text
string | title
string | description
string | keywords
sequence | label
int64 | url
string | date
string | is_hand_annoted
bool | score
float64 | title_score
float64 | newspaper
string |
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
A volt alpolgármester most azt állítja: a szó jogi és köznapi értelmében sem rokona az érdi közbeszerzéseken tündöklő építőipari cég tulajdonosának. Annak ellenére sem, hogy a városi közéletet közelről figyelők között ez a viszony közismert: a volt fideszes alpolgármester nővérének és a cégtulajdonos vállalkozó fivérének házasságkötéséről szóló Facebook-posztot 273-an lájkolták, és a céghálóban is több összefonódásra bukkantunk.
Amint arról korábban többször beszámoltunk, a General-Invest Bau Kft. 2011 és 2019 között kizárólag Érden indult és nyert az önkormányzat által indított közbeszerzési pályázatokon több mint egymilliárd forintos értékben.
A General-Invest Bau Kft. több szálon kapcsolódik Bács István volt érdi alpolgármesterhez, fideszes politikushoz.
Bács István 2011-ben a General-Invest Bau Kft.-től vásárolta Érd belvárosában 76 négyzetméteres lakását. A társasházi ingatlan különös bérleti szerződéséről 2020-ban írtunk. Bács nemcsak az óvoda-, hanem a sportügyekért is felelt a Fidesz által 2019 októberéig uralt megyei jogú városban. Az önkormányzat tulajdonában álló Érdi Sport Kft. a piaci árnál drágábban, havonta 250 ezer forintért bérelte ezt a lakást a sportügyi alpolgármestertől.
Az Érdi Sport Kft. Bács István nővére, Bács Ildikó cégétől, a Parimmo Kft.-től is több lakást bérelt – ugyanabban a házban, ahol Bács István havi 250 ezer forintért kivett ingatlana található. Ennek a cégnek korábban a General-Invest Bau Kft. volt tulajdonosa, Bács Ildikó házastársa volt a tulajdonosa, és jelenleg is egy másik rokona az ügyvezető.
Az érintett Facebook-bejegyzése révén 2015-ben vált szélesebb körben ismertté Érden, hogy Bács István nővére, Bács Ildikó házasságot kötött a General-Invest Bau Kft. korábbi tulajdonosával, a jelenlegi tulajdonos fivérével, Steierlein Balázzsal. Így lett rokona az óvodaügyi alpolgármesternek az érdi óvodaépítő cég tulajdonosa.
2020-tól még egy, újabb szál is köti Bács Ildikót a General-Invest Bau Kft.-hez. Az asszony ugyanis ekkortól lett társtulajdonos abban a cégben, a Királyfi és fia Kft.-ben, amelynek másik tulajdonosa és ügyvezetője a General-Invest Bau Kft. jelenlegi ügyvezetője, Lepp Tibor.
Az alpolgármesterség és a General-Invest Bau Kft.-hez kötődő rokonság közötti ellentmondásos viszony részleteit és összefüggéseit 2019 őszén indult cikksorozatukban tártuk fel. A rokoni szál által felvetett összeférhetetlenségről már akkor megkérdeztük a kérdéses közbeszerzések döntéshozóját, Érd fideszes volt polgármesterét, T. Mészáros Andrást, továbbá Bács Istvánt, valamint a General-Invest Bau Kft. tulajdonosát és ügyvezetőjét is. Semmilyen, illetve érdeminek semmiképp nem nevezhető válaszokat kaptunk, de a rokonságot emlegető cikkeket akkor nem kifogásolták.
Mindennek azért van jelentősége, mert Bács István a napokban helyreigazítási kérelemmel fordult az Átlátszó szerkesztőségéhez. Azt kifogásolta, hogy szerinte hamisan állítottuk, hogy rokona lenne a General-Invest Bau Kft. tulajdonosa. Azt szeretné, ha helyreigazítást tennénk: ő nem rokona a General-Invest Bau tulajdonosának. „Köztem és a General-Invest Bau Kft. tulajdonosa [Steierlein Zoltán] között sem a szó jogi értelmében, sem a szó köznapi nyelvtani értelmében rokoni kapcsolat nem áll fenn” – áll a perrel fenyegetőző politikus helyreigazítási kérelmében.
Bács István fogalom-magyarázatot is mellékelt a kérelméhez: „a szó jogi értelmében közeli hozzátartozó a házastárs, az egyeneságbeli rokon, az örökbefogadott, a mostoha- és a nevelt gyermek, az örökbefogadó-, a mostoha- és a nevelőszülő és a testvér; míg hozzátartozó a közeli hozzátartozó, az élettárs, az egyeneságbeli rokon házastársa, a házastárs egyeneságbeli rokona és testvére, és a testvér házastársa. A szó köznapi nyelvtani értelmében pedig rokonok a közös előd(ök)től származó vagy házasság folytán keletkezett családi kapcsolatban lévő személyek, az egymáshoz való viszonyukban.”
A volt alpolgármester tehát azt állítja: a szó jogi és köznapi értelmében sem rokona az érdi közbeszerzéseken tündöklő építőipari cég tulajdonosának. Annak ellenére sem, hogy a városi közéletet közelről figyelők között ez a viszony közismert: a volt fideszes alpolgármester nővérének és a cégtulajdonos vállalkozó fivérének házasságkötéséről szóló Facebook-posztot 273-an lájkolták, és a céghálóban is több összefonódásra bukkantunk.
A 41 éves, gyalázkodó kijelentéseiről elhíresült politikusról, Bács Istvánról 2021 tavaszán derítettük ki, hogy több tízmillió forint értékben nem tüntetett fel egy tagi kölcsönt a vagyonnyilatkozataiban. Ilyen nagyságrendben kölcsönzött pénzt a saját cégének, és ezt a kinnlevőséget nem szerepeltette a bevallásban. Amikor megkérdeztük Bácsot, miért hagyta ki a vagyonnyilatkozatokból a tagi kölcsönt, a következőképpen reagált:
„Remélem nem bántom meg, de privát véleményem szerint ön egy hazug, rosszindulatú, manipulatív, velejéig romlott büdös kommunista, aki a lelkét is eladná, csak, hogy kitűnjön propagandista társai közül gazdái, és a többi hasonszőrű elvtelen senki előtt. Mivel elegem van a sorozatos rágalmaiból és hazugságaiból, figyelmeztettem, ha csak egy szó valótlanságot leír velem kapcsolatban, vagy velem kapcsolatba hozható természetes illetve jogi személyekről, vagy csak sejteti ezeket, akkor először a koszos ingjét, utána a szakadt gatyáját, végezetül pedig a lyukas cipőjét is leperlem önről. Fentiekre tekintettel kérem soha többet ne zaklasson megkereséseivel.”
Érden az országban szinte példátlan módon mégis vagyonnyilatkozat-tétellel kapcsolatos eljárás indult, és az önkormányzat jogi bizottsága kimondta, hogy valótlan Bács István vagyonnyilatkozata.
Videó: valótlan a büdöskommunistázó fideszes képviselő vagyonnyilatkozata | atlatszo.hu
Tetlák világossá tette: szeretné, ha az ügynek tényleges következményei lennének. Ezért Bács István fideszes képviselő, volt alpolgármester összeférhetetlenségének megállapítását kéri az érdi közgyűléstől, egyúttal szeretné azt elérni: a képviselők testülete is határozatban mondja ki, hogy a volt fideszes alpolgármester vagyonnyilatkozata valótlan.
Most előterjesztett helyreigazítási kérelmében az érdi politikus legutóbbi Érdi botrány: egyvalaki írta a »versengő« óvodai közbeszerzési ajánlatokat című cikkünket kifogásolja. Ebben arról volt szó, hogy Bács nemcsak alpolgármesterként volt felelős az érdi óvoda-projektért, hanem több olyan óvoda-beruházás projektkoordinátorának nevezték ki, amelyekben a közbeszerzési eljárást rokonának a cége, a General-Invest Bau Kft. nyerte meg. Bácsot nevezték ki projektkoordinátornak például a Fácán utcai és az Erdőszéle óvoda építési beruházáshoz: mindkét közbeszerzési eljárás ügyében nyomozást indított a rendőrség kartellbűncselekmény, mindközönségesen: közbeszerzési mutyi gyanúja miatt ismeretlen tettes ellen.
Az óvodaépítési közbeszerzések átfogó vizsgálatát Érd ellenzéki polgármestere, Csőzik László rendelte el. A 2022. március végén lezárt jelentés főbb megállapításai szerint
A közbeszerzési pályázatokon induló cégek összehangolták magatartásukat az eredmény befolyásolása érdekében.
Volt olyan közbeszerzés, ahol a polgármesteri hivatal által becsült költség és a későbbi nyertes cég költségvetése megegyezett egymással.
A pályázatokat kiíró önkormányzat néhány eltéréstől eltekintve ugyanazokat a cégeket hívta meg a közbeszerzési eljárásokra.
Az érdi óvodaépítési közbeszerzések során az elvileg egymással versengő cégek ajánlatainak szerzője ugyanaz a felhasználó volt a beadott pályázati CD-k metaadatai szerint.
Bács Istvánt a kifogásolt cikk megjelenése előtt ismét írásban megkerestük, és a rokoni kapcsolat mellett rákérdeztünk a vizsgálati jelentés legfontosabb, a fideszes politikust érintő megállapításaira is. Megkeresésünket elküldtük Bács három e-mail-címére, és politikusi Facebook-oldalán üzenetként is eljuttattuk, ennek ellenére sem kaptunk semmiféle választ. Ehelyett a cikk megjelenése után helyreigazítást kért és perrel fenyegette meg az Átlátszó szerkesztőségét. A helyreigazítási kérelemnek nem áll szándékunkban eleget tenni, kíváncsian várjuk, hogy a politikus a bíróság előtt is letagadja-e a rokonságát.
Címlapkép: Bács István (forrás: Csőzik László Facebook-oldala) | Letagadott rokonság: ismét perrel fenyegetőzik a büdöskommunistázó fideszes politikus | A volt alpolgármester most azt állítja: a szó jogi és köznapi értelmében sem rokona az érdi közbeszerzéseken tündöklő építőcég tulajdonosának. Annak ellenére sem, hogy a városi közéletet közelről figyelők között ez a viszony közismert: a volt fideszes alpolgármester nővérének és a cégtulajdonos vállalkozó fivérének házasságkötéséről szóló Facebook-posztot 273-an lájkolták, és a céghálóban is több összefonódásra bukkantunk. | null | 1 | https://atlatszo.hu/orszagszerte/2022/07/12/letagadott-rokonsag-ismet-perrel-fenyegetozik-a-budoskommunistazo-fideszes-politikus/ | 2022-07-12 00:00:00 | true | null | null | orszagszerte.atlatszo.hu |
A Mol benyújtotta végleges ajánlatát a magyarországi települési szilárdhulladék-kezelési szolgáltatások hosszú távú koncessziójára - írja a vállalat közleményében.
A nyertes vállalat feladata lesz többek közt a hazai háztartások és gazdálkodó szervezetek évi közel 5 millió tonna hulladékának begyűjtése, és az uniós célok eléréséhez szükséges előkezelési és kezelési műveletek megszervezése.
A Mol kötelező érvényű ajánlata értelmében:
az első 10 évben minimum 50 milliárd forint beruházási kötelezettséget vállal.
az első öt évben egy új, évente minimum 100 ezer tonna települési szilárd hulladék energetikai hasznosítására alkalmas létesítményt épít.
felvásárolja a jelenlegi hulladékgazdálkodási közszolgáltatási rendszer koordinálásáért felelős Nemzeti Hulladékgazdálkodási Koordináló és Vagyonkezelő Zártkörűen Működő Részvénytársaságot (NKHV-t) és a települési hulladékgazdálkodási közszolgáltató Nemzeti Hulladékgazdálkodási Szolgáltató Kft. (NHSZ) nagy részét.
A hulladékgazdálkodási koncesszió tétje nagy: 2023. július 1-től érvényes, 35 évre szól, és évente mintegy 4,5-5 millió tonna hulladék begyűjtését és kezelését irányozza elő.
A vállalat közleményében Világi Oszkár, a Mol-csoport vezérigazgató-helyettese elmondta, a vállalat eddigi tapasztalatait (100-120 ezer tonna saját hulladék kezelés, használt gumiabroncsokból készülő gumibitumen, használt sütőolaj és a műanyag újrahasznosítás) terjesztené ki a koncesszión belüli teljes hulladékgazdálkodásra
A Nemzeti Koncessziós Iroda írta ki a koncessziót, s a pályázókat a kötelező érvényű ajánlattételre hívta fel. A koncessziós szerződés értelmében pedig a nyertes pályázó felel a teljes települési szilárd hulladékgazdálkodási szolgáltatások megszervezéséért és biztosításáért Magyarországon. | Benyújtotta végleges ajánlatát a Mol a magyarországi hulladékkezelési koncesszióra | A pályázaton nyertes vállalat feladata lesz többek között az évi közel 5 millió tonna hulladék begyűjtése. | null | 1 | https://hvg.hu/zhvg/20220603_mol_hulladekkezeles | 2022-06-03 11:13:00 | true | null | null | HVG |
Szkennelt pdf formátumban lett nyilvános a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) 2021-as beszámolója a rábízott, 10 ezer milliárd Ft-ot is meghaladó nemzeti vagyonról – írja a K-monitor a Facebook oldalán. Ebből kiderül, hogy csak 2021 ben 648 milliárd forint közvagyont adott át a Vagyonkezelő különféle kormányközeli potentátok vezette magánalapítványoknak és tette mindezt „térítésmentesen”.
A közpénz gyakorlatilag szó szerinti kitalicskázására mostanában kezdtek rákapni a Vagyonkezelőnél, egyre növekvő kedvvel és hatékonysággal csinálják. A portál szerint míg 2018-ban csak 10 milliárd forintnyi közvagyon vándorolt magánkezekbe a Vagyonkezelő bábáskodásával, addig ez az összeg 2019-ben már 50, 2020-ban 150 milliárd forint lett.
Azon túl, hogy elképesztő egy ekkora vagyont kezelő cégnél a kereshetetlen, fénymásolt formátum, az is megdöbbentő, hogy ezekről a vagyonelemekről nincsen felsorolás sem itt, sem a vállalat oldalán – konkrétan lehetetlen utánanézni, mekkora értékű vagyonelemekről mondott le a Kormány, amikor a haveri alapítványokat kistafírozta. Az elosztogatott vagyon pontos összetétele a beszámolóból sem derül ki – írja a K-monitor. | Tavaly 648 milliárd forint vesztette el közvagyon jellegét | Egy kereshetetlen, fénymásolt dokumentumban hozta nyilvánosságra a Vagyonkezelő, hogy mennyi közpénzt talicskázott át 2021-ben magánalapítványoknak. | null | 1 | https://hvg.hu/gazdasag/20220715_Vagyonkezelo_kozvagyon_648milliard_maganalapitvany | 2022-07-15 18:25:00 | true | null | null | HVG |
2022.07.11. 08:30
A felcsúti milliárdos cégeinek az a biztosításiszerződés-állomány kell, amely a Budapest Bank és a BNP Paribas-csoport együttműködésében jött létre.
Miért nem ígérkezik gyors folyamatnak a környezetszennyező hagyományos autók leváltása?
élhető környezet
2024.01.27. 12:156 perc | A Bankholdingból mazsoláznak Mészáros Lőrinc biztosítási érdekeltségei | A felcsúti milliárdos cégeinek az a biztosításiszerződés-állomány kell, amely a Budapest Bank és a BNP Paribas-csoport együttműködésében jött létre. | null | 1 | https://hvg.hu/360/202227_cig_pannonia_mazsolaznak_abankholdingbol | 2022-07-11 10:30:00 | true | null | null | HVG360 |
A százmilliós költségvetési csalással gyanúsított vállalkozókat, már egy hete letartóztatták, erről az ügyészség közleményt is adott ki. Az csak a napokban derült ki, hogy a Csongrád-Csanád megyei Zákányszék független alpolgármestere az egyik letartóztatott vállalkozó, a másik pedig az egyik alvállalkozója. A település polgármestere, Matuszka Antal a hvg.hu kérdésére azt válaszolta, hogy nem tervezik az időközi választás kiírását, hiszen a jogszabályok szerint egy jogerős elmarasztaló ítélet után is a soron következő, felkért jelölt kerül be a testületbe, majd alpolgármestert választanak.
Magát az esetet nem akarta kommentálni a polgármester.
A Zabosfa márkanévvel ismertté vált, franchise rendszerben működő üzletek egyre szaporodtak a tíz éve elsősorban zöldség-gyümölcs nagy- és kiskereskedelemmel foglalkozó cég körében, már vagy féltucatnyi is működik a térségben, Szeged központjában is van egy boltjuk. Intenzív marketinggel ismertették a márkát, Zákányszéken még Zabosfai Ízőrzők névvel civil szervezetük is alakult, a hagyományos gasztronómiára építő közösség nyári táborokat is szervez néhány éve, néhány napja közölték, hogy ez is elmarad. Közel hatvan alkalmazottal dolgoztak, de több tucat termelőt is érint most a leállás, és a boltok bezárása, ami a térségben jelentősnek számít.
Az ügyészség a július elsején kiadott közleménye szerint a zöldséggel kereskedő cég csomagolásra szerződött több céggel, ezek egy része a valóságban soha nem is csomagolt a zákányszéki vállalkozás részére termékeket, egy másik része az alvállalkozóknak pedig valótlanul számlázott úgy, hogy a munkavállalók után befizetendő adókat, járulékokat megspórolva a csomagolt termékek súlyát, darabszámát számlázta le. Ahogy az mostanra kiderült, az alpolgármester cége, a Zabosfa KerTÉSZ Kft. befogadta a valótlan tartalmú számlákat, és az áfát a bevallásban levonta. 2018-tól kezdődően összesen 111 millió forint kárt okoztak a költségvetésnek, emiatt és hamis magánokirat felhasználása miatt folyik a nyomozás.
A Zabosfa KerTÉSZ Kft éppen az idén ünnepelte 10 éves fennállását, a delmagyar.hu cikke szerint 570 kamion biozöldséget és gyümölcsöt szállított a cég 2021-ben, Németországba, Franciaországba, Ukrajnába és Szerbiába is exportáltak termékeket. A májusban leadott 2021-es beszámolójukban kitérnek arra is, hogy ugyan nyertek pénzt egy smoothie-üzem és annak feltételeinek a kialakítására, de az építőipari alapanyagok áremelkedése miatt a beruházás 285 millió forint helyett 385 millió forintba került, így az eredetileg 50 százalékra tervezett önerő helyett 65 százalékot kellett kigazdálkodniuk, tehát 140 millió helyett 245 milliót kellett a vállalkozásnak beletennie. | Újabb helyi politikus bukott, letartóztatták Zákányszék alpolgármesterét | Az alpolgármester zöldségesbolt-hálózatot is működtető kereskedelmi vállalkozása három év alatt 100 millió kárt okozhatott a költségvetésnek. Nemcsak az alpolgármestert, hanem egyik alvállalkozóját is letartóztatták, az alkalmazottak és a beszállítók pedig munka nélkül maradtak. | null | 1 | https://hvg.hu/gazdasag/20220711_Ujabb_helyi_politikus_bukott_letartoztattak_Zakanyszek_alpolgarmesteret | 2022-07-11 13:48:00 | true | null | null | HVG |
Megkapta az építési engedélyt az orosz milliárdos, Rahimkulov Ruszlan nevéhez köthető angyalföldi ingatlanprojekt – írja a Népszava. A lap szerint a Bodor és a Népfürdő utca sarkára egy közel 330 lakásos, fele arányban 35-40 négyzetméteres lakásokból álló épületet terveznek, amelynek alapterületet összességében (az emeletekkel együtt) 16 ezer négyzetméter lesz, de a telken megvalósul még egy sportcsarnok is, egy másik cég által.
A társasházra az APR Bodor Projekt Ingatlanhasznosító Kft. kért építési engedélyt, amit a XIII. kerületi tervtanács nem támogatott a túlépítés miatt. A Népszava szerint a törvények értelmében így nem is valósulhatott volna meg a terv, ám a kormány nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházássá minősítette a beruházást.
Az önkormányzat emiatt az Alkotmánybírósághoz fordult, de még nem született döntés az ügyben, ellenben a kormányhivatali malmok tovább őröltek, előbb megállapították, hogy a beruházásnak nincs jelentős környezeti hatása, ezért felmentették a környezeti hatásvizsgálat elkészítése alól, majd kiadták az építési engedélyt is.
Rahimkulovnak nem ez az egyetlen, kormányzat által is megtámogatott ingatlanprojektje a környéken. Az egykori Láng Gépgyár területén tervezett beruházás megvalósulását rozsdaövezeti besorolással segítik, a projekt még idén elindulhat. | Építési engedélyt kapott a Putyin-közeli milliárdos Angyalföldre tervezett társasház-óriása | Már építési engedélye is van annak a Népfürdő utca sarkára tervezett több mint 300 lakásos társasháznak, ami Rahimkulov Ruszlan orosz milliárdoshoz köthető, és amit korábban túlépítés miatt nem támogatott a kerület. | null | 1 | https://hvg.hu/ingatlan/20220709_rahimkulov_dagaly_mogotti_ingatlanprojektje_epitesi_engedelyt_kapott | 2022-07-09 15:41:00 | true | null | null | HVG |
Focicsapatok is kaptak abból a támogatásból, amiből az Átriumnak és Pintér Bélának nem jutott
Olyanok is kaptak támogatást, akiknek nem is lett volna szabad, ráadásul a gazdasági versenyt is sérti, hogy a minisztérium egyes pályázatokat egyszerűen nem bírált el – véli a Független Előadó-művészeti Szövetség.
Az előadó-művészeti célú támogatási programból kapott 18 sportegyesület is (közöttük a 2021. évet 276 millió forintos nyereséggel záró FTC Labdarúgó Zrt.) egyenként 2,5 millió forintot (összesen 45 millió forintot) arra, hogy a Mező Ferenc Program keretében cirkuszi műsoron, annak megtekintése után cirkuszpedagógiai foglalkozáson vegyenek részt,
miközben olyan, közhasznú jogállású, évtizedes múltra visszatekintő előadó-művészeti szervezetek nem kaptak egyetlen forint támogatást sem, mint az Átrium Színház, Pintér Béla és Társulata, a Proton Színház, valamint a kiemelt minősítéssel rendelkező Centrál Színház – írja Csák János kultúráért és innovációért felelős miniszternek és Hoppál Péter kultúráért felelős államtitkárnak címzett levelében a Független Előadó-művészeti Szövetség (FESZ).
Ahogy arról beszámoltunk, a budapesti Átrium Színház a működésükhöz szükséges támogatás elmaradása miatt arra kényszerült, hogy felmondjon több munkatársnak, és bejelentse, végleg be kell zárniuk (azóta a nézők spontán akcióval már több mint 25 millió forintot gyűjtöttek számukra, de az éves működésükhöz 200 millió forintra lenne szükségük), valamint a Pintér Béla és Társulata és a Centrál Színház is a közönséghez fordult támogatásért a nehéz helyzetre hivatkozva.
„Ennek nem szabadna megtörténnie, ez rombolás" - Tényleg bezár az Átrium?
„Nem lehet szavakkal kifejezni, amit most érzünk" - írta csütörtök este a budapesti Átrium színház abban a posztban, amelyben közölték: két hét múlva kénytelenek bezárni, és végleg leereszteni a függönyt. Megmentheti-e a színházat a közönség, van-e politikai szándék a háttérben, és miért jutott ide az Átrium? Erről kérdeztük a színház produkciós menedzserét.
A FESZ levelében emlékeztet, noha a korábbi támogatási rendszer, a tao (amelyben a színházak a cégek társasági adójából igényelhettek támogatást, minden 100 forintnyi eladott jegy után 80 forintot) még 37 milliárd forintos keretösszegű volt, mostanra az összeg láthatóan már 12 milliárd forintra zsugorodott, „legalábbis ekkora összegről hozott döntést 2022-ben Fekete Péter kultúráért felelős államtitkár, mielőtt május 18-án közölte, hogy a rendelkezésre álló keretet elosztották, de az el nem bírált igényléseket még nem utasítják el, hátha lesz még forrás.”
A FESZ arra is rámutat:
az eredetileg meghirdetetthez képest eleve kevesebb összeget osztottak szét az úgynevezett kísérletező és alternatív színházak, valamint a befogadó színházak kategóriájában is:
előbbiben 500 millió forintot lehetett volna szétosztani, de mindössze 188 millió forintot, utóbbiak számára 2 milliárd forint helyett mindössze 683 millió forintot ítéltek meg.
„Mindeközben az Emberi Erőforrások Minisztériuma az eredetileg meghirdetett keretösszegnél magasabb összeget fordított az előadó-művészeti többlettámogatásra, csak éppen nem a felhívása alapján novemberben benyújtott igényléseket bírálta el, hanem kategórián kívüli egyedi kérelmek alapján döntött több mint hétmilliárd forint támogatásról” – mutat rá a szervezet, hozzátéve, hogy az egyedi kérelmeket láthatóan bármiféle korlátra vagy feltételre tekintet nélkül bírálták el, pedig az előadó-művészeti törvény szerint a támogatott szervezetnek előadó-művészeti tevékenységet kellene folytatnia főtevékenységként, és közhasznú jogállásúnak kell lennie.
A támogatottak között azonban a FESZ több különös adatot talált. „Kapott 1,2 milliárd forintot, a keretösszeg 10%-át a Művészeti Szilíciumvölgy Kft., amely a támogatás odaítélése időpontjában – az EMET közérdekű adatigénylésre adott tájékoztatása alapján – még a 2019. évi 544 millió forintos támogatással sem számolt el.
Az előadó-művészeti célú támogatási programból kapott 18 sportegyesület is (közöttük a 2021. évet 276 millió forintos nyereséggel záró FTC Labdarúgó Zrt.) egyenként 2,5 millió forintot (összesen 45 millió forintot) arra, hogy a Mező Ferenc Program keretében cirkuszi műsoron, annak megtekintése után cirkuszpedagógiai foglalkozáson vegyenek részt
A levél szerint továbbra is rengeteg igénylőnek „Elbírálás alatt” státuszú az igénylése immár hét hónapja. A FESZ szerint jelen helyzetből kiderül: az előadó-művészeti szervezetek támogatásáról szóló törvény alapján működő, nyilvántartásba vett, közfeladatot ellátó szervezetek működésére fordítandó támogatási keretet „a minisztérium más célra fordította, mint amelyre azt a költségvetésben tervezte”.
Mint írják,
a minisztérium döntésének elmaradása sérti a gazdasági versenyt
azon esetekben, ahol az azonos kategóriában pályázó, azonos jogállású (pl. kiemelt minősítésű vagy befogadó színházi tevékenységet folytató) szervezetek közül egyesek igénybejelentését elbírálta, mások igénybejelentését figyelmen kívül hagyta a támogató. (Például az Átriumhoz hasonlóan magánszínházként működő Játékszín vagy a Turay Ida Színház több százmilliós támogatást kapott az Átrium 0 forintjával szemben.)
A FESZ szerint emellett „sérül az átláthatóság elve is”, mivel a támogató az államháztartásról szóló törvényben foglaltakkal ellentétesen nem tette közzé, hogy milyen támogatási célra nyújtott egyedi támogatásokat olyan szervezeteknek, amelyek előadó-művészeti szervezetként nem ismertek, egyes esetekben aktív honlapjuk sincs.
A FESZ elnöksége ezért azt kéri a minisztertől és az államtitkártól, intézkedjenek, hogy „a kulturális közfeladatot ellátó színházak fennmaradása érdekében a pozitív támogatási döntés közzétételére mielőbb sor kerüljön”.
Még több kultúra a Facebook-oldalunkon, kövessen minket:
2022. július. 04. 09:15 hvg.hu Kult
Vidnyánszky Attilának és Fekete Péternek is köszönetet mondott az Átrium egyvalami miatt
Az állami támogatás teljes hiánya miatt a bezárás szélén álló színháznak egyetlen hét alatt 17 millió forintot adományoztak a nézői.
2022. július. 04. 16:21 hvg.hu Kult
NoÁr az Átriumról: Az államnak nem csak azt kell életben tartania, ami neki önkényes módon kedves
A mozgalom szerint a kormányzat sokszor csak kerülgette a forró kását, ha a kultúrára fordított pénzekről volt szó, Hoppál Péter kulturális államtitkár viszont egyértelművé teszi, hogy az egyéni ízlés és a kormány által meghatározott világkép szerint dől el a támogatások sorsa. | Focicsapatok is kaptak abból a támogatásból, amiből az Átriumnak és Pintér Bélának nem jutott | Olyanok is kaptak támogatást, akiknek nem is lett volna szabad, ráadásul a gazdasági versenyt is sérti, hogy a minisztérium egyes pályázatokat egyszerűen nem bírált el – véli a Független Előadó-művészeti Szövetség. | null | 1 | https://hvg.hu/kultura/20220705_Focicsapatok_is_kaptak_abbol_a_tamogatasbol_amibol_az_Atriumnak_es_Pinter_Belanak_nem_jutott | 2022-07-05 11:27:00 | true | null | null | HVG |
A háború miatt élelmiszerpiaci válság és az aszály leküzdése, a boltokban a magyar élelmiszerek arányának emelése, a környezetbarát termelés – sorolta az agrárminisztérium előtt a következő ciklusban álló kihívásokat Nagy István mezőgazdaságiminiszter-jelölt. A politikus ugyanakkor emlékeztetett a korábbinál jóval több uniós forrásra számíthatnak a gazdák.
Nem elég, hogy az alapanyagok drágulása miatt már elindult a kenyér ára felfelé, nincs vége a trendnek, még az aszály is belerondíthat. Sok alföldi gazdaságban dupla ráfordítással a tavalyi terméshozam felét takaríthatják be. | Az ország halad a félsivatagosodás útján, de Mészárosnak azért jut pár vizes projekt | Javában tart az aratás, de az már most látszik, hogy a keleti megyékben fele-harmada hozamokkal fejeződhet be a munka. Az öntözési fejlesztések késlekedése már most megbosszulja magát. Mészáros Lőrinc érdekeltségeinek a megbízásai az ország számára cseppek a tengerben. | null | 1 | https://m.hvg.hu/360/202227_csepp_atengeriben | 2022-07-08 15:30:00 | true | null | null | HVG360 |
Decemberben elindult a jelentkezés az egyetemek szeptemberben induló képzéseire, a pontszámítás azonban nagyban különbözik a korábbi évekétől. Idén például extra pontok járhatnak azért is, ha valaki eredményes e-sportoló, vagy tehetségesen legózik. | Vízválsággal fizetünk a rezsicsökkentésért, a kormány megoldása erre is az einstand lehet | Államosíthatják a még önkormányzati tulajdonban lévő vízszolgáltató vállalatokat is. Ezt lépné a kormány, miután a rezsicsökkentés miatt nem csupán veszteséges az ágazat, de aszályosabb időszakban már a vizet sem tudja mindenütt garantálni. | null | 1 | https://hvg.hu/360/20220707_Tekozlo_allamferfiu | 2022-07-07 06:30:00 | true | null | null | HVG360 |
Megnyerte a horvát állam ellen indított pert a Mol a Világbank mellett működő választottbíróságon (ICSID). Az olajipari cég közleménye szerint az ICSID 167,84 millió dolláros károkozást állapított meg, a kamatokkal együtt 236 millió dolláros (napi árfolyamon csaknem százmilliárd forintos) a megítélt kártérítés összege. 2013-ban beadott keresetében a Mol egymilliárd dolláros kártérítésre tartott igényt.
A Mol azzal az indokkal indított eljárást a nemzetközi bíróság előtt, hogy a horvát kormány nem teljesítette a horvát állami olajcég, az INA privatizációjából eredő, a nemzetközi megállapodásokban biztosított szerződéses kötelezettségeit. Ennek egyik fontos része az, hogy a horvát törvényhozás nem biztosította a gázpiac liberalizálását, ugyanakkor amiatt is tiltakozott, hogy Horvátországban büntetőeljárást indítottak a Mol felvásárlása miatt.
A Mol 2003-ban szerzett 25 százalékos tulajdonrészt a horvát cégben, 2008 végén ezt 49 százalék fölé emelte és megszerezte az irányítási jogokat is. A zágrábi kormány később azzal vádolta meg az ügylet idején a kabinetet vezető Ivo Sanadert és Hernádi Zsoltot, az olajcég elnök-vezérigazgatóját, hogy a Mol vesztegetéssel szerezte meg az irányítást.
Emiatt Horvátországban Sanadert jogerősen hat év börtönbüntetésre ítélték, Hernádi két évet kapott, a másodfokú ítélet ellen a magyar üzletember a horvát alkotmánybírósághoz fordult. A Mol most azt emelte ki, hogy a horvát alkotmánybíróság is súlyos jogsértéseket állapított meg a horvát bírósági eljárások során.
Az ICSID ítéletében most azt mondta ki, nem történt korrupció a felvásárláskor, ez a Mol értelmezésében egyúttal azt is jelenti, hogy a bíróság kimondta Hernádi Zsolt ártatlanságát.
A Jutarnji List arról ír, hogy a zágrábi kormány egyelőre elemzi a 216 oldalas ítéletet, azt követően hoz döntést. A Mol azt közölte: "a nemzetközi jog alatt működő ICSID döntései kötelező érvényűek. Azokat minden tagországnak – így Horvátországnak is – tiszteletben kell tartania, és saját jogrendjébe be kell építeni."
Nem ez az első per, amelyet a Mol egy nemzetközi bíróságon megnyert a horvát állammal szemben. Az UNCITRAL előtt kezdeményezett ügyben 2016-ban született ítélet, amelyben elutasították azt, hogy a Mol korrupcióval szerzett volna tulajdonrészt az INA-ban.
A bíróság oldalán cikkünk megjelenésekor még nem volt elérhető az ítélet szövege, arra a zágrábi kormány se reagált. Váratlan, személyes okokra hivatkozva lemondott azonban Zdravko Maric horvát pénzügyminiszter. Sajtóinformációk szerint a kormány többi tagja sem tudott arról, hogy Maric távozni akarna a tisztségéből. | Nemzetközi bíróságon nyert pert a Mol a horvát állammal szemben | A Világbank mellett működő washingtoni testület úgy ítélte: nem korrupcióval szerezte meg a magyar olajcég az INA-t. | null | 1 | https://hvg.hu/kkv/20220706_Nemzetkozi_birosagon_nyert_pert_a_Mol_a_horvat_allammal_szemben | 2022-07-06 16:29:00 | true | null | null | HVG |
Megszünteti a kormány egy Magyar Közlönyben megjelent határozat szerint a beruházások ösztönzéséről és kölcsönös védelméről Oslóban, 1991. április 8-án aláírt megállapodást. A határozatot Orbán Viktor írta alá.
A határozat szerint a kormány egyetért a „Magyarország Kormánya és a Norvég Királyság Kormánya között a Magyar Köztársaság Kormánya és a Norvég Királyság Kormánya között a beruházások ösztönzéséről és kölcsönös védelméről szóló megállapodás megszűnéséről szóló megállapodás bemutatott szövegével”.
A határozat mindemellett felhatalmazza Szijjártó Péter külügyminisztert (vagy az általa kijelölt személyt) a bemutatott szöveg végleges megállapítására.
A megállapodások felmondásáról törvénytervezet is született, a határozatban a miniszterelnök ezzel kapcsolatban két dolgot is elrendelt:
egyrészt, hogy állapítsák meg végleges szövegét,
másrészt, hogy ha megvan a végleges szöveg, nyújtsák azt be az Országgyűléshez.
A törvényjavaslat előadójának a határozat Szijjártó Pétert jelölte ki. | A kormány felmondja a Norvégiával kötött beruházási megállapodást | A magyar és a norvég kormány között régi vita húzódik a civilek támogatásáról. | null | 1 | https://hvg.hu/itthon/20220712_norvegia_beruhazasi_megallapodas_felmondas | 2022-07-12 11:08:00 | true | null | null | HVG |
Könnyen lehet, hogy Karsai Dániel már nem láthatja a változást, amit elindított, és úgy hal meg, hogy a repedés, amit a falon ütött, neki nem nyit utat. De ahogy őt elnémítja a betegség, úgy lesz hangosabb a beszéd a méltóságos halálról. Velünk marad.
Krausz Ferenc Nobel-díjas fizikussal több mint száz akadémiai köztestületi tag vitatkozik a tudományos kutatástámogatási rendszerről, az új pályázati rendszerről. Beszállt a bírálók közé az MTA főtitkára és az MTA több tudományos osztálya is. Miért a nagy felháborodás, miért nem kellene éppen itt egy európai példát követni? Erről ír Sarkadi Balázs orvos-biológus akadémikus, aki korábban mind hazai zsűrikben, mind az új pályázati rendszerben referenciaként megjelölt European Research Council (ERC) pályázatbíráló zsűrijében több évig dolgozott. Vélemény.
Szinte napra pontosan egy év telt el az Árpád hídi két halálos baleset között, mindkét esetben szabályosan közlekedők életébe került az, hogy valaki nem tartotta be a szabályokat. Közlekedési szakértőket kérdeztünk arról, hogyan lehetne megelőzni a hasonló eseteket.
A HVG 45. születésnapja alkalmából 4 részes videósorozatban mesélnek a lap alapítói és jelenlegi munkatársai kulisszatitkokról, politikusokról, botrányos címlapokról és letiltott plakátokról. A negyedik epizódban a lap alapító főszerkesztője Vince Mátyás, az ugyancsak alapító, később főszerkesztő-helyettes Kocsis Györgyi, a Magyarország rovat első embere Dobszay János és legfiatalabb, "belemenős" generációt képviselő Bábel Vilmos beszélgetnek Martini Noémivel.
Számos vegyi anyagot, köztük toxikus nehézfémeket találták a kutatók különböző tamponmárkák termékeinél. A vegyületek hangzása rossz, a jó hír viszont az, hogy a mennyiségük elenyésző. Az már sokkal aggasztóbb, miért csak most, évtizedekkel elterjedésük után vizsgálták a tamponok szennyezettségét. | Mészárosék bankjával üzletel az MNB-elnök fia | Matolcsy Ádám tavasszal alapított cégének felét adta el az MNB által felügyelt MKB Bank Nyrt.-nek. | null | 1 | https://m.hvg.hu/360/202228_magyar_stratalfa_amatolcsy_fiu_uzlete | 2022-07-14 12:30:00 | true | null | null | HVG360 |
Hiába fordult közadatigényléssel a Párbeszéd az augusztus 20-i tűzijátékot szervező Magyar Turisztikai Ügynökséghez (MTÜ), a kormányzati szerv nem adott választ a kérdésre, azzal a hivatkozással, hogy az infotörvény alapján
„a közfeladatot ellátó szerv feladat- és hatáskörébe tartozó döntés meghozatalára irányuló eljárás során készített vagy rögzített, a döntés megalapozását szolgáló adat a keletkezésétől számított tíz évig nem nyilvános.”
Ezzel együtt azért megbecsülhető, hogy nagyjából mekkora költségekkel jár majd az ünnepi rendezvény. A K-Monitor például egy közbeszerzési beszámolóból kiszúrta, hogy az ügynökség nettó 1,4 milliárd forintos keretet különített el a Visit Hungary Nemzeti Turisztikai Szervezet Nonprofit Zrt. részére., csak „a műszaki leírásban részletesen meghatározott kommunikációs feladatok elvégzésére”.
Az Átlátszó szombati cikke emlékeztet arra, hogy 2021-ben sem adta ki a kért adatokat az MTÜ, és csak decemberben tudhatták meg, hogy a rendezvény összköltsége nagyjából 12 milliárd forintot tett ki. Akkor futotta guruló turulmadárra, aranyozott Szent István szoborra és légiparádéra is a tűzijáték mellett, bár az adatgazda akkor sem adta ki az összes szerződő cég adataiat. Csak a rendezvény biztosításának költsége több mint 3 milliárd forintba került. | Nem árulja el a Magyar Turisztikai Ügynökség, hogy mennyibe kerül Európa legnagyobb tűzijátéka | Hiába fordult közadatigényléssel a Párbeszéd az augusztus 20-i tűzijátékot szervező Magyar Turisztikai Ügynökséghez (MTÜ), a kormányzati szerv nem adott választ a kérdésre, azzal a hivatkozással, hogy az infotörvény alapján „a közfeladatot ellátó szerv feladat- és hatáskörébe tartozó döntés meghozatalára irányuló eljárás során készített vagy rögzített, a döntés megalapozását szolgáló adat a keletkezésétől számított tíz évig nem nyilvános.” | null | 1 | https://444.hu/2022/07/17/nem-arulja-el-a-magyar-turisztikai-ugynokseg-hogy-mennyibe-kerul-europa-legnagyobb-tuzijateka | 2022-07-17 00:00:00 | true | null | null | 444 |
Ezzel a famíliával illik jóban lennie annak, aki valamit el akar érni a vasi megyeszékhelyen, mondja egy helyi vállalkozó. Ágh Péter – azon kívül, hogy a Fidelitas elnöke – országgyűlési képviselő, s még október 12-ig városatya is. Utána már nem töltheti be a két funkciót egyszerre, ő inkább az országos ügyek intézését, a törvényhozást tartotta magához méltónak. A szombathelyi 12-es számú választókörzetben más indul helyette: nevezetesen az édesapja.
Orbán Viktor 2012 júliusában Ágh Péter vendégeként a Fidelitasnál. A miniszterelnök akkor úgy nyilatkozott, a Fidelitasnak nincs versenytársa a pályán
Ő Ágh Ernő, Hende Csaba honvédelmi miniszter és vasi országgyűlési képviselő barátja, a Szent Kvirin Szalézi Plébánia egyházközségi vezetője. Ez az az egyház, mely az általuk működtetett Don Bosco Oratórium nevű ifjúsági szervezetből kirúgta Horváth Bencét, akinek az volt a bűne, hogy felismerte a helyi ellenzék rendezvényein fel-felbukkanó szombathelyi bohócot. A békemenetesek által kitalált és használt jelmezbe bújó fiatalember, H. László ugyancsak a szalézi szervezet tagja volt, s bohócként provokálta az ellenzéki megmozdulások közönségét, szereplőit. Sokan találgatták, kit rejt a jelmez. Horváth Bence a Nyugat.hu portálnak megírta, ő tudja, hogy ki valójában a bohóc. A szalézi plébános nem bocsátotta meg az „árulást”, s azonnal kitiltotta Horváth Bencét az egyházi szervezetből. | Fideszes karrierreceptek az Ágh családtól | A politika magasba repítheti a kiszolgáló embert, de még a családját is – ez derül ki a szombathelyi Ágh Péternek, a Fidelitas elnökének a karrierjéből. A politikus már nyolcévesen szórólapozott a kampányban. A demokratikus ellenzéki pártok szerint az Ágh család több tagja is komoly befolyásra tett szert a politikában, a közéletben, a közigazgatásban, sőt, a pályázati pénzek elosztásában is. | null | 1 | http://nol.hu/belfold/karrierreceptek-az-agh-csaladtol-1490187 | 2014-10-03 17:35:00 | true | null | null | NOL (Népszabadság) |
A BMSK Zrt. még június 3-án írt ki közbeszerzési eljárást "tatabányai multifunkcionális sportcsarnok fejlesztése" tárgyban, melyre meglehetősen rövid ideig, június 9-ig várta az ajánlatokat.
A meglehetősen szűkra szabott jelentkezési határidő nem tekinthető rendkívülinek tekintve, hogy meghívásos alapon kérték fel a vállalkozókat a pályázatra. A dokumentumok szerint 5 építőiparban jeleskedő társaság kapott "meghívást":
az EB Hungary Invest Kft.,
az Euro Campus Kft.,
a Fejér-B.Á.L. Zrt.,
a Laterex Építő Zrt.,
valamint a West Hungária Bau Kft.
A feladat nem volt más, mint, hogy a mintegy 6000 férőhelyes multifunkcionális sportcsarnokban 5 darab büfét és catering konyhát alakítsanak ki, valamint az ezekhez funkcionálisan kapcsolódó helyiségeinek végleges - tehát beépített berendezésekkel felszerelt - kialakítása az üzemeltetési időszakban szerzett tapasztalatok és igények figyelembevételével.
Az eljáráson az öt felkért gazdasági szereplő közül négy ajánlatot is adott, ezt egyedül a Laterex Zrt. nem tette meg. A négy ajánlat közül az Euro Campusét érvénytelennek minősítette az ajánlatkérő. Az érvénytelenítés oka az volt, hogy a cég nem csatolt nyilatkozatot a felelősségbiztosítás tekintetében.
A három másik ajánlattal viszont semmi probléma nem volt:
az EB Hungary Invest nettó 134,8 millió forintos ajánlatot nyújtott be,
a West Hungária Bau nettó 116 millióért végezte volna el a munkákat,
a Fejér-B.Á.L. Zrt. pedig nettó 113,5 millióért vállalta a munkát.
A BMSK döntése értelmében ár/érték arányban a legolcsóbb ajánlatt tűnt a legjobbnak, így a Mészáros Lőrinc gyerekeinek tulajdonában lévő cég végezheti el a büfék kialakítását. Egyes részfeladatokhoz alvállalkozókat is igénybe fog venni, viszont ezeket nem nevesítették, a kilétük nem derül ki az összefoglaló tájékoztatásból.
A mintegy 6200 férőhelyes létesítmény Magyarország negyedik legnagyobb sportcsarnoka a budapesti MVM Dome, a szegedi Pick Aréna, valamint debreceni Főnix Aréna után. A bruttó 24 milliárdból elkészült csarnok kivitelezését a Fejér-B.Á.L. Zrt. és az Épkar Zrt. konzorciuma végezte el, így nem lehet túlzottan nagy meglepetés az sem, hogy a most felmerülő kiegészítő munkákat is ők nyerték el. | Még 113 milliót kapnak Mészáros Lőrinc gyerekei, van még egy kis munka hazánk legnagyobb sportcsarnokán | Bár idén januárban átadták a bruttó 24 milliárd forintból készült multifunkciós sportlétesítményt Tatabányán, még akad rajta némi munka. 5 építőiparban jeleskedő társaság kapott "meghívást": A feladat nem volt más, mint, hogy a mintegy 6000 férőhelyes multifunkcionális sportcsarnokban 5 darab büfét és catering konyhát alakítsanak ki, valamint az ezekhez funkcionálisan kapcsolódó helyiségeinek végleges - tehát beépített berendezésekkel felszerelt - kialakítása az üzemeltetési időszakban szerzett tapasztalatok és igények figyelembevételével.
A mintegy 6200 férőhelyes létesítmény Magyarország negyedik legnagyobb sportcsarnoka. A bruttó 24 milliárdból elkészült csarnok kivitelezését a Fejér-B.Á.L. Zrt. és az Épkar Zrt. konzorciuma végezte el, így nem lehet túlzottan nagy meglepetés az sem, hogy a most felmerülő kiegészítő munkákat is ők nyerték el. | null | 1 | https://mfor.hu/cikkek/makro/meg-113-milliot-kapnak-meszaros-lorinc-gyerekei-van-meg-egy-kis-munka-hazank-legnagyobb-sportcsarnokan.html | 2022-07-04 20:45:00 | true | null | null | mfor.hu |
A Várban tüntettek tegnap este amiatt, hogy Novák Katalin aláírta a kata módosításáról szóló törvényt, amikor a szervező momentumosok megtudták, hogy Palkovics László pár száz méterrel arrébb a 21 nevű étteremben van. Ahogy megírtuk tegnap, oda is mentek egy futárral, hogy Palkovics magyarázza meg neki, miért lehetetlenítik el a katát. A miniszter azt mondta, hogy ezt megtették már többször, és most zavarják az étterem többi vendégét, de kipréseltek belőle egy időpontot, amikor fogadja majd a futárt, erre kezet is ráztak.
Van azonban egy pikáns részlete ennek a váratlan találkozónak.
Miközben mindenki Palkovicsra, Gelencsér Ferenc Momentum-elnökre és a futárra koncentrált, kevés figyelem jutott az asztaltársaságra. Nem is az az érdekes, hogy ott volt Vitézy Dávid közlekedésért felelős államtitkár is. Az már sokkal inkább, hogy kettejük társaságában ott ült az asztalnál a helyzetben feszengő Sárváry István is. Ő Mészáros Lőrinc cégének, a V-Híd Zrt.-nek a vezérigazgatója.
A Mészáros Lőrinc tulajdonában lévő V-Híd Zrt. saját magáról azt írja, hogy "a magyarországi építőipar egyik legfiatalabb, dinamikusan fejlődő vállalata, amely az ország számos pontján valósít meg európai uniós és hazai finanszírozású vasútépítési projekteket". A társaság fő tevékenysége a vasútépítés, vasúti pályaépítés és korszerűsítés. A vasútfejlesztés pedig éppen Palkovics minisztériumához tartozik. Sőt, óriási, több ezer milliárdos program van készülőben.
Éppen Palkovics László miniszter beszélt arról másfél hete, hogy "a magyar kormány vasútbarát, pontosan érti a vasúti rendszer fejlesztésének jelentőségét, a következő 10-15 év mindenképpen a vasútról fog szólni". A kormány nagyjából 6 000 milliárd forintot szán fejlesztésekre a következő időszakban. Ebből 4 000 milliárd forintot fordítanak a vasúti infrastruktúra fejlesztésére és 2 000 milliárdot "a vasúti gördülőállomány továbbfejlesztésére". Várhatóan 2023 elejére elkészül Magyarország új közlekedési stratégiája, amelyben 2040-ig rögzítik az ágazati célokat; a kormány július 27-én tárgyalja - és a tervek szerint el is fogadja - az új vasúti stratégiát - közölte július 8-án, a Magyar Vasúttörténeti Parkban tartott 72. Vasutasnapon az ipari miniszter.
Azon az eseményen ott volt Vitézy Dávid is. A közlekedésért felelős államtitkár azt mondta: világszerte azt tapasztalják, nem volt helyes a közúti szállításra építő korábbi politika, a vasútfejlesztés jelenti a jövőt. A hagyományos vasúti technológiára építve a digitalizáció eszközeivel "a vasútnak nagyon is van jövője". Éppen ezért a MÁV-Volán csoportra alapozva fejlesztik a vasúti áru- és személyszállítást a következő évtizedben.
Vitézy szerint számos fejlesztés zajlik a magyar vasút életében, például a határok mentén, a szerb határ felé jelenleg is dolgoznak, hogy augusztus elsején a Szeged-Röszke vonal első szerelvénye áthaladhasson, a nyugati-határon digitalizációs fejlesztésen dolgoznak. Nagy tervek vannak a Budapest-Belgrád vasútvonal vagy a V0 teherforgalmi vasútvonal fejlesztésével.
És ha már a Budapest-Belgrád vasútvonal szóba került a vasutasnapon. Annak legfőbb magyar résztvevője éppen a V-híd Zrt, de dolgoztak/dolgoznak számos nagy vasútépítési projektben is. A vezetője pedig hétfő este poharazgatott Palkovicsékkal.
A hang pocsék, de érdemes megnézni, mennyire feszeng a nem várt nyilvánosság miatt Sárváry.
A cég akkor kezdett igazán felfutni, amikor - a korábban L. Simon László alatt kulturális fejlesztésekért felelős helyettes államtitkár, majd a Forster Gyula Nemzeti Örökségvédelmi és Vagyongazdálkodási Központ elnöki posztját is betöltő, de onnan Lázár János által 2015-ben menesztett - Sárváry beszállt a cégbe 2016-ban. Mészáros Lőrinc 2018 elején vette át a részesedését is, Sárváry ugyanakkor maradt vezérigazgató.
Kérdéseket küldtünk a minisztériumnak, hogy miért találkozik a minisztérium vezetése egy olyan cég vezetőjével, amely számos vasúti közbeszerzésben vett részt eddig is és vehet részt a jövőben is, és miről egyeztettek, de nem kaptunk választ. SMS-t írtunk Vitézy Dávidnak is, de ő azt írta vissza, hogy "Miniszter úr programjai kapcsán a TIM sajtó tud válaszolni, kérem keresse őket". A V-Híd Zrt.-nek is írtunk, de nem válaszoltak. | Éppen Mészáros Lőrinc fontos emberével találkozott az ipari minisztérium felső vezetése | A Várban tüntettek tegnap este amiatt, hogy Novák Katalin aláírta a kata módosításáról szóló törvényt, amikor a szervező momentumosok megtudták, hogy Palkovics László pár száz méterrel arrébb a 21 nevű étteremben van. Ahogy megírtuk tegnap, oda is mentek egy futárral, hogy Palkovics magyarázza meg neki, miért lehetetlenítik el a katát. A miniszter azt mondta, hogy ezt megtették már többször, és most zavarják az étterem többi vendégét, de kipréseltek belőle egy időpontot, amikor fogadja majd a futárt, erre kezet is ráztak. | null | 1 | https://444.hu/2022/07/19/eppen-meszaros-lorinc-fontos-emberevel-talalkozott-az-ipari-miniszterium-felso-vezetese-amikor-a-momentum-odavitt-hozza-egy-tiltakozo-futart | 2022-07-19 00:00:00 | true | null | null | 444 |
Palkovics László ipari miniszter és Vitézy Dávid államtitkár társaságában Mészáros Lőrinc egyik, jelentős állami tendereket elnyerő vasúti építőcége, a V-Híd Zrt. vezérigazgatója, Sárváry István is ott ült annál az éttermi asztalnál, amelyhez a katatörvény elleni tüntetés közben ment oda a budai Várban egy Wolt-futár és Gelencsér Ferenc, a Momentum elnöke.
Az eset után elküldtük kérdéseinket Palkovics László minisztériumának arról, hogy miről egyeztettek Sárváry Istvánnal az éttermi asztalnál, és miniszterként nem tartja-e összeférhetetlennek az ilyen informális egyeztetést egy állami tendereken nyertes cég vezérigazgatójával.
A Technológiai és Ipari Minisztérium kedd esti közleménye szerint Palkovics vacsoraasztalához „egy figyelemre éhes képviselő terelt oda tegnap este kamerák kíséretében egy fiatal futárt”. Mint írták, bár adóügyekben a miniszter nem illetékes, személyes megbeszélésre hívta a tüntetőt, az időpontról a közlemény szerint már egyeztetnek. „Miután az élőben közvetített történteken nem sikerült fogást találni, a baloldali sajtó már az asztaltársaságba belekötve habosítja tovább a semmit” – írták, majd a következőképpen indokolták a vacsorát:
„A miniszter eredményes munkavégzéséhez elengedhetetlen, hogy a tárcája hatáskörébe tartozó ágazatok meghatározó vállalataival állandó kapcsolatot tartson, helyzetükkel, kihívásaikkal tisztában legyen, gyakorlati tapasztalataikat a jogalkotásban, stratégiai tervezésben figyelembe vegye. Másban minden célját tévesztett rágalom ellenére sem tudná, hiszen a vasúti beruházások állami megrendelése nem a Technológiai és Ipari Minisztérium feladata.”
Azt ugyanakkor hozzáteszik, hogy a minisztérium valóban érdekelt „a már futó beruházások, köztük a V-Híd közreműködésével megvalósuló kiemelt fejlesztések, a Budapest-Belgrád és az azzal szorosan összefüggő Szeged-Röszke korszerűsítések sikeres végrehajtásában. A miniszter korábban hasonló keretek között egyeztetett az Audi, a Mercedes, a Rheinmetall vagy az Airbus képviselőivel is. Így vélhetően a jövőben is alkalmat fog találni a jelentős iparági szereplőkkel, fontos vállalati partnerekkel való egyeztetésekre, a baloldal rosszallása ellenére még akkor is, ha a résztvevők csak az esti órákban, vacsora mellett tudnak egy asztalhoz ülni.”
A budai Várban tartott hétfő esti, katatörvény elleni demonstráción Gelencsér Ferenc, a Momentum elnöke fülest kapott arról, hogy a 21 nevű étterem teraszán ott ül Palkovics László ipari miniszter, aki egyébként a Várban lakik. Gelencsér egy Wolt-futárral együtt odament a miniszterhez és társaságához, és arra kérte Palkovicsot, magyarázza el, mihez kezdjen most a futár. Palkovics igyekezett udvarias maradni, azt mondta: sokszor elmondták már, miért volt szükség a kata szabályainak megváltoztatásra. Végül megállapodtak abban, hogy a miniszter később személyesen is egyeztet majd a kérdésről a futárok képviselőjével.
Sárváry István korábban L. Simon László korábbi kulturális államtitkár egyik helyettes államtitkára volt a Miniszterelnökségen, majd a Mészáros Lőrinc tulajdonában álló V-Híd Építő Zrt. vezérigazgatója lett. | Elmagyarázták Palkovicsék, miért vacsoráztak együtt Mészáros Lőrinc cégének vezetőjével | Palkovics László ipari miniszter és Vitézy Dávid államtitkár társaságában Mészáros Lőrinc egyik, jelentős állami tendereket elnyerő vasúti építőcége, a V-Híd Zrt. vezérigazgatója, Sárváry István is ott ült annál az éttermi asztalnál, amelyhez a katatörvény elleni tüntetés közben ment oda a budai Várban egy Wolt-futár és Gelencsér Ferenc, a Momentum elnöke. | null | 1 | https://telex.hu/belfold/2022/07/19/palkovics-meszaros-lorinc-vasutepito-ceg-etterem-ragalom | 2022-07-19 10:13:00 | true | null | null | Telex |
A legtöbb szerződés, a legtöbb szerződő partner, a legtöbb pénz taxira, ajándéktárgyakra és édességre – a KDNP frakciójának 2018 és 2022 közötti szerződései sok szempontból rekordot jelentenek a többi párt között. Nemcsak abban, hogy sokkal több céggel szerződtek, mint a majdnem tízszer akkora Fidesz-frakció, de abban is, hogy a parlamenti pártok között egyedüliként nyilvánosságra hozták a magánszemélyként nekik bedolgozók neveit.
Ez utóbbi kifejezetten furcsaság, a frakciók – nyilvános – szerződései között a magánszemélyek nevét a GDPR-ra hivatkozva már évek óta nem közlik, a kereszténydemokraták szerződései között most mégis megtették azt. Nem tudjuk, hogy az ügyben az Országgyűlés Hivatala „hibázott”, vagy a KDNP tartja ennyire fontosnak az átláthatóságot, de ez utóbbi kevésbé tűnik valószínűnek. Meg akartuk kérdezni őket, hogy mi az oka a kivételesen világos adatközlésnek, de a frakció megkeresésünkre nem reagált.
Szerződések százai
Elfáradhatott Simicskó István keze, amikor aláírogatta a KDNP-frakció elmúlt négyéves szerződéseit. A képviselőcsoport ugyanis közel ötszáz szerződést kötött, jelentős részben kisvállalkozásokkal és ügyvédi irodákkal, valamint magánszemélyekkel, akik nagyrészt természetesen azzal foglalkoznak, amivel a legtöbb párthoz kötődő magánszemély: tanácsadással.
A frakció nagyon nagylelkű volt anyapártjával, amikor az egyik 2020-as törvénymódosítás engedményének köszönhetően 150 millió forinttal támogatta meg azt. Ez messze a legnagyobb kiadásuk volt, de természetesen elmarad attól, hogy a Fidesz-frakció 2020-ban ugyanezt a törvényt kihasználva 5 milliárd forinttal dobta meg saját pártját.
A legnagyobb nyertesek
A KDNP-frakció legjobban kereső „alvállalkozója” Hojdák Gergely irodalomtörténész volt, aki négy év alatt több mint 34 millió forintért tervezett és helyezett el online hirdetéseket a frakciónak. Bár ennyi pénzért dolgozni megterhelő lehet, Hojdáknak azért jutott ideje mellette véleménycikkeket írni is, munkássága a Jezsuita Kiadó honlapján és a Mandineren is olvasható.
A KDNP gazdasági hátországának fontos része a Szenzor Számítógépközpont Kft., amely körülbelül 25 millió forint értékben kapott megbízásokat informatikai és nyomtatási feladatokra. A cég résztulajdonosa Eőry Örs, a KDNP érdi szervezetének egykori elnöke, de korábban tulajdonos volt benne Eőry Csaba is, aki a kormánypártok Informatikai és Telekommunikációs Bizottságát vezeti.
A Szenzor Kft. neve korábban akkor merült fel a médiában, amikor a cég bedolgozott a 2018-as választásokon használt informatikai rendszer kialakításába a külföldi lakóhellyel rendelkező szavazók voksolását kidolgozva. Mint ismert, a Nemzeti Választási Iroda rendszere akkor a választás közben máig ismeretlen okokból órákra elérhetetlen volt.
Szintén jól keresett a frakcióból Haág Zalán, aki négy év alatt több mint húszmillió forintért dolgozott a párt honlapjának „főszerkesztőjeként”. Ő civilben egyébként a Szegedi Tudományegyetem oktatója és a város történetének szakértője is, ezzel párhuzamosan pedig képviselő a szegedi önkormányzatban.
Ehhez a körhöz tartozik a négy év alatt 18,2 millió forintért szerződést kapó Civil Flotta Bt., amely Zentai László író, KDNP-s tanácsadó cége. Zentai régi motoros a párt mellett, 2011 és 2013 között például ő kapta a legnagyobb értékben a szerződéseket a KDNP-től, de azóta is a folyamatosan segíti a frakciót. Ő dolgozta ki például a párt NŐK 40 elnevezésű, nők helyzetével foglalkozó programját is, amelyre ezek szerint nem volt alkalmas női jelentkező.
Senkit nem hagyunk az út szélén
Szintén a párt régi partnere Faur Kálmán, a Fidesz rendszergazdája, aki most négy év alatt 8,5 millió forint értékben kapott szerződést a KDNP frakciójától Naphold 2006 Kft. nevű cégével. A dokumentumok szerint informatikai szolgáltatásokon kívül fényképek szkennelését és digitalizációját is végezte a frakciónak.
A régi bizalmasok köre azonban még ezzel sem ért véget. Több mint 11,2 millió forintért szerződött a frakció Hidvéghiné dr. Pulay Brigittával, Hidvéghi Balázs fideszes EP-képviselő feleségével a „teremtésvédelemmel” kapcsolatos tanácsadásra. A Hidvéghi házaspár egyébként szakértőnek számít a témában, a fideszes képviselő szerint ugyanis egyrészt „az vesse az első követ Szájerre, aki bűntelen”, másrészt „LMBTQ-diktátum” az azonos neműek házasságának kiterjesztése.
Nem hagyta az út szélén a KDNP Nógrádi László volt képviselőt és minisztert sem. 8,2 millió forint értékben kapott ugyanis szerződést Nógrádi cége, a Zalagyöngye 96 Bt., amely „határ menti együttműködéssel kapcsolatos” tanácsokat adott a pártnak. Ezenkívül:
7,3 millióért kapott szerződést Mákné Kovács Zsuzsanna, aki korábban a Jobbik képviselő-jelöltje volt;
2,5 millió forintért adott tanácsokat Bajor Gergő Péter, aki Rétvári Bence köréhez tartozik és a dunakanyari korrupciós ügyekkel hozható kapcsolatba;
illetve 600 ezer forintért lehajolt Hoffmann Rózsa volt oktatási államtitkár is.
Evés, ivás, ajándékozás
A KDNP frakciója már az előző ciklusban is arról volt híres, hogy rengeteg csokoládét, tömény italt, ajándéktárgyat rendelt, ezt a jó szokásukat pedig azóta sem hagyták el. A frakció így több mint 33 millió forint értékben rendelt a Metróból főleg reprezentációs céllal, de a H&P Kincses Sziget Kft.-től is közel 24 millió forintért vásároltak vizet és ajándékcsomagokat.
Ez utóbbi azért is érdekes, mert a H&P Kincses Sziget Kft. az Opten szerint valóban kiskereskedelemmel foglalkozik, erről azonban az interneten semmilyen információ nem található meg. Van ugyanakkor egy Apartmanház Ráckevén, amit egy H&P Kincses Sziget Kft. nevű cég üzemeltet, így talán onnan szállítják ki a vizet és az ajándékcsomagokat.
Négy év alatt tízmillió forint ment el ajándékkosarakra a Selektiv Kft.-nél is, amely több kiszerelésben is forgalmazza ezeket. Közel háromszázezer forint értékben rendelt a frakció Drink Master Kft.-től italokat, ez utóbbi alkoholok egész sorát szállítja ki. De nem maradhatott ki az ásványvíz a KDNP-től sem, egyrészt fizettek közel 900 ezer forintot vízautomaták bérlésére és üzemeltetésére a Clearwater nevű cégnek, másrészt több mint háromszázezer forintot a Ge-Ba Foodnak ásványvízért.
Szintén ajándékcsomagokat szerzett be a KDNP frakciója közel hétmillió forint értékében az Eltérő Sebesség Közhasznú Egyesülettől. Ez a szervezet fogyatékos, sajátos nevelési igényű és hátrányos helyzetű gyerekeknek segít a fejlődésben és a társadalmi integrációban.
A törvények rögös útjain
A többi párthoz hasonlóan a KDNP frakciója is jogi tanácsadásra szorult az elmúlt négy évben – ellenére annak, hogy tele vannak jogászokkal. Ennek megfelelően szerződtek jogi tanácsadásra:
közel 15 millió forintért dr. Édes Balázzsal;
közel 12 millióért dr. Garadnay Kingával, a Baranya Megyei Államigazgatási Kollégium (volt) elnökével;
10,9 millióért dr. Németh Rolanddal, aki a Fideszt is segíti tanácsaival;
és több mint 7 millióért a Buckó Ügyvédi Irodával, amely több minisztériumnak is dolgozik, a frakciót pedig többek között „helyreigazítással és egyéb személyiségi jogi ügyekkel” kapcsolatban látja el tanácsokkal.
