text
string | title
string | description
string | keywords
sequence | label
int64 | url
string | date
string | is_hand_annoted
bool | score
float64 | title_score
float64 | newspaper
string |
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
Miközben nemrég utolsó, sikertelen magyar céges érdekeltségét is felszámolta, a határon túl nyerő szériában van Habony Árpád nem hivatalos kormányzati tanácsadó, akit azért hivatalosan meghívtak májusban a Parlamentbe Orbán Viktor kormányfő, majd miniszterei eskütételére is. Habonynak egy ismert külföldi cége van, a londoni székhelyű Danube Business Consulting. A tanácsadó vállalkozás 2021-es éves mérlege már elérhető a brit kormányzati adatbázisban, és e szerint tavaly is igen jó évet zárt vele Habony.
A korábbi évek adataival, beszámolóival összevetve kiderül, hogy a cég készpénzállománya és tőkéje is évek óta jelentősen nő: tavaly év végén a saját tőke meghaladta az 1,234 millió fontot, ami mostani, 460 forintos fontárfolyamon számolva több, mint 567 millió forint. Ráadásul ez nagyrészt mozdítható vagyon, mivel ebből az alaptőke mindössze 5 ezer font, a többi, mintegy 565 millió forintnyi összeg pedig eredménytartalékba van helyezve.
Az egyedüli tulajdonos Habony azonban az elmúlt években nem vett ki osztalékot a vállalkozásból, utoljára 2016-ban hívott le 100 ezer fontnyi összeget. A cég azóta halmozza fel a pénzt: készpénzben és bankbetétben 2017-ben még csak 227 ezer fontról számolt be az éves jelentés, 2020 végére ez az összeg 313 ezer fontra nőtt, tavaly év végére pedig már 834 ezer fontra duzzadt.
Ahogy arról a hvg.hu írt, az idén április elején megindított végelszámolással a már évek óta semmilyen bevételt nem termelő, Habony utolsó közvetlen magyarországi érdekeltségének számító Színes Tinták Bt. lassan megszűnik, és ezután az 54 éves spindoctornak csak külföldi gazdasági érdekeltsége marad, mint amilyen a még 2015-ben alapított Danube Business Consulting.
A cégnek kezdetben fele-fele részben Habony és az Arthur J. Finkelstein & Associates Inc. nevű vállalkozás volt a tulajdonosa. Utóbbi cég Arthur J. Finkelstein amerikai politikai tanácsadóé volt, ám a negatív kampányairól ismert és hírhedt, a Fidesz mellett 2008 óta többször is dolgozó szakember 2017-es halála után Habony kivásárolta néhai partnere vállalkozását – azóta egyedüli tulajdonos, az ügyvezető pedig változatlanul Lánczi Tamás kormányközeli elemző, a Figyelő volt főszerkesztője. | Szárnyal Habony Árpád londoni cége, már 567 millió forintos vagyont birtokol | Jóval több, mint egymillió fontos vagyont halmozott már fel londoni székhelyű cégében Habony Árpád, a titokzatos politikai tanácsadó, aki nemrég utolsó magyarországi gazdasági érdekeltségét is felszámolta. A néhai Arthur J. Finkelsteinnel közösen alapított cég már csak Habonynak termeli a profitot. | null | 1 | https://hvg.hu/gazdasag/20220616_Szarnyal_Habony_Arpad_londoni_cege_mar_567_millio_forintos_vagyont_birtokol | 2022-06-16 19:40:00 | true | null | null | HVG |
hulladék;Orbán-kormány;hulladékgazdálkodás;MOL Nyrt.;koncesszió;
2022-06-04 08:00:00
Az Orbán-kormány kudarcos átszervezései után a Mol lehet a főkukás 35 évig
A Mol végleges ajánlatot nyújtott be a magyarországi települési szilárdhulladék-kezelési szolgáltatások koncessziójára – közölte az olajtársaság.
Az állam 2023. július 1-től 35 évig a pályázat majdani nyertesére bízza a hazai háztartások és gazdálkodók évi közel 5 millió tonna hulladékának begyűjtését, valamint az uniós célok eléréséhez szükséges előkezelési és kezelési műveletek megszervezését.
A cég az első évtizedre legalább 50 milliárd forintos beruházást vállal. A koncessziós szerződés első öt évében új, évi legalább 100 ezer tonna települési szilárd hulladékot hasznosító energetikai létesítményt épít. Emellett felvásárolja a települési hulladékszállítást jelenleg „koordináló”, állami Nemzeti Hulladékgazdálkodási Koordináló és Vagyonkezelő (NHKV) Zrt.-t, valamint az ország számos térségében tényleges hulladékszállítást végző, szintén állami Nemzeti Hulladékgazdálkodási Szolgáltató Kft. nagy részét. Világi Oszkár, a Mol vezérigazgató-helyettese szerint a csoport rendelkezik a feladat ellátásához szükséges emberi és tárgyi feltételekkel. Jelenleg évi 100-120 ezer tonna saját hulladékot kezelnek, használt gumiabroncsból gumibitument gyártanak, illetve használt sütőolajat és műanyagot hasznosítanak újra.
Két éve szivárgott ki, hogy a kormány újból átszabná az igencsak sanyarú helyzetű hazai hulladékágazat rendszerét. 2012-ben először megtiltották, hogy magáncégek végezzék a települési kukaürítést, majd befagyasztották az – amúgy igen nagyarányú különbségeket mutató – lakossági tarifákat, 2013-ban „rezsicsökkentés” címén ezekből egységesen 10 százalékot nyestek, majd 2016-tól az akkor alapított Nemzeti Hulladékgazdálkodási Koordináló és Vagyonkezelő (NHKV) Zrt.-re (NHKV) bízták a díjak beszedését és „igazságos” leosztását a munkát ténylegesen elvégző, zömmel önkormányzati, kisebb részt pedig állami hulladékcégeknek. Ebből rendkívül éles viták származtak, amelyek nyomán például a Gödöllő és térsége ellátását végző Zöld Híd területén a tevékenységet politikától sem mentes viták után a cég eszközeivel 2018 és 2020 között a katasztrófavédelem végezte. Szakértők mindvégig figyelmeztettek, hogy a rezsicsökkentett szinten befagyasztott tarifák, az NHKV mégoly szigorú pénzosztási elvei ellenére, egyszerűen nem elegendők a hulladékszállítás és -feldolgozás működtetésére.
Gulyás Gergely kancelláriaminiszter lapunknak tavalyelőtt elismerte, hogy a központi költségvetés évi 70-80 milliárdos többletforrást biztosít az NHKV-n keresztül a szemét elszállítására. (Arról ugyanakkor nem tettek említést, hogy az épp az ágazat átalakítása címszavával beszedett, hasonló nagyságrendű termékdíj jó része elvész a központi költségvetésben.) Mivel a „rezsicsökkentett” díjak emelése tabu, a kormány azt ötölte ki, hogy a hazai hulladékkezelés csúcsára egyetlen (magán)-céget állít, amely az előkezelésen keresztül részesül a leválogatott, továbbhasznosítható hulladékok hasznából is. Nem csoda, hogy az elképzelés elsősorban az értékes hulladéktípusokat feldolgozó, piaci cégek körében váltott ki berzenkedést. Olyannyira, hogy az – elrejtve beterjesztett – törvény egy pontját Áder János akkori köztársasági elnök vétója nyomán az Alkotmánybíróság a piaci hulladékfeldolgozók érdekében kissé átíratta. De legalábbis hasonló súlyú kérdéseket vetett fel, hogy mi lesz a jelenleg köztulajdonú hulladékszállítók járművei, feldolgozói, tárolói sorsa. Bár korábban számos önkormányzat, illetve helyhatósági társulás határozottan tiltakozott, az utóbbi idők során sokuk részéről már inkább tárgyalási nyitottságot tapasztaltunk.
Tavaly augusztusban aztán a Rogán Antal-féle Miniszterelnöki Kabinetirodához tartozó Nemzeti Koncessziós Iroda, finoman szólva szintén diszkréten, ugyanakkor 12 munkanapos határidővel, előminősítési pályázatot írt ki. A kiírás szerint a leendő koncesszornak évi mintegy 4-4,8 millió tonna hulladékot kell átvenni, gyűjteni, elszállítani, előkezelni, értékesíteni és kezelésre átadni, ideértve a gyűjtő- és visszaváltási pontok, hulladékudvarok, átrakók és válogatók üzemeltetését, a kiterjesztett gyártói felelősségi, illetve a szintén 2023 közepétől tervezett visszaváltási díjas rendszerek működtetését. A jelentkezőktől 10 év alatt 50-300 milliárd forintnyi beruházást, illetve 5 év alatt évi 100-400 ezer tonna kapacitású energetikai hasznosítómű létesítését várják. A pályázónak képesnek kellett lennie legalább évi 500 ezer tonna lakossági vagy évi 20 ezer tonna veszélyes hulladék kezelésére vagy ártalmatlanítására vagy elégetésére. Bár e feltételek rugalmasak, a szakma szerint a – saját hulladékának feldolgozásán kívül eddig a tevékenységgel érdemben nem foglalkozó - Mol ezeket érdemben nem teljesíti.
Mindazonáltal sokan úgy vélik, hogy mind az előzetes, mint a mostani, kötelező érvényű pályáztatáson, egyedül az olajcsoport indult.
Bár a kiírás alapján az várható, hogy a Mol a jelenlegi hulladékszállítókat alvállalkozóként vonja be, az eszközök sorsa még kérdéses. A kiírás a Molnak szabad kezet ad abban, hogy kit és milyen díj ellenében bíz meg a tevékenységgel. A kormány a kiszivárgott elképzelések szerint azt várja az új rendszertől, hogy a hasznos hulladékok bevételei kukadíjemelés nélkül fedezik a lakossági szolgáltatás veszteségeit. Emellett elvárják, hogy tevékenységük nyomán fokozottan javuljon a hulladékfeldolgozás minősége, csökkenjen a szemét mennyisége és a környezetszennyezés. A kiírás szerint az állam a majdani koncesszor esetleges veszteségeit fedezi, esetleges „extraprofitját” viszont csak több éves átfutás után metszené le. | Az Orbán-kormány kudarcos átszervezései után a Mol lehet a főkukás 35 évig | Az állam 2023. július 1-től 35 évig a pályázat majdani nyertesére bízza a hazai háztartások és gazdálkodók évi közel 5 millió tonna hulladékának begyűjtését, valamint az uniós célok eléréséhez szükséges előkezelési és kezelési műveletek megszervezését. | null | 1 | https://nepszava.hu/3159231_hulladekgazdalkodas-orban-kormany-mol-szemet | 2022-06-04 19:41:00 | true | null | null | Népszava |
felvásárlás;költségvetési hiány;közpénz;államadósság;Vodafone;Mészáros Lőrinc;4iG Nyrt;
2022-08-22 21:22:00
A több száz milliárdos ár ugyan túlzó a magyar Vodafone-ért, ám a köz pénzén semmi sem túl drága
A komoly költségvetési hiánnyal küzdő magyar állam megvásárolná a nemzetközi távközlési hálózat hazai ágának 49 százalékát. A többséget pedig a kurzusközeliként számon tartott 4iG vinné.
A Jászai Gellért érdekeltségébe tartozó 4iG Nyrt., illetve a magyar állam 715 milliárd forintért megvenné a Vodafone Magyarország 100 százalékát - jelentette be hétfőn a tőzsdei cég és a kormány. A nemzetközi távközlési csoport hazai ága tavaly 284 milliárd forintos bevétel mellett nem egész egymilliárdos veszteséget termelt. Az Opten nevű céginformációs szolgáltató adatai szerint az elmúlt években a Vodafone Magyarország átlagosan mintegy 15 milliárd forintos nyereséget termelt. Innen nézve az állam és a 4iG befektetése mintegy 47 év alatt térülne meg. A tőzsdei cég, illetve Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter közleményei szerint a magyar társaságon a 4iG és a magyar állam 51-49 százalékban osztozna. Vagyis, míg a hazai mobilhálózat-üzemeltetőt a NER-közelinek tartott 4iG irányítaná, addig az ügylet közel felét a magyar adófizetők állnák. Az informatikai szolgáltató papírjai mindenesetre hétfőn a tőzsdén 9 százalékkal drágultak.
Az Erste elemzői arra is felhívják a figyelmet,
Az ügylet idén év végéig zárulhat. A 4iG 51 százalékos, míg az állam a Corvinus Zrt.-n keresztül 49 százalékos tulajdonrészt szerez a magyar piac második legnagyobb mobilszolgáltatójában, amely a hazai UPC-leánnyal való összeolvadásnak köszönhetően minden távközlési szolgáltatásban tevékenykedik – derül ki az Erste Bank részvénypiaci elemzésből. Az Erste szerint a pénzügyi mutatók alapján a Vodafone Magyarország értéke nem éri el a 715 milliárdos vételárat.
Nincs jobb helyzetben a Vodafone sem: hitelei 260 milliárdra rúgnak, 5 milliárdos készpénzállomány mellett; a hitelek nagy részét a brit anyavállalat adta. Ezeket a hiteleket idővel meg kell újítani, amihez akár állami segítség is kell. Ha létrejönne az ügylet, a Magyar Telekom erős kihívót kapna a piacon. Bár az elemzők szerint a magas eladósodottság miatt nagy árversenyre nem lehet számítani akkor sem, ha létrejön az üzlet.
Nem csak az meglepő, hogy az eladósodott 4iG vesz egy fél mobilszolgáltatót, hanem az is, hogy a szügyig eladósodott magyar állam kétes megtérülésű vállalatfelvásárlásra pazarolja az adófizetők pénzét. A magyar költségvetés mondhatni "cefet" állapotú:
A magyar társadalom komoly szociális kihívások előtt áll a megszorítások és a rezsiemelés miatt. Eközben az állam nem igyekszik segíteni még a legszegényebbeken sem. A 360 milliárdos fél vételár - a rezsicsökkentési alap mintegy fele.
2010 óta az Orbán-kormány beteljesületlen vágya, hogy a nemzetstratégiai jelentőségű ágazatokban a magyar tulajdon arányát erőteljesen növeljék és lehetőség szerint többségi szintre emeljék - magyarázta Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter az állami részvételt az ügyletben. Ez a kormányzati cél a bank-, az energia- és a médiaágazatban már teljesült. Most lehetőség mutatkozott arra, hogy a távközlési piacon is komoly szereplővé lépjen elő egy magyar, állami tulajdoni részesedést is maga mögött tudó vállalat.
A 4iG bejelentése nem zavart sok vizet a politikában: a Jobbik közleményben bírálta a tervezett tranzakciót, mondván, a jelenlegi költségvetési-gazdasági helyzetben az adófizetők pénzéből 350 milliárd forintért saját mobilszolgáltatót venni a NER-nek nem csupán pofátlanság, hanem egyenesen bűn. Balassa Péter országgyűlési képviselő pártja nevében tiltakozott a tervezett tranzakció ellen, amelynek szerinte egyedüli oka az lehet, hogy a NER "házi techcégének" kockázatait az adófizetők forintjaiból mérsékeljék. Hadházy Ákos megválasztott képviselő szerint Egy, a 4iG-hez hasonló céggel egy normális államnak egyetlen dolga lenne: le kellene ültetnie az adócsalásért (és feltehetően pénzmosásért) felelős vezetőit. A képviselő már korábban feltárta, hogy egy pénzmosási ügyben érintett lehet a 4iG is, amit az adóhatóság nyomozati anyagai is alátámasztanak. Hadházy szerint, amiként a Fidesz segít a 4iG-nek a Digi, az Antenna Hungária, az MVM Net és a Vodafone megvásárlásában, az elmúlt 12 év egyik legnagyobb botránya. Eme ügyletek mögött nem üzleti megfontolások állnak: a 4iG egy politikailag vezérelt monopóliumot épít, nagyobbrészt állami hitelekből - véli.
Közpénzen hízik az elit
A kormány előszeretettel „nemzetiesít” bizonyos ágazatokat. Ez valahogy mindig úgy sikerül, hogy az adófizetők pénzéből a leginkább NER-nek nevezhető Orbán-közeli elit gazdagszik. Az elképzelések szerint a magyar Vodafone most úgy kerülhet "NER-tulajdonba", hogy a vételár felét az adófizetők állják, de a már kipróbált kormányzati trükk szerint a teljes vállalatirányítás a NER kezébe kerülne. A Jászai Gellért vezette 4iG ugyanis a cég 51 százalékért fizet, de ezzel mégis teljes irányítást szerez a Vodafone Magyarország felett.
Az Orbán-kormány hasonló módszert alkalmazott a Budapest Bank (BB) "magánosításakor" is. A hitelintézet értékét 200-250 milliárd forintra tették. Ám a kormány meg sem próbált pénzt kérni a társaságért. Azt inkább a Magyar Bankholdingba olvasztották. A Bankholding a Takarékbank, az MKB és a BB alkotta új pénzintézet, amelyben Mészáros Lőrinc többségi tulajdonrésze mellett más NER-közeli üzletemberek is felbukkannak. A Bankholdingban a magyar állam 30,35 százalékos részesedést mondhat magáénak. Ezt közvetlenül ugyanaz a Corvinus Nemzetközi Befektetési Zrt. jegyzi, amelyen keresztül az állam a Vodafone Magyarországba is beszállna. A Corvinus látszólag a magyar állam egyik "leghatékonyabb" cége: alig hat alkalmazottal birtokolja a Bankholding 30 százalékát, a magyar Erste Bank 15 százalékát, valamint az Union és Aegon biztosítók hazai cégeinek kisebbségét. Azzal, hogy a száz százalékos állami tulajdonban lévő BB a bankholdingba olvadt, a magyar állam mindennemű közpénzbevétel nélkül elvesztette a cég feletti irányítási-ellenőrzési jogokat. A nyertes oldalon megint csak Mészáros Lőrinc állt, aki a Bankholding többségének ellenőrzése mellett egy fillér kifizetése nélkül megszerezte a BB irányítását is. Cserébe a magyar állam a Bankholdingban kapott 30,3 százalékos részesedést. Ez nyereséges működés esetén osztalékbevételt jelent, avagy később el is adhatják a csomagot. Vagyis papíron nem állítható, hogy a magyar államot kifejezett kár érte volna. Ha azonban nem jön össze a nagy bankfúzió, a tulajdonosi viszonyon keresztül a kockázatok egy része megint a magyar adófizetőket sújthatja.
A magyar kormány nem csak a banki és biztosítási piacon növelné a „nemzeti”, vagyis a NER-tulajdont. Korábbi jelzések alapján nem érezheti magát biztonságban sem a kiskereskedelem, sem az építőanyagipar. Ugyanakkor a kiszemelt cégek, ha kiállnak magukért, képesek akár meg is védeni magukat a magyar állam ellenséges felvásárlási kísérleteitől. Ezt történt például a ferihegyi repülőteret üzemeltető Budapest Airport (BA) Zrt. esetében. A magyar állam nevében NER-közeli milliárdosok 2020 októberében vételi ajánlatot tettek a reptérüzemeltető kanadai és szingapúri tulajdonosainak. Ezt megelőzően több kormányzati szereplő nyíltan megüzente a külföldi befektetőknek, hogy jobb lenne, ha a repteret hátrahagyva távoznának az országból. 2021 májusában, miután a külföldi részvényesek a kéretlen vételi ajánlatot visszautasították, Palkovics László - akkor még innovációs és technológiai miniszterként - feladatul kapta a reptér államosítását. A múlt év végén azonban az értékes társaság kormányközeli megvétele mégis lekerült a napirendről. Miközben ugyanis a jelenlegi tulajdonosok egyértelművé tették, hogy a reptérüzemeltető nem eladó, az ezermilliárdos nagyságrendű tételre az államkasszában sem mutatkozott fedezet. | A több száz milliárdos ár ugyan túlzó a magyar Vodafone-ért, ám a köz pénzén semmi sem túl drága | A komoly költségvetési hiánnyal küzdő magyar állam megvásárolná a nemzetközi távközlési hálózat hazai ágának 49 százalékát. A többséget pedig a kurzusközeliként számon tartott 4iG vinné. | null | 1 | https://nepszava.hu/3167034_ner-vodafone-orban-kormany-4ig-meszaros-lorinc-jaszai-gellert | 2022-08-22 19:47:00 | true | null | null | Népszava |
Debrecen;kiemelt beruházás;akkumulátorgyár;
2022-08-18 23:13:00
Nemzetgazdasági szempontból kiemelt beruházás lesz a Debrecenben épülő kínai akkumulátorgyár, Mészáros-cég is kap miatta csaknem 17 milliárd forint közpénzt
Magyarország leggazdagabb emberének a cége is részt vesz az üzem áramellátásának kialakításában.
Nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánította Orbán Viktor a Debrecenben megvalósuló ipari telephely kialakítását – derül ki egy kormányrendeletből, amely csütörtök este jelent meg a Magyar Közlönyben.
Bár a szövegből nem derül ki, minden bizonnyal a kínai CATL akkumulátorgyárról van szó. Ennek helyszíne a hajdúsági megyeszékhelyen, a Déli Gazdasági Övezetben lesz. Emellett a kormány jelentős összegeket invesztál az infrastuktúra-fejlesztésbe. Ez öt éven keresztül 88 milliárdot jelent, de már idén 6,8 milliárd forintot fordítanak erre a célra.
Az Opus Titász hétfői közleményében tudatta, hogy 26,6 milliárd Ft értékben (ennek felét, 13,3 milliárd forintot vissza nem térítendő támogatás formájában kapja meg a Széchenyi Terv Plusz keretében) valósít meg komplex villamoshálózati beruházásokat Debrecen és Nyíregyháza környékén.
Mint lapunk beszámolójából kiderül, egy ilyen akkumulátorgyár szakértők szerint legalább annyi vizet fogyaszt, mint amennyit egy népesebb lakótelep, a város ivóvízbázisa pedig a jelenlegi állapotában nem bír el egy ekkora terhelést. Ugyanakkor Papp László polgármester azt állítja, csak hosszú évek alatt lesz kész a közel 9 ezer munkahelyet hozó létesítmény.
Néhány nappal az új beruházás bejelentése után egyébként kiderült, 2025-től a szintén kínai Eve Energy akkumulátorcella-gyártó lehet a BMW Debrecenben készülő elektromos autóinak fő beszállítója. A CATL szintén 2025-től kezdi meg a hengeres akkumulátorok szállítását a BMW-nek. | Nemzetgazdasági szempontból kiemelt beruházás lesz Debrecenben | Bár a szövegből nem derül ki, minden bizonnyal a kínai CATL akkumulátorgyárról van szó. Ennek helyszíne a hajdúsági megyeszékhelyen, a Déli Gazdasági Övezetben lesz. Emellett a kormány jelentős összegeket invesztál az infrastuktúra-fejlesztésbe. Ez öt éven keresztül 88 milliárdot jelent, de már idén 6,8 milliárd forintot fordítanak erre a célra.
Természetesen Magyarország leggazdagabb embere, a felcsúti milliárdos Mészáros Lőrinc tulajdonában lévő Opus Titász sem maradhatott ki a buliból, mely az elosztó hálózati fejlesztések megépítéséhez 16,68 milliárd forint közpénzt kap. | null | 1 | https://nepszava.hu/3166794_kiemelt-beruhazas-kinai-akkumlatorgyar | 2022-08-18 19:48:00 | true | null | null | Népszava |
A közbeszerzési eljárás eredményét az ajánlatkérő Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága (BVOP) közölte az uniós közbeszerzési közlönyben.
A kért szolgáltatás körébe tartoznak - egyebek mellett - a következők: mosás, szárítás, mángorlás, vasalás, hajtogatás, varrodai javítás, selejtezésre való előkészítés, szállítás az egészségügyre vonatkozó kórházi higiénét biztosító előírások betartásával. Ide tartozik az ágynemű huzat, lepedő, műtős lepedő, borogató, lyukas kendő, abrosz, továbbá a dolgozói, műtős és betegruházat is.
Az egyes mennyiségek a következők:
mosodai szolgáltatás síktextília esetén 10 400 000 kg/év,
mosodai szolgáltatás ruházat esetén 4 680 000 kg/év,
mosodai szolgáltatás egyéb textília esetén 1 600 000 kg/év.
A nyertessel július 29-én kötött keretmegállapodást az ajánlatkérő.
A Céginfo.hu adatai szerint a nyertes Referencia Mosodák Szolgáltató Zrt. 1993-ban alakult, a jegyzett tőkéje 180 millió forint, egyedüli részvényese 2017 óta B + N Referencia Ipari, Kereskedelmi és Szolgáltató Zrt. A múlt évet 4 milliárd 286 millió forint nettó árbevétel mellett 162 millió forint adózás előtti eredménnyel zárta. A B + N Referencia cégadatokban látható tulajdonosa jelenleg Kis-Szölgyémi Ferenc. (A takarítócéget 2011-ben a Mundus Invest Zrt. alapította és volt 2015-ig a tulajdonosa, ennek részvényese Fonyó Károly, Simicska Lajos munkatársa volt. A Mundus később Nyerges Zsolthoz és Simicskához került, végül Mészáros Lőrincnél landolt, a cég jelenleg végelszámolás alatt áll.)
A szerződés teljesítésébe a miskolci cég bevonja a BVOP két cégét is, a Pálhalmai Agrospeciál Kft.-t és a Sopronkőhidai Ipari és Szolgáltató Kft.-t. | Itt egy újabb egyajánlatos közbeszerzés: 30 milliárd egy cégnek | Négy évig, legfeljebb nettó 30 milliárd forint keretösszegig a miskolci Referencia Mosodák Zrt. moshatja a büntetés-végrehajtás és más egészségügyi intézmények a textíliáit. Csak ez a cég tett ajánlatot. A miskolci társaság a kormányzati kedvenc takarítócég, a B+N Referencia Zrt. leányvállalata. | null | 1 | https://www.napi.hu/magyar-vallalatok/mosas-bvop-b-n-referencia-miskolci-referencia-mosodak-buntetes-vegrehajtas.757721.html | 2022-08-10 19:51:00 | true | null | null | economx.hu (napi.hu) |
Nagyon szép a Városliget közepére milliárdokból megépített Magyar Zene Háza, ahol szeptembertől beindul az őszi program, de ez nem menne hostessek nélkül. A Magyar Zene Háza Kft. által host és hostess tevékenység ellátására kiírt közbeszerzést pedig az APPLE PS Kft. nyerte 46 millió forintos keretösszeggel - derül ki a Közbeszerzési Értesítőből. A cég tulajdonosa Varga-Szabó Andrea, akinek lakcíme megegyezik Varga Lajoséval, aki a Valton-Sec többségi tulajdonosa. Varga-Szabó Andrea pedig a Valton vezérigazgatója is.
A Napi.hu írt arról korábban, hogy az Apple PS adta a hostesseket a vizes vb-re, de a cég azzal is büszkélkedik, hogy 2015 március óta a Groupama Aréna is állandó partnerük, így az FTC hazai futballmérkőzésein a VIP hostessfeladatokat ők látják el, emellett a beengedésben is a kapuknál is segédkeznek. Az FTC elnöke Kubatov Gábor, aki a Fidesz pártigazgatója.
"Állományunk több mint 3000 főből áll. Elsősorban fiatal, dekoratív hostessekkel és hostokkal dolgozunk, akik rendelkeznek a feladatkör ellátásához szükséges legfontosabb belső tulajdonságokkal: a kiemelkedő kommunikációs készséggel, empátiával, állóképességgel, proaktivitással és türelemmel" - vall magáról a cég.
A Magyar Zene Házában a beosztott munkatársak főbb feladatai a következők:
beléptetés,
a közönség tájékoztatása és irányítása,
jegykezelés,
ültetés,
nézőtéri felügyelet,
VIP szolgáltatások ellátása.
Várhatóan legalább 280 előadás alatt kell majd segíteniük. | A Valton vezérigazgatójának hostessei kezelik a jegyeket a Magyar Zene Házában is | Nagyon szép a Városliget közepére milliárdokból megépített Magyar Zene Háza, ahol szeptembertől beindul az őszi program, de ez nem menne hostess-ek nélkül. A Magyar Zene Háza Kft. által host és hostess tevékenység ellátására kiírt közbeszerzést pedig az APPLE PS Kft. nyerte 46 millió forintos keretösszeggel - derül ki a Közbeszerzési Értesítőből. A cég tulajdonosa Varga-Szabó Andrea, akinek lakcíme megegyezik Varga Lajoséval, aki a Valton-Sec többségi tulajdonosa. Varga-Szabó Andrea pedig a Valton vezérigazgatója is. | null | 1 | https://444.hu/2022/08/29/a-valton-vezerigazgatojanak-hostessei-kezelik-a-jegyeket-a-magyar-zene-hazaban-is | 2022-08-29 00:00:00 | true | null | null | 444 |
Nem kis vihar előzte meg a legnagyobb zuglói önkormányzati cég vezérigazgatói posztjának betöltését. A DK és szövetségese, a Momentum a júliusi testületi ülésről kivonult, miután Horváth Csaba polgármester azzal próbálta megakadályozni a DK által szorgalmazott jelölt megválasztását, hogy levette az ügyet a napirendről. Emiatt újra össze kellett hívni a testületet, amely akkor Bernula Istvánt megválasztotta az önkormányzati cég, a Zuglói Városgazdálkodási Közszolgáltató Zrt. élére, méghozzá minősített többséggel. Korábban az önkormányzati céget Hajdu Flórián MSZP-s alpolgármester sógora vezette.
Horváth Csaba szocialista polgármester mindenesetre vétóval élt, így a döntés nem léphetett hatályba. Az önkormányzati törvény ugyan ilyen esetben csupán rövid határidőt biztosít, ám a zuglói polgármester inkább a mulasztásos törvénysértést választotta, emiatt csak az augusztus 29-i testületi ülésen döntöttek a képviselők a vezérigazgató megválasztásáról. A zárt ülésről részletek nem szivárogtak ki, de úgy tudjuk, hogy ugyanazon pártok szavazataival ismételten Bernulára esett a választás.
A polgármester korábbi vétóját közleményben magyarázta. Akkor azt írta: „A zuglói DK vezetője a nyilvánvaló szakmai aggályok ellenére a józan ész racionalitásán túl is ragaszkodik a számára egyedüliként szimpatikus jelölthöz. Ahhoz a személyhez, akit eredetileg pályázat nélkül, tehát a tisztességes szakmai versenyt mellőzve akart kinevezni az egyik legfontosabb zuglói közszolgáltató cég élére.”
Horváth Csaba arra hivatkozott, hogy Horváth Zsolt DK-s alpolgármester jelöltje, Bernula István több magáncégben is tulajdonos, számos végrehajtás indult ezekkel szemben, és egy évente ötmilliárd forintból gazdálkodó önkormányzati társaságot nem lehet ilyen emberre bízni. A megválasztott vezérigazgató nem volt jelen a testületi ülésen.
Bernula István korábban a Volán Buszpark Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. igazgatósági tagja volt, ezt követően a Complex Propertis Zrt.-ben lett tulajdonos, ám üzleti részesedését 2021 júliusában értékesítette. A cégnyilvántartásban nem találtunk a nyertes pályázóról olyan adatot, amely kizárná, hogy önkormányzati cég vezető tisztségviselője legyen. Mint megtudtuk, az állásra egyébként összesen ötvenheten pályáztak, a jelentkezők alkalmasságát pedig külsős céggel mérette fel az önkormányzat. Közülük választotta ki a feladattal megbízott cég az öt jelöltet, és javasolta a képviselő-testületnek.
Várnai László, a Civil Zugló Egyesület önkormányzati képviselője blogján a vezetőkiválasztás kapcsán korábban azt írta, a szocialisták tartanak az „új seprűtől”, hogy kitakarítja a cégből Tóth Csaba volt MSZP-s országgyűlési képviselő, az MSZP helyi elnöke kéttucatnyi politikai eltartottját. Várnai szerint az átvilágítás során számos csontváz kidőlhet a szekrényekből, „haveri szerződések” kerülhetnek elő. A korábbi átvilágítás a jéghegy csúcsát mutatta meg – írta a független képviselő –, de az is húsz–harminc százalékban fölösleges létszámot jelzett a Városgazdálkodási Zrt-nél – jegyezte meg a képviselő. | Leszavazták Horváth Csaba vétóját Zuglóban | Horváth Csaba arra hivatkozott, hogy Horváth Zsolt DK-s alpolgármester jelöltje, Bernula István több magáncégben is tulajdonos, számos végrehajtás indult ezekkel szemben, és egy évente ötmilliárd forintból gazdálkodó önkormányzati társaságot nem lehet ilyen emberre bízni. A megválasztott vezérigazgató nem volt jelen a testületi ülésen. | null | 1 | https://www.magyarhirlap.hu/belfold/20220829-leszavaztak-horvath-csaba-vetojat-zugloban | 2022-08-29 21:20:01 | true | null | null | Magyar Hírlap |
csalás bűntette;befolyással üzérkedés;miniszter;Központi Nyomozó Főügyészség;Polt Péter;
2022-08-29 16:32:00
Százmilliót kértek egy miniszter lefizetésére
Három férfit vettek őrizetbe, egyikük azt is állította az átvert vállalkozónak, hogy bizalmi kapcsolata révén kétmillió forintért közbenjár Polt Péter legfőbb ügyésznél és eléri, hogy a cégvitával kapcsolatban induló büntetőeljárás is az ő érdekeiknek megfelelően alakuljon.
Három férfival szemben rendelt el személyi szabadságot érintő kényszerintézkedést az ügyészség indítványára a bíróság, vesztegetést állítva elkövetett befolyással üzérkedés bűntettének gyanúja miatt. A nyomozás folyamatban van - derül ki a Központi Nyomozó Főügyészség szerkesztőségünkhöz is eljuttatott közleményéből. A további bizonyítékok beszerzése, tettenérés és az elkövetők elfogása érdekében összehangolt eljárási cselekményeket hajtott végre a Készenléti Rendőrség közreműködésével - írták.
Egy cég üzletrészeinek tulajdonjogát érintően idén év elején alakult ki jogvita. A megalapozott gyanú szerint a három férfi ismerte a vitában érintett feleket és elhatározták, hogy az üzleti érdekellentétet kihasználva pénzt szereznek a cégvezetőktől.
- olvasható a közleményben.
Augusztusban aztán az egyik elkövető bemutatta harmadik társát a vállalkozónak, aki azt állította, hogy bizalmi kapcsolata révén kétmillió forintért közbenjár Polt Péter legfőbb ügyésznél és eléri, hogy a cégvitával kapcsolatban induló büntetőeljárás is az ő érdekeiknek megfelelően alakuljon.
Az ügyészségi közlemény szerint a hivatalos személyekkel fennálló kapcsolatukra valótlanul hivatkozó személyeknek nem volt lehetősége a cégbírósági és a büntetőeljárás befolyásolására, de a gyanúsítottak ennek látszatát a vállalkozók előtt folyamatosan fenntartották. Augusztus 26-án a két elkövető ötmillió forint előleget vett át a cégjogi vita jogellenes befolyásolása céljából az egyik vállalkozótól.
Az ügyészség lefoglalta a vesztegetési pénzt, elrendelte a három férfi őrizetét, gyanúsítottként hallgatta ki őket, majd indítványozta letartóztatásukat. A bíróság két elkövető letartóztatásáról döntött, míg harmadik társukkal szemben bűnügyi felügyeletet rendelt el - írta a vádhatóság. | Százmilliót kértek egy miniszter lefizetésére | Három férfit vettek őrizetbe, egyikük azt is állította az átvert vállalkozónak, hogy bizalmi kapcsolata révén kétmillió forintért közbenjár Polt Péter legfőbb ügyésznél és eléri, hogy a cégvitával kapcsolatban induló büntetőeljárás is az ő érdekeiknek megfelelően alakuljon. | null | 1 | https://nepszava.hu/3167629_millios-csalas-polt-peter-miniszter-hivatkozas | 2022-08-29 00:00:00 | true | null | null | Népszava |
uniós pénzek;Mészáros Lőrinc;helyreállítási alap;
2022-08-30 07:22:00
Mészáros Lőrinc már most kapott az EU-s helyreállítási alapból, pedig a pénz még meg sem érkezett
A pályázatok több mint felének bölcsőde- vagy óvodaépítés, illetve fejlesztés a célja, de közülük csak kevesen kaptak előleget.
Az EU-s helyreállítási alap meg nem érkezett meg, a vissza nem térítendő támogatásait előfinanszírozzák a költségvetésből, s már 160 milliárd forintot fizettek ki előre, miközben a pályázatokra még egyetlen euró brüsszeli támogatást sem utaltak - írja a 24.hu.
A portál azt írja, noha még egyetlen forint sem érkezik az EU-ból, a kormányzati pályázati portál adatai szerint már 192 pályázat nyert vissza nem térítendő támogatást. A Magyarországnak elvileg járó 2300 milliárd forintból 527 milliárdnak már megvan a nyertese, függetlenül attól, hogy mégnem érkezett pénz. A nyertes pályázatok alig több mint harmada esetében történt előlegkifizetés, összesen 68 pályázatra utaltak támogatást.
Ezek közül a legjelentősebb pályázat a Klebelsberg Központé, amely 158 milliárd forintos vissza nem térítendő támogatást nyert el, amelyből csaknem 15 milliárdot már ki is fizettek. A Klebelsberg Központ a „Digitális oktatáshoz való egyenlő hozzáférés feltételeinek biztosítása a tanulók és a pedagógusok számára” program megvalósítására kapja a pénzt, amelynek keretében felmenő rendszerben összesen 560 ezer tanuló kap személyes használatra notebookokat. Ezek azok az eszközök, melyeket nagy csinnadrattával fideszes politikusok osztottak ki a választások előtt.
A második legjelentősebb előleget a Magyar Máltai Szeretetszolgálat Alapítvány kapta meg, amelynek teljes pályázati támogatását előre kifizették. A szervezet „Közösségi megújuló energiatermelés és felhasználás” címén nyert el több mint 10 milliárd forintot – magyarországi hozzájárulással 12 milliárdot – amit teljes egészben ki is fizetett az állam.
A 24.hu megjegyzi, a pályázatok több mint fele bölcsőde- vagy óvodaépítésre, fejlesztésre irányul, ám ezek közül csak elvétve kapott néhány előleget pályázata megvalósításához. | Mészáros Lőrinc már most kapott az EU-s helyreállítási alapból, pedig a pénz még meg sem érkezett | A pályázatok több mint fele bölcsőde- vagy óvodaépítésre, fejlesztésre irányul, de ezek közül csak kevesen kaptak előleget. | null | 1 | https://nepszava.hu/3167683_meszaros-lorinc-helyreallitasi-alap-elofinanszirozas | 2022-08-30 07:22:00 | true | null | null | Népszava |
Ifj. Lomnici Zoltán alkotmányjogász az Origónak adott interjúban arról beszélt, hogy mi várhat Márki-Zayékra, ha elkezdenek vizsgálódni a magyar hatóságok az Amerikából kapott kampánypénzek ügyében. A Századvég Alapítvány jogi szakértője szerint ebben az esetben az Állami Számvevőszék gyakorlata alapján széles körben megvalósulhat a burkolt vagy tiltott pártfinanszírozás, amely megállapított összeget aztán felszólítást követően, mint tiltott vagyoni előnyt, az érintett pártoknak be kell fizetniük a költségvetésbe. Ha hasonló történt 2022-ben bármelyik baloldali pártnál, az hatósági vizsgálathoz fog vezetni – tette hozzá.
Márki-Zay Péter a minap egy podcastban ismerte el, hogy amerikai pénzből is finanszírozták a baloldal kampányát a tavaszi országgyűlési választások előtt, amit ráadásul amerikai tanácsadók is irányítottak. Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy Márki-Zayék kijátszották a magyar törvényeket?
Már az idei kampány elején súlyos jogi és pénzügyi aggályokat vetett fel, hogy a baloldal miniszterelnök-jelöltje mögött nem párt (pártalapítvány), hanem egyesület állt, és az említett fejlemény a fenntartásokat igazolja. Három évtizedes garanciális szabály, hogy a pártok működéséről és gazdálkodásáról szóló 1989. évi XXXIII. törvény, azaz a Párttörvény 4. § (3) bekezdése értelmében a párt névtelen adományt, valamint külföldi szervezettől és nem magyar állampolgár természetes személytől vagyoni hozzájárulást nem fogadhat el. Az a párt, amely az említett rendelkezéseket megsértve fogad el vagyoni hozzájárulást, köteles annak értékét – az Állami Számvevőszék felhívására – tizenöt napon belül a központi költségvetésnek befizetni. Késedelem esetén a tartozást adók módjára kell behajtani, illetve a párt központi költségvetésből juttatott támogatását az elfogadott vagyoni hozzájárulás értékét kitevő összeggel csökkenteni kell. Ugyanez a mögöttes jogszabályi védelem az egyesület esetében nincs meg, ugyanakkor
az ügyészség törvényességi felügyeleti hatásköre keretében vizsgálódhat gazdasági-pénzügyi vonatkozásban is.
A pártokra – az egyesülési jog alapján létrejövő más szervezetekhez viszonyítva – köztudottan eltérő és szigorúbb jogi előírások vonatkoznak bizonyos területeken, így ha a politikai baloldal úgy dönt, hogy nem pártot állít a listavezetője mögé – mint ahogy tette azt az áprilisi választásokkal összefüggésben – ezzel pénzügyileg átláthatatlanná, jogilag vitathatóvá, sőt támadhatóvá teszi a kampányát.
A szervezet, amely Márki-Zay bevallása szerint egy alkalommal több százmillió forintot (összességében valószínűleg milliárdos nagyságrendű összeget) utalt a kampányra, ezer szálon kötődik a Soros-birodalomhoz. Vizsgálhatják a hatóságok Márki-Zayék kampányelszámolását annak tükrében, amik most kiderültek?
Kampányfinanszírozás tekintetében – általánosságban – nem az egyesület, hanem a vele az adott kampányban együttműködő pártok szempontjából kell a befolyt pénzeket és azok felhasználását vizsgálni, azaz hogy az érintett egyesület juttatta-e vagyoni előnyhöz a rendelkezésre álló pénzügyi forrásaiból a vele összefogó, egységesen fellépő pártokat.
Az Állami Számvevőszék gyakorlata alapján széles körben megvalósulhat a burkolt vagy tiltott pártfinanszírozás, amely megállapított összeget aztán felszólítást követően, mint tiltott vagyoni előnyt, az érintett pártoknak be kell fizetniük a költségvetésbe.
Ráadásul 2014 januárjától az Országgyűlés jelentősen szigorította a tiltott támogatások szabályozását, így
tilos a jogi személyektől, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezettől, más államtól, külföldi szervezettől és nem magyar állampolgár természetes személyektől származó vagyoni hozzájárulás elfogadása.
A 2017 óta irányadó szabályok alapján pedig, ha törvény vagy kormányrendelet központi költségvetésből juttatott támogatás jogszabálysértés esetén történő csökkentését, valamint ugyanezen jogszabálysértés miatt ennek megfelelő mértékű összeg központi költségvetésbe történő befizetését írja elő, a Magyar Államkincstár költségvetési támogatást folyósít. A várható konkrét vizsgálatokat illetően, ha a teljes baloldali összefogást tekintjük, akkor hasonló lehet a helyzet, mint négy esztendővel ezelőtt. Az ÁSZ egységes gyakorlatának megfelelően a kampánypénzek felhasználására és elszámolására vonatkozóan a számviteli törvény, a kampánytörvény és a párttörvény egyértelmű és kötelező előírásokat tartalmaz a jelölőszervezetek számára. Ezek, illetve a számvevőszéki törvény előírásainak a betartása teremti meg a kampánypénzek felhasználásának szabályszerűségét, átláthatóságát és elszámoltathatóságát. A 2022-es kampányra vonatkozó vizsgálat eredményét még természetesen nem ismerhetjük, de a 2018-as választásokon az ellenőrzésre hivatott szervezet kimondta, hogy
a Demokratikus Koalíció és a Jobbik tiltott támogatást használt fel kampánya finanszírozására.
Ennek keretében például a DK a párttörvény előírását megszegve – jogi személytől kölcsönszerződés alapján – nem pénzbeli vagyoni hozzájárulásként a piaci ár alatt vett igénybe szolgáltatást, 430 ezer Ft kamatkülönbözetként tiltott támogatást fogadott el.
Ha hasonló történt 2022-ben bármelyik baloldali pártnál, az hatósági vizsgálat tárgyát fogja képezni.
Az elszámolás alapján Márki-Zay szerint nagyjából százmillió forint marad a Mindenki Magyarországa Mozgalom számláján, ami, mint fogalmaz: „nem a Mester utcai lakosoktól, meg a mártélyi adományozóktól fog maradni, hanem az amerikaiaktól". Miért választhatta a baloldal ezt a megoldást? Beszélhetünk törvénytelenségről?
A korrupció és a lopás elleni küzdelem élharcosaként megjelenő baloldal valójában szándékosan egy rést nyitott, amelyen számolatlanul folyhatott külföldi pénz a kampányukba.
Ez már nemcsak a választások biztonságát veszélyezteti, de állambiztonsági területeket is érint, hiszen a kampánypénzekkel történő elszámolás a korrupció, valamint a szuverenitást sértő intervenciós kísérletek elleni küzdelem egyik fontos eleme, amely
közvetve azt a cél szolgálja, hogy az országgyűlési választások eredményére, ennek eredményeként a parlament összetételére, és ezen keresztül a törvényhozásra és a kormányzati döntéshozatalra a választópolgárokon kívül más – külső érdekeket képviselő entitás – ne gyakorolhasson befolyást.
A párttörvény idegen vagy éppen névtelen adományozók kizárására vonatkozó passzusa tehát nem csupán a választások intaktsága, hanem az egész államszervezet működése szempontjából kardinális kérdéseket érint.
Már a kampányban is kérdéseket vetett fel a Bajnai Gordon-féle DatAdat cégcsoport tevékenysége, mely szintén külföldről segítette a baloldalt, és ők álltak a március végi baloldali SMS-botrány mögött. A baloldal mire számíthat a jövőben, ha időről időre mindig kiderül, hogy a törvénytelen utat választották?
Az EU általános adatvédelmi rendelete (GDPR), amely 2016. május 24-én lépett hatályba, nem elsősorban az információszabadság jogi kereteit szabályozza, de az azokra való hivatkozás révén magában foglalja a véleménynyilvánítás szabadságához és a tájékozódás szabadságához való jogot is. Az uniós polgárok közös érdekéből lényegesnek tekinthető adatok megismeréséhez való jog kapcsán lényeges az időszerűség. Az információk egy része az időmúlással aktualitását, értékét veszti, és így már nem, vagy csak kisebb mértékben képes segíteni a közéleti kérdésekben történő véleményformálást. Ezért is döbbenetes, hogy Hódmezővásárhely első embere hónapokkal a választás után hozta nyilvánosságra a külföldi forrásokra vonatkozó – egyébként jelenleg még homályos és elnagyolt – információit.
A politikai kampányok és választások befolyásolására irányuló kísérletek vonatkozásában a szigorú jogszabályi háttér azért fontos, hogy az ilyen típusú törvények végső soron valóban átláthatóságra kényszerítsenek olyan szervezeteket, amelyek országos vagy önkormányzati társadalmi befolyáson keresztül külföldi érdekcsoportok érdekeit, nem pedig közösségi célokat kívánnak érvényesíteni egy ország, egy nemzetállam közéletében.
És ami legalább ennyire aggasztó: az Állami Számvevőszék a 2018-as országgyűlési választások kapcsán több esetben megállapította, hogy
a jelölő szervezetnek járó költségvetési támogatás felhasználása nem volt átlátható és elszámoltatható.
A kampányköltések mértékére előírt korlátozás betartása és a választások tisztaságát szolgáló finanszírozási tilalmak tekintetében az átláthatóság és elszámoltathatóság sem valósult meg minden esetben, az említett hiányosságok pedig arra mutatnak, hogy
a 2022-es választásokon a baloldal egy meghatározó része hű maradt korábbi korrupciós gyakorlatához. | Hivatalos vizsgálat indulhat a baloldal milliárdos amerikai kampánytámogatása miatt | Ifj. Lomnici Zoltán alkotmányjogász az Origónak adott interjúban arról beszélt, hogy mi várhat Márki-Zayékra, ha elkezdenek vizsgálódni a magyar hatóságok az Amerikából kapott kampánypénzek ügyében. A Századvég Alapítvány jogi szakértője szerint ebben az esetben az Állami Számvevőszék gyakorlata alapján széles körben megvalósulhat a burkolt vagy tiltott pártfinanszírozás, amely megállapított összeget aztán felszólítást követően, mint tiltott vagyoni előnyt, az érintett pártoknak be kell fizetniük a költségvetésbe. Ha hasonló történt 2022-ben bármelyik baloldali pártnál, az hatósági vizsgálathoz fog vezetni – tette hozzá. | null | 1 | https://www.origo.hu/itthon/2022/08/lomnici-interju | 2022-08-29 00:00:00 | true | null | null | Origo |
A Palkovics László által vezetett minisztérium és a Századvég közötti szerződésekről írt Facebook-oldalán Hadházy Ákos.
Bejegyzése szerint:
„A meteorológusokat kirúgó Palkovics László minisztériuma ÓRÁNKÉNT bruttó 50 ezer (!) forintot fizet a Századvég tanácsaiért. Csak 2021-ben TÍZEZER ÓRÁNYI (!) TANÁCSADÁSÉRT fizettek ki a Századvég Alapítványnak, összesen bruttó félmilliárd(!) forint értékben. EZEN FELÜL évente 16 stratégiai TANULMÁNYT rendeltek, EGYENKÉNT nettó 51 millió forintért.”
A politikus arról is írt, hogy a 16 - iparági szakértők szerint 50-100 százalékkal túlárazott - stratégiai tanulmányt különösen ijesztőnek tartja, ez szerinte azt jelenti, hogy a Fidesz: | Hadházy szerint az ITM óránként bruttó 50 ezer forintot fizet a Századvég tanácsaiért | A Palkovics László által vezetett minisztérium és a Századvég közötti szerződésekről írt Facebook-oldalán Hadházy Ákos. | null | 1 | https://444.hu/2022/08/30/hadhazy-szerint-az-itm-orankent-brutto-50-ezer-forintot-fizet-a-szazadveg-tanacsaiert | 2022-08-30 00:00:00 | true | null | null | 444 |
Miközben már legalább egy éve alkudozik az Orbán-kormány az Európai Bizottsággal a helyreállítási alap pénzeiről, a Magyarországnak e forrásból járó – ám egyelőre ki nem fizetett – vissza nem térítendő támogatás csaknem negyedét már előre kiosztotta papíron a kabinet.
Az Európai Unió által létrehozott, a koronavírus negatív gazdasági hatásait ellensúlyozó úgynevezett Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszköz, vagyis a helyreállítási alapból körülbelül 6000 milliárd forint járna Magyarországnak. Ebből az összegből nagyjából 2300 milliárd forint a vissza nem térítendő támogatás, és hozzávetőlegesen 3700 milliárd forint pedig kedvezményes hitel. A pénzt jogállamisági problémák – elsősorban a korrupció – miatt tartja vissza az unió, így Magyarország az egyetlen tagország, amelynek terveit nem fogadta el Brüsszel.
Noha egyetlen forint sem érkezik az EU-ból, a kormányzati pályázati portál adatai szerint már 192 pályázat nyert vissza nem térítendő támogatást az időközben meghirdetett helyreállítási alap forrásaiból, amit brüsszeli pénz híján egyelőre a magyar költségvetés finanszíroz elő.
A palyazat.gov.hu kormányzati oldalon elérhető adatok alapján
a Magyarországnak elvileg járó 2300 milliárd forintból 527 milliárdnak már megvan a nyertese, függetlenül attól, hogy egy fillér sem érkezett az unióból. Utóbbi összegből összesítésünk szerint már előleg formájában 159 milliárd forintot ki is fizetett a magyar költségvetés.
A nyertes pályázatok alig több mint harmada esetében történt előleg kifizetés, összesen 68 pályázatra utaltak ki támogatást. Ezek közül a legjelentősebb pályázat a Klebelsberg Központé, amely 158 milliárd forintos vissza nem térítendő támogatást nyert el, amelyből csaknem 15 milliárdot már ki is fizettek. A Klebelsberg Központ a „Digitális oktatáshoz való egyenlő hozzáférés feltételeinek biztosítása a tanulók és a pedagógusok számára” program megvalósítására kapja a pénzt, amelynek keretében felmenő rendszerben összesen 560 ezer tanuló kap személyes használatra notebookokat. Ezek azok a számítógépek, amelyeket már az áprilisi országgyűlési választás kampányában osztottak az iskolákban a Fidesz képviselő-jelöltjei, és ami miatt választási bizottságok el is marasztaltak több kormánypárti politikust is.
A második legjelentősebb előleget a Magyar Máltai Szeretetszolgálat Alapítvány kapta meg, amelynek teljes pályázati támogatását előre kifizették. A szervezet „Közösségi megújuló energiatermelés és felhasználás” címén nyert el több mint 10 milliárd forintot – hazai hozzájárulással 12 milliárdot – amit teljes egészben ki is fizetett az állam.
Szintén csaknem 10 milliárdot kapott előre a meg nem érkezett európai uniós forrásból a Számítástechnikai és Automatizálási Kutatóintézet, amely „Mesterséges Intelligencia Nemzeti Laboratórium létrehozása és komplex fejlesztése” címén 9,5 milliárd forintot nyert el és kapott meg, amiből 8,8 milliárdot Brüsszel finanszírozna.
Nem maradt ki a pénzosztásból Orbán Viktor kormányfő barátja, Mészáros Lőrinc felcsúti milliárdos vállalkozó érdekeltsége sem. Az Opus Titász Áramhálózati Zrt. éppen csak lemaradt a képzeletbeli dobogóról, a társaság 13 milliárd forintot nyert el „Rugalmas és biztonságos villamosenergia-hálózat biztosítása az időjárásfüggő megújuló energiaforrások integrálása érdekében” című pályázatával, amiből csaknem 8 milliárd forintot ki is fizetett előre a magyar állam.
Érdekesség, hogy pályázatok több mint fele bölcsőde- vagy óvodaépítésre, fejlesztésre irányul, ám ezek közül csak elvétve kapott néhány előleget pályázata megvalósításához. Igaz, ennél érdekesebb, hogy úgy indították el a pályázatokat, hogy nincs megállapodás a támogatásról az európai unióval.
Az is látható, hogy az előleg kifizetések júliusban és augusztusban is zajlottak, miközben a magyar kormány csak az utolsó pillanatban küldte el válaszlevelét a Bizottságnak a költségvetési kondicionalitási eljárásban. Az Európai Bizottság augusztus 22-éig adott határidőt arra, hogy a kabinet feleljen a legutóbbi bizottsági levélre, amelyben a jogállami mechanizmussal kapcsolatos korábbi kritikákra adott magyar válaszra reagáltak. Ezek alapján pedig meglehetősen távolinak tűnik, hogy megérkezzenek a helyreállítási alap pénzei.
Igaz, Navracsics Tibor, az uniós pénzek hazahozataláért és a fejlesztéspolitikáért felelős miniszter az elmúlt hónapban többször is magabiztosan nyilatkozott arról, hogy szerinte még idén – az ősz második felében – lehet megállapodás az unióval. Azonban még ez előtt várhatóan sok dolga lesz a kormánynak, Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter egy kormányinfón azt mondta, tíz felett lesz azoknak a törvényeknek a száma, amit várhatóan módosítani kell majd a megállapodás érdekében az őszi parlamenti ülésszakban, ugyanakkor azt nem árulta el, melyek ezek.
Mivel az sem világos, hogy pontosan milyen költségvetési soron szerepelnek azok az összegek, amelyekből a helyreállítási alapot finanszírozzák elő, illetve az sem, hogy megállapodás híján meddig tarthatók a kifizetések, megkerestük kérdéseinkkel Navracsics Tibort. Bár a miniszter kérdéseink elküldése után az ATV-nek és a Népszavának is nyilatkozott, megkeresésünket válasz nélkül hagyta. | A visszatartott uniós alap csaknem negyedét már papíron előre kiosztották Orbánék | A helyreállítási alap meg nem érkezett vissza nem térítendő támogatásait a költségvetés finanszírozza elő, így például Mészáros Lőrinc érdekeltsége is milliárdos előleget kapott. Eddig 160 milliárd forintot fizettek ki előre, miközben a pályázatokra még egyetlen fillért sem utalt Brüsszel. | null | 1 | https://24.hu/belfold/2022/08/30/europoli-helyreallitasi-alap-europai-unio-bizottsag-penz-koronavirus-tamogatas-palyazat-elore-kiosztott-orban-navracsics-meszaros-lorinc/ | 2022-08-30 00:00:00 | true | null | null | 24.hu |
Előzetes, nem kötelező érvényű megállapodást kötött a 4iG Nyrt., a Magyar Állam képviseletében a Corvinus Zrt., valamint a Vodafone Europe BV a Vodafone Magyarország Távközlési Zrt. százszázalékos részvénycsomagjának adásvételéről.
A tranzakció értéke 715 milliárd forint (1,8 milliárd euró). A tervek szerint a 4iG Nyrt. 51 százalékos, az állam 49 százalékos tulajdont szerezhet a második legnagyobb hazai távközlési vállalatban. Az üzlet a Vodafone Magyarország átvilágítása, a végleges adásvételi szerződés aláírása és a szükséges hatósági eljárások után az év végéig zárulhat.
Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter az MTI-vel közölte, hogy a 2010 utáni Orbán-kormányoknak mindig is kitüntetett célja volt erőteljesen növelni a nemzetstratégiai jelentőségű ágazatokban a magyar tulajdon arányát. Ez a cél a bank-, az energia- és a médiaszektorban már teljesült, most lehetőség mutatkozik arra, hogy a távközlési piacon is komoly szereplővé lépjen elő egy magyar, állami tulajdoni részesedést is maga mögött tudó vállalat.
A tulajdonosi jogokat gyakorló Nagy Márton felkérte a Corvinus Zrt.-t, hogy vásárolja meg a Vodafone Magyarország Távközlési Zrt. kisebbségi részvénycsomagját. Ennek első lépéseként kötötték meg az előzetes, nem kötelező erejű megállapodást.
Nagy Márton úgy értékeli, a tranzakció közérdekből nemzetstratégiai jelentőségűvé minősíthető, ezért indítványozza a kormány erre vonatkozó döntését. Mint írták, az akvizíció sikeres zárása után létrejöhet a távközlési szektorban egy olyan magyar, nemzeti tulajdonú, a piacon vezető szerepet vállaló cég, amely hozzájárulhat az ország versenyképességének javításához.
A 4iG Nyrt. a tranzakciót bejelentette a Budapesti Értéktőzsdén.
A Vodafone Magyarország megvásárlása az elmúlt harminc év legjelentősebb hazai távközlési tranzakciója lehet, hasonló léptékű, mint a rendszerváltást követően a Matáv privatizációja volt
– hangsúlyozta a bejelentés kapcsán Jászai Gellért. A 4iG elnöke szerint vállalatcsoportja az üzlettel hosszú évtizedekre a hazai távközlés meghatározó szereplőjévé válhat. | Gigaüzlet: a 4iG és a magyar állam megvásárolhatja a Vodafone Magyarországot | Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter kezdeményezi a 715 milliárd forintos tranzakció nemzetstratégiai jelentőségűvé minősítését. | null | 1 | https://24.hu/fn/gazdasag/2022/08/22/a-4ig-e-es-az-allame-lehet-a-vodafone-magyarorszag/ | 2022-08-22 00:00:00 | true | null | null | 24.hu |
Megbírságolták a Szerb Posta közvállalat közérdekű adatokért felelős illetékesét, amiért az nem volt hajlandó a törvényben meghatározott módon és határidőre tájékoztatást adni a Szabad Magyar Szó megkeresésére, hogy kire ruházta át a Magyar Postától kapott, az április 3-ai magyarországi választásokkal kapcsolatos választási csomagok kézbesítésének feladatát - írja a vajdasági lap.
A Szabad Magyar Szó márciusban írta meg, hogy olvasóik szerint a Vajdasági Magyar Szövetség, illetve a Concordia Minoritatis Hungaricae (CMH) aktivistái gyűjtik be a magyarországi levélszavazatokat. Akkor erről a saját szemünkkel is meg akartunk győződni, videót is készítettünk a minimum aggályosnak mondható gyakorlatról.
Az ügy kipattanását követően a Nemzeti Választási Iroda elnöke azt mondta, a törvény megengedi, hogy megbízással nem rendelkező emberek szállítsák a leadott levélszavazatokat.
A Szabad Magyar Szónak nem árulta el a szerb posta, hogy kinek szervezték ki a feladatot. Arra hivatkoztak, hogy „mindkét országban folyamatban vannak a választások, és nincs lehetőségünk felmérni, hogy a kért információk eljuttatása okozhat-e kárt a másik szerződő félnek”. Végül 98 nappal azután, hogy a lap közérdekű adatigényléssel fordult a szerb postához, közölték: 160 ezer dinárt, azaz kb. 1360 eurót fizettek azért, hogy helyettük a Fideszhez ezer szálon kötődő CMH-iroda intézze a borítékok kézbesítését, begyűjtését. Kiderült az is, hogy a posta a szavazási levélcsomagokat a CMH-irodának ott adta át, ahol a Vajdasági Magyar Szövetség, valamint a Magyar Nemzeti Tanács székháza található.
A lap augusztus 17-én ismét a közérdekű adatok biztosához fordult az ügyben, hogy megállapított-e szabálysértést az üggyel kapcsolatban. | Büntetést kapott a Szerb Posta a levélszavazatok körüli titkolózás miatt | Megbírságolták a Szerb Posta közvállalat közérdekű adatokért felelős illetékesét, amiért az nem volt hajlandó a törvényben meghatározott módon és határidőre tájékoztatást adni a Szabad Magyar Szó megkeresésére, hogy kire ruházta át a Magyar Postától kapott, az április 3-ai magyarországi választásokkal kapcsolatos választási csomagok kézbesítésének feladatát - írja a vajdasági lap. | null | 1 | https://444.hu/2022/08/30/buntetest-kapott-a-szerb-posta-a-levelszavazatok-koruli-titkolozas-miatt | 2022-08-30 00:00:00 | true | null | null | 444 |
Olimpiai attaséként teljesít majd szolgálatot a 2024-es párizsi nyári olimpia és paralimpia idején Deutsch Domonkos, Deutsch Tamás fideszes EP-képviselő unokaöccse – közölte a Telex megkeresésére a Külgazdasági és Külügyminisztérium.
Mint írták, az olimpia a világ legnagyobb sporteseménye, emiatt a rendező város magyar diplomatáinak is megnövekedett feladatmennyiséggel kell számolniuk az esemény során.
„Annak érdekében, hogy a hazánkat képviselő sportolók, a hozzájuk tartozó stábtagok és valamennyi magyar szurkoló minden lehetséges segítséget megkapjon az olimpia és paralimpia ideje alatt, a Külügyminisztérium minden alkalommal olimpiai attasét jelöl ki, hogy a szükséges felkészítést követően a helyszínen lássa el a világjátékok nyomán keletkező feladatokat” – írták.
Hozzáteszik, hogy Deutsch Domonkos nem tartós külszolgálatra megy Párizsba, a sportesemény után újra Budapesten folytathatja a munkáját. A 2024-es párizsi olimpia megnyitója július 26-án lesz. A paralimpiát augusztus 28. és szeptember 8. között rendezik. | Olimpiai attasé lesz Deutsch Tamás unokaöccse a párizsi olimpia idején | Olimpiai attaséként teljesít majd szolgálatot a 2024-es párizsi nyári olimpia és paralimpia idején Deutsch Domonkos, Deutsch Tamás fideszes EP-képviselő unokaöccse – közölte a Telex megkeresésére a Külgazdasági és Külügyminisztérium. | null | 1 | https://telex.hu/belfold/2022/08/17/deutsch-domonkos-deutsch-tamas-uokaoccse-olimpiai-attase-2024-parizs | 2022-08-17 10:29:00 | true | null | null | Telex |
Kilenc határátkelőhely van a magyar-szerb határszakaszon, ezek egyike a Kübekháza-Rábénál felállított ideiglenes átkelő. Az Európai Unió közbeszerzési tájékoztatója szerint 2,5 milliárd forintba kerül az ideiglenesen kialakított, konténerekben működő határátkelő komplett újjáépítése, de 2019-ben a police.hu honlapján még az állt, hogy a projekt jóval kevesebbe fog kerülni.
A határátkelőhely beruházása osztott finanszírozású, az Országos Rendőr-főkapitányság valósítja meg a Belső Biztonsági Alapból nyújtott európai uniós támogatásból, valamint rendőrségi költségvetési forrásból.
2019-ben még bruttó 1,570 milliárd forinttal számoltak, azaz közel 1 milliárd forinttal kerül most többe a projekt.
A befejezés tervezett időpontjának 2021. december 31-t jelölték meg. Igaz, a szerb-magyar- román hármashatárnál található átkelő a 2019. októberi átadása óta a járványhelyzet miatt csak néhány hónapot üzemelt, és csak tavaly nyár végén nyitották meg újra.
Ehhez képest egész pontosan most közel 2,5 milliárd forintért nyerte el a négy ajánlattévő közül a közbeszerzést a nyíregyházi KELET-ÚT Építőipari, Beruházó és Szállítmányozó Kft. A jelentős megbízás jól is jön a cégnek, ugyanis 2020-ban még 1,6 milliárd, 2021-ben azonban 760 milliós bevétel mellett a nyereség sem alakult fényesen. 97 millióról 9,3 millióra apadt a cégnél maradt profit összege.
A határátkelőhely a Csongrád-Csanád megyei Kübekházát a szerbiai Rábéval összekötő út mellett valósul meg 2x1 sávon, és a főbb létesítmények nettó alapterülete 1636 négyzetméter lesz.
Az építési terület a magyar-szerb-román hármas határ közvetlen közelében helyezkedik el, amelyen a határmetszési ponthoz közel eső részén alakították ki konténeres infrastruktúrával az ideiglenes határátkelőhelyet. Az idieglenes átkelőnek a kivitelezési munkák végzése közben is, egészen a végleges határátkelőhely megnyitásáig üzemelnie kell.
A közbeszerzés szerint egyebek mellett megépítenek egy 450 négyzetméteres közös magyar-szerb kezelőépületet, belépő és kilépő oldali vizsgálóhelyeket, kezelőfülkéket, és számos kiegészítő helyiséget a kutyakenneltől kezdve a napelemparkig.
Kübekházánál egyébként mindig történik valami. Nyáron például folyamatosan nagy a forgalom, ennek gyorsítása érdekében júliusban a Csongrád-Csanád Megyei Rendőr-főkapitányság, valamint a szerb társszervek a várakozási idő csökkentése érdekében csak kilépő utasokat engedtek át a határátkelőn. Augusztus 23-án pedig 10 óra 45 perctől 13 óra 10 percig a szerb félnél bekövetkezett műszaki hiba miatt szünetelt a határforgalom. | Jócskán megszaladt a magyar-szerb határátkelőhely költségvetése | Eddig csak ideiglenes határátkelőhely működött Kübekháza és Rábé között, most az eredeti tervekkel szemben jóval több pénzért építik ki az állandó ellenőrzési pontot Magyarország és Szerbia között. | null | 1 | https://mfor.hu/cikkek/makro/jocskan-megszaladt-a-magyar-szerb-hataratkelohely-koltsegvetese.html | 2022-08-31 10:55:00 | true | null | null | mfor.hu |
Több millió forintos sikkasztás miatt emelt vádat a Heves Megyei Kormányhivatal hivatásos gondnoka ellen az Egri Járási Ügyészség. A Heves Megyei Főügyészség szerdai közleménye szerint a kormányhivatal 2016-ban kötött megbízási szerződést a 64 éves férfival arra, hogy a megyében hivatásos gondnoki teendőket lásson el, írja az MTI.
A feladatai közé tartozott a gondnoksága alatt álló személyek jövedelmének és vagyonának a kormányhivatal által kiadott utasításnak megfelelő kezelése. Maguk a gondnokoltak jórészt fogyatékossággal élő emberek voltak, akiket a bíróság cselekvőképességet teljesen vagy részlegesen korlátozó gondnokság alá helyezett.
2019 első félévében kiderült, hogy a férfi negyven gondnokoltját megkárosította, összesen több millió, esetenként tíz-néhány százezer forinttal. Előfordult az is, hogy a férfi a számlára vásárolt eszközöket, például műszaki cikkeket nem adta át a gondnokoltaknak, hanem azokat megtartotta magának. | Fogyatékossággal élőktől sikkaszthatott a Heves Megyei Kormányhivatal gondnoka | Több millió forintos sikkasztás miatt emelt vádat a Heves Megyei Kormányhivatal hivatásos gondnoka ellen az Egri Járási Ügyészség. A Heves Megyei Főügyészség szerdai közleménye szerint a kormányhivatal 2016-ban kötött megbízási szerződést a 64 éves férfival arra, hogy a megyében hivatásos gondnoki teendőket lásson el, írja az MTI. | null | 1 | https://telex.hu/belfold/2022/08/24/gondnok-sikkasztas | 2022-08-24 10:51:00 | true | null | null | Telex |
Üllőn a nyári szünet után először csütörtökön tartottak képviselő-testületi ülést. A nagyjából 12 ezer lakosú Pest megyei városnak a polgármesterrel és az alpolgármesterrel együtt 12 tagú a testülete, közülük 6-an szavaztak amellett, hogy a polgármesternek, Kissné Szabó Katalinnak ötmilliós jutalom jár.
A város honlapját megnyitva azonnal egy meghívó fogadta az embert a képviselő-testület augusztus 25-i ülésére. A meghívó alapján sok megtárgyalandó és eldöntendő témát beszéltek meg az ülés nyilvános részén. A nyílt ülést azonban a tervek szerint egy zárt ülés is követte volna, ahol a település testületének tagjai bár utoljára, de a „polgármester jutalmazásáról” dönthettek. Végül a napirendi pont az Üllő Te Vagy egyik képviselőjének javaslatára átkerült az ülés nyilvános részére. Ezt a pontot egyébként a helyi pénzügyi bizottság vezetőjének írásbeli előterjesztése alapján tárgyalták. Mivel az előterjesztést az önkormányzat honlapján sehol nem találtuk, helyi képviselőknél próbáltunk érdeklődni: igaz-e, hogy a polgármesternek hathavi fizetésének megfelelő, közel ötmilliós jutalmat osztanak ki.
Nagyné Prém Szilvia, aki az Üllő Te Vagy civil szervezet képviseletében ül a testületben, kérdéseinkre azt írta: az előterjesztésben valóban hathavi extra jutalmazásáról, azaz közel ötmillió forintról van szó, mivel a polgármester illetményét év elején bruttó 975 ezer forintban határozták meg. Az ülésen a polgármester elmondta: meglepődött azon, hogy ekkora jutalomban akarták részesíteni, ezért
felajánlotta, hogy a hathavi bérből kettőnek megfelelőt szociális célokra különítsen el az önkormányzat.
A jutalmazás mellett kiállók azzal érveltek, hogy a polgármester megérdemli azt. Így végül hat igennel, egy tartózkodással és két nemmel elfogadták a polgármesteri jutalmazását. Miután Kissné ígérete szerint kéthavi összegnek megfelelő összegről lemond, a jutalom így is valamivel több mint hárommilliós extra bért jelent.
A képviselő egyébként a település egyik legnagyobb Facebook-csoportjában és saját oldalán is igyekezett felhívni a lakók figyelmét a polgármesternek ítélt jutalomra. „Mit tesz Üllő város pénzügyi bizottsága /polgármestere, amikor 20 ezres az új 10 ezres és még a jó isten se tudja, hogy milyen magas rezsiszámlák érkeznek?” – tette fel a kérdést az Üllő elnevezésű csoportban.
Nagyné elmondta, hogy a helyiek aligha voltak tisztában a hírrel. Képviselőtársával igyekeznek a négy-öt órás testületi ülésekről pár perces anyagokat készíteni, de előfordult, hogy emiatt letiltották a Facebookról, mert a helyi tévé az üllői önkormányzattal szerződésben készíti a felvételeket az ülésekről, a megvágott videókat pedig jelentették. Aki tudott a hírről, elítéli az ilyen mértékű jutalmazást, persze akadnak olyanok is, akik egyszerűen annyit mondanak, hogy „irigyek vagytok” – mesélte a Telexnek Nagyné Prém Szilvia.
„Újdonság, hogy most nem két-három havi bérnek megfelelő jutalomról van szó, mint korábban, hanem hatról.”
A képviselő azt is szokatlan tartja, hogy a jutalmazást nem az év végi pénzügyi bizottsági ülésen tárgyalják, mint az történt korábban, hanem most, nyár végén.
Az ügyben kerestük Kissné Szabó Katalin polgármestert is. Arra voltunk kíváncsiak, miért van szükség nyár végén jutalom kiosztására, és nem visszás-e a válság idején ilyen mértékű jutalmat kiosztani. A cikk megjelenéséig nem kaptunk választ kérdéseinkre. | Válság ide vagy oda, Üllőn többmilliós jutalmat szavaztak meg a polgármesternek | Üllőn a nyári szünet után először csütörtökön tartottak képviselő-testületi ülést. A nagyjából 12 ezer lakosú Pest megyei városnak a polgármesterrel és az alpolgármesterrel együtt 12 tagú a testülete, közülük 6-an szavaztak amellett, hogy a polgármesternek, Kissné Szabó Katalinnak ötmilliós jutalom jár. | null | 1 | https://telex.hu/belfold/2022/08/26/ullo-polgarmester-jutalmazas-extra-ber-otmillio-forint-kepviselotestulet-onkormanyzat | 2022-08-26 11:11:00 | true | null | null | Telex |
Az ügyészség megalapozott gyanúja szerint három férfi azzal csalt ki több millió forintot vállalkozóktól, hogy azt ígérték, cégbírósági ügyükben egy miniszternél és a legfőbb ügyésznél is közben tudnak járni.
Egyik állítás sem volt igaz, a férfiaknak semmilyen lehetősége nem volt a cégbírósági és a büntetőeljárás befolyásolására, de öt millió forint előleget így is sikerült kicsalniuk egy cégvezetőtől. Az ügyészség mindhárom férfi őrizetbe vételét javasolta.
Az ügyészség közleménye szerint 2022 elején alakult ki cégjogi vita egy gazdasági társaság üzletrészeinek tulajdonjogát érintően. A jogvitában érintett feleket ismerő három férfi közösen elhatározta, hogy az üzleti érdekellentétet kihasználva pénzt szereznek a cégvezetőktől.
Egyikük júliusban úgy mutatta be társát az egyik cég tulajdonosának, mint aki bizalmi kapcsolatban van egy miniszterrel, majd később azt állította, hogy egyeztettek a miniszterrel, akinek a közreműködésével el tudják érni, hogy a cégbírósági nyilvántartásban a cég érdekeinek megfelelő változtatás kerüljön bejegyzésre.
Az elkövetők az ügyintézésért 50 millió forint készpénz és 50 millió forint értékű részvény átadását kérték azzal, hogy a pénzt a miniszternek kell átadniuk, a részvények pedig a miniszter érdekkörébe tartozó cégekhez kerülnének.
Egyikük azt is közölte a cégvezetővel, hogy amennyiben nem történik meg a kért pénzügyi teljesítés, a miniszter el fogja lehetetleníteni mindkét cégtulajdonost.
Augusztusban az egyik férfi bemutatta harmadik társát a vállalkozónak, aki azt állította, hogy bizalmi kapcsolata révén kétmillió forintért a legfőbb ügyésznél is közbenjár és eléri, hogy a cégvita kapcsán induló büntetőeljárás is az ő érdekeiknek megfelelően alakuljon.
Augusztus 26-án a két elkövető ötmillió forint előleget vett át a cégjogi vita jogellenes befolyásolása céljából az egyik vállalkozótól.
A Központi Nyomozó Főügyészség a tettenérés és az elkövetők elfogása érdekében a Készenléti Rendőrséggel is együttműködött.
A vesztegetési pénzt lefoglalták, az ügyészség elrendelte a három férfi őrizetét, gyanúsítottként hallgatta ki őket, és indítványozta letartóztatásukat. A bíróság két elkövető letartóztatásáról döntött, harmadik társukkal szemben bűnügyi felügyeletet rendelt el. | Milliókat csaltak ki vállalkozóktól azzal az ígérettel, hogy közbenjárnak az ügyükben egy miniszternél | Az ügyészség megalapozott gyanúja szerint három férfi azzal csalt ki több millió forintot vállalkozóktól, hogy azt ígérték, cégbírósági ügyükben egy miniszternél és a legfőbb ügyésznél is közben tudnak járni. | null | 1 | https://telex.hu/belfold/2022/08/29/ugyeszseg-csalas-cegjogi-vita | 2022-08-29 11:26:00 | true | null | null | Telex |
Az 1990-es évek kultuszfilmjének, a Macska-jajnak köszönhetően a pécsi vásártér is megkapta a neki járó 15 perces világhírnevet. Idehaza biztosan. Az Emir Kusturica alkotásában elhangzó utalás városfejlesztési dokumentumokban is hivatkozási pont lett, még úgy is, hogy a feleségvásárlás nem egy jellemző tranzakció manapság errefelé. Viszont szinte bármi mást lehet kapni a vasárnapi forgatagban, mert amit nem lehet kapni az állandó árusoknál, az bármikor felbukkanhat a bolhapiacon, a zsibin.
Ráadásul a dolog közéleti jelentőségét sem szabad alábecsülni, politikusok sem teszik, ezért is fordulhat elő kampányidőszakban, hogy fideszes és ellenzéki képviselőjelöltek spontán vitázni kezdenek itt, konkrétan a mázsaháznál.
Viszont a változó fogyasztói magatartás a vásárteret is utolérte: a 2000-es évek elején hanyatlani kezdett az érdeklődés – és megritkultak az árusítói sorok. A fideszes városvezetés 2013-ban egy nagy átalakítás keretében a terület jelentős részét a szomszédos telken működő gépgyártó cégnek, a Hauninak (ma már Körber Hungária Kft.), vagyis a város legnagyobb piaci foglalkoztatójának adta el. Az előterjesztés szerint 33 ezer négyzetméteres területet adtak át a cégnek nettó 363 millió forintért.
Találtak vevőt a 2 hektárra
A telekosztás és a vásár átszervezése után viszont kihasználatlanul maradt egy 2 hektáros terület, amire a cégnek 2016-ig elővásárlási joga volt. Nem éltek vele. Mint azt Szabó Szilárdtól, a Pécsi Vagyonhasznosító Zrt. (PVH) vezérigazgatójától megtudtuk, a szomszédos Körbernek később sem állt szándékában megvenni ezt a részt. Tavaly augusztusban ismét nyilvánosan meghirdette a területet a tulajdonos PVH, és ezúttal vevő is akadt. Érdeklődő több is volt, de végül az ital- és élelmiszer nagykereskedelemmel, ingatlanokkal és informatikával is foglalkozó Vimpex Kft. vehette meg a területet nettó 184 millió forintért.
