Alapból előfinanszírozott pályázati konstrukció felhívására komplex hálózatfejlesztési projekttervet nyújtott be.
A vállalat pályázati anyagának elbírálása alapján 13,3 milliárd forint vissza nem térítendő támogatásban részesül, ez a tervezett beruházás 50 százaléka, a további 13,3 milliárd forintot az OPUS TITÁSZ biztosítja.
A társaság a finanszírozást a többi között Debrecen és Nyíregyháza környéki beruházásokra, az észak-nyugati gazdasági övezet hálózatbővítésére, a debreceni agrár ipari parkhoz tartozó 132/22 kV-os alállomás létesítésére és hálózatba illesztésére, valamint a Mavir Buj állomás hálózatba illesztésére fordítja.
A fejlesztések célja emellett, hogy a településeken a korszerű hálózati infrastruktúra lehetőséget biztosítson a lakossági naperőművek telepítésére. A beruházások tervezett üteme 2026 áprilisában zárul. A projekt keretében vállalt összesített kapacitásbővítés 261 megawatt (MW).
Az OPUS TITÁSZ hálózatfejlesztési ütemtervei alapján a társaság által árammal ellátott csaknem 400 település több mint felénél, mintegy 224 településen 876 kis- és középfeszültségű hálózatbővítési, transzformátorcsere, alállomás és nagyfeszültségű vezetéklétesítési projekt valósult meg 2020-21-ben, az ellátási terület észak-kelet magyarországi régiójában. | 26,6 milliárd forintos munkába kezdenek Mészárosék | Hálózatbővítést fognak végezni. | null | 1 | https://hvg.hu/kkv/20220815_meszaros_lorinc_opus_titasz_halozatfejlesztes | 2022-08-15 20:08:00 | true | null | null | HVG |
Valóban Kovács Helga Mariann, a Kúria elnökének, Varga Zs. Andrásnak a felesége lett a Fővárosi Ítélőtábla Polgári Kollégiumának tanácselnöke, de az erről szóló szavazás csak véleménynyilvánító javaslat, amely nem köti a kinevezőt – írta a hvg.hu-nak válaszában Ribai Csilla, a Fővárosi Ítélőtábla elnöke.
A hvg.hu az Observer brit lapban megjelent cikk alapján vasárnap írta meg, hogy Kovács Helga Mariann – aki július 15-ig megbízott tanácselnöke volt a Kollégiumnak – jócskán alulmaradt a bírák által tartott szavazáson, a jegyzőkönyv szerint a voksok kevesebb mint a felét kapta meg. Ennek ellenére július 16-tól ő töltheti be a tanácselnöki pozíciót. Az információt a hvg.hu forrásai is megerősítették.
Az elnök a hvg.hu-nak kiemelte, hogy a tanácselnökök kinevezése nem választással történik. Azt ugyanakkor nem tagadta, hogy a „véleménynyilvánító” szavazáson a nyertes Kovács Helga Mariann feleannyi támogató javaslatot kapott, mint riválisa.
Az eredmény egész pontosan így alakult:
nyertes pályázó: 14,
nem nyertes pályázó: 36.
Ribai Csilla hozzátette, hogy a nyertes pályázó – vagyis Kovács Helga Mariann – három szakjogászi végzettséggel rendelkezik, évek óta rendszeresen tart szakmai előadásokat, képzéseket, egyetemen oktat, két kommentár társszerzője, tudományos és kutatómunkát végez.
„A pályázatot nem nyert bíró szakmai felkészültsége a nyertes pályázóét nem éri el” – tette hozzá.
A Fővárosi Ítélőtábla elnöke azt is megemlítette, hogy a nyertes 8 év tanácselnöki tapasztalattal rendelkezik, míg a pályázatot nem nyert bíró ténylegesen soha nem szerzett tapasztalatot tanács vezetésében, munkaszervezésében.
A Fővárosi Ítélőtábla honlapján egy közleményt is kiadott az ügyben, amelyben az elnök visszautasította, hogy a tanácselnöki kinevezés politikai befolyásra történt, egyben méltatlannak tartja a feltételezést.
„A Fővárosi Ítélőtábla az igazgatási és ítélkezési tevékenységét a törvényeknek megfelelően végezte és végzi” – írta.
Mivel a véleményező szerv javaslata a kinevezésre jogosultat nem köti, Ribai Csilla szerint hamis annak a látszata, hogy a tanácselnöki kinevezés alapja kizárólag egy „bíróválasztó kollégiumi szavazás” lenne.
"Dr. Kovács Helga Mariann tanácselnöki kinevezésére kizárólag objektív szempontok alapján került sor. A kinevezésre jogosult az indokolt határozatát nyilvánosan ismertette a véleményezésre jogosult szerv és annak minden tagja előtt, valamint a bíróság belső honlapján is közzétette" – áll a közleményben.
Frissítés: reagált a Kúria
A Kúria elnökének semmilyen szerepe nincs az ítélőtáblai pályázatok elbírálásában - közölte az üggyel kapcsolatban a Kúria hétfő este. Mint írták, "Magyarország alkotmányos rendje nem engedi a bírák családi kapcsolatainak vizsgálatát pályázatok elbírálása során. Képtelenség is lenne a bírósági vezetők hozzátartozóit sajátos végzettségüktől, hosszú tanácselnöki és több évtizedes bírói tapasztalatuktól függetlenül kizárni a pályázatokból. | A Kúria-elnök feleségét leszavazták, de a Fővárosi Ítélőtábla elnöke szerint ettől még lehet tanácselnök | Ribai Csilla visszautasítja, hogy Kovács Helga Mariann kinevezése politikai befolyásra történt, és méltatlannak tartja a feltételezést. Időközben reagált a Kúria is: az elnöknek nincs szerepe az ítélőtáblai pályázatok elbírálásában - írták. | null | 1 | https://hvg.hu/itthon/20220815_Kuriaelnok_felesege_Fovarosi_Itelotabla_szavazas_velemenynyilvanito_javaslat | 2022-08-15 16:01:00 | true | null | null | HVG |
Eddig mintegy 22 milliárd forint értékben ajándékozott el ingyen Covid-vakcinákat a kormány más országoknak – ezt Ujhelyi István szocialista EP-képviselő, az Európai Parlament közegészségügyi bizottságának tagja közölte online sajtótájékoztatóján a Nemzeti Népegészségügyi Központ (NNK) által kapott adatokra hivatkozva.
Az MSZP politikusa elmondta: közérdekű adatigényléssel fordult az NNK-hoz, hogy megtudja az eddig beszerzett oltóanyagokból mennyi van még a raktárakban, illetve mennyit tud még lehívni a szerződések alapján Magyarország. Ujhelyi ez alapján azt közölte, az elmúlt időszakban
mintegy 4,9 millió adag koronavírus elleni vakcinát adott át ingyen a kormány más országoknak. Ez 4 015 300 adag AstraZenecát, 822 400 Sinopharmot és 100 000 Moderna gyártmányú készítményt jelent.
Ez a korábban nyilvánosságra hozott árak és árfolyamok alapján Ujhelyi szerint körülbelül 22 milliárd forintnak megfelelő értéket jelent. Hozzátette, hogy a megkapott adatok alapján – feltehetően a lejáró szavatosság miatt – mintegy 50 ezer oltóanyagot kellett központilag leselejtezni, valamivel több mint 400 ezer adag vakcinát adtunk „kölcsön” Csehországnak, egymillió adag AstraZenecát és százezer adag Janssent pedig értékesített a kormány más államoknak; azt viszont nem tudni, hogy ez utóbbi pontosan mennyi bevételt jelentett.
Az NNK által kiadott adatok szerint jelenleg mintegy 8 millió adag oltás áll rendelkezésre, de Újhelyi úgy véli, ez az adat csalóka, mivel ebből több mint kétmillió adag kifejezetten a gyerekek átoltására szánt Pfizer-vakcina, illetve 3,7 millió egydózisú Janssen, amely azonban más oltóanyagokkal már kevésbé kombinálható.
Az MSZP politikusa arra is választ várt a Nemzeti Népegészségügyi Központtól, hogy milyen élő szerződések vannak jelenleg, amely alapján hozzáférhetővé válhatnak további oltóanyagok szükség esetén. Mint mondta, az NNK-tól azt a választ kapta, hogy | Ujhelyi: A kormány 22 milliárd forint értékben ajándékozott el koronavírus elleni vakcinákat | A szocialista EP-képviselő a Nemzeti Népegészségügyi Központtól kapott adatok alapján számolt be erről. | null | 1 | https://hvg.hu/itthon/20220818_ujhelyi_istvan_magyar_kormany_vakcina_koronavirus | 2022-08-18 10:19:00 | true | null | null | HVG |
Érdemes lazítani a vendégmunkások foglalkoztatási szigorán, ha valóban több százezerrel növelné a kormány a munkavállalók táborát, ám ez az idegenek elleni kampányok után nehezen kivitelezhető.
Megbolygatta a kelet-ázsiai régiót észak-koreai és vietnámi látogatásával Vlagyimir Putyin, aki más-más dolgot kapott a két országtól, s a kavarásával Kínát is bosszanthatja.
Maradnak a pandémiás "extraprofit" különadók, a bankok pedig új sarcokat kapnak a nyakukba. Azzal húzhatták ki a gyufát, hogy nem Nagy Márton miniszter szándéka, hanem betű szerint értelmeztek egy jogszabályt. A kormány 400 milliárd forint úgynevezett védelmi pénzt szed be, de a költségvetési hiánycél teljesítéséhez ez is kevés lehet. | Most egyik partnercégét kebelezte be a kavicskirály | Balázs Attila építőipari cégcsoportja újabb ingatlanfejlesztő céggel gazdagodott. | null | 1 | https://hvg.hu/360/202233_igloi_invest_a_kavicskiraly_bevasarolt | 2022-08-20 11:10:00 | true | null | null | HVG360 |
2022.08.19. 04:30
2022.08.19. 08:38
Botrányosra sikeredett Varga Zs. András Kúria-elnök feleségének minapi kinevezése, meghökkenést váltott ki Deutsch Tamás unokaöccsének diplomáciai megbízása. Az elmúlt 12 év hasonló módon nagy közérdeklődést kiváltó esetei is mutatják, hogy Magyarországon jóval könnyebben érvényesül, aki a NER köreiben valakinek a rokona, barátja, üzletfele.
A most alakuló lehet minden idők leggazdagabb magyar kormánya
2022.05.13. 04:3012 perc
Milliárdokban mérhető a leendő kormány – hivatalosan még be nem jelentett – tagjainak összesített vagyona, még akkor is, ha a vagyonnyilatkozati rendszer finoman szólva sem alkalmas arra, hogy teljes képet adjon a politikusok ingóságairól és ingatlanairól.
Az Integritás Hatóság a Microsoft- és a víziközműmutyikról: Ez a pénz elúszott
2024.02.01. 08:155 perc
Nemzetközi lapszemle: Varga Judit nem akar EU-biztos lenni, és boszorkányüldözést emleget a Politicóban
2024.01.16. 09:208 perc | A NER arisztokratái bemutatják, milyen a családbarát kormányzás | Botrányosra sikeredett Varga Zs. András Kúria-elnök feleségének minapi kinevezése, meghökkenést váltott ki Deutsch Tamás unokaöccsének diplomáciai megbízása. Az elmúlt 12 év hasonló módon nagy közérdeklődést kiváltó esetei is mutatják, hogy Magyarországon jóval könnyebben érvényesül, aki a NER köreiben valakinek a rokona, barátja, üzletfele. | null | 1 | https://m.hvg.hu/360/20220819_NER_protekcio_kinevezes_uzlet_Fidesz_Orban_Viktor_csaladbarat_kormany#utm_source=hvg_hvg360&utm_medium=email&utm_campaign=newsletter2022_08_19&utm_content=hvg360 | 2022-08-19 06:30:00 | true | null | null | HVG360 |
Szerzőnk felteszi a kérdést: melyek lesznek azok a helyek, ahová a közeljövőben meghívják a korábban a Megafon központját felszentelő papot. Javaslata szerint mindenekelőtt a Magyarságkutató Intézetbe kellene beugrania, „mert őstörténetünk egyik sajnálatos hiányossága az, hogy nélkülözi a megszentelést". Vélemény. | Tiborcz István szintet lépett: már ezermilliárdos magán- és céges vagyont ellenőrizhet | Családja és üzletfelei egyre hízó vagyonát is házon belül fialtathatja majd a pénzügyi birodalmat építő Tiborcz István. A befolyása alatt álló bank most profi brókercéget vesz. | null | 1 | https://m.hvg.hu/360/20220817_A_haszon_kulcsa_Tiborcz_Istvan | 2022-08-17 12:30:00 | true | null | null | HVG360 |
Évek óta tervezgette a kormány, hogy szerez egy mobilszolgáltatót, Lázár János már 2018-ban arról beszélt, hogy „a következő ciklusban újra meg kell próbálkozni azzal, hogy legyen nemzeti tulajdonban lévő mobilszolgáltató”. A 2018-2022-es ciklusban nem sokat lehetett hallani erről a tervről, majd hétfő reggel Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter kiadott egy közleményt, miszerint „a magyar állam közreműködik a Vodafone Magyarország hazai tulajdonba vételében”.
A Mészáros Lőrinc vonzáskörzetéből kinőtt és állami hátszéllel felfuttatott 4iG közleménye szerint a tranzakció értéke 715 milliárd forint.
A tervezett akvizícióval a 4iG Nyrt. 51 százalékos, a Magyar Állam 49 százalékos tulajdont szerezhet a második legnagyobb hazai távközlési vállalatban.
A tulajdonosi jogokat gyakorló gazdaságfejlesztési miniszter,
Nagy Márton felkérte a Corvinus Zrt.-t, hogy vásárolja meg a Vodafone Magyarország Távközlési Zrt. kisebbségi, azaz 49 százalékos részvénycsomagját. Ennek első lépéseként sor került egy előzetes, nem kötelező erejű megállapodás megkötésére a Corvinus Zrt., a Vodafone Europe BV, valamint a 4iG Nyrt. között.
Nagy Márton úgy értékeli, hogy a tranzakció közérdekből nemzetstratégiai jelentőségűvé minősíthető.
Ilyen esetben a Gazdasági Versenyhivatal nem vizsgálhatja az ügyletet. A miniszter közleménye szerint „az akvizíció sikeres zárását követően minden feltétel adott lesz ahhoz, hogy a hazai távközlési szektorban egy olyan magyar, nemzeti tulajdonú, a piacon vezető szerepet vállaló cég jöjjön létre, amely a 21. századi digitális kihívásoknak is megfelelve hozzájárulhat az ország versenyképességének javításához, egyben kimagasló, minőségi szolgáltatást nyújtson a közel 4 millió lakossági és vállalati ügyfelének”.
A tranzakció a Vodafone Magyarország átvilágítása, a végleges adásvételi szerződés aláírása és a szükséges hatósági eljárások után, 2022 végéig zárulhat.
A jövő izgalmas - Ready?
„A Vodafone Magyarország felvásárlása alapjaiban rendezheti át a hazai távközlési piacot. A vezetékes hang- és internet, valamint az előfizetéses televíziós és digitális földfelszíni sugárzás mellett a 4iG, a tranzakció zárását követően, a mobiltávközlés területén is tekintélyes szereplő lehet” - értékelte a helyzetet a 4iG.
Jászai Gellért, a kormányközeli vállalat tulajdonosa úgy látja, hogy „a Vodafone Magyarország megvásárlása az elmúlt harminc év legjelentősebb hazai távközlési tranzakciója lehet, hasonló léptékű, mint a rendszerváltást követően a Matáv privatizációja volt. Az akvizícióval egy döntően magyar tulajdonban lévő infokommunikációs vállalatcsoport jöhet létre, amely az ország második legnagyobb szolgáltatójává válhat”.
„A 2010 utáni kormányoknak mindig is kitüntetett célja volt, hogy a nemzetstratégiai jelentőségű ágazatokban a magyar tulajdon arányát erőteljesen növeljék és lehetőség szerint többségi szintre emeljék. Ez a kormányzati cél a bank-, az energia- és a média szektorban már teljesült, most lehetőség mutatkozik arra, hogy a távközlési piacon is komoly szereplővé lépjen elő egy magyar, állami tulajdoni részesedést is maga mögött tudó vállalat” -írja a kormány.
Az állam 2012-ben sikertelenül próbálkozott saját mobilszolgáltató létrehozásával, de végül a bíróság úgy ítélte meg, hogy az MPVI Mobil Zrt. jogszerűtlenül szerezte meg a frakvenciáját. Az állami mobilszolgáltató pályázata ellen akkor a Magyar Telekom, a Telenor és a Vodafone nyújtott be keresetet. Az MPVI Mobil végül meg is szűnt 2013 végén, amikor a két nagybefektető kiszállt, a fennmaradó hányad pedig beolvadt a Magyar Posta Zrt.-be.
Már a kudarc után felmerült, hogy inkább a Telenort vagy a Vodafone-t kellene felvásárolni. 2018 elején voltak is olyan hírek, miszerint a Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozó Konzum csoport vételi ajánlatot tett a Telenor magyarországi operációira. Aztán 2019-ben az állami tulajdonban lévő Antenna Hungária megvásárolta a Telenor Magyarország 25 százalékát. Tavaly augusztusban pedig a 4iG a 71,6 százalékos tulajdont szerzett az Antenna Hungáriában, amit Orbán Viktor közérdekből nemzetstratégiai jelentőségnek minősített. | Bevásárolja magát az állam a Vodafone-ba | Az állami hátszéllel felfuttatott 4iG közleménye szerint a tranzakció értéke 715 milliárd forint. A tervezett akvizícióval a 4iG Nyrt. 51 százalékos, a Magyar Állam 49 százalékos tulajdont szerezhet a második legnagyobb hazai távközlési vállalatban. | null | 1 | https://444.hu/2022/08/22/bevasarolja-magat-az-allam-a-vodafone-ba | 2022-08-22 00:00:00 | true | null | null | 444 |
Az állammal közösen vásárolhatja fel a 4iG a Vodafone Magyarországot
A tranzakció értéke 715 milliárd forint.
A 4iG a Budapesti Értéktőzsdén bejelentette, hogy a magyar állammal közösen nem kötelező érvényű megállapodást kötött a Vodafone Europe BV-vel, hogy megszerezze Magyarország második legnagyobb telekommunikációs vállalatának, a Vodafone Magyarország Távközlési Zrt.-nek a százszázalékos részvénycsomagját. Amennyiben a tranzakció végbemegy, úgy a 4iG 51 százalékos, többségi tulajdonosa lehet a Vodafone Magyarországnak, míg az állam a 49 százalékos kisebb részt kapná. A tranzakció értéke 715 milliárd forint.
„A Vodafone Magyarország megvásárlása az elmúlt harminc év legjelentősebb hazai távközlési tranzakciója lehet, hasonló léptékű, mint a rendszerváltást követően a Matáv privatizációja volt. Az akvizícióval egy döntően magyar tulajdonban lévő infokommunikációs vállalatcsoport jöhet létre, amely az ország második legnagyobb szolgáltatójává válhat” – jelentette ki Jászai Gellért, a 4iG elnök-vezérigazgatója.
2022. augusztus. 15. 09:25 MTI Vállalkozás
GVH: a Vodafone kompenzálja a fogyasztókat a megtévesztő mobilnethirdetései miatt
A cég együttműködését és a fogyasztói kompenzációt is figyelembe véve a GVH Versenytanácsa 60 millió forintos bírságot szabott ki a vállalkozásra és eltiltotta a jogsértőnek bizonyult gyakorlat folytatásától.
2022. augusztus. 17. 15:37 MTI Vállalkozás
Igazgatósági elnökként irányítja tovább a 4iG-t Jászai Gellért
Szétválik a vállalatnál a stratégiai és az operatív irányítás. | Az állammal közösen vásárolhatja fel a 4iG a Vodafone Magyarországot | A tranzakció értéke 715 milliárd forint. | null | 1 | https://hvg.hu/kkv/20220822_magyar_allam_4iG_Vodafone_Magyarorszag_felvasarlas | 2022-08-22 08:19:00 | true | null | null | HVG |
A magyar állam közreműködik a Vodafone Magyarország hazai tulajdonba vételében – közölte a gazdaságfejlesztési miniszter hétfőn.
A közlemény szerint a 2010 utáni kormányoknak mindig is kitüntetett célja volt, hogy a nemzetstratégiai jelentőségű ágazatokban a magyar tulajdon arányát erőteljesen növeljék és lehetőség szerint többségi szintre emeljék. Ez a kormányzati cél a bank-, az energia- és a médiaszektorban már teljesült, most lehetőség mutatkozik arra, hogy a távközlési piacon is komoly szereplővé lépjen elő egy magyar, állami tulajdoni részesedést is maga mögött tudó vállalat.
A tájékoztatás szerint ennek érdekében, a tulajdonosi jogokat gyakorló gazdaságfejlesztési miniszter, Nagy Márton felkérte a Corvinus Zrt.-t, hogy vásárolja meg a Vodafone Magyarország Távközlési Zrt. kisebbségi, azaz 49 százalékos részvénycsomagját. Ennek első lépéseként sor került egy előzetes, nem kötelező erejű megállapodás megkötésére a Corvinus Zrt., a Vodafone Europe BV, valamint a 4iG Nyrt. között.
Közölték azt is, hogy a miniszter úgy értékeli, hogy a tranzakció közérdekből nemzetstratégiai jelentőségűvé minősíthető, ebből adódóan indítványozza a kormány erre vonatkozó döntését.
Az akvizíció sikeres zárását követően minden feltétel adott lesz ahhoz, hogy a hazai távközlési szektorban egy olyan magyar, nemzeti tulajdonú, a piacon vezető szerepet vállaló cég jöjjön létre, amely a 21. századi digitális kihívásoknak is megfelelve hozzájárulhat az ország versenyképességének javításához, egyben kimagasló, minőségi szolgáltatást nyújtson a közel 4 millió lakossági és vállalati ügyfele számára – írták.
A 4iG hétfőn reggel jelentette be, hogy a magyar állammal közösen nem kötelező érvényű megállapodást kötött a Vodafone Europe BV-vel, hogy megszerezze Magyarország második legnagyobb telekommunikációs vállalatának, a Vodafone Magyarország Távközlési Zrt.-nek a százszázalékos részvénycsomagját.
Amennyiben a tranzakció végbemegy, úgy a 4iG 51 százalékos, többségi tulajdonosa lehet a Vodafone Magyarországnak, míg az állam a 49 százalékos kisebb részt kapná. A tranzakció értéke 715 milliárd forint. | Így száll be az állam a Vodafone megvételébe | Nagy Márton szerint a tranzakció közérdekből nemzetstratégiai jelentőségűvé minősíthető, a Corvinus Zrt.-n keresztül vásárolhatják meg a Vodafone 49 százalékát. | null | 1 | https://hvg.hu/kkv/20220822_vodafone_nagy_marton | 2022-08-22 08:38:00 | true | null | null | HVG |
Ultimátumszerű mentőövet dobott a kormány az önkormányzatoknak a Technológiai és Ipari Minisztérium ajánlatával. A vízműszolgáltatókat azzal a feltétellel mentenék az energiapiaci árak elszabadulásától, hogy a közfeladat átruházásával együtt a vagyonukra is rátenné a kezét az állam. Ez még a kisebb önkormányzati közös cégeknél is 10-20 milliárdos vagyon átadását jelentené, de például a Fővárosi Vízművek Zrt. vagyonkezelésében közel 400 milliárdra rúg az önkormányzatok vagyona.
A Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének (TÖOSZ) honlapján is közzétett elnöki levélből kiderült, hogy augusztus 4-én egyeztettek a szolgáltatók vezetői, az önkormányzatok és a TIM képviselői, az ajánlat szerint az állami Nemzeti Vízmű Zrt. felé augusztus 31-ig kell az átadási szándékot jelezni, majd szeptember 20-ig a tulajdonosi döntést is meg kellene hozni, azaz összesen másfél hónapja van az önkormányzatoknak a döntésre. Az önkormányzati szövetségi elnök, Schmidt Jenő azt javasolta, hogy mivel az energiaárak miatt elszálló költségek állami kompenzálását csak az integrációba belépőknek ígéri a kormány, aki körül szorul a hurok, az tegye fel a kezét. Aki pedig bírja, az küzdjön tovább állami támogatás nélkül.
Schmidt Jenőhöz lassan csordogálnak a reakciók az állami ajánlatra. A hvg.hu érdeklődésére az elnök elmondta, hogy nagyjából azt tapasztalja, amit korábban várt. A kisebb cégek ellenállás nélkül dugják fejüket a mentőövbe, a nagyobb városi szolgáltatók kívül maradnak. Schmidt úgy látja, a kormány így is elérheti, hogy az eddigi 30 százalék állami, 70 százalék önkormányzati tulajdoni arányt megfordítsa a szolgáltató cégekben. Schmidt szerint elképzelhető, hogy az államosított cégek számára megnyílnak majd a pénzcsapok, miközben eddig az önkormányzatok számára alig voltak elérhető fejlesztési források.
Az állami ajánlattal az egyik probléma az, hogy ahány önkormányzati cég, annyiféle üzemeltetési konstrukcióban működik, sok helyen más tevékenységekkel együtt szolgáltatnak. A másik gond, hogy a vagyonától senki nem válik meg szívesen, pláne, hogy több önkormányzat sok pénzt tolt abba, hogy működőképes maradjon a vízszolgáltatás, vagy éppen a szennyvízkezelés, most is vannak futó uniós projektek. Pont az előbbi kettő miatt a döntés meghozatalára kiszabott idő túl rövid.
Eddig lassú tűzön főzte a kormány a vízműveket
Az integráció felé az első lépést 2013-ban tette meg a kormány, amikor a víziközműtörvényben meghatározták a legkisebb lakos-egyenértéket a működési engedélyek feltételeként, így gyakorlatilag megtizedelték az önállóan működő cégek számát. Ez a negyven cég megörökölte a korábban befagyasztott rezsicsökkentett árakat, és ezekkel a lakossági bevételekkel működtek tovább, a közművezeték adójával nehezített pályán.
A közműadó pont a kisebb településeken szolgáltató cégeket sújtotta. Ezen 2020-ban úgy változtattak, hogy sávos struktúrájúvá alakították az adót, ezzel valamelyest könnyítettek a kis falvakban, hosszú vezetékeken szolgáltató cégek terhein. De ez már ekkor legfeljebb csak lélegzetvételnyi könnyebbséget jelentett: még 2014-ben a vízművek szakmai szövetsége, 2016–2018-ban a Századvég megrendelésére készültek elemzések, amelyekből kiderült, hogy több ezer milliárdos fejlesztési elmaradás van a teljes szektorban. Kurdi Viktor, a MAVIZ elnöke, aki a Bácsvíz Zrt. vezetője is egyben, már 2019-ben is jelezte, hogy a vízműcégeknek évi 8–10 milliárd többletforrásra lenne szükségük, és ez is csak a bérrendezésre volna elég.
És akkor jött az energiaár-robbanás
A most sokszorosukra ugró energiaárakkal a legtöbb önkormányzati vízmű nem fog boldogulni. Több cég már eddig is tett erőfeszítéseket, hogy a bevételeiket növeljék. Hadházy Ákoshoz olyan jelzések futottak be, hogy a TRV Zrt. (állami regionális szolgáltató) ellátási területén a lakossági fogyasztók, ahol vállalkozási tevékenységet is bejelentettek, most levelet kaptak a gazdasági fogyasztói díjbesorolásról, ami magasabb díjat jelent. A Kiskunvíz Zrt. pedig arról számolt be, hogy intenzív ellenőrzéseket tartottak, így kiderült, hogy a 40 százalékos hálózati veszteség felét illegális vízvételezések okozták. Tehát a szolgáltatók még próbálják kipréselni a cégekből, amit lehet, de ez csak csepp a tengerben, a baj már az energiaválság nélkül is elég nagy volt.
A tavaly civil szervezetekből megalakult Víz Koalíció közérdekű adatigényléseiből az derült ki, hogy országos átlagban 20 százaléknyi vízveszteséggel működnek a szolgáltatók, volt olyan hely, ahol ez elérte a 60 százalékot is. A szélsőséges időjárási viszonyok miatt a hálózati meghibásodások is mindennapivá váltak, ami a fejlesztések évtizedes elmaradása miatt ennyire gyakori. Önmagában is irdatlan pénzt kellene tölteni a vízszolgáltatásba, az energiaárak csak megfejelik a tornyosuló problémákat, de nem biztos, hogy a legcélravezetőbb lépés, ha az állam beletenyerel az önkormányzati, vagy vegyes tulajdonú cégek működésébe, ráadásul másfél hónapot hagyva a húsbavágó kérdések eldöntésére.
Nem lehet egy kaptafára húzni
A fővárosi önkormányzat képviselője a minisztériumi prezentáción az energiaárak kompenzálásának mikéntjéről nem, csak a települések utolsó nagy értékű ingatlanainak a feltétel és garancia nélküli átadásáról tudott meg részleteket. A Főpolgármesteri Hivatal úgy reagált a hvg.hu megkeresésére, hogy az ott megismert kevés információ alapján egy felelős városvezetés nem hozhat döntést. Ezért az augusztus végi közgyűlésen is azt fogják javasolni, hogy ne adják át az államnak a budapestiek vagyonát, mert az ajánlat semmiféle garanciát nem tartalmaz a zavartalan vízszolgáltatás biztosítására.
Szeged szintén ellenáll az államosításnak. A szegedi polgármester Facebook-oldalán már le is söpörte a visszautasíthatatlan ajánlatot azzal, hogy az államosított egészségügy, oktatás rosszabbul működik, mint amikor önkormányzati kézben voltak a kórházak és az iskolák. (Igaz, a szegedi városi kórházat még éppen Botkáék passzolták át az integrálódó egyetemnek 2007-ben.) Ráadásul, a vízszolgáltatást a Szegedi Vízműben külföldi magáncéggel közösen viszi a város, 2024-ig szól az üzemeltetésre a szerződésük a Veoliával. Szolnokon egy helyi magáncéggel bútorozott össze az önkormányzat még 1996-ban 2030-ig, a koncesszió felbontása itt sem lenne sima ügy.
A Szegedi Vízmű csütörtökön kiadott egy közleményt, hogy eddig is és 2023-ban még bizonyosan nyereséges lesz a társaság, egyébként pedig energiatakarékos beruházásai révén még a villamosenergia-felhasználást is csökkentette. Az már a beszámolóból derül ki, hogy a cég a félmilliárdot közelítő nyereségből rendre százmilliós osztalékot is fizet. A hvg.hu korábban megkereste a céget, megkérdeztük, hogy mennyi pluszköltséggel számolnak az energiaár elszállása miatt, de nem kaptunk választ. A közleményben sem szerepel ez az adat, de a sorok között kiolvasható, hogy megoldják.
Ennél sokkal szűkszavúbban reagált a pécsi önkormányzat, ahol éppen a hónap elején nyertek másfél milliárd forint uniós támogatást egy összességében 3 milliárdos fejlesztésre: „a kérdésben tisztán politikai döntést fog hozni a városvezetés”. A válasz elég talányos, de a cég beszámolóiból az látszik, hogy a szolgáltató ki van feszítve, az elmúlt években a több milliárdos árbevétel mellett pár milliós adózott eredményt ért el rendre, míg az üzemi eredmények is 20 millió forint körül alakultak.
Az önkormányzati szövetségi elnök a polgármestereknek elküldött levelében is kifejtette, hogy a nagyobb városok még képesek lesznek ellenállni a „csábító” ajánlatnak, a kisebb, szerényebb pénzügyi lehetőségekkel rendelkező önkormányzatok viszont bele fognak kényszerülni az államosításba.
Baján például, ahol szintén több önkormányzat társult a szolgáltatásra, a díjakból befolyó árbevételt is meghaladhatja majd az energiaszámla, így számukra nem marad választás, ha már a TIM ajánlatában szereplő procedúra nélkül nincs támogatás. Gyulán is elsietettnek gondolják a menetrendet, itt egy nonprofit cég több más feladattal együtt szolgáltatja az ivóvizet, a cégnek még a Várfürdőben is van egy kis tulajdonrésze. Szalai György, a város gazdasági társaságainak felügyeletével megbízott tanácsnok szerint egyedileg kell Gyulára nézve meghozni a döntést, mert nem sima ügy. Az energiaárak a jövő évben még nem fektetnék ki a szolgáltatót, a következő év már bizonytalan lehet. Gyulán 14 milliárdnyi vagyont kellene átadni az államnak egy esetleges megállapodás esetén.
Az önkormányzati szövetségi elnök, ahogy korábban kifejtette, azt szeretné, ha a vízművagyon közösségi tulajdonban maradna, és nem kerülne később sem koncessziós társaságokhoz. Nem hivatalos forrásokból úgy tudjuk, hogy a kormány az augusztus eleji állásán változtatna, megelégedne egy méltányos tulajdonrésszel is. Schmidt Jenőnek nincs tudomása az állami meghátrálásról.
Kiemelt képünk illusztráció, fotó: MTI / Mohai Balázs | Darázsfészekbe nyúlt a kormány a vízműveknek tett ajánlatával | Szeged már le is pöckölte a visszautasíthatatlan ajánlatot, de sok önkormányzat szorult helyzetében feltett kézzel adja meg magát a helyi vízművek államosításának. A rövid határidőktől azonban még azok is ódzkodnak, akik szabadulnának a teherré vált közüzemi cégtől. | null | 1 | https://m.hvg.hu/ingatlan/20220819_Darazsfeszekbe_nyult_a_kormany_a_vizmuveknek_tett_ajanlataval | 2022-08-19 16:00:00 | true | null | null | HVG |
2022.08.12. 09:10
2022.08.12. 11:49
Az MVM kalkulátorán számolva az derül ki, hogy az Opus Tigáz és egy kis cég többet kér fogyasztóitól, mint a többi kilenc szolgáltató. A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal a hvg360-nak elmagyarázta, miért van ez így. | Mészárosék cége adja legdrágábban a gázt, az Energiahivatal szerint azonban ettől nem keres többet, mint mások | Az MVM kalkulátorán számolva az derül ki, hogy az Opus Tigáz és egy kis cég többet kér fogyasztóitól, mint a többi kilenc szolgáltató. A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal a hvg360-nak elmagyarázta, miért van ez így. | null | 1 | https://m.hvg.hu/360/202232_opus_tigaz_megkeri_azarat | 2022-08-12 11:10:00 | true | null | null | HVG360 |
Az amerikai katonákat ért jordániai támadás után Joe Biden és az USA közel-keleti politikájának felelősségét taglalja a Wall Street Journal, a Washington Post pedig azt tárgyalja, hogyan kellene reagálnia az amerikai vezetésnek. A német szélsőjobboldali AfD-ről ír a Foreign Policy. A szerb elnök számára a demokrácia csupán homlokzatul szolgál, állítja a Süddeutsche Zeitung. A Guardian szerint a francia elnök nagy kockázatot vállal. Válogatásunk a világlapok cikkeiből. | A fideszes káderképző alapítója igazgatósági tag lett a Budapesti Erőműben | Tombor András leigazolásával egyidejűleg a cég egyik tulajdonosa az OTP-vel kötött ügyletet. | null | 1 | https://m.hvg.hu/360/202232_budapesti_eromu_tomboravezetosegben | 2022-08-11 14:00:00 | true | null | null | HVG360 |
MEDIAWORKS-HÍRCENTRUM
2022.08.22. 05:45 2022.08.22. 17:45
Csaknem hetven alkalommal kerül szóba Gyurcsány Ferenc volt miniszterelnök személye a Gyárfás Tamás és Portik Tamás közti, utóbbi által a 2000-es években titokban rögzített beszélgetéseken – derült ki a Mediaworks Hírcentrumának elemzéséből. A Fenyő-gyilkosság perében fontos bizonyítékként kezelt hangfelvételek leiratát átolvasva az is nyilvánvalóvá válik, hogy az alvilág korábbi meghatározó figurája nemcsak kapcsolatot keresett Gyárfáson keresztül Gyurcsányhoz, hanem a saját túlélését is általa látta biztosítottnak. Ahhoz, hogy megértsük, Portik miért ragaszkodott annyira a jelenlegi DK-elnökhöz, egészen az „olajos” időkig, Gyurcsány vagyongyarapodásáig kell visszamennünk.
A kétezres évek elején, az esti órákban egy titokzatos, mély hangú férfi a budai házában kereste fel Gyárfás Tamást, a Nap TV tulajdonosát, az úszószövetség elnökét. A Gyárfást évekig a sötét utcákon hosszú beszélgetésekre invitáló ember nem volt más, mint az 1990-es évek rettegett, azóta már több leszámolás ügyében jogerősen elítélt maffiózója, Portik Tamás, aki kettejük társalgását minden alkalommal rögzítette.
Az olajbűnözés révén hatalmas vagyonra szert tevő, 1997 őszétől hat évig körözés alatt álló fiatalember és a legfelsőbb politikai körökbe is bejáratos médiamogul útja egy Gellért-hegyi villa miatt futott össze, amit Portik bérelt Gyárfástól 1994-ben.
A hangfelvételekből egy nagyon furcsa, húzd meg-ereszd meg viszonyt lehet feltételezni, ami idővel nyilvánvalóan egyre mélyebbé vált, hiszen még a magánéletük féltettebb titkait is megosztották egymással. Ismertségük sokáig rejtve maradt nemcsak a nyilvánosság, hanem a politikai elit és a hatóságok előtt is. A kapcsolat – Gyárfás állítása szerint – 2009-ben szakadt meg, miután az úszószövetség volt elnöke számára bizonyossá vált, Portik felveszi a beszélgetéseiket. Portik Tamásnak a 90-es évek elejétől a letartóztatásáig rögzített, több száz órányi hangfelvételét 2018 decemberében foglalta le a rendőrség.
A hosszú kutakodás után megszerzett, kriminalisztikai szenzációval felérő felvételeknek csak egy kisebb részében hallható Gyárfás és Portik beszélgetése, ami egyébként fontos bizonyíték a Fenyő-gyilkosság ügyében, hiszen az 1998-as emberölést nem egyszer hozza szóba Portik, azt állítva, ő Gyárfás parancsára likvidáltatta Fenyő János médiacézárt. Fontos megjegyezni, hogy Gyárfás a felvételeken ezt soha nem ismerte el, igaz, nem is nagyon igyekezett cáfolni.
Portik Tamás: Te azt mondtad nekem, mikor én megkérdeztem még akkor is, hogy igaz lassan nem tudom hány éve volt, ’96? Azt hiszem lassan nyolc-kilenc éve.
Gyárfás Tamás: Igen.
P. T.: Én mutattam és kérdeztem tőled, hogy mi legyen az emberrel? Szétb…sszuk? Erre te mondtad, hogy igen. Ne…, nem én tettem (?) ilyeneket, most nehogy kitaláld a végén…
Gy. T.: [közbeszól] Én, én, ezt úgy emlékszem, akkor, hogy…
P. T.: …és te mondtad nekem, hogy külön, hogy nem érted, hogy miért, de tönkre akarja tenni, el akarja venni tőled a tévét stb.
Gy. T.: Így van.
P. T.: Kivoltál. Látszik rajtad…, látszik rajtad most, hogy például olyan pályán vagy, hogy az gusztustalan. Látszik az arcodon, látszik, hogy… Hát, a már, olyan gusztustalan, hogy pozitív értelemben, gusztustalanul jó pályán vagy, arra értem. Látszik rajtad a megjelenéseden, jól nézel ki, nyugodt vagy, kiegyensúlyozott.
Gy. T.: Mert te megoldottad.
Gyárfás Tamás ellen a Fővárosi Főügyészség 2019 nyarán emelt vádat felbujtóként, előre kitervelten elkövetett emberölés miatt a Fenyő-ügyben. A vádirat szerint Gyárfás az 1990-es évek meghatározó jelentőségű médiavállalkozója volt, akárcsak Fenyő János. Az úszószövetség volt elnöke és a Vico nagy hatalmú ura között az évtized közepétől üzleti vita, hatalmi harc, és ezekből fakadóan erős személyes ellentét alakult ki.
Gyárfás 1997-ben elhatározta, hogy a játszma végleges lezárása érdekében megöleti Fenyőt. Emiatt 1997 szeptemberében megbízta Tasnádi Pétert, hogy szervezze meg a gyilkosságot, aki azt tizenkétmillió forintért vállalta, azonban, miután átvett hatmillió forint előleget, nem teljesítette a megbízást.
Ezért Gyárfás megbízta az éjszakai életben már akkor is jól ismert Portik Tamást, hogy ölesse meg Fenyő Jánost. A vád szerint Portik a megbízást elfogadta, és rávette – az emiatt időközben jogerősen elítélt – Jozef Rohácot a médiamogul megölésére. Rohác 1998. február 11-én a késő délutáni órákban a II. kerületi Margit utcában a piros lámpánál a gépkocsijában várakozó Fenyőhöz lépett, és egy gépfegyverrel kivégezte a médiacézárt. Gyárfás és Portik is ártatlannak vallja magát.
Visszatérve a hangfelvételekhez, az azokon rendre előkerülő Fenyő-gyilkosság mellett nem mellékes az sem, hogy a Gyárfás és Portik közötti beszélgetésekben csaknem hetvenszer emlegetik a felek Gyurcsány Ferenc volt miniszterelnök nevét leginkább abban a kontextusban, hogy Portik Gyárfáson keresztül akart kapcsolatba lépni az egykori szocialista kormányfővel.
Portikot 1997 őszétől az Energol-botrány kirobbanását követően 2003 márciusáig körözték, ám ezután még évekig inkognitóban élt. Ez azért sem meglepő, mert a hangfelvételekből kiderül, hogy Portik belekeveredhetett egy zsarolási ügybe, ami miatt ismét a rendőrség látókörébe került.
– Állítólag benne vagyok valami zsarolásban, ’98-as ügy, ami nyolc év múlva évül el, vagyis hogy nyolc év az elévülési ideje. Akkor az állítólag 2006-ban jár le, hát most. Mindig, tudod mindig valami új – hangzott el a felvételen.
Ezután kereste fel Portik a Nap TV egykori elnökét, akit arra kért, hogy kapcsolatai révén hozza össze tekintélyes politikusokkal (köztük leginkább Gyurcsánnyal) és rendőri vezetőkkel. A maffiózó azzal próbált házalni az MSZP környékén, hogy olyan információi vannak, amelyek az akkori MSZP–SZDSZ-kormány számára nagyon értékesek lehetnek, és abban bízott, hogy Gyurcsányék ezért cserébe szemet hunynak bűnei fölött.
A felvételekből egyértelműen kiderül, hogy Portik leginkább Gyurcsány személyében látta biztosítottnak a védelmét, ráadásul még azelőtt, hogy a Demokratikus Koalíció jelenlegi elnökét 2004-ben kormányfőnek választották volna. Az is sokatmondó, hogy Portik a baloldali politikus ambícióival is tökéletesen tisztában volt, hiszen az egykori olajbűnöző arról beszélt Gyárfásnak, hogy „Gyurcsány följebb fog menni a sportminisztériumból” és miniszterelnök akar lenni. Ez később Medgyessy Péter megpuccsolása után meg is történt.
Portik: Azt mondják, a Gyurcsány is a te, ö, ö, barátod.
Gyárfás: Jó, ja, jó a viszonyunk, igen.
P. T.: Jó. Együtt is üzleteltek, jó.
Gy. T.: Nem üzletelünk, én senkivel nem üzletelek.
P. T.: Jó.
Gy. T.: Nem, hidd el, egy, egy üzleti társ…
P. T.: Mi igaz abból, hogy a Gyurcsány följebb fog menni a sportminisztériumból?
Gy. T.: Hát ő miniszterelnök akar…
P. T.: Akar lenni, így igaz. Igaz?
Majd, amikor Gyurcsány már miniszterelnök volt, a bűnöző szinte könyörgött az úszószövetség volt elnökének, hogy hozza össze a kormányfővel: „Kérlek, tedd meg azt, hogy menj el a Gyurcsányhoz. Olyan, mintha hozzám jönnél, nem hozzá.”
Gyárfás ugyanakkor állítja, a sorozatos kérések ellenére sem teljesítette az alvilági leszámolások kulcsfigurájának tartott férfi kérését, aki a felvételek tanúsága szerint a 2006-os választások miatt is aggódott.
Portik: De jobb így végigcsinálni, mint megvárni a… amikor újabb négy évre, bár az Isten adná, hogy a Gyurcsány nyerjen…, mert én attól tartok, hogy…
Gyárfás: …ebben az a…
P. T.: …Fidesz, mert én nem paktálok le velük… énbennem látják a lehetőséget. Bennem látnak olyan jövőbeli lehetőséget…
Sőt, a maffiózó azt is kijelentette, ha Gyárfás megmondja, mit csináljon „akkor megnyeri a Gyurcsány [a választásokat]”.
Portik egyébként a politikai színezetű robbantásokról szerzett információival jelentkezett a szocialistáknál, azt állítva, hogy a jobboldalnak állt érdekében a politikai robbantássorozat. Ez többször visszaköszön a felvételekből, sőt a bűnöző zavarosan beszélt Gyárfásnak egy ismerőséről, aki szerinte tudja, mi állt a merényletek hátterében.
Portik.: Azt mondják, hogy… Jó, szeretnék nyílt kártyákkal játszani. Öö…, beszéltem veled, ugye, erről a dologról, hogy van egy ember, aki tudja, hogy mi történt a politikai robbantásoknál. Emlékszel erre?
Gyárfás.: Igen.
P. T.: Össze is lett állítva dolog, a Torgyán stb. Emlékszel erre? Megvan legalább a kép? Emlékszel rá?
Gy. T.: [Érthetetlen szöveg]
P. T.: De. Öö… jó. Akkor emlékszel rá!
Gy. T.: És mondtam, ha ezt elmondod, akkor kinyalják a s…ggedet.
Azt nem tudni, hogy Portik akár személyesen, akár közvetítők útján beszélt-e erről végül Gyurcsánnyal, igaz Gyárfásnak volt alkalma a bukott kormányfővel találkozni, illetve bármilyen üzenetet eljuttathatott számára. A Nap-keltében Gyurcsány és a többi szocialista vezető tulajdonképpen egymásnak adták a kilincset, de a hangfelvételeken elhangzik az is, hogy Gyárfás és Gyurcsány egy úszórendezvényen biztosan találkoztak.
Gyárfás azt állítja, nem segített Portiknak. Nem tudjuk, mi történt, de az tény, hogy az MSZP–SZDSZ-kormányok regnálása alatt a bűnözőnek nem esett baja, hiszen csak a 2010-es kormányváltás után, 2012-ben csapott le rá a rendőrség. Portikot azóta jogerősen elítélték a Prisztás-gyilkosság és a négy halálos áldozatot követelő Aranykéz utcai robbantás ügyében, de még több eljárás van folyamatban ellene. A politikai robbantások ügyét pedig továbbra is homály fedi.
Köztudott, az 1998-as országgyűlési választások előtt és után ismeretlen személyek, hivatalosan ismeretlen okból különböző robbantásos merényleteket hajtottak végre Magyarországon: bomba robbant a Független Kisgazdapárt akkori – időközben elhunyt – elnökének Torgyán Józsefnek, valamint a fideszes Szájer Józsefnek a lakásánál, illetve a Fidesz Lendvay utcai székházánál is.
Sokáig tartotta magát az az elmélet is, hogy a magyarországi merényleteket Ivan Lexa, a SIS, a szlovák titkosszolgálat mindenható irányítója rendelte meg. Ez onnan derült ki, hogy az 1999-ben Szlovákiában nyilvánosságra hozott, Vladimir Mitro (Lexa utódja) által jegyzett titkos jelentés lerántotta a leplet a Lexa-korszakban a SIS által elkövetett törvénytelenségekről. A jelentésben többek között az szerepelt, hogy a SIS külön – törvényen kívül működő – egységet hozott létre a szervezett bűnözőkkel – köztük Jozef Rohácékkal – való kapcsolattartásra, s őket különböző törvénytelen akciók elvégzésével bízták meg.
A korábbi szlovák miniszterelnök, Vladimir Meciar alatt működő titkosszolgálat Omega fedőnevű akciója is szerepelt a jelentésben. Ennek lényege az volt, hogy hátráltatni kell – zavarkeltéssel – Csehország és Magyarország NATO- és európai uniós csatlakozását. Magyarországon ennek érdekében az úgynevezett Meciar-kommandóval – amelynek tagja volt Rohác és a később megölt Jozef Hamala is – különböző robbantásos cselekményeket hajtattak végre az 1998-as parlamenti választások előtt. Nem tudni, a szerencsének köszönhető-e, vagy a merénylők kínosan ügyeltek rá, de tény, hogy egyik politikai merényletnek sem voltak sérültjei, halálos áldozatai.
A székházrobbantások ügyében – rongálás miatt – indult nyomozást egy idő után, mivel „az elkövetők kiléte nem volt megállapítható”, a rendőrség megszüntette.
Az Aranykéz utcai robbantásnál – amelyben Portikot mint felbujtót, Rohácot mint végrehajtót ítélték el – azonban már nyilvánvalóan a pusztítás volt a cél. Az ott felhasznált bomba nagysága ugyanis többszöröse volt a politikusok és pártszékházak ellen használtaknak. Utóbbi merényleteknél alkalmazott robbanóanyag megegyezett az Aranykéz utcai akciónál használt, a SIS raktárából szerzett robbanóanyaggal.