Simicskó István, a filmsztár
Önnek is megvannak a szuper KDNP-s filmek? Nekünk nem, de frakció szeret klipeket és „imázsfilmeket” készíttetni a képviselőkről, amelyek a párt YouTube-oldalán is megleshetők. A frakció négy év alatt:
több mint 12 millió forintért szerződött az Imagine Films Kft.-vel videók készítésére;
11 millióért Fejes Györggyel klipek forgatására;
9,5 millióért az Igen Média Kft.-vel „imázsfilm forgatókönyv-koncepciók kidolgozására”;
és 4,8 millió forintért Elekes Tamással szintén klipek készítésére.
A munkának pedig meg is van az eredménye, ezen a videón például Semjén Zsolt WC-papírt és gyereket pakolászik, majd telefonál. A listát pedig lezárhatjuk azzal, hogy
12,7 millióért kutatott közvéleményt a Nézőpont a KDNP-frakciónak;
11,3 millió forintot kapott a Rákóczi Szövetség;
és 9,4 millióért szállította a képviselőket a Főtaxi.
Összességében tehát kereszténydemokrata képviselőként sincs mire panaszkodnia a frakcióban ülő 16 úrnak és egy hölgynek. | Hoffmann Rózsa és Hidvéghi Balázs felesége is feltűnik a KDNP tanácsadói között | Négy év alatt több mint ötvenmillió forint ment el reprezentációra, több mint százmillió pedig a párt volt politikusainak cégeihez a KDNP-frakciótól. 2018 és 2022 között fontosak voltak a képviselőkről készülő videók, az ajándékkosarak és a jogi, valamint „teremtésvédelmi” tanácsok is. Egy volt miniszter, egy volt államtitkár és egy jótékonysági szervezet is kapott szerződést, na de mire költött a KDNP-frakció? | null | 1 | https://telex.hu/belfold/2022/07/19/kdnp-frakcio-szerzodesek | 2022-07-19 10:25:00 | true | null | null | Telex |
Palkovics László ipari miniszter és Vitézy Dávid államtitkár társaságában Mészáros Lőrinc egyik vasúti építőcégének vezérigazgatója, Sárváry István is ott ült annál az éttermi asztalnál, amelyhez a katatörvény elleni tüntetés közben ment oda a budai Várban egy Wolt-futár és Gelencsér Ferenc, a Momentum elnöke.
A budai Várban tartott hétfő esti, katatörvény elleni demonstráción Gelencsér Ferenc, a Momentum elnöke fülest kapott arról, hogy a 21 nevű étterem teraszán ott ül Palkovics László ipari miniszter, aki egyébként a Várban is lakik. Gelencsér ezért egy Wolt-futárral együtt odament a miniszterhez és társaságához, és arra kérte Palkovicsot, magyarázza el, mihez kezdjen most a futár. Palkovics igyekezett udvarias maradni, azt mondta: sokszor elmondták már, miért volt szükség a kata szabályainak megváltoztatásra. Végül megállapodtak abban, hogy a miniszter később személyesen is egyeztet majd a kérdésről a futárok képviselőjével.
A 444.hu közvetítésén látható képek és videó tanúsága szerint a miniszter három emberrel beszélgetett az étterem teraszán. Közülük az egyik Vitézy Dávid közlekedésért felelős államtitkár volt. Abban semmi különös nincs, ha egy miniszter este az államtitkárával iszogat egy asztalnál, és munkahelyi vagy akár magánjellegű dolgokról beszélget.
Sokkal több kérdést vet fel viszont a Vitézyvel szemben ülő ember személye. Ő ugyanis Sárváry István, a Mészáros Lőrinc tulajdonában álló V-Híd Zrt. vezérigazgatója. A cég vasútépítéssel, vasúti pályaépítéssel és korszerűsítéssel foglalkozik, több jelentős állami tender győztese. Ők nyerték meg például a Kelenföld–Százhalombatta, a Füzesabony–Debrecen, a Szeged–Röszke, a Békéscsaba–Lőkösháza, a Debrecen–Balmazújváros és a Déli körvasút fejlesztését. A V-Hídnak 2021-ben 62 milliárd forint nettó árbevétele és 16 milliárd forint adózás előtti eredménye volt. Jelenleg 152 alkalmazottja van.
Sárváry Istvánt korábban L. Simon László kulturális államtitkár bizalmasaként emlegették. Eredetileg L. Simon egyik helyettes államtitkára volt a Miniszterelnökségen, ahol a kiemelt kulturális fejlesztésekért felelt. Miután konfliktusok alakultak ki Lázár János miniszter és az egyre nagyobb befolyásra szert tevő L. Simon között, Lázár egyebek mellett megszüntette Sárváry pozícióját is.
Sárváryt ezért 2015-ben kinevezték a Forster Gyula Nemzeti Örökségvédelmi és Vagyongazdálkodási Központ élére úgy, hogy az előtte egy évvel kinevezett igazgatót különösebb indoklás nélkül menesztették. Lázár János aztán 2016-ban menesztette a Forster Központ éléről is Sárváryt (a Központ 2017. január 1-jével meg is szűnt), aki ezután lett a Mészáros Lőrinc tulajdonában álló V-Híd Építő Zrt. vezérigazgatója.
A 2015-ben alapított cég mostanra fontos szereplője lett a magyar vasútépítési piacnak. 2020-ban beszereztek egy olyan gépláncot, amely egyszerre képes felszedni a vasúti sínpárokat és lefektetni, építeni is. Ilyen eszköze akkor Európában csak három cégnek volt. A gép bemutatásán akkor Palkovics László miniszter is részt vett.
Elhangzott, hogy ez a fejlesztés növeli a V-Híd esélyeit külföldi megbízások elnyerésére is, főleg a Balkánon, ahol napirenden van a nagyrészt kínai hitelből és kínai partnercégekkel közös gigantikus beruházás, a 750 milliárd forintos Belgrád–Budapest-vasútvonal építése. A beruházás fővállalkozója a Mészáros-birodalomhoz tartozó RM International Zrt., amelynek igazgatóságában jelen van Sárváry István is.
Információink szerint a Technológiai és Ipari Minisztériumnál már csak egy közlekedési nagyberuházás maradt, miután Lázár János minisztériuma átvette a NIF Zrt.-t és a fejlesztési nagyprojekteket: a Budapest–Belgrád-vasútvonal építése. Ennek egyik kivitelezője a V-Híd, és a beszélgetés forrásaink szerint arról szólt, hogy a beruházást fel kell gyorsítani.
Írásban elküldtük kérdéseinket Palkovics László minisztériumának arról, hogy miről egyeztettek Sárváry Istvánnal az éttermi asztalnál, és miniszterként nem tartja-e összeférhetetlennek az ilyen informális egyeztetést egy állami tendereken induló cég vezérigazgatójával.
A Városi és Elővárosi Közlekedési Egyesület (VEKE) a Facebook-oldalán azt írja: a V-Híd egy meghirdetett stratégia mentén sorban felvásárolja a teljes magyar vasútépítési szektort, tervezőcégektől a kivitelező szakcégekig, hogy ne is legyen fizikailag sem konkurenciája. A VEKE úgy tudja, hogy az asztaltársaság negyedik tagja Szeneczey Balázs, Vitézy helyettese volt, aki a Nemzeti Közlekedési Központ Nonprofit Zrt. (NKK) megbízott vezérigazgatója. | Mészáros Lőrinc vasútépítő cégének vezetője is ott ült Palkovics László asztalánál az étteremben | Palkovics László ipari miniszter és Vitézy Dávid államtitkár társaságában Mészáros Lőrinc egyik vasúti építőcégének vezérigazgatója, Sárváry István is ott ült annál az éttermi asztalnál, amelyhez a katatörvény elleni tüntetés közben ment oda a budai Várban egy Wolt-futár és Gelencsér Ferenc, a Momentum elnöke. | null | 1 | https://telex.hu/belfold/2022/07/19/palkovics-laszlo-sarkozy-istvan-v-hid-zrt-vitezy-david-budai-var-etterem | 2022-07-19 09:42:00 | true | null | null | Telex |
Folytatódik a törvénygyár a parlamentben. 135 igennel és 45 nemmel kedd délelőtt elfogadták az országgyűlési törvény módosítását.
A törvénycsomag legfontosabb pontja, hogy módosítják a vagyonnyilatkozati rendszert, és a jövőben a magyar országgyűlési képviselőknek is az Európai Parlament szabályai szerint kell nyilatkozniuk a vagyoni helyzetükről.
Az eddigiekhez képest újdonság lesz, hogy be kell számolniuk a képviselői megbízatásukat megelőző három évben végzett tevékenységükről, valamint azokról a tevékenységekről is, amelyekből adóköteles jövedelem származik, továbbá az olyan gazdasági társaságokban meglévő érdekeltségeikről, amelyek szerintük befolyást gyakorolhatnak a közpolitikával kapcsolatos kérdésekre.
Nem kell ugyanakkor beírniuk az ingatlanjaikat, autóikat és egyéb ingóságaikat, mint ahogy a megtakarításaikról, hiteleikről, tartozásaikról sem kell nyilatkozniuk.
Így a jövőben nem fogjuk tudni nyomon követni Lázár János földvásárlásait, Rogán Antal folyamatosan terebélyesedő megtakarításait, vagy hogy Szijjártó Péter visszafizeti-e valaha a szüleitől kapott kölcsönt. De azt sem fogjuk megtudni, hogy Orbán Viktornak sikerül-e félretennie a nemrég megszavazott fizetésemelés után, családtagjai vagyoni helyzetét pedig még a mentelmi bizottság tagjai sem ismerhetik meg. Az uniós szabályozás szerint ugyanis a képviselők hozzátartozóinak nem kell vagyonnyilatkozatot tenniük.
Abban viszont továbbra sem lesz változás, hogy a vagyonnyilatkozatok hibás kitöltését lényegében nem fogják büntetni.
A képviselőknek augusztus 5-ig kell az új rendnek megfelelően leadni a vagyonnyilatkozatot. Hargitai János, a mentelmi bizottság elnöke a parlamenti vitában arról beszélt: egyszerűbb lesz az eljárás, mint amit megszokhattak, bizonyos fogalmak azonban gondot okozhatnak a képviselőknek az első kitöltés során. „Azt gondolom, hogy egy nyilatkozat után belerázódunk, és ezt az új rendet az eddigi megszokott jó színvonalon a képviselőink tartani fogják” – fogalmazott a Fidesz képviselője a parlamenti vitában, aki főként az uniós vagyonnyilatkozati rendszerrel szembeni fenntartásairól beszélt.
Áprilisban még a kormánypárti sajtóban a korrupció melegágyának nevezték Brüsszelt az európai uniós vagyonnyilatkozati rendszer hiányosságai miatt. Alig három hónappal később azonban az uniós integrációra és a Brüsszelből diktált magas jogállami feltételekre hivatkozva mégis megszavazták a javaslatot.
A képviselőknek és minisztereknek mostantól nem kell minden évben beszámolniuk a vagyoni helyzetükről. A javaslat szerint elegendő lesz, ha a képviselők a mandátum felvételekor, azaz négy év alatt összesen egy alkalommal nyilatkoznak. Ezt követően már csak az esetleges változásokat kötelesek bejelenteni a mentelmi bizottságnak.
Bár a képviselők különösebb következmények nélkül eddig is azt írhattak be, amit csak akartak, nemegyszer fordult elő olyan, hogy a sajtó rajtakapta őket, ha kihagytak valamit, vagy tévesen töltötték ki a dokumentumot. Ennek a kockázata a módosítás után szinte a nullával lesz egyenlő. Minderről itt írtunk bővebben.
Pénzelvonások és lex Hadházy
Ugyanebben a törvényben jelentős pénzeket vonnak el a parlamenti frakcióktól, hogy ezt a pénzt aztán betegyék a rezsivédelmi alapba. Az elfogadott jogszabály szerint összesen 3 milliárd forinttal kevesebbet kapnak a jövőben az ellenzéki pártok, és 2 milliárd forinttal csökkentették a a kormánypártok állami támogatását.
Ezenfelül létszámleépítésekre is kényszerítik az ellenzéki pártokat, a jövőben kevesebb alkalmazott bérét fizeti majd az Országgyűlési Hivatal. A javaslatról korábban itt írtunk bővebben.
Tovább korlátozzák továbbá azoknak a megválasztott képviselőknek a jogait, akik nem tették le az esküt a parlamentben. A módosítás egyedül Hadházy Ákost érinti, aki nem ment be az Országgyűlés május 2-i alakuló ülésére, azóta pedig Kövér László házelnök nem tűzte napirendre az eskütételét.
Amíg ez nem történik meg, az eddigi szabályozás szerint nem vehet részt az Országgyűlés és az országgyűlési bizottságok ülésein, tanácskozási és szavazati jogát nem gyakorolhatja, indítványt nem nyújthat be, az Országgyűlés tisztségeire, illetve országgyűlési bizottságba nem választható meg, valamint nem alakíthat frakciót, és nem kap fizetést sem.
A módosítás ezt azzal egészítette ki, hogy az eskü letételéig nem kérhet tájékoztatást az állami szervek vezetőitől és minősített adatokhoz sem férhet hozzá Hadházy Ákos. A független képviselő szerint gyakorlati jelentősége a módosításnak nincs, viszont jól jelzi, hogy a Fideszt mennyire zavarta, hogy ő nem vett részt a parlament alakuló ülésén. A javaslatról és Hadházy reakciójáról itt írtunk részletesebben. | Megszavazták a vagyonnyilatkozati rendszer teljes átalakítását | Folytatódik a törvénygyár a parlamentben. 135 igennel és 45 nemmel kedd délelőtt elfogadták az országgyűlési törvény módosítását.
A törvénycsomag legfontosabb pontja, hogy módosítják a vagyonnyilatkozati rendszert, és a jövőben a magyar országgyűlési képviselőknek is az Európai Parlament szabályai szerint kell nyilatkozniuk a vagyoni helyzetükről | null | 1 | https://telex.hu/belfold/2022/07/19/europai-unio-vagyonnyilatkozati-rendszer-szavazas | 2022-07-19 10:51:00 | true | null | null | Telex |
A párt 13 éves fennállása alatt sok dolgot megélt: a Lehet Más a Politika fennállása óta már túl van egy nagyobb pártszakadáson is – ezután jött létre a Párbeszéd Magyarországért (PM) – és több nagyobb kilépési hulláma is volt, elegendő Szél Bernadett és Hadházy Ákos kiválására gondolni.
2010-ben 15 fős frakciót alakíthattak, ez a szám a pártszakadás után jelentősen csökkent. A 2014-ben alakult Országgyűlésben épp hogy átlépték a frakció alakításhoz szükséges küszöböt, így öt képviselőjük volt. A szerződések tekintetében vizsgált 2018-ban kezdődő ciklusra, Szél Bernadett vezetésével, a párt hét százalékot kapott listán, összesen pedig nyolc képviselőjük lett, ebből egy egyéni mandátummal került be. Még 2018-ban ketten is távoztak a frakcióból, Szél Bernadett és Szabó Szabolcs kilépésével az LMP frakciója az Országgyűlésben hatfősre csökkent. A 2022-es választáson az ellenzéki összefogásnak is köszönhetően a párt ismét bejutott az Országgyűlésbe, ahol öt képviselőjükkel ismét önálló frakciót alakítottak.
Zöld cégek
A zöldpártnak több olyan céggel is van szerződése, aminek a nevében ott van a „zöld”: Zöld Média Ügynökség, Zöld Baranya Kft. Nem véletlen az elnevezés, mindkét, alig pár éves cég vezetője fontos vagy volt fontos embere a pártnak. A Zöld Média Ügynökség tulajdonosa Pitz Dániel, az LMP ifjúsági tagozatának korábbi elnöke. Pitz a nemrég megszűnt Ökopolisz Alapítvány révén, az LMP-hez köthető Jövő TV-nél is dolgozott. Cégével, a Zöld Média Ügynökséggel háromszor is kötöttek szerződést, egyenként valamivel több mint 7 millió forint és mindhárom esetben „képviselői social média felületek kezelésre” és „hirdetések indítására” szóltak a megbízások. A Zöld Média, azaz Pitz Dániel cége így az előző négyéves ciklusban több mint 23 millióval gazdagodott social felületek kezeléséből, mindezt 16 hónapnyi munkáért.
A másik „zöldcéggel” nyolcszor is szerződött az LMP-frakció. A bejegyzett tulajdonos itt is egy ismert név, aki szintén erősen kötődik, illetve kötődött az LMP-hez. Angyal Károly az LMP pártigazgatója volt korábban, most a Zöld Baranya Kft.-t vezeti. A nyolc szerződés összege változó, de minden esetben vagy social media felületek kezelésével vagy hirdetéskezeléssel foglalkozott az Angyal vezette Zöld Baranya. Négy év alatt 21 milliót költött el erre a frakció.
Ismert és jól ismert nevek a párt körül
Schiffer András, az LMP alapítója, egykori társelnöke és frakcióvezetője annak ellenére, hogy már nem politikusként vesz részt a közéletben – bár véleményét még sűrűn osztja meg politikai témákban –, továbbra is pénzhez jut volt pártjától. A Schiffer és Társai Ügyvédi Iroda négy év alatt nyolc szerződés formájában, közel 19 millió forint értékben segítette ki jogi tanácsokkal az LMP-frakciót.
Az LMP frakciója szerződésben állt 2020-ban és 2021-ben is a Hal-Lak Kereskedelmi és Szolgáltató Bt.-vel. Az Opten céginformációs rendszer alapján ennek a tulajdonosa az ATV műsorvezetőjének, Rónai Egonnak a felesége, aki szintén az ATV munkatársa. A szerződések tárgya mind az öt esetben „médiaszereplések elemzése” és „tanácsadás és tréning” volt, összesen 9,2 millió forintért. Ennek kapcsán egy esetleges összeférhetetlenségről, illetve arról, hogy a műsorvezető vagy a cégtulajdonos feleség adott-e tanácsokat, megkérdeztük az ATV vezérigazgatóját, Németh S. Szilárdot és Rónai Egont is. Németh S. Szilárd vezérigazgató válaszában azt írta, hogy Rónai Zsanett tájékoztatta őket az együttműködésről. Mivel kizárólag kulturális műsorokat szerkeszt az ATV-n, politikai és hírműsorokban nem vesz részt, ezért nem találták aggályosnak a szerződéseket. Rónai Egon pedig azt válaszolta, hogy a bt.-nek nem tagja és nem is munkavállalója, ilyesformán az összeférhetetlenség nem merült fel. Válaszaikban mind két fél leírta, hogy Rónai Zsanett cége már nem áll szerződésben a párttal.
De más, az előző kampányból ismerős név is tartott intenzív médiatréninget a frakciónak. Bár a mostani listában a magánszemélyeknek kifizetett tanácsadói pénzek nem szerepelnek, a HVG 2020-as cikke alapján az egykori Momentum-alapító Zaránd Péter is tartott tréningeket a pártnak, majd ez után még öt hónapon át személyes kommunikációs és menedzsmenttréning címen számlázott a frakciónak. Zaránd a 2022-es választási kampány idején Márki-Zay Péter kampányfőnöke volt, előtte pedig az LMP által is támogatott főpolgármester-jelölt, Puzsér Róberté.
Költöttek még kommunikációs tanácsadásra az elmúlt négy évben a Hidon Kereskedelmi és Szolgáltató Bt.-nél, ez majdnem 10 millió forint volt. Itt érdekes, hogy a Hidon Kereskedelmi és Szolgáltató Bt.-ben kültagként ott van Pázmándi Bálint, az LMP volt zuglói képviselőjelöltje, beltagként pedig a képviselőjelölt édesanyja.
Frakcióülés 2,7 millióból
A párt további, az elmúlt négy évben jelentősebb, tíz-, illetve ötmillió forint fölötti szerződései így néznek ki:
22,2 milliót hagytak a Greenwich Consulting Kft.-nél, szintén social media, illetve az ott megjelenő hirdetések kezelésére.
15,5 milliónál valamivel többet költöttek jogi tanácsadásra a Dombi-Nyárádi és a Sárközi Ügyvédi Irodánál.
Hírszemlére és hírfigyelésre négy év alatt az Imedia Kft.-vel 14,5 milliónyi szerződést kötöttek.
Közel ötmillió forint értékben az LMP egyik korábbi tanácsadójának, Mirwais Janannak a cégével, azaz a Gumirus Bt.-vel szerződtek szakpolitikai tanácsadásra.
A Závecz Research pedig 11,2 milliónyi szerződést kötött az LMP frakcióval az elmúlt négy évben.
De nem csak a „zöld cégek” tekintetében költött érdekes dolgokra az LMP frakció. A jelenleg a minimális, öt taggal működő frakció az előző ciklusban hat főt számlált (a ciklus kezdetén, Szél Bernadett és Szabó Szabolcs kilépéséig pedig nyolcan voltak). A pártok által szokásosan tartott kihelyezett frakcióüléseknek is természetesen van költségük. Az LMP egyik ilyen kihelyezett, a szerződés alapján kétnapos frakcióülést a Geréby-kúriában tartotta meg 2021-ben, ez 2,7 millió forintba került az akkor hatfős frakciónak.
Érdekesség továbbá, hogy a párttagok szeretnek taxizni is, három és fél, négy év alatt ötmilliós taxiszámlát hoztak össze, méghozzá az MB Elit Taxi nevezetű vállalatnál. Szintén az „izgalmas költések” kategóriába sorolható a 336 ezres irattartó-vásárlás, de vízautomata-bérlésre is elköltöttek 370 ezer forintot. Azt pedig, hogy a „borrendelés egyedi címke készítésével, kiszállításával” című tételre 180 ezer forint sok vagy kevés, illetve hasznos vagy felesleges költés, mindenki döntse el maga. | Schiffer Andrással és Rónai Egon szintén ATV-s feleségével is szerződésben állt az LMP-frakció | Az LMP, azaz a Lehet Más a Politika egy 2009-ben alakult párt, 2020-tól a nevükbe bekerült a Magyarország Zöld Pártja cím is. A párt annyira zöld lett, hogy több, a párt vezetéséhez közel álló „zöld céggel” is szerződtek 2018 és 2022 között, de az idén kezdődő parlamenti ciklusra az egyik legkisebbre zsugorodó ellenzéki pártnak 2,7 milliós frakcióülésre is futotta. | null | 1 | https://telex.hu/belfold/2022/07/18/lmp-frakcioszerzodes-2018-2022 | 2022-07-18 10:54:00 | true | null | null | Telex |
Nem releváns már az előzetes költségbecslésről szóló döntés-előkészítő dokumentum, hiszen az „idei tűzijáték ára pontosan tudható, mivel azt a Magyar Turisztikai Ügynökség az év első felében már beszerezte. A rakéták beszerzési ára nettó 1,3 milliárd forint, azaz bruttó 1 650 000 000 forint, amely megegyezik a tavalyi tűzijáték árával” – közölte a kiküldött sajtóközleményben a Magyar Turisztikai Ügynökség azután, hogy vasárnap az Átlátszó cikke nyomán a Telex is megírta, hogy a dokumentumok tíz évig nem nyilvánosak.
Az MTÜ közleménye szerint a cikkek félrevezetőek voltak, mert a Magyar Turisztikai Ügynökséghez érkezett közérdekű adatigénylés a tűzijáték előzetes költségbecslését kérte. Az előzetes költségbecslés egy döntés-előkészítő dokumentum, amely már nem releváns. Az MTÜ jelenleg csak a rakéták áráról adott tájékoztatást, a járulékos elemekről, a programsorozat további költségeiről egyelőre nem írtak, miközben ez a fenti összeg sokszorosa is lehet.
Európa legnagyobb tűzijátékával készül a kormány az államalapítás ünnepére, augusztus 20-ára. A tervek szerint 32 percig fognak durrogtatni a Duna felett, de nagyszabású, négynapos programsorozat is lesz. | 1,6 milliárd forintért vett rakétákat az MTÜ az idei tűzijátékra | Nem releváns már az előzetes költségbecslésről szóló döntés-előkészítő dokumentum, hiszen az „idei tűzijáték ára pontosan tudható, mivel azt a Magyar Turisztikai Ügynökség az év első felében már beszerezte. A rakéták beszerzési ára nettó 1,3 milliárd forint, azaz bruttó 1 650 000 000 forint, amely megegyezik a tavalyi tűzijáték árával” – közölte a kiküldött sajtóközleményben a Magyar Turisztikai Ügynökség azután, hogy vasárnap az Átlátszó cikke nyomán a Telex is megírta, hogy a dokumentumok tíz évig nem nyilvánosak. | null | 1 | https://telex.hu/belfold/2022/07/18/tuzijatek-mtu-adatigenyles-koltsegvetes | 2022-07-18 11:11:00 | true | null | null | Telex |
Európa legnagyobb tűzijátékával készül a kormány az államalapítás ünnepére, augusztus 20-ára. A tervek szerint 32 percig fognak durrogtatni a Duna felett, de nagyszabású, négynapos programsorozat is lesz.
A szervezéshez már fel is állt az operatív törzs Kovács Zoltán vezetésével – erről Szentkirályi Alexandra beszélt a július 10-i kormányinfón. A kormányszóvivő akkor azt ígérte, hogy a költségekről – ahogy eddig is – most is időben tájékoztatást fognak adni.
A Párbeszéd június végén közérdekű adatigényléssel próbált meg információt szerezni a tűzijáték és a négynapos programsorozat előzetes költségbecsléséről az Átlátszó által üzemeltetett KiMitTud közadatigénylő weboldalon.
A hét elején meg is érkezett a válasz, ám a számokat nem ismerhetjük meg. A Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ) az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló törvényre hivatkozva ugyanis azt írta:
„a döntés megalapozását szolgáló adat a keletkezésétől számított tíz évig nem nyilvános.”
Az Átlátszó cikke szerint 2021-ben közel 12 milliárd forintba kerültek az augusztus 20-i programok. Az MTÜ akkor ezt három és fél hónappal a lap adatigénylése után árulta el.
Csütörtökön megtartotta első ülését az augusztus 20-ai Szent István-napi programsorozat biztonságos lebonyolításáért felelős operatív törzs. Kovács Zoltán államtitkár utána arról beszélt, az előkészületek rendben folynak. „Európa legnagyobb tűzijátékával” az ezeréves magyar állam történelmének jelentős momentumait tervezik bemutatni. A tűzijáték során uszályokról és pontonokról mintegy 40 ezer pirotechnikai eszközt lőnek majd fel 4,3 kilométer hosszan a Margit híd és a Petőfi híd között.
Emellett a tavalyihoz képest kétszer annyi, hatszáz drón is hozzájárul majd a látványhoz.
Miközben a szervezés zajlik, a Szabad a Hang oldalán petíció indult a tűzijáték ellen, amit már több mint 95 ezren írtak alá. „Ha a kormánynak valóban fontos a magyar gazdaság helyreállítása, akkor az adófizetők pénzéből finanszírozott tűzijátékot fordítsa a gazdasági válság okozta károk enyhítésére. Adja a szociális szférának, fejlessze az oktatást vagy a közegészségügyet. Egy olyan országban, ahol napról napra gyengül a pénz, miközben emelkednek az árak, ott nincs helye egy ilyen luxus látványosságnak” – fogalmazott a petíció kezdeményezője, aki szerint Magyarország államalapítását tűzijáték nélkül is meg lehet ünnepelni büszkén és méltóságteljesen. | Tíz évig titkolják, mennyibe kerül Európa legnagyobb tűzijátéka augusztus 20-án | Európa legnagyobb tűzijátékával készül a kormány az államalapítás ünnepére, augusztus 20-ára. A tervek szerint 32 percig fognak durrogtatni a Duna felett, de nagyszabású, négynapos programsorozat is lesz. | null | 1 | https://telex.hu/belfold/2022/07/17/augusztus-20-tuzijatek-koltsegek-kozerdeku-adatigenyles-mtu-parbeszed | 2022-07-17 11:17:00 | true | null | null | Telex |
„Jajj Istenem, mit vétettem én a DK-nak, hogy még a bitcoinbányászat miatt lemondott politikusukat is idehozták a nyakamra?!” – fakadt ki Facebook-oldalán Baranyi Krisztina ferencvárosi polgármester szombaton.
Mint kiderült, pénzügyi vezetőnek nevezték ki a kerület köztisztaságáért felelős cégénél Borka-Szász Tamást, aki korábban a VII. kerületben volt önkormányzati képviselő. A DK-s képviselő 2020 októberében mondott le, miután kiderült, hogy bitcoinbánya üzemelt a hivatali számítógépén. A rendőrség áramlopás miatt házkutatást tartott, és nyomozás indult az ügyben.
Baranyi Krisztina a Fidesz ferencvárosi frakcióvezetőjétől tudta meg, hogy a háta mögött az önkormányzati cég nemrég kinevezett MSZP-káder igazgatja áprilisban felvette Borka-Szászt.
„Visszatérően tapasztalom, hogy a Képviselő-testület demokratikus oldalán ülők közül többen az önkormányzati pozíciókat nem alkalmasság, rátermettség alapján döntik el, hanem különböző alkuk útján a pártjaikban és környékén lévőket fizetik ki velük”
– írja Baranyi, aki szerint Ferencvárosban „már a sokat pletykált DK-MSZP összeolvadás is megvalósult”.
Vannak olyan próbálkozások, amiket Baranyi – állítása szerint – meg tud akadályozni. Ilyen volt például, amikor 2020 októberében a DK és az MSZP Gréczy Zsoltot jelölte a ferencvárosi médiacég felügyelőbizottságába. Most pedig azt igyekszik megvétózni, hogy Hoffmann Györgyöt, Kálmán Olga DK-s országgyűlési képviselő férjét nevezzék ki a kerületi médiacég élére, miután az előző vezető kirúgta Vágvölgyi B. Andrást, a kilencedik kerületi újság főszerkesztőjét. Az ügyről itt írtunk bővebben.
Borka-Szász kinevezésében tehetetlen Baranyi, bár szerinte a képviselőkkel közösen ezeket az ügyeket is meg tudnák oldani.
Frissítés: Reagált Borka-Szász
Cikkünk megjelenése után levelet kaptunk Borka-Szász Tamástól. Ebben azt írja, az áramlopásos ügyben indított egyik eljárás sem találta bűnösnek.
„A hivatkozott ügyben először a Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda folytatott büntetőeljárást ismeretlen tettessel szemben. A nyomozó hatóság az ügyet végül bűncselekmény hiányában megszüntette. […] Ezt követően a Pesti Központi Kerületi Bíróság vette át az ügyet, és valóban indított ellenem szabálysértés gyanúja miatt szabálysértési eljárást, de ez a szabálysértési eljárás is megszüntetésre került. A végzésben megállapításra került, hogy nem követettem el semmilyen törvénytelenséget, semmilyen szabályt nem szegtem meg. Ebből következően semmilyen károkozás sem történt a VII. Kerületi Önkormányzat sérelmére. Tehát valótlanul állították rólam, hogy áramot loptam és bitcoint bányásztam” – írta.
Állítása szerint azért mondott le akkoriban, mert az ártatlansága tisztázásáig sem akarta ezzel az üggyel terhelni a pártját és az önkormányzatot, de azóta „jogerősen megállapításra került, hogy semmilyen bűncselekményt, szabálysértést vagy bármilyen szabályszegést nem követettem el, ártatlan civil ember vagyok. […] A jelenlegi munkahelyemre szakmai alapon jelentkeztem, a végzettségemnek és szakmai tudásomnak megfelelő pozícióra felvételt nyertem” – írta. | A ferencvárosi önkormányzati cégnél landolt a bitcoinbányászat miatt lemondott DK-s politikus | „Jajj Istenem, mit vétettem én a DK-nak, hogy még a bitcoinbányászat miatt lemondott politikusukat is idehozták a nyakamra?!” – fakadt ki Facebook-oldalán Baranyi Krisztina ferencvárosi polgármester szombaton. | null | 1 | https://telex.hu/belfold/2022/07/17/ferencvaros-baranyi-krisztina-borka-szasz-tamas-bitcoin-banyaszat | 2022-07-17 11:20:00 | true | null | null | Telex |
Éveken át élt Angliában egy albán férfi a hazánkban kiállított hamis magyar útlevéllel. A férfit az angol hatóságok már csaknem három éve elfogták, majd július 7-én a magyar hatóságokkal együttműködve Magyarországra hozták – írja a rendőrség közleménye.
A közlemény felidézi: a Budapesti Rendőr-főkapitányság még 2016-ban indított eljárást egy okmányirodai ügyintéző ellen, aki több külföldit juttatott olyan magánútlevélhez, amelyen más – korábban magyar állampolgárrá honosított – személyek adatai szerepeltek az igénylők fényképeivel. Az ügyintézőt azóta már el is ítélték embercsempészés és közokirat-hamisítás miatt.
A nyomozás adatai szerint a most Magyarországra hozott férfi is így jutott valótlan tartalmú útlevélhez.
A hamis okmányban szereplő adatok alapján nemzeti, európai és nemzetközi elfogatóparancsot adtak ki. Az útlevelet használó 36 éves albán állampolgárt 2019. szeptember 7-én az angol hatóságok fogták el. A férfit a Magyarországra szállítása másnapján közokirat-hamisítás gyanúsítottjaként kihallgatták, őrizetbe vették, és azóta bűnügyi felügyelet alá is helyezték. | Lebukott Angliában egy albán férfi, aki okmányirodában kapott hamis magyar útlevelet | Éveken át élt Angliában egy albán férfi a hazánkban kiállított hamis magyar útlevéllel. A férfit az angol hatóságok már csaknem három éve elfogták, majd július 7-én a magyar hatóságokkal együttműködve Magyarországra hozták – írja a rendőrség közleménye. | null | 1 | https://telex.hu/belfold/2022/07/16/lebukott-angliaban-egy-alban-ferfi-aki-okmanyirodaban-kapott-hamis-magyar-utlevelet | 2022-07-16 11:26:00 | true | null | null | Telex |
Egy rejtélyes, osztrák határ melletti aprófaluba bejegyzett cég kapta a legnagyobb értékben a megbízásokat a DK-frakciótól az előző ciklusban. A Marketing and Analytics Kft.-vel több mint 120 millió forintért szerződött 2018 és 2022 között a Demokratikus Koalíció parlamenti frakciója, pedig a cégnek még működő honlapja sincsen.
Végignéztük a DK-frakció összes szerződését az előző parlamenti ciklusból, és nem kellett sokáig menni, hogy legelőször elakadjunk az adatgyűjtésben. A legnagyobb szerződéses partnernek számító Marketing and Analyticsről például csak annyit sikerült megtudni, hogy,
social media tanácsadást végzett a frakciónak;
a tulajdonosa Suga Gábor Patrik, akinek fiatal kora ellenére tucatnyi cége is van, amelyek közül több is köthető a politikához; és
pár éve még az újlengyeli offshore-paradicsomba volt bejegyezve.
Mindent a közösségi médiára
Korábban szintén Sugáé volt a DK-frakciótól 13 millió forint értékben szerződést kapó SGP Analytics Kft. is, ami egy ideig ugyanarra a címre is volt bejegyezve, mint „nagy testvére”, és szinte ugyanarra a tevékenységre kapta a megbízást.
A Hvg.hu információi szerint Suga egy nagyobb, a DK-hoz köthető baráti társaság tagja, és cégei szorosan kapcsolódnak Dessewffy Tiborhoz, aki Gyurcsány egyik régi szövetségese. Dessewffy cégét most Big Data Analyticsnek hívják, és az elmúlt négy évben több mint 10 millió forint értékben kapott szerződést a DK-frakciótól.
Ez a cég korábban még jelentősebb politikai megbízásokat zsebelt be. Eredeti neve ugyanis Demos Magyarország volt, és 2005-ös alapítása után a Demos Magyarország Alapítvánnyal együtt politikai agytrösztként működtek a Gyurcsány-kormányokat támogatva.
Dessewffy egyébként Bajnai Gordonnal együtt társtulajdonos a választási kampányban az ellenzéknek dolgozó DatAdat adatbányász cégben is. Őket vádolta meg a Fidesz orbitális választási csalással, mikor előkerültek a Marosvásárhely mellett elégetett ellenzéki szavazólapok, de feljelentést nem tettek. Na de lássuk a DK-frakció szerződéses partnereinek teljes listáját!
A frakció második legnagyobb szerződéses partnere az EagleEye-Marketing Kft. volt, amelynek ügyvezetője Páva Zoltán, az ellenzéki propagandaoldalnak számító Ezalényeg.hu felelős kiadója, és a lapot kiadó cég tulajdonosa is. Az Eagle Eye hivatalosan szintén „social media tanácsadásra” kapta a több mint százmilliót, mivel azonban nekik sincs saját honlapjuk, nem tudjuk, mi az a szolgáltatás, amire ezt bezsebelték. Feltételezhető, hogy a pénz legalább egy része a 2019-es önkormányzati választáson is az ellenzék kampányát jelentősen megtoló Ez A Lényegnek ment.
A Pegasus hátán repülve
Páva személye nemcsak azért érdekes, mert korábban az MSZP-ben politizált, de azért is, mert 2021 tavaszán kétszer is feltörték telefonját a Pegasus nevű izraeli kémszoftverrel. Ahogy azt először a Direkt36 írta meg a Telexen, Páva maga vette észre, hogy a telefonja furcsán működik, így azt a Citizen Lab és az Amnesty International is megvizsgálta, és mindketten megtalálták rajta a Pegasus nyomait. Később ráadásul az is kiderült, hogy a lehallgatás nem független az EagleEye-től, aznap kezdődött ugyanis Páva Zoltán megfigyelése a Pegasusszal, amikor kiderült: a cég szerződött a DK frakciójával.
52 millió forint értékben kapott szerződést a párt saját tulajdonában álló DÉKÁ Rendezvény Kft., amely kommunikációban és események szervezésével szolgálja a párt politikusait. De nem csak a közvetlen kampányban segít be a pártcég, a DK webshopján keresztül rendelhető Special Feri Edition márkájú, Gyurcsány-aláírásos ruhákat is ők árulják.
Régi és új szövetségesek
Több mint 30 millió forint értékben kapott szerződést a DK-frakciótól Czeglédy Csaba ügyvédi irodája, amely főként „jogi tanácsadás” címszó alatt zsebelhette be ezt az összeget. Czeglédy karrierje még az MSZP-ben indult, később azonban átállt a DK-hoz, és Gyurcsány fontos szövetségesévé vált.
Czeglédy tavaly a DK jelöltjeként nagyon szoros különbséggel verte meg Ungár Pétert az ellenzéki előválasztáson a szombathelyi körzetben, hogy aztán csúnyán kikapjon Hende Csaba volt fideszes honvédelmi minisztertől. Czeglédy a Human Operator Zrt.-t érintő büntetőügyön túl korábban azzal került be az országos hírekbe, hogy 2019-ben őt vádolták meg kormányoldalról, hogy az Ördög ügyvédje néven kiszivárogtatta Borkai Zsolt adriai, jachtos orgiájáról szóló videót. 2021-ben a rendőrség is megerősítette ezt a verziót, Czeglédy ugyanakkor a mai napig tagadja, hogy ő végezte volna ki Borkai politikai karrierjét. Az ügy tárgyalása szeptemberben kezdődik.
Már az előző ciklusban tanácsadásra és kampányvideók forgatására szerződött összesen több mint 15 millió forintért a DK frakciója Kálmán Olga és párja, Hoffmann György közös cégével, a K.O. Press Hírszolgáltató Bt.-vel is. Kálmán Olga 2019-ben a DK főpolgármester-jelöltjeként robbant be a politikába, tavaly pedig a budapesti 4-es választókerületben indult el az előválasztáson a párt színeiben, de mindkétszer kikapott a Párbeszéd jelöltjeitől. Idén ennek ellenére listáról a parlamentbe jutott, és a mentelmi bizottság alelnöke lett.
Felsejlik a Gyurcsány-korszak
A DK-frakció ezen kívül nagyobb összegben szerződött még:
51 millióért a Magyar Postával kiszállításra;
37 millióért a Felleg és Neptun Bt.-vel jogszabály véleményezésére;
14 millióért a Crevokorp Kft.-vel nyomdai szolgáltatásokra;
9,6 millióért a Pennipes Kft.-vel autóbérlésre; és
több millió forintért a Porsche Inter Autóval autóvásárlásra.
Feltűnik a DK-frakció szerződései között a MA-MI Tanácsadó Bt., amelyik kilenc szerződésben összesen 8 millió forintért segítette Bősz Anett munkáját. A cégről sok minden nem található az interneten, az azonban kiderül, hogy tulajdonosa a Hócipő nevű szatirikus ellenzéki újság alapítója, Gáti László.
A MA-MI Bt. viszont nem ma és nem Bősz Anetten keresztül került közel a politikához: 2009-ben, a Bajnai-kormány idején, ugyanez a cég évente másfél millió forintért adott tanácsot a Miniszterelnöki Hivatalnak. De a második Gyurcsány-kormány idején Gáti egy másik cége, a Pont Ez Kft. is több millió forintért adott kommunikációs tanácsokat a Szociális és Munkaügyi Minisztériumnak.
Nem maradt ki a buliból a magyar gazdaság állapotáról és kilátásairól folyamatosan jelentéseket adó GKI Gazdaságkutató Zrt. sem. A cég közel 8 millió forintért készített gyorselemzéseket a DK frakciójának, leginkább a költségvetés és a gazdaság állapotáról szóló témákban. A GKI tulajdonosai:
Vértes András, aki 1987-ben került az akkor még állami intézményként működő Gazdaságkutató Intézet élére. Őt 2009-ben lemondása után Gyurcsány Ferenc az egyik lehetséges utódjaként nevezte meg;
Akar László, aki 1994 és 1998 között volt a Pénzügyminisztérium politikai államtitkára; és
Karsai Gábor, valamint Molnár László közgazdászok.
Ásványvíz, közvélemény-kutatás, miegymás
Több mint 6 millió forint értékben szerződött a DK-frakció ebben az időszakban a közvélemény-kutatásokat végző ZRI Závecz Researchcsel, amely az ellenzéki pártok többségétől szintén kapott megbízásokat ekkoriban. Közel 6,5 millióért küldött a SzondaPhone Kft. automatikus hangüzeneteket a választóknak, ez a cég is részben Závecz Tibor tulajdonában van.
A frakció ezen kívül
5 milliót fizetett a Madani-Art Bt.-nek tanácsadásért;
2,8 milliót a Költségvetési Felelősségi Intézetnek a költségvetéshez kapcsolódó kutatásokra;
1,5 milliót a Magyar Államkincstárnak számlavezetésért;
1,2 milliót a Publikus Kft.-nek;
790 ezer forintot pedig a Mediánnak közvélemény-kutatásra.
A legviccesebb költés díját pedig – az LMP-hez hasonlóan – a DK-nál is egy ásványvizes cég szerezte meg: a frakció két évre 784 ezer forintot fizetett vízautomaták bérletére és az ásványvizek ballonos töltésére a Corvinus Ásványvíz Kft.-nek.
Ez a ciklus a nagyobb kérdés
Ahogy az idei választás után az ellenzéki térfélen a DK alakíthatta a legnagyobb frakciót, úgy a most megkezdett ciklusban is nekik jár a legtöbb pénz. Mivel a frakciók állami támogatása nem fix, hanem az átlagbérhez van kötve, az összeg az elmúlt években jelentősen megnőtt, ez pedig – hacsak nem lesz recesszió – így is marad.
És bár Kocsis Máté javaslata alapján a közösen induló ellenzéki pártoknak mostantól jóval kevesebb pénzből kell majd gazdálkodniuk, még így is Gyurcsány Ferenc frakciója kapja majd a legtöbb állami támogatást. Ez pedig elegendő lehet arra, hogy a DK a legerősebb ellenzéki pártként bebetonozza pozícióját. | Kálmán Olga, Czeglédy Csaba és a Gyurcsány-korszak nagy visszatérői is a DK kedvenc cégei között | Összesítve csaknem 150 millió forint értékben kapott szerződést az előző parlamenti ciklusban a DK frakciójától három olyan cég, amelyek közvetve Gyurcsány Ferenc egyik egykori ideológusához, Dessewffy Tiborhoz, illetve Bajnai Gordon volt miniszterelnökhöz is köthetők. Szintén 100 millió fölött kapott az EagleEye-Marketing Kft., amelynek tulajdonosa Páva Zoltán, Pegasusszal megfigyelt vállalkozó, az EzALényeg kiadója. De nem panaszkodhat az ördög ügyvédjének kikiáltott Czeglédy Csaba, de a műsorvezetést politikára cserélő Kálmán Olga sem. A DK frakcióköltéseit is megvizsgáltuk az elmúlt 4 év parlamenti kiadásait elemző cikksorozatunkban. | null | 1 | https://telex.hu/belfold/2022/07/15/dk-frakcio-kalman-olga-szerzodesek | 2022-07-15 11:30:00 | true | null | null | Telex |
Szerdán korrigálta tévesen kitöltött vagyonnyilatkozatát Nobilis Márton, az Agárminisztérium élelmiszeriparért és kereskedelempolitikáért felelős államtitkára. Pár napja a 24.hu vette észre, hogy Nobilis csaknem 4 milliárd forintnyi megtakarítást vallott be, ami alapján ő lett volna a leggazdagabb politikus Magyarországon.
Azt írta, hogy devizaszámláján 9 millió 431 ezer eurót tart, ám valójában 9 millió 431 ezer forintnak megfelelő eurója van. A lap megkeresésére Nobilis jelezte, hogy pontatlanul töltötte ki vagyonnyilatkozatát, és azt ígérte, haladéktalanul pontosítani fogja, mert az összeg nem euróban, hanem forintban értendő.
Az államtitkárnak három XI. kerületi lakása és egy II. kerületi családi háza van. Két lakását kiadja, az egyiket 350 ezer, a másikat 176 ezer forintért. Ezenkívül összesen 4,5 hektár szőlő és szántó van a tulajdonában (1/4 részben) Siklóson.
A bankszámláján 1,78 millió forintot tart, és 15 millió forintja van készpénzben. Több mint 66 millió forinttal tartozik neki egy cég, és 7 millióval egy magánszemély. Az államtitkár is tartozik, 300 millió forint kölcsönt kapott korábban édesapjától, az ismert üzletembertől, Nobilis Kristóftól, aki korábban Spéder Zoltán és Schmidt Mária üzlettársa volt a Budapesti Ingatlan Hasznosítási és Fejlesztési Nyrt.-ben.
Nobilis Márton korábban Nagy István agrárminiszter kabinetfőnökeként ismerkedett a politikával, 2014 és 2015 között pedig rövid ideig az állami reklámköltésekért felelős Nemzeti Kommunikációs Hivatal elnöke volt. Később a közmédiánál helyezkedett el, majd idén májusban nevezték ki államtitkárnak.
Mellette felügyelőbizottsági tag az állami HungaroControl Zrt.-nél havi 400 ezer forintért, az MVM Balance Zrt.-nél pedig az igazgatótanácsban ül 300 ezer forintért. | Kijavította vagyonnyilatkozatát az államtitkár, miután tévedésből 9 millió eurós megtakarítást írt be | Szerdán korrigálta tévesen kitöltött vagyonnyilatkozatát Nobilis Márton, az Agárminisztérium élelmiszeriparért és kereskedelempolitikáért felelős államtitkára. Pár napja a 24.hu vette észre, hogy Nobilis csaknem 4 milliárd forintnyi megtakarítást vallott be, ami alapján ő lett volna a leggazdagabb politikus Magyarországon. | null | 1 | https://telex.hu/belfold/2022/07/14/allamtitkar-nobilis-marton-hibas-vagyonnyilatkozat-javitotta | 2022-07-14 11:39:00 | true | null | null | Telex |
648 milliárd forintnyi állami vagyont adott át ingyenesen a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) 2021-ben – írja a K-Monitor az állami szervezet tavalyi beszámolója alapján.
Az összeg nagy részét a közérdekű alapítványoknak adott ingyenes vagyonjuttatások teszik ki. Ugyanakkor az átadott állami vagyon pontos összetétele a beszámolóból sem derül ki, ugyanis a vagyonelemekről nincs részletes felsorolás.
Az MNV 2020-ban 150 milliárd, 2019-ben 50 milliárd, 2018-ban pedig 10 milliárd forint körüli vagyont adott át térítésmentesen. | Tavaly 648 milliárd forintnyi állami vagyont adott át ingyenesen a nemzeti vagyonkezelő | 648 milliárd forintnyi állami vagyont adott át ingyenesen a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) 2021-ben – írja a K-Monitor az állami szervezet tavalyi beszámolója alapján. | null | 1 | https://telex.hu/gazdasag/2022/07/15/tavaly-648-milliard-forintnyi-allami-vagyont-adott-at-ingyenesen-a-nemzeti-vagyonkezelo | 2022-07-15 12:17:00 | true | null | null | Telex |
Tizenegy belvárosi ingatlant (üzlethelyiséget, irodát, raktárt) adna el a jelenlegi bérlőknek az V. kerületi önkormányzat – tudta meg az rtl.hu. Információink szerint a kerület fideszes többségű képviselő-testülete a június 30-i zárt ülésen tárgyalta meg és fogadta el az erről szóló előterjesztést.
Az ingatlanok forgalmi árából a helyi szabályozás szerint 10 százalékos kedvezmény jár,
az összesen nagyjából 716 millió forint értékű csomagot ennek megfelelően 644 millió forintért adnák el.
A befolyt pénzt a kerület sajtóosztályának tájékoztatása szerint beruházásokra fordítanák, az azonban egyelőre nem derült ki, hogy pontosan mik lesznek ezek a fejlesztések.
A forgalmi értéket és az ebből számított lehetséges vételi árat az előterjesztés szerint szakértői becslés alapján határozták meg.
Forrás: Belváros-Lipótváros hivatalos honlapja
Az ingatlanok területe összesen csaknem 1500 négyzetmétert tesz ki, egy négyzetméterért tehát átlagosan nagyjából 440 ezer forintot kell fizetni. Az árak ugyanakkor igen nagy szórást mutatnak: van például olyan iroda, amelyet 910 ezer forintos négyzetméteráron értékesítenének, de akad olyan raktárként funkcionáló pince is, amelyért 276 ezer forintot kérnek négyzetméterenként.
Azt egyelőre nem tudni, hogy mindegyik bérlő él-e a kedvezményes vásárlás lehetőségével, de lapunk információi szerint az ingatlanokat használók korábban jelezték vételi szándékukat az önkormányzatnál. A kerület pedig igen gyors volt:
több bérlő is júniusban nyújtotta be utoljára vásárlási ajánlatát, azaz esetükben néhány nap alatt meg is született a kedvező döntés.
Ráadásul a képviselő-testület elé kerülő szakértői jelentés szerint 11 ingatlanból hét esetben csak 1-3 éve kötötték a bérleti szerződést.
Forrás: Önkormányzati szakértői jelentés
Az önkormányzat a helyi rendeletre hivatkozva az rtl.hu-val azt közölte: „a bérlővel terhelt nem lakás célú ingatlanok esetében a bérlők joga élni az elővásárlás jogával, így a bérlők által benyújtott vételi kérelem alapján indul az elidegenítés”.
Több ismerős név is akad a bérlők, azaz a lehetséges vásárlók között. Egy több mint 200 négyzetméteres irodát vehetne meg például a Smart Lynx Kft., amely korábban több száz millió forintot nyert a Belvárostól úgynevezett okosparkolási rendszer kiépítésre. (Ez egyebek mellett arra képes, hogy megmutatja a felhasználóknak, hol van szabad parkolóhely.)
A cég vezetője Tábori Tamás. Egy Népszabadságnak adott korábbi nyilatkozatában
Rogán Antal is megerősítette, hogy régebb óta ismerik egymást, Tábori Tamás ugyanis néhány évfolyammal a Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető miniszter alatt járt a Széchenyi Szakkollégiumban.
A Népszava korábbi cikke szerint felesége Rogán Antal belvárosi polgármestersége idején osztályvezető volt a kerületnél. Tábori Tamás idén júliusban jelentős megbízást is kapott, ő lett ugyanis a 4iG cégcsoport egyik leányvállalatának a vezetője, a DIGI Távközlési és Szolgáltató Kft. ügyvezetője.
Az rtl.hu kérdésére Tábori Tamás azt közölte: „Feleségem már 2012 óta nem dolgozik az V. kerületi Polgármesteri Hivatalnak, azaz 10 éve sem közvetlen, sem közvetett módon nem vesz részt az önkormányzat tevékenységében. A tulajdonomban lévő Smart Lynx Kft. a szóban forgó nem lakáscélú ingatlan bérlőjeként a hatályos jogszabályoknak, és önkormányzati rendeleteknek megfelelően kérvényezte, hogy az ingatlanra vonatkozó elővásárlási jogával élhessen. Minden, az V. kerületi önkormányzat tulajdonában lévő nem lakáscélú ingatlan bérlőjének lehetősége van az által bérelt ingatlan megvásárlását a rendeletben megszabott feltételek szerint kezdeményezni”.
Tábori Tamás hozzátette: „a Smart Lynx Kft. tevékenysége, jelenlegi pozícióm, illetve feleségem 10 évvel ezelőtt megszűnt önkormányzati munkaviszonya semmilyen módon nem összeférhetetlen azzal, hogy a tulajdonomban lévő társaság a hatályos jogszabályoknak és önkormányzati rendeletben foglaltak szerint kérvényezze a bérelt ingatlan elővásárlásának jóváhagyását.”
Mindenesetre ha él a vásárlási jogával, akkor a becsült forgalmi értékhez képest a rendeletben meghatározott 10 százalékkal, azaz 18 millió forinttal olcsóbban veheti meg a Bajcsy-Zsilinszky úti irodát.
Ha nem is ilyen mértékben, de jól járhat a Vajna Tímea révén ismertté vált Mr. Funk Kft. is, amely az Október 6. utcában szerezhet meg egy pincét. Andy Vajna özvegye korábban ezzel a céggel próbált fánkozó hálózatot létrehozni Budapesten. Néhány éve kiszállt a vállalatból, üzlettársa, Gomez Norbert azonban a cégnyilvántartás szerint továbbra is megtalálható a kft. tagjai között. A Mr. Funk Kft. profilt váltott az elmúlt években, így fánkozás helyett már „lakó- és nem lakó épület építése” a cég fő tevékenysége. A vállalat a forgalmi értékhez képest 3,8 millió forinttal kevesebbért jutna a pincéhez.
Egy év bérlés is elég
A Tiéd a Belváros nevű ellenzéki frakció korábban úgy módosította volna a helyi rendeletet, hogy legalább öt évnyi bérlés után lehessen csak megvásárolni egy kerület tulajdonában lévő ingatlant. Az erről szóló javaslatukat azonban a Fidesz-KDNP nem fogadta be, így már egy év is elegendő ehhez.
Olyan garanciákat kellett volna beépíteni a helyi szabályozásba, amely biztosan kiszűri azokat, akik csak nyerészkedés miatt akarják megszerezni valamelyik ingatlant
– mondta az rtl.hu-nak Kovács Alex Gábor ellenzéki frakcióvezető. Szerinte ilyen garancia lehetne például az is, ha a vásárlás után egy bizonyos ideig nem lehetne értékesíteni a megvásárolt ingatlant. A mostani szabályozás szerint viszont az új tulajdonosok akár azonnal eladhatják azt, azaz ha találnak vevőt azonnal kereshetnek legalább annyit, mint amekkora kedvezményt kaptak a kerülettől.
A képviselő-testület elé kerülő szakértői jelentés szerint a lehetséges vevők mindenben megfelelnek a rendeletben meghatározott feltételeknek, azaz nincs tartozásuk a kerület, az adóhatóság és a közműszolgáltatók felé sem. Ennek és a gazdaságosságra is kiterjedő vizsgálat alapján a szakértő arra tett javaslatot, hogy mindegyik, előterjesztésben szereplő ingatlant értékesítsék. Úgy tűnik azonban, a cégekre vonatkozó egyéb jellemzők kevésbé fontosak, az egyik ingatlan bérlője, a Sandras Mérleg Kft. a cégnyilvántartás szerint jelenleg végelszámolás alatt áll. | Több mint 700 millió forint értékben adna el ingatlanokat a belvárosi önkormányzat | Tizenegy ingatlant értékesítene kedvezményes áron a fideszes vezetésű V. kerületi önkormányzat – értesült az rtl.hu. Az összesen több mint 700 millió forintra becsült vagyon nem árverés útján cserélne gazdát, hanem a jelenlegi bérlők vásárolhatnák meg. A helyi képviselő-testület június 30-án már meg is szavazta az erről szóló előterjesztést, így kedvezményesen vehet egy ingatlant Rogán Antal miniszter szakkollégiumi ismerősének a cége, valamint az a vállalat is, amely korábban Vajna Tímea fánkbizniszében volt érdekelt. Az eladásra szánt irodák, raktárak és üzlethelyiségek bérlői több esetben is idén júniusban jelezték utoljára a vásárlási szándékukat, azaz kérelmük mindössze néhány nap alatt át is futott a rendszeren. | null | 1 | https://rtl.hu/belfold/2022/07/15/belvaros-onkormanyzat-ingatlanok-kedvezmeny-eladas-rogan-mr-funk | 2022-07-15 12:58:00 | true | null | null | Rtl.hu |
Ti bőszen keresitek a segítséget, hogy engem leváltsatok erről a posztról. Minden lehetőséget megragadtok, mert ez nektek nagyon fontos. (…) De én vagyok a legitim polgármestere Somlószőlősnek. Azt gondolom, hogy a bizalmat a falu odaadta nekem, ti pedig bizonyságát adtátok annak, hogy nem akartok velem együtt dolgozni. (…) Ha csinálok valamit, akkor az nem jó, ha nem csinálok, akkor az nem jó!
Somlószőlős polgármestere vádló, néha kifejezetten támadó hangnemben vezette elő az önkormányzat legutóbbi ülésén a képviselőknek azt a javaslatát, hogy a testület oszlassa fel önmagát. Kiss János Norbert a május 30-ai ülésen már másodszorra próbálkozott ezzel. Ha átment volna az indítvány, a második ciklusát töltő polgármester mandátuma is megszűnik, de Kiss a 2019. októberi 57 százalékos támogatottsága alapján bízhatott abban, hogy egy időközi választáson újra megkapná a polgármesteri megbízatást, a testület összetétele viszont megváltozhat.
Kiss írásos előterjesztésben azt írta, hiányzik az együttműködés a testületből, amire szerinte az a fő bizonyíték, hogy annak tagjai még a falu gyermeknapi rendezvényén sem bírtak „együttesen” részt venni.
A képviselők szerint ez az érv komolytalan. Az oszlatásról kialakult vitában emlékeztették is a polgármestert, hogy egyrészt ott voltak a rendezvényen, másrészt a gyermeknappal kapcsolatban korábban olyan határozatot hoztak, hogy együtt szervezik majd a programokat, ám ezekre az egyeztetésekre éppen a polgármester miatt nem került sor. Ezen a ponton aztán gyorsan változott a vita iránya, és előkerült Hadházy Ákos somlószőlősi látogatása.
Az ellenzéki országgyűlési képviselő, aki a Facebook-oldalán rendszeresen foglalkozik vidéki önkormányzatok ügyeivel, azok között is főként a kétes eredménnyel záruló uniós beruházásokkal, május végén két bejegyzést is szentelt a Veszprém megyei településnek. Az egyik posztban a falu könyvtára elé épített feljáróról volt szó, amelyre 3 millió forintból szereltek vaskorlátot. „Pontosabban – írta Hadházy – ennyit fizettek ki az EU pénzéből annak a szociális szövetkezetnek, amelyben a helyiek szerint a polgármester cégének alkalmazottai dolgoznak. Szerencsére azt is tudjuk, mennyibe került valójában: a korlátot egy alvállalkozó 500 ezer forintért csinálta meg.”
Valakik lehívták ide ezt az úriembert, bár nem tudom, nevezhetjük-e annak, és lediktáltak neki különböző posztokat
– reagált Kiss János Norbert a községet érintő bejegyzésekre. A polgármester szerint a képviselők ezzel a húzással megint csak a rosszat emelték ki abból a sok munkából, amivel ő a falu életét próbálta jobbá tenni. A képviselők ezzel szemben azzal érveltek, hogy nem személyeskedésről van szó, hanem arról, hogy az önkormányzatnak normális jogi keretek között kellene működni, és a pénzekkel is el kellene tudni számolni.
A feloszlatásról szóló indítványt végül, ahogy az a jó ideje fennálló erőviszonyok alapján várható volt, 3:2 arányban leszavazták. A polgármester helyettese, a jogaitól és fizetésétől tavaly megfosztott Cseh Tiborné és két képviselőtársa nem támogatta a javaslatot.
Nagyjából egy évvel korábban már lezajlott egy hasonló oszlatási kísérlet. Akkor az verte ki a biztosítékot a polgármesternél, hogy az önkormányzat gazdasági és ügyrendi bizottsága ismeretlen tettes ellen feljelentést tett. A rendőrségi beadványban 12 pontban sorolták fel az elmúlt évek visszaélésgyanús ügyeit.
– A pandémia alatt teljesen megszűnt a kapcsolat a testület és a polgármester között, mindig kész tények elé voltunk állítva. Azt láttuk, hogy zajlanak kifizetések, amikhez nem találtunk korábbi testületi felhatalmazást. Ekkor döntött úgy egyhangúlag a képviselő-testület és a bizottság, hogy egy audit vizsgálatot kér a tisztánlátáshoz. Ezt egyedül a polgármester úr nem találta indokoltnak – mondta Cseh Tiborné. Az alpolgármester szerint az átvilágítás eredménye egyértelművé tette, olyan komoly problémákról van szó, amik mellett nem lehet szó nélkül elmenni.
A polgármester annyira elzárta előlünk az információkat, hogy még azt is véletlenül tudtuk meg, hogy átadták használatba a bölcsődét és az óvodát. Már ott látszott, hogy baj van. Az épületek nem voltak kész állapotban, mégis hiánytalanul átvették
– nyilatkozta Nagy Gábor, a Gazdasági és Ügyrendi Bizottság külső tagja.
A Veszprém Megyei Rendőr-főkapitányság megkeresésünkre arról tájékoztatott, hogy a nyomozás tavaly nyáron kezdődött, és jelenleg is folyik „versenyt korlátozó megállapodás közbeszerzési és koncessziós eljárásban” bűntett gyanúja miatt, részleteket azonban a vizsgálat érdekeire való tekintettel nem árult el.
A bizottság egy szakértők által készíttetett pénzügyi átvilágítás után döntött úgy, hogy a hatóságokhoz fordul. A 2021 májusában befejezett audit az önkormányzat 2017 és 2020 közötti gazdálkodásának szabályszerűségét vizsgálta. Somlószőlős ebben az időszakban tíz támogatást nyert el a többi között az orvosi rendelő, a polgármesteri hivatal, a művelődési ház, az óvoda, a bölcsőde, a közösségi ház és a piac felújításra. A források összesen több mint 400 millió forintot tettek ki. Az audit megállapította, hogy
minden támogatott beruházást a Buildmaxcorp Építőipari Szociális Szövetkezet nyert el,
mert árajánlataival eltalálta vagy nagyon közel járt a pályázati összegekhez. Az átvilágítás kiemelte azt is, hogy az önkormányzat szempontjából „teljességgel észszerűtlen”, hogy éppen egy olyan, frissen alapított vállalkozásra bízzanak minden párhuzamosan zajló megrendelést, melynek összesen egy (2019-ben kettő) munkavállalója van.
A képviselők szerint Kiss polgármester az előző ciklusban jó ideig úgy tolta át ezeket a beruházásokat a képviselő-testületen, hogy nem készült róluk részletes írásos előterjesztés, csak megszavaztatta őket. Sőt az auditban az is szerepel, hogy számos esetben történt több millió forint értékű szerződéskötés testületi határozat nélkül.
A képviselők azt is állítják, hogy a polgármester ezekben az ügyekben ma sem akar együtt dolgozni velük, a pénzfelhasználásról szóló döntésekből igyekszik kihagyni őket. Azt gyanítják, hogy a Buildmaxcorp Szövetkezetet valójában a polgármester irányította az emberein keresztül, és a cég gazdálkodása összefolyt a polgármester építőipari vállalkozásával és az önkormányzat tevékenységével. Ezt a kapcsolatot a polgármester nem ismerte el.
A szövetkezet korábbi vezetői nem akartak nyilatkozni, amikor érdeklődtünk náluk, hogy tettek-e már tanúvallomást a rendőrségen. A Buildmaxcorp jelenlegi ügyvezetője, aki közmunkásként dolgozik az önkormányzatnál, viszont azt közölte, neki fogalma sincs a szövetkezet működésével kapcsolatos ügyekről, és arról sincs információja, hogy miért vizsgálódik a rendőrség a cég beruházásai körül. Sperlné Horváth Gizella lapunknak azt mondta,
eddig bogyós gyümölcsök és makk gyűjtésével foglalkozott, céget a decemberi ügyvezetői kinevezése előtt nem vezetett.
Megkérdeztük tőle azt is, hogy hogyan került akkor a szövetkezet ügyvezetői posztjára, ám erről nem kívánt nyilatkozni.
Az, hogy a mindent elnyerő cég gyakran sufnituning megoldásokat alkalmazott a megbízások teljesítésénél, nem volt titok a képviselők előtt, különösen azután, hogy a beruházási bizottság több hivatalos bejárást tartott a műszaki ellenőr által már korábban első osztályú minőségben átvett építkezéseknél. A szabálytalan, néhol egyenesen veszélyes megoldások közül a legfurcsább az volt, hogy az orvosi rendelőt a felújítás után úgy adták át használatba, hogy az épület hátsó falából egy kiálló, sehova be nem kötött csövön folyt ki a szennyvíz a szabadba.
A beruházások garanciális javításának ugyanakkor sehol sem sikerült érvényt szerezni, mert elmaradtak a szerződésben előírt, a polgármester által összehívandó megrendelői ellenőrzések.