A vásárlás azért is érdekes, mert a Vimpexnek van telephelye a városban, mivel egy országosan aktív cégcsoportól van szó, aminek középpontjában Vu Quy Duong, azaz „Vu Zoli” található. A magyarországi vietnámi közösség „motorja” elsősorban a Sárkány Centerrel lett ismert, de részletes profilt már a 2012-2013-as trafikbotrány után készített róla az akkor még újságként működő Origo.hu. A cikk szerint a feleségével nem csak kimaxolták a megszerezhető trafikok számát, de a Vimpex alkalmazottai által létrehozott egyszemélyes vállalkozásoknak köszönhetően majdnem 100 trafikra szerzett befolyást az üzletember.
Vu Quy Duong azóta is jól taroló NER-közeli vállalkozónak számít, legalábbis az Átlátszó tavaly márciusi cikkéből nem nehéz erre következtetni. A dohányboltoshoz köthető projektcég 2020-ban 11,8 milliárd forint értékben szerződött a Külgazdasági és Külügyminisztériummal 86 millió darab kesztyű és 28,9 millió maszk szállítására. Ez úgy tűnik nem teljesült teljes mértékben, ráadásul a cikk szerint a beszerzett Covid-elleni védőfelszerelések minőségével is voltak problémák.
Újabb területet már nem adnak el
A 2 hektáros pécsi telek új tulajdonosát tavaly novemberben jegyezték be a tulajdoni lapon, de szemmel láthatóan azóta nem sok minden történt a területen. A Pécsi Vagyonhasznosító nem tudott felvilágosítást adni, hogy mihez kezd majd az új tulajdonos a területtel. A céget hetekkel ezelőtt a jogi képviselőjükön keresztül kerestük meg, hogy a pécsi vásártérrel kapcsolatos terveikről érdeklődjünk, de nem kaptunk választ.
Mindenesetre a PVH és a városvezetés – a rendre felröppenő pletykákat cáfolva – további területeket nem szeretne eladni, sőt elkötelezett a vásártér fejlesztése mellett. Az idén júniusban elfogadott fenntartható városfejlesztési stratégiában is kiemelt szerepe van. Ezt mutatja az is, hogy egy közös virtuális kiállításon mutatták be a PTE építészhallgatóinak a vásártérfejlesztési terveit.
Akármilyen fejlesztés valósul majd meg, reméljük, hogy a zsibvásárral mindenképpen számolnak, mert a jelenlegi és várható gazdasági helyzetben talán nem béljóslás azt mondani, hogy élénkülni fog a használt cikkek kínálata és kereslete is. | Vu Zolihoz, a NER-hez közeli vietnámi üzletemberhez került egy hatalmas terület a pécsi vásártérből | Ugyan az önkormányzatnak fejlesztési tervei is vannak, az elmúlt évtizedben felére csökkent a legendás pécsi vásártér területe. Az utolsó eladó kéthektáros darabot a budapesti Sárkány Center tulajdonosa, a trafikbotrány kapcsán elhíresült „Vu Zoli” cége vásárolta meg. A területen azóta nem sok változás történt. A pécsi városvezetés a pletykákat cáfolva további telkeket már nem szeretne eladni, sőt elkötelezett a vásártér fejlesztése mellett. | null | 1 | https://telex.hu/belfold/2022/08/29/pecsi-vasar-trafik-vitenami-ner-lovag-vu-zoli | 2022-08-29 11:45:00 | true | null | null | Telex |
„Palkovics László minisztériuma óránként bruttó 50 ezer forintot fizet a Századvég tanácsaiért” – tette közzé Hadházy Ákos a Korrupcióinfó nevű oldalán. A képviselő a Palkovics László által vezetett Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) tanácsadói szerződéseit vizsgálta.
A 2021-es szerződésekből kiderült, hogy havi minimum 16 közvélemény-kutatást rendel meg a minisztérium a kormányközeli Századvégtől.
Az egyik ilyen 1000 fős felmérés 5,6 millió forintért készítette el a kutatócég. Hadházy rákérdezett más piaci szakérőknél, hogy árukat tekintve az ilyen kutatások milyen árban vannak. A képviselő azt állítja, hogy a kapott ajánlatok alapján a Századvég ezeket a közvélemény-kutatásokat sokszor 40-50, olykor 100 százalékos túlárazással készítette a minisztériumnak.
Hadházynak sokszori nekifutásra sikerült betekintenie a szerződésekbe, amiből kiderült, hogy
az ITM-nek és a Századvégnek három évre, kilenc milliós keretszerződése van, amit egyébként többször is módosítottak.
Ennek részletei a közbeszerzési hatóság honlapján is megtalálhatóak. Az árakra vonatkozó melléklet eleinte hiányzott, de Hadházynak az egyiket sikerült lefotóznia, később pedig az is felkerült, ebből derült ki, hogy
évente 17 ezer órányi tanácsadásra ad keretet a szerződés, ebből 2021-ben 10 ezer órát vették igénybe, mintegy félmilliárd forintért (a tanácsadók óránként 40 000 Ft+ÁFA óradíjjal dolgoznak).
a 400 ezer leütéses „stratégia tanulmányok” darabja nettó 51 millió forint, tavaly ebből hetet rendeltek bruttó 450 millióért. (ezekben szociológiai, közgazdaságtudományi, államtudományi és nemzetközi kapcsolatokra vonatkozó)
évi 192 közvélemény-kutatást végeztet el a minisztérium, ami havonta 16, ezer fő körében végzett kutatást jelent, ezek közül az egyik bruttó 5,6 millió forintért készült, a többi felmérés ára is ehhez közelít. | Tavaly tízezer órányi tanácsot és havonta 16 közvélemény-kutatást vásárolt Palkovics minisztériuma a Századvégtől | „Palkovics László minisztériuma óránként bruttó 50 ezer forintot fizet a Századvég tanácsaiért” – tette közzé Hadházy Ákos a Korrupcióinfó nevű oldalán. A képviselő a Palkovics László által vezetett Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) tanácsadói szerződéseit vizsgálta. | null | 1 | https://telex.hu/belfold/2022/08/30/szazadveg-itm-palkovics-laszlo-kozvelemenykutatas-hadhazy-akos-korrupcioinfo | 2022-08-30 11:52:00 | true | null | null | Telex |
A Forbes jellemzése szerint a lap által 2021-ben 189 milliárdos vagyonúra becsült Jellinek Dániel vezetésével az Indotek – aminek alapítója, ügyvezető igazgatója és többségi tulajdonosa – szép csendben az ország egyik legnagyobb ingatlanbirodalmát vásárolta össze bevásárlóközpontokból, irodaházakból és raktárakból. A másik, Szakonyi Péter-féle gazdaglista 2022-es kiadásában már a hatodik helyen, 240 milliárdosra becsült vagyonnal szerepel az ingatlanmágnás, akinek volt felesége, az Indotek Group kisebbségi tulajdonosa is felkerült a toplistákra. Kisebbségi tulajdonostárs a vállalatcsoportban továbbá a szupergazdag amerikai Stryker család is, akiket a tengerentúlon a progresszív demokraták támogatói közé sorolnak.
Az Index 2019-es portrécikke szerint ingatlanokkal, követelésekkel és pénzügyi szolgáltatásokkal foglalkozó, a negyvenes éveit taposó Jellinek elsősorban ingatlanfedezettel ellátott követeléseket vásárol, nehéz helyzetbe került adósok ingatlanjait szerzi meg – a közelmúltban Vitézy Tamás nagyvállalkozó, korábbi NER-oligarcha vádolta azzal nyilvánosan több fórumon is, hogy az üzletember érdekeltségébe tartozó Bohemian Financing Zrt. felvásárolta az adósságát a bankoktól, és ezzel a módszerrel áron alul megszerezte a horvátországi ingatlanvagyonát. Sajtóhírek szerint Jellinek cégcsoportja hasonló módon járt el a Quaestor-csőd nyomán gazdátlanul maradt győri ingatlanvagyon esetében is.
A K-Monitor jellemzése szerint Jellinek Dániel rövid idő alatt vált Magyarország egyik leggazdagabb emberévé, vagyona részét képezi az orosz Nemzetközi Beruházási Bank pénzéből és magyar állami milliárdokból megvalósult Balalaland projekt, és a Waberer’s logisztikai vállalat is. Üzleti ügyekben az utóbbi néhány évben gyakran mozog együtt Orbán Viktor miniszterelnök vejével, Tiborcz Istvánnal: állami pályázaton jutott értékes svábhegyi telkekhez, és 2020-ban jelentős tulajdonrészt vásárolt Tiborcztól az Appeninn holdingban. A Válaszonline portréinterjúja szerint mégsem tartja magát NER-lovagnak, és állítása szerint politikai hátszél nélkül üzletel az állammal.
2020-ban a Budapest Airport Zrt. lehetséges visszavásárlásáról szóló hírekben bukkant fel az üzletember neve: egy a magyar állam, a MOL és az Indotek részvételével alakuló konzorciumról és 4,4 milliárd eurós árról cikkeztek, ám az óriási üzletből egyelőre nem lett semmi. Jellinek akkor az Indexnek maga is elismerte, hogy tárgyalásokat folytat a reptér ügyében, idén pedig a Technológiai és Ipari Minisztérium első negyedévi szerződéslistáján tűnt fel egy Jellinek-érdekeltségű cég, amely tanulmányt írt a tárcának a repülőtérről. De az Indotek Group nem csak Magyarországon aktív: a régióban több országban, például Romániában, Horvátországban, Szerbiában, sőt Olaszországban is terjeszkednek, régiós vezető szerepre törnek az üzleti ingatlanok piacán.
Követeléskezelő cégnél vizsgálódott az adóhatóság
A kecskeméti ítélethez vezető ügyben központi szerepet játszó Bohemian Financing Zrt. többségi tulajdonosa 50%-ot meghaladó részesedéssel Jellinek Dániel, a Florange Property Ingatlanhasznosító és Forgalmazó Kft-n keresztül. A társaság honlapja szerint
„A Bohemian Financing Zrt. pénzügyi vállalkozásként egyrészt hitelintézetek problémás hitelállományának követelésmenedzselési feladatait látja el követeléscsomagok és egyedi strukturált követelések vonatkozásában, másrészt kis- és középvállalatokat hitelez. Követeléskezelés szolgáltatásunk magában foglalja az egyes finanszírozási ügyletek átvilágítását, az optimális megtérülési stratégia meghatározását, tanácsadást a már folyamatban lévő végrehajtási/felszámolási/végelszámolási ügyeknél, valamint a problémás követelések egyszerű, vagy strukturált formában történő megvásárlását.”
A Bohemian Financing Zrt. nyilvános cégiratai között is találtunk utalásokat az ügyre. A NAV Dél-Alföldi Bűnügyi Igazgatósága 2021. májusában arról értesítette a Fővárosi Törvényszék Cégbíróságát, hogy nyomozást folytat a büntető törvénykönyv 396-os paragrafusa szerint minősülő költségvetési csalás bűntettének gyanúja miatt, ami a Bohemian Financing Zrt. tevékenységét is érinti. Az eljárás keretében a szankcióként kivethető pénzbírság biztosítására 75 millió forintot zárlat alá helyeztek a vállalkozás bankszámláján, ám ezt a zárlatot aztán ugyanezen év novemberében fel is oldották.
Az Átlátszó értesülése szerint pontosan a NAV Dél-Alföldi Bűnügyi Igazgatósága által itt hivatkozott paragrafusokba ütköző ügyben marasztalta el végül bűnsegédként a Kecskeméti Törvényszék idén júniusban az üzletembert, és a Bohemian Financing Zrt.-re is jelentős pénzbüntetést róttak. Mindezt egy „előkészítő ülés alapján” született bírósági ítélet keretében, így az rögtön jogerőssé is vált.
Az Átlátszó által megkérdezett jogi szakértő szerint „előkészítő ülés alapján” akkor születhet jogerős bírósági ítélet, ha a vádlott beismeri a neki felrótt cselekményeket, ilyenkor a további tárgyalásokat és bizonyítási eljárást mellőzik. Cserében a vádlottnak kedvezőbb ítélet születhet: ezt támasztja alá az is, hogy az Átlátszó információi szerint a bíróság előzetes mentesítésben részesítette Jellinek Dánielt a büntetett előélet jogkövetkezményei alól, így tovább dolgozhat az üzleti életben.
Dr. Zalka Gábor ügyvéd szerint az új eljárási törvény megalkotásakor a jogalkotó kifejezett célja és szándéka volt az eljárások gyorsítása. Ennek egyik lehetséges módja az eljárások előkészítő ülésen történő lezárása, miszerint az ügyfél az első tárgyaláson, ún. előkészítő ülésen elismeri a felelősségét, és lemond a tárgyaláshoz fűződő jogáról. Ebben az esetben a bíróságnak nem kell lefolytatnia a hosszadalmas és teljes körű bizonyítási eljárást, hanem a rendelkezésre álló iratokból, az ügyfél nyilatkozata alapján már az első alkalommal meghozza az ítéletét.
„Ez nyilván egy választás elé állítja az ügyfelet, miszerint elfogadja-e a tényállást annak minden részletével együtt, vagy igazát keresve felvállal egy bírósági eljárást, ami akár éveken keresztül elhúzódhat, nyilvánvalóan folyamatos lelki terhet jelent a számára, és a kimenetele is teljes mértékben bizonytalan. Amikor ezeket végig beszéljük az ügyfelekkel, felvázoljuk egy eljárás teljes menetét, minden részletét, akkor az esetek többségében – tudomásom szerint ez az ügyek közel 60 %-ára igaz – a biztos és gyors megoldást választják, hiszen ezzel tudnak számolni, tervezni, sokkal rövidebb időn belül hagyhatják maguk mögött az adott ügyet, és tudják folytatni akár a magán-, akár az üzleti életüket, nem lebeg a fejük felett tovább az eljárás” – magyarázta az ügyvéd.
Egy kölcsönügylet vezetett a vádemeléshez
Az üggyel kapcsolatban kérdésekkel fordultunk a Kecskeméti Törvényszékhez és az adóhatósághoz. Választ egyelőre csak a bíróságtól kaptunk, az adóhatóság az ügyészséghez irányított minket, az ő válaszukat még várjuk. A Kecskeméti Törvényszék sajtóosztálya azt válaszolta, hogy „a B.250/2022. számú ügyben a Kecskeméti Törvényszék 2022. június 27. napján ítéletet hozott, ami jogerőre emelkedett. Tekintettel arra, hogy az ügy terheltjét előzetes mentesítésben részesítette, ezért további tájékoztatást nem adhatunk”.
Megkerestük a Bohemian Financing Zrt.-t és Jellinek Dánielt is, aki megerősítette az értesüléseinket, és írásban reagált a kérdéseinkre. Mondandóját szó szerint idézzük:
„A Bohemian Financing Zrt. 2017. decemberében hitelszerződést kötött a Zsana Geoterm Energiaszolgáltató és Kereskedelmi Kft.-vel. A hitel célja önerő biztosítása volt a társaság és konzorciumi társa által elindítani tervezett, geotermikus erőmű kivitelezésére irányuló, a Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program által támogatott projekthez. A konzorciumnak 26% erejéig tagja volt a Zsana Önkormányzata. A Zsana Geoterm Kft. támogatási szerződést kötött a Nemzeti Fejlesztési Programiroda Nonprofit Kft.-vel, mint támogatóval. A Bohemian Financing Zrt. ezen körülmények, valamint a hitelbírálathoz mellékelt jogi és üzleti dokumentumok alapján eljárva kötötte meg a hitelszerződést, és folyósította a hitelt, amely előtörlesztéssel visszafizetésre került. Az önerő biztosítása nem volt jogi előfeltétele a támogatás folyósításának.
A Bohemian Financing Zrt. 2021-ben a Nemzeti Adó és Vámhivataltól érkező megkeresésből szerzett tudomást arról, hogy a támogatás részben folyósításra került, azonban a Zsana Geoterm Kft. a kapott támogatás részt a céljától eltérően használta fel, amely a költségvetési csalás gyanúját vetette fel. A Nemzeti Adó és Vámhivatal ezen eljárás során az önerő biztosítását szolgáló hitel okán jutott el a Bohemian Financing Zrt.-hez, amely a hatóságokkal együttműködve minden szükséges információt rendelkezésre bocsátott a nyomozás elősegítésének érdekében.
A Bohemian Financing Zrt. alappal feltételezte, hogy a Zsana Geoterm Kft. valóban meg fogja valósítani az egyébként ígéretes projektet, amelyre a támogatást kérte. A visszaélés a Zsana Geoterm Kft-nél történt, amelyről a Bohemian Financing Zrt. nem is tudhatott, mivel az önerőt szolgáló hitel előtörlesztése után érdemi üzleti kapcsolat nem volt a felek között.
Jellinek Dániel, mint a Bohemian Financing Zrt. akkori vezető tisztségviselője a projekt tekintetében teljes mértékben jóhiszeműen járt el. A hatóság úgy értékelte azonban, hogy a hitel folyósításával kapcsolatban nem tanúsított kellően körültekintő magatartást, ami segítőleg hozzájárulhatott a Zsana Geoterm Kft. jogsértéséhez. A magyar jog kiterjesztően a segítséget is szankcionálni rendeli, a hatóság az álláspontját erre alapította, azzal, hogy elegendőnek találta olyan intézkedés alkalmazását, amely mentesíti Jellinek Dánielt a hátrányos jogkövetkezmények alól. Mindezek alapján Jellinek Dániel a hatósággal való együttműködés körében az üzleti szokásoktól eltérő jogi értékelést nem vitatta, és a hibát elismerte. Ezzel célja az volt, hogy a konzekvenciák levonása után üzleti tevekénységét folytathassa, biztosítva ezáltal egy fejlődő és jelentős számú magyar családnak megélhetést biztosító cégcsoport működését.
A Bohemian Financing Zrt., illetve Jellinek Dániel a jövőben is maximális prudenciára törekedve, a jelen eset tapasztalataira is tekintettel még fokozottabb körültekintés mellett fog eljárni.”
Valakinek a lábára léphetett Jellinek a NER-ben
Ahogy azt a hvg.hu tavaly megírta, a Zsana Geoterm Kft. egy KEHOP pályázaton nyert 2,5 milliárd forintot 2017-ben egy 4 milliárd forintos összköltségvetésű geotermikus energia hasznosítási programra. Az ügyben szabálytalansági eljárás indult, az Irányító Hatóság megállapítása szerint 1,2 milliárd forintot vissza kellett volna fizetnie a kedvezményezett cégnek, amely a pályázati pénzt lehívta, a geotermikus erőművet nem építette meg, és 2020 óta kényszertörlés alatt áll. Az elakadt projektbe azóta bevonták az EU-Fire EGS Kft-t is, amelyről Hadházy Ákos független országgyűlési képviselő kutatásai nyomán azt írtuk, hogy több el nem készült földhő-erőmű körül bábáskodott sok milliárd uniós forintért.
Bemutatjuk a geotermikus energia királyának céghálóját | atlatszo.hu
A battonyaival nagyjából egy időben, 2012-ben ítéltek meg támogatást Kovácsék három másik cégének, amelyek egy mosonmagyaróvári erőmű-projektben tűntek fel. A beruházásra ezúttal is projektcég alakult Mosonmagyaróvári Geotermikus Rendszer Beruházó, Fejlesztő és Szolgáltató Kft. néven, amiben Kovács Imréék cégei (Carpa-VIS Geothermia Kft., Carpa-VIS Hungary Kft., Geotherm Hungary Kft.)
Az Átlátszó által megkérdezett, neve elhallgatását kérő pénzügyi szakértő szerint a rendelkezésünkre álló információk alapján az történhetett, hogy a KEHOP pályázathoz szükséges 1,5 milliárd forintos önerőt a Bohemian Financing Zrt. biztosította rövidtávú kölcsönként a Zsana Geotermnek, azt azonban az önerő igazolása után rögtön vissza is kapták. Ezzel a Bohemian Financing és vezetője a nyomozó hatóságok interpretációja szerint bűnsegéddé váltak, hiszen az önerő igazolása nélkül a pályázó nem tudta volna lehívni az uniós támogatást, amivel aztán nem tudott elszámolni. A megvádolt cégvezető pedig azért dönthetett a gyors beismerés mellett, mert attól tarthat, hogy egy elhúzódó, sajtónyilvános bírósági tárgyalás-sorozat során sérül a céges és személyes reputációja.
Ilyen stiklikből azonban, hívta fel a figyelmünket forrásunk, körön belüli, jó kormányzati kapcsolatokkal rendelkező milliárdos üzletemberek esetében nemigen lesz hatósági ügy, pláne nem vádemelés és ítélet: Jellinek valakinek a lábára léphetett a NER-ben, ha ezért így meghurcolták. Túl nagyra nőhetett vagy túlságosan önjáró volt, esetleg nem teljesített bizonyos kéréseket, találgatta. Ezt a vélekedést alátámasztja, hogy ahogyan azt korábban Tiborcz István és az Elios Zrt. ügye esetében részletesen bemutattuk, a nyomozó hatóságok és ügyészségek kreatívan szabotálnak, ha egy politikailag érzékeny költségvetési csalási ügyet inkább nem szeretnének kinyomozni, és az igazságszolgáltatás elé vinni.
Jellinek Dániel és a Bohemian Financing Zrt. esetében viszont a törvény maximális szigorával járt el a vádhatóság, miközben az uniós támogatást eltüntető Zsana Geoterm Kft. ügyében még nincs is ítélet, tehát egy olyan ügyben ítélték el az üzletembert bűnsegédként, amelynek tettese egyelőre nincsen.
Címlapfotó forrása: indotek.hu. A cégadatokat az Opten szolgáltatta.
Frissítés (2022. augusztus 12.): Cikkünk megjelenése után érkezett a Bács-Kiskun Megyei Főügyészség válasza, mely szerint „a megkeresésében megjelölt bűnügyet érintő kérdésére a nyomozás érdekeire figyelemmel bővebb tájékoztatás nem adható, ugyanezen okból a megkeresésének második részében kért információt sem áll módunkban közölni”. | Topmilliárdost marasztalt el csendben a bíróság egy uniós pályázati csalás ügyében | Az Átlátszó úgy értesült, hogy a Kecskeméti Törvényszék júniusban egy költségvetési csalási ügyben bűnsegédként elmarasztalta Jellinek Dánielt, és egyúttal mentesítette a büntetett előélet jogkövetkezményei alól az üzletembert. Az üstökösként emelkedő ingatlanmágnás a miniszterelnök vejével, Tiborcz Istvánnal üzletel évek óta, bekerült a tíz leggazdagabb magyar elitklubjába, és tavaly majdnem visszavásárolta a Budapest Airportot a magyar államnak. Az elmarasztaló ítélet egy Jellinek-cég által hitelezett projektcég által elkövetett uniós pályázati csalás ügyében született úgy, hogy Jellinek tárgyalás nélkül elismerte, hibázott. Értesülésünket az érintett is megerősítette. | null | 1 | https://atlatszo.hu/kozpenz/2022/08/12/topmilliardost-marasztalt-el-csendben-a-birosag-egy-unios-palyazati-csalas-ugyeben/ | 2022-08-12 00:00:00 | true | null | null | atlatszo.hu |
Júniusban derítettük ki, hogy közel 300 millió forintot adott Veszprémben hotelfejlesztésre a jövő évi Európa Kulturális Fővárosa (EKF) projektet szervező cég a saját főtanácsadója vállalkozásának. Nem sokkal ezután Vadai Ágnes, a DK frakcióvezető-helyettese írásbeli kérdéssel fordult a kormányhoz, amit a legfőbb ügyészség feljelentésként értékelt. A rendőrség azonban mindent rendben talált: a bűnüldöző szerv szerint a feljelentés csupán a pályázati pénzből részesülők körét sérelmezi, amely önmagában nem veti fel a bűncselekmény gyanúját.
Jövőre Veszprém és a Bakony-Balaton régió közösen viselheti Európa Kulturális Fővárosa (EKF) címet. A 111 milliárdra drágult programsorozat megszervezésével a Veszprém-Balaton 2023 Zrt.-t bízták meg.
Június végén derítettük ki, hogy a közpénzszórás közben bőven jutott a „haveri cégeknek”. Három hotel összesen 800 millió forintot kapott kapacitásbővítésre, a legtöbb pénzt, 288 millió forintot Mészáros Zoltán cége kapta. Mészáros a Veszprém-Balaton 2023 Zrt. korábbi vezérigazgatója.
Mészáros 2020-ban hirtelen gyorsasággal távozott a posztjáról, a lemondás a többszázmilliós támogatás ismeretében más értelmet nyert. Távozásakor Mészáros időhiányra panaszkodott: „Mára egyértelművé vált, hogy a kulturális főváros feladatainak ezen fázisában már egy teljes embert kíván a feladat, olyat, aki minden figyelmét, erejét és idejét csak és kizárólag ezen feladatoknak képes szentelni, és be kellett látnom, hogy ez személyemben már nem áll fenn.”
Közel 300 millió forintot adott hotelfejlesztésre az EKF-et szervező cég a saját főtanácsadója vállalkozásának | atlatszo.hu
2023-ban Veszprém és a Bakony-Balaton régió közösen viselheti Európa Kulturális Fővárosa (EKF) címet. A 88,5 milliárdos programsorozat megszervezésével a Veszprém-Balaton 2023 Zrt.-t bízták meg. Most az Átlátszó tudomására jutott néhány eddig nem publikus költség: reklám- és propagandakiadásokra 1,5 milliárd forintot, személyi juttatásokra közel 3 milliárd forintot, utazási- és szállásköltségre 150 millió forintot terveznek költeni.
Az összeférhetetlenség további gyanúját is felvetette, hogy a volt vezérigazgató tanácsadóként továbbra is maradt az EKF csapat része. Mészáros 2022 februárjában vezérigazgatói főtanácsadóként volt a köztévé vendége.
Nem történt bűncselekmény a rendőrség szerint
Vadai Ágnes, a DK frakcióvezető-helyettese írásbeli kérdést nyújtott be az ügyben, hogy a Veszprém-Balaton 2023 Zrt. sértett-e törvényt az Európa Kulturális Fővárosa hotelbővítési pályázat elbírálása során. Az írásbeli kérdést Polt Péter legfőbb ügyész feljelentésként értékelte, és továbbította a rendőrségnek. A hatóságok szerint, bár Vadai nem nevez meg egyetlen bűncselekményt sem, a cikk adatai felvetik a hűtlen kezelés bűncselekmény elkövetésének a gyanúját.
A feljelentést végül a Veszprém Megyei Rendőr-Főkapitányság Bűnügyi Igazgatóságának Gazdaságvédelmi osztálya bűncselekmény hiányában elutasította. A rendőrség szerint tehát nem történt bűncselekmény az ügyben.
„A feljelentés csupán a pályázati pénzből részesülők körét sérelmezi, amely önmagában nem veti fel a bűncselekmény gyanúját. Dr. Vadai Ágnes nem jelöli meg, hogy a feljelentésében megnevezett vagy más személy mikor, hol, milyen magatartásával követett el bűncselekményt, illetve a bűncselekmény hogyan valósult meg” – olvasható a határozatban.
Az Unió hiányolja a korrupciós ügyekben folytatott nyomozásokat
Vadai legutóbb a korrupció miatt kérdezősködött: afelől érdeklődött, hogy Polt Péter legfőbb ügyész nem akar-e távozni tisztségéből. Ugyanis 2020 óta több uniós jogállamisági jelentés arról számolt be, hogy probléma van a korrupcióval Magyarországon, és e problémákat mind a mai napig nem sikerült orvosolni.
Az idei uniós jelentés „hiányolja a magas szintű korrupciós ügyekben folytatott nyomozásokat, vádemeléseket és jogerős ítéleteket”.
Polt Péter a jogállamisági jelentésekkel kapcsolatban azt a választ adta, hogy: „sajnálatos módon ezen megállapítások – meglátásom szerint – nem tükrözik valósághűen az ügyészség korrupcióellenes küzdelmét.”
Az elmúlt évben Brüsszel végre tényleg megelégelte a korrupt magyar virtust | atlatszo.hu
Évek óta érkeznek figyelmeztetések Brüsszelből az Európai Unió alapértékeit megsértő, az uniós támogatásokat korrupt módon költő magyar rendszernek, de az igazán komoly következmények eddig elmaradtak. Az idei év végén viszont az ellentétes várakozások ellenére sem fogadta el Magyarország Helyreállítási és Ellenállóképességi tervét (2511 milliárd forintnyi támogatásról) az Európai Bizottság. Ráadásul esélyes, hogy hamarosan más uniós támogatások kifizetését is akadályozhatják a magyar rendszerrel kapcsolatos brüsszeli kifogások miatt indult uniós eljárások. Ezekről több cikkünkben írtunk az elmúlt évben.
Navracsics Tibor, a Veszprém-Balaton 2023 EKF-program megvalósításáért felelős kormánybiztos. Navracsics Tibor nemrég az Uniós Források Felhasználásáért és Területfejlesztésért Felelős miniszter lett, így pont ő lett az, akit az uniós pénzek megszerzésével bízott meg Orbán Viktor. (Brüsszelben azért zárták el a pénzcsapot, mert a kormány korrupt módon költötte el az uniós támogatásokat.)
Navracsics tehát az, aki próbálja „Brüsszelt” meggyőzni, hogy az uniós pénzek Magyarországon jó helyre kerülnek, miközben látszólag még a rábízott EKF programsorozatot sem tudja korrupciógyanús ügyek nélkül irányítani. | Százmilliók hotelfejlesztésre a főtanácsadó cégének – a rendőrség szerint nem történt bűncselekmény | Júniusban derítettük ki, hogy közel 300 millió forintot adott Veszprémben hotelfejlesztésre a jövő évi Európa Kulturális Fővárosa (EKF) projektet szervező cég a saját főtanácsadója vállalkozásának. Nem sokkal ezután Vadai Ágnes, a DK frakcióvezető-helyettese írásbeli kérdéssel fordult a kormányhoz, amit a legfőbb ügyészség feljelentésként értékelt. A rendőrség azonban mindent rendben talált: a bűnüldöző szerv szerint a feljelentés csupán a pályázati pénzből részesülők körét sérelmezi, amely önmagában nem veti fel a bűncselekmény gyanúját. | null | 1 | https://atlatszo.hu/kozpenz/2022/08/17/szazmilliok-hotelfejlesztesre-a-fotanacsado-cegenek-a-rendorseg-szerint-nem-tortent-buncselekmeny/ | 2022-08-17 00:00:00 | true | null | null | atlatszo.hu |
Két projektre összesen közel 30 milliárd támogatást kapott a sokszor csak Orbán kedvenc egyetemeként emlegetett Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE), ugyanakkor az eljáró hatóság szabálytalanságokat talált mindkét projekt kapcsán. Az NKE az Átlátszó érdeklődésére elárulta: a szabálytalanságok miatt a két projekt költségvetését összesen 24%-kal csökkentette az Irányító Hatóság. Információink szerint ugyanakkor a pénzügyi korrekcióból adódó fizetési kötelezettség egy részét, több mint 1,6 milliárd forintot minden valószínűség szerint nem az egyetemnek kellett rendeznie.
„A Közigazgatás-és Közszolgáltatás-fejlesztés Operatív Program (KÖFOP) keretében Magyarország több mint 935 millió eurót fordít a közigazgatási szervek által nyújtott szolgáltatások megerősítésére. A fenti összegből közel 795 millió euró uniós forrásból származik (75,7%-ban az Európai Szociális Alapból és 24,3%-ban a Kohéziós Alapból) segítséget nyújt Magyarországnak abban, hogy javítsa közigazgatásának hatékonyságát” – olvasható az Európai Bizottság honlapján.
Ugyanitt megtalálható az is, hogy a Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Program (VEKOP) célja a közép-magyarországi régió fejlesztésének biztosítása és versenyképességének további javítása, a régió társadalmi-gazdasági egyenlőtlenségeinek csökkentésével egyidejűleg.
15%-os korrekciót állapított meg az EB
A KÖFOP-2.1.1-VEKOP-15-2016-00001 kódszámú „A közszolgáltatás komplex kompetencia, életpálya-program és oktatástechnológia fejlesztése” elnevezésű projekt 2016. áprilistól 2019. december 31-ig tartott.
A Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) összesen 17,5 milliárd forintot kapott a közszolgálatban dolgozók kompetencia-fejlesztésére, hatékonyabb tanulását segítő tanulási környezet, oktatás-technológia és képzésmenedzsment fejlesztésére, valamint kompetencia-alapú közszolgálati életpálya-programot támogató szolgáltatásokra.
A 2016-os sajtótájékoztatóból az is kiderül, hogy az egyetem a pénzből két új szakirányú továbbképzési szak fejlesztését és költségeit finanszírozta. Erre azért volt szükség, mert az Országgyűlés 2016-ban döntött úgy, hogy átalakítja az állami tisztviselők képzésének rendszerét. A törvény ennek érdekében két új előmeneteli képzést vezetett be: a közigazgatási tanulmányok szakirányú, valamint a kormányzati tanulmányok szakirányú továbbképzést.
Az Európai Bizottság (EB) 2018. október 11-19. között korai megelőző rendszerellenőrzést folytatott le a programot irányító magyar hatóságnál. A jelentős számú korrekciós intézkedésre tekintettel végül projektszintű átalánykorrekciót állapítottak meg, melynek mértéke a teljes támogatási összeg 15%-a volt. A szabálytalanság megállapításáról és a pénzügyi korrekcióról végül szabálytalansági eljárás mellőzésével született döntés.
Az Európai Bizottság honlapja úgy fogalmaz, hogy „pénzügyi korrekcióra akkor kerül sor, amikor a finanszírozást megvonják olyan, uniós támogatásban részesített projektektől, amelyek esetében a támogatások kifizetése nem a szabályoknak megfelelően ment végbe, vagyis például ha csalás történt”.
Az Átlátszó értesülései szerint az Irányító Hatóság azzal a kéréssel fordult az Innovációs és Technológiai Minisztériumhoz (ITM), hogy biztosítson forrást a projekt kapcsán előírt pénzügyi korrekcióból adódó fizetési kötelezettség bruttó 119,1 millió forintos összegének finanszírozására.
A támogatási összeg 40%-át visszakérték
A KÖFOP-2.1.2-VEKOP-15-2016-00001 „A jó kormányzást megalapozó közszolgálat-fejlesztés” című projekt 2016-ban indult és 2020-ban fejeződött be. A Széchenyi 2020 program keretében 11,77 milliárd forintos uniós támogatásból megvalósuló projekt nyolc alprojektből állt, célja a leírás szerint olyan tudományos tevékenységek támogatása, amelyek hozzájárulnak a közigazgatás, a közszolgáltatás és az állam versenyképességének növeléséhez.
„A most induló, európai uniós forrásból megvalósuló kiemelt projektjétől a közszolgálat számára hozzáférhető minőségi tudásanyagot, kompetenciát és mérhető fejlesztési eredményeket vár a Nemzeti Közszolgálati Egyetem” – tudatta a 2016-os sajtóközlemény.
Az Európai Bizottság már említett korai megelőző rendszerellenőrzése nyomán a végleges audit jelentésben – egyebek a mellett az NKE KÖFOP-2.1.2-VEKOP-15-2016-00001 azonosítószámú projekt vonatkozásában – szabálytalansági megállapításokat tett, illetve pénzügyi korrekciós és egyéb intézkedéseket határozott meg.
Az Átlátszó értesülései szerint a magyar Irányító Hatóság 2019. augusztusban szabálytalansági eljárás mellőzésével megállapította a szabálytalanságot. A pénzügyi korrekció összege a projekt támogatási összegének 40%-a volt.
A központi költségvetésből finanszírozták a visszafizetéseket
Információnk szerint mindkét projekt esetében 2020-ban kezdeményezték, hogy a szabálytalanságokból adódó pénzügyi korrekció a központi költségvetésből kerüljön rendezésre. Erre 2013 óta „az Uniós fejlesztések fejezetbe tartozó fejezeti kezelésű előirányzatok felhasználásának rendjérőľ’ szóló kormányrendelet alapján van lehetőség.
Ez több esetben is lehetséges, de általában a „nemzeti érdekre” való hivatkozással szokták kérelmezni. A rendelet ugyanis kimondja, hogy a tartalék előirányzat az európai uniós forrásból finanszírozott projektekkel kapcsolatosan az előre nem látható kiadások finanszírozására használható fel, így például szabálytalanságból vagy jogosulatlan forrásfelhasználásból adódó visszakövetelések esetén, ha a projekt a lakosság széles körét érinti, és állami vagy helyi önkormányzati feladat ellátásához vagy a közjó előmozdításához járul hozzá.
Mindez azt jelenti, hogy a szabálytalanság miatt visszakért uniós támogatást nem az érintett kedvezményezettnek (jelen esetben a Nemzeti Közszolgálati Egyetemnek) kell visszafizetnie, hanem a központi költségvetésből, vagyis az államkasszából finanszírozzák azt.
A KÖFOP-2.1.1 esetében úgy tudjuk, arra hivatkozott az egyetem, hogy a szabálytalansági eljárás eredményeként megállapított pénzügyi korrekcióból adódó kötelezettség rendezése veszélyeztetné a likviditási helyzetét, és kockáztatná az általa ellátandó közfeladatok zavartalan és hatékony megvalósítását. Éppen ezért a kormányrendeletre, illetve a nemzeti érdekre való hivatkozással kezdeményezték a 119,1 millió forint összegű követelés tartalék terhére történő finanszírozását.
A már említett, 8 alprojektből álló KÖFOP-2.1.2 projekt esetében is hasonlóra hivatkoztak, kiemelve, hogy a költségvetésben nem áll rendelkezésre elkülönített összeg a korrekció rendezésére. Ezért a nemzeti érdekre való hivatkozással kérték, hogy 1,5 milliárd forint a központi költségvetés európai uniós programokhoz kapcsolódó tartalék előirányzatának terhére kerüljön rendezésre.
Nemrég megírtuk, hogy hasonló indokra hivatkozott a Belügyminisztérium is, amikor két projekt személyi költségei között talált szabálytalanságok miatt 24 millió forint visszafizetésre kötelezték őket.
Albérletre, fogászati kezelésre és Erzsébet-utalványra is költött a BM uniós pénzből | atlatszo.hu
Az Átlátszó szerkesztősége újabb fotókat szerzett meg az újságírókat, civilszervezetek munkatársait és más szakembereket becsapó csoportról, akik álnéven, titkosszolgálati módszerekkel készítettek interjúkat. A fedősztorival kicsalt beszélgetésekről a kormány szócsöveként működő Magyar Nemzet az interjúalanyok szavait kiforgatva, kontextusból kiragadva az Orbán-kormány „Soros-kampányába” illő lejárató cikkeket írt.
Sőt, a Miniszterelnökség is erre a kormányrendeletre és a benne foglalt nemzeti érdekre hivatkozott, amikor az Európai Unió ellenőrei a Végrehajtás Operatív Program (VOP) uniós támogatásának felhasználásának vizsgálata során talált szabálytalanságok miatt közel 20 milliárd forint visszafizetését kérték.
Közel 20 milliárd forintot fizetett vissza a kormány az EU-nak több VOP-os projekt szabálytalanságai miatt | atlatszo.hu
Az Európai Bizottság a Miniszterelnökséget érintő két VOP-projektnél annyira szabálytalannak ítélte meg a pénz felhasználását, hogy a teljes összeget visszakérte Magyarországtól. Információink szerint a Fidesz-kormány egy darabig próbálta cáfolni az EU megállapításait, de aztán inkább elfogadta a közel 20 milliárd forint visszafizetését, hogy lezáruljon a VOP elszámolása, és ne legyen más intézkedés az ügyben.
Korábban is találtak már furcsaságokat
A két NKE-s projektről már korábban is lehetett olvasni a sajtóban pénzügyi furcsaságok kapcsán. 2017-ben a 24.hu írta meg elsőként, hogy az Európai Bizottság durva túlárazásokat és indokolatlan költségeket talált az ebben a cikkben is említett KÖFOP 2.1.1.- VEKOP-15-2016-00001 kódszámú „A közszolgáltatás komplex kompetencia, életpálya-program és oktatástechnológia fejlesztése” projektnél. A cikk szerint a 2015-ben közzétett felhívásra dedikáltan a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) nyújthatott be támogatási kérelmet. Az egyetem a projektet a kormányhivatalokkal együttműködve valósította meg.
2016 decemberében azonban az Európai Bizottság vizsgálatot folytatott a projekt kapcsán, amelyben megállapították, hogy mind az előkészítésre betervezett költségek, mind a projekt megvalósításának személyi költségei erősen túlzónak tűnnek.
Személyi költségekre például 3,1 milliárdot szántak, ami annyi, mintha az egyetem összes dolgozója, azaz 750 ember teljes munkaidőben, több mint 10 hónapig csak ezzel foglalkozott volna.
De a képzési költségeknél, az oktatási helyiségek bérlésére szánt összegeknél, illetve a catering költségeknél is aránytalanságokat találtak. A különféle berendezések beszerzésénél – ami a második legnagyobb költségtétel volt több mint 4 milliárd forinttal – pedig több olyan tételt is azonosított a Bizottság, amely egyáltalán nem, vagy nem szorosan kapcsolódik a projekt megvalósításához. Magyarul olyan berendezéseket is az uniós pénzből akartak megvenni, amelyek az egyetem mindennapi működéséhez kellenek, de semmi közük az EU által finanszírozott projekthez.
Az EB ezért levélben szólította fel a magyar irányító hatóságot, hogy igazolja a kifogásolt tételek indokoltságát, illetve ossza meg velük a költségbecslést és a számítási metódusokat. A válaszra két hónapot adtak.
Hadházy Ákos országgyűlési képviselő is több alkalommal foglalkozott már az NKE-projektek körüli furcsaságokkal. A 24.hu cikkének megjelenése után például ki akarta kérni a projekt szerződéseit, amiért az egyetem először kétmilliós, majd 900 ezer forintos költségtérítést kért volna. Ezt követően Hadházy sajtótájékoztatón mutatott rá arra, hogy nagy az átfedés a brüsszeli levél tárgyát képező projekt és korábbi, szintén uniós pénzből finanszírozott programokkal, sőt, a KÖFOP-2.1.2-VEKOP-15-2016-00001 kódszámú „A jó kormányzást megalapozó közszolgálat-fejlesztés” című projekttel is.
Később a képviselő végül mégis megkapta a szerződések egy részét – amelyek kapcsán fideszes kötődésű cégeknek kifizetett milliókról, kísértetiesen hasonló feladatokra költött uniós pénzekről és horribilis összegű terembérlésről számolt be.
Hadházy szerint beismerte a túlárazást a szervilis Patyi egyeteme | atlatszo.hu
Hadházy most, két hónappal az igénylés után megkapta az egyetemtől a bérleti szerződésekre vonatkozó közadatokat. A válaszból és a mellékelt táblázatokból kiderül, hogy az NKE lejárat előtt módosította a szerződéseket, így januárban és februárban már 0 forintot fizettek bérleti díj címén. Ezzel a politikus szerint elismerték a korábbi pénzszórást.
Patyi András, az NKE akkori rektora (2018-tól a helyét Dr. Koltay András, majd 2022-től Deli Gergely vette át) 2017. december közepén úgy kommentálta az ügyet, hogy szerinte szervezett kampány indult a Nemzeti Közszolgálati Egyetem és személye ellen. Kiemelte, hogy az uniós projektek keretében mintegy 80 ezer kormány-, köz- és állami tisztviselő továbbképzésére nyílt lehetőség, a túlárazottság vádja pedig szerinte azért nem helytálló, mert a fejenként átlagosan 900 eurós költség nagyjából fele annak, mint amennyiért európai cégek vállalják ugyanezt.
Patyi egyébként 2018-ig a Nemzeti Választási Bizottság elnöke is volt, ezt követően tanszékvezető lett, majd 2021-től a Kúria elnökhelyettesévé választották.
A „A jó kormányzást megalapozó közszolgálat-fejlesztés” című 11,5 milliárdból megvalósuló projekt ugyancsak 2017-ben szintén az Európai Bizottság célkeresztjébe került. A Miniszterelnökséget akkor vezető Lázár János Hadházy Ákos írásbeli kérdésére adott válaszából kiderült: a 2.1.2 kóddal jelölt projekt ügyében szintén nyomonkövetési céllal kért információkat az Európai Bizottság. Ez a két KÖFOP-projekt volt az egyedüli, amivel kapcsolatban ezzel az eszközzel élt az EB.
2018-ban a 24.hu számolt be arról, hogy a két, uniós pénzből finanszírozott projekt kapcsán még mindig tart a huzavona az Európai Bizottság és a magyar hatóságok között. A Miniszterelnökség Hadházy Ákosnak elárulta: az Irányító Hatóság mindössze egyetlen szabálytalansági eljárást indított az NKE ügyeiben, de nem talált szabálytalanságot. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) ugyanakkor Hadházy feljelentése nyomán nyomozni kezdett költségvetési csalás gyanúja miatt.
Durva túlárazások, projekthez nem kapcsolódó kiadások
2021-ben újra előkerült a közszolgálati egyetem ügye: Hadházy Ákos júliusi Facebook-posztjában arról írt, hogy „egészen elképesztő dolgokat találtak az EU ellenőrei az intézmény sokmilliárdos projektjeinél. A magyar kormány mindent megpróbált, hogy ne jussak hozzá a dokumentumhoz, de végül Brüsszelből kiadták azt a részemre.”
A képviselő birtokába került, korai rendszerellenőrzésekről szóló dokumentum többek között arról ír, hogy több ponton túlárazásokra mutattak rá az uniós ellenőrök.
Tavaly nyáron Hadházy Ákos független országgyűlési képviselő írásbeli kérdést intézett Polt Péter legfőbb ügyész felé, amelyben arról érdeklődött, hogy folynak-e büntetőeljárások az NKE KÖFOP-os jogsértései kapcsán. A válaszból kiderült: a kérdést feljelentésnek értékelte a legfőbb ügyész, ezért azt a NAV Bűnügyi Főigazgatóságának továbbította.
Hadházy pár nap múlva már arról írt, hogy a NAV szerint fennáll a különösen nagy értékre elkövetett, üzletszerűen vagy bűnszövetségben megvalósuló költségvetési csalás gyanúja.
Az NKE júliusban közleményben utasította vissza a „rágalmakat”, szerintük „politikai motívumú hamis híresztelésekről” van szó. Az egyetem szerint azokat a feladatokat, amelyeket az Európai Bizottság auditja nem kívánt támogatni, vagy nem valósították meg, vagy saját költségvetésből finanszírozták.
Augusztusban ugyanakkor kiderült, hogy a NAV, majd a rendőrség is megtagadta a nyomozást az ügyben. „Az elutasító határozatok tényénél csak az indoklás felháborítóbb és egyben viccesebb. Legyszerűsítve: a »bűnüldözők« szerint AZÉRT NEM VOLT HŰTLEN KEZELÉS VAGY KÖLTSÉGVETÉSI CSALÁS, MERT PATYIÉK NEM AKARTAK CSALNI, CSAK VÉLETLENÜL ÍGY SIKERÜLT” – kommentálta Hadházy Ákos a történteket.
Címlapkép: Nemzeti Közszolgálati Egyetem (forrás: Facebook) | A közszolgálati egyetemtől 7 milliárd forint EU-s pénzt vontak el szabálytalanságok miatt | Két projektre összesen közel 30 milliárd támogatást kapott a sokszor csak Orbán kedvenc egyetemeként emlegetett Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE), ugyanakkor az eljáró hatóság szabálytalanságokat talált mindkét projekt kapcsán. Az NKE az Átlátszó érdeklődésére elárulta: a szabálytalanságok miatt a két projekt költségvetését összesen 24%-kal csökkentette az Irányító Hatóság. Információink szerint ugyanakkor a pénzügyi korrekcióból adódó fizetési kötelezettség egy részét, több mint 1,6 milliárd forintot minden valószínűség szerint nem az egyetemnek kellett rendeznie. | null | 1 | https://atlatszo.hu/kozpenz/2022/06/15/a-kozszolgalati-egyetemtol-7-milliard-forint-eu-s-penzt-vontak-el-szabalytalansagok-miatt/ | 2022-06-15 00:00:00 | true | null | null | atlatszo.hu |
A Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Alapítvány (KKETTK) által kiírt közbeszerzésre ketten jelentkeztek, és a megbízást nettó 93 millió forintos ajánlattal a Századvég Közéleti Tudásközpont Alapítvány nyerte. A közpénzes megrendelésekkel bőségesen ellátott Fidesz-közeli közvéleménykutatók ezúttal arról írnak majd tanulmányt, hogy kutatásuk alapján milyen volt a koronavírus-járvány miatt elrendelt online oktatás a diákok, a szülők és a pedagógusok szerint.
A Fidesz egyik fontos támasza az agytrösztnek nevezett Századvég-csoport, amelynek tagja a Századvég Közéleti Tudásközpont Alapítvány, a Századvég Konjunktúrakutató Zrt., a Századvég Kiadó és a Mathias Corvinus Collegiummal közösen alapított Migrációkutató Intézet is.
Az európai uniós közbeszerzési értesítőben most megjelent hirdetmény szerint a Fidesz kedvenc közvéleménykutatói most annak fognak utánajárni, hogy milyen volt a koronavírus-járvány miatti online oktatás.
Az erre vonatkozó közbeszerzést a Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Alapítvány (KKETTK) írta ki 2021 július elején, ám a tájékoztató szerint csak idén júniusban történt meg a szerződéskötés. A tenderre pályázott még közös ajánlattevőként a PSYMA-HUNGARY Pszichológiai Piac- és Közvéleménykutató Kft. és az Ex Ante Tanácsadó Iroda Kft. párosa, ám hiába.
A Századvég Alapítvány nyerte a megbízást nettó 93 millió forintos ajánlattal.
Az ajánlatok összegzése szerint a másik pályázó (a Psyma-Hungary és az Ex Ante duója) hiába tett olcsóbb, nettó 89 milliós ajánlatot, mivel a tender során nem csak ez volt a döntő szempont. Az ár súlyszáma 60 volt, mellette egyéb szempontokat (a kutatásban résztvevő különböző szakemberek szakmai tapasztalatait) is figyelembe vettek, így a Századvég kapott kedvezőbb értékelést.
Egész pontosan így szól a közbeszerzés leírása: „A Digitális Távolléti Oktatás kutatás (a COVID-19 járvány miatt megvalósult digitális távolléti oktatásról) és a kutatás tapasztalataiból levonható következtetéseket összefoglaló szakmai tanulmány”.
Ennek keretében a Századvég Alapítvány legalább 95 interjút kell készítenie, valamint kérdőíves és fókuszcsoportos kutatást végeznie a szülők, a pedagógusok és a diákok körében. Továbbá ún. usability, vagyis honlaphasználhatósági kutatást is kell csinálniuk szemkamerákkal. Az eredmények alapján pedig kell írniuk egy összefoglaló tanulmányt, annak elvárt terjedelmét azonban nem tették közzé.
A Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Alapítvány (KKETTK) leginkább arról ismert, hogy ők működtetik a Terror Házát, és ők bonyolították le súlyos közpénzmilliárdokból az 1956-os emlékévet, valamint a Trianon-emlékévet, illetve hasonló állami programokat. Az alapítványt sokáig a Fidesz kedvenc történésze, Schmidt Mária vezette, majd egy 2021-es törvénnyel a kormány úgy határozott, hogy a KKETTK is az állami vagyont kapó „közérdekű vagyonkezelő” alapítványok egyike lesz.
Sok panasz volt az online oktatásra
A koronavírus-járvány miatt 2020 márciusában országosan elrendelt, majd a 2021/2022-es tanévben iskolánként itt-ott időszakosan bevezetett digitális oktatás nem aratott túl nagy sikert. Sok diák panaszkodott arra, hogy az online oktatás során nem tudta olyan jól megtanulni a tananyagot, mint az órákon, és a pedagógusok sem tudtak olyan alaposan tanítani és számonkérni, mint jelenléti oktatással.
A végzősök 75%-a úgy érzi, nem készítették fel megfelelően az érettségire
2021. április 9-én Orbán Viktor a Kossuth rádiónak adott interjújában bejelentette, hogy a tavalyi évhez hasonlóan idén is elmaradnak a…
Emellett a diákok életét nehezítette a szociális életük leépülése, a személyes találkozások hiánya, a bezártság és a családdal való összezártság. A szülők – jellemzően az anyák – pedig a munkájuk mellett kénytelenek voltak otthon pedagógusként is helytállni, és segíteni a gyerekeiknek a tanulásban, a tanár helyett elmagyarázni az anyagot.
Ahol a szülők erre nem voltak képesek vagy hajlandók, és/vagy a családban nem állt rendelkezésre elegendő vagy megfelelő informatikai eszköz (számítógép, laptop, tablet, okostelefon) és internet, ott a gyerekek (még jobban) lemaradtak osztálytársaiktól a tanulásban.
A Fidesz kedvenc kutatói
Könnyen lehetséges persze, hogy a mostani kutatás egészen más eredményre jut, és azt hozza ki, hogy minden rendben volt a digitális oktatással (is). A Századvég által készített közvéleménykutatások és elemzések ugyanis mindig pontosan tükrözik Orbán Viktor és kormánya véleményét, legyen szó a családtámogatási rendszerről, az ellenzékről, a rezsicsökkentésről vagy Soros Györgyről.
Már 2016-ban megírtuk, hogy a Fidesz hatalomra kerülése óta a Századvég-csoport üstökösszerűen szárnyalni kezdett, és azóta is dőlnek hozzájuk a közpénzes megbízások. Legutóbb februárban foglalkoztunk velük: az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ma Technológiai és Ipari Minisztérium) ugyanis nem adta ki azokat a tanulmányokat, amiket 10 milliárd forintért írt neki a Századvég Konjunktúrakutató Zrt. és a Századvég Alapítvány.
Címlapkép: Tar Csanád, a Zelk Zoltán Általános, Angol és Német Kéttannyelvű Iskola negyedikes tanulója online nyelvtanórán vesz részt nyíregyházi otthonában 2021. március 8-án. (fotó: MTI/Balázs Attila) | A Századvég közel 100 millió forintért végez kutatást a digitális oktatásról | A Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Alapítvány (KKETTK) által kiírt közbeszerzésre ketten jelentkeztek, és a megbízást nettó 93 millió forintos ajánlattal a Századvég Közéleti Tudásközpont Alapítvány nyerte. A közpénzes megrendelésekkel bőségesen ellátott Fidesz-közeli közvéleménykutatók ezúttal arról írnak majd tanulmányt, hogy kutatásuk alapján milyen volt a koronavírus-járvány miatt elrendelt online oktatás a diákok, a szülők és a pedagógusok szerint. | null | 1 | https://atlatszo.hu/kozpenz/2022/08/23/a-szazadveg-kozel-100-millio-forintert-vegez-kutatast-a-digitalis-oktatasrol/ | 2022-08-23 00:00:00 | true | null | null | atlatszo.hu |
A Magyar Turisztikai Ügynökség júliusban azt közölte, hogy nettó 1,3 milliárd forintért vették a rakétákat az idei augusztus 20-i tűzijátékra, és pont ennyibe kerültek tavaly is. Emellett még 1,4 milliárdot költenek a tűzijátékhoz kapcsolódó rendezvényszervezésre, vagyis összesen minimum 2,7 milliárd forintba kerül a látványosság. Érdekes módon néhány éve még csak 180-200 millió forint közpénz ment el rá, vagyis a tűzijáték ára megsokszorozódott pár esztendő alatt.
Az idei augusztus 20-i tűzijáték leginkább amiatt szerepel a hírekben mostanság, hogy az Operatív Törzs elnapolta, mert az Országos Meteorológiai Szolgálat (OMSZ) vihart jelzett előre, majd miután az mégsem következett be, Palkovics László miniszter kirúgta az OMSZ két vezetőjét. Ez is fontos ügy, de érdemes az augusztus 27-re halasztott látványosság árával is foglalkozni.
Július közepén írtuk meg, hogy a Párbeszéd Magyarországért közadatigénylésben kérte ki a 2022. évi államalapítási ünnepi tűzijáték előzetes költségbecslését, valamint a négynapos programsorozat előzetes költségbecslését az Átlátszó által üzemeltetett KiMitTud közadatigénylő weboldalon.
A Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ) szerint azonban „az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény 27. § (5) bekezdése alapján a közfeladatot ellátó szerv feladat- és hatáskörébe tartozó döntés meghozatalára irányuló eljárás során készített vagy rögzített,
a döntés megalapozását szolgáló adat a keletkezésétől számított tíz évig nem nyilvános”.
Cikkünk megjelenését követőan aztán a Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ) sajtóközleményt adott ki, amelyben azt írták, az előzetes költségbecslés valóban egy döntéselőkészítő dokumentum, de már nem releváns. Az idei tűzijáték ára pedig tudható, mivel a rakétákat már az év első felében beszerezték. Közölték a költségeket is: eszerint a rakéták beszerzési ára nettó 1,3 milliárd, azaz bruttó 1 650 000 000 forint volt, amely megegyezik a tavalyi tűzijáték árával.
Csak a rakéták 1,3 milliárd forintba kerülnek az augusztus 20-i tűzijátékhoz | atlatszo.hu
A Magyar Turisztikai Ügynökség közleménye szerint „félrevezető cikkek” jelentek meg, hiszen a tűzijáték ára pontosan tudható: nettó 1,3 milliárdba kerültek a rakéták. Ez az összeg azonban aligha a teljes költség. Tavaly ugyanis csak a tűzijátékra és az ahhoz, valamint az egyéb állami programokhoz kapcsolódó rendezvénybiztosításra 3,1 milliárd forintot költöttek, a teljes programsorozat pedig 12 milliárd forintba került. Idén pedig „Európa legnagyobb tűzijátékát” ígérik, és az elmúlt évhez képest most kétszer annyi (vagyis 600) drón fog hozzájárulni a látványhoz.
Két nappal később a Magyar Hangnak sikerült megszólaltatnia a tűzijáték-show megrendezésével megbízott cég ügyvezetőjét, aki a lapnak elmondta, a rakéták beszerzése jóval kevesebb volt az MTÜ által említett összegnél.
„A bruttó 1,6 milliárd forint úgy jöhet össze, ha a pirotechnikai show-hoz kapcsolódó szolgáltatások árát is beleszámoljuk: a logisztikát, a nautikát (vagyis az uszályok és pontonok kezelését, bérlését), de még az őrzés-védelem árát is. A pirotechnika magában ennél kevesebbe került, igaz, az összköltség nagy részét így is ez teszi ki” – részletezte az ügyvezető. A rakéták konkrét árát azonban üzleti titokra hivatkozva nem akarta elárulni.
Sokszorosára drágult pár év alatt
A Nemzeti Kommunikációs Hivatal K-Monitor által kiszúrt közbeszerzési eljárásában a rakéták áránál nagyobb összeg szerepel a tűzijáték kommunikációs feladataira „Rendezvényszervezési feladatok ellátása az Államalapító Szent István ünnepe alkalmából tartandó tűzijáték kapcsán a Visit Hungary Nemzeti Turisztikai Szervezet Nonprofit Zrt. részére. Mennyisége: A műszaki leírásban részletesen meghatározott kommunikációs feladatok elvégzése legfeljebb a nettó 1 400 000 000,- Ft + Áfa (…) keretösszeg kimerüléséig.” Ez a rakéták 1,3 milliárdos árával együtt már rögtön nettó 2,7 milliárd forint lenne.
Tavaly összesen 12 milliárd forintot költöttek az augusztus 20-i ünnepségre, ebből csak a tűzijáték és a tűzijátékhoz, valamint az egyéb állami programokhoz kapcsolódó rendezvénybiztosítás összesen 3,1 milliárd forintba került. 2020-ban ugyan a koronavírus-járvány miatt elmaradt az esemény, de a tűzijáték ára akkor is nettó 1,3 milliárd forint lett volna az állami tulajdonú Antenna Hungária Zrt. kivitelezésében.
Az rejtély, hogy mitől és miért drágult meg ennyire az augusztus 20-i kormányzati tűzijáték, 2020 előtt ugyanis sokkal-sokkal olcsóbb volt:
2019-ben nettó 212,5 millió forint,
2018-ban nettó 174,8 millió,
2017-ben nettó 177,8 millió forint.
A megrendelő mindhárom évben az állami tulajdonú Hungarofest Nemzeti Rendezvényszervező Nonprofit Kft. volt, a kivitelező pedig a Nuvu Kft.
Az idei tűzijátékot is ők csinálják – a cég ügyvezetője beszélt az előkészületekről az MTÜ videójában:
Meglódult a cég forgalma
A Nuvu honlapján a refenciák között megtalálhatók koncertek, filmes és színházi produkciók, sportesemények, fesztiválok, települési és állami rendezvények egyaránt. A széles repertoárt jól jelzi, hogy a Fradi stadionbúcsúztatója, az 56-os emléknap és a Budapest Parádé is szerepel a felsorolásban.
Tehát szemmel láthatóan egy hozzáértő és tapasztalt cégről van szó, amit alátámasztanak az általa kapott szakmai elismerések is. A céget 2007-ben alapították, a videóben nyilatkozó Tóth Ferenc ügyvezető az egyik tulajdonosa (40%), a másik Vámosi Istvánné (szintén 40%), és Tőtős Ferenc (20%) a harmadik.
Tavaly nagyon meglódultak a Nuvu pénzügyei. Fennállása 10. évében, 2017-ben a Nuvu Kft. nettó árbevétele 470 millió forint volt, 2018-ban és 2019-ben 300-365 millió, 2020-ban (minden bizonnyal a koronavírus miatti lezárásokból fakadóan) visszaesett 82 millióra.
2021-ben viszont nettó 1,4 milliárd forint lett a forgalmuk, és ebből majdnem 584 millió a tiszta haszon. Ez volt az elmúlt 5 év rekordnyeresége: korábban maximum 93 millió forint pluszt tudtak összehozni.
Látványos lesz – ha lesz
A kormány Európa legnagyobb tűzijátékát ígérte idén augusztus 20-ra, „amely bemutatja az ezeréves magyar állam történelmének jelentős momentumait, a nemzeti identitás fontosabb elemeit. A tűzijáték során uszályokról és pontonokról mintegy 40 ezer pirotechnikai eszközt lőnek majd fel 4,3 kilométer hosszan a Margit híd és a Petőfi híd között. Emellett a tavalyihoz képest kétszer annyi, hatszáz drón is hozzájárul majd a látványhoz” – emelte ki Kovács Zoltán államtitkár, az augusztus 20-i programsorozat biztonságos lebonyolításáért felelős operatív törzs vezetője.
A tűzijátékot azonban augusztus 20-án végül nem lefújták, hanem egy héttel elhalasztották,
miután a nemzeti ünnep biztonságos lebonyolításáért felelős operatív törzs úgy döntött, az előrejelzett időjárási körülmények között nem biztonságos a tűzijáték megtartása. Miután a látványosság eredetileg tervezett időpontjában mégsem volt vihar Budapesten, Palkovics László, a Technológiai és Ipari Minisztérium vezetője azonnali hatállyal felmentette az Országos Meteorológiai Szolgálat (OMSZ) elnökét, Radics Kornéliát, valamint szakmai elnökhelyettesét, Horváth Gyulát.
Augusztus 27-re, a tűzijáték pótnapjára zivatarok miatt adott ki figyelmeztetést az OMSZ.
Erdélyi Katalin – Katus Eszter | Rekordbevételt produkált tavaly a tűzijátékot lebonyolító cég | A Magyar Turisztikai Ügynökség júliusban azt közölte, hogy nettó 1,3 milliárd forintért vették a rakétákat az idei augusztus 20-i tűzijátékra, és pont ennyibe kerültek tavaly is. Emellett még 1,4 milliárdot költenek a tűzijátékhoz kapcsolódó rendezvényszervezésre, vagyis összesen minimum 2,7 milliárd forintba kerül a látványosság. Érdekes módon néhány éve még csak 180-200 millió forint közpénz ment el rá, vagyis a tűzijáték ára megsokszorozódott pár esztendő alatt. | null | 1 | https://atlatszo.hu/kozpenz/2022/08/26/rekordbevetelt-produkalt-tavaly-a-tuzijatekot-lebonyolito-ceg/ | 2022-08-26 00:00:00 | true | null | null | atlatszo.hu |
S ha már finnyáskodunk, hozzá is tesszük gyorsan: Kertész József Tamás ügyvédi irodájának van a névadón kívül más főalakja is. Például Lacfi Endre, aki a Gyurcsány-érában még a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő vezérigazgatói kabinetfőnökeként szolgálta azt a hatalmat. Ilyen véletlenek persze előfordulnak, fontosabb a tény, hogy
Mészáros Lőrinc, a 4iG-elnök Jászai Gellért és a KESMA-bátorító miniszterelnök között „van átjárás”, ha udvariasan akarunk fogalmazni.
De ki ez a Jászai Gellért, aki három éve – a még kishalként ficánkoló 4iG-vel – megvette volna a T-Systems Magyarország nevű óriást a Deutsche Telekomtól, majd az üzlet bukása után csak azért is akkorára fújta magát, hogy most képesnek látszik a hazai Vodafone beszippantására? Hogy lett akkora ász a Jászai-vállalat, hogy egy ideig teljesen reálisnak tűnt számára a tel-avivi tőzsdén jegyzett, műholdakat üzemeltető Spacecom többségi csomagjánakmegszerzése is (Izraelben csak az utolsó pillanatban szólaltak meg a nemzetbiztonsági vészcsengők, így a 4iG végül legfeljebb 20 százalékot kaphat az űrtávközlési szupercégből)? S hogy biztosíthatta be magát Jászai annyira a Fidesznél, hogy még a magyar állam kritikus informatikai-kommunikációs hálózatát (AH Net Zrt.) is majdnem kiszervezték neki? Illetve lehet, hogy tényleg ki is szervezik, hiszen a polgári titkosszolgálatok felügyelete időközben elkerült a nagy ellenálló Pintér Sándortól – hova máshova, mint a 4iG útját eddig mintaszerűen egyengető Rogán Antal kabinetminiszterhez. (Frissítés: A 4iG-csoport cikkünk megjelenése után jelezte, hogy az AH Net végül nem lesz az övé.)
Jászai Gellért tündökléseiről és botlásairól néhány éve a Magyar Narancs írt átfogó anyagot; onnan tudhatjuk, hogy fiatalon ingatlantanácsadással foglalkozott, egyebek mellett az izraeli Plaza Centersnek dolgozott. Ám igazán a 2000-res évek elején jött ki a fényre, amikor megalapította a Balaton-parti kempingeket magánosító, a turisztika „Moljának” megteremtésére hivatott SCD Groupot. Az álomprojektet Csányi Sándor OTP-je finanszírozta (sokan ezért a bankár kreatúrájaként beszéltek Jászairól), és az akkori parlamenti pártok nagykoalícióban támogatták – az MSZP-től a Fideszig. Ha Mészáros Lőrinc emberei nem tüntették volna el az internetről a Heti Válasz archívumát, most idelinkelhetnénk régi cikkünket, amely arról szólt, hogy a Balaton-privatizáló korszak első miniszterelnökét, Medgyessy Pétert miként segítette az SCD egy Tihanyra néző vízparti villához a Balaton déli oldalán. (Hogy a volt kormányfő mit fizetett a „dácsáért”, nem tudhatjuk, ám a vagyonnyilatkozatába elsőre nem sikerült beleírnia a szerzeményt.)
Mindezek után Jászai Gellért pályaíve megtört; az OTP valamiért egycsapásra kivonult az SCD mögül, de 2010-hez érve a Fidesz azért még igényt tartott a szolgálataira – egy sor különösen értékes ingatlan landolt nála például a Rogán vezette belvárosi önkormányzattól. Simicska Lajos azonban megálljt parancsolt Jászainak, s hősünk kénytelen volt átadni/eladni szinte minden kincsét, például a balatoni SCD-portfoliót vagy a Zsolnay Porcelánmanufaktúrát. A 2015-ös Orbán–Simicska-összekülönbözés után persze volt visszaút a csúcsra, a fideszesre hangolt Figyelő címlapján két évvel később már mint „Mészáros Lőrinc jobbkeze” feszített. Neki kellett volna ugyanis nemzetközi tényezőket is vonzó célponttá tenni, Mol–OTP–Richter-magasságba repíteni a felcsúti milliárdos tőzsdei érdekeltségét, az Opus Global Nyrt.-t, amelybe addigra már mindent belehordtak: szállodai, mezőgazdasági, ipari hálózatokat. Csakhogy az európai és észak-amerikai piacokhoz képest egyedi kockázatot jelentő országokra szakosodott befektetők nem szerették meg az Opus-konglomerátumot, hiába roadshow-ztak vele Londonban, Frankfurtban vagy akárhol. Ők inkább maguk döntöttek volna arról, mennyi turizmust, élelmiszeripart, bankot akarnak látni a portfoliójukban, nem kértek a készen kapott „vegyestálból”.
Mészáros Lőrinc vállalatából tehát nem sikerült nemzetközileg jegyzett magyar várat építeni, így addigi „jobbkezének” is új karrierlehetőség adódott. Konkrétan: az Opus kiszállt a kormányzati informatikai tendereken 2020-ra már taroló, de még csak egyszerű IT-cégként ismert 4iG Nyrt.-ből, és utóbbit – egy láthatatlan karmester intésére – megkapta Jászai Gellért. A cikkünk elején szereplő Kertész József Tamás-féle ügyvédi történet jelzi, hogy nem durva szakításról, pláne nem az Orbán-pikszisből való kiesésről volt szó. A 4iG új ura ugyanis véletlenül épp ekkortájt „költözött össze” Tiborcz István vállalkozásával. Ahogy megírtuk, egy hatszobás, 309 négyzetméteres, potom 107 négyzetméteres terasszal rendelkező budai – zöldmáli – hajlék került a kormányfő vejének BDPST Zrt.-jéhez. Pont abban a háromlakásos társasházban, melynek korábban minden egységét Jászai Gellért kezelte – és a két kisebbet mindvégig megtartotta. A sztori azóta pikáns fordulatot vett, hiszen a 4iG-elnök bő egy éve visszavásárolta Tiborcz ingatlanát, s – ahogy a Medgyessy-akciónál – legfeljebb az érintett felek tudják, hogy ki és mennyit nyert ezen a különös ügyleten.
„Természetes” persze, hogy
a 4iG részben ugyanúgy magántőkealapokon nyugszik, mint a Nemzeti Együttműködés Rendszerének majd’ minden kulcsvállalata.
(Néhány hónapja még 78 bejegyzett hazai magántőkalapról tudtunk, mára ez a szám 110-hez közelít.) Azaz per definitionem fogalmunk sem lehet arról, hogy (1) mely időpontokban ki(k) az érintett társaságok tényleges tulajdonosai, (2) csak jól ösztönzött menedzserek-e a Mészáros- és Jászai-félék, vagy birtokolják is az általuk kezelt üzletrészek meghatározó hányadát, (3) honnan származnak a magántőkealapokba pumpált tíz- és százmilliárdok, (4) illetve valóban „nemzeti” kézben vannak-e ezek az entitások, esetleg idegen – akár orosz, kínai, „kipcsak” – tőke is került a láthatatlan kasszákba.
A „boldog” tudatlanság állapotából persze nem következik, hogy ne látnánk, milyen fontosabb vállalatokat alapított vagy gyűjtött be a 4iG-kisgömböc az elmúlt két évben. És ne érzékelnénk, hogy a terjeszkedés intenzitása a Mészárosnál megszokott sebességnél is nagyobb. Vajon mi férhet még a bendőbe? Mutatjuk az állomásokat szép egymásutánjában – azért dőlt betűkkel, hogy aki nem fárasztaná magát a konkrétumokkal, tudja, mely bekezdéseket kell átugrania.
A 2020 augusztusában gründolt CarpathiaSat Zrt. szerény célt tűzött maga elé; azt, hogy 2024-re pályára állítja és üzemelti Magyarország első kereskedelmi, kormányzati és tudományos kutatási feladatokra is alkalmas műholdját. (Mindezt az állammal partnerségben tervezte, de mára a köztulajdon majdnem teljesen „elpárolgott” a cégből). S bár a Jászai-cég első nemzetközi jelentőségű biznisze, a Deutsche Telekommal kötött megállapodás ad acta került, a 4iG azért felvásárolta T-Systems Magyarországból korábban kiszervezett munkaerő egy jelentős részét – az INNObyte Zrt. formájában –, az agyakat tehát elszívta a német digitális multi környezetéből. Laza ujjgyakorlatként jött az adatközpont-üzemeltető DTSM Kft. megvétele, majd a védelmi és polgári (ipari, mezőgazdasági) célú drónok fejlesztésével és gyártásával foglalkozó Rotors & Cams Zrt.-ben való tulajdonszerzés. Még mindig az informatikai vonalon maradva: a 4iG „leuralta” a legmagasabb szintű minősítésekkel rendelkező Cisco-partner ACE Network Zrt.-t (akkori nevén Spacenet Zrt.-t), továbbá a vállalati számítógépes rendszereket építő Poli Computer Kft.-t, s – tovább bosszantandó a nagy német hátterű versenytársat – leszerződtette vezérhelyettesnek a T-Systems IT-területért felelős korábbi csúcsvezetőjét.
Mindeközben Jászaiék már rárobbantak a távközlési piacra is – megvették a Hungaro DigiTel Kft.-t, azaz Magyarország vezető, sőt a térség egyik meghatározó műholdas szolgáltatóját. Övék lett a telekommunikációs óriás Invitech ICT Services Kft., melynek infrastruktúráját 11 ezer kilométer országos lefedettségű optikai hálózat alkotja. „Vállukra vették” a sokáig a legnagyobbnak látszó zsákmányt, a telefon–internet–televízió-hármasságot szolgáltató, 232 milliárd forintos Digi Távközlési és Szolgáltató Kft.-t – és a hozzá tartozó az Invitel Zrt.-t.
Ezzel párhuzamosan beindult a 4iG nyugat-balkáni offenzívája is: a Telenor Montenegro felvásárlása és átkeresztelése ONE Crna Gora márkanévre, valamint az ALBtelecom és a One Telecommunications megszerzése, azaz albán távközlési piac „magyarosítása”. Majd újabb koronaékszerként a 4iG privatizálhatta az Antenna Hungáriát – többszörös apportművelet után közel 77 százalékot szerezve az addig állami műsorterjesztő, rendezvényszervező, távközlő vállalatban. Nem mellékesen: ugyanez a 4iG-sített Antenna Hungária jelenleg 25 százalékos tulajdonosa a magyarországi Yettelnek, vagyis a Vodafone és a Magyar Telekom riválisának.
Jászai Gellérték tehát ilyen előzmények után és körülmények között hódítanák meg a hazai Vodafone-t, szállnának be a hadiiparba, illetve vennének részt valamilyen formában az izraeli SpaceCom életében. Bónusz: a Jászai körüli magántőkealap-hálózat a fenti eseménysor előtt vagy közben megszerezte a Krisztina Plaza irodaházat a Déli pályaudvarnál, egy másik irodaépületet a Daubner Cukrászdánál (Montevideo u. 2/C.), egy telket a Normafa út 7. szám alatt, valamint a Tiborcz Istvánnal is kapcsolatba hozott háromlakásos társasházat a Felső Zöldmáli úton.
Amennyiben a Vodafone-ügylet valóban összejön – és a Yettelben is megmarad a 4iG-csoport kisebbségi részesedése –, Jászai Gellértéknek a hazai mobilpiac körülbelül 55 százalékában lesz valamiféle befolyása. Mindeközben a vezetékes internetszolgáltatás szűk 45 százaléka kerülhet hozzájuk (Digi+Vodafone), a televíziós műsorterjesztésnek pedig közel a felét ellenőriznék (Digi+Vodafone+MindigTV). Gazdaságtörténeti távlatban a 4iG mindezt egy szempillantás alatt hozná össze.
És akkor álljon itt néhány kérdés önmagunkhoz: miért nem lehet mindennek felhőtlenül örülni? Miért nem vesszük tudomásul, hogy a Vodafone-szerzés legalább olyan horderejű ügylet lehet a magyar távközlésben, mint az állami Matáv-monopólium harminc évvel ezelőtti eladása? Miért nem látjuk be, hogy egy olyan agyonszabályozott és nagy beruházásigényű szektorra, mint a telekommunikáció, nem lehet sok szereplőt ráengedni, mert nem lesz egységes szolgáltatási színvonal, azaz minden magyar digitális „jóléte” kerülne veszélybe? Jobb, ha külföldi nagyvállalatok kartelleznek a fejünk fölött a saját hazánkban, és minden fontos döntés Berlinben vagy Londonban születik? Miért nem tudjuk eléggé átélni az Indexnek nyilatkozó Jászai Gellért értékelését, amely szerint a Vodafone-tranzakciónak kiemelt szerepe van „egy protekcionista gazdaságpolitika nemzetstratégiai célkitűzésének a megvalósításában”? Ugyan miért nem tapsolunk, hogy a Mol, az OTP, a Richter és a Magyar Telekom mellett lehet még egy blue chip a hazai részvénypiacon – ha már Mészáros Lőrinc Opus Globalját nem sikerült feltolni a nagyok közé? Elvégre a 4iG épülő infokommunikációs portfoliója sokkal tisztább, mint az összemixelt Opusé, tehát bizonyára a nemzetközi befektetők figyelmét is felkelti majd (pláne, hogy német haditőkét már sikerült a vállalatba terelni). Miért nem jó még egy magyar multi, amely ráadásul tőzsdei körülmények között, állandó közzétételi kötelezettségekkel, relatíve átlátható módon működik?
A válasz meglehetősen brutálisan hangzik:
nem lehet globális térben is versenyképes nemzeti bajnok cégeket úgy felépíteni, hogy a megerősödésük teljes egészében mentes az elemi tisztességtől és a társadalmi-közösségi felhatalmazástól.
Merthogy valójában három ősforrása van az ilyesfajta NER-terjeszkedésnek: a piaci szabályok teljes megkerülése kormányzati beavatkozással, az állami tartalékok saját pénzként kezelése, valamint a lopás.