Egyes elméletek szerint az Aranykéz utcai áldozat, Boros Tamás felrobbantása kettős érdeket szolgálhatott: egyrészt Portik likvidálni tudta a rendőrséggel együttműködő, neki sok kellemetlenséget okozó Borost, míg a szlovák titkosszolgálatnak a belvárosi, nagy vihart kavart, pusztító erejű robbantásos módszer jött jól. De ezek csak feltételezések, mint ahogy az sem bizonyított, hogy a merénylet felbujtójaként jogerősen elítélt Portik bármikor is kapcsolatba lépett volna az akkori szlovák titkosszolgálattal. Az egyetlen kapocs az egykori olajos „vállalkozó” és a Lexa vezette szolgálatok között Jozef Rohác személye lehetett.
Fontos ugyanakkor megemlíteni, hogy a legújabb, hivatalosan eddig még nem bizonyított megállapítások szerint a politikai robbantásoknál alvilági zavarkeltésről volt szó, ugyanúgy, ahogy 1996 őszén, amikor a kézigránátos robbantásokkal a Portik-féle kör el akarta terelni a figyelmet az olajügyekről és távozásra akarták kényszeríteni az akkori országos főkapitányt, jelenlegi belügyminisztert, Pintér Sándort. Utóbbi be is jött: Pintért Horn Gyula utasítására menesztette Kuncze Gábor akkori belügyminiszter.
Az is tény, hogy Portik nemcsak a Gyárfás Tamással folytatott beszélgetéseit vette fel, hanem szinte az egész életét rögzítette, köztük egykori mentorával, volt energolos cégtársával, a két éve elhunyt Drobilich Gáborral lezajlott társalgását is. Ez a hanganyag azért érdekes, mert ők ugyancsak kitárgyalták az 1998-as robbantás-sorozatot. Drobilich azt állította, hogy a 90-es évek olajmaffia-botrányában elhíresült Energol Rt. vezetésében 1996-ig tisztséget vállaló Dékány István szervezte meg a robbantásokat.
Forrásaink Dékány szerepével összefüggésben semmit nem árultak el, arra azonban utaltak, hogy az alvilági leszámolásokat jól ismerő tanúk állítják: a Portik Tamás fémjelezte szervezett bűnözői csoportosulás felelős a politikai színezetű támadásokért, amelyekre szerintük a közvetlen parancsot Portik adhatta a végrehajtóknak.
Ahhoz, hogy megértsük, Portik miért ragaszkodott Gyurcsányhoz, vissza kell mennünk az olajos időkig. Gyurcsány Ferenc nevét kevesen hozzák összefüggésbe az olajjal, holott az egykori kormányfő vagyonosodásában nyilvánvalóan szerepe volt a hozzá is köthető Fortus Rt.-nek.
Ez volt az a cég, amely vélhetően a titkosszolgálati segítséggel létrehozott Energol Rt. (ennek a vállalkozásnak volt Portik a marketingigazgatója) egyik beszállítója volt. Megjegyezzük, az Energol alapításától kezdődően a katonai titkosszolgálat és annak 2009-ben elhunyt nagy hatalmú irányítója, Stefán Géza bábáskodott a cég felett. A vállalkozás vezetői ellen büntetőeljárás indult, de a hosszan elhúzódó, a Gyurcsány-kormányzat idejére eső olajperben végül mindenki megúszta komolyabb büntetés nélkül.
A Fortus képviselői az olajos vádak ellen azzal védekeztek, hogy tudtukon kívül, hamis számlákon keresztül vettek részt az ügyletekben. A társaságot a Gyurcsány-birodalom zászlóshajója, az Altus Rt., valamint a Magyar Villamos Művek (MVM) 1995-ben alapította meg. Előbbi 45, utóbbi 55 százalékos tulajdonrészt birtokolt. A Fortus tájékoztatása szerint egyébként csak 1996-ban negyvenezer tonna fűtőolajat értékesítettek a villamos műveknek.
Nem elválaszthatatlan az olajügyektől az sem, hogy Gyurcsány Ferenc anyósa, Apró Piroska milyen döbbenetes kapcsolatrendszerrel rendelkezett és nyilvánvalóan rendelkezik is. Erre jó példa az Energol Rt. alapításánál említett Stefán Géza, aki szoros baráti viszonyt ápolt az Apró családdal. A legendás katonai elhárítót többször ki is tüntették a Gyurcsány-érában.
Apró Piroska titkosszolgálati, állambiztonsági összeköttetéseit mindezek mellett az is igazolja, hogy a rendszerváltás után felügyelőbizottsági tag volt abban az 1991-ben létrehozott S-Komplex Nemzetközi Biztonságvédelmi Rt.-ben, amelyben az elnök-vezérigazgatói teendőket éveken keresztül a 2006-ban elhunyt Nagy Lajos, a Nemzetbiztonsági Hivatal első főigazgatója látta el. A céget lényegében magán-titkosszolgálatnak tartották, amely az úgynevezett elbocsátott légió tagjaiból verbuválódott. Apró Piroska édesapja Apró Antal, az Országgyűlés egykori elnöke, az MSZMP KB tagja. Testvére, ifjabb Apró Antal az állambiztonságnál dolgozott, méghozzá a Medgyessy Pétert is beszervező III/II-es főcsoportfőnökségnél. És ha ez még valakinek nem lett volna elég, Horn Gyula miniszterelnöki kabinetfőnökeként Apró Piroska szinte az egész ország működésére rálátott.
Ide tartozik, hogy a Horn-kormány idején biztosítva hagyták a jogszabályi hátterét a rendkívül jól jövedelmező olajozásnak, valamint a halasztott vámfizetésnek. Előbbi lényege az volt, hogy a háztartási tüzelőolajat (hto) kevésbé adóztatták, mint a gépkocsikba használt üzemanyagot, így a hto-t érdemes volt különböző kémiai folyamatokkal, szőkítéssel gázolajjá színezni és úgy értékesíteni. Utóbbi pedig azt tette lehetővé, hogy a hamis papírokkal alapított cégek, miután hatalmas mennyiségben vásároltak külföldről, majd adtak el belföldön olajat, gyakorlatilag eltűntek a hatóságok látóköréből, természetesen úgy, hogy egy fillér járulékot nem fizettek be.
Figyelemre méltó, hogy a botrány kirobbanása környékén Gyurcsány Ferenc és bizalmasa, Jagiellowicz Györgyné távozott a Fortusból, vagyis a későbbi miniszterelnök lemondott felügyelőbizottsági, az üzletasszony pedig elnöki tisztségéről. Tény továbbá az is, hogy a Fortus üzleti kapcsolatban állt egy másik nagy olajcéggel, az MSZP-s hátterű ETL Rt.-vel, amelyről tudni lehet, hogy szintén az Energol egyik beszállítója volt.
Az ETL felügyelőbizottságába 1996-ban, az olajügylet legjövedelmezőbb évében került be a szocialisták fő energetikai szakértőjeként ismert Karl Imre és Szűcs Erika, a szocialisták országos választmányának akkori tagja is. Szűcs később a Gyurcsány-kormányban vállalt miniszteri tisztséget, de követte a volt kormányfőt a DK-ba is. Karl Imre sem került messze a Demokratikus Koalíciótól, Facebook-oldalán gyakorlatilag folyamatosan a DK érdekeit szem előtt tartva, lényegében pártaktivistaként posztolt. És mindezek mellett évekkel ezelőtt az is napvilágot látott, hogy egy, az olajügyek miatt tartott 1997. augusztusi házkutatás során az Energol Rt. irányításában 1996 márciusától részt vállaló, a székházrobbantásokkal kapcsolatba hozott Dékány István feleségének a lakásán találták meg annak az offshore cégnek az alapító okiratát, amely a Gyurcsány-féle Fortusban volt tulajdonos.
Végül érdemes áttekinteni, hogy cikksorozatunk első részéből milyen lényeges információk derülnek ki.
· Az olajbűnözés virágkorában, az 1990-es években Portik Tamás, az alvilág későbbi meghatározó figurája és Gyurcsány Ferenc is jelentős olajügyleteket bonyolított, előbbi az Energol Rt.-n, utóbbi a Fortus Rt.-n keresztül.
· Gyurcsány cége, a Fortus az Energol beszállítója volt.
· Az olajos botrány kirobbanását követően a Fortus Rt.-ben tulajdonos offshore cég alapító okirata, egy házkutatás alkalmával, az Energol igazgatója feleségének otthonából került elő. Gyurcsány kimenekült a Fortusból.
· A szocialista kormányzások idején Portik Tamás gyakorlatilag érinthetetlen volt. Az Energol vezetői lényegében büntetés nélkül úszták meg az büntetőeljárást.
· Portik Tamás szoros kapcsolatba került Gyárfás Tamással, a Nap-kelte egykori producerével. Az ügyészség vádirata szerint a kiváló politikai kapcsolatokkal rendelkező Gyárfás kérésére Portik gyilkoltatta meg a producer riválisát, Fenyő János médiamogult. Portik és Gyárfás tagad.
· A nyomozás során előkerültek azok a hanganyagok, amelyek Portik és Gyárfás beszélgetéseit tartalmazzák. A felvételeken csaknem hetven alkalommal ejtik ki Gyurcsány nevét.
· Az egykori olajbűnöző Gyárfáson keresztül próbálta felvenni a kapcsolatot Gyurcsány Ferenccel. A szocialistákat szerette volna információkkal segíteni.
· Gyárfásnak volt alkalma Gyurcsánnyal találkozni, illetve bármilyen üzenetet eljuttathatott számára. A Nap-keltében Gyurcsány és a többi szocialista vezető tulajdonképpen egymásnak adták a kilincset. Nem tudni, pontosan mi történt.
Borítókép forrása: MTI
olajmaffia
Energol Rt.
szervezett bűnözés
Energol
nap-kelte
Apró Piroska
DK
FORTUS RT.
MSZP-SZDSZ kormányok
MSZP-SZDSZ
GYURCSÁNY EMBEREI
gyurcsány
Gyárfás Tamás
alvilág
Energol-vezér
Fenyő-gyilkosság
Nap TV
Gyurcsány Ferenc DK
VICO
Portik Tamás
fenyő jános
szocialisták
DK
Portik Tamás bűnöző
balliberálisok
Gyurcsány-koalíció | Amikor az alvilág és a politika összeér (1.) | Csaknem hetven alkalommal kerül szóba Gyurcsány Ferenc volt miniszterelnök személye a Gyárfás Tamás és Portik Tamás közti, utóbbi által a 2000-es években titokban rögzített beszélgetéseken – derült ki a Mediaworks Hírcentrumának elemzéséből. A Fenyő-gyilkosság perében fontos bizonyítékként kezelt hangfelvételek leiratát átolvasva az is nyilvánvalóvá válik, hogy az alvilág korábbi meghatározó figurája nemcsak kapcsolatot keresett Gyárfáson keresztül Gyurcsányhoz, hanem a saját túlélését is általa látta biztosítottnak. Ahhoz, hogy megértsük, Portik miért ragaszkodott annyira a jelenlegi DK-elnökhöz, egészen az „olajos” időkig, Gyurcsány vagyongyarapodásáig kell visszamennünk. | null | 1 | https://magyarnemzet.hu/belfold/2022/08/amikor-az-alvilag-es-a-politika-osszeer-1 | 2022-08-22 00:00:00 | true | null | null | Magyar Nemzet (MNO) |
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) összesen 24 millió forint piacfelügyeleti bírságot szabott ki három magánszemélyre a piaci manipuláció tilalmára vonatkozó rendelkezések megsértése miatt. Az érintettek bizalmasan egyeztettek a Kulcs-Soft Nyrt. igazgatóságának elnökével a Kulcs-Soft részvénnyel kapcsolatos kereskedésről.
Az MNB piacfelügyeleti eljárást folytatott le két magánszeméllyel szemben annak megállapítására, hogy megsértették-e a piaci visszaélésekről szóló rendeletet (MAR). A vizsgálat a Budapesti Értéktőzsdén (BÉT) jegyzett Kulcs-Soft Nyrt. részvényeivel kapcsolatos tranzakciósorozathoz kötődött, amivel kapcsolatban - tiltott piaci manipuláció miatt - idén júliusban a társaság igazgatóságának elnökét és egy magánszemélyt már összesen 60 millió forint piacfelügyeleti bírsággal sújtott a jegybank.
Az a MNB mostani vizsgálaton megállapította, hogy a magánszemélyek, akik egy internetes gazdasági fórum aktív szereplői voltak, bizalmasan egyeztettek a kibocsátó igazgatóságának elnökével a Kulcs-Soft részvényekhez kötődő kereskedési lépésekről. Ezután 2019. november 21-én az előzetesen megbeszélteknek megfelelően vásároltak néhány perces eltéréssel különböző mennyiségeket.
A jogszabályok szerint piaci manipulációra utaló kereskedési gyakorlatnak minősül, ha egymással összejátszó felek közel egyidejűleg nagyon hasonló mennyiségre és árra adnak be vételi és eladási megbízásokat. Ezek a megbízások ugyanis félrevezető jelzéseket adhattak a befektetők számára az adott pénzügyi eszköz keresleti-kínálati viszonyairól, így sérthették a részvény kereskedésének tisztaságát és átláthatóságát, ekként pedig a tőkepiac integritását.
A megállapított jogsértések miatt az MNB mindhárom magánszemély számára megtiltotta az újabb jogsértést, és fejenként 15 millió, 6 millió, illetve 3 millió forint összegű piacfelügyeleti bírságot szabott ki.
A bírságösszegek meghatározásakor a jegybank figyelembe vette az adott magánszemélyek vételi ügyleteinek nagyságát, illetve azt, hogy mekkora nyereségük keletkezhetett az adott tranzakció révén. Mindhárom magánszemély esetében az MNB enyhítő körülményként vette figyelembe, hogy valamennyien a jogsértés elismerésének minősíthető nyilatkozatot tettek.
Tiltott piacbefolyásolás bűncselekményének gyanúja miatt az MNB feljelentést is tesz a történtek nyomán a Fővárosi Főügyészségen. (MTI) | Piaci manupuláció miatt bírságolt meg 3 kommentelőt a jegybank | A Magyar Nemzeti Bank (MNB) összesen 24 millió forint piacfelügyeleti bírságot szabott ki három magánszemélyre a piaci manipuláció tilalmára vonatkozó rendelkezések megsértése miatt. Az érintettek bizalmasan egyeztettek a Kulcs-Soft Nyrt. igazgatóságának elnökével a Kulcs-Soft részvénnyel kapcsolatos kereskedésről. | null | 1 | https://444.hu/2022/08/22/piaci-manupulacio-miatt-birsagolt-meg-3-kommentelot-a-jegybank | 2022-08-22 00:00:00 | true | null | null | 444 |
Brutálisan magas, 85 százalékos profitrátát ért el 2021-ben Sarka Kata és Rogán-Gaál Cecília cége - néhány héttel ezelőtt ez az információ borzolta a kedélyeket - talán a médiát ismerőkét egy fokkal jobban. Ez a profitráta azt jelenti egyszerűen megfogalmazva, hogy a twn.hu portált működtető Top News Hungary Kft. tavaly 100 forint bevételéből 85-öt tudtak "zsebre tenni".
Mint a beszámolókból kiderült, 2021-ben 1,56 milliárd forint árbevételt értek el mindössze 8 alkalmazottal. Összesen 1,33 milliárd forint lett az adózott nyereség, amit a tulajdonosok ki is utaltak maguknak osztalék formájában. A nyereség és a bevétel hányadosa adja a 85 százalékos profitrátát. Hogy ez mennyire kirívó a szektorban, azt jól szemlélteti, hogy még a legsikeresebb vállalatok is 10-20 százalék közötti profitrátát tudnak realizálni.
„Ez abszurd, ez nem lehet valós gazdasági teljesítmény. Ilyen eredményt a jelenlegi magyar piacon és azon kívül is lehetetlen elérni”
– kommentálta a teljesítményt a Direkt36-nak Urbán Ágnes közgazdász, egyetemi oktató, a Mérték Médiaelemző Műhely kutatója a Top World News eredményeiről. Szerinte azért is kiugró Rogán-Gaálék cégének eredménye, mert a piaci alapon működő híroldalak csak akkor tudnak sikeresek lenni, ha sok újságíróval dolgoznak, ezért magasak a költségeik.
A jelek szerint mindezt azonban nem lehetetlen sem lemásolni, sem túlteljesíteni a hazai piacon. Igaz, ebben az esetben sem kevésbé érthetetlen és megfejthetetlen, hogy sikerült mindezt tető alá hozni.
A Top News Hungary Kft.-nél is nagyobb profitbányának tűnik az adatok alapján az AC News Kft., melynek tulajdonosa egyáltalán nem áll távol Sarka Katától. A cégben ugyanis 2020 szeptemberében szerzett többségi, 95 százalékos tulajdonrészt az üzletasszony férje, Bessenyei István. A fennmaradó 5 százalék a korábbi, egyszemélyben tulajdonos, Simándi Etelka birtokában maradt.
2021-ben tehát már végig Bessenyei István birtokában működött a társaság, ami a napilap kiadással főtevékenységként foglalkozó cég számain is meglátszott. A Kft. az acnews.hu és pepitamagazin.hu kiadója, mindkét oldal hasonló kinézettel rendelkezik, ám míg előbbi hagyományos bulvárlapnak tűnik, utóbbi a kultúra területéről szállít híreket. Nos, a 2020-as 86,4 millió forintos bevétel és az ebből megmaradt 24,2 milliós adózott nyereség után
tavaly a cég - mindössze 4 alkalmazottal - 1,16 milliárd forintos bevételre tett szert, melyből a végén 1,01 milliárdos tiszta profit maradt. Ez a Top News-nál is valamivel nagyobb, 87,3 százalékos profitrátát jelent.
A nyereség nagy részét, 764 millió forintot a tulajdoni hányadok arányában osztalékként ki is fizetett, ami azt jelenti, hogy Bessenyeinek 725,8 millió, a kisebbségi tulajdonosnak pedig 38,2 millió forint jutott.
Ám arra, hogy honnan származik a bevétel, arra a kiegészítő melléklet egyáltalán nem világít rá. Ennél azonban sokkal meglepőbb, hogy még a Top News Hungary által üzemeltetett oldalnál is kisebb oldalakról van szó, a bevétel mégis alig lett alacsonyabb. Míg a TWN napi 10-30 ezer közötti napi látogatószámmal rendelkezik a Gemius adatai alapján, addig az acnews-t még csak nem is méri az oldal. Legalább ekkora differencia van a Facebook oldalak követőszáma között is. A TWN 22 ezres követői táborával szemben az ACNews épp, hogy ezret tud felmutatni.
Már csak az alacsony látogatói és követői számok sem teszik érthetőbbé, hogyan folyhatott be a céghez ekkora bevétel. Noha lenne mód arra, hogy például konferencia-szervezésből tesz szert plusz bevételi lábra egy kiadó, ám a bulvár tematika mentén ezt nehezen lehet elképzelni. Ráadásul olyan tevékenységi kört, amivel ez megvalósítható lenne, nincs is a cégkivonatban. A honlapon elérhető médiaajánlat alapján reklámügynökségük sincs, saját maguk értékesítik a felületeiket, ami a jelenlegi médiapiaci viszonyok között egyáltalán nem egyszerű feladat.
És ha már reklám: cikkünk írásakor állami, kormányzati hirdetéseknek - melyek olykor indokolják a brutális bevételnövekedést - nincs nyoma az oldalon. A Super TV2-n futó Poggyász Magazin reklámja (ez a twn-n is fut) mellett a kispesti Remiz Üzletház és a benne működő CBA hirdet, egy médiareklámmal foglalkozó, néhány tízmilliós forgalmat termelő kis cég.
A cég tavalyi beszámolójával a bevételek forrásával kapcsolatban megkerestük a céget, amint megérkezik a válasz, beszámolunk róla. | Van nagyobb gazdasági csoda is Sarka Kata és Rogán-Gaál Cecília profitbányájánál | A Top News Hungary Kft.-nél is nagyobb profitbányának tűnik az adatok alapján az AC News Kft., melynek tulajdonosa egyáltalán nem áll távol Sarka Katától. A cégben ugyanis 2020 szeptemberében szerzett többségi, 95 százalékos tulajdonrészt az üzletasszony férje, Bessenyei István. A fennmaradó 5 százalék a korábbi, egyszemélyben tulajdonos, Simándi Etelka birtokában maradt. | null | 1 | https://mfor.hu/cikkek/vallalatok/van-nagyobb-gazdasagi-csoda-is-sarka-kata-es-rogan-gaal-cecilia-profitbanyajanal.html | 2022-08-22 13:15:13 | true | null | null | mfor.hu |
Augusztus 3. szerda, 12 óra 42 perc: szintén az Azonnalin, ugyancsak Kósa András tollából jelenik meg cikk arról, hogy a külügy visszahívta egy diplomatáját Washingtonból, mégpedig azért, mert Szijjártó Péter elégedetlen volt az interjúval, amelyet a Fox News készített vele: a külügyminiszter várakozásaival ellentétben nem a stúdióban kérdezték, „csak” kapcsolták élő adásban, ráadásul a beszélgetés bő húsz perccel később kezdődött, mit ahogy eltervezték, így várakozásra kényszerült.
Augusztus 4. csütörtök, 9 óra 48 perc: a Média1 közli legfrissebb értesülését, amely szerint megszűnik az Azonnali. A médiaügyi szakportál információját az Ungár melletti kisebbségi tulajdonos, Gerényi Gábor is megerősíti.
Augusztus 13. szombat, este 9 óra 28 perc: A Válasz Online arról értesül, hogy a nap folyamán a bécsi magyar nagykövetség egyik vezető beosztású diplomatájának azonnali hatállyal felmondtak. Nem sokkal később a külügyből is elküldik az ott évtizedek óta szolgáló kollégát. Noha a Külügyminisztérium cikkünk megjelenéséig nem válaszolt lapunk kérdésére, mi volt az elbocsátás oka, az osztrák fővárosból származó értesüléseink szerint arra voltak kíváncsiak a kirúgásba torkolló vizsgálatot végző nemzetbiztonságiak, honnan szivároghatott ki információ Orbán Viktor bécsi útjának körülményeiről, valamint a washingtoni történetről.
Augusztus 18. csütörtök, reggel 8 óra: Ungár Péter a Válasz Online kérdésére azt mondja, csupán néhány nappal a lapbezárás hírének kiszivárgása, azaz augusztus 4. előtt döntötte el végleg, hogy kiszáll az Azonnali finanszírozásából.
A fenti történések kronológiája láttán alighanem az Origo 2014-es kormányzati megregulázása (tönkretétele) jut eszébe mindenkinek, aki követi a magyar média körüli immár évtizedes hercehurcát. Emlékezetes: 8 évvel ezelőtt, május végén jelent meg a cikk az akkor még a Telekom tulajdonában lévő Origón Lázár János és partnere kirívó hotelszámláiról – amelyeket az újságíró, egyben főszerkesztő-helyettes Pethő András perelt ki a Lázár által akkor vezetett tárcától, a Miniszterelnökségtől. Nem telt bele sok idő, s a főszerkesztő Sáling Gergő távozni kényszerült: már júniusban kiadták az útját. A szerkesztőség nagy része ezután önként vette a kalapját, s a lap (akárcsak jóval később az Index, ugyanúgy Vaszily Miklós bábáskodása mellett) elindult a propagandamédiummá válás rögös, ám esetükben viszonylag gyors útján.
Az Origo elsilányítása és az Azonnali mostani bezárása közötti hasonlóságokat ugyanakkor muszáj árnyalnunk. Már csak azért is, mert a többségi tulajdonos Ungár kérdésünkre cáfolta, hogy a bécsi cikk hatására döntött volna a lap feladása mellett. Amint mondta, már jóval korábban megfordult a fejében a gondolat, amit többekkel meg is osztott. Állítását ellenőrizni is tudtuk:
több hiteles forrás is megerősítette lapunknak, hogy már az áprilisi választás után közvetlenül, vagy éppen júliusban említette nekik Ungár, hogy nem látja értelmét az Azonnali további fenntartásának. Paradox módon mindez egyébként akkor következett be, amikor a lap olvasottsága nőni kezdett – aligha függetlenül Kósa András múlt év őszi főszerkesztői kinevezésétől.
Az a hivatalos magyarázat mindenesetre, hogy a lap veszteséges volt, a sajtópiacot kicsit is ismerők számára azonnal átlátszó volt: az Azonnali nem üzleti, hanem politikai projekt volt Ungár részéről attól fogva, hogy 2018-ban beszállt a vállalkozásba. Az persze még a milliárdos cégörökséggel és osztalékokkal rendelkező politikus számára sem mindegy, mennyit kénytelen a saját pénzéből beletenni egy-egy projektbe. Az Azonnali esetében nagyjából a felét állta eddig a költségeknek, a másik fele befolyt nagyrészt állami vagy államhoz kötődő cégek hirdetéseiből. Az ellenzék egyik legismertebb figurájának lapja ennyiben már az elmúlt időszakban is jócskán kitett volt a Fidesz-kormánynak, hát még ha ehhez hozzávesszük, hogy a kisebbségi tulaj Gerényi bejáratos volt Rogán Antalhoz (amint az egy titokban rögzített, még az Index átállítása körüli hercehurca idején készült hangfelvételből bárki számára nyilvánvalóvá válhatott). Ha az adott bécsi cikk miatt nem is jelentkezett senki a propagandaminiszter környezetéből, s az Azonnali bezárásának ehhez az íráshoz a látszat ellenére konkrétan nincs köze, az azért nyilvánvaló: a magyar kormányt beteges mértékig érdekli, hogy ne szivárogjon ki információ a tagjairól. (Ráadásul most már Rogán felügyeli a polgári nemzetbiztonságot, így az Alkotmányvédelmi Hivatalt is.) Állami szerveket sem átallnak bevetni – adott esetben akár újságírók kapcsolatrendszerét is felgöngyölíti a nemzetbiztonság. Vagy éppen a nagykövetségek, amelyeknek 2020-ban parancsba is adták, hogy figyeljék, milyen utakra érkeznek, kivel találkoznak magyar újságírók az országban, ahol a magyar diplomaták szolgálatukat végzik.
Persze hogy mi köze ehhez a külügynek, vagy hogy miért nemzetbiztonsági ügy egy már megtörtént miniszterelnöki útról szóló beszámoló, az jó kérdés – a miniszterelnök tartózkodási helyét előre közölni talán még lehetne is az, utólagos hír viszont aligha jelenthet bármilyen kockázatot a kormányfő biztonságára. Az AH-nak mindenesetre törvényben meghatározott feladata belső ellenőrzéseket végezni a miniszterek által felügyelt szerveknél, tehát a nagykövetségeknél is – külön jogalap, például bűncselekmény gyanúja ilyen vizsgálódáshoz nem szükséges. Persze a „nemzetbiztonsági érdek” szókapcsolat is szinte bármire ráhúzható: Menczer Tamás külügyi államtitkár például egy bravúros sorosozással oldotta meg annak magyarázatát, hogy a magyar nagykövetségek mégis miért figyelnek meg magyar újságírókat, s miért kell róluk jelentéseket hazaküldeniük. „Egyes Soros-szervezetek, például a Transparency International nevű szervezet szervez ilyen érzékenyítő kurzusokat. Szakmai utak! Hogy oda ne rohanjak!” – mondta az ATV-nek. (A Transparency aztán cáfolta Menczert.)
Könnyű alapot találni még a titkos megfigyelések, lehallgatások számára is, ezek pedig jogszerűekké varázsolhatók csupán egy miniszteri engedéllyel – következmények nélkül lehet ilyen módszereket alkalmazni bárki ellen, akár teljesen nyilvánvalóan hatalompolitikai érdekből is. A Pegasus-botrányban erre több példa is akadt, ám a magyar közvéleményt alig-alig érdekelte, hogy újságírókat, de még a NER-hez közelálló szereplőket is lehallgatnak titokban.
Ahhoz ráadásul, hogy információszivárgás után kutakodjon a nemzetbiztonság egy kormányzati szervnél, még csak ilyen eszközökre sincs szükség. S hogy akkor hogyan indulnak el az AH-sok, ha egy cikk informátorát akarják megtalálni? Amint a működésükre rálátó forrásunk magyarázza: legegyszerűbb első lépésként kikérniük a cikket jegyző újságíró híváslistáját. Ehhez még bírósági vagy miniszteri engedély sem kell – a szolgáltató a szerveknek automatikusan odaadja ezeket az adatokat. Ha a cikk megjelenésének időpontja körül találnak követségi munkatársat a híváslistán, továbbléphetnek és átnézhetik a kolléga emailjeit. Ezek ellenőrzése gyerekjáték – valójában azok a régi trükkök sem biztonságosak efféle ellenőrzések alkalmával, amikor közös email-címet készítenek a kommunikálni vágyók, s a fiókba belépve el nem küldött üzeneteket, piszkozatokat hagynak a másiknak. Ha a mailek között gyanúsat találnak, elkezdhetik az érintett meghallgatását, akár hazugságvizsgálót is használva.
Noha a Bécsből eltávolított diplomata semmilyen módon nem kívánta kommentálni a Válasz Online értesüléseit (s neve leírásának mellőzésére is kérte lapunkat), Kósa Andrástól pedig nyilvánvalóan nem várhatunk megerősítést arról, ki volt az informátora (újságírói alapszabály: informátort nem adunk ki),
az állam érdeklődése és információgyűjtése, valamint a közigazgatásban dolgozókat érintő szankciók semmiképp sem tekinthetők normálisnak. A fentebb említett ügyekben ugyanis van egy közös elem: csupa olyan információt akart visszatartani az állam valamely szerve, amelyek mindegyike közérdekű adat.
A Lázár-számlák háttere is az volt, a bíróság döntése értelmében is – noha a főhős az Információs Hivatallal, nemzetbiztonsági szál hangoztatásával igyekezett kibújni az információadás kötelezettsége alól. A nagykövetségi újságíró-figyelések dokumentumai is közérdekűek voltak – ezt is bíróság volt kénytelen megállapítani. A washingtoni történet epizódszerűen mutatja a külügyminiszter vezetői stílusát, ahogy azok a hírek sem minősülnek államtitoknak, hogy milyen extra elvárásai vannak útjai során – új súlyzók beszerzése, ha a bekészített szett nem megfelelő számára, vagy hajnalban kinyittatott városi park a napi futásához. Ezek persze a kis színes kategóriába tartoznak inkább, ahogy a bécsi ottalvós parti sem az évszázad leleplezése: a magyar adófizetőnek viszont alapjoga megtudni, mennyiért és miért aludt Bécsben a miniszterelnöki és külügyminiszteri stáb – azon egyszerű oknál fogva, hogy a magyar adófizető pénzét költik ilyenkor. Hogy közérdekű adatokat nem egyszerűen odatelefonálva, vagy e-mailt küldve kell megtudniuk újságíróknak, hanem informálisan, az aligha azokat minősíti, akik hajlandóak tájékoztatni az ország közvéleményét. Azok az érvek erősen sántítanak tehát, amelyek szerint bármilyen cégtől elbocsátanák azt, aki háttérben újságíróknak ad ki munkája közben megszerzett információt. Lehet. Hogy egy klasszikus, immár húsz éves bölcsességet idézzünk: „Magyarország államformája köztársaság, nem részvénytársaság.”
Nyitókép: Karl Nehammer osztrák kancellár katonai tiszteletadás mellett fogadja hivatalában Orbán Viktor miniszterelnököt Bécsben 2022. július 28-án (fotó: AFP/Alex Halada)
#Azonnali#média#Ungár Péter | Kirúgta vezető diplomatáját a külügy, miután kiderültek az Orbán-stáb bécsi kiruccanásának részletei | Nem sokkal azután, hogy az Azonnalin cikk jelent meg Orbán Viktor és stábja „rongyrázó” bécsi napjáról, vizsgálódni kezdtek a nemzetbiztonságiak – tudta meg a Válasz Online. Két hét sem telt bele, s elbocsátottak egy vezető beosztású diplomatát a bécsi magyar nagykövetségről. Néhány nappal a cikk megjelenése után az Azonnali megszűnését is bejelentették. Háttér. | null | 1 | https://www.valaszonline.hu/2022/08/22/orban-viktor-becs-nagykovetseg-azonnali-ungar-peter-sztori/ | 2022-08-22 13:16:25 | true | null | null | valaszonline.hu |
Tíz éve tervez állami mobilszolgáltatót építeni a kormány.
Orbán Viktor ambíciói ez idő alatt megnőttek: közpénzből finanszírozott magáncégeken keresztül immár a távközlési piac dominálására készül.
715 milliárd forintot fizetne közösen a magyar állam és a 4iG Nyrt. a brit tulajdonban lévő Vodafone Magyarország távközlési konszernért.
De a magyar állam 49 százalékkal csak kisebbségi tulajdonos lesz az ország második legnagyobb telekom-cégében. A „nemzeti szolgáltatót” így várhatóan a 4iG-t vezető Jászai Gellért irányítja majd.
Válság küszöbén ekkora horderejű üzletet kötni: már-már perverz.
A miniszterelnöki logika viszont mást diktál: minél több kritikus infrastruktúra felett gyakorol befolyást, annál biztosabbnak érzi pozícióját a hatalom.
Az állami mobilszolgáltató eredeti terve már a második Orbán-kormány idején megfogant: 2012-ben a Magyar Posta, az MVM és a Magyar Fejlesztési Bank közös tulajdonában álló MPVI Mobil Zrt.-t szemelte ki a feladatra a kormány. Akkor még nem felvásárlásban gondolkodott a politika, közelebbről Fellegi Tamás fejlesztési miniszter, hanem teljesen új telekommunikációs céget próbáltak felépíteni.
5 MHz-nyi frekvenciához jutott hozzá az MPVI több különböző frekvenciaaukción, ez akkor összesen majdnem akkora rádióspektrumot jelentett volna, mint a három nagy konkurensnél - a Telekomnál, a Vodafone-nál és a Telenornál -, de a megfelelő szakmai know how hiányában a projekt gyorsan összeomlott.
A következő kísérlettel az MVM Net Zrt.-t bízták meg, abban az időben, amikor a Simicska-körök befolyása alatt álló villamosenergia-cég megpróbált betörni az informatika területére. 2015 tavaszán a fejlesztési tárca alá sorolt vállalat 13 milliárd forintért szerződött le az Antenna Hungáriával egy 450 Mhz-es frekvencián működő hálózat kiépítésére.
Ez a kísérlet is hamar kimúlt. 2015 ősze után többször megbírságolták a céget, mert a megvalósítási ütemhez képest folyamatosan késéseket halmozott fel. Menet közben próbálták lecserélni a teszthálózatot működtető adóvevő-egységeket, és a kínai Huaweit bízták volna meg azok pótlásával, de annyira lassan haladt előre a koncepció, hogy a kormány végül kihátrált az ügy mögül.
Négy-öt év alatt a politikai vezetés számára világossá vált, hogy hiába a forrás, nincs megfelelő képzettség és szakmai kapacitás, amely képes lenne versenybe szállni ezen a piacon. Más megoldások után kellett nézni. | Több lesz ez, mint állami mobilcég, Orbán saját maga köré építi az új magyar távközlési óriást | Tíz éve tervez állami mobilszolgáltatót építeni a kormány. Orbán Viktor ambíciói ez idő alatt megnőttek: közpénzből finanszírozott magáncégeken keresztül immár a távközlési piac dominálására készül. 715 milliárd forintot fizetne közösen a magyar állam és a 4iG Nyrt. a brit tulajdonban lévő Vodafone Magyarország távközlési konszernért. | null | 1 | https://444.hu/2022/08/23/tobb-lesz-ez-mint-allami-mobilceg-orban-sajat-maganak-epiti-az-uj-magyar-tavkozlesi-oriast | 2022-08-23 00:00:00 | true | null | null | 444 |
Mediaworks–Hírcentrum
2022.08.23. 06:30 2022.08.23. 07:46
Lényegében célt ért az alvilági leszámolások kulcsfigurájának tartott Portik Tamás terve, hiszen Gyurcsány Ferenc legfőbb bizalmasának ajtajáig sikerült eljutnia 2008 nyarán. Szilvásy György titokminiszter ugyanis ekkor utasította a polgári elhárítás vezetőjét, Laborc Sándort, hogy a titkosszolgálat üljön le tárgyalni a maffia hírhedt alakjával. Túl azon, hogy a felek megállapodtak jobboldali politikusok lejáratásáról, feltételezhetően a találkozók után dőlhetett el, hogy a Fideszt keverik gyanúba az egész országot megrázó, 1998-ban történt politikai robbantások megrendelését illetően.
Folytatjuk háromrészes cikksorozatunkat az olajos alvilág, a politika és a titkosszolgálat összefonódásáról. Előző írásunkban arra hívtuk fel a figyelmet, hogy a szervezett bűnözés rettegett alakja, a szocialista kormányok idején érinthetetlen, sokáig körözés alatt álló olajbűnöző, Portik Tamás és a nagy hatalmú médiavállalkozó, úszószövetségi elnök, Gyárfás Tamás a kétezres évek elején többször is titokban folytattak megbeszéléseket Gyárfás budai otthona közelében.
A leszámolásos gyilkosságok miatt azóta elítélt maffiafőnök és a Nap TV producere már a 90-es évek közepe óta ismerték egymást. Beszélgetéseiket Portik rögzítette, a felvételek pedig fontos bizonyítékok a Fenyő-gyilkosság ügyében, amelynek mindkét férfi vádlottja.
A vád szerint ugyanis Portik Gyárfás kérésére ölette meg nagy ellenségét, Fenyő Jánost. Fontos körülmény, hogy a rendőrség által lefoglalt hanganyagokban csaknem hetvenszer hangzik el Gyurcsány Ferenc neve, legtöbbször abban a kontextusban, hogy Portik Tamás mindenképpen azt akarta elérni, hogy Gyárfás a kapcsolatai révén hozza össze az akkori sportminiszterrel, majd kormányfővel. Gyárfás a Mediaworks Hírcentrumának hangsúlyozta, nem teljesítette Portik kérését.
A maffiózó azzal állt elő, hogy olyan információi vannak, melyek az akkori MSZP–SZDSZ-kormány számára nagyon értékesek lehetnek, és abban bízott, hogy Gyurcsányék ezért cserébe szemet hunynak bűnei fölött. Az egykori olajbűnöző az 1998-ban történt székházrobbantásokkal akart jó pontokat szerezni a DK jelenlegi elnökénél úgy, hogy egy ismerőse a Fideszre „tolná” a politikai merényleteket. Arra, hogy Portik miért ragaszkodott Gyurcsányhoz, a választ a 90-es években kell keresni.
Az olajbűnözés virágkorában Portik a titkosszolgálati segítséggel létrehozott Energol Rt. egyik vezetőjeként, a Demokratikus Koalíció mostani vezetője pedig cégén, a Fortus Rt.-n keresztül jelentős olajügyleteket bonyolított. Gyurcsány cége papíron az Energol beszállítója volt. A Fortus (a cégből Gyurcsány az olajbotrány környékén kimenekült) egykori vezetői a bíróság előtt azzal védekeztek, hogy ismeretlenek visszaéltek az olajkereskedő cég nevével és hamis számlákat adtak ki a nevében.
Amikor az alvilág és a politika összeér (1.)
Portik Tamás, a hazai szervezett bűnözés egykori kulcsfigurája kétségbeesetten kereste a kapcsolatot Gyurcsány Ferenccel.
Az összefonódást erősítő körülmény ugyanakkor, hogy az olajszőkítési botrány kirobbanását követően a Fortus Rt.-ben tulajdonos offshore cég alapító okirata egy házkutatás alkalmával az Energol egyik igazgatója feleségének otthonából került elő.
Van tehát bőven közös metszete a Gyurcsány–Portik-életútnak. Arra azonban egyelőre nincs bizonyíték, hogy Portik személyesen találkozott volna Gyurcsánnyal, az viszont tény, a volt olajbűnöző elérte célját és az akkori kormányfő közvetlen környezetéig jutott. Portik egy közvetítőn keresztül felvette a kapcsolatot Gyurcsány egyik legfőbb bizalmasával, a polgári titkosszolgálatokat irányító Szilvásy Györggyel, aki arra utasította Laborc Sándort, a polgári elhárítás vezetőjét, hogy a szolgálat találkozzon az alvilág meghatározó figurájával.
A Nemzetbiztonsági Hivatal – ma Alkotmányvédelmi Hivatal – főigazgatója 2008 nyarán nem mindennapi találkozókat bonyolított le a budapesti Vadrózsa, valamint a Menza étteremben. Laborcot igen sokan támadták azért, hogy személyesen ült le az azóta már több ember meggyilkolása miatt jogerősen elítélt maffiafőnökkel.
Korábban Földi László, az Információs Hivatal volt műveleti igazgatója is arról beszélt, hogy szakmailag semmi nem indokolta, hogy az NBH akkori igazgatója maga ment el a találkozókra és nem egy operatív tiszt. Szerinte bizonyos „politikai sandaság” volt a történet mögött, ezért „nem kívántak »outsidereket«, kívülállókat bevonni”.
Itt meg kell állnunk egy pillanatra, hiszen az ügy megértése szempontjából rendkívül fontos, hogy mind a KGB-akadémián végzett, jelenleg a DK félhivatalos tanácsadójaként számontartott Laborc, mind pedig Szilvásy György vérbeli gyurcsányistának számítanak, így a „politikai sandaság” nemcsak a Fidesz, de még az MSZP akkori erős emberei előtt is titokban maradhatott. Szilvásy György és Gyurcsány bizalmi viszonya ráadásul évtizedekre nyúlik vissza.
Kettejük múltjáról a Magyar Nemzet közölt másfél évvel ezelőtt részleteket. Kapcsolatuk a Kommunista Ifjúsági Szövetségig (KISZ) visszakövethető, hiszen Gyurcsány és Szilvásy már a KISZ-ben is jól ismerte egymást. A KISZ egyetemi és főiskolai bizottságának elnöki székében ugyanis Szilvásy került volna sorra, de megbeszélték, hogy mivel „Feri már annyira feljött”, a kedvéért visszalép.
Kettejük között kapcsolódási pontot jelent Szilvásy egykori KISZ-es beosztottja, Rákosi Ferenc, aki később Gyurcsány miniszterelnöki stábjában is helyet kapott. Szilvásy és Rákosi szoros kapcsolatát mutatja, hogy később párosban még teniszkupát is nyertek a Miniszterelnöki Hivatal által üzemeltetett Tabáni Teniszcentrumban.
Szilvásy az utolsó pártállami kabinetben miniszterhelyettes volt, a rendszerváltó Antall-kormány pedig a Miniszterelnöki Hivatal helyettes államtitkárának nevezte ki, akire Gyurcsány a rendszerváltás után is számíthatott.
A Magyar Nemzet azt is megírta, hogy Gyurcsányék családi cége, az Altus kezdeti időszakára esett két vitatott ingatlanügylet, a Szalay utcai és a balatonőszödi ingatlanvásárlás. Az Altus cége 1994 januárjában szerezte meg a két ingatlant, sajátos konstrukciójú bérleti, illetve lízingszerződéseket kötve a magyar állammal, közelebbről az azt képviselő Miniszterelnöki Hivatallal.
Szilvásynak kulcsszerepe lehetett ezekben az ügyletekben, aki a Gyurcsányról írt Debreczeni-könyv szerint nemcsak eladó, hanem tippadó is lehetett. Ráadásul a felesége ez idő tájt már az Altusnál dolgozott „válságmenedzserként”.
Az összefonódást a két érintett, Gyurcsány és Szilvásy is cáfolni próbálta. A lap visszaidézte, hogy 1993-ban Gyurcsány úgy nyilatkozott: „tök véletlen volt”, hogy a balatonaligai pártüdülő eladása kapcsán egy tárgyaláson találkoztak. „Természetesen örültünk egymásnak, mert az mindig jó, ha lehet valakit ismerni” – mondta el Gyurcsány.
A szereplők már régóta és nagyon is jól ismerték egymást – emlékeztetett a Magyar Nemzet, hozzátéve, hogy a pártállam idején, a privatizáció legelején a jól értesült régi kommunisták létrehoztak egy vagyonátmentő hálózatot, amelynél Gyurcsány és a volt miniszterelnöktől ugyancsak elválaszthatatlan Bajnai Gordon is munkába állt.
Emellett Szilvásy felelt a rendszerváltást követően az államigazgatásban a volt pártingatlanok értékesítéséért, az ő embere adott megbízást a Creditumnak az aligai üdülő eladására, aminek lebonyolítását Szilvásy régi KISZ-es ismerőse, Gyurcsány intézte.
Nem ez volt az egyetlen közös biznisz abban az időben. Gyurcsány cége készített tanulmánytervet a Miniszterelnöki Hivatalnak a Magyar Televízió székházáról, valamint dolgozott a kormányzati negyed előkészítésén, a Sándor-palota kormányzati hasznosítása kapcsán. Cége, az Altus – az alapítást követően alig egy évvel – már a Miniszterelnöki Hivatal (MeH) épületében bérelt irodát.
Abban az épületben, ahol a Szalay utcai ingatlanról és az őszödi üdülő eladásáról szóló privatizációs kiírások készültek, amely közbeszerzéseken Gyurcsány cége futott be. Hiába volt nyilvános meghirdetés, Gyurcsány nyilvánvalóan információs előnyben lehetett a többi, lehetséges érdeklődővel szemben. A közös érdekeket mutatja Szilvásy későbbi karrierje is, aki állami alkalmazottként 1998-ig azt a cégbirodalmat bízta meg, amelynél 1998-ban elhelyezkedett, és ahonnan 2002-ben ismét visszatért az államigazgatásba.
Noha több interjúban is az ellenkezőjét próbálta sulykolni, Gyurcsány már mint miniszterelnök nagy hangsúlyt helyezett arra, hogy a titkosszolgálatokra szinte közvetlenül rálásson. Ennek érdekében a második Gyurcsány-kormány idején, 2007 júniusában legfontosabb szövetségesét juttatta a titokminiszteri székbe.
Röviddel utána Szilvásy – és nyilvánvalóan Gyurcsány – javaslatára a Nemzetbiztonsági Hivatal főigazgatójának nevezték ki. Ő az Egymásért Egy-Másért Alapítvány ügyébe belebukott Galambos Lajost váltotta az elhárítás élén. Az úgynevezett kémügyben Szilvásy, Galambos és Laborc néhány évvel később egymás mellett ült a vádlottak padján, de végül jogerősen felmentették őket.
Igaz, a nemzetbiztonság területén otthonosan mozgó szakértők szerint döbbenetes, hogy bolgárnak álcázott orosz titkosszolgálati emberek világíthatták át az NBH személyi állományának egy részét. Laborcot az a botrány is karcolgatta, ami 2011-ben került nyilvánosságra: Gyurcsányék alatt a titkosszolgálat adatokat gyűjthetett Orbán Viktor jelenlegi miniszterelnökről és Kövér László mostani házelnökről.
Laborc a vádak szerint Ovi és Bajusz nevű mappákba mentette a vélhetően a kormányfőről és a házelnökről gyűjtött információkat. A bizonyítékok Laborc Sándor hivatali laptopjáról kerülhettek elő, de a volt NBH-főnököt a minősített perben végül jogerősen felmentették. Laborc Sándor ellen összesen kilenc ügyben indítottak eljárást a 2010-es kormányváltás után, de csak egy esetben marasztalta el a bíróság.
Az egyik, még a bíróságig sem eljutott ügye egyébként éppen a Portik Tamással való találkozóval volt összefüggésben. A Központi Nyomozó Főügyészség (KNYF) hivatalos személy által elkövetett bűnpártolás gyanújával indított titkosított nyomozást, ám végül megszüntették az eljárást.
Térjünk is vissza a Portik–Laborc-találkozókhoz! Az ominózus beszélgetéseken négyen vettek részt: Portik Tamás, Laborc Sándor, a polgári titkosszolgálat hivatalban lévő főnöke, Glemba Zoltán, Laborc jobbkeze, valamint Vajtó Lajos üzletember, aki az MSZP–SZDSZ-kormányzás idején a Nemzeti Lóverseny Kft.-t vezette.
A találkozók megszervezése egyébként utóbbi férfinak köszönhető, hiszen hozzá lépett oda egy belvárosi étterem teraszán Portik azzal az ürüggyel, hogy a szervezett bűnözés és a különböző bűnüldöző szervek közötti összefonódásról szeretne beszámolni (erről szinte szó sem esik a beszélgetésekben – a szerk.). A maffiózó szándékáról Vajtó értesítette Szilvásy Györgyöt, aki ezután utasította Laborc Sándort arra, hogy „kezelje” a Portik-ügyet.
A beszélgetésekről hangfelvétel készült, így derülhetett ki az, hogy Gyurcsány titkosszolgálati főnöke lényegében egyezséget kötött a volt olajbűnözővel. Gyakorlatilag abban állapodtak meg, hogy Portik információkat gyűjt és kreál fideszes vezetőkről. A cél egyértelműen az volt, hogy valamilyen módon hatalomban tartsák a Gyurcsány-kormányt.
A művelethez Laborc még egy biztonságos, védett telefont is biztosított a volt Energol-vezérnek. Portik a Gyurcsány-kormány titkosszolgálatának vezetőjével folytatott beszélgetései során hű baloldaliként, az MSZP tántoríthatatlan támogatójaként tüntette fel magát, és minden szolgálatát felajánlotta a pártnak és Laborc Sándornak.