A 24.hu megkereste Kiss János Norbert polgármestert is az önkormányzatban zajló vitákkal kapcsolatban, de a polgármesteri hivatalból nem érkezett válasz. Amikor végül telefonon elértük, a polgármester közölte, azért nem nyilatkozik, mert „rosszindulatú emberekkel, hazaárulókkal, akik csak a rosszat akarják” neki és a falunak, nem akar foglalkozni. | Makkgyűjtéssel foglalkozott a közmunkás, aki Somlószőlős legfőbb építési vállalkozója lett | 2017 és 2020 között Somlószőlős körülbelül 400 millió forint támogatást nyert el a többi közt az orvosi rendelő, a polgármesteri hivatal, a művelődési ház, az óvoda, a bölcsőde, a közösségi ház és a piac felújításra. A pandémia miatt a képviselő-testületnek nem sok információja volt a pénzfelhasználásról, ezért egy külső auditot rendeltek, amely után rendőrségi feljelentést tettek. A vizsgálat megállapította, hogy minden támogatott beruházást a Buildmaxcorp Építőipari Szociális Szövetkezet nyert el, amelyet a polgármesterhez kötnek, bár ezt Kiss János Norbert tagadja. A falu vezetője szerint hazaárulók ármánykodnak ellene és a falu ellen. | null | 1 | https://24.hu/kozelet/2022/06/30/somloszolos-kiss-janos-norbert-polgarmester-oszlatas-buildmaxcorp/ | 2022-06-30 00:00:00 | true | null | null | 24.hu |
Hihetetlen ütemben kebelezték be a kormányzattal jó kapcsolatot ápoló vállalkozók a magyar építőipar jelentős részét az elmúlt szűk egy évtizedben. Több tízmilliárdos cégek nőttek ki néhány év alatt a semmiből, vagy majdnem a semmiből. A Simicska Lajos utáni Nemzeti Együttműködés Rendszerének (NER) építőipari térnyerésénél már csak az látványosabb, hogy ezek a cégek mennyivel több profitot termelnek, mint a kevésbé jó politikai kapcsolatokkal rendelkező versenytársaik. Csak a legnagyobb kormányközeli vállalatok 100 milliárd forint feletti extraprofitot vagy még inkább járadékot húztak be az elmúlt években.
Erős volt 2021
Már korábban is írtunk róla, hogy az építőipar számára kiemelkedően jól sikerült a 2021-es év, ezért is nehezen érthető, hogyan maradhatott ki a szektor a különadóval sújtott iparágak közül. Az egyetlen magyarázat csak az lehet, hogy az Orbán Viktor indoklásában szereplőkkel ellentétben itt nem a multik, hanem a kormányközeli vállalatok uralják az iparágat.
Első ránézésre is szembetűnő, hogy az ilyen jó politikai kapcsolatokkal rendelkező cégek magasabb nyereséggel működnek, mint az átlag, ám kíváncsiak voltunk, hogy mennyivel több profitot termelnek, illetve, hogy ez a jelenség mennyire tartós. Éppen ezért amellett, hogy a ceginformacio.hu adatbázisából összehasonlítási alapnak lekértük az ezer legnagyobb építőipari vállalat pénzügyi mutatóit, összegyűjtöttük a negyven vezető cég részletes adatait is, majd utóbbi csoport vállalatait négy különböző kategóriába soroltuk.
NER 1: Ebbe a csoportba azok a cégek tartoznak, amelyek olyan, a kormányzattal igazoltan jó kapcsolatot ápoló vállalkozók tulajdonában állnak, mint Mészáros Lőrinc, Szíjj László, vagy éppen Garancsi István.
NER 2: Az ebbe a kategóriába sorolt cégek tulajdonosainak nincs ugyan egyértelműen erős kötődése a kormányzó politikai elit szereplőihez, ám a cégek láthatóan betagozódtak a Nemzeti Együttműködés Rendszerébe. Olyan vállalatokat soroltunk ide, amelyek rendszeresen indulnak közös közbeszerzéseken NER 1-es cégekkel, vagy például támogatják a Fidesz valamely kirakat focicsapatát, például a Felcsútot, vagy az Eszéket.
Magyar: Ebbe a csoportba azok a magyar tulajdonú cégek tartoznak, amelyek egyik NER-kategóriába sem kerültek be.
Nemzetközi: A nagyobb külföldi építőipari csoportok magyar leányai.
Nyolc év, tizenhatszoros profit
Persze a negyven legnagyobb cég nem túl nagy minta, nem került be például az összes egyértelműen kormányközeli cég sem ebbe a körbe, ám már a Top 40 alapján is nagyon látványos, hogyan uralta le az elmúlt években az építőipart a NER. A negyven cégből tizenhárom került abba a kategóriába, ahova a nagyon erős kormányzati kapcsolatokkal rendelkező társaságokat soroltuk. Ezeknek a cégeknek a nagy többsége ráadásul a lista elején található:
a tizenöt legnagyobb árbevételű építőipari cégből kilenc NER 1-es csoportba tartozó van.
A kormányközeli vállalatok jelentős részének nagyon gyorsan ívelt fel a pályája. A 13-ból négy cég nem is létezett a vizsgált időszak elején, tehát kilenc esztendővel ezelőtt. Ilyen például a Mészáros Lőrinc tulajdonában lévő V-Híd, amely ennek ellenére 2021-ben már 62 milliárdos forgalmat hozott össze, és a nem sokkal kisebb Raw Development Kft. is, amelynek tulajdonosa Matolcsy György jegybankelnök fiának egy barátja, bevételének nagy része pedig jegybanki megbízásokból jön.
Ahogy a fenti ábrán is látható az erősen kormányközeli cégek súlya tényleg nagyon látványosan nőtt a Top40-en belül. A NER 1-es vállalatok ebben a kilenc évben árbevételüket nagyjából nyolcszorosára, nyereségüket pedig több mint tizenhatszorosára növelték. A többi kategóriában is volt bővülés, de korántsem ekkora, így a kormányközeli vállalatok részesedése a negyven legnagyobb cég árbevételéből 30-ról 50 százalék fölé nőtt, az összes profitnak pedig már több mint kétharmada kerül hozzájuk.
Ebből a nyereségből pedig sokat ki is vesznek a tulajdonosok. Tavaly például 84 milliárd forintnyi jövedelme volt a fidesz-közeli vállalkozóknak vizsgált építőipari cégeikből, miközben a Top40 összes többi cége együttesen fizetett 39 milliárdot.
Szorgos alkalmazottak
Ezt a növekedést pedig úgy sikerült elérni, hogy a foglalkoztatásból ilyen arányban azért nem részesednek a NER 1-es cégek. Már a korábbi években is elég jól látszott, hogy ha az alkalmazottak számához viszonyítjuk az üzleti teljesítményt, akkor a kormányközeli építőipari vállalatok kiugróan hatékonyan működnek. Ez pedig 2021-ben sem változott.
Ahogy a lenti ábrán is látható, a NER 1 kategóriába sorolt vállalatoknál nagyjából háromszor nagyobb árbevétel és négyszer nagyobb nyereség jut egy alkalmazottra, mint az iparágban átlagosan. A negyven legnagyobb céghez képest első ránézésre kisebb az eltérés, itt azonban az átlagot jelentősen felhúzzák a teljes csoport harmadát adó kormányközeli cégek. Ha ezeket kiszűrjük, akkor a Top40 maradék 27 vállalatánál közel ugyanannyi profitot termel egy alkalmazott, mint az ezer legnagyobb vállalatnál. Az árbevételben van ugyan különbség, de a kormányközeli vállalatok előnye még a legnagyobb versenytársakhoz képest is több mint kétszeres.
Persze az egyes kategóriák között vannak eltérések. A nemzetközi cégek például masszívan alulteljesítenek különösen az egy alkalmazottra jutó nyereségben. Ennek azonban részben lehet az a magyarázata, hogy a multiknál teljesen bevett gyakorlat a profit tologatása a cégcsoporton belül. Az ilyen vállalatok jellemzően adóoptimalizálásra törekszenek (azaz próbálják a lehető legkevesebb adót fizetni cégcsoport szinten). Ennek pedig elég jó eszköze, ha a különböző leányvállalatok egymásnak nyújtanak szolgáltatásokat így pénzt illetve profitot átcsoportosítva egyik országból a másikba. Az ilyen tranzakciók némileg el is torzíthatják az elemzésünk alapjául szolgáló magyarországi számokat, ám jelentősen biztosan nem, hiszen a csoportszintű nyereségmutatók ritkán térnek el nagyon látványosan a magyarországitól.
Kilenc év alatt 117 milliárd
Persze az alkalmazottak száma sok mindentől függhet egy építőipari cégnél, ráadásul ebben a szektorban azért jellemzően nem a munkaerő a legfontosabb költségtényező. Így az egy főre jutó nyereség és árbevétel ugyan fontos teljesítménymutató, de a kormányközeli cégek itt tapasztalt hatalmas előnye ellenére még előfordulhatna, hogy végső soron az ilyen vállalatoknál kevesebb nyereség marad meg az árbevételből, mint az ágazatban átlagosan.
De nem fordul elő. A NER 1 kategóriába tartozó vállalatok látványosan és tartósan magasabb árbevételarányos adózott eredménnyel működnek, mint versenytársaik. Az építőipar egészére jellemző volt az elmúlt években, hogy a bevétel egyre nagyobb hányada maradt meg nyereségként is, a NER 1 kategóriába tartozó vállalatoknál azonban ez az arány végig jóval az iparági, a Top40-es és az összes többi kategória felett volt.
Míg az ágazatban jellemzően 7-10 százalék körül volt ez a mutató, addig a magasabb politikai körökhöz leginkább bekötött cégeknél 9 és 13 százalék között mozgott. Ez pedig olyan cégek esetében, amelyek éves szinten több tíz, sőt esetenként néhány 100 milliárdos árbevételt hoznak össze, már rengeteg.
Ha a NER 1-es cégek az elmúlt kilenc évben csak az iparági átlagos nyereségrátát hozták volna, akkor együttes profitjuk 117 milliárd forinttal maradt volna el a ténylegestől.
Ez az összeg a 13 kormányközeli cég közgazdasági értelemben vett extraprofitja. Sőt, talán még pontosabb szakkifejezés a járadék, utóbbit ugyanis, az extraprofittal ellentétben, nem piaci előnyből, hanem politikai kapcsolatokból származó többletjövedelemre használják a közgazdászok. Itt egyértelműen erről van szó, hiszen az érintett vállalatok többnyire, vagy teljes egészében állami megbízásokból élnek. Így a magasabb nyereséget azzal az állammal szemben érik el, amelynek politikai vezetőivel jó kapcsolatot ápolnak. | Találtunk 117 milliárd forintnyi extraprofitot ott, ahová a kormány nem akar nézni | Nagyon látványos, hogy mennyivel több nyereséget érnek el az építőiparban a kormánnyal jó kapcsolatot ápoló nagyvállalkozók cégei. | null | 1 | https://g7.hu/vallalat/20220720/haho-kedves-kormany-talaltunk-117-milliard-forintnyi-extraprofitot/ | 2022-07-20 17:52:00 | true | null | null | G7 |
Zamárdi Lakeside Investment Ingatlanfejlesztő Kft. néven Balaton-parti építésszervező céget alapított Nikolits István egykori titkosszolgálati miniszter. Az új társaság többsége az övé, a 3 millió forint törzstőkéből 1,53 millió, míg a zalaegerszegi Éder Zoltánnak 1 millió, a budapesti Puskás Levente Tamásnak 470 ezer forintnyi jutott.
A cég más szálon is kötődik a közélettől már visszavonult volt miniszterhez, az ügyvezetője Heim-Nikolits Réka (akinek a századvéges Heim Péter a férje). A valamikor politikus lánya vezeti a NTS Hotel Garda és az NTS Felsőpetény Vendégház nevű kft.-ket is. A Garda Hotel így hirdeti magát: „Szombathely legszebb részén, a Csónakázó-tó közelében, a városi Fedett Uszoda és Termálfürdő szomszédságában és a gyönyörűen felújított Tófürdő strandtól pár perc sétára található. 2015 első felében a szálloda teljes felújításon esett át, a szobákat, belső tereket belső építész tervei alapján alakítottuk ki, fejlesztettük a szolgáltatásokat és a minőséget. Jelenleg 3 csillagos szállodaként üzemelünk.” | Zamárdi Lakeside: Nikolits extitokminiszter is beszállt a balatoni ingatlanbizniszbe | Nikolits István egykori szocialista titkosszolgálati miniszter balatoni ingatlanfejlesztésbe fogott.
Zamárdi Lakeside Investment Ingatlanfejlesztő Kft. néven Balaton-parti építésszervező céget alapított Nikolits István egykori titkosszolgálati miniszter. Az új társaság többsége az övé, a 3 millió forint törzstőkéből 1,53 millió, míg a zalaegerszegi Éder Zoltánnak 1 millió, a budapesti Puskás Levente Tamásnak 470 ezer forintnyi jutott. | null | 1 | https://hvg.hu/ingatlan/20171026_Zamardi_Lakeside_Nikolits_extitokminiszter_is_beszallt_a_balatoni_ingatlanbizniszbe | 2017-10-26 12:50:00 | true | null | null | HVG |
Már 4 éve működnie kellene a Villánykövesd határában épített hotelnek, mégis évek óta befejezetlenül, üresen áll. A beruházásra több mint 780 millió forint uniós támogatást nyert a kivitelező cég, amelyet azonban 2020-ban felszámoltak. A befuccsolt projekttel kapcsolatban közadatigényléssel próbáltunk információhoz jutni, de a Pénzügyminisztérium kétszer 45 nap után csak egy egysoros, „lerázó” választ küldött. A Transparency International szakértője szerint gyakori Magyarországon, hogy az uniós forrást elnyerő cég csődbe megy, ami felveti a kérdést, hogy vajon mennyire körültekintően járnak el a pénzek kiosztásakor.
Az eredetileg 24 szobásra tervezett Hotel 135 medical wellness szálloda, más néven a Dél-dunántúli Medihotel**** kiemelkedően magas színvonalú egészségügyi-turisztikai szolgáltatásokat, programcsomagokat kínált volna az egészségfejlesztő és egészség-stabilizáló kezelés-sorozatra érkező 18–80 év közötti szerb, horvát, osztrák, német, valamint magyar pácienseknek.
A koncepció az volt, hogy a vendégek várólista nélkül részesüljenek magas minőségű ellátásban, de kedvezőbb áron, mint saját országukban. A wellness szálló 27 új munkahely teremtését ígérte.
Minderre a DDOP 2.1.1/H-12 „Egészségügyi turizmus szolgáltatásainak fejlesztése a konvergencia régiókban” elnevezésű pályázati kiírás keretében 70 százalékos támogatottsággal 782,7 millió forint uniós és állami pénzt nyert a Geone Építőipari Kft., a gyógyszálló azonban nem készült el. Erről 2018-ban részletesen beszámoltunk.
Hiába volt a több száz milliós uniós támogatás, nem készült el a villánykövesdi Medihotel sem | atlatszo.hu
Lázár János volt kancelláriaminisztert emlegetik a helyiek a felépült, de egyelőre zárva tartó villánykövesdi gyógyászati hotel mögött álló személyként. Az építtető cégtől üzlettársak révén el lehet jutni a politikusig, de bizonyíték az érdekeltségre nincsen, és sajtófőnöke is határozottan cáfolja a szóbeszédet. Bárhogyan is áll a dolog, a beruházó cég gondjai miatt az ígért munkahelyek sem valósultak meg. Az egészségügyi-turisztikai szolgáltatást nyújtó Medihotel szállodák uniós és állami támogatásokkal segített építését máshol sem kíséri szerencse hazánkban.
Azóta eltelt 4 év, és az épület ugyanúgy néz ki, mint akkor. Egyedül a háttérben látszik némi mozgolódás.
Gazdát cserélt az ingatlan
A legelőként bejegyzett egyhektáros villánykövesdi területet Kovács László, a Geone Kft. ügyvezetője 2016 augusztusában vette meg. 2017 júliusában a Bohemian Financing Zrt. a földet 46 millió forintos jelzáloggal terhelte meg. 2021-ben aztán változás történt: új tulajdonosként Kovács László Józsefet jegyezték be a tulajdoni lapra (aki a születési dátuma alapán nem egyezik meg a korábbi tulajdonossal), a jelzálog pedig átkerült egy magánszemély nevére. E-mailen kerestük az illetőt, de cikkünk megjelenésig nem reagált, így nem tudtuk meg, miért és hogyan került erre sor.
A Geone Kft. honlapja 2017 nyarán még elérhető volt, egy évvel később már nem működött. A villánykövesdi hotel látványtervét és a munkálatok néhány fázisát bemutató – egyébként jó ideje semmilyen aktivitást nem mutató – Facebook-oldal is eltűnt, miután 2018-ban kérdezősködni kezdtünk a projektről. Cikkünk megjelenése előtt leszaggatták a matricát a projekt tájékoztató táblájáról is, az épület faláról pedig eltávolították a projekt leírását tartalmazó feliratot.
Ami nem meglepő annak fényében, hogy az Opten cégadatbázisában található adatok szerint a Geone Építőipari Kft. akkor már felszámolás alatt állt. A cég ellen az egyik hitelező 2017 februárjában nyújtott be kérelmet a fizetésképtelenség megállapítására és a felszámolás elrendelésére. A cég felszámolása 2020-ban lezárult.
Mivel a kft. elérhetetlenné vált, a volt tulajdonos egy másik, elvileg még működő cégének e-mailjére írtunk megkeresést, hogy megtudjuk:
2018 óta történt-e fejlemény a dél-dunántúli Medihotellel kapcsolatban,
miért került át az ingatlan és a jelzálog más nevére,
vizsgálta-e azóta állam a beruházást.
Cikkünk megjelenéséig nem kaptunk választ.
Az állam tehetetlen?
Próbáltunk más úton is információhoz jutni a beruházással kapcsolatban. Februárban közérdekű adatigénylésben kértük ki a Nemzetgazdasági Minisztériumtól a pályázattal kapcsolatos eljárás részleteit és eredményét – amennyiben indult. Azt is megkérdeztük, ha nem vizsgálták az esetet, miért nem tették.
A Pénzügyminisztérium kétszer 45 nap hosszabbítás után mindössze egy mondattal válaszolt:
„a DDOP-2.1.1/H-12-2012-0012 projekttel kapcsolatban az összes adat a következő linken érhető el: palyazat.gov.hu”.
Itt azonban a már korábban is ismert alapadatokon kívül semmilyen további információ nincs a projektről. A táblázatból mindössze annyi derül ki, hogy a projekt 2014-ben kezdődött és elvileg 2018-ban ért véget, a kifizetett előleg 300 millió, a kifizetett támogatás 482 millió forint volt, az utolsó kifizetés pedig 2016-ban történt.
Érdeklődésünkre Nagy Gabriella, a Transparency International (TI) közpénzügyi programok vezetője elmondta, bár nem látjuk a támogatási szerződést a kifizetések pontos menetéről, a rendelkezésre álló adatok alapján az irányító hatóságnak szabálytalansági eljárást kellene indítania, hiszen általában 5 évig fenn kell tartani a projektet, ez pedig még csak be sem fejeződött.
A jogszabály szerint szabálytalanságnak számít, ha „az 1083/2006/EK tanácsi rendelet 2. cikk 7. pontjában foglaltak, továbbá a nemzeti jogszabályok előírásainak, és a támogatási szerződésben a felek által vállalt kötelezettségeknek a megsértése, amelyek eredményeképpen Magyarország pénzügyi érdekei sérülnek, illetve sérülhetnek”.
Az esetet tehát ki mindenképp ki kellene vizsgálni, de mivel csődbe ment a cég, sok mindent már nem tehet az állam. Ez egyébként elég gyakori jelenség Magyaroroszágon. „Ilyenkor felmerül a kérdés, vajon mennyire gondosan járnak el, amikor osztják az uniós pénzeket. Eddigi tapasztalataink szerint egyáltalán nem” – tette hozzá a TI szakértője.
Nyitókép: Villánykövesd ékköve lehetne a fák közé épített szálloda, de a beruházás évekkel ezelőtt megállt (forrás: Átlátszó/Katus Eszter) | 780 millió forint uniós támogatást nyelt el a villánykövesdi szellemszálloda | Már 4 éve működnie kellene a Villánykövesd határában épített hotelnek, mégis évek óta befejezetlenül, üresen áll. A beruházásra több mint 780 millió forint uniós támogatást nyert a kivitelező cég, amelyet azonban 2020-ban felszámoltak. A befuccsolt projekttel kapcsolatban közadatigényléssel próbáltunk információhoz jutni, de a Pénzügyminisztérium kétszer 45 nap után csak egy egysoros, „lerázó” választ küldött. | null | 1 | https://atlatszo.hu/orszagszerte/2022/07/21/780-millio-forint-unios-tamogatast-nyelt-el-a-villanykovesdi-szellemszalloda/ | 2022-07-21 00:00:00 | true | null | null | orszagszerte.atlatszo.hu |
Ezek jelentős része ugyanis kifejezetten gyenge hitelképességű cégek adósságát testesíti meg, így a megtérülése fölöttébb kérdéses. Az „év kötvénye” rangot nem is a vásárlók szemszögéből érdemlik meg az idő során 1550 milliárd forintra felhizlalt jegybanki programban kibocsátott papírok, hanem az ezek révén kölcsönhöz jutott cégek oldaláról nézve. Ha a jelentkezőknek sikerült a befektetőknek nem ajánlott (a szakzsargonban bóvliként aposztrofált) B+ minősítést megkapniuk a kibocsátani tervezett, bármiféle fedezetet nélkülöző, akár 30 évig is terjedő futamidejű kötvényükre, akkor az MNB saját vásárlásaival biztosította az értékesítés sikerét.
Kockáztatom a pénzed
Bár a kötvény hozama a piacon dőlt el, a tuti vevőként megjelenő jegybank jóvoltából ez kevéssé tükrözte az értékpapírt megvásárló hitelező tényleges kockázatát. A program keretében fedezetlen (semmilyen biztosítékkal nem alátámasztott) kötvényt kibocsátó cégek jelentős része máskülönben egyáltalán nem, vagy csak rosszabb feltételekkel (valamilyen fedezet biztosításával, rövidebb futamidővel, magasabb kamattal) jutott volna kölcsönhöz. A kötvények hozamát kialakító aukciókon az MNB a kibocsátott mennyiség felét jegyezhette le, de a másodlagos piaci vásárlásaival – az egy cégre megszabott százmilliárd forintos értékhatáron belül – 70 százalékig is felmehetett a részesedése. A fennmaradó hányadot – esetenként némi jegybanki nyomásra – zömmel az adott vállalat számlavezető bankja vásárolta meg.
A jegybanki hátszélnek köszönhetően a jelentős kockázat ellenére is viszonylag mérsékelt hozamokkal keltek el a növekedési kötvények. Az Opus Global vezetője maga nyilatkozta még 2019 őszén a Portfolio.hu-nak, hogy az akkori 28 milliárd forintos kibocsátásukkal „százmilliós nagyságrendben spórolhatnak kamatkiadást”, mondván: „a jelenleg kibocsátott kötvényeink hozamszintje 3 százalék alatti, míg egy átlagos hitel kamatszintje eléri a 4,5–5 százalékot is”. De a mai rezsimnek szintén kedves Bayer Construct 2021. októberi NKP-kibocsátásáról is úgy vélekedett a forgalmazó szakértője a Privatbankár.hu kérdésére, hogy az „elért árazás igen kedvezőnek mondható, gyakorlatilag a 10 éves zéró kupon állampapírhozammal egyezik meg”. | Hogyan juttatott tízmilliárdokat az Orbán-közeli nagyvállalkozóknak az MNB? | Tiszta szerencse, hogy a Magyar Nemzeti Bank által bő két éve beindított, és most, decemberben, nagy hirtelenséggel lezárt Növekedési Kötvényprogram (NKP) keretében kibocsátott értékpapírokat nem kínálták fel a nagyközönségnek. | null | 1 | https://magyarnarancs.hu/publicisztika/az-ev-kotvenye-245095 | 2022-01-12 09:17:00 | true | null | null | Magyar Narancs |
Kulcsszerep jutott egy Békés megyei felszámolóbiztosnak abban, hogy Tiborcz István újabb területen kezdhet hódításba. A miniszterelnök veje az ingatlanbiznisz és a szállodaipar után a Gránit Bankkal és a Diófa Alapkezelővel a pénzügyi szektorba is bevásárolta magát, nemrég pedig a szállítmányozás lett az újabb célterülete. A legnagyobb magyar kamionos vállalat, a Waberer’s International Nyrt. július 1-jén jelentette be, hogy részvényei 21 százalékát megszerezte Tiborcz központi érdekeltsége, a BDPST Group egy tőzsdén kívüli ügylettel.
A milliárdokat érő részvénycsomag eladója Mike Ferenc volt. A tranzakcióról kiadott tőzsdei közleményből annyi tudható, hogy Mike cége, az MHB Optimum Zrt. július 1-ején több mint 3,7 millió darab részvényre kötött adásvételi szerződést a BDPST Equity Zrt.-vel. Tiborcz ezzel a lépéssel a régi üzlettársa, Jellinek Dániel ingatlanguru és a Waberer’s-be visszaszálló Wáberer György partnere lett, ők hárman együttesen 72 százalékos többséggel rendelkeznek a társaságban.
Megkerestük a vésztői illetőségű Mike Ferencet, miért döntött a csomag eladása mellett, hiszen másfél éve, amikor a nagy játékosok oldalán feltűnt a vállalat főrészvényesei között, azt nyilatkozta, hogy hosszú távú befektetésként tekint a szállítmányozási cégre.
Mike azt írta:
Pénzügyi befektetőként valóban azzal számoltam, hogy a Waberer’s-nek évekre lesz szüksége ahhoz, hogy az általam elvárt fejlődésen/átalakuláson átmenjen. A rendkívül elkötelezett, szakmailag és emberileg kiemelkedő managementnek is köszönhetően a társaság teljesítménye és így piaci megítélése mára elérte azt a szintet, ami mellett racionális döntés a profit realizálása. (…) Emellett olyan újabb befektetési lehetőségek merültek fel, ahol a kihívások csábítóak, időm és erőforrásaim viszont végesek, így döntenem kellett.
A magát befektetőnek leíró Mike arról nem ejtett szót, hogy fő foglalkozása szerint felszámolóbiztos, aki a Quaestor bukása után igazán nagy megbízásokhoz jutott. A feladata az volt, hogy a 2015-ös csőd után a cégcsoport egyik nagyobb darabjánál, a Quaestor Investnél rendezze a tartozásokat, és zárja le az ügyeket. Az itt végzett tevékenységének azonban az lett a nem elhanyagolható mellékterméke, hogy a NER főoligarchája, Mészáros Lőrinc, majd rajta keresztül a Tiborcz-féle BDPST Group jutányos áron megszerezte a quaestoros örökség egyik ékkövét, a Mátraházán található 4 csillagos Lifestyle Hotelt.
Mike arról sem beszélt, hogy egy több mint 2 milliárdos banki hitelre volt szüksége ahhoz, hogy a kamionos részvényügyletbe beszálljon.
Felszámoló körökben korábban megbízható iparosként tartották számon Mike Ferencet, „tíz éve még nem néztük ki belőle, hogy valaha komoly, saját vagyonnal rendelkező befektetővé válna és milliárdos részvénypaketteket tologathat” – fogalmazott egy, a felszámolópiacot belülről ismerő forrásunk. Az utóbbi időben a felszámolásokból és végelszámolásokból előszeretettel szemezgető Jellinek kapcsolataként beszéltek róla, az ingatlanguru pedig időnként üzletel Tiborcz-cal – forrásunk ilyen egyszerűen húzott vonalat a felszámoló és Orbán Viktor vejének kamionbiznisze között.
Hotelbiznisz a Quaestortól Mészároson keresztül Tiborczig
Nem először kapcsolódnak össze Mike Ferenc és Tiborcz ügyletei, bár korábban a Quaestor-hotel esetében nem közvetlen adásvételről volt szó. A 24.hu végigvette a kacifántos történetet, hogy a 2015-ben bedőlt Quaestor-birodalom egyik értékes vagyondarabja a kisbefektetők kártalanítása helyett hogyan landolt végül a miniszterelnöki család közvetlen közelében.
Részletes cikkben tártuk fel, a felszámolás alatt hogyan került ki lépésről lépésre a quaestoros vagyonkörből a bejáratott és teljesen felszerelt 114 szobás Lifestyle Hotel annak ellenére, hogy a rendőrség és a bíróság bűnügyi zárlatot is bejegyzett rá.
A szálloda a quaestoros időkben a Bérc Hotel Kft. tulajdonában volt, és ez a cég végezte az üzemeltetést is. A Mike és az általa vezetett felszámoló cég, a Sonten Kft. végelszámolást kezdeményezett a Bérc ellen, majd hamarosan, 2016-ban át is adta az üzemeltetést egy Mészáros-közeli kft.-nek.
Mike 2017-ben egy másik felszámolócéggel karöltve eltüntetett közel másfél milliárd forint adósságot, amellyel a hotel „házon belül” tartozott a Quaestor-csoport főbb cégeinek. Mike konkrétan egy 550 milliós kölcsönt árverezett el alig több mint 30 millió forintért. „Kifejezetten bizonytalan” követelésként hirdette meg, amitől nyilván nem sok érdeklődőnek jött meg a kedve a licitáláshoz. Ez egyébként azért érdekes, mert valójában Mikétől függött, hogy a tartozást kifizetik-e. A házon belüli tartozás miatt ugyanis úgy adódott, hogy mind a hitelt nyújtó, mind az adós hoteles céget ő képviselte felszámolóbiztosként, a szálloda értékesítéséből pedig még bőven lett volna lehetősége, hogy kiegyenlítse a tartozást.
2018-ban Mike a felszámolás keretében végül eladta a hotelt, csakhogy abból nemigen folyt be pénz a régi tulajdonoshoz. A felszámolóbiztos egy árverésen kívüli, közjegyző előtt lebonyolított eljárásban ugyan 2,1 milliárdos áron adott túl az ingatlanon, de pénz helyett egy korábban, vélhetően 400-600 millió forint közötti összegért megszerzett, 2 milliárd forintról szóló régi banki kölcsön beszámításával kötötték meg az üzletet. A hotel a Mészáros-birodalomhoz tartozó Wellnesshotel Kft.-hez került, amely 2021-ben továbbadta a gyors expanzióba kezdő BDPST-nek. Mike a hotelügylet után két évvel került bele a Waberer’s-bizniszbe.
Jellinek osztotta a részvényeket
2020 őszén a Waberer’s külföldi befektetője, a Mid Europe Partners alap (MEP) úgy döntött: akár komoly veszteség árán is, de megszabadul a pandémia idején egyre nehezebb helyzetbe kerülő, és a Budapesti Értéktőzsdén is egyre rosszabb eredményeket produkáló szállítmányozási cégtől. A MEP a 72 százalékos részesedésére egyfajta versenytárgyalást indított a magyar milliárdosok körében, amelyre a Matolcsy-rokonsághoz tartozó Szemerey Tamás, Leisztinger Tamás és a magát 2016-ban nyugdíjazó egykori névadó-tulajdonos, Wáberer György is benevezett.
A tárgyalásokból végül Jellinek Dániel Indotek-csoportja került ki győztesen, alig néhány hónappal azután, hogy a BDPST Zrt. Appeninn Holdingbeli részesedését is átvette. Tiborcz 2020 májusában váratlanul szállt ki a dinamikusan fejlődő ingaltancsoportból, amely többek között a Club Aliga államilag támogatott fejlesztését is végezte. Orbán veje akkor azt nyilatkozta, hogy „nem kíván olyan cégben tulajdonos lenni, amely állami és önkormányzati támogatások elnyeréséért indul”.
Jellinek a Waberer’s-csomagból végül 24 százalékot vett meg magának, a fennmaradó 48 százalékról pedig opciós megállapodást kötött a MEP-pel arra, hogy saját maga vonhasson be újabb társakat az üzletbe. 2021-re végül úgy alakította ki a részvényesi szerkezetet, hogy az érdekeltségébe tartozó Trevelin Holding és Geraldton Invest 26, illetve 5 százalékos tulajdonos lett, az üzletbe bevont Wáberer György pedig a High Yield Vagyonkezelőn keresztül kapott 20 százalékot.
A fennmaradó 21 százalékos részvénycsomag került aztán Mike egyszemélyes cégéhez. A frissen alapított MHB Optimumnak a részvénycsomag megvásárlásához hitelre volt szüksége, és úgy tűnik, nem okozott gondot a kölcsön előteremtése a csupán 2020 novemberében bejegyzett társaságnak. A Magyar Közjegyzői Kamara hitelbiztosítéki nyilvántartásában legalábbis alig két hónappal a cég alapítása után, tavaly január közepén 2,25 milliárd forint tőkeösszeg és járulékai erejéig jelzálogjogot jegyeztek be. A fedezet a Waberer’s részvénypakett volt. A hitelnyújtót sem kell a részvényügylet szereplőitől messze keresgélni, a kölcsön a Gránit Banktól érkezett. A Gránit Bank akkoriban már Tiborcz kedvenc pénzszerző helye volt – például a turai kastélyszálló beruházására is innen kapott 2 milliárdot –, 2021 végén pedig közvetlenül Tiborcz István érdekeltségébe került.
Kérdésünkre, hogy a hatalmas összegű kölcsön mellett megérte-e most kiszállni, Mike így válaszolt:
Erre a kérdésre a tőzsdei árfolyamgrafikon ad egyértelmű választ! :)
A tőzsdén kívül, egymás között kötött megállapodások miatt nem tudható pontosan, hogy a szerencsés felszámoló mennyit nyerhetett az üzleten. A részvények hivatalos tőzsdei árfolyammozgása azért némi támpontot adhat arról, hogy mekkora nyereségről lehetett szó. 2020 decemberében, amikor Jellinek megállapodott a MEP-pel, a Portfolio adatai szerint 1650 forint körül jegyezték a részvényeket, az árfolyam tavaly nyár végén 2450-re is felment, július 1-jén pedig 1800 forintra süllyedt vissza. 3,7 millió részvény esetében azonban még rossz ütemezéssel is százmilliós nagyságrendű összeget hozhattak a papírok.
Az árfolyam egyébként pont akkor ugrott újra 2000 fölé, amikor nyilvánosságra hozták, hogy Orbán Viktor veje beszállt a vállalatba. | Tiborcz-üzlet: a felszámoló szmájlival válaszolt arra, hogy kétmilliárdos kölcsön mellett érdemes volt-e kiszállni | Egy Békés megyei felszámolóbiztos a Quaestor-ügy után kapott lehetőséget arra, hogy Orbán Viktor vejével és Jellinek Dániellel üzletelhessen. Kétmilliárdos kölcsönt vett fel, mielőtt beszállt a NER nagy játékosai mellé. | null | 1 | https://24.hu/fn/gazdasag/2022/07/25/waberers-reszvenyek-tiborcz-istvan-mike-ferenc-felszamolo-granit-bank/ | 2022-07-25 00:00:00 | true | null | null | 24.hu |
Szakmai együttműködésre és egy néhány alkalomból álló szakmai találkozóra kérte fel a Transparency International Magyarország a Közbeszerzési Hatóságot. Az együttműködés helyett azonban a korrupció ellen is küzdő magyar hatóság elnöke, Kovács László azt írta a szakmai szervezetnek: addig nem hajlandók együttműködni a szintén korrupció ellen küzdő TI Magyarországgal, amíg nem látja bizonyítottnak, hogy a szervezet befolyásmentes, független és objektív. A TI jogi igazgatója szerint Kovács László „gond nélkül hagyja átcsúszni az összes hatalmi, kormányzati stiklit" és a Hatóság működése arról szól, hogy a kormány számára kényes ügyekben tagadja vagy egyáltalán nem használja a hatásköreit, miközben az ellenzéki önkormányzatoknak sokkal keményebben odavág a rossz közbeszerzéseknél. Ligeti Miklós úgy gondolja, azóta romolhatott meg a kapcsolatuk a Közbeszerzési Hatóság elnökével, amióta nyilvánosság elé tárták a 35 évre szóló autópálya- és hulladékgazdálkodási koncessziót.
Koncessziók, meghívók és meghívottak
A kormány 35 évre magáncégeknek adja oda a hazai autópályák üzemeltetését és az ország összes településének szemétszállítását, bár azt titkolták, hogy ez miért is érné meg a magyar adófizetőknek. A kabinet a vitát lezárta azzal, hogy számításaik szerint így mindenki jól jár, még az adófizetők is, azonban az állításukat igazoló dokumentumokat nem akarták nyilvánosságra hozni. Néhány héttel ezelőtt a bíróság úgy döntött: a kabinetnek ki kell adnia az adatokat. Az egyik ügyben már jogerős bírósági ítélet is született.
A TI Magyarország az elmúlt években jelentős korrupciós ügyeket tárt fel. Nemrég a Közbeszerzési Hatóságot is felkérték, hogy működjenek velük együtt egy projektben, hiszen az állami Hatóságnak is feladata a korrupció elleni küzdelem.
„Egy zártkörű szakmai tanácskozásra, illetve egy néhány alkalmas találkozásból és emailváltásból álló szakmai együttműködésre kértük fel a Közbeszerzési Hatóság elnökét. Nem azt vártuk, hogy Kovács László maga személyesen járjon el, hanem azt, hogy delegáljon valakit maga helyett például egy főosztályvezetőt, és így biztosítson minket az együttműködésről”
– mondta a Szabad Európának Ligeti Miklós. A TI Magyarország jogi igazgatója szerint általában vagy nem kapnak, vagy ha kapnak is választ az állami szervektől, akkor az utolsó pillanatban kimentik magukat. Az azonban a jogi igazgatót is meglepte, hogy a Közbeszerzési Hatóság elnöke egy szerinte vállalhatatlanul ciki levélben utasította el őket és zárkózott el az együttműködéstől.
Szívhez szóló
Kovács László a Közbeszerzési Hatóság elnöke azt írta:
„A TI hazai nyilatkozatai és közleményei alapján a Hatóság nincs meggyőződve arról, hogy a TI tevékenysége megfelel a függetlenség Hatóság által irányadónak tartott szigorú mércéjének. A TI hazai működése kapcsán tapasztaltak szerint a szervezet szakmai kommunikációja, nyilatkozatai alkalmasak a közvélemény félretájékoztatására, azok a valóságot ferdítő képet festenek Magyarországról, így a hazai közbeszerzésekről is.”
Kovács László, a Közbeszerzési Hatóság elnöke, az általa vezetett hatóság nevében elzárkózik bárminemű együttműködéstől, amíg nem látja bizonyítottnak azt, hogy a TI Magyarország objektív és független. Bár a levele végén biztosítja arról a szervezetet, hogy közbeszerzési ügyekben ezek után is állnak rendelkezésükre.
A TI Magyarország vezetői hosszas gondolkodás után döntöttek úgy, hogy nyilvánosságra hozzák a Közbeszerzési Hatóság elnökének levelét azért, mert a szervezet szerint megdöbbentő állításokat fogalmaz meg benne velük szemben egy elvileg a kormánytól független állami szerv vezetője.
Kovács László 2017 márciusa óta tölti be a Közbeszerzési Hatóság főtitkári tisztségét. Az Eötvös Loránd Tudományegyetemen jogász, majd a Nyugat-magyarországi Egyetemen jogász-közgazdász diplomát szerzett. 2004 és 2009 között a Közbeszerzések Tanácsa Titkárságán jogi tanácsadóként, majd szakmai tanácsadóként dolgozott. 2010-től a Tanács Jogi Főosztályának vezetője. 2012-től a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium, majd 2014-től a Miniszterelnökség közbeszerzési jogalkotási szakterületének főosztályvezető-helyettese, majd főosztályvezetője. Részt vett mind a 2011. évi, mind a 2015. évi új közbeszerzési törvény és végrehajtási rendeleteinek kidolgozásában.
Ligeti Miklós szerint korábban sem volt ugyan gyümölcsöző kapcsolatuk a Közbeszerzési Hatóság elnökével, de a helyzet sosem volt olyan rossz, mint most. Négy-öt évvel ezelőtt még sajtónyilvános rendezvényeikre is elment a Közbeszerzési Hatóság akkori elnöke. Kovács László 2020-ban frissen kinevezett elnökként még megjelent szakmai kerekasztal-beszélgetéseken. Ilyen értelemben tehát funkcionális együttműködése volt a TI Magyarországgal. Ligeti Miklós szerint a szervezet elég sok beadvánnyal jelent meg a hatóságnál, nem csak kiemelt ügyekkel kapcsolatosan.
A TI jogi igazgatója úgy gondolja, ahogy egyre több közbeszerzési szabálytalanságra hívták fel a Közbeszerzési Hatóság elnökének figyelmét, egyre kevésbé volt együttműködő velük Kovács László. Volt, amikor érdemben válaszolt a kifogásolt ügyekre, vagy eljárást indított a megkeresésük után, de a kapcsolat az utóbbi másfél-két évben megromlott. Éppen abban az időszakban, amikor a TI Magyarország például a Matolcsy-klán bizniszeit, illetve a 35 évre szóló koncessziós ügyeket kezdte felfejteni.
„Ebben a két koncessziós ügyben és még rengeteg másik ügyben, amelyeket mi is és részben mások is az asztalára tettünk, ezekben neki el kellett volna, el kellene járnia. De Kovács László nem jár el. Olyannyira nem, hogy néhány évvel ezelőtt egy konferenciánkon nyilvánosan olyan kijelentést tett az Elios-üggyel kapcsolatban, hogy abban nem volt összeférhetetlenség, ő nem tud összeférhetetlenségről és azt mondta, hogy ezzel kapcsolatban nem is érkezett beadvány a hatóságához. Na, ez nem menne el büntetlenül egy normálisan működő országban. A Közbeszerzési Hatóság törvénysértően elmulasztotta a hatáskörét gyakorolni akkor, amikor a kisujját nem mozdította az Elios-ügynek a súlyosan összeférhetetlen eseteiben. Arról nem is beszélve, hogy más eljárásokban is tétlen marad”
– magyarázta lapunknak Ligeti Miklós, aki azt is elmondta: szerinte Kovács Lászlónak gondot okoz a tevékenységük, mert magyarázkodnia kell a főnökeinek a nagy horderejű ügyek nyilvánosságra kerülése miatt.
„Kovács László gond nélkül hagyja átcsúszni az összes hatalmi, kormányzati stiklit. Az egész Hatóság működése arról szól, hogy a kormány és a hatalom számára kényes ügyekben tagadja vagy egyáltalán nem használja a hatásköreit, miközben az ellenzéki önkormányzatoknak sokkal keményebben odavág a rossz közbeszerzéseknél”
– fejtette ki a TI Magyarország jogi igazgatója.
Pedig papíron a Közbeszerzési Hatóság is részt vesz a korrupció ellenes küzdelemben. Egy másfél évvel ezelőtti interjúban erről maga Kovács László beszélt.
„A Nemzeti Korrupcióellenes Stratégia egyes pontjaiban meghatározott feladatok végrehajtásában a Közbeszerzési Hatóság közreműködésére, javaslataira, megoldásaira is számítanak. A kormány ugyanis a stratégia részeként felkérte a korrupció elleni közös nyilatkozatot aláíró szerveket – köztük a Közbeszerzési Hatóságot is –, hogy vizsgálják meg, milyen lehetőségek nyílnak a belső képzéseik vonatkozásában a további együttműködésre, a belső minőségfejlesztési törekvéseik tekintetében a jó gyakorlatok kölcsönös megosztására, továbbá az integritási, biztonsági, valamint ehhez kapcsolódó egyéb, így például adatvédelmi, beszerzési tudatosságot fejlesztő tevékenységeik összehangolására a közszféra minél szélesebb körének tájékoztatása érdekében”
– mondta az interjúban Kovács László.
Kézi, vezérelt
A Közbeszerzési Hatóság elnökének a TI Magyarországnak címzett leveléből kiderül az is, hogy a hatóság által irányadónak tartott függetlenséget szigorú mércével méri. Azonban ennek ellentmond a Népszava tavalyi tényfeltáró cikke, ami kiderítette: kétszer annyi eljárást indított a Közbeszerzési Döntőbizottság a fővárosi önkormányzatok ügyeiben, amióta nem Tarlós István, hanem Karácsony Gergely a polgármester. Míg Tarlós István utolsó főpolgármesteri évében 21 eljárást, Karácsony Gergely első évében pont kétszer annyit, vagyis 42 eljárást kezdeményezett a KDB, amelynek Puskás Sándor az elnöke.
Az adatokból az is kiderült: ahogy Tarlós István ment és Karácsony Gergely jött, úgy nőttek a bírságok is. 2020-ban záporoztak a közbeszerzési bírságok a BKK-ra, a kerületi közétkeztetési cégekre is. Büntetett a bizottság például a BKK jegyek és bérletek nyomtatására használt hőpapír beszerzése miatt is, méghozzá ötvenmillióra.
Az önkormányzati választások utáni első teljes évben összesen ötszázhatvan jogorvoslati eljárás indult, amelyből már negyvenkettő érintette Budapest önkormányzatait és vállalkozásaikat. A Közbeszerzési Döntőbizottság által 2020-ban kiszabott ötszáztizennyolc milliós bírságból már több mint kétszázharminc millió forintnyi jutott a budapesti önkormányzatokra.
Kérdéseinket elküldtük a Közbeszerzési Hatóság elnökének, amint válaszol, frissítjük cikkünket. | Levélben intett be a korrupció ellen is küzdő Közbeszerzési Hatóság a korrupció ellen küzdő szervezetnek | Szakmai együttműködésre és egy néhány alkalomból álló szakmai találkozóra kérte fel a Transparency International Magyarország a Közbeszerzési Hatóságot. Az együttműködés helyett azonban a korrupció ellen is küzdő magyar hatóság elnöke, Kovács László azt írta a szakmai szervezetnek: addig nem hajlandók együttműködni a szintén korrupció ellen küzdő TI Magyarországgal, amíg nem látja bizonyítottnak, hogy a szervezet befolyásmentes, független és objektív. A TI jogi igazgatója szerint Kovács László „gond nélkül hagyja átcsúszni az összes hatalmi, kormányzati stiklit" és a Hatóság működése arról szól, hogy a kormány számára kényes ügyekben tagadja vagy egyáltalán nem használja a hatásköreit, miközben az ellenzéki önkormányzatoknak sokkal keményebben odavág a rossz közbeszerzéseknél. Ligeti Miklós úgy gondolja, azóta romolhatott meg a kapcsolatuk a Közbeszerzési Hatóság elnökével, amióta nyilvánosság elé tárták a 35 évre szóló autópálya- és hulladékgazdálkodási koncessziót. | null | 1 | https://www.szabadeuropa.hu/a/na-ez-nem-menne-el-buntetlenul-egy-normalisan-mukodo-orszagban-transparency-international-magyarorszag-kozbeszerzesi-hatosag-kovacs-laszlo/31949174.html | 2022-07-16 13:48:00 | true | null | null | Szabad Európa |
A Salgótarjáni Járási Ügyészség vádat emelt egy 35 éves nő ellen, aki társasházi közös képviselőként károsította meg a lakókat, olvasható az ügyészség honlapján.
A nő 2014. január 1. és 2019. március 1. napja között egy salgótarjáni társasház képviselője volt, feladatai közé tartozott a házat érintő költségek, javítások közös költségből történő kifizetése is.
A nő a vád szerint teendőinek ellátása során a társasház készpénzének kezelésével és a dokumentumok vezetésével kapcsolatban több kötelezettségének nem tett eleget. A társasház köztartozásait csak részben teljesítette, a pénz egy részét magára költötte, a házon elvégzett javítási munkálatokért pedig nem visszakövethető módon fizetett. 2018-ban a társasház készpénzállománnyal nem rendelkezett: a közös képviselő a papíron meglévő 2.694.191 forintot elsikkasztotta.
A hiányosságokat és a felhalmozott köztartozásokat tapasztalva a társasház lakói 2019. március 1-jével felmondtak neki, megbízatásának átadásakor a társasház iratait hiányosan adta át az új közös képviselőnek, a rábízott készpénzzel pedig nem tudott elszámolni.
Az ügyészség nagyobb értékre elkövetett sikkasztás bűntette miatt emelt vádat vele szemben, indítványozva, hogy a Salgótarjáni Járásbíróság szabjon ki felfüggesztett szabadságvesztést vele szemben, valamint fizettesse meg vele a társasház kárát is. | Több mint kétmillió forintot sikkasztott el egy Nógrád megyei társasház közös képviselője | A Salgótarjáni Járási Ügyészség vádat emelt egy 35 éves nő ellen, aki társasházi közös képviselőként károsította meg a lakókat, olvasható az ügyészség honlapján. | null | 1 | https://444.hu/2022/07/28/tobb-mint-ketmillio-forintot-sikkasztott-el-egy-nograd-megyei-tarsashaz-kozos-kepviseloje | 2022-07-28 15:55:58 | true | null | null | 444 |
A Pintér Sándor belügyminiszter egykori államtitkára és egyben volt üzlettársa, Tasnádi László által igazgatott Civil Biztonsági Zrt. lehet az MPT Security Zrt. kizárólagos tulajdonosa, ha ezt a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) is engedélyezi.
Hatalmas üzletről van szó, hiszen az MPT Security a Magyar Posta pénzszállító cége, amely például a nyugdíjakat és a sárga csekkes pénzeket szállítja az országban.
"Az összefonódás célja a CIVIL Zrt. oldaláról az eddigi profiljába nem
tartozó készpénz logisztikai tevékenység – pénzfeldolgozás, ATM üzemeltetés, ügyfél készpénz gazdálkodás, trezorálás, MABISZ előírás szerinti pénzszállítás – biztosítása, a cégprofil bővítése, az eredményesség növelése, figyelemmel arra, hogy a megvásárolni kívánt társaság fő tevékenysége a készpénz logisztika, melyben így jelentős tapasztalattal, a szükséges engedélyekkel és megfelelő infrastruktúrával rendelkezik" | Pintér Sándor bizalmasainak privatizálják a postai és takarékszövetkezeti pénzszállítást | null | 1 | https://444.hu/2022/07/28/pinter-sandor-bizalmasanak-privatizaljak-a-postai-es-takarekszovetkezeti-penzszallitast | 2022-07-28 00:00:00 | true | null | null | 444 |
|
Ez a cikk a Magyar Narancs 2022. június 30-i számában jelent meg. Most ezt az írást ebből a lapszámunkból széles körben, ingyenesen is hozzáférhetővé tesszük.
Több mint 8 milliárd forint – főként az egyházi kiegészítő támogatásból, azaz állami, költségvetési forrásból származó pénz – kerülhetett 2021 végéig jogellenes módon a Magyar Pünkösdi Egyház (MPE) jól körülhatárolható személyi köréhez. Ebből 3–4 milliárd már 2015 és 2018 között „elszivárgott” célzottan, és az aggasztó jeleket az egyházon belüli korábbi ellenőrzések jelezték is már az egyházvezetésnek, ám e figyelmeztetések rendre süket fülekre találtak.
Aligha véletlen, hogy egy az MPE működéséről készült bizalmas összefoglaló iratban az alábbi súlyos kijelentések olvashatók: „A bűnkapcsolati rendszer felépítéséhez szükséges az egyház prominens vezetőségének együttműködő és irányító szerepe, amelyre elsősorban az MPE elnöksége mint operatív szerv alkalmas. Az állami közfeladat-ellátáshoz kapcsolódó normatív támogatások törvényi céltól eltérő módon történő felhasználására olyan tévedésbe ejtő és tévedésben tartó gyakorlatot építettek fel, amely csak egyházi elnökségi előterjesztésre, valamint egyháztanácsi jóváhagyással működhet. A bűncselekmények elkövetési magatartásának kifejtését és a kapcsolódó elő- és eszközcselekményeket hatékony egyházvezetői segédlet nélkül nem lehetséges kivitelezni.” E jelentés a korábbi ellenőrzések során beszerzett dokumentumok alapján
2015 és 2018 között 3–4 milliárd forintra taksálta azt az összeget, amely „egy jól meghatározható körhöz” került.
Az MPE botránya az egyház legjelentősebb intézményénél, a békéscsabai központú Közösségi Missziónál (KM) robbant ki. A Narancs kérdésére április végén a Békés Megyei Főügyészség megerősítette: bűnszervezetben, különösen jelentős értékre elkövetett költségvetési csalás és a pénzmosás miatt őrizetbe vették, utóbb pedig letartóztatták a kiterjedt szervezeti hálóval rendelkező KM két ügyvezetőjét, V. Gy.-t és V. K.-t (lásd: Bűnszervezetben elkövetett pénzmosással és költségvetési csalással gyanúsítják…, magyarnarancs.hu, 2022. április 26.). A gyanúsítás alapján akkor már annyit biztosan lehetett állítani, hogy az elkövetett kár értéke meghaladja az 500 millió forintot, de beszámoltunk arról is, hogy a Gyulai Törvényszék lapunkkal közölte: a KM két, letartóztatásban lévő, jogász végzettségű ügyvezetője csupán társa K. L.-nek. (V. Gy. és V. K. neve ismert előttünk, ellentétben K. L.-lel; lásd: Több mint félmilliárd forintos károkozással gyanúsítják…, magyarnarancs, 2022. május 3.) Nem mellesleg a két ügyvezető még a botrány kirobbanása előtt belépett a Fideszbe, a párt békéscsabai szervezetének tagjai lettek (lásd: Az év elején belépett a Fideszbe…, magyarnarancs.hu, 2022. május 30.).
A Magyar Pünkösdi Egyház az Országgyűlés 2012-es határozata alapján nyilvántartott és bevett egyház. (A NER törvényhozása tíz éve a saját kezébe adta annak eldöntését, hogy mely vallási közösség számít Magyarországon bevett és nyilvántartott egyháznak.)
Kis egyház, nagy pénz
Az elmúlt hetekben többször kerestük a Magyar Pünkösdi Egyház vezetését, és azt kérdeztük, milyen információkkal rendelkeznek a békéscsabai intézmény vezetői elleni büntetőeljárásról, milyen visszaélések ügyében vizsgálódnak a hatóságok? Arra is kíváncsiak voltunk, hogy a gyanúsításban felmerült bűncselekmények mióta folyhatnak, hogyan valósultak meg, és mekkora kárt okozhattak a költségvetésnek, s miért nem működtek az MPE belső ellenőrzési mechanizmusai.
A kérdéseinkre máig nem kaptunk választ. Ám ahogy a cikkünk elején idézett bizalmas összefoglaló anyag jelzi: nem az egyházon belüli intézmény és a hozzátartozó szervezetek elszigetelt akciójáról lehetett szó, hanem vélhetően az MPE csaknem teljes vezetését érintő ügyről.
„Hogyan lehetséges, hogy a saját közlése szerint 10 ezer tagot számláló pünkösdi egyház – amelynek az egyházon belül becsült valós tagsága sokkal inkább 4–5 ezer fő közé tehető – a katolikusok és a reformátusok után a harmadik legnagyobb költségvetési támogatást és kiegészítő egyházi támogatást kapja az államtól?” – értetlenkedett névtelenséget kérő forrásunk. A normatív és a kiegészítő egyházi támogatás összesen évi 12–15 milliárd forinttal gazdagítja az MPE-t. Egy másik, az inkognitóját ugyancsak megőrizni kívánó beszélgetőtársunk azt mondta, hogy a honi egyházi világban a MPE-ről hosszú évek óta köztudott és a nem hivatalos beszélgetésekben gyakran előkerülő téma, hogy pénzügyeik súlyos aggályokat vetnek fel, és gyanúra adnak okot. Szerinte az is sejthető, hogy a kormányzati szervek ugyancsak tudtak erről, de sokáig szemet hunytak a történtek felett.
Miért hagyta, ha tudta? (Pataky Albert, az MPE elnöke)
Fotó: MTI/Marjai János
Nem tudni, mi volt az a pont, amikor a megalapozott gyanú felmerült az MPE pénzügyei miatt. Talán az szúrt szemet a kormányzati szerveknek és a nyomozó hatóságoknak, hogy a kis létszámú egyháznak kifejezetten nagy a költségvetési támogatása. Egy másik verzió szerint a békéscsabai központú KM két ügyvezetőjének hivalkodó életmódja lett föltűnő. A missziónál naponta minimálbérért robotoló munkatársak irigységgel vegyes elképedéssel nézték, hogy V. Gy. és V. K. kétévente cserélgetik luxus terepjáróikat, hogy úszómedencés nagy házakban élnek, drága utakra futja nekik és elegáns nyaralóra is. A Békés Megyei Főügyészség kérdésünkre megerősítette, hogy jelentős ingó és ingatlan vagyont, valamint készpénzt vettek bűnügyi zár alá. Azt is a vádhatóságtól tudjuk, hogy a nyomozást 2018 októberében rendelték el.
Lesöpörték
Hosszú és kiterjedt vizsgálódás után az MPE Ellenőrző Bizottsága (MPE EB) jelentést tett le az egyház elnökségének asztalára 2019. május 17-én. Ebben feltárták, hogy az egyházszervezethez tartozó intézményekben súlyos szabálytalanságokat észlelnek, amelyek joggal alapozzák meg a nagy összegű költségvetési csalás és pénzmosás, valamint egyéb bűncselekmények gyanúját. Egy ezt követő elnökségi ülésen az egyházvezetés érdemben nem reagált az anyagra, csupán annyit közöltek, hogy „mélyen elgondolkodnak rajta”. Már akkor volt, aki arra figyelmeztette az MPE vezető testületeit, hogy ha nem tesznek semmit, „akkor minden a fejükre fog omlani”.
A belső ellenőri jelentésre az elnökség négy hónappal később, 2019 szeptemberében válaszolt hivatalosan egy levélben, amelyet Pataky Albert egyházelnök írt alá. A dokumentumban egyebek mellett ez olvasható: „A rendelkezésre álló (…) dokumentumok vizsgálata során megállapítjuk, hogy azokban nem található olyan irat, információ, amely a feltételezéseket akár közvetve is alátámasztotta volna, ezek alapján megállapítjuk, hogy a Kiegészítő Jelentésben megfogalmazott különböző bűncselekmények elkövetésére vonatkozó gyanú nem megalapozott. (…)
Az Egyháztanács megállapította, hogy a megismert, illetve a feltárt körülmények kapcsán a Közösségi Misszió és intézményei tekintetében egyházfőhatósági intézkedésre nincs szükség.”
Az egyháztanács egyúttal azzal bízta meg Kecser István főtitkárt, hogy e döntésről értesítse a Kiegészítő Jelentést beadó bizottsági tagokat, a KM képviselőit és rajtuk keresztül az intézmények vezetőit.
Csakhogy a nyomozás már 2018-ban megindult, majd jöttek a 2022. tavaszi őrizetbe vételek és letartóztatások, s a közzétett gyanúsítások mindenben megerősítik a belső ellenőrzés korábbi megállapításait. Az elnökség a jelek szerint nem akarta látni az egyházon és intézményein belüli törvényellenes helyzetet, azzal szemben fellépni pedig végképp nem volt szándéka.
A belső ellenőrzést tartalmazó ún. Kiegészítő Jelentés ismertetésének dátuma, 2019. május 17-e több szempontból érdekes. Egy nappal később ült össze az MPE közgyűlése, amely újabb négy évre megválasztotta a vezető testületeket, így az egyháztanácsot és az elnökséget is. Az ellenőri jelentés megállapításairól nem esett szó a közgyűlési beszámolóban, így a tagok abban a hiszemben voksoltak, hogy egyházukban minden a legnagyobb rendben van.
A valós helyzet ráadásul ennél is rosszabb volt, hiszen 2019 májusa előtt is kaptak jelzést problémákról: 2017 novemberében a békéscsabai központú KM-nél és a miskolci ÉLIM Szolgálatnál elvégzett belső ellenőrzések számos szabálytalan pénzkezelési, valamint szabályozási, kinevezési és szerződéskötési anomáliát észleltek. Ezek mindegyikéről az MPE 2017. december 5-én megtartott elnökségi ülésén – ahol jelen volt mások mellett Pataky Albert elnök, Kecser István főtitkár és Pintér Imre alelnök – tájékoztatták is a testületet. Már akkor előkerültek azok a bizonyítékok, amelyek a vizsgálódó grémium szerint alátámasztották a költségvetési csalás és a pénzmosás gyanúját. „Belső egyházi irat” bélyegzővel ellátott megállapodások sorát mutatták be az elnökségnek, amelyek egyházi jogi személyek között jöttek létre. Fiktív jogcímeken „támogatói döntésekről”, „szakértői díjakról”, az intézmények házipénztárai közötti, a számviteli szabályokkal ellentétes pénzmozgásokról, valamint külföldi egyházi szervezeteknek juttatott, nem egy esetben igen nagy összegű pénzügyi segélyekről volt szó. Ezekben az ügyekben érintett volt a gyulai központú Gordiusz Intézmény, a KM-mel szoros kapcsolatban lévő, békéscsabai központú Benefícium Központ, a miskolci ÉLIM Szolgálat. Az egyes számlák, főkönyvi kivonatok, szerződések stb. a nyomozati anyag részét képezik mint bizonyítékok, és a NAV-nál vannak. Ezek között néhány milliós és tízmilliós számlák éppúgy szerepelnek, mint akár közel 200 milliósak is.
Egy 2016-os megbízási szerződés kedvezményezettje a Közösségi Misszió volt, amely 178 millió forintot kapott „a pünkösdi értékekre épülő egyházi szolgálat biztosítására”. Amikor az egyház több tagjától azt kérdeztük, hogy ez alatt mit kell érteni, széttárták a kezüket. „Kiabál róla, hogy fiktív” – mondta egyikük. „Magyarul van, de nem értem” – mondta egy másik egyházi tag.
Az említett 2017. decemberi és 2019. májusi elnökségi ülések között többször kerültek a vezető testület elé a gyanús ügyek. Hogy milyen belső hatalmi játszmák zajlottak az egyház vezető szervezetein belül, azt jól mutatja, hogy az MPE EB kizárólag az egyháztanácsnak és elnökségnek szánt belső irata kikerült az ellenőrzött szerv, a KM vezetőihez is – azaz a 2022 áprilisától előzetes letartóztatásban lévő V. Gy.-hez és V. K.-hoz. 2019. július 11-én Kecser István főtitkár elismerte, ő küldte el nekik a dokumentumot, de ennek sem lett következménye.
Egy ismerős
Még 2016-ban néhány millió híján egymilliárd forintot találtak egy romániai bankszámlán, amely az MPE-hoz tartozó KM-től érkezett. Pár év múlva ugyanez ismétlődött meg Ausztriában, ahol a Hypo-Bank egyik számláján találtak ugyanekkora összeget. Hivatalos és szabályszerű számviteli válasz nem volt arra, hogy ezek az összegek hogyan kerültek oda, és hogy mi a forrásuk.
A KM szerepel az egyházügyi nyilvántartásban, alapítója a belső egyházi jogi személynek számító Magyar Pünkösdi Egyház Országos Cigánymisszió volt. Tíz évvel ezelőtt, 2012-ben a KM levált e szervezettől és önálló jogi személyként kezdett működni, gazdálkodni, szociális tevékenységet végezni elsősorban Békésben és a környező megyékben, mégpedig kiterjedt szervezeti hálórendszerrel. Az MPE elnökségének néhány tagja és a KM két ügyvezetője bizonyíthatóan kapcsolatban álltak politikai körökkel is. A népkonyhai szolgáltatások révén, valamint gazdasági tevékenységként a Simonka György akkori dél-békési fideszes országgyűlési képviselő fémjelezte Paprikakert TÉSZ Kft.-vel együttműködtek, s ez felvetheti a bűnkapcsolati rendszer lehetőségét is.
Annak idején a 24.hu írta meg, hogy az MPE 230 millió forintja bennragadt Simonka György egykori cégében. Az egyházi szervezet 2017 nyarán nyújtott kölcsönt, amiért jelzálogjogot, elidegenítési és terhelési tilalmat jegyeztek be a javukra. A Paprikakertet azonban nem sikerült megmenteni, kényszertörlési eljárással megszűnt. Az Opten céginformációs adatbázisa szerint a Pünkösdi Egyház Segítő Szolgálata volt az első, amely hitelezőként regisztráltatta magát 2018. augusztus elsején a felszámolási eljárásban. Tájékoztatásuk szerint a 230 millió forintot azóta sem kapták vissza. (Simonka bűnszervezetben, különösen nagy értékre elkövetett költségvetési csalás miatt ül a vádlottak padján éppen a Paprikakert TÉSZ Kft. és a Magyar Termés TÉSZ Kft.-nél elkövetett visszaélések miatt. A vádirat szerint az okozott kár megközelíti a 1,5 milliárd forintot.)
Titkosítás
„A Közösségi Misszió két, jogász végzettségű ügyvezetője nem tagja az MPE-nek, de hamar felismerték, hogy a szervezeten és annak vezető testületein belül gyenge a szakmai felkészültség, jogi végzettséggel szinte senki nem rendelkezik, így szakismeretüknek és feltehető mohóságuknak köszönhetően az ujjuk köré tudták csavarni a vezetés jó részét. Egy ponton túl nem is lehet eldönteni, hogy ki vezette az egyházat, a megválasztott vezetősége, vagy a vezetőséget egy idő után a kezében tartó Közösségi Misszió két ügyvezetője” – jellemzi az MPE belső hatalmi és irányítási viszonyait az egyházhoz tartozó forrásunk. Többen azt is tudni vélik, hogy V. Gy. és V. K. nemcsak saját használatra vásároltak luxus terepjárókat, hanem hasonló autókkal ajándékozták meg az elnökség néhány tagját is. Ha ez igaz, akkor felmerül, hogy az elnökségi tagok megkérdezték-e, vajon miből és miért is kapták az akár 20–30 milliós gépjárműveket?