Kicsit részletesebben a három ősforrásról: (1) Lényegében nem tud olyan akvizíciót bejelenteni például a 4iG, amelyet a hatalom ne emelne ki azonnal a piaci, versenyhivatali viszonyrendszerből – ez történt a Digi-vásárlásnál, a statáriális Antenna Hungária-privatizációnál, s persze pontosan erre készülnek a Vodafone-ügyben is. (2) Ami az állami tartalékok – felhatalmazás és nyakló nélküli – bevetését illeti, sok hajmeresztő példát sorolhatnánk a kormány gyakorlatából. Őrült pénzért vettük a Budapest Bankot, csak azért, hogy később beolvasszák Mészáros Lőrinc bankholdingjába, azaz valódi ellentételezés nélkül megfosszák befolyásától a mindenkori magyar államot. Ugyancsak önmagát megkárosítva vásárolta meg a „köz” a felcsúti baráttól a Mátrai Erőművet, a Budapest–Belgrád-vasútvonal pedig szinte garantáltan nem térül meg az ükunokáink ükunokái életében sem. S miközben a Fidesz ellenzékben teljes joggal mérgelődött az állam és a magánszféra PPP-típusú pénzégetései láttán, most megcsinálja ugyanezt a magyar sztrádákkal. Ráadásul itt a tervezett Vodafone-vásárlás, amelyben minden menedzsmentjog és -felelősség a 4iG nevű magánvállalaté, viszont a 700 milliárdot érő cég vételárának felét leszünk szívesek mi – azaz az államban testet öltő közösség – kiköhögni. Mindezt azután, hogy a jegybank Növekedési Kötvényprogramjának legnagyobb nyertese is a 4iG lett. (3) És itt van még a lopás, a korrupció, amelynek egészen különleges megjelenési formái az egy-két szereplős, jócskán túlárazott, esetleg eleve csillagászati összegekre kiírt állami tenderek – amelyek egyik haszonélvezője épp a 4iG. Lehetséges, hogy a közbeszerzésekből „kimenekített” tíz- és százmilliárdok a már emlegetett titkos magántőkealapokban landoltak, de ezt persze nem tudjuk, csak sejtjük. Egy biztos: a 4iG-ben közel 60 százalékos többsége van olyan magyar és portugál bejegyzésű alapoknak, amelyről csak mondják, hogy „nemzeti”, de a világért meg nem mutatnák.
Az a furcsa helyzet állt tehát elő, hogy erősen hinnünk kellene abban, hogy úgymond „nemzetstratégiai ügy” a piaci szabályok kormányzati kiiktatása, a központi pénztartalékok kreatív – értsd: az állampolgár érdeke felől értelmezhetetlen – kezelése, valamint maga a lopás is.
Hát, nem hisszük.
#NER#Vodafone | Mészárosnál is „nemzetibb” nagytőkés születik? – Jászai Gellért útja a Vodafone-ig | Lehet gyorsabban terjeszkedni, mint Mészáros Lőrinc? A SCD-csoporttal egykor a turisztika „Molját” építő, majd a kudarcos kísérlet közben Medgyessy Péter exkormányfőt balatoni partszakaszhoz segítő Jászai Gellértnek sikerülhet. A balról jobbra fordult üzletember – csak úgy mellékesen – Tiborcz Istvánnal is ingatlanbizniszelt, most pedig regionális multit faraghat a hazai Vodafone-t bekebelező 4iG-ből. A Fidesz ugyanis stratégiai érdeknek tartja, hogy a közművek – köztük a digitális infrastruktúra – Jászai-féle „nemzeti nagytőkésekhez” kerüljenek. E folyamatnak vannak ésszerű elemei, de az alapja minimum billeg. Mert szinte egyetlen tény sem indokolja a „nemzeti” és a „tőkés” szavak használatát. Vélemény. | null | 1 | https://www.valaszonline.hu/2022/08/31/meszarosnal-is-nemzetibb-nagytokes-szuletik-jaszai-gellert-utja-a-vodafone-ig/ | 2022-08-31 14:04:00 | true | null | null | valaszonline.hu |
A Miniszterelnökség hétfői közleményében jelezte, hogy a felek közötti elszámolás a vételáron nem változtatott. A vételár forrását, állami kezességvállalás mellett, a Magyar Fejlesztési Bank biztosította hitelfinanszírozás útján leányvállalata számára. Az MFB Zrt. a Budapest Bank megvásárlásához forint alapú piaci forrást vont be.
A vételár kifizetése 279,64 forintos dollárárfolyamon történt, ami a jelenlegi piaci árfolyamnál kedvezőbb és az előzetes üzleti terveknek megfelel - hangsúlyozták. A Miniszterelnökség megjegyzi azt is, hogy a vételár összege nem növeli az államadósságot.
A hivatal közlése szerint a "Budapest Bank jól szervezett, üzletileg hatékonyan működő, eredményes pénzügyi vállalkozás, amelynek megvásárlásával az állam értékes vagyonelemhez jut". A bank idén az első negyedévben 5,1 milliárd forint konszolidált, adózás utáni eredményt ért el. 2015 első hat hónapjában az előzetes várakozások szerint a pénzintézet konszolidált, adózott nyeresége meg fogja haladni a 10 milliárd forintot.
A Miniszterelnökség megfogalmazása szerint "a Budapest Bank működését, üzletpolitikáját, operatív vezetését illetően az új tulajdonos nem gondolkodik mélyreható változtatásokban". Az átállásból az ügyfelek semmit nem érzékelnek majd - jegyezte meg. | Itt a vége: hatalmas összegért megvette az állam a Budapest Bankot | Az MFB csoporthoz tartozó Corvinus Nemzetközi Befektetési Zrt. kifizette a Budapest Bank Zrt. 100 százalékos üzletrészének ellenértékét, 700 millió dollárt a General Electric Capital Group számára; ezzel állami kézbe került a Budapest Bank teljes eszközállománya és érdekeltségei, például a Budapest Alapkezelő Zrt., a Budapest Autófinanszírozási Zrt., a Budapest Lízing Zrt. és a Budapest Flotta Zrt. | null | 1 | https://www.napi.hu/magyar-vallalatok/itt-a-vege-hatalmas-osszegert-megvette-az-allam-a-budapest-bankot.599797.html | 2015-06-29 14:30:00 | true | null | null | economx.hu (napi.hu) |
Korrupciós bűncselekmény gyanúja miatt az ügyészség őrizetbe vette az Országos Roma Önkormányzat elnökét, Agócs Jánost.
A Budapesti Regionális Nyomozó Ügyészség hivatali vesztegetés elfogadásának bűntette miatt folytat nyomozást.
A nyomozó ügyészség további bizonyítékok beszerzése és az elkövető elfogása érdekében összehangolt eljárási cselekményeket hajt végre, ezek folyamatban vannak.
A nyomozó ügyészség által őrizetbe vett Országos Roma Önkormányzat elnökét érintő ügyről az elsődleges nyomozati cselekmények után – várhatóan csütörtökön – adnak részletesebb tájékoztatást.
A Belügyminisztérium nem folyósította az Országos Roma Önkormányzatnak (ORÖ) a harmadik negyedévre járó 160 millió forintos támogatást, így nehéz helyzetbe került a szervezet – írta meg két hete a Népszava. | Korrupció gyanújával őrizetbe vették az Országos Roma Önkormányzat elnökét | Korrupciós bűncselekmény gyanúja miatt az ügyészség őrizetbe vette az Országos Roma Önkormányzat elnökét, Agócs Jánost. | null | 1 | https://444.hu/2022/08/31/korrupcio-gyanujaval-orizetbe-vettek-az-orszagos-roma-onkormanyzat-elnoket | 2022-08-31 00:00:00 | true | null | null | 444 |
Molnár János
2022.09.01. 05:45 2022.09.01. 08:17
Nem világos, honnan származtak a Márki-Zay Péterhez külföldről érkezett kampánypénzek, és az sem, hogy Gyurcsány Ferenc tudott-e ezekről – mondta Nacsa Lőrinc, a KDNP frakciószóvivője. Bár a baloldal korábbi, bukott miniszterelnök-jelölte szerint minden átlátható, az nem derült ki, hogy az Amerikából érkezett több száz millió forintnak megfelelő támogatást kik adták a Márki-Zayékat pénzelő amerikai szervezetnek. A háttérben felmerült Soros György neve, de Bajnai Gordon is segíthette a hódmezővásárhelyi polgármestert.
– A baloldal továbbra is hallgat a külföldről kapott kampánypénzeikről – mondta Nacsa Lőrinc, a KDNP frakciószóvivője szerdán. Nacsa szerint sok kérdés felmerült ebben a súlyos ügyben – utalt Márki-Zay Péter titokzatos, több száz millió forintos amerikai kampánytámogatására. Hozzátette, közismert, hogy Gyurcsány a baloldal vezetője, amit a külföldi támogatók is biztosan tudtak. Ezért fontos, hogy
tudott-e Gyurcsány Ferenc ezekről a kampánypénzekről és arról, azokat mire kapják – tette hozzá. A KDNP-s politikus arra is kíváncsi, Márki-Zay beszélt-e Soros Györggyel vagy valamelyik Soros-szervezettel, majd kijelentette, továbbra is várja a baloldal válaszát.
Amerikai pénzek és Bajnai bizalmasa a Márki-Zay-féle baloldali kampányban
Úgy tűnik, hogy Bajnai Gordon továbbra is komoly befolyást gyakorol a honi politikára.
Nem adott egyértelmű válaszokat Márki-Zay Péter a kampányfinanszírozását firtató kérdésekre az ATV Egyenes beszéd című műsorában kedd este. Arra a felvetésre, hogy a feljelentéseiről közismert Tényi István közérdekű bejelentést tett az ügyben, Márki-Zay azt állította, nincsen szó törvénysértésről. Magyarázata szerint a külföldről kapott támogatásból „közérdekű kampányt” finanszíroztak. A bukott miniszterelnök-jelölt megjegyezte, hogy az amerikai Action for Democracy nevű szervezet gyűjtött neki pénzt Amerikában, a több száz millió forintos támogatást pedig nem pártnak, hanem a hódmezővásárhelyi polgármester Mindenki Magyarországa Mozgalmának adta. Állítása szerint ez megfelel a magyar törvényi előírásoknak.
Márki-Zay azonban arra nem tért ki, hogy az amerikai szervezet honnan szerezte az anyagi forrásokat. Szerinte az az Action for Democracy dolga, hogy az adományt kitől és hogyan gyűjtik, Márki-Zayéknak csupán azzal kell törődniük, hogy a pénzt mire költik.
Hozzáfűzte, „nyilván speciálisan a magyar viszonyok megváltoztatásához magyar származású vagy magyar állampolgároktól kértek adományokat”. Arra a kérdésre, hogy miért kapott adományokat még júniusban, tehát jóval a választások után is, úgy válaszolt, ezekből fizették ki a kampányidőszakban keletkezett számláikat.
Füstös szobákban zajlik az egyezkedés Gyurcsány és Márki-Zay között
Gyakorlatilag titokban, a sajtó előzetes tájékoztatása nélkül találkozott Gyurcsány Ferenc és Márki-Zay Péter – derült ki a DK-elnök Facebook-bejegyzéséből.
Jelenleg az adatbekérési fázisban van az idei választásokra fordított pénzek felhasználásának ellenőrzése, amelyet a voksolást követő egy éven belül kell lefolytatni – közölte lapunk érdeklődésére az Állami Számvevőszék. Hozzátették, a törvényi előírások szerint párt külföldi szervezettől – jogi státusától függetlenül – és nem magyar állampolgár természetes személytől vagyoni hozzájárulást nem fogadhat el. Az ÁSZ vizsgálata ezen előírás betartására is minden esetben kiterjed.
Mint emlékezetes, a Márki-Zay Péter kampányfinanszírozásával kapcsolatos botrány néhány nappal ezelőtt robbant ki, amikor az idei választásokon vesztes kormányfőjelölt maga árulta el, hogy több száz millió forinttal segítették Amerikából.
Felmerült az is, hogy Soros György magyar származású amerikai milliárdos áll az Action for Democracy mögött. Ezt Márki-Zay nem tagadta egyértelműen, csupán annyit mondott, hogy nem hiszi.
Az biztos, hogy a szervezet a baloldalhoz köthető, mert ügyvezető igazgatója, Korányi Dávid most Karácsony Gergely főtanácsadója, de korábban Bajnai Gordon közeli munkatársa, külpolitikai főtanácsadója volt. Együtt mentek egy New York-i ENSZ-közgyűlésre, ahol Bajnai olyan kiemelt partnerekkel találkozott, mint a JP Morgan és a Rockefeller elnök-vezérigazgatója, valamint a Citigroup elnöke, Soros György vagy Nancy Brinker volt budapesti amerikai nagykövet. Még a The Wall Street Journal szerkesztőségébe is eljutottak, majd a beszámolók szerint Bajnai kitüntette azt a Charles Gati politológust, aki most szintén feltűnt az Action for Democracy vezetőségében.
Más szálon is kapcsolódott egymáshoz Márki-Zay és Bajnai. Kiderült ugyanis, hogy Bajnai Gordon és volt titkosszolgálati minisztere, Ficsor Ádám cége, a DatAdat fizethette Márki-Zay egyik éttermi számláját. A bukott jelölt korábban elismerte, hogy a Bajnaihoz köthető vállalkozás segítette a kampányát, de tudomása szerint a cég dolgozott a DK-nak és Karácsony Gergelyéknek is. Ebből arra lehet következtetni, hogy
a kiterjedt külföldi kapcsolatrendszerrel rendelkező Bajnai Gordon lehetett az április 3-a előtti ellenzéki kampány egyik kiemelt segítője.
Bizalmasa, Korányi Dávid pedig a budapesti Városházán is érvényesítheti egykori főnöke befolyását.
Amerikai pénzek és Bajnai bizalmasa a Márki-Zay-féle baloldali kampányban
Úgy tűnik, hogy Bajnai Gordon továbbra is komoly befolyást gyakorol a honi politikára.
A baloldal kampányát segítő amerikai pénzekre Márki-Zay már korábban is utalgatott. 2019-ben egy amerikai utazásáról számolt be, ahol Soros-szervezetekkel találkozott és nyíltan pénzt gyűjtött a kampányhoz, amelyről videókon is tudósított. Márki-Zayról ismert, több évig élt az USA-ban, amelyről legtöbb interjújában úgy beszélt, hogy eszébe sem jutott akkoriban még politizálni. Ennek ellentmondani látszik egy elszólása, amikor politikai kampányokon való részvételről és azok tanulmányozásáról beszélt egy interjúban. Az amerikai kapcsolatok jelentőségére utal az a tény is, hogy a bukott kormányfőjelölt Amerikában tartózkodott a Trump–Orbán-találkozó idején.
Borítókép: A bukott jelölt nem adott egyértelmű magyarázatot, de állítja, nem sértettek törvényt (Fotó: Kurucz Árpád)
Márki-Zay Péter
finanszírozás
GYURCSÁNY EMBEREI
gyurcsány
kampánypénzek
Állami Számvevőszék
kampánytámogatás
Márki-Zay
balliberálisok | Elszámoltatnák Márki-Zay Pétert | Nem világos, honnan származtak a Márki-Zay Péterhez külföldről érkezett kampánypénzek, és az sem, hogy Gyurcsány Ferenc tudott-e ezekről – mondta Nacsa Lőrinc, a KDNP frakciószóvivője. Bár a baloldal korábbi, bukott miniszterelnök-jelölte szerint minden átlátható, az nem derült ki, hogy az Amerikából érkezett több száz millió forintnak megfelelő támogatást kik adták a Márki-Zayékat pénzelő amerikai szervezetnek. A háttérben felmerült Soros György neve, de Bajnai Gordon is segíthette a hódmezővásárhelyi polgármestert. | null | 1 | https://magyarnemzet.hu/belfold/2022/09/elszamoltatnak-marki-zay-petert | 2022-09-01 00:00:00 | true | null | null | Magyar Nemzet (MNO) |
Újabb részleteket árult el a Központi Nyomozó Főügyészség Agócs János őrizetbe vételéről. Az Országos Roma Önkormányzat elnökét szerdán fogták el, és akkor annyit árultak el, hogy hivatali vesztegetés elfogadásának bűntette miatt folytatnak ellene nyomozást.
Csütörtöki közleményükben azt írják, 2022 nyarán Agócs azzal keresett meg több kisebbségi önkormányzati képviselőt, hogy 30 millió forintért átadja részükre az ORÖ elnöki tisztségét. Még a fizetés szabályairól is egyeztetett: 18 millió forint járt volna akkor, amikor lemond, míg a fennmaradó 12 millió forintot 2022 decemberéig kellett volna átadni. Agócs azt is vállalta, hogy közreműködik abban, hogy elnökké válasszák azt, aki fizet neki.
A ORÖ elnöke most a nyomozó ügyészség őrizetében van, a bíróság pénteken dönt majd az előzetes letartóztatásáról. Agócs nem ismerte el a bűncselekmény elkövetését, és panasszal élt az őrizetbe vétele és a gyanúsítás közlése ellen. Ha beigazolódik, hogy mégis korrupt volt, két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés várhat rá. | Az ORÖ elnöke 30 millió forintért árulta a posztját a gyanú szerint | Újabb részleteket árult el a Központi Nyomozó Főügyészség Agócs János őrizetbe vételéről. Az Országos Roma Önkormányzat elnökét szerdán fogták el és akkor annyit árultak el, hogy hivatali vesztegetés elfogadásának bűntette miatt folytatnak ellene nyomozást. | null | 1 | https://444.hu/2022/09/01/az-oro-elnoke-30-millio-forintert-arulta-a-posztjat-a-gyanu-szerint | 2022-09-01 00:00:00 | true | null | null | 444 |
Különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás miatt vádat emeltek egy baranyai polgármester és tizennégy társa ellen, a vád szerint 2,5 milliárd forintnyi uniós és hazai támogatást „tettek zsebre jogosulatlanul” - közölte a megyei főügyészség csütörtökön az MTI-vel.
Kutas Tamás főügyészségi szóvivő megerősítette, hogy a csalás irányítója a vád szerint Zádori János, Pécsvárad 2014 óta hivatalban lévő független polgármestere volt.
Zádori és házastársa baromfitartás-technológia adásvételére, beszerelésére szakosodott gazdasági társaságok tulajdonosaiként, vezetőiként olyan - baromfitartás, tojástermelés területén működő - cégekkel és egyéni vállalkozásokkal került üzleti kapcsolatba, amelyek önerő híján nem tudtak a kiírt pályázatokon. A házaspár az önerő igazolását valótlan tartalmú banki körbeutalásokkal, fiktív kölcsönökkel, hamis számlákkal teremtette meg, emellett a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal megtévesztése, a pályázati pénzek jogtalan lehívása érdekében a berendezések túlszámlázásával, továbbá a feltüntetett berendezés helyett olcsóbb eszközök beszerzésével, beszerelésével nyújtott segítséget „üzletfeleinek".
A vádirat szerint tucatnyi gazdasági társaság, vállalkozás jutott így jogosulatlanul - legalább 14 millió, legfeljebb 665 millió forintos - támogatáshoz.
A Nemzeti Adó- és Vámhivatal Dél-dunántúli Regionális Bűnügyi Igazgatósága az ügy kapcsán júniusban azt közölte az MTI-vel, a támogatási összegekből Baranya, Tolna, Bács-Kiskun és Csongrád-Csanád megyében korszerűsítettek állattartótelepeket úgy, hogy a beruházások költségeit egyes esetekben 20-25-szörös mértékben túlárazták és a feltüntetettnél jóval olcsóbb technológiákat, berendezéseket építettek be.
A nyomozóhatóság akkor közölte azt is, hogy az okozott kár megtérülésére az összes érintett baromfitelep technológiáját vagyonbiztosítás alá vonták, így várhatóan a teljes költségvetésnek okozott kár megtérül.
A vádhatóság mostani közleményében kitértek arra, hogy a bűncselekmény elkövetését szervező két vádlottal szemben hasonló bűncselekmények miatt már egy másik büntetőeljárás is folyamatban van a bíróságon. | Vádat emeltek Pécsvárad polgármesterével szemben költségvetési csalás miatt | Különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás miatt vádat emeltek egy baranyai polgármester és tizennégy társa ellen, a vád szerint 2,5 milliárd forintnyi uniós és hazai támogatást „tettek zsebre jogosulatlanul” - közölte a megyei főügyészség csütörtökön az MTI-vel. | null | 1 | https://444.hu/2022/09/01/vadat-emeltek-pecsvarad-polgarmesterevel-szemben-koltsegvetesi-csalas-miatt | 2022-09-01 00:00:00 | true | null | null | 444 |
A visegrádi országokkal való összehasonlításban kirívóan alacsony az ukrajnai menekültek számára elérhető pénzügyi segély mértéke Magyarországon. Csehországhoz, Lengyelországhoz és Szlovákiához képest mi sokkal kevesebb menekültről gondoskodunk, és több országnál sokkal kevesebbet is költünk erre a célra.
Hiába beszélnek többszázezer, akár bő 1 millió főnyi menekültről az Orbán-kormány különböző arcai, a ténylegesen hosszabb távon Magyarországon tartózkodó menekültek száma a valóságban csupán alig néhány tízezer. Az orosz invázió kezdete óta az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságának (UNHCR) adatai szerint 11 millió ember hagyta el Ukrajna területét — bár sokuk azóta hosszabb-rövidebb időre hazalátogatott.
A UNHCR adatai szerint Európa országaiban 3,8 millió fő, valamilyen, menekültek számára ideiglenes védelmet biztosító státusszal rendelkező ukrán állampolgár tartózkodik. Magyarország hiába határos Ukrajnával, a nálunk menedékes státuszra jogosított ukránok száma alig 28 ezres. Ennél még a távoli Portugália vagy Finnország is több menekülőt fogadott be, a szokásosan összehasonlítási alapként szolgáló visegrádi országokkal való összevetésben pedig kiugróan látványos, hogy Magyarország mennyire kevéssé vonzó hely a háború menekültjei számára.
Még az 5,4 milliós Szlovákiában is több mint 86 ezer menedékes státuszt osztottak ki, mint nálunk — a szlovák szám a mienk háromszorosát is meghaladja. Csehország, amely lakosságarányosan a legtöbb menekülőt fogadta be, 413 ezer ukránról gondoskodik. Lengyelországban 1 millió 274 ezer menedékes státuszt adtak ki, de becslések szerint a valóságban ott tartózkodó menekültek száma akár a 3 milliót is meghaladja.
A különbségek tükröződnek abban az összegben is, amit ismereteink szerint a V4-országok a menekültválság kezelésére eddig összesen fordítottak. Magyarország nagyon jóindulatú becsléssel sem költött a feladatra többet 15 millliárd forintnál, miközben Csehországban ismereteink szerint a nyár elejéig 170 milliárd forintnyi koronát, Lengyelországban számításunk szerint 548 milliárd forintnyi zlotyt költöttek a menekültekre.
Szlovákia nominálisan alulmúlja a magyar becslést az ismereteink szerinti 7,4 milliárd forintos költéssel, de északi szomszédunknál az EU-tól származó további félmilliárd eurót terveznek költeni a menekültek társadalmi integrációjára.
Ehhez képest az Orbán-kormány már fel is vette azt a 263,2 millió eurót, amit az Európai Unió a REACT-EU nevű alapból a menekültválságra tekintettel felszabadított — és el is költötte a menekültekhez egyáltalán nem kapcsolódó célokra.
A magyar segítség szegényessége abban is megmutatkozik, hogy nálunk a legalacsonyabb az alapesetben elérhető havi pénzügyi segély mértéke a V4-országok közül. Nálunk havonta alig 22 ezer 800 forintot kaphat a munkával nem rendelkező menedékes, miközben Szlovákiában 32 ezer forintnyi összeget, Lengyelországban 60 ezer forint értékű zlotyt, Csehországban 82 ezer forintnyi koronát vehet kézhez.
Lengyelországban és Szlovákiában a pénzügyi segélyezést olyan nemzetközi szervezetek is finanszírozzák, mint a UNHCR, ami csökkenti a nemzeti költségvetésekre nehezedő terhet. A magyar kormány vélhetően azért nem veszi igénybe ezt a lehetőséget, mert az elmúlt években a Fidesz-szövetséges sajtóban folyamatosan az UNHCR-t szidták azért, mert pénzt ad a „migránsoknak”.
Magyarország néhány tízezer ukrajnai menekültet sem képes rendesen ellátni, civilek végzik az állam segélymunkáját | atlatszo.hu
Még úgy is recseg-ropog a menekültügyi ellátórendszer, hogy a kormány által emlegetett százezrekhez (sőt, milliót meghaladó számhoz) képest a valóságban alig huszonvalahányezer háborús menekült tartózkodik Magyarországon. A réseket civilek, önkéntesek próbálják betömködni több-kevesebb sikerrel. A legnagyobb probléma az, hogy nincsenek rugalmas, hozzáférhető szálláshelyek a fővárosban, de a kormányzati sóherség és koncepciótlanság az egész folyamatra rányomja a bélyegét.
Szöveg: Sarkadi Nagy Márton – Adatvizualizáció: Szabó Krisztián
Közreműködtek: Anastasiia Morozova (Frontstory.pl), Mahulena Kopecká (Investigace.cz), Tomáš Madleňák (ICJK). | Magyarország költ a legkevesebbet az ukrajnai menekültekre a V4-országok közül | A visegrádi országokkal való összehasonlításban kirívóan alacsony az ukrajnai menekültek számára elérhető pénzügyi segély mértéke Magyarországon. Csehországhoz, Lengyelországhoz és Szlovákiához képest mi sokkal kevesebb menekültről gondoskodunk, és több országnál sokkal kevesebbet is költünk erre a célra. | null | 1 | https://atlatszo.hu/adat/2022/08/25/magyarorszag-kolt-a-legkevesebbet-az-ukrajnai-menekultekre-a-v4-orszagok-kozul/ | 2022-08-25 11:03:00 | true | null | null | atlatszo.hu |
Egy újabb sikeres adatigényléssel ismét sikerült többet megtudnunk a koronavírus-járvány terjedéséről. Közérdekű adatigénylésben kértük ki a Müller Cecília vezette Nemzeti Népegészségügyi Központtól (NNK) a regisztrált koronavírus-fertőzöttek életkorára vonatkozó idősoros adatokat. Az adatokat végül a járvány hazai megjelenésétől, azaz 2020 márciusától 2021 végéig kaptunk meg, és az NNK tíz korcsoportba sorolta be a regisztrált fertőzötteket. A kapott táblázatból jól látszik, hogy az újabb járványhullámok megjelenésével egyre több fiatal betegedett meg. A hivatalos járványügyi oldal adott időszakra vonatkozó adataival összevetve azonban azt tapasztaltuk, hogy a koronavírus-fertőzöttek száma akár több ezerrel magasabb lehet, mint amit eddig gondoltunk.
Július 4-én fordultunk közérdekű adatigényléssel a Müller Cecília vezette Nemzeti Népegészségügyi Központhoz (NNK). Ezúttal a járvány hazai megjelenése óta, vagyis 2020. március elejétől regisztrált koronavírus-fertőzöttek életkoráról szerettünk volna többet megtudni.
Korábban ugyanis nem volt elérhető ilyen adat. Annak ellenére, hogy az elhunytakról meglepően részletes információkat közölnek egy folyamatosan frissülő táblázatban, ami nemcsak az elhunyt korát, nemét tartalmazza, hanem az alapbetegségeiket is. Tavaly májusi cikkünkben részletesen elemeztük ezeket az adatokat.
Most azt kértük az NNK-tól, hogy küldjék el a napi bontásban a regisztrált koronavírus-fertőzöttek számát, és tüntessék fel a betegek korát is. Választ végül 30 nap után kaptunk, 2020. március 4-től 2021. december 31-ig terjedő időszakra vonatkozó validált adatbázist bocsátottak rendelkezésünkre, korcsoportos bontásban. „A felfedési kockázat kiküszöbölése végett a kért adatokat a 3 vagy az alatti esetszám esetén a számok kipontozásával adom meg” – írták.
A 40-49 éves korosztályban volt a legtöbb fertőzött
A táblázat a járvány kezdetétől egészen a tavalyi év végéig összesen 1,25 millió regisztrált fertőzöttet tart nyilván. Közülük
legtöbben a 40-49 éves korosztályhoz tartoztak, akik az összes fertőzött 22 százalékát tették ki.
Őket követik 16-16 százalékkal a 30-39, illetve az 50-59 év közötti fertőzöttek. A legkevesebb beteg a 90 év feletti korosztályban (0,7%) és a legkisebbeknél, a 9 év alatti korcsoportban (3,45%) volt.
Összességében azonban elmondható, hogy a betegek több mint fele (54,5%) 30-60 év közötti volt.
Minden ötödik fertőzött a 60 év feletti korosztályhoz tartozott, minden negyedik a 30 év alatti korcsoportból került ki.
Megnéztük azt is, hogy az egyes járványhullámokban hogyan alakult a fertőzöttek korcsoportok szerinti megoszlása. Az első járványhullám 2020. márciustól nyárig tartott, a második hullám 2021. februárig. A harmadik szintén nyáron ért véget, az esetszámok pedig a tavalyi évben is –csakúgy, mint 2020-ban – ősszel kezdtek el újra emelkedni.
Arról, hogy a járvány negyedik hulláma sok szempontból hasonlóságokat mutatott az egy évvel korábbi, második hullámhoz, egy tavaly novemberi cikkünkben írtunk részletesen. Összehasonlítottuk a négy hullám különböző görbéit, a fertőzöttek és elhunytak hétnapos átlagától kezdve egészen a lélegeztetőgépen lévő betegek számáig.
Így követi a negyedik hullám a második alakulását | atlatszo.hu
Leginkább az aktív fertőzötteket mutató grafikonon és az utolsó két ábrán látszik legjobban a kísérteties hasonlóság: a kórházi ápoltak és a lélegeztetőgépen lévők száma szinte ugyanolyan ütemben emelkedik, mint egy éve. Az abszolút számokat tekintve viszont a kórházban kezelteké elmarad a tavalyitól, a lélegeztetőn lévőké pedig megegyezik, ahogy az aktív fertőzötteké is majdnem azonos (minimálisan elmarad).
A fertőzöttek életkorát tekintve ugyanakkor akadtak különbségek: míg az első hullámban arányaiban sok idős, 80 év feletti betegedett meg (19,19%), az idő előrehaladtával egyre többen kapták el a vírust a fiatalabb korosztályokból is.
A második és harmadik hullámban a 40-49, és az 50-59 éves korcsoportból került ki a legtöbb fertőzött. A negyedik hullámban pedig a 20 év alatti betegek száma is jelentősen emelkedett (több mint 16 százalékra), ezzel párhuzamosan pedig arányaiban jóval kevesebb idős betegedett meg. Míg az első hullám során minden ötödik beteg 80 év feletti volt, a negyedik hullámban már csak minden harmincötödik fertőzött tartozott ebbe a korosztályba.
Nem egyeznek a számok
A konkrét számok mellett ugyanakkor az is érdekes, hogy a most kapott adatok mennyire egyeznek meg a hivatalos járványügyi tájékoztató oldal, a koronavirus.gov.hu számaival. A tavalyi év végéig a koronavirus.gov.hu 1 256 415 fertőzöttet tartott számon. Ugyanerre az időszakra az NNK-tól most megkapott adatbázisban azonban már 1 258 027 fő jelenik meg, ami 1600-al több a hivatalos járványoldal számainál.
Mindez azért különösen érdekes, mert az NNK által rendelkezésünkre bocsátott táblázatban a három alatti esetszámokat tartalmazó cellákat kipontozták, azaz jópár értéket nem ismerünk pontosan az egyes korcsoportokban. Az eltérés ezért akár még ennél is nagyobb lehet, hiszen a kipontozással elfedett fertőzöttek száma számításaink szerint valahol ezer és háromezer között mozog.
Pedig ha a két adatbázis megegyezne, akkor a jelenlegi adatsornak kevesebbnek kellene lennie a hivatalosan közölt számoknál. Válaszlevélben érdeklődtünk az NNK-nál azzal kapcsolatban, hogy mi magyarázza az eltérést, egyelőre azonban nem kaptunk választ kérdésünkre.
Szintén figyelemreméltó, hogy nemcsak a járványügyi tájékoztató oldal számaival nem egyeznek a most kapott adatok, hanem egy korábban NNK által elküldött adatbázissal sem.
Múlt heti cikkünkben bemutattuk településszintű bontásban a tavalyi év koronavírus fertőzöttjeinek oltási kórtörténetét – a fertőzöttek száma ebben az esetben sem egyezett meg a koronavirus.gov.hu számaival. Több mint háromezer volt a különbség, ennyivel több fertőzött szerepelt abban az adatbázisban.
A regisztrált koronavírus fertőzöttek több mint 70 százaléka oltatlan volt 2021-ben | atlatszo.hu
Ezek az adatok csak iránymutató jellegűek, pontos következtéseket nem tudunk levonni belőlük, már csak azért sem, mert nem tudjuk, a koronavírus fertőzöttek mikor kapták el pontosan a vírust, és ahhoz képest mikor lettek beoltva. Emellett az sem mindegy, hogy milyen vakcinát kaptak az oltottak.
Ha a most kapott adatbázisban csak a tavalyi év fertőzöttjeit nézzük, akkor is jelentős eltérések vannak. Múlt heti cikkünk adatait összevetve a mostanival (és ezúttal ott is figyelmen kívül hagyva a kipontozott cellákat), összesen 934 508 fertőzöttet látunk a tavalyi évben. A koronavirus.gov.hu szerint ez a szám 931 901, míg a most kapott adatbázis 934 076 fertőzöttet tart nyilván a tavalyi évre vonatkozóan.
És nem ez az első eset, hogy hasonló eltéréssel szembesülünk. Május végén megkaptuk, hogy 2022 január végéig mennyien vesztették életüket koronavírusban egy adott településen egy-egy napon. Azonban a hivatalos koronavírus-tájékoztató oldal, a koronavirus.gov.hu napi halálozási számaival összehasonlítva több mint 1600 elhunyt hiányzott az adatbázisból. Hétfői cikkünkben pedig megírtuk, hogy az elhunytak életkorát és nemét tartalmazó idősoros adatbázist kértünk az NNK-tól, a táblázat pedig a publikus számoktól és korábbi NNK-s adatsoroktól is jelentősen eltérő számokat tartalmaz.
Ismét a hivatalos járványportálon közöltektől eltérő adatokat kaptunk az NNK-tól az elhunytak számáról | atlatszo.hu
Eddig soha nem látott részletességű adatokat kaptunk a Nemzeti Népegészségügyi Központtól a koronavírus-fertőzésben elhunytakról. A táblázatból kiderül, hogy 2022 január végéig mennyien vesztették életüket koronavírusban egy adott településen egy-egy napon. Azonban a hivatalos koronavírus-tájékoztató oldal, a koronavirus.gov.hu napi halálozási számaival összevetve azt tapasztaltuk, hogy valami nem stimmel az adatokkal: több mint 1600 elhunyt hiányzik ugyanis a most kapott adatbázisból.
Korábban már megnéztünk több, mások által elküldött koronavírus tematikájú adatigénylést is, például a K-Monitor által korábban kapott adatokat, és ezeket összevetettük a hivatalos számokkal. Ezekben az esetekben sem stimmeltek az adatok. Mikor az eltérések okáról érdeklődtünk, utólagos korrigálásra hivatkozott a Müller Cecília vezette NNK.
„Megmagyarázta” Müller Cecília, miért hiányzik 1630 elhunyt a központi adatbázisukból | atlatszo.hu
A jelentős, adatforrások közötti eltérések miatt visszakerestük néhány korábbi sikeres adatigénylést, és összevetettük a központi kommunikáció által közölt számokkal. A vizsgált adatigénylések mindegyikében voltak olyan eltérések, amelyek sem egymással, sem a koronavirus.gov.hu-n közzétett számokkal nem egyeztek meg.
„A táblázatok a nyilvántartásban jelenleg elérhető adatok alapján készültek el, így a táblázatokban található adatok eltérhetnek a központi kommunikáció által korábban nyilvánosságra hozott adatoktól. Ennek több oka lehet, egyrészt jellemzően az előző napi adatokat másnap reggel publikálták, másrészt a nyilvántartásban folyamatos az adattisztítás, mely szintén eltérésekhez vezet” – magyarázták. | A járvány első négy hullámában a 40-es korosztályból kapták el legtöbben a koronavírust | Egy újabb sikeres adatigényléssel ismét sikerült többet megtudnunk a koronavírus-járvány terjedéséről. Közérdekű adatigénylésben kértük ki a Müller Cecília vezette Nemzeti Népegészségügyi Központtól (NNK) a regisztrált koronavírus-fertőzöttek életkorára vonatkozó idősoros adatokat. Az adatokat végül a járvány hazai megjelenésétől, azaz 2020 márciusától 2021 végéig kaptunk meg, és az NNK tíz korcsoportba sorolta be a regisztrált fertőzötteket. A kapott táblázatból jól látszik, hogy az újabb járványhullámok megjelenésével egyre több fiatal betegedett meg. A hivatalos járványügyi oldal adott időszakra vonatkozó adataival összevetve azonban azt tapasztaltuk, hogy a koronavírus-fertőzöttek száma akár több ezerrel magasabb lehet, mint amit eddig gondoltunk. | null | 1 | https://atlatszo.hu/adat/2022/08/16/a-jarvany-elso-negy-hullamaban-a-40-es-korosztalybol-kaptak-el-legtobben-a-koronavirust/ | 2022-08-16 11:04:00 | true | null | null | atlatszo.hu |
2022. július 29-én, egy hónap várakozás után megkaptuk az NNK-tól az elhunytak oltási kórtörténetét tartalmazó adatbázist. Az idősoros táblázat tartalmazza, hogy a 2021-ben elhunytak mikor és milyen típusú első, második és harmadik oltást kaptak. A 28 287 elhunytból 7531-en kaptak oltást is. Noha az elhunytak körén belül a Pfizerrel oltottak aránya volt a legmagasabb, ez abból is fakad, hogy ezt az oltást kérték többen. A beadott oltóanyagok alapján viszont a Sinopharmmal oltott elhunytak voltak magasabb arányban – az első, második és harmadik beadott oltások tekintetében is.
2022. július 29-én, egy hónap várakozás után sikeresen zárult legújabb adatigénylésünk, amit az NNK-nak nyújtottunk be. Azt szerettük volna megtudni, hogy a koronavírus-járvány idején elhunyt személyek mikor, milyen típusú vakcinával és hány alkalommal voltak beoltva.
Ennek a listának a meglétére egy korábbi, szintén az NNK-hoz benyújtott adatigénylésünk során kapott kimutatás kódja alapján következtettünk, melyből kiolvasható volt, hogy tárolnak oltási adatokat is az elhunytak számát tartalmazó adatbázisukban.
Az eddiginél részletesebb halálozási adatokat kaptunk, amelyek viszont megkérdőjelezik a hivatalos adatközlést | atlatszo.hu
Magyarországon eddig több mint 28 ezer áldozatot követelt a koronavírus-járvány. A hivatalos járványügyi tájékoztató oldal szerint a legtöbbüknek volt valamilyen alapbetegsége. Elemeztük az elhunytakról közzétett adatokat a járvány megjelenésétől kezdve, ebből pedig egyértelműen látszik, hogy melyek azok az egészségi problémák, amelyek rizikófaktort jelenthetnek. Ugyanakkor az adatszolgáltatás problémás pontjaira is rávilágít az elhunytakat összegyűjtő táblázat.
A jelenlegi sikeres igénylést viszont többszörös módosítás után tudtuk csak megszerezni. Első körben túl nagy volt az igénylésünk merítése. Egyben szerettük volna kikérni az elhunytak idősoros, településszintű, oltási adatokat tartalmazó adatbázisát, ami a túlzott részletesség miatt bizonyos települések esetében már személyes adat kiadásának minősült volna:
„Tekintettel arra, hogy az elhalálozás időpontjában koronavírus fertőzöttként nyilvántartott személyek száma napi szinten a települések jelentős részében legfeljebb 1-2 fő, amennyiben további azonosító adatokat (nem, kor) rendelünk hozzá, akkor lehetővé tesszük a név szerinti azonosításukat, s ezáltal személyes adatokat adnánk ki” – írta erre az NNK.
Az igénylést ezután újból beadtuk, immáron az azonosításra szolgáló adatok nélkül. A kapott táblázat a 2021-ben elhunytak településszintű, egész évre összesített adatait tartalmazta, melyben az egy, kettő és három oltást kapott elhunytak száma is fel volt tüntetve. Erről korábbi cikkünkben írtunk bővebben.
Tavaly a koronavírusban elhunytak negyede volt legalább egyszer oltott | atlatszo.hu
Ez az információ önmagában fenntartásokkal kezelendő ugyanis két nagyon fontos tényezőt – és azok összefüggését – az adatbázis alapján nem lehet kimutatni: nem tudjuk, hogy mikor kapták meg az elhunytak az oltásokat, és azt sem, hogy mikor veszítették pontosan az életüket. Ennek a két dátumnak a különbsége ugyanis kimutathatóvá tenné az oltás hatékonyságát, a fertőzés elleni védelem időtartamát.
Ez az adatbázis már adott egy becslést arról is, hogy mennyi volt a 2021-ben elhunytak valódi száma – mely már egy korábbi megigényelt adatsor tanúsága szerint is jelentősen eltért a koronavírus-járvány információs weboldalának szánt koronavirus.gov.hu-n megosztott számokkal. A 2021-ben elhunytak számát a táblázat szerint 28 153 főre kalkuláltuk, mivel a három vagy annál kevesebb elhunytat regisztrált településeknél – a beazonosíthatóságot kiküszöbölve – nem tüntettek fel értéket, a cellákat kipontozták.
A legújabb idősoros és minden egyéb oltási információt (dátum, típus, oltás száma) tartalmazó adatbázis legelőször ezt a becslést konkretizálja:
2021-ben 28 287 fő vesztette életét a járványban, míg a koronavirus.gov.hu-n 29 649 fő szerepel: 1362 fővel több, mint az NNK által validált, valóban koronavírusban elhunytak száma.
A negyedik hullámban a kétszer oltott elhunytak aránya magasabb lett
Az idősoros adatok alapján kimutathatóvá vált az egyes napokon egyszer, kétszer vagy háromszor oltott elhunytak száma és aránya is az adott napon elhunyt összes áldozaton belül.
Az oltott elhunytak száma az oltási terv előrehaladtával párhuzamosan változott. 2021 év elején az egy oltást kapott elhunytak száma volt a magasabb, 1640 fő azelőtt veszítette életét, hogy a második oltást megkaphatta volna, tehát kevesebb mint 28 nap telt csak el az első oltás és a halálozás között. Ezen felül 1431 egyszer oltott elhunyt nem is akart a második oltás lehetőségével élni, haláluk az első oltás után több mint 28 nappal következett be.
Az összes oltott elhunyt közül a legtöbb elhunyt csak két oltást kapott: a második oltást kérők közül 118 fő még a vakcina hatásának kialakulása előtt életét veszítette a fertőzésben – tehát halálukig nem telt el két hét sem a második adag felvételét követően. 2975 fő nem élt az emlékeztető oltás lehetőségével, ők a második oltás után több mint négy hónappal – ami a harmadik oltás felvételének második oltástól számított ajánlott ideje – veszítették életüket.
Végül pedig 696 fő volt, aki három oltás után veszítette életét, ebből 644 fő a harmadik oltás beadása után kevesebb mint négy hónappal, 52 fő pedig több mint négy hónappal hunyt el.
Ugyanezt a felosztást mutatjuk be az alábbi diagramon is, itt viszont minden vonal egy oltott elhunytat reprezentál, az oltás hossza és színe pedig az egyes oltások (és a halálozás) között eltelt időnek felel meg.
Az oltott elhunytak többsége Pfizert és Sinopharmot kapott
Az adatigénylésben a dátumok mellett megkaptuk az első, második és harmadik beadott oltás típusát is. Az év elején, amikor az oltás még kevésbé volt elérhető, és csak néhány, nyugati típusú oltóanyag volt az országban, látható, hogy már volt néhány Pfizerrel vagy Modernával oltott elhunyt. A harmadik hullám felfutásával egyidejűleg megérkeztek az első keleti szállítmányok is, kérhető volt már a kínai Sinopharm és az orosz Szputnyik V is.
A harmadik hullám felerősödésével az elhunytak száma is megnőtt, és ezzel együtt az oltott elhunytak aránya is. Ebben az időszakban viszont már egyes napokon több volt a Sinopharmmal egyszer oltottak száma, mint a Pfizerrel. A második oltáshoz szükséges 21/28 nap várakozási idő a harmadik hullám enyhülése alatt történt, így kevesebb a kétszer oltott elhunytak száma a hullám vége felé, viszont itt is inkább a Sinopharmmal oltottak száma volt magasabb.
A nyári enyhülést követő negyedik hullám során már az omikron variáns volt a domináns, ami erőszakosabb volt a korábbi mutációnál, az oltás hatékonysága is enyhébb volt ezzel a változattal szemben. Emellett látható, hogy az egyszer és kétszer oltottakon belüli megoszlás nem tér el jelentősen, ha az oltások típusát nézzük – viszont azok, akik első és második oltásnak Pfizert kértek, ők amiatt reprezentáltak magasabb arányban a negyedik hullám során, mert ők már éltek az augusztustól elérhető harmadik oltás lehetőségével is. Harmadik oltásból pedig a többség (az oltást kérők 98 százaléka) Pfizert kapott.
A harmadszor oltottak 98 százaléka nyugati oltóanyagot kapott emlékeztető oltásnak | atlatszo.hu
A különbség három vakcinánál különösen feltűnő volt: az NNK által küldött táblázat szerint április végéig 22 100 adag Modernát szállítottak ki 21 kórházba. Ez azonban akárhogy is nézzük, elenyésző része (mindössze 6 százaléka) az ekkorra már hivatalos adatok szerint hazánkba érkezett 367 ezer oltóanyagnak, amiből közel 268 ezer adagot használtak fel április végére.
Az egyes elhunytakhoz köthető első, második és harmadik oltás típusát az alábbi diagramokon úgy mutatjuk be, hogy az egyes kategóriákon belül a vonalak hossza az adott oltás és az elhalálozás között eltelt napok számát jelölik. A diagramokon a kategóriákon belül csak azokat az elhunytakat jelöljük, akik csak egy, csak kettő vagy mindhárom oltást megkapták. A vakcinanevekre kattintva kiszűrhetők az egyes típussal oltottak.
A csak egyszer oltottaknál látható, hogy nagyon sokan azonos idővel az oltás beadása után veszítették életüket – mely a harmadik hullám magas halálozási számával is magyarázható. Ezután az egy dózisú janssenes elhunytak száma ugrik meg egy hosszabb időtartam elteltével – ezek az esetek már a negyedik hullámhoz köthetőek.
A csak kétszer oltottaknál a „görbe” kevésbé az elején meredek: a kezdeti, több elhunyt a második hullám végét jelöli, a nyári enyhülés során kevesebb a kétszer oltott elhunyt, majd a negyedik hullám során a számuk megnőtt.
A háromszor oltottak között értelemszerűen nem látható enyhülés a görbületben, mivel minden harmadik oltást 2021-ben augusztus után, a negyedik hullám előtt és az alatt adtak be.
Az oltott elhunytak első oltásnak legnagyobb arányban Pfizert kaptak (45%), amit a Sinopharm követ (32%). Az arány a második oltásoknál is hasonló: 49% Pfizer, 30% Sinopharm. A három oltással elhunytak harmadik oltóanyagnak pedig 85 százalékban Pfizert kaptak, és csak 8 százalékuk kapott Sinopharmot.
Emellé viszont érdemes az egyes dózisokként beadott oltóanyagok arányában is megvizsgálni az oltott elhunytak arányát: Mivel Sinopharmból a három dózisból összesen 2,2 milliót adtak be 2021-ben és Pfizerből 7,7 milliót, így az oltottakon belüli megoszlásban aránytalanul magasabb a Sinopharmmal oltottak aránya, az oltáshoz mért arány terén pedig minhárom dózisnál a Sinopharm a legmagasabb.
A Sinopharmot első oltásként kérők 0,22 százaléka, második oltásként kérők 0,13 százaléka és a harmadik oltásként kérők 0,09 százaléka veszítette életét, ami a legmagasabb arány a többi típushoz képest.
Eddig az oltások dózisonkénti értelmezését mutattuk be, viszont a valóság ennél összetettebb: számos kombináció volt 2021-ben a beadott oltások típusát tekintve. Volt, aki már második oltásra is mást kapott, mint elsőre. A harmadik oltás során már szinte bármelyik típus kombinálható volt a korábbi dózisokkal, így a lehetséges kombinációk száma inkább a harmadik oltások beadásával nőtt meg. Ezeket a kombinációs útvonalakat mutatjuk be a lenti diagramon: a kör közepéről kifele haladva az egyes oltásokat – és azok kombinációit – lehet lekövetni. A vonalon megjelenő pontok a kapott dózist jelölik: ahol csak egy pont van a vonalon, ott egy oltás után, ahol két pont van, ott két oltás után, ahol pedig három pont van, ott három oltás után veszítette a fertőzött az életét.
Szabó Krisztián
Címlapkép: diagram az NNK-tól kapott adatokból | A Sinopharmmal oltottak közül hunytak el tavaly a legtöbben a beadott oltások arányában | 2022. július 29-én, egy hónap várakozás után megkaptuk az NNK-tól az elhunytak oltási kórtörténetét tartalmazó adatbázist. Az idősoros táblázat tartalmazza, hogy a 2021-ben elhunytak mikor és milyen típusú első, második és harmadik oltást kaptak. A 28 287 elhunytból 7531-en kaptak oltást is. Noha az elhunytak körén belül a Pfizerrel oltottak aránya volt a legmagasabb, ez abból is fakad, hogy ezt az oltást kérték többen. A beadott oltóanyagok alapján viszont a Sinopharmmal oltott elhunytak voltak magasabb arányban – az első, második és harmadik beadott oltások tekintetében is. | null | 1 | https://atlatszo.hu/adat/2022/08/08/a-sinopharmmal-oltottak-kozul-hunytak-el-tavaly-a-legtobben-a-beadott-oltasok-aranyaban/ | 2022-08-08 11:06:00 | true | null | null | atlatszo.hu |
Magyarország adósságállománya az elmúlt 20 évben közel megtriplázódott. A 2000-es évek első felében folytatott fiskális politikai megoldásokat, a 2008-as gazdasági válság okozta hitelfelvételeket, a koronavírus miatti járványügyi intézkedésekkel járó bevételkiesést és extra kiadásokat, illetve az áprilisi választásokat megelőző erősteljes túlköltekezést tekintve az adósságállományunk ilyen mértékű elszállása talán nem is túl meglepő. De mi a helyzet más uniós országokban? Hol tart Magyarország más nemzetekhez képest? Cikkünkben ezekre a kérdésekre keresünk válaszokat az adatok, és két szakértő, Bod Péter Ákos és Lentner Csaba segítségével.
Az Index 2018-as rövid összeállításában bemutatta, hogyan változott a magyar államadósság 2002 és 2017 között. A cikkben két fontos számértéket – és ezek hányadosát – emelték ki, melyek segítenek meghatározni egy ország államháztartási hiányának helyzetét: a GDP-t, az államadósságot és az államadóssági rátát, amely az adósságállomány és a GDP hányadosa (vagyis azt jelzi, hogy az államadósság hány százaléka az ország éves össztermelésének). Nézzük meg tehát legelőször ezt a három értéket az Európai Unió tagállamaiban 2002-től 2021-ig.
Az elmúlt 20 év adataira visszatekintve kijelenthető, hogy Magyarország államadósságának változása nagyjából megfelel az EU-s átlagnak, nem látható kiugró eltérés. Az inflációval korrigált reálértékű államadósság 2002 és 2009 között nagyobb ütemben növekedett, 2010 után viszont az uniós átlaggal összevetve ugyanazt a lassan emelkedő tendenciát tapasztaljuk, sőt: 2020-ban az EU-s országok átlagos adósságállománya a koronavírus hatására nagyobb ütemben nőtt, mint országunké.
Magyarország reálértékű adósságállományának változása követte az EU-s átlagot az elmúlt 20 évben
Az országok adósságrátájának mérésére és elemzésére jellemzően az adósság GDP-hez (bruttó nemzeti össztermékhez) viszonyított mértékét szokás vizsgálni. GDP tekintetében már nagyobb kilengésekkel találkozunk. 2008 és 2009 között Magyarország GDP-je drasztikusan (12,5%-kal) esett vissza, ami az EU-s átlaggal (-1,4%) összevetve meglehetősen rossz eredmény. 2010-től szintén nagyfokú az eltérés: a válság lassú múlásával Magyarország GDP-je 2019-ig 33,7%-kal bővült, míg az EU átlag 23,3%-os növekedést mutat.
Reálértékű GDP változása az Európai Unióban
Ezeket a változásokat az államadóssági ráta (adósságállomány az adott évi GDP-hez viszonyítva) többé-kevésbé jól lekövette. A következő ábrán látható, hogy hazánkban 2007 és 2010 között a drasztikus GDP-visszaesés (recesszió) hatására az addig az átlagosnál alacsonyabb (50-60% körüli) adósságráta 2010-re 80%-ra ugrott, ami az uniós átlaghoz képest erős növekedést jelent. Ezzel szemben az is leolvasható az ábráról, hogy 2010 után az EU országok adósságállományának GDP-hez viszonyított csökkenése (80,4%-ról 77,5%-ra) alacsonyabb mértékű volt, mint a magyar adósságcsökkenés üteme (80%-ról 65,5%-ra).
2010 után a GDP százalékában mért adósságállomány Magyarországon nagyobb ütemben csökkent, mint az EU-ban
Az adósság változásának mértéke tehát erős összefüggést mutat az adott ország GDP-jének változásával. Ez alapján érdemes azt is megvizsgálni, hogy egy-egy ország a 2010 és 2019 között tapasztalt gazdasági konjunktúrát (GDP növekedést) milyen mértékben „áldozta be” az adósságállománya csökkentésére. A következő, interaktív ábrán országonként megtekinthető, hogy egy-egy ország hogyan használta ki a gazdasági növekedést adósságának csökkentésére.
Minél egyenletesebben tart szét egy-egy ország esetében a 2010 utáni GDP növekedés és adósságcsökkenés, annál inkább elmondható az, hogy a növekedés (egy részét) az államadósság csökkentésére használták fel.
Az így gazdálkodó országok közé tartozik Ausztria (2016-tól), Bulgária (2016-tól), Hollandia (2014-től), Németország (2016-tól) és Svédország (2015-től). Magyarország 2010-től az EU-s átlagnak megfeleltethető kategóriába esik, miszerint hiába növekedett – akár nagyobb mértékben is – a GDP, az adósságállomány nemhogy csökkent, hanem – kis mértékben ugyan, de – nőtt. Belgiummal, Ciprussal, Finnországgal, Franciaországgal, Horvátországgal, Lengyelországgal, Lettországgal, Litvániával, Luxemburggal, Olaszországgal, Portugáliával, Romániával, Spanyolországgal és Szlovákiával alkotunk egy csoportot e tekintetben.
Reálértékű államadósság és GDP változása országonként
Ezeket a tendenciákat törte meg a 2020 elején kezdődő pandémia. A fenti, országonként elemezhető ábrán jól látszik, hogy 2020-ban szinte az összes uniós országban csökkent a GDP. Ez alól kivételt jelent Dánia (+1%), Írország (+6,6%), Litvánia (+2,4%), Luxemburg (+3,2%) és Svédország (1%). Magyarországon 6,3%-kal csökkent a GDP, az államadósság pedig 10,8%-kal növekedett 2019 és 2020 között. Az EU-s átlagnál (3,4%-os GDP csökkenés, 11%-os adósságállomány-növekedés) GDP tekintetében rosszabb, adósság tekintetében hasonlóak az eredmények. A következő évben azonban drasztikus eltérést tapasztalhatunk: az EU-ban az átlagos államadósság-növekedés 3,6%-os volt, míg Magyarországon 6,5%. A 2021 év végén (és 2022 év elején) főként a választásoknak tulajdonítható kormányzati túlköltekezés meghozta az eredményét, a kelet-európai régióban tavaly mi voltunk a legrosszabban teljesítő ország az egy főre jutó államadósság tekintetében.
A kelet-európai régión belül 2021-ben Magyarországon volt a legmagasabb az egy főre jutó államadósság
Az adatok alapján összeségében kijelenthető, hogy Magyarországon a 2008-as válságból történő kilábalás éveiben az államadósság csökkenése a GDP növekedési ütemével nem volt egyenesen arányos. Ez a jelenség az Európai Uniós országok nagy részére igaz, néhány kivételtől eltekintve. A pandémia szintén nem térítette el országunkat az EU-s fősodortól, azonban az országgyűlési választások előtti extrém kiadásnövekedés látható nyomokat hagyott az adósságállományunkon más országokhoz viszonyítva is. Ez egy drasztikusabb korrekciót jelez előre, melyet már tapasztalhatunk is az ötödik Orbán-kormány első intézkedései között (pl. az extraprofitadó intézménye vagy a rezsicsökkentés kedvezményezettjeinek szűkítése).
Az adatok bemutatása mellett megkérdeztünk két szakértőt is a magyar és nemzetközi államadósság változásáról: Bod Péter Ákost (közgazdász, a Corvinus Egyetem egyetemi tanára, az MTA doktora, a Magyar Nemzeti Bank egykori elnöke) és Prof. Dr. Lentner Csabát (közpénzügytan professzor, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Széll Kálmán Állampénzügyi Kutatóműhelyének vezetője). A kérdésekre a két megkeresett szakértő írásban reagált, válaszaikat alább mutatjuk be.
Válságkezelés magyar módra
Átlátszó: A 2008-as gazdasági válságot és a 2020-as koronavírus járvány okozta visszaesést összevetve, az Eurostat adatai alapján Magyarország az EU-s átlaghoz viszonyítva az előbbi esetben rosszabb, utóbbi esetben jobb teljesítményt tudhat a háta mögött a GDP-hez viszonyított államadósság tekintetében. Hogyan értékeli a két válság kezelése közötti különbséget az államadóssági ráta szempontjából?
Bod Péter Ákos: Az államadósság alakulása egyike a sok fontos nemzetgazdasági mutatónak, de szokványos időszakban keveseket foglalkoztat. Nem számít a gazdaságpolitika mumusának, ha éppen pénzbőség van a világban, és így a hazai és a nemzetközi kamatok szintje alacsony; ekkor ugyanis csekély az a kamatteher, amelyet a későbbi évek adófizetői örökölnek meg, amikor a hivatalban levő kormány az adósságállomány mérséklése helyett inkább megnöveli a tartozást.
Most azonban egészen más a helyzet, mert erőteljesen megy felfele a kamatszint az egész világban. Ezzel pedig minden hónapban egyre drágább az újabb kötvénykibocsátás, amivel a régebbi adósságállományt meg persze a mostani túlköltést finanszírozza az állam (nálunk konkrétan az Államadósság Kezelő Központ, ÁKK). Az adósság/GDP mutató leginkább a nemzetközi összehasonlításokhoz jó, no meg akkor jut igazi szerephez, ha teljesítendő határértékké teszik. Ilyen az EU stabilitási és növekedési paktumában és egyidejűleg az euró-átvételhez kijelölt úgynevezett Maastrichti kritériumrendszerben szereplő 60 százalékos határérték. Amikor úgy nézett ki, hogy Magyarország új EU-tagként igyekszik az elsők között belépni az euró-övezetbe, akkor fontos lett a maximum 60 százalékos adósságráta és az éves államháztartási hiány maximum 3 százalékos mértéke. Azonban a 2001 és 2006 közötti pénzszórási években az addigi elfogadható mértékű adósságráta elszállt, és ezzel már a 2008-as pénzügyi válság előtt odalett a gyors belépés esélye. 2010 után pedig a szuverenista felfogású Orbán-kormány teljesen irányt váltott; szemben az első kormányciklus idején hirdetett nézetével az újra hatalomra kerülő Fidesz nyilvánvalóan nem akarja az euróövezeti tagságot. Az Alaptörvénybe beíratták, hogy a forint a nemzeti valuta – addig ilyen mondat nem szerepelt az Alkotmányban.
A 60 százalékos limitnek jelenleg nincs különösebb jelentősége számunkra, mert jelenleg semelyik belépési ismérvet nem teljesíti Magyarország. A 3 százalékos éves megengedett deficit előírásának viszont 2013 és 2019 között gondosan eleget tett a kormány, hogy azzal távol tartsa a kukacoskodó Európai Bizottságot. Amint azonban a Covid-járvány miatt az európai intézmények feloldották ezt a korlátot, az Orbán-kormány azonnal jókora deficitet produkált 2020-ban, és azt követően is, mind a mai napig.
Lentner Csaba: A jelenlegi és 2010 utáni magyar válságkezelés alaptétele a közteherviselés. 2010 után a munkát terhelő adó és a vállalati nyereségadó csökkentése, majd az így előálló fizetőképes lakossági és beruházási kereslet-emelkedés után a forgalmi adók érvényesítése, vagyis az ezeken keresztül történő költségvetési bevételszerzés áll a középpontban. Lényeges, hogy sem most, sem tizenkét évvel ezelőtt, a válság kezelésében nem a lakosság, nem az önkormányzatok jövedelmeinek megkurtítása valósult meg, hanem éppen a viszonylag gyengébb költségvetési érdekérvényesítő képességgel rendelkező jövedelemtulajdonosok kedvezményezése, s így a fizetőképes kereslet növelése. Ebben a helyzetben teljesen közömbös, hogy az államadósság mérséklődésének üteme, vagy akár most az emelkedése más országokét felülmúlja.
Bod Péter Ákos: Az adóssághányad kisebb-nagyobb módosulásból én nem vonnék le túl nagy következtetéseket. A hányad romlik (növekszik), ha a számlálóban szereplő államadósság megnő egy adott évben, meg akkor is, ha nevező – azaz a nemzeti összetermék – csökken, márpedig 2020 ilyen esztendő volt egész Európában. Abban az évben a mi gazdaságunk is zsugorodott, egyidejűleg pedig megnőtt a költségvetés adóssága, így természetesen nagyot emelkedett az adóssághányadunk. De azzal nem nagyon lógtunk ki a trendből. Más ügy viszont, hogy 2021-ben is roppant nagy lett a deficit, és az idei első 5 hónap is hatalmas hiányokat hozott.
Lentner Csaba: Egy-egy kiragadott makrogazdasági mutatóval nem lehet egy gazdaságpolitikai kurzust átfogóan értékelni. A lényeg, hogy a magyar kormány továbbra se Brüsszel felé akarjon megfelelni, hanem a hazai társadalmat védje. Nem is hasonlítható a magyar válságkezelés hatékonysága a költségvetési hiány és államadósság tekintetében más országokhoz, hiszen egyedüli ország vagyunk, amelyik az Európai Unió Újjáépítési és Reziliencia Alapjából egy eurócentet sem kapott, ám mégis az EU egyik legjobb növekedési és beruházási aktivitási rátáját tudjuk felmutatni.
Gazdasági növekedés a jövő generációinak kárára?
Átlátszó: Adatforrásaink alapján az EU országok döntő többségénél megfigyelhető, hogy a 2008-as válságot követő konjunktúra időszakában a GDP növekedése nagyobb ütemű volt, mint az államadóssági ráta csökkenése. Ugyanakkor némely ország esetében (például Németország vagy Hollandia) az tapasztalható, hogy a GDP növekményt nagyobb mértékben használták fel adósságcsökkentésre. Mit gondol erről a jelenségről? Milyen mértékben „áldozható be” az éves gazdasági növekedés az államadósság csökkentésére?
Bod Péter Ákos: Valóban, a 2008 nemzetközi pénzügyi válságon és a rákövetkező euróövezeti zavarokon túljutva egészében véve igen előnyös konjunkturális viszonyok érvényesültek Európában, és jó szelek dagasztották a vitorlákat éveken át. Nemcsak a kamatszint süllyedt történelmileg páratlan mélységekbe, de 2014 után a kőolaj és egyéb nyersanyagok ára is leesett, miközben az európai exportőröknek jól ment – ez volt a helyzet a magyar gazdasággal is. Az akkori cserearány-javulást azért hozom szóba, mert most éppen az ellenkezőjét éljük meg:
az ipari termékek és szolgáltatások árszintje alig nő, miközben az energia és fémek világpiaci ára kilőtt.
Visszatérve a közelmúltra: a tagországok egy csoportja valóban már 2010-től azt képviselte, hogy a válságkezelési indítékú nagy állami kiköltekezésnek véget kell vetni, és egyensúlyközeli állami költségvetés kellene. Növekedési áldozat? Ha a gazdasági növekedés elégséges kereslet hiányában leáll, akkor amint J. M. Keynes, a 20. század nagy brit közgazdásza kifejtette, az állam jogosan avatkozik be többletkiadásokkal, de majd az így megugró államadósságot a jó konjunktúra éveiben nagyobb gond nélkül visszatörlesztheti.
Ám abban nincs gazdasági ráció, hogy ha egyébként is növekszik a gazdaság, a kormány akkor is kölcsönökből dagassza a keresletet olyan áron, hogy tízéves vagy húszéves lejáratra hitelt vesz fel. Az adósság ugyanis rámarad a következő évtizedekre: ők fogják elszenvedni a növekedési áldozatot.
No de a gyerekek és a meg sem születettek nem szavaznak, így bizony a demokráciákban, pláne, ha gyenge a választópolgárok jártassága a közügyekben és gazdasági kérdésekben, a költséges és látványos kormányzati fejlesztések hozhatnak voksokat, ha nem teszik fel a kézenfekvő kérdést: ez most az én jövő évi adómból megy, vagy a gyerekem kapja meg a csekket?
Röviden: a tagországok némelyike valóban kiegyensúlyozta a költségvetését a lendületes növekedés éveiben, Németországtól Bulgáriáig. Nálunk is időről időre szóba jött az kiegyensúlyozott államháztartás („nullás költségvetés”), hogy azután az év utolsó hónapjában, sőt, volt úgy, hogy a legutolsó naptári napon a kormány egy halom pénzt kiszórjon a számára fontos célokra, a politika előtt kedves intézményeknek és cégeknek.
Lentner Csaba: Magyarország az előző évtizedben jól teljesített. A Trianon utáni száz év legsikeresebb évtizedét tudhatjuk magunk mögött. IMF, Világbank-hitelek nélkül, sőt, sok esetben Brüsszel közvetlen és közvetett akadályozása ellenre értük el a sikereinket. Az elmúlt évtizedben hazánk az Európai Unió egyik növekedési motorjává vált. 2013 és 2018 között a magyar GDP átlagos növekedési üteme meghaladta az Európai Unió összes régiójának (V3, mediterrán térség, Skandináv országok, Németország, Ausztria, Franciaország) növekedési átlagát. Sőt, Magyarországon javult a legnagyobb mértékben 2002–2007-hez képest 2012–2017 között a költségvetési mérleg-kiigazítás. Mintegy 6 százalékkal sikerült csökkenteni a költségvetési deficitet a Medgyessy-Gyurcsány korszakhoz képest. A 2010–2019-es időszak egy optimális kurzus volt a magyar adottságokhoz és lehetőségekhez képest! Ne hagyjuk figyelmen kívül, hogy közel egymillió embert sikerült a munka világába integrálni, ne hagyjuk figyelmen kívül, hogy a credit crush jelenség sújtotta a vállalatokat, devizahitel-csapdában vergődtek a háztartások és az önkormányzatok, magas devizakitettség jellemezte a központi költségvetést is.
Az elért GDP többletünk már eleve úgy állt elő, hogy az adópolitikai reformokkal a növekedés költségvetési egyensúlyi oldalát kellett első körben megteremteni, majd az így előálló, majd gyarapodó GDP többlet pedig – való igaz – hogy nem teljes mértékben ment adósságcsökkentésre, hanem jó része a családok támogatására fordítódott. Európa legbőkezűbb családtámogatási rendszerét tudhatjuk magunkénak, kikerültünk az adósságcsapdából, és mindezt a 2010-es évtizedben a Világbank és az IMF hitelei nélkül értük. Szabadpiacról szereztünk pénzt, a GDP arányosan 15 százalékkal mérséklődő államadósság finanszírozására, sőt, a belföldi finanszírozási háttér megteremtésével a külső piaci kitettségünk jelentősen mérséklődött. Az, hogy milyen mértékben áldozható be a GDP-növekedés az államadósság csökkentésre? A kérdést ebben a formában felvetni s ez alapján értékelni véleményem szerint túlságosan leegyszerűsítő, merőben elméleti és általánosító, a konkrét, összetett valóságra nem alkalmazható fikció.
A gazdaságpolitikának az adott ország adott körülményeihez, elvárásaihoz kell igazodni. Oda kell tenni a pénzt s ott kell tartani, ahol a legnagyobb szükség van rá, főleg oda, ahol a legnagyobb társadalmi hasznot érjük el.
S ne feledjük, a jó kormányzás legfontosabb háttere a biztos parlamenti többség, a stabil kormányzás. Azok az elméleti közgazdászok, akik a régi tankönyveket követik, vagy külső elvárásoknak akarnak megfelelni, sok esetben pedig nem bizonyulnak jó gazdaságpolitikusnak.
Ellentétes vélemények a régiós elmaradásról
Átlátszó: A legfrissebb adatok szerint tavaly a kelet-európai régióban az egy főre jutó államadósság Magyarországon volt a legnagyobb. Úgy tűnik, hogy 2019-ig jobban teljesítettünk az átlagnál. Véleménye szerint minek köszönhető a régiónkban elfoglalt sereghajtó pozíció?
Bod Péter Ákos: Jó, hogy szóba jött a mi saját térségünk. Ugyanis teljes félreértés, ha a magyar államadóssági hányadot az euróövezethez vagy az EU átlagához viszonyítják, és megnyugodva megállapítják, hogy nem állunk rosszul. Jelenleg az osztrák és a német ráta között vagyunk az adóssághányadot tekintve, no de az eladósodott magyar állam mögött nem áll sem osztrák, sem német szintű gazdaság, termelékenység. Nem is olyan feltételek mellett finanszírozza a pénzvilág a magyar államot, mint a másik kettőt. A német állam a mai adatok szerint másfél százalékot fizet évente a tíz éves állampapírja után, az osztrák kettő százalékot. A magyar 10 éves állampapírok referenciahozama hét és fél százalék a forintpiacokon. Az ÁKK éppen most bocsátott ki a nemzetközi piacokon újabb kötvényeket: a 9 éves eurós kötvény hozama négy és fél százalék. Akár forintban, akár keménydevizában finanszírozzák a nagy és növekvő államadósságunkat, a kamatteher rajtunk nem annyi, mint a piacon a legmegbízhatóbbnak ítélt német államon. Ha pedig az adósságállományunkat a cseh, lengyel, szlovák, román vagy bolgár szinthez mérjük, akkor bizony nagyot nézünk. Most látszik, hogy milyen hiba volt a néhány évvel ezelőtti kegyelmi időszak elpuskázása.
Magyarország államadósság rátája a régiós országokkal összevetve jelentősen magasabb volt az elmúlt 20 évben
Lentner Csaba: Én pont fordítva gondolom, s nem is tulajdonítok nagy jelentőséget az euróban vagy dollárban mért államadósság alakulásának. Elég sokszor megverték a forintot az elmúlt másfél évtizedben. Jelentős és indokolatlan a forint árfolyamvesztése. Közép-Európában a forint ellen folyik a legerősebb spekuláció. A jelenlegi forint/euró árfolyam sem tükrözi vissza megfelelően a magyar gazdaság teljesítményét. Annyira azért nem vagyunk rosszak, hogy 400 forintot kellene adni egy euróért. A problémák inkább abból fakadnak, hogy 2019-ig, a magunkhoz képest kiugróan jó eredményeinket jobbára extenzív kormányzati erőforrások mobilizálásával értük el, és nem jutott elég figyelem a tudástőke-alapú gazdaság fejlesztésére. Hiába hívta fel a Magyar Nemzeti Bank már 2018-ban a versenyképességi programjával az oktatás, az egészségügy határozottabb fejlesztésére a figyelmet, hiába hangsúlyozta a kis- és középvállalatok exportképes árualapok előállítására történő kapacitálását, hiába voltak a zöld gazdaság térnyerésére, a károsanyag kibocsátás mérséklésére vonatkozó javaslatai, bizony még a politikai táboron belül is a kreativitás nélküli hitetlenkedők, a hosszú távú stratégiát átlátni képtelenek rózsaszín álomnak tartották Matolcsy György javaslatait.
A Nemzeti Bank versenyképességi programján humorizálóknak aztán 2020 tavaszán lehervadt a mosoly az arcáról, futottak is a Nemzeti Bankhoz újabb vállalati hitelekért, támogatásokért, s a kormány is eléggé belenyúlni kényszerült a saját bukszájába. Milyen jó lett volna pedig, ha a COVID19-válság a magyar gazdaságot már a tudástőke-alapú versenyképességi fordulat fázisában kapja el. A vállalatok és a lakosság likviditási nehézségeit így nem kizárólag adófizetői és külföldi adósság-keletkeztető tételekből, hanem vállalati és lakossági megtakarításokból lehetett volna áthidalni. És bizony a számok önmagukért beszélnek! Az egy főre jutó GDP vásárlóerő-paritás az EU 28 átlagához képest 2010–2019 között Magyarországon 7,6 százalékkal nőtt. Ez szép eredmény, de Litvániában 22,7 százalékkal, Észtországban 18 százalékkal, Lengyelországban 10 százalékkal, sőt, még Romániában is 18,3 százalékos a felzárkózás üteme. Én ezt tartom a fő problémának, nem pedig az államadósság – egyébként mindenhol emelkedő – szintjét. És bizony az előző évtized önmagukhoz képest jó, de nemzetközi térben gyengébb gazdasági, felzárkózási eredményei bázisán a COVID19, vagy az orosz-ukrán háború negatív pénzügyi hatásait is nehezebb kivédeni. Főleg úgy, hogy csak magunkra számíthatunk.
A régiós országok vásárlóerő-paritás alapján meghatározott, egy főre jutó GDP-jének változása 2000 és 2019 között
Ingatag jövőbeli kilátások
Átlátszó: Az elmúlt néhány hónap makrogazdasági történései és az előrejelzések alapján gazdasági szempontból kihívásokkal teli időszaknak nézünk elébe. Megítélése szerint az infláció folyamatos emelkedésével és a jelenlegi gazdaságpolitikai megoldásokkal hogyan fog változni rövid- és középtávon a magyar államadóssághelyzet más uniós országokhoz képest?
Bod Péter Ákos: A legutóbbi, májusi inflációs adat már két számjegyű: 10,7 % a magyar fogyasztói kosár alapján, és 10,8 az uniós („harmonizált”) módszertan szerint a megelőző év májusához mérve. Igen ám, de a magyar fogyasztói kosár egynyolcadát kitevő tételeknél teljesen valóságtól elrugaszkodott hatósági árak vannak érvényben („rezsicsökkentés”, csirkefarhát, 480-as gázolaj). Más tagországban, ahol a ténylegesen drágább energia-import megjelenik a fogyasztói árakban, és az új realitásokat nem fedik el átláthatatlan költségvetési műveletekkel, ott a mienknél jóval nagyobb árindexek is előfordulnak most, ám nem táblázzák be az állami költségvetést csak azért, hogy a végső fogyasztó meg se érezze a valóságot. Közgazdaságilag teljesen értelmetlen ragaszkodni a 2014-es szinten berögzített rezsi-tarifákhoz 2022 nyarán, amikor már minden lényeges körülmény megváltozott. Az persze igaz, hogy a valóságos rezsiköltségek hirtelen érvényesülése esetén sok család nehéz helyzetbe kerülne, bár a leginkább rászorultakat elviselhető költségvetési ráfordítások mellett meg lehet védeni. Ehelyett most a blőd választási ígéreteihez láncolt kormány nyolc kiválasztott gazdasági ágra vet ki súlyos többlet-adókat, amelyek zöme hamar meg fog jelenni a fogyasztói árakban, pénzintézeti és biztosítási tarifákban.
Lentner Csaba: Hasonló a pénzromlás mértéke más európai országokban is, sőt, még az Egyesült Államokban is 10 százalék körüli. Igaz, nekünk kisebbek a kapacitásaink, a tartalékaink, a pénzpiacokra jobban ráutalt ország vagyunk, így az infláció több pénzt fog kiszívni az állam és a lakosság pénztárcájából. A Nemzeti Bank most a pénz sterilizálásával (jegybankba történő elhelyezésével, emelkedő kamatok mellett), következetes piaci hitelszabályozással, s az alapkamat és a kamatfolyosó emelésével tud segíteni. Sorra veri vissza a forint elleni spekulációs támadásokat a jegybank, mint az áprilisi választások előtt is látható volt. Ám a kamatemelések egyrészt javítják a forint árfolyamát, mérséklik az inflációt, de ugyanakkor emelik az egyébként is emelkedő magyar államadósság külföldi piacokról történő finanszírozási költségeit. És erre nagyon rá is kényszerülünk, hiszen magyar állampapírt csak jóval magasabb hozamon vásárolnak a befektetők, sőt, még így is vannak problémák, hiszen nem minden állampapír-piaci aukció sikeres. Tehát alapkamatot kell emelni, ami alapján emelkedni fognak az állampapír-piaci referencia-hozamok, biztonságosabbá, lefedettebbé válik a magyar állam működésére fordítható, külföldről bevont pénztömeg, másrészt a néha túlzóan magas vállalati és lakossági hitelfelvételeket is mérsékli a Nemzeti Bank kamatemelése.
Rövid távon úgy tűnik, hogy az európai térben az államadósság-csatát elveszítjük, tehát tovább fog emelkedni az állam tartozásállománya, de hosszabb távon van remény.
Egy versenyképes, energiatakarékosabb, hatékonyabb energiamixszel termelő nemzetgazdasági struktúra, amelynek a termékei, szolgáltatásai kelendőbbek, jobban eladhatók belföldön és külföldön is, bizony tartósan képes arra, hogy a GDP-t érdemben emelje, emelje a vállalati és nemzetgazdasági nyereséget, saját erős tőkefelhalmozást eredményezzen a vállalatoknál. Vagyis? Bármennyire is nehéz lesz, bármilyen arcvesztések is következnek be, de vissza kell térni a Magyar Nemzeti Bank versenyképességi programjához, a fenntartható közgazdaságtan alapjaihoz.