Portik Tamás konkrétan így fogalmazott Laborcéknak: „Én mindenben, mindenben, amit önök mondanak, én bármit, százötven százalékig elhatároztam, régóta ez [van] a lelkemben, meg a szívem… Nem hiszem, hogy tudnak olyat kérni, amit ne tennék meg.
Laborc válasza pedig ez volt: „Jó. Bármi, ami viszonylag gyorsan fogható és körbejárható, az jó. […] Érdekes az, amikor megpróbálja befolyásolni a döntéshozókat, ez a kábszerrel… bármivel, médiafelülettel, akár kupiba elvinni, stb. stb. Tehát ez.”
A jegyzőkönyvek szerint Portik Tamás emellett kijelentette: „nekünk az lenne a dolgunk, hogy erősítsük a miniszterelnök urat vagy magában legalább az MSZP-t”, továbbá kitért arra is, amikor a szocialisták vannak hatalmon, akkor neki jó: „olaj, cigaretta, minden volt”. Majd arról is beszélt, hogy pénzt vitt MSZP-seknek, és ezt eddig nem tudta meg senki.
Visszatérve a fideszesek lejáratásához, a Laborccal megbeszélt akciónak a része lehetett az is, hogy előkerült egy videó, amin egy Rónai Attila nevű vállalkozó korrupciógyanúba keverte Kósa Lajost, Debrecen akkori polgármesterét. A felvétel ugyan 2007-es, ám az mégis a 2010-es kampányban bukkant fel.
Tíz éve vadászta le a hatóság a magyar alvilág két érinthetetlen vezetőjét
Portik és Vizoviczki ellen csak a 2010-es kormányváltás után lépett fel az igazságszolgáltatás.
A vállalkozó később azt állította: titkosszolgálati ügynökök megzsarolták, hogy börtönbe kerül, ha nem vall Kósa Lajos ellen. A Nemzetbiztonsági Hivatal tagadta, hogy kapcsolatuk lett volna Rónaival. Rónai arról is beszélt, hogy a két zsarolónak régi barátja, Portik Tamás mutatta be.
A felvétel egyébként az V. kerületi Galamb utca 4. számú ház egyik lakásában készülhetett, és megjegyezzük, a Generál Média budapesti központja is ebben a lakásban található, amelyet Portik Tamás fiától vásároltak meg a cég vezetői. Portik egyébként a Laborccal való találkozón feketén-fehéren beszámolt arról, hogy a Generál Média „hozzá tartozik”. Ezt annak okán közölte Laborccal, hogy mivel tudja az MSZP 2010-es választási győzelmét elősegíteni. Portik elmondta, hogy a Generál Média üzemeltette a MyVIP nevű, kétmillió regisztrált tagú közösségi oldalt.
Kulcsmomentum, hogy Laborc és Portik a beszélgetéseken többször is a politikai robbantásokra terelték a szót, amiről Portik korábban Gyárfás Tamással is beszélt. Laborc szerint 1998-ban (utalva a székházrobbantásokra) történt több olyan dolog, amely megváltoztatta az ország sorsát. Portik erre rávágta, hogy tudja, azok honnan indultak, csak még senkinek nem beszélt róluk.
A leiratokból kiolvasható: az NBH exfőnöke „rávetette” magát erre a vonalra, hiszen később visszatért a politikusok elleni merényletekhez, és felvetette, hogy kellene neki hozzá néhány pluszinfó. Portik rendkívül óvatosan azt válaszolta, hogy az ő köreiben ilyenekre nem szabad csak úgy rákérdezni, de ezután persze mindketten egyetértettek abban, hogy biztosan „önrobbantások” történtek, amiket a Fidesz rendelt meg azért, hogy megrendítse a közbiztonságba vetett bizalmat és így megnyerje az 1998-as választásokat.
Portik szót ejtett arról is, hogy egykori energolos cégtársa, az időközben elhunyt Drobilich Gábor és a néhai Torgyán József, a kisgazdák korábbi elnöke, valamint egy Zámbó nevű ismeretlen felől jöttek a ’98-as ügyek, azaz a székházrobbantások.
Érdekes, hogy a maffiózó az általa rögzített egyik hangfelvétel szerint korábban Drobilichnak is „Torgyán-vonalról” beszélt a politikai merényletekkel összefüggésben, ám volt mentora ezt egyszerűen „hülyeségnek” tartotta. Nem úgy, mint Laborc Sándor, aki, ahogy a leiratokból is kiderül, kulcsfontosságúnak tartotta a Portik által felvázolt teóriát a politikai robbantásokkal kapcsolatban.
Valószínűleg itt dőlhetett el véglegesen, hogy a 2010-es választási győzelem érdekében elfogadják Portik segítségét, ami az őszödi beszéd óta mélyrepülésben lévő Gyurcsány-rezsim utolsó esélye lehetett arra, hogy megtartsa a hatalmát.
Fontos körülmény, hogy néhány hónappal a találkozókat követően, 2008 októberében Prágában rendőrkézre került az Aranykéz utcai robbantás ügyében azóta már jogerősen elítélt Jozef Rohác (az ítélet szerint Portik Tamás volt a férfi közvetlen megbízója), akit a politikai robbantásokkal is összefüggésbe hoztak.
Portik bérgyilkosát 2009 elején szállították Magyarországra, a történet pedig innentől válik igazán izgalmassá, de foglaljuk össze, milyen információk derültek ki idáig a Mediaworks Hírcentrumának cikksorozatából.
● Az olajbűnözés virágkorában, az 1990-es években Portik Tamás, az alvilág későbbi meghatározó figurája és Gyurcsány Ferenc is jelentős olajügyleteket bonyolított, előbbi az Energol Rt.-n, utóbbi a Fortus Rt.-n keresztül.
● Gyurcsány cége, a Fortus az Energol beszállítója volt.
● Az olajos botrány kirobbanását követően a Fortus Rt.-ben tulajdonos offshore cég alapító okirata, egy házkutatás alkalmával, az Energol igazgatója feleségének otthonából került elő. Gyurcsány kimenekült a Fortusból.
● A szocialista kormányzások idején Portik Tamás gyakorlatilag érinthetetlen volt, az Energol vezetői lényegében büntetés nélkül úszták meg a büntetőeljárást.
● Portik Tamás szoros kapcsolatba került Gyárfás Tamással, a Nap-kelte egykori producerével. Az ügyészség vádirata szerint a kiváló politikai kapcsolatokkal rendelkező Gyárfás kérésére Portik gyilkoltatta meg a producer riválisát, Fenyő János médiamogult. Portik és Gyárfás tagad.
● A nyomozás során előkerültek azok a hanganyagok, amelyek Portik és Gyárfás beszélgetéseit tartalmazzák. A felvételeken csaknem hetven alkalommal ejtik ki Gyurcsány nevét.
● Az egykori olajbűnöző Gyárfáson keresztül próbálta felvenni a kapcsolatot Gyurcsány Ferenccel. A szocialisták választási győzelmét szerette volna segíteni, főként a Torgyán József, illetve Szájer József lakásánál, s a Fidesz Lendvay utcai székházánál történt robbantásokról akart információkat megosztani az akkori sportminiszterrel, majd kormányfővel.
● Gyárfásnak volt alkalma Gyurcsánnyal találkozni, illetve bármilyen üzenetet eljuttathatott neki. A Nap-keltében Gyurcsány és a többi szocialista vezető tulajdonképpen egymásnak adták a kilincset.
● 2008-ban Gyurcsány legfőbb bizalmasáig, Szilvásy György akkori titokminiszterig bizonyosan eljutott Portik.
● Szilvásy utasítására a polgári elhárítás akkori vezetője, Laborc Sándor legalább két alkalommal hosszasan tárgyalt a volt olajbűnözővel.
● A megbeszélésekről hangfelvétel készült. A hivatalos jegyzőkönyvek szerint a felek abban állapodtak meg, hogy Portik információkat gyűjt és kreál vezető fideszes politikusokról.
● A találkozókon ugyancsak szó esett a politikusok lakásánál, illetve a Lendvay utcai Fidesz-székháznál végrehajtott robbantásokról.
Borítókép forrása: MTI/Kovács Tamás
olajmaffia
Energol Rt.
szervezett bűnözés
Energol
FORTUS RT.
MSZP-SZDSZ kormányok
MSZP-SZDSZ
Laborc Sándor
GYURCSÁNY EMBEREI
gyurcsány
ALTUS BIRODALOM
Gyárfás Tamás
alvilág
Fenyő-gyilkosság
altus
Portik Tamás
fenyő jános
balliberálisok
maffia
Gyurcsány-koalíció
titkosszolgálat | Amikor az alvilág és a politika összeér (2.) | Lényegében célt ért az alvilági leszámolások kulcsfigurájának tartott Portik Tamás terve, hiszen Gyurcsány Ferenc legfőbb bizalmasának ajtajáig sikerült eljutnia 2008 nyarán. Szilvásy György titokminiszter ugyanis ekkor utasította a polgári elhárítás vezetőjét, Laborc Sándort, hogy a titkosszolgálat üljön le tárgyalni a maffia hírhedt alakjával. Túl azon, hogy a felek megállapodtak jobboldali politikusok lejáratásáról, feltételezhetően a találkozók után dőlhetett el, hogy a Fideszt keverik gyanúba az egész országot megrázó, 1998-ban történt politikai robbantások megrendelését illetően. | null | 1 | https://magyarnemzet.hu/belfold/2022/08/amikor-az-alvilag-es-a-politika-osszeer-2 | 2022-08-23 00:00:00 | true | null | null | Magyar Nemzet (MNO) |
Miután hétfőn délután Palkovics László azonnali hatállyal menesztette az Országos Meteorológiai Szolgálat (OMSZ) elnökét, Radics Kornéliát és a szervezet szakmai elnökhelyettesét, Horváth Gyulát, az OMSZ kedden Facebookon tette közzé állásfoglalását, amelyben közlik: az Országos Meteorológiai Szolgálat bár önálló központi hivatal, nem politikai, hanem SZAKMAI háttérintézmény. Szerintük „az Operatív Törzzsel folytatott kapcsolattartási folyamat során olyan elvárások és nyomásgyakorlás merült fel augusztus 19-től kezdve a tűzijáték lefújásának pillanatáig”, ami „nagy mértékben rátelepedett” előrejelzéseik „kiadására, kommunikációjára és teljes mértékben figyelmen kívül hagyta a meteorológiai előrejelzésekben rejlő, tudományosan is elfogadott bizonytalanságot”.
„Határozott álláspontunk, hogy az OMSZ kollégái a jelentős döntéshozói nyomásgyakorlás ellenére is tudásuk legjavát nyújtották, és semmiféle vélt vagy valós káreseményért nem felelősek.”
Azt írják, „teljes mértékben méltatlannak” tartják szolgálatukkal, kollégáikkal és a teljes meteorológus szakmával szemben a „több tárgyi csúsztatást és téves információt is tartalmazó, rosszhiszemű médiamegjelenéseket” és azt, hogy „a döntéshozatallal kapcsolatos felelősséget kizárólag az OMSZ-ra hárítják át”.
Azt írják, hogy ezzel egyidőben mentették fel az OMSZ elnökét, dr, Radics Kornéliát és helyettesét, Horváth Gyulát, amit „egyéb indoklás híján a médiahírek alapján” az augusztus 20-i eseményekkel hoztak összefüggésbe. Ez az OMSZ szerint „elfogadhatatlan, alaptalan és az Operatív Törzs kollektív felelősségének téves áthárítása”.
„A fent leírtak összességében olyan súlyú politikai nyomásgyakorlást jelentenek az OMSZ-ban folyó több mint 150 éves munkára nézve, melyben a továbbiakban nem tudjuk – kormánytisztviselői eskünkhöz hűen – befolyásolásmentesen, szakmai tudásunk javát nyújtani.” Emiatt szükségesnek tartják:
Az Operatív Törzs idén augusztus 20-hoz köthető tevékenységének, döntéshozatalainak, kapcsolattartási módszereinek átvilágítását független vizsgálóbizottság által. Az átvilágítás eredményeinek nyilvánossá tételét és azok alapján a döntéshozatali mechanizmusok fejlesztését.
Az augusztus 20-ra vonatkozó meteorológiai prognózisok szakmai kiértékelését független vizsgálóbizottság által. A kiértékelés nyilvánossá tételét.
A vizsgálat idejére dr. Radics Kornélia és Horváth Gyula felmentésének visszavonását.
Az állásfoglalást az OMSZ 15 vezetője írta alá. | Az OMSZ politikai nyomásgyakorlásról ír állásfoglalásában, amelyben vezetőik felmentésének visszavonását kérik | Miután hétfőn délután Palkovics László azonnali hatállyal menesztette az Országos Meteorológiai Szolgálat (OMSZ) elnökét, Radics Kornéliát és a szervezet szakmai elnökhelyettesét, Horváth Gyulát, az OMSZ kedden Facebookon tette közzé állásfoglalását, amelyben közlik: az Országos Meteorológiai Szolgálat bár önálló központi hivatal, nem politikai, hanem SZAKMAI háttérintézmény. | null | 1 | https://444.hu/2022/08/23/az-omsz-politikai-nyomasgyakorlasrol-ir-allasfoglalasaban-amelyben-vezetoik-felmentesenek-visszavonasat-kerik | 2022-08-23 00:00:00 | true | null | null | 444 |
Állásfoglalást adott ki kedd délelőtt az Országos Meteorológiai Szolgálat (OMSZ) azt követően, hogy hétfőn Palkovics László technológiai és ipari miniszter azonnali hatállyal felmentette a szolgálat elnökét, Radics Kornéliát, valamint szakmai elnökhelyettesét, Horváth Gyulát. Az állásfoglalás erre reagál, hangsúlyozva, hogy
az operatív törzzsel folytatott kapcsolattartási folyamat során olyan elvárások és nyomásgyakorlás merült fel augusztus 19-től kezdve a tűzijáték lefújásának pillanatáig, ami nagy mértékben rátelepedett előrejelzéseink kiadására, kommunikációjára, és teljes mértékben figyelmen kívül hagyta a meteorológiai előrejelzésekben rejlő, tudományosan is elfogadott bizonytalanságot. Határozott álláspontunk, hogy az OMSZ kollégái a jelentős döntéshozói nyomásgyakorlás ellenére is tudásuk legjavát nyújtották, és semmiféle vélt vagy valós káreseményért nem felelősek”.
Az állásfoglalás szerint az Országos Meteorológiai Szolgálat bár önálló központi hivatal, „nem politikai, hanem SZAKMAI háttérintézmény”. Hozzáteszik, hogy az OMSZ a 2006. augusztus 20-i tragikus kimenetelű ünnepi rendezvények óta minden évben részt vesz az ünnepségek biztonságos lebonyolításáért felelős operatív törzs munkájában. „Tette mindezt ezen évek alatt szakmai tudásának legjavát nyújtva, támogatva ezzel számos fontos és felelős döntés meghozatalát.”
A közlemény úgy folytatódik:
Így történt ez az idei évben is: az ünnepi rendezvények lebonyolításához számos egyedi produktummal és különleges/speciális előrejelzéssel, extra mérések elvégzésével és értékelésével járult hozzá az OMSZ. A tűzijáték időpontjára és helyszínére vonatkozó prognózisokat is legjobb szakmai tudásunk alapján készítettük: az események időpontjához közeledve a rendelkezésünkre álló információk és adatok alapján támogattuk a legjobb döntés meghozatalát.”
A szövegben az is áll, hogy „augusztus 21-től kezdve, az OMSZ-ra nehezedő, több tárgyi csúsztatást és téves információt is tartalmazó, rosszhiszemű médiamegjelenéseket teljes mértékben méltatlannak tartjuk szolgálatunkkal, kollégáinkkal, valamint a teljes meteorológus szakmával szemben, mint ahogy azt is, hogy a döntéshozatallal kapcsolatos felelősséget kizárólag az OMSZ-ra hárítják át. Szinte ezzel egyidőben történt az OMSZ elnökének, dr. Radics Kornéliának és szakmai elnökhelyettesének, Horváth Gyulának felmentése, amit – egyéb indoklás híján – a médiahírek alapján az augusztus 20-i eseményekkel hozunk összefüggésbe. Ezt elfogadhatatlannak, alaptalannak és az operatív törzs kollektív felelősségének téves áthárításának tartjuk” – írják, hozzátéve, hogy
a fent leírtak összességében olyan súlyú politikai nyomásgyakorlást jelentenek az OMSZ-ban folyó több, mint 150 éves munkára nézve, melyben a továbbiakban nem tudjuk – kormánytisztviselői eskünkhöz hűen – befolyásolásmentesen, szakmai tudásunk javát nyújtani”.
Az állásfoglalás ezután azzal folytatódik, hogy az OMSZ „integritásának visszaállítása és szakmai függetlenségének” megőrzése érdekében két dolgot tartanak elengedhetetlenül szükségesnek:
Az operatív törzs idén augusztus 20-hoz köthető tevékenységének, döntéshozatalainak, kapcsolattartási módszereinek átvilágítását független vizsgálóbizottság által. Az átvilágítás eredményeinek nyilvánossá tételét és azok alapján a döntéshozatali mechanizmusok fejlesztését.
Az augusztus 20-ra vonatkozó meteorológiai prognózisok szakmai kiértékelését független vizsgálóbizottság által. A kiértékelés nyilvánossá tételét. A vizsgálat idejére dr. Radics Kornélia és Horváth Gyula felmentésének visszavonását.
Az állásfoglalást az Országos Meteorológiai Szolgálat alábbi vezetőinek nevében adták ki:
Szűcs Mihály nemzetközi elnökhelyettes
Papp Gabriella főosztályvezető
Gaál Áron osztályvezető (ov.)
Berényi Lívia ov.
Buránszkiné Sallai Márta ov.
Lőwinger Endre ov.
Balogh Éva ov.
Hodossyné Rétfalvi Rita ov.
Konkolyné Bihari Zita ov.
Dézsi Viktor ov.
Bötkös Tamás ov.
Lábó Eszter ov.
Steib Roland ov.
Kis-Kovács Gábor ov.
Csonka Tamás ov.
Az állásfoglalás miatt írásbeli kérdést tettünk fel a Kormányzati Tájékoztatási Központnak, valamint a Technológiai és Ipari Minisztériumnak. Ha válaszolnak, frissítjük a cikket. | Az OMSZ politikai nyomásgyakorlással vádolja a kormányt, követeli a vezetők felmentésének visszavonását | A szervezet irányítói az OMSZ integritásának visszaállítása és szakmai függetlenségének megőrzése érdekében két javaslatot is tettek. Palkovics László technológiai és ipari miniszter hétfőn mentette fel az OMSZ elnökét és szakmai elnökhelyettesét az augusztus 20-i elmaradt viharral összefüggésben. | null | 1 | https://hvg.hu/itthon/20220823_orszagos_meteorologiai_szolgalat_allasfoglalas_augusztus_20 | 2022-08-23 10:24:00 | true | null | null | HVG |
10 perc
2022.08.23. 08:40
2022.08.23. 13:46
A Vodafone megszerzése egy jól ismert taktika része az Orbán-kormány részéről, ahol sokféle eszközt bevetnek az állami, de legalábbis kormányközeli tulajdon erősítésére. Van, amikor az állam üzleti szereplőként jelenik meg, ha magyar kézbe szeretne adni egy üzletágat, máskor inkább a törvényekkel teremt olyan helyzetet, hogy nagyon ne lehessen más végeredmény, mint amit szeretne. És persze van, amikor meghúzódik a háttérben, hozzá közel álló piaci szereplőkre bízva az elvileg független üzleti döntéseket. | A visszautasíthatatlan ajánlattól a különadókig – így államosít Orbán, a Vodafone a legutóbbi zsákmány | A Vodafone megszerzése egy jól ismert taktika része az Orbán-kormány részéről, ahol sokféle eszközt bevetnek az állami, de legalábbis kormányközeli tulajdon erősítésére. Van, amikor az állam üzleti szereplőként jelenik meg, ha magyar kézbe szeretne adni egy üzletágat, máskor inkább a törvényekkel teremt olyan helyzetet, hogy nagyon ne lehessen más végeredmény, mint amit szeretne. És persze van, amikor meghúzódik a háttérben, hozzá közel álló piaci szereplőkre bízva az elvileg független üzleti döntéseket. | null | 1 | https://hvg.hu/360/20220823_allam_ner_telekommunikacio_bankok_boltok_energia_media | 2022-08-23 10:40:00 | true | null | null | HVG360 |
A második Orbán-kormány egykori nemzeti fejlesztési minisztere nagy túlélő, legfrissebben a Magyar Közút Nonprofit Zrt. Felügyelőbizottságának elnökévé nevezték ki.
Újabb pozíciót tudhat magáénak Németh Lászlóné, aki Simicska Lajos embereként lett a második Orbán-kormány nemzeti fejlesztési minisztere, ám a pozícióit a G-nap sem rengette meg, a harmadik Orbán-kormányban államtitkárként működött, majd az ND Nemzeti Dohánykereskedelmi Nonprofit Zrt., az állami dohánycég elnöki teendőit látta el.
Némethet most az új menedzsmentet kapó Magyar Közút Nonprofit Zrt. Felügyelőbizottságának elnökévé nevezték ki.
Eleni Tsakopoulos Kounalakis, aki 2010 és 2013 között a budapesti amerikai nagykövet volt, könyvében úgy emlékezett meg Németh Lászlónéról, mint arról az emberről, aki Orbán Viktorral kettesben döntött a nagyobb értékű középítkezési pályázatok sorsáról, azaz, hogy melyik pályázat nyerjen és melyik kerüljön a süllyesztőbe. | Nem hagyták az út szélén: ismét kapott egy pozíciót Németh Lászlóné | A második Orbán-kormány egykori nemzeti fejlesztési minisztere nagy túlélő, legfrissebben a Magyar Közút Nonprofit Zrt. Felügyelőbizottságának elnökévé nevezték ki. | null | 1 | https://hvg.hu/gazdasag/20220803_Nemeth_laszlone_Magyar_Kozut_Simicska_Orban_Kounalakis | 2022-08-23 16:45:22 | true | null | null | HVG |
Hivatali visszaéléssel és hivatali kötelesség megszegésével gyanúsította meg a rendőrség a Pécsi Közterület-felügyelet vezetőjét, akit emiatt a pécsi városvezetés azonnali hatállyal visszahív pozíciójából – értesült a hírről a Szabad Pécs. Beszéltünk a közterület-felügyelet vezetőjével is, ő azt mondta, nem követett el bűncselekményt.
Hivatali visszaéléssel és hivatali kötelesség megszegésével gyanúsította meg a rendőrség a Pécsi Közterület-felügyelet vezetőjét, tudta meg a Szabad Pécs. Azt már korábban hallottuk, hogy a közelmúltban a rendőrség kivonult a Pécsi Közterület-felügyelet vezetőjének otthonába és házkutatást tartottak, de akkor sem őt nem sikerült elérnünk, és a városházán sem tudtunk hivatalosan információhoz jutni. Most azonban új információt kaptunk, s azt most már nem hivatalosan elismerték érdeklődésünkre a városházán, hogy az ügy odáig jutott, hogy a közterület-felügyelet vezetője a mai napn aláírta a felmondását.
Märcz Jánossal is sikerült ma beszélnünk, aki annyit mondott, hogy ártatlan, nem követett el sem bűncselekményt, sem szabálytalanságot, a tudomása szerint feljelentésre indult ellene nyomozás, amellyel kapcsolatban a panaszát elutasították, s a rendőrség valóban meggyanúsította, a hivatali visszaéléssel és a hivatali kötelesség megszegésével is. Az önkormányzat döntését tudomásul vette, jelezte azonban, hogy egyelőre csak gyanúsításról van szó, de az ő pozíciójában, önkormányzati alkalmazottként e tekintetben nem jár meg neki a jogszabály szerint, amire hivatkoztak a városházán az ártatlanság vélelme.
Märcz Jánost még az előző városvezetés nevezte ki, 2017 januárjában, egy teljesen nyílt pályázaton a Pécsi Közterület-felügyelet vezetőjévé, de Märcz már az azt megelőző években is közterület-felüögyelőként, illetve helyettes vezetőként dolgozott, s tudomásunk szerint soha semmilyen visszaéléssel kapcsolatban nem merült fel eddig a neve.
Lapunk is úgy tudja, hogy az önkormányzatnak a gyanúsítás után a köztisztviselővel kapcsolatban nem volt mérlegelési lehetősége, felmentéssel kellett élnie. Mivel a közterület-felügyelet vezetőjéről van szó, a hivatalos döntést egészen biztosan a közgyűlésnek kell megszavaznia.
Úgy tudjuk, hogy két különböző ügyről van szó, az egyik információink szerint „csupán” annyi, hogy egy vagy akár több esetben is Märcz elengedett büntetést autósnak vagy autósoknak, tudomásunk szerint zöldfelületen történő parkolás utáni büntetésről vagy büntetésekről van szó, a büntetésekkel kapcsolatos méltányosság kérelemre indult, s Märcz János kérdésünlke egyértelműen azt mondta, hogy nem fogadott el ezekért a döntésekért ellentételezést.
A gyanúsítás másik része viszont arról szól tudomásunk szerint, hogy Märcz János több (értesüléseink szerint két) kollégájának rendszeresen megszavazott, s „elutalt” egy időben jutalmat, akik abból visszafizettek neki, ráadásul banki utalással.
Péntek 10.00 – Az önkormányzat cikkünk megjelenése után közleményt adott ki, rendkívüli közgyűlés jön
Nem sokkal azt követően, hogy tegnap délután megjelent cikkünk a Pécsi Közterület-felügyelet vezetőjének meggyanúsításáról és felmentéséről, a pécsi önkormányzat közleményt adott ki az ügyről, lényegében mindenben megerősítve azt, amit írtunk. Az alábbiakban szó szerint idézzük a pécsi városházi közleményt:
„Hivatali visszaéléssel és hivatali kötelesség megszegésével gyanúsította meg a rendőrség a Pécsi Közterület-felügyelet vezetőjét. Egy feljelentés alapján indult nyomozás során a rendőrség az önkormányzat előzetes értesítésével vizsgálatot folytatott a Pécsi Közterület-felügyelet irodájában is. A nyomozóhatóság kérésre hivatalosan értesítette a pécsi önkormányzatot a gyanúsításról.
A Pécsi Közterület-felügyelet vezetőjét az akkori közgyűlés nyílt pályázaton választotta ki 2017 januárjában.
A közszolgálati tisztviselőkről szóló törvény egyértelműen szabályozza azt, hogy egyes, hivatali feladatellátással kapcsolatos bűncselekmények esetében a gyanúsított közszolgálati jogviszonyát mérlegelési lehetőség nélkül felmentéssel meg kell szüntetni. Azaz, a felmentésről szóló döntést az eljárás kimenetelétől függetlenül mindenképpen meg kell hozni.
Az erre irányuló döntés meghozatalára a Pécsi önkormányzat közgyűlése jogosult, ezért a polgármester haladéktalanul kezdeményezte egy rendkívüli közgyűlési ülés összehívását.
Pécs önkormányzata a nyomozásra való tekintettel, annak lezárultáig nem ad az ügyről további tájékoztatást.
Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata” | Bréking: Hivatali visszaélés gyanúja miatt felmentették a Pécsi Közterület-felügyelet vezetőjét | Hivatali visszaéléssel és hivatali kötelesség megszegésével gyanúsította meg a rendőrség a Pécsi Közterület-felügyelet vezetőjét, akit emiatt a pécsi városvezetés azonnali hatállyal visszahív pozíciójából – értesült a hírről a Szabad Pécs. Beszéltünk a közterület-felügyelet vezetőjével is, ő azt mondta, nem követett el bűncselekményt. | null | 1 | https://szabadpecs.hu/2022/08/breking-hivatali-visszaeles-gyanuja-miatt-felmentettek-a-pecsi-kozterulet-felugyelet-vezetojet/ | 2022-08-18 00:00:00 | true | null | null | Szabad Pécs |
Az utóbbi napokban számos sajtóhír látott napvilágot arról, hogy a kormány arra készül, hogy állami mentőövet nyújt azoknak az önkormányzatoknak, amelyek átadják vízközművagyonuk egy részét az államnak.
A hír egyik alapja a 24.hu cikke és az ebben idézett körlevél, melynek szerzője a fideszes vezetésű Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének (TÖOSZ) elnöke.
Schmidt Jenő azt írja ebben, hogy tárgyalt a Technológiai és Ipari Minisztériumban, és ezek után arra a következtetésre jutott, hogy:
„Azt gondoltam, hogy most talán kapnak támogatást az önkormányzati cégek, de nem így történt. A szándék kifejeződött: Mindenki csinálhatja maga, de támogatásra ne számítson. Csak azok a cégek fognak támogatást kapni, ahol az önkormányzatok átadják a tulajdonukat ingyen a magyar állam számára. Sosem gondoltam, hogy ezt fogom írni, de melyik önkormányzat veszteséges üzemeltetésű cégnél van és tulajdonos a cégben, az adja át, vagy semmilyen segítségre nem számíthat.”
Ez elég világos beszéd.
Többször leírtuk mi is, hogy a rezsicsökkentés miatt a vízközműcégek ki vannak vérezve, hiszen 10 éve nem emelhettek árat, miközben a költségeik az egekbe szöktek.
A Vasivíz Zrt. idén májusban terjesztette a szombathelyi közgyűlés elé a múlt évről szóló beszámolóját. A mintegy 160 oldalas anyagból tudjuk, hogy a város többségi tulajdonában lévő Vasivíz Zrt. szintén veszteséges, számos területen (bérek, beruházások, karbantartás stb.) komoly nehézségekkel küzdenek.
Ugyanakkor a dokumentumból nem rajzolódik ki egyértelműen az a tragikus állapot sem, amely néhány más szolgáltatót már jellemez.
Az már régóta gyanítható, hogy az állam valamire készül, csak azt nem tudni, pontosan mire. És még most sem teljesen világos, hogy valójában mi is történik.
„Nagyon képlékeny a helyzet”
– mondta lapunk megkeresésére Nemény András, aki úgy tudja, az állam öt százalék feletti üzletrészt szeretne a Vasivízben. Ha ezt megkapja, akkor vagy segít, vagy nem, az biztos, hogyha nem kapja meg, akkor semmilyen mentőöv nem érkezik.
Hogy lesz-e ilyen, és ha lesz, az pontosan hogyan történik, egyelőre nem lehet tudni, hiszen Szombathely mellett még számos más önkormányzat is tulajdonosa a cégnek. Az érintett településvezetők valószínűleg jövő kedden ülnek össze, hogy egyeztessenek az ügyben.
Mivel az államnak már így is van 4,3 százaléka a cégben, ez önmagában nem lenne akkora változás, ennél vannak aggasztóbb dolgok is.
Ilyen például az, hogy a korábban részben már államosított és/vagy mentőövet kapott vízközműcégek továbbra is masszív veszteséget termelnek, így finanszírozásuk továbbra is megoldatlan. Erre még rájön a drasztikusan megemelt áram- és gázdíj.
„Én azt gondolom, ha van esély arra, hogy állami pénzhez jussunk, akkor azt mindenképpen meg kell próbálni, még üzletrész átadással is, hiszen Szombathely többségi tulajdona így is megmarad” – mondja a polgármester, aki nem rejtette véka alá, hogy félelme szerint a történet másról szól.
Szerinte könnyen lehet, hogy – kihasználva a cégek kiszolgáltatott helyzetét – az állam meg szeretné szerezni az egész vízközművagyont, és amikor ez megtörténik, utána megemeli az árakat. Sőt, ennél rosszabb forgatókönyv is elképzelhető: a hulladékgazdálkodáshoz hasonlóan kiprivatizálják, koncesszióba adják a szolgáltatást. Merthogy az eddig felhalmozott hatalmas veszteségeket nem valószínű, hogy be tudja nyelni az állam.
Az biztos, hogy érdekes idők jönnek, már csak azért is, mert a klímaváltozással egyidejűleg felértékelődik az ivóvíz stratégiai jelentősége.
És bármilyen nehéz is megállni, itt mégis lezárjuk most ezt az írást. | Mentőöv vagy einstand? – Az állam bejelentkezett a Vasivíz tulajdonrészére | Ha nem kap a vagyonból, nem segít. Kicsit hasonló a helyzet a szemétszállításhoz, csakhogy az ivóvíz jövője egy csöppnyit fontosabb. Nemény Andrásnak komoly félelmei vannak. | null | 1 | https://www.nyugat.hu/cikk/mentoov_vagy_einstand_az_allam_bejelentkezett_a | 2022-08-18 20:34:00 | true | null | null | nyugat.hu |
Az egy évvel ezelőtti 295 céggel szemben már több mint 340 vállalatot ölel fel Mészáros Lőrinc cégcsoportja. A felcsúti milliárdos érdekeltségei azonban még mindig nem a legnagyobb foglalkoztatók az országban. A Magyar Posta a létszám folyamatos csökkenése ellenére továbbra is tartja első helyét ezen a listán.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkA Mészáros-csoport hamarosan a legnagyobb magyar céget is lehagyhatja létszámbanTavaly még bő ötezer emberrel többet foglalkoztatott a Magyar Posta, mint a Mészáros-csoport, mostanra azonban ez a különbség sokat csökkent.
Pedig már tavaly úgy tűnt, hogy a Mészáros-csoport akár egy éven belül is előzhet, és a legnagyobb hazai foglalkoztatóvá válhat. A milliárdos birodalma folyamatosan nőtt, miközben a postánál dolgozók száma évente nagyjából ezer fővel csökkent. Ezért is kérdeztük meg ismét a Mészáros-csoportot, hogy összesen mennyi céget fognak össze, és ezeknél hány ember dolgozik.
A válaszból az derült ki, hogy a csoporthoz tartozó vállalatok száma jelentősen nőtt az elmúlt durván egy évben. Jelenleg 343 társaságot tömörít a birodalom, azaz bő egy év alatt 48 vállalattal bővültek. Ennek ellenére az alkalmazotti létszám nem emelkedett érdemben: akárcsak tavaly, most is valamivel több mint 25 ezer ember dolgozik a csoport valamely cégének.
Pedig az egy évvel korábbihoz képest a legnagyobb vállalataiknál is inkább stagnálás vagy egyenesen bővülés volt jellemző. A Mészáros-érdekeltségek közül a Magyar Bankholdingnál dolgoznak a legtöbben, kerekítve 12 ezren, nagyjából annyian, mint egy esztendővel ezelőtt is. Szintén nagy foglalkoztató a Gallicoop és a Tigáz, amelyeknél éves összevetésben minimális visszaesés volt. A Hunguest Hotels viszont jelentősen bővített tavaly óta. A szállodaláncnál a járvány idején rengeteg embert elküldtek, tavaly nyáron azonban elkezdték ismét növelni a létszámot, így a társaságnál nagyjából 200 emberrel dolgozik több most, mint egy éve.
A Mészáros csoport létszámbővülésének lassulásával egy időben a Magyar Posta zsugorodása is visszafogottabb lett. Az állami vállalatnál júniusban 26688-an dolgoztak, ami alig 900 fővel marad el a 2020-as átlagtól (a 2021-es átlagot pedig kissé meg is haladja). Ez ráadásul csak maga a Magyar Posta Zrt., a csoport egyéb érdekeltségei még 1000-1200 főt foglalkoztathatnak.
Így a Mészáros-csoport továbbra is a második legnagyobb foglalkoztató az országban. Ezzel egyébként olyan cégeket előz meg, mint a MÁV, a Volánbusz, a Spar, az Audi Hungaria vagy éppen az OTP.
Múlt héten írtunk róla, hogy a listára a közelmúltban a Mészáros-csoport mellett egy másik erősen kormányközeli vállalat is felkerült. Az alapvetően takarítással foglalkozó B+N Referencia Zrt. tíz év alatt hatszorosára növelte alkalmazottai számát, és ezzel megelőzte például az Auchan Magyarország Kft-t is.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkAz ország egyik legnagyobb foglalkoztatója lett a kormányközeli takarítócégA jelek szerint nem csak a legnagyobb foglalkoztatók egyike a B+N Zrt, de az egyik legnagyobb árbevételű, és nyereségű cég is az országban. | Közel 50 céggel bővült a Mészáros-csoport, de van még egy vállalat, amelyik több embernek ad munkát | Már több mint 350 céget ölel fel a felcsúti milliárdos vállalatbirodalma, és ezeknél közel 25 ezer ember dolgozik. A Magyar Postát azonban még nem sikerült megelőzni. | null | 1 | https://g7.hu/vallalat/20220821/kozel-50-ceggel-bovult-a-meszaros-csoport-de-van-meg-egy-vallalat-amelyik-tobb-embernek-ad-munkat/ | 2022-08-21 12:08:00 | true | null | null | G7 |
Mediaworks–Hírcentrum
2022.08.24. 06:30 2022.08.24. 12:05
Gyurcsány Ferencék a magyar rendszerváltás óta a legsötétebb politikai és titkosszolgálati játszmába kezdtek még a 2010-es kormányváltás előtt – ez derült ki abból a 2009-es nyílt levélből, amit egy, az akkori miniszterelnökkel szembefordult, belső, titkos információk birtokában lévő párttárs írhatott. A levél szerzője szerint Gyurcsány és köre alkut ajánlott az azóta számos gyilkosság miatt elítélt Jozef Rohácnak, hogy futni hagyják, ha összefüggésbe hozza az akkor ellenzékben lévő Fideszt az 1998-as politikai robbantásokkal. Az írás óriási botrányt okozott a szocialistáknál, ezért titkosszolgálati módszerekkel is kutakodtak a szerző után, akinek több kijelentése a gyurcsányi hatalomgyakorlásról és a piszkos politikai játszmákról azóta igazolást nyert.
Harmadik, egyben befejező részéhez érkezett az olajos alvilág, a politika és a titkosszolgálat összefonódásáról szóló cikksorozatunk. Az eddigi részekben kitértünk rá, hogy az Aranykéz utcai robbantás és a Prisztás-gyilkosság miatt jogerősen elítélt olajmaffiózó, Portik Tamás és a Nap TV tulajdonosa, Gyárfás Tamás a 2000-es évek elejétől folytattak beszélgetéseket a sötét budai utcákon.
A Portik által rögzített társalgások hanganyagát a rendőrség lefoglalta, ami fontos bizonyíték lett a Fenyő-gyilkosság ügyében. Azóta mindketten bíróság elé kerültek, az ügyészség vádja szerint ugyanis Portik Gyárfás megbízásából likvidáltatta Fenyő János médiacézárt. Az úszószövetség korábbi elnöke és az olajbűnöző a Fenyő-gyilkosság mellett rengeteg témát kibeszéltek, az ugyanakkor megdöbbentő, hogy több mint hetven alkalommal került szóba közöttük Gyurcsány Ferenc neve.
Ennek oka, hogy Portik arra próbálta rávenni a kiváló baloldali kapcsolatokkal rendelkező Gyárfást, hogy hozza össze őt Gyurcsány Ferenccel, vagy legalább az üzenetét juttassa el neki. Gyárfás többször is hangsúlyozta, hogy nem teljesítette Portik kérését.
A bűnöző az 1998-as politikai robbantásokkal akart házalni az akkor sportminiszteri, majd kormányfői tisztséget betöltő Gyurcsánynál úgy, hogy az a Fideszre nézve kellemetlen legyen. Cserébe vélhetően azt várta el, hogy a szocialisták hunyjanak szemet a bűnei felett.
Ha visszapillantunk egy kis időre a 90-es évekre, megértjük, Portik miért éppen a bukott kormányfőnél akart védelmet keresni. Az olajos időkben Portik Tamás az Apró-klánnal baráti viszonyt ápoló Stefán Géza vezette katonai titkosszolgálat segítségével létrehozott Energol Rt. egyik vezetőjeként, Gyurcsány pedig Fortus Rt.-n keresztül jelentős olajügyleteket bonyolított.
Gyurcsány cége papíron az Energol beszállítója volt, de az összefonódást az is erősíti, hogy az olajszőkítési botrány kirobbanását követően (Gyurcsány akkoriban szállt ki a vállalkozásból) a Fortus Rt.-ben tulajdonos offshore cég alapító okirata egy házkutatás alkalmával az Energol egyik igazgatója feleségének otthonából került elő. Kijelenthető tehát, hogy vannak közös pontok a bűnöző és a DK-elnök életútjában.
Azt nem tudni, Portik találkozott-e Gyurcsánnyal, az viszont tény, hogy a bűnöző Gyurcsány legfőbb bizalmasáig 2008 nyarán bizonyosan eljutott. Szilvásy György akkori titokminiszter ugyanis a Nemzetbiztonsági Hivatal (mai nevén Alkotmányvédelmi Hivatal) vezetőjét, Laborc Sándort utasította, hogy „kezelje” a Portik-ügyet. Azon túl, hogy a felek megállapodtak jobboldali politikusok lejáratásáról, feltételezhetően a találkozók után dőlhetett el végleg, hogy miként tudják a székházrobbantásokat a Fidesz nyakába varrni.
Fontos körülmény, hogy néhány hónappal a találkozókat követően, 2008. október végén egy közúti ellenőrzés során Prágában rendőrkézre került a tíz évig bujkáló Jozef Rohác. Kelet-Európa leghíresebb bérgyilkosa már az 1980-as években Csehszlovákia elvetemült bűnözőjének számított. 1985-ben egy társával elrabolta az egészségügyi miniszterhelyettest és a kormányzati limuzinnal megpróbáltak áttörni az osztrák határon, tettéért tizenöt év fegyházat kapott, de a számlájára írtak börtönlázadás szítását is.
Rohác 1990-ben amnesztiával szabadult, ezután a lévai születésű férfi folytatta bűnözői életmódját: a helyi rendőri jelentések szerint a Rohác által vezetett bűnözői csoport embercsempészettel, kábítószer-kereskedelemmel, pénzbehajtással, erőszakos védelemmel, emberrablással, robbanóanyag-kereskedelemmel, autólopással és megbízás alapján robbantással is foglalkozott.
Megtalálható az is az iratok között, hogy Rohác szoros kapcsolatban állt Mikulás Cernákkal, aki abban az időben a szlovák maffia egyik feje volt és aki jelenleg több gyilkosság miatt életfogytig tartó fegyházbüntetését tölti. Rohácot később a rettegett Sykora-klán fejéhez, Robert Lalishoz kötötték.
Az 1994 és 1998 között regnáló, Vladimír Meciar szlovák miniszterelnök vezette kormány idején a titkosszolgálat által kiképzett Rohácra és bandájára (köztük a később meggyilkolt Jozef Hamalára) először Nógrád megyében figyeltek fel a magyar hatóságok a 90-es évek közepén, igaz, akkor még itthon gyilkossági ügyeket nem kötöttek hozzájuk.
A szlovák „szabadcsapat” ezután került – a Portikhoz köthető, Szlovákiában is otthonosan mozgó bűnöző, Zsóvár Imre közvetítésével – Nagykőrösre, ahol a magyar olajmaffia leghírhedtebb vállalkozásának, az Energol Rt. telephelyének fegyveres védelmét látták el.
Tíz éve vadászta le a hatóság a magyar alvilág két érinthetetlen vezetőjét
Portik és Vizoviczki ellen csak a 2010-es kormányváltás után lépett fel az igazságszolgáltatás.
A szóbeszéd és a rendőri jelentések szerint később Rohácék lettek az Energol alvilági vezetőinek kivégzőosztaga (igaz, a cégvezetők közül a bérgyilkosságok miatt csak Portikot ítéltek el, Drobilich Gábor csak tanú volt a leszámolásos ügyekben, harmadik társukat, Ferencsik Attilát pedig felmentették a ferencvárosi lányfuttató, Cinóber agyonlövetése miatt indult büntetőperben).
A Patkány és Fogász gúnynéven is emlegetett bérgyilkost Szlovákiában és Magyarországon is egy sor megoldatlan leszámolással (köztük az Aranykéz utcai robbantással) hozták összefüggésbe, ám 1998-ban egérutat nyert. Prágai elfogásakor csak a Budapesti Rendőr-főkapitányság köröztette – a 2009 elején hazahozott – Rohácot, noha Szlovákiában rendőrgyilkosság miatt is képbe került. A magyar hatóságok ugyanakkor nem a gyilkosságok, hanem egy kudarcot vallott merénylet miatt kérték ki Rohácot a csehektől: 1997. június 3-án egy sikertelen merényletet hajtottak végre Seres Zoltán alvilági vállalkozó ellen.
A Bentley-re helyezett robbanóanyag leesett Seres kocsijának alvázáról, így azt már nem volt érdemes felrobbantani. A merénylettel a Portikkal szoros kapcsolatban álló Jozef Rohácot vádolták, ám a szlovák férfit végül csak robbanóanyaggal való visszaélésért ítélték el. A bíróságnak azért kellett az emberölés kísérlete alól felmentenie Rohácot, mert a nyomozó hatóság nem tudta bizonyítani, hogy a bombát annak érdekében készítette, hogy ismeretlen társaival megölje Seres Zoltánt.
A gyanú azért terelődött Rohácra, mert az ő ujjlenyomata megegyezett a pokolgép belsejében rögzítettével, ami azt jelenti, hogy Portik bizalmasa szerelhette össze a bombát, legalábbis közreműködött az elkészítésében. Végül két évet kapott.
Az ítélethirdetésig már ugyanannyi időt börtönben ült, így a bíróságról 2010 őszén szabadon távozhatott. Serest egyébként a sikertelen merényletkísérlet után két évvel agyonlőtték, a kivégzés megrendelésével Portikot gyanúsították, ám ez az ügy végül nem jutott el a bíróságig.
Rohác prágai letartóztatása után derült csak ki, hogy a Fővárosi Főügyészség már száz nappal korábban, július 15-én elrendelte a 2001. november 14-én felfüggesztett Aranykéz utcai nyomozás folytatását. Ismert, 1998. július 2-án, déli 12 óra előtt nem sokkal a külföldről hazatérő Boros „Óriás” Tamás leparkolta autóját az Aranykéz utcai parkolóházban, és gyalog indult el utolsó útjára a közelben lévő irodája felé.
Útközben még odaköszönt szír pénzváltó ismerősének, majd megszólalt a telefonja, de beleszólni már nem volt ideje. Ezután hatalmas robbanás rázta meg Budapest belvárosát: egy kis Polskiba rejtett, nagy mennyiségű, távirányítású bombát robbantottak fel az eredeti nevén Boros József Károly vállalkozó mellett.
Az olajügyeket jól ismerő, a rendőrséggel együttműködő koronatanún kívül két járókelő és Boros ügyvédje, Szabó Gábor is életét vesztette, valamint 24 ember megsérült a detonációban. Az 1996-ban, Prisztás József lelövésével elkezdődött magyar maffiaháborúban először fordult elő, hogy a „célszemélyen” kívül mások is meghaltak.
Rohácot 2009-es hazahozatalát követően ebben az ügyben csak tanúként hallgatták ki, gyanúsított csupán magyarországi főnöke, Portik Tamás 2012. július 14-i letartóztatása után, 2013-ban lett. Rohác ekkor már újra magyar börtönben ült, hiszen szabadulása után fél évvel derült ki, hogy DNS-e azonos a Fenyő-gyilkosság helyszínén talált sapkából rögzített mintával. Hatalmas fiaskó, de erről majd később.
A lényeg: 2017 májusában, csaknem húsz évvel a két példátlan bűncselekmény után jogerős ítélet született az egész társadalmat megrázó leszámolások ügyében: jogerőre emelkedett Jozef Rohác életfogytiglani és Portik Tamás tizenhárom éves büntetése.
A Fővárosi Ítélőtábla igazoltnak látta, hogy Rohác volt az elkövetője a négy halálos áldozatot követelő merényletnek, valamint ő lőtte le 1998 februárjában Fenyő János médiavállalkozót (mint arra az első cikkünkben kitértük, ebben az eljárásban azóta felbujtóként megvádolták Gyárfást és Portikot).
A táblabíróság kimondta, hogy a belvárosi, négy áldozatot követelő robbantás megbízója Portik Tamás volt, akit azért nem ítélték Roháchoz hasonlóan életfogytiglani fegyházbüntetésre, mivel kétséget kizáróan csupán azt tudta megállapítani a bíróság, hogy az energolos Boros Tamás megölésére adott parancsot. Borosnak azért kellett meghalnia, mert elhíresült, 1997-es videóvallomásában kipakolt a rendőrségen az olajmaffiáról és összefüggésbe hozta Portik Tamást Prisztás József megöletésével. A kazetta Portikék kezébe került, amivel megpecsételődött az olajügyek koronatanújának sorsa.
Az eljárás során olyan nagyhalak tanúskodtak Portik ellen, mint a diszkócsászár Vizoviczki László, valamint az alvilág bankárának gúnyolt Lakatos András, igaz, vallomásaikat nem fogadta el a bíróság. Pedig Vizoviczki részletes vallomásában elmondta, neki az Energol-vezér már 1997 végén egy találkozón elárulta, meg fogja öletni Boros Tamást.
Lakatos András pedig arról beszélt a bíróságnak küldött videóvallomásában, hogy szem- és fültanúja volt, hogy Portik Tamás és Jozef Rohác néhány nappal a merénylet előtt egy bécsi találkozón megbeszélte Boros meggyilkolását.
Elhatározták, a férfit fel fogják robbantani, és a „munkát” Rohác fogja – dupla pénzért – elvégezni, mivel „mások is meg fognak sérülni”. Portikot végül egy szlovák bűnöző, Milos Kastan vallomásának köszönhetően marasztalták el. A volt szlovák maffiavezér, Mikulás Cernák bandájához tartozó, később a Sykora-klánhoz csapódó gengszter vallomásában előadta, hogy jelen volt egy olyan találkozón 1998 áprilisában, ahol Portik megbízást adott az Aranykéz utcai merényletre. Rohác állítólag még panaszkodott is szlovák bűntársának, hogy „nagy nyomás alatt van”, mert az Energol-vezér sürgeti a gyilkosság végrehajtását.