Mint említettük, „belső egyházi irat” megnevezéssel titkosítottak sok olyan dokumentumot, amelyek fiktív tevékenységeket, nem teljesülő vagy ellenőrizhetetlen, valótlan célokat tüntettek fel, s amelyek alapján akár tíz- vagy százmilliókat fizettek ki. Nemcsak az összegek szabálytalan felhasználásával, hanem a „titkosítással” is gondok vannak: ez a titkosítási forma nem felel meg az MPE belső szabályainak, hiszen az egyházban nem volt és ma sincs szabályozott titkosított eljárás. Ez a megalapozatlan titkosítási gyakorlat viszont módot adott arra, hogy a Magyar Államkincstár, az Állami Számvevőszék és a Nemzeti Adó- és Vámhivatal ellenőrzései alól a szabálytalan és kétséges tételek sokaságát „kimentsék”. Részben ez lehet a magyarázat arra, hogy a bevett egyházak esetében egyébként sem szőrös szívű ellenőrző szervek az elmúlt 10–15 évben miért nem tártak fel semmilyen érdemi, súlyosabb szabálytalanságot, törvénytelenséget az MPE-nél. Erre példa az ÁSZ legutóbbi, 2019-es ellenőrzése, amely górcső alá vette a Magyar Pünkösdi Egyházat és a Közösségi Missziót is, mint szociális és köznevelési fenntartót. Jelentős hiányosságokat nem tárt fel, így többek között azt sem kifogásolta, hogy az MPE-nek juttatott közpénzek útja nem látható. Az azonban nem tekinthető szabályosnak, hogy az MPE saját honlapján nem teszi hozzáférhetővé működésének és közpénzfelhasználásának alapvető adatait. Minden év május 31-ig el kell készülnie az egyházak pénzügyi beszámolójának, s mivel az MPE is jelentős közpénzt használ fel, ezt honlapjukon – bárki számára elérhető módon – kötelező (lenne) közzétenni.
A Narancs kérdéseire válaszoló Békés Megyei Főügyészség azt közölte, hogy a 2018. október 12-én megindított nyomozás jelenlegi adatai alapján a költségvetésnek okozott vagyoni hátrány meghaladja a 8 milliárd forintot. Ám nem mindenre kaptunk választ, mivel a nyomozó hatóság a kényszerintézkedésekkel kapcsolatos ügyészi indítványokról, a vizsgálati szakban hozott ügyészi határozatokról, a vádemelésről nem adhat felvilágosítást. Így továbbra sem tudjuk, hogy a vádhatóságnak van-e arra utaló gyanúja, információja, hogy a bűnszervezet felépítését az MPE egyháztanácsa és elnöksége támogatta-e; hogy felmerült-e az MPE külföldi misszióinak (kongói, szerbiai, kanadai, svédországi, amerikai stb.) ellenőrzése; hogy érinti-e a nyomozás vesztegetés céljából történt „visszafizetéseket”, egyes egyháztanácsi és elnökségi tagok gazdagodását.
Magánemberek
„A költségvetési csalás és a pénzmosás párban járnak egymással, de a költségvetési csalásból származó pénzt követheti a pénzmosás és nem fordítva. Azonban a pénzmosás a mértékadó, és óvatos jogirodalmi becslések szerint is rendkívül költséges művelet, sok esetben akár 50 százalékos költséggel működő bűncselekmény. De az egyházi autonómiával való visszaéléssel, amelyhez az egyházi vezetők aktív közreműködésére is szükség van, szinte nullára csökkenthető ez a költség. Nincs áfa sem” – mondja egy az ügyet jól ismerő jogász forrásunk.
Aligha tekinthető véletlennek, hogy az egyházvezetés előbb folyamatosan elhalasztotta, majd beszüntette legnagyobb intézménye, a KM ellenőrzését. A belső ellenőrök 2017 után a békéscsabai központtal és óriási intézményrendszerrel működő szervezet közelébe se mehettek. Két nappal a magyarnarancs.hu első, a KM botrányát nyilvánosságra hozó cikke után, ez év április 28-án Pataky Albert MPE-elnök és Lipcsei János gazdasági főigazgató aláírásával levelet küldött az intézményvezetőknek.
Noha három-négy éve a legfelső vezetés sok mindenről tudott, a levélben az áll, hogy „megdöbbenve értesültek a sajtóban megjelent hírekről”.
Ezért, mint írják, „a szociális ellátás zavartalan működésének biztosításáért egyházi biztost rendelnek ki” az ezzel foglalkozó intézményeikhez. Hozzátették, hogy a (büntető) eljárás további részleteiről nincs információjuk, egyben azt kérték, hogy a sajtó megkereséseit irányítsák a központi vezetéshez. A Narancs eleve az elnökségnek írt több levelet is, de választ nem kapott egyetlen kérdésére sem.
Egy hónapja, május 28-án tisztújító közgyűlés értékelte az MPE mögött hagyott négy évet. A belső forrásaink szerint a „megfélemlített légkörben” lezajlott közgyűlésen nem került a részletesen megtárgyalandó napirendi pontok közé a büntetőeljárás. Az egyházi vezetők azt kommunikálták, hogy semmit nem tudnak, illetve „ha esetlegesen történtek is szabálytalanságok, azt az előzetes letartóztatásban lévő személyek magánemberként követték el”.
Egy az ügyről készült feljegyzés így összegzi a történteket: „Kijelenthető, hogy a Közösségi Misszió és kapcsolódó intézményei saját működésüket teljesen a Magyar Pünkösdi Egyház írott és íratlan belső szabályain, a Szent Biblia normáin kívülre helyezték. Az említett intézmények az egyházi jogi személyek számára a jogszabályok alapján nyújtott adózási, gazdálkodási, működési könnyítések, előnyök megszerzése érdekében pusztán formálisan – valós hitéleti tartalom és tényleges egyházi tevékenység végzése nélkül – működtek egyházi szervezetként, intézményként. Mindez feltehetően a jogellenes alapcselekmény elkövetésére és az ebből származó komoly pénzösszegek tisztára mosásának célzatával történt.” Mindehhez fedőszervként használták az MPE-t. Magánszemélyek, hozzájuk köthető formális egyházi és civil szervezetek, valamint gazdasági társaságok legalább 5, legfeljebb 25 fős csoportja összehangoltan követhette el ezeket a cselekményeket. A feljegyzés szerint azon túl, hogy mindez törvényellenes volt, egyben aláássa a keresztény egyházakba vetett közbizalmat is.
Ha a bűnszervezetről megfogalmazott gyanú megállna előbb vádként, majd a bíróság előtt is, az nagy eséllyel vetné föl az MPE Alaptörvény-ellenes működésének kérdését is. Ez esetben az Alkotmánybíróság mondhatná ki azt, hogy az MPE nem jogosult az egyházi státuszra.
A Magyar Pünkösdi Egyház
A Magyar Pünkösdi Egyház pünkösdi-karizmatikus irányultságú keresztény felekezet, melynek gyökerei az Egyesült Államokba nyúlnak. Az Amerikába kivándorolt magyarok közül többen az amerikai pünkösdi ébredéssel is kapcsolatba kerültek, köztük Szalai József és neje, a Somogy megyei Darány községbe tért vissza 1921-ben, miután Amerikában 1919-ben a pünkösdi közösség tagjai lettek. Itt épült fel az első magyarországi pünkösdi imaház. 1939 decemberében a magyar királyi belügyminiszter a „honvédelem érdekeit veszélyeztető szekták működésének megszüntetését” rendelte el, ekkor több más kisegyházzal együtt a pünkösdi gyülekezetek istentiszteleteit is betiltották.
1962-ben az Evangéliumi Pünkösdi Egyház és az Evangéliumi Keresztyének nevű pünkösdi felekezetek egyesüléséből jött létre az Evangéliumi Pünkösdi Közösség. Az egyház 2011. évi országos közgyűlése névváltoztatásról határozott, a felekezet neve ettől kezdve Magyar Pünkösdi Egyház. A magyar állam által elfogadott hivatalos, 1947 óta bejegyzett egyházként működik, alapvető szervezeti egységei a gyülekezetek, a misszióállomások, a körzetek és az intézmények. A gyülekezetek élén a presbiterekből és diakónusokból álló vezetőség, valamint a lelkipásztor áll, akiket a tagság választ meg. Az egyház legfelsőbb döntéshozó, illetve jóváhagyó szerve az Országos Közgyűlés (OK), mely évente legalább egyszer ülésezik. Összehívásáról az MPE elnöke gondoskodik. Az OK hatáskörébe tartozik többek között az MPE elnökének és helyetteseinek megválasztása és az éves költségvetési terv elfogadása. A közgyűlésbe a gyülekezetek, illetve a körzetek létszámarányosan delegálnak küldötteket.
Az MPE kiterjedt intézményrendszerrel rendelkezik, amelynek része több tucat szociális, oktatási, köznevelési, gyermekvédelmi, karitatív és missziós szolgálat. Az MPE központja Budapesten, de az egyház legtöbb tagja és intézménye a Dél-Alföldön és BAZ megyében található. | Nyolcmilliárdos kár a pünkösdistáknál: tudott róla az egyházvezetés, mégsem léptek | Üzletszerűen, bűnszervezetben elkövetett költségvetési csalás és pénzmosás bűntettével, hamis magánokirat felhasználásának vétségével gyanúsítják a Magyar Pünkösdi Egyházhoz tartozó Közösségi Misszió előzetes letartóztatásban lévő ügyvezetőit. Az egyházvezetés 2019 óta mindenről tud, de nem foglalkozott a feltárt visszásságokkal. Most is hallgatnak. | null | 1 | https://magyarnarancs.hu/belpol/nyolcmilliardos-kar-a-punkosdistaknal-tudott-rola-az-egyhazvezetes-megsem-leptek-250976# | 2022-07-27 00:00:00 | true | null | null | Magyar Narancs |
"Jó napot, a Zagyva ökoparkról tud valamit? Merre található?" - érdeklődtünk. "Miről?" - kérdeztek vissza a helyiek.
Ez volt a jellemző válasz két egyszerű kérdésre Szászbereken, Zagyvarékason és Újszászon. Amikor megemlítettük ezeken a Szolnoktól nem messze lévő településeken, hogy hát kajakok, kenuk meg kerékpárok, akkor kezdett derengeni valami nagyon keveseknél.
A Zagyva ökopark már abban a tekintetben is kalandtúrát ígér, hogy megtalálja az ember, hol is van egyáltalán. Sehol egy információs vagy útbaigazító tábla. A tervek kiötlői már ezen a téren is nagyon leleményesek voltak, előjátéknak is kiváló a bújócska: na, hova dugtuk a projektelemeket?
Ökoturisztikai projekt majd' 200 millióból
Pedig olyan jó ötletnek tűnt az egész. A három Zagyva menti település kitalálta, hogy valósítsanak meg egy Zagyva ökopark nevű projektet. "A Zagyva Ökopark a természeti értékek turisztikai potenciálját hívatott hasznosítani. A projekt fő célja egy olyan térségi szintű, turisztikai fejlesztés kialakítása, amely a helyi, térségi jelentőségű, turisztikai vonzerőt képező, természeti örökség turisztikai hasznosítására irányul és mely által lehetőség nyílik a térség gazdaságának diverzifikációjára, a helyi gazdaság élénkítésére, továbbá hozzájárul a foglalkoztatottság növekedéséhez" - olvasható a projekt leírásában. Az erre kapott 100 százalékos támogatás összege közel 197 millió forint volt. Ebből Zagyvarékasnak 130, Szászbereknek közel 43, Újszásznak 24 millió forint járt. Minden településnek jutott feladat és látványelem.
A projektleírás szerint a Zagyva ökopark fő eleme egy ökoturisztikai útvonal, melynek kiindulópontja a zagyvarékasi tájház. Ide filagóriát és kerékpártárolót terveztek. Ezt követi az állatsimogató, melyhez szintén kerékpártárolókat, mellé látogatóközpontot telepítenek, itt érintőképernyős interaktív táblát is kihelyeztek. A túraútvonal a Kisszögben (Zagyvarékas településrésze) folytatódik, ahol a turistákat pihenőhely, táborhely, illetve sporttörténeti többfunkciós bemutatótér várja. A területen folyik a Zagyva, a folyóra mobil hidat szántak. A Kisszög közelében található Bogárzóban pihenőhelyet, információs táblát és madárlest telepítettek. A közeli gát a Zagyva-híd lábához vezet, ahová street fitness pálya és kerékpártároló épült.
A látványosságok sora az Újszász menti túraútvonallal folytatódik. Az itteni parkerdőben alakították ki az Orczy-pihenőkertet két pihenőhellyel, ahol táblák ismertetik a nemesi család történetét. Szándékban állt többfunkciós bemutatótérként madármegfigyelő, és kerékpártárolók létesítése. A Zagyva közelségét kihasználva, valamint a vízi sportolás népszerűsítése érdekében a projektgazdák két-, három- és négyszemélyes kenukat, egy- és kétszemélyes kajakokat, valamint tízfős sárkányhajót szereztek be. Mentőcsónak, illetve a sporteszközök szállítására alkalmas utánfutó beszerzése is tervben volt. A Zagyva partján elhelyezkedő parkerdőhöz a tervek szerint mobilhíd került. Az övezetben terveztek egy úgynevezett „Nyugi parkot”, ami a 60 év felettiek számára kínál aktív kikapcsolódási lehetőséget. Ezenkívül kerékpártárolók kialakítása is szerepelt a tervek között.
Szászbereken a sportpálya és környéke fejlesztését a projektben street fitness pálya, kerékpártároló, valamint kiülő elhelyezése jelentette.
Az érintett területeken kültéri kamerarendszer telepítését is tervezték. Az ökoparkhoz kiegészítő szolgáltatásként egy térképet és adatbázist összefoglaló, komplett térinformatikai rendszer szándékoztak kialakítani. Az egész projektet egy éve adták át ünnepélyesen.
Felkerestük a három települést, hogy megnézzük, mi valósult meg a tervekből. Kíváncsiak voltunk például arra, hogy az egyik legfontosabb és leglátványosabb elem, amire az egész projekt épült, a zagyvai vízitúra működik-e egyáltalán, tekintve, a folyóban alig van víz a súlyos aszály miatt.
Az utolsó projektpontként felsorolt térinformatikai rendszert sehol sem találtuk, maradt a helyiektől való "hagyományos" érdeklődés.
"Nem is volt itt semmi"
Zagyvarékason semmi tábla nem jelezte, hogy létezne bármiféle turistacsalogató lehetőség. A 40 fokos forróságban csak nehezen találtunk olyan embert, aki valami morzsányi információval rendelkezett, mi hol lehet.
Több perces autós kóválygás után találtuk meg az erdélyi mesterek keze munkáját dicsérő gerendaházat. Teljes csönd vette körül, egy lelket nem lehetett találni még a környékén sem. A faház teljesen üresen állt, nem lehetett látni benne semmit, nemhogy érintőképernyős interaktív táblát.
A látogatóközpont Zagyvarékason
A szomszédban talán az állatsimogató volt, mert hatalmas istállókat lehetett látni az utcáról. Hogy állatok voltak-e benne, nem tudtuk megállapítani. Csak egy magányos kutya próbálta ugatásával jelezni: ő az úr a háznál.
A hangzatos nevű látogatóközpontot elhagyva az utcán beszédbe elegyedtünk egy asszonnyal, akit szintén megkérdeztünk, tud-e az ökoparkról.
Kezét összecsapva kacagott fel; nem volt itt semmi, mondta, szerinte még az állatokat is elvitték innen. Csak akkor volt valami a látogatóháznál, amíg átadták. "Csónakáztak egy keveset az előkelőségek, majd szépen hazamentek és slussz"
- mondta a helyi nő..
De menjünk ki a Kisszögbe, itt, erre az út egyenesen oda vezet, javasolta. Ki is mentünk. Itt sem volt semmi tábla. Néhány emberrel futottunk össze csak, ők tudtak is a projektről. Egyikük azt mondta, valóban voltak itt táborozók, de hoztak magukkal csónakokat. A helyszínen tudták meg, hogy nem lett volna rá szükség, mert helyben is kaphattak volna. Kiderült, hogy a Kisszögben lévő gerendaház is azért épült, hogy csónakokat tároljanak benne. Rögvest meg is tekintettük a látogatóházhoz teljesen hasonló építményt a focipálya szomszédságában, és valóban, semmit nem láttunk benne kisebb matracokon kívül.
"Csónaktároló" a Kisszögben
Elmentünk a tikkasztó hőségben a túraútvonal következő állomásáig, a rékasi Zagyva-híd lábáig, ahol valóban megtaláltuk a csupán három elemből álló street fitness pályát. Egy lélek sem volt sehol, nemhogy testedzésre vágyó túrázó.
Street fitness Zagyvarékason
Ezzel be is fejeztük zagyvarékasi látogatásunkat; a Bogárzóban a pihenőhelyet, az információs táblát és madárlest kellő útbaigazítás hiányában nem találtuk meg.
Láttuk azonban még a faluból kifelé tartva a főút mellett a tájházat. Sehol egy lélek, de az udvaron talán azt a filagóriát láthattuk, amit a tervekben leírtak. A tájháznál legalább kitették a kerítésre a Zagyva ökopark táblát, amit egyetlen másik helyen sem találtunk.
Újszászon egyvalaki azt mondta, ha elmegyünk az idősek otthona mellett a Zagyva-gáton, akkor a folyón átkelve találunk egy tisztást. Úgy tudni, ott vannak a kajakok és a kenuk.
Hát nem. Hiába mentünk át a Zagyván a kihelyezett "projektelemen", a műanyag pontonhídon, csak táborozó gyerekeket találtunk a közeli tisztáson. Érdeklődésünkre, hogy az ottani és a zagyvarékasi két rönkházhoz hasonló épületben vannak-e a túraeszközök, azt felelte egy dolgozó, hogy abban most a táborlakók cuccai vannak.
A projekt része a zagyvai átkelést biztosító műanyag pontonhíd
Viszont kaptunk egy telefonszámot egy önkormányzati alkalmazotthoz, aki a túrákat szervezi. Az illetőtől megtudtuk, most sajnos vízitúrára nincs lehetőség a Zagyva alacsony vízállása miatt. Így nem tudnak csoportokat fogadni. Szoktak, de az aszály keresztbe tett a terveknek. Ha valaki nagyon akar, kerékpárral túrázhat. Csak szólni kell és megszervezik. Pénzbe kerül, a csoport létszámának függvényében kalkulálják ki az összeget. Szállást is tudnak biztosítani, de csak úgy, hogy keresnek valahol.
Újszászon aztán sem az Orczy-pihenőkertet, sem a madármegfigyelőt és a kerékpártárolót, sem egyetlen kenut és kajakot, sárkányhajót, és „Nyugi parkot” sem találtunk eligazító információs táblák hiányában. Az idősek otthona szomszédságában azonban megtaláltuk a szabadtéri kondiparkot, de ottjártunkkor sem idős, sem fiatal nem tornázott rajtuk.
Szászbereken a perzselő hőségben egy embert nem lehetett látni. Kimentünk a tervekben említett sportpályára (egy régi útjelző tábla igazított útba), ahol valóban találtunk egy sportparkot, de az ottani tábla szerint az a nemzeti szabadidős és egészség sportpark program keretében valósult meg. Ráadásul már egy évvel az ökoparki beruházás előtt, 2020-ban átadták. Ettől függetlenül persze még lehet a projekt része, viszont semmiféle kerékpártárolót nem találtunk. Találtunk azonban két kisebb padot, nem tudni, hogy ezeket kellett-e érteni kiülők alatt.
Lehet, hogy nem jó helyen jártunk? Elképzelhető, hiszen információs és eligazító táblára itt sem akadtunk.
Bementünk hát a polgármesteri hivatalba, ahol a polgármestert nem találtuk, szabadságon volt. Kiderült viszont egy alkalmi beszélgetőpartnerünktől, hogy váratlanul új elemekkel bővült az ökopark. Mint megtudtuk, a nemrég épült sportcsarnok mellett található teniszpálya és teqball asztal is a projekt része. A kajakok és a biciklik zöme Újszászon van, de Szászbereken is van 20 bicikli. Ám ezek az iskolában vannak bezárva a pincében, iskola pedig nincs, hisz nyári szünet van. A bringákkal a falut és a környéket lehetne felfedezni.
"Jelen pillanatban nincs értelme használni a kajakokat, olyan kicsi a Zagyva vízállása. A múltkor is akart egy csoport vízitúrázni, de már nem tudtak emiatt" - tudtuk meg. Tavaly azonban több csoport is élt a túrázás lehetőségével. Mint az informátor elmondta, volt, akiket ő vitt át Újszászra. Nem, nem kerékpárral közlekedtek, hanem a hivatal kisbuszával. Ingyen. De már akkor is elég kicsi volt a Zagyva, úgyhogy egy kisebb szakasz után visszafordultak.
A kerékpárok pedig nagyon klasszak, állította informátorunk. Ám a nagy hőségben most nem is érdemes körbekerékpározni, mert ha valaki közben rosszul lenne, azon igencsak nehezen tudnának segíteni.
Miből is áll a kalandtúra?
"Úgynevezett jármódváltást kínálunk. Vagyis adunk vízi eszközt, ezekkel eleveznek a túrázók A-ból B-be, ott elvesszük azokat és adunk érte kerékpárt - ezt már az újszászi polgármestertől tudtuk meg. Dobozi Róbert optimistán hozzátette:
"Ez remekül működik és nagyon kedvelt: előre regisztrált és bejelentkezett csoportokat tudunk fogadni. Ezekből idén is volt már több, és mindegyik remekül sikerült.
Most, az extrém alacsony vízállás miatt kicsit korlátoztuk a lehetőséget, mivel csak egy bizonyos szakaszon evezhető a Zagyva. Ezért ezt a jármódváltást nemigen tudjuk megcsinálni. Ez régebben úgy volt, hogy Újszászról leeveztek Zagyvarékasra, ott kiszálltak, kerékpárra ültek és visszamentek Újszászra. Közben főztek az erdőben, vagy rendeltek maguknak a közeli vendéglőből. Ebből állt ez a kalandtúra. Ezt korlátozva most is lehet evezni, hogy meddig, majd meglátjuk."
A polgármester hozzátette, az ország számos helyéről érkeztek már túrázók. Az a jellemző, hogy a megyéből érkezettek igényelnek vízi eszközt. Vannak olyan csapatok is, amelyek messzebbről látogatnak el, hoznak magukkal kajakot és csak táborozási helyet kérnek.
Mint megtudtuk, Újszász megörökölte a gesztorságot Zagyvarékastól, ahol a 2019-es váltást követően az új vezetés úgy döntött, az egészet átadja. Ennek kifejezetten örültek Dobozi szerint. 2020 óta Újszász a gesztor. A nyitóünnepséget már ők szervezték.
Dobozi Róbert a Zagyva vízszintjének növelését a Jászsági-főcsatorna kiépítésétől reméli, ami alapként biztosítaná a programokat. A polgármester elmondta, nagyon szeretik a vízfolyást a kirándulók, mert nem egy hatalmas vízfelülettel van dolguk, nincsenek benne örvények, nagy mélységek, hanem fákkal benőtt az egész folyó. Ha csoport akar a programra jelentkezni, azt a polgármesternél tehetik meg. Ő szervezi a túrákat hivatali teendői mellett. Ez azonban, mint mondta, nem teher, mert imádja ezt csinálni, szereti ezt a környezetet.
Megkérdeztük a zagyvarékasi polgármesteri hivatalt is, hogyan könyvelik el a projekt sikerét, beváltotta-e a hozzá fűzött reményeket. Érkezik-e több turista ennek hatására a faluba, élénkült-e általa a helyi gazdaság, hozzájárult-e a foglalkoztatottság növekedéséhez? Megvalósult-e az a fontos célkitűzés, hogy a turisták hosszabb időt tudjanak eltölteni a térségben. Választ nem kaptunk.
Nagy lendülettel indult a projekt
A Zagyva ökopark első lépéseit szépen dokumentálták, csak amikor elkészült, utána tűnt el a homályban az egész. A megyei hírportál annak idején arról számolt be, hogy Zagyvarékas korábbi polgármestere, Jánosi József szerint a környék jelentős környezeti értékei kiaknázatlanok, ez adta az ötletet a nagyszabású turisztikai elképzeléshez.
Dobozi Róbert anno azt írta, Szászberek, Zagyvarékas és Újszász valószínűleg a legjobban döntött, amikor 2016-ban a Zagyva folyóban rejlő, sokáig kihasználatlan lehetőségek fejlesztésébe fogott. Kár, hogy erről a Zagyvának nem szóltak, hogy akkor legyen is benne mindig víz, mert most ennek hiányában hiúsulnak meg a programok...
Később a megyei hírportál azt írta, hogy készül az állatsimogató épülete a Kifli úton. Az elképzelések szerint az állatok a számukra elkerített karámban, ólban fognak lakni, ahonnan csak a látogatók fogadására viszik át őket a simogatóba. Dobozi pedig arról számolt be, hogy megérkezett az a 65 trekking kerékpár, ami a projektet szolgálja majd. Mivel azonban járványhelyzet volt, polgári védelmi célokra foglalták le őket. A bringákat maga Pócs János fideszes országgyűlési képviselő tesztelte le. Végezetül az újszászi polgármester jelentette be a projekt átadását.
Pócs János (b2) és Dobozi Róbert (j2) a kerékpárok átadásán
Forrás: Dobozi Róbert Facebook
Azóta azonban pontosan olyan csend van a Zagyva ökopark körül, mint a zagyvarékasi látogatóközpont környékén.
(Címlapképünkön: a Zagyva Zagyvarékasnál (is) nagyon alacsony. Pedig az egész attrakció a folyóra épül. Fotó: a szerző felvétele) | Egy szinte láthatatlan projekt, ami közel 200 millióba került: kalandtúra a Zagyva mentén | Remekül titkolja három település, Újszász, Zagyvarékas és Szászberek, hogy területükön Zagyva ökopark néven turisztikai program vehető igénybe. Sehol egy tábla, sehol egy ismertető, ami tájékoztatásul szolgálna az érdeklődőknek. A települések honlapjai sem segítenek semmilyen útbaigazítással. Pedig nem kis céllal jött létre a projekt: azzal, hogy a turisták hosszabb időt tudjanak eltölteni a térségben és nőjön a foglalkoztatottság. Kétszázmillió forintot költöttek el a szinte láthatatlan program megvalósítására. | null | 1 | https://magyarnarancs.hu/kismagyarorszag/egy-szinte-lathatatlan-projekt-ami-kozel-200-millioba-kerult-kalandtura-a-zagyva-menten-250889 | 2022-07-27 00:00:00 | true | null | null | Magyar Narancs |
Már Rogán Antal grúz barátjának, Shabtai Michaelinek az érdekeltségéhez tartozik egy teljes épület a belvárosi Bástya utcában, a főváros egyik legértékesebb részén – erről tanúskodnak az Opten cégadatai és az ingatlanhoz tartozó tulajdoni lapok.
A történetet az teszi igazán érdekessé, hogy olyan ingatlanegyüttesről van szó, amelyet a Szentgyörgyvölgyi Péter vezette belvárosi önkormányzat tavaly decemberben adott el, amikor mintegy 1,3 milliárd forint értékű tulajdonától vált meg a kerület. A döntésről beszámoló cikkünkben idéztük Kovács Alexet, a Tied a Belváros ellenzéki frakció vezetőjét, aki a kiárusítás kapcsán úgy fogalmazott: „A módszer a szokásos, titokban meghirdetett pályázat, rövidre szabott határidők, egy kivételével minden ingatlanra egy ajánlat érkezett, gyakorlatilag ugyanakkora összeget kínálva, mint ami a pályázati kiírásban szerepel. Valódi versenynek nyoma sincs, minden lezongorázva.”
Egy teljes épületet szereztek meg
A Bástya utca 18. szám alatti épület vevője akkor még nem a grúz üzletember volt, hanem a Safe-Gate Kft. (és a PSM Technology Zrt.).
A 2020-ban alapított Safe-Gate sokáig egy ürömi nőé volt, a vállalkozás pedig „gép és berendezés” nagykereskedéssel foglalkozott – a cégadatok szerint azonban kevés sikerrel: az első évben ugyanis 34 millió, majd 14 millió forintos veszteséget termelt. Érdeklődtünk a nőnél, hogy mi célból vásárolta meg az ingatlant közel 183 millió forintért, de egyelőre nem kaptunk választ. H. Kittinek jelenleg két céghez van köze, mindkettő bútorgyártással foglalkozik. Az egyiket még 2017-ben alapították, és eddig még nem termelt egyetlen forint bevételt sem, jelenleg NAV-végrehajtás alatt áll. Másik cégét, a Minibig Kft.-t fél éve, 2022 januárjában alapították, és ugyanarra az ürömi címre van bejegyezve, mint a 2017-ben alapított vállalkozása: erről egyelőre nem tudni, milyen sikerrel működik.
A testületi előterjesztésből az derül ki, hogy a Bástya utcai ingatlanra kizárólag a Safe-Gate–PSM páros váltotta ki a befektetői tájékoztatót, és a korábban megállapított minimális vételárat ajánlották meg, azaz 182 millió 655 ezer forintot.
Önmagában aligha számíthat olcsónak a közel egymillió forintos négyzetméter ár egy rossz állapotú ingatlanért, ugyanakkor a kép árnyaltabb lesz, ha ott esetleg ingatlanfejlesztés kezdődik a jövőben, elvégre a város egyik legértékesebb részéről beszélünk: itt újépítésű lakásokat alighanem pillanatok alatt értékesíteni lehet.
Az pedig kivételes lehetőség, ha valaki egy egész épületet meg tud szerezni Budapest szívében, márpedig ebben az esetben ez történt.
Habony, Rogán és Michaeli
A cégadatok szerint Shabtai Michaeli csak pár hete, júniusban lett résztulajdonosa a Safe-Gate-nek, az ürömi nő pedig ma már nincs is jelen a vállalkozásban. Shabtai Michaeli nem ismeretlen az V. kerületben: a grúz vállalkozó is szerepelt az Indexnek abban a videójában, amelyben Rogán Antal és Habony Árpád egy Aulich utcai irodába érkeznek megbeszélésre.
A grúz üzletember tavaly szállt be Milkovics Pál mellé a 168 Órát kiadó cégbe, ezen túl ma már nemcsak a Pesti Hírlap, de a Jazzy és a Klasszik Rádió is az érdekeltségébe tartozik. Shabtai Michaeliről korábban azt is írták, hogy köze volt a Rogán Antalhoz köthető letelepedésikörvény-programhoz, ám ő ezt később cáfolta, azt viszont elismerte, hogy a miniszter – aki korábban az V. kerület polgármestere volt – több mint tíz éve a barátja.
Bontási engedélyt kértek
A cégadatok szerint a Bástya utcai ingatlant birtokló vállalkozásban 50 százalékot meghaladó befolyása van a PSM Technology Zrt.-nek, amely egy vagyonkezelő holding. Ügyvezetője és egyszemélyes részvényese az Opten szerint Csermely Sándor Tibor – a Magyar Lábtenisz Szövetség elnöke is egyben –, aki azt mondta a 24.hu-nak az épülettel kapcsolatban, amikor felhívtuk, hogy nincs még konkrét terv arra, mi lesz a Bástya utcai ingatlan sorsa, azaz egyelőre nincs eldöntve, hogy ott egy teljesen új ház épüljön – a jelenlegi elbontása után –, esetleg a mostanit újítsák fel. „Bármi lehetséges” – mondta Csermely a 24.hu-nak.
A vállalkozó kijelentését azonban erősen árnyalja, hogy július 14-én bontási engedélyért folyamodtak Budapest Főváros Kormányhivatalához, ám annak egyelőre nincs nyoma, hogy az erről szóló határozat meg is született, noha az Index minapi cikkében már erről írt. A kérés elutasítására persze csak minimális esély látszik, hiszen a ház nem élvez műemléki védelmet.
Csermelynek több cége is van, a budapestiek mind egy Honvéd utcai székhelyszolgáltatónál vannak bejegyezve. Ezek közül a legsikeresebb, a CSS Média tavaly augusztus és december 31-e között 453 milliós bevétel mellett 252 milliós nyereséget ért el. A Bástya utcai ingatlan tulajdoni lapján az látszik, hogy Shabtai Michaeli részéről még májusban került jelzálogjog a Bástya utcai albetétekre több mint 220 millió forint értékben.
Két évszázadnyi történelem
A ház lebontása előtt ma egyetlen akadály tornyosul: a hosszú évek óta meglévő kerületi védettsége, ami jelen esetben utcaképi védelmet jelent, így bármilyen belső épületrész bontása esetén is az utcai homlokzat megtartandó lenne.
Ez az akadály persze félresöpörhető, hiszen a tulajdonos kérheti a védelem megszüntetését, és ha megszerzi a kerületi városfejlesztési bizottság állásfoglalását, valamint legalább egy olyan szakvéleményt felmutat, ami bizonyítja az épület nagymértékű, soha meg nem térülő mértékű befektetést igénylő károsodását. A szükséges dokumentumok birtokában a kerületi képviselő-testület szavazással dönthet a védelem leradírozásáról, amit természetesen akár teljes vagy a homlokzat megtartásával járó részleges bontás is követhet.
Az ingatlanra a vonatkozó beépítési határok szerint
akár egy 12,5 méter magas utód is kerülhet, ami a telek tetszőleges hányadát (a föld alatt akár a 100 százalékát) foglalhatja el – feltéve persze, ha a zöldfelületi arány 10+5 százalék felett marad.
Az új építéssel járó 5 százalékos plusz kiváltására a kerület természetesen lehetőséget biztosít: fatelepítéssel vagy zöldtetővel is helyettesíthető.
Az épület nyilvánvalóan nem ezt érdemelné, hiszen a kerületi településképi arculati kézikönyv szerint is megtartásra javasolt Bástya utca 18. két évszázad történelmét hordozza a falai mögött.
A kutatási eredményeiket a Műemlékvédelem című szaklapban (2012/5.) közlő Bazsó Gábor és Schmidt Péter szerint az egyemeletes, U alaprajzú, egyszerű épület mai nyugati szárnya jó eséllyel az 1810 körül született Lipszky-féle térképen már látszó előd részleteit őrzi, ennek részleges lebontása után pedig Szász Mihály csizmadia mester megrendelésére 1817-ben születhetett meg a ma álló ház eredeti arca.
A korszak egyik kismestere, Brein Fülöp tervei szerint épült otthon eredetileg kétemeletes lett volna, időközben azonban elfogyhatott a pénz, így a mester végül csak feleannyival büszkélkedhetett. Az 1838-as nagy pesti árvíz pusztítását mutató térkép szerint teljesen elpusztult, a következő évben született helyreállítási iratok szerint azonban csak komolyabb károkat szenvedett – az utcai homlokzaton súlyos sérülések látszottak, az udvari főfal pedig megsérült – házat a két kutató helyszíni felmérése alapján az eredeti tervek szerint, a lehető legtöbb eredeti elemet megtartva állították helyre.
Az eredetileg klasszicista épület a mai arcát persze nem ekkor, hanem közel száz évvel ezelőtt, 1923-ban kapta, amikor tulajdonosa, dr. Báthory József úgy döntött, legfőbb ideje lesz modernizálni a múltban ragadt, a szomszédainál jóval alacsonyabb házat. A díszes földszinti ablakrácsokkal, új kapuszárnyakkal, lakásajtókkal, míves függőfolyosó-korláttal, sőt még egy előtér és udvar közti üvegfallal is járó átalakításokkal az épület továbbra sem vált kiemelkedő építészeti értékké, a városszövetben elfoglalt helye, kora, illetve irodalom- és várostörténeti szerepe miatt azonban mostanra megőrzendő értékké vált, belső terében a forradalom és szabadságharc utáni évtizedekben hirtelen felpezsdült az élet.
A kis épületet a különböző társadalmi osztályokhoz tartozó lakók mellett persze az üzletek sem kerülték el, egyikük sem járt azonban akkora sikerrel, mint a századfordulóra vöröslámpás negyeddé váló környék itt megnyílt „csókpalotája”, amit tulajdonosa, Friedmann Jakab minden igyekezete ellenére sem tudott megvédeni a furcsa esetektől, illetve a rendszeres öngyilkossági kísérletektől.
A korszak művészeit vonzó, Krúdy Gyula által kakasos házakként emlegetett helyek főként a közeli Magyar utcában követték egymást, így az ember egy hosszú estén Ady Endre mellett Karinthy Frigyessel vagy Kosztolányi Dezsővel is összefuthatott az utcán.
A Bástya utca ennél egy fokkal halkabb volt – talán ezért is döntött úgy a tizenkilenc éves orvostanhallgató, Csáth Géza, hogy Kosztolányi Árpád íróval (Dezső édesapjával), illetve a szabadkai Munk Artúrral számos alkalommal feltűnik a bűntanyán, ahol
a lányok hamarosan ismerősként köszöntötték őket. Évődő és bizalmas, szinte baráti kapcsolat alakult ki közöttük, néha még nyilvánosan is mutatkoztak velük, sétálni vitték őket a Városligetbe. És vallomásos beszélgetésekbe merültek: a testüket azért élvezték módfelett, mert megszerezték maguknak a lelküket is. Csáth ennek az egyszerre testi és lelki kapcsolatnak, jópajtási viszonynak köszönhette, hogy időlegesen megszabadult a gátlásaitól, melyek csak 1910 nyarán, a vélt tüdőbetegsége miatt önmagára kényszerített szexuális absztinencia következményeként tértek vissza.
– írja Szajbély Mihály a Rossz lányok és férfiúi önérzet című tanulmányában.
A bordélyház 1911 februárjában vált igazán széles körben ismertté: egy hajnalban ugyanis öt férfi – köztük két, a közeli Vásárcsarnokban dolgozó, verekedéseikről híres mészárosmester – összeveszett egy lányon, a helyzet pedig percről percre csak mérgesedett. A hentesek elállták ugyanis a helyzet elől minél gyorsabban elmenekülni vágyók útját, majd csépelni kezdték őket: egyikük, egy orvostanhallgató törött orral és felrepedt szájjal ájult el, a MÁV vele tartó fogalmazója pedig jobb szemére megvakult. A helyzetet a közeli Favorit kávéházból kirohanó vendégek közül kiváló két részeg katona csak tovább súlyosbította, hiszen bajonettel szálltak be a verekedésbe. Az ügyet végül a közben eszméletéhez tért egyetemista oldotta meg, aki a közelben sétáló huszárhadnaggyal ártalmatlanította a katonákat, időközben pedig a rendőrök is megérkeztek.
A lányok jó eséllyel a Tanácsköztársaság időszakában hagyták el örökre a házat, ami újra csendes lakóépületté vált, címe pedig csak kevésszer tűnt fel a lapokban: a húszas években női szabóság és gobelinszalon működött itt, majd a második világháborúban királyi főmérnökké vált építész, Mössmer Árpád, illetve az MTI és az Esti Ujság munkatársa, Kun László koptatta a lépcsőket.
A kétezres évek végén kiürített ház legutóbb tíz évvel ezelőtt, 2012 márciusában került a hírekbe: a környéken élők szerint hajléktalanok lakta házban kialakult tűzben egy csecsemő és egy férfi vesztette életét, egy kétéves kislány pedig kórházba került. | Rogán barátjának érdekeltségénél landolt az egykori szexbarlang épülete, amit nemrég adott el a Belváros | Nem csupán egyetlen lakás, hanem egy teljes épület tulajdonosa lett Budapest szívében friss érdekeltségén keresztül Shabtai Michaeli. Már meg is kérték az engedélyt a ház elbontására, amely úgy került Shabtai Michaeli kezébe, hogy részben megvette azt a céget, amely az év végén az önkormányzattól megvásárolta a különleges sorsú, egykor bordélyházként működő ingatlant. | null | 1 | https://24.hu/belfold/2022/07/26/rogan-antal-shabtai-michael-bastya-utca-ingatlan-onkormanyzat/ | 2022-07-26 00:00:00 | true | null | null | 24.hu |
olvasási idő
1 perc
megjelent
2022.07.29. 12:30 | Épül Mészárosék céghálója, amely az autópályás milliárdokat termeli | Minden társaság rövid nevében ott van az MKIF rövidítés, utalva a kapcsolatra a központi cég, a Magyar Koncessziós Infrastruktúra Fejlesztő Zrt.-vel. | null | 1 | https://hvg.hu/360/202230_mkif_meszaros_es_szijj_autopalyakoncesszioja | 2022-07-29 14:30:00 | true | null | null | HVG360 |
240 éve írták össze első ízben Magyarország lakosságát. Vagy 155 éve. Akárhogyan is, az első cenzusok meglepetéseket és ma már szokatlan kérdéseket tartogattak – felidézzük az akkori viszonyokat a 2022. évi, utolsó „hagyományos” népszámlálás kapcsán. | A kata- és rezsiváltozások nincsenek benne, sportra és propagandára több jut a jövő évi büdzséből | Olyan költségvetési törvényt fogadtak el a kormánypárti képviselők 2023-ra a minap, amelynek fő pillérei már rég kidőltek. | null | 1 | https://hvg.hu/360/202229__koltsegvetes_2023__lejart_szavatossag__latszatok__erkolcsi_avulas | 2022-07-21 11:30:00 | true | null | null | HVG360 |
A bűnszervezet tagjai minden egyes sértett megtévesztésénél ugyanazt a sémát használták: megszerezték azokat a nyilvánosan is hozzáférhető adatokat, melyeket az intézmények által kezdeményezett közbeszerzési eljárás eredményéről tudni lehetett, majd kapcsolatba léptek mindkét – a pályázatot kiíró, és a megbízást elnyerő – féllel. Először telefonon felhívták a megbízást elnyerő cég dolgozóját és elhitették vele, hogy a pályázatot kiíró informatikai rendszere meghibásodott, és emiatt nem állnak rendelkezésre a kifizetéshez szükséges olyan információk, mint például a kiállított számla száma, a teljesítés határideje és összege.
Miután megkapták a kifizetéshez szükséges adatokat, második lépésként az érintett cég nevében felhívták a pályázatot kiíró fél képviselőjét és közölték vele, hogy megváltozott az a bankszámlaszám, ahová az utalást teljesítenie kell. Ezt követően a számlaváltozás tényét e-mailben is megerősítették, felhasználva az adott vállalkozás logóját, bélyegzőjét és ügyvezetőjének nevét. Sok esetben az elektronikus levelet az eredetihez megtévesztésig hasonló címről küldték, így a gyanútlan fizetőben fel sem merült, hogy az utalást végül a csalók részére teljesítik. A megtévesztésig hasonló e-mail-címek létrehozásához a domainnevekért kriptovalutával fizettek az elkövetők, IP-címük elrejtéséhez pedig VPN titkosítást használtak, hogy ezzel is elrejtsék digitális nyomaikat. A csalók részére kifizetett pénz így végül szinte nyom nélkül landolt olyan bankszámlákon, melyeket a bűnöző csoport főszervezői strómanokkal nyittattak különböző bankfiókokban.
A strómanok a bankszámlaszámok létrehozásakor saját nevükre nyitották meg a számlákat, azonban azok teljes hozzáférését, az internetbank-eléréssel együtt átadták a szervezőknek, és a számlákhoz rendelt hívószámok is a szervezet felső köreihez kapcsolódtak. A strómanok feladata volt még, hogy a bankszámlákra érkező összegeket vagy készpénzben, vagy több kisebb összegben történő utalással juttassák el beszervezőiknek.
A sértettek akkor jöttek rá, hogy eltűnt az átutalt pénzük, amikor az elmaradt kifizetéseket egyeztették a cégekkel; ekkor vált mindkét félnek nyilvánvalóvá, hogy a számlaszám nem változott meg és a megbízó a szerződés szerinti összeget egy stróman részére utalta át.
A csalások sorozatjellege miatt a Budapesti Rendőr-főkapitányságon 2019 áprilisában alakult két nyomozócsoport a bűncselekmények felderítésére, majd négy hónappal később az ország többi megyéjében hasonló módszerrel elkövetett bűncselekmények felderítését is összehangolták. A nyomozásban a budapesti rendőröknek segítséget nyújtott a hazánkba delegált szlovák belügyi attasé, valamint az Europol összekötő tisztjei és az Europol pénzmosás elleni küzdelemmel foglalkozó egysége is. A rendőrök először két különböző külföldi szerveződésű bűnözői kör irányába kezdtek el nyomozni, de hamar kiderült, hogy a számlaváltós csalásokat ugyan különböző nemzetiségű, de egyazon csoporthoz köthető személyek irányítják; a szervezetet mozgató elkövetői kör tagjait egymás után azonosították, majd megkezdődött a hálózat felszámolása.
A BRFK Gazdasági Bűnözés Elleni Főosztály nyomozócsoportjai végül tizennyolc hónap alatt véget vetettek a bűncselekménysorozatnak; a rendőrök 2020. október 9-én az egyik telefonos csaló, B. Krisztián szlovák állampolgár elfogásával szakították meg a szériát, majd a nyomozás során további elkövetőket sikerült felkutatni és elfogni. A rendőrök összehangoltan, egyszerre több helyszínen ütöttek rajta a strómanokon és a szervezet felsőbb szintjén helyet foglaló szervezőkön, főszervezőkön. Az országszerte végrehajtott elfogásokat más rendőri egységeknél dolgozó kollégák is segítették, volt olyan nap, hogy egyetlen akcióban 130-an vettek részt.
A BRFK a 2016. október 17. és 2020. október 9. között elkövetett bűncselekmény-sorozatban különösen nagy értékre, üzletszerűen elkövetett csalás és pénzmosás miatt folytatja az eljárást, a gyanúsítások emellett közokirat-hamisítás megalapozott gyanújával is bővültek.
A gyanúsítottak a bűncselekmények során 43 sértettől csaltak ki közel 1,2 milliárd forintot, de ennél jóval több intézménynél próbálkoztak, azonban ezeknél 51 esetben nem sikerült a megtévesztés. A nyomozók az eljárásban számos strómant, szervezőt, köztük a főszervezőket is elfogták; összesen 95 embert hallgattak ki gyanúsítottként, az irányító ellen pedig elfogatóparancsot adtak ki. A nyomozók megállapították, hogy a gyanúsítottak a bűncselekmények során 92 e-mail-címet, 51 telefonszámot és 59 magyar bankszámlát használtak, a csalás sértettjei közt szerepeltek kórházak, színházak, múzeumok, önkormányzatok, sportegyesületek, oktatási- és egyházi intézmények, közmű szolgáltatók, valamint nemzeti park is.
A nyomozás során 262 millió forintot foglaltak le a rendőrök, a megtérült kár visszaszerzésében mindvégig segítette a nyomozócsoportok munkáját a BRFK Vagyon-visszaszerzési Alosztálya. | Felszámolták a bűnszervezetet, mely kórházakat és önkormányzatokat vert át | Negyvenhárom csalás és ötvenegy csalási kísérlet írható a számlájára annak a bűnözői hálózatnak, melynek irányítói elsősorban kórházakat, önkormányzatokat, sportegyesületeket és színházakat károsítottak meg számlaváltós csalásokkal – közölte a rendőrség. A strómanok mögé bújt elkövetői kör tevékenységét 2016-ig követték vissza a fővárosi nyomozók. | null | 1 | https://hvg.hu/itthon/20220727_Felszamoltak_azt_a_bunszervezetet_amelyik_korhazakat_onkormanyzatokat_vert_at | 2022-07-27 13:19:00 | true | null | null | HVG |
Elárulta a kormány, miért kínált havi egymilliárdot "Mr. Oroszországnak"
Palkovics László tárcája szerződött a kiváló német és orosz kapcsolatokkal bíró, Mr. Oroszországként is ismert Klaus Mangold üzletember cégével. Ám a szerződésben szereplő teljes összegre már nem számíthat.
“A jelenlegi háborús helyzetben és a háborús infláció miatt sokkal nehezebb a Liszt Ferenc repülőtér visszavásárlásához szükséges források biztosítása, így a szerződés teljes keretösszege sem lesz felhasználva” – válaszolta a Palkovics László vezette Technológiai és Ipari Minisztérium (TIM) a hvg.hu-nak, amikor arról érdeklődtünk, hogy
milyen tanácsadásra kötöttek tavaly decemberben idén július végéig szóló keretszerződést összesen 8,2 milliárd forint értékben a Mangold Consulting GmbH-val, ami a kiváló orosz kapcsolatai miatt Mr. Oroszországként emlegetett német üzletember, Klaus Mangold érdekeltsége.
Mint a tárca válaszából kiderült, a megbízási szerződés tanácsadói-, illetve lobbitevékenységre szólt, méghozzá az Orbán-kormány régóta dédelgetett terve, a Liszt Ferenc repülőteret üzemeltető Budapest Airport (BA) Zrt. visszavásárlása érdekében. (Ugyanezt a választ kapta amúgy a tárcától a szerződés részleteire szintén rákérdező Telex is.)
Nem tudni, mire fizetett az állam 8,2 milliárd forintot pár hónap alatt „Mr. Oroszországnak"
Egyelőre nem tudni mire, de 8,2 milliárd forintos keretszerződést kötött tavaly az Innovációs és Technológiai Minisztérium a jó orosz kapcsolatai miatt Mr. Oroszországként ismert Klaus Mangold üzletember tanácsadó cégével. A továbbra is Palkovics László vezette, de már Technológiai és Ipari Minisztériumnak nevezett tárca még nem válaszolt a hvg.hu-nak arra, milyen tanácsok érnek havi egymilliárd forintot.
Klaus Mangold és üzleti tanácsadó cégének neve ismerősen csenghet, hiszen évek óta fizet az állam különféle minisztériumain keresztül százmilliós nagyságrendű összegeket neki. Korábban például szakértelmével a paksi bővítés uniós elfogadtatásában is segítette a magyar kormányt, sőt Mangold készítette elő azt a 2013-as titkos találkozót, amelyen Orbán Viktor miniszterelnök és Szergej Kirijenko, az orosz Roszatom vezetője lényegében megállapodott arról, hogy az oroszok fogják építeni Paks II.-t.
A Kremlbe bejáratos, Vlagyimir Putyin orosz elnököt közelről is ismerő Mangold tanácsát 2013 óta kérik ki a Fidesz-kormányok – mint a Direkt36 által korábban közölt szerződéslistából kiderült, nem is kevés pénzért. A Miniszterelnökség 2017 júliusa és 2018 májusa között 650 ezer euró (akkori árfolyamon 201 millió forint) értékben szerződött Mangolddal, majd 2018-tól Palkovics László tárcája fizette őt: az ITM az előző ciklus első másfél évében hét, 380 millió forint összértékű tanácsadói szerződést kötött a cégével.
A repülőtér visszaszerzését célzó projektre tavaly nyáron nagyon rámozdult a kormány, olyannyira, hogy 2021 júniusától Palkovics László miniszter kormánybiztosi kinevezést is kapott a cél elérése érdekében. A kormány szándéka azonban nem találkozott a tulajdonosokéval: a BA külföldi befektetői nem kértek a Palkovics által “visszautasíthatatlannak” mondott ajánlatból.
Eladták, most visszavennék
A Budapest Airport jelenlegi legnagyobb részvényese 55,44 százalékkal a német AviAlliance GmbH, a többin közel egyenlő arányban a Malton Investment PTE szingapúri tőkealap (23,33%), és a Caisse de dépot et placement du Québec kanadai nyugdíjalap osztozik (21,23%). Arról, hogy ez miként alakult így, itt írtunk részletesen: a repülőteret működtető cég 75 százalékos többségét még a Gyurcsány-kormány privatizálta 2005-ben, amivel a Fidesz eleve nem értett egyet. Ámde brutálisan magas volt az ár, mert nagyon erős verseny alakult ki a nyertes brit BAA és a második német Hochtief-konszern között. (Utóbb aztán úgy hozta a sors, hogy mégis a német vállalat, a mai AviAlliance lett a fő tulajdonos.) A maradék 25 százalékot viszont már az Orbán-kormány adta el 2011-ben, egyszerűen azért, mert kellett a pénz, például a 2012 elején végül csődbe engedett Malév fenntartásához. A privatizáció összességében mintegy 450 milliárd forintot hozott az államnak. Ráadásul nem a vagyon végleges átengedéséről van szó, hanem 75 éves koncesszióról, ami 2080-ban jár le – ekkor az összes vagyontárgy visszaszáll az államra.
Pár héttel később, július közepén már más volt a helyzet: az ajánlatot, amelyet a repülőtér tulajdonosai kaptak az államtól, már nem utasították vissza, mint korábban, de a piaci érték alattinak ítélték meg. A hírek szerint ez akkor mintegy 4 milliárd euróról szólt, a vevő pedig az állam (minimum 51 százalékos részesedéssel), a Jellinek Dániel érdekeltségébe tartozó Indotek csoport és a Mol konzorciuma lett volna.
Miért akarja a kormány minden áron a Liszt Ferenc repülőteret?
A miniszterelnök szerint karnyújtásnyira van a ferihegyi reptér visszavásárlása, a kormányközeli Világgazdaság pedig az ügylet részleteit is tudni véli. Miközben a kormány a teljes gyorsforgalmi úthálózatot és a hulladékgazdálkodást koncesszióba adja, a ferihegyi reptér visszavásárlásáért mindent megtesz, és új reptereket is akar.
Később, ősszel a tulajdonosok már hajlandóak voltak megfontolni egy újabb, magasabb vételi ajánlatot, amelynek összege a hírek szerint elérte a 4,5 milliárd eurót. Október második felében Orbán Viktor miniszterelnök is arról beszélt, hogy “a vásárlás bármelyik pillanatban lezárulhat”, és 15 éves megtérüléssel terveztek.
Orbán Viktor: A kormány bármelyik pillanatban visszavásárolhatja a ferihegyi repteret
A miniszterelnök szerint olyan fejlesztések jöhetnek, amelyek több osztállyal is felértékelik a repteret és a Budapestet is.
Tavaly ősszel tehát állítólag közel volt a megállapodás. Legalábbis a Budapest Airport többségi tulajdonosa, az AviAlliance november közepén bejelentette: a cég közös átvilágítási eljárását kezdeményezték a magyar kormánynál, ami a lehetséges első lépés a repülőtér eladása felé. Azt is megerősítették, hogy a magyar kormány által vezetett konzorcium megtette nem kötelező erejű vételi ajánlatát a repülőtér megvásárlására.
Pár hétre rá, december közepén azonban Orbán Viktor miniszterelnök váratlan bejelentés tett, és közölte: a 2022-es parlamenti választások előtt mégsem ütik nyélbe az üzletet, néhány nappal később pedig le is állították a Budapest Airport átvilágítását. A miniszterelnök a váratlan fordulatról úgy nyilatkozott:
Egyelőre úgy látom, hogy ezt az üzletet, a reptér visszavásárlását a választások előtt semmiképpen nem ésszerű nyélbe ütni, tekintettel az inflációra és a nemzetközi pénzügyi helyzet bizonytalanságára. Megvárjuk a választásokat, és majd utána döntünk erről.
Ehhez az egyértelmű kormányfői iránymutatáshoz képest meglepő az akkor még Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) húzása, hogy a projekt jegelése ellenére pár nappal később aláírták a december 22-től érvényes tanácsadói keretszerződést a reptér megvásárlásához kapcsolódóan Klaus Mangold cégével, méghozzá a 8 hónapos időszakban havi mintegy egymilliárd forint értékben – ez jelentős összeg ugyan, de a projekt értékéhez képest nem túlzó.
A még mindig Palkovics László vezette, de már más néven működő tárca most a hvg.hu kérdésére azt is közölte, hogy a fenti “szerződést az Innovációs és Technológiai Minisztérium tavaly év végén kötötte meg, amikor a 2022-es év gazdasági szempontból még kedvező évnek tűnt, és nem zajlott háború Ukrajnában.”
A válaszból az is kiderül, hogy az adásvétel befulladásával a július végén lejáró tanácsadói szerződés teljes, 8,2 milliárdos keretösszegét nem fizeti ki a tárca a Mangold Consulting GmbH-nak. Pedig állítólag nem mondott le végleg a kormány arról, hogy visszaszerezze a repülőteret. Legalábbis Palkovics május végén, miniszteri eskütétele után a hvg.hu-nak arra a kérdésére, hogy miként halad a repülőtér állami megvásárlása, azt mondta: „dolgozunk rajta” és “reméli”, hogy még az év vége előtt nyélbe ütik az üzletet. Az elmúlt két hónapban azonban nem történt látványos előrelépés az ügyben. | Elárulta a kormány, miért kínált havi egymilliárdot "Mr. Oroszországnak | Palkovics László tárcája szerződött a kiváló német és orosz kapcsolatokkal bíró, Mr. Oroszországként is ismert Klaus Mangold üzletember cégével. Ám a szerződésben szereplő teljes összegre már nem számíthat. | null | 1 | https://hvg.hu/gazdasag/20220727_lobbi_mr_oroszorszag_mangold_consulting | 2022-07-27 18:00:00 | true | null | null | HVG |
Csaknem 4000 eredményes közbeszerzést folytattak le Magyarországon az év első hat hónapjában az ajánlatkérők, ezek összértéke elérte a 2824 milliárd forintot; az eljárások darabszáma kissé, összértékük viszont csaknem 75 százalékkal nőtt a tavalyi első fél évhez képest – közölte a Közbeszerzési Hatóság kedden.
A közbeszerzések darabszámát tekintve közel azonos arányban voltak az építési beruházások (36,3 százalék), az árubeszerzések (33 százalék) és a szolgáltatás-megrendelések (30,7 százalék). Az eljárások értékét vizsgálva ugyanakkor az építési beruházások kiemelkedőnek bizonyultak, arányuk csaknem 70 százalék volt, míg az árubeszerzések az összérték 14,6 százalékát, a szolgáltatás-megrendelések pedig 16,2 százalékát képviselték. Az építési beruházások közbeszerzéseinek darabszáma a tavalyi azonos időszakhoz képest enyhén csökkent, viszont értékük körülbelül 1000 milliárd forinttal volt több, mint 2021 első fél évében.
A hatóság közleménye szerint a teljes nemzetgazdaság szempontjából kiemelkedő jelentőségű, hogy a foglalkoztatás oroszlánrészét biztosító kis- és középvállalkozások (kkv) továbbra is meghatározó szereplői a közbeszerzési piacnak. Az idei első fél évben összesen 3279 eljárásban vett részt nyertesként kkv, ez az összes lefolytatott eljárás 84 százaléka. Összesen 1340 milliárd forint értékű megrendelést nyertek el, ami közel 250 milliárd forinttal meghaladja az előző év azonos időszakában mért adatokat.
A közleményben Kovács László, a Közbeszerzési Hatóság elnöke felhívta a figyelmet arra, hogy a háborús helyzet, az energiaválság és az extrém áremelkedés érinti a közbeszerzéseket is, de az eljárások időigénye miatt ez a hatás a statisztikákban a következő időszakban fog megmutatkozni, az első fél évben lezárult közbeszerzési eljárások eredménytájékoztató hirdetményei ezt a folyamatot még nem tükrözik. | 2824 milliárd forintot osztottak szét közbeszerzéseken az év első felében | Hetven százalékukat építkezéssel kapcsolatos beruházások tették ki | null | 1 | https://hvg.hu/gazdasag/20220726_kozbeszerzesi_eljaras_hatosag | 2022-07-26 15:24:00 | true | null | null | HVG |
Visszavonta a Somogy Megyei Kormányhivatal a Club Aligát érintő beruházásra kiadott környezetvédelmi engedélyt – szúrta ki az erről szóló határozatot a kormányhivatal honlapján az Aligai Fürdőegyesület.
A határozat indoklása értelmében az engedélyt azért vonták vissza, mert az ingatlanfeljesztő nyilatkozatot nyújtott be a hivatalhoz azzal, hogy
nem kívánnak élni az engedéllyel.
Az is kiderül, hogy "az engedélyben foglalt fejlesztéseket a környezeti hatásvizsgálati eljárásban vizsgáltakhoz, értékeltekhez képest jelentősen eltérő műszaki tartalommal, moderált beépítési mértékkel, és egyes létesítmények célterületen belüli átpozícionálásával kívánják megvalósítani".
Vagyis a fejlesztő felülvizsgálta az üzleti koncepciót és arra jutott, hogy
nem valósítják meg az eredeti terveket.
Az eredeti tervekben 30 milliárdos fejlesztést szerettek volna végrehajtani az egykori Club Aliga területén Aligaliget néven, állami hátszéllel, mint nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházás. Ennek keretein belül bele akartak nyúlni a helyi védettséget élvező fehér sziklás magaspartba, hogy ott 122 szobás hatszintes panorámás szállodát és apartmanházakat építsenek, illetve luxusvillák számára alakítsanak ki telkeket – írtuk korábban:
Az érintett ingatlanfejlesztő cégben, a Pro-Mot Hungária Kft.-ben a kormány holdudvarának számos szereplője megfordult már tulajdonosként különböző cégein keresztül, kezdve Mészáros Lőrinccel, a miniszterelnöki földijével és Tiborcz István miniszterelnöki vejjel, folyltatva Jellinek Dániel ingatlanmágnással, majd a komoly kormányzati beruházásokban felbukkanó Balázs Attilával. | Visszavonták a Club Aliga környezetvédelmi engedélyét | Nem kíván élni a környezetvédelmi engedéllyel a Club Aliga területén érdekelt ingatlanfejlesztő, ezért vonta vissza a hivatal. A cég felülvizsgálja a teljes beruházást. | null | 1 | https://hvg.hu/ingatlan/20220726_club_aliga_ingatlanfejlesztes_aligaliget_kornyezetvedelmi_engedely_visszavonasa | 2022-07-26 17:16:00 | true | null | null | HVG |
A kormány úgy döntött, hogy eladja az NHKV Nemzeti Hulladékgazdálkodási Koordináló és Vagyonkezelő Zrt.-t (avagy köznyelvi nevén: a kukaholdingot) és az NHSZ Nemzeti Hulladékgazdálkodási Szolgáltató Kft.-t a Molnak – derül ki az erről szóló kormányhatározatból. Arról nincs szó a dokumentumban, hogy a Mol mennyiért viszi a cégeket, csak azt írták bele, hogy független értékbecslő szerint megállapított piaci áron és feltételek mellett zajlik le a tranzakció.
Az állam versenyeztetés nélkül adja el a kukaholdingot – ahogy az várható volt, hiszen az országos hulladékgazdálkodási koncesszió kiírásának része volt, hogy a nyertesnek meg kell vennie a cégeket.
A Mol július 15-én jelentette be, hogy megnyerte a 35 éves hulladékgazdálkodási koncessziót – ez sem volt meglepő, más szereplő ugyanis nem jelentkezett a feladatért.
2023. július 1-től a Mol végzi az egész ország területén a háztartások és a vállalkozások évi körülbelül 5 millió tonna hulladékának gyűjtését és kezelését. Ezért cserébe az állam évi 100 millió forint koncessziós díjat fizet. A Mol vállalta, hogy az első tíz évben 185 milliárd forintnyi fejlesztést hajt végre. | A kormány eladja a Molnak a kukaholdingot | A Mol 2023 közepétől 35 évig fogja gyűjteni és kezelni az ország szemetét. | null | 1 | https://hvg.hu/gazdasag/20220722_Az_allam_eladja_a_Molnak_a_kukaholdingot | 2022-07-22 11:50:00 | true | null | null | HVG |
Minden napra jutott tavaly csaknem két olyan kormánydöntés, amelynek tartalmáról – bár lehet, hogy ezrek vagy akár milliók életét is befolyásolhatja – semmit nem tudunk, hiszen mind úgynevezett kétezres besorolású kormányhatározat. A számozás fontosságáról később írunk részletesen, de a lényeg, hogy a kétezres döntések nem titkosított határozatok, mégsem hozzák nyilvánosságra őket.
Nem tudni, mi áll bennük, mert ugyan minősített adatot nem tartalmaznak, így elvileg semmi nem indokolná a rejtegetésüket, mégsem lehet rákérdezni ezekre például a “Mit miért tesz a kormány?” címmel meghirdetett kormányinfókon, mert azt sem tudni, hogy léteznek. A hvg.hu közérdekű adatigénylése nyomán a Miniszterelnöki Kormányirodától kapott válaszból is csak annyi derül ki, hogy
minden korábbi rekordot megdöntve, 2010 óta a legtöbb ilyen kétezres besorolású döntést, 679 darabot hozott az Orbán-kormány 2021-ben, ám ezek a keletkezésüktől számított 10 évig nem nyilvánosak, mert döntéselőkészítő anyagnak minősülnek.
A tavalyi, 679-es szám különösen úgy tűnik soknak, ha összehasonlítjuk az elmúlt bő évtized számait. A 2010 utáni Orbán-kormányok éves statisztikai adatait ugyanis kiadta a Miniszterelnöki Kormányiroda, így éves bontásban összevethetők a kétezres határozatok darabszáma. Ebből kiderül, hogy egyre több döntését zárja el különösebb nyomós ok nélkül a nyilvánosság elől a kormány. A miniszterelnöki eskütétel napjától, 2010 május 29-től az év végéig eltelt bő fél évben még csak 14 ilyen kétezres döntést hozott az Orbán-kormány, a 2011-es teljes évben aztán 19-et.
Később pedig egyre többet: 2013-ban 21-et, 2014-ben már 33-at. Onnantól kezdve kétévente gyakorlatilag dupláztak Orbánék, hiszen a titkos, nem nyilvános kormányhatározatok száma 2016-ban 74, 2018-ban 142 volt. A 2019-es 187-et 2020-ban több mint kétszer ennyi, 385 hasonló döntés követte, mígnem – ha nem is duplázással, de majdnem – megszületett a tavalyi 679-es rekordszám. A Miniszterelnöki Kormányiroda adatközléséből kiderült az is, hogy idén viszont arányaiban visszaesett a kétezres döntések száma, mivel az év első 4 hónapjában „csak” 112 ilyen kormányhatározatot hoztak.