Bod Péter Ákos: Hogy az ilyen kapkodó, improvizáló intézkedésekre miként reagálnak az érintett iparágak, mit tesznek az emberek, azt ma még nem látni. Az intézkedések egy része bizonyára ütközik uniós szabályokkal, és nem mellesleg a közgazdasági rációval, és összekuszálja az üzleti viszonyokat. A magyar állam külső pénzügyi megítélése – ezzel nem okozok nagy meglepetést – gyengébb, mint a másik három visegrádié, és ez bizony tükröződik a hitelhez jutás kamatfeltételeiben. Hogy mekkora lesz egy vagy két év múlva a magyar államadóssági ráta a GDP százalékában, azt most nem akarom megtippelni, de továbbra is sokkal nagyobb lesz, mint a térségben a sorstárs nemzeteké (a horvát, szerb, ukrán esetet most nem hozva ide), és sajnos, biztosra mondható, hogy a kamatkiadások aránya jelentősen megemelkedik az államháztartás kiadásai között. Félek, hogy az olyan stratégia tételek kárára, mint amilyen az oktatás, egészségügy, tudományos kutatás, környezetvédelem. | Nem kiugró a magyar államadósság, a régióban viszont sereghajtók vagyunk | Magyarország adósságállománya az elmúlt 20 évben közel megtriplázódott. A 2000-es évek első felében folytatott fiskális politikai megoldásokat, a 2008-as gazdasági válság okozta hitelfelvételeket, a koronavírus miatti járványügyi intézkedésekkel járó bevételkiesést és extra kiadásokat, illetve az áprilisi választásokat megelőző erősteljes túlköltekezést tekintve az adósságállományunk ilyen mértékű elszállása talán nem is túl meglepő. De mi a helyzet más uniós országokban? Hol tart Magyarország más nemzetekhez képest? Cikkünkben ezekre a kérdésekre keresünk válaszokat az adatok, és két szakértő, Bod Péter Ákos és Lentner Csaba segítségével. | null | 1 | https://atlatszo.hu/adat/2022/06/16/nem-kiugro-a-magyar-allamadossag-a-regioban-viszont-sereghajtok-vagyunk/ | 2022-06-16 11:09:00 | true | null | null | atlatszo.hu |
A járvány után újból beinduló gazdaság energiaéhsége, illetve az orosz-ukrán háború elhúzódása miatt Európában újra központi témává vált az energiakérdés. Az egyre magasabb inflációért is felelőssé tehető energiaár-növekedést a világ összes országa megérzi, de a hagyományos nyersanyagokban hiányt szenvedő kontinensünkön az elmúlt időszakban kiemelkedően fontossá vált a téma. Ez a helyzet, illetve a tudomány által hosszú évek óta sürgetett kibocsátási célok szigorúbbá tétele (és ezeknek a betartatása) következtében a megújuló, alternatív energiaforrások egyre inkább a középpontba kerülnek. Cikkünkben azt vizsgáljuk, hogy az Európai Unió energiamixében mekkora arányt képviselnek a megújulók a hagyományos energiaforrásokhoz képest, illetve hogy ehhez viszonyítva Magyarország milyen helyet foglal el más uniós országokkal összevetve.
A különböző energiaforrások megoszlásának részletes vizsgálata előtt érdemes elemezni az EU átlagos energiafogyasztását. Jellemzően a tőlünk északabbra található országok (Finnország, Svédország, Belgium, Hollandia) fogyasztják a legtöbb energiát, míg Magyarország egy főre jutó energiahasználata EU-átlag alatti. A tendenciában azonban érdekes jelenség figyelhető meg: 2014 és 2020 között Magyarország energiafogyasztása 11%-ot emelkedett, míg az Európai Unió országainak átlaga 1%-kal csökkent.
De milyen típusú energiahordozók teszik lehetővé ezeket a fogyasztási adatokat? Az unióban 2020-ban átlagosan az elérhető energia 34%-a kőolajból, 24%-a földgázból, 13%-a atomenergiából, 10,2 szilárd tüzelőanyagokból és 17%-a megújuló energiaforrásokból származott. 2004 és 2020 között a kőolajból származó energia csaknem 5 százalékponttal, a szilárd tüzelőanyagokból származó energia 7 százalékponttal, az atomerőművekből származó energia 2 százalékponttal csökkent, míg a földgázból 2, a megújulókból csaknem 11 százalékponttal áll több az országok rendelkezésére.
A legnagyobb változás tehát a megújuló energiaforrások esetében következett be, ráadásul pozitív irányban.
Emellett az egyes országok részletes energiamixére tekintve hatalmas különbségek tárulnak fel. Vannak országok (például Málta és Ciprus), melyek esete szinte teljes egészében a kőolajtól való függéssel jellemezhető, míg mások láthatóan már évekkel ezelőtt komolyabb lépéseket tettek a megújulók és egyéb energiaforrások felé. Lettországban például már 2004-ben az elérhető energia több mint egyharmadát tették ki a megújulók, Svédország és Finnország 16 év alatt 25 százalékponttal volt képes növelni a megújuló energiaforrások mennyiségét. 2020-ban Svédország elérhető energiájának csaknem felét a megújulók tették ki. Magyarország sajnos elmaradt az EU-átlagtól: 2020-ban a megújuló energiaforrások 11,3 százalékkal képviseltették magukat országunk energiamixében, ami 2004-től 7,7 százalékpontos javulást mutat. 2020-ban a legnagyobb részarányú energiaforrásaink a földgáz (33,5%) és a kőolaj (28,6%) voltak. Emellett érdemes még kiemelni az atomenergia megoszlását (15,5%), hiszen e tekintetben az uniós átlag felett vagyunk.
Mekkora esélye van egy atomkatasztrófának az orosz-ukrán háború miatt? | atlatszo.hu
A másik atomfélelem az atomreaktorok elfoglalásának tényéből fakadt. Már a háború első napján, február 24-én sikeresen elfoglalták a Csernobili Atomerőművet az orosz csapatok, amely akció során a felkavart radioaktív por miatt megnőtt a környéken mért gammasugárzás. A március 6-ára elfoglalt Zaporizzsjai Atomerőműnél pedig tűzeset is volt, aminek helyét a kezdeti információk nem közölték, így akár az is feltételezhető volt, hogy az atomreaktorok kerültek veszélybe.
A megújuló energiában rejlő lehetőségek nagy részét leginkább három területen használják ki az EU-s országok: elektromos áram, hűtés/fűtés és közlekedés. Előbbi két területen Magyarország jócskán átlag alatt teljesít. Elektromosság tekintetében országunk hátulról a második (11,9 százalékban használunk megújulókat erre a célra), a hűtés/fűtésben használt 17,7 százaléknyi megújuló részaránnyal hátulról a hatodik helyezést érjük el az EU-s ranglistában. Az elektromos áramot leginkább Ausztria, Svédország és Dánia, a hűtés/fűtést pedig Svédország, Észtország és Finnország állítja elő megújulókból. Közlekedés terén Magyarország a hatodik, átlag feletti helyezést éri el a 11,7 százalékos megújuló energia részaránnyal. Ebben a kategóriában Svédország, Finnország és Hollandia teljesít a legjobban.
A közlekedésben elért jó eredmény valószínűsíthetően annak köszönhető, hogy Magyarországon az uniós átlag felett vannak jelen a különböző bioüzemanyagok. Az Eurostat adatai alapján az elektromos áram felhasználására fordított megújuló energia 2005 tájékán szinte teljes egészében (85%) szilárd bioüzemanyagok által vált lehetővé. 2020-ra ez az arány 30%-ra csökkent, és a napenergiából származó elektromos áram vált a leggyakoribbá (44%). Az utóbbi évek technológiai fejlődése és az állam által nyújtott pályázati lehetőségek úgy tűnik, megtették hatásukat. Remélhetőleg a most tervezett szabályváltozások nem fogják negatívan érinteni a napenergia részarányának pozitív változását.
Az ábrán az is látható, hogy 2010-től kezdődően a szélenergia is növekedési pályára állt, 2012-ben 27 százalék volt a részaránya a megújuló energiaforrásokból származó áramtermelésből, azonban az utóbbi években hozott szabályzások szinte teljes egészében ellehetetlenítették a szélerőművek telepítését. Ezen intézkedések eredménye meg is látszik a szélenergia részarányának csökkenésében. Pedig a szélenergia részaránya 2004 és 2020 között EU-s szinten megháromszorozódott, amely egy olyan jó adottságokkal rendelkező országnak, mint Magyarország, példamutató lehet. Az Európai Unió megújulókból fedezett áramfogyasztását egyébként a szélenergia mellett a víz- és a napenergia dominálja:
A 2004-től ismert adatok alapján összességében tehát kijelenthető, hogy az EU-n belül általános jelenség a megújulók részarányának növekedése, Magyarország viszont elmarad az uniós átlagtól.
Energiafogyasztásunkat leginkább a bioüzemanyagok és a napenergia-termelés támogatja, mely kiterjeszthető lenne további lehetőségekkel függőségünk csökkentése érdekében. Emellett azt is fontos megjegyezni, hogy az unió által 2009-ben vállalt megújuló energiaforrásokkal kapcsolatos célokat (Franciaországot leszámítva) minden ország teljesítette.
A kérdés az, hogy ezek az eredmények a jelenlegi kihívásokat és a következő évek geopolitikai változásait milyen mértékben tudják kiegyensúlyozni, illetve hogy az egyes országok mennyire lesznek képesek gyorsítani az energiamixük arányainak módosításán. | Jobb a helyzet a megújuló energiaforrások terén, de még van hova fejlődnünk | A járvány után újból beinduló gazdaság energiaéhsége, illetve az orosz-ukrán háború elhúzódása miatt Európában újra központi témává vált az energiakérdés. Az egyre magasabb inflációért is felelőssé tehető energiaár-növekedést a világ összes országa megérzi, de a hagyományos nyersanyagokban hiányt szenvedő kontinensünkön az elmúlt időszakban kiemelkedően fontossá vált a téma. Ez a helyzet, illetve a tudomány által hosszú évek óta sürgetett kibocsátási célok szigorúbbá tétele (és ezeknek a betartatása) következtében a megújuló, alternatív energiaforrások egyre inkább a középpontba kerülnek. | null | 1 | https://atlatszo.hu/adat/2022/05/31/jobb-a-helyzet-a-megujulo-energiaforrasok-teren-de-meg-van-hova-fejlodnunk/ | 2022-05-31 11:11:00 | true | null | null | atlatszo.hu |
Az Egyesült Nemzetek Szervezetének alapítása óta egyik legfőbb célja és tevékenységi területe a nemzetközi fejlesztési együttműködés erősítése. Az ENSZ alapokmányában (1945) foglaltak szerint a szervezet fő célja a gazdasági és szociális előrehaladás és fejlődés feltételeinek előmozdítása. Az már az 1940-es és 1950-es években nyilvánvaló volt, hogy a legszegényebb országokban az életszínvonal javításának szükségessége, a nemzetközi biztonság erősítése kulcskérdésnek számít, így már ekkor olyan határozatokat fogadtak el a szervezeten belül, amelyek a fentebb említett országok gazdasági fejlesztésének nemzetközi támogatását célozták meg. Az 1960-as évektől minden egyes évtizedben ezen országok megsegítésére "ENSZ Fejlesztési Évtized" elnevezéssel – több-kevesebb sikerrel és eredménnyel záruló – nemzetközi fejlesztési programok készültek. Fontos mozzanat volt, amikor 1986-ban – harmadik generációs emberi jogként – a fejlesztési együttműködés etikai alapjaként a fejlődésre való jog is elismerést nyert.
Az ezredfordulón a nemzetközi fejlesztési együttműködés fontos momentuma volt az ún. Millenniumi Fejlesztési Célok (Millennium Development Goals, MDG) 2000 és 2015 közötti időszakra vonatkozó programjának elfogadása, amelynek középpontjában és elsődleges céljai között a szegénységben élő és az éhezéstől szenvedő népesség arányának számottevő csökkentése volt. A programot a végrehajtásának kezdeti hiányosságai és korlátozott eredményei miatt számos kritika érte, többek között azért is, mert nem vette figyelembe a fenntartható fejlődés korábban, egyetemesen elfogadott koncepcióját.
2012-ben, az ENSZ Fenntartható Fejlődési (Rio+20) konferencia után nemzetközileg is szükségszerűvé vált a fejlesztésiekhez hasonlóan a fenntartható fejlődéssel kapcsolatos jövőbeli célok minél pontosabb meghatározása. A magas szintű testület (High-Level Panel of Eminent Persons on the Post-2015 Development Agenda, röviden HLP) létrejötte után 2013 elején kezdte meg munkáját az az ENSZ égisze alá tartozó kormányközi munkacsoport, amelynek fő feladata a civil szféra részvételével a fenntartható fejlődési célokra vonatkozó javaslat elkészítése volt. A célok kidolgozása azért volt fontos, mert túl kellett lépnie a Millenniumi Fejlesztési Célokban megfogalmazottakon, illetve egyetemesen, nemcsak a fejlődő országokra vonatkozóan kellett helytállónak lennie.
Az ENSZ 193 tagállama 2015 szeptemberében fogadta el az új integrált fenntartható fejlődési és fejlesztési keretrendszert, az Agenda 2030-at (hivatalos nevén: Transforming our world: The 2030 Agenda for Sustainable Development), amely a szegénység megszüntetéséhez, az egyenlőtlenségek leküzdéséhez, Földünk környezeti rendszerének megóvásához vázol fel elképzeléseket. Az új keretrendszer egyik fő jellegzetessége, hogy – szemben a korábbi fejlesztési együttműködési tervekkel – átveszi a fenntartható fejlődési programok átfogóbb szemléletét, minden ország és régió számára célokat és feladatokat ír elő. Az Agenda középpontjában a Fenntartható Fejlődési Célok (Sustainable Development Goals, SDG) állnak, minden nemzetre érvényesen és senkit nem kihagyva a célok megvalósulásából ("leaving no-one behind").
Az Agenda összesen 17 célt, ezeken belül pedig összesen 169 részcélt és közel 230 indikátort tartalmaz, amelyek a fenntartható fejlődés több aspektusát kívánják felmérni és 2030-ig folyamatosan monitorozni. Az indikátorok kialakításáért az ENSZ – erre a célra létrehozott – kormányközi munkacsoportja (Inter-agency and Expert Group on SDG Indicators, IAEG-SDGs) a felelős.
Online felületünk célja kettős: egyrészt a KSH szerepvállalásán keresztül szeretnénk közelebb hozni az érdeklődőkhöz a Fenntartható Fejlődési Célok keretrendszerét és főbb indikátorait, másrészt informatív és interaktív módon kívánjuk közzétenni az eredményeket azok folyamatos monitoringjával és felülvizsgálatával, igazodva a nemzetközi eseményekhez.
A hivatkozott indikátorok az ENSZ globális céljaihoz kapcsolódó mutatószámok, amelyek egyik alapvető célja a nemzetközi összehasonlíthatóság biztosítása. A Magyarországra vonatkozó releváns indikátorrendszer kialakítása még előttünk álló feladat, amelyet a KSH az állami szakértők és a kutatók bevonásával közösen dolgoz ki a közeljövőben. | ENSZ FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉSI CÉLOK (KSH) | A dokumentumban megfogalmazott 17 fenntartható fejlődési célhoz (Sustainable Development Goals – SDGs) 169 alcélt társítottak, amihez a mai állás szerint 231 indikátort rendeltek, hogy ezek mutassák az egyes országok, illetve a világ közeledését a meghatározott célokhoz. Az indikátorok fejlesztésében 2020-ban érkezett el oda az ENSZ, hogy már minden mutatónak van kidolgozott módszertana. Az Agenda 2030 nem kötelező érvényű ajánlás, ebből következően az országok, országcsoportok a célok teljesülését más, a saját országukat, régiójukat jobban leíró, relevánsabb mérőszámokkal is mérhetik. | null | 1 | https://www.ksh.hu/sdg | 2022-01-01 11:17:00 | true | null | null | KSH |
A Budapesti Regionális Nyomozó Ügyészség hivatali vesztegetés elfogadásának bűntette miatt folytat nyomozást az Országos Roma Önkormányzat (ORÖ) elnöke, Agócs János ellen – írja az ügyészség közleményében.
A nyomozó ügyészség további bizonyítékok beszerzése és az elkövető elfogása érdekében összehangolt eljárási cselekményeket hajt végre, amelyek jelenleg is folyamatban vannak.
A nyomozó ügyészség által őrizetbe vett Országos Roma Önkormányzat elnökét érintő ügyről az elsődleges nyomozati cselekmények elvégzését követően – várhatóan holnap – ad a vádhatóság részletes tájékoztatást.
Az egyelőre homályos – várhatóan csak holnap derül ki –, valójában mivel gyanúsítják Agócsot, az ugyanakkor szinte tény, hogy az ORÖ elnöke több szempontból szúrhatja a kormány szemét. Január elején kiszivárgott például egy hivatali visszaélés gyanúját felkeltő hangfelvétel, amin a roma kapcsolatokért felelős kormánybiztos, Sztojka Attila szerződéseket és támogatásokat ígért a „körön belül lévő” ORÖ-képviselőknek. A kormánybiztos egy budapesti szállodában találkozott az Országos Roma Önkormányzat Lungo Dromhoz tartozó képviselőivel, szerződéseket és támogatásokat helyezett kilátásba a résztvevők számára, ha a kormány számára kedves jelölt lesz az ORÖ listavezetője.
A kormány a Fideszhez közel álló roma szervezet, a Lungo Drom jelöltjét, Farkas Félixet szerette volna a roma nemzetiségi listavezetőnek, azonban az Országos Roma Önkormányzat végül Agócs János elnököt választotta helyette.
Az eredményt eljárási szabálytalanságokra és jogtalanul leadott voksokra hivatkozva a Lungo Drom és szövetségesei később bíróságon támadták meg, azonban a Fővárosi Törvényszék elutasította a beadványt. Az Alkotmánybíróság viszont alaptörvény-ellenesnek ítélte az Országos Roma Önkormányzat nemzetiségi listaállításról hozott közgyűlési döntését. | Korrupciós bűncselekmény gyanúja miatt az ügyészség őrizetbe vette az Országos Roma Önkormányzat elnökét | A Budapesti Regionális Nyomozó Ügyészség hivatali vesztegetés elfogadásának bűntette miatt folytat nyomozást az Országos Roma Önkormányzat (ORÖ) elnöke, Agócs János ellen – írja az ügyészség közleményében. | null | 1 | https://telex.hu/belfold/2022/08/31/korrupcios-buncselekmeny-gyanuja-miatt-az-ugyeszseg-orizetbe-vette-az-orszagos-roma-onkormanyzat-elnoket | 2022-08-31 14:47:00 | true | null | null | Telex |
Hivatali vesztegetéssel vádolta meg az Országos Roma Önkormányzat elnökét, Agócs Jánost az ügyészség. A szervezet vezetőjét el is fogták, a gyanú szerint 30 millió forintért árulta tisztségét.
A megalapozott gyanú szerint az Országos Roma Önkormányzat elnöke 2022 nyarán azzal keresett meg több kisebbségi önkormányzati képviselőt, hogy 30 millió forint ellenében átadja részükre az ORÖ elnöki tisztségét. Agócs konstrukciója szerint 18 milliót kellett volna átadni akkor, amikor lemondott, míg a maradék 12 milliót decemberig kellett volna átadni.
Az elnök vállalta, hogy a pénz ellenében lemond az ORÖ elnöki tisztségéről, helyettesítésével a pénzt átadót bízza meg, és közreműködik az illető elnökké választásában.
Agócsot szerdán elfogták a rendőrök, majd az ügyészség elrendelte a kisebbségi önkormányzati vezető őrizetét, később gyanúsítottként hallgatta ki és indítványozza letartóztatásának elrendelését. A kényszerintézkedésről a bíróság pénteken dönt.
Agócs nem ismerte el a bűncselekmény elkövetését, és panasszal élt az őrizetbe vétele és a gyanúsítás közlése ellen. Ha bűnösnek találják korrupcióban, kettőtől nyolc évig terjedő börtönt kaphat.
Az ORÖ vezetője több szempontból szúrhatja a kormány szemét. Január elején kiszivárgott például egy hivatali visszaélés gyanúját felkeltő hangfelvétel, amin a roma kapcsolatokért felelős kormánybiztos, Sztojka Attila szerződéseket és támogatásokat ígért a „körön belül lévő” ORÖ-képviselőknek. A kormánybiztos egy budapesti szállodában találkozott az Országos Roma Önkormányzat Lungo Dromhoz tartozó képviselőivel, szerződéseket és támogatásokat helyezett kilátásba a résztvevők számára, ha a kormány számára kedves jelölt lesz az ORÖ listavezetője.
A kormány a Fideszhez közel álló roma szervezet, a Lungo Drom jelöltjét, Farkas Félixet szerette volna a roma nemzetiségi listavezetőnek, azonban az Országos Roma Önkormányzat végül Agócs János elnököt választotta helyette.
Az eredményt eljárási szabálytalanságokra és jogtalanul leadott voksokra hivatkozva a Lungo Drom és szövetségesei később bíróságon támadták meg, azonban a Fővárosi Törvényszék elutasította a beadványt. Az Alkotmánybíróság viszont alaptörvény-ellenesnek ítélte az Országos Roma Önkormányzat nemzetiségi listaállításról hozott közgyűlési döntését. | A gyanú szerint harmincmillió forintért árulta tisztségét az Országos Roma Önkormányzat elnöke | Hivatali vesztegetéssel vádolta meg az Országos Roma Önkormányzat elnökét, Agócs Jánost az ügyészség. A szervezet vezetőjét el is fogták, a gyanú szerint 30 millió forintért árulta tisztségét. | null | 1 | https://telex.hu/belfold/2022/09/01/orszagos-roma-onkormanyzat-elnoke-30-millio-hivatali-vesztegetes-ugyeszseg | 2022-09-01 14:58:36 | true | null | null | Telex |
A Duna Takarékszövetkezet lehet az egyetlen olyan, amit érintetlenül hagy a takarékszövetkezetek tervezett állami befolyás alá vonása. Tavaly tavasszal ennek a takarékszövetkezetnek a 600 milliós hitelkeretére jegyeztek be jelzálogjogot a már meglévő 150 milliós kölcsönük mellé a Puskás Akadémia felcsúti sporttelepére, a Fő utca 176.-ba.
Ez az ingatlan az Orbán Viktor által 150 ezer forinttal alapított Felcsúti Utánpótlás Neveléséért Alapítvány közvetett tulajdona, az ingatlan ugyanis a Pro Kvóta Kft. tulajdona, a Pro Kvóta pedig 100 százalékban az alapítványé. A hitel jókor érkezett, tavaly tavaszszal vásárolta meg ugyanis a felcsúti stadion építéséhez szükséges földet az alapítvány, amely addig csak használta a területet. Így az önkormányzatnak ekkor fizetett ki a másfél hektáros egykori sportpályáért 150 millió forintot és a Lévai Anikó földjeit művelő Flier család tagjának ismeretlen nagyságrendű összeget a stadionhoz szükséges további négy és fél hektárért.
Garancsi István ugyanakkor tulajdonosa a Videotonnak is, valamint miniszterelnöki megbízott, akinek feladata a természetjáró és kerékpáros turizmus fejlesztése. Lévai Anikó 91 négyzetméteres gellérthegyi lakásába a miniszterelnök lánya, Orbán Ráhel (24) költözött be évekkel ezelőtt, Garancsi 66 négyzetméteres lakásába pedig a miniszterelnök fia, Orbán Gáspár (22), 2011-ben. Orbán Ráhel nemrég fejezte be egyetemi tanulmányait a Corvinuson turisztika szakon és a Kempinskiben dolgozik egy ideje, Orbán Gáspár pedig a jogi karon tanul. Eközben 2011 júliusában szerződtette a Videoton. A fiatalember ritkán lép pályára.
A kormányfő a 2009. évre vonatkozó vagyonnyilatkozatában Orbán Ráhel már nem szerepel együtt élő családtagként. Erre az évre e nyilatkozatban a törvény szerint járó országgyűlési képviselői fizetést és további bruttó 402 ezer forint pártelnöki tiszteletdíjat szerepeltetett a Fidesz akkor még ellenzékben lévő elnöke, négy, saját háztartásában élő gyermek mellett. Elvileg ebből tartották fönn az alsó hangon is 400 négyzetméter hasznos alapterületű villát a Cinege utcában a kerti építményekkel, garázsokkal, tárolókkal, filagóriával, hagyományos pincével, borospincével, valamint az 1200 négyzetméteres telekkel.
A felcsúti házhoz is több mint kétezer négyzetméteres kert tartozik, különféle építményekkel, hatalmas pincével, szaunával. 2010-es vagyonnyilatkozatában egyébként Orbán újra feltüntette egyetemista lányát, aki a nagy család számára is alkalmas gellérthegyi lakás fenntartására ekkor még aligha képes, vélhetően ezért, az eltartottság okán kerül vissza tévedésből a gyerekek sorába a bevallásban. A 2011. évre vonatkozó bevallásban viszont Orbán Ráhel és Orbán Gáspár is kikerül az együtt élő családtagok sorából. Az ellenzéki politikus-pártelnök 2009-ben 869 ezer, a 2010. évre vonatkozóan ezt százezer forinttal meghaladó megtakarításról számolt be a feleségével közös számlán.
A 2010. évre pártelnöki fizetését Orbán felfüggesztette, és a miniszterelnöki fizetésén felül a Helikon kiadótól vett fel bruttó 6 millió 368 ezer forint eseti honoráriumot, könyvkiadás címén. Orbán a szakértők szerint túlnyomórészt beszédírói által írt beszédeit adja ki visszatérően, s ezzel tesz szert publikus pluszbevételre. Lévai Anikó kereső foglalkozása nem ismert. A magyar vagyonnyilatkozat-tételi szabályozás szerint foglalkozásáról, adózott jövedelméről, adózatlan bevételeiről sem a házastárs kormányzása idején, sem a köztes ellenzéki időben nem kell számot adnia. Az tudható, hogy Lévai Anikó a földbirtokait vagyonbevallása szerint bérbe, használatba adja, ami mindmáig adómentes jövedelem Magyarországon, s azt egyszer sem mulasztja el megjegyezni a száz hektár körüli birtokaival kapcsolatosan, hogy a támogatásokat nem ő, hanem bérlői veszik fel.
Lévai jogász végzettséget szerzett évekkel ezelőtt, de hogy ezt hasznosítja-e, és ha igen, hol, az évek óta nem ismert. Orbánéknak a Cinege úti villán, a felcsúti házon és az e kettőre felvett 20 és 5 millió forint hitel törlesztésén kívül egész évben – részben vagy egészben – fenn kellett tartaniuk a két gellérthegyi lakást is. Garancsi István az Orbán Gáspárra vonatkozó, telefonon feltett kérdéseinket írásban kérte, mondván, „bármilyen, a magánéletével kapcsolatos kérdésre csak írásban hajlandó válaszolni”.
– A tulajdonomban lévő lakást a Videotonnal szerződött egyik játékos bérleti szerződés alapján lakja. A szerződés magánemberek között létrejött jogügylet, mely közérdeklődésre nem tarthat számot, hiszen benne sem a Videoton FC, sem a Fehérvár Kft., sem valamely szponzoruk semmilyen formában nem érintett – válaszolta Garancsi arra a kérdésünkre, milyen jogcímen lakik Orbán Gáspár a lakásában. Arra a kérdésre pedig, hogy mi az oka annak, hogy három évvel a miniszterelnök feleségének vásárlását köve tően éppen a szomszéd lakást vette meg, azt a választ adta, hogy ingatlanbefektetéssel foglalkozó magánszemélyként és cégeivel is azt az ingatlant vásárolja meg, amit jövedelmezőnek ítél. Arra a kérdésre, hogy az ifjú futballistának gépkocsihasználatot is biztosít-e a klub, nemleges választ adott, emlékeztetve arra, hogy a Videoton FC szponzorainak szponzorációs tevékenysége az üzleti titok körébe tartozik. | Gellérthegyi lakásokban Orbán gyerekei, Garancsinál lakik Gáspár | A miniszterelnök felesége, Lévai Anikó 2008 nyarán – öt évvel a kútvölgyi Cinege utcai villa kibővítése, újjáépítése és néggyel a felcsúti új ház igényes megépítése után – a budapesti Gellérthegy oldalában vásárolt egy 91 négyzetméteres, kertes, társasházi lakást. A mellette lévő 66 négyzetméteres lakást pedig három évre rá, 2011 nyarán a Duna Takarékszövetkezet egyik tulajdonos-vezetője, Garancsi István vette meg. | null | 1 | http://nol.hu/belfold/20130816-garancsinal_lakik_orban_gaspar-1406873 | 2013-08-16 18:52:00 | true | null | null | NOL (Népszabadság) |
„Igen, Bálintot én hoztam” – tette fel a kezét, elismerve tévedését augusztus 24-én, szerdán este a kiskunmajsai művelődési központ tánctermében összegyűlt kacsa- és libatartók előtt Szalóki Szabolcs. Szalóki kft.-je kacsákat nevel, évente egymilliót. Szabó Bálint nem tart állatot, jogász. Korábban volt Fidesz-támogatott polgármesterjelölt, ifjú szocialista, a DK megbízottja, a kampányban Botka László és Márki-Zay Péter ellen akciózó politikus, állítása szerint az őszödi beszéd kiszivárogtatásának tanúja, a Bolíviában lelőtt Eduardo Rózsa-Flores barátja, ismeretlenek által tavaly elrabolt és majdnem elégetett ember. Egyébként szegedi önkormányzati képviselő és egy követeléskezelő cég tulajdonosa (portréját lásd: Az örök áldozat, Magyar Narancs, 2021. február 25.).
Szabó harangozta be augusztus 20-ra az országos gazdatüntetést, 2000 személyautót és 1800 traktort várt a fővárosba. Az államalapítás ünnepén végül száz ember jött össze a Dózsa György útra. Néhányan számon kérték a szervezőt, miért nem jönnek a munkagépek, skandálták, „traktort akarunk”. Szabó azzal (is) védekezett, hogy a traktorosok nem találnak oda a rendezvényre. „Napok óta hitetlenkedve figyelem az ellenzéki médiát – mérgelődött később Facebook-oldalán Vásárhelyi Mária szociológus –, ahogy felül egy olyan közismert kalandor hazugságainak, mint Szabó Bálint. (…) Ezzel a napok óta ébren tartott várakozással viszont sikerült hitelteleníteni egy időre mindenféle, a gazdák jogos elégedetlenségét kifejező megmozdulást.”
Hazaszalad a miniszter
A tüntetés szervezőjét nemcsak a sajtó vette komolyan, hanem a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete is: tagjai közül 25-en ott voltak a mezőgazdaságból élők iránti szolidaritásból.
A libások, kacsások is komolyan vették. Egy elkeseredett, minden állami szervezetben és érdekképviseletben csalódott embernek bőven elég Szabó Bálintról annyit tudni, hogy korábbi ügyfelei közül egy autópálya-építés ki nem fizetett alvállalkozói egyedi kormányrendelettel 2018-ban kárrendezési támogatást kaptak.
Február 4-én több száz liba- és kacsatenyésztő tüntetett Mélykúton, mondván, a nekik járó állatjóléti támogatás kétharmadát nem kapták meg. A tüntetés két szervezője Szalóki Szabolcs és Szabó Bálint volt. A demonstrációt komolyan vette a kormány is: külföldi útját megszakítva elment rá Nagy István agrárminiszter, Feldman Zsolt államtitkár és Farkas Sándor miniszterhelyettes. Megígérték, hogy legkésőbb két héten belül kifizeti a Magyar Államkincstár az elmaradt 1,9 milliárd forintot. A pénzt a telepek állatjóléti célú fejlesztésére kellene költeni, de most a jelek szerint a túléléshez volt rá szükség. | A Mi Kacsánk. Szabó Bálint vs. Toroczkai László a víziszárnyastartók bizalmáért | Miért ne járna a 10 százalék jutalék annak is, aki kitapossa az államból az állatjóléti támogatást? – kérdezik a liba- és kacsatartók. Szabó Bálint volt az emberük, az augusztus 20-i, meghiúsult gazdatüntetés fő szervezője, aki ma már nem veszi fel a telefont akárki kacsásnak. Most Toroczkai László ajánlotta nekik: segít, ingyen. | null | 1 | https://magyarnarancs.hu/belpol/a-mi-kacsank-251849# | 2022-08-31 00:00:00 | true | null | null | Magyar Narancs |
Az elnök a megalapozott gyanú szerint 2022 nyarán azzal keresett meg több kisebbségi önkormányzati képviselőt, hogy harmincmillió forint ellenében átadja nekik saját vezetői tisztségét – tájékoztatta a Központi Nyomozó Főügyészség csütörtökön az MTI-t, az ORÖ elnökét meg nem nevezve.
Az ügyészség azt írja, az ajánlat szerint 18 millió forint járt volna a lemondáskor, a fennmaradó 12 millió forintot pedig 2022 decemberéig kellett volna átadni. Az elnök a vád szerint vállalta volna, hogy a pénz ellenében lemond az ORÖ elnöki tisztségéről, helyettesítésével a pénz átadóját bízza meg, és közreműködik az illető elnökké választásában.
Az ügyészség közleménye alatt egy fotón látható egy mappa, amelyben pénzkötegek vannak. Az ügyészségi honlap szerint ez a kép „a bűnügyi akció során, az elfogáskor készült”.
A nyomozó ügyészség még szerdán elrendelte a kisebbségi önkormányzati vezető őrizetét, majd gyanúsítottként hallgatta ki és indítványozta letartóztatásának elrendelését, erről pénteken dönt a bíróság.
Agócs János nem ismerte el a bűncselekmény elkövetését, panasszal élt az őrizetbe vétele és a gyanúsítás ellen.
Az idei országgyűlési választások előtt nemtelen politikai csatározások színtere volt az országos roma önkormányzat. A tavaly novemberi közgyűlésen a kormány emberének tartott Farkas Félixszel, a Lungo Drom jelöltjével szemben Agócs János lett a parlamenti választáson induló roma nemzetiségi lista vezetője, de a listáról végül nem tudtak dönteni. Ennek az lett a következménye, hogy a mostani ciklusban nincs önálló roma nemzetiségi képviselet az Országgyűlésben. | 30 millióért árulta posztját az ORÖ elnöke – az ügyészség szerint | A gyanú szerint saját posztját adta volna át harmincmillió forintért a szerdán őrizetbe vett Agócs János, az Országos Roma Önkormányzat (ORÖ) elnöke. | null | 1 | https://magyarnarancs.hu/belpol/30-millioert-arulta-posztjat-az-oro-elnoke-az-ugyeszseg-szerint-251907 | 2022-09-01 00:00:00 | true | null | null | Magyar Narancs |
2022 július 16., 06:38
comments 14
Nyolcmilliárd forinttal növelte az Nemzeti Atlétikai Központ felépítésére szánt összeget a kormány, derül ki a Magyar Közlöny pénteki számában. A módosított kormányhatározat szerint
a Kormány a 2023. évi WA Atlétikai Világbajnokság sikeres megrendezése és a Nemzeti Atlétikai Központ megvalósítása érdekében egyetért a Nemzeti Atlétikai Stadion, valamint a gyalogos és kerékpáros híd, illetve egyéb kapcsolódó létesítmény, infrastruktúra, valamint környezetrendezés megvalósításával és a megvalósítási időszak alatti üzemeltetésével legfeljebb 211 982 880 540 forint összegben. | 8 milliárddal, 211 milliárdra nőtt a Nemzeti Atlétikai Központ építési költsége | Nyolcmilliárd forinttal növelte az Nemzeti Atlétikai Központ felépítésére szánt összeget a kormány, derül ki a Magyar Közlöny pénteki számában. A módosított kormányhatározat szerint
a Kormány a 2023. évi WA Atlétikai Világbajnokság sikeres megrendezése és a Nemzeti Atlétikai Központ megvalósítása érdekében egyetért a Nemzeti Atlétikai Stadion, valamint a gyalogos és kerékpáros híd, illetve egyéb kapcsolódó létesítmény, infrastruktúra, valamint környezetrendezés megvalósításával és a megvalósítási időszak alatti üzemeltetésével legfeljebb 211 982 880 540 forint összegben. | null | 1 | https://444.hu/2022/07/16/8-milliarddal-211-milliardra-nott-az-nemzeti-atletikai-kozpont-epitesi-koltsege | 2022-07-16 09:52:00 | true | null | null | 444 |
Már rohad is szét a felcsúti szuperexpressz - írja Hadházy Ákos legfrissebb posztjában.
"Tényleg nagy lehet a baj, ha az ország főfőfalujában a kisvonat vagonja már lepukkantabb a MÁV járműveinél is. Bár a fő turistaszezonban jártam a főfőpályaudvaron, de idén már a bezárt a kávézó és a wc is. Pedig tavaly még vehettek volna egy jégkrémet vagy elmehettek volna mosdóba az utasok - ha lettek volna" - teszi hozzá a politkus.
Hadházy szerint a helyszín így már még fontosabb jelkép. Eddig is a tök fölöslegesen elcseszett EU-s pénzek jelképe volt, mostmár kezd a fenntarthatatlan “fejlesztések” lepusztulásának is a jelképe lenni. | Érdeklődés hiányában megy tönkre a felcsúti szuperexpressz | Úgy tűnik, a felcsúti kisvasút alighogy el kezdett felfelé ívelni, máris lefelé megy. Már a kávézó és a toalett is bezárt. | null | 1 | https://mfor.hu/cikkek/makro/erdeklodes-hianyaban-megy-tonkre-a-felcsuti-szuperexpressz.html | 2022-09-03 10:35:00 | true | null | null | mfor.hu |
Több elvetélt próbálkozás után végül sikerrel járt Mészáros Lőrinc érdekeltsége: az Opus Tigáz heteken belül teljes egészében bekebelezheti a tatabányai földgázvezeték-rendszert üzemeltető Turulgáz Zrt.-t, amelybe a Tigáz még a Mészáros megjelenése előtt, 2003-ban szállt be, a Mol helyére. A város önkormányzata évekig visszaverte a felvásárlási kísérleteket, augusztus végén azonban mégis jóváhagyta a társaságban birtokolt 41 százalékos tulajdonrészének eladását. A 195 millió forintos vételárért a szerződés aláírása után az Opus Tigáz lesz a Turulgáz 100 százalékos tulajdonosa.
A város az utóbbi hónapokban kényszerhelyzetbe került. A 24.hu információja szerint a képviselő-testület számára készült döntés-előkészítő irat nem talált igazán jó választási lehetőséget:
vagy eladják a céget a Mészárosék által kínált olcsó áron, ami a vagyonvesztés miatt jogos kritikák alapja lehet az önkormányzattal szemben,
vagy tovább alkudoznak, esetleg teljesen elállnak az üzlettől, ám akkor azt kockáztatják, hogy a Turulgáz elveszíti piaci értékét, és később még ennyit sem kapnak érte. Akkor pedig az önkormányzatnak saját költségvetéséből kell fedeznie a veszteségeket.
A kényszerítő körülmények hatása meglátszott az önkormányzat döntésén is. A testület tagjai közül 12-en (a Fidesz képviselői és a kiszavazó egykori ellenzékiek) megszavazták az előterjesztést. Mindössze a polgármester és három ellenzéki voksolt nemmel az eladásra, de az utóbbiak is inkább csak azért nem támogatták a döntést, hogy ne kelljen a nevüket adni ahhoz, hogy újabb energiacég kerül a felcsúti milliárdos kezébe.
Az Opus Tigáz már 2020-ban és 2021-ben is tett vételi ajánlatot az önkormányzatnak, de a folyamatosan nyereséget termelő társaság akkor nem volt eladó. A Turulgáz ugyanis az elmúlt évtizedekben jelentős bevételt hozott a városnak és a tatabányai vagyonkezelő cégnek.
A Turulgáznak egyetlen bevételi forrása van: a Tatabányát behálózó 200 kilométernyi csővezeték. Ennek használatért a földgázellátást biztosító szolgáltató fizetett úgynevezett üzemeltetési díjat, amelyből évtizedekig kiválóan megélt a cég: a 150-200 millió forint közötti bevételből 50-100 milliós nyereséget tudott elkönyvelni.
De miután az önkormányzat nem állt kötélnek, az Opus Tigáz, élve többségi tulajdonosi erejével, 2020 óta rendre leszavazta az éves osztalékok kifizetését, amivel százmilliós bevételtől fosztotta meg a várost.
Az üzemeltetési díj kezdetben az összes földgázforgalom után érvényesített elosztási alap- és forgalmi díj 63,5 százaléka volt. Tavaly viszont a földgázszolgáltató, az MVM Égáz-Dégáz Kft. először 50, majd 30 százalékra vitte le az üzemeltetési díjat, de itt sem volt megállás: idén június végén, amikor ismét meg kellett újítani a szerződést, már csak 2 százalékról szólt az ajánlat.
A kétségbeesett önkormányzat az Opus Tigáztól is kért szolgáltatói ajánlatot, ám az üzlettárs még ennél is kisebb, 1 százalékos díjat kínált.
Mészáros Lőrinc gázcégéről augusztusban derült ki, hogy drágábban adhatja a gázt, mint az állami tulajdonú MVM. Az Opus Tigáz szolgáltatási területén élőknek évente nyolcezer forinttal kell többet fizetniük. A kormány ezt azzal magyarázta, hogy az Opus Tigáz üzemelteti a leghosszabb vezetékhálózatot az országban, ezért magasabb a rendszerhasználati díj. A tatabányai önkormányzat kiszámolta, hogy a város lakói a gáz árába építve 309 millió forintot fizetnek ki rendszerhasználati díj gyanánt, de ebből az összegből valójában csak 4 milliót adott volna a cég a turulgázos csővezetékek használatáért.
Bár egyértelmű volt, hogy az Opus Tigáz megvásárolná a Turulgázt, az önkormányzat júniusban mégis ajánlattételi felhívást tett közzé, amit minden, földgázzal foglalkozó nagyvállalatnak elküldtek. Hiábavaló volt az igyekezet, a tizenegy cég közül csak Mészárosék adtak be érvényes ajánlatot, így az önkormányzatnak nem maradt más választása, minthogy az Opus Tigázzal szerződjön.
A tatbányai polgármester, Szücsné Posztovics Ilona szerint ami a Turulgázzal történt, a piac leuralásának újabb lépcsője.
Eljutottunk oda, hogy a monopolhelyzetben lévő két nagy energiaszolgáltató, az MVM és a Tigáz működése révén, amely mögött jól tudjuk, hogy Mészáros Lőrinc áll, gyakorlatilag megszűnt a piac és a verseny. Senkinek nincs mozgástere, csak nekik
– mondta a 24.hu-nak a polgármester.
Szücsné Posztovics Ilona elmondása szerint az önkormányzat az előző ciklusban a jó befektetés és a város gázellátásnak biztonsága érdekében növelte a tulajdonrészét a cégben, akkor a saját tőkéhez viszonyítva 200 százalékon vásárolták a részvényeket. A befektetői elvárást az önkormányzat nem tudta teljesíteni, mert a tulajdonosi partner ezt nem engedte, most pedig 66 százalékon veszi meg a várostól a tulajdonrészét.
Felháborít, hogy uralhatják piacot, és kényszerhelyzetbe hozhatják a társtulajdonosokat, az ellenzéki oldalon ennek az egyet nem értésnek a kinyilvánítása volt a nem szavazat
– jegyezte meg a polgármester. | Mészáros Lőrinc ölelésében Tatabányának el kellett engednie a Turulgázt | A felcsúti milliárdos érdekeltségének, az Opus Tigáznak évekbe telt, hogy megszerezze a céget, de erőfölényének és az állami MVM egy döntésének köszönhetően most sikerült. | null | 1 | https://24.hu/fn/gazdasag/2022/09/05/tatabanya-turulgaz-meszaros-lorinc-opus-tigaz-mvm-foldgaz-vezetek/ | 2022-09-05 00:00:00 | true | null | null | 24.hu |
Nettó 250 millió forint értékű médiatervezésre és médiavásárlásra kiírt közbeszerzési eljárást nyert el a Balásy Gyula nevével fémjelzett New Land Media Kft. Az erről szóló hirdetmény hétfőn jelent meg az uniós közbeszerzési értesítőben.
A tájékoztatás szerint a New Land Media a Nemzeti Média és Hírközlési Hatóság (NMHH) hirdetéseinek és reklámjainak, valamint a hirdetések és reklámok, pr-anyagok – nyomtatott, elektronikus és online – megjelentetését intézi médiavásárlás útján. A szerződés 2025 végéig, de legfeljebb a keretösszeg kimerüléséig érvényes, és várhatóan 20 darab kampányt foglal magába.
Mint a hirdetményből kiderül, az NMHH kampányainak célcsoportjai elsődlegesen a 18. évüket betöltött, hírközlési szolgáltatási előfizetéssel rendelkező magyar állampolgárok, emellett üzenetspecifikus célcsoportnak minősülnek a 6-16 éves gyermekek, a felsőoktatásban tanulók, a szülők, nagyszülők, a média- és hírközlési szakemberek, az álláskeresők, valamint a digitálisan éretlenek. Emellett külön célcsoportként határozták meg a szenior, 58 évnél idősebb korosztályt is.
A Hatóság hirdetéseivel a kampányok során országos és regionális televíziós csatornák adásaiban, országos és regionális, önkormányzati lapok hasábjain, online hirdetési felületeken, országos, regionális és helyi közszolgálati és kereskedelmi rádiók frekvenciáin, közterületi hirdetési felületeken (óriásplakát, citylight plakát, hirdetőoszlop, járműreklám, indoor plakát), valamint a közösségimédia-felületeken (Facebook, Instagram) és a Google, YouTube hirdetéseiben fogunk találkozni.
A meghirdetett közbeszerzési eljárásra a kormányzati kék óriásplakátok koronázatlan királyának ajánlatán kívül más pályázati anyag nem érkezett.
A New Land Media sikertörténete tehát folytatódik. A kft. a 2020-as 70,4 milliárdos forgalmát 2021-re 80,3 milliárd forintra növelte, adózott eredménye pedig a 2020-as 3,1 milliárd forintról 4,8 milliárd forintra ugrott. A tavalyi év profitjából az egyedüli tag Balásy Gyula több mint 1,5 milliárd forint osztalékot vett fel. | Az NMHH negyedmilliárdos közbeszerzését is a kormányzat kedvenc médiaügynöksége nyerte el | A New Land Media Kft. intézi a médiahatóság hirdetéseit. | null | 1 | https://mfor.hu/cikkek/vallalatok/az-nmhh-negyedmilliardos-kozbeszerzeset-is-a-kormanyzat-kedvenc-mediaugynoksege-nyerte-el-.html | 2022-09-05 23:15:00 | true | null | null | mfor.hu |
Jól megy a Molnár-szekér Lakiteleken
Akiről a helyi közélet ismerői tudhatják, hogy nem más, mint Lezsák Sándor veje. És aki a Nimród Footgolf Sportegyesület elnöke most is a honlap szerint. Amely egyesület üzemelteti a szintén a Lezsák-birodalmon megépült (szerződés szerint kb. 1,3 milliárd forintból) footgolf pályát. Molnár Arnold ugyanis a footgolf szerelmese. Szerencsés ember, hiszen éppen épült egy ilyen pálya apósának a birodalmán.
Ma írtuk meg, hogy átadták Lakiteleken a Hungarikum Hotelt. | Lezsák veje lett az állami milliárdokból megépült hotel igazgatója | A hírekben nem láttuk nagydobra verve, a szálloda oldalán azonban egy rövid bemutatkozóból kiderül, hogy a 8 milliárd forint állami támogatással megépült lakiteleki Hungarikum Hotel igazgatója Molnár Arnold. Akiről a helyi közélet ismerői tudhatják, hogy nem más, mint Lezsák Sándor veje. | null | 1 | https://kecsup.hu/2022/09/lezsak-veje-lett-az-allami-milliardokbol-megepult-hotel-igazgatoja/ | 2022-09-06 12:10:00 | true | null | null | Kecsup |
A miniszterelnök augusztus elején utazott ki az Amerikai Egyesült Államokba, ahol találkozott Donald Trump korábbi amerikai elnökkel, és beszédet mondott a konzervatívnak nevezett CPAC színpadán. Orbán Viktort és kíséretét a Magyar Honvédség 607-es lajstromjelű, Dassault Falcon 7X típusú repülője vitte Amerikába, és hozta onnan haza. A luxuskategóriájú gép üzemeltetési költsége rendkívül magas, óránként közel 3 millió forint, tehát a mintegy 20 órás Budapest – New York – Dallas – Budapest út nagyjából 57 millió forint közpénzbe került. Hardy Mihály repülési szakértő, a Budapest Airport Zrt. korábbi kommunikációs igazgatója további érdekességeket is megosztott az Átlátszóval a honvédségi Falconokról.
A Magyar Honvédség 2018-ban vásárolt 2 darab Airbus A319 típusú csapatszállító és 2 db Dassault Falcon 7X típusú luxuskategóriájú repülőgépet. Bár a megvásárláskor Simicskó István akkori honvédelmi miniszter azt állította, hogy ezek nem kormánygépek, hanem a honvédség fogja használni őket, ez a kijelentés nagyon hamar megdőlt. A repülőgépeket rendszeresen használja Orbán Viktor miniszterelnök és Szíjjártó Péter külügyminiszter, de utazott már rajtuk Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes és Novák Katalin köztársasági elnök is.
A hivatalos programokkal még nem is lenne semmi gond, hiszen sok országban normális és bevett gyakorlat, hogy a légierő fuvarozza az ország vezetőit. Nálunk azonban egyrészt hivatalosan nem ismerik el a gépek protokoll-használatát, nem közölnek információkat a költségekről, és nemzetbiztonsági okokra hivatkozva 30 évre titkosították, hogy a honvédségi gépek mikor hol jártak és kit vittek oda.
Ráadásul erős a gyanú, hogy nem csak hivatalos utakra használják Orbánék a légierő repülőit, azok ugyanis többször jártak híres nyaralóhelyeken, amelyeknek meglátogatása nem tűnik katonailag indokoltnak.
Idén augusztus elején pedig a miniszterelnök az egyik Falconnal az Amerikai Egyesült Államokba repült, ahol Donald Trump volt amerikai elnökkel találkozott, majd beszédet mondott a Konzervatív Politikai Akció Konferencia (CPAC) eseményén. A CPAC egy erősen szélre tolódott jobboldali dolog, Orbán már a májusi budapesti konferencián is a kommunisták és liberálisok elleni harcról beszélt, Dallasban pedig már sorosozott és genderezett is.
Bár a Trumppal való találkozó és a CPAC-fellépés inkább magánprogramnak tűnik, mint hivatali kötelességnek, a miniszterelnök politikai igazgatója, Orbán Balázs kiposztolta a Facebookra, hogy a honvédség 607-es lajstromjelű Falconjával repültek Amerikába. A küldöttség tagja volt Németh Zsolt, az Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke is, aki szintén kitette a közösségi oldalára az Orbán Balázzsal közös szelfit a 607-essel a háttérben.
A repülési adatok szerint a gép augusztus első napján New Yorkba ment (Orbán Viktor másnap Donald Trumppal találkozott a közeli Bedminsterben), majd onnan augusztus 3-án repült át Dallasba (ahol a magyar miniszterelnök augusztus 4-én lépett színpadra), és augusztus 5-én ért vissza Budapestre. A honvédségi gép nagyjából 20 órát tartózkodott a levegőben a miniszterelnök amerikai kiruccanása miatt.
Hardy Mihály repülési szakértő beszélt az Átlátszónak arról, hogy mennyibe kerülhetett ez a tengerentúli út az adófizetőknek, és egyáltalán mennyire hihető az a hivatalos állítás, hogy nem kormánygépnek vették a Falconokat.
Hardy Mihály: „A kormányzat egyik rendszeres, közkeletű csúsztatása, hogy a Magyar Honvédség Dassault Falcon 7X típusú két gépe valójában katonai felderítő, illetve futárgép. Ez egy ordas nagy hazugság. A Dassault Falcon 7X kizárólag luxus kategóriájú business jet, aminek semmilyen katonai változata nincs, mert senkinek sem jut ilyen az eszébe. Ez kb. olyan lenne, mintha valaki arany Rolex karórát építene egy széria Suzuki Swiftbe, csak hogy mutassa a pontos időt.
Léteznek a nemzetközi fegyverpiacon olyan business jetek, amiknek van katonai/elektronikai felderítő/légtérmegfigyelő változata, ilyen pl. a Gulfstream 550-es vagy a Cessna Citation különböző változatokban, de a Dassault Falconnak ilyen nincs. Tehát csakis kormánygépként lehet használni a 606-os és 607-es lajstromszámú honvédségi repülőt.
Ezeket a gépeket főleg Orbán Viktor, Novák Katalin, Szijjártó Péter, Semjén Zsolt és mások veszik igénybe,
katonai alkalmazása nincs ezeknek a repülőknek.
Mivel ezeknek kötelező polgári ADS-B Mode S transzpondert (rádiós azonosítót) is használni, ezért annak kikapcsolása minimum a légiközlekedés veszélyeztetése. Még akkor is, ha Havasi Bertalan, Kovács Zoltán vagy Rogán Antal szeretné eltitkolni ezeket az utakat a sajtó elől. Műszakilag egyébként azt sem lehet kizárni, hogy a transzponder-jel láthatóságát csak az internetről tiltják le, vagyis a légiforgalmi irányítás látja a gépet, csak az érdeklődő civilek nem.
Hardy Mihály (1957- ) újságíró 1980 és 1997 között dolgozott a Magyar Televíziónál, 1992–1994 között a Magyar Újságírók Országos Szövetsége (MÚOSZ) szóvivője, 1994-1997 között a MÚOSZ alelnöke volt. Dolgozott az ENSZ Menekültügyi Főbiztosság (UNHCR) budapesti sajtószóvivőjeként, az ATV Híradó, valamint a TV3 híradója főszerkesztőjeként, és a Tesco-Global Zrt. kommunikációs igazgatójaként is. 2008-tól 2019 júliusáig a Budapest Airport Zrt. kommunikációs igazgatója volt. Menesztése után a Klubrádió főszerkesztő-helyettese lett, jelenleg a rádió főszerkesztője. Nem tartja magát igazi szakértőnek, csak a repülés és a katonai repülés iránti érdeklődőnek.
A Dassault Falcon 7X a maga kategóriájában az egyik legdrágább repülőgép, mind a beszerzési ára, mind az üzemeltetése szempontjából. Átlagára kb. 35 millió USD, azaz 14 milliárd forint. A Magyar Honvédség rögtön kettőt vett belőle, mert az OTP-csoportnak is van egy hasonló gépe, tehát ha Csányi Sándornak egy van, akkor Orbánnak minimum kettő kell.
Őrületesen magas költség az üzemeltetése, ami 7.143 USD-re jön ki repült óránként. Ez 2.869.242 HUF, azaz közel 3 millió forint.
Vagyis mondjuk a dallasi túra egy new yorki megszakítással mintegy 20 repült óra, azaz 57.384.840 Ft (az egyszerűség kedvéért 400 HUF/USD árfolyammal számoltam.) Tehát csak az utazási költség egy nagyobb családi ház ára volt – ennyibe fájt az adófizetőknek, merthogy ezt a magyar költségvetés állta.
A Google szerint egyébként egy Dassault Falcon 7X bérlése nagyjából 11.400 USD óránként, tokkal-vonóval, pilótával, kerozinnal. Az adatokat ebből a nyilvánosan hozzáférhető forrásból vettem.
Ráadásul a dallasi CPAC egy republikánus párti magánrendezvény volt, amin Orbán Viktor nem kormányfőként, hanem fideszes politikusként, ha úgy tetszik, magánemberként vett részt, ahogy Donald Trump is (igaz, ő nincs hivatalban). Tehát egy hangsúlyozottan nem állami funkcióra égették el az 57 millió forint költségvetési pénzt, amibe más európai országban egy miniszterelnök simán belebukik, mert ez felelőtlen gazdálkodás, a BTK szerint felmerülhet hűtlen kezelés tényállása.
Amennyiben az eseményt szponzoráló Alapjogokért Központ bérelte volna ki a gépet, akkor meg az a baj, hogy „háborús veszélyhelyzetben” nyilván szigorúan tilos honvédségi technikát bérbe venni – nem hiszem, hogy bárkinek is bérbe adnák.
Elképzelhetetlen, hogy például Emmanuel Macron a francia légierő Dassault Falconjával (több más repülő mellett van két db Dassault Falcon 7X típusú elnöki gépük, melyeket a kormányzati repüléseket bonyolító, csak erre dedikált repülőszázad üzemeltet) menjen Kanadába mondjuk Justin Trudeau egyik pártrendezvényére, csak azért, mert szimpatikus neki a mozgalma! Másnap apró darabokra szedné őt a francia sajtó és le kéne mondania – nagyon helyesen, mert a közpénzt csakis közcélokra szabad igénybe venni. Jogállamban.”
Orbán Viktor valószínűleg honvédségi luxusgéppel ment nyaralni Horvátországba | atlatszo.hu
A Magyar Honvédség 2018 vásárolt 2 darab Airbus A319 és 2 db Dassault Falcon 7X típusú repülőt. A Falconok a szupergazdagok által magángépnek használt, business jet kategóriájú repülőgépek, amelyeket a honvédség „többcélú szállító- és futárgéptípusnak” nevez. Kategórikusan tagadják, hogy kormánygépnek vették volna a repülőket, de Orbán Viktor és más kormánytagok rendszeresen használják őket, az utakat pedig 30 évre titkosították.
Átlátszó: Ahogy arról mi is beszámoltunk, augusztus 5-én Dallasból hazatérve a 607-es Kecskemétre ment – vélhetően tankolni és személyzetet cserélni – majd Zadarba repült és vissza, másnap pedig tett egy Kecskemét-Split-Monte Real-Split-Kecskemét kört. Orbán Viktor is épp augusztus 6-án tűnt fel Horvátországban, ezért felmerült a gyanú, hogy őt vitte ki a honvédségi gép nyaralni, bár a sajtófőnöke ezt cikkünk után tagadta.
Mivel a repülő útjai 30 évig titkosak, legkorábban 2052-ben derülhet ki, hogy mi az igazság. Tekintsünk is el most attól, hogy vajon miért kellett egymás után kétszer is híres adriai nyaralóhelyekre repülnie a gépnek, de a költségek utastól függetlenül érdekesek. Mennyibe kerülhetett ez a két horvátországi út az adófizetőknek a fenti számítások alapján?
Hardy Mihály: „Az nyilván teljes egészében a vakvéletlen műve, hogy a Magyar Honvédség MH 59. Szentgyörgyi Dezső Repülőbázis Teve Szállítószázada 607-es oldalszámú Dassault Falcon 7X típusú gépe éppen pont azon a horvátországi repülőtéren fordul meg (szigorúan honvédelmi bevetésen) térben és időben, amikor a magyar miniszterelnök adriai nyaralásra utazik. A kettőnek egészen biztosan nincsen semmi köze egymáshoz. A spliti polgári légikikötő futópályája 2500 méter hosszú, tehát kiválóan alkalmas a Dassault Falcon 7X fogadására.
Egy Kecskemét-Split-Kecskemét túra elméletben kb. 1-1 óra repült idő, tehát 5-6 millió forintba fáj a magyar adófizetőknek/katonai költségvetésnek.
Végülis az eredmény számít, hiszen cserébe láthattuk, ahogy aztán a magyar kormányfő egy adriai evezős csónakban fotóztatja magát a Slobodna Dalmacija nyugalmazott újságírójával. A történet a meghibásodott motorcsónakról még szebb, hiszen a TEK az indulás előtt nyilván alaposan ellenőrizte a motorcsónak műszaki és biztonsági állapotát.
A hírekben az is szerepelt, hogy a testőr mellett egy hölgy is volt Orbán kíséretében, vélhetően Lévai Anikó, a felesége, de róla egyetlen képet sem láttunk. Mondjuk a maradék Orbán-család, vagyis azok, akik nem Marbellán tengetik életüket, elméletben elférnek a Dassault Falcon 7X-ben, aminek a befogadóképessége 19 utas a 3 fős személyzet mellett.”
Címlapkép: A magyar honvédség 607-es lajstromjelű, Dassault Falcon 7X típusú repülőgépe a budapesti repülőtéren (fotó: Hardy Mihály) | 57 millió forintba kerülhetett Orbán Viktor amerikai kiruccanása a honvédségi luxusrepülővel | A miniszterelnök augusztus elején utazott ki az Amerikai Egyesült Államokba, ahol találkozott Donald Trump korábbi amerikai elnökkel, és beszédet mondott a konzervatívnak nevezett CPAC színpadán. Orbán Viktort és kíséretét a Magyar Honvédség 607-es lajstromjelű, Dassault Falcon 7X típusú repülője vitte Amerikába, és hozta onnan haza. A luxuskategóriájú gép üzemeltetési költsége rendkívül magas, óránként közel 3 millió forint, tehát a mintegy 20 órás Budapest – New York – Dallas – Budapest út nagyjából 57 millió forint közpénzbe került. Hardy Mihály repülési szakértő, a Budapest Airport Zrt. korábbi kommunikációs igazgatója további érdekességeket is megosztott az Átlátszóval a honvédségi Falconokról. | null | 1 | https://atlatszo.hu/kozpenz/2022/08/11/57-millio-forintba-kerulhetett-orban-viktor-amerikai-kiruccanasa-a-honvedsegi-luxusrepulovel/ | 2022-08-11 00:00:00 | true | null | null | atlatszo.hu |
A Vári Attila ellen indított pótmagánvádas eljárás első érdemi tárgyalását szeptember 6-ára tűzte ki a Szigetvári Törvényszék. Az ülés ugyan nem szerepel közérdeklődésre számot tartó ügyek jegyzékében, de a Telex kérdésére megküldött hivatalos tájékoztatás szerint az ügy tárgya információs rendszer vagy adat megsértése és sikkasztás vétsége. Februárban már volt egy előkészítő ülés, amin a gyanúsított nem ismerte el a bűnösségét. A bizonyítás kedden kezdődik, így várhatóan a sportszövetség elnökének a jelenleg Splitben zajló vízilabda-Európa-bajnokságról is haza kell térnie.
Az ügy előzménye, hogy a budapesti olimpikon 2010 és 2019 között a pécsi városi sportlétesítmények üzemeltetésével, utánpótlás-neveléssel, rendezvényszervezéssel, tömegsporttal foglalkozó önkormányzati tulajdonú Pécsi Sport Nzrt. (PSN) vezérigazgatója volt. Fideszes politikusként is kipróbálhatta magát, ugyanis a legutóbbi önkormányzati választáson a kormánypárt polgármesterjelöltjeként indult. Azonban 2019 őszén Pécsen is vereséget szenvedett a Fidesz. Az ellenzéki összefogás által támogatott új polgármesternek, Péterffy Attilának pedig az egyik vállalása a korábbi zűrös ügyek felderítése, az önkormányzati cégek és intézmények átvilágítása volt. A PSN-nél pedig akadt ezekből több is. Az átvilágítások megkezdése után nem sokkal Vári Attila önként távozott a cég éléről. Később pedig a városi képviselő-testületből is, ahová listás mandátummal került be.
Vári Attila kedden folytatódó ügyéről korábban a Szabad Pécs számolt be részletesen. A gyanú szerint teljes céges levelezések tűntek el. Összesen 28 gigabájtnyi adatot keresett hiába a PSN Zrt. új vezetése. Ezen kívül 6 merevlemezt is eltávolítottak a cég számítógépeiből és újakat helyeztek be, új operációs rendszereket telepítettek – alig néhány nappal az önkormányzati választások után. Az ügyet a pécsi városvezetés oldalán is kifejtik, és ezek szerint Vári Attilát a nyomozás során tanúként sem hallgatták meg, pedig a volt cégvezető – amikor értesült a nyomozásról – saját maga szolgáltatott be négy merevlemezt a rendőrségen. Mindezek után a rendőrség megszüntette a nyomozást, az ügyészség elutasította az ezzel kapcsolatos panaszt, majd a sértett pótmagánvádat nyújtott be a bíróságra.
Ráadásul a per kezdeményezőinek még a korábban remélteknél is kevesebbel kell beérnie, ugyanis a pótmagánvádas eljárás kizárólag a merevlemezek eltűnése ügyében sikkasztás vétsége miatt zajlik majd a Szigetvári Törvényszéken.
Elszámolás vs. elszámoltatás
Az említett pécsi „elszámoltatás” eddig vegyes eredményeket hozott: több vagyontárgyat is sikerült visszaszerezni, szerződéseket is újra tudtak tárgyalni. Azonban a feltárt ügyeket bemutató oldal szerint az eddig megtett 25 feljelentés ügyében például a büntetőjogi következmények rendre elmaradtak. A nyomozások sokszor el sem jutottak vádemelésig, amit Péterffyék nyilvánosan többször kritizáltak és politikai nyomásnak tudnak be. Viszont a városvezetés szerint több ügyben is annyira meggyőző bizonyítékok kerültek elő, hogy az önkormányzati cégek károsultként pótmagánvádás eljárásokat indítottak. A helyi Fidesz szerint ezek csupán politikai kirakatperek, amelyeknek figyelemelterelés vagy éppen lejáratás a célja. | Merevlemezek tűntek el, bíróság hallgatja meg a vízilabda-szövetség elnökét | Bizonyítási szakaszba lépett a Magyar Vízilabda Szövetség elnöke, Vári Attila ellen indított pótmagánvádas eljárás. A Pécsi Sport Nzrt. korábbi vezetőjét számítógépes merevlemezek eltüntetésével vádolják. | null | 1 | https://telex.hu/belfold/2022/09/02/vari-attila-pecs-birosag-nyomozas-elszamoltatas | 2022-09-02 10:41:00 | true | null | null | Telex |
A hétfő esti Magyar Közlönyben jelent meg az a kormányhatározat, amely egy korrupcióellenes hatóság és egy korrupcióellenes munkacsoport felállítását írja elő.
A kormány határozata az EU-s források lebonyolítását érintő „jogellenességek és szabálytalanságok megelőzése, felderítése és kijavítása érdekében működő független hatóság” felállításáról döntött. Ez egyfajta engedménynek tekinthető az EU felé, a kormány egyebek mellett ettől az intézkedéstől reméli, hogy elhárulnak az akadályok a visszatartott több ezermilliárd forintnyi EU-s pénz elől.
Az új korrupcióellenes hatóság azokban az esetekben avatkozhat be, amelyekben a hatáskörrel rendelkező más hatóságok „nem tették meg a szükséges lépéseket olyan csalás, összeférhetetlenség, korrupció és egyéb jogsértés vagy szabálytalanság megelőzésére, felderítésére és kijavítására, amely hátrányosan érintheti az uniós költségvetéssel való hatékony és eredményes pénzgazdálkodást vagy az Unió pénzügyi érdekeinek védelmét, különös tekintettel a közbeszerzési eljárások keretében végrehajtott európai uniós pénzügyi támogatásokra.”
A hatóságot november 21. előtt létre akarja hozni a kormány. Emellett kötelezettséget vállalnak egy új Korrupcióellenes Munkacsoport december 1-jéig történő létrehozására is. Ebben „kormányzati és nem kormányzati szereplők létszám és szavazati jog tekintetében paritásos alapon vesznek részt”, és a működéséhez a korrupcióellenes hatóság nyújt adminisztratív támogatást.
Majdnem tíz évvel ezelőtt létezett már egy korrupcióellenes munkacsoport Magyarországon, amiből 2013-ban azért léptek ki a civil szervezetek (például a Transparency International), mert az információs szabadságról szóló törvény módosítása után úgy látták, hogy „a kormány vezetői részéről nincs valódi szándék a korrupció visszaszorítására”.
Csökkenteni szeretnék az egyajánlatos közbeszerzések számát
Megjelent továbbá egy olyan határozat is a hétfői közlönyben, amely a közbeszerzések átláthatóságát növelné. A „kormány elkötelezett az európai uniós és hazai forrásból megvalósuló közbeszerzések hatékonyságának, átláthatóságának,
gazdaságosságának növelése, az egyajánlatos közbeszerzési eljárások számának csökkentése és a verseny szintjének növelése, valamint a mikro-, kis- és középvállalkozások közbeszerzésekben való részvételének elősegítése iránt”.
Ezért előírja a területfejlesztési miniszter, azaz Navracsics Tibor számára, hogy hozzon létre egy, a közbeszerzések hatékonyságát és költséghatékonyságát értékelő teljesítménymérési keretrendszert; és meg kell vizsgálnia az egyajánlatos
közbeszerzési eljárások lehetséges okait és hatásait, „beleértve azokat a helyzeteket, amikor az egyajánlatos eljárások aránya meghaladja a 15%-os küszöbértéket.” | Nemcsak korrupcióellenes munkacsoportot indít a kormány, hanem külön hatóságot is | A hétfő esti Magyar Közlönyben jelent meg az a kormányhatározat, amely egy korrupcióellenes hatóság és egy korrupcióellenes munkacsoport felállítását írja elő. | null | 1 | https://telex.hu/belfold/2022/09/05/korrupcioellenes-hatosag-munkacsoport-eu | 2022-09-05 10:49:00 | true | null | null | Telex |
2022. szeptember 6. – 13:22
A Bárókerti Jurtaporta Felsőörsön – Fotó: Németh Sz. Péter / Telex
2095
A Balaton-felvidék népszerű falujában egy furcsa ügy borzolja a kedélyeket. A történtekről két teljesen ellentétes szempontból mesélnek a felháborodott helyiek és az érintettek. Az egyik történet szerint van egy helyi Fidesz–KDNP-s képviselő, aki a szintén kormánypárti polgármester jóbarátjaként jutányos áron bérli az óvoda telkének egy darabját, ahol szálláshelyként üzemeltet egy jurtát, a profitból pedig később meg is kaparinthatná ezt a 700 négyzetmétert, ráadásul az egész még az összeférhetetlenség gyanúját is felveti. A másik történet szerint szó sincs összeférhetetlenségről, bárki kibérelhette volna a szóban forgó területet, a biznisszel pedig az óvoda és a falu is jól jár.
„Röviden arról van szó, hogy van egy »senki földje« az óvoda és köztem” – a jegyzőkönyv szerint dr. Pásztor István ezzel a mondattal vezette elő 2017. november 21-én Felsőörs gazdasági bizottságának ülésén, hogy a feleségével együtt bérelni szeretne egy 700 négyzetméteres területet a saját telke szomszédjában, hogy ott felépíthessen egy jurtát, amit aztán családi vállalkozásban, szálláshelyként üzemeltetne. Pásztor azt is kifejtette, hogy „rossz helyen van a kerítés”, és már évek óta ő használta ezt a részt, de sajnos nem tudta elbirtokolni, viszont egy pályázati lehetőség miatt sürgős lett az ügy rendezése, ezért előbb bérelné, később pedig meg is vásárolná a földdarabot.
Bár az óvoda udvarának kerítésén kívül esett, a szóban forgó terület a valóságban nem a „senki földje” volt, már ekkor is pontosan lehetett tudni, hogy önkormányzati tulajdonban van, és hivatalosan a Miske Óvoda udvarához tartozik. Ezzel egyébként már a saját telke megvásárlásakor is tisztában volt maga Pásztor is, aki helyi szinten a Fidesz–KDNP színeiben politizál, korábban (2010 és 2014 között) is önkormányzati képviselő volt, és 2019 óta ismét az. A 2017-es bizottsági ülésen pedig nemcsak kérvényezőként, de a gazdasági bizottság tagjaként is jelen volt. Bár a személyes érintettsége miatt nem szavazott ebben a kérdésben, a jegyzőkönyv tanúsága szerint akkor is a teremben maradt, amikor a bizottság úgy határozott, hogy támogatják a kérelmét, és az eredeti szerződéstervezetben szereplőnél kevesebb bérleti díjat javasolnak.
Másnap a felsőörsi képviselő-testület a gazdasági bizottság javaslatát elfogadva döntött arról, hogy évi 35 (később 70) ezer forintért bérbe adja Pásztoréknak az óvoda telkének „700-800 négyzetméteres” darabját.
Ezután a Pásztor család pályázati pénzből és saját tőkéből húzta fel a betonalapra épített, légkondicionálással is ellátott jurtát, a szálláshely pedig Bárókerti Jurtaporta néven 2019 nyara óta üzemel. A 2022-es szezonban a saját honlapjukon éjszakánként 19 ezer forintért hirdették a jurtát, más oldalakon 24-25 ezer forintos éjszakánkénti áron volt foglalható.
Pásztorék bérleti szerződése annak idején kevés visszhangot keltett a faluban, de ahogy az elmúlt években megnőtt Felsőörs lakossága, egyre többféle dolgot (például felsőtagozatot a helyi iskolában, zebrát egy forgalmas úton) kezdtek el hiányolni a helyiek. A jurtaügy a kiélesedő konfliktusok közepette kezdte el szúrni több felsőörsinek a szemét, aztán egyéb helyi problémáknak, a falu vezetésével szemben megfogalmazott kritikáknak is a szimbólumává vált. Mielőtt azonban ennek a részleteiben elmerülnénk, érdemes kicsit messzebbről indulni, és megismerni magát a falut.
Ideális fekvésű
Ha az ember Budapestről indulva Veszprém és nem Balatonalmádi felől érkezik meg Felsőörsre, akkor először egy focipálya tűnik fel a falu névtáblája mögött, aztán dimbes-dombos tájon kanyargó, csendes utcákon keresztül, rendezett házak között vezet az útja a falu szívébe, ahol egy román kori templom is található. A falu első pillantásra takaros, bár nem festői szépségű. Noha nem közvetlenül a Balaton partján fekszik, az elmúlt években felkapottá váló Balaton-felvidékiség innen is, onnan is visszaköszön, például a vörös homokkőből készült kerítéseken. Aztán továbbhaladva az is feltűnik, hogy a megfelelő utcák megfelelően tájolt kertjeiből azért elég pazar kilátás nyílik, akár a tóra is.
Talán ennek is köszönhető, hogy Felsőörs népessége és népszerűsége is töretlenül emelkedett az elmúlt évtizedekben, egy friss elemzés szerint az ötödik legkeresettebb tóparti település volt idén nyáron az ezer eladó nyaralóra vetített érdeklődések alapján. Még a miniszterelnök vejének, Tiborcz Istvánnak is van itt egy egyre gyarapodó vidéki birtoka: innen beköszönve üzente meg Orbán a magyaroknak egypár éve, hogy „Több Balaton, kevesebb Brüsszel”. A falu lakossága a nyolcvanas évekig 800–900 fő között mozgott, de a kilencvenes évek óta folyamatosan emelkedik, 2019-re meg is duplázódott, mára több mint 1800-an lakják. Ezzel párhuzamosan pedig az is megfigyelhető, hogy az elmúlt évtizedben egyre emelkedett a felsőörsi ingatlanok ára is.
A helyiek ugyanakkor mással magyarázzák Felsőörs népszerűségét: szerintük nem a Balaton-felvidék felkapottsága adja a falu vonzerejét, sokkal inkább az, hogy az ideális fekvéséből adódóan egyszerűen tényleg jó itt élni.
„Felsőörs a Veszprém–Almádi–Füred-szentháromságnak pont a közepén fekszik, autóval tíz-tizenöt perc alatt bármelyik városban ott van az ember, de a buszok is sűrűn járnak, miközben itt elég nyugodt az élet, szép a táj, hát persze hogy egyre többen akarnak ideköltözni”
– magyarázza egy nyugdíjas, magát tősgyökeres felsőörsinek valló asszony. Ehhez gyorsan hozzáteszi azt is, hogy szerinte egyszer minden tősgyökeres gyüttment volt. A mellette álló, évtizedekkel korábban ideköltözött barátnőjét ennek szellemében szintén „igazi felsőörsi”-ként jellemzi. A barátnők abban is egyetértenek, hogy nem az számít, ki, mikor és honnan került ide, hanem az, hogy milyen hosszú távra tervez Felsőörsön élni, és hogy hajlandó-e a falu érdekeiért (is) tenni.
Családbarát falu
Az elmúlt években ideköltözők között sok a nagycsaládos, azok az újonnan érkezők, akikkel beszéltünk, a falu kedvező fekvése mellett leginkább azt emelik ki, hogy Felsőörs ideális hely a gyerekek felnevelésére is. Se nem alvófalu, se nem üdülőhely, van saját közösségi élete, bölcsődéje, óvodája sőt még általános iskolai alsó tagozata is, és ami még fontosabb, sok gyerek él itt – magyarázzák. Találkoztunk olyan szülőkkel, akik egy felkapottabb balatoni településről kimondottan azért költöztek Felsőörsre, hogy a gyerekeik ne olyan helyen nőjenek fel, ahol esélyük sem lenne helyben barátkozni a saját korosztályukkal.
Felsőörs vezetése maga is azt hirdeti, hogy a falu ideális hely kisgyerekes családoknak, az önkormányzat néhány éve „családbarát” elismerést is kapott, ezt a díjat a falu Fidesz–KDNP-s polgármestere személyesen vette át a Parlamentben. Szabó Balázs büszke a népességnövekedésre és arra is, hogy az általa 2010 óta vezetett faluban a családok harmada három- vagy többgyerekes, a jövő szempontjából pedig kulcsfontosságúnak tartja, hogy a település folyamatosan vonzó legyen a fiatalok és a gyereket vállalók szempontjából.
„Felsőörs azért speciális, mert rengeteg a fiatal betelepülő, és nagyon sok a nagycsaládos. Egy település jövőjét az határozza meg, hogy kell-e bővíteni az intézményi férőhelyeket. Nálunk sosem kellett bezárni semmit, sőt férőhelyre van szükség”
– nyilatkozta 2019-ben a megyei lapnak, és ezzel el is érkeztünk ahhoz a ponthoz, amelynél a jurtaszállás és a felsőörsi demográfiai változások kérdésköre összeér. A népességnövekedéssel együtt ugyanis a felsőörsi Miske Óvoda is bővült az elmúlt években: az óvodai férőhelyek számát 60-ról 90-re növelték, 120 millió forintból épült egy új, 12 férőhelyes bölcsődei szárny, és a bölcsődei férőhelyek megduplázása is szerepelt a tervek között.
Így lett a jurtából szimbólum
Az óvoda és a lakosságszám párhuzamos növekedése volt tehát az egyik tényező, amely felhívta a helyiek figyelmét a jurtaügyre, amelyről a bérleti szerződés megkötésekor még kevesen értesültek, de miután a falubeli szóbeszéd felkapta, egyre többeket kezdett zavarni. Bár a polgármester szerint az óvoda udvara jelenlegi állaptában is nagyjából 6000 négyzetméter, és ez bőven elegendő, vannak szülők, akik mégis attól tartanak, hogy ha ilyen ütemben nő a Miske Óvoda és Bölcsőde, előbb-utóbb szükség lehet a jurtaszálláshoz bérbe adott részre is. Mások felvetették, hogy ha van is elég hely, akkor is lehetne inkább közösségi célokra fordítani a területet, vagy legalább magasabb áron bérbe adni. Akadtak olyanok is, akik inkább arra panaszkodnak, hogy
„Pásztorék olcsón húznak hasznot egy olyan területből, ami igazából a faluközösségé kellene hogy legyen, aztán ebből a haszonból majd előbb-utóbb meg is veszik azt, így lesz a közvagyonból egy kis sundám-bundámmal magántulajdon”.
