text
stringlengths
1
15.8k
A képernyő túloldalán egy másik lineárisan polarizáló réteg található, aminek iránya merőleges az első polarizáló rétegére.
Így amikor nincs cirkuláris kettős törés, akkor a cella sötét lesz, mert a fény polarizációja megmarad.
Amikor van, akkor a polarizáció síkja elfordul, a fény akadálytalanul halad át mindhárom rétegen, és a cella kigyullad.
A két feszültség közötti értékek különböző mértékben forgatják el a polarizáció síkját, így különböző fényességi fokozatok is létrehozhatók.
Így működik ma majdnem minden képernyő és kijelző.
Ennek az a hátránya, hogy polarizációs szemüveggel ezek a képernyők csak egy bizonyos irányból olvashatók.
A 3D tévé és mozi passzív szemüveges technikája úgy működik, hogy a néző két szemének szánt képanyagot egymásra merőleges polarizációval vetítik, amit a néző olyan szemüveggel néz, aminek lencséi polarizációs szűrősek, de az egyik az egyik, a másik a másik irányban polarizált fényt ereszti át.
Így színes filmek is vetíthetők.
A képek leadásához használhatnak két vetítőt, de elterjedtebb, hogy egy vetítő van, és a képek között váltogatják a polarizációt.
Régebben lineáris polarizációt használtak, de áttértek a cirkuláris polarizációra , hogy a fejmozgások ne zavarják a látványt.
A képernyőnek meg kell őriznie a fény polarizációját; erre nem alkalmasak a széles körben elterjedt vászon felületek.
A CRT képernyők szűrőjében kihasználták, hogy a tükröződés általában megfordítja a cirkuláris polarizáció irányát.
Ezek a képernyők üvegfelszínük miatt visszatükrözték a külső fényeket, ami zavarta a felhasználókat.
A szűrő tükrözte a beeső fényt, és éppen a tükörképükkel blokkolta a zavaró fényeket.
Ez a jelenség megfigyelhető, ha 3D mozis szemüvegben nézünk tükörbe, és behunyjuk egyik szemünket.
A nyitott szem nem látja a tükörképét, de a csukott szemét igen.
Rádióhullámok
A rádióantennák eleve polarizált hullámokat adnak és vesznek, a merőleges polarizációra érzéketlenek.
Egyes esetekben a polarizáció az iránytól függ.
A legtöbb antenna névlegesen lineárisan polarizált, de előfordulhat elliptikus vagy cirkuláris polarizáció is.
Mivel általában az elektromágneses hullámok polarizációjának irányának az elektromos mező polarizációs irányát tekintik, a rádióhullámoknál is ugyanaz a konvenció, mint a fénynél.
A legtöbb antenna lineárisan polarizált.
Valójában, ha az adó és a vevő egy síkban van, akkor a polarizációnak ebbe a síkba kell esnie.
Ez többnyire teljesül is.
Egy tipikus Yagi vagy log-periodikus antenna vízszintes vezetőkkel egy vízszintes irányban levő vevő számára vízszintesen polarizált hullámokat ad.
De egy whip antenna vagy egy AM adótorony függőleges polarizációval ad, még ha a vevő vízszintesen is helyezkedik el a toronyhoz képest.
Egy négy karú keresztdipól antenna vízszintesen elhelyezve vízszintes polarizációval ad, felfelé irányítva cirkulárisan polarizált lesz az adása.
Köztes állapotokban elliptikusan polarizált lesz az adása.
A polarizáció azért fontos a rádiózásban, mert ha nem a megfelelő polarizációval próbáljuk fogni az adást, akkor a jel gyenge lesz, esetleg nem sikerül fogni.
A műholdas tévében ezen az elven megduplázzák a sávszélességet.
Egy frekvencián két adó sugározhat egymás zavarása nélkül, és a vevő választhatja ki az antenna beállításával, hogy melyiket fogja.
Mivel van földfelszín, azért a rádióhullámok terjedése függ a polarizáltságuktól.
Az AM és FM rádiók függőleges, a televízióadók vízszintes polarizációval sugároznak.
Az alacsony frekvenciákon kerülik a vízszintes polarizációt, mert a talajról visszaverődve a hullám fázisa tükröződik.
Ezek interferálnak az eredeti hullámmal, és különösen távol nagyon gyenge lesz a jel.
Függőleges polarizáció esetén nincs ilyen probléma.
A radar szempontjából is számításba kell venni a polarizációt és a tükröződést a kibocsátásnál és a vételnél is.
Az esőcseppeken való szóródás hatása cirkuláris polarizációval kiküszöbölhető.
A hullámhossznál lényegesen kisebb tárgyakon történő visszaverődés interferál az eredeti hullámmal, így egy nagyon gyenge jel keletkezik.
Másrészt viszont egy nagy fémtárgy a polarizációt nemcsak tükrözi, hanem meg is változtatja, és ez jel.
Az ionoszférában levő szabad elektronok a Föld mágneses terével kölcsönhatásba lépve Faraday-rotációt idéznek elő, ami a cirkuláris kettős törés egyik fajtája.
Ez ugyanaz a mechanizmus, ahogy a csillagközi térben az elektronok elforgatják a lineáris polarizációt.
Mértéke alacsony frekvenciákon nagyobb, nem zavarja azokat a magasabb mikrohullámú frekvenciákat, amiket a műholdak használnak.
Ellenben a közepes és a rövidhullámú közvetítéseket már igen.
Mivel egy hullám útja megjósolhatatlan, így végeredményben a polarizáció bármilyen irányú lehet.
Szögmomentum cirkuláris polarizáció esetén
Jól ismert, hogy az elektromágneses sugárzás bizonyos lineáris centrális momentumot hordoznak terjedésük irányában.