Arra a másodfokú bíróság nem, csupán az első fokon eljáró Fővárosi Törvényszék tért ki, hogy a korábbi, még a 90-es években indított nyomozások során eltűnt bizonyítékok rendkívüli módon nehezítették a tisztánlátást. Ez nemcsak az elsőfokú bíróságnak, hanem a többek között a rendőrség belső elhárítását végző, az alvilági leszámolások nyomozását is segítő Nemzeti Védelmi Szolgálatnak (NVSZ) is feltűnt, ezért vizsgálatot indítottak.
A Fenyő-merénylet vonatkozásában az NVSZ az egyik legfontosabb kérdésnek tartotta annak tisztázását, miként lehetséges, hogy amikor a tíz évig bujkáló Rohácot prágai elfogása után, 2009 elején a sikertelen Seres-merénylet miatt hazahozták, nem hasonlították össze a levett DNS-ét az 1998-as emberölés helyszínén talált anyagmaradványokkal (a rendőrség a Bűnügyi Szakértői és Kutatóintézetet tartotta felelősnek, onnan egy embert menesztettek is).
Annak ellenére maradt ez el, hogy Rohác elkövetői mivolta már a 90-es évek végén felmerült, arról nem is beszélve, hogy a kecskeméti maffiaper fővádlottja, Radnai László 2005-ös, titkosított tanúvallomásában is Jozef Rohácot azonosította Fenyő János gyilkosaként. Noha – a névtelenül nyilatkozó forrás szerint – a védelmi szolgálat „vadul rávetette magát erre a vonalra”, mégsem került elő annyi bizonyíték, hogy személyes felelősöket lehessen megnevezni.
Az NVSZ vizsgálata során az kiderült, hogy kik juttathatták Portik kezére az olajügyek koronatanújaként számon tartott Boros József Károly videóvallomását, ám cselekedetükért – elévülés miatt – ma már nem lehet őket felelősségre vonni.
A Boros-vallomás kikerülésével összefüggésben a védelmi szolgálat névtelenséget kérő, ám az eljárást jól ismerő tagja korábban elárulta, hogy a 90-es években gyakorlatilag nem volt olyan fontosabb bűnügyi információ, ami ne jutott volna vissza az érintett bűnözői körökhöz. Az NVSZ-nek azonban nemcsak a kazetta rendőrségről való kikerülése, hanem a négy áldozat halálával végződött merénylet meghiúsult nyomozása is súlyos aggályokra adott okot.
A gyanút erősítette, hogy noha pontosan lehetett tudni, mely alvilági szereplőknek állt érdekükben Boros likvidálása, ennek ellenére sem sikerült eredményt felmutatniuk a nyomozóknak. Nem maradt el annak a vizsgálata sem, hogyan tűnhetett el a BRFK-ról két fontos kamerafelvétel, amiken – a megmaradt rendőri jelentések szerint – jól felismerhetően látszódott Jozef Rohác. Ennek kapcsán az NVSZ-szel szorosan együttműködő, a 90-es évek gyilkosságaiban nyílt nyomozást folytató Nemzeti Nyomozó Iroda bűnpártolás és hivatali visszaélés miatt ugyan feljelentést tett, ám – szintén elévülés okán – a Központi Nyomozó Főügyészség (KNYF) nem rendelt el nyomozást.
Rohác jelenleg kétszeres életfogytiglanját tölti, hiszen nemcsak nálunk, hanem Szlovákiában is több alvilági leszámolás miatt elmarasztalták az utóbbi években. Amikor Prágában 2008 őszén bilincs kattant a csuklóján, az rendkívüli módon felzaklatta a szlovákiai és a magyarországi alvilág „nagy öregjeit”.
Félelmük nem igazolódott be, a Patkány – a hatóságok nagy bánatára – nem beszélt. Ugyanakkor nemcsak a rendőrök, hanem Gyurcsányék legszűkebb köre is azt szerette volna, ha a Fogász „énekel”, igaz, teljesen más okból. Nekik egy olyan vallomás kellett Roháctól, amivel morálisan megsemmisítik az akkor ellenzékben lévő Fideszt. Legalábbis erre utalt egy, a gyurcsányi hatalomgyakorlást részletesen bemutató, 2009. február 18-án több szerkesztőségnél landolt nyílt levél.
A Sötétség délben nevezetű írás – ahogy azt a Heti Válasz korábbi elemző cikke megállapította – sok olyan információt sorakoztatott fel, amelyek az idő múltával megerősítést nyertek. Előrevetítette például Gyurcsány 2009. márciusi lemondását, valamint, hogy a Szurgutnyeftyegaz nevű strómangyanús vállalat befolyást szerez az osztrák OMV-n keresztül a Molban. A szerző tényként írt arról is, hogy a Magyar Gárda első főkapitánya a Katonai Biztonsági Hivatal (KBH) embere.
Később Dósa István annyit elismert, hogy kinevezésekor megkereste a KBH, de ő állítólag visszautasította az együttműködést. A levélíró Gyurcsányék titkosszolgálati játszmájaként írta le azt az esetet is, amikor 2008. október 23-án lekapcsolták a „csőbombás olimpikont”.
Szerinte az egész ügy az NBH műve volt, az olimpikon „társait” pedig pontosan ezért nem vették őrizetbe. Később Tölgyesi Krisztiánt el is elengedték, az NBH terrorcselekmény-gyanúja nem állt meg. A levélben azzal is megvádolják Laborcékat, hogy szándékosan hagyták bekövetkezni a szlovák titkosszolgálattal karöltve a 2008-as futballbotrányt, mert az mind Gyurcsánynak, mind Robert Fico akkori szlovák miniszterelnöknek jól jött a gazdasági válság idején.
Emlékezetes: magyar szurkolók sérültek meg 2008. november elsején Dunaszerdahelyen, a DAC–Slovan focimeccsen, amikor a szlovák rendőrök és a magyar drukkerek összecsaptak. Több szurkolót kórházba szállítottak, egyikük állapota annyira súlyos volt, hogy őt mentőhelikopterrel vitték kórházba.
A gyurcsányi módszerek közé sorolta a szerző Szili Katalin volt szocialista államfőjelölt és a 2014-ben elhunyt befolyásos MSZP-s politikus, Kiss Péter megzsarolását is, ahogy azt is, hogy állítása szerint Szilvásy utasítására lehallgatták a Fidesz vezetésével kapcsolatot tartó üzletembereket, politikai elemzőket, a titkosszolgálatoktól a rendvédelmi szervektől eltávozott és a Fidesszel szimpatizáló személyeket, hátha összejön valami a fideszes top 10-ről.
Bírósági ítélet ugyan nincs róla, de az a 2010-es kormányváltás után többször felmerült, hogy Laborc Sándor NBH-vezér regnálása idején politikai célokra, fideszes politikusok megfigyelésére is használták a szolgálatokat.
Ahogy azt cikksorozatunk első részében is megemlítettük, az ügyészség vádja szerint a titkosszolgálat adatokat gyűjthetett például Orbán Viktor jelenlegi miniszterelnökről és Kövér László mostani házelnökről. Laborc a vádak szerint Ovi és Bajusz nevű mappákba mentette az összegyűjtött információkat. A bizonyítékok Laborc Sándor hivatali laptopjáról kerülhettek elő, de a volt NBH-főnököt a minősített perben végül jogerősen felmentették.
A leghajmeresztőbb azonban a titokzatos szerzőnek az az állítása, hogy a politikai robbantássorozatot a Fidesz nyakába akarták varrni Gyurcsányék. A hosszú levél egy része ugyanis Portik Tamás kivégzőemberéről, Jozef Rohácról szólt, miszerint Gyurcsány és köre a szlovák bérgyilkost arra akarták rávenni: vallja azt, hogy a fideszes és a kisgazda párti politikusok lakásánál végrehajtott robbantásokat a Fidesz rendelte. Cserébe Rohácnak egérutat adtak volna és nem kérték volna számon rajta az Aranykéz utcai halottakat.
„Annyira kell, hogy ez a mindenki által megvetett Rohác nevű szlovák bérgyilkos, akinek a kezéhez közvetve vagy közvetlenül egy tucat ember vére tapad, elmondhassa végre a vádalku részeként, hogy személyesen Demeter Ervin [ő az első Orbán-kormány titokminisztere volt 2000 és 2002 között] és barátai bízták meg az 1998-as robbantásokkal a fideszbeli és kisgazdapárti politikusok lakásánál, hiszen másként az ellenzéknek esélye nem lett volna megnyeri a ’98-as választást, nem? Majd Rohác úr mélyen belenéz a kamerába (ATV, Szólás szabadsága Baló úrral, esetleg pár kommunikációs millióért TV2 vagy mindegyik, ahogy a médiataktika megkívánja…) és a nagyobb hitelesség kedvéért felháborodottan megjegyzi: a Demeter emberei voltak olyan sz…rrágók, hogy dollár helyett lejben fizetettek! És a Szilvásy Gyuri körül nyüzsgő kommunikációs stáb tagjai a jól végzett munka érzésével dőlnek bele megérdemelt vodkájukba. Mert annyira kell az a rohadt hazugság, hogy már hónapokkal ezelőtt benyilatkozták a hűbéreseid: ha Rohác elmondja, mit tud az akkori idők megoldatlan ügyeiről, nem kéritek rajta számon az Aranykéz utcai halottakat. Erről szól a ti vádalkutok. Hányan is haltak meg ott a robbanásban, Feri? Bástya elvtársnak megér ennyit egy hamis vallomás?”
Az MSZP-s bennfentes pontosan arról számolt be, amire mi is kitértünk cikksorozatunkban, miszerint a legsötétebb módszerekkel próbálták volna lejáratni az akkor ellenzékben lévő Fideszt, ráadásul egy többszörös gyilkos segítségével.
Ugye, emlékeznek még? Portik Tamás, az alvilág rettegett vezére Gyárfás Tamást már 2003–2004 környékén arra próbálta rávenni, hogy mindenképpen hozza össze őt Gyurcsány Ferenccel, mert a politikai robbantásokról tudna olyan információkat szállítani, amik a szocialistákat segítenék.
A többek között a Szájer József és Torgyán József háza elleni merényletek a 2008 nyarán történt Portik–Laborc-találkozón is előkerültek abban a kontextusban, hogy azokat biztosan a Fidesz rendelte meg. A találkozók után dönthettek arról, hogy megpróbálkoznak Portik adujával, amihez pont kapóra jött, hogy pár hónapra rá Rohác rendőrkézre került.
Azt, hogy az olajmaffiózó aktivizálta magát a Laborccal történt találkozók után, mi sem bizonyítja jobban, minthogy a Fekete Sereg vezetőjétől is megpróbált fideszes politikusokkal kapcsolatos információkhoz jutni.
Erről maga Magyar Róbert beszélt, miszerint amikor 2008 végén házi őrizetbe került, többször meglátogatta Portik Tamás. A maffiózó arról az Orbán Viktorral közös, Kovács István ökölvívó kocsmájában készült képéről kérdezte, ami a 2006-os választások előtt jelent meg a baloldali sajtóban. Magyar szerint Portik szabadulást ígért neki cserébe azért, ha segíteni tudná az MSZP-t Orbán Viktorról, illetve a Fideszről szóló információkkal. A Fekete Sereg vezetője állította: Portikot a nemzetbiztonság küldte.
Magyar Róbert azt is megemlítette, hogy egy házkutatás során foglalta le tőle a rendőrség az ominózus fotót, amivel kapcsolatban a nyílt levélben is van utalás.
tudom, hogyan próbálták kicsinálni a Szilvásy Gyuriék [megjegyezzük, Szilvásy ekkor még nem felügyelte a titkosszolgálatokat] Orbánt (az akkor még nem NBH-főnök Laborc segítségével, az akkori NBH-főnök Galambos Lajos háta mögött) a 2006-os választások előtt. Tudom az összes mocskos részletét (ahogy te is) az elindított és sebtében leállított akciónak. Ugye, szép a Kokó kocsmája, miniszterelnök úr és mindenki nagyon fotogén ott, pláne ha vádalkut köthet?
A levélíró hitelességét igazolja, hogy a szocialista sajtó a 2006-os választási hajrában valóban igyekezett azt sugallni, hogy van kapcsolat Orbán Viktor és Magyar Róbert között, ráadásul azt is elhintették, hogy a robbantásos ügyek mögött a Fekete Sereg vezére állhat.
A Kokó Box Utca nevű éttermében 2004-ben készült fotót a 168 Óra nevű baloldali lap közölte azzal a szöveggel, hogy az ismeretlen feladó mellékelt egy kitépett lapot nekik az újság egy korábbi számból, az 1998-as robbantások utóéletét elemző cikkel.
Gyárfás Tamás megzsarolását is Portikék számlájára írják
Portik Tamás bizalmi embere is vádlott a bandatag megölésében, és a volt sportvezető megzsarolásában.
Ezzel egyidőben más baloldali újságok azt közölték, hogy a rendőrség leporolta a székházrobbantások aktáit. Ha hihetünk a levél titokzatos szerzőjének, ez is a Gyurcsány-féle titkosszolgálat lejárató akciója volt. Nem állítjuk, hogy ez az ötlet Portiktól származott, hiszen ebből az időszakból nincs arra adat, hogy Portik a székházrobbantásos tervét eljuttatta volna a szolgálatokhoz, mindenesetre az időbeli egybeesés gyanús.
A maffiózó ugyanis rettegett attól, hogy 2006-ban visszatér a Fidesz és Gyárfás Tamásnál már a választások előtt azzal kérkedett, hogy bennfentes információi vannak a politikai merényletekről.
A levél – megjelenését követően – óriási botrányt kavart a szocialistáknál. Sajtóinformációk szerint a levél az akkori nemzetbiztonsági szolgálatok figyelmét is felkeltette, de az MSZP nemzetbiztonsági kabinetje ugyancsak vizsgálta az írást, sőt, a párt titkosszolgálati szakértői is elemezték azt.
A nagy kérdés persze az volt, hogy ki volt a nyílt levél szerzője. Az „anonymus” név mögé rejtőző szerző számos ponton beazonosította magát: egy 1989. januári, Gyurcsánnyal közös KISZ-élményt emleget a levélben, és nyilvánvalóvá teszi, hogy kiábrándult a (volt) miniszterelnökből.
Közben fitogtatja nemzetbiztonsági jártasságát, és bevallja, hogy az iromány postázása előtti utolsó ülésnapon a Parlament karzatáról nézte főnöke retorikai vergődését. Emellett kiderül, hogy van egy kedvenc „példabeszéde” Moldova Györgytől, amely szerint „a hajó azért nem megy egy métert sem előre, mert valamelyik hülye a kazán teljes gőzenergiáját a hajókürtre kötötte”.
Ezek alapján a korabeli sajtó Juhász Ferencben, az MSZP egykori elnökhelyettesében, az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottságának volt tagjában látta meg a belső titkokat kiteregető szerzőt. Juhász ráadásul az első Gyurcsány-kormányban honvédelmi miniszterként a katonai titkosszolgálatok tevékenységére is rálátott, így nehezen állíthatnánk róla, hogy ne lenne jól informált. Juhász Ferenc ugyanakkor tagadta, hogy köze lenne a nyílt levélhez.
Érdemes felidézni, hogy háromrészes cikksorozatunkból milyen lényeges információk derültek ki.
● Az olajbűnözés virágkorában, az 1990-es években Portik Tamás, az alvilág későbbi meghatározó figurája és Gyurcsány Ferenc is jelentős olajügyleteket bonyolított, előbbi az Energol Rt.-n, utóbbi a Fortus Rt.-n keresztül.
● Gyurcsány cége, a Fortus az Energol beszállítója volt.
● Az olajos botrány kirobbanását követően a Fortus Rt.-ben tulajdonos offshore cég alapító okirata, egy házkutatás alkalmával, az Energol igazgatója feleségének otthonából került elő. Gyurcsány kimenekült a Fortusból.
● A szocialista kormányzások idején Portik Tamás gyakorlatilag érinthetetlen volt, az Energol vezetői lényegében büntetés nélkül úszták meg az büntetőeljárást.
● Portik Tamás szoros kapcsolatba került Gyárfás Tamással, a Nap-kelte egykori producerével. Az ügyészség vádirata szerint a kiváló politikai kapcsolatokkal rendelkező Gyárfás kérésére Portik gyilkoltatta meg a producer riválisát, Fenyő János médiamogult. Portik és Gyárfás tagad.
● A nyomozás során előkerültek azok a hanganyagok, amelyek Portik és Gyárfás beszélgetéseit tartalmazzák. A felvételeken több mint hetven alkalommal ejtik ki Gyurcsány nevét.
● Az egykori olajbűnöző Gyárfáson keresztül próbálta felvenni a kapcsolatot Gyurcsány Ferenccel. A szocialisták választási győzelmét szerette volna segíteni, főként a Torgyán József, illetve Szájer József lakásánál, illetve a Fidesz Lendvay utcai székházánál történt robbantásokról akart információkat megosztani az akkori sportminiszterrel, majd kormányfővel.
● Gyárfásnak volt alkalma Gyurcsánnyal találkozni, illetve bármilyen üzenetet eljuttathatott neki. A Nap-keltében Gyurcsány és a többi szocialista vezető tulajdonképpen egymásnak adták a kilincset.
● 2008-ban, Gyurcsány legfőbb bizalmasáig, Szilvásy György akkori titokminiszterig bizonyosan eljutott Portik.
● Szilvásy utasítására a polgári elhárítás akkori vezetője Laborc Sándor legalább két alkalommal hosszasan tárgyalt a volt olajbűnözővel.
● A megbeszélésekről hangfelvétel készült. A hivatalos jegyzőkönyvek szerint a felek abban állapodtak meg, hogy Portik információkat gyűjt és kreál vezető fideszes politikusokról.
● A találkozókon ugyancsak szó esett a politikusok lakásánál, illetve a Lendvay utcai Fidesz-székháznál végrehajtott robbantásokról.
● Egy bennfentes szocialista politikus nyílt levelet tett közzé arról, hogy Gyurcsány Ferencék miféle hatalomtechnikai megoldásokat alkalmaztak, saját céljaikra felhasználva a titkosszolgálatokat is.
● A levél szerzője részletesen beszámolt arról, hogy miként próbálták a politikusok házánál történt robbantásokat a Fidesz nyakába varrni.
● Az akcióban kulcsszerepe lett volna a Portik Tamáséknak is dolgozó szlovák bérgyilkosnak, Jozef Rohácnak.
● A levél megjelenését követően Gyurcsány Ferencék minden követ megmozgattak, hogy kiderüljön, ki a dokumentum szerzője.
● A levél írójaként egyesek Juhász Ferenc korábbi honvédelmi minisztert azonosították be, ő azonban tagadta, hogy bármi köze lenne az íráshoz.
Borítókép: Portik Tamás (Fotó: Kurucz Árpád)
olajmaffia
szervezett bűnözés
GYURCSÁNY EMBEREI
gyurcsány
Prisztás József
alvilág
Jozef Rohác
Prisztás-gyilkosság
Fenyő-gyilkosság
Portik Tamás
Moldova György
Portik Tamás bűnöző
balliberálisok
maffia
Gyurcsány-koalíció | Amikor az alvilág és a politika összeér (3.) | Gyurcsány Ferencék a magyar rendszerváltás óta a legsötétebb politikai és titkosszolgálati játszmába kezdtek még a 2010-es kormányváltás előtt – ez derült ki abból a 2009-es nyílt levélből, amit egy, az akkori miniszterelnökkel szembefordult, belső, titkos információk birtokában lévő párttárs írhatott. A levél szerzője szerint Gyurcsány és köre alkut ajánlott az azóta számos gyilkosság miatt elítélt Jozef Rohácnak, hogy futni hagyják, ha összefüggésbe hozza az akkor ellenzékben lévő Fideszt az 1998-as politikai robbantásokkal. Az írás óriási botrányt okozott a szocialistáknál, ezért titkosszolgálati módszerekkel is kutakodtak a szerző után, akinek több kijelentése a gyurcsányi hatalomgyakorlásról és a piszkos politikai játszmákról azóta igazolást nyert. | null | 1 | https://magyarnemzet.hu/belfold/2022/08/amikor-az-alvilag-es-a-politika-osszeer-3 | 2022-08-24 00:00:00 | true | null | null | Magyar Nemzet (MNO) |
MSZP;gázár;Tóth Bertalan;rezsicsökkentés;
2022-08-24 07:00:00
Mészáros Lőrincékhez is szivárog a gázpénz
A kormányfő felcsúti barátjának érdekeltége is sápot húz a fűtőanyag-tarifa hálózati díjelemének 20 forintos, 80 százalékos emeléséből - hívta fel a figyelmet Tóth Bertalan MSZP-társelnök.
Igazságtalannak tartja Tóth Bertalan, hogy október 1-től a gáz minden köbmétere után bruttó körülbelül 20 forinttal többet juttat az állam a hazai gázvezeték-üzemeltetőknek – derült ki az MSZP-társelnök tegnapi online sajtótájékoztatóján. Ősztől tehát nem a gázmolekula, hanem a „fuvar” úgynevezett rendszerhasználati díját emeli a kormány, mégpedig számításaik szerint 80 százalékkal. A valamennyi gázfogyasztóra vonatkozó intézkedés haszonélvezői a hálózati társaságok és azok tulajdonosai: így különösen a Mol, az állami MVM, valamint – az Opus Tigázon keresztül - a miniszterelnök barátja, Mészáros Lőrinc – hívta fel a figyelmet. Számításaik szerint a legnagyobb gázhálózat-üzemeltetők az elmúlt négy év során összesen 156 milliárd forint adózott eredményt értek el.
Ekkora profithoz segítette e cégeket „az Orbán-kabinet” a hatósági árakkal. (Megjegyzendő: a hálózati cégek juttatását a papíron kormányfüggetlen Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal határozza meg.) Az időszak során összesen csak a – jelenleg már Mészáros Lőrinchez tartozó - Opus-Tigáz 38 milliárd forintot zsebelhetett be.
A Fidesz ennél kisebb nyereséget is luxusprofitnak nevezett annak idején, most pedig már nem zavarja őket a nyerészkedés az embereken. Orbán Viktor 2014-ben még nonprofit energiaszolgáltatást és ipari rezsicsökkentést ígért, amiből nem lett semmi – tette hozzá. Ez alapján tehát a kormányfő ismételten hazudott – fogalmazott a szocialista társelnök.
A lépés a leginkább a lakossági kört érinti. Egy átlagfogyasztású háztartástól eddig évente 43 ezer forintot szedtek be a gázhálózatüzemeltetés fejében. Októbertől ugyanez az összeg már közel 78 ezer forintra rúg. Az már eldöntött tény, hogy az átlagfogyasztás feletti gázdíjban ezt az emelést Orbánék érvényesítik. Az átlagfogyasztás alatti díj esetében viszont egyelőre csak előkészítették az emelés feltételeit. Két számjegyű áremelkedési ütemnél, rekordgyenge forintnál, a megélhetési válság tombolása idején egy ilyen intézkedésben elképesztő érzéketlenséget és teljes szakmaiatlanságot lát. Az MSZP nevében arra szólítja fel a kormányt, hogy vonja vissza a rendszerhasználati díjak 80 százalékos emelését, biztosítson megfizethető árú gázszolgáltatást és ne kedvezzen indokolatlanul akár Mészároséknak. Illetve követeli, hogy azonos gázszolgáltatásért országszerte azonos díjat kérjenek. Az ellenzéki politikus változatlanul nem érti, miért emeli a kormány az átlagfogyasztás feletti lakossági áramdíjakat, amikor azt a Paksi Atomerőmű most is változatlanul olcsón, kilowattóránként mintegy 12 forintért állítja elő, illetve hogy nőhet hétszeresére az átlagfogyasztás feletti gázdíj, amikor Orbán Viktor és más kormánytagok tavaly az új magyar-orosz gázszerződést a rezsicsökkentés fenntartásának zálogaként hirdették.
Az átlagfogyasztásig köbméterenként körülbelül száz forintra, afelett pedig augusztus 1-je óta 747 forintra rúgó lakossági gázdíjon belül jelenleg mintegy bruttó 25 forintra becsülhető az a hányad, amit a gázrendszer hazai működtetői – a központi, úgynevezett nagynyomású vezetékrendszert üzemeltető, Mol-hátterű FGSZ, a gáztárolócégek és az olyan, ismertebb gázvezetékcégek, mint az MVM Főgáz, MVM Égáz-Dégáz, Opus Tigáz, valamint E.ON Ddgáz és E.ON Kögáz – kapnak meg a rendszer működtetéséért cserébe – hívják fel a politikai nyilatkozat kapcsán a figyelmet szakértők. A fennmaradó hányad jó része a lakosság gázszolgáltatójához, a számlázást is végző, állami MVM Nexthez folyik be. (A díjakban általunk feltüntetett áfa értelemszerűen az államot illeti.) Amiként arról a Népszava elsőként beszámolt, miután az átlagfogyasztás feletti lakossági díj augusztus 1-től az eddigi hétszeresére – az MVM-honlapon közzétett adatok alapján köbméterenként 747 forintra – nő, addig októbertől a díj 767 forintra, vagyis további mintegy 20 forinttal ugrik. A MEKH korábban a Portfoliónak úgy nyilatkozott, hogy a különbség a szintén októbertől érvényes rendszerhasználati díjemelés következménye. A bruttó 20 forintos emelés pedig a jelenlegi, mintegy 25 forint 80 százaléka. Bár ennek bizonyosan meg kell jelennie az átlagfogyasztás alatti, tehát a rezsiscsökkentett díjban is, ott egy hasonló, 20 forintos emelést szakértők kizárnak. Ez ugyanis nem csak hogy politikai öngyilkossággal érne fel, de az – augusztus 1-e óta is fenntartott - rezsicsökkentett díj emelését törvény tiltja. A két hatás csak úgy hozható egy lapra, ha az állam arányosan csökkenti a rezsicsökkentett díjba épített, az MVM-nek mint gázszolgáltatónak a gázért mint termékért járó díjelemet. Bár ez közgazdasági nonszensz - hisz az MVM most is közel tízszer annyit fizet a fűtőanyagért az oroszoknak, mint amennyit a lakossági díjon keresztül azért kap –, az Orbán-féle „rezsicsökkentést” eddig sem jellemezte az (ettől még létező) gazdasági törvényszerűségek figyelembe vétele. | Mészáros Lőrincékhez is szivárog a gázpénz | A kormányfő felcsúti barátjának érdekeltége is sápot húz a fűtőanyag-tarifa hálózati díjelemének 20 forintos, 80 százalékos emeléséből - hívta fel a figyelmet Tóth Bertalan MSZP-társelnök. | null | 1 | https://nepszava.hu/3167151_meszarosekhoz-is-szivarog-a-gazpenz | 2022-08-24 00:00:00 | true | null | null | Népszava |
Túl sok információt nem lehet kihámozni a nyilvánosan elérhető dokumentumokból, mindenesetre első látásra egészen szokatlannak tűnik a lépés, amit Bánki Erik fideszes képviselő és üzlettársai meghoztak.
18 év után ugyanis végelszámolással megszüntetik a Bábamad Kft.-t, melyről 2022. június 30-i dátummal született meg a döntés a cégkivonat tanúsága szerint.
A társaságot 2004-ben alapította Madár József Péter, Bauer Nándor Zsolt és Bánki Erik, akik a mai napig tulajdonosok is. A cég főtevékenységi köre saját tulajdonú ingatlan adásvétele, ám emellett a felvett tevékenységi körök alapján akár pr-kommunikációval is foglalkozhat, végezhet oktatást kiegészítő tevékenységet, ingatlanügynöki tevékenységet, ingatlankezelést, vagy akár építményüzemeltetést is.
Hiába azonban a szerteágazó tevékenységi kör, a cég gazdálkodása nem nevezhető épp stabilnak és profitábilisnek: a társaság 18 éves működése alatt ugyanis mindössze két évben sikerült nyereséget termelnie. Ezt leszámítva 1 és 10 millió forint közötti veszteséget kellett elkönyvelniük, ami feltételezhetően magyarázható azzal is, hogy az értékesítésből származó bevételek egy évben sem haladták meg a 3 millió forintot - gyakran még a 2 milliót sem.
És éppen ezzel van összefüggésben a cikkünk elején tett véleményünk is, miszerint első ránézésre szokatlannak tűnik a végelszámolás időzítése. 18 év működés során ugyanis a végelszámolás miatt elkészített, idei első félévet felölelő beszámoló minden eddiginél sokkal jobb lett. Olyannyira, hogy 77,7 millió forintos tiszta profitot realizáltak, pedig értékesítésből 937 ezer forint árbevétel folyt be. A tetemes nyereség annak köszönhető, hogy idén egyéb bevételként kereken 90 millió forintot számoltak el. Mivel egyszerűsített beszámoló készítésére jogosult a cég, kiegészítő mellékletet már évek óta nem csatolnak, így pedig egyáltalán nem derül ki, hogy milyen jogcímen és honnan érkezett ez a 90 millió forint.
A bevételekkel szemben volt 2,5 millió forint anyagjellegű, 3 millió forint egyéb ráfordítás és majdnem 7,7 millió forint adófizetési kötelezettség, így jött ki eredményként a 77,7 milliós profit.
A taggyűlési jegyzőkönyv alapján ennek nagy részét, 51,4 millió forintot osztalékként kivettek a tulajdonosok, ami fejenként 17,2 millió forintot jelent.
Érdekesség egyébként, hogy a mérlegben is jelentős változások történtek az idei félévben. A követeléseik értéke 917 ezerről 43,8 millióra ugrott, pénzeszközként is 2,5 millió helyett már 15,5 milliót tartanak nyilván. A társaság tartozásainak nagysága azonban 32,4 millióról 7,7 millióra apadt, mely teljes egészében rövid lejáratú kötelezettség.
A cég megszüntetésével kapcsolatban feltettük kérdéseinket Bánki Erik fideszes képviselőnek is, aki válaszában megindokolta a végelszámolást, valamint a 90 millió forintos bevételre is magyarázatot adott. A képviselő szerint ugyanis:
"A cég három apartman megvásárlásával jött létre, azonban azok értékesítése után nem volt rá tovább szükség. Az említett bevétel ezen ingatlaneladásból származik."
Mindenesetre a fideszes honatya nem marad ezek után sem gazdasági érdekeltség nélkül. Tulajdonában van még ugyanis az épületépítési projekt szervezésével foglalkozó Pannon PR 2020 Kft., mely tavaly 30 millió forintos bevételből 3,9 milliós nyereséget termelt. A társtulajdonosként kapcsolódik a BA-Agrár Kft.-hez, mely gabonaféle, hüvelyes növény, olajos mag termesztésével foglalkozik, ez a cég tavaly 73 millió forintos árbevételt és 12,4 milliós profitot ért el. Illetve a legutóbbi, tavalyi szerzeménye a Bogádagro Kft., melyben szintén többed magádval tulajdonos a képviselő. A szintén gabonaféle, hüvelyes növény, olajos mag termesztésével foglalkozó cég tavaly több mint 58 millió forint bevételhez jutott, melyből a végén majd 31 millió forint tiszta nyereség maradt. | Rekordprofit után szünteti meg cégét a fideszes honatya | Bánki Eriknek még ezután is marad néhány gazdasági érdekeltsége. | null | 1 | https://mfor.hu/cikkek/vallalatok/rekordprofit-utan-szunteti-meg-ceget-a-fideszes-honatya.html | 2022-08-24 00:00:00 | true | null | null | mfor.hu |
Gigantikus tranzakció
Hétfőn reggel jelentették be, hogy a 4iG és a magyar állam megvásárolná a Vodafone Magyarországot, a tranzakció értéke 715 milliárd forint, a 4iG 51, a magyar állam 49 százalékos tulajdonosa lenne a távközlési cégnek. Bődületes összegről van szó, aminek a finanszírozását vélhetően a következő hónapokban, a cég átvilágítását követően kellene összeraknia a két vevőnek, a 4iG-nél hitel, kötvény- és részvénykibocsátás is benne van a pakliban, a magyar állam pedig vélhetően hitelből szerez forrást a tranzakcióhoz.
A bejelentés óta sokan találgatják, hogy olcsó vagy drága lenne 715 milliárd forintért a Vodafone Magyarország, ezért megnéztük, mit mutat az árazás.
Mi igazolna magasabb árazást?
Több olyan tényező is van, ami az iparági átlagtól magasabb árazást indokol: | Tényleg dupla áron vesszük meg a Vodafone-t? | "Vonzó ajánlatot kaptunk a Vodafone Magyarországért, amelyet a Vodafone részvényesei érdekében állt elfogadni", nyilatkozta az anyacég arra a kérdésre, hogy miért adná el a Vodafone a magyar cégét. A kijelentés alapján gyanús, hogy inkább az eladó, és nem a vevő járt jobban a deallel, persze a motivációk igencsak eltérőek. Megnéztük, hogy igaz-e az, hogy dupla áron veszi meg a 4iG és a magyar állam, vagyis a magyar adófizető a magyar Vodafone-t. A válasz igen és nem. | null | 1 | https://www.portfolio.hu/uzlet/20220825/tenyleg-dupla-aron-vesszuk-meg-a-vodafone-t-563031 | 2022-08-25 13:23:00 | true | null | null | Portfolio |
autópálya;kiszervezés;koncesszió;
2022-08-25 12:33:00
Több mint 1200 kilométernyi autópályáról mond le szeptembertől a magyar állam
A Magyar Közút üzemeltetése alatt mindössze 291 kilométernyi gyorsforgalmi út marad.
A kormány által korábban kiírt koncessziós eljárás révén 1237 kilométer gyorsforgalmi útszakasz üzemeltetését átadja az állam öt különböző társaságnak szeptember elejétől - közölte a Magyar Közút Nonprofit Zrt. csütörtökön az MTI-vel.
A közlemény szerint így az MKIF Magyar Koncessziós Infrastruktúra Fejlesztő Zrt., az AKA Alföldi Koncessziós Autópálya Zrt., az M6 Duna Autópálya Koncessziós Zrt., az M6 Tolna Autópálya Koncessziós Zrt. és a MAK Mecsek Autópálya Koncessziós Zrt. veheti át az üzemeltetést.
A tájékoztatás szerint a Magyar Közút üzemeltetése alatt mindössze 291 kilométernyi gyorsforgalmi út marad. Ezen felül a jövőben továbbra is ellátja 31 ezer kilométernyi, településeket összekötő, illetve azokon átmenő országos fő- és mellékút fenntartási feladatait.
A településeken belüli utak többségét, összesen több mint 140 ezer kilométernyi utat a jövőben is a helyi önkormányzatok kezelnek. Budapesten belül a fő- és tömegközlekedési útvonalak a fővárosi önkormányzathoz (a Budapest Közút Zrt. a fővárosi önkormányzat cége), a többi út pedig a kerületi önkormányzatokhoz tartozik ezt követően is – írták a közleményben.
Az autópályák üzemeltetőit illetően részletes térképet ide kattintva nézhetik meg.
A sztrádakoncessziók klasszikus elemei az Orbán-kormány közpénzkiszervezési gyakorlatának. Lapunk korábban beszámolt róla, jelenleg a vizsgálja az Európai Bizottság, hogy sért-e uniós jogot a döntés, miszerint 35 évre, vagyis 2057-ig a Themis Magántőkealap nyerte el a magyarországi autópályák üzemeltetési jogát. Rogán Antal propagandaminiszter május 6-án jelentette be a döntést, miszerint a - hogyan, hogyan nem - Mészáros Lőrinc és Szíjj László érdekeltségeit is a soraiban tudó konzorcium nyerte meg az autópályák építésének és karbantartásának koncessziós jogát.
A Themis Magántőkealap vezette konzorcium tagja a Mészáros-féle Konzum PE Magántőkealap, a szintén Mészáros Lőrinc többségi tulajdonába tartozó Opus Global Nyrt., az Opus Bridge és New Way Magántőkealapok, valamint további három magántőkealap: a Cronus, a Via és a Vesta. Egyébként annak ellenére hozták ki győztesként, hogy a magántőkealapok tulajdonosai nem nyilvánosak, közbeszerzésen viszont nem indulhat olyan társaság, amelyik nem tudja vagy nem akarja megnevezni a tényleges tulajdonosát. Mindez évente kilométerenként 96,2 millió forintot jelent nekik, 2032-ig 317 kilométer új utat építeniük, de 265 kilométer hosszan sávokat is bővíteniük kell. Ha az M5 és M6 autópálya szerződései lejárnak, akkor bővíthető a koncessziós szerződés.
Bár az EU-tagállamoknak általában nincs szükségük brüsszeli jóváhagyásra vagy engedélyre a koncessziós szerződésekre vonatkozó eljárások lefolytatásához, tartaniuk kell magukat a koncessziós szerződésekről szóló 2014-es uniós irányelv előírásaihoz az átláthatóságról és arról, hogy az öt évnél hosszabb időtartamra szóló koncessziók esetében a koncesszió maximális időtartama nem haladhatja meg azt az időtartamot, amely alatt – ésszerű feltételezések alapján – a koncessziós jogosult számára megtérül a befektetés. | Több mint 1200 kilométernyi autópályáról mond le szeptembertől a magyar állam | A Magyar Közút üzemeltetése alatt mindössze 291 kilométernyi gyorsforgalmi út marad. | null | 1 | https://nepszava.hu/3167292_autopalya-kiszervezes-koncessziok | 2022-08-25 12:33:00 | true | null | null | Népszava |
A Vodafone felvásárlása joggal vet nagy hullámokat a magyar üzleti körökben: az állam egy magáncégnek már eddig is rengeteg megrendelést adott, a cég állami pénzintézetektől komoly támogatásban részesült, most pedig az így felpumpált céggel a magyar állam kisebbségi (!) partnerként társul egy piaci szereplő felvásárlásához, 350 milliárd forint hozzájárulás vállalása mellett. Az bizony nem szokványos üzletfejlődési történet. A közgazdasági elemzők azt észrevételezik meglepve, hogy miközben az állami költségvetés helyzete a bő két éve folytatott kiköltekezés miatt megrendült, a folyó fizetési mérleg romlása nyomán a külső eladósodás ismét nekiindult, a kormány most mégis ekkora kiadásokba veri magát (pontosabban a magyar államot, és azon keresztül az adófizetőket). Sokakban pedig aggodalmat kelt a közvetlen kormányhatalom további növekedése a távközlés és a műsorszórás területén. Itt egyébként is erős szabályozói hatalma van az államnak, de most még ezen felül tulajdonosi helyzetbe is akar kerülni valami oknál fogva.
Ezek jogos aggodalmak, kézenfekvő kérdések, amelyekkel még sokat foglalkoznak az elemzők és kommentátorok. Az ügylet mérete rendkívül nagynak számít a mi viszonyaink között, ám nem az egyetlen államosító tranzakció az utóbbi években. Sok hasonló történt 2010 óta, közöttük irdatlan méretű és kihatású, egész ágazatok kontroljának átvételével járók ugyanúgy, mint egyéni érdeklődést tükröző „kicsipegetések”. A vagyonelem-gyűjtögető állami intézkedések következtében a nem-üzleti szektor aránya fokozatosan növekedett, és most már felmerül a kérdés: immár egy új gazdasági szerkezetről lehet beszélni?
Az alábbiakban kitérünk az előzményekre, majd néhány adaton megnézzük, hogy mennyire sajátos a magyar helyzet a hozzánk mérhető országok körében, végül a nemzetközi tapasztalatok alapján néhány következtetést vonunk le.
Orbán Viktor első ciklusában is eltért a konszenzustól
A korábbi viszonyainkhoz mérve egyértelmű, hogy különleges működési rendszer fejlődött ki mára, de nem előzmények nélkül. Már az első Orbán-kormány államfelfogása eltért attól, amelyet a politikai rendszerváltozáskor konszenzus övezett. Az 1990-es évtizedben ugyanis a szocializmusból örökölt hegemón állami szektor arány-mérséklése – és annak eszközeként a magánosítás – minden főbb politikai irányzat programjában szerepelt, noha a sebességet, megvalósulási formát tekintve nagy különbségek voltak a pártok között. Az 1998-ban hatalomra kerülő Fidesz azonban visszafogta a privatizációs lendületet, hivatkozva a tulajdonnal bíró középosztálynak, a mezőgazdaságban pedig a családi birtokos rétegnek a megerősítésére. A polgárosodás támogatása mint ideológia azonban már akkor is megfért azzal, hogy a hatalom-közeli vállalkozók szűk köréhez áramoljanak a közpénzek.
Az akkor még viszonylag szűk társadalmi beágyazottságú Fidesz vezérkara erős pozíció kialakítására törekedett a médiában és a gazdasági-üzleti világban, azzal érvelve, hogy a politikai hatalom megszerzéséhez és annak megtartásához ellensúlyt kell kialakítaniuk a helyzeti előnyben levő MSZP/SzDSz párossal szemben. A 2002-es és a 2006-os választási vereség csak megerősítette ezt a nézetet a pártvezetésen belül.
Tizenkét év megszakítatlan kormányzás során ugyanakkor a területszerző törekvések még túl is teljesültek. Orbán Viktornak, mint az adminisztráció fejének, és Orbán Viktornak mint egy személyes kapcsolati hálót működtető személyiségnek mára akkora vagyontömeg és jövedelemáramlás felett lett rendelkezési joga, amely példa nélküli a piacgazdaságra való visszatérésünk eddigi harminc évét áttekintve. Hogy nemzetközi méretekben miként állunk, annak megítélését nehezíti a magyar viszonyok sajátossága: az állami vállalatokon és intézményeken túl létezik egy igen jelentős NER üzleti kör, amely a genezisét és mostani működését tekintve kötődik a politikai hatalom csúcsához. A kör kontúrjainak megrajzolásához azonban belső információ vagy nagy terepismeret lenne szükséges.
Még a régióban sem szokványos, amire a kormány törekszik
Van mindenesetre egy hivatalos állami vállalati körünk, mint minden más európai országban. Előbb megnézzük, hogy ennek részarányát tekintve milyennek számítanak a magyar viszonyok. Ugyanakkor nyilván figyelembe kell(ene) venni a formailag kormány-független, de a politikai hatalom csúcsához személyesen kötődő NER–cégeket is. Ezek létezése ismeretes, de a méretek meghatározására itt kísérletet sem teszünk. Az bizonyos, hogy a politika-uralta (haveri vagy crony-jellegű) kapitalizmus nem idegen több más ország életében, tőlünk keletebbre.
A magyar helyzet a maga elég sötét színezésével a 2018 körüli viszonyok alapján felfelé lógott ki a térségi mintából, Horvátországot és Szlovéniát nem számolva: a visegrádi országokban, a balti térségben, sőt Romániában, Szerbiában, Bulgáriában is ritkább az állami tulajdonlás a vállalati körben. A vállalatszám természetesen csak hozzávetőleges mutató, hiszen sokkal inkább számít az állami vállalatok üzleti mérete, foglalkoztatási súlya. Ilyen adatok a 2014-es viszonyokról állnak rendelkezésre, és azt mutatják, hogy a magyar helyezés nem számított szélsőségesnek az EU-tagállamok között.
A közölt adatok azonban nem mutatják meg a teljes képet. A finn esetben (FI) például, és még ahol a társadalombiztosítás tőkefedezeti elven működik, a nyugdíjalap intézményi nagybefektetőként lép fel, ott a nemzeti statisztikák az állami vállalati körben tüntetik fel azokat az üzleti cégeket, amelyek tulajdonosai között jelen van a társadalombiztosító. Az azonban jellemzően távol tartja magát a cég vezetésétől, nem követ politikai célokat, hosszú távú befektetőként tevékenykedik. A magyar eset nyilván nem ez; a magánnyugdíjpénztári rendszer 2011-es felszámolásával a pénztárakban levő MOL, OTP, Richter részvényeket az állam átvette, forgatta, elköltötte, alapítványba vitte ki az állami szektorból; de a jogilag egyértelműen államinak számító vállalatok méret- és foglalkoztatási aránya így is a nagyobb közé számít.
Ám a nagy különbség nem ez a magyar gazdasági szerkezet és az európai átlag között, ha egyáltalán érdemes átlagos helyzetről beszélni. A NER és az állami szektor együttese olyan széles kört fed le, amelyre az EU országaiban nincs még egy példa. Európában talán Belarusz jöhetne szóba. A legutóbbi időkben gyorsult a NER-esedési folyamat: Mészáros Lőrinc és Szíjj László érdekeltsége most veszi át az autópályák fenntartását és építését a következő 35 évre, a Titász áramhálózata és a Tigáz, a nagy földgázelosztó, már korában lett Orbán-közeli üzleti köré. A mostani nagy akvizíciós ügyletben szereplő 4iG-hez a megelőző időben telekommunikációs hálózatok és informatikai rendszerek, adatközpontok kerültek. A bankszektorban a Bankholding révén jó ideje folyik a politikailag támogatott nagyszervezet kialakítása. Vannak kifejlett NER-pozíciók az építőiparban, biztosításban, idegenforgalomban, építőiparban, gépiparban, és még ki tudja, milyen ágazatokban.
Ha európai minta ilyen személyes és hivatalos vagyonhálóra nincs is, néhány kelet-ázsiai országban viszont nem ritka az erős személyes és politikai kontrol. Néhol pedig inkább egy-két ágazatra terjed ki a politikai befolyás-tulajdonlás: vannak jellegzetes crony-ágazatok, főleg természeti kincsek kitermeléséhez kötődve, mert ott lehet a járadékjövedelmeket úgy megcsapolni a politikai hatalom birtokában, hogy még mindig megmarad a normál profit a tényleges munkát elvégző vállalkozásoknak.
A közgazdasági modellek szerint nem jó irányba megyünk
Tud-e sokáig működni egy ilyen modell a gazdasági (és technológiai) verseny kiiktatása nélkül? Az állami, hatalmi koncentrációt gyakorló országok között vannak sikeresek és kevésbé sikeresek. A nemzetközi kitekintés adhat némi támpontot a jövő esélyeit illetően.
Az állami-politikai felsővezetés és az ahhoz tartozó oligarcha-kör kezében koncentrált vagyon a közepesnél alacsonyabb fejlettségi szinten valóban képes lehet a növekedési ütem megemelésére. A közepes fejlettséget elérve azonban a centralizáció (és annak nyomán a hazai verseny lefojtása) visszafogja a fejlődést, lerontja az utolérési képességet.
A centralizált modell kielégítő működéséhez előfeltétel az államapparátus megfelelő színvonala. Kellő állami képesség (state capacity) nélkül a közösségi szektor és az oligarchák együttese gyenge alkalmazkodáshoz, növekvő árakhoz, kiszámíthatatlan viszonyokhoz vezet.
Politikai változások esetén nagy pótlólagos, nem-üzleti veszteségek lépnek fel.
A nemzeti bajnokok támogatása és fontos ágazatok protekcionista védelme csak addig lehetséges nagy áldozatok nélkül, amíg az ország integrációs/szabadkereskedelmi szervezeteken kívül marad.
Mindezek alapján milyennek látszanak hazánk fejlődési kilátásai, túl azon, hogy az egyik vagy másik konkrét visszaállamosítási lépést, vagy mint a 4iG/Állam esetében, egy sajátos PPP (public-private partnership) ügyletet önmagában miként ítélünk meg?
Nos, a magyar gazdasági fejlettség ugyan csak mintegy 70 százaléka az uniós átlagnak, de már régen túl van azon a szakaszon, amelyben az erőforrások centralizálása gyorsíthatna a fejlődésen. A közszektor aránya máris jóval nagyobb a hozzánk mérhető fejlettségű európai térségek (az EU déli és keleti pereme) mértékénél; a jóléti államok kiterjedt közszektorát pedig - a miénktől eltérően - professzionális közigazgatás működteti, erős társadalmi kontroll és kritikus sajtó mellett. A hazai tulajdon védelmére való hivatkozás és főleg annak érvényesítési kísérlete tartósítja a konfliktust a kereskedelmi és integrációs partnerekkel, és az országon belüli általános befektetési klíma leromlásával jár. Az pedig naiv nézet, hogy a nemzeti bajnokok kiemelésére fordított hazai erőforrások úgyis az országon belül maradnak. A politikai bizonytalanság, a jogrendbe vetett hit megrendülése, vagy egyszerűen egy pénzügyi pánik tőkemenekülést indíthat el, amely mind a privilegizált, mind az egyéb körökre kiterjedhet.
A centralizált döntési rendszer és nevében patrióta gazdaságpolitika együttese nagyobb politikai és finanszírozási kockázatot rejt magában, mint a világgazdaságba jól-rosszul integrált modell, amelynek felváltására meghirdették. | Térfoglalás közpénzből: lehet-e ebből versenyképes gazdasági modell? | Bod Péter Ákos aktuális írásában az állam gazdasági szerepvállalását elemzi, miután a kormány régóta stratégiai célnak tartja vállalati vagyonelemek megszerzését. A héten azonban a Vodafone magyar egységének részben állami felvásárlása ismét fókuszba helyezte a kérdést. | null | 1 | https://mfor.hu/cikkek/benchmark/terfoglalas-kozpenzbol-lehet-e-ebbol-versenykepes-gazdasagi-modell.html | 2022-08-26 07:55:00 | true | null | null | mfor.hu |
A Volánbusz Közlekedési Zrt. a Jászai Gellért-féle 4ig ajánlatát hirdette ki nyertesként a „Helyközi Közösségi Közlekedési Információs Rendszer (HKIR) járműfedélzeti eszközök üzemeltetése” tárgyú közbeszerzési eljárás során – tették közzé a Budapesti Értéktőzsdén.