Pásztorék eredetileg valóban jelezték, hogy hosszú távon meg akarják venni az óvodától bérelt területet, sőt még azt is felvetették, hogy a vásárlásig kifizetett bérleti díjat később beleszámíthatná nekik a falu a vételárba, ezt már 2017-ben sem támogatta sem a képviselő-testület, sem a gazdasági bizottság, sem a polgármester. A Telex megkeresésére Pásztor István most azt nyilatkozta, hogy már nem áll szándékukban a terület megvásárlása, mert értik és elfogadják, hogy az eladás nem szolgálná a falu érdekeit. Azt is hozzátette, hogy
„önkormányzati képviselőként a terület eladását ma sem tartanám stratégiailag helyes döntésnek, ezt a területet az óvoda távlati fejlesztési területeként kell fenntartani”.
A falu polgármestere szintén megerősítette lapunknak, hogy a bérbe adott terület továbbra sem eladó. Szabó Balázs szerint a 2017-es bérbeadással az óvoda és az önkormányzat, mint az óvoda fenntartója, csak azt nyilvánította ki, hogy a korábbiaktól eltérően hasznot kíván húzni ebből a földdarabból.
Az idézett lakossági aggodalmakban és rosszallásokban az óvoda ügyén túlmutató szempontok is szerepet játszanak. Az elégedetlenkedők kritikájának fontos eleme, hogy Pásztor István nemcsak párttársa a polgármesternek, de már az egyetemre is együtt jártak, azóta is jó barátok a falu szerint. Többen ennek a jó viszonynak tulajdonítják azt, hogy
Pásztor István korábban 150 ezer forintos önkormányzati támogatást kapott arra, hogy felújítsa a helyi értéknek számító, vöröskő kerítését;
Pásztor felesége úgy lett a falu közösségszervezője és könyvtárosa, hogy nem volt ilyen irányú képesítése és tapasztalata sem, miközben akadt nála kvalifikáltabb/tapasztaltabb is az állásra jelentkezők között;
amikor a jurtaépítéshez szükséges bérleti kérelem megtárgyalása során felmerült a kérdés, hogy mi van, ha az önkormányzatnak később kell ez a terület, maga a polgármester közölte, hogy még akkor is elég „a meglévő terület” (azaz a Pásztorék bérleménye nélküli udvar), ha bölcsődét is építenek az óvoda mellé;
a polgármester nyíltan támogatta azt is, hogy Pásztorék kérésének megfelelően kevesebb legyen a bérleti díj, mondván, hogy támogatni kell a helyi vállalkozásokat.
Az érintettek ugyanakkor egészen másképp látják az ügyet, szerintük nem a bérbeadás a probléma, hanem az, hogy néhányan a falu jelenlegi vezetése ellen áskálódnak.
Lejárató kampány vagy összeférhetetlenség?
A jurtaügyben cikkünk megjelenése előtt írásban kerestük meg kérdéseinkkel egyrészt a szálláshelyet üzemeltető képviselőt, másrészt Felsőörs polgármesterét is. Mindketten azzal kezdték a válaszlevelüket, hogy a faluban épp lejárató kampány folyik ellenük. Pásztor István csak név nélkül hivatkozott egy „kis létszámú csoportosulásra”, amely „névtelen szórólapokon rágalmazza a falunkért dolgozó önkormányzati dolgozókat és választott képviselőket”. Emellett azt közölte, hogy
a szórólapozók mint gyanúsítottak ellen már bírósági eljárás is folyamatban van.
Szabó Balázs a képviselővel ellentétben konkrétan meg is nevezte, hogy szerinte kik állnak a szórólapok mögött: két korábbi önkormányzati képviselő és néhány társuk, aki „a legutóbbi önkormányzati választási kudarcuk óta minden eszközzel azt próbálják a felsőörsi választópolgároknak bebizonyítani, hogy döntésük, mellyel nem őket választották faluközösségünk képviselőinek, elhibázott volt”. A polgármester ehhez azt is hozzátette, hogy szerinte sem neki, sem a korábbi vagy a mostani képviselő-testületeknek, intézményvezetőknek nincs takargatnivalójuk a jurtaügyben.
Felsőörs polgármestere 2017-ben, a bérbeadás megtárgyalásakor azt mondta, hogy Pásztor István és a felesége ekkor már „sok év óta használta” a Miske Óvoda kerítésen kívüli területét, Pásztor maga az ekkori jegyzőkönyvek szerint elismerte, hogy korábban célja volt az elbirtoklás. A képviselő ma már máshogy meséli a történteket, azt írta a Telexnek, hogy nem használta a bérlés előtt ezt a részt (mivel haszna nem volt belőle), és nem is az elbirtoklás vágya motiválta. Szerinte az egész úgy kezdődött, hogy amikor 2009-ben beköltöztek a frissen épült családi házukba, „rendezett telek szomszédságában” szerettek volna lakni, ezért
„azóta gondoztuk a területet, megtisztítottuk az építési törmeléktől, kiirtottuk a bozótot, fákat ültettünk, és rendszeresen nyírtuk a füvet, kis részét kapáltuk”.
Több falubeli szerint méltatlan, hogy a jurta bérleti díjáról döntő gazdasági bizottságnak annak idején tagja volt Pásztor István, ráadásul bent is volt az ülésen, amikor megszavazták a konkrétan javasolt összeget, illetve azt, hogy javasolják a terület bérbeadását, hiszen a képviselő-testület ennek alapján határozott egy nappal később a szerződés megkötéséről.
A polgármester szerint viszont szó sincs összeférhetetlenségről, mivel Pásztor az ülésen bejelentette az érintettségét, ezért a gazdasági bizottság kizárta a döntéshozatalból. Szabó Balázs azt nem tagadta, hogy Pásztor István jelen volt a szavazáskor, azt viszont hangsúlyozta, hogy a gazdasági bizottság csak javaslattevő volt az ügyben, a döntést ténylegesen meghozó képviselő-testületi ülésen nem vett részt a jurta üzemeltetője. Pásztor valamivel rövidebben, de hasonló érveléssel támasztotta alá, hogy szerinte miért nem merült fel jogi értelemben az összeférhetetlenség.
Bár a 2017-es, eredeti szerződéstervezetben szereplő bérleti díjat Pásztorék kérésére mérsékelték, a polgármester szerint egyáltalán nincs arról szó, hogy „kedvezményes” lenne az ár. Szabó szerint egyébként nem is kifejezetten Pásztorék vállalkozását támogatja az, hogy a falu bérbe adja az óvoda udvarának a szóban forgó darabját, mivel a bérlés lehetőségét nyilvánosan meghirdették, de a felhívásra a területet ekkor már évek óta használó Pásztor családon kívül nem jelentkezett más.
Hat év alatt 315 ezer forintot hozott az óvodának
Abban eltért a polgármester és a képviselő válasza, hogy mennyit fizetnek Pásztorék azért a területért, amelyen a jurta áll. Pásztor a Telexnek azt nyilatkozta, hogy a 2017-ben 70 ezer forintban megállapított bérleti díj az évek során nem emelkedett, de időszerűnek gondolná az emelését, ezért kezdeményezni fogja az összeg felülvizsgálatát.
Pásztor István a kérdésünkre nem tudta pontosan megmondani, hogy a bérelt területen folytatott üzleti tevékenység mekkora bevételt jelentett a falunak, de becslése szerint „a bérleti díjat meghaladó mértékű idegenforgalmi adó és iparűzési adó bevételt” produkáltak. A polgármester ebben a kérdésben azt közölte, hogy a bérleti szerződés megkötése óta összesen 315 ezer forint folyt be, közvetlenül az óvodának. (Ez az összeg úgy jön ki, ha összesen hat évet fizettek ki eddig, amelyek közül az utolsó három volt dupla áron elszámolva.) Emellett ő is hangsúlyozta a falut „gyarapító” adóbevételeket, de azt nem közölte, hogy ez mekkora összeget jelentett.
A jurtaszállást a Bárókerti Alkotóműhely Kft. üzemelteti, ami Pásztor Istvánnak és feleségének a tulajdonában van, és a cégnyilvántartás szerint 2020 óta veszteséges. A korábbi években 500 ezer és 3 millió forint közötti pozitív adózott eredménye volt, tavalyelőtt azonban 900 ezres, tavaly pedig 1,5 milliós mínusszal zárta az évet, de mivel a kft. nemcsak a jurtakiadással foglalkozik, ezért azt ennek alapján nehéz lenne megmondani, hogy mennyire éri meg az óvodától bérelt területen jurtaszállást üzemeltetni.
Ha abból indulunk ki, hogy a koronavírus-járvány épp ebben az időszakban küldte padlóra a turizmust, az sem lenne meglepő, ha egyelőre nem lett volna jó biznisz a jurta kiadása. Ehhez viszont azt is hozzá kell tenni, hogy a falu bérleti díjon túli bevételei (a sokat emlegetett adóbevételek) mértéke is függ a vállalkozás sikerességétől, vagyis ha kevésbé fut a szekér, a jurta kevesebb pénzt termel Felsőörsnek.
Partnereinktől | Az óvoda telkén üzemeltet jurtaszállást egy fideszes önkormányzati képviselő Felsőörsön | A Balaton-felvidék népszerű falujában egy furcsa ügy borzolja a kedélyeket. A történtekről két teljesen ellentétes szempontból mesélnek a felháborodott helyiek és az érintettek. Az egyik történet szerint van egy helyi Fidesz–KDNP-s képviselő, aki a szintén kormánypárti polgármester jóbarátjaként jutányos áron bérli az óvoda telkének egy darabját, ahol szálláshelyként üzemeltet egy jurtát, a profitból pedig később meg is kaparinthatná ezt a 700 négyzetmétert, ráadásul az egész még az összeférhetetlenség gyanúját is felveti. A másik történet szerint szó sincs összeférhetetlenségről, bárki kibérelhette volna a szóban forgó területet, a biznisszel pedig az óvoda és a falu is jól jár. | null | 1 | https://telex.hu/belfold/2022/09/06/felsoors-jurta-ovoda-udvar-helyi-kepviselo-fidesz-kdnp | 2022-09-06 11:18:00 | true | null | null | Telex |
Az ügy még Vári korábbi munkahelyéhez, a Pécsi Sport Nzrt.-hez (PSN) és nem mellesleg a 2019-es helyhatósági választáshoz kapcsolódik. Az önkormányzati cég vezetője fideszes jelöltként a pécsi polgármesteri székért indult, de veszített. A nyertes ellenzéki polgármester, Péterffy Attila közvetlenül a megválasztása után felszólította az önkormányzati cégek, intézmények vezetőit, hogy az átadás-átvételig fokozottan figyeljenek az iratokra, dokumentumokra.
Ebben az időszakban a PSN külsős informatikusától elkérték a levelezőrendszer eléréséhez szükséges jelszavakat. Vári Attila nem sokkal később beadta felmondását. Az új vezérigazgató, Máté János érkezésekor derült ki, hogy több felhasználó teljes levelezése eltűnt a szerverekről, és több számítógépben merevlemezeket cseréltek. Ezt követően feljelentést tettek, ám a rendőrség bűncselekmény hiányára hivatkozva megszüntette a nyomozást. Az ügyészség az ezzel kapcsolatos panaszt elutasította, ezért indult pótmagánvádas eljárás.
A keddi tárgyaláson Vári Attila nem tett vallomást. Ezt követően a PSN jelenlegi vezérigazgatója előadta, hogy érkezésekor, 2019 decemberében észlelték a korábbi céges levelezések hiányát. Elmondta azt is, hogy korábban nem volt informatikai szabályzat, ezt azóta pótolták. Bár az anyagi kár kicsinek mondható a dokumentumok hiánya már problémásabb. Ráadásul semmilyen körülmény nem magyarázta, hogy miért kellett a merevlemezeket kicserélni. Nem lehet tudni, hogy ki hajtotta ezt végre. A levelezésből szinte semmit sem sikerült helyreállítani. Ügyvédi kérdésre azt is elmondta, hogy több másik feljelentés is született a cég átvilágítása során tapasztaltak miatt.
A PSN külsős informatikusa elmondta, hogy a cég egyik munkatársa kérte el tőle a kódokat, de már nem emlékezett, hogy a megváltoztatott jelszavakat kitől kapta vissza. Az informatikusnak nem jutott tudomására, hogy ki törölhette az adatok és ki cserélhette ki a számítógépek merevlemezeit. Összesen négy gépből hat merevlemezt szedtek ki, az egyikben három helyére csak egyet tettek vissza. A gyártási dátumokból és külsőre is látszott, hogy teljesen új adattárolókat kaptak a gépek. A szakember mindezt rendkívülinek minősítette.
Nemcsak Vári Attila, hanem a korábbi üzemeltetési vezető, Gáll Péter levelezése is eltűnt. Várival jelenleg is munkatársak, Gáll a vízilabda-szövetség főtitkára. Tanúként Gáll előadta, hogy nem jelentett problémát neki a levelezésének az eltűnése, mert a szerverről és az asztali gépéről eltűnt adatok egy céges Google-fiókkal is szinkronizálva voltak.
A PSN másik beidézett munkatársa elmondta, hogy a cég akkori titkárságvezetőjének adta át a kérdéses jelszavakat. Azt feltételezte, hogy erre azért volt szükség, mert a levelezéshez használt tárhelyeket szerették volna bővíteni.
A tárgyalás következő napját november 8-ára tűzte ki a bírónő, amin további tanúk meghallgatása várható. | Eltűnt merevlemezek: a vízilabda-szövetség elnöke nem tett vallomást | Tanúk meghallgatásával érdemben is megkezdődött a Vári Attila ellen, adathordozók és levelezések eltűnése miatt indított pótmagánvádas eljárás a Szigetvári Járásbíróságon. | null | 1 | https://telex.hu/belfold/2022/09/06/vari-attila-pecsi-sport-targyalas-szigetvari | 2022-09-06 11:23:00 | true | null | null | Telex |
Néha végigfut a magyar interneten, hogy milyen remek ajándékot ad a finn állam minden egyes finn újszülött családjának: egy dobozt, ami meg van pakolva egyszerű, de valóban hasznos babaholmikkal.
Erről van szó:
Ennek a doboznak van egy magyar változata is, amit ugyan a kórházban dolgozó nővérek osztanak munkaidőben és az állam is támogatja, ám a tartalma annyival silányabb, hogy ha jobban megnézzük, valójában semennyire nem hasonlít a finn dobozra. Az eset azért is nagyon érdekes, mert a magyar kormánypárt és a vele összeforrt állami kommunikáció magáévá tette a “családbarát” jelzőt, és a jelek szerint az állam az adófizetők végtelen pénzét költi sportstadionokra és a legkülönbözőbb megaprojektekre – de a finn dobozhoz hasonló egyszerű figyelmességet nem sikerült megoldani.
Finnországban a társadalombiztosítás állja a babadoboz költségét. A szülők dönthetnek úgy is, hogy 140 euró készpénzt kérnek helyette, de 95 százalékuk inkább a praktikus holmikkal teletömött dobozt választja, aminek keretét egyébként gyakran a finn gyerekek első kiságyaként is használják.*Ebből Európában trend lett, egy brit tudományos kutatás meg is vizsgálta, hogy ez mennyire jó ötlet: a gyermekhalandóság szempontjából ugyanis nagyon fontos, hogy csak olyan ágyakat és eszközöket lehessen használni, amik biztonságosak a kicsiknek. A kutatók azonban semmilyen felmérést nem találtak arról, hogy a papírdobozok esetében ezt bárki is vizsgálta volna, ezért nem ajánlják. Évi húszezer finn újszülöttel számolva ez egy évi 2,8 millió eurós kiadás, ami nem éri el az egymilliárd forintot. Magyarország nagyobb ország, kétszer ennyi újszülött van, de egy kétmilliárd forintos költségbe biztosan nem rokkanna bele a költségvetés. (Ugyan Magyarország egyáltalán nem szűkmarkú, ha a gyerekvállalás támogatásáról van szó, de pont a 64 ezer forintos anyasági támogatáshoz olyan mennyiségű agyzsibbasztó bürokratikus akadályt kell átugrani, hogy a családok hatoda nem veszi fel.)
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkAgyzsibbasztó papírmunkával fosztja meg az állam a szülők hatodát az anyasági támogatástólAz utóbbi nyolc évben 117 ezer gyerek után nem fizett az állam anyasági támogatást. A bürokratikus csuklóztatás pont a rászorulókat sújtja.
Sokan Magyarországon is azt gondolják szülés után, hogy a kórházban az államtól kaptak egy kezdeti nehézségeknél hasznos ajándékot. A dobozt kinyitva azonban sok kismama csalódhatott, ugyanis a magyar babadoboz – a PromoBox – kizárólag kis kiszerelésű termékmintákat és rengeteg reklámot tartalmaz. Azt pedig kevesen tudják, hogy egy profitorientált, de államilag támogatott magáncég anyagáról van szó.
Egy idén átadott csomagban a következő dolgok voltak:
Mini termékminták (pár apró kenőcs, Hipp bébiétel, márkázott partedli, Dove sampon, egy mosásra elég Persil, Lenor és Silan mosószer, 1 db Pampers pelenka és 12 db nedves törlőkendő),
A GlaxoSmithKline gyógyszergyár reklámanyaga a rotavírus elleni nem kötelező, az OEP által nem támogatott, de ajánlott (és igen költséges) védőoltásról,
Kecskeméti bébiétel magazin,
Rossmann kedvezménykártya sajátmárkás termékekre,
1500 forint kedvezmény a Tesco házhozszállításhoz 5000 forint fölötti rendelés estén,
500 forintos Lidl-kupon,
Aegon baba-mama program reklámfüzet,
1 darab (!) Naturland teafilter,
1 nagy flakon Domestos,
Bedő Imre: Férfiak klubja című könyve, ami nem szakmai kérdésekkel foglalkozik, hanem a szerző a féri családi szerepekről vallott – egyébként a kormányzathoz közeli – nézeteit mutatja be,
Otthon magazin egy korábbi havi száma,
de a legproblémásabb magát praktikus segítséget nyújtó füzetnek álcázó, de valójában a homeopátiás termékeket népszerűsítő Homeomami kiadvány. A homeopátia egy bármiféle tudományos alapokat nélkülöző irányzat. A csomagban szereplő kiadványon az Index tavaly remekül levezette, hogy miért nem egy ártalmatlan hóbortról van szó.
Egy gyermek születésekor minden segítség jól jön, de azért ezek közül kevés igazán hasznos dolog van, a családok talán 1500 forintnyi értékhez jutnak.*1 flakon Domesotos: 429 Ft, 500 Ft Lidl utalvány, Hipp bébiétel 420 Ft, teafilter 25 Ft, mosószer kb. 100 Ft, sampon és kenőcsök, kb. 100 Ft
De ezt nem ingyen kapják: a kismamák saját adataikkal fizetnek érte.
A megoldás elég ravaszra sikerült. Ugyan – mint a Promobox Kft. honlapjáról kiderül – nem kötelező kitölteni az adatkezeléshez hozzájáruló adatlapot, de valójában a nővérek ezt a szülés után lábadozó kismamák elé dugják, akik ebben a szituációban nem feltétlenül az adatbiztonság kérdéseivel foglalkoznak elsősorban. Már csak azért sem, mert egy hivatalos kórházi dolgozó kéri azokat.
Az így megszerzett személyes adatokat a cég több partner rendelkezésére bocsáthatja, és legfeljebb öt évre megőrizheti. Ezt az információt azonban csak a honlapon legjobban eldugott adatvédelmi tájékoztatóban lehet megtalálni, a BabaCsomag leírásában, vagy akár a gyakran ismételt kérdéseknél nem teszik egyértelművé, hogy az adatainkkal fizetünk.*Aki pedig a csomagot is szeretné, de az adatait nem akarja hogy tárolják, az bármikor kérheti ezek törlését, akár a csomag átvételét követően azonnal is.
De ami igazán problémás a PromoBox Kft. működésével kapcsolatban, az a következő:
hogyan lehetséges, hogy az állami alkalmazott nővérek munkaidőben dolgoznak egy magánvállalkozásnak?
A cég honlapján is kiemeli, hogy a BabaCsomagjait a kórházakban állami alkalmazottak adják át*azonban nem csak az állami, hanem magán kórházakban is átadják a reklámcsomagot.
Megkerestünk fél tucat kórházat, az Emberi Erőforrások Minisztériumát és a PromoBox Kft.-t is ezzel a kérdéssel, de egyik féltől sem kaptunk választ. Nem kizárt, hogy van olyan van jogi lehetőség, ami lehetővé teszi, hogy az állami alkalmazott nővérek egy magáncégnek dolgoznak – például ha az állam és/vagy a kórházak mindegyike leszerződött erre a céggel, de ennek sem találtuk nyomát.
Az eleve munkaerőhiánnyal küzdő egészségügyben nem tűnik jó iránynak, hogy kereskedelmi tevékenységet is végezzenek a leterhelt ápolók. Ennyi erővel biztosítási ügynökként is dolgozhatnának.
Állami hátszéllel versenyelőnyben
Nem csak a PromoBox Kft. foglalkozik a kisbabáknak és családjaiknak szánt ajándékcsomagokkal, két másik szereplőt is találtunk.*A Communication Concept Kft. csomagjai Welcome baby néven futnak bababoltokban és diagnosztikai centrumokban. Náluk fel van tüntetve, hogy szóróanyagok, termékminták vannak a csomagban. A cég árbevételének a csomagok csak kisebb részét adja, alapvetően edukációs marketinggel foglalkoznak. A BabaBőröndöt a Nativitas Marketing Kft. terjeszti – a megadott e-mail címük már nem működik, 2018-ra nem adott le beszámolót a cég. 2018 októberében bírósági és NAV végrehajtás indult a cég ellen, így eléggé úgy néz ki, hogy ők már nem működnek. Mégis egyre erősebben uralja a piacot a PromoBox Kft., amely jelentősen növelte bevételeit az utóbbi években. Ráadásul nem hogy a reklámszakmában, de még az informatikában is kiugróan magas, 36 százalékos adózott profitrátát értek el.
A hirdetőknek is egyre többet érhet az együttműködés a babacsomagos céggel. Tavaly már 3655 forint jutott minden újszülöttre, ha a reklámcsomagos cégek bevételeit az újszülöttek számára vetítjük – ez duplázódást jelent 2014 óta.
A PromoBox Kft.-t azonban a magyar állam is segíti jelentős pénzekkel, nem csak a piaci cégek. 2014 és 2019 nyara között összesen nettó 64 millió forintot kaptak az EMMI-től. A 2014 és 2018 között az állami megrendelés a bevételek 7, a nyereség 29 százalékát adta. Akit érdekel a siker titka, hallgassa meg a Milliomos Észjárás Rendszer Birodalmában Fejérdy Zsófiával, a PromoBox Kft. ügyvezető-tulajdonosával készült interjút.
Itt érdemes végiggondolni, hogy vajon miért van szüksége arra a magyar államnak, hogy az ApaVilág és az Édes Kisbabám nevű kiadványokban helyezzen el hirdetéseket egy magánvállalkozást közbeiktatva, ha egyszer ezeket eleve a magyar állam saját kórházaiban juttatják el a fogyasztókhoz?
A végső csavar pedig az, hogy a jövőben kapnak majd magyarok a magyar adófizetőktől a finn dobozhoz hasonló, hasznos ajándékokkal teli csomagot, méghozzá a Promobox Kft. közreműködésével.
De nem Magyarországon, hanem a határon túlon.
A Bethlen Gábor Alap Zrt. közbeszerzési eljárását idén januárban hirdették ki – az Mfor vette észre elsőként -, a 120 millió forintos keretösszegből a Promobox Kft. állíthatja össze a csomagokat 6 ezer család számára. Várhatóan tehát 20 ezer forint lesz az ajándékcsomag értéke. A szerződésben megtalálható termékek közül a termékek csak egy részét akarják egybe csomagolni. Megnéztük az árakat, és hogy az interneten szembe jövő első keresések milyen árakat adnak. Nekünk a felére sikerült a termékek árát kihozni. Igaz, a szerződésben nincs minőségi elvárás vagy pontos leírás.*próbáltunk ezért olyan közepes minőséget választani a listában, ami elfogadható minőségnek tűnik, de azért nem a legdrágább.
Igaz, a PromoBox Kft.-nek ki is kell szállítani és csomagolnia is kell a termékeket. Ebből a szállítás egy ezer forintos tétel lehet (csak a konzulátusokra kell elszállítani a csomagokat). A szerződés viszont szokatlan, nincsen minimálisan lehívandó rész, vagy látható ütemezés.
Ha lehívják a 120 milliós keretet, akkor nagyon jól fog járni a PromoBox Kft: ha csak kiskereskedelmi áron vásárolja meg a termékeket és hatékonyan csomagolja és szállítja őket, akkor 50-60 millió forintos profithoz is juthat.
A magyar állam szervei mindenesetre a jelek szerint képtelenek néhány baba-kelléket önmaguk megrendelni és becsomagolni, ezt is csak egy cég segítségével tudják megoldani. Érdemes itt cikkünk elejére visszakanyarodni: a finn társadalombiztosítás ezt úgy oldja meg, hogy évente tendert hirdet a termékekre, és maximum 170 eurót tud finanszírozni. A világ egyik leggazdagabb országában mintha egy kicsit több dolgot tudnának kihozni közel azonos összegből, mint a Bethlen Gábor Alapnál. | A magyar babadoboz a reklámról, az állami támogatásról és a kismamák adatainak megszerzéséről szól | A PromoBox Kft.-t azonban a magyar állam is segíti jelentős pénzekkel, nem csak a piaci cégek. 2014 és 2019 nyara között összesen nettó 64 millió forintot kaptak az EMMI-től. A 2014 és 2018 között az állami megrendelés a bevételek 7, a nyereség 29 százalékát adta. Akit érdekel a siker titka, hallgassa meg a Milliomos Észjárás Rendszer Birodalmában Fejérdy Zsófiával, a PromoBox Kft. ügyvezető-tulajdonosával készült interjút. | null | 1 | https://g7.hu/kozelet/20191006/a-magyar-babadoboz-a-reklamrol-az-allami-tamogatasrol-es-a-kismamak-adatainak-megszerzeserol-szol/ | 2020-10-06 15:56:00 | true | null | null | G7 |
A saját vezetői posztját az ügyészség gyanúja szerint áruba bocsátó ORÖ-elnök a pénz egy részét egy korábbi szavazatvásárlás költségének fedezésére kérte – ezt állítja az Agócs Jánost az ügyészséggel együttműködve lebuktató elnökhelyettes, Farkas László. Az ORÖ vezetését közben Agócs megbízásából Lakatos Oszkár vette át, aki szerint “kápó módszerrel húzták csőbe” az elnököt. Farkas állítása szerint nem kötött vádalkut. Kiderítettük, mit ebédelt őrizetbe vétele előtt Agócs, kié a pénz átadására használt mappa, és azt is, milyen kapós a roma szervezet hivatali Audija.
„Lebuktattam Agócsot, amiért az elnöki székét bocsátotta áruba, ezért őt most sokan sajnálják, áldozatnak tartják, akit becsapdáztak, én meg a vamzer lettem, de nem bánom, ennek csak így lehetett véget vetni“ – foglalta össze a hvg.hu kérdésére Tiszabura független polgármestere, ifjabb Farkas László az Országos Roma Önkormányzat (ORÖ) vesztegetéssel gyanúsított elnökének, a múlt héten letartóztatott Agócs Jánosnak a lebuktatásában vállalt szerepét. Farkas egyébként Agócs egyik helyettese.
Agócsot az ügyészség múlt héten vette őrizetbe korrupciós bűncselekmény gyanújával, pénteken pedig a vádhatóság indítványára a bíróság elrendelte – egy hónapra – a letartóztatását, és kiderült az is: azzal gyanúsítják, hogy Agócs 2022 nyarán azzal keresett meg több kisebbségi önkormányzati képviselőt, hogy 30 millió forint ellenében átadja részükre az ORÖ elnöki tisztségét.
Rács mögé kerül egy hónapra az Országos Roma Önkormányzat elnöke
Elrendelte a bíróság a hivatali vesztegetéssel gyanúsított Agócs János letartóztatását. Az Országos Roma Önkormányzat elnöke az ügyészség szerint 30 millió forintért árulta a pozícióját. A roma vezetőt sok készpénzzel együtt fogták el, de ő tagadta, hogy bűncselekményt követett volna el.
„Én levest ettem, Agócs brassóit rendelt” – árulta el az Agócs elfogása előtt elfogyasztott menüt Farkas, aki szerint a kecskeméti Csalánosi Csárdában augusztus 31-i találkozót előzetesen egyeztette az ügyészséggel, és már a vádhatóság útmutatásai alapján bonyolították le azt oly módon, hogy tettenérés legyen, mert a vesztegetés csak így, a pénz átadásával bizonyítható igazán. Saját szerepéről Farkas beszélt már a Népszavának, azt pedig a 24.hu-nak árulta el, hogy a vesztegetési pénzt, a 18 millió forintot az ügyészség bocsátotta a rendelkezésére,
most viszont újabb részleteket árult el a hvg.hu-nak arról, miért éppen 18+12 millió volt az Agócs által kért ár.
„Egy kis pénzt kéne virítani”
„Úgy kezdődött, hogy Agócs megkeresett egy ORÖ-s képviselőt, hogy már belefáradt, átadná a posztját, de jó lenne, ha ezt valaki méltányolná, vagyis egy kis pénzt kéne virítani, hogy ő hátralépjen” – mondta Farkas, aki szerint az eredetileg megkörnyékezett képviselőtársa helyett ő vállalta, hogy „leszek az a hülye, aki ezt az ajánlatot benyalja” – mint mondta, nem csak azért, mert ha bűncselekmény gyanúja jut a tudomására, akkor kötelessége feljelentést tenni, hanem azért is, mert Agócs lebuktatása „nem is esett nehezemre”.
Farkas magyarázata szerint a 2019-ben elnöknek választott Agócs ugyanis 3 év alatt „nem váltotta be a reményeket”, a Covid alatt nagyon „hozzászokott” az egyszemélyi döntéshozatalhoz, és egyre többet lehetett hallani arról, hogy a döntéshozataloknál „nemtelen eszközökkel biztosította elnök úr magának a többséget”. Farkas szerint Agócs azért is árulhatta a visszavonulását, mert érezte, hogy elfogy körülötte a levegő – április végén még méltatlansági eljárást is kezdeményeztek ellene, amit a többség megszavazott ugyan, ám az indítvány egy formai hiba miatt érvénytelen volt.
Farkas – utalva arra, hogy erről hangfelvételt is készített – elmesélte, hogy az ő tiszaburai polgármesteri irodájában találkozott augusztus 11-én Agóccsal. Ezen állítása szerint az ORÖ-elnök „felajánlotta, hogy visszalépne a javamra röpke 30 millióért”. Ez az összeg úgy jött ki, hogy Agócs kiszámolta, a mandátumából hátralévő két év elnöki tiszteletdíja 18 millió forint, és „még rádobott 12 milliót, ahogy mondta azért, hogy a befektetései megtérüljenek”. Utóbbira azt a magyarázatot adta Farkasnak Agócs, hogy „a szószólói választás neki sokba van, mert 8 képviselőt ki kellett fizetnie és általában egy miskát kellett nyomni fejenként, hogy az ő megválasztását garantálni lehessen”.
A szószólói választás, ami szóba került, tavaly ősszel történt és hatalmas botrány lett belőle. Tudni kell, hogy minden országos nemzetiségi önkormányzat indíthat – bizonyos feltételek teljesülése esetén – saját listát a parlamenti választáson. A 13 elismert hazai nemzetiség valamelyikéhez tartozó választók ily módon nemzetiségi szószólókat, illetve – kellő számú választó és érvényes szavazat esetén – kedvezményes mandátumú nemzetiségi képviselőket küldhetnek a Parlamentbe. A nemzetiségek többségének azonban számarányuknál fogva alig van esélye a mandátumszerzésre. Az előző ciklusban csupán egy szavazati joggal is bíró nemzetiségi képviselő volt, Ritter Imre német nemzetiségi képviselő. Csak tanácskozási joggal bíró nemzetiségi szószólója viszont volt a romáknak is, a Lungo Drom-os Farkas Félix (csak névrokona a Lungo Drom-ot vezető Farkas Flóriánnak). A tavaly novemberi ORÖ-választáson Farkas Félix és Agócs János indult a listavezetői pozícióért, és végül 21-18 arányban Agócs nyert. Csakhogy a Lungo Drom megtámadta az eredményt, és az Alkotmánybíróság végül tavaly decemberben megsemmisítette a döntést, mondván: Alaptörvény-sértően választották listavezetővé az ORÖ elnökét. Az ORÖ-nek idén február 1-ig lett volna ideje új választást tartani és dönteni a listáról, illetve a listavezetőről, ám a lökdösődéssel tarkított, botrányba fulladt közgyűlésen nem tudtak dönteni a küldöttek, így nem is tudtak a romák végül az áprilisi választásra nemzetiségi listát állítani.
Hagyomány a voksvásárlás?
Farkas elmondása szerint tehát az ORÖ-elnök maga vallotta be neki, hogy több millió forintért megvásárolta egyes ORÖ-képviselők szavazatát, hogy ő lehessen a listavezető, és az elnöki poszt átadásáért kért 30 milliós ár részben ezt a „befektetését” is fedezné. Farkas ráadásul a hvg.hu-nak azt is mondta, hogy ez sajnos régóta „gyakorlat” az ORÖ-ben,
16 éve így van ez, már 2006-ban is így lízingelt az akkori elnök szavazatokat, és azóta mások is követték ezt a rossz példát”.
Farkas állítása szerint az ügyészségnek több, az Agóccsal folytatott beszélgetése alapján képbe került képviselőtársáról említést tett, mint akik a gyanú szerint pénzt fogadhattak el a szavazatukért cserébe, „innentől ez a hatóság dolga”. A hvg.hu megkereste a Központi Nyomozó Főügyészséget e témában, de érdemi választ nem kaptunk. Kerestük Agócs János ügyvédjét is, hogy az Agóccsal szemben megfogalmazott újabb vesztegetési vádról kérdezzük, de – az amúgy az ORÖ-t is többször képviselő – Keszericze Gábor ügyvéd a hvg.hu-nak azt mondta, nem kíván nyilatkozni.
„Félmosollyal nyugtázta a 18 milliót”
Visszatérve az ORÖ-elnök elfogására és a kecskeméti csárdában lezajlott vesztegetésre, Farkas további részleteket említett. Azt mondta, a 30 milliós árból 18 milliót kellett első részletként átadnia Agócsnak, a maradék 12 millió kifizetésére decemberig kapott haladékot, és abban is megállapodtak, hogy ezt a kisebb összeget lepapírozzák úgy, hogy egy fiktív szerződés alapján kaphassa meg a pénzt Agócs. A csárdába megbeszélt találkozóra elmondása szerint Farkas így két papírral érkezett: az egyik Agócs János lemondó nyilatkozata volt az ORÖ elnöki posztjáról, a másik a szerződés a 12 millióról.
„Elővettem a szerződést, aláírtuk, aztán Agócs aláírta a lemondó nyilatkozatot is” – emlékezett vissza Farkas. Ezután tett utalást arra, hogy a lényeg a táskában van, és Agócs „természetesen értette, hogy a 18 millióról van szó”. Farkas úgy folytatta: „a táskát át is adtam neki azzal, hogy nyugodtan számolja meg, 900 darab húszezres van benne”. Erre Farkas szerint
Agócs kinyitotta a táskát, belenézett és egy elégedett félmosollyal nyugtázta annak tartalmát, és azt mondta, nem fogja megszámolni.”
Van, akinek nem elég az 500 ezer
Ahogy arról a hvg.hu is írt, az ORÖ elnöki posztja választott tisztség, ami nem átruházható – éppúgy, mint egy parlamenti képviselői mandátum. Így Agócs, ha ígért is olyat, hogy pénzért cserébe “átadja” a posztját másnak, ez így biztosan nem valósulhatott volna meg. Az ORÖ elnökét választó közgyűlés személyi összetételét ismerve még az is elég merész ígéret lett volna tőle, hogy eljár a kiszemelt utód megszavazása érdekében, hiszen nem biztos, hogy tudta volna garantálni a megfelelő többséget.
Farkas azt állítja, éppen arról is beszéltek a csárdában az ebéd közben, miként biztosítható majd a többség az új elnök, vagyis az ő megválasztásához. Mint mondta, Agócs arról beszélt, hogy neki van 10-11 embere, a Dancs Mihály féle frakciót – Dancs volt az, aki már január 31-i szószóló-választási botrány után javasolta az ORÖ önfeloszlatását – Farkasnak kell megnyerni, hogy álljanak mellé, ezenkívül pedig lehet, hogy „pár lungo dromos képviselőt meg kell venni”. Farkas szerint Agócs hozzátette: “van, akinek elég 500 ezer, de lesz, akinek egymilliót kell adni.”
Farkas itt emlékeztetett, hogy míg korábban a lungo dromosok is erősen kritikusak voltak Agócs elnöki munkájával, már „kifaroltak”, és nemrég megszavazták Agócs pénzügyi előterjesztéseit. Ezzel kapcsolatban egyébként arról lehetett hallani, hogy az ORÖ júniusi közgyűlésén azután szavazták meg a költségvetést a Lungo Drom képviselői, hogy a szünetben Farkas Flórián, a Lungo Drom elnöke odaszólt telefonon. Próbáltuk elérni Farkas Flóriánt is, hogy erről kérdezzük, de nem sikerült.
Teljes a káosz a hatalom által sakkban tartott hazai romapolitikában
Saját feloszlatásukról és az elnök lemondatásáról vitatkoznak az Országos Roma Önkormányzat képviselői.
A kecskeméti ebéden egyébként Farkas László szerint Agócs még azzal is előhozakodott, hogy valamilyen módon megoldást kellene találni arra, hogy lemondása után is használhassa az ORÖ hivatali autóját, egy Audit. Az ebéd végeztével kimentek a parkolóba, Farkas szerint „Agócsot az autóhoz kísértem, ekkor már nála volt a táska, vagyis az a kék műanyag irattartó, ami az ügyészségi fotón is látható volt, benne a 18 millióval, és akkor elkapták” Agócsot a nyomozók. Farkas a hvg.hu-nak megerősítette, a pénz az ügyészségé volt, csak a táska volt az övé, és viccelődve meg is jegyezte
kérem az ügyészségtől, hogy adják vissza a kék iratrendező táskámat, mert nagyon a szívemhez nőtt.”
Volt-e vádalku, vagy csak mentesség?
A hvg.hu-hoz is eljutottak olyan híresztelések, miszerint Farkas László az ORÖ-elnök lebuktatásáért cserébe olyan alkut köthetett, hogy megszüntetnek bizonyos pénzügyi jellegű szabálytalanságért ellene folyó büntetőeljárás(oka)t. A hvg.hu már Agócs János elfogása után megkérdezte az ügyészséget arról, hogy nyomozati alku, vádalku felajánlása, illetve elfogadása történt-e, de a vádhatóság „a büntetőeljárás érdekeire tekintettel” nem adott tájékoztatást.
Farkas azt állította lapunknak, hogy nem kötött vádalkut az ügyészséggel, csak a vesztegetés leleplezését érintően volt egy „mentesítési” egyezségük, méghozzá „arra, hogy nem követtem el bűncselekményt, amikor átadtam a 18 milliót és aláírtam a fiktív szerződést”. Az ellene folyó eljárásokról megjegyezte: ő is hallotta, hogy állítólag 14 ügyben tett ellene Agócs feljelentést, de őt egyetlen egy miatt keresték meg, hogy állítólag szabálytalanul vette fel a tiszteletdíját az ORÖ-nél, ezt is megszüntették még nyomozati szakban, ráadásul Agócs leleplezése előtt.
Az ORÖ-t már Agócs embere irányítja
Az, hogy az ORÖ elnöki posztja választott tisztség, nem csak azt jelenti, hogy a posztot csak úgy átadni nem lehet, hanem azt is, hogy Agócs hiába van letartóztatásban múlt hát péntek óta, hivatalosan továbbra is ő a roma önkormányzat elnöke. Az ártatlanság vélelme ugyanis megilleti, így amíg bűnösségét jogerősen ki nem mondják, vagy esetleg ő maga le nem mond, ő tölti be az elnöki tisztet. Mivel azonban egy hónapig biztosan letartatásban lesz, elnöki feladatai ellátásában nyilvánvalóan akadályoztatva van, számlákat, kifizetéseket aláírni sem tud.
Máris van viszont az ORÖ-nek egy teljes elnöki jogkörrel felruházott vezetője – tudta meg a hvg.hu. Méghozzá Lakatos Oszkár, aki lapunknak megerősítette: a hét elején már hivatalba is lépett, méghozzá egy olyan, Agócs János által még 2021 novemberében hozott elnöki határozat alapján, amely akadályoztatása esetére őt jelöli ki elnöki jogkörben eljáró helyettesnek. Lakatos egyébként az egész Agócs-ügyről azt mondta a hvg.hu-nak, hogy
ekkora szégyen a magyar cigányságot még nem érte, és én pontosan nem tudom, mi igaz és mi nem ebből, de az biztos, hogy kápó módszerrel húzták csőbe az elnököt”.
Lakatos Oszkár azon az állásponton van, hogy “Agócsot megvezették”, mindenesetre szerinte mihamarabb kellene egy fórumot vagy ORÖ-közgyűlést összehívni, hogy „kibeszéljük ezt egymással”. Hasonlóan vélekedett a hvg.hu-nak nyilatkozva az ORÖ általános elnökhelyettese, Varga Zoltán, aki azt mondta, „a hírekből értesültem arról, mi történt az elnökkel, nagyon meglepődtem, mert nekem ilyesmit nem említett, hogy lemondana a posztjáról 30 millióért, ha tudom, hogy ezen gondolkodik, lebeszéltem volna róla.” Varga megjegyezte: „a hatóság dolga kideríteni, mi is történt pontosan”.
Átlátható, tisztességes és szakmai alapon működő Országos Roma Önkormányzatra van szükség, amely szisztematikus munkát végez a cigányságért, és továbbviszi az eddig elért eredményeket – erről beszélt a Magyar Nemzetnek az ORÖ-elnök botránya nyomán a roma kapcsolatokért felelős kormánybiztos. Sztojka Attila úgy véli: ebben a helyzetben nyugalomra és felelős döntésekre van szükség. A kormánypárti lapnak adott nyilatkozatában a kormánybiztos fontosnak tartotta kiemelni, hogy „Agócs János elnök az április 3-i országgyűlési voksolás előtt a baloldal kampányában mutatkozott", ami jól illik abba a jelenségbe, hogy a kormánypárti sajtó már „baloldali” korrupciós ügyként igyekszik tálalni az esetet, csak mert egyszer Agócs odaállt egy képre Márki-Zay Péter mellé.
(Nyitóképünkön Agócs János, az ORÖ elnöke. Fotó: MTI/Balogh Zoltán) | „Kérem vissza az ügyészségtől a kék iratrendező táskámat, amiben a 18 millió volt” | A saját vezetői posztját az ügyészség gyanúja szerint áruba bocsátó ORÖ-elnök a pénz egy részét egy korábbi szavazatvásárlás költségének fedezésére kérte – ezt állítja az Agócs Jánost az ügyészséggel együttműködve lebuktató elnökhelyettes, Farkas László. | null | 1 | https://m.hvg.hu/itthon/20220907_Vesztegetes_vadak_ORO_letartoztatas_elnok_Agocs | 2022-09-07 06:30:00 | true | null | null | HVG |
Idén január végén, egymástól függetlenül, sőt akkor egymás kezdeményezéséről nem is tudva, közérdekű adatigényléssel fordult portálunk a Gyulai Tankerülethez, míg a Momentum a Klebelsberg Központhoz (KK) és az összes tankerülethez. Arra voltunk kíváncsiak, hogy az utóbbi időszakban a KK és a tankerületi központok vezetői mekkora jutalomban, premizálásban vagy motivációs elismerésben részesültek.
Ahogy korábban megírtuk, az adatigénylést azért nyújtottuk be, mert a Narancs.hu-t egymástól függetlenül több gyulai és Békés megyei tanár kereste meg az elmúlt év végén és az idei év elején azzal, hogy az utóbbi egy-másfél évben a gyulai tankerületi vezetők és intézményvezetők jelentős jutalmakat vettek fel.
Az egyik intézmény pedagógusa portálunknak elmondta, 2021 végén 21 ezer forint értékű ajándékcsomagot kapott iskolája közel félszáz tanára. Viszont a teljes tantestület ajándékával megegyező nagyságrendű, milliós összegű pénzt vehetett fel motivációs céljuttatás/elismerés címszó alatt az intézményvezető. Ez pedig legalább ötvenszeres különbség.
Az információs törvény értelmében a közérdekű adat megismerésére irányuló igénynek az adatot kezelő közfeladatot ellátó szervnek az igény beérkezését követő legrövidebb idő alatt, legfeljebb 15 napon belül kell eleget tenni. Ha azonban az adatigénylés esetlegesen jelentős terjedelmű és nagyszámú adatra vonatkozik, akkor ez további 15 nappal meghosszabbítható. A mögöttünk hagyott időszak a pandémia miatt a veszélyhelyzet jegyében telt, így egy kormánydöntés felhatalmazta az adatgazdákat, hogy erre hivatkozva akár kétszer 45 nappal is meghosszabbítsák a válaszadást.
Ezt használta ki tavaly nyáron Müller Cecília országos tisztifőorvos, amikor arra a kérdésre kellett válaszolnia, milyen nyilvántartást vezetnek az oltottakról. A Narancs.hu megkeresésére ugyanígy cselekedett a Teleki-Szávai Krisztina vezette Gyulai Tankerületi Központ, amely így összesen a maximális 105 napot tartotta fent magának, hogy megkeresésünkre válaszoljon. Érvelésük szerint adatkérésünk „határidőben való teljesítése veszélyezteti a Gyulai Tankerületi Központ veszélyhelyzettel összefüggő koordinációs és adminisztrációs feladatai ellátását”. De hogy miért, miközben nem rendeltek el az adott időszakban online oktatást, nem derült ki.
A Gyulai Tankerület – „együttműködése” jeléül – kivárta a legutolsó határidőt, majd szám szerint harmadik válaszlevelükben április legvégén azt írták a már említett információs törvényre hivatkozva: „A kért adatot korábban elektronikus formában nyilvánosságra hozták, az igény teljesíthető az adatot tartalmazó nyilvános forrás megjelölésével”. Majd pedig két linket mellékeltek.
Ez a két link a Gyulai Tankerületi Központ 2020-as és 2021-es Elemi költségvetése. A több táblázatban összegfoglalt adatok a legkevésbé sem adnak választ a január végén elküldött konkrét kérdéseinkre. Nem beszélve arról, hogy a két link mögötti, az előző és a tavaly előtti évet táblázatba rendező büdzsé már az első pillanattól rendelkezésre állt, így aztán akár az adatkérés másnapján, február elsején két kattintással elküldhették volna. Ebben az esetben viszont egy szempillantás alatt kiderült volna: kérdéseinkre ez nem válasz. Ez az elhúzódó és a kérdésekre választ nem adó magatartás aligha tekinthető jóhiszemű eljárásnak a tankerület részéről.
Ezért májusban a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóságnál (NAIH) vizsgálatot kezdeményeztünk a Gyulai Tankerületi Központ ellen. Közben megjelent cikkeink felkeltették a Momentum érdeklődését. Tóth Endre, az ellenzéki párt országgyűlési képviselője, oktatáspolitikai kabinetvezetője, a parlament kulturális bizottságának tagja és megkereste lapunkat és beszámolt az általuk végzett munkáról. Ekkor derült ki, hogy csaknem egy időben és párhuzamosan ugyanazokra a kérdésekre vagyunk kíváncsiak. Azzal a különbséggel, hogy az ellenzéki párt az összes tankerületnek és a KK-nak is írt. Utóbb kiderült, az oktatásirányítás központosítása tökéletesre sikerült. Szó szerint ugyanazokat a hárító és időhúzó válaszokat kaptuk. Harmadjára is, amikor a konkrét kérdésekre azzal „feleltek”, hogy az ömlesztett költségvetési számsorokra hívták fel a figyelmet. Ezért a Momentum is a NAIH-hoz fordult.
Ezek után aligha véletlen, hogy múlt szerdán, egy időben kapott választ lapunk és a Momentum. A Narancs.hu a Gyulai Tankerületi Központtól, míg az ellenzéki politikus a KK-tól és a Dél-Budai Tankerületi Központtól. A gyulai tankerület válasza maga az elhallgatás és az ellentmondás. Egy már részükről lezárt ügyet nyitottak újra és – nem hivatkozva semmire és senkire – „kiegészítő választ” adtak. Bár elhallgatták, hogy e mögött a NAIH vizsgálata áll, amelyről mint kezdeményező még nem kaptunk hivatalos értesítést, de ez minden valószínűség szerint azzal zárult le, hogy a kért adatokat az adatigénylő rendelkezésére kell bocsátani. Ezt, ha fogcsikorgatva és messze nem a kért, személyekre lebontott formában, de megadni látszik közel háromnegyed év után a Gyulai Tankerületi Központ. Bár nem mulasztották el megjegyezni, hogy az általam „benyújtott adatigénylésben megjelölt érintetti kategóriák nem feleltethetőek meg a jogszabályi definícióknak”.
Ezzel két gond biztosan akad. Az egyik, nem akarják érteni, hogy az alapbéren és egyéb juttatásokon felüli premizálásról, saját szóhasználatukban motivációs elismerésről van szó. A másik: ez az aggály az eltelt több mint kétszáz napban egyszer sem merült fel. Mindannyiszor abban a szellemben válaszoltak, hogy értik a kérdést, adatigénylésünket, válaszolnának is, de a veszélyhelyzet közepette ez nem megy olyan gyorsan.
„A Gyulai Tankerület válasza pontosan az, aminek látszik. Mellébeszélés, időhúzás és áljogászkodás. Mindenesetre az ügyben született közérdekű adatigénylések és az ennek nyomán született cikknek annyi eredménye már van, ha jól tudom, hogy ebben az évben állítólag fentről minden ilyen kifizetést letiltottak”
– reagált a Narancs.hu-nak egy az ügyre rálátó, de névtelenséget kérő Békés megyei tanár.
Ami a Gyulai Tankerület 2020-as és 2021-es – igencsak hosszú adatsorokat tartalmazó nehezen áttekinthető – költségvetéséből kiolvasható: normatív jutalom, céljuttatás és projektprémium címén 2020-ben 22,6, míg 2021-ben 32,5 millió forintot kaptak a tankerületnél dolgozó vezetők és az intézményeket irányítók. Összesen 35-en. Ez előbbi esetben 650 ezer, míg tavaly 930 ezer forintot jelentett átlagosan. Közben világos, aligha azonos összegű jutalmat kapott a tankerület vezetője és egy beosztottja, legyen az osztályvezető vagy intézményvezető.
Tóth Endre adatkérése nyomán a Dél-Budai Tankerületi Központban 41 kormánytisztviselő összesen közel 20 milliós motivációs elismerést kapott, ami átlagosan közel félmillió forintnak felel meg, míg a tankerület 9 vezető beosztású munkatársa több mint 6,5 millió forintot kapott, ami átlagosan bruttó 724 ezer forint.
Ennél nagyobb pénzeső volt a Klebelsberg Központban, ahol 92 fő kapott összesen közel 97 milliós motivációs elismerést, ami átlagosan is több egymillió forintnál.
Ennél is beszédesebb, hogy a 15 fős vezetői állomány 34,2 milliós elismerést kapott, ami átlagosan 2,2 milliós összeget jelent. Itt sincs okunk feltételezni, hogy az első számú vezető éppen annyit kapott, mint a főosztályvezetői. Magyarán, az elismerések összegszerűen jelentősen eltérhetnek egymástól.
Tóth Endre és portálunk is újabb kérdésekkel fordul a KK-hoz és a tankerületekhez. A motivációs elismerések személyekre lebontott összegeire vagyunk kíváncsiak. Már az elejétől kezdve. | Több mint kétmilliós prémiumot kaptak a Klebelsberg Központ vezetői | Időt húzva, sokadik próbálkozásra és csak az ellenük kezdeményezett adatvédelmi vizsgálat után akkor is göngyölített adatokat adott meg a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok a Narancs.hu és a Momentum közérdekű adatigénylésére. Arra voltunk kíváncsaik, hogy mekkora prémiumot, szóhasználatuk szerint motivációs elismeréseket vettek fel a közoktatás vezetői. Kiderült: a 15 fős vezetői állomány 34,2 milliós elismerésben részesült. | null | 1 | https://magyarnarancs.hu/belpol/tobb-mint-ketmillios-premiumot-kaptak-a-klebelsberg-kozpont-vezetoi-251974 | 2022-09-05 00:00:00 | true | null | null | Magyar Narancs |
Szeptember elsejétől lényegében a teljes hazai gyorsforgalmiút-hálózat koncesszióban működik. Nagyjából 360 kilométer – az M5-ös és az M6-os eddig is ilyen formában volt, ehhez csatlakozott most 1237 kilométernyi hálózat –, ez utóbbi kerül a Magyar Koncessziós Infrastruktúra Fejlesztő Zrt.-hez. A korábbi üzemeltető, a Magyar Közút Zrt. csak 291 kilométer hálózatért lesz felelős (a hosszabbakat sorolva az M0 körgyűrű, a Budapestről kivezető szakaszok, az M2, az M9 [már ami megvan belőle], az M43, a kaposvári elkerülő és például az M80 tartozik ide). Az új üzemeltető átvette az autópálya-mérnökségeket, az ott foglalkoztatott közutasok pedig szeptembertől átkerültek az új munkáltatóhoz. Hogy utóbbi milyen értékű ügylet volt, az legkorábban a jövő május végi beszámolókból derülhet ki az állományi létszám változása és a tárgyi eszközök értéke soron.
A kontraktusról jelen állás szerint mindössze két elem ismert: az, hogy a Mészáros-kör került helyzetbe, és hogy a koncesszió időtartama 35 év.
Tavaly nyáron jelent meg a közbeszerzési értesítőben a felhívás arról, hogy az állam 35 évre koncesszióba adná az általa fenntartott gyorsforgalmiút-hálózat jó részét. A feladat szerint a meglévő hálózat üzemeltetése mellett 272 kilométer új szakaszt is meg kell építeni tíz éven belül, és 273 kilométer hosszan bővítést kell végrehajtani: így lesz a végén 1662 kilométer az ebben a koncesszióban üzemeltetett sztrádák teljes hossza. Néhány hét volt mindössze arra, hogy a cégek kiszámolják, megéri-e nekik az üzlet. Számolgatott ugyan az osztrák Strabag is, ám végül két érvényes pályázat érkezett be határidőre: a Dömper Kft.-é és a Themis Magántőkealapé. A Dömpernek végül be kellett érnie egy kilométerenként 14 milliárd (!) forintba kerülő sztrádaberuházással Tatabányánál, a koncessziós tender nyertese ugyanis a Themis lett, megtámogatva olyan konzorciumi tagokkal, mint a Konzum PE, az Opus Bridge, az Opus New Way, a Cronus, a Vesta és a Via. Egyik sem üzemeltetett autópályát soha, ellenben mindegyik hátterében Mészáros Lőrinc alakja sejlik föl. | A kopóréteg alatt. Koncesszióban szinte a teljes magyar gyorsforgalmiút-hálózat | A frissen életbe lépett, 35 évre szóló autópálya-koncesszióról azt lehet biztosan tudni, hogy szinte semmit nem tudni róla. Annyit azért igen, hogy ez 2023-ban már 229 milliárd forintba fog kerülni az országnak. | null | 1 | https://magyarnarancs.hu/belpol/a-koporeteg-alatt-252041 | 2022-09-07 00:00:00 | true | null | null | Magyar Narancs |
„Két esztendei peres eljárást követően 2022. szeptember 5-én a Pécsi Közigazgatási Bíróság hatályon kívül helyezte a Veszprém megyei Kormányhivatal határozatát, amely engedélyezte volna a Nyugati strand területére építendő, 175 vitorláshajó befogadására alkalmas kikötő létesítését” – tette közzé a Mosolygó Balatonföldvár Egyesület Facebook-oldalán Herényi Károly, a helyi civil szervezet elnöke. Az egykor az MDF-ben politizáló Herényi balatonföldvári; korábban, 2006-ban, majd legutóbb, 2019-ben polgármesterjelölt is volt a déli parti kisvárosban, de egyik alkalommal sem járt sikerrel (Balatonföldváron 2010-től a neves vitorlás családból származó Holovits Huba a polgármester, a Fidesz-KDNP színeiben).
Fához láncolók
Annak az elképzelésnek, hogy a földvári Nyugati strandon vitorláskikötő épülne, komoly múltja van. Egy 2012-es, ebben a témában tartott lakossági fórumon a helyi környezetvédő civilek képviselője közölte: a strandi fákhoz láncolják magukat, ha elkezdődik az építkezés. Végül nem kezdődött el, majd hét év múlva, a 2019. őszi önkormányzati választás után közvetlenül napvilágot látott a legújabb terv:
ezúttal elektromos hajókat és vitorlásokat is kiszolgáló e-kikötő épülne, melyhez az új beruházó, a Balabo Kft. közel egymilliárd forintos támogatást nyert el a Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ) Kisfaludy-pályázatán.
A létesítmény szokatlanul gyorsan építési engedélyt kapott, úgy, hogy az engedélyt kiadó Veszprém Megyei Kormányhivatal határozata szerint „a tervezett tevékenység megvalósítása esetén nem feltételezhető jelentős környezeti hatás”.
A legutóbbi önkormányzati választás előtt alakult Mosolygó Balatonföldvár Egyesület (havilapjuk a Mosolygók Lapja, az abban olvasható cikkek alapján egyértelműen ellenzéki szerveződésről van szó) polgári perben támadta meg a határozatot. Kifogásolták, hogy az engedély nem írta elő a kötelező környezetvédelmi hatástanulmányt, elmaradt a társadalmi egyeztetés, valamint a Helyi Építési Szabályzat tiltja a strandok funkciójának és területének megváltoztatását. Herényi Károly elnök végigülte a bírósági tárgyalásokat, ott volt akkor is, amikor a minap a Pécsi Közigazgatási Bíróság éppen Balatonföldvár város Helyi Építési Szabályzatában foglaltak alapján hozta meg a döntését. Véleményükkel egyezően úgy ítélte meg a bíróság: ha a Nyugati strandra kikötő épül, akkor annak törvényben rögzített funkciója megváltozik. Az építendő két mólószár által bekerített területen fürdeni tilos, tehát közel 100 méter partszakasz fürdőzésre alkalmatlanná válik. Az ítélet ellen fellebbezésnek helye nincs, legfeljebb felülvizsgálati kérelemmel lehet fordulni a Kúriához.
A strand közepére tervezett kikötő terve a mólószárakkal, amelyek közelében tilos a fürdés
Forrás: Mosolygó Balatonföldvár Facebook
Strandra kikötőt?
Hol tart most az e-kikötő ügye? „Ott, hogy hiába a tervek, építkezni nem lehet. Ha akarják a befektetők, kezdhetik elölről az eljárást, de sok esélyük nincsen, hiszen ha a strandra akarják építeni a kikötőt, akkor mindig is beleütköznek az általunk kezdettől fogva hangoztatott és most a bíróság által is megerősített rendelkezésbe” – foglalta össze a Narancs.hu-nak Herényi Károly. – „Vagyis a strand funkciójának megváltoztatása nélkül nem tudnak kikötőt építeni. Márpedig ha egy strandon kikötő épül, akkor annak a strandnak megváltozik a funkciója. Ez nem csak jogi, hanem értelmezési kérdés is. Az pedig önmagában nonszensz, hogy egy strand kellős közepébe kikötőt építsenek. 2006-ban egy kormányrendelet nyomán mindenütt bele kellett foglalni a Helyi Építési Szabályzatba: strandok területe nem csökkenthető, funkciójuk nem változtatható. Az Alkotmánybíróság ezen úgy két hónapja még tovább is szigorított, mondván, ne csak kormányrendelet, hanem törvény rögzítse ezt, vagyis az önkormányzat ezen ha akarna se tudna változtatni a befektetők kedvéért.”
A Nyugati strand napjainkban
Évi negyvenezer strandlátogató
Ez óriási civil siker, ami manapság különösképpen értékelendő – ez a véleménye az egykori politikusnak. „Ahogy a kikötő terve napvilágot látott – az önkormányzati választás után azonnal, holott a kampányban szó sem volt erről –, előbb magánszemélyként, majd egyesületi elnökként bejelentkeztem az eljárásba ügyfélként, mert azt hittem, így az engedélyezési eljárás minden mozzanatáról értesülni fogok” – folytatta Herényi. Elmondása szerint nem így történt. Csak a határozatokat kapta kézhez, és mivel az építési engedélyt nem lehetett megfellebbezni, ezért az egyesület perre ment. Elsőre nem sikerült, mert papíron és nem elektronikus úton adták be a keresetet, de végül sikerre vezetett. „A szakmailag a már anno a Duna Körben is jeleskedő környezetvédő szakember, az ugyancsak balatonföldvári Hajósy Adrienne volt a legnagyobb támaszunk és segítségünk, Adrienne azonban sajnos végül nem érhette meg a szeptember 5-i bírósági ítéletet; röviddel előtte elhunyt. De ezt a sikert neki is ajánljuk, ezzel a nyertes perrel is tisztelgünk az emléke előtt” – mondta a civil szervezet elnöke. Herényi Károly hozzátette: bár nem nyomozzák, kik állnak a Balabo Kft. mögött, de szerinte egymilliárdos támogatást csak úgy nem osztogatnak akárkiknek. Ráadásul a balatonföldvári önkormányzattal is meg kellett küzdeni, hiszen a fideszes városvezetés teljes mellszélességgel a kikötőépítők mellett állt. Az egyesület viszont, fűzte hozzá Herényi, az évi negyvenezer strandlátogató érdekeit képviseli a 175 hajótulajdonos bérlővel, a tulajdonossal és a helyi önkormányzattal szemben.
A balatonföldvári Nyugati strand részlete
„Örülünk, hogy ez esetben a többség érdeke győzött egy szűk csoportéval szemben, ami ritkaság a Balaton partján. De példa lehet, erőt adhat más települések civil szerveződéseinek is, például a Club Aligáért harcolóknak; igenis győzhet a közösség érdeke a kevesek magánérdekében épülő, sok esetben környezetromboló gigafejlesztésekkel szemben” – fogalmazott Herényi Károly. A civil szervezet vezetője arról is beszélt: ő maga is vitorlázik, szerinte is szükség van újabb kikötőkre a Balatonnál, de nem egy strand közepén.
Az önkormányzat az e-kikötő mellett
Balatonföldváron egyébként két fizetős strand áll a nyaralók és a helyiek rendelkezésére. Az egyik a korábban retrostrandként is emlegetett Nyugati; itt történtek fejlesztések az elmúlt években, és emiatt nyomban fizetőssé is tette az önkormányzat. Ha megépülne a kikötő, ahol a mólószárak közelében tilos volna a fürdés, akkor ezek az ugyancsak MTÜ-s fejlesztési összegek kidobott pénzzé válnának.
A mólószárak 100 méteres körzetében is meg lehetne oldani a strandolást – ez az egyik meglepő érve a balatonföldvári önkormányzatnak a kikötő mellett. A tiltás „egy magát civilnek mondó szervezet által hangoztatott jogszabályértelmezés” – írta korábban a Balatonföldvár város elnevezésű Facebook-oldal. – „Hasonló helyzet fog előállni pl. Szemes, Lelle, Boglár és valamennyi kikötővel rendelkező Balaton parti település esetében, ahol a kikötő szomszédságában strand található. Reményeink és terveink szerint is ezek a strandok megmaradnak, hiszen mióta világ a világ, a Magyar Tengeren békésen megférnek egymás mellett a strandok és a kikötők.”
A kikötő látványterve
Forrás: Balatonföldvár város Facebook
Ugyancsak egy korábbi, ugyanezen az oldalon található írás szerint „az önkormányzati választáson leszerepelt formáció valótlanul állítja, hogy megszűnik a Nyugati strand és a helyi építési szabályzat előírásait nem tartották be. A valóság ezzel szemben az, hogy a STRAND MEGMARAD, Ny-i irányba BŐVÜL és INGYENESSÉ válik a jogszabályok maradéktalan betartása mellett. Az önkormányzat felszólítja a Mosolygó Balatonföldvárért egyesületet, hogy fejezze be a városunkat lejárató hazug gyűlölet kampányát!” Megint másutt ezt írta a városi oldal: „Úgy gondoljuk, hogy ez a beruházás egyértelműen a COVID világjárvány utáni gazdasági újjáéledés motorja lesz Balatonföldváron. Ez a lehetőség turisztikai attrakciót, adóbevételt jelent, munkahelyeket teremt a városban, fizetőképes keresletet generál, hozzájárul a városi ingatlanok értékének a növekedéséhez” Szerdán pedig azt közölték az oldalon, hogy
továbbra is támogatják az e-kikötő építését, nem igaz, hogy hatályon kívül helyezte volna a bíróság az elektromos hajókikötő építési engedélyét, illetve a beruházó továbbra is rendelkezik az építés megkezdéséhez szükséges engedéllyel.
Kerestük Holovits Huba polgármestert, akivel szerettük volna tisztázni, hogy kell érteni a város közösségi oldalára kikerült közleményt. Ezenkívűl kíváncsiak voltunk az üggyel kapcsolatos álláspontjára. Amint válaszol, közöljük.
A balatonszéplaki „torpedó”
Idén év elején – ahogyan a Narancs.hu megírta – Siófokhoz tartozó Balatonszéplakon kapott „torpedót” egy giga vitorláskikötő-fejlesztés. Ott is magánszemélyek és civil szervezet is támadta a tervezett ezüstparti létesítményt, a földvárihoz képest azzal a különbséggel, hogy érveikkel a siófoki önkormányzat is egyetértett. Sőt, a fővárosi kormányhivatal országos hajózási hatósági főosztálya éppen Siófok város jegyzőjének nyilatkozatára alapozva utasította el a kikötőbővítés-építés engedélykérelmét. E prózai nyilatkozat szerint nem biztosított a tervezett kikötő gépjármű-közlekedésre alkalmas úti csatlakozása. | Balatonföldváron a „mosolygók torpedózták meg" a vitorláskikötőt | Egy kis helyi civil szervezet ment szembe a befektetőkkel és az egyik földvári strand kellős közepére tervezett vitorláskikötő építését támogató helyi önkormányzattal és a hatóságokkal. Sikerrel jártak. | null | 1 | https://magyarnarancs.hu/kismagyarorszag/balatonfoldvaron-a-mosolygok-torpedoztak-meg-a-vitorlaskikotot-252031 | 2022-09-07 00:00:00 | true | null | null | Magyar Narancs |
Gulyás Gergely miniszter a július 7-i Kormányinfón jelentette be, hogy Magyarország az uniós pénzek mielőbbi megszerzése érdekében az EU elvárásainak megfelelően 15%-ra csökkenti az egyszereplős közbeszerzések arányát. Ez biztosan nem lesz egyszerű feladat, mert a Miniszterelnökség áprilisi elemzése szerint is 30% az egyajánlatos tenderek aránya, szolgáltatások és árubeszerzések tekintetében pedig még magasabb. Pedig nem is teljes a statisztika: az adatokba nem számolták bele például a keretmegállapodásokat és a hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárásokat sem.
Az Európai Unió Helyreállítási Alapjának (angolul RRF) célja, hogy hozzájáruljon a koronavírus-járvány okozta gazdasági és társadalmi károk enyhítéséhez. Az EU tavaly tavasz óta nem fogadta el a magyar Helyreállítási Tervet (HET), amiben a kormány leírta, hogy milyen projektekre használná fel az RRF-ből igényelt pénzt.
A hazánknak jutó vissza nem térítendő támogatás eredetileg 7,2 milliárd euró lett volna, ám nemrég 5,8 milliárd euróra csökkent, és ha az év végéig nem születik megállapodás a felek között, Magyarország ennek a 70%-át is elveszítheti. Ez 400-as euróárfolyammal számolva azt jelenti, hogy 2320 milliárd forintot kaphatunk, és abból 1600 milliárdot bukhatunk el, ha nem lesz idén megegyezés a magyar kormány és az EU között.
Nagyon kéne a pénz a kormánynak
Ahogy arról már korábban beszámoltunk, az Európai Unió bő egy év alatt leginkább azért nem fogadta el a magyar HET-et, mert nagyon komoly korrupciós aggályai vannak az RRF-támogatás elköltésével kapcsolatban. Magyarul attól félnek, hogy itthon – valakik – ellopnák ezeket a pénzeket (is).
Az elmúlt évben Brüsszel végre tényleg megelégelte a korrupt magyar virtust | atlatszo.hu
Újabb figyelmeztetést kapott a magyar kormány a Fertő tavi beruházás miatt. Az UNESCO múlt heti üzenete után egy, az Átlátszó szerkesztőségéhez eljuttatott levél szerint a sok millárd forintos természetpusztító projekt miatt az uniós kötelezettségszegési eljárások „előszobáját” jelentő, annak elkerülését célzó egyeztetési folyamatot indított az Európai Bizottság.
Azt, hogy mekkora szüksége van Magyarországnak erre az összegre, jól mutatja, hogy Orbán Viktor tavasszal levelet írt az Európai Bizottság elnökének, hogy mielőbb megkaphassuk az RRF-támogatást, és kérte a tavaly még visszautasított kedvezményes RRF-hitelt is. Az áprilisi választás után egyre erősebben érződött, hogy kong az államkassza: a kormány erején felül kiköltekezett a kampányidőszakban a különböző osztogatásokkal (SZJA-visszafizetés a gyerekeseknek, 13. havi nyugdíj, hathavi fegyverpénz a rendvédelmiseknek), és nagyon kell a pénz.
Az RRF-pénzek megszerzése érdekében régóta folynak a tárgyalások a háttérben, és Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter a július 7-i Kormányinfón számolt be arról, hogy négy fontos területen elfogadják az EU ajánlásait – nyilvánvalóan a mielőbbi megállapodás érdekében. A négy intézkedés egyike az egyszereplős közbeszerzések csökkentése: „Magyarország akár uniós, akár nemzeti forrásból ír ki pályázatot, egyaránt 15 százalék alá viszi az egyszereplős közbeszerzések arányát” – közölte Gulyás.
15 százalék a cél
Navracsics Tibor, az Uniós Források Felhasználásáért és Területfejlesztésért Felelős miniszter, akit az uniós pénzek megszerzésével bízott meg Orbán Viktor, egy nappal Gulyás előtt már beszélt a témáról. Az ATV Egyenes Beszéd című műsorában július 6-án azt mondta, hogy „az EU-ban 15 százalék az egyszereplős közbeszerzési eljárások átlaga, nálunk az EU-s pénzekből megvalósult eljárásoknál ez 16 százalék, a nemzeti forrásból 36 százalék”. Navracsics közölte a tévében, amit Gulyás másnap bejelentett: a magyar kormány vállalta, hogy a hazai forrásból megvalósuló projekteknél is leviszi az egyajánlatos tenderek arányát 15 százalékra.
Amennyiben ugyanis csak egy ajánlat van, akkor nincs verseny, azaz nagy a korrupció veszélye.
A szándék egyébként nem új: Gulyás Gergely 2020 februárjában, a Közbeszerzési Hatóság konferenciáján is arról beszélt, hogy Magyarországot az Európai Bizottság részéről leginkább az a kritika éri, hogy a verseny szintje alacsony, sok az egyszereplős közbeszerzés. „Ha a közpénzek elköltése nem a szabályosság és ellenőrizhetőség mellett történik, akkor nem csupán vitákra ad okot, hanem torzítja a versenyt” – mondta akkor a miniszter, aki a Magyar Nemzet tudósítása szerint azt is közölte, hogy a közbeszerzési szabályokat úgy kell alakítani, hogy egyensúlyban legyenek az átláthatóságot szolgáló szigorú eljárási kötöttségek és a hatékonysági szempontok.
Azóta eltelt 2 év bármilyen érdemi történés nélkül a témában, de minden bizonnyal az Európai Unióval tavaly május óta folyó pénzügyi tárgyalások miatt idén februárban megjelent egy kapcsolódó intézkedés.
Az egyajánlatos közbeszerzések számának csökkentését szolgáló intézkedésekről szóló 63/2022. (II. 28.) kormányrendelet kimondja, hogy az egyszereplős közbeszerzések csökkentése érdekében előzetes piaci konzultációt kötelező alkalmazni az uniós értékhatárt elérő becsült értékű eljárásoknál, és ha egy ajánlatkérőnél „az egyajánlatos közbeszerzések aránya – az uniós értékhatárt elérő becsült értékű közbeszerzések körében – a tárgyévet megelőző naptári évben a 20%-ot meghaladta”, akkor (idén április 30-ig, majd minden évben március 31-ig) köteles intézkedési tervet készíteni, hogy csökkentse ezt a számot.
Ahogy az a Közbeszerzési Hatóság honlapján is megjelent, a kormányrendelet március 15-én lépett hatályba, a Miniszterelnökség kapcsolódó tájékoztatójában pedig egyértelműen szerepel, hogy az RRF-pénzekhez való hozzájutás érdekében született a jogszabály: „Az egyajánlatos közbeszerzések csökkentése fontos európai uniós elvárás, amelyet Magyarország az Európai Bizottság részére benyújtott Helyreállítási és Ellenállóképességi Tervben is vállalt.”
30-40 százalékot levinni 15-re?
Kétségtelenül van hova fejlődni, ha a Magyarország meg akarja kapni az RRF-pénzeket, az EU ugyanis nem fog megelégedni az antikorrupciós gittegylet feltámasztásához hasonló üres gesztusokkal és szép szavakkal. A tények pedig nagyon messze állnak a kormány ígéreteitől és az uniós elvárásoktól, ami azt jelenti, hogy nagyon bele kéne húzni a 15% eléréséhez.
„Magyarország Kormánya elkötelezett a hazai közbeszerzések átláthatóságának és hatékonyságának folyamatos javítása, a mikro-, kis- és közepes vállalkozások közbeszerzésekben való részvételének elősegítése és a közbeszerzésekben a verseny szintjének növelése iránt” – ezzel kezdődik az a közlemény, ami június 10-én jelent meg a palyazat.gov.hu felületén.
A Miniszterelnökség Közbeszerzési Felügyeletért Felelős Helyettes Államtitkársága által aláírt közlemény szerint ezért született meg a februári kormányrendelet, melynek „8. § és 10. § (4) bekezdése értelmében a közbeszerzésekért felelős miniszter az egyajánlatos közbeszerzések arányára vonatkozó adatokat folyamatosan figyelemmel kíséri, amelyek alapján évente elemzést készít és az elemzés eredményeit az EKR honlapján közzéteszi”.
Az említett elemzés magyarul és angolul is letölthető a közlemény alatt. A 15 oldalas anyag 3 éves időtartamot, a 2019-2020-2021-es éveket öleli fel, és megdöbbentően magas számokat tartalmaz.
A Miniszterelnökség helyettes államtitkársága által készített elemzés külön-külön és egyben is vizsgálja az uniós eljárásrendben lefolytatott, vagyis az uniós értékhatárt elérő becsült értékű és a nemzeti eljárásrendben lefolytatott, azaz az uniós értékhatárt el nem érő, de a nemzeti értékhatárt elérő becsült értékű közbeszerzéseket, valamint a hazai és az uniós forrásból finanszírozott projekteket is. Emellett a dokumentum a tenderek tárgya (árubeszerzés, szolgáltatás, építési beruházás) szerinti bontásban is elemzi az adatokat.
Az anyag lényegi része a címlapképünkön látható 1. ábrával kezdődik, amin az látszik, hogy darabszám szerint 30% az egyajánlatos közbeszerzések aránya.
Ezen belül az uniós értékhatárt elérő közbeszerzéseknél 40% körüli, a nemzeti értékhatárt elérőknél pedig 22%, vagyis a nagyobb összegű tendereknél darabszám tekintetében gyakoribb ez a jelenség. A közbeszerzések értékét nézve kicsit kedvezőbbek a számok: a 2019-es 28%-ról 2021-re 17%-ra csökkent az egyajánlatos tenderek aránya – az uniós értékhatárt elérőknél 18,2%, a nemzeti értékhatárosoknál pedig 10,2% volt az arányuk tavaly.
Valószínűleg ebből az elemzésből szedte Navracsics Tibor is az ATV-ben bemondott számokat, ugyanis van benne egy olyan ábra, amin az látszik, hogy 2021-ben az uniós forrásból finanszírozott közbeszerzések 15,9%-a és a hazai forrásból fizetett közbeszerzések 35,9%-a volt egyajánlatos. Ez azonban egybeszámolja az alacsonyabb értékű nemzeti eljárásokat és a drágább uniós értékhatárosokat. Ha ezeket külön nézzük, egyből más képet kapunk.
A csak a nemzeti értékhatárt elérő közbeszerzéseknél az EU-s pénzből finanszírozottaknak 10,4%-a volt tavaly egyajánlatos, a hazai költségvetésből fizetetteknek pedig 28,3%-a. A magasabb uniós értékhatárt elérőknél azonban jóval magasabbak a számok: az uniós finanszírozásúak 27,7%-a, a hazai finanszírozásúaknak pedig 41,7%-a volt egyajánlatos 2021-ben. Vagyis itt is az látszik, hogy a magasabb összegű tendereknél darabszám tekintetében gyakoribb, hogy nincs semmiféle verseny a megbízásért.
A közbeszerzések értékét tekintve azonban jóval kedvezőbbek az adatok: a nemzeti és uniós eljárásrendben lebonyolított tenderekből az EU-s finanszírozásúak 2,8%-a volt tavaly egyajánlatos, a hazai finanszírozásúaknak pedig a 23,5%-a.
Az árubeszerzések 70%-a egyajánlatos
Az igazán megdöbbentő számok a miniszterelnökségi elemzés tizedik oldalán kezdődnek. Innentől ugyanis a közbeszerzések tárgyát 3 részre (árubeszerzés, építési beruházás, szolgáltatás megrendelés) bontva sorakoznak a grafikonok.
Rögtön az elsőről kiderül, hogy a darabszámokat nézve árubeszerzési tendereknél 70,2% volt tavaly az egyajánlatos eljárások aránya. Ez már önmagában rettentő magas, de az ábra szerint ráadásul egy romló tendenciáról van szó, ugyanis 2020-ban 69,4% volt ez az arány, 2019-ben pedig „csak” 62,8%.
A beszerzések értékét nézve kicsit jobb a helyzet az árubeszerzéseknél: úgy „csak” 42,6% volt tavaly az egyajánlatos tenderek aránya. Viszont jól látszik a két ábrán, hogy darabszám tekintetében a szolgáltatás-megrendelésnél csak 24,1% volt 2021-ben az egyajánlatos tenderek aránya, de a közbeszerzések értékét nézve már 42,9%. Vagyis kevesebb számú, de nagyobb értékű eljárásoknál nem volt verseny.