A cirkulárisan (vagy elliptikusan) polarizált hullámoknak emellett szögmomentumuk is van.
Az alacsonyabb frekvenciákkal, például a mikrohullámokkal szemben a fény szögmomentuma elhanyagolható lineáris momentumával szemben, még mérése is nehézségekbe ütközik.
Kísérleti körülmények között azonban sikerült felhasználni akár 600 milliós percenkénti fordulatszám elérésére.
Doroszlófalva
Doroszlófalva (Drauț) település Romániában, a Partiumban, Arad megyében.
Fekvése
Tornovától délre fekvő település.
Története
Doroszlófalva nevét 1406–1409 között említette először oklevél v. sclavonicalis Doruzlofalua néven, mint Egregy várához tartozó települést.
1746-ban Draucz, 1808-ban Drautz, (n) Draucz, 1888-ban Draucz, 1913-ban Doroszlófalva néven írták.
1851-ben Fényes Elek írta a településről: „Drautz, Arad vármegyében, hegyes vidéken, 40 katholikus, 1283 óhitü, 10 zsidó lakossal, óhitü anyatepmlommal.
Határa 7100 hold, ...
Birja a helységet Dániel Ödön özvegye s fiai, és itt szép lakházuk van római katholikus kápolnával.”
1910-ben 2179 lakosából 2094 román, 74 magyar volt.
Ebből 2088 görögkeleti ortodox, 55 római katolikus volt.
A trianoni békeszerződés előtt Arad vármegye Tornovai járásához tartozott.
Támadás az ész ellen
The Assault on Reason (magyarul ’Támadás az ész ellen’) című könyv Al Gore, 45. amerikai alelnök 2007-ben megjelent kötete, amelyben a szerző rámutat a jelenlegi amerikai politika hibáira, erősen kritizálva a Bush-kabinetet.
Al Gore a könyv kiadása után megszervezte a Live Earth koncertsorozatot.
A könyv kapcsán adott interjúkban a szerző továbbra is tagadja, hogy szándéka lenne indulni a 2008-as választásokon.
Ellenben sokan választási kampányt sejtenek az események mögött.
Értékelése szerint az iraki háború Amerika történelmének legnagyobb baklövése.
3669 amerikai katona halt meg, 27 104 amerikai katona megsebesült Irakban.
A háború 2007 nyaráig 68 470 iraki civil halálát követelte, összesen pedig körülbelül 655 000 iraki személy életét.
A háborút az amerikai kormány Szaddám Huszein miatt indította, egyes – a könyvben szereplő – források szerint viszont nem volt közvetlen köze Szaddám Huszeinnek a 2001. szeptember 11-ei terrortámadáshoz, a World Trade Center nem közvetlenül az iraki diktátor miatt dőlt össze.
USA demokráciája nem működik, amíg a lakosság fele ebben a tévhitben él.
A televízió és a fizetett reklám hirdetések felelősek ezért a széles körű tudatlanságért.
A szerző emellett síkra száll a demokrácia helyreállításáért, és kárhoztatja a választási küzdelmükhöz nagy pénzeket összekalapozó, de mással nem törődő politikusokat.
Az elfogult, egyirányú médiával szemben nagyszerű lehetőségként értékeli az internetet a valódi demokrácia helyreállításáért folytatott harcban.
Kritika
A New York Times bestsellerlistájának első helyét szerezte meg a könyv egy hónapig, jelenleg a nyolcadik helyen szerepel a listában való megjelenésének tizedik hete után.
Neves újságok méltatják a könyvet például a The Washington Post, a Los Angeles Times, a Reason Magazine, a Publishers Weekly vagy a The New York Times.
6417 Liberati
A 6417 Liberati (ideiglenes jelöléssel 1993 XA) a Naprendszer kisbolygóövében található aszteroida.
Antonio Vagnozzi fedezte fel 1993. december 4-én.
6418 Hanamigahara
A 6418 Hanamigahara (ideiglenes jelöléssel 1993 XJ) a Naprendszer kisbolygóövében található aszteroida.
Takao Kobayashi fedezte fel 1993. december 8-án.
Catanzaro megye
Catanzaro Olaszország Calabria régiójának egyik megyéje.
A megye és egyben a régió székhelye Catanzaro város.
Fekvése
Catanzaro megyét keletről a Jón-tenger (Squillacei-öböl), nyugaton a Tirrén-tenger (Santa Eufemia-öböl), északon Cosenza, északkeleten Crotone, míg délen Reggio Calabria és délnyugaton Vibo Valentia megye határolja.
A megye domborzata hegyvidéki jellegű, átszelik a Calabriai-Appenninek vonulatai.
Északi részére benyúlnak a Sila, míg délen pedig a Serre Calabresi vonulatai.
Kevés síksága van, ezek általában a kis kiterjedésűek és a tengerparti öblökben találhatók.
A legnagyobb síkvidéke a Santa Eufemia-síkság, az azonos nevű öböl partján.
Legjelentősebb folyóvizei az Angitola és az Amato; mindkettő a Tirrén-tengerbe torkollik.
A megye északi részére is kiterjed a Sila Nemzeti Park.
Turisztikai szempontból elsősorban a Tirrén-tengeri partszakasz fontos, elsősorban a kiváló infrastruktúrának (vasútvonal: Salerno-Reggio Calabria vonal; A3-a autópálya, repülőtér Lamezia Terme mellett) és a finomhomokos partnak köszönhetően.
A Jón-tengeri partszakasz ezzel ellentétben sziklásabb, csak kis öblök mentén vannak rövid finomhomokos szakaszok (pld. Lido di Catanzaro).
Fő látnivalók
természeti látnivalók :