Az ajánlat összege nettó 6 448 467 440 forint, a szolgáltatás nyújtásának időtartama pedig 24 hónap, plusz opcionálisan még 8.
Előzmény
A 49. leggazdagabb magyar érdekeltségébe tartozó informatikai cég még 2019-ben nyert el a T-Systemsszel közösen egy, a KTI Közlekedéstudományi Intézet által kiírt tendert. Akkor több mint 11 milliárd forint értékben, és szintén HKIR kivitelezésére a MÁV és a Volán-társaságok számára. A HKIR az elektronikus jegyértékesítésen túl integrált menetrendi rendszert, illetve elektronikus ügyfélszolgálatot biztosít.
2022 – Jászai szemével | Jászai Gellért most a Volántól húzott be több milliárd forintot | A Volánbusz Közlekedési Zrt. a Jászai Gellért-féle 4ig ajánlatát hirdette ki nyertesként a „Helyközi Közösségi Közlekedési Információs Rendszer (HKIR) járműfedélzeti eszközök üzemeltetése” tárgyú közbeszerzési eljárás során – tették közzé a Budapesti Értéktőzsdén. A beérkezett ajánlatok száma: 1. | null | 1 | https://forbes.hu/uzlet/jaszai-gellert-most-a-volantol-huzott-be-tobb-milliard-forintot/ | 2022-08-05 09:19:00 | true | null | null | Forbes |
A paksi telephelyen létesítendő 5. és 6. atomerőművi blokkok megkapták a létesítési engedélyt, derült ki az Országos Atomenergia Hivatal csütörtöki határozatából, amiben kijelölték a létesítmény biztonsági övezetének határát.
A paksi bővítés hatalmas csúszásban van az eredeti tervekhez képest: 2014-ben a kormány még azt ígérte, hogy 2023-ra a két új blokkból az első már termelni fog. Aztán Orbán Viktor két éve 2021 novemberére ígérte az oroszoknak az építkezés megkezdését. A Direkt36 írt korábban arról írt, hogy a Roszatom már azelőtt meg akarta kezdeni a földmunkákat, hogy a magyar hivatal alaposan megvizsgálta volna a terveket és kiadta volna a létesítési engedélyt.
Ezt a tervet Süli János akkori atomminiszter támogatta, hogy így még a minisztersége alatt megtörténjen legalább az első kapavágás, de az Országos Atomenergia Hivatal akkori főigazgatója, Fichtinger Gyula kockázatosnak tartotta. Végül az Atomenergia Hivatal átszervezése és az új vezető kinevezése után tavaly októberben kezdtek gödröt ásni. De attól függetlenül, hogy a projekt csúszott, a NER-közeli vállalkozók azért tudtak belőle pénzt kiszedni. A a Mészáros és Mészáros Kft. például már dolgozik is egy portaépületen 3,4 milliárdért. | Kiadták a Paks II. létesítési engedélyét | A paksi telephelyen létesítendő 5. és 6. atomerőművi blokkok megkapták a létesítési engedélyt, derült ki az Országos Atomenergia Hivatal csütörtöki határozatából, amiben kijelölték a létesítmény biztonsági övezetének határát. | null | 1 | https://444.hu/2022/08/25/kiadrak-a-paks-ii-letesitesi-engedelyet | 2022-08-25 00:00:00 | true | null | null | 444 |
"A paksi telephelyen létesítendő 5. és 6. atomerőművi blokkok biztonsági övezetének kijelölése" - a legfontosabb elem az Országos Atomenergia Hivatal mai határozatából, amely augusztus 25-én került fel a hivatal honlapjára. Vagyis létesítési engedélyt kapnak az új blokkok.
Ezzel Magyarország bár újabb jelentős energiaforráshoz juthat hosszabb távon, egyben tovább növeli az orosz függőséget egy olyan időszakban, amikor legrosszabb a viszony az Európai Unió és Oroszország között. | Megkapta a létesítési engedélyt Paks II | Kijelölték az 5-ös és a 6-os blokk biztonsági övezetét, ezzel létesítési engedélyt kapott a projekt. | null | 1 | https://hvg.hu/itthon/20220825_Paks_II_atomeromu_Roszatom | 2022-08-25 20:49:00 | true | null | null | HVG |
Azonnal jelez, ha viselőjénél pitvarfibrilláció, azaz a szívritmuszavar egyik leggyakoribb formája lép fel, amely fáradékonysághoz, de akár a jóval problémásabb vérrögképződéshez is vezethet. Márpedig ez nem csupán az embereknél, de az állatoknál is veszélyes. | Emelt díjas tudakozó: ki jár jól a végén a nagy Vodafone-biznisszel? | Meglepő időzítéssel váltja valóra régi álmát a kormány, hogy ellenőrzése alá vonja a magyar távközlési piacot: a 4iG-t előretolva megveszi a brit Vodafone itteni leányvállalatát. A párosnak ez 715 milliárd forintba fog fájni – igaz, ebbe akár török, német vagy portugál befektetők is besegíthetnek. | null | 1 | https://m.hvg.hu/360/20220824_A_vonal_ket_vegen | 2022-08-24 10:00:00 | true | null | null | HVG360 |
Országszerte 42 helyszínen tartott házkutatást egyszerre a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV), az akcióban egy számlagyárat számoltak fel, amely a gyanú szerint kétmilliárd forintos kárt okozott a költségvetésnek – közölte a szervezet csütörtökön az MTI-vel.
Tájékoztatásuk szerint a dunántúli bűnszervezet többszintű, valótlan tartalmú számlákat kiállító céghálót hozott létre. Jutalék fejében építőipari vállalkozásoknak gyártottak valótlan bizonylatokat, amelyekkel megbízóik csökkentették áfájukat.
A NAV nyomozói több mint négymilliárd forint értékben foglaltak le ingatlanokat, bankszámlákat, hajókat, ékszereket, órákat és nagy értékű kerékpárokat.
Az akcióban 19 embert hallgattak ki gyanúsítottként, közülük hetet őrizetbe vettek, majd a Tatabányai Járásbíróság elrendelte letartóztatásukat. Az ügyben bűnszervezetben elkövetett költségvetési csalás miatt indult eljárás. | Kétmilliárdos kárt okozó számlagyárat számolt fel a NAV | Építőipari vállalkozásoknak gyártottak valótlan bizonylatokat. | null | 1 | https://hvg.hu/kkv/20220825_nav_szamlagyar_buncselekmeny | 2022-08-25 10:05:00 | true | null | null | HVG |
olvasási idő
4 perc
megjelent
2022.08.24. 15:40
Orbán tücsök rájött, hogy jön a tél, és elkezdte tűzifának aprítani a hegedűt. Persze nem a sajátját. A kormány kedvenc projektjeire jut pénz, de minél messze van valaki a tűztől, annál inkább spórolnia kell. | Elvesznek a köztisztviselőktől, de a miniszterbérek nőttek, és sportra is jut még 12 milliárd | Orbán tücsök rájött, hogy jön a tél, és elkezdte tűzifának aprítani a hegedűt. Persze nem a sajátját. A kormány kedvenc projektjeire jut pénz, de minél messze van valaki a tűztől, annál inkább spórolnia kell. | null | 1 | https://m.hvg.hu/360/20220824_Hol_a_masik_nadragszija | 2022-08-24 17:40:00 | true | null | null | HVG360 |
A rendőrség megszüntette a nyomozást a kínai és az orosz vakcinák engedélyezése ügyében – jelentette be Facebook-oldalán Hadházy Ákos. A politikus még januárban tett feljelentést, a keleti vakcinák engedélyezésének „elképesztő körülményei” miatt, szerinte ugyanis a hivatali visszaélés és foglalkozás körében elkövetett veszélyeztetés gyanúját is felveti az, ami a kiperelt dokumentumokban szerepelt.
Hadházy megjegyzi, hogy annyi kiderült, hogy
a hatóság alapvető hiányosságok és a tudósok véleménye ellenére politikai nyomásra engedélyezte az orosz vakcina felhasználását.
A nyomozás még február 11-én indult, amire a politikus szerint csak azért volt szükség, mert a választások előtt nem merték elutasítani a tények megcáfolhatatlan indoklása miatt.
Hadházy azt is megjegyezte, megdöbbentőnek tartja azt a cáfolatot, miszerint a hatóságnál nem létezik olyan adatbázis, amelyik alkalmas lenne az oltási balesetek számának vagy egyáltalán tényének megállapítására.
„Hangsúlyozni kell, hogy konszenzus van arról, hogy a keleti vakcinák valószínűleg nem voltak ártalmasak, azonban ezt a használat engedélyezésekor egyáltalán nem lehetett tudni, sőt. Ezt a végtelenül felelőtlen, a szakma minden írott és íratlan szabályát politikai nyomásra felrúgó engedélyezést utólag sem magyarázhatja a járványvédelem sikeressége, hiszen olyan sajnos nem volt – a végeredmény a világ egyik legrosszabb statisztikája lett”
– olvasható Hadházy Facebook-bejegyzésében. | Megszüntette a rendőrség a keleti vakcinák engedélyezése miatt indult nyomozást | Hadházy Ákos a Facebook-oldalán foglalta össze, milyen eredménnyel zárult a február elején indult nyomozás. | null | 1 | https://m.hvg.hu/itthon/20220825_hadhazy_akos_vakcina_feljelentes_koronavirus_vedooltas_szputnyik_sinopharm | 2022-08-25 09:02:00 | true | null | null | HVG |
Több tucat olyan döntést hozott tavaly a kormány, amit évtizedekig nem fogunk megismerni
Újra és újra képes megdönteni saját rekordját a kormány – már, ami a titkosított kormánydöntések számát illeti. Az akár több évtizedre a nyilvánosság elől elzárt, úgynevezett 3000-es sorszámú kormányhatározatok száma 2021-ben kiugróan magas volt, ezzel pedig a most zárult kormányzati ciklus is felállította a maga rekordját.
Egyre gyorsuló ütemben gyártja a titkokat az Orbán Viktor vezette kabinet, amely évről évre képes e téren a saját rekordjait is megdönteni. Egyre több ugyanis az olyan kormányhatározat, amelynek nemhogy a tartalma nem nyilvános, de még a címe is titkos, tehát körülbelül sem lehet tudni, miről szólnak. Ezek azok a titkos kormányhatározatok, amelyeket a sorszámuk miatt háromezresnek neveznek, és a keletkezésüktől számítva automatikusan 10-30 évre titkosítják őket.
Ilyen speciális, háromezres kormányhatározatból 2021-ben 38 darabot hozott az Orbán-kormány,
vagyis ennyi döntését ítélte a kabinet olyannak, amit a benne szereplő tények, adatok, információk érzékenysége miatt muszáj évtizedekre elzárni a nyilvánosság elől. A 38 darabot is csak onnan lehet tudni, hogy a hvg.hu közérdekű adatigénylésére a Miniszterelnöki Kormányiroda kiadta a tavalyi statisztikai adatot.
A darabszámon kívül azonban semmit nem lehet tudni a 2021-ben hozott 38 döntésről. Még a kormányzatban, az államigazgatásban is csak egy nagyon szűk réteg – legfeljebb egy-két tucat ember – tud a létezésükről, ismerheti a tartalmukat. A Miniszterelnöki Kabinetiroda az adatigénylésünkre elárulta azt is, hogy idén eddig további összesen 13 ilyen döntést hoztak a kormányok július 27-ig – részint még a ciklusát záró negyedik, illetve már a május végén megalakult ötödik Orbán-kormány.
A háromezres döntések csak a jéghegy csúcsát jelentik a kormányzati titkolózásban.
Különbséget kell tenni a nyilvános és a titkos (hivatalosan: minősített) határozatok között – ez a sorszámuk alapján könnyű:
vannak azok a kormányhatározatok, amelyek teljesen nyilvánosak, kötelező közzétenni őket a Magyar Közlönyben, ezek sorszáma kezdődik egyessel, ezért ezres határozatoknak hívjuk őket – ebből jelent meg tavaly 2012 darab;
vannak a minősített adatot tartalmazó, titkos kormányhatározatok, amelyek nem nyilvánosak, nem jelennek meg sehol, ezek a háromezres határozatok, mivel a sorszámuk hármassal kezdődik – ebből volt tavaly 38 darab;
vannak továbbá a kettő közé sorolható, nem titkos, de nem is kötelezően közzéteendő kormányzati döntések, amelyek sorszáma kettessel kezdődik, ezért hívjuk őket kétezres határozatoknak – ebből hoztak tavaly 679 darabot.
A titkolózásnak persze lehet jogos, észszerű indoka, hiszen a háromezres határozatokban hadititkok, nemzetbiztonságot érintő információk lehetnek, a döntések nyilvánosságra kerülése pedig veszélyeztetheti Magyarország érdekeit. Ezért titkosíthatják őket akár évtizedekre a törvény szerint. A „Szigorúan titkos!” és „Titkos!” minősítésű adatot akár 30, a „Bizalmas!” szintűt 20, a „Korlátozott terjesztésű!” adatot pedig 10 évre. Lejáratkor pedig meghosszabbítható az érvényesség, akár kétszer egymás után is, így
a „Szigorúan titkos!” minősítés a gyakorlatban 30 év helyett jelenthet akár 90 év titkosítást is.
Rekordszámú olyan döntést hozott tavaly a kormány, amit nem ismerhetünk meg
Egyre több döntését zárja el a nyilvánosság elől az Orbán-kormány. Tavaly rekordszámú, 679 olyan kormányhatározat született, amelynél semmi nem indokolná a titkolózást, mégsem ismerhetők meg. A 2010 óta keletkezett úgynevezett "kétezres határozatok" egyharmada tavalyi.
Ha a háromezres kormányhatározatokról nem is lehet semmit tudni, a számuk évekre visszamenőleg követhető, mivel a sajtó időről időre kikéri a statisztikai adatokat. Ezek összehasonlításából pedig kiderül, hogy a 2021-es év 38 darab háromezres kormánydöntése alighanem rekord. Még akkor is, ha a 2014-es év hasonlóan erős volt titkolózásban és éppen a 2013-2014-es évekről nincs egészen pontos adatunk. Annyi biztos, hogy 2013-ban novemberig 17 háromezres határozat született, illetve az, hogy 2013 teljes évben, valamint 2014 első félévében a kormányváltásig összesen 40, az azt követő fél évben már a harmadik Orbán-kormány első fél évében, 2014 végéig pedig 16 darab.
Összességében biztosan elmondható, hogy
a NER 12 éve alatt, 2010-től ciklusonként egyre több titkos kormányhatározatot hoztak az Orbán-kormányok.
A 2010-2014-es kormányzati ciklusban 72 ilyen döntés született, 2014-2018 között már 96, a most véget ért ciklusban pedig a 2021-es rekordévben hozott 38-cal együtt bőven 100 feletti lehetett a háromezres döntések száma. Sőt, a 100-at már 3,5 év alatt meghaladta a kormány, hiszen 2018-ban a kormányváltástól az év végéig 21-et, 2019-ben 16-ot, 2020-ban 27-et, majd 2021-ben 38 döntést hoztak, ami összesen már 102, de ehhez jön még az idén 7 hónap alatt hozott 13 újabb döntés többsége a május végi kormányváltásig.
A NER ezzel a tempóval nemcsak saját rekordjait döntötte meg ciklusról ciklusra, hanem a Fidesz által sokat emlegetett “baloldali kormányok” 2006-2010 közötti időszakát is, amikor a most zárult Orbán-ciklusénál kevesebb, mint feleannyi, 51 háromezres határozat született. Pedig abban a 4 évben két kormány is volt hivatalban: a második Gyurcsány-kormány 2006-2009 között csupán 38 ilyen döntést hozott, míg az azt követő Bajnai-kabinet a maga bő egy éve alatt további 13-at. A 2006-os év egyébként titkolózás szempontjából éles választóvonal volt, mivel azt megelőzően sokkal több titkot gyártottak a kormányok.
A Medgyessy-, majd az első Gyurcsány-kormány 2002–2006 között egyetlen parlamenti ciklusban 339 háromezres határozatot hozott, ami több mint háromszorosa az Orbán-kormány most zárult ciklusa adatának. Ugyanakkor az Orbán-kormány sem volt mindig ilyen visszafogott, hiszen 1998–2002 között a mostani miniszterelnök első kormánya még 380 titkos kormányhatározatot fogadott el. De még ez, a ma már soknak tűnő, évi 80-100 titkos döntés is semmi ahhoz képest, amit a rendszerváltás utáni első két ciklusban műveltek az akkori jobb- és baloldali kormányok.
A Horn-kormány 1994–1998 között például 486 döntését titkosította, de még ez is visszafogottnak mondható ahhoz képest, hogy az Antall-, majd a Boross-kabinet közvetlenül a rendszerváltás után 4 év alatt összesen 2299 háromezres döntést hozott, ami azt jelenti, hogy akkoriban havonta csaknem 50 kormányhatározat kapott titkos minősítést. Ezt a rendkívül magas számot indokolhatta a túlzott óvatosság, a minősített adatokkal való “biztonsági játék”, de az is lehet, hogy – ahogy Orbán Viktor és már az Alaptörvény is nevezi a rendszerváltás utáni éveket – az „átmenet zavaros éveinek” sajátossága volt ez.
A háromezres kormányhatározatok tartalma a leggyakrabban úgy derül ki, hogy maga a minősítő, vagy egy következő kormány feloldja a titkosítást. Az Antall-kabinet ilyen döntései közül is sokat nyilvánosságra hozott később a Horn-kormány. Innen tudható, hogy több titkos határozat született a rendszerváltás utáni években például a bős-nagymarosi vízlépcsőről – ezekben például a szivattyúk vízkiemelés-kapacitását rögzítették.
A Medgyessy-féle 3008/2004. számú kormánydöntés titkosítását is az őt követő Gyurcsány-kabinet oldotta fel, így ma már tudható, hogy a honvédelmi miniszter vagy a meghatalmazottja a “Nemzeti Döntéshozó Személy”, aki a magyar légtérben például “a terrorista céllal eltérített polgári légijárművek megsemmisítéséről” dönthet. A légierő ügyeletes parancsnoka volt ez a személy egyébként idén március 11-re virradóra is, amikor 40 percet töltött Magyarország légterében az a katonai felderítő drón, amelyik később Zágrábban lezuhant. A hvg.hu hiába próbált utánajárni, a részleteket 30 évig, vagyis 2052-ig szeretné titokban tartani a Honvédelmi Minisztérium:
2052-ig nem fog kiderülni, mit tett a honvédség az országot átszelő katonai drón ügyében
Harminc évig titokban tartaná a honvédség és a honvédelmi minisztérium, hogy mi történt márciusban abban a 40 percben, amikor a paksi atomerőmű fölött is átrepülve a magyar légtérben tartózkodott egy katonai felderítő drón. 2052-ig nem kapunk választ arra sem, történt-e mulasztás, és ha igen, van-e felelős.
Tavaly nyáron, éppen a Pegasus-botrány csúcspontján tárta fel egy, a titkosítás alól már feloldott kormányhatározatba közérdekű adatigénylés nyomán betekintve a hvg360, hogy a Pegasus-szoftver korai elődjének mondható, hazai fejlesztésű, az internetes forgalmat kémlelő titkosszolgálati rendszer létrehozásáról egy háromezres típusú kormányhatározatban döntött 2002 őszén Medgyessy Péter akkori kormányfő. A sokmilliárdos költségvetésű, a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat által fejlesztett rendszerről szóló, 3073/2002. számú utasítás 18 éven át volt „Titkos!” minősítésű.
Titkos kormányhatározatból tudtuk meg: Medgyessy Péter is elrendelt megfigyelést
A sokmilliárdos költségvetésű rendszerről, amelyet a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat fejlesztett és működtetett, egy 18 évig titkos kormányhatározatban rendelkezett Medgyessy Péter kormányfő. A titkosítás alól már feloldott kormányhatározatokba közérdekű adatigénylés után tekinthettünk be, két, Orbán Viktor által aláírtat is megnézhettünk.
Noha több olyan 1990–1994 közötti 3000-es határozat is van, amelyek csak 2040 májusában válnak hozzáférhetővé, egy 1991-es – 2020 végén lejárt minősítésű – döntést is megismerhettünk az említett Medgyessy-határozattal együtt. Ez egy magyar–szovjet kormányközi egyezményről szól, “a Szovjetunióból beszerzett, szovjet gyártmányú rejtjeltechnika” alkalmazási rendjével kapcsolatban. Egy másik, egykor 20 évre titkosított iratba is betekintettünk, ezt Orbán Viktor írta alá 1998-ban, és a titkosszolgálati célú “fedőintézmény létrehozásának, működésének szabályairól” szól.
A kormányzati titkosítás persze a rendszerváltás előtt is létezett, ahogy a 3000-es határozatok kategóriája is. Ezeknek a régi iratoknak a titkosítását a legtöbb esetben megszüntették, így – irattárakban, engedéllyel kutatók számára – hozzáférhetők. Így ma már tudható, hogy az 1976-os 3446-os számú kormányhatározat "a magyar állampolgároknak az űrutazásokban történő részvételét" szabályozta. Farkas Bertalan 1980-as, a Szojuz–36 fedélzetén tett űrkirándulását is ez a határozat alapozta meg. | Több tucat olyan döntést hozott tavaly a kormány, amit évtizedekig nem fogunk megismerni | Újra és újra képes megdönteni saját rekordját a kormány – már, ami a titkosított kormánydöntések számát illeti. Az akár több évtizedre a nyilvánosság elől elzárt, úgynevezett 3000-es sorszámú kormányhatározatok száma 2021-ben kiugróan magas volt, ezzel pedig a most zárult kormányzati ciklus is felállította a maga rekordját. | null | 1 | https://hvg.hu/itthon/20220824_titkositas_kormany_kormanydontes | 2022-08-24 15:00:00 | true | null | null | HVG |
Az Országos Meteorológiai Szolgálat (OMSZ) gazdasági elnökhelyettesét, Hanyecz Lászlót bízta meg az elnöki jogkör gyakorlásával a Technológiai és Ipari Minisztérium (TIM) – írja az ATV.
A portál szerint a megbízásról hivatalos levélben értesítették az OMSZ-t, ugyanakkor a szervezet munkatársait nem hívták össze és emailben sem tájékoztatták őket a változásról. Hanyecz addig látja el az elnöki teendőket, amíg a posztra ki nem neveznek véglegesen valakit.
Az ATV úgy tudja, Hanyecz László április 1. óta van az OMSZ-nél és a szervezet elnökségének tagjai közül ő volt egyetlen, aki nem írta alá azt a levelet, amit az OMSZ 16 vezetője az elnök és a szakmai elnökhelyettes menesztése miatti tiltakozásul fogalmazott meg, és amelyben politikai nyomásgyakorlással vádolják a kormányt. | A gazdasági elnökhelyettes lett az OMSZ ideiglenes vezetője | A most megbízott Hanyecz László volt az egyetlen az OMSZ elnökségének tagjai közül, aki nem írta alá a tiltakozást a felsővezetők eltávolítása miatt. | null | 1 | https://hvg.hu/itthon/20220824_hanyecz_laszlo_omsz_ideiglenes_vezetoje | 2022-08-24 18:51:00 | true | null | null | HVG |
Árpási Bence;
Dallas;Orbán Viktor;Alapjogokért Központ;CPAC;
2022-08-27 09:54:00
A magyar adófizetői pénzzel kitömött Alapjogokért Központ nem közvetlen anyagi javakért tolhatta be Orbán Viktort a CPAC felszólalói közé
Ligeti Miklós azért fordult közvetlenül a szervezőkhöz, mert lapunk kérdésére az Alapjogokért Központ nem adott egyértelmű választ arra, miként szerepelhet nevük támogató szponzorként az esemény oldalán. A CPAC megerősítette: az Alapjogokért Központ szívességből került ide fel, de pénzt nem adott.
Ebből lehet arra következtetni,
Viszont kiderült: az Alapjogokért Központ nemzetközi együttműködő partnere a CPAC-nek. A támogatói szponzori minőségre pedig az lehet a magyarázat, hogy a szervezet magyarországi konferenciájának – melyet májusban tartottak – az Alapjogokért Központ volt a házigazdája.
Az Alapjogokért Központ a budapesti esemény tető alá hozásával előre dotálta azt a pénzösszeget, mely biztosította a miniszterelnök egy későbbi, amerikai rendezvényen történő felszólalásának lehetőségét – fogalmazott Ligeti Miklós.
Így vélhetően nem kizárólag Orbán Viktor teljesítménye játszott szerepet a dallasi részvételben, hanem az anyagiak is, bár arra aligha lesz egyértelmű válasz, hogy ez a barterezés – vagy ha úgy tetszik, előleg – feltétel volt-e a kormányfő dallasi beszédéhez. Mivel az Alapjogokért Központot jelentős mennyiségű közpénzzel támogatja a kormány, | A magyar adófizetői pénzzel kitömött Alapjogokért Központ nem közvetlen anyagi javakért tolhatta be Orbán Viktort | A magyar adófizetői pénzzel kitömött Alapjogokért Központ nem közvetlen anyagi javakért tolhatta be Orbán Viktort a CPAC felszólalói közé | null | 1 | https://nepszava.hu/3167453_alapjogokert-kozpont-penz-orban-viktor-cpac-2002-texas | 2022-08-27 00:00:00 | true | null | null | Népszava |
Az INA több vezetőjét őrizetbe vették, akik a gyanú szerint 100 millió kuna (körülbelül 5,5 milliárd forint) kárt okoztak - számolt be az Index.hu. Egyes hírek szerint a teljes kár ennek a többszörösét is elérheti.
A meg nem erősített információk szerint a vállalat igazgatója nyomott áron gázt vásárolt, majd ugyanazt a gázt drágábban külföldön értékesítette. A hasznot ezután társaival zsebre tették. Állítólag Damir Škugor, a kereskedelmi Szolgálat igazgatója és ügyvédje is a letartóztatottak között van.
„Nem áll módunkban nyilatkozni a folyamatban lévő rendőrségi nyomozásokról. Az üggyel kapcsolatosan teljes mértékben együttműködünk a hatóságokkal a tényfeltárás érdekében” - reagált közleményében az INA.
A horvát cégben a Mol jelenleg 49,08 százalékos részesedéssel, ám az RTL Híradó megkeresésére azt válaszolta, hogy | A sajtóval egy időben tudta meg a Mol, hogy előzetes letartóztatásba helyezték a leánycége vezetőit | Már megint az INA körül van probléma. | null | 1 | https://mfor.hu/cikkek/vallalatok/a-sajtoval-egy-idoben-tudta-meg-a-mol-hogy-elozetes-letartoztatasba-helyeztek-a-leanycege-vezetoit.html | 2022-08-29 10:21:00 | true | null | null | mfor.hu |
Befolyással üzérkedés miatt tartóztattak le két férfit, aki a gyanú szerint a legfőbb ügyészre és egy miniszterre hivatkozva próbált egy cégjogi vitában vállalkozóktól több mint százmillió forint értékben kenőpénzt szerezni - tájékoztatta a Központi Nyomozó Főügyészség közleményben az MTI-vel hétfőn.
Egy gazdasági társaság üzletrészeinek tulajdonjogát érintő jogvita alakult ki év elején, és - a gyanú szerint - az érintetteket ismerő három férfi elhatározta, hogy az üzleti érdekellentétet kihasználva a cégvezetőktől pénz szerez.
Egyikük júliusban úgy mutatta be társát az egyik cég tulajdonosának, mint aki bizalmi kapcsolatban van egy miniszterrel. Később már azt állította, hogy egyeztettek a miniszterrel, akinek a közreműködésével el tudnak érni megfelelő változtatásokat a cégbírósági nyilvántartásban. Az elkövetők az ügyintézésért 50 millió forint készpénzt és 50 millió forint értékű részvényt kértek azzal, hogy a pénzt a miniszternek kell átadniuk, míg a részvények a miniszter érdekkörébe tartozó cégekhez kerülnének. Egyikük azt is közölte a cégvezetővel, hogy ha nem teljesít, a miniszter el fogja lehetetleníteni mindkét cégtulajdonost. Augusztusában a harmadik elkövető a vállalkozónak már azt állította, hogy bizalmi kapcsolata révén kétmillió forintért a legfőbb ügyésznél eléri, hogy a cégvitával kapcsolatos büntetőeljárás is az ő érdekeiknek megfelelően alakuljon.
A hivatalos személyekkel fennálló kapcsolatukra valótlanul hivatkozó férfiaknak nem volt lehetőségük a cégbírósági és a büntetőeljárás befolyásolására, ám ennek látszatát fenntartották a vállalkozók előtt.
Augusztus 26-án két elkövető ötmillió forint előleget vett át a cégjogi vita jogellenes befolyásolása céljából az egyik vállalkozótól, de a nyomozó ügyészek a Készenléti Rendőrség közreműködésével tetten érték őket.
Az ügyészség a vesztegetést állítva elkövetett befolyással üzérkedés miatt folyó nyomozásban lefoglalta a vesztegetési pénzt, a három férfi gyanúsítottként hallgatta ki, majd indítványozta letartóztatásukat. A bíróság két elkövető letartóztatását, a harmadiknak pedig a bűnügyi felügyeletét elrendelte - közölték. | Egy miniszter állítólagos lefizetésére csaltak ki 100 millió forintot egy cégtulajdonostól | Befolyással üzérkedés miatt tartóztattak le két férfit, aki a gyanú szerint a legfőbb ügyészre és egy miniszterre hivatkozva próbált egy cégjogi vitában vállalkozóktól több mint százmillió forint értékben kenőpénzt szerezni - tájékoztatta a Központi Nyomozó Főügyészség közleményben az MTI-vel hétfőn. | null | 1 | https://444.hu/2022/08/29/egy-miniszter-allitolagos-lefizetesere-csaltak-ki-100-millio-forintot-egy-cegtulajdonostol | 2022-08-29 00:00:00 | true | null | null | 444 |
Immáron harmadszor oszt ki jelentős összegeket helyi, részben a Fideszhez köthető civil szervezetek számára a gödi Samsung-gyártól befolyt adóbevételekből Pest Megye Önkormányzata – értesült a Narancs.hu.
Mint ismert, 2020 elején a kormány egy rendelettel a gödi Samsung SDI gyár területét ún. különleges gazdasági övezetté nyílvánította, aminek értelmében a dél-koreai multinacionális vállalat adója nem a városhoz, hanem Pest Megye Önkormányzatához érkezik be. A több milliárd forintos bevételből az önkormányzat különböző alapokat hozott létre, hogy aztán e forrásokat pályázatok útján szétossza. Először tavaly októberben írtunk arról, hogy több mint 400 millió forint sorsáról döntöttek; jelentős részben olyan civil szervezetek kaptak támogatást, amelyek a Fideszhez voltak becsatornázva.
Februárban megnéztük, hogy ezek az alapítványok, egyesületek mit kezdtek a rendelkezésükre álló forrásokkal. Így derült ki, hogy egyes szervezetek olyan médiumokat indítottak, amelyek a választásokat megelőzően a térség két országgyűlési képviselőjét, Rétvári Bencét és Tuzson Bencét propagálták, mások pedig kampányszerű rendezvényeket tartottak.
Aztán jött a március, amikor Pest Megye Önkormányzata újabb 300 millió forint sorsáról döntött; ebből az összegből is jutott fideszes szervezeteknek, de látszólag kevesebb, mint korábban. Májusban kiderítettük, hogy egy DK-ból kizárt gödi önkormányzati képviselő alapítványa is részesült a Samsung-milliókból, amiből egy helyi médiumot működtetnek. Legutóbb pedig annak jártunk utána, hogy a helyi települések mennyi pénzt kapnak az akkumulátor-gyárnak a kisvárostól elvett adójából: a fideszes vezetésű Dunakeszi és Fót járt jól, míg az ellenzéki vezetésű Vác és Sződliget egy fillért sem látott a pénzből.
Kammerer Zoltán is a nyertesek között
Szabó István, Pest Megye Önkormányzatának elnöke az újabb körös civil támogatások odítéléséről szóló előterjesztés szerint 259 millió forint szétosztását javasolja 43 pályázó között, amiről a Megyei Értéktár Bizottság pénteken döntött. Nézzük, milyen civil szervezetek vannak a kezdeményezettek között! Kezdjük azokkal, amelyeket már ismerünk a korábbi pénzosztásoknak köszönhetően.
A gödi "Jelen vagyok" Tehetséggondozó Egyesület 12,9 millió forintot kap „hiánypótló térségi magazin folytatása és működési költségek biztosítása” címszóval. A szervezet gondozza az erősen propagandisztikus TüKörkép magazint, elnöke pedig Csabai Márk, aki korábban a Fidesz választókerületi szóvivőjének pozíciónálta magát. A pályázat célja, hogy hat hónapig elkészítsék a magazint, havonta 8000 példányban, és beindítsák a magazinhoz tartozó weboldalt.
A sződi Dunakanyar Média Alapítvány 18,9 millió forintban részesül, „Őrbottyán, Csörög, Vácrátót, Sződ, Sződliget online tájékoztatásához”. Az alapítvány adja ki a 0627.hu nevű kormánypárti weboldalt, ami szintén erősen propagálta Rétvári Bencét még a választás előtt. A szervezet kurátora Huszák-Nemes Zsuzsanna, Huszák Tamás, Letkés polgármesterének felesége.
A Természetesen Dunakesziért Egyesület a „Jövő Technológiaiának Napja elnevezésű rendezvény szervezése” céljából 8,2 millió forintra számíthat. Ez volt az egyik olyan szervezet, amelyik korábban 13,9 millió forintot kapott rendezvények, köztük a januári Dunakeszi Vállalkozók Báljának megszervezésére. A rendezvényen Tuzson Bence mondott beszédet.
A Dunakeszi Alsó Fejlődéséért Egyesület 3,7 millió forinttal lehet gazdagabb, amit a Dunakeszi ALcSÓfesztiválra fordíthat. Az immáron kilencedik alkalommal megrendezett rendezvényen korábban Tuzson zsűrizte a versenyzők által készített lecsókat.
A Fóti Hagyományokért Alapítvány a „Fóti értékek napja, egynapos rendezvény tartása, továbbá egy Fót Gyöngyszemei, avagy Fót értékek című kiadvány kiadására” fordíthat 20 millió forintot. Az alapítványhoz köthető az idei értékek napja, amit közvetlen a választás előtt, márciusban tartottak, az egyik fellépő az Ismerős Arcok nevű szélsőjobbos zenekar volt. A rendezvény fővédnöke pedig Tuzson Bence. A szervezet elnöke Lévai Sándorné fóti fideszes önkormányzati képviselő.
És akkor jöjjenek az új befutók.
A csomádi "Bogáncs" Alapítvány három rendezvény megszervezésére 6,2 millió, 8,4 millió, valamint 5,2 millió forintot nyert. A szervezet képviselője Stipka István önkormányzati képviselő, aki április 3-án támogatásáról biztosította Tuzson Bencét.
A Gödi Vállalkozók Egyesülete 7,7 millió forintot kap helyi rendezvények szervezésére. A szervezet elnöke Szegedi Sándor, aki a település polgármestere volt 1998-2002 között.
A Dunakanyar Kapuja Területfejlesztési Alapítvány 18 millió forintból gazdálkodhat, amit „közösségi stratégiai vitaanyag Göd város fejlesztési lehetőségeiről c. dokumentum előkészítése” projektre fordíthat.
A szervezet kuratóriumi elnöke Kammerer Zoltán háromszoros olimpiai bajnok kajakos. A sportoló az elmúlt években többször is mutatkozott, egyeztetett Tuzson Bencével. A szervezeten belül feltűnik Csabai Márk, valamint Guba Zoltán is, aki korábban Tuzson kabinetfőnöke volt a Miniszterelnöki Kabinetirodában, és értesüléseink szerint jelenleg is szorosan együtt dolgoznak.
A listán szerepel egy bizonyos fóti „Károlyi Művek Kulturális Alapítvány”, viszont ilyen néven nincs bejegyezve civil szervezet. Van pár hasonló nevű szervezet, a legközelebbi a Károlyi Műhely Kulturális Alapítvány, aminek tagja Koródi-Nagy Edina, Fót kommunikációs referense. A szervezet valamivel több mint egymillió forintot nyert el egy rendezvény megtartására.
Ugyanakkor van pár érdekes változás az előző pályázatokhoz képest. A sződligeti Sport, Mozgás, Élet, Tömegsport Egyesület, aminek Juhász Béla momentumos polgármester az elnöke, 6,8 millió forintra számíthat, ezt kajak-kenu sportegyesület létrehozására és működtetésére fordíthat.ják A Dunakeszi Kistérségért Egyesület, ami Lőrincz László kizárt DK-s önkormányzati képviselőhöz köthető, három pályázatot is benyújtott, de a mind a hármat elutasították forráshiányra hivatkozva. Hasonlóan járt a Közép-magyarországi Régióért Alapítvány. E szervezet környékén jó pár fideszes személy megtalálható, a választás előtt Csömörön terjesztett újságot. Az alapítvány két pályázatát utasították vissza.
Pest Megye Önkormányzata az említetteken túl számos sport-, oktatás- és egyházügyi projektet támogat a mostani pályázati körben.
(Címlapképünk forrása: Tuzson Bence Facebook-oldala) | Háromszoros olimpiai bajnok kajakos alapítványa is nyert Samsung-pénzeket | Újabb körben osztogatják civil szervezeteknek a Göd városától elvett Samsung-adóbevételeket. Egyes Fideszhez köthető alapítványoknak, egyesületeknek megint sikerült „ügyesen” pályázniuk, és vannak új befutók is. Ugyanakkor akadnak, akik most kimaradtak a pénzosztásból. | null | 1 | https://magyarnarancs.hu/belpol/haromszoros-olimpiai-bajnok-kajakos-alapitvanya-is-nyert-samsung-penzeket-251707 | 2022-08-27 00:00:00 | true | null | null | Magyar Narancs |
Az ország egyik legkisebb, de így is – a rezsicsökkentés miatt – masszívan veszteséges víziközműcégét tulajdonolja és üzemelteti Gyulai Közüzemi Kft.-n keresztül a békési fürdőváros önkormányzata, valamint Mezőkovácsháza, Végegyháza, Medgyesegyháza, Újkígyós, Kondoros és Nagybánhegyes. A társaságban Gyula közvetlen irányítást biztosító befolyással rendelkezik. Azért kellett most rendkívüli ülést tartani a viharsarki városban, mert rendkívül rövid határidőkkel, a helyi ellenzék szerint zsarolással felérően, az állam augusztus 31-ig választ vár arra, hogy előzetes nyilatkozatot tegyen minden önkormányzat a Nemzeti Víziközű Zrt.-nek „integrációs szándékáról.” Hogy ez mennyire „önként és dalolva” történne, arra bizonyság, hogy az állam világossá tette, csak az az önkormányzat számíthat a veszteséges víziközmű cégek esetében állami segítségre, pótlólagos forrásra, amelyik önként felajánlja egyébként döntő többségében igen értékes víziközmű vagyonát az államnak.
A hazai víziközműcégek a rezsicsökkentés 2013. január elsejei bevezetése óta döntő többségében veszteségek. Ám a mostani áram- és gázáremelés végképp eldöntheti azt a kérdést, hogy a feladatkörüktől és forrásaiktól nagyobb részt megcsupaszított önkormányzatok mennyire képesek megtartani a víz- és szennyvízszolgáltatást nyújtó gazdasági társaságaikat. (A kérdés elvi és gyakorlati szinten arról is szól, hogy a települések vezetői testületei mennyire tekinthetők-e valódi önkormányzatnak.)
A csütörtöki gyulai előterjesztésben szerepelt: „Évek óta téma a médiában a víziközművagyon állami kézbe – Nemzeti Vízmű Zrt. – történő integrálásának lehetősége. Legutóbb közvetlen környezetünkben az Alföldvíz Zrt. tekintetében valósult meg az integráció.” Mindez azonban sokkal inkább egy nagyon értékes önkormányzati vagyonelem lerohasztásának és megkaparintásának történeteként vonulhat be a történelemkönyvekbe. (Az Alföldvíz Zrt.-vel történteket érdemes röviden feleleveníteni. A rezsicsökkentés adta az első, majd a sokezer kilométert érintő vezetékek díja a végső döfést a cégnek úgy, hogy a kisebbségi tulajdonban lévő állam semmi módon nem volt hajlandó segítséget nyújtani a békéscsabai központú, és az ország negyedik legnagyobb, több mit 130 településen víz- és szennyvízszolgáltatást végző Alföldvíz. Zrt.-nek. Így, korábbi ígérete ellenére, egy évekkel ezelőtti közgyűlésen visszalépett, hogy pótlólagos forrásokat beletéve a cégbe többségi tulajdonos legyen. Csak amikor a rezsicsökkentés miatt sokmilliárdos veszteséget szenvedett el az Alföldvíz Zrt., amelyet a tulajdonosok – pénzügyi források hiányában – nem tudtak kezelni és a menedzsment már könyvelési trükkökkel sem tudta elfedni az elképesztő hiányt, akkor jelentkezett be az állam, hogy ingyen átveszi a teljes rendszert. Ezt a tudatos kivéreztetést és pofátlan lenyúlást nevezi a gyulai előterjesztés „integrációnak”. Az Alföldvíz Zrt. kálváriájáról a Narancs.hu több cikkben számolt be az elmúlt években.)
Hasonló dilemma előtt áll a gyulai önkormányzat is, amelynek többségi tulajdonában van az itt és az említett településeken víz- és szennyvízszolgáltatást végző Gyulai Közüzemi Kft.
A cég víziközműága csak ebben az évben, Daróczi László ügyvezető közlése szerint, várhatóan 300 milliós veszteséget kénytelen majd elkönyvelni.
A Nemzeti Vízmű Zrt.-hez történő kötelező integrációról nem született jogszabályi döntés. Ám szinte minden, nem kis részben az állam által befolyásolt tényező ebbe az irányba löki az igencsak kiszolgáltatott helyzetben lévő önkormányzatokat.
A fentieken túl a víziközmű-ágazat más jelentős problémákkal is küzd. Az ötszörösére nevekedett áram- és a többszörösére dráguló gázárral, a szakember-utánpótlás és a bérproblémák égető kérdéseivel. Ezért a nemrégiben Technológiai és Ipari Minisztérium (TIM) egyeztetésre hívta a víziközmű-szolgáltatókat. Ezen november elsejéig adtak határidőt, hogy az önkormányzatok minden szükséges döntést meghozzanak a közművagyon államnak történő ingyenes „felajánlásáról.” Hogy az üzenet teljesen egyértelmű legyen, jelezték a szolgáltatóknak: a hiányuk/veszteségük finanszírozása csak és kizárólag a 2022-es évre vonatkozik.
Gyulán még a Fidesz vezette városvezetés is felháborodott a Fidesz-KDNP-kormány Palkovics vezette minisztériumának „feltételein.” A kormánypárti Görgényi Ernő polgármester a csütörtöki rendkívüli testületi ülésen kifejtette, szíve szerint nem adná a céget az államnak, mert az a legjobb helyen önkormányzati tulajdonban van. Ráadásul Gyulán speciális a helyzet. Ugyanis az itteni víziközmű szolgáltatást végző cég egyben ellátja a hulladékgazdálkodási és parkolási feladatokat, ráadásul a Gyulai Közüzemi Kft. működteti az fürdővárosban lévő több száz önkormányzati ingatlant is. Kérdés, ezekkel mi lesz, ha a céget egy roppant gyors döntési sorozat révén ingyen átadják az államnak. Az is bonyolítja a helyzetet, hogy 2023. december 31-ig a gyulai önkormányzatnak nagyon kedvező árú árambeszerzési szerződése van. Ez azt jelenti, hogy kivédekezhetik az elkövetkező 15 hónapot, hátha addig változik a helyzet.
Ugyanakkor felkészülnek a legrosszabb forgatókönyvre, így tárgyalást kezdeményeznek a Nemzeti Vízmű Zrt.-vel a vagyonátadás kérdéséről és arról, hogy a nem tisztán víziközmű szolgáltató társaság, a Gyulai Közüzemi Kft. más ágazataival és azok működtetésével mi legyen. Az általuk nyílt zsarolásnak nevezett ügymenetre hivatkozva a képviselő-testület két ellenzéki képviselője, Leel-Őssy Gábor (DK) és Galbács Mihály (MMM) nem szavazta meg az előterjesztést. Galbács a vitában elmondta, számára nem kérdés, hogy a víziközmű cégek esetében az állami tulajdon átmeneti lesz, aztán majd kiírnak egy koncessziót, amelyet egy NER-lovag, talán éppen közülük a legnagyobb, Mészáros Lőrinc fog nyerni. Aki így újabb, elképesztően nagy és stratégiai vagyonnal gazdagszik majd – a Fidesz hathatós segítségével.
Botka nem adja a szegedi víziközművagyont
„A Fidesz-kormány mindent el akar venni a helyi közösségektől, az önkormányzatoktól. Amiket eddig államosítottak (iskolák, kórházak, építésügy stb.), mind rosszabbul működnek. A víz a legértékesebb kincsünk, ezért évente százmilliókat fordítottunk a közművek fejlesztésére. A Szegedi Vízmű nyereséges és jövőre is az lesz. Jobb helyen van nálunk, mint a Fidesz-kormánynál!” – írta a múlt héten a Facebookon Botka László szegedi polgármester. A szeged.hu cikkéből kiderül, hogy a harmadik legnépesebb magyar város víziközmű cége az idén is nyereséges lesz. A rendkívül értékes víziközművagyon a főváros sem akarja odaadni az államnak. "A városvezetés nem kíván lemondani a fővárosi 390-400 milliárd forintot érő vízi közmű vagyonról, főként úgy, hogy a kormány átláthatatlan ajánlata semmiféle garanciát nem nyújt az ellátásbiztonságra, így erre tesznek javaslatot a közgyűlésnek" - írta a Népszava.
(Címlapképünkön: Görgényi Ernő gyulai fideszes polgármester Orbán Viktorral egy repülőgép fedélzetén egy korábbi fotón.) | Gyula fideszes polgármestere nem adná a város víziközmű cégét az államnak | Az ellenzék nyílt zsarolásról beszélt azon a csütörtöki gyulai rendkívüli testületi ülésen, amelyen a helyi víziközműcég államnak történő ingyenes tulajdonadásáról volt szó. Görgényi Ernő fideszes polgármester időlegesen kész lenne ellenállni; azt hangsúlyozta, hogy ezek a cégek a legjobb helyen önkormányzati tulajdonban vannak. De mint fogalmazott, felkészülnek a legrosszabb forgatókönyvre is. | null | 1 | https://magyarnarancs.hu/kismagyarorszag/gyula-fideszes-polgarmestere-nem-adna-a-varos-vizikozmu-ceget-az-allamnak-251735 | 2022-08-26 00:00:00 | true | null | null | Magyar Narancs |
Schmidt Jenő, a Somogy megyei Tab fideszes polgármestere közzétett körlevelében számolt be, a kritikus helyzet miatt azt várta, hogy engedékeny lesz a kormány, és pénzügyi támogatást nyújt a közműrendszereket tulajdonló és üzemeltető önkormányzati cégnek, de nem ez történt. A lényeg:
mindenki csinálhatja maga, de támogatásra akkor ne számítson. Csak azok a cégek fognak támogatást kapni, ahol az önkormányzatok átadják a tulajdonukat ingyen a magyar állam számára.
Kritikus állapotban van a hazai ivóvízellátó-rendszerünk
A helyzet súlyosságát jól érzékelteti, hogy a Fidesz holdudvarába tartozó Századvég Gazdaságkutató Zrt. még 2018-ban készített A hazai víziközmű-szolgáltatás aktuális helyzet című tanulmányában kimutatta:
a hazai ivóvízellátó rendszerek 56 százaléka túlnyomóan kockázatos, további 30 százalékuk pedig kockázatos minősítésű. A közel 100 ezer kilométernyi vízvezeték-hálózat 45 százaléka a műszakilag hasznos élettartamán túl van, az egészséges ivóvíz 20-40%-a pedig a hálózati veszteség miatt soha nem jut el a fogyasztókhoz.
A kialakult mai rossz állapot akkor lett volna elkerülhető, ha nem csupán 350 km cső cseréjét végezték volna el évente, hanem 2000 kilométerét. Évente ehhez pedig 100 milliárd forintot kellene költeni a víziközmű-rendszerek rekonstrukciójára. Összevetésképpen a Fidesz-kormány nagy stadionprogramjára 2020-ig 330 milliárd forint közforrást költöttek el.
Az ivóvízellátó-rendszer ma nemcsak műszaki, hanem anyagi szempontból is kockázatos állapotot mutat. A 2012-től bevezetett díjbefagyasztás, 2013-tól a rezsicsökkentés, illetve a közművezeték adó oda vezetett el, hogy a díjak nem fedezik teljes mértékben a költségeket. A közművezetékekre kivetett adót a közművezeték üzemeltetőjének, így a Bácsvíznek Zrt.-nek kell fizetni, annak ellenére, hogy nem tulajdonosa a vezetékhálózatnak. A jogszabály értelmében a közműadót a cégek nem háríthatják át a fogyasztókra. A víziközmű ágazatnak ez az adó évente több mint 10 milliárd forintnyi plusz kiadást jelent. A Századvég kimutatása szerint a víziközmű-szolgáltatók már 2018-ban elérték a hatékonysági mozgásterük felső határát, vagyis elfogyott a tartalék a rendszerben.