Az elemzésben további ábrák láthatók uniós és nemzeti eljárásrend szerinti bontásban, illetve azt is megvizsgálták, hogy a három kategóriában (árubeszerzés, építés, szolgáltatás) hogyan alakult 2019–2021 között az egyajánlatos eljárások aránya. Röviden: rosszul. Csak az építési beruházásoknál látható némi javulás.
Idén sem jobb még a helyzet
Az idei arányokról a Közbeszerzési Hatóság 2022 első félévéről szóló gyorsjelentéséből kaphatunk némi információt. Az anyag kiemeli, hogy „2022 első félévében az uniós eljárásrendű közbeszerzések esetén az egyajánlatos eljárások értékaránya jelentős mértékben csökkent, miközben számarányuk stagnált az előző évek azonos időszakaihoz viszonyítva”.
Azzal azonban nem dicsekednek, hogy a nemzeti eljárásban lefolytatott közbeszerzéseknél az egyajánlatos eljárások aránya a darabszám és az érték tekintetében is sokkal magasabb volt 2022 első félévében, mint 2021 és 2020 azonos időszakában.
Ahogy a gyorsjelentés írja, az egyajánlatos közbeszerzések csökkentését célzó februári kormányrendelet hatása „még nem mutatható ki érdemben a hatályba lépés óta eltelt viszonylag rövid időintervallum miatt (tekintettel azon folyamatban lévő, még le nem zárult közbeszerzésekre, amelyeket a kormányrendelet hatályba lépése óta indítottak meg)”. De az ezekből az ábrákból is egyértelműen látszik, hogy sokat kell javítani, hogy meglegyen az EU-nak megígért 15%-os arány.
„A piac koncentráltsága miatt”
A februári rendeletnek egyébként nem volt nagy sajtóvisszhangja, csak a Világgazdaságban találtunk róla beszámolót. Szintén ez a lap (ami a kormánypárti médiaholding, a KESMA tulajdona) írt arról Navracsics és Gulyás július eleji bejelentése után, hogy több állami cég és szerv az április végi határidőre elkészítette a kormányrendeletben előírt intézkedési tervet az egyajánlatos közbeszerzések arányának csökkentése érdekében.
Ezeket közzé kellett tenniük a honlapjukon is: böngészhető például a MÁV-csoporté, a Médiahatóságé, a NAV-é, a Készenléti Rendőrségé, az Országgyűlés Hivataláé és a közmédiáé, de sok más egyéb mellett fent van az interneten a Szépművészeti Múzeumé és a BKK-é is.
Több intézkedési terv is arra hivatkozik az egyajánlatos közbeszerzések okaként, hogy speciális eszközökre és/vagy szolgáltatásokra van szüksége, amelyet csak korlátozottan, egy bizonyos gazdasági szereplőtől tud beszerezni.
„Az egyajánlatos eljárás(ok) okaként a mérőműszerek sajátosságai és a korlátos gyártói
kapacitások kerültek azonosításra. A beszerzések tárgyaként a mérőműszerek nem
helyettesíthetők más eszközökkel” – olvasható például a Médiahatóság intézkedési tervében, de hasonló szerepel a NAV, az MTVA és mások leírásában is.
A MÁV-csoport intézkedési tervében azonban van valami más is a speciális áruk és szolgáltatások mellett, ez pedig az építési beruházások. Az állami vasúttársaság ezzel kapcsolatban azt írja, hogy
„a szolgáltatások és építési beruházások piacán az utóbbi években végbement jelentős piaci koncentráció következtében kialakult oligopol és monopol piaci környezet jellemző”.
Vagyis csak 1-2 cég tud elvégezni bizonyos munkákat, emiatt esély sincs a versenyre.
Jó példa erre a Mészáros Lőrinc tulajdonában lévő V-Híd Zrt., ami az elmúlt években sorozatban nyerte a több tízmilliárdos állami megbízásokat, amiknek köszönhetően annyira meggazdagodott, hogy tudott venni egy olyan vasútépítő gépet, amiből csak 3 van egész Európában. Ezzel pedig újabb, még nagyobb megbízásokat tud ellátni, versenytárs nélkül.
Azzal pedig nem is tud mit kezdeni a MÁV, hogy az állami megbízások mostanra annyira felhízlaltak bizonyos cégeket, hogy már csak ők tudnak egyes tendereken indulni és nyerni. Ennek megváltoztatásához kevés egy intézkedési terv vagy bármilyen kormányrendelet. Ahogy az intézkedési tervben írják: „Ezen piaci folyamatok szabályozására a MÁV Zrt.-nek, mint ajánlatkérőnek nincs eszköze, jobbára beszerzései során szembesül a piac koncentrálódásával.” Sakk-matt.
Címlapkép: Ábra a Miniszterelnökség közbeszerzési elemzéséből | A kormány saját elemzése szerint is 30% az egyszereplős közbeszerzések aránya | Gulyás Gergely miniszter a július 7-i Kormányinfón jelentette be, hogy Magyarország az uniós pénzek mielőbbi megszerzése érdekében az EU elvárásainak megfelelően 15%-ra csökkenti az egyszereplős közbeszerzések arányát. Ez biztosan nem lesz egyszerű feladat, mert a Miniszterelnökség áprilisi elemzése szerint is 30% az egyajánlatos tenderek aránya, szolgáltatások és árubeszerzések tekintetében pedig még magasabb. Pedig nem is teljes a statisztika: az adatokba nem számolták bele például a keretmegállapodásokat és a hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárásokat sem. | null | 1 | https://atlatszo.hu/kozpenz/2022/08/03/a-kormany-sajat-elemzese-szerint-is-30-az-egyszereplos-kozbeszerzesek-aranya/ | 2022-08-03 00:00:00 | true | null | null | atlatszo.hu |
A magyar miniszterelnök magyar idő szerint múlt csütörtökön egy konzervatív rendezvényen mondott beszédet Dallasban, szombat este viszont már egy horvát étterem Instagram-posztjában tűnt fel. A repülési adatok szerint Amerikába a Magyar Honvédség egyik luxuskategórájú repülője vitte, ami pénteken alig ért haza Dallasból, már repült is Horvátországba. Másnap a 607-es Falcon ismét elugrott Budapestről az Adriára, majd onnan Portugáliába, és hazafele megint megállt Horvátországban.
A Magyar Honvédség 2018 vásárolt 2 darab Airbus A319 és 2 db Dassault Falcon 7X típusú repülőt. A Falconok a szupergazdagok által magángépnek használt, business jet kategóriájú repülőgépek, amelyeket a honvédség „többcélú szállító- és futárgéptípusnak” nevez. Kategórikusan tagadják, hogy kormánygépnek vették volna a repülőket, de Orbán Viktor és más kormánytagok rendszeresen használják őket, az utakat pedig 30 évre titkosították.
Orbán Viktor miniszterelnök augusztus 4-én magyar idő szerint este 9 körül mondott beszédet a Konzervatív Politikai Akció Konferencia (CPAC) eseményén Dallasban. Azt nem titkolták, hogy Amerikába a 607-es lajstromjelű Falconnal ment a miniszterelnök, mert politikai igazgatója, Orbán Balázs az augusztus 1-i indulásról kiposztolt egy szelfit, amin Németh Zsolt fideszes politikussal mosolyognak a repülőgép előtt.
A repülési adatok szerint a honvédségi luxusrepülő augusztus első napján New Yorkba ment (Orbán Viktor másnap Donald Trumppal találkozott a közeli Bedminsterben), majd onnan augusztus 3-án repült át Dallasba, ahol a magyar miniszterelnök augusztus 4-én lépett színpadra.
Dallas után Zadar
A magyar idő szerint este 9 óra körül megtartott Orbán-beszéd után a 607-es visszaindult Budapestre, ahova pénteken délelőtt 11 körül érkezett. Nagyjából 1 óra múlva továbbment Kecskemétre, ahol szintén 1 órát töltött, majd a horvátországi Zadarba repült, ahonnan délután jött vissza a kecskeméti légibázisra.
Augusztus 7-én vasárnap délelőtt 11 körül a Net.hr nevű horvát lap beszámolt arról, hogy a Brač szigetén található Milna településen lévő Konoba Gajeta étterem Instagram-oldalán előző nap megjelent egy fotó Orbán Viktorról. A magyar miniszterelnök az étterem munkatársaival feszít a képen egy nagyon nyaralós, tarkabarka ingben és rövidnadrágban.
A horvát lap cikkét először a Telex szemlézte, majd több helyen is megjelent a magyar sajtóban. Hadházy Ákos országgyűlési képviselő ezt követően arról írt a Facebook-oldalán, hogy „A miniszterelnök továbbra is az állami („honvédségi”) luxus jettel jár nyaralni. Nem hittem, hogy 35 százalékos infláció, többszörös energiaár-emelés, benzinhiány, masszív adóemelés idején is meg meri csinálni, de a repülő jeladója nem hazudik.” Hadházy képernyőképekkel bemutatta a 607-es Falcon augusztus 5-i útját Dallasból Budapestre, onnan Kecskemétre, majd Horvátországba és vissza, ahogy mi is tettük fentebb.
Nem pénteken, hanem szombaton
Nem sokkal később, Hadházy felvetésére reagálva a Hvg.hu megírta, hogy „valami nem stimmel a számításával”. A lap emlékeztett arra, hogy a közzétett hivatalos fotók szerint Orbán Viktor augusztus 5-én este kormányülésen vett részt, vagyis nem lehetett Horvátországban. Azt is hozzátették, hogy bár Hadházy ezt nem írta, de a 607-es Falcon aznap Zadarba repült, ami 130 kilométerre van Bračtól, ahol Orbánról az éttermes fotó készült egy nappal később.
„Viszont a gép szombaton kora reggel Kecskemétről ismét felszállt, ekkor már Splitbe ment, ami 20 kilométerre van Bractól. De persze önmagában ez sem bizonyítja, hogy Orbán Viktor ezzel a géppel utazott.” – írta a Hvg.hu vasárnap, Hadházy pedig a lap cikkére reagálva elnézést kért, hogy azt állította, Orbán pénteken repült Horvátországba a honvédségi luxusgéppel, pedig valójában „minden bizonnyal SZOMBATON repült a tengerpartra az Önök pénzén”.
Az egyébként önmagában nem jelent semmit, hogy augusztus 5-én fényképek jelentek meg (az MTI-ben kettő is a Miniszterelnöki Sajtóirodától) a kormányülésen részt vevő miniszterelnökről, mert azok készülhettek (volna) korábban is. Például 2020-ban Szijjártó Péter külügyminiszterről is irodai dolgozós fotókat tettek közzé, miközben az állami megbízásokból meggazdagodott oligarcha, Szíjj László egyik luxusjachtján, a Mészáros Lőrinc által is használt Lady MRD fedélzetén nyaralt az Adrián.
Az sem megugorhatatlan akadály, hogy a 607-es pénteken dél körül Zadarban landolt, és Orbán másnap este a Brač szigetén lévő étteremben bukkant fel (ha tényleg akkor készült a fotó), ami onnan közel 200 kilométerre van. Ekkora távolságot ugyanis másfél nap alatt könnyedén meg lehet tenni egy gyorsabb hajóval, vagy akár néhány óra alatt autóval, de helikopterrel még ennél is kevesebb idő alatt. Szóval a távolság sem perdöntő az ügyben, mert nem áthidalhatatlan.
Az viszont már elég jó bizonyíték az augusztus 5-i kormányülésre, hogy jöttek ki a Magyar Közlönyben aznapi kormányrendeletek és határozatok Orbán Viktor aláírásával, továbbá 5 helyettes államtitkárt is kinevezett a miniszterelnök Lázár János alá az építési minisztériumba. Tehát nagyon valószínű, hogy Orbán pénteken még tényleg Budapesten volt.
A Brač-Split-Vis háromszög
Ahogy a Hvg.hu is megírta: a 607-es honvédségi Falcon augusztus 6-án szombat kora reggel Kecskemétről a horvátországi Split repülőterére ment, ami nagyon közel van Bračhoz, ahol Orbánról aznap kikerült az Instagramra az éttermi fotó. A repülő körülbelül 45 percet töltött a spliti reptéren, majd onnan Portugáliába, a Monte Real légibázisra ment. Nagyjából 6 órát töltött a portugál katonai repülőtéren, majd visszatért Kecskemétre – ám útközben ismét körülbelül egy órára megállt Split repülőterén. Ez az út valószínűsíti a gyanút, hogy a honvédségi luxusgép vitte nyaralni a miniszterelnököt.
Orbán a kezdetektől a nép egyszerű gyermekének igyekszik beállítani magát, aki egy focis hátizsákkal utazik, talponállóban kolbászt eszik, és gumicsizmában pálinkázik. Ezt a gondosan megkomponált puritán képet erősen megreccsentette, amikor 2018-ban lefotóztuk a miniszterelnököt, amint a Mészáros Lőrinchez és Szíjj Lászlóhoz köthető 17 milliárd forintos osztrák luxusrepülőből szállt ki egy bulgáriai focimeccs után.
Azóta is gondosan ügyelnek, hogy ne legyen több ilyen malőr, Orbán Viktorról semmilyen hasonlóképpen kompromittáló fénykép nem jelent meg az elmúlt években. Úgy tűnik, hogy a PR-csapata a mostani nyaralása kapcsán is igyekszik a minél egyszerűbb ember, az egyáltalán nem urizáló országvezető imidzsét erősíteni: először jött a giccses-gagyi csiricsáré ing a zokni nélküli cipővel az éttermi fotón, majd egy megható történet.
A Slobodna Dalmacija nevű horvát lap augusztus 7-én arról írt, hogy Orbán Viktor (gumi)csónakja lerobbant a Vis szigetén lévő Rukavac-öbölnél, és a lap korábbi munkatársa, Borisa Vrkića vitte ki a szárazföldre a miniszterelnököt, akivel a felesége és egy testőr volt. A lapnak mindezt kedélyesen elmesélő Vrkića arról is beszámolt, hogy éttermet is ajánlott a magyar miniszterelnöknek, aki az újság szerint el is ment oda, a vendéglátóhelyen pedig csak a távozása után tudták meg, hogy milyen híres ember evett náluk.
Vagyis drága luxusjacht helyett egy ócska ladik, és mogorva testőrhadak helyett újságíróval barátkozás, majd Mátyás királyhoz hasonló álruhás éttermezés. Mindez a közvetlen, egyszerű, puritán életet élő, nem nagyzoló miniszterelnök képét erősíti.
A meghatottság után vagy helyett azonban érdemes rápillantani a térképre, hogy együtt lássuk Orbán Viktor horvát felbukkanásainak helyszínét. Milnától bő 40 kilométerre van Rukavac, és ekkor távolságot nem (gumi)csónakkal szoktak megtenni a tengeren. Az inkább arra szolgál, hogy a partra vigye az utasokat a jachttól, ami a sekély vízű öböl miatt csak távolabb tudott lehorgonyozni. A Rukavac-öböl pedig pont ilyen, a hivatalos kikötőjében is csak csónakkal lehet kikötni, a település egyéb partjainál pedig pláne.
Ahogy a Slobodna Dalmacija által leközölt fotón látszik, Orbán és Vrkića egy evezős csónakban ülnek, a fotót pedig valószínűleg egy másik hajóból lőtték, hiszen a part a hátuk mögött van. A fénykép vélhetően a mentésre használt csónakból készült, amiben a horvát lap által leközölt információk alapján a miniszterelnök felesége és testőre ülhetett. Bár a cikkben a horvát gumenjak szó szerepel, ami elsősorban gumicsónakot jelent, de használják lélekvesztő értelemben is, ami jó meghatározása az evezős ladiknak.
Az biztos, hogy se gumicsónakkal, se evezve nem jöhettek Orbánék Milnából Rukavacra a nyílt tengeren – már csak biztonsági okokból sem, hiszen a testőrsége nem hagyhat jóvá egy ilyen veszélyes utat egy ország vezetőjének. Sokkal valószínűbb tehát, hogy a magyar miniszterelnök valami nagyobb hajóval járja az Adriát.
Horvátország egyébként a kedvence, minden évbe ide utazik nyaralni: 2015-ben Mljet szigetén, 2017-ben Krk szigetén, 2018-ban Vis szigetén, 2019-ben Molat szigetén, 2020-ban Hvar szigetén bukkant fel a szabadsága alatt, 2021-ben pedig a 24.hu szerint Bračon járt.
2020 augusztusában olvasónk Brač szigetén, Pučišća kikötőjében fotózta le a Lady MRD luxusjachtot, és szintén Bračon járt akkor az OE-LEM lajstromjelű luxusrepülőgép is, amivel 2018-ban lefotóztuk Orbánt a bulgáriai focimeccsről hazatérve.
Olvasónk vasárnap Brač szigetén fotózta Szíjj László híres jachtját, akkor járt ott a NER luxusrepülőgépe is | atlatszo.hu
Horvátországban nyaraló olvasónk, Gábor tegnap, augusztus 23-án vasárnap Brač szigetén, Pučišća kikötőjében fotózta a Lady MRD luxusjachtot, ám kormánytagokat ezúttal nem sikerült megpillantania: „nem mutatta magát egy lélek se, csak a személyzet, de azt jól kiadja a kép, hogy a puciscai kőfaragó iskola épületéhez képest is jelentős méretű a kishajó”.
Hajózási adatbázisok szerint most sem a Lady MRD, sem Szíjj László egyéb jachtjai, a régebbi Artemy és a Lady MRD-nél is nagyobb, újabb és drágább Seagull MRD sincs Orbán felbukkanási helyeinek közelében – és nem is járt ott egyik jacht sem a háromból az elmúlt napokban.
30 évig titkos a repülők útja
Az egyáltalán nem újdonság, hogy a jelek szerint a honvédség egyik luxusrepülője vitte a miniszterelnököt Horvátországba, ugyanis 2018-as beszerzésük óta rendszeresen használja az elvileg nem kormánygépnek vett katonai repülőket Szíjjártó Péterrel együtt. Idén áprilisban Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes is az egyik honvédségi Airbus fedélzetén utazott Madeira szigetére szentmisére és koncertre, legutóbb pedig arról írtunk, hogy Novák Katalin köztársasági elnök a repülési adatok szerint valószínűleg a 607-es Falconnal ment Brazíliába Jair Bolsonaro elnökhöz.
Miután egyre több cikk jelent meg a sajtóban a honvédségi repülőkkel utazó miniszterelnökről, a két honvédségi Airbust és két Falcont letiltották a nyilvános repülőfigyelő oldalakról. A pozíciójukat sugárzó transzpondert azonban nem kapcsolhatják ki, az általa sugárzott rádiójeleket pedig egy olcsó vevőkészülékkel fogni lehet. Az ADS-B Exchange önkéntesei a világ minden táján gyűjtik a repülőgépek által leadott transzponder-adatokat, és a cenzúrát elutasítva közzéteszik azokat.
Az ADS-B Exchange által gyűjtött adatok alapján 2019-ben összegyűjtöttük, hogy merre jártak a honvédségi repülők a beszerzésük óta. A két Airbus és két Falcon feltűnően sokszor repült ismert nyaralóhelyekre, amiknek meglátogatása nem tűnik katonailag indokoltnak – például Dubajban, Máltán, Panamában és Las Vegasban is feltűntek a magyar légierő gépei.
30 évig titkos, hogy miért jártak nyaralóhelyeken a Magyar Honvédség repülőgépei | atlatszo.hu
30 évig titkos, hogy miért jártak nyaralóhelyeken a Magyar Honvédség repülőgépei
Cikkünk nyomán Harangozó Tamás (MSZP) országgyűlési képviselő megkérdezte a honvédelmi minisztert, hogy hol miért jártak a HM repülőgépei, és kit szállítottak oda, de Benkő Tibor akkori tárcavezető azt közölte vele, hogy ezek az adatok honvédelmi és nemzetbiztonsági okokból 30 évig nem nyilvánosak. Vélhetően ez vonatkozik a 607-es idei horvát és portugál útjaira is, tehát legkorábban 2052-ben derülhet majd csak ki, hogy tényleg Orbán Viktort vitte-e az Adriára.
Frissítés: Cikkünk megjelenése után nemsokkal levelet kaptunk Havasi Bertalantól, a miniszterelnök sajtófőnökétől, aki azt írta az Átlátszó cikkére reagálva, hogy „Orbán Viktor nem ment honvédségi géppel nyaralni Horvátországba”.
Címlapkép: Átlátszó-montázs | Orbán Viktor valószínűleg honvédségi luxusgéppel ment nyaralni Horvátországba | A magyar miniszterelnök magyar idő szerint múlt csütörtökön egy konzervatív rendezvényen mondott beszédet Dallasban, szombat este viszont már egy horvát étterem Instagram-posztjában tűnt fel. A repülési adatok szerint Amerikába a Magyar Honvédség egyik luxuskategórájú repülője vitte, ami pénteken alig ért haza Dallasból, már repült is Horvátországba. Másnap a 607-es Falcon ismét elugrott Budapestről az Adriára, majd onnan Portugáliába, és hazafele megint megállt Horvátországban. | null | 1 | https://atlatszo.hu/kozugy/2022/08/09/orban-viktor-valoszinuleg-honvedsegi-luxusgeppel-ment-nyaralni-horvatorszagba/ | 2022-08-09 00:00:00 | true | null | null | atlatszo.hu |
Orbán Viktor néhány napja Texasban szónokolt az amerikai konzervatívok politikai konferenciáján, a CPAC-en. De a miniszterelnök májusban a nemzetközi turnéra induló CPAC-sorozat budapesti állomásán is beszédet mondott. Egy félállami alapítvány pedig 390 millió forintot biztosított a budapesti esemény rendezőjének, a Fidesz-barát Alapjogokért Központ elemzőintézetnek rendezvényszervezésre.
Orbán Viktor magyar idő szerint augusztus 4-én, csütörtök éjjel Dallasban, az amerikai konzervatívok konferenciáján szónokolt: szerinte Soros György „szolgálatában egy hadsereg áll. Pénz, civilszervezetek, egyetemek, kutatóintézetek.” Ehhez a texasi gyűléshez azonban éppen egy Orbán politikáját támogató intézetnek volt köze: az összejövetel honlapján a támogatói szponzorok között, több amerikai szervezet mellett feltüntették a magyar Alapjogokért Központ nevét is.
Az RTL Híradó kérdésére a konferencia amerikai szervezői azt válaszolták: az Alapjogokért Központ „nemzetközi partnerként, a CPAC Hungary társrendezőjeként került fel a szponzori listára”.
Az emlegetett CPAC Hungaryt, azaz a konferencia budapesti kiadását társbérletben valóban
ugyanez a Fidesz-barát elemzőintézet, az Alapjogokért Központ (AK) szervezte.
És ezen a rendezvényen Orbán Viktor úgyszintén a pódiumra lépett a Bálna nevű épület nagy rendezvénytermében.
A CPAC Budapesten
Az amerikai republikánus párt holdudvarához tartozó, eredetileg az Egyesült Államokban megtartott, de idén változatos helyi mutációkkal már az egész glóbuszt felszántó Konzervatív Politikai Cselekvés Konferencia (CPAC) budapesti eseménye rövid időre a magyar fővárosra irányította a világsajtó figyelmét.
A New Yorker hosszas riportban számolt be arról, hogy a Fidesz külföldi barátai milyen perspektívából látják a magyar úgymond konzervatív reneszánszt (a Párisi udvarból, pezsgőspoháron keresztül). Nyugati sajtóorgánumok tudósítói meglepődve számoltak be arról, hogy sajtóakkreditációs kérelmüket a szervező AK visszautasította (ezen a gyakorlaton a magyar újságírók egyébként már meg sem lepődtek, az Átlátszó munkatársának többszöri akkreditációs kérelmére például válasz sem érkezett).
A Bálnában az amerikai vendégek mellett felvonult a NER színe-java: a főszónok Orbán Viktor mellett a miniszterelnök politikai igazgatója, Orbán Balázs is előkerült, a szervező AK részéről hárman (Szánthó Miklós, Kovács István, Törcsi Péter) is pódiumra léptek, szónokolt az orbánista főideológus Békés Márton és kenyáradó gazdája, Schmidt Mária, továbbá beszédet mondott Kovács Zoltán kommunikációs államtitkár és Kövér László házelnök egyaránt. Magyar politikusok közül kizárólag a Fidesz tagjai léptek a dobogóra.
Egy dologról nem szólt a fáma: hogy ki fizeti a cechet.
Az Alapjogokért Központtól korábban e-mailben kérdeztük, hogy mennyibe került a konferencia, és azt miből finanszírozták. A kérdésre több mint három hét alatt semmilyen válasz nem érkezett.
390 millió forint az adófizetők pénzéből
Az Átlátszó információi szerint a Bálnában zajlott politikai rendezvényt minden bizonnyal a magyar adófizetők finanszírozták, az adatok szerint több száz millió forintos értékben. Értesülésünk szerint ugyanis egy félállami alapítvány az Alapjogokért Központnak 2022. évre adott támogatásában 390 millió forint szerepelt rendezvényszervezési célra. A pénz szándékolt elköltéséről szóló rövid leírásban ráadásul egy meg nem nevezett nemzetközi konferenciát is említenek.
Korábban az Átlátszón derítettük ki, hogy a kormány a Batthyány Lajos Alapítvány (BLA) nevű speciális (ún. „kekva”) alapítványon keresztül évek óta súlyos összegekkel támogatja az AK-t. Ismereteink szerint a BLA az idei évre kétmilliárd forintot adományozott az adófizetők pénzéből az Alapjogokért Központot fenntartó Jogállam és Igazság Nonprofit Kft.-nek.
Nem adják a közérdekű adatot Nagyon szívesen becsatolnánk ide a szerződés és a hozzá tartozó szakmai program másolatát, ám ilyen kópia sajnos nem áll a rendelkezésünkre. A Batthyány Lajos Alapítvány legutóbbi közérdekűadat-igénylésünk alkalmával az iratokba csak betekinteni engedte munkatársunkat, azokról másolatot vagy fényképet nem készíthettünk. Annak ellenére, hogy a törvény szerint az ehhez hasonló iratokat elektronikus másolatban oda kellene adniuk bárkinek. Ismereteink szerint az alapítvány azóta más adatigénylőkkel is ilyeténképpen járt el.
A 2021 szeptemberében szignált szerződés mellékleteként becsatolt szakmai program szerint az AK támogatott tevékenységének az egyik része „konferenciák és egyéb rendezvények szervezése”.
Tovább lapozva az is kiderül, hogy konkrétan erre a célra mennyit pénzt küldött az alapítvány: 390 millió forintot.
A szakmai program szerint a pénzt a következőkre költik: „online és személyes jelenléttel lebonyolítható konferenciák, köztük nemzetközi konferencia szervezése, lebonyolítása, workshopok, sajtóreggelik stb.”
Az egyszerű sajtóreggeliket és workshopokat az AK különösebb ráfordítás nélkül le tudja vezényelni a saját tulajdonú, szaunás új székházában, amelybe nemrégiben költöztek be a Fidesz-barát elemzők. Mi több, az AK honlapjának és közösségi médiás oldalának az elemzőintézet által szervezett eseményeket bemutató rovatait átböngészve mindössze egyetlenegy idei kerekasztal-beszélgetést találni. Ezért okkal juthatunk arra a következtetésre, hogy — a 390 millió forint eltapsolására utaló fent idézett két sorban „nemzetközi konferenciaként” külön megemlített — budapesti CPAC költségei teszik ki a rendezvényszervezésre adományozott összeg jó részét.
Nagyságrendben hasonló, de még magasabb összeggel lehet találkozni a Közbeszerzési Értesítő egy júliusi számában, ami egy monstre rendezvényszervezési tenderről ad hírt. Az eljárás lényege az volt, hogy a Rogán Antal-féle Nemzeti Kommunikációs Hivatal rengeteg közpénzből gazdálkodó és rendezvényekre vágyó szervezet nevében lefolytatott egy nagy központosított eljárást.
A hirdetményből az derül ki, hogy az eljárás keretében az Alapjogokért Központnak is intéztek egy szerződést a Fidesz-közeli Moonlight Event Kft.-vel ilyen feladatokra — méghozzá bruttó 527 millió forint maximális keretösszegben.
Noha a hirdetmény csak idén júliusban jelent meg, a szerződést már korábban megkötötték: egészen pontosan idén május 6-án. Vagyis alig szűk két héttel azelőtt, hogy Orbán Viktor a Bálna rendezvénytermében a budapesti CPAC színpadán szónokolhatott, és körülbelül három hónappal azelőtt, hogy a magyar miniszterelnök Dallasban is fellépett a dobogóra. | Sok millió forintjába kerülhetett a magyar adófizetőknek a budapesti CPAC | Orbán Viktor néhány napja Texasban szónokolt az amerikai konzervatívok politikai konferenciáján, a CPAC-en. De a miniszterelnök májusban a nemzetközi turnéra induló CPAC-sorozat budapesti állomásán is beszédet mondott. Egy félállami alapítvány pedig 390 millió forintot biztosított a budapesti esemény rendezőjének, a Fidesz-barát Alapjogokért Központ elemzőintézetnek rendezvényszervezésre. | null | 1 | https://atlatszo.hu/kozpenz/2022/08/08/sokmillio-forintjaba-kerulhetett-a-magyar-adofizetoknek-a-budapesti-cpac/ | 2022-08-08 00:00:00 | true | null | null | atlatszo.hu |
Az Inteszkomp Kft.-vel 2011 és 2019 között több mint 200 millió forint értékben kötött szerződéseket az érdi önkormányzat és polgármesteri hivatal. A 28 esetből csupán 4 alkalommal volt közbeszerzés, de azokon sem zajlott nagy verseny, mert a cég vagy egyedüli indulóként, vagy hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárásban nyerte el a megbízásokat. Az Inteszkomp tulajdonosa Argyellán Attila, aki jó kapcsolatban van Bács István volt fideszes alpolgármesterrel.
Az érdi cég 2011 tavaszán úgy nyerte el egy önkormányzati intézmény beszerzési tenderét, hogy az ajánlatkérés és -adás idején még nem létezett. Az Inteszkomp Kft. egészen 2019-ig ívelő sikertörténetéhez figyelemre méltó adalék, hogy a cég tulajdonosa az akkori érdi polgármester főtanácsadójának, későbbi alpolgármesterének bizalmasa volt.
Ajándékingatlanokból tesz szert egyre mesésebb vagyonra a büdöskommunistázó érdi fideszes politikus. A helyi politikai botránykrónikák első számú szereplője, Bács István (2019-ig alpolgármester, jelenleg önkormányzati képviselő) 2021-es vagyonnyilatkozata szerint a meglevő, felerészben tulajdonában lévő 76 négyzetméteres társasházi lakása mellé egy 1476 négymeteres telken álló családi ház és egy XI. kerületi, 65 négyzetméteres lakás tulajdonjogát szerezte meg. Nem is akárhogy: ajándékba kapta – derül ki a 2022 elején leadott vagyonnyilatkozatból.
A legnagyobb megajándékozott közéleti szereplő Érden Bács egykori főnöke és mentora, T. Mészáros András. Érd 2006 és 2019 közötti fideszes polgármesterének ingatlanportfóliója 12 tételből áll, ezek közül hathoz ajándékozás jogcímén jutott. A feltűnően megvagyonosodott T. Mészárosnak is meggyűlt a baja vagyonnyilatkozatának valóságtartalmával: 2017-es vagyonnyilatkozatában mintegy évi 3,4 millió forintos jövedelmet mulasztott el bevallani.
A közpénzmágnes
Bács jól fizető álláshoz jutott az állami tulajdonú Beruházási, Műszaki Fejlesztési, Sportüzemeltetési és Közbeszerzési Zrt.-nél (BMSK), ahol havi egymillióért jogászkodik. Ingatlanának kiadásáért havi 250 ezret kap, és nagyjából ennyi az önkormányzati képviselői járandósága is.
Ingó vagyona szintén gyarapodott 2020-hoz képest. Vett két autót: egy 2010-es Fiat Lineát és 2011-ben egy Mitsubishit. Bács pénzzel is jól el van látva: 10,5 milliója van állampapírban, 2-2 millió forintja pedig készpénzben és pénzintézeti követelésként. Egyéb szerződés alapján van még emellett 35 millió forint pénzkövetelése.
Ez az utóbbi, 35 millió forintos tétel nagyjából ugyanannyi, mint Bács cégének tagi kölcsöne a 2021-es céges beszámoló szerint. Az Aequivalentia Kft. és Bács tagi kölcsön ügye 2021 tavaszán nagy port vert fel. Amikor Átlátszó rákérdezett a korábbi céges beszámolóban feltüntetett 71,5 millió forint hiányára a vagyonnyilatkozatában, valami eltörhetett Bácsban, mert lebüdöskommunistázta a kérdést feltevő újságírót, miközben perrel fenyegetőzött.
„Büdös kommunista” – válaszolta a 71 milliós tagi kölcsönről érdeklődő munkatársunknak az érdi fideszes politikus | atlatszo.hu
Az Átlátszóhoz eljuttatott információk szerint néhány félig vagy teljesen illegálisan működő kaposvári idősotthonban a gondozottak többsége megfertőződött koronavírussal, s több…
A tagi kölcsön ügye afféle politikai-jogi szőnyegbombázás kiindulópontja lett, egymás után érkeztek az önkormányzat jogi bizottságához a vagyonnyilatkozati és méltatlansági eljárást kezdeményező beadványok. Bács a maga módján, gyalázkodva elnézést kért a kirohanása miatt, aztán a bizottság valótlannak minősítette Bács vagyonnyilatkozatát, amelyet a képviselő javított változatban tavaly decemberben juttatott el a jogi bizottsághoz.
Mindazonáltal kifizetődő állapot lehetett 2011 és 2019 között Bács István érdi fideszes káder, polgármesteri főtanácsadó, majd 2014-től alpolgármester rokonának és ismerősének lenni. A magát olykor erős kijelentésekre ragadtató politikus afféle közpénzmágnesként vonzotta pár, hozzá közel álló emberhez az adófizető állampolgárok pénzét.
Mint korábban beszámoltunk róla, a Bács István rokonságához tartozó Steierlein Zoltán cége, a General-Invest Bau Kft. 2011 és 2019 között nagyjából 1,5 milliárd forint értékben nyert el közbeszerzéseket attól az önkormányzattól, amelynek 2014-től Bács volt az alpolgármestere.
Az alpolgármesterként egyebek mellett az óvoda-beruházásokat és korábban a sportot is felügyelő Bács István testvérének kft.-je a 100 százalékos önkormányzati tulajdonban álló Érdi Sport Kft.-vel állt szerződéses kapcsolatban: az önkormányzati cég kilenc lakást bérelt a Parimmo Kft.-től havi 1,35 millió forint + áfáért. A testvér, Bács Ildikó révén rokoni kapcsolatban áll a fideszes volt alpolgármester a General-Invest Bau Kft. tulajdonosával, aki az asszony sógora.
Az Inteszkomp-szerződések
Bács István bizalmi emberének, Argyellán Attilának 2011-ben fergeteges gyorsasággal indult az üzleti karrierje Érden. A férfi cége, az Inteszkomp Kft. tavasszal úgy nyert el egy beszerzést, hogy az ajánlatkérés kiküldésekor még nem is létezett.
Az Átlátszó birtokába került dokumentumok szerint Argyellán Attilát mint magánszemélyt az adott esztendő tavaszán ajánlatkéréssel találta meg az érdi önkormányzat egyik szervezeti egysége, az Érdi Közterület-Fenntartó Intézmény vezetője, aki május 9-ig kért ajánlatot az intézmény számítógépes rendszerének üzemeltetésére és karbantartására. Kluták József László azt is Argyellán tudomására hozta, hogy június 1-én akarnak szerződést kötni.
Argyellán május 6-án havi 650 ezer forintos ajánlatot tett (az ajánlatok közül ez volt a legalacsonyabb összeg). Argyellán nyert, ám a szerződést immár nem vele, hanem az Inteszkomppal kötötték meg – azzal a céggel, amely ajánlatkéréskor és -adáskor még nem is létezett.
A hónap végére a folyamat hihetetlenül felgyorsult. Az Inteszkomp Kft. 2011. május 30-án alakult meg, rá egy napra a cégbíróság bejegyezte a céget. És a következő napon, június 1-én az Inteszkomp Kft. már szerződést is tudott kötni az Érdi Közterület-Fenntartó Intézménnyel.
Ezt követően Argyellán cégének legfontosabb partnerévé az érdi polgármesteri hivatal és önkormányzat vált. Közadatigénylésünkre ugyanis azt közölték, hogy
2011 és 2019 között több mint 200 millió forint értékben kötöttek szerződéseket az Inteszkomp Kft.-vel főleg számítástechnikai beszállításokra és üzemeltetési feladatokra vonatkozóan.
A Közbeszerzési Adatbázis szerint a 2011-től 2019-ig megkötött 28 szerződés közül csak 4 esetben zajlott le közbeszerzés. Azonban az Inteszkompnak ezeknél sem kellett vérre menő küzdelmet vívnia a riválisokkal. Az összesen 65 millió forint értékben megkötött szerződésekhez a cégnek ugyanis egyedüli ajánlattevőként, olykor hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárásban sikerült hozzájutnia.
Két eljárás dokumentumaiban konkrétan nevesítik, hogy az Inteszkompnak érdi óvodák informatikai üzemeltetését kell elvégeznie. Mint írtuk, Argyellán annak a Bács Istvánnak a bizalmi embere volt, aki alpolgármesterként óvodákkal kapcsolatos beruházási és fejlesztési ügyeket felügyelte.
Látszólag kilóg a sorból a 2016 áprilisában, az Érd és Térsége Hulladékgazdálkodási Társulással 17,1 millió forintról megkötött szerződés. Az aláíró azonban ebben az esetben is ugyanaz, mint az előbbi közbeszerzési eljárások esetében: T. Mészáros András fideszes polgármester (aki 2014-ben emelte bizalmi emberét, főtanácsadóját, Bács Istvánt az alpolgármesteri székbe), egyben az önkormányzati társulás elnöke.
Megcsappant a bevétel
2017-ben az Inteszkomp Kft. közel nettó 55 millió forint, 2018-ban pedig már 130 milliós nettó árbevételt produkált. A cég által termelt haszon ezekben az években 3,9 és 3,1 millió forint lett. A 2019-es esztendőben azonban az Inteszkomp már kifejezetten pocsék évet könyvelt alig 20 milliós forgalommal és 3 milliós veszteséggel. A helyzet 2020-ra sem javult: a nettó árbevétel mindössze 560 ezer forint volt, az adózott „eredmény” pedig -2,8 millió.
A 2021-es esztendő hozott egy kis fellendülést a cégnek: a nettó árbevétel 10,3 millió forintra emelkedett, és ebből 1,2 millió lett a haszon – derül ki az Inteszkomp tavalyi mérlegadataiból, amelyeket ugyanaz a könyvelő cég állított össze, mint amelyik Bács cégének, az Aequivalentia Kft.-nek a beszámolóját is elkészítette.
Kérdéseinket ismételten elküldtük Argyelánnak és Bácsnak, választ azonban nem kaptunk.
Címlapkép: Bács István az önkormányzati választás kampányában 2021 augusztusában (forrás: a politikus közszereplői Facebook-oldala) | 200 milliónyi közpénz vándorolt Érden a volt alpolgármester komájának cégéhez | Az Inteszkomp Kft.-vel 2011 és 2019 között több mint 200 millió forint értékben kötött szerződéseket az érdi önkormányzat és polgármesteri hivatal. A 28 esetből csupán 4 alkalommal volt közbeszerzés, de azokon sem zajlott nagy verseny, mert a cég vagy egyedüli indulóként, vagy hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárásban nyerte el a megbízásokat. Az Inteszkomp tulajdonosa Argyellán Attila, aki jó kapcsolatban van Bács István volt fideszes alpolgármesterrel. | null | 1 | https://atlatszo.hu/kozpenz/2022/06/14/200-millionyi-kozpenz-vandorolt-erden-az-alpolgarmester-komajanak-cegehez/ | 2022-06-14 00:00:00 | true | null | null | atlatszo.hu |
Bár a budapesti Fudan Egyetem még terveken nem létezik, fenntartó alapítványa már van, ráadásul olyan rég, hogy már kádercseréket hajtanak végre a nem létező egyetemet fenntartó alapítvány vezetésében. Mivel az új Orbán-kormányban a Fudan-ügy már nem az Innovációs és Technológiai Minisztérium reszortja, hanem a Kulturális és Innovációs Minisztériumé, az alapítvány kuratóriumának elnöke Palkovics László helyett Csák János kulturális és innovációs miniszter lett.
A Hvg.hu beszámolója szerint Kovácsics Iván, Palkovics Kína-ügyi tanácsadója szintén távozik a kuratóriumból, a helyére Szabó László kerül. Szabót egy éve Palkovics nevezte ki gyógyszeriparért felelős miniszteri biztosnak, de megbízatása a ciklus végével véget is ért. Azelőtt pedig a kormányközeli Mediaworks médiabirodalmat vezette, amíg Rogán Antal rá nem csörgött, hogy ideje lelépni, mert bezuhant az olvasottság. | Kádercseréket hajtottak végre a nem létező budapesti Fudan Egyetemet fenntartó alapítvány vezetésében | Bár a budapesti Fudan Egyetem még terveken nem létezik, fenntartó alapítványa már van, ráadásul olyan rég, hogy már kádercseréket hajtanak végre a nem létező egyetemet fenntartó alapítvány vezetésében. Mivel az új Orbán-kormányban a Fudan-ügy már nem az Innovációs és Technológiai Minisztérium reszortja, hanem a Kulturális és Innovációs Minisztériumé, az alapítvány kuratóriumának elnöke Palkovics László helyett Csák János kulturális és innovációs miniszter lett. | null | 1 | https://telex.hu/belfold/2022/09/08/fudan-egyetem-alapitvany-szemelyi-valtozasok | 2022-09-08 15:05:52 | true | null | null | Telex |
A titkosszolgálatok és a kormányzati propaganda irányítása után egy újabb fontos területet kapott meg az a kormánytag, akiben valószínűleg a leginkább megbízik Orbán Viktor: egy friss kormányrendelet értelmében Rogán Antal vezeti majd a Védelmi Igazgatási Hivatalt.
Ez egy újonnan létrehozott központi szerv. Nem az a meglepetés, hogy létrejött, sokkal inkább az, hogy a honvédelmi és a belügyi tárcától teljesen különálló szervezetként jön létre, a vezetője pedig nem a belügyminiszter vagy a honvédelmi miniszter, hanem Rogán Antal lesz.
A történet, amelynek a Védelmi Igazgatási Hivatal létrehozása csak egy apró kis fejezete, nem most kezdődött, hanem még 2020-ban. A parlament akkor módosította kilencedszer az alaptörvényt. Ezzel a módosítással Orbán Viktor egy olyan átfogó reformfolyamat első lépését tette meg, amely alapjaiban változtatja meg a jogrendszer védelemre és biztonságra vonatkozó szabályrendszerét.
A védelmi-biztonsági reformot 2023 júliusáig teljesen végig akarják vinni. Ám az, hogy pontosan mi is ez a reform, arról keveset tudni, a legtöbb ezzel kapcsolatos érdemi információ minősített adatnak, tehát államtitoknak számít. Vannak azonban olyan lépések, amelyek a nyilvánosság előtt zajlanak, ilyen például az alaptörvény-módosítás, a különféle jogszabályalkotások - ezek is ennek a reformnak a részei és legalább láthatóak, még ha különösebb médiafigyelem nem is kíséri őket.
Az például látható volt, hogy a kilencedik alkotmánymódosítással a különleges jogrendi szabályrendszer egyszerűsödött, a végrehajtó hatalom több jogosítványt kapott. Ennek és úgy általában a reformnak a szükségszerűségét azzal indokolja az állam, hogy a 21. század már más, sokkal komplexebb kihívást tartogat, mint amelyekkel egy nemzetnek korábban szembe kellett néznie.
Vitathatatlan, hogy az elmúlt időszakok bővelkedtek biztonsági kihívásokban: jó példa erre a koronavírus-járvány, de az orosz-ukrán háború is, valamint a kibertérben tapasztalható fenyegetettségek. A kormány úgy látja, hogy ezekre a sokszor komplex veszélyekre már nem elegendőek ad hoc biztonsági válaszok, ehelyett olyan biztonsági szemléletre van szükség, amely az államigazgatás minden szegmensére vonatkozik, és amelyben a mindenkori kormányzat erős felhatalmazást, nagyobb mozgásteret kap. Egy olyan államban, ahol a hatalom birtokosainak önkontrollja egészségesen működik, egy ilyen reform nem az ördögtől való, mivel a kormány egy adott veszélyre gyorsan és hatékonyan tud reagálni.
Csakhogy az elmúlt időszak azt mutatja, hogy a magyar állam szeret visszaélni ezzel. Legutóbb például a veszélyhelyzetre hivatkozva döntött úgy a kormány, hogy nem fizet közterület-használati díjat a tűzijáték miatt lefoglalt fővárosi területek után. De a veszélyhelyzetre hivatkozva titkolták el Orbán Viktor dallasi útjainak a költségét is. A veszélyhelyzet fenntartása a kormány számára politikailag rendkívül kényelmes, hiszen a kormány dönti el, hogy mikor lép életbe, és addig tart, amíg az arra okot adó körülmények fennállnak.
De visszatérve a reformra, a kilencedik alaptörvény-módosítás után a védelmi és biztonsági igazgatási szabályozási reform második lépése az volt, hogy sarkalatos törvényeket hoztak, illetve meglévőket módosítottak. Így fogadták el tavaly a védelmi és biztonsági tevékenységek összehangolásáról szóló törvényt is, ami Vbö-nek rövidítettek.
A Vbö azért is fontos törvény, mert sokkal nagyobb mozgásteret ad a kormánynak az elrendelhető rendkívüli intézkedések terén, mint a hatályos jogszabályok. Így például eltűnik a bevezethető intézkedések tételesen és egyes helyzetekhez kötötten előre meghatározott fokozatossága, ami azt jelenti, hogy egyes intézkedések valamennyi különleges jogrendben bevezethetők lesznek. Mindössze egyetlen korlátja lesz a hatalomnak, mégpedig az, hogy az intézkedésnek szükségesnek és arányosnak kell lennie. Magyarul ha a kívánt cél elérhető kevésbé súlyos jogkorlátozással is, akkor azt a megoldást kell alkalmazni, nem a súlyosabbat.
A Vbö gyakorlatilag nem más, mint egy kerettörvény, amely jellemzően nem terjed ki a szabályozás részleteire, azokat más jogszabályokra tereli át. De ez a kerettörvény tette lehetővé, hogy a kormány egy olyan központi szervet hozzon létre egy kormányrendelettel, amely erős koordinációs és ellenőrzési jogkörökkel rendelkezik. Amikor a kerettörvényt elfogadták, akkor még nem lehetett tudni ennek a központi szervnek a nevét, de ma már tudható: ez lett a Védelmi Igazgatási Hivatal, az irányítását pedig Rogán Antalra bízták.
Bár a rendeletből nem sok minden derül ki az új hivatal szerepéről, a kerettörvényből sok minden megtudható. A Rogán vezette új hivatal közvetít majd a reformban érintett, de egymással ilyen-olyan módon együttműködő szervezetek között, ez hangolja majd össze a végrehajtást és működteti a védelmi és biztonsági célú riasztási rendszert.
Ez persze így mind túl általánosan hangzik, a részletei pedig titkosak, de a lényeg az, hogy jelentős biztonsági-hatalmi bázis összpontosul újfent Rogán alatt: a Védelmi Igazgatási Hivatal a különleges jogrend időszakában a döntéshozatal közvetlen támogatását élvezi majd, méghozzá az operatív irányítás központjaként.
Hasonló védelmi hivatal eddig is működött a honvédelmi tárca alatt. Most annyi történik, hogy a honvédelmi minisztertől ez a képesség átkerül ahhoz a propagandaminiszterhez, aki a jelenlegi kormányban a polgári titkosszolgálatok teljes felügyeletét-irányítását is megkapta.
Mindebből három dologra lehet következtetni. Az egyik, hogy Orbán Viktor sokkal jobban bízik Rogán Antalban, mint Pintér Sándor belügyminiszterben vagy Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszterben, ha ezt a területet teljes egészében rábízta, miközben alapvetően ez egy rendészeti-honvédelmi kérdés, még akkor is, ha a teljes államigazgatást érinti.
Másrészt a védelmi és biztonsági reform kidolgozása még javában tart, márpedig könnyen lehet, hogy annak részletes kidolgozása olyan területeket is érint majd, amely Rogán territóriumának számít. Ne feledjük, hogy a kormány a 21. századi biztonsági fenyegetettségek közé sorolhatja a dezinformációs műveleteket is, amelyek a sajtótermékeket és a hírközlési piacot is érintik – márpedig a média a propagandaminiszter felségterülete.
Végül nem mellékes, hogy a kormány egy ideje “veszélyhelyzetben” kormányoz, ennek minden előnyével együtt. Nem lehet kizárni, hogy a jövőben a különleges jogrendben rejlő lehetőségeket sokkal jobban ki akarja majd használni a saját hatalmi-politikai érdekének megfelelően. Ez is magyarázat lehet arra, hogy miért az a Rogán Antal kerül a Védelmi Igazgatási Hivatal élére, aki eddig a legtöbbet tett azért, hogy a Fidesz hatalomban maradhasson. | Ezért kerülhetett Rogán Antalhoz egy újabb fontos védelmi-biztonsági pozíció | Szinte minden részlete titkos annak a védelmi-biztonsági reformnak, aminek a koordinálását egy olyan, most létrehozott központi szerv végzi majd, amelynek az élére Rogán Antal került. | null | 1 | https://m.hvg.hu/itthon/20220908_Ezert_kerulhetett_Roganhoz_egy_ujabb_fontos_pozicio | 2022-09-08 15:00:00 | true | null | null | HVG |
2022.09.08. 05:00
2022.09.08. 06:37
Kezdenek tornyosulni az önkormányzatok előtt az új energiaszerződések tarifái alapján fizetendő cechek. A települések kivéreztetésében ötletdús volt a kormány, most viszont nincs pénz a menzákra, a világításra, a villamosok működtetésére. | „Novemberben már nem fizetünk” – bedönthetik az államháztartást a települési rezsiszámlák | Kezdenek tornyosulni az önkormányzatok előtt az új energiaszerződések tarifái alapján fizetendő cechek. A települések kivéreztetésében ötletdús volt a kormány, most viszont nincs pénz a menzákra, a világításra, a villamosok működtetésére. | null | 1 | https://m.hvg.hu/360/20220908_Lefagyva_rezsi_onkormanyzatok | 2022-09-08 07:00:00 | true | null | null | HVG360 |
Négy civil szervezet szerint a Kúria elnökének nem tetszik, hogy az Országos Bírói Tanács olyan etikai kódexet állított össze, amelyben rögzítik, hogy a szakmai kérdésekben szabadon elmondhatják a véleményüket.
A benzinkúton és a bankfiókban nem fogjuk érezni az infláció csökkenését. A jemeni húszi lázadók vörös-tengeri támadásait a magyar autógyártás is megszenvedi. Novák Katalin nyitott hozzáállását dicsérte a halálos beteg Karsai Dániel. Donald Trump tarolt az elnökválasztási csata nyitányán. Ez a hvg360 reggeli hírösszefoglalója.
A PiS megrendítette a jogállami intézményeket, és leépítette a demokráciát. Ugyanakkor a lengyel példa bizonyítja, hogy egy ilyen választási autokráciát is meg lehet buktatni, de a demokratikus visszarendezést már csak nagyon kemény kézzel lehet elintézni. | Lopakodó módon gyűri maga alá a Kúriát a politika | Újabb, ítélkezési gyakorlat nélküli alkotmánybíró kerülhet a Kúriára. Az igazságszolgáltatás csúcsszervei – csendesebben, mint Handó Tünde idején – Varga Zs. András elnök közreműködésével egyre inkább a politika szolgálatába állhatnak, és ezen még az EU-nak tett vállalások sem változtatnak. | null | 1 | https://m.hvg.hu/360/20220907_Kuriai_ugyek | 2022-09-07 11:40:00 | true | null | null | HVG360 |
2022.09.09. 05:00
2022.09.09. 06:27
Nem hajlandó beszélni a kormány arról, hogy áll a nagy felhajtással beharangozott Nemzeti Oltóanyaggyár építése Debrecenben. A helyszínt látva túl optimistának tűnik Orbán Viktor korábbi ígérete, hogy az első, licenc alapján készülő vakcinák már december végén kikerülhetnek az üzemből. Ráadásul az sem világos, milyen oltóanyagot gyárthatnak: a magyarról nincs hír, a Szputnyikkal és a Sinopharmmal pedig sokat kockáztatna a kormány. | Csak a gödör és pár munkagép nem titkos a decemberre ígért Nemzeti Oltóanyaggyár ügyében | Nem hajlandó beszélni a kormány arról, hogy áll a nagy felhajtással beharangozott Nemzeti Oltóanyaggyár építése Debrecenben. A helyszínt látva túl optimistának tűnik Orbán Viktor korábbi ígérete, hogy az első, licenc alapján készülő vakcinák már december végén kikerülhetnek az üzemből. Ráadásul az sem világos, milyen oltóanyagot gyárthatnak: a magyarról nincs hír, a Szputnyikkal és a Sinopharmmal pedig sokat kockáztatna a kormány. | null | 1 | https://m.hvg.hu/360/20220909_Nemzeti_Oltoanyaggyar_Debrecen | 2022-09-09 07:00:00 | true | null | null | HVG360 |
Kozma Ákosnak már papírja is van arról, hogy az általa irányított ombudsmani hivatal elvesztette függetlenségét, ám a mandátumának felénél járó biztost láthatóan ez sem izgatja.
Bár nagyobb baj még nem történt, a polgári repülést is befolyásolhatja a háborús GPS-zavarás a Közel-Kelet és Ukrajna térségében. | Fotókon szeret szerepelni, de alapjogaink védelmét ne az alapjogi biztostól várjuk | Kozma Ákosnak már papírja is van arról, hogy az általa irányított ombudsmani hivatal elvesztette függetlenségét, ám a mandátumának felénél járó biztost láthatóan ez sem izgatja. | null | 1 | https://m.hvg.hu/360/202235__ombudsman_felidoben__statusvesztes__passzivitas__leertekelve | 2022-09-07 07:00:00 | true | null | null | HVG360 |
“A miniszter személyéhez kötődő bizalmi jellegű tanácsadás szakpolitikai és politikai kommunikációs kérdésekben” – ez a feladata az Avian Fund Innovációs és Technológiai Tudásközpont Kft.-nek, és ezért cserébe havi nettó 1,5 millió forintot kap a Csák János vezette Kulturális és Innovációs Minisztériumtól. Mindez a kormány honlapjára feltöltött friss szerződéslistából derül ki, ahogy az is, hogy a céggel idén június elsejével kötötték a megbízási szerződést, amely két évre, 2024 május végéig szól.
Az elmúlt három hónapban tehát nettó 4,5 millió forintot kapott a Csák János miniszter munkáját segítő “bizalmi jellegű” politikai tanácsaiért a vállalkozás. Ez igen szép eredmény, tekintve, hogy működése első két évében 0 forint árbevétel mellett csak veszteséget termelt, míg tavaly egész évben nem volt annyi árbevétele (csak nettó 3,7 millió), mint amennyit ezzel a friss minisztériumi szerződéssel három hónap alatt megkeresett.
Érdekesség, hogy a cég tevékenységi körei között egyáltalán nem szerepel tanácsadás, ért viszont elvileg az elektromos, híradástechnikai célú közmű építéstől a piac- és közvélemény-kutatáson át az internetes kiskereskedelemig sok mindenhez. A vállalkozás ügyvezetője és egyedüli tulajdonosa a 30 éves Marencsák Kitty, akiről annyit találni az interneten, hogy a 2019-es Most van most című magyar játékfilm producere volt.
Marencsák 2021 szeptemberében lett közvetlen tulajdonosa a cégnek, amelynek székhelye jelenleg egy 464 fős népességű Nógrád megyei község, Egyházasdengeleg. A párutcás település Petőfi út 2. szám alatti ingatlanára azonban nemcsak az Avian Fund Kft. van bejelentve, hanem az a cégbírósági adatok alapján további 41 jelenleg is aktív vállalkozás székhelye, valamint 19 másik cégnek is itt volt korábban a székhelye. Egy helyi cég weboldala alapján székhelyszolgáltatás zajlik ezen a címen, Egyházasdengelegre ugyanis az iparűzési adó eltörlésével igyekeznek a település vezetői vállalkozásokat csalogatni.
A tulajdonos filmes előéletéhez kapcsolódó érdekesség, hogy a cég sokáig más néven futott: Avian Pictures Filmelőállító és Filmforgalmazó Kft.-ként, de ezen a néven filmes tevékenységnek nyomát nem találtuk, és a honlapjuk sem működik már. A vállalkozás ráadásul nemrég kis híján megszűnt, mivel a cégbírósági iratok szerint az adótörvény megsértése miatt a Nemzeti Adó- és Vámhivatal jelzésére a bíróság tavaly törvényességi felügyeleti eljárásban elrendelte az akkor még Avian Pictures kényszertörlését, de októberben ezt a döntést végül visszavonták.
Marencsák Kitty egyébként, ha nem is közvetlenül, de áttételesen kezdettől befolyással bírt a vállalkozásban, hiszen annak résztulajdonosa volt egy másik, 2019-ben még kizárólagosan – most már csak 76 százalékban – általa tulajdonolt cég: ez előbb az egzotikus Nama' El'Shijas Private Equity Fund Kft. néven működött, majd a Meropé Trust Befektetési és Vagyonkezelési Kft. nevet vette fel. Ezeken kívül még két cégben van Marencsák Kittynek 76–76 százalékos érdekeltsége: a Western Capital Kft. és a Faktor Kereskedőház Kft. közül utóbbi mutat csak aktivitást, tavaly 90 milliós árbevételt ért el, de sajnos ehhez csaknem 137 milliós rövid lejáratú kötelezettség is társult.
(Nyitóképünkön Csák János miniszter) | Havi másfél millióért ad bizalmas politikai tanácsokat Csák Jánosnak a 30 éves filmproducer | Három hónapja él az alig ötszáz lelkes, Nógrád megyei Egyházasdengelegre bejegyzett Avian Fund Kft. szerződése a kulturális és innovációs tárcával, de máris megkereste vele a vállalkozás az egész tavalyi bevételét. A cégtulajdonos 30 éves filmproducer „bizalmi jellegű” tanácsokat ad Csák János miniszternek. | null | 1 | https://m.hvg.hu/itthon/20220907_Bizalmas_tanacsadas_Csak_Janos_Marencsak_Kitty | 2022-09-07 07:00:00 | true | null | null | HVG |
Független hatóságot hoz létre a kormány a korrupcióellenes harc jegyében – az erről szóló kormányhatározat a hétfő esti Magyar Közlönyben jelent meg. A határozat nem titkolja: a lépés a Magyarország ellen az Európai Bizottság által, az uniós források kezelésével kapcsolatos problémákra irányuló, úgynevezett jogállamisági eljárás lezárását szolgálná. A független hatóság az Orbán Viktor kormányfő által szignált kormányhatározat szerint „általános rálátással rendelkezik, és beavatkozik azokban az esetekben, ahol a hatóság álláspontja szerint a feladat és hatáskörrel rendelkező hatóságok nem tették meg a szükséges lépéseket olyan csalás, összeférhetetlenség, korrupció és egyéb jogsértés vagy szabálytalanság megelőzésére, felderítésére és kijavítására, amely hátrányosan érintheti az uniós költségvetéssel való hatékony és eredményes pénzgazdálkodást vagy az Unió pénzügyi érdekeinek védelmét, különös tekintettel a közbeszerzési eljárások keretében végrehajtott európai uniós pénzügyi támogatásokra.”
A hatóság létrehozása, illetve függetlenségének garantálása érdekében a kormány szeptember végéig tesz javaslatokat az Országgyűlés számára, ha ezeket elfogadja a plénum, akkor a tervek szerint az intézmény 2022. november 21-e előtt megkezdheti munkáját.
A kormány ugyanakkor kötelezettséget vállal egy új Korrupcióellenes Munkacsoport létrehozására is december előtt. Ebben a határozat alapján „kormányzati és nem kormányzati szereplők létszám és szavazati jog tekintetében paritásos alapon vesznek részt, és annak működéséhez a korrupcióellenes hatóság nyújt adminisztratív támogatást.
Nem ez az egyetlen határozat, amely a jogállamisági eljárás lezárását, ennek köszönhetően pedig az egyelőre zárolt uniós források feloldását célozza. Egy másik, szintén a hétfői Magyar Közlönyben kiadott kormányhatározatban Orbán Viktor „felhívja a területfejlesztési minisztert, hogy gondoskodjon a közbeszerzések hatékonyságát és költséghatékonyságát értékelő teljesítménymérési keretrendszer létrehozásáról és működtetéséről, valamint vizsgálja meg az egyajánlatos közbeszerzési eljárások lehetséges okait és hatásait, beleértve azokat a helyzeteket, amikor az egyajánlatos eljárások aránya meghaladja a 15%-os küszöbértéket”.
Emlékezetes, hogy a kormány a tárgyalások keretében vállalta azt, hogy az uniós forrásból és hazai forrásból megvalósuló közbeszerzések esetében az egyszereplős tenderek arányát 15 százalékra csökkenti. A létrehozandó keretrendszernek vizsgálnia kell többek között az eredménytelen eljárások szintjét és okait, a megszüntetett szerződések számát és arányát, a késedelmes teljesítéseket, a költségtúllépések arányát és mértékét, a mikro- és kisvállalkozások sikeres közbeszerzési részvételének arányát, azokat a szerződéseket, ahol figyelembe vették az életciklusköltségeket, illetve azt, hogy mekkora az egyajánlatos tenderek aránya. Erre a miniszter, vagyis Navracsics Tibor november 30-ig kapott határidőt.
A határozat arról is rendelkezik, hogy a teljesítménymérési keretrendszer létrehozásánál és működtetésénél független nem kormányzati és közbeszerzési szakértők is vegyenek részt. Az is fontos, hogy kiválasztásuk során figyelembe kell venni, hogy
a kiválasztás nyílt pályázati felhíváson alapul, a nem kormányzati szervezeteket és a közbeszerzési szakértőket nyílt, átlátható és megkülönböztetéstől mentes kiválasztási eljárás alapján választják ki,
a közbeszerzési szakértők más szervezetektől függetlenül, személyes véleményüknek megfelelően,
a közérdeket szem előtt tartva vesznek részt az együttműködésben,
a nem kormányzati szervezetek közül a tudományos, illetve oktatási tevékenységgel foglalkozó szervezetek, szakmai érdekképviseleti szervezetek vagy kamarák és az államtól, politikai pártoktól és gazdasági szereplőktől egyaránt független társadalmi szervezetek vonhatóak be.
igazolt szakértelem és tapasztalat a közbeszerzésekhez kapcsolódó területen, a szervezetek esetében megfelelő időtartamú igazolt működés a közbeszerzésekhez kapcsolódó területen, összeférhetetlenséget eredményező körülmények hiánya, a szervezetek esetében a delegált szakértők szakértelme és tapasztalata.
A határidő ebben az esetben október 10., a teljesítménymérési keretrendszer eredményeinek közzétételéről pedig az elektronikus közbeszerzési rendszer felületén minden év február 28-áig kell gondoskodnia. | Független korrupcióellenes hatóságot hoz létre a kormány, hogy jöjjenek végre az EU-pénzek | A Magyar Közlönyben kiadott kormányhatározatok alapján egy munkacsoport is létrejöhet, és független szakértőkkel világítják át a közbeszerzéseket. | null | 1 | https://m.hvg.hu/gazdasag/20220905_Fuggetlen_korrupcioellenes_hatosag_eu_jogallamisagi_mechanizmus | 2022-09-05 22:55:00 | true | null | null | HVG |
Évi húszmillió forintos érték fölött a kormányzati igazgatási szervek és az állami többségi tulajdonú gazdasági társaságok csak a Miniszterelnökséget vezető Gulyás Gergely miniszter előzetes jóváhagyásával köthetnek ügyvédi szerződést.
A hétfő este megjelent kormányrendelet szerint a miniszter tíz munkanapon belül dönt a jóváhagyásról, és ezt további öt munkanapon belül közli a kérelmezővel. Ha nem válaszol időben, azt jóváhagyásnak kell tekinteni.
A jogszabály nem hagy kiskaput: ha azonos felek „egybefüggő tizenkét hónapon belül” több ilyen szerződést kötnek, az azokban szereplő összegeket egybe kell számítani. Érvényes a rendelet az olyan keretmegállapodásra vagy egységárat tartalmazó szerződésre is, amelynek alapján az igénybe vett szolgáltatások ellenértéke egy naptári évben eléri a bruttó húszmillió forintot, továbbá a már létező szerződések olyan módosítására, amellyel túllépnek az összeghatáron. | A kormány ellenőrizni fogja az állami szervek ügyvédi szerződéseit | Gulyás Gergely hagyhatja majd jóvá az állami szervek ügyvédi szerződéseit. A rendelet összefügghet azokkal a döntésekkel, amelyek a korrupció elleni fellépést és a közbeszerzések hatékonyabb ellenőrzését célozzák. | null | 1 | https://hvg.hu/itthon/20220906_ellenorzes_kormany_ugyvedi_iroda_szerzodesek | 2022-09-06 08:18:00 | true | null | null | HVG |
Az Európai Bizottság is értesült a Magyar Helsinki Bizottság jelentéséről, amely az Országos Bírói Tanács (OBT) júliusi határozata nyomán megállapította: Varga Zs. András kúriai elnök több bírói álláshely esetében is törvénybe ütköző módon bírálta el a bírói pályázatokat.
A közérdekű adatigénylést keretében kikért dokumentumok szerint a Kúria-elnök 2021-ben kiírt 11 pályázat közül 5 esetben nem az első helyen rangsorolt bíró kinevezését (vagy áthelyezését) kezdeményezte. Ugyanakkor az elnök egyszer sem kereste meg az OBT-t, hogy annak egyetértését kérje a rangsortól való eltéréshez. Egy pályázat esetében pedig a negyedik helyre rangsorolt pályázót nyilvánította nyertesnek, amire a törvény még az OBT egyetértésével sem ad lehetőséget.
Nem sokkal korábban a brit Observer írt arról, hogy Varga Zs. András feleségét annak ellenére nevezték ki a Fővárosi Ítélőtábla Polgári Kollégium tanácselnökének, hogy jóval kevesebb szavazatot kapott, mint a másik jelölt. A Fővárosi Ítélőtábla szerint minden jogszerű volt.
Anitta Hipper, az Európai Bizottság szóvivője a testület keddi sajtótájékoztatóján kijelentette, hogy a Bizottság éves jogállamisági jelentéseiben 2020-ban, 2021-ben és idén is többször felvetette a bírói kinevezések és különösen a Kúria elnökének kinevezési gyakorlatát, amely az igazságszolgáltatás függetlenségét veszélyezteti.
„Idén pedig konkrét ajánlásunk is van Magyarország számára ebben az ügyben” – tette hozzá a szóvivő, aki szerint folyamatosan figyelemmel kísérik a magyarországi eseményeket, így a Kúria körüli híreket is.
Ennek azért van jelentősége, mert ez az ügy is befolyásolja a Magyarországgal szembeni jogállamisági eljárást, amelynek pedig közvetlen kapcsolata van az uniós forrásokhoz való hozzáféréssel. | Brüsszelben is feltűnt a Kúria elnökének kinevezési gyakorlata | Az EU-s pénzekre is kihatással lehet, hogy a jogszabályokkal ellentétes kinevezési gyakorlatot folytat a Kúria elnöke. Az Európai Bizottság figyelemmel kíséri a fejleményeket és évről évre felhívja erre a problémára a magyar hatóságok figyelmét. | null | 1 | https://hvg.hu/eurologus/20220906_Brusszelben_is_feltunt_a_Kuria_elnokenek_kinevezesi_gyakorlata | 2022-09-06 15:53:00 | true | null | null | HVG |
Aszófőn a polgármester felesége és az alpolgármester férje 2021 elején céget alapítottak, sikeresen pályáztak a Magyar Falu Program keretein belül 52 millió forintra, amit egy önkormányzati épület felújítására költhettek el, mindezt úgy, hogy az adott ingatlanhoz akkor még semmi közük nem volt. Az önkormányzat ugyancsak 52 millió forintért vásárolta meg az épületet, amint nyilvános pályázaton az egyetlen induló, vagyis a polgármester feleségének és az alpolgármester férjének cége kapott meg 10+5 évre – írja a Kétfarkú Kutya Párt.
Az MKKP azt írja, Aszófőn évek óta probléma, hogy megszűnt a kisbolt, emiatt találta ki a polgármester és az alpolgármester, hogy a Magyar Nemzeti Vagyonkezelőtől megvásárol a település szélén, a Tihanyi úton egy felújítandó családi házat, hogy abban majd bolt legyen. A polgármester először ingyen szerette volna megkapni az ingatlant, végül 52 millióért vásárolta meg a település.
2021 nyarán aztán az alpolgármester férje, Tihanyi Tamás László (a Bölcsek Kamrája Kft. ügyvezetője) az állam által kiírt „Magyar Falu” program pályázatán nyert 52.028.533 forintot. Az nem derült ki, hogy melyik ingatlant jelölték meg a pályázatban, csak annyi biztos, hogy a ház akkor még nem volt az önkormányzat tulajdonában.
Az épület üzemeltetését célzó pályázat első kiírását az alpolgármester és a polgármester is támogatta, de a pályázat nem volt eredményes. Mindeközben az alpolgármester férje öt nappal a pályázat kiírása előtt kilépett a cégből, majd az eredménytelenségről hozott döntés napján újra tulajdonos lett.
A pályázat újbóli kiírását ismét támogatta a polgármester, az alpolgármester és a testület többsége is. A pályázaton végül egyedül az alpolgármester férjének a cége indult és kapta meg az ingatlan bérleti jogát 10+5 évre havi 134 ezer forint + áfa bérleti díjért(+infláció), azzal hogy az épületet fel is kell újítania. A felújításra az 52 millió forintnyi állami forráson túl az önkormányzat további 8 millió forintot elengedett a bérleti díjból.
AZ MKKP úgy tudja, hogy bár az önkormányzat szerint csak egy pályázó volt, valójában többen is szerettek volna pályázni, de ők a saját házukban alakítottak volna ki boltot, nem a Tihanyi úti ingatlanban, így a kiírás nem nekik kedvezett. A Kétfarkúakazt írják, az épület azért tudták megvenni, mert az önkormányzat eladott egy értékes központi zöldterületet, ahol azóta családi házakat épít egy helyi építési vállalkozó, az alpolgármester férje által üzemeltetett kisbolt pedig megnyitott, és zavartalanul üzemel Bölcsek Kamrája Élelmiszerüzlet néven.
Az MKKP az üggyel kapcsolatban kereste az aszófői önkormányzatot, ahonnan az alábbi válaszokat kapták: | Aszófőn az alpolgármester férje üzemeltetheti az önkormányzat által 52 millióért megvásárolt boltot | Aszófőn a polgármester felesége és az alpolgármester férje 2021 elején céget alapítottak, sikeresen pályáztak a Magyar Falu Program keretein belül 52 millió forintra, amit egy önkormányzati épület felújítására költhettek el, mindezt úgy, hogy az adott ingatlanhoz akkor még semmi közük nem volt. Az önkormányzat ugyancsak 52 millió forintért vásárolta meg az épületet, amint nyilvános pályázaton az egyetlen induló, vagyis a polgármester feleségének és az alpolgármester férjének cége kapott meg 10+5 évre – írja a Kétfarkú Kutya Párt. | null | 1 | https://444.hu/2022/09/10/aszofon-az-alpolgarmester-ferje-uzemeltetheti-az-onkormanyzat-altal-52-millioert-megvasarolt-boltot-amit-aztan-52-millios-allami-tamogatasbol-ujitottak-fel | 2022-09-10 00:00:00 | true | null | null | 444 |
Továbbra sem lehet tudni, de egyre inkább sejthető, hogy mi lesz a Hajdúnánás külterületére tervezett, nagyjából 65 milliárd forintosra saccolt MotoGP-pálya sorsa. Az eredeti elképzelés szerint 2024-ben már versenyt rendeztek volna a területen, azonban a kormány májusi döntése egyes beruházások halasztásáról átírhatja ezeket a terveket. Erre utal a pálya miniszteri biztosának, Tiba Istvánnak egy júliusi nyilatkozata is, miszerint a háború miatt kialakult helyzet „átértékeli és felülírja” a beruházást. Beszéltünk az érintett földtulajdonosokkal, akik egyre kevésbé látják valószínűnek, hogy valaha is megépül a komplexum. A pályaépítésért felelős állami cég viszont úgy nyilatkozott az Átlátszónak, hogy a földek megszerzése után születhet döntés a projekt jövőjéről.
Tavaly áprilisban foglalkoztunk először a Hajdúnánás külterületére tervezett gyorsasági motoros versenypályával, amelynek építését közel három éve, 2019 novemberében jelentették be. Mint írtuk, a komplexum felépítéséhez 500 hektár földet kell kisajátítania az államnak, a gazdákat azonban elfelejtették tájékoztatni a részletekről.
Tavaly augusztusban megírtuk, hogy Szijjártó Péter bejelentette: a Hajdúnánás külterületén épülő MotoGP pálya „jelentős felgyorsításáról döntöttek, annak érdekében, hogy 2023-ban már versenyt lehessen rendezni ezen a pályán”. Decemberben pedig egy hosszabb cikkben foglaltuk össze, hogy a pályaépítés továbbra sem halad a korábban tervezett ütemben, illetve arról is beszámoltunk, hogy milyen változások történtek a beruházás mögött álló cégek környékén.
Ennek ellenére idén nyáron már arról lehetett hallani, hogy a hivatalos kommunikációval ellentétben nem a tervek szerint haladnak a munkálatok. A HUMDA ekkor az Átlátszónak küldött válaszában kiemelte, hogy „a területrendezés már az utolsó szakaszban tart”, illetve levelükben arról is beszámoltak, hogy „a pálya nyomvonalához kapcsolódó nagy tömegű földmunkák ez év második félévben kezdődhetnek el, a magasépítési kivitelezés 2023 első negyedévben indulhat el, és várhatóan 2024 nyarán fejeződik be.” A helyiek pedig arról beszéltek, hogy ez a projekt is benne lesz a Gulyás Gergely által említett, még meg nem indult, s a kormányzati spórolás miatt halasztásra kerülő építőipari beruházások sorában.
„2024-re nem lesz ebből semmi” – még a földtulajdonosokat sem fizették ki a 65 milliárdos MotoGP-pályához | atlatszo.hu
Idén május végén a HUMDA Magyar Autó-Motorsport és Zöld Mobilitás-fejlesztési Ügynökség Zrt. (HUMDA) közzétette a tavalyi évről szóló pénzügyi beszámolóját, amelyből kiderül, hogy 2020-hoz képest jelentősen rosszabb éve volt tavaly a vállalatnak. Közel kétmilliós bevételcsökkenés mellett 2,63 milliárdos veszteséget termelt a MotoGP-pálya építésében is aktív szerepet vállaló, a magyar autó-, és motorsportért felelős állami cég.
Már a pálya miniszteri biztosa is halasztást emleget
Július végén a Debreciner szúrta ki, hogy Tiba István országgyűlési képviselő a Hajdúnánási Televízió stúdiójában járt, és a műsorban többek között a MotoGP pályaépítésről is szó esett.
15 milliót kaphatott eddig a pálya miniszteri biztosa. 2021 május közepén jelent meg a Magyar Közlönyben, hogy miniszteri biztost kap a Hajdúnánás határába tervezett MotoGP-pálya, Palkovics László Tiba Istvánt (aki egyébként a választókerület országgyűlési képviselője) nevezte ki a feladatra. A miniszteri biztos a beruházáshoz kapcsolódó intézkedések koordinálásával, a fejlesztések előkészítésével foglalkozik, munkájáért havi egymilliós fizetést kap. A megbízatás 2021. május 15-től 2023. április 14-ig tart, ami összesen 23 millió forintot jelent. Számításaink szerint a kinevezés óta eltelt időben 15 milliót kaphatott meg Tiba.
A képviselő/miniszteri biztos elmondta, hogy a háború miatt kialakult helyzet „átértékeli és felülírja” a beruházást. Szerinte most a legfontosabb, hogy megállapodás szülessen az érintett gazdákkal, azaz állami kézbe kerüljenek a szükséges földek, ezt követően határozhat a kormány a beruházás felfüggesztéséről.
„Nem lennék meglepve, ha ez a döntés születne, és azt hiszem, hogy akik egy picit reálisan gondolkodnak, és egyébként támogatták, örültek a MotoGP-nek, ők is azt mondanák, hogy
ebben a helyzetben nem ez a legfontosabb, és nem erre kell most költeni, hanem segíteni kell az ország működését”
– tette hozzá Tiba István.
Azt azonban kiemelte, hogy döntés még nem született erről, de „valóban van egy olyan elképzelés, hogy ezt a beruházást is fel kell függeszteni.”
Ipari park is lehet, bár az már van
Tiba arról is beszélt a műsorban, hogy mi lehet az állami tulajdonba került területek sorsa abban az esetben, ha a MotoGP jogtulajdonosa, a Dorna Sports nem járulna hozzá a 2-3 éves csúszáshoz, és inkább más helyet keres, ahol megépülhet a pálya.
A miniszteri biztos elmondása szerint ebben az esetben akár ipari parkként is lehetne hasznosítani a 600 hektáros területet (eredetileg 100-150 hektárt szántak erre a célra). Így olyan gazdasági szereplőket tudnának a városba vonzani, akik „mind a város bevételeit növelik adó terén, mind pedig foglalkoztatásban egyfajta előrelépést jelentenek.”
Nemrég viszont félmilliárd forintból épült már ipari park a városban. 2020. szeptemberben írta meg a Dehír, hogy félmilliárd forintból épül új ipari terület Hajdúnánáson, a régi vásártér területén. „Egy év múlva a 10 hektáros területen lesz a város új ipari parkja, ahová kis- és középvállalatok települnek majd” – mondta el a város polgármestere, Szólláth Tibor a park alapkőletételén.