A tavalyi rekordmennyiség egyébként a 2010 óta keletkezett kétezres határozatoknak csaknem a harmadát kiteszi, mivel 2010 óta összesen 1836 ilyen, a nyilvánosság elől elrejtett döntést hozott a kormány. Pedig a kormányprogram, a 2010-es Nemzeti Együttműködés Programja még rögzítette:
minden olyan kezdeményezést támogatni kell, amely erősíti az átláthatóságot, elősegíti a hatalom ellenőrizhetőségét”.
Ezzel szemben azonban az elmúlt 12 év tapasztalata az, hogy fontos kormányzati döntések sokszor csak teljesen véletlenül derülnek ki, még akkor is, ha amúgy nem titkosak. Fontos különbséget tenni ugyanis a nyilvános és a titkosított (hivatalosan: minősített) kormányhatározatok között, de ez azért is egyszerű, mert a négyjegyű sorszámuk utal a besorolásukra:
vannak azok a kormányhatározatok, amelyek teljesen nyilvánosak, kötelező közzétenni őket a Magyar Közlönyben, ezek sorszáma kezdődik egyessel, ezért ezres határozatoknak hívjuk őket
vannak a minősített adatot tartalmazó, titkos kormányhatározatok, amelyek nem nyilvánosak, nem jelennek meg sehol, ezek a háromezres határozatok, mivel a sorszámuk hármassal kezdődik
vannak továbbá a kettő közé sorolható, nem titkos, de nem is kötelezően közzéteendő kormányzati döntések, amelyek sorszáma kettessel kezdődik, ezért hívjuk őket kétezres határozatoknak
Az utóbbi, kétezres határozatok jellemzője tehát, hogy automatikusan nem jelennek meg a Magyar Közlönyben. De nem volt ez mindig így: korábban kötelezően megjelentették ezeket is, ugyanúgy, mint az ezres sorszámúakat, csak a kétezreseket nem a Magyar Közlönyben, hanem a Határozatok Tárában tette közzé a kormány. Egészen 2008 végéig – akkor jelent meg az utolsó Határozatok Tára.
A kétezres kormányhatározatokat tehát jó ideje nem teszik már közzé. A Magyar Közlönyben csak az ezressel kezdődő nyilvános döntések jelennek meg, a közlöny mellékleteként kiadott Hivatalos Értesítőben pedig csak miniszteri utasítások, egyéb közlemények jelennek meg.
Kétezres döntésekből az utóbbi években mégis nyilvánosságra került több is, de leginkább csak véletlenül:
A 2117/1994-es kormányhatározat rendelt el az 1995-ös évre “bértömegnövelési stopot” a MÁV Rt-nél, továbbá kilátásba helyezte több ezer kilométer vasútvonal bezárását.
2016-ban véletlenül szivárgott ki, hogy egy kétezres, nem nyilvános kormányhatározat alapján épülhet meg csaknem ötmilliárd forinttal drágábban a szombathelyi stadion.
Egy EU-s közbeszerzési iratból derült ki, hogy a 2018/2016-os határozat alapján bízták meg Rogán Antal szomszédja, Csetényi Csaba cégét egy 1,4 milliárdos PR-munkával.
Kétezres határozat teremtette meg a “költségvetéstechnikai” feltételeit 2016-ban annak, hogy 38 milliárd forintot kapjon a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ.
Egy kétezres határozat szerepelt indoklásként azoknak a felmondólevelében is, akiket 2019 tavaszán az állami leépítési hullám részeként küldtek el a közigazgatásból, innen értesültek a létezéséről.
Ugyancsak egy kétezres kormányhatározat rendelkezett 2020 elején a Magyar Természettudományi Múzeum Budapestről Debrecenbe költöztetéséről. Ez is onnan derült ki, hogy a dolgozókkal közölték.
A kétezreseknél sokkal izgalmasabbak a már említett titkosított, háromezres kormányhatározatok. Ezeknél a titkolózásnak legalább van jogos alapja, észszerű indoka, mivel hadititok vagy nemzetbiztonságot érintő információ lehet bennük, ezeknek a nyilvánosságra kerülése pedig veszélyeztetheti Magyarország érdekeit. Ezeket a döntéseket akár 50 évre is titkosíthatják, és csak a megfelelő szintű jogosultsággal rendelkező igen szűk kör férhet hozzájuk, tud egyáltalán róluk.
A kétezresekhez hasonlóan egyébként a háromezres, valóban titkosított határozatból is egyre több születik 2010 óta, bár ebben nem valamelyik Orbán-kormány a csúcstartó, hanem az 1990–1994-es kormányzati ciklus a maga 2299 döntésével. A háromezresek jelentős része ma is titkos, mivel ezek, a sokszor évtizedekre szóló minősítésük lejárta után sem válnak automatikusan nyilvánossá. | Rekordszámú olyan döntést hozott tavaly a kormány, amit nem ismerhetünk meg | Egyre több döntését zárja el a nyilvánosság elől az Orbán-kormány. Tavaly rekordszámú, 679 olyan kormányhatározat született, amelynél semmi nem indokolná a titkolózást, mégsem ismerhetők meg. A 2010 óta keletkezett úgynevezett "kétezres határozatok" egyharmada tavalyi. | null | 1 | https://m.hvg.hu/itthon/20220728_Rekordszamu_nem_titkos_de_nem_is_nyilvanos_dontest_hozott_tavaly_a_kormany | 2022-07-28 14:10:00 | true | null | null | HVG |
2022.07.28. 04:30
2022.07.28. 06:14
„Nem gondolunk semmit, nem nyilatkozunk” – ennyivel intézte el érdeklődésünket a csornai projekt mögött álló, vastagon kitömött cég, amelynek még az előtt támadtak fizetési gondjai, hogy a gyártás igazán beindult volna. De valaki így is keres majd rajta, a NER nagyragadozói készenlétben állnak. | Inkább lemondtak a gyanakvó EU pénzéről, az adófizetők tízmilliárdjaiból épült a napelemgyár | „Nem gondolunk semmit, nem nyilatkozunk” – ennyivel intézte el érdeklődésünket a csornai projekt mögött álló, vastagon kitömött cég, amelynek még az előtt támadtak fizetési gondjai, hogy a gyártás igazán beindult volna. De valaki így is keres majd rajta, a NER nagyragadozói készenlétben állnak. | null | 1 | https://m.hvg.hu/360/202230__botladozo_napelemgyar__elcsorgo_csornai_penzek__helyezkedo_nerlovagok__megujulok_elnapolva#utm_source=hvg_hvg360&utm_medium=email&utm_campaign=newsletter2022_07_28&utm_con | 2022-07-28 06:30:00 | true | null | null | HVG360 |
Arról már június végén hallani lehetett, hogy az idei augusztus 20-i tűzijáték minden eddiginél grandiózusabb lesz. A rendezvények kommunikációs ügynöksége akkor arról beszélt, hogy Európa legnagyobb tűzijátékát tekinthetik majd meg az érdeklődők.
Azóta az is kiderült, hogy erről a tervről annak ellenérse sem tett le a kormány, hogy az elmúlt egy hétben több megszorító intézkedést, valamint energia-veszélyhelyzetet is bejelentett. A tervek szerint a programsorozat négynapos lesz, a Duna felett pedig 32 percig tart majd a tűzijáték.
Azt viszont nem lehet megtudni, hogy a kormány erre mennyit fog költei.
Tavaly, amikor a mostaninál kisebb ünnepséget terveztek, számításaink szerint nettó 5,5 és 7,9 milliárd forint közötti összeget költhettek el. Az idei évben ennek biztos, hogy a többszörösét égetik majd el, ám ez nemcsak most, de hosszú éveken át biztosan nem is fog kiderülni, ez az adat ugyanis tíz évig titkos marad – írta meg az Átlátszó.
A Párbeszéd június végén fordult közérdekű adatigényléssel az előzetes költségbecslésről. A Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ) az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló törvényre hivatkozva azt írta, hogy | Tíz évig nem árulják el, mennyibe kerül Európa legnagyobb tűzijátéka augusztus 20-án | A Magyar Turisztikai Ügynökség azt közölte, az augusztus 20-i tűzijáték ára az adat keletkezésétől számított tíz évig nem nyilvános. | null | 1 | https://hvg.hu/elet/20220717_augusztus_20_tuzijatek_unnepseg_allamalapitas | 2022-07-17 16:25:00 | true | null | null | HVG |
Egy 75 milliárd forintos kommunikációs keretmegállapodást kötött a Rogán Antal által felügyelt Nemzeti Kommunikációs Hivatal a hasonló kormányzati megbízásokat az elmúlt években sorozatosan elnyerő Balásy Gyula cégeivel, a New Land Media Kft.-vel és a Lounge Designnal – vette észre a K-Monitor az uniós közbeszerzési értesítőben.
A feladat leírása igencsak hosszú, a gyakorlatban annál egyszerűbben összefoglalható: nagyjából a teljes állam kommunikációs feladatainak ellátása. A keretszerződés pedig azt jelenti, hogy amíg ennek az összege kitart, addig nem kell egyenként pályázatokat kiírni a munkákra. | 75 milliárd forintért szerződött a kormány kommunikációs feladatokra | 75 milliárd forintért szerződött a kormány kommunikációs feladatokra | null | 1 | https://hvg.hu/gazdasag/20220720_75_milliard_forintert_szerzodott_a_kormany_kommunikacios_feladatokra | 2022-07-20 12:26:00 | true | null | null | HVG |
Megszavazta a parlament a korábban szidott vagyonnyilatkozati rendszert
Áprilisban még a korrupció melegágyaként tekintett a kormányközeli sajtó az uniós rendszerre.
Megszavazta a parlament a vagyonnyilatkozati rendszer átalakítását. Kocsis Máté jelentette be júniusban, hogy a kormány bevezeti Magyarországon az Európai Parlament vagyonnyilatkozati rendszerét. Az eddig érvényben levő szabályokat korábban a kormány azzal védte, hogy ez az EU legszigorúbb vagyonnyilatkozati rendszere.
Ezzel szemben a meghonosítandó szabályokat a Habony Árpád-féle V4-es hírügynökség, a V4NA áprilisban még a „korrupció melegágyának” titulálta, és arról írt, hogy a „brüsszeli bürokraták” úgy követelnek átláthatóságot, hogy közben érdemben nem is kell beszámolniuk a vagyoni helyzetükről. Ezt az anyagot, szóhasználatot átvette több kormánybarát médium is, köztük például az Origo és a Magyar Nemzet online is.
Áprilisban még a korrupció melegágyának hívta a fideszmédia azt a vagyonnyilatkozati rendszert, amit a kormány most meg akar honosítani
Az Európai Parlament képviselői vagyonnyilatkozati rendszere még a magyarnál is kevésbé komolyan vehető: a leadott dokumentumok tartalmát ugyanúgy nem ellenőrzi senki, a pontatlanságokat, valótlanságokat ugyanúgy nem büntetik, viszont sokkal kevesebb és sokkal kevésbé pontos adatot kell feltüntetni bennük - nem csoda, hogy nemrég még ekézték is a kormányközeli lapok.
Az új szabályozást a nemzetközi intézményekkel folytatott egyeztetésekre hivatkozva igazították az EP-képviselőkéhez. Augusztus 5-ig kell megtenni az új nyilatkozatot, amelyben
már nem kell feltüntetni az ingatlanokat, a nagy értékű ingóságokat, a megtakarításokat, helyette a jövedelmükről és az érdekeltségeikről kell számot adniuk a képviselőknek.
A jövőben nyilatkozni kell a képviselői megbízatást megelőző három évben végzett tevékenységekről, a képviselői megbízatással párhuzamosan végzett, összeférhetetlenség alá nem eső azon tevékenységekről, amelyből adóköteles jövedelem származik.
A nyilatkozat tartalmazza az alkalmankénti tevékenységek felsorolását, ha azok összege meghaladja az évi kétmillió forintot. Nyilatkozni kell a gazdálkodó szervezetben vállalt tagságról, tisztségről, tevékenységről, illetve az ezekből származó jövedelemről, továbbá olyan érdekeltségekről gazdasági társaságban, amely befolyást gyakorolhat a közpolitikával kapcsolatos kérdésekre.
A képviselőnek az eskütételt követő harminc napon belül kell vagyonnyilatkozatot tennie, de ezentúl nem kell évente január 31-ig megismételnie azt, hanem az adatokban történt változást harminc napon belül be kell jelentenie. Változás az is, hogy a jövőben a képviselő családtagjainak nem kell vagyonnyilatkozatot tenniük.
A parlamenti képviselőkével azonos vagyonnyilatkozatot kell tennie a köztársasági elnöknek, a Médiatanács tagjának, a számvevőszék elnökének és alelnökének, az alapvető jogok biztosának és helyettesének, az Alkotmánybíróság tagjainak. A vagyonnyilatkozati szabályok megváltoztatását 135 igen, 45 nem szavazattal fogadták el az Országgyűlésről szóló törvény és más törvények módosításának a részeként.
2022. június. 22. 15:30 Tiszai Balázs Gazdaság
Áprilisban még a korrupció melegágyának hívta a fideszmédia azt a vagyonnyilatkozati rendszert, amit a kormány most meg akar honosítani
Az Európai Parlament képviselői vagyonnyilatkozati rendszere még a magyarnál is kevésbé komolyan vehető: a leadott dokumentumok tartalmát ugyanúgy nem ellenőrzi senki, a pontatlanságokat, valótlanságokat ugyanúgy nem büntetik, viszont sokkal kevesebb és sokkal kevésbé pontos adatot kell feltüntetni bennük - nem csoda, hogy nemrég még ekézték is a kormányközeli lapok. Most ezt a rendszert honosítjuk meg, szemlátomást valódi tét nélkül. A Transparency International vezetője szerint a lépésnek inkább az EU-s helyreállítási alap pénzeiről szóló tárgyalások során lehet szerepe.
2022. június. 22. 07:46 hvg.hu Itthon
Kocsis Máté bejelentette: átalakítják a vagyonnyilatkozatok rendszerét
Az Európai Parlament rendszerét vezetik be. | Megszavazta a parlament a korábban szidott vagyonnyilatkozati rendszert | Áprilisban még a korrupció melegágyaként tekintett a kormányközeli sajtó az uniós rendszerre. | null | 1 | https://hvg.hu/gazdasag/20220719_parlament_vagyonnyilatkozati_rendszer | 2022-07-19 13:06:00 | true | null | null | HVG |
Rogán-Gaál Cecília annak ellenére sem került távol a kormány legbefolyásosabb tagjához, Rogán Antalhoz tartozó gigantikus állami költésektől, hogy 2019 végén a Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető miniszter 12 év házasság után elvált feleségétől – írta meg a Direkt36. A lap szerint még a napokban is futott kormányzati hirdetés, valamint olyan cégeké, amelyek Rogán Antal alá tartoznak.
Rogán-Gaál Cecília és Sarka Kata a közös, bulvárhírekkel foglalkozó weboldalukat, a Top World Newst üzemeltető Top News Hungary Kft.-ből 2021-ben 1,3 milliárd forint osztalékot vett ki. A cég az oldal csekély látogatottsága ellenére 1,5 milliárd forint nettó árbevételt produkált – emlékeztetett a Direkt36.
Urbán Ágnes közgazdász, a Mérték Médiaelemző Műhely kutatója a Direkt36-nak azt mondta, hogy a 85 százalékos profitráta „abszurd, ez nem lehet valós gazdasági teljesítmény, ilyen eredményt a jelenlegi magyar piacon és azon kívül is lehetetlen elérni”. A Direkt36 az utóbbi hónapokban számos olyan hirdetést talált, amelyek kötődnek a kormányhoz és vele kapcsolatban álló gazdasági szereplőkhöz.
Az egyik ilyen a Poggyász című utazós tévéműsor, amely a kormányközeli TV2-n fut, és együttműködő partnere a Magyar Turisztikai Ügynökség, amelyet Rogán Antal minisztériuma felügyel. Emellett júliusban beágyazott videóként jelentek meg az oldalon a kormány legújabb, az Oroszország elleni szankciókat ellenző, az árstopot és a rezsicsökkentést méltató kisfilmjei. A hirdetés kattintás után a Magyarország Kormánya nevű hivatalos YouTube-csatornára visz. Az oldal mobilos verziójában korábban több cikknél a Szerencsejáték Zrt. hirdetései is megjelentek. Az állami tulajdonban lévő cég tulajdonosi jogokat gyakorló szervezete a Rogán Antal által vezetett Miniszterelnöki Kabinetiroda.
A tevékenységével kapcsolatos kérdésekre a Top News Hungary Kft. nem válaszolt a Direkt36-nak. A Miniszterelnöki Kabinetiroda azt válaszolta azokra a kérdésekre, hogy van-e közük a TWN-en megjelenő hirdetésekre, hogy nem ők döntenek „a kampányban használt médiumokról, hanem az ügynökség, aki maga rakja össze a média mixet”. | Direkt36: Rogán Antal hivatala is feltűnik volt feleségének üzleti sikerei körül | A Direkt36 kutatása szerint még a közelmúltban is futott a kormány egyik legújabb hirdetése, de más, Rogán Antal hivatala alá tartozó cég is költött pénzt a Rogán-Gaál Cecília és Sarka Kata közös weboldalát üzemeltető cégnél. | null | 1 | https://m.hvg.hu/itthon/20220722_rogan_antal_rogan_gaal_cecilia_sarka_kata_top_world_news_hirdetes_kozpenz | 2022-07-22 07:27:00 | true | null | null | HVG |
A HVG 45. születésnapja alkalmából négyrészes videósorozatban mesélnek a lap alapítói és jelenlegi munkatársai kulisszatitkokról, politikusokról, botrányos címlapokról és letiltott plakátokról. A második epizódban az egyik alapító, majd a kiadót 35 évig igazgató Szauer Péter, Tóta W. Árpád publicista, Tálas Andrea, a Szellem rovat vezetője, valamint a HVG Könyvek és HVG konferenciák első embere, Budaházy Árpád anekdotáznak az MSZMP agit-prop osztályával vívott csörtéktől az Obama-könyvek kiadásának meglepő követelményrendszeréig.
Már az is jellemző, hogy a nevét sohasem írják úgy, ahogy kell. A saját nevét vetik hátra, ha kiírják egyáltalán. A férfiak között sem volt nála elismertebb tudós. Két tudományágban is Nobel-díjat kapott. Csak a francia Akadémia rekesztette ki magából. A Curie házaspáron belül is Marie volt az éltudós. Nevet adott a radioaktivitásnak, forradalmasította a tudományt, alaposan kitágította az orvostudomány, az életmentés, az energiatermelés, de persze a hadászat lehetőségeit is. Kilencven évvel ezelőtt, 1934. július 4-én belehalt a sugárfertőzésbe, miként egy emberöltővel később szintén Nobel-díjas leánya és veje Irene és Frédéric Joliot-Curie is. | Spanyol érintettségre utal Tiborcz István új cégének neve | Újabb taggal bővült a kormányfői vő, Tiborcz István tucatnyi társaságból álló, BDPST márkajelzésű cégcsoportja: a frissen alapított BDPST Iberia Kft.-vel. | null | 1 | https://m.hvg.hu/360/202229_bdpst_iberia_tiborczgyarapit | 2022-07-21 10:30:00 | true | null | null | HVG360 |
Néhány napja figyelemfelkeltő poszttal jelentkezett Hadházy Ákos. Mint írta, számításai szerint a kormány éveken keresztül úgy játszott az áramár szerkezetével, hogy azzal Mészáros Lőrinc járjon jól. A lakossági számlán szereplő összeg két komponensének – vagyis a rendszerhasználati díjnak és az áram ellenértékének – aránya ugyanis attól függött, hogy a felcsúti milliárdos épp energiatermelő egységet vagy villamosenergia-hálózatot birtokolt. Amíg a Mátrai Erőmű volt az övé (2020-ig), a képleten belül az áramdíj aránya magasabbra rúgott. Amióta viszont az ország keleti ötödének villamosenergia-ellátója, az Opus Titász Zrt. van nála (2021-től), a rendszerhasználati díj ugrott meg – az áramkomponens rovására. (Mindezt a kormány nem cáfolta, a Mészáros-féle Titász pedig azzal „védekezett”, hogy nemcsak ők, hanem a többi szolgáltató – értsd: a magyar állami MVM és a német E.ON – is élvezi a helyzet előnyét.)
A lényeg: a Fidesz-kormány relatíve gyakran hoz példát arra, hogyan kell hatósági eszközökkel jobb helyzetbe hozni alapinfrastruktúrát működtető NER-nagyságokat, központi akarattal kijelölni monopolszereplőket, vagy épp állami hitelekkel segíteni egyes magántulajdonosok piaci egyeduralmát és extraprofitját. Ezekre mind hozunk majd példát, amikor az alábbi bekezdésekben végigvesszük, kiknél landoltak nemzetstratégiai jelentőségű vagyonelemek az elmúlt években, hónapokban, napokban. Ám elöljáróban annyit: Jaksity György, a Budapesti Értéktőzsde korábbi elnöke az efféle jelenségek miatt is nevezhette a rendszert „a szocialista tervgazdaság és a haveri kapitalizmus sajátos keverékének” a Corvinus minapi diplomaosztóján. És alighanem ugyanezért bátorkodott felvetni lapunkban a „nemzeti tőkésosztály” fokozott adóztatását a kormánypártokhoz jóval lojálisabb – Tusványoson például Bayer Zsolttal is ölelkező – Lentner Csaba. A közgazdász adójavaslata azért sem méltánytalan, mert az elit jellemzően titkos hátterű magántőkealapokon keresztül vásárolta meg vagy privatizálta az ország alapinfrastruktúrájának egy részét; a magántőkealapba való befizetés pedig köztehermentes, és a mai szabályok szerint addig nem is kell adót fizetni, amíg a befektető nem realizál valós hozamot.
A fenti NER-működés netovábbjaként Mészáros Lőrinc és a kormánytagok jachtoztatását is vállaló Szíjj László nemrég úgy szerezte meg 35 évre a hazai autópályák építésének, karbantartásának jogát, hogy a feladatra összesen hét – útügyi referenciák nélküli – magántőkealappal nevezett be. A koncesszió azt jelenti a két üzletember számára, hogy a várhatóan kevesebb megrendeléssel járó mostani válságidőszakban is kiszámítható, folyamatos bevételhez jutnak. Lázár János új építésügyi miniszter meg bosszankodhat, hogy hiába sorolták a tárcájához a Nemzeti Infrastruktúra-fejlesztő (NIF) Zrt.-t, a sztrádák ügye máris „kiszerveződött” alóla. Az ország vasúti óriásprojektjét, a Budapest–Belgrád-vonal magyar szakaszának kivitelezését ugyancsak Mészáros cégeihez rendelték; aligha csoda, hogy Palkovics László ipari miniszter Audi- és Mercedes-főnököknek kijáró tisztelettel éttermeztette – pechjére egy KATA-tüntetés közelében – a vállalatcsoport csúcsmenedzserét. Ahogy írtuk, a kormányzat áramáras játékán nagyot nyerő, 790 ezer végpontra szolgáltató térségi monopólium, az Opus Titász is a felcsúti milliárdos által kezelt magántőkealapokra épül, csakúgy mint a vezetékes földgázelosztók legnagyobbika, az egymillió felhasználóval büszkélkedő Opus Tigáz. Alábbi gyűjtésünkből kiolvasható továbbá, hogy szintén Mészáros vette a nevére a kormányfői udvar kiemelt ügyeit szinte korlátlanul finanszírozó MKB Nyrt.-t (Magyar Bankholdingot), Szíjj László pedig váratlanul katonai beszállító is lett.
A hadiipari lehetőségek immár a Jászai Gellért fémjelezte távközlési szuperholdingot, a 4iG-t is új bizniszre sarkallták – részletek lent –, de ennél fontosabb, hogy Szalay-Bobrovniczky Kristóf új honvédelmi miniszter Hernádi Zsoltnak adta át az állami Magyar Fejlesztési Bank gigahitele segítségével megvett cseh repülőgépgyárát (mely „természetesen” máris a magyar kormányzat beszállítója).
A Mol első embere ezzel Mészáros-kaliberű NER-tartóoszloppá vált, pláne, hogy időközben az általa menedzselt olajtársaság 35 évre a teljes hazai hulladékgazdálkodást is besöpörte. Sőt: Hernádi kezeli azt a magántőkealapot is, amely most a hazai vasúti gépgyártás expresszsebességgel fejlődő – Egyiptomnak is szállító – egységét, a Dunakeszi Járműjavítót birtokolhatja, miután Szalay-Bobrovniczky ettől az érdekeltségétől is megvált.
Ám a legnagyobb csoda nem az, hogy Hernádi magántőkealapja a retrocsengésűre keresztelt Ganz-MaVag-cégcsoporton keresztül ellenőrzi a járműjavítót és az egyiptomi exportot. Hanem, hogy a Ganz-MaVag-társaságok irányítását arra a Törő Csabára bízták, aki 2007-ben Fodor Gábor SZDSZ-elnöki kampányának mozgatójaként tett szert országos hírnévre. (Törő egyébként régebben is megfordult már Hernádi és Szalay-Bobrovniczky közelében, vagyis, ha úgy nézzük, csak „hazatért”. Legalábbis az ezredforduló után az általa irányított – és a mai hadügyminisztert is a soraiban tudó – PanTel szerezte meg a Mol távközlési rendszereinek üzemeltetését.) Törő Csaba mai beágyazottságára utal az a tény is, hogy nemrég résztulajdonos lett – Sequor Holding nevű vállalkozásán keresztül – a Tiborcz István által hátrahagyott Appeninn ingatlankezelőben.
Egy pillanatra vissza kell térnünk az egyiptomi vagonexporthoz, hiszen az erre szakosodott egyik érdekeltség (Ganz-MaVag International Kft.) birtokosi körében Hernádi Zsolt mellett feltűnt a Habony Árpád miniszterelnöki főtanácsadó „hitelezőjeként” emlegetett Tombor András is. Akit nem mellesleg most választottak be a kelenföldi, kispesti, újpesti üzemekkel rendelkező, a főváros távhőigényének 60 százalékát biztosító Budapesti Erőmű igazgatóságába – miután egy hozzá erősen kötődő máltai társaság az állami Eximbank kölcsöne segítségével résztulajdonosként is megjelent az energiacégben. Erről korábban már írtunk, és arról is, hogy az erőművi offshore-ügyletben Tombor a Gyurcsány-korszak kincstárnokára, bizonyos Zelles Sándorra támaszkodott.
Az alábbi összeállításban még ennél is több érdekességet villantunk fel – például Zellesen és Törőn kívül további Gyurcsány- és SZDSZ-árvákat azonosítunk, akik ma már a Nemzeti Együttműködés Rendszerének vezérkarát szolgálják. Jelige: „A haza nem lehet ellenzékben”.
A nemzetstratégiai jelentőségű infrastruktúra „kijelölt” gazdái
Mészáros Lőrinc és Szíjj László:
A kormány a két üzletember által kezelt magántőkealapoknak (Themis, Konzum PE, Opus Bridge, Opus New Way, Cronus, Vesta, Via) szervezte ki a hazai autópályák építésének és karbantartásának koncessziós jogát 2023-tól a következő 35 évre. A Gazdasági Versenyhivatalhoz benyújtott dokumentáció szerint Mészáros és Szíjj hamarosan közös irányítású vállalatot hoz létre a feladatra.
A felcsúti milliárdos birtokolja továbbá – a magántőkealapon „nyugvó” Opus Global Nyrt.-n keresztül vagy közvetlenül – a legjelentősebb magyar vasútépítő társaságokat (RM International Zrt., V-Híd Zrt., R-Kord Kft.), melyek egyebek mellett a „979 év alatt megtérülő” Budapest–Belgrád-vonal hazai szakaszát kivitelezik.
Ugyancsak Mészáros Lőrinc tőzsdei-magántőkealapos cégbirodalmához tartozik a legnagyobb itthoni vezetékes földgázelosztó (Opus Tigáz Zrt.), mely egymillió felhasználóval áll kapcsolatban, valamint az ország keleti ötödének villamosenergia-ellátója (Opus Titász Zrt.). Utóbbi közel 790 ezer otthonban és munkahelyen biztosítja az áramáramlást.
Jórészt szintén Mészáros-féle magántőkealapokra épül a NER-elitet és a magyar miniszterelnök személyes „ügyeit” – például a francia Marine Le Pen elnökjelölti kampányát – finanszírozó Magyar Bankholding (MKB Bank Nyrt., Takarék-csoport).
Mindeközben Szíjj László, pontosabban a résztulajdonában álló HT Division Zrt. a hadiiparba szállt be: a cég a német Rheinmetall partnereként török eredetű katonai járműveket fejleszt és gyárt.
Bónusz: a Mészáros Lőrincet állandó jelleggel segítő, mi több, az üzletember Andrássy úti főhadiszállásán működő Kertész és Társai Ügyvédi Iroda egyik főalakja az a Lacfi Endre, aki a Gyurcsány-érában a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő vezérigazgatói kabinetfőnökeként dolgozott.
Hernádi Zsolt
A hazai olaj- és gázipar csúcsintézményeként jegyzett Mol Nyrt. elnök-vezérigazgatója a minap újabb iparágat „húzott be” az általa irányított óriásvállalat alá: az állam 35 évre a legnagyobb magyar cég kezébe adta a hulladékgazdálkodást.
Hernádi Zsolt azonban nemcsak menedzser, hanem immár stratégiai tulajdonos is: a honvédelmi miniszterré avanzsált Szalay-Bobrovniczky Kristóf helyett övé lett a cseh bejegyzésű Aero Vodochody Aerospace katonai repülőgépgyártó.
Továbbá Hernádié az a társaság is (Gran Private Equity Zrt.), amely a Solva II Magántőkealapot kezeli. Utóbbi pedig arról híres, hogy megszerezte – szintén az új hadügyminisztertől – a magyar vasútipari gépgyártás kulcsszereplőjeként jegyzett Dunakeszi Járműjavító Kft. anyacégét, a Ganz-MaVag Invest Zrt.-t, illetve az Egyiptomnak vagonokat szállító Ganz-MaVag International Kft.-t is.
Bónusz: Hernádi fent említett alapkezelőjét korábban Kóbor Miklós vezette – aki amellett, hogy máig ott kering egyes Mol-befektetések körül, máshonnan is ismerős lehet. Például onnan, hogy anno rendre feltűnt a Kóka János volt SZDSZ-elnökhöz köthető bizniszekben. Ennél is pikánsabb, hogy a Ganz-MaVag Invest Zrt. és a Ganz-MaVag International Kft. csúcsvezetője nemrég az a Törő Csaba lett, aki a „hősidőkben” még Fodor Gábor SZDSZ-pártelnöki kampányát menedzselte – épp Kóka ellenében.
Tombor András
Az üzletember idén májusban társtulajdonossá vált – a Cato Investments Kft.-n keresztül – a Hernádi–Törő-féle vagonszállító egységben, a Ganz-MaVag International Kft.-ben.
Júniustól pedig igazgatósági tagként tartják nyilván Tombor Andrást a Budapesti Erőmű Zrt.-ben, amely a főváros legjelentősebb energiatermelője: a cég a helyi távhőigény 60 százalékát termeli meg, és ezzel 144 ezer lakást – körülbelül félmillió fogyasztót – szolgál ki.
Bónusz: a Budapesti Erőmű többségi tulajdonosa a Veolia nevű francia gigász, a kisebbségi rész viszont áttételesen egy máltai társaságé (Apium Media Holding Ltd.), melynek tulajdonosa Zelles Sándor. Aki ebben a konstrukcióban inkább Tombor strómanjának tűnik – ami viszont biztos, hogy a Gyurcsány-korszakban ő vezette a Kincstári Vagyoni Igazgatóságot.
Jászai Gellért
A magántőkealapokra épített távközlési-műholdas szuperholding, a 4iG Nyrt. már rengeteg informatikai és telekommunikációs céget bekebelezett – például privatizálta a stratégiai jelentőségű Antenna Hungáriát. Ugyanakkor a nemzetbiztonsági értelemben is jelentős AH Net Zrt. (korábban: MVM Net) Jászai-féle magánosítása váratlanul elakadt a 2022-es választások előtt – így az államigazgatási hálózatok távközlési rendszerének üzemeltetése, azaz a teljes állami adatvagyon felügyelete egyelőre a kormányzatnál maradt. Korábban a 4iG azt kommunikálta, hogy csak átmeneti döccenésről van szó, és hamarosan folytatódhat a kiszervezés – ezt majd meglátjuk.
Az viszont biztosnak látszik, hogy a jövőben a 4iG-re katonai szerep is hárul: a cég az állam egyik honvédelmi érdekeltségével és a fent már említett Rheinmetall AG-vel közösen a fegyveres erők digitalizációját tűzte ki célul. Az együttműködés szinte magától értetődik, hiszen a Jászai Gellért vezette vállalatban a német hadiipari mamut közel 25 százalékos tulajdonrésszel rendelkezik.
#Jászai Gellért#Mészáros Lőrinc#NER#Szalay-Bobrovniczky Kristóf#Szíjj László#Tombor András | Gyurcsány- és SZDSZ-árvák segítik a „nemzet stratégiai vagyonán” osztozó Mészárost, Hernádit, Tombort | Energia-veszélyhelyzetben és háborús környezetben felértékelődnek az ország alapinfrastruktúráját jelentő érdekeltségek: az erőművek, olajcégek, földgázelosztók, áramszolgáltatók, út- és vasútépítők, távközlési monopóliumok, hadiipari szállítók. De kiknél van ez a stratégiai vagyontömeg? Jellemzően a NER legterhelhetőbb embereinél: a nyitóképünkön szereplő Mészáros Lőrincnél, Szíjj Lászlónál, a felértékelődő Hernádi Zsoltnál, Tombor Andrásnál, Jászai Gellértnél. | null | 1 | https://www.valaszonline.hu/2022/07/27/strategiai-vagyon-meszaros-szijj-hernadi-tombor-jaszai-ner/ | 2022-07-27 00:00:00 | true | null | null | valaszonline.hu |
Évi félmillió tonna építési törmeléket fogadhat be a Dunakeszi határában lévő sittlerakó, amelynek tulajdonosát már több alkalommal megbüntette a környezetvédelmi hatóság. A terület elvileg „rekultiváció” alatt áll, de ennek egyelőre semmi nyoma. Sőt, háborítatlanul hevernek a telepen egykori budapesti épületek bontási anyagai, köztük rengeteg nem engedélyezett fém-, üveg-, gumi- és műanyaghulladék.
Több cikkünkben beszámoltunk már arról a sittlerakóról, amely tájsebként éktelenkedik Dunakeszi és Göd határában. Tavaly nyáron megírtuk, hogy a 80 hektáros telep északkeleti részén évek óta hevernek a Petőfi Csarnok (PeCsa) maradványai, óriási fémtartályok, elektromos eszközök darabjai, rengeteg fa-, műanyag- és egyéb szervetlen hulladék között.
A telepen azóta sincs változás, annak ellenére, hogy az ott uralkodó állapotok miatt – amiről először 2017-ben a Népszava írt – több közérdekű panasz, sőt, feljelentés is érkezett a hatóságokhoz.
A Pest Megyei Kormányhivatal azonban 2019-ben újabb engedélyt adott ki a tulajdonos SA-HO Kft. számára, amelyben a telepen gyűjthető építési-bontási hulladék mennyiségét évi 550 000 tonnára emelte. A sittet a cégnek ártalmatlanítania és hasznosítania kell, ehhez több törő- és aprítógép használatát írta elő a határozat.
Az átvett anyagokat maximum egy évig lehetne tárolni a területen feldolgozás, illetve elszállítás előtt.
Mindennek azonban látszólag semmi köze a tényleges helyzethez: a sitthegyek száma folyamatosan nő, a bontási anyagok pedig békésen pihennek a fenyőfák alatt, mezőgazdasági területek és egy víztározó közelében.
Dunakeszi önkormányzatának jegyzője, Molnár György egy korábbi levelében azt írta, hogy a hulladéktelep problémái ügyében a térség országgyűlési képviselőjének, Tuzson Bencének a közbenjárását kérte. Úgy tűnik, hiába. Ugyanakkor a jegyző álláspontja szerint az önkormányzatnak nem feladata, hogy szerződéses partnerei engedélyeit és működését ellenőrizze – láthatóan évek óta nem is foglalkozik senki a jogszabályok betartatásával.
Pár százezer forintos büntetésekkel megússzák
Az Országos Környezetvédelmi Információs Rendszer adatai szerint a SA-HO Kft.-t tavaly decemberben 200 ezer forintra büntették a kötelező adatszolgáltatás és nyilvántartás elmulasztása miatt. Ezt megelőzően 2019-ben két alkalommal büntetett a hatóság: a három előző évről hiányzó jelentés hiánya miatt 100 ezer forintos, a hatósági előírások megsértése miatt 400 ezer forint bírsággal sújtották a céget.
A környezetvédelmi hatóságtól közadatigénylésben kértük ki a büntetésekről szóló határozatokat és az éves jelentések dokumentumait. A kért adatokat azonban vélhetően csak hónapok múlva kapjuk meg – ha egyáltalán –, a Pest Megyei Kormányhivatal ugyanis a veszélyhelyzetre hivatkozva minden adatigénylésünk válaszadási határidejét 45 vagy 90 napra hosszabbítja.
A pár százezer forintos büntetési tételek kifizetése valószínűleg nem viseli meg a SA-HÓ-t.
Annak ellenére sem, hogy az OPTEN adatbázisa szerint 2021-ben csak 8,3 millió forint adózott eredményt produkált az előző évi 18 millióhoz képest. A piliscsabai székhelyű, hulladékgazdálkodással foglalkozó cég 2016 óta van Szűcs Gáborné és ifj. Szűcs Gábor tulajdonában. A cég ellen 2017 óta 8 végrehajtás indult, ebből 2 jelenleg is hatályban van, sőt, a bíróság a tavalyi évben két alkalommal is elrendelte id. Szűcs Gábor vagyoni részesedésének lefoglalását.
Levélben fordultunk a lerakót működtető SA-HO Kft-hez, hogy a rekultiváció folyamatáról érdeklődjünk. Szerettük volna megtudni azt is, hogy a hat éve a telepen tárolt fém- és egyéb hulladékot mikor távolítják el. Érdeklődtünk arról is, hogy az elmúlt két évben a hulladékgazdálkodásról szóló jelentésüket és a vízmonitoring vizsgálatokról szóló jegyzőkönyveket benyújtották-e a környezetvédelmi hatóságnak. Megkeresésünkre azonban cikkünk megjelenéséig nem kaptunk választ.
A Szűcs-család fuvarozással is foglalkozik, a városliget Petőfi Csarnok bontási anyagát például ők szállították a dunakeszi hulladéktelepre. A Szűcs Fuvar Team Kft. tavaly rossz évet zárt, 136 millió forint vesztesége volt. Emellett Szűcsék fuvarozási cége ellen az elmúlt öt évben 25 végrehajtás indult, ebből négy jelenleg is folyamatban van; a tagok vagyoni részesedésének lefoglalását pedig 11 alkalommal rendelte el a bíróság.
Azért Szűcsék nem minden vállalkozása ilyen peches: a Szűcs Klaudia és a vele azonos címen lakó Kozma Péter tulajdonában álló Bont-Tör Zrt. például tavaly 604 milliós árbevétel mellett 31 milliós nyereséget könyvelhetett el, ennek a cégnek adótartozásai sem voltak. A Bont-Tör azonban egy szlovák székhelyű cég, a CARLSON s.r.o. magyarországi fióktelepének tulajdonában áll, amely ellen 3 végrehajtás indult. A Szlovákiában bejegyzett cégnek és fióktelepének szintén Kozma Péter a tulajdonosa.
A Bont-Tör Zrt. budapesti bontásokból származó hulladékai, például a 2017-ben elbontott újpesti uszoda mozaikos csempéi szintén fellelhetők a Szűcs-család dunakeszi telepén.
Ez a cég végezte a Városligetben a Közlekedési Múzeum és a Hungexpo épületeinek lebontását,
a neve gyakran gyakran megjelent a Liget Projekt elleni tiltakozásokról szóló híradásokban.
Az Átlátszó is beszámolt 2016-ban arról, hogy a Városliget Zrt. a tüntetőkre hivatkozva megemelte a volt Hungexpo bontási munkáinak első ütemére kötött szerződés keretösszegét, így a feladattal megbízott Bont-Tör Zrt. az eredeti 130 millió forint helyett 190 millió forintért végezte el a munkát .
A bontással, földmunkákkal és hulladékkezeléssel foglalkozó cég építési projektekben is részt vesz. Ők építik például Üllőn a házak közvetlen közelében azt a logisztikai csarnokot, amelyről néhány hete írtunk.
Gigacsarnok épülhet a házak tövébe Üllőn, az utca lakói elkeseredetten tiltakoznak | atlatszo.hu
Az üllői Gyömrői úton, lakóövezet közvetlen közelében kíván monumentális irodákat és raktárakat felépíteni két cég. A lakosok szerint őket nem vonták be a döntéshozatalba, az épületek és a forgalomnövekedés pedig élhetetlenné teszi az ingatlanjaikat. A terület tulajdonosa viszont a Helyi Építési Szabályzatra hivatkozik, ami lehetővé teszi a házak közelében az építkezést. | Hat év alatt sem sikerült elvinni a Petőfi Csarnok maradványait, tovább nő a sitthegy | Évi félmillió tonna építési törmeléket fogadhat be a Dunakeszi határában lévő sittlerakó, amelynek tulajdonosát már több alkalommal megbüntette a környezetvédelmi hatóság. A terület elvileg „rekultiváció” alatt áll, de ennek egyelőre semmi nyoma. Sőt, háborítatlanul hevernek a telepen egykori budapesti épületek bontási anyagai, köztük rengeteg nem engedélyezett fém-, üveg-, gumi- és műanyaghulladék. | null | 1 | https://atlatszo.hu/orszagszerte/2022/07/28/hat-ev-alatt-sem-sikerult-elvinni-a-petofi-csarnok-maradvanyait-tovabb-no-a-sitthegy/ | 2022-07-28 00:00:00 | true | null | null | orszagszerte.atlatszo.hu |
A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) idén márciusban vizsgálatot indított, mert a Pegasus-ügyben kiszivárgott a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat egyik munkatársának telefonszáma. A NAIH négy hónap elteltével megállapította, hogy a személyes adatok nem sérültek – írja Facebook-oldalán Panyi Szabolcs, a Direkt36 munkatársa, aki Pethő Andrással együtt tárta fel az újságírók, ügyvédek, civilek, politikusok telefonjait megfigyelő kémszoftver hazai alkalmazásának részleteit. A cikkek a Telexen is megjelentek.
Panyi Szabolcs bejegyzése szerint az oknyomozó újságírók azokat a kiszivárgott telefonszámokat vizsgálták végig, amelyeket a Pegasus-szoftverrel megfigyeltek. Ezek között tűnt fel a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat egyik munkatársának telefonszáma is, akit sikerült beazonosítani.
Több lehetséges magyarázat van arra, miért válhatott a Pegasus célpontjává egy NBSZ-es tiszt is. A legvalószínűbb szcenárió, hogy a titkosszolga a megfigyelések technikai végrehajtójaként csak kipróbálta, tesztelte egy saját készüléken a kémszoftver működését.
Az újságíró fel is hívta a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat munkatársát. Panyi Szabolcs leírása szerint „végig az volt az érzésem, valamiféle megilletődöttséget, szomorúságot, talán mintha egy kis szégyent is hallanék a hangjában. Egyáltalán nem volt meglepődve, nem volt ellenséges vagy agresszív, és ahelyett, hogy kinyomott vagy gyorsan lerázott volna, hümmögve hallgatta, ahogy perceken keresztül elmagyaráztam neki, hogyan azonosítottuk be és jutottunk el hozzá. Többek közt azt mondta nekem, hogy ha mindez valóban így van, ahogy azt elmondtam neki, akkor azt is értenem kell, hogy a kérdéseimre miért nem válaszolhat.”
Az újságíró ezután elküldte az illetőnek a készülő cikkből a rá vonatkozó részeket, és megnyugtatta, hogy a nevét nem fogják kiírni.
A titkosszolga ezután saját indíttatásból vagy más ráhatására bejelentést tett a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóságnál. Péterfalvi Attila, a hatóság elnöke március 9-én levélben kereste meg Panyi Szabolcsot azzal, hogy a panaszos szerint az újságíró ismeretlen módon jutott a személyes adatához, jogalap nélkül kezeli nevét, telefonszámát és emailcímét, amely akár súlyos következményekkel is járhat.
Panyi megválaszolta Péterfalvi kérdéseit, majd négy hónap után megkapta a vizsgálatot lezáró, július 13-i levelet. Eszerint „a személyes adatok kezelésével összefüggésben jogsérelem nem következett be, valamint annak közvetlen veszélye nem áll fenn.”
Panyi a poszt végén még egy megnyugtató üzenetet is megfogalmaz az állampolgárokat megfigyelő titkosszolgálatoknak:
„Végül pedig azoknak, akik a megfigyelésünket végzik, szeretném üzenni: ne aggódjanak, mi mindig korrekt módon, a jogszabályokat és az újságíróetika szabályait betartva fogunk róluk adott esetben cikkeket írni. Nekem például már papírom is van róla, hogy én nem kezelem jogsértő módon az ő személyes adataikat – és őszintén remélem, hogy ők sem a mieinket.” | A hatóság vizsgálta, hogyan szivároghatott ki egy magyar titkosügynök telefonszáma a Pegasus-ügyben | A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) idén márciusban vizsgálatot indított, mert a Pegasus-ügyben kiszivárgott a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat egyik munkatársának telefonszáma. A NAIH négy hónap elteltével megállapította, hogy a személyes adatok nem sérültek – írja Facebook-oldalán Panyi Szabolcs, a Direkt36 munkatársa, aki Pethő Andrással együtt tárta fel az újságírók, ügyvédek, civilek, politikusok telefonjait megfigyelő kémszoftver hazai alkalmazásának részleteit. A cikkek a Telexen is megjelentek. | null | 1 | https://telex.hu/belfold/2022/07/20/az-adatvedelmi-biztos-vizsgalta-hogyan-kerulhetett-ki-a-pegasus-ugyben-egy-titkosszolgalati-telefonszam | 2022-07-20 11:18:00 | true | null | null | Telex |
2022. július 21. – 07:04
Kocsis Máté, a Fidesz frakcióvezetője felszólal napirend előtt az Országgyűlés plenáris ülésén 2022. május 9-én. Mellette Hende Csaba, a Fidesz frakcióvezető-helyettese – Fotó: Koszticsák Szilárd / MTI
7126
Szállodákra, ügyvédekre, valamint régi és új barátok tanácsaira költött legtöbbet a Fidesz frakciója a 2018-as és a 2022-es választás közötti időszakban. Négy év szerződéseit végigbogarászva olyan cégeket is találtunk, amelyekről semmi nem derül ki az interneten, és olyanokat is, amik a párthoz ezer szálon kötődő figurákéi. A partnerek közt olyan furcsábbnál furcsább partnerek jönnek szembe, mint Habony Árpád volt felesége, egy zsidó tévét üzemeltető újságíró, az NVB egyik tagja és egy internetmonitorozással foglalkozó magyar startup is. Mire adta ki a frakció pénzét Kocsis Máté az elmúlt négy évben?
Több mint 90 millió forint értékben végezhetett közvélemény-kutatásokat és foglalhatott össze híreket a Fidesz-frakciónak a Kutatópont Piac- és Véleménykutató Kft. amely Mráz Ágoston Sámuelnek, a Nézőpont Intézet vezetőjének a tulajdona. És bár a sajtóban általában a Nézőpont Intézet neve szerepel, a valódi munkát, úgy néz ki, jelentős részben már Mráz saját cége végzi: a Kutatópontnak 2020-ban és 2021-ben is milliárd forint fölötti megrendelései voltak.
Szintén ehhez a körhöz tartozik az Observer Budapest Médiafigyelő Kft., amely 61 millió forint értékben végezhetett „médiahatás-vizsgálati” munkákat a nagyobbik kormánypártnak. A cég a Nézőpont Intézet tulajdonában áll, és a Kutatóponthoz hasonlóan annak Ilka utcai központjába van bejegyezve. A kör ott zárul be, hogy a kormányzati megrendeléseken hízó Nézőpont Csoport tulajdonosa a Fidesz-tag Győri Tibor, Orbán Viktor régi bizalmasa.
Régi barátok a színpadon
Több mint 40 millió forint értékben szerződött a Fidesz képviselőcsoportja online tartalmak megjelenítésére a New Land Media Kft.-vel. A Balásy Gyula tulajdonában lévő cég szinte egyedül felel a kormánypropaganda megjelenítéséért is, ez a 40 millió pedig az évi 70-80 milliárdot meghaladó bevételükhöz képest aprópénznek tűnik. Balásy egyébként annyira sikeres üzletember, hogy 2022 januárjában és február első napjaiban már 20 milliárd forintnyi megbízást kaptak a cégei Rogán minisztériumától, majd a napokban a Rogán irányítása alá tartozó Nemzeti Kommunikációs Hivatal kötött velük 75 milliárdos keretszerződést.
Nem hagyta elsorvadni kedvenc őrző-védő cégét sem a nagyobbik kormánypárt. A 2021-ben már 14 milliárd forintos árbevételű, csak a Puskás Arénát évi 1,8 milliárdért őrző Valton Security 28 millió forintért kapott szerződést a Fidesz-frakciótól. A Valton neve rendkívül sok helyről lehet ismerős: ők őrzik a kormány és a kormánypártok rendezvényei mellett például a fesztiválok többségét is.
Szintén valamivel több mint 28 millió forintért adott kommunikációs tanácsokat a Fidesz képviselőcsoportjának a Kaminski & Buranits Kft., melynek egyik tulajdonosa Kaminski Fanny, Habony Árpád volt felesége. Kaminski emellett mással is foglalkozik, a legendák szerint ő vezeti Orbán Viktor social media csapatát is, amely mostanában sorozatban nyeri a lájkbajnokságokat.
Közel 44 millió forint értékben szerződött a Fidesz frakciója a Neticle Zrt.-vel, amely online tartalomfigyeléssel és annak elemzésével foglalkozik. A magyar startup szolgáltatásának lényege, hogy valós időben figyeli az interneten megjelenő tartalmakat, amelyekben egy bizonyos márkát említenek, majd mesterséges intelligenciával elemzi azokat.
Hogy pontosan mik voltak a szolgáltatások, amikkel a Fidesz megbízta a céget, a szerződések leírásából nem derül ki, valószínűleg kampányszlogenjeik és üzeneteik internetes fogadtatását monitoroztatták. A Neticle-t 2012-ben alapította három fiatal magyar informatikus (róluk a Forbes készített portrét), azóta azonban több tőkealap is beszállt tulajdonosként.
Ezt az élő adást, kérem, ne adjátok le!
A frakciószerződések legnagyobb meglepetése sztárja Breuer Péter, a zsidó Heti TV, valamint a saját magáról elnevezett BreuerPress tulajdonosa. Breuer nem válogatós, amikor tanácsokat kell adni, az MSZP kormányzása alatt még Hiller Istvántól is pont olyan boldogan fogadott el szerződéseket, ahogy most Kocsis Mátétól teszi.
Breuer World B.P.I. Bt.-je az elmúlt négy évben több mint 20 millió forintért adott külpolitikai tanácsokat a Fidesz-frakciónak, miközben ezzel párhuzamosan a Heti TV újságírójaként rendszeresen ott ül a kormányinfókon is, ahol az elsők között szokott szót kapni. Januári elemzésünk szerint ugyanis a 2021-es kormányinfókon a Heti TV a hatodik leghamarabb szót kapó médium volt, rögtön az RTL Klub után, természetesen messze megelőzve a Telexet.
Breuer Péter nevével – több évtizedes munkássága ellenére – a legtöbben talán akkor találkoztak először, amikor 2019-ben a Heti TV-ben alákérdezős interjút próbált csinálni Kósa Lajossal, miután az egy antiszemitának is értelmezhető kijelentést tett. Kósa akkor egy ideig megpróbált válaszolgatni a kérdésekre, de idővel arra jutott, hogy a műsor szétesett, ezért megkérte az azt vezető Breuert, hogy ne adják le. A probléma csak az volt, hogy az egész élőben ment.
Így mulat 133 magyar nábob
A nagyobbik kormánypárt frakciószerződései között az egyik legnagyobb tételt a kihelyezett frakcióülések jelentik. Ez egy több mint százfős képviselőcsoport esetében nem is meglepő, ennyi emberre – és esetlegesen az asszisztenseikre – még szállást találni sem lehet mindig könnyű. A legnagyobb tételek ebből a listából:
56 millióba került a Fidesz 2021. júniusi debreceni frakcióülése, amelyet a Kölcsey Központban tartottak. A szerződést akkor a város tulajdonában álló Debreceni Sportcentrum kapta, a képviselőket pedig a Hotel Lyciumban szállásolták el. A frakcióülés akkor arról vált nevezetessé, hogy a rendezvény előtt található Baltazár Dezső teret fekete fóliával borított kordonnal kerítették el, hogy a képviselőket még látni se lehessen.
Összesen 31 millió forintot fizetett a Fidesz a 2021. novemberi frakcióülésére, amelyet a Hernádi Zsolt Mol-vezér érdekeltségébe tartozó Grand Hotel Esztergomban tartottak. A szerződő felek itt a Salva Hotel Kft. és a Salva Property Kft. voltak, az ülésen pedig Kocsis Máté szerint leginkább a melegellenessé tett pedofiltörvényről és ennek brüsszeli vitájáról beszéltek.
Összesen 28 millió forintba került a Fidesz 2019-es tavaszi és őszi kihelyezett frakcióülése, amelyeket a balatonalmádi Hunguest Hotel Bár Resortban tartottak. A Hunguest-szállodalánc Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozik, a kettő közül a második esemény pedig arról vált nevezetessé, hogy kettős kordonnal vették körül az épületet, és itt értékelte ki Orbán Viktor az önkormányzati választások részleges kudarcát.
Közel 25 millió forint értékben szerződött a Fidesz a Czigle család tulajdonában álló Czigle-Flamingo Hotel Kft.-vel a 2020-as és a 2022-es tavaszi kihelyezett frakcióülések lebonyolítására. A balatonfüredi Flamingó Hotelben tartott idén februári találkozón Orbán a tiszta erőből kampányolásra szólította a képviselőket, leszögezve, hogy „a trehányságot és a nemtörődömséget senkinek nem nézi el”.
Közel 17 millió forintba került a Fidesznek a 2018. őszi kihelyezett frakcióülése, amelyre a White Hotel Marketing Kft.-vel szerződtek. A Velencén megtartott eseményen a Sargentini-jelentés volt a fő téma, a frakció itt mondta ki, hogy az Európai Parlament döntése szerintük érvénytelen.
Több mint 16 millió forint ment a Hotel Fürednek szintén az idén februári, választás előtti felkészítésről szóló balatonfüredi frakcióülésre. Az eseményen akkor annyi külső meghívott vett részt, hogy a fél várost le kellett zárni miattuk.
Ezek az összegek természetesen eltörpülnek az ilyen-olyan kormányzati vagy ahhoz közeli rendezvények rongyrázásához és költekezési kényszeréhez képest, de érdemes elmerengeni azon, hogy
2003-ban a Fidesz még luxusbaloldalazni kezdte az MSZP-t, amiért a párt 2,4 millió forintot költött egy kihelyezett frakcióülésre.
A „söjtöri lakoma”, amelyet a magyar politika legfontosabb ebédjének neveztek később, sorozatos bocsánatkérésre sarkallta az akkor országot vezető MSZP-t, az ellenzéki Fidesz pedig még évekig felemlegette azt mint az urizálás példáját. Csakhogy 2003 óta 99 százalék volt a kumulált infláció, azaz az akkori 2,4 milliós frakcióülés mai értéken tehát körülbelül 4,8 millió forintnak felel meg.
A legnagyobb nyertesek
A Fidesz-frakció szerződéseit böngészve feltűnő volt az összegek visszafogottsága, úgy tűnik, a jóval kisebb Jobbiknak és MSZP-nek is nagyobb kiadásai voltak. Átnéztük ezért a párt honlapjára feltöltött dokumentumokat, és kiderült a turpisság:
2020-ban a frakció egy év alatt ötmilliárd forintot utalt át a pártnak.
Megkérdeztük őket, hogy ezt a – nem elhanyagolható – kiadást miért hagyták ki a szerződéseik listájából, mire azt a választ kaptuk, hogy „a frakció a törvény által előírt támogató okirattal adott át a maradványából pénzt a pártnak, ez nem szerződés, hiszen nem szolgáltatás-vásárlásról van szó”.
Ezt leszámítva a frakció a 2018-as és a 2022-es választások között legnagyobb értékben (mintegy 213 millió forintért) a Porsche Hungáriával szerződött autók vásárlására és karbantartására. Frakciószerződéses sorozatunk korábbi részeiből kiderült, hogy ez más pártoknál is hasonlóan volt, szinte mindannyian vagy a Toyotával, vagy a Volkswagen-csoport autóit áruló és bérbe adó Porsche Hungáriával szerződtek.
A második legnagyobb nyertes 172 millió forintos szerződési összeggel a Damit Informatika Kft. lett, amely a párt honlapját és belső rendszereit is fejleszti. A Damit az egyik legnagyobb céges informatikával foglalkozó magyar cég, 2 milliárd forint körüli éves árbevétellel és több mint száz alkalmazottal.
A Damitban kisebbségi tulajdonos Vertán György másik cége, a Tigra Kft. is 19 millió forintért dolgozhatott be a Fidesz-frakciónak. Az üzletember vállalkozásain keresztül több szálon is kötődik a kormánypártokhoz és azok hátországához, neve pedig akkor is előkerült, amikor azt keresték: ki lehet a felelős azért, amiért a 2018-as választás alatt több órára leállt a Nemzeti Választási Iroda rendszere.
Ügyvédek az ügyvédekért
Szintén jelentős kiadásai vannak a Fidesznek jogi tanácsadással és ügyvédi képviselettel kapcsolatosan. Ennek megfelelően 78 millió forintért kapott ügyvédi megbízásokat a párthoz ezer szálon köthető Sárhegyi és Társai Ügyvédi Iroda.
A Sárhegyi család több tagja is fontos szerepeket tölt be a magyar politikában, Sárhegyi Zoltán például a Nemzeti Választási Bizottság tagja, és az ő szavazatával hitelesítették a kormány homofób népszavazási kérdéseit. Fia, Sárhegyi István a New Space Industries nevű cégével a magyar űrkutatási projektekben is benne van.
Szintén jogi tanácsadói szerződéseket kapott:
közel 22 millióért dr. Németh Gábor ügyvédi irodája;
18 millióért a Bita-Petrik és Társai Ügyvédi Iroda;
12 millióért a Hardy Ügyvédi Iroda;
több mint 11 millióért Kovátsits László irodája, ez utóbbi korábban Rogán Antalt is képviselte, többek között a Portik-perben is.
Rejtélyes cégek
80 milliós keretösszeggel jeleníthetett meg online tartalmakat a Fidesz-frakciónak az RTDCOM Kft., amelynek nemhogy honlapja nincsen, de az interneten semmi nem található róluk. Létezik ugyan egy rtd.com címen futó oldal, amely az Egyesült Államokban gyárt számítógép-alkatrészeket, és egy rtdcom-international.com oldal is, amely számítógépes rendszereket telepít Kaliforniában, de egyikről sem süt le, hogy Kőbányába, egy Rákos-patak melletti családi házba lenne bejegyezve. Az RTDCOM Kft. az Opten szerint egyébként veszteséges, a tulajdonosáról, Poysl Ferenc Béláról pedig az interneten nagyon szűkösen találhatók információk: tanult a BME-n (MBA), emellett egy lyoni egyetemen és a Hungarian Chamber of Commerce in Moscow nevű intézményben, cége tevékenységi területe a magyar mellett az orosz és a FÁK-államok piaca.
A Fidesz-frakciónak több mint 60 millió forintért dolgozott az előző ciklusban a Csónakázótó Vendéglátóipari Kft. is. A Csónakázótó kisebbségi tulajdonosa a Valtont is birtokló Varga Lajos, a cég pedig a Fidesz rendezvényeit szervezte. 2019 végén például két karácsonyi bulit, amelyek összesen 23,8 millió forintba kerültek.
A további random érdekességek közül érdemes még kiemelni, hogy
17,6 millióért szervezhetett rendezvényeket a frakciónak a Human Telex Kft., amelynek résztulajdonosa Orosz Pál, az FTC vezérigazgatója (volt);
11 millióért kapott szerződést szaktanácsadásra a Clavis Consulting Kft., amely az Ifjú Kereszténydemokraták Szövetsége volt alelnökének cége;
10,2 millióért fotózta a frakciót a K2-Press Bt., amelynek tulajdonosa Kertész Gábor, a Népszava volt fotósa;
635 ezer forintot fizetett a frakció felhasználói jogokért az ATV Zrt.-nek;
és természetesen a többi párthoz hasonlóan a Fidesznél sem maradhatott el a vízautomaták üzemeltetése: erre 420 ezer forintot fizettek egy cégnek.
Cikksorozatot indítottunk a Telexen annak felderítésére, kivel és mennyiért szerződtek a parlamenti képviselőcsoportok a 2018–2022-es ciklusban. Ez a sorozat utolsó része, korábban már bemutattuk, kivel szerződött az MSZP, a Jobbik, a Párbeszéd, a DK, az LMP és a KDNP.
Frissítés: Cikkünk korábbi verziójában azt írtuk, hogy megkerestük a Fidesz-frakció sajtósait a pártnak juttatott 5 milliárd forintos támogatással kapcsolatban, de nem válaszoltak. A valóság az, hogy válaszoltak, álláspontjuk szerint a támogatást, mivel nem szolgáltatásvásárlás, nem kell feltüntetni a szerződések között.
Partnereinktől | Több mint 250 milliót költött evésre, ivásra és szállodára a Fidesz-frakció az előző ciklusban | Szállodákra, ügyvédekre, valamint régi és új barátok tanácsaira költött legtöbbet a Fidesz frakciója a 2018-as és a 2022-es választás közötti időszakban. Négy év szerződéseit végigbogarászva olyan cégeket is találtunk, amelyekről semmi nem derül ki az interneten, és olyanokat is, amik a párthoz ezer szálon kötődő figurákéi. A partnerek közt olyan furcsábbnál furcsább partnerek jönnek szembe, mint Habony Árpád volt felesége, egy zsidó tévét üzemeltető újságíró, az NVB egyik tagja és egy internetmonitorozással foglalkozó magyar startup is. Mire adta ki a frakció pénzét Kocsis Máté az elmúlt négy évben? | null | 1 | https://telex.hu/belfold/2022/07/21/fidesz-frakcio-szerzodesek-valton-mraz-agoston | 2022-07-21 11:34:00 | true | null | null | Telex |
2019 végén jelentette be Rogán Antal hivatala, hogy a Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető miniszter 12 év házasság után elválik akkori feleségétől, Cecíliától. Utóbbi 2020-ban újraházasodott, de továbbra is politikus exférjének nevét használja, és jelenleg is Rogán-Gaál Cecíliának hívják.
A Direkt36 kutatásai szerint az egykori feleség nem került messze azoktól a gigantikus állami költésektől sem, amelyek felett Rogán a kormány egyik legbefolyásosabb tagjaként rendelkezik. Sarka Katával közös weboldalán ugyanis ezekben a napokban is futott a kormány egyik legújabb hirdetése, valamint feltűnt egy Rogán alá tartozó állami cég hirdetése is. Továbbá rendszeresen megjelent rajta a kormányközeli TV2 egyik olyan műsorának a reklámja, amelynek partnere a Rogán alá tartozó Magyar Turisztikai Ügynökség.
A Top World News nevű, elsősorban bulvártémákkal foglalkozó weboldal kiadója, a Top News Hungary Kft. a közelmúltban azzal került be a hírekbe, hogy a 2021-es évben meghökkentő pénzügyi eredményt produkált. A csekély látogatottságú weboldal tavaly másfél milliárd forintos nettó árbevételre tett szert, amiből több mint 1,3 milliárd forintot profitként tudott elkönyvelni. A profitot Rogán-Gaál és Sarka osztalékként kivette a cégből.
„Ez abszurd, ez nem lehet valós gazdasági teljesítmény. Ilyen eredményt a jelenlegi magyar piacon és azon kívül is lehetetlen elérni” – mondta a Direkt36-nak Urbán Ágnes közgazdász, egyetemi oktató, a Mérték Médiaelemző Műhely kutatója a Top World News eredményeiről. Szerinte azért is kiugró Rogán-Gaálék cégének eredménye, mert a piaci alapon működő híroldalak csak akkor tudnak sikeresek lenni, ha sok újságíróval dolgoznak, ezért magasak a költségeik.
„Jellemző, hogy napjainkban inkább az a kérdés, hogy fenn tudnak-e maradni a médiavállalatok, a 85 százalékos haszonkulcs teljesen abszurd” – fogalmazott Urbán.
Rogán-Gaál cége annak ellenére ért el látványosan jó üzleti eredményt, hogy a Top World News (Twn.hu) a Gemius adatai szerint a napi látogatottsági versenyben rendszerint nem fér be az első 150 legolvasottabb magyar weboldal közé, és a közösségimédia-elérése is kifejezetten gyenge. A Facebookon 23 ezer követőt gyűjtöttek, de két posztjuk között néha egy hónap is eltelik, az azokra adott reakciók száma pedig ritkán lépi át a tízet. (Eközben például a Telex vagy a 444 posztjai gyakran kapnak több száz vagy akár több ezer lájkot.)