Nyomás alatt az önkormányzatok, három hónap alatt államosítaná a víziközmű-vagyont az állam
Magyarországon 38 víziközmű-üzemeltetőből hat állami tulajdonban van, egy magántulajdonban és 31 többségi önkormányzati tulajdonban működik. A Bácsvíz Zrt., amely közel 60 településen szolgáltat, önkormányzatok tulajdonában áll, közülük is a legnagyobb aránnyal Kecskemét rendelkezik.
A vízművek finanszírozási válságára a jobboldali kormány az államosítás receptjét kínálja. Bár évek óta kérik a szakmában dolgozók, de fel sem merült a kormányzat részéről az, hogy legalább a közműadót eltörölje, ami a ritkábban lakott területeket ellátó társaságokat különösen sújtja. Pluszpénz helyett tehát azt mondja a kormány, hogy az önkormányzatok adják át ingyen a tulajdonukban álló víziközmű-vagyonukat, vagy a drasztikusan megemelkedett energiaárakat maguknak kell kispórolni.
Az integrációnak elkeresztelt műveletet a kormányzat néhány hónap alatt le is bonyolítaná. Az önkormányzat képviselő-testületének, Kecskeméten a város közgyűlésének, szeptember 20-ig kell kinyilvánítania azon szándékát, hogy térítésmentesen lemond a víziközmű-vagyonáról. Október 1-ig a tulajdonos önkormányzatokból álló taggyűlésnek kell nyilatkoznia, tehát a Bácsvíz Zrt.-ét tulajdonló 59 településből álló taggyűlésnek. Az államosítást végző Nemzeti Vízművek Zrt. ezután előkészti a szükséges átruházási szerződéseket, ami legkésőbb november 1-ig hatályba is lép.
Szűkre szabott nadrág, Kecskemét még informálódik
A kormány által meghatározott határidőig szűk három hét van, eddig kell Kecskemét közgyűlésének dönteni, hogy a tulajdonában lévő víziközmű-vagyonát és a víziközmű-szolgáltatást térítésmentesen átadja az államnak. Kecskemét vízvezeték hálózatának hossza, a bekötővezetékek nélkül, meghaladja a 600 km-ért. Az elmúlt években elvégzett hálózatfejlesztéseknek köszönhetően a város lakásállományának közel 100%-ában biztosított a vezetékes ivóvízellátás. A vízelosztó hálózat számos létesítményeihez tartozik továbbá a két vízmű telep üzeme. Az elmúlt 10 évben százmilliós tételben került sor fejlesztésekre, köztük mintegy 10 km új gerincvízvezeték is épült. A kormány döntése értelmében mindent, amit eddig helyben beletettek a víziközművek működtetésébe és fejlesztésébe, most ingyen vinne az állam.
Lejer Zoltán, a Környezetvédelmi, Városrendezési és Agrár Bizottság elnöke augusztus közepén írásbeli kérdéssel fordult Szemereyné Pataki Klaudia polgármesterhez. Az ellenzéki politikus portálunknak elmondta,
a polgármester a válaszában leírta, hogy a víziközmű vagyon átadásának részletes szabályai egyelőre nem ismertek, ezért tárgyalásokat kezdeményezett az önkormányzat. A szándéknyilatkozatról először a tulajdonos önkormányzatok közgyűlései hozzák meg egyéni döntéseiket. A kecskeméti közgyűlés legközelebb október 13-án ül össze, ahol tárgyalnak a témáról
– foglalta össze Lejer a polgármestertől kapott rövid választ.
Kiskunfélegyháza feltételekhez szabná a víziközmű-vagyonának az államosítását
Kiskunfélegyháza víziközmű-vagyonának államosításáról a helyi képviselő-testület augusztus 25-én tárgyalt. A kormánypárti Csányi József polgármester négy feltételt szab annak, hogy a közművagyon gazdát cseréljen.
Az állam a 2022-2023-as üzleti év veszteségét és likviditási hiányát pótolja olyan módon, hogy a tőkepótlás nem csökkenti a város tulajdoni hányadát a Bácsvíz Zrt.-ben.
Az állam kötelezettséget vállal, hogy 2024 júniusáig megvalósítja a város szennyvíztisztító telep korszerűsítését.
A vagyonátadásig felhalmozott bérleti díjból származó forrást a víziközmű fejlesztésére fordítja.
Az államosítást követően a kiskunfélegyházi képviselő-testület egy főt delegál a Bácsvíz Zrt. igazgatóságába.
A feltételeket amennyiben a kormány elfogadja, akkor a víziközmű vagyon átadásával kapcsolatos eljárás megkezdődik.
Az ellenzéki jobbikos Kollár László szerint a tízmilliárdnyi értékű félegyházi víziközmű vagyon állami átruházása egy egyszerű zsarolás az önkormányzat ellen. „A víz- és csatornahálózatok nem állami forrásból létesültek, hiszen lakossági hozzájárulás, önkormányzati és EU-s források voltak a legtöbb esetben a finanszírozók. A legaljasabb az egészben, hogy a szakmailag jól és rentábilisan működő vízművek nehéz anyagi helyzetüket a megemelkedő rezsiköltségeknek és a kormány által évekkel ezelőtt kirótt hálózat használati adónak köszönhetik. Tehát a hiba nem náluk van, hanem mesterségesen, aljas szándékkal keltett indokban keresendő.” – írta közösségi oldalán a politikus.
Kis-Szeniczey Kálmán LMP-és képviselő, a Veled a Városunkért Egyesület frakció tagja is kifogásolja az államosítást. Kérdésünkre elmondta, képviselőként arra tett esküt, hogy megőrzi a város vagyonát. Lenne szerinte más út, mint az államosítás. Első lépésben a sokszor kifogásolt közművezeték adó eltörlése.
Szank 7 fős képviselő-testülete augusztus végén tárgyalta a szóban forgó kérdést. Az államosítás feltételéül a képviselők nem szabtak kritériumokat. Nemmel Tabajdi Gábor képviselő szavazott, aki a kérdésünkre elmondta, olyan helyzetet teremtettek, hogy az önkormányzatoknak semmilyen választási lehetősége nem maradt.
Nincs könnyű helyzetben a Bácsvíz Zrt.
A kiskunfélegyházi képviselők részére kiosztott előterjesztésben Csányi József polgármester arra is kitért, hogy az energia, valamint a nyersanyagok drágulása és azok 2023. gazdasági évre gyakorolt várható hatása miatt a Bácsvíz Zrt. elkezdte összeállítani a soron következő év üzleti tervét. Már most látható, hogy a villamosenergia költség meg fogja haladni a 4 milliárd forintot, amelynek következtében – az egyéb költségnövelő tényezők mellett – a Bácsvíz Zrt. 3,5–5 milliárd Forint veszteséget fog elérni. Saját tőkéjének összege negatívba fordulhat és a Bácsvíz Zrt. fizetésképtelensége 2023. I. negyedévében beállhat – olvasható az előterjesztésben.
A helyi politikusok azzal számolnak, ha államosításra kerül sor, mert az önkormányzatok ingyen lemondanak a víziközmű vagyonukról, a szolgáltatást továbbra is a Bácsvíz Zrt. nyújthatja.
Megkerestük a Bácsvíz Zrt. igazgatóját, Kurdi Viktort is, aki a kérdéseinkre az alábbiakat válaszolta.
Mikor kerül sor a tulajdonosi közgyűlésre, ahol döntenek a szóban forgó kérdésben?
A szándéknyilatkozatokkal kapcsolatos döntések nem érintik a BÁCSVÍZ Zrt. tulajdonosi közgyűlését, így e témában nem tervezzük közgyűlés összehívását.
Mi a Bácsvíz Zrt. szakmai stábjának álláspontja?
A víziközmű vagyon tulajdonjogi állása (önkormányzati vagy állami) nincs befolyással a BÁCSVÍZ Zrt. mindennapi működésére, hiszen cégünk nem az ivóvíz-és szennyvízcsatorna infrastruktúra tulajdonosa, hanem „csak” üzemeltetője. Feladatunk, hogy a vonatkozó jogszabályoknak megfelelően a mindenkori tulajdonosi és felhasználói elvárásoknak eleget téve lássuk el feladatainkat és a szolgáltatás megbízható, magas színvonalú legyen.
Ha nem adja át a tulajdonosi közösség a víziközmű-vagyont, milyen forrásból tudja biztosítani a Bácsvíz Zrt. a biztonságos működést?
Az idei évben a társaságunk működése a terveinknek megfelelően történik, várhatóan külső forrás igénybe vétele nélkül. A 2023-as üzleti terv összeállítását megkezdtük és megindítottuk a jövő évi villamos energia beszerzési eljárását is. Várható, hogy a költségszerkezetben már ez lesz a legnagyobb tétel. Amint a beszerzési folyamat befejeződik és látjuk, hogy milyen piaci pozíciót lehet elérni, akkor lesz ismert, hogy a jövő évi gazdálkodási egyensúly miként biztosítható.
A Századvég Gazdaságkutató Zrt. még 2018-ban készített tanulmányában megállapította, hogy a hazai ivóvízellátó rendszerek 56 százaléka túlnyomóan kockázatos, további 30 százalékuk pedig kockázatos minősítésű. A közel 100 ezer kilométernyi vízvezeték-hálózat 45 százaléka a műszakilag hasznos élettartamán túl van, az egészséges ivóvíz 20-40%-a pedig a hálózati veszteség miatt soha nem jut el a fogyasztókhoz. Ez körülbelül helytálló helyzetjelentés 2022-ben vagy csak fokozódott a helyzet? Mik most a legnagyobb kihívások?
Országos átlagban a fenti idézett adatok helyesek. A helyzet annyival rosszabb, hogy az 1km vezetékre jutó meghibásodások fajlagos mutatója 2018-óta egyre romlik. A víziközmű szolgáltatók előtt álló legmagasabb kihívások három gondolatkör köré csoportosulnak.
A munkaerő biztosítása, a gazdálkodási egyensúly megteremtése illetve a rekonstrukciós igények megvalósítása.
Készült-e kimutatás arra vonatkozóan, hogy mekkora kiesést okozott az elmúlt 10, illetve 5 évben a hatósági ár az önkormányzati tulajdonú víziközmű-társaságok működtetésében? Ha pontos adat nincs is, körülbelül mekkora összegről van szó?
Véleményem szerint külön, az önkormányzati szolgáltatókra vonatkozó összesítés nem áll rendelkezésre, de országos szinten évente kb.: 20–30 milliárd Ft-ra tehető a 2013-ban bevezetett hatósági árnak köszönhető árbevétel kiesés. | Kecskemét több tízmilliárdos víziközmű vagyonát viheti el ingyen az állam | Már most látható, hogy a villamosenergia költség meg fogja haladni a 4 milliárd forintot, amelynek következtében – az egyéb költségnövelő tényezők mellett – a Bácsvíz Zrt. 3,5-5 milliárd forint veszteséget fog elérni. A Zrt. 2023. I. negyedévére akár fizetésképtelenné is válhat. A Bácsvíz Zrt. igazgatója, Kurdi Viktor a lap kérdésére többek között elmondta, országos szinten évente kb. 20-30 milliárd Ft-ra tehető a 2013-ban bevezetett hatósági árnak köszönhető árbevétel kiesés, az 1 km vezetékre jutó meghibásodások fajlagos mutatója pedig 2018-óta egyre romlik. Szemereyné Pataki Klaudia polgármester Lejer Zoltán képviselőnek adott válaszában írta le, hogy a víziközmű vagyon átadásával kapcsolatban tárgyalásokat kezdeményezett a kecskeméti önkormányzat. | null | 1 | https://kecsup.hu/2022/08/kecskemet-tobb-tizmilliardos-vizikozmu-vagyonat-viheti-el-ingyen-az-allam/ | 2022-08-26 00:00:00 | true | null | null | Kecsup |
Komló – Lemondott képviselői mandátumáról Vízhányó András, jelentette be közleményében a Fidesz helyi szervezete. A képviselő helyét Schalpha Anett veszi át. Vízhányó Andrást azt általa képviselt egyesület kapcsán kerestük többször is, de hiába.
Családi okokra hivatkozva lemondott képviselői mandátumáról Vízhányó András. A Fidesz Komlói szervezete elfogadta a politikus döntését, csütörtöki közgyűlésükön pedig egyhangú döntéssel Schalpha Anettet választották meg a helyére.
Vízhányó a 2019-es helyi önkormányzati választásokon a szilvási, hármas számú választókerületben indult, ahol alulmaradt Dr. Barbarics Ildikóval szemben, így kompenzációs listáról került be az önkormányzati testületbe. Korábban nem volt képviselő, lemondásával pedig nem tölti ki a teljes ciklust.
Schalpha Anett korábban már dolgozott önkormányzati képviselőként. A Dávidföldet, Mecsekfalut és Mecsekjánosit magába foglaló, jelenleg nyolcas számú választókörzet képviselője volt a 2019-es választásokig. A körzetet jelenlegi Jurinovits Miklós képviseli.
Közpénzek nyomában
Február óta próbáljuk megtudni, pontosan milyen tevékenységet végez, és hol vásárolt irodát a Kulturális Célokat Segítő Egyesület (KULCS), de sajnos elzárkóztak a válaszadástól. Vízhányó András egyesülete még 2021-ben nyert 7 millió forint támogatást irodavásárlásra a Városi Civil alap keretéből. Az összeg teljes egészében közpénz, vagyis a magyar adófizetőktől származik.
Az egyesület céljai között szerepel a gyermekvédelem, a hátrányos helyzetűek, családok segítése, állatvédelem és így tovább. Az irodavásárlásra saját indoklásuk szerint azért volt szükség, hogy könnyebben tudjanak kapcsolatba lépni a hozzájuk forduló emberekkel, hogy segíteni tudják őket és, hogy egy képzési helyszínt alakítsanak ki.
Ennek ellenére még azt sem árulták el, hogy hol található az iroda. A civil szervezetek kötelező éves beszámolójából viszont kiderült, hogy a Berek utcában vásároltak ingatlant. Ezért újból megkerestük a képviselőt, hogy megtudjuk, mikor várható az iroda nyitása, és hogy milyen programokat terveznek. Illetve, mivel legutóbbi megkeresésünk óta sem változott a helyzet, arról is kértünk felvilágosítást, miért nincs jelen a szervezet az interneten és a közösségi médiában.
A Vízhányó András először azt javasolta, keressük telefonon, de miután megírtuk, hogy ez esetben rögzítenénk a hívást, elzárkózott a beszélgetéstől. Második levelében pedig már hazugsággal, spekulációval és becsületsértéssel vádolt minket. (Megjegyzés: a 7300.hu-hoz cikkünk megjelenésig nem érkezett helyreigazítási kérelem. – a szerk.)
Vízhányó egyúttal közölte, a felsoroltak miatt semmilyen kérdésünkre nem fognak válaszolni, “mert számunka egyértelmű, hogy nem tisztelitek se a munkánkat se a személyünket”. | Válaszok nélkül távozik Vízhányó András a testületből | Komló – Lemondott képviselői mandátumáról Vízhányó András, jelentette be közleményében a Fidesz helyi szervezete. A képviselő helyét Schalpha Anett veszi át. Vízhányó Andrást azt általa képviselt egyesület kapcsán kerestük többször is, de hiába. | null | 1 | https://7300.hu/hirek/valaszok-nelkul-tavozik-vizhanyo-andras-a-testuletbol/ | 2022-08-26 00:00:00 | true | null | null | 7300.hu |
Zugló;építkezés;Bosnyák tér; NER;
2022-07-20 06:00:00
Feltartóztathatatlan a 250 milliárd forintos NER-beruházás Zuglóban
Betonüzemet állított a Bosnyák tér mögé az új XIV. kerületi városközpont beruházója, miközben elindította a további ütemek engedélyezési eljárását - tudta meg lapunk.
A Zugló-Városközpont Ingatlanfejlesztő Kft. július első napjaiban elindította Zugló Városközpont II.- III. ütemének környezetvédelmi engedélyezési eljárását és még a választások előtt megkérték a kormányzatot a terület rozsdaövezetté nyilvánítására - tudta meg lapunk. A projektcég a NER-közeli vállalkozóhoz, Balázs Attilához tartozik, aki közeli kapcsolatot ápol a miniszterelnök vejével, Tiborcz Istvánnal.
A kezdődő gazdasági válság és a növekvő árak sem állították meg a zuglói városközpont gigaprojektjét. Mivel az építkezés korábban megkapta a nemzetgazdasági szempontból kiemelt státuszt, így a Pest megyei Kormányhivatalnak most 45 napja van, hogy megadja-e a környezetvédelmi engedélyt az újabb ütemekre is. De aligha törik rajta túl sokat a fejüket, hiszen az I. ütem esetében még a környezeti hatásvizsgálat lefolytatását sem tartották szükségesnek, mondván a „faltól-falig beépítésnek” nincs jelentős környezeti hatása. Olajozottan ment az építési engedély kiadása is a fővárosi kormányhivatalnál.
Ehhez képest a rozsdaövezeti akcióterületté nyilvánítást egyelőre nem kapta meg a projektcég, pedig még az országgyűlési választás előtt kérte. Ennek révén a területen felépülő új lakásokra érvényes kedvezményes 5 százalékos áfa is visszakérhető lenne, ami jelentős versenyelőnyt jelentene a többi új lakáshoz képest.
Zugló egyáltalán nem támogatja a gigaprojektet, ennek oka a „helyi építési szabályzaton és a helyi rendeleteken túlterjeszkedő” építkezés; a kerület már több jogi beadvánnyal is élt a beruházással szemben. A Népszavának Horváth Csaba zuglói polgármester azt mondta: nem támogatja a rozsdaövezeti kérelmet, mivel az önkormányzatnak ez maradt az egyetlen ütőkártyája, hogy rávegye a beruházót a kerület számára fontos kiegészítő beruházások megvalósítására, de az erről szóló településrendezési szerződés tárgyalása hónapok óta szünetel. A polgármester nem tagadta: ez nem túl erős fegyver, hiszen a rozsdaövezeti kijelölésről önkormányzati egyetértés nélkül is dönthet a kormány. Nem sokat ér szerinte a képviselő-testület által a területre múlt héten elrendelt építési és változtatási tilalom sem, hiszen a helyi rendeleteket felülírja a kiemelt státusz. A polgármester az okok között említi, hogy a beruházó felállított „egy nagy teljesítményű betonüzemet a telken és hatalmas mennyiségű beton alapanyagot szállított oda”.
A Zaha Hadid Architects építésziroda mestertervei alapján megvalósuló beruházás tervezett összértéke meghaladja a 250 milliárd forintot. A teljes projekt során 950 lakás, 90 ezer négyzetméter iroda és 12 ezer négyzetméter kereskedelmi terület épül a Bosnyák térnél. Az előírt zöldfelületek jelentős részét az épületek tetejére tervezett zöld tetővel pipálják ki. Garay Klára Podmaniczky-díjas városvédő szerint 8 emeletes házakkal történő sűrű beépítés teljes léptékváltás eredményez a jelenlegi kisvárosias környezetben.
Első ütemeként egy irodaházat és egy lakóépületet építenek a piac mögötti, az egykori Csömöri úti edzőpálya területén. Mindkét épület tízszintes (mélygarázs, földszint és 8 emelet), az egyikben 162 lakást és 2 üzletet alakítanak ki, a másik egy kisebb fajta bevásárlóközpont lesz, utca felé nyíló üzletekkel, a felsőbb szinteken irodákkal. A most engedélyezni kívánt - a jelenlegi építési területtől észak-keletre a Rákos-patakig terjedő részen -, két ütemben megvalósuló beruházás során további három irodaépületet és három lakóépület húznának fel. Az irodaházakat 8 emeletesre tervezik, a földszinten üzlethelyiségekkel, három szintes mélygarázzsal. A lakóépületek szintén földszint plusz nyolc emeletesek lesznek, de alattuk csak egy mélygarázs szint épül. (A kiemelt státuszt biztosító kormányrendelet értelmében 18 helyett 35 méteres épületmagasság is megengedett a területen.) Az épületetekben összesen 2272 parkolóhelyet alakítanak ki. A II. ütem építkezési munkálatai (4 épület) a tervek szerint 2032-ben fejeződhetnek be, míg a III. ütemmel (2 épület) 2031-re végeznének. | Feltartóztathatatlan a 250 milliárd forintos NER-beruházás Zuglóban | A Zugló-Városközpont Ingatlanfejlesztő Kft. július első napjaiban elindította Zugló Városközpont II.- III. ütemének környezetvédelmi engedélyezési eljárását és még a választások előtt megkérték a kormányzatot a terület rozsdaövezetté nyilvánítására - tudta meg lapunk. A projektcég a NER-közeli vállalkozóhoz, Balázs Attilához tartozik, aki közeli kapcsolatot ápol a miniszterelnök vejével, Tiborcz Istvánnal. | null | 1 | https://nepszava.hu/3163807_zuglo-ner-beruhazas-rozsdaovezet-gigaprojekt-engedelyeztetes | 2022-07-20 17:02:00 | true | null | null | Népszava |
törvény;Alkotmánybíróság;Balaton;kiskapu;
2022-07-07 06:30:00
Balaton-törvény: hiába döntött az Alkotmánybíróság, Tiborcz István lazán építkezhet tovább
Bár alaptörvény-ellenesnek minősítették a jogszabály egyes passzusait, a Club Aliga beépítésére vagy a miniszterelnök vejének keszthelyi projektjére ez nem lesz hatással, a döntés ugyanis nem visszamenőleges hatályú, nemzetgazdasági szempontból kiemeltté nyilvánított beruházásokra pedig nem vonatkozik.
Fontos döntést hozott az Alkotmánybíróság (AB), amikor alaptörvény-ellenesnek minősítette a Balaton-törvény egyes passzusait, hiszen ez fékezheti a parti beépítéseket, de nem felhőtlen az öröm: a már elkezdett óriásprojektek ettől nem állnak le, és továbbra is kikerülhetnek minden tiltást, ha nemzetgazdasági szempontból kiemeltté nyilvánítanak egy-egy beruházást – így összegezhető a Balaton ügyeivel foglalkozó több civil és egy ügyvéd álláspontja az AB nagy visszhangot kiváltó határozatáról.
A Balaton-törvény miatt, a part védelme érdekében az MSZP normakontrollt kért tavaly augusztusban, a grémium pedig – mint arról már írtunk – nemrégiben egyhangú határozatban helyt is adott a beadvány kifogásainak. Az AB-döntést után sokan biztosra vették, hogy mostantól nem lehet majd a 30 méteres parti sávban építkezni. A lapunk által megkérdezett szakértők szerint azonban az AB határozatát végigolvasva kiderül: maradt kiskapu.
– Az AB döntése kétségkívül csökkentette a trükközés lehetőségeit, de téved, aki azt hiszi, hogy most akkor a Balaton-part meg van mentve. Sajnos ez nincs így – mondta lapunknak egy neve elhallgatásáét kérő, a Balaton ügyeivel régóta foglalkozó civil aktivista. Példaként említette, hogy az eddig kifogásolt, komoly tiltakozást kiváltó, nagy balatoni beruházásokat nem érinti az AB-határozat. A döntés ugyanis jövőbeni érvényességű, azaz a már engedélyes projekteket nem befolyásolja. Vagyis például a Club Aliga totális beépítése vagy éppen a balatonföldvári Nyugati strandra tervezett e-kikötő sorsát nem befolyásolja, ahogyan a Tiborcz István érdekeltségébe tartozó egykori keszthelyi kemping lakóparkká átépítése is folytatódhat.
– mondta a Népszavának Bukovszki András, az Aligai Fürdőegyesület elnökhelyettese, majd hozzátette: – Ez azt jelenti, hogy esetünkben parti közparkba is nyugodtan építkezhet a beruházó.
Ráadásul az aligaiak körében komoly felháborodást okozó, 46 hektáros Aligaliget projekt nemcsak azért folytatódhat, mert az Ab-döntés visszamenőleg nem hatályos: azért is, mert a beruházást 2020-ban a kormány nemzetgazdasági szempontból kiemeltté nyilvánította, s így kikerült a Balaton-törvény hatálya alól.
– Az Alkotmánybíróság ezen határozata nem nyilatkozik az egyes gazdaságfejlesztési célú és munkahelyteremtő beruházásokkal összefüggő közigazgatási hatósági ügyek nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánításáról, így nem is állapította meg ezek alaptörvényellenességét. Hiszen nem érinti ezt a jogszabályt, sem annak érvényességét vagy hatályát. Az AB-határozat kizárólag arról a kifogásolt törvényről szól, melyben az MSZP normakontrollt kért – mondta lapunknak Magyar György.
A Magyar György és Társai Ügyvédi Iroda vezetője – aki a Club Aliga beépítése ügyében a céggel szemben eljár a balatonvilágosi önkormányzat nevében az Alkotmánybíróság előtt – megjegyezte: az Ab csak annyit mondott ki, hogy a törvénybe eddig beillesztett kivételes és különleges felhatalmazásokat nem lehet alkalmazni a jövőben, s ezzel erősen megkötötte például a kormányhivatalok vagy éppen a helyi építési szabályzatot megalkotó, azt esetlegesen egyes beruházások kedvéért megváltoztatni akaró önkormányzatok kezét. Vagyis, ha egy az államtól magánkézbe került területre – például egy Bahart-kemping esetében – 15 százalékos a maximális beépíthetőség, akkor azt nem lehet helyi szinten 60-70-80 százalékosra növelni a beruházó érdekeit szem előtt tartva.
– Ám ettől az Ab még meghagyta a kiskaput a tópart beépítéséhez – magyarázta Magyar György. – Viszont legalább a jövőre nézve jogalapi hivatkozást is biztosít azoknak, akik fel akarnak lépni a tópartot érintő projektekkel szemben. A már befejeződött beruházások viszont megmaradhatnak, illetve jogerős építési engedéllyel rendelkező, folyamatban lévő építkezések is folytatódhatnak. Az Ab által hivatkozott indokok alapján viszont úgy gondolom, a nemzetgazdasági szempontból kiemeltnek minősített beruházások esetében is lehetőség lehet az utólagos normakontrollra, s ezen keresztül a rendelkezések megsemmisítésére.
Magyar György szerint fontos megjegyezni: az AB legújabb határozata ellentétes a Balatonaligát érintő korábbi határozatával. Az alaptörvényben nevesített személyek felelőssége, hogy bármelyikük kezdeményezze az Alkotmánybíróság határozatának indoklásával ellentétes – a nemzetgazdasági szempontból kiemeltnek nyilvánító – kormányrendelet felülvizsgálatát, utólagos normakontroll keretében. A hazai jogállami berendezkedés demokratikus jellegét jól mutatja, hogy egyszerű állampolgárnak, vagy az érintett önkormányzatnak már nincs jogosultsága arra, hogy ezt az eljárást saját jogán megindítsa, ahogyan az Alkotmánybíróság sem járhat el hivatalból, csak kérelemre. | Balaton-törvény: hiába döntött az Alkotmánybíróság, Tiborcz István lazán építkezhet tovább | Bár alaptörvény-ellenesnek minősítették a jogszabály egyes passzusait, a Club Aliga beépítésére vagy a miniszterelnök vejének keszthelyi projektjére ez nem lesz hatással, a döntés ugyanis nem visszamenőleges hatályú, nemzetgazdasági szempontból kiemeltté nyilvánított beruházásokra pedig nem vonatkozik. | null | 1 | https://nepszava.hu/3162549_alkotmanybirosag-balaton-torveny-kiskapu | 2022-07-07 17:11:00 | true | null | null | Népszava |
Orbán-kormány;Budapest;kiemelt beruházás;nemzeti együttműködés rendszere;Örökmozgó Filmmúzeum;
2022-06-30 15:15:00
Évek óta veszteséges cég építene három emeletet az egykori Filmmúzeum épületére, kormányközeli szálak sejlenek fel a háttérben
Orbán Viktor kabinetjének láthatóan fontos az ügy.
A fővárosi kormányhivatal – pontosabban a NER hűséges hivatalnokaként ismert Kosztyu Anikó által vezetett Építésügyi és Örökségvédelmi Főosztály – szerint jól megfér egymás mellett a stilizált antracit fém dombormű, a százéves angyalos relief, az új idők nagy lamellás függönyfal árnyékolója, az 1913-as állapotot megidéző tornyok és a félintenzív zöldtető. Különösebb hezitálás nélkül ki is adták az építési engedélyt az Első Katonai Biztosító Intézet egykori Károly körúti székházának tetőfelújítására és bővítésére.
A zsinagógával szemközti szecessziós épület eredetileg öt tornyos tetőszerkezete a második világháborúban megsérült, és később leegyszerűsítve állították helyre. A váci székhelyű Károly Palota Loft Kft. most visszaépítené az eredeti tornyokat. De hogy haszon is legyen a munkán, a meglévő hét szintre további 3 emeletet húz a cég. Az új szinteken 14 lakást és egy irodát alakítanak ki.
A kormánynak nagyon fontos lehet a több évtizede hiányzó tornyok pótlása, hiszen a választási győzelem után az első döntések egyikével nemzetgazdasági szempontból kiemelt beruházássá minősítette a tetőrekonstrukciót, így az építtetőnek nem volt szüksége településképi szakmai konzultációra, az ügyben sem a fővárosi, sem a kerületi önkormányzat véleményét nem kellett kikérniük, az engedélyezési eljárást pedig a helyi építési szabályok meghágásával gyorsított eljárásban kapták meg. A kormányrendelet szerint a kabinet az épület eredeti arculatának visszaállítása mellett legalább ilyen fontosnak tartotta „a terek belső udvarok felé történő hasznosítását is”. Így lesz 10 szintes, legmagasabb pontján 46 méteres az egykori bérház. A bővítés terveit készítő építésziroda nevét nem tüntették fel a nyilvánosan elérhető tervlapokon. De nem sokkal több információ áll rendelkezésre az építtetőről sem.
A terv részleteire, a társasháztól megkapott hozzájárulásra, illetve sok százmilliós, illetve – a felhasználni kívánt anyagok minőségétől függően – milliárdos projekt pénzügyi hátterére vonatkozó kérdéseinket hiába tettük fel a Károly Palota Loft Kft.-nek, hosszas várakozás után sem kaptunk választ. Holott nem érdektelen, hogy miképpen biztosítja a munkához szükséges forrást az ingatlanpiacon, illetve építőiparban is ismeretlen cég, amelynek hivatalos tulajdonosai szintén kevés nyomot hagytak eddig az üzleti életben.
A vállalkozást 2014-ben alapították, de az elmúlt öt évben semmilyen árbevétele nem volt, vesztesége 5 és 13 millió forint között ingadozott, az adóhatóság pedig többször is végrehajtást rendelt el, amit azután megszüntettek. A testvérpár tulajdonos többi cége se futott be, vagy felszámolták vagy jogutóddal megszüntették. Komoly pénzintézet aligha nyújt hitelt ilyen hátterű cégnek. Hacsak az engedélyt megszerző vállalkozás mögött nem áll egy másik – kilétét feltárni nem kívánó – befektető.
A céget ugyan azóta átjelentették egy váci címre, de a kézbesítési e-mail címe – ahol mi is kerestük – nem változott. Ez pedig megegyezik a Biczi és Turi Ügyvédi Iroda hivatalos elérhetőségével. Az ügyvédi iroda egyik tagja, Biczi Tamás, Kötter Tamás néven kormánypárti influenszerként ismert.
Ez az ügyvédi iroda intézi évek óta a gödi Samsung gyár erősen vitatott terjeszkedéséhez szükséges ingatlanfelvásárlásokat a gödi önkormányzat megbízásából. A Magyar Narancs szerint az iroda Tuzson választási körzetéhez tartozó Fót, Dunakeszi, Göd, Pest Megye Önkormányzatától sok tízmillió forintos jogi megbízásokat kapott az elmúlt években. A Samsung gödi beruházásának adójának útja is érdekes: ezt a kormány elvonta Gödtől és felhasználását a fideszes többségű megyei közgyűlésre bízta. Ebből a pénzből a helyi tűzoltók helyett egy olyan alapítványt is támogattak, amely kuratóriumának akkori elnöke Benkovics Boglárka a pályázat benyújtásának idején a Biczi és Turi Ügyvédi Iroda ügyvédjelöltje volt, ma az MTVA munkatársa.
Ugyanő néhány hónapig a Dunakeszi Járműjavítónál is feltűnt, amelynek cégvezetését az állam 2014-es tulajdonossá válása után Tuzson Bence saját bizalmi embereivel töltötte fel. A társaság élére Szepessy Tamást nevezték ki, aki korábban Tarlós István bizalmai embereként lett a Fővárosi Közterület-fenntartó (FKF) vezérigazgató-helyettese, ahol néhány hónap múlva bombaüzletet hozott tető alá az akkor még Biczi, Turi és Tuzson ügyvédi irodával: a több száz millióért vett telekre további százmilliókat kellett költeni, hogy sót tárolhassanak ott. Ennél is nagyobb botrányt kavart a Szepessy-Tuzson korszakban az FKF munkavállalóira kötött biztosítás. A közbeszerzési tanácsokat a Biczi és Tuzson iroda adta, az alkusz szerepét az azóta Mészáros Lőrinc felügyelete alá került Hungarikum Biztosítási Alkusz Kft. játszotta. Szepessynek közös vállalkozása volt korábban Puskás Péterrel is, akinek fivére Puskás András évekig volt Rogán Antal alpolgármestere az V. kerületben, majd az Eximbank vezérigazgató-helyettesévé nevezték ki, amely később a járműjavító legfontosabb üzletének az egyiptomi vasútikocsi-beszerzésnek a finanszírozója volt.
Tuzson nemrég nagy örömmel avatta fel annak a Penta Kft.-nek az új műhelyét Gödön, amely főnökének – Rogán Antalnak, a Miniszterelnöki Kabinet vezetőjének – egyik kedvenc kivitelezője volt. Ez cég újította fel annak idején a Vörösmarty és a Podmaniczky teret is, amelyet éppen most vett el az Orbán-kormány a fővárosi önkormányzattól és adott át Rogán volt kerületének, Belváros-Lipótváros önkormányzatának. Így már érthetőbbnek tűnik a Károly körúti palotára áramló kitüntető kormányzati figyelem. | Évek óta veszteséges cég építene az egykori Filmmúzeum épületére, kormányközeli szálak sejlenek fel a háttérben | A kormánynak nagyon fontos lehet a több évtizede hiányzó tornyok pótlása, hiszen a választási győzelem után az első döntések egyikével nemzetgazdasági szempontból kiemelt beruházássá minősítette a tetőrekonstrukciót, így az építtetőnek nem volt szüksége településképi szakmai konzultációra, az ügyben sem a fővárosi, sem a kerületi önkormányzat véleményét nem kellett kikérniük, az engedélyezési eljárást pedig a helyi építési szabályok meghágásával gyorsított eljárásban kapták meg. | null | 1 | https://nepszava.hu/3161676_ner-kiemelt-beruhazas-filmmuzeum-epulete-orban-kormany | 2022-06-30 17:14:00 | true | null | null | Népszava |
Állami Számvevőszék;sporttámogatás;Emberi Erőforrások Minisztériuma;
2022-06-20 13:48:00
Megrótta Kásler Miklós egykori minisztériumát a volt fideszes képviselő vezette Állami Számvevőszék
A jelek szerint a már nem létező humánerőforrás-minisztériumban is tudtak elkövetni olyan hibákat, amelyek még az ellenzéki pártokat tendenciózusan elmarasztaló szervezetnek is soknak számítottak.
A sport célú költségvetési támogatások elosztása és felhasználásának ellenőrzése 2020-ban az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) hatáskörébe tartozott. Az Állami Számvevőszék (ÁSZ) ellenőrzése megállapította, hogy az EMMI ellenőrzési tevékenysége nem volt kielégítő - közölte oldalán a közpénzek törvényes felhasználása felett őrködő szervezet.
Emlékeztetnek, a 2020-as költségvetés végrehajtásánál a sport célú támogatásokra mintegy 125 milliárd forintot fizettek ki. A sportegyesületeknek és sportszövetségeknek folyósított támogatások jogszerű és célszerinti felhasználását 2020-ban az EMMI volt jogosult ellenőrizni. Felróják, hogy a tárca az államháztartásról szóló törvény végrehajtására, valamint az állami sport célú támogatások felhasználására és elosztására vonatkozó rendeletekben foglalt előírások ellenére nem ellenőrizte minden esetben a támogatás jogszerű és célszerinti felhasználását igazoló bizonylatok létezését, ezáltal a kedvezményezett szervezet által benyújtott összesítő elszámolással való egyezőségének meglétét.
Azokban az esetekben, amikor az Emmi a bizonylatokat ellenőrizte, az ellenőrzésbe bevonandó bizonylatok darabszámára, értékére, hitelességi kellékeire vonatkozó előírásokat nem érvényesítette következetesen minden esetben. Az elszámolások alátámasztására az ellenőrzések során az Emmi elfogadott olyan bizonylatokat, amelyeken záradékban nem került feltüntetésre, hogy a bizonylaton szereplő összegből mennyit számoltak el a hivatkozott támogatási szerződés terhére. Az Emmi nem igazolta, hogy ellenőrzései során a közbeszerzési értékhatárt elérő beszerzések vonatkozásában minden esetben meggyőződött arról, hogy a közbeszerzést lebonyolították-e. Mindezek alapján az Emmi sportegyesületeknek, sportszövetségeknek folyósított, 2020. évben lezárt központi költségvetési támogatások felhasználására irányuló ellenőrzési tevékenysége nem volt szabályszerű, ellenőrzéseivel nem járult hozzá a támogatások célszerinti felhasználásához.
Következtetésükben azt írják,
Igaz, csak közvetetten kapcsolódik ide, de némiképp alátámasztani látszik azt a feltételezést, miszerint a Kásler Miklós vezette minisztérium működése során többször is követhetett el olyan hibát, aminek az adófizetői pénzek látták kárát. Mint lapunk is beszámolt róla, a tárcánál egyébként rendben találták azt a pályázatot is, mely miatt felfüggesztett börtönbüntetésre ítélték a most vasárnap újból megválasztott fideszes polgármestert, a Békés megyei Méhkeréken. | Megrótta Kásler Miklós egykori minisztériumát a volt fideszes képviselő vezette Állami Számvevőszék | A sport célú költségvetési támogatások elosztása és felhasználásának ellenőrzése 2020-ban az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) hatáskörébe tartozott. Az Állami Számvevőszék (ÁSZ) ellenőrzése megállapította, hogy az EMMI ellenőrzési tevékenysége nem volt kielégítő - közölte oldalán a közpénzek törvényes felhasználása felett őrködő szervezet. | null | 1 | https://nepszava.hu/3160766_kasler-miklos-emmi-allami-szamvevoszek | 2022-06-20 17:21:00 | true | null | null | Népszava |
végkielégítés;Rogán Antal;állami cégek;Rákossy Balázs;Szalay-Bobrovniczky Kristóf;
2022-06-10 14:37:00
Hopp, egy módosítás, és máris jár a végkielégítés az állami cégekhez ejtőernyőző fideszes felsővezetőknek
Csiribú-csiribá, végkielégítés.
Rövid írás jelent meg az MTI-ben egy salátatörvényről, mely szerint változtatásokat fogadott el az Országgyűlés törvényalkotási bizottsága a honvédelemmel, gazdaságfejlesztéssel, valamint a kormányzati igazgatással összefüggő törvényjavaslaton pénteken. Az előterjesztést sürgős eljárásban tárgyalja az Országgyűlés, így arról várhatóan már a jövő héten szavaznak a képviselők.
A bizottság a javaslathoz egy olyan módosítást fogadott el, amelynek értelmében az alapítványokhoz és egyesületekhez hasonlóan mentesül a telek- és építményadó alól az állami tulajdonú, az állami ingatlanok közfeladatot ellátó nonprofit gazdasági társaság.
Az eredeti előterjesztésben szerepelt, hogy ha egy politikai felsővezető, kormánytisztviselő, kormánymegbízott, közigazgatási államtitkár, a megbízatásának megszűnése után fél éven belül állami tulajdonú gazdasági társaságban vállal munkát, nem jogosult a végkielégítésre. Ezt azonban egy módosítás értelmében törlik a javaslatból. A 444 példaként felidézi, hogy a Pénzügyminisztérium korábbi államtitkárát, Rákossy Balázst kinevezik a Diákhitel Központ Zrt. vezérigazgatójának, a módosítás értelmében pedig emellé az úgynevezett végkielégítés is jár neki.
Egy másik változtatás pedig a védelmi beszerzésekkel és személyi állománnyal kapcsolatos adatok tízéves titkosítását írja elő. Ezekkel kapcsolatban a módosítás úgy fogalmaz, hogy „ha - az állam külső és belső biztonságának hatékony és eredményes védelme biztosításával összefüggő - a védelmi és biztonsági igazgatás központi szerve által kezelt, a beszerzésekre, a szerződésekre, a gazdálkodási adatokra, a személyi állományra, valamint a védelmi és biztonsági igazgatás központi szerve által működtetett nemzeti eseménykezelő központ felépítésére, működésére, technikai eszközeire és felszerelésére vonatkozó valamely adat megismerése Magyarország honvédelmi vagy nemzetbiztonsági érdekeit veszélyezteti, annak megismerése iránti igény teljesítését az adat keletkezésétől számított tíz évig meg kell tagadni”.
Hogy ilyen adatnak pontosan mi számít, arról a védelmi és biztonsági igazgatás központi szervének vezetője dönt a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok irányításáért felelős miniszter, a polgári hírszerzési tevékenység irányításáért felelős miniszter, valamint a honvédelemért felelős miniszter - vagyis Rogán Antal és Szalay-Bobrovniczky Kristóf - véleményének kikérésével. | Jár a végkielégítés az állami cégekhez ejtőernyőző fideszes felsővezetőknek | Az eredeti előterjesztésben szerepelt, hogy ha egy politikai felsővezető, kormánytisztviselő, kormánymegbízott, közigazgatási államtitkár, a megbízatásának megszűnése után fél éven belül állami tulajdonú gazdasági társaságban vállal munkát, nem jogosult a végkielégítésre. Ezt azonban egy módosítás értelmében törlik a javaslatból. A 444 példaként felidézi, hogy a Pénzügyminisztérium korábbi államtitkárát, Rákossy Balázst kinevezik a Diákhitel Központ Zrt. vezérigazgatójának, a módosítás értelmében pedig emellé az úgynevezett végkielégítés is jár neki. | null | 1 | https://nepszava.hu/3159808_salatatorveny-modositas-vegkielegites-allami-ceg-vedelmi-beszerzes-szemelyi-allomany-adatok | 2022-06-10 17:24:00 | true | null | null | Népszava |
Csepel;Németh Szilárd;Országgyűlés Hivatala;irodabérlés;Kozma István Magyar Birkózóakadémia;
2022-06-04 06:57:00
Csaknem 600 ezerért bérel Németh Szilárdnak irodát az Országgyűlési Hivatal abban a birkózócsarnokban, amelyet az általa gründolt alapítvány birtokol
Havi 588 ezer forintért bérel 140 négyzetméteres irodát az Országgyűlés Hivatala Németh Szilárd országgyűlési képviselőnek az új csepeli birkózócsarnokban – vette észre a Népszava.
Ez annak fényében különösen pikáns, hogy a csarnok az örökös rezsibiztos által gründolt Kozma István Magyar Birkózó Akadémia Alapítványé (KIMBA), amelyet első körben Németh Szilárd lakcímére jegyezték be. A KIMBA egyébként a kerület egyik legnagyobb ingatlantulajdonosa a Béke téri sportlétesítménnyel, benne a 12 ezer fős stadionnal, valamint a Hollandi úti és a Gubacsi hídnál lévő sporttelepekkel.
A Hollandi úti telephely mostanában sűrűn szerepel a hírekben, miután Németh Szilárd kordonnal vette körül a létesítményt és vele együtt a mögötte lévő, szintén közpénzből épített kondiparkot.
Ábel Attila Csepel fideszes alpolgármestere azonnali kordonbontásra szólította fel párttársát. Egyúttal azt is a szemére vetette, hogy a létesítménybe éppen a kerület nagy múltú és az utánpótlás-nevelés területén sikeres egyesülete, a Csepel Birkózó Club – aminek egy időben maga Németh Szilárd volt az elnöke – versenyzőit nem engedik be, holott eredetileg nekik épült. Németh azzal vágott vissza, hogy az akadémia versenyzőinek tilos az alkoholfogyasztás, márpedig a Duna-parti sport és rendezvény központ másik felén működő büfében árulnak szeszes italt. A szintén fideszes Borbély Lénárd vezette kerületi önkormányzat perrel fenyegetőzött, mire a KIMBA közelebb vonta a kordonokat a csarnok körül, így megközelíthetővé vált a kondipark. Az ügy hátteréről megkérdeztük a KIMBA-t is, de nem kaptunk választ,
A kordon-ügy egy sok éve zajló csatározás apró ütközete. A csepeli erős emberek közötti konfliktus a Fideszre korántsem jellemző módon egyre nagyobb nyilvánosságot kap. A párt döntéshozói pedig, ha zavarja is őket, egyelőre nem lépnek közbe. A háború végét a következő, 2024-es önkormányzati választás hozhatja el. Németh – hiába a Fidesz alelnöke – Szabó Szabolcs ellenzékiként háromszor is megverte az országgyűlési választáson. (Németh ezerrel kevesebb szavazatot kapott áprilisban, mint a Fidesz). Borbély Lénárd pedig 2014-ben és 2019-ben is magabiztosan hozta a polgármester-választást, miközben Budapest nagy részén elvéreztek a Fidesz jelöltjei. Így logikusnak tűnik, hogy Borbélyt jelölik majd a következő helyhatósági választáson. Csakhogy a tavalyi tisztújításon Németh Szilárdot választották meg Ábel Attila helyére a csepeli választókerület elnökének, márpedig a választáson induló jelölteket a helyi elnök határozza meg.
Németh, Borbély és Ábel egykoron ugyanannak a baráti társaságnak a tagjai voltak. 2010-ben előbbi kettő országgyűlési képviselő lett, Némethet polgármesterré is megválasztották abban az évben. Az országos és az önkormányzati tisztségek összeférhetetlenné válása után úgy állapodtak meg, hogy Borbély lesz a polgármester, de a „főnök” Németh marad. A helyi pártelnöki poszt pedig Ábelé lett. Az első ciklusban hellyel-közzel tartották is magukat ehhez a felosztáshoz, de a felszín alatt már forrtak az indulatok, a 2019-es győzelme után pedig Borbély saját útra lépett.
– mondta Szabó Szabolcs, Csepel országgyűlési képviselője. Az egyik első ilyen helyzet – folytatta Szabó – a Jedlik Ányos Gimnázium épületének elakadt felújítása volt. A kerület Németh közbenjárására kapott ötmilliárd forintot az államtól, mire ő jelezte: saját maga koordinálná a projektet. Túlgondolta a terveket, amely így nem fért bele az 5 milliárdba, az építkezés kezdete egyre csak tolódott, amiért azután a polgármester „kapta az ívet” a csepeliektől. A gimnázium kivitelezése végül tavaly novemberben kezdődhetett el,
Borbély a közelgő önkormányzati választás miatt egyre idegesebb lett, de a Fidesz alelnökével nem mehetett nyíltan szembe. A háttérben viszont többször keresztbe tett. Némethnek különösen rosszul esett, hogy az önkormányzat nem adta el a KIMBA-nak a csarnok melletti telket, ahová kollégiumot épített volna, így most kilométerekkel távolabbról szállítják edzésre a gyerekeket. Az önkormányzat viszont nem akart még egy túlméretezett épületet a folyó mellé, ami ráadásul Borbély szerint nem is kollégium, hanem szálloda lenne.
Aligha ez a harc lesz a végső. Németh Szilárd a kerületi elnöki poszt megszerzése után elkezdte magához édesgetni a helyi fideszeseket, akik közül néhányan hajlanak is a dologra. Erre utal, hogy a testületi üléseken egyre-másra akadnak el a polgármesteri javaslatok. A szoruló hurkot érzékelve Borbély és Ábel egyre óvatlanabbul csapkod Németh felé. Kérdés, hogy a Fidesz-vezetés meddig tűri a belviszályt. A konfliktus mozgatórugóiról az ügyben gyakran véleményt nyilvánító Ábel Attilát is megkérdeztük, aki azt válaszolta, hogy „a konfliktusnak több oka van. | 600 ezerért bérelnek Németh Szilárdnak irodát a birkózócsarnokban | Havi 588 ezer forintért bérel 140 négyzetméteres irodát az Országgyűlés Hivatala Németh Szilárd országgyűlési képviselőnek az új csepeli birkózócsarnokban – vette észre a Népszava. | null | 1 | https://nepszava.hu/3159223_kozpenz-nemeth-szilard-rezsibiztos | 2022-06-04 17:27:00 | true | null | null | Népszava |
Doros Judit;Ungár Tamás;Vas András;Králik Emese;
Fidesz;pályázat;város;vidék;falu;
2022-05-26 19:36:00
Jóban kell lenni a fideszes képviselővel, lobbi nélkül egy falusi pályázat semmit sem ér
Jóban, főleg, ha egy ellenzéki vezetésű település nyerni akar egy tenderen – derült ki körképünkből.