Az ipari parkról legutóbb tavaly év végén lehetett a sajtóban olvasni, amikor Hadházy Ákos független országgyűlési képviselő megírta, hogy a legfőbb ügyész tájékoztatása szerint a rendőrség nyomozást folytat, a gyanú „versenyt korlátozó megállapodás közbeszerzési eljárásban”. A képviselő értesülései szerint a helyi ipari park beruházásával függ össze az ügy, amelynek egyik érintettje Kiss Imre, a település jegyzője. Szólláth Tibor pár nappal később szintén Facebookon tette közzé válaszát. Ekkor azt írta, az önkormányzat nem kapott tájékoztatást semmilyen hatóságtól, de tudomása szerint az eljárás az Infrastrukturális fejlesztés Hajdúnánáson nevet viselő közbeszerzésre terjed ki.
Az előkészítést követően lesz döntés
Tiba István július óta semmilyen más fórumon nem nyilatkozott a MotoGP-pályaépítés esetleges halasztásáról. Augusztusban e-mailben kerestük a pálya miniszteri biztosát, illetve az Építési és Beruházási Minisztérium élén álló Lázár Jánosnak is elküldtük kérdéseinket – mivel a június közepi kormányinfón kiderült, hogy ő fog tájékoztatást adni arról, mely beruházásokat állítják le.
Többek között arra szerettünk volna választ kapni, hogy a tervek szerint halad-e a MotoGP-pálya építése, a területszerzés, de rákérdeztünk arra is, hogy mikor várható a végleges döntés a pálya sorsáról, illetve mikor kerül sor a hajdúnánási lakosság, az érintett tulajdonosok tájékoztatására. Szerettük volna megtudni azt is, hogy történtek-e már egyeztetések a MotoGP jogtulajdonosával, a Dorna Sports-al az esetleges csúszásról. Cikkünk megjelenéséig azonban egyik helyről sem érkezett válasz kérdéseinkre.
Megkerestük a pályaépítésért felelős állami vállalatot, a HUMDA Zrt.-t is. A cég arról tájékoztatta az Átlátszót, hogy 90 helyrajzi számú ingatlan érintett a beruházásban: ebből 48 esetben csereföldet, 42 esetben pedig pénzbeli megváltást kértek az érintett ingatlantulajdonosok. A HUMDA azt közölte, hogy a vételi ajánlatok kiküldése még folyamatban van, de az ingatlantulajdonosok nagy része azt elfogadta, jelen pillanatban kisajátítás útján ingatlanszerzés nem történik.
Mindezek alapján úgy tűnhet, az elmúlt hónapokban nem történt sok előrelépés a beruházás előkészítésében. Májusban ugyanis, amikor legutóbb megkerestük a HUMDÁ-t, szinte szóról szóra ugyanezt a választ kaptuk.
Válaszukban arról is írtak, hogy az előkészítési munkálatok jelenlegi üteme alapján 2024-ben megrendezésre kerülhet az első MotoGP-futam, a földterületek megszerzése mellett a részletes tervezési, a régészeti és a lőszermentesítési munkák is várhatóan ősszel fejeződhetnek be.
„Az előkészítést követően, a forrásigények pontos ismeretében történhet majd meg a beruházás felülvizsgálata, születhet döntés a pálya építésének további menetéről. Mivel a lehetőségek vizsgálata szempontjából mértékadó a Dorna Sport álláspontja, tárgyalásos úton a jogtulajdonos véleményét is kikérik majd” – írta a HUMDA.
A helyiek nem támogatnák az újabb ipari park építését
A lakosok körében azonban nem aratott osztatlan sikert az ipari park ötlete a gyorsasági motoros versenypálya helyén.
„Minek már ide ipari park, ami van is, szinte semmi nem üzemel rajta illetve, inkább telephely mint ipari park” – írta az egyik kommentelő egy hajdúnánási Facebook-csoportban.
Mások pedig a jó termőföld beépítését sérelmezték. Értesüléseink szerint ugyanakkor vannak olyanok is, akik még reménykednek abban, hogy ha késéssel is, de megépül a régóta ígért pálya.
Egy választókerületi lakos megerősítette az Átlátszónak, hogy egyelőre ők is csak találgatni tudnak, ugyanis nem kaptak információkat arról, hogy mi lesz a beruházás sorsa. Annyit azonban elárult, hogy véleménye szerint „az ügyben az ellenzéki-kormánypárti megosztottság nagyon jelen van”.
Az érintett földtulajdonosok is hasonlóról számoltak be érdeklődésünkre. Megtudtuk tőlük, hogy egyelőre még nem tájékoztatták őket arról, hogy mi lesz a földek sorsa. A területek megvásárlása jelenleg is folyamatban van, sőt, több tulajdonost már ki is fizettek. Ennek ellenére nem sokan bíznak abban, hogy megvalósul a projekt:
„Mindenki úgy kalkulál, hogy nem lesz itt MotoGP-pálya. 400 hektárnyi föld van parlagon, már másfél éve” – árulta el az egyik tulajdonos.
A tulajdonos elmondása szerint ugyanis nagyjából ennyi ideje húzódik a földek megszerzése. Érhető, hogy a beruházás jövője sokakat foglalkoztat, hiszen egy esetleges csúszás számos földtulajdonost érintene. Értesüléseink szerint van, aki több száz állatát adta már el, mert azt mondták neki, hogy ősszel költöznie kell. Ez a tavalyi évben történt, a földek megszerzése pedig azóta sem fejeződött be.
A terület ipari parkként való esetleges hasznosításával kapcsolatban helyi forrásunk megjegyezte:
a már meglévő ipari parkot sem sikerült még benépesíteni, a terület egy része kihasználatlan.
Hajdúnánás honlapján valóban rendszeresen látni olyan pályázati felhívásokat, amelyek az ipari terület bérlésére vonatkoznak. Legutóbb augusztus 16-án tett közzé az önkormányzat ilyen hirdetményt, de áprilisban, decemberben, és 2021-ben is több ilyen felhívás került ki a a pályázatok közé. | Felfüggeszthetik a 65 milliárdos hajdúnánási gigaberuházást | Továbbra sem lehet tudni, de egyre inkább sejthető, hogy mi lesz a Hajdúnánás külterületére tervezett, nagyjából 65 milliárd forintosra saccolt MotoGP-pálya sorsa. Az eredeti elképzelés szerint 2024-ben már versenyt rendeztek volna a területen, azonban a kormány májusi döntése egyes beruházások halasztásáról átírhatja ezeket a terveket. Erre utal a pálya miniszteri biztosának, Tiba Istvánnak egy júliusi nyilatkozata is, miszerint a háború miatt kialakult helyzet „átértékeli és felülírja” a beruházást. Beszéltünk az érintett földtulajdonosokkal, akik egyre kevésbé látják valószínűnek, hogy valaha is megépül a komplexum. A pályaépítésért felelős állami cég viszont úgy nyilatkozott az Átlátszónak, hogy a földek megszerzése után születhet döntés a projekt jövőjéről. | null | 1 | https://atlatszo.hu/orszagszerte/2022/09/09/mindenki-ugy-kalkulal-hogy-nem-lesz-itt-motogp-palya-felfuggeszthetik-a-65-milliardos-hajdunanasi-gigaberuhazast/ | 2022-09-09 00:00:00 | true | null | null | orszagszerte.atlatszo.hu |
Szép őszelői nap van, hétfő dél, hétágra süt a nap, mikor elindulunk Siófok kikötőmólója tövéből a nemrég felújított Rózsakert parti sétányán. A GPS szerint a sárgaköves út az Isztria sétány, amelyen kilométereken át lehet gyalogolni Kelet felé, de nem így van.
Sárgára van a tüskés vaskerítés festve, az zárja le az utat, mögötte a Hello Kitty nevű rózsaszín vízibicikli és társai. A kerítésen otromba angolsággal virít a fizetésre figyelmeztető kresztáblaszerű jel: TO PAY. Ez a nagystrand területe, elvileg szeptember 13-áig még szezon van, ki kéne pengetni 800 forintot, hogy egy kicsit odébb átjussunk az akadályon. A pénztár is zárva van azonban, kerülni csak a Petőfi sétány felé lehet.
A strand főszezonban este hétig tart nyitva, elvileg semmi akadálya nem lenne, hogy hét után, amikor az ember már nem vágyódik víz után, megnyissák a nagyközönség előtt az Isztria sétányt. Annál is inkább, mert a főpénztárnál, a Petőfi sétány felől ekkor már ingyen be lehet menni. De ilyen gesztusnak nyomát sem találtuk. Egy augusztusi estén is ott álltunk és azt láttuk, hogy a turisták értetlenül nézik a FIZETŐ / TO PAY táblát. Egyesek átmásztak a vízbe nyúló szögecses kerítés mellett. Köztük mi is, bár mi kifelé, a kihalt strandról a szabadba.
"TO PAY"
Siófokon minden választási kampányban előkerül a hosszú sétány megnyitása, ám ez valahol – többnyire a város vagyonkezelő cégén, a Balaton-Parti Kft.-n – mindig elakad. Pedig ez olyan turisztikai attrakció lenne, amely már rövid távon is kifizetődhetne: azok is látogatnák ezt a partszakaszt, akik a Petőfi sétány pikáns és szeszes nyüzsgésébe nem akarnának gyereket vinni, vagyis pontosan azt szolgálná, amit Siófok régóta szeretne elérni: a konszolidált közönség újbóli bevonzását.
Merthogy Siófokon – ahogy az 1800-as évek végén kialakulni kezdett balatoni fürdőkultúrában máshol, például Balatonföldváron, Balatonlellén is – nagy hagyománya volt a platános parti sétánynak, a korzózásnak. Siófokon a platánsor egy része megvan még, a többit elnyelte a nagystrand, a móló nyugati oldalán beépítések miatt nem lehet a part mentén elindulni, az újhelyi strand után szakaszosan vannak szabadstrandi részek Zamárdiig – egybefüggő eegyedül az Isztria sétány lehetne, de nem lett.
Az Isztria sétány másik, keleti lezárt végén négy szálloda található, a Balaton, a Lidó, a Hungária és az Európa, ezeket a hatvanas években építették a külföldi (nyugati) turisták elhelyezésére. Anno az A2 kategóriába tartoztak, a budapesti Astoriával és a Margitszigeti Nagyszállóval emlegették őket egy lapon.
A rendszerváltás előtt igyekeztek elkülöníteni a nyugati turistákat a szocialista tudatú köznéptől, ezért volt ezeknek a szállodáknak külön valutás Consumturist boltjuk és saját lezárt partszakaszuk is – ez az elkülönítés azonban időközben, az ismert történelmi események miatt okafogyottá vált és a város a parton tovább építette a sárgaköves utat, ami így e szállodák előtt is elhalad. Ráadásul a város bevezette itt a közvilágítást is, tehát tulajdonképpen közpénzen világítanak kizárólagos magánhasználatú területet.
A tip-top járdát látva különösen nem értettük, miért van a szállodák előtti terület mindkét oldalon lezárva. Egyrészt a nagystrand felől, másrészt a Táncsics Mihály utcánál, ahol a Mala Garden Hotel előtt el lehet jutni a Tátra utcáig, onnan pedig Sóstóig 5 kilométer séta.
A lezárt sétány
Megkerestük mind a négy érintett szállodát még augusztus közepén, azt szerettük volna megtudni, milyen jogcímen zárják le a közterületet, milyen esetleges megállapodásuk van a várossal, de egyiküktől sem kaptunk választ. Egy e-mailünk a foglalásokra fenntartott címről pattant vissza azzal, hogy ilyen cím nincs, a másik három hotel nem válaszolt. Telefonon is próbálkoztunk, de nem tudtak illetékes vezetőt kapcsolni. Az egyik recepcióssal beszélgettünk hosszasabban, aki elmondta, hogy ez már régen így van, az ő strandjukra csak a szállóvendégek mehetnek, és ez így van jól, mert a partszakaszt különben ellepnék a külsős részegek. (Akik ráadásul nem náluk veszik az alkoholt.)
Strandon részeg fetrengést egyébként nem tapasztaltunk a balatoni nyárban. Azt azonban igen, hogy ezek a szállodák nagy betűkkel kiírják bejáratukra a külsősökre vonatkozó strandolási tilalom tényét és némelyikük kidobóembert is alkalmaz az illetéktelen fürdőzők távoltartására.
Megkerestük a parti közterületeket kezelő Balaton-Parti Kft.-t is. A cég jelenlegi igazgatója (hat éven belül a hatodik) felemás választ adott. Azt írta: „Az érintett keleti lezárást szolgáló kerítést a Balaton-parti Kft. 2019-ben állította fel, tekintettel arra, hogy díjfizetés nélkül is használhatták a Nagystrand szolgáltatásait a Hotel vendégei, ami a Társaság számára bevétellel nem járt. Az érintett strandi területre 6747 hrsz, azaz a 816 m2-re a lezárást követően, 2019. évtől rövid távú bérleti szerződés van kötve, mely alapján Bérlő évente bérleti díjat fizet a terület használatáért. A többi 3 szálloda előtti strandszakaszra, tudomásunk szerint az Önkormányzat örökös használati jogot értékesített, erre vonatkozóan érdemi információval nem rendelkezünk.”
A sétány
Kerestük Siófok város jegyzőjét, akinek távollétében az aljegyző azt a választ adta, hogy a levelében jelzett területek, a hotelek előtti partszakasz vagyonkezelője a Balaton-parti Kft., ezért megkeresésünket továbbították a Balaton-parti Kft. ügyvezetője részére. Várkonyi Csaba kérdésünkre három hét után sem válaszolt.
A négy szálloda előtti érintett zöldterület és sétány a 4270-es helyrajzi számon szerepel az ingatlannyilvántartásban, mint közterület. Erre a sávra négy tételben „illető egyéb szolgalmi jog, területhasználati” jog került bejegyzésre az érintett szállodák részére 2005-ben illetve 2010-ben, tehát még Balázs Árpád, az előző, fideszes polgármester idején.
Arról, hogy jogszerű lehet-e közterületre „örökös használati jogot” értékesíteni úgy, hogy ez a közterület állandó lezárásával járjon, egy általunk megkérdezett jogász úgy vélekedett, hogy ez nagy valószínűséggel a közérdekbe és a jó erkölcsbe ütközik, de ezt csak a földhivatali bejegyzés alapjául szolgáló dokumentumok vagy a kötelező testületi határozatok ismeretében lehetne cizellálni.
Kerestük a vonatkozó dokumentumokat az önkormányzati határozatok között a város nyilvános felületén, de egyelőre nem jártunk sikerrel, ugyanis Siófokon nem elérhetők a testületi ülések jegyzőkönyvei. Az új honlapon 2018. februárjától lehetne csak keresni, a régi honlap pedig, amire az új honlap a régebbi jegyzőkönyvek elérhetőségével utal, egyszerűen nem tölt be.
Egyébként az Isztria sétány keleti végét lezáró négy szálloda csak szezonálisan működik, szeptember 5-én a négyből három már be is zárt, ezért végképp érthetetlen, hogy miért kell főszezonon kívül is zárva tartani az előttük húzódó sétányt. A nagystrand pedig egyszerűen megnyitható lenne a sétány felől is. Addig is, akik hosszabban szeretnének kellemesen sétálni belvárosi balatoni partszakaszon, a közelben Füredre, Zamárdiba, Földvárra mehetnek. | Magáncégek kerítései zárják el a parti sétányt Siófokon | Bár a siófoki Isztria sétány közterület, szezonon kívül is le van zárva, így a hosszabban sétálni akarók kénytelenek a Petőfi sétány nevű korhatáros felnőtt szórakoztatóipari negyeden át megkerülni az akadályt – egyesek szerint ez célzatos, az ottani vállalkozók érdekeit szolgálja. Utánajártunk volna, miért van ez így, de mi is kerítésekbe ütköztünk. | null | 1 | https://magyarnarancs.hu/kismagyarorszag/magancegek-keritesei-zarjak-el-a-parti-setanyt-siofokon-252019 | 2022-09-09 00:00:00 | true | null | null | Magyar Narancs |
Április óta végelszámolás alatt áll a közvetve Tasnádi László korábbi rendészeti államtitkár tulajdonában álló Svizraa-Hungary Kft. A cégadatok szerint a tavaly decemberben alapított vállalkozás bevételt nem ért el, tavaly év végéig 105 ezer forint anyagjellegű, valamint 661 ezer forint személyi jellegű ráfordítást számolt el. Az üzlet 2022-ben sem indult be, január 1. és április 10. között, azaz a végelszámolás kezdő időpontjáig 7,3 millió forint anyagjellegű ráfordítást, valamint 3 millió forint személyi jellegű ráfordítást könyvelt el. Ez azt jelenti, hogy a végelszámolás kezdetéig a kft. saját tőkéje 9 milliós negatívba fordult. A kiadásokat a mérlegbeszámolóban fellelhető 15,4 milliós kötelezettség (kölcsön) fejében kapott pénzből fedezhették, amit alátámaszt az is, hogy az eszközoldalon olvasható december végi 17,7 milliós pénzeszközállományuk áprilisra 5,1 millióra apadt.
A cég Igazságügyi Minisztériumhoz leadott beszámolóinak kiegészítő mellékleteiből sem derül ki, milyen tevékenységet végeztek (a hivatalos cégadatok szerint logisztikával foglalkoztak volna), mindössze annyit tudunk meg, hogy 1 főt alkalmaztak. Ez azt jelenti, hogy ez az egy fő havonta bruttó körülbelül 600 ezer forintos fizetést kaphatott.
A Svizraa-Hungary Kft.-ről lapunk januárban derítette ki, Tasnádival karöltve a cég mögött álló személyek meglehetősen botrányos múlttal rendelkeznek. A kft. egyik közvetett tulajdonosa hátterében annak a Góczi Istvánnak a gyermekei állnak, aki az Emfesz-történetben fontos szerepet játszott: a férfi volt a gázüzleten nyerészkedő, majd több milliárd forintos tartozást hátrahagyó cég ügyvezetője.
Ugyancsak felbukkant Tasnádi cégében Kelemen Lajos, aki ügyvezetője volt annak az Inter-Tram Kft.-nek, melyre egy 800 milliós adócsalási ügyben NAV-razzia keretében csaptak le. A cég korábban Góczi, valamint felesége, a NAV „szégyenlistáján” is 1,44 milliárdos adóhiánnyal szerepelt Volkova Ekaterina Jurjevna tulajdonában állt. | Már meg is szűnik Pintér Sándor korábbi államtitkárának botrányos hátterű cége | Tasnádi László decemberben alapított cége mögött gyanús személyek bukkannak fel. A kft. azonban bevétel nélkül végelszámolás alá került. | null | 1 | https://mfor.hu/cikkek/vallalatok/mar-meg-is-szunik-pinter-sandor-korabbi-allamtitkaranak-botranyos-hatteru-cege.html | 2022-09-06 00:00:00 | true | null | null | mfor.hu |
A korrupció és szervezett bűnözés elleni horvát ügyészség (USKOK) a rendőrséggel közösen indított akcióban augusztus 27-én öt embert tartóztatott le gázkereskedelemmel kapcsolatos visszaélések miatt, köztük Damir Skugort, az INA földgázkereskedelmi ágazatának igazgatóját.
A vádak szerint valamivel több mint egymilliárd kunával (54 milliárd forint) károsították meg a horvát olajvállalatot, kihasználva a globális válságot és a gáz árának folyamatos világpiaci növekedését.
Fasimon Sándor a közlemény szerint elmondta: teljesen megdöbbentette, amikor értesült Skugor és társai tetteiről.
Az elmúlt tíz év során az INA nagyon hosszú utat tett meg, és a csőd széléről érte el a pénzügyi stabilitást, valamint folyamatban van az ország történetének legnagyobb ipari beruházása is, a fiumei késleltetett kokszoló felépítése - hangsúlyozta.
Szavai szerint Skugor tettei aljasak. "Ez nem az INA, ez nem mi vagyunk" - hangsúlyozta az MTI szerint.
Hozzátette: "büszke vagyok az elmúlt évtizedben elért közös eredményeinkre, és annak ellenére, hogy semmi közöm nem volt Skugor bűntetteihez vagy bármilyen más jogsértéshez, felelős cégvezetőként az INA erkölcsi felelősségét nekem kell viselnem. Ezért most az a helyes, hogy felajánlom a lemondásomat".
A közlemény szerint a működés folyamatosságának biztosítása érdekében Fasimon Sándor továbbra is betölti az INA igazgatótanácsának elnöki posztját utódja kinevezéséig.
A korrupciós ügy miatt a horvát kormány az INA teljes igazgatótanácsának menesztését kérte. Ezt Davor Filipovic horvát gazdasági és energiaügyi miniszter jelentette be kedden. A tárcavezető szerda délután találkozott a Mol Nyrt. vezetőivel Zágrábban. | Lemond az INA igazgatótanácsának magyar elnöke | Annak ellenére, hogy Fasimon Sándor, az INA horvát olajipari vállalat igazgatótanácsának elnöke nem vett részt a közelmúltban nyilvánosságra került gázkereskedelemmel kapcsolatos visszaélésekben, felajánlotta lemondását az igazgatótanács éléről - közölte a cég szerdán. | null | 1 | https://mfor.hu/cikkek/vallalatok/lemond-az-ina-igazgatotanacsanak-magyar-elnoke-.html | 2022-09-07 16:54:00 | true | null | null | mfor.hu |
Úgy tűnik, senki nem felelős a közmédia tartalmaiért, és a Médiatörvényben megfogalmazott követelmények be nem tartását sem lehet senkin számonkérni. Még azt is titkolják, ki az a személy, aki a közszolgálati média nevében teljesen szabad kezet ad az MTVA-nak, amely a törvény szerint nem köteles megfelelni a közszolgálatiság követelményeinek.
Legalábbis erre lehet következtetni azokból a dokumentumokból, amelyeket másfél év és egy bírósági döntés után a Duna Médiaszolgáltató végül megküldött szerkesztőségünknek. A perben a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) képviselt minket.
Az kiderült például, hogy Bende Balázs Világ című műsora külső gyártásban készült, de azt már kitörölte a Duna, ki adta le a megrendeléseket.
Úgy tűnik, a közszolgálati médiaszolgáltató nem vár el semmit a műsorok gyártójától, senki nem felügyeli, hogyan hasznosul az arra elköltött 130 milliárd forint közpénz.
„Ez végtelenül abszurd. Még a közpénzek felelős elköltésére amúgy sem érzékeny NER estében is kirívó, hogy csak ennyi dokumentum szabályozza a Duna és az MTVA viszonyát” – mondta Urbán Ágnes, a Mérték Médiaelemző kutatója, amikor megmutattuk neki a kiperelt dokumentumokat. De miről is van szó, és miért lenne fontos tudni pontosan, hogyan működik a Duna és az MTVA együttműködése?
„Kiegyensúlyozott, tárgyilagos és felelős hírszolgáltatás”
A Szabad Európa számos cikkben foglalkozott a közmédiánál uralkodó állapotokkal, e-mailek és munkatársak beszámolói alapján írtunk arról, milyen az élet a tévénél, hogyan érvényesül a cenzúra az MTI-nél vagy a hírügynökség fotórovatánál. Nyilvánosságra hoztunk egy hangfelvételt is arról, hogy a köztévé akkori vezető szerkesztője egyértelmű politikai elvárásokat fogalmazott meg a Híradó munkatársai felé, amikor arról beszélt, hogy „ebben az intézményben nem az ellenzéki összefogást támogatják”, és akinek ez nem tetszik, azonnal adja be a felmondását.
Hiába indultak különböző vizsgálatok és születtek feljelentések, következménye azóta sem lett sem az általunk bemutatottaknak, sem a később született tényfeltáró cikkeknek.
Pedig a Médiatörvény egyértelműen fogalmaz, amikor felsorolja, melyek a közszolgálati média feladatai. Egyebek mellett a közmédia feladata „a kiegyensúlyozott, pontos, alapos, tárgyilagos és felelős hírszolgáltatás, valamint tájékoztatás”, és „az egyes eltérő vélemények ütköztetése, a közösség ügyeivel kapcsolatos viták lefolytatása, a megbízható tájékoztatáson alapuló, szabad véleményalkotáshoz való hozzájárulás”. Arról, hogyan sérülnek ezek az elvek a közmédiánál, többször is írtunk (például ebben a kétrészes cikksorozatban).
A közmédiának meg kellene felelnie a Közszolgálati kódexben leírtaknak is, amely többek között azt tartalmazza, hogy „az állami és önkormányzati szervek, állami vagy önkormányzati érdekeltségű gazdasági társaságok a közszolgálati média tartalmát nem befolyásolhatják. Nem gyakorolhatnak nyomást a közszolgálati média munkatársaira, vezetőire, nem befolyásolhatják annak működését sem”. Arról, hogy pontosan mi ez a kódex, és hogyan nem tartja be a közszolgálati tévé, itt írtunk részletesen.
Miért nincsenek következmények?
Annak, hogy a Médiatörvénynek látszólag meg nem felelő működés eddig következmények nélkül maradt, több oka is van.
2010-es győzelmét követően a Fidesz egyik első dolga az új Médiatörvény elfogadása volt. Ebben egyebek között felosztották a közmédiát: a cégei (Magyar Televízió, Magyar Rádió, Duna Televízió, Magyar Távirati Iroda) lettek a médiaszolgáltatók, amelyek megrendelik a műsorokat az újonnan létrejött Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alaptól (MTVA), amely legyártja a műsorokat. A négy médiaszolgáltatót 2015-ben összevonták Duna Médiaszolgáltató néven, az MTVA költségvetése évről évre nőtt, de a felállás maradt: a közszolgálati Duna megrendel, az MTVA pedig elkészíti a műsorokat.
Urbán Ágnes szerint egyáltalán nem volt szükség a közmédia rendszerének megkettőzésére, azaz hogy legyen egy médiaszolgáltató – ez most a Duna –, amely csak megrendeli a műsorokat, és egy másik – az MTVA –, amely a gyakorlatban mindent megcsinál. Urbán szerint a rendszer ilyen felépítésének egyik célja épp az átláthatóság csökkentése és a felelősségi viszonyok teljes összezavarása volt.
A közmédiát ellenőrizni hivatott testületekben ráadásul kormánypárti többség van. A Médiatanács csak a Fidesz által jelölt tagokból áll, a Közszolgálati Kuratóriumban pedig többségben vannak a kormánypártok által delegált tagok. Így a fideszes tagok mindenhol blokkolni tudják az ügyek kivizsgálását.
De ha ezek a szervek vizsgálódhatnának is, érdekes kérdés volna, mire jutnának. Ahogy azt feljebb írtuk, a közszolgálati médiaszolgáltató a Duna Médiaszolgáltató Zrt. Amikor tehát a törvény a közszolgálati médiával szemben támasztott elvárásokat megfogalmazza, azok a Dunára vonatkoznak. A Médiatörvény ki is mondja, hogy a szerkesztői felelősség a Duna Médiaszolgáltatónál van, a Közszolgálati kódex betartásáért pedig a Duna vezérigazgatója felel.
A Duna tehát a médiaszolgáltató, amely csak megrendeli a műsorokat az MTVA-tól, a számlát pedig az állam állja (és nem a megrendelő Duna fizet). Ezért is lehet az, hogy az MTVA költségvetése 130 milliárd forint, a Dunáé pedig mintegy hárommilliárd. A műsorok előállítói is az MTVA alkalmazottai, nem a Dunának dolgoznak.
De hogy lehet a Dunánál a szerkesztői felelősség, ha se pénzük, se alkalmazottjuk nincs a műsorgyártásra, és a törvény szerint sem ők gyártják a műsorokat?
Valamilyen szerződésnek tehát rendeznie kellene a Duna és az MTVA közötti viszonyt. Egy ilyen megállapodásból pedig kiderülhet, hol húzódik a szerkesztői felelősség határa a két társaság között, azaz ki mondja meg, mi mehet le például a Híradóban.
Uniós kifogások
Az Európai Bizottság országjelentéseiben már évek óta kifogásolja a magyar közmédia helyzetét, megemlítve, hogy gondok vannak a szerkesztői és pénzügyi függetlenségével. A bizottság szerint erősíteni kell a Médiatanács függetlenségét, mert problémás, és szembemegy az európai normákkal az, hogy kizárólag a kormánypárt által jelölt tagokból áll. A jelentés szerint aggályos, hogy az MTVA költségvetése nem átlátható, és nincs fölötte civil ellenőrzés és felügyelet. A jelentés azt is megemlíti, hogy a közmédia részt vesz „harmadik szereplők” (például Oroszország) dezinformációjának felerősítésében.
Még 2010 után is volt ilyen keretmegállapodás
Az új Médiatörvény elfogadása után a négy közmédiacég (a Duna elődjei: a Magyar Televízió, a Magyar Rádió, a Duna Televízió és a Magyar Távirati Iroda) keretmegállapodást kötött az újonnan létrejött MTVA-val, amelyben részletesen szabályozták a közszolgálati médiaszolgáltatók és a műsorgyártó MTVA együttműködését. Ezek a szerződések a Szabad Európa birtokában vannak, tíz-tizenkét oldalas megállapodások, de egész részletesen szabályozzák az MTVA és a médiaszolgáltatók viszonyát.
Többek között pontosítják, hogy a Médiatörvényben a köszszolgálati médiaszolgáltatót terhelő szerkesztő felelősség „a médiatartalom kiválasztása és összeállítása során megvalósuló tényleges felelősséget jelenti”. A megállapodások külön rögzítik, hogy „a jogsértő tartalomért fennálló felelősséget a zrt. nem ruházhatja át”, kivéve ha a jogsértést az MTVA követte el, és azt a műsor jellege miatt (például mert élő közvetítésben történt) a médiaszolgáltató nem tudta megakadályozni.
A szerződések ugyanis arra is kitérnek, hogy a közszolgálati médiaszolgáltatók feladata többek között „az elkészült műsorok sugárzás előtti ellenőrzése, átvétele”. De az is le van írva, hogy a megrendelő jogosult „folyamatosan figyelemmel kísérni” a gyártási folyamatot, „észrevételezheti” is, részben épp azért, hogy az elkészülő műsorok megfeleljenek a jogszabályi előírásoknak. Tehát ellenőrizni kellett, hogy az elkészült műsorok megfelelnek-e például a kiegyensúlyozottság törvényben előírt követelményének.
A keretmegállapodások részletesen szabályozzák, hogy a médiaszolgáltatóknak szorosan együtt kellett működniük a műsorstruktúra kialakításától kezdve a műsorok elkészítéséig minden munkafolyamatban.
Az MTVA-nak az egyes műsortípusok várható költségeiről is tájékoztatnia kellett a médiaszolgáltatónak.
Az is le van írva, melyik fázisban kik a kapcsolattartók az egyes cégek részéről.
A megállapodások talán leglényegesebb pontja az egyes műsorszámok megrendelését szabályozó rész. Itt részletezik ugyanis, hogy a megrendelő (azaz a médiaszolgáltató) mit kérhet az MTVA-tól. Ennek értelmében egy „műsormegrendelő adatlapot” kell kitölteni, amelyben a megrendelő (tehát például a Duna) részletesen meghatározhatja a műsor szinopszisát, javaslatot tehet „a főbb alkotók személyére, úgymint: rendező, operatőr/vezető operatőr, látványtervező, szerkesztő, műsorvezető”, megmondhatja, kik legyenek a „főszereplő színészek”, sőt a közszolgálati médiaszolgáltató még az „esetleges castingokon” is képviseltetheti magát.
Ezek a szerződések tehát világos feladat- és felelősségi hatásköröket határoztak meg a közmédia szereplőinek, nevesítve, hogy kinek kivel kell együttműködnie, ki kit kérhet számon. Úgy tűnik, mostanra ebből semmi nem maradt.
Szerződés nincs
Hogy megértsük a Duna és az MTVA között most fennálló viszonyt, szerettük volna megismerni a két cég együttműködését szabályozó keretmegállapodásokat, valamint egyes műsorok megrendelőlapjait. Ezért tavaly márciusban megkértük a Dunát, küldjék el nekünk a dokumentumokat. Mivel erre Dobos Menyhért, a Duna nemrégiben nyugdíjba vonult vezérigazgatója nem volt hajlandó, bírósághoz fordultunk.
A tárgyalás során a Duna azt állította, hogy egyáltalán nem létezik átfogó keretmegállapodás az MTVA-val, hiába van szó 130 milliárd forint értékű szolgáltatásmegrendelésről, és hiába voltak ilyen megállapodások 2015 előtt (ezek a keretmegállapodások vannak szerkesztőségünk birtokában). A bíróság elfogadta ezt az érvelést. A tárgyalás során az sem derült ki, hogy ha nincs semmilyen megállapodás a Duna és az MTVA között, akkor a Duna milyen alapon ad le megrendeléseket az MTVA-nak, és azokat miért éppen ilyen formában teszi.
Az első- és másodfokú bírósági döntés értelmében viszont egyes műsorok megrendelőlapjait ki kellett adnia a Dunának, el is küldtek nekünk néhány dokumentumot. Ezek lényegében teljesen üres táblázatok, néhány alapinformáción kívül (milyen jellegű műsor, milyen hosszú, melyik csatornán, mikor kerül adásba) lényegében semmi nincs benne. A szolgáltatás megrendelője nem tesz javaslatot sem a formátumra, sem a tartalomra, arra sem, hogy kik vegyenek részt a műsor elkészítésében. A gyártási költségeknek még hely sincs a táblázatban. A Duna pedig kitakarta annak a személynek a nevét és aláírását, aki a megrendelőlapokat leadta. Pedig elvileg a Duna viseli a szerkesztői felelősséget a közmédia tartalmaiért.
„Nem ezek alapján a megrendelőlapok alapján dolgoznak, az biztos. Ez alapján nem is lehet” – mondta Urbán Ágnes, amikor megmutattuk neki azokat a dokumentumokat, amelyeket megküldött nekünk a Duna.
De az kiderült például, hogy a Világ című műsor külső gyártásban készült. Hogy ennek mi a magyarázata, azt nem tudni, hiszen ez volt az a műsor, amelyben Bende Balázs az MTVA székházában kiállt egy kamera elé, és néhány híradós bevágás után elmondta, ő hogyan értelmezi a világban zajló eseményeket. Bende volt hallható az általunk nyilvánosságra hozott hangfelvételeken, de ő idén távozott a köztévétől. (A Világ új műsorvezetővel továbbra is látható az M1-en.)
Nem elég biztosíték, hogy fideszes a Médiatanács
„Így, hogy a Duna és az MTVA között nincs szerződés, és a Szabad Európának kiadott dokumentumok alapján a megrendelőlapok gyakorlatilag üresek, végképp nincs felelőse semminek. Nem lehet megmondani, hogy ki mit csinál, melyik feladatnak ki a felelőse, és ennek része, hogy nincs lepapírozva a szerződéses viszony. Úgy megy el 130 milliárd forint közpénz, hogy amögött nincs normális szerződés” – mondta Urbán Ágnes.
A mostani helyzet még a 2015 előtti helyzethez képest is visszalépés Urbán szerint. „Az is komolytalan volt, hogy tíz-tizenkét oldalas megállapodások szabályozták a közmédia működését, de ott legalább le voltak írva a kötelezettségek, felelőségi körök, voltak aláírók.”
Urbán Ágnes szerint annak ellenére is szükséges a felelősségi viszonyok ilyetén elrejtésére, hogy a Médiatanács és a Közszolgálati Kuratórium fideszes többsége jelenleg blokkolni tudja a közmédiával kapcsolatos vizsgálatokat. „Ha változna a rendszer, és utólag valaki elkezdené keresni, hogy kik a felelősek a közmédia jelenlegi állapotáért, nagyon nehéz dolga lenne. Hisz nincs szerződés, nincs leírva semmi, nincsenek felelősök.”
Váltás a Duna élén
Augusztus közepén vonult nyugdíjba a Duna Médiaszolgáltató éléről Dobos Menyhért, aki a 2015-ös összevonás óta állt a közszolgálatimédia-cég élén. Dobos Menyhért már a hetvenes évektől kezdve a Magyar Televízióban dolgozott. A rendszerváltás után a jobboldali pártok környékén találta meg a számítását, és egyre magasabb beosztásokba került a köztévénél, ahol még az MSZP-s kormányok idején is maradhatott. A 2010-es kétharmad után fokozatosan lett a kormány szolgálatába állított közmédia egyik legfontosabb embere. Utódja Lajos Tamásné Altorjai Anita lett.
Hivatalos életrajza szerint Altorjai Anita 1987-ben kezdett újságírással foglalkozni, dolgozott napilapnál, rádiónál és a Magyar Televízió műsorvezetője is volt. 1998 és 2012 között az Országgyűlés Hivatalának Sajtószolgálatát vezette, 2012-től pedig Áder János Köztársasági Elnöki Hivatalának sajtóigazgatója volt. Férje Lajos Tamás operatőr, aki 2020-ban lett az alapítványi formában kormányközelbe vont Színház- és Filmművészeti Egyetem kuratóriumának tagja. | Senki nem felelős a közmédiában elhangzottakért | Úgy tűnik, senki nem felelős a közmédia tartalmaiért, és a Médiatörvényben megfogalmazott követelmények be nem tartását sem lehet senkin számonkérni. Még azt is titkolják, ki az a személy, aki a közszolgálati média nevében teljesen szabad kezet ad az MTVA-nak, amely a törvény szerint nem köteles megfelelni a közszolgálatiság követelményeinek. | null | 1 | https://www.szabadeuropa.hu/a/duna-mtva-hirado-kozmedia/32022133.html | 2022-09-12 09:41:56 | true | null | null | Szabad Európa |
Határozottan visszautasított az Action for Democracy nevű amerikai szervezet minden olyan vádat, amely szerint ők beavatkoztak volna a magyar választásokba. A kérdés azért merült fel, mert Márki-Zay Péter a Magyar Hang podcastjában beszélt nemrég arról, hogy ettől a külföldi szervezettől még júniusban is több százmillió forintot kaptak. Azóta azzal érvel, hogy mivel ők nem párt, nem is folytattak hivatalos választási kampányt.
Az állami hírügynökséghez juttatott el közleményt az Action for Democracy nevű amerikai szervezet, mert fontosnak tartották, hogy reagáljanak néhány, a Mindenki Magyarországa Mozgalom (MMM) számára nyújtott támogatással kapcsolatban felmerült „hagymázas összeesküvés-elméletre, hazugságra és vádaskodásra”. Szervezetük stratégiáját és tevékenységét ugyanis – mint írták – „kizárólag a demokratikus eszmék és elvek iránti elkötelezettség vezérli”. Nemzeti kormányoktól és nemzetközi szervezettől függetlenül dolgoznak, sok más globális szinten működő alapítványhoz és szervezethez hasonlóan.
Egyúttal leszögezték, hogy határozottan visszautasítanak „minden olyan vádat, amely a választásokba való külföldi beavatkozással kapcsolatos”. – Támogatásaink a demokratikus értékeket, a választásokon való részvételt és a választások tisztaságát célozzák. Célországainkban olyan szervezeteket támogatunk, amelyek pártoktól és választásoktól függetlenül élen járnak a demokráciáért folytatott harcban – olvasható állásfoglalásukban.
Az amerikai szervezet szerepe a magyar országgyűlési választásokban nem véletlenül merült fel. Márki-Zay Péter, az ellenzék közös miniszterelnök-jelöltje bő két héttel ezelőtt azt mondta a Magyar Hang Gulyáságyú című podcastjában, hogy a választások után hónapokkal, június közepén is kaptak „több százmilliós” támogatást az Egyesült Államokból, ennek a segítségével tudták kifizetni „a kampány utolsó számláit”. Mint kiderült, egy összegben érkezett a pénz és azt az Action for Democracy alapítvány utalta át az általa vezetett Mindenki Magyarországa Mozgalom (MMM) bankszámlájára. Ezen szervezeten keresztül egyébként korábban is kaptak már „három-négy nagyobb tételt”. Azt is kiemelte, hogy az MMM-nek nyújtott támogatás „kizárólag magyar állampolgárok adományaiból áll”.
Az MMM-nek támogatást biztosító Action for Democracy egy, az Egyesült Államokban 2022 év elején alakított NGO, amely illusztris személyeket tudhat a tanácsadó testületében. Tagja például Timothy Garton Ash, Anne Applebaum történészek és Francis Fukuyama politikatudós. A szervezet elnök-igazgatója Korányi Dávid, Karácsony Gergely főpolgármester városdiplomáciai tanácsadója. A férfi Bajnai Gordon főtanácsadója volt a politikus miniszterelnöksége idején. Lapunk megkeresésére korábban azt állították, hogy senkinek nem nyújtottak kampánytámogatást. Azt írták, hogy ők az MMM-et mint civil szervezetet támogatták, amely szerintük osztja a demokratikus értékek és elvek iránti elkötelezettséget és küzd a diszkrimináció minden formája ellen, mint amilyenek például a magyarországi LMBTQ-ellenes jogszabályok.
A történtek nyilvánosságra kerülése után a közérdekű bejelentéseiről elhíresült Tényi István feljelentést tett a Fővárosi Főügyészségen. A jogszabályok ugyanis tiltják, hogy pártok külföldi pénzt fogadjanak el. Igaz, az MMM nem párt és nem is pártként vett részt az országgyűlési kampányban, de nehéz elválasztani tevékenységét ettől, már csak azért is, hiszen Márki-Zay Péter egyenesen miniszterelnök-jelölt volt. Mindenesetre azóta már Márki-Zay Péter is azzal érvel, hogy ők nem választási kampányt folytattak. | Megszólalt a Márki-Zay Péteréknek százmilliókat gyűjtő amerikai alapítvány | Határozottan visszautasított az Action for Democracy nevű amerikai szervezet minden olyan vádat, amely szerint ők beavatkoztak volna a magyar választásokba. A kérdés azért merült fel, mert Márki-Zay Péter a Magyar Hang podcastjában beszélt nemrég arról, hogy ettől a külföldi szervezettől még júniusban is több százmillió forintot kaptak. Azóta azzal érvel, hogy mivel ők nem párt, nem is folytattak hivatalos választási kampányt. | null | 1 | https://hang.hu/belfold/megszolalt-a-marki-zay-petereknek-szazmilliokat-gyujto-amerikai-alapitvany-145694 | 2022-09-12 20:56:00 | true | null | null | Magyar Hang |
Az Országos Roma Önkormányzat (ORÖ) elnökét, Agócs Jánost két hete bilincsben vitték el a rendőrök, miután tetten érték egy kecskeméti csárdánál, hogy pénzért próbálta eladni az elnöki posztját. Kitalálni se lehetne olyan jelenetet, ami ennél plasztikusabban fejezi ki a 90-es években megalkotott kisebbségi önkormányzati rendszer lehangoló valóságát. A romák hivatalos képviseleti szerve sosem kapott politikai eszközöket, így valódi alkupozícióba se kerülhetett soha a többséggel szemben. Tét nélkül a működése értelmezhetetlen önkormányzatként, az ott ennek ellenére politikai karrierrel próbálkozók pedig, ahogy az elmúlt évtizedekben rendre bebizonyosodott, többnyire alkalmatlan és gyakran emberileg is gyenge figurák.
A mostani csak a legfrissebb az ORÖ sorozatos válságai és botrányai között. A korábbi elnökök közül Kolompár Orbánt és Balogh Jánost is elítélték pénzügyi visszaélések, bűncselekmények miatt. Kolompár közel 150 millió forintot tüntetett el a társaival, Balogh bő 80 milliót akart fiktív szerződésekkel lepapírozni. Az igazi nagy ügy az 1,6 milliárdos Híd a munka világába uniós foglalkoztatási program volt, amiből lényegében semmi sem valósult meg, és az ORÖ a következmények miatt jelenleg is csődközelben van. A programért felelős fideszes-lungo dromos Farkas Flóriánt soha még csak ki sem hallgatták.
Agócs János elsősorban abban különbözik Farkas Flóriántól vagy Kolompár Orbántól, az ORÖ korábbi meghatározó vezetőitől, hogy kevésbé rafkós. Másként nemigen eshetett volna meg, hogy belesétál egy olyan nyilvánvaló csapdába, amilyet az ügyészség és volt szövetségese állított neki. | Az alkalmasság egész pontosan a pénzt jelentette | Az Országos Roma Önkormányzat (ORÖ) elnökét, Agócs Jánost két hete bilincsben vitték el a rendőrök, miután tetten érték egy kecskeméti csárdánál, hogy pénzért próbálta eladni az elnöki posztját. Kitalálni se lehetne olyan jelenetet, ami ennél plasztikusabban fejezi ki a 90-es években megalkotott kisebbségi önkormányzati rendszer lehangoló valóságát. A romák hivatalos képviseleti szerve sosem kapott politikai eszközöket, így valódi alkupozícióba se kerülhetett soha a többséggel szemben. Tét nélkül a működése értelmezhetetlen önkormányzatként, az ott ennek ellenére politikai karrierrel próbálkozók pedig, ahogy az elmúlt évtizedekben rendre bebizonyosodott, többnyire alkalmatlan és gyakran emberileg is gyenge figurák. | null | 1 | https://444.hu/2022/09/13/az-alkalmassag-egesz-pontosan-a-penzt-jelentette | 2022-09-13 00:00:00 | true | null | null | 444 |
Az eset még 2007-2008-ban történt. Az korábban is kiderült, hogy az Egymásért, Egy-másért Alapítvány bevonásával követték el a bűncselekményt. Az büntetőperben, amely 2011-ben kezdődött, több ítélet is született, hiszen a tágyalást meg is ismételték. Ennek a végére került pont a mostani bírói döntéssel, amely immár jogerős.
A keddi ítélethirdetést megelőzte az utolsó szó jogán tartott beszéd. Ez nagyjából egy órán át zárt ajtók mögött zajlott.
A vádlottak és védőik 10 óra körül léptek ki a tárgyalóteremből, majd 11 órakor hirdették ki az elmarasztaló, ezúttal immár – oly sok év és sok ítélet után – jogerős végzést.
Mint ismert, a Gyurcsány-kormány ideje alatt 2007– 2008-ban történt a korrupciós ügy. Az ügy részletei államtitkot kpeznek, de úgy tűnik, a Jakubinyi-féle Egymásért, Egy-másért Alapítvány a polgári titkosszolgálatok kifizetőhelye lehetett. | Galambos Lajos négy év letöltendőt kapott: a per minden elemét államtitokká nyilvánították! | Hivatalos vesztegetés elfogadása és államtitoksértés bűntettének elkövetése Galambos Lajos 4, Jakubinyi Róbert pedig 3 év letoltendőt, mg az ügy harmadrendű vádlottja 2 év hat hónap letöltendőt kapott. Az ítélet jogerős. A Fővárosi ítélőtábla Katonai Tanácsa előtt ugyanis ma hirdettek ítéletet Galambos Lajos ügyében. Galambos – nem a zenész – a Gyurcsány-kormány idején a Nemzetbiztonsági Hivatal főigazgatója volt. A vád szerint korrupciós bűncselekményt követtek el. Az indoklást zárt ajtók mögött tartotta a bíróság, s a per szinte minden egyes eleme államtitok. | null | 1 | https://www.blikk.hu/politika/magyar-politika/galambos-lajos-gyurcsany-ferenc-nemzetbiztonsag-itelet/d77rx2m?sl_ps=d_1 | 2022-09-13 12:11:00 | true | null | null | Blikk |
Nem felhőtlenek a horvát-magyar kapcsolatok az INA felvásárlása óta. Az adok-kapok az idén a magyar miniszterelnök egy elejtett félmondatával kezdődött. Orbán Viktor azt találta mondani: hazájának nem lenne gondja az orosz olajimport embargójával, „ha nem vették volna el” a tengerét. Zágrábban nem hagyták szó nélkül megjegyzését. A horvát kormányfő később felrótta neki a diszkriminatív, kettős magyar benzinárat, ami alapján a külföldiek Magyarországon többet fizetnek az üzemanyagért. Egy gázsvindli után Andrej Plenković a magyar többségi tulajdonban álló INA vezetését menesztette volna, a horvát lapok pedig a minap arról cikkeztek: miniszterelnökük személyesen fogja megakadályozni, hogy Horvátországnak az INA utáni második koronaékszere, a Fortenova magyar, méghozzá Orbán-közeli kezekbe kerüljön.
Szlovénia után Horvátországban kongatták meg a vészharangot miután kiderült, hogy a legnagyobb munkáltató, a több mint ötvenezer embert foglalkoztató Fortenova-csoportnak az eddig az orosz Sberbank tulajdonába tartozó 43 százalékos részesedését magyar, ráadásul Orbán Viktor szűk köréhez tartozó befektetők vásárolnák meg durván fél milliárd euróért, nagyjából 200 milliárd forintért.
Andrej Plenković kormányfő személyesen fogja megakadályozni, hogy magyar kézbe kerüljön a Fortenova – ezt harangozta be néhány napja a zágrábi Nacional, amely szerint a két miniszterelnök nagy csatára készül.
A portál nem részletezte, hogy a horvát kormányfő miért és miként akadályozná meg az üzletet, a jelek szerint azonban Zágrábban behúzták a kéziféket, és első lépésben a jogászok véleményét kérik ki, hogy a szankciókkal sújtott Sberbank és a VTB képviselői – holott a cégcsoport főrészvényesei – szavazhatnak-e egyáltalán a tulajdonosváltásról.
Jóllehet a Fortenova-csoportot birtokló, de orosz tulajdonban álló holland cég alapító okiratai úgy rendelkeznek, hogy a határozatképtelenség esetén, harmadik kísérletben a jelenlevők szavazatának háromnegyedével hozható érvényes döntés, a szeptember 9-én megtartott közgyűlésen a tulajdonostársak úgy döntöttek, hogy elnapolják a határozathozatalt.
Az eredeti elképzelés szerint az orosz tulajdont első lépésben maga a cégcsoport vásárolta volna fel, majd a kiszivárgó hírek szerint durván 500 millió euróért tovább értékesítette volna a magyar Indoteknek, amely már áprilisban feltételes elővételi szerződést kötött a Sberbankkal.
Az elmúlt napokban az Indotek sorra jelentette be, hogy a tranzakcióra engedélyt kaptak az Egyesült Államok és az Európai Unió szabályozó hatóságaitól, és már csak az Egyesült Királyság jóváhagyására várnak. Zágrábban ezt nyomásgyakorlásként értelmezik abban az időszakban, amikor egy olyan forgatókönyv készül, amely teljes egészében kizárná az Indoteket az adásvételből.
A tét tárgyát képező, alig három éve létrehozott Fortenova, az Új erő az évekkel ezelőtt becsődölt Agrokor hamvain jött létre, és Horvátország legnagyobb vállalat-csoportja. Mezőgazdasági birtokai vannak, továbbá élelmiszergyárai, valamint bevásárló központokat és egy 2500 boltból álló hálózatot üzemeltet Horvátország mellett az egykori Jugoszlávia szinte teljes területén – Észak-Macedónia kivételével. Európába, Észak-Amerikába és Afrikába exportálja termékeit. Az éves bevétele tavaly elérte a 4,16 milliárd eurót, 1650 milliárd forintot.
A menekülő útvonal: feltőkésítés a magyarok nélkül
Egy ilyen méretű cégóriásnak folyamatosan pénzre van szüksége működtetéséhez. Rohamléptekkel készül egy új terv a Fortenova feltőkésítéséhez, amelyben már nem biztos, hogy szükség mutatkozik az Indotek fél milliárd eurójára. A tervek szerint az ehhez szükséges források többségét a négy horvát magánnyugdíjpénztár biztosítaná – ugyanazok az intézmények, amelyeket Magyarországon az Orbán-kormány 2010-ben beszántott, a sóval hintett be, és rátette a kezét a lakosság letétbe helyezett 3000 milliárd forintjára.
A Fortenova második legnagyobb társtulajdonosa, Pavao Vujnovac saját állítása szerint a cégcsoport részvényeinek 29 százalékával rendelkezik. A pillanatnyi elképzelések szerint szintén friss tőkével növelné befektetését, hogy megőrizze tulajdonosi hányadát. Ebben az esetben csaknem 150 millió eurót kellene a cégcsoportba ömlesztenie.
Horvát lapértesülések szerint nem kizárt, hogy a zökkenőmentes gazdálkodás érdekében a tulajdonosváltás október végéig lezárul. Ugyanakkor óvatosságra intenek, hiszen eddig is nem várt bonyodalmakkal szembesültek a Sberbank kilépése óta.
Magyar ügyeskedés
A horvát kormány le kívánja állítani a Fortenova többségi részvényesének belengetett részvényeladását – szellőztette meg üzleti és politikai forrásokra hivatkozva még a múlt hét végén a már idézett Nacional portálja, amely arra is emlékeztetett, hogy a kiszemelt vevő az egyik leggazdagabb magyar, a Jellinek Dániel tulajdonában álló Indotek befektetési alap volt.
Andrej Plenković horvát miniszterelnök személyesen döntött a tranzakció meghiúsítása mellett, miután arról tájékoztatták, hogy a feltételezések szerint Jellinek ebben az ügyletben tulajdonképpen csak „a közvetlenül Orbán Viktor magyar miniszterelnökhöz köthető, átláthatatlan tőke” álcája.
Már a télen, Orbán moszkvai látogatása után „drámai információról” értesültek a horvát hatóságok. Jóllehet Putyin és Orbán február 1-jén hosszú asztalnál töltött hosszú, ötórás tárgyalásának homlokterében a gázszállítás és a paksi projekt állt, a lap szerint a magyar miniszterelnök arra is engedélyt kért az orosz elnöktől, hogy „valaki Magyarországról” megvásárolja a Sberbank részesedését a horvát Fortenovában.
Putyin ekkor már nyilvánvalóan eldöntötte, hogy az orosz csapatok lerohanják Ukrajnát, sőt NATO-forrásból valószínűleg Orbán is még októberben értesült Moszkva szándékairól, nehezen hihető azonban, hogy felmérték volna: a Sberbankot is szankciókkal sújtják, ami miatt le kell mondania tulajdoni hányadáról a horvát nagyvállalatban. Ugyanakkor persze az sem kizárt, hogy az orosz-magyar ügylet a háborútól függetlenül is szóba került.
Ezek után Szijjártó Péter rövid időn belül többször is Moszkvába utazott, hogy a Sberbank vezetőivel megtervezze a tranzakciót, áprilisban pedig már hivatalosan is bejelentették, hogy az Indotek át kívánja venni a Sberbank részesedését a Fortenova-csoportban. A magyar külügyminiszter viszont – legalábbis saját Facebook-oldala alapján – júliusban és augusztusban járt Moszkvában, azok előtt pedig legutóbb februárban, Orbánnal egyidejűleg.
Jellineket a horvát sajtó kezdetben független befektetőként tartotta számon. Utólag azonban felidézték, hogy Tiborcz István, Orbán veje az utóbbi években többször is felbukkant a Jellinek cégeivel kapcsolatos üzleti tranzakciókban.
Az Ukrajna elleni orosz agresszió miatt kirótt szankciók bonyolították azokat a feltételeket, amelyeket a Sberbank tulajdonában álló részvények értékesítése érdekében kellett teljesíteni. Amerikai, brit és uniós engedélyt kellett beszerezni az ügylet jóváhagyásához, a bökkenő csupán az, hogy uniós szinten nincs egységes szabályozó hatóság. Ilyenkor – helyzettől függően – a nemzeti hatóságok minősítését alkalmazzák.
„Magyarország ügyeskedni próbált” – állítja a zágrábi lap egyik forrása. Miután a vevő magyarországi, a NAV augusztus 22-én kibocsátott engedélyével próbálták érvényesíteni az Indotek vásárlási jogát. A magyar adóhivatal engedélyének fordítását a Nacional be is mutatta, és leszögezte: jóllehet a NAV „tisztában volt” azzal, hogy nem illetékes a kérdésben, támogatta, és megkísérelte lehetővé tenni a Sberbank tulajdonában álló részvények megvásárlását az Indotek részéről. Zágráb azonban az állítja, hogy miután a tranzakció horvát cég részvényeihez kapcsolódik, az értékesítést az illetékes horvát hatóságnak kell jóváhagynia.
A horvát vezetés úgy döntött: egyszerűen „figyelmen kívül” hagyja a magyar dokumentumot.
„Egy ekkora ügyletnél rengeteg olyan ellenérdekelt van, akiknek érdeke lehet hamis információkat terjeszteni” – így reagált maga Jellinek Dániel a G7 megkeresésére. A horvát lap állításait légből kapott információknak tartja.
Korábban egyébként számos magyar cikkben megjelent, hogy miután Jellinek országosan ismert vállalkozó lett, egyre szorosabb kapcsolatba került kormányközeli üzleti körökkel.
Jellinek többször üzletelt Tiborcz Istvánnal, és komoly állami támogatásokhoz is jutott – írta például a Direkt36. Ráadásul több olyan üzletnél is felmerült a neve, amelyek egybeesnek a kormány stratégiai céljaival. Az Indotek például kisebbségi tulajdonos lett az Auchan magyarországi cégeiben, egy általa vezetett konzorcium pedig vételi ajánlatot tett a ferihegyi repülőtér megvásárlására. Legutóbb azzal került a hírekbe, hogy a bíróság szerint bűnsegéd volt egy uniós pályázati csalás ügyében.
Jellinek egyébként azt is elmondta, hogy a legnagyobb falatnak számító amerikai hozzájárulást megkapták, akárcsak az EU jóváhagyását is, amelyet „jelen esetben a NAV illetékes szervének kellett kiadnia”. Mivel a Fortenova hivatalosan Hollandiában van bejegyezve, onnan is kell engedély, de Jellinek szerint az egy egyszerűsített eljárás lesz, mivel egy másik uniós tagállamtól, Magyarországtól megvan már a hozzájárulás. Így alapvetően az Egyesült Királyság engedélyét várják, és ez a hatóság előzetes jelzései alapján a következő hetekben megérkezhet.
A NAV engedélyét azonban – amint azt a horvát hatóságok a Nacional szerint már jelezték – semmibe veszik.
„Magyarokat nem szolgálunk ki”
A magyar-horvát kapcsolatokat az idén több apró, de jellemző incidens is beárnyékolta.
Vajon az Adria, vagy legalábbis egyik kikötője magyar volt? Orbán Viktor vélhetően a ma Horvátországhoz tartozó Rijekára gondolt, amikor májusban azzal érvelve utasította el az Oroszország ellen irányuló olajembargót, hogy a kikötőkkel rendelkező országok bárhonnan szállíthatnak kőolajat feldolgozásra, Magyarországnak azonban nincs tengere, mert elvették, ezért az olajszállításban vezetékre szorul. Megjegyzése után bekérették a magyar nagykövetet a horvát külügyminisztériumba.
A magyar külügyminiszter egy „Dehát mi jó barátok vagyunk!” poszttal próbálta csillapítani a kedélyeket, később pedig azt nyilatkozta, hogy durván 200 millió euróba kerülne a Rijeka mellől a magyar határig terjedő Adria gázvezeték bővítése ahhoz, hogy kielégíthesse a magyar igényeket is. Ezzel szemben az üzemeltető azt állítja, kapacitásaikkal már most is elláthatják Magyarországot és Szlovákiát, ezért a magyar megállapítás tulajdonképpen nem helytálló.
Orbán Viktor azt mondta: hazájának nem lenne gondja az orosz olajimport embargójával, „ha nem vették volna el” a tengerét – idézte a Horvát Állami Levéltár a magyar miniszterelnök nagy port kavart szavait.
„Senki sem vehette el a tengert országától, mert soha nem volt neki” – üzenték Zágrábból, és felidézték, hogy Fiume soha nem volt magyar, hanem a helyi ideiglenes hatóság, a Magyar Nemzeti Levéltár által is említett fiumei provizórium kormányozta.
„A tengerparttal és Nagy-Magyarországgal kapcsolatos kicsinyes rögeszméi repertoárjának a részét képezik” – így reagált Orbán akkor kijelentésére a horvát államfő.
„Horvátországra nem jelent veszélyt” – mondta Zoran Milanović, aki szerint Orbán harcol a hazájáért és az energiafüggetlenségért. „Azért választották meg, hogy a hazájáért harcoljon” – tette hozzá a horvát elnök.
Vele ellentétben kertelés nélkül fogalmazott a külügyminisztérium.
„Horvátország elítéli Magyarország miniszterelnökének a kijelentését. Elítélünk minden, a szomszédos országokkal szembeni területi követelést” – idézte a zágrábi Nacional a közleményt.
Horvátországban egyébként a nyaralási szezon kezdetén akadt – mint utóbb kiderült, vicces kedvű – vendéglátós, aki látszólag egészen barátságtalanul reagált a magyar miniszterelnök elejtett félmondatára.
„Magyarokat nem szolgálunk ki – nem szívesen látott vendégek a tengerpartjukon” – ezt üzente az Instagramon azóta eltávolított posztjában egy, a terasza elé kirakott táblával egy étteremtulajdonos a Pelješac-félszigeten, Trpanjban. Később azzal egészítette ki a „menüt”, hogy amennyiben a magyarok az INA-ügyletben elítélt Hernádit is magukkal hozzák, szívesen látott vendégek.
Orbán Viktor köztudottan gyakori vendég az Adrián. A zágrábi Jutarnji list felidézte, hogy 2020 nyarán a hvari szigetvilágban hajókázott, miközben honfitársainak a járvány miatt azt üzente: „Több Balaton, kevesebb Adria”.
A magyar miniszterelnök az idén is heteket töltött a horvát tengerparton, sőt egy „laza” vacsorát Zoran Milanović államfővel is elköltött.
Hogy ekkor szóba került-e a Fortenova-ügylet, nem tudni.
Az INA-botrány
Milanović utólag csak annyit árult, hogy még az INA sem került szóba; súlyosabb témák – például Oroszország – kerültek terítékre.
„Gyerekes lett volna, ha Hernádi Zsoltról kérdezem” – mondta a horvát elnök.
Ugyanezen a sajtótájékoztatón azonban maga is aggasztónak nevezte, hogy a Mol többségi tulajdonában levő INA olajvállalat üzleti modellje lehetővé tette a „szervezett rablást”.
A horvát államfő az augusztus végén kirobbant botrányra utalt, amelynek felgöngyölítése során kiderült, hogy alsóbb beosztottak az INA tulajdonába tartozó földgázt értékesítették a piacinál magasabb áron. A nyomozók 16 magán bankszámlán összesen 813 millió kunát, csaknem 43 milliárd forintot zároltak – a pénz nagy részét az egyik gyanúsított nyugdíjas apjának számláján.
Az INA teljes hattagú vezetésének menesztését követelte Davor Filipović gazdasági miniszter. Az igazgatótanácsnak három, a Mol által kinevezett magyar tagja van, a kisebbségi tulajdonos horvát állam pedig szintén három tagot delegált.
„A teljes vezetést, a horvát és a magyar tagokat egyaránt felelősségre kell vonni” – kardoskodott Andrej Plenković.
A kormányfő korábban a magyar kormányt ostorozta a kettős benzinárról hozott döntésért, amellyel összhangban a külföldiek a magyaroktól eltérően piaci árat fizetnek az üzemanyagért. Plenković egyértelműen diszkriminatívnak az EU-joggal ellentétesnek, egyszóval kötelezettségszegésnek tartja, és ezt szavai szerint közölte is Orbán Viktorral.
A horvát-magyar kapcsolatok, legalábbis gazdasági téren, azok után hidegültek el, hogy a Mol – zágrábi bírósági ítélet szerint – megvesztegetéssel vette át a horvát INA feletti irányítást.
Az egyik bizonyíték egy az Ivo Sanader és Hernádi Zsolt zágrábi vacsorájáról készített titkos felvétel volt, amelyen a Mol-vezér egy cetlit nyújtott az akkori horvát miniszterelnök – rajta állítólag a felajánlott kenőpénz összegével.
Tavaly ősszel Ivo Sanadert hat, Hernádi Zsoltot pedig két év letöltendő börtönbüntetésre ítélte a zágrábi Legfelsőbb Bíróság jogerős határozatában.
Az év elején Szlovéniában piros-fehér-zöld transzparensekkel tiltakoztak az ellen, hogy egy nagymúltú szlovén szállodalánc magyar kezekbe kerüljön. A névleges vevő, és az üzletet finanszírozó magyar alapkezelő egyaránt az Orbán családhoz, egészen pontosan a miniszterelnök vejéhez, Tiborcz Istvánhoz köthető – írták a szlovén lapok.
A magyar gazdasági terjeszkedés Nagy-Magyarország szellemének feltámasztását szolgálja – állapította meg egy hónappal később, márciusban a ljubljanai Mladina hetilap. | A horvát miniszterelnök beváltja fenyegetését: gátolják, hogy Orbán köreihez kerüljön a Fortenova | Andrej Plenković a magyar többségi tulajdonban álló INA vezetését menesztette volna, a horvát lapok pedig a minap arról cikkeztek: miniszterelnökük személyesen fogja megakadályozni, hogy Horvátországnak az INA utáni második koronaékszere, a Fortenova magyar, méghozzá Orbán-közeli kezekbe kerüljön. Jellineket a horvát sajtó kezdetben független befektetőként tartotta számon. Utólag azonban felidézték, hogy Tiborcz István, Orbán veje az utóbbi években többször is felbukkant a Jellinek cégeivel kapcsolatos üzleti tranzakciókban. | null | 1 | https://hu.euronews.com/2022/09/12/a-horvat-miniszterelnok-bevaltja-fenyegeteset-gatoljak-hogy-orban-koreihez-keruljon-a-fort | 2022-09-12 13:11:00 | true | null | null | Euronews |
"A Somló lábánál a 340 milliós "ökoturisztikai” projektből 250 milliót erre a teljesen felesleges, bizarr és töküres, 250 nm hasznos alapterületű épületre költöttek. Igaz, hogy legalább megépült (elég drágán, négyzetméterenként majdnem egymilliós áron), viszont nem használják semmire. A hivatalos adatbázis szerint itt ajándéktárgy bolt, információs központ, kerékpárkölcsönző lenne. Na ezek nicsenek. Ami van: egy kis oldalsó irodában a hegyközség tart félfogadást naponta délig...A tisztességes helyi borászok nevetnek is rajta keserűen, hogy világ legdrágább hegyközségi irodája ez...WC is van, de természetesen zárva" - írja posztjában Hadházy Ákos.
Ha valaki megfejti nekem, hogy ennek mi a fene értelme volt, küldök neki egy üveg somlói juhfark bort. Mert a turizmust nem fejleszti, az biztos. Az ökoturizmushoz pedig pláne nincsen semmi köze. Ennyi pénzből amúgy lehetett volna valóban csodákat művelni, de helyette maradt a beton, az a divat mostanában.
Kérdés, hogy a maradék százmillió hová ment el. Ja, a hegyen építettek még egy vécét…Tegnap bemutattam egy romos pincét, amelyiket eredetileg fel kellett volna újítani ugyanezen "ökoturisztikai" projekt keretében, de nem lett belőle semmi. | Hadházy Ákos somlói juhfarkkal díjazná, aki megfejti a történteket | Íme a legújabb emlékmű a "Hogyan cseszte el az ország az EU-s ezer milliárdokat" témában. | null | 1 | https://mfor.hu/cikkek/makro/hadhazy-akos-somloi-juhfarkkal-dijazna-aki-megfejti-a-tortenteket.html | 2022-09-13 14:47:00 | true | null | null | mfor.hu |
Felfüggesztett börtönbüntetésre ítélt a bíróság egy volt rendőrségi vezetőt – közölte a Fővárosi Törvényszék, de az nem derült ki, hogy kiről van szó. Az ítélet szerint a II. rendű vádlott egy találmányával kereste meg régi ismerősét, az I. rendű vádlottat, akit arra kért, hogy kapcsolatai révén segítsen neki az általa kifejlesztett eszköz belügyminisztériumi bemutatását megszervezni.
Azt is elmondta, hogy ellene több büntetőeljárás is folyamatban van, egy további ügyben pedig a bíróság jogerősen pénzbüntetésre ítélte, amelynek egy részét már be is fizette. Megegyeztek abban,hogy az I. rendű vádlott segít megszervezni a találkozót és közbenjár azért, hogy a büntetőeljárások megszüntetéssel záruljanak.
Az I. rendű vádlott cserébe egy külföldi örökséghez kapcsolódó ügylet költségeinek a megszerzését kérte. "Az állított örökség megszerzéséhez szükséges összeget átvette, azonban a büntetőügyek megszüntetése, pénzbüntetés részletfizetése érdekében ténylegesen semmilyen intézkedést nem tett" - szól a bírósági közlemény.
Az I. rendű vádlottat folytatólagosan elkövetett befolyással üzérkedés bűntettében mondták ki bűnösnek és 1 év – 3 év próbaidőre felfüggesztett – börtönbüntetésre, valamint 2,5 millió forint vagyonelkobzásra ítélték. A II. rendű vádlott az ítélet szerint folytatólagosan elkövetett befolyás vásárlásának bűntettében bűnös, ezért őt a bíróság 1 év börtönbüntetésre és 1 év közügyektől eltiltásra ítélte.
Az ítélet nem jogerős, az ellen az ügyész súlyosításért, a vádlottak és védőik elsődlegesen felmentésért, másodlagosan enyhítésért jelentettek be fellebbezést. | Felfüggesztett börtönt kapott egy volt rendőrségi vezető | Felfüggesztett börtönbüntetésre ítélt a bíróság egy volt rendőrségi vezetőt – közölte a Fővárosi Törvényszék, de az nem derült ki, hogy kiről van szó. Az ítélet szerint a II. rendű vádlott egy találmányával kereste meg régi ismerősét, az I. rendű vádlottat, akit arra kért, hogy kapcsolatai révén segítsen neki az általa kifejlesztett eszköz belügyminisztériumi bemutatását megszervezni. | null | 1 | https://444.hu/2022/09/13/felfuggesztett-bortont-kapott-egy-volt-rendorsegi-vezeto | 2022-09-13 00:00:00 | true | null | null | 444 |
„Több mint fél évbe telt, de végül sikerült kiderítenünk, hogy pontosan mennyi pénz osztottak szét a Klebelsberg Központnál a tankerületi vezetők és a dolgozók között” – írta Tóth Endre, a Momentum parlamenti képviselője és oktatáspolitikusa a közösségi oldalán.
A bejegyzés szerint a szervezet a veszélyhelyzet miatti többletfeladataira hivatkozva 90 nappal húzta el az amúgy 30 napos válaszadási határidőt, majd áprilisban elküldött egy, a nyilvános költségvetésükre mutató linket, mondván az alatt ott van minden információ. A jutalmak pontos összege azonban onnan sem derült ki, ezért Tóthék július elején eljárást indítottak a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóságnál az adatok kiadását kérve.
A Klebelsberg Központ és egy tankerület nemrég megküldte a kért adatokat, amelyekből kiderül, hogy
a Klebelsberg Központ 15 vezetője összesen 34 millió forintot kapott tavaly novemberben, ami fejenként közel bruttó 2,3 millió forintos motivációs elismerést jelenthet. Emellett a központ 77 további dolgozója kapott motivációs elismerést 2021 végén. A teljes gárda jutalmazására összesen 97 millió forint jutott.
Tóth azt írta, hogy a tankerületek közül egyedül a dél-budai küldött érdemi választ. Náluk 41 fő kapott motivációs elismerést, összesen közel 20 millió forintos értékben. A 9 vezető átlagosan 727 ezer forintot vihetett haza.
(Képünkön Hajnal Gabriella, a Klebelsberg Központ elnöke látható.) | Fejenként átlagosan kétmillió forintos motivációs elismerést kaptak a Klebelsberg Központ vezetői | A központ 15 vezetője összesen 34 millió forintot kapott, de a Dél-Budai Tankerületnél is komoly összegek mentek jutalomra. | null | 1 | https://hvg.hu/itthon/20220905_motivacios_elismeres_klebelsberg_kozpont_vezetok | 2022-09-05 13:20:00 | true | null | null | HVG |
Törvénybe ütköző módon nevezett ki a Kúriára több bírót, köztük a tüntetések engedélyezéséről döntő Hajas Barnabást is Varga Zs. András, a Kúria elnöke 2021-ben, írja a Helsinki Figyelő. A törvényellenességre a kinevezési gyakorlatot vizsgáló Országos Bírói Tanács hívta fel a figyelmet 2022 júliusában, a Magyar Helsinki Bizottság ezért közérdekű adatigénylés keretében kikérte a pályázati eljárásokkal kapcsolatos összefoglalót, ebből derül ki, mi volt a jogsértés.
Bírói pályázatoknál a bírói tanács a pályázók meghallgatása után rangsort alakít ki, a Kúria-elnök pedig csak az első három helyre rangsorolt bíró valamelyikét nevezheti ki, de a második és a harmadik helyre rangsorolt bíró csak az OBT egyetértésével nevezhető ki.
Varga Zs. András viszont a Helsinki Figyelő szerint több bírói álláshely esetében is törvénybe ütköző módon bírálta el a pályázatokat: a 2021-ben kiírt 11 pályázat közül 5 esetben nem az első helyen rangsorolt bíró kinevezését (vagy áthelyezését) kezdeményezte, de egyszer sem kereste meg az OBT-t, hogy annak egyetértését kérje a rangsortól való eltéréshez. Egy pályázat esetében pedig a negyedik helyre rangsorolt pályázót nyilvánította nyertesnek, amire a törvény még az OBT egyetértésével sem ad lehetőséget.
Az egyetértési jog mellőzése önmagában súlyos jogsértés, de a Helsinki Figyelő szerint még súlyosabb, hogy Varga Zs. a pályázatok elbírálása során beépített egy előre nem látható elemet is, amely miatt egyes pályázatok eredménye nem objektív, transzparens szempontok alapján, hanem az általa önkényesen felállított szempontrendszer alapján dőlt el - ennek részleteit a cikk taglalja.
Hajas Barnabás volt igazságügyi államtitkár csak ilyen eljárásokkal kaphatott bírói kinevezést. Hajas, aki a tüntetések engedélyezéséről dönt, Varga Zs.-hez hasonlóan úgy lett bíró, hogy semmilyen ítélkezési, tárgyalótermi tapasztalattal nem rendelkezett. Viszont a Helsinki Figyelő szerint a pályázati kiírás, melyre tavaly márciusban jelentkezett, olyan volt, mintha rá szabták volna: az igazságügyi minisztériumban végzett munkája során szerepet vállalt a 2018-ban hatályba lépett gyülekezési törvény megalkotásában, az új törvény kommentárjának készítője volt.
Az OBT rangsorában viszont legalább egy bíró így is előtte állt. Ha Varga Zs. a szabályoknak megfelelő sorrendben bírálta volna el a pályázatokat, akkor Hajas - másodikként - végleg elesett volna a bírói kinevezés lehetőségétől. Varga Zs. azonban más sorrendben bírált el, és a Hajasnál előrébb rangsorolt bíróknak más pozíciót adott. Így Hajas megkaphatta ezt a szinte rá szabott beosztást. A Helsinki Figyelő szerint Varga Zs. önkényesen járt el, sem az objektivitás, se a transzparencia követelményeinek nem felelt meg. Ráadásul ahhoz, hogy Varga Zs. András a törvények szerint kinevezhesse Hajas Barnabást, az OBT-hez kellett volna fordulnia. Ehelyett az OBT-t megkerülve, önkényes elbírálási sorrendet felállítva hozott döntést. | Helsinki Figyelő: Önkényesen, a törvénybe ütközően nevezett ki több bírót is a Kúria elnöke. | A blog szerint Varga Zs. András mások mellett a tüntetések engedélyezéséről döntő Hajas Barnabást is jogsértő módon nevezte ki 2021 márciusában. | null | 1 | https://hvg.hu/itthon/20220903_Kuria_biroi_kinevezesek_Varga_Zs_Andras_Hajas_Barnabas_jogsertes_Helsinki_Figyelo | 2022-09-03 11:57:00 | true | null | null | HVG |
2022.09.03. 11:30
Látszólag a hatóságok ingerküszöbét is elérte az Elf Bar-jelenség, de még ehhez is az kellett, hogy az alternatív cigi térhódítása miatt veszélybe kerüljön a kormányközeli dohánylobbi profitja. | A „haveri dohánymonopóliumot” is védi az állam az Elf Bar elleni fellépéssel | Látszólag a hatóságok ingerküszöbét is elérte az Elf Bar-jelenség, de még ehhez is az kellett, hogy az alternatív cigi térhódítása miatt veszélybe kerüljön a kormányközeli dohánylobbi profitja. | null | 1 | https://hvg.hu/360/202235__dohany_es_profit__elf_bar__tehetetlenseg__sziv_surit_kipufog | 2022-09-03 13:30:00 | true | null | null | HVG360 |
Egy hónapra elrendelte pénteken a Budai Központi Kerületi Bíróság nyomozati bírója az Országos Roma Önkormányzat (ORÖ) vesztegetéssel gyanúsított elnökének letartóztatását – mondta el a hvg.hu kérdésére Szabó József Tamás, a Fővárosi Törvényszék szóvivője. A döntés egyelőre nem jogerős, de az Agócs János elleni kényszerintézkedés – amire az ügyészség tett indítványt – azonnal végrehajtható, vagyis az eddig őrizetben lévő roma vezető letartóztatásba kerül.
A döntés indoka a bűnismétlés veszélye volt, és az, hogy a gyanúsított szabadlábon hagyása esetén megkísérelheti meghiúsítani a nyomozást.
A Budapesti Regionális Nyomozó Ügyészség kedden vette őrizetbe Agócs Jánost, másnap pedig hivatalosan csak annyit közölt az ügyészség, hogy korrupciós bűncselekmény elkövetésével gyanúsítják az ORÖ elnökét, és hivatali vesztegetés elfogadásának bűntette miatt folytatnak nyomozást. Csütörtökön aztán a Központi Nyomozó Főügyészség további részleteket is elárult, és közölték, hogy
Agócs János a megalapozott gyanú szerint 2022 nyarán azzal keresett meg több kisebbségi önkormányzati képviselőt, hogy 30 millió forint ellenében átadja részükre az ORÖ elnöki tisztségét.
Az ügyészség szerint a 30 milliós összegből 18 millió forint a lemondásakor járt volna Agócsnak, a fennmaradó 12 milliót pedig decemberéig kellett volna átadni neki. Az elnök a gyanú szerint vállalta, hogy a pénz ellenében lemond az ORÖ elnöki tisztségéről, helyettesítésével a pénzt átadót bízza meg, és közreműködik az illető elnökké választásában.
A hvg.hu az ügy további részletei iránt is érdeklődött a vádhatóságnál. Így például rákérdeztünk arra, hogy az Agócs elfogásakor készített és az ügyészség által közzétett képeken jól látszik a lefoglalt nagy mennyiségű készpénz, így elképzelhető, hogy az elfogás a pénz átadásakor történt, de vajon mi lett az ügy másik fontos szereplőjével, a vesztegetővel vagy legalábbis a pénz átadójával?