Kiugró teljesítmény
A Twn.hu leginkább magyar és külföldi hírességekről, valamint bűnügyekről és egyéb tragikus eseményekről közöl híreket (július közepén az egyik cikkük címe ez volt: „Videó: húzóra ivott meg egy üveg Jägermeistert ez a férfi, majd meghalt”). Az oldalt kiadó Top News Hungary Kft.-t 2018 végén hozta létre Rogán-Gaál Cecília egyik barátnőjével, a bulvárlapokban gyakran szereplő Sarka Katával, Hajdú Péter tévés műsorvezető korábbi feleségével. A cég már 2019-ben és 2020-ban is több százmillió forintos bevételt és kiugróan magas, 60-80 százalékos profitrátát ért el, a 2021-es teljesítmény azonban ezeket is magasan túlszárnyalta.
A cég beszámolója szerint a 2021-es 1,5 milliárd forintos bevétel kizárólag a vállalkozás főtevékenységéből, a világhálóportál-szolgáltatásból származik. Megkérdeztük a céget, hogy a Twn.hu-n kívül van-e más portáljuk, de nem érkezett tőlük válasz, ahogy a többi kérdésünkre sem.
Ez az üzleti eredmény rendkívülinek számít. A 24.hu június végi elemzése szerint még a Twn.hu-nál jóval nagyobb forgalmat generáló oldalak (például Mfor.hu vagy Wmn.hu) is sokkal kisebb árbevételre tudtak szert tenni (az Mfor.hu kiadója 62 millióra, a Wmn.hu-é 250 millióra). A Gemius adatai szerint eközben a Twn.hu esetében a havi, belföldi látogatottsági adatokat összesítve az oldalra kattintók száma a teljes 2021-es évben nem érte el a 3 milliót. Az Mfor.hu-nál ez 8,2 millió volt, a Wmn.hu-nál pedig a 10 milliót is meghaladta.
Rogán-Gaálék híroldala nemcsak a bevétellel, hanem az abból termelt profittal is jócskán kilóg a mezőnyből. A 1,5 milliárd forintos bevételből 1,33 milliárd volt a profit, és ezzel érték el a 85 százalékos profitrátát.
Ehhez hasonlóra nem sikerült példát találni piaci alapon működő médiacégek esetében. Egy 2021-es jelentés szerint a pandémia előtt átlagosan 3 és 5 százalék között volt a magyar médiavállalkozások profitrátája, vagyis a bevétel és a profit aránya. Mint arra a 24.hu cikke rámutatott, még az ő saját kiadójuknak, az egyik legnagyobb magyar médiacégnek számító Centrál Médiacsoport Zrt.-nek is csupán 12,6 százalékos volt a profitrátája, miután 13,3 milliárd forintos bevételéből 1,67 milliárd forint volt a haszon.
Vagyis még ennek a magyar viszonylatban hatalmas, 18 nyomtatott és 19 online lapot kiadó cégnek is alig sikerült több profitot termelnie, mint Rogán exfelesége cégének.
A Twn.hu tele van hirdetésekkel, ami jelzi, hogy honnan érkezhet pénz a céghez. Arról már nem érhetők el adatok, hogy az 1,3 milliárd forintos profitot termelő évben kik hirdettek az oldalon, de az utóbbi hónapokban számos olyan hirdetést találtunk, amelyek kötődnek a kormányhoz és vele kapcsolatban álló gazdasági szereplőkhöz.
Ilyen például a Poggyász című utazós tévéműsor, amelynek hirdetése szinte minden cikk tetején vagy alján felbukkan, a lap asztali és mobilos verzióját is nehéz úgy böngészni (legalábbis így volt júniusban és júliusban), hogy az olvasó ne találkozzon vele. A magyar és külföldi úti célokat bemutató műsor a fideszes médiagépezet részét képező tévécsatornán, a TV2-n fut, és együttműködő partnere a Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ), amelynek tulajdonosi felügyeletét a Rogán által vezetett Miniszterelnöki Kabinetiroda látja el.
Megkérdeztük a turisztikai ügynökséget, hogy mit jelent az együttműködő partnerség, és hogy ennek keretében adnak-e pénzt a műsornak, de nem érkezett tőlük válasz. Az MTÜ honlapján elérhető adatok szerint az ügynökség 2017-ben 443 millió forintos kötelezettségvállalást tett a Poggyász akkori gyártója, a Magno Studio Kft. felé. Ez a cég korábban pénzhez jutott a Rogán Antal vezette Miniszterelnöki Kabinetiroda forrásaiból.
Az Átlátszó adatigényléseire megküldött tájékoztatásokból ugyanis kiderül, hogy a cég meghatározó szereplő volt több kormányzati hirdetési kampányban. A lap összesítése alapján a cég közel 700 millió forinthoz jutott hozzá a Kabinetiroda 2018-as „Stop Soros!” kampányában, az akkori választási kampány idején futó egyéb kormányzati propagandaköltésekből pedig további 3,8 milliárd forintot kapott.
Vannak ugyanakkor közvetlenül a kormányhoz kötődő hirdetések is a Twn.hu-n. Az oldalon beágyazott videóként jelentek meg júliusban a kormány legújabb, az Oroszország elleni szankciókat ellenző, az árstopot és a rezsicsökkentést méltató kisfilmjei. A hirdetés kattintás után a Magyarország Kormánya nevű hivatalos YouTube-csatornára visz.
Az oldal mobilos verziójában korábban több cikknél a Szerencsejáték Zrt. hirdetései is megjelentek. Az állami tulajdonban lévő cég tulajdonosi jogokat gyakorló szervezete a Rogán Antal által vezetett Miniszterelnöki Kabinetiroda.
Ebben az esetben nem egyértelmű, hogy az állami vállalat maga hirdet-e az oldalon, reklámjai ugyanis a Google Adsen, a Google hirdetési rendszerén keresztül vannak jelen a Twn.hu-n. Ez a rendszer úgy működik, hogy a hirdető meghatározhat egy adott célcsoportot, amelyhez szeretné eljuttatni a hirdetését, az Ads pedig ezek alapján kiválasztja, hogy a feltételek teljesüléséhez a rendszerében lévő oldalak közül hová kell kihelyeznie a hirdetést.
A Google rendszere ugyanakkor lehetőséget ad a hirdetőnek – ebben az esetben a Szerencsejáték Zrt.-nek vagy az általa meghatalmazott ügynökségnek –, hogy kiválassza, hol jelennek meg a hirdetései.
„A Google rendszerén keresztül be lehet állítani, hogy konkrétan hol, melyik site-on jelenjen meg a hirdetés. Ehhez nem szükséges az adott site-tal közvetlenül szerződnie a hirdetőnek”
– magyarázta egy digitális hirdetésekkel foglalkozó piaci szakértő a Direkt36-nak, aki a téma érzékenysége miatt kérte, hogy ne közöljük a nevét.
A Miniszterelnöki Kabinetiroda azt válaszolta azokra a kérdésekre, hogy van-e közük a TWN-en megjelenő hirdetésekhez, hogy nem ők döntenek „a kampányban használt médiumokról, hanem az ügynökség, aki maga rakja össze a médiamixet”.
A Szerencsejáték Zrt. a cikkünk megjelenése után küldött válaszában azt írta, hogy ők nem állnak kapcsolatban a médiatulajdonosokkal, mert a „médiatervezési- és foglalási” feladatokat „teljeskörűen a New Land Média Kft. végzi”. Ez a cég annak a Balásy Gyulának az érdekeltsége, akinek cégei az elmúlt években számos nagyértékű megbízást kaptak az államtól. Legutóbb épp két napja derült ki, hogy 75 milliárd forintos kommunikációs keretmegállapodást kötött a Rogán felügyelte Nemzeti Kommunikációs Hivatal (NKoH) Balásy cégcsoportjával.
Irányított forgalom
Bár a TWN által feldolgozott bulvártémák népszerűek lehetnek, sok más hasonló híroldal kínál ilyen tartalmat, és a Twn.hu forgalmi adatait elemezve az derül ki, hogy az egyébként is csekély olvasói tábor nagy része úgynevezett terelt vagy vásárolt forgalomból származik.
A Similarweb nevű nemzetközi forgalomelemző szolgáltatás adatai alapján 2022 márciusa és májusa között a Top World News forgalmának több mint 90 százaléka két hírgyűjtőoldalról, a Kapuról és a Hírkeresőről érkezett. Ezek a gyűjtőoldalak nem állítanak elő saját tartalmat, hanem más weboldalakon megjelenő anyagok linkjeit gyűjtik össze és rendezik tematikus szempontok szerint. A Kapu és a Hírkereső szolgáltatásként árulja az oldalukra való bekerülést a híroldalaknak, amelyek azzal, hogy a híreik megjelennek a gyűjtőoldalakon, kattintásokat vásárolhatnak maguknak. A 2020 óta érvényben lévő, közös árlista alapján a legolcsóbb megjelenési forma, a kezdőoldalon elhelyezett, maximum 55 karakteres szöveges link ára naponta nettó 320 ezer forint.
A március és május közötti időszakban a TWN-hez más gyűjtőoldalakról, a Propeller, a Hírnavigátor vagy a Hírstart felől is érkezett forgalom, de több alkalommal releváns hírforrásként hivatkozott rájuk az ATV tévécsatorna honlapja, az Atv.hu is, amely közéleti, bulvár és közlekedési hírt is vett át a TWN-től. Az Atv.hu több esetben olyan anyagoknál is a TWN-re hivatkozott, ahol a hír eredeti forrása nem ez, hanem egy másik híroldal vagy egy közösségimédia-bejegyzés volt.
Ez történt ennél a közlekedési balesetről szóló hírnél, ahol az ATV ezt a TWN-es cikket vette át, amely pedig a rendőrség honlapjáról szemlézte az anyagot, vagy ennél a tragédiáról hírt adó anyagnál, ahol a TWN eredeti cikke a Borsra hivatkozik.
Bár az ATV továbbra is teret ad kritikus, ellenzéki véleményeknek, a csatorna – ahogy arról a 444 több cikkben is beszámolt – és a mögötte álló cégcsoport az utóbbi években kedvezményezettje volt bizonyos kormányzati és állami döntéseknek. Az ATV-n is futottak például kormányzati hirdetések, és a tulajdonosa révén az ATV-csoporthoz kötődő egyesület a médiahatóság döntéseinek köszönhetően hozzájutott egy rádiófrekvenciához is.
Megkérdeztük az ATV-t, hogy miért használják forrásként a TWN-t, de nem reagáltak a kérdéseinkre. | Rogán hivatala is feltűnik korábbi feleségének kiugróan sikeres üzlete körül | 2019 végén jelentette be Rogán Antal hivatala, hogy a Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető miniszter 12 év házasság után elválik akkori feleségétől, Cecíliától. Utóbbi 2020-ban újraházasodott, de továbbra is politikus exférjének nevét használja, és jelenleg is Rogán-Gaál Cecíliának hívják. | null | 1 | https://telex.hu/direkt36/2022/07/22/rogan-hivatala-is-feltunik-korabbi-felesegenek-kiugroan-sikeres-uzlete-korul | 2022-07-22 11:47:00 | true | null | null | Telex |
8,2 milliárd forintost szerződést kötött az előző kormányzati ciklusban, az azóta megszűnt Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) az oroszok egyik jól ismert lobbistájának tartott Klaus Mangolddal – kereste elő az ITM szerződései közül a Momentum politikusa.
„6 746 875 HUF/óra Mr. Oroszországnak (…) A vele kötött 8,2 milliárdos tanácsadói szerződés az időszak 152 munkanapjával és 8 órás munkanappal számolva 6 746 875 forintos óradíjat / 53 975 000 forintos napidíjat takar”
– számolta ki Tompos Márton, az azóta megszűnt ITM szerződéséből, hogy mennyit keresett óránként a fél évnél valamivel hosszabb időre – 2021. december 22. és 2022. július 31. közötti időszakra – szóló szerződésből Klaus Mangold. Az ITM még tavaly decemberben szerződött a német üzletemberrel „tanácsadói tevékenység ellátására”, egyezségük pedig pont a napokban, július 31-én jár majd le.
Klaus Mangold neve akkor vált ismertté, mikor kiderült, hogy az ő magángépén érkezett Magyarországra a Günther Oettinger akkori energetikáért felelős uniós biztos, hogy Paks ügyében tárgyaljon a kormánnyal. A Direkt36 egy korábbi oknyomozása szerint pedig Mangoldnak meghatározó szerepe volt abban is, hogy a paksi projekt elfogadhatóvá váljon az Európai Unió és a nyugati üzleti körök számára, a lap szerint Mangold jó viszonyt ápol Günther Oettingerrel, aki az Európai Bizottság energetikai biztosa volt 2014 őszéig.
A Momentum politikusa most a nyolc milliárdos szerződés tükrében feltette a kérdést, ezek után ki hiszi el a kormánynak, „hogy tényleg azért nincs pénz az államkasszában, és azért kell megszorításokat bevezetni, mert háború van…!” | Több mint 8 milliárdra szerződött a Mr. Oroszországként ismert Klaus Mangolddal az ITM | 8,2 milliárd forintost szerződést kötött az előző kormányzati ciklusban, az azóta megszűnt Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) az oroszok egyik jól ismert lobbistájának tartott Klaus Mangolddal – kereste elő az ITM szerződései közül a Momentum politikusa. | null | 1 | https://telex.hu/belfold/2022/07/25/klaus-mangold-itm-palkovics-laszlo-szerzodes-tompos-marton-momentum | 2022-07-25 12:17:00 | true | null | null | Telex |
A budapesti Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér visszavásárlásával kapcsolatos tanácsadásra szerződött 2021 végén az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) a Mangold Consultinggal – árulta el a Telex kérdésére az ITM jogutódja. Mivel azonban a vásárlás a pénzügyi környezet megváltozása miatt nem jött össze, a szerződés teljes keretösszegét sem fogják felhasználni.
Az idei választások után is Palkovics László által vezetett, Technológiai és Ipari Minisztériumra átnevezett tárca kérdésünkre a következő választ küldte:
„A megkeresésében szereplő szerződést az Innovációs és Technológiai Minisztérium tavaly év végén kötötte meg, amikor a 2022-es év gazdasági szempontból még kedvező évnek tűnt, és nem zajlott háború Ukrajnában. Ahogyan azt a kormány már korábban bejelentette, a jelenlegi háborús helyzetben és a háborús infláció miatt sokkal nehezebb a Liszt Ferenc repülőtér visszavásárlásához szükséges források biztosítása, így a szerződés teljes keretösszege sem lesz felhasználva.”
Hétfőn írtuk meg, hogy 2021 decemberében az ITM 8,2 milliárd forintos keretösszeggel szerződött a Mr. Oroszországként is ismert Klaus Mangold német üzletember cégével tanácsadásra. A szerződést Tompos Márton momentumos politikus túrta ki, ő arra hívta fel a figyelmet, hogy a szerződés alapján Mangold 6,7 milliós óradíjért ad tanácsot, miközben a közeledő válságra tekintettel egymást érik a megszorító intézkedések az országban.
Klaus Mangold neve akkor lett ismert, amikor 2016-ban az ő magángépén utazott Magyarországra Günther Oettinger német uniós biztos, ami korrupciós gyanúkat vetett fel. A Direkt36 később azt is kiderítette, hogy valószínűleg Mangold hozta össze azt a 2013-as találkozót, amin Orbán Viktor és a Roszatom vezetője döntöttek Paks II. megépítéséről. | Ferihegy visszavásárlásához adott volna 8,2 milliárdért tanácsot Klaus Mangold | A budapesti Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér visszavásárlásával kapcsolatos tanácsadásra szerződött 2021 végén az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) a Mangold Consultinggal – árulta el a Telex kérdésére az ITM jogutódja. Mivel azonban a vásárlás a pénzügyi környezet megváltozása miatt nem jött össze, a szerződés teljes keretösszegét sem fogják felhasználni. | null | 1 | https://telex.hu/belfold/2022/07/27/ferihegy-liszt-ferenc-visszavasarlas-klaus-mangold-szerzodes | 2022-07-27 12:23:00 | true | null | null | Telex |
Hivatali visszaélés miatt nyomoz a rendőrség Tordai Bence házának ügyében – közölte a Budapesti Rendőr-főkapitányság a Telex kérdésére. A Párbeszéd országgyűlési képviselőjét hetek óta azzal támadja a Fidesz-közeli sajtó, hogy engedély nélkül épített 150 milliós "luxusvillát" Budapest egyik legdrágább részén, a II. kerületben. Tordai korábban részletesen válaszolt a gyanúsítgatásokra, a nyomozás nem is a személye ellen irányul.
A Metropol arról írt, hogy az ellenzéki politikus egy teljesen új épületet húzott fel a 2016-ban vásárolt régi parasztház helyén, amivel szerintük megkerülte az építési szabályokat. Az Origo szerint ráadásul az új ház kicsivel még arrébb is épült fel, mint az eredeti. Tordai házáról drónfelvételeket is közölt a Metropol, ezek alapján mindenki döntse el maga, hogy mennyire illik rá a "luxusvilla" vagy a "kacsalábon forgó épület" kifejezés.
Az építkezéssel kapcsolatban az ország első számú feljelentője, Tényi István tett feljelentést, amit a Központi Nyomozó Főügyészség (KNYF) alá tartozó Budapesti Regionális Nyomozó Ügyészség vizsgált, majd pedig átkerült a Budapesti Rendőr-főkapitánysághoz. Az Origo a Médiaworks-Hírcentrumra hivatkozva azt írta: azért vette át az ügyet a rendőrség, mert először "az engedélyezési feladatokkal kapcsolatban eljárt, illetve az építési tevékenységet ténylegesen végző személy(ek)" felelősségét kell vizsgálni, csak ezután lehet tisztázni, hogy Tordai esetében felmerülhet-e bűncselekmény gyanúja.
A rendőrségnél arra is rákérdeztünk, hogy kiket hallgattak meg eddig az ügyben, tervezik-e például Tordai Bence meghallgatását, de a nyomozás érdekeire hivatkozva nem közöltek további információkat.
A kormánypárti médiaholdinghoz tartozó Metropol elvileg megszerezte a 2017-ben indult építkezés elektronikus naplóját, ami állításuk szerint azt bizonyítja, hogy valójában nem felújítás történt. Ennek alátámasztására két kiragadott mondatot idéznek a naplóból. Egyrészt, hogy "a terveken szereplő meglévő, megmaradó falak nem találhatók meg, helyette teljesen új vázkerámia lett kivitelezve", másrészt hogy "teljes bontás és gépi alapásás" történt.
A "villabotrányról" beszámoló kormánypárti lapok egybehangzóan állítják, hogy mindezek alapján el kell bontani Tordaiék házát.
Az MSZP-s Őrsi Gergely által vezetett II. kerületi önkormányzat szerint a jogszabályok alapján ez nem elképzelhetetlen, amennyiben bebizonyosodik, hogy szabálytalan volt az építkezés, volt is hasonlóra precedens a kerületben. Hangsúlyozták ugyanakkor, hogy nekik nincs hatáskörük az ügyben, mivel az építésügyi hatósági hatáskörök 2020-ban átkerültek Budapest Főváros Kormányhivatalához.
Kérdésünkre a kormányhivatal azt válaszolta, hogy:
"Az érintett ügyben a tényállás tisztázása folyamatban van. A kormányhivatal folyamatban lévő ügyben nem adhat tájékoztatást."
Tordai Bence korábban hosszú Facebook-bejegyzésben reagált a vádakra. Ebben többek között azt írta: a "luxusvilla" egy 70 nm alapterületű, tetőtér-beépítéses, kevesebb mint 131 négyzetméter teljes nettó területű családi ház, ahol a hatfős család él. Azt is levezette, honnan volt pénze a házra. Amikor megvette, még nem került 150 millióba, a család eladta a tehermentes újlipótvárosi lakását, és – ahogy a vagyonnyilatkozatban követhető – felvett több tízmillió forint kölcsönt. Ebből és a megspórolt jövedelméből finanszírozta az építkezést.
Az "engedély nélküli építkezésnek" a magyarázata pedig az, hogy 2016 óta a 300 négyzetméternél kisebb családi házak esetében csak egyszerű bejelentési kötelezettség van, ami megtörtént. Tordai arra is kitért, hogy az épület még nem kapta meg a szükséges hatósági bizonyítványt, de szerinte a Fővárosi Kormányhivatal mulasztása miatt van.
Szerettünk volna további kérdéseket feltenni Tordai Bencének az építkezéssel kapcsolatban. Megkeresésünket azzal hárította a szabadságát töltő politikus, hogy posztjában minden leírt, amit akart, minden fontosabb felvetésre reflektált abban.
"Építtetőként teljes körűen és valós adattartalommal töltöttem fel minden szükséges dokumentációt. A lelkiismeretem tökéletesen tiszta, a közérdek semmilyen formában nem sérült. "
Hozzátette: ezentúl sem fog a Fidesz-médiában megjelenő hazugságokra reagálni, ezt az ügyet csak a bíróságon, és nem a sajtóban lehet megnyugtatóan lezárni. | Hivatali visszaélés miatt nyomoz a rendőrség Tordai Bence házának ügyében | Hivatali visszaélés miatt nyomoz a rendőrség Tordai Bence házának ügyében – közölte a Budapesti Rendőr-főkapitányság a Telex kérdésére. A Párbeszéd országgyűlési képviselőjét hetek óta azzal támadja a Fidesz-közeli sajtó, hogy engedély nélkül épített 150 milliós „luxusvillát” Budapest egyik legdrágább részén, a II. kerületben. Tordai korábban részletesen válaszolt a gyanúsítgatásokra, a nyomozás nem is a személye ellen irányul. | null | 1 | https://telex.hu/belfold/2022/07/29/tordai-bence-epitkezes-engedely-ii-kerulet-nyomozas-hivatali-visszaeles-kormanysajto | 2022-07-29 12:49:00 | true | null | null | Telex |
Július közepén még csak 19 gyanúsítottról tudott a hvg.hu a Völner Pál és Schadl György neve által fémjelzett korrupciós ügyben, július 29-én azonban már hárommal több, 22 volt a gyanúsítottak száma – erről a Központi Nyomozó Főügyészség tájékoztatta a lapot. A 22 gyanúsított közül „2 személy – köztük a végrehajtói kar elnöke – van letartóztatásban 2022. augusztus 8-ig, a többi gyanúsított szabadlábon védekezik”, írták. Az újabb gyanúsítottak személyéről nem adtak tájékoztatást.
A Schadl–Völner-ügy tavaly december 7-én robbant ki, amikor a Legfőbb Ügyészség közölte: a fideszes parlamenti képviselő, akkori igazságügyi államtitkár Völner Pál a megalapozott gyanú szerint rendszeresen, alkalmanként 2–5 millió forintot kapott Schadl Györgytől azért, hogy végrehajtói kinevezéseket intézzen el neki.
Schadl közben a végrehajtói területi jogosultságokra pályázóktól szedte be a sápot, ezek ugyanis biztos megélhetést jelentenek annak, aki elnyerte őket. A hivatali vesztegetés elfogadásával gyanúsított Völner összesen több mint 80 millió forint kenőpénzt vett át, míg Schadl az ügyészség szerint összesen több mint 880 millió forint illegális jövedelemre tett így szert. | Újabb gyanúsítottjai vannak Völner és Schadl korrupciós ügyének | Július közepén még csak 19 gyanúsítottról tudott a hvg.hu a Völner Pál és Schadl György neve által fémjelzett korrupciós ügyben, július 29-én azonban már hárommal több, 22 volt a gyanúsítottak száma – erről a Központi Nyomozó Főügyészség tájékoztatta a lapot. A 22 gyanúsított közül „2 személy – köztük a végrehajtói kar elnöke – van letartóztatásban 2022. augusztus 8-ig, a többi gyanúsított szabadlábon védekezik”, írták. Az újabb gyanúsítottak személyéről nem adtak tájékoztatást. | null | 1 | https://telex.hu/belfold/2022/07/29/schadl-volner-gyanusitas | 2022-07-29 13:11:00 | true | null | null | Telex |
Összesen 21,5 hektáros nagyságú az a földterület, amelyet Tiborcz Sándor Istvánné, azaz a miniszterelnök vejének anyja vásárol meg a Fejér megyei Csabdi térségében – tudta meg az rtl.hu. Információink szerint
a szántót, legelőt és erdőt is tartalmazó birtokért összesen 60 millió forintot kell fizetnie.
Az eladó tavaly októberben örökölte meg a földet, amelyet a hivatalos papírok szerint semmilyen adósság nem terhel.
Tiborcz Sándor Istvánné földművesként, elővásárlási jogával élve veszi meg a területet, a törvény ugyanis elővásárlási jogot biztosít a szomszéd földtulajdonosoknak. Ebbe a kategóriába azok tartoznak, akiknek a birtoka az eladóvá vált terület mellett helyezkedik el és akik az adott (vagy a szomszédos) településen élnek. Így történt Tiborczék esetében is: a miniszterelnök vejének anyja évek óta Csabdiban lakik és – más, családon kívüli magánszemélyekkel közösen – tulajdonosa egy szomszédos, másfél hektárnyi erdőnek.
Ezt az erdőt idén áprilisban csere útján szerezte meg Tiborcz István anyja, méghozzá attól az eladótól, akitől most megvásárolja a nagyobb földet. | Még nagyobb lesz a családi birtok: Tiborcz István anyja 60 millió forintért vásárol földet | A miniszterelnök vejének, Tiborcz Istvánnak az anyja hatvanmillió forintért vásárol meg egy több mint 20 hektáros földet a Fejér megyei Csabdiban – értesült az rtl.hu. A terület nagy része szántó, de van rajta erdő és legelő is. | null | 1 | https://rtl.hu/belfold/2022/07/22/tiborcz-istvan-anyja-60-millioert-vasarol-foldet-csabdi | 2022-07-22 14:05:00 | true | null | null | Rtl.hu |
Havi 873 125 forintért adott társadalompolitikai tanácsokat a Köztársasági Elnöki Hivatalnak dr. Fricz Tamás politológus, a kormányközeli, a Békemenetet is szervező Civil Összefogás Fórum (CÖF) szóvivője, alapítója.
Fricz Tamás a politikatudományok doktora, blogot ír a kormányközeli Magyar Nemzetben, több kötet szerzője. 2013-ban Áder János akkori köztársasági elnök megbízásából Balog Zoltán a Magyar Érdemrend Tisztikeresztjével tüntette ki.
A megbízási szerződést nyolc hónapra, még Áder János hivatali ideje alatt kötötték meg a nyíltan kormánypárti szakemberrel a 2021.10.01-2022.05.31. időszakra. Ennek megfelelően idén – tehát részben már Novák Katalin hivatali ideje alatt – 5 millió 238 ezer forint jutott Fricz Tamáshoz. A teljes megbízási összeg csaknem hétmillió forint, havi húsz munkanappal számolva egynapi tanácsadás több mint 43 ezer forintba került.
Szerettük volna megtudni a Köztársasági Elnöki Hivataltól, hogy milyen kiválasztási folyamat végén jutottak el Fricz Tamáshoz, illetve hogy a politológus szóban vagy írásban adott-e tanácsokat, választ azonban nem kaptunk. Fricz Tamás pedig nem szerette volna kommentálni a megbízást. Nehezíti a tisztánlátást, hogy a tavalyi évre vonatkozó szerződéslista egyszerűen elérhetetlen a hivatal honlapján, a linkre kattintva a kezdőlapra jutunk. Erről is megkérdeztük őket. | Havi 873 ezer forintért adott tanácsot a köztársasági elnöknek a CÖF szóvivője | Egymilliárd forintos plusz keretet adott a kormány Novák Katalin hivatalának. Hogy konkrétan mire, és mi indokolja a költekezést, rejtély, a Köztársasági Elnöki Hivatal ugyanis nem válaszolt a megkeresésünkre. A nyilvános adatokból annyi kiderült, hogy havonta milliók mentek ügyvédekre és tanácsokra. Arról, hogy Fricz Tamás milyen tanácsokat adott havi 873 ezer forintért, a politológust hiába kérdeztük. | null | 1 | https://rtl.hu/belfold/2022/07/27/koztarsasagi-elnok-fricz-tamas-cof | 2022-07-27 15:21:00 | true | null | null | Rtl.hu |
A közbeszerzési pályázat nyertese az állami tenderen korábban már nagyot kaszáló Mediator Group Reklámügynökség Kft. lett, ám most egyedüli versenyzőként nyerte el a nyolcmilliárdos munkát.
A Nemzeti Kommunikációs Hivatal a Visit Hungary Nemzeti Turisztikai Szervezet Nonprofit Zrt., a Kisfaludy2030 Turisztikai Fejlesztő Nonprofit Zrt. és a Magyar Divat & Design Ügynökség Nonprofit Zrt. részére hirdette meg a tendert, mégpedig komplex kommunikációs ügynökségi és rendezvényszervezési feladatok ellátására.
A Mediator Group alvállalkozókat is bevonhat a szerződés teljesítésébe, mégpedig film- és rádióreklám gyártásának egy részéhez, az online ügynökségi feladatok egy részének ellátásához, valamint a nyomdai szolgáltatásokhoz.
A potenciális alvállalkozók az ajánlat benyújtásakor nem ismertek – áll a tender nyertesét kihirdető dokumentumban.
Egyébiránt a keretmegállapodás rögzíti, hogy a Mediator Group
például a Magyar Divat & Design Ügynökség Nonprofit Zrt. számára komplex kommunikációs ügynökségi és rendezvényszervezési feladatok ellátására maximum nettó 1 milliárd 35 millió forintot költhet;
míg a keretösszeg túlnyomó többségét, nettó hétmilliárd forintot komplex kommunikációs ügynökségi és rendezvényszervezési feladatok ellátására költhet a Visit Hungary Nemzeti Turisztikai Szervezet Nonprofit Zrt. számára.
A 2005. novemberben alapított, hatmillió forint jegyzett tőkéjű Mediator Group Reklámügynökség Kft. 2019 nyarán hívta fel magára a figyelmet, amikor az állami reklámkampányokban új szereplőként tűnt fel, és mindjárt egy hatmilliárd forintos közbeszerzést tudott elnyerni az ugyancsak a Nemzeti Kommunikációs Hivatal által kiírt tenderen. 2019-ben a Magyar Turisztikai Ügynökség Zrt. által alapított Turisztikai Marketingkommunikációs Ügynökség Nonprofit Zrt. számára végzett komplex kommunikációs ügynökségi feladatokat. A pályázatban akkor sem kellett megneveznie a potenciális alvállalkozót. A Mediator Group Reklámügynökség Kft.-t három magánszemély alapította (Bíró Attila, Poós Péter és Molnár Tivadar). 2018 őszén a jegyzett tőkét hárommillióról hatmillió forintra emelték, és beszállt a cégbe a vendéglátóipari tapasztalatokkal és érdekeltségekkel rendelkező Dallos Ferenc.
Egyébiránt az állami tulajdonú Visit Hungary fő tevékenységi körei a PR, a kommunikáció, az alkotóművészet, a konferencia és kereskedelmi bemutató szervezése, a film-, video- és televízióműsor-gyártás, a világhálóportál-szolgáltatás és a hírügynökségi tevékenység. Ennek a cégnek nyújt majd szolgáltatást a hatmillió forint jegyzett tőkéjű – hasonló tevékenységi körrel rendelkező – kft. nettó hétmilliárd forintért.
(Borítókép: Gorondy-Novák Edit / Index) | Újabb nyolcmilliárdot költ a kormány kommunikációs célokra | Egészen pontosan nettó 8,2 milliárd forint keretösszegű közbeszerzési eljárás végén hirdetett eredményt a Nemzeti Kommunikációs Hivatal. | null | 1 | https://index.hu/gazdasag/2022/01/24/ujabb-8-milliardot-kolt-a-kormany-kommunikacios-celokra/ | 2022-01-24 17:21:00 | true | null | null | Index |
Immár kilenc éve működik az a cég, melyet Pintér Sándor belügyminiszter volt államtitkára, Tasnádi László legutóbb célkeresztbe vett.
2022. július 7-én ugyanis tulajdonrészt szerzett az S-Group Technology Kft.-ben - vettük észre a cégkivonatban.
Tasnádi László azonban nem közvetlen tulajdont szerzett a cégben, hanem a BLK Corporation Kft.-n keresztül történt a tulajdonszerzés, melyben Tasnádinak minősített többségi befolyása van.
Az már a cégbíróságra benyújtott papírokból derült ki, hogy a BLK Corporation az S-Group 10 százalékos tulajdonrészét szerezte meg adásvétel útján. Az eladó az S-Group Zrt. volt. Tasnádinak az új cégben három tulajdonostársa van:
56 százalékban Takács Zsolt,
27 százalékban Dallos Ferenc,
7 százalékban pedig Takács Gergely
birtokolja a céget.
A 3 millió forintos törzstőkével rendelkező S-Group cégkivonatában számos tevékenységi kör szerepel a műanyag termékek gyártásától kezdve a különféle (például élelmiszeripari, kohászati, papíripari) gépek gyártásán, gép, hajó, repülőgép ügynöki kereskedelmén át egészen a festésig, az üvegezésig és az irodabútor-nagykereskedelemig. A társaság főtevékenysége pedig villanyszerelés.
A 2021-ben átlagosan 15 főt foglalkoztató cég a legutóbbi beszámolója szerint tavaly 211,1 millió forintos árbevételt realizált, mely teljes egészében belföldi értékesítésnek köszönhető. Ez az előző évi, 2020-as bevételének - sőt a korábbi évekének is - a többszöröse. 2020-ban ugyanis 82 millió forint folyt be a cég kasszájába, előtte pedig 30-60 millió forintos nagyságrendű bevételt könyvelhettek el. Ennek eredményeként a cég profitja is nagyot nőtt tavaly, közel 12 milliót mutattak ki, miközben a korábbi években a 200 ezer forintot sem haladta meg a nyereség. | Villanyszerelő cégbe vásárolta be magát Pintér Sándor volt államtitkára | Bővítette cégbirodalmát Tasnádi László, a belügyminiszter egykori államtitkára és üzlettársa. Immár kilenc éve működik az a cég, melyet Pintér Sándor belügyminiszter volt államtitkára, Tasnádi László legutóbb célkeresztbe vett.
2022. július 7-én ugyanis tulajdonrészt szerzett az S-Group Technology Kft.-ben - vettük észre a cégkivonatban.
Tasnádi László azonban nem közvetlen tulajdont szerzett a cégben, hanem a BLK Corporation Kft.-n keresztül történt a tulajdonszerzés, melyben Tasnádinak minősített többségi befolyása van. | null | 1 | https://mfor.hu/cikkek/vallalatok/villanyszerelo-cegbe-vasarolta-be-magat-pinter-sandor-volt-allamtitkara.html | 2022-08-03 17:31:53 | true | null | null | mfor.hu |
A DK-s Rónai Sándor Európai Bizottságnak küldött levele nyomán, az Európai Bizottság vizsgálja az autópálya-koncessziót, amit 35 évre szóló szerződéssel Mészáros Lőrincék konzorciuma, a Themis nyert meg – derül ki a képviselő Facebook posztjából.
A Bizottság jelenleg vizsgálja a szerződés a különböző elemeit. A Bizottság különösen figyelemmel vizsgálja a koncesszió odaítélését, amit a koncesszió odaítélésére vonatkozó uniós jogi keretrendszer alapján értékel
a 2014/23/EU irányelv és a szerződés rendelkezései alapján. Ebből megállapítható lesz majd, hogy szó van-e az uniós jog megsértéséről. Fontos megjegyezni, hogy az érintett nemzeti hatóságoknak be kell tartaniuk az ilyen rendelkezéseket, függetlenül a finanszírozási forrástól. Biztosak lehetnek abban, hogy szem előtt tartva az általános feltételrendszert – ami az uniós költségvetés védelmét szolgálja – a Bizottság minden releváns információt figyelembe vesz majd, hogy kiderüljön, minden szükség feltétel teljesült-e.
– írta Ursula von der Leyen, Rónai Sándornak címzett válaszlevelében.
A hírt csütörtök reggel maga az EP-képviselő jelentette be Facebook oldalán: | Vizsgálja az Európai Bizottság a 35 évre szóló autópálya-koncessziót | A DK-s Rónai Sándor Európai Bizottságnak küldött levele nyomán, az Európai Bizottság vizsgálja az autópálya-koncessziót, amit 35 évre szóló szerződéssel Mészáros Lőrincék konzorciuma, a Themis nyert meg – derül ki a képviselő Facebook posztjából. | null | 1 | https://telex.hu/belfold/2022/08/04/autopalya-koncesszio-europai-bizottsag-dk-ursula-von-der-leyen-vizsgalat-ronai-sandor | 2022-08-04 15:13:51 | true | null | null | Telex |
Hivatali visszaélés és hűtlen kezelés miatt feljelentették Jakab Pétert, a Jobbik volt elnökét, miután a Magyar Nemzet azt írta, frakcióvezetőként 80 millió forint kifizetéséről írt alá szerződéseket, pár nappal azelőtt, hogy leváltották volna a posztjáról. A Központi Nyomozó Főügyészség (KNYF) a Budapesti Rendőr-főkapitányságra (BRFK) tette át az ügyet, a BRFK pedig feljelentéskiegészítést rendelt el – erősítette meg a rendőrség a Telexnek.
Először sikerült, aztán visszavonták a fedezetet
A Jobbik sajtóosztálya lapunk megkeresésére a 80 millió forintos szerződésekről úgy fogalmazott: „az írt összeg számszerűleg csak részben és nagyságrendileg helyes”.
A párt válaszából az derült ki, hogy Jakab két körben írt alá szerződéseket a frakcióvezetés tudta és beleegyezése nélkül. Mindezt csak azért érdemes megemlíteni, mert a Jobbik belső szabályzata szerint Jakabnak egyeztetnie kellett volna a frakció vezetésével a szerződésekről, nem dönthetett volna azokról egyedül.
A szerződéseket ilyenkor az Országgyűlés Hivatalának kell leadni, és ők intézik a kifizetéseket is a frakciók meghatározott állami keretéből. A hivatalnál csak azt ellenőrzik, hogy formailag szabályos-e a dokumentum, és rajta van-e a frakcióvezető aláírása. Akkor tekinthető véglegesnek a szerződés, ha rákerül a fizetési kötelezettséget vállaló hivatal pecsétje.
A Jobbik tájékoztatása szerint Jakab Péter először mintegy 103 millió forint értékben kötött szerződéseket.
Négy évre bízott meg alkalmazottakat, akik a párt szerint Jakabhoz, de leginkább az asszisztenséhez, Molnár Enikőhöz kötődnek.
A frakció tagjai csak azután szereztek tudomást minderről, hogy a hivatal már befogadta a szerződéseket. Jakab lépése azért volt szokatlan, mert az utóbbi időben csak ritka esetekben kötött több évre szerződést munkavállalóival a Jobbik-frakció. A négyéves elköteleződés komoly terhet jelent a frakciónak, pláne azután, hogy az állami támogatását nemrég erősen visszavágták Kocsis Máté javaslatára. A Jobbik képviselői utólag már nem tudták megakadályozni a szerződések aláírását, és a felmondásuk komoly költséggel járna.
Miután a frakció tagjai értesültek a volt elnök által aláírt szerződésekről, közbeléptek: visszavonták azt a képviselőknek járó pénzügyi keretet, amelyről korábban lemondtak a frakció javára, és amelyből a frakció mellett dolgozók bérét fizették volna.
Így amikor Jakab pár nappal később újabb szerződéseket akart leadni az Országgyűlés Hivatalának nagyjából 83 millió forint értékben, kiderült, hogy nincs mögöttük fedezet.
A Jobbik szerint leváltása előtt Jakab pár kivételtől eltekintve olyanokat vett volna négy évre alkalmazásba a frakció mellé, akik asszisztenséhez, Molnár Enikőhöz állnak közel, de van köztük korábbi regionális igazgató, pártszervező is, és olyan, aki eddig Jakab és Molnár munkáját segítette. Egyes vélemények szerint a volt elnök Molnár tanácsára így akarta bebiztosítani, hogy az őt támogató párttagokat négy évre kifizessék abban az esetben is, ha közben ő kilép a Jobbikból, és új pártot alapít.
„Egy munkavállalónak szerettem volna frakcióvezetőként, vagyis munkáltatóként a már létező munkaszerződését meghosszabbítani, négy munkavállalót pedig szerettem volna felvenni a frakcióhoz dolgozni nagyságrendileg 300 ezer forintos fizetéssel. A Jobbik a dolgozók felvétele helyett a dolgozók elbocsátását választotta” – reagált Jakab Péter lapunknak a 83 millió forintos szerződésekre.
A judapestező Bíró Lászlóval is szerződött volna
A Jobbik korábbi borsodi regionális igazgatója, Bíró László volt az egyik érintett, akivel a párt szerint Molnár Enikő tanácsára szerződést kötött volna Jakab, de ez fedezet hiányában már nem jött össze.
Bíró 2020 augusztusában összellenzéki képviselőjelöltként indult el az időközi országgyűlési választáson Borsod-Abaúj-Zemplén megye 6. választókerületében, ahol kikapott Koncz Zsófiától. A kampány alatt a kormánymédia előszedte a jobbikos politikus korábbi antiszemita megnyilvánulásait, például amikor Budapestet „Judapestnek” nevezte.
A borsodi politikus a következő négy évben a Jobbik tájékoztatása szerint közel 13 millió forintot kapott volna munkájáért, ha nem lépnek közbe a képviselők.
Bíró megkeresésünkre megerősítette, hogy Jakab leváltása előtt folyamatban volt a szerződéskötés, a frakcióvezető munkáját segítette volna tanácsokkal, javaslatokkal. A Jobbik korábbi borsodi regionális igazgatója agráriummal foglalkozik, és energetikusi végzettsége is van. Azt mondta, eddig is tanácsokat adott Jakabnak és a pártnak, véleményezte például a kormányzati anyagokat, törvényjavaslatokat, és emellett Borsodban kiterjedt kapcsolatrendszere van, ami jól jön a pártnak.
„Péterrel jó munkakapcsolatunk van. Ő úgy gondolta, hogy ezt valamilyen formában szeretné díjazni, mivel nagyon sok időt elvesz az életemből ezeknek a munkáknak az elvégzése”
– fogalmazott Bíró a szerződésről, azt azonban tagadta, hogy 13 millió forintról lett volna szó. Ha azonban a teljes ciklusra számoljuk a Jakab által említett 300 ezer forintos havi fizetést, akkor már bőven kijön ez az összeg.
Bíró nem érti, kinek volt problémája az ő szerződtetésével, szerinte nem arról van szó, hogy valaki pénzt akart lopni a párttól. „Most kellene megnézni azokat a szerződéseket, amelyeket a Jobbik vezetése köt. Hogy azok milyen körülmények között, milyen teljesítéssel és milyen elvárásokkal születnek” – fogalmazott.
„Nem a mi aprópénzünkről kellene beszélni. Amit most csinál a Jobbik elnöksége, az szerintem arccal a csőd felé kategória.”
A borsodi politikus nemrég élesen kikelt a Facebookon a Jobbik vezetése ellen. Jakab partvonalra állítása miatt lemondásra szólította fel a Gyöngyösi Márton vezette elnökséget, és alkalmatlannak nevezte őket a párt vezetésére.
Bíró alig pár nappal azután tette közzé véleményét, hogy kiderült, a jövőben nem ő lesz a Jobbik borsodi regionális igazgatója. Nemrég ugyanis arról döntöttek a pártban, hogy összevonják a borsodi és a szabolcsi régiót, és új vezetőt kerestek a szervezet élére. Bíró is beadta pályázatát, de nem őt választotta a párt vezetése.
Bíró ettől függetlenül nem tervez kilépni a Jobbikból. Lapunknak azt mondta, hogy Facebook-posztja után beszélt Gyöngyösi Mártonnal, és az új elnök talán megértette az aggodalmait, aminek nyilvánosan hangot adott. A borsodi politikus szerint ő sokat tett azért az elmúlt időszakban, hogy közeledjenek egymáshoz az álláspontok Jakab és a Jobbik között, és továbbra is hisz abban, hogy az elmúlt hetek konfliktusait még lehet rendezni.
Jobbik: Jakab Péter rossz tanácsokat kapott az elmúlt időszakban
Nem éppen ebbe az irányba mutat azonban Molnár Enikő keddi Facebook-bejegyzése. A volt pártelnök kabinetvezetője azzal vádolja a Jobbik elnökhelyettesét, Potocskáné Kőrösi Anitát, hogy a Fidesz-médiával összejátszva szorította ki Jakabot a Jobbikból. Molnár etikai eljárást kezdeményezett Potocskáné ellen, és kizáratná a Jobbikból.
Mindeközben Jakab és Molnár Enikő minden jel szerint új párt építésébe kezdett az elmúlt hetekben.
A párt korábbi elnöke saját logóval és „A nép pártján” szlogennel jelenteti meg anyagait a Facebookon, de új Facebook-oldalt is indított, és országjárásba kezdett. Ezt a feltételezést erősítette meg az is, hogy múlt héten pártjától külön, saját felületen kezdett aláírásokat gyűjteni a rezsiemelés ellen, pont akkor, amikor a Jobbik is petíciót indított bizonyos termékek áfatartalmának elengedéséért.
„Az országjárásom során világossá vált számomra, hogy a Jobbik és az én szavazóim sok esetben nem fedik egymást teljes mértékben. Sokan vannak, akik rám szavaznának, de a Jobbikra nem, és minden bizonnyal ez fordítva is így van” – fogalmazott akkor Jakab a Telexnek, és hozzátette: két petícióval több embert érhetnek el, mint eggyel, a Jobbik követeléseit pedig nem tartja elégségesnek. A párt lapunknak jelezte, az országgyűlési képviselőjük a tudtuk és támogatásuk nélkül indított petíciót, így az esetleges adatvédelmi tévesztésekért a Jobbik nem vállal felelősséget.
Jakab Péter a párton belüli belharcokra hivatkozva júniusban mondott le a Jobbik elnöki posztjáról. A frakcióvezetői posztját szerette volna megtartani, az új elnök, Gyöngyösi Márton azonban pár héttel később leváltotta. Jakab szerint ezzel a Fidesz vágyát teljesítette a Jobbik új vezetősége.
„Sem a Jobbikból, sem a frakcióból nem léptem ki. Amennyiben ebben vagy más kérdéskörben lesz bejelentenivalóm, megteszem” – írta pár hete Jakab Péter a Telexnek, és a Jobbiktól is megerősítették, hogy a volt elnök nem jelezte kilépési szándékát, és továbbra is tagja a pártnak és a frakciónak.
– fogalmaztak a Jobbik sajtóosztályától. Abban bíznak, hogy Jakab Péter nem az ellenzéki egység felosztása érdekében dolgozik, hanem azon, hogy a jobboldali konzervatív Jobbik még több embert meg tudjon szólítani. „Ehhez Jakab Péterre is szükség lehet, hiába tanácsol neki más ezzel ellenkezőt” – tették hozzá. | Jobbik: 103 millió forint értékben írt alá szerződéseket Jakab Péter a frakcióvezetés beleegyezése nélkül | Pár nappal azelőtt, hogy leváltották volna a Jobbik-frakció éléről, Jakab Péter sorra írta alá a szerződéseket az asszisztenséhez közel álló tanácsadókkal, párttagokkal. A frakcióvezetés tudta és beleegyezése nélkül mintegy 103 millió forint értékben sikerrel átvitt a rendszeren több szerződést, ám a következő körben már nem fogadta be a 83 millió forint értékben kötött szerződéseket az Országgyűlés Hivatala, mert közbeléptek a Jobbik képviselői. A korábban judapestező Bíró Lászlót is a frakció mellé vette volna négy évre Jakab, aki pártja szerint az utóbbi időszakban rossz tanácsokat kap. Tovább éleződik a konfliktus a Jobbik és a volt elnök között, aki minden jel szerint új párt építésén dolgozik. | null | 1 | https://telex.hu/belfold/2022/08/04/jobbik-jakab-peter-frakciovezeto-szerzodesek-80-millio-forint | 2022-08-04 15:17:49 | true | null | null | Telex |
Arton Capital-rablás: Öt év után sincs gyanúsított, közben a cég profitja elapadt
Több mint öt éve nyomoz a rendőrség a letelepedési kötvény biznisz egyik főszereplője, az Arton Capital Kft. kirablása ügyében, de gyanúsítottjuk továbbra sincs. Közben a cég a kötvényprogram leállítása utáni években is jelentős nyereséget termelt, ám nyerő szériájának úgy tűnik, már vége.
„A nyomozás folyamatban van, gyanúsítotti kihallgatás nem történt” – válaszolta a hvg.hu-nak a rendőrség, amikor azt kérdeztük: jutottak-e valamire, van-e már gyanúsítottja annak a még 2017-ben nagy erőkkel kezdett nyomozásnak, amelynek célja, hogy felderítsék a letelepedési kötvény biznisz egyik legnagyobb haszonhúzója, az Arton Capital Hungary Kft. elleni betöréses rablást.
A bűncselekménynek tehát továbbra sincs gyanúsítottja, pedig több mint öt év telt el azóta, hogy 2017. április 8-ra virradóra ismeretlenek betörtek a Rogán Antal miniszter egyetemi évfolyamtársa, Balogh Radosztina Veselinova által vezetett és tulajdonolt kötvényforgalmazó cég belvárosi, Hajós utcai irodájába, ahonnét jelentős mennyiségű euró mellett bizalmas adatokat is ellophattak.
A betörés egyébként alig egy héttel azután történt, hogy a kormány március 31-ével leállította a 2013 óta futott, az ellenzék és a szakma részéről is hevesen bírált kötvényprogramot. Ennek lényege az volt, hogy a fideszes többségű parlamenti bizottság által kiválasztott magáncégek árulták nem EU-s állampolgároknak a kötvényt,
amivel a magyar állam tízmilliárdokat bukott, a programot bonyolító, feleslegesen közbeiktatott – nem egy esetben offshore hátterű – cégek viszont összesen mintegy 162 milliárd forintot kaszálhattak.
E cégek egyike volt az Arton Capital is, ráadásul hamar felmerült, hogy a rablás célja nem feltétlenül a pénzszerzés volt, ráadásul „belső munka” lehetett. A betörők a hátsó bejáraton jutottak be, saját kulccsal nyitották ki a biztonsági zárat, valamint kikapcsolták a riasztót, tehát ismerték a kódját. Azt is tudták, hogy hol van a falba épített rejtett széf és a központi szerver, rajta az ügyfelek adataival.
Az Arton Capitalt ért közvetlen pénzügyi veszteség 200 millió forintra tehető, mivel a cég a 2017-es üzleti beszámolójában ekkora összeget tüntetett fel a káreseményeket jelző rubrikába. Mégis, a cégtulajdonos Balogh Radosztina Veselinova a rablás ellenére jó évet záró cégből a 2017-es év után csaknem 300 millió forint osztalékot vett ki. Ez nem csoda, hiszen
a vállalkozás a 2017-es év hajrájában, az év első 3 hónapjában (vagyis mielőtt a kormány leállította volna a programot, és betörtek volna az irodába) több kötvényt adott el, mint az azt megelőző 3 évben összesen.
A sok ügyfél ellenére, akiknek fejenként 60 ezer eurót kellett fizetniük az Artonnak az ügyintézésért, a cégnek 2017-ben csupán 79 millió forint árbevétele volt, holott a jutalékból 7,2 milliárd forintnak kellett volna összejönnie. Csakhogy a bevétel nem a kft.-nél jelentkezett, mivel az a kereskedési engedélyét – így az ebből befolyó bevételt – átadta egy másik, az Egyesült Arab Emírségekben bejegyzett European Bond Program Management Consultancy nevű cégnek.
A háború véget vethet a magyar letelepedési kötvényes mutyihoz hasonló programoknak az EU-ban
A gyanús eredetű orosz vagyonok kitiltásával és befagyasztásával párhuzamosan Brüsszelben újra foglalkoznak azzal, hogy megtiltják azt a több államban - például Magyarországon - elterjedt gyakorlatot, hogy pénzért letelepedési engedélyt vagy állampolgárságot vehetnek az EU területén kívülről érkezők. Az Európai Parlament megszavazta vonatkozó határozatát az aranyvízumokról és aranyútlevelekről, a labda most a Bizottság térfelén pattog.
Az Arton Capitallal ráadásul azután kezdett el igazán futni a szekér, hogy véget ért a kötvényprogram. A következő három évben ugyanis még a 2017-es, 295 milliós profitot is rendre megdöntötte: 2018-ban és 2019-ben 80 millió körüli értékesítésből származó árbevétel mellett 315, majd 351 milliós adózott eredményt hozott össze. 2020-ban még ezt is sikerült túlszárnyalni a 361 milliós profittal, ráadásul úgy, hogy a cég értékesítésből származó árbevétele 0 forint volt. Ez úgy fordulhat elő, hogy a cég az értékesítésen kívül egyéb bevételt is szerezhet. A nyerő széria tavaly szakadt meg, mivel
a mérlegbeszámolója szerint az Arton Capital 2021-ben ismét 0 forint árbevétel és 85 milliós egyéb bevétel, valamint 1,4 milliárdnyi „pénzügyi műveletek eredménye” mellett már csak az előző évinek a huszadát, 18 millió forint adózott eredményt tudott felmutatni.
Ezt a 18 milliót az alapítói határozat szerint az egyedüli tulajdonos Balogh Radosztina Veselinova nem vette fel osztalékként. Pedig 2020-ban és 2019-ben is felvette a profit majdnem felét, 150–150 milliót, előzőleg, 2017-ben pedig ennek a dupláját. Ahogy felvett az azt megelőző három évben is osztalékot, így a Szabad Európa számításai szerint 2014–2020 között összesen 1,45 milliárd forintot. (Ez csak a magyar cég nyeresége, az Egyesült Arab Emirátusokban működő „partnercégről” nem ismert adat.)
A közvetítő cégekkel szemben az adófizetőknek és az államnak nem volt egyértelmű siker a kötvénybiznisz. Mint arról a hvg.hu is írt annak idején, a kormány által kommunikált céllal szemben a letelepedési kötvényprogram nem játszott érdemi szerepet az államadósság finanszírozásában, de nagyjából 30 milliárd forint veszteséget okozott a magyar adófizetőknek – legalábbis erre jutott 2018-ban a Transparency International Magyarország és a Költségvetési felelősségi Intézet.
Harmincmilliárd forintot buktunk a letelepedési államkötvényeken
Érdemi hasznot nem hozott a letelepedési kötvény az országnak, sőt, 30 milliárd forintot buktak az adófizetők, miközben súlyos nemzetbiztonsági kockázatot jelentő személyek jutottak be az országba komoly ellenőrzés nélkül - állapította meg a Transparency International Magyarország és a Költségvetési Felelősségi Intézet Budapest.
A kormányzat szerint minden elemében sikertörténet volt a kötvényprogram, a kritikákra pedig azt válaszolták, hogy Soros György, Gyurcsány Ferenc és IMF, de a fenti két szervezet úgy vélte, hogy a program a korrupció állatorvosi lova volt, nagyon is számszerűsíthető veszteséggel – többek között az alábbiak miatt:
A devizaalapú államkötvény kibocsátására ésszerű gazdasági indok nem volt.
Az első két évet leszámítva a konstrukció veszteségeset termelt, sok milliárd forintot.
Az állam külső cégeket bízott meg az értékesítéssel, ahelyett, hogy maga végezte volna.
Az állami hatóságok helyett a törvényhozás tagjai ellenőrizték a kötvényértékesítőket.
Az értékesítés monopoljogát offshore hátterű cégek kapták – a tízmilliárdos haszonnal együtt.
Nagyvonalú schengeni mozgástér járt a vevőknek és családtagjaiknak – viszonylag olcsón.
A kötvényvásárlók nemzetbiztonsági átvilágítása hagyott kívánnivalót maga után.
A konstrukció alkalmas volt a pénzmosásra, ezt a kockázatot pedig senki nem vizsgálta.
2017. június. 27. 09:37 hvg.hu Itthon
Kiraboltak egy letelepedési kötvényeket árusító céget
Források szerint a politikai nyomás miatt zajlik a nyomozás ilyen nagy hévvel.
2021. november. 03. 14:32 hvg.hu Gazdaság
Négy és fél év után sincs gyanúsítottja a kötvénybizniszes cég, az Arton Capital kifosztásának
A 2017-es, több százmilliós rablás elkövetői utáni nyomozás több mint 4 és fél éve folyik, de gyanúsított még mindig nincs – derült ki a belügyminiszter és a legfőbb ügyész közléséből. | Arton Capital-rablás: Öt év után sincs gyanúsított, közben a cég profitja elapadt | Több mint öt éve nyomoz a rendőrség a letelepedési kötvény biznisz egyik főszereplője, az Arton Capital Kft. kirablása ügyében, de gyanúsítottjuk továbbra sincs. Közben a cég a kötvényprogram leállítása utáni években is jelentős nyereséget termelt, ám nyerő szériájának úgy tűnik, már vége. | null | 1 | https://hvg.hu/itthon/20220805_Arton_Capitalrablas_Ot_ev_utan_sincs_gyanusitott_kozben_a_ceg_profitja_elapadt | 2022-08-05 11:40:00 | true | null | null | HVG |
A Magyar Nemzeti Bank ingatlankezelő cége, az MNB-Ingatlan Kft. tulajdonába került az egykori Burg Hotel épülete. Az ingatlan eddig a jegybank egyik alapítványa, a Pallas Athéné Domus Meriti Alapítvány (PADME) tulajdonában volt. Az MNB-INgatlan Kft. immár meg is kezdte az épület rekonstrukcióját, amelyből konferenciaközpontot alakítanak ki, ahol oktatási programokat, workshopokat és nemzetközi konferenciákat lehet majd rendezni - közölte honlapján a jegybank.
A Várnegyedben, a Mátyás templommal szemben álló épület a második világháború bombázása során teljesen megsemmisült. A Szentháromság utca 7-8. szám alatti ingatlan 1975-ben épült újjá modernista stílusban, és 2019-ig hotelként működött.
A jegybanki alapítvány 2020 végén vásárolta meg az államtól az 1500 négyzetméteres ingatlan tulajdonjogát. Az újabb tulajdonos célja, hogy az épület csaknem nyolcvan év után visszakapja a háborúban elpusztult képét - írták. Az épületet azonban már előző tulajdonosa is elkezdte átalakítani: | Egyik zsebéből a másikba tette az MNB a patinás várbeli hotelt | Az 1975-ben épült Burg Hotel modernista épületét a háború előtt itt állt, de megsemmisült elődjéhez hasonlóvá akarja átépíteni az MNB-Ingatlan Kft., amely most vásárolta meg azt egy MNB-alapítványtól. | null | 1 | https://hvg.hu/ingatlan/20220805_Egyik_zsebebol_a_masikba_tette_es_konferenciakozpontta_alakit_egy_patinas_varbeli_hotelt_az_MNB | 2022-08-05 18:48:00 | true | null | null | HVG |
„A magyar állam ezért nem fizetett és nem is kért semmit”
– reagálta Havasi Bertalan, a miniszterelnök sajtófőnöke Orbán Viktornak a dallasi CPAC konferencián elmondott beszédével kapcsolatos megkeresésünkre.
Az idén kétmilliárd forint közpénzzel támogatott Alapjogokért Központ ugyanakkor támogató szponzorként van feltüntetve az esemény weboldalán. Kerestük őket és a CPAC-szervezőket is, hogy ez a szponzoráció pontosan mit takar.
A CPAC-et szervező Amerikai Konzervatív Uniótól (ACU) arra is kíváncsiak voltunk, hogy tisztában vannak-e azzal, hogy egy olyan szervezettől fogadtak el támogatást, melyet jelentős részben egy másik ország állama finanszíroz. Amennyiben válaszolnak, közzétesszük a reakciójukat. | Havasi Bertalan: A magyar állam nem fizetett az Orbán-beszédért Texasban | Az állami pénzzel kitömött Alapjogokért Központ viszont támogató szponzora a dallasi CPAC-eseménynek. | null | 1 | https://m.hvg.hu/itthon/20220805_Havasi_Bertalan_A_magyar_allam_nem_fizetett_az_Orbanbeszedert?utm_medium=Social&utm_source=Facebook#Echobox=1659717664 | 2022-08-05 18:08:00 | true | null | null | HVG |
Orbán Viktor kormánybiztosa lett Rókusfalvy Pál július elsejétől – derült ki a Magyar Közlönyből. Rókusfalvyt a Közlöny szerint Orbán nemzeti bormarketingért felelős kormánybiztosnak nevezte ki, így neki kell kidolgoznia a 2023 és 2026 közi Nemzeti Bormarketing Stratégiát, illetve előkészítenie annak végrehajtását.
A Magyar Közlönyben megjelentek szerint így a kormánybiztos
felügyeli a piackutatásokat, elemzéseket,
koordinálnia kell a nemzeti forrásból megvalósuló bormarketinget,
irányítja a bormarketing programok végrehajtását,
felügyeli a Magyar Bor márka használatát, elősegíti annak erősítését,
közreműködik a közösségi bormarketinghez kapcsolódó, állami források biztosítását szolgáló döntések előkészítésében és végrehajtásában,
közreműködik a bormarketinget érintő kormányzati döntések előkészítésében és végrehajtásában is.
Rókusfalvynak mindemellett együtt kell működnie a Magyar Turisztikai Ügynökséggel, az Agrárminisztériummal, a külgazdaságért felelős miniszterrel (vagyis Szijjártó Péterrel) és a Nemzeti Befektetési Ügynökséggel is. | Nemzeti bormarketingért felelős kormánybiztos lett Rókusfalvy Pál | A korábbi műsorvezetőnek így együtt kell működnie Szijjártó Péterrel és az Agrárminisztériummal is. | null | 1 | https://m.hvg.hu/itthon/20220712_rokusfalvy_kormanybiztos_bormarketing | 2022-07-12 07:20:00 | true | null | null | HVG |
Magyarországon az elmúlt években egyre több szakember figyelmeztet a demenciában szenvedők számának robbanásszerű emelkedésére, arról azonban, hogy a hozzátartozók min mennek keresztül, sokkal kevesebb szó esik. Most két cikkben – ez az első – azokat mutatjuk be, akik erejükön felül, gyakran hosszú éveken keresztül ápolták demenciában szenvedő hozzátartozójukat – míg végül a legtöbben belátták, hogy egyedül nem fog menni. | Szinte családi vállalkozásban üzemeltetik az autópályákat a következő 35 évben | Mészáros Lőrinc, Szíjj László, rokonaik és üzletfeleik magánszáma lesz a sztrádakoncesszió működtetése. | null | 1 | https://m.hvg.hu/360/202231__sztradakoncesszio__meszaros_szijj_es_azallam__magyar_bankholding__a_kor_kozepen_allok | 2022-08-07 08:15:00 | true | null | null | HVG360 |
Vizsgálja az Európai Bizottság (EB) a 35 évre szóló magyar autópálya-koncessziós szerződést, hogy kiderüljön, sért-e uniós jogot. Erről Ursula von der Leyen, az EB elnöke tájékoztatta a Demokratikus Koalíció (DK) európai parlamenti képviselőjét, Rónai Sándort.
Rónai Sándor a Facebook-oldalán azt írta, “májusban derült ki, hogy Orbán oligarchái, Mészáros és Szijj László érdekeltségi köre kapta meg 35 évre a magyar autópályák üzemeltetését. Csakhogy azt azóta sem sikerült megtudni, hogy a kormány milyen számításokkal igazolja a sokezer milliárdos bizniszt, megéri-e a magyaroknak, vagy csak egy újabb lopásról van-e szó.”
A hvg.hu is írt róla, hogy a koncessziós szerződés alapján évente és kilométerenként 96,2 millió forintért Mészáros Lőrinc és Szíjj László érdekeltségei fogják üzemeltetni 2057-ig a teljes magyarországi gyorsforgalmi úthálózatot. Cserébe az első tíz évben még építeniük/bővíteniük kell 550 kilométer utat.
A pályázat eredményét bejelentő Rogán Antal miniszter arra reagálva, hogy Szijj Lászlóék köre és más, jól ismert alvállalkozók nyerték a tendert, korábban azt mondta, | Vizsgálja az Európai Bizottság, sért-e uniós jogot a 35 éves autópálya-koncesszió | Az Európai Bizottság vizsgálatot indít annak tisztázására, sért-e uniós jogot, hogy Mészáros Lőrinc és Szíjj László érdekeltségei kaptak 35 évre szóló koncessziós jogot a teljes magyarországi gyorsforgalmi úthálózat üzemeltetésére. | null | 1 | https://hvg.hu/gazdasag/20220804_Vizsgalja_az_Europai_Bizottsag_serte_unios_jogot_a_35_eves_autopalyakoncesszio | 2022-08-04 16:01:00 | true | null | null | HVG |
„A miniszterelnök továbbra is az állami ("honvédségi") luxus jettel jár nyaralni. Nem hittem, hogy 35 százalékos infláció, többszörös energiaár emelés, benzinhiány, masszív adóemelés idején is meg meri csinálni, de a repülő jeladója nem hazudik” - írja Hadházy Ákos független parlamenti képviselő.
A nyilvánosan elérhető adatok alapján a gép hétfőn landolt New Yorkban, onnan két nappal később tovább ment Dallasba, ahol Orbán Viktor beszédet mondott a republikánus párt találkozóján. A gép pénteken landolt Ferihegyen, majd egy gyors kecskeméti leszállás után Horvátországba ment, ahol a miniszterelnök nyaral. | Hadházy szerint Orbán honvédségi géppel ment nyaralni Horvátországba | „A miniszterelnök továbbra is az állami ("honvédségi") luxus jettel jár nyaralni. Nem hittem, hogy 35 százalékos infláció, többszörös energiaár emelés, benzinhiány, masszív adóemelés idején is meg meri csinálni, de a repülő jeladója nem hazudik” - írja Hadházy Ákos független parlamenti képviselő. | null | 1 | https://444.hu/2022/08/07/hadhazy-szerint-orban-honvedsegi-geppel-ment-nyaralni-horvatorszagba | 2022-08-07 00:00:00 | true | null | null | 444 |
A K-Monitor évek óta foglalkozik azzal, hogyan lehetne javítani a vagyonnyilatkozatok rendszerén. Meglepett, hogy a kormány hirtelen átalakította – vagy ahogy a K-Monitor fogalmazott, megszüntette – a vagyonnyilatkozati rendszert?