– A kistelepülések sajnos mindig mostohagyermekei voltak a rendszereknek, de arra, amit most látok, korábban nem volt példa. Hiába találták ki a Magyar Falu Programot, ami jó dolog, ha ez egyfajta hűbéri rendszer kialakításának eszköze lett: a pályázatokat nem szakmai, hanem politikai alapon bírálják el – mondta lapunknak Molnár Róbert, az 1600 lelkes, Csongrád-Csanád megyei Kübekháza polgármestere.
Ő korábban egy tévéinterjúban arról panaszkodott, hogy miután a kampányban nyíltan Márki-Zay Péter ellenzéki miniszterelnök-jelölt oldalára állt, elkaszálták pályázataikat, s még egy alig több, mint másfél millió forintos halotthűtőre sem kaptak pénz. Hozzáfűzte, hogy a térség fideszes választókerületi elnöke egy beszélgetés során gyakorlatilag azt tanácsolta neki, fogja be a száját, ne ágáljon folyton a kormány ellen, s akkor kapnak majd pénzt – ezt később az érintett, Bartók Csaba a szegedma.hu oldalon cáfolta, s azt üzente a polgármesternek, hogy a pályázatok ügyében forduljon a térség országgyűlési képviselőjéhez, a szocialista Szabó Sándorhoz. Molnár Róbert állítása szerint miután a halotthűtővel kapcsolatos kritikai megjegyzése napvilágot látott, azt a javaslatot kapta a választókerületi elnöktől, hogy adjanak be ez ügyben méltányossági kérelmet. – Csoda történt. Nem sokkal később megérkezett számlánkra a hűtő ára. De ez csakis annak a következménye, hogy megint kinyitottam a számat. Van az a pont, amikor már nem hallgathatunk – mondta lapunknak.
Korábban a Népszavában Halmi József, Szabolcs-Szatmár-Bereg megye egyedüli szocialista polgármestere, Győrtelek vezetője beszélt arról, hogy ők rendszerint nyernek ugyan a pályázatokon, de ebben közrejátszhat, hogy nem ápol rossz viszonyt a körzet fideszes országgyűlési képviselőjével, akivel iskolatársak voltak, barátok, s ezen a későbbi politikai nézetkülönbségek sem változtattak. Varga András, a Somogy megyei Várda polgármestere azt mondta lapunknak, teljes mértékben egyetért szabolcsi kollégájával, mert egy köztudottan ellenzéki településvezető csak úgy tud eredményesen pályázni, lobbizni, ha jóban van a térség kormánypárti országgyűlési képviselőjével.
– Több évtizede, még somogyvári faluvezető korából ismerem Móring József Attilát, akivel folyamatosan egyeztetünk a pályázati lehetőségekről, mindenről tud, amit benyújtunk, s lehetősége szerint támogatja őket – folytatta a várdai polgármester. – Ez persze azt is jelenti, hogy a háta mögött nem próbálkozunk: nem is lenne értelme, megfelelő lobbi nélkül egy falusi pályázat semmit sem ér. Csak a civil programjaink esetében vagyunk önjárók, de azok esetében olyan helyekre pályázunk, amelyekre a hatalomnak nincs ráhatása, vagy csak nagyon kevés – tette hozzá.
Ormai István, a tízezres somogyi város, Nagyatád független polgármestere szerint – aki ellen a Fidesz-KDNP ciklusok óta eredménytelenül indítja el aktuális jelöltjeit – alapvetően jól kell megírni a pályázatokat, úgy, hogy azok tökéletesen illeszkedjenek a kiíráshoz, és előre kell gondolkodniuk 2-5 évet, hogy milyen fejlesztésekre lenne szükség a városban. Megjegyezte,
– Egészen az előző ciklusig hűvös távolságtartás jellemezte őket, ám miután 2019-ben is győztem, láthatóan elfogadták a status quót, megváltozott a viszony Szászfalvi Lászlóval, a térség képviselőjével is, akivel egyes ügyek mentén jól tudtunk együtt dolgozni – állította a nagyatádi városvezető.
Széll Péter, Baja alpolgármestere szerint is a jól megírt pályázatok nyernek, igaz előfordult, hogy egy belterületi útfelújításra benyújtott pályázatuk nem az első, hanem a második körben győzött, ám az alpolgármester ezt sem annak tudja be, hogy a Duna parti város nem kormánypárti vezetésű. Tapasztalataik alapján azonban erősíti a pályázatok esélyeit, ha azokért a térség fideszes parlamenti képviselője, Zsigó Róbert is lobbizik.
Mirkóczki Ádám, Eger volt jobbikos, jelenleg független polgármestere szerint nem mindegy, hogy milyen személyiség a térség fideszes képviselője. Példaként hozta Nyitrai Zsoltot, a körzet korábbi kormánypárti képviselőjét, aki szerinte nem volt „integráló alkat”, ellentétben utódjával, a most megválasztott Pajtók Gábor korábbi Heves megyei kormánybiztossal, akivel szerinte könnyebb lesz majd egyetértésre jutniuk egy-egy, a város érdekét szolgáló ügyben.
Szigetvárt egy civil összefogás vezeti 2014. óta, s a baranyai város polgármestere, Vass Péter úgy véli, hogy városa megszenvedi ezt, amikor fejlesztési forrásokra pályázik: emiatt késik a busz- és a vasúti pályaudvar, a félszáz éves piac, valamint több oktatási intézmény és számos út, illetve köztér felújítása. Az pedig különösen kellemetlen, hogy a 6-os főútnak továbbra sincs elkerülő útja Szigetvárnál, ezért naponta 10-12 ezer jármú megy keresztül a városon, egy kétszer egysávos úton. A város hét-nyolc éve szeretne támogatást kapni egy új belvízelvezető rendszer kiépítésére, ám eddig hiába. Most megígérték, hogy kap az önkormányzat erre a célra pénzt, ha pályázatát öt részre osztja. Vass szerint, ha nyernek, akkor azt a kormányoldal úgy fogja kommunikálni, hogy Szigetvár nyert öt pályázatot, holott ily módon mindössze 300 millióhoz jutnak majd. Eközben a megye kormánypárti városai – mint például Mohács és Siklós – egy közelmúltban elhangzott ígéret szerint milliárdokat kapnak fejlesztésekre, s ott a városvezetés szabadon dönthet arról, mire fordíthatja ezt a pénzt.
Molnár Róbert, Kübekháza polgármestere úgy látja, a kistelepülések mindig mostohagyermekei voltak a rendszereknek, de arra, amit most lát, korábban nem volt példa. | Jóban kell lenni a fideszes képviselővel, lobbi nélkül egy falusi pályázat semmit sem ér | – A kistelepülések sajnos mindig mostohagyermekei voltak a rendszereknek, de arra, amit most látok, korábban nem volt példa. Hiába találták ki a Magyar Falu Programot, ami jó dolog, ha ez egyfajta hűbéri rendszer kialakításának eszköze lett: a pályázatokat nem szakmai, hanem politikai alapon bírálják el – mondta lapunknak Molnár Róbert, az 1600 lelkes, Csongrád-Csanád megyei Kübekháza polgármestere. | null | 1 | https://nepszava.hu/3158190_magyarorszag-videk-falu-varos-palyazat-fidesz-kepviselo-lobbi | 2022-05-26 17:31:00 | true | null | null | Népszava |
Magyarország;ombudsman;leminősítés;
2022-05-24 20:38:00
Leminősítették a magyar ombudsmant, mert nem foglalkozik megfelelően számos emberi jogi problémával
Úgy látják, Kozma Ákos ezen túl nem védelmezte meg a civileket, a sajtószabadságot és a bíróságok függetlenségét.
Az eddigi „A” kategóriából a „B”-be sorolta át a magyar emberi jogi állami intézményt a Nemzeti Emberi Jogi Intézmények Világszövetsége (GANHRI) – erről a Magyar Helsinki Bizottság számolt be.
A döntés értelmében Kozma Ákos, az alapvető jogok biztosa
„Most már formálisan is kikerült a komolyan vehető ombudsmanok tekintélyes klubjából” – jegyzik meg.
Mint írják, az alapvető jogok biztosa és hivatala
Az ombudsmannak fél éve volt arra, hogy demonstrálja függetlenségét a GANHRI előtt. Mint azt a Helsinki Bizottság megjegyzi, Kozma Ákos egyelőre még a tényt sem tárta a nyilvánosság elé.
„Minket viszont magyar állampolgárként és civil jogvédőként is elszomorít a hazai ombudsmani intézmény leminősítése.
- fogalmaztak. | Leminősítették a magyar ombudsmant, mert nem foglalkozik megfelelően számos emberi jogi problémával | Úgy látják, Kozma Ákos ezen túl nem védelmezte meg a civileket, a sajtószabadságot és a bíróságok függetlenségét. | null | 1 | https://nepszava.hu/3158069_leminositettek-a-magyar-ombudsmant | 2022-05-24 17:35:00 | true | null | null | Népszava |
Orbán-kormány;Városliget;Néprajzi Múzeum;Ötvenhatosok tere;
2022-05-24 09:30:00
Kong az ürességtől, de évi 1,5 milliárdba kerül az új Néprajzi Múzeum
Impozáns, drága, és kicsit üres a 32,9 milliárdot felemésztő új Néprajzi Múzeum. A 40 ezer négyzetméteres épületnek egyelőre csak 5 százalékát használja ki az intézmény.
A hétvégi bennfenteseknek szóló avatás után hétfőn mindenki előtt megnyílt a Néprajzi Múzeum új épülete a Városliget melletti Ötvenhatosok terén lévő egykori parkoló helyén. A tervező szerint az emberi agy jobb és bal felét mintázó, közönséges halandók számára leginkább egy gördeszkapályára vagy két fél domb ölelte völgyre hajazó épület tagadhatatlanul különleges és impozáns. A jobbára a föld alatt kialakított kiállítóterek méretével megegyező nagyságú, 7000 négyzetméteres tetőterasz különleges látogatói élményt kínál.
A nemzetközi építészpályázaton neves építészeket maga mögé utasító Ferencz Marcel által vezetett NAPUR Architect ezúttal nem kényszerült kínos egyszerűsítésekre, mint ahogy a vizes világbajnokságra készült úszóaréna esetében. Az épület a kivitelezés végére is megőrizte eredeti terveken látható formáját és elkészült a látványos, közel félmillió pixelből kialakított homlokzati díszítés is. Így aligha csodálkozhatunk, hogy a vezető építész egy Oscar-díjátadót megidéző köszönethalommal hálálkodott a kormánynak, a miniszteri biztosnak, meg a kivitelezőknek. A Mészáros Lőrinc-féle ZÁÉV Építőipari Zrt. és a szintén NER-kedvenc Magyar Építő Zrt. az eredeti 25,9 milliárd helyett 32,9 milliárdért végezte el a munkát csaknem öt év alatt. A tervezésért 1,9 milliárd forintot fizetett a kormány, míg a hűtést-fűtést szolgáló talajszondák 500 millióba kerültek. Utóbbi fenntartási költségcsökkentő hatására nagyon számít Gyorgyevics Benedek, a Liget projekt állami tulajdonba kerülő épületeinek üzemeltetését végző Városliget Zrt. vezérigazgatója.
A múzeumnak nem kell bérleti díjat fizetnie az épület használatáért a vagyonkezelő Városliget Zrt.-nek, sőt a közüzemi díjat, takarítás és az őrzés költségét sem a teljes 40 ezer négyzetméter után fizeti az intézmény. A közüzemi díjakat csak az épületnek a múzeum által kizárólagosan használt 60 százaléka után kell fizetnie – mondta a vezérigazgató, aki szerint a Városliget Zrt. feladata a karbantartás mellett a kertgondozás, a légtechnika működtetése, a gépészet-karbantartás, a hűtés- fűtés biztosítása és a biztonságtechnika működtetése is. A Liget látogatóközpontjára, a gépészeti helyiségekre, a parkolóházra, a folyosókra eső költségeket a szolgáltatótól kapja a múzeum, akárcsak a Szabolcs utcai restaurálási és raktározási központban lévő helyiségeket.
– Az előzetes szakértői becslések alapján az új Néprajzi Múzeum épületének üzemeltetése 1,5 milliárd forintba kerül majd, amelynek tetemes részét nem az energiaszámlák, hanem a humán erőforrás biztosítása viszi el – válaszolta a Népszava kérdésére Gyorgyevics, aki szerint ez megegyezik egy korszerű A kategóriás irodaház működési költségével. A múzeum által használt területre eső részét azért a kulturális intézménynek kell kigazdálkodni, bár kaphatnak hozzá majd állami támogatást.
Kemecsi Lajos, a Néprajzi Múzeum igazgatója nem aggódik. Egyelőre igen örül annak, hogy 150 évig tartó vándorlás után végleges otthonra leltek és 250 ezer darabos gyűjteményükkel minden funkciójának ideális tereket biztosító épületbe költözhettek. A teljes épület kevesebb mint ötödét elfoglaló kiállítóterek a föld alatt vannak, mert ott biztonságos, olcsóbb a hűtés, fűtés, illetve a természetes fény sem károsíthatja a kiállítási tárgyakat. A teljes, 7000 négyzetméteres kiállítótérnek egyelőre valamivel kevesebb, mint harmadát, 2000 négyzetmétert sikerült belakniuk – a kerámiatérrel, időszaki kiállítással, ZOOM-mal –, de ez is másfélszerese a korábbi Kossuth téri épületben rendelkezésre álló területnek. Az állandó és az ifjúsági kiállítás jövőre nyílhat meg. „Egy ekkora rókáról hiba lenne egyszerre lehúzni minden bőrt” – tette hozzá Kemecsi.
A kiállítótereken kívül a modern múzeumi követelményeknek megfelelően van itt még korszerű ismeretátadás színtereként működő MÉTA tér, közösségi iroda, konferencia és kutatóterem, könyvtár, mozi, kávézó, ajándékbolt. Ezek működtetése is a múzeum feladata, de erre készülve jelentősen növelték az alkalmazotti létszámot – válaszolta a Népszava kérdésére Kemecsi Lajos, aki évente 300 ezer fizető látogatóra számít. A teljes jegy ára, amit komplex piackutatás alapján lőttek be: 3000 forint. | Kong az ürességtől, de évi 1,5 milliárdba kerül az új Néprajzi Múzeum | Impozáns, drága, és kicsit üres a 32,9 milliárdot felemésztő új Néprajzi Múzeum. A 40 ezer négyzetméteres épületnek egyelőre csak 5 százalékát használja ki az intézmény. | null | 1 | https://nepszava.hu/3157926_neprajzi-muzeum-liget-projekt-orban-kormany | 2022-05-24 17:52:00 | true | null | null | Népszava |
Budapest;Fővárosi Közgyűlés;Gellért-hegy;BKK;sikló;
2022-05-23 13:45:00
Perel a Gellért-hegyi sikló beruházója, szerinte a még 2009-ben kötött szerződés nem szűnt meg
Ha a főváros nem akarja megépíteni, akkor a kormánnyal szövetkezne a látványos felvonót tervező cég.
Pert indított a Gellért-hegyi sikló beruházója, mert szerinte a fővárosi önkormányzattal még 2009 januárjában megkötött szerződésük nem szűnt meg. A cég álláspontja szerint a főváros érdekmúlásra hivatkozó elállása jogellenes. A kontraktus szerintük továbbra is hatályos. Ennek megállapítását kérték a bíróságtól – válaszolta a Népszava kérdésére Walton Imre, a Gellérthegyi Sikló Kft. ügyvezető igazgatója, aki hangsúlyozta: nem kártérítési pert indítottak, ezzel még nem foglalkoznak.
A cég idén április 22-én adta be a keresetet. Kiss Ambrus főpolgármester-helyettes múlt csütörtökön még nem tudott arról, hogy az erről szóló értesítés megérkezett volna a Városházára, de azt megerősítette: a főváros közberuházásként kívánja megvalósítani a siklót. Így hiába készíttette el a terveket és kapta meg rá az építési engedélyt a kormányhivataltól a projektgazda Gellérthegyi Sikló Kft. – amelyben 25 százalékban tulajdonos a fővárosi BKK –, az építkezést nem kezdheti meg. Ehhez ugyanis a fővárosnak át kellene adnia a területet, ám erre jelen állás szerint nem számíthat a cég. A városvezetés a turisztikai hasznosításhoz nem járul hozzá.
A főváros a bemutatott terveket sem tartja elfogadhatónak, mivel túl sok fa kivágásával járna és abban sem biztosak, hogy a magánberuházó valóban képes a megvalósításra. Kiss Ambrus a januári közgyűlési vita előtt arra is felhívta a figyelmet, hogy a projekt megvalósításában egy tavalyi kormányhatározat az irányadó, amely 1,5 milliárdot rendelt a projekt előkészítésére és a Budapest Fejlesztési Központot (BFK) bízta meg a feladattal. Csakhogy az új kormány felszámolja a BFK-t, az állami forrásból megvalósítani szándékozott fővárosi projektet Lázár János új minisztériumához utalta. A tárcavezető pedig rögtön az elején tisztázta: a projektlistát felül fogják vizsgálni.
Szintén kétséges a városvezetés másik ötlete, miszerint az uniós helyreállítási alapból megvalósítható lenne a beruházás, hiszen a kormány által benyújtott projektlistán nem szerepel a sikló.
– Azon vagyunk, hogy legyen esélye a sikló mostani, beláthatóan rövid időn belüli megvalósulásának – mondta Walton Imre most a Népszavának. Majd hozzátette: „Amennyiben a Fővárosi Önkormányzat minden törekvésünk ellenére sem lesz konstruktív a beruházás megvalósításában és megbuktatja a tervezett projektet, akkor Budapest igen sokat várhat még a Siklóra.
Sőt, a cégvezető szerint nyugodt szívvel beszélhetünk évtizedekről.
A per akár három évig is húzódhat, de a cég addig sem akar tétlenül várakozni. A perindítást inkább afféle figyelemfelhívásnak szánják, abban bízva, hogy a városvezetés most talán másként látja a helyzetet, mint szerződés felmondásakor. Bíznak a tárgyalásos rendezésben. Walton szerint ez nem csak a cég érdeke, hiszen ez hosszútávon fenntartható megoldást kínál mind a külföldi és belföldi turistaforgalom kiszolgálására, mind a kerületi lakosság közlekedési igényeinek kielégítésére.
A városháza elzárkózása esetén a kormánnyal, illetve a Citadella felújítását végző csapattal próbálnak megegyezni a beruházás befejezéséről. Ahogy a cégvezető fogalmazott:
A Citadella-beruházás Walton szerint igényli ezt az infrastrukturális fejlesztést. A turistabuszok helyzete eddig is tarthatatlan volt, a Citadella új múzeumi funkciója pedig mindenképp növelni fogja a Gellért-hegy látogatottságát, a siklónál hatékonyabb és környezetkímélőbb közlekedési alternatíva nem létezik. Persze dönthetnek úgy az érintettek – tette hozzá –, hogy marad minden így, tudomásul veszik a dugót, és épül még pár ezer négyzetméter közlekedő- és parkoló felület a zöld helyett.
A projektcég azt sem érti, hogy közberuházás esetén a főváros honnan tudná a projekt megvalósításához szükséges forrásokat előteremteni. Erre vonatkozóan csak nagyon ködös fővárosi elképzelésekről hallani, miközben nekik kész finanszírozási tervük van. | Perel a Gellért-hegyi sikló beruházója, szerinte a még 2009-ben kötött szerződés nem szűnt meg | Pert indított a Gellért-hegyi sikló beruházója, mert szerinte a fővárosi önkormányzattal még 2009 januárjában megkötött szerződésük nem szűnt meg. A cég álláspontja szerint a főváros érdekmúlásra hivatkozó elállása jogellenes. A kontraktus szerintük továbbra is hatályos. Ennek megállapítását kérték a bíróságtól – válaszolta a Népszava kérdésére Walton Imre, a Gellérthegyi Sikló Kft. ügyvezető igazgatója, aki hangsúlyozta: nem kártérítési pert indítottak, ezzel még nem foglalkoznak. | null | 1 | https://nepszava.hu/3157794_gellert-hegy-siklo-budapest-bkk-walton-beruhazas | 2022-05-23 17:53:00 | true | null | null | Népszava |
Budapest;fenntartás;Pannon Park;Biodóm;
2022-08-26 08:15:00
Őrzés nélkül maradhat a Biodóm, a Pannon Parkra sincs pénze a fővárosnak
Ez utóbbi 2023-ban a mostaninál jóval nagyobb összeget, 1,5-2 milliárdot is elvihet.
– Valódi dilemma, hogy mi legyen a Biodómmal. Gyorsan eljöhet az a pillanat, amikor a városvezetésnek döntenie kell: az idősotthonait, szociális intézményeit fűti vagy egy üres, hasznavehetetlen építményre költ. Utóbbi fenntartása tavaly 625 milliót vitt el a fővárosi költségvetésből, az idén ez már közelíti az egymilliárdot, jövőre pedig az energiaárak függvényében 1,5-2 milliárdba is kerülhet – mondta lapunknak Kiss Ambrus főpolgármester-helyettes.
Mint fogalmazott, felmerül a kérdés, hogy a főváros akkor jár-e el felelősen, ha többet költ egy semmilyen jövőképpel nem rendelkező, eddig is állam által finanszírozott beruházásra, mint a most induló 130-160 ezer rászorulót elérő rezsitámogatási programra. Emlékeztetett: a főváros már tavasszal jelezte, hogy átadná a projektet a telekkel együtt az államnak azért, hogy az minél előbb látogatható legyen a nagyközönség számára. A fővárosnak ugyanis könnyen belátható módon nincs pénze a befejezésre, amelynek költségét alaphangon 15-20 milliárdra becsülték.
Karácsony Gergely főpolgármester már korábban kijelentette, hogy bizonyosan félbemarad a Fővárosi Állatkertben álló Biodóm építése, ha a kormány nem vállalja az építkezés befejezését. A kormányzati elvonások miatt a főváros egyedül nem tudja, és nem is akarja megoldani a Biodóm helyzetét.
A főváros ajánlatára azonban se az előző, se az új Orbán-kormány nem válaszolt. A bizonytalanságot fokozza, hogy nem működik a Tarlós István főpolgármestersége idején megalakított Fővárosi Közfejlesztések Tanácsa sem. Az erről szóló kormányhatározatot ugyan nem vonták vissza, de az új kormányban egyelőre nincs Budapestért felelős kormánytag, Gulyás Gergely kancelláriaminiszter feladatköréből ugyanis kivették, Lázár János viszont nem kapta meg. Lázár egyébként levélben jelezte, hogy egyeztetne a budapesti állami vagy közös beruházásokról Karácsony Gergellyel. A főváros a főpolgármester-helyettesi posztot júniusban elfoglaló Bősz Anettre bízta a Biodóm ügyét. Bősz Anettet is próbáltuk elérni, de nem jártunk sikerrel. | Őrzés nélkül maradhat a biodóm, a Pannon Parkra sincs pénze a fővárosnak | Kiss Ambrus arra a kérdésünkre, miszerint elképzelhető-e, hogy kormányválasz híján a főváros egyszerűen felhagy az építmény őrzésével és fűtésével, azt válaszolta, hogy jövő évben ez is megtörténhet, minden megoldást az asztalra kell tenni. | null | 1 | https://nepszava.hu/3167350_biodom-pannon-park-fenntartas-budapest | 2022-08-26 17:56:00 | true | null | null | Népszava |
igazságszolgáltatás;Magyarország;bíróság;Kúria;Fővárosi Törvényszék;
2022-08-22 16:00:00
EU-s milliárdok sorsa a tét, de Kovács Zoltán testvére ugyanabban a bírói tanácsban fog dolgozni, mint a Kúria elnökének a felesége
Politikai befolyásolás, visszautasított összeférhetetlenség – e témák uralják a közbeszédet a bíróságokkal kapcsolatban, miközben az igazságszolgáltatás függetlenségének sérelme miatt több milliárd euró uniós forrástól eshet el az ország.
Szeptember 1-től, azaz jövő csütörtöktől abban a bírói tanácsban dolgozik majd a Fővárosi Ítélőtáblán a Fővárosi Törvényszék (FT) elnökének felesége, Kovács Éva, amelynek tanácselnöke Kovács Helga Mariann, a Kúria elnökének felesége, akinek kinevezése nagy vihart kavart az utóbbi napokban – szúrta ki lapunk az ítélőtábla hatályos ügyelosztási rendjéből.
Kovács Évát egyébként nem csak a Fővárosi Törvényszék elnökéhez, Tatár-Kis Péterhez fűzik rokoni kapcsolatok, ő egyúttal Kovács Zoltánnak, a Miniszterelnöki Kabinetiroda nemzetközi kommunikációért és kapcsolatokért felelős államtitkárának a testvére.
A múlt héten üzenetváltásokhoz és heves nyilatkozatokhoz vezetett a bírói kinevezések, illetve a „befolyásolási kísérletek” ügye.
Az Országos Bírói Tanács (OBT) nyilatkozatban utasította vissza a kormánypárti sajtóban megjelent, Vasvári Csaba bírót érintő állításokat. A Fővárosi Törvényszék bíráját, aki egyben az OBT tagja és szóvivője is, azután vette célkeresztjébe a jobboldali sajtó, hogy megjelent a nyilatkozata a The Guardian brit lap vasárnapi kiadásában, a The Observerben. Vasvári Csaba egyebek között azt mondta, hogy ő és kollégái a bíróságokat érintő “külső és belső befolyási kísérleteket is tapasztaltak” az elmúlt években a politikai spektrum minden oldaláról, amelyek közül kiemelte a Fidesz 12 éves kormányzása alatt történteket. A Magyar Nemzet ezután Vasvári „évek óta folytatott kormányellenes agitálásáról” és a „gyurcsányi terrorban” való 2006-os szerepvállalásáról írt. A Fidesz egyik legfőbb ideológusa, Bayer Zsolt pedig a hét végén azt írta: „Vasvári Csaba egy gazember, akinek semmi keresnivalója nincs a bírói pulpituson. Takarítsák el onnan!”
Az OBT nyilatkozata visszautasított „minden olyan, a magyar sajtóban megjelent állítást, miszerint bármely hivatalban lévő magyar bíró valaha is bármilyen »terror« bírája lett volna, vagy a politikai paletta bármely szereplőjéhez lenne köthető”. Egy bíró személyét ért propagandisztikus támadásnak egy modern, európai jogállamban nincs helye – írta az OBT, hozzátéve, hogy „a bírósági igazgatással kapcsolatban megfogalmazott bírói kritika vagy vélemény nem minősíthető az ország elleni támadásnak, az a bírákat is megillető vélemény-nyilvánítási szabadság része”.
Vasvári a brit lapnak „világos belső befolyásolási kísérletként” idézte fel a Völner-Schadl egyik szálát. Emlékezetes, a korrupcióval gyanúsított, előzetes letartóztatásban lévő Schadl György, a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar elnöke tavaly júniusban megkereste Tatár-Kis Pétert, a Fővárosi Törvényszék elnökét, akinél a Pesti Központi Kerületi Bíróság (PKKB) egyik bírójának eltávolítását és munkahelyi ellehetetlenítését szorgalmazta. Mindez a 444.hu által nyilvánosságra hozott lehallgatási jegyzőkönyvekből derült ki. Különösen pikánssá tette az ügyet, hogy Tatár-Kis és Schadl találkozóját Senyei György, a bíróságok igazgatási feladatait ellátó Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnöke – az alkotmánybíróvá választott Handó Tünde utóda – szervezte meg; Schadl emiatt telefonon és személyesen is beszélt Senyeivel. Egyik bírósági vezető sem utasította el a bírói függetlenségre hivatkozva Schadl megkeresését, sőt, a jegyzőkönyvek szerint Tatár-Kis azt mondta Schadlnek, hogy az illető bírót nem tudja kirúgni, „azonban visszavonhatja csoportvezetői megbízását, és tehet arról, hogy ne érezze jól magát a munkahelyén". Sem Senyei, sem pedig Tatár-Kis nem tagadta, hogy találkozott Schadl-lel, ám az OBH-elnök minden olyan állítást valótlannak nevezett, amelyek szerint a végrehajtói kar elnöke egy bíró kirúgását igényelte volna, az FT elnöke pedig azt állította, Schadl nem kérte tőle a PKKB bírájának felmentését, s a neki tulajdonított – fent idézett – mondatok sem hangzottak el.
Mindenesetre a lehallgatási jegyzőkönyvek nyilvánosságra kerülését követően, idén január 28-án Senyei OBH-elnökként úgynevezett igazgatási célvizsgálatot rendelt el az FT-n a tavalyi évre vonatkozó bejelentések és panaszok, valamint a konkrét bíróval szembeni bejelentést követő folyamat vizsgálatára. A vizsgálat elkészítésének határidejének április 15-ét jelölte meg. Az OBH elnökének tevékenységét ellenőrző OBT nem tartotta elegendőnek ezt a célvizsgálatot, s már február elején sürgette, hogy az OBH elnöke indítson az ügyben fegyelmi vizsgálatot is. Utóbbira nem került sor, az április 15-i határidő leteltével pedig sem az OBH, sem pedig elnöke nem tájékoztatta a nyilvánosságot a célvizsgálat eredményéről.
Vasvári az Observernek utalt az OBH-elnök általi bírókirendelések átláthatatlanságára is. Az OBT már Senyei elődje, Handó Tünde esetében is kifogásolta az OBH elnökének bírói kirendelési, illetve a bírósági vezetői pályázatok elbírási gyakorlatát, sőt – egyebek között – emiatt 2019 májusában indítványozta Handó elmozdítását az Országgyűlésnél, amit a Fidesz-KDNP többség elutasított. Ám 2019 végén a kormánytöbbség Handót alkotmánybíróvá, Senyei Györgyöt pedig OBH-elnökké választotta. Az OBT azóta vizsgálta – és kifogásolta – az új OBH-elnök bírói kirendelési gyakorlatát is, miközben Senyei megtagadta, hogy az OBT tagjai tanulmányozhassák az idevágó dokumentumokat. Az OBH elnöke és az OBT közötti konfliktus azonban nem elsősorban személyi ellentétekből ered. A mindenkori OBH-elnököt a törvény szinte korlátlan hatalommal ruházza fel a bírósági igazgatási, illetve személyzeti jogköreiben, míg az alaptörvény szerint az OBH elnökét ellenőrizni hivatott bírói tanács jogkörei igencsak korlátozottak. Ezt már több szervezet, így a Velencei Bizottság, vagy a GRECO, az Európa Tanács korrupcióellenes szerve is kifogásolta korábban, legutóbb az Európai Bizottság (EB) július 14-i jogállamisági jelentése tette szóvá.
A jogállamisági jelentés szerint az OBT jogkörei továbbra sem teszik lehetővé, hogy hatékony felügyeletet gyakoroljon az igazgatási jogkörökkel felruházott OBH elnöke felett, és további garanciákra van szükség az OBH elnök esetleges önkényes döntéseivel szemben. Az EB szerint „a hatékony felügyelet hiánya lehetővé teszi, hogy az OBH elnöke önkényes módon dönthessen a bírák előmeneteléről és jutalmazásáról”. De kifogásolja a bizottsági jelentés a Kúria elnökének megválasztására vonatkozó szabályozást is, valamint a Kúria ügyelosztási rendjét és kinevezési rendszerét.
Ismert, Varga Zs. András korábbi legfőbb ügyész-helyettes többszörös, személyre szabott jogalkotással alkotmánybíróból előbb kúriai bíró lett, majd 2021. januári hatállyal a Ház a Kúria elnökévé választotta. Az EB idei jelentése, amely először fogalmazott meg konkrét, számonkérhető ajánlásokat, azért is fontos, mert az ország több ezer milliárd forint vissza nem térítendő uniós forrástól eshet el, ha nem felel meg a jogállamisági feltételeknek. Ennek ellenére a parlament honlapján fellelhető őszi jogalkotási program tervezetében nem szerepel az idevágó, bíróságokra vonatkozó törvények módosítása. | Kovács Zoltán testvére ugyanabban a bírói tanácsban fog dolgozni, mint a Kúria elnökének a felesége | Politikai befolyásolás, visszautasított összeférhetetlenség – e témák uralják a közbeszédet a bíróságokkal kapcsolatban, miközben az igazságszolgáltatás függetlenségének sérelme miatt több milliárd euró uniós forrástól eshet el az ország. | null | 1 | https://nepszava.hu/3166905_birosag-igazsagszolgaltatas-fuggetlenseg-kovacs-eva-kovacs-helga-mariann-magyarorszag | 2022-08-22 18:01:00 | true | null | null | Népszava |
Lázár János;
2022-08-17 19:05:00
Így formálódik Lázár János birodalma
Az állami beruházások után a nagyobb magánfejlesztéseket is ernyője alá vonta, s vele az uniós és magánforrások feletti uralmat is.
– Nagy mentés volt – így konstatálta a Városliget Zrt. kulturális tárca alá való átsorolását lapunk kormányközeli forrása. A Lázár János vezette Építési és Beruházási Minisztérium ugyanis az állami magas építési beruházásokat felügyelő Beruházási Ügynökséget is magában foglaló BMSK mellett minden lényeges kormányzati építtető, illetve projektcéget bekebelezett volna, köztük a múzeumi negyedet megvalósítani hivatott Városliget Zrt-t is.
A tárcához került többek között az autópálya építő Magyar Közút és a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő (NIF) Zrt, a Nemzeti Fejlesztési Programiroda, a Fertő tavi beruházó cég, valamint a fővárosi projekteket összefogó Budapest Fejlesztési Központ is. Utóbbit azon melegében át is nevezte Lázár János, majd menesztette a teljes menedzsmentjét. Az új vezetés fő feladata a cég leépítése, de ezt felülírhatja az uniós pénzcsapok megnyílása, ahhoz ugyanis, hogy határidőn belül felhasználhassák a helyreállítási alap forrásait előkészített projektekre lesz szükség, ezek pedig Vitézy Dávid – ma közlekedési államtitkár – egykori cégénél vannak. Uniós támogatásból újulnának meg például a HÉV vonalak, épülne az elővárosi vasút. Más a helyzet a szuperkórházzal, a Galvani híddal és a kulturális beruházásokkal, közük a Liget projekttel. Ezek minden bizonnyal éveket csúsznak. Addig elkészülhetnek a tervek, megszerezhetőek az engedélyek. Az építkezés azonban a válság okán aligha kezdődik el belátható időn belül. Nagy kérdés, hogy 3-4 év múlva is meglesz-e a megvalósításhoz szükséges politikai akarat. Különösen igaz ez a múzeumi negyedre.
Az Orbán-kormány nagy visszatérője, Lázár János régi ellenlábasa a projektnek. 2015-ben még Miniszterelnökséget vezető miniszterként azt hangoztatta, hogy a Városligetben a parkfunkció megerősítése a legfontosabb és a Baán László-féle elképzelés gyengítésére rögtön be is dobta a „Liget 2” tervet, amely a Nyugati pályaudvar és a Városliget közötti 20 hektáros terület megújítását célozta volna. Finta József építész rögtön rajzolt is hozzá egy tervet dombbal, kisvasúttal, tóval, vízeséssel, pezsgő sétányokkal és kávézókkal. Lázár menesztésével azonban asztalfiókba került ez is. Baán azonban joggal tartott most attól, hogy Lázár minisztériuma nem bánik majd kesztyűs kézzel a Városligetet 99 évre vagyonkezelésbe kapó, jelenleg elsősorban üzemeltetőként működő céggel. Az átlagosan kétszáz főt foglalkoztató, bevételeit javarészt a Dózsa György úti mélygarázsból és a közterület foglalási díjakból, illetve a projekt részeként felépült létesítmények állami támogatásából (az intézmények csak velük szerződhetnek üzemeltetésre) szerző, a projekt megvalósítására eddig 250 milliárd forintot költő társaság baráti kézben tartása kulcsfontosságú volt. A Liget-projekt atyja be is vetett mindent, hogy a tulajdonosi jogok gyakorlója ne az építési tárca legyen. Ezt el is érte, hiszen a céget a kulturális tárca alá sorolták be. Csakhogy a jelenlegi kormányzati szereposztás mellett Lázár nélkül nincs folytatás. „ A Liget-projektnek – mint minden folyamatban lévő és leendő állami beruházásnak – természetesen a Lázár miniszter úr által kidolgozandó kritériumrendszernek és ütemezésnek is meg kell majd felelnie” – ismerte el a HVG-nek adott interjúban. (Baán Lászlót és a Városliget Zrt-t többször is megkerestük az ügyben, de egyetlen kérdésünkre sem kaptunk választ.)
Baán, aki mellesleg a Szépművészeti Múzeum igazgatója is, a Néprajzi Múzeum átadásakor még magabiztosan azt mondta a Népszavának: „eldöntött tény, hogy a Liget-projektet befejezzük”. Bár azt nem tagadta, hogy „a gazdasági környezet megjósolhatatlan”. Akkor még abban bízott, hogy az önkormányzati választások után felfüggesztett három beruházás – a Petőfi Csarnok helyén az Új Nemzeti Galéria, a lebontott Közlekedési Múzeum telkén az Innováció Háza, valamint a park sarkán a Városligeti Színház – négy év alatt befejezhető. Mint hangsúlyozta: mindhárom projekt végrehajtható építési engedéllyel rendelkezik. A júniusi kormánydöntés azonban ezekre is vonatkozik, hiszen a kivitelezés még nem kezdődött el, márpedig Gulyás Gergely kancelláriaminiszter közlése szerint a meg nem kezdett építkezéseket elhalasztják. Baán bizakodását, miszerint a „Liget-projekt folytatása ott áll az állami beruházási sor élbolyában” erősen megkérdőjelezi, hogy a költségvetési kiigazítás részeként júliusban 14,2 milliárddal csökkentették a Liget Budapest projekt idei támogatását. A kormányzati döntéshozatalra rálátó forrásunk szerint minden beruházás esetében egyedi döntés születik, teret engedve mindenféle játszmáknak, amelynek játékmestere Lázár János lesz. S ez nem csupán Baánnak, hanem a Karácsony Gergely vezette fővárosnak sem túl jó felállás. | Így formálódik Lázár János birodalma | Az állami beruházások után a nagyobb magánfejlesztéseket is ernyője alá vonta, s vele az uniós és magánforrások feletti uralmat is. | null | 1 | https://nepszava.hu/3166658_igy-formalodik-lazar-janos-birodalma | 2022-08-17 18:12:00 | true | null | null | Népszava |
igazságszolgáltatás;Vasvári Csaba;kormánypropaganda;
2022-08-17 13:23:00
Névtelen blogbejegyzésre hivatkozva indított újabb rohamot Vasvári Csaba bíró ellen a kormánypárti sajtó
A jelek szerint nincs fék a lejáratás-vonaton.
Most már egy névtelen blogbejegyzésre hivatkozva támad egy független bírót a Magyar Nemzet.
A kormánypárti lap portálján megjelenő írás - amelynek szerzője nem vállalta a nevét a nyilvánosság előtt, és egy Tűzfalcsoport nevű blog bejegyzésére hivatkozik – felidézi, hogy az Országos Bírói Tanács (OBT) friss közleményében a leghatározottabban visszautasít minden olyan, a magyar sajtóban megjelent állítást, miszerint bármely hivatalban lévő magyar bíró valaha is bármilyen „terror” bírája lett volna, vagy a politikum bármely szereplőjéhez lenne kapcsolható.
A hatalom dühét az váltotta ki, hogy Vasvári Csaba, a Pesti Központi Kerületi Bíróság csoportvezető bírája, az Országos Bírói Tanács szóvivője a The Guardian című brit lapnak azt nyilatkozta, a „kormány beavatkozik a bíróságok munkájába”.
Az írás úgymond „bírósági forrásai” szerint az Országos Bírói Tanács nyilatkozata érdemi konkrétumokat nem tartalmaz, hangulatkeltésre azonban kiválóan alkalmas.
Ezt követően az iromány egy komplett, a bíró elleni vádiratba csap át:
Vasvári Csabával egyébként korábban lapunk is készített egy interjút. | Névtelen blogbejegyzésre hivatkozva indított újabb rohamot Vasvári Csaba bíró ellen a kormánypárti sajtó | A kormánypárti lap portálján megjelenő írás - amelynek szerzője nem vállalta a nevét a nyilvánosság előtt, és egy Tűzfalcsoport nevű blog bejegyzésére hivatkozik – felidézi, hogy az Országos Bírói Tanács (OBT) friss közleményében a leghatározottabban visszautasít minden olyan, a magyar sajtóban megjelent állítást, miszerint bármely hivatalban lévő magyar bíró valaha is bármilyen „terror” bírája lett volna, vagy a politikum bármely szereplőjéhez lenne kapcsolható. | null | 1 | https://nepszava.hu/3166607_vasvari-csaba-lejaratas-birosagi-fuggetlenseg | 2022-08-17 18:15:00 | true | null | null | Népszava |
Budapest;fővárosi önkormányzat;kezelés;közterületek;einstand;
2022-08-12 13:07:00
Beindult az Orbán-kormány, újabb 17 közterületet vesz el Budapesttől
A fővárost érintő korábbi einstand után Karácsony Gergely főpolgármester döbbent csodálattal figyeli, hogy tovább pörög a „Rogán-modell”.
Összesen 17 belvárosi, pontosabban a fideszes vezetésű V. kerületi önkormányzat közigazgatási határán belül lévő, de eddig fővárosi kezelésében lévő utcát törölt az Orbán-kormány a csütörtök éjjel a Magyar Közlönyben megjelent tíz éve hatályos kormányrendeletből egy gyors módosítással. A pontos megnevezés szerint „a Fővárosi Önkormányzat kezelésében lévő főútvonalak, közutak és közterületek kijelöléséről” szóló 2012-es kormányrendelet második mellékléte a „kiemelt forgalmú vagy országos közúti közlekedésben fontos szerepet játszó főútvonalakat tartalmazza.
Ezek közül veszti hatályát az említett másfél tucatnyi közterület szeptembertől.
A többi között még olyan forgalmas utcákat húztak ki a város alól, mint Honvéd utca, az Arany János utca vagy a Nádor utca, a Szemere utca vagy a Hold utca. A rendelet kegyesen meghagyta az Apáczai Csere János utcát a főváros kezelésében, csak átvezették a korábbi Szende Pálról elnevezett utca hatályos, Wekerle Sándor egykori kormányfő nevét viselő közterületet.
Karácsony Gergely Facebook-oldalán az éj leple alatt kijött rendeletről, az újabb einstandról megjegyezte „döbbent csodálattal” figyeli mire van ideje kormánynak. A főpolgármester szerint ugyanis jelenleg „évtizedes csúcson az infláció, a sztratoszférában az élelmiszerárak, milliók szoronganak a hamarosan érkező energiaszámláik miatt, sok-sok ezer családnak okoznak gondot az iskolakezdés költségei, a tanárok sztrájkra készülnek, mert már végképp elegük van, ellátási gondok a benzinkutakon, kisvállalkozók tízezreinek okoznak bizonytalanságot az adóemelések, éppen felélik a jövőt azzal, hogy tarvágásra ítélik az erdőinket, a magyaroknak járó uniós pénz pedig továbbra sem érkezik”.
Budapest vezetője megjegyezte, az Orbán-kormány azzal foglalkozik, hogy éjszakai rendeletben, mindenféle egyeztetés nélkül, a legelemibb tájékoztatási kötelezettséget is mellőzve terek után most utcákat vesz el a fővárostól. – Ezeket aztán odaadja annak az V. kerületnek, amelynek ingatlanhasznosítási gyakorlatát úgy szokták jellemezni: a Rogán-modell – tette hozzá, megjegyezve: | Beindult az Orbán-kormány, újabb 17 közterületet vesz el Budapesttől | Összesen 17 belvárosi, pontosabban a fideszes vezetésű V. kerületi önkormányzat közigazgatási határán belül lévő, de eddig fővárosi kezelésében lévő utcát törölt az Orbán-kormány a csütörtök éjjel a Magyar Közlönyben megjelent tíz éve hatályos kormányrendeletből egy gyors módosítással. A pontos megnevezés szerint „a Fővárosi Önkormányzat kezelésében lévő főútvonalak, közutak és közterületek kijelöléséről” szóló 2012-es kormányrendelet második mellékléte a „kiemelt forgalmú vagy országos közúti közlekedésben fontos szerepet játszó főútvonalakat tartalmazza. | null | 1 | https://nepszava.hu/3166168_budapest-kozterulet-orban-kormany-karacsony-gergely | 2022-08-12 18:17:00 | true | null | null | Népszava |
ipari park;szabálytalanságok;Boldog István;Kunszentmárton;
2022-08-12 11:35:00
Csaknem százmilliót fizethet vissza az államnak Kunszentmárton az ipari parki projektje miatt
Hadházy Ákos ellenzéki képviselő szerint a szabálytalanságok miatti büntetés a parlamentből áprilisban távozott fideszes Boldog István öröksége.
Kamatokkal együtt összesen 98 millió forintot kell visszafizetnie Kunszentmárton önkormányzatának, mert a Magyar Államkincstár EU Támogatási Főoszály Felülvizsgálati osztálya a Pénzügyminisztérium vizsgálata nyomán – szabálytalanságok miatt – visszakéri a város ipari parkjának kialakítására adott támogatást – derül ki Hadházy Ákos országgyűlési képviselő Facebook-bejegyzéséből.
Az ellenzéki politikus felidézte, hogy már tavaly foglalkozott az üggyel, amely része a parlamentből egyébként idén áprilisban már távozott fideszes politikus, „Boldog István által működtetett hálózat egyik „beruházásának”. amelyekről a Népszava is beszámolt korábban. Boldog István ellen büntetőper zajlik korrupciós bűncselekmények, hivatali vesztegetés miatt.
Hadházy most hiányolta, legalábbis nem tud arról, hogy a „kunszentmártoni fideszes polgármester gyanúsított lenne ebben az ügyben, pedig az önkormányzati cég bízta meg a manipulált közbeszerzés után a Boldog-féle kivitelezőket”. Kunszetmártonnak az államkincstár részben „megkegyelmezett”, mert a kamatokkal együtt csaknem százmilliós tételt hét részletben csak jövő májusig kell megfizetnie.
Tavaly májusban Hadházy Ákos képet is készített a félbehagyott építkezésről, s mint írta már a városvezetés már akkor szabadulni akart a Boldog-örökségtől, ugyanis a polgármester az év januárjában utasította az önkormányzat cégét, hogy mondja fel a szerződést a Boldog-körhöz sorolt Profiter Machine Kft-vel. | Csaknem százmilliót fizethet vissza az államnak Kunszentmárton az ipari parki projektje miatt | Kamatokkal együtt összesen 98 millió forintot kell visszafizetnie Kunszentmárton önkormányzatának, mert a Magyar Államkincstár EU Támogatási Főoszály Felülvizsgálati osztálya a Pénzügyminisztérium vizsgálata nyomán – szabálytalanságok miatt – visszakéri a város ipari parkjának kialakítására adott támogatást – derül ki Hadházy Ákos országgyűlési képviselő Facebook-bejegyzéséből. | null | 1 | https://nepszava.hu/3166160_hadhazy-akos-kunszentmarton-ipari-park-tamogatas-visszafizetes-boldog-istvan | 2022-08-12 18:20:00 | true | null | null | Népszava |
késés;diák;iskolafelújítás;Babócsa;
2022-08-10 14:00:00
Mire elkészül az iskola, nem lesz diák, aki ott tanulna, de a tankerület úgy csinál, mintha minden rendben lenne
Eredetileg 2020-ra ígérték a babócsai oktatási intézmény felújítását, ám még ma is csak a munka szűk negyedénél tartanak. A félresiklott beruházás miatt egyre több gyereket iratnak be máshova. A tankerület úgy tesz, mintha minden rendben lenne.
– Olyan ez, mint Déva vára a Kőmíves Kelemenben, sohasem készül el – intett a barcsi buszra váró, középkorú férfi az iskola felé. – Megint leállt a munka, úgy hallottam, a vállalkozót nem fizette ki a tankerület, ezért nemhogy építene, de visszabont. Nézzék meg, még mindig egy torzó az egész, pedig már három éve itt piszmognak. Mondanám, hogy felújítják, de ennyi idő alatt gyufából is fel lehetett volna építeni…
Két hónapja jártunk utoljára a dél-somogyi településen, akkor ponyva borította az iskola kerítését, elrejtve a munkaterületet a kíváncsiskodók szeme elől, így érdemben nem lehetett megmondani, hol tart a felújítás. A rekonstrukció 2019 nyarán kezdődött el, nagy csinnadrattával, s azzal a hangzatos ígérettel, hogy 2020 őszén már visszatérhetnek a diákok a minden szempontból XXI. századi épületbe, amelyet 1,1 milliárd forintért újíttat fel a Kaposvári Tankerület.
A beruházást az APM Construct Kft. nyerte el, de már 2020 év elején látszott, esélye sincs befejeznie a munkát az előírt határidőre. Tavalyelőtt nyáron a cég a koronavírus-járvánnyal magyarázta a csúszást, s halasztást is kapott a tankerülettől. Ám hiába az új időpont, nem haladt a munkával. Így a megrendelő 2020 októberében felmondta a szerződést, majd az ügy a bíróságra került. Az új pályázatot tavaly tavasszal írták ki, az iskola torzója közben ázott-mállott, az építési költségek pedig elszálltak, így a kormány az áprilisi választások előtt újabb 734 milliót biztosított a felújítás befejezésére, vagyis a projekt időközben 66 százalékkal drágult. A tenderen a barcsi HM-Bau Kft. nyert, bruttó 1,21 milliárdért vállalva, hogy idén novemberre megtörténhet a műszaki átadás, Ez azt jelentette volna, hogy a gyerekek két és fél éves csúszással, 2023 januárjában visszatérhettek volna az iskolába. Ugyanis az alsósok osztálytermeit a hajdani gyógyszertárban, a felsősökét a plébánián alakították ki, s akárkit kérdeztünk, mindenki állította, egyik sem alkalmas oktatásra.