Arra is kíváncsiak voltunk, hogy az ügyben nyomozati alku felajánlása, illetve elfogadása történt-e, továbbá arra is, hogy a nyomozáshoz kapcsolódóan titkos információgyűjtés vagy titkos adatszerzés történt-e? Megkérdeztük azt is, hogy Agócson kívül az ügynek van-e más gyanúsítottja is, és ha igen, őt mivel gyanúsítják? A vádhatóság csak annyit válaszolt a hvg.hu-nak:
az eddigieken túlmenően további tájékoztatás “a büntetőeljárás érdekeire tekintettel nem adható".
Az ügyészség így nem válaszolt a hvg.hu azon kérdésére sem, amelyben utaltunk arra a személyre, aki információink szerint a vesztegetési pénzt átadta Agócsnak, illetve aki – ha csak látszólag is, de – belement volna, hogy “átvegye” tőle az ORÖ vezetését. Nem kaptunk választ arra a kérdésünkre sem, hogy az ügyészség Agócs “lebuktatásáért” cserébe ajánlott-e nyomozati alkut bárkinek?
Az ügy érdekessége egyébként, hogy az ORÖ elnöki posztja választott tisztség, ami nem átruházható – éppúgy, mint egy parlamenti képviselői mandátum. Így Agócs, ha ígért is olyat, hogy pénzért cserébe “átadja” a posztját másnak, biztosan nem valósíthatta volna meg. Az ORÖ elnökét választó közgyűlésnek a személyi összetételét ismerve még az is elég merész ígéret lett volna, hogy az elnök eljár a kiszemelt utód megszavazása érdekében, hiszen nem biztos, hogy tudta volna garantálni a megfelelő többséget. Szintén
érdekes kérdés, hogy mindezek ismeretében ki az, aki egy ilyen bizonytalan “ígéretre” hajlandó 30 millió forintot áldozni.
Agócs őrizetbe vétele egyébként a Blikk írása szerint meglepte a családját. A lánya így nyilatkozott a lapnak: “Derült égből villámcsapásként ért minket a hír. Soha nem gondoltuk volna, hogy ilyen helyzetbe kerül az édesapám.” Eközben a kormánypárti sajtó már “baloldali” korrupciós ügyként igyekszik tálalni az esetet, csak mert egyszer Agócs odaállt egy képre Márki-Zay Péter mellé.
(Nyitóképünkön Agócs János ORÖ-elnök a letartóztatásáról döntő bírósági ülés előtt) | Rács mögé kerül egy hónapra az Országos Roma Önkormányzat elnöke | Elrendelte a bíróság a hivatali vesztegetéssel gyanúsított Agócs János letartóztatását. Az Országos Roma Önkormányzat elnöke az ügyészség szerint 30 millió forintért árulta a pozícióját. A roma vezetőt sok készpénzzel együtt fogták el, de ő tagadta, hogy bűncselekményt követett volna el. | null | 1 | https://hvg.hu/itthon/20220902_Racs_moge_kerul_egy_honapra_az_Orszagos_Roma_Onkormanyzat_elnoke | 2022-09-02 13:01:00 | true | null | null | HVG |
Még decemberben indult egy büntetőügy a Fővárosi Törvényszéken, amelyben a büntetett előéletű M. Jánost és társait befolyással üzérkedéssel vádolják. Az ügyészség szerint azért kértek pénzt, hogy közpénzes projektek megvalósítására jelentkező vállalkozókat bejuttassanak Kubatov Gáborhoz, a Fidesz pártigazgatójához, az FTC-elnökéhez, illetve a Kubatov kabinetvezetőjeként, jobbkezeként ismertté vált Kindlovits Mátéhoz.
Az ügyészség szerint az elsőrendű vádlott, az FTC körül mozgó M. János 2014-ben és 2015-ben több vállalkozóval is egyeztetett a Fidesz Lendvay utcai székházában és az FTC ingatlanjaiban, akiknek az ügyeik megfelelő intézését ajánlotta milliós kenőpénzekért, valamint azért cserébe, ha nagyobb összegekkel támogatják a Ferencvárost.
A vádirat szerint Kindlovits is fogadta az érintett vállalkozókat a Fidesz székházában, illetve a Groupama Aréna elnöki bokszában. A keddi tanúmeghallgatásán arról beszélt, ő egyfajta szűrő volt Kubatov Gábor előtt, meghallgatta, hogy a jelentkezők milyen szándékkal közelednek a klubhoz, mennyire vehetők komolyan. Az ügyészség szerint M. Jánosék ezeket a találkozókat arra használták, hogy a vállalkozóknak azt a látszatot erősítsék, Kubatov és Kindlovits révén érnek majd el kedvező döntéseket.
A vád szerint a vállalkozók azt remélték, Kubatovékon keresztül sok százmilliós állami megbízásokhoz juthatnak, elnyerhetik szennyezett ipari területek rekultivációs feladatait, vagy megrendelést kaphatnak elektronikus villanyóra-leolvasó rendszerükre. Az ügyészség szerint Kindlovits egy ideig nem tudott arról, hogy a vádlottak az ő és Kubatov nevére, státuszára hivatkozva kérnek pénzeket vállalkozóktól, de aztán Kindlovits tett feljelentést.
A bíróság szeretne meghallgatni egy embert, de nem találják
Kindlovits Mátét korábban összefüggésbe hozták az ellenzéki népszavazást megakadályozó kopaszokkal, legutóbb pedig épp a Telex mutatta be, hogy ő is azok közé tartozik, akiknek bejárásuk van Orbán Viktor hivatalába. Kedden tanúként hallgatta meg a bíróság, az ügyben tárgyalt események idején, tehát 2014–2015-ben Kindlovits már Kubatov kabinetvezetőjeként dolgozott.
A bíró kérdésére elmondta, hogy az elsőrendű vádlott M. Jánost Sz. Ferenc révén ismerte meg, aki a Fradi egyik híres/hírhedt szurkolói koordinátora volt akkoriban, de egy idő után megromlott a viszonya a klub vezetésével. M. János többször arra hivatkozott, hogy ő a vállalkozókat Sz. Ferenchez közvetítette tovább, egy olyan személyhez, aki nincs a vádlottak között. Sz. Ferencet egyébként szeretné meghallgatni a bíróság, de egyszerűen nem találják.
Kindlovits arról is beszélt, hogy neki azt mondták, M. János olyan embereket szeretne bemutatni neki, akik az FTC-t szeretnék támogatni. Vagy mert Fradi-szurkolók, vagy mert szponzorok lennének, reklámfelületet vásárolnának. M. János ezeket az embereket kísérte – mondta. Kindlovits szerint M. János esetében soha semmilyen támogatási kontraktus nem jött létre.
Elnök úr előtt én voltam a védőpajzs
A bíró arról is kérdezte Kindlovitsot, hogy pontosan hogyan nézett ki akkoriban a szerepköre. Mint mondta, azok közül, akik szerettek volna a Fradival támogatói vagy szponzori kapcsolatba kerülni, ő hallgatta meg azokat, „akiknek nem volt referenciája”. Azt kellett megnéznie, hogy „milyen szándékkal akarnak közeledni” az FTC felé, nem szélhámosok-e. „Elnök úr előtt én voltam a védőpajzs” – mondta. Szerinte azért is volt erre szükség, mert a Fradi korábbi vezetőinek idejében sok olyan szerződés jött létre, aminek rossz hatása volt a klubra.
Elmondta, hogy amennyiben ő olyan javaslatot tett, hogy egy érintettnek komoly szándéka van, akkor került tovább a következő tárgyalási szintre a dolog, de „M. János ügyeiben egyszer sem jutott tovább erre a szintre.” Túl nagy jelentőséget nem tulajdonított neki, mert ebben az időszakban „nagyon sok ilyen találkozó volt, akár napi 4-5-6 is.”
Kindlovits többször hangsúlyozta: csakis olyan ügyeket hajlandó támogatni, amik a magyar emberek, a nemzet érdekeit szolgálják. Soha senkinek nem szoktam feltéteket szabni, nekem az a dolgom, hogy bizonyos dolgokat becsatornázzak a megfelelő irányba – mondta.
Sosem derült ki számára, hogy M. János pontosan mivel foglalkozik, úgy fogalmazott: „Lehet, hogy hibáztam, hogy egyszer sem kértem számon, hogy az illető úriember mit keres ezeken a találkozókon.”
Tíz éve nem használ névjegykártyát, nehogy visszaéljenek vele
Kindlovits arról is beszélt a tanúmeghallgatásán, hogy azon túl, hogy mit játszott a Fradi, vagy hogy milyen az időjárás, igyekezett nem kommunikálni az elsőrendű vádlott M. Jánossal. Főként azért, mert szűkös volt az ideje, 15-20 percnél többet egy ügyre nem akart fordítani. Illetve ehhez hasonló esetek miatt tíz éve nem használ például névjegykártyát, hogy véletlenül se lehessen visszaélni az ilyen helyzetekkel.
Több eset is szemet szúrt neki. Egyszer például azzal keresték meg, hogy szeretnének bemutatni neki „egy nagy fradistát”. A Fidesz Lendvay utcai székházában találkozott is az illetővel, aki aztán az ügy egyik vádlottja lett. M. János kíséretében az illető arról beszélt a Fidesz-székházban, hogy szeretne jelentkezni a Budapesti Vegyiművek telepének rekultivációjára, amire Kindlovits mondta neki, hogy adja be a jelentkezést a pályázati kiírásra. „Nem is értettem, miért jöttek hozzám. (…) És kicsit ők is meglepődtek, mintha nem erre számítottak volna.”
Jöttek olyan hangok, hogy egyes emberek pénzt szednek vállalkozóktól Kubatovra és rá hivatkozva. Arra a feltételezésre jutott M. Jánossal és több másik vádlottal kapcsolatban is, hogy valamilyen bűncselekménysorozatot követtek el a Fidesz, az FTC és az ő neve felhasználásával. Szerinte a tudtuk nélkül az FTC épületeit is használták a találkozóik lebonyolítására. Úgy fogalmazott, beszélt Kubatov Gáborral a gyanús esetekről, és arra jutottak, elmegy a rendőrségre feljelentést tenni.
Kindlovits kifejtette a magánvéleményét a bírónak arról, hogy szerinte egy másik vádlottnak, M. Attilának nem a vádlottak között lenne a helye, hanem a tanúk között, mert ő volt az egyik kulcsfigurája M. Jánosék lebuktatásának. A vállalkozóként tevékenykedő M. Attila a legutóbbi tárgyaláson arról beszélt, gyanús lett neki M. Jánosék magatartása, ezért úgy döntött, bemegy a Duna Aszfalthoz, mert Szíjj Lászlóval akart beszélni, akivel jó kapcsolatban volt. Megkérdezte tőle, hogy szerinte rendben van-e, hogy pár alak Kubatovra hivatkozva kér pénzt tőle, hogy elnyerhessen egy megbízást. M. Attila szerint Szíjj azt mondta neki, hogy ilyen nincs, inkább „tartsa magát távol ezektől az emberektől”, és szóljon minderről Kubatovnak.
Volt egy vitatott szembesítés
A májusi tárgyaláson az is elhangzott, hogy volt egy „szembesítés” a Fradi székházában, amin részt vettek M. Jánosék és Kindlovitsék is. M. Attila ott megismételte, hogy M. Jánosék pénzt kértek tőle. Erről a találkozóról M. János és néhány vádlott azt mondja, Kindlovitsék az egyik biztonsági emberrel megverték és megfenyegették őket.
Ezen az ominózus Fradi-székházbeli 2015-ös találkozón készült egy hangfelvétel, amely az ügyészség szerint alátámaszt néhány vádat, mert M. Jánosék beismernek rajta néhány dolgot. Csakhogy több vádlott védője is azt kérte a bíróságtól, zárják ki az eljárásból a hangfelvételt, mert egyrészt felmerülhet, hogy törvénytelenül rögzítették, másrészt elképzelhető, hogy manipulatív módon lett megszerkesztve. Sőt, az egyik védő szerint felmerülhet az is, hogy az érintettek nem önszántukból nyilatkoztak a felvételeken, hanem kényszer és fenyegetés hatására (az egyik vádlott például pofozkodásról beszél a hangfelvételen).
A keddi tárgyaláson a vádlottak védői közül néhányan próbálták megtudni Kindlovitstól, hogy miért nem említette a rendőröknek a hangfelvételt, amikor első alkalommal bement a rendőrségre feljelentést tenni, és órákig ott tartózkodott. (A felvételt később foglalta le a rendőrség.) Azt mondta, nem tudhatta, hogy bevihet-e a rendőrségre egy ilyen felvételt, nem tudta, elhangzanak-e rajta személyes adatok. Nem volt vele tisztában, hogyan zajlik egy ilyen vizsgálat, hiszen ez a Fradi biztonsági főnökének a hatásköre volt, aki korábban 25 évig dolgozott életvédelmi főnyomozóként.
Az ügyvédek arról is kérdezték Kindlovitsot a keddi tárgyaláson, hogy M. Jánosék hogyan jutottak be az ominózus szembesítés előtt a székházba, és azt is pedzegették, mennyire lehet könnyen kijutni onnan. De a tanú egyrészt hét-nyolc év távlatából nem emlékezett mindenre, másrészt azzal védekezett: sosem dolgozott portásként az épületben. | Én vagyok Kubatov előtt a védőpajzs | Bíróság elé kellett állnia néhány, a Fradi körül mozgó embernek, mert az ügyészség szerint pénzt kértek vállalkozóktól azért, hogy Kubatov Gáborhoz és titkárához, Kindlovits Mátéhoz bejuttassák őket. Az ügy keddi tárgyalásán Kindlovitsot tanúként hallgatta meg a bíróság. | null | 1 | https://telex.hu/belfold/2022/09/07/birosag-ferencvaros-befolyas-uzerkedes-kubatov-kindlovits-m-janos | 2022-09-07 13:03:00 | true | null | null | Telex |
A Fővárosi Törvényszéken zajló büntetőügyben csütörtökön két olyan tanút hallgattak meg, akik a tárgyalt események idején is a Fradi biztonsági emberei közé tartoztak, az első tanú, B. Imre a sportklub biztonsági szolgálatának vezetője 2010 óta.
Akkoriban még Fradi Securitynek hívták a céget, ami a biztonsági feladatokat ellátta, de a tanú szerint ez az ügy 2015-ben „úgy megtépázta a hírnevüket”, hogy átalakították a vállalatot. Szégyen volt, hogy a Fradi körül ilyen történhetett – mondta B. Imre.
A bírósági ügynek van egy különös szereplője, Sz. Ferenc, aki a Fradi egyik híres/hírhedt szurkolói koordinátora volt akkoriban, rá több vádlott is hivatkozott a bíróságon, a tanúk közül is többen úgy beszéltek róla, mint az ügy egyik szereplője, de nincs ott a vádlottak között, a bíróság pedig hiába szeretné meghallgatni, egész egyszerűen nem találják, nem tudják, hol van jelenleg.
B. Imre úgy fogalmazott a tanúmeghallgatásán: Sz. Ferenc teremthette meg azt a hátteret, ami a vállalkozók felé azt a látszatot kelthette, hogy a későbbi vádlottaknak van befolyása a dolgok alakulására. (Azt a látszatot keltették a vállalkozókban, hogy le tudják ültetni őket olyan emberekkel, akikről azt feltételezték, hozzásegíthetik őket közpénzes megbízásokhoz.) A biztonsági vezető korábban a rendőrégnek tett vallomásában azt mondta: Sz. Ferenc szerepét az ügyben sem megerősíteni, sem cáfolni nem tudták.
A csütörtöki tárgyaláson B. Imre arról is beszélt, hogy 2015-ben részben azért vált meg a klub Sz. Ferenctől, mert ebben a befolyással üzérkedéses ügyben is lehetett valamilyen szerepe. Az ügy elsőrendű vádlottját, M. Jánost Sz. Ferenc mutatta be a klub több alkalmazottjának. Kubatov Gábor FTC-elnök jobbkeze, Kindlovits Máté is arról beszélt a tanúmeghallgatásán: az egykori hírhedt szurkolói koordinátor mutatta be neki az elsőrendű vádlottat.
A bíró leginkább arról kérdezte a klub biztonsági vezetőjét, B. Imrét, hogyan kezdték felgöngyölíteni az ügyet, miután a tudomásukra jutott, hogy valakik pénzeket kérnek vállalkozóktól a Fideszre, Kubatovra és Kindlovitsra hivatkozva. B. Imre arról beszélt, hogy „belső vizsgálatot” tartottak, amin jelen voltak azok az emberek, akiknél fennállt a gyanúja az illegális tevékenységnek – tehát a mostani bírósági ügy vádlottjai közül többen is –, illetve B. Imre mellett Sz. Ferenc és Kindlovits Máté is ott volt a „szembesítésen”.
Nem bízták rögtön a rendőrségre
A korábbi tárgyalásokon már volt szó arról, hogy ezen a Fradi székházban tartott belső vizsgálaton az egyik olyan vállalkozóval „szembesítették” a gyanús embereket, akitől a vád szerint szintén pénzt kértek az ügye megfelelő intézéséért.
Ezen a szembesítésen a biztonsági vezető szerint a gyanús személyek önkéntes nyilatkozatokat tettek arról, hogy melyik vállalkozóktól, hol, mennyi pénzt kértek. B. Imre azt mondta: „onnantól, hogy szembesítve voltak, már nem volt visszaút nekik”, de szerinte semmiféle ráhatás, nyomásgyakorlás, erőszak nem kellett ehhez. „Együttműködőek voltak, nem láttam sérülést.”
B. Imre a vádlottakat képviselő ügyvédek kérdéseire azt mondta, egy belső vizsgálat azokra terjedhet ki, akik a Fradinál dolgoznak. Az ügyvédek ezután érdeklődtek arról, hogy ha ezen a szembesítésen a szembesítettek közül kizárólag Sz. Ferenc dolgozott a Fradinak, akkor a többi emberre hogyan terjedhetett ki a belső vizsgálat. B. Imre szerint ez nem „munkaügyileg szabályozott belső vizsgálat” volt, de azt feltételezték azokról az emberekről, hogy visszaéltek a klub vezetőinek nevével, „és ki akartuk deríteni, hogy mi történt.” (…) „Lehet, hogy nem voltam teljesen kóser, de próbáltam megoldani ezt a dolgot” – mondta.
Erről a belső vizsgálatról hangfelvételt is készítettek B. Imréék, amelyen a későbbi vádlottak beismerik, hogy pénzeket kértek a vállalkozóktól. Az ügyvédek arról is érdeklődtek, hogy ha a vádlottakról van ilyen hangfelvétel, hogy lehet, hogy pont olyan felvétel nincs, amin Sz. Ferenc, tehát az egyetlen Fradi-alkalmazott beszélt volna arról, hogy neki volt-e szerepe az ügyben. A biztonsági főnök azt mondta, hét év távlatából nem emlékszik rá, hogy ez miért van így.
Az ügyvédek arról is érdeklődtek, hogy ha a vádlottak önként beszéltek mindenről, és a hangfelvételek is rövidek, akkor ezek a nem Fradi-alkalmazott emberek miért voltak a biztonsági személyzet több tagjával a klub székházában hosszú órákig. B. Imre ennyi év után nem emlékszik rá, pontosan mennyi ideig voltak ott. A vádlottak védői arról is érdeklődtek, hogy még az egész „belső vizsgálat” előtt miért nem fordultak a rendőrséghez, ha súlyos bűncselekményekre utaló dolgok derültek ki. B. Imre szerint mielőtt a rendőrséghez fordultak, „tudniuk kellett, miről van szó.”
A keddi tárgyaláson a Kubatov Gábor kabinetvezetőjeként dolgozó Kindlovits Máté arról beszélt a tanúmeghallgatásán, hogy azért sem vitte be a klubszékházbeli szembesítésen készült hangfelvételeket a rendőrségre, amikor első alkalommal elment feljelentést tenni, mert nem tudta, hogy bevihet-e a rendőrségre egy ilyen felvételt, nem tudta, elhangzanak-e rajta személyes adatok. Nem volt vele tisztában, hogyan zajlik egy ilyen vizsgálat, hiszen ez a Fradi biztonsági főnöke, azaz B. Imre hatásköre volt, aki korábban 25 évig dolgozott életvédelmi rendőrnyomozóként.
Egy korábbi tárgyaláson az egyik vádlott védője arról beszélt, hogy a hangfelvételeket több okból is ki kéne zárni az eljárásból, például mert felmerülhet, hogy az érintettek nem önszántukból nyilatkoztak.
Amikor a csütörtöki tárgyaláson az ügyvédek azt pedzegették, miért nem fordultak rögtön a rendőrséghez, miért kezdték el maguk felderíteni az ügyet, akkor a korábbi rendőr B. Imre kérdőre vonta őket: „ahhoz a rendőrséghez forduljunk, akik engem háromszor hallgattak ki, mintha én lennék az ügy elsőrendű vádlottja?! (…) Dolgoztam rendőrként, tudom, hogy amíg mi nem jutunk hozzá bizonyos információkhoz, addig a rendőrség magától semmit nem csinál.” | Dolgoztam rendőrként, amíg mi nem jutunk hozzá infókhoz, addig a rendőrség semmit nem csinál | Csütörtökön tanúmeghallgatásokkal folytatódott az a büntetőügy, amelyben befolyással üzérkedéssel vádolnak a Fradi körül mozgó embereket, akik az ügyészség szerint 2014-2015-ben pénzt kértek vállalkozóktól azért, hogy Kubatov Gáborhoz és titkárához, Kindlovits Mátéhoz bejuttassák őket. Most a Fradi biztonsági főnökét hallgatta meg a bíróság, a korábban rendőrként dolgozó B. Imre arról beszélt, azért nem fordultak azonnal a rendőrséghez, amikor rájöttek, hogy néhányan visszaélhetnek a klubvezetők nevével, mert ha először ők nem jutnak hozzá megfelelő információkhoz, akkor a rendőrség szerinte semmit nem csinál. | null | 1 | https://telex.hu/belfold/2022/09/09/birosag-ferencvaros-befolyas-uzerkedes-kubatov-kindlovits-m-janos-b-imre | 2022-09-09 13:27:00 | true | null | null | Telex |
Átkerül a Miniszterelnöki Kabinetiroda, vagyis Rogán Antal fennhatósága alá a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal (Kehi) – derül ki a Magyar Közlöny friss számából. A rendelet szerint a miniszter a Miniszterelnöki Kormányiroda közigazgatási államtitkára, Bordás Gábor útján gyakorolja hatásköreit.
A Kormányzati Ellenőrzési Hivatal Magyarország kormányának kormányzati ellenőrzési intézménye, az a feladata, hogy a kormány alá rendelt szerveknél a közpénzek felhasználását, a nemzeti vagyonnal való gazdálkodást, a közfeladatok hatékony, gazdaságos és eredményes ellátását vizsgálja. Ezen belül feladata többek között
a kormánydöntések végrehajtásának ellenőrzése,
az európai uniós forrásból, illetve az állam nevében kötött nemzetközi szerződés alapján finanszírozott egyéb programból nyújtott támogatás felhasználásának ellenőrzése;
a gazdálkodó szervezeteknek, a közalapítványoknak, a köztestületeknek, az alapítványoknak és az egyesületeknek nyújtott költségvetési támogatások és az államháztartás központi alrendszeréből nyújtott más támogatások felhasználásának ellenőrzése;
a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyonba tartozó és állami tulajdonban álló, valamint az olyan gazdasági társaságok ellenőrzése, amelyekben az állam többségi befolyással rendelkezik. | Rogán minisztériumához kerül a közpénzek felhasználását ellenőrző állami hivatal, a Kehi | Átkerül a Miniszterelnöki Kabinetiroda, vagyis Rogán Antal fennhatósága alá a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal (Kehi) – derül ki a Magyar Közlöny friss számából. A rendelet szerint a miniszter a Miniszterelnöki Kormányiroda közigazgatási államtitkára, Bordás Gábor útján gyakorolja hatásköreit. | null | 1 | https://telex.hu/belfold/2022/09/13/magyar-kozlony-kehi-miniszterelnoki-kabinetiroda-infrastrukturafejlesztes | 2022-09-13 13:31:00 | true | null | null | Telex |
A Szerencsejáték Zrt.-hez beérkező támogatási és szponzorációs kérelmekről a tulajdonában lévő Szerencsejáték Service Nonprofit Kft. dönt, amely utólag, néhány havonta közzéteszi - közérdekű adatként - a honlapján, hogy mely szervezeteket és milyen összeggel támogatta. A napokban a júniusi és júliusi adatokkal frissült a lista - úgy, hogy májusra vonatkozóan nem közöltek számokat. (Ez azt is jelentheti, hogy nem döntöttek új támogatásról májusban, bár az elmúlt évek közzétételeit tekintve minden hónapra jutott új szerződéskötés.)
Június-júliusban a kedvezményezettek többsége nem először kapott támogatást az állami szerencsejáték-szervező cégtől, és most is vannak köztük olyan szervezetek, illetve személyek, akik a kormánypárthoz köthetők.
Júniusban hat szervezetnek áfa nélkül 105 millió forintot ítéltek meg.
Jutott 15 millió forint támogatás Fricz Tamás és Simon János politológusok vezette szervezetnek, a Demokrácia és Politikai Kultúra (Depok) Alapítványnak. (Tavaly és tavalyelőtt 15-15 milliót, 2019-ben 10 milliót kaptak az Szrt.-től.) Az alapítvány nagyrészt központi költségvetési és szerencsejátékos támogatásokból működik, 2021-ben 41 millió, 2020-ban 52 millió forint bevétele volt, a közhasznúsági jelentése szerint tavaly a magyar jegybank PADME alapítványától is kapott 6 millió forintot.
A Depok jó 15 éve létezik, de nincs informatív honlapja, a depok.eu-n mindössze egy emléktábla avatásról láthatók fényképet, az alapítvány tevékenységéről egy szót sem írnak. Fricz a Fidesz-támogató Békemenetek egyik szervezője, a Civil Összefogás Közhasznú Alapítvány (CÖF-CÖKA) kuratóriumának tagja. (A politológus nyáron azért került be a hírekbe, mert az rtl.hu megírta: a Közársasági Elnöki Hivatal Áder János hivatali ideje alatt, 2021 októberében nyolc hónapra szóló szerződést kötött vele, nettó 5,2 millió forint értékben, „társadalompolitikai tanácsadói tevékenységre”.)
Mivel foglalkoznak?
A Depok Alapítvány tevékenységéről az olvasható a civil szervezetek nyilvántartásában, hogy "Magyarország egész területén, országos működési hatáskörrel segíti a civil társadalom megerősítését, oktatási, képzési, tájékoztatási eszközök alkalmazása által az ország lakossága politikai kultúrájának, műveltségének az európai demokratikus értékek alapján történő fejlesztését, a politikai kulturális élet és a közélet színesítését, a közművelődés elősegítését. Az alapítvány a rendelkezésre álló eszközökkel támogatja, hogy Magyarország fiatal polgárai az európai uniós csatlakozásra tekintettel megfeleljenek az új körülményeknek és kihívásoknak."
Ketten kaptak 35 milliót
A Szerencsejáték Service júniusban szponzorálási szerződést kötött 35-35 millió forint plusz áfáért a Lupa-tónál strandot üzemeltető Lupa Strand Kft.-vel és a Backstage Management Bt.-vel. Az utóbbi társaság Tóth Gabi énekes koncertszervezője, a bt. beltagja Daróczy Tihamér. Az énekes honlapján a fellépésekkel, szponzorációval foglalkozó kapcsolattartóként a Backstage Management van feltüntetve, valamint egy ötöslottós online fogadásos hirdetés is látható a weboldalon. A hvg.hu augusztusban adott hírt arról, hogy Tóth június végi, négy várost érintő erdélyi turnéjának és az arról készült kisfilmnek is az Szrt. volt a főtámogatója.
Megint csak Salalala
Ahogy tavaly, idén is nettó 10 millió forintos szponzorációs megállapodást írtak alá a Salalala Kreatív Nkft.-vel, amely a Hungarikumokkal a világkörül című - a TV2-n is látható - sorozatot gyártja és működteti az azonos nevű weboldalt. A sorozat készítőinek - akiknek „küldetése a világ országain átívelő magyar vonatkozások és hagyatékok feltérképezése” - utazásait a Nemzeti Kulturális Alap és az Agrárminisztérium is támogatja. A műsorgyártó cég 2017-es alapítója Fellegi Tamás fideszes exminiszter fia, Fellegi Áron volt, majd 15 hónap után Kurucz Dániel lett a tulajdonosa, aki műsorvezetője és producere a sorozatnak.
Nem új név a kifizetési listán az autós rendezvényeket is szervező Truck Race Promotion Kft. sem, ezúttal ötmillió forinttal. A vállalkozás tulajdonosa Őry Tamás, akinek felesége - a G7.hu tavaly őszi cikke szerint - a cégnél korábban operatív igazgatóként is dolgozó Szijjártó Sarolta, Szijjártó Péter külügyminiszter testvére. (Őry 2020 júliusa óta a 4iG Nyrt. üzletfejlesztési igazgatója is security üzletágban, miután egyik vállalkozását felvásárolta a tőzsdei tech vállalat.)
Júliusban 70 millió forint támogatást osztott ki a Szerencsejáték Service.
Ahogy tavaly, úgy most is 25 milliós szponzoráció jutott a 2017-ben alapított Sport&Event Sportügynökség Kft.-nek, amelynek egyik közvetett tulajdonosa Deutsch Péter, aki szeptember elejéig a budapesti atlétikai vb-t szervező Budapest 2023 Nonprofit Zrt. vezérigazgatója is volt (a vezetői székben az M1 hírcsatornától távozó Németh Balázs követte). Deutsch Péter a fideszes politikus, Deutsch Tamás testvére.
A Budavári palotakoncertet szervező Showtime Event Kft.-vel ismét ötmilliós szponzorálási szerződést kötöttek. (A kft. résztulajdonosai közt ott van Nacsa Olivér kormánnyal szimpatizáló humorista és közvetve Pindroch Ferenc, a HírTV-t és TV2-t megjárt műsorvezető-szerkesztő, aki 2015-ben Rákay Philip jobboldali médiaszakemberrel közösen alapította meg az SD&Watson Consulting Kft. nevű PR-kommunikációs céget, és amiből Rákay 2020 elején kiszállt. (Az SD&Watson tavaly több mint duplájára, félmilliárd forintra növelte a nettó árbevételét, és 135 milliós adózott eredménnyel zárt.) | Tóth Gabi koncertszervezőjével 35 millióért szerződött a Szerencsejáték Zrt. | Az állami Szerencsejáték Zrt. közzétette a júniusban és júliusban kötött támogatási szerződéseinek adatait a honlapján. Összesen 175 millió forintot osztottak ki tizenegy kedvezményezettnek, köztük van például a Tóth Gabi énekes fellépéseit szervező bt. nettó 35 milliós szponzorálási és Fricz Tamás politológus Depok alapítványa 15 milliós támogatási szerződéssel. | null | 1 | https://www.napi.hu/magyar-vallalatok/szponzor-szerzodes-toth-gabi-fricz-nacsa-tamogatas-szerencsejatek-zrt.759506.html | 2022-09-10 16:12:00 | true | null | null | economx.hu (napi.hu) |
Az a Hauberl Gergely László is felbukkant a Dunakeszi Diáknegyed nevű gigaberuházásban, aki 2016 után az Elios Zrt. igazgatósági tagja volt. Az általa vezetett cégek az elmúlt években több milliárdos eredményt értek el – derítette ki a Narancs.hu.
Mint ismert, az Európai Unió Csalás Elleni Hivatala (OLAF) 35 közbeszerzést vizsgáló, 2018-ban napvilágot látott jelentése csalás és szervezett bűnözés gyanúját vetette fel azon körülmények miatt, ahogyan számos önkormányzat az akkor Tiborcz Istvánhoz (Orbán Viktor miniszterelnök vejéhez) köthető Elios Innovatív Zrt.-vel szerződött uniós támogatásból megvalósuló közvilágítás modernizálására. Bár az ügyészség elrendelt nyomozást az ügyben, néhány hónap alatt a Nemzeti Nyomozó Iroda bűncselekmény hiányára hivatkozva lezárta azt.
Az OLAF azt javasolta az Európai Bizottságnak, hogy vonja meg a magyar államtól a körülbelül 13 milliárd forintnak megfelelő támogatást. Végül a kormány nem tudta meggyőzni az EB-t, hogy az Elios-beruházások szabályszerűek voltak, ezért a szóban forgó összeget végül a magyar állam állta.
Tiborcz István 2015-ben vált meg az Eliosban lévő üzletrészétől a Paár Attila érdekeltségébe tartozó WHB Csoport tagja, a WHB Befektetési Kft. javára, Hauberl Gergely pedig 2016-ban igazgatósági tag lett az Eliosban (később az Elios Zrt. száz százalékban a WHB-hoz került, 2015-ben 21 közbeszerzést nyert el és 7,7 milliárdos rekordnyereséget termelt). Hauberl Gergely az Eliosba történő beszállását megelőzően az informatikai szektorban dolgozott, jelenlegi is ügyvezetője a Green Investments & Solutions Kft.-nek, amit korábban ugyancsak Tiborcz vezetett. Az Elios Zrt. 2021-ben végelszámolás alá került.
Hauberl Gergely ügyvezetője volt egy bizonyos Plasma Expert Kft.-nek is, amely emberi vérplazmával kereskedik; a 24.hu arról számolt be még 2020-ban, hogy a milliárdos árbevételt termelő társaság tulajdonosa egy Egyesült Arab Emírségben bejegyzett vállalat, a Golden Bay Trading FZE, és mivel a társaság szabadkereskedelmi zónában található, ezért a nyereség után nem kell adózniuk (Hauberl csak pár hónapig vezette a céget 2016-ban, a cég jelenlegi tulajdonosa a szintén az Egyesült Arab Emírségben bejegyzett Atlantis International Holding L.L.C-F.Z.).
Tuti gimi Dunakeszin
Még januárban számolt be róla elsőként a Narancs.hu, hogy a kormány rábólintott Dunakeszi Diáknegyed beruházásra. Sportcsarnokokkal, sportpályákkal és egy uszodával ellátott, 1500 diák oktatására alkalmas két középiskola fog épülni a Budapesttel határos településen. Tuzson Bence, a térség országgyűlési képviselője akkor azt mondta, ekkora középiskolai beruházás még nem volt Magyarországon.
Ez minden bizonnyal így is van; a beruházásra vonatkozó tendert a maga 37 milliárd forintos ajánlatával Paár Attila-féle WHB, valamint a Laterex Zrt. nyerte meg (Paárt Tiborcz István üzlettársaként szokták emlegetni). De elég megnézni a középiskolákról készült látványterveket, melyek leginkább az amerikai filmekben látható hiperszuper felszerelt sulikra emlékeztetnek.
Dióssi Csaba polgármester nemrég arról számolt be, hogy a létesítmény szinte mind a hét épülete már áll; van olyan, amelyiken hamarosan indul a tetőszerkezet-építés.
A beruházás presztízsét mutatja, hogy egy kormányrendeletben csak a kommunikálására 300 millió forintot különítettek el (pár hónapja közérdekű adatigénylést nyújtottunk be, hogy megtudjuk, mely cégekkel kötött szerződést erre a feladatra az önkormányzat; akkori tájékoztatásuk szerint addigra még nem futott be hozzájuk az összeg, de azt ígérték, később tájékoztatást adnak a partnerekről).
Kíváncsiak voltunk, hogy milyen cégek vesznek részt a beruházásban, azaz kikkel és milyen feladatok elvégzésére kötött alvállalkozói szerződést a fővállalkozó. Hogy megtudjuk, közérdekű adatigénylést nyújtottunk be a projektért felelős BMSK Zrt. beruházási ügynökségnek. Így derült ki számunkra, hogy a beruházásban részt vesz a WHB Csoport tagja, a PBM Kft. (pontosan PBM Mélyépítő Kft., a hivatalos dokumentumon tüntették fel PBM Kft.-ként), aminek ügyvezetője a fentebb említett Hauberl Gergely. Megkerestük a cégcsoportot, hogy megtudjuk, egészen pontosan milyen tevékenységet folytatott a társaság; „mélyépítési és cölöpözési munkákat végeznek/tek”, tájékoztatott a WHB, de ennél többet nem árultak el (a közérdekű adatigénylésből is nagyjából ennyi derül ki).
A WHB oldala szerint a PBM Mélyépítő Kft. 2017 óta rendszeresen dolgozik állami beruházásokon. Egyebek mellett a Magyar Zene Háza, az új Néprajzi Múzeum, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem új épülete, valamint a Buda Palota projektekben is alkalmazták a társaságot. Az éves árbevétele is 2,7 - 3,5 milliárd körül mozgott. Hasonló sikeres trend mutatkozik meg a szintén a cégcsoporthoz tartozó PBE Építő Kft. tekintetében, aminek ugyancsak Hauberl az ügyvezetője. | Eliosos vállalkozó is felbukkant Magyarország legnagyobb középiskolai beruházásában | A korábbi Elios Zrt. igazgatósági tag, Hauberl Gergely vezette PBM Mélyépítő Kft. is részt vesz a Dunakeszi Diáknegyed közel 40 milliárdos beruházásában. A WHB Csoporthoz tartozó érdekeltségei az elmúlt években szép eredményt könyvelhettek el. | null | 1 | https://magyarnarancs.hu/belpol/eliosos-vallalkozo-is-felbukkant-magyarorszag-legnagyobb-kozepiskolai-beruhazasaban-251947 | 2022-09-12 00:00:00 | true | null | null | Magyar Narancs |
Érdekes poszttal jeletkezett a múlt héten Varga Zoltán dunakeszi jobbikos önkormányzati képviselő. Nem kevesebbet állított, mint hogy Homolya József, a Dunakeszi Közüzemi Kft. ügyvezetője (és korábbi fideszes önkormányzati képviselő) 18 ezer forintos bérleti díjért kapott tíz éven át önkormányzati bérlakást. A bejegyzés az alábbiakban foglalható össze.
Varga szerint egy júliusi testületi ülésen hosszabbította meg a fideszes többség Homolya József ügyvezető tisztségét a Dunakeszi Közüzemi Kft. élén.
Homolya a munkájáért 2019-ben havi 774 ezer, 2020 és 2021-ben 840 ezer forintos bruttó keresete mellé 37 500 forint cafetériát is kapott, de már 2001-ben is ügyvezetője volt a cégnek.
Varga Zoltán birtokába került lakásbérleti szerződések szerint az ügyvezető az I. kerületi, budavári önkormányzat jóvoltából 2010. január 18. napjától kezdődően egészen 2021 júliusának végéig, azaz tavaly nyárig 17 640 forintos havi bérleti díjért bérelt 70 négyzetméteres bérlakást a budai Várban.
2021-ben aztán egy peres ügy miatt cserelakást biztosított neki az I. kerületi önkormányzat, így tavaly nyártól kezdve egy 65 négyzetméteres cserelakásért már 42 101 forintot fizetett havonta. (Varga bejegyzésében hozzátette, a szerződések megengedik a bérleti díj inflációkövető indexálását, így vélhetően 2010 és 2021 között is emelkedett néhány ezer forinttal a bérleti díj a 17 640 forinthoz képest.)
Varga Zoltán a bejegyzése megírása előtt megkereste a 2019 óta ellenzéki vezetésű önkormányzat polgármesterét. Mint írja, „becsületére legyen mondva, hogy vasárnap este, családi program közben, a közvetlen telefonjáról keresett meg V. Naszályi Márta, hogy tájékoztasson a fennálló helyzetről”.
A polgármester elmondta neki, hogy mivel az első ingatlan per alatt állt, melyet a kerületi önkormányzat elveszített, a jelenlegi kerület és nem vizsgálta a lakók hátterét, hanem mindenkinek, aki a korábbi, fideszes többség által megalkotott helyi lakásrendelet szerint bérlakást bérelt a kerületben, cserelakást biztosított a perben elveszített lakások helyett.
Az önkormányzat nem vizsgálta sem a lakók hátterét, a politikai hovatartozásukat, csak azt, hogy a korábbi vezetéstől örökölt lakásrendelet alapján jogosultak-e a szociális bérlakásra, „hiszen az is hasonló támadási alapot adhatott volna, hogy valakinek, aki a Fidesztől örökölt rendelet szabályai szerint jogosult rá, pusztán azért nem biztosít cserelakást a kerület, mert mondjuk kiderül róla, hogy a dunakeszi fideszes vezetés kegyeltje az illető”.
A polgármester a telefonban elmondta, hogy a bérlakások kiadásának jogalapját felülvizsgálja a kerület vezetése, kizárólag a bérlők anyagi körülményeire figyelemmel és függetlenül a személyes politikai meggyőződésüktől, ehhez azonban először a korábbi kerületi vezetéstől „örökölt” lakásrendelet felülvizsgálatára van szükség (ez a munka már korábban elkezdődött).
Varga úgy döntött, hogy fél szemmel figyelni fogja, hogy „a korrekicó” az ellenzéki kerületvezetés alatt valóban megtörténik-e. „Az eseményekről mindenképpen be fogok számolni” – írta.
Varga Zoltán teljes bejegyzése alább olvasható, amiben egyébként látható a 17 ezres bérleti díjról szóló szerződés is.
Megkerestük V. Naszályi Mártát. A polgármester szerint 2010-ben az előző polgármester jóváhagyásával Homolya József csereszerződés révén költözött be a budavári lakásba, a bérleti jogért egy szövetkezeti lakás tulajdonjogát adta az előző bérlőnek. Ekkor az önkormányzati lakásokért igen alacsony bérleti díjat kellett fizetni, ami 2013-ban változott meg; a szociális mellé bejött a még mindig kedvező ún. költségelvű, valamint a piaci bérleti díj, azonban az élő szerződéseket nem vizsgálta felül az önkormányzat, így maradhatott Homolyának a kevesebb mint 18 ezer forintos lakbér.
V. Naszályi úgy gondolja, hogy mulasztást történt az önkormányzat részéről; a jövedelmi jogosultságot minden évben felül kellett volna vizsgálni. Sőt, Nagy Gábor Tamás korábbi kormánypárti polgármester a lakáscserét úgy engedélyezte, hogy tudta, az ingatlan bejegyzett tulajdonosa nem az önkormányzat, annak birtokba adása iránt per van folyamatban, és erről valószínűleg nem tájékoztatta a cserélőket. A kerület vezetését 2019 októberében váltották le, a per pedig 2020 elején zárult; a Magyar Tudományos Akadémia jogerősen megszerezte az ingatlant, az önkormányzatnak mintegy 30 millió forint kártérítést kellett fizetnie, a bérlőknek pedig felajánlották, hogy lakást kaphatnak. Homolya élt is a lehetőséggel, viszont ezzel együtt átkerült a költségelvű kategóriába, ezért nőtt meg a bérleti díja 42 ezer forintra.
A polgármester szerint miután kitört a koronavírus-járvány, nem voltak abban a helyzetben, hogy a jövedelmi viszonyokat felülvizsgálják, a bérleti díj emelését kormányrendelet tiltotta. Azonban ez a munka mostanra elkezdődött, és elindítottak két próbapert is. Erre azért van szükség, mert mint az elmúlt években kiderült, sokan visszaéltek a lakáscsere lehetőségével. Ezt az opciót annak idején azért találták ki, hogy a lakásmaffia ne tudja kijátszani az önkormányzati lakásokból a benne lakókat, ugyanis csak úgy bérelhet valaki egy kerületi lakást, ha a cserébe egy másik (nem feltétlenül I. kerületi) ingatlan bérleti vagy tulajdonjogát átadja.
Homolya: Nem vagyok közszereplő, nincs köze hozzá, az ügy lezárva
Megkerestük Homolya Józsefet, hogy Varga Zoltán bejegyzésében lévő állításokkal szembesítsük. A Dunakeszi Közüzemi Kft. ügyvezetője megkeresésünkre azt írta, a jobbikos képviselő bejegyzését nem olvasta, „de ebben a formában több pontatlanságot és jelentős ferdítést tartalmaz”. „Varga képviselő közszereplőként olyan privát szférát érintő dologról cikkez, melyről engem (nem közszereplő személyt) érintettként nem kérdezett, nem szólított meg, mely inkorrekt hozzáállásáról tanúskodik. Egyébként, álláspontom szerint nincs köze hozzá, foglalkozni nem kívánok vele, az ügyet – melyről nem is tudtam – részemről lezártnak tekintem” – írta Homolya.
Ugyanakkor mivel az előző városvezetés az ilyen ügyleteket nem vizsgálta, a cseréket pedig jóváhagyta, ezért előfordult, hogy a valóságban lakhatatlan (telek, faház stb.) ingatlanokra cseréltek budavári lakásokat, vagy színlelt lakáscsere történt. Ez azt jelenti, hogy az ingatlant, amire elvileg elcserélték a budavári lakás bérleti jogát, az új bérlő az üzlet megkötése után rövid idő múlva visszaszerezte (mondjuk egy hozzátartozója visszavásárolja), és így mindkét ingatlan hozzákerült (Bayer Zsolt kormánypárti publicista elhíresült cserelakás ügyében is pontosan ez történt, ő két budavári lakást is „elcserélt” egy pilisszentkereszti házra, ami a 24.hu 2020-ban megjelent cikke szerint a fia tulajdonában van).
A pereskedésekre az ilyen ügyek tisztázására lehet szükség a jövőben, amennyiben a próbaperek pozitív kimenetellel zárulnak. Ugyanakkor V. Naszály hangsúlyozta, azt nem fogják vizsgálni, hogy az illetőnek milyen a politikai hovatartozása. A polgármester pusztán azt szeretné, hogy mindenki a jövedelmi viszonyainak megfelelően béreljen lakást az I. kerületben. Homolya ügyét is felül fogják vizsgálni. Azonban megkeresésünk után konzultált hivatala jogi szakértőivel, ahonnan azt a tájékoztatást kapta, hogy visszamenőleg nem lehet vizsgálni a szociális lakbérre való jogosultságot (magyarul, ha nem is volt rá jogosult Homolya, akkor sem lehetne tőle visszamenőleg ezért pénzt beszedni).
A polgármester arról is tájékoztatott, hogy nem adhatja ki a szövetkezeti lakás címét, aminek tulajdonjogát adta Homolya még 2010-ben a budavári lakásért cserébe. Rákérdeztünk erre a Dunakeszi Közüzemi Kft. ügyvezetőjénél is; ha érkezik tőle válasz, frissítjük cikkünket.
(Címlapképünkön: Műemlék épületek sorai az Épített Világörökség részét képező Budai Várnegyed Úri utcájában, parkoló személyautók sokaságával. MTVA/Bizományosi: Jászai Csaba) | Tíz évig 18 ezer forintért bérelt lakást a budai Várban a Dunakeszi Közüzemi Kft. ügyvezetője | Homolya József szerint ő nem közszereplő, nem kíván foglalkozni az üggyel. V. Naszály Márta I. kerületi polgármester szerint mulasztás történt, a városrész előző vezetésének minden évben felül kellett volna vizsgálnia a jogosultságokat. | null | 1 | https://magyarnarancs.hu/belpol/tiz-evig-18-ezer-forintert-berelt-lakast-a-budai-varban-a-dunakeszi-kozuzemi-kft-ugyvezetoje-252116# | 2022-09-13 00:00:00 | true | null | null | Magyar Narancs |
Ahogyan a napokban a pert kezdeményező Mosolygó Balatonföldvár Egyesület tájékoztatása nyomán megírtuk, a Pécsi Közigazgatási Bíróság hatályon kívül helyezte a Veszprém Megyei Kormányhivatal határozatát, amely engedélyezte volna a balatonföldvári Nyugati strand területére építendő, 175 vitorláshajó befogadására alkalmas kikötő létesítését. Herényi Károly egyesületi elnök elmondása szerint – aki ott volt a verdikt kihirdetésénél – a bíróság elfogadta azt az érvelésüket, hogy a kikötőlétesítés ellenkezik Balatonföldvár helyi építési szabályzatával, mivel megváltoztatja a strand funkcióját (a mólószárak 100 méteres körzetében tilos a fürdés). Az ítélet ellen fellebbezésnek helye nincs, az ellen legfeljebb csak felülvizsgálati kérelmet lehet benyújtani a Kúriához.
A Balatonföldvár Város Facebook-oldalon ezzel szemben az a közlemény jelent meg, miszerint az önkormányzat továbbra is támogatja az e-kikötő építését; nem igaz, hogy hatályon kívül helyezte volna a bíróság az elektromoshajó-kikötő építési engedélyét, illetve a beruházó továbbra is rendelkezik az építés megkezdéséhez szükséges engedéllyel.
Az ellentmondás tisztázása érdekében kerestük meg a kikötőépítéshez közel egymilliárd forintos állami támogatást elnyerő, balatonföldvári székhelyű Balabo Kft.-t, melynek tulajdonos-ügyvezetője, Deák Sándor arról tájékoztatott:
a pécsi bírósági döntés után egyelőre nem kezdik el a kikötő építését, csak azok után, ha minden szükséges dokumentum a rendelkezésükre áll.
„Nagyon meglepett minket a Pécsi Törvényszék döntése – fogalmazott Deák Sándor. – Az elmúlt két évben vízügyi, környezet- és természetvédelmi, valamint hajózási szakemberek alapos, körültekintő és a jogszabályi előírásokat messzemenően szem előtt tartó munkájának az eredményeképpen lezajlottak a beruházás engedélyeztetési eljárásai, és társaságunk ezek eredményeként minden szükséges engedélyt megkapott. Ezért is várjuk értetlenül, hogy milyen indokkal utasítja a bíróság új előzetes környezetvédelmi hatásvizsgálati eljárás lefolytatására a Veszprém Megyei Kormányhivatalt.” Deák Sándor hozzátette, az indoklás ismeretének hiányában nem tudnak további nyilatkozatot tenni. Az azonban tény, hogy a beruházás a továbbiakban is rendelkezik a megvalósításhoz szükséges jogerős építési engedélyekkel, ennek ellenére az előzetes környezetvédelmi hatásvizsgálati eljárás körüli kérdések tisztázásáig nem tervezik az építkezés megkezdését.
Ahogyan előző cikkünkben írtuk, megkerestük a beruházást kezdettől fogva támogató Holovits Huba balatonföldvári polgármestert is. A fideszes városvezető szabadságáról visszatérve nyilatkozott a Narancs.hu-nak. A déli parti kisvárost 2010 óta vezető polgármester előrebocsátotta: habár álláspontjuk szerint a pécsi bírósági döntés ellenére is megkezdhetné a beruházó a kikötőépítést (szemben azzal, amit a Mosolygó Balatonföldvár Egyesület állít), ő is azt tartja korrektnek, ha minden eljárás rendben lezajlik, és minden, a hatóságok által előírt dokumentum rendelkezésre áll ezt megelőzően. Vagyis:
reményeik szerint az e-kikötő meg tud, meg fog épülni a Nyugati strandra.
„Arról szó sincsen, hogy a kikötő építési engedélyét semmisítette volna meg a bíróság – állította Holovits Huba. – Az általunk megkérdezett jogászok véleménye egyezik: a kikötő rendelkezik vízjogi és hajózási létesítési engedélyekkel, most csak az előzetes környezetvédelmi hatástanulmány eljárási folyamatának egy lépcsőfokát semmisítette meg a bíróság. Az ítélet kihirdetésénél jelen lévő jogász szerint a bíró többször is hangsúlyozta, hogy nem tárgya a pernek az építési engedély megsemmisítése. Ezt támasztja alá az is, hogy a Mosolygó Balatonföldvár Egyesület azonnali jogvédelemre vonatkozó kérését is elutasította. Ha most új eljárást kell kezdeni, akkor azt kell megtenni és végigvinni, amíg minden szükséges dokumentum nem áll a beruházó rendelkezésére.”
A balatonföldvári polgármester elmondta azt is: a szabadsága utáni első napon, hétfőn délelőtt összehívta hivatala építésügyi és jogi szakembereit, akik újból megerősítették, hogy a város építési szabályzata összhangban van a magasabb jogszabályokkal, a kikötőt tehát jogszerűen meg lehet építeni a Nyugati strandon. Felvetésünkre, miszerint a bíró állítólag mégis erre hivatkozott, a városvezető azt felelte: szerinte a bíró véleménye nem megalapozott.
Holovits Huba hozzátette azt is: politikai oldaltól függetlenül 2004 óta „él” a nyugati strandi kikötőterv, azóta szerepel az éppen regnáló képviselő-testület gazdasági programjában, továbbá a Balaton-törvény szerint is ez az egyetlen hely Balatonföldváron, amely alkalmas kikötő létesítésére.
Amikor Herényi Károlyt, a pert indító helyi civil szervezet elnökét szembesítettük a Balabo Kft. és a polgármester által elmondottakkal, így reagált: „Az megnyugtató, hogy nem akarnak újabb jogszabályt sérteni és a pécsi bírósági ítélet ellenére is elindítani a kikötő építését a Nyugati strand kellős közepére. Érdekes, hogy arra hivatkoznak: ez a friss ítélet nem az építést akadályozza meg, hanem csak az előzetes környezetvédelmi hatásvizsgálat része. De hiszen a Mosolygó Balatonföldvár Egyesület pont annak nyomán indított pert, hogy a Veszprémi Kormányhivatal nem írta elő környezetvédelmi hatástanulmány készítését, mondván, nem feltételezhető jelentősebb környezeti hatás. Vagyis környezetvédelmi hatástanulmány nem készült az engedélyezési eljárás során. Most akkor ők maguk fognak kérni egy ilyet? De ha ez el is készül, attól még a kikötőlétesítés ellenkezni fog a város helyi építési szabályzatával.”
A szeptember 5-i döntést követően a bíróságnak 30 napja van az ítélet írásba foglalására.
(Címlapképünk forrása: Balatonföldvár Nyugati strand Facebook) | Egyelőre nem kezdik el a balatonföldvári e-kikötő építését | A balatonföldvári e-vitorláskikötő továbbra is rendelkezik az építés elkezdéséhez szükséges engedélyekkel, de csak akkor kezdik el az építését, ha az eljárás körül minden tisztázódik - állítja a beruházó. | null | 1 | https://magyarnarancs.hu/kismagyarorszag/egyelore-nem-kezdik-el-a-balatonfoldvari-e-kikoto-epiteset-252189# | 2022-09-13 00:00:00 | true | null | null | Magyar Narancs |
A kedd esti Magyar Közlönyben jelent meg, hogy a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal (Kehi) is átkerül a Rogán Antal által vezetett Miniszterelnöki Kabinetiroda fennhatósága alá. A hivatal eddig közvetlenül Orbán Viktor miniszterelnök irányítása alá tartozott, de 2018-ig például Lázár János kancelláriaminiszter kiterjedt portfóliójának volt a része, tehát a választások utáni kormányalakítás egyik epizódjaként a Kehi mindig új főnököt kap.
Ha csak szigorúan a jogszabályokat nézzük, akkor titokzatos és papíron nagy kormányzati befolyással rendelkező szervezetről van szó.
A kormányzati ellenőrzés az ellenőrzött szerv szervezetétől függetlenül működő, elsősorban a közpénzek felhasználását, a nemzeti vagyonnal való gazdálkodást, annak megóvását, a közfeladatok hatékony, gazdaságos és eredményes ellátását vizsgáló tárgyilagos, tényfeltáró, következtetéseket levonó és javaslatokat megfogalmazó ellenőrzési vagy tanácsadó tevékenység - olvasható a Kehi feladatairól szóló 2011-es kormányrendeletben.
Tehát elvileg az Állami Számvevőszékhez (ÁSZ) hasonlóan a közpénzek felhasználását ellenőrzik, de amíg az ÁSZ az Országgyűlés alá tartozik, addig a Kehi főleg a kormány által elrendelt belső vizsgálatokat végez. A honlapja szerint a következő feladatokat látja el:
ellenőrzi a kormánydöntések végrehajtását;
az európai uniós forrásból, illetve az állam nevében kötött nemzetközi szerződés alapján finanszírozott egyéb programból nyújtott támogatások, állami pénzalapok felhasználását;
Kormány irányítása vagy felügyelete alá tartozó költségvetési szervek működését;
a gazdálkodó szervezeteknek, a közalapítványoknak, a köztestületeknek, alapítványoknak és az egyesületeknek nyújtott költségvetési támogatások felhasználását;
a többségi állami tulajdonban álló és nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyonba tartozó vállalatokat.
A Kehi tehát mindent lát, nincs titok előtte. Persze vannak kivételek, nem vizsgálhatják például a jegybankot, a köztársasági elnököt, az Alkotmánybíróságot, a bíróságokat és az ügyészséget. A szervezetben ennek ellenére hatáskörileg hatalmas potenciál van, de a közvélemény számára alig ismert, hogy valójában mit is csinálnak az itt dolgozó revizorok és jogászok. | Orbán alig használt csodafegyvert adott Rogánnak a tényfeltáró korrupcióüldözéshez | null | 1 | https://444.hu/2022/09/15/orban-alig-hasznalt-csodafegyvert-adott-rogannak-a-tenyfeltaro-korrupciouldozeshez | 2022-09-15 00:00:00 | true | null | null | 444 |
|
A miniszterelnök 14 évvel fiatalabb öccse, Orbán Áron eddig nem vállalt közéleti szerepet, a közösségi médiában azonban nyilvános posztok sorát teszi közzé évek óta. Ezekben rendszerint azt mutatja be, amint a hobbijainak hódol: például kertészkedik, pörköltet főz, barkácsol vagy kisrepülőt vezet, időnként dallamos orosz zenéket oszt meg. Vannak olyan posztjai is, amelyek az üzleti tevékenységére utalnak.
Egy tavaly őszi videójában például az látszik, hogy mintás ingben kalácsból készít vajkrémes, trappista sajtos, felvágottas szendvicset, miközben vidám sramlizene szól. A videó két szembetűnő részlete, hogy a szendvicsek Schobert Norbert Update márkájú, szénhidrátcsökkentett élelmiszereiből készülnek, és hogy a konyhapulton egy pisztoly hever, miközben Orbán egy katonai késsel keni a sajtkrémet a kalácsszeletre. (Cikkünk megjelenése után Orbán Áron Facebook-oldala és az ott korábban megosztott nyilvános posztok elérhetetlenné váltak.)
Ezzel a miniszterelnök öccse szemléletesen ötvözi a két területet, amelyen jelenleg aktív: kiemelt érdeklődését a fegyverek iránt, illetve szerepvállalását Schobert Norbert vállalkozásában.
Orbán idén tavasszal lett igazgatósági tagja a szénhidrátcsökkentett, fogyást segítő élelmiszerek piacát megcélzó Norbi Update Lowcarb Zrt.-nek. Nem ez az egyetlen kapcsolata a céghez: horvát cége, a Circles of Angels and Devils d.o.o. működteti ugyanis az Update Nivo nevű horvátországi Update-boltot Csáktornyán. Bár nincs nyoma annak, hogy a Norbi Update-nek állami megbízásai lennének, a cégnek már Orbán Áron csatlakozása előtt is voltak egyéb jellegű kötődései kormányközeli körökhöz. A cégben közel nyolc éve igazgatósági tag Ómolnár Miklós, a kormánypárti Mediaworks médiacég egyik vezetője is. Schobert pár hónapja épp az Ómolnár által főszerkesztett Ripostnak nyilatkozott arról, mennyire helyesli a kormány reakcióját az ukrajnai háborúra.
Orbán Áron a Facebookján rendszeresen reklámoz egy Global Arms Hungary nevű dunakeszi fegyverboltot is, az Update-től függetlenül. A miniszterelnök öccse nem tűnik fel a bolt mögött álló cégben, a Multi Shoot Zrt.-ben sem tulajdonosként, sem tisztviselőként, de nyilvánvalóan köze van hozzá. Előfordult, hogy közösségi médiás posztjaiban a sajátjaként hivatkozott rá, továbbá a cég egyik lőterét részben saját kezűleg építi, valamint a vállalkozás több fióktelepe is az ő földjén van.
Ennek a cégnek már több állami kötődése is van. Tavaly pályázaton nyert 9 millió forint uniós forrást vállalkozásfejlesztésre, illetve tulajdonrésze van egy biztonsági cégben, amely az elmúlt években több nagy értékű állami közbeszerzést is elnyert. Emellett az alapító-tulajdonosa, Tűzkő Nándor nőgyógyász több állami tulajdonú meddőségi centrum felügyelőbizottságának is tagja.
Orbán Áronnak korábban volt olyan céges érdekeltsége, amely részt vett állami nagyprojektekben. Sokáig tulajdonosa volt ugyanis a korábban Nehéz Kő Kft. néven, jelenleg pedig FuvarozNak Kft.-ként működő, milliárdos árbevételű cégnek, amely állami beruházásokhoz kapcsolódó projektekben is részt vett – tárta fel korábban a Direkt36 az Orbán családról szóló cikksorozatában.
Kérdéseinkkel kerestük mind Orbán Áront, mind a Norbi Update Lowcarb Zrt.-t, mind pedig Tűzkő Nándort, de egyikük sem reagált.
A fegyverek mögött
A Nógrád megyei Szécsénke külterületén, az országúttól alig néhány száz méterre egy korábban bozótos, fás területen autóval járható utat és tisztást alakítottak ki. Bár felirat nem mutatja, itt épül a Multi Shoot Zrt. lőtérkomplexuma, amelyről Orbán Áron rendszeresen tölt fel képeket és videókat. Ezek azt mutatják, ahogy alakul a terep, részben Orbán keze munkájával. A földterület Orbán Áron tulajdona, egyben a 2017-ben alapított fegyverkereskedő cég, a Multi Shoot Zrt. telephelye.
A cég évi 90 és 120 millió forint közötti nettó árbevételével nem számít jelentős vállalkozásnak. Elsősorban fegyverkereskedelemmel foglalkoznak, katalógusaik alapján fegyvereket, szárazföldi és vízi harci járműveket, sőt bombákat is kínálnak. NATO-beszállítói státuszt is szereztek, igaz, ennek a jogosítványnak Magyarországon több száz hasonló cég is birtokosa. Emellett van akkreditált oktatásuk és építőipari szolgáltatásaik is, továbbá jelenleg is épül saját tulajdonú lőtérkomplexumuk. Bár a cég tisztségviselői között hivatalosan nem szerepel a neve, a miniszterelnök testvére szorosan köthető ehhez a vállalkozáshoz.
Orbán Áron nemcsak a leendő lőtérnek otthont adó szécsénkei földterület birtokosa, hanem az ő lakcímén található a Multi Shoot fóti fióktelepe, és korábban az övé volt a cég egy másik, zámolyi fióktelepe is. A Multi Shoot koronát, szárnyakat és fegyvereket mintázó logója védjegyoltalom alatt áll, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának adatbázisa alapján ezt Orbán Áron védette le. Orbán a közösségi médiában is többször egyértelműen utalt már rá, hogy a Multi Shootot a sajátjának tekinti. Egyik 2020. áprilisi bejegyzésében például így fogalmazott: „Honvédelmi, rendőrségi eszközöket értékesítünk. Weboldalaink: www.multishoot.hu www.globalarmshungary.com”.
Mindezek ellenére a Multi Shoot alapítója és egyedüli tulajdonosa nem ő, hanem Tűzkő Nándor nőgyógyász. Tűzkő a Szent Margit Kórház szülészeti és nőgyógyászati osztályának osztályvezető főorvosa, aki közben több állami tulajdonú cégben is szerepet vállal. 2020-ban felügyelőbizottsági tag lett négy, állami tulajdonba került meddőségi centrumban is: az alig néhány hónappal korábban államosított Forgács Intézet Egészségügyi és Szolgálató Kft.-ben, a Dunamenti REK Reprodukciós Központ Kft.-ben (korábban Kaáli Intézet), a Várandós Egészségügyi Szolgáltató Kft.-ben és a Sterilitas Egészségügyi Ellátó Kft.-ben is.
Az állam 2019-ben kezdte meg több meddőségi centrum felvásárlását, majd rendeletben döntöttek arról, hogy 2022 júliusától az emberi reprodukcióra irányuló különleges eljárások, azaz a meddőségi kezelések csak állami intézményekben végezhetők. A Direkt36 kérdésére a Kaáli Intézet korábbi tulajdonosa és vezetője, dr. Kaáli Nagy Géza azt mondta, Tűzkő már 2019-ben is jelen volt az intézet megvásárlásával kapcsolatos tárgyalásokon. „Tűzkő Nándor ott volt Fábián Károly helyettes államtitkár mellett. Én akkor rákérdeztem, hogy Tűzkő milyen minőségben van jelen, és azt a választ kaptam, hogy ő a gazdasági szakértőjük.”
A meddőségi klinikákon kívül Tűzkő az MKB-Pannónia Egészségpénztár igazgatótanácsának is szakértői tagja. Ez a pénztári szolgáltatásokat nyújtó nonprofit szervezet a Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozó MKB Bank szolgáltatása.
Tűzkőnek az állami vállalatokban való szerepvállalás és a bizottsági tagság mellett más kötődései is vannak kormányközeli üzleti szereplőkhöz. 2020-ig résztulajdonos volt egy QPharma Nutrition nevű cégben, közel hét éven át Szeverényi Márk üzlettársaként. Szeverényi az egykori Mediaworks-vezérigazgató, majd gyógyszeripari miniszteri biztos Szabó László sógora, és a neve a pandémiával összefüggő állami beszerzések kapcsán lett ismert. Szeverényi volt ugyanis a vezérigazgatója a cégnek, amelynek a tulajdonában álló Fourcardinal Tanácsadó Kft.-vel 2020 áprilisában közel 50 milliárd forint értékben szerződött le a Külgazdasági és Külügyminisztérium. A szerződések egy 17 milliárd forint értékű lélegeztetőgép-beszerzésről és egy 32 milliárd forintos egészségügyi védőfelszerelés-beszerzésről szóltak.
Bár a Multi Shoot Zrt. állami megrendelésben eddig nem részesült, 2021-ben a Széchenyi 2020 program keretében mintegy 9 millió forint uniós pénzt nyert vállalkozásfejlesztésre. Emellett a cég 10 százalékos résztulajdonosa egy Bank Biztonság Bizalom Zrt. nevű vállalkozásnak, amely más cégekkel együtt többször nyert el több százmilliós közbeszerzéseken őrző-védő feladatokat.
A Multi Shoot Zrt.-nek jutott 9 milliós támogatást a projekt leírása szerint képzésre és gépbeszerzésre fordítja a cég a zámolyi fióktelepén. Ezen a Zámoly határában található, nagyjából 9 ezer négyzetméteres területen ugyan jelenleg nem folynak munkák, de elhelyezkedése különleges: az Orbán-bánya közvetlen közelében, attól látótávolságra áll. A bányából kigördülő teherautók a területen található egykori benzinkút mellett porzanak el. A földet Orbán Áron vette árverésen még 2017-ben, majd a következő évben odaajándékozta édesapjának, idősebb Orbán Győzőnek. Ma viszont már nem az Orbán családé a föld: 2021 februárjában megvette tőlük egy Koller Mihály nevű felszámolóbiztos. Ennek ellenére a terület a Multi Shoot Zrt. telephelye maradt.
Koller az állami tulajdonban lévő Nemzeti Reorganizációs Nonprofit Kft.-nek végez felszámolóbiztosi munkát. Ez a szervezet az állam oldaláról koordinálja a stratégiailag kiemelt jelentőségű gazdálkodó szervezetek csőd- és felszámolási eljárásait. Kollernek több folyamatban lévő ügye is van, és ő intézte például az ETO Park Kft. felszámolását, amely a 2015-ben csődbe jutott Quaestor-birodalom egyik fontos tagja volt, és több mint 8 milliárd forintnyi vagyonelemmel rendelkezett. A Direkt36 megkeresésére a felszámolóbiztos nem reagált.
Csáktornyától Turáig
Orbán Áron korábban több családi vállalkozásban is viselt tisztséget, édesapja vagy fiatalabb bátyja, az idősebb vagy az ifjabb Orbán Győző oldalán. Alapítója és sokáig tulajdonosa volt a 2004-ben Ideális Áron Bt. néven létrehozott, később Nehéz Kő Kft.-ként, jelenleg pedig FuvarozNak Kft.-ként működő cégnek. A vállalkozás 2015-re már 1,6 milliárdos árbevételt termelt, és ahogy a Direkt36 feltárta, állami beruházásokhoz kapcsolódó projektben is részt vettek. Orbán 2016-ban, NAKK Nemzetközi Alapanyag és Késztermék Kereskedelmi Zrt. néven egy másik céget is alapított, ám alig egy évvel később, 2017-ben mindkét cégből kiszállt, és 2022-ig semmilyen hazai üzleti érdekeltsége nem volt.
Ez azután változott meg, hogy két évvel ezelőtt a Hungaroringen, egy autós rendezvényen megismerkedett Schobert Norberttel. Egy, a kapcsolat részleteit ismerő, neve elhallgatását kérő forrás szerint a kocsik iránti érdeklődés hozta össze a két üzletembert, akiknek ezt követően több közös ötletük is volt az együttműködésre.
A Norbi Update Lowcarb Zrt.-ben 2022 májusában lett Orbán igazgatósági tag, de a Direkt36 kutatásai alapján már ennél korábban üzlettársak lettek egy horvát vállalaton keresztül. Orbán Áron alapító tulajdonosa ugyanis a Horvátországban, 2019-ben bejegyzett Circles of Angels and Devils d.o.o. nevű cégnek. Ez a vállalkozás van feltüntetve a Norbi Update horvát ágazatának, az Update Nivo nevű webáruháznak az oldalán eladóként és az oldal jogainak birtokosaként. A Direkt36-nak nyilatkozó forrás szerint a cég birtokolja az Update franchise-jogait. A Circles of Angels and Devils a magyar határhoz közeli Csáktornyán üzemeltet Update-boltot.
A forrás szerint a muraközi kisvárosban való boltnyitás üzletileg szokatlan döntés volt, a Norbi Update Lowcarb Zrt. általában a nagyobb városokban, forgalmas helyeken igyekszik megnyitni üzleteit. A marketingmegjelenések és a közösségi médiaposztok alapján a horvátországi kereskedés 2022 elején kezdődhetett meg. Csáktornyáról a nyitást követően a Schobert házaspár videóban jelentkezett be az Instagramon. Ebben a videóban nem említették, hogy a boltot ki fogja üzemeltetni, és Orbán Áron Facebook-oldalán sincs nyoma a horvátországi bolt megnyitásának.
A helyi cégadatok alapján a Circles of Angels and Devils egy alacsony forgalmú vállalkozás, amely 2021-ben 9 millió forintos bevétellel, veszteségesen üzemelt.
Nemcsak Orbán horvát cége, hanem a Multi Shoot is több szálon kapcsolódik a Norbi Update Lowcarbhoz, annak termékeihez és tulajdonosaihoz. A Multi Shoothoz tartozó brand, a Global Arms Hungary weboldalán a forgalmazott fegyverek és lőszerek mellett az Update termékek is széles választékban megtalálhatóak és megvásárolhatóak. A „norbis termékek” bevezetésének tervét a Global Arms már 2021 nyarán bejelentette Facebookon, és ekkor Orbán Áron is feltöltött egy Update termékeket népszerűsítő receptvideót. Ebben a majdnem háromperces, főként állóképekből összevágott kisfilmben „egybe sült őzgerinc” készül Update Lowcarb majonéz és mustár felhasználásával, és egy Norbi Update Radler is megjelenik.
Az Update-cég egyik tulajdonosának, Rubint Rékának már egy 2021. februári, tematikus fotózásához is a Global Arms Hungary biztosította a kellékül szolgáló fegyvereket és kiegészítőket, Rubint 2021 őszén tartott Alakreform táborába pedig önálló standdal is kitelepült és önvédelmi bemutatót tartott a Global Arms Hungary. Az eseményről készült zenés montázsvideóban a stand és a fegyverek is láthatóak, sőt Schobert Norbert is megjelenik, ahogyan célra tart egy távcsöves puskát. Ezt a tábort a miniszterelnök vejének, Tiborcz Istvánnak az érdekeltségébe tartozó turai kastélyban tartották, ahol a Schobert család – a közösségi médiába feltöltött tartalmaik alapján – azóta többször is megfordult. Megkeresésünkre a turai kastély azt közölte, bármilyen cég vagy magánszemély számára nyitott a lehetőség, hogy rendezvénye helyszínéül a kastélyt válassza, ha betartja a jogszabályokat és a kastély belső szabályzatát. | Orbán Áron egyszerre hirdet fogyókúrás élelmiszert és fegyvereket | A miniszterelnök 14 évvel fiatalabb öccse, Orbán Áron eddig nem vállalt közéleti szerepet, a közösségi médiában azonban nyilvános posztok sorát teszi közzé évek óta. Ezekben rendszerint azt mutatja be, amint a hobbijainak hódol: például kertészkedik, pörköltet főz, barkácsol vagy kisrepülőt vezet, időnként dallamos orosz zenéket oszt meg. Vannak olyan posztjai is, amelyek az üzleti tevékenységére utalnak. | null | 1 | https://telex.hu/direkt36/2022/09/15/orban-aron-egyszerre-hirdet-fogyokuras-elelmiszert-es-fegyvereket-kozben-kormanykozeli-uzletemberek-bukkannak-fel-korulotte | 2022-09-15 10:51:00 | true | null | null | Telex |
Korrupciós bűncselekmények ügyében nyomoz a Fővárosi Nyomozó Ügyészség két pénzügyőrrel és három rendőrrel szemben, olvasható az ügyészség honlapján. Több helyszínen fogták el őket a Terrorelhárítási Központ és a Készenléti Rendőrség emberei.
A pénzügyőrök és a rendőrök a nagylaki határátkelőhelyen teljesítettek szolgálatot. A megalapozott gyanú szerint külföldi sofőröktől pénzt kértek azért, hogy eltekintsenek az ellenőrzéstől. Általában 5-50 euró volt a tarifa.
A Fővárosi Nyomozó Ügyészség négy korrupciós ügyet tárt fel, hivatali vesztegetés elfogadásának bűntette miatt hallgatták ki őket gyanúsítottként. A házkutatásokon jelentős mennyiségű külföldi valutát (jellemzően eurót) foglaltak le.
A gyanúsítottak szabadlábon védekeznek. | Néhány maréknyi euróval buktak le a nagylaki határátkelőn megkenhető rendőrök | Korrupciós bűncselekmények ügyében nyomoz a Fővárosi Nyomozó Ügyészség két pénzügyőrrel és három rendőrrel szemben, olvasható az ügyészség honlapján. Több helyszínen fogták el őket a Terrorelhárítási Központ és a Készenléti Rendőrség emberei. | null | 1 | https://telex.hu/belfold/2022/09/15/ugyeszseg-vesztegetes-korrupcio-hatar-nagylak-terrorelharitasi-kozpont-keszenleti-rendorseg | 2022-09-15 12:04:46 | true | null | null | Telex |
Nagyobb vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás miatt emeltek vádat egy Heves megyei kistelepülés polgármestere ellen. A vádirat szerint a településvezető két projekt támogatására kötött szerződést az illetékes járási hivatallal. A megállapodások értelmében az önkormányzat 35 álláskeresőt foglalkoztathatott, amihez a hivatal 35 millió forintot meghaladó összegű támogatást nyújtott.
A polgármester mindkét projektre külön-külön közfoglalkoztatási szerződést kötött egy férfival, akit azonban nem a szerződésekben megjelölt feladatkörben alkalmazott.
Az Eger környéki kistelepülés önkormányzata a férfi közfoglalkoztatására a Kormányhivatal által nyújtott támogatásból több mint 1,5 millió forintot vett igénybe, amit a támogatási szerződésben foglaltaktól eltérően használt fel. Az Egri Járási Ügyészség pénzbüntetés kiszabását indítványozta a polgármesterrel szemben. Ezen kívül 1,5 millió forint vagyonelkobzást is elrendelt az önkormányzattal szemben. (MTI) | Vádat emeltek a polgármester ellen, aki csalt a közfoglalkoztatási támogatással | Nagyobb vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás miatt emeltek vádat egy Heves megyei kistelepülés polgármestere ellen. A vádirat szerint a településvezető két projekt támogatására kötött szerződést az illetékes járási hivatallal. A megállapodások értelmében az önkormányzat 35 álláskeresőt foglalkoztathatott, amihez a hivatal 35 millió forintot meghaladó összegű támogatást nyújtott. | null | 1 | https://444.hu/2022/09/15/vadat-emeltek-a-polgarmester-ellen-aki-csalt-a-kozfoglalkoztatasi-tamogatassal | 2022-09-15 12:40:00 | true | null | null | 444 |
Ötven ember emelt vádat a Központi Nyomozó Főügyészség vesztegetés, a precíz jogi megfogalmazás szerint „hivatalos személy által üzletszerűen és bűnszövetségben elkövetett hivatali vesztegetés elfogadásának bűntette és más bűncselekmények” miatt.
A vádlottak között van négy vizsgabiztos és két pénztáros a Pest Megyei Kormányhivatal közlekedési hatósági feladatokat ellátó vizsgaállomásáról. A vádirat szerint ők a járművek műszaki vizsgáztatása, a vizsgaszervezés és egyéb adminisztratív feladataik ellátása során korrupciós rendszer alakítottak ki. Nem is most kezdték: a vizsgaállomás 2003-ban nyílt meg, nem sokkal ez után már így dolgoztak.
A sok kicsi sokra megy elvet követték: kezdetben 2 ezer forintot kértek azért, hogy a műszaki vizsgánál gyors és gördülékeny legyen az ügymenet, és kisebb javításokat engedélyezzenek a vizsga alatt, később ez eljárásonként 5 ezer forintra drágult, de voltak 10 ezres tételek is. Ez nem tűnik nagynak, csakhogy a vádirat szerint
összesen 55 154 olyan eljárást kezdeményeztek, amelyek során vesztegetési pénzt adtak a vizsgáztatásért.
Ráadásul ez csak az a szám, amelyet a 2009 júliusa utáni időszakról lát bizonyíthatónak az ügyészség, akkor indult el ugyanis a műszaki vizsgáztatást támogató informatikai rendszer. Majdnem napra pontosan tíz évvel ezután, 2019. július 2-án fogták el a vádlottakat, vagyis napi átlagban nagyjából 15 vizsgáztatásról van szó.
A pénztárosok és egy, a vizsgabiztosok munkáját segítő személy a vesztegetési pénzeket a vizsgaállomás különböző – kamerával nem megfigyelt – részein az ügyintézőktől átvették, a műszak végén összegyűjtötték, majd azt az elszámoláskor a vizsgabiztosokkal maguk között szétosztották. | 55 ezer műszaki vizsgánál kért kenőpénzt a vizsgabiztosokból álló bűnbanda | null | 1 | https://m.hvg.hu/cegauto/20220713_muszaki_vizsga_kenopenz_vizsgabiztosok | 2022-07-13 13:51:00 | true | null | null | HVG |
Subsets and Splits
No community queries yet
The top public SQL queries from the community will appear here once available.