Merényi Miklós: Kicsit meglepett, bár politikai szempontból ez logikus lépés. Amikor ilyen gazdasági nehézségek vannak, mint most, nagyon irritáló, ha gazdagok a politikusok. Márpedig nagyon gazdagok, különösen a kormánytagok. A jelenlegi a valaha volt leggazdagabb magyar kormány. Több milliárdos tagja van a kabinetnek, de államtitkári szinten is jómódúak a politikusok. Ez persze önmagában nem bűncselekmény, de meglehetősen irritáló lehet, hisz mindig sokat cikkezik a sajtó a politikusvagyonokról. De mostantól nem fog kiderülni, hogy mennyire gazdagok a képviselők. Minderről ráadásul akkor döntött a kormány, amikor az Európai Unióval való tárgyalások során megígérte, hogy újraéleszti az antikorrupciós munkacsoportot.
Vincze Orsolya: Az eddigi vagyonnyilatkozati rendszert nemcsak civil szervezetek, de az Európai Bizottság és a GRECO (az Európa Tanács korrupcióellenes szervezete – K.-A. Á.) is kritizálta. Még Péterfalvi Attila, a NAIH elnöke is azt mondta, hogy a jelenlegi vagyonnyilatkozati rendszer nem tölti be a korrupció elleni funkcióját. 2018-ban ugyanakkor maga Orbán Viktor fogalmazott úgy, hogy „a legszigorúbb vagyonnyilatkozati rendszer Magyarországon van”, a miniszterelnök még példának is ajánlotta a magyar szabályozást a többi uniós ország számára. Most ezt a szabályozást cseréli le a kormány egy sokkal rosszabb és kevesebb átláthatóságot biztosító rendszerre.
M. M.: Fontos tisztázni, hogy önmagában még a legjobb vagyonnyilatkozati dokumentum sem tudja megakadályozni a korrupciót. A vagyonnyilatkozat része egy rendszernek, amibe beletartoznak az összeférhetetlenségi szabályok, a lobbizásra vonatkozó szabályok, hogy egy politikus milyen kapcsolatot tarthat fent gazdasági szereplőkkel és így tovább. Ezeket a korrupcióellenes szabályokat egyben kell nézni.
A vagyonnyilatkozati rendszer átalakításának ezen túl szimbolikus jelentősége is van. Az, hogy az ország vezetőinek be kell számolniuk jövedelmi és vagyoni helyzetükről, azt üzeni a társadalomnak, hogy igenis a nyilvánosságra tartozik, hogy milyen vagyontárgyaik vannak a döntéshozóknak. Nem mondhatják azt, hogy ez magánügy. Hiszen a legfelsőbb politikai vezetésnek van egy mintaadó szerepe, normát közvetít azzal kapcsolatban, hogy a politikusoknak milyen elszámolási kötelezettségük van a nyilvánosság felé. Az ezzel kapcsolatos hozzáállás azonban nagyon sokat romlott az elmúlt években.
Amikor Orbán Viktort arról kérdezték, miért magángéppel ment focimeccsre, annyit reagált, hogy jövő héten és azután is úgy fog menni. A következő évben Szijjártó Pétert fotózták le egy nagyvállalkozó luxusjachtján, amire a külügyminiszter annyit reagált, hogy ez magánügy. A 2010-es évek elején ez még nem így volt, valamennyire még komolyan vették a politikusok, hogy kötelezettségeik vannak ezzel kapcsolatban. Ennek az is következménye lehet, hogy a későbbiekben megtagadják a vagyonukkal kapcsolatos elszámolást. Nem csak hogy nem írják be a vagyonnyilatkozatba, de ha egy újságíró nyilvánosságra hoz egy eltitkolni kívánt vagyontárgyat vagy juttatást, akkor a politikusok lehet, hogy nem fogják elfogadni, hogy ez nyilvánosságra került.
Mit kell tartalmaznia az új típusú képviselői vagyonnyilatkozatoknak?
M. M.: Az új vagyonnyilatkozat nagyjából egy egyoldalas dokumentum lesz. A juttatásoknál elég egy jövedelmi sávot megadni, nem kell annak a rendszerességét sem feltüntetni. A vagyontárgyakat, ingatlanokat, de cégben meglévő tulajdonrészeket sem kell beírni a vagyonnyilatkozatba. Ha a politikus úgy ítéli meg, befolyással lehet a döntéseire, beírhatja – de ennél kiforrottabb útmutatás nincs, a képviselőre van bízva. A családtagoknak pedig egyáltalán nem kell vagyonnyilatkozatot tenniük.
Ha jól értem, akkor augusztus 5-én minden képviselőnek be kell adnia egy új vagyonnyilatkozatot. Ezt aztán csak akkor frissítik, amikor úgy érzik, hogy érdemi változás történt?
M. M.: Igen. Eddig évente kellett nyilatkozni, mostantól viszont csak a mandátum felvételekor kötelező. Ez feltételez egyfajta integritást a politikusok részéről, hogy frissítik a vagyonnyilatkozatukat, de az előbb is említett példákból kiindulva kérdés, hogy ez milyen rendszerességgel fog megtörténni. Eddig is volt rá példa, hogy kiderült, fontos vagyonelemek maradtak ki a vagyonnyilatkozatokból, ezt most még könnyebb lesz megtenni. Nem véletlenül hangsúlyozom a példamutatás fontosságát. Többször is előfordult, hogy amikor helyi politikusoknak mutattam be az átláthatósági minimumprogramunkat, akkor egy sor dologra rábólintottak, tetszett nekik. De amikor a vagyonnyilatkozatokhoz értünk, sok helyi polgármester azt mondta, hogy semmi köze nincs a lakosoknak ahhoz, hogy mekkora háza van.
Mit lehet kezdeni azzal, hogy sok cég strómanok nevén van? Mészáros Lőrinc cégeiről sokan feltételezik, hogy valóban nem ő rendelkezik felettük, de Simicska Lajos vagy Andy Vajna esetében is kiderült, hogy a nagy vagyonok valódi tulajdonosai nem feltétlenül azok, akiknek a neve a cégnyilvántartásban benne van.
V. O.: A hasonló ügyleteket valószínűleg opciós szerződésekkel oldják meg, legalábbis ez derült a ki a TV2 vagy az Index esetében. Ezek létére pedig ezután is legfeljebb mendemondákból lehet következtetni. Ilyen megállapodásokat még egy nagyon jól működő, tényleges tulajdonosokat feltüntető adatbázis sem tartalmazna. Legfeljebb egy bűnügyi nyomozás során kerülhet elő. Valójában persze egy opciónak is van értéke, amit tartalmaznia kellene egy vállalat könyveinek. De ha magánszemélyé az opció, akkor biztos, hogy arra senkinek nem lesz rálátása.
M. M.: A vagyonnyilatkozati rendszer alapvetően az angolszász világ korrupciós kockázataira adott válasz. Tehát azt a helyzetet kezeli, ha egy döntéshozót megveszteget egy külső szereplő: lízingel neki egy BMW-t, vagy ad a politikusnak egy tanácsadói megbízást egy kedvezményezett cég. Ezeket lehet a vagyonnyilatkozati rendszerrel jól kiszűrni. Magyarországon viszont rendszerszerű a korrupció.
Milyen lenne egy jó cégnyilvántartási rendszer? Ma Magyarországon alapvetően fizetni kell a jól kereshető adatbázisok használatáért.
V. O.: Európában van, ahol ingyenesek ezek az adatbázisok, több helyen fizetősek, ez változó. Az biztos, hogy a magyar cégnyilvántartási rendszer jelentősen meg fog változni jövő nyártól. Az új rendszer kialakítása folyamatban van. Elméletileg sok információ továbbra is elérhető lesz ingyen, sok pedig nem, de ennek részleteiről még keveset lehet tudni. Magyarországon meglehetősen széles a pénzért elérhető adatok köre, reméljük, ez megmarad. Viszont ha a kormány biztosítani akarja a titkolózást, akkor nem feltétlenül érdeke, hogy teljesen ingyenessé és nyilvánossá tegye. De a cégnyilvánosságnak alapvetően nem az a lényege, hogy civilek és újságírók fel tudják tárni politikusok elrejtett vagyonait, hanem hogy az üzleti életben le tudják ellenőrizni egymást a partnerek, tisztában legyenek a másik cég tulajdonosi hátterével, pénzügyi helyzetével.
M. M.: A közérdekű adatok nyilvánossága abba az irányba halad, hogy a különböző adatbázisok összekapcsolhatók legyenek egymással. Tehát az elektronikus adatbázisok elemei megfeleltethetők egymással: a közbeszerzési adatok és a nyilvántartások könnyedén összevethetők a cégadatokkal. A vagyonnyilatkozati adatoknak is olyan formában kellene létrejönniük, hogy a vagyonelemek egyszerűen beazonosíthatók legyenek ezekben a nyilvántartásokban: azonosítószámmal, elektronikus formában. Ehelyett kézzel kitöltött papírok vannak, és eddig is csak egy-egy cégnevet kellett feltüntetniük a képviselőknek a vagyonnyilatkozatukban, adószámot nem, ami megnehezíti a cégek beazonosítását. De azt se könnyű ellenőrizni, hogy valaki feltüntette-e az összes érdekeltségét, hisz például elég sok embert hívnak Tóth Tibornak.
Más uniós országokban vannak az átláthatóságot jobban biztosító rendszerek?
M. M.: Szlovákiában, Csehországban, Romániában már legalább tíz éve vannak egységes adatbázisok az állami szerződésekről, ilyen nálunk egyáltalán nincs. 2010 óta a digitalizáció ellenére sem javult az állami szervek gazdálkodásának átláthatósága Magyarországon.
Ami pedig a vagyonnyilatkozatokat illeti, nagyon fontos kérdés, hogy ellenőrzi-e valaki egyáltalán, hogy a képviselők valós adatokat tüntettek-e fel. Ha van ilyen szerv, ami ellenőrizhet, akkor az kikből áll és milyen adatokhoz férhet hozzá? Romániában és Szlovéniában is van egy olyan hatóság, amely ezzel foglalkozik, és nemcsak a vezető politikusok vagyonnyilatkozatait ellenőrzik, hanem minden hivatalnokot, aki ilyen jellegű beszámolóra kötelezett. Összevetik a vagyonnyilatkozatokat az ingatlan- és gépkocsi-nyilvántartással is, ezek elég részletes vizsgálatok. Georgiában például a vagyonnyilatkozatok tíz százalékát ellenőrzik le. Öt százalékot véletlenszerűen választanak ki, a másik öt százalékról viszont egy civilekből álló bizottság dönt. Tehát ha kirobban egy botrány, utána tudnak menni. De a háború előtt Ukrajnában is volt egy hasonló, jól működő rendszer. Franciaországban pedig viszonylag komoly szankciók is társulnak az ellenőrzéshez, komoly politikusokat is ítéltek pénzbírságra vagy felfüggesztett börtönre azért, mert visszásságokat találtak a vagyonnyilatkozatukban.
V. O.: Fontos kiemelni, hogy Magyarországon többféle vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség van. Ezek közül csak az egyik az, amiről eddig beszéltünk, az országgyűlési képviselők, miniszterek vagyonnyilatkozata, ami eddig egy nagyobb adatkört fedett le, és nyilvános is volt. De a közigazgatásban dolgozók jelentős körének is kell vagyonnyilatkozatot tenniük. Többek között bizonyos bírósági, ügyészségi dolgozóknak, a jegybank egyes munkatársainak, szóval egy elég széles körnek. Ezek a vagyonnyilatkozatok egyáltalán nem nyilvánosak, viszont elvileg szigorúbban ellenőrzik a valóságtartalmukat.
M. M.: Valójában kockázati elven kellene kiválasztani, kinek a vagyonnyilatkozatát érdemes ellenőrizni. Egy kormányhivatalnok helyett mondjuk Völner Pált, aki személyesen volt befolyással arra, hogy valakik nagyon sok pénzt keressenek. (A Legfőbb Ügyészség szerint Völner Pál igazságügyiminiszter-helyettesként összesen 83 millió forintot kapott azért, hogy korrupt módon befolyásolja a végrehajtói kinevezéseket – K.-A. Á.) Magyarországon viszont fordított logika van, mert a legmagasabb pozícióban lévőkre vonatkozik mostantól a lazább szabályozás.
A legszigorúbb szabályok a hivatalnokokra vonatkoznak, de a hivatali vezetőkre már nem feltétlenül. Amikor például Szíjj László luxusjachtján lefotózták Szíjj és Homolya Róbert akkori MÁV-vezér társaságában Kovács Ernő kormánymegbízottat – aki ma már főispán –, mondhatta, hogy nem vétett semmiféle szabály ellen. A köztisztviselők etikai kódexe ugyan kimondja, hogy a hivatali dolgozók nem fogadhatnak el nyolcezer forintnál drágább ajándékot – de ez az etikai kódex nem vonatkozik a hivatal vezetőjére.
Érdemes megemlíteni a parlamenti juttatások rendszerét is, amelyek felhasználását szintén nem ellenőrzi senki. Régen erről is kellett nyilatkozni, hogy milyen benzinkártyát, laptopot, lakás- és irodabérlési támogatást kapnak a képviselők. De jól látszik, hogy ma ezeket sokszor pártfinanszírozási célra használják. Az angol parlamentben az ilyen támogatások felhasználásáról részletesen nyilatkozni kell, és ezek a beszámolók teljesen nyilvánosak. Mikor hova utazott, ott mit csinált? Milyen lakást, és miért bérel? Ebben viszonylag nagyvonalú a magyar szabályozás. Angliában szó sem lehet arról, hogy valaki a képviselőként kapott benzinkártyával fizessen akár azért, hogy elmegy a gyerekéért óvodába.
Az új vagyonnyilatkozati rendszerrel kapcsolatban a kormány német és Európa Parlament-i példára hivatkozik.
M. M.: Az Európa Parlament rendszerével szemben sokan kritikusak, a választások előtt még a kormánypárti sajtó is az volt. Az nem jó rendszer, senki nem is mondta, hogy jó lenne. De egy EP-képviselő szempontjából talán fontosabb, hogy milyen kapcsolatot ápol lobbistákkal, kit fogad. Az EP lobbiregisztere messze nem tökéletes, de a gyakorlatilag nem létező magyar lobbiszabályozáshoz képest végtelenszer részletesebb.
V. O.: Az EP-ben ezen túl van egy képviselői etikai kódex, amiben benne vannak olyanok is például, hogy nem kellene utazgatni a kedvenc fővállalkozód jachtján. A vagyonnyilatkozatok mellett tehát van egy olyan szabályozás, aminek a megsértése etikai vagy akár fegyelmi vizsgálatot hozhat magával. Ilyen Magyarországon nincs. | Vagyonnyilatkozatok: „Nálunk a legmagasabb pozícióban lévőkre vonatkozik a lazább szabályozás” | A kormány a nyár közepén alakította át jelentősen a képviselőkre vonatkozó vagyonnyilatkozati rendszert. Civilek sokat kritizálták a korábbit, a mostantól érvényes szabályozás értelmében viszont még kevesebb információt kell nyilvánosságra hozniuk vagyonukról a képviselőknek. Arról, hogy ezentúl miként lehet ellenőrizni a képviselői vagyonosodást, Vincze Orsolyát és Merényi Miklóst, a K-Monitor két munkatársát kérdeztük. | null | 1 | https://www.szabadeuropa.hu/a/vagyonnyilatkozat-rendszer-utan/31975510.html | 2022-08-08 00:00:00 | true | null | null | Szabad Európa |
Még 2021. március 2-án nyújtott be adatigénylést a Szabad Európa a Duna Médiaszolgáltató Zrt.-hez azzal a céllal, hogy kiderüljön, kin múlik, hogy a köztévében olyan hírműsorok mehetnek adásba, amelyek sérthetik azt a kiegyensúlyozottságot, amelyet a törvény is előír a köztévének – írja a portál.
A gondok ott kezdődtek, hogy bár a közszolgálati médiaszolgáltató a Duna, ugyanakkor a közmédia műsorait nem ő, hanem az MTVA gyártja le, ráadásul a közmédia Híradójának munkatársai is az MTVA és nem a Duna alkalmazottai. A cél az adatigényléssel éppen a két szervezet közötti viszony tisztázását szolgálná, a kért dokumentumok átadását azonban a Duna megtagadta, így a Szabad Európának bírósághoz kellett fordulnia.
A törvényszék azóta jogerőre emelkedett döntése értelmében a Dunának ki kell adnia az egyes műsorok megrendelőlapjait, amelyekből kiderülhet, hogy a közszolgálati Duna Médiaszolgáltató mit vár el egy M1-en futó hírműsortól vagy a Krónikától. | Közel másfél évbe került, de végre kiderülhet, hogy ki a közmédia Híradójának felelős szerkesztője | Jogerőre emelkedett az a bírósági döntés, miszerint a közmédiának ki kell adnia azokat a dokumentumokat, amikből kiderülhet, hogy ki viseli a felelősséget a gyakran törvénysértő hírműsorok adásba engedéséért. | null | 1 | https://m.hvg.hu/itthon/20220802_szerkesztoi_felelosseg_MTVA_Duna_Szabad_Europa_kozmedia_adatigenyles_per | 2022-08-02 08:20:00 | true | null | null | HVG |
Hosszú idő után újra megjelent a nyilvánosság előtt Rogán Antal, és rögtön nagy bejelentést tett: megvan a nemzeti autópálya-koncesszióról szóló közbeszerzés eredménye, vagyis az, hogy ki üzemeltetheti az autópályákat és gyorsforgalmi utakat a következő 35 évben. A győztes a Themis Magántőkealap lett. Ugyan ennek az alapnak a neve nem biztos, hogy elsőre is nagyon sokat mond azoknak, akik magyar gazdasági híreket szoktak olvasni, az általuk vezetett koncesszióban bent lévő hat másik magántőkealap között ismert nevek is ott vannak: a Konzum, az Opus Bridge, az Opus New Way, a Cronus, a Vesta és a Via Magántőkealapok tettek a Themissel közös ajánlatot.
Azt ugyan a magántőke-alapokra vonatkozó szabályok miatt nem lehet pontosan tudni, hogy ezekben kik a tulajdonosok és milyen arányban vannak benne az alapokban, a Konzumról Mészáros Lőrinc négy éve bejelentette, hogy ő és az akkori felesége voltak a kizárólagos befektetői. Az Opus névnél sem kell csodálkozni, ha Mészáros jut eszünkbe, az Opus Global tartozik az ő érdekeltségébe, a magántőkealapoknál nem világos a pontos tulajdonosi kör.
Mivel nem egy útépítő cég győzött, hanem magántőkealapok konzorciuma, szükségük van alvállalkozókra is, akik a tényleges munkát elvégzik majd. Az alvállalkozó cégek listája hosszú, és közismert nevekkel van teli:
Duna Aszfalt,
Eurout,
Főber,
Hódút,
Közgép,
Mészáros és Mészáros Ipari, Kereskedelmi és Szolgáltató Zrt.,
Roden Mérnöki Iroda,
Utiber Közúti Beruházó Kft.,
UNITEF’83,
Viközi Mérnök Iroda.
Az üzemeltetésért kilométerenként 96 millió forintot kap a koncesszió nyertese. Az első évben 1234 kilométernyi útszakaszt üzemeltet a győztes, ha pedig minden tervezett új útépítés megvalósul a következő 35 évben, akkor már 2048 kilométernyi útról lesz szó. Ez nem az összes magyar autópálya és gyorsforgalmi út, azoknak nagyjából a kétharmadát kapja a koncesszió. | Kiderült, ki kezelheti 2057-ig a magyar autópályákat, és nem lepődtünk meg | Kihirdették a nemzeti autópálya-koncesszió közbeszerzésének eredményeit, jól ismert nevek szerepelnek a győztes koncesszióban és az alvállalkozók listáján is. | null | 1 | https://hvg.hu/gazdasag/20220506_autopalya_koncesszio_kozbeszerzes | 2022-05-06 10:01:00 | true | null | null | HVG |
Rövidebb, még kevesebbet árul el, de a miénk – már kitölthetik a képviselők az új típusú vagyonnyilatkozatot
Péntek estig kell kitöltve leadniuk az országgyűlési képviselőknek az új típusú vagyonnyilatkozatukat. A változtatásról júliusban döntöttek a Fidesz javaslatára, és egy olyan formátumot fogadtak el, amit ugyan az Európai Parlamentben is használnak, de még a magyarnál is kevésbé komolyan vehető: sokkal kevesebb és sokkal kevésbé pontos adatot kell feltüntetni bennük.
Augusztus 5-ig ismételten vagyonnyilatkozatot kell tenniük az országgyűlési képviselőknek – idén már harmadszor. Ebben az évben először január 31-ig kellett a tavaly év végi állapot szerinti vagyoni helyzetükről és gazdasági érdekeltségeikről nyilatkozni a politikusoknak, a szokásos évi rutinnak megfelelően. Mivel azonban idén áprilisban választás is volt, június elsejéig újabb vagyonnyilatkozatot kellett leadni: az új törvényhozásba bejutóknak nyitó mérleget, a kiesőknek pedig zárót kellett készíteni a május elejei állapot szerint.
Vagyonnyilatkozatok 2022: A világ legpuritánabb politikusainak országa vagyunk - ha elhisszük nekik
A politikusok vallanak, a közvélemény pedig kételkedik - ismét eljött január 31., és ismét itt van Magyarország állandó népi játéka. Hiteles vagyonnyilatkozatokra pedig nagy szükség lenne, már csak azért is, hogy az állampolgárok nyugodt lélekkel adhassák le a szavazatukat alig két hónap múlva.
A napokban pedig harmadszor is nyilatkozniuk kell a képviselőknek – hívta fel a figyelmüket a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségükre Kövér László. A házelnök a múlt héten szétküldött körlevelében emlékeztetett, hogy nemrég, július közepén átírták a vagyonnyilatkozat rendszeréről is rendelkező országgyűlési törvényt, az augusztus elsejétől életbe lépő változtatások pedig “módosították a vagyonnyilatkozat-tétel szabályait”, ennek megfelelően pedig
az országgyűlési képviselők a jövőben új típusú és tartalmú formanyomtatványon kötelesek nyilatkozni jövedelem- és gazdasági érdekeltségi viszonyaikról.”
Kövér László a parlament honlapján nemcsak ezt a levelét, hanem az új típusú vagyonnyilatkozati formanyomtatványt is közzétette, emlékeztetve egyúttal képviselőtársait, hogy augusztus 5-én 18 óráig kell leadni a nyilatkozatokat, amelyeket aztán – az eddigi gyakorlatnak megfelelően – beszkennelnek és “haladéktalanul” feltöltenek a honlapra a képviselők parlamenti aloldalára. A Fideszt által kezdeményezett újítás része – tér ki Kövér is a levelében rá –, hogy
a képviselővel közös háztartásban élő házas- vagy élettársnak, gyermekeinek “a továbbiakban nem kell vagyonnyilatkozatot tenniük” – eddig kellett, ugyanakkor ezek eddig sem voltak nyilvánosak.
Nemcsak ez változott azonban azzal, hogy Kocsis Máté Fidesz-frakcióvezető júniusi, váratlan bejelentése nyomán az Országgyűlés július közepén el is fogadta a vagyonnyilatkozat-tétel új szabályait. Kocsis annak idején azzal magyarázta az Európai Parlament (EP) képviselőinél is használt vagyonnyilatkozati rendszer magyarországi bevezetését, hogy
hosszú ideje sok bírálat éri a magyar rendszert, ezért függetlenül attól, hogy ezek megalapozottak-e vagy sem, érdemes változtatni (…) a Magyarországgal szembeni brüsszeli kettős mérce sajnos a mindennapjaink része, ezért mindezt kivédendő az tűnik a legcélszerűbbnek, ha az EP-ben használt szabályokat szóról-szóra beépítjük.”
Valóban, a kormánypártok le is másolták az EP-beli képviselőkre vonatkozó szabályokat és formanyomtatványt. Ez a fordulat azért különösen érdekes, mert az évtizedekig használt, most elhagyni kívánt vagyonnyilatkozati rendszert – amit valóban sok bírálat ért, ebben igaza van Kocsisnak – a Fidesz és a kormány mindig azzal védte meg, amikor a reformálása felmerült, hogy a magyar az EU legszigorúbb vagyonnyilatkozati rendszere.
Ezzel szemben a meghonosítandó szabályokat a kormánypárti hírügynökség, a V4NA áprilisban még a "korrupció melegágyának" titulálta, és arról írt, hogy a "brüsszeli bürokraták" úgy követelnek átláthatóságot Magyarországtól, hogy közben érdemben nem is kell beszámolniuk a vagyoni helyzetükről. Ezt az anyagot, szóhasználatot átvette több másik kormánybarát médium is, köztük például az Origo és a Magyar Nemzet online kiadása is.
A hvg.hu is írt róla, hogy mi minden változik az új vagyonnyilatkozat-tételi rendszerben, a módosítások pedig egyáltalán nem arrafelé mutatnak, hogy az eddiginél pontosabb képet kapjon a közvélemény a választott politikusok vagyoni helyzetéről. Alapvető változás például, hogy az új vagyonnyilatkozatokban a képviselőknek nem kell fizetésük pontos összegét feltüntetniük, csak be kell ikszelni egyet a sávosan megadott öt bérkategória, illetve a plusz egyedi, díjazás nélküli közül.
Áprilisban még a korrupció melegágyának hívta a fideszmédia azt a vagyonnyilatkozati rendszert, amit a kormány most meg akar honosítani
Az Európai Parlament képviselői vagyonnyilatkozati rendszere még a magyarnál is kevésbé komolyan vehető: a leadott dokumentumok tartalmát ugyanúgy nem ellenőrzi senki, a pontatlanságokat, valótlanságokat ugyanúgy nem büntetik, viszont sokkal kevesebb és sokkal kevésbé pontos adatot kell feltüntetni bennük - nem csoda, hogy nemrég még ekézték is a kormányközeli lapok.
Az újfajta formanyomtatványon nyilatkozni kell a képviselői megbízatást megelőző három évben végzett tevékenységekről, és a képviselői megbízatással párhuzamosan végzett azon tevékenységekről, amelyből adóköteles jövedelem származik. Lényeges, és a vagyoni helyzet megítélését erősen befolyásoló változás az, ami kimarad az új nyilatkozatból.
Kimaradnak ugyanis belőle – eleve rubrikát sem alakítottak ki neki – a képviselők vagyontárgyai. Így tehát ebben a rendszerben nem derülhet ki, hogy egy politikusnak mennyi és milyen autója, motorja vagy mondjuk jachtja van, és az sem, hogy hány ingatlant gyűjtött össze. Szintén nem kell feltüntetni a befektetéseket, megtakarítások, ahogyan a tartozásokat sem,
vagyis nem lehet még illusztráció szinten sem képet kapni arról, hogy évről-évre hogyan alakul a bevallást készítő politikus vagyoni helyzete.
Az új nyilatkozat tartalmazza viszont az alkalmankénti tevékenységek felsorolását, ha azok összege meghaladja az évi kétmillió forintot. Nyilatkozni kell a gazdálkodó szervezetben vállalt tagságról, tisztségről, tevékenységről, illetve az ezekből származó jövedelemről, továbbá olyan érdekeltségekről gazdasági társaságban, amely befolyást gyakorolhat a közpolitikával kapcsolatos kérdésekre – hogy mi számít ennek, az azonban szubjektív megítélés kérdése.
SzavazóFülke a vagyonnyilatkozatokról: A lényeg, hogy a Fidesz-tábor lássa, Orbán Viktor nem vagyonos ember
A vagyonnyilatkozati rendszer a politikai fékek és ellensúlyok rendszerének kardinális eleme - lehetne. Ezzel szemben mostani formájában a demokrácia paródiája, amelyben a miniszterelnök jószerivel nincstelen, a kenőpénzek sosem bukkannak fel, de még a luxus is teljesen szabályosan eltüntethető. A 2022-es vagyonnyilatkozatokról és annak már-már szórakoztató természetéről beszélgettünk a hvg.hu politikai podcastja, a SzavazóFülke legfrissebb adásában.
A képviselőnek, miután most augusztus 5-ig leadják az új nyilatkozatot, ezentúl nem kell évente január 31-ig megismételniük, csak az adatokban történt változást kell 30 napon belül bejelenteniük. Összegezve elmondható, hogy az EP-s minta átvételével még kevésbé lesznek komolyan vehetők a politikusaink vagyonnyilatkozatai, mint eddig. Ha már korábban átvettük volna ezt a rendszert, idén februárban nem tudtunk volna beszámolni például Lázár János földjeinek gyarapodásáról, vagy arról, hogy Orbán Viktor nincstelen, de legalább végre ki tudta fizetni a tartozását.
Közel 300 milliós megtakarítása, 7 ingatlana és 2 cége is van a Pénzügyminisztérium új államtitkárának
Vagyonnyilatkozata alapján Tóth Tibor államtitkárnak még a meglehetősen sok gazdag tárcavezetőt felvonultató kormány tagjai közt sem kellene szégyenkeznie: csak állampapírban 225 milliója van, igaz, emellé 67 milliós jelzáloghitel is társul. | Rövidebb, még kevesebbet árul el, de a miénk – már kitölthetik a képviselők az új típusú vagyonnyilatkozatot | Péntek estig kell kitöltve leadniuk az országgyűlési képviselőknek az új típusú vagyonnyilatkozatukat. A változtatásról júliusban döntöttek a Fidesz javaslatára, és egy olyan formátumot fogadtak el, amit ugyan az Európai Parlamentben is használnak, de még a magyarnál is kevésbé komolyan vehető: sokkal kevesebb és sokkal kevésbé pontos adatot kell feltüntetni bennük. | null | 1 | https://hvg.hu/itthon/20220803_Rovidebb_meg_kevesebbet_arul_el_de_a_mienk__mar_kitolthetik_a_kepviselok_az_uj_tipusu_vagyonnyilatkozatot | 2022-08-03 18:59:00 | true | null | null | HVG |
Kiszállt Trump fő riválisa, több mint százezer ember tüntetett Németországban az AfD ellen. Rejtélyes halálesetek sokkolják Antalya lakóit. A mentősökre is komoly nyomást gyakorolnak, hogy vállaljanak ügyeletet. És azt tudja, mi a Poco Bar? Ez a Radar, a hvg360 reggeli hírösszefoglalója.
Sokan úgy látják, hogy az infláció hosszabb távon is magasabb maradhat, mint amilyen a járvány előtt jellemző volt, miközben a gazdasági teljesítmény sem tér vissza egyhamar a korábban megszokott növekedéshez. A kedvezőtlen gazdasági körülmények hatására a hitelpiaci feltételek is szigorodhatnak. Óriási felelősség hárul ilyen helyzetben a hitelminősítőkre, amelyek a modern pénzpiacok összes nagy válságának központjában ott voltak. | Környezeti hatásvizsgálat nélkül telepítenek újabb hóágyúkat Visegrádra | Nagy változások jönnek a pályán. | null | 1 | https://m.hvg.hu/360/202231_pilisi_parkerdo_meg_tobb_hoagyu | 2022-08-06 11:10:00 | true | null | null | HVG360 |
100 millió forintos hozzájárulással, Vital Media Alapítvány néven hozott létre egy civil szervezetet idén januárban az utóbbi időben Szijjártó Péter jachtoztatása miatt emlegetett Szíjj László, pontosabban egyik cége, az Andrssy-Rezidencia Kft. A szervezet feladata a női tartalmak előállításának támogatása – tudta meg a 24.hu. Az alapítvány nem állhat távol Mészáros Lőrinc felcsúti milliárdostól, Szíjj gyakori üzlettársától sem: székhelye jelenleg a herceghalmi Talentis Business Parkban van, amely a miniszterelnök barátjának tulajdona és számos Mészáros-érdekeltség székhelye is.
A háromfős kuratórium összetétele is beszédes:
A kuratórium elnöke Sisa András, Felcsút jegyzője.
Kuratóriumi tag Konczné Kondás Tünde, a nemrég – elhunyt édesapja helyett – országgyűlési képviselővé választott fideszes politikus, Koncz Zsófia édesanyja, egyben a Mészáros-féle Talentis Group Zrt. vezérigazgatója. Konczné a MET és Mészárosék közös energiacégénél, a Tigáz Zrt.-nél igazgatósági tag, és ugyancsak a vezető testület tagja Mészáros tőzsdei mamutcége, az Opus Global többségi tulajdonában lévő, állami milliárdokkal megtámogatott Wamsler SE-nél.
A másik kurátor Székely Szilárd, aki az egykori Echo TV gazdasági igazgatója volt, LinkedIn oldala szerint jelenleg a TV2 Média Csoport Zrt. pénzügyi vezetője. Székely a többek között a TV2 és a közmédia reklámidejét is értékesítő Atmédiát tulajdonló Visus Invest Kft. vezetője, korábban pedig a TV2 legnagyobb beszállítójaként ismert IKO ügyvezetője volt. (A TV2, Habony Árpád és az IKO összefonódásáról korábban itt írtunk.)
A műsorgyártási-pénzügyi szakember jelenléte, illetve TV2-s és IKO-s kapcsolódása azért is érdekes, mert a Vital Media Alapítvány feladata az alapító okirat szerint olyan audiovizuális médiaszolgáltatók és szolgáltatások támogatása, melyek
felvállaltan elsődlegesen célkitűzése, hogy a nőknek a családban, társadalomban, közösségépítésben betöltött sokszínű szerepét társadalmilag széles körben elismertté tegyék. A fentiek megvalósítása érdekében az alapítvány a klasszikus női értékeket, illetőleg a női személyiséget középpontba helyező, célzottan női közönség számára készült televíziós műsorok készítését, illetve vásárlását segíti elő, valamint kutatási és közösségszervező tevékenységet végez.
A dokumentum szerint a Vital Media Alapítvány céljának tekinti egyebek mellett az egészséges életmód és a tudatos táplálkozás társadalmi elfogadottságának elismertetését, és ennek érdekében támogatja az ezen témákat műsorra tűző médiaszolgáltatásokat.
Az alapítvány székhelye:
Családi összefogással
Magyarország negyedik leggazdagabb embereként számon tartott Szíjj László az alapítvány papírjaiban személyesen nem, csak cégével jelenik meg. Hogy a rengeteg Szíjj-érdekeltség közül miért éppen az Andrssy-Rezidencia Kft. az alapító, az nem derül ki az alapítvány dokumentumaiból. Ahogy az sem, honnan érkezett az alapítványhoz a százmilliós hozzájárulás, az ingatlankezelő cég ugyanis létrehozása óta egyetlen forint bevételt sem termelt, és a tavalyi évet csaknem félmillió forint veszteséggel zárta.
Az alapítvány székhelye kezdetben a Szíjj-birodalom tiszakécskei központjában, az Andrssy-Rezidencia Kft. címén volt, kurátornak pedig Dr. Polyák Józsefet, Tiszakécske fideszes alpolgármesterét, Szíjj egyik vejét jelölték ki. Az Opten szerint az alapító vállalkozásban 2019. december 4-ig a későbbi kurátor felesége, Polyák-Szíjj Zsuzsanna Cintia volt az ügyvezető, Szíjj László lányának távozásával azonban nem érheti az a vád az alapítványt, hogy kurátorát a saját neje jelölte ki erre a posztra. Az alapítvány tető alá hozása e nélkül is családi projekt volt, a szervezet bejegyzését ugyanis a Szíjj és Társa Ügyvédi Iroda intézte, amely Dr. Cziráné dr. Szíjj Berta Elvira, Szíjj László másik lányának irodája.
Májusban azonban egyre több Szíjj-kapcsolat tűnt el: Szíjj vejének helyét a felcsúti jegyző vette át, bejegyezték a két új kuratóriumi tagot, a székhely Tiszakécskéről a Mészáros-birodalom herceghalmi irodaházába került, a Szíjj és Társai Ügyvédi Iroda helyett pedig már az Opus Nyrt.-nek is dolgozó Nadray Ügyvédi Iroda, illetve a korábbi fideszes képviselőjelölt, dr. Nadray Katalin intézte a papírmunkát.
A Vital Media úgynevezett nyílt alapítvány, tehát ahhoz természetes személyek vagyon felajánlásával csatlakozhatnak, azonban így sem kaphatnak alapítói jogokat. Márpedig az alapítónak – jelen esetben Szíjj cégének – egyetlen alapvető joga van: ő nevezi ki a kuratórium tagjait, akik pedig a vagyon felhasználásáról, a támogatások odaítéléséről döntenek. Tehát Szíjj bár személyesen nincs benne az alapítványban, és alapítóként nincs ráhatása annak működésére, cége jelöli ki azokat, akik viszont a lényeges kérdésekben határoznak.
Hasonlóan nyílt alapítványként, egy nyaralóba bejegyezve hozták létre a Közép-Európai Sajtó és Média Alapítványt (KESMA), amelynek nagyon jól jött a nyitottság, hiszen kormányközeli üzletemberek több tízmilliárd forintnyi értékű vagyonelemeiket ajánlották fel a szervezetnek. A NER-hez sorolt médiumok között szép számmal akadnak női tartalmakat előállító csatornák, műsorok: ilyen a TV2 csoportba tartózó FEM3 vagy a jelenleg a Mészáros Lőrinctől válófélben lévő Mészárosné Kelemen Beatrix tulajdonában lévő Life Tv. A kormányközeli, közpénzes műsorgyártás mintapéldánya pedig a percenként átlagosan egymillió forintért készülő 5 perc angol TV.
Bár az alapítványt idén januárban bejegyezték, nincsen honlapja, és az sincs könnyű helyzetben, aki telefonon vagy emailben szeretne kommunikálni velük, mivel hivatalos irataik alapján ezt csak írásban lehet megtenni. Az alapítványt levélben, Szíjj Lászlót telefonon és a Duna Aszfalton keresztül is kerestük, választ nem kaptunk.
Illusztráció: Csóti Rebeka /24.hu | A NER új célpontja: a női tévéműsorok | Egy titokzatos, a kormány holdudvarából finanszírozott alapítvány nem mást tűzött ki célul, mint a klasszikus női értékeket középpontba helyező műsorok támogatását. A szálak a legmagasabb szintekig, Szíjj Lászlóig és Mészáros Lőrincig érnek. | null | 1 | https://24.hu/fn/gazdasag/2020/10/22/vital-media-alapitvany-szijj/ | 2020-10-22 12:22:00 | true | null | null | 24.hu |
A Tisza újraszabályozását jelentené, ha a kormány az évtizedes vízlépcső-ellenességet letörve megvalósítaná csendben előkészített terveit. Az aszály akkora gondot okoz, hogy lépni kell, csakhogy a tervezett beruházások hosszú távon tovább fokoznák az elsivatagosodást.
Annyi válsághelyzet van a világon egyszerre, hogy csak kapkodjuk a fejünket – érezhetjük ezt sokan a hírek olvasása, és persze írása közben is. A mostaninál nagyobb krízisek persze már voltak bőven, de az, hogy ennyire sok különböző válság legyen, amelyek egymással mégis összefüggnek, újdonság. Már meg is alkották a szót a helyzetre, amelyben élünk: polikrízis. | A kormány vízlépcsőkkel orvosolná az aszályt, de szakértők szerint ez több mint rossz ötlet | A Tisza újraszabályozását jelentené, ha a kormány az évtizedes vízlépcső-ellenességet letörve megvalósítaná csendben előkészített terveit. Az aszály akkora gondot okoz, hogy lépni kell, csakhogy a tervezett beruházások hosszú távon tovább fokoznák az elsivatagosodást. | null | 1 | https://m.hvg.hu/360/202231__aszalykar__vissza_alepcsokhoz__sivatagosodast_fokozo_tervek__szabadon_folyo_felelmek | 2022-08-05 06:30:00 | true | null | null | HVG360 |
Mészáros Lőrinc vállalkozásai rendre témát tudnak szolgáltatni, hiszen hatalmasra nőtt cégbirodalmában mindig történik valami. Hol egy új céget alapít, hol végelszámolás alá von egyet, hol összeolvaszt, hol pedig vásárol egyet. Most utóbbi történt: egy olyan társaságban lett egyedüli tulajdonos egyik érdekeltsége, mely fizikailag eddig is a közelében volt. Pontosabban a herceghalmi irodaház biztosította a cég székhelyét.
Esküvője előtt sem hanyagolta el cégbirodalmának építgetését Mészáros Lőrinc, hiszen a cégbírósági dokumentumok alapján szeptember 6-án egyik érdekeltsége révén adásvételi szerződést kötött üzlettársával, Szíjj Lászlóval, annak egyik cégének megvételére.
Ennek eredményeként hat nappal a lagzi után, szeptember 30-án a Talentis Group Zrt. egyedüli tulajdonosa lett az Andrssy-Rezidencia Kft.-nek.
Az ügylet lezárulta után rögtön lecserélte a cég ügyvezetőjét is, Tóth László helyére Konczné Kondás Tündét ültették, akinek már eddig is több Mészáros-érdekeltség vezetőségében van pozíciója.
A tranzakció elsőre furcsának tűnhet, mivel a 2015 októberében létrehozott, saját tulajdonú ingatlan adásvételével foglalkozó cég szinte semmit nem csinál az éves beszámolója alapján. Értékesítésből származó árbevétele egyetlen évben sem volt, minimális költség viszont felmerült, aminek végén rendre 400-500 ezer forint közötti veszteséget könyveltek el. Felvetődhet a gondolat, hogy valamilyen jelentősebb (ingatlan)vagyonnal rendelkezik a cég, de ez az elképzelés sem állha meg a helyét - egészen a tavalyi évig.
Az addig legfeljebb pár milliós tételeket tartalmazó mérlegben a befektetett pénzügyi eszközök soron feltűnt 100 millió forint. Ez pedig nem más, mint a Vital Media Alapítvány alapításának vagyoni betéte.
A Vital Media Alapítvány létezéséről 2020 elején már beszámolt a hazai sajtó. Az akkori cikkekből kiderült, hogy a szervezet fő feladata a női tartalmak előállításának támogatása. Az alapítvány kuratóriumi elnöke Sisa András, Felcsút jegyzője. Kuratóriumi tag Konczné Kondás Tünde, aki számos Mészáros-érdekeltségben vezető tisztséget tölt be, valamint Székely Szilárd, aki az egykori Echo TV gazdasági igazgatója volt.
Az alapítvány már tavaly megkezdte fő küldetésének végrehajtását. A hvg.hu számolt be arról, hogy a Szíjj László érdekeltségébe tartozó szervezet 820 millió forintos támogatást adott az üzlettárs, Mészáros Lőrinc volt felesége, Kelemen Beatrix tulajdonában lévő médiacégnek, a Media Vivantisnak. A cég a beszámolója szerint 1,5 milliárdos bevételt csinált tavaly, ebből 564 millió az alapítványtól érkező támogatás volt, a fennmaradó 256 millió forint pedig halasztott bevételként került elszámolásra, amely a "2021-es évben egy új cél megvalósítása érdekében kerül felhasználásra". | Esküvője előtt vett céget Mészáros Lőrinc: övé lett a volt feleségét támogató alapítvány | Esküvője előtt sem hanyagolta el cégbirodalmának építgetését Mészáros Lőrinc, hiszen a cégbírósági dokumentumok alapján szeptember 6-án egyik érdekeltsége révén adásvételi szerződést kötött üzlettársával, Szíjj Lászlóval, annak egyik cégének megvételére. Ennek eredményeként hat nappal a lagzi után, szeptember 30-án a Talentis Group Zrt. egyedüli tulajdonosa lett az Andrssy-Rezidencia Kft.-nek. Az ügylet lezárulta után rögtön lecserélte a cég ügyvezetőjét is, Tóth László helyére Konczné Kondás Tündét ültették, akinek már eddig is több Mészáros-érdekeltség vezetőségében van pozíciója. | null | 1 | https://mfor.hu/cikkek/vallalatok/eskuvoje-elott-vett-ceget-meszaros-lorinc-ove-lett-a-volt-feleseget-tamogato-alapitvany.html | 2021-10-12 12:34:00 | true | null | null | mfor.hu |
Akkora kudarc a Várbeli elektromos buszok használata, hogy a BKV dízelre cserélné őket
Fenntarthatatlanná vált a fenntarthatónak vélt járművek üzemeltetése, a rendbetétel árából három busz is kijönne. A cseréért azonban nem mindenki lelkesedik.
Nemrég Wiesbaden városa úgy döntött, hogy elektromos buszok helyett inkább dízeleket vásárolna, mert sokkal fenntarthatóbb a régebbi technológia, mint az új. Bár a német város nagyon elkötelezett volt az elektromobilitás terén, a megvásárolt Mercedes eCitaro buszok nagyon messze kerültek a nem is túl magas elvárosoktól. Ezért a városi közlekedési cég, az ESWE a következő években nem vásárol több elektromos buszt, visszatérnek inkább a dízel Mercedes Citaróhoz.
Budapestnek ennél is sokkal nagyobb problémát okoznak az elektromos buszai. Ugyanis a 2016-ban vásárolt, magyar gyártású, Modulo C68e típusú autóbuszok annyira megbízhatatlanok és rosszak, hogy az egyetlen észszerű megoldás az lenne, ha mindet selejtezné a BKV. De ne szaladjunk ennyire előre! Nézzük át előbb röviden, hogyan lett az egyetlen üzemeltetője a BKV ennek az elfuserált konstrukciónak.
Mészáros Csaba cége, az Evopro 2013-ban mutatta be a teljesen újszerű, kompozit karosszériás, modulokból felépülő, midi (7,5–11 méter közötti) járműcsaládját. Az új jármű kifejlesztésére 400 millió forintos EU-támogatást kaptak, majd később összesen újabb 1,2 milliárd forintnyi EU-s és állami támogatást zsebeltek be autóbuszok gyártására és fejlesztésére. A hazai buszos szakma már a legelső prototípus innovatívnak kikiáltott járművét is kétkedve fogadta, ami valójában olyan újdonságokat vonultatott fel, amelyek korábban a nagy járműgyártóknál is megbuktak. Ilyen volt többek között a kompozit karosszéria, ami drága és nem hasznosítható újra, vagy az első ajtó elé helyezett mellső tengely, ami megnöveli a busz fordulókörét, a sofőr pedig az ilyen kialakításnál nehezen vagy egyáltalán nem tudja az utazásra jogosító okmányokat ellenőrizni.
Mindeközben a kiváló politikai kapcsolatokat ápoló Mészáros Csaba megvásárolta az Ikarus egykori mátyásföldi, Újszász utcai buszgyártó üzemét és egy új céget is alapított MABI Bus Kft. néven. Az új cég az Újszász utcai telephelyen rendezte be a kompozit karosszériás Modulók buszgyártó üzemét. A cég vezetése több ezer kompozit karosszériás autóbusz eladásáról ábrándozott, főként Oroszországba, ahol egyébként a karosszéria moduljai is készültek. A 2014-es évben elkészültek a prototípus kompozit C típusjelű Modulók, hibrid, elektromos, gáz és troli hajtású prototípusai, különböző hosszúságokban.
Bár külföldi érdeklődő továbbra sem akadt a MABI kompozit buszaira, de a magyar kormány átcsoportosította az elektromosautó-töltők kihelyezésére kapott négymilliárd forintnyi EU-s támogatást és ezzel megteremtődött a lehetősége és a pénzügyi háttere annak, hogy a BKV kiírjon egy elektromosbusz-tendert a Budai Vár kiszolgálására. Ezzel tulajdonképpen a főváros ingyen juthatott hozzá 20 darab elektromos buszhoz.
A tendert természetesen Mészáros Csaba cége nyerte el és 2016 áprilisában meg is érkeztek Budapestre az új kompozit karosszériás elektromos Modulo C68e típusú midibuszok. Hamar kiderült azonban, hogy a papíron jól működő dolgok a valóságban nem szuperálnak olyan jól. Elsőként az jelentett gondot, hogy a C68-asnak túl nagy lett a tengelytávja és a szélessége, így pedig a jármű nem tud a direkt neki épített buszfordulóban megfordulni, ezért egy közel másfél kilométeres kerülőt kellett tennie, hogy visszafordulhasson a Vár felé. A technológia hiánya és a nem megfelelő minőségellenőrzés miatt több alkatrész is kirázódott a buszokból, a dugattyús kompresszor pedig olyan hangos lett, hogy a jármű mellett állva olyan érzése volt az embernek, mintha dízelmotor dolgozna benne. Az alultervezett és a MABI által átépített futóművek pedig szó szerint darabokra hullottak. A téli időszakban pedig, az olajkályhának köszönhetően, hatalmas füstöt eregetve cammogtak fel a Várba a Modulo C68-asok.
A kormány buszcsereprogramja fényévekre van attól, amiről eddig szó volt
A kormány elfogadta a nemzeti buszstratégiát. A korábban elhangzottakhoz képest nem háromezer buszt cserélnek környezetbarátra, nem három év alatt, és jórészt nem saját pénzből. És 2021-ig az se baj, ha az új busz dízelmotoros.
Az időközben Ikarus Egyedi Kft.-re átkeresztelt MABI Bus sorra kapta a megrendeléseit a hazai városoktól, rendelt többek között Nyíregyháza és Pécs is a C típuscsaládból, miközben a BKV-nak egyre több bosszúságot okozott ezeknek a járműveknek az üzemeltetése. A rengeteg hibát, ha lassan is, de próbálta a gyártó elhárítani, egészen 2018 tavaszáig, amikor is az Ikarus Egyedi a rengeteg megrendelés ellenére csődbe ment, majd megkezdték a cég felszámolását. A BKV-n kívül más megrendelők buszai nem készültek el, így egyedül a fővárosi cégnek jutott az átkozott típusból húsz darab.
Így a BKV elektromos buszai gyártói támogatás nélkül maradtak és mivel nem maradt más választásuk, az egyik, elektromos tűz miatt korábban félreállított, 2018 végén leselejtezett Modulóból szerelték ki a szükséges alkatrészeket. De a maradék 19 busszal továbbra is bajok voltak, az alkatrészek drágák és mivel nagyrészük egyedi és átalakított volt, így a piacról nem lehet azokat beszerezni, ezért a BKV megpróbálja házon belül megoldani ezen alkatrészek javítását, újragyártását. Mivel ez nem megy zökkenőmentesen, így újabb kettő C68-as Modulót kellett selejteznie a cégnek.
Értesüléseink szerint a BKV nemrég felmérte a buszok állapotát és arra jutottak, hogy egy-egy C68-as rendbetétele (ami magába foglalja az elöregedett akkupakkok cseréjét is) eléri 200 millió forintot, de az alapvető tervezési és technológia hiányosságokat még így sem tudnák orvosolni. Ez az összeg pontosan annyi, mint amennyiért a buszokat vásárolták 2016-ban. Ezért a főváros közlekedési cége most azt fontolgatja, hogy dízelre cserélné az alig hatéves elektromos buszflottáját, ugyanis fenntarthatatlan a járművek további üzemeltetése.
A lépés teljesen logikusnak tűnik, hiszen 200 millió forintból a nemrég tesztelt, dízel Otokar Vectio C LE típusból három darab is kitelne, legalábbis egy pár hónappal ezelőtti csehországi tendert alapul véve. Ez azt jelenti, hogy ebből a négymilliárd forintból a teljes midiflottáját lecserélhetné a BKV és évekig nem jelentene gondot ezen buszok üzemeltetése.
Úgy tudjuk azonban, hogy a főváros és a BKK hallani sem akar erről az ötletről, hiszen szerintük a füstokádó dízel nem való a Várba. Pedig a dízelek közül például egy új Euro VIe besorolású autóbusz károsanyag-kibocsátása szinte nulla. A városháza inkább azt javasolja a BKV-nak, hogy a C68-asokat új elektromos buszokra cserélje.
Ezzel két gond is van: az egyik az, hogy azzal még nem lesz megoldva a midibuszok problémája, ha 20 darabot lecserélünk (több mint negyven darab midibusza van a BKV-nak), mert az öreg és sok bosszúságot okozó midik továbbra is velünk maradnának. A másik gond pedig az, hogy jelenleg a fővárosnak nincs pénze olyan úri huncutságra, mint amilyenek az elektromos buszok. Amúgy ha a főváros valóban elektromos buszokat szeretne, akkor a trolihálózat fejlesztése kézenfekvőbb lenne, mint a midibuszok villamosítása, hiszen jól látható, hogy a Modulós kísérlet mivé vált.
Bárhogyan is dönt a hivatal, a BKV elektromos buszainak cseréje, esetleges felújítása és új akkupakkok beszerzése égető lenne, ugyanis ezek a buszok egyre kevesebb kilométert (jelenleg maximum 40–80) tudnak megtenni, az alkatrészeik pedig folyamatosan fogynak és hamarosan eljöhet az az idő, hogy vagy semmi, vagy pedig huszonéves, tényleg füstokádó buszok mennek fel a Várba.
2018. augusztus. 14. 13:26 Zelki Benjámin Vállalkozás
Jól cserben hagyta a BKV-t a csődbe ment magyar buszgyár
Komolyan kérdésessé vált, hogy egyáltalán ki tud-e adni elég midibuszt az érintett budapesti vonalakra a BKV, miután a csődbe menekülő gyártó felhagyott a kétéves, de rendszeresen elromló buszok karbantartásával.
2018. április. 20. 07:05 hvg.hu Vállalkozás
Sajátosan értelmezi a határidőt a 180 buszból 5-öt leszállító magyar gyártó
A BKV azt mondja: a le nem szállított járműveknél "a szerződésnek megfelelően fog eljárni a kötbérezéssel". | Akkora kudarc a Várbeli elektromos buszok használata, hogy a BKV dízelre cserélné őket | Fenntarthatatlanná vált a fenntarthatónak vélt járművek üzemeltetése, a rendbetétel árából három busz is kijönne. A cseréért azonban nem mindenki lelkesedik. | null | 1 | https://hvg.hu/kkv/20220803_modulo_busz_bkv_csere | 2022-08-03 11:40:00 | true | null | null | HVG |
Könnyen lehet, hogy Karsai Dániel már nem láthatja a változást, amit elindított, és úgy hal meg, hogy a repedés, amit a falon ütött, neki nem nyit utat. De ahogy őt elnémítja a betegség, úgy lesz hangosabb a beszéd a méltóságos halálról. Velünk marad.
Krausz Ferenc Nobel-díjas fizikussal több mint száz akadémiai köztestületi tag vitatkozik a tudományos kutatástámogatási rendszerről, az új pályázati rendszerről. Beszállt a bírálók közé az MTA főtitkára és az MTA több tudományos osztálya is. Miért a nagy felháborodás, miért nem kellene éppen itt egy európai példát követni? Erről ír Sarkadi Balázs orvos-biológus akadémikus, aki korábban mind hazai zsűrikben, mind az új pályázati rendszerben referenciaként megjelölt European Research Council (ERC) pályázatbíráló zsűrijében több évig dolgozott. Vélemény.
Szinte napra pontosan egy év telt el az Árpád hídi két halálos baleset között, mindkét esetben szabályosan közlekedők életébe került az, hogy valaki nem tartotta be a szabályokat. Közlekedési szakértőket kérdeztünk arról, hogyan lehetne megelőzni a hasonló eseteket.
A HVG 45. születésnapja alkalmából 4 részes videósorozatban mesélnek a lap alapítói és jelenlegi munkatársai kulisszatitkokról, politikusokról, botrányos címlapokról és letiltott plakátokról. A negyedik epizódban a lap alapító főszerkesztője Vince Mátyás, az ugyancsak alapító, később főszerkesztő-helyettes Kocsis Györgyi, a Magyarország rovat első embere Dobszay János és legfiatalabb, "belemenős" generációt képviselő Bábel Vilmos beszélgetnek Martini Noémivel.
Számos vegyi anyagot, köztük toxikus nehézfémeket találták a kutatók különböző tamponmárkák termékeinél. A vegyületek hangzása rossz, a jó hír viszont az, hogy a mennyiségük elenyésző. Az már sokkal aggasztóbb, miért csak most, évtizedekkel elterjedésük után vizsgálták a tamponok szennyezettségét. | Még szorosabbra fonódott a kapcsolat két hazai ingatlanmágnás között | A Tiborcz Istvánnal is üzletelő Szécsényi Bálint és Jellinek Dániel érdekeltségei között újabb találkozási pont létesült. | null | 1 | https://hvg.hu/360/202231_kantrum_property_ujabbtalalkozasi_pont | 2022-08-08 12:30:00 | true | null | null | HVG360 |
Piaci ár alatt jutottak önkormányzati földterülethez egy Somogy megyei polgármester gyerekei, ezért a megyei főügyészség kezdeményezte a vevők tulajdonjogának törlését.
A főügyészség közleményében azt írta, hogy egy Somogy megyei község képviselő-testülete 2020 októberében az önkormányzat tulajdonában lévő, korlátozottan forgalomképes 4,5 hektáros, jórészt erdővel borított, 20 millió forint értékű földterületet jelentősen a piaci ár alatt, 5,9 millió forintért értékesítette a polgármester gyerekeinek. Azt az ügyészség nem közölte, mely településről van szó.
A megállapodást ráadásul úgy kötötték meg, hogy – a nemzeti vagyongazdálkodásra vonatkozó szabályokat mellőzve – a korlátozottan forgalomképes törzsvagyont a képviselő-testület az eladást megelőzően nem minősítette át üzleti vagyonná, továbbá az értékarányossági követelményeket sem tartották be – tették hozzá.
Megjegyezték továbbá, hogy a szerződés a jogszabályi rendelkezések megsértésén túl a jó erkölcsbe is ütközik, mert a kirívóan alacsony vételár miatt a település 14 millió forint bevételtől esett el.
A Somogy Megyei Főügyészség Közjogi Szakága ezért indítványozta a vevők tulajdonjogának törlését és az eredeti ingatlan-nyilvántartási állapot helyreállítását, hogy a földterület tulajdonjoga visszakerüljön az önkormányzathoz.
A jogszabályokba ütköző adásvétel kapcsán hűtlen kezelés miatt büntetőeljárás is indult – áll a közleményben. | Piaci ár alatt vettek meg önkormányzati erdőterületet egy Somogy megyei polgármester gyerekei | Piaci ár alatt jutottak önkormányzati földterülethez egy Somogy megyei polgármester gyerekei, ezért a megyei főügyészség kezdeményezte a vevők tulajdonjogának törlését. | null | 1 | https://magyarnarancs.hu/kismagyarorszag/piaci-ar-alatt-vettek-meg-onkormanyzati-erdoteruletet-egy-somogy-megyei-polgarmester-gyerekei-251198 | 2022-08-05 00:00:00 | true | null | null | Magyar Narancs |
Siófok pedig nagyon szeretné visszakapni az egykori Sió és Hullám szálló épületét, amit az előző, még Fideszes többségű képviselő-testület adott ki nagy vehemenciával a főiskolának, és rögtön ki is nevezték a Fideszes alpolgármestert, Hamvas Pétert a kampusz igazgatójának.
Az eredetileg évi 90-100 hallgatóra méretezett intézmény a kezdetektől nem hozta a várt eredményeket. Az első, 2016/17-es tanévben 8 fő jelentkezett nappali tagozatra. Ezt még be lehetett tudni az indulás nehézségének, de a helyzet azóta sem javult. Olyannyira, hogy a most lezárult felvételi időszakban egyetlen meghirdetett siófoki képzés sem indul. Igaz, a jelentkezést sem volt átlagon felüli. Négy nappali szakra összesen heten jelentkeztek, de egyikük sem első helyen jelölte be az intézményt. Siófokon tehát a Gábor Dénes Főiskola (GDF) egyetlen képzést sem tudott elindítani, sem nappali, sem távoktatásos formában, alapképzésként és felsőfokú szakképzésként sem. Valószínűleg azért, mert nem jött össze szakonként legalább öt felvett hallgató.
A hallgatóhiány a főiskola siófoki működésének egész idejében fennált. Mint azt korábbi cikkünkben megírtuk, a GDF vezetése a képviselő-testülettől kérte, hogy „az épület keleti szárnyában található közüzemi főmérő órák kerüljenek átírásra a bérbeadó önkormányzat nevére, és a GDF vállalja az önkormányzat által kiszámlázott közüzemi díjak megfizetését”, mert a rezsi fizetése megterheli a GDF cash-flow-ját. Kérték továbbá, a bérleti díj fizetése alól öt évre mentesítést kapjanak, valamint hogy az önkormányzat közmunkás takarító, karbantartó személyt biztosítson számukra. Ezt a testület – amelyben a Fidesz a 2019-es választáson elvesztette többségét – elutasította, majd a főiskola képviselője szóban újra előterjesztette. Eredménytelenül.
A Gábor Dénes Főiskola épülete Siófokon
Hogy miből élt a GDF, ha nem volt hallgató? Nos, az egykori fideszes képviselő-testület lehetővé tette, hogy az oktatásra „még” nem használt helyiségeket bérbe adják. Ezután városszerte beszédtéma volt, hogy az oktatás csak ürügy, a valódi „biznisz” az ingatlankiadás. Ezt elégelte meg az önkormányzat idén januárban, amikor határozatban kezdeményezte a Gábor Dénes Főiskolával 2015. december 1. napján 9266 négyzetméter „kivett udvar, főiskolai oktatási épület, középiskolai kollégium” használatára kötött szerződés 2022. június 30. napjával közös megegyezéssel történő megszüntetését, ami jövő december végén járna le.
Eltelt június 30-a, de a főiskola még mindig az épületben van. Július 20-án sikerült egyeztetniük Lengyel Róbert polgármesterrel és munkatársaival. A megbeszélésről készült és lapunk birtokába került jegyzőkönyv szerint az intézmény kérte a polgármester azonnali állásfoglalását a tekintetben, hogy a fennálló bérleti jogviszonyt fenntartja-e a jelenlegi állapotban, vagyis a további együttműködés biztosítható-e, vagy a bérlemény tárgyát képező ingatlan visszavételét akarja. A polgármester a testületi döntésre hivatkozva közölte, hogy az ingatlant az önkormányzat vissza kívánja venni. A GDF erre azt reagálta, hogy az ingatlant visszaszolgáltatják, azonban legalább 2-3 hónap szükséges a visszaadásra, ugyanis egy albérlőnek az albérleti szerződése 2022. október 31. napjáig szól.
Követelték továbbá a bérlemény visszaadásával, azaz a bérleti szerződés megszűnésével felmerülő járulékos költséget, amelyet 14 millió forintban határoztak meg.
Szerintük ezt az önkormányzatnak kell megfizetnie. A főiskola tehát a szerződés közös megegyezéssel történő megszűntetésével járó általa meghatározott költségeket a városon szeretné behajtani.
A GDF határozott jogi álláspontja az volt, hogy a város a felsőoktatásról szóló jogszabály alapján a felsőoktatásról köteles gondoskodni. Lengyel Róbert kérte a bérlőket, foglalják írásba, konkrétan mit értenek a közös megegyezés alatti szerződés megszüntetésén, azaz milyen anyagi igényt támasztanak a várossal szemben. A polgármester kérte továbbá, a beadványban hivatkozzák be azt jogszabályhelyet is, melyre igényüket esetleg jogszerűen alapozzák.
A főiskola képviselői ekkor úgy nyilatkoztak, hogy az írásos beadványukat legkésőbb július 25-ig megküldik. Beadványában a GDF releváns jogszabályhelyet nem hivatkozott, ellenben nagy vonalakban vázolta, hogy legkorábban esetleg 2022. október 31-én tudnák visszaadni a bérleményt (szerintük korábbi időpont is lehetséges az ingatlanban lévő albérlők átvételével, a felmondásuk rendezésével). Ezt is csak akkor, ha a város három és fél évnyi bérleti díjat visszatérít nekik „a siófoki képzési helyszín megszűntetésével a GDF-en felmerülő többletköltség fedezete érdekében”.
A főiskola egyben 14 214 500 forint megfizetését is követeli Siófoktól, mégpedig „szerződésmegszüntetés egyszeri ellenértéke jogcímen”. Tájékoztatták az önkormányzatot, hogy az összeg kalkulálásánál a benn lévő hallgatók átirányításával kapcsolatos utazási költségtérítést, több mint 12 millió forint tandíjkedvezményt, a logisztika és az adminisztráció többletköltségeként 850 000 forintot, valamint az ingatlanhoz kötődő HR-változások költségeként 1 186 500 forintot vettek figyelembe. Követelik továbbá, hogy a város bocsásson rendelkezésükre legalább 10 fős számítógépes labort péntek délutáni és szombat délelőtti használatra ingyenesen 2023. januárban négy , illetve 2023. május-júniusban ugyancsak négy héten át. Ilyen kikötés az eredeti szerződésben nem volt és azért is érthetetlen, mert akkor már nem lenne szerződésük a várossal.
A GDF az önkormányzatnak írt levelében azt is írja: „A fentiek hiánytalan teljesülése esetén a Gábor Dénes Főiskola biztosítja, hogy a siófoki képzési helyen regisztrált hallgatók a képzésüket rendben befejezhetik, valamint saját fonásából fedezi a képzésnek a képzési díjakkal nem fedezett része finanszírozását, különös tekintettel a felmenő rendszerű megszüntetés miatti egyre fogyó hallgatószámból eredő méretgazdaságossági veszteségre. Egyben tájékoztatjuk, hogy Polgármester úr kérésének megfelelően, kiadáscsökkentő szándékkal a 2022/23-as tanévre a GDF már nem vett fel új hallgatót a siófoki képzéseire, annak érdekében, hogy a megszűntetés költségei tovább ne emelkedjenek az egyik fél esetében sem.”