Ahogyan belátható időn belül az iskola sem lesz az: a falak ugyan állnak, tető helyett azonban valami kátránypapírféle próbál védeni az elemek ellen. Ráadásul egy helybéli szerint, nemhogy hamarost elkészülne a tető, a vállalkozó az elmúlt napokban éppenséggel kiszerelt vasrészeket a szerkezetből. Indoklásaként állítólag az hangzott el, hogy véletlenül rossz vasat szereltek be. De a héten eltűnt az egyik konténerbódé is az udvarról, ebből a helyiek le is vonták a következtetést: egyértelmű, a vállalkozás nem akar tovább dolgozni, levonul. A babócsaiak szerint azért, mert elszámolási vitája támadt a tankerülettel: a cég állította, elérte a 25 százalékos készültséget, s benyújtotta a számlákat, a tankerület a műszaki ellenőr vizsgálata alapján viszont csak 22 százalékosnak minősítette az állapotot, s nem fizetett.
– Azt hallani, hogy nehéz helyzetbe került a cég – mondta egy jobban értesült helybéli asszony. – És hogy a cégvezető nagyon összeveszett Stickel Péter tankerületi igazgatóval, még a megyére is elment, hogy fizessék ki.
Nem tudni, valóban így van-e, megkeresésünkre ugyanis a HM-Bau ügyvezetője, István András csak annyit válaszolt: miután folyamatban lévő beruházásról van szó, nem adhat érdemi információt. Annyit azonban elárult, hogy folyamatosan egyeztet a tankerülettel a fizetésről és a munka folytatásáról. Arra viszont nem reagált, valóban nehézségekkel küzd-e a vállalkozás.
Mivel már két hete állni látszik az építkezés, bizonyos, hogy a novemberi határidő sem tartható, gyors megegyezéssel és rohammunkával is a legjobb esetben is 2023 január végére, február elejére csúszik a műszaki átadás. Igaz, egy, a terepet ismerő szakértő szerint, ha nincs vita a felek között, akkor sem sikerült volna tartani az eredeti határidőt. Szerinte a legjobb esetben is a következő tanév végére lesz újra használható állapotban az iskola – már, ha legkésőbb szeptemberben folytatódik a munka.
Az ügyben megkerestük a tankerületet is. A következő kérdéseket tettük fel: Mi okozza az elszámolás vitát a kivitelező céggel? Mit tud tenni a tankerület, hogy folytatódjon a beruházás? Mikorra lehet kész az iskola, mikortól költözhetnek vissza a diákok? Nem érzi-e a tankerület vezetése, hogy felelősséggel tartozik a történtekért, hogy három és egynegyed év alatt a felújítás nemhogy nem fejeződött be, hanem még csak 25 százalékos készültségi szint körül áll?
A munkálatokhoz a tankerület közel 274 millió forint előleget biztosított – írták a válaszban. Mint fogalmaztak, a kivitelező jelezte a 25 százalékos készültségi szint elérését, ennek vizsgálata folyamatban van. A tankerületnek nincs olyan információja, hogy a kivitelező módosítani szeretné a szerződésben foglaltakat, így arra készülnek, hogy legkésőbb a 2022-23-as tanév második félévében a babócsai diákok a megszépült, modern iskolaépületben kezdik meg tanulmányaikat. Ennek elősegítésére a tankerület megkezdte a több, mint 100 millió forint értékű taneszközök beszerzését. Az iskolaépület megnyitásáig a tanulók továbbra is az oktatás-nevelés elvárásainak megfelelően kialakított, átalakított épületekben folytatják tanulmányaikat.
Az első osztályba már alig akad beiratkozó, jó, ha tízen voltak az idén. A gyerekszám drasztikusan csökken, az Európai Unió felé azonban 350-500 gyerekes, körzeti iskola a vállalás, vagyis a jövőben még ezzel is el kell majd számolni. Kérdés, lesz-e felelőse a beruházásnak, amellyel indulásakor a helyi kormánypárti képviselő, Szászfalvi László is nagyban kampányolt. Azóta viszont ritkán bukkan fel a településen – még az előző ciklusban a Jobbik országos listájáról mandátumot nyert barcsi honatya, Ander Balázs szólalt fel többször is a parlamentben az iskoláért, láthatóan hiába –, ahogyan a tankerület vezetőjét, Stickel Pétert sem nagyon látni errefelé a helyiek szerint.
Jáger Gábor polgármester – aki 2019-es megválasztásakor megörökölte a projektet, a kezdetekhez nem volt köze – ahogyan korábban, ezúttal is elhárította érdeklődésünket, mondván, az önkormányzatnak nincs semmi befolyása az iskolafelújításra, sőt, tájékoztatást se nagyon kapnak. A falu egyébként többszörösen is megszenvedi a több, mint három éve húzódó procedúrát: nem tudják elkezdeni a 130 milliós óvodarekonstrukciót, ugyanis nincs hová kiköltöztetni a kicsiket. Patikát sem tudtak nyitni, mert a gyógyszertár épületében az alsósok tanulnak éppen. Ki tudja, meddig. | Mire elkészül az iskola, nem lesz diák, aki ott tanulna | Eredetileg 2020-ra ígérték a babócsai oktatási intézmény felújítását, ám még ma is csak a munka szűk negyedénél tartanak. A félresiklott beruházás miatt egyre több gyereket iratnak be máshova. A tankerület úgy tesz, mintha minden rendben lenne. | null | 1 | https://nepszava.hu/3165825_babocsa-iskola-felujitas-keses-tankerulet-riport | 2022-08-10 18:21:00 | true | null | null | Népszava |
Mészáros Lőrinc, a gázszerelőből lett milliárdos üzletember immáron négy éve az ország leggazdagabb embere. Érdekeltségei a gazdaság szinte minden szegmensét lefedik az építőipartól, a pénzügyi szektoron át egészen a közműszolgáltatásokig. Az ő érdekeltségébe tartozik például az észak-magyarországi áramszolgáltató és a gázszolgáltató is.
Utóbbiról, az Opus Tigázról közölte most az MSZP társelnöke, hogy többet kér a szolgáltatásért az egyébként is szegényebb észak-magyarországi régióban, mint például az állami MVM a fővárosban.
„Szolgáltatóként határozta meg a minisztérium ezt az alapdíjat és valóban az állami tulajdonú szolgáltatónál ezt alacsonyabb mértékben határozta meg, Mészáros Lőrinc tulajdonában lévő szolgáltatónál pedig magasabb összegben” – magyarázta a Híradónak Tóth Bertalan.
A különbség egy átlagos fogyasztó esetén évi nyolcezer forint. Tóth Bertalan szerette volna megtudni, hogy miért fizetnek többet a fogyasztók Mészáros Lőrinc cégének, ezért írásbeli kérdést nyújtott be.
A kormány részéről a Technológiai és Ipari Minisztérium államtitkára, Koncz Zsófia válaszolt, de mindössze annyit írt: a kormány folyamatosan figyeli a politikai és gazdasági eseményeket és ez alapján hozza meg a döntéseit. | A kormány határozza meg a gáz árát, a Mészáros Lőrinc tulajdonában lévő cég pedig drágábban adhatja | Többet kell fizetnie a gázszolgáltatásért a Mészáros Lőrinc tulajdonában lévő szolgáltató ügyfeleinek, mint az állami MVM-nél. Az MSZP társelnöke szerint ez érthetetlen, mivel a díjakat a kormány határozza meg. Tóth Bertalan az ügyben feltett írásbeli kérdésére Koncz Zsófia államtitkár nem válaszolt érdemben. Az ellenzéki politikus szerint ez azért is pikáns, mert az államtitkár anyja Mészáros Lőrinc gázszolgáltató cégének az egyik vezetője. A kormány Híradónkkal azt közölte: az Opus Tigázé a leghosszabb hálózat, ezért magasabb a rendszerhasználati díj is. | null | 1 | https://rtl.hu/hirado/2022/08/18/meszaros-lorinc-gaz-dij-dragabb | 2022-08-18 18:21:00 | true | null | null | Rtl.hu |
önkormányzat;sikkasztás;vádemelés;Gánt;
2022-08-09 20:16:00
Megcsapolták Gánt kasszáját, vádat emeltek az önkormányzat korábbi emberei ellen
A botrány két évvel ezelőtti kirobbanása után a fideszes polgármester lemondott, az ügyészség most személyiségi jogokra hivatkozva nem árult el neveket.
Minősített sikkasztás bűntette és más bűncselekmények miatt emelt vádat három ember ellen a Bicskei Járási Ügyészség – számolt be a Fejér megyei település önkormányzatánál évek óta zajlott nyomozás eredményéről a 24.hu.
Az ügy 2019-ben kezdődött, amikor Gánton egy revizor több „sikkasztásgyanús” számlát is talált. Ahogy arról a Népszava is beszámolt, a képviselő-testületi feljelentés alapján nyomozás indult, és időközben a község addigi fideszes polgármestere, Spergelné Rádl Ibolya lemondott, a testület pedig feloszlatta magát.
A Fejér Megyei Ügyészség személyiségi okok miatt nem nyilatkozott a volt polgármester érintettségéről, csak annyit közölt, a három elkövető közül ketten a gánti önkormányzatnál dolgoztak, illetve tisztséget töltöttek be. A vád szerint egyikük 2017 és 2019 között csaknem 14 millió forintos sikkasztást követett el az önkormányzat sérelmére, további 1,7 millió forintot tulajdonított el egy egyesülettől, a másik pedig 2016 és 2019 között házastársa tudtával mintegy 69 millió forintot távolított el öncélúan az önkormányzat számlájáról. A nyomozás befejezéséig egyik tettes sem térítette meg a pénzbeli károkat.
A vád szerinti bűncselekmények elkövetési módjai között szerepelt nagyobb összegű készpénzfelvétel és kifizetés készpénzben, az önkormányzati kasszából szabálytalanul felvett, kiutalt előlegek, jutalmak, prémiumok. A vádhatóság mindhárom vádlottal szemben letöltendő börtönbüntetést kért. | Megcsapolták Gánt kasszáját, vádat emeltek az önkormányzat korábbi emberei ellen | A botrány két évvel ezelőtti kirobbanása után a fideszes polgármester lemondott, az ügyészség most személyiségi jogokra hivatkozva nem árult el neveket. | null | 1 | https://nepszava.hu/3165861_gant-onkormanyzat-sikkasztas | 2022-08-09 18:24:00 | true | null | null | Népszava |
Hivatali visszaéléssel és hivatali kötelesség megszegésével gyanúsította meg a rendőrség a Pécsi Közterület-felügyelet vezetőjét. A pécsi városvezetés azonnali hatállyal visszahívta pozíciójából Märcz Jánost – írja a Szabad Pécs.
A portál szerint a rendőrség nemrég házkutatást tartott Märcz Jánosnál, aki csütörtökön aláírta felmondását. A Pécsi Közterület-felügyelet vezetője a Szabad Pécsnek azt mondta, hogy nem követett el bűncselekményt vagy szabálytalanságot. Úgy tudja, feljelentésre indult ellene eljárás, amivel kapcsolatban elutasították a panaszát, a rendőrség pedig valóban meggyanúsította. Hangsúlyozta, hogy egyelőre csak gyanúsításról van szó, de az ő pozíciójában, önkormányzati alkalmazottként nem illeti meg az ártatlanság vélelme.
Märcz Jánost még az előző, fideszes városvezetés nevezte ki 2017 januárjában, de már korábban is közterület-felügyelőként, illetve helyettes vezetőként dolgozott, a Szabad Pécs szerint korábban nem merült fel visszaéléssel kapcsolatban a neve. A portál úgy tudja, hogy az önkormányzatnak a gyanúsítás után nem volt mérlegelési lehetősége, felmentéssel kellett élnie.
Információik szerint két különböző ügyről van szó: az egyik szerint Märcz János egy vagy több esetben zöldfelületen való parkolás miatt kiszabott büntetéseket engedett el autósoknak. Erről a közterület-felügyelet vezetője azt mondta, méltányossági kérelemre járt el, és nem fogadott el ezekért a döntésekért ellentételezést. A gyanúsítás másik része arról szól, hogy Märcz János több kollégájának is rendszeresen megítélt jutalmat, akik abból visszafizettek neki. | Hivatali visszaéléssel gyanúsítják, kirúgták a pécsi közterület-felügyelet vezetőjét | Az előző városvezetés idején kinevezett Märcz János ártatlannak vallja magát. | null | 1 | https://rtl.hu/belfold/2022/08/19/hivatali-visszaelessel-gyanusitjak-kirugtak-a-pecsi-kozterulet-felugyelet-vezetojet | 2022-08-19 18:27:00 | true | null | null | Rtl.hu |
Balaton;építkezés;strand;apartman;felháborodás;
2022-08-05 15:00:00
73 lakásos apartmanházat húznak fel a balatonmáriafürdői szabadstrand mellé, a felháborodás nagy, a lehetőség kevés
Bár már kétszer elutasították, a győri cég nem tett le a tervről.
– Nem az a kérdés, mire használják majd, hanem, hogy minek épül bármi ide – legyintett egy balatonmáriafürdői ingatlantulajdonos a marcali kormányhivatal építésügyi osztályának képviselőjének. A hivatalnok röviden azt magyarázta el, azért tartanak ismét helyszíni szemlét, mert a zagytéri szabadstrand mellé, közvetlenül a tópartra, a nádas szomszédságába tervezett, helyi szinten hatalmas és tájidegen apartmanház beruházója a két, elutasított engedélykérelem után harmadszor is benyújtotta a szükséges terveket és papírokat a hatósághoz.
Mint arról lapunkban az év elején beszámoltunk, a hivatalos szlogen szerint a nyugalom szigeteként emlegetett Balatonmáriafürdőn komoly felháborodást és tiltakozást váltott ki, hogy kiderült: a keskeny utcákról megközelíthető szabadstrand mellé, a nádas szomszédságába, közvetlenül a tópartra 73 lakásos apartmanházat tervez építeni a győri Balaton Coast Kft. A helyiek és a nyaralók attól tartanak, hogy a megnövekedett forgalom miatt elveszne az eddig csendes üdülőövezeti jelleg, ráadásul a környezet és a tó is megsínylené a fejlesztést. Az aHangon indított petíciót több, mint 12 ezren írták alá, ami jelezte, hogy a bő nyolcszáz lelkes településen élők mellett a nyaralótulajdonosok sem támogatják a terveket.
A területet negyven éve még nádas borította, a környező nyaralók tulajdonosai egy keskeny lejárón át juthattak le egy apró öbölbe. A közeli, 1969-ben épített hajóállomás kőgátja miatt azonban egy bő évtized alatt elmocsarasodott a partszakasz, amelyet feltöltöttek. A tómeder úgy száz méterrel beljebb szorult, s a rendszerváltás óta eltelt évtizedek során családias szabadstrand alakult ki a 2,5 hektáros területen. Ennek nagyjából ötödét a kilencvenes években az önkormányzat biztosítékként bevitte egy projektbe, ami azonban elbukott, a valamivel több, mint 5000 négyzetméteres területet elvitte az egyik bank, amely később értékesítette. Évekkel ezelőtt 130-150 millióért hirdették, ám a gazdasági válság után nem akadt rá vevő, nemrégiben azonban gazdára talált: helyi forrásaink szerint 250-300 millió forintért.
Az önkormányzat anno megpróbálta elejét venni, hogy valamilyen gigaberuházás valósuljon meg a területen, a rendezési terv és helyi építési szabályzat szerint a beépíthetőség 30 százalék, a beépíthető magasság 7,5 méter, s csak szálláshelyszolgáltató épületet lehet felhúzni. A Balaton Coast – amely a település központjában is aktív, apartmanházzá alakítják az egykori Hotel Máriát, s mellé, egy egykori minisztériumi üdülő területére is hasonló épületben gondolkodnak – háromszintes, a legmagasabb pontján 12,5 méteres épületet tervez a partra – a beépítési korlát ugyanis átlagérték, vagyis egy nagy, nyitott földszinti terasszal ellensúlyozni lehet az épület átlagnál magasabb szintjeit. Az első két engedélyezési kérelmüket elutasította a marcali építési hatóság, ugyanis kiderült, a cégnél elszámolták magukat, nem vették figyelembe, hogy a teraszok területe is beleszámít az egyes ingatlanrészekbe, s így a lakóingatlanok területe nagyobb lett, mint az üdülőké. Vagyis lakóépületnek számítana a beruházás, ami viszont itt nem engedélyezett. Ezért most, ahogyan a helyszíni szemlén kiderült, csökkentették a szolgálati lakások számát, növelték az apartmanokét, ami miatt új engedélyezési eljárás indult.
– Most kettővel kevesebb szálláshelyre adtak be kérelmet, 25 szolgálati lakásra és 46 apartmanra – tájékoztatta az egybegyűlteket az építési hatóság képviselője. – A beépítési paraméterek, illetve az épületmagasság azonban nem változott.
Aminek megkezdése előtt a Nyugati-övcsatorna melletti utcát és a területre vezető Bárdos sétányt is alkalmassá kellene tenni a nehézjárművek számára, mert jelenleg alkalmatlanok az ilyen forgalomra. A csatornaparti utcát elvileg kétsávossá szélesítenék és komoly alapot kapna, ehhez azonban telekrész-kisajátításokra lenne szükség, amelyeket természetesen bőszen elleneznek az érintett ingatlantulajdonosok. Akik attól is félnek, hogy a terheléstől az út egyszerűen beszakadna a csatornába.
Mindezt azonban csak egymás között, illetve az építési hatóság képviselőjével vitathatták meg, az önkormányzattól ugyanis senki sem érkezett meg a szemlére.
– Mondjuk, legalább rendőrök sincsenek – jegyezte meg az egyik tiltakozó. Arra utalt: a legutóbbi bejáráson ott állt végig a járőrautó a fák alatt.
Az is kiderült, hogy az önkormányzat állásfoglalása szerint a tervezett épület megfelel a településkép védelméről szóló előírásoknak – ezzel kapcsolatban Galácz György polgármester lapunknak már korábban elmondta: behatároltak a lehetőségeik, mivel a projektet magánterületre tervezik, a település csak a helyi rendelkezések betartását követelheti meg. Az engedélyezési eljárásba nem tudnak beleszólni, a településképpel kapcsolatosan sem akadt olyan indok, amire hivatkozva elutasíthatták volna a tervező kérelmét. A helyiek így már csak az építési hatóságban bíznak, s az is kiderült, ha ezt az engedélyt megkapja a beruházó, bíróságon támadják meg a határozatot. | 73 lakásos apartmanházat húznak fel a balatonmáriafürdői szabadstrand mellé, a felháborodás nagy, a lehetőség kevés | Mint arról lapunkban az év elején beszámoltunk, a hivatalos szlogen szerint a nyugalom szigeteként emlegetett Balatonmáriafürdőn komoly felháborodást és tiltakozást váltott ki, hogy kiderült: a keskeny utcákról megközelíthető szabadstrand mellé, a nádas szomszédságába, közvetlenül a tópartra 73 lakásos apartmanházat tervez építeni a győri Balaton Coast Kft. A helyiek és a nyaralók attól tartanak, hogy a megnövekedett forgalom miatt elveszne az eddig csendes üdülőövezeti jelleg, ráadásul a környezet és a tó is megsínylené a fejlesztést. Az aHangon indított petíciót több, mint 12 ezren írták alá, ami jelezte, hogy a bő nyolcszáz lelkes településen élők mellett a nyaralótulajdonosok sem támogatják a terveket. | null | 1 | https://nepszava.hu/3165416_balatonmariafurdo-strand-epitkezes-apartman-felhaborodas | 2022-08-05 18:30:00 | true | null | null | Népszava |
Jobbik-Konzervatívok;szerződések;pártalapítás;Jakab Péter;
2022-08-04 10:29:00
Mégiscsak sikerülhetett Jakab Péternek eltüntetnie 103 milliót a Jobbik pártkasszájából
Legalábbis pártja némiképp kiegészítette az eddigi értesüléseket.
Amint arról lapunk is beszámolt, hivatali visszaélés és hűtlen kezelés gyanúja miatt feljelentették Jakab Pétert, miután a kormánypárti Magyar Nemzet azt állította, hogy a Jobbik volt elnöke körülbelül 80 millió forintot igyekezett kivenni a Jobbik pártkasszájából néhány nappal azelőtt, hogy leváltották frakcióvezetői posztjáról. Úgy tudni, ezt a Jobbik frakciója végül megakadályozta, mégpedig úgy, hogy visszatartotta azt a keretet, amelyből Jakab havonta visszaad a frakciónak.
A BRFK a Telexnek megerősítette a feljelentés tényét, s közölték, feljelentéskiegészítést rendeltek el. A lap megkereste a Jobbik sajtóosztályát is, ahonnan azt a választ kapták: „az írt összeg számszerűleg csak részben és nagyságrendileg helyes”.
A párt válasza szerint ugyanis Jakab Péter két körben írt alá szerződéseket a frakcióvezetés tudta és beleegyezése nélkül. A Jobbik belső szabályzata szerint a volt elnöknek előbb egyeztetnie kellett volna erről a frakció vezetésével, egyedül nem dönthetett volna, mégis ez történt. A párt közlése szerint
Az efféle szerződéseket ugyanis az Országgyűlés Hivatalának kell leadni, ők intézik a kifizetéseket is a frakciók állami kereteiből, a hivatalnál pedig csak azt ellenőrzik, hogy a dokumentum formailag szabályos-e, illetve rajta van-e a frakcióvezető aláírása.
Miután a frakciótagok értesültek Jakab akciójáról, a már említett módon közbeléptek, így amikor a bukott pártelnök újabb szerződéseket akart intézni körülbelül 83 millió forint értékben, értesült, hogy nincs mögöttük fedezet. Jakab minderre a Telexnek úgy reagált:
Úgy tudni, az így hoppon maradt politikusok között van a korábban „judapestező” Bíró László is, aki 2020 augusztusában összellenzéki képviselőjelöltként kapott ki időközi választáson a fideszes Koncz Zsófiától Borsod-Abaúj-Zemplén megye 6. választókerületében. Ő a Telexnek reagálva nem is értette, kinek volt problémája az ő szerződtetésével, mert szerinte nem akart senki pénzt lopni a párttól. Hozzátette, inkább „most kellene megnézni azokat a szerződéseket, amelyeket a Jobbik vezetése köt.”
Mindezen felül Jakab Péter és Molnár Enikő minden jel szerint új párt alapításán munkálkodik. A volt pártelnök posztjaihoz már hetek óta nem használja a Jobbik logóját, helyette „A nép pártján” szlogennel jelenteti meg anyagait a Facebookon és egy új Facebook-oldalt is létrehoztak ezen a néven. Emellett országjárásba is kezdett. Az, hogy az új pártra mégis miféle társadalmi igény mutatkozna, nem tudni, mindenesetre Jakab a Telexnek korábban egyebek között azt mondta: „az országjárásom során világossá vált számomra, hogy a Jobbik és az én szavazóim sok esetben nem fedik egymást teljes mértékben. Sokan vannak, akik rám szavaznának, de a Jobbikra nem, és minden bizonnyal ez fordítva is így van.”
Kilépési szándékát eddig ugyanakkor nem jelezte a párt felé, a Jobbik pedig közölte: „mi hiszünk abban, hogy Jakab Péter szíve és esze jobbikos, csak rossz tanácsokat kapott az elmúlt időszakban”. | Mégiscsak sikerülhetett Jakab Péternek eltüntetnie 103 milliót a Jobbik pártkasszájából | Amint arról lapunk is beszámolt, hivatali visszaélés és hűtlen kezelés gyanúja miatt feljelentették Jakab Pétert, miután a kormánypárti Magyar Nemzet azt állította, hogy a Jobbik volt elnöke körülbelül 80 millió forintot igyekezett kivenni a Jobbik pártkasszájából néhány nappal azelőtt, hogy leváltották frakcióvezetői posztjáról. Úgy tudni, ezt a Jobbik frakciója végül megakadályozta, mégpedig úgy, hogy visszatartotta azt a keretet, amelyből Jakab havonta visszaad a frakciónak. | null | 1 | https://nepszava.hu/3165354_jakab-peter-jobbik-szerzodesek-103-millio | 2022-08-04 18:34:00 | true | null | null | Népszava |
Orbán-kormány;Fertő tó;beruházás;Lázár János;leállítás;
2022-08-02 06:15:00
Fertő-tó: valami nincs rendben a 45 milliárd forintos óriásberuházással, Lázár János tárcája új terveket akar
Újraterveznék a fertőrákosi öbölbe tervezett, de nemrégiben pénz híján leállított állami turisztikai óriásberuházást – értesült lapunk.
Információink szerint a nemrégiben miniszterként újraaktivált Lázár János vezette Építési és Beruházási Minisztériumnál most úgy látják, hogy mind esztétikailag mind pedig fenntarthatósági szempontból alapvetően újra kell gondolni az egész Fertő tavi beruházást. Forrásaink az állami beruházásokért felelős tárcánál azt nem tudták megmondani, hogy mikor állnak elő újabb tervekkel és az sem egyértelmű: milyen mértékben vágnák vissza a lázálomnak beillő, legutóbbi időszakra már 45 milliárd forintosra hízott óriásberuházásból.
Érdeklődésünkre a tárcától, illetve a beruházást menedzselő Sopron-Fertő Turisztikai Nonprofit Zrt.-től is pontosan ugyanazt a választ küldték el, miszerint „Kormányhatározat rendelkezik arról, hogy a rezsicsökkentés megvédése (a válasz még a rezsiemelés előtt futott be – a szerk.) és a honvédelmi célok teljesítése érdekbe, a még el nem kezdődött kivitelezésű állami beruházások felfüggesztésre kerülnek.” Megerősítették, a Fertő Part magasépítészeti munkálatai ebbe a körbe tartoznak, „amíg a jelenleg is kivitelezés alatt álló mélyépítési munkák befejeződnek, úgy a beruházás további részei, részben a tervek felülvizsgálata miatt is, határozatlan időre, felfüggesztésre, majd felülvizsgálatra kerülnek.”
A napokban Farkas Ciprián soproni fideszes polgármesternek is hasonlóan dodonai válasszal kellett beérnie. Mint azt a Mérce megírta, a polgármester a tárcánál tudakolta, hogy mi lesz a tóra 2015 óta tervezett óriásberuházással, mire válaszában Lázár az ilyenkor szokásosnak mondható szóvirágok mellett – a levél így kezdődött: „Magyarország kormánya hűséges a hűség városához” – csak annyit közölt, a kormány nem állt el a beruházástól, ám „elhalasztja, átütemezi” annak végrehajtását.
Akárhogy is, a Fertő tavi beruházás az egykor beharangozott turisztikai sikertörténet helyett inkább a hivatalból nagyot álmodni merő NER állatorvosi lova lett. Helyi legendák szerint a Fertő tóban rejlő turisztikai potenciált a miniszterelnök egyik rokona látta meg egy vitorlás kiránduláson. Ezt követően 2015-ben Orbán Viktor és a soproni polgármester együtt jelentette be az akkor még csak pár milliárdosra tervezett fertőrákosi beruházást. Rövidesen beindult az ötletelés és lavinaszerűen dagadni kezdett az állami beruházás. Végül az egykori, ütött-kopottas kis strand, pici hajó- és vitorláskikötő helyére óriás turisztikai monstrumot álmodott az Orbán-kormány százfős, négycsillagos szállodákkal, uszodákkal, bungalókkal, óriásparkolókkal nyolcszáz hajót befogadni képes óriáskikötőkkel és persze temérdek betonnal és térkővel.
Sőt, ahogy csökkent a vízszint – mostanra a Fertőrákosi mérőponton immáron két centis víz lötyög a mederben szeles időben – úgy nőtt az állami pénzégetési kedv: az év elejére a projekt már 45 milliárdosra hízott.
Ebből a mélyépítési munkálatokra az állam már elhasznált 9,3 milliárd forintot – természetesen a Mészáros Lőrinchez kötődő építőcég kapta a megbízást. Ezt követte volna a magasépítés a tervbe vett szállodák, apartmanok és sportcentrumok felhúzása, amit 35,7 milliárd forintra taksált még az év elején kormány, ám nemrégiben pénzhiányra hivatkozva a kormány felfüggesztette a közbeszerzést.
Egyelőre nem tudni, hogy a turistaparadicsom tervének a jegelése után mi lesz a sorsa a Mosoni Duna megcsapolását célzó csatornaépítésnek amelyet a változatosság kedvéért Mészáros Lőrinc egyik vállalkozása nyert el 3,8 milliárd forintért. (Mészáros Lőrinc egyébként a térségben gazdálkodó Lajta-Hanság Zrt. tulajdonosa, így közvetlen érdeke a terület öntözése.)
A csatornaépítés egyik célja, hogy a Duna vizével emeljék a Fertő tó vízszintjét részint közvetlenül, részint pedig úgy, hogy ebből a vízből juttatnának a burgenlandi osztrák gazdáknak akik így nem a tó vizéből locsolnák a földjeiket. Környezetvédői aggályok szerint ez agyrém, mivel a Duna vizének az összetétele tökéletesen eltérő a 80 százalékban lágy, csapadékvízből álló Fertő tóétól, azaz hamar még nagyobb ökológiai katasztrófa lenne abból, ha a Mosoni Duna vizét juttatnák a tóba. Ráadásul közben a Duna vízszintje is vészesen alacsony ami a szigetközi ártéri erdő-rengeteget is veszélyezteti.
Bár a munkagépek egyelőre elcsendesedtek Fertő parton, ám a mostanra a Mészáros-cég óriási, mintegy 60 hektárnyi területen feltöltötte az egykori vizes élőhelyeket, illetve letarolta a nádast. Az állami beruházó pedig papíron jogszerűen ám súlyosan sérelmes módon kiszorította a Fertő tó partjáról a hatvanas években épült, ikonikus cölöpházak tulajdonosait, a házakat pedig a zömében osztrák tulajok költségén elbontották. Farkas Ciprián levele is tükrözi, hogy Sopronban még a fideszesek között is komoly megütközést keltett nagyberuházás mégsem jön létre.
Annál is inkább, mivel a mostani kormánydöntéssel csak az tűnik biztosnak, hogy a soproniak újabb hosszú évekig nem fürödhetnek a tavukban. A tó egyetlen, magyar oldalán lévő strandját immáron 2019 eleje óta zárva tartják az építkezés miatt és úgy fest, hogy még jó darabig Ausztriába kell átmenni a soproniaknak ha fürödni szeretnének a tavukban, persze euróért.
A Fertő tó ügyében rendszeresen akciózó és pereskedő Greenpeace szakértője, Rodics Katalin szerint a leghelyesebb és a leginkább fenntartható ebben a helyzetben az lenne, ha az eredeti, 2015-ös elképzelések szellemében korszerűsítenék a régi kis kikötő területét, illetve a területen valamiféle „szelíd ökoturizmus” is elképzelhető. Egy, a terület lehetőségeihez szabott, szerényebb beruházás win-win szituáció lehetne, mivel a helyiek is végre újra fürödhetnének a tavukban, a környékbeli turisztikai vállalkozások sem mennének tönkre, ahogy a tópartra, a nemzeti parki nádas közepébe megálmodott négycsillagos óriásszálloda garantáltan lenullázta volna a környék életét és persze az állam is pénzt spórolhatna. Az egyetlen fontos szempont, hogy valamilyen módon helyreállítsák az elpusztított területen a természetes állapotokat. | Fertő-tó: valami nincs rendben a 45 milliárd forintos óriásberuházással, Lázár János tárcája új terveket akar | Információink szerint a nemrégiben miniszterként újraaktivált Lázár János vezette Építési és Beruházási Minisztériumnál most úgy látják, hogy mind esztétikailag mind pedig fenntarthatósági szempontból alapvetően újra kell gondolni az egész Fertő tavi beruházást. Forrásaink az állami beruházásokért felelős tárcánál azt nem tudták megmondani, hogy mikor állnak elő újabb tervekkel és az sem egyértelmű: milyen mértékben vágnák vissza a lázálomnak beillő, legutóbbi időszakra már 45 milliárd forintosra hízott óriásberuházásból. | null | 1 | https://nepszava.hu/3165078_ferto-to-turizmus-beruhazas-leallitas-45-milliard-orbankormany | 2022-08-02 18:37:00 | true | null | null | Népszava |
alap;magántőke;Rogán Antal;sztráda;Mészáros Lőrinc;koncesszió;Szíjj László;
2022-05-06 20:33:00
Sztrádakoncesszió: nincs benne uniós pénzmozgás, de az még kérdés, hogy az Orbán-kormány által kidolgozott szerződés megfelel-e az EU-s jogszabályoknak
A kormányfő barátja és a külügyminisztert luxushajóztató Szíjj László érdekeltségei tarthatják karban és építhetik egy emberöltőn át a magyar autópályákat.
A Themis Magántőkealap vezette konzorcium nyerte meg azt a 35 éves sztrádatendert, amelyet még tavaly írt ki a Miniszterelnöki Kabinetiroda, illetve a kebelében működő Nemzeti Koncessziós Iroda.
Az eredményt Rogán Antal Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető miniszter és Biró Marcell, a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatóságának elnöke, valamint Csekő Zsolt, a Nemzeti Koncessziós Iroda elnöke jelentette be egy pénteki sajtótájékoztatón, amire lapunk nem kapott meghívást, és utólag sem válaszoltak az írásban feltett idevágó kérdéseinkre. A nyertes konzorcium mögött lévő újabb magántőkealapok Mészáros Lőrinc és Szijj László érdekeltségeihez kötődnek.
A sztrádakoncessziót a Rogán Antal vezette minisztérium tavaly nyáron hirdette meg azzal a céllal, hogy az autópályák fenntartást és építését ne állami, hanem magáncégek koordinálják. Rogán Antal egy éve azzal érvelt az ügylet mellett, hogy a következő években 538 kilométernyi autópályát akarnak felújítani és 272 kilométer építeni, ám szavai szerint erre nincs pénze az államnak. (Csak tavaly 5000 milliárd forintnyi államháztartási hiány csinált az Orbán-kormány más kiadásokból, míg idén az első-két hónapban mintegy 2000 milliárd forint értékben osztogatott támogatásokat: csak ez utóbbi a tételből 400-500 kilométernyi új autópálya lenne építhető egy olyan országban, ahol valódi versenyben osztják el a megrendeléseket.)
A kabinet a 35 éves koncesszió mellett döntött, mert ezen fejlesztések finanszírozása a koncesszió nyertesének, a koncesszornak lesz a feladata és kockázata. A konstrukció egyetlen előnye, hogy így az autópálya-építések költségei nem növelik az államadósságot, hisz egy magáncég vesz fel rá pénzt. Ám a magáncéget a piac drágában finanszírozza, mint a államot, és miután a bankoknak és koncesszornak is szüksége van nyereségre, végső soron az egész ügylet drágább lesz az adófizetőknek, mintha a sztrádaépítés és fenntartás maradt volna állami tulajdonban, és hatékony verseny folyna az építők között. Ez idehaza nem így van, és várható jövedelmek miatt már a kiíráskor sejthető volt, hogy a koncesszió nyertese csak NER-milliárdos lehet.
A magyar állam a nyertes koncesszornak éves díjat fog fizetni, ennek jelenértéke kilométereként és évente 95 millió forint. Ez csak a jelenlegi
Ebből az évi 158 milliárd forintból kell jelenlegi hálózatot karbantartania és az elhatározott felújításokat, fejlesztéseket elvégeznie a Mészáros- és Szíjj-féle magántőkelapoknak. Ehhez a tervek szerint a magántőkealapok megkapják a sztrádát eddig karbantartó állami cégek eszközeit és munkatársait. Nem kapják meg viszont az M5-ös és M6-os sztráda fenntartási jogait, azok ugyanis még nincsenek a magyar állam tulajdonában, lévén azok is koncessziós autópályák. Az Orbán-kormány most arra tesz kísérletet, hogy a M5 és M6 tulajdonosait kivásárolja, vagy ha ez nem megy, akkor kivárják a koncesszióból hátralévő éveket, és csak ezt követően adják át az útkaparói feladatokat a magántőke-alapoknak.
– kommentálta a Nemzeti Koncessziós Iroda döntését Nagy Gabriella, a Transparency International Magyarország közpénzügyi programvezetője. – A nyertesek személye annyiban is érdekes, hogy a magántőkealapok pénzügyi befektetők, vagyis nincsenek eszközeik, gépeik a munka elvégzésére – tette hozzá.
Valóban nem volt nagy verseny, hisz a kétkörös koncessziós eljárás első válogatójába három pályázó jutott be: a későbbi nyertes a a Themis magántőkealap vezette konzorcium (tagjai a Mészáros-féle Konzum PE Magántőkealap, az Opus Bridge és New way magántőkealapok, valamint további három magántőkealap: a Cronus, a Via és a Vesta). A másik pályázó a Dömper Kft., amely egy lábatlani székhelyű cég, tavalyi árbevétele 26 milliárd forint volt. Már a cég árbevétele alapján is érthetetlen, hogy a cég mit keresett az eljárásban, azon kívül, hogy a verseny látszatát erősítette.
A harmadik aspiráns az egyetlen komolyan vehető szakmai befektető az osztrák Strabag AG vezette konzorcium (tagjai a Strabag Motorway Gmbh, a Colas és a Societe de Partenariats et de Projects Nouveaux) volt. Elsőként az osztrák konzorcium kiesett egy osztrák versenyjogi döntés miatt, így
Rogán Antal a pénteki tájékoztatón sajtótudósítások szerint elmondta, a 35 éves koncesszióval jogilag minden a legnagyobb rendben van, az ellen még az Európai Uniós sem emelhet kifogást, már csak azért sem mert nincs az ügyletben uniós pénzmozgás.
– Uniós pénzek valóban nem érkeznek magyar sztrádák építésére, de ettől függetlenül az Európai Bizottság élénk figyelemmel kíséri a magyar sztrádakoncessziót - mondta Nagy Gabriella. Tudomásuk szerint a Bizottság a szerződés aláírására vár, pontosabban annak nyilvánosságra hozatalára. Ugyanis az abban szereplő megoldástól függ, hogy a magyar kormány által kidolgozott szerződés megfelel-e az uniós jogszabályoknak, illetve az unió koncessziós irányelvének. Ez utóbbi ugyanis kimondja, hogy akkor beszélhetünk koncesszióról, ha a működtetés kockázatát a koncesszor állja. Egy autópálya esetében ez azt jelenti, hogy a díjszedést is a koncesszornak kellene végeznie.
Az előzetes információk alapján azonban az állam magánál tartaná ezt a feladatot, ez esetben viszont nem biztos, hogy érvényes koncessziós konstrukcióról van szó.
Az ilyen eljárások nem rövidek, de az a két év, ameddig elhúzódhat, sokkal rövidebb, mint a 35 éves koncesszió maga – fogalmazott a Transparency International Magyarország közpénzügyi programvezetője. | Sztrádakoncesszió: nincs benne uniós pénzmozgás | A Themis Magántőkealap vezette konzorcium nyerte meg azt a 35 éves sztrádatendert, amelyet még tavaly írt ki a Miniszterelnöki Kabinetiroda, illetve a kebelében működő Nemzeti Koncessziós Iroda. | null | 1 | https://nepszava.hu/3156097_sztradakoncesszio-orban-kormany-meszaros-szijj-ner | 2022-05-06 18:43:00 | true | null | null | Népszava |
Transparency International;Magyar Turisztikai Ügynökség;
2022-05-30 14:13:00
Szép lassan feltárulnak a Magyar Turisztikai Ügynökség rejtett pénzosztási mechanizmusai
Igaz, egyesével ki kell perelni tőlük, de azt is megtudhatjuk hamarosan, miért jutott másfél milliárd forintnyi turisztikai fejlesztés Felcsútra.
Újabb pert nyert a Transparency International a Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ) alá tartozó Kisfaludy 2030 Zrt.-vel szemben, így az állami cégnek ki kell adnia, hogy milyen indokkal támogatták nem kevesebb, mint 17 milliárd forinttal a Hunguest Hotels Zrt-t és további több mint 7 milliárddal az Appeninn Hegyvidék Kft.-t – közölte hétfőn a szervezet.
Mint írják, a Mészáros Lőrinc tulajdonában álló Hunguest Hotels a Covid-járvány kitörését követően bezárta a szállodáinak nagy részét, és annak ellenére bocsátotta el a munkavállalóinak mintegy felét, hogy 17 milliárdos állami dotációban részesült egyebek mellett a munkahelyek megtartása érdekében.
A Hírklikk megpróbálta feltárni az ügylet hátterét, és miután az sem az MTÜ, sem a cég alá tartozó Kisfaludy2030 Zrt. nem volt hajlandó válaszolni a portál kérdéseire, az internetes újság a Transparency International Magyarországgal közösen bírósághoz fordult a kért információk nyilvánosságra hozataláért. Az alperes az eljárás során az ellene indított adatkérési ügyeket követő bírósági perekhez hasonló érveléshez folyamodott: szerintük az általunk kikért információk nyilvánosságra hozatala üzleti érdekeket sértene, és különben is, minden szükséges adat eleve megtalálható a honlapjukon.
A bíróság azonban mind az első-, mind a másodfokú ítéletében ezzel ellentétesen vélekedett, és arra kötelezte az állami céget, hogy adja át szervezetünknek az általunk kért adatokat. Ha ez teljesül, abban az esetben választ kaphatunk azokra a kérdéseinkre, miszerint kik döntöttek a Mészáros tulajdonolta Hunguest Hotels Zrt-nek juttatott 17 milliárdos támogatásról, a cég milyen pályázatot adott be az MTÜ-höz, és pontosan milyen feltételekkel írták alá a felek a támogatási szerződést.
A Transparency International Magyarország egy másik, szintén jogerős ítélettel végződő perben elérte, hogy a Kisfaludy2030 Zrt.-nek ki kelljen adnia a Laposa Bence két cégének összesen bő 140 millió forintos állami támogatás odaítélését megalapozó dokumentumokat. A borász, aki a támogatások odaítélésével egy időben az MTÜ tanácsadója is volt, az ügy kipattanását követően lemondott az általa vezetett Balatoni Kör elnöki tisztségéről.
A TI Magyarország arra volt kíváncsi ebben az ügyben, hogy a borász honnan értesülhetett a támogatás lehetőségéről, ezért az állami tulajdonú Kisfaludy2030 Zrt.-től megkérdezték, hogy kiírt-e pályázatot, vagy közzétett-e egyáltalán bármilyen felhívást vagy kiírást a támogatások elosztásáról, valamint Laposa Bence milyen pályázati anyagokat nyújtott be a közpénzek elnyerésére. „Az ügyben született jogerős ítéletnek hála várhatóan hamarosan érdemi választ kapunk a kérdéseinkre” – írta a TI Magyarország.
Egy további, a TI Magyarország által indított per is folyamatban van a Kisfaludy2030 Zrt.-vel szemben. Az állami cég az általa egyedileg megítélt támogatásokon keresztül másfél milliárd forintot juttatott Felcsútnak, hogy a település önkormányzata a turisztikai célra megítélt pénzből éttermet, látványteraszt és gyalogoshídat építsen a kormányfő szülőfalujában. | Szép lassan feltárulnak a Magyar Turisztikai Ügynökség rejtett pénzosztási mechanizmusai | Újabb pert nyert a Transparency International a Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ) alá tartozó Kisfaludy 2030 Zrt.-vel szemben, így az állami cégnek ki kell adnia, hogy milyen indokkal támogatták nem kevesebb, mint 17 milliárd forinttal a Hunguest Hotels Zrt-t és további több mint 7 milliárddal az Appeninn Hegyvidék Kft.-t – közölte hétfőn a szervezet. | null | 1 | https://nepszava.hu/3158670_magyarturisztikai-ugynokseg-kozerdeku-adat-penzosztas | 2022-05-30 18:48:00 | true | null | null | Népszava |
A Magyar Turisztikai Ügynökségtől (MTÜ) négy év után távozó Könnyid László turizmusszakmai vezérigazgató-helyettes felügyelete alá tartozó területeket kettéosztották, Jakab Zsófia marketing- és kommunikációs vezérigazgató-helyettesként, Bődi Ivett a turizmusstratégia megvalósításáért felelős vezérigazgató-helyettesként dolgozik a továbbiakban – írta meg a turizmus.com Guller Zoltán bejelentése alapján. A vezérigazgató azt mondta, Könnyid munkájára a jövőben is számít tanácsadóként, míg
Zsófi feladata, hogy vendégeket hozzon, Ivett dolga a szakmai terület irányítása lesz.
Konkrétabban: Bődi felügyeli a turizmusszakmai igazgatóságot, benne a termékfejlesztést, a minősítéseket, a vendéglátást, a Tourinfom-koordinációt, továbbá a turisztikai üzletfejlesztés szakterületet. Jakab Zsófiához tartozik az értékesítés, a marketingtevékenység, a kommunikáció, a kutatásfejlesztés és a turisztikai alkalmazások.
Bődi Ivett közel húsz éve dolgozik a szállodaiparban, 2021-ben érkezett az MTÜ-höz, ahol eddig a szálláshely és vendéglátás igazgatóságot vezette programigazgatóként.
Jakab Zsófia öt évvel ezelőtt került a Magyar Turisztikai Ügynökséghez, amikor felkérték a divatipari stratégia megalkotására. Az elmúlt négy évben a Magyar Divat és Design Ügynökség vezérigazgatójaként dolgozott, ezt a pozícióját vezérigazgató-helyettesi kinevezése mellett is megtartja. | Orbán Ráhel barátnője lett a turisztikai ügynökség vezérigazgató-helyettese | A Magyar Turisztikai Ügynökségtől (MTÜ) négy év után távozó Könnyid László turizmusszakmai vezérigazgató-helyettes felügyelete alá tartozó területeket kettéosztották, Jakab Zsófia marketing- és kommunikációs vezérigazgató-helyettesként, Bődi Ivett a turizmusstratégia megvalósításáért felelős vezérigazgató-helyettesként dolgozik a továbbiakban – írta meg a turizmus.com Guller Zoltán bejelentése alapján. A vezérigazgató azt mondta, Könnyid munkájára a jövőben is számít tanácsadóként, míg | null | 1 | https://24.hu/belfold/2022/05/29/jakab-zsofia-mtu-vezerigazgato-helyettes-orban-rahel/ | 2022-05-29 18:50:00 | true | null | null | 24.hu |
Az ellenzék létrehozta a saját CÖF-jét, hogy megkerülje a kampányköltési előírások egy részét, mondta az RTL Híradónak Ligeti Miklós, a Transparency International jogi igazgatója arról, hogy Márki-Zay Péter mozgalma a választások után kapott amerikai pénzből fedezett több kampányköltséget.
Szerinte a kampányfinanszírozás egy sok sebből vérző, szürkezónás terület. „Az a jelölőszervezet vagy párt, amelyik maga fogad el külföldi államtól, cégtől, állampolgártól támogatást, törvényellenesen jár el. Ez az előírás nagyon könnyen megkerülhető”, ha nem konkrétan a párt veszi fel a pénzt, hanem egy kísérő szervezet, akkor az legális.
A CÖF-jelenségre nincsen tiltó szabály
Már korábban is meg lehetett figyelni, hogy a Fidesz több választási tevékenységet a CÖF-nek szervezett ki, rájuk pedig nem érvényesek a finanszírozási szabályok. Az ellenzék most csak arra jött rá, hogy ők maguk is meg tudják kerülni a szabályokat, így létrehozták a „maguk CÖF-jét”.
Ez nem utal közvetlen törvénytelenségre
a szakértő szerint. „Viszont be kell látnunk, hogy ahogy a CÖF-jelenség, úgy az ellenzéki oldalról sem fogható meg a kampánykiszervezés”, és ez nem jó. Emlékeztetett, hogy az ellenzék korábban is túlköltekezett a kampányok során, a Fidesz pedig náluk többszörösen is túlment az 1200 milliós költési limiten. Szerinte „okos” számlázgatásokkal könnyedén felül lehet írni a kampányfinanszírozás szabályait, és a hatóságok korábban többször „szándékosan nem vették észre” a túlköltéseket.
Mi is beszámoltunk róla: Márk-Zay Péter elmondása szerint több százmillió forintos támogatást kapott az általa vezetett Mindenki Magyarországa Mozgalom (MMM) az áprilisi országgyűlési választás után hónapokkal az Egyesült Államokból, és ebből fizették ki „a kampány utolsó számláit”. | Transparency International: Az ellenzék létrehozta a saját CÖF-jét, hogy megkerülje a kampányköltési előírásokat | A civil szervezet jogi igazgatója szerint a Márki-Zay Péter vezette ellenzék rákapott a Fidesz kampányfinanszírozási módszerére, ami nem jó, viszont közvetlenül nem jelenti azt, hogy törvénytelenség történt. | null | 1 | https://rtl.hu/belfold/2022/08/28/transparency-international-marki-zay-peter-finanszirozas-cof | 2022-08-28 18:42:00 | true | null | null | Rtl.hu |
Subsets and Splits
No community queries yet
The top public SQL queries from the community will appear here once available.