Ahogy látható, kissé zavaros tehát a képlet. A GFD egyrészt elismeri, hogy nincs elég hallgató, másrészt azonban az épületet használnák még egy ideig. Kérdeztük a főiskola illetékeseit, miből adódik a siófoki kampusz bérleti szerződésének közös megegyezéssel való megszüntetése feltételeként kért 14 millió forintos „lelépési díj”. Az iránt is érdeklődtünk, hogy jelenleg hány nappali tagozatos GDF-hallgató tanul Siófokon, valamint szerintük miért nem indul szeptemberben egyetlen siófoki képzésük sem.
Két GDF-vezető címére is elküldtük kérdéseinket, de választ egyikről sem kaptunk.
A város egyébként anyagilag azzal járna a legjobban, ha az eredeti lejárattal, 2023. december 31-én szűnne meg a szerződés. Így a GDF vagy kifizet még egy év bérleti díjat (4 millió forintot), plusz áfát és rezsit. Ez idő alatt a város fel tudna készülni és nyilvános pályáztatot írhatna ki egy sokkal jobb konstrukciójú, a város érdekeinek megfelelő koncepció szerinti bérleti szerződés megkötése érdekében. A GDF természetesen, ha ettől a költségtől szabadulni szeretne, egyoldalúan is felmondhatja a szerződést. | Távozna Siófokról a Gábor Dénes Főiskola, de megkérné az árát a várostól | 14 millió forint „lelépési díjat” kér a Gábor Dénes Főiskola azért, hogy közös megegyezéssel szűnjön meg az önkormányzattal kötött bérleti szerződése. Az intézmény 2015 óta Siófok egyik legértékesebb, közel 10 ezer négyzetméteres vízparti ingatlanát bérli évi 4 millió forintért. | null | 1 | https://magyarnarancs.hu/kismagyarorszag/tavozna-siofokrol-a-gabor-denes-foiskola-de-megkerne-az-arat-a-varostol-251204 | 2022-08-05 00:00:00 | true | null | null | Magyar Narancs |
Tóth Csaba kerületi regnálása alatt a Zuglói Zrt. lett a XIV. kerület legfontosabb cége, az utóbbi években már 4,4 milliárdos költségvetéssel. Egyre több feladatot kebelezett be a Tóth bizalmasai által vezetett cég, a működését érő kritikák miatt viszont elrendelték az átvizsgálását. Pazarlást, vitatható szerződéseket és átláthatatlan működést találtak.
A Zuglói Városüzemeltetési Zrt. vált az utóbbi években a kerület legfontosabb cégévé. Egyre több feladatot olvasztott magába, ennek megfelelően 2017 és 2021 között 2,6 milliárdról 4,6 milliárdra nőtt a költségvetése. A cég vezetői pozícióit Tóth Csaba, a kerület MSZP-s parlamenti képviselőjének bizalmi emberei látták el: a vezérigazgató Baracskai Gábor volt, aki Hajdu Flórián gazdálkodásért felelős alpolgármester sógora. A felügyelőbizottság elnöke Felkai Tamás volt MSZP-s önkormányzati képviselő, tagja Varga Csaba és Spiesz András, akik mindketten Tóth Csaba országgyűlési asszisztensei voltak. Az fb-nek itt azért van külön jelentősége, mert a tulajdonos önkormányzat csak ezen keresztül tudná ellenőrizni valamennyire a céget (erre később még visszatérünk).
Amikor legutóbb novemberben részletesen foglalkoztunk Zuglóval, volt, aki úgy jellemezte a céget, hogy állam az államban, más egyszerűen csak ellenönkormányzatként hivatkozott a Zuglói Városgazdálkodási Közszolgáltató Zrt.-re, hiszen több vagyonkezelői feladat itt összpontosul.
A zrt. egyes munkatársai ráadásul Tóth Csaba mellett kampányoltak az előválasztás során, amit az MSZP-s politikus nem is tagadott. „Az, hogy a zuglóiak mivel töltik a szabadidejüket, az ő dolguk, mindenki azt csinál, amit akar. Az, hogy amúgy hol dolgozik, az részletkérdés ilyen tekintetben. Senkinek nincs megtiltva, hogy kampányoljon” – mondta akkor Tóth a Szabad Európának.
(Tóth Csaba idén kiesett a parlamentből, mert miután Hadházy Ákos olyan dokumentumokat mutatott be, amelyek arra utaltak, hogy Tóth egy alapítványba rejtett el értékes ingatlanokat, visszalépett az előválasztástól. Tóth azonban továbbra is tagja az MSZP országos elnökségének, április végén pedig a 444 olyan fotót közölt, amelyen Tóth Baracskai Gáborral, Hajdu alpolgármesterrel, valamint a kerületi parkolásért felelős Kovács-Csincsák Lászlóval tárgyal.)
Horváth Csaba, Zugló MSZP-s polgármestere januárban rendelte el a cég átvilágítását, ennek eredménye került most a Szabad Európa birtokába. (Év elején Horváthot korrupcióval gyanúsították meg, az ügyészség házkutatást is tartott a polgármesteri hivatalban és az MSZP-s politikus otthonában. Az ügyben befolyással üzérkedés bűntette miatt Tóth Csabát is meggyanúsították.)
Az átvilágítást egy független cég végezte, és annak ellenére korrektnek tűnik, hogy egy sor dolognak nem mentek utána (ezekre a későbbiekben még kitérünk), és a közbeszerzéseket is csak 2019-től vizsgálták, miközben az átvilágítás elvileg a 2014–2021 közötti időszakot tanulmányozta. Még így is számos visszás dologra mutat rá a dokumentum, amely eufemisztikusan úgy fogalmaz, hogy a Zuglói Zrt. „korlátozottan megfelelően működik”.
Túlzott vezetői hatalom
A Zuglói Zrt.-ben a legtöbb jogot személyesen a vezérigazgató gyakorolja, a tulajdonos önkormányzat csak a felügyelőbizottságon keresztül tudja ellenőrizni a cégnél folyó munkát, ami az átvilágítás szerint „sok esetben hátráltatja a hatékony működést”. A felügyelőbizottság jogkörei egyszerűen nincsenek rögzítve, holott a jog szerint csak véleményezhet ne és ellenőrizhetne, vagyis az önkormányzat alig szólhatna bele a milliárdos cég ügyeibe. A jelentés szerint az ideális az volna, ha a Zuglói Zrt. vezetése csak tízmillió (szolgáltatások esetén) és negyvenmillió (beruházás estén) dönthetne önállóan a költésekről.
Félmillió forint 0,4 közbeszerzésért
Az átvilágítás külön kiemeli a jogi ügyek kezelését. „Túlzónak találjuk a négyfős jogi csoportot és a hat ügyvédi irodával kötött állandó megbízást” – áll a jelentésben. Hat megbízásból kettő külön érdekes, és ezekre még ki sem tér a dokumentum. Az egyik ügyvédi iroda Békefi Lászlóé, aki Tóth Csaba, a kerület korábbi MSZP-s parlamenti képviselőjének bizalmasaként ismert. Békefi az egyik vezetője annak az alapítványnak, amely a Hadházy Ákos által bemutatott dokumentumok szerint valójában Tóth vagyonának elrejtését szolgálta. Emlékezetes, hogy Tóth Csaba ezen alapítvány ügyeinek nyilvánosságra kerülése után lépett vissza az előválasztási küzdelemtől. Békefi vezetője volt egy olyan MSZP-s alapítványnak is, amely olcsón eladott egy házat Tóth Csabának, aki igen jól járt a továbbértékesítésével.
Békefi ezen túl 2019-től a kerület átláthatósági biztosaként is működött, kevéssé látható eredménnyel. Amikor novemberben Rózsa András momentumos alpolgármesternél Békefi átláthatósági biztosként végzett munkájáról érdeklődtünk, a politikus azt mondta, a biztosnak évente egyszer kell beszámolót leadnia a munkájáról, de még nem látott ilyet Békefitől. Az átláthatósági biztosként háromszázezer forintért dolgozó Békefi ügyvédként havi kétszázezer forintot kap az Zuglói Zrt.-től.
A másik érdekes megbízás a Varga Dóra ügyvédi irodáé. Varga ugyanis nemcsak az önkormányzati hivatalnak, de a Zuglói Zrt.-nek is ad közbeszerzési tanácsokat havi ötszázezer forintért. „Fontos még megjegyeznünk, hogy annak ellenére hogy dr. Varga Dóra ügyvédi irodája 2014 óta állandó megbízási szerződéssel rendelkezik, az elmúlt három évben összesen 615 beszerzési eljárásból mindösszesen tizenöt volt közbeszerzési eljárás” – áll a Zuglói Zrt. átvilágításában. Átlagosan tehát havi 0,4 közbeszerzésért kapott félmillió forintot Varga ügyvédi irodája. Tavaly ráadásul több mint 35 millió forintot fizetett ki külső ügyvédi irodáknak a cég, míg 2020-ban alig több mint húszmilliót, azt azonban nem tudni, mi okozta a költségek ilyen mértékű növekedését.
Parlagon heverő lakások
Az átvilágítás több ponton is problémásnak találta a kerület ingatlangazdálkodását, amelyet a vagyonkezelő cég kezel. A legfőbb probléma itt az elhanyagoltság: az önkormányzati lakások húsz százaléka áll üresen, a nem lakáscélú ingatlanoknak pedig több mint a fele nincs kiadva. Ez pedig nemcsak jelentős bevételkiesést jelent, de pluszköltségeket is, hiszen az ingatlanok karbantartására így jóval többet kell költenie az önkormányzatnak. De az önkormányzat más miatt is rossz tulajdonos. A Zuglói Zrt. képviselői jellemzően nem élnek tulajdonosi jogaikkal, így „a lakóközösségi döntések jelentősen csúsznak vagy ellehetetlenülnek”. Összeférhetetlenségekre is bukkantak az átvilágításnál. Mivel a Zuglói Zrt. kezeli a társasházi támogatási programot a kerületben, így előfordulhat, hogy a cég olyan háznak ad támogatást, amelyben maga is tulajdonos.
Vitatott parkfenntartás, amin a jelentés szerint lehetne spórolni
A Szabad Európa is többször írt arról az igen furcsa szerződésről, amelyet Zugló kötött egy, a titkosszolgálatokhoz és a politikához kapcsolódó cégcsoporttal. Az átvilágítás csak annyit állapít meg, hogy a 2021 elején ismét megkötött szerződéshez képest négyszázmillió forintot lehetne spórolni a feladatok át- és kiszervezésével, a saját erőforrások és a külső vállalkozók hatékony kombinációjával. Ennél az összegnél is figyelemre méltóbb a konzorcium (Parkfenntartó-Kertészeti és Szolgáltató Kft., DeerGarden Kertészeti és Szolgáltató Kft., Szurdokvölgy Kft.), amelyről háromrészes cikksorozatot közölt a Szabad Európa (az első rész itt, a második itt, a harmadik pedig itt olvasható). Egy állandó tendernyertes kertészeti konzorciumot találtunk, amelyről kiderült, hogy valójában nem is egymástól független cégek alkotják, hanem maga egy cégháló. Mögöttük pedig egy olyan ember áll, aki emellett közös cégeket visz a fideszes exállamtitkár, volt titkosszolgálati tiszt Tasnádi Lászlóval és Molnár Zsolttal (pontosabban a feleségével), az MSZP többször fideszes kollaborációval vádolt vezetőjével is – őt Zámbó Zsoltnak hívják.
Harminc-negyven embert el lehetne küldeni
Az átvilágítás azt is megállapítja, hogy a Zuglói Zrt.-nél túl sokan dolgoznak. A jogi feladatok körül tömörülő ügyvédekről fentebb már írtunk, de a műszaki feladatok környékén is hasonló a helyzet. „Tekintettel arra, hogy a műszaki feladatok túlnyomó többsége kiszervezésre kerül, túlzónak tartjuk, hogy a közszolgáltató létszámának közel ötven százaléka ezen feladatokkal foglalkozik”, ami azért furcsa, mert a cég dolgozóinak mintegy kétharmada nem fizikai, hanem szellemi munkát végez. Az átvilágítási dokumentum azt is hozzáteszi: „nem látható át teljesen, hogy mely munkákat végzi saját létszámmal a közszolgáltató, és melyek kerülnek kiszervezésre”. Az itt és egyéb területeken javasolt átszervezéssel akár húsz-harminc százalékkal is csökkenthető lenne a Zuglói Zrt. alkalmazottainak száma, ami harminc-negyven fős leépítést jelentene a gyakorlatban.
Év eleje óta új felügyelőbizottsága van a cégnek, ahonnan kikerültek Tóth emberei, és a zuglói képviselő-testület végül májusban menesztette Baracskai Gábort is a Zuglói Zrt. éléről, helyére ideiglenesen Baranyai Zsoltot, a városüzemeltetési osztály vezetőjét nevezték ki. A posztra pályázatot írnak ki.
(Cikkünket a megjelenés után pontosítottuk két pontban: a parkfenntartásról szóló részből töröltük a "túlárazva" kifejezést, és rövidítettük a létszámgazdálkodásról szóló bekezdés tartalma alapján az oda tartozó alcímet is.) | Átláthatatlanul és pazarlón működik a zuglói vagyonkezelő egy átvizsgálás szerint | Tóth Csaba kerületi regnálása alatt a Zuglói Zrt. lett a XIV. kerület legfontosabb cége, az utóbbi években már 4,4 milliárdos költségvetéssel. Egyre több feladatot kebelezett be a Tóth bizalmasai által vezetett cég, a működését érő kritikák miatt viszont elrendelték az átvizsgálását. Pazarlást, vitatható szerződéseket és átláthatatlan működést találtak. | null | 1 | https://www.szabadeuropa.hu/a/zuglo-zrt-varosuzemeltetes-toth-csaba/31889587.html | 2022-06-10 15:51:00 | true | null | null | Szabad Európa |
Fiktív cégek is indultak MÁV-tendereken 2007 második fele és 2009 eleje között, az ügyben érintett a HM-botrányból megismert Zámbori Mihály és Fapál László is - mondta a kereszténydemokrata Spaller Endre pénteki budapesti sajtótájékoztatóján.
Az Országgyűlés MÁV-vizsgálóbizottságának KDNP-s tagja kifejtette: Zámbori Mihály és Fapál László egy MÁV leányvállalat, a MÁV ingatlankezelő vezetésében is érdekelt volt ezen idő alatt, előbbi igazgatóként, utóbbi jogi tanácsadóként; tevékenységük idején szabálytalanságok sora történt. Mint elmondta, a szabálytalanságok az ingatlankezeléssel foglalkozó Megaron Kft.-hez kötődnek, a MÁV belső vizsgálata szerint a cég mintegy 2 milliárd forint értékben nyert el úgy szerződéseket, hogy közben fiktív cégekkel versenyzett.
"Így szép nyerni" - fogalmazott Spaller Endre, aki elmondta, hogy a pályázók között volt például a Lívia és József Bt., ami a cégnyilvántartásban nem is szerepel. Beszédesnek nevezte az Ál-Sped kft. nevét is, ami ebben az időszakban nem létezett, de pályázott még olyan cég, amelyet már felszámoltak, felszámolási eljárás alatt állt, vagy felszámoló állt a cég élén. Több pályázó cég a Megaron korábbi székhelyére volt bejelentve - tette hozzá. Spaller Endre közlése szerint az említett időszakban ez mintegy 90-100 szerződést érinthet.
Az ügyben egy nyomozás már folyik, a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnál, de előbb vagy utóbb a rendőrségnek is nyomoznia kell véleménye szerint. A kormánypárti politikus azt mondta, minimum okirat-hamisítás vethető fel az ügyben, és szinte biztosra vehető, hogy feljelentés születik majd. A kormánypárti politikus szerint azt is meg kell vizsgálni, hogy Fapál László, aki havi 600 ezer forintért adott tanácsokat a MÁV ingatlankezelőnél, pontosan milyen munkát végzett. Úgy tudják, hogy ezen idő alatt dolgozott a Honvédelmi Minisztériumban és Zrínyi nyomdánál is - jegyezte meg, hozzátéve: "lehetséges, hogy nagyon jó munkát végzett, s így három munkakört is el tudott látni".
A KDNP-s képviselő a Megaron mellett figyelemre méltónak tartotta a Mega-Logistic Zrt. tevékenységét is, amely azt követően kezdett a MÁV ingatlankezelőnek dolgozni, hogy a volt honvédelmi vezetők átvették a cég irányítását. Három év alatt 1,3 milliárd forint + áfa értékű megbízást nyertek el közbeszerzéseken, majd miután távoztak a fent említett vezetők, ezek megszűntek. Spaller Endre közölte: ezen esetek áttekintését mindenképpen javasolni fogja a MÁV-vizsgálóbizottságnak. | KDNP: fiktív cégek is indultak korábbi MÁV-tendereken | Az Országgyűlés MÁV-vizsgálóbizottságának KDNP-s tagja kifejtette: Zámbori Mihály és Fapál László egy MÁV-leányvállalat vezetésében is érdekelt volt 2007 második fele és 2009 eleje között, és tevékenységük idején szabálytalanságok sora történt. | null | 1 | https://hvg.hu/itthon/20110304_kdnp_mav_fiktiv_cegek | 2011-03-04 16:28:00 | true | null | null | HVG |
Egy Somogy megyei község képviselő-testülete 2020 októberében jelentősen a piaci ár alatt értékesített egy önkormányzati tulajdonban lévő, jórészt erdővel borított 4,5 hektáros földterületet a polgármester gyerekeinek – áll a Somogy Megyei Főügyészség közleményében.
Az adásvételi szerződés alapján az új tulajdonosok 5,9 millió forintért jutottak hozzá az egyébként 20 millió forint értékű ingatlanhoz.
A megállapodást úgy kötötték meg, hogy a nemzeti vagyongazdálkodásra vonatkozó szabályokat mellőzve, a korlátozottan forgalomképes törzsvagyont a képviselőtestület az eladást megelőzően nem minősítette át üzleti vagyonná, továbbá az értékarányossági követelményeket sem tartották be.
A főügyészség kiemeli, hogy a szerződés a jogszabályi rendelkezések megsértésén túl a jóerkölcsbe is ütközik, mert a közjogi funkciót betöltő polgármester közeli hozzátartozói általi – kirívóan alacsony vételárú – földszerzéssel a település 14 millió forint bevételtől esett el.
Az ügyészség keresetében a vevők tulajdonjogának törlését és az érvénytelen bejegyzéssel érintett jogügylet előtti, eredeti ingatlan-nyilvántartási állapot helyreállítását indítványozta azért, hogy a földterület tulajdonjoga visszakerüljön az önkormányzathoz.
A jogszabályokba ütköző adásvétellel kapcsolatos hűtlen kezelés miatt büntetőeljárás is indult. | Áron alul adott el 4,5 hektárnyi erdőt egy Somogy megyei önkormányzat a polgármester gyerekeinek | Egy Somogy megyei község képviselő-testülete 2020 októberében jelentősen a piaci ár alatt értékesített egy önkormányzati tulajdonban lévő, jórészt erdővel borított 4,5 hektáros földterületet a polgármester gyerekeinek – áll a Somogy Megyei Főügyészség közleményében. | null | 1 | https://telex.hu/belfold/2022/08/05/somogy-megye-onkormanyzati-tulajdon-fold-erdo-eladas-polgarmester-gyereke | 2022-08-05 10:38:00 | true | null | null | Telex |
Valamennyi esküt tett országgyűlési képviselő, nemzetiség képviselő és nemzetiségi szószóló eleget tett vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségének a pénteki határidőig – közölte pénteken az Országgyűlés mentelmi bizottságának elnöke, Hargitai János.
Azért kellett ebben a szokatlan időpontban nyilatkozatot tenniük, mert júliusban a kétharmados többség megváltoztatta a képviselői vagyonnyilatkozatok bevallásának rendszerét. És az új nyilatkozatot első ízben augusztus 5-ig kellett benyújtani.
A júliusban módosított országgyűlési törvény legfontosabb pontja az volt, hogy a jövőben a magyar országgyűlési képviselőknek is az Európai Parlament szabályai szerint kell nyilatkozniuk a vagyoni helyzetükről.
Eszerint a képviselőknek be kell számolniuk a megbízatásukat megelőző három évben végzett tevékenységükről, valamint azokról a tevékenységekről is, amelyekből adóköteles jövedelem származik, , továbbá az olyan gazdasági társaságokban meglévő érdekeltségeikről, amelyek szerintük befolyást gyakorolhatnak a közpolitikával kapcsolatos kérdésekre.
Az EP-hez közelítő megoldás ugyanakkor látványos visszalépés az átláthatóság területén: nem kell ugyanis beírniuk az ingatlanjaikat, autóikat és egyéb ingóságaikat, mint ahogy a megtakarításaikról, hiteleikről, tartozásaikról sem kell nyilatkozniuk.
Az új vagyonnyilatkozatok ennek megfelelően alig tartalmaznak információkat a képviselők vagyonáról (más kérdés, hogy az eddig beírtak valóságtartalmát nem lehetett ellenőrizni, és az esetleges hiányos kitöltésnek nem volt semmilyen jogi szankciója).
Orbán Viktor miniszterelnök vagyonnyilatkozatából annyi derül ki, hogy díjazás nélkül látta el a pártelnöki feladatait az elmúlt három évben. Az ingatlanjairól, megtakarításairól nem kell más semmilyen nyilatkozatot tennie.
Rogán Antal annyit írt a nyilatkozatába, hogy a Mobilsign Kft-től 22 millió forint bevétele volt a találmánya hasznosítási díjából.
Lázár János földvásárlásairól sem tudhatunk meg így többet. A miniszter annyit írt bele a nyilatkozatba, hogy földbérleti díjból, földbérleti díjelőlegből, bérleti díjból, ingatlan bérbeadásából, földalapú támogatásból havi bruttó 1-5 millió közötti összeget vesz fel. Szerepel emellett több céges érdekeltsége is, és hogy ezekből nem származik jövedelme.
Szijjártó Péterről sem fogjuk így megtudni, hogy visszafizeti-e valaha a szüleitől kapott kölcsönt. A nyilatkozatból annyit tudunk meg, hogy a széchenyi István Egyetemért Alapítvány kuratóriumi tagjaként június 1-től havi bruttó 1-5 millió forint jövedelme származik.
Semjén Zsolt vagyonnyilatkozatából csak annyi derül ki, hogy milyen szervezetekben van tagsága, és hogy díjazást nem vesz fel ezekért a tisztségekért (KDNP-elnökként, az Országos Magyar Vadászati Védegylet vagy az Országos Magyar Vadászkamara tagjaként).
Az ellenzéki vezetők vagyonát szintén a homály fogja fedni a jövőben.
Gyurcsány Ferenc DK-elnök annyit írt be, hogy az Altus Portfólió Kft-ből 2019-ben még havi 19 millió forint jövedelme származott, 2020-ban és 2021-ben ez csökkent, tavaly már csak bruttó 500 ezer-1 millió forint között van bevétele innen.
Az LMP-s Ungár Péterről annyit tudunk meg, hogy bizalmi vagyonkezelői szerződésből havi 11 millió forint jövedelme van.
A házépítésével támadott párbeszédes Tordai Bence nyilatkozatából annyit tudunk meg, hogy Párbeszéd-elnökségi tagként Kövér László büntetése idején havi 200 ezer forintnál kisebb összeget vett fel.
A jobbikos Jakab Péter volt elnök nyilatkozata teljesen üres, csak annyi derül ki, hogy a képviselői megbízatásából van jövedelme.
Tehát ha átnézzük a nyilatkozatokat, látszik, hogy Orbán Viktor és más képviselők vagyonáról annyit sem tudhatunk, mint eddig.
A K-Monitor korrupciófigyelő szervezet blogja úgy fogalmazott erről, hogy „olyan, mint egy nyári ruha mellénye: rövid és céltalan”, és az új rendszer elvesztette az értelmét. A K-Monitor szerint a hivatkozott szabályozás az Európai Parlamentben is problémás, „itthon azonban még azok a minimális többletgaranciák sem kapcsolódnak hozzá, amelyek a képviselőket megkörnyékező lobbistákkal való kapcsolatokat tennék átláthatóbbá.”
És az új szabályozás szerint a képviselők hozzátartozóinak már nem kell vagyonnyilatkozatot tenniük (eddig sem voltak ezek nyilvánosak, de a mentelmi bizottság adott esetben megismerhette). Abban pedig továbbra sem lesz változás, hogy a vagyonnyilatkozatok hibás kitöltését lényegében nem fogják büntetni. | Orbán és más képviselők vagyonáról annyit sem tudhatunk, mint eddig | Valamennyi esküt tett országgyűlési képviselő, nemzetiség képviselő és nemzetiségi szószóló eleget tett vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségének a pénteki határidőig – közölte pénteken az Országgyűlés mentelmi bizottságának elnöke, Hargitai János. | null | 1 | https://telex.hu/belfold/2022/08/06/kijottek-a-parlamenti-kepviselok-uj-vagyonnyilatkoztai-keves-informacio-vagyonrol | 2022-08-06 10:53:00 | true | null | null | Telex |
Magyarország fontos szereplője a kutyaszaporítás és illegális kutyakereskedelem nemzetközi hálózatának, külföldön hazánkat kutyagyártó nagyhatalomként ismerik.
Az exportra szánt, kegyetlen körülmények között szaporított kutyákkal való kereskedelemben kulcsszerepe van az állatorvosok által kiállított útlevélnek.
Az üres útleveleket az állatorvosok csak a Magyar Állatorvosi Kamarától szerezhetik be, ezért megkérdeztük a kamarát, mekkora költséget, és mennyi bevételt jelentett számukra az elmúlt években az üres útlevelek kiadása. Ezt eredetileg üzleti titokra hivatkozva nem árulták el.
Miután közérdekűadat-igénylést nyújtottunk be, végül megkaptuk az elmúlt évek számait, és kiderült, hogy a kamara nyereségesen működő cégének az útlevél-értékesítés a fő bevételi forrása.
Az is kiderült, hogy a szakmai szervezet az adatrögzítési, adatbejelentési, nyilvántartási kötelezettségeket figyeli ugyan, de az útlevelek kiállítási körülményeit nem ellenőrzik.
Magyarország, a kutyagyártó nagyhatalom címmel június végén mutattuk be Szilli Tamás kollégánk dokumentumfilmjét a magyarországi kutyaszaporítás brutális állatkínzással és korrupcióval terhelt világáról. Ahogy a filmből kiderült, az exportra szánt, szaporított kutyákkal való kereskedelemben kulcsszerepük van az állatorvosok által kiállított útleveleknek, amelyek nélkül nem utazhatnának külföldre az állatok.
A Telex dokumentumfilmjében dr. Kárpáti Dalma állatorvos és dr. Kajó Cecília jogász is arról beszélt, hogy Magyarországon vannak olyan állatorvosok, akik benne vannak az állatkínzó biznisz lepapírozásában: ők fiktív születési dátummal, anélkül állítanak ki útleveleket, hogy látták volna az adott állatokat. Így tudják a kereskedők kivinni az országból azokat a kiskutyákat is, akik a hatályos törvények szerint még nem is elég idősek az utazáshoz.
„Minél kisebb és cukibb, annál könnyebben elviszik a petshopokból”
– ezzel magyarázta filmünkben dr. Markus Gabriella állatorvos, hogy a szaporított kutyákkal kereskedők miért nem várják meg azt, amíg az állatok elérik a 15 hetes kort, ami után legális lehetne a kivitelük. A szakember arra is felhívta a figyelmet, hogy ez a gyakorlat nem csupán az állat ellen merénylet, de magán- és közokirat-hamisításnak minősül.
A Telex magyarországi kutyaszaporításról készült dokumentumfilmjét itt lehet megtekinteni:
Nyereséges üzlet
Az üres útleveleket hazánkban csak a Magyar Állatorvosi Kamarától (Máok) rendelhetik meg azok az érvényes kamarai tagsággal bíró állatorvosok, akik a törvényi feltételeknek megfelelő állategészségügyi szolgáltatásokat nyújtanak, és vállalják, hogy az állatútleveleket szigorú számadású nyomtatványként nyilvántartják, illetve az előírt adatokat rendszeresen rögzítik a kamara nyilvántartásában.
A kutyaszaporításról szóló dokumentumfilmünk premierje után megkerestük a kamarát, hogy megtudjuk, mekkora nyereségük van az útlevélkiadásból, illetve mennyire követik nyomon, hogy az állatorvosok szabályszerűen használják-e fel az útleveleket. Az útlevélkiadásból származó adatokról eredetileg üzleti titokra hivatkozva nem adtak információt, annak ellenére, hogy köztestületként működnek, és nincs konkurenciájuk az útlevelek kiadásában. Ezért közérdekűadat-igényléssel fordultunk a Máokhoz, amely közölte, hogy nem konkrétan a kamara, hanem a kamara által alapított, és a kamara kizárólagos tulajdonában lévő gazdasági társaság (ez a MÁOK Kft.) kezeli az útlevelek kiadását, de így is megosztották velünk az elmúlt két évre, illetve 2022 első felére vonatkozó közérdekű adatokat.
Ezekből az látszik, hogy az állatorvosi kamara tulajdonában lévő, évről évre nyereséges MÁOK Kft. legfőbb bevételi forrásának számítottak az elmúlt években az üres kisállatútlevelek, amelyeket a 2020 óta 400 és 600 forint közötti nettó áron szereztek be és 2100–2400 forint közötti nettó áron bocsátották az állatorvosok rendelkezésére.
A MÁOK Kft. 2020-ban 2126 forintos nettó áron összesen 108 959 kitöltetlen útlevelet értékesített állatorvosoknak, 2021-ben pedig 2205 forintos nettó áron összesen 109 578 üres útlevelet adott el. Így a céghez két éve nettó 231 millió, tavaly pedig nettó 241 millió forint folyt be.
Ha ezeket a számokat a cég nyilvánosan is elérhető eredményéhez viszonyítjuk, akkor az látszik, hogy
2020-ban (amikor 84 millió forint feletti nyeresége volt a MÁOK Kft.-nek) a nettó árbevétel 70 százaléka származott az üres útlevelekből;
2021-ben pedig (amikor 88 millió forint feletti nyereséggel zárták az évet) a nettó árbevétel 72 százalékát tette ki az útlevelek értékesítése.
2022 első felében (június 30-ig) 53 276 kitöltetlen útlevelet adott el állatorvosoknak a kamara tulajdonában lévő MÁOK Kft., ezek nettó ára idén január elseje óta 2370 forint. A kamara azt is közölte, hogy az egységes európai kisállatútlevél kiállítására jogosult, praktizáló, magyarországi állatorvosok létszáma június végén 2808 fő volt.
Az adminisztráció ellenőrzése benne van az árban
A Magyar Állatorvosi Kamara a Telex adatigénylésére adott válaszában azt hangsúlyozta, hogy „az ebútlevél-előállítás, -terjesztés, -nyilvántartás összetett feladat”, és ennek nem csak az üres okmányok előállítása a része, idetartoznak az ahhoz kapcsolódó szolgáltatások (az adminisztráció, a nyilvántartások vezetése és ezek ellenőrzése) is. Az állatorvosoknak eladott, kitöltetlen kisállatútlevelek árába van beépítve a kamara szerint egy nettó 1200 forintos regisztrációs díj is, ami az útlevéllel ellátott állat adatainak élethossziglan történő számítógépes rendszerben tartási díja is.
Ahogy arról már a korábbi cikkünkben is beszámoltunk, ami az állatorvosok útlevélkiadási gyakorlatának ellenőrzését illeti, az állatorvosi kamara az adatrögzítési, adatbejelentési, vagy nyilvántartási kötelezettségeket figyeli,
az útlevelek kiállítási körülményeit azonban nem ellenőrzik.
Így fennakadhat a Máoknál az az állatorvos, aki nem adminisztrálja jól az általa kiállított okmányokat, de aki valós vizsgálatok nélkül, hiánytalan papírmunkával és fiktív születési dátummal tölti ki az útlevelet, azt a kamara valószínűleg nem fogja kiszűrni. Azok az állatorvosok, akik az útlevelek adatrögzítésekor hibáznak, leginkább arra számíthatnak, hogy a kamara addig nem ad új üres útlevelet nekik, amíg maradéktalanul nem teljesítik a korábbi adatszolgáltatási kötelezettségeiket. | Nem keres rosszul az állatorvosi kamara cége a kisállatútleveleken | Magyarország fontos szereplője a kutyaszaporítás és illegális kutyakereskedelem nemzetközi hálózatának, külföldön hazánkat kutyagyártó nagyhatalomként ismerik.
Az exportra szánt, kegyetlen körülmények között szaporított kutyákkal való kereskedelemben kulcsszerepe van az állatorvosok által kiállított útlevélnek.
Az üres útleveleket az állatorvosok csak a Magyar Állatorvosi Kamarától szerezhetik be, ezért megkérdeztük a kamarát, mekkora költséget, és mennyi bevételt jelentett számukra az elmúlt években az üres útlevelek kiadása. Ezt eredetileg üzleti titokra hivatkozva nem árulták el.
Miután közérdekűadat-igénylést nyújtottunk be, végül megkaptuk az elmúlt évek számait, és kiderült, hogy a kamara nyereségesen működő cégének az útlevél-értékesítés a fő bevételi forrása.
Az is kiderült, hogy a szakmai szervezet az adatrögzítési, adatbejelentési, nyilvántartási kötelezettségeket figyeli ugyan, de az útlevelek kiállítási körülményeit nem ellenőrzik. | null | 1 | https://telex.hu/gazdasag/2022/08/06/kutyaszaporitas-magyarorszag-utlevelek-allatorvosi-kamara-nyereseg | 2022-08-06 11:00:00 | true | null | null | Telex |
A kormány egy változtatással lényegében kiüresítette a nyilvános vagyonnyilatkozatok rendszerét, noha eddig is következmények nélkül füllenthettek benne a magyar politikusok. A vagyonnyilatkozat egyébként máshol a korrupció elleni hatékony eszköz. Szokatlan az enyhítés időzítése, hiszen közben épp a korrupció elleni hatékonyabb fellépésért cserébe juthatna hozzá az ország az EU-s támogatásokhoz.
Ez a cikk a nyilvános vagyonnyilatkozatokról szól, amelyek a fejlett országokban lényeges korrupció elleni eszközként működnek.
Magyarországon eddig is nagyon gyenge, a céljára teljességgel használhatatlan színvonalon működött az állami döntéshozók vagyonnyilatkozati rendszere.
A mostani enyhítési hullám után viszont már az sem egyértelmű, hogy az új vagyonnyilatkozat mitől lesz lényegesebb papír, mint bármelyik poháralátét.
A korrupció elleni védekezés további gyengítése az időzítés miatt is különleges, hiszen az EU épp az ellenkezőjét várná el a támogatások folyósításáért.
Az elmúlt években a Fidesz-kormányok kifejezetten sokat tettek azért, hogy a politikusok tényleges vagyona és eredete minél kevésbé legyen megismerhető a választók számára.
A számos lépés közül a legerősebb talán a szigorúan titkos tulajdonosú magántőkealapok rendszerének 2014-es bevezetése volt, hiszen ezekkel például nincs is már szükség egzotikus offshore-cégek mögé bújtatni az eltitkolni szánt vagyon tényleges tulajdonosait.
A „legális pénzmosásként” elhíresült Stabilitási Megtakarítási Számla is idetartozhat, amely a vagyon eredetét segít örökre eltakarni.
A témától kicsit sem független, hogy lényegében ellehetetlenítették a NAV számára a vagyonosodási vizsgálatokat. Egyébként nem sokkal azután, hogy 2015-ben ellenzékiek ilyen vagyonosodási vizsgálatot kértek Habony Árpád és Szijjártó Péter ellen, előbbi akkoriban szaporodó médiabefektetései, utóbbi luxusingatlan-vásárlása után.
De olyanokra is lehet gondolni, mint amikor az ingatlanokról készült drónfelvételek készítését tették törvénytelenné 2021-től, nem sokkal azután, hogy a Mészáros Lőrinc bicskei birtokánál parkoló páncélozott járművekről készült többek között felvétel.
Ebbe a sorba illeszkedik az
eleve kirívóan gyenge vagyonnyilatkozati rendszer legfrissebb átírása is,
ahol egyebek mellett már például a vagyonukat sem kell teljesen bevallaniuk az érintetteknek.
Hasznos intézmény lehet
Lényegében minden olyan embernél hasznos valamilyen időközönkénti vagyonnyilatkozat, aki más pénzéről dönt, hiszen olyankor lehet leginkább korrumpálódni. Ideértve például azt is, ha valaki döntéshozó egy iparágban, egyik közeli rokona pedig ugyanott érdemi szereplő, akkor félő, hogy végül a rokon irányába fog lejteni a szabályozás.
Mindez értelemszerűen elsősorban az állami tisztségviselőknél merül fel, de mondjuk a Mol is biztosan elvárja a vezetőitől, hogy ne a versenytárs OMV részvényeiben tartsák a megtakarításaikat a lehetséges érdekellentétek miatt.
Ki elől fontos titkolni a legális vagyont?
Mellesleg az állam jellemzően amúgy is ismerheti a legális vagyonunk döntő részét, vagy ha célzottan kíváncsi rá az adóhivatal, a legtöbb országban könnyedén rá is kérdezhet. Sőt több északi országban az állampolgárok éves adóbevallása is teljesen nyilvános adat. Ami arra utalhat, hogy általában a jövedelmek, vagyonok nyilvánosságának nincs igazi költsége az érintettek számára, viszont segítheti az állampolgárok tájékozódását és a gazdaság fehéredését.
Az időszakos vagyonbevallás a korrupciós kockázatok csökkentése mellett sok esetben a döntéshozók hitelességének ellenőrzésére is alkalmas eszköz. Egy egyszerű példával élve: ha egy kifelé hangos környezetvédő politikus két magánrepülőt tart a felesége nevén, az fontos információ a választóknak.
Magyarországon szinte teljesen használhatatlan volt
Az eddigi magyar képviselői vagyonnyilatkozati rendszer a fenti céloknak eddig sem tudott megfelelni, leegyszerűsítve két fő probléma miatt:
Alapjáraton senki nem ellenőrizte hivatalból a vagyonnyilatkozatok valóságtartalmát.
Ha néha mégis kiderült, hogy súlyosan hiányos vagy hamis egy-egy vagyonnyilatkozat, akkor sem lett semmilyen érdemi következménye. A gyakorlatban az érintett legfeljebb átírta a kifogásolt részeket.
Az olvasóra bíznánk annak eldöntését, mennyi értelme van olyan hivatalos papírokat kitöltögetni, amelyeknek tartalma nem biztos, hogy igaz, de ha biztosan nem igaz, akkor se jár érte büntetés.
Egy híres kivétel: az MSZP-s Simon Gábort őrizetbe vették
Nem lehet azt sem mondani, hogy soha ne történt volna érdemi lépés hibás vagyonnyilatkozat miatt. A 2014-es választások előtt a Magyar Nemzet különleges információkhoz jutott, az MSZP-s Simon Gábor bankszámlaadataihoz. Majd igaznak is bizonyult többek között az, hogy a párt elnökhelyettese öt évvel azelőtt több száz millió forintot tett egy ausztriai bankszámlára, amit sosem írt bele a vagyonnyilatkozataiba. Simont hamar őrizetbe vették, büntetőügye viszont azóta lassan halad, máig zajlik.
Az újságírók, civilek ettől még próbálgatták nyilvános adatokból valahogy ellenőrizni ezeket a nyilatkozatokat, de hatósági eszközök nélkül erőfeszítéseik rendre kudarcra voltak ítélve. Ha az érintett minimálisan odafigyelt a vagyona eltitkolására, nem sok esélye maradt a nyilvánosságnak megtudni a valóságot.
Évek óta nyíltan „színjátéknak”, „abszurd rituálénak” írták le a lapok az egész folyamatot, amely a képviselőknek legfeljebb az átláthatóság látszatát kölcsönözte.
Már emlékszem, honnan volt a pénz
Amikor az érdeklődők mégis kiderítettek egy-egy extrém aránytalanságot, az érintett gyakran hallgatott egy-két napig, majd végül eszébe jutott egy vagy több magyarázat a vagyon forrására. Néha emellett fel is jelentették az érdeklődőt.
Emlékezetes magyarázat volt például 2014-ben, amikor Mészáros Lőrinc elfelejtette, hogy év közben kivett egymilliárd forintot a cégeiből, és abból élt.
Még nagyobb port vert fel Rogán Antal lakásának pár nap alatti ismétlődő növekedése ugyanebben az évben. Kicsit később Rogán Antal feltalált egy jól jövedelmező informatikai szabadalmat.
Onnan van pénz, hogy nyert a lottón hatszor
Több magyar politikus is nyert érdemi összeget lottón, de legszerencsésebb a kompolti polgármester lehetett. Balázs Zoltán tavaly a vagyongyarapodását ugyanis javarészt azzal magyarázta, hogy rövidebb időszak alatt hatszor is nyert különböző lottókon.
Szijjártó Péteréknél szintén 2014-ben nem volt egyértelmű, honnan tellett nekik 167 milliós új házra. De aztán elmondta, hogy segítők és a szülők adtak kölcsön a külügyminiszternek, ő csak nyolcvanmilliót tett bele az új házba a megtakarításaiból. Hamarosan aztán még jobban emlékezett, aszerint igazából csak 68 milliót fizetett ő a házba.
A DK-s Varju Lászlónál 2016-ban azután derült ki, hogy kicsit több vagyonos cége volt, mint amit korábban bevallott, miután Lamperth Mónika korábbi szocialista belügyminiszter ilyesmivel viccelődött egy nyilvános kommentjében.
Vagy frissebb példával idén is bepillantást lehetett nyerni Orbán Viktor kiszolgáltatott anyagi helyzetébe. A miniszterelnök egyelőre nem igazán tudott félretenni nyugdíjas éveire, leszámítva a korábban is meglévő másfél ingatlanát.
Legyen önkéntes, rendszertelen, sokkal kevesebb emberre vonatkozó
A korábbi rendszerben számos szereplő volt kötelezett éves vagyonnyilatkozatra, az országgyűlési képviselőknél maradva az ő formanyomtatványuk például egy 18 oldalas dokumentum volt.
Emellett a velük egy háztartásban élők is kötelezettek voltak, igaz, az ő bevallásuk sosem vált nyilvánossá. Az is lényeges feltétel volt, hogy elvileg teljes körű volt, minden vonatkozó érdemi vagyonelemet pontosan fel kellett volna tüntetni.
Az idén behozott, hatoldalas új verzió eleve csak a kormánytagokra, képviselőkre és az alkotmányos intézmények vezetőire vonatkozik. Azaz a polgármestereknek, önkormányzati képviselőknek vagy más állami tisztségviselőknek továbbra is a régit kell használniuk.
Az új rendszernél erős különbségek lesznek, hogy:
Nem kötelező évente nyilatkozni, elég ciklusonként egyszer, aztán akkor, amikor a képviselő indokoltnak gondolja.
Nem kell a teljes vagyont bemutatni, elég a megelőző három évben végzett foglakozásai után sávosan bejelölni egy-egy jövedelemsávot. Azaz nem feltétlenül kell már bevallani például az ingatlanvagyont vagy a céges tulajdonrészt sem. Utóbbinál a képviselőre van bízva, hogy indokoltnak érzi-e beírni a cégeit, befolyással lehetnek-e a döntéseire.
A rokonok kikerültek, nem kell már titkos vagyonnyilatkozatot sem tenniük.
Alkalmi jövedelmeikről csak akkor kell bármit nyilatkozniuk, ha azok évi kétmillió forintnál magasabbak.
A tartozásaikat is csak akkor kell beírniuk, ha indokoltnak érzik.
A régi rendszerből viszont megtartották, hogy továbbra sem lesz szükség független, alapos és rendszeres ellenőrzésre, illetve beépített valódi szankciókra sem, ha esetleg valaki még az új szisztémában is rosszul emlékezne releváns információkra.
Az EU közben épp a korrupciós kockázatok markáns csökkentését kérné
Az átalakítás időzítése azért is furcsa, mert az uniós jogállamisági jelentésben külön kiemelték a magyar vagyonnyilatkozati rendszer kitartó gyengeségét.
Külön említve például a magyarországi nyilatkozatok rendszeres és tényleges ellenőrzésének hiányát. Egy ilyen irányú reformmal egyébként a hazai és uniós korrupcióellenes szervezetek régi elvárását is teljesítenék, hogy az ellenőrzött, releváns információk szerepeljenek ezekben a nyilatkozatokban, ne többé-kevésbé önkéntesen bedobott adatok, amelyeket az érintettek láttatni szeretnének.
Ennek ellenére visszatérően előkerül az uniós kritikáknál, hogy a magyar állam általában nem épít ki a korrupció megnehezítése érdekében független ellenőrző mechanizmusokat, és egyébként tavaly is kiemelték: „aggasztó, hogy milyen gyengén ellenőrzik Magyarországon a vagyonbevallásokat”.
A mostani átalakítás viszont egyértelműen az eleve gyenge hazai szabályok további puhítását jelenti, ami az EU által kért antikorrupciós irány szöges ellentéte.
Ezt valószínűleg az előterjesztő fideszes képviselők is pontosan így látták. A törvénymódosítás indoklásánál ugyanis szokatlanabb módon fel sem merült, hogy mi az egész rendszer célja és hogy ahhoz közelebb visznek-e a változtatások. | A vagyonnyilatkozatból eddig sem derült ki politikusaink vagyona, erre most újabb komoly enyhítések jöttek | A kormány egy változtatással lényegében kiüresítette a nyilvános vagyonnyilatkozatok rendszerét, noha eddig is következmények nélkül füllenthettek benne a magyar politikusok. A vagyonnyilatkozat egyébként máshol a korrupció elleni hatékony eszköz. Szokatlan az enyhítés időzítése, hiszen közben épp a korrupció elleni hatékonyabb fellépésért cserébe juthatna hozzá az ország az EU-s támogatásokhoz. | null | 1 | https://www.szabadeuropa.hu/a/vagyonnyilatkozat-politikusok-vagyona-komoly-enyhitesek-jottek/31980733.html | 2022-08-11 00:00:00 | true | null | null | Szabad Európa |
Az új űrlapon már csak ikszelni kellene. A Fidesz országgyűlési képviselője – bevallása alapján – belezavarodhatott, hogy ingyen vagy több mint egymillió forintért volt eddig országgyűlési képviselő. A Parlament honlapján szombaton jelentek meg az új vagyonnyilatkozatok. Ezekből már csak az derül ki, hogy honnan és mennyi jövedelmet kapnak a képviselők, de az nem, hogy mekkora a házuk vagy a bankbetétjük. | Kifogott az új vagyonnyilatkozati rendszer Kósa Lajoson | Az új űrlapon már csak ikszelni kellene. A Fidesz országgyűlési képviselője – bevallása alapján – belezavarodhatott, hogy ingyen vagy több mint egymillió forintért volt eddig országgyűlési képviselő. A Parlament honlapján szombaton jelentek meg az új vagyonnyilatkozatok. Ezekből már csak az derül ki, hogy honnan és mennyi jövedelmet kapnak a képviselők, de az nem, hogy mekkora a házuk vagy a bankbetétjük. | null | 1 | https://rtl.hu/hirado/2022/08/06/vagyonnyilatkozat-kosa-lajos | 2022-08-06 11:08:00 | true | null | null | Rtl.hu |
2018-ban nagybevásárlást tartott a Magyar Honvédség légiereje: februárban két Airbus A319 típusú utasszállító repülőgép, valamint augusztusban két Dassault Falcon 7X típusú repülőgép került a magyar légiflotta kötelékébe. A Dassault gépekkel kapcsolatban azonban már 6 évvel ezelőtt megindultak a találgatások:
mégis miért van szüksége a Honvédségnek két olyan repülőgépre, amelyet jellemzően magáncélból alkalmaznak a világban, főleg dúsgazdag cégvezetők, sztárok és más vagyonos emberek utazására?
Az egyik honvédségi Dassault egy hét alatt most kétszer is a közfigyelem középpontjába került. Elsőként azzal, hogy múlt héten Orbán Viktor miniszterelnök és kísérete ezzel utazott az Egyesült Államokba. Az rtl.hu akkori kérdésére, hogy a kormányfő miért ezzel a honvédségi géppel utazott, és miért nem például az egyik Airbusszal, Havasi Bertalan, a Miniszterelnöki Sajtóiroda vezetője ezt írta:
Orbán Viktort Magyarország miniszterelnökeként hívták meg az Egyesült Államokba. Ennek megfelelően minden pontosan úgy történt, ahogyan a miniszterelnöki külföldi látogatásokon szokott. A külföldi programjaira való eljutáshoz a miniszterelnök jogszabály alapján igénybe veheti a Magyar Honvédség repülőgépét.
Legutóbb Hadházy Ákos Facebook-bejegyzése nyomán röppent fel a hír, hogy a légiforgalmi adatok alapján az Egyesült Államokból, Orbán Viktorral a fedélzetén Magyarországra hazatérő Dassault továbbrepült Horvátországba. Ahol nem mellesleg éppen a nyaralását tölti a miniszterelnök. Az rtl.hu kérdésére, hogy a honvédségi gép fedélzetén utazott-e Horvátországba Orbán Viktor, Havasi Bertalan azt válaszolta:
Más kérdés, hogy nem sok idő telt el addig, amíg Orbán Viktor miniszterelnök, Áder János köztársasági elnök és Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter is elkezdte rendszeresen használni az Airbusokat külföldi hivatalos utakra. Ez a nemzetközi gyakorlat szerint egyáltalán nem kirívó, a legtöbb állam- és kormányfő, elsősorban biztonsági okokból, nem menetrendszerinti járatokkal utazik, hanem általában saját országa légi erejének vagy légitársaságának egy-egy utasszállító gépét használja.
De mi a helyzet a Dassaultokkal? Hiszen ha a hivatalos utakra már ott vannak az Airbusok, miért volt szükség ezekre az Airbusoknál jóval kisebb, tehát kevesebb személy és hasznos teher szállítására képes gépek beszerzésére?
Ebből a Magyar Honvédség nem csinált nagy titkot: már a Dassaultok érkezése idején azt írták a honvedelem.hu-n megjelent közleményben, hogy
(…) a jogszabályoknak megfelelően, amint az elmúlt évtizedekben mindenkor, úgy most is jogosult e gépek igénybevételére a kormány és a Köztársasági Elnöki Hivatal, hiszen a védett személyek légi szállítása – az európai gyakorlatnak megfelelően – Magyarországon is beletartozik a honvédség feladatkörébe.
Vagyis az Airbusok mellett már ott voltak a jóval kényelmesebb, szűkebb körű utazást biztosító Dassaultok is a miniszterelnök vagy a köztársasági elnök hivatalos útjaira.
2018 szilveszterén Orbán Viktor már ezzel a géppel utazott Brazíliába, hogy részt vegyen Jair Bolsonaro elnök beiktatásán, ahogy idén júliusban Novák Katalin is nagy valószínűséggel az egyik Dassault Falcon 7X-szel látogatta meg a brazil elnököt, írja az Átlátszó, ami 2020-ban részletest összesítést is közölt arról, merre reptették a honvédségi gépek a miniszterelnököt. Ezeket az adatokat a repülőgépeken lévő transzponder által sugárzott jelekből, illetve a kormányfő Orbán Facebook-oldalára feltöltött képekből következtette ki az oknyomozó portál, hiszen nemzetbiztonsági érdekekre hivatkozva 30 évre titkosították, hogy hova miért mentek a repülők, kiket szállítottak, és mennyibe kerültek ezek az utak. | Elsősorban nem Orbán utaztatásával indokolták a luxusrepülők megvásárlását, más útjaikról mégsem lehet hallani | Általában dúsgazdagok magánrepülőjeként funkcionál a Dassault Falcon 7X, ám a Magyar Honvédség eredetileg speciális szállítási, futár- és felderítési célokra is vásárolt kettőt a típusból. Azonban a tárca egyelőre hallgat arról, hogy állami vezetők külföldi utazásán kívül használták-e bármi másra a státuszszimbólumnak is beillő repülőgépeket. | null | 1 | https://rtl.hu/belfold/2022/08/08/dassault-falcon-7x-honvedseg-repulo | 2022-08-08 12:07:00 | true | null | null | Rtl.hu |
„Méhkerék Község Önkormányzatához május 19. napján a jegyzo [at] mehkerek [dot] hu elektronikus címre érkezett, »Közérdekű adatigénylés Tát Margit megbízási szerződéséről« tárgyú megkeresésére csatoltan megküldöm nevezett megbízási szerződését amelyben a megbízottra vonatkozó személyes adatok anonimizálásra kerültek. Továbbá tájékoztatom, hogy a megbízási díjra vonatkozó adatot nem áll módomban kiadni, az Info tv. 26. § (2) bekezdésében foglalt rendelkezés alapján. A munkaviszonyban, valamint megbízási viszonyban állók esetén az adatigénylés teljesítése akkor lehetséges, ha az érintett a közfeladatot ellátó szerv feladat- és hatáskörében eljáró személynek minősül.” Ezt a szövegű választ küldte lapunknak Major Ágnes méhkeréki jegyző még június 3-án, miután közérdekű adatigényléssel szerettük volna megtudni, mennyiért foglalkoztatja vissza a település megbízott vezetője, Goron Zsolt ügyvezető alpolgármester volt főnökét, Tát Margitot. A jegyző ezzel voltaképp egy jogszabályhelyre hivatkozva megtagadta az adatközlést.
Mint arról lapunk számos alkalommal beszámolt, a Gyulai Törvényszék jogerős ítéletében jelentős értékre elkövetett költségvetési csalás és egyéb bűncselekmények miatt bűnösnek mondta ki és jogerősen elítélte Tát Margitot egy 31 milliós EU-program elcsalásáért. Felfüggesztett szabadságvesztést és pénzbüntetést kapott. Mivel a másodfokon eljáró bíróság méltatlannak tartotta arra, hogy mentesítse a büntetett előélet joghátrányai alól, így felfüggesztett szabadságvesztése végéig, 2024 februárjáig büntetett előéletűnek számít. Egy jogszabályi hiátus miatt azonban újraindulhatott a polgármesteri címért, és a június 19-én tartott időközi polgármester-választáson választáson ismét megválasztották. Ezt megelőzően az önkormányzat településfejlesztési koordinátorként visszafoglalkoztatta.
Nem fogadtuk el Major Ágnes jegyző állásfoglalását, mert közpénzről és közfeladatról van szó, ezért cikkünk szerzője vizsgálatot kezdeményezett a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóságnál (NAIH) azért, hogy megtudhassuk: mikortól, meddig és mennyiért foglalkoztatták Tát Margitot Méhkeréken. (Ekkor nem hivatalos információnk az volt, hogy nagyságrendileg ugyanannyiért, amennyiért korábban a polgármesteri feladatokat ellátta.)
A NAIH vizsgálata lezárult és arra kötelezte Major Ágnes méhkeréki jegyzőt, hogy a szerződés havi megbízási díjáról szóló adatot is közölje velünk, azaz hozzá nyilvánosságra.
A határozott, öt hónapra – 2022. március 1-től július 31-ig – kötött szerződés szerint munkájáért havonta bruttó 750 ezer forint jár Tát Margitnak. Azaz összesen 3 millió 750 ezer forint.
A méhkeréki önkormányzatnál folyó településfejlesztéssel, a Magyar Falu Program pályázataival, a TOP és TOP Plusz felhívásokkal és egyéb fejlesztések koordinálásával bízták meg Tátot, és még valami mással is – derült ki a dokumentumból. Feladatai közé tartozott „a településfejlesztés elismerése érdekében szakmai díjak, egyéb elismerések, díjak, versenyek, kiírások felkutatása és ehhez kapcsolódóan javaslatok elkészítése, amelyek tovább öregbíthetik Méhkerék jó hírét.”
„Ugyanakkor – áll Major Ágnes méhkeréki jegyző szerzőnknek írt levelében – a Hatóság (NAIH – a szerk.) felhívta a figyelmet arra is, hogy „az adatigénylés teljesítését követően az adat törvényi előírásnak megfelelő terjesztéséért az adatigénylőt terheli a későbbiekben a felelősség, amely tényre az adatigénylő figyelmét az adatkezelőnek fel kell hívnia.” Majd még hozzátette, „a közérdekből nyilvános személyes adatok a célhoz kötött adatkezelés elvének tiszteletben tartásával terjeszthetőek”. Ez akár úgy is értelmezhető, s alighanem ezt akarta sugalmazni a jegyző, hogy hiába adott vele szemben nekünk igazat a NAIH, és hiába kötelezte őt a megbízási szerződés összegének nyilvánosságra hozatalára, ez részünkről mégsem lenne tanácsos.
Az ügyben megkerestük a Társaság a Szabadságjogért (TASZ) jogvédő szervezetet. A TASZ szerint nem is kérdés, hogy ebben a konkrét esetben a közérdek és a nyilvánossághoz fűződő érdek erősebb és felülírja a személyes adatok védelmét. „Sehogy máshogy nem deríthető ki, hogy mekkora összegű megbízási díjat fizetett közpénzből a hivatal a volt polgármesternek, minthogy annak bárki, akár egy újságíró egy NAIH vizsgálatot kezdeményezve utánajár és azt nyilvánosságra hozza” – közölték. Hozzátették, az az adat, amelyik közérdekből nyilvános, terjeszthető. Ilyen formán pedig ebben az esetben a személyes adatok, a célhoz kötött adatkezelés elvének tiszteletben tartása, amelyre Major Ágnes jegyző hivatkozott, valójában alaptörvény-ellenes. Mindez pedig egy esetleges jogi eljárásban jól védhető álláspont.
Van még egy furcsasága a megbízási szerződésnek és annak, hogy az időközi választáson újraindult és nyert Tát Margit. Mint említettük, az időközi polgármester-választást június 19-én rendezték Méhkeréken. Ezt követően június 27-én kezdte meg a munkáját a régi-új polgármester.
Ám megbízási szerződése ezt követően még több mint egy hónapig még élt. Azaz júliusban egyszerre volt polgármester és településfejlesztési koordinációval megbízott személy Tát Margit.
Ha ez így volt – és ezzel ellentétes információ vagy adat nem merült fel –, akkor településvezetői tiszteletdíját éppúgy meg kellett kapnia, mint a megbízási szerződés ellenértékét. Amennyiben így történt, akkor bruttó keresete elérte a 1,5 millió forintot. Arról nem beszélve, hogy a Gyulai Törvényszék 2022. február 8-i jogerős ítélete és annak rendelkező része azonnal hatályba lépett, így a mandátumvesztés ekkortól érvényes, mint ezt annak idején a bíróság érdeklődésünkre megerősítette. Ám Tát még megszavazva az idei költségvetést, és csak február végén köszönt le posztjáról. Vagyis februári fizetését március elején megkapta, majd rögtön, március elsejével az alpolgármester megbízta a havi 750 ezer forintos munkával – öt hónapon keresztül.
(Címlapképünkön: Goron Zsolt és Tát Margit. Forrás: Tát Margit Facebook) | Kénytelen volt kiadni a jegyző, mennyi pénzért foglalkoztatták vissza a jogerősen elítélt polgármestert | Tát Margit, Méhkerék büntetett előéletű fideszes vezetője akkor is kapott pozíciót az önkormányzattól, amikor nem tölthette be a polgármesterséget. Azóta újraválasztották. Lapunk kiderítette, mennyit fizettek neki, amíg hivatalosan nem lehetett településvezető. | null | 1 | https://magyarnarancs.hu/kismagyarorszag/kenytelen-volt-kiadni-a-jegyzo-mennyi-penzert-foglalkoztattak-vissza-a-jogerosen-elitelt-polgarmestert-251246 | 2022-08-09 00:00:00 | true | null | null | Magyar Narancs |
2022 augusztus 11., 12:26
comments 11
Hivatali vesztegetés elfogadása és más bűncselekmény miatt gyanúsítottként hallgatott ki két pénzügyőrt, valamint egy vállalkozót a debreceni ügyészség, írja az MTI. A gyanú szerint az egyik pénzügyőr július végén előre szólt a nyírségi vállalkozónak, hogy az általa üzemeltetett pálinkafőzdében várhatóan ellenőrzést tartanak. Három nappal később valóban megjelentek nála, de a vállalkozó felkészült, a jövedéki ellenőrzésen nem találtak szabálytalanságot.
Ekkor a vállalkozó a figyelmeztetésért cserébe többfogásos ebédet adott nekik, amelyet a pénzügyőrök elfogadtak és elfogyasztottak
- olvasható a beszámolóban. Mindhárman beismerő vallomást tettek, azzal védekeztek, hogy "a cselekményt nem tartották jogellenesnek." | Ebéddel vesztegették meg a pénzügyőröket | Hivatali vesztegetés elfogadása és más bűncselekmény miatt gyanúsítottként hallgatott ki két pénzügyőrt, valamint egy vállalkozót a debreceni ügyészség, írja az MTI. A gyanú szerint az egyik pénzügyőr július végén előre szólt a nyírségi vállalkozónak, hogy az általa üzemeltetett pálinkafőzdében várhatóan ellenőrzést tartanak. Három nappal később valóban megjelentek nála, de a vállalkozó felkészült, a jövedéki ellenőrzésen nem találtak szabálytalanságot. | null | 1 | https://444.hu/2022/08/11/ebeddel-vesztegettek-meg-egy-penzugyoroket?fbclid=IwAR1_wtsEefPvL_BSH9Vm0E1z2IKL083Uoo_89HVjfnWHREHH6m_foKpPYPQ | 2022-08-11 00:00:00 | true | null | null | 444 |
Pár héttel ezelőtt riportban számoltunk be arról, hogy a nehéz sorsú gyerekek oktatására szakosodott budapesti Comenius középiskolában a fenntartó, a Képzett Polgárságért Alapítvány a 2020/2021-es és a 2021/2022-es tanítási évben huzamosabb ideig nem fizette ki a pedagógusok bérét, akik közül sokan – a tanítványaik érdekében – ingyen dolgoztak tovább azért, hogy a végzős diákok mégis eljussanak az érettségiig. Időközben kiderült, hogy a fenntartó számláját zárolták az Állami Számvevőszék (ÁSZ) elmarasztaló vizsgálata nyomán – mely vizsgálat szerint nem tudni, mire költik a felvett állami normatívát. A helyzetet súlyosbította, hogy ugyanezen alapítvány másik iskolája, a 2018-ban indított Pinokkió ekkorra beleolvadt a Comeniusba, azaz a fenntartó a pedagógusokat és a diákokat is a Comeniusba irányította át. (Minderről bővebben lásd: Lyukasórák, Magyar Narancs, június 23. A két iskola teljes neve: Comenius Gimnázium, Szakgimnázium, Technikum és Alapfokú Művészeti Iskola, és „Pinokkió Akadémia” Gimnázium, Szakgimnázium és Alapfokú Művészeti Iskola.)
Ezen intézmények mögött egy és ugyanaz az ember áll: egy bizonyos Kajos László, akinek sokévi ténykedését bedőlt iskolák, ki nem fizetett tanárok kísérik.
A tudás hatalom
Az olyan alapítványi iskoláknak, amelyeket Kajos László és a vele kötelékben repülő fia, Kajos Gergely életvitelszerűen üzemeltettek (ha ugyan ez a jó szó rá), az oktatási rendszeren belül az lenne a feladatuk, hogy középfokú gimnáziumi vagy szakirányú képzést nyújtsanak a rendes oktatási rendszerből ilyen vagy olyan okokból, legtöbbször nehezen képezhetőségük miatt kiszoruló tanulóknak. A működési engedélyüket a területileg illetékes kormányhivatal adja ki, nyilvántartást róluk az Oktatási Hivatal vezet. Együttműködhetnek a helyi önkormányzattal, s mivel állami köznevelési feladatokat látnak, illetve láthatnak el, állami normatívát, „fejpénzt” kapnak a tanulók után. (A normatívarendszer egyébként laikus számára szinte teljességgel átláthatatlan.)
A fenntartó alapítvány gazdálkodásának az ellenőrzését viszont az ÁSZ és a NAV végzi, ha épp végzi – de már régen rossz, ha e hivataloknak kell közbelépniük. Kajos Lászlónak és családtagjainak az érdekeltségei a rendszer hiátusait évek óta, iparszerűen használták ki, s hoztak létre egyfajta közoktatási piramisjátékot. Ennek során bevett gyakorlat volt, hogy az állami normatíva megszerzése érdekében az épp csődbe menő iskolából a gyerekeket egy újabb, ugyancsak általuk létrehozott tanintézménybe „jelentették át”, miként az is, hogy az iskolák működtetésével kapcsolatos feladatok elvégzésére szerződött alvállalkozói kör összeférhetetlenül szoros kapcsolatban állt magával a fenntartóval. | Szegények tolvajai, Elbokázott állami normatíva, megszűnés szélére sodródott iskolák | Még az ágrólszakadt magyar közoktatásból is lehet pénzt kisíbolni. Egy gátlástalan oktatási „vállalkozó”, Kajos László és a fia több alapítványi iskolát is létrehozott. Ezek hátrányos helyzetű, sokszor sajátos nevelési igényű fiatalokra is specializálódtak, akik után az állam emelt normatívát fizet. Idővel azonban mind a pénz, mind az intézményi fenntartó eltűnik. Évi több százmillió forintról beszélünk. | null | 1 | https://magyarnarancs.hu/belpol/szegenyek-tolvajai-251298# | 2022-08-10 00:00:00 | true | null | null | Magyar Narancs |
Subsets and Splits
No community queries yet
The top public SQL queries from the community will appear here